DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TÁJÉKOZTATÓ 2006

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR

SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK

TÁJÉKOZTATÓ 2006

A szociális munka alapképzés Nyíregyházán 1990-ben indult az általános szociális munkás képzés. A képzés indítása óta mintegy 1000 hallgató végzett és helyezkedett el a munkaerőpiacon. 2006. szeptemberétől a lineáris képzési rendszerben a szociális munka alapszak 7 féléves képzéssel indul nappali és levelező tagozatokon. A szociális munkás képzés széleskörű gyakorlati bázisra épített magas szintű elméleti szakmai, társadalomtudományi megalapozottságú képzés, melynek végére a hallgatók képesek tudásukat, ismereteiket szintetizálva a gyakorlatban dolgozni. A képzés fő tanulmányi területei a következők: A szociális munka elmélete és gyakorlata Társadalompolitika- Szociálpolitika Társadalomismeret Pszichológia Népegészségügy Jog A szociális munkás képzés 40%-át a gyakorlati oktatás teszi ki, ezen belül a szociális munka gyakorlata a leghangsúlyosabb. A háromszintű gyakorlati képzés része a hagyományos képzésben a hatodik, a szociális munka alapszakon a hetedik félévben teljesítendő összefüggő egy féléves intézményen kívüli gyakorlat. A színvonalas gyakorlati oktatást 112 terepgyakorlatot biztosító intézmény segíti, melyek szolgáltatásaikat tekintve lefedik a szociális munkásokat foglalkoztató intézmények teljes vertikumát. A szociális munkás szakma: A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely egy időben segít javítani és helyreállítani egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek javításához. E tevékenység az ember és a környezete között fennálló viszony módosítására, javítására irányul a szociális problémák megelőzése, vagy kezelése érdekében. A szociális munkás a szociális problémák megoldását valamennyi lehetséges erőforrás mozgósításával és felhasználásával végzi. A képzés célja olyan ismeretek nyújtása, és olyan készségek, képességek (beállítódás, értékrend, szemlélet, személyiség) kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az alábbi feladatok megoldását: - a társadalom (gazdaság, politika, kultúra stb.) valóságos működési szabályszerűségeinek felismerése és elemzése; - a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárása és mindazon eszközöknek az áttekintése és mozgósítása, amelyek ezen okok kialakulását megelőzhetővé teszik; - a különböző élethelyzetekben kialakuló szociális problémák felismerése és ezek össztársadalmi összefüggésben való szemlélete; - az egyének, családok és közösségek problémamegoldó - képességének javítása, saját gazdasági, társadalmi, érzelmi, biológiai, családi és személyközi okokból fakadó szociális problémáik felismerésére és megoldására; - az egyének és közösségeik összekapcsolása nehéz élethelyzetük javítását szolgáló társadalmi és állami intézményekkel, elvárásokkal és szolgálatokkal, jog- és érdekérvényesítő képességeik fejlesztésének segítése; - az adott szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer fejlesztésének és megújításának kezdeményezése társadalmi, intézményi, szakmai és politikai szinten; - a szociális munka kompetencia - határainak kijelölése, más szakemberekkel való együttműködés, más szakmák bevonása a szociális munkás illetékességi körén kívül eső problémák megoldásába. 2

A szociális munkás, hasonlóan más segítő foglalkozású szakemberekhez, teljes személyisége involválásával gyakorolja hivatását. Ennek során gondosan ügyel kliensei szuverenitása, döntési és akaratnyilvánítási szabadsága csorbítatlanságára. Mint szakember nem minősít, hanem hivatása szabályai szerint segít. Tevékenysége hatékonyságát fokozandó, klienseivel igyekszik a kölcsönös bizalom légkörét kialakítani. A képzés során szerzett szakmai tudással, empátiával, fejlett problémamegoldó készséggel, holisztikus szemlélettel rendelkező szakemberré válik, aki segít a szociális és mentális problémákkal küzdő embereknek. A szociális munkás feladata közvetíteni a kliens és környezete között abban az esetben, ha interakciós zavar áll fenn, és ezt a felek nem tudják megoldani, kezelni. A beavatkozás célja, hogy a zavar megszűnjön és az eredeti állapot helyreálljon. Szakunk nemzetközi kapcsolatai: Az általános szociális munkás szak több Európai Unióhoz tartozó országgal és az Egyesült Államokkal működtet nemzetközi kapcsolatot. Az együttműködések keretében lehetőség van a diákok számára külföldi tanulmányi útra, szakmai gyakorlatra, külföldi vendégoktatók előadásait hallgatni, tantárgyait tanulni. A cserekapcsolatok keretében oktatóink oktatói és kutatói munkában működnek együtt a partner intézményekkel. Képzésünk kapcsolatai: - Finnország: Oulu Polytechnic - Németország, Eishtätt: Katholische Universität Eichstätt - Németország, München: Katholische Stiftungsfachhochschule - Németország, Kassel: Universität Kassel - Egyesült Államok, Louisville-i Egyetem: Kent Shool of Social Work - Anglia, Birmingham: Aston University-Aston Business School - Csehország: University of Ostrava - Csehország: South Bohemian University - Ausztria: Fh-Campus Wien - Románia: Partiumi Keresztény Egyetem - Szlovákia: University of Trnava A felsorolt intézményekből a szak rendszeresen fogad vendégoktatókat is, akik nemcsak az elméleti képzést segítik, hanem speciális kurzusok formájában a szakma gyakorlati oktatásában is aktív szerepet vállalnak. A szak széleskörű nemzetközi kapcsolataiból adódóan hallgatóink számára rendszeresen lehetőség nyílik arra is, hogy gyakorlatukat külföldi intézményekben teljesíthessék, valamint nemzetközi hallgatói programokhoz kapcsolódjanak. Szakunkon országos valamint regionális kutatásokban való részvételre is lehetőség nyílik, amelyek eredményeit a hallgatók TDK konferenciákon mutatnak be, továbbá pályamunkájukkal Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is szerepelhetnek. A szakon az eddigiek során is elmélyült kutatómunka folyt, az elmúlt tizenöt évben a szak oktatói két nemzetközi kutatási programba is bekapcsolódtak. Négy, az Országos Tudományos Kutatási Alap által támogatott, illetve két, az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások keretén belül finanszírozott kutatás folyt a szak oktatóinak kezdeményezésére. 3

A Szociális Munka Alapszak az alapszakon tanuló hallgatók számára a kötelezően választandó és szabadon választható tárgyak keretein belül biztosít lehetőséget az egyéni elmélyülésre egyes tudományterületeken, melyek előkészíthetik, illetve elősegíthetik a későbbi mesterképzésbe való belépést.

4

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK KÉPZÉSI PROGRAMJA

Szociális munka alapszak Képzési programja Szak neve: Szociális munka alapszak Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: társadalomtudományi, szociális Képzési ciklus: Alapképzés (Bachelor, BA) Képzési forma (tagozat): nappali, levelező Szakért felelős kar: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Képzési idő: Félévek száma: 7. Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 180+30 Összes kontaktóra száma: nappali tagozaton: 2.634 óra levelező tagozaton: 940 óra Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: Óraszáma Tagozat Ideje a mintatanterv szerint Nappali I – IV. 168 tagozaton V - VI 154

Levelező tagozaton

Kredit értéke

Jellege

12

Intézményen kívüli, alapozó Intézményen kívüli, elmélyítő Összefüggő szakmai gyakorlat Intézményen kívüli, alapozó Intézményen kívüli, elmélyítő Összefüggő szakmai gyakorlat

9

VII.

504

30

I – IV.

96

12

V - VI

56

9

VII.

220

30

5

Az alapszak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 2. sz. melléklete alapján SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) – szakképzettség: szociális munkás – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker 3. Képzési terület: társadalomtudományi 4. Képzési ág: szociális 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A szociális képzési ág közös kompetenciái Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: – tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait; – a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat; – a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket; Alkalmasak: – a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére; – az informatikai eszközök használatára; – a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek: – a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére;

6

– a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére; – az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére; – az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és –megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére; – az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására; – a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak: – a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére; – az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására; – a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegen nyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – alapozó képzés: 30-40 kredit szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek; – szakmai törzsanyag: 105-135 kredit szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált – kötelezően választandó – szakmai modulok. 9. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Az alapszak ajánlott tanterve/mintatanterve: (mellékletben) Szakdolgozat: A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit.

7

Záróvizsga: Komplex záróvizsga a képzés ismeretanyagát integrálva, melynek részei: szakdolgozat megvédése, elméleti vizsga a szociális munka, valamint a társadalom és szociálpolitika tárgyakból.

8

SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK Prof. Dr. Molnár Péter, egyetemi tanár, alapszakfelelős Pattyán László főiskolai docens, alapszakfelelős - helyettes Plajner Mónika, oktatásszervező Varga Adrienn, adminisztrátor Vámosi Katalin szaki ügyintéző

ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS MUNKÁS SZAKOS HALLGATÓK KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ TANSZÉKEK Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék

Egészségügyi Informatikai Tanszék

Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus

Tanszékvezető:

Tanszékvezető:

Tanszékvezető:

Tanszékvezető:

Lektorátusvezető:

Dr. Fábián Gergely Ph.D. főiskolai docens

Prof. Dr. Molnár Péter egyetemi tanár

Dr. Birinyi László Ph.D. egyetemi adjunktus

Dr. Ködmön József Ph.D. főiskolai docens

Tilki Ágnes

9

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZŐ TÁRGYAK

10

A tantárgy neve: Információs technológiai ismeretek a szociális munkában. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Koós István, Ph.D. főiskolai docens I/1 Ajánlott félév 05020 Tantárgyi kód 1+0 Nappali tagozat heti óraszáma 8 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény nincsen Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező Ajánlott tanterv: Az általános szociális munkás szak tanterve A 2006/2007 I. félév oktatója Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az alapvető információs technológiai ismeretekkel, valamint a szociális területen alkalmazható szoftverek sajátosságaival, jellemzőivel, alkalmazási lehetőségeivel. Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás, prezentáció és órai, kiscsoportos gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók alkalmazási eljárásokat próbálnak ki. Minden hallgatónak kötelező a

csoportmunkában való részvétel. Levelező tagozaton az oktatás típusa előadás. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Az információs technológia, illetve az alkalmazások fejlődésének és eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Általános adminisztráció és adatbázis kezelés alapjainak megismerése. Szakmai szoftverek használatának elsajátítása. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 % Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, a gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, prezentációk. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A főiskolai karon folyó informatikai kutatások eredményeinek feldolgozása. A tantárgy részletes leírása: 1. Általános adminisztráció és szoftverei: az Office programok általános lehetőségei. 2. Általános adminisztráció és szoftverei: szövegszerkesztési munka a Word segítségével. 3. Általános adminisztráció és szoftverei: szövegszerkesztési munka, ábrák, táblázatok, grafikonok készítése a Word segítségével. 4. Általános adminisztráció és szoftverei: kiegészítő lehetőségek a Word program felhasználásában. 5. Kommunikációs technológiák: Internet és World Wide Web

11

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Kommunikációs technológiák: Internet levelezés. Adatbázis kezelés és lehetőségei: Excel és SPSS. Adatbázis kezelés és lehetőségei: Excel és SPSS. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) I. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) II. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) III. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) IV. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) V. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) VI.

és

Kötelező irodalom: A szoftverek leírásai Évközi ellenőrzés: gyakorlati munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a csoportmunkában. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez elemző dolgozatot készítenek a tematikában megadott témakörök egyikéből. Amennyiben ezt nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli dolgozat), illetve C vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség.

12

A tantárgy neve: Magyar társadalom I-III. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely Tantárgy neve: Magyar Magyar Magyar társadalom I. társadalom II. társadalom III. I. II. IV. Ajánlott félév: 05017, 05017L 05023, 05023L 05036, Tantárgyi kód 05036L (nappali, levelező tagozat): 1+1 1+1 1+0 Nappali tagozat heti óraszáma: 12 12 10 Levelező tagozat félévi óraszáma: 3 3 2 Kredit: Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati Vizsgakövetelmény: jegy Magyar Magyar Kötelező társadalom I. társadalom II. előtanulmányi rend: (05017, 05017L) (05023, 05023L) Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint. Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelező Oktató/-k/ névsora: Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.

Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. A tantárgy általános és speciális céljai: A magyar társadalom című tantárgyak célja, hogy a szociális munkás hallgató társadalomtörténeti folyamatokba ágyazva átfogó ismereteket szerezzen napjaink Magyarországának szociokulturális viszonyairól. Ennek érdekében társadalomtörténeti ismereteket sajátít el, majd a társadalmi rétegződésről, mobilitásról és az oktatási rendszer által nyújtott esélyekről szerez információkat. Emellett a politikai szociológia összefüggéseiről, a munkanélküliségről és a hazai települési-regionális egyenlőtlenségekről kap szemléletet. Magyar társadalom I. A magyar társadalom I. kurzus keretein belül a hallgató ismereteket szerez a magyar társadalom történetéről, elsődlegesen a XX. század legfontosabb társadalmi folyamatairól. Megismeri a kettős társadalomszerkezet jellemzőit, a második világháború utáni legfontosabb társadalmi és politikai folyamatokat. Magyar társadalom II. Ebben a blokkban a hallgató megismeri a mobilitás és rétegződés fogalmi rendszerét, kutatásmódszertanát és a hozzá kapcsolódó hazai- és nemzetközi elméleteket. Információkat kap arról, hogy a korábbi évszázadokban a magyar társadalom milyen szempontok szerint rétegződött, illetve ennek napjainkban milyen hatásai vannak. Rendszerszerű tudást szerez a második világháborút követő struktúra- és mobilitás vizsgálatokról, melyek funkcionalista és strukturalista szempontok szerint készültek. Emellett ismereteket gyűjt az oktatási rendszer történetéről, az oktatás teremtette lehetőségekről, az iskola társadalmi funkcióiról, az iskolai struktúra, az esélyek kiegyenlítődésének összefüggéseiről, a szocializáció szerepéről és ágenseiről valamint a „látens tanterv” funkcióiról.

13

Magyar társadalom III. Ez a blokk lehetőséget biztosít a hallgató számára, hogy adekvát ismereteket szerezzen a politikai rendszerek belső struktúrájáról, mechanizmusairól, legfontosabb sajátosságairól. A hatalom, uralom és legitimitás problematikájáról kap információkat, a politikai ideológiák jellemzőiről, a politikai kultúráról valamint a politikai értékekről. Emellett a hallgató megismeri a településszociológia legfontosabb terminológiai apparátusát, a klasszikus és a modern településszociológiai iskolák koncepcióit. A magyar településhálózat történelmi kialakulásával és sajátosságairól kap információkat: a tanyáról, a faluról, mezővárosokról, kistelepülésekről, a városról és a fővárosról; a regionális egyenlőtlenségek artikulációjáról és annak feloldásának lehetőségeiről. A regionális egyenlőtlenségek függvényében alapvető ismereteket szerez a munkanélküliség alapfogalmairól és jellemzőiről. Oktatás típusa. Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok, levelező tagozaton előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A magyar társadalomtörténet és társadalomelmélet kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése

Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása Magyar társadalom I. 1. Az európai társadalomfejlődés sajátosságai és Európa történeti régiói. 2. Magyarország helye az európai fejlődésben: „köztes Európa” és „Közép-Európa”. 3. Elkanyarodás, második jobbágyság, centrum és periféria. 4. A magyarországi kapitalizmus fejlődésének jellegzetességei. 5. A kettős társadalomszerkezet kérdése. 6. A gazdaság- és a városfejlődés sajátosságai. 7. Migrációs és mobilitási folyamatok. 8. A magyar társadalom osztályainak helye a társadalomszerkezetben a kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig. 9. Magyarország demográfiai helyzetének változása a második világháború utáni időszakban. 10. Társadalmi átalakítás. 11. Kisebbségek Magyarországon. 12. Hatalom és társadalom. 13. Közgondolkodás, értékek, értékrendszerek. 14. A hétköznapi élet jellemzői. Magyar társadalom II. 1. A struktúra és a rétegződés alapfogalmai, kutatásmódszertana. 2. A Marx-féle osztályparadigma. Max Weber: osztályok és rendek. Új marxista társadalomszerkezet-elméletek.

14

3.

Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek. Konzervatív és radikális elméletek. A strukturalista-funkcionalista rétegződéselmélet és kritikája. 4. P.Bourdieu és Szelényi Iván: a tőkejavak elméletei. Tőkekonverzió, gazdasági, politikai és kulturális tőke. 5. Hatalom, privilégium, presztízs, osztályérdek és a társadalmi erőforrások egyenlőtlen birtoklása, mint a társadalmi rétegződés alapjai. 6. A társadalmi szerkezet változása. A „munkásosztály elpolgárosodása”, az „osztályok elhalása”. A globális világ. 7. Az Erdei-féle kettős társadalomszerkezet. A két osztály, egy réteg modell 8.-9. Magyar struktúra és rétegződéskutatások: Ferge Zsuzsa és Kolosi Tamás. 10. A Kolosi-féle L-modell és a Szelényi-féle két háromszög modell. Hankiss Elemér: a második társadalom. 11.-12.A mobilitás alapfogalmai és kutatásmódszertana 13. A mobilitás elméletei 14. A mobilitás nemzetközi tendenciái Magyar társadalom III. 1. A politikai szociológia tárgya. A politika fogalma. Hatalom, uralom, legitimitás. Érdek és érdekérvényesítés. Pártok és párttípusok. A politikusok típusai. 2. Politikai kultúra, politikai ideológia, politikai érték. 3. Az átmenet elméleti problémái. Totális és autoriter rendszerek. 4. Az átmenet jellemzői Magyarországon. Okok és jellegzetességek. 5. A munkanélküliség általános jellemzői, alapfogalmak. 6. A munkátlanság történeti jellemzői. 7. A fogyasztói társadalom és a globális világ munkanélkülisége. A munkaerőpiac jövője. 8. Munkaerőhelyzet, munkaerő-politika Magyarországon szocialista nómenklatúra idején.

9. A ’90-es évek munkanélkülisége Magyarországon. Speciális csoportok a munkátlanok tömegein belül. A településszociológia fogalma. 10. A falu és város fejlődésének eltérő vonásai, jellegzetességei. 11. A magyar településhálózat kialakulás és történetének jellegzetességei. 12. A szocialista korszakban végbement változások. Iparfejlesztés és településfejlesztés. A „Csinált városok”. A településszerkezet alakulása a posztkommunista átmenet időszakában. 13. A regionalitás és a régiófejlesztés. 14. A települések társadalmi problémáinak komplex szociológiai vizsgálata. Kötelező irodalom Magyar társadalom I. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Magyar társadalom II, Andorka Rudolf (2001): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó. A társadalmi rétegződés komponensei. Szerk.: Angelusz Róbert. Új Mandátum, Bp., 1997. A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Szerk.: Róbert Péter. Új Mandátum, 1998. Róbert Péter (2001): Társadalmi mobilitás: A tények és vélemények tükrében. Budapest: Századvég Kiadó. Magyar társadalom III. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk.: Kéri László. Miskolc, Bíbor Kiadó. 2001. Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség. Magvető, 1989. Szelényi Iván: Városszociológia, Bp. 1973. Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon, Bp. 1996.

15

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: Szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton. Ajánlott irodalom Magyar társadalom 1 Magyarország társadalomtörténete I-III. (Szerk.: Fokasz Nikosz, Örkény Antal) Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1998. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. Valóság 1976/4, 1976/5. Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. Magvető, Budapest, 1991. Fónai Mihály: Gondolatok a magyar társadalom kettős szerkezetéről. In: Valóság 1996/8. 49-66. Magyar társadalom II. Andorka Rudolf (1982): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó. 180-194. p. Bayer József (1998): A politikai gondolkodás története. Budapest: Osiris Kiadó. 207-223. p.; 250-259. p. Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: Gondolat Kiadó. 237-311. p. Bukodi Erzsébet: A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás főbb jellemzői. Statisztikai Szemle, 1995. 4-5. DiMaggio, Paul (1998): A kulturális tőke és az iskolai teljesítmény. In: Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest: Új Mandátum. 198-219. p.

Erdei Ferenc (1976): A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 4-5. szám. Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. KJK, Bp., 1969. 77-158. p. Gábor R. István-Galasi P.: A második gazdaság. KJK, 1981, 15-107.p. Hankiss Elemér (1986): Diagnózisok 2. Budapest: Magvető Kiadó. 219351. p. Kolosi Tamás (1987): Tagolt társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó. 1027. p., 239-269. p. Lukács György (1971): Történelem és osztálytudat. Budapest: Magvető Kiadó. 270-319. p. Pokol Béla (2005): A társadalom kettős szerkezete. Szociológiai Szemle, 3: 36-52. p. Szalai Erzsébet (2001): Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Budapest: Aula Kiadó. 13-24.; 51-55. p., 227-262. p Szalai Erzsébet (2004): Az első válaszkísérlet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 9-22. p., 74-82. p. Szelényi Iván: A posztkommunista társadalmak szerkezetének változása. Magyar Tudomány, 1996. 4. sz. Tarnai István (2005): Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban című könyvéről. Eszmélet, 68: 51-58. Magyar társadalom III. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Nyíregyháza, Bessenyei Könyvkiadó, 2000. Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, 1998. Hobsbawm, Eric: A szélsőségek kora. Pannonica, 1998. Lengyel László: Mozgástér és kényszerpálya. Helikon, 1997. Weber, Max: Gazdaság és társadalom. KjK. 1967. Weber, Max: A politika mint hivatás. In: Weber, Max: Tanulmányok. Osiris, 1998. 156-209. Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, 1978. Ferge Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat, 1982.

16

A tantárgy neve: Népegészségügyi ismeretek a szociális munkában I – III. Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Karolina I. III. V. Ajánlott félév 85024 85025 85026 Tantárgyi kód 2+0 2+0 2+1 Nappali tagozat heti óraszáma 12 12 15 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 3 4 Kredit Vizsgakövetelmény kollokvium kollokvium kollokvium 85024 85025 Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: a Tanulmányi Osztály beosztása szerint Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező Ajánlott tanterv: Szociális munka alapszak tanterve A 2006/2007 I. félév oktatói: Dr. Sárváry Attila főiskolai docens Dr. Kósa Zsigmond A 2006/2007 III. félév oktatói: Dr. Sárváry Attila főiskolai docens, Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd A 2006/2007 V. félév oktatói: Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Dr. Sárváry Attila főiskolai docens

A népegészségügyi ismeretek ma már minden foglalkozási ágban elengedhetetlenek. Különösen érvényes ez a szociális munkára. A népegészségügyi ismeretek elméleti alapját a megelőző orvostan jelenti, ami az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének és mindezekből következően az élet meghosszabbításának tudománya. A szociális munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a népegészségügyi ismeretek terjesztését és gyakorlati alkalmazását. A társadalom tagjainak egészségi állapota és szociális helyzete összefügg egymással, egyiken nem lehet segíteni a másik figyelembe vétele nélkül. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a magyar lakosság egészségi állapotával, az egészségi állapotot meghatározó környezeti és életmódbeli tényezőkkel. Részletesen hallanak a leggyakoribb nem fertőző betegségek epidemiológiájáról, ezen betegségek megelőzéséről. Bár a fertőző betegségek gyakorisága nagymértékben csökkent az utóbbi időben, bizonyos fertőző betegségek leküzdése továbbra is gondot okoz, illetve új fertőző betegségek jelentek meg. Ezek ismerete elengedhetetlen a szociális munka gyakorlati megvalósításához. Az egészségesebb életmód kialakításában, az egészségre káros szokások megváltoztatásában a szociális munkásnak jelentős szerepe van. A kurzus során a III. félévben a hallgatók megismerkednek a járványtani alapfogalmakkal és a legfontosabb fertőző betegségek járványtanával illetve a modern egészségfejlesztés alapjaival, koncepciójával és alkalmazott módszereivel. A hátrányos helyzetű csoportok tagjaival és problémáival a szociális munkás naponta találkozik. A társadalmon belül az egyenlőtlenségek csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése prioritást élvez. Az V. félévben a hallgatók átfogó képet kapnak a hátrányos helyzet kialakulásáról, a magyar társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak – ezen belül a roma lakosság - egészségügyi helyzetéről, problémáiról.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Oktatás típusa: Előadás és gyakorlat. 17

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 % - 50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása: I. félév 1. hét: Bevezetés a megelőző orvostanba és a népegészségtanba. - A megelőző orvostan múltja, jelene, jövője. - A megelőzés szintjei. 2. hét: A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet Magyarországon. 3. hét: Bevezetés a környezet-egészségtanba. A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre. 4. hét: A víz- és talajszennyeződés hatása az emberi egészségre. 5. hét: Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a túltápláltság népegészségügyi jelentősége.

6. hét: Táplálkozástól függő megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében. 7. hét: A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre. A halandósági elemzések módszerei és főbb tárgykörei. 8. hét: A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások. A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program. 9. hét: A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana. 10. hét: Bevezetés a nem-fertőző betegségek epidemiológiájába. A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF). A dohányzás hatása az egészségi állapotra. Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra. 11. hét: A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája. A daganatos betegségek epidemiológiája. 12. hét: A légzőszervi betegségek (bronchitis chronica, emphysema, asthma) epidemiológiája. Az anyagcsere betegségek (diabetes,osteoporosis,obesitas) epidemiológiája. 13. hét: Másodlagos megelőzés: szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok bevezetésének kritériumai, ajánlott szűrővizsgálatok. Hazánkban és más országokban alkalmazott szűrések.

18

14. hét: Az „Egészség Évtizedének Nemzeti Programja” Magyar Népegészségügyi Program

8. óra: Bevezetés a nem-fertőző betegségek epidemiológiájába. A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF).

I. félév, levelező tagozat 1. óra: Bevezetés a megelőző orvostanba és a népegészségtanba. - A megelőző orvostan múltja, jelene, jövője. - A megelőzés szintjei. 2. óra: A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet Magyarországon. 3. óra: Bevezetés a környezet-egészségtanba. A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre. A víz- és talajszennyeződés hatása az emberi egészségre. 4. óra: Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a túltápláltság népegészségügyi jelentősége. 5. óra: Táplálkozástól függő megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében.

9. óra: A dohányzás hatása az egészségi állapotra. Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra. 10. óra: A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája. A daganatos betegségek epidemiológiája. 11. óra: Az anyagcsere betegségek (diabetes, osteoporosis, obesitas) epidemiológiája. 12. óra: Másodlagos megelőzés: szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok bevezetésének kritériumai, ajánlott szűrővizsgálatok. Hazánkban és más országokban alkalmazott szűrések. Az „Egészség Évtizedének Nemzeti Programja” Magyar Népegészségügyi Program III. félév

6. óra: A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre. A halandósági elemzések módszerei és főbb tárgykörei.

1. hét: A fertőző betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak. A járványfolyamatok elsődleges (fertőző forrás, terjedés lehetősége, fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerői.

7. óra: A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások. A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana.

2. hét: Fertőző betegségek elleni védőoltások típusai, oltási naptár. A légúti betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana.

19

3. hét: A gastrointestinális fertőzések (salmonellosis, dysenteria, campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertőzések) járványtana. A hepatitis A, B és C járványtana. 4. hét: A szexuális úton terjedő betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem gonorrhoeás urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana, klinikuma, a megelőzés lehetőségei. 5. hét: Az egészségfejlesztés kialakulása. Az egészségfejlesztés fejlődése, fogalmi rendszere, alapdokumentumai (Alma-Ata Nyilatkozat, Ottawa Karta, Egészséget Mindenkinek). 6. hét: Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezői. Az egészségi állapot megítélése. Társadalmi-gazdasági tényezők hatása az egészségi állapotra. 7. hét: Egészséget szolgáló állami politika. Kedvező környezet kialakulásáért tett lépések. Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák. 8. hét: A közösség tevékenységének erősítése. Közösségi egészségfejlesztési programlehetőségek. 9. hét: Az egyéni képességek fejlesztése. •

• • •

Dohányzás problémaköre Az alkoholfogyasztás Drogfogyasztás

10. hét: Az egészségnevelés gyakorlata: • Színterek és szervezeti formák • Eszközök és eljárások • Az egészségnevelési tevékenységet végző célcsoportok szerint. 11. hét: Az egészségnevelési módszerek rendszere, a módszertan alapfogalmai A módszerek csoportosítása elsődleges sajátosságaik alapján A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása. 12. hét: Az egészségnevelés színterei: • Iskolák, oktatási intézmények • Munkahelyek • Egészségügyi és szociális alapellátás. 13. hét: Egészségpolitika I. Az egészségügyi rendszerek szerkezete és működése. Az egészségpolitika alapelvei a modern társadalmakban. 14. hét: Egészségpolitika II. A magyar egészségügyi rendszer felépítése és működése. Az Európai Unió egészségpolitikája. Egészségügyi reformok az Európai Unió országaiban.

A rizikószemélyiség kérdései

20

III. félév, levelező tagozat 1. óra: A fertőző betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak. A járványfolyamatok elsődleges (fertőző forrás, terjedés lehetősége, fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerői. 2. óra: Fertőző betegségek elleni védőoltások típusai, oltási naptár. A légúti betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana. 3. óra: A gastrointestinális fertőzések (salmonellosis, dysenteria, campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertőzések) járványtana. A hepatitis A, B és C járványtana. 4. óra: A szexuális úton terjedő betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem gonorrhoeás urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana, klinikuma, a megelőzés lehetőségei. 5. óra: Az egészségfejlesztés kialakulása. Az új típusú gondolkodás hatása. Az egészségfejlesztés fejlődése, fogalmi rendszere, alapdokumentumai (Alma-Ata Nyilatkozat, Ottawa Karta, Egészséget Mindenkinek). 6. óra: Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezői. Az egészségi állapot megítélése. Társadalmi-gazdasági tényezők hatása az egészségi állapotra. 8. óra: Egészséget szolgáló állami politika. Kedvező környezet kialakulásáért tett lépések. Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák.

9. óra: A közösség tevékenységének erősítése. Közösségi egészségfejlesztési programlehetőségek. 10. óra: Az egyéni képességek fejlesztése. • • • •

A rizikószemélyiség kérdései Dohányzás problémaköre Az alkoholfogyasztás Drogfogyasztás

Az egészségnevelés gyakorlata: • Színterek és szervezeti formák • Eszközök és eljárások • Az egészségnevelési tevékenységet végző célcsoportok szerint. 11. óra: Az egészségnevelési módszerek rendszere, a módszertan alapfogalmai A módszerek csoportosítása elsődleges sajátosságaik alapján A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása. Az egészségnevelés színterei: • Iskolák, oktatási intézmények • Munkahelyek • Egészségügyi és szociális alapellátás. 12. óra: Egészségpolitika Az egészségügyi rendszerek szerkezete és működése. Az egészségpolitika alapelvei a modern társadalmakban. A magyar egészségügyi rendszer felépítése és működése.

21

V. félév 1. hét: A hátrányos helyzet fogalma, okai és a csoportjai. 2. hét: Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek. • A méltányosság és méltánytalanság fogalma és dimenziói. • Elkerülhetetlen vagy elfogadhatatlan? 3. hét: Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek. • Társadalmi csoportok között fennálló különbségek. • Szegénység ördögi köre. 4. hét: A szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott csoportok.

11. hét: A roma lakosság egészségi állapota. 12. hét: Hajléktalanság. A magyarországi hajléktalanok. 13. hét: A hajléktalanok egészségügyi problémái. 14. hét: Társadalmi és civil szervezetekkel való kapcsolat, közös feladatok a hátrányos helyzetű családok ellátása érdekében. Gyakorlat: A hátrányos helyzetűekkel foglalkozó intézmények látogatása (Közösségi Ház, Bölcsőde, Óvoda látogatása a Huszártelepen, Anyaóvó). V. félév, levelező tagozat

5. hét: A hátrányos helyzetű nők és gyermekek. 6. hét: A mentális helyzet és a szegénység összefüggései. 7. hét: Erőszak a családban. 8. hét: A fogyatékos gyermekek helyzete, problémái. 9. hét: Roma lakosság Magyarországon. 10. hét: A roma kultúra jellemzői.

1. óra: A hátrányos helyzet fogalma, okai és a csoportjai. 2. óra: Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek. • A méltányosság és méltánytalanság fogalma és dimenziói. • Elkerülhetetlen vagy elfogadhatatlan? 3. óra: Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek. • Társadalmi csoportok között fennálló különbségek. • Szegénység ördögi köre. 4. óra: A szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott csoportok.

22

5. óra: A hátrányos helyzetű nők és gyermekek. 6. óra: A mentális helyzet és a szegénység összefüggései. 7. óra: Erőszak a családban. 8. óra: A fogyatékos gyermekek helyzete, problémái. 9. óra: Roma lakosság Magyarországon. 10-11. óra: A roma kultúra jellemzői.

Kötelező irodalom: Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina, Budapest (megjelenés alatt). Kemény I., Janka B., Lengyel G.: A magyarországi cigányság 19712003. Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Budapest, 2004. Puporka L. és Zádori Zs.: A magyarországi romák egészségi állapota Roma Sajtóközpont 1999. Ajánlott irodalom: V. Hajdú P., Ádány R. (szerk.): Epidemiológiai Szótár. Medicina, Budapest, 2003. Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota ezredfordulón, Medicina, Budapest, 2003. Kertai P. Megelőző orvostan – A népegészségügy elméleti alapjai, Medicina, Bp. 1999. Ádány R. Nem fertőző betegségek epidemiológiája, DE NI hallgatói jegyzet

az

12. óra: A roma lakosság egészségi állapota. 13. óra: Hajléktalanság. A magyarországi hajléktalanok. 14. óra: A hajléktalanok egészségügyi problémái. 15. óra: Társadalmi és civil szervezetekkel való kapcsolat, közös feladatok a hátrányos helyzetű családok ellátása érdekében.

Évközi ellenőrzés: Az aláírás megszerzésének feltételei: Az egészségfejlesztési projekt és plakát elkészítése és elfogadása. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: A vizsga típusa: írásbeli kollokvium.

23

A tantárgy neve: Pedagógia a szociális munkában Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László Ajánlott félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

III. 05030 1+0 8 2 gyj -

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája

A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 %

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Előadás, szakirodalom feldolgozása, értelmezése.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága Páratlan félévben

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK, szakdolgozat

Az oktatás nyelve Magyar

A tantárgy részletes leírása 1. A nevelés szerepe a társadalom és az egyén életében. 2. A nevelés értelmezése és fogalmi rendszere. 3. A nevelés mint értékközvetítő tevékenység. 4. A nevelés folyamata, strukturális sajátosságai, céljai, értékei. 5. A nevelés hatásrendszere és módszerei, a direkt és az indirekt nevelő hatások. 6. Az iskolaügy szabályozása az Alkotmányban, főbb törvényekben és a tantervekben. 7. A nevelésügy intézményei és szervezeti formái, az iskolai élet belső szabályozása: helyi program, helyi tanterv, házirend. 8. Teljesítmény, pedagógiai szabadság és tanulóközpontúság. 9. Didaktika, a tanítás és tanulás összefüggései. 10. Az oktatás individualizációja. 11. A nevelés szubjektív tényezői. 12. A pedagógus szerepe, a tanári pálya jellemzői, összehasonlítása a szociális munkás szerepével. 13. A nehezen tanuló gyermek nevelése. 14. Az oktatásügy speciális intézményei.

A tantárgy órarendi beosztása: heti A tantárgy státusza: Kötelező Szakmai törzstantárgy Oktató/-k/ névsora: Dr. Horváth László, Molnár Mónika A tantárgy általános és speciális céljai A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a neveléstudomány elméleti és gyakorlati jellemzőit, bevezetést nyújtson az általános pedagógia tudományába, az iskola belső világába. Segítse a szociális munkások és a pedagógusok együttműködését a team munkában. Oktatás típusa: szeminárium

24

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Tájékozódási képesség a pedagógia körében Kötelező irodalom Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999. Kron, Friedrich: Pedagógia. Osiris, Bp. 1997. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermek iskolai nevelése. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Bp. 1998. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Zárthelyi dolgozat készítése Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei Zárthelyi dolgozat készítése A vizsgára bocsátás feltételei Vizsga nem kapcsolódik Vizsgáztatási módszer Vizsga nem kapcsolódik

25

viselkedésformákat, azok tüneti megnyilvánulásait, kialakulásuk folyamatát, pszichés hátterét.

A tantárgy neve: Pszichológia I – II – III. Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János Ajánlott félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

I. félév 70016 1+1 12 3 gyakorlati jegy nincs

II. félév 70017 1+1 12 3 kollokvium 70016

III. félév 70018 2+0 12 3 gyakorlati jegy 70017

Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága A táblázatban megjelölt félévben Az oktatás nyelve Magyar A tantárgy órarendi beosztása Tanulmányi osztály beosztása szerint A tantárgy státusza: Kötelező Oktató/-k/ névsora: Dr. Kiss János, Dr. Horváth Andrea, Dr. Kovács János

Oktatás típusa: Előadás A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, a végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 40:60% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Előadás modern prezentációs technikákkal Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szakdolgozati és TDK munkák

A tantárgy általános és speciális céljai: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a pszichológia tárgyát, rövid történetét, módszereit, betekintést adjon a főbb személyiséglélektani irányzatokba, bemutassa a fontosabb fejlődéslélektani és szociálpszichológiai jelenségeket és ismertesse a legjellemzőbb deviáns 26

A tantárgy részletes leírása: I.félév 1. A pszichológia tárgya, rövid története, 2. A pszichológia módszerei 3. A pszichológia fontosabb elméleti területei 4. A pszichológia fontosabb alkalmazott területei 5. A pszichológia főbb diagnosztikus módszerei 6. A pszichológia főbb terápiás és mentálhigiénés módszerei 7. Személyiséggel kapcsolatos alapfogalmak és jelenségek 8. A pszichoanalitikus elméletek 9. A behaviorizmus 10. Kognitív elméletek 11. A humanisztikus elméletek 12. Biológiai elméletek 13. Típustanok 14. Vonáselméletek II.félév: 1. A pszichés fejlődés fogalma, jelenségei 2. A szocializáció fogalma, jelenségei 3. Freud pszichoanalitikus fejlődés modellje 4. Erikson pszichoanalitikus fejlődés modellje 5. Piaget elmélete 6. Életkori szakaszok 7. Mahler tárgykapcsolat elmélete 8. A szociálpszichológia tárgya, határterületei, módszerei 9. Személypercepció, implikált személyiség elméletek 10. Attribúcióelmélet 11. Szerep és kommunikációelmélet 12. Csoportelmélet 13. Vonzalomelméletek és emberi kapcsolatok 14. Társas befolyásolás, konformitás, engedelmesség

III. félév: 1. A deviancia fogalma és formái, kutatásának történeti gyökerei 2. A devianciával kapcsolatos pszichológiai elméletek 3. A deviáns viselkedési formák kialakulásának folyamata, azok biológiai háttere 4. A deviáns viselkedési formák kialakulásának folyamata, azok pszichés háttere 5. Inadaptív viselkedésformák szocializációs eredete 6. Inadaptiv viselkedés formák a csecsemő is kisgyermekkorban 7. Inadaptiv viselkedés formák a gyermekkorban 8. A felnőttkori neurózisok és a deviancia összefüggései 9. A legjellemzőbb deviáns viselkedési formák ( alkoholizmus, bűnözés, drog, prostitúció ) 10. Krízisek, öngyilkosság 11. Kábítószer és egyéb szenvedélybetegségek 12. Bűnözés és prostitúció 13. A deviáns viselkedési formák tüneti megnyilvánulásai 14. A pszichés kezelés lehetőségei Kötelező irodalom: R. L. Atkinson-R. C. Atkinson-E. E. Smith, D. J. Bem: Pszichológia Osiris, Bp (több kiadás) Carver, C. S., és Scheier, M. F.,: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Cole, M., Cole, S. R. : Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest 1997. Mérei F., Binét Á. : Gyermeklélektan, Gondolat, Budapest 1995. Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris Bp.1998. P.Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Bp.2000. Murányi-Kovács E.-né: A gyermek- és serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája (Tankönyvkiadó, 1991) Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (Kossuth Kiadó,1988.szerk: Münnich Iván) Bakó T.: Titok nélkül (Animula, Budapest 1992.)

27

Ajánlott irodalom: E.Aronson: A társas lény Közgazdasági és Jogi Kiadó 1998. Szociálpszichológia (Szerk.: Hewstone és tsa.-i ) Közgazdasági és Jogi Kiadó Bp.1997. Mérei F., Binét Á. : Gyermeklélektan, Gondolat, 1995. Bálint A. : A gyermekszoba pszichológiája, Kossuth, 1990. Bernáth L., Solymosi K. : Fejlődéslélektani olvasókönyv, Tertia, 1997. Bettelheim, B. : Az elég jó szülő, Gondolat, 1994. Buda B., Szilágy V. : Párválasztás a párkapcsolatok pszichológiája Cole, M., Cole, S. R. : Fejlődéslélektan, Osiris, 1997. Kübler Ross, E.: A halál és a hozzá vezető út, Gondolat, 1988. Fraiberg, S. H. : Varázsos évek, Park , 1990. Mönks, F: J:, Knoers, A: M: P: : Fejlődéslélektan, Fitt Image, 1998. Polcz A. : Meghalok én is? , Századvég, 1993. Raffai J. : Megfogantam, tehát vagyok, Útmutató K. 1999. Riemann, F.: Az öregedés művészete, Háttér, 1987.

Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga Gyakorlati jegy megszerzésének módszere: zárthelyi dolgozat írása.

Bűnöző fiatalok (szöveggyűjtemény, szerk.: Bennett, Münnich) (Tk.Kiadó, 1985.) Levendel L.: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása (Akadémia, 1987.) Popper P.: A kriminális személyiségzavar kialakulása (Beilleszkedési zavarok szgy.1989.) Dr. Rácz J.: A drogfogyasztó magatartás (Medicina, 1988.) Dr.Rácz József: Addiktológia (HIETE Bp.1999.) Valkai Zs.: Miért isznak a nők? (Magvető, 1986) Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon a részvétel ajánlott. A vizsgára bocsátás feltételei: Az aláírás megszerzése.

28

A tantárgy neve: Segítő kapcsolatok pszichológiája Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth Andrea Ajánlott félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

IV. félév 70019 1+2 15 4 gyakorlati jegy 70018

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága A táblázatban megjelölt félévben Az oktatás nyelve Magyar A tantárgy órarendi beosztása Tanulmányi osztály beosztása szerint A tantárgy státusza: kötelező Oktató/-k/ névsora: Dr. Horváth Andrea, Zolnai Erika A tantárgy általános és speciális céljai: Bemutatni a hallgató számára a kommunikáció és a segítő kapcsolatok működésének szociálpszichológiai törvényszerűségeit és a személyiség belső dinamikai tényezőit, alapvető módszertani ismereteket adni annak érdekében, hogy a hallgatók hatékonyabban tudják kezelni a professzionális helyzetben kialakult kapcsolatokat. Oktatás típusa: Előadás

A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, a végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Segítő kapcsolat során alkalmazható készségek fejlesztése. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 40:60% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Kiscsoportos gyakorlat, modern prezentációs eszközökkel, módszer specifikus tréning technikák alkalmazása, részben tömbösített időrendben Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szakdolgozati és TDK munkák A tantárgy részletes leírása: 1. A segítés konceptuális keretei, fogalmi háttere 2. A segítés célja, etikai elvei 3. A segítő kapcsolat résztvevői, jellegzetességei, lehetőségei

29

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A segítő és a kliens szerepei Szükségletek, elvárások A motivációk a kapcsolatban, Ellenállások a kapcsolatban Szerződéskötés Kommunikáció céltudatos formái, figyelés és beavatkozás A segítő kapcsolat, mint problémamegoldó folyamat A segítő kapcsolat, mint döntési folyamat Interjú technikák a szociális munkában Tanácsadási technikák a szociális munkában Tranzakció analízis alapjai, alapvető játszmák a kliens és a segítő között

Kötelező irodalom: Ritoókné Ádám Magdolna: A tanácsadás pszichológiája (Tankönyvkiadó, Bp.1992.) Hermann Argelander: Első interjú a pszichoterápiában (Magyar Pszich. Társaság 1986/6.) Allen E. Ivey - Lynn S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990. OTE Pszichiátriai és Klinikai Pszichológia Tanszék) Ajánlott irodalom: Allen E. Ivey - Lynn S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990. Orvostovábbképző Egyetem Pszichiátriai és Klinikai Pszichológia Tanszék) Eric Berne: Emberi játszmák (Gondolat, Bp. 1987) Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (Animula, Bp., 1994) Thomas Gordon: T.E.T. (Studium Effektive, 1994) Jelenits J.-Tomcsányi T.: Egymás közt egymásért (HÍD, 1990)

Ian Stewart, Vann Joines: A TA-MA (Xénia Könyvkiadó, Bp.) Tringer: Gyógyító beszélgetés (Bp. 1992) Watzlawick: Változások (Bp. 1990. Gondolat) Murányi-Kovács E.-né: A gyermek- és serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája (Tankönyvkiadó, 1991) Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (Kossuth 1988. szerk: Münnich Iván) A deviáns viselkedés szociológiája (Gondolat, 1974szerk: Andorka Rudolf) HÍD, Családsegítő Központ: Családsegítés, mentálhigiéné, módszertani füzetek Bagdy E.: Családi szocializáció és személységfejlődés (Tk. Kiadó, 1986.) Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon való részvétel ajánlott A vizsgára bocsátás feltételei: Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer: Nincs vizsga Gyakorlati jegy megszerzésének módszere: zárthelyi dolgozat írása.

30

Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján főállású és óraadói státuszban lévő oktatók, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

A tantárgy neve: Szociális munka gyakorlata I – VII. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Lukácskó Zsolt

I.

Ajánlott félév Tantárgyi kód nappali Tantárgyi kód levelező Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend /kód/

II.

III.

IV.

V.

VI.

05015

05022 05029

05035

05040

05042 05043

05015 L 0+3

05022 05029 L L 0+3 0+3

05035 L 0+3

05040 L 0+8

05042 05043 L L 0+3 0+36

16

16

16

40

16

220

3 gyj

3 3 gyj gyj 05015 05022 05015 05022 L L

3 gyj 05029 05029 L

6 gyj 05035 05035 L

3

30 gyj 05042 05042 L

-

16

gyj 05040 05040 L

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező

VII

A tantárgy általános és speciális céljai A hallgató ismerje meg a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézményeket és a szociális munka területeit és alkalmazott módszereit. A tantárgy célja továbbá, hogy iskolán kívüli terepgyakorlatokon a hallgató tapasztalatokat szerezzen a szociális munka gyakorlatáról, és a terepoktatás során képessé váljon a szociális munka elméleti és gyakorlati ismereteinek kezdetben megalapozására, ezt követően elmélyítésére, és végül integrálására a szociális szolgáltatásokat nyújtó állami/önkormányzati, társadalmi szervezeteknél (egyház, non-profit szervezet) és magán intézményeknél. 1. blokk – Szociális munka gyakorlat I – IV (alapozó szakasz): Az alapozó szakaszban a hallgató betekintést nyer a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást (is) nyújtó intézmények működésébe. Megismeri az adott intézmény feladatát, szervezeti, működési struktúráját, helyét az adott társadalmi viszonyokban. A terepgyakorlat biztosítja, hogy a hallgató megismerje az intézmény klienskörét, az elméleti ismeretanyagban tanultak (szociális esetmunka, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka) gyakorlati alkalmazását, az intézmény szolgáltatási stratégiáját, az ott dolgozó szociális munkát végzőket, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb intézményeket. A gyakorlatokat követő szemináriumok célja a szociális munka értékinek megismertetése, a beavatkozások lehetséges eszközeinek és módszereinek átgondolása, a rendszerszemléletben való gondolkodás kialakítása, valamint a szakmai identitás kialakulásának elősegítése.

Oktatás típusa: terepgyakorlat, szeminárium

31

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája

A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 %

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanság a keleti régióban Hajléktalanok egészségügyi helyzete Hátrányos helyzetűek sérelmére elkövetett cselekmények Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata A tantárgy részletes leírása:

A terepintézményeket és az időpontokat tartalmazó gyakorlati táblázat a félév első óráján kerül a hallgatókhoz. A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: ƒ Résztvevő megfigyelő pozícióból információgyűjtés az intézmény működéséről, szolgáltatásairól, kliensköréről, a szociális munka eszközeiről, módszereiről, a szociális munkások feladatairól. ƒ Aktív részvétel: kérdések megfogalmazásával tájékozódik a hallgatót érdeklő szakmai kérdésekről. ƒ Lehetőség szerint kapcsolatfelvétel és interjú készítés gyakorlása a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel.

Szemináriumon: ƒ Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak többszempontú megbeszélése, kérdések megfogalmazása a hallgatót érdeklő szakmai kérdésekről, etikai kérdések megvitatása. ƒ A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakirodalmi anyagok feldolgozása, prezentáció. Terepgyakorlaton kívüli feladat: ƒ A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk dokumentálása terepnaplóban. ƒ A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozat(ok) elkészítése. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása és gyakorlatban való megszemlélése, gyakorlati tapasztalatok megfogalmazása. Kötelező irodalom

Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet. 5-15., 32-180. és a II. kötet egésze. Semmelweis, 1994.Peter Lüssi: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati kézikönyve. Párbeszéd Alapítvány, Bp. 1997. 56-118., 295-354.o. Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o. Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005. Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek.

32

Jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről + azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu www.szochalo.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók terepnaplót készítenek, egyéni és csoportos munkában dolgozatot, prezentációt készítenek még a szorgalmi időszakban. Az aláírás megszerzésének feltételei

Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton és a szemináriumon való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése.

2. blokk – Szociális munka gyakorlat V – VI (elmélyítő szakasz): Az elmélyítő szakaszhoz tartozó tantárgyakban a hallgató mélyebb szakmai ismereteket szerez a szociális munkást végző intézményről. A hallgató az iskolán kívüli terepgyakorlatot teljes időben, egy terepintézményben tölti, ahol részletesen megismeri az intézmény szakmai feladatait, szervezeti, működési struktúráját, helyét az adott társadalmi viszonyokban, az intézmény klienskörét, az elméleti ismeretanyag főbb módszereinek gyakorlati alkalmazását, az intézmény szolgáltatási stratégiáját, a kapcsolódó egyéb szociális szolgáltatást nyújtó intézményeket. A terepgyakorlat során a hallgatók tereptanári vezetés mellett a terepintézményben szokásos – a szociális munkás feladatköréhez tartozó résztevékenységeket végeznek, valamint szakmai készségeik és ismereteik elmélyítése, fejlesztése érdekében célzott feladatokat végeznek. Mindezen feladatok hozzájárulnak a hallgató féléves intenzív terepgyakorlatának előkészítéséhez. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája

A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 %

A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség.

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend

A vizsgára bocsátás feltételei Vizsga nem kapcsolódik. Vizsgáztatási módszer Vizsga nem kapcsolódik.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanság a keleti régióban Hajléktalanok egészségügyi helyzete Hátrányos helyzetűek sérelmére elkövetett cselekmények

33

Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata

Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005.

A tantárgy részletes leírása:

A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: ƒ Információgyűjtés az intézmény működéséről, szolgáltatásairól, kliensköréről, a szociális munka eszközeiről, módszereiről, a szociális munkások feladatairól. ƒ Kapcsolatfelvétel és interjúkészítés klienssel, genogram és ecomap felvételének gyakorlása a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel. ƒ Az esetleírás elkészítéséhez információ gyűjtés a klienssel dolgozó szociális munkástól és a klienstől a probléma jellegéről és összetevőiről, a problémakezelésről. Terepgyakorlaton kívüli feladat: ƒ A terepintézményben megismert információk terepnaplóban. ƒ A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozat elkészítése.

dokumentálása

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A szociális munkában alkalmazott ismeretek, módszerek, készségek klienseknek biztosított szolgáltatásban történő felhasználása, kliens – segítő kapcsolat kialakítása, a probléma kezeléshez alkalmazott módszerek integrálása. Kötelező irodalom

A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1 - 4. kötet. Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola szerk: Hegyesi – Talyigás (1. kötet); Tánczos (2. kötet); Gosztonyi Géza (3. kötet); Kozma – Szilvási (4. kötet); Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o. Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001.

Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek. Jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről + azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu www.szochalo.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók terepnaplót készítenek, egyéni és csoportos munkában dolgozatot, prezentációt készítenek még a szorgalmi időszakban. Az aláírás megszerzésének feltételei

Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

34

A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez esetleírást készítenek, ami tartalmazza: - a családi és a szociális anamnezist, - a klienssel történt kapcsolatfelvétel körülményeit, - a probléma megismerését szolgáló felmérési módszerek alkalmazását (interjú jegyzőkönyv, genogram, ecomap, környezettanulmány tapasztalatai), - a probléma megfogalmazását követő célmeghatározást, a szerződéskötés tartalmát, - a probléma kezeléséhez felajánlott szolgáltatás kapcsolódását az esethez, a szolgáltatás működésének részletes szakmai leírását és elemzését a segítő és az ellátott szemszögéből.

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.

A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás

A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik. Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend

Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanság a keleti régióban Hajléktalanok egészségügyi helyzete Hátrányos helyzetűek sérelmére elkövetett cselekmények Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata A tantárgy részletes leírása:

3. blokk – Szociális munka gyakorlat VII (integráló szakasz): Az integráló szakaszban a hallgatók intenzív terepgyakorlaton vesznek részt egy terepintézményben, teljes időben. A hallgatók tereptanári irányítás mellett a szociális munka elméleti ismereteit és módszereit alkalmazva, segítő készségeiket gyakorolva végeznek szakmai feladatokat. Az intenzív terepgyakorlat megfelelő forma arra, hogy a hallgatók szakmai ismeretei elmélyüljenek, az elmélet és gyakorlat integrálása a szolgáltatásokban kialakuljon, és a szakmai beavatkozások végzésében és a segítő szerep működésével kapcsolatosan gyakorlatot, tapasztalatot szerezzenek.

A hallgató feladatai a terepgyakorlaton: ƒ Információgyűjtés az intézmény működéséről, szolgáltatásairól, kliensköréről, a szociális munka eszközeiről, módszereiről, a szociális munkások feladatairól. ƒ A szolgáltatásban alkalmazott szociális munka folyamatának és módszereinek megismerése, részfeladatok elkészítése. ƒ A szolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztráció megismerése, részfeladatok elvégzése. ƒ Kapcsolatfelvétel gyakorlása a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel. ƒ A probléma többszempontú megfogalmazásához interjúkészítés klienssel, amennyiben lehetséges a kliens környezetében elő

35

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

személyekkel, felmérési módszerek alkalmazása a probléma megismeréséhez: genogram és ecomap, amennyiben szükséges környezettanulmány készítése. A probléma megfogalmazása, a beavatkozás lehetőségeinek és módszereinek megfogalmazása. Célmeghatározás és szerződéskötés tartalma. Cselekvési terv elkészítése a klienssel, és a megállapodás rögzítése. A segítő – kliens kapcsolat alakulásának leírása és elemzése az elvárások, a vállalások és az eredmények alapján. A segítő kapcsolat lezárása.

Terepgyakorlaton kívüli feladat: ƒ A terepintézményben megismert információk dokumentálása terepnaplóban. ƒ A gyakorlathoz kapcsolódó 2 esettanulmány elkészítése. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A szociális munkában alkalmazott ismeretek, módszerek, készségek klienseknek biztosított szolgáltatásban történő felhasználása, az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazás integrálása, a tapasztalatok kritikus és fejlesztő megfogalmazása, a probléma kezelés egyes módszereiben szerzett jártasság. Kötelező irodalom

A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1 - 4. kötet. Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola szerk: Hegyesi – Talyigás (1. kötet); Tánczos (2. kötet); Gosztonyi Géza (3. kötet); Kozma – Szilvási (4. kötet); Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o. Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005.

Ajánlott irodalom: Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban közölt írások, cikkek. Jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről + azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák. Ajánlott honlapok: www.3sz.hu www.szochalo.hu

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók terepnaplót készítenek, és részt vesznek a terepgyakorlat feldolgozását segítő megbeszéléseken (tereptanár – tutor – hallgató). Az aláírás megszerzésének feltételei

Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése, részt vétel a terepgyakorlat feldolgozását segítő megbeszéléseken.

36

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez 2 esettanulmányt készítenek, ami tartalmazza: - a családi és a szociális anamnezist, - a klienssel történt kapcsolatfelvétel körülményeit, - a probléma megismerését szolgáló felmérési módszerek alkalmazását (interjú jegyzőkönyv, genogram, ecomap, környezettanulmány tapasztalatai), - a probléma megfogalmazását, a célmeghatározást, a szerződéskötés tartalmát, - a probléma kezeléséhez felajánlott szolgáltatás kapcsolódását az esethez, a szolgáltatás működésének részletes szakmai leírását és elemzését a segítő és az ellátott szemszögéből. A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik. Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.

37

A tantárgy neve: Szociális munka I – VI. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László Ajánlott félév Tantárgyi kód nappali Tantárgyi kód levelező Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend /kód/

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

05014

05021

05028

05034

05039

05041

05014 L

05021 L

05028 L

05034 L

05039 L

05041 L

2+2

2+2

1+1

1+1

1+1

3+2

20

20

12

12

12

24

5 koll

5 gyj

3 gyj

3 koll.

3 gyj

-

05014 05014 L

05021 05021 L

05028 05028 L

05021 05021 L

6 Koll. 05021 05021 L, 05037, 05038

Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező Szociális munka I. alapozó törzstantárgy, Szociális munka II – VI. szakmai törzstantárgy Oktató/-k/ névsora: Dr. Horváth László, Szoboszlai Katalin, Pattyán László, Ferenczi Gábor

A tantárgy általános és speciális céljai Célja a hallgatók bevezetése a szociális munka professzionális végzéséhez szükséges elméletekbe, segítse a gyakorlat-elmélet egységének megvalósítását, ezen keresztül készítsen fel a szociális munka szigorlatra. A tantárgy feldolgozza az eskü szövegét, a szociális munkás pályaképét, rendszerbe szedi a szükséges alapismereteket, az esetkezelés, a problémamegoldás, a krízisintervenció, a rendszerszemlélet lépéseit, a szociális munka történetét, etikai dilemmáit, kódexét, kitekintést ad az európai szociális modell alapelveire, összefüggéseire. Felkészítjük a hallgatókat a team munkára. A hallgatók megismerik a szociális munka módszerit, a szociális csoportmunka és közösségi szociális munka elméletét, módszertanát, technikáit, valamint információkat szereznek az egyes speciális célcsoportokkal végzett segítő munka jellemzőiről. Oktatás típusa: előadás, szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya

70+30 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése

Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített időrend

38

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás

Kötelező irodalom

Fogyatékos személyek szociális ellátása Hajléktalanok egészségügyi helyzete Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja Végzett hallgatók után követésének vizsgálata

Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet. 5-15., 32-180. és a II. kötet egésze. Semmelweis, 1994. Peter Lüssi: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati kézikönyve. Párbeszéd Alapítvány, Bp. 1997. 56-118., 295-354.o. Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest 2000. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o.

A tantárgy részletes leírása: Szociális munka I.

1. Az eskü tartalmának feldolgozása 2. Az emberi szükségletek felsorolása, jellemzése és kapcsolódásuk. A kliens megismerése. 3. Az emberi létezés szintjei, az ökoszisztéma és felhasználása a szociális munkában. 4. A szociális munka fő megközelítési iránya, céljai, lehetséges típushibái. 5. A szociális munka meghatározása, értelmezése és csoportosítása. 6. A szociális munka szereplői és jellemzésük. 7. A hagyományos és a szakképzett szakemberek a szociális munkában, kompetencia határ és a team-munka. 8. A rendszerszemléletű szociális munka. 9. A szociális munka általános rendszerei és kapcsolódásuk. 10. Az egyéni esetkezelés folyamata. 11. A strukturált gyakorlat modellje. 12. Krízisintervenció a szociális munkában 13. A szociális munka fő kérdései. 14. A problémamegoldó modell és szakaszai. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:

alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása és gyakorlatban való megszemlélése

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere

A hallgatók írásbeli és szóbeli beszámolókat, egyéni és csoportos dolgozatokat készítenek. Az aláírás megszerzésének feltételei

Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz A vizsgára bocsátás feltételei

Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer

Írásbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből Szociális munka II.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A szociális munka egyetemes története. A szociális munka hazai története. A szociális képzések fejlődése. Új fogalmak és megközelítések az EU-ban A szociális charta. A szociális munka etikai dilemmái. A szociális munka etikai kódexe. Szolgáltatások a szociális munka keretében I.

39

9. 10. 11. 12. 13. 14.

Szolgáltatások a szociális munka keretében II. A szociális munka hat eljárásfajtája. Az esettanulmány. A környezettanulmány. Ecomap készítése. Genogram készítése

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:

alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek integrálása a gyakorlattal, elemző képesség a teljes témában Kötelező irodalom

Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet. Semmelweis, 1994. 17-31., 181-208.o. Pik Katalin: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990.) Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest A Szociális Munka Etikai Kódexe. Szociális Szakmai Szövetség, 2005. Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Európai szociális modell? Esély, 2004/3.sz. 3-25. Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin: Alapkő-letétel.= Esély, 1990/4.sz. 5979.o. Az Európai Szociális Charta.= Esély, 1991/2.sz. 74-91.o. Horváth László: Fejlődési tendenciák a szociális képzésekben. DOTE EFK Tudományos Közleményei, Nyíregyháza, 1998/1.sz. 329-342.o. Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. IV. fejezete Szociális szolgáltatások címmel. Jelen tanév szeptember 1-jén hatályos változata.

Az aláírás megszerzésének feltételei

Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

Az elemző dolgozat elkészítése legalább elégséges szinten a szorgalmi időszakon belül A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik. Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.

Szociális munka szigorlat: ♦ Előfeltétele: Szociális munka alapismeretek I-II., Szociális munka gyakorlata I-II., mintatantervi időpontja: II. félév vizsgaidőszaka. (vizsgakurzus meghirdetése félévente) ♦ Írásbeli: 2x14 témakör, 8 szociális szolgáltatás ismerete, teljes kötelező irodalom ♦ Szóbeli: 28 szociális munka tétel, melyek az adott témakörökkel megegyeznek, 8 szociális szolgáltatás ismerete, teljes kötelező irodalom. ♦ A gyakorlati helyszínekről szükséges ismeretek: 1. A két félév során meglátogatott intézmények pontos neve 2. Az intézmények struktúrája 3. Szolgáltatási stratégiájuk, szakmai feladataik és a szociális szolgáltatásaik 4. Potenciális klienskörük, azok jellemző szükséglethiányai 5. Dolgozók szakmai összetétele. Szociális munka III. – Szociális csoportmunka

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere

Elemző dolgozat megírása az elmélet és gyakorlat integrálásáról 2-5 oldal terjedelemben. Téma: Egy szociális témával kapcsolatos gyakorlati hír elemzése szakkifejezések és professzionális összefüggések felhasználásával /újságból, Internetről dokumentálható módon hivatkozott hír/

1. A csoportos szociális munka meghatározása, helye a szociális munkában 2. A csoportos szociális munka szándékai, céljai 3. A csoportos szociális munka etikai elvei és értékei 4. A csoportos szociális munka története és főbb elméletei 5. A csoportos szociális munkát meghatározó főbb kutatások 6. A csoportmunka gyakorlatának központi kérdései 7. A csoportos szociális munka típusai: gyógyító csoportok céljai és fajtái 40

8. 9. 10. 11. 12.

A csoportos szociális munka típusai: feladat csoportok céljai és fajtái A csoport fejlõdési szakaszai. A hatékonyan és nem hatékonyan működő csoport munka jellemzői A csoportban mûködõ szerepek A csoport dinamika fõ területei: kommunikáció és kölcsönhatások működése a csoportban 13. A csoport dinamika fõ területei: társadalmi ellenőrzés szerepe és a csoport kultúra 14. Zárthelyi dolgozat megírása Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:

A hallgató megismeri a csoportos szociális munka fajtáit és céljait, a csoportban működő szerepeket és a csoport dinamika működését, valamint képessé válik szakmailag meghatározni az egyes csoportok céljait, az alkalmazható módszereket, csoport technikákat.

Az aláírás megszerzésének feltételei:

Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:

A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez zárthelyi dolgozatot írnak. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli), illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség. Szociális munka IV. – Szociális csoportmunka

Gerevich József: Terápiák társadalma - társadalmak terápiája Magvetõ, Bp. 1983. Rudas János: Delfi örökösei Gondolat, Bp. 1990. Benedek László: Játék és pszichoterápia IV. rész: Játék – katalógus 144 – 264. o. Magyar Pszichiátria Társaság, Budapest 1992.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Ajánlott honlapok:

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:

Kötelező irodalom:

A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka csoportokkal szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Szöveggyûjtemény, Budapest, 1997. Szatmáriné Balogh Mária - Járó Katalin: A csoport megismerése és fejlesztése KLTE jegyzet, Debrecen 1994. Ajánlott irodalom:

www.periferiaegyesulet.hu www.3sz.hu www.szochalo.hu

A szociális munkás mint a csoport vezetője A vezetést meghatározó tényezők A csoport vezetéséhez szükséges készségek I. A csoport vezetéséhez szükséges készségek II. A csoportvezetői készségek elsajátítása A szociális csoport munka tervezése I. A szociális csoport munka tervezése II. A szociális csoport munka beindulása Motiváció és elvárások a csoport munkában A csoport céljának meghatározása Szerződéskötés A felmérés folyamata A felmérés módszerei A szociális csoport munka gyakorlati alkalmazása

A hallgató megismeri a csoport vezetői szerep összetevőit és a csoportvezetéséhez szükséges készségeket, valamint képessé válik szociális csoport munka tervezésére és beindítására.

41

Kötelező irodalom:

ƒ

ƒ

A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka csoportokkal. Szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Szöveggyûjtemény, Budapest, 1997. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó, Budapest 1996. 44 - 132. oldal

Ajánlott irodalom:

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Gerevich József: Terápiák társadalma - társadalmak terápiája Magvetõ, Bp. 1983. Szilvási Léna: Csoport munka egy anyaotthonban. Esély 1997 / 1. 59 - 88. o. Nagy Zita: A Váltó-ház történetéből. A női csoport. Esély 2002/6. 104-113. oldal Fodor Éva – Jámbor Csilla: Roma gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztése HÁLÓ, 2004. június Rudas János: Delfi örökösei Gondolat, Bp. 1990. Benedek László: Játék és pszichoterápia IV. rész: Játék – katalógus 144 – 264. o. Magyar Pszichiátria Társaság, Budapest 1992.

Ajánlott honlapok:

www.periferiaegyesulet.hu www.3sz.hu www.szochalo.hu Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei:

Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.

A vizsgára bocsátás feltételei

Érvényes aláírás Vizsgáztatási módszer

Szóbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből. A hallgatók a tárgy vizsgatételeit a tantárgyleírással egy időben kapják meg. A hallgatók szóbeli vizsgán (kollokvium) adnak számot a tananyagból. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal (A vizsga) teljesíteni, B szóbeli vizsgára kerül sor, a második sikertelen vizsga után C vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség. Szociális munka V. – Közösségi szociális munka

I. A közösség megközelítése, alapfogalmak: a közösségek értelmezési módjai, közösség - csoport, illetve közösség - társadalom meghatározások, a népi és az urbánus közösségek jellemzői, a közösségek speciális értelmezési módjai - szociológiai, szociálpszichológiai irányzatok, új megközelítések. II - III. A közösségi szociális munka: definíciók, a közösségi szociális munka értékei, a közösségi munkás szerepei. A közösségi szociális munka és a szociális munka más munkamódszereinek (esetkezelés, szociális csoportmunka) viszonya elméletben és gyakorlatban. A közösségi szociális munka speciális etikai dilemmái. IV - VI. A közösségszervezés elmélete, modelljei: (J. Rothmann) - Helyi fejlesztés modellje (közösségfejlesztés, szomszédsági közösségfejlesztés); - Társadalmi tervezés (szolgáltatástervezés); - Szociális akció; VII. A közösségi szociális munka történeti fejlődése, főbb irányzatai: a settlement mozgalmak kialakulása és hatása, szolgáltató és közösségi akció programok kialakulása, különös tekintettel a hazai gyakorlatra.

42

VIII. Esettanulmányok: A hallgatók a modellek megismerése mellett külföldi és hazai gyakorlati példák mentén vizsgálják meg a közösségi munkamódszereket, valamint esettanulmányokat elemeznek. Esettanulmányok elemzése: gyakorlati példák elemzése, útkeresés, módszerek használhatósága. (otthoni önálló munka hallgatói csoportokban, szemináriumi elemzés). IX - XIV. A közösségi munka gyakorlata: gyakorlati lépések, a közösségek meghatározása, a kapcsolatrendszerek elemzése, a helyi szükségletek felmérése, a társadalom demokratikus működését segítő módszerek. Közösségi program - terv készítése (szemináriumi gyakorlat – nappali tagozaton). Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:

A hallgató megismeri a közösségi szociális munka makro és mikro szintű gyakorlatát, megismeri annak hazai alkalmazási lehetőségeit, módszereit. A hallgató képes lesz alkalmazni a helyi közösség felmérésének módszereit, képes lesz elkülöníteni a közösségfejlesztés gyakorlati lépéseit.

-

Ajánlott irodalom:

-

PAROLA c. folyóirat témához illeszkedő cikkei

-

W. W. Biddle - L.J. Biddle: A közösségfejlesztési folyamat Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézete Bp. 1988. Település, közösség, fejlesztés. Szerk: Varga A. Tamás - Vercseg Ilona Országos Közművelődési Központ Bp. 1991 Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon Bp. 1996 A helyi cselekvés. Szerk: Köles Sándor - Varga Csaba Magvető, 1988. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris, Bp. 1996. Ajánlás a településfejlesztési koncepciók elkészítéséhez. Szerk: Beke Pál – dr. Kováts Flórián, BM kiadó, 1995. in. Településfejlesztési füzetek 14. 59. p. Bill Jordan: Agitátorok, vagy a kontroll ügynökei. A szociális munka bemutatása Esély: 1993/2. (p. 68-87)

-

Kötelező irodalom

-

A szociális munka elmélete és gyakorlata 3. kötet. Szerk. Gosztonyi Géza. Semmelweis Bp. 1996. C. Wolfgang Müller: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá ELTE - T-TWINS 1992 / 15 - 60.o./ Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 2001. (www.adata.hu) Vercseg Ilona dr.: Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak (www.adata.hu) Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. (módszertani Füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete (www.adata.hu) R. Perlman - A. Gurin Közösségszervezés és társadalmi tervezés Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 1993. Yossi Korazim Kőrösy: Amit a szociális munkásoknak a közösségi szociális munkáról meg kell tanulniuk a neokonzervativizmus korszakában. Esély: 1994/5 (p. 76-89)

Yossi Korazim Kőrössy: Közösségi munka szervezeti szinteken Esély 2001/4. Balipap Ferenc: A magyarországi settlement mozgalom története I. – II. Esély 1989/2. (p. 60-71), 1990/1. (p. 58-64)

-

Ajánlott

honlap:

Magyarországi

Közösségfejlesztők

Egyesülete:

www.adata.hu Ajánlott jogszabályok:

Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Hatályos 1/2000. (I. 7.) ESzCsM rendelet

43

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Nappali tagozaton: szemináriumi gyakorlaton való aktív részvétel,

A vizsgára bocsátás feltételei

közösségi program elemzés elkészítése. A dolgozatot csoportos formában kell elkészíteni a kiválasztott témakörről. Az oktató a félév során folyamatos tutori támogatást biztosít a hallgatóknak. A dolgozat értékelése „nem felelt meg”, „megfelelt”, „jól megfelelt” értékeléssel történik, melyet az oktató írásos értékeléssel egészít ki. A „Nem felelt meg” értékelés esetén a hallgatók a megadott szempontok szerint átdolgozzák gyakorlati dolgozatukat. Levelező tagozaton: Zárthelyi dolgozat a tantárgynál megadott kötelező olvasmányokból. A dolgozat értékelése „nem felelt meg”, „megfelelt”, „jól megfelelt” értékeléssel történik, melyet az oktató írásos értékeléssel egészít ki. A „Nem felelt meg” értékelés esetén a hallgatóknak a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint dolgozatjavítási lehetőségük van.

Érvényes aláírás

Az aláírás megszerzésének feltételei:

-

Nappali tagozat:

- szemináriumi gyakorlatokon való részvétel - közösségi program elemzés elkészítése és elfogadása Levelező tagozat:

Eredményes (legalább „megfelelt” minősítésű) zárthelyi dolgozat A szemináriumi dolgozat elkészítésének szempontjai:

A hallgatók által javasolt témákat közösen dolgozzák fel team munkában. A dolgozatot a TVSZ szerint a szorgalmi időszak utolsó hetének elő napjáig (hétfő) kell leadni. A dolgozatot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, 1,5-es sortávval kell elkészíteni. Terjedelme haladja meg a 25 gépelt oldalt. A szakirodalmi és egyéb hivatkozások alkalmazására az Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék szakdolgozat készítésére vonatkozó előírásai az irányadók.

Vizsgáztatási módszer

Szóbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből A hallgatók a tárgy vizsgatételeit a tantárgyleírással egy időben kapják meg. Szociális munka VI.

1- 3. hét Szociális munka hajléktalanokkal -

-

4 – 6. hét Cigányság -

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei

Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz

Hajléktalansággal kapcsolatos fogalmak, megközelítések, nemzetközi és hazai háttér A hajléktalanság okai A hajléktalanság kezelésére hivatott intézményrendszer jellemzői, új szakmai irányvonalai, hazai jogszabályi háttere Hajléktalanpolitika - szociálpolitika - szegénypolitika Hajléktalan családok, a hajléktalanság nemenkénti specifikumai Szociális munka hajléktalanokkal, a munkához szükséges speciális ismeretek, készségek

-

A cigányság - eredete és története, a társadalom szerkezetében elfoglalt helyük Többség - kisebbség társadalma: a cigányságról alkotott kép, előítélet, identitás, integrációs törekvések Foglalkoztatási politika a cigányság körében, a rendszerváltás előzményei, negatív - pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban Oktatáspolitika a cigányság körében: iskolázottság, szakképzettség mint az esélytermelés eszközei, integráció, szegregált oktatás, felsőoktatási lehetőségek a cigányság számára A kulturális különbségek mérlegelése a szociális munka során

44

-

Társadalmi integráció és előítéletek. Integrációs programok, gyakorlati példák elemzése.

7 – 9. hét Szociális munka fogyatékkal élőkkel -

A fogyatékosság társadalmi megítélése, történelme Egészségügyi habilitáció és rehabilitáció A fogyatékossággal kapcsolatos törvények, rendeletek, intézmények A rehabilitáció - habilitáció fogalma, részei, a szociális munkás szerepe a folyamatban A fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak (egészség, betegség, károsodás, fogyatékosság, rokkantság)

10 – 12. hét Szociális munka idősekkel -

A szociálgerontológia feladata, tárgya, vizsgálati köre Az idősek a társadalomban Az időskorúak ellátásának szociális kihívásai hazánkban Az idősgondozás jelentősége, fogalma, feladata, feltételei A szociális gondozás törvényi háttere, az ellátás területei A demens időskorúak foglalkoztatása, mentálhigiénés segítése

13 – 14. hét Szociális munka munkanélküliek körében -

-

Munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzetű csoportok jellemzői a foglalkoztatásban, lehetőségek a munkaerőpiacra történő bejutásra: romák, pályakezdő fiatalok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, kisgyermeket nevelő anyák, fogyatékkal élők, alacsonyan kvalifikált munkavállalók. Foglalkoztatási esélyek és lehetőségek a hátrányos helyzetű csoportoknál. A szociális munka eszközei, módszerei és intézményei a munkanélküliek munkaerőpiacra történő bekerülésére. Civil szervezetek szerepe a munkanélküliség kezelésében

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:

A hallgató megismeri a tematikában jelzett célcsoportok speciális szükségleteit, a hozzá kapcsolódó szociális ellátásokat, valamint a szociális munka eszközeit, beavatkozási módszereit a célcsoportok ellátásában. Az önálló gyakorlatok során fejleszti adatgyűjtő, elemző és előadó készségét. Kötelező irodalmak: -

-

-

Gyuris Tamás – Hováth Olga – Oross Jolán: Hajléktalanellátás, Segédanyag a szociális szakvizsgához, Kiadja: NcsSzI Bp. 2004. Bényei - Gurály - Győri - Mezei: Tíz év után Esély 2000/1. (p. 6296) Albert Fruzsina - Dávid Beáta: Ha elszakad a háló. Hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Kiadó: Új mandátum Bp. 2001. Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Hajléktalanok Nyíregyházán. A hajléktalan - ellátás rendszerének és a hajléktalanok helyzetének vizsgálata alapján. "PEREMVIDÉK" Szociális kutatások Szabolcs - Szatmár Bereg Megyében. Szerk: Lukácskó Zsolt - Fónai Mihály - Fábián Gergely DOTE EFK - NKK Salgótarján Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. In. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Második átdolgozott kiadás, Bp. 2001. Szociális Szakmai Szövetség (p. 104-139) (megjelent az Esélyben is.) Gurály - Mezei - Győri - Bényei: A margó szélén Esély: 2002/3. (p. 30-55) Szoboszlai Katalin – Pattyán László: Hajléktalanok a Keleti – régióban, Egy regionális hajléktalankutatás eredményeiről, Szabolcs – Szatmár Beregi Szemle 2004/1. Cigánynak születni (szerk: Horváth Ágota, Landau Edit, Szalai Júlia) Aktív társadalom Alapítvány, ÚJ MANDÁTUM Kiadó, Bp. 2000. (p. 177 – 491.) Kertesi Gábor: Oktatási reformterv a tanulási problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére az alapfokú oktatásban Esély 2002/1. (p. 89-103) 45

-

-

Breitner Péter: A hajléktalanná válás lépcsőfokai Esély 1999/1. (p. 84-109) Benedek László: Tanácsadás munkanélkülieknek In. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális - Szakmai - Szövetség Bp. 1996. Bill Jordan: „Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a harmadik út Esély 2003/4 p. 3 – 22. Szociális mentorok (Tíz éves a munkaügyi központ) Győr-MosonSopron megyei Munkaügyi Központ Kiadványa, 2000. Székely Vince: A munkanélküliek segítése In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, 2001. p. 69 – 94. Komáromi Róbert: A megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáról Esély, 2003/5 p.27 – 59. Tony Atkinson: Társadalmi kirekesztődés, szegénység, munkanélküliség Esély 1998/4. (p. 3-19) Kullman Lajos: A fogyatékos emberek és rehabilitációjuk In: Katona F,-Siegler J Orvosi rehabilitáció Medicina, Bp. 1999 Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről Szociális Szakmai Szövetség Bp. 1997. Walker: Öregedés Európában - kihívások és következmények Esély: 1999/6. Hablicsek László – Pákozdi Ildikó: Az öregedő társadalom szociális kihívásai Esély: 2004/3. (p. 87 – 120.)

Ajánlott irodalmak:

Harcsa István – Szabó Judit Ágnes (szerk): Ezüstkor. Időskorúak Magyarországon, 2004. KSH – IszCsM Bp. 2005. Hoffman István – Krémer Balázs: Amit a SZOLID Projekt mutat. Dilemmák és nehézségek a szociális ellátások és az igazgatási reformelképzelések terén. Esély 2005/3. p. 19 - 59.

-

Széman Zuzsa: Az idősek szegényedése, Infó Társadalomtudomány MTA Bp. 2001. okt. 54.sz.

-

-

Győri Péter: Gyorsjelentés a hajléktalanságról Magyarországon. Társadalmi Riport, 1990. (p. 430-437) Oross Jolán - Kocsis B. Mihály: A hajléktalan ellátás intézményrendszere Esély 1994/4. Periféria Füzetek. Kiadja: Népj. Min. PRO DOMO Szerk: Oross Jolán Periféria Seria Kiadja: Népj. Min. PRO DOMO Szerk: Oross Jolán, Gyuris Tamás, Vecsei Miklós HAJSZOLT HÍRLAP A HAJSZOLT Egyesület szakmai lapja Kiadja: PRO DOMO Peremhelyzetű Csoportok Módszertani Osztálya Szoboszlai Katalin - Pattyán László: Utcai szociális munka Hajszolt Hírlap 1998/1. Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése hajléktalanoknál Esély 1998/4. (p. 75-86) Mezei György: Vendégségben a polgári világban, Hajszolt Hírlap 1998/4-6. Gyorsjelentés a szegénységről szerk: Czike Klára, Tausz Katalin kiadó: Szociális Szakmai Szövetség Bp. 1996. Ombudtsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Esély 2001/2. (p. 91-97) Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság Esély: 2000/1. (p. 42-49) Tamási Erzsébet: „Egy férfinyira a hajléktalanságtól” Esély: 2004/3. (p. 26 – 58.) Romológiai ismeretek/ Segédanyag romológiai képzésben és továbbképzésben részesülő főiskolai, egyetemi hallgatók és gyakorló pedagógusok számára, szerk Tuza Tibor, KFRTKF Debrecen, 1998. Havas Gábor - Kemény István: A magyarországi romákról Szociológiai szemle 1998. Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (cigány anyák az egészségügy kapcsolatrendszerében) Esély 1998/2 Ahogy az állam viselkedik, úgy fog viselkedni a társadalom is (Interjú Kaltembach Jenő kisebbségi ombutsmannal) Esély 2001/4. (p. 103117)

46

-

Tardos Katalin: Marginális csoport a munkaerőpiacon. A munkanélküli segélyből kizártak Szociológiai Szemle 1992/1. ( p. 99 111.) Bánfalvy Caba: A munkanélküliség Magvető Kiadó Budapest, 1997. Bánfalvy Csaba: Szebb időkre várva (Munkanélküliség és munkanélküliek Magyarországon az 1990-es évek elején) Budapest, 1994. Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban Gondolat Bp. 1992. Korondyné Molnár Tímea - Hüse Lajos: Fogyatékosok - szegregáció, vagy integráció Szabolcs - Szatmár - Beregi Szemle 2000/3. Sáhó - Lukács: Időskorúak Szociális Segítő Bp. 1994. Dr. Villányi Piroska: Szociálgerontológia Szociális Munka Alapítvány Kiadványai 11. Bp. 1994. Ferge Zsuzsa: Reálisan a nyugdíjasok helyzetéről Esély: 1999/6. Medgyesi - Sági - Szivós: Az idősek jövedelmi helyzetéről Esély: 1999/6. Ombutsmani jelentések az időskorúakat ápoló-gondozó otthonokról Esély: 1999/6. Szociális menedzser c. folyóirat 2002/6. (p. 7 – 48.) Szociális menedzser c. folyóirat 2002/4-5. (p. 22 – 23.) Szociális menedzser c. folyóirat 2004/3.

Ajánlott jogszabályok: -

1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

-

188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről

-

29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról

-

1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

-

9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

-

8/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról

-

9/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

-

11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 1998. évi XXVI. tv. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

-

Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel. Az aláírás megszerzésének feltételei:

Az aláírás feltétele a szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei

Nincsenek vizsgakövetelmények Vizsgáztatási módszer

Szóbeli beszámoló az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből. A hallgatók a tárgy vizsgatételeit a tantárgyleírással egy időben kapják meg. Gyakorlati jegy javítási lehetőségekre a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.

47

A tantárgy neve: Szociológia I-III. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely Tantárgy neve: Szociológia I. Szociológia II. Szociológia III. I. II. III. Ajánlott félév: 05016, 05016L 05025, 05025L 05031, 05031L Tantárgyi kód (nappali, levelező tagozat): 1+1 1+0 1+1 Nappali tagozat heti óraszáma: 12 10 12 Levelező tagozat félévi óraszáma: 3 2 3 Kredit: Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény: Szociológia I. Szociológia II. Kötelező (05016, (05025, előtanulmányi rend: 05016L) 05025L) Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar. A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint. Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelező Oktatók névsora: Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.

Huszti Éva, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. A tantárgy általános és speciális céljai A szociológiai tantárgyak célja, hogy a szociális munkás adekvát szemléletet és tudást szerezzen a társadalmi struktúráról, viszonyokról és folyamatokról. E tantárgy keretein belül a hallgató megismeri a szociológia legfontosabb fogalmait, klasszikus és modern elméleteit és történetét. Információkat kap a demográfia tudományáról, megismeri a családszociológiai iskolák elméleteit, valamint elsajátítja a szociológia metodikai rendszerének nélkülözhetetlen alaptechnikáit. 1.blokk – Szociológia I. A Szociológia I. című blokkon belül a hallgató megszerzi a legfontosabb szociológiai ismereteket, megismerkedik a szociológia kutatási területével, funkcióival, tárgyával és kialakulásának történetével. Emellett ismereteket szerez a szociológia elméleteiről a klasszikus teóriáktól kezdve (Durkheim, Weber, Marx, Saint-Simon, Comte, Tocqueville, Montesquieu) a modern 2. blokk – Szociológia II. Ebben a tantárgyi blokkban a szociális munkás hallgató a szociológia legalapvetőbb módszertani rendszeréről, a társadalomkutatás indítékairól, a szociológiaelmélet és empirizmus összefüggéseiről, valamint az induktív és deduktív elméletalkotásról szerez információt. Emellett komplex tudást szerez a mérési szintekről, a szociológiai interjú elkészítésének technikáiról, a kérdőívek szerkesztésről, a tartalomelemzés lehetőségeiről és módszereiről, a terepkutatás jellemzőiről, folyamatáról és problémáiról, továbbá az empirikus társadalomkutatás etikai vonatkozásairól.

48

3. blokk – Szociológiai III. E kurzus keretében a hallgató a családszociológia fogalmi rendszeréről valamint a legfontosabb családszociológiai iskolák elméleteiről kap információkat. Elsajátítja a családok társadalomtörténeti kialakulásáról szóló ismereteket, továbbá választ kap arra, hogy miként váltak a nagycsaládok nukleáris családdá. Megismeri a párválasztás társadalmi metódusait, a szexualitás társadalomtörténetét, a női és a férfi társadalmi szerepek különbségeit, a családon belüli erőszak szociológiai vonatkozásait, a válások problematikájának összefüggéseit és a mai magyar családok sajátosságait. A kurzuson belül a hallgató megismerkedik a legalapvetőbb demográfiai fogalmakkal és folyamatokkal. Oktatás típusa: Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok, levelező tagozaton előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A magyar és nemzetközi szociológia kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalom-feldolgozás.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása: Szociológia I. 1. A társadalomról való gondolkodás története az ókori bölcselkedőktől a szociológia kialakulásáig. 2. A szociológiatudomány kialakulásának történelmi körülményei. 3. A szociológia előfutárai. Saint-Simon, Tocqueville, Comte és a szociológia megszületése. 4. A kialakuló szociológia sokszínűsége. 5. Durkheim, és a korabeli francia szociológia. A szociologizmus. 6. Az angolszász szociológia. Az individualizmus. 7. A német szociológia. Weber. 8. A marxista szociológia. Marx. 9. Neomarxista szociológia. 10. A magyar szociológia fénykora. Mannheim Károly, Polányi Károly, Hauser Arnold. A szociográfia. 11. A szociológia professzionalizációja. Merton. 12. Strukturális-funkcionalizmus. Parsons. 13. Modern társadalomtudományi elméletek, paradigmák. Pierre Bourdieu társadalomelmélete. 14. Modern társadalomtudományi elméletek, paradigmák Habermas és Luhmann társadalomelmélete. Szociológia II. 1. 2. 3. 4.

A kutatás megtervezése, konceptuális alapok. A vizsgálatok főbb típusai. Hipotézisalkotás, konceptualizáció, operacionalizáció. A mintavétel logikája és típusai.

49

5. Az adatgyűjtés alapvető módszerei és eljárásai. 6. A társadalomkutatások gyakorlati lebonyolítása. 7. A kutatások etikai és jogi kérdései. 8. Adatgyűjtés – a megfigyelés. 9. Adatgyűjtés – az interjú. 10. Adatgyűjtés – a kérdőíves adatfelvétel. 11. Adatgyűjtés – a fókuszcsoport. 12. Adatgyűjtés – a kísérlet. 13. Szociometria és kapcsolati háló. 14. Adatgyűjtés beavatkozás nélkül. Szociológia III. 1. A család fogalma, a családszociológiai iskolák megfogalmazásai. 2. A család története, a nagycsaládoktól a nukleáris családokig. 3. A család belső működése. A család funkciói és azok változásai. 4. A párválasztás, felkészülés a családi életre. 5. A férfi és a nő. 6. Nemi szerepek, szexualitás. 7. Ki viseli a nadrágot? 8. A családon belüli kapcsolatok dinamikája. A családon belüli viszonyrendszerek. 9. Konfliktusok a családban, válás. 10. A családi életciklusok. Ezek tartalma és változásai. 11. A gyerek szerepe a családokban, a szocializáció. 12. Családtípusok a mai Magyarországon. A mai magyar családok jellemzői. 13-14. A családra vonatkozó demográfiai adatok áttekintése és összehasonlítása a nemzetközi adatokkal. Kötelező irodalom Szociológia I: Andorka Rudolf 1997. Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó. Morel, Julius ed. (2002): Szociológiaelmélet. Budapest: Osiris Kiadó.

Szociológia II: Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005. Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Szociológia III: Bánlaky Pál: Családszociológia. Budapest, Wesley 2001. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton. Ajánlott irodalom Szociológia I. Csepeli Gy., Papp Zs., Pokol B.: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. Felkai Gábor [szerk.]: A szociológia kialakulása. Budapest, Új Mandátum, 1999. Merton, K. R.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, 1980. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Budapest, Rejtjel, 1999. Szczepanski, J.: A szociológia története. Kossuth, 1973.

50

Szociológiatörténeti szöveggyűjtemény (szerk.: Huszár T., Somlai P.). Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Szociológia II: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Budapest, 1995. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Osiris, Budapest, 1999.

Tóth Olga: Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban http://www.szochalo.hu/upload/csaladforma.doc Utasi Ágnes: Családok és életstílusok (MTA PTI, 1991) Utasi Ágnes szerk.: Társas kapcsolatok (Gondolat, 1991) Vaskovics László: A család fejlődése Európában. Educatio 2002/3. 349364. o.

Szociológia III: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. Budapest. 1997. 351-377. o. Aries Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987 Bagdi Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1994. Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek (Gondolat, 1979) Cseh-Szombathy László: A házastársi konfliktusok szociológiája (Gondolat,1985) Foucault, Michel (1996): A szexualitás története. A tudás akarása. Budapest: Atlantisz Kiadó. Hadas Miklós szerk.: Férfiuralom (Replika Kör, 1994) Neményi Mária: A család (Gondolat, 1988) Schadt Mária [szerk.]: Családszociológiai szöveggyűjtemény. JPTE TI, Pécs, 1996. Somlai Péter: Konfliktus és megértés (Gondolat, 1986) Somlai Péter – Tóth Olga: A házasság és a család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio 2002/3. 339-348. o. Társadalmi Riport 2000, 2002, 2004 Tomka Béla: Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és NyugatEurópában. Osiris Kiadó. Budapest, 2000. Tóth László szerk.: A szex – szociológia és társadalomtörténet (Új Mandátum, 1996)

51

Tantárgy neve: Társadalom- és szociálpolitika I-IV. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Hajnal Béla Tantárgy Társadalo Társadalo Társadalo Társadalo neve: m- és m- és m- és m- és szociálpoliti szociálpoliti szociálpoliti szociálpoliti ka I. ka II. ka III. ka IV. I. II. III. IV Ajánlott félév: 05018, 05024, 05032, 05037, Tantárgyi 05018L 05024L 05032L 05037L kód: 1+1 1+2 1+1 1+1 Nappali tagozat heti óraszáma 12 15 12 12 Levelező tagozat félévi óraszáma: 3 4 3 3 Kredit: Gyakorlati Kollokvium Gyakorlati Vizsgakövetel Gyakorlati jegy jegy jegy mény: Társadalom- Társadalom- TársadalomKötelező és és és előtanulmányi szociálpoliti szociálpoliti szociálpoliti rend: ka III. ka II. ka I. (05018, (05032, (05024, 05018L) 05032L) 05024L) Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar

A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint. Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelező Oktató/-k/ névsora: Dr. Hajnal Béla, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. Ferenczi Gábor, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. A tantárgy általános és speciális céljai A tantárgy célja és tartalma: A társadalompolitika- és szociálpolitika tantárgy célja, hogy a szociális munkás hallgató komplex tudást és szemléletet sajátítson el a hazai és a nemzetközi szociális problémákról, illetve az ezekre adott rendszerszerű megoldásokról. Ezért a szociálpolitika és a társadalompolitika alapfogalmakról, elvekről, értékekről és ideológiákról szerez információkat – történeti áttekintés keretében. Továbbá, a jóléti államok kialakulásáról, sajátosságairól és jelenlegi helyzetéről; a non-profit szervezetek, a lakásés foglalkoztatáspolitikai stratégiák funkcióiról, valamint az Európai Unió társadalompolitikai szabályozásairól szerez információt. Társadalom- és szociálpolitika I. E tantárgy keretein belül a társadalompolitika alapvető fogalmairól, elméleteiről, metodikai rendszeréről szerez információkat a szociális munkás hallgató. Majd az ókori és a középkori szociális gondoskodásról, a nyílt és zárt szegénygondozás jellemzőit ismeri meg. Ezt követően az állami társadalompolitikai intézkedések kialakulásáról, a hazai és nemzetközi társadalombiztosítási szabályozások alakulásáról, a két világháború közötti regionális produktív szociálpolitikáról, valamint az 1950-től 1990-ig tartó társadalompolitikai intézkedésekről kap komplex

52

tudást. Végül, az 1989-es rendszerváltástól napjainkig társadalompolitikai koncepciókkal ismerkedik meg a hallgató.

terjedő

Társadalom- és szociálpolitika II. Ebben a tantárgyban a szociális munkás hallgató a jóléti államok történelmi kialakulásáról, jellemzőiről, tipizálásáról, ideológiáiról és elméleteiről kap szemléletet. Nemzetközi kitekintés során információkat szerez az angol, az amerikai, a német és a skandináv jóléti politikák sajátosságairól; a jóléti állam válságáról, illetve annak kritikájáról és a jóléti állam jövőjére vonatkozó szcenáriókról. Ezt követően társadalomtörténeti aspektusból megismeri azokat a politikai intézkedéseket, melyekkel Magyarországon akarták kiépíteni a jóléti állam alapjait. Társadalom- és szociálpolitika III. Ebben a kurzusban a hallgató a szociálpolitika definiálásának különböző megközelítéseiről, a szociálpolitika szervezeteiről és aktorairól, illetve a más szakpolitikákkal való kapcsolatáról sajátít el ismereteket. Adekvát információkat szerez a szociálpolitika értékeiről (egyenlőség, szabadság, szolidaritás, autonómia, igazságosság, tolerancia), ideológiáiról (liberalizmus, szociáldemokrácia, konzervativizmus), alapelveiről és technikáiról (prevenció, korrekció, integráció, szegregáció, univerzalitás, szelektivitás, hatásosság, hatékonyság, szubszidiaritás). Emellett rendszerszerű tudást kap a redisztribúció folyamatáról és a szociálpolitika színtereiről. Társadalom- és szociálpolitika IV. A Szociálpolitika II. című tantárgy keretében a szociális munkás hallgató a magyarországi és európai civil szféra újjászületéséről, a jóléti államokban betöltött funkcióiról, valamint az önkormányzatok szociálpolitikájáról szerez pontos információkat. A hallgató megismeri az országos és a lokális szociális intézményrendszerek strukturális problémáit, a helyi szükségletek és erőforrások megismerésének módszertani alapjait, a családtámogatási rendszer jellemzőit, a szociálpolitika és gazdaságpolitika sajátságos

viszonyát, továbbá a projektmanagement és a minőségbiztosítás alapelveit, technikáit. Oktatás típusa: Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok, levelező tagozaton előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A magyar és nemzetközi társadalom- és szociálpolitika kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat.

53

A tantárgy részletes leírása Társadalom- és szociálpolitika I. 1. A társadalompolitika fogalma, értékrendszere. A szociális gondoskodás története az ókorban. Róma, Görögország, Izrael. 2. A keresztény szociális gondoskodás sajátosságai. Caritas. Altruizmus. A szociális gondoskodás története a középkorban. Szereplők, gondoskodási formák. Az újkori szociális gondoskodás. Szegénytörvények Angliában. A zárt szegénygondozás. Szegénygondozás Németországban. A nyílt szegénygondozás. 3. Újkori szociális pápai enciklikák: Rerum Novarum. Quadragesimo anno. 4. A TB kialakulása, az állami szociálpolitika kialakulásának kora. Nemzetközi TB-modellek. 5. A feudális Magyarország szegényügye. 6. Az alapítványok történelmi gyökerei hazánkban. III. Károly Helytartótanácsi rendelete. 7. A felvilágosult abszolutista uralkodók társadalompolitikája. 8. A magyarországi TB története, főbb törvényei 1891-1957. 9. Szegényügy, szegénypolitika 1867-1914 között. 10. A 2 világháború közötti időszak társadalompolitikája. Egri Norma. Zöldkereszt. Stefánia Szövetség. Regionális produktív szociálpolitikai kezdeményezések. Baranyai- Szatmári- Komáromi kísérlet. Az ONCSA tevékenysége, akciói. Az állami produktív szociálpolitika korszaka. 11. 1945-1948: a koalíciós évek társadalompolitikája. 12. Társadalompolitika 1949- 1956 között. 13. Társadalompolitika 1957- 1977 között. 14. A '80-as évek társadalompolitikája. Társadalom- és szociálpolitika II. 1. A rendszerváltás fordulata. A '90-es évek társadalompolitikája. Nyertesek és vesztesek.

2. Magyarország, mint jóléti állam. 3. A jóléti állam fogalma, tipizálása. 4. A liberális jóléti politika jellemzői. 5. A konzervatív jóléti politika jellemzői. 6. A szociáldemokrata jóléti politika jellemzői. 7. A jóléti állam kialakulása Angliában. A Beveridge-terv. 8. Az USA jóléti politikája. 9. Németország jóléti politikája. 10. A skandináv modell. 11. Ausztria jóléti politikája. 12. A jóléti állam válságjelei. 13. A jóléti állam kritikája. 14. A jóléti állam jövője. Társadalom- és szociálpolitika III. 1. A szociálpolitika fogalmi meghatározási lehetőségei, megközelítési szintjei. 2. A szociálpolitika szervezetei, szereplői, más politikákkal való kapcsolata, ellátási szintjére ható tényezők. 3. A szociálpolitikára ható értékek I. – szabadság, egyenlőség. 4. A szociálpolitikára ható értékek II. – szolidaritás, tolerancia, igazságosság. 5. A szociálpolitikára ható ideológiák I. – liberalizmus. 6. A szociálpolitikára ható ideológiák II. – konzervativizmus, szocializmus. 7. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában I. – abszolút – relatív biztonság, integráció – szegregáció. 8. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában II. – prevenció – korrekció. 9. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában III. – integráció – szegregáció. 10. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában IV. – támogatások odaítélésének a kérdése, univerzalitás – szelektivitás. 11. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában V. – hatásosság és hatékonyság kérdése,

54

12. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában VI. – finanszírozás, szubszidiaritás. 13. A jövedelmek elosztása és újraelosztása. 14. A szociálpolitika színterei. Társadalom- és szociálpolitika IV. 1. A civil társadalom újjászületése 2. Önkormányzat és szociálpolitika 3. Minőségbiztosítás a szociálpolitikában 4. Non-profit humán szolgáltatások a jóléti átalakulás körülményei között 5. Szociális intézmények strukturális problémái 6. A non-profit szervezet, mint működő intézmény 7. A helyi szükségletek és erőforrások megismerésének módszertani alapjai 8. Projektmanagement 9. „Túl sokat költünk szociálpolitikára?” - szociálpolitika és gazdasági haladás 10. A szociálpolitika alapelvei - a pénzbeli avagy természetbeni, otthoni, avagy intézményes ellátás jellemzői 11. A szociálpolitika alapelvei a Szociális Törvényben 12. Családok és a szociálpolitika, a szociálpolitika lehetőségei a gyermeki jólét biztosítása területén 13. Non-profit szerveződések a szociálpolitikában 14. Szociálpolitika az Európai Unióban Kötelező irodalom Társadalom- és szociálpolitika I. Ferge Zsuzsa (1980): Társadalompolitikai tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó. 40-97., 285-312. Ferge Zsuzsa (1982): Társadalmi újratermelés és társadalompolitika. Budapest: KJK. 13-91., 191-240. Ferge Zsuzsa (1986): Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Budapest: Magvető Kiadó. Ferge Zsuzsa (1991): Szociálpolitika és társadalom. Budapest: ELTE. 2127., 79-87., 113-118., 152-167., 219-233.

Mányik Marianna 2002. A magyar szociálpolitika története. Távoktatási jegyzet, NCSSZI. Rerum Novarum. Quadragesimo anno. In Az egyház társadalmi tanítása. Budapest, Szent István Társulat. 1996. Társadalom- és szociálpolitika II. Barr, Nicholas (1999): Állami beavatkozás. In.: Csaba Iván – Tóth István György (szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Budapest: Osiris Kiadó. 112-146. Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek. Budapest: ELTE. 1971. Ferge Zsuzsa: Mennyire fontos az egyesült Európa társadalmainak minősége? Esély. 1999/különszám. 3-13. Lévai Katalin – Ferge Zsuzsa (1991): A jóléti állam. Szociális Szakképzés Könyvtára. Nyilas Mihály – Koncz János (2003): Ausztria szociálpolitikája. Budapest: ELTE TÁTK. 53-145. Társadalom- és szociálpolitika III. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. TWINS, Bp. 1994. Amartya Sen: Az egyéni szabadság, mint társadalmi elkötelezettség. Esély 1992/1. Körössényi András: Liberális vagy konzervatív korszakváltás? Magvető, Bp. 1989. Ferge Zsuzsa: Szabadság és biztonság. Esély 1994/5. Társadalom- és szociálpolitika IV. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika 1989-1997 (fénymásolat) Lévai Katalin-Kiss Róbert: Merre tart a szociálpolitika? Esély 1999./5.sz. Ferge Zsuzsa: Az állami szociálpolitika változásai a rendszerváltás óta, Ezredforduló,1998/5 David Doonison: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben. Esély 1990/4. Kuti Éva: A nonprofit szervezetek szerepe a kilencvenes évek magyar társadalmában és gazdaságában. Közgazdasági Szemle 1996. október

55

Pierre Bourdieu: A neoliberalizmus lényege Esély 1998./6.sz. Fábián Gergely: Szociális problémák globalizációja és lokalizációja.in: DOTE EFK Tudományos Közlemények, Nyíregyháza, 1998. Ferge Zsuzsa: Az átmenet társadalma Esély 1995./4. Somlai Péter: Bizonytalanul (A családok helyzete Kelet-KözépEurópában) Esély 1995/2 Georg Vobruba: Szembenézés drasztikus társadalmi változásokkal – amerikai és európai összehasonlításban Esély 2001/3. Európai szociálpolitikai menetrend Esély 2001./5. Bódi Ferenc: A szociális ellátórendszer öröklött hiánya a falvakban Esély 2001./4. Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság. Esély 2000/1. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton. Ajánlott irodalom Társadalom- és szociálpolitika I. Molnár Margit: Töredékek az ókori szociális gondoskodás történetéből. Esély. 1992. 3.sz. Társadalom- és szociálpolitika II.

Peter Flora: Növekedés a határokig. In.: Társadalmi rétegződés. Szerk.: Andorka-Hradil-Peschar. 503-528. R. Dahrendorf: Definíció kérdése: az osztályalatti. In.: A modern társadalmi konfliktus. Gondolat. 1994. Gans: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? Esély. 1992. 3. sz. 3-18. R.B.Freeman: Miért követ el sok amerikai férfi bűncselekményt, és mit lehetne tenni ez ellen? Esély. 1997. 6. sz. 28-41. Kovács Ilona: Jövedelemelosztás és jövedelemegyenlőtlenség az Egyesült Államokban. Esély. 1994. 3. sz. 19-38. Gallai Sándor: A skandináv modell. Aula. 1998. 151-202. G. Bäcker-J. Steffen: Gazdagság Nyugaton- szegénység Keleten? Esély. 1993. 5. sz. 3-27. Andorka-Kondratas-Tóth I. Gy.: A jóléti rendszer jellemzői és reformjának lehetőségei. Közgazdasági Szemle. 1995. 1. sz. 1-29. Tóth I. Gy.: Félfordulat a jóléti rendszerekben. Népszabadság. 1999. Okt. 1. 12. Lévai-Kiss: Merre tart a szociálpolitika? Esély. 1999. 5. sz. Társadalom- és szociálpolitika III. 1. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. T-TWINS, Bp. 1991. 2. Szociálpolitika ma és holnap (Szerk.: Ferge Zsuzsa és Várnai Györgyi). Kossuth K., Bp. 1987. 3. David Donnison: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben. Esély 1990/4. 4. Howard Glennerster: A vegyes finanszírozás típusai. Esély 1991/3. 5. Kőnig Éva: Mire elegendő a szociális normatíva? Esély 1998/6. 6. Tóth István György: A társadalmi (elosztási) igazságosság problémája. Szociológiai szemle 1991. 7. Ferge Zsuzsa-Szentiványi S.: Egyenlőség pro és kontra (Kézirat). Bp. 1987. 8. Ludassy Mária: Szabadság vagy egyenlőség? Valóság 1981/7. Társadalom- és szociálpolitika IV. Pataki György: Etika és közgazdaságtan. Gondolatok a jólét, a szabadság és az igazságosság kérdéseiről. Replika 1998. Szeptember

56

Széman Zsuzsa: A szociálpolitika decentralizációja és problémái. In: Leltár, MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, Bp. 1992. Tóth István György: A jóléti rendszer az átmenet időszakában, Közgazdasági Szemle, XLI. évf. 1994/3. sz. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. A társadalmi viszonyok reprodukciója ( 21-26.o ) A gyermekes családok és a szociálpolitika ( 141151.o. ) T-TWINS Bp. 1991. Smith, Bucklin and Associates: Átfogó non-profit menedzsment. Nonprofit kutatások 5. (19-42.o.) CO-NEX Könyvkiadó Kft. Bp. 1997. Lévai Katalin-Széman Zsuzsa: Társadalmi trigonometria. Scientia Humana, Bp. 1993. J.D. Straussman-Fábián Katalin: A szociális segély ügyintézésének dilemmái helyi szinten. Önkormányzat és a nonprofit szektor. in: Innovatív önkormányzatok (szerk.: Lévai Katalin és J. Straussman) Helyi Társadalom Kutató Csoport Bp., 1996. Tony Atkinson: Társadalmi kirekesztődés, szegénység, munkanélküliség Esély 1998./4. Hegyesi Gábor: Mentálhigiéne, szociálpolitika, humán szolgáltatások. in: Közösségi mentálhigiéne (szerk.: Gerevich József) Gondolat, Bp. 1989. Pogány Magdolna: Szociális problémakezelő rendszerek, Bp. 1995. Andorka Rudolf - Spéder Zsolt: A szegénység Magyarországon 1992-95 Esély 1996./4. - Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai Esély 1995./6. A civil társadalom újjászületése. A nonprofit szektor fejlődése KeletKözép-Európában és a nyugati segítségnyújtás szerepe RBF Múzsák Kiadó Hegyesi Gábor-Orsós Éva: Bevezetés a helyi szükségletek és források megismerésének módszertanába. Segédanyag a szociális programok megalapozásához, Bp. 1992. Társadalmi Szemle 1994.8-9. Mérleg 1990-94 Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? Az állam és a civilizációs folyamat KJK Bp. 1998

57

A tantárgy neve: Jogi ismeretek I –II. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Marsi Edit I. II. Ajánlott félév Tantárgyi kód nappali Tantárgyi kód levelező Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend /kód/

05019

05026

05019 L

05026L

1+1

1+0

12

10

3 kollokvium -

3 kollokvium 05019 05019 L

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező

Oktató/-k/ névsora: Dr. Mezősi Pál óraadó oktató, címzetes főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék A tantárgy általános és speciális céljai A tantárgy általános célja: - az állam és a jog fogalmi rendszerének tisztázása, a hatályos alkotmány legfontosabb szabályainak megismerése, az állami szervek rendszerének és az eljárási cselekmények rendjének bemutatása; - alapvető ismeretek nyújtása az állam- és jogtudományok köréből, amely egyrészt a többi jogi tárgy megértéséhez, másrészt a felsőoktatási intézmény hallgatójától elvárható általános műveltség megszerzéséhez szükséges; - elsajátítani azokat az elveket és elvárásokat, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás megfogalmaz a magyar jogalkotással szemben. Speciális célkitűzés: a képzés e körben azt a célt szolgálja, hogy a szociális munkások segíteni tudják ügyfeleik eligazodását a jogrendszer, a jogérvényesítés területén az állami szervek rendszerében és tisztában legyenek és tisztában legyenek az ügyfelek eljárásjogi helyzetével. 4. Jogi ismeretek I. A tantárgy részletes leírása: I. Az állam- és jogtudományok általános rendszere 1. Az állam (keletkezése, történeti típusai és sajátosságai) 2. A jog (a jogi és társadalmi normák viszonya, a jogi és erkölcsi normák, a jog fogalmának lényege és funkciói, a szokásjog; a jogforrás fogalma, rendszere, hierarchiája; a jogrendszer tagozódása, jogágak; a jogviszony lényege, alanyai, tárgya és tartalma; a Magyar Köztársaság jogforrásai, az állami irányítás egyéb jogi eszközei; nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében; a jogszabályok érvényessége és hatályossága; a jogi tények

58

II.

fogalma és fajtái; a jogi norma érvényesülése, a jogkövetés, jogalkalmazás; a jogi felelősség)) A magyar alkotmányozás 1. Történeti előzmények 2. Alkotmány, alkotmányjog, alkotmányosság 3. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. Az emberi és állampolgári jogok 5. Az állami szervek rendszere 6. A parlament szerepe (feladata és hatásköre, szervezetének és működésének szabályai) a jogállamban 7. A köztársasági elnök – feladata és hatásköre, tisztségének keletkezése, megszűnése és az államfő felelőssége 8. A kormány szerepköre, szervezete és működése, a miniszterelnök és miniszterek jogállása és felelőssége 9. Az igazságszolgáltatás és a bírói szervezet Az igazságszolgáltatás alapelvei 10. Az ügyészi szervezet és az ügyészi tevékenység 11. Az alkotmánybíróság 12. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai 13. Az állami számvevőszék 14. A választási rendszer 15. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választása és jogállása

Magyar Jog 1998. évi 7. szám (394-397) Dr. Zoltán Ödön: Dr. Kilényi Géza: Dr. Ádám Antal:

Dr. Lőrincz Lajos:

Ajánlott irodalom: H.L.A. Hart: Rácz Attila:

Az Európai Unió és a magyar közigazgatás 1. Az Európai Unió felépítése, a közösségi modell 2. Az Unió második és harmadik pillére 3. Az Európai Unió közösségi intézményrendszere 4. A közösségi jog természete

Dr. Matúz György: Dr. Zsuffa István: Európa A-tól Z-ig

Kötelező irodalom: Dr. Samu Mihály: Dr. Zoltán Ödön:

A jogalkotás jogpolitikájának szükségessége és jogállamiság Magyar Jog 1999. évi 8. szám (479-484) A jogalkotásról és gyakorlatáról

Jog, szabadság, erkölcs Osiris Kiadó Bp. 1999. Alapvető jogok és jogforrások Magyar Közigazgatás 1999. évi 10. szám

Dr. Cser Palkovics Tamás: Dr. Bihari Mihály:

III.

Az emberi méltóságról Magyr Jog 1996. évi 9. szám (531-538) A nép mint hatalmi tényező Magyar Közigazgatás 2001. évi 2. szám (7985) Az alkotmánybíráskodás tudományos vizsgálatának lehetőségeiről Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. szám ((231237) A hatékony állam Magyar Közigazgatás 2005. évi 8. szám (449453. o.)

Dr. Verebély Imre:

Az Európai Közösség belső és külső jogforrásai Magyar Jog 1999. évi 2. szám Alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás Magyar Jog 1999. évi 4. szám Személyiségi jogok és szólásszabadság Perfekt Bp. 1998. A közigazgatási bíráskodás Magyarországon Magyar Közigazgatás 1996. évi 7. szám Az Európai Integráció Kézikönyve A magyar nyelvű változat szerkesztői Czuczai Jenő és Ficzere Lajos Az Európai Unio hatása a nemzetközi közigazgatásra és a kormányzásra I.-II. Magyar Közigazgatás 2001. 7-8. szám

59

Az aláírás feltétele: sikeres zárthelyi dolgozat. Jogszabályok: 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról 12/1987. (XII.29.) IM rendelet a jogszabályszerkesztésről 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésének használatáról 2002. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról 1997. évi C. törvény a választási eljárásokról 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 1990. évi LXIV. törvény a helyi képviselők és a polgármesterek választásáról 1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről 1989. évi VII. törvény a sztrájkról 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról 148/2002. (VII.1.) Korm. r. a Miniszterelnöki Hivatalról 150/2002. (VII.2.) Korm. r. a belügyminiszter feladat- és hatásköréről Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók kiselőadást tartanak, illetve az oktató közreműködésével dolgoznak fel a tanagyagból témaköröket. A hallgatókkal közösen történik az így végzett munka értékelése.

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei Az aláírás. Vizsgáztatási módszer A nappali tagozatos hallgatók szóban, a levelezős hallgatók írásban vizsgáznak. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályozók változásának követése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése A tárgy oktatója a hallgatók rendelkezésére bocsát oktatási segédanyagokat, a tárgyban jegyzet készítése is folyamatban van. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK, szakdolgozat készítésében való témavezetői közreműködés. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: a hallgatónak ezen tárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag alapján képessé válik a fent megjelölt általános célkitűzések keretében megfogalmazottak teljesítésére.

Az aláírás megszerzésének feltételei

60

5. Jogi ismeretek II. A tantárgy részletes leírása: I. Az Önkormányzatok 1. A magyar önkormányzati rendszer rövid áttekintése 2. A helyi önkormányzatok Európai Chartája 3. Az önkormányzás alkotmányos alapjai, gyakorlásának közvetlen módja 4. Önkormányzati és államigazgatási feladatok 5. Az önkormányzati, államigazgatási feladat-és hatáskörök 6. Az önkormányzati hatósági ügy 7. A teleülési önkormányzatok (község, nagyközség, város, megyei jogú város) jogállása 8. A megyei önkormányzatok, fővárosi és kerületi önkormányzatok 9. A helyi kisebbségi önkormányzatok szabályai 10. A helyi önkormányzatok szervezet és működése 11. A helyi önkormányzatok társulásai és együttműködési lehetőségei 12. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának létrehozása, működése, feladat- és hatásköre 13. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok jogállása 14. Az önkormányzatok gazdálkodási rendszere, vagyona, költségvetése 15. A magyar megyerendszer és a regionalizációs törekvések II. A közigazgatási hatásági eljárás és szolgáltatás általános szabályai (KET) 1. A KET megalkotásának előzményei, indokai és a törvényhozó alapvető céljai 2. Az eljárás alapelvei 3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 4. Az I. fokú eljárás szabályai 5. A hatóság döntései: határozat, végzés. A döntés közlése, a kézbesítési vélelem 6. A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A hatósági ellenőrzés Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások A semmisség A közigazgatási végrehajtás fogalma és rendeltetése Az eljárási költség Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás Közfeladatot ellátó szervezetek iratkezelésének általános követelményei

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Az előadás anyaga; Magyar Közigazgatási Intézet: A közigazgatási eljárás Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztő: Dr Kökényesi József (2005. május 13.) Közigazgatási szakvizsga: Önkormányzati közigazgatás (Dr. Kara Pál – Dr. Kökényesi József, Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 2002. április) Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK, szakdolgozat készítésében való témavezetői közreműködés. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: a hallgatónak ezen tárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag alapján képessé válik a fent megjelölt speciális célkitűzések keretében megfogalmazottak teljesítésére. Kötelező irodalom Dr. Ficzere Lajos - Dr. Szalai Éva: Gondolatok az államigazgatási eljárásjogi kódex felülvizsgálata kapcsán Magyar Közigazgatás 1998. évi 7. szám (385-401- oldal)

61

Dr. Kilényi Géza: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciója Magyar Közigazgatás 2002. évi 1. szám (1-24. oldal) Dr. Szigeti Ernő: A magyar megyerendszer és regionalizmus vázlatos történeti áttekintése Magyar Közigazgatás 2004. évi 3. sz. (164-171. oldal) Dr. Horváth M. Tamás: A regionális intézményrendszer kiépítése Magyarországon: szervezeti rend és működés Magyar Közigazgatás 2003. évi 5. szám (257-271. oldal) Dr. Bekényi József: A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról Magyar Közigazgatás 2003. évi 5. szám (257-271. oldal) Ajánlott irodalom Dr. Zsuffa István: A közigazgatási bíráskodás Magyarországon Magyar Közigazgatás 1996. évi 7. sz. (385-398. oldal) Dr. Fürcht Pál: Az önkormányzati társulási törvényről Magyar Közigazgatás 1998. évi 3. sz. (151-157. oldal) Dr. Tamás András: Az államigazgatási eljárási jog megújításáról Magyar Közigazgatás 1998. évi 8. sz. (449-463. oldal) Dr. Kilényi Géza: A közigazgatási eljárásjog átfogó tudományos elemzése Magyar Közigazgatás 2000. évi 3. szám (129-156.oldal) Dr. Paulovics Anita: Törvényesség az államigazgatási eljárásban Magyar Jog 2000. évi 10. szám (617-622. oldal) Dr. Bekényi József : A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról Magyar Közigazgatás 2005. évi 11. szám (660-664 oldal) Dr. Balázs István: A központi szint alatti közigazgatás helyzete és változásai az Eu-országokban I. és II. Magyar Közigazgatás 2003. évi 9 és 10. szám (513-520 és 601-611 oldal) Dr. Verebélyi Imre: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak radikálisabb reformja Magyar Közigazgatás 2003. évi 12. szám (710-722 oldal) Dr. Holló András: Az Alkotmánybíróság a közigazgatás alkotmányosságáért Magyar Közigazgatás 2005. évi 11. szám (641-645. oldal)

G. Kocsis Marianna: Az e-kormányzat Magyarországon Magyar Közigazgatás 2005. évi 12. szám (747-753. oldal) Jogszabályok: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól -79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről - 2004. évi XXIX. törvényből a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás 141.§-143.§-ig - 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról - 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól - 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről - 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok több célú kistérségi társulásáról - 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, behatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről - 191/1996. (XII.17.) Korm rendelet a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról - 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei: a félév aláírása Vizsgáztatási módszer: A nappali tagozatos hallgatók szóban, a levelezős hallgatók írásban vizsgáznak.

62

Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján főállású és óraadói státuszban lévő oktatók, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

A tantárgy neve: Jogi ismeretek a szociális munkában I – III. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Marsi Edit

Ajánlott félév Tantárgyi kód nappali Tantárgyi kód levelező Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend /kód/

I.

II.

III.

05026

05033

05038

05026 L

05033 L

05038 L

1+1

2+0

2+1

12

12

15

3 K

3 k

4 gyj

05019 05019 L

05026 05026 L

05026 05026 L

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága Mintatanterv szerint Az oktatás nyelve magyar A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint. A tantárgy státusza: Kötelező

A tantárgy általános és speciális céljai E tantárgy oktatásának egyik célja – az 1. blokkban, a szociális jogi ismeretek körében - megismertetni a különböző okok miatt szociális gondoskodásra szorulók tekintetében a gondoskodás kialakulásának szükségszerűségét, annak a társadalmi, gazdasági összefüggésekre visszavezethető változásait és formáit, a munkanélküli ellátásokat és a szociális szolgáltatásokat nyújtó igazgatási szervezet szerveit és azok működését, feladatait. A – 2. blokkban – a családjogi ismeretek oktatásának célja, hogy a családot, mint társadalmi jelenséget a jog oldaláról bemutassa; megvilágítsa a jogszabályok érvényesülését és érvényesítési lehetőségeit; hogy képessé tegye a hallgatót arra, hogy profi „ügyféllé” válhasson mindazok érdekében, akik jogaikat vagy jogos érdekeiket felismerni vagy érvényesíteni segítség nélkül nem képesek. A büntetőjog és kriminológia oktatás célja e blokkban, hogy a hallgató megismerje a tágabb értelemben vett kriminológia lényegi vonásait, összetevőit, áttekintést kapjon a büntetőjogi felelősségi rendszerről. A családjogi blokkon belül a házasság, a család, illetve a gyámság jogintézményét, a büntetőjog-kriminológia tárgykörben pedig a büntetőjogi szabályozás rendszerét, büntetőjogi alapfogalmakat, a bűnözés és egyéb devianciák – kábítószer-probléma, alkoholizmus, stb. - jogi és társadalmi vonatkozásait ismerik meg a hallgatók. A tantárgy oktatásának – 3. blokkban elérendő - további célja, hogy a hallgatók a szociális ellátási rendszer társadalombiztosítási területének szabályait megismerjék, illetve – a munkajogi blokkban - segítséget nyújtson a munkajog elméleti kérdéseinek, legfontosabb tételes szabályainak és ezek alkalmazási elveinek elsajátításában. Speciális célkitűzés e tárgyban, hogy oly módon szerezzék meg az ismeretanyagot, hogy alkalmasak legyenek a szociális munka gyakorlati részében a megismert jogszabályi rendelkezések alkalmazására, különösen az egyén - a rászoruló – védelme érdekében.

63

Jogi ismeretek a szociális munkában I. (szociális jogi blokk) : Oktatás típusa: előadás, szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.

Szemináriumon: ƒ Aktív részvétel: Az elméleti előadásokon megismert jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásának gyakorlása, jogesetekkel, egyéb gyakorlati esetmegbeszélésekkel, iratszerkesztéssel Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Alapozó szociális jogi ismeretek összefüggéseinek megbeszélése és a gyakorlati tapasztalatok megfogalmazása. Kötelező irodalom Dr. Fazekas János: Szociális jog (kézirat)

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Fénymásolt segédanyag, jogszabályok elérhetőségének biztosítása Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés A tantárgy részletes leírása: • A szociális gondoskodás az ősközösségi társadalmaktól az állami beavatkozás időszakáig. • A szociális gondoskodás Magyarországon a kezdetektől napjainkig. • A felnőttvédelmi szociálpolitika célja, feladatai és területei. • A szociális jellegű ellátások rendszere Magyarországon. • A foglalkoztatáspolitikai szervezet felépítése, feladatai, működése, szolgáltatásai. • A szociális igazgatás szervezeti rendszere, feladatai, működése.

Ajánlott irodalom: Fehér Zoltán: A szociális igazgatás általános kérdései és a felnőttvédelem, Unió Kiadó 1994. Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből, Kávé Kiadó 1998. Sáhó Erzsébet: Újabb adatok a szociális gondozás magyarországi történetéhez Szociális munka 1990. évi 2. száma 81.-93. oldal Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon (Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének kiadványa) Pik Katalin A szociális munka története Magyarországon (1817-1990) A Szociális Szakképzés könyvtára Budapest 2004. Dr. Czúcz Ottó: Szociális jog I. SZTE 2001. Jogszabályok: - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

64

- 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről - 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról + azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.

-

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak, melynek értékelését az oktató ismerteti a hallgatókkal. Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele eredményes zárthelyi dolgozat. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei Eredményes zárthelyi dolgozat, a félév aláírása. Vizsgáztatási módszer Nappali tagozaton írásbeli, levelező tagozaton szóbeli vizsgázatás van a tárgyban. blokk – Jogi ismeretek a szociális munkában II. (családjog- büntetőjogkriminológia blokk A tantárgy részletes leírása: Családjog témakörben: - A családjog fogalma, tárgya, rendszere, alapelvei, forrásai - A házasság intézménye és szabályozása 1. A házasság alaki kellékei 2. A házasság érvénytelensége 3. A házasság megszűnése 4. A házastársak jogai és kötelezettségei

-

A család jogi szabályozása 1. A rokonság 2. Az apasági vélelem az anya házassági köteléke alapján, az apasági vélelem egyéb esetei 3. Az örökbefogadás 4. Törvényes tartási kötelezettségek 5. A szülői felügyelet A gyermekvédelmi gondoskodás eszközei Gyámhatóságok A gyámság intézménye

Büntetőjog-kriminológia témakörben A büntetőjogi szabályozás tagozódása A bűncselekmény fogalma, megvalósulási szakaszai Az elkövetők A büntetőjogi felelősségre-vonás akadályai A büntetés fogalma, célja, a büntetéskiszabás elvei Büntetések és intézkedések A büntetések és intézkedések végrehajtása Pártfogó felügyelet A fiatalkorúakra vonatkozó sajátos rendelkezések A büntető eljárás alapelvei A büntető ügyekben eljáró hatóságok, a büntető eljárásban résztvevő személyek A kriminológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében A kriminológiai nézetek történeti fejlődése A bűnözés társadalmi természete, morfológiája, struktúrája, dinamikája A bűnözés megelőzése A gyermek- és fiatalkorúak devianciája Az alkoholizmus, mint deviancia. Kezelő intézmények és garanciák. Szabályozás a büntető felelősségre-vonás rendszerében Az elmebetegség kezelésének jogi rendszere, büntetőjogi reakciók

A kábítószerfüggés társadalmi, a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi megítélése

65

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Az oktató által készített segédanyag, illetve a főiskolai kar könyvtárán keresztül papíralapú, illetve elektronikus jogszabály-hozzáférési lehetőség biztosítása Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A családjogi blokkon belül a házasság, a család, illetve a gyámság jogintézményét, a büntetőjog-kriminológia tárgykörben pedig a büntetőjogi szabályozás rendszerét, büntetőjogi alapfogalmakat, a bűnözés és egyéb devianciák – kábítószer-probléma, alkoholizmus, stb. - jogi és társadalmi vonatkozásait ismerik meg a hallgatók. Kötelező irodalom: - A családjog kézikönyve. 1-2. köt. Szerk. Kőrös András. 2. átdolg. kiad. Lezárva: 1997. szept. 15. Bp. HvgOrac Lap- és Könyvek. 1997. VII, 436, [12], VII, 437-870, [12] p. - Palánkai Tiborné: Büntetőjogi alapismeretek (T-TWINS Kiadó 1994.) - Vígh József: Kriminológiai alapismeretek 1998. (Kijelölt részek) Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó

Ajánlott irodalom: - Tóth Aladárné A bírói esetjog szerepe a magyar családjogban (Magyar Jog 12/91:709-711. ) - BÖLCSKEI János: A rászorultakról való gondoskodás a családjogi törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései tükrében (Magyar Jog 3/99:162-168) - Nagy Ferenc-Tokaji Géza: Magyar büntetőjog Általános rész (JATE ÁJTK) - Gönczöl-Korinek-Lévai: Kriminológia, bűnözés, bűnözéskontroll - Kriminológia (Osiris, 2000) - Gönczöl Katalin: Bűnös szegények (KJK Bp. 1991.) I. és III. fejezet - Dr. Fehér Lenke: Elmebetegség-Büntetőjog-Beszámíthatóság (MTA Állam- és Jogtudományi Intézet 1993.) VII. és VIII. fejezet - Dr. Lévai Miklós: Kábítószerek és bűnözés (KJK 1992.) III. fejezet - Lőrinc József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (BVOP 1997.) - Morvai Krisztina: Terror a családban (Kossuth kk. 1998.) - Vokó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog (Dialog-Campus 1999.) - Vokó György: A szabadságvesztéssel nem járó büntetések végrejhajtásáról (Magyar Jog 1998./11.) - Nánási László: A büntető eljárási törvény egyes új jogintézményei (Magyar Jog 1998./12.) - Gibicsár Gyula: A gyermek- és fiatalkorúak devianciájának főbb jellemzői (Magyar Jog 1999.) - Nagy Ferenc: A büntetőjogi szankciórendszer továbbfejlesztésének elvi és gyakorlat kérdéseiről (Magyar Jog 1999./1.) - Vígh József: A bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései (Magyar Jog 1999./6.) - Kerezsi Klára: Virtuális elkövetők és valódi börtönök, avagy kell-e Magyarországnak börtönépítési program? (Magyar Jog 2000./9.) - Györe István: Áldozatvédelem-sértettvédelem (Magyar Jog 2001./1.)

66

-

Fecz József: A közérdekű munka végrehajtásának gyakorlati problémai (Magyar Jog 2001./8.) Balogh Márta: Közérdekű munka, mint a szabadságvesztés lehetséges alternatívája ( Egy kísérlet félideje) (Magyar Jog 2002./3.) Dr. Hollán Miklós: Gondolatok a társadalomra veszélyesség és a materiális jogellenesség különbségeiről (Magyar Jog 2004./12.) Dr. Filó Mihály: A sértett beleegyezése a német büntetőjogban (Magyar Jog 2004./12.)

Jogszabályok: - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. tv. (Csjt.) - 1952. évi 23. sz. tvr. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. végrehajtásáról - 1997. évi XXXI. tv. gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról -

1978. évi IV. tv. a Büntető törvénykönyvről (Btk.) 1979. évi 5. tvr. a Btk. hatályba léptetéséről 1979. évi 11. tvr., 1993. évi XXXII. tv. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról 1995. évi CVII. tv. a büntetés-végrehajtási szervezetről 1998. évi XIX. tv. a büntetőeljárásról 1997. évi CVIL. tv. az egészségügyről (Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása)

Ajánlott honlapok: www.orfk.hu www.im.hu www.drmarsiedit.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak, melyet az oktatóval közösen értékelnek. Ezen túlmenően a hallgatók az oktatóval közösen kiválasztott témában előadást tartanak, melyet – a ZH-val együtt értékelve – kollokvium-jegymegajánlási lehetőséget biztosít a hallgató számára.

Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele: eredményes zárthelyi dolgozat. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei A tárgyhoz nem kapcsolódik gyakorlati jegy. A vizsgára bocsátás feltételei: eredményes zárthelyi dolgozat. Vizsgáztatási módszer: Nappali tagozaton írásbeli, levelező tagozaton szóbeli vizsgázatás van a tárgyban. A vizsga alkalmával a blokkban oktatott két nagy témakörből külön tételt húz a hallgató, s a két tételből adott részjegy átlagából számítandó a kollokvium érdemjegye. Jogi ismeretek a szociális munkában III. (társadalombiztosítási jog – munkajogi blokk): A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 50+50 % Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Az oktató által készített segédanyag, illetve a főiskolai kar könyvtárán keresztül papíralapú, illetve elektronikus jogszabály-hozzáférési lehetőség biztosítása Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés

67

A tantárgy részletes leírása: I. A blokk e részében a társadalombiztosítás alapvető szabályaival ismerkednek a hallgatók, heti 1 elméleti órában. 1. A biztosítási jogviszony alapján járó ellátások

4. A munkaviszony tartalma, a munkavégzés szabályai 5. Felelősségi rendszerek a munkajogban; munkaügyi viták 6. Munkaügyi kapcsolatok Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: a hallgatók oly módon szerezzék meg az ismeretanyagot, hogy alkalmasak legyenek a szociális munka gyakorlati részében a megismert jogszabályi rendelkezések alkalmazására, különösen az egyén - a rászoruló – védelme érdekében.

•

Egészségügyi szolgáltatások

•

Pénzbeli ellátások

•

Baleseti pénzbeli ellátások

•

Saját jogú nyugellátás (öregségi, rokkantsági nyugdíj)

•

Hozzátartozói ellátás ( özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj)

Dr. Marsi Edit: Munkajog. Möbius Print Kiadó 2004.

•

Szolgálati idő

Ajánlott irodalom: Aktuális jogesetek bírósági határozatokból

•

Baleseti ellátás

•

TB. kiadások fedezete

2. Felelősségi szabályok az egészség-, és nyugdíjbiztosítási eljárásban 3. Jogorvoslat rendszere az egészség- , és nyugdíjbiztosítási eljárásban 4. Méltányosság az egészség-, és nyugdíjbiztosítási eljárásban 5. Családtámogatás állampolgári jogon járó ellátásai II. A blokk e részében a Munka törvénykönyv szerkezeti felépítését követve

ismerkednek meg a hallgatók - az általános és speciális célkitűzésnek megfelelően - a lényeges munkajogi szabályokkal, a szemináriumokon gyakorlati feladat-megoldásokkal kísérve az elméleti anyagot. Ennek megfelelően az alábbi tárgykörökkel foglalkozunk: 1. A munkajog szabályozási rendszere, változások e szabályozási rendszerben 2. A Munka törvénykönyv általános rendelkezései 3. A munkaviszony (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony) létesítése, módosítása, megszüntetése

Kötelező irodalom Mádi Sarolta: Társadalombiztosítási jogi ismeretek. Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Nyíregyháza, 2003.

Jogszabályok: ƒ 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól ƒ 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról ƒ 1998. évi LXXXIV. tv. a családok támogatásáról ƒ 223/1998.(XII.30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. végrehajtásáról ƒ 1998. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról ƒ 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1998. évi LXXXI. tv. végrehajtásáról ƒ 1997. évi LXXX. tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről ƒ 195/1977. (XI.5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. végrehajtásáról ƒ 1992. évi XXII. tv. a munka törvénykönyvéről ƒ 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról

68

ƒ ƒ ƒ ƒ

1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról 1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről

Ajánlott honlapok: www.fmm.gov.hu www.drmarsiedit.hu Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere A hallgatók terepnaplót készítenek, és részt vesznek a terepgyakorlat feldolgozását segítő megbeszéléseken (tereptanár – tutor – hallgató). Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése, részt vétel a terepgyakorlat feldolgozását segítő megbeszéléseken. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei: A félév aláírása; eredményes zárthelyi dolgozat. Vizsgáztatási módszer: Nappali tagozaton írásbeli, levelező tagozaton szóbeli vizsgázatás van a tárgyban. A vizsga alkalmával a blokkban oktatott két nagy témakörből külön tételt húz a hallgató, s a két tételből adott részjegy átlagából számítandó a kollokvium érdemjegye.

69

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

70

A tantárgy neve: Ágazati szociálpolitika Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Szoboszlai Katalin, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék V. Ajánlott félév 05050, 05050L Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 12 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény 05018 Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Az általános szociális munkás szak tanterve

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: 1. Foglalkoztatáspolitika A munkanélküliség problémájának általános elméleti és történeti megközelítésén túl bemutatni a foglalkoztatási helyzet alakulását, s ennek társadalmi következményeit. A tantárgy keretein belül elemzésre kerül a munkanélküliség területi és társadalmi rétegzettsége, a munkanélküliség kezelésére létrehozott intézményrendszer működése. Bemutatásra kerülnek az aktív- és passzív munkaerő-piaci programok, illetve lehetőség nyílik ezen eszközök hatékonyságának a vizsgálatára, nemzetközi alkalmazásának ismertetésére. 2. Lakáspolitika A tantárgy keretén belül a következő cél, hogy megismerje a hallgató a lakáspolitika alapvető összefüggéseit, alakulását, a lakáshoz jutás mechanizmusait és azokkal a trendeket, amelyek napjaink lakásviszonyait jellemzik. Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok, levelező tagozaton előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

A 2008/2009 I. félév oktatói: Szoboszlai Katalin, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. Gellén Imre, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. Somogyiné Katona Anikó, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.

71

Lakáspolitika: 1. A lakáspolitika alapfogalmai és elméleti összefüggései. A lakásstatisztika jelzőszámai. 2. Lakáspolitikánk alakulása a két világháború közötti időszakban. 3. Az 1945 utáni évek lakáspolitikája, az első tizenöt éves terv lakáspolitikai elképzelései. A második tizenöt éves lakásépítési terv célkitűzései, következményei. 4. Fogyasztás és lakáskultúra a ’70-es, ’80-as években. 5. A szociális bérlakások és a bérlakásban élők helyzete. A slumosodás, a filtráció problémaköre. 6. A '90-es évek lakáspolitikai változásai, a piacosítás folyamatai. 7. Lakáspolitikai koncepciók jellemzői a rendszerváltástól napjainkig.

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése és elmélyítése a lakáspolitika és foglalkoztatáspolitika területén. Rendszerszemlélet erősítése. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás. Alkalmazott módszerek témafeldolgozás.

az

oktatás

segítésére:

előadás,

önálló

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: a magyar foglalkoztatás- és lakáspolitika történeti fejlődésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat.

Kötelező irodalom: Bánfalvy Csaba (1989): Munkanélküliség. Magvető Kiadó, Bp. Barr, Nicholas (1995): Munkaerőpiac és szociálpolitika Bp. Gazsó Ferenc-Laki László (2004): Fiatalok az újkapitalizmusban. Budapest: Napvilág Kiadó. Krémer Balázs (2003): Uniós politikák és Nemzeti Akciótervek a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemre. Budapest: MH. Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért 2004-2006. Nemzeti foglalkozatási akcióterv 2005. Wiener György szerk. (2003): Demográfia, foglalkoztatás, női munkavállalás. Budapest: MH. www.bankweb.hu oldalon található lakáspolitikával foglalkozó dokumentumok. Ajánlott irodalom: Claus Offe: A munkaerő-piac jövője. Szociológiai Figyelő 1989.

A tantárgy részletes leírása: Foglalkoztatáspolitika: 1. A munkanélküliekről való gondoskodás, gondolkodás története. 2. A munkanélküliség fogalma, típusai, következményei. A munkanélküliség, mint társadalmi-szociális probléma. 4. A foglalkoztatáspolitika célja, eszközrendszere. Aktív és passzív munkaerő-piaci politikák. Javaslatok a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének bővítésére. A hazai foglalkoztatáspolitika közelítése az európai normákhoz. 5. A munkanélküliek speciális csoportjai, munkaerő-piaci helyzetük javítására irányuló eszközök. 6. Ismerkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye munkaerő-piaci helyzetével. A helyi munkanélküliség mértéke, összetétele. 7. A magyarországi foglalkoztatáspolitikai viszonyok és koncepciók jellemzői a rendszerváltástól napjainkig.

Esély 1997/3., 2000/3. Laki László: A kétharmados társadalom MTA. Bp. 1991. Laki László: Ifjúsági munkanélküliség, MTA. Bp. 1993. Fóti Péter: Röpirat a lakáshelyzetről. Magvető. 1988. Hegedűs- Tosics: Lakásreform a nyolcvanas években. Medvetánc. 1983. 4., 1984. 1.sz.

72

Petschnig Mária Zita: Lakáspolitika a társadalom- és gazdaságpolitika egészében. Társadalmi Szemle. 1982. 1.sz. Kornai János: A hiány. KJK. 1980. Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton.

73

A tantárgy neve: Egészségpedagógia – egészségfejlesztés I-II. Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Vízvári László II-VI III-VI Ajánlott félév 85027 85028 Tantárgyi kód 0+2 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10 10 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 2 Kredit gyak. jegy. kollokvium Vizsgakövetelmény 85024 85027 Kötelező előtanulmányi rend

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A Szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50-50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Korszerű audiovizuális

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: Levelező tagozat:

A tantárgy státusza: Ajánlott tanterv:

eszközök.

magyar

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat

aktuális órarend szerint aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve

A tantárgy részletes leírása: Egészségpedagógia – egészségfejlesztés I 14 óra gyakorlat:

kötelező Szociális munka alapszak tanterve

1-2. hét: Az egészség a "legfőbb érték" kialakítása, mit jelent az Ön számára egészségesnek lenni"? Az egészséget pozitívan és negatívan befolyásoló tényezők. Egészséget befolyásoló döntések. Információ, kutatás, szükséglet, felmérés.

A 2006/2007 I. félév oktatói: Gyulai Anikó A 2006/2007 II. félév oktatói: Gyulai Anikó

3.-4. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A dohányzás népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

5.-6. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A túlzott alkoholfogyasztás népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.

Sajátítsa el a hallgató az egészségnevelés módszereit, területeit. Szerezzenek jártasságot az egészségnevelés gyakorlati alkalmazásában, meggyőzésében. Legyenek képesek az embereknek segíteni az egészségvédő kultúráltság kialakításában. Sajátítsa el a hallgató mindazokat az ismereteket, intézkedéseket és szolgáltatásokat, amelyek arra irányulnak, hogy az egyén az egészségét megőrizze, és képes legyen a betegségeket megelőzni, a káros tényezőket kiszűrni.

7.-8. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A kábítószer-fogyasztás népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése. 9.-10. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A HÍV/AIDS, valamint a szexuális úton terjedő betegségek népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.

Oktatás típusa: Gyakorlat

74

Kötelező irodalom:

11.-12. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A Szív – érrendszeri megbetegedések népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.

• •

13.-14. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A daganatos megbetegedések népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.

• •

Egészségpedagógia – egészségfejlesztés II. 14 óra gyakorlat:

Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina, Budapest (megjelenés alatt). Linda Ewels – Ina Simnett: Egészségfejlesztés, gyakorlati útmutató, Medicina, Budapest, 1999. Jennie Naidoo – Jane Wills: Egészségmegőrzés, gyakorlati alapok, Medicina, Budapest, 1999. Elekes Attila: Pedagógia – Egészségpedagógia ETI 1999.

Jogszabályok: -

1-2.

hét: Az egészségfejlesztők és szerepkörük meghatározása az egészségfejlesztésben résztvevők és igényeik az egészségfejlesztési szükségletek és a fontossági sorrendek megállapítása.

Ajánlott irodalom: Egészségfejlesztés folyóirat

3.-4. hét: Az Egészségfejlesztési stratégia tervezése, értékelése.

Ajánlott honlapok: www.oefi.hu,

5.-6. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. Dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás témakörében.

Évközi ellenőrzés: Az aláírás megszerzésének feltételei:

7.-8. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. A kábítószer-fogyasztás témakörében.

Gyakorlatokon a hallgatók jelenlétének és aktív részvételének folyamatos ellenőrzése, értékelése.

9.-10. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. A HÍV/AIDS, valamint a szexuális úton terjedő betegségek témakörében.

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való folyamatos, aktív részvétel, a gyakorlatokon végzett feladatok alapján egy írásbeli dolgozat beadása.

11-12. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. A Szív – érrendszeri megbetegedések témakörében.

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

13.-14. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók munkája alapján. A daganatos megbetegedések témakörében.

Vizsgáztatási módszer: írásbeli, szóbeli

75

A tantárgy neve: Szociális munka gyermekekkel és családokkal I.-II. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék III.-VI. IV.-VI. Ajánlott félév 05055 05057 Tantárgyi kód 1+0 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10 10 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 2 Kredit Gyakorlati Gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény jegy 05021 05055 Kötelező előtanulmányi rend A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: Levelező tagozat:

A tantárgy státusza: Ajánlott tanterv:

Miklósi Erzsébet óraadó, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatók megismerjék a rendszerszemléletű családi szociális munka irányzatait, területeit, és a gyermekvédelem rendszerét, valamint ismereteket kapnak a családokkal végezhető szociális munka alkalmazásának módszereiről. Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok. A szemináriumok csoportbontásban lesznek megtartva, melynek célja egy, a tantárgyhoz szervesen kapcsolódó előzetesen választott téma közös feldolgozása, és a munka prezentálása a többi csoport felé. A hallgatók az ajánlott irodalmak, valamint a kötelezően összegyűjtött irodalmak feldolgozása alapján készülnek fel a prezentációra. A szemináriumi órák konzultációra adnak alkalmat, így a feladat teljesítése órán kívüli terhelést is magában foglal. Minden hallgatónak kötelező a csoportmunkában való részvétel. Levelező tagozaton az oktatás típusa előadás.

magyar aktuális órarend szerint aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak figyelembe vétele.

kötelezően választható Szociális munka alapszak

A 2006/2007 I. félév oktatói: Szoboszlai Katalin főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Dr. Sipos László főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Huszti Éva főiskolai tanársegéd,, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Családokkal végezhető szociális munka gyakorlati módszereinek elsajátítása

A 2006/2007 II. félév oktatói: Szoboszlai Katalin főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Huszti Éva főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%

76

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, csoportos irodalom-feldolgozás.

Kötelező irodalom: ƒ Dr. Biró Sándor és Dr. Komlósi Piroska (szerk.) Családterápiás olvasókönyv 1. ANIMULA Kiadó, Budapest, 2001. ƒ Bárdos Kata: Alapvető eszközök a szociális munkában. In: Kézikönyv szociális munkásoknak. Szerkesztette: Kozma Judit. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. 128-156. o. Stang Tünde: Szociális munka családokkal. In: Kézikönyv a szociális munkásoknak. Kozma Judit szerk. Szociális Szakmai Szövetség, 2002. 157 – 185. oldal ƒ Gill Gorell Barnes: Családterápia és gondozás. Családterápiás olvasókönyv sorozat II. Budapest, 1991. ƒ Insoo Kim Berg: Konzultáció sokproblémás családokkal Családterápiás sorozat 5. ANIMULA Kiadó Budapest, 2000. ƒ Horányi Annabella - Hoffmann Gertrúd: Pszihológiai és pedagógiai szolgálat a Nevelési Herczog Mária: Gyermekvédelmi Kézikönyv KJK – KERSZÖV, Budapest, 2001. ƒ Szilvási Léna (szerk.) Gyermek – család – társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Kézikönyv, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996. ƒ Dr. Sipos László: A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények alakulása és a gyermekbűnözés specifikumai In: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Tudományos Közlemények III. kötetében. Szerkesztette: Dr. Fábián Gergely Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Nyíregyháza, (megjelenés dátuma: 2005. április). ƒ Szemelvények a hazai gyermek- és ifjúságvédelem irodalmából Szerk.: Gáti Ferenc. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 21-54., 85-98., 107135., 181-199., 313-377. ƒ Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1990.

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat ƒ A tantárgy részletes leírása: Szociális munka családokkal 1. A család rendszerszemléletű értelmezése. 2. A családi kapcsolatok rendszere és működése. 3. A családokra irányuló szociális munka fogalmi értelmezése hazai és nemzetközi viszonylatban. 4. A problémakezelés folyamata és működése a család, mint kliens esetében. 5. A családokra irányuló szociális munka intézményei és szociális munka beavatkozást igénylő csoportok. 6. A szociális munka beavatkozási módszerei a családokkal végzett munka során. 7. A családokra irányuló szociális munka folyamatának dokumentálása. Szociális munka gyermekekkel 8. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, értelmezései, szükségessége. 9. A gyermekvédelem jogi szabályozása. 10. A veszélyeztetettség okai és következményei. A megelőzésben érdekeltek köre és feladataik. 11. A gyermekvédelmi alapellátás intézményei és gyermekvédelmi tevékenysége. 12. A gyermekvédelmi szakellátás formái és intézményei. 13. Krízishelyzetek és káros szenvedélyek: az alkoholizmus, narkománia problémakörei, öngyilkossági kísérletek. 14. A fiatalkorú bűnelkövetés kérdései, kriminalitás, gyermekbűnözés.

77

Jogszabályok: Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel ƒ ƒ ƒ

1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez zárthelyi dolgozatot írnak. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli kollokvium), illetve C vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség.

Ajánlott irodalom: ƒ

Család, gyermek, ifjúság, Szociális munka, és az Esély c. folyóiratok ide vonatkozó cikkei

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

Ajánlott honlapok: www.szochalo.hu www.3sz.hu www.ncsszi.hu

Vizsgáztatási

78

módszer:

írásbeli

vizsga

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:

A tantárgy neve: Egészségügyi szociális munka Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Imre Sándor IV – VI. Ajánlott félév 05058 Tantárgyi kód 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 15 Levelező tagozat félévi óraszáma 4 Kredit kollokvium Vizsgakövetelmény 05021 Kötelező előtanulmányi rend

A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése az egészségügyi szociális munka elméletéről és alkalmazási területiről. Rendszerszemlélet erősítése. Szakirodalom kutatás, másodelemzés.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: Levelező tagozat:

A tantárgy státusza: Ajánlott tanterv:

magyar aktuális órarend szerint aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%

kötelezően választható Szociális munka alapszak tanterve

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Hajléktalanok egészségi állapota egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése

A tárgy oktatói: Dr. Imre Sándor, Pattyán László, Belicza Rózsa A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy megismertesse a szociális munka kialakulását, modelljeit és gyakorlatát az egészségügyben. A hallgatók a kurzus során képesek legyenek az egészségügy rendszerében szociális munkát végezni, ismerjék meg az egészségügyi szempontból speciálishelyzetű célcsoportok problémáit, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés – illetve kirekesztődés társadalmi, szervezeti, jogi hátterét.

A tantárgy részletes leírása: 1/.A szociális munka professzionalizálódása, a segítő szakmák történeti egymásba ágyazottsága. 2/.Egészségügyi és szociális rendszerek kapcsolódási pontjai, hazai és nemzetközi modellek. 3/. Az egészségügy szervezetszociológiája. 4/. Az egészségügyi szociális munka hazai kialakulása és gyakorlata. 5/. Interdiszciplináris segítő munka modellje. 6/. Kórházi szociális munka gyakorlata (feladatok, elvárások, dilemmák) 7 - 9/. Speciális betegségcsoportok elemzése az egészségügyi szociális munka szemszögéből

Oktatás típusa: előadás, szeminárium

79

10/. Kirekesztődő társadalmi csoportok egészségügyi helyzete – roma népesség 11/. Kirekesztődő társadalmi csoportok egészségügyi helyzete hajléktalanság 12/. Utógondozó és rehabilitációs modellek az egészségügyi szociális munkában 13/. Önsegítő szerveződések szerepe speciális betegséggel küzdők körében, a szociális munkás feladatai 14/. Az egészségtől, egészségügytől való megfosztottság, mint a társadalmi kirekesztődés formája és a szociális munka feladatai.

-

Kötelező irodalom: -

-

Magyar Zsófia: A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos kutatás tükrében. Esély 2004/4. 44 – 71.o. Bakos Anita: Az egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása az Egyesült Királyságban. Esély, 2001/1. Habusik Ferenc: Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban. Esély 2004/4-5. Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospiceszellemű ellátásban. Esély, 2000/6. Mester Szilvia: Szociális munka a szülészeti osztályokon. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 223-239. Simon Ildikó: Szociális munka a pszichiátrián. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996. Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 140-156. o. Szociális munka és egészségügy. Szerkesztette: Csató Zsuzsa. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994. Urbanekné László Judit: Szociális munka a kórházakban. Esély, 1992/1.

Szász Anna: SM-klub a külvárosban. Esély 2004/1. 95 – 102. o. Az egészségügy peremén. HAJSZOLT Hírlap 1998. 4-6. Oross Jolán: „A szabadság rád fagy” Hajléktalan emberek egészsége, hajléktalan emberek halála. In: Esély 1995/5. Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (Cigány anyák az egészségügy kapcsolatrendszerében ) Esély 1998/2. Új terápiás programok in. Periféria Füzetek IX. évfolyam 2 – 3 .szám Kiadja: ESzCsM, NCsSzI, Bp. 2002. Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek Kiadja: ESzCsM, NCsSzI. Bp. 2002. p. 11 – 36. Kelemen Gábor – Csákiné Király Lívia: Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása (Hallagtói segédanyag) NCsSzI Bp. 2005.

Ajánlott irodalom: -

80

Fegyveres Emőke: Demens betegek foglalkoztatásának egyfajta lehetősége in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 7-8. Hídvégi Katalin: Demens betegek intézeti gondozása in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 9-10. Csoó Lászlóné – Kovacsics Zsuzsanna – Endrődy Zsuzsanna: Demens betegek jogai in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 14-17. Bajzáthné Kómár Mária: A gyakorlati szociális munka és az idősgondozás kompetenciái in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 43-48. Bódy Éva: Pszichiátriai közösségi ellátás az alapellátások struktúrájában in. Szociális Menedzser 2002/3. p. 2-3. Prof. Dr. Iván László: „Öregedés: örök ifjúság” in. Szociális Menedzser 2004/3. p. 2-5. Dr. Szabó Lajos: Mentálisan hanyatló idősek pszichoszociális segítése a szociális ellátórendszerben in. Szociális Menedzser 2004/3. p. 24-27. Dr. Szabó Lajos (szerk): Szempontok a mentálisan hanyatló idősek vizsgálatához és készségfejlesztéséhez Kiadja: Fővárosi Módszertani Osztály Bp. 2002. Dr. Szabó Lajos: Szociális készségszint felmérés mentálisan hanyatló idősek vizsgálatában Kiadja: Fővárosi Módszertani Osztály Bp. 2003.

-

Ombudtsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Esély 2001/2. (p. 91-97)

Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatás, szemináriumi dolgozat elfogadása. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nincsen gyakorlati jegy

Jogszabályok: -

Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

-

188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről

-

1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

-

9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

-

11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról 60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet. 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről 77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárásra vonatkozó szabályokról

-

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli + írásbeli vizsga

Ajánlott honlapok: www.3sz.hu www.szochalo.hu www.hajlektalan.lap.hu www.kallokorhaz.hu www.menhely.hu www.romapage.hu www.ncsszi.hu Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése

81

Folyamatos évközi ellenőrzés hallgatói kiselőadások tartásával és megbeszélésével. Az oktatásra vonatkozó hallgatói visszajelzések és javaslatok évenkénti kiértékelése.

A tantárgy neve: Gerontológia Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Imre Sándor III.-VI. Ajánlott félév 05053 Tantárgyi kód 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 10 Levelező tagozat félévi óraszáma 2 Kredit gyak. jegy. Vizsgakövetelmény 85025 Kötelező előtanulmányi rend

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Ismeretek szerzése a gerontológia elméletéről és alkalmazási területiről. Rendszerszemlélet erősítése. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 1:1 Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: könyvek, jegyzetek, vetítés Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat, szociális és klinikai gerontológiai kutatások

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: Levelező tagozat:

A tantárgy státusza: Ajánlott tanterv:

magyar aktuális órarend szerint aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve

A tantárgy részletes leírása: 1. A gerontológia és a geriátria jelentősége a harmadik évezred küszöbén 2. Az ember és öregedés (magány, csontritkulás) 3. Táplálkozás időskorban 4. Időskori lelki zavarok, lelki betegségek 5. Gondozási formák az idősellátásban 6. Az időskorúak és a bűnözés 7. Mit gondolunk az öregségről? 8. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarországon 9. Demográfiai öregedés Európában 10. Az idősek társadalmának rétegződése 11. Az idősek megélhetési viszonyai 12. Az öregedő ember (két ellentétes elmélet) 13. Mentális állapot és intellektus a terminális életszakaszban 14. A haldokló társas-társadalmi kapcsolatai

kötelezően választható Szociális munka alapszak tanterve

A 2006/2007 I. félév oktatói: Dr. Imre Sándor med. habil., C.Sc., Ph.D., tud. tanácsadó; Szilvási Henrietta szociálpolitikus, Ph.D. hallgató; Dr. Kovács Ágnes ált. orvos, Ph.D. hallgató A 2006/2007 II. félév oktatói: A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Általános: Időskorúak egészségügyi és szociális helyzetének ismerete Speciális: Felkészülés az időskorúak szociális ellátására

Oktatás típusa: elmélet + gyakorlat A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:

82

Kötelező irodalom:

www.geronto.hu

Iván L.: Ne féljünk az öregedéstől! Sub-Rosa Kiadó Bp., 1997 Időskorúak Magyarországon, KSH, Bp., 2004. Öregedés és társadalmi környezet, KSH, Bp., 2003.

Évközi ellenőrzés: évközi hallgatói kiselőadások tartása, megbeszélése Az aláírás megszerzésének feltételei: az órák rendszeres látogatása

Jogszabályok: A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: hallgatói kiselőadások elfogadása, értékelése Ajánlott irodalom: A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

Blaskovich E. és Iván L.: Idős betegek és haldoklók ellátása, Szociális és Családügyi Minisztérium, Bp., 2001. Hézser Gábor: A pásztori pszichológia, Kálvin kiadó, Bp., 2002.

Vizsgáztatási módszer:

Ajánlott honlapok:

83

Oktatás típusa: szeminárium

A tantárgy neve: Iskolai szociális munka Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László Ajánlott félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája

A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

IV. 05056 1+0 10 2 Gyakorlati jegy 05021

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya 60+40 %

A tantárgy meghirdetési gyakorisága Páros félévben

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Előadás, szakirodalom feldolgozása, értelmezése.

Az oktatás nyelve Magyar

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás TDK, szakdolgozat

A tantárgy órarendi beosztása: heti

A tantárgy részletes leírása 1. A szociális munka helye az iskola életében. 2. Az iskolai szociális munka tényezői. 3. Az iskolai szociális munka erőforrásai. 4. Az iskolai szociális munka hagyományos és szakképzett szakemberei. 5. Iskolalátogatás. 6. Az iskolai ártalmak. 7. Az iskola házirendje és a gyermeki szükségletek. 8. Speciális gyermekcsoportok életrendje az iskolában. 9. Speciális gyermekcsoportoknak adható iskolai és szociális ellátások. 10. Az iskolai szociális munka kapcsolódása a helyi közösség más szociális ellátásaival. 11. Az iskolai szociális munka hazai kialakulása és jellemzői. 12. A szociálpedagógia eredete. 13. A szociálpedagógia kezdetei hazánkban. 14. A szociálpedagógia színterei.

A tantárgy státusza: Kötelezően választandó Differenciált szakmai anyag Oktató/-k/ névsora: Dr. Horváth László, Molnár Mónika A tantárgy általános és speciális céljai

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociális munka lehetőségeivel az alapozó iskolán belül. A gyermekvédelmi feladatokat integráljuk a szociális munka egészébe. Célunk az iskolai szociális munka megközelítése a család, a gyermek, a pedagógus, az iskola és a helyi környezet szempontjából, a konzultálás és a team munka módszereivel.

84

Budai István: Tanulmányok a gyermekjólét köréből – Iskolai szociális munka, Hajdúböszörményi Főiskola, Hajdúböszörmény, 1993.

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Tájékozódási képesség az iskola világában, együttműködési képesség a pedagógusokkal

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere Zárthelyi dolgozat készítése Kötelező irodalom Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel

Bányai Emőke: Az iskolai szociális munkáról. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség 1996. 93-110.o. Kósáné Ormai Vera: Szocializációs zavarok és az iskola. In.: Gáti Ferenc Horányi Annabella Tk. Bp. 1989. Kozma Tamás-Tomasz Gábor /szerk./: Szociálpedagógia. Osiris, Educatio. Bp. 2000. Bermain B. Carel: Ökológiai megközelítés az iskolai szociális munkában. In.: School Social Work – Practice and Research Perspectives, Lyceum Books, Chicago, 1991.

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei Zárthelyi dolgozat készítése A vizsgára bocsátás feltételei Vizsga nem kapcsolódik Vizsgáztatási módszer Vizsga nem kapcsolódik

85

próbálnak ki. A hallgatók az ajánlott irodalmak, valamint a kötelezően összegyűjtött irodalmak feldolgozása alapján készülnek fel a prezentációra. Minden hallgatónak kötelező a csoportmunkában való részvétel. Levelező tagozaton az oktatás típusa előadás.

A tantárgy neve: Kvantitatív és kvalitatív módszerek a szociológiában I. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely, Ph.D. főiskolai docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék III/1 Ajánlott félév 05054 Tantárgyi kód 2+0 Nappali tagozat heti óraszáma 12 Levelező tagozat félévi óraszáma 3 Kredit Vizsgakövetelmény Kollokvium Kötelező előtanulmányi rend 05025

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A szociológiai kutatásmódszertan fejlődésének és eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Szociológia módszertani ismeretek szerzése, alkalmazott módszerek elsajátítása. Szakirodalom kutatás, másodelemzés.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Az általános szociális munkás szak tanterve

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60+40 % Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, a gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó nemzetközi és hazai kutatások módszertani elemeinek feldolgozása.

A 2008/2009 I. félév oktatója Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

A tantárgy részletes leírása: 1. Adatfeldolgozás, az adatok előkészítése. Mérési szintek. 2. Adatrögzítés és adattisztítás. 3. A változók belső szerkezete, gyakoriságok. 4. Mérőszámok, középérték, szórás. 5. Változók közötti kapcsolat, a hipotézisvizsgálat. 6. Kereszttábla elemzés. 7. Korrelációszámítás.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kvantitatív szociológiai kutatások logikájával, speciális módszereivel és elemzési technikáival. Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + órai, kiscsoportos gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók kutatási eljárásokat 86

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton.

Adatredukciós módszerek – főkomponens elemzés. Adatredukciós módszerek - faktorelemzés. Adatredukciós módszerek - klaszterelemzés. Magyarázó modellek - lineáris regresszióanalízis. Magyarázó modellek - logisztikus regresszió. Magyarázó modellek. – variancia analízis Skálák – reliabilitás és megbízhatóság.

Kötelező irodalom: Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005. Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó, Budapest, 2002. Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Ajánlott irodalom: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában TÁRKI, Budapest, 1988. Évközi ellenőrzés: gyakorlati munkában való részvétel, kiselőadás Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a csoportmunkában. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.

87

A tantárgy neve: Kvantitatív és kvalitatív módszerek a szociológiában II. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely, Ph.D. főiskolai docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék III/2 Ajánlott félév 05059 Tantárgyi kód 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 15 Levelező tagozat félévi óraszáma 4 Kredit Kollokvium Vizsgakövetelmény 05054 Kötelező előtanulmányi rend

irodalmak feldolgozása alapján készülnek fel a prezentációra. Minden hallgatónak kötelező a csoportmunkában való részvétel. Levelező tagozaton az oktatás típusa előadás. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A szociológiai kutatásmódszertan fejlődésének és eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Szociológia módszertani ismeretek szerzése, alkalmazott módszerek elsajátítása. Szakirodalom kutatás, feldolgozás, másodelemzés.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelezően választható Ajánlott tanterv: Az általános szociális munkás szak tanterve

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60+40 % Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, a gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó nemzetközi és hazai kutatások módszertani elemeinek feldolgozása.

A 2008/2009 II. félév oktatója Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék

A tantárgy részletes leírása:

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kvalitatív szociológiai kutatások logikájával, speciális módszereivel és elemzési technikáival.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók kutatási eljárásokat próbálnak ki. A hallgatók az ajánlott irodalmak, valamint a kötelezően összegyűjtött

88

A kvalitatív kutatások fő elvei és területei. Elemzés, értelmezés, elméletalkotás a kvalitatív szociológiában A kvalitatív kutatások, mint terep- és szöveg-kutatások Esetek kiválasztása. A szaturáció elve. Az esetek azonosítása Az esetek kiválasztásának módszerei. Adatfelvételi módszerek a kvalitatív kutatásban, terepkutatás.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Bea Ehmann: A szöveg mélyén. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2002.

A megfigyelésről szóló általános tudnivalók A megfigyelés technikai-logisztikai tudnivalói; a terepnapló A strukturált és a résztvevő megfigyelés Verbális adatok a kvalitatív szociológiában. Interjús módszerek és szövegelemzések. Az interjúk típusai és jellemzőik A tartalomelemzés alapjai - szövegek elemzési eljárásai A tartalomelemzés alapjai - vizuális információk elemzései A tartalomelemzés alapjai - kérdőívek és interjúk belső tartalomelemzése

Évközi ellenőrzés: gyakorlati munkában való részvétel, kiselőadás Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a csoportmunkában. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.

Kötelező irodalom: Jennifer Mason: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest, 2005. Klaus Krippendorf: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest, 1995.

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton.

Ajánlott irodalom: Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005.

89

A tantárgy neve: Szociális munka speciális helyzetű csoportokkal Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Lukácskó Zsolt PhD. III – VI. Ajánlott félév 05061 Tantárgyi kód 1+2 Nappali tagozat heti óraszáma 15 Levelező tagozat félévi óraszáma 4 Kredit gyak.jegy Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend 05021 A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: Levelező tagozat:

A tantárgy státusza: Ajánlott tanterv:

minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Adatgyűjtési módszerek önálló alkalmazása, team munka, kutatási terv készítése, program önálló bemutatása. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 30-70% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás, szakirodalom feldolgozása, értelmezése, dolgozat tervezet bemutatása, házi védése, közös munka facilitálása, önálló munka tutorálása

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat

magyar aktuális órarend szerint aktuális konzultációs tömbösítve

rend

A tantárgy részletes leírása: A kurzus során a hallgatók kiscsoportban dolgozva követnek végig egy kiválasztott célcsoportot, megvizsgálva a helyi ellátórendszer nyújtotta szolgáltatásokat, valamint kutatási programot (tervet) készítenek a vizsgált terület felmérésére, megtervezik a segítségnyújtás gyakorlati lépéseit, ill. módszertanát. 1/. Speciális helyzetű csoportok problémáinak megismerése szociológiai és szociálpolitikai szempontból. 2/. Helyi szolgáltatástervezésre ható globális, országos és helyi értékek, 3/. A szociális szolgáltatástervezés helyi gyakorlata 4/. A terepkutatás módszereinek megismerése, kutatási módszerek a gyakorlatban 5/. Egy speciális helyzetű csoport kiválasztása, általános, speciális és helyi jellemzőik bemutatása (beadandó dolgozat I – II fejezete) 6/. kutatási terv készítése, módszerek kiválasztása, ügyfelek részvétele a munkában (beadandó dolgozat III – IV. fejezet) 7/. A speciális helyzetű csoport felmérése a helyi társadalomban (korábbi felmérések, vizsgálatok felkutatása, másodelemzése, kritikai elemzése) 8/. A speciális helyzetű csoport felmérése a helyi társadalomban (korábbi felmérések, vizsgálatok felkutatása, másodelemzése, kritikai elemzése) 9 – 13/. Önálló munkaprojektek bemutatása, közös elemzése (szemináriumi gyakorlat) 14/. Az eredmények bemutatása.

szerint

kötelezően választható Szociális Munka Alapszak tanterve

A tárgy oktatói: Pattyán László, Szoboszlai Katalin, Belizca Rózsa A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgató ismerje meg az etnikai, területi, életkori, foglalkoztatási, vagy nemi szempontból speciális helyzetű csoportok problémáit, a kirekesztődés folyamatát, jellemzőit. Legyen képes alkalmazni a szociális munka gyakorlati módszereit az aktuális társadalmi viszonyok között. Módszerei: közösségi/egyéni szükségletek felmérése, adatgyűjtési módszerek alkalmazása; jóléti szolgáltatások tervezése, akciókutatás, projekt tervezés, szociális projekt menedzselés; érdekképviselet. Oktatás típusa: előadás, szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú 90

- Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba szerk: Fónai Mihály – Kerülő Judit – Takács Péter, Kiadja: Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. - Kozma Judit – Csoba Judit – Czibere Ibolya: Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociális ellátások, Kossuth Egyetemi kiadó Debrecen, 2004. - Széman Zsuzsa: A szakmai normák kidolgozása a humán szolgáltatásban. In: Idősellátás Magyarországon. Kiadja: Szociális Innováció Alapítvány, Bp. 1999. p. 113 – 125.

Kötelező irodalom: - Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon Bp. 1996. - Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Terepkutatás. Balassi kiadó Bp. 1996. p. 3003 – 372. - Talyigás Katalin: Változásmenedzselés a szociális munkában in. Kézikönyv szociális munkásoknak szerk: Kozma Judit, Szociális Szakmai Szövetség Bp. 2002. p. 68 – 88. - Segédlet a települési önkormányzatok számára a szolgáltatástervezési koncepció elkészítéséhez Kiadja: ESzCsM – Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Külsővat Bp. 2004. - Fábián Gergely: Globalizáció, modernizáció és a szociális szolgáltatások esélyei in. Peremvidék, Szociális kutatások Szabolcs – Szatmár - Bereg megyében, DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar – NKK Salgótarján 1999. - Fónai Mihály – Dr. Lukácskó Zsolt: Egy lokális példa: Nagyhalász, in. Peremvidék, Szociális kutatások Szabolcs – Szatmár - Bereg megyében, DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar – NKK Salgótarján 1999.

Ajánlott honlapok: www.ncsszi.hu www.3sz.hu www.adata.hu Évközi ellenőrzés: szemináriumi beszámoló megtartása Az aláírás megszerzésének feltételei: szemináriumi foglalkozásokon való részvétel A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: félév záró dolgozat elkészítése, melynek részei: problémafelvetés, helyi szolgáltatás elemzés, kutatási terv, kutatási módszerek bemutatása.

Jogszabályok: -

Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

-

1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

-

9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: írásbeli és szóbeli beszámoló. A dolgozat írásbeli értékelése után a megadott kérdésekre a hallgató szóbeli beszámoló formájában reagál.

Ajánlott irodalom:

91

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYKÉNT TELJESÍTENDŐ TÁRGYAK

92

alkalmával sor kerül a szerzett tapasztalatok beépítésére a gyakorlati munkába, törekedve az elmélet és gyakorlat integrációjára.

A tantárgy neve: Esetmegbeszélés Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Lukácskó Zsolt PhD. VII Ajánlott félév 05047 Tantárgyi kód 0+2 Nappali tagozat heti óraszáma 8 Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Aláírás Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

Oktatás típusa: kiscsoportos szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Ajánlott tanterv:

Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 90% - 10% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: oktatási segédanyag az esettanulmány készítéséről, elkészített és elemzett esettanulmányok kiadása szaki jegyzetként. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat

kritérium követelmény Szociális munka alapszak tanterve

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: - Segítő folyamat elemzésének készsége, - A szociális szolgáltatások megismerése és elemzésének készsége,

A tárgy oktatói: Dr. Lukácskó Zsolt főiskolai tanár, Dr. Horváth László főiskolai docens, Pattyán László főiskolai docens, Szoboszlai Katalin főiskolai docens, Huszti Éva főiskolai tanársegéd, Jóna György főiskolai tanársegéd, Ferenczi Gábor főiskolai adjunktus, Lőw Gábor főiskolai adjunktus, Kiss Ágnes főiskolai tanársegéd.

A tantárgy részletes leírása: A hallgatók kiscsoportos (10 – 12 fő) foglalkozáson feldolgozzák azokat az eseteket, melyekkel a terepgyakorlaton találkoztak, és amelyekhez saját élményű tapasztalat, tevékenység kapcsolódott. Minden hallgató lehetőséget kap arra, hogy bemutasson egy, az ő számára gyakorlati tapasztalatot nyújtó esetet, és ezt követően a csoport tagjai szakmai tartalmú és a szakmai etikai elveket figyelembevevő reflexiókat fogalmaznak meg. Az esetmegbeszélés alkalmas az esetmunka továbbgondolására, és a jelenlévők szakmai ismereteinek - az esethez kapcsolódó - átgondolására.

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az esetmegbeszélés az intenzív terepgyakorlatot kísérő tantárgy, melynek célja, hogy a hallgatók kiscsoportos foglalkozás keretében a terepgyakorlaton szerzett tapasztalataikat és ismereteiket megosszák egymással és a csoportot vezető oktatóval. Az esetmegbeszélés alkalmas a hallgatók gyakorlati tapasztalatainak megismerésére, a terepgyakorlaton megélt segítő kapcsolat és szociális munkás szerep feldolgozására, ismereteik integrálására. Az esetmegbeszélés

93

-

A tárgy leírása: 1./ Csoport alakítás, elvárások, szabályok tisztázása, az esetmegbeszélés elmélete, módszertani kérdései, munkamódszerek eltérősége (esetmegbeszélés – szupervízió) 2./ A terepgyakorlat keretei (intézményes háttér, szolgáltatások profilja, szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei) 3./ A terepgyakorlat keretei (ügyfelekkel kapcsolatos elvek és gyakorlatok, szabályzatok, adminisztráció, szervezeti politika) 4./ A terepgyakorlat keretei (intézményes elvárások, a szakmai etikai elvek alkalmazása a gyakorlatban) 5/. Az intézmény szolgáltatása az ügyfelek és a szakemberek szemszögéből (szolgáltatás elemzés) 6/. A segítő kapcsolatot meghatározó keretek elemzése 7 – 13./ Hallgatók által bemutatott esetek elemzése 14./ Tapasztalatok összegzése, bemutatása.

-

-

Ajánlott honlapok: www.3sz.hu

Kötelező irodalom: -

Beulah Roberts Compton – Burt Galaway: Problémamegoldás: a szociális munka folyamata in: A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Semmelweis kiadó Bp. 1994. p. 138 – 161. Frank Loewenberg – Ralph Dolgoff: Etikai választások a segítő foglalkozásokban in: A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Semmelweis kiadó Bp. 1994. p. 181 - 190. Frank Loewenberg – Ralph Dolgoff: Érték és etika a szociális munka gyakrolatában in: A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Semmelweis kiadó Bp. 1994. p. 191 - 205.

Évközi ellenőrzés: nincs.

Pik Katalin: Ráhangoló – szupervíziós tapasztalatok. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Bp. 2002. Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002. Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. A Szociális munka etikai kódexe. Szociális Szakmai Szövetség, 1995. (aktuális elfogadott változat) (www.3sz.hu) Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. ANIMULA Kiadó, Bp. 1994.

Az aláírás megszerzésének feltételei: a foglalkozásokon való aktív részvétel. Aláírás megtagadására a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai az irányadók. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nincs. A vizsgára való jelentkezés: Nincs vizsgakövetelmény. Vizsgáztatási módszer: -

Ajánlott irodalmak:

94

A tantárgy neve: Szakmai készségfejlesztés I – II – III.

A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, a végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.

Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth Andrea Ajánlott félév II. félév Tantárgyi kód Nappali tagozat heti óraszáma Levelező tagozat félévi óraszáma Kredit Vizsgakövetelmény Kötelező előtanulmányi rend

05044 0+2 8 kritérium aláírás

III. félév 05045 0+2 8 kritérium aláírás

IV. félév 05046 0+2 8 kritérium aláírás

-

-

-

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális munka alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága A táblázatban megjelölt félévben Az oktatás nyelve Magyar A tantárgy órarendi beosztása Tanulmányi osztály beosztása szerint A tantárgy státusza: kötelező Oktató/-k/ névsora: Dr. Kiss János, Dr. Horváth Andrea, Zolnai Erika, Dr. Kovács János

Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 40:60% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Kiscsoportos gyakorlat, modern prezentációs eszközökkel, módszer specifikus tréning technikák alkalmazása, részben tömbösített időrendben Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Szakdolgozati és TDK munkák

A tantárgy általános és speciális céljai: A tantárgy célja, a szakmai és a személyközi hatékonyság növelése, alapvető módszertani fogások átadása, a szociális munka végzése során szükséges készségek fejlesztése kiscsoportban. (max.15 fő )

A tantárgy részletes leírása: Szakmai készségfejlesztés I. A kurzus témáit tudjuk megadni, mert a tantárgy sajátos jellege és részbeni tömbösítés miatt, a kurzus menetét a csoportdinamikai folyamatok szabják meg. • Az önismeret alapjai, önmagunk és mások megismerése • Kommunikáció fejlesztésének területei:

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Segítő kapcsolat során alkalmazható készségek fejlesztése. Oktatás típusa: Kiscsoportos gyakorlat

95

• • •

1. Kapcsolatépítõ készségek: az empátia (az érzelmek megértése, az empátia szintjei és azok kommunikációja). 2. Az autenticitás (a hitelesség a segítõ kapcsolatban, az önfeltárás idõzítése és mélysége, a pozitív visszajelzés és az asszertív viselkedés). 3. A pszichológiai kontaktus fenntartása a klienssel és a probléma feltárása, az aktív figyelem. 4. A verbális követés (tovább segítés, parafrázis, zárt és nyílt válasz, a konkrétságra törekvés, modellálás, összefoglalás), saját érzelmek felismerése és kommunikálása. 5. Fókuszálás (a téma kiválasztása, a téma megbeszélése mélységében). 6. A problémás kommunikációs minták kezelése (a beszédes és a szótlan kliens, az agresszív viselkedés, a bizalmatlanság, a manipulatív viselkedés). 7. A tipikusan nehéz helyzetekre való felkészítés (tegezés-magázás, a kliens “csábítása” a szakmai keretek átlépésére, idõsebb kliens - fiatal hallgató, a kliens “titkot” mond el, és megkéri a hallgatót, hogy ne mondja el senkinek). 8. Felkészítés a kollégákkal való kapcsolatra a gyakorló intézményen belül és kívül (munkaidõ, pontosság, öltözködés, telefonálás, személyes kapcsolat, team munka, szupervízió, esetmegbeszélés az intézményen belül, stb.). 9. A multidimenzionális felmérés, és a probléma megfogalmazása (információs források használata, a környezeti tényezõk vizsgálata, a fejlõdési szükségletek, az életciklus váltásokkal kapcsolatos stressz felmérése, stb.). 10. A nem önkéntes és bizalmatlan kliensek motiválása. 11. A kivitelezhetõ szerzõdés megfogalmazása (tárgyalás, célok megfogalmazása, a szereplõk feladatai, az alkalmazott intervenciók, idõkeretek, a haladás figyelemmel kísérése és a szerzõdés újra fogalmazása). 12. Kulturális különbözõségek kezelése. 13. Intervenciós technikák (készségfejlesztés: problémamegoldó készségek fejlesztése, asszertivitás, a szerepjáték; a környezeti feltételek javítása: támogató hálózat fejlesztése; bentlakásos intézmények igénybe vétele).

A saját kommunikáció fõ jellegzetességeinek tudatosítása, a különbözõ kommunikációs stratégiák elõnyei és hátrányai. A közvetlen emberi kommunikáció jellemzõi, a verbális és nonverbális kommunikáció megfigyelése és megértése, kongruens és inkongruens közlés, a szituáció és a komplex jelzések felismerése. A kultúrák és szubkultúrák közötti kommunikációs különbségek felismerése (etnikai, nemi, életkori, települési, szociális helyzetbeni különbözõség), az ezzel kapcsolatos elõítéletek tudatosítása, az emberismeret és a személyközi érzékenység.

Kötelező irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp. 1988. TK. E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat. Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet, magánkiadás) Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF. W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Bp., 1991, KJK Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás) Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE. Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet, szerk: Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: Nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: A gyakorlatokon részvétel kötelező A vizsgára bocsátás feltételei: Nincs vizsga Vizsgáztatási módszer: Nincs vizsga Szakmai készségfejlesztés II.

96

14. Krízisintervenció, a segítõ kapcsolat lezárásának problémái.

•

Kötelező irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp. 1988. TK. E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat. Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet, magánkiadás) Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF. W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Bp., 1991, KJK Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás) Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE. Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet, szerk:

•

A közösségek összehívásának, mozgósításának módja, nehézségeinek megoldása, az etikai dilemmák feloldása. A közösségszervezéshez szükséges készségek: PR, projektmenedzsment készségek, forrásteremtés, team-munka.

Kötelező irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp. 1988. TK. E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat. Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet, magánkiadás) Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF. W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés, Bp., 1991, KJK Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás) Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE. Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet, szerk:

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: A gyakorlatokon részvétel kötelező A vizsgára bocsátás feltételei: Nincs vizsga Vizsgáztatási módszer: Nincs vizsga

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: nincs Az aláírás megszerzésének feltételei: A gyakorlatokon részvétel kötelező. A szakmai készségfejlesztés tantárgyat a követelmények felől a kritériumkövetelmények szintjén kezelni, mivel a kurzuson belül végzett munka a személyiség olyan fokú érintettségét eredményezheti, mely tételes módon nem kérhető számon. Az aláírás megadása a részvétel alapján történik. Az igazolt vis major esetén, ha hiányzás az óraszám 20 %-át nem haladja meg, egyéni feladat teljesítésével pótolható. Igazolatlan hiányzás, illetve a megjelölt tartamot meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. A vizsgára bocsátás feltételei: Nincs vizsga Vizsgáztatási módszer: Nincs vizsga

Szakmai készségfejlesztés III. A kurzus témáit tudjuk megadni, mert a tantárgy sajátos jellege és részbeni tömbösítés miatt, a kurzus menetét a csoportdinamikai folyamatok szabják meg. • Konfliktusmegoldási és tárgyalási technikák kialakítása. • Komfliktuselemzés: a konfliktusok okainak megismertetése (személyes, struktúrális, információs, érték, érdek, stb. konfliktus). • A konfliktus fázisai, a konfliktushelyzetek megoldása, kezelése pótlólagos források bevonásával. • A közösségi szociális munka végzéséhez szükséges készségek:

97

A tantárgy neve: Idegen nyelv I. II. III Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus Tantárgyfelelős neve: Tilki Ágnes lektorátusvezető 1. 2. Ajánlott félév: EF 15001 EF 15002 Tantárgyi kód angol: EF 15024 EF 15025 angol kredit: EF 15020 EF 15021 német: EF 15032 EF 15033 német kredit: 4 4 Nappali tagozat heti óraszáma: -Levelező tagozat félévi óraszáma: -0 0 Kredit: 2 2 Idegen nyelv kreditért: -Vizsgakövetelmény: -Kötelező előtanulmányi rend:

3. EF 15003 EF 15024 EF 15022 EF 15034 4 -0 2 --

Az ajánlott tantervben mely (alap)szakok szerepeltetik? Ápolás és betegellátás alapszak, Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak, Egészségügyi szervező alapszak, Szociális munkás alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: az Idegen nyelv I-et és III-at minden őszi félévben, az Idegen nyelv II-őt minden tavaszi félévben. Az oktatás nyelve: az adott idegen nyelv és magyar. A tantárgy órarendi beosztása: heti 2×2 alkalom, de lehetőség van tömösítésre. A tantárgy státusza: kritérium feltétel. Oktatók névsora: Biszkuné Orosz Tóth Ildikó, Deák Lászlóné, Tilki Ágnes, Toldiné Bélteki Andrea, Sivadó Márta A tantárgy általános és speciális céljai: A Kari Tanács 13/2006.(02.21.)sz. Határozata alapján „BSc. alapszakokon angol ill. német általános nyelvoktatásban való részvétel az első 3 szemeszteren keresztül (3×56 óra = 168 óra) kötelező”. Az Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus ennek megfelelően a hallgatók számára három féléven keresztül biztosítja az általános nyelv oktatását. Minden hallgató, aki még nem rendelkezik a kimeneti és képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsgával, szintfelmérő után lép a nyelvi képzés megfelelő szintjére. Az új struktúrában öt nyelvi szintet különböztetünk meg. Minden szinthez a megfelelő tankönyv adott fejezetei alapján kidolgozott 14 hetes tematika társul. A „1.” szint azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik még egyáltalán nem vagy igen kevés ideig tanulták a nyelvet. A „2.” szint az úgynevezett újrakezdőknek ajánlott, akik minimális nyelvtudással már rendelkeznek. A „3.” szint egyben nyelvtani rendszerező szint is. A „4. és 5.” szinten a tankönyvi anyag mellett már szóbeli és írásbeli vizsgafeladatok megoldásával is foglalkozunk. Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a tananyag folyamatos aktualizálása, új információk tananyagba építése, útmutató az idegen nyelven történő munkavállaláshoz (önéletrajz, pályázatok megírásának koordinálása). A hallgatók külföldi utazása előtt (konferencia, tanulmányút, intézménylátogatás) a számukra szükséges legfontosabb tudnivalókkal egészítjük ki kurzusainkat. Tanulmányútjukról visszatérve pedig, a hallgatók számolnak be élményeikről, így a többiek is értesülhetnek a legfrissebb információkról. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50% - 50%, vagyis 56 kontaktórához legalább ennyi órán kívüli nyelvtanulás szükséges. Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Videó, audiovizuális eszközök használata, kiscsoportos, beszédközpontú óravezetés, fénymásolt segédanyagok. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tantárgy részletes leírása: Idegen nyelv I-II-III. • Óra szám

Angol nyelv 1. szint Lecke

Társalgási téma

Megjegyzés

99

1-2

1. Szintfelmérő

3-4

Csoportbontás, szintfelmérő értékelése

5-6

Bemutatkozások. Hogy hívnak? Hová való vagy?

Kérdőszavak. A to be ige alakjai. Személyes névmások.

7-8

Országok, nemzetiségek, Hány éves?

Birtokos nm-ok. Számok, telefonszámok.

9-10

Hétköznapi tárgyak. Színek. Betűzés.

Határozott és határozatlan névelők. Az ABC betűi. Üdvözlés és búcsúzás.

Kicsoda ő? A család.

Kérdések, tagadások, rövid válaszok Birtokviszony kifejezése.

11-12.

UNIT 1.

UNIT 2.

13-14. 15-16.

Étel és italrendelés. Párbeszédek kávézóban.

17-18.

ISMÉTLÉS

19-20.

ZH, szóbeli

21-22.

UNIT 3.

Ellentétes melléknevek. Levélírás. Étlap, árak.

Egyszerű jelen: kérdés, tagadás, rövidválasz.

23-24.

Emberek és foglalkozások.

25-26.

Napirend.

Olvasmány: Egy férfi, akinek 13 foglalkozása van.

Hétköznapok és hétvégék.

Gyakoriságot kifejező határozószók. Kérdőív.

Hónapok, évszakok.

Mit szokott csinálni a különböző évszakokban?

Szabadidős tevékenységek.

A like ige+Gerund használata.Szituációs kifejezések.

27-28.

UNIT 4.

29-30.

31-32. 33-34. 35-36. 37-38. 39-40. 41-42.

UNIT 5.

Ismétlés, összefoglalás. ZH megírása A nappali bemutatása. A konyha bemutatása.

43-44. 45-46.

Saját otthon bemutatása. Útbaigazítást kérni, adni. Mit tud csinálni? Hol voltál tegnap? Zsenik Telefonálás

47-48. 49-50. 51-52. 53-54. 55-56.

Álláspályázat Ismétlés, összefoglalás ZH megírása Szóbeli prezentáció 1. Szintzáró megírása

UNIT 6.

Bútorok neve. Elöljárószók. Bútorok neve. Mutató névmások. Olvasmány: Egy asszony, aki egy repülőn él. Otthonok szerte a világon. A can/can’t/could/couldn’t segédigék. A to be ige múltidejű alakjai. Olvasmány zseni gyerekekről. Azonos hangzású szavak. Egy hivatalos levél megírása..

100

• Óra szám 1-2. 3-4. 5-6. 7-8.

Angol nyelv 2. szint Lecke

Társalgási téma

Megjegyzés

2. Szintfelmérő Ismétlés UNIT 7. Beszélgetés a múltról: Mi történt a XX.sz.-ban?

9-10. 11-12. 13-14. 15-16. 17-18. 19-20. 21-22. 23-24. 25-26. 27-28. 29-30.

UNIT 8.

UNIT 9.

UNIT 10.

31-32. 33-34. 35-36. 37-38. 39-40. 41-42.

UNIT 11.

43-44. 45-46. 47-48. 49-50. 51-52. 53-54. 55-56. • Óra szám 1-2 3-4

Mit csinált ma eddig? Mikor, hol, hogyan találkoztak a szülei? Egy régi barát bemutatása. Ismétlés, összefoglalás ZH megírása Ételek és italok Üzletek, vásárlás Étkezések Magyarországon. A világ étkezési szokásai. Udvarias kérések kifejezése. A falusi és városi élet összehasonlítása. Két város összehasonlítása Több épület, város, ember összehasonlítása Saját város/ falu bemutatása. Útbaigazítás Ismétlés, összefoglalás ZH megírása Emberek külsejének leírása Mit csinálnak most? Mit visel most? Kinek a kalapja ez? Kié ez a kalap? Milyen gyönyörű a világ… Vásárlás egy ruházati üzletben Ismétlés, összefoglalás Zh megírása Gyakorlás 2. Szintzáró megírása

Sorszámnevek. Dátumok

Megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek. Mennyiségjelzők

Hivatalos levél írása. Melléknevek középfoka. Hasonlító szerkezet Szókincs bővítése: falusi és városi élet szavai. Melléknevek felsőfoka Rendhagyó melléknevek fokozása. Irányt kifejező előljárószók

Folyamatos jelen Ruhák nevei Önálló birtokos névmások Folyamatos jelen használata a közeljövő kifejezésére.

Angol nyelv 3. szint Lecke

UNIT 12.

Társalgási téma

Veszélyes sportok

7-8

Milyen az idő? Milyen volt az idő? Mit csináljunk? Érzelmek

UNIT 13.

Megjegyzés

3. szintfelmérő Mik a tervei a közeljövőre?

5-6

9-10 11-12.

Egyszerű múlt: kérdés, tagadás, rövid válasz. Rendhagyó múlt idejű igék Időhatározószók Rendhagyó múlt idejű igék Időhatározók. Olvasmány: találkozások

A to be going to használata Célhatározói mellékmondat Szókincs bővítése az időjárással kapcsolatban Javaslatok kifejezése

101

13-14.

Történet mesélése

15-16. 17-18. 19-20. 21-22.

Utazás vonattal Ismétlés, összefoglalás ZH megírása

Kérdőszavak, kérdésszerkesztés. -ed,-ing melléknevek Egy történet leírása Melléknévből képzett határozószavak

UNIT 14.

23-24. 25-26.

Mely országokban járt már?

27-28. 29-30. 31-32. 33-34. 35-36. 37-38. 39-40. 41-42. 43-44. 45-46. 47-48. 49-50. 51-52. 53-54. 55-56.

Ismétlés, összefoglalás ZH megírása Egyszerű jelen Folyamatos jelen Befejezett jelen Egyszerű múlt Folyamatos múlt Befejezett jelen és egyszerű múlt Jövő idő Feltételes mód Szenvedő szerkezet Melléknévfokozás Segédigék, felszólító mód Szóbeli prezentáció, ZH megírása 3. szintzáró

• Angol nyelv 4. szint Óraszám Téma 1-2. 4. Szintfelmérő 3-4. Ismétlés 5-6. A család 1. 7-8. Iskola 9-10. A család 2. 11-12. Ünnepek 13-14. Napirend 15-16. Hétköznapok, hétvégék 17-18. Ház/ lakás bemutatása 19-20. Lakóhely 21-22. Foglalkozások Hobbik 23-24. Vásárlás 25-26. 27-28. 29-30. 31-32. 33-34. 35-36. 37-38. 39-40. 41-42. 43-44. 45-46. 47-48. 49-50. 51-52.

Gyakorlás ZH megírása Étkezés otthon Étkezés étteremben Egészség, betegség Sport, életmód Gyakorlás Időjárás, évszakok Ruhaneműk, divat Utazás Közlekedés Szórakozás 1. Szórakozás 2. Gyakorlás

Befejezett jelen idő Ever, never Already, yet, just Befejezett jelen idő Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk Alapfokú szituációk

Nyelvtan S M Z A I G T N U Ó Á C I Ó

K É P L E Í R Á S

S M Z A I G T N U Ó Á C I Ó

K É P L E Í R Á S

S M Z A I G T N U Ó Á C I Ó

K É P L E Í R Á S 102

Egyszerű /folyamatos jelen idő Egyszerű/ folyamatos múlt idő Befejezett jelen/ múlt idő Befejezett jelen/ múlt idő Kérdésszerkesztés Jövő idő kifejezése1. Jövő idő kifejezése 2. Prepozíciók 1. Prepozíciók 2. Some/any Much/many Határozószók Szenvedő szerkezet 1 Szenvedő szerkezet 2 Melléknevek Melléknév fokozása Feltételes mód 1 Feltételes mód 2 Névelők

Módbeli segédigék 1 Módbeli segédigék 2

ZH megírása, szóbeli prezentáció 4. szintzáró

53-54. 55-56. •

Angol nyelv 5. szint

Óraszám 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. 9.-10. 11.-12. 13.-14. 15.-16. 17.-18.

Tananyag 5. Szintfelmérő Igeidők Igeidők Igeidők Igei szerkezetek Igei szerkezetek Utókérdés, felszólítás Segédigék Segédigék

19.-20. 21.-22. 23.-24.

Főnevek, névmások Névelők, számnevek Idő-és helyhatározó, elöljárószók Melléknevek, határozók, melléknévfokozás ZH megírása Feltételes mód Feltételes mód Szenvedő szerkezet Szenvedő szerkezet Műveltetés Függőbeszéd Függőbeszéd Szórend Kérdések Kötőszók Mellékmondatok Mellékmondatok Phrasal verbs ZH megírása 5. szintzáró

25.-26. 27.-28. 29.-30. 31.-32. 33.-34. 35.-36. 37.-38. 39.-40. 41.-42. 43.-44. 45.-46. 47.-48. 49.-50. 51.-52. 53.-54. 55.-56.

•

Megjegyzés Levélírás (baráti) Levélírás (baráti) Levélírás (hivatalos) Levélírás (hivatalos) Levélírás (álláshirdetés) Levélírás (álláshirdetés) Szövegértés Szövegértés

Német nyelv 1. szint

1. hét: Wiederholung Lektion 7: Kommst du mit? Freizeitgestaltung, Einladung Sehenswürdigkeiten in Berlin 2. hét: „es gibt” Das Indefinitpronomen: „man” Das Verb „wissen” Die Modalverben können und müssen 3. hét: Präpositionen mit Akkusativ „erst” oder „nur” „leider” oder „schade” 4. hét: Lektion 8: Die Sprachschule „Corvina Lingua” Fremdsprachen, Sprachlernen Länder, Farben 5. hét: Deklination der Ländernamen Das Modalverb wollen jeder, jede, jedes dieser, diese, dieses Uhrzeiten 103

Szövegértés Szövegértés Szövegértés Szövegértés Fordítás angolról magyarra Fordítás angolról magyarra Fordítás angolról magyarra Fordítás angolról magyarra Fordítás angolról magyarra Fordítás angolról magyarra Fordítás angolról magyarra Fordítás magyarról angolra Fordítás magyarról angolra Fordítás magyarról angolra Fordítás magyarról angolra Fordítás magyarról angolra Fordítás magyarról angolra

6. hét: Zusammenfassung Schriftliche und mündliche Kontrolle 7. hét: Lektion 9: Das Picknick Lebensmittel kaufen Auf dem Markt 8. hét: Der Imperativ Das Modalverb mögen Koordinierende Konjunktionen 9. hét: Das Futur „nicht mehr” und „nichts mehr” 10. hét: Lektion 10: Na, wie schmeckt’s? Im Restaurant Mahlzeiten zu Hause 11. hét: Der Dativ, Präpositionen mit Dativ Personalpronomen in Dativ 12. hét: Possessivpronomina Das Modalverb dürfen Die Konjunktion „dass” 13. hét: Lektion 11: Leute und Kleider Kleidungsstücke (sich kleiden) Gefallen ausdrücken Verben mit Akkusativ und Dativ 14. hét: Zusammenfassung Schriftliche und mündliche Kontrolle •

Német nyelv 2. szint

1. hét: 2. hét:

Wiederholung Lektion 12: Wohnideen Die eigene Wohnung, Wohnungseinrichtung, Möbelstücke 3. hét: Präpositionen mit Akkusativ und Dativ Die Konjunktion „denn” Positionsverben 4. hét: Lektion 13: Polizeiruf 133 Erlebnisse, Geschichten erzählen Briefe schreiben 5. hét: Das Perfekt „jemand”, „niemand” 6. hét: Lektion 19: Schule macht Spass?! Leben an der Schule, Schulen in Deutschland, in der Schweiz Eigene Meinung äußern 7. hét: Das Präteritum Gebrauch der Vergangenheitstempora 8. hét: Zusammenfassung Schriftliche und mündliche Kontrolle 9. hét: Lektion 14: Wiener Geschichten Sehenswürdigkeiten in Wien Öffentliche Verkehrsmittel (Verkehr in der Stadt) Orientierung in der Stadt 10. hét: Präpositionen mit Akkusativ und Dativ Der Genitiv (Genitivkonstruktionen) „gegenüber”, „wegen” 11. hét: Lektion 15: Kein Problem Tägliches Leben (Tagesablauf) Familienfeste 12. hét: Das Reflexivpronomen Reflexive Verben Pronominaladverbien I. 13. hét: Pronominaladverbien II. Zusammenfassung 14. hét: Schriftliche und mündliche Kontrolle 104

•

Német nyelv 3. szint

1. hét: 2. hét:

Wiederholung Lektion 16: Schüler für alles Schüleraustausch Schülersservice 3. hét: Komparation der Adjektive Vergleich Die Konjunktion „weil” Das Verb „lassen” 4. hét: Lektion 17: Endlich fahren wir auf Urlaub! Urlaub planen, Urlaubswünsche Eine Reise vorbereiten 5. hét: Das Datum, Ordinalzahlen Deklination der Ländernamen Schwache Deklination des Adjektivs 6. hét: Starke und gemischte Deklination des Adjektivs Innere und äußere Eigenschaften Personen charachterisieren 7. hét: Lektion 18: Haben Sie ein Zimmer frei? Im Hotel, an der Rezeption, Zimmer reservieren 8. hét: Zusammenfassung Schiftliche und mündliche Kontrolle 9. hét: Lektion 20: Gute Besserung! Krankheiten, beim Arzt Körperteile 10. hét: Das Passiv I. 11. hét:Das Passiv II. Das Hilfsverb „sollen” 12. hét: UNTERWEGS Lektion 0: Wiederholung 13. hét: Deutschlernen – Warum? Wie? Zusammenfassung 14. hét: Schiftliche und mündliche Kontrolle •

Német nyelv 4. szint

1. hét: UNTERWEGS Lektion 0: Wiederholung 2. hét: Lektion 1: Wien, wie es klingt Wohntypen, meine Wohnung Wohnen in der Stadt und auf dem Lande 3. hét: Das Handlungspassiv (Wiederholung) Das Zustandspassiv 4. hét: Lektion 2: Rund um die Uhr Hausarbeit, Haushalt Rollenteilung in der Familie 5. hét: „Zu + Infinitiv”- Konstruktionen „Zu + Infinitiv” in Passivsätzen 6. hét: Zusammenfassung Schriftliche und mündliche Kontrolle 7. hét: Lektion 3: Liebe wie Spaghetti Mein Traumtyp 8. hét: Die Konjunktion „ob” Finalsätze 9. hét: Lektion 4: Fernsehpause Medien, Fernsegewohnheiten 10. hét: „Ohne...dass/ohne...zu+Inf.” „Anstatt...dass/anstatt...zu+Inf.” „lässt sich” 11. hét: Testen Sie sich (1)! 105

12. hét: Lektion 5: Arbeit, die Spaß macht Leute und Berufe, der Traumberuf (Diagaramme) 13. hét: Der Relativpronomen Der Relativsatz 14. hét: Zusammenfassung Schriftliche und mündliche Kontrolle •

Német nyelv 5. szint

1. hét: Wiederholung 2. hét: Lektion 6: Der eiskalte Engel Leute charakterisieren 3. hét: Wiederholung der Adjektivdeklination Substantivierte Adjektive 4. hét: Lektion 7: Wie esse ich mich gesund? Essgewohnheiten, gesunde Ernährung, Rezepte, Traditionen 5. hét: Partizipialkonstruktionen I. Partizip Präsens Partizip Perfekt 6. hét: Partizipialkonstruktionen II. Partizip Futur Zusammenfassung 7. hét: Schriftliche und mündliche Kontrolle 8. hét: Lektion 8: Zeit ist Geld Geld ausgeben, einkaufen, Haushaltsausgaben 9. hét: „je...desto” „brauchen zu+Inf.” „einer – keiner” 10. hét: Lektion 9: Endlich Feierabend Fernsehen, Partys organisieren Temporalsätze I. : Gleichzeitigkeit 11. hét: Temporalsätze II.: Vorzeitigkeit Nachzeitigkeit 12. hét: Lektion 10: Raus aus dem Alltag Reisevorbereitungen, Urlaub planen 13. hét: Passiv mit Modalverb „haben zu+Infinitiv” „sein zu+Infinitiv” 14. hét: Zusammenfassung Schriftliche und mündliche Kontrolle Elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: A négy alapkészség (írás, olvasás, hallás utáni szövegértés, beszéd) fejlesztése. Lexikális alapismeretek elsajátítása, bővítése, nyelvtani ismeretek elsajátítása és alkalmazása. Kötelező irodalom: Liz and John Soars: New Headway Elementary, Student’s book, Workbook Némethné Hock Ildikó: Társalgás, szituációk, képleírások Horváth Károly: Nyelvtan központú tesztek és fordítások Horváth Károly: Twenty but One Virginia Evans: Round-up 3, 4 Dókus Tünde: Angol szituációk Maros-Gottlieb: Start neu! Maros Judit: Unterwegs Anni Fischer-Mitzviris/Sylvia Janke-Papanikolaou: So geht’s Hubert Eichheim-Günther Storch: Mit Erfolg zum Zertifikat Deutsch (Testbuch) Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: a félév során két zárthelyi dolgozat megírása és szóbeli prezentáció, melyek egyenkénti eredménye el kell, hogy érje a 60%-ot.

106

Az aláírás megszerzésének feltételi: az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a szóbeli beszámolók teljesítése. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a zárthelyik és a szóbeli beszámolók pótlása lehetséges. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: amennyiben a hallgató a képesítési követelményben előírt nyelvvizsgával már rendelkezik, akkor angol vagy német nyelvet ( a nyelvvizsgával nem megegyezőt) kreditpontért tanulhat, ebben az esetben az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a szóbeli beszámolók teljesítése a gyakorlati jegy megszerzésének a feltétele. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a zárthelyik és a szóbeli beszámolók pótlása lehetséges. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgáztatási módszer: Ajánlott irodalom: Kiss Judit-Papp László-Csatlós Judit: Lerne gerne Deutsch! Raymond Murphy: Essential Grammar in Use I., II.

107

A tantárgy neve: Szaknyelv I. II. Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus Tantárgyfelelős neve: Tilki Ágnes lektorátusvezető 5 Ajánlott félév: EF15006 Tantárgyi kód (angol): EF 15036 (német): 42 óra Nappali tagozat heti óraszáma: -Levelező tagozat félévi óraszáma: 2 Kredit: gyakorlati jegy Vizsgakövetelmény: -Kötelező előtanulmányi rend:

6 EF15007 EF15037 42 óra -2 gyakorlati jegy --

Az ajánlott tantervben mely (alap)szakok szerepeltetik? Szociális munkás alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: felmenő rendszerben az Idegen Szaknyelv I.-et minden páros félévben az Idegen Szaknyelv II.-őt minden páratlan félévben hirdetjük meg. Az oktatás nyelve: az adott idegen nyelv és magyar A tantárgy órarendi beosztása: heti 3 óra A tantárgy státusza: kritérium feltétel, Oktatók névsora: Biszkuné Orosz Tóth Ildikó, Deák Lászlóné, Tilki Ágnes, Toldiné Bélteki Andrea, Sivadó Márta A tantárgy általános és speciális céljai: A felsőoktatásban zajló folyamatok egyre inkább előtérbe helyezik a szaknyelvi képzést. Ennek előfeltétele, hogy a hallgató a közoktatás intézményeiben legalább alapfokú nyelvismeretre tegyen szert, melyet aztán a főiskolai karon további 3 félév általános nyelvi képzés során bővíthet, kellő tudás esetén nyelvvizsgát szerezhet. A szaknyelv felvétele az 5. félévtől ajánlott, részben az előbbiekben említettek miatt, másrészt a miatt, mert a hallgatók ekkor már megfelelő szakmai ismeretekkel is rendelkeznek a szakszövegek megértéséhez, szakmai szituációk kidolgozásához. A szociális munkás szakos hallgatók alapszintű általános nyelvtudásának kiegészítéseként speciális cél a szociális munka szaknyelvének elsajátítása angol nyelven, a hallgatók alapszintű nyelvtani és lexikai ismereteinek bővítése, három nyelvi alapkészség (szövegértés, szövegalkotás, beszédkészség ) fejlesztése. A szociális munka szakszókincsének alkalmazása autentikus szövegkörnyezetben, szövegértési gyakorlatok, beszédszituációk segítségével. A szociális munka specifikus témaköreiben tartott konferenciák anyagainak feldolgozása, a szaknyelvi tananyagba történő beépítése, frissítése folyamatosan történik. A hallgatók saját szakmai tapasztalatukat, terepgyakorlatokon szerzett ismereteiket az adott témához kötve tudják elmondani angol nyelven, alkalmazva a szociális munka szaknyelvezetét, szakszókincsét. Az egyes témákat interaktív feladatok készítik elő, amelyeket szakszövegek és szövegértési feladatok egészítenek ki. A szakszöveg feldolgozás módszertanát is megismerik a hallgatók, ami nagy segítséget nyújt a későbbi, önálló tevékenységük során, úm. szakmai folyóiratok olvasása. Oktatás típusa: szeminárium A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a tananyag folyamatos aktualizálása, új információk tananyagba építése, útmutató az idegen nyelven történő munkavállaláshoz (önéletrajz, pályázatok megírásának koordinálása). A hallgatók külföldi utazása előtt (konferencia, tanulmányút, intézménylátogatás) a számukra szükséges legfontosabb tudnivalókkal egészítjük ki szaknyelvi kurzusainkat, melyhez adott esetben a szak biztosít szaknyelvi anyagot. Tanulmányútjukról visszatérve pedig, a hallgatók számolnak be élményeikről, így a többiek is értesülhetnek a legfrissebb információkról. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50% - 50%, vagyis 42 kontaktórához legalább ennyi órán kívüli nyelvtanulás szükséges. Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Videó, audiovizuális eszközök használata, kiscsoportos, beszédközpontú óravezetés, fénymásolt segédanyagok. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Az Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus oktatói az elmúlt évek során szaknyelvi segédanyagokat állítottak össze a különböző szakok számára.

108

Ezek próbatanítása már befejeződött, a hallgatókkal együttműködve egészítettük ki új elemekkel, pl. a szakmai szituációk nagy részét ők gyűjtötték. A tantárgy részletes leírása: • Órák száma 1-3 4-6 7-9 10-12 13-15 16-18 19-21 22-24 25-27 28-30 31-33 34-36 37-39 40-42 • Órák száma 1-3 4-6 7-9 10-12 13-15 16-18 19-21 22-24 25-27 28-30 31-33 34-36 37-39 40-42

• Órák

Szaknyelv I. angol változat Tankönyv

Tananyag

Chapter 1: Understanding Families

1. Families as Social Units

Homelessness in Hungary

Chapter 2: Working with Disabled Children

Global prostitution

2. Intensive Family Preservation Services 3. Parent-Child Relationship Difficulties A szövegekhez tartozó gyakorlatok megoldása 1. Prevention in homelessness, strategies, policies, legislation 2. Good examples 1. Zárthelyi dolgozat és szóbeli prezentáció 1. Developmental Disabilities 2. Physical Disabilities 3. Guidlines for Interacting with Children A szövegekhez tartozó gyakorlatok megoldása 1. Trafficking in Women for the Purpose of Sexual Exploitation 2. Declaration of Stockholm 2. Zárthelyi dolgozat és szóbeli prezentáció

Szaknyelv I. német változat Tananyag Geschichte und Entwicklung der sozialer Hilfe Hilfe in modernen Gesellschaften und Modernisierung der Hilfe Berufliche Qualifizierung und soziale Berufe - die wichtigsten Arbeitsfelder der Sozialarbeit Anforderungen des Arbeitsmarktes an DiplomsozialarbeiterInnen I. - Struktur und Entwicklung Anforderungen des Arbeitsmarktes an DiplomsozialarbeiterInnen II. - neue Berufsfelder - neue Qualifikationsanforderungen Ausbildung und Qualifizierung in sozialen Berufen in Ungarn und in Österreich - Vergleich Zusammenfassung und Kontrolle Sozialer Ausschluss – theoretische Verortung Geschlechtshierarchische Struktur der Sozialarbeit Frau zwischen Familie und Beruf - Teilhabe von Frauen und Männern am Arbeitsmarkt Familien- und Jugendschutz Jugendsoziologie Arbeit mit authentischen Fachtexten Zusammenfassung Kontrolle

Szaknyelv II. angol változat Tankönyv

Tananyag 109

száma 1-3 4-6 7-9 10-12 13-15

16-18 19-21 22-24 25-27 28-30 31-33 34-36 37-39 40-42 • Órák száma 1-3 4-6 7-9 10-12 13-15 16-18 19-21 22-24 25-27 28-30 31-33

34-36 37-39 40-42

Chapter 3: Problems 1. Humiliation the Solution of the Young 2. Level of Violence „Shocking” 3. Criminals Getting Younger A szövegekhez tartozó gyakorlatok megoldása Social Emergencies 1. Legislation and the public authorities: approach, obligations, and Crises competences Intervention in Hungary 2. Different social emergency services 1. Zárthelyi dolgozat és szóbeli prezentáció Chapter 4: Drug 1. Use and Misuse of Drugs Abuse 2. Drug Specter 3. „Smoking marijuana..” A szövegekhez tartozó gyakorlatok megoldása Chapter 5: Work 1. Unemployment Environment 2. Social Security in Hungary 2. Zárthelyi dolgozat és szóbeli prezentáció Szaknyelv II. német változat Tananyag Gesundheitsschutz und Altersfürsorge in der Sozialarbeit - Gesundheitsschutz und Krankenversicherung Drogenprevention und Alkoholsucht Betriebliche Organe - das Linien-System Grundbegriffe der betrieblichen Sozialarbeit - Mitarbeiter-, Führungs-, und Teamberatung Aufgaben traditioneller Sozialberatung Aufgeban innovativer Sozialberatung Arbeitsschutz – gefärdete Arbeitskräfte Arbeit mit authentischen Fachtexten Zusammenfassung Kontrolle Personalführung - Leitungsschwächen - Betriebsführung Erfolgreiche Karrieren - Leute, die von sich reden lassen Karreierplanung - Arbeitsuche - Bewerbung und Werbung - Lebenslauf Vorstellungsgespräch am Arbeitsplatz Arbeit mit authentischen Fachtexten Zusammenfassung Kontrolle

Elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: Megfelelő általános nyelvtudás birtokában a szaknyelvi ismeretekkel rendelkező szakemberek esélyt kapnak arra, hogy akár külföldön vegyenek részt a szociális ellátásban, a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban. 110

Kötelező irodalom: Angol szaknyelvi jegyzet Német szaknyelvi jegyzet Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: a félév során két zárthelyi dolgozat megírása és szóbeli prezentáció, melyek egyenkénti eredménye el kell, hogy érje a 60%-ot. Az aláírás megszerzésének feltételi: A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a szóbeli beszámolók teljesítése. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a zárthelyik és a szóbeli beszámolók pótlása lehetséges. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgáztatási módszer: Ajánlott irodalom:

111

A tantárgy neve: Testnevelés I-II-III-IV. Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus Tantárgyfelelős neve: Orendi Mihály Ajánlott félév: I. félév II. félév III. félév IV. félév Tantárgyi kód: Nappali tagozat heti óraszáma: Levelező tagozat félévi óraszáma: Kredit: Vizsgakövetelmény:

EF15040 0+2

EF15041 0+2

EF15042 0+2

EF15043 0+2

-

-

-

-

0+0 Aláírás

Kötelező előtanulmányi rend:

-

0+0 0+0 Aláírás Aláírás Testnevelés I. Testnevelés II. EF15040 EF15041

0+0 Aláírás Testnevelés III. EF15042

Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: A táblázatban megjelölt félév szerint. Az oktatás nyelve: Magyar. A tantárgy órarendi beosztása: A Tanulmányi Osztály beosztása szerint. A tantárgy státusza: Kötelező. Oktató/-k/ névsora: Orendi Mihály, Orendi Mihályné, Tiba Judit A tantárgy általános és speciális céljai: A hallgatók különféle tulajdonságainak, képességeinek fejlesztése: fizikai képességek (erő, gyorsaság, állóképesség), koordinációs (ügyesség), pszichikai (akarat, kitartás), etikai, közösségfejlesztő, nevelési ismeretek (tudatosság, tervszerűség, rendszeresség). A rendszeres testedzés biztosításával egészséges életmód kialakítása. A szervezet ellenállóképességének növelése (védekezés a különböző betegségekkel szemben). A szellemi igénybevétel kompenzációjaként a testedzés, mint felüdülő, kikapcsolódó, rekreációs tevékenység. A rendszeres mozgás, a rendszeres testedzés belső igényének a kialakítása. Oktatás típusa: Tervezett, a résztvevő hallgatók egyéni fizikai képességeit és érdeklődési körét maximálisan figyelembevevő és arra építő gyakorlati foglalkozás. A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: 112

Sportfelszerelések, igény esetén videó anyagok és/vagy személyes bemutatások. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Erre a tantárgy jelenlegi oktatási formájában, igazi lehetőség nem mutatkozik. Amennyiben a Tanszék és/vagy a Főiskolai Kar vezetése ilyen konkrét igénnyel lép fel, úgy tudományos kutatásra a testnevelés sajátos keretei között kerülhet sor. A tantárgy részletes leírása (14 hetes tematika): Az oktatás, a gyakorlati foglalkozások nem az elméleti tantárgyak egymásra épülő tematikai módszere alapján történik. A felsőfokú oktatási intézmények testnevelési foglalkozásainak egyszerűen más a célja. A féléves tematika, a hallgatók igényei, érdeklődési körét és az előképzettségüket veszi figyelembe. Alapját az un. „heti étlap” biztosítja, amelyből a hallgatók kiválaszthatják az őket legjobban érdeklő gyakorlati „edzés programokat”. Természetesen ezek a programok, mind a terjedelem, mind az intenzitás vonatkozásában, azaz a terhelés egészében következetesen betartja: • az aktuális fizikai állapot • a fokozatosság • az eltérő nemek érdeklődési körét • végső soron még a hallgatók aktuális hangulatát is figyelembe vevő, ahhoz tudatosan igazodó alapelveket. Az alábbiakban egy tipikusnak mondható heti programtervet, vagy „heti étlapot” mutatok be, amelyből a hallgatók választhatnak: Hétfő Közös gimnasztikai gyakorlatok Fit-ball edzés Sportjátékok: • Kosárlabda • Labdarúgás • Asztalitenisz

Kedd

Szerda

Csütörtök

Zenés sportaerobic Általános erősítés Kondicionáló gépek használata Aerob futó és gyalogló programok

Zenés gimnasztika Fit-ball edzés Sportjátékok: • Kosárlabda • Labdarúgás • Asztalitenisz

Zenés sportaerobic Mélyizom torna Callanetics Általános erősítés Aerob futó és gyalogló programok

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Kötelező irodalom: A tantárgy abszolút gyakorlati jellege miatt kötelező irodalom, vagy annak elsajátítása indokolatlan. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: Kizárólag az un. kötelező óraszám teljesítése a „mennyiségi követelmény” Természetesen élve a személyes meggyőzés erejében a legfontosabb pedagógiai cél: A rendszeres testmozgás belső igényességének a kialakítása! „A legszebb szó a tett!” A mozgás, a sport, az egészség megőrzésének legolcsóbb és leghatékonyabb prevenciós eszköze! És kiknek, ha nem az egészségügy leendő munkatársainak kell személyesen is példát mutatni! Az aláírás megszerzésének feltételei: Egy félév alatt, legalább tíz alkalommal személyes részvétel a „hivatalos” órákon, foglalkozásokon!

113

A rendszeresen sportolók, megfelelő igazolás bemutatása esetén mentesülnek a részvételi kötelezettség alól. A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgáztatási módszer: Ajánlott irodalom: Örömmel mutatjuk be azokat a többségében elektronikus formátumú –videó- anyagokat, amely a gyakorlati foglalkozások anyagaival foglalkoznak. Módszertani „bibliánk”: • Dr. Kenneth H. Cooper: A tökéletes közérzet programja (The aerobics program for total well-being)

114

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar

Szociális Munka Alapszak

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanács 9/2003. (02. 18.) sz. Határozata a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanácsa 21 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett „A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál” c. szabályzatot a következő módon elfogadta: A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996 (III. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete az egészségügyi főiskolai képzésben a szakdolgozatot az alábbiak szerint írja le. 5. 1. A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 25. §-a írja le a diplomamunkával (szakdolgozat) kapcsolatos általános tudnivalókat utalva arra, hogy a részletes szabályokat a Kari szakdolgozat szabályzatban kell meghatározni. A Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Sz32-Sz37 pontokban foglalkozik a kari specialitásokkal. A fenti dokumentumokban foglaltakra figyelemmel a DE Egészségügyi főiskolai Karán a szakdolgozat készítés általános rendje az alábbi: I.

A szakdolgozat készítés célja

Az adott szak képesítési, vagy az adott szak szakirányának megfelelő képesítési követelmények általános része tartalmazza a szakdolgozat készítés célját. Fő cél: a könyvtárhasználat, a modern irodalmazás módszereinek elsajátítása, a megszerzett ismeretek alapján szintetizálás az adott kérdéskörben önálló, konstruktív véleményalkotás, s ezek alapján szakirodalmi szintű szakdolgozat készítése az adott témakörből. II.

Követelmények

II.1.

A szakdolgozat témája valamely a szakon oktatott diszciplína aktuális problémakörét ölelje át.

II.2.

A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával kapcsolatos legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló külföldi közleményt, amennyiben a témának nemzetközi irodalma van.

II.3.

A szakdolgozat terjedelme 20-40 „normál” (A4) gépelt oldal. Margók: baloldali 4,5 cm, jobboldali 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm. Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman vagy Arial Betűméret: 13 pont. 115

Sortávolság: 1,5. Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel. Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen. Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dőlt 18, 16, 14 pontos betűvel, balra igazítva, numerikus alábontott számozással. Lábjegyzetek: 10 pontos dőlt betűvel, mindig az adott oldalon. A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok és az irodalomjegyzék. Az ábrákat, amennyiben a terjedelem velük együtt meghaladná a 40 gépelt oldalt, a szakdolgozat mellékleteként kell feltüntetni megfelelő számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók be a szakdolgozat terjedelmébe. II.4.

A szakdolgozat általános formai követelményei: külső borítólap közepén: Szakdolgozat külső borítólap alsó harmadában: a hallgató neve, alatta a beadás éve belső borítólap felső részén: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar belső borítólap közepén: a szakdolgozat címe, belső borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve, alatta: a szak neve, alatta: a beadás éve. belső borítólap hátoldalának közepén: A szakdolgozat a Debreceni Egészségügyi Főiskolai Kar …………………….Tanszékén készült.

Egyetem

(Tanszékvezető:……………………………) Konzulens: ………………………………… (és munkahelye, ha nem a Főiskolai Kar oktatója) feliratok szerepelnek. II.5.

A szakdolgozatot 2 példányban bekötve, és elektronikus adathordozón kell beadni.

II.6.

A hallgató a tanszékvezető külön engedélye alapján angol, vagy német nyelven is írhatja a szakdolgozatot.

II.7.

A szakdolgozat tartalmi, szerkezeti, bibliográfiai, empirikus módszertani követelményeit, az értékelés általános szempont rendszerét a témát meghirdető tanszékek határozzák meg és teszik közzé a témák meghirdetésével egy időben a tanszék hirdetőtábláján és a Kar (tanszék) honlapján.

III.

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara által biztosított feltételek

III.1.

A választott téma kidolgozását a tanszékvezető, vagy a tárgy előadója által kijelölt konzulens segíti, aki egyben ellenőrzi is a II.7. pontban írt tanszéki követelmények teljesülését.

III.2.

A tanszékek a hallgató témaválasztásának megkönnyítésére szakdolgozati témajegyzéket készítenek a konzulens nevének feltüntetésével. A témajegyzéket kifüggesztik a tanszék hirdetőtábláján és közzéteszik a Kar (tanszék) honlapján.

III.3.

A témalista nyilvánosságra hozatalának végső határideje minden év november 30. a III. évfolyam számára.

III.4.

A szakdolgozatot készítő hallgató használhatja az Egyetem és a Kar könyvtárát és annak szolgáltatásait. A hallgató igénybe veheti külön beosztás alapján a Kar informatikai lehetőségeit. A szakdolgozat 2 példányban történő előállításához, az ábrák és táblázatok elkészítéséhez nem nyújt külön segítséget, ezek költsége a hallgatót terheli.

III.5.

116

III.6.

Rendkívül méltányolandó esetben a szakfelelős a szak rendelkezésére álló osztott költségvetési keretből a szakdolgozat készítéshez külön kérelem és elszámolás alapján támogatást adhat.

IV.

A szakdolgozat elkészítésének rendje

IV.1.

A szakdolgozat témájaként választható bármely kiírt téma. A hallgató az V. félév vizsgaidőszakának végéig köteles a témaválasztást igazoló – a tanszékvezető és a konzulens aláírásával ellátott – szakdolgozati témalapot leadni a Tanulmányi Osztályra. A témaválasztásban a hallgató a konzulenssel egyetértésben tervet készít megfelelő ütemezéssel a téma kidolgozására. Ennek alapján fogadja el a tanszékvezető a témaválasztást. A szakdolgozatot készítőkről a téma és a konzulens megnevezésével tanszéki nyilvántartást kell vezetni.

IV.2. IV.3.

Szakdolgozati téma módosítására ill. megváltoztatására a VI. félév végéig van lehetőség.

IV.4.

A hallgató az illetékes tanszék vezetőjénél kezdeményezheti nem kiírt szakdolgozati téma választását. A tanszékvezető egyetértése esetén a IV. 1. pontban leírtak szerint kell eljárni. A konzulens kijelöléséről a tanszékvezető gondoskodik.

IV.5.

A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt legalább három alkalommal köteles a konzulensnél jelentkezni. Első alkalommal a témaválasztást követő március 15-ig. Ekkor a konzulens ismerteti a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményrendszert és segítséget nyújt az irodalmazáshoz. Második alkalommal a témaválasztást követő 10 hónapon belül (november 30-ig) beszámol a hallgató az addig végzett munkájáról, s bemutatja az irodalmazás dokumentációját. Harmadik alkalommal a záróvizsga oktatási időszakában február 15-ig a hallgató bemutatja a szakdolgozat „nyers” változatát, ismerteti eredményeit és következtetéseit. A konzulens értékeli a hallgató munkáját és eligazítást ad a szakdolgozat végső formájának elkészítéséhez.

IV.6.

A szakdolgozat benyújtásának végső határideje a záróvizsga oktatási időszakában április 15. A szakdolgozatot 2 példányban átvételi elismervény ellenében az illetékes tanszéken kell leadni.

IV.7.

A IV.6.-ban írt határidő jogvesztő határidő. Különösen indokolt esetben külön eljárási díj fizetése mellett további 5 munkanap haladék adható. Elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Amennyiben szeptember 1-ig a szakdolgozat beadásra kerül, akkor a hallgató az októberi pótzáróvizsga időszakban tehet záróvizsgát.

IV.8.

A tanszék a szakdolgozatot bírálatra kiadja. Bíráló az adott szakterületen jártas (lehetőleg egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező, kivételes esetben az adott szakterület elismert szaktekintélye) szakember. A bíráló 1 oldalas szöveges értékelést ad utalva az 1-5. fokozatú érdemjegyre. A konzulens és a bíráló nem lehet ugyanaz a személy.

IV.9.

Az értékelésben utalni kell: - a szakdolgozat tartalmi (elméleti ill. irodalmi megalapozottság, ismeretanyag, interdiszciplináris megközelítés, logikai elemek, önálló gondolkodás, hipotézisek helyessége, adatfeldolgozás korszerűsége, stb.) elemeire, - a szakdolgozat következtetéseinek és javaslatainak gyakorlati alkalmazhatóságára, ill. kutatási értékeire. - a szakdolgozat formai (szerkezet, arányok, kivitel, stílus, nomenklatúra, helyesírás, szemléletesség, stb.) elemeire,

IV.10. Az értékelést az erre a célra szolgáló „Szakdolgozat értékelő” lapon kell elvégezni, melyet a tanszékeknek a Tanulmányi Osztály juttat el. Az értékelő lapot 2 eredeti példányban kell kitölteni.

117

IV.11. A szakdolgozatok értékelését az illetékes tanszék szervezi. IV.12. A szakdolgozatok megvédését – azokon a szakokon, ahol a szakdolgozat elkészítése és eredményes megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele – az illetékes tanszék szervezi. A szakdolgozat megvédése 2-3 tagú bizottság előtt történik. Ennek tagjai lehetnek: a tanszékvezető ill. helyettese, a tárgy előadói, a konzulens, a tanszék oktatói, az érintett szak felelőse, ill. helyettese, vagy a DE felkért oktatója, a DE címzetes és Emeritus professzora ill. docense. A szakdolgozat megvédése nyilvános, a tanszékvezetőnek a tanszék hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hoznia a szakdolgozatok megvédésének időpontját. Erről tájékoztatni kell a tanszék, a szak oktatóit a konzulenseket, az adott hallgatókat.

A szakdolgozat védést – figyelemmel az írásbeli értékelésben foglaltakra is – 1-5 osztályozási rendszerben kell értékelni. A szakdolgozat védéséről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, s a bizottság tagjainak aláírásával kell ellátni. IV.13. A szakdolgozat megvédése után a tanszék a szakdolgozat 2 példányát és az elektronikus adathordozót eljuttatja az illetékes szakra (az érékelő lappal, valamint a jegyzőkönyvvel). IV.14. A záróvizsgákat szervező szak gondoskodik arról, hogy a záróvizsga bizottság tagjai a szakdolgozatot és a hozzá csatlakozó dokumentumokat a záróvizsgán kézhez kapják. A záróvizsga bizottság tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a szakdolgozatával kapcsolatban, de ez nem változtathat a szakdolgozat értékelésén. IV.15. Sikeres záróvizsga után a szakdolgozat egy példányát a hallgató visszakapja, a második példányt és az elektronikus adathordozót a szak eljuttatja a Kari Könyvtárba, a szakdolgozat értékelésére és megvédésére vonatkozó dokumentációt a záróvizsga jegyzőkönyvével együtt el kell juttatni a Tanulmányi Osztályra. A könyvtár tárgyév augusztus 31-ig köteles az elkészült és megvédett szakdolgozatokról a Kar honlapján hozzáférhető listát készíteni, amely tartalmazza a készítő nevét, a szakdolgozat címét, a tanszék nevét, ahol a szakdolgozat készült. IV.16. Az általános szociális munkás szakos hallgatók szakdolgozatait és értékelő lapjait – mivel a szakdolgozat megvédése a záróvizsga részét képezi – a záróvizsga időszak első napját megelőző második munkanap 12 óráig meg kell küldeni az általános szociális munkás szak szakfelelősének. IV.17. Az általános szociális munkás szak záróvizsgái után a IV.15.-ben leírtak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni. IV.18. A TDK munka keretében is készülhet szakdolgozat, vagy egyéni TDK pályamunka – a hallgató kérésére – szakdolgozatnak minősíthető. IV.19. A TDK dolgozat diplomamunkaként történő elfogadásának folyamatát az EFK TDK szabályzata tartalmazza. IV.20. A hallgató kérelmére az oktatási főigazgató-helyettes felmentést adhat a szakdolgozat megírásának kötelezettsége alól, amennyiben a hallgatónak valamely lektorált tudományos folyóiratban közleménye jelent meg, s annak fénymásolatát kérelméhez csatolja. A tudományos dolgozattal kapcsolatos eljárás megegyezik a IV.19-ben leírtakkal. A felmentés iránti kérelmet az adott évfolyam számára történő szakdolgozat témák kiírásának időpontjáig lehet beadni. Nyíregyháza, 2003. február

Dr. Lukácskó Zsolt a Kari Tanács elnöke 118

Szakdolgozatok tartalmi-formai követelményei az Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéken Kiegészítés, a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről szóló, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanács 9/2003. (02. 18.) számú határozatához, összhangban a határozat II.7. pontjával.

Alapvető tartalmi követelmények 1. A szakdolgozat célja, hogy a hallgató az adott témakörben bizonyítsa a hazai és külföldi szakirodalmi tájékozottságát, valamint elemző, értékelő készségét. További cél, hogy a hallgató bizonyítsa elméleti és módszertani felkészültségét az alapképzésben felvett tárgyakból. 2. A szakdolgozatok témáit a Szociális Munka Alapszak képzésében résztvevő tanszékek hirdetik meg oly módon, hogy azok a képzési céllal összhangban legyenek és kielégítsék a gyakorlati igényeket. A meghirdetett témákon kívül, oktatói jóváhagyással, más témák is választhatók. Kívánatos, hogy a szakdolgozati témák a szociális munka elméletéhez és gyakorlatához kapcsolódjanak oly módon, hogy a választott témák a képzésben oktatott főbb tudományágak témaköreiből kerüljenek ki. A szakdolgozat ajánlott szerkezeti felépítése 1. Cím (Legyen rövid, érthető és a tartalmat jól kifejező) 2. Tartalomjegyzék (A fejezetek és alfejezetek felsorolása, oldalszámokkal) 3. Bevezetés (A téma elméleti és gyakorlati jelentőségének bemutatása, a témaválasztás indoklása) 4. Témafelvetés (A saját vizsgálatok és célkitűzések indoklása) 5. Szakirodalmi áttekintés (A témával szorosan összefüggő irodalom feldolgozása, elemzése és értékelése) 6. Kutatási módszerek (Amennyiben a szakdolgozat önálló, empirikus adatfelvételre, kutatásra épül, ebben a fejezetben kell bemutatni és indokolni a kiválasztott módszereket és a vizsgálat körülményeit. Amennyiben az önálló felmérés lebonyolításában problémák, nem várt akadályok merültek fel, ezeket is ebben a részben kell ismertetni) 7. Eredmények és azok értékelése (A fejezet a vizsgálatok és az elemzések részletes eredményeit tartalmazza. Fontos, hogy a szakdolgozó a kapott eredményeket pontosan és áttekinthetően rögzítse, magyarázza és lehetőség szerint más vizsgálati eredményekkel is vesse össze. Az eredményeket célszerű táblázatokban összefoglalni, és ábrákkal szemléltetni.) 8. Következtetések és javaslatok (Ebben a fejezetben kell ismertetni az eredményekből levont legfontosabb következtetéseket, és javaslatot tenni azok gyakorlati alkalmazására, továbbfejlesztésére) 9. Összefoglalás (Itt kell röviden ismertetni, milyen körülmények között folytak a vizsgálatok, melyek a legfontosabb eredmények, megállapítások, következtetések) 10. Irodalomjegyzék (A felhasznált szakirodalmak, jogszabályok, dokumentumok részletes bibliográfiai adatokkal történő felsorolása, a szerzők neve szerinti „abc” sorrendben) 11. Mellékletek (Ide kerülnek azok a nagyobb méretű ábrák, táblázatok, fotók, dokumentumok, stb., amelyek szövegközi elhelyezése gondot okozott volna)

119

A fenti szerkezeti felépítéstől, a témától függően, a témavezető engedélyével a szakdolgozó eltérhet. Fontos kiemelni, hogy a szerkezeti tagolásban megadott elnevezések nem kötelező fejezetcímek egyben. A „Bevezetés” és „Összefoglalás” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket célszerű (de nem kötelező) decimális rendszerű számozással ellátni: - a főfejezeteket egy számjeggyel (1., 2., 3., stb.), oly módon, hogy a szám után egy pont kerül. - Az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.), oly módon, hogy minden egyes szám után pont van. A számok után kezdődő fejezetcímeket a magyar helyesírás szabályai szerint nagy kezdőbetűvel kell elkezdeni, a cím, alcím végén azonban nincs pont.

Az irodalmi hivatkozás módjai 1. Tartalmi jellegű utalás, hivatkozás, idézet esetében a felhasznált gondolat végén a szerző vezetékneve szerepel nagy betűkkel, majd a közlemény megjelenésének évszáma, pl.: (FERGE, 2002). Két szerző esetében mindkettő vezetéknevét ki kell írni, pl.: (FERGE és GAZSÓ, 1998). Három vagy több szerző esetében az első szerző pontos neve, és munkatársai szerepel, pl.: (FERGE és munkatársai, 2002). Mindegyik esetben nem a hivatkozást tartalmazó mondat végén szerepel a pont, hanem a zárójelbe tett hivatkozás után. 2. Szó szerinti idézet esetében az idézett szöveget idézőjelbe kell tenni és az oldalszámot is meg kell adni, az évszám után álló kettőspont után, pl.: (FERGE, 2002:25). 3. Több azonos tényt megállapító közlemény esetében a zárójelben a szerzőket pontosvesszővel választjuk el, pl.: (FERGE, 2002; GAZSÓ, 2003). 4. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás esetében: a szerző neve, az évszámok „a”, „b”, „c” stb. megjelöléssel. A táblázatok és ábrák kezelése 1. Függetlenül attól, hogy a dolgozat mely részében szerepelnek, mind a táblázatokat, mind az ábrákat sorszámmal és címmel kell ellátni. 2. A táblázatokat és az ábrákat külön kell sorszámozni. 3. Más irodalomból, adatbázisból vett táblázatok, ábrák közlése esetében a táblázat alján zárójelben meg kell adni a pontos forrást, oldalszámmal együtt, pl.: (KSH, 2005:12)

Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a hazai és a nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének megfelelően A-B-C sorrendet kell alkalmazni sorszámozás nélkül. Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amelyet a szakdolgozó felhasznált, és amelyre a szövegben is hivatkozik. A szerzők tudományos és egyéb címét (Dr. Prof. Habil., stb.) nem kell feltüntetni. Amennyiben egy műnek, kiadványnak nincs pontosan megadott szerzője, csak intézménynév áll rendelkezésre, az alapján kell besorolni az irodalmat, azaz pl.: a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai a K betűnél szerepelnek. Jogszabályok esetében is hasonló módon járunk el, a hivatkozott jogszabály kezdőbetűje számít. A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható, az alábbi módokon: 120

1. Könyvek esetében: a szerző/k neve csupa nagy betűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés helye. Pl.: ANDORKA R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. 2. Könyvfejezet esetében: a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a fejezet címe, pont, In: felirat, a szerkesztő neve csupa nagybetűvel, a szerk. szó zárójelben, kettőspont, a kötet címe, pont, kiadó, vessző, a megjelenés helye, pont, oldalszámok, pont. Pl.: SCHMERTZ I. (2001): Statisztikai eljárások alkalmazása a társadalomtudományi kutatásokban. In: FÓNAI M.,KERÜLŐ J.,TAKÁCS P. (szerk.): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. 151-187. 3. Folyóiratokban megjelent közlemény esetében a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a cikk címe, pont, folyóirat neve, vessző, kötetszám vagy füzetszám, pont, oldalszám, pont. Pl.: LAKI L. (2006): A generációs reprodukció néhány jellegzetessége a lemaradó térségekben. Esély, 2. 4-29. Ha egy szerzőnek, vagy szerzőknek azonos évben megjelent több cikkére hivatkozunk, a megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk. Amennyiben külföldi szerzőről van szó, a fenti eljárásmódot kell alkalmazni, azaz elsőként a családi név következik, azaz nem DAVID R(iesmand)., hanem RIESMAN D. Egyéb időszaki kiadványban megjelent közlemény esetében is a fenti eljárást kell követni, azaz a folyóiratokban, illetve könyvfejezetként megjelent írásművek esetében megadott formát kell követni. Internetes forrás esetében is a fentiekhez hasonló módon kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy esetükben a www-vel kezdődő, pontos címet is meg kell adni. Amennyiben a szakdolgozat nem felel meg a tanszék által kiadott fenti követelményeknek, pl.: a szakdolgozó nem alkalmaz hivatkozásokat a szövegben, olyan részek is találhatók a dolgozatban, melyeket idéz a szakdolgozó, de nem hivatkozik azokra, hiányos az irodalomjegyzéke, stb., a dolgozat nem kerül elbírálásra az adott záróvizsga időszakban. Ebben az esetben a tanszék visszajuttatja a dolgozatot a szakdolgozónak, akinek javított példányt kell benyújtania a soron következő záróvizsga időszakig.

121

MINTA Szociális Munka Alapszak

SZAKDOLGOZATI TÉMALAP A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakdolgozattal kapcsolatos pontjait megértettem, az előírásokat betartom. A szakdolgozatom témáját a.) A szak témajavaslata alapján b.) Egyéni megbeszélés alapján választottam. (A megfelelőt kérjük bekarikázni.) Név: ............................................................. .................. évf. ..................................tagozat A szakdolgozatom témája: ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... .......... Nyíregyháza, 20.... év ................................. hó ................ nap ...................................... témafelelős oktató

........................................... főiskolai hallgató

........................................... tanszékvezető

A témalap beadási határideje: 2007. december l7. A szakdolgozat beadási határideje: 2009. év április 14. A Levelező tagozaton a VI. félévben a leckekönyvben szerepel a ″Szakdolgozat″ tantárgy, a számonkérés módja: gyakorlati jegy. Követelmény: konkretizált téma, problémafelvetés kutatási és/vagy munkaterv vonatkozott szakirodalom egyéb: .................................... …………………………. Témavezető aláírása A VII. félévben a leckekönyvben szerepel a ″Szakdolgozat″ tantárgy, a számonkérés módja: gyakorlati jegy. Követelmény: kész szakirodalmi összefoglalás befejezett és kiértékelt elővizsgálat befejezett fővizsgálat egyéb: .......................................... …………………………. Témavezető aláírása A VIII. félévben a leckekönyvben szerepel a ″Szakdolgozat″ tantárgy, a számonkérés módja: gyakorlati jegy. Követelmény: befejezett és kiértékelt fővizsgálat prezentált eredmények, megfogalmazott következtetések összeállított tartalomjegyzék egyéb: ............................................ A szakdolgozat beadásához hozzájárulok: …………………………………………………. Témavezető oktató aláírása, dátum

122