Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola

Pedagógiai Programja

2013-2018

1

TARTALOM BEVEZETŐ ISKOLÁNKRÓL

5. oldal 6. oldal

NEVELÉSI PROGRAM

6. oldal

I.

Pedagógiai alapelveink

II.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

III.

VI.

15. oldal

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

V.

11. oldal

Kulcskompetenciák fejlesztése; kiemelt fejlesztési feladatok

IV.

6. oldal

27. oldal

Az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

30. oldal

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

31. oldal

VII. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

33. oldal

1. A tanítási órák

33. oldal

2. A tanítási órán kívüli tevékenységek

36. oldal

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

41. oldal

4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése

41. oldal

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

42. oldal

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

45. oldal

7. A szociális hátrányok enyhítése

46. oldal 2

8. Hátrányos helyzetű tanulók kudarcainak csökkentése

46. oldal

VIII. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai IX.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

X.

54. oldal

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

XI.

47. oldal

56. oldal

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

XII. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

57. oldal 59. oldal

XIII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételi és átvételi szabályai

62. oldal

XIV. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

63. oldal

HELYI TANTERV I.

A tanulók létszámadatai

65. oldal

I.1.

Tárgyi-dologi feltételek

66. oldal

II.

A NAT 2012 bevezetése, a választott kerettanterv, az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények

67. oldal

III.

Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja 75. oldal

IV.

Az egész napos iskola nevelési programja

105. oldal 3

V.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

VI.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

105. oldal

107. oldal

VII. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma, értékelésének, minősítésének formája VIII. Országos kompetencia mérés

107. oldal 122. oldal

IX.

A csoportbontás szervezésének elve

125. oldal

X.

A tanulók fizikai állapotának mérése

126. oldal

XI.

Az iskola egészségnevelési programja

130. oldal

XII. Az iskola környezeti nevelési programja

140. oldal

XIII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

187.oldal

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

189. oldal

4

Mottó: „ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

BEVEZETŐ Az iskola bemutatása Szabadszállás városban a közoktatás funkcióját a Petőfi Sándor Általános Iskola látja el. Az iskola alapításának idejét pontosan nem tudjuk, de feltételezhető, hogy az 1600-as évek elején már volt tanítás. Feljegyzéseink 1715 óta vannak a „szabadszállási református egyházban,” ahol a debreceni mintájú nevelés és oktatás volt érvényben a XIX. sz. közepéig, s a 18. sz. végén algimnázium is volt. Az 1814-ig tartó időszak volt az iskolaépítés hőskora. 1819. a városi rangra emelkedés utáni egyik legbecsesebb emlékünk, hogy Petőfi Sándor tanulmányaiból fél évet iskolánkban töltött. 1854-ben vezették be a vasárnapi vagy ismétlő iskolát, 1858-tól folyik politechnikai oktatás. A már lebontott lány iskola 1906-ban, a fiúiskola 1907-ben épült. 1919. szeptemberében kezdte meg működését az Állami Polgári Fiú és Lányiskola, mely akkoriban „körzeti” feladatokat is ellátott. A 20-as években (1922-től a katolikus elemi iskola is működött, s 1850-1920-ig az izraelitáknak is volt felekezeti iskolája). A 20-as évek Gazdasági Népiskoláját is beszámítva 5 féle iskolában folyt a tanítás.

5

1848. július 1-jével Szabadszálláson is megszűnt az iskolák széttagoltsága, megtörtént az államosítás a felekezeti iskolák összevonásával A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő szabadszállási polgároknak!

Preambulum Az iskola hivatalos elnevezése: Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola Az iskola alapfeladatának tekinti a beiskolázási körzetébe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozását. E feladat megvalósítása érdekében az intézményben 8 évfolyamos általános iskola és speciális tantervű 2 összevont osztály működik. Mivel az itt élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagy mértékben eltér, ezért a nevelő és oktató munka ehhez igazodik. Tanórán és tanárón kívül igyekszik segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt feladatnak tekinti a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Petőfi Sándor Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

6

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat, mert a gyermekek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: • tanuló és tanuló, • tanuló és nevelő, • szülő és nevelő, • nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tanulók alapkészségeinek fejlesztése érdekében a bevezető és kezdő szakasz után az 5-6. évfolyamon folytatjuk a nem szakrendszerű oktatást, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra,

a

technikára

vonatkozó

–

ismereteket

közöl,

melyek

megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, 7

- az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, melynek során együttműködünk a szülőkkel, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, ezért gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, - gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról, biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését, tárgyilagos, több oldalú ismeretek közlését, mely nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellet sem, - lehetőséget nyújtunk fakultatív hit- és vallásoktatásra. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - a szülők közösségével, - igyekszünk

lehetőséget

teremteni

arra,

hogy

iskolánk

életéről,

tevékenységéről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat az óvodával és közművelődési intézményekkel,

8

- nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe el, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

- humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

9

> nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, > a természet, a környezet értékeit, > más népek értékeit, hagyományait, > az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom,) együttélését biztosító szabályokat, - felkészültté válik a családi életre, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

5.

Az egyenlő bánásmód követelményeit betartjuk.

10

Az egyenlő bánásmód követelménye alapján intézményünkben minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértését, úgy kell orvosolni, hogy az ne járjon más gyermek, tanuló jogainak sérelmével, s az orvoslás törvényes keretek között

történjen.

Nem

minősül

az

egyenlő

bánásmód

követelménye

megsértésének a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha a törvényes célok érdekében a szükséges eszközök alkalmazásával történik. Úgy kell nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben a gyermek, tanuló mindenek felett álló érdeke érvényesüljön.

II.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1.

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2.

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. az egészséges és kulturált életmód iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása.) Az 11

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3.

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5.

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6.

Kulturált

magatartás

és

kommunikáció

a

közösségben.

Udvariasság,

figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és

önfegyelem.

Közösségi

érzés,

áldozatvállalás.

Törekvés

az

előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7.

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: A nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9. A határokon túl kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre,

a

közösségi

tevékenységekre.

Törekvés

a

demokrácia

érvényesítésére. 11. Azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a

12

változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint a kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges ismeretek, képességek részletezésére az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, társadalmi beilleszkedéshez és munkához. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszerek két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

13

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés. Ösztönzés.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés.

Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

-

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

A követendő egyéni és csoportos minták - Felvilágosítás kiemelése aa betartandó magatartási normákról. közösségi életből. - Vita. -

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákja a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés- oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Ezen belül elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tanterveiben megfogalmazott követelményeknek, - rendelkezik olyan

bővíthető

biztos

ismeretekkel,

készségekkel

és

jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, és a mindennapokban gyakorolja is ezeket, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát 14

illetően, - ennek

érdekében

képességeinek

megfelelően

teljesíti

tanulmányi kötelezettségét, - pályaorientációja képességének és teljesítményének megfelelő. Sajátos nevelési igényű tanulók: 1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a mentálisan sérült gyerekek egyik csoportját képezik. Számukra speciális osztályokat működtetünk. Az ezekbe való bekerülés az iskola és a szülő kérésére a szakértői bizottság véleménye és az igazgató határozata alapján történik. 2. Magatartási és tanulási zavarral küzdők Azokat a gyermekeket, tanulókat, akik beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdenek integrált oktatásban részesítjük, s számukra fejlesztő pedagógusi segítséget nyújtunk a szakértői javaslatok alapján. III. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE; KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskolai műveltség tartalmát meghatározza a kompetenciák rendszere. Sok kompetencia fedi egymást, a műveltségi területek, tantárgyak tartalmazzák a kompetenciák fejlesztését Kiemelt feladat, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás 15

folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcs-kompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntés-hozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák és azokon belül a kiemelt fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Fejlesztési feladatok

Színterek

Anyanyelvi kommunikáció

Szókincs Kommunikáció szóban és írásban Információfeldolgozás

Magyar nyelv és irodalom órák, az iskolai élet minden területe

Idegen nyelvi kommunikáció

Szókincs Funkcionális nyelvtan Szóbeliség

Idegen nyelvi órák

Alapműveletek Mértékegységek Problémamegoldás Bizonyítás Természettudományos Gyakorlatias ismeretek Tudásalkalmazás kompetencia Ember és természet kölcsönhatása

Matematika, fizika, kémia órák

Digitális kompetencia

Számítógépes alkalmazások Elektronikus média használat Információkeresés

Informatika órák Könyvtárhasználat

Hatékony önálló tanulás

Tanulási stratégiák Informatika alkalmazása Önálló ismeretfeldolgozás

Minden tantárgynál, napközi, tanulószoba

Szociális és

állampolgári

kompetencia

Matematikai kompetencia

Természetismeret, biológia, kémia, fizika, földrajz órák, tanulmányi kirándulások

16

Normatudat Magatartási szabályok ismerete

Osztályfőnöki órák, történelem órák, az iskolai élet minden területe.

Kezdeményezőképessé A pénz világában való tájékozódás g és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Művészi önkifejezés Kulturális sokféleség megismerése

Osztályfőnöki óra, technika óra, matematika óra, informatika óra Ének, rajz, technika órák, dráma órán

17

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik a tanulók kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. A tanulóknak rendelkezni kell azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjanak. Képesek legyenek megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

Idegen nyelvi kommunikáció Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, - értést és - alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek 18

és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a meg-felelő segédeszközöket. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, érté-kekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mű-szaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az 19

elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő isme-retekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és ért-se saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája érté-kelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és 20

társadalmi részvétel érdekében el-engedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, ásrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozásokpénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 21

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai meg-ismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a meg-őrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A kiemelt fejlesztési feladatok Az iskola kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az előzőekben megfogalmazott értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük ,hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük , sorsuk és életpályájuk alakításában . Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák 22

a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Az iskolának a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és fel-nőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségek Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára is 23

nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, ha-nem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségneve-lés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Különös figyelmet kell fordítanunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Élet-módjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meg-határozóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése 24

magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanul-ni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, téma-feldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni llemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt lyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítsa, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. z iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő ki-választásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség 25

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges élet-módra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) ki-alakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny rész-vételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy élet-pályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön-és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez el-engedhetetlenül szükséges a szociális és 26

állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munka-képesség). IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ez a tevékenységünk akkor lehet sikeres, ha az iskola együttműködik a szülőkkel. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink 1.

A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, s mindennapi életben ezek alkalmazása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve egyéni tanulási módszerek által az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulás tanítása Feladata: Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. 4.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása és 27

gyakorlása. 5. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 6. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A tanulásban, a kitűzött célok elérésében a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 7. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: -

A hazaszeretet érzésének felébresztése.

- A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, emlékeinek megbecsülése, ápolása, tisztelete. - Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl.: a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minőssége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 8. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvétel. 9. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikai szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai 28

polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. 10. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka, a gyerekek által végzett tanulás fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Minden tanuló a saját képességeinek megfelelően teljesítsen a tanulásban. 11. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. 12. Környezettudatosságra való nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 13. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. 29

Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olya feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. 14. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, a mindennapos testmozgás gyakorlása. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, és az iskolai és otthoni életvitelben történő gyakorlása. V. ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 1.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.

2.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 30

3.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret és biológia tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az iskola a szülők közösségével együttműködve

végzi,

valamint

fontos

partner

ebben

a

munkában

a

diákönkormányzat is.

31

A tanulók közösségi fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autónóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének

tudatos

tervezése,

és

folyamatos

megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, 32

viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. VII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási, tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a., A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b., A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c., Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez igazodjon. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik. Célok az alapfokú nevelés-oktatás szakaszaiban. Az 1-2. évfolyam bevezető szakaszában és 3-4. évfolyam kezdő szakaszában nevelőoktató munkánk célja, hogy: 33

> Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. > Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. > Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. > Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. > Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. > Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. > Erkölcsös életre nevelés Célok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam ) szakaszában. Nevelő-oktató munkánk célja, hogy: > Folytassa az első-második szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. > A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. > Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. > Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. > A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú , kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. > A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően 34

készítse fel a továbbtanulásra. > A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. > Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. > Erkölcsös életre nevelés Feladatok: A bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkájában. > A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. > A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. > Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. > Alapozza meg a tanulási szokásokat. > Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. > Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. > Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyerekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. > Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket. > Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. > A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. > A bevezető és a kezdő szakasz folyamán a legalacsonyabb minősítést elért tanulónál meg kell találni a sikeres tanulmányokat akadályozó tényezőket és intézkedni kell a sikeres továbbhaladás érdekében. > Erkölcsös életre való nevelés Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában

35

Nevelő-oktató munkánk feladata, hogy: > Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. > A tanulási tevékenységek közben önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. > Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. > Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. > Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ennek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. > A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. > A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. > Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. > Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is, késztessen

más

népek

hagyományainak,

kultúrájának,

szokásainak,

életmódjának megismerésére, megbecsülésére. > Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. > Erkölcsös életre való nevelés 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a, Hagyományőrző tevékenységek > Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:  1956. október 23-án, 36

       

1849. október 6-án (DÖK), 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a magyar nyelv napján, február 14-én, (felelős: humán munkaközösség), április 11-én, a költészet napján (felelős: humán munkaközösség), április 22-én, a Föld napján (reál munkaközösség), június 04-én a Nemzeti Összetartozás napján (felelős: humán munkaközösség), a 8. osztályosok ballagása kor.

> Minden év februárjában a Talentum alapítvány támogatására gálaműsort és bált rendezünk. > Német diákcsereprogram: ennek keretében 1998 óta minden évben átlagosan 15 hetedik évfolyamos tanulónk családja májusban 5 napra az idegen nyelv gyakorlása és a német kultúra megismerése céljából a testvériskolából német tanulókat fogad. Majd az ezt követő tanév szeptemberében a magyar diákok utaznak ki 5 napra Németországba a fogadott tanulók családjaihoz. Ennek költségét nagy részben a fenntartó viseli, ez az utaztatás, a belépők, a kirándulások alatt elfogyasztott étkezések. A családok biztosítják a szállást, a reggelit és részben a költségeket. Ez a lehetőség a családokat sem terheli meg túlzott mértékben, miközben gyermekeik használható gyakorlati nyelvtudást és ismereteket szerezhetnek. b, Diákönkormányzat > A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. > Évente 1 alkalommal „diákparlamentet” tartunk, ahol a diákok az igazgatósággal eszmét cserélnek (majális). c, Napközi otthon, tanulószoba > A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik, illetve ha a gyerek körülményei megkövetelik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek 37

számára igénylik. d, Diákétkeztetés > A napközi otthonban felvett tanulók napi háromszori étkeztetésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola működtetője által megállapított étkezési díjakat a RÓNÁBAN kell befizetni. e, Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások > Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. => Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó

tanulók

képességeinek

fejlesztésére

felzárkóztató

órát

szervezünk. =>Az 5-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére

a

gyenge

eredményt

elérő

tanulók

részére

képességfejlesztő órákat tartunk magyar nyelv, matematika és idegen nyelv

tárgyakból.

További

tehetséggondozó

és

felzárkóztató

foglalkozások indításáról és - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f, Iskolai sportkör > Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 38

g, Szakkör > A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h, Versenyek, vetélkedők, bemutatók > A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgy, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. a versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

i, Kirándulások > Az iskola nevelői az 1-8. osztályok számára évente maximum 2 tanítási napon, szervezhetnek kirándulást. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j, Erdei iskola > Táborszerű, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások szervezhetők, melyeken főleg egy-egy tantárgyi, tanórán feldolgozott

téma

elmélyítése

történik.

Az

erdei

iskolai 39

foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k, Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás > Egy-egy tantárgy néhány, tanórán feldolgozott témájának elmélyítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A (2. i, j, k) pontokra érvényes, hogy az ott szerzett ismereteket a tanulóktól nem lehet számon kérni, az évközi értékelésbe és az év végi minősítésbe nem számíthatók be. l, Szabadidős foglalkozások > A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. m, Iskolai könyvtár > A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n, Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata > A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. 40

o, Hit- és vallásoktatás > Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, melyet felvált a 2013-14-es tanévtől a tanórai keretben megtartásra kerülő hit- és erkölcstan oktatása felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamtól kezdődően.

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: > Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a szakértői bizottság szakvéleményét kérjük, > szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, > a kis létszámú első osztály - szükség szerint, a lehetőségek függvényében, > az egyéni képességekhez igazodó tanóra, tanulás megszervezése, > a nívócsoportos oktatás, > felzárkóztató órák, > a napközi otthon, > a tanulószoba, > a felzárkóztató foglalkozások, > a nevelők, a szülők és a tanulók személyes kapcsolatai, > a családlátogatások, > a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: > az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, > a nívócsoportos oktatás, 41

> a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, > a tehetséggondozó foglalkozások, > az iskolai sportkör, > a szakkörök, > a versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), > a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), > az iskola könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, > a továbbtanulás segítése. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a, A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b, Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: A veszélyeztetett gyerekekkel: =>A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel: egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. =>A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. => Drog- és bűnmegelőzési programok. 42

=> Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. =>Szociális

ellátások

számbavétele

(ingyenes

étkeztetés,

ingyenes

tankönyvtámogatás). A hátrányos helyzetű gyermekekkel: =>A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének

figyelemmel

kísérése

és

adott

esetben

javaslattétel

a

változtatásokra (pl: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakemberek bevonásával vagy önismereti csoport kialakítása, személyiségfejlesztő eljárások stb.). =>A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén. => Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Az intézmény valamennyi gyermekére: => Általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. => A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása. => A diákönkormányzattal való kapcsolattartás. => A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság lehetőségének ismertetése, (tábor, művelődési házak stb.). => Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete! A megvalósítás stratégiája: Személyi feltétel: 1 fő pedagógus látja el a Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködve a feladatokat. Pedagógusaink rendszeresen részt vesznek szakmai továbbképzéseken. c, Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásnak az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladati a 43

gyermek- és ifjúságvédelem területén: => fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók fejlődését veszélyeztető problémáit, => meg kell keresni a problémák okait, => segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, =>jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d, A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: => nevelési tanácsadóval, => gyermekjóléti szolgálattal, => családsegítő szolgálattal, => polgármesteri hivatallal, => gyermekorvossal, védőnővel, => továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e, Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: => az indulási hátrányok csökkentése, => a differenciált oktatás és képességfejlesztés, => a felzárkóztató foglalkozások, => a tehetséggondozó foglalkozások, => a továbbtanulás segítése, => a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek), => egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, => a családi életre történő nevelés, => a napközis és a tanulószobai foglalkozások, 44

=> az iskolai étkezési lehetőségek, => az egészségügyi szűrővizsgálatok, =>a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli szabadidős tevékenységek, szünidei programok), => a szülőkkel való együttműködés, => tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatásokról. 6. Tanulási kudarcnak kitett, sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: =>A szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján, a kis létszámú első osztály indítása szükség és lehetőség szerint, =>az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban O az információszerzés és - feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusba alkalmazás) képességeinek fejlesztése, O a kommunikációs képességek (pl. műfajismeret, nyelvhelyessé, helyesírás, hétköznapi helyzetekben) erősítése, O a szociális kompetenciák fejlesztése, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás, => a napköz otthon, => a tanulószoba, => az egyéni foglalkozások fejlesztő pedagógusokkal, => logopédiai foglalkozások, => felzárkóztató foglalkozások az 1-3. osztályban a felzárkóztatásra szoruló tanulóknak, 4-8. osztályban a második vagy több alkalommal évismétlő tanulóknak, => az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, => a továbbtanulás irányítása, segítése.

45

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: =>az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, => a felzárkóztató órák, => a napközi otthon, => a tanulószoba, => a diákétkeztetés, => a felzárkóztató foglalkozások, =>az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, => a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, => a szülők a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, => családlátogatások, => szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, => a törvényi előírásoknak megfelelő és a fenntartó által biztosított ingyenes tankönyvellátás, => az integrált felkészítés biztosítása. 8. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló fontos alapelveink: => legyenek egyértelmű, világos szabályok számunkra, =>a hátrányos helyzetű gyermekek teljesítményével kapcsolatos elvárásaink legyenek reálisak, => pozitívan álljunk hozzá az eredményeikhez, eredménytelenségeiket, hibáikat toleráljuk, => segítsünk azoknak a képességeiknek, készségeknek felfedezésében, kibontakoztatásában, ahol sikereket érhetnek el (sportolás, művészetek (tánc, 46

dráma, rajz) kézművesség szabadidős programok), => a pedagógus személye, viselkedése életvitele követendő modell legyen számunkra, => hagyjuk, hogy az interakciós kapcsolatokban a gyermek adhasson, a bennük lévő pozitív energiákat mozgósítsuk, => legyen sok dicséret és kevés dorgálás, => minden gyermek kapjon személyre szóló feladatot, amelynek elvégzését ellenőrizzük, értékeljük, ha lehet, rendezzünk kiállítást belőlük.

VIII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI - tanító - tanár - napközis tanító, tanár - osztályfőnök - munkaközösség vezető Tanító: Általános szakmai feladatok: A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel Az egyes jogok biztosítása Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Részletes szakmai feladatok: Alapfokú nevelési-oktatási feladatok A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok A tanulók értékelése Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok Munkához szükséges ismeret megszerzése Informatikai eszközök használata 47

Tanár : Általános szakmai feladatok: A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel Az egyes jogok biztosítása Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Részletes szakmai feladatok: Alapfokú nevelési-oktatási feladatok A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok A tanulók értékelése Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok Munkához szükséges ismeret megszerzése Informatikai eszközök használata Napközis tanár Általános szakmai feladatok: A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel Az egyes jogok biztosítása Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Részletes szakmai feladatok: A napközis foglalkozást tartó tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai A tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok Munkához szükséges ismeret megszerzése Informatikai eszközök használata Osztályfőnök: Az osztályfőnök az osztályközösség pedagógus vezetője. Az osztályfőnököt az igazgató határozott időre bízza meg. Az osztályfőnök egyedi módon segíti a tanulók iskolai életét, munkáját. 48

A pedagógiai programban rögzített elveknek megfelelően neveli az osztály tanulóit, figyelemmel kíséri személyiségük fejlődését. Tájékoztatja a tanulókat az őket érintő határozatokról, szabályokról, illetve a munkatervben szereplő feladatokról. Igazolja, és esetenként engedélyezi a tanulók távollétét. Segíti az osztálya által elvállalt rendezvények megszervezését, lebonyolítását. Az osztály javaslatainak figyelembe vétele után - az osztályozó konferencián a kollégákkal egyeztetve - minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát. Segíti a tanulók együttműködését, a DÖK munkáját. Az osztályfőnök segíti a tanárok és az iskolavezetés kapcsolatát az osztállyal. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Ellátja az osztállyal kapcsolatos adminisztratív teendőket, azaz vezeti és ellenőrzi: az anyakönyvet, az osztályozó és haladási naplót tanulói hiányzásokat és azok igazolásait az év eleji és év végi statisztikai lapokat a továbbtanulással kapcsolatos iratokat Rendszeres adminisztratív kötelezettségek:  a tanulók személyi adatainak beírása, év eleji összesítések - szeptember 15-ig  anyakönyv kitöltése - tanulói adatváltozáskor, legalább félévente  az érdemjegyek beírásának és a haladási napló kitöltésének ellenőrzése havonta  az ellenőrző könyvek - tanulók által történő - megfelelő vezetését ellenőrzi legalább havonta  a tanulói hiányzások összesítése - havonta  bizonyítványok kitöltése - az éves munkaterv szerint  év végi összesítések - a tanévzáró értekezletet megelőző munkanapig  Közreműködik a tanórán kívüli foglalkozások meghirdetésében és szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, esetleges segélyezésére. 49

 Az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart fenn az osztályában érintett szülőkkel  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az esetleges problémákat és azok okait igyekszik időben feltárni. Ha szükséges, értesíti a szülőket és/vagy az iskola vezetőségét.  Az éves munkatervben meghatározott időben szülői értekezleteket és fogadó órákat tart.  Segíti az osztály szülői közösségének együttműködését.  A gyermek otthoni hátterének pontosabb megismerése céljából - szükség esetén - családot látogat. Pedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: A nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; A nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; A gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; Közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; A gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: Ismerje a Petőfi Sándor Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; Az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa; 50

Az iskola éves munkarendjében vagy a heti eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges, Az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), Szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A feladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: A tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre (ezt legalább havi bontásban, elektronikus formában az iskola hálózatának megfelelő helyén kell elhelyezni); A szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; Szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, Közművelődési tevékenység szervezése; Az évfolyam dolgozati és vizsgarendszer működtetése (pl: a tanulók féléves, éves tudásszintjének ellenőrzése.) A tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; A szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; Az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; Az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia, a tanítási órákra a jelzőcsengetéskor el kell indulnia. A bezárt tantermek kulcsát a portán lehet elkérni. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkezésben való közreműködés. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: 51

A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Munkaközösség vezető A munkaközösség tagjai maguk közül vezetőt választanak, akit az igazgató bíz meg határozott időre a munkaközösség vezetői feladatok ellátásával. A munkaközösség-vezető tevékenységéről köteles beszámolni az őt megválasztó munkaközösségnek, valamint az igazgatónak és az igazgatóhelyetteseknek.

A munkaközösség-vezető irányítja és szervezi a szakmai munkaközösség munkáját. Havonta munkaközösségi összejövetelt szervez. Összeállítja a munkaközösség éves munkatervét. Elosztja az éves munkatervben szereplő feladatokat. Az éves munkaterv alapján elkészíti a munkaközösség havi munkatervét. Megszervezi az lebonyolítását.

iskola

szaktárgyi

versenyeit,

illetve

felügyeli

azok

Figyelemmel kíséri, szorgalmazza és segíti az országos, megyei, területi, kistérségi, és városi versenyekre történő jelentkezéseket, a versenyekre való felkészítést és nyilvántartja a fontosabb versenyeredményeket. A munkaközösség-vezető képviseli a munkaközösséget az iskolavezetőségben. Részt vesz a szakmai iskolavezetőségi értekezleteken. Összefoglaló értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről. Előadja a munkaközösség aktuális és tervezendő eszköz- és anyagigényeit. Az éves költségvetés elkészítésekor javaslatot tehet a szakmai előirányzat felhasználására. Felelős az - átadás átvételi jegyzőkönyvvel és aláírással - átvett eszközökért, letéti állományért. Javaslatot tesz a szükséges selejtezések megejtésére. 52

A munkaközösség-vezető - szaktárgya vonatkozásában - ellenőrzi a szakmai munkát. Figyelemmel kíséri a munkatervekben meghatározott feladatok ellátását; az esetleges mulasztásokról, illetve azok okairól az igazgatóságot tájékoztatja. A szakos társak óráit - előre tervezett rend szerint (ellenőrzési terv) látogathatja, ilyen esetben tapasztalatait írásban rögzíti, illetve meglátásait a kollégával röviden megbeszéli. A tanév folyamán figyelemmel kíséri a szakos társak - elfogadott ütemtervek szerinti - előrehaladását. Indokolatlanul nagy vagy a tanév sikeres lezárását fenyegető eltérés esetén értesíti az iskola vezetőségét és felkéri az érintett kollégát módosított ütemterv benyújtására. Ellenőrzi a tanulók rendszeres értékelését, a nagydolgozatok időben történő megíratását és kijavítását. Ellenőrizheti a szakos társak munkáját, munkafegyelmét; szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgatóság felé. A szakos társak vonatkozásában javaslatot tehet a jutalmazás mértékére, illetve véleményt mondhat a béremelésről és a kitüntetésre való felterjesztésről. A munkaközösség-vezető törekszik a szakmai színvonal megóvására, illetve emelésére. Javaslatot tesz a hosszasan hiányzó szakos társ szakszerű helyettesítésére. Tantervi kísérletek végzése esetén, joga azok felügyelete és kiértékelése. Javaslatot tehet a szakos társak szakmai továbbképzésének ütemezésére. Véleményt nyilváníthat új szakos társ felvételével, illetve kinevezésével kapcsolatban. A munkaközösség-vezető segíti az igazgatóság munkáját. Az éves munkaterv szeptemberi leadásán túl, havi bontásban tájékoztatja az illetékes igazgatóhelyettest a munkaközösségét érintő programokról. (havi munkaterv) Az igazgató vagy helyettesei kérésére, jelenlétükben vagy írásban értékeli a szakos társak szakmai munkáját, munkafegyelmét és - szakmai indokok alapján - javaslatot tesz jutalmazásuk mértékére. A szakos társak véleményének kikérése után, az igazgatóság részére összeállítja az illető tantárgy következő évi fakultációs kínálatát. Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében. 53

Felkérésre képviseli az iskolát és a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon és megbeszéléseken. Tanítás nélküli tevékenységre.

munkanapok

esetében

javaslatot

tesz

a

szaktanári

IX. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATO PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal. 54

-

-

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; 55

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. X.

A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 56

7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. XI.

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, az egyéni haladásról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 57

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a, Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerés, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b, Szülői értekezlet

Feladata: ♦ a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, ♦ a szülők tájékoztatása => az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, => az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, => a helyi tanterv követelményeiről, => az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, => saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, (a titoktartási kötelezettség betartatásával) => az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, => az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, => a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatójához. c, Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. 58

(Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás). d, Nyílt tanítási nap Felkínált lehetőség. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e, Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. XII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, 59

- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI TANTÁRGY VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és GYAKORLATI gyakorlat 60

Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

Magántanulók esetében a szülő kérheti a készségtantárgyakból való vizsgázás alóli felmentést. Ezek a tantárgyak az ének, a rajz, a technika és a testnevelés.

61

XIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a 62

vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. XIV. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 63

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

64

-

I.

HELYI TANTERV

Létszám adatatok

2012. október 1. statisztika alapján tanulói létszám: 482 tanuló Tanulócsoportok száma: 21 A pedagógiai program teljesítéséhez 35 + 4 (általános iskola és a nevelési tanácsadó) álláshely áll rendelkezésünkre. Pedagógusok:

34 fő + 3 fő

2013. 01.01-től:

37 fő, mert a nevelési tanácsadó az iskola irányítása alá került

Egyéb munkakörben foglalkoztatottak: - ügyvitel:

1 fő

- pszichológus

1 fő

A férfi-nő kollégák aránya a nők javára billen. A szakos ellátottság jó. A NAT szellemének megfelelő, a műveltségterületekhez igazodó korszerű ismeretek megszerzése folyamatos. A Közoktatási törvény erre vonatkozó előírásokat tartalmaz, amit anyagi elismerés követ. Ezért fontos, hogy a nevelőtestület az intézmény egészének érdekében döntsön a továbbképzések támogatásáról. Nevelőink évek óta szakmai munkaközösségekben dolgoznak. Minden évben fogadunk főiskolai hallgatókat több hetes iskolai gyakorlatra, akiknek a nevelők szakmai igényességgel nyújtanak segítséget. I. 1. Tárgyi-dologi feltételek Az iskola épületének legfőbb jegyei: A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak nevelése-oktatása egy tömbben, a város központjában lévő Kálvin- téri épületekben folyik. A hely frekventáltsága ellenére tágas, zárt sport - és játszóudvar biztosítja a gyerekek szabad levegő és mozgásigényének kielégítését. Az épületek kora és állapota igen különböző. Az un. 65

Fiú iskola a legrégibb, 1907-ben épült. 1973-ban került átadásra a „régi új iskola” 8 tanterme, s ennek szerves részeként épült meg a tornacsarnok 1979-ben. 2 tantermet öltözővé kellett átalakítani. A legújabb, 13 tantermes épületszárny 1984-ben készült el, melyből 2 tanteremnek lett más funkciója, 1 nevelői szoba, 1 az igazgatóság és az ügyvitel irodái. 1993-ban vásárolta meg az önkormányzat a „Göbölyös féle” házat, melyben a speciális tagozat 2 osztálya kapott helyet. Időközben az alsó tagozatos osztály, valamint másik két osztály tanterem hiány miatt a „Diákotthonba” nyert elhelyezést. A Tóthéktól vett ingatlanból jelenleg az udvart tudjuk hasznosítani. Maga az épület felújítása jelentős összegeket igényelne, de kiváló lehetőség lenne tanórán kívüli tevékenységre pl. DÖK, szakkörök stb. Az épületek komfortfokozata jó, gázzal működő központi fűtéses minden épületünk, azonban a régi épület állapota – a folyamatos karbantartás ellenére – nagy felújításra szorul. Nem tanterem típusú funkcionális helység a gyakorlókert és a technika tanításának épülete a Rákóczi téren. Felszereltsége megfelelő, de állandó bővítésre szorul. A régi óvoda alatti volt ebédlőt tornaszobaként használjuk. A program céljaihoz rendelt infrastruktúra. Oktatási eszközök (szertárak) a./ A tornaterem melletti sportszertár b./ Kémiaszertár c./ Fizikaszertár d./ A folyosó részeiből kialakított történelemszertár A testnevelés, fizika, kémia, technika és biológia tantárgyak oktatásához viszonylag megfelelő eszközök állnak rendelkezésünkre. Szükség van azonban ezek kiegészítésére, továbbfejlesztésére is a jövőben. Az eredményes, NAT követelményeknek megfelelő számítástechnikai oktatást az iskola épületében meglévő géppark teszi lehetővé. A könyvtárhasználat ismereteinek átadásához, valamint a többi tantárgyoktatáshoz is önálló könyvtár tanterem áll a 66

rendelkezésünkre.

II.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK,

KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI

A helyi tanterv 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 

1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára



2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit a helyi tantervünk szabályozza.

3. A köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,

4. A Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első és az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:

67

5. az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;

6. míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszerveznünk nevelő-oktató munkánkat.

Az érvénybe lépő tantervek 2013. szeptemberétől: Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

2013/2014 NAT 2012

2007

2007

2007

NAT 2012

2007 2007 2007

2014/2015 NAT 2012 2015/2016 NAT 2012

NAT 2007 2007 2012 NAT NAT2 2007 2012 012T

NAT 2012 NAT 2012

NAT 2007 2007 2012 NAT NAT 2007 2012 2012

2016/2017 NAT 2012

NAT 2012

NAT 2012

NAT NAT NAT 2012 2012 2012

NAT 2012

NAT 2012

6.

7.

8.

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. NAT 2012 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson, valamint a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról szerint felhasználható többletórakeretből emelt szintű angol nyelvoktatásra 5-8. évfolyamig heti 2 órát biztosítunk: 68

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma Hány órával lett lett megnövelve a megnövelve a szabadon tervezhető órák szabadon tervezhető óraszámából? órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

2 óra

2. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

2. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

2 óra

3. évfolyam

Informatika

1 óra

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

2 óra

4. évfolyam

Informatika

1 óra

5. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

0,5 óra

5. évfolyam

Történelem

0,5 óra

5. évfolyam

Informatika

1 óra

5. évfolyam

Angol tagozat (többletórakeret)

2 óra

6. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

6. évfolyam

Történelem

1 óra

6. évfolyam

Angol tagozat (többletórakeret)

2 óra

6. évfolyam

Matematika

1 óra

7. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

7. évfolyam

Matematika

1 óra

7. évfolyam

Kémia

0,5 óra

7. évfolyam

Földrajz

0,5 óra

69

7. évfolyam

Angol tagozat (többletórakeret)

2 óra

8. évfolyam

Matematika

1 óra

8. évfolyam

Technika

1 óra

8. évfolyam

Fizika

0,5 óra

8. évfolyam

Biológia

0,5 óra

8. évfolyam

Angol tagozat (többletórakeret)

2 óra

1. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

2. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia A változat Kémia B változat Fizika B változat Ének-zene A változat

3. A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez

tartozó

órakeret

meghatározására.

Természetesen

úgy

állapítottuk meg a felosztást,

4. A helyi tantervekben előírt tananyag és követelményrendszer az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakra lebontott tantárgyi struktúrákban, a kötelező és választható tanórai foglalkozások keretében, tanórán kívüli 70

tevékenységek körében valósul meg

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom

7+2

7+1

6+2

6+2

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4+1

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

0+1

0+1

Informatika Szabadon tervezhető

2

2

3

3

25

25

25

25

órakeret Rendelkezésre álló órakeret

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom

4+0,5

4+1

3+1

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem

2+0,5

2+1

2

2 71

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1+0,5

2

2

1+0,5

1+0,5

2

1

1

1

1

1

1

1

0+1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

0+1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető

2

3

3

3

Rendelkezésre álló

28

28

31

31

órakeret Tantárgyi engedélyezett többletórakeret (osztálybontás, tanóra)

3

3

4

4

emelt szintű angol

2

2

2

2

Maximális – túl nem léphető

31

31

35

35

20

20

21

21

51

51

56

56

1

1

1

1

Biológia - egészségtan Földrajz Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és

1

népismeret Vizuális kultúra Informatika

órakeret

– tanórai időkeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

72

2013/2014-es tanév NAT 2013-as BEVEZETÉSE Osztályok,

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Történelem Ember és társ. Etika Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Informatika Környezetis. Természetis. Fizika Biológia, Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Hon és népismeret Dráma és tánc/Hon és népismeret Rajz Mozgókép és médiaismeret Technika, életvitel és gyakorlat Test. és sport Tánc Osztályfőnöki Összesen: Kötelezően választható órák Osztályfőnöki Informatika Egészségtan Hon és népismeret

1. évf. NAT 2012

2. évf. NAT

3. évf. NAT 2007

4. évf. NAT 2007

5. évf. NAT

6. évf. NAT

7

8,5

8

8

4

4

4

4

2

2

2,5

2,5

3 4 1

3 4

3 3,5

3 3,5

1

1

1

1 1,5

1 1,5

1

1,5 1,5 1

1,5 1,5 1

4 1

4,5

4

3 4

1

1

1 1

0,5 1 2

2

1

1

1

1

2 1

7. évf. NAT 2007

8. évf. NAT 2007

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

3

3

5

5

2,5

2,5

23

23

20

22,5

1 26

25

25

25

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1 0,5 0,5 73

Mozgókép és médiaismeret Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Választható órák Emelt szintű angol Óratervi órák Összesen

0,5 2

0,5 0,5

25

23

2 25

20,5

2 28

2 28

0,5

0,5

2 28,5

2 28,5

Az órakeretet minden évben a tantestületi döntés alapján az igényeknek és szükségleteknek

megfelelően

használjuk

fel:

differenciált

képességfejlesztésre,

tehetséggondozásra, csoportbontásra, egyéni foglalkozásra.

Modulok tantárgyba illesztése: Felső tagozat kifutó évfolyamain: Biológia – Egészségtan Rajz – Mozgókép és médiaismeret Ének – Hon és népismeret

A 2013-14-es tanévtől kezdődően iskolánkban 2 új önálló tantárgy kerül bevezetésre:  Hon- és népismeret az 5. évfolyamon heti egy órában

 Hit- és erkölcstan vagy erkölcstan az 1. és 5. évfolyamon a 2013-14-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben, melyek közül a gyermek azon az oktatáson vesz részt kötelezően, amelyet a szülő írásbeli nyilatkozata alapján választott. Az Erkölcstan/Hit és erkölcstan értékelése a többi tantárggyal megegyező módon történik, az iskola pedagógiai programja szerint.

 Választott tantárgyak esetében a szülői nyilatkozat egy tanévre szól, azon módosítani a tanév során nem lehet. 74

III.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTŐ PROGRAMJA

A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 4. § 25. pontja szerint: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 4. § 2. pontja szerint: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok: Sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók nappali rendszerű, általános

műveltséget

megalapozó

iskolai

oktatása.

Ellátási

forma:

gyógypedagógus által végezhető. Sajátos nevelési igényű (értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb

pszichés

fejlődési

zavarral

-súlyos

tanulási,

figyelem-

vagy

magatartásszabályozási zavarral- küzdő) tanulók különleges gondozás keretében történő

ellátása.

Ellátási

forma:

habilitációs-rehabilitációs

foglalkozások

gyógypedagógusok által végezhető.

75

Fejlesztő foglalkozásra jogosult (az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesítő, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal

küzdő,

közösségbe

való

beilleszkedése,

továbbá

személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényű tanulók ellátása. Egyes esetekben, szülői kérésre, szakértői javaslatra középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek is kerülhet a tagozatunkba. Ellátási forma: fejlesztő foglalkozások gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pedagógusok által végezhető. Helyzetelemzés A Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola évek óta ellátja a tanulási nehézséggel, tanulási zavarral küzdő tanulókat. A fejlesztő- és a habilitációs-rehabilitációs foglalkozások szükségét igazolja, hogy a gyermekek nem egyenlő esélyekkel indulnak az iskolai életben –különböző szintről kezdik az iskolát– a szocializáltság, az értelmi képesség és a részképesség területein. Minden évben megkezdik tanulmányaikat olyan gyerekek, akik több támaszt, segítséget, egyéni fejlesztést igényelnek. Ezen diákok részére nyújt segítséget iskolánk a fejlesztő órákkal. A foglalkozások tervezésekor célzottan a gyermekek egyéni problémáit szem előtt tartva állítjuk össze a sokféle módszer közül a számukra legmegfelelőbbet. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei: 1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai, megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, 76

– diszortográfia, – diszkalkulia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. 1.1. A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. Kiemelt figyelemben részesüljenek a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet.

77

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, 2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. 2.1. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. 78

2.2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. 2.2.1. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés,tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló íráskivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. 2.3. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, 79

egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai

műveletek

használatára,

az

ismeretszerzés,

a

tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás

tanulóknál

általában

hiányzik

a

matematikai

érdeklődés,

elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. 80

2.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. A fejlesztés feladatai –

team

munka

keretében

gyógypedagógiai,

pszichológiai,

szakorvosi

együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, b) pszichoterápia, 81

c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, e) önértékelési képesség fejlesztése, f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Sajátos

nevelési

igényű

gyermekek/tanulók

különleges

gondozásának

jogszabályi alapjai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 32/2012. (X.8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelésének irányelve (2013. augusztus 1.) ENYHE

FOKBAN

ÉRTELMI

FOGYATÉKOSOK

TAGOZATÁNAK

PROGRAMJA A tagozat tanulóinak összetétele: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető

gyengébb

funkcióképessége,

illetve

a

kedvezőtlen

környezethatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Tanulóink legalapvetőbb jellemzője az értelmi funkciók sérülése enyhe fokban. A tényleges értelmi fogyatékosok mellett megtalálható a határeset és a többnyire kedvezőtlen szociokulturális tényezők következtében létrejött mentálisan retardált ( lelassult értelmi fejlődésű ) gyerekek is. Egyes esetekben, 90

82

szülői kérésre, szakértői javaslatra középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek is kerül a tagozatunkba. Tanulóink között lehetnek olyanok, akiknél az értelmi fogyatékosság mellett más fogyatékosság is fellelhető. Leggyakrabban a beszédfogyatékosság társul az értelmi fogyatékossághoz. Gyakori tanulóinknál az érzelmi-akarati fogyatékosság. A nevelésükhöz szükséges feltételek: - a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, - speciális tanterv, tankönyv és más segédletek Alapelvek és célok Tagozatunk nevelésfilozófiája: Gyermekeink sérülésük ellenére is az épekkel azonos jogokkal bírva, egészségi állapotuktól függően eljuthatnak egyéni segítséggel, egyéni fejlődési tempóban képességeik kiteljesedéséhez. Morális alapelvek: Alapelveink- a fogyatékos gyermek: Ember - aki sajátos értelmi képességű. Ember - aki sajátos személyiségfejlődésű érző, gondolkodó és cselekvő lény. A fogyatékos gyermeknek minden más gyermekekkel közös emberi tulajdonságai és jogai vannak sajátos egyénisége kibontakoztatására és elfogadására. A fogyatékos és nem fogyatékos gyermek ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. A gyógypedagógus: A pedagógusra általánosan jellemző tulajdonságok, elvárások mellett hangsúlyosan odafigyel - a tanulók pozitív tulajdonságaira, - a felnőttekhez fűződő kötődésre, - érzelemviláguk gazdagságára, - azokra a képsségelőnyökre, amelyek aktivizálása dinamikusabb fejlődést eredményezhet. Így a kis sikereknek együtt örülve tudja optimálisan fejleszteni tanulóit. 83

A szülő: Szeretnénk, ha a szülők együttműködnének velünk. Ha bármely téren pozitív hozzáállást mutatnak, elfogadjuk azokat. Igyekszünk elősegíteni, hogy: - gyermekük másságát elfogadják, - gyermekeik gondozását helyezzék előtérbe, - próbálják elfogadni és betartani a Házirendbe foglaltakat, - igényeljék a pedagógus segítő szándékát, - közösségi életünkben vegyenek részt (kapcsolattartás). Pedagógiai cél: A másság elfogadására nevelés. A habilitációra irányuló, egyénre szabott fejlesztés révén a gyerekek képességeinek maximális kibontakoztatása, önálló életvitelre történő nevelés. A gyermeket eljuttatni egyéni teljesítőképessége csúcsára. Első helyen szerepel a tanulók képességfejlesztése, a habilitás, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Céljaink között kiemelt helyen szerepel: - a képességfejlesztés a kedvező létszámú összevont csoportokban, - differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során, - hiányosan működő képességek korrekciója, terápiás eljárások alkalmazása a magatartási zavart mutató tanulók esetében, - személyiség gazdagítása az önelfogadással, mások elfogadásával, a toleráns magatartással, - általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, - lehetőséget biztosítunk adott esetben a tehetség kibontakoztatására. A tagozat működésének leírása 1. Szociológiai helyzetkép Tanulóink jelentős része a társadalom perifériáján élő, alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A szülők közül sokan tartoznak a 84

munkanélküli szegények, vagy a létminimum határán élők közé. Egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, szeretetre, biztos kapcsolatokra vágyó gyermek. 2. A tanulóink fogyatékosságából adódó sajátos személyiségfejlődésnek főbb jellemzői és ebből adódó sajátos feladataink. Valamennyi fogyatékosság közös jellemzője a társadalomba (az általános iskolába) való beilleszkedés nehezítettsége. Gyermekeink fogyatékossága a központi idegrendszer korai károsodása miatti mentális képesség sérülésére vezethető vissza. Sajnos ez irreverzibilis folyamatot eredményez, amely a személyiségfejlődés egészét és a társadalmi beilleszkedés folyamatát speciálissá teszi. Az oktathatóság és a fejlesztési szükséglet miatt fontos a gyermek megismerési igény. Melyek indokolttá teszik: - a korrekciós irányultságunkat - alacsony osztálylétszámokat - egyéni foglalkozást - a pedagógiai munka gyakorlatiasságát a tapasztalatszerzésre és motivációra alapozó oktatás - speciális - képi és kézzelfogható módszerekkel - az ösztönző, óvó-, -védő légkör megteremtését, - a tananyag elsajátításához szükséges több idő biztosítását. 3. Közösségfejlesztés Aktívan részt veszünk az iskola rendezvényein, azok előkészületeiben. Osztályszintű programokat is szervezünk: kirándulásokat, tanulmányi sétákat, kulturális programokat, ünnepélyeket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek több oldalról megismerjék egymást, ezzel is elősegítve egymás elfogadását. 4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyerekek többsége hátrányos helyzetű családokból származik, és többen közülük veszélyeztetett, ezért kiemelt fontosságú feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem.

85

Napi kapcsolatban állunk az iskola gyermekvédelmi felelősével és a családsegítő szolgálat munkatársaival. Igyekszünk a szülőkkel rendszeres kapcsolatot tartani gyermekeik érdekében. A szociális hátrány enyhítése érdekében keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gyerek és családjaik mindennapi életük gondjait enyhítik. Ezzel is elősegítjük az esélyegyenlőséget. 5. Szülők és pedagógusok kapcsolattartása A szülők és pedagógusok együttműködési formái: szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt nap, családlátogatások, iskolai rendezvények. Szükség esetén is bármikor felvesszük a szülőkkel a kapcsolatot. 6. Kapcsolattartás a többségi osztályban tanító pedagógusokkal - tájékoztatás a tagozaton folyó munkáról - az óralátogatási lehetőség biztosítása - módszertani segítségnyújtás

86

SPECIÁLIS TANTERVŰ OSZTÁLYOK ÓRATERVEI

A több óraterv a tanévenkénti csoportok összevonásának megfelelően teszi lehetővé a szükséges óraterv kiválasztását. Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2. évfolyamai számára

1. osztály Magyar nyelv és irodalom

K Ö 4

Matematika

2

Környezetismeret

1

Közös-közvetlen

2. osztály K

Ö

4

4

4

2

2

2

1

1

1 1

1

Rajz és kézművesség

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

Testnevelés és sport

3

3

Ének-zene

Összesen 20

Rehabilitációs óra Összesen:

20

3

3

23

23

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló 87

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-4. évfolyamai számára

1. osztály K Ö

4. osztály K Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Matematika

2

2

3,5

2

Környezetismeret

1

1

2

1

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

Rajz és kézművesség

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

Testnevelés és sport

3

3

Összesen

20

22,5

3

Rehabilitáció

Összesen:

23

3,375

25,875

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

88

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-4. évfolyamai számára

2. osztály K Ö

4. osztály K Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3,5

4

Matematika

2

2

3

2

Környezetismeret

1

1

1,5

1

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

Rajz és kézművesség

1

1,5

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

2

Testnevelés és sport

3

3

Összesen Rehabilitációs óra

Összesen

20

3

22,5

3,375

23

25,875

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

89

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 3-4. évfolyamai számára

3. osztály K Ö Magyar nyelv és irodalom

4

Matematika

2

Környezetismeret

1

4

4. osztály K Ö 3,5

4

2,5

3

2

0,5

1

1,5

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

Rajz és kézművesség

1

1,5

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

2

Testnevelés és sport

3

3

Összesen Rehabilitációs óra

Összesen

20

3,0

23

22,5

3,375

25,875

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

90

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-3. évfolyamai számára

1. osztály K Ö

3. osztály K Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Matematika

2

2

2,5

2

Környezetismeret

1

1

1

0,5

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

Rajz és kézművesség

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

Testnevelés és sport

3

3

Összesen 20 Rehabilitációs óra

Összesen

3,0

23

20 3,0

23

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

91

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-3-4. évfolyamai számára

1 . K osztály Ö

3. osztály K Ö

4.osztály K Ö

Magyar nyelv és irodalom

3

5

2,5

3,5

3

5

Matematika

2

2

2,5

3,5

3

3

1,5

1,0

Környezetismeret

0,5

1,0

1

1,5

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

Rajz és kézművesség

Összesen

Rehabilitációs óra

Összesen

20

20

22,5

3

3

3 ,375

23

23

25,875

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

92

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-3. évfolyamai számára

2. osztály K Ö

3. osztály K Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Matematika

2

2

2,5

2

Környezetismeret

1

1

1

0,5

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

Rajz és kézművesség

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

Testnevelés és sport

3

3

Összesen 20 Rehabilitációs óra

Összesen

3

23

20 3

23

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

93

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-4. évfolyamai számára

1. osztály K Ö

4. osztály K Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Matematika

2

2

3,5

3

Környezetismeret

1

1

1

1

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

Rajz és kézművesség

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

Testnevelés és sport

3

3

20

22,5

Összesen

Rehabilitáció

Összesen

3

3

23

25,5

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

94

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2-3. évfolyamai számára

2. osztály

1. osztály Ö

K Magyar nyelv és irodalom

3

K

Ö

5

3. osztály Ö

K

2

5

Matematika Környezetismeret Közös-közvetlen

6

1,5 2

2

3

1

1

1

3

1,0

1

Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek

0,5 1

Testnevelés és sport

13

Összesen: Rehabilitációs óra

Összesen:

20 3

23

20 3

20 3

23

23

Jelmagyarázat: K: közvetlen

Ö: önálló

95

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-3-4. évfolyamai számára

2. osztály

3. osztály

K

Ö

K

Ö

Magyar nyelv és irodalom

3

5

3

Matematika

2

2

Környezetismeret

1

1

4. osztály K

Ö

5

2,5

5,5

1,5

3

1,5

3,5

1

0,5

0,5

1,5

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

0,5

Rajz és kézművesség

1

1

2

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

2

Testnevelés és sport

3

3

3

Összesen 20 Rehabilitációs óra

Összesen:

20

3

23

3

23

22,5 3,375

25,875

Jelmagyarázat: K: közvetlen

Ö: önálló

96

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2-4. évfolyamai számára

2. osztály

1. osztály

4. osztály

K

Ö

K

Ö

Magyar nyelv és irodalom

4

4

2

6 3 3

5,5

Matematika

2

2

1

3

3

Környezetismeret

1,0

1,0

0,5

1

Ö

K

1,5

1,5

Közös-közvetlen Ének-zene

0,5

Rajz és kézművesség

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

Testnevelés és sport

3

Összesen 20 Rehabilitációs óra Összesen:

20

3

23

22,5

3

23

3,375

25,875

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

97

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-3. évfolyamai számára

2. osztály K Ö

3. osztály K Ö

4

4

Matematika

2

2

Környezetismeret

1

4 4 2 2 1 1

Magyar nyelv és irodalom

Közös-közvetlen

1 1

1

Rajz és kézművesség

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

Testnevelés és sport

3

3

Ének-zene

Informatika Összesen 20 3

20 3

Rehabilitáció

Összesen

23

23

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

98

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 5-6. évfolyamai számára

5. osztály K Ö

6. osztály K Ö

Magyar nyelv és irodalom

3

3

3

3

Történelem

1,5

1

1

1

Matematika

3

2

2

2,5

Természetismeret

1

1

1

1

-

1,5

Földrajz

-

-

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

Rajz és kézművesség

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1,5

1,5

Testnevelés és sport

2,5

2,5

Osztályfőnöki

1

0,5

Összesen

22,5

22,5

Rehabilitációs óra

3,375

3,375

Összesen

25,875

25,875

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

99

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 7-8. évfolyamai számára

7. osztály

Magyar nyelv és irodalom

8. osztály

K Ö 3

2

2

K Ö 3

1,5

1

Matematika

1 1,5 2,5

Informatika

0,5

Természetismeret biológiai, egészségtan

1,0

1

1

1

1

1

Történelem

71 Fizika Természetismeret

2

2

2,5

0,5 0,5

1,0

^1 Kémia 0,5 1 Földrajz

1

0,5

0,5

0,5

Közös-közvetlen Ének-zene

1

1

Rajz és kézművesség

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1,5

Testnevelés és sport

2,5

2,5

Osztályfőnöki

1

1

Összesen

25

25

Rehabilitációs óra Összesen:

3,75 28,75

3,75 28,75

Jelmagyarázat: K: közvetlen Ö: önálló

100

IV.

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Célok és feladatok Az egész napos foglalkoztatás rendszere az iskolai nevelő-oktató munkánknak szerves része. Fő feladata, hogy a tanórai és a tanórán kívüli nevelő hatások egységes rendszerré váljanak. Ennek érdekében az egész napos iskola osztályban dolgozó pedagógusok a nevelőmunka tervezésében és megvalósításában szorosan együttműködnek egymással és a szülőkkel. Az egész napos iskola célja elsősorban a tanulási illetve szabadidős tevékenység szervezése, irányítása. Hozzájárul, hogy az egész napos foglalkoztatásban részesülő gyerekek életkoruknak megfelelő szinten - sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait; - legyenek képesek társas kapcsolataik kialakítására, a társakkal való együttműködésre; - legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre; - legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlesztő, önálló felhasználására. Általános fejlesztési követelmények Egészséges fejlődés segítése Az iskolaotthonos nevelés segítse elő a helyes higiéniai, testápolási, tanulási és szabadidős

szokások;

az

egészséges

fejlődéshez szükséges

mozgás,

testedzés

gyakorlatának; a helyes napirend szerinti életvitel kialakítását. Az alkalmazott munkaformák ösztönözzék a gyerekek társas, közösségi kapcsolatainak kialakulását; biztosítsák a gyakorlat megszerzését a felelősi munkáik vállalásában és teljesítésében, önkiszolgáló munkában; tegyék lehetővé a hagyományok, szokások kialakítását. A pedagógus vezesse rá a tanulókat a legcélszerűbb tanulási módszerre, sajátíttassa el velük a gondolkodva tanulás technikáit, fokozza az önállóságot, indítsa el a tanulókat az önművelődés útján. Segítse a tanulásban problémákkal küzdőket, a sajátos nevelési igényű tanulókat, támogassa a tehetségek kibontakozását. 101

Az iskolaotthonos nevelés biztosítsa a szabadidős tevékenységek segítségével a pihenést, az önálló kulturált szabadidő-töltés képességének kialakítását és fejlesztését. Élményként éljék meg a gyerekek a különböző szabadidős tevékenységek, az önálló tanulási technikák, egyes tantárgyak sajátos technikájának elsajátítását. Az egész napos iskola felépítése A nevelési és oktatási célok, feladatok és követelmények hatékony megvalósítása érdekében nevelőink a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Speciális oktatási formánk ez alsó tagozaton, melyet felmenő rendszerben a 2013-2014. tanévtől a felső tagozatban is szeretnénk kiépíteni, mely a tanóra és tanórán kívüli tevékenységeket is magába foglalja. Ez arra kínál lehetőséget, hogy a szabad időben naponta együtt átélt élmények oldottabbá tegyék a tanítási órák légkörét. Alsó tagozatban két tanító irányításával, délelőtti és délutáni váltásban történik a közismereti és készségtárgyak tanítása. Gyermekeink kiegyensúlyozottak, nyugodtak, hiszen nem teszi zaklatottá napjaikat az állandó tanóraváltás. Egy-egy területtel mélyrehatóan foglalkozhatnak, nem kell megszakítani a megkezdett tevékenységet, mert más tanóra következik. A délelőtti és délutáni tanítás közötti időt tartalmas tevékenységekkel töltjük ki (néptánc, sport, felzárkóztatás, könyvtárlátogatás, kiállítások megtekintése, szervezett báb- és színházlátogatás). Ez az oktatási forma biztosítja, hogy a tanulók egyenletes terheléssel alaposan elvégezzék napi feladatukat, így nem szükséges az otthoni tanulás. Csak a hét végén viszik haza táskájukat, így biztosítjuk, hogy a szülők folyamatosan figyelemmel kísérhessék gyermekük iskolai munkáját, fejlődését. Felső tagozatban tervezzük felmenő rendszerben az egész napos oktatás bevezetését az alsó tagozatra épülve, annak folytatásaként. Itt az osztályfőnök és minimum 4 szaktanár összehangolt, tervszerű munkamegosztásban végzi a tanulók fejlesztését, oktatását, ugyanúgy mint alsóban: a délelőtti és délutáni tantárgyi órákon, illetve a tervezett gyakorló, és pihenő időben.

102

Tervezésnél legfőbb szempontunk, hogy a szabad idő biztosítsa a tanulók pihenését, mozgásigényük kielégítését, egyéni érdeklődésük kibontakozását. Lehetőség szerint az osztályfőnökkel töltsék az ebédidőt, a pihenés egy részét, legyen lehetőségük átbeszélni a napi eseményeket, problémákat kötetlen formában. Fontosnak tartjuk, hogy a szabad idős tevékenységek vezetésében a tervszerű nevelői kezdeményezés párosuljon a gyerekek választásával, képessé váljanak szabad idejük (fejlődésük szempontjából kedvező) önálló felhasználására. Az ilyen formában tanító nevelők kötelező óraszámába a tanóra és szabadidős tevékenységek irányítása egyaránt beletartozik. Munkakörük komplex. Többféle tevékenység közben ismerhetik meg a gyerekeket, gyakorolhatnak rájuk hatást, így nevelő és gyerek között kedvezőbb, mélyebb kapcsolat alakulhat ki. Az egész napos iskola szervezése A pedagógusok irányítják a felkészülést a tanítási óráikra, így rendszeresen szerezhetnek tapasztalatokat tanítási óráik hatékonyságáról. Nagyobb az esély arra, hogy a tanítási folyamat egységessé váljék. A tantárgyak megosztása a két vagy több nevelő közös együttműködése, döntése alapján történik. Befolyásolhatja egyéni érdeklődés, felkészültség, spec. kollégium, műveltségi terület továbbtanulás, továbbképzés. A napirend, ill. órarend kialakításának az a legcélszerűbb változata, amelyben a magyar, matematika, környezetismereti/természetismereti tantárgyak tanítási órái délelőttre kerülnek. Ez a tantárgyi rendszer óraszámaiból és a napközis tevékenység óraszámaiból tevődik össze. A pedagógusok a kerettanterv útmutatása alapján minden tanévben osztályra szóló tanmenetet készítenek. Belépő tevékenységek Az iskolaotthon tanórán kívüli szabadidős tevékenysége a következőkből tevődik össze: – önálló tanulás (tanulás-irányítás, házi feladat készítése), – heti értékelés (felelősi munkák számonkérése), – kulturális foglalkozások és manuális tevékenységek, kreatív műhely foglalkozásai (báb, tánc, zene, kézműves), 103

– játék, sport, testnevelés, séta (A játék, sport, testnevelés, séta szabadidős tevékenységek során biztosítjuk a tanulók mindennapos sporttevékenységét.) Időbeosztás: 2 hetes ciklusban, naponta 8:00-16:00-ig folyik az oktatás. A tanórák 45 percesek, a szabadidős foglalkozások 60 percesek. Önálló tanulás célja, feladata Az egész napos iskolai rendszer feladata biztosítani, hogy a tanítási órákra valamennyi gyermek az iskolában készüljön fel képességeiknek megfelelően. Segítse elő a hatékony tanulási technikák elsajátítását, továbbá hogy a tanulók képesek legyenek az önálló tanulásra. Az egész napos nevelés járuljon hozzá az önművelési igény kialakításához, elmélyítéséhez, segítse elő, hogy a tanulók képesek legyenek önálló ismeretszerzésre. A feladat eléréséhez szükséges pedagógus tevékenysége A pedagógusok a feladatokat a tanórán adják fel. Követeljék meg ezek önálló lejegyzését, önálló munka idején a szülő szerepét töltsék be. (Ne tanítsanak!) Minden pedagógus saját tantárgyának önálló munkáját szervezze. Annyi feladatot kapjanak a tanulók, amennyit az önálló tanulás ideje alatt maradéktalanul el tudnak végezni. (Ne vigyenek haza házi feladatot a gyerekek!) A tanulás önállóságának bontása 1-4. évfolyamon, iskolaotthonos és napközi otthonos csoportokban 1.o évvégére elérendő: - A tanító irányításával tartsa be a tanulási sorrendet, időtervet - Közösség építés. - A tanulás ellenőrzése: önellenőrzéssel, a pedagógus ellenőrzésével 2. osztály végére elérendő: - Leckefüzet önálló vezetése (felelős ellenőrzésével) - Tanulási sorrend közös megbeszélése, kialakítása - Szóbeli és írásbeli leckék megfelelő sorrendjének felállítása - Szabályok, memoriterek tanulási technikájának alkalmazása - Környezet tantárgy tanulásának alkalmazása - Tartalom mondásának felépítése 104

- Helyesírási Szabályzat alkalmazása 3. osztály végére elérendő: - Időterv, sorrend önálló felállítása - Leckefüzet önálló vezetése - A nyelvtanulás technikájának megtanulása - Tanulópárok önálló együttműködése - Tartalom önálló dramatizálása - Lexikonok önálló használata - Önellenőrzés 4. osztály végére elérendő: - Önálló tanulás: az előző években elsajátított tanulási technikák önálló alkalmazása - Leckefüzet önálló vezetése - Önellenőrzés 5. osztály- 8. osztály - Önálló tanulás, kutatással, kísérletezéssel - Interaktív eszközök használata önálló ismeretszerzésre - Művészeti tevékenységek, érdeklődés alapján - Gazdálkodási, háztartási ismeretszerzés tevékenységgel a szabadidőben, ezzel is elősegítve a pályaorientációt - Társak segítése, részvétel az iskolai környezet alakításában.

V.

Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

A szabadszállási általános iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, technika oktatásához szükséges eszközök). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott 105

az egyes tanárok) határozzák meg. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelezettsége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: * A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. * Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. *

A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

Az iskola más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján – ingyenesen használhatják. A 2013-14-es tanévtől kezdődően az iskola a könyvtár állományából az első évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben térítésmentesen biztosítja a tanulók számára a tankönyveket. (Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről)

106

VI.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. VII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA 1.

Tanulók ellenőrzését értékelését: az iskola pedagógusai folyamatosan végzik.

2. A tanulók iskolai munkáján belül vonatkozik: => A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. => A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egy-egy tárgyból nyújtott teljesítményre. => Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. => A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 3. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi 107

tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (2-8. évfolyam), idegen nyelv, matematika, társadalmi ismeretek (5. és 8. évfolyamon), fizika, kémia, biológia, egészségtan, földünk és környezetünk ellenőrzésénél: « az 1-4. évfolyamon a félév és az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, « a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, « az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Kiemelten fontos feladat a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése. Törekedni kell a szóbeli feleletek mellett a tanulók más formában történő megszólaltatására, pl. vita, beszélgetések, előadás. Az osztályzat helyes megállapításához havonta egy érdemjegy kerüljön a naplóba (lásd táblázat). A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak - fejlődnek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. 108

4. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell végezni az előírt időközönként a tanulók körében: => A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: * Szociometriai vizsgálat a 4., a 6., és a 8. évfolyamban. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. * Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. * A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. => A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: * Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok. * Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. * Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. * Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5. és a 7. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők. Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos nevelők. Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők.

109

5. Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás rendje, a beszámoltatás formája, szerepük az értékelésben, gyakorisága, korlátai

A

Tantárgy

A

Szerepe az

beszámolta

beszámoltatás

értékelésben

tás módja

formája, ideje

(súlya)

Az érintettek

Gyakorisága/ Korlátai

köre (tanulók)

ÍRÁSBAN

Anyanyelv és

Írásbeli

A

Tanóránként

Valamennyi

irodalom Matematika

felelet Egy

rendszeres tanulás

2-3 tanuló

tanóra

óra anyagából

számonkérés 1 X

Röpdolgozat: A rendszeres

Valamennyi

A tantárgyak heti

írásbeli

tanulás

tanuló, vagy

óraszámától

felelet:

számonkérése,

tanulók

függően (1-5 óra)

legalább 2-3

összefüggések

csoportja

legfeljebb hetente,

Idegen nyelv Társadalom-Is meret

(10-15 perc)

óra anyagából. felismerése 1 X

kéthetente,

Természet-

(Füzetben 30 perc 15rögzített)

havonta

Ismeret

Témazáró dolgozat

Összefüggések felismerése,

Valamennyi tanuló

Osztályonként naponta

Tanmenetben rendszerezési és

legföljebb 2

Biológia

tervezett

tantárgyból az

Fizika

időpontokban képességének

Kémia

értékelése 1 X

alkalmazási

szaktanár Koordinálásával.

Földrajz Az iskolában kijelölt tantárgyakb ól

Anyanyelv és irodalom

Diagnosztikus A pedagógiai

Valamennyi

Év elején 110

Matematika

tanuló

Félévkor Év

mérések

munka

a program szerint

hatékonyságának

végén illetve

vizsgálata (pl. az

egy-egy témakör

alapképességek

tanulásának

fejlődésének

megkezdése előtt.

követése, előismeret mérés) Nem értékeljük. SZÓBAN

Valamennyi tantárgy

Szóbeli felelet A rendszeres egy óra tanulásszámok anyagából.

Kivétel: pl.:

Valamennyi tanuló

A tantárgyak heti óraszámától

érése. (A szóbeli

függően (1-5

kifejezőképesség

óra) legalább

testnevelés,

fejlesztése

kéthetente,

informatika

érdekében.) 1 X

háromhetente, havonta.

GYAKOR- Testnevelés LATI TEVÉ-

Technika

KENYSÉGEK,

Rajz

PRODUKTUMOK

Informatika Ének

A tantervben/ Mozgás, tanmenetben előírt.

ügyesség, pontosság,

A befejezett

gyakorlati

munka.

manuális

Bemutatott

képességek

produkció.

fejlődése, alkotó,

Az

problémamegold

alkotás. elkészült

ó képesség,

Bemutatott

algoritmizáló

produkció.

képesség,

Valamennyi

Havonként

tanuló.

legalább egy értékelés.

folyamatszabály ozás képessége, éneklési kultúra, esztétikai és ízlésfejlődés. NINCS ÉRTÉKE-

Tánc és dráma Of. 111

SZÓBAN ÉS Erkölcstan/ Hit ÍRÁSBAN és erkölcstan

Havi

egy jegy

Az Erkölcstan/Hit és erkölcstan tantárgy értékelése a többi tantárgyhoz hasonlóan érdemjeggyel történik. A sajátos

nevelésű

tanulókat

érinti (dislexia, disgrafia, discalculia stb.) a

beszámoltatásnál, értékelésnél is érvényesíteni kell a sajátos pedagógiai eljárásosokat. Az iskola egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatainak értékelésekor az elért százalékos teljesítmény érdemjegyre történő átváltásának paraméterei: (általánosan javasolható paraméterei) Érdemjegy

Teljesítmény

Szöveges értékelés

0-33

Elégtelen (1)

Felzárkóztatásra szorul

34-50

Elégséges (2)

Felzárkóztatásra szorul

51-75

Közepes (3)

Megfelelően teljesített

76-90

Jó (4)

Jól teljesített

91-100

Jeles (5)

Kiválóan teljesített

A beszámoltatás iskolánkban érvényesülő sajátosságai Alapelvek a tanulók beszámoltatásakor, értékelésekor: > Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. > Tantárgytól függetlenül kiemelkedő szerepet szánunk a szép, helyes magyar beszédnek, a kifejezőkészségnek. > A személyiség fejlesztésében az önértékelési képesség kialakítása fontos célunk. > Az önálló tanulás képességének kialakulását tekintjük kiemelt fontosságúnak. > Figyelembe vesszük, hogy a tanuló tudása, képességei, eredményei milyen irányú 112

változást mutatnak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak. > Az

elégtelen

dolgozat

a

tanító,

illetve

szaktanár

útmutatása

alapján

megismételhető, javítható. > A hozzáadott értéket tekintjük a fejlődés legfőbb mértékének. > Az egyes tantárgyak értékelése alól felmentett tanuló értékelését írásos szöveggel végezzük. > A magántanuló a pedagógiai programban a megjelölt tantárgyakból vizsgázik. Az ismeretek számonkérésének követelményei az iskola pedagógiai programjában (helyi tantervében)

meghatározottak

szerint

a

tantárgyi

tantervek

(tanmenetek)

követelményrendszerében részletezettek. 5.1. A tanulói teljesítmény értékelése, minősítése A pedagógus a tanuló teljesítményét előmenetelét tanítási év közben 1-2. évfolyamon (bevezető szakasz) : Az első évfolyamon félévkor és az évvégén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és évvégén a tanuló minősítéséra az iskola pedagógiai programja alapján az érdemjeggyel való osztályozást határozza meg. 3-4. évfolyamon (kezdő szakasz) érdemjeggyel (lehetőség alapján kiegészítve szóbeli, írásbeli értékeléssel) 5-8. évfolyamon érdemjeggyel értékeli (lehetőség alapján kiegészítve szóbeli, írásbeli értékeléssel). Félévkor:3-8. évfolyamon, év végén 2-8. évfolyamon osztályzattal minősítünk. a.) Érdemjegyek és osztályzatok a tanul tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles 113

(5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A 3-8. évfolyamon a félévi értesítőben és a 2-8. évfolyamokon az év végi bizonyítványban a tantárgyakból elért eredményt osztályzattal illetve érdemjeggyel kell minősíteni. A modulok nem képeznek önálló tárgyat, hanem 1-1 műveltségi terület tantárgyaihoz kapcsolódnak. Eredményét sem szövegesen, sem osztályzattal nem értékeljük. A naplóban, bizonyítványban és a törzslapon a „Részt vett” beírással jelezzük az ismeretszerzést.

5.2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái: Alsó tagozatban:1-3. évfolyamon félévkor és év végén és 4. évfolyamon csak szöveges változatot használunk. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 4. év végétől a 8. év végéig a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzák. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök 4. év végétől 8. év végéig az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a./ Példás (5) az a tanuló, aki:

*

a házirendet betartja,

* a tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, * kötelességtudó, feladatait teljesíti 114

* önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, * tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik, * az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, * óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét, *

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

b./ Jó (4) az a tanuló, aki:

*

a házirendet betartja,

* tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, *

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

* feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, *

az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt.

c./ Változó (3) az a tanuló, aki: *

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

*

a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,

*

feladatit nem teljesíti minden esetben,

*

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

*

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

*

igazolatlanul mulasztott,

*

osztályfőnöki intője van.

d./ Rossz (2) az a tanuló, aki: * a házirend előírásait sorozatosan megsérti, * feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, *

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

* társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, 115

*

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

*

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 4. évfolyam végétől 8. évfolyam végéig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök 4. évfolyam végétől 8. évfolyam végéig az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a./ Példás (5) az a tanuló, aki: *

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

*

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

*

tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

*

munkavégzése pontos, megbízható,

*

tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

*

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b./ Jó (4) az a tanuló, aki: * képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, * rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, * tanórákon többnyire aktív, 116

* többletfeladatot, tanórán kívül foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti, *

taneszközei tiszták, rendezettek.

c./ Változó (3) az a tanuló, aki: *

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,

* tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, * felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, * érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, *

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d./ Hanyag (2) az a tanuló, aki: * képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, * az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, *

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

*

feladatit folyamatosan nem végzi el,

*

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

* a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, * félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten => példamutató magatartást tanúsít, => folyamatosan jó tanulmányi eredményt ért el, 117

=> az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy => iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeket, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy => bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

Az iskola jutalmazási formái: a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: => szaktanári dicséret, => napközis nevelői dicséret, => osztályfőnöki dicséret, => igazgatói dicséret, => nevelőtestületi dicséret. b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: => szaktárgyi teljesítményért, => példamutató magatartásért, => kiemelkedő szorgalomért, =>példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c./ Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az a tanuló, aki 8 éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, kapja meg „Az év tanulója” címet, melyért a tárgyjutalmat a ballagási ünnepségen veheti át. d./ Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. 118

e./ Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f./ A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kel foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki => tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy => a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy => igazolatlanul mulaszt, vagy => bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: => szaktanári figyelmeztetés, => napközis nevelői figyelmeztetés, => osztályfőnöki figyelmeztetés, => osztályfőnöki intés, => osztályfőnöki megrovás, => igazgatói figyelmeztetés, => igazgatói intés, => igazgatói megrovás, => tantestületi figyelmeztetés, => tantestületi intés, => tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.

119

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

7. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásnak elvei és korlátai A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és gyarapításának az iskolában alapvető két terepe van: a tanórai és az otthoni munka.

I. A házi feladat fogalma A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet tanítási időn kívül - otthon, tanulószobán - egyéni munkával végeznek el a tanulók. II.

A házi feladat célja A házi feladat célja az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása, önálló feldolgozás, a következő tananyag előkészítése. 120

III.

A házi feladat típusai:

1.) Szóbeli házi feladat a.) tartalmi összefüggések elsajátítása b.) szabályok, fogalmak bevésése c.) házi olvasmányok d.) memoriterek 2.) Írásbeli házi feladat a.) tankönyvi, feladatgyűjteményi feladatok megoldása b.) tesztek, c.) házi dolgozatok d.) másolási feladatok e.) illusztráció készítése f.) kiselőadásra történő felkészülés g) Gyűjtőmunka (pl.: könyvtári, szemléltető eszközök, természetes anyagok stb.) h) Kísérlet (fizikai, kémiai, biológiai változások vizsgálata)

IV.

Elvek és korlátok

A házi feladat: 1.) tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal 2.) mennyisége legyen arányos: a.) az ellenőrzésre fordítható idővel b.) a tanuló terhelhetőségével. 3.) A házi feladat kijelölésében a tanulók érdeklődésében, felkészültségében megmutatkozó egyéni különbségekhez való alkalmazkodás – az oktatás differenciálása – érvényesüljön. 4.) A pedagógus által kiadott házi feladat megfelelően előkészített legyen. 5.) A házi feladat mennyiségénél és minőségénél fokozattan figyelni kell az otthoni munka kiegészítő, ismereteket továbbfejlesztő jellegére. 6.) Az otthoni felkészülésre fordított idő ne haladja meg alsó tagozatban az átlagos 1,5, felső tagozatban a 2,5 órát. 7.) Az ellenőrzés terjedjen ki a házi feladat tényére és tartalmára egyaránt. 121

8.) A házi feladatot a pedagógus egyéni megítélése szerint értékelje. Az otthonra adott feladatok belső arányainak kézbentartása folyamatos koordinációt igényel és ez a pedagógusok feladata, elsősorban felső tagozatosok körében. VIII. Országos kompetenciamérés Az országos kompetenciamérésre minden év májusában kerül sor. Matematikai eszköztudást és szövegértési képességeket mér a teszt. A feladatsorral nem a tudástartalom elsajátítását vizsgálják, nem az adott évi tantervi anyag számonkérése a cél, hanem azt méri, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismeretket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. A szövegértés területén a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez, vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését, vagy a szöveg részeinek és egészének értelmezését várják el a tanulóktól. A matematika eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések, alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége.) A teszt kitöltésére négyszer háromnegyed óra áll rendelkezésre a 6. és 8. évfolyamon egyaránt. A 4. évfolyamos országos mérés a tanulás, az értelmi fejlődés szempontjából alapvető jelentőségű készségek- és képességek diagnosztikus, kritériumorientált felmérését szolgálja. A felmérés az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjed ki: olvasáskészség, íráskészség, számolási készség, rendszerező képesség és kombinatív képesség. A mérés eredménye azt mutatja meg, hogy a tanuló hol tart ezeknek a készségeknek, képességeknek az elsajátításában. A 122

tesztek a gyermekek fejlettségét az optimális használhatóság kritériumához viszonyítva adják meg, öt fejlettségi szint valamelyikébe sorolva: előkészítő, kezdő, haladó, befejező és optimum. Ezeknek a készségeknek, képességeknek fejlődése, állandósulttá válása többéves fejlődési folyamat. Fontos tehát megtudnunk, hogy hol tartanak tanulóink, mekkora utat kell még bejárniuk az optimális szint eléréséig. A 4. évfolyamon három negyvenperces és egy ötperces részből áll a felmérés. Iskolánk rendelkezik mérési szakemberrel, aki megszervezi a mérést, felkészíti a felügyelőtanárokat. Minden év február 28-ig közzé teszik az előző évi mérési eredményeket. Ezek feldolgozása is a mérésért felelős Kolléga feladata, aki a tantestületet is tájékoztatja az elért eredményekről. Ezek ismeretében, amennyiben az iskola nem éri

el az országos átlagot, intézkedési

tervet köteles készíteni. Fontos, hogy a pedagógusok megvizsgálják a tanulók eredményeit, a lemaradóknál fejlesztési tervet készítsenek, s hangsúlyt kapjon a kompetencia alapú oktatás. Csak így érhetjük el az eredmények javulását. Ezt a célkitűzést minden pedagógus függetlenül a tanított tantárgytól magáénak kell, hogy érezze. Előtérbe kell helyezni a készség alapú feladatok megoldását. A közoktatás minőségét meghatározza, hogy mennyire hatékony a tanítási-tanulási folyamat, a hatékonysággal pedig szorosan összefügg a belső és külső értékelés rendszere. A belső értékelés, önértékelés gyakorlata az erőforrások megfelelő elosztásában, a tanári tevékenység fejlesztésében meghatározó szerepet játszik. A külső értékelés, vagyis a külső személyek, testületek által végzett vizsgálatok funkciója pedig az, hogy területi vagy országos szinten képet adjon az oktatásirányítás, az intézményfenntartók számára a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről. A külső mérés így a tartalmi szabályozás egyik fontos tényezőjévé válhat. 123

A

belső

és

külső

értékelések

összhangjának

megteremtése

érdekében

nélkülözhetetlen, hogy az iskolák és fenntartóik az intézményértékelési folyamat során az országos mérési adatokra is támaszkodjanak. Mindezek céljából a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 40.§-a és 99.§-a olyan többletfeladatokat ír elő a közoktatási intézmények, az intézményfenntartók, továbbá az

oktatásért felelős

miniszter számára, amelyek elősegíthetik az országos és intézményi adatok alapján a pedagógiai tevékenység objektívabb megítélését. A Kt. 99.§ (4) szerint országos mérések keretében rendszeresen kell mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, különösen az alapkészségek, képességek fejlődését a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyamon minden tanuló esetében. A Kt. 99. § (3) bekezdés értelmében az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködhet – az oktatásért felelős miniszter felkérése szerint – a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (továbbiakban Hivatal). A Kt. 99. § (7) és a 133.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint a közoktatási feladatkörében eljáró Hivatal minden fenntartónak megküldi a 2007/2008. tanévben végzett országos mérés, értékelés eredményeit, és ha az eredmények alapján valamelyik iskolában intézkedés indokolt, köteles felhívni arra a fenntartó figyelmét. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményessége az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felkérni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. A Kt. 40.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint az intézményi minőségirányítási program végrehajtása során is figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével első ízben a 2008/2009. tanévet értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtása és az országos mérés, értékelés eredményei alapján, figyelembe véve a 124

tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét is. Az értékelés alapján kell majd meghozni azokat az intézkedéseket is, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Az oktatásirányítás szándéka, hogy az egyes iskolák mérési eredményei nagyobb szerepet kapjanak a jövőben, segítve az intézményi eredményesség helyi és országos nyilvánosságát. Ennek érdekében a Kt. 99. § (6) és a 133.§ (5) bekezdése szerint az oktatásért felelős miniszter közzéteszi az országos mérések összesített és intézményekre vonatkozó eredményeit a minisztérium honlapján. Ezzel

a Minisztérium az intézményi és a

fenntartói irányítás megtervezését és a közoktatás eredményessége érdekében megvalósítandó intézkedések kidolgozását szándékozik segíteni. A Kt. 2. számú melléklete tartalmazza a tanulók Mérési azonosítójára vonatkozó rendelkezéseket. Az Országos kompetenciamérésben részt vevő minden tanuló egy 8 karakterből álló Mérési azonosítót kap, amely biztosítja, hogy a mérés kiértékelését végzők előtt a mérésben részt vevő diákok személyes adatai rejtve maradjanak, ugyanakkor az iskolai évek alatt elvégzett országos mérések eredményeiből az egyes diákok fejlődése is nyomon követhető, elemezhető legyen. A Mérési azonosító a személyazonosításra alkalmas adatokkal csak az iskolában kapcsolhatók össze. A 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2. számú melléklete. Tantestületünk felkészült arra, hogy évente elemezze és értékelje az országos kompetenciamérés adatait. A mérés eredményétől függően feladatokat határozzon meg, és annak megvalósításában a tantestület egésze vegyen részt. A 2009/2010-es tanévben megalakult a mérési-értékelési csoport, mérési szakember vezetésével. A csoport és a nevelőtestület több tagja, összesen 11 fő végzett 30 órás tanfolyamot mérés-értékelés témakörben. Az iskolavezetés együtt a mérési-értékelési csoporttal részletes tervet dolgozott ki a mérés során felmerülő problémák megoldására. 125

A munkaközösségek kiegészítik a helyi tanterveket, figyelembe véve a 3/2002. OM rendelet 2. sz. mellékletét a továbbhaladás követelményeivel történő összehasonlítás során. Megtörtént a célok megvalósítását szolgáló intézkedési terv elkészítése. A helyi tantervben lefektetett célok pontosítása az eredményesség javítása érdekében a munkaközösségek feladata. VII. CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSE Informatikát 3-4. évfolyamon csoportbontásban oktatjuk. A csoportok kialakításában az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, az osztályfőnökök és a szaktanárok vagy tanítók vesznek részt, szakmai indokok alapján döntenek. 5-8. évfolyamon az informatikát és a technikát csoportbontásban, az osztályokat 2 csoportra osztva, párhuzamos csoportok kialakításával oldjuk meg. A csoportok kialakításában az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, az osztályfőnökök vesznek részt, szakmai indokok alapján döntenek. Iskolánkban idegen nyelv tanítása során alkalmazunk évfolyam szinten csoportbontást. Az idegen nyelv oktatása a 4 évfolyamon kezdődik. Minden évben a 3. évfolyamon tanuló diákok szüleit írásban nyilatkoztatjuk, hogy gyermeke angol vagy német nyelvet szeretne tanulni. A csoportokat az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, az osztályfőnökök és a szaktanárok alakítják ki, szakmai indokok alapján döntenek. A hit- és erkölcstan, valamint az erkölcstan órát évfolyamonként a szülői nyilatkozat alapján kialakított csoportoknak párhuzamosan szervezzük meg.

IX.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1. A Közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy az általános iskolában, évente két alkalommal ősszel es tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérést a testnevelő tanár, 1-4. évfolyamon az osztályban tanító nevelő végzi el.

126

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, értékelik. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok:

1. feladat: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) Kiinduló helyzet: a tanul az elugró vonal mögött oldalterpeszben áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat:

térdhajlítás – es ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos

mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogas páros lábbal történik. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1-cm-es pontossággal. 2. feladat: A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, a fej a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, az alátámasztási felületre merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 127

3. feladat: A váll-és a törzsizmok dinamikus erejének mérése (m) Tömött labda dobás két kézzel, a fej fölött hátra (m) (12 eves korig 2, a felett 3 kg-os tömött labdával.) Kiinduló helyzet: A dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a tanuló a dobóvonal mögé, a tömött labdát két kézzel fogva maga előtt tartja. Feladat:

a dobó előrehajlítás közben a labdát a két térde köze lendíti, majd (néhány

lendületszerzés után) a lábak nyújtásával felemeli a törzset, majd eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. Értékelés: a dobóvonal és a tömött labda becsapódása közötti

távolságot mérjük 5-cm es

pontossággal. 4. feladat: A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hason fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen, a hasán fekszik, tarkóra tartással. Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés, 2. ütem: karleengedéssel könyökérintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem. törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. Értékelés: a megadott időtartamon belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 5. feladat: A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés,folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc 128

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét

90 fokos szögben behajlítja, láb a talajon. Tarkóra tartással, előre

néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali könyökével érintse meg. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 6. feladat: Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) Értékelés: a megtett táv szerint

129

I. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Egy élet a kezedben… Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!!

I. Általános rész I.1. Általános helyzetleírás:

Az iskola bemutatása A szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola alapításának idejét pontosan nem tudjuk, de feltételezhető, hogy az 1600-as évek elején már volt tanítás. Feljegyzéseink 1715 óta vannak a „szabadszállási református egyházban”, ahol a debreceni mintájú nevelés és oktatás volt érvényben a XIX. század közepéig, s a 18. század végén algimnázium is volt. Az 1814-ig tartó időszak volt az iskolaépítés hőskora. 1819. a városi rangra emelkedés utáni egyik legbecsesebb emlékünk, hogy Petőfi Sándor tanulmányaiból fél évet iskolánkban töltött. 1854-ben vezették be a vasárnapi vagy ismétlő iskolát, 1858-tól folyik politechnikai oktatás. A már lebontott lány iskola 1906-ban, a fiúiskola 1907-ben épült. 1919. szeptemberében kezdte meg működését az Állami Polgári Fiú és Leányiskola, 130

mely akkoriban „körzeti” feladatokat is ellátott. A 20-as években (1922-től katolikus elemi iskola működött, s 1850-1920-ig az izraelitáknak is volt felekezeti iskolájuk). A 20-as évek Gazdasági Népiskoláját is beszámítva 5 féle iskolában folyt a tanítás. 1948. július 1-jével Szabadszálláson is megszűnt az iskolák széttagoltsága, megtörtént az államosítás a felekezeti iskolák összevonásával. Ekkor szüntették meg az iskolák „elemi” jellegét, helyettük bevezették a kötelező 8 osztályos általános iskolai oktatást. 1962-ban bevezetett oktatási reform egyre inkább ürgetővé tette az iskolahálózat korszerűsítését, a szaktantermi rendszer feltételeinek megteremtését. (Az 1962-63-as tanévben a belterületi iskolának 801, a külterületi iskolának 480 tanulója volt.) Lehetőséget kellett teremteni arra, hogy a tanyai gyerekek is szaktantermi oktatásban részesüljenek. Megnyílt a tanulók részére a hétközi kollégium. Így vehette kezdetét a tanyai iskolák körzetesítése. A körzetesítés természetes velejárója volt a belterületi iskola tantermeinek bővítése, az iskolahálózat korszerűsítése. Ehhez az óriási munkához a járási és megyei tanács támogatására is szükség volt. Ennek megszerzése után 1970-ben kezdetét vette az előkészítő munka. Ezt átmenetileg megzavarta az a közigazgatási átszervezés, mely községünket 1970. június 30-tól a Dunavecsei járástól a kecskeméti járáshoz csatolta. Komoly erőfeszítések árán (lakossági összefogás, termelő egységek támogatása) a IV. ötéves tervben megépült az új, modern és korszerű 8 tantermes iskola, melyet mind a mai napig „új iskolának” neveznek annak ellenére, hogy már az újabb szárny is elkészült. A 8 tanterem átadására 1973. augusztus 24-én került sor, így megszűnt iskolánkban a váltott műszakos tanítás. Az új iskola szerves része az V. ötéves tervben megépült tornacsarnok. Ezt 1979. augusztus 16-án adták át. Igaz, hogy a fiú és a lányöltöző 2 tantermet vett el az új iskolától, de megoldotta a testnevelés-tanítás gondját (legalábbis a felső tagozatban), ezen kívül a község sportolni vágyó felnőtt lakosságának is rendelkezésére áll. A legújabb, 13 tantermes épületszárnyat 1984. augusztus 19-én adta át. A technika tantárgy oktatásához korszerű épület került átadásra 1992-ben. A konyha, a műhely és a kert lehetővé tette a 131

háztartási és életviteli ismeretekhez való hozzájutást. Az iskolatörténetnek szinte állandóan visszatérő motívuma a tanteremhiány. Az iskolaépítés még most sem befejezett.

Az iskola működése Szabadszállás város egyetlen 8 osztályos általános iskolája a Petőfi Sándor Általános Iskola, ahol nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás folyik. Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok: * Alapító okirat. * Pedagógiai program. * SZMSZ és mellékletei. * Kollektív szerződés. * Közalkalmazotti szabályzat. * Éves munkaterv. * A diákönkormányzat éves munkaterve.

Iskolánkban a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeikből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

Alapelvek, célok

A.) Alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában célok, feladatok B.) A fejlesztés kiemelt területei C.) Alapfokú nevelés-oktatás második szakaszában célok feladatok D.) A fejlesztés kiemelt területi A.) Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az 132

iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés

tanulásához,

a

problémamegoldáshoz,

konfliktuskezeléshez.

Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálja elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

B.)

A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt 133

elősegíti szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével. A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának

értelmi

és

érzelmi

alapozásával;

helyes

magatartásformák

megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; az elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására.

C.) Az alapfokú nevelés-oktatás második szakasza szervesen folytatja az elsős szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Ez a szakasz egységes rendszert alkot, de – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt növeli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. 134

Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritáslétezését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ebben a szakaszában is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szakosainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. D.)

A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, a gazdagításával, az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével, a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok

megerősítésével,

az

állampolgári

ismeretek

gyakorlati 135

értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával, a fogyasztóvédelmi ismeretekkel. Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenyégben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikációs – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés – és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő

értékelésük.

E

szakaszban

növekszik

az

együttműködésre

építő

(kooperatív-interaktív) tanulási technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulás folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhe és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét.

7Egészségnevelési program tervezőinek feladati A program felelőse: a mindenkori

igazgató. Végrehajtása az iskola egészségvédelmi koordinátor segítségével az iskolaegészségügyi szolgálat támogatásával történik. 136

Feladatik: > az éves programok kidolgozása > lehetőségek felmérése > eddig elér célok, részcélok megtartása, elemzése, továbbfejlesztése > lehetőségekhez mérten anyai források elkutatása a különböző programokra > igazgatóság és a pedagógusok bevonása tervezésbevégrehajtásba > önkormányzat megnyerése. II. Szakmai program 1. A PROGRAM ALAPELVEI ♦ Az élet védelme ♦ Az egészség, mint alapvető emberi érték ♦ Az egészség a mindennapok fontos erőforrása ♦ Az egészség nemzeti kincs ♦ Az egészség egyéni és társadalmi felelősség 2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FŐ CÉLKITŰZÉSEI

Hozzájárulni: ♦ Az emberi környezet egészséget fejlesztő megváltoztatásához ♦ Az életminőség javításához ♦ Az egészség megőrzéséhez ♦ A kiegyensúlyozott élet biztosításához Közreműködni: ♦ A tanulók aktuális egészségvédelmében

Kapcsolódni: ♦ A nemzeti egészségvédő programhoz 137

3. ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI SZEMPONTOK

Az egészséges iskola formálása ♦ Pozitív énkép kialakítására törekvés ♦ Annak felismerése, hogy az iskola tárgyi környezete fontos esztétikai és közvetlen fiziológiai hatást gyakorol ♦ Az iskola dolgozóinak példamutatása ♦ Kapcsolat mélyítése e területen is a szülőkkel, az iskola egészségügyi szolgálattal 4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FŐ FELADATAINAK RENDSZERE EGÉSZSÉGNEVELÉS Szomatikus nevelés (testi) 1, Higiénés nevelés

Pszichohigiénés nevelés (lelki) 1, Egészséges életvezetés

Szociohigiénés nevelés (társas társadalmi együttműködés) 1, Konfliktuskezelő technikák

- személyi higiéné - környezeti higiéné 2, A fertőző betegségek,

2. Stressz elhárítása

az egyszerűbb rendel-

2, Kommunikációs készség fejlesztése

lenességek kifejlődésének megelőzésére nevelés.

3,

Kondicionálás,

3, Egészségre káros

testnevelés, testedzés,

szokások tudatosítása

sportolás

(alkohol, dohányzás,

3, Szerepfeszültségek feloldása

drog, stb.)

4, Baleset- megelőzésre, életmentésre nevelés

4, Érzelmi nevelés (

nyugalom…)

biztonság, derű, 138

4, A társadalmi izoláció

megelőzése

EREDMÉNY: EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, TESTI-LELKI FEJLŐDÉS 5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI, SZERVEZETI KERETEI 5.1. Az egészségfejlesztés tanórákon A pedagógus feladata, hogy az egyéni tanterv készítésekor, lehetőség szerint tervezze az egyes tantárgyrészekhez kapcsolódó egészségvédelmi tananyagot. A módszerek megválasztásánál a meggyőződést, a megvitatást, a felfedező szemléltetést helyezzék előtérbe, Minden tantárgyba beépíthetők az egészségnevelés főbb témakörei, így minden tárgy a maga sajátos eszközével hozzájárulhat az elméleti alapok megteremtéséhez. Lehetőség szerint az iskola TÉMANAPOKAT szervezzen, ahol minden tantárgy az adott témához kapcsolódjon. Célunk, hogy az egészséges életmód a gyermekek számára igényként fogalmazódjon meg, melynek elérése érdekében a tanuló tegyen meg minden tőle telhetőt. Egészségre káros szokások elutasításának képességével, az egészségmegőrzés módszereinek tudatos alkalmazásával a tanulókban készséggé váljon az egészségvédelem. A szaktantárgyi tanórákhoz kapcsolódó, tanrendbe épített ismeretadás, tanórán kívüli tevékenységek köre lehetőségekhez mérten.EREDMÉNY: EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, TESTI-LELKI FEJLŐDÉS

139

KÖRNYEZETISMERET 1–4. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. 140

Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását.

Fejlesztési követelmények Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból. Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének egadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges információkat. Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be megszerzett ismereteiről. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze. Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben 141

(menekülés, segítségkérés). Tájékozódás az élő és élettelen természetről Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonságaik alapján tudja csoportosítani azokat. Különböztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdonságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használati tárgyakat. Fedezze fel – gyermeki elképzelésének megfelelően – az anyag szerkezeti tulajdonságait. Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően. Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásival, figyelje meg az ebből adódó változásokat. Játékos tevékenységek keretében szerezzen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban. Ismerkedjen az a háztartásban előforduló energiahordozó és technikai eszközökkel és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos balesetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az időben. és térben A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények – közöttük saját maguk – változását, a változások szabályszerűségét, annak okait. Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. 142

Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fogalma a földön kívüli térségek létének felismeréséről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására. Információhordozók az ismeretek szerzésében Az érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez. Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képessége életkorának megfelelő kommunikációs helyzetekben. Fogalmazzon meg kérdéseket különböző információhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. Érdeklődjön a tudósok munkája iránt. Emberismeret, önismeret, honismeret

Aktívan

vegyen

részt

az

élet

értelmezésére

vonatkozó

elképzelésekkel

kapcsolatos

beszélgetésekben. A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelen a nemzet, haza, magyar fogalma. Gyűjtsön információkat a tananyaghoz kapcsolódóan híres emberekről. A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. A tanuló ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Minta alapján tudjon dokumentumokat készíteni. Tudjon adatokat 143

táblázatos formában megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képen – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.

Egészségneveléssel kapcsolatos témák KÖRNYEZETISMERET órákon (alsó tagozatban) Évfolyam 1. 2. 3. 4. -

Témák Óvodából iskolában. – Az én otthon, az én iskolám. Közlekedj helyesen. Élj egészségesen. A testem. Érzékszerveim. Hogyan tartom tisztán testrészeimet? Mit eszünk, ha van eszünk? Környezetünk széppé tétele. Állatok gondozása. Érzékszerveim. Aki más, mint én. Helyes táplálkozás. Aki más, mint én. A tej útja. Egészség – sport. Egészséges életmód. A táplálkozás. Fontosabb élelmiszercsoportok. Testünk izmai. A légzés. A tiszta levegőért. Betegségek, hogyan előzhetjük meg őket. Találkozás önmagaddal. Barátság. Édes hazánk Magyarországon. Közlekedés, közigazgatás. Csodálatos szépségű fővárosunk, Budapest. Haszonállataink, háziállataink. Tájékozódás térképen iránytűvel. Étkezz helyesen – gyümölcsöket, zöldségeket.

Házi versenyek, országos vetélkedők. Egész iskolára kiterjedő mozgalmak, akciók: TERMÉSZETISMERET 5-6. évfolyam

144

Célok és feladatok A természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1-4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1-4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képesség váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebből következőleg komplex, egészleges. Az 5-6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes kép tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb és biztonságosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálás és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására,

definíciószerű

megtanítására.

Ebben

az

életkori

szakaszban

a

természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklődését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is. A természetismeret tanítása során a környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismeretek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak- fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földraj – elsajátításához.

145

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, - feldolgozási és – alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerje és használja vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatit a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudja magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök működését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennap élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére, önmaga és társai védelmére. Tájékozottság az anyagról: Ismerje a környezetében előforduló legfontosabb – különböző szerveződési szintű – anyagok alapvető tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetővé az élvezeti és kábítószerek (szeszes ital, dohány, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetét szennyező leggyakoribb folyamatokat és anyagokat. Tájékozódás az időben – az idő és a természeti jelenségek 146

Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a különböző folyamatok időtartamának becslésében. Értse, hogy az idő múlásával természeti és társadalmi környezete is változik. Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Tájékozódás a térben – a tér és a természeti jelenségek Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a főbb felszínformákat. Ismerje hazánk legjellemzőbb élőlényeit. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni a saját tapasztalatiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismeretiről önállóan. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekről. Tudjon egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni. Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltenek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát. Egészségneveléssel kapcsolatos témák Természetismeret órákon (felső tagozatban)

Évfolyam

5.

6.

Témák - Vegyszerek nélkül. - Levegő. - Tájékozódás hazánk éghajlati térképein. - Éghajlatunk. - Felmelegedés, lehűlés. - Felszínformákat alakító erők. - Időjárás, éghajlati hatásai. - Veszélyes időjárási jelenségek. - Folyók áradása. 147

- Víz körforgása. - Vegyszerek nélkül. - Állatok körülöttünk.

148

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológiai tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következő feladati adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátosságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata. Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. Fejlesztési követelmények 149

Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képesség a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyük kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológia objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetéről különböző módon szerzett ismeretit összehasonlítani. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésre. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok kísérletek eredményeit. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálati, kísérleti során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szintén tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon rögzíteni, és képes legyen a biológiai jelenségekkel kapcsolat diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képesség a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait. Képességeit, készségeit. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Ismertessük meg a tanulóval és szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak szervezetére gyakorolt hatásait. 150

Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük

képesség

arra,

hogy

mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségit. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet

szakaszainak

főbb

jellemzőiről,

életfolyamatok

visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Egészségneveléssel kapcsolatos témák BIOLÓGIA órákon (felső tagozatban)

Évfolyam

Témák

7.

- Életközösségek. - Megfigyelések, vizsgálódások. - Rendszer az élők világában. - Veszélyben az élővilág.

8.

- Táplálékok, tápanyagok. - Az ésszerű, helyes táplálkozás. - Táplálkozással összefüggő számítások. - Az emésztőrendszer betegségei. - Az alkoholról. - Légző rendszer betegségei. - Az immunrendszer. - A szív. - A nikotinról.

Egész iskolára kiterjedő mozgalmak, akciók:

151

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7-8. évfolyam

Célok és feladatok A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét.

Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak s feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. TESTNEVELÉS ÉS SPORT Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként 152

a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok mozgásos játékok, sportági tevékenysége és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5-8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének, utolsó éveit az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen

számunkra.

törvényszerűségeket,

Ismerjék

meg

szabályszerűségeket,

a

motorikus és

feladatmegoldásokban

tanuljanak

meg

érvényesülő

feladatmegoldó

sémákat,

transzferálható cselekvési elveket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, megfelelő felkészítése a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésre, a károsodások csökkentésére, értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjék relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítás, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése, a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játéksporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismertek (szabályok, történeti vonatkozások,

mechanikai

–

biomechanikai

törvényszerűségek,

feladatmegoldó

sémák,

egészségügyi megfontolások) megszerzése, mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, 153

céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. Mozgáskultúra fejlesztése Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-,) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékban. Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját. A mozgásigény fenntartásának követelményei Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük.

Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, 154

károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. Mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Továbbfejlesztő szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartása Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

155

TESTNEVELÉS Évfolyam 1.

Témák - Tisztálkodás, ruhaváltás. - Testtartási hibák megelőzése.

2.

- Eltérő mozgástulajdonságok, fizikai állóképesség javítás. - A tanulók kedvező erkölcsi akarati tulajdonságainak formálása. - Testgyakorlatokkal és játékokkal formálja, fejlessze mozgásműveltségüket.

3.

- Mindennapi testedzés iránti igény kialakítása, ügyességi feladatok, játékok.

4.

-

Alapfeladatként

kondicionálás 5.

a

mozgásműveltség

kialakítása,

és koordinációs képességek fejlesztése.

- Állóképesség, erőnlét, koordinációs képességek fejlesztése. - Balesetvédelmi előírások betartása. - Növekedjen a saját teljesítményével kapcsolatos igényszint.

6.

- Gyorsaság, állóképesség, erőnlét fejlesztése. - Gyakorlóhelyek tisztaságának megőrzése. - Javítsa teljesítményét.

7.

- Legyen kész a képességeinek továbbfejlesztésére. - Jellemezze az ápoltság, a tiszta, rendes sportöltözet. - Versengéseit a küzdelem az erőfejlesztés a jobb teljesítmény jellemezze.

8.

- Saját teljesítményében fejlődést mutasson. Tudását, képzettségét alkalmazza a szabadidő hasznos eltöltésében.

Egész iskolára kiterjedő mozgalmak, akciók: - Tömegsport, atlétika, torna, kosárlabda, labdarúgás, aerobik. - Házibajnokság szervezése: atlétika, kosárlabda, labdarúgás, sorversenyek, labdás játékok. - Körzeti versenyekre nevezés. - Barátságos mérkőzések, versenyek szervezése, más iskolák által szervezetten való részvétel. - Kerékpártúrák. - Uszodalátogatás. A mindennapi testedzés és játékos testmozgás szervezési lehetőségei A mindennapi testedzés lehetőségének megteremtése alsónak – felsőnek, ha csak délelőtt járnak iskolába. (52. §) Játékos testmozgás alsónak (10): megoldása a tanítóra van bízva, lehet tanítási óra közben, tanteremben, folyóson, udvaron. Célja az átmozgatás. 156

Alsó tagozaton heti 3 óra a testnevelés órák óratervi száma. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, játékos testmozgásra napi 30 percet biztosítani kell. A játékos egészségfejlesztő testmozgást a tanítási óra részeként, legalább 15 perces foglalkozás keretében kell megvalósítani. 2012-13-as tanévtől 1. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra van. A felső tagozaton a tanítási órák száma testnevelésből heti 2,5 óra. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra a sportköri foglalkozások, tömegsport órák biztosítják a mindennapos testedzés lehetőségét. 2012-13-as tanévtől 5. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra van. A 3 órát meghaladó napközis, tanulócsoportos foglalkozások között biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgást. Napi 45 perc. A testmozgásra biztosított időt a megfelelő naplóba dokumentálni kell.

Az osztályfőnök nevelési feladatai Az osztályfőnöki órák integráló szerepet töltenek be az egészségnevelésben, és támaszkodnak más tantárgyak ismeretközvetítő tevékenységére. Milyen elvárásoknak kell megfelelnie napjaink osztályfőnökének? Tanítványaink és szüleik részéről a legfontosabb igény a személyesség, a törődés, a tanulókra való egyenkénti odafigyelés. Ez biztonságérzetet ad a tanulóknak az osztályközösségen belül, de még inkább az azon kívüli iskolai kapcsolatokban. Tudomásul kell vennünk ugyanakkor, hogy a társadalom a rendszerváltás óta az elvárások mellett sok szempontból felmentést is ad a nevelőnek, a tanulók iskolán kívüli élete, magatartása nem tartozik igazán az iskola kompetenciájában. Viszonylag egyszerű esetekben is ellentétbe kerülhetünk a szülői házzal, pl. ha mi szóvá tesszük, a szülő pedig megengedi, az alig tizenéves hajnalig tartó diszkózását. Milyen célt tűzzük ki magunk elé osztályfőnökként? A 21. század elején talán nincs is szükség arra, hogy valamifajta ideált, embereszményt megrajzoljunk ezért, hogy minél tökéletesebb megközelítésre törekedhessünk. Még csak körvonalazni sem könnyű azokat az értékeket, amelyeket követve emberséges és értelmes jövőképet rajzolhatunk tanítványainknak.

Évfolyam 1.

Témák - Közlekedés otthontól-iskoláig. - Fogváltással kapcsolatos problémák.

157

2.

- Viselkedés – üdvözlés – szabályai. - Helyes táplálkozás.

3.

- Időjáráshoz való öltözködés. - Másság elfogadása.

4.

- Idegenektől való tartózkodás. - Veszélyeztető tényezők.

5.

- Felkészülés a serdüléssel járó változásokra. - Szabadidő hasznos eltöltése.

6.

- Testkultúra, testápolás. - Serdülőkori kérdések, önismeret.

7.

- Bőrápolás – korszerű táplálkozás. - Kábítószer – alkohol – dohányzás.

8.

- Szexualitás kérdése. - Önmegvalósítás, önnevelés fontossága. - Környezetvédelem.

Az első és második évfolyamon nincs osztályfőnöki óra, mivel általában 1-2 tanító tanít. Ezekkel a témákkal szünetekben, vagy valamely tanóra feladataihoz kapcsolva kell foglalkozni. Egész iskolára kiterjedő mozgalmak, akciók: - Farsang. - Alapítványi bálra való felkészülés, szereplés. -

Alsó tagozatban anyák napja.

5.2. Tanórákon kívül választható személyiségfejlesztő, prevenciós foglalkozások Ha a gyerekek a gyógyszerek túlzott fogyasztását támogató légkörben nőnek fel, kamaszkorukban aztán könnyen fordulnak más anyagok felé, hogy szabályozzák érzelmeiket, lelki válságaikat, hogy legyőzzék a tét elkerülhetetlen nehézségeit, ahelyett, hogy az érzelmi élet és az erkölcsi lelkiismeret segítségével megtanulnák, ellenőrzésük alatt tartani érzelmeiket.

Tanórákon kívüli szabadon választható programokra a lehetőségekhez mérten, az érdeklődési körükhöz megfelelően választhatnak a tanulók, s ezekhez kapcsolódóan versenyeken vehetnek részt. - egészségnevelési szakkör

- verseny

- elsősegélynyújtó szakkör

- verseny 158

- katasztrófavédelmi szakkör

- verseny

A társadalom az ifjúság körül forog, olyannyira, hogy szokásaiban egyre inkább ezzel a

még

éretlen korral, életkorral

azonosul. Ebben a helyzetben a

kialakulóban lévőfiataloknak nincs más választásuk, mint azonosulni önmagukkal, mert a felnőttek között egyre kevésbé találnak követendő példákat. Hiányzik valami ahhoz, hogy belső világuk kifejlődjön, és be tudjanak illeszkedni a társadalomba. A felnőttek így nem jelentenek biztos fogódzót, nem képesek beavatkozni életükbe, nem tudják közvetíteni feléjük a kábítószer-fogyasztás elleni tiltakozásokat. Ha a fiatalok nem fogadják el őket példaként, modellként, akkor a felnőttek nem tudják megmutatni nekik az érett és kiegyensúlyozott élet felé vezető utat. - drogprevenciós szakkör; személyiségfejlesztés, kamaszkori problémák, drog, alkohol, dohányzás AIDS, -a nemet mondás képességének megtanulása.

6. KAPCSOLAT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI (iskolaorvosi) SZOLGÁLATTAL

Az iskola-egészségügyi szolgálat az iskolai élet mindennapos tevékenységei között, kölcsönös egyeztetések szerint vizsgálja: - a tanulók testi fejlődését, fiziológiai állapotát, egészségi mutatóit elvégzi: - a kötelező védőoltásokat - az egészségileg problematikus gyermekek szakorvosi kivizsgálásra, gyógykezelésre utalását - iskolafogászaton rendszeresen ellenőrzi a tanulók fogazatának épségét, javaslatot tesz javítására, fogszuvasodás megelőzésére tanácsokkal látja el a gyerekeket 159

Védőnői szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fent az iskola minden dolgozója; - a tanulók hajtetvességét rendszeresen ellenőrziktanácsokkal látják el a gyerekeket, és a szülőket a magelőzés érdekében - szükség esetén prevenciós előadásokat tartanak bármely egészségügyi témakörben - a gyerekekkel való közvetlen kapcsolatuk lehetővé teszi, hogy a tanulók egyéb magánjellegű problémáikkal is bátran tudnak fordulni hozzájuk - bármely felmerülő probléma esetén közvetítő szerepet töltenek be az orvos és gyermek között - a tanulók állapotát, betegségeit születésüktől fogva követik, lejegyzik 7. KAPCSOLAT A SZÜLŐKKEL, PROGRAMOT KÍVÜLRŐL SEGÍTŐ IINTÉZMÉNYEKKEL Szülőkkel: => szülői értekezleteken való állandó kapcsolat pedagógus- szülő között => fogadónapokon => nyílt napokon => szülői fórumon => a különböző iskolai programok szülői segítséggel jönnek létre => osztálykirándulások, étkezések a szülők aktív részvételével történnek Programot segítő intézményekkel: => különböző versenyeket kiíró illetve lebonyolító intézmények szükség szerinti szaktanácsadásának igénybe vétele => folyamatos kapcsolat a családsegítő, valamint a gyermekjóléti szolgálattal => rendőrséggel való közvetlen kapcsolat (DADA program) => az egyházaknak a hittan órákon keresztül tanórákhoz kapcsolódóan lehetőségük van a tanulóknak személyiségfejlesztő szemléletben foglalkozásokat tartani. 160

8. Táplálkozás TÁPLÁLKOZZUNK EGÉSZSÉGESEN!

Este 5-6 órakor kellene utoljára és keveset enni. A hazai lakosság alacsony átlagos élettartama mögött számtalan ok húzódik meg, melyek között a dohányzás, a rendszeres napi aktív testmozgás hiánya, az alkoholizmus mellett meghatározó súllyal jelenik meg az egészségtelen táplálkozás is. Erre többek között jellemző a relatíve magas kalória bevitel mellett, állati eredetű zsírsavak magas hányada, a sok cukorfogyasztás és a rostszegény táplálkozás. A zsírok teszik ki táplálékunk 38 százalékát, ami közel 10 százalékkal haladja meg a kívánatos szintet. Feleslegesen és gyakran fogyasztunk cukrot. A rostszegény táplálkozás, mely szinte minden esetben együtt jár a zöldség-gyümölcs fogyasztás elégtelen szintjével, komoly rizikótényezője a vastag- és végbélrákoknak, de negatív következményeivel szinte minden, halálozásuk szempontjából fontos betegség esetén számolnunk kell. Ugyanakkor tény, hogy ma Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás sokkal nagyobb a népegészségügyi jelentősége,mint az absztinenciának. Két további káros tényezőt kell még megemlítenünk. Az egyik a só bevitel aggasztóan magas mértéke. A másik káros jelenség a napi táplálkozás rossz ritmusa. Az egészségesebb táplálkozás a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült, lisztalapú táplálékra, illetve magvakra, mint alapra épül. Ugyancsak szükséges, hogy naponta fogyasszunk 6-44 egység zöldséget, gyümölcsöt. Különlegesen értékesek a csonthéjú gyümölcsök magas telítetlen zsírsavtartalmuk és gazdag rosttartalmuk miatt. De szinte mindegyik zöldség, gyümölcs magas rost-és

víztartalma

miatt

telít,

csökkenti

az

éhségérzetet,

vitaminokban,

nyomelemekben gazdag. Szükségük van tej- és tejtermékekre is. Többek között fontos vitaminokat, teljes értékű fehérjét, valamint kalciumot tartalmaznak. Napi 3-4 egység kell belőlük. Minden felesleges zsírbevitel elkerülése a kívánatos. Szükségünk van húsokra, hiszen fontos élettani szerepük van. Napi mennyiségük 2-3 egység legyen, választásuk során törekedjünk a sovány húsokra, részesítsük 161

előnyben a baromfiféléket. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészséges táplálkozás nem lemondás valamiről, hanem tudatos alkalmazása az ízletes, megfelelő mennyiségű és összetételű, változatos tápláléknak. Mit tehet az iskola e célok megvalósítása érdekében? √ Felvilágosító előadásokat tart mind szülőknek, mind gyermekeknek. √ Iskola-egészségügy szolgálata tanácsokat ad egyes gyermekek egyéni étrend összeállításában. √ Teszteket, feladatokat, plakátokat készítenek a gyerekek, melyekben megfogalmazhatják saját elképzeléseiket a helyes táplálkozásról. √ Iskolai élelmezésvezető az iskola étkezésében az egészséges táplálkozásnak megfelelő változatos étrendet állít össze. √ Az iskolabüfé a lehetőségek szerint a tanulók érdekeit szem előtt tartva mellőzi a gyermekeknek káros ételek árusítását, (Cola, sült krumpli, nyalóka stb.) s igyekszik kínálatát az egészséges táplálkozás igényeinek szem előtt tartását. √ Iskolabüfé nyitvatartási ideje a tanítási órák menetéhez igazodjon, hogy a tanulók ne éhesen üljenek a tanórákon.

III. Összefoglalás A fenti irányelvek, melyek megcélozzák az iskolában tanuló gyermek egészségi állapotát befolyásoló

tényezők

közül,

elsősorban

az

egészségfejlesztési

tevékenységek

megtervezését, pedagógusok, iskolaorvosok, védőnők együttműködését. Ennek megvalósításában közösen fogjuk össze, bevonva egyéb segítőket, a szülőket is. Ez csak akkor lehetséges, ha figyelembe véve az egészségfejlesztési koncepció éve, a tanévhez igazodó feladattervekkel pontosítunk. Minden rendelt költségvetési tervben figyelembe kell venni a tervezett normatív támogatás mellett, az egyéb pályázati lehetőségeket, a saját erőt, az önkormányzati, az önkéntes segítséget is. 162

EGY GYEREK FELJEGYZÉSEI… > Ne kényeztess el. Pontosan tudom, hogy nem kaphatok meg mindent, amit kérek. Csak próbára akarlak tenni. > Ne félj attól, hogy határozott legyél velem. Jobban szeretem, mint ha nem vagy az. Olyankor mindig tudom, hogy hányadán is állok. > Ne használj erőt ellenem. Ebből csak azt tanulom meg, hogy csak az erő az, ami számít. Sokkal jobb, ha vezetnek. > Ne légy következetlen. Ez összezavar, és arra ösztökél, hogy mindent megpróbáljak - hátha sikerül. > Ne ígérgess, mert lehet, hogy nem tudod majd betartani. Ez csökkentené a beléd vetett bizalmat. > Ne dőlj be a provokációimnak, amikor olyanokat mondok és teszik, amelyek fölbosszantanak. Mert ha igen, még több ilyen „győzelmet” fogok kicsikarni. > Ne vedd nagyon a szívedre, amikor azt mondom: „utállak”. Én sem gondolom ezt komolyan, de azt akarom, hogy bánd meg, amit tettél velem. > Ne akard, hogy kisebbnek érezzem magam, mint amilyen vagyok. Mert ha igen, „nagyfiúként” fogok viselkedni. > Ne csinálj meg nekem olyanokat, amiket én is meg tudok csinálni. Ettől úgy érzem magam mind egy kisgyerek, és továbbra is a szolgálatomban foglak tartani. > Ne fordíts túl sok figyelmet a „rossz szokásaimra”. Ez csak arra bíztat, hogy folytassam őket. > Ne javíts ki mások előtt. Sokkal jobban odafigyelek, ha négyszemközt, és csendben mondod el, amit akarsz. > Ne próbálj a viselkedésemről beszélni egy konfliktus közepén. Bizonyos okok miatt sokkal rosszabb a fülem ilyen esetekben, az együttműködési készségem pedig még rosszabb. Az rendben van, ha megteszed amit akarsz, de ne beszéljünk róla, majd csak később. > Ne prédikálj. Meglepődnél ha látnád, mennyire tisztában vagyok azzal, hogy mi a 163

jó, és mi a rossz. > Ne éreztesd velem úgy, mintha a hibáim bűnök lennének. Meg kell tanulnom, hogy úgy hibázhassak, hogy azért még ne érezzem maga rossznak. > Ne szidjál. Ha mégis megteszed, úgy kell ez ellen védekeznem, hogy süketnek tettetem magam. > Ne kelljen megmagyaráznom, hogy miért tettem valamit rosszul. Néha tényleg nem tudom, hogy miért tettem. > Ne tedd próbára nagyon az őszinteségemet. Lehet, hogy annyira megijesztesz, hogy hazudnom kell. > Ne felejtsd el, hogy imádok mindent kipróbálni. Sokat tanulok ebből, így hát viseld el. > Ne védj meg a tetteim következményeitől. Ezekből tudok tanulni > Ne figyelj oda túlzottan az apróbb betegségeimre. Lehet, hogy élvezni fogom a betegséget, ha ilyenkor sokkal jobban odafigyelsz rá. > Ne vezess félre, ha őszintén kérdezek valamit. Mert ha igen , azon fogod magad észrevenni, hogy nem teszek fel több kérdést, és valahol máshol próbálok választ találni. > Ne válaszolj a „hülye”, vagy értelmetlen kérdésekre. Mert ha igen, akkor azon veheted észre magad, hogy állandóan „kérdésekkel tartalak”. > Soha ne akarj úgy tűnni, mintha tökéletes, vagy csalhatatlan volnál. Én nem tudom ehhez mérni magamat. > Ne izgulj amiatt, hogy kevés időt töltünk együtt. Az számít, hogy hogyan töltjük el az időt, amit együtt töltünk. > Ne keltsék fel félelmeim az aggodalmadat. Ettől én még jobban fogok félni. Mutass bátorságot.

> Ne felejtsd, hogy nem tudok jó adat megértés és bátorítás nélkül meglenni, és -ha tényleg megérdemlem - a dicsérő jóváhagyást is hiányolom. A szidást azonban sohasem. > Kezelj úgy, mint ahogy a barátaidat kezeled, és akkor én is a barátoddá válok. Ne felejtsd, többet tanulok a jó példából, minta a kritikából. 164

Na és nagyon szeretlek, és kérlek, te is szeress! ii. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Környezeti nevelés átfogó célja: „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozásra, elősegítve az elő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életén át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív,

problémamegoldó

gondolkodásmóddal

rendelkeznek,

eligazodnak

a

természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” Fenntartató fejlődés: amely kielégíti a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy majdan ők is kielégíthessék szükségleteiket. De jelenti azt is: szociális jólét elérése anélkül, hogy ökológiai eltartó képességet meghaladó módon növekednénk.

Jövőkép

A tanulók számára olyan oktatást kell biztosítani, amelyben a tananyagon, tantárgyi képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus kezelésére és megoldására képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. 165

Alapelvek: A fenntartható fejlődés. A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések. Alapvető emberi szükségletek. Emberi jogok. Demokrácia. Elővigyázatosság. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket nevelünk és képezünk, minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a gyermekben egységes rendszer alakuljon ki.

Az iskola környezeti nevelés hitvallása

Feladatunknak érezzük, hogy a tanulók szemléletén alakítsunk, környezet és természetszeretetét formáljuk, megszilárdítsuk. A szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy a gyerekek ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, benne az embert. Ezért kiemelt feladatként kell kezelni a természettudományos tárgyak összhangjának megteremtését. Tanórán megismertetjük

gyerekeinkkel

a

természetet

gyakoroltatjuk

az

egyszerű

természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a tanulóink majd tudatos környezet-védővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Hosszú távú célok



Környezettudatos állampolgárrá nevelés Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,



a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét,



a természeti és épített környezet szeretetét és védelmet, 166



tudományosan megalapozni az összefüggések megértését az egészséges életmód igényét

Fejlesztenünk kell a tanulók készségeit az alábbi területeken: 

problémamegoldó gondolkodás,



problémaérzékenység,



kreativitás,



együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia,



vitakészség,



kommunikáció



konfliktuskezelés és megoldás



értékelés készsége,



egészség és környezet összefüggései.

élok és feladatok alapján a sikerkritériumok

Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői

Feladatok

Sikerkritériumok

Helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és alkalmazni az módszereket. kívánt

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés megvalósul.

Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában.

A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. 167

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.

Tisztasági Javul az iskola tisztasága. őrjárat szervezése (diákönkormányzat). Szelektív hulladékgyűjtés, egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolása és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása.

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

Rendszeresen, majd alkalmankénti ellenőrzések.

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

Részvétel a pályázatokon; a természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a „Jeles napokra”. Faültetés, Változik az osztály téli madáretetés. közvéleménye, morálja. Átérzik környezetük megóvásának

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig való tanulást.

„Zöld sarok” kialakítása az iskolában. Internet hozzáférés biztosítása.

Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámlája. Mivel ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.

fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, a könyvtárba jár. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

Konkrét célok 168

A helyzetből adódó jellemzők: Nagy forgalom.

Légszennyezés.

Szemét. Kevés játszótér.

Az iskolabelső.

Energia-felhasználás. Csatorna.

Iskolakert. Iskolabüfé.

Tájékoztatás a környezeti nevelés szempontjából.

Célok: Közlekedési biztonság növelése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés növelése. Csökkentés.

Tevékenység, feladat: Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása. (Alsós környezetismeret és osztályfőnöki órákon.) Zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása. Gyomtalanítás, parlagfűirtás. Szeméttárolók sűrítése. Szelektív hulladékgyűjtés. Újabb játszóterek. Az iskolai játszóudvar.

Tiszta, egészséges környezet. A gyerekek mozgásigényének kielégítése. Tiszta, meghitt környezet. Festések, felújítások, a mellék-helyiségekben szappan, WC-papír. Portalanítás. Gyakori szellőztetés. Lábtörlők alkalmazása. Takarékos fűtés. Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása. A csatorna karbantartása. Környezetbarát takarítóeszközök alkalmazása. Önellátás. Rendszeres növényápolás. Egészséges ételek, italok. Gyümölcslevek és teák, friss- és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. Közzététel, kommunikáció.

A tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép. Esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok. Ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.

169

> Életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé. > Az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban. > Megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelelően aktív részesek lehetnek. > Ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba. > Tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait. > Legyen számunkra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás! > A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számunkra. > Környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Hagyományos tanórai foglalkozások

Testnevelés 

A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket!

 legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében!  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes! 

sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő nép játékokat!



A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását! 170

Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó (6-10 év)

> A tanulók: 

ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket!)



érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során!

Általános Iskola - felső tagozat

> A tanulók:  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását!  törekedjenek a anyanyelv védelmére!  sajátítsák el a médiák elemzésének technikáit! 

tudjanak disputát folytatni!

> A tanulókban: 

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés!

 növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával 

fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével!

Történelem

> A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet!  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására! 

ismerjék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében! 171

Idegen nyelv

> A tanulók <- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével! <- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit! <- tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit! legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni! <- állampolgári felelősségtudata fejlődjön! > A tanulókban <- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben! <- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit!

Matematika

> A tanulók  váljanak képesség arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják!  a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával!  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni!  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait!  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni! 

Legyenek képesek reális becslésekre!

> A tanulókban 

alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási 172

készségeket!

Fizika > A tanulók 

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára!

 ismerjék meg az élő szervezetekre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit!  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat!  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra! mérjék fel annak fontosságát, hogy környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni! 

váljanak az ismereteik birtokában, a tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá!

Földrajz > A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről!  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit!  ismerjék meg a világ globális problémáit! 

ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit!

Biológia > A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit! 173

 ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet! 

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket!



ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat!

 legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére! 

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat!

> A tanulókban 

alakuljon ki ökológiai szemléletmód!

Kémia > A tanulók 

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel!



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására!

 legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére! 

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait!

Ének-zene

> A tanulók: 

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát!



ismerjék meg a természet zene ábrázolásának módjait!



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban!



vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét!

 tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek! 

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni!

Etika 174

Alsó tagozaton viselkedéskultúra, illem > A tanulók 

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák!



tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni!



mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk!

> A tanulókban  alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek!  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban! 

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért!

Rajz és vizuális kultúra

> A tanulók: 

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát!



ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit!

 ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira!  ismerjék a természetes alapanyagok használatát!  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően! 

kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket!

> A tanulók:  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel! 

sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezetnevelési lehetőségeket! 175

Osztályfőnöki teendők

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és – feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kerteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálat, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. Iskolánkban a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeikből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

176

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE KÖRNYEZETNEVELÉSI SZEMPONTBÓL A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak fokozatosan és lépesenként haladunk előre. A munkában szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. A tantestület többsége foglalkozik környezetnevelési kérdésekkel a tanórákon (tananyaghoz kapcsolva). Vannak akik akcióban, környezeti munkában is részt vállalnak. (A város parkjának virágosítása, faültetéses akciók. Föld Napja – város- és iskolatakarítás.)

A környezeti nevelés szinterei az iskolában

1. Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, melyik problémát, hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontos, hogy a tanulók komoly elméleti alapokat kapjanak, mert csak így lehet okosan, átgondoltak harcolni a környezet megóvásáért. 2. Versenyeken indulnak a gyerekek, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (Herman Ottó Verseny, Barátunk a természet) 3. Idegen

nyelveknél

ismerkedjenek,

fordítsanak

természetvédelemmel

foglalkozó cikkeket, szövegeket. Gyakorlati foglalkozásokon, iskolán belül és kívül

177

■ A tanév során minden osztály intézmény és múzeumlátogatást szervez. ■ A felső tagozatos diákok rendszeres megfigyeléseket, növényápolási munkákat végeznek az iskola gyakorlókertjében. ■ A növényápolás, gondozás már a legkisebbek feladatai közé tartozhatnak. Osztálytermekben, az udvaron a virágok, kisfák gondozása. ■ Különböző akciókban veszünk részt: 1. gyűjtési akció (elem, vas- és papírgyűjtés) 2. kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra (Föld Napján rajzverseny, a város „takarítása”, Madarak és Fák Napja - akadályverseny, Iskolatársítás) 3. Évenként 3 „témanap” megtartása. Terv: iskolanap Pl.: Megrendezés témája és helyszíne változó. Cél: közvetlen környezet megismerése.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek Tanórán Zöld Napok. Néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése. Nem hagyományos tanórai lehetőségek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. 1. Kirándulások, akadályversenyek. 2. Kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött. 3. „Látogatás”: múzeum, állatkert. 4. Versenyek. 5. Szakkör. 6. Iskolazöldítés. 7. DÖK-nap. 8. Jeles napok 178

Iskolai környezet Az iskolai környezet egyfajta rejtett tantervként hat a diákokra.

Rejtett tanterv - az iskolai megjelenésnek környezetbaráttá tétele, - a természetes anyagok jelenlétének növelése, - díszítőelemek szellemisége - tanári példamutatás, - működés, - büfé, - takarítás, világítás, - hulladékok kezelése, - szelektív gyűjtés, - szárazelemgyűjtés, - víz- és energiafogyasztás, - anyag és energiaminimalizálás igénye, - iskolakert gondozása, - madárbarát kert, udvar - tisztaság igénye, - projekt. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Módszer csoport: - Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák. - Játékok. 179

- Kreatív tevékenység. - Közösségépítés. - Művészi kifejezés. Speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek esetében alkalmazható módszerek Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvés megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A nevelés, oktatás második szakaszában, 5-8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni

a

kívánt

fejlődés

eléréshez,

a

különböző

képességcsoportok

kialakításához, korrigálásához Résztvevők és erőforrások Céljaink eléréshez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkák erőforrásai is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolati rendszerét. 180

Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés – oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskola diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári kirándulásoknak, táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelésünk területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez egyrészt megvalósul azon keresztül, hogy az iskolánkban elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – biztosítják a családok. Be kell vonni a szülőket az akciókba. Alkalmazottak: Az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal 181

aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Folyamatosan gyűjtsük a hulladék papírt és a kifogyott nyomtató patront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskola hulladékgyűjtés a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükség van. Iskolai büfé: Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcs kínálat. Időszerűvé vált annak felmérése újra, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálta. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

Iskolán kívüli kapcsolatok és együttműködés Fenntartó: Mivel a fenntartó meghatározza az általa működtetett intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Múzeumok, az állatkertek és nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon előkészítjük. Az iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy 182

környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Anyagi erőforrások Alapítvány: Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók osztálykirándulását, tanulmányi versenyeit. Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. a Elkészíti pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. ad Lehetőséget a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Környezeti nevelési munkacsoport munkaközösség

Osztályfőnöki közösség

Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten.

183

Diákönkormányzatot segítő és mentálhigiénés tanár

Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját terepgyakorlatokon, erdei iskolában. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológiai terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása,tervezett hőszigetelés, Diákok A stb. programban éves sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések.)

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Nap kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Külső erőforrások

184

Saját bevétel: Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele. Egyeztetések során határozzuk meg, hogy mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A környezeti munkacsoport vezetője képviseli a környezeti nevelési munka érdekeit. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek szükségesek a környezeti nevelési munkához. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szakkönyv és CD könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális és multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

Kommunikáció A környezeti nevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, szereplésre, előadások tartására. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt. Ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái 1. Kiselőadások tartása megfelelő szemléltetéssel. 2. Házi dolgozat készítése. 3. Poszterek készítése és bemutatása. 4. Iskolarádió felhasználása híradásra. 5. Faliújságon információk. Iskolán kívüli kommunikáció formái 1. Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból. 2. Környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása. 3. Rádióhírek a környezetvédelemben. 185

4. Televíziós hírek feldolgozása, értékelése. 5. A

környezet

állapotfelmérésének

értékelése,

kapcsolatfelvétel

az

illetékesekkel. 6.

A közvetlen környezet problémáiknak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

Minőségbiztosítás A környezeti nevelési munkacsoport minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületen az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra és elfogadásra kerül.

Továbbképzés Az élethossziglan tartó tanulás egy pedagógus számára természetes. Ennek tartalmaznia kell egyszerre a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjában beépítve, minden

évben

más-más

munkaközösségből – évente legalább két tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt minden munkaközösségből legalább egy kollega részt vett környezeti nevelési tanártovábbképzésen.

„ Nem mindig tudjuk megtenni, amit kell, mindig meg kell tenni, amit lehet!” (Gr. Bethlen Isván)

186

XI.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján az igazgatóságnak javasolhatják. 187

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.petofialtisk.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

188

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013 év augusztus hó 30 napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

A Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Szabadszállás, 2013. augusztus 30.

................................................. intézményvezető

189