SZAKDOLGOZAT. Glück Henrietta

SZAKDOLGOZAT

Glück Henrietta

Miskolc 2015

0

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZAT BÖRTÖN UTÁNI ÉLET A REINTEGRÁCIÓ

Készítette:

Konzulens:

Glück Henrietta

Csemáné Dr. Váradi Erika

jogi asszisztens hallgató

egyetemi docens

Miskolc, 2015

1

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW

THESIS LIFE AFTER THE PRISON THE REINTEGRATION

Author:

Consultant:

Glück Henrietta

Csemáné Dr. Váradi Erika

student

associate professor

Miskolc, 2015

2

Tartalom

1.

Bevezető ......................................................................................................................... 4

2.

Témaválasztás indoklása ............................................................................................. 6

3.

Visszailleszkedés – a bűnmegelőzés sikerességének kulcsa ....................................... 7 3.1. „Szabadulás = jobb élet?” .................................................................................. 7 3.1 Beszélgetés egy volt fogvatartottal az újrakezdésről és a tanulságokról ............. 9

4.

TETT – egy projekt a fogvatartottak társadalmi és munkaerő-piaci

reintegrációjáért................................................................................................................... 12 4.1 A projekt szükségességét indukáló tényezők ....................................................... 12 4.2 Jogi háttér ............................................................................................................. 13 4.3 A TETT-projekt bemutatása ................................................................................ 14 5.

A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja

és az intenzív utógondozás modellje ................................................................................... 17 5.1 Project alapadatai ................................................................................................. 17 5.2 Célrendszer........................................................................................................... 18 5.3 A fogvatartottaknak nyújtott szolgáltatások ........................................................ 19 5.4 Speciális célcsoportnak nyújtott szolgáltatások ................................................... 23 5.5 Fogvatartottaknak nyújtott szolgáltatások az intenzív utógondozás során .......... 25 6.

Összefoglalás ................................................................................................................. 26

Felhasznált irodalom, internetes források ......................................................................... 27 Melléklet ............................................................................................................................... 30

3

1.Bevezető „Fogság és magány - a két képzet rendszerint egybemosódik fogalmunkban. Tévesen! A fogoly nincs egyedül, hiszen a fogház hatalmas közösség, amiből a legszigorúbb elszigeteléssel sem tudnak senkit sem kirekeszteni, hacsak magát ki nem taszítja belőle az ember. A megalázottak testvérisége a börtön nyomása alatt születik meg. Ez teszi töménnyé, edzetté, érzékennyé.” 1 (Julius Fucsik)

Ezzel az elgondolkodtató idézettel szeretném felhívni a figyelmet a börtön viselt emberek nehéz helyzetére, ami nem szűnik meg a szabaduláskor, hanem folytatódik a való életben. A reintegráció egy olyan, a társadalmi életben való újbóli részvételt elősegítő olyan folyamat, amikor a munkavállaló, jelen esetben a megváltozott munkaképességű munkavállaló személy tartósan kikerül különböző okok miatt a korábbi munkahelyéről és feltétlenül vissza kell, vagy vissza szeretne oda kerülni.2 Az egyén munkaerőpiacra történő visszakerülésének foglalkoztatási, képzési támogatásokkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, programokkal történő elősegítése.3 A visszailleszkedés sokkal nehezebb, mint gondolnánk. Megannyi problémával kell szembenézniük, mind a munkanélküliség, mind pedig a társadalom negatív megkülönböztetése terén. Sokan épp ezen okok miatt kerülnek vissza büntetés végrehajtási intézetekbe. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a reintegrációt, az elfogadás és esélyegyenlőség nagy szerepét a börtönből szabadulni készülő illetve szabadult emberek életében. Dolgozatom fő témája a TÁMOP 5.6.3/1-2012-0001 számú, „A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje” című kiemelt projekt, amely a Széchenyi terv pályázatán belül kapott 1

CITATUM http://www.citatum.hu/szerzo/Julius_Fucsik

2

Dézsi Gabriella Melinda Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában. Budapest, 2009. december 18. On-line: afsz_szocpol_tajek_eszkoztar_dezsigabriella.ppt (letöltés ideje: 2015.03.01.) 3 Dr. Henczi Lajos főosztályvezető, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. A társadalmi (re)integráció fogalmának értelmezése munkaerő-piaci szempontból. Budapest. http://members.chello.hu/menhely.alapitvany/links/bme.htm (2004. október 1.)

4

támogatást egy a reintegráció irányába történő komoly hazai előrelépéshez és nyújt hatalmas segítséget a fent említett gondokkal küzdő embereknek.

5

2. A témaválasztás indoklása

„18.500

fogvatartott.

Célcsoport

jellemzői:

aluliskolázottak,

erkölcsi

bizonyítványuk nem tiszta, megjelenésük nem bizalomgerjesztő, sokan nem rendelkeznek munkahelyi tapasztalatokkal. A programba bevont személyek száma 4727 fő. Önkéntesen jelentkeznek, ha már kiszabadultak.”4 Ezek a mondatok keltették fel a figyelmemet az egyik büntetés-végrehajtási órámon, amit Gáspár Mihály Márton területi koordinátor tartott a TÁMOP 5.6.3-12/12012-0001 kódszámú „A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje” című kiemelt projekt keretében. Óra után megemlítette, hogy lesz egy úgynevezett területi műhelymunka és sok szeretettel várja az érdeklődőket. 2014. november 27-én elmentem az előadásra, ahol többek között Dr. Bogdán Zsolt igazgató, Gulyás Edina reintegrációs tanácsadó, Képes Norbert stratégiai referens, Viczai Henrietta utógondozó koordinátor és maga Gáspár Mihály Márton tartott felvilágosítást a tevékenységük előnyeiről és hátrányairól. Elmondták, hogy minden egyes nap egy újabb küzdelem, amit a fogvatartottakkal vagy már az önkéntesen jelentkezett és segítségre szorult, frissen szabadult emberekkel együtt kell végigcsinálniuk, de hatalmas örömet okoz nekik, ha – bár csak egy apró, de pozitív - előrehaladás látszik a foglalkoztatott személy viselkedésében, hozzáállásában. Ezeket az elbeszéléseket roppant érdekesnek találtam és többek között ezért döntöttem e téma mellett. Kutató munkám során mélyebben belevetettem magam a TÁMOP 5.6.3/1-2012-0001 kódszámú Széchenyi terv keretében szervezett projektbe és fontosnak tartottam, hogy bemutassam ezt a nagyon precízen és részletesen kidolgozott rendszert, mely több ezer főt illesztett vissza a mindennapi kerékvágásba.

4

Gáspár Mihály Márton előadása a Miskolci Egyetemen

6

3.Visszailleszkedés – a bűnmegelőzés sikerességének kulcsa

A szabadulás előtti pillanatokban minden fogvatartott fejében lezajlik egy-egy sorsdöntő kérdés. Lesz hova hazamennem? Fog valaki kint várni? Lesz munkahelyem? Sokakat pozitív csalódás ér, de sajnos még többjüknek kell szembenézni a zord valósággal, ahol nincs támogató család, nincs hova hazamenni és munkanélküliek lesznek.

3.1 „Szabadulás = jobb élet?”

Kép forrása: Merényi Dániel/tudtad-e.blog.hu

7

Szakmai irodalmunkban már nem tekinthető új keletűnek az a felismerés, hogy a szabadságvesztésből szabadult számára a társadalomba való beilleszkedés rendszerint jelentős nehézséggel jár. Ennek okait a szakirodalom részben szubjektív eredetűnek tekinti, mint a szabadságvesztés negatív következményeként az önálló életviteli képesség csökkenését, a társadalomellenes életszemlélet megerősödését stb., amelyek az elítélt beilleszkedései készségének fogyatékosságait jelzik. Az okok nyomósabb része azonban objektív eredetű és az elítélt beilleszkedési szándékától függetlenül érvényesülnek. Ilyenek lehetnek a beilleszkedés anyagi feltételeinek, a megfelelő lakhelynek, munkahelynek hiánya, vagy a szabadult elítélt megbélyegzettségéből, a vele szemben érvényesülő ellenérzésből fakadó beilleszkedési nehézségek. állását biztosítani tudja. A Bv. tv. a szabadulónak a

társadalomba visszahelyezésre irányuló

reintegrációnak két fázisát különbözteti meg, a bv. intézeten belüli szabadulásra felkészítést gondozásnak, az intézet elhagyása utánit utógondozásnak nevezi. E két fázis hatékony megvalósítása csak abban az esetben képzelhető el, ha arra, mint egységes komplex folyamatra tekintünk. A gondozás kiterjed a befogadó környezet felkészítésére, amelybe külső személyeket és szervezeteket is be kell vonni. A szabadulásra történő felkészítés, gondozás megkezdésének

időpontja

és

időtartama

tekintetében

szükséges

annak

a

szabadságvesztés tartamához igazodó meghatározása. Az elítélt gondozását már a bv. intézetből való szabadulása várható időpontja előtt meg kell kezdeni. Az egy évig terjedő szabadságvesztés esetén két hónappal, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés esetén hat hónappal, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés esetén egy évvel, tíz évnél hosszabb szabadságvesztés esetén két évvel kell megkezdeni. 5 A rácsok mögül frissen szabadultak sorsa a szabadlábra kerülésüket követő első három hónapban eldől. Mivel sokan közülük nem kapnak munkát, nehezen tudnak visszailleszkedni a hétköznapi életbe. Igaz, akadnak pozitív példák arra, hogy némelyeknek sikerült, de ez sohasem könnyű feladat. Pedig a jogerős bírósági ítélet sem jelent örökös megbélyegzést. Amennyiben például felfüggesztett büntetést kapott az

5

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához Miskolci Egyetem 62.oldal

8

elítélt, a próbaidő letelte után erkölcsileg ismét „tisztának” számít. Vagyis olyan állásokat is betölthet, amelyeket büntetett előéletűek egyébként nem. „A társadalom nagy része előítélettel viseltet a bűnelkövetőkkel szemben. Nincsenek könnyű helyzetben a börtönviselt emberek. Nagy eséllyel szabadulásuk után is ugyanaz marad a konfliktuskezelési és megküzdési technikájuk, mint a börtönbe kerülésük előtt.” Annyi elutasítás éri őket szabadulásuk után, hogy nagy valószínűséggel nem fognak megváltozni.” – fejtette ki Pappné Makóczki Marianna pszichológus a Jász-Nagykun-Szolnoki szoljon.hu online újság témája keretében. A pszichológus szerint, amikor kikerülnek a rácsok mögül, a többséget sajnos kudarcok érik. A legrosszabb forgatókönyv ilyen esetekben éppen az, ha nem tudják feldolgozni az elutasítást, s talán újra elkövetnek valamit, amely miatt vissza kell térniük a börtönbe.6 A börtönből szabadult emberek gyakran azért kerülnek vissza a börtönbe, mert tiszta erkölcsi bizonyítvány és bejelentett lakhely nélkül nincs esélyük munkát kapni. Pár ezer forinttal kilépve a börtönkapun csak nagyon kevesen tudnak valóban új életet kezdeni. A börtönélet ma alapvetően az izolációról szól, de még a büntetés leülése után is folytatódik a kirekesztés. Akinek priusza van, alig találhat legális munkát, a legtöbb helyen még a segédmunkásoktól is megkövetelik a tiszta erkölcsit. A büntetett előélet bélyege ezért még 10 évig rajta maradhat a szabadulókon, így jó esetben marad számukra a feketemunka, vagy inkább a visszakerülés a rácsok mögé a munkanélküliség és a hajléktalanság alternatívájaként. Most inkább csak civil alapítványok foglalkoznak a társadalmi visszailleszkedés segítésével, pedig az integráció mindannyiunknak megéri. 7

3.2 Beszélgetés egy volt fogvatartottal az újrakezdésről és a tanulságokról Mennyit és miért voltál büntetés végrehajtási intézetben? - 30 hónapot tartózkodtam börtönben rablás miatt.

6

Élet a börtön után: Rabok legyünk (újra), vagy szabadok? http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/elet-a-borton-utan-rabok-legyunk-ujra-vagyszabadok-140590 (2008. április 29) 7 Képtelenség új életet kezdeni a börtön után http://www.hir24.hu/elet-stilus/2015/03/12/keptelenseg-uj-eletet-kezdeni-a-borton-utan/ (2015. március 12.)

9

Miért volt szükséged erre a rablásra? - Nem tudom, csak úgy jött. Ez hozta az élet. A családoddal tartottad a kapcsolatot? - Mielőtt börtönbe kerültem volna, volt egy barátnőm, de amikor elkezdődtek a tárgyalások, elhagyott engem. Mikor meghozták a papírt, hogy be kell mennem a börtönbe, kaptam egy lánytól levelet, hogy szeretné velem tartani a kapcsolatot, ameddig a börtönben vagyok és kérdezte, hogy lehetséges lenne-e. Engem egyáltalán nem érdekelt, hogy őszinte legyek, de aztán addig-addig írogatott, hogy válaszoltam neki. Mindvégig tartottuk a kapcsolatot levélben, aztán kaptam 5 nap el-távot és elmentem hozzá. Milyen volt a börtön? -A börtön? A börtön az jó, az emberek, akik ott vannak, az rossz. Vannak a királyok fent, lent vannak a gyengék, neked középen kell maradnod és ahhoz, hogy ott tudj maradni, nem szabad hagynod magad. Kaptam pofonokat, de én is adtam, így tudtam megtartani magamnak azt a középső szintet. Itt is az van, mint a való életben, ha van bent ismerősöd vagy kintről ismersz valami nagy embert, akkor másképp bánnak veled, békén hagynak, úgymond elismernek. Miután kiszabadultál, volt lehetőséged részt venni olyan programban, ahol segítettek a visszailleszkedésben? Ha igen, éltél ezzel a lehetőséggel? Milyen tapasztalataid voltak ezzel kapcsolatban? Mennyit segített? - Lett volna rá lehetőségem, de nem éltem vele. Nálunk itt úgy tartják, hogy aki nem tud önállóan visszailleszkedni segítség nélkül, az egy nagyon gyenge ember. Meg kell tudnod állnod a saját lábadon. Kiszabadulásodkor volt hova menned? - Igen, volt. Ahhoz a lányhoz mentem, akivel végig leveleztem. Még aznap elmentem a házukhoz és megszöktettem. Csak ő volt nekem, aki tartotta bennem a lelket és ő segített a visszailleszkedésben is. A munkaszerzés mennyire minősült nehéz feladatnak? - Egyáltalán nem volt nehéz munkát találnom. Mikor kijöttem 5 nap el-távra, akkor küldtem egy levelet a ZHK-nak. Leírtam benne mindent és hogy szeretnék ott dolgozni. 10

Nemsokára jött is a válasz, hogy felvettek és ezzel az ígérettel 6 hónappal hamarabb szabadulhattam. Szóval nekem sikerült, de ismerek olyat, aki már több éve próbál munkát találni, de senki nem akarja foglalkoztatni, mert elment a híre, hogy milyen ember. Néha behívják közmunkára, de ott sem marad sokáig. Észrevetted, hogy másképp viselkednek veled vagy elítélnek amiatt, amit tettél? - Nem tapasztaltam ilyet. Azért van különbség rab meg rab között is. Azóta is megvan az a munkahelyed? - Nincs. 3 évig dolgoztam ott, jól kerestem, aztán elbíztam magam. Hallottam, hogy járnak fel többen Pestre dolgozni, és hogy ez milyen sokat hoz. Gondoltam, megpróbálom, hátha több pénzünk lesz. Munkásszállón laktam, dolgoztam is rendesen egy betongyárban, de hol kaptam fizetést, hol nem. Nem volt jó fent Pesten, pár hónapig voltam ott, aztán dolgoztam konyhán is, most pedig építkezéseken. Mi minden történt, mióta kiszabadultál? -A feleségemmel boldogan élünk, azóta, mióta kiszabadultam és megszöktettem. Van 5 gyönyörű gyermekünk. Az egyiknek már egy kis házat is vettem nem messze tőlünk. Ő még nem dolgozik, lusta gyerek, de segítek neki, amíg munkát nem talál. Megbántad, amit tettél? - Meg, nagyon. Megtanultam a leckét, nem mennék oda vissza semmi pénzért. Nem is követtem el azóta semmilyen bűncselekményt. Szépen éldegélek a családommal, nekem nem kell ennél több. Mindenki kerülhet ilyen helyzetbe, sosem tudhatja, hogy mikor lesz egy olyan pillanat, ami börtönbe juttathatja, ezért nem szabad elítélni börtönviselt embert.

11

4. TETT – egy projekt a fogvatartottak társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációjáért

Ahogyan a P.-vel készült interjúból is kiderül, nem mindenki képes külső támogatás nélkül új életet kezdeni. Ezért is bír kiemelt jelentőséggel egy olyan országos módszertani program kidolgozása, mely ebben a folyamatban tud érdemi támogatást nyújtani.

4.1 A projekt szükségességét indukáló tényezők8 A büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak visszaesési aránya 50% körül mozog. A probléma kezelésének egyik lehetséges útja a másodlagos, harmadlagos prevenció erősítése, azaz a szabadultak reintegrációs esélyeinek növelése, amelyhez több intézményrendszer szoros együttműködése szükséges. A büntetés-végrehajtási intézetek, illetve a fogvatartottakkal foglalkozó szakemberek nagy része túlterhelt. A büntetés-végrehajtás szereplőinek a fogvatartottak reintegrációjával kapcsolatos ismerete nem aktuális, továbbképzések megvalósítására a büntetés-végrehajtási intézetek állományának fluktuációja és leterheltsége, a büntetésvégrehajtási intézetek leterheltsége, továbbá a megfelelő források hiányában nincs lehetőség. Az egy nevelőre jutó fogvatartotti létszám magas volta miatt kevés idő marad a fogvatartottal való egyéni foglalkozásra, és az intézet szűkös költségvetése miatt nincs lehetőség minden, indokolt szakmaképzést és a társadalmi reintegrációt segítő programot megvalósítani. A büntetés-végrehajtási intézetek az elmúlt években kiemelt hangsúlyt fektettek a fogvatartottak oktatására, szakképzésére. A feladatok ellátása civil intézmények, külső oktatók bevonásával – pályázatok útján – valósult meg. A kezdeményezés számos pozitív hozadéka mellett elmondható, hogy a képzések egy része sajnos nem a valós igényekre reagált. A munkatapasztalat, gyakorlat megszerzése lényegesen kedvezőbb

8

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 5. o.

12

munkaerő-piaci helyzetet biztosít a szabadulást követően a célcsoport számára, ezért kiemelten fontos a megfelelő gyakorlatot elősegítő képzések tervezése, lebonyolítása. 4.2 Jogi háttér Az Európai Unió szegénység és társadalmi kirekesztés elleni együttműködése keretében a tagállamok közös célkitűzéseket fogalmaztak meg a szegénység és társadalmi kirekesztés mérséklésére, és a közös célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedéseiről kétévente cselekvési tervben számolnak be az Európai Bizottságnak. Magyarország az új tagállamokkal 2002-ben kapcsolódott a folyamathoz. Ennek első lépéseként készült el 2003 decemberére a társadalmi kirekesztés hazai kihívásait összegző Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandum, amely az EU Bizottsággal közösen szövegezett dokumentum.9 A Csatlakozási Partnerség ajánlásaival összhangban a Magyar Köztársaság Kormánya az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatóságával együtt elkészítette a Közös Memorandumot a Társadalmi Befogadásról, azzal a céllal, hogy Magyarország a csatlakozás időpontjára felkészüljön a társadalmi befogadással kapcsolatos nyitott koordinációs módszer alkalmazására. A Memorandum bemutatja azokat a fő kihívásokat, amelyeket Magyarországnak kezelnie kell a szegénység és társadalmi kirekesztődés csökkentése érdekében, az ezekre adott szakmapolitika válaszokat az EU tagállamai által elfogadott közös célkitűzések figyelembe vételével, valamint feltárja azokat a fő szakmapolitikai területeket, amelyek a későbbi értékelés és szakmai

felülvizsgálat

megvalósítása

értékelésre

alapját kerül

képezhetik. az

EU

E

szakmapolitikai

társadalmi

befogadással

intézkedések kapcsolatos

együttműködése keretében, amelynek célja, hogy 2010-ig a szegénység jelentős mértékű csökkenését segítse elő Európában.10 Ennek alapján készült el a Nemzeti Cselekvési Terv a Társadalmi Összetartozásért 2004-2006 dokumentum, amely a szakmapolitikai intézkedések között 9

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 6. o. 10 Közös Memorandum a Társadalmi Befogadásról Magyarország jim_20031205magyar_kormany_070508.pdf (letöltés ideje: 2015.03.16.)

13

a társadalmi befogadás előmozdításának egyik eszközeként a bűnmegelőzési és esélyegyenlőségi programokat rögzíti. Az Európai Szociális Alapról szóló 1081/2006/EK rendelet (ESZA rendelet) több helyen hivatkozik a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának elősegítésére és a diszkrimináció elleni küzdelemre.11 Az ESZA-nak – az Európai Tanács 2000. március 23–24-i lisszaboni és 2001. június 15 16-i göteborgi ülésén elfogadott célkitűzések és számszerű célok végrehajtásához való fokozottabb hozzájárulás érdekében – azokat a tagállami szakpolitikákat kell támogatnia, amelyek szoros összhangban állnak az európai foglalkoztatási stratégia alapján megfogalmazott integrált iránymutatásokkal és ajánlásokkal, valamint a társadalmi befogadással, a megkülönböztetés mentességgel, az egyenlőség előmozdításával és az oktatással és képzéssel kapcsolatos vonatkozó közösségi célkitűzésekkel. A változások jobb előrejelzése és kezelése, a gazdasági növekedés, a nők és férfiak foglalkoztatási lehetőségeinek, a munka minőségének és termelékenységének fokozása érdekében, a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés, valamint a „konvergencia” célkitűzés alapján az ESZA-támogatásnak különösen a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelésére, a humántőke fejlesztésére, a munkavállalás és a munkaerő-piaci részvétel javítására, a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának, a megkülönböztetés elleni küzdelemnek a megerősítésére, a gazdaságilag inaktív személyeknek a munkaerőpiacra való belépésének ösztönzésére, valamin a reformpartnerség előmozdítására kell irányulnia. 12 4.3 A TETT-projekt bemutatása13 Az Európai Unió a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében már korábban is támogatta a társadalmi kohézió erősítését a társadalmi bűnmegelőzés

11

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 6. o. 12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja. Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK Rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/pdf/2007/fse/ce_1081(2006)_hu.p df (2006. július 5.) 13 Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 7-8. o.

14

rendszerének fejlesztésével. A TÁMOP-5.6.2-10/1-2010-0001 azonosító számú „A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” című kiemelt projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg 2010. április 16. és 2012. november 30. közötti időszakban. A kiemelt projekt keretében a közösségi bűnmegelőzés megvalósulását segítő projektelemek gyakorlati kipróbálására és a tapasztalatok alapján a fejlesztések országos bevezetését elősegítő módszertanok, protokollok/eljárási szabályok, belső szabályzók elkészítésére került sor. Ezeket a tevékenységeket támogatta a szakemberek felkészítése, képzése, valamint a program hatását mérő kutatások lebonyolítása is. A megvalósítási szakasz alprojektjei: -

Bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzése.

-

Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése három új szolgáltatás bevezetésével.

-

Közösségi foglalkoztató fejlesztése, speciális intézmény kialakítása az észak magyarországi régióban.

-

Elítéltek több szakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozási modelljének kialakítása.

-

Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése.

-

Programértékelő kutatások. A fenti tevékenységek – a bűnözés szempontjából leginkább érintett – három

kiemelt régió területén valósultak meg: észak-magyarországi, észak-alföldi, déldunántúli régiókban. A kiemelt projekt I. megvalósítási szakaszában – a szabadságvesztésre és közösségben végrehajtott büntetésre ítéletek körében végzett – kérdőíves felmérés eredményei szerint kijelenthető, hogy a célcsoport jövedelme és iskolai végzettsége az amúgy sem magas régiós átlagokhoz képest is alacsony. A vizsgált régiókban a munkanélküliségi ráta az összlakosság körében is igen magas (10% vagy annál több), a megkérdezettek körében azonban a munkanélküliség a régiós átlag többszöröse. A fogvatartottak közel fele volt munkanélküli a börtönbüntetés előtt. A fogvatartottak teljes köréből 40 százaléknak nincs tanult szakmája, szakképesítése. 15

A kiemelt projekt II. megvalósítási szakaszában az elítéltek reintegrációjának elősegítése céljából a munkaügyi terület, a büntetés-végrehajtás, valamint a pártfogás szakterület együttműködése, egymásra épülő szolgáltatás-csomag biztosítása valósult meg a kiemelt projekt megvalósítási területén lévő valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben. A fogvatartottak reintegrációjával foglalkozó alprojektbe bevont személyek száma 2012. november 30-ig 2503 fő, ebből 1901 fő fogvatartott számára készült egyéni fejlesztési terv, a készségfejlesztést sikeresen 685 fő végezte el. A programban 308 fogvatartott szerzett szakképesítést, végezte el sikeresen az OKJ-s vagy betanító képzést.14

14

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 8. o.

16

5. A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje A TETT-program sikerei, a büntetés-végrehajtásban dolgozó, illetve a kapcsolódó területeken érintett szakemberek általi pozitív fogadtatása és a célcsoport tagjai körében tapasztalható előrelépés egyértelművé tették, hogy jó úton indult el az ország. Ennek következő állomását jelentette a TÁMOP 5.6.3. projekt. 5.1 Projekt alapadatai15 A Nemzeti Munkaügyi Hivatal – konzorciumi partnereivel – 2012. december 1jén megkezdte „A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje” című TÁMOP-5.6.3-12/1-20120001 azonosító számú kiemelt projektjének a megvalósítását. Jelen kiemelt projekt a bűnismétlés megelőzésének elősegítésével, a képzéssel, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolódik a foglalkoztatás bővítéséhez. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a program igen komoly szakmai és pénzügyi támogatás mellett valósítható meg.

Költségvetése Projektgazda Konzorciumi partnerek Támogató szervezet Közreműködő szervezet Megvalósítási időszak

A kiemelt projekt alapadatai 2685000000 Ft Belügyminisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012. december 1–2015. január 31.

15

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 8-9. o.

17

Új elemek a projektben: A programot tartalmilag egyfajta kettőség jellemez. Egyrészt továbbviszi a TETT-programban sikerrel alkalmazott megoldásokat, másrészt új elemekkel is gazdagította. Ilyen a területi bővítés, ahol legfőbb feladatuk a projekt országos kiterjesztése, az egész börtönpopuláció lefedése és a mentori rendszer fenntartása melyben az 5.6.2.-ben dolgozó „régi” kollégák mentor tevékenységet folytatnak különböző speciális témában, ezzel is segítve az újonnan belépő kollégák kezdeti nehézségeinek leküzdését, felmerülő problémák orvoslását, az egységes gyakorlat bevezetését.16 5.2 Célrendszer17 A projekt célja az ország mindegyik (29) büntetés-végrehajtási intézetét érintően a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek, az előzetes letartóztatás alatt álló személyek, valamint a kényszergyógykezeltek társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése és az elkövetők bűnismétlési kockázatának csökkentése érdekében reintegrációs program megvalósítása. A reintegrációs program egyrészt fókuszál a célcsoport fejlesztésére (személyiség- és kompetenciafejlesztő, valamint képzési és utógondozási programokon keresztül), másrészt a modell befogadására alkalmas

környezet

megteremtésére,

a

célcsoporttal

foglalkozó

szakemberek

felkészítésére. Cél olyan, több szervezet összehangolt együttműködésén alapuló reintegrációt segítő szolgáltatási rendszer kialakítása, amely országosan egységes, akár a teljes fogvatartotti populáció által igénybe vehető, egyénileg differenciált fejlesztésekre ad lehetőséget, hozzájárulva ezzel a bűnismétlés és a társadalmi kirekesztődés mértékének csökkentéséhez. A kiemelt projekt célcsoportja olyan emberek, akik szabadságvesztés büntetésüket

töltik,

és

előzetes

letartóztatás

alatt

álló

fogvatartottak,

16

Gáspár Márton Kelet-magyarországi területi koordinátor. Miben ugyanaz, miért más? a TÁMOP 5.6.3. tevékenységei: feladatok, felelősségek Eloadas GasparM. TÁMOP 5.6.3. Nyitó Gáspár Márton.ppt (letöltés ideje: 2015. 03. 20.) 17 Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 9. o.

18

kényszergyógykezeltek,

reintegtációs

tevékenységet

megvalósító

szakemberek,

önkéntesek, sorstárssegítők, továbbá a fogvatartottak és szabadultak családtagjai, illetve az adott helyi közösség. Valamint hozzátartozói csoportok számára szervezhető csoportfoglalkozások lehetősége is fenn áll. Ezek előfordulása, gyakorisága a hozzátartozói csoportok igényei alapján kerülnek megszervezésre. gyógyító-nevelő, pszicho-szociális, valamint drog-prevenciós csoportok..

Csoportok: 18

5.3 A fogvatartottaknak nyújtott szolgáltatások19 A fogvatartottaknak nyújtott szolgáltatási kialakításban alapvető cél, hogy minél nagyobb létszámú fogvatartotti populáció számára nyíljon meg a belépés lehetősége a programba, és szükségletek, illetve az egyén változtatásra irányuló motivációja függvényében kapjon lehetőséget a készségfejlesztésben, szakmatanulásban való részvételre. A program felépítése biztosítja azt, hogy – amennyiben a bevont célcsoporttag motivációja,

illetve

a

szükségletfelmérés

eredménye

nem

teszi

lehetővé

a

készségfejlesztésbe, szakmatanulásba való belépést – lehetőséget kapjon a kivezető szakasz szolgáltatásaiban való részvételre. Első szakasz – fogvatartottak tájékoztatása, toborzása20 Az első szakasz célja az úgynevezett „irányba állítás”, a realitással való szembesítés, felkészítés a következő szakaszba való belépésre. Ennek a szakasznak a tartalma a reintegrációs program általános bemutatása, a munkaügyi szolgáltatások, támogatások jelenlegi szabályozása, egyéb támogatási lehetőségek ismertetése, intenzív utógondozói szolgáltatások bemutatása. A

tájékoztatáson

a

reintegrációs

tanácsadó,

valamint

az

utógondozó

személyének és tevékenységének bemutatása, a felmerülő kérdések megválaszolása, a 18

Gáspár Márton Kelet-magyarországi területi koordinátor. Miben ugyanaz, miért más? a TÁMOP 5.6.3. tevékenységei: feladatok, felelősségek Eloadas GasparM. TÁMOP 5.6.3. Nyitó Gáspár Márton.ppt (letöltés ideje: 2015. 03. 20.) 19 Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 16. o. 20 Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 16. o.

19

projekt által nyújtott szolgáltatások bemutatása történik. A fogvatartottak családi körülményeinek, a képzettségének, kompetenciáinak felmérése az igényfelmérő kérdőív segítségével történik. A szolgáltatások tervezésének alapját képezik az igényfelmérő kérdőívek, amelyet egyéni foglalkozás keretében veszik fel a fogvatartottal. Második szakasz – a fogvatartottak gyakorlati felkészítése21 (személyiség-, készség- és képességfejlesztés) Ennek a szakasznak a célja a reális énkép és önismeret kialakítása a társadalmi normák mentén, felkészítés a társadalmi-, munkaerő-piaci reintegrációra, a következő szakasz tevékenységére. A fogvatartottak szükséglet és orientáció felmérése, jövőkép kialakítása, az egyéni fejlesztési terv kiegészítése. Mindezek alapján motivációs, önismereti, agressziókezelési, konfliktuskezelési, kommunikációs, életvezetési, valamint a felmért szükséglet alapján egyéb készség- és képességfejlesztő tréningek a fogvatartottak számára. Egyéni és csoportos motivációs foglalkozások szervezése, az egyéni fejlesztési terv kiegészítésében foglaltak megvalósítása érdekében intenzív utógondozás egyéni és csoportos módszerekkel: pl. hiányzó iratok pótlása, kapcsolatfelvétel a fogvatartott családjával, szálláslehetőség felkutatásában való segítségnyújtás. A tréningek célja, hogy

a

fogvatartottak

képességet

és

jártasságot

szerezzenek

önismeret,

konfliktuskezelés, döntéshozatal, tervezés, problémamegoldás terén. Szociális ügyintézés keretében iratpótlás a tréningen résztvevők számára, elsősorban a szakmaképzéshez szükséges iskolai bizonyítványok pótlása, lakhatási lehetőséggel összefüggő segítségnyújtás: (szabadulás utáni elhelyezés, lakhatási támogatások,

bérleti

jogviszonyok

rendezéséhez/jogosultsági

kérdésekben való

segítségnyújtás, stb.). Szociális és társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférés segítése (például nyugdíj ügyek intézése, intézményi elhelyezés).

21

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 1617. o.

20

A második szakasz lehetséges kimenetele, a fogvatartott a harmadik szakaszba lép (képzés megvalósulása), a fogvatartott kivezető, negyedik szakaszba lép, a fogvatartott nem folytatja a programot. Harmadik szakasz – a fogvatartottak szakképzése22 (szakma elsajátítása, jövőkép erősítése) Az egyéni fejlesztési terv kiegészítése, ez alapján az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, valamint akkreditált, betanító jellegű elméleti és gyakorlati képzések lebonyolítása. A képzésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlat megvalósítása a büntetés-végrehajtási intézeten belül, a motiváció fenntartása érdekében rendszeres motivációs foglalkozások a fogvatartottakkal, az egyéni fejlesztési terv kiegészítésében foglaltak megvalósítása érdekében intenzív utógondozás egyéni és csoportos módszerekkel: pl. hiányzó iratok pótlása, kapcsolatfelvétel a fogvatartott családjával, szálláslehetőség felkutatásában való segítségnyújtás. Az önkéntesen jelentkező fogvatartottak

jövőtervétől,

képzettségi

szintjétől,

valamint

a

csoporttagok

szabadulásának várható időpontjától függően kerül meghatározásra a képzés típusa és hossza. A harmadik szakasz lehetséges kimenetele, hogy a fogvatartott a negyedik szakaszba lép. Negyedik szakasz – intenzív utógondozás, munkaerő-piaci tanácsadás23 A negyedik szakasz alapvetően két részre osztódik: a kivezető szakaszra és a szabadulás és szabadulás utáni szakaszra. Esőként vizsgáljuk meg a kivezető szakaszt.

22

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 18. o. 23 Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 1819. o.

21

A kivezető szakasz célja, a szabadulásra való felkészítés, motiváció fenntartása A fogvatartottak egyéni fejlesztési terveinek kiegészítésével foglakozik ez a szakasz, továbbá a munkaerőpiaci és információs szolgáltatás nyújtásával, álláskeresési tanácsadással,

bizonyos

fontosabb

kulcsképességek

esetleges

fejlesztésével,

álláskeresési technikák oktatásával, szabadulásra való felkészítéssel egyéni és csoportos módszerekkel: pl. hiányzó iratok pótlása, kapcsolatfelvétel a fogvatartott családjával, szálláslehetőség felkutatásában való segítségnyújtás. A sikeres társadalmi reintegráció érdekében hangsúlyosan jelennek meg a resztoratív technikák, különösképpen a jóvátételi programok szervezése, illetve a természetes támogató háló megerősítése, felkészítése a visszafogadásra. A kivezető szakasz a negyedik szakasz része és a fogvatartott szabadulás utáni beilleszkedésének segítésére fokuszál. Az előzetes letartoztatás alatt álló fogvatartottak eseten, mivel a szabadulás/szabadlábra helyezés időpontja bizonytalan, az egyéni fejlesztési terv elkészítését követően, a szükségletfelmérés alapján a 4. szakaszba való bevonás elkezdődhet. Elsősorban a jogerősen fogvatartottak esetén – mivel a szabadulás időpontja tervezhető –, kísérleti jelleggel megkezdődik a helyi közösség érzékenyítése is.

A

jogerősen

fogvatartottak

esetén

a

negyedik

szakasz

kezdetéről

a

szükségletfelmérés alapján az utógondozó koordinátor dönt. A fogvatartottat szükség szerint további szakma-képzésre, valamint társadalmi beilleszkedésre, munkahelyen történő elhelyezkedésre készíti fel. Csoportfoglalkozások: Készség és képességfejlesztő csoportok (életviteli készségek szinten tartása, javítása). Illetve resztoratív érzékenyítő csoport (IMEI-ben nem valósul meg), melynek célja, hogy a fogvatartottak körében elősegítse a bűncselekménnyel való szembesülést, és a felelősségvállalást. Helyi közösség érzékenyítése a szabadulásra felkészítés kapcsán egyfelől a resztoratív technikák alkalmazásával és a közösségi szociális munka eszközeivel, másfelől ezt a célt szolgálja a területi műhelymunka megvalósítása is. Ez a szakasz a szabadulással záródik. A negyedik szakasz második része a szabadulás és szabadulás utáni szakasz.

22

A negyedik szakasz második részének a célja visszailleszkedni a munka világába és a társadalomba, illetve a motiváció fenntartása. Ennek a tartalma a szabadulás utáni intenzív utógondozás, helyreállító technikák (például: családi döntéshozó csoportkonferencia, mediáció) alkalmazása, facilitálás a családi kapcsolatok helyreállítása, illetve a bűncselekménnyel okozott sérelmek jóvátétele, a sértett és a megsértett közösség kiengesztelése érdekében, szabadulás utáni pszichés krízis, poszttraumás tünet együttes beazonosítása, adekvát kezelési modelljének kidolgozása, pszichológusok/pszichiáterek közreműködésével. A szabadulók egy elég speciális pszichés állapotba kerülnek szabadulásuk után, aminek a létezéséről nem tudnak, és nincs is senki, aki erre felkészítené őket, vagy elmagyarázná nekik azt, hogy ez egy speciális élethelyzet, amiben jól körülírható krízissel kell szembenézniük, tudatosítani kell a szabadulttal a speciális élethelyzetével kapcsolatos krízishelyzetről, illetve segítséget kell adni számára a feldolgozásban. A szorongásról sokan szégyellnek beszélni, sokan meg sem tudják fogalmazni azt, ugyanakkor a megszüntetésére mindannyian törekszenek. A traumakutatás során ugyan a pszichológusok leírták ezt a szindrómát, ám ennek összekötése a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulással, mint specifikus területtel, eddig elmaradt. E problémával való foglalkozás nem pusztán társadalmilag fontos kérdés, de a reintegráció

kapcsán

többszörös

költségmegtakarításra

alkalmas.

Ezek

közül

kiemelendő egyrészt, hogy a módszer kidolgozása és alkalmazása jelentősen csökkenti a bűnismétlés

előfordulását,

mintegy

preventív

jelleggel,

ami

megjelenik

a

büntetőeljárási, illetve a büntetés-végrehajtási költségekben. Másrészt a helyes diagnózissal csökkenthető a pszichiátriai gyógyszerek fogyasztása, harmadrészt növeli az eddig meglévő és működő reintegrációs törekvések hatékonyságát, akár különböző programok, akár a pártfogó felügyelet vonatkozásában. A rendelkezésre álló mintán végzendő kérdőíves vizsgálattal történik a tünetek és a tünetcsoport elkülönítése és az adekvát terápia kimunkálása. Ez a szakasz a szabadult sikeres beilleszkedésével zárul.24

24

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és

az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 1920. o.

23

5.4 A speciális célcsoportnak nyújtott szolgáltatások A TÁMOP 5.6.3. kiemelt projektben minden büntetés-végrehajtási intézet részt vesz, így az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet is. Az intézetben kényszergyógykezelt fogvatartottak képezhetősége nem tér el az átlag populációtól, de elengedhetetlen aktuális pszichés állapotuk figyelemmel kísérése, folyamatos nyomon követése, melynek változása befolyásolja produktivitásukat, részvételüket a programban.25 Az első csoport a gyógyító-nevelő, pszicho-szociális, valamint drog-prevenciós csoport tagjai. Elsősorban a szociális integráció/reintegráció előkészítéséről, megalapozásosáról szól,

másodsorban

a

munkaerő-piaci

integráció/reintegráció

előkészítéséről,

megalapozásáról, majd a célcsoporttagok motivációjának növeléséről, végül a meglévő készségek szinten tartásáról, fejlesztéséről. A kiemelt projekt által nyújtott szolgáltatások nem terápiás jellegűek, a gyógyító tevékenységtől elkülönülnek. A reintegrációs szolgáltatásokat nyújtó szakemberek együttműködnek a büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi munkatársaival (a gyógyító feladattal megbízott külsős szakemberekkel). A speciális csoportokban elhelyezett fogvatartottak esetében különösen fontos szerepet kaphatnak a tréningek és csoportos készségfejlesztő foglalkozások. Kiemelkedőek lehetnek azok a tréningek, foglalkozások, melyek a fogvatartottak életmódjának, önállóságának fejlesztésére, készségei szinten tartására irányulnak.26 A második csoport a kényszergyógykezeltek csoportja. A programba bevonható kényszergyógykezeltek nagy része korábban tartós munkaviszonnyal rendelkezett, illetve néhányuknak az alapfoknál magasabb iskolai végzettsége is van, de betegségük miatt jelenleg megváltozott munkaképességűek vagy

25

Gáspár Márton Kelet-magyarországi területi koordinátor. Miben ugyanaz, miért más? a TÁMOP 5.6.3. tevékenységei: feladatok, felelősségek Eloadas GasparM. TÁMOP 5.6.3. Nyitó Gáspár Márton.ppt (letöltés ideje: 2015. 03. 20.) 26 Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 20. o.

24

munkaképtelenek, így a szakképzésbe való bevonásuk alacsony létszámmal és alapfokú vagy betanító képzésekbe reális. A szolgáltatások célja elsősorban a társadalmi reintegráció elősegítése azon kényszergyógykezeltek esetében, akik nem tartós elhelyezést nyújtó intézménybe kerülnek a kényszergyógykezelés után. Akik esetében szociális otthoni elhelyezés a várható kimenet, az intézményi foglalkoztatásra történő alkalmassá tétel és a szociális otthoni tartózkodásra történő felkészítés a fő cél, a megmaradt társas kapcsolatok ápolásának fenntartásával.27

5.5 Fogvatartottaknak nyújtott szolgáltatások az intenzív utógondozás során Szociális ügyintézés keretében többféle módon tudnak segíteni a rászorulóknak például iratpótlás, lakhatási lehetőségek, szociális, társadalombiztosítási ellátásokhoz és jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférés (nyugdíj, intézményi elhelyezés) és gyámügyi, gyermekvédelmi ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás. Komplex esetkezelés vagy egyéni tanácsadáson belül segítő beszélgetéseket tartanak, családi kapcsolatokat állítanak helyre, jóvátételi programok előkészítését, szervezését, megvalósítását (IMEI-ben ez nem valósul meg), önsegítő csoportok facilitását szervezik meg, Egyéb egyéni tanácsadást vagy tájékoztatást adnak a pártfogó felügyelő tevékenységről, civil és egyházi szervezetek tevékenységéről. Illetve önkéntes és/vagy sorstárssegítőket vonnak be ebbe a foglalkozásba. A csoportos foglalkozások főbb feladata a készség és képességfejlesztő csoportok- életviteli készségek szinten tartása, javítása, helyi közösség érzékenyítéseterületi műhelymunka, jóvátételi programok szervezése. Resztoratív érzékenyítő csoport az IMEI-ben nem valósul meg 28 Helyreállító eljárások fogalma Magyarországon nem ismeretlen, legfőképpen a jog területén használatos. A gyakorlatban szerzett tapasztalatait elemezve Wachtel (1997) szerint resztoratív 27

Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 21. o. 28 Gáspár Márton Kelet-magyarországi területi koordinátor. Miben ugyanaz, miért más? a TÁMOP 5.6.3. tevékenységei: feladatok, felelősségek Eloadas GasparM. TÁMOP 5.6.3. Nyitó Gáspár Márton.ppt (letöltés ideje: 2015. 03. 20.)

25

eljárások azok, amelyek az egyént visszavezetik a közösségbe, és segítségével a közösségek visszanyerik összetartó és gondoskodó erejüket.29

29

Konfliktuskezelés/A resztoratív gyakorlatok elméleti háttere. A tananyag az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” című programja keretében készült. http://mediacio.forum.ofi.hu/e-learning/lecke6_lap1.html

26

7. Összefoglaló Dolgozatom céljául tűztem ki a TÁMOP 5.6.3-12/1-2012-0001 kódszámú „A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje” című kiemelt projekt bemutatását. Célom elérése érdekében részletesen tanulmányoztam az interneten fellelhető projektismertetőt és önálló kutató munkám során kérdőívet és interjút készítettem a témával kapcsolatban. A kérdőívből arra a következtetésre jutottam, hogy a legtöbben ismernek büntetés

végrehajtási

intézetből

szabadult

embert

és

észrevettek

negatív

megkülönböztetést velük szemben, sőt ők maguk is elítélnek egy volt fogvatartottat és nem szívesen alkalmaznák munkaerőként. Míg a teljes értékű újrakezdés kérdésében szinte azonos százalékkal döntöttek a nemleges és az igenlő válasz mellett. A kérdőív kitöltők többsége szerint szükség lenne utógondozási és személyiségfejlesztő programokra, azonban sajnálattal tapasztaltam, hogy csak kevesen ismerik a TÁMOP 5.6.3-12/1-2012-0001 kódszámú projektet. Dolgozatom eredményeként arra a következtetésre jutottam, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a reintegrációra és az arra rászorult emberekre. Hiszen egy kis összefogással a sok elutasítás mellett kaphatnak némi reményt. Remélem, hogy ez a nagyszerű projekt minél több büntetés végrehajtási intézetbe eljut és sok sikeres tapasztalattal és még több foglalkoztatottal tovább működhet a jövőben is. Szeretném dolgozatomat ajánlani azoknak, akik bizonytalanok esetleg nem hisznek az újrakezdés lehetőségében. Hiszem, hogy mindenkinek jár még egy esély. Ezt a lehetőséget megtalálhatják a TÁMOP 5.6.3-12/1-2012-0001 kódszámú projektben és csak a fogvatartottakon múlik, hogy kinyújtják a kezüket, hogy segítséggel el tudják érni álmaikat, amit esetleg a büntetést megelőzően dédelgettek vagy elfordulnak a lehetőség elől és alkalmi munkából élnek esetleg munkanélkülivé válnak, legrosszabb esetben pedig a tehetetlenség árnyékában visszakerülnek valamelyik büntetés végrehajtási intézetbe.

27

Felhasznált irodalom, internetes források 1. CITATUM http://www.citatum.hu/szerzo/Julius_Fucsik 2. Dézsi Gabriella Melinda Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában. Budapest, 2009. december 18. On-line: afsz_szocpol_tajek_eszkoztar_dezsigabriella.ppt (letöltés ideje: 2015.03.01.)

3.

Dr.

Henczi

Lajos

főosztályvezető,

Foglalkoztatáspolitikai

és

Munkaügyi

Minisztérium. A társadalmi (re)integráció fogalmának értelmezése munkaerő-piaci szempontból. Budapest.

http://members.chello.hu/menhely.alapitvany/links/bme.htm

(2004. október 1.) 4. Gáspár Mihály Márton előadása a Miskolci Egyetemen 5. TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához Miskolci Egyetem 62.oldal 6. Élet a börtön után: Rabok legyünk (újra), vagy szabadok? http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/elet-a-borton-utan-rabok-legyunkujra-vagy-szabadok-140590 (2008. április 29) 7. Képtelenség új életet kezdeni a börtön után http://www.hir24.hu/elet-stilus/2015/03/12/keptelenseg-uj-eletet-kezdeni-a-borton-utan/ (2015. március 12.) 8. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 5. o. 9. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt,

28

projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 6. o. 10. Közös Memorandum a Társadalmi Befogadásról Magyarország jim_20031205magyar_kormany_070508.pdf (letöltés ideje: 2015.03.16.) 11. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető

TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001

Nemzeti

Munkaügyi

Hivatal

Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 6. o. 12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja. Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK Rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/pdf/2007/fse/ce_ 1081(2006)_hu.pdf (2006. július 5.) 13. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 7-8. o. 14. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 8. o. 15. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 8-9. o.

29

16. Gáspár Márton Kelet-magyarországi területi koordinátor. Miben ugyanaz, miért más? a TÁMOP 5.6.3. tevékenységei: feladatok, felelősségek Eloadas GasparM. TÁMOP 5.6.3. Nyitó Gáspár Márton.ppt (letöltés ideje: 2015. 03. 20.) 17. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 9. o. 18. Gáspár Márton Kelet-magyarországi területi koordinátor. Miben ugyanaz, miért más? a TÁMOP 5.6.3. tevékenységei: feladatok, felelősségek Eloadas GasparM. TÁMOP 5.6.3. Nyitó Gáspár Márton.ppt (letöltés ideje: 2015. 03. 20.) 19. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 16. o. 20. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 16. o. 21. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 16-17. o. 22. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 18. o. 23. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt,

30

projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 18-19. o. 24. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 19-20. o. 25. Gáspár Márton Kelet-magyarországi területi koordinátor. Miben ugyanaz, miért más? a TÁMOP 5.6.3. tevékenységei: feladatok, felelősségek Eloadas GasparM. TÁMOP 5.6.3. Nyitó Gáspár Márton.ppt (letöltés ideje: 2015. 03. 20.) 26. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 20. o. 27. Tördelő: Zsidik Katalin A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt, projektismertető támop-5.6.3-12/1-2012-0001 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Komáromi Róbert főigazgató. NMH Digitális Nyomda Budapest, 2013., 21. o. 28. Gáspár Márton Kelet-magyarországi területi koordinátor. Miben ugyanaz, miért más? a TÁMOP 5.6.3. tevékenységei: feladatok, felelősségek Eloadas GasparM. TÁMOP 5.6.3. Nyitó Gáspár Márton.ppt (letöltés ideje: 2015. 03. 20.) 29. Konfliktuskezelés/A resztoratív gyakorlatok elméleti háttere. A tananyag az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” című programja keretében készült.

http://mediacio.forum.ofi.hu/e-

learning/lecke6_lap1.html Kép forrása: Merényi Dániel/tudtad-e.blog.hu

31