Szab6 Laszlo Tamas ADALEKOK A TANUGYI MASODIK GAZDASAG JELLEMZESEHEZ. Oktataskutat6 Illtezet Budapest

Szab6 Laszlo Tamas

ADALEKOK A TANUGYI MASODIK GAZDASAG JELLEMZESEHEZ

Oktataskutat6 Illtezet Budapest 1980

ISSN 0237 501X ISBN 963 404 094 2

Fele15s kiad6 az Oktat~skutat6 Int~zet igazgat6ja Terjedelem: 4,3 A/5 iv Peldanyszam: 200 KeszUlt az Oktataskutat6 Intezet sokszorosit6 Uzemeben Felelos vezet5: Szabo Gyulane Engedelyszam: 53120/1988 Munkaszam: 48/1988

lu GONOOlATOK TANUGYI/ISKOLAI KONFLIKTUSOKROL

A konfliktus

- az elfogadott

b~z6s~ge k~ppeni

~ppen

8gy, ahogyan az

kifejez~ssel ~lve:

velejar6ja, termeszetes

~llapota

nem utal mGkddeszavarra,

~nmagaban

~rt~kekek,

a

gondolkod~sm6dok

a normativ

pluralit~s

t~rsadalom ~let~nek.

hi~nyuk m~r ink~bb,

-

kUldnszUks~g-

Jelenl~tUk

mert az ilyen

hi~ny

tobbnyire latsz61agos, ami mogott tobbfele ok h8z6dhat meg. A legegyszerubb eset, amikor a szembenal16 felek valamelyike egyszeruen nem ismeri fel erdekeit az adott helyzetben. am annak kifejez8sre

Enll~l

bonyolultabb eset, hogy felismeri

juttat~sahoz

meny es tarsadalmicsoport

hianyoznak az 8szkozei

viszonylat~ban

zet is, melyben a felek kozotti hatalmi

~rdekeit,

(kiv~ltk~ppenint~z-

lehet gyakori ez).Lehet olyan hely-

kUlonbs~g

olyan

egyetlen "1eosztasil kepzelhet6 e1: diktand6 az egyik,

m~rt~ku,

hogy csak

a1arendel5d~s

a masik

fel reszer61. (Termeszetesen, az alarendel6des korantsem jelent szUksegszerOen belatason alapu16 elfogadast.) Sarmi okb61 valnak is azonban mukodeskeptelenne az erdekegyeztetes

SZOK8S0S

modszerei (alku,

targyal~s),

a megoldatlan,

elfojtott konfliktus erzelmi-indulati toltete osszesurusddik, feler5sodik, vegs6 esetben robbanashoz:nyilt konfliktushoz vezethet. Diaksag es oktatasi intezmeny nyilt konfliktusanak jelzese lehet pl. a tUntetes. Alapvet6en az adott orszag demokratikus hagyomanyainak fejlettsegeo

tol vagy

fejletlenseg~t61

jelz~snek,

amely

fUgg, hogy az ilyen akci6 minek min6sUl: va16ban

nyomat~ko5an

felhivja a figyelmet a targyaljsos rendezesi

ki5~rlet megkezd~senek halaszthatatlansag~ra vagy,eppen l~5t

igeny16

turhetetlen, megtor-

engedetlens~gnek.

3

Ha iskola es csalad/ok/ kapcsolatat terheli meg az erdekek surlodasa, akkor ezek kezelesere, a nez5pontok kbzvetitesere az iskolatanacs (Halasz, 1985.) sziJlgalhat. Az a kepviseleti elven mCikod6 intezmenyes forum, amelyik "bekeid6ben" intezmeny es tarsadalom egyUttmCikodesen munkal, feszUltseg eseten kozvetit, egyeztet, alkuba bocsatkozik. (Ennek a Nyugat-Europatobb orsz8g8ban mCikod6 szervezeti megoldasnak hazai honositasahoz az 1985-os oktatasi torveny adott osztonzest.) Ennek hianyaban nalunk ez ida szerint sur16dasok, feszUltsegek eseten jobbara

intezmeny~szU16

"egymasra mutogatasa", ez ut6bbi

reszer01 a "jus mu1'mur.andi ll joganak gyakorlasa tortenik. F6bb konfliktustipusok az iskolaban A problemakor jelzessze1'Ci bemutatasanak ele1'e, a b6vebb kifejtes igenye nelkUl, az a trivialis megallapitas kivankozik, hogy az iskola es

csal~d

kb-

zott kialaku16 ellene1'z8s,feszUltsegmelyena gyerek!ek! fegyelmezetlenseX ge rejlik. A sZQcialpszichologia nez6pontjab61 a fegyelemsertes: viselkedesi zavar (Buda, 1986.), A jelenseget tortenetilegszemlelve, abbol indul ki, hogy az ide sorolhat6esemenyek egyertelmCien megsokasodtak. Ennek okat abban latja, hogy mig korabban - pl. a ket haboru kozotti id5szakban - az iskolas gyerekek 20me egy alapvet5en tekintelyelvu iskolaba jart, amelynek tekintelyelvuseget megtamogatta az uralkod6 vallaserkolcsifelfogas, valamint a szU16k

to~egenek

egyetertese az iskola ertekrendjevel. Manapsag - ugymond - ez a homogennek

te~

kinthet6 ertekrend megingott. Ennek a kovetkezmenye, hogy megsokasodtak az

is~

kolakban a fegyelmezetlensegek. KozottUk az olyan esetek, amelyekre nem jogtalanul kerUI a viselkedesi zavar cimkeje. A valoszinusithet6 okok szambavetelevel egyenranguan fontosnak (ha nem fontosabbnak?!) tekinti azt a felisme-

XTudomasom szerint jelenleg ·a TS!4 program kereteben folyik Va1'hegyi Gyorgy es Lisko Ilona iranyitasaval szeles korG kutatas,amelyben a kutatok a sGlyosabb iskolai fegyelmi Ugyek lefolyasanak es hatterenek feltarasara vallalkoztak,

rest, hogy az i1yen tipusLi vise1kedeseknek nemcsak aka, hanem celja is van: megl~t~sa

szerint az Lin.

pr6bavise1ked~sek

ffieresen" tu1menoen, a pedag6gus es a nak.

("Figyeljetekr~m!1l

t~rsak

az intezmenyszabta

l~t

llbe_

reszere sz616 Uzenetet is hordoz-

"Bajban vagyok, segitsetek!l') Ezekben a prob1emaer-

zekenyseget, tapintatot, pedag6giai ku1turat j6 1ehetoseget

mozg~ster

megpr6b~lo

esetekben a szerzo

arra, hogy a neve10 az esetek keze1es8, kommunikativ meg-

oldasa reven olyan pe1dat adhat tanitvanyainak a konf1iktusok hogy az messze az isko1a

vi1ag~n

tLi1, egesz eletre sz616an

keze1es~b61,

~rvenyes

tanulsa-

gokkal Ces technikakkal!) vertezheti fel 5ket empatiajuk es szocia1is inte1ligenciajuk pa11erozasava1. A t~rsada1mi eredetGhatranyos he1yzet je1ensegktireben elemezve a - kozepiskolai - 1emorzso16das aggaszto merteket (Lisko, ·1986.) a szerz6 az okok kozott dont6nek az isko1a as a szU15i haz kozotti kommunikaci6s zavart (kepte1enseget?) tartja. Szimptomatikus, hogy a bemutatott interjuk szerint e helyzet kovetkezmenyei jobbara abbol a tarsadalmi korb61 kikerU16 gyerekeket 5ujtja,akiket a szakirodalom "tarsadalmi-ku1turalis eredetu hatranyos helyzetCiekkent" szokott emliteni. Sajnalatosnak tartom, hogy a1igha 1ehetne (magam nem tudnek) szakszerCi es mega1apozott erveket fe1sorakpztatni az intezmeny vedelmere azokban az esetekben, amikor az elemzesekb61 sorra-rendre az isko1a mulasztasa derUl ki. Mulasztas, diszfunkci6s mQkodes abban a

szak~

mai ertelemben, hogy az a tarsadalmi intezmeny, amelynek deklara1t feladatai kaze hangsulyosan beletartozik annak az ismeret-, kepesseg- es keszsegnyalabnak a fejlesztese, amellyel novendekeit asiker remenyeben indithatja e1 a t~rsas-t~rsadalmi

eletbe, onmaga er6tlennek, nem igazan te1jesitmenykepesnek

bizonyul akkar, ha a sajat

ku1tur~jat61

elter6 ku1turajLi kazegbo1 jatt embe-

rekkel kell/ene/ szot ertenie. Nem ketseges, hogy isko1a es szU15i haz parbeszedeben, a felmerU16 konfliktusok kezeleseben adaptivabbnak az iskolanak kell/ene/ lennie, szakmaisagara, szocialis kompetenciajara tamaszkodva. 5

A szakma bels6 konfliktusairol olvasunk abban a tovabbi ket kotetben (Boreczky, 1984; dvari, 1987.), amelyben a szerz6k,

he1yenk~nt

dramai eles-

s8ggel vazoljak fol, milyen sok 85 sokfele osszeUtkozes kereszttUzeben dolgoznak tanarok, kikezdve be1s6 ertek- es szerepkonf1iktusokt61, ame1y al1apotot sG1yosbitjak atestU1eten be1Uli sdr16dasok, nezetelteresek, e1 egeszen a gyakran ellenseges tarsadalmi kornyezettel val6 szembesU1esig. IsmeteljUk meg: nem a jelzett konf1iktusok meg1etettartjuk onmagaban nyugta1anit6nak, hanem azt, hogy ezek hatekony es eredmenyes kezelesere mintha-mintha az iskolai szervezetneknem 1ennenek meg az eszkozei. Jelenlegi ismereteink alapjan dgy iteljUkmeg, hogy a vazo1t konfliktustipusok legtagabb

ertelmez~si

keretet a kommunikaci6-elmeletben fedezhetjUk fel. Figyelemre melt6 ugyanakkor, hogy az eleddig jelzett konfliktustipusok ITlelyen nem els6renduen anyagi termeszetu tenyez6k allottak. E motivum megjelenese atvezet fejtegetesUnk kovetkez6 fejezetehez.

2" A (SZAK)IROOALMI ELOZMENYEK VAZlATA Az e1s6kent emlitend6 tanulmanyX epik, 1982.) paradox m6don kapcso16dik temankhoz: annaka .korUlmenynek a figyelembevetelevel, hogy az alta1anos 1skolaval kapcsolatosan a csaladokat terhe16 koltsegeket veszi szamba, onmagaban e motivuffi kozeppontba allitasa indokolhatja e he1yUtt torten6 szerepelteteset, ugyanakkor a voltakeppeni masodik gazdasagot ez a tanu1many meg nem erinti. Az emlitett cikk abbal a - tudomasom szerint is mindmaig ervenyessajna1atos tenyb51 indu1 ki, hogy a kozponti statisztikai adatszo1galtatasban nincsen adat arr6l, mennyibe kerUl a csaladoknak 8vente egy altalanos iskolas

XE

tanulmany a Mozg6 Vi1ag ama tanUgyi sorozataba tartozik, amelynek nyitanyat Andor Mihaly "dolgozatai" jelentettek.

6

gyerek

iskol~ztat~sa.

Ezekre a

kblts~gekre

statisztik~k sz~rmaztatott adataib61.

tett

h~ztart~si statisztik~k

csak kbvetkeztetni lehet

egy~b

x E kblts~g becsl~s~re a szerz5 az emli-

adatsorait vette alapul,

kieg~szitve

az

~ltala

szamitott/becsWIt kbitsegekkel. E szerint egy gyermek altalanos iskolai iskolaztatasa evente valamivel tbbb, mint haromezer forintba kerUl -- 1980-a5 arakan szamolva (I). Megteveszt5, hogy a szerz5 ebbe az bsszegbe pl. a ruhakiadasokat is beleszamitja. Nyilvanva16, hogy annak kbltsegei legfeljebb a szocialpolitika szamara jelenthetnenek szempontot pl. a csaladi p6tlekosszegenek megallapitasaban, mivel ez sehol a vilagon nem tartozik beIe abba a favatba, ami t iskolai kiadasoknal,\ nevezUnk. Ha ezt leszamitjuk is, a szaros ertelemben vett iskolai kiad~sok (~t­ kez~s, tanszerek, kirandulas stb.) akkor is javal ketezer forint folbtti osszegre becsUlhet6k. Am e redukalt bsszeg fenyeben is az altal~nos iskola ingyenessege, a dekla.raci6val ellentetben anelkUl, nagy tuldrarnatizalnank e tenyt, pU5zta fikci6

v

Hangsulyaznunk kell, hogy ebben a (redukalt) osszegben az i5ko1a normal, mindennapi Uzemmentenek do1ogi kiadasai jelennek meg, nem a "luxusll, nem a kUlonorak. Ezert erdemel kUlon figye1met az a vegkovetkeztetes, hogy a dolgoknak ez az 811asa leginkabb azt a tarsadalmi

hangolhatja az iskola 81-

r~teget

len, amelyb51 kikerU16 gyermekek iskolazasat az oktataspolitika intenci6i szerint megkUlonboztetett figyelem,

ban~sm6d

Temankhoz kozelebbi rokonsagban manynak a szerz6i (P6cze gimn~ziumban k~szitett8k

kat a

s~gekhez

gimn~ziumi aktat~s

(nyelvoktat~s,

stb.) ugyanakkor,

"A gyermek

1~v6 probl~m~t

kdr~ben

bevett, elfogadott

felv~teli

e16k~szit6,

~s kepz~si

kblts~gei.

amelyek

norm~in, ~m

sport,

szocializ~ci6s potenci~ljukon

eltart~si

esettanulmanyt. Ebben

m~sodik iskol~hoz,

a

elemeznek annak a

- Varga, 1983.), akik egy budapesti

a IV. osztalyosok

tev~kenysegeket sorolj~k

rekednek a

x

R~v~sz

illeti meg.

~ltal~ban

amely

8Z0-

kivUl

tev~keny-

mOv~szeti tev~kenys~gek

tGlmen5en, alapvet5 egzisz-

Bp., 1973. KSH. 7I

tencialis erdekeltsegek is fuz5dnek (tovabbtanulasi eselyek novelese). Megallapitjak~

tatas

hogy az iskolan kivUli felhivatalos es maganoktatas az allami ok-

fogyatekossagaibol~

hianyzo szolgaltatasaibol kovacsol t5ket maganak.

A kozepiskola szintjen, kivaltkeppen ha egy elit-gimnaziumr61 vgn szo, terme5zetesen maskent ertekel6dik, erteImez5dik a csaladra rott anyagi termeszetO tdbbletterhek kerdese, mint az altalanos iskolaban.

~s

nemcsak amiatt, mert

a gimnazium nem kdtelez6 iskolafokozat, hanem azert is, mert az odajar6gyerekek szUleinek zome elevefels60ktatssi perspektivaban gondolkodik, s az ennek erdekeben hozott e16zetesaldozatokat kevesbe tartjak irritalonak az erintett szU16k. EsetUkben a - kenyszeru - rnasodik iskola lete tavolrol sem tunik fel olyan konfliktust szUla esemenynek, mintaz altalanos iskola eseteben, j61lehet a kozepiskolai esettanulmanyban az un. "dologi kiadasok" fel S8m merUltek. Az esettanulmany felhivja a figyelmet a masodik iskola letezesere,. becslest azonban mukodesi korenek kiterjedtsegere vonatkozoan - ertheto modon - nem adhatott. Erre a becslesre az a tanulmany nyujt lehet6seget, amelyben a szerz6k egy szinte szUntelen mozgasban, valtozasban leva jelensegrol: a felveteli e16keszites piacarol keszitett "pilianatfelvetelt" mutatnak be (Novak P. Kovacs, 1986.). A fentebb emlitett esettanulmany szerz6ihez hasonloan ok ~is

funkci6z8varokr61 beszelnek, ezuttal a kozepfoku oktatas es a felsooktatas

k~zti

atmenet ellentmondasair61, feszUltsegeir61.A

t6k egyik k6re

ismert~

kUl~n

szolgaltatast nydj-

azok, akik hirdetik magukat-(magantanarok, gazdasagi

lTlunkakozossegek). A masik korbe a "nagymen6k" tartoznak. Nekik nines szUksegUk

:reklamra~

ismeretsegre; osszekottetes ahhoz kell, hogy eljusson hozzajuk

az ember. Azt tapasztaltak, hogy a gositast a

kutat6~(nak

munkak~zossegek

keszsegesen adtak felvila-

(ujabb kunesaftokat remeltek?), viszont az egyenileg

hirdet6k meglehet6sen gyanakv6nak bizonyultak es elzark6ztak szinte az elemi inrormaci6k megadasat61 is. eEz kenyszeritette a kutat6kat arra a valtasra, 8

hogy

tan~roknak

adj~k

ki magukat, .akik

di~kjaik r~sz~re

keresnek

felk~szit6

oktat6kat.) Tekintettel erra, hogy a

felv~teli helyek~rt

k5zismerten igen er5s ver-

senges folyik, ez egyertelmuen az effajta tevekenysegek b6vUIese iranyaba hat. Ebb5I viszont az is ktivetkezik, hogy a feivett

~s

a tanulmanyban kbzreadott

interjureszletek alapjan azt a becsiest fogalmazhatjuk meg, hogy nagy vaIoszin6seggel mukBdik ez a piac a feIs60ktatasi kbzpontokban, iIIetve azak vonzaskorzetebe tartoz6 varosokban is. Szakmai megitelese nem egyertelmu. Mivel - dgy

tunik - hatekonyan vegzik a fels6foku tanulmanyokra vald felkeszitest,

(a mereses szakirodalomban a bevett kifejezessel elve: "tesztre-tanitast

ll ),

ez a teny onmagaban veve is meger6siti a jelenseg legitimaci6jat. Am nem tagadhat6 azoknak jogos kifogasa sem, akik ebben a tarsadalmi igazsagossag elvenek csorbu1asat latjak. Mindenesetreaz a korUlmeny, hogy ez a piac a nem kote1ez6 iskolazassal "'all mintegy komplementer viszonyban, eleve szQkebb tarsadalmi kart

~rint.

A munkakozossegek 8S

magantan~rok

kina1ta feIv8teli e16keszites mellett,

azzal parhuzamosan letezik ugyanennek a terUletnek egy "allami piscaH az intezmenyesitett szervezeti formak (Studium Generale; Felveteli

is~

azok

E16k~szit6

Bizottsagok), amelyeknekcelja, hogy a tehetseges munkas-paraszt szarmazasd kozepiskolas fiatalok fa1veteli eselyeit noveljek. E tanfolyamok egy resze

tinkoltseges alapon muktidik Cfels50ktatasi intezmenyek, TIT, muve15desi otthonok), mas reszedijtalanu1. Ez ut6bbiak

kiz~r61ag

alyan gyermekek szamara,

akiknek szUlei fizikai munkab61 einek, i1let51eg, akiket a szakirodalom 8S a publicisztika egyarant Iltarsadalmi-kulturalisszempantb61 hatranyos helyzetQeknek ll nevez. A KISZ kezdemenyezese nyoman indult a± a mozgalom, amelynek kereteben va1amennyi egyetemen sfoiskolan mQkodnek az dn. Felvete1i E16keszito Bizottsagok (FEB). Ez az immaI' tizenoteves mdltra visszatekint6 szerveze·ti forma az eltelt id6szakban tizezres nagysagrendben mozgatta meg a kozep9

iskolasokat. A benne mukod6 un. diaktanarok valamint oktat6k is tarsadalmi munkakent vegzik e tevekenyseget. Nem all m6domban, hogy megvonjam a felveteli e16keszites e ket - privat es allami - dtja hatekonysaganak a merleget. Az va16szinQnek latszik, hogy az allamilag intezmenyesitett L1t a kevesbe "kiralyi". Hiszen minden, az eselyek egyen16seget megteremteni szandekoz6 torekves sikere - rna mar j61 tudjuk 8Zt is - korantsem pusztan a pedag6giai m6dszereken mL11ik. Hazai es kUlfoldi tapasztalataink egyarant vannak arr61, hogy pusztan pedag6giai eszkozokkel va16szinuleg csak enyhiteni lehet egy olyan

tUnet~

egyUttesen, amelynek kialakulasaba tarsadalmi tenyez5k er6teljesen

belej~t-

szanak (a tarsadalmi munkamegosztaskialakult rendjehez kapcso16d6

presztizs~

viszonyok, a szU16i aspiraci6k ugyancsak tarsadalmilag-gazdasagilag behatarolt szintje stb.). Temank szempontjab61 azonbanaz kivan hangsL11yt, hogy barmely fent emlitett utr61 legyen is sz6, ezek mindegyike a maga kiegeszit6 szolgaltatasaival az oktatasi rendszer nem koteleza szegmensehez kapcso16dott. A kovetkez5kben, sajat vizsgalataim alapjan, azta he1yzetet kivanomjellemezni, amikor ez a (kenyszerCi) "szerviz" az a1talanos iskola, ,s6t ,az als6 tagozat szintjere nyL11ik Ie.

30 VAlTOZATOK A TANOGYlMASOOIK GAZOASAGRA Az iskolai szocializaci6nak, az (altalanos) iskola belsa mQkodesenek vizsgalata soran szembetalalkoztunk azzal a jelenseggel, hogy helyenkent es idonkent mintha arra mutatna hajland6sagot az iskola, hogy egyik alapvet5 funkci6janak (tanitas, megtanitas!) teljesiteset mintegy lIdelegalja" a szU15knek, csaladoknak. Kozbevet51eg: e jelenseg privat vonatkozasa, hogy - szU16kent - magam is tobb izben voltam fUltanL1ja annak (vagy 10

k~zvetlen hallQm~sb61, elbesz~l~sbol ~rtesUltem 1'61a) , hogy ~nsajnalattal vagy indulatos fogalmazasban szUlok hangot adnak annak a k~ptelen helyzetnek, miszerint arra k~nyszerUlnek, hogy rendszeresen foglalkozzanak gyermekUk hazi feladataival, korrepetalas vagy feladatmegoldas formajaban. TegyUk hozza: a felhaborodas ezekben az esetekben m~g valamif~le sz~gyen~rzettel is parosult, hiszen a jobbara dj szeml~letu tananyagok nem keves fejtor~st okoznak, ha eppenseggel nem megoldhatatlannak bizonyulnak a szUlo szamara. (Ismerosen hangzik talan: "Nem, apu (anyu), mi ezt maskeppen tanultuk. lI )

Ilyen termeszetu tapasztalataim alapjan velelmeztem, hogy massziv, tomeges kereslet Ennek

felt~telezheto

felt~rk~pez~s~re

a korrepeta16 jellegO magantanitas irant.

fogalmaztam meg egy olyan felderito jellegO, fokeppen

tort~ntadatgyCijtesre,

djsagokb61

koncepci6jat, amelyben az alabbi

illetve interjdkra· tamaszkod6 e15vizsgalat k~rd~sekre

kerestem va1aszt:

- a kinalat oldalar61 mi jellemzi a

jelens~g kiterjed~set,

- tanarok, i11etoleg tanit6k hogyan

~rtelmezik,

hozza,

mif~le

mozgas-at;

hogyan viszonyu1nak

"ideo16giak" termelodtekki korU1otte;

- melyek a leginkabb

~rintett/erdekelt

tanu16i korosztalyok, ille-

toleg tantargyak; -

becsl~s

arra nezve:

tanu16ifjdsag Akutatas e szakaszaban sikerUlj~n

mifel~k ~s

milyen mertekuek a jelensegnek a

tarsadalmi~sszet~tel~velkapcsolatossajatossagai.

f6c~lnak

azt tekintettem, hogy relevans szempontokat

talalni a tanUgyi masodik gazdasag esetleges kes6bbi, tagabb

koru

vizsgalatahoz. 3.1 Mi 01vashat6 ki az apr6hirdetesekb61? Az apr6hirdet~s mint adatforras A kivalasztott harom napilap: Esti Hirlap, Magyar Hirlap, Magyar Nemzet. Mindharom esetben aprilis es okt6ber h6napoknak ugyanabban a ket heteben kisertUk figye1emme1 a hirdeteseket, az emlitett ujsagoknak egymast61 8vtizednyi tavolsagban leva szamaiban. Azaz: 1966, 1976 es 1986-ban. A valogatasban az "idegen nye1v" tanitasara vonatkoz6 hirdetest csak akkor gyOjtottUnk ki, ha az ajanlatban a ko1'repetalas ki volt emelve. A kutatas szempontjai szerint kigyujt~tt hirdetesek szama 11

~sszesen~ 608. Mivelism~telt hirdet~sek isj6esk~n voltak, a hatsz~znyole;hirdet~s tartalmilag~55 kUI~nb~z5 hirdet~s­ nek felel meg.

A kinalat mennyisegi

n~veked~se egy~rtelmu

a hirdetesek 11,3%-a esett

(1976-ra19,7%~uk),addigez

68,9%-ra emelkedett. Ugyanezt a amig az 1966-ban

atn~zett

abb61 kovetkez6en, hogy mig 1966..;ra

novekm~nyt

az

ar~ny

1986-ra

negativan is megfogalmazhatjuk:

72 lapszamb61 30-bannemtalaltunk oktatasra vonat-

koz6 ajanlatot, addig 86-ban marcsak 19 szamb61 hianyzott az ilyen jellegCi kinalat. A kinalat novekedeset az is mutatja, hogy az adatfelvetel ben a hozzank kinthet6

legk~zelebb

aj~nlatok,

nem meglep6, hogya

h~r()meve-

es6ben (1986) jelennek meg 8z>azaltal·kiugr6nakte-

hogy ugyanazt a hirdetest tobbszor megjelentetik. Nyilvan gyakorisagilist~n a

matematika vezet.

"Matematika..,.korrepetalas a Moszkva

t~ren.ll

(34":szer kozolve)

"Kozepiskolai tanar matematika,fizika korrepetalast vallal." (29-szer) "Erettsegire

felk~szites matematik~b61·2000 peldan

keresztUI."

(22-szer) Megfogalmaz6dik az emberben, vajon mi okb61 hogy ennyire kinalnia kelljen a

"portek~jat".

k~nyszeI'Ult··

a felad6 arI'a,

Nines meg "bevezetve az Uzlet"?

Nem elegedett a jelentkez6k sz~maval? M~skeppen.fogalmazva: b~I' van jelentke-

z6, am a hirdet5nek is van meg szabad kapaeitasa? Az is felmeI'Ulhet, hogy mennyiben van (lehet) sz6 divatr61,

5

annak terjedeser51. KozismeI't, hogy ket

evtizede lankadatlanul tart az idegen nyelvek

.

"meses" jovedelem remenye (lasd Novak

id~zett

tanit~sanak

konjunkturaja,

5

a

tanulmanyat), feltehet5en olyano-

kat is erre a terUletre vonzott, akiknek kinalata esetleg nem annyiI'a kelend6, mint az idegen nyelv. Mindenesetre, ha e kerdesek

form~j~ban

fogalmazott meg-

gondolasok ervenyesek, akkor ez a koI'Ulmeny onmagaban is 6vatossagra kell intsen, a kovetkeztetesek

kimond~sakor.

Nyilvanval6, hogy e

saj~tos

piac ese-

teben(sem) puszta linearis, monokauzalis osszefUggesekr61 van sz6 keresiet 12

~s kin~lat

t6k

finomabbbont~sainakelemz~se,

kBzbtt. (Azadatsorok

foglalkoz~s~nak

eloszlasait

egyelore halvany

sejt~semet,

jelzi a kereslet

alakul~sat.)

n~zzUk,

ha a hirde-

megerositik azt az itt felmerUlt,

hogy a kinalati oldal

felfut~sa

nem egyertelmuen

Az egyes szolgaltatasokat bemutat6 adatsorban (1. tablazat) alyan adattal is talalkozunk, ami meger6sitia korabban

id~zett

vizsgalatok megallapi-

tasait, mintegy azok soraba illeszkedik, s olyanokat is, amelyek jogos dalomra adnak okot.

Egy~rtelmQen

as drasztikusan n5tt a

tes aranya, ket 8vtized alatt jdbb mint kor~bban

hatszoras~ra.

elmondottakat - az alabbiakat fuzhetjill<

felv~telire

Ehhez -

hozz~.

aggo~

felkeszi-

kiegesz~tve

a

Kdztudott, hogy 18-

nyeges szinvonalbeli kUlbnbsegek vannak a kbzepiskolak kdzbtt, aZ8zt ellensGlyozand6 masodik gazdasag bovUlese ilym6don erthet6. Tagabb bsszefUggesben szemlelve a jelenseget, nem annyira magat6l ertet5do ez a novekedes. Hiszen

az a kerdes ls felvethet6, vajon miert erteke16dbtt fel ilyen jelentos mertekben a

fels6oktat~sba

vedelmek

oldal~r61merlegeljUk

nyilv~nva16an

nem ezek

vald

bejut~sakkor,

oldal~ra

amikor - ha

puszt~n

a diplom~s foglalkoz~sokat

billen.Ennek

h~ttereben

a majdani

j~-

- a merleg nyelv8 a diplQma

ir~nti el~

fogul tssg mellett egy realis feli.smeres x is va16szinCisithet5. Az tudniil1ih,

hogy j611ehet a diplomaval elismert kepesites "nap i arfolyama" alacsony, kivalt, ha

~

kezd6kereseteket vesszUk figyelembe. Am a teljes eletkereset tUk-

reben mar lenyegesen kedvez6bben alakul a helyzet az ertelmj.segi foglalkozasok szempontjab61, aminek egyik meghataroz6 tenyez6je

~ppen

az ilyen tipusd

XMeger5siti e felismerest az a szociologiai felmeres is, amelyben a megkerdezettek negy szempont (1. kereseti lehetosegek; 2. 8 munkaval jar6 hatalom; 3, a munka vegz8sehez szUkseges tudas; 4. amunka tarsadalmi hasznossaga) 5zerint rangsorolva a foglalkoz3sokat, ~ szempont szerint egyertelmuen a rangsor elejere heIyeztek az ertelmisegi foglalkoz8sokat. Forras: Kulcsar R6zsa: Az e1s5 magyar orszagos presztizsvizsgalat eredmenyei. = stat. Szle. 1985/11.

13

szaktudasok nagyobb eselye a tobboldalu ertekesitesre, a konvertalhat6sagra. ~z

emlitett presztizsvizsgalat eredmenyei azt jelzik, hogy a tarsadalmi koz-

velemenyben e kerdes megitelese olyan, hogy az - ugy tunik fol -kepes ellensdlyozni a fels5foku vegzettsegOek kezd5keresetenek alacsony szintjet. Ugyancsak kerd6jelek rajzo16dnak fel, latvan, hogy az erettsegire torten5 felkeszites (1. tablazat) kinalata 1966 es 1986 kozott a huszszorosara(!) n6tt. Ennyivel "gyengebb" gyerekek toltenek meg a kozepiskolak padjait vagy ennyire ~egnehezedett

volna az erettsegi? A kerdes masodik resze ahhoz a - szamomra

legalabbis - megdobbent5 adatsorhoz vezet ~ennyisegi

~t)

ami a korrepetalas (1.

~abljzat)

alakulasat jellemzi.

Ami6ta isko1a van, a korrepetalas va16szinuleg mindig is letezett. A regi nagy hiru kollegiumokban a szegenydiakok rendszeres jovedelmehez tartolott, hogy lusta, mihaszna ~egi5

~rifidk

melletttoitottek be ezt a szerepkort. Az

e1gondolkoztat6, hogy·az asszes szolgaltatas kazel felet a korrepetalas

korebe sorolhat6 kinalat teszi ki. Hangsulyozni kell, hogy eza szolgaltatastipus nem az extra igenyek kielegiteset celozza, hanem az iskola mindennapi munkajat hivatott megtamogatni.1966 es 76 kozott nincsszamottev6 mennyisegi ntivekedese teren. S6t! Az 1966-b61 vala adat (12,1%) szinte megnyugtat6an belesimul a fentebb emlitett evszazados hagyomanyba. 1986-ra viszont ez az adat szinte megketszerez5dik. Az utols6 evtizedben kellett tehat valaminek tortennie, aminek kovetkezmenyei hozzajarultak az ilyen merteku novekedeshez. IdezzUk felroviden az ut6bbi tizenot ev legfontosabbnak min5sithet6 tanUgyi torteneseit. Ma mar talan megvan a kel15 id5beli tavlat ahhoz, hogy merlegfelet keszitsUnk az 1972-es oktataspolitikai parthatarozat osztonzesere elindu16 tantervi, tantargyi reformr61. Ma mar (?!) lehet tudni, hogy az akkor elkeszitett dokumentumok j6 resze nem sikerUlt. Az igazsaghoz azonban hozzatartozik, hogy voltak olyan szak14

emberek, akik ezt akkorj.s tudtak es mondtak: a tantargyak nincsenek az

8Z0-

noskeszUltseg allapotaban; megalapozott e16munkalatokCkiserletek) nelkUl eletveszelyes lehet, ha areformotglobalisan, mindenre kiterjed6en ertelmezzUk (vagy kell ertelmeznUnk). Tanusithatom -

5

ennyi szubjektivitas talan

megengedhet6 - Cakkor az OPI-ban dolgoztam, ig8Z nema munkalatok fa vonalaban, hanem a

reform~zajgast61kisse

tavolabb

1~v5

tantervelmeleti osztalyon);

hogy voltak, igenis voltak szakemberek,akik alapos szakmai eI'vekkelfejtettekki, hogy a tantervi. fejleszteshez nem elegend6, hogya tantargy al16 tudomanyban megteI'me16dtek legyen uj eredmenyek, uj

m~g~tt

felismeresek~

Fel-

reertes ne essak: tavolI'61 sem6hajtok ahhoz a manapsag divatos.sz6lamhoz csatlakozni, amelyik a 78-as tanteI'vek hibait a tudomany, a tud6sok " sza kmai sovinizmusanak

il

szamlajara irja.· Jogosulatlannak as alapvetoen elhibazottnak

tartom ezt a beallitast. Sajat szakmank (akkori?) gyenge.segeert mi okon, jogonhibaztathatnank atudomanyok kepvise16it. Azt ugyanis, hogy a tudomanyos eredmenyek csak a pedag6gia - altalanos as szakdidaktika stb. - altai transzformalt modon, a tanu16k szamara "fogyaszthat6va il tett mertekben es formaban vihet6k be a siker remenyevel az iskolaba, azt eppen a tanUgy

munka~

-sainak kell tudnia as (kellettvolna) hatarozottan kepviselnie. A fejleszteshez e terUleten nem elegendo tehat, hogy valamitarsadalmi vagy szaktudomanyos

szempontb61kiv~natos

lehessen forditani a T~bb

legyen. Az is kell hazza, hogy a

Ie

pszicho16giailag-pedag6giailaglehets~ges nyelv~re.

mint sajnalatos, hogy a j6zan, magas szintu szakmai es emberi fele15sseg-

erzettel vezerelt hangokat le'lehetett

s~p~rni.

mint szakmanak nem volt annyi ereje, hogy aliva

kiv~natosat

b~lcsen

reagaljon a tUdomany

~s

Tragikus, hogy a pedagogianak

kompet~nciajanak

talajan szilardan

a politika I'eszerol neki cimzett kihi-

vasra. S mivel a j6zan szakmaisag eselytelennek bizonyult az iranyitasi szfera akarnoksagaval szemben, kapmutatas erz6dik abban, hogy rna a tulmeretezett,

15

esetenkent va16ban nehezen tanithat6 tananyagok, tankonyvek serta - es differencialatlansaga miatt - igaztalan lesz61asa a "comme il faut" viselkedes. E tortenes-hatteren ertelmezve a sz6ban forg6 szolgaltatast, ezuttal fe1fUggeszthetjUk a korabban javasolt Dvatossagot a szaza1ekos elosz1asok 81'telmezesere vonatkoz6an, s- ugy gondolom - a nagy tevedes kockazata nelkUl kijelenthetjUk, hogy a megugrott kinalat mogott minden va16szinOseg szerint igen massziv keres1et tete1ezhet5 fel - okka1. Megitelesem szerint er6siti ezt az al1itast, ha a szolgaltatasok isko1afokozet szerinti elosz1asait (2. tab1azat) is szemUgyre vesszUk. Lathatjuk, hogy pontosan az ut6bbi evtizedben natt haromszorosara az altalanos isko1asoknak 5z616 ajanlatok mennyisege. KUlonosen szembeotl6 az eme1kedes az als6 tagozatosok eseteben, aho1 a novekmeny majdnem kilencszeres 1976 es 86 kozott.(!) E novekedes nagysaga mindenkeppen,de talan puszta tenye is dj jelensegnek tekinthet6 a hazai isko1aUgyben. (Az ehhez fOzott tanari velemenyeket a kovetkez6 reszben, az interjuk elemzesekor mutatom be.) Ha tehat osszessegeben a szolgaltatasok egyharmada az altalanos iskolai tanu16kat veszi celba, 5

kozottUk eleddig ismeretlenaranyban az als6sokat, akkor ebbal ahelyzetbal

legalabb ket sulyos kovetkeztetes ad6dik. Az egyik,hogyha akarcsak a kinalatat megktizelit6 mertekCi a kenyszerO korrepetalasok terjedelme, akkor ennek anyagi vonatkozasa fo1ytan a szUl6kben (jogosan) felhorgad6 nehezteles olyan kedvez6tlenlegko1't, indulatokkal te1'helt er5teret kepezhet az iskola korUl, amely feltetlenUl kedvez5tlen az iskolai munka szempontjab6l. (Kesabb, az interjuk kapcsan te1'ek ki a1'1'a a - szamomra - furcsa tenyre, hogy a tanarok szerint a szUl6k inkabb beletor5dessel, mintsem indulatosan reagalnak az iskolaz8ssal kapcsolatos kenyszerCi tobbletkiadasokra.) A dolog masik lehetseges kovetkezmenye az el5bbinel sulyosabb veszeIyt rejt magaban. Ha ugyanis az idezett adatb6I az oktatasi alapellatas szinvonalanak 16

csokkenesere kovetkeztetUnk (azt gondo'lom, jogosan) akkorsdlyos ketsegei tarnadnak az embernek, vajon az alapvet6 kultu'ralis technikakkal nem kel16en felveI'tezett egyen-mi modon lesz kepes elboldogulni a munka vilagaban. Tobb mint va16szinO, hogy a raszoru16k jelent6s hanyadat nem korrepetaltatjak a szU16k. AkaI' azeI't,mert igenyeikt51, eletm6djukt61, ertekeikt61 idegen ez a viselkedes, akaI' pedig azert, mert anyagilag nem all m6djukban a korrepetitor megfizetese. Lemorzso16dni nem lehet az altalanos iskolab61, megbukni igen. Azok a gyerekek tartoznak ebbe a csoportba, akikugy hagyjak el az altalanos iskolat, hogy az ott toltott tengernyi id5b61 - a nyolc ev alatt csak tan6ran tobb

mint 7000 6ra!

~"

nem, vagy alig valami t profi talnak. Ez mar rna is szo-

rit6 aktualitas, holnap meg inkabb azza valik. Szinte biztosra veheto sajnos, hogy a mar napjainkban is egyre kiterjedtebbe vala atkepzesek saran szembekerU16 feladatokkal nem fognak tudni megbirkozni azok az emberek, akik nem birtokaljak kel15en a tanulas, azinformaci6szerzes alapvet5 technikait. Az egyes ta"Gtargyak reszesedese (3 . 'tablazat) a "papirforma" szerint alakul. Abszolut listavezet6 a matematika, koveti a fizika. Hozzajuk kepest "leszakadva ll , am j6val a tobbi tantargy ele,tarve, az'o1'osz all a ha1'madik helyen a tantargyak szazalekos reszesedesenek saraban. Szembeotlo, hogy id5ben a

m~hoz

kbzeledve egyre

t~bb tant~rgy

jelenik meg

ahirdet~sekben.

Azaz,

amig 1966·-ban csak az emlitett harom "1istavezet6" jelent meg a hirdetesekben, addig a tiz, majd hdsz evvel kes6bbi adatokbanaz angol, a bio16gia, a magyar es a tbrtenelem is. (Ez szinte az

~ltalanos

iskola teljes tantargy-kinalata.)

Tovabbi emlitest erdemel a matematika tantargy peldaja, Tudjuk, hogy ebben a targyban - a tdbbit6Yelter6en - j6 tarthatunk szamon, amelyet annak idejen

evtizedeskis~rleti e15zmenyeket

pedag6giai progresszi6 diadalakent UnnepeltUnk. Velemenyem szerint 'jogosan.'Egy rri55 felmeres X 5zerint a,tana

XForras: Bathory Z. es;masok: Az iskolai tantargyak kot6desi rangsorai. Bp., 1987. OPI. (Kezirat.) 17

targyak kedveltsegi rangsoraban - amelyben az utolsa helyen a fizika es az orosz all - a matematika a kozepso tartomanyban helyezkedik el. Az a tantargy, amelyik a kozvelemenyben 5sid5k ata a legfelelmetesebb i1mumus". Hogy tortenhetett meg, hogy ez a kivala szakmai kezekben leva, hallatlan gondassaggal kimunkalt es a kiserleti szakaszban folyamatosan csiszolt tantargyi reform vegUl is odavezessen, hogy - a koncepci6t es eszktizrendszert kimunkal6, a matematikat va1amennyi iskolasgyerek szamara vonzova, tanulasat eredmenyesse tenni szandekoz6 szakember varakozasaval ellentetbeneleddig ismeretlen mertekben llszethuzta" a gyerekek matematikai teljesltmenyeinek skalajat, polarizalta az eredmenyeket, igen megnehezitve ezaltal a targyat tanit6 pedag6gus munkajat? A valaszt - meggy6zodesem - j6val nagyobb esellyel kereshetjUk az alta1anos iskolamGkodesi

felteteleinekdramaiv~l­

toz8sai kozott, mintsem a tantervet (taneszkozoket) kimunkal6k esetleges szakmai, pedag6giai tevedeseben. Arra ugyanis senkisem gondolhatott, hogy eppen az Gj tanterv bevezetesetkovet6 evekben arasztja el az

altalanosiskol~t

(e1-

sosorban a f6varosban) a kepesites nelkUliek aradata;hogy az iskola egesznapassel valasanak ugrasszeru novekedese milyen drasztikusan rontja a napkozis munka eselyeit stb. ~1int

korabban jeleztem, a hirdet6k foglalkozas szerinti megoszlasa (4.

tablazat) a1apjan tovabb arnyalhat6 a he1yzetkep azzal a meggondo1assal, hogy vajon ez ut6bbi adatok fenyeben va16ban egyertelmGen a kereslet novekedesere kovetkeztethetUnk--e csupan. A tablazati adatokb61 lathat6, hogy a mai foiskolai/egyetemi diakok is folytatjak egykori kollegiumi elodeik hagyomanyaif,

5

jovedelmUk novelese egyik alapvet5 forrasanak tGnik az oktatas, a korrepetalas.

Am a tendencia ingadozast mutat, a diakhirdet5k aranya szaesett az ut6bbi tiz 8vben. (Nem

~llt

ugyan~s

jelent5sen visz-

m6domban ellen5rizni, mennyiben tulaj-

donithat6 e visszaeses a veletlen hatasanak, ami termeszetesen nem zarhat6 ki.) Szembetun6 ugyanakkor, hogy hasonl6 tendenciaju vfiltozasteszlelunk a magukat 18

m~rnBkk~nt aj~n16k eset~ben, visszaes~s

tapasztalhat6.

telmis~giek szam~ra

emelked~s ut~n

azaza kezdeti

Megkock~ztatom azt

a 80-as

~vekben

a

feltev~st,

lehet5s~gek

felfut6

(GMK, VGMK) nyilvanva16an vonz6bbak lehettek, mint a serve. Fontos

szemponttov~bb~,

kieg~szit~sen

tdlmen6en,

hogy a mGszaki

nagyobb

~r­

a tobbletjovedelemre

korrepet~l~s

g~emk~z6 m~rnok sz~mara

hogy a

f~ltehet51eg

esetUkben is

~romok forr~sa

kinja-ke-

a jovedelem-

a szakmaval va-

16 elmelyUltebb foglalkozas, mint a korrepetalas. E feltevest megerositeni latszik az, hogy a szaktanarok hirdet~sek mennyis~ge,

a

viszont hatarozottan emelkedett a

eset~ben

sot, az ut6bbi tiz

~v

alatt majd

n~gyszeres~re

nott

sz~muk.

K~zenfekv6nek

tQnik az a

magyar~zat,

kiegeszit~s legterm~szetesebben

mivel szamukra gazdas~gban

hogy

ad6d6 forrasa

m~s lehetos~g kev~sb~

tan~r sz~m~ra

a jovedelem-

mag~ntanitv~nyok fogad~sa,

s

ad6dik, erthet5,hogy a tanUgyi masodik

torten5 szambeli reszesedesUkkel kozvetlenUl a hallgat6k utan

ktivetkeznek. E ktivetkeztetesugyan - mint jeleztem -nem reprezentativ adatfelvetel alapjan szUletett, de megit~lesem szerint megallja a helyet. Erdemes megemliteni, hogy ezen apiacon a f5iskolai/egyetemi oktat6k az ut6bbi

tiz evben jelentek meg, tendenci~javal,

p~rhuzamosan

aminek egyenes

a fels60ktatasba va16

kovetkezm~nye

a felveteli

torekv~s

emelkedlS

e15k~szit~s fel~rt~­

ke15dese. Osszessegeben megallapithat6, °hogy a kinalat oldalar61 erre a piacra

anoveked~s tendenci~jaa

jellemz5, ami mtigott

v~lhet61eg

a keres1et fe1-

fut~saall.

Fentebb elmondott piacot a

kin~lat

v~leked~sek

meggondol~saink

alapjan va16szinGsitjUk, hogy ezt a

tdltengese jellemzi. Azt, hogy

lelhetok fel az

oktat~sUgy

mif~le

ervek, lIideol6giak ll ,

eme szektoraval kapcsolatban a tana-

rokban, a tanu1many kovetkez6 5zakaszaban mutatom be.

19

) ,2 A ffiasodik iskola - [email protected] velemenyek tUkreben-

A tizenharom neve1a megkerdezesere az 1986/87-es tane\lben kerUlt sore (Az interjdkerdeseket a mellaklet tartalmazza~) Az iskolak~ I. Lakotelepi, ktizepes nagysagu iskola. II. Kertvarosi, kozepes nagysagu iskola. III. Lak6telepi, nagyiskola. A megkardezettek kozott hat tanit6/n6/, hat felsa tagozatos szaktanar as egy igazgat6 volt. Az interjdzas altalanos jellemzesere erdemes megemliteni, hogy a megkerdezett kol1egak termeszetesnek as aktualisnakereztek a temat, s ennek rnegfele15en termeszetes modon fogadtak a kerdeseket is, 85 - erzesem szerint negnyilvanulasaikban, velemenyUkmegfogalmaz8saban 5szintek voltak. ~rdekes (?) mddon gyanakv8st, defenziv magatartast csak az igazgat6nal erzeke1tem.

A masodik isko1a letezesere, mukodesere iranyu16 as szandekosan altalanossag-

ban fel~ett kerdest az igazgat6 ur x ragton sajat iskolajara vonatkoztatta as ilyen m6don adta meg a

v~laszt: kor~bban tal~lkozott

ezzel az {)

iskol~j~ban

is, am {) 8Zt maffianak (sic!) tekintette as i1kiirtottali. KUlan rakerdezesre e hozzaallas ok at abban jelolte meg,hogy moralisan nem tartja elfogadhat6nak, r13

a korrepetalast ~ rnagantarnart kereso tanitvanyaikat (szUleiket) egi::mashoz

kUldik a kollegak.

Az iskolai munka rendje, a tanarok elfogla1tsaga miatt csakcsoportos inter jllz8sra volt mod, amel yben a beszelgetest azzal a megallapi tassal inditottam, hogy hdsz ev ata jelentasen kiterjedt a masodik iskolahoz tartoz6 5lo1ga1tatasok kore: egyet8rtenek-e ezzel

as

velemenyUk szerint mik lehetnek

ennek okai? A megallapitast egyikUk sem vonta ketsegbe. A velelmezett okokat nagyjab61 k~tcsoportra

lehat osztani aszerint,hogy az iskolava1 vagy a szU15k elvara-

saival hoztak 6ket kapcsolatba. Az els6 okcsoportban a vezermotivum a tanter-

XMagjegyzend5, hogy a kertvarosi, kozepes nagysagu iskolaban (II.) valamennyi interju 8Z igazgat6i irodaban, az igazgat6 jelenleteben zajlott. Ez a valaszadasokat erthet5 mddon befolyasolta. 20

vek

zsdfolts~g~t,

naszoita

f~l.

a tananyagok

A tan~rok

neh~zs~gi szintj~nek ~llando

sz~vegez~s~ben ekk~nt

hangzottak a

(?) emel~s~t pamagyar~zatok:

"Elsosorban abban Iatom ennek az ok~t, hogy megvaltozott a tapterv ~s gyakorta megvaltozott az elmdit 22 ~v alatt. A tantervi k~veteIm~nyek egyre nehezebb~ vaitak a gyerekek szamara. Vannak tantargyak, ahol kifejezetten a j6 tanuI6k szintjere ailapitottak meg a tantervi minimumot. Ahhoz, hogy a gyerek Iegalabb kettest vagy harmast elerjen, kifejezetten jo kepessegOnek kell lennie. Ez azonban nem adatik meg minden gyereknek, es akkor mit tehet a szuIo, mint ahogy mi is a matematikaval vagy fizikaval, egyszeruen k~nytelen fogadni egy korrepetitort." (III. magyar-tortenelem, 22 ~ve) "En is dgy latoffi, hogy igen magasak a kovetelm~nyek. A negyes, atas eredm~nyt viszonylag kevesen erik el. Minden szuloszeretn~, hogy gyermeke jol megaIIja a heIy~t; a szakmunkask~pz5be kerul~shez is Iegalabb harmas tanulonak kell lenni." (III. magyar-tortenelem 20 eve) LefegyverzQ

~rveles,

meg akkor is, ha tudunkolyan elemz5 tanulmanyrol

(Lukacs~

1982.), amelynek szerz5je a szazadfordulon tdlra visszamenve mutatja ki hiteles tanugyi rlokumentumokra tamaszkodva, hogy - dgy tunik fel - az egymast kovet5 di~kgener~ciok mindig kevesebbet tudtak az e16z5n~1 (?!), legalabbis a tankeruleti f5igazgatok szeI'z5

r~mutat

~s

a szakfeIugye16k jelentesei 5zerint. Az smiitett

arI'a, milyen sok nosztalgikus

'elv~r~s

surusodik ossze, amikor

kimondjuk az ertekiteletet: "a maiak nem tudnak annyit, mint az e15ttUk Reszigazs~g

j~I'6k".

lehet ebben is, amint abban a megallapitasban is, hogy ugyanakkor

viszont az dj nemzedekek

m~sboles

talan

mask~nt

is tobbet tudnak elodeiknel.

Mindez nem szunteti meg a kollegak altaI e targyban eimondottak ervenyesseget abban az ertelemben, hogy a mod, ahogyan sajat dolgaikrol gondolkodnak, ahogyan

defini~ljak

zoan hat

helyzetUket,munkajuk

korUlm~nyeit,

cselekv~si lehet5s~geik megit~l~s~re.

felteteleit, meghataro-

Ennek alapjan nem biztathatjuk

magunkat tdlzott optimizmussal, ha egyszer a gyakorlat munkasaiban a tapasztalat azt

~rIelte

meg, hogy a tantervi normak egy

r~sz~t

csak a szorgalmas,

jo kepessegO tanulok altaI tartjak teljesithet6nek. S dgy tunik, hiaba terme16dott meg az

elm~leti

pedagogiaban a differencialt banasmod ("differencialas 21

az

egys~gess~gen

beIUI 'I ) gondolata, az ely gyakorlatban alkalmazhat6

eszkbzei nincsenek vagy nem

kiel~gita

technik~i,

mertekben vannak a neve16k kezeben. Su-

lyosbitja a helyzetet, hogy a kbvetelmenyek emelese

p~rhuzamosan

haladt az

osztalyletszamok nbvekedesevel. S amint erre tbbben utaltak, tovabb rontjak az iskolai munka, a (meg)tanitas eselyeit a

k~pzes

nem kedvez6 iranyd fejle-

menyei:

"A dolog'szubjektiv resze, hogy a palya rettenetesen felhigult. Annak, hogy nem gondoskodtakid5ben arrol, hogy a demografiai hullam szUksegleteinek megfelel6en kella szamu tan art es tanitot kepezzenek ki, ~z lett a kbvetkezmenye, hogy tele lett a palya nem idevalo emberekkel, kepesites nelkUliekkel... ' A megertes fokara nem jutnak el az iskolaban a gyerekek es a tananyagot odahaza kell, szinte uj anyagkent megtanulniuk. CIII. magyar-tortenelem, 22 eve) i1Hat eve elsa·-masodik osztalyban tanitok. Rendszeresen kapok gyakorl6 tanitasra kepzQsoket. Az a tapasztalatom,hogy az. intenziv kepzesben reszt vev6k (els6 evnappali, masodik, harmadik ev levelez6) igen alacsony kepzettsegi szinttel jonnek ide. CIII. taniton6, 14 eve) lI

1I

Ezek a krit1kus hangvetelG nyilatkozatok a kozvetlen gyakorlat hj.anyossagaira iranyitjak a figyelmet, termeszetesen avval a ki nem mondott fenntartassal, hogy a kepzes hianyossagaiert nem a neve16k tehet6k fele15sse. Jollehet akenelkUliek cimere sz616 biralatok mer1egelesere nem vagyok illetekes, annyit azonban latnunk kell, hogy ebben az esetben (is) partikularis tapasza kritika alapja. Nem ketseges, hogy a tanit6no a va16sagot mondta. Az igazsag azonban ezdttal is bsszetettebb ennel. Nem tarthatjuk kizartnak, hogy masok, - tegyUk fel szerencses Vlszeriatll fogtak ki,

S

ok a maguk elmenyei alapjan a kepesites nel-

iek ratermettseget, alkalmassagat dicsernek. Am termeszetesen vedhetetlen lenne egy alyan elvi allaspont, ame1yik arra torekedne, hogy Ilmegideologizala szakmai kepzettseggel nem rendelkez6k bearamlasat a palyara. Az ervek tovabb gombolyithat6k, hiszen a felsoroltakhoz hozzaad6dik az imm8r szinte teljes koruen egesznapossa valt altalanos iskola tanitas utani szakaszanak

- a napkozinek - emlitese is. Tudjuk a hivatalos tanUgyi dokumentumok deklar~ci6ibol, ~ogy az iskola a tanitas szinterekiv~n lenni. Azt is tudjuk, hogy

- reszben mar erintett - okok miatt, nincsenekmeg e vallalas feltetelei. Ha ezekhez az okokhoz hozzavesszUk a tanulas par excellence helyenek szant napkozi nehez helyzetet - a kar bezar6dik. " ... egyszeruen fizikai keptelenseg egy harmincf5s napkoziben, hogy valamennyi gyereknek minden nap naprakeszen minden leckejet kikerdezzem es ellenarizzem." (III.magyar-kanyvtar, 7 eve)

S beindulnak az egymas negativ hatasat erosit5 karok. Ez kezd6dik a napkozisek magas

szam~val 5

folytat6dik azzal, hogy a "napkaziben nagy szamban van-

nak kepesites nelkUliek". Az intezmeny tehat, nem kielegit6 mukadese kovet..:. ~ezteben,

e teren is "mank6ra" szorul. IIHa megteheti, azert is valasztja a szUla a magannapkozit,X mert tudja, hogy ott, ahol haromgyerek van, biztos, hogy jobban szemelott van az ave is ... " (III. tanit6no, 14 eve)

A magannapkozi letrejtittenek karUlmenyeire es mukades8nek informalis jellege-

re

utal az alabbi hosszabb interjureszlet: II A tizenegy 8vb6l negy evet voltam gyesen, s ezalatt bizany sokan megkerestek a hazb61, hogy vallaljam el a gyerekUket ... Az elsos, masodikos gyerekek szUlei "magannapkozi H jellegu szoigaitatas miatt kerestek meg. Va11aItam, mivel a gyesbal nem tudtunk voina mege1ni. J61 kereso szU16k ket gyermeke jart hozzam, akik egesz nap dolgoztak, igy nem tudtak foglalkozni a gyerekekkel. frtelmes gyerekek voltak, a szU16k j6 helyen akartak tudni oketo Nem akartak 6ket az isko1ai napkozibe adni, mert ugy erezt~k, hogy akkor meg otthon el0 ke11 venni a gyerekeket, tehat nem tartott~k e1egsegesnek az iskolai napkozit. A masik ket 8setben inkabb azt ereztem, hogy a feleloS5~­ get igyekeztek magGkrol elharitani a szU16k: ~ en mindent megtettem, magantanarhoz is jarattam a gyerekeket.f!E. . II

A sz6ba johet6 okokra rakerdezo, abeszelgetest elindit6 kerdes utan az inter-

XNyilvanvaloan nem bejegyzett intezmenyr61 van szo, hanem 01yanr6l, ahol a gyermek, azon t111, hogy felUgyelet alatt van, garantaltan e1kesziti masnapi leckeit is. Biztosra vehet6, hogy az adoreform kovetkezteben e kiegeszit6 szfera is atrendez6dik. 23

ju vegehez kozeledve iSffiet feltettem mas formaban ezt a kerdest: velemenyUk

szerint mit, illetve kit helyettesit a magantanar? A valaszokban a vezermotivum kUlonb-kUlonb szovegezesekben az iskolat ovez5 tarsadalom, a szUl6k-csaladok foga1omkoreben mozgott. A fenti konkret

k~rdes-

re a sarkosan konkret vaIasz igy hangzott: HAz als6 tagozaton szU15t es pedag6gust egyUttveve, ugy erzem. Tehat vaiamifele anyai gondoskodast es szakmai utbaigazitast is egyuttal." CIII. tanit6n6, 14 eve) Tanar

as

tanuI6

koz~s

erdeke1tseget emeli ki a kovetkez6 nyi1atkozat:

IrTudomasul ke1l venni, hogy az atlagosan harmincf6s osz-talyokhoz kepest, mennyivel masabbaz, ha szemelyesen tudok valakihez viszonyulni. Sokkal konnyebb helyzetben van tehat a magantanar, akinek egyszem gyerekkel kell fogla1koznia, a szintet 6hozza igazitania.Ott ~szre V85zi azt, he eIkezd a gyerek feszke16dni. Persze harmincnal iseszre veszem, ha valamelyik elkezd feszke16dni, de harmincan vannak~ .. He a napkoziben a gyerek e16veszi a felszereleset, nem jelenti azt, !logy tanul is. (III. magyar-konyvtar, 7 eve) lI

Nyilv~nva16,

hogy a gyerek

sz~m~ra

a tanar szemelyesen neki 5z616 odafordu-

, figyelme olyan kUlan er6feszitesre sarkal16 erzelmi plusz, amit jelentos keszteteskent elhet at, a neve10 j6 erzeset pedig szakmai hatekonysaganak, eredmenyessegenek eimenyevel gazdagitja. Gjabb megsz61alasakor tovabb ~rnyaija velemenyet a tanarn5:

IISzerintem ez osszetett dolog. Egyfe161 a megemelt szintQ tanterv, a munkaba jaras miatt az anyBi gondoskodas csokkeneS8,amit sulyosbit a segit6 nagyszUI6/k!nek a hianya. Mi mar abban a korban vagyunk, hogy szU16kent is, pedag6guskent hozzajarultunk ahhoz, !logy ilyen ez a generaci6. 11 Az anyai gondoskodas hianyar6I 5z616 kitetel igaztaianazokkal az anyakkal szemben, akik erejUket megfeszitve (gyakorta: tuIfeszitve!) pr6balnak !lelyta1lni Ebben a helyzetben. CSzimptomatikus, bar a hagyomanyos szerepo5ztas szivds uralmat ismerve nem meglep6, hogy

hi~nyzik

az apak

kUl~n emIit~se.

Amig ugyanis az iskolai do1gok ellen6rzese a gondoz8si szerepkor b6vi.llesekent az

any~k

feladatai kaze soro16dik, az

ap~k

f6 feladata a penzkereses. A va16-

sagas kep persze ennel sokkal bonyolultabb, hiszen sokasodnak a - mindket nembeli! - egyedUlaI16 szU16k.) A gyerekek manapsag egyre inkabb - hangzott tovabb - azzal

jellemezhet6k~

hogy " ... nincsenek arrabsztbnbzve, hogy a munkajukkal erjenek el valamit. Ezaltal a kitartasuk, az akaraterejUk, a munkabirasuk egyre inkabb csbkken. 1I

Ez azonban - folytat6dik a gondolatmenet - kbvetkezmenyes jelenseg: " ..• a szU16k maguk is ludasok ebben, hiszen igyekeznek minel tbbbet megadnigyeremekeiknek, minel jobban elkenyeztetni oket." (III. magyar-tbrtenelem, 22 eve) Megfogalmaz6dott olyan velekedes is, amelyik tagabb tarsadalmi bsszefUggesekbeagyazva pr6balja megjelblni a nem tlil vonz6 tulajdonsaglista forrasvideket: II • • • valahol .... fbibomiott azertekrend. Al talaban minden hetedik osztalyom eIjut odaig, hogynem sikk tanulni. Nem az btbsa jegy, hanem arra bUszke, hogy elegtelent kapott. Ha mindezert otthon meg csak azt sem mondjak, hogy ejnye-ejnye, hanem siman alairlak,akkor agyerek va16baneljut oda,hogy csak a szinten-maradas a celja ... Egyszeruen nincsen felel6ssegerzetUk. Ez csak az otthoni hatterb61 eredhet. II (III. magyar-kbnyvtar, 7 eve)

Nem megbizhat6 diagn6zis, meg.akkor sem, ha szamos megfigyeles es vizsgalat egybehangz6 eredmenyeb6l tudjuk, hogy eppen a sz6ban forgo eletkor kepvisel a fejl6desmenetben olyan szakaszt, amelyre az i5kola re528r51 az

adekv~t

rea-

galas az lenne, ha valtani tudna az ilyen eletkord gyerekekkel valo banasm6djaban. (Kbzismert, sajnos, hogy nem tbrtenik meg a valtas, s az altalanos iskolaban az egesz feiso tagozatot azonos banasm6dban resz8sitik.) Az eddig idezett interjd-reszletekben is felbukkan olykor az a mozzanat, hogy apedag6gus - egyben gyakorta szUI6 is. Sajatos kicsengest ez a kbrUlmeny abbanaz interjdban kapott, ahal a tanarn6 eimondta, hogy mar tizenegy eve tanitott, amikor a sajat gyermekei iskolaba kerUltek.

25

5 ekkor

~rezte megigaz~n,

E vallomasos,

emp~ti~t

milyen

dolog

neh~z

kifejez5 mondatban nyiltan je1enik meg az dj nezopont:

a szU16e. Forditsuk mi is figye1mUnket e Qvezo

t~rsadalom

menoen - a szU16i

iskol~sgyerekszUI5j~neklenni.

kovetve az

nez5pontv~lt~st

iskol~t

fele. Azaz: hogyan tUkroz6dik - a fentebb elmondottakoh tdlt~rsadalom

a pedag6gus

eszle1~s~ben?

"A tanulas kepess~get nevelesse1 1ehet fej1eszteni. De a szU16knek nines idejUkarra, hogy figyelemre, osszeszedettsegre szoktassak gyermekeiket. Egyebkent S8 tudnak nevelni, s az iskolaban a szU15k nem korlatozo, szabadossagot megenged6 nevelesi stilusa Ut vissza." (I. tanit6n6, 22 ~ve) Vajon mi inditotta a korantsem kezd6 tanit6n6t erre a sommas s epp gat1anit~letre?Ebb61 a

megfoga1mazasbol arra, az isko1a

csolataban r8gt61 meglev6 feszUltsegre hallani, amelynek

forr~sa,

tort~n6

~s

igaz-

a tarsadalom kap-

onkente1en reagalastvelek ki-

hogy a neveleshez - dgymond - mindenki

Annyi igazsag persze van ebben, hogy -

ez~rt

szU16k~nt

~rt.

- valamilyen modon va16ban

valamennyiben "tesszUk, ha nem is tudjuk". (TegyUk

hozz~:

va16ban nem konnyu

egy foglalkozaspresztizse, professzionalisjellege mellett kel15en erve1ni akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy ninesenek /mert nem 1ehetnek?/ szakmai kovetelmenyek, elofeltetelek a

paly~ra

kerUlesben. A groteszksegig sarkithat6

ez az al1apot: magamnak annak idejen,erettsegi goneavezetest - noha ketnap alatt

tiszt~ba

ut~nes

egyetem e16tt, a tar-

jottem vele - al16 h6napig kellett

IItanulnom", majd bizottsag e16tt vizsgat tennem belole.) Az interjdkbol kiolvashatoan egyetertes

m~tatkozik

abban, hogy alapve-

toen a szU10k igenyei, aspiraei6i dontikel, kik indulnak el a

m~sodik

iskola

iranyaba. Az aspiraei6nak termeszetesen lenyeges eleme a esalad anya§i hely-· zete, tehet6ssege vagy eppen szegenysege. Ahogy megszovegeztek: " ... akinek penze van ra es akit izgat a gyermeke jovoje". A lak6telepi nagy iskola tanarai ehhez hozzatettek, hogy a jelenseg az 6 iskolajukba jar6 gyermekek koreben sz6rvanyos. S5t, dgy gondoljak, hogy lak6telepi iskolakban - akevert nepesseg, illetve az alaesonyabb statusd szU15k tdlsdlya miatt - nem 26

igaz~n

e1ter-

jedt ez a problema. A masik lakotelepi iskola meginterjuvolt tanerai ugy nyilatkoltak, hogy tapasztalataik

szer~nt

naluk ket tarsadalmi reteg alulrepre-

zentalt: a lumpenek es az ertelmisegiek. Itt ertesUltem arrol a meglepo hirrol is, hogy gyakorlatilag a tanitasi het "harom (l) napbol all": hetfon a gyerekek jobbara a 3. araban "ebrednek fel", penteken pedig a hetvege varhat6 esemenyei kotik mar Ie a figyelmUket. Sajatos megvilagitasba kerUlt a telkes szUlok gyermekeinek problemaja.

Ok

ugyan-

is - ugymond - "nem tehetnek a hetveger51 1l • Ertsd: arrol, hogy - tavasztol keso 65Zig - szinte az egesz hetveget a te1ken.to1tik az erintett esaladok, ami, a nyi1atkozo ko11ega szerint,nem a 1egszerencsesebb a tanulas, a keszUles szempontjab61. A ker1varosi isko1aban azt tudattak velem, hogy a szaban forgo problema neluk gyakorlatilag nem letezik. (?) Arra kerdesremre, hogy ok maguk ajanlanak-e magantanart, korrepetitort a hozzajuk fordu16knak a lakotelepi iskolakban, egyertelmOen igennek valaszoltak. Sot, a nagy iskolaban siettek hozzatenni, hogy 5k mindent megtesznek belso, isko1ai, azaz igenesak szerenyen dijazott korrepetalason annak erdekeben, hogy megmentsek tanitvanyaikat a bukast6l es Hesak a legvegs6 esetben javasoljaka szU15knek, hogy forduljanak magantanarhoz " . Az eddigiek

alap~an

nem

csodalkoztam kUlonosebben, amikor eppen a kertvarosi iskolaban (melyben, mint tudjuk, a magantanitas gyakorlatilag nem letezik) hallottam az egyik tanit6n5tol az ontudatos ervet, miszerint azert nem javasol a szU16knek korrepetitort, mert az sajat munkajanak

min5seg~re

vetne rossz

f~nyt.

Semmi meglep5 sines abban, hogy a masodik iskola kinalta szolgaltatasok ig~nybe

vetele altalaban a tovabbtanulasi igenyekbol kiindulva szokott tbr-

t~nni,

akkor tehat, amikor az altalanos i5ko1a zar6 szakaszaba jutott gyere-

keknek

(~s

szUleiknek!) a korrepetalas

tas", a "tovabbjutas ll

es~lyeinek

t~tje

erosen

fel~rteke15dik

a llbeju-

novelese reven. 27

Az also tagozatosok

~rdekelts~ge, ~rintetts~ge

az

al~bbi

m6don fogalma-

z6dott meg: "Tapasztalatom szerint e1sos, masodikos gyereket meg nem szoktak kUl~n tanarhoz jaratni. De harmadik, negyedikt61 kezdve mar e15fordul, elsosorban matematikab61. (III. tanit6no, 14 eve) 11

A fenti tapasztalat helyes ertelmezesehez nem art emlekezetUnkbe idezni, hogy - legalabbis az iskolai munkat szabalyozo rendtartas szerint - az iskolazas elso masfel azaz akkor

~veben

tudatosan visszafogott a gyerekek versenyeztetes8,

nemosztalyozzak oketo Nem tarthatjuk tehat a veletlen hatasa-

m~g

nak, hogy az als6sok kUlan korrepetaltatasanak megkezdese nagyjab61 egybe esik a teljesitmenyek osztalyozas8val.

- Megalapozottnak tekintjUk azt az allitast, hogy a tanUgyi masodik gazdasag (masodik iskola) kiterjedt

~s

tendenciajaban terjeszked6 jelenseg,

- Va16szinusitheto, hogy az iskola rnindennapi, normal Uzemmenetebe manapsag szervesen beletartoz6nak tekinthetjUk e szfera megletet, mukodeset. - Az igy kialakult helyzet tarsadalmi egyen16tlensegek djabb azaltal, hogy a csaladok eltere anyagi helyzete

~-

forr~sa

felerositve az igenyszintek

kUlonbozGsegevel - diszkriminativan hat e piac szolgaltatasainak igenybeveteIi lehet6segeire. - A jelenseget a reben szamos

j

megk~rdezettek

okozatnak tekintettek, amelynek hatte-

iskolan belUli es iskolan kivUli (tarsadalmi) okra mutattak ra.

- Kiindu16

hipot~zi5Unkkel ellent~tben

a szQk karben lefolytatott inter-

jdzas soran nem talalkoztunk alyan ve1ekedesekkel, amelyek arra utalnanak, hogy a kialakult helyzet negativan erintette valna a neve16k szakmai anertekeleset, enkepet. 28

Az a

benyom~s

a1aku1t ki bennem, hogy a

tan~rok

mintegy be1etbr6dtek a

kia1aku1t he1yzetbe, s mive1 az isko1a

k~pte1ennek

16 szinvonalan lassa e1 a1apfe1adatat,

ez~rt erz~ke1heto

hogy kvazi-1egitimnek

tekints~k

mutatkozik arra, hogy k81a hajland6sag arra,

a tanUgyi masadik gazdasag

lehet ez explict-t formaban nem hangzott el

mukod~set

r~szUkr61. V~lem~nyeiknek

- j61az volt

a kicsengese, hogy a szU16k is be1etor6dni latszanak ebbe a he1yzetbe, s inkabb (ha tehetik!?) megfizetik a kUlonorat, mintsem hagy (szukos) szabadidejUkb61 aldazzanak egy alyan foglalatossagra, amely tastalan, kudarceal fenyeget6

v~llalkozasnak

tobbs~gUknek

eleve ki1a-

tOnik, az ugyanis, hogy sajatma-

ga foglalkozzon rendszeresen gyermeke isko1ai munkaival, e15menetelevel. Bar a

vizsg~lodasnak

ebben a szakaszaban nem kerUlt sor szU16i velemenyek ossze-

gyGjtesere, igy esak sejtesemet nyilvanitom azzal, hogy a szU16kreszer61 a reagalasok szinkepe nyilvanvaloan teljesebb annal, hogysem az egyetlen (?) s fly m6don dominans reakci6 a helyzetbe va16 beletor5des legyen. Bizonyosra vehet6, hogya nehezteles, a szemrehanyasvagyeppen az eros indulat a kialakult helyzettel s vegso soron az iskolaval szemben eppen ugy beletartozik a kepbe, mint az "ez van, nines mit tenni II apatikus szenvtelensege. Ennek alapjan talan nem tOnik tdlsagosan pesszimistanak az a felteves, hogy ahelyzet tovabbrontja csaladesiskola parbeszedenek, kbles6no5 toleranciaJanak

es~lyeit

azaltal, hogy kenyszerO tbbbletkiadasokkal es adott esetben a

csalad szabadidejebe torten6 beavatkaz8ssal terhelimeg kettejUk kapcsolatat. Van ugyanakkor e helyzetnek egy alyan esetleges vonatkozasa, amelyik 8>

m~r

egy masik

problemak~rt

~rint,

s amelyet eppen csak jelezni kivanok.

Ha 'ugyanis a pedag6gusok koreben terjedni kezd az a gondolat, hogy az (altal~nos)

iskola korantsem

kielegft5 teljesitesenek tos, a szakman belUli gas

t~telnek

k~pes

eljuttatni valamennyi

szintj~re,

erjed~snek

akkor ez -

lehet

n~vend~k~t

megl~t~som

t~ptalaja.

a

k~vetelm~nyek

szerint - egy

saj~-

Annak az eleddig kizar61a-

a kikezdeset, esetleg lassd er6zi6jat jelentene ez, amely az 8129

lami kOloktatasban latja az isko1azas egyetlen 1ehetoseget. Sejtesem az, hogy ez az axi6ma nemileg kikezd6dott mar. Ugy \lelem, hogy a neve16k egy reszenek kozerzeten rajta hagytaa nyomat az 'a szakmai megnyilvanu1asokban es publicisztikaban (Lukacs, 1988.) egyarant fe1bukkant gondo1at, amely a 1ega1izalt (torvenybe iktatott) maganisko1aban az allami oktatas lehetseges alternativajat 1atja (vagy szeretne latni). Twdjuk, hogy egy ilyen lepes igen komo1y po1itikai dbntest feltetelezne:

lenyeg~ben

az egyenlotlenseg deklaralasat, hivatalos elismereset jelentene. Mivel "iga-

zi

lt

maganiskola rna Magyarorszagon nem mukodik, igy annak 8setleges hatasat

csak becsUlni, illetve a kUlfoldi tapaszta1atok

(va1a~int

a hazai

nevel~stdr­

tenet) alapjan va16szinOsiteni 1ehet. Az allami oktatas hatasat e vonatkoz8sban viszont tudni lehet. Azt, hogy e sz£eraban is bosegesen terme16dik az egyen15tlenseg. S azt is, hogy -

szand~k~val,

tbrekv~seivel ellent~tben

- en-

nek hatasos ellenszeret nem talalta meg (meg?) sem a pedag6gia$ sem az okta-

tasiranyitas.

1. tablazat

Egyes szolgaltatasok reszesedese az oS5zes szolgaltatasok

(%) 1966

1976

1986

E..

12,1

13,5

21,1

46,8

Felkeszites erettsegire

0,3

3,5

5~9

9,7

Felkeszites felvetelire

3,1

13,8

19,1

36,0

Korrepeta1as

2.. tablazat

A szolgaltatasot< megoszlasa iskolafokozat szerint

(%) 1966

1976

1986

Altalanos iskolasoknak (also-felso egyUtt)

8,6

6,2

18,7

33,5

Csak alsosoknak

1,6

0,8

7,0

9,4

16,4

11,7

12,5

40,6

Kozepiskolasoknak Esti es 1evelez5 kozepiskolasoknak Esti es levelezos ha11gatoknak Magantanu16knak

0,8

0,8

14,8

14,8

0,8

0,8

31

3. t<3blazat

Egyes tantargyak a hirdetesek aranyaban (%)

1976

1986

Z

Angol

1,9

3,1

5

81016gia

1,6

3,2

4,8

14,5

13,3

37 ) 6

2,3

4,6

6,9

10,9

22,3

26,6

59,8

2,7

5, l~

7,8

15,9

2,7

5,9

8,6

1966

Fizika

9,8

fv1agyar Matematika Orosz Tortenelem

4. tablazat

Egyes foglalkoz3sok reszesedese azosszes hirdeto aranyaban

(%)x

---1966

1976

1986

Egyetemi/f6iskolai hallgat6

8,0

19,5

12,0

39,5

r~ernok

4,0

7,5

4,0

15,5

Szaktanar

6,3

4,6

16,6

27,5

1,7

5,7

7,4

Egyetemi/f6iskola oktat6

XOsszevont kateg6riak. 32

IRODAl~1

Buda B.: Viselked~szavar, konfliktus~ In: --: A szem~lyiseg fej15d~se Bp., 1986. Tanktinyvkiad6. Boreczky Hal~sz

A.:

Pedag6gusportr~k.

G.: Az iskolatan~cs az taskutat6 Int~zet. /Tervez~shez kapcso16d6

probl~mamegold~s

az

iskol~ban.

~s nevel~se a szoci~1-pszicho16gi~ban.

Bp., 1984. MKKE.Pedag6giai oktat~sir~nyit~s

kutat~sok,

Tansz~k.

rendszer~ben.

Bp., 1985. Okta-

101./

Lisko I.: Kudarcokkozepfokon. Bp., 1986" Dktataskutat6 Intezet. Lukacs P.: Egy tanu16 - hany forint? = Magyar Hirlap, 1988/31. (febr. 6.) Lukacs P.: Szinvonal, szelekci6, oktataspolitika. Bp., 1982. Oktataskutat6 Intezet. /Tervez~shez kapcso16d6kutatasok, 62./ Novak G..... P. Kov~cs J.: A felveteli elekeszites piaca. Bp., 19B6.0ktataskutat6 Intezet. /Keziratok, beszamo16k, dokumentumok/ dvari

A.:

Elsa Utkozetek. Bp., 1987"Oktataskutat6 Int~zet.

Pik K.: Mennyibe kerUl az ingyenes

altal~nos

iskola?

= Mozg6

Vilag, 1982/6.

Peeze G. - Rev8sz S. - Varga V.: Valtozatok az iskolara. Bp., 1983. OPI. Kezirat.

33

TARTALOM

1. GONDOLATOK TANUGYI/ISKOLAI KONFLIKTUSOKROL

3

F6bb konfliktustipusok az iskolaban

4

2. A (SZAK)IRODALMI ELOZMENYEK VAZLATA

6 ~................

3. VALTOZATOK A TANUGYI MAsODIK GAZOASAGRA apr6hirdet~sekb51?

3.1 Mi olvashat6 ki az

10

.......••..............

3.2 A masodik iskola - neve16i velem~nyek tUkr~ben

4. KtlVETKEZTETESEK

IRODALOIVI

..

0

..

II

I)

•.

6

C

CI

(l

..

0

•

~

.Cjj

0

4iI

GOa

It

0

til

Q

0

0

eo.

Il

••

0

11 20

•

ill

•

0

.....

tI

•

II

••

",.

G

28

33

35