Szakszeminárium I. Szakdolgozatkészítési útmutató
Turizmus alapszak PE Georgikon Kar
1
2
A szakszemináriumi munka menete
Cél: A szakdolgozati témához kapcsolódó önálló kutatómunka megkezdése Lépések:
Szakdolgozat témaválasztása, és témavezetı választása (ld. jóváhagyott témák listája, OI weblap)
www.georgikon.hu - Hallgatók - Oktatási Igazgatóság – Diplomadolgozat- Szakdolgozat - szakirány menüpontja alatt Szakdolgozatkészítés tartalmi és formai követelményei W3.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/Tantárgyak.htm – Turizmus szak információi – Szakdolgozati témacímek 2011-tıl visszavonásig.
A témavezetı megkeresése, a téma elfogadtatása (a hallgatók önállóan végzik) – Külsıs témavezetı esetén befogadó tanszék, társkonzulens! A témának az OI őrlapján való bejelentése (az őrlapot az OI-on kell kérni, kitöltése utána hallgató 1. a témavezetıvel, 2. a szakvezetıvel is aláíratja, 3. a hallgató az OI ügyintézıjének leadja) A témavezetıvel való egyeztetés alapján a témával kapcsolatos kutatómunka végzése a félév során A félév végén a szakvezetınek a hallgató leadja a témavezetı által aláírt Szakszemináriumi őrlapot, ezzel igazolva, hogy a hallgató teljesítette a szakszeminárium követelményeit (az őrlap a w3.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/Tantárgyak/ lapon a Turizmus szak információi között megtalálható!
1
I. A témaválasztás elméleti és gyakorlati szempontjai
3
o Téma aktualitása, relevanciája o A szerzı motiváltsága, felkészültsége, lehetıségei o A téma és a cím összhangja o Tudunk-e a témában valami újat mondani? Figyelem: a témalistában szereplı címek többsége tág „keret”, amelyet a szakdolgozó konkrét, egyedi tartalommal tölt ki. Kerüljük az egyedi specifikumok nélküli általános téma választását – 50 oldalban nem tudnánk semmi újat mondani! Ne válasszunk túl nagy témát, nem tudjuk 50 oldalban alaposan kifejteni!
példák: Az idegenforgalom és a vendéglátás fejlıdése a rendszerváltás óta Magyarországon– nem jó, túl általános! Az idegenforgalom és a vendéglátás fejlıdése a rendszerváltás óta Keszthelyen – jobb, de csak akkor, ha az elmúlt 5 évben nem írtak ilyen címmel szakdolgozatot A kávé szerepe a vendéglátásban – nem jó A kávé fogyasztási szokások Magyarországon – akkor jó, ha nincs már ilyen címő munka Magyarország és Marokkó kávéfogyasztási szokásainak összehasonlítása – ez már egész jó, nem valószínő, hogy ilyen vizsgálatot csinált más. De: van-e hozzá elegendı forrásmunka? A témának mindenképpen legyen kötıdése turizmushoz, vendéglátáshoz!
4
II. Kutatási terv készítése Kutatói kérdés megfogalmazása (újdonsága, jelentısége, önállóság)
Hipotézis felállítása (a probléma beazonosítása, szakirodalmi háttere, a tartalomjegyzék, mint munkahipotézis)
Kutatási módszerek számbavétele A kutatás menetének megtervezése (idıigény,esetleges költségek, ütemezés, forrásaink felmérése)
2
5
III. A módszertani eszközök
A módszerek:
Empirikus vizsgálatok és/vagy Szakirodalmi forráskritika
Adatgyőjtés:
Szekunder adatok: statisztikai adatforrások
Primer adatok:
(KSH, Magyar Turizmus Zrt szakmai anyagai, ÁFSZ, EUROSTAT, World Bank, FAO, .. stb.) Az adatok rendezettsége, részletezettsége Kérdıíves felmérés Interjúk Mibıl mennyit, kik körében?
Szekunder adatra alapozott dolgozatnál önálló elemzést kell csinálni! Primer adatgyőjtés: önmagában is értékes önálló munka – DE CSAK AKKOR, ha korrektül csináljuk (mintaszám, tartalmas kérdések, megbízható és releváns válaszok!)
Az adatok rögzítése (táblázatok, adatsorok, mellékletek, ábrák..) Adatforrások hivatkozásai!
6
IV. Szakirodalmi tájékozódás Honnan? Könyvtári katalógusok, bibliográfiák Számítógépes katalógusok, adatbázisok Internet források
Milyen forrásokat? A téma elméletéhez kapcsolódó szakkönyvek A vizsgálat tárgyához kapcsolódó elmélet (pl. vízparti turizmus szervezését tárgyaló szakkönyv), illetve a vizsgálati módszerhez kapcsolódó elmélet (kérdıívezés módszertanát, v. statisztikai adatok feldolgozásának módszertanát, v. marketingkutatás módszertanát tárgyaló szakkönyv)
Hasonló vizsgálatokat, elemzéseket bemutató szakcikkek (szakfolyóiratokban!) A vizsgálati módszer hasonlósága A vizsgálat tárgyának hasonlósága
Interneten megjelent tanulmányok, elemzések, dokumentációk a vizsgálat tárgyához kapcsolódóan Felhasznált adatok forrásai: adatbázisok, primer adatgyőjtés
3
7
V. A szakirodalom feldolgozása
Szakirodalomban talált információk ismertetése
A szakirodalmat nem szó szerint kimásolva tesszük be a szakdolgozatba, hanem a bennünket érdeklı részeket saját szavainkkal összefoglalva, a lényeget kiemelve – kivonatolva – fogalmazzuk bele a saját munkánkba. Szövegközi hivatkozással jelölni! Esetenként fontos lehet szó szerinti idézetet is közölni. Ezt minden esetben idézıjelbe tesszük, és utána a szövegközi hivatkozás az idézet elıfordulásának oldalszámát is meg kell, hogy adja!
A hivatkozás szabályai A dolgozat végén: felhasznált szakirodalom jegyzéke Minden szövegközi hivatkozásnak szerepelnie kell az irodalomjegyzékben (és fordítva!)
A hivatkozás szabályainak bemutatása: ld. OI weboldalán szereplı tájékoztatót A: könyvek B: folyóiratcikkek C: könyvfejezetek D: egyéb mővek (kéziratok, szakdolgozatok, disszertációk, konferenciaelıadások E: elektronikus források
Gyakorlati tanács: Ha bizonytalanok vagyunk a hivatkozások
formátumában, vegyünk elı egy színvonalas szakfolyóiratot és ennek cikkeibıl vegyük a mintát!
8
VI. A dolgozat szerkezete Makroszerkezet – a fejezetek sorrendje 1. 2. 3. 4.
Címoldal – formáját ld. a szabályzatban! Tartalomjegyzék Bevezetés (téma, a kutatás célja, módszerei, köszönet) Kidolgozás –
Szakirodalmi áttekintés Saját vizsgálatok - ez több fejezetet is jelenthet!
Anyag és módszer Vizsgálati eredmények és értékelésük
Következtetések és javaslatok
5. Összefoglalás (fı mondanivaló, a fejezetek rövid összegzése, a fejezetek közötti összefüggés, alapvetı következtetések, a kutatási célok megvalósulása) 6. Felhasznált irodalom 7. Melléklet(ek) – ha akarunk ilyent
8. NYILATKOZAT
(Aláírásommal nyilatkozom arról, hogy a dolgozat saját munkám, a felhasznált irodalmat korrekt módon kezeltem, továbbá a munkámra vonatkozó jogszabályokat betartottam. Keszthely, dátum, aláírás) – ld szabályzatban!
MINDEN FEJEZETET ÚJ OLDALON KEZDJÜNK!
4
9
VI. A dolgozat szerkezete – folyt. Mikroszerkezet – a fejezetek felépítése A fejezetek arányai – a dolgozat teljes terjedelme kb 50 oldal (ajánlott!)
A fı- és alfejezetek tagolásának logikája 1. Címsorok: a fejezet címe 2.1. Alfejezetek 2.2.1. További tagolás Ennél alacsonyabb szintő alfejezetekre bontás nem ajánlatos, ha ezen belül kívánunk szakaszolni, akkor pl. számozás nélküli dılt betős alcímet használjunk. Betőméretek, bekezdések, margók, sortáv vonatkozásában ld. az OI weblapján elhelyezett tájékoztatót!
10
VI. A dolgozat szerkezete - Táblázatok és ábrák elhelyezése Minden ábrát és táblázatot számozunk és címmel látunk el. A táblázatok számozása: a táblázatok tetején 1. táblázat: Statisztikai adatok, 2008-ban A táblázat alján: Forrás:....... A táblázatok sorszáma a dolgozatban folytatólagos legyen
Ábrák számozása: az ábrák alatt, v. felett, de az egész dolgozatban egységesen legyen! 1. ábra: Magyarország gyógyfürdıi Az ábra címe alatt: Forrás:....... Az ábrák sorszáma a dolgozatban folytatólagos (és a táblázatoktól független) legyen
5
11
VII. A dolgozat megszövegezése Terminológia Érvelés (logikai következetesség, objektivitás a vélemények bemutatásában, összefüggések meglátása, új és koherens következtetések, alternatív magyarázatok)
Stílus tudományos stílus a jó stílus jellemzıi: világos és érthetı, szabatos és konkrét, egyszerő és tömör A leggyakoribb stilisztikai hibák: helytelen szóhasználat, nyelvhelyességi hibák, mondatszerkezeti hibák, szóismétlés, stílustévesztés
12
VIII. Összefoglalás készítése A dolgozatban kifejtett probléma rövid összegzése A hipotézis igazolása, elvetése Az önálló tudományos eredmény, megállapítás, észrevétel számbavétele A módszerválasztás helyességének igazolása/elvetése A kutatás távlatai, nyitott kérdések
6
13
IX. Felhasznált irodalom Az irodalomjegyzéket a szerzık családnevének /vezetéknevének/ kezdıbetője szerint ábécé-sorrendbe rendezzük! Külföldi szerzınél is a vezetéknévvel kezdjük!!! Példák: 1. Eco, Umberto (2003): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz kiadó, Budapest. 2. Fercsik Erzsébet(2003): Dolgozatírás felsıfokon. II. kiad., Krónika Nova,
Példa szakirodalom kezelésére: Szövegközi hivatkozás, és irodalomjegyzék:
14
A dolgozat szövegében:
Irodalomjegyzék:
7
Idıütemezés – javaslat,
15
a véglegeset a
témavezetıvel egyeztessék!
5. félév, Szeptember: a témalista áttekintése, témavezetı megkeresése, OI őrlap beszerzése 5. félév, Október:
5. félév, November:
a téma elızetes kiválasztása, és a háttérirodalom áttekintése – mi van róla? A téma pontosítása, az OI őrlap kitöltése és leadása (témavezetı és szakvezetı aláírásával) A témához kapcsolódó ADATFORRÁSOK áttekintése, felmérése – FIGYELEM! Ha nem találunk adatot, nem tudunk dolgozatot írni, témát kell változtatni (de lehetıleg témavezetıt ne!) a téma szakirodalmának áttekintése, irodalomjegyzék készítése, az áttanulmányozandó forrásmunkák összegyőjtése
A megadott határidıig (de legkésıbb a félév utolsó hétfıjéig) a Szakszemináriumi adatlap témavezetıvel való aláíratása, és leadása dr Bacsi Zsuzsanna részére!!!
Ennek elmulasztása a Szakszeminárium I. kurzus aláírásának megtagadását vonja maga után. Január – vizsgaidıszak (feladat: a vizsgák letétele) 6. félév, Február-május: Szakszeminárium II, és a dolgozat munkálatainak folytatása, Szakdolgozat készítés tárgy felvétele - a félév végén Szakszeminárium II őrlap és Szakdolgozat készítés őrlap témavezetı által aláírt példányának leadása Bacsi Zs. részére 7. félév (szakmai gyakorlat ideje), a dolgozat véglegesítése. A dolgozat beköttetése és leadása kb. 7. félév november közepéig!
8
