MagyarMf Jog
Foszerkesztd: Dr. Nemeth Janos
Szerkesztok: Dr. Kovacs Laszlo Dr. Burian Laszlo
A MAGYAR JOGASZ EGYLET FOLYOIRATA
TARTALOM
CIKKEK, TANULMANYOK Eloadasok a biroi hatalom gyakorlasarol / 321 Dr. Paczolay Peter: Az Alkotmanybirosag hataskore es a birosagok / 322 Dr. Kozma Gyorgy: A kozigazgatasi biraskodas jovqje Magyarorszagon / 328 Dr. Stipta Istvan: A magyar kozjogi mult iizenete: onallo kozigazgatasi birosag / 334 Dr. Jamas Andrds: Biro es torveny - Az itelkezes szabadsagfoka /339 FORUM Dr. Csehi Zoltdn: Europai jog haladoknak - nemzetkozi tudomanyos konferencia az europai nemzetkozi eljarasjog jelenlegi allasarol magyar vezenylettel / 349 Dr. Petrik Ferenc: Hogyan keszitettiink Polgari Torvenykonyvet (Viszontvalasz Gado Gabornak) / 353 Dr. Kovacs Laszlo: Nehany kerdojel a pertarsasag es a perbeli jogutodlas szabalyainak talalkozasa korul (a polgari es kozigazgatasi perekben) / 355 Dr. Fantoly Zsanett - Dr. Ordog-Dedk Andrea: Vadalku - kontinentalis modra / 363 Dr. Varga Rita: Ulnokok a munkaiigyi birosagon, avagy az iilnoki rendszer multja, jelene es jovoje / 370 EUROPAI ES KULFOLDI JOGI SZEMLE Dr. Varga Zsofia: A franciaorszagi ,,birosagi fogalmazok" kivalasztasa es kepzese / 374 KONYVISMERTETES Otvenhetedlk 2010. JUNIUS
d Gydrgy. Lajtdr Istvdn. ^A biintetes-vegrehajtas garancia^s kontrollrendszere Magyarorszagon" cimii monografiajarol / 378
321—384. oldal
Dr. Kovacs Kolos: Recenzio az ,,Europai kollizios kotelmi jog" cimu tanulmanykotethez / 380
CONTENTS
INHALT
STUDIES
STUDIEN
Presentations on excercising the judicial power / 321 - Dr. Peter Paczolay: The competece of the Constitutional Court and the courts ' 322 - Dr. Gyorg\- Kozma: The future of the administrative jurisdiction in Hungary / 328 - Dr. Istvan Stipta: The message of the past of the Hungarian public law: independent court of administration / 334 - Dr. Andras Tamils: Judges and the law: the degree of freedom in adjudication / 339
Vortrage iiber die ausiibung der richterlichen macht 321 - Dr. Peter Paczolay: Die Kompetenz des Verfassungsgerichts und die Gerichte / 322 - Dr. Gyorgy Kozma: Die Zukunft der Yerwaltungsgerichtsbarkeit in Ungarn / 328 - Dr. Istvan Stipta: Die Botschaft der ungarischen offentlich-rechtlichen Vergangenheit: das unabhangige Verwaltungsgericht / 334 - Dr. Andras Tamas: Richter und Gesetz: der Freiheitsgrad der Gerichtsbarkeit / 339
FORUM
FORUM
Dr. Zoltan Csehi: European law for advanced - international scientific conference / 349 - Dr. Ferenc Petrik: How did we make a Civil Code (Reply for Gabor Gado) / 353 - Dr. Laszlo Kovacs: Some question marks concerning the collision of the provisions on the joinder of parties and the succession in a process / 355 - Dr. Zsanett Fantoly - Dr. Andrea Ordog-Deak: Accusation-deal - in a continental way / 363 - Dr. Rita Varga: Laymen in the Court of Labour or the past, the present and the future of the laymen-jury system / 370 REVIEW OF EUROPEAN- AND FOREIGN LAW
Dr. Zoltan Csehi: Europaisches Recht fur fortgeschrittenen - eine international wissenschaftliche Konferenz / 349 - Dr. Ferenc Petrik: Wie haben wir ein Biirgerliches Gesetzbuch gemacht (Wiederantwort an Gabor Gado) / 353 - Dr. Laszlo Kovacs: Einige Fragezeichen im Zusammenhang mit dem Zusammentreffen von den Bestimmungen iiber die Prozessgemeinschaft und die der Rechtsnachfolge im Prozess / 355- Dr. Zsanett Fantoly - Dr. Andrea Ordog-Deak: Anklageabrede - kontinentaler Art / 363 - Dr. Rita Varga: Beisitzer im Arbeitsgericht, oder die Vergangenheit, die Gegenwart und die Zukunft des Beisitzsystems / 370
Dr. Zsqfia larga: The selection and education of future judges in France / 374
RUNDSCHAU DES EVROPAISCHEN- UND AUSLANDISCHEN RECHTS
BOOK REVIEW
Dr. Zsqfia Varga: Die Auswahl und die Ausbildung der zukiinftigen Richter in Frankreich / 374
Dr. Cydrgy Voko: Istvan Lajtar: The system of the guarantees and control of the penalty enforcment in Hungary / 378 - Dr. Kolos Kovacs: Review of the book: ,,European chioce of law of obligations" / 380
Magyar Jog - a Magyar Jogasz Egylet folyoirata A szerkesztobizottsag vezetqje: dr. Nemeth Janos foszerkeszto A szerkesztobizottsag tagjai: dr. Banati Janos, dr. Bokai Judit, dr. Burian Laszlo (szerkeszto), dr. Gyorgyi Kalman, dr. Kovacs Laszlo (szerkeszto), dr. Mathe Gabor, dr. Solt Pal, dr. Soltesz Istvan, dr. Zlinszky Janos Kiadja a //[Kgpaiac Lap- es Konyvkiado Kft. 1137 Budapest, Radnoti M. u. 2. Telefon: 340-2304, 340-2305 E-mail:
[email protected] Internet: http://www.hvgorac.hu Felelos kiado: dr. Frank Adam, a Kft. igazgatqja Mu'szaki szerkeszto: Bors Kriszta Olvasoszerkeszto: P. Berka Antonia Maria Szedes es nyomas: ETO-Print Nyomdaipari Kft. Felelos vezeto: Magyar Arpadne HU ISSN 0025-0147 A szerkesztoseg cime: Magyar Jogasz Egylet 1054 Budapest, Szemere u. 8. fsz. 1. Telefon: 311-4880; 311-4013 Fax: 311-4880/108 m., 311-4013/108 m. E-mail: mj
[email protected] Internet: www.jogaszegylet.hu Elofizetesben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hirlap Uzletaga, 1008 Budapest, Orczy ter 1., valamint a M%j)arac Lap- es Konyvkiado Kft. Elofizetheto valamennyi postan, kezbesitoknel, e-mailen:
[email protected], faxon: 303-3440, tovabba a Lap- es Konyvkiado Kft.-nel, 1137 Budapest, Radnoti M. u. 2. Telefon: 340-2304. Fax: 349-7600 Tovabbi informacio: 06-80/444-444 Elofizetesi dij egy evre: 17 400 Ft, 1/2 evre: 8700 Ft, egyes szam ara: 1450 Ft. Megjelenik havonta.
BUCHBESPRECHUNGEN Dr. Gyorgy Voko: Istvan Lajtar: Das Garantie- und Kontrollsystem des Strafvollzugs in Ungarn / 378 - Dr. Kolos Kovacs: Besprechung des Bandes: ,,Europaisches Kollisinonsschuldrecht" / 380
SOMMAIRE Articles et etudes / 321 - Dr. Peter Paczolay: Les attributions de la Cour constitutionnelle et les tribunaux du systeme judiciaire / 322 - Dr. Gyorgy Kozma: Le future de ['administration de la justice administrative en Hongrie / 328 - Dr. Istvan Stipta: Le message de Thistoire du droit public hongrois: le contentieux administratif autonome / 334 - Dr. Andras Tamas: Le juge et la loi - le degre de liberte de 1'administration de la justice / 339 FORUM Dr. Zoltan Csehi: Droit europeen a un niveau eleve: conference scientifique internationale sous conduite hongroise sur 1'etat actuel du droit de la procedure civile europeenne / 349 - Dr. Ferenc Petrik: Comment avons-nous codifie le Code civil? (riposte a Gabor Gado) / 353 - Dr. Laszlo Kovacs: Quelques points d'interrogation au croisement des regies regissant les communautes des plaideurs et la succession aux droits (dans les proces civils et administratifs) / 355 - Dr. Zsanett Fantoly - Dr. Andrea Ordog-Deak: Plea bargening a la continentale / 363 - Dr. Rita Varga: Les assesseur aux tribunaux procedant en matiere de travail: le passe, le present et 1'avenir du systeme des assesseurs judiciaires /' 370 REVUE DU DROIT EUROPEEN ET ETRANGER Dr. Zsqfia Varga: La selection et la formation des auditeurs de TEcole nationale de la magistrature en France / 374 COMPTE-RENDU DES LIVRES Dr. Gyorgy Voko: Compte-rendu de la monographic: Istvan Lajtar: ,,Le systeme des garanties et des controles de Fexecution des peines en Hongrie" / 378 - Dr. Kolos Kovacs: Recension au recueil des ouvrages, intitule: ,,Le droit contractuel europeen des renvois" / 380
334
MAGYAR JOG
Dr. Stipta Istvdn EGYETEMI TANAR, INTEZETVEZETO, MISKOLCI EGYETEM AjK
A magyar kozjogi mult ilzenete: onallo kozigazgatasi birosag Megvalaszol(hat)atlan filozofiai kerdes, hogy a mult mennyiben meghatarozo, vannak-e a historianak napjainkra is ervenyes uzenetei. Mar az is szemlelettol fiigg, hogyan ertekeljiik tortenelmiinket, es az is ertekelvi kerdes, hogy ismerjiik-e, ha igen, kovetjiik-e maradando hagyomanyainkat. A veletlenen is mulik, mikent eliink a sors-kinalta, vagy megharcolt tortenelmi lehetosegekkel: valaszthatunk korszerunek velt idegen mintat, vagy donthetunk nehezebb lit, a megtarthato orokseg alkoto felhaszndldsa mellett. Minden esetre az allamszervezo dontes a politika felelossege, a tortenesz csupan a mult rendszerezett ismereteit tolmacsolhatja. Mikozben a tenyeket es folyamatokat elemzi, tudataban kell lennie, hogy tilos aktualizalni, es torteneti erveket szallitani mai dontesek igazolasahoz. A hazai alkotmany- es jogtortenet kutatoinak tobbsege altalaban hisz a jogintezmenyek organikus fejlodeseben. Szamomra is ugy runt, hogy a hiisz ewel ezelotti intezmenyi atalakitas egyik iranyado program] a az akkor hasznalatos magyar allam- es jogtortenet tankonyv volt. 1989 utan a hazai progressziohoz kotodo torteneti fogalmak (parlamentarizmus, felelos kormany, nepkepviselet) nyertek konkret kozjogi ertelmet, es egykori intezmenyek (szamvevoszek, onkormanyzatok, tablabirosag) szervezodtek ujja, valtak ismet kozjogi valosagga. Egy tekintetben azonban komoly hianyerzetiink maradt: a kozjogi biraskodas idegen mintak nyoman szervezodott, ezert az onallo kozigazgatasi birosag szervezeti reorganizacioja elmaradt. I. A kozigazgatasi jogvedelem kialakulasa Magyarorszagon A kozigazgatasi biraskodas igenye torvenyhozasi szinten eloszor 1848-ban fogalmazodott meg. Az 1848. evi 3. tc. elfelejtett 19. szakasza az dllamtandcs megalakitasarol szolt. A megalkotando testiiletnek Kossuthek alkotmanybirosagi, kozigazgatasi jogvedelmi es hataskori birosagi szerepet is szantak. Ha eredeti tervuk megvalosul, a modern-kori kozjogi berendezkedesiink is maskeppen alakulhatott volna. A testuletet a korabeli reformerek a kozjogi biraskodas centrumanak tartottak, amely szolgalta volna az egyeni jogok allammal szemA Legfelsobb Birosag es a Magyar Jogasz Egylet altal szervezett 2010. februar 18-i konferencia eloadasanak szerkesztett szovege. A kutatast az MTA-ELTE Jogtorteneti Kutatocsoportja tamogatta.
2010. 6. szam
beni vedelmet is. Ha tehat most tamogatjuk az onallo kozigazgatasi birosag gondolatat, kozjogtortenetiink elso idoszakanak progressziv torekveset partoljuk.1 A kiegyezest koveto evekben keriilhetett sor az alkotmanyjogi targyu 1848-as torvenyek vegrehajtasara, az allamszervezet modernizaciojara. A korabeli politikai elit azonban nem merte vdllalni a kozjogi, benne a kozigazgatasi biraskodas bevezeteset. Igaz, ennel fontosabbnak itelt ugyek is megoldasra vartak. Kiepites elott allt a kor kovetelmenyeinek megfelelo birosagi rendszer, tisztazatlan volt a kozponti vegrehajtas es az alsobb szintu adminisztracio viszonya, szabalyozatlanok voltak az allammal szemben is vedendo allampolgari alapjogok. A Deak-part mertekado politikusai attol feltek, hogy a kozigazgatasi birosag gyengitene az allami vegrehajtast, korlatozna a miniszteri onallosagot, es szeparacios folyamot erositene akkor, amikor az orszag nemzetisegi, politikai szempontbol vegletesen megosztott. Tandrky Gedeon szemleleti akadalyt is emlitett: szerinte kozismert nemzeti jellemvonasunk a negacio es az iigyvediesseg. A kozigazgatasi biraskodas mindket elonytelen tulajdonsagunkat tovabb erositene. Raadasul - ervelt - ha a kozigazgatasi biraskodast rendes biroi forumokra biznank, e perek elrabolnak idejiiket a hagyomanyos torvenykezestol. Ez a veszely ma is kisert.2 Az 1869. evi 4. torveny a hazai jogallamisag tortenetenek fontos allomasa volt, a kozigazgatasi biraskodas teren azonban ellenmondasos helyzetet teremtett. A torveny 1. §-a, amely szerint a ,,kozigazgatasi es a biroi hatosagok egymas hataskorebe nem avatkozhatnak", azoknak szolgaltatott jogi ervet, akik a rendes biroi joghatosagot nem kivantak a vitas adminisztrativ (un. contentiosus) iigyekre kiterjeszteni. A birosagi torveny 25. §-a a biroi es kozigazgatasi hatosagok kozott felmerult hataskori osszeutkozesek elintezesevel - alkotmanyjogilag aggalyos megoldast valasztva - a miniszteriumot bizta meg. Concha Gyozo is utalt 1869. evi 4. tc. azon sajatos ellentmondasara, hogy elvalasztotta ugyan a biraskodast a kozigazgatastol, de ez a szeparacio csak a biinteto es maganjogi iigyek eseteben tortent meg. Az alkotmanyjogi ertelemben vett garancialis jellegu kozigazgatasi jogi iigyeket ezt kovetoen is a vegrehajto szervek biraltak el.3 Az allambirosag gondolata e torveny vitajaban merult fel ismet. A parthiveivel szemben is egyre nagyobb ellenerzest tanusito Dedk Ferenc varatlanul inditvanyozta a francia mintaju testiilet megalakitasat. Javaslata komoly zavart okozott, mert az eloterjesztes nem kapott eloszentesitest. A haza bolcset a nevet viselo part tagjai leszavaztak; ennek tulajdonithato hatarozott eltavolodasa a hiveitol, majd egyre inkabb a politikatol is. Ha napjainkban letrejonne egy hataskori kompromisszum az Alkotmanybirosag es a mai kozigazgatasi biraskodas kozott, ez a tisztesseges deaki maximaknak is megfelelne.4 Mikozben a fejlettebb europai orszagok sorra letesitettek jogvedelmi forumaikat, Tisza Kdlmdn maka-
2010. 6. szam
CIKKEK, TANULMANYOK
csul kiizdott az onallo kozigazgatasi birosag ellen. Meg Andrassy Gyulanal is jobban felt a kiegyezes teremtette egyensuly megbomlasatol, a nemzetisegi aspiracioktol, az allamhatalom, a kozigazgatas gyengiilesetol. 1879-ben azonban varatlan dolog tortent: az adozas koriili felhaborito anomaliak kovetkezteben a kepviselohaz eseti hatarozatban kotelezte vonakodo kormanyat, hogy az adoiigyi visszaelesek elkeriilesere terjesszen elo jogvedelmi javaslatot.5 A lassan szervezodo korabeli magyar jogallam nem kulfoldi modellt kovetett, hanem onallo szervezeti megoldast valasztott. Ma is kovetheto lenne ez a megoldas: elso lepeskent alakulhatna egy onallo hataskoru penziigyi-tarsadalombiztositasi profilu kozigazgatasi birosag, amely ellathatna a tomegesen elofordulo es specialis szakismeretet igeny16 targybeli iigyek biroi jogvedelmet. A korabeli jogtudomdny hatarozattan kiallt a kozigazgatasi biraskodas mellett, a jogaszegyleti gyulesek is kivetel nelkiil tamogattak a kozigazgatasi jogvedelem iigyet. Az 1882-ben osszehivott Magyar Jogaszgyules - az iigy jelentoseget hangsulyozva - onallo napirendre tuzte az adminisztrativ judikatura kerdeset. Az inditvanyt Concha Gyozo terjesztette elo. Javasolta, hogy a kozigazgatasi biraskodasra a rendes birosagok kapjanak hataskort, tovabba, hogy az iigyek elbiralasa ketfokozatu legyen. Az igy alakitott birosagok dontenenek a ,,kozviszonyokbol eredo osszes egyeni alanyi jogrol." Elkepzelese szerint az erdekserelmek, a celszerusegi es altalaban a nem jogi szempontok elbiralasa kiviil esik a szervezett kozigazgatasi jogvedelem koren. A jogaszgyules tobbsege azonban Ldnczy Gyula allaspontjat fogadta el, aki a kozigazgatasi biraskodast egy sajatos, sui generis tevekenysegnek tekintette, amelynek ellatasara kulonallo szervezetre van sziikseg. Ennek megfeleloen a ketfokozatu rendszer also szintjen torvenyhatosagokkent alakitott szakbirosagok letesiilnenek, felso fokan pedig a biroi ftiggetlenseg minden attributumaval felruhazott, a Curiaval egyenrangii kozigazgatasi fotorvenyszek alakulna. A birosagok hataskore kiterjedne mindazon jogvitak erdemi elbiralasara, amelyek a kozigazgatas kereteben akar maganfelek kozott, akar kozhatosagi intezkedes nyoman keletkeztek. Az eljarasnak kotelezoen nyilvanosnak es fakultativ szobeli jellegunek kellene lennie. Ennel tobbet ma sem varhatunk el a kozigazgatasi judikaniratol. Csatlakozva Patyi Andrds monografiabeli megallapitasahoz: ez lehetne napjainkban is a szervezetfejlesztes maximalis programja.6 A penzugyi kozigazgatasi birdskoddsrol szolo 1883. evi 43. tc. unikalis konstrukciot teremtett. Egyfokii birosagot hozott letre, amely azonban - az osztrak testiilettol elteroen - iigydonto jogkorben jart el. Hataskore resszeru volt, csak az egyenes ado es illetekugyben hozott kozigazgatasi dontesekre terjedt ki, igaz attol fuggetleniil, hogy a hatarozatot onkormanyzati vagy allami szerv hozta. A birosag a fellebbezesekrol vegervenyesen, reformatorius jogkorben dontott. A penziigyi
335
kozigazgatasi birosag osszeallitasanal tekintetbe vettek a szakszeruseg kovetelmenyet: az itelo birak fele a biroi tiszt viselesere kepesitettekbol, masik resze megfelelo elmeleti es gyakorlati kepzettseggel rendelkezo kozigazgatasi szakemberekbol allt. A testiilet elotti eljaras a szobeliseget es kozvetlenseget nelkiilozo, de kotelezoen nyilvanos volt.7 A penziigyi kozigazgatasi birosag elnoke Madarassy Pal, a korabbi penziigyminiszteriumi allamtitkar lett, a birosag tagjai nagy tapasztalattal es jelentos szakirodalmi munkassaggal biro igazi szakemberek voltak. A testiilet dontvenyei alapoztak meg a korabeli penzugyi jogtudomanyt. Az altalanos hataskoru birosag osszetetele szinten paritasos volt. Ezt a szakmai egyensulyt meg lehetett tartani 6tven evig, a birosag mukodesenek vegeig. Az altalanos hataskoru kozigazgatasi birosag kozvetlen elozmenye az 1891. evi 33. tc. volt. Az un. ,,Lex Szaparyana" kotelezte a kormanyt, hogy a kozigazgatasi torvenyjavaslatokkal egy idoben kozigazgatasi birosdgokrol szolo javaslatot is terjesszen elo. Hieronymi Karoly beliigyminiszter 1893 oktobereben nyujtotta be targybeli javaslatat, erdemben donto, ketfokozatu kulonbirosagi rendszert ajanlva a kepviselohaznak. A kormany eziittal sem kivanta a rendes birosagokat kozigazgatasi iigyekkel terhelni, egyebkent is ugy velte, hogy a kozigazgatasi es maganjogi vitas kerdesek kozott lenyegi kiilonbseg van. Az elkepzeles szerint minden megyei es varosi torvenyhatosagban lett volna egy elsofoku kozigazgatasi birosag, ahonnan a fovarosi kozponti kozigazgatasi birosaghoz lehetett volna fellebbezni. Hosszas vitak es - a kozjogi torvenyhozasunkat mindvegig jellemzo - kompromisszumok reven sziiletett meg az altalanos hataskoru kozigazgatasi birosagrol szolo torveny.8 Az 1896. evi 26. tc. megteremtette az altalanos hataskoru, szervezetileg onallo kozigazgatasi szakbirosagot. A birosag alapvetoen a kozterhek viselesebol es az autonomiak belso eletebol szarmazo jogvitakban dontott. A testiilet alig tiz ev alatt valosagos alkotmdnyjogi birosdggd fejlodott. A jogvedelmi forum egyfokozani lett, mert meg mindig nem dolt el a kozigazgatas vegleges szervezete. Erdemben donto testiilet volt, hataskoret taxacioval allapitottak meg, eljarasa irasbeli jellegu volt. Nem tartozott hataskorebe az egyesiilesi, a gyiilekezesi jog, a gyamiigy, az ipariigy, a rendorsegi kenyszerjog es az onkormanyzati kozjog.9 Az 1907. evi 60. tc. az autonomiak reszere garancialis panaszjogot biztositott, a jogvitak eldontesere a kozigazgatasi birosagot hatalmazta fel. A kozigazgatasi jogvedelem tovabbi jelentos allomasa az 1925. evi 26. torveny volt, amely a valasztasok feletti biraskodast is kozigazgatasi biroi jogkorbe utalta. Ezt kesobb az 1945. evi 8. torveny kivonta a testiilet hataskorebol. Az 1946. 1. torveny az emberi jogok feletti orkodes (egy kortarsi visszaemlekezes szerinti) legnagyobb es legszebb feladatat bizta a kozigazgatasi birosagra. A szerves torteneti fejlodes eddig jutott el a kozigazga-
336
MAGYAR JOG
tasi biraskodas teren. A kozigazgatasi jogvedelem hazai eredmenyet a birosagot megsziinteto 1949. evi 2. torveny semmisitette meg.10 II. Tortenelmi tapasztalatok, az ervenv esitheto hagyatek A kozigazgatasi biraskodas, ha a kozigazgatas torveny esseget, es az alanyi jogok serthetetlenseget biztositani kivanja, erdemi tevekenyseget csak te\iesfiiggetlenseg birtokaban fejthet ki. Ez hianyzott a Tisza Kalman altal krealt megoldasban, ezert nem kaphatott tamogatast a kozigazgatason beliil szervezett jogvedelem a lakossag, a korabeli kozvelemeny reszerol. Az onallo statusu, szervezetileg kiilonallo penziigyi kozigazgatasi birosag viszont egyre nepszerubb lett. A jogkereso kozonseg bizott benne, ugyszama az 1884-es 8100-rol 1895-re 17 500-ra emelkedett. A birosag (egy korabeli szakiro szerint) eppen az allammal szembeni bizonyitott fiiggetlensege miatt rendelkezett kiemelkedo tekintellyel." A magyar torteneti tapasztalatok igazoljak, hogy a kozigazgatasi biroi szervezetben is indokolt lett volna a vertikdlis tagolas. Ennek hianya jelentosen hatraltatta a kozigazgatasi jogvedelem hatekonysagat. Ma is elvarhatonak latszik, hogy (a kisebb jelentosegu iigyek kivetelevel) egy kozos felsobb-birosaghoz jogorvoslattal lehessen elni. Kivanatos tovabba, hogy a masodfok ne csupan jog, hanem tenykerdesben is feliilvizsgalati jogot kapjon. Indokolt az is, hogy a birosag jogosult legyen a tenyallas hivatalbol torteno tisztazasara. A jogvitak gyors intezesenek erdekeben felsofokii birosagnak reformatorius jogot kellene adni. Ez alol is lehet kivetelt tenni, mint tette azt az 1907. evi 60. tc. 16. §-a, amely helyi erdekeket, es onkormanyzati szempontokat helyezett eloterbe. Ezen esetkorokben a birosag nem vette at a kozigazgatas diszkrecionalis jogait, de ilyen iigyekben a megsemmisites is megfelelo jogvedelmet nyujtott, es nyujthatna ma is.12 A hataskor terjedelmet tekintve ket torteneti modell alakult ki: az egyik elvileg a kozigazgatas minden jogserto tenyevel szemben lehetoseget biztositott a biroi vedelemre. A masik megoldas taxacioval korlatozta a jogvedelemben reszesitheto iigyeket. A hazai rendszer akkor lett volna eredmenyesebb, ha minden hatalyos jogszabaly alkalmazasanak megtagadasa, vagy teves alkalmazasa altal okozott serelmes intezkedes ellen biroi jogvedelmet kinal. Ez az altalanos hataskoru kozigazgatasi birosag hazai mukodesenek egyik negativ tapasztalata. A taxativ megoldas miatt allandoan modositani kellett a kozigazgatasi birosag hataskoret. Igaz viszont, hogy a hataskor-kiterjesztes - a mai gyakorlattol elteroen - alapvetoen torvenyekkel tortent. (Ezt a kiegyezesi konstrukcio miatt szabalyoztak igy, mert a rendorsegi es a hadiiggyel osszeftiggo jogvitak nem keriilhettek birosagi hataskorbe.)13
2010. 6. szam
A hataskorrel osszefuggo masik kardinalis kerdes, hogy csupan a jogserelmek, vagy az erdekserelmek is a jogvedelem targyai legyenek. A jog elmeleti es tisztan elvi szempontjai, masfelol a politika, a kormany hatalmi erdekei ennel a kerdesnel iitkoztek legelesebben torvenyhozasunkban. Ezzel fiigg ossze a kozigazgatasi birosag kozjogi ugyekre kiterjedo hataskore. Az 1906ban bekovetkezett alkotmanyos ostromallapot igazolta, hogy a kiegyensulyozott allammukodes erdekeben sziikseg van onkormanyzati garanciakra is. A hazai kozigazgatasi birosag 1907-tol gyakorolt alkotmanyjogi hataskort. A targybeli panaszok szama csekely volt, nem erte el a hatszazat. Napjainkban viszont komoly igeny lenne az onkormanyzati, tovabba a miniszteri rendeletek kozigazgatasi birosag altali torvenyessegi felulvizsgalatara.14 Az onkormanyzati iigyek csekely aranyt kepviseltek az altalanos kozigazgatasi birosag hataskoreben es ugyforgalmaban. Ezek nagyobb reszenel a korabeli torvenyhozas a celszeruseget, kisebb aranyanal a jogszerusegi kontrollt tartotta fontosnak. Az altalanos kozigazgatasi osztaly osszes iigyforgalmanak 34%-a volt kozsegi es torvenyhatosagi ugy. Ezen iigyekben rendkiviil fontos volt a birosag jogkovetest segito, ertelmezo tevekenysege. Ennek ellenere nyilvanvalo iizenet, hogy a napjaink kozigazgatasi birosagainak vallalnia kellene az onkormdnyzatok normdinak torvenyessegi feliigyeletet. A kozigazgatasi jogvedelmi eljaras teren sajatos, erre az iigyszakra kialakitott szabalyokat kellene alkotni. A magyar kozigazgatasi birosagoknak specidlis perrendtartdsuk volt, amely rogzitette a panaszjog kereteit, a bizonyitas modjat, eszkozeit, a kepviselet sajatos szabalyait, a targyalas folyamatat, a hatarozat formai es tartalmi kovetelmenyeit, valamint a vegrehajtas rendjet.15 Az 1848 utani magyar polgari allamrendszerunk nelkiilozte az alkotmdnybirosdgot. Igy merulhetett fel az elmult ket evszazadban az igeny, hogy a kozigazgatasi birosagnak vegso fokon a legfobb kozjogi birosag feladatkoret is be kellene toltenie. Elmeleti es gyakorlati sziikseg volt arra, hogy a kozigazgatasi birosag minden alkotmanyjogi es - a kozigazgatas teren felmeriilo - vitas iigyben (sziikseg eseten panasz nelkiil is) donteni tudjon. Most mas a helyzet: celszeruen meg kellene, es meg is lehetne osztani a hataskort az Alkotmanybirosaggal. Az iigyek atcsoportositasaval fel lehetne szabaditani az Alkotmanybirosagot a tenybizonyitas kenyszere alol.16 A vdlasztdsi biraskodas kerdeset napjainkban is nyitott vitakerdesnek tekinthetjiik. Az orszagos es helyi valasztasok teren kialakult napi viszonyaink egyre inkabb a dualizmus-kori allapotokra emlekeztetnek. A politika akkor sem vallalta szivesen a fliggetlen birosagok kontrolljat, megis, az 1925. evi 26. tc. kozigazgatasi birosagi hataskort allapitott meg. A testiilet iteleteiben altalaban kiegyensulyozo, szakmailag alapve-
2010. 6. szam
CIKKEK, TANULMANYOK
toen korrekt volt. Az 1927-tol 1944-ig tarto periodusban a birosagi megsemmisitesek es a reformacios dontesek tobbsegiikben a kormanypartot sujtottak.17 A mult fontos iizenete az is, hogy az iigyeket foszabalykent tanacsban, tdrsasbirosdgi keretben celszeru elbiralni. A penzugyi kozigazgatasi birosag az iigyek kozel 70%-at tanacsulesben dontotte el. Hasonlo volt az arany az altalanos kozigazgatasi birosag eseteben is. A targyi jogon alapulo anyagi igazsag igy juthatott, es juthatna ma is kifejezesre. A kozigazgatasi birosagok megalakitasat allando felelem ovezte. Tartottak attol, hogy penziigyileg lehetetlenne teszi az allamhaztartast, a kozigazgatasi birosag megakadalyozza az adoterv teljesiteset. A kozigazgatasi birosagok alapitasa a dualizmus idejen sem jelentett szamottevo terhet az allamnak. A penzugyi kozigazgatasi birosag letesitese minimalis kiadassal jart, hiszen meglevo allasokat csoportositottak at. A reorganizacio lehetne most is utemezett: eloszor alakulhatna egy penzugyi es/vagy szocialis kozigazgatasi birosag, amely idovel altalanos hataskoruve bovulne, kesobb vertikalisan is kiepulhetne. A fentiekbol kovetkezik, hogy a hazai torteneti tapasztalatok altal legitimalt szervezeti megoldas ma is a rendes birosagoktol elkiiloniilt kozigazgatasi birosag lehet. Ez volt termeszetes az elmult ket evszazadban, es - Darak Peter PhD ertekezesebol egyertelmuen kideriil - ez a jelenlegi europai unios tendencia is. A birosagnak ifj. Trocsanyi Laszlo megallapitasa szerint kiilon szakbirosagnak kell lennie, a kozigazgatasi biraknak specialis kozigazgatasi ismeretekkel kell rendelkezniuk.18 * A kozigazgatasi biraskodas hazai intezmenytortenete egy parterdekeken feliilemelkedo boles orszaggyulesi dontessel kezdodott. Az 1883-ban megalkotott penzugyi kozigazgatasi birosag bevaltotta a tudomany es a gyakorlati allamelet kepviseloinek remenyeit, folyamatosan novekvo iigyszam mellett jol szolgalta az allam polgarainak erdekeit. A hazai progresszio tovabbfejlesztette a kozigazgatasi jogvedelmet, es 1896-ban megalkotta az altalanos kozigazgatasi birosagot. Ennek hataskore fokozatosan bovult, fenntartasat az 1945 utani halado kozjogasz-kozvelemeny is jogallami kriteriumnak tartotta. Az allampolgar kozjogi vedelme 1949 utan hatterbe szorult, a kozigazgatasi biraskodas szuk teriiletre korlatozodott. Az 1990-i alkotmanybirosagi dontes ujra utat nyitott a kozigazgatasi judikatura elott. Husz ev utan ismet szukseg lenne egy bator torvenyhozasi dontesre: nem csupan a mult iranti kegyeletbol, hanem helyesen ertelmezett jogallami erdekbol is viszsza kellene allitani az ondllo kozigazgatasi birosagi rendszert.
337
JEGYZETEK 1 Ruszoly Jozsef: ,,Egy uj alkotmdny Magyarorszdgnak". Az 1848:111. tc. letrejotte. In: Ujabb magyar alkotmdnytortenet 1848-1849. Valogatott tanulmanyok. Piiski. Budapest, 2002. 20-21. p.; Kossuth Lajos Osszes MunkdiXI. kot. Kossuth Lajos 1848-49ben I. Kossuth Lajos az utolso rendi orszaggyvilesen 1847/48. IV. A marciusi torvenyek megalkotasa 1848 marcius 18-aprilis 11. 146-148. p. 2 Tandrky Gedeon felszolalasa: Az 1869-dik evi april 20-dikara hirdetett Orszaggyules Nyomtatvanyai. Kepviselohazi Naplo X. kot. Pest, 1870. 156. p. 3 Concha Gyozo: A kozigazgatasi biraskodas az alkotmdnyossdg es az egyeni joghoz valo viszonydban. Budapest, 1877. 17. p.; Gdbor Mdthe: Die Problematik der Gewaltentrennung. Gondolat Verlag. Budapest, 2004. 41-42. p. 4 A ,,haza bolcse" nyilvanvaloan tudott az 1867. marcius 17-i, a kiraly elnokletevel tartott minisztertanacson elfogadott 1867/64. ME szamu titkos bizalmas hatarozatrol, amely a fontosabb torvenyi eloterjeszteseket az uralkodo eloszentesitesi jogahoz kototte. Benyujtott szobeli javaslata - allaspontom szerint - tudatosan provokativ, csaknem kormanyellenes fellepes volt. Igy kivanta figyelmeztetni regi elveit felado, a virilizmust fontolgato, a foispani hatalmat kiterjeszto kormanyzatot es a tole egyre tavolodo partbeli hiveit, az ,,uj sereg"-et. 5 A kepviselohaz 3161. szamu hatarozataval 1880. marcius 8-an erositette meg a penzugyi bizottsag eredeti eloterjeszteset. V6: Puky Endre evnyito beszede. Jogdllam 1937. (XXXVI. evf.) 1-2. fuzet. 65. p.; Boer Elek: Kozigazgatasi biraskodas. Budapest, 1907. 158. p. 6 A Magyar Jogaszgyiiles Evkonyve. 1882. VIII. evf., I. kot. 360-363. p. Concha Gyozo elkepzeleseit a Magyar Igazsagiigy 1881. XVI. 5. szamaban egy ewel korabban megjelentette. A Magyar Jogaszegylet kozigazgatasi jogi szakosztalyanak 1946. november 8-an megtartott iilesen elhangzott eloadasok. Jogaszegyleti Szemle. Budapest, 1946. 3—4. p.; Ldnczy Gyula: A Kozigazgatasi Biraskodas szervezeserol Magyarorszdgon. Magyar Igazsagugy 1883.; uo.: A Kozigazgatasi Birosag torvenyjavaslatarol. Magyar Jogaszegyleti Ertekezesek. 95. sz. X. kot. 6. fuzet. Budapest, 1894. 3-4. p. V6: Patyi Andrds: Kozigazgatasi birdskoddsunk modelljei. Tanulmdny a magyar kozigazgatasi birdskoddsrol. Budapest, 2002. 241-244. p. 7 Pilisy Lajos: A Penzugyi Kozigazgatasi Birosag 1884-1896. In: A Magyar Kozigazgatasi Birosag 50 eve (1897-1949). Kiadja: A Magyar Kozigazgatasi Birosag. Budapest, 1947. 13-24.; Stipta Istvdn:
338
8
9
10
11 12 13
MAGYAR JOG
A penziigyi kozigazgatasi biraskodas hazai elotortenete. Acta Jur. et Pol. Szeged. (Szerk.: Toth Kdroly). Tomus LII. Fasc. 9. JATE Press Szeged, 1997. 35. p. Gruber Lajos: A kozigazgatasi biraskodas eszmeje, kellekei es alakzatai Europdban, kulonos tekintettel Magyarorszdgra es e kerdes parlamentdris tortenetere hazdnkban. Budapest, 1877. 464^89. p.; Nemethy Kdroly: A kozigazgatasi birosdgokrol szo16 torveny magyardzata. Budapest, 1897. Martonyi Jdnos: A kozigazgatasi biraskodas bevezetese, szervezete es hatekonysdga Magyarorszdgon (1867-1949). Acta Jur. et Pol. Szeged 1972.; Schweitzer Gdbor: Kozigazgatas-igazsagszolgaltatas-jogallamisag, avagy a kozigazgatasi biraskodas kezdetei Magyarorszagon. Allam- es Jogtudomdny 1996-1997/1-2. 21-35. p. Sik Ferenc: A Kozigazgatasi Birosdg alkonya 1945-1949. Jogtudomanyi Kozlony 1984. 8. sz. 453-458. p.; Szabo Jozsef: Demokrdcia es kozjogi biraskodas. Budapest, 1946. 171-173. p. Fraenkel Sdndor: A m. kir. pu. kozig. birosdg dontvenyei es elvi jellegii hatdrozatai. Jogtudomanyi Kozlony. 1885. 27. sz. 212. p. Rakovszky Ivan: A kozigazgatasi biraskodas tortenelmi es elmeleti hdttere, valamintfejlodesenek irdnya. Budapest, 1942. 18. p. Reichard Zsigmond: A kozigazgatasi birosdgok hatdskore. Magyar Jogaszegyleti Ertekezesek. 69. evf. 8. kot. Budapest, 1891.; Martonyi Jdnos: A kozigazgatds reformja es a kozigazgatasi birosdgok. In: Dolgozatok a kozigazgatasi reform korebol. Budapest, 1940. 150. p.
2010. 6. szam
14 Boer Elek: Tdnenyhatosdgi onkormdnyzatunk es kozigazgatasi birosdgunk hatdskorenek kiterjesztese. Magyar Jogaszegyleti Ertekezesek. 1908. 282. sz. 36. kot. 6. fuzet. Budapest, 1908. 292-294. p.; Dardk Peter: Regiondlis kozigazgatasi biraskodas. Kozigazgatas-tudomanyi Kozlony. 2009/1-2. sz. 105. p. 15 Nemeth Jdnos: A kozigazgatasi perek szabdlyozdsdnak tovdbbfejlesztese. Huszonegyedik Jogasz Vandorgyules. Szeged, 2004. oktober 14-15. Magyar Jogasz Egylet. Budapest, 2004. 77-99. p.; Pdkey Lajos: A Kozigazgatasi Birosdg elotti eljdrdsrol. In: A Magyar Kozigazgatasi Birosag 50 eve (1897-1949). Kiadja: A Magyar Kozigazgatasi Birosag. Budapest, 1947. 50-59. p. V6.: Utto Gyorgy: A kozigazgatasi biraskodas eljdrdsi kerdesei Magyarorszagon. In: Kozjogi biraskodas. Francia-magyar kozjogi szemindrium a kozjogi birdskoddsrol. Nagy es Trocsanyi Ugyvedi Iroda. Budapest, 1997. 45^6. p. 16 Rdcz Attila: Alkotmdnybirosdg az alkotmdnyos rendszerben. In: Tiz eves az Alkotmdnybirosdg. (Szerk.: Bitskey Botond) Budapest, 2000. 67-75. p.; Paczolay Peter eloadasa a Magyar Kozigazgatasi Birak Orszagos Egyesiilete es a Borsod-AbaujZemplen Megyei Birosag altal szervezett szakmai rendezvenyen 2008. majus 8-9-en Lillafureden. 17 Ruszoly Jozsef: A vdlasztdsi biraskodas Magyarorszagon 1848/1948. Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado. Budapest, 1980. 499^50. p. 18 Dardk Peter: A magyar kozigazgatasi biraskodas europai integrdcioja. PhD ertekezes. Pecs, 2007.; Ifj. Trocsanyi Ldszlo: Milyen kozigazgatasi birdskoddst? Budapest, 1992.
