T,oRTE,NELMI TANULMÂNYOK £8 ADALEKOK
..•..~
31
43 SZILAGYSAGI FALU ZSIDOSAGANAK LELEKSzAMA 1880-BAN Egy tanulmanyb61 mely a Magyar-Zsid6 Szemle I. es II. evfolyamaban, 1884-ben es 1885-ben jelent meg, megtudjuk, hogy mi volt 43 szilagysagi helyseg zsid6saganak lelekszama 1880-ban, tehat 108 evvel ezel6tt. A tanulmany a foly6irat tobb peldanyaban folytatasokban lett kozolve Pal6czy Lip6t tollab61, "A muveltseg allapota Magyarorszagon kiilOnos tekintettel a zsid6kra" cim alatt, tamaszkodva az 1880-ban megejtett orszagos szamlalasra"' az irni-olvasni tud6k aranya tekinteteben. Pal6czy hozza a tablazatokat is megyek es kozsegek szerint, de e tablazatok nem terjednek ki az osszes kozsegekre es igy csak 43 szilagysagi kozsegr61 szerziink altala tudomast. Azosszegezes szerint a Szilagysagban a megadott evben 6964 zsid6 lelek lakott, kik koziil 2993 (42,98%) irni-olvasni tudott. Ez egy elmaradott allapotra vall, ha tekintetbe vessziik, hogy a Magyarorszag teriileten el6 zsid6knal az irni-olvasni tud6k 71,93%-ot tettek ki. De a statisztika szerint a Szilagysag abban az id6ben az irni-olvasni tudas szempontjab61 Magyarorszag 13 legelmaradottabb megyei kozott lett feljegyezve. Pal6czy er6s kritikat gyakorol az orszagos statisztikai hivatal felett, mely nem vette tekintetbe es nem szamolta az irni-olvasni tud6k koze azon zsid6kat, kik heberben vagy jiddisben nem voltak analfabetak. A kozzetett eredmeny tehat nem tiikrozte vissza az igazi helyzetet. Azt is kritizalta, hogy tizenharom evvel a zsid6k egyenjogusitasa utan (mely 1867ben tOrtent) a zsid6 neveles es iskolak nem elveztek semmilyen allami segelyt, ellentetben mas felekezeti iskolakkal. De itt benniinket azon 43 szilagysagi helyseg zsid6saganak lelekszama erdekel, melyek a fent
emlftett tablazatokban meg vannak emlftve. Hany zsid6 lakott 1880-ban a kerdeses helysegekben, 108 evvel ezel6tt? - ez a kerdes amire itt feleletet kapunk (A helysegnevek mellett a lelekszamot tiintetjiik fel): Borzova 6, Csiglen 5, Dabjon-Ujfalu 10, Farkasmez6 22, Galg6 31, Kis-Goroszl6 22, Urmez6 9, Szilagy-Paptelek 6, Prodanfalva 4, R6na 4, Hosszu-Ujfalu 4, Kecskesfalva 4, KisNyires 8, Nyirmon 5, Biikk-T6tfalu 7, KozepVarcza 15, Vicsa 10, Volcsok 10, Cserese 9, Markaszek 25, Varalja 6, Paliczka 6, Hosszuasz6 5, Fiizes-Paptelek 5, Kraszna-T6tfalu 5, Tusza 5, Ujvagas 4, Orb6 3, Csormol6 8, Mojgrad 3, Nyirsid 5, Vaskapu 6, Naprad 74, Almas 20, Nagy-Derzsida 54, Balazshaza 26, Szamosudvarhely 19, Fels6-Szivagy 14, Kett6smez6 19, Hadad-Gy6rtelek 22, Mos6banya 43, Szelszeg 61, Magyarpatak 19. E listan varosok vagy jarasi szekhelyek nem szerepelnek es e hiany a helyzetkepet suiyosan megcsorbitja. De mint latjuk, a legnepesebb zsid6 kozsegek az emlftettek kozt abban az id6ben Naprad, Szelszeg, Nagy-Derzsida, Mos6banya voltak - s ennek val6szinuleg gazdasagi-tarsadalmi okai lehettek, melyek iOlott tOrtenelmi kutatas hijjan csak feltetelezesekkellehet spekulalni. A Magyar-Zsid6 Szemle 1885-os evfolyama hozza a szilagysagi zsid6 anyakonyvi keriiletek listajat is (t. i. az 1880-as evek elejen ..s~abtak meg egesz magyarorszag teriileten a felekezeti anyakonyvvezetes terkepet keriiletek szerint; egesz 1896-ig felekezeti kezelesben volt a sziiletesek, hazassagok es halalozasok bejegyzese s csak azontul valt ez allami funkci6va). A szilagysagi zsid6 anyakonyvek keriileti
e;::::.
32
kozpontjai a kovetkez6k voltak: Zsib6, Szihigycseh, Szihigysomly6, Kraszna, Als6-Szopor, Tasmid, Zilah - fgy legalabbis 1885-ben. De koztudomasu, hogy Nagyfalu es Varmez6 (Bucsum) is anyakonyvi jaraskozpontok voltak. Az emlitett foly6iratban fel vannak sorolva azon helysegek, melyek egyes anyakonyvi jarasokhoz tartoztak. igy pI. Als6-Szoporhoz tartoztak: Akos, Kraszna-Szegeny, Nagy- es Kis-Derzsida, Girokuta, Kegye, Korond, Kraszna-Mihalyfalva, Fels6-Szopor, Ujnemet, Zalnok. Tasnddhoz tartoztak: Bajom, Balazshaza, Csan, Csekenye, Csog-Domosz16, Er-Girolt, Erhatvan, Erkavas, Erkisfalu, Erkoros, Ermindszent (a kolt6 Ady Endre sztileteshelye), Erszentmihaly, Erszodor6, Keszi, Kispaczal, Magyar-Csaholy, Nagy-Paczal, Olah-Csaholy, Orb6, Kraszna~Paczalusa, Szilagy-Paczalusa, Peer, Pele-Szarvad, Szakacsi, Szeodemeter, Szilvas, Tasnad-Szarvad, TasnadSzant6, Usztat6. A tobbi anyakonyvi kertiletekhez tartoz6 kozsegek nincsenek felsorolva, de koztudomasu, hogy a szilagycsehi rabbi mint anyakonyvvezet6 kezelte a zilahi mint a zsib6i jarasok any akonyveit is. Az emlitett foly6iratkozol' egy levelezest a varmez6i (Bucsum) anyakonyvvezet6 Paneth Majer rabbi neve ben hivatalos levelezesenek port6mentessege kerdeseben is. Itt meg kell emlitstink egy tortenelmi tenyt, hogy amikor a magyar torvenyhozas az 1880-as evek elejen a zsid6 anyakonyvelest rendeztees megszabta az anyakonyvi kertileteket az egesz orszagban, ezaltal ugyanakkor a hitkozsegek torvenyes statusat is szentesftette, ugymint a hitkozsegek tisztikaranak valasztasi m6djat es felelasseget a hat6sagokkal szemben. A f6 felelasseg a torveny szempontjab6l az anyakonyvvezeta' rabbi vallan volt, kinek kotelez6 vilagi vegzettsege mint polgariiskolai vegzettseg volt megszabva. Ez volt a minimum. A fenti feljegyzeseknek ketsegtelentil tOrtenelmi ertektik van a szilagysagi zsid6sag szern-
pontjab6I. De a tOrtenelmi kep kiegeszftesehez tartozik az 1930-ban megejtett nepszamlalas eredmenye is a szilagysagi zsid6sag lelekszamanak osszegezese tekinteteben. A Szilagysagban 1930-ban - 13 754 zsid6 lelek lakott, beleszamftva 2084 lelket az ermihalyfalvai jarasb6l, mely akkor szinten Szilagy megyehez volt csatolva. Ezek szerint a tortenelmi Szilagysagban 1930-ban csak 11670 zsid6 elt, kik csak kb. 2,98%-at tettek, ki a megyei lakossagnak (343347 lelek). Tehat 1880-t6l 1930-ig, azaz 50 ev alatt, a zsid6k lelekszama a megyeben osszesen csak 4706 szemellyel gyarapodott. Ebb6l ana lehet kovetkeztetni, hogy ebben azSO evben sok zsid6 e1vandbrolt a Szilagysagb6l es mashol keresett boldogulast. Mi egyeb lehet a magyarazata e jelensegnek, ha szamolunk a tennyel, hogy a termeszetes szaporulat altalaban megduplazza a lelekszamot minden emberolt6ben, tehat minden 25 evben. Vagy tal an nepszamlalasi tevedesr6l van sz6, vagy egy aritmetikai eliras krealta a tevedest. Feltetelezhet6, hogy a szambeli eredmeny igen tavol van a va16sagt6I. Ene vall egyeb is. Espedig: az 1947-ben megejtett becslesek szerint abban az evben, ket evvel a maradvanyok visszaterte utan, a Szilagysagban 3369 zsid6 elt. Ez azt jelentene, hogy a Somly6-Csehi gett6b6l eldeportalt 8000 szilagysagi zsid6knak kazel 45 szazaleka megmenektilt. A maradvany zsid6sag j6l tudja, hogy e szameredmeny mennyire teves, megha ide szamft6dnak a visszatert munkaszolgalatosok is, valamint a bukovinai es beszarabiai menektiltek is, kik a Szilagysagban, f6keppen Somly6n talaltak menedeket. Ketseges, hogy' yalaha isilapvilagra fog kertilni a ~zilagysagi zsid6sag reszletes tOrtenete, melynek utols6 zar6 fejezeteit j6l ismerjtik, de kezdeteit a tOrtenelem leple fedi be a megyei es jarasi irattarokban es a falvak temet6iben, aho~ moha fedte be es es6 most a el a sfrkovek feliratait.
CSENGERI FERENC
ZSIDO INTEZMENYEK, ZSIDO ELET A SZILAGYSAGBAN .. , , - TORTENELMI TANULMANYA zsid6 elet sok evszazados multra tekint vissza a Szilagysagban, ezen az erdekes, gazdag videken. A kozepkor hagyta rank az elso irasos feljegyzest az itteni zsid6kr61, de szerintem mar a r6maiak idejen eltek itt sz6rvany-zsid6k. A spanyol inkvizici6t61 menekiilve Erdely nyugati reszebe, a Partiumba is, eljutottak iildozottek, akik nagy nehezen gyokeret vertek itt, Eur6pa peremen. Igy, amikor 1840-ben felmertilt Magyarorszagon a torveny. lehetosege, amely biztositana a zsid6k letelepedesi jogat az orszag egesz teriileten, a szilagysagi falvakba tucatjaval erkeztek "folyamodasok" a nagymelt6sagu eloljar6saghoz, hogy "az 1840 evi 29-es - tOrvenycikkely ertelmeben a faluban' vagy a varoskebeleben val6 lakhatas ,megengedtessek". A kerelemlevel melle csatolni kellett legalabb harom bizonysaglevelet j6 magaviseletrol. Nehany ev mulva kezdett kisarjadni a szervezett zsid6 elet a szilagysagi helysegekben. Ktilonosen a falvakban telepedtek Ie zsid6k, ahol kocsmaengedelyt szereztek, palinkafozessel foglalkoztak. De elenk marha-, termeny- es gytimolcskereskedelmet is folytattak. Falusi szat6csboltokat nyitottak, amelyek felelenkitettek a falvak 'ellatasat. A termeny felvasarlasa es ertekesitese, nem volt konnyu muvelet, rengeteg munkat, utanjarast kovetelt, a felsobb kapcsolatokr61 nem is besielve. A "felsobb kapcsolat" pedig a varost jelentette. Igy aztan mind tobben kertek letelepedesi engedelyt a varosban. A zsid6k szambeli novekedesevel fokoz6dott a befolyasuk is. Zsid6 tizletek, muhelyek, sot penzintezmenyek is letestiltek. Ez ut6bbiak nyujtottak hitelt azarufelvasarlashoz, iizlet, muhely alapitasahoz. A szilagysagi zsid6k majdnem minden gaz-
dasagi agban jelen voltak, kiveve a csizmakeszitest, amely kereszteny iparag volt. Az osszes cehek megszunese utan is a "Csizmadia ceh" megmaradt, mukodott. Soraiban nem turt meg zsid6kat. Itt-ott volt azert zsid6 csizmadia is a Szilagysagban, ki tultett szakmai iigyessegben nem- zsid6 kollegain.
* * *
A Szilagysagban hosszu evszazadokkal azelott letelepedett uttorok kozossege az elso vilaghaboru elott is, de fokeppen utana feltoltodott a lengyel tajakr61, a Galiciab61 menekUlt zsid6 csaladokkal. Ezek a hithu, erosenkonzervativ es sok tekintetben mas mentalitasu zsid6k eleg hamar beilleszkedtek az itteni eletbe, de nagyon sok idobe telt, amig a kozosseg vegleg befogadta oketo Az elso vilaghaboru utani fellendUlt gazdasagi eletben mind nagyobb szerepet jatszottak az arucserevel foglalkoz6 zsid6 kereskedok, akik a Szilagysagban termo javakert elhoztak ezekbe' az elmaradt falvakba a XX. szazad civilizaci6janak szamos ipari termeket es igy konnyebbe, szebbe, erdekesebbe tettek az egyhangu falusi eletet. Az arucsere-iigyletben igen fontos szerepet toltottek be a szilagysagi heti- es orszagos vasarok. Minden nagyvasar jelentos esemenye volt az itteni gazdasagi, sot tarsadalmi eletnek is. A zsid6k rogtOn felfedeztek azokat a lehetosegeket, amelyeket e vasarok nyujtottak. Hetivasarra menni a parasztembernek, eppugy mint a zsid6 vasarosnak es felvasarl6nak elsosorban gazdasagi erdeket jelentett, de ugyanakkor erdekes kornyezetvaltozast is. Ezek a vasarok hoztak ossze az embereket, a legenyeket a lanyokkal, a regi cimborakat egymassal. A vas art a j6kedv,
I
r I
1
\
p 34
"
az eszem-iszom, az adomazas jeIleme?:te. Szines Wrtenetek jartak szajr61-szajra. Az itt vasarolt mezeskalacs, tiikros sziv, a hangulatot, az erzelmek tolmacsolasat jelkepezte. De a szilagysagiak csak az orszagos vasarokra mentek az egesz csaladdal. Ez volt a hagyomany. Csak ketszer evente. A rendes hetivasarra csak a ferfiember ment, vagy a zoldseget, tejfelt, tojast, gyiimol~ csot arul6 asszony. De ezek alkalmi elad6k voltak, 6stermel6k, nem pedig nagyban felvasarl6 keresked6k. Ki tudja miert, pentek volt a legjobb vasarnap es termeszetesen szombat a legrosszabb a zsid6k szamara. Ez aztan olyan dont6 kihatassal volt, hogy megnyilvanult a zsid6 lakossag elosztasaban is. Peldaul Zilah, amely tulajdonkeppen a kozpont volt, megyeszekhely - tehat a legf6bb vonzasi pont a zsid6sag szamara - a vasar napja miatt azonban nem volt jelent6s hely, mert szombaton tartottak a hetivasart. Ezert a zsid6k szama Zilahon csekely maradt, nem novekedett es a gazdasagi elet is pangott. igy aztan az a furesa tortenelmi-gazdasagi helyzet alakult ki, hogy nem Zilah, hanem Szilagysomly6 volt a Szilagysag val6di, tenyleges gazdasagi kozpontja. Zilah mindinkabb Mtterbe szorult. S6t, Zsiba, Tasnad vagy Szilagycseh, ahol nem szombaton tartottak a vasarokat, sokkal nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolftott Ie, mint az almos Zilah. Persze, ezt a jelenseget nemcsak a zsid6k vettek eszre, hanem a mindenkori hat6sagok is. igy aztan a piac napjanak megallapitasa mas helyeken is aIland6 zsarolasi eszkozt jelentett a partok, politikai erdekek es hat6sagok reszer6l. Nem egyszer "helyeztek at a vasar napjat" szombatra, hogy ezzel sakkban tartsak a zsid6kat. De majdnem minden esetben sikeriilt visszaaIlitani a "status qu6t", tehM maradt az eredeti vasarnap. Csak Zilah volt mindvegig kivetel. Az els6 vilaghabonl utani rezsimvaltozast magyarr61 romanra a szilagysagi zsid6k zome korantsem fogadta kiWr6 orommel. A zsid6k mindig felnek (es joggal) a valtozast6l. Szamukra a valtozasok ritkan hoztak j6t, biztonsagot. Az uj rezsimet is nagy bizalmatlansaggal
--_. ~---------~-
fogadtak. Kiilonosen az asszimilans zsid6k, akik igazi "t6sgyokeres" magyaroknak tartottak imm~r magukat, annyira, hogy a legszels6segesebb irredenta korben mozogtak. Ezek a zsid6k a sz6 szoros ertelmeben nem akartak tudomasul venni az ujonnan kialakult helyzetet es val6sagot _ nem hajtottak vegre a roman hat6sagok utasitasaiL igy tobbek kozott nem valtottak be a magyar koronat roman lejre, mert nem biztak a "megszaIlas" tart6ssagaban eppugy, mint a magyarsag zome. Kozben persze a lej erteke a konszolidaci6val parhuzamosan emelkedett es megszilardult, mikozben a'korona erteke a minimumra zuhant. A korona valsagahoz egy erdekes, szines szilagysagi tOrtenet fiiz6dik. Annal erdekesebb, mivel a f6szerepl6 nem akarki, hanem a kes6bbi vilaghinl filmrendez6 es penzmagnas, Joe Pasternak. Pasternak apja Reb Alter volt, igy ismerte mindenki, a keresztenyek Alter urnak sz6lftottak. 6 volta szilagysomly6i samesz, s egyben az egyik legbefolyasosabb kozeleti ferfiu. De erre meg visszateriink. Kalandos vermersekletii fia gazdasagi palyafutasat nem a "koronabevaltasi akci6val", hanem a "Razol-iiggyel" kezdte. A Razol, mint ismeretes, egy borotval6 por, amit a hithii, vallasos zsid6k hasznaltak, mert az Iras tiltja a kessel val6 borotvalkozast. Az ifju Pasternak "kepviselte" a Razol gyarat, de nagyon-nagyon rosszul ment az eladas. Ekkor berelte fel baratait, cheder-tarsait, hogy jarjak be az osszes iizleteket ahol meg nem volt, vagy gyeren rendeltek Razolt es kerjenek nagyobb mennyiseget? azt a "remhirt" terjesztve, hogy "nem lesz" kaphat6. A keresked6k erzekenyen reagaltak a nagy keresletre es az alhirre. Nagy tetelekben vasaroltak "Joe" -t61 az arut, amely a nyakukon is maradt. .. Ki tudott annyi J~.azolt elfogyasztani a kis szilagysagi falvakban, kozsegekben, mint amenynyit rajuk s6zott az Alter fiu, azaz Joe Pasternak?! Ennel es mas "stikliknel" komolyabb volt a leend6 vilaghirii ferfiu "korona-akci6ja". Oriasi osszegekben fekiidt a korona az embereknel.Be
••••II!!'!!"!!"""""'====~---------
.r 3S
f' kellett szolgaltatni, vagy "bevaltani", ami tulajdonkeppen a korona lepecsetelesebal aIlott. Ezzel neverteke tizedreszere csokkent. Joe egy lepecsetelt bank6val a zsebeben felutazott Pestre, ott egy nyomdasz segitsegevel keszittetett egy "hivatalos roman pecsetet" es visszaerkezett Somly6ra. Itt nagy titokzatosan felajanlotta az egyik zsid6 kereskedanek: j6 osszekotteteseivel elintezi a roman hat6sagoknal, hogy a hatarida lejarta utan is lepecseteljek a koronat. Noha a bizalom enyhen sz6lva nem volt teljes, de a kereskedanek immar nem volt veszteni val6ja, odaadta a penzt. Legnagyobb meglepetesere hianytalanul megkapta a lepecsetelt koronai. Kifizette az elare kikotOtt szazalekot es persze j6 zsid6 szokas szerint "titokban" elmeselte baratainak, rokonainak az "tigylet" reszleteit. Igy azonnal ertesiiltek az erdekeltek. Csak ugy dalt Pasternakhoz a penz.
Ragyog6an ment a "korona-tigylet", amig egy veletlen folytan fel nem fedeztek a templom padlasan "Joet" munka kozben. Lett is botrany belale, de mivel mindenkinek erdekeben allt melyen hallgatni, a fiatalembernek nem esett semmi bant6dasa. El kellett tunnie azonban a helyszinral! Azt mondjak, hogy a "korona-tigyletbal" keresett osszeggel indult el Amerikaba, .. Berlinen kereszttil, ahol az UF A filmgyar producere lett. Ha nincs "koronalepecseteles" , talan sosem valik Joe Pasternakb6l vilaghiru producer, a filmgyartas megbecstilt uttoraje, a legend as hiru hollywoodi figura.
* * *
De terjek vissza az elsa vilaghaboru utani Szilagysagba. A zsid6k kezdtek megszokni a roman hat6sagok tigyvitelet, megtanultak szokasaikat, meg-
Stern M 61' mauthauseni igazolvanya
,.. 36
°
ismertek mentalitasukat. Penzzel sok mindent el lehetett intezni Bukarestben. Igaz, kicsit meszszebb volt mint Budapest, de az iigyintezes konnyebben ment. A rezsimvaltozassal megsziiletett egy uj es sulyos problema Erdelyben: a nemzetisegi kerdes, pontosabban a magyar es zsid6 nemzetiseg problemaja. Ennek a problemanak a kielezodese egyiittjart a nacionalizmus fellangolasaval. es ez az ontudatosodas atterjedt a zsid6sagra is. A cionizmus eszmeje bekopogtatott a szilagysagi hazak kapujan. Eleinte bizony gyenge eredmennyel. Az uj eszme terjedese sok okb61lassu folyamatnak bizonyult. A martfrhalalt halt Ofszagos hiru szilagysomly6i forabbi. Ehrenreich Slomo Zalman z. c. 1. negativ allaspontot foglalt el a cionista eszmekkel kapcsolatban. Ez pedig nagy mertekben befolyasolta a hivoket. Az 1929-32. evi vilagvalsag sulyosan erintette ezt a videket is. Es kii16nosen a zsid6kat, akiknek a lete a gazdasagi es penziigyi elet alakulasat61 fiiggott. A legsulyosabb csapas a somly6iakat erte. Ehhez tudni kell, hogy Szilagysomly6 es a tObbi varos es falu zsid6lak6inak tarsadalmi osszetetele, sot vilagnezete is jelentosen eltero volt. Somly6n nem volt dzsentri-zsid6, aki a magyar fourakat akarta leutanozni eletviteleben es eletfelfogasaban. Itt nem volt Fischerkuria, mint Tasnacton, de nem volt nagy gyaros sem. Noha itt is eltek gazdag es szegeny zsid6k, mint mindeniitt, az elteres koztiik nem volt athidalhatatlan. AOlegszegenyebbnek is bejarasa , volt a leggazdagabbhoz. A keresztenyek es zsid6k kozotti viszonyt is egy iratlan tOrveny igazgatta. Bekes egymas mellett elesnek nevezhetnenk - a magyar csapatok bejoveteleig - de korantsem "egyiittelesnek". A tavolsag azert orokre megmaradt. A vallasos zsid6k es a nem hithu zsid6k kozott ugyan felfogasbeli nezetelteres volt - de ez soha sem nyilvanult meg szelsoosegesen es foleg nem "kifele", a kereszteny tarsadalom fele. A nezetelteresek szigoruan "beliigynek" szamitottak. A sulyos gazdasagi valsag meg kozelebb
hozta egymashoz a zsid6kat. A nagy bajban szolidarisak voltak. Igy aztan a hitkozseg szerepe is megnott. Ime, e fontos intezmeny tevekenysegi g6cpontjai: 1. Nagytemplom (volt meg ket kis magantemplom, espedig a Weisz-, Lowbeerfele es a Heimlich-templom 2. Chaszid templom (Klauz) - Po ale Cedek iparos templom 3. Fiu es leany elemi iskola 4. Talmud T6ra 5. Chevra Kadisa 6. Mikve (ritualis fiirdo) 7. Noegylet 8. K6ser vag6hid A nagytemplom, a chaszid-templom, az elemi iskola es a mikve a hitkozseg kozvetlen vezetese alatt mukodtek. A Talmud T6ra, a Chevra Kadisa, valamint a Noegylet a saj
31 valasztasa szerint sn6derolhatott barmelyik engedelyezett intezmenynek, barmilyen osszeget, fUggetlentil att61, hogy mennyit ajanlott fel a "kotelezonek" kijelolt intezmenyeknek. fgy aztan nem lehetett mas, vagyis tiltott intezmenynek sn6derolni, mint peldaul a Keren Kajemetnek. Es nemesak a nagytemplomban, de a tobbi templomban sem. Ez iratlan t6rveny volt es nem hiszem, hogy valamikor is megszegte volna valaki. A hitkozsegi eletet tiszteltiik, segitettiik, tOrvenyeit betartottuk. Persze erdekes lenne itt felsorolni a hitkozseg valamennyi vezeto szemelyiseget, mivel azonban esak nagyon hianyosan erplekszem viszsza erre az idoszakra, nines m6domban a pontossagra t6rekedni. Ennek az intezmenynek a meehanizmusat azonban j61 ismertem, megpr6ba10mleirni. A hitkozseg, amely ortodox volt, az orszagos ortodox hitkozsegek alapszabalyai szerint dolgozta ki a sajat miikodesi szabalyzatat, ameIyet a miniszterium j6va kellett hagyjon. Az alapszabaly ertelmeben a hitkozseg legmagasabb f6ruma a kozgyiiles volt. A kozgyiilesen valasztottak meg titkos szavazassal az ugynevezett valasztmanyt, (ha j61 emlekszem, 21 tagot). A sziikkorii vezetoseget is itt valasztottak meg, azaz: az elnokot, alelnokot, penztarnokot es ket gondnokot (gabet). Minden kultuszad6t fizeto ferfinak jogaban volt valasztani es megvalaszthat6 volt. A kultuszad6 kiveteset egy 5-7 tagu ad6kiveto-bizottsag vegezte. Ebbe az ad6kivetobizottsagba bevontak rendszerint egy-ket kiviilall6 "ellenzeki" tagot, hogy ilyenforman biztositsak a bizottsag partatlansagat. Az ad6kivetes ellen lehetett fellebbezni. Az ad6t meltanyosan, az iIleto jovedehne, vagyona es esaladi-rokoni kotelezettsegei alapjan vetettek ki. Peldaul mindig tekintetbe vettek, ha valaki szegeny rokonait tamogatta. Az alapszabalyok ertelmeben - melyek 1870-80 koriili idobol szarmaztak - leteztek ugynevezett "virilistak" (azokat neveztek virilistaknak, akik olyan magas ad6t fizettek, hogy ez a hozzajarulas automatikusan feljogositotta oket
a valasztmanyban val6 reszvetelre). A gyakorlatban ez ugy tortent, hogy a rendes ad6kivetes utan megszabtak egy, a legmagasabb kivetesnel 80-100 szazalekkal nagyobb osszeget. Aki ennek az osszegnek a kifizeteset onkent vallalta, az virilista volt. Emlekezetem szerint, az ot legmagasabb ad6fizeto is virilista volt. A gyakorlat azt mutatta, hogy a leggazdagabbakat mindig bevalasztottak es igy nem kellett alkalmazni a "virilista-paragrafust". Volt egy iigyved, aki mindig onkent vallalta ezt az osszeget. A gyakorlati iigyeket az elnok, iIletve alelnok, penztarnok es gondnok inteztek, szigoruan a valasztmany altai elfogadott elvek szerint. Es itt vissza kell ternem Joe Pasternak apjanak ktilonleges szerepere a szilagysomly6i zsid6 eletben. Egyedtila1l6 jelenseg volt! Reb Alter hivatalosan samesz, magyarul: templomszolga, latinul minister volt. Barki is lett volna a hitkozseg elnoke, aChevra Kadisa vezetoje, vagy a Talmud T6ra elso embere, Reb Alter velemenye minden iigyben donto volt. Szavazati joga tulajdonkeppen nem is volt, de szava sulyosan nyomott a latban. Ugyanis rendkivtilien eszes, intelligens, 6riasi tapasztalattal rendelkezo, objektiv ember volt, aki mindig fejen talalta a szoget. Reb Alter meresz kiallasu ferti volt. Velemenyet mindig nyiltan megmondta, akkor is, ha a hitkozsegi elnok, vagy maga a rabbi mas velemenyt nyilvanitott. Akarmilyen furesan is hangzik, Reb Alter vezette a mindenkori szilagysomly6i hitkozseget! Meg sziirke emineneiasnak sem lehetett nevezni,' mert aligalig volt rangja, de hatalma annal nagyobb. Minden elnok azt hitte, hogy 0 hataroz, de tulajdonkeppen esak vegrehajtotta Reb Alter elgondohisat, hataro,zatat. Egy ktilonleges ember teremtette ezt a kiilOnleges helyzetet.
* * * A szilagysomly6i hitkozseget tulajdonkeppen harom korosztalyra lehetett osztani: az oregekre akiket tisztelettel meghallgattak, de a legtobbszor nem vettek figyelembe velemenyiiket, a kozepkoruakra akik a hitkozseget tenyle-
a 38
gesen iranyitottak es a fiatalokra, akik igyekeztek behatolni az uralkod6 retegbe. Mintha magam el6tt Iatnam 6ket! Az oregek koztil Czeizlert, aki a Kozgazdasagi Bank igazgat6ja volt es miutan a bank a nagy gazdasagi valsagban Wnkrement es eluszott a kispenzii zsid6k minden betetje - val6saggal belebetegedett a cs6dbe. Egyik napr61 a masikra megrokkant. Persze a rossz nyelvek azt mondtak, hogy (tettette) magat, de nem igy volt. Egyik szombaton betegen totyogva, csuromvizesen allitott be a templomba, latszott rajta, hogy a veget jarja. Nem birta elviselni azt a gondolatot, hogy a kispenzu zsid6 emberek biztak benne es eluszott a penzlik es csalatkoztak benne. Nemsokara meghalt.
.'
Egy masik erdekes figura volt az oreg Benedek, aki val6saggalleste, amikor a T6rat betettek a frigyszekrenybe, hogy 6 kialtsa els6nek: "Uvnoch6 j6mart", (hacsak az oreg Csengeri meg nem eI6zte.) Ha tul nagynak tiint neki a zaj, hirtelen felugrott, a padra csapott es ezt kiabalta: "Ha nem lesz csend, azonnal elmegyek a Klauzba (a chaszid templomba) imadkozni!" Ami az 6 szemeben a kiteressellett volna egyenl6. Weisz Arnold, aki a t6ramutat6kat faragta, gyakran mondogatta: ,;a libat az Isten rosszul teremtette, mert egy embernek sok, kett6nek pedig keves" . Nezzlik meg, hogy milyen anyagi terhek harultak a mi hitkozsegiinkre? - A mikvek lizemeltetese mindig deficites volt. Tehat p6tolni kellett azosszeget; - Az iskolakat is a hitkozseg tartotta fenn; - Szubszidiumot fizetett a Talmud T6ranak; - Szubszidiumot adott a' Chevra Kadisanak; - A hitkozsegre harult a templom fenntartasa; - KiilOnsegelyeket fizetett; - A vag6hid tizemeltetese penzbe kertilt; - A paszkaslitest is a hitkozseg penzelte. A mikvek lizemeltetesere sziikseg volt egy
karbantart6 gepeszre. Hivatasos kazankezel6i engedellyel rendelkez6 szakembert alkalmaztak erre a feladatra. A fiird6 tulajdonkeppen a nem-zsid6k szamara is rendelkezesre kellett hogy aIljon. A yaros ugyanis csak ebben a formaban engedelyezte letesiteset. Ezert egy nagy kazan latta el meleg vizzel a husz egyeni fiird6kadat. A fiird6nek ferfi es n6i reszlege es egy-egy kozos nagy medenceje is volt (ez a ritualis el6irasoknak is megfelelt). A csucsidenyben negy ember latta el itt a szolgalatot. A mikve epitese kortil annak idejen igen viharos vitak zajlottak Ie, amelyek val6saggal ketteosztottak a hitkozseget. Ugyanis a mikve az eredeti tervek szerint modern g6zfiird6kent kellett volna miikodjon. Az utols6 pillanatban a rabbi megvet6zta ezt a tervet. Lett is bel6le vita, veszekedes, vihar! Ugyanis a rabbi velemenye szerint a tul nagy modernseg ellentmond a vallasos el6irasoknak es a mikve nem felelt volna meg hivatasanak. fgy aztan csak a kadfiird6k mukodtek, a kozos g6zfiird6 nem. Ezert valt deficitesse a mikve. Ugyanis a kazan ilyen koriilmenyek kozott tulmeretezett volt, a munkaer6 draga, a belepti dij viszont alacsony. fgy aztan tulajdonkeppen a zsid6 hitkozseg tartotta fenn a varosi kozfiird6t. A ket zsid6 iskola is eleg sokba kertilt. Nemcsak az eptiletet kellett fenntartani, hanem a tanit6kat is fizetni. A ket-ket tanit6n kivtil a fiuiskolaban volt meg egy ugynevezett hittantanar is.
A Talmud T6ra tulajdonkeppen a chedert p6tolta, ezt intezmenyesitette. Itt kizar61ag a judaizmus alapjaival es a talmud tanitasaval foglalkoztak. Sok-sok szilagysagi ferti k6stolt itt bele az has szepsegeibe es indult -el a hit utjan. Ugyanis a Talmud-T6raban kitiint fiuk keriiltek kes6bb a jesivakba es lett bel6liik "tanult ember". A Talmud T6ranak sajat eptilete volt, amelynek egy reszeben a takarit6 lakott, mig a pincet es a raktarhelyiseget kiadtak. ' A Chevra Kadisa, termeszetenel fogva jelent6s szerepet toltott be. A halottak elfoldeIesevel foglalkozott es ugyanakkor emberbarati te-
39
vekenyseget is folytatott. A hatramaradt esaladnak nemesak vallasi, hanem sziikseg eseten anyagi megsegitesevel is foglalkozott. Bevetelei t6bb forrasb61 eredtek: tagsagi dijakb61, sn6derolasb61, a temetkezesi helyek eladasab61, a sirkaallitasi dijakb61, stb. A Chevra Kadisa tagoknak joguk volt temetkezesi helyre. A dijakat elare megszabtak. Kiilon dijakat esak akkor lehetett kovetelni, ha a esalad nem akarta elfogadni a Chevra Kadisa altaI felajanlott sirhelyet es kiilonleges kivansaga volt. Ezt bizony borsosan meg kellett fizetnie. Egy kiilon bizottsag allapitotta meg a valasztott sirhely arat es a dijat. Kinos helyzetbe keriiltek azoknak a hatramaradottai, akik nem voltak tagjai a Chevra Kadisanak. Hosszualkudozas kezdadott ilyenkor, kellemetlen, meltatlan eivakodas. A kozfelfogas ugyanis az volt, hogy aki eleteben kivonta magat a k6telezettsegek a161,azert a hozzatartoz6knak kellett kifizetniiik a hatralekot, az elmaradt tagdijakat. A Chevra Kadisa nem volt szegeny intezmeny. Az elet torvenyeihez hozzatartozik a halal s a temetes penzbe keriil. A Chevra Kadisa jovedelmi forrasainak aranyaban magara vallalta a raszorul6 kisemberek segelyezeset.. 6 nyujtotta - fOleg a hitkozsegi alkalmazottaknak' - a rendkiviili segelyeket. De az orvosi kiadasokat, gy6gyszereket is fizette a raszorul6 betegeknek. Teny az, hogy ennek az intezmenynek anyagi helyzete - akarmilyen furesan is hangzik - jobb volt, mint a hitkozsege. Kevesebb kotelezettseg, tobb jovedelem. Nem egyszer kolcsonzott penzt a Chevra Kadisa a hitkozsegnek, aztan vagy visszakapta, vagy nem. Egy masik kerdes, amely eleg gyakran okozott konfliktust: milyen sir~ovet allitsanak a halottnak? A megboldogult farabbi elve az volt, hogy nem szabad 5000 lejnel dragabb sirkovet allitani. Ha valaki - mondotta a fOrabbi melt6 m6don akarja megorokiteni szeretettjenek emleket, allitson neki emleket a hitkozseg kiilonboza intezmenyeinek tamogatasaval. Ez a tamogatas t6bbet er, mint a legdragabb mar-
vanyoszlop - hangoztatta. "Legalabb a temetaben legyiink egyenlak!" Nem keriilt tul sokba a templom fenntartasa, sem a hitkozsegi alkalmazottak fizetese. A vag6hid penzt hozott, ugyanis nem volt olyan zsid6 haz Szilagysomly6n, amely ne vetette volna ala magat a k6sersag t6rvenyenek. Mindenki, meg az is, aki nem vezetett k6ser haztattast, a zsid6 vag6hidra kiildte vagatni a majorsagot. A vagast sakter vegezte az "iigyfelek" nagy megelegedesere, vagy panaszaival elhalmozva ... Ha elOfordult, hogy valamelyik rokon vendegsegbe jott es veletleniil ket levagott tyukot hozott magaval, a szilagysagi vendeglat6ja megkoszonte az a]andekot, de kotelessegenek tartotta ket gabellajegy (vagasra jogosit6 szelveny) megsemmisiteset, nehogy a hitkozseget megkarositsa. Ez rna furesanak tunik, de akkor ez volt a torvenynel is erasebb szokas.
* * *
De a zsid6k nemesak a vallasi t6rvenyeket tartottak be, hanem a vilagiakat is. Peldaul az oreg Csengeri (a Vaskalapos), ba egy levelet kiildott valamelyik aut6buszsofarrel Zilahra, akkor rogton vasarolt es megsemmisitett egy megfelela dmletu postabelyeget. Mert ugyebar, a postanak nem szabad karosulnia. Ez volt a regi Osztrak - Magyar Monarehia szelleme. Egy masik fontos gazdasagi tenyeza a paszkasiites volt. A hitkozsegnektermeszetesen monopolhelyzete volt. A paszkasiites - tudtommal - nem hozott hasznot, megis fontos tarsadalomszabalyoz6 szerepet t6ltott be. A paszka arat ugyanis a hitkozseg a jovedelmi fokozatok, vagyis a kultuszad6 szerint allapitotta meg. Volt aki dragan vasarolta meg a paszkat, masok pedig ingyen kaptak. Mivel azonban sokgyermekes szegeny esalad t6bb volt mint j6m6du, a hitkozseg nem egyszer defieittel zarta a paszkaiigyletet, teljesitve vallasi es szocialis feladatat. A paszkat egy kozponti raktarb61, Reb Alter feliigyelete alatt osztottak ki. Az oreg hivatalosan nem ertesiilt arr61, hogy ki mennyiert kapja a paszkat. De a, mivel nagyon j61 ismerte a hiveket es mindegyikiik anyagi helyze-
~ ~
..
p 40
tet, igazftott egy kicsit az igazsagos elosztason ... A jobbik minosegbol adott. Elofordult reklamaci6 is s a vezetoseg meg is r6tta ezert, de ebben maradtak. Az oregnek megvolt a maga elkepzelese, torvenye mindenrol es eszerint cselekedett. Nem volt apellata ... A hitkozseg tehat nem volt gazdag. A bevetelek j6reszet az alkalmazottak fizetese emesztette fel. A kovetkezo alkalmazottai voltak a hitkozsegnek: forabbi, rabbihelyettes-dajan , sakterek (egyikUk a chazan szerepet is betOltotte, ha kellett), masgiach aki fokeppen a marhahust ellenorizte, jegyzo, templomszolga-samesz, takarft6no. A tObbi tisztseg tiszteletbeli volt. Epp ezert a hitkozseg vezetesevellegtObbszor idosebbeket bfztak meg, akik megengedhettek maguknak, hogy ezt a tisztseget ingyen is ellassak. Lassankent kialakult egy csoport, amelynek tagjai ugysz6lvan egymast valtva vezettek a hitkozseg .Ugyeit. Amennyire emlekszem: Dr. Keller Samu, Dr. Samuel Vilmos, Samuel Sandor, Weisz Arnold, Lowbeer Arnold, Farkas Ignac, M6zes Lazar, M6zes Hermann, Hirsch Salamon, Engel Samuel, Feiger Salamon, Csengeri Mihaly, Weisz a bazaros, Weisz a rezes, Dr. Szekely Sandor, Br6d Ferenc, Dr. Weisz Samu - tartoztak ebbe a csoportba. A Talmud-T6ranaI es a Chevra Kadisanal nem volt ilyen nagy a valasztmany. Ahogy viszszaemlekszem, Csengeri Mihaly vezette a Chevra Kadisat es Feiger Salamon meg Engel Samuel felvaltva a Talmud- T6rat. Koriilbeliil ez volt a hitkozsegi elet keresztmetszete az elso vilaghaboru utan, a harmincas evek elejeig.
* * *
A hitlerizmus eur6pai ternyerese kezdte ereztetni hatasat Romaniaban is. Szele eljutott a mi Szilagysagunkba es mind gazdasagi, mind pedig kulturalis teren valtozasokat okozott. Az antiszemitizmus tarsadalmi es politikai szerepenek megvan a szilagysomly6i vonatkozasa. Maniu Gyula volt miniszterelnokot meg ellensegei is nagy hazafinak es demokratanak
tekintettek. Az egesz orszag csodalkozassal, a zsid6k megdobbenessel vettek tudomast hirhedt szebeni antiszemita beszederol, amelyben fokent az ellen kelt ki, hogy a kereskedelem _ szerinte - majdnem teljesen zsid6 kezben van. Ilyen kijelentest Maniut61 senki sem ~art. Elozmenye volt azonban ennek. Maniu, akinek szoloje es gazdasaga Badacsonyban, Szilagysomly6 kozvetlen kozeleben volt, a somly6i Engel Samuel vas- es fiiszer-nagykereskedonel vasarolt. Onnepnap, vagy talan szombat volt, amikor a templom elott megjelent Engelek kocsisa es kerte a templom elott acsorg6kat, hogy hfvjak ki Engel Samuelt. Mi, akik a templom elott aldogaltunk, mindjart eszrevettUk, hogy szemben, Engelek nagy kapuja elott - amely zarva volt lovasszeker all, amelyrol mint kesobb kitud6dott, a Maniue volt. A kocsist bevasarolni kiildtek. Onnep leven, Engelne nem akarta a kaput kinyittatni es kiadni az arut. Ezert jottek a ferjet megkeresni a templomban. Engel hajlott arra, hogy kiszolgalja a neves vevot, s ugy 0 mint a gyerekei pr6baltak meggyozni az asszonyt. Engelne azonban hajthatatlan maradt, azt hajtogatta, hogy jojjenek vasarnap. Semmi rabeszeIes nem hasznalt, a kocsi Uresen tert vissza. Igy kezdodott. A Cuza-Goga kormany amely 1937-ben kerUlt hatalomra, nem volt hosszu eletu, megis mely nyomokat hagyott mindennapi eletUnkben. Allampolitikava valt az antiszemitizmus! Es mint mindig, az antiszemita hullam elsosorban a kiszsid6kat erintette. Minalunk is mind magasabb lett a segelyre raszorul6k szama. Az addigi penzforrasok elegtelennek bizonyultak. Ekkor kezdtek szervezkedni a fiatalok: Friedmann Nandor ,Lowbeer Nyuszi, Weisz Ezra, Marmorstein Mikl6s, Rosenberg Bela, Csengeri Ferenc es Stern Majsi. A fentiek koziil Rosenberg Bela, Friedmann Nandor, Lowbeer es Stern mar ismertek a hitkozsegi munkM, dolgoztak a vezetosegben. A fiatalok egy bizottsagot alakftottak, amelyet "SzociaIis Bizottsagnak" neveztek el (voltak olyanok is, akik kisse gunyosan szocialista bizottsagnak neveztek, mert tag-
I .
41 jainak nagy resze szoeialista felfogasu volt). Ez az uj bizottsag azt a feladatot tuzte maga ele, hogy eloteremtse a penzt, amellyel fedezni lehetett volna az arra raszorul6k minimalis sztiksegleteit. Ezzel megszunt a "magangyujtes" es megszunt az igazsagtalan elosztas is. A Szocialis Bizottsag ugyanis az eddigi szokasokt61 elteroen, eloszor a terepen merte fel a helyzetet es esak a val6ban raszorul6knak utalt ki segelyt. Nem az igenyloket tartotta szamon, hanem elsosorban a raszorul6kat. Kettagu bizottsag vegezte a felmerest es terjesztette elo java~latat. Egy masik, igen j61 bevalt elve volt a bizottsagnak, hogy termeszetben utalta ki a segelyeket. Minden het esiitOrtOken egy kozponti raktarb61 osztottak ki a segelyt (liszt, olaj, bab, krumpli, hus). 'Ez a m6dszer nagyon hasznosnak bizonyult, mert az alapveto megelhetesi felteteleket biztositotta. A hust a k6ser meszarszekben lehetett egy utalvany alapjan kivaltani. A meszarszek a hitkozseg tulajdona volt, de berbe adta. Csak ritual is szempontb61 ellenorizte, kereskedelmi ~zempontb61 nem avatkozott az iizletvezetesbe. Az ellenorzest a hitkozseg altai fizetett "masgiaeh" vegezte. A hitkozseg azonban "javasolta" az eladasi arakat s azokat mindenkor elfogadtak. Az alapszabalyok szerint a meszarosok arveres utjan kellett volna berbe vegyek az iizleteket, a gyakorlatban azonban a berlok nem valtoztak, "jogaik voltak", amelyeket esaladi oroksegnek tekintettek. A hitkozseg javaslatait azonban mindenkor elfogadtak, mert tisztaban voltak azzal, hogy a hitkozseg barmikor arverest rendezhet. Sokat jelentett az is, hogy a Szoeialis Bizottsag munkaalkalmat keresett a raszorul6knak. Elfogadta azt a regi jelsz6t: "nem szabad snorrerokat nevelni". Minden munkakepes munkanelkiilinek igyekezett valamilyen elfoglaltsagot talalni a j6m6du zsid6 hivek segitsegeveL Ok alkalmaztak - nem mindig szivesen - a bizottsag altai ajanlott embereket. Ugyanesakez a bizottsag esinaltatott tiz "bakot", azaz a kezi
\
favagashoz hasznalt alkalmatossagot s ezeket a raszorultak rendelkezesere boesatotta. Ezzel a "bakkal" a gazdagabb zsid6 esaladok tiizelOfajat haznal felvagtak. Igy jutott meleg etel es nemi penz is a munkaert. Nehezebben ment a zsid6 munkanelktiliek foglalkoztatasa a szoleszetben. A szoleszet ugyanis szaktudast igenyel es epp ezert a szolotulajdonosok esak kepzett embereket alkalmaztak. A bizottsag tagjai itt is j6 peldat mutattak: ok alkalmaztak elsonek a zsid6 munkasokat, szemelyesen iranyitottak munkajukat es a gyakorlatban kidertilt, hogy nehany nap alatt ugy elsajatitottak a mesterseg titkait, hogy semmiben sem maradtak el a regi szoiomunkasokt6L A szakmunkasok legtobbje fiatal idealista ehalue volt, aki meg akarta mutatni, hogy a zsid6 erre a munkara is igen alkalmas. Persze legtObbjiik azzal a gondolattal tanulta meg ezt a mesterseget, hogy miutan kivandorolt, hasznat vegye az uj hazaban. Mert akkor mar kesztilodtek alijjara. Kezdtek megerteni, hogy a Szilagysagban nines mit keresniiik, a jovot Eree-Jiszraelben kell felepitenitik. Amikor lattak a kereszteny szolotulajdonosok, hogy a zsid6 szolosgazdak alkalmazzak. _ ezeket az ifjakat, ok is munkat adtak nekik. A bizottsag pedig a kikepzettekkel egyiitt mindig elhelyezett egy-ket ujoneot is. Igy aztan lassan kieptilt a bizottsag keretein beltil a munkakozvetito alosztaly. A keresztenyek bizalmatlansaga ellenere mind tObb fiatal kapott munk
_ ?~
f 4% Kozel masfel evig dolgozott felfele fvelo sikerrel a bizottsag, amikor eredmenyeik meltanylasakent bevalasztottak tagjait a hitkozseg vezetosegebe. Ez a teny sulyt adott munkajuknak. Gyakorlatilag pedig azt jelentette, hogy konnyebben ment az inkassz6 es nem egyszer erkezett onkentes adorn any (liszt, olaj, stb.) a vasarra jovo videki zsid6k reszerol. Termeszetesen a Szoeialis Bizottsag munkaja nem volt zokkenomentes, nem egyszer vitara kertilt sor, sot egyes tagokat meg is ragalmaztak. De mindez nem esokkentette munkajuk erteket. Nagyobb baj volt az, hogy h6napr61 h6napra novekedett a raszorul6k szama. Az antiszemita politika malmai lassan, de biztosan oroltek. A gazdasagi krfzis kovetkezmenyei is nehezen multak el. Kik szenvedtek meg a legjnkabb a gazdasagi nehezsegeket? Termeszetesen a szegeny soru zsid6k. Oket boesatottak el a leghamarabb, oket alkalmaztak a legnehezebben. Honnan vegyen penzt a Szoeialis Bizottsag, amikor a forrasok apad6ban voltak? - egyre gyakrabban ez volt a donto kerdes. A hitkozseg sietett a bizottsag segftsegere. Kolcsonoket nyujtou, majd a 20 szazaIekos hozzajarulasat felemelte 50 szazalekosra. A zsid6 kozosseg segftett a raszorul6kon. Nem hagyta eserben oketo Mert a szilagysagi zsid6sag egesz Iete alatt peldamutat6an viselkedett hitsorsosaival. A zsid6 szolidaritasnak olyan bizonyftekar61 tett tanusagot, amilyenre nem volt pelda az egesz orszagban. Az a teny, hogy a zsid6 hitkozseg vezetosege es a valasztmany megszavazta a kultuszad6 otven szazalekanak, tehat a felenek szoeialis eelokra val6 fordftasat - paradan hatarozat volt. Egyetlen hitkozseg sem biiszkelkedhetett ilyen emberbaniti hozzaallassal.
* * *
A hitkozseg vezetese nem volt konnyu IJlUnka. 1939-ben elnoknek lenni nagy k6ved volt, de nagy megterhelest is jelentett. A hat6sagok zaklatasa nem akart veget erni. Egyre ujabb vadakat emeltek a hitkozseg eJlen: a vag6hfd tul kozel fekszik a lak6negyedekhez; a meszarszekek nem eIeg tisztak;az iskola nem mukodik a miniszte-
rium rendelete szerint, es fgy tovabb. Mindenbe belekotottek. Es ki kellett mindezt kivedje? Elsosorban az aktiv elnok. Abban az evben, a viharos valasztasokon Dr. Samuel Vilmost elnoknek, az alelnoki tisztsegre pedig a Szoeialis Bizottsag tagjakent e sorok fr6jat jeloltek. A valasztasok szepen Ie is zajlottak, megvalasztottak benniinket. Ugy tunt, hogy minden rendben van, de sulyos valsag jott hirtelen: Dr.Samuel Vilmos lemondott tisztsegerol. Hosszu vita utan dr. Keller Samut valasztottak a helyebe, de 0 kijelentette, hogy nem tud es nem is akar aktivan resztvenni ennek a felelossegterhes vezeto kozossegnek a tevekenysegeben es esak proforma vallalja az elnoki tisztseget. fgy aztan a gyakorlati vezetes, azaz a "hatalom" az alelnokon kereszttil automatikusan a fiatalok kezebe ment at. Nemesak uj, friss erokkel gyarapodott a hitkozseg vezetosege, de a munkastflusa is megvaltozott. Dinamikusabban, eredmenyesebben dolgoztak es kozben nem feledkeztek meg "az oreg garda" tiszteleterol sem es minden vonalon egyiittmukodtek vele. De az is igaz, hogy az oregek megadtak a fiatal vezetoknek is a tiszteletet. A hitkozsegben ragaszkodtak hozza, hogy minden hivatalosan kijar6 megtiszteltetes az elnokseget illeti, amit a "fffitalok" nagyon nehezen vettek tudomasul. Peldaul Szimehcit Torakor a T6raval val6 kormenetnel az elso szent T6ra-tekeres a rabbit illette, utana kovetkezett a hitk07segi elnok, az alelnok, a penztarnok stb. Szornyen furesa erzes volt mindannyiunk szamara, hogysztileink e~ott tiszteltek meg benniinket a T6ra korbehordozasaval. Boldogan lemondtunk volna errol, azonban "az oregek" hatarozottan' kijelentettek: ez jar nektek, el kell fogadjatok. . Aki ismeri ezeket a tOrvennye valt szabalyokat, meg fogja erteni jelentosegiiket. A kevesbe jartasak kedveert megpr6balom felidezni az akkori legkort. Szimehat Torakor ketszer van kormenet a T6raval (Hakafot), Szimchat Tora eloestejen a Maariv-ima utan, majd masnap delelott a Sachrit-ima utan. Szilagysomly6n, akaresak sok mas
•
(.
43
erdelyi hitkozsegben, az esti kormenet a Chevni Kadisae volt, a masnapi pedig a hitkozsege. A fo .kormenet azonban az esti volt, amikor a nagytemplomban osszevontak a varosban talalhat6 osszes T6ra-tekereset, hogy minel tobb hitkozsegi tagot tudjanak reszesiteni ebben a megtiszteltetesben. Meg is jelent mindenki az esti imadkozasnal. Nemesak azok, akik rendszeresen a nagytemplomban imadkoztak, hanem a tObbi templom hfvei is, mindazok, akik szamftottak arra, hogy nekik is jut majd egy T6ra a kormenetben. Mi tObb, az olyan templomlatogat6k is jelen voltak, akiket esak "jom-kipuriakkent" tartottak szamon. Jelen voltak es igenyt tartottak arra, hogy nev szerint felsz6lftsak oket, vegyenek reszt a T6ra kortilhordozasaban. Tudni kell, hogy het Hakc'ifa (korjaras) van, es termeszetesen minel elobb sz6lftottak fel valakit, annal nagyobb volt a megtiszteltetes. Minden evben sertodesekre is sor keriilt, mert mindenki mar hetekkel azelott kiszamftotta, hogy melyik Hakc'ifaban koriilbeltil melyik helyet kapja. A hitkozseg vezetoi bizony sokat dolgoztak a lista megszerkesztesen, hogy a sorrendlegalabbis a lehetosegek szerint minel objektfvebb legyen. Elore nem latott bonyodalmak azonban mindig akadtak: valaki varatlanul nem johetett el, vagy ellenkezoleg, megjelent egy tiszteletre melt6 idegen vendeg. Ilyenk~r az egesz sorrend megvaltozott, elore- vagy hatrato16dott. Ha az elto16das ugyanabban a kormenetben tortent, meg nem volt olyan nagy a baj. Ha azonban valaki emiatt egy kesobbi Hakc'ifaba "- keriilt, ez mar katasztr6fa volt. Baj volt az is, ha valaki egy elobbibe jutott be, mert a tobbiek meltanyta1annak talaltak, hogy a szereneses egyen elejiik keriilt. Ma mar nehez ezt megerteni. Annak idejen azonban a Szimehat Tora, a szertartas, zsid6 tarsadalmi esemeny volt Somly6n, utana megh6napokig vitatkoztak r6la, aszerint, hogy ki mennyire volt megelegedve a. helyezessel. Annyira vitatott kerdes volt, hogy meg a keresztenyek egy resze is ismerte, es hozzasz6lt. Mint mar emlftettem, az esti f6 Hakc'ifa a
Chevra Kadisae volt. Az udvariassagi szabc'ilyok megkoveteltek, hogy a Chevra Kc'idisaelsonek a hitkozsegi elnokot, a vezetoseget, az e16ljar6sag tagjait tisztelje meg a T6ra koriilhordozasaval. Masnap viszont a hitkozseg tisztelte meg a Chevra Kc'idisat, vagyis annak elnoket, vezetoseget, eloljar6sagi tagjait. Mivel azonban a f6 kormenet este volt, s ilyenkor minden zsid6 jelen volt asszonyaival, gyermekeivel, mi tObb, keresztenyek is megjelentek, gyakorlatilag "a fiatalok" reszestiltek elsokent a legnagyobb elismeresben, s ezert mindannyian elfogultak voltunk, kenyelmetleniil ereztiik magunkat. Hihetetl~ntil fmesa erzes volt szamunkra, hogy oregeink es sajat sziileink elott haladtunk a templomi sorban, es mindenki minket nezett, 23-27 eves fiatalembereket. be mivel ez volt az osi rend, osi szokas - mi is betartottuk. Es valljuk be, nagyon-nagyon biiszkek voltunk. Hiszen a templomi sorrend nagy megtiszteltetesnek szamftott minden egyes zsid6 szamara. Nem egyszer tOrtent meg az, hogy az "elobbrekeriilesert", tehat azert, hogy masokat megelozve hfvjak fel a T6rahoz, sok hitkozsegi tag nagy anyagi ,Udozatot hozott. A zsid6k szamara a tarsadalmi elismeres mindig nagy jelentoseggel bfrt. Mi, a fiatalok, termeszetesen igyekeztiink a magunk m6djan meghalalni az idosebb nemzedek erOfeszfteseit es az iranyunkban mutatott j6indulatot, megpedig azzal, hogy sokat es eredmenyesen dolgoztunk, mind nehezebb koriilmenyek kozott, de fgy is igyekeztiink teljesiteni feladatainkat. A legsiirgosebb volt a segelyakei6 folytatasa, fejlesztese. Adminisztratfv nehezsegeink is voltak, de mivel az egyesftett penztar immar a Szoeic'ilis Bizottsag kezeben osszpontosult, minden kiilonosebb formalitas es biirokracia nelkiil utalhattuk ki a megszavazott segelyeket. Hazudnek, ha azt mondanam, hogy mindig tele volt a penztar es minden hitkozsegi tag kifizette tartozasait. De igyekeztiink athidalni a nehezsegeket, es a lehetosegekhez kepest megoldani a legsiirgosebb es legindokoltabb segelykerelmeket. Itt esak zar6jelben jegyeznem meg, hogy a
c
r
"
t
44 kes6bbi, a magyar tarvenykezes megkonnyitette szamunkra a penzbehajtast, mert egyszeruen ailami kezelesbe ment at ez a munka. A vegrehajt6 hivatal vegezte ezt a feladatot is. Ebb61 a szempontb61 job ban ment nekiink, marmint a Szocialis Bizottsagnak. De csak ebb61... Inkasszaltuk a teljes osszeget, es ez fedezte a foly6 kiadasokat, nem kellett kapkodnunk. Ki hitte volna, hogy mindez nem tart sokaig. A normalis helyzet nemsokara felborult es tragediaba torkollt. Teny az, hogy a rezsimvaltozas Eszak-Erdely magyar megszallasa - nagy csal6dast okozott, es sok megalaztatast hozott szamunkra mar az elejen.
* * *
A hivatalos fogadtatas a magyar katonai parancsnoksagjavaslatara-utasitasara tortent. A fogadtatason koteles volt megjelenni a teljes vezet6seg es a valasztmany minden tagja. Epp fgy kotelez6 volt piros-feher-zold kokardat kituzniink a gomblyukunkba. Tobb mint fel6ras varakozas utan, nem a varosparancsnok, vagy valamely jelent6s magyar szemelyiseg erkezett meg, hanem egy rend6rfogalmaz6. Rossz jel volt, ereztiik, hogy val ami kesziil. A tragedia el6revetette arnyekat. Nehany nap mulva letart6ztattak 40 zsid6t meg 40 romant, es Zilahra kisertek 6ket gyalog. Hiaba ajanlottak fel tabben is aut6t, teherkocsikat a szallftasukra, a magyar parancsnoksag mindent elutasftott. Gyalogolniuk kellett, megpedig a Vars6ci-tet6n keresztiil. Ez is balj6s jel volt. Ugyanis itt 16ttek Ie nehany nappal ezel6tt egy Olteanu nevu rom ant es a zsid6 Moskovitsot, akit ket fiaval egyiitt szinten beideztek Zilahra (Moskovits egyik fia, goly6val a lababan megme. nekiilt). Mondanom sem kell, hogy ~ilyen nagy riadalom keletkezett. Rettegtiink a ~;lahra kiildott emberek eleteert. Att61 feltiink, hogy utkozben vegeznek veliik. Szerencsere nem ez tartent. Tul nagy lett volna a felzudulas. Az igazsaghoz tartozik, hogy Koblos zilahi reformatus pap bator kiaIlasa is segftett. TiltakolOtt es kozbenjart kiszabadftasuk erdekeben. igy aztan lassankent valamennyien hazakeriil-
tek. Igaz, nem egyszerre es nem izgalommentesen. U gy latszott, hogy az akci6 els6sorban megfelemlftesre szolgalt, mert az igazi "akci6" meg hatravolt. 1942-ben megkezd6dott a zsid6k behivasa munkaszolgalatra. Naivak voltunk, amikor azt hittiik, hogy csupan hathetes szolgalatr61 van sz6, valahol az orszag teriileten. Ki hitte volna, hogy Oroszorszag h6mez6ire kiildik 6ket meghalni. Volt olyan, aki szerencsesen tuIelte, de volt olyan, akinek ez a "hat het" 1945 tavaszaig tartott, vagy meg ennel is kes6bb keriilt haza. Sokan pedig odavesztek. A behivasok nagy resze nem tortent legaIisan, hanem gonoszsag es besugas kovetkezmenye volt. Behivtak a hitkozseg vezet6it es a Szocialis Bizottsag tagjait is. Ezek koziil csak Lowbeert hagytak otthon, mert rokkant volt es Friedmann Nandort, akinek valamikeppen sikeriilt elinteznie a leszerelteteset. A helyi magyarok j61 kihasznaltak ezt a lehet6seget es rengeteg "javaslat" futott be a parancsnoksagra. igy peldaul behiv6t kapott Schreiber Bimbi is, aki mindossze 16 eves volt. Ki tudja, kinek a bosszujab61 keriilt fel arra a listara, amit nem is ellen6riztek, kiilonben lathattak volna, hogy egy gyerekr61 van sz6 . . Mivel a gett6zast megel6z6 h6napokr61, a gett6r6les a deportalas szornyusegeir61 masok szamolnak be e konyvben, a veszkorszak utani evekkel folytatom, amikor a beke els6 eveiben ismet sarjadni kezdett a zsid6 elet a Szilagysagban.
* * * .Lassan, nagyon lassan, kezdtek hazaszalling6zni az eletben maradtak, f6leg munkaszolgalatosok. Igyekeztek visszaszerezni a zsid6k elrabolt ing6sagait. Ezeket egy kozponti raktarban gyujtottek es sziikseg szerint kiosztottak a ninestelen hazater6k kozott. Ebben az id6szakban a halalb61 menekiiltek, a visszater6k, meg nem ismertek a magantulajdont: kozosen laktak, etkeztek, nem jegyeztek fel, hogy kie a holmi, amit kiosztanak azoknak, akiknek semmijiik
1 45
sem maradt, azoknak a vagyomib61, akik meg nem voltak otthon. A haborus biinosoket is partizan m6don igyekeztek leleplezni es megbtintetni, sok esetben eredmenyesebben, mint ahogyan a kesobb alakult NeptOrvenyszek csinalta. 1945 augusztusaban a felszabadulas utan, egy kortilbeltil 20 tagu csoport erkezett ktilonbozo lagerekbol, munkaszolgalatb61. Magam is hozza tartoztam, akarcsak a hitkozseg egykori szocialis bizottsaganak tobb aktivistaja. Ekkor mar letezett az ugynevezett Zsid6 Nepkozosseg, mely kore csoportosultak a visszaerkezok. Azok a volt deportaltak, illetve munkaszolgalatosok, akik mar h6napok 6ta otthon voltak, kereskedtek, sokan koztiltik jelentos jovedelemre tettek szert. Nem voltak megszervezve, s igy lass an eltavolodtak a kozossegtol, egyenileg pr6baltak megoldani problemaikat. Az ujonnan erkezok csoportjaban azonban mar tapasztalatokkal rendelkezo vezetok voltak, akik a felszabadulas elott is sikeresen miikodtek a hitkozseg bizottsagaiban. S most uj alapokra fektettek a kozossegi eletet. Dinamikus gondolkodasu, tettrekesz emberek, akik elkepzelesekkel, tervekkel erkez~ tek. melyek hosszu egytittlettik alatt kikristalyosodtak. Else osszejoveteltik alkalmaval felvetodtek a kovetkeze fo problemak: 1. A haborus biinosok felkutatasa es tOrveny ele allitasa; 2. A zsid61akasok visszaszerzese; 3. A zsid6 vagyonok visszajuttatasa ajelentkezo tulajdonosoknak; 4. A zsid6 vagyonok megorzese a meg tavol levo jogos tulajdonosok reszere; . 5. Tavoli orokosok felkutatasa es a vagyon atvetelevel jar6 jogi procedurak intezese; 6. A kereszteny magyar lakossaggal szembeni allasfoglalas, magatartas; 7. Az aktualis problemak megoldasa, mint peldaul a Nepkozosseg megszervezese, mikve, templom rendbehozatala, miikodtetese, koz-
eptiletek (iskola stb.) visszajuttatasa a hitkozseg tulajdonaba. A fentiek megoldasara elengedhetetlen volt, hogy a zsid6k egy resze felvetelet kerje a Kommunista Partba. Egyreszt azert, mert elvi szempontb61 ez alIt hozzank legkozelebb. Ezuton velttik megtalalni az egyenjogusitas lehetoseget, amit sohasem elvezttink. Masreszt a partba igyekeztek befeszkelodni a fasiszta multu vagy gondolkodasu magyarok,. akik a szilagysomly6i Kommunista Partban nagy tObbsegben voltak es ezt mar lehetett erezni. Ki akartak sajatitani peldaul dr. Keller Samu hazat, akinek a fia megmenektilt, de nem tert vissza. Gyermekotthont akartak letesiteni benne. Ugyanakkor Brandt l6ska, aki fasiszta volt, - a NeptOrvenyszek haborus biinoskent elitelte, - egy hasonl6 lakasban haboritatlanul elt, notlen ember letere 6riasi lakterben. Igy ertheto, hogy a zsid6k letszamukhoz kepest aranytalanul sokan leptek be a Kommunista Partba, amit Nagy Dezso orommel fogadott, a megyei partbizottsag magyar kiktildottjenek minden ellenkezese dacara. A Nepkozosseg uj titkara Weisz Ezra lett, a partban mar szavunk volt, es komolyan hozzafogtunk az ujszerii szervezkedeshez. Nem letesitetttink kollektivat, mindenkit visszajuttattunk lakasaba, de pelda nelktili kollektiv szellemet sikertilt bevinni a kozossegbe. A teljesen vallastalanok ugyanoly'aril",tnertekben tamogattak a hitkozseget a mikve fenntartasaban, vagy a sakter fizeteseben, ahogy a legszelsosegesebb vallasosak sem vontak ki magukat. a futballpalya epitesehez val6 hozzajarulas a161.Nehany hetre eljott dr. Speter Baba, aki a Tudor Vladimirescu had test komisszarja volt. Tekintelye es tudasa segitett abban, hogy szervezetten intezztik osszes tigyeinket. Eloszor is el kellett inditani az orokosodesi eljarasokat. A roman jog dicseretere legyen mondva, 6riasi segitseget jelentett ezen a teren az a talan egyedtila1l6 tOrveny, amelyet kizar6lag a deportaltak problemainak a megoldasara szavaztak meg. Ez a tOrveny kimondta: a deportaltakhalala nemre es korra val6 tekintet nelktil egy es ugyanazon idopont-
46 ban val6 elhalcHozasnak tekintend6. Az altai anos jog szerint ugyanis, ha peldaul apa es fia egytitt hal meg aut6balesetben, mindig az id6~ebb elhunyta tekintend6 els6nek. Ami azt jelenti, hogy a fiu orokli az apja vagyonat, s ennek megfelel6en kell levezetni az orokosodesi eljarast. Szinte elkepzelhetetlen nehezsegeket okozott volna a deportalasb61 visszatertek orokosodesi eljarasanak levezetese, amikor sok esetben csak otOdagu orokos letezett es az osszes el6z6k neveben Ie kellett volna vezetni ktilon-ktilon az eljarast, igazolni rokoni kapcsolatukat, annak szintjet, az elhunytak kor szerint kovetkez6 sorrendjet stb. Az orokosodesi eljarast dr. Speter Baba intezte. Miutan a hat6sagoknal sikertilt az orokl-esijogot megallapitani, elkezd6dtek az orokosok egymas kozti vitai. Ekkor a Nepkozosseg kereten beltil valasztott bir6sag letestilt, amelynek tiz tagja megvizsgalta a vitas eseteket. A felek mindegyike valasztott maganak egy bir6t a tiz koztil, a ket bir6 pedig egy elnokot. LegtObbszor Baba volt az elnok, s nagyreszt Ezra es j6magam voltunk a birak. A targyalasok gyakran a kes6 ejszakaba nyultak. Egyetlenegyszer sem fordult el6 azonban, hogy a felek ne fogadtak volna el e valasztott bir6sag donteset. Ez az altalunk letesltett intezmeny dontOtt az tizleti nezetelteresek teren is es sok esetben nemcsak a zsid6k egymas kozotti, hanem a zsid6k es a keresztenyek kozott felmertilt vitakban is. Miikodesenek csucspontjat akkor erte el a valasztott bir6sag, amikor a bujdos6 Szab6, aki a leventekkel egytitt kegyetlenkedett, azt tizente nektink, hogy amennyiben vallaljuk az itelkezes szerepet es nem adjuk at a Neptorvenyszeknek, on kent jelentkezik bir6sagunk el6tt. Ugy dontOtttink, hogy elvallaljuk. A targyalas - a vad es a vedelem tanuinak a kihallgatasa napokig tartott. A vadlott szabadon valaszthatott maganak ved6t. Bir6sagunk iteletet hozott: A vadlottat egyevi kenyszerlakhelyre itelttik es minden vasarnap delutan, amikor a yaros parkja;az ugynevezett Varkert, tele volt setal6k-
kal, negy 6rat kellett dolgoznia, gondozni a parkot, majd onnan egyenesen hazatert es nem hagyhatta el a lakast. Apjanak teglagyara volt es a fia btintetesehez tartozott, hogy bizonyos mennyisegii teglat es cserepet szallitson a mikve es a futballpalya oltOz6jenek renovalasara. Az elftelt az itelet minden pontjat szigoruan betartotta. Rendkivtili jelent6segii erkolcsi siker volt ez szamunkra. Nem allt mogotttink semmilyen hatalom, nem gyakoroltunk semmilyen nyomast senkire, a varosban akkor osszesen szaz zsid6 csalad elt, slam, ez a kis csoport megis ilyen autoritast tudott kivivni maganak. A haborus biinosokkel kapcsolatban viszont azt az elvet fogadtuk el, hogy azok btintetesere kizar61ag a NeptOrvenyszek hivatott. A mi feladatunk a biinosok felkutatasaban val6 reszvetelre, bir6sag ele allitasukra korlatoz6dott. A magyarokkal szembeni magatartasunkat azjellemezte, hogy 6vakodtunk az altalanositast61. Aki nem volt fasiszta es kezet nyujt nektink, annak a kozeledeset elfogadjuk, de mi nem kezdemenyeztink. Sokak szamara csabit6 volt egytitt tilni es inni valamelyik dzsentrivel, akihez az illet6 aze16tt meg csak nem is kozeledhetett, de onerzettink es btiszkesegtink felszinen tartasaval megakadalyoztuk az ilyen megalaz6 megnyilvanulasokat. A magyarok egy resze baratsagos rokonszenvet mutatott irantunk, nyilvanosan sajnalkoztak, de lelktikben nem tudtak megemeszteni azt, hogy a deportaltak koztil nehanyan visszatertek. Erre nem szamitottak. Nehezen baratkoztak meg a val6saggal. EgyOmaskozt sajnaltak, hogy akar egy zsid6 is visszatert. Mi tudtuk ezt es figyelembe vetttik a kozhangulat szamunkra nehezen erzekelhet6 jelensegeitis.
* * *
Emellett szamos uj problema mertilt fel. Ilyen volt a Iasi-i arvagyerekekr61 val6 gondoskodas feladata. Orszagos akci6 indult, hogy elhelyezzek a gyerekeket csaladoknal ad dig is, amig alijjazasukat megszervezik. Somly6ra is erkezett egy ktildott. Osszehivtunk egy gyiilest az iskolaban es a delegatus, miutan ismertette az
47 arvagyerekek helyzetet, javasolta, hogy minden esalad fogadjon be egyet koztiliik. Ellenvetes nelktil fogadtak el az egybegyultek a javaslatot, amelyet azok is kotelezoen magukeva tettek, akik nem voltak jelen a gyulesen. Szaz zsid6 esalad volt a varosban, szaz arva gyereket vallaltunk. Val6ban ennyi erkezett. Egyetlen esalad akadt, amely nem vallalt gyereket, s mikor ez kitud6dott, azonnal jelentkezett egy masik esalad, es ket gyermeket fogadott be. Igy mindegyik otthonra tahllt. Nem volt erre pelda egesz Romaniaban. Biiszkek voltunk arra, hogy mi, a tegnapi deportaltak, mar masokat segithetiink. Aztan felmeriilt a bukovinai esaladok elhelyezesenek a kerdese. Bukovina ekkor mar a Szovjetuni6hoz tartozott, de az ottani hat6sagok bizonyos kortilmenyek figyelembevetelevel egyes zsid6 esaladoknak megengedtek, hogy Romaniaba kOitOzzenek. Kozossegiink koztiliik is vallalt kb. 35 esaladot. Egy pentek delutan erkeztek meg teheraut6kba zsUfolva, porosan, piszkosan, mindenfele szegenyes holmival, aminek az elhozatalat a hat6sagok engedelyeztek. Az iskolaudvarba iranyftottuk oket: a mikve be volt fUtve, a kadakban meleg viz varta a menektilteket, az udvaron meleg etel, friss kalaes. Megfiirodtek, j611aktak, es meg aznap mindegyikiik egy frissen meszelt lakasban rendezkedhetett be. Nem volt palota az ilyen lakas, de ok mindennel tobbre beestiltek, mert lattak, hogy szinte az egesz zsid6 kozosseg kortilottiik forgol6dik, osszefogott az erdektikben. Szombaton meg esaladoknal etkeztek; de mar ,;:asarnap elindultak munkat keresni. Nagyon szorgalmas emberek voltak, nem akartak senkinek terhere lenni. Kivetel nelktil mindannyian alijjaztak a roman hat6sagok segftsegevel, iIIegalisan, hiszen meg nem letezett Izrael ~mama. A hitkozseg is dolgozott mar, s megsztiletett az ugynevezett Zsid6 Nepk6z6sseg helyi esoportja, amely az uj rend kreaci6ja volt. A hazaerkezett zsid6k ezeket a kereteket igyekeztek kihaszmllni arra, hogy beindftsak a zsid6 kozossegi
eletet, torvenyszek ele kiildjek a haborus bunosoket, megmentsek a meg fellelheto zsid6 vagyonokat, haztartasi holmikat, emlektargyakat, kegyszereket. Ekkor zajlott Ie a bunosok egyeni megbiin-' • tetese, amely egy-egy veresben mertilt ki, vagy panasztetelben a rendorsegen. Akkor meg nem indult be a hivatalos felelossegrevonas folyamata. A Zsid6 Nepkozosseg olyan keret volt, ami lehetoseget nyujtott az ujrakezdes akadalyainak elharftasara. Tapasztalt kozossegi aktivistak vettek at a vezetest es fgy sikertilt nehany igen eredmenyes akei6t lefolytatni. Ktilonosen a haborus bunosok felkutatasaban ertek. el figyelemre melt6 eredmenyeket. Megtalaltak nehany bunost es atadtak a Nepbir6sagnak. Felkutattak a bizonyftekokat es a tanukat, es igyekeztek ellenorizni az eljarast, amit a bunosok einkosaik segftsegevel gyakran el akartak ganesolni. Ez is nehez hare volt. Hiszen maga a torvenyszek osszetetele sem volt alkalmas arra, hogy megertse a rettento bunoket. A politikai uralomert kiizdo "tOrtenelmi partok" eppugy, m~nt a szoeialdemokrata es a kommunista part, nepszerusegre torekedett. S bizony nem volt tul nepszeru a bunosok megbiintetese. Furesa m6don a kozvetlentil erdekelt felnek, a zsid6 kozossegnek, nem volt kepviseloje a tOrvenyszek tagjai kozott. Azzal az tirtiggyel utasftottak vissza a zsid6k felvetelet, hogy a Nepkozosseg nem part, marpedig esak a partok kepviseltethetik magukat a Nepbir6sag kereteben. Igy aztan nem egybunosnek sikertilt kibujni a felelossegrevonas al6I. Elbujtak, elmenektiltek. A mi sztileink, testvereink, rokonaink viszont elpusztultak. Mind! De nem hagytuk magunkat. Amikor a magyarok szabotalni akartak, visszaiitOttiink. Ha j61 emlekszem, egyik haborus bunos kolozsvari targyalasa alkalmab61, a fasisztak megvettek az osszes aut6buszjegyet, hogy a tanuk ne erhessenek idejeben ~ targyalasra. A vedelem magyar tanuinak azonban boven jutott hely. Termeszetesen azonnal atlattunk a
f
r 48
szandekukon. Weinberger Pali, aki a legaktfvabb volt, szerzett egy 6cska, de hasznalhat6 motorbiciklit es Zeliggel meg e sorok ir6javal, Csengeri Ferivel elindult Kolozsvarra. A targyalas mar folyt es a ved6 tanuk, azaz a cinkosok ragyogtak az oromt61, hogy ismet tuljartak a zsid6k eszen. Amikor belepttink a terembe, Pali el6vette a jegyzetftizetet es felirta a jelenIev6k nevet. Csengeri az tigyesszel Iepett osszekottetesbe es elmondta, hogy mi tOrtent. Az tigyesz jelentette az esetet a bir6sagnak, a tOrvenyszek tagjai pedig kihallgattak a harom tanut. Vegtil elhataroztak, hogy lehet6seget adnak a vad tanuinak, hogy elmondjak a tortenteket. Az uj terminus alkalmab61 a bir6sag legnagyobb meglepetesere a vedelem tanui nem jelentek meg. Feltek, megijedtek. Az igazsag gy6zedelmeskedett, de meg kellett verekedni erte. Semmilyen eredmenyt nem erhetttink el harc nelktil. Hiaba mondtak, hogy mi vagyunk "a hatalom birtokosai", ez csak a latszat volt. A fasiszta er6k, a hitlerista csokevenyek meg nagyon er6sek voltak. A fenti tOrtenet csak peldazza a ktizdelmet, amelyet az igazsagszolgaltatasert kellett vivnunk. A biinosok felkutatasanak es bir6sag ele allitasanak legkimagasl6bb eredmenyei koze tartozik a ket f6biinos, Lazar J6ska es Krasznai gett6parancsnok elfogatasa. Lazar J6skat Budapestr61, Krasznait pedig Moszkvab61 hozattak haza! Ugy hiszem, erdemes felidezni a haborus biinos Krasznai elfogatasanak kortilmenyeit.
* * *
Krasznai f6szolgabir6 volt, de annyira szels6jobboldali es olyan "megbizhat6", hogy a magyar beltigyminiszterium .a somly6i gett6 megszervezesevel bizta meg es annak parancsnokava nevezte ki. Mint ismeretes, a szilagysomly6i gett6ban igen rosszak voltak a kortilmenyek, kegyetlentil megkinoztak a zsid6kat. Krasznai nagymertekben felel6s volt az embertelen magatartasert es a zsid6k tOmeges elpusztftasaert. Termeszetes tehat, hogy a hazatert sz6rvany zsid6sag mindent elkovetett, hogy elfogja
es atadja a tOrvenyszeknek ezt a kegyetlen, szadista, antiszemita gyilkost. De nem tudtuk, merre sodorta 6t a haboru, hova menektilt. Kerdez6skodttink, kutattunk. Egyesek azt mondtak, hogy kiszokott az orszagb61, masok, hogy meghalt. Senki nem tudott r6la semmi biztosat. Nem hagytunk fel a 'nyomozassal. Egy nap az a hir terjedt el, hogy valaki latta 6t a Focsani-i (Moldova) gyiijt6taborban. Utanajartunk a hirnek. Veletlentil raakadtunk arra a volt hadifogolyra, aki elmondta nektink is, hogy a saj
49
A hat6sagi engedelytinkmegvolt, most mar csak Krasznait kellett el6keritentink. Kidertilt, hogy Focsanib61 eltunt. Erintkezesbe lepttink a Kommunista Part helyi vezet6ivel es a fogolytabor parancsnokaval is. A parancsnok nagy j6indulatot mutatott iranyunkban es mindannyiunkat fogadott, de nem tudta el6allftani Krasznait. A nevlistakb61 kidertilt, hogy val6ban hetekig ott volt, de nehany nappal azel6tt egy szallitmannyal a Szovjetuni6ba ktildtek munkara. Remenytelennek latszott az eset. Azokbah az id6kben ezreket - tlzezreket ktildtek Keletre. Ki tudja, hova? Ki tartja szamon 6ket? Hogy jussunk Krasznai nyomara abban az irdatlan nagy orszagban? A parancsnok, miutan elmond~uk, hogy' kir61 van sz6, s hogy Krasznait tlivolleteben halalra itelte a NeptOrvenyszek, mozg6sitotta a vezet6segi gardat es megigerte, hogy ha egy m6d van ra, utanajar az tigynek es kiszolgaltatja nektink a gyilkost. Nem nagyon hitttink benne. Hogyan kerft el6 egy porszemet a homoktengerb61? Ugy erezttik, hogy csak nektink szivtigytink a Krasznaikerdes, es elkeseredetten vetttik tudomasul a kudarcot. Keseru szemrehanyasokat tetttink onmagunknak, hogy miert nem indultunk azonnal a nyomaba, miert haboztunk, halogattuk a felkutatasat. Mert teny: ha hamarabb erkeztink, siman ment volna minden. Bizonyitek, itelet, ajanl6level, minden a keztinkben volt - es igy a keztinkbe kertilt volna Krasznai is. Karacsony masnapjan varatlan telefonertesitest kaptunk a NeptOrvenyszekt61, hogy a keresett haborus bunos Krasznai el6kertilt, kiszolgaltattak Romanianak es mar meg is erkezett Kolozsvarra, ahol bortOnben van. Fantasztikusnak tunt a hir. Az els6 pillanatokban nem is hitttik: lehetseges, hogy a beles ktilfOldi hat6sagok ilyert lelkesen segitettek volna? A hir igaznak bizonyult, es 6riasi visszhangot valtott ki nemcsak a zsid6k, hanem a szilagysagi keresztenyek koreben is. Gy6zedelmeske-
dett az igazsagszolgaltatas! Ugy erezttik, hogy ez is resze a felszabadulasunknak. Nem vagyunk orok vesztesek, akiket a sors tildoz minduntalan. Es ezt a gy6zelmet mi, zsid6k vivtuk ki. A bunosok, akiket meg nem sikertilt bir6sag ele allitani es valahol bujdostak, lesujtva hallottak a hirt: lam, a zsid6k keze messze eler, egeszen Moszkvaig! Mert ott vettek Ie a vonatr61. A szilagysagi magyar lakossag ugyanis keyes kivetellel - Krasznainak "drukkolt", azt szerette volna, ha egerutat nyer, mint annyi mas bunos. Megcsak annyit err61: rogtOn, tobbedmagunkkal beutaitunk Kolozsvarra, es engedelyt kerttink arra, hogy szemelyesen olvassuk Krasznai fejere buneit. Szemt61 szembe kivantunk allni sztileink, rokonaink, gyermekeink gyilko-' sava1. A taiaIkoz6 ugy zajlott Ie, mint val ami abszurd szindarabban: Krasznai artatlansagat hangoztatta. Nem erzi magat bunosnek - allftotta. Nem tett mast, csak a fels6bb parancsokat teljesitette G61ismert formula). Tobbek kozott a kovetkez6ket mondta nektink: "Megbocsassanak az urak a hasonlatert, de ugy viselkednek, mint a kutya, akit k6vel dobalnak meg, s a kutya ahelyett, hogy azt tamadna meg, aki megdobta a k6vel, dtihosen tamad a k6re ... " Erre Moraru tigyesz a kovetkez6ket valaszolta: "Teved Krasznai, mi megtalaljuk azt is, aki a k6vel hajigalt, de elpusztitjuk magat a kovet is, nehogy akadjon egy uj bolond, aki ismet hasznalni akarja a gonosz kovet, hogy artatlanokat sebesitsen meg". A tObbi ugy folyt Ie, mint ahogy szokasos volt: izgalmakkal teli bir6sagi targyalasok es a vad teljes beigazolasa. MiuHin Romaniaban akkor halalos itelet nem volt, Krasznait eletfogytiglani fegyhazra iteltek, ami 30 evet jelentett. Az6ta mar biztosan kiszabadult es elvezi az oregkorat; talan nyugdijat is, hiszen allamif6hivatalnok volt! Sokszor elgondolom, hogyha nem hozattuk volna haza, talan kemenyebb megpr6baltatas-
50
ban lett volna resze a Szovjetuni6ban. Hiszen a foglyok fele soha nem tert vissza. Mindenesetre, a kesernyes gy6zelem orome a mienk volt.
* * *
Nem sok ev telt el es kidertilt, hogy ennek az uj rendnek nines sziiksege a zsid6kra, s hogy az oszt::ilyharcos szemlelet alapjan szinte valamennyi zsid6t ellehetett tavolftani a munkab6l, a kozeletb6l, megfosztani a megelhetes sovany lehet6seget61. A videkieket is beleszamftva, koriilbeltil szaz csalad, 250 lelek jott vissza Szilagysomly6ra .azzal a szandekkal, hogy hajland6k ismet beilleszkedni - de nem hagytak 6ket nyugton. Igy aztan termeszetesse valt, hogy mind Wbb zsid6 fordult erdek16dessel Izrael fele. Megindult az ill~galis es legalis kivandorlas.
A szilagysomly6i hitkozseg pedig napr6l napra sorvadt, kisebb es jelentektelenebb lett. A hitkozseg mar miikodott valamelyest a zsid6sag erdekeben. Izsak Aladar - dicseretere legyen mondva - a partt6l kapott utasftasokat igyekezett a mi erdekeink szemmeltartasaval teljesfteni. Evr6l eyre kevesebb zsid6 maradt Szilagysomly6n, egy resziiknek sikertilt idejeben alijjazni, masok elkoltoztek, sokan nem eltek tul ezt az ujabb megrazk6dtatast es fgy a nagy, hfres, jeles zsid6 centrum lassan elenyeszett. Somly6n rna mar csak a temet6ben vannak zsid6k. A megmaradottak tobbsege itt el Izraelben, itt talaltak meg nyugalmukat, eletiik remenyseget, a biztos holnap tudatat, itt, a regi-uj hazaban vannak igazan es els6 fzben, va16ban otthon.
A kolozsvari Neptorvenyszek altai elitelt szilagysomlyoi lakosok elkovetett haborus biinokert: 1. Krasznai Laszl6 f6szolgabir6 - gett6parancsnoki min6segeben elkovetett kegyetlenkedeseiert eletfogytiglani bortonbiintetest kapott; 2. Lazar J6zsef keresked6 - a gett6zas e16tt es alatt onkentes besug6, feljelent6, nem hivatalos akci6k vegrehajt6ja, 10 evi bortOnt kapott; 3. Angya Janos villanyszerel6 - onkentes: szokesben lev6 zsid6k elfogasa es gett6ba va16 szallftasa (akik nem tertek vissza): 5 evet kapott; . 4. Szika Istvan szovetkezeti iizletvezet6 - a tasnadi kiegeszft6ben szilagysomly6i munkaszol-
galatosokkal va16 kegyetlenkedeseiert 5 evet kapott; 5. Brandt J6zsef foldbirtokos - a fasiszta hat6sagok gett6zas e16tti es alatti informatora, kiszolga16ja. A Don-kanyarba ktildott szilagysomly6i munkaszolgalatosok nevsoranak osszeallftasa es ellenjegyzese miatt 3 evet kapott; \ 6. Duha R6zsi leanyz6 - fiatallanykent onkentesen jelentkezett a hivatalos babaasszony melle a n6k testf motozasara, s utasftas nelktil a legintimebb reszekben fajdalmas kfnzasokat okozott. 5 evet kapott.
51
WEISZ JISZRAEL
SIMLEUL-SIL VANIEI SZILAGYSOMLYO AHOGY A TAvOLBOL LATOM
A ket vilaghaboru kozotti id6szak legnagyobb szenzaci6ja Szaplonczay Eva szepsegkiralyn6ve val6 megvalasztasa Magyarorszagon, a harmincas evekben. Meg szerencse, hogy itt folyik a Kraszna vize! Az ragadtatja magat tulkapasokra nehanapjan, olvadas idejen. Amint kevelyen feszfti sziikreszabott partjait, arra figyelmezteti a yaros lak6it, hogy tobbre is hivatott lenne, minthogy bivalyok csordaja evickeljen habjaiban. Mergeben, vagy nagyzasi h6bortjaban arra is kepes, hogy hidakat es hazakat sodorjon magaval. Ilyenkor talpon van az egesz varos, szorongva nezi az ertelmetlen rombolast. De legahibb tortenik vahlmi ...
hogy a val6di konnyek meg csak ezutan jonnek?!) Cs6kok is jottek. Edes, ifjonti cs6kok! Ott, a reformatus utca ald6 homalyaban ... Nektink Somly6 volt a vilag es egy vilag fert ebbe a varosba. Volt szegenye es gazdagja, bolondja es bolcse; zardaja es bordelya; kulturhaza es kocsmaja. Es mi is ott voltunk, mi zsid6k. Mi mindentitt ott voltunk es mindenben benne voltunk. A haboni e16tti Somly6 kerek negyszaz zsid6 csaladot szamlalt, de minden kitelt ebb6l a kis hitkozsegb61. Volt hithii es hitetlen tagja. Volt, 'aki naponta templomba jart, olyan is, aki inkabb a Kismedve kavehazat latogatta. Voltak sokan, akik a Talmudot bujtak szabad idejtikben, masok nem bantak, ha mint "am-haarecok" neznek a tulvilagi jov6jtik ele. Ennek a varosnak olyan hitkozsege volt, ahol a sameszt tObbre becstiltek az elnoknel, ahol a templom lancot hordott, a rabbinak nem volt ellenzeke es a zsid6 temet6t, emberemlekezet 6ta gaj 6rizte es a' veszkorszakot beleertve, egeszen napjainkig ez a feladat ugyanannak a csaladnak a kezeben van. Ki tudna mindazt felsorolni ami meg volt es amit a nacizmus nyoman elsoport az orkan. A yaros, amelyben semmi sem tortent. Akkor miert ternek minduntalan vissza emlekeink? Mi volt benne, hogy ott ereztem magam otthon, holott alig par evet toltOttem falai kozott? Miert csak ott vertem gyokeret eletem els6 husz eveben? ..
Es megis, a mi szamunkra, akik ott szi.iletWnk, ott n6tttink fel, Somly6 jelentette a vilagot. Benntinket ott ftirosztOtt a baba, ott vitt apank kezenfogva szlicheszre fagyos hajnalon, sfnisra gorbtilt ajakkal. (Oh, ki sejtette meg akkor,
Mindenkinek az a legfontosabb, amire maga emlekszik, am it maga elt at sztil6varosaban. A tortenelmi visszapillantast atengedem a torteneszeknek: vegezzek csak nyugodtan mun-'
Kis yaros, kis emberekkel es nagy almokkal, melyek sosem val6sulnak meg. A kisvarosi keret mindre ratiti belyeget. Simleul-Silvaniei, (a tovabbiakban roviden: Somly6). A Magura-hegy arnyeka raborul a labanal kanyarg6 hepehupas sikatorokra, hoI ved6szarnykent, hoI elutasft6 komorsaggal, de mindig gatat emelve a hiu nagyravagyasnak. G6gosen tekint Ie a varoska a magasb6l szetsz6rt hazaira, Olimpusznak hazudva magat. Somly6. A kisvaros, melyben reptilnek az evtizedek, anelktil, hogy tOrtenne valami feljegyeznival6. A tortenelem is sietve atugrott szazadain, hogy masfele keressen teret a kibontakozasra. El6ttem az is ketseges, hogy a regmultat sejtet6 Bathory-var szagolt-e yalaha puskaport?
* * *
:i, ,
I
kajukat. Megis, az ilyen emlekkonyv, amilyet az olvas6 tart a kezeben, megkivanja, hogy Somly6 torteneteben egy par szaz evet visszalapozzunk. Mi mar ugy jottiink a vilagra, hogy vart rank a sziil6i haz, az iskola, a templom, az utcak, a sebeskut, a vashid. Sok mindent keszen kaptunk. Sokat is tettiink volna hozza mindahhoz, amit apaink es dedapaink ott epitettek es alkottak, ha a somly6i hit~ozseg lete nem szunt volna meg egycsapasra, amint szornyu kataklizma sujtotta a tobb evszazados kozosseget. Lapozzunk vissza kisse a multba, nezziik meg, kik voltak az els6 zsid6k, akik Somly6n el6szor szegeztek a mozuzat a hazuk ajt6felfajara, kik es mikor alapitottak a hitkozseget, amely kes6bb diszeve valt az erdelyi zsid6sagnak, kik voltak rabbijai es kik epitettek fel a Nagytemplomot? Egysz6val mikor mondta ki az els6 zsid6ember: "Nu, ich bin dach a simloer jid". Val6szinu, hogy az els6 zsid6k, akik Somly6n letelepedtek, Galiciab61 keriiltek oda. Bar az els6 iras, mely zsid6t emlit Somly6n, 1696-b61 szarmazik, amikor a helyseg Kraszna megye szekhelye volt. Az iratban nem szerepel nev, de azt tanusitja, hogy a zsid6 befizette a kiosztott s6 ellenerteket. Mivel a hitkozseg leveltaraban csak I800-t61 szarmaz6 feljegyzesek talalhat6k, elkepzelhet6, hogy a zsid6k letelepedese akkor kezd6dott. Csak a korzetben el6 zsid6kr61 sz616 adatokb61 kovetkeztethetiink arra, hogy foglalkozasuk nem tert el azoket61: kiskereskedelemmel, palinkaf6zessel es arusitassal kerestek kenyeriiket. 70-80 evvel kes6bb, a kep tisztabb. A gazdasagi lendiilet nyoman novekszik a zsid6k szama es foglalkozasuk is valtozatosabb. A hitkozseg I830-ban alakult. Husz eyre ra epftettek az els6 templomot, kozben fiird6t (mikve) letesftettek es megszerveztek a Chevra Kadisat; tet6t huztak az uj zsid6 elemi iskolara. Az impozans Nagytemplom felszentelesere I893-ban keriilt SOL A hitkozseg epit6munkaja ezzel nem ert veget. Kisebb-nagyobb imahazak (negy askenazi, ket szefard rfpusu) rabbi-Iakas, hitkozsegi iroda, epiiletek. Szamos szocialis szervezet mukodott a kozossegben. A Talmud-
.......
T6raban tanult Somly6 valamennyi zsid6gyereke. Messze foldon hires f6rabbik valtakoztak itt az id6 folyaman. Binjamin Hakohen Hartmann nyitotta meg a sort, aki a 19. szazad kozepen foglalta el a zsid6 kozosseg f6rabbitisztseget. Halala utan a fia, reb Chajim Meir Zeev Hakohen kovette, aki fiatalon elhalalozott 1867-ben. Haromevi arvasag utan a vezet6seg valasztasa reb Mordechaj Halevi Horovitzra, Halmi nagykozseg rabbijara esett. Pasztorkodasa mellett "Parasat Mordechaj" dmmel halachikus dontvenyeket tartalmaz6 konyvet irt es jesivat vezetett. Tanftvanyai koziil keriilt ki a budapesti Rabbikepz6 igazgat6ja is, reb Jehuda (Lajos) Blau, aki a Magyar Zsid6 Szeinle dmu tudomanyos foly6iratnak es heber nyelvu fiiggelekenek volt a szerkeszt6je. Az 6t kovet6 reb Mose Chajim Szegal Rosenbaum, mindossze tiz evi tevekenyseg utan a magyarorszagi Kisvardara tette at mukodeset. 1899-ben valasztottak meg reb Slom6 Zalman Ehrenreichot, aki 45 even at szolgalta a somly6i hitkozseget. Aldasos tevekenysegenek a veszkorszak vetett veget. 84 eves koraban deportaltak. Erdely es Magyarorszag legkiemelked6bb talmudtud6sakent tartottak szamon. Szamos halachikus konyv szerz6je volt es tObb konyvhoz irt kommentart. Az altala vezetett jesivaba messzi videkr61 jottek a tanitvanyok: szamuk even kent 60-80 kozott mozgo,tt. Az els6 vilaghaboru el6tti id6kben erte el a somly6i zsid6sag afenykorat. Alig egy evszazaddal megalakulasa utan, a hitkozseg 941 lelket szamlalt, a varos zsid6saga a lakossag 16,7 szazalekat tette ki. Tiz ev mulva a letszam mar 1440-re emelkedett (20,9%) es 1920-ban mar 1580 zsid6 lelek elt Somly6n s a lakossagnak kozel egynegyedet, pontosan 23,5 szazalekat kepezte. Ebben az id6ben nehany somly6i szemelyiseg a yaros hatarain tul is ismertte valt. Bede J6b nevet el6szor az erdelyi lapok hasabjain ismertek meg az olvas6k, majd 1895-t61 a Pesti Hirlap szerkeszt6jekent irt gyakran vezercikket. Farkas Albert szinten mint ujsagir6 es publicista valt
ismertte, bibiliai temakr61 irt verseit publikalta es a budapesti ortodox hitkozsegek titkarakent miikodott. A ket vilaghaboni kozotti korszakot az egyhelyben topogas jellemzi. A rezsimvaltozas folytan a keresked6k, f6leg a szeszes itallal foglalkoz6 nagykeresked6k, elvesztettek el6bbi piacaikat. A gazdasagi stagnalas hatasa a somly6i zsid6 hitkozseg letszamaban is megmutatkozik. A huszas evekt61 1941-ig (az akkori nepszamlalas adatai szerint) lassu visszafejl6des eszlelhet6: a zsid6k szama 1496 lelekre, az osszlakossag 16,5%-ara apadt. De az elet nem allt meg. A hitkozsegben tOmortilt zsid6k elni akarnak es dolgozni.
* * *
A kesei huszas evekben, amikor negyszaz zsid6 csaladb61 257 fizet hitkozsegi ad6t, igy alakul a zsid6k foglalkozasi agak szerinti megoszlasa Somly6n: 2 nagykeresked6, 18 gazdalkod6, 13 tanit6, 90 keresked6, 11 iigyved, 2 koztisztvisel6, 47 munkas, 1 nagyiparos, 6 orvos, 30 magantisztvisel6, 2 vallalkoz6, 80 iparos, 1 mernok, 1 hirlapir6 es 25 maganz6. Amikor ennek az id6szaknak ismertebb szemelyisegeit nev szerint is felsorolom, tudataban vagyok annak, hogy az eletben maradt kortarsaim hianyolni fogjak egyiket vagy masikat. Ennek f6 okat a forrasmunkak hezagossagaban kell keresniink. Ami van, az is nagyjab61 lezarult a huszas evek vegen. Remeljiik azonban, hogy a kerd6ivekre valaszol6k kiegeszitik ezt a felsorolast sajat adataikkal. Schachter Izidor, timar es b6rkikeszit6 telepet letesitett melyen 40 munkast foglalkoztatott; Kohn Adolf ecetgyarat, a Klarmann testverek. pedig b6r- es sz6rmearu-telepet alapitottak. Frankovits Ignac. kereskedelmi vallalatot alapitott, Keller Samu, Weiszberger Kalmanne, Briill. Zsigmond, Briill Samuel, Miliczer David es Lajos mintagazdasagokat letesitettek. Keller Samu iigyvedi tevekenyseget is folytatott, jogi temakr61 konyvet is irt. Hatalmas konyvtara es ertekes keptara volt. A hitkozseg tagjainak tulnyom6 tObbsege
hii volt a hagyomanyokhoz. Szamos talmudista tette ismertte nevet halachikus es mas temaju heber konyveivel. Kiemelked6 talmudtud6s volt reb Jakob Arjeh Leb Frenkel, aki negy konyv szerz6je, (kett6 koziiliik ketkotetes), melyekben halachikus, kabalisztikus kerdeseket boncolgat, valamint bolcseink mondasaival foglalkozik. Egy masik szerz6, reb Jakob Smuel Auslander egy ideig Somly6n elt. Konyveben a Talmudr61 es a halacha nagyjainak tanitasair61 irt ujszerii felfogasban s miutan elhagyta Somly6t, Varadon kis jesivat vezetett. A veszkorszakban pusztult el. Ismertek voltak meg reb Chajim Slomo Horovitz, majd reb Zeev Wolf Tirnauer, a yarOS dajanja, aki Cfaton halt meg a haboru utan es reb Abraham Natan Bernath, aki a Bal-SemTovr61 irt tanulmanyt. Atveszelte a veszkorszakot, utana alijjazott. A heber szerz6k munkainak kinyomtatasa Slomo Halevi Heimlichra harult. Kozel 30 heber nyelvii mii hagyta el Heimlich miihelyet. (Egy jiddis-nyelvii is megjelent.) A nyomdajaban kesztilt konyvek esztetikus kiilsejiikkel is kivaltak. Az orokosok a haboru utan is felujitottak a nyomda munkajat, de mindossze nehany heber konyvet adtak ki, aztan alijjaztak. Mar emlitettiik, hogy a somly6i hitkozseg tagjainak tulnyom6 tObbsege hagyomanyhii zsid6 volt. Az 1930-as nepszamlalas alkalmab61 1170 zsid6 polgar vallotta magat jiddis anyanyelviinek. Nem ketseges, hogy ebben dont6 szerepe volt a nagytekintelyii f6rabbinak, reb ,Slomo Zalmannak. Kozismert a f6rabbi cionista-ellenes allaspontja. Az iinnepi sz6szekr61 nem egyszer hallhattuk a cionista szervezeteket elitel6 szavait. Ilyen legkorben nem csoda, hogy a cionista szervezkedes alig volt erezhet6 a varosban. 1924-ben alakult az els6 cionista leanyszervezet, az Aviva, mindossze Hztaggal. Miikodese azonban nem vonzott uj tagokat es csak elsz6r~ tan tevekenykedett. Nemjart nagyobb sikerrel a Barisszia, a kes6bbi Mizrachi fi6k szervezkedese sem. Csak az 1933-ban letesiilt Betar erte el az 50 tagot, ennyi nem volt a tObbinek egyiittveve sem.
1, I I 54
A gett6zast megel6z6 evekr61 nincsenek szambeli adataink. Annyit tudunk, hogy 1941ben a magyarok nehany somly6i zsid6 csaladot "hontalannak" nyilvanftottak es elhurcoltak. Sokan munkaszolgalatra vonultak be. 1944 majusaban a yaros zsid6 lakossagat a zsid6 iskolaba, valamint a Weinberger-fele szeszgyar koriili epiiletekbe zsUfoltak be. Ezt kovettek a kegyetlen kfnzasokkal vegrehajtott vallatasok, penz es ertektargyak kisajtolasara. Roviddel utana az aldozatokat kivittek a szomszedos Ceheiu (Somly6-Csehi) kozseg teglagyaraba, a szilagymegyei zsid6sag ezreivel egyiitt. Az "atkoltOzest" mindossze egy nemet tiszt es egy katona kfserte. A magyar hat6sagot az atkos emlekii Krasznai Laszl6 szolgabfr6 kepviselte. Ut6lagos osszehasonlftasok szerint a somly6i gett6 a legkegyetlenebbek koze tartozott az orszagban. Mashol a kegyetlenkedeseket az elrejtett ertektargyak kier6szakolasara kovettek el. Krasznai es pribekjei minden cel nelkiil is kfnoztak aIdozataikat, szadista hajlamaikat eltek ki a vedtelen zsid6kon. Szokasa volt 16haton berontani a gett6ba, hogy a zsid6k feje fel61 lerombolja azokat a kezdetleges satrakat, melyeket maguk erejeb61 emeltek, hogy megvedjek az asszonyokat es gyerekeket az id6jaras viszontagsagait6l. Ortkenyesen eltiltotta a zsid6kat az imadkozast61, a kegyszereket, a taleszt, tfilint es az imakonyveket elkobozta. Amikor az agg Ehrenreich f6rabbit "rajtakapta", hogy taleszbe burkol6zva imadkozik, kikottette egy fara, csak labujjai erhettek a faldet. Eszmeletleniil esett ossze, miutan kotelekeit61 megszabadftottak. Ez a Krasznainak nevezett vadallat meg dicsekedett is ismer6sei el6tt tetteivel es a szamukra rendezett orgiakon zsid6 lanyokat arra kenyszerftett, hogy mezteleniil szolgaljanak fel. Elvezetei koze tartozott az asszonyokat fenykepezni, amikor kenytelenek voltak dolgukat vegezni a szabad eg alatt, mert latrina nem volt. Dante tollara lenne sziikseg Krasznai ordogi otleteinek feljegyzesere. Mintahogy halvany es er6tlen a kifejezes is: "Elnyerte
melt6 biinteteset." Krasznait halalra ftelte a nepbfr6sag a haboni utan, de nem vegeztek ki. 1946-ban Lazar J6zsef es Szikla Istvan 30-30 evet kaptak, mint az el6bbi biintarsai. Szegyen is lefrni: a ket pribek 13 evet leiilt, aztaJ}kegyelem, ben reszesiilt. Csak kevesen szokhettek meg sikeresen a gett6b61: a lakossag ellenseges magatartasa szinte lehetetlenne tette a menekiilest. Bizonyftek erre annak a fiatalokb61 a1I6 csoportnak az esete, mely a gett6hoz kozellev6 erd6be pr6balt menekiilni, de a helyi lakossag bearulta a csend6roknek. Csak Jechiel Kerpelnek sikeriilt elmenekiilnie. Szerencsesebb volt Weinberger Pal, aki ot ifjuval szokott meg: roman parasztok bujtattak 6ket a felszabadulasig. A somly6i gett6 foglyainak nyolcvan szazaleka pusztult el a lagerekben. A tulel6k koziil sem tert vissza mindenki Somly6ra. A kornyez6 falvak megmaradottjaib61 viszont egynehany Somly6n telepedett Ie. 1947-ben 440 zsid6t szamlalt a somly6i hitkozseg, akik igyekeztek ujb61 fel~pfteni a kozossegi eletet. A templom majdnem epen megmaradt. A tagok ellattak azt uj berendezessel. Rabbit is allftottak maguk fale . a voltf6rabbi fia,~reb Jehosua Ehrenreich szemelyeben. Azonban a visszatertek nem tudtak tart6s gyokeret ereszteni megalaztatasuk es meghurcoltatasuk talajaban. Lassan-Iassan elszeledtek, ki mas varosba, ki a hataron tulra. A nagy tObbseg alijjazott, de sokah vettek utjukat az amerikai foldresz iranyaba. E sorok fr6ja hat evvel ezel6tt jarta utoljara a yaros utcait. Akkori ertesiilese szerint 1-2 zsid6 lakosa volt a varosnak. Ezzel pontot tehetiink egy viragz6 hitkozseg tOrtenetere. (Forrasmunkak: a lad Vasem kiadasaban 1980-ban megjelent Pinkasz Hakehilot cfmii enciklopedia, mely a romaniai zsid6 hitkozsegek eletevel fog~alkozik, megalakulasukt61 a veszkorszak utani id6kig, masodik kotet. Zsid6/exikon, Ujvari Peter szerkeszteseben, megjelent Budapesten, 1929-ben.)
55
SLOMa CHAJIM BERNSTEIN
A KRASZNAI HITKOZSEG TORTENETE A CSALAnOK TUKREBEN
.
.
A 19. szazad kozepe tajan, 1840 koriil a Heller-Kahana csalad tagjai koziil harom fiver telepedett Ie Krasznan, Jechiel Kahana rabbi, a mateszalkai hitkozseg rabbinikus bfr6saga elnokenek fiai. Jechiel Kahana, Jehuda Kahana rabbi, a "Kuntresz Haszfekot" es mas hasonl6 muvek szerzojenek elsosziilott fia volt. Jehuda KaMna elete utols6 husz eve ben Maramarossziget rabbija volt es 1821-ben halt meg, lombos csaladfat hagyva maga utan, amely dicsosegiil szolgalt mind a magyarorszagi, mind a galfciai zsid6sag szamara, akar a Kahana, akar a Heller csalad reszerol. A jelek szerint Jechiel volt az elso, aki felvette a Heller nevet, val6szfnuleg azert, hogy ezzel.is jelezze a csalad kapcsolatat \. Jom-Tov Lipmann Heller rabbival « "Toszfot Jom Tov" rabbinikus mu szerzojevet Kahana haro'm fia mar Heller neven erkezett Krasznara. A legidosebb, Chajim-Joszef Dov, berlokent kezdte eletet Krasznan es a jelek szerint sikeresen, mikozben tiszteletre melt6 nevet is szerzett maganak a helyi lakosok kozott, minthogy nagytudasu ember volt. Erre utalnak azok a responsum-konyvek, amelyek ebben az idoszakban jelentek meg kiilonbozo nagynevu rabbinikus szemelyisegek reszerol es tartalmazzak a Chajim Joszef-Dov Hellernek kiildott valaszokat. Nyilvanval6an szellemi tudasa es anyagi j6lete okoztak, hogy lanyainak ket nagynevu T6ra-tud6s volegenyt szerzett, az egyik Amram Blum, a Bet Searim responsum-konyv szerzoje (eloszor Hunyadon, majd Huszton, kesobb Beretty6ujfalun volt rabbi), a masik Mose NatanNute Jungreisz tiszafiiredi rabbi, a "Menuchat Mose" es "Torat Mose Natan" muvek szerzoje. Ez ut6bbi egyik leszarmazottja volt Mose Natan Lemberger rabbi, Mak6 utols6rabbija, aki 1984-
ben halt meg Kirjat Atan. Fivere, Jehuda Lemberger rabbi Szerencsen volt rabbi, az ottani Pollak rabbi veje. A harom Heller-testver koziil a masodiknak neve Mose volt es fUszeriizletet nyitott Krasznan. A chaszidizmus fele hajlott es vejeit is chaszidok koziil valasztotta. Ok vittek be a chaszidikus szellemet Krasznara. A harmadik testver,, Jehuda nevet nagyapjar61 .kapta, aki . maramarosszigeti rabbi volt, kitol szerteagaz6 csalad fejlodott ki, mindenekelott veje, Smuel Zanvil Kahana reven, aki dajan es rabbi volt Munkacson es egyben az ott ani nyomdaipar egyik megalapft6ja (Kahana es Fried ceg; szamos ismert konyv keriilt ki sajt6juk aI61). A harom testver leszarmazottainak nagyresze Krasznan maradt es val6sagos torzset alkotott. Amikor iinnepnapokon a kohanitak aldast osztani mentek az emelvenyre, akkor tunt ki, hogy milyen nagy ez a tOrzs: ugy latszott, hogy a hitkozseg haromnegyed resze megjelenik az emelvenyen aldasosztasra. A krasz-nai hitkozseg kialakulasakor, ami" kor a harom testver oda erkezett, Lowinger rabbi volt a hitkozseg rabbija, aki azonban csak tiz even at (1840 es 50 kozott) tOltOtte be ezt a tisztet, utana Bajara valasztottak meg rabbinak. A jelek arra utalnak, hogy a rabbi allas eveken at betoltetlen maradt es a Heller fiverek legidosebbje, Chajim Joszef-Dov toltotte be a rabbinikus es esketesi feladatokat, miutan felhatalma.zast kapott erre Jechezkel Paneth erdelyi forab- , bit6l. A feltetelezesek szerint a mult szazad . hatvanas eveiben Mose J akov SGhwartz lett a krasznai rabbi, utana Nagykaroly, rabbija letr, (ennek a kozsegnek rabbija Meir Perls "neutralis maradt", amikor 1869-ben szakadas kovetkezett .
"
\
f
.'><.
"'..."'
.~...
•
56 be a magyar zsid6sagban a neol6gok es ortodoxok kozott es nem csatlakozott az ortodoxokhoz). Schwartz 1886-ban keriilt Nagykarolyba. Mose Jakov Schwartz vejet, Baruch Bendit Lichtensteint bizta meg a rabbihivatal ellatasaval Krasznan. A krasznai'zsid6k azonban nem akartak elfogadni. f6leg fiatal kora - ~~ 0ycs volt miatt. Mas baj is volt: beszedhibjyal kiizdbtt. A Lichtenstein rabbival szembeni dknk •.'z0s csak akkor szunt meg, amikor nagybaty.i~l1lilld Lichtenstein rabbi latogatast tett a hitkl1!s0gnel. Latogatasanak es unokaoccsenek cr •.kk0bcn kifejtett tevekenysege nyomara bukkanhatunk "Bet Hillel" cimu konyveben, amely tartalmazza azt a levelet is, amelyet ebben a targyban Jehuda Kahana-Lieberman hitkozsegi elnoknek kiildott. Ennek hatasara a hitkozsegi elnok val6ban elhatarozta. hogy a hitkozseg rabbijava valasztjak Lichtensteint. csakhogy Krasznan nem sikeriilt megszerezni a tobbseg j6vahagyasat ehhez. Ezert tehat az elnok bejarta a korzethez tartoz6 tObbi falvakat - szamszerint vagy negyvenet es alairatta az ottani hitkozsegi tagokkal, hogy hozzajarulnak Lichtenstein megvalasztasahoz. Igy sikeriilt megszerezni a tObbseget. Lichtenstein rabbi 87 eves koraig tOltOtte be ezt a tisztseget, mig vegiil, kozossegevel egyiitt, Auschwitzba deportaltak. Lichtenstein rabbinak ot fia es ot lanya volt, valamennyi fia es veje fontos hivatalt tOltOtt be. Legfiatalabb fia, Hillel, aki 1900-ban sziiletett, apja hazaban maradt, mint annak helyettese es Slomo Zalman Ehrenreich somly6i rabbi lanyat vette felesegiil. 1920ban jesivat nyitott Krasznan, melynek vezet6je volt, amig lehetett, 1944-ig - amikor minden osszeomlott, ami a zsid6 vilaggal volt kapcsolatban. Els6 hazassagab61 nem voltak gyermekei, edesapja rabeszelesere a kozosseg megvalasztotta ut6djakent. Hillel Lichtenstein visszatert Auschwitzb61. Kraszna fele tartva el6szor Nagyvaradra ment. Meselik, hogy megfogadta, hogy magatartasat ahhoz alkalmazza, ahogyan a krasznaiak fogadjak. Ha rabbinak nevezik, akkor viss~ater Krasznara, ha pedig csak "reb Hillelnek", akkor nem marad ott. Val6szinunek
... -
latszik, hogy val6ban ez tOrtent, mert csak nehany h6napig maradt Krasznan, kes6bb Nemetorszagba ment, onnan Franciaorszagba, majd az Egyesiilt Allamokba. Valamennyien dicser6leg nyilatkoztak Auschwitzban tanusitott magatartasar61. New Yorkban megalapitotta a "krasznai hitkozseget", amely a legnagyobb "krasznai hitkozsegge" fej16dott azok koziil, amelyek barmikor, az id6k folyaman leteztek. A ket krasznai Lichtenstein rabbi ismeretes volt fanatikus cionista-ellenesseger61 - annak ellenere, hogy az el6z6 nemzedekekben a csalad egyes tagjai, mint az e16z6 H~llel Lichtenstein, a Chibat Cion mozgalom hive volt, a Chat am Szofer tanitvanya, aki az alijjaban latta az asszimilaci6 ellenszeret; vagy rabbi Hillel veje, Akiva Joszef Schlesinger, a Ktav Szofer tanitvanya, aki 1870-ben alijjazott es a fOldmunkahoz es a heber nyelvhez val6 visszateresnek hive volt. A csalad nehany mas tagja is alijjazott meg a huszas evekben igy pI. a M6cs-i Pinchasz Lichtenstein rabbi. Rabbi Hillel tavozasa utan Slom6-Chajim Bernsteint valasztottak meg krasznai rabbiva, azonban miutan a hitkozseg lassan kiiiriilt a visszater6kt61, 6 is mint sokan masok, Erec-Jiszrael fele vette utjat. Annakidejen, a gett6zaskor, elveszett rabbidiplomaja es ezert rabbi Hillelhez fordult, aki akkormeg Franciaorszagban tart6zk6dott, hogy felujitsa jogat. Rabbi Hillel meg is kiildte a kert igazolast, azonban fanatizmusara jeIlemz6, hogy ezt ahhoz a feltetelhez kotOtte, hogy ha alijjazasa utan cionista intezmeny javara mukodne, akkor a rabbi~igazolas ervenytelertnek tekintend6. Bernstein Izraelben megis kapcsolatba keriilt a cionizmussal, amikor "cionista tendenciaju", illetve agudista iskolat alapitott Kirjat Jovelben. Val6jaban az Agudat-Jiszraelhez tartoz6 iskolar61 volt sz6, a rabbi-felhatalmazasnak ekkor azonban mar nem volt jelent6sege. Amikor Bernstein a Szochnut megbizatasab61 Braziliaban jart, New Yorkba is ellatogatott es felkereste rabbi Hillel templomat, azonban felkertek, hogy "cionista" volta miatt ne jaruljon
r I
57 a T6ra ele. A krasznai kozseg utols6, volt rabbija tehat helyesebbnek velte a williamsburgi szatmari kozosseg templomaban imadkozni, mint a krasznaiak zsinag6gajaban. Rabbi Hillel Lichtenstein masodszor is megnosiilt, egy Spitzer nevil ozvegyasszonyt vett felesegiil, akinek ket lanya es egy fia volt s ezek felvettek a Lichtenstein nevet, miutan rabbi Hillelnek ebbol a hazassagb61 sem sziiletett gyermeke. 1979-ben halt meg. A krasznai hitkozseg jelenlegi rabbija, Jechiel Michel Fried, Ozer Fried fia, akinek osei Balmazujvaroson tOltottek be rabbitisztet. *
*
*
De terjiink vissza Krasznara,' ahol a masodik vilaghaboru utan osszegyultek nehanyan a veszkorszak megmenekiiltjei koziil. Slomo Chajim Bernstein mar a veszkorszak elott is rabbi volt. Minthogy mentesiilt a katonai szolgalatt61, 1938-t61 kezdve a helyi chaszid-tanhaz rabbija volt, 1944 vegetol kezdve pedig 1950-ig a helyi hitkozseg rabbija volt, egesz alijjazasaig. Edesapja debreceni szi.iletesu volt, az ott ani dajan es rabbi fia. A csalad Lejbus Bernstein galfciai rabbiig vezeti vissza szarmazasat, akinek szekhelye Lembergben volt. Ennek edesapja, Dov Beris "Babad" volt, ami "Bernstein Ben Dov" rbvidftese. A 19. szazad kozepe tajan, amikor megindult a galfciai zsid6k bevandorlasa Magyarorszagra, kozi.ili.ik tObben erkeztek Krasznara, amely akkor Magyarorszaghoz tartozott. Ezek egyike a zsikovi sziiletesu Hers Gri.in volt, aki felesegevel esgyermekeinek egy reszevel erkezett Krasznara. toyabbi gyermekei mar Krasznan szi.ilettek. Korcsmat nyitott es palinkafozessel is foglalkozott. Az iizlet j61 ment. Azt meseltek r6la. hogy inkabb chaszid volt, mint T6ra-tud6s. Az elokelonek szamft6 Heller csaladdal val6 csaladi kapcsolatok letrejotte arra utal, hogy j6m6dll iizletember yolt. Tovabbi bizonyiteka ennek az is. hogy valahanyszor fia, vagy lanya hazassagot kotOtt, a fiatal parnak hazat epitett es gazdasagilag is megalapozta oket.
Kraszna legtobb szep haza Hers Griinhoz tartozott. Kiterjedt csalad volt Krasznan a Waldmann nemzetseg is, melynek osei a szlovakiai, akkor Magyarorszaghoz tartoz6 es a galfciai hataron levo Sztropkovr61 erkeztek Kraszmira. A csalad ideerkezo elso tagja Hers sakter volt, fia, Mose Leib, pedig kesobb eveken at hitkozsegi elnok volt. Igy tehat ez a harom csalad - Heller, Griin es Waldmann - kepezte a krasznai kozosseg alapjait. Ok letesitettek mindazokat a hitkozsegi intezmenyeket, amelyek a galuti hitkozsegi eletet alkottak, igy Chevra Kadisa, "Sasz Chevra", "Misnajot Chevra", "Ahavat Cheszed" j6tekonysagi penztares hasonl6k. Ezeknek az intezmenyeknek egy resze mar milkodott, amikor Kraszna masodik rabbija, Jakov Mose Schwartz 1869-ben a kozseg neveben alairta az ortodox hitkozsegek megalapitasat Magyarorszagon (a szervezet hivatalat ket evvel kesobb allftottak fel).Mar emlftettiik, hogy Jakov Mose Schwartz kesobb Nagykaroly rabbija lett es itt a helye, hogy megemlekezziink an61, hogy Krasznan egyetlenegy rabbi sem halt meg, a helyi temetoben egyetlen rabbi sirkove sem talalhat6. Mindenekelott a Heller es Liebermann csaladok nyomtak ra belyegiiket a krasznai hitkozsegre. A kozepso Heller fiver, Mose, a harom koziil akik Krasznara erkeztek, hinyat Slomo Chajim Hakohen L:iebermannhoz adta felesegiil, akinek egyik fia, Jehuda (aki Jehuda Kahana Liebermannak nevezte magat), nagy Tal. mud-tud6s hireben alit es a fentebb emlftett Cvi Hers Griin lanyat vette felesegiil. Ap6sanak gazdasagab61 is kijutott resze, korcsmaja volt, valamint szeszf6zdeje es nagybani szeszesitalafUsitassal is foglalkozott. Ezen kiviil berelte a vamszedest a krasznai vasarosokt61. Nagy felkesziiltsegerol tanuskodik az a teny is, hogy negyyen even at 0 toltOtte be a predikatori es talmudi leckead6 szerepet is, minthogy a helyi rabbi, Lichtenstein, mint mondottuk, beszedhibas volt. Annak ellenere, hogy mint kereskedonek szamos vetelytarsa volt a kozossegen beliil, tudasat nem vontak ketsegbe es betartottak utasitasait.
L
58
Tobb mandatumidon at volt a helyi hitkozseg elnoke is, amely chaszid-ellenes ("mitnaged") allaspontra helyezkedett, holott 0 maga a chaszidizmus hive volt, tisztelte a chaszid-rabbikat s val6jaban a krasznai chaszidokhoz huzott. Ennek dacara ellenezte chaszid zsinag6ga es tanhaz epiteset, amelyben "szefard" ritus szerint imadkoztak volna. 1922-ig sikeriilt is feltart6ztatnia ezt a folyamatot. Ebben az evben letesiilt a "kloz" Krasznan. Alapit6i kozott voltak Jehuda Kahana-Liebermann fiai is. Omaga a nagy zsinag6ga hivei kozott maradt. (Hillel Lichtenstein "Kavanat halev" cimii konyveben elmondja, hogy apja, a krasznai rabbi Baruch Bendit Lichtenstein tizennyolcszor utazott, minden Savuot tinnepere a "kozepso" belzi rebehez.) Jehuda Kahana-Liebermann a helyi rabbi melle allt nem csak az imcidkozasi ritust illetoen, hanem egynemely olyan dologban is, melyben a rabbinak ne'm volt igaza, de az volt az allaspontja, hogy a rabbi-rabbi es,engedelmeskedni kell neki. Lehetseges, hogy a rabbi beszedhibaja okozta, hogy hirtelen haragu volt, ami gyakran okolOtt bonyodalmat. Tekintve azonban, hogy Jehuda Kahana Liebermann engedelmeskedett neki, ez befolyasolta a kozseg tObbi tagjat is. Jehuda Kahana Liebermamlak nyolc gyereke volt, akik koztil hatan Krasznan telepedtek Ie es szemelytik jelentos m6don befolyasolta a kozosseg egesz legkoret. Rajta kiviil a kozosseg tamaszai koze tartozott Mose Leib Waldmann is, aki tObbszor volt hitkozsegi elnok es egesz eleteben a Chevra Kadisa penztigyeinek intezoje volt. Jehuda Kahana Liebermannt61 meroben eltito tipus volt, a chaszid~csoport egyik vezetoje, a "kloz" egyik megalapit6ja, aki mindent ellenzett, amit a rabbi mondott es a maga chaszidikus utjan haladt. Valamennyi leszarmazottja Krasznan helyezkedett el. Ugyes kereskedok voltak, ugyanakkor azonban jesivat vegzett Talmud-tud6sok is, akik nagy befolyassal birtak a krasznai kozossegre. Hiresek voltak adakozasukr61, a szegenyek tamogatasar61. Waldmann egyik veje, Jehuda Kahana-Liebermann egyik fia volt es a ket csalcid igy slOros kapcsolatba
keriilt egymassal. Smuel Mordechaj KahanaLiebermann foleg oktatasi iigyekkel foglalkozott, a Talmud- T6ra iskola elOjar6inak vezetoje volt es gondoskodott "chede~ek" epiteserol is. Miutan uj epiiletet emeltek a Talmud- T6ra szamara, a regit'paszka-siitodeve alakitottak at. Ennek az epiiletnek udvaraban kapott helyet a samesz lakasa is. Az uj epiiletet 1938-ban avattak. Ket evvel kesobb. '1940-ben Eszak-Erdely es benne Kraszna is magyar uralom ala keriilt megkezdodtek a zsid6iildozesek, amelyek Auschwitzzal vegzodtek. A magyar hat6sagok nem engedtek, hogy zsid6 gyermekek allami iskolaba jarjanak. Kiilon iskola letesiilt a zsid6 novendekek szamara, amelyet a Talmud- T6ra uj epiileteben helyeztek el, magcit a Talmud-T6rat pedig visszavittek a regi epiiletbe. Krasznanak szep, nagy zsinag6gaja volt. Epitese kapcsolatban all a Grtin-csaladdal, azon Cvi Hers Griinnek leszarmazottaival, aki a 19. szazad kozepen erkezett Krasznara. Ebben az idoben szegenyes epiilet szolgalta a zsinag6ga celjait. Mint ahogYlm kezdemenyezo keszseggel rendelkezett kereskedelmi teren, ugyanigy szamos kezdemenyezo lepest tett a hitkozseg iigyeiben, igy megszervezte a tagokat uj, a helyseg kozossegehez melt6 templom epitesere, amelyet a mult szazad hetvenes eveiben avattak. Idokozben azonban novekedett a hivek szama es a zsinag6ga kicsinynek bizonyult. Ujra a Griincsalad tagjai vettek keziikbe az tigyet, megfelelo zsinag6ga epitesere. A f6 kezdemenyezo ebben az esetben Cvi Hers Grtin veje, Baruch Epstein volt es el is kesziilt a 300 ferohelyes templom (150 a ferfiak szamara es 1!gyanennyi az asszonyok erkelyen). Az iinnepelyes avatast 1911-ben tartottak. A regi templomepiiletben helyeztek eLa Talmud-T6rat, de telente istentiszteletet is tartottak ott, minthogy a helyiseg j61 fiitheto volt. Mindket epiilet megmaradt a veszkorszak utan is, 'ugyszinten a chaszid tanhaz epiilete is, melynek letesitese kiilon tortenet .. /
* * * Amikor a chaszidok csoportja megszervez6-
59
dott, a csoport tagjai a n.~gizsinag6ga eptiletet vettek birtokukba imadkozas es tanulas celjaira. Egy ev mulva azonban, rabbinikus bir6sagi dontes alapjan, el kellett hagyniuk az eptiletet. A bir6sagi dontest a hitkozseg kerte ellentik. A chaszidok kenytelenek voltak ktilOn eptiletet emelni es Mose Leib Waldmann a haza udvaran tertiletet bocsatott rendelkezestikre. Mint mondottuk, mindharom eptilet megmaradt. A gett6zas idejen azokban helyeztek el a zsid6kt61 elkobzott ing6sagokat. Ezeknek jelent6s reszet ellopkodtak es amikor a megmaradottak visszatertek Krasznara, csak maradvanyokat talaltak, kozttik T6ra-tekercs darabokat, melyeknek egy reszet sikertilt megjavitani es ujra osszeilleszteni. A templomudvaron volt a mikve, melynek letesitese a hitkozseg letezesevel egyid~s volt, habar az id6k folyaman ktilonboz6 valtozasokon ment at. Eredetileg a mikve-eptiletben volt a samesz lakasa, akit azonban kes6bb kikoltoztettek onnan es a lakast a ritualis ftird6 kib6vitesere hasznaltak fel. Beton-ftird6kadakat is epitettek (de nem foldbe stillyesztetteket, hogy ne legyenek alkalmasak ritualis alamertilesre). A vizmelegites g6zfUtessel tOrtent. Az a teny, hogy a krasznai hitkozseg kes6bb szervez6dott, mint mas szilagysagi hitkozsegek, kifejezesre jut abban is, hogy a helyi temet6ben a legregibb sirk6 a mult szazad 40-es eveib61 szarmazik. A Krasznat61 mindossze nyolc kilometerre fekv6 nagyfalui hitkozseg anyakonyvi bejegyzeseiben az els6 sztiletesek tobb evtizeddel megel6zik a Krasznan bejegyzett sztileteseket (az anyakonyvi bejegyzesek 1896-ig tartoztak a hitkozsegre, ekkor v,Hasztottak ktilon a vallast az allamt61 es letestiltek az allami anyakonyvi hivatalok). Ezek a regi hitkozsegi anyakonyvi bejegyzesek - melyek jelenleg a krasznai helyi hat6sagok birtokaban vannak - szolgaltak a 40-es evekben a magyar uralom idejen bizonyitekul arra, hogy bizonyos zsid6 lakosok helyi illet6seg6ek voltak. A magyar uralom idejen, amikor fokoz6dtak a zsid6ellenes intezkedesek, sztiksegesnek mutatkozott olyan hitkozsegi megbizott megva-
lasztasa, aki j61birta a magyar nyelvet es ismerte a magyarok mentalitasat. Ekkor Herzka Bernsteint valasztottak hitkozsegi elnokke, aki akkor mindossze 32 eves volt, autodidakta ertelmisegi es ugyanakkor kival6 talmudista is. 6 jutott megallapodasra a magyar hat6sagokkal zsid6 elemi iskola letesitesere azon zsid6 gyerekek szamara, akiket kitettek az allami iskolakb61, hogy "ne szennyezzek be jelenlettikkel" a magyar faj gyermekeit. Herzka Bernstein 1944 marciusaig volt hi~kozsegi elnok, akkor behivtak munkaszolgalatra. Nagyvaradon szolgaIt es amikor a szovjet csapatok 1944 okt6bereben felszabaditottak a varost, 6 is felszabadult es visszatert Krasznara. Az id6 viszontagsagai hoztak, hogy Herzka Bernstein belepett a kommunista partba es tehetsegenek koszonhet6en a hat6sagok masodik szamu embereve valt, am it arra hasznalt fel, hogy bir6sag ele allitsa azokat a helyi lakosokat, akik a magyar uralom idejen reszt vettek a zsia6tildozesben. Tekintve azonban, hogy vallasos zsid6 volt, mar 1948-ban eltavolitottak megbizasab61 es kizartak a partb61. Att61 kezdve, 1954-ig allamositott vallalatok konyvel6jekent dolgozott. Ezalatt a helyi hitkozseg elnoke volt, mikozben testveroccse a rabbi tisztjet toltotte be. A magyar ural om idejeb61 emlitesre melt6 egy epiz6d a "nepek jamboraival" kapcsolatban. Mint mondottuk, Herzka Bernstein a magyar uralom alatt hitkozs~gi elnok volt es a hitkozsegi vezet6seg egyetlen tilest sem tarthatott a magyar hat6sagi kozegek jelenlete nelktil, melyek elen a fOszolgabir6 es ket helyettese alIt. Az egyik helyettes bar6 Gyorffy volt, regi helyi nemesi csalad sarja. Minden alkalommal egyedtil, kiser6 nelktil, jelent meg az tileseken, annak elkertilesere, hogy kiser6i esetleg kellemetlensegeket okozzanak. Amikor Herzka Bernstein munkaszolgalatot teljesitett es lerongyol6dott, titokban levelet ktildott Gyorffy bar6nak, amelyben fel.kerte, hogy lepjen be a Bernstein hat6sagilag lepecsetelt hazaba es ktildjon ruhascsomagot szamara sajat ruhaib61. Bar6 Gyorffy eleget tett a keresnek es a csomag megerkezett Herzka Bernstein szolgalati helyere, rajta a felad6 neve-
60
vel es cimevel. Ez olyan hatast gyakorolt a munk,ilszazad parancsnokara, hogy a csomagot azonnal es hianytalanul atadta Herzkanak.
* * * 1944 peszachja es savuotja kozott kovetkeztek be a krasznai hitkozseg felszamolasanak gyaszos napjai es 430 zsid6, oregek, gyerekek, asszonyok gett6ba zarasa Szilagysomly6n, ahol a szilagysagi zsid6kat koncentraltak, miel6tt Auschwitzba ktildtek volna 6ket. A Kraszna kornyeki kisebb helysegek zsid6 lakosait Savuot el6estejen Krasznan koncentraltak. Hianyzott bel6ltik mintegy szaz ferti, aki ebben az id6ben munkaszolgalatot teljesitett. Egyesek koztiltik mar evek 6ta voltak Ukrajna 'aknamez6in, de voltak olyanok is, akik magyar tertileten szolgaltak. Kraszna korzeteben mintegy 600 zsid6 elt, a habonl utan kortilbeltil szazan tertek vissza. Slomo Chajim Bernstein rabbi mintegy szaz part adott ossze a haboru utan es ezt a tevekenyseget folytatta Nagyfalun es Zilahon is, ahol ebben az id6ben meg nem voltak rabbik. Ami az olyan asszonyokat illeti, akiknek ferje eltunt, de halala nem volt bizonyos (agunot), ezek helyzetet rendezte Hillel Lichtenstein rabbi, aki a haboru utan egy rovid id6re visszatert Krasznara. 6 ennek a problemanak a szakert6je volt. Mint
Auschwitzot megjart ember tudta, hogy mi tOrtent ott es donteseit ennek alapjan hozta. A haboru utan meg felmertilt nehany kisebb-nagyobb vallasi kerdes. fgy peldaul a haztartasi edenyek kerdese, amelyek ladakba csomagolva voltak elraktarozva a templomeptiletben. Orosz katonak feltortek ezeket a ladakat es hasznaltak az edenyeket, de a helyi lakosok is fosztogattak bel6ltik. Ezeket felsz6litottak, hogy szolgaltassak vissza az elhordott holmikat. Ekkor azonban felmertilt a k6sersag kerdese, f6leg a porcelan edenyeket illet6en. Megtalaltak azon. ban a m6djat, hogy engedelyezzek "k6serolasukat". A templomeptiletben voltak ruhafelek es kegyszerek is, tefilinek es hasonl6k. Aki felismerte a magaet, elvitte, aki nem, vitt abb61, am it talalt. Kes6bb azutan tobb peres tigy is kertilt ebb61 kifoly6lag a rabbinikus bir6saghoz, f6leg n6ibundakkal kapcsolatban - mindez azonban potomsagnak hatott a reszben, vagy teljesen elpusztult csaladok tragediaja mellett. Husz evvel a veszkorszak, 1944 szornyu napjai utan, mar egyetlen zsid6 lelek sem elt Krasznan. Javaresztik Izraelbe alijjazott, az utols6 koztiltik 1964-ben. Egy asszony, aki egy keresztenyhez ment ferjhez, szinten alijjazott, ferjevel egytitt. Minthogy gyermektik nem sztiletett, nevelesi problemajuk nines. Az asszony megmaradt zsid6n:;tk, a ferfi keresztenynek.
61
SLOMO CHAJIM BERNSTEIN
KRASZNA ZSIDO CSALADJAINAK EMLEKEZETE Goldstein Jakob a hitkozseg el6ljar6inak egyike volt, id6nkent hitkozsegi elnok is, a kozosseg j6m6du tagjai koze tartozott, etolajgyara volt es azon kevesek koze tartozott, akik gyermekeiket altalanos nevelesben reszesitettek, Krasznan kivtili iskolakban~ Tiz gyermeke koztil csak ketten tanultakjesivatian is. Fiai-vejei is gyarosok voltak. £gyik fia, Zsigmond, epitette a villanyhal6zatot Csucsan, ahol, mint ismeretes, a nacionalista-antiszemita roman kolt6 es miniszterelnok, (1937) Octavian Goga kastelya volt. Rothschild Sandor Sloma Krasznan sztiletett, de meg 191O-bert kivandorolt az Egyestilt Allamokba, ahonnan 1920-ban visszatert. Tarskent belepett Goldstein gyaraba, melyet nagytizemme b6vitettek. 6 is a hitkozseg vezet6i koze tartozott es mint tarsa, szinten vilagi nevelesben reszesitette gyermekeit. A Rothschild csalad valamennyi tagja elpusztult a veszkorszakban. Weinberger Hillel Jehuda a margittai Weinberger rabbi fia es Jehuda Kahana Liebermann veje volt. 6 is Kraszna gazdagjai koze tartozott, rongykeresked6 volt, de a Shell-vallalat helyi kepvisel6jekent is mukodott. A Weinberger hazaspar gyermektelen volt. Farkas Aron marosvasarhelyi sztiletesu volt, akiLiebermann Simon vejekent erkezett Krasznara. Negyven eves volt, amikor felesegevel es het gyermekevel (akik koztil az egyik a gett6ban sztiletett) Auschwitzba deportaltak es egyiktik sem maradt eletben. Groszmann Jicchak Elijahu. 6 is Jehuda Kahana Liebermann egyik veje volt, aki Satoraljaujhelyr61 erkezett Krasznara. Buxbaum Jehosua galantai rabbi unokaoccse volt. Felesegevel es tlZ gyerekevel egytitt deportaltak Auschwitz-
ba. Ket lanya es egy fia maradt eletben. Groszmann Jicchak Elijahu sztilei tuleltek a veszkorszakot es a haboru utan alijjaztak. Liebermann Avraham, Jehuda Kahana Liebermann fia, apja tizletet vezette es szeszf6zdeje volt. 6, felesege es gyermekei koztil kett6 eletet vesztette. Negy fia megmenektilt - kett6 munkasszazadban volt, a harmadik visszatertAuschwitzb61, a negyedik Budapesten, Gecse Sandor neven nyilas papirokkal veszelte at a nehez id6ket. Amikor a nacik 1944. marcius 19-en megszalltak Magyarorszagot, romaniai magyar menektiltnek adta ki magat es egy tiszt sof6rjekent mukodott. Bernstein Sara, Jehuda Kahana Liebermann lanya volt, aki meg 1922-ben ozvegysegre jutott, miutan ferje, Jiszrael Bernstein ttid6gyulladasban meghalt. A ferfinek rabbi kepesitese volt es nagy tudasar61 volt ismeretes, de nem tOltOtt be rabbi pozici6t. Amikor meghalt, felesege hat gyerekkel maradt, akik koztil a legnagyobb barmicva korban volt, a legkisebb pedig meg csecsem6 volt. Valamennyitiket T6ra-tanulasra nevelte es mindannyian rabbi-kepesitest nyertek. Egyetlen lanya is egy Rafael Steiner nevu talmudistahoz ment ferjhez, akit 1942-ben behivtak munkaszolgalatra, ket evvel kes6bb meg eletjelt adott magar61, az6ta nyoma veszett. Sara, ket fia es ket lanya Auschwitzba kertilt, ahonnan egyiktik sem tert vissza. Bernstein Simon Elazar, Jiszrael es Szara Bernstein fia, cip6keresked6 volt. 1935-ben besztercei Deutsch lanyt vett felesegtil, 1942-ben behivtak munkaszolgalatra, Ukrajnaba kertilt, majd orosz fogsagba, ahonnan 1946-ban visszatert Krasznara - ahol megtudta, hogy felesege es gyermekei Auschwitzban maradtak. Ket evvel kes6bb felesegtil vette s6gorn6jet, akit61 \
\
62
nem sziiletett gyermeke. 1964-ben alijjazott, a bne-braki Szatmar-jesiva egyik oktat6ja lett. 1980-ban halt meg, felesege fel ev mulva kovetteo Neve emlftesre keriil Briszk Mordechaj rabbi responzum-konyveben. Bernstein Shraga Cvi ugyancsak Jiszrael es' Szara Bernstein fia. 1913-ban sztiletett, 1938-ban a margittai Grosz Meir lanyat vette felesegti1. A hazasparnak egy fiugyermeke volt. 1942-ben behivtak munkaszolgalatra es magyar tertileten szolgalt, azon szazadok egyikeben, melyeknek frontra val6 kiildeset megakadalyozta a Nepek Jamborai koze tartoz6 Reviczky ezredes. Vegtil azonban a is a haboru aldozatava lett. Felesege es fia Auschwitzban maradt. Briszk Mordechaj rabbi szamos valaszt ktildott kerdeseire, t6bb tanulmanyat kozolte a "Leket ~Smona" nevu foly6irat. Bernstein Sloma Chdjim - Jiszrael es Szara Bernstein fia tasnadi rabbi tanitvimya volt, rab. bi-kepesitest nyert es 1942-ben eljegyezte rabbiiimak limyat. Ugyanennek az evnek okt6bereben behivtak munkaszolgaIatra es amikor szabadsagra hazaengedtek, ktilonboza helyen rej,tazkodott es csak 1944 majusaban tert vissza egysegehez, de ugyanennek az evnek okt6bereben felszabadult, miutan a szovjet hadsereg felszabaditotta Romaniat. Bernstein Joszefugyancsak Jiszrael es Szara Bernstein fia, 1921-ben sztiletett. Munkaszolgalatra nem vonult be, amikor behivtak, hanem elrejtazott, azonban 1944-ben, a t6bbiekkel egytitt deportaltak es halaltaborban pusztult e1. Liebermann Simon, Jehuda Kahana-Liebermann legidasebb fia volt es mint t6bbi testverei, a isa szigeti-szatmari chaszidok koze tartozott. Fuszertizlete volt Krasznan, de alma-kereskedelemmel, szeszfazessel, mutragya kereskedelemmel is foglalkozott es szalmakalap-muhelye is volt. Tobb esetben nyerte meg a hat6sagok versenypalyazatat az orszeigutak men ten tiltetett almafak gytimolcsenek megvasarlasara. Egesz csaladja elpusztult Auschwitzban - igy lanya, Farkas Aron felesege is, het gyermektikkel egytitt. Simon Liebermann Mose nevu fia
\
munkaszolgalatot teljesitett es ott lelte halalat. Felesege es harom gyermeke Auschwitzban maradt. Simon Liebermann Lea nevu lanya, Schonberg Jakob felesege, egy evvel hazassaguk utan, 1936-ban, fiugyermektik sziiletese utan meghalt. A gyermek nagyapja hazaban nevelkedett es veltik egytitt pusztult el Auschwitzban. Ez volt a sorsa Liebermann Simon ket masik lanyanak is: a 18 eves Idlnek es a 16 eves Malkanak. Gluck J6zsef fuszerkereskeda es szalmakalap-keszita, akinek sziilei annakidejen Galfciab61 keriiltek Magyarorszagra. 6 maga a pozsonyi jesiva novendeke volt s ahogyan ebben a Chatam Szofer altaI alapitott jesivaban szokas volt, a T6ra-tanulast vilagi ismeretekkel is egybekapcsoltak es a jesivat polgari iskolai vegzettseggel hagyta e1. Harom fia koziil ketta Izraelben e1. Avraham nevu fia, aki Ukrajnaban teljesitett munkaszolgalatot, elvesztette elsa feleseget, Rivkat (sztiletett Larinczi) valamint gyermekeiket, Auschwitzban. Masodszor is megnastilt, Albert Ciporat vette felesegti1. Jelenleg gyermekeikkel egytitt Petrach Tikvan elnek. Gltick masik fia, Jicchak, aki munkaszolgalatot teljesitett, a haboru utan ugyancsak Larinczi lanyt vett felesegiil, Feigit, elpusztult s6gornajenek testveret. 1947-ben alijjaztak, Natanjan telepedtek Ie. Ket gyermeket neveltek fel, egyiktik, Joszef, mikrobio16gus, a masik, Benjamin, technikus, a jeruzsalemi Bajit Voganban leva "ifjusagi varos" neveltje. Malik Zdlmdn. Leib maramarosi sziiletesu, aki 1932-ben kolt6zott Krasznara. J6lmena szucsmuhelye volt. Chaszid volt es ebben a szellemben nevelte gyermekeit, akik koztil csak ketta maradt eletben: egy lanya, Chaja, aki Friedmann Aladar fogtechnikushoz ment felesegiil, valamint fia, Joszef Avraham, aki Bne Brakban e1. Goldmann Jechezkel (felesege, Menczellany), krasznai sziiletesu fuszerkereskeda volt, de tetacserep kereskedelemmel is foglalkozott. Goldmann Boris fia volt, akinek gyermekei szetsz6r6dtak Erdely egesz teriileten es csak Jechezkel maradt Krasznan. Egyik lanya egy
63
Mendel nevu ferfihez ment felesegtil aki J ara helyseg sztil6ttje volt. Ez a falu Erdely felosztasakor roman tertileten marC\dt. Mendelt Magyarorszagr61 Romaniaba toloncoltak, felesege es kislanya azonban Krasznan maradt. 6 titokban visszasz6k6tt magyar tertiletre, Kolozsvarra, oda vitette felesegetes lanyat is. Valamennyien elpusztultak a veszkorszakban. Menczel Jakob, Grtin Avraham veje, tabb lanya volt es egy Leib nevu'fia, az ut6bbi Petach Tikvan el. Halperin Avraham, Rosenberg Lipmann veje, tanft6 volt ugy mint ap6sa. Sokgyerekes csalad volt. Lipmann Avraham - Cvi nevu fia es csaladja elpusztult a veszkorszakban, masik fia, Joel, ismert kantor volt, aki Erdely 1940-ben tOrtent felosztasakor Bukarestb61 sietve visszatert Krasznara. Felesegevel es gyermekeivel egytitt a veszkorszak aldozatai lettek. Halperin Avraham csaladjab61 csak Dov nevu fia maradt eletben'; aki azonban szinten elvesztette feleseget es gyermekeit. A haboru utan Del-Amerikaba vandorolt, onnan az 50-es evekben alijjazott. Jeruzsalemben halt meg, nagy csaladot hagyva maga utan. Bernstein Naftali Herzka - akit mar emlftetttink Kraszna tOrtenete soran - Bernstein Jiszrael es Sara fia, a krasznai hitk6zseg egyik k6zponti szemelyisege volt k6zvetlentil a vesz-, korszakot megel6z6 id6ben es a felszabadulas utan is. A marosvasarhelyi Farkas Mirjamot vette felesegtil es evekig kereskedelemmel foglalkozott. 1938-ban visszatert; Krasznaraes teheraut6-fuvarozast is vaIlalt. Talmudi tanulmanyai mellett altalanos muveltseggel is rendelkezett; ami zsid6 tudoinanyokban val6 jartassagat illeti, erre utal az is, hogy Briszk Mordechaj rabbi responzum-k6nyveben t6bbsz6r kertil einlftesre a neve. 1941-ben hitk6zsegi eln6kke valasztottak es j6 kapcsolatai voltak a magyar hat6sagokkal, melyeket arra hasznalt fel, hogy igyekezzen enyhfteni a zsid6-ellenes intezkedeseken. Felesege es harom gyermeke: egy 10 eves es egy 4 eves kislany, valamint egy 8 eves kisfiu Auschwitzban maradt. 6 maga munkaszolgala-
tos volt, 1944 okt6bereben felszabadult es az els6 visszater6 krasznai zsid6k k6z6tt volt. Ket even kereszttil a helyhat6sagi f6n6k helyettese volt, amikor azonban a kommunistak befolyasa egyre jobban er6s6d6tt, elbocsatottak. Masodszor is megn6stilt, unokahugat, Feiget, Liebermann Sraga Cvi lanyat vette felesegtil. A kommunista rezsim el6tti tevekenysegeert, koholt vadakkal eljarast indftottak ellene es felesege ellen, majd mindkett6jtiket b6rt6nbtintetesre fteltek, de a Portugali nevu bukaresti rabbinak sikertilt kijarni kiszabadftasukat. 1960-ban Becsbe erkeztek, onnan az Egyestilt Allamokba. Brooklynban penztigyekkel foglalkoz6 rabbinikus bfr6sag dajanja lett es ebben a min6segben nagy hfrnevre tett szert. Fischer Mose cipesz volt, Cvi nevu fia maradt eletben, aki foglalkozasa szerint asztalos volt. Cvi es felesege alijjaztak, Jeruzsalemben telepedtek Ie es ott haltak meg. Hazas gyermekeik Jeruzsalemben laknak. Sztrulovics Lea elvalt asszony volt. Miutan nem sztilt gyermeket, a fivere Reizl Bisztritz nevu kislanyat nevelte, aki Fesztinger Dovhoz ment felesegtil. A hazaspar alijjazott, jelenleg Ramat Hasaronban lakik, egy fiugyermektik van. Ehrenfeld Iszer esfelesege, Chana. Textiltizlettik volt. Az asszony a krasznai Farkas Jicchak lanya volt. Ket fiuk, Mose es Smuel munkaszolgalatos volt, de visszatert. Mose felesege es gyermekei Auschwitzbanmaradtak. Mose ujra megn6stilt es a csalad teglagyarat vezette, amfg allamosftottak. Kes6bb alijjazott es Kirjat Jovel'ben konfekci6 tizletet nyitott, de a 70~esevekben az egesz csalad, a negy gyerekkel egytitt jeridazott az Egyestilt Allamokba. A sztil6k r6vid id6 mulva meghaltak, gyermekeik az Egyestilt Allamokban elnek. Ehrenfeld masik fia, Smuel, meg 1950-ben alijjazott, megn6stilt, Jeruzsalemben lakott. Ott halt meg a 70-es evekben. Gluck Zeev korcsmaros, 6t fia es ket lanya volt, akik k6ztil harom fiu es ket unoka maradt eletben. Egyik fia, Smuel, 1920-ban Jechiel Cvi Kahana lanyat, Zlotat vette felesegtil, aki ket
,I
64 lc'inygyermeket sztilt, Chamlt es Sarat. Gltick 1923-ban ad6ssagokba bonyol6dott es kivandorolt az Egyestilt Allamokba, ahonnan nem tert vissza csaladjahoz. Felesege textiltizletet nyitott es abb61 tartotta el a csaladot. A ket fentebb emlitett lany visszatert a lagerekbol. Az apa a 70-es evekben halt meg. Masik fia, Dov, aki 19B-ban sztiletett, gyaros es kereskedo volt a veszkorszak elott. Feleseget es gyermekeit elvesztette a veszkorszakban. A felszabadulas utan ujra megnostilt es a 60-as evekben felesegevel, harom 1
g6k meggyilkoltak. Rothschild Feivel csaladjab61 csak lanya maradt eletben. Griin Sraga Cvi, Avraham Jicchak fia, kocsma- es szeszfozde-tulajdonos volt. Ket fia es egy lanya Izaelben el. Azriel Rothschild, Feivel es Slomo legidosebb testvere, a huszas es harmincas evekben Erec Jiszraelben elt, visszatert Romaniaba es Bukarestben telepedett Ie. A veszkorszak utan visszatert Krasznara es Slomo testvere tizemet vezette az allamositasig. 1950-ben ujra alijjazott. Gyermekei Izraelben elnek. )(' Farkas Cvi Juda, Jicchak fia, egesz csaladjaval egytitt elpusztult a veszkorszakban. Basch Mordechaj Smuel - elso felesege, Feivel Rothschild lanya, valamint gyermekei elpusztultak Auschwitzban. A haboru utan Basch a Fischman Sraga Cvi lanyat, Rivkat vette felesegtil. Krasznan textiltizlete volt. 1950-ben alijjazott, de hat evvel kesobb a csalad jeridazott az Egyestilt Allamokba. Basch a krasznai Talmud- T6ra egyik elOljar6ja volt. Steiner Menachem. - Felesege, Jehudit, Bernstein Simon Elazar rabbi lanya volt, aki a debreceni hitkazsegnel dajan es rabbi szerepet tOltatte be. Tole szarmazik a krasznai Bernstein .csalad. Steiner Menachemnek malma volt. A Kahana-Heller csaladb61 szarmaz6 Steinernek a haboru utan csak Simon Elazar nevu fia maradt eletben, aki 1983-ban az ausztraliai Melbourneben halt meg, de a jeruzsalemi Olajfak Hegyen temettek el. Fia a Melbourne-i egyetemen az alkalmazott matematika professzora. Waldmann Mose Arje. - Evtizedeken at a krasznai hitkazseg legaktivabb tagjai kaze tartozott es 0 kepviselte a hitkazseget az erdelyi ortodox hitkazsegek konferenciain. Szoloje, faldjei, hazai voltak. Hetvenat eves koraban , benultan es eszmeletlentil vittek a gett6ba, ahol 1944 Lag Baomer napjan meg is halt. . Noe Ahdron Cvi, Rosenberg Lipmann veje volt, textilkereskedelemmel foglalkozott, miutan azonban tOnkrement, ktilanbazo munkakkal foglalkozott. igy paszkastitessel is, hogy el-
65
tarthassa a csahidjat. Ket fia es egy lanya Izraelben e1. Brach Mordechaj - Waldmann Mose Arje veje, cip6kremgyaros volt. Legid6sebb fia 1950t61 Jeruzsalemben lakott es 1983-ban halt meg. Negy ferjezett lanya lakik Jeruzsalemben, masik lanya es fia a lagerekb61 a felszabadulas utan egyenesen az Egyesiilt Allamokba keriilt. Mark Jakov. - Keresked6 volt. A veszkorszak utan csak ZaIman nevu fia maradt eletben, aki kivandorolt az Egyesiilt Allamokba. Gyakran latogat Izraelbe, ahol fia, a Tadiran vallalat mernoke, Herzlian el. A S6der-csalad. - Ozvegy asszony, akinek a veszkorszak utan ket fia es egy lanya koziil csak Zoltan nevu fia maradt eletben, aki Rechovoton lakik. Orgel Hillel badogos - Nute fia, a harmincas evekben alijjazott es az Agudat Jiszrael nevelesi hal6zat titkara volt. A hatvanas evekben jeridazott az Egyesiilt Allamokba, s jelenleg ott e1. L6rinczi Josze[ Jehuda, badogos - Fiai: Menase Bne Brakban, Avraham es Mose Jeruzsalemben, Feigi nevu lanya, (Gliick Jicchak felesege), N atanjan lakik. L6rinczi Avrahamnak iker gyermekei voltak, akik visszatertek Auschwitzb61. Egyikiik, Menase Natanjan, a masik, Lea pedig az Egyesiilt Allamokban e1. Bisztritz David Meir, 6ras. - Egy evve1 a deportalasok el6tt meghalt. Feleseget es gyermekeit Auschwitzba vittek. Ket fia es ket lanya megmenekiilt. Egyik fia, Jakov az Egyesiilt Allamokban el, a tObbiek Izraelben. Weisz David Cvi - fuvaros volt. Jelenleg az Egyesiilt Allamokban a Monrow-parkban lev6 Kirjat Joel-i szatmari kozossegberi e1. Fischer AnschlDavid, aki a harmincas evekben halt meg, a krasznai hitkozseg samesza volt evtizedeken keresztii1. Halala man ozvegye es gyerekei toltOttek be apjuk feladatat. A veszkorszak utan Reizi nevu lanya maradt eletben, aki Izraelben el es Chajim Cvi nevu fia, aki rend6r volt Romaniaban es 1987-ben alijjazott. Brod-csalad. - Az apa rongykeresked6
volt. Sok gyermek volt a csahidban, akikb61 csak ketten maradtak eletben, Gerson, aki alijjazott es 1985-ben halt meg Petach Tikvan, valamint Margit, aki az Egyesiilt Allamokban e1. . Fischmann Sraga Cvi, anyai agon Griin "-sraga Cvi unokaja, a hitkozseg aktivistai koze tartozott. Tojaskeresked6 volt, meg 1942-ben meghalt. Harom fia es ket lanya, a veszkorszak utan eletben maradtak. 1950-ben alijjazott az egyik fiu, Semaja es a ket lany. Hat ev mulva jeridaztak az Egyesiilt Allamokba. Eletben maradt egy Mose nevu fia is, aki a haboru utan Svedorszagba, onnan pedig az Egyesiilt Allamokba keriilt. Ez a csalad sokban el6segitette a New York Brooklyn-i "Krasznai hitkozseg" letrehozatalat, amely a legfontosabb ortodox kozossegekhez tartozik. A harmadik fiu, Avraham, a nemetorszagi lagerekb61 szinten egyenesen az Egyesiilt Allamokba vandorolt ki. Blau Akiba, a krasznai hitkozseg egyik legerdekesebb alakja volt. Pakson sziiletett es csaladi kapcsolatok reven keriilt Krasznara, ahol fOldbirtokot berelt egy helyi nemest61. Hires volt a T6ra-tudomany vilagaban, mint olyan szemely, aki kiterjedt levelezest folytatott a nagy rabbikkal halachikus kerdesekben az orszag hatarain tul is. Szamos hires rabbi responsum-konyveben fordult el6 neve. Fia, Jehuda Leib (aki tulelte a veszkorszakot) a besztercei Ullmann rabbi veje volt. Jehuda Leib Bne Brakban halt meg 1979-ben. Masodik hazassagab61 egy fiu es egy lanygyermek sziiletett. Els6 feleseget es gyermekeit elvesztette Auschwitzban. Heller Jechiel - A krasznai hitkozseg alapit6 tagjai koze tartoz6 Joszef Dov Heller unokaja volt. Unokahugat, Kati Hellert vette felesegii1. Foglalkozasa szerint s6nagykeresked6 volt, de alma- es palinka-kereskedelemmel is foglalkozott. Nagy csaladjab61 csak Jaki nevu fia maradt eletben, aki Brooklynban e1. Ugy tudjak, hogy egy fiu es egy lanyunokaja is megmar~dt egyik gyermeket61 s ezek Izraelben elnek. (A fiuunoka allit61ag M6zes neven Haifan?) Rosenberg Menase - Rosenberg Lipmann fia, fUszerkeresked6 volt. A veszkorszak utan
X F
66
Feibus nevu fia maradt eletben, aki Brooklynban el, valamint Eidl nevu lanya, aki Nemetorszagb61 e16szar Brazfliaba vandorolt es onnan nehany ewel eze16tt alijjazott. Noe Mordechaj, a fenti Rosenberg Menase veje volt. Nagy csaladja elpusztult Asuschwitzban. 6 maga megmaradt es Brooklynban e1. Farkas Jozla b6r- es cipeszkellek-keresked6 volt. Hosszu ideig a krasznai nagytemplom elaljar6ja. A veszkorszak utan ket lanya maradt eletben, egyikuk a bne-braki Perlmutter Mose felesege, a masik a szilagysomly6i Izsak csalad egyik fiahoz ment felesegtil es az izraeli l1aniton (Szedzsera)laknak. Weisz Jiszrael Dov, Lipa Rosenberg cipesz veje, Krasznan fUszeruzlete volt, a chaszid iranyzathoz tartozott. Felesege es gyermekei Auschwitzban maradtak, es noha nem Kraszna sztilatte volt, a haboru utan Krasznara tert vissza es ujra megn6stilt. Ebb61 a hazassagb61 fia es lanya sztiletett. 1950-ben alijjazott, itt halt meg 1984ben. Ozvegye es leszarmazottai Jeruzsalemben elnek. L6rincziAvraham -1907-benregikrasznai csalad gyermekekent sztiletett. Sztilei Joszef Jehuda es Breindl voltak, az any a Ciment-lany volt. A L6rinczi csaladnak tiz gyermeke volt, akik kaztil hatan (Jicchak-Ejzik; Rachel, Krausz Armin felesege; Sara, Meir Ganz felesege; tovabba Freudi, Rivka es Mordechaj, valamint csaladjuk) Auschwitzban maradtak. A negy masik a kavetkez6: Menase, aki meg a masodik vilaghaboru e16tt alijjazott es hat gyermeke van, 42 unokaja es 35 dedunokaJa; Mdse, aki els6 feleseget es harom gyermeket elvesztette Auschwitzban, 6 maga munkaszolg~latos volt es ujra megn6sult, amikor is Keller Rivkat vette el, akit61 ket fia sztiletett, majd ezekt61 negy unokaja lett; Feigi, aki a haboru utan GlUck Jicchakhoz ment felesegul, ket gyermekuk es hat unokajuk van, natanjai lakosok; Lea - Menase ikertestvere - aki a haboru utan ferjhez ment es hat gyereke van. - L6rinczi Avrahamnak, akinek felesege Goldstein Bella volt; mint a fentiekb61 kidertil, ket ikergyermeke volt, akiken Mengele
\
l r
\••••••••.ee .
kiserleteket hajtott vegre s igy maradtak eletben. Heller Gitta szu1. Weisz, a Kraszna melletti Raton helysegben lakott. Regi, ismert csalad gyermeke volt. Sztilei Weisz Marton es K6s Sara, tovabba Smuel nevu fivere elpusztultak a veszkorszakban. Eletben maradt ket fivere, Jiszrael es Avraham, tovabba n6vere, aki egy Rosenberg nevu ferfihez ment felesegu1. Heller Gitta a haboru utan a krasznai Heller csalad egyik tagjahoz ment felesegtil es 1964-ben alijjaztak. A ferfi Izraelben hunyt e1. Klein Arthur - A Kraszna es Nagyfalu kazatti Plopi s lakosa volt. Sztilei, Klein Mihaly es Braunstein Laura voltak. Klein Arthur csaladja anyai agon nemzedekek 6ta a Szilagysagban lakott. Klein Miksa, Kraszna sztilatte, Klein Menachern es Rosenberg Hermin fia. Sztileit es Eva nevu lanytestveret elvesztette a veszkorszakban. A haboru alatt munkataborban volt, ahonnan azonban megszakatt es Sopronban rejt6zkadatt egy hasznalaton kivtil helyezett teglaeget6 kemenceben. Anyai reszrol a csalad nemzedekek 6ta Krasznan lakott. Apjanak vegyeskereskedese volt. A hitkazsegben ktilanbazo tisztsegeket taltOtt be, igy tObbszar volt elnak is es tevekenysegevel es penzadomanyaival is segitette a'helyi Talmud-T6ra epiteset. Edesanyja, a krasznai WIZO aktivistai kaze tartozott, amely a harmincas evekben alakult. Venezuelaban 61 cs~ladjava1. A Spitzer es Weinberger csalddok - melyek hazassagi kapcsolatban alltak egymassa1. A Spih zer csalad egyik tagja, Smuel Arje (felesege Mandel Perl volt) tOltOtte be az els6 sakter szerepet Krasznan. Mindketten a krasznai teme-. t6ben nyugszanak. Kilenc gyermekuk volt, kaztiluk negyen meg a IIlasodik vilaghaboru e16tt meghaltak. Chana nevu lanyuk, aki Mandelhoz ment ferjhez, 1949-ben alijjazott.Egy fiu es egy lanygyermekuk el Izraelben, egy lanyuk pedig az Egyestilt Allamokban. Rachel llevu lanyuk Zeev Ginasz felesege, ferjevel es at lanygyermekevel alijjazott, a hatodik lany Brazfliaban lakik .. A legid6sebb lany dr. Carmilly-Weinberger
F , 67
Mose volt kolozsvari neol6g f6rabbihoz ment felesegiil, aki jelenleg a New York-i Jeshiva University el6ad6ja. Az asszony 1972-ben New Yorkban hunyt el; Reisel Spitzer es ferje, Weinberger Slomo-Jicchak Cvi Weinberger fia - a veszkorszakban pusztult el. Ennek a hazasparnak egyik fia, a fentebb emlitett Weinberger Mose kolozsvari rabbi; a masik fiuk Jicchak Cvi Izraelben lakik. A legfiatalabb gyerekiik, Hillel
az ausztraliai Sydneyben halt meg; Stein Cvija, Spitzer Smuel-Arje rabbi lanya meg 1938-ban halt meg Kolozsvaron; a fentiek egy masik lanya, Schwartz Eszter, aki a magyarorszagi Kisk6roson elt, ferjevel es negy gyermekevel egyiitt elpusztult a veszkorszakban. A csaladnak volt ket fogadott fia is, akik eletben maradtak es Budapesten elnek.
Lichtenstein Chaje-Hinde a bucsumi rabbine, tanya Kranydel, jiai Aser-Smuel, es Majse
..••.
~.-
68
Kraszna zsid6 csahidjai Markovits Rozeilia es fivere is beki.ildtek egy nevlistat Szilagy-Kraszna zsid6 csaladjair61 es azoknak sorsar61 ahogy emlekeznek rajuk, azon listan kivi.ilam it sajeitcsaladjukr61 ki.ildtek. Bizonyara, parallel a Bernstein S. Ch. rabbi nevsoraval, itt ismetlesek vannak, de ha csak par csalad nevsora kiegeszitest nyer, ezaltal is ler6juk kegyeletunket veluk szemben. Ime Markovitsne nevlistaja: 1. Fogel Hers sakter es felesege, lanyuk Weisz Chana, ennek ferje Weisz Moshe Zeev (foglalkozasa: konyvkoto) es a Weisz hazaspar ket gyermeke; Fogel sakter ket fia, Avrum Majse es Chajim, jesivatanul6k es meg harom kisgyerek, Fogel Ruchel, Frimet, Jitu - a csalad a templom udvaran lakott: nem jottek vissza. 2. Orgel Hillel es felesege Zipora, az alszegen laktak, oregek voltak, nem jottek vissza (amikor a csendorok osszeszedtek Kraszna zsid6sag.H, Orgeleket "kifelejtettek", felutr61 visszaki.ildtek ertiik es osszevertek oke~ Ket Orgel fiu, Chajim es Nuti, Amerikaban elnek. 3. Stein ~lje melamed es felesege; az a szony k6ser tejtermeket. keszitett es eladta a helyi zsid6sagnak; hajadon lanyuk, Gitu, varr6no volt, a Sar utcaban laktak, a csalad a maramarosi Borsab61 szarmazott - nem jottek vissza. 4. Goldstein Jakab, olajgyar es cseplogep tulajdonos 5. Rothschild Sandor-Slajme, tarsa a fentinek 6. Weinberger Hillel Jehuda, petr6leum es rongylerakat 7. Farkas Aron, vegyeskereskedes 8. Groszmann Jicchak Elje - foglalkozasa ismeretlen 9. Liebermann Abraham, fozdes es korcsmaros
10. Ozv. Bernstein Szara, haziasszony 11. Bernstein Zvi - foglalkozasa ismeretlen 12. Liebermann Simon, vegyeskereskedes 13. Gluck Joszef, szalmakalap gyartas 14. Malek Zalman, szucs 15. Helprin Avruhum, melamed 16. Bernstein Herczka, teheraut6-tulajdonos 17. 18. 19. 20. 21. kedo
Fischer Majsi, asztalos Ozv. SzegaIne, fiiszeres Gluck Zeev, korcsmaros Ehrenfeld Izidor, textiles Gluck Mechel, alkalmi gyumolcskeres-
22. 23. 24. 25. 26. gyar
Rothschild Fajvel, vegyeskereskedes Rothschild Szrilu, vegyeskereskedes Basch Mordechaj, vegyeskereskedes Grun Zvi, korcsmaros Farkas Juda Zvi, deszkaraktar es tegla-
27. Rothschild Chune, fenti tarsa 28. Heller Moshe Juda es ozv. Hellerne, vegyeskereskedes 29. David N. nyomdasz 30. Lorinczi Moshe, szab6 31. Gluck Zoltan, gepesz 32. Rosenberg Jakov, melamed 33. Stein Elje, melamed 34. Markovits Saje, melamed 35. Markovits Samu, alkalmi munkas 3.6. Weisz Moshe Wolf, konyvkoto 37. Weisz David Zvi, fuvaros 38. Lichtenstein Baruch Bendit, forabbi 39. Lichtenstein Hillel, rabbi 40-. Frank N. sakter-kantor, inkasszans 41. Ozv. Fischerne, sam~szne 42. Brod csalad, Fajgi es Rajzi, varr6nok 43. Berger Armin, pek
r ~'
..-
,.
69
44. Ozv. Fischmanne, tojas es majorsag kereskedes 45. Fischmann Semaja, fenti tarsa 46. Bla,u Akiba, nyugdijas 47. Heller Ferencz, Mihaly es Jeki, s6raktarosok 48. Heller Bela, gytim6lcskereskedes 49. Heller Farkas Zeev, sz6dagyaros 50. Lampel J6zsef, fenti tars a 51. Heller Moshe, textiles 52. Rosenberg Marton Menashe, keresked6 53. Noe Mordechaj, fenti tarsa 54. Farkas J6zsef, bor- es vegyeskereskedes 55. BergerJeshie, korcsmaros 56. Rosenberg Lip6t, suszter 57. Rosenberg Lajos, szab6 58. Weisz Izrael David, vegyeskereskedes 59. Krausz Armin, meszaros 60. Fischer Bela, konfekci6s 61. Klein Majer, engros-trafikos 62. Klein Mendel Menachem, itallerakat 63. Klein Baruch, textiles 64. Steiner Menachem, malmos 65. Waldmann Moshe Arje, fakeresked6 66. Waldmann Avraham, lisztkeresked6 67. Waldmann Simon, f6zdes es italkereskedes 68. Liebermann Mordechaj, fiiszerkereskedes 69. Schvartz Chajim Zvi, korcsmaros 70. Noe Avraham Zvi, textiles 71. Brach Mordechaj, cip6kremgyartas 72. Waldmann Rachel, bazaros 73. Fischmann Lajos, szab6 . ~4. Samuel Ern6, gy6gyszeresz 75. Legmann Jakab, gy6gyszeresz \
76. Weisz Moshe, tigyved 77. Deutsch Shlomo, vegyeskereskedes 78. Mark Jakob, palinkaf6zde 79. Blum Feri-Frojem, suszter 80. Blum David, fuvaros 81. Blum Zeev, fuvaros 82. L6rinczi Joszef Juda, badogos 83. L6bli Lazar, perceptor es testvere, palinkaf6zes 84. Gltick Jolan, textiles 85. Bistritz David Maier, 6ras-ekszeresz Egyes szamok alatt itt t6bb nev szerepel, de tudomasunk szerint Krasznan 1944-ben 89 zsid6 csalad lakott. S mivelhogy mi, a fiatalok, allitottuk 6ssze a hitk6zsegben a nevlistat a csend6rseg parancsara, nincs ketsegtink afe161,hogy Krasznar6l356 szemelyt toloncoltak a somly6-csehi gett6ba es deportaltak. Ezeken kivtil a ferfiak szama kik munkaszolgalaton voltak, 70 es 100 k6z6tt mozgott - igy hat Krasznan tObb mint 400 zsid6lelek lakott. A hitk6zsegi tisztsegeket a k6vetkez6k t61tOttek be: Rothschild Shlomo volt 1944-ben az eln6k; volt eln6k6k: Goldstein Jakab, Klein Menachem-Mendl; Farkas Joszef, gabe v. penztarnok; Heller Bela es Heller Ferencz, knajcsol- . tak es nyugtaztak; Heller Zeev, ellen6r; Waldmann Moshe Arje, Chevra Kadisha gabe; Fogel Zvi Hersh, sakter es baltfile; Frank, kantor-sakter es penzbeszed6; a tud6s lamdanok akikre emleksztink Krasznan: Weinberger Hillel Jehuda, Liebermann Mordechaj, Gltick Mechel, Blau Akiba, Bernstein Herczku, Bernstein Shlome, Groszmann Jicchak Elje, Basch Mordechaj, Lampel Joszef, Berger Jesije es meg sok masok.
I
~'-==;.;~""~~=====",
==----.,---=~-:==~---~~----------
70
LICHTENSTEIN
MOSHE
A BUCIUM-I HITKOZSEG S APAM, A RABBI HAzA
i
i.
\ \
t
i
('
L
A romanok es a zsid6k Buciumnak hivtak, falunal nagyobb, varosnal kisebb. Gyakorlatilag a zsid6 kozosseg szempontj~b61 is, jobban megillette a magyar nev: Varmez6. Tertileten ugyanis ket regi kastely volt, melyben a ket leggazdagabb zsid6 csalad, a L6b es a Ftilop csalad lakott. Ftilopek kastelyaban egesz 1928-ig zsinag6ga is mukodott. Ebben az evben uj, ktilon zsinag6gat avattak, ezen kicsiny kozosseg szamara, melynek azonban szamos zsid6 tudomanyokban jartas, tanult, boles tagja volt, javaresztik a hires pozsonyi jesiva novendeke, akik az "askenaz" ritust kovettek. Edesapam, rabbi Chajim-Cvi Lichtenstein, a helyseg masodik rabbija volt - es fajdalmunkra, az utols6 is Buciumban. El6z6leg ap6sa, anyai nagyapam, Jechiel Meir Paneth tOltotte be ezt a tisztet - ket csaladi nev, melynek nagy milltja van a regi magyar, de f6leg az erdelyi, zsid6sag tOrtenelmeben. Egy oldalt rabbi Jechezkel Paneth, a "Mareh Jechezkel" szerz6je, Erdely orszagos f6rabbija, mas oldalt rabbi Hillel Lichtenstein, aki Magyarorszagon folytatott, ktilonboz6 helyeken, rabbitevekenyseget, de megis a "Kolomeai rabbi Hillel" neven valt" ismeretesse, a gaHciai varos never61, ahol hosszu ideig volt rabbi es onnan terjesztette tudasat a hatar ket oldalan. Mindentitt nagy tanit6mesternek es cadiknak tekintettek. Edesapam f6leg Mose Grtinwald huszti rabbinal, az "Arugot Haboszem" szerz6jenel folytatta tanulmanyait es itt sztiksegesnek tartok megjegyezni bizonyos szokatlan jelenseget, fiatal T6ra-tanul6k eseteben: Edesapam az 19089-es ket evet Jeruzsalemben, apja unokatestverenel, rabbi Akiva Joszef Schlesingernel tOltotte, aki a fentebb emHtett Kolomeai Hillel rabbi veje volt. Itt a szent varosban tanult tehat T6rat.
Tudasat fejleszteni kivanva azonban Becsbe is elment, ahol anyai nagybatyja, Gedalja Schwartz rabbi tanitvanya lett. Ez szels6seges ellenteteket jelentett egy csaladban, mert mig rabbi Akiva Joszef Erec Jiszrael betelepitesenek lelkes hive volt, apai nagyapam, rabbi Baruch Bendit Lichtenstein krasznai rabbi a cionizmus esktidt ellenfele volt. S itt meg kell emHtenem meg, hogy amikor, 1938-ban certifikathoz jutottam es Baruch Bendit nagyapamhoz utaztam, hogy aldasat kerjem, 6 megtagadta t6lem ezt es megtiltotta, hogy alijjazzak, nehogy elztilljek es eltavolodjak a vallast6I. Kenytelen voltam viszszaadni a certifikatot, hogy mas hasznalhassa. Rabbi apamt61, fanatikus, cionista-ellenes nagyapam fiat61, soh a egy sz6t sem hallottam a cionizmus ellen. Ennek oka talan az volt, hogy hosszabb id6t toltott Jeruzsalemben. Apam ifjusaga nem volt mentes a viszontagsagokt6I. Amikor kitOrt az els6 vilaghaboru, a rabbikat mentesitettek a katonai szolgalat al6I. Hosszas tanulmanyok alltak mogotte, Husztt61 Jeruzsalemen kereszttil Becsig, de hivatalos rabbi-oklevele meg nem volt es igy be kellett vonulnia. A szerb frontrakertilt es rovidesen fogsagba esett. E16szor egy albaniai fogolytaborban volt, onnan egy franciaorszagi fogolytaborba kertilt. A haboru 1914-ben tort ki, de edesanyam. csak 1916-ban tudta meg apam tart6zkodasi helyet. Ekkor a Voroskereszt_ ~tjanelki.ildfe rabbi-igazolasait, mirekiengedtek a fogolytaborb61 es tisztkent kezeltek. De csak 1920-ban terhetett haza, miutan veget ertek a beketargyalasok, melyekben a romanok koteleztek magukat, hogy teljes egyenjogusagot biztositanak a kisebbsegeknek. Fogsaga soran megtanult franciaul es e nyelvet kittin6en beszelte. Ez emlekeztet egy gyermekkori epiz6dra, amikor a roman
•• 71 ptispok Buciumba hitogatott. A ktilonbozo valhisfelekezetek kepviseloi kozott, akik megjelentek a magasrangu szemelyiseg fogadasara, helyet kapott apam is, minthogy azonban romanul meg nem tudott, francia nyelvu beszedet tartott, amellyel val6saggal megdobbentette ajelenlevoket! - ortodox, pajeszos, szakallas rabbi egy eldugott faluban Voltaire es Rousseau nyelven tidvozli a ptispokot! Negyen voltunk gyerekek a csahidban: Kreindl noverem, aki Mose Lobhoz ment felesegtil es ot gyermekevel egytitt eletet vesztette a veszkorszakban - ferje eletben maradt es a haboru utan alijjazott; masik lanytestverem, Ziszl, aki Elimelech Panethhez ment ferjhez. Neki a ferje maradt Auschwitzban, 0 maga megmenektilt, gyermekeik nem voltak; ocsem, Aser Smuel, akit a munkataborban agyonlottek, amikor a tilalom ellenere tefilinnel imadkozott. J6magam is szamos megpr6baltatason es viszontagsagon mentem at. A munkasszazadot, melyben szolgaltam, Ukrajmiba vezenyeltek, ahonnan sorstarsaim tlzezrei nem tertek vissza. 1944-ben megkezdodott a nagy visszavonulas, amikor a magyar hadsereg, a nemetekkel egytitt, megverten menektilt. Ebben az evben nehany h6napig a lengyelorszagi Tlomec nevu helyisegben vol\ tunk. amikor pedig az oroszok augusztusban attortek a frontot, a magyarok fokozott iramban menektiltek, magukkal hurcolva minket is es meg sem alltunk a nyugati Karpatokban levo Husztig. Ket bajtarsammal egytitt megszokttink a szazadt.6Lmegpr6baltunk elrejtozni egy hazban, rovidesen azonban eszrevett a magyar orseg, amely ujra megpr6balt elfogni, am sikertilt ujra kijutnunk kezeik koztil es egy parasztt61 kerttink menedeket, aki azonban megtagadta a segitseget es kikergetett az ejszakaba. Az udvarban szenapajta allt, abban rejtozkodttink. Az ejszaka folyaman egyre erosodott a harci zaj es reggelre mar oroszok voltak a faluban. Annak ellenere, hogy fizikai allapotunk tan6skodotthelyzettinkrol, bezartak minket es
foglyoknak tekintettek. Nemi elelemmel azonban ellattak. Nehany nap mulva azt mondtak, szabadok vagyunk, mehettink, amerre akarunk. Osszegyulttink vagy tizenoten, zsid6 muszos bajtarsak, hogy Erdely fele tartsunk. Egyik tarsunknak azonban az az otlete tamadt, hogy kerjtink irasbeli dokumentumot, hogy utkozben az orsegek ne tart6ztathassanak fel. Lattunk egy orosz katonanot, aki, kezeben ket kis zaszl6val, iranyitotta a kozlekedest. Hozza lepttink es megkerdezttik, hoi kaphatunk Hyen dokumentumot. Azt mondta, varjunk, tiljtink Ie az 6t szelere. Vartunk, mire megerkezett egy orosz katonai teheraut6, mondtak, szalljunk fel n1. Ezzel a teheraut6val egyenesen egy - lengyelorszagi fogolytaborba szallitottak. Kezdetben azt sem tudtuk, hoi vagyunk. Ellenseges hadsereg fogoly katonainak tekintettek minket, alaposan meg is vertek. Engem ktilonosen titOttek "nemetes kinezesem." miatt, annak ellenere, hogy csak csont es bor voltam. Egy zsid6 tiszt, aki csehszlovakiai, karpatorosz es hasonl6 tertiletrol erkezettek toborzasaval foglalkozott felszabadit6 cseh alakulatokba, minden tole telhetot elkovetett, hogy ne ktildjenek minket oroszorszagi fogolytaborba. Gondoskodott r6lunk, sztiksegleteinkrol, vegtil azonban azt mondotta, hogy nem tud tObbet tenni, fel kell kesztilntink, hogy fogolytaborba kertiltink. Azzal vigasztalt, hogy nem olyan szornyu a dolog es nem kell olyan nagyon sietni haza, mert - ugy sem talalunk senkit otthon ... 6 mar tudta a rettenetes igazsagot. A taborban, amelyben elhelyeztek minket, ktilonbozo szakembereket kerestek, egy napon gy6gyszereszeket. Egy orosz-zsid6 katona rabeszelt negytinket, hogy jelentkezztink gy6gyszeresznek. Mi nem nagyon mereszkedttink, 0 azonban val6saggal kenyszeritett erre. Mint kidertilt, konnyen eleget tetttink a "gy6gyszereszi" megbizasnak. Kaptunk egy voroskeresztes jelzessel ellatott szekeret es az volt a dolgunk, hogy azzal helyrol-helyre jarjunk es ott, ahol gy6gyszertarat latunk, tOrjtik fel es a szekeret rakjuk meg az ott talalt gy6gyszerekkel. "Gy6gyszere-
1
az volt, hogy hazaterhessek a sztil6i hazba. Vendeglat6m ellatott elelemmel es penzzel; tudtam folytatni utam. Zsib6ra ertem, ahol volt egy magyar ismer6som, akinek n6vere buciumi lakos volt. Ez az ismer6s rovid id6vel azel6tt Buciumban jart es azt mondotta, hogy ket tisztvisel6n6 koltOzott a hazunkba. Akkor ugy ereztem, hogy meg tudnam gyilkolni oketo Zsib6 utan Kekesre erkeztern. Ott talaltam Wechsler sakter fiat, aki sotetbarna b6ru volt es egesz id6 alatt vandorcigany* * * csoporttal elt. igy menektilt meg a deportalas Huszonket eves voltam ekkor, ket es fel eve e16l. 6 latott el ismet elelemmel es penzzel, tavol az otthont61, masfel evig Ukrajnaban es hogy tovabb folytahassam utamat. Lengyelorszagban. 1944 okt6beret irtuk. A KarA sztil6i hazat vegtil granat-talalatokt61Iepatokb61 mar kivertek a nemeteket es szovetserombolva talaltam, ugyanigy a mellette lev6 geseiket, a harc Budapest felszabaditasaert tanhazat; melyben apam .tanult es tanitott. Egy folyt. A Tisza-hidak fel voltak robbantva, a szobat valahogyan lakhat6va tettem. Nehany foly6 megaradt. Ket napig haladtunk a foly6 nappal hazaerkezesem utan azonban suiyosan menten, hogy atkel6helyet talaljunk. Vegre megbetegedtem. Lazam egyre emelkedett. A akadt egy cigany, aki hajland6 volt cs6nakon deportalas el6tt voltak zsid6 orvosok a faluban, atvinni. Csoportunkban nem csak zsid6k, hanem most mar egyetlen orvos sem akadt. A szomszeromanok is voltak, akiket szinten munkaszolgadok nem tudtak, hogyan segitsenek rajtam. Velatra hivtak be a magyarok. Halminal rajtam gtil betegsegem tudomasara jutott egy Silviu kivtil valamennyi zsid6 kivalt a csoportb61, csak Papiriu nevu roman lakosnak, akit mindenkor en maradtam a romanokkal Szinervaraljaig. Itt zsid6baratkent tartottak szamon, a nepek jamegy roman falusi asszony elelemmel latott el borai koze tartozott. Amikor annakidejen a benntinket, en pedig felmentem a szenapadlasra zsinag6gat epitettek, jelent6s osszeget adomaaludni. nyozott (es komoly halachikus kerdes volt, hogy Ejjel megjelent a padlason az asszony es azt hogyan ne hasznaljuk penzet kozvetlentil a tanacsolta, hogy szokjek meg a csoportt61, mert templomepitesre, annak ellenere, hogy adomakihallgatta beszelgetestiket, hogy eletemre tornyat elfogadtak). Ennek az embernek a felesege nek. Azonnal elhagytam a helyet es a mez6kon ifjukoraban k6rhazi apol6n6 volt. Ez a hazaspar at tartva mentem tovabb. Tavoli fenyeket latatvitt a sajat lakasara es odaad6an apolt, amig tam, oda tartottam es megerkeztem egy Komarlabra nem aIltam. -zen nevu faluba. Bekopogtattam egy hazba, Papiriunak gytimolcsose volt es termeset a melynek lakosai azonnal lattak, hogy zsid6 vazsid6knak adta el. Peszach kozeledtevel ingyen gyok es elmondottak, hogy van ott meg egy zsid6, akinek sikertilt elrejt6zkodni a deportalas .~ osztogatott almat zsid6knak. Akik pedig nala vasaroltak, azokat felsz6litotta, hogy hozzanak e161.Ez az ember, mikor meglatott, olyan bolOomagukkal peszachi, k6ser keseket, hogy a hibas gan fogadott, mint egy pusztai vandor, aki meg gytimolcsokb61 kivagjak a rothadt reszeket, egy el6lenyre bukkan a sivatagban. Megpr6balt azokert ne kelljen fizetni es a megmaradt reszek rabeszelni, hogy maradjak nala; ha valamelyik alkalmasak legyenek peszachi fogyasztasra. Sillanya hazajonne, hozzam adja felesegtil. Ugy viu Papiriu 94 eves koraig elt, amikor 1985-ben emlekszem Fuxnak hivtak, de nem vagyok benmeghalt. Felesege ertesitett halalar6l. En termene biztos. Nekem azonban minden vagyam csak
szi" utazasunk kozbe eljutottunk egy Perecseny nevu faluba, ahol talalkoztunk nehany olyan helyi zsid6val, aki akkor bujt el6 rejtekhelyer6l. Ezek azt tanacsoltak, hogy dobjuk el orosz katonaruhainkat es oltstink civilruhat, melyet 6k adnak nektink, es szokjtink meg. Megfogadtuk a tanacsukat. Ett61 kezdve hazafele tartottunk, de sohasem f6uton, hanem mindig mellekutakon, mezei, erdei osvenyeken.
~
.
L .. ..
.
---..c. ..•••
~
szetesen kiildtem reszvet-taviratot bol.
Jeruzsalem-
* * * Ami betegsegemet, illetve a haboni elott Buciumban elt zsid6 orvosokat illeti, kettonek a neve jut eszembe. Az egyik dr. Berger Salamon, aki Pestrol jott Ie hozzank. Nagytudasu ember volt es idonkent Gemarat is tanult apammal, habar teljesen vallastalan volt, semmifele parancsolatot sem tartott be es amikor egyszer apam viszonozni akarta latogatasat, azzal mentegetozott, hogy nem fogadhatja apamat, mert epp akkor vagtak diszn6t nala es meg az ajt6kilincs is trefli ... Nyugdfjkorban dr. Berger Kolozsvarra koltOzott es a deportalasok es a gett6zas idejen a zsid6 oregotthonban elt tobbedmagaval akiket "elfelejtettek" gett6ba kiildeni es fgy hetven oreg kolozsvari zsid6 megmenekiilt. A haboru utan dr. Berger alijjazott es itt - 80 eves koraban - szerencsetlenseg erte: Natanjan halalra gazolta egy aut6. Miutan ez az orvos elhagyta Buciumot, egy masik zsid6 orvos jott helyebe, dr. Jakabovits Dezso, akit szinten csak egyszer egy evben, Jom-kipurkor lattak a templomban, akkor viszont reggeltol estig ott tart6zkodott.
* * ". * Az elsok kozott voltam, akik visszatertek Buciumba. Utanam sorra erkeztek masok, tovabbi megmenekiiltek, lagerek, munkataborok eletben maradottjai es olyanok is, akik Budapesten rejtozkodve veszeltek at a nehez idoket. 1945 nyaran harom no is,megerkezett Auschwitz megmenekiiltjei koziil. Szeptember vegen viszszaerkezett Lob Eszter, az egyetlen, aki csaladjab61 eletben maradt. Mindkettonk magarahagyatottsaga kozelebb hozott minket egymashoz: felesegiil yettem. Mar bevonulasom elott is ismertem; a ket csalad kozott is fennallt kapcsolat, minthogy apam volt a rabbi, az apja pedig a hitkozsegi elnok. 1945 decembereben Ziszl noveremhez utaztunk, aki Besztercen lakott, hogy ott tartsuk meg az eskiivot. Harom eskiivot
•
tartottak ugyanaznap, mindharom esetben a veszkorszak megmenkiiltjeit adta ossze Spitz rabbi, aki ap6sat61, Ullmann rabbit61orokolte a besztercei tisztseget. A volegenyi ruhat Spitz rabbi adta kolcson, azaz egyik hosszu kabatjara oltottem a kitlit ~ mert az oltonyomet, amelyben eskiidni szandekoztam, elozoleg kolcson adtam egy baratomnak, aki szinten eskiivojet tartotta. Tekintettel azonban a teli idojaras miatti kozlekedesi nehezsegekre, oltOnyom nem erkezett vissza eleg koran Rettegrol, ahol baratom eskiidott. A harmas eskiivo idejen Besztercen mar eleg jelentos zsid6 kozosseg elt, amely egyelore kozos konyhar61 etkezett. Spitz rabbi volt az egyetlen, aki nem a lagerek megmenekiiltjei koze tartozott, 0 ugyanis egy Beszterce kornyeki kereszteny lakos hazaban rejtozkodott es veszele at a halalos . h6napokat. Miutan a rabbi felesege hazatert lagerbol, hazuk kereteve valt a kozosseg eletenek. Buciumba visszaterve a helyi tanacs hivatalaban megtalaltam a 132 deportalt helyi zsid6 lakos listajat, ferfiak, nok, oregek, asszonyok, gyermekek. A Somly6-csehi gett6ba val6 kiilde- . siik datuma 1944. majus 5. A ferfiak javaresze akkor munkataborban volt, en magam Ukrajnaban. Amikor felesegiil yettem Lob Esztert, reb Jechezkel lanyat - aki Mose s6gorom nagybatyja volt - kettos kapcsolat letestilt ezzel a csaladdal. Mose s6gorom nem tert vissza Buciumba, hanem Dachaub61 egyenesen alijjazott, miutan tudomasara jutott csaladja elvesztese (noverem Kreindl es gyermekei). Ap6somnak, Jechezkel Lobnek malma volt Buciumban. Miutan felesegiil yettem lanyat, elhataroztam, hogy helyreallftom es ujni iizembe helyezem a mal.• m0t. A helyseg egy Balint nevil magyar lakosa azonban azt mondotta, hogy a malom az 0 tulajdona es' adas-veteli szerzodest is felmutatott, ap6som alairasaval. Minden okom megvolt, hogy ketelkedjek ennek az adas-vetelnek tOrvenyessegeben, ismerve azokat a zsarolasi m6dokat, amelyekkel annakidejen a magyar hat6sagok javaik eladasara kenyszerftettek a zsid6kat .
a
74 Ap6som annakidejen "str6mannak" haszmllta B,Hintot, miutan az emlekezetes zsid6torvenyek megtiltottak zsid6k szamara, hogy bizonyos foglalkozasokat uzzenek es termelo eszkozoket tartsanak birtokukban. Az volt az erzesem, hogy a sz6ban forg6 szerzodest fenyegetesekkel es zsarolassal csikartak ki tole. Ezt a gyamit megerosftette baratom, Silviu Papiriu ki elmondotta, hogy Balint azt terjesztette ap6somr61, hogy ejszakankent belopakodik a malomba, ahonnan lisztet visz ki, ami az akkori drak6i habonis Wrvenyek kozott rendkfviil sulyos esetleg halalbiintetessel jarL Balint kihasznalta ap6som felelmet es alafratta az adasveteli szerzodest, melynek egy peldanyat a helyi kozjegyzo frta ala tanukent. Amikor megjelentem a Balint csaladnal, hogy kerjem a malom kulcsat, Balint maga nem volt otthon, felesege pedig elem tartotta az adasveteli szerzodest, annak bizonyftasara, hogy a tulajdonjog oket illeti. Elvettem tole a szerzodest es megtanacskoztam a dolgot Silviu Papiriuval, aki ekkor mondotta el nekem, hogy. mit hallott errol a "szerzodesrol". Akkor meg Buciumban tart6zkodott az a Nadi Albert nevu kozjegyzo is, aki lattamozta a "szerzodest" melynek masolata nala is megvolt. Csakhogy ennek a kozjegyzon~k nagyon sok volt a r6vasan a magyar uralom idejebol es errol nekem frasos bizonyftekom volt. Amikor a magyarok 1940-ben bevonultak Erdelybe, Buciumban is megjelentek az "idegen-ellenorzo hivatal" emberei; hogy feliilvizsgaljak a zsid6 lakosok allampolgarsagat. Ez a Nadi Albert akkor frasbeli felsz6lftast kiildott apamnak mint rabbinak, melyben megparancsolta, hogy utasftsa hfveit, hogy jelenjenek meg elleriorzesre e hivatalnokok elott. Ezt az ertesftest elrejtettem, abban a remenyben, hogy egyszer meg eljon az ideje, amikor felhasznaIhatom. A felsz6lftas fgy hangzott: "Ferenc (ez volt apam neve a szemelyi igazolvanyban), magaddal kell hoznod osszes koszos, tetves zsid6idat es ne felejtsd el magaddal hozni a kovetkezoket sem (itt kiilonbozo, gunyneven ismert zsid6k nevei
szerepeltek). Hetfon delutan 4 6rakor kell jelentkezni". A sz6banforg6 jelentkezeskor a kozjegyzo ramutatott ket helyi lakosra es azt mondta: "Ezt a ket vandor-zsid6t ki kell utasftani". Sa ket lakost val6ban attettek a roman hataron. Elmentem a kozjegyzohoz, de annak is csak a feleseget talaltam otthon. Eszebe juttattam a ket kiutasftottat, akit ferje arult be, azt mondottam, hogy azokat ferje miatt meggyilkoltak: "Mi lesz most, ha sz6lftom a Buciumban allomasoz6 orosz katonakat es elmondom nekik az esetet es azt javasolom nekik, hogy vigyek magukkal a lanyukat, biinteteskent, azert am it tettek?" A kozjegyzo felesege gyors~m atadta a szerzodes masolatat, melyet szeme lattara darabokra teptem Kezdtem helyreallftani a malmot es iizemeltetni. A parasztok pedig kezdtek hordani a gabonat oroltetni. Persze, ez a malom is csupan illuzi6 volt. Alig telt el egy-ket eves az ilyen iizemeket allamosftotta a kommunista rezsim. Alomkep volt az, hogy a zsid6knak lehet maradasuk akar ebben a rezsimben is. o'
* * * A buciumi hitkozseg nincs Wbbe, reszeaz eur6pai zsid6sag tragediajanak. A veszkorszakig mintegy harminc zsid6 csalad elt ott. A hitkozseg ellatott minden funkci6t, rabbi, sakter, a huszas evekben epiilt templom, Chevra Kadisa, mikve es tanhaz is. Meg termeszetesen "chederek", a gyerekek nevelesere. Bucium rabbinikus korzetehez tartozott nehany mas helyseg is, mint Csucsa, AIs6-Egregy, Felso-Egregy, Szilagy-P6sa, AIs6-Kekes, FelsoKekes, Dromita. Minden egyes ilyen kis helysegben 7 -10 zsid6 csalad eIt, egyesekben- v@:f sakter is, mint peldaul-Menacliem Klein Csucsan, Jerucham Klein P6san, Hillel Stockhammer Kekesen es Wechsler Dromitan. Hogy hogyan tudtak megelni ezekbol a kis kozossegekbol - a Mennybeli a megmondhat6ja ... Buciumiban elenk zsid6 elet folyt. Szamos csalad elt szolgaltatasokb61 es kereskedelmi kapcsolatokb61 a ket gazdag zsid6 csaladdal, Lobek-
75
kel es Fiilopekkel, akiknek, mint mondottuk, kastelyuk es fOldbirtokuk volt es mezogazdasagi termes ertekesitesevel foglalkoztak. A falu foldjeinek mintegy 30 szazaleka a Lob csalad tulajdona volt. Jehuda Lob bokezu adomanyoz6 volt, gondoskodott a kozosseg sziiksegleteirol es nagyreszt sajat penzen tartotta fenn a helyi jesivat, melynek elen apam aUt. A belzi chaszidok koze tartozott, nagyra becsiilte a chaszid rabbikat, akik koziil tabben szoktek at Gal1ciab61 az elso vilaghaboru idejen es hosszu ideig laktak az 0 kastelyaban. Tiz gyermeke volt, koziiliik hat fiu, valamennyien jartasak a Talmud-tudomanyokban~Gyermekei koziil egyetlenegy sem elte tul a veszkorszakot, csak unokai ket fiu es ket lany. Lob unokai kozott voltak a Briszk rabbi altai vezetett tasnadi jesiva kival6 novendekei. Egyikiik, Akiba, Romaniaba akart szokni, de Zsib6nal elfogtak es agyonlottek.
* * * Fiilopne asszony Jehuda Lob testvere volt. A buciumiak nem tudtak megfejteni ferje titkat, aki egyszer csak eltunt Buciumb61 es nyoma veszett. FiilOpne lakott a falu masik kastelyaban, amelyben a zsinag6ga is helyet kapott, egeszen addig mig a huszas evekben, uj nem epiilt. Fiilopnenek ket lanya volt, akik jelentos zsid6 szemelyisegekkel leptek hazassagi kapcsolatba. Egyikiik Koppel Reich budapesti orszagos ortodox forabbi fiahoz ment felesegiil, aki kesobb Szaszmedgyes rabbija lett. Masik tanya a pozsonyi hitkozseg rabbinikus bir6saga elnoke Aba Herzl fi
Guttman, Judovits, J6zsef es masok. Egy Roth nevu helyi lakosnak szaUodaja es kocsmaja volt. A Binder-csalad gabonakereskedelemmel foglalkozott es fUszeriizletet is tartott. Akadtak iparosok: Grossman a szab6, Gerhart a tetocserep-gyaros, Kirschenbaumne aki siitemenyt siitott vasarokra, Farkas aki szalmakalapokat keszitett parasztoknak, Nichtburg es Schon muszereszek voltak, Frankovits asszony pedig varr6no volt, ugyszinten volt egy Salamon nevu cseplogep-tulajdonos, egy R6th nevu baromfi-kereskedo, Spitzer ne;yu tojaskereskedo es egy Frankovits nevu fuvaros. Ez a Frankovits nagy meselo volt, foleg katonaeletebol adott elo tarteneteket, amikor a roman hegyivadaszoknal szolgalt Sinaia varosaban, ahol a roman kiralynak volt palotaja. Ezredet palotaorsegre vezenyeltek ki es Frankovitsa palota elott jart fel s ala diszlepesben, amikor elbeszelese szerint - egyszerre csak megnyilt az egyik emeleti ablak es Maria kiralyne sz611totta a katonat, hogy siirgosen siessen segitsegere. "Amikor felmentem az emeletre - meselte buciumi haUgat6saganak Frankovits - a kiralyne azt kerte, hogy fektessem agyba ferjet, Ferdinand kiralyt, aki takreszegen diihongott. Mit csinaljak? Ussem Ie a kiralyt? Tanacstalan voltam. Vegiil eredeti otietem tamadt, odaleptern hozza, megragadtam szakaUanal fogva es " igy vonszoltam az agyba es lefektettem es ott nyugton maradt. A kiralyne olyan halas volt j6 szolgalataimert, hogy azonnal elrendelte, hogy leptessenek elo szakaszvezetove". Igy meselte Frankovits. De mas folkI6r-tortenet is jarta Buciumban. Igy peldaul heteken keresztiil sugdol6ztak a zsid6k, hogy pentek estenkent fenyeket latnak a nehai Fiilopne hazaban, amely elhagyatottan aUt gazdaja halala 6ta. Az a mendemonda jarta, hogy Fiilopne pentek estenkent visszater es gyertyat gyujt, annak a fenye latszik az ablakban. Elmondtak a tartenetet apamnak is, aki termeszetesen fantazia sziilemenyenek tartotta az egeszet. Vegiil azonban eleget tett unszolasuknak es elment, hogy maga is utana nezzen a tiinemenynek. Es val6ban, egy
76
pentek este, hivek csoportjaval belepett a kertbe, amelynek kapujat61 fasor vezetett az epi.iletig es a haz ablakaiban val6ban fenyek csillogasat lehetett latni, mintha beli.ilroljott volna. Amikor azonban az epiilethez ertek, kideriilt, hogy a kozeli fon6da fenyei tiikrozodnek vissza az ablakiivegen. A fon6daban gyultek - ossze ugyanis pentek estenkent a falu lanyai, ahol gyapju es lenszalakat fontak. A sz6banforg6 epiiletet kesobb megvette egy kereszteny ember, aki lerombolta, hogy uj epi.iletet emeljen helyette. Csak a regi zsinag6ga keleti falat, ahol a frigyszekreny allt, hagyta epen - ezt nem merte lebontani. Bucium es kornyeke folkl6rahoz tartozik egy Izsak nevil ferfi tortenete is, aki a szomszedos Szilagybogya kozsegben lakott. Ebben a helysegben negy zsid6 csalad elt, kozottiik Spitzer Jakab chaszid zsid6, aki reggelenkent telennyaron megmartotta magat a mikveben. EIOfordult, hogy fagyott szakallal erkezett a reggeli imara. Ebben a faluban lakott ez az Izsak nevu ember, aki egesz eletet keresztenykent, minden-
kitol elidegenedve, csalad es feleseg nelkiil elte Ie, senkivel sem baratkozott, templomba sem jart. Hetven eves lehetett amikor m~gjelent az elobb emlitett Spitzer Jakabnal es bevallotta, hogy zsid6 szarmazasu es zsid6kent szeretne meghalni. A vizsgalat kideritette, hogy kori.ilmeteltek es az is bebizonyosodott, hogy kisgyermekkent keriilt sziileivel a faluba. A sziilok nagyon szegenyek voltak, akik helyrol helyre vandoroltak. 6 maga sulyosan megbetegedett es sziilei elhagytak, mert nem biztak felepiileseben. Idegenek vettek magukhoz, akik felneveltek, majd asztalos mestersegre tanitottak. Most csak az a vagya, hogy visszaterhessen a zsid6sag kebelebe es zsid6kent halhasson meg. Eloszor megtanitottak a tOrvenyekre, latin betilkkel felirtak szamara a kiilonbozo aldasokat es a Lob csalad egy szobat bocsatott rendelkeze- . sere hazaban. Az oreg butorokjavitasaval foglalkozott zsid6 hazaknal. Miutan visszatert a zsid6saghoz, meg nehany evet elt Buciumban. Az egyik pentek este megjelent a templomban, de alig lepte at a kiiszobot - holtanesett ossze. Az egesz hitkozseg elkiserte utols6 utjara.
-"""'---.~.
-"
b
•••
MOSHE LICHTENSTEIN
A KIS SZENTFOLD Feltetelezhet6, hogy a zsid6 elet masut~ is ugy folyt, mint Buciumiban. Mi azonban ki.ilonleges fontossagot tulajdonftottunk kozossegtinknek, mely szerinttink ki.ilonbozott a tObbi hitkozsegt61. "Kis Erec-Jiszraelnek" nevezttik, affele kis szenthelynek, ahogyan a helyi zsid6k elkepzeltek a SzentfOldet, Jeruzsalemet, amely felett dfcsfeny lebeg. Elul h6napban, a Szlichot napjaiban, lehetett ktilOnosen erezni a hely ahitatos legkoret, amikoris a kornyekbeli kisebb helysegekb61 is Buciumba jottek a zsid6k, hogyegytitt m'Ondjak: "Kumi roni balajla". Olyan ahitattal mondtuk, hogy terdtink osszekoccant a szent felelemt61. Apam pedig fellepett a sz6noki emelvenyre es evente, mindenkor ugyanezekkel a szavakkal kezdte beszedet: "Testvereim, felebaflItaim , jambor lelku asszonyok ... " - Ezekkel a szavakkal kezdte nagyapam, a krasznai rabbi is, minden evben szlichot napjaiban tartott beszedet. Apam predikaci6jat elejet61 vegig sfras kfserte, f61eg az asszonyok erkelyer61. Szamos Talmud-tud6s akadt a buciumi zsid6k kozott, fgy a nagynevu pozsonyi jesiva novendekei, akiknek egy resze chaszidda valt es stram lit viselt. Ok is a tObbi hfv6vel egytitt sfrva ontOttek ki szfvtiket a Mindenhat6 el6tt es kesztiltek az engeszteles napjara. Helyi szokas volt, hogy Szlichot els6 napjan, amely felnapos b6jttel jar, osszegyultek a palinkafOz6k, hogy megallapodjanak, mennyit fizetnek a szilvaert, melynek 6sszel volt a sztiretelesi ideje - mert hiszen a Meszes-hegyseg lejt6i tele voltak szilvaskertekkel. Apam, aki szinten az egybegyultek kozott volt, gondoskodott r6la, hogy szet ne oszoljanak, amfg letre nem jon a megallapodas kozotttik. A targyalasok neha a kes6 delutani 6rakig tartottak, de a b6jt is hozzajarult ahhoz, hogy miel6bb megallapodjanak. A palinkaf6z6k dicseretere valjek, hogy
legalabb az tinnep utani id6szakig betartottak, amit Szlichot els6 napjan hataroztak. Ma is el6ttem vannak a falumbeli zsid6k alakjai Szlichot idejen: Latom L6b Akivat, aki megjelenik a templom ajtajaban, belep, majd hirtelen visszalep, ujra belep es megint visszalep, amfg valaki meglepetten meg nem kerdezi, hogy mit csinal. Ilyenkor ezt valaszolta: "En, bunos lelek, hogyan lephetek be a templomba, hogy bunosen alljak a Teremt6 ele?" S mi kozben elgondolkozom L6b Akiva tOrteneten, akit Zsib6nal agyonl6ttek es meg csak zsid6 m6dra el sem temettek, eszembe jut fivere, Siomo Joel, aki Ukrajna h6mez6in lelte halalat, valamint nagybatyjuk, L6b Jechezkel, aki szinten nagy T6ra-tud6s volt es a nemetek ket nappal a felszabadulas el6tt gyilkoltak meg. Buciumban az volt a tanulasi szokas, hogy a Gemarat a Maharsa magyarazataival egytitt tanultak az esti ima utan, amikoris apam vezette a tanulast. Sabat Hagadol napjan a talmudi traktatusr61 sz616 predikaci6t eszmecsere es vita kfserteo A jomkipuri predikaci6 mindenkor Jeremias konyveb61 val6 idezettel kezd6dott: "Es nyulnak mar az esteli arnyak" ... Valamennyitinket szent ahitat ragadott el, amikor hallottuk az Amosz konyveb61 vett idezetet, "Ha megfujjak a varosban a sMart" - ezzel kezdte apam evente ros-hasanai predikaci6jat. Az is szokas volt a varosban, hogy Szimchat T6ra kozeledtevel a lanyok viragkoszorut fontak a T6rara; az a hit jarta, hogy ez biztosftja szamukra, hogy a kovetkez6 evben ferjhez mennek, purimkor termeszetesen a hfvek "slachmoneszt" ki.ildtek egymasnak, Susan-purimkor pedig vidam csoport jart hazr61 hazra, elen Judovits Jicchakkal, aki kitun6en hegedtilt. A csoport edesseget es egyeb csemeget gyujtOtt "a T6ra tiszteletere", azaz a Misnajot tanulas evenkenti szakaszanak befeje-
j'
r
'I
I,
78
zesere, amelyet mindenkor Susan-purim el6estejen tartottak. Ezt az alkalmat hasznaltak fel "kimcha dopiszcha" penzek gyujtesere is, hogy peszachkor paszkar61 gondoskodhassanak a ra- , szorul6knak. " Az el6bb emlitett Judovits Jicchakr61 egyebkent azt meseltek mllunk, hogy edesanyja 50 eves volt mar, amikor a vilagra hozta. Azok kozott a rabbik kozott, akik az els6 vih'ighaboru utan menektiltek at Galiciab61 Buciumba, volt egy Krakker Jesajahu nevezetu is, aki oregsegere elvesztette lelki egyensulyat. Egy alkalommal dtihongeni kezdett az utcan es titlegelni kezdett mindenkit, aki utjaba akadt, kozotttik a Judovits-csalad tagjait is. A csalad n6tagjai kial-' tozni kezdtek ra es az oreg el akarta hallgattatni 6ket, desikertelentil. Akkor azt mondta a csaladanyanak, hogy ha elhallgat, akkor megigeri neki, hogy ponto san egy ev mulva fiugyermeket fog sztilni. Es val6ban, az asszony, aki akkor mar otven eves volt, gyermeket sztilt, akinek a Jicchak nevet adtak, mint ahogyan Szara 6sanyank is ezt a ,nevet adta fianak, minthogy a kesei sztilesen volt nevetni val6 - ahogya nev ertelmez6dhetik. Amikor Kolozsvarra tartottunk, Judovits s6goranal, Goldnernel szalltunk "meg. Ez a Goldner eredetileg fogtechnikus volt es valahanyszor Buciumban jart, kezzel huzta ki a gyerekek mozg6 tejfogait. Kes6bb azonban felhagyott ezzel a mesterseggel es tanitassal foglalkozott . Ha pedig mar elkezdtem az egyik helyi csaladdal, folytatom a tobbiekkel. Binder Hersch Leibnek sok foglalkozasa volt, de keyes keresete. Volt tiveges, fUszeres, gabona-keresked6, vegtil azonban nincstelen szegeny maradt, aki tanitassal foglalkozott. De szegenysege ellenere Talmud-tud6s gyermekeket nevelt, egyik fia Nagyvaradon lett rabbi, a masik tigyesz-helyettes Szilagysomly6n. Binder fiai a tasnadi Briszk rabbi jesivajanak legkedveltebb novendekei koze tartoztak es Briszk rabbi responsumkonyveben koz01 nehany v~laszt, amelyet Binder egyik fianak, Jehuda Bindernek adott kerdeseire. Jehuda Binder a zsib6i Janovitz Samuel
lanyat vette felesegtil. Sikeres tizletember volt es b6kezu adomanyoz6. Amikor a bu~iumi zsid6 fiaJalokat behivtak munkaszolgalatra es a nagybanyai kozpontba ktildtek, Binder ~ehuda meglatogatta 6ket es mindegyiktiket egy par cip6vel ajandekozta meg. Tulelte a veszkorszakot, kivandorolt az Egyestilt Allamokba es ott halt meg. R6th Elimeleeh Ddvidnak fiai eltek az Egyestilt Allamokban, akik b6kezuen tamogattak es 6, valamint Abraham nevu fia affele hitelintez~tte valt kozsegtinkben. Felesege Rachel egesz eletebl:?n gyertyaval es kidushoz val6 borrallatta el a templomot. Egy masik fia, Benjamin, Bucium legtanultabb Talmud-tud6sai koze tartozott. A veszkorszakban pusztult el. Frankovits Chdnoehot a fuvarost mar emlitettem. Amellett, amit elmondottam r6la, ra kell mutatnom arra is, hogy 6 is zsid6 tudomanyokban jartas ember volt. Egytitt lakott edesanyjaval es any6saval - felesegen es kilenc gyermeken kivtil. Edesapamnak a rabbinak mindenkor megelhetesi nehezsegekr61 pa~aszkodott, hogy "tizenhet lelket kell etetnie" - ebbe beleszamitotta lovait, tehenet es borjujat is... Nagy micvanak tekintette a T6ra-tekercs osszegongyoleset a felolvasas utan, ez az 6 kizar6lagos joga volt. Csaladjaval egytitt elpusztult a veszkorszakban. Ugyancsak elpusztult felesegevel es kilenc gyermekevel egytitt Lebovies Eliezer, az ecetgyaros is. A Bogdana-kasapataki Czeisler Mendehem csaladjab61,harom fiu tert vissza; a csaladf6, felesege es ket lany a kremat6riumokban maradt. Ugyanebben .a faluban elt Weisz Dov is, akinek. csak egy fia maradt eletben; 6, felesege, harom gyermektik es veje L6wy Saul es felesege, valamennyien elpusztultak. Az egeresi Weisz Jekl, akinek foldbirtoka volt es tamogatta a. jesivat es' novendekeit, felesegevel es harom gyermekevel egytitt pusztult el. Ez a Jekl, amikor a tamogatasi penzeket hozta apamnak, azt mondogatta, hogy ez az 6 biztositasa jegv~res ellen. Apam minden alkalommal figyelmeztette, hogy azert csak csinaljon biztositast biztosit6 vallalatnal is, mert nem szabad pusztan csodara
79
tamaszkodni ... Bondi Simon csaladjab61 elpusztult a csaladf6, felesege, any6sa es s6gora; ket gyermektik megmaradt. Ennek a csaladnak elt egy lanygyermeke Budapesten is, akit egy alkalommal nyilas-csoport fogott el. A csoport egyik tagja azt mondotta, hogy adjak neki a lanyt, 6 majd "elintezi". Szitkoz6dasok kozben belokdoste egy mellekutcaba, ahol azt mondotta neki, fusson, szokjon meg. A lany kezdetben felt, mert azt hitte, hogy a "nyilas" csak azert mondja, hogy fusson, hogy hatulr611e16je. A nyilas azonban a leveg6be 16tt es kozben elmondotta neki, hogy zsid6, aki mentes celjab61 csatlakozott a nyilas-csoporthoz. A Gerhardt-csaladb61 sem maradt senki eletben. Ez a csalad gytimolcs aszalassal foglalkozott. A csaladf6, felesege, lanyuk es vejtik, Elefant Joel, valamennyien elpusztultak. A hajdunanasi szarmazasu, nagytudasu Spitzer Slomo csaladjab61 harom fiu tert vissza. A csaladf6, felesege es ket gyermektik elpusztult. Grossman Mose nagy cadik es Talmud-tud6s volt, hoI palinkaf6zessel, hoI tanitassal foglalkozott, ahogyan a sors hozta. Egy fia es egy lanya eletben maradt, 6 maga, felesege es harom gyermeke elpusztult. Fiveret, Grossman Jechezkelt a "nema szab6" neven ismertek. Vele az tortent, hogy 1928-ban, amikor antiszemita zavargasok tOrtek ki Erdelyben es vasgardista diakok inzultaltak a zsid6kat, egy vasgardista megtamadta a szab6 edesapjat es szakallat tepte. A nema fiu, aki latta a tOrtenteket, ravetette magat a tamad6ra es fojtogatni kezdte. Idegenek szabaditottak ki a tamad6t a nema szab6 kezei koztil, ariiikor mar kektilni kezdett. A nema szab6 felesege es at gyermeke elpusztult. Rosenberg, Samuel ozvegye es negy gyermeke is a kremat6riumok langjai kozott pusztultak. Simon nevu fia budapesti munkasszazadban szolgalt es amikor egysege a nyilas id6k alatt vegigvonult a magyar f6varos utcain, 6 megpr6balt kiszokni a sorb61 es bejutni a sved konzulatusra, azonban agyon16ttek. Egy masik fiu, Mose, sulyosan megsebestilt Ukrajnaban a hires dorosicsi k6rhaz egesenel. Itt tObbszaz zsid6 munkaszolgalatos vesz-
tette eletet, 6 azonban eletben maradt es a deportalasb61 is visszatert. Fischmann Wolf sakter eletben maradt - de felesege es het gyermeke eletet vesztette. A buciumi aldozatok kozott vannak a Deutsch noverek, Szeren es R6zsi; J6zsef Herman a fUszeres es felesege, Spitzer Berl es csaladja - feleseg es negy gyermek -, Salamon Joszef csepI6gep-tulajdonos, felesege es harom gyermektik, Amsel Perec (nagy T6ra-tud6s es Istenfel6 ember) valamint felesege Reizl es harom gyerektik. Ugyszinten az aldozatok kozott van az egeresi Rothschild Azriel felesegevel es harom gyermekevel. EIpusztult St6ssel Samuel egesz csaladja, Nichtenberg Jechezkel es csaladja: ferj, feleseg es negy gyermek. Silberstein Jicchak csaladjab61 elpusztult 6 maga es egyik lanya, felesege es masik lanygyermeke visszatert. R6th Abraham apja es harom gyermeke kertilt kremat6riumba. 6 maga ukrajnai munkasszazadban szolgalt, 1944 elejen leszerelt, de negy het mulva a tobbi buciumi zsid6val egytitt Auschwitzba deportaltak. Innen is megmenektilt es a haboru utan alijjazott Izraelbe, Jeruzsalemben halt meg, ott temettek el. Lob Joszef csaladjab61 elpusztult 6 maga, felesege, hat gyermektik, valamint Jehosua nevu batyja s ennek felesege. Csak egy lanygyermek maradt eletben, aki Budapesten bujkalt, onnan alijjazott, jelenleg Bne Brakban el. Guttman Jakov Hers megmenektilt, miutan megszokott a munkasszazadb61 es egy budapesti vedett hazban talalt menedeket. Felesege, edesanyja es gyermeke elpusztult. A Frenkel-testverek, Cvi es Joszefmegmenktiltek, Cvi felesege es gyermeke azonban elpusztult. Spitzer Jakob csaladjab61 csak a csaladf6 tert vissza, felesege es veje, GrUnfeld Jakov es leanyuk, Grtinfeld felesege, tovabba hat mas gyermektik elpusztult. Weisz Misu ozvegyenek csaladjab61 csak egy fiu, Laci, tert vissza, harom fiugyermek es csaladjuk elpusztult. Weisz Laci jelenleg petach-tikvai lakos. Az egeresi Marton-csaladb61 csak egy lanygyermek tert vissza, a csaladf6, felesege es ket ,gyermektik elpusztult. A Puszta-falui Rosenberg
r= -.
80
Jechezkel csahidjab61 csak egy lanygyermek tert vissza. Jelenleg izraeli lakos. Avraham nevu fiugyermektik, aki munkaszolgalatos volt a 10/4 szazadban, vegelgyengtiles es ehseg aldozata lett. Elpusztult a csaladf6 es felesege is. A p6sai Stern-csalddb61 csak egy Bela nevu fiu maradt eletben.
* * * Edesapam, Chajim Cvi Lichtenstein rabbi, rabbinikus vezeteser61 es szemelyi szokasair61 sokat lehetne meselni, egesz konyvre va16t; azonban ennek az emlekkonyvnek a keretei nem ezt a celt szolgaljak. Termeszetes azonban, hogy fia ilyen apa utjat koveti es feltar valamit eletutjab6l. Aldott emleku apam csak ritkan vett reszt rabbik tanacskozasain es nem avatkozott azokba a vitakba, amelyek felkorbacsoltak az erdelyi zsid6sag kedelyet a ket vilaghaboru kozott. Nem latogatott chaszid rabbikat, mert gyakorlatilag minden j6 zsid6 chaszidja volt. A ra jellemz6 mertekletesseggel elhallgattatott mindenkit, aki e16tte valamely mas taborr61 rosszat beszelt. Bels6 vilagar61 tanuskodik az a teny, hogy evek hosszu soran at ujra es ujra a "Chagiga" talmudi traktatust tanulta, sz6 szerint bemagolva, hogy megjelenhessen Teremt6je el6tt, ha a masvilagra koltozik es bizonyithassa, hogy elejet61 vegig tud egy traktatust. Amikor 1937-ben megalakult a Goga-Cuza kormany es hozta zsid6-ellenes intezkedeseit, apam a "Zevachim" traktatust kezdte tanulni es ravette kozossege hiveit, hogy ezt a traktatust tanuljak, mert teljes hittel bizott benne, hogy a megvaltas napjai kozelednek es ismerni kell a Szentely munkarendjet. Kozben azonban nem hanyagolta el feladatat, mint kozossege szellemi vezet6je. Evente beutazott Zilahra, hogy feleskesse a bevonult zsid6 ujoncokat. Ezt a feladatot Jungreisz zilahi rabbi ugyanis nem tudta betOlteni, mert nem tudott romanul. Apam Jambor becstiletessegere - talan tulzott merteku becstiletessegere - utal az is, hogy mint a hitkozseg anyakonyvvezet6je, nem tett eleget olyan keresnek, hogy hamis
iratokat adjon ki olyanoknak, akik azt akartak bizonyitani, hogy a helyseg sztilottjei, vagy ott hazasodtak, vagy sztileik ott haltak meg. Amilyen mertekben novekedett a nemetorszagi naci befolyas, olyan mertekben romlott a zsid6k helyzete is Romaniaban. Volt Buciumban egy helyi roman tanit6, aki elhagyta a kozseget, allasat es a Vasgarda propagandistajava szeg6dott. 1938 -ban egy napon megjelent falunkban, huligan-csoport elen es a zsid6k pogromt61 tartottak. A hitkozseg vezet6i hosszas tanacskozas utan ugy hataroztak, hogy delegaci6t ktildenek a volt tanit6 sztileihez, hogy elharitsak a veszelyt. A zsid6 ktildottseg a volt tanit6t sztilei hazaban talalta es az megnyugtatta 6ket, hogy nincs szandekaban pogromot rendezni, vagy bantalmazni a zsid6kat. Kicsikart azonban egy igeretet a delegaci6 tagjait61, hogy zsid6k is megjelennek azon a nepgyulesen, amelyet 6 rendez cstitOrtokon, a hetivasar napjan. A piacteren lev6 egyetlen ketemeletes haz erkelyer61 beszelt, a kerdesfelelet retorikajat alkalmazva a zsid6k fele. "Kie ez az allam, A romanoke! A zsid6k menjenek Palesztinaba! Kie ez a sok tizlet itt, a kornyeken? Mind a zsid6ke! Alig lehet nem-zsid6 keresked6t talalni. Igazsagos dolog ez? Mehet ez igy tovabb?" - Es igy folytatta, kerdesek es feleletek szerint. A lenyeg azonban az volt, hogy pogromra val6ban nem kertilt sor es a zsid6k azt hittek, hogy az arnyak elvonultak fejtik fel6l. Ma mar persze tudjuk, hogy ez nem igy volt.
* * * Az igazsag egesz mas volt. 1940 szeptembereben, a becsi hatarozat ertelmeben a magyar hadsereg megerkezett Buciumba. Ez a delutani 6rakban tortent. Lanyok, kozttik zsid6k is, viraggal, gytimolccsel, stitemennyel fogadtak a bevonul6 huszar-alakulatot. A huszarok azonban rovidesen 16ra pattantak es tavoztak. Csak kes6bb dertilt ki, hogy a kozeli Treznea-Ordogkut nevu helysegbe mentek, hogy ott veres leszamolast tartsanak. Ebben a faluban elt egy Baji nevu magyar arisztokrata, akinek eszebe jutott, hogy 1919-ben, amikor Erdely roman
.s------------~-81 uralom ala keriilt, a falubeli romanok kifosztottak kastelyat. Most elerkezettnek latta a bosszti idejet es erre a magyar hadsereget kerte fei. A magyarok rogtOn talaltak iirugyet, nevezetesen, hogy amikor bementek a faluba, a roman pap lanya rajuk 16tt a templomtorony tetejer6I. A magyar katonak tObb mint szaz embert meszaroltak Ie a faluban, koztiik oregeket, asszonyokat, gyerekeket. Het zsid6 is volt az aldozatok kozott. Masnap megjelent Buciumban ket zsid6, egy Spitzer es egy R6th nevu, akiket veresre vertek. Ezek elmondottak, hogy amikor Zilahr61 Bucium fele tartottak, Ie akartak 16ni 6ket, azonban R6thnak eszebe jutott a magyar himnusz, elkezdte enekelni a katonak el6tt es igy megmenekiiltek. Csak nehany nap mtilva engedelyeztek a Chevra Kadisanak, hogy eltemesse az ordogktiti halottakat. Volt kozottiik egy Berkovics nevu asszony ket lanyunokajaval, akiknek holttesteit hazukban az agy alatt talaltak meg, valamint egy hunyadi zsid6 fiti es lany, akik kirandulason voltak a kornyeken es a roman templomba pr6baltak menekiilni, de ott gyilkoltak Ie 6ket. A templom sem tartotta vissza a verszomjas magyar katonakat. A buciumi zsinag6gaba Jom-kipur napjan
rontottak be magyar katonak es arra kenyszeritettek a jelenlev6ket, hogy oltsak el a gyertyakat. Hazunkban egy magyar tiszt volt elszallasolva, akinek apam elpanaszolta a tortenteket s a tiszt megigerte, hogy megbiinteti a bunosoket, de nem tudunk r6la, hogy tett volna valamit. Ez a tiszt, aki 6rnagyi rangban volt, megkerdezte, hogy vannak -e magyar konyvek a hazban. Akadt nehany a padlason, levittem nehanyat, kozottiik Benamy Sandor konyve. Apam megremiilt, amikor meghallotta ezt, mert tudta, hogy Benamy elesen tamadja, szidalmazza a Horthy-rendszert ebben a konyvben. A tiszt azonban nem reagalt a konyv tartalmara, talan el sem olvasta. A magyarok bejovetele el6tt a romanok azt hittek, hogy talan meg tudjak akadalyozni a Hitlert61 es Mussolinit61 (gyakorlatilag Ribbentroppt61 es Cianot61) szarmaz6 parancs vegrehajtasat. Megpr6baltak fut6arkokat, tank-csapdakat asni es erre igenybe akartak venni a zsid6kat is, akik azonban kozvetit6k titjan id6nkent penzt adtak a roman katonai parancsnoknak, ugy hogy a buciumi zsid6k mentesiiltek ez al6I. A magyar hadsereg bejovetelet es az azt kovet6 tragediat mar nem lehetett elharitani eletiink egere nagy arnyek, a halal arnyeka bomlt.
81
GILADI DAvID
FEJEZETEK A SZILAGYCSEHI HITKOZSEG TORTENETEBOL
I' I
i
I,
,
'I
II !
I. l
Altalaban csak "Cseh"-nek neveztlik lak6helytinket, Szilagycseh roviditesekent. Persze, nemcsak mi, zsid6k, hanem a kereszteny lakosok is ezt az elnevezest hasznaltak. Ez a zsid6 kozosseg f6leg magyar uralom alatt allt es csak 21 evig tartozott roman uralom ala, mig 1944ben, ujra magyar uralom alatt, megsemmistilt. Igy tehat mindenkepp a "magyar zsid6sag" fogalomkorebe tartozott, hagyomanyai, eletm6dja, hitkozsegi felepitese es vallasi, halachikus es szervezeti keretei szerint is, melyeket nemzedekek alatt alakitottak ki ennek a zsid6sagnak vezet6 rabbijai. Mint mas hasonl6 nagysagu kozossegek ezen a videken, Cseh is a 19. szazad masodik feleben, a magyar szabadsagharc utan valt szervezett hitkozsegge, amikor az emancipaci6 szele kezdett fujdogalni es a zsid6k egyenjogusagot kaptak. Mint ismeretes, a zsid6k em ancipaci6jat 1868-ban foglaltak torvenybe es erdekes m6don, ugyanebben az evben neveztek ki Cseh hitkozsegenek els6 rabbijat. Err61 a kinevezesr61 a csehi hitkozseg harmadik rabbijanak, Klein Slomo Zalmannak "Rabbi Smelke" dmii konyve szamol be, amely Pollak Becalelt emliti a hitkozseg els6 rabbijakent. A pozsonyi sztiletesii Pollak rabbi, aki ennek a .nagymultu kozosseg dajanjanak, Pollak Mosenak fia volt, a jelek szerint Budapestr61 erkezett Csehbe. A Pest kozeleben lev6 Vacon ap6sa, L6winger volt a rabbi. Akkor mar Budapest volt a hitkozsegek kozpontja es ott ismeretesse valt, hogy Csehben rabbit keresnek. Pollak Becalel benyujtottajelOleset es megvalasztottak. Klein rabbi konyveb61 az dertil ki, hogy Pollak csak nehany h6~apig toltotte be a rabbiallast, mert sulyosan megbetegedett, amelyb61 nem eptilt fel (arr61 isbeszamol a konyv, hogy a csehi hitkozseg penzt gyiijtott az ozvegy es gyermekei szamara, akik azutan alij-
jaztak Erec Jiszraelbe!): Egy masik verzi6 szerint viszont, melynek alapjaul Klein rabbinak egy 1899-ben elhangzott prediaci6ja szolgal, Pollak rabbi ket es fel even at volt a csehi hitkozseg rabbija. Nem ismeretes, hogy kik toltOttek be hitkozsegi szolgalatot Pollak rabbi megvalasztasa el6tt. Az azonban ismeretes, hogy ez a kozseg is a tasnadi rabbinikus kertilethez tartozott, ahol Paneth Chajim Becalel, Jechezkiel Paneth, az erdelyi orszagos f6rabbi fia tOltotte be a rabbitisztet. Paneth rabbi annak idejen magahoz kerette Pollak rabbit, akit megdorgalt, amiert az 6 engedelye nelktil foglalta el a csehi rabbiallast legalabbis igy irja Ie ezt a Paneth csalad egy masik tagja, a jeruzsalemi Paneth Smuel, akinek edesapja a hidalmasi rabbi volt. Mindenesetre, 1868 fordulatot jelentett a csehi hitkozseg szamara, mert ez jelentette val6jaban a hitkozseg megalapitasat, minthogy ekkor valasztottak. rabbit es felavattak a helyseg els6 zsinag6gajat: A Klein rabbi irattarab61 kikertilt adatok szerint Csehen a 19. szazad kozepen mintegy negyven zsid6 csalad elt, azonban a hitkozseg csak 1868-ban, azaz az emancipaci6 eveben kezdte meg szervezett miikodeset. Egy evvel el6tte tortent, mint ismeretes, a kiegyezes a magyarok es a Habsburg-haz kozott. Az els6 zsinag6ga azon a telken eptilt, amelynek egy reszen alIt kes6bb a masodik zsinag6ga, melynek epfteset 1899-ben fejeztek be. Ez kidertil abb61 a levelezesb61, amit Klein rabbi folytatott az orszag nagy rabbijaival arrol a kerdesr61, hogy engedelyt adjon-e a regi zsinag6ga lebontasahoz, hogy ujat epithessenek helyebe. Ezt a levelezest m6dunkban volt latni, azonban a keziratok eltiintek - keziratgyiijt6k kezen. Egyes verzi6k szerint a zsinag6ga es a hitkozsegi eptiletek
25
83
epitesehez sztikseges telket Bornemissza bar6 adomanyozta s ennek elleneben a kornyekbeli zsid6k ra szavaztak a parlamenti valasztasokon. En meg j61 emlekszem a magas termetii, szikar bar6ra, akinek Ie kellett hajolnia, amikor belepett Klein rabbi hazaba s a jelek 'szerint ezek a latogatasok eleg gyakoriak voltak valasztasi id6szakokban. Ez azonban mar a jelen szazad tIzes eveiben tbrtent. A bar6 adomanyar6l sz6l6 verzi6 viszont ellentetben allt azzal a tennyel, hogy Bornemissza bar6t esak 1905-ben valasztottak meg e16szor a esehi kertilet kepvise16jeve, a zsid6 Namenyi Ambrus halala utan, aki 1875 es 1904kozott, kozel harmine even at kepviselte a esehi valaszt6kertiletet a magyar parlamentben - egesz halalaig. A budapesti lapszerkeszt6 es kepvise16 Namenyinek szamos letesitmenyt koszonhet Cseh. Igy peldaul az 6 kozbenjarasara eptilt az epiteszetileg is elismeresre melt6 polgari iskola (amely az els6 vilaghaboru utan szakiskola lett). Mint polgari 1902-ben nyilt meg. A bir6sag es a
varoshaza szep eptiletei is Namenyi kezdemenyezesere eptiltek es nagy a va16szinusege annak, hogy va16jaban 6 segitette e16 a zsinag6ga epiteset is. Ugyanesak az 6 tevckenysege nyoman koveztek ki a kozscg f6teret cs a tcr kozepen negy esappal rendelkez6 artczi kutat epitettek. Namenyir61, mint a helyseg j6tev6jer6l beszeltek azt is, hogy valahanyszor megjelent valaszt6kertileteben, Klein rabbival tanaeskozott, hogy mit tehet a helyseg erdekeben. A rabbi egy alkalommal elmondotta neki, hogy a parasztok hazaiban olyan kutak vannak, amelyek a talaj fels6 retegeiben talalhat6 vizb61 taplalkoznak, ez a viz azonban egeszsegtelen, f61eg a nyari h6napokban. Minthogy ista1l6k vannak kozeltikben, sok esetben betegsegeket! igy ttid6veszt is terjesztenek. Ha a kepvisel6jelolt megvaltja a lakossagot ezekt6l a betegsegekt61 artczi kut furasa formajaban, a~ely egeszseges vizzel Iatja el a kozseget, nyilvanval6an minden valaszt6 6t fogja tamogatni. Namcnyinek va16ban sikertilt
.. N episkola
C ehul-Silvaniei (Szildgycseh) tobb zsid6 tanu16val
1933 -
1 84
elernie, hogy a kozeli hegy aljan kezdtek furni, ahol megfelel6 gazdag forrasra leltek es a vizet vezetekeken vittek a kutba. Az artezi kutra val6 jaras a vodrokkel evtizedeken at mindennapos latvany volt Csehen. Kes6bb meg egy artezi kutat furtak a hitkozseg udvaran es ez a kut latta el vizzel a mikvet, de az egesz kornyeket is. Itt azonban a dolgok elebe vagtunk, hogy elmondjuk, milyen hasznot hozott a lakossag szamara a zsid6 parlamenti kepvisel6. Egy evvel Pollak Becalael rabbi halala utan a csehi hitkozseg Klein Moset valasztotta rabbijaul. Az irasbeli adatokb61 kideriil, hogy Paneth Chajim Becalel tasnadi rabbi, aki .•,ebben az id6ben az egesz szilagysagi korzet rabbija volt, hozzajarulasat adta Klein rabbi megvalasztasahoz. Ezt a megyet, amelyhez Tasnad, Cseh es Zilah is tartozott, abban az id6ben, a mult szazad kozepen "Kozepszolnok" neven ismertek es a tasnadi Paneth rabbi korzetehez tartozott. igy tehat az 6 joga volt, hogy keriileteb61 egyes helyeket mas rabbiknak adjon at. Ezt a jogat meg apjat61, Jechezkel Paneth orszagos rabbit61 orokolte, aki a Szilagysagot kiilonvalasztotta Erdely tObbi reszet61 es kiilon Kolelnak nyilvanitotta a rabbi Meir-Baal-Hanesz-penzek szempontjab61 is. Harom Kolel miikodott tehat a Panethek fennhat6sagaban, kozos gyiijt6neven, "Erdely, Szilagy es K6var KoleI" elnevezes alatt. Jechezkel Paneth halala utan a Kolelokat leszarmazottai orokoltek, el6szor fia, a desi Paneth Mendel, majd annak leszarmazottai. Altalaban ugy tudtak, hogy Klein Mose rabbi ap6sa, a napradi Deutsch Mendel, aki gazdag ember hireben anott, egyszeriien megvasarolta a csehi rabbisagot a tasnadi rabbit61 veje, Klein rabbi szamara. Ez a gazdag falusi zsid6, Deutsch, ugy latszik nagyrator6 ember volt: fia, Deutsch Rafael a magyarorszagi zsid6sag akkori szellemi vezerenek, Schreiber Abraham Smuel Benjaminnak (Ktav Szofer) lanyat vette felesegiil, lanya Szara-Seindl pedig a magyarorszagi zsid6sag akkori masodik ismert vezet6je, Klein Smefke fiahoz ment ferjhez. I
II 1
Klein Mose rabbi nem sietett elfoglalni a csehi rabbinatusi szeket - melyhez akkor meg Zilah, Zsib6, Hadad es szamos, mas kisebb. helyseg is tartozott. Tart6zkodasanak oka a magyarorszagi zsid6sagban kipattant nagy vita volt, amely 1869-ben a neol6gok es ortodoxok kozotti szakadashoz vezetett. Az ortodoxok ekkor kiilon szervezeteket es intezmenyeket letesitettek. A csehi rabbinikus korzetben is valasztottak delegatusokat az orszagos kongresszusra, a helyi valasztasokat Hadadban tartottak meg, amely akkor Csehvel egyenl6 nagysagu kozseg volt. Reszt vettek azoknak a kisebb falvaknak kiildottei is, ahol minjan-meretii zsid6 kozossegek eltek. Voltak kozottiik olyanok, akik a reformokat tamogattak, ezek elleneztek Klein rabbi megvalasztasat Cseh es keriilete neveben. Azt is megemliti a "Rabbi Smelke" dmii konyv, hogy a reformok egyik tamogat6ja Klein rabbi egyik rokona volt (anyai agon). Klein Mose rabbi bejarta a kornyez6 falvakat es varosokat olyan kongresszusi delegatusok megvalasztasa erdekeben, akik a konzervativ iranyzatot tamogattak. (Akkor meg nem volt ismeretes az "ortodox" elnevezes.) Hadadban val6ban a konzervativ egrespataki Wertheimer Jakabot valasztottak meg. Wertheimer megvalasztasa azonban ellenkezest valtott ki Klein rabbival szemben es ezek kozott voltak csehi lakosok is. Ez volt az ok, amiert Klein rabbi nem sietett elfoglalni a csehi rabbiallast.
* * * Klein Mose rabbi tizenegy even at volt Szilagycseh keriileti rabbija, azaz 1880-ig, amikoris fiatalon, 37 eves koraban, meghalt. Fia azt irta r6la, hogy mint edesapja, rabbi Smelke (aki egy szilagysagi kisfalu, Fels6szilvagy sziilotte volt), 6 is az askenaz-ritust kovette, mig azonban Smelke Klein sietve mondotta el imait, "hogy a rossz osztonok ne keveredjenek imamba es ne zavarjak meg az ahitatot", fia, Mose "lassan, minden sz6t, ugysz6lvan minden betiit kihangsulyozva imadkozott, ugy, hogy minden betii kiilon hangzott es imajat kellemes hangon es olyan
85
lelkesedessel mondotta, hogy aki hallotta, maga is fellelkesedett". Azt is megtudjuk r6la, hogy Csehen jesivat letesftett es tanftvanyai kozott voltak olyanok is, akik a tavoli Szatmarr61, Ugocsab61, Beregbol, Maramarosb61 jottek, nemcsak Cseh kozeli szomszedsagab61. Ebben a jesivaban nem csak Gemarat es "Toszfot"-ot es mas kommentarokat tanultak, hanem T6rat is, Rasival, valamint a pr6fetakat es a biblia mas konyveit is. "Ezen tulmenoen pedig a varos lakosai minden szombaton es tinnepnapon delutanonkent hallgattak T6ra-magyarazatat es vele egytitt enekeltek ... Szombatonkent Midrasrabat tanult, de elmelytilt a Zohar konyveben is. Szombat delutanonkent pedig, a harmadik etkezeskor a talmudi traktatusokat magyarazta." Ajelek szerint Klein Mose rabbi megvalasztasaig a csehi hitkozseg nem rendeIkezett rendezett es t6rvenyes szervezeti alapokkal. A temeto sfrkovei arr61 tanuskodnak, hogy mar a 18. szazad vegen, de talan mar annak elotte is eltek zsid6k Csehen. A temeto azt bizonyftja, hogy voltak, akik a temetes kortili ritualekat ellattak, Chevra Kadisa azonban nem letezett es a hitkozsegi elet frott es t6rvenyesen j6vahagyott alapszabaIyok nelktil folyt. Klein Mose rabbi kezdemenyezesere szerkesztettek meg az alapszabalyokat, szerveztek meg a Chevra Kadisat es ugyancsak Klein rabbi szervezte meg, hogy a kertilet hitkozsegi tagjai az altala letesftett rabbinikus bfr6saghoz forduljanak tigyes-bajos dolgaikkal. 6 hatarozta meg a rabbi kotelessegeit is, mint a kozosseg vezetoje es ezeknek a hetvenes evekben meghatarozott szabalyoknak vetette ala magat fia is, Klein Salamon, aki a rabbinatusi szekben kovette es 52 even at t61t6tte'be hivatasat. Ezek a szabalyok hataroztak meg t6bbek k02;Ott,hogy a rabbi volt az el6imadkoz6 a zar6 imaban (Neile) Jom-kipur napjan, 0 mondotta az esoert val6 imat (gesem) Semini Aceret tinnepen es a harmatert val6 imat (tal) peszach elso napjan. Predikaci6t tartott Szlichot eloestejen a "Sma kolenu" ima elott, Ros Hasana elso napjan a S6far-fuvas elott, Sabat Suva napjan, Jom-kipur eloestejen a kol-
nidre ima utan es a Nagy Szombaton (Sabat Hagadol). A rabbinak szokasa volt, hogy egyes szombatokat kertiletehez tartoz6 kisebb kozsegekben t61t6tte, meghatarozott rend szerint. igy Chanuka szombatjat Zsib6n, Sabat-Beresltet Illesfalvan, Sabat-Nachamut Napradon, Sabat-Sira napjat Stilelmeden t6ltotte, a Ros-Hasana el6tti "szlichot sel 13 midot" alkalmab61 pedig Hadadon tartott predikaci6t. Ebben a kozsegben evente t6bb szombatot t6ltott, minthogy Hadad fontos hitkoz~eg volt egesz a huszas evekig, amikor is tagjai koztil sokan varosi kozpontokba koltOztek, valamint Szilagycsehbe is, fgy peldaul a kiterjedt-Blau, Goldfarb, Kesztenbaum, Grtinwald es mas csaladok. Val6jaban Klein Mose csak 1879-ben fejezte be a Cseh es a hozza tartoz6 kisebb kozsegek hitkozsegeinek es a hozza tartoz6 intezmenyeknek megszervezeset a megfelelo alapszabalyok szerint. Att61 kezdve ezeket a kozossegeket "Szilagycseh es kornyeke" hitkozsegenek neveztek. Ez a korzeti szervezet a Budapesten megalakult ortodox kozponthoz csatlakozott. Ennek kovetkezteben a szilagycsehi es kornyekbeli hitkozsegek is elveztek . azt az auton6miat, amelyet az aIlam biztosftott az ortodox hitkozsegek szamara. A szilagycsehi es kornyekbeli hitkozsegek is a hat6sagok altaI elismert, hivatalos kozossegekke valtak. Ezt a privilegiumot Klein rabbi, valamint Wertheimer Jakab vfvtak ki, akik eloszor a kongresszuson, kesobb pedig a budapesti ortodoxok gyulesein kepviseltek a hitkozseget. E kongresszusr61 visszaterve Klein rabbi alafrasokat gyujtott a kornyek zsid6 lakosait61 az ortodox hitkozsegekhez val6 csatlakozas j6vahagyasara. Ahogyan a "Rabbi Smelke" cimu konyveben fia Salamon lefrja: "Valamennyien egysegbe t6mortiltek, hogy egyesftsek Szilagycseh es kertilete rabbinikus korzetet; elkeszftettek az alapszabalyokat az allam nyelven es azt elktildtek a budapesti ortodoxia vegrehajt6 bizottsagahoz, ahol az alapszabalyok kiralyi j6vahagyasban reszestiltek es ervenyben vannak 1873-t61kezdve mind a mai napig. Ennek kovet-
1 86 kezteben edesapam megerositett alapokra epithette a vallast - irja Klein Salamon rabbi a konyveben (melyet Tel-Avivban adtak ki 1956ban). Arr61 is beszamol a konyv, hogy Klein Mose rabbi szorgalmasan vezette a jesivat es szeles alapokra helyezte a szent tanulmanyokat; kival6 tanit6kat hozatott, mint Jehuda Mordechaj es Bein Cvi Elimelech Hakohen ("akinek gyermekkoraban e sorok ir6ja is novendeke volt. Miutan e sorok ir6jat koran elhunyt edesapja helyebe megvalasztottak a kozseg rabbijava, rabbi Cvi Elimelech a rabbinikus bir6sag egyik tagja lett"). Visszaterve ajesivara, a kituno tanit6mesterek okoztak, hogy a helyi es kornyekbeli lakosok a jesivaba es a Talmud-T6raba kiildtek gyermekeiket. •. Klein Mose rabbi 11 eves szilagycsehi mukodese alatt teljes gazdasagi fiiggetlenseget elvezett es igy zavartalanul folytathatta munkassagat celjai eleresere, anelkiil, hogy szamolni kellett volna ellenfeleivel. Megelhetese biztositva volt, mert azonkiviil, hogy ap6sat61, Deutsch Mendeltol 4000 aranykoronat orokolt, 0 maga is tisztesseges keresetre tett szert, italkereskedelemmel, amikor is a napradi tizletet felesege vezette. Az ap6sat61 orokolt penzt szoloteriiletek vasarlasaba fektette Szilagycsehen, valamint mas tizletekbe is invesztalt, melyeket felesege iranyitott. Uzletfelei zsid6k es nem zsid6k voltak egyarant. Ezeknek az tizleteknek kereteben gabonat es htivelyeseket vasaroltak "labon" mint ahogyan a rabbi felesege edesapjat61, Deutsch Mendeltol tanulta. "Ebben a kedvezo helyzetben elt apam hitkozsege es csaladja koreben, egeszsegben, j6letben es megelegedessel folytatta tevekenyseget. Nem r6tt terheket kozossegere annak akarata ellenere es erre nem is volt sztiksege egesz 1876-ig" - irja fia a konyveben. Ettol kezdve azonban rossz idok jartak a korzetre, amennyiben azok, akik' ko1csonoket, vagy elolegeket kaptak, nem tudtak visszafizetni a penzt, illetve nem tudtak szallitani a leelolegezett gabonat. Ekkor a penzkereset terhe is a rabbira nehezedett, aki elkezdett etroggal keres-
kedni es sorra jarta a keriiletebe tartoz6 kozsegeket, hogy kotelezze oket fizetese foly6sitasara. Ugy hatarozott, hogy minden olyan faluban, ahol alland6 "minjan" van, kotelesek "minjandijat" fizetni a rabbinak, evi 4 aranykorona osszegben. 1880-ban, Szukot tinnepe utan a korzet hitkozsegi vezetoi nagygyulest tartottak es azon - elso izben - ugy hataroztak, hogy fizetest foly6sitanak a rabbinak olyan osszegben, amelybol "szerenyen bar, de eltarthatja csaladjat". Gondoskodtak arr61 is, hogy a penzt havonta elkiildik a keriileti hitkozsegi elnoknek, aki foly6sitja a fizetest a rabbinak. Az evi javadalmazast 700 arany koronaban allapitottak meg, plusz 80 aranykorona lakbert; ezenkiviil pedig mas jovedelmek, mint esktivo, brit-mila, temetes stb. Cseh masodik rabbija, Klein Mose fiatalon, 37 eves koraban halt meg 1880-ban. Het gyermeke maradt: a legidosebb fiu Avraham (aki halalaig a csehi hitkozseg jegyzoje volt), SlomoZalman, J6szef, Hadassza, Chaja, Smuel es Eszter - az apa halala utan sziiletett meg egy fiu, Mose, akit apja utan neveztek el. Slomo Zalmant Nagyszolloson erte apja halalhire. Ebben az idoben. nagybatyjanal, a szollosi rabbi Klein Pinchasz-Chajimnal tanult. A halal hirere 0 es nagybatyja szekeren indult Szilagycsehbe, ahol mar vartak a hitkozseg emberei, akik Slomo Zalmant "mazal tOY, mazal tOYrabbink, Slomo Zalman!" kialtasokkal tidvozoltek, .a:mivel tudomasara hoztak, hogy a hitkozseg; vagy legalabbis annak egy resze ot akarja latni apja ut6djakent a rabbi-szekben. Slomo Zalman akkor azonban mindossze 19 eves volt es formalis megvalasztasara csak J883 .. majus 13-an kertilt sor. A vonatkoz6 jegyzokonyvbol kideriil, hogy a hitkozseg vezetosegi iilesen reszt vettek a kornyekbeli hitkozsegek kepviseloi is, sot megtudhatjuk azt is, hogy kik voltak a rabbivalaszt6 testiilet tagjai. A "ros hakahal", hitkozsegi elnok fogalma akkor meg nem letezett es a vezetot "gabaj cedaka" neven titulaltak. 1883-ban ezt a tisztse-' get Csehen egy Reich Mose nevu ferfi, a gazdag
87/ ;
o~ ,
.
(, ';".)
';.
OSTERREICHISCHES
STAATSARCIllV
-
KRIEGSARCmv
WIEI'!, VIL, STlFTGASSE 2
Zahl 37.329/1962
A T I GUN =======;=======~========================= DIE
N S T Z E I ~ 3 EST
G
Das Kriegsarchiv be~thtiGt hiemit auf Grund der hier ver~~hrten Unterlagen wie folgt: H 0 f f men n Alexander, geboren 1883 in Szila.gycseh/Ungarn, aorthi:!lheimatzustfir:dig, 1..'tickte am 2.1.1915 zur milittiriBchen Dienstleistung ein, wurde mit L 1.1916 auf Kriegsanuer (a.Kd.) z'um Landsturm (Lst.)-Kadett una I'1it~.2.1917 a.Kd. zum Lst.Leutnan:; e:'::').=,-YL'1t. Er ',Y8.Y' sei t F:::-Ubjahr1916 bis 3.11. 1918
beirn Seilbahnbetrieh
im Kriegsgebiet
eineeteil+
und wurde mit der Bronzenen ;'i:ili tarverdiEl1stmedaille am Bande des Nilitarverdienstkreuzes und den Schwertern und mit dem Goldenen Verdienstkreuz am B~nde der Tapferkeitsmedaille ausgezeichnet. f
IN i
en,
P.••.• "!l
7. Juni 1962
Der Leiter des Kriegsarchiva:
J~~
Oberstaatsarchivar
Herrn Jng.A1exander KIRIAT
HOFFMANN STAND
Post Kfar Ata / Israel. A csehi Hoffmann
Sandor kOsi kituntetese
l
88
,
I
.!
Reich csah'id feje viselte. Rajta kfviil meg a kovetkezok voltak a vcllaszt6 testiilet tagjai: Grosz Leib-Lip6t, Stern Simon, Lebovits DovBer Bernat, Reich Slomo, Deutsch Cvi, Gluck J6szet Jesajahu, Judovits Mose, Purjesz Joszet, Reich Leib, Braun Zalman, Kesztenbaum Abraham Jicchak, Frisch Jakob, Lipa Mordechaj, Klein Kalman. Ebbol a listab61 kideriil, hogy a Cseh kornyeki kozsegeket a kovetkezok kepviseltek: Judovits Mose Napradr61, Purjesz Joszet Zilahr61, Braun Zalman Egerhatr61, Frisch Jakob Deshazar61, Kesztenbaum es Lipe Hadadr61 es Klein Kalman Zsib6r61. A jegyzokonyvbol az is kideriil, hogy Klein rabbit harom evi idotartamra valasztottak "sz6tobbseggel", ami azt jelenti, hogy nem mindenki jarult hozza megvalasztasahoz. A jegyzokonyv vilagosan leszogezi azt is, hogy a harom ev leteltevel a hitkozseg szabadon valaszthat mas rabbit es nem kell vegkielegftest fizetnie Klein rabbinak, ha nem valasztanak meg ujra. Nyolc forint (!) havi fizetest szavaztak meg szaniara, tovabba evi 60 forint lakberp6tlekot, mindaddig, amfg a hitkozseg nem tud szolgalati lakast bocsatani rendelkezesere. Kiehl rabbit csak 1889-ben veglegesftettek. 6 maga csak ettol az evtol szamftja a csehi kozossegben eltoltOtt rabbimukodeset. Gyakorlatilag 52 evig allt a keriilet hitkozsegei elen.
* * *
I!
II
I' I
A rabbivalasztasi jegyzokopyvben szereplo nevek koziil tobben "tOrtenelmi l\evekke" valtak Szilagycseh es kornyeke 'hitkozseg~i tOrteneteben. fgy Reich M6r-Mose es fia, AvrahamAdolf, akik tObbszor is toltottek be a hitkozseg elnoki tisztjet. Grosz Leib-Lip6t, aki dohany- es gyufaarusftasi monop6liummal rendelkezett Szilagycsehen, ugyancsak volt hitkozsegi elnok meg a mult szazadban (es veje, dr. Szasz Antal szinten mukodott hitkozsegi elnokkent). Lebovits Bernat, aki csizmakeszftesbol gazdagodott meg, szinten fontos szerepet toltOtt be a kozseg tarsadalmi eleteben. Egyik lanya, Hoffman Joszefhoz ment felesegiil, aki Bornemissza bar6
intezoje volt; ket fia, Jeno es Herman j6modu kereskedok voltak, masik lanya dr. Kertesz Samu ugyvedhez ment felesegiil (Kertesz apja Klein falusi korjegyzo volt, Klein rabbi unokatestvere). Deutsch Cvi, aki szinten szerepel a jegyzokonyvben, kesobb Szilagycsehrol Szatmarra koltOzott, de nem tevesztendo ossze a kiterjedt szilagycsehi Deutsch csaladdal, amely ugyancsak fontos szerepet tOltOtt be a kozseg eleteben a jelen szazad elejetol fogva. A jegyzokonyvben szereplo nevekkel meg talalkozni fogunk a tovabbiak soran. Mint mondottuk, Klein Salamon (Slomo Zalman) rabbit 1883-ban, 22 eves koraban va.lasztottak meg ideiglenes jelleggel a kozseg es keriilet rabbiajava. A teny, hogy megvalasztasa nem egyhangulag tOrtent es csak harom eyre, arra vall, hogy ellenzeke is volt, habar kisebbsegi ellenzek. A rabbi a szilagycsehi zsinag6gaban elhangzott beszedeiben az evek SOfan tobbszor is tett celzast ellenfeleire es arra is, hogy ez az ellenzekannak idejen edesapja ellenzeke is volt. Neveket nem emlftett, azonban a rabbi csaladjaban azt meseltek, hogy Klein Mose rabbinak, a gazdag Deutsch Mendel vejenek, penzugyi kovetelesei voltak nehany zsid6 csaladt61, akik kolcsonoket vettek fel tole, de nem tudtak viszszafizetni, es ezert nem szerettek a kolcsonzot. Maga a rabbi azonban emlftett beszedeiben arra celzott, hogy ellenfelei kozott voltak ugynevezett "felvilagosult" gondolkodasuak, ?kik elleneztek, hogy a csehi hitkozseg az ortodoxokhoz csatlakozzon. Ez az ellenzek nagyon is aktfv volt, amely epp eleg keser.iiseget okozott Klein Salamon rabbinak, fOleg fiatalabb koraban. Volt a hitkozsegnek egy oreg saktera (csak "reb Mose" neven ismerjuk; vezetekneve nemderiil ki az adatokb61, a.-r-abbiazonban a legnagyobb tisztelettel frt r6la) - aki a rabbi velemenye szerint elorehaladott kora miatt mar nem folytathatta tevekenyseget es ezert egy fiatalabb saktert hozott helyebe. A rabbi ellenfelei ekkor azt a ragalmat terjesztettek, hogy a rabbi penzert eladta a sakter anast. A rabbi 1891-ben egyik beszedet ennek az ugynek szentelte, amikor is
I
89
peldabeszedet alkalmazott. Arrol beszelt, hogy egy apa figyelmeztette fiait, hogy ne kozlekedjenek a patak hidjan, mert az egyik piller eltOrt es eletveszelybe keriil, aki felmegy a hidra. A fiuk azonban talalkoztak egy idegen emberrel az utcan, aki azt mondta nekik, hogy ne hallgassanak apjukra, mert az csak azert akarja elterfteni 6ket a hidon val6 atkelest61, mert kincset rejtett a hid ala es nem akarja, hogy fiai megtalaljak. A fiuk visszatertek apjukhoz, akit szidalmakkal illettek es elhataroztak, hogy atmennek a hidon, hogy megtalaljak a rejtett kincseket. A hid azonban osszeomlott alattuk es csak csoda folytan sikertilt megmenektilniok. Kincset, termeszetesen, nem talaltak. Amikor ujra hazatertek, bocsanatot kertek apjukt61, hogy egy idegen uszit6 hangjara hallgattak, nem pedig szeret6 apjukra. A pelda a kovetkez6: a rozoga hid az oreg sakter, akinek kezei .mar remegnek es nem emlekszik a vonatkoz6 tOrvenyekre es szabalyokra. Az apa a rabbi, a gyerekei pedig a hitkozseg tagjai, akik uszit6k szavaira, nem pedig a rabbira hallgattak, aki figyelmeztette 6ket a veszelyre. Csak kes6bb jottek ra hogy "apjuk" figyelmeztetese megalapozott volt es igy sulyos hibak elkoveteset61 menekiiltek meg.
* * * Klein rabbinak ezutan sikeriilt megalapoznia pozici6jat es bizonyos id6 elteltevel mindenki engedelmeskedett neki. Elete javareszet tehat szeretett61 es tisztelett61 ovezve elte Ie. Legf6bb tulajdonsaga a zsid6sag szeretete es emberszeretete volt es minden ~lkalommal igy kezdte beszedet: "Meine tajere jiddische Kinder". Ennek a kiemelked6 tulajdonsaganak koszonhette, hogy viszonoztak szeretetet. A csehi es kornyekbeli hitkozsegek fejl6dese szoros kapcsolatban all Klein rabbi tevekenysegevel, aki felhuzta a falakat azokra az alapokra, amelyeket edesapja fektetett Ie, de rovid elete miatt nem tudta befejezni muvet. A csehi hitkozseg, mint szeles rabbi keriilet kozpontja, melyhez a megyei szekhely, Zilah is tartozott 1915-ig, tovabba Zsib6, Hadad, Stilel-
med, Egerhat, Szurdok, valamint mas "alland6 minjannal" rendelkez6 falvak, mint Naprad, Udvarhely, Mos6banya, Bikaca, Gy6rtelek, Keresztur, Gorcson es szamos mas, kisebb helyseg, amelyekben ket-harom csalad lakott - nagy mertekben vezet6 szerepet tOltOtt be es meghatarozta a zsid6 elet jelleget, f6leg a rabbi intezkedesei kovetkezteben. 6 nevezett ki saktereket es ellen6rizte mukodestiket, megstirgette mikvek epiteset, donteseket hozott vallasi es szemelyi iigyekben stb. De nemcsak vallasi iigyekben jartak a rabbihoz, hanem azert is, hogy megoszszak vele oromiiket, el6adjak fajdalmukat es segitseget kerjek iizleti konfliktusok megoldasahoz is. Egyik beszedeb61, amelyet 1889-ben tartott a csehi zsinag6gaban, minden ketseget kizar6an kideriil, hogy noha akkor mindossze 28 eves volt es alig at ev telt el "ideiglenes" megvalasztasa 6ta, a pozici6ja mar szilard alapokon nyugodott. Ezt a predikaci6t krasznai latogatasa utan tartotta, ahol egy szombatot tOltott a hires Lichtenstein Hillel rabbi tarsasagaban. Ebben a beszedben el6adta, hogy milyen nagy elmeny volt szamara, hogy ilyen hires rabbi kozeleben lehetett. Val6szinunek latszik, hogy ennek a latogatasnak hatasara tett utalast uj csehi zsinag6ga epitesenek sziiksegessegere. Ezt a temat kes6bb tObb beszedeben is megismetelte; igy peldaul 1890 Sabat-Suva napjan tartott beszedeben erelyes koveteleskent. emlftette a temat. Ebben a beszedeben k!tert ellenfeleire is, valamint a tamogat6i es 'ellenfelei kozotti vitara a csehi hitkozsege'n beliil: "Semmi ertelme annak, hogy Izrael fiai vitaban alljanak egymassal, f6leg rabbijuk koriil, olyan iigyben, amelyhez a rabbi mindenkepp ragaszkodik: a k6ser vagas es a sakter levaltasa. Ha ezek a bizonyos szemelyek a hitkozseg vezet6i koziil be akarjak bizonyitani erelyessegiiket es h6siessegiiket, akkor, hal Istennek, epp eleg olyan iigy akad kozsegiinkben, ami javitasra szorul; igy pI. hogy "magasra emeljiik az Isten hazat, helyreallitsuk romjait". Hiszen a mi zsinag6gank nagyon kicsi es romos epiilethez hasonl6. Kerekedjiink fel tebat vala-
1 90
I
t
I
mennyien es egy emberkent epitsiik fel az orokkeval6 hazat. En is segiteni fogok nektek, lehet6segeim szerint es nem maradok el a hitkozseg tobbi tagjai mogott ebben a tekintetben. Negy evvel e predikaei6 utan, ujra Sabat Suva napjan, ez alkalommal 1894-ben, megtanulhatjuk a rabbi beszedeb61, hogy a szambelileg egyre novekv6 esehi hitkozseg val6ban elhatarozta uj zsinag6ga epiteset es a munka mar nagy lendiilettel folyik is. Az eredmeny 1899-ben sziiletett meg, amikor az uj zsinag6ga epiilete, amely a legszebbek koze tartozik hasonl6 meretu kozsegekben, mint Szilagyeseh, mar keszen ant. Meg abban az evben, Elul h612-en iinnepelyesen atvittek a T6ra-tekereseket a regib61 az uj epiiletbe - ahogyan megtudjuk ezta rabbi ebb61 az alkalomb61 tartott iinnepi beszedeb61. Az uj zsinag6ga iinnepelyes avatasara azonban esak ket ev mulva keriilt sor, amikor befejeztek az egyenes vonalu, empire stilusu bels6 epitkezest is, a n6i karzatot alatamaszt6, stilizalt, aranyozott feju oszlopokkal. A zsinag6ga mennyezetet egszinkekre festettek; arany esillagokkal diszitettek, a falakat pedig a 12 tOrzs jelvenyei, valamint a T6rab61 ismert szent allatok, mint oroszlan, sas, szarvas es hasonl6k ekesitettek. Ebben a ket evben kesziilt el a T6ra-szekreny ket himzett fiiggonye is, az egyik voros volt, az akkori hitkozsegi elnok, Grosz Lip6t adomanya, a masik pedig feher, Reich Abraham-Adolf tObbszoros elnok adomanya. A T6ra-tekeresek is selyem es barsony kontosoket kaptak, eziist himzessel. fgy kesziiltek fel az iinnepelyes avatasra. Ez iinnepelyes alkalomb61 1901 szivan h6 14-en "rabbik es eadikok jelenleteben" (neviik nines megemlitve) Klein rabbi az altalanos eletb61 meritett, peldabeszed-szeru predikaei6t tartott, mely kovetkez6kepp hangzott: "Egy professzor zar6 vizsgat tartott novendekei szamara, melyre meghivta kollegait is, hires tud6sokat, akik el6tt nem gy6zte dieserni tanitvanyait. A tanitvanyo,kat nagyon meglepte ez, mert hiszen professzoruk nagyon szigoru volt hozzajuk es alland6an feddte, dorgalta 6ket.
Megkerdeztek tehat, mi ez a hirtelen bekovetkezett, meglep6 valtozas. Mire a professzor ezeket mondta: Val6ban, egesz id6 alatt nagyon szigoru volt am hozzatok es vasfegyelmet tartottam kozottetek, mert azt akartam, hogy minden er6tOket es tehetsegeteket a tanulasba fektessetek. Most azonban, amikor befejeztetek tanulmanyaitokat es kitun6 eredmenyeket mutattok fel, eljott az ideje, hogy dieserjelek benneteket, eljott az orom ideje." A professzor es tanitvanyai termeszetesen a rabbit es hiveit jelkepeztek, minthogy a rabbi rendkiviil szigoru volt hozzajuk es nem takarekoskodott az evek folyaman a dorgal6 szavakkal. Most azonban megmutatkoznak a kitun6 eredmenyek, tanitvanyai, hivei megtanultak az erkolcsi leeket, felepitettek uj, szep templomu.: kat az Orokkeval6 es Izrael nepe dies6segere. "PeIepiilt ez azsinag6ga, melyben fiaink es fiaink fiai fognak imadkozni es az utanunk kovetkez6 nemzedekek emlekezni fognak apaikra, akik faradtsaggal, er6feszitessel es penzaldozattal hoztak letre a zsinag6gat." Pajdalmunkra ezek a szavak j6slatkent nem valtak be, mert "cl kovetkez6 nemzedekek" mar nem erhettek meg,hogy eboen a templomban imadkozzanak: melyet a II. vilaghaboru utan epiiletanyag-keresked6knek adtak el, majd leromboltak, hogy helyen epiiljon fel a kommunista part szilagyesehi szekhaza.
* * * A birtokunkban lev6 dokumentaei6b61, eredeti keziratokb61, Klein rabbi leveltarab61, kepet kaphatunk Cseh es kornyeke 80-100 evvel ezel6tti, majd az azt kovet6 evek eleteb61. 1891-beh alakultak meg a ehumas-rasi, misnajot es Talmud-tarsasagQk': ahogyan ez szokasban volt a zsid6 vilagban. Nem biiszkelkedhetiink azonban azzal, hogy kes6bbi id6szakokban Cseh kitunt volna, mint T6ra-tanulasi kozpont, amely szamos jeles buvarkod6val es T6ra-tud6ssal rendelkezett. Klein Salamon rabbi, apjat61, Moset61 elter6en, nem letesitett jesivat es nem 'hozott novendekeket messzi kornyekr61. Voltak ugyan
-a----~ 91
evek, amikor feltucatnyi-tucatnyi novendek tanult mellette, de ezek f6leg kornyekbeli szegeny fiuk voltak, akik a chederben kituntek tanulasukkal.
* * * Klein Salamon rabbi, aki Nagyszoll6son sziiletett, de Csehben nevelkedett es mindket sziil6jenek csaladjai mar a 19. szazad eleje 6ta a kornyeken laktak, szemelyesen ismert csaknem minden egyes zsid6t a kornyekbeli helysegekben, azaz nemcsak 6ket, hanem sztileiket is es tisztaban volt csaladi es tizleti kapcsolataikkal is. Ennek tulajdonithat6, hogy rendkiviil nagy befolyassal rendelkezett rajuk es az egesz kornyek eletere. Ra tudta venni azapakat, hogy folytassak j6 el6menetelt tanusit6 gyermekeik zsid6 neveleset. A birtokunkban lev6 dokumentumok nem adnak valaszt arra, kik voltak azok a tanu16kes Talmud-tud6sok, akikkel es akikert letesitette 1891-ben a Misna- es Talmud-tarsasagokat. Tudjuk azonban, hogy kik voltak az adakoz6k, amikor mintegy tiz evvel kes6bb, 1902-ben tarsasagot letesitett helyi Talmud-T6ra celjaira. Egy papfrlapra jegyezte fel az adakoz6k neveit es az osszegeket. Ezeknek az adomanyoknak a celja volt el6segfteni szegenysorsu novendekek tanulasat a Talmud-T6raban. Ezek voltak az adakoz6k: Grosz Salom Eliezer 18 korona, hasonl6 osszeget adott Katz Jehuda, Deutsch Elimelech Cvi, valamint maga a tanit6, Bein Cvi-Elimelech Hakohen; 9 koronat adott a rabbi, tovabba Schreiber Aser Ansel sakter, David David, aki az allami iskola hitoktat6ja, Gottdiener Smuel Cvi es Hoffman Lajos is. Tovabbi adakoz6k kozott volt Jakab Cvi Jechiel (Ferenc), Purjesz Aser Ansel (aki akkor meg gy6rteleki lakos volt es csak kes6bb koltozot1: Csehbe), Kremer Ignac-JiccMk (akinek konyv- es papirtizlete volt es szines kepeslapokat is arusitott a szilagycsehi kozepiiletekr61 es igy megorokitette a zsinag6ga kepet is. Ezen a kepen lathat6 Mose Chajim (M6ric) nevu fia az eptilet lepcs6jen. Kremernek ez az egyetlen fia, M6ric, 1921-ben alijjazott es eveken at Meir Dizengoff, Tel Aviv els6 polgar-
mestere vallalatainak vezet6je volt). Az adakoz6k jegyzekeben az utols6 helyen szerepel L6vi Mose (M6r) lisztkeresked6. Az ut6bbi adomanyoz6k neve mellett nem volt felttintetve az osszeg. A templom hivei T6ra-felhivas alkalmab61 meg 27 koronat adomanyoztak a TalmudT6ra javara, osszesen 175 korona gyult ossze szegenysorsu diakok tandijanak fedezesere. A mult szazad vegen az Osztak - Magyar Monarchia tertileten e16 zsid6k helyzetere jellemz6 az a magyar nyelvu level, amelyet Klein rabbi irt 1891. junius 19-en a "Kegyelmes miniszter urhoz" (nem tudni, hogy a beli.igyminiszterr61, vagy pedig a kereskedelem- es ipartigyi miniszterr61 van-e sz6). A level ben a rabbi arra keri a minisztert, hogy engedelyezze zsid6k szamara tizleteik vasarnapi nyitvatartasat, tekintve, hogy vallasuk torvenye tiltja a szombati nyitvatartast es nem igazsagos, hogy a nem-zsid6 keresked6kkel ellentetben nekik heti ket napon at kelljen zarva tartani. Mar maga a level is utal arra a liberalis legkorre" amely abban az id6szakban uralkodott, huszegynehany evvel a "kiegyezes" es a zsid6k egyenjogositasa utan. Igaz, voltak olyan esetek is, amikor ennek is megvolt a maga hatranya. 1901-ben nyilt meg Csehben az allami polgari iskola, amikor is az els6 evben egy Cserhati Gerson nevu ferfi volt a zsid6 hitoktat6. A zsidpk voltak az els6k, akik siettek beiratni gyermekeiket ebbe az iskolaba es a rabbi egyik beszedeben biralta azokat a zsid6 szi.il6ket, akik ebbe az iskolaba ki.ildtek fiaikat es lanyaikat. Kifejezesre juttatta aggodalmat, hogy ennek kovetkezteben elhanyagoljak a zsid6 tanok tanulasat. Atyaik peldait hozta fel a sziil6k el6tt, akiknek legf6bb gondjuk volt, hogy gyermekeiket - akik most a hitkozseg tagjait kepeztek - T6rara, Isten-felelemre es a parancsolatok betartasara neveljek. A rabbi ramutatott arra, hogy az altalanos tanulmanyok iranti lelkesedes az 6 szemeben nem haladast, hanem eppen visszaesest, az apak utjar61 va16 leterest jelent. Miutan a fentebb emlitett Cserhati hitoktat6 elhagyta Csehet, a rabbi gondoskodott ar-
91
r6l, hogy David David kertiljon helyebe. Ez a David azonban egy ev mulva hirtelen meghalt es ekkor a rabbi maga vallalta a hitoktat6i tevekenyseget az allami iskolakban, amit egesz id6s koraig betOltOtt. Ide tartozik az az eleshangu magyar nyelvu level is, amelyet a rabbi a Zilahi-Kis Lasz16 nevu megyefOnoknek ktildott 1904. okt6ber lO-en. Ebben a levelben a rabbi tiltakozik az ellen, hogy Zilahi-Kis beavatkozik olyan tigybe, amely nem tartozik hataskorebe, nevezetesen, a helyi Talmud-T6ra iskola tanitasi ideje. A rabbi arra hivatkozik, hogy ez a beavatkozas ellentetben all a vonatkoz6 torvennyel, mely szerint a vallasi oktatas kizar6lag az erintett egyhazak hataskorebe tartozik, mely egyhazak auton6miat elveznek es ez vonatkozik a zsid6 hitkozsegre is. A beavatkozast egyebkent besugas kovetkezmenyenek min6siti, azzal az ervelessel, hogy a tanulasi id6 art a novendekek egeszsegenek. "A besug6k celja azonban nem a novendekek egeszsegi allapotanak javitasa - irta a rabbi -, hanein csak a zsid6 vallasos neveles zavarasa." Mint fentebb megemlekezttink r6la, Csehen hittan-tanit6n6 is mukodott a lanyiskolaban, az 6vodaban, tovabba az allami elemi iskolaban, R6za Bein, Bein Cvi-Elimelech tanit6 felesege. Kezdetben csak az 6vodaban tanitott. E16tttink van Klein rabbi levele az elemi iskola igazgat6jahoz, melyben keri, hogy Bein R6zat nevezzek ki hittan tanarn6ve a lanyiskolaba.
* * * Amikor Klein rabbit 1883-ban ideiglenesen rabbiva valasztottak. Reich Mose volt a "gabaj cedaka" (hitkozsegi elnok). Ot ev mulva, 1888ban Grosz Salom Eliezer (aki Grosz Lip6t neven volt ismeretes) tOltotte be ezt a tisztet, de ekkor mar "hitkozsegi elnok" elnevezes alatt. Minthogy dohany- es gyufaarusitasi monop6liummal rendelkezett, szombaton is nyitva kellett tartania tizletet. Hogyan oldotta meg ezt a sulyos problemat, arr6l egy csehi folk16r-dal sz6l a "Snajim-mikra-voechad targum" dallamara. Grosz szombatonkent tizleteben tilt es a heti
szidrat recitalta, ha pedig vev6lepett az tizletbe, akkor ugyanezen a dallamos hangon kerdezte: "Nem tudja Jancsibacsi, hogy rna szombat van? Tegye Ie az ot krajcart es itt van a pakli dohany" - majd folytatta a heti szakasz olvasasat a dallam szerint. 1888 aprilisaban a rabbi levelben kerte fel Groszt, hogy hivja ossze a hitkozseg vezet6seget, hogy megallapitsak az 6 fizeteset. A hangsuly azon volt, hogy a fizetest harom h6napra e16re foly6sitsak, hatralek nelktil. Ebb6l arra kovetkeztettink, hogy a hitkozseg nem foly6sitotta pontosan a raboi jarand6sagat. Ebben a levelben mint egy hason16ban, melyet nehany evvel ke's6bb ktildott ugyanezzel a kovetelessel, a rabbi ismetelten kihangsulyozta a fizetes pontos id6ben tOrten6 foly6sitasat. A rabbi nem kert fizetesemelest, annak eUenere, hogy nem csak szukebb ertelemben vett csaladjat, de arva fiu- es lanytestvereit is el kellett tartania. "De ha kevessel be is erjtik, hogyan elhettink meg szukosen is, ha a fizetes nem erkezik meg id6ben." Szaz ev tavlatab6l ugy tunik az OsztakMagyar Monarchia egyik eldugott sarkaban lev6 csehi hitkozseg elete, mint valami fura jelenseg egy mas planetar61. Igy peldaul 1889-ben az egesz kozseg egybegyult a templomban, hogy meghallgassa a rabbi "keseru gyaszbeszedet" Rudolf tr6norokos halala alkalmab6l, aki, mint ismeretes, szerelmevel, Vetsera Mariaval egytitt ongyilkos lett. E16tttink a klasszikus jiddisdeutsch nyelven irt beszed, negy surun teleirt oldalon. A hiv6k termeszetesen akkor meg nem tudhattak, hogy a fold mar akkor rengeni kezdett a csaszarsag alatt. A hitkozseg ekkor fej16desenek teljeben alIt, inar tervbe vettek uj templorn epiteset, ahol 11 evvel kes6bb, azaz 1900. augusztus 18-an a rabbi nagy beszedet tartott Ferencz J6zsef csaszar es kiraly 70. sztiletesnapja alkalmab6l, melyben tObbek kozott ezeket mondotta: "Igaz uralkod6, akinek uralmi ideje javareszet olyan id6szaknak nevezhetjtik, melyben mindenki pihenhetett sz6l6t6keje es ftigefaja alatt; a felseges kiraly nap mint nap j6t tesz a
.~
!
93
i
koronaja es jogara alatt elo nepekkel; nap mint nap ir ala olyan tbrvenyeket es rendeleteket, amelyek szabadsagot, testveriesseget es baratsagot biztositanak az ernberek, a nemzetek es a ktilonbozo hitek kozott. S miutan pedig igy all a helyzet, halat kell adnunk a Mindenhat6nak, hogy ilyen uralkod6t ad ott nekiink." A liberalis idoszak jele, a zsid6 vallasi intezmenyek egyenlo helyzete a tbbbi vallasi intezmenyekkeI. A rabbi fiiggetlenseget hiveitol megerasiti az a teny is, hogy fizetesenek egy reszet az allamt61 kapja. Igy peldaul, a rabbit evente ertesitettek az allami iskolak igazgat6i az iskolaev kezdeterol es a beiratkozas m6dozatair61 a kotelezo oktatasra. Mint a korzet zsid6 vallasi intezmenyeinek feje, a rabbi tartja fenn az osszekottetest a helyi es korzeti allami hivatalokkal, targyalast folytat arr61, hogy Zilahon szombatr61 mas napra helyezzek at a hetivasart; elesen reagal minden olyan kiserletre, amely serti a zsid6 vallasi eletet. Igy peldaul eles tiltakozast juttat a megyei kozigazgatasi fOnokhoz, amiert a deshazai zsid6 temetobe egy vandorciganyt temettek el. A levelben hangsulyozza, hogy ez a zsid6 temeto nernzedekek 6ta fennall. A levelnek masolata birtokunkban van, de nem ismeretes, hogy milyen eredmennyel jart a tiltakozas es hogy a halottat athelyeztek-e mas temetobe, mint ahogy azt a rabbi kovetelte. Meg kell jegyezniink azonban, hogy noha a mult szazad vegen a liberalizmus a zsid6kkal kapcsolatban a viragkorat elte az Osztrak - Magyar Monarchiaban, a zsid6 kozelet akkor is inkabb befele, mint kifele iranyult. Foglalkoznunk kell a kozosseg szamos belso iigyevel, hogy megerth~ssiik e tortenelmi folyamat kialakulasat. Megelhetesi iigyek, tarsulasok, nezetelteresek iizleti vagy csaladi iigyekben, hazassagok, sziiletesek, valasok, orokosodesi iigyek bontakoznak ki azokb61 az aktakb61, melyeket a rabbi vezetese alatt a1l6 bir6sag targyalt. Ezt azonban kiilon fejezetben reszletezziik, amelyben, termeszetesen, ismertetjiik a szereplo szemelyeket is, akik szinten erdekelnek benniinket a szilagysagi' zsid6sag tbrtenete szempontjab61.
A zsid6sag belsa eletelmenyehez tartozik a I Cionhoz es a Jeruzsalemhez val6 ragaszkodas is, melyral nem feledkeztek meg akkor sem, amikor a legnagyobb nyugalomban eltek Magyarorszagon. Errol tanuskodnak az ebben a konyvben kozolt facsimilek az erdelyi es szi1
H arom sirko Csehben
I I
Az alJa ]6zsej M6zes, lanva Eszter, /ia ~ajos
I A Cionnal es Jeruzsalemmel va16 kaIj>csolatokr61 tanuskodik ket epiz6d a szilagycsehi rabbi szemelyet illetoen. Irasai kozott talaItu~k egy leirast egy Cfatr61 erkezett vendeg jovetelerol. A lapon ezeket olvashatjuk: "A szent Baal-SemTov Alef-Bet dala, amelyet a cadik Slomo Zalman Klingertol hallottam szombat kimenetele-
\ ---
{-
94
kor (1902) elul havaban, Softim hetiszakasz idejen. " A tovabbiakban az Adir Boeljonim dal teljes szovege, jiddis nyelven. A cfati Slomo Zalman Klinger latogatasa, a jelek szerint, nem volt elszigetelt esemeny Szilagycsehben, hanem egy lancszeme a Szentfolddel val6 kapcsolatoknak. Mar 1887-ben is felhivassal fordult a rabbi hiveihez, bogy vasaroljanak "sorsjegyeket" egy szep kiallitasu konyvecske kisorsolasahoz, amelyet egy jeruzsalemi oregotthonb61 ktildtek. E konyvecske preselt erecjiszraeli viragokat tartalmazott. A rabbit6110 koronat kertek a konyvert, minthogy azonban ez dniganak tiint a lakosok szamara, ugy hatarozott, hogy kisorsolja, amikor is minden sorsjegy 20 krajcarba keriilt es osszesen 50 sorsjegy, illetve szam kertilt terjesztesre. Valaki termeszetesen megnyeri a konyvet, akik pedig nem nyernek, azokat azzal vigasztalta a rabbi, hogy segitseget nyujtottak Erec Jiszrael szegenysorsu lakosai tamogatasahoz. A csehi hitkozseg szep napjai - ahogyan az ida tavlatab61 megallapithatjuk - az elsa vilaghaboru kezdeteig tartottak, amikor mar elkezdadtek a megrazk6dtatasok; kisebb-nagyobb nyugalmi idakkel. A hitkozseg ferfiainak tObb mint 60 szazalekat behivtak katonai szolgalatra. Ebben az idaben mintegy szaz zsid6 csalad elt a helyegben. bten koztiliik hasi halalt haltak, kozottiik Bein tanit6 fia, a helyi szallodas Guttmann fia, akik mindketten magas kitiintetesben reszesiiltek. A bevonultak koziil egyesek rokkant an tertek haza, masok evekig orosz fogsagban voltak. A hadirokkantak kozott volt a rabbi ket fia is: Jekutiel (Karo~y), aki mar a haboru elsa heteiben a szerb fronton sulyos egesi sebeket szenvedett, valamint Rafael, akit laban ert sulyos granatseriiles az orosz fronton, a hires breszt-litovszki iitkozetben es utana egesz eletere santa maradt. Mindketten Izraelben haltak meg. A haboru valtozast hozott a csehi hitkozseg eleteben, amikor is chaszidok, vandor chaszidrabbik erkeztek oda, akik az orosz csapatok elal menektiltek Galiciab61. Ok voltak a chaszidiz-
mus "elsa fecskei" kozsegiinkben, mintegy ketszaz evvel a Baal Sem Tov es tanitvanyai megjelenese utan a Karpatok masik oldalan. Megerkeztek a zedicsovi, a nadvornai, a sinyevei es mas rabbik. Majd chaszidok csoportja alakult, amely a postahivatal melletti egyik epiiletben helyezkedett el. Egy zsid6 vallasu orosz hadifogoly a Cseh melletti Mutos falub61 vale lanyt vett el es ott is telepedett Ie; Herskovits bargyaros fia pedig a messzi Bialisztokb61 erkezett zsid6 menekiilt nat vett felesegiil. A haboru magaval hozta a cionizmus fellendtileset is, amelynek elsa nyilvanos megjelenesere 1918 Chanuka iinnepen kertilt sor Herskovits vas- es szerszamkereskeda magantemplomaban. Az iinnepseget a rabbi fia, Karoly-Jekutiel vezette, Kremer M6ric pedig, aki a budapesti Makkabea cionista diakszervezet egyik megalapit6ja volt, cionista dalokat hegediilt. Herskovits fiai, Elemer, Lajos es J6zsi, akik szinten bekapcsol6dtak a cionista mozgalomba, szerveztek az iinnepseget. Tekintettel Klein rabbi hallgat6lagos beleegyezesere, a csehi kozosseg rovidesen a vallasos cionizmus egyik legerasebb bastyajava valt Erdelyben, amikor is a legtObb fiu es lany ehhez a mozgalomhoz tartozott. Nyilvanval6an ennek tulajdonithat6, qogy a masodik vilaghaboru kezdeteig a hitkozseg tobb mint 30 tagja alijjazott. Ez az arany sokkal nagyobb, mint a tObbi hasonl6 kozossegben. Kozejiik tartozott Kremer M6ric, aki 1921-ben alijjazott, Katz David (1925), Klein Natan Nute (aki 1927-ben alijjazott, azonban kesabb visszatert es a veszkorszak": ban lelte halalat), a ket Hirschfeld testver, David es Natan (1933-ban alijjaztak, Natan 1938-ban a Wingate-osztag harcosakent esett el), Klein rabbi fia, lanya. es negy unokaja (David, Mindi, Joel, Smuel, lekutiel, Sosana), a ket Ferenc ;,: testver lena es Abraham, a Tara Voavoda mozgalom chalucai, a Grosz csalad negy tagja a Cseh melletti Horvat falub61, a csehi Grosz csalad hat lelekkel, Rosenfeld Imre es Klein M6se (1939), aki onkentese volt a masodik vilaghaboruban a Z;sid6 Brigadnak; a bogdandi ,;
;.&._------~:-:--95
Zussmann Jehuda, a Toni- Voavoda chaluca; a Nussbecher-testverek, Aharon es Szara, 19331939; a hadadi Herkovits es Goldfarb fiuk (kb. 1935) es a csehi Stern testverek, egy fiu es egy lany.
* * * Az els6 vilaghaboru, mint ismeretes, Magyarorszagon kommunista forradalommal ert veget, amely szaz napig uralkodott es annak elen a szilagycsehi szi.iletesii zsid6 Kun Bela, a korjegyz6 fia alIt. Szilagycsehben es kornyeken is megszerveztek a "Voros gardat". Az alakulat azonban - amelynek elen a nem-zsid6 Pojlak szazados, az egyik csehi gazdag csalad fia, tovabba a nem-zsid6 zsib6i Szekely Sandor hadnagy, valamint Klein Rafael zaszl6s (a rabbi fia) alltak - nem hires falubelijiik, Kun Bela, nyomdokait kovette. Ez az alakulat mindenekel6tt abban latta feladatat, hogy meg6rizze a nyugalmat es biztonsagot a Szamos menten, elfogja es megbiintesse a fosztogat6kat, akik f6leg zsid6kat tamadtak. Az alakulat tevekenysege 1919 purimjaig tartott, amikor is megjelent a roman hadsereg es vegigvonult a helyseg f6utcajan. A zsid6k kozott is voltak olyanok, akik a roman hadsereg megjeleneset es uralmat mul6 epiz6dnak tekintettek, mert ez "sertes" volt magyar patri6tizmusukra. Purim es Peszach kozott meg hallani lehetett a tavoli agyudorgest Hadadt61 nyugatra, amikor is folytak a harcok a roman hadsereg es a visszavonul6 magyarok kozott. Ez az agyuzas illuzi6kat ebresztett olyan naiv emberek kozott, mint amilyen peldaul "az amerikai Herskovits" ket fia, Bela es ViIivolt, akik egy ejjel felmasztak a zsid6 hitkozseg hats6~udvanin alI6 artezikut-fur6torony tetejere es ott kitiiztek a magyar zaszl6t. Elfogtak es 25 botiitesre iteltek 6ket a romanok. Az els6 alkalommal elhagytak a helyseget, kivandoroltak az Egyesiilt Allamokba apjukhoz, aki maga kes6bb visszatert Csehbe es ott halt meg. A magyar-roman rezsimvaltozas egyik kovetkezmenye volt az a tragedia is, amely 1919
peszachjanak el6estejen erte ut61 at Szilagycseh kornyeki falu zsid6 lakossagat, amelyet azzal vadoltak, hogy egyiittmiikodest tanusitanak a visszavonul6 magyarokkal. Huszonegy ferfit kozi.iliik puskagoly6val kivegeztek a romanok, valamennyiiiket Farkasassz6 zsid6 temet6jeben temettek el. Sirjukat mind a mai napig "az agyon16ttek sirjanak" nevezik. Amikor ez a tragedia tortent, mas falvak zsid6 lakosait is letart6ztattak hasonl6 vaddal s ezek is eletveszelybe keriiltek. Ebben a fenyeget6 szituaci6ban Klein rabbi kotelessegenek tartotta, hogy megkiserelje hasonl6 tragedia elharitasat es ezert Peszach feliinnepen kocsit berelt es Illesfalvara utazott, ahol Gheorghe Pop de Basesti (magyarul Illesfalvi Papp Gyorgy) lakott, akit a magyar id6kben a roman nacionalistak vezerenek tekintettek. Hozza fordult a rabbi, hogy jarjon el az iigyben. A rabbi.nak szokasa volt, hogy utazasaira magaval vitte valamelyik fiat. Ez alkalommal legkisebb fiat, Davidot (e sorok ir6jat) vitte, aki ebben az id6ben alig 10 eves volt - a tObbi feln6tt fia ugyanis helyesebbnek latta, ha ezekben a veszelyes napokban nem mozdul ki a hazb61. A rabbi megpr6balt el6szor romanul beszelni vendeglat6javal, annak felesege azonban biztatta, hogy beszeljen nyugodtan 'inagyarul, mert igy jobban ki tudja fejezni magat. A rabbi igyekezett nagy onmersekletet tanusitani, de nem tudta elfojtani konnyeit es val6saggal konyorgott a gyors beavatkozasert ujabb verontas megakadalyozasara. A rabbi, mint olyan ember, aki jartas volt a nemzetkozi politika iigyeiben, emlekeztette vendeglat6jat, hogy Romania nemzetkozi kotelezettseget vallalt a lakossag, benne a zsid6k biztonsagaert. A magas, szikar, 6sz, roman politikus, aki allva hallgatta a rabbi panaszat, megrendiilt a hallottakt61 es igeretet tett, hogy azonnal ki.ildotteket indit a kornyez6 falvakba, hogy engedjek szabadon a letart6ztatott zsid6kat. A rabbi kes6bb megtudta, hogy a roman politikus ki.ildotte egy gorogkatolikus pap volt. Emlekezetes marad ebb61 az id6b61 egy Rosenblum nevu zsid6, Tama~e~ti falu lako-
l
96
sa, akit val6saggal a kivegzesere kesziil6 katonak kezei koziil mentettek ki. Ket hadadi zsid6 lakost is vadoltak a magyar hadsereggel val6 egyiittmukodessel, 6ket Szatmaron allftottak hadblr6sag ele, de kes6bb 6ket is bant6das nelkiil kiengedtek. Ennek az atmeneti id6szaknak elmenyehez tartozik az is, hogy a bevonul6 roman hadsereggel zsid6 katonak is erkeztek es mintegy huszan jelentek meg koziiliik 1919 peszachjan szeder-estere a rabbi hazaban es egesz mas dallammal enekeltek a hagyomanyos szoveget, mint amelyeket a "magyar zsid6k" ismertek. Masfajta jiddist is beszeltek, szokasaik is masok voltak. Ezek a dalok, amelyeket a helyi lakosok is megtanultak t6liik, meg evek multan is emlekeztettek erre a peszachra - ezekre a sulyos napokra, amikor felelem toltotte el az ottani.zsid6kat. Nehany nappal azutan, hogy Klein rabbi latogatast tett a fentebb emHtett roman vezet6nel, annak unokaoccse, dr. Alexander Pop (Papp Sandor iigyved) roman politikai vezet6, tett latogatast a rabbi hazaban es bejelentette, hogy nagybatyja osszekot6nek nevezte ki a roman hadsereg es a rabbi kozott, hogy foglalkozzon a zsid6k panaszaival, ha sor keriilne ujabb kilengesekre a roman hadsereg reszer61.
* * *
! i
I,
I
i
A zsid6 kozosseg alkalmazkodasa a roman rezsimhez nem volt konnyu. Yoltak olyan zsid6 kozalkalmazottak, akik nem voltak hajland6k feleskiidni az uj rezsimre es inkabb lemondtak allasukr61, minthogy hutlenseggel vadoljak 6ket a "magyar kiralysag" irant. Lelkiik melyen arra szamltottak, bogy az erdelyi roman ural om mul6 jellegu es ha ujra minden a regi lesz, az illetekesek tudjak majd ertekelni lojalitasukat, Emlekezetes peldaul Markovits Mordechaj (Marton) illesvalvi postaf6nok esete, aki inkabb lemondott allasar61, minthogy husegeskiit tegyen a romanoknak. Nagytudasu vallasos zsid6 volt, aki "nem ismerte el" a roman uralmat. A rezsimvaltozas nyomaban vandorlas kezd6dott a zsid6 lakossag kozott. A kis falvak
lakosai nagyobb biztonsagban ereztek magukat nagyobb zsid6 kozossegekben. Igy keriiltek Szilagycsehbe az els6 vilaghaboru utan a hadadi Blau, Kesztenbaum es Goldfarb csaladok, a gy6rteleki Silberger csalad, a nadasdi Klein csalad, Frenkel csalad es masok. Kiterjedt csaladok voltak ezek, amelyek penzze tettek javaikat es nehany ev alatt sikeriilt megalapozniuk helyzetiiket gazdasagilag es tarsa.dalmilag egyarant, Csehen. A Frenkel csalad, amely Bikacar61 keriilt Csehbe, megvette az egyik malmot a magyar Pojlcik csaladt61 (neviik egyaltalan nem magyar ugyan), miutan ez a csalad Magyarorszagra koltozott. Ugyanennek a csaladnak hazat a chaszidok vezet6je, Slomo Zalman Klein vette meg (nem azonos a hasonnevu helyi rabbival), aki el6z6leg sakter volt Illesfalvan, onnan Szilagysomly6ra koltOzott, majd az els6 vilaghaboru utan Csehben telepedett Ie. Ezek a volt falusi csaladok kes6bb fontos tarsadalmi szerepet tOltottek be a csehi kozossegben, reszben termeszetesen szilard gazdasagi helyzetiik eredmenyekent is. A Silbergerek betarsultak a Reich-fele gabona-, gyiimolcs- es tojasexport vallalatba. A Silbergerek a kozosseg tObbseget61 elter6 elveket is vallottak, amennyiben cionistak voltak. Silberger Mikl6s egy id6ben hitkozsegi elnok es a helyi Mizrachi valamint a cionista szervezet elnoke is volt es csak magat61 ertet6dik, hogy a csehi zsinag6gaban szokas volt "sno,derolni" a cionista nemzeti alapok, fOleg a KKL, javara. Silberger Mikl6s unokatestvere, Lip6t is a Mizrachi aktivistaja volt (Izraelben halt meg). Mikl6s occse, UljOS, a Mizrachi helyi ifjusagi szervezetenek elnoke volt. Ebben a megblzatasaban kes6bb egy masik, Szilagycsehre koltOzott , falusi zsid6, Frenkel malomtulajdonos fiaMitl6s---. - _. kovette, akinek egesz csaladja, fiai, lanyai cionista aktivistak voltak. Frenkel Karcsi alijjazott, kes6bb Mikl6s is es itt fejeztek be eletiiket. A fentebb emHtett Slomo Zalman Klein volt sakter alapozta meg Csehben a szigeti-szatmari chaszid csoportot es kiilon imahazat is letesltett szamukra. Ez a'csoport nehany nagytudasu Talmud-tud6st vitt a helysegbe es inkabb
.&-------~-97
csoportos tanuhisukkal tuntek ki, mint a Wbbiekt61 elter6 szokasaikkal. Nem provokaltak civakodast es mindenben engedelmeskedtek a rabbinak es donteseinek, csak szefard imarendjiikben kiilonboztek a tobbiekt61. A chaszidok kozott f6leg a fiatalok voltak a tanultabbak es nem az oregek; fiak es v6k, erdelyi jesivakban tanult uj nemzedek, Jakabovits, Klein, Spitzer, Pollatsek stb. csaladok uj nemzedeke. Ezen a helyen meg kell emlekezniink arr6l is, hogy mi volt az az els6dleges forras, amelyb61 ez az uj nemzedek zsid6 tudasat meritette. Volt Csehen egy Kaufmann Jakov Cvi (Hers) nevu eleseszu, nagytudasu tanit6 (akit a helyi rabbi bevont a rabbinikus bfr6sag tagjai koze), saki evtizedeken at folytatta mukodeset. Nagy csaladot kellett eltartania, sulyos gondjai voltak es nem mindenkor volt surl6dasmentes a kapcsolata a hitkozsegi elnokkel es tanftvanyai sziileivel. De kival6 tanitvanyok keri.iltek ki kezei al61, akik jartasak voltak a Talmudban es alkalmasak arra, hogy a legnagyobb es legjelent6sebb jesivakban folytathassak tanulmanyaikat. Kaufmann Hers-Jakov "chedereb61" nagy felkesziiltsegu nemzedekek keriiltek ki, akik el6tt megnyfltak a legmagasabb foku tanulas lehet6segei. Itt emlekeziink meg nehanyr61, akik e sorok fr6janak kortarsai voltak: Mindenekel6tt Kaufmann ket fia: Joszef Arje (Leib), aki tanft6 volt Bne-Brakban es ott is halt meg, valamint Chananja-Jom-Tov-Lipe, aki harminc even at elt Pet,lch Tikvan es ott is halt meg. Megemlftjiik meg Mordechaj (Miksa) Jakabovitsot es occset, Avrahamot - az ut6bbi maga is tantt6 volt Szilagycsehen es ott halt meg nem~sokkal a veszkorszak el6tt -, valamint a ket Spitzer-fivert, Chajimot es Aharont; Schreiber Moset, Schreiber Aser-Ansel sakter egyetlen fiat, aki csaladjaval egyiitt pusztult el a veszkorszakban - Klein Elazart (aki a charedikozosseg rabbija volt Beer-Sevan es ott halt meg); Nussbecher Aharont (aki Aharon NachaIon neven el Szde-Elijahu kibucban, nagy Talmud-tud6s es a heber jog kutat6ja), Pollatsek Chajim-Cvi ket fia, akiknek nevere nem emlek-
.
~~..• .
szik e sorok fr6ja, a ket Tevjovits fiver, Aser es Jehuda (az ut6bbi a beer-jakovi k6rhaz alkalmazottja volt; mindketten Izraelben haltak meg); Slomo Zalman Klein rabbi fiat, Davidot es unokajat, Joelt - tovabba masokat -, akik valamennyien nagynevu jesivakban folytattak tanulmanyaikat, miutan el6z6leg reb Hers Jakov chedereben tanultak. Ez a csodalatos tehetsegu tanft6 el6 c3folata volt annak a mondasnak, hogy ."szigoru ember nem j6 tanit6" , mert rendkfviil szigoru es hirtelen haragu ember volt. Minden reggel dorgalassal es erkolcspredikaci6val kezdte a tanitast, nagy szorgalommal tanftotta M6zes ot konyvet, Rasit, a pr6fetakat es a "Ktuvimokat", reszletesen magyarazta a szavakat es fgy tanftvanyait jaratossa tette a heber nyelvben, f6leg az altala kedvelt Jesajahu konyve utjan. Nehany evi tanulas utan a tanftvanyok alapos ismeretekre tettek szert a Gemaraban, a dialektika es megvitatas utjan, a Brachot, Gitin, a Baba-macija,Chulin es aBaba-kama traktarusok tanulasaval, amelyek mintegy bevezet6iil szolgaltak magasabb foku tanulmanyokhoz. Minden csiiWrtokon delutan a helyi rabbi reszvetelevel vizsgazni kellett a novendekeknek. A rabbi rendkfvi.il nagyra becsiilte Hers-Jakov er6feszfteseit, latta sulyos anyagi helyzetet is, de nem tudott segfteni rajta, tekintettel arra a fesziilt helyzetre, ami a tanft6 es a hitkozseg eloljar6i kozott fennallt. Mindossze annyit tudott tenni erte, hogy ingyen lakast bocsatott csaladja rendelkezesere a tulajdonat kepez6 hazban ..
* * * EI6ttem a Kaufmann Izidor ecsetjere val6 kep a magyarorszagi T6ra-tanulasr61 - amikoris a rabbi a templomban iilt Jakab Ber-Aharonnal, a "dajannal" (amf csak tiszteletbeli, de nem funkcionalis dm volt szamara), tovabba a fenti Hers Jakobbal, Pollatsek Chajim-Cvivel, Bergfeld Gedaljaval, Schreiber Asher Ansel-aI, . Braun Daviddal,Jakab Joszef-Leibbel, Feuer Ansellal (ezek a nevek maradtak az emlekezetben, a tobbiek feledesbe mentek) es a fiatalokkal
98
egytitt tanultak traktatust-traktatus utan, evrol eyre, amikoris a tanulas dallama toltotte be a levegot. De hangos vitak, "pilpulok" sem hianyoztak. Nyari szombat delutanokon pedig egybe gyiiltek a nep egyszerii fiai, hogy meghallgassak az Avot traktatushoz fiizott magyarazatokat, azt a valamit, amit egy osregi nep etikajanak neveznek s mely szerint a szilagyesehi zsid6k iranyitottak elettiket olyan idokben, amikor meg minden esalad teljes volt, mindenki mindenkit ismert. Slomo Zalman Klein rabbi otvenket even at, 1935-ig tOltotte be a rabbi tisztet, amikoris atadta allasat vejenek, Joszef Smuel Liehtensteinnek. 6 maga, Klein rabbi, felesegevel, Feigevel, egytitt
Zsib6ra koltOzott, amely ugyanehhez a rabbini. kus korzethez tartozott. Klein rabbi a kolozsvari k6rhazban halt meg, 1943 oszen es a esehi temetoben helyeztek orok nyugalomra, edesapja, Klein Mose rabbi es edesanyja Szara Sejndl sirja melle. A esehi zsid6 temetoben mar egyre ritkabban gyulnak ki az emlekmeesek, rovidesen mar senki sem lesz, aki latogatna ezeket a sirokat. A szep templom is mar esak a megmaradottak emlekezeteben el, akik tavol kertiltek onnan az eptiletet leromboltak es esak ha a tavolr61 erkezett latogat6 megerolteti emlekezetet, velheti hallani a "Kumu ronu balajla", vagy a "Tfila loani ki jaatof" imat es szive osszeszorul, szeme .konnybe labad, mert nines vigasz.
iii!-
99
BEN SALAMON
FEJEZET A ZILAHI HITKOZSEG ELETEBOL A birtokunkban lev6 dokumentumok szerint teljes bizonyossaggal megallapithatjuk; hogy Szilâgy megye f6varosa, Zilah hitkozsege, legalâbbis formalisan, 1915-ig azon korzeti hitkozsegek kozossegebe tartozott, melynek elen Klein Salamon f6rabbi, a rabbinikus birasag elnoke ,illt, szilagycsehi szekhellyel. Klein rabbit 1883ban valasztottak meg a korzet rabbijava; el6tte, 1869 es 1880 kozott apja, Klein Mose f6rabbi tăItătte be ezt a tisztet, s ki fiatalon, 37 eves korâban halt meg. 1915-ben kezd6dott formalisan Jungreisz Antal rabbi tevekenysege mint Zilah varos f6rabbija, habar feltetelezhet6, hogy mar elaz6leg megvalasztottak, mert a hitkozseg mar 191O-ben lepeseket tett olyan iranyban, . hogyelszakadjon Szilagycseht61 es onalla rabbinatust letesitsen. Err61 a folyamatral ket okirat tanuskodik, mindkett6 Klein rabbi kezeirasaval. Klein rabbi ugyanis a maga reszer61 jogsertesnek tekintette Jungreiszrabbi megvalasztasat es ugy latta, hogy szerzett jogatal fosztjak meg, amikor elveszik tale a zilahi rabbinatust. Az egyik ilyen okirat ,)Tilalmi level Zilah varosara", a masik pedig "A nagytiszteletu jambor es bolcs rabbikhoz, ~kikrabbinatusi szeken tilnek, adja a Mindenha'tp, hogy hosszu eletuek legyenek tartazkodasi .helylikăt!,,:A megszalitas utan arrii keri Klein .....t<;lbbia cimzetteket,_hogy ~"miutan mar tiltakozasInyujtottam be a hitkozsegek kozponti hivali:." tqlahozes kegyes kult~szminiszter urhoz a sza',?anforga valasztas ellen, most, miutan a tiltakozas meg ervenyben van, Jungreisz rabbi azzal mit sem tor6dve megjelent Zilah varosaban. ţ,zert arra kerem a rabbi urakat, hogy siessenek es mentsek meg a jogfosztottat a jogfosztatal es frjak ala a mellekelt tilalmat." Mindket level ,
1915 telenek veger61 szarmazik, amikor Jungreisz rabbi mar elfoglalta hivatalat Zilahon. Az emlitett okiratot ki is nyomtattak es terjesztettek a rabbik es a hitkozsegek kozott. Nincs azonban dokumentacia arral, hogy hogyan reagaltak a rabbik erre a tilalomra eS.ennek a vitanak kes6bb sem voltak visszhangjai, annal is inkabb, mert Klein rabbi mersekelt, bekes termeszetu ember volt, aki kertilte a konfliktusokat. Ezen tulmen6en, Jungreisz rabbi az egyik legtekintelyesebb magyar rabbi-csalad tagja volt es nyilvanvala, hogy ezt is figyelembe vettek a rabbik, amikor nem siettek bojkott ala helyezni. A birtokunkban lev6 mas dokumentumok azt bizonyitjak, hogy a zilahi hitkozseg elszakadasa Szilagycseht61 mar ot evvel azel6tt megkezd6dott. "V ajechi" heti szakasz cstitărtoken, 191O-ben, a zilahi hitkozseg akkori elnoke, David Zeev Fried, levelet intezett Klein rabbihoz. Ebben a kitun6 fogalmazasu, heber szavakkal kevert "jiddis-deutsch" nyelvu levelben, amelynek megszovegezese a levelira magas tudasara utai, Fried kozolte, hogy a hitkozseg vezet6sege ugy hatarozott, hogy sajat rabbit valaszt, "miutan a kozosseg mar evek ata onallasagra torekszik es ebben az tigyben mar a kultuszminiszterhez is fordult, hogy elnyerje javahagyasat. Ezt meg is kaptuk nehany hettel ezel6tt, azzal a feltetellel, hogy ket hanapon beltil sajat rabbit valasztunk". A level tovabbi reszeben Friec;l hitkozsegi elnok ramutatott arra, hogy a kozosseg a kultuszminiszter hatarozata alapjan elhatarozta, hogy olyan rabbit valaszt, aki a hitkozseg valamennyi tagjanak megfelel, amikoris evi fizetese 800-1000 korona lesz, hittan-tanitai fizetesen feliil es mas, rabbikat megillet6 egyeb jovedelmek mellett. Tekintettel azonban arra, hogy a kozossegnek vegkielegitest kell fizetni Sala-
q !
100 mon Mose dajannak es kantortanit6nak, "hogy ne tavozzon Ures kezzel", a megvalasztand6 rabbinak 4000 koronat kell a hitkozseg rendelkezesere bocsatani. Az is kiderUI a levelb61, hogy a hitkozseg haromtagu bizottsagot nevezett ki, melynek feladata vegrehajtani a hatarozatot, azaz ona1l6 hitkozsegge tenni Zilahot. A level ir6ja felteszi a kerdest Klein rabbinak, hogy hajland6-e segedkezet nyujtani a kozossegnek a hatarozat vegrehajtasahoz, a program szerint, amelyet a l~vel ir6ja, valamint Terner ur beterjesztettek a rabbinak, amikor latogatast tettek nala Szilagycsehben. "Ezzel egyidejuleg levelet irunk rabbi ur nagytiszteletu es nagytudasu fianak is Kolozsvarra es arra szamitunk, hogy on is kapcsolatot letesit fiaval es miel6bb talalkoz6t allapit meg szamunkra a jov6 het valamelyik napjan, hogy szemelyesen targyalhassunk". A hitkozsegi elnok levele'vegeri ismetelten hangoztatja, hogy kerese a harmasbizottsag neveben tortenik es heberiil irja ala, mint "nagyrabecsUl6je es magas ertekenek nagy tiszteI6je". Mind ebb61 a levelb61, mind pedig mas okiratb61, melyet alkalmunk voIt latni, de id6kozben elveszett, kideriil, hogy a zilahi hitkozseg els6 celja az voIt, hogy Klein rabbi megtarthassa jogait, mint a varos f6rabbija. Az allast el6szor a rabbi fianak, Klein Samuel rabbinak ajanlottak fel, aki kes6bb Sebes-Kellemes, majd Galszecs rabbija voit, 191O-ben, amikor a fenti levelvaItas tOrtent, Klein Samuel mint fiatal hazas, ap6sa Glasner kolozsvari f6rabbi hazaban tartazkodott. Klein Salamon rabbi valaszaban azt irta a zilahi hitkozsegi elnoknek, hogy mar osszekottetesbe lepett fiaval es ujabb levelet is kiildott neki az emlitett ajanlat alapjan. "Voero" hetiszakasz masodik napjara hivta magahoz a zilahi hitkozsegi elnokot es kiser6it, hogy "tiszteljenek meg latogatasukkal" . Ket oka lehetett annak, hogy Klein rabbi elutasitotta a zilahi hitkozseg ajanlatat: az egyik" hogy Klein rabbinak nagy csaladja voit, nem eIt -
,
I
i t
1 1
I
j6m6dban es tavol allt att61, hogy 4000 koronat fizethessen fia rabbi-allasaert a zilahi hitkozsegnek. A masodik ok elvi jellegu: a rabbi nem latta okat annak, hogy penzert vasaroljon meg olyan jogot, amely szerinte mindenkeppen megillette. A talalkoz6 val6ban megtortent Szilagycsehben. Eredmenyeir61 es az Uggyel kapcsolatos targyalasokr61 nem maradtak fenn irasbeli adatok. Az sem ismeretes, mi tortent a zilahi hitkozseg es Klein rabbi k6zott 1910 es 1915 kozott - amikor a zilahi hitkozseg elszakadt a szilagycsehi rabbinikus korzett61 es ona1l6 hitkozsegnek deklaralta magat, sajat rabbival, Jungreisz Antal f6rabbi szemelyeben, aki egesz .a hitkozseg veszkorszakban bekovetkezett pusztulasaig tOltottebe ezt a tisztet.
* * * Maradtak fenn irasos dokumentumok Klein rabbi es a zilahi hitkozseg. kapcsolatair61 az el6z6 id6szakb61. 1903 marchesvan h6napjanak egyik szombatjan (hetiszakasz: Noach) ezeket mondotta beszedeben: "A j6 osztOnom azt sugallta lelkemnek, hogy miutan Zilah a legnagyobb helyseg a korzetemben, ahol !latvan-hetven csalad el, el kell mennem Zilahra, legalabb eyente egyszer, szent szombat napjara, hogy "muszart" mondjak nekik". Ebb61 kideriil, hogy aszazad elejen Zilah voit a legnagyobb kozosseg ebben a rabbinikus korzetben. A zilahi hitkozseg sajatsagos helyzetet a tObbi szilagysagi hitkozsegek kozott az a teny hatarozta meg, hogy a hetivasart Zilahon szombaton tartottak eş szamos zilahi zsid6 nem tudott ellenallni a csabitasnak es a hetivasar napjal! nyitva tartotta Uzletet, mi~thogy.ezjove.: delme jelent6s resze-t.kepezte,~AZ emlitett szombaton megtartott predikaci6janak az adta meg aktualitasat, hogy olyan hirek terjedtek el, miszerint a hetivasart szerdara helyezik at. A rabbi igy peldal6zott: "Voit egyszer egy ember, aki rablancra verve UIt a bortOnben. Amikor pedig kozeledett szabadulasa napja, hogy leoldjak bilincseit, s mar alig ket-harom het hianyzott hozza, megje-
101
lent mila a fegyar es azt mondta neki, remeIi, hogy ha szabadlabra keriil, j6 utra ter es tisztesseges emberkent fogja leelni eletet. Naponta beszelt a lelkere, hogy ezt tegye. Egy napon vegre megkerdezte arab aret: Meg akarom kerdezni, mi az oka viselkedesednek? Mostanaig ki voItam rekesztve az emberi kăzăssegbal, lenezve, megszegyenitve, lancra verve, te pedig itt vagy evek 6ta a bărtănben - lattal engem es soha egy sz6t sem sz6ltal hozzam. Most pedig, amikor szegyenem vege kăzeledik, leveszik lancaimat, amikor visszaterhetek _az emberi tarsadalomba, miutan mar elnyertem biintetesemet biineimert es megtisztultam a biin szennyetal, miert most beszelsz nekem az erkălcsral, holott mostanaig hallgattal? A bărtănar pedig ezt felelte: - Tudd meg, mostanaig, amig kezeid bilincsben voltak es tavol voIt al az emberi tarsadalomtol, mi ertelme lett volna, hogy azt mondjam neked, ne tegyel rosszat? Hiszen semmikepp sem tehetted volna, kezed-Iabad bekly6ban, te pedig a sziik cellaban. Most viszont, amikor szabadulasod, kitaszitottsagod vege kăzeledik, amikor visszatersz az emberek kăze, most alkalmad lesz, hogy j6 utra terj. Ezert mondom neked, vedd szivedre es ne tegyel tăbbe rosszat." Arabbi ezutan igy folytatta: "Ezt teszem en is. Hiszen mostanaig a zilahiak keze bekly6ban voIt, mert a hetivasart a szent szombat napjan tartottak es ha valami penzt akartak keresni, meg kellett szegni a szombatot, habar ez sem kifogas, mert a Mindenhato megkătăzhette volna a kezeiket, hogy elterftse a szombatszegestal. De most, amikor k6zeledik a nap, amikor a hetivasar mar nem szombaton lesz es a zilahi zsid6knak mar nem kellm'egszegriiaszomb~_tot - most azt mondom nektek, legyetek igaz, istenfela'emberek es arizzetek meg a szombat szentseget". Klein rabbi Zilahon megtartott beszedeinek javareszet a szombat megtartasanak szentelte, mint a hit alapjat kepeza parancsolatot es szavai kemenyek es keseriiek voltak. A hetivasar napjânak athelyezeseral sz616 hirek kesabb nem vâltak val6ra. Meg elazaleg 1889 "sekalim"
szombatjan, tehat 14 evvel az elabb emlitett beszed elatt, Klein rabbi fedda szavakat intez a kăzăsseghez. Rambamra hivatkozva, "erral a sulyos betegsegral", a szombat megszegeseral beszel: "A testi betegek a keseriit edesnek, az edest keseriinek erzik - mondotta - igy van ez a beteglelkii emberekkel is, akik a rossz gondolatokat szeretik es gyiilăIik a j6 utat. A gy6gyitas az orvos kezeben van, aki adhat orvossagot, mely sulyos fajdalmakat okozhat, de kigy6gyitja a beteget, vagy nem ad gy6gyszert a betegnek, aki aztan fajdalom nelkiil meghal. Fajdalmat okoz6 gy6gyszer van a rabbinak a kezeben, aki magat a lelek orvosanak tekinti es ezt ajanlja Zilah zsid6inak, akik ettal meggy6gyulnak." A rabbi szokasa szerint bibliai idezetekkel es bălcsek mondasaval fiiszerezte beszedet, de sulyos dorga16 szavak sem hianyoztak. Ezekbal kideriil, hogy a mult szazad nyolcvanas eveinek vegen mar akadtak a zilahi zsid6k kăzătt, akik status quo hitkăzseget akartak. Ezek ellen emelte fel hangjat, azonban a predikaci6t tartalmaz6 kezirat nem teljes es ezzel a mondattal zarul: "Ha pedig, Isten ments, nem segitene ez a gy6gyszer, akkor meg sulyosabb gy6gyszert leszek kenytelen adni nektek. Figyeljetek ram es elni fogtok".
Templomavatds Zilahon Klein rabbi egyik beszedenek keziratab61 megtudhatjuk a Zilahon epiilt nagytemplom es mikve avatasanak idapontjat. Ez 1905 chanukajanak masodik napjan tărtent. Klein rabbi a chanukai csodar61 beszelt: "Nektek is be kell vallani elattem, hogy csoda tărtent ezekben a napokban ... Zilah varosanak nincs j6 neve a zsid6sag kăreben, mert a varos zsid6i nem viselkednek a zsid6 vallasnak megfelelaen, kiilănăs tekintettel a szombat meg~ szegesere a szombati vas ar napjan, es javaresziik nem tud ellenallni ennek a kisertesnek... Az igazsag az, hogy e kăzăsseg vezetai kăzătt van-
1 101 nak, akik nem tartjak be gyakorlatilag a zsid6 hit parancsait, nem allnak a hit alapjan. Es megis azt latom, hogy ezek a vezet6k es ez a kozosseg templomot es mikvet epitett a ritus parancsolatainak betartasaval. Hogyan tOrtent, hogy ilyen j6 cselekedeteket hajtottak vegre? A valasz erre az, hogy "a kors6ban maradt olaj csodat tett a zsid6 neppel". Annak ellenere, hogy vetkezett Izrael, maradt benne, bennetek val ami a tiszta olajb61, a zsid6 vallas es hit szereteteb61, amely, noha leiilepedett, de nem tunik el soha. Es ha vannak is a vezet6k kozott, akik nem tartjak be az osszes parancsolatokat, benniik is maradt valami abb61 a tiszta olajb61, abb61 a langb61, amely Izrael minden fiaban el - ez pedig a nep es a vallas szeretete. S ha nem is allanak mar teljesen a zsid6 vallas alapjan es mar eltavolodtak t6le, id6r61 id6re elvonulnak a vilag zajat61: zsid6 vagyok, Ăbraham, Jicchak es Jakov szent nemzetsegeb61, az Orokkeval6 nepenek fia, amely nep tObb mint haromezer eve harcol a vallas es az erkolcs tisztasagaert - szent nep, ez a forrasom. A vezet6k es a nep sziveben csoda tortent es Zilah hitkozsege templomot es mikvet epitett a maga szamara" . A rabbi ezut an felsz6litotta a gyiilekezetet, hogy tOltsek meg tartalommal a templomot, tanuljanak benne T6rat, hozzanak a varosba T6ra-tud6sokat, akik tanitsak 6ket a parancsolatok megtattasara. Ezzel a rabbi utalt arra, hogy tegyek lehet6ve a kornyez6 kisebb falvak vallasos zsid6i szamara, hogy Zilahra koltozzenek es emeljek vallasi jelleget.
* * * A fenti felsz6litas tiz evvel azel6tt hangzott el, hogy Zilah ona116 hitkozsegge valt. A zilahi hitkozseg, amelyben Jungreisz Antal rabbi kozel harminc even at tOltOtte be a fOrabbi tisztet, az
ortodox hitkozsegek szervezetehez tartozott, el6szor Magyarorszagon, majd Romaniaban. A hitkozseg vallasi szolgaltatasai - vagas, mikve, imarend - elfogadhat6k voltak a szigonl' ortodoxok szamara is, habar nem az egesz szels6segesek reszere. Kes6bb azonban Zilahon is egyre novekedett az ortodox elemek szama, fOleg a huszas evekt61 kezdve es elkeriilhetetlenne valt, hogy a hitkozsegi szolgaltatasok az 6 igenyeiket is kielegitsek, annal is inkabb, hogy Zilahot, mint megyei szekhelyet, sokan kerestek fel iigyes-bajos dolgaik intezesere. A hetivasar azonban tovabbra is szombaton volt. A hitkozseg nehany vezet6je er6fesziteseket tett ennek a helyzetnek megsziintetesere. Ez egy rovid id6re - a huszas evekmasodik feleben -'- eredmennyel is jart, amikor Jungreisz rabbinak sikeriilt befolyasos roman tenyez6ket megszerezni az iigynek. Azonban ahogyan err61 Ăvraham (Edmond) Blonder ugyanebben a konyvben beszamol, a zilahi hitkozseg regitagjai . szandekosan elhanyagoltak az iigyet, mert att61 tartottak, hogy ha a hetivasart szombatr61 mas napra helyezikat, akkor megindul a kornyez6 falvak zsid6inak aramlasa Zilahra, akik kiilsejiikben es eletformajukban is kiilonboznek a zilahiakt61 es att61 feltek, hpgy a hitkozseg a multbanit61 eliit6 jelleget kap. A keseru sors, amely pusztulast hozott Zilah hitkozsegere, mint ahogyan a tObbi kozossegekre is, nem tett kiilonbseget zsid6 es zsid6 kozott, de meg a kitertek kozott sem, akik koziil a legismertebb a Jakabfi-csalad voIt. E!l!le.k~a csaladnak utols6 eletben maradt sarja,- aki megmenekiilt a veszkorszakb61 es a haboru utan visszatert Zilahra, magan bizonyftotta be a mondast, hogy Izrael ha bUI}ozikis; Izrael marad. 6 tudatosftotta :ezt6;hosszu evtizedekkel azutan, hogy valamelyik felmen6je kivalt a zsid6sagb61, 6 visszatert a zsid6sag kebelebe.
103
BEN SALAMON
ZSIBO A SZAZAD ELEJEN 1911-ig a szilagysagi zsid6 kozsegeknek csaknem fele a szilagycsehi hitkozseg rabbinatusanak hataskorebe tartozott "Szilagycseh-i Keri.iletiRabbisag" elnevezes alatt. Ide tartozott a megyeszekhely Zilah es Zsib6 is, valamint nehany kisebb kăzseg, mint 'Hadad, Siilelmed, Egerhat, Illesfalva, Szelszeg, Naprad, Mos6banya stb. Ezeken a helyeken is voItak mar alIand6 imahazak, ritualis ftird6k, mukodtek sakterek es egyeb szolgaltatasok. Ezek a helysegek geografiailag altalaban a Szamos menten vannak, csak Zilah es Hadad estek tavolabb a foly6t61. 1911-ben a zilahi hitkăzseg kilepett ebb61 a rabbinikus kărzetb61 es Jungreisz Antal szemelyeben kiilăn rabbit valasztott, aki 1915-ben foglalta el hivatalat. Zsib6n ezekben az evekben legalabb annyi zsid6 lakott, mint Szilagycsehen, amely hiteleti kozpontnak szamitott, s6t, a kes6bbiek folyaman Zsib6 zsid6 lakossaga mintegy 650 f6t szamlalt, szazzal tăbbet, mint a szilagycsehi zsid6 kozăsseg. Itt mukădătt hosszu id6n cit Fraenkel Mose, aki a dajan tisztseget tăItătte be. Amikor Erdely 1919-ben roman uralom ala keriilt, ez meg nagyobb lendiiletet adott Zsib6 fejl6desenek, mert a roman hat6sagok celja az voIt, hogy kărzeti kăzpontta fejlesszek, roman lakossag-tăbbseggel. A magyar era alatt Zsib6 zsido kăzăssegenek fejl6dese elmaradt Szilagycseh măgQtt, ahol mar 1898-ban szep zsinag6gat epitettek, mig"'ZsiQgn csak 1911-ben kesziiIt el az lij templomepiilet~Nincsenekiras0s adataink arrol, hogy meg abban az evben, vagy valamivel kes6bb avattak-e fel ezt a zsinag6gat. Vannak viszont irasos adataink arr61, hogy milyen vita folyt a zsinag6ga epitesi formaja kăriil, miel6tt megmegnyilt volna. Err61 tanuskodik Klein Salamon kărzeti rabbi levele Klein Joel-Naftalihoz, aki ebben az
--.
id6szakban (1911) a zsib6i hitkăzseg legjelent6sebb tagjai koze tartozott (Klein Joel-Naftali a 20-as evekben kivandoroIt az Egyesiilt AlIamokba, ahol elete vegeig rabbi feladatkărt tăItătt be es egyik fia ismert ir6 lett Amerikaban). Klein Joel-Naftali nagy Talmud-tud6s hireben alIt. A kărzeti rabbi unokahuganak, JU(1ovits M6zes felesegenek veje voIt. Ajelzett levelben a kărzeti rabbi kifogasolja az epitend6 zsinag6ga tervet, azzal az indokolassal, hogy az kimeriti a "Chukat Hagoj" fogalmat, azaz bizonyos vonatkozasokban nem-zsid6 templomokra emlekeztet. A rabbi a sz6ban forg6 levelben megirja, hogy tanulmanyozta az epitend6 zsinag6ga tervrajzat es abban tăbb kifogasolni val6t talal, igy peldaul, hogy a n6i karzat bej arata a ferfiakat szolgal6 f6bejarattal egy oldalo~ es azzal egy vonalban van, "ilyesmi pedig nem talalhat6 egyetlen templomban sem, a korzetben, vagy azon kiviil". A masik kifogasolni val6, hogy az epiilet kiils6 falan olyan kiugr6kat terveznek, amely altalaban kereszteny templomokon lathat6. A rabbi kiilănbăz6 rabbinikus dăntvenyekre hivatkozik allltasa alatamasztasara, hangoztatva, hogy ilyen kăriilmenyek kăzătt a maga reszer61 nem hagyhatja j6va a tervet es azon valtoztatasokat kăvetel. A levelezes ebben a targyban mas rabbikra is kiterjedt. Megmaradt egy piszkozat Klein SaIamon rabbi kezeirasaval egy olyan levelr61, melyet egy masik rabbihoz intezett ugyanebben a targyban. A lapr61 hianyzik a cimzett neve. Val6szinunek latszik azonban, hogy az egyik legismertebb magyarorszagi rabbir61 van sz6. Erre utaI ugyanis a levelben el6szăr el6fordul6 rendkiviil tiszteletteljes megsz6litas "nagymelt6sagu", "nagytiszteletu", "szenteletu rabbi ur" es hasonl6k. (Joszef Kohen bibliografus szerint Juda Griinwald dics6emleku szatmari f6rabbir61
1
\.
1
g
104
\
van sz6). Ebben a levelben arr61 van sz6, hogy vannak, akik kifogâsoljâk, hogy a zsinag6ga belsejeben ârkâdszeru ivekkel ăsszekătătt oszlopok lâthat6k. A rabbi ebben a levelben azt hangoztatja, hogy szokvânyos dolog oszlopokkal meger6siteni a templom-epiiletet es a szepseg kedveert az oszlopokat fvekkel ăsszekătni, ami semmikepp sem jelenti, hogy itt "chukât hâgoj" (nem-zsid6 szokâsok) fogalmâr61 van sz6. A tovâbbiakban a rabbi hangsulyozza, hogy a cfmzett azt a vâltoztatâst keri, hogy a. kăzeps6 ârkâdivet tâvolftsâk el. Ez megtărtent es Klein rabbi most ennek a rabbi-tekintelynek beleegye~ zeset keri ahhoz, hogy ezzel a m6dositâssal a templomepiilet mindenkepp elfogadhat6vâ vâljek. Klein rabbi hangsulyozza meg, hogy megbizhat6 szemelyek mondottâk neki, miszerint a huszti templom is ilyen ârkâdrendszerrel epiilt. Kiemelte meg a rabbi azt is, hogy ha tul szigo-
ruan alkalmazzâk a "chukât hâgoj" fogalmât, ak~or egyâltalân nem lehetne zsinag6gâkat epitem, azon az alapon, hogy a keresztenyek is ~pitenek templomokat a maguk szamara, ahol lmadkoznak a maguk m6dj:.1n. Ebb61 a levelezesb61 megtudhatjuk, hogy a zsib6i zsinag6ga epitkezese vita târgyat kepezte a kor nagy rabbijai esTalmud-tud6sai kăzătt. Ă vitâban reszt vett a pozsonyi rabbinikus bir6sâg elnăke, a "Sevet Szofer" es a fentebb emlftett rabbinikus szaktekintely, aki taIan a szigeti rabbi, vagy esetleg a munkacsi rabbi voIt, akiknek Zsib6n szamoSohiviik akadt, kăzăttiik a fentebb . emlftett Fraenkel Mose is. De a vegen a jeruzsâIerni Joszef Kohen bibliogrâfus es kutat6 kiderftette, hogy a kerdeses rabbinikus tekintely nem voIt mas mint a szatmâri Griinwald Juda f6rabbi.
1,
il
r
~s~i1vo ~sib6n, ]anovitz Smuel csaladjaba Kozepen uZ a nagyapa reb Iosua Zelig Zauber
* * *
a 105 Klein Salamon kărzeti rabbi hatramaradt keziratai kăzătt vannak olyanok, amelyek kapcsolatban allanak a zsib6i hitkăzseggel, nevezetesen azoknak a predikaci6knak vazlatai, amelyeket legalabb evente ketszer tartott Zsib6n, Chanuka szombatjan es valamelyik nyari h6nap szombatjan. Âltalaban azonban tăbbszăr is ellatogatott evente Zsib6ra, killănăsen abban az id6szakban; amikor Mose nevu els6sztilătt fia ebben a varosban lakott (a huszas evekben kivandorolt az Egyestilt Âllamokba es a newyorki Bronx-negyedben mukădătt rabbikent, a negyvenes evek vegen tărtent elhalaIozasaig). Klein Mose a zsib6i Janovitz Mirjamot vette felesegtil es ezert elt egy ideig a varosban. Az emlitett keziratokban utaI as tărtenik arra, hogy milyen problemak foglalkoztattak a helyseg zsid6sagat abban az id6szakban. Igy peldaul valasz arra a kerdesre, hogy zsid6 szallodatulajdonos alkalmazhat-e "kasszirn6t", tekintettel arra, hogy ez a fogalom abban az id6ben nem esak penztarosn6t jelentett. A rabbi valasza esak egy lehetett: ha a sz6banforg6 kasszirn6 "erkălcstelensegre val6 esabitassal" foglalkozik, alkalmazasa a legszigorubban tilos akkor is, ha vendegei nem zsid6k. Egy masik kerdes azzal a problemaval foglalkozott, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a lovakkal es koesival rendelkez6 zsid6lakosnak szerz6dese van arra, hogy a postazsakokat szallitsa naponta a vasutallomast61 a postaig es vissza, beleertve a szombati napot is, habar a kocsis nem zsid6. Az ilgy bonyolult, halaehikus problemat vet fel. A rabbi vaIasza erre igy hangzik: "Ami a lovakat es a koesit illeti, egy esetben mar adtam valaszt egy szallodătulajdonosnak es ha tanaesomat kăvette, nyilvanval6an nem szegte meg a szombatot. Ha pedig nem fogadta volna meg taJ!aesomat es j6 utra akar terni, tegye mostant61 kezdve, amit mondtam: adja el a lovakat es a koesit nem-zsid6nak, tanuk el6tt, azzal a kikătessel azonban, hogy mindaddig, amig a vev6 nem fizeti ki a lovak es koesi teljes arat, a vev6 nem adhatja el a lovat es a koesit a voIt zsid6
tulajdonos tudta nelkill es mindaddig amig nem fizette ki a koesi arat, a koesi es a lovak tevekenysegeb61 ered6 kereset a zsid6 tulajdonost illeti meg, levonva bel6le a koesis keresetet. A koesi es a lovak nem kaphatnak helyet a zsid6 lakos udvaraban, hanem mas helyet kell keresni azok szamara. Mindez pedig abban az esetben, ha a kăzigazgatasi fOnăk el6z6leg kătelezte a zsid6 koesitulajdonost, hogy szombaton is szallitsa a postazsakokat. " A rabbi reszletesen ismerteti az ilggyel kapesolatos halaehikus bonyodalmakat; a mi eelunk azonban most az, hogy ismertessilk, milyen ilgyek foglalkoztattak nyolcvan evvel ezel6tt Zsib6 zsid6sagat.
* * * A zsib6i zsid6sag eleter61 sz616 megmaradt irasbeli dokumentumok ismertetnek mas eseteket is, igy peldaul egy zsib6i lakos hirtelen halaIat a zilahi filrd6ben. A ferfi ruhajaban nem talaItak okmanyokat es Zilahon temettek el. Az ilgyb61 bonyodalmak szarmaztak, hosszas vizsgalatra es tanuvallomasokra voIt szilkseg, hogy, miutan kiderillt a ferfi szemelyazonossaga, ăzvegyet mentesitsek az "aginut" a161,azaz lehet6ve tegyek ujb6li ferjhezmenetelet. Az egyik legviharosabb ilgy, amely tăbb mint hetven evvel ezel6tt foglalkoztatta a zsib6i hitkăzseg tagjait, Moskovits Juda helyi sakter esete voIt, akinek elboesatasat kăveteItek a hitkăzseg egyes tagjai s a dolog vadaskodassa es ellenvadaskodassa fajuIt. Az ilgy meg 1901-ben kezd6dătt, amint ez az akkori hitkăzsegi elnăk, Saul Jirmija Judovits egyik leveleb61 kiderill. A problema az voIt, hogy k6sernek tekinthet6k-e azok azedenyek, amelyekben az emlitett sakter tanitvanyai aItal vagott libak zsirjat tartottâk. A ketelyek azert merilltek fel, mert a sakter nem voIt jelen, amikor ezek a tanitvanyok libat vagtak es igy nem ellen6rizte munkajukat. Az emlitett level 1898-ban vegzett vagasokra vonatkozik. A sakter vadl6i es vedelmez6i tamivallomasar61 sz616jegyz6kănyv negy, surun teleirt foli6oldalra terjed, a rabbi apr6 betus, de vilagosan
e
106
olvashat6, jiddis es heber nyelvu kezirasaval. Nincs ertelme ezeket a tanuvallomasokat reszletezni, azonban megemlitjiik az iigyben "szerepl6 szemeIyeket": Scher Nachum, aki bevezette a chaszidizmust Zsib6ra es haza udvaran chaszid templomot is epltett, 6 voit a f6 panaszos a sakterral szcmbcn. A masodik szamu panaszos Mandcl David Meir voIt, a harmadik pedig Salamon Matitjahu hidalmasi lakos. Vallomast tctt meg az iigyben Lehrman Tuvia, Griinhut Jicchak Mordechaj, Bernat Simson, Grosz Cvi, tovabbâ Veg Abrahâm szurdoki sakter, Hersch Mose Zeev meszaros, Schwimmer Dov es Rothschild Mordechâj. A tanuvalIomâsokat Zsib6n tettek, s azokat a rabbinikus bir6sag tagjai alâirasukkal hitelesitettek. Ezen rabbik a kbvetkez6k voltak: Klein Slomo Zalman kbrzeti rabbi, Jakab Ăhâron Dov, Markovits Cvi Szegal. A tanuvalIomâsok felvetele utan a rabbinikus bir6sâg levizsgâztatta Moskovits Juda sakter tanitvânyait, hogy tisztâban vannak-e a vâgâs es a tlid6vizsgâlat szabalyaival, elmeleti es gyakor1ati sikon .egyarânt. A rabbinikus bir6sâg vegiil ugy hatarozott, hogy Moskovits sakter iigyet vegs6 dbntes celjab6l felterjesztik a nagysz61I6si es szatmâri rabikhoz es az 6 utasitasuk lesz a mervad6 engedely, vagy tilalom iigyeben. A sakter azt kerte, hogy kerdezzek meg a vis6i rabbit is, amihez a rabbinikus bir6sag hozzajârult. Ezutan a rabbinikus bir6sag szembeallitotta egymassal a kiilbnbbz6 tanuvallomasokat es bizonyitekokat. Klein rabbi vegiil arra a kbvetkeztetesre jut, hogy a saktert nem kell felmenteni allâsâb6l es ezt javasolja a nagysz61I6si, szatmari es vis6i rabbitârsainak is, nev szerint Klein Pinchâsz Châjim, Griinwald Juda es Kiinzlicher rabbiknak, akiket, mint fentebb mondottuk, vegs6 dbntesre kertek fel. Ez az iigy azonban, a jelek szerint, meg hosszu ideig foglalkoztatta a zsib6i hitkbzseget. Erre utaI az a level; amelyben Klein rabbi kes6bb ugyanebben az iigyben a nagybanyai, nagykarolyi es besztercei rabbikhoz is fordult, felkerve 6ket arra, hogy hozzanak vegs6 dbntest, miutân az erdekelt felek kbtelez-
tek magukat, hogy eleve alavetik magukat e' harom rabbib61 a1I6bfr6sag dbntesenek. Csak a veszkorszakot atelt es eletben maradt id6sebb zsib6iak a megmondhat6i, hogy hogyan vegz6dbtt ez az iigy, mert irasbeli adatok erre vonatkoz6lag mar nem maradtak fenn.
* * * A Szilâgysagban - mint ahogyan val6szinuleg mâs kbrzetekben is - gyakran keriilt sor nezetelteresekre a falusi sakterek es mas hitkbzsegi tagok kbzott. Ennek oka, val6szfniileg ab-
A zsib6i Dr. Weizner lmre a New-York-i Madison k6rhdz orvosa
ban keresend6, hogy a sakterek toltottek be a legfontosabb vaIIasi feladatot azokban az eldugott kis helysegekben, ahol nem mukodtek helyi rabbik. Hadd emlitsiink nehany ilyen esetet Szamos-menti helysegekb61. Az illesfalvi hitkozseg - amely mintegy husz csaladb6l âllt - elhatârozta, hogy elm~z'ditja âllâsab6l a sakterţ. A megmaradt jegyz6konyvb6l kideriil, hogy az a vad meriilt fel ellene, hogy "id6nkent igazsagtalanul es tisztessegtelentil viselkedik". A jelck szerint ez alatt az ertend6, hogy a sakter kereskedelemmel is foglalkozott es konkuralt a helyi keresked6kkel. A sakter elbocsatasâr6l sz616 jegyz6konyvet a szilâgycsehi rabbi tudomasara hoztâk, aki ajegyz6konyv hatlapjara ezeket jegyezte fel: "Tekintve,
a
101 hogy a sakter elpanaszolta elottem, hogy szabalytalanul jelentettek be elbocsatasat, ennel fogva nem veheti tudomasul a felmondast mindaddig, amfg szabalyosan tărvenyszek ele nem allftjak". Irasbeli bizonyftek van arr61, hogy az tigy val6ban valasztott bfr6sag ele keriilt, es a teny az, hogy a sakter elhagyta Illesfalvat es Szilagysomly6n folytatta mesters~get, ahol csaladja, hâzassag reven, kapcsolatba keriilt a helyseg egyik tekintelyes csaladjaval. Az elso vilaghâboru utan a csalad Szilagycsehbe koltozott, ahol a csaladfo j6m6du kereskedolett, megvasarolta az egyik legszebb hazat es az idok folyaman ' a chaszidok vezetoje lett es sajat imahazat is nyitott.
* Felso-Szivagy helysegben is elbocsatotta a hitkozseg a saktert, azzal az indokolassal, hogy szeszkereskedelemmel es mas tizletekkel is foglalkozott. Hogy milyen stilyos voit a sakterek helyzete ezekben az eldugott helysegekben, arra utai az egyik sakter levele a helyi rabbihoz, amely tele van meghat6 reszletekkel es keseruseggel, ugyanakkor pedig nemi panasszal is a rabbival szemben: "Megkaptam rabbi tir magasztos levelet. Senki sem gondolhatja r6lam, hogy megszegni szandekozom, akar gondolatban is, a nagytiszteletu rabbi tir utasftasait. Es megis arra kerem, bocsassa meg, ha felteszem a kerdest, hogy miert kedvezobb David Meir fohasza az en fohaszomnal? Talan tăbb j6akar6ja van? En pedig azt mondom, hogy az en j6akarom es tamogat6m - becsiiletem es j6szandekom. Hiszen frva vagyon, hogy irgalmazni kell a szegenynek es nyomorultnak! Mar megbocsasson, tisztelt rabbi tir, kivizsgalhatja es ellenorizheti, hogy en szegenyebb es nyomorultabb vagyok, mint O, csak nem tudok tigy sirankozni es panaszkodni, mint o. Kilenc eve beteg a lanyom, laba alland6an gennyezik, felesegem pedig mas m6don beteg, alland6an a klinikara jar, oda kellene befektidnie, de anyagi lehetosegeink ezt nem teszik lehetove. Ma; beszelni is alig tud miert kell tehat David Meirt jobban szanni, mint
engem. Az en iizleteim! Hajland6 vagyok atadni alacsony aron az iizletemet es mas helyre koltozni. Ha 500 aranyat ad a szfkvfziizemert es tovabbi 500 arany koronat a hazamert, ami ezek ertekenek alig fele, ebbol kifizethetnem az ad6ssagomat, amikor is mindossze 300 koronam maradna. Most pedig visszaterek az elozo iigyre, hogy ne vagjak Kereszttiron. En val6ban mar nem jarok oda. Ha nem akarjak, hogy ott vagjak, hanem ide jonnek hozzam vagatni, ez szabad lesz? Igen, vagy nem? Mert hiszen, amikor rabbi tir itt voIt, hogy megakadalyozzon engem abban, hogy Kereszttirra menjek, mit mondtak azok? Azt, hogy fizetnek David Meirnek harom aranyat, hogy ne menjen vagni hozzajuk es nekem fizetnek harom aranyat, hogy naluk vagjak. Rabbi ur azt mondotta nekik, hogy ha vagatni akarnak, ezt csak David Meirnel tehetik. Ok azonban nem akarjak ezt. Engem levizsgaztatott a vagassal kapcsolatos tărvenyekbol es alkalmasnak talalt. Akkor miert van megis David Meir folenyben?" A sakter vegiil arra keri a rabbit, hogy kedvezo valaszt adjon iigyeben. Ez a level 191O-bol szarmazik. Birtokunkban van egy masik, sakterrel kapcsolatos level is, melynek tartalma nem kevesbe meghat6. A level fr6ja val6saggal konyorog a szilagycsehi rabbinak, hogy vegye ra a levelfr6 vejet, hogy hagyjon fel a saktermesterseggel, mert felesege - a levelfr6 lanya - annyira undorodik ettol a munkat61, hogy nem kepes a ferfivel e,gyiitt elni. Ha a ferfi lemond a saktermestersegrol, az asszony hajland6 tovabb elni vele. Az asszony apja tăbbek kozott ezeket frja: "Azert konyorgom, hogy rabbi tir legyen olyan j6 es irgalmas, hogy vegye ra vejemet, hagyja abba ezt a mesterseget. Szanjon meg rabbi tir engem, tegye meg, hogy vejem lelkere beszel ebben a targyban es bizonyos, hogy a j6 Isten segfteni fogja vejemet, hogy mas megelhetest talaljon a saktolason kfvtil. .. Ujra megismetlem keresemet es aldast kerek rabbi urra, hogy bekessegben elje meg a megvaltas eljovetelet es szanjon meg engem sulyos helyzetemben".
10& Ez a felig jiddis, felig heber nyelven irt level ut6irattal vegzodik: "Bocsanatot kerek a rendetlen irasert. Gyengesegem es ăregsegem kăvetkezmenye ez".
* * Amikor 1901-ben a szilagysagi kărzet hitkăzsegeinek kepviseloi gyulest tartottak Szilagycsehen, hogy megszăvegezzek a kărzeti hitkăzsegi szervezetek alapszabalyait (a szilagycsehi . Stern Simson elnăklete alatt), a helyi rabbi levelben fordult a kăzgyuleshez, amelyben ismertette megjegyzeseit az alapszabaly azon pontjaihoz, amelyek allasat es fizeteset erintik. Ktilăn figyelmet szentelt azoknak a pontoknak, amelyek sakterek kinevezesevel foglalkoznak, "mert szent cel, hogy a kărzetben mindentitt becstiletes, Istenfelo es tudassal rendelkezo sakterek kertiljenek kinevezesre. Mindenesetre, ha
j6vahagyjak az alapszabalyokat, az a keresem~ hogy a sakterekre vonatkoz6 pontokat jiddistil es magyarul is irjak, ahogyan az az elso alapszabaly-vazlatban is szerepelt". - Itt meg kell jegyezni, hogy magyar nyelvujegyzokănyv sztiksegessege onnan ered, hogy az alapszabalyokat, j6vahagyas vegett, be kellett terjeszteni az illetekes hat6sagoknak, tekintettel arra, hogy a zsid6 hitkăzsegek - ugyamigy, mint a kereszteny egyhazak - auton6m testtiletekkent voltak elismerve. fgy tehat minden ilyen aktust a hat6sagok tudomasara kellett hozni, melyek penzăszszegeket utaltak ki a hitkăzsegek fenntartasara (a rabbik fizeteset is reszben az allami kiutalasokb61 fedeztek). Tudjuk, hogy az alapszabalyokat j6vahagytak, tartalmuk azonban nem ismeretes. Lehetseges, hogy a jegyzokănyvet vagy annak masolatat mind a mai napig orzik a szilagycsehi jarasi leveltarban.
109
VITA EGY ZSIBOI KONYV KORtJL A konyvet zsib6i orvos, dr. Levi Lajos irta. Kifogasait a konyv egyes kitetelei ellen levelben kozolte vele Klein SaIamon keriileti f6rabbi. E 24 oldalas kezirasos level f6bb szakaszait hozzuk a tovabbiakban:
l "Jibou,
1936. febr. 4. Kedves Dr. ur! Az on
"Amhaarec" (fOldmuveI6) konyvet attanulmanyoztam. Dr. umak sz6ban is megmondtam, hogy kifogasaim vannak (nagyon nagyok) ezen kanyve ellen s most irasban kozlom Onnel azokat. Mindenek el6tt azonban kijelentem, hogy nem a konyv kituzott celja ellen vannak kifogasaim, mert az en kivansagom is az, vajha sikeriilne a cel (ezzel Klein rabbi tanusagot tesz a ehaluei kikepzes mellett s talan a cionizmus mellett is). Nekem csakis az okadatolasban talalt nagytevedesek ellen vannak kifogasaim. "Ou van anyolcadik oldalon kezd6d6 es a 9. oldalon vegz6d6 "A zsid6sag nagy tevedese" dmu cikk, melyben on Dr. uram szomyen vadolja a nyilvânossag el6tt a sajat nepet minden tartenelmi alapot nelktiloz6 dolgokkal. On Dr. ,uramazt meri allitani, hogy az 1800 eves vandorlâsunk csupan j6szantunkb61 tOrtent, mert nem .szereUiika foldmuvelest, elhagytuk a kuIturor,szâgokat,hogy but a nepek kozt ervenyestiljiink. Hogy lehet Dr. uram ilyeneket allitani? - Hat nem ismeri Dr. uram a zsid6sag tortenetet, nem ..olvasta Graetz Egyetemes Zsid6 Tortenetet? ;Nincs tudomasa arr61, hogy a kozepkorban a zsid6sâg zome nemet, francia, portugal, italiai es angol-honbanJakoU es hogy mint pusztultak \,elottan legnagyobb"- reszt,.talan mint on mondja,. .pnszântukb61? Soha! Kipusztitotta szegeny 6sejjnket a barbarizmus, a vallăsi tiirelmetlenseg. "A spanyol inkvizici6 maglyara vetette 6ket /vallâsuk miaU es vegtere mindazon zsid6kat, kik .\ât nem akartak temi a katholikus hitre, kiuztek ~z orszâgb61.A teutonok barbarizmusa feliilmul ,~mindengonoszsagot. Irgalmatlanul lemeszarolt.âk aseinket vallasuk miatt, nagy kozsegeiket, .pI.Speier, Mainz es Wormsban leromboltak es a
nepiinket legyilkoltak. Franciaorszagb61 ketszer kiuztek 6seinket es ketszer visszafogadtak, s aztan veglegesen kikergettek 6ket, s ugyanez tOrtent angol-honban. Tehat nem onakaratukb61 hagytak el6seink a kulturallamokat (melyek igazsag szerint csak az ujabb korban lettek kulturallamok, de a kozepkorban barbarallamok voltak), hanem az tildoztetes kenyszere vitte ni 6ket, hogy keressenek menedeket olyan orszagokban, hol tiirelmesebb (voIt) az uralkod6 osztaly es a nep, s ezert t6dultak a zsid6 tOmegek eszak fele (lengyel es ukran orszagok fele) es kelet fele, magyar es torok orszagok fele. De korant~em onszantukb61 hagytak el sztil6foldiiket, mert szivesen iiltek volna 6seik porhiivelye mellett es szerettek is nagyon hazajukat, melyben egy evezreden at laktak s sirva hagytak el a spanyol zsid6k az orszagot es bucsuztak el 6seik temetkezesi helyeit61 (s bizonyara mas orszagokban is ugyanezt tettek, csak nincs benne a kr6nikaban) . "Most, Dr. uram, hadd lassuk csak mi igaz abban, hogy 1800 esztend6s szamuzetesiink alatt a zsid6k nem foglalkoztak fOldmuvelessel. Ennek az 1800 evnek a kozepen a zsid6k val6ban nem foglalkozhattak fOldmuvelessel. De nem azert, mert irt6ztak t6le, hanem azert, mert ez id6 a rettenetes es barbar kozepkorra esik, mikor a zsid6sagot Eur6paban nemcsak a foldszerzest61 tartottăk tavol, hanem rendes ipart es kereskedelmet sem uzhettek az un. kulturallamokban, s pedig nem azert, mert irt6ztak a foldgazdalkodast61. "Ami pediglen ezen 1800 evenek els6 es utols6 korszakat illeti - az els6 korszakr61 tOrtenelmi adatokkal es az utols6 korszakr61 pediglen ugy tOrtenelmi, mint szemtanui bizo-
110 nyftekokkal (igazolhatjuk), hogy a zsid6k făldmuvelessel foglalkoztak es foglalkoznak. "Az elso korszakr61 beszamol nekiink a Talmud, hogy miutan a r6maiak a Szentelyt elpusztftottak es a zsid6 allamot tănkretettek es megsemmisftettek, a zsid6kat Jeruzsalembol kitiltottak, megis az orszagban sok zsid6 maradt 5-600 even at, kinek a kezen maradt a făldbirtok nagy resze s a zsid6k făldmuvelessel foglalkoztak. Sot, Rabenu Hakados, rabbi Jehuda, a fejedelem, a Misna szerkesztoje, volt a SzentfăIdăn a leggazdagabb făldbirtokos, s az o magtaraib61 taplalkoztatta az ehezoket egy ehfnseges esztendoben. S esak kesobb, midon a bizanei esaszar jogara ala kertilt a Szentfăld, (esak) akkor kezdodătt a SzentfOldăn is a gărăg esaszari iildăzes, kiszorftottak eroszakosan a zsid6kat a făldbirtoklasb61 es a zsid6 iildăztetes sajat hazajukban oly fokra hagott, hogy kenytelenek voltak szomoru szfvvel hazajukat egeszen otthagyni (tessek megerteni, nem j6szantukb61!). "Beszamol nekiink tovabba a Talmud, hogy nemesak sajat orszagukban, hanem kiilfăldăn is foglalkoztak oseink a ehurban beszhamikdas utan, azaz a galutban (is) nagyban făldmuvelessei. Tudniillik Babil6niaban, hol a partus, legtăbbnyire emberszereto kiralyok jogara alatt sokszazezer zsid6 lakott, kiknek legnagyobb resze făldmuvelo voIt (Bne Bage-tanyai lakosok), kik a partus kiralyoknak taksat fizettek a făld hasznalata fejeben ... (e helyen hianyzik a kezirat 7-8. oldala - ) ... mint berlo egy Visky j6szagban (mellesleg megjegyzem, hogy nagyapam dobokai sztiletesu voIt, nagyanyam pediglen ilues6i). Egyszer talalkoztam Mon6ban szilagysagi falu - Visky Zsigmond urral, ki mint zilahi szolgabfr6 Mon6ba kfserte Kis J6zsef vervăIgyi jegyzot mint nasznagy, lakodalmara, s ez elbeszelte nekem, hogy az o apja megtanftotta az en nagyapamat a mezogazdasagra. 1848-ban mar ott talaljuk a nagyapamat mint nagyberlot Sz. Csehben el gr6f Korniss j6szagaban. Az emancipaci6 utani idoben mar Napradon lakik mint nagybirtokos (E sorQkban a levelfr6 Deutseh Mendel anyai nagyapjar61 szamol be
mint mezogazdar61). Es ez nem egyediili jelenseg. Hanem egesz Magyarorszagon es Erdelyben szaz meg szaz zsid6 făldbirtokos keletkezett es ugysz6lvan minden faluban laktak zsid6 kisbirtokosok es dolgoztak es dolgozzak a făldeket. "Talan elfelejtette Dr. uram sajat sziiletesi falujanak, Szelszegnek a viszonyait. Hat M6zes Jisaj nem foglalkozott mezogazdasaggal - bizony, sajat maga izzadt ingujjban az ekenel a mezon. S fgy Groszfeld M6zes is, s fgy Goldenberg Izsak is. S fgy az ăsszes biikkaljai falvakban, most is. S fgy... videken, Hagymaslaposon, Kolezeron, stb. (e falvakban a Szamoson tullaktak a levelfr6 rokonai, a Salamon es Deutseh esaladok, kik mezogazdak voltak, de nem nevezi meg oket nevszerint) s fgy egesz Erdelyben. S lehet, hogy a sajat apja is făldbirtokkal foglalkozott valaha, (de) minderrol nem vett Dr. ur tudomast. Tatan Dr. uram nem fogadja el parasztnak vagyis făldmuvelonek esak azt, aki gatyaban jar - hat a nyugati făldmuvelo sem jar gatyaban, hanem uriasan! Igy fest Dr. uram ezen On alt al emlftett 1800 eveknek utols6 eiklusaban a zsid6knak a mezogazdasagt61 val6 irt6zasa, illetve szeretete. De ne higyje, Dr. uram, hogy a mai Romania-beIi zsid6 mezogazdalkod6k val ami uri gazdalkod6k, kikesak nem-zsid6k alt al dolgoztatjak făldjeiket. Ez nem alI. Tapasztalatb61 es latasb61 tudom, hogy Szilagy-Szeplakon (Klein Samu), Barsaun-Bereksz6n (Jakab), Natigon-Nagyszeg - (Jakab), Horvaton (Lovy Kalman), Basesten-Illesfalvan - (Weisz es'Hofmann), Baitan-Mos6banyan (Ferenez J6zsef es M6zes), Egerhaton (Lax testverek), Tamasestin-Egerbegy - (Rosenbl~lm)-es-~fgY~tovabb, szinte minden faluban;-'prim-rabini kertiletemben a zsid6 mezogazda sajat maga is dolgozik a făldjen. De ez ai aiiapot nemesak nalam, hanem egesz Erdelyben a falvakban lak6 zsid6 testvereinknel megvan. "Most mar esak azt fogja kerdezhetni Dr. ur, hogy miert megis a zsid6k nalunk ninesenek annyira kepviselve a mezogazdasagban, mint a nem-zsid6 lakossag es a zsid6sag legnagyobb resze kereskedelemmel es iparral foglalkozik?
F 111
Ez az allapot is a tărtenelem folyomanya. A zsid6k emancipaci6ja elatt a kiraly a muraknak adomanyozta a nagybirtokait. .. (itt ujra hianyzik akeziratb6la 12.,13.,14.,15. oldal) ... fgynagy panaszom van b. kănyve ellen. A 9. oldalon dicsekszik azzal a negy bolgarkertesszel, kiket nevelt es egzisztenciahoz segft. No, ez nagyon j6 voIt es megerdemli Dr. ur a jaser-kojecht, mert mint hallom, ezen fiuk nemcsak j6 kerteszek, hanem j6 zsid6k is, megtartjak a szombatot es minden nap imadkoznak. Tehat ez kitiina eredmeny es ezert aldja meg a j6 1. csaladostul. "Azonban a 8. oldali kirohanasa a zsid6 nak ellen semmiesetre sem tetszhetik nekem. Mert ott azt mondja - es itt is altalanosft -, es a zsid6 n6 nem tudja elkepzelni, hogyan lehet manikurăzăU kezzel gyomlalni, vagy kapalni, s hogy lehet valaki tarsasagbeli nă, ha istall6ban kell fejni. TeMt ăn Dr. ur ide elibenk allitja a zsid6 nat, kinek manikiirăzătt kezei vannak, s ezert nem kapal, nem gyomlal es nem feji a tehenet. Hat ez fgyvan, Dr. ur - minden zsid6 nanek manikiirăzătt keze van? Hat minden-minden zsid6 na nem kapal-e, nem gyomlal, nem feji a tehenet? Hat mar elfelejtette boldogult anyjat, ki mindezt megtette, kapalt, gyomlalt az a kertjeben es tehenet is fejt ista1l6jaban. "Es hany szaz meg szaz zsid6 asszony van videklinkon, kik ezen munkat vegzik naponta es ez fgy van egesz Erdelyben. Ha a manikiirăzătt zsid6 nak Dr. ur szerint nem foglalkoznak ezen paraszti munkakkal, se baj, hiszen a kereszteny nagy urhăIgyek sem foglalkoznak ilyesmivel. Dr. ur igy frta ezeRkăn~vet, mintha nem is falu szlilottje lett volna, hanerri~mint egy, aki a vars6i vagy amszterdami gett6ban sztiletett, ki soha nem latott zsid6t vagy zsid6 nat făldmiivelessel vagy kerteszettel foglalkozni. Hat nem emlekszik Dr. ur, hogy Szelszegen (Dr. Levy szilagysagiszlilafaluja) majd minden zsid6 na kerteszettel foglalkozott es kapalt, gyomlâlt es fejte a tehenet. S hany szaz meg szaz zsid6 na ezen a mi videklinkăn foglalkozik kerteszettel es kapal s gyomlal s a tehenet feji az ista1l6ban, hat meg
egesz Erdely-orszagban ezren es ezren lehetnek. "Es most meg egy klilOnăs es csodalkozasra (melt6) allitasa, ugyanis ... (itt ujra hianyos a level) ... visszaalIftasat Palesztinaban. Ami anynyival is inkabb kiviheta lett volna' a haboru befejezese utan. Mert akkor az arabok is szabadsagukat kertek a gyaztes nagyhatalmak reven. Tehat hatalmukban voIt a nagyhatalmaknak a felszabaditand6 araboknak mondani, mi felszabaditunk benneteket, azonban azon feltetel mellett, hogy Palesztinat a Jordanon innen es a Jordanon tul engedjetek at a fajtestvereiteknek a zsid6 allam visszaalIitasa celjab6l. Ez ment volna, de nem tărtent. "A gyaztes nagyhatalmak megengedtek, hogy Anglia - mint mandatarius nagyhatalom - fennhat6saga alatt Palesztinaban egy zsid6 nemzeti otthon letestiljon. Hat miert nem zsid6 alIam? Mert a kereszteny lelkiismeret ezt mar nem engedhette meg a nagyhatalmaknak, hogy az a megvalt6juk sztiletesi helye, golgotaja s sirhelye zsid6 orszagban legyen. Hat ez tortent napjainkban, elattlink, a civilizalt vilagban. Hogy lehet, Dr. ur elkepzelni azt, hogy a civilizalatlan, sat barbar, a vallasi ttirelmetlenseg hatartalansaga idejen lehetseges lett volna a zsid6 allamot visszaalIitani. Hiszen elve megettek volna testvereinket ugy a kere.szteny, mint a mohamed an vilag nepei. Es mind~bbal az kăvetkeztetheta, hogy igaza voIt bălcseinknek midan azt mondtak: chachumim hizaharu bedivrechem, bălcsek, vigyazzatok szavaitokra. S ez alI Dr. uramra is - mert ha velemenyt akar mondani a kăzepkorban elt sajat neperal, a zsid6 nep felal, nem lett volna szabad azt tennie, mielatt a zsid6k multjar61 sz616 tărtenelmet alaposan at nem tanulmanyozta, s nemcsak a sajat elgondolasa szerint kănyvet fmi erral. "Es mindebbal az is kăvetkeztetheta, hogy a legujabb-kori zsid6 tărtenelmi - azaz a legcivilizaltabb - korban sem voIt lehetseges az ăna1I6 zsid6 allamot aseink făldjen kivfvni, mert (s ez) azt bizonyitja, hogy mi zsid6k erec-jiszraeli ăna1I6sagunkat csakis Isten szent ktildăttje, a Melech Hamasiach adandja vissza a vilagbekevel
1U egyetemben. Mert ime, Dr. uram, a vilaghaboru befejezese es a vilagbeke helyreallitasa utan eraskădtek a hatalmak az ărăkbeke helyreallitasa mellett, s megteremtettek ezen celb61 a
Nepszăvetseget Genfben. S hol van a beke? Haboruskodtak az6ta sokfele es most is nagy haboru van. Az ărăkbeke is tehat csak Isten muve lehet".
* * *
Klein rabbi ki a fenti sorokat irta varta a Meleeh Hamasiaeht a vilagbekevel egyiitt, melyek nala osszekapesol6dtak. De sok rabbi kollegait61 elteroen nem voIt a "palesztinai" epitomunka es ehalueai ellen. A messias es Cion szeretete j61 megfertek nala egymas mellett. Fenti irasaval a zsid6sag beesiiletet akarta megvedeni, s igy eli ezen irast ertelmezni.
ps-----".'!"'.====-~-------------
113
KLEIN DAvID
A SZILĂGYSĂGI ZSIDOK ES EREC JISZRĂEL A szilagysagi zsid6k, mint nyilvanval6an tăbbi testvereik is Erdelyben, mind a regebbi multban, mind az ujabb idakben egyarant huek maradtak a "Szaradjon el a jobbom, ha elfeledlek Jeruzsalem" eskiihăz. Ezt kifejezesre juttattak mind a "Szilagysagi Kolel" -nak (teljes neven Erdelyi es Szilagysagi Kolel). mind pedig mas, cionista alapitvanyoknak juttatott penzadomanyokban es egyeb m6dokon is. E sorok ir6ja maga legalabb ket esetral tud a Szilagy es Szamos-kăzeral a 19. szazadban. Az egyik esetben a szilagycsehi Pollak nevu rabbi ăzvegye es ket gyermeke vandorolt a Szentfăldre a mult szazad 60-aseveiben, a masik esetben, a 70-es evekben, egy lany tette ezt, a jelek szerint szerelmi csal6das kăvetkezteben, miutan valegenye elhagyta. Tărtenetet meseltek a kărnyekbeli falusi zsid6k, neve feledesbe ment: A killănbăza Kolelok, a Rabbi Meir Baal Hanesz penztar killdăttei mar hosszu evekkel azelatt latogatast tettek a kărzet varosaiban es falvaiban; voltak helyi penzbeszedak is, akik a Kolel elnăksege neveben gyujtăttek, mely elnăkseg szekhelye Des varosa voit, a hires Paneth-csalad vezetese alatt. Erral a tevekenysegrol nem maradtak fenn dokumentumok, minthogy az okiratok a haboru es a veszkorszak alatt elpusztultak. Az erdelyi es szilagysagi Kolel Jeruzsalemben arzătt iratainak is javaresze elpusztult, mert az epiilet, melyben ariztek, a Mandelbaum-atjar6 kăzeleben voit es sulyosan megrongal6dott a felszabadit6 haboru alatt. Ami azonban megmaradt, az dicsaseggel arzi a szilagysagizsid6sag emleket is. Irasos dokumentum tanuskodik arr61 is, hogyefat szent varosanak killdătte rabbi Slomo Zalman (a vak) Klinger jart a BO-as evekben
Szilagycsehben es feltetelezheta, hogy ellcitogatott mas, kărnyeza helysegekbe is es nem csak egy alkalommal. De a Kolelokon kiviil is kapcsolatot tartott a szilagycsehi zsid6sag mas erec-jiszraeli intezmenyekkel is, mint jeruzsalemi ăregotthon, amely a birtokunkban leva dokumentum szerint a 90-es evekben preselt szentfăldi viragokat tartalmaz6 fiizetet killdătt, melyert 10 koronaadomanyt kert. A fiizetet kisorsoltak a szilagycsehi zsid6k kăzătt. Val6szinunek latszik, hogy hasonl6 fiizeteket killdtek mas szilagysagi hitkăzsegeknek is. Ha letezett ilyen kapcsolat, az nyilvanval6an nem egyszeri jellegu voit. A Jeruzsalemben mukăda erdelyi Kolel Siebenbergen ănall6 helyet biztositott a Szilagysag szamara. Ennek oka az voIt, hogy Jechezkel Paneth erdelyi orszagos rabbi, aki az erdelyi Kolel elnăke voIt, Szilagysag kărzetet fia, Chajim Becalel Paneth farabbi szamara jelălte ki, hogy a legyen a megyei rabbi, tasnadi szekhelylyel. Azokb61 az okiratokb61, amelyek ajeruzsaIerni Kolel irattaraban megmaradtak, megtudhatjuk, hogy a szilagysagi zsid6k nagyon a sziviikăn viseltek Jeruzsalem iigyet es sokat adakoztak a varos szegenyei, valamint a killănbăza intezmenyek javara. A 20. szazad elejen a Kolel kiilăn gyujtaakci6t rendezett az erdelyi es szilagysagi kăzăsseg Jeruzsalemben epitenda hazai szamara. Ezt a gyujtaakci6t "reszvenyvasarlasnak" neveztek es az adomanyok 20-t61 3000 koronaig mozogtak. A kiadott prospektus szerint aki 3000 koronat adomanyozott, ezzel val6jaban lakast vasarolt a "Szilagysagi es Erdelyi Kolel" jeruzsaIemi hazaiban, hogy abban lakhasson, ha alijjazik. Ha pedig az illetanek nem allt szandekaban Jeruzsalemben lakni, akkor killănbăza jogai voltak a maga, valamint csaladja nevenek, emlekenek megărăkitesere. Akik ala-
114
~I
,: j:
~ 'J
t I
I\
L 1,'
r
\"
'
1, t'
t •
•,,'I (i 1,
j' ' ..1
, '
/
~,
~.. l'
t ~
•,
l\ i
f !'
1 ~ 1..
.!,'
/
,','
t..~,~.','.~~Lk..~ ....•. ,::....J~:::~~..td~",., .....•.. ;. ~,. j
,,',
'~~"t>"P.",-!.~~&,
...f1•• ~
Az 1939-es cionista kongreszusi valasztasok jegyzo kănyvet .libon-n (Zsib6) alâirtâk: Dr. Levi Lajos (elnăk), Wei5z Leopold, Dr. Levi Lajosne, Beck Mihaly.
115 csonyabb ăsszegeket adomanyoztak, azoknak is voltak reszleges hasonl6 jogaik., AZQkb6l az okiratokb61, amelyeket a szilagysagi Kolel jeruzsalemi kăzpontja rendelkezestinkre bocsatott, kidertil, hogy akadtak a szilagysagi zsid6k kăzătt, akik jelentos ăsszegeket adomanyoztak Jeruzsalem javara. Kăzejtik tartozott tăbbek kăzătt a Bikaca falubeli Griinbaum Bernat, aki az emlitett 3000 koronaert "egesz lakast" vasarolt a szilagysagi Kolel jeruzsalemi hazai egyikeben. Griinbaum maga, valamint edesanyja, Csarne es felesege Jettl (Dov Primat lanya) neveben adta az ăsszeget. A bejegyzesekbol kidertil, hogy Griinbaum 1909ben vaIlalta az adomany kifizeteset es a tărlesztest 1916-ban fejezte be. Griinbaum 1924-ben halt meg Bikacan. A napradi Deutsch Simon, aki anyai reszrol Klein Salamon szilagycsehi rabbi nagybatyja voit, 1000 koromit adomanyozott. Deutsch az adomanyozas idejen egy Nagybanya melletti faluban lakott, amely nem tartozott a szilagysagi kărzethez, azonban a jelek szerint a szilagysagi Kolel jeruzsalemi hazait kivanta tamogatni es ezert adomanyat a szilagysagi Kolel kănyveibe jegyeztek be. Voit meg egy adakoz6, aki 1000 koronat adott, azzal a kikătessel, hogy a szokasos felteteleken kivtil elhalalozasa eseten tiztagu csoport, "minjan" tanuljon Misnajotot emlekere a slosim napjaiban. Ez az adakoz6 Kaufmann Beni, a Hadad melletti Nyirsid falu lakosa voIt. Ktilăn emlitesre melt6 a Varmezo-Bucium-i Feigenbaum Zeev Dov es felesege Rachel 3000 koronas hagyatek utjan tărtent adomanya. A feljegyzesek ramutatnak arra; hogy az adakoz6 1914. Ijar h6 21-en halt meg, felesege pedig ket h6nappal kesobb. Az emlitett vegrendelet kimondja:' "Kerem; hogy akar rabbi, vagy mas szemely se mondjon gyaszbeszedet felettem es sirkăvemen se legyenek dicsero szavak, egyszeruen csak a nevem ... Halalom utan ktildjenek hatszaz aranyat a Szentfăldre, hazvasarlas celjaira, utana pedig harom even kereszttil evente 300 aranyat, amig ăsszejăn az 1500 arany (egy arany ket korona ertek6 voIt). Es irjak meg azt is -
folytat6dik a vegrei1d~let - hogy ha j6baratom, Waldmann Jiszrael Meir sakter a Szentfăldre vandorolna, akkor ot illeti meg az elsobbsegi jog, hogy o es felesege, Freude-Tirca, lakjon . • hazamban elete vegeig. Ezert ktildăm az 1500 aranyat a lakas elleneretkekent. Mostant61 kezdve halalomig betablazom ăsszes itteni javaimat, hogy j6baratom Jiszrael Meir altal segitsem Erec Jiszrael szegenyeit, minthogy o gy6jtătt Erec JiszraeI. javara evek 6ta". A vegrendelet ~imondja azt is, hogy Feigenbaum T6ra-tekercset a buciumi hitkăzsegre hagyja, hogy ott megemlekezzenek Jahrzeitjar61, es El MaIe Rachamimot imadkozzanak erte. A vegrendelet 1914-ben kăzvetlentil az adakoz6 halala elott kesziilt. A vegrendeletben emlitett Jiszrael Meir .sakter alairasa tanusitja, l;lOgyo vetette papirra a vegrendeletet es az adomanyoz6 ot bizta m~g annak vegrehajtasaval. Az is kidertil, hogy JiszraeI Meir Waldmannak szandekaban alIt csaladjaval egyiitt alijjazni es a hagyatek celja az voIt, hogy lakas alIjon rendelkezesere Jeruzsalemben .. A fentieken kiviil sok mas szilagysagi zsid6 is jarult hozza adomanyokkal a Kolel hazainak epitesehez. Erdemes megorizni emlekiiket: Goldfarb Ferenc (Hadad), Paneth J6zsef (Tasnad), Blau J6zsef (Hadad, kesobb Szilagycseh), Grosz Lip6t (Szilagycseh, hosszu ideig a hitkăzseg elnăke voit), Herczfe}d J6zsef (Szilagysomly6), Nuszbaum Jakab (Szilagysomly6), Haupt Farkas (Tasnad), Fraenkel Ignac (Tasnad), Lazar Albert (Szilagycseh), Weisz Simon (Hadad), Frenkel Izidor (Babca, kesobb Szilagycseh), Lax Bernat (Egerhat), Weisz Herman (Zsib6), dr. Keller Samu .(Szilagysomly6), Kohn Adolf ,(Szilagysomly6), Herz J6zsefne (Szilagysomly6), Silbermann Ignac (Nagy-Derzsida), Grosz David (SomyI6-Gyortelek), Rosenberg Lajos (Sarmasag), Goldstein Jeno (N aprad), Weisz Arnold (Szilagysomly6), Liebermann J6nas (Kraszna), Liebermann Simon (Kraszna), Lob J6zsef (Kraszna), Waldmann Lajos (Kraszna) .. Menczel Jakab (Kraszna), "Simon-Ăbraham" vezeteknev nelktil, AIs6-Terneczelyrol, Judovits M6zesne (Naprad), Farkas J6zsef (Kod), Men.
116 I "
'
f'~" ' ( l:: > " ~(
fi,
W,,' ~ll,',,'
,
1\;', "
1
I
',.
,
,_
\
..,""!
,,/
,,', j
J
,,!' " . J'Ţ' waren- ............••••. gihlg und entfielen auffolgendeWahlvo1'8ohl&e,.
7. Vondenabgegehene,nStinim,en
' , \(KuJ\date~li8ţen):'" ',;.i:' ," ':0
1:7 A
"
",'
O,~
°
"
. ,,: ",..' ;~
:1\;':,,
,;',
,)0;
~ " :'.~~
r
,\
1,1
ORDNtJNGS;
IMlMER,
',1
"
I!
~I
,,'
1:
ti, ,1
..
,
°I
il'
'",1
~, 1.
,,' .i.:. ~:.
n. ) ~'
..
1;
,i'
II' ..:.:,
. t.
'~' ,1 '
.~
\ fi I
•
:,:'
. "!,?!, ,'\: ~\
,
----'
-,-, -'
I~I
0--"'-"
I ,:",
'Î;:"
,'"
----,-,--- '
.~
,
/
~'.
1"
, 1.'
:" "
I
',,',
t,i '
,,)t, • ti'
1:
~.
d'~
Az 1939-es cionista kongreszusi valasztasok jegyzo konyvet Zalau-n (Zilah) alairtak: (elnok), Roth Francis, Weisz Laszl6, Markovits F.
Karl Emanuel
p
117 delsohn Gers (Antos), Hirseh Man6 (Korond), Kl6rman I. (Szilagysomly6), 1akab Lajos (Zilah), Rosenberg Gittl (Szilagysomly6), Friedmann Izidor (Fels6-Rakos), Weisz Simonne (Szilagysomly6), Weisz Herman (Szilagy- Illesfalva), Lampel. David (Benedekfalva), Silbermann Ignae (Nagy-Derzsida), Kremer 16zsef (Debreny), Braun M6zes (Vervolgy), Lusztig Simon (Lelle), Nuszbeeher Chajim (Volesok), Farkas Ăron (Bogdanhaza), Kornhauser Mihaly (Keeel), Katz David (Nagydobâ), Kohn Albert (Egrespatak), Simon M6rie (Vaskapu) Weisz Izidor (Fels6-Egregy), Albert Farkas (Fels6Egregy), 1akab Ferene es neje (Bogdanhaza), Feuerwerger M6rie (Zsib6), Hirseh David (Vaskapu), Farkas M6zes es Farkas Salamon (Hadad-Gyortelek), L6b Lajos (Varmez6), FiilOp Albert (Varmez6), Lehrman Adolf (Goreson, kes6bb Zsib6 - 500 aranyat adott), Goldglanez Farkas (Szilagyszeg, 400 aranyat adott), Farkas Igmic (Hadad-Gy6rtelek), Klein Ăron (EgregyP6sa), Markovits M6r (Hadad), Reismann 16zsef (Hadad, 400 aranyat adott), a Csengeri testverek Dov es Chajim (Mihaly) Szilagysomly6r61, 4000 leit adomanyoztak (ez mar kes6bbi id6szakb61 szarmazik). Nem ez voIt minden adomany a szilagysagi zsid6k reszer61, mert, mint mondottuk, a jeruzsalemi Kolel konyveinek egy resze megsemmistilt a felszabadft6 haboru alatt.
Cion szerelmesei Ket ellentetes id6szaka voIt a szilagysagi cionista mozgalomnak. Az egyik a roman uralom alatt, a masik 1940-t61, amikor az uralom a magyarok kezebe keriilt. A Cionista LeveItar adataib61 kideriil, hogy a eionista mozgalom ebben a korzetben a 20-as evekben viragzott, majd a harmincas evekben ujra lendiiletes fejl6desnek induIt. Ket olyan id6pont ez, amelyben nagyobb erdekl6des mutatkozott a cionizmus inint, mint az emlftett ket sarkalatos pont kozott eltelt tizenhat ev alatt. Val6szfnuleg igy voIt mas korzetekben is.
Az els6 vilaghaboru utan, 1923-ban tartottak Erdelyben az els6 eionista kongresszusi valasztasokat es a valasztasi adatokb61 kideriil, hogy ez a szilagysagi eionizmus viragkora voIt. Tobb oka voIt ennek, amelyek f6leg abb61 fakadtak, hogy az erdelyi es ezen beliil a szilagysagi zsid6sag el6z6leg magyar uralom alatt elt, f6leg magyarul beszeIt es magyar patri6tava valt a Habsburg rezsim alatt. 1919-ben, amikor Erdely roman uralom ala keriilt, az erdelyi zsid6k zavarba ejt6 helyzetbe jutottak, mar nem voItak "magyarok", a hitkozsegeknek nem voIt kapesolatuk a budapesti kozponttal; a rabbik, akik fOleg a magyar ortodoxiahoz tartoztak, osszekottetes nelkiil maradtak a budapesti kozponttaI. A kereskedelem, amely el6z6leg Budapest es Becs fele iranyult (gyiimolcs, gabona, fa, szarvasmarha, birka, bor es tojas), visszae.sett. Ennek kovetkezteben szamos zsid6 megelhetesi lehet6seg nelkiil maradt. Nehany ev telt el, amig ezek a zsid6 keresked6k, vagy gyarosok uj utakat talaltak, hogy beilleszkedjenek a roman allamgazdasagba. Ez voIt a helyzet termeszetesen a Szilagysagban is. Ebben a zavaros helyzetben a cionizmus nagy hatast gyakorolt a zsid6 lakossag jelent6s reszere. A huszas evekben azonban a cionizmus onmagat is fellendftette. A Balfour-nyilatkozat "messiasi id6szaka" voIt ez, amikor nemzeti otthont igertek a zsid6knak. A zsid6 szemek csillogtak a kozeli megvaltas remenyet6I. Az erdelyi Zsid6 Nemzeti Szovetseg szervezete, melynek kozpontja akkor Kolozsvaron voIt es az egesz cionista mozgalom iigyeit vezette (a kozpont kes6bb Temesvarra koItozott) - 1923-ban ezerkileneszaztfz eionista sekelt kiildott a Szilagysagba terjesztesre. A Cionista Leveltar adataib61 kideriil, hogy ebb61 esak 600 keriilt eladasra, azonban ez voIt az arany mas helyeken is, fgy Nagyvaradon, ahol ketszer annyi zsid6 lakott, mint az egesz Szilagysagban. Varadra ketezer sekeIt kiildtek, melyb61 csak 673-at adtak el. Az a teny, hogy szamos kis szilagysagi helysegbe kiildtek sekeleket eladasra, azt bizonyftja, hogy mindeniitt voItak cionista aktivistak, akik gon-
118
Az 1939-cs cionista kongreszusi valasztasok jegyzo kăq.yvet Simleul-Silvaniei-n Dr. Alex. Szekely (elnăk), Marmorstein Miklos, Lusztig'CBela, M6zes Ema
(Sz, Somlyo, alâirtâk:
119
doskodtak a terjesztesr61. 1923-ban a kovetkez6 szihlgysagi helysegekben terjesztettek sekeleket: AIs6valk6, AIs6varca, AIs6szopor, Egerhat, Egregyp6sa, Fels6szopor, Gylimo1csenes, Ipp, Krasznahorvat, Korond, Kusaly, Lemeny, Magyarkecel, P6sa, Szilagysomly6, Kraszna, Szurdok, Szilagycseh, Stilelmed, Szamosudvarhely, Szilagyborzas, Szilagylampert, Tasnad, Zilah, Zsib6. Az 1923-b61 szarmaz6 jelentes, mely a cionizmus iranti szimpatiar61 tanuskodik, elIentetben alI azzal a cionista-elIenes legkorrel, amely vallasos vezet6k hatasara nehany szilagysagi helysegben kialakult. Az emlitett evben Szilagysomly6n 200, Krasznan 54, Zilahon 104, Tasnadon 50 sekelt vasaroltak. Hasonl6 voIt az arany, nagysag szerint, mas hitkozsegben is. Nem vettlik szamftasba Zsib6t es Szilagycsehet, ahol a Cionizmus nagyon nepszerii voIt ezekben az evekben. A szilagysagi zsid6saggal kapcsolatban meg kell emliteni es kihangsulyozni azt a tenyt, hogy a huszas evekben az erdelyi cionista mozgalom egyik orszagos vezet6je a zilahi Terner Jakab voIt. 6 az 1923-ban megtartott 13. Cionista Kongresszus tizenket orszagos jelOltje koze tartozott, azonban nem kapott eleg szavazatot ahhoz, hogy bevalasszak. A Szilagysagban magaban csak het szavazatot kapott, valamennyit Krasznan. Tovabbi tamogat6i voItak Desen (112), Szamosujvaron (10), Bethlenben (1) es Marosvasarhelyen (2). Terner az erdelyi cionista mozgalom vegrehajt6 bizottsaganak tagja voIt, rajta kfvtil meg mas szilagysagi tagjai is voltak a bizottsagnak, fgy Klein Mose (a szilagycsehi rabbi legid6sebb fia) aki Zsib6t kepviseIte; dr. ---Marguliesz Ede- Zilahr61; dr ,_Szasz Antal Szilagycsehb61; Braunstein Zsigmond-Gylimo1csenesral; Rothschild Jen6 Magyar-Valk6r61; Weisz Jakab Zsib6r61; dr. Heller J6zsef Zilahr61; Ha- . dinger Ede Zilhar61; Alexander Âbraham mernok Szilagysomly6r61; dr. Sors Alfrep Szurd~kbol; dr. Markovits Lajos Zilahr61; dr. L6b Bela Krasznar61; Waldmann Lajos Krasznar61;~Ws:inberger Samuel Egerhatr61 es Wohlbet;g'.Yilmos
.
L--
Stilelmedr61. Igy tehat a szilagysagi zsid6sag tiszteletre meIt6 m6don kepviselte magat a cionista mozgalom "parlamentjeben" ami ugyancsak bizonyftja azt a cionista ujjaeledest, amelynek szelIeme elarasztotta ezeket a kozsegeket. Egy ev mulva, 1924-ben tovabbi szilagysagi kepvisel6k kaptak helyet a Vegrehajt6 Bizottsagban: Fischer J6zsefne Tasnadr61, dr. Levi Lajos Zsib6r61 - aki cionista es altalanos zsid6targyu cikkeket publikalt az -oj Keletben es Zsib6 mellett hachsarat letesftett chalucok szamara - tovabba dr. Rozenfeld Salamon Szilagycsehb61 es dr. Samuel Vilmos Szilagysomly6r61. A szilagysagi zsid6sag kepviselete ebben a kozponti testliletben azt is tanusftja talan, hogy milyen szeleskorii cionista tevekenyseg folyt a korzetben abban az id6ben.
* * * Nincs dokumentaci6 arr61, hogy milyen mertekii voIt a sekelvasarlas a Szilagysagban 1925-ben es 27-ben, a tizennegyedik es tizenotOdik Cionista Kongresszus alkalmab61, de dokumentaci6 hianya nem jelenti a reszvetel hianyat, annal is kevesbe, mert 1926-b61ered6 beszamol6 szerint elenk tevekenyseg folyt az Aviva-Bariszszia ifjusagi mozgalom helyi tagozatainal nehany szilagysagi kozossegben. A mozgalom 1926. november 7-t61 keltezett beszamol6ja szerint - Zsib6n, Zilahon, Krasznan, Tasnadon es Szilagysomly6n miikodtek helyi tagozatok, meg hozza nagyon aktfv m6don, amit az is bizonyft, hogy ezek a tagozatok tovabbftottak anyagi hozzajarulasukat a kozpont kuIturalapjahoz. Ezek az osszegek nem" voltakalcsonyabbak azoknal, amelyeket olyan "cionista varosokb61" klildtek, mint Temesvar, Des es hasonl6k. A szilagysagi tagozatok resztvettek az Aviva- Barisszia mozgalom evi blidzsejenek finanszfrozasaban is. Az a teny, hogy csak ket szilagysagi helysegben - Tasnad es Szilagycseh - talaItunk frasos dokumentumokat az 1929-ben megtartott tizenhatodik Cionista Kongresszus sekel-vasarl6ival kapcsolatban, nem azt jelenti, hogy mas kozse-
120
l,: ' , t( I
1", l' I
,r.
I
l
'i
li'.1.'"~ li
n l' '.
l' il 1"
il, \ ' .1" II " li' '1
\
li 1\ It
i,
".
"" . II
Az 1939-es cionista kongreszusi valasztasok jegyzokonyvet Arinis-en (Egerhăt)alairtak: Edmund (e1nok), Braun Alexander, Kolb Nicolae, Grosz Eugen
Weinberger
r ,
\
;
l
121
i
gekben nem vettek reszt ezeken a vâlasztâsokon. Szilâgycsehben 46 sekel-tulajdonos szavazott, k6ziiliik huszan a kăzăs Mizrâchi-Klâlcionista listâra. Az Aviva-Barisszia is husz szavazatot kapott; a "Hitachdut" hatot. A vâlasztâsijegyzok6nyvet Schreiber Bona Markovits Zoltân es Beck Mihâly irta alâ, ez ut6bbi Zsib6r61 erkezett, hogy eUenorizze a vâlasztâs szabâlyos lefolyâsât. Tasnâdon akkor csak tizenhat vâlaszt6joggal rendelkezo szemely voit, kăztiliik csak tizenegyen eltek jogukkal es ezek valamennyien az Aviva-Barissziâra szavaztak. A tasnâdi vâlasztâsi jegyzokănyvet dr. Firscher Lajos es Ehrenburger Rene irta alâ. A tasnâdi szavazâs voIt egyik oka annak, hogy az Aviva-Barisszia megfellebbezte az erdelyi vâlasztâsok lefolyâsât es t6bbek kăzătt azt hangoztatta, hogy a szavazatok orszâgo~ ăsszeszâmlâlâsânâl nem vettek szâmitâsba a tizenegy tasnâdi szavazatot. 1931-bol amikor a tizenhetedik Cionista Kongresszusra sz616 szavazâsok folytak, csak a szilâgycsehi vâlasztâsokr61 sz616jelentes maradt meg. Az a teny azonban, hogy mâs kăzăssegekrol nem maradt irâsos jelentes, nem jelenti azt, hogy mâs helyeken nem tartottak vâlasztâsokat. A szilâgycsehi vâlasztâst 1931. junius 7-en tartottak, hetven sekel-tulajdonos reszvetelevel. Hadadi es Illesfalvai sekel-talajdonosok is Szilâgycsehen szavaztak. A hetven szavazat kăziil negyvenet a Mizrâchi listâja kapott, melynek elen Erdelyben M. D. Grosz jeruzsâlemi magyar szarmazasu rabbi, az "Ocâr Hââgâdot" cimii mii szerzoje aUt. Harminc szavazatot kapott az Aviva-Barisszia, melynek jelăItje dr. Weissburg Châjim, az erdelyi cionista mozgalom nagyerdemii veterânja voIt, aki akkor mârTel-Avivban elt (ahol ma utca orzi emleket). A szilâgycsehi helyi valasztâsi bizottsâgban helyet kapott Jakab Zoltan, Jakabovits Miksa, Silberger Lajos, Fraenkel Helen es Kănigstein Iren. A vâlasztâsra sz616 meghiv6n szerepelt valamennyi sekeltulajdonos neve, amikor is valamennyinek alâ kellett imi, hogy lâtta a meghiv6t. Az akkori hetven sekeltulajdonos kăziil ătvenăten leltek halalukat a veszkorszakban. Ezeket a vâlasztâ-
sokat megfeUebbeztek, mert kidertilt, hogy hârom sekelt a helyi Mizrâchi ifjusâgi tagozata vâsârolt, melynek vezetoi ezekkel a sekelekkel szavaztak, azonban a kăzponti vâlasztâsi bizottsâg vegtil elutasitotta a feUebbezest es j6vâhagyta a szilâgycsehi vâlasztâsi eredmenyeket. A Cionista Leveltâr ada tai csak hiânyos kepet adnak a szilâgysâgi cionista tevekenysegrol. Hogyan lehetseges, hogy csak Szilâgycsehen lett volna vâlasztâs, mâsutt nem? Hiszen ket evvel kesobb, 1933-ban, a tizennyolcadik Cionista Kongresszus vâlasztâsai alkalmâb61 Zsib6n huszonhârman, Zilahon huszan, Tasnâdon huszonnegyen (es Szilâgycsehen kilencvenketten) szavaztak. Feltetelezheto, hogy ugyanekor Szilâgysomly6n is voltak vâlasztâsok. Erre a kăvetkeztetesre lehet jutni abb61 a tenybol is, hogy az Orszâgos Cionista Vegrehajt6 Bizottsâgban, olyan tagok kaptak helyet, mint dr. Sâmuel Vilmos Szilâgysomly6r61; dr. Levi Zsib6r61; dr. Rosenfeld Szilâgycsehbol es Temer Jakab Zilahr61. Zilahon, a megyei szekhelyen, a harmincas evekben miikădătt a "Hâsomer" tagozata, elen Berger RâcheUel. 1933-ban Zilahon mind a husz szavazatot az "Erec Jiszrâel Hâovedet" mozgalom kapta, melynek elen Jâmbor Ferenc âUt. E varos vâlasztâsi jegyz6kănyvet Emmanuel Kâroly, Blonder Od6n es Blau Bela irtâk alâ. Szilâgycsehen a Mizrâchi nyolcvanhat szavazatot kapott, a revizionistâk pedig hatot, ami azt jelenti, hogy ket ev alatt szelsosegesen megvâltozott a cionista politikai beâUitâs. Az Aviva-Barisszia, amely Szilâgycsehen 1931-ben harminc szavazatot kapott, 1933-ban egyetlen szavazathoz sem jutott. A szilâgycsehi vâlasztâsi jegyzokănyvet Deutsch ViImos bizottsâgi elnăk irta alâ, aki kes6bb Ukrajnâban munkaszolgâIatoskent vesztette eletet, tovâbbâ Grosz Châjim (aki 1935-ben alijjâzott es Erec Jiszrâelben halt meg), valamint Fraenkel Mikl6s, kinek apja, Izidor, 25 evvel azelott Jeruzsâlembe ktildte adomânyât. Tasnadon, mint mondottuk, mind a huszonnegy sekeltulajdonos a Klâlcionista - Aviva-Barisszia -
122 ,
..J
;
i','(
.'
'~I
7. Von den abgeg~benenSti~men waren ...•...:••..:..... gilţi, und ent£i~lenauffQ1sende W ahlvO~blaege .,: ,'} "(K "dil'd ),\1":,,, , "',,,,, \ ,~ ,1 ',:",,,,:,i;II \,,1' 1\' " II' • \,.",(,trli ,,:I~' 1,\ ,} :"~I~~\ a,enJ?rF;~', ~ 1 I .1"" 1 • ".'" '.':," ',}
tI".
"OIO:~' .fI "~..
WI:1C/11l1lllGDERWAIILPAlUI .
ODE1\
um
""~AMEDI:SW~Nnn;HlE"s:.':'Il;.,;
'",:t~Ili.~':MU1(:f:~,
~
. )
\ :
.
,:
. ':~:' {,:,', ' ~.
1\
:'
I ~':'
l',j
Az 1939-es cionista kongreszusi valasztasok jegyza konyvet alairtak Sz, Csehben: (elnok), Borgida Gabor, Stern Erna, Deutsch Erna, Klein .J6zsef
Silberger Mik16s
123
Hanoar Hacioni kozos listara szavazott. A tasnadi jegyz6konyvet Friedman A. elnok, Krausz Jen6, David Kalman (?) es L6wy Mendi (?) irta ala. Zsib6n harom lista kozott oszlottak meg a szavazatok: Mizrachi harom, Erec Jiszrael Haovedet tizenot es a fenti egyesitett lista ot osszesen huszonharom szavazat. A valasztasi jegyz6konyvet dr. Levi Lajos elnok, tovabba Janovitz Emil, valamint egy harmadik szemely frta ala, akinek neve nehezen 01vashat6 - taIan Friedman Marton? Alig van frasos dokumentaci6 az 1933 es 39 kozotti szilagysagi cionista tevekenysegr61 a Cionista LeveItarban. Ami azonban megmaradt, azt tanusitja, hogy ebben a hat evben a cionista tevekenyseg csucspontjara emelkedett. Zsib6n Hachsara leteslilt, Szilagycsehr61 tizenket fiu es lany indult alijja e16tti hachsarara. Zilahi, krasznai, szopori es szilagysomly6i ifjak is csatlakoztak a chaluci mozgalmakhoz, amelyek veglil alijjahoz vezettek.
* * * A szilagysagi cionista mozgalom 1939-ben erte el tet6pontjat. Ennek va16szinuleg ki.ils6dleges okai is voltak, mint a zsid6k politikai es gazdasagi helyzetenek sulyosbodasa es a klilOnboz6, kfvlilr611eselked6 veszelyek. Ezt tal1usitja a szilagysagi kozsegek reszvetele az 1939juliusaban megtartott huszonegyedik Cionista Kongresszussal kapcsolatos valasztasokon. Olyan kis faluban, mint Egerhat is, negyven sekel-tulajdonos voIt, akik kozlil harmincnyolcan szavaztak. Ebb61 a Klalcionista lista harminchet, az Erec Jiszrael Haovedet egy szavazatot kapott. Szilagycsehben a slilelmediekkel egylitt szaznegyvenot sekel-tulajdonos voIt, kozlili.ik szazharmine eIt szavazati jogaval, a kăvetkez6 megoszlas szerint: Klalcionista lista.- tizenet"Mizrachi - kilencvenegy, Erec Jiszrael Haoved~t-':.:' tizenhet, "Zsid6 allam partja" - het. Zsib6n a szurdokiakkal egylitt szaztizenegy sekel-tulajdonos voIt, akik kozi.il szazhatan szavaztak: Klalcionista lista - huszonnegy, Mizrachi - negyvenegy, Erec Jiszrael Haovedet - negyvenegy. Ez
a megoszlas Zsib6n hfven tlikrozte vissza azoknak a helyi szermelyisegeknek a befolyasat, akik a harom lista elen alltak: az Erec Jiszrael Haovedet mozgalom elen dr. Levi Lajos. a Mizrachi elen Weisz Hermann-Jakob, a Klalcionistak elen Janovitz Emil allt. Krasznan 1939-ben huszonkilene sekel-tulajdonos voit, akik kozlil csak ketten szavaztak a Klalcionistakra, tizenketten az Erec Jiszrael Haovedet listara, tizenoten a T6ra Umelacha listara, melynek elen orszagos viszonylatban a desi Majerovits Jehuda allt; vallasos ir6 es gondolkod6, az erdelyi cionista mozgalom egyik megalapit6ja. Nagyfalun 1939-ben harminchet sekel-tulajdonos voIt, akik valamennyien eltek szavazati jogukkal - huszan szavaztak a Klalcionistakra, nyolcan a Mizrachira, kilencen az Erec Jiszrael Haovedet listara. Als6-Szoporban huszonharom sekel-tulajdonos voit, akik valamennyien az Erec Jiszrael Haovedet listara szavaztak. Tasnadon Ăkos helyseggel egylitt hetven sekel-tulajdonos voit, akik valamennyien szavaztak, kozi.illik negyvenketten a Klalcionistakra, huszonnyolcan az Erec Jiszrael Haovedet listara. Zilahon Samsonnal egylitt otvennegy sekel-tulajdonos voit, akik valamennyien szavaztak, kozi.illik harminchatan a Klalcionistakra, tizennyolcan az Erec Jiszrael Haovedet listajara. Az Erec Jiszrael Haovedet lista annak koszonhette nagy sikeret mind Szilagysagban, mind egesz Erdelyben, hogy annak elen Jambor Ferenc, az Vj Kelet szerkeszt6je allt, aki hatalmas befolyassal birt a lap 01vas6ira.
* * •.* Hosszu evek tavlatab61 visszatekintve 1939re. amely az utols6 szavazas voit a Cionista Kongresszussal kapcsolatban a masodik vilaghaboru kitărese e16tt, indokoltta teszi, hogy megemlekezzlink a Szilagysagban mukod6 cionista aktivistakr61. Ezek a nevek ertekekke valtak mar valamennyili.nk szamara. A valasztasokat mindenlitt 1939. julius 16-an tartottak. A zsib6i valasztasi jegyz6konyvet Weisz Lip6t, dr. L6wy Lajosne es Beck Mihaly frtak ala. Zilahon a
124
• ;, • ~ • ,
t"
. ::~II; •.
'f:;;' ,': c~.J:
,.':
.1
A Szilagy-Krasznan 1939 .Tulius 16-an megtartott cionista kongreszusi valasztâsok jegyzokonyvet alâirtâk: .J. Legmann (elnok), Dr. Samuel, Emeric Klein, Blau Carol
.p_...----
---
-
------~--~---~-----~_.
115 jegyzekonyv alâfr6i. Emmanuel Karoly elnok, R6th Ferene, Weisz Laszl6 es Markovits Ferene. Szilagysomly6n (ahol nem reszleteztek a valasztasok eredmenyeit) dr. Szekely Sandor elnok, valamint Marmorstein Mikl6s, Lusztig Bela es M6zes Erne irtak ala a jegyzekonyvet. Egerhaton Weinberger Edmond elnok, Mann Sandor, Kolb Mikl6s es Grosz Jene az alâfr6k. A szilagyesehi jegyzekonyvet Silberger Mikl6s elnok aki hitkozsegi elnok is voit - valamint Borgida Gabor, Stern Erne, Blau Ărmin es Deutseh Erna irta ala. A krasznai jegyzekonyv alâfr6i Legmann J. elnok, dr. Samuel Ernene, Klein Imre es Blau Karoly. Egy evvel kesebb Erdely es benne a Szilagysag mar a magyar uralom alatt allt, amely elnyomast es terrort jelentett a zsid6sagra nezve es az ausehwitzi katasztr6faval vegzedott. A magyarok kozvetlentil bevonulasuk utan ktilonboze akadalyokat gorditettek a eionista tevekenyseg utjaba, mig vegtil teljesen betiltottak.
* * * A magyarok eletti ideszakb61 emlitesre melt6 meg a ktilonboze eionista alapitvanyok milkodese a Szilagysagban, amely mas 0ldalr61 vilagitja meg ezt a tevekenyseget, amely azt a celt szolgalta, hogy penzadomanyokkal juttassak kifejezesre azonosulasukat a eionista eelkitlizesek es Eree Jiszrael epitese irant. Nehanyan koztiltink meg emlekeznek arra, hogy ezeknek az intezmenyeknek ktildottei mar a huszas evek elejen megkezdtek latogatasaikat a szilagysagi hitkozsegeknel. Kozejtik tartozott Abelesz Otto, Levanon, Heeht Jieehak, Klompusz Raehel, S. Z. Sragaj es masok, akiket a kozosseg nagy szivelyesseggelfogadott. A sargul6lapok meselnek a Herzl-emlektinnepsegekral is, melyeket a huszas evekben tartottak Szilagysomly6n, Tasnadon, Krasznan, Zilahon es mas helysegekben. Akik emlekeznek ezekre a rendezvenyekre, .tudjak, hogy kapesolatban alltak a Keren Kajemettel, azaz a hires KKLkekperselyek terjesztesevel es kitiritesevel, tovabba elismeresek kifejezesre juttatasaval
azok irant, akik kimagasl6 erdemeket szereztek ebben az onkentes tevekenysegben. Minden kozossegben voltak meghatalmazott onkentes aktivistak, akik a KKL-tevekenyseget iranyitottak, nemesak nagyobb kozossegekben, hanem kisebb falvakban is. Emlitesre melt6 ezzel kapesolatban nehany aktivista, akik val6saggal szent eselekedetnek lattak ezt a tevekenyseget. Igy peldaul Fekete Bela, a bogdandi kozjegyze ket hires tigyved, dr. Kertesz Jene es dr. Kertesz Samu s6gora - aki gondoskodott arr61, hogy falujaban egyetlen zsid6 hazb61 se hianyozzek a kek-feher persely; az ove pedig minden evben, mindenkor tele voit. Vajon ki tudja megfejteni, . hogy mi jatsz6dott le ennek a falusi jegyzenek a lelkeben, hogy ennyire rajongott ezert a tevekenysegert. Erdekes, hogy egy masik falusijegyze, Szekely Aba, aki kesebb Zilah megyei jegyzeje lett, szinten aldasos tevekenyseget folytatott ezen a teren. Szekely Abc;lhatalmas, szep ferfi voIt, szombattart6, aki reggelenkent, mielett hivatalaba ment volna, imadkoznl ment a zsinag6gaba. Szombaton is megjelent ugyan a hivatalaban, de tolIat nem vett kezebe, gyermekeit pedig alijjaztatta. 6 maga es felesege a veszkorszak aldozatava valt. Fia, nehai Szekely Mose, Dan kibue alapit6i koze tartozott. Masik fia, Jehosua, aki mar szinten nines az elek soraban, Evron kibue alapit6i koze tartozott. Lanya Boriska is a harmineas evekben alijjazott es jelenleg Haifan el. Ki tudna megmagyarazni, mi okozta ezeknek a kozhivatalnokoknak es hasonl6knak (mint R6th Elemer szilagyesehi kozjegyze, vagy Katz SandQr beshazai kozjegyze) eionizmusat? Sokat tettek a eionista intezmenyekert, terjesztettek a eionista sekeleket es falusi maganyukban talan arr61 almodtak, hogy valaha zsid6 alIam szolgalataban allhatnak. A Szilagysagban a huszas evekben mintegy 30 KKL-megbizott mlikodott, kozotttik Marguliusz Amalia Zilahon; Janovitz Emil Zsib6n, dr. Samuel Vilmos Szilagysomly6n, Kremer Eszter Szilagyesehen, dr. Wiegner Samu Szurdokon, Matyas Lajos Stilelmeden, Gal Ferene Ăkoson, Braun Mihaly Egerhaton, Peesi Erzsike Bâbe-
l'
116
nin, Mandel Sandor Samsonban; Rooz J6zsef Farkas-Assz6n, Weisz Vilmos Als6-Szoporban, Klein Ede Fels6-Szoporban, Fischer J6zsefne Tasnadon, L6b Bela es Fegyveres Miksa Krasznan, Ăvraham Codikne Korondon, Kara Jen6 es Kamaras (?) Ida N agyfalun, Millitzer Davidne Szilagysomly6n. A cionista alapitvanyok erdekeben kifejtett tevekenyseg azonban kiterjedt olyan helyekre is, ahol nem voIt kiilonmegbizott. A KKL-perselyeket kiiirftettek Sarmasagon, Bobotan, Mos6banyan, Napradon, K6don, Szeren, Egeresen, Nagy-Sarmason es Als6-Valk6n is. A KKL jelentesekb61 demografiai kepeket is alkothatunk a szilagysagi hitkozsegekr61 a lelekszamot illet6en es megallapithatjuk azt is, hogy fejenkent atlagosan milyen osszegeket adomanyoztak a cionista alapitvanyokra. Az eredmenyek osszegezese megallapitja a szilagysagi hitkozsegek helyet az erdelyi hitkozsegek soraban. Ilyen lista kesziilt 1925-26-ban. Megemlitiink nehany peldat: Bogdand (Fekete korjegyz6 falva) a szilagysagi falvak elen halad es a 26-ik helyen az erdelyi falvak soraban, Siilelmed a 99-ik helyet, Zilah a 114-iket, Szurdok a 129iket, Bobota a 141-iket, Szilagycseh a 255-iket, Zsib6 a 258-ikat, Szilagysomly6 a 356-ik helyet kapta, es igy tovabb. Szamitasba veve, hogy a felsorolas hatszaz helyseget foglal magaban, a szilagysagi kozsegeknek nincs szegyelni va16juk. A keriiletben akkor, a hliszas evekben, 23 kisebb-nagyobb hitkozseg mukodott, melyekbe KKL-kiildottek latogattak es voltak KKL-perselyek. Osszesen 370 szilagysagi zsid6 hazban kaptak helyet a KKL-perselyek. Csak az a sajnalatos, hogy a perselytulajdonosok koziil csak olyan kevesen jutottak el Erec Jiszraelbe. A Keren Hajeszod erdekeben foly6 tevekenyseg eltert a KKL-t61. A Keren Hajeszod kiildăttei f61eg a j6m6dli lakosokhoz fordultak es az ismert vezet6 szemelyisegek koziil csak
kevesen tartoztak a Keren Hajeszod evi adakoz6i koze. Nincsenek birt6kunkban adatok minden evr61, azonban az 1929-es es 30-as evek adatai tanlisagul szolgalhatnak mas evekre vonatkoz6an is. A szilagycsehiek 1923-ban 53400 leit adakoztak, a szilagysomly6iak 44000 leit, a tasnadiak 18800 leit, a zilahiak 26400 leit. Zsib6r61, mely pedig fontos cionista kozosseg voIt, nincsenek adatok, ami nem jelenti azt, hogy nem adakoztak a Keren Hajeszod javara. Vilagos, hogy mas szilagysagi kozossegekben is voltak ădomanyoz6k. Az 1930-b61 szarmaz6 jelentes megallapitja, hogy a Keren Hajeszod megbizottai, Kerteszne es Blum Zsigmond, az emlitett evben Szilagysomly6n, Szilagycsehen, Zilahon, Zsib6n, Tasnadon es Szurdokon tartottak gyujteseket, az eredmenyek ekkor azonban mar az adakozasi hajlam csokkenesere utaltak. 1930ban a kovetkez6 osszegeket adomanyoztak: Szilagycseh 23200 leit, Zsib6 6540 leit, Szilagysomly6 6500 leit, Szurdok 5200 leit, Tasnad 6150 leit, Zilah 5150 leit. Az 1930-as ev annak a hliszeves korszaknak kozepere esett, amelyben az erdelyi zsid6k az ideiglenes szilardsag es a megliju16 megrazk6dtatasok kozott ingadoztak. Amilyen mertekben novekedtek az illlizi6k, az ottani helyzet javulasat illet61eg, olyan mertekben csokkent a kapcsolat Erec Jiszrael irant, mint a remeny es jov6 orszaga. A csa16dasok es a felelmek viszont megint noveltek ezt a kapcsolatot. Mint emlitettiik, Szekely Aba Erec Jiszraelbe kiildte fiait, hogy kibucokat letesitsenek. Fekete Bela faluja, b61 ifjak indultak hachsarara es alijjara. A bikacai Griinbaum Dovnak, a napradi Deutsch Simonnak es a buciumi Feigenbaum Zeev Dovnak lakasai vamtak a szilagysagi Kolel jeruzsalemi hazaiban es hozzajuk hason16k emleket is megărokitik Jeruzsalem falai. Megjegyzes: a fenti tanulmâny adatait Wohlberg Joshua gyujt6tte ossze. neki jâr a koszonet!
127
GILÂDIDÂVID
A SZAMOS ES SZILAGY VIZEI MENTEN Uzleti konfliktusok, tarsultisok, perek, valasztott bir6sagi targyaltisok A Szilagysagb61 elszarmazottak koziil val6szimlleg sokakat fognak erdekelni azok a perek, valasztott bfr6sagi eljarasok es dontesek, melyeknek eredeti okiratai megtalalhat6k a szilagysagi zsid6sag emlekkonyve szerkeszt6segeben. Ez a dokumentaci6 a Szilagy es Szamos .vizei menten el6 zsid6 kozossegekre vonatkozik, f6leg falusi zsid6kra. Ezekb61 az okiratokb61 megtudhatjuk, hogy mivel foglalkoztak, milyen tigyeken pereskedtek, melyek voltak iizleti kapcsolataik, konfliktusaik, de tudomast szerezhettink szemelyi iigyeikr61 is, mint valasok, hagyateki es orokosodesi perek, tovabba a kis hitkozsegekben kitOrt vitak f6leg sakterek koriil, akik gyakorlatilag a Sulchan Aruchot kepviseltek a falusi zsid6k kozott es 6k voltak egyben a vallasi elet kozpontjai is. Voltak, akik kovettek utasftasaikat, voltak, akik vitattak autoritasukat. Szerepelnek ezekben az okiratokban nyolcvan, kilencven evvel ezel6tt elt apak es nagyapak nevei, akiknek mai leszarmazottai felismerhetik 6ket. Az okiratok Klein Salamon nehai szilagycsehi keriileti f6rabbi leveltari hagyatekab61 val6k. A rabbi elnoklete alatt miikod6 rabbinikus bfr6sag tigyeinek anyagat tartalmazzak, jellegiiknel fogva kompromisszumok, vagy valasztott bfr6sagi targyalasok, amikoris a megszovegezesek ugy kesziiltek, hogy azok elfogadhat6k legyenek az allami bfr6sagi f6rumok el6tt is, amennyiben az erdekelt felek ugy hataroznanak, hogy vilagi bir6saghoz is fordulnak. A kozosseg fele, bels6 vonatkozasban, a rabbinikus~bfr6sag~don-tesei "Din T6ra" jellegiiek, melyeknek donteset a kăzosseg tagjai el6nyben reszesftettek a vilagi bir6sagokkal szemben, reszben azert, mert a rabbinikus bfr6sagjobban kiismerte magat azok-
ban a kereskedelmi es tarsulasi iigyekben, mely 6ket erintette, reszint pedig mert az allami tOrvenyszeki targyalasok hosszu id6t vettek igenybe es magas iigyvedi es illetek-kiadasokkal jartak. Nem tartjuk be a kronol6giai sorrendet ezeknek a "Din T6ra" iigyeknek lefrasanal, mert nem a kronol6gia, hanem az iigyek tartalma es jellege a fontos - ezekb61 ismerhetjiik meg apaink megelhetesi, iizleti problemait, iizlettarsi konfliktusaikat - egyes esetek ramutatnak, melyek voltak azok a jellegzetes megelhetesi forrasok szaz, vagy meg tObb evvel ezel6tt, amelyek azokban az id6kben elterjedtek voltak, mint peldaul monop6Iium-iigyletek, italmeresi es keszftesi engedelyek, dohany, s6, haszonberlet es mas allami monop6liumok berlete zsid6k reszer61. Vegyiik az els6 ilyen esetet; 1896-b61 szarmaz6 jiddis nyelvii szerz6des, Klein rabbi kezefrasaval, Gliick Menachem es Frisch Jesajahu kozott, haszonberlet (regale) eladasar61 Deshazan, mely helysegnek mindketten lakosai voltak (Frisch kes6bb Szilagycsehre koltozott, fia Frisch Jakab, unokaja Frisch Sandor vegyeskeresked6, dedunokaja pe dig Frisch Laszl6 gy6gyszeresz, jelenleg tel-avfvi lakos.) A szerz6des els6 pontjab61 kideriil, hogy Gliick Menachem berelte el monop6liumot es tul magas arat fizetett erte. Ennelfogva hatalytalanftani akarja a berletet es a ket fel megallapodott abban, hogy kozosen fizeti a berleti dfjat, tarsul asi alapon. A 'szerz6des megallapftja, hogy ha vegiil harmadik felnek sikeriilne berelni a monop6liumot, akkor egyik fel sem berel kiilon kocsmat, vagy hasonl6 tizletet, hanem csakis tarsul asi alapon es csakis
1%8 tars as alapon veszik at a haszonberletet masodberletben is. Tovabbi paragrafus ertelmeben mindket fel 150 aranyr61 sz616 vaIt6t helyez el a rabbinal es a rabbi sajat elbiralasa szerint juttathatja a valt6t annak a felnek, amely, velemenye szerint, karosodast szenve?ett a szerzodes megszegese aItal, illetve azaltal, hogy a masik fel nem tartotta be vallalt kotelezettseget. A sertett felnek joga van a szerzodesben foglalt utasitas szerint kivaltani a valt6 erteket. A negyedik pont megallapitja: Ha a monop6lium-hat6sag nem jarulna hozza a berleti szerzodes felbontasahoz, az erintett fel, nevezetesen Gliick Menachem reszerol, akkor a felek kozotti szerzodes ervenyet veszti.
* * * A "Din T6rahoz" fordul6 felek kotelezettsegvallalasi iratanak altalaban egyseges szovege voIt, melyben a felek koteleztek magukat, hogy magukeva teszik a rabbinikus bir6sag, vagy valasztott bir6sag donteset, fellebbezesi jog nelkiil. Tekintve, hogy a szoveg egyseges voit, nem fogunk visszaterni ra a tovabbiakban, hanem csak egyszer hozzuk a szoveget, amely mint auI szolgal a tovabbiak szamara is. "Alulirottak kotelezziik magunkat a rabbinikus birakkal Klein Slomo Zalmannal Szilagycseh, Bein Cvi Elimelech Hakohennal es Gliick Jesajahuval (Szilagycseh) szemben, hogy kotelezonek fogadjuk el dontesiiket iigyiinkben es amit a fenti dajanok dontenek, vagy igazsagosnak tartanak, azt mi a magunk reszerol minden, ellenkezes, vagy kesobbi ellenvetes nelkiil betartjuk". Ezutan kovetkezik a datum, 1897, majd az alairas Judovits Mose, Feuerstein Jehuda Jicchak. A dajanok alairasa feletti hărom sorb61 kideriil, hogy Judovits Mose ket penzosz. szeget kovetelt Jehuda Jicchak Feuersteintol: egyszer 50, majd pedig,30 arany koronat, kesobb azonban a felperes visszavonta a kovetelest, ugy hogy nem voit sziikseg bir6sagi dontesre es I!em keriilt sor targyalasra, amelybol megtudhattuk volna, hogy mi voit tulajdonkeppen a koveteles alapja. A felek, Judovits es Feuerstein a Szamos
tuls6 partjan levo N aprad lakosai voltak, fel- es lemenoik nemzedekeken at laktak ebben a helysegben. Meg kell meg jegyezniink, hogy a fenti okirat szovege hianyos, mert altalaban az ilyen kotelezettsegvallalasi okmanyok tartalmaznak egy olyan cikkelyt is, mely szerint a bir6sag jogosult kompromisszumos ajanlatot tenni, melyet a felek kotelesek elfogadni.
* * * Az alanti eset a hadadi hitkozseg eloljar6inak vitajat targyalja: 1891-ben veszekedes tort ki a hadadi hitkozseg eloljar6i kozott amiatt, hogy melyikiiknek van joga maganal tartani a hitkozseg jegyzokonyveit. Ez deriil ki abb61 a dontesbol, melyet a bir6sag elnoke, Klein rabbi, valamint Klein Joszef Avraham es Goldstein Alexander metszo irtak ala. A dontes szo:vege a kovetkezo: "Alulirottak ugy dontOttiink, hogy reb Jakab David Jicchak koteles harom arany koronat fizetni a kozossegnek iigyvedi kiadas megteritese fejeben a reb Markovits Arje Leib ellen elkovetett kihagas miatt, amikoris engedely nelkiil elvette tole a hitkozseg konyveit. Ennek elleneben viszont Markovits Arje Leibnek vissza kell vonnia a pert a bir6sagt61". A tovabbiakban MarkovÎts Arje Leib hitkozsegi elnok (Gabaj hacedaka) kotelezi magat, hogy visszavonja a Jakab David ellen inditott pert, amiert az elvette tole a hitkozseg konyveit, ha Jakab lefizette a harom arany koronat. Markovits kotelezi magat arra is, hogy "mindennek a dontes ertelmeben kell tOrtennie". Ez a veszekedes a hitkozsegi eloljar6k kozott a hitkozsegi konyvek tartasa koriil mindenkepp azt bizonyitja, hogy Hadadban a muIt szazad vegen mar rendezett hitkozsegi e~et folyt es a hitkozseg konyvei tartalmaztak az iilesekrol sz616 jegyzokonyveket. A hadadi hitkozseg a legregebbiek koziiÎ val6 voIt a korzetben es nagyszamu csaladb61 al!t. Csak amikor feleplilt a vasutvonal, amely Szilagycseh helyseget osszekotOtte a Szamos-volgyi vasuttal, kezdtek a hadadi zsid6k bekoltOzni Csehbe. Birtokunkban
119
van egy 1905-b61 szarmaz6 heber nyelvu fras, melynek szerz6je Klein Smuel Menachem, Klein Slomo Zalman rabbi fia. Ebb61 az okiratb61 megtudhatjuk, hogy Szilagycseh helyseget a mult szazad vegen kb. 1896-ban kapcsoltak be az orszagos vasuti hal6zatba. Az okirat datuma ugyan nem feltetleni.il egyezik Szilagycsehnek az orszagos vasuti hal6zatba val6 bekapcsolasa datumaval.
* * * Az alantiakban a Goldenberg csalad ket n6tagjanak penztigyi koveteleset ismertetjtik. Egyiktik Benedekfalvan lakott, a masik lak6helye viszont nincs felttintetve az okiratban. A bfr6sag Klein rabbi elnoklete alatt i.ilt.ossze, a dajanok pedig Wohlberg Jehosua Birch es Herskovits Aba David metsz6, mindketten si.ilelmedi lakosok voltak. Az els6 nagy Talmud-tud6s hfreben a11t, aki ugyancsak Talmud-tud6sok nemzedekeit neve1te, a masik pedig szinten T6ra-tud6skent voIt elismerve. A peres tigyben Goldenberg Ciperl asszony 200 arany koronât kovetelt berleti dfj (feItete1ezhet6en lakber) cÎmen PerI Goldenberg asszonyt61. PerI Goldenberg lanya szamara berelte a sz6ban forg6lakast. A bfr6sag azonban csak 100, nem pedig 200 arany karonat fteIt meg a felperesnek. Az alperes, feItetelezhet6en vasari keresked6 voIt, erre utalnak a ket reszletben tărIesztend6 osszeg fizetesi datumai: 50 arany tărIesztend6 1901. junius 12-en a si.ilelmedi vasar napjan, a masodik reszlet pedig augusztus 27-en, ami ugyancsak vasarnap voIt Si.ilelmeden. Az okirat magyar dâtuma: Szilagycseh, 1901. majus 12. A peres felek heber betukkel frtak ala az okiratot.
* * *
+.
r I, ,
1
Nem tudjuk pontosan, hogy mi voIt a pereskedes targya a szilagycsehi hitkozseg ket ismert tagja, Fried Ăbraham (Adolf) 6ras es ekszeresz (aki kes6bb tăbb id6szakon kereszti.il voIt a helyi nagytemplom el6ljar6ja) es Herskovits Ăbraham (Adolf) kozott. Es az sem vilagos, hogy a b6r - es cip6gyaros Herskovits Ăbrahamr61
(Adolf) van-e sz6, aki egy ideig hitkozsegi elnok is voIt. A jelek szerint Din- T6ra ele vittek peres tigytiket, de a jegyz6konyvb61 csak egyetlen lap maradt meg a bfr6sagi elnok kezfrasaval, mely szerint tobb kovetelesre kertiIt sar a felek kozott. Herskovits 61 korona 20 krajcart kovetelt Friedt61, Fried viszont 153 korona es 80 krajcart kovetelt Herskovitst61. Az emlftett oldalon szerepel nehany nev es adat. Fried egy 24 szemelyes ev6eszkoz-keszletet adott el bizonyos szemelynek (a nev elmos6dott), ezenkfvi.il 86 aranyert eladott egy arany lancot bizonyos Marton M6zes nevu, hosszUfalui lakosnak, amiert 50 arany"eI6leget kapott. Ugyancsak eladott egy Goldsteinne nevu asszonynak egy par gyertyatart6t, valamint villa-keszletet; Hirsch Izidorne somkuti lakosnak pedig egy ferfi arany6rat, lanccal, tovabba mas arucikkeket egy Klein nevu nyfresi lakosnak. Feljegyzesre keri.ilt meg nehany mas nev is Fried vev6i koztil. Egy Haraus nevu szilagycsehi lakos (eIt egy ilyen nevu ormeny csalad Csehen), tovabba Kis Ferencne, T6th Ferenc, Basa Sari - az ut6bbi harom szilagycsehl lakos. voIt. Lehetseges, hogy Herskovits Fried tigynoke lett volna abban az id6ben? Ez a kerdes meri.il fel a felek kozotti elszamolasb61, amikor is Herskovits kozvetftesi dfjat kovetel az el6legekb61, valamint a reszletfizetesekb61, amelyeket ki.ilonboz6 vev6kt61 felvett. Ebb61 szarmaztak a kett6jtik kozotti peres tigyek es kovetelesek. Az emlftett feljegyzesekb61 csak arra kovetkeztettink, hogy ezt a konfliktust a huszadik szazad els6 evtizedeben vittek dontesre a rabbinikus bfr6sag ele - mert ez voIt a kezirat je11egeabban az id6ben, ugyanis a rabbi kezfras{l a rabbi korariak megfelel6en, id6szakonkent vaItozott. Nem deri.il ki a szovegb61, hogy az tigy rabbinikus bfr6sag vagy pedig valasztott bfr6, azaz a rabbi el6tt keri.ilt letargyalasra.
* * * . Kovetelesek es ellenkovetelesek bonyolult tigye keri.ilt a rabbinikus bfr6sag ele 1892. majus 17-en. A rabbinikus bfr6sag elnoke Klein rabbi voIt, a dajanok pedig Bein Cvi Elimelech Hako-
130
hen es Gltiek Menaehem Mendel, a peres felek pedig Sehwartz Petaehja Dov aki feleseget, Szara Sejndlt (sziiI. Weisz) kepviselte, a masik pedig Weisz Jakov Arje, az asszony fivere voIt. Sehwartz felesege azzal vadolta fiveret, hogy az ut6bbi harom evben kijatszotta ot annak a kăzăs monop6lium-berletnek iigyeben (italmeresi engedely), melyet sziileiktol ărăkăltek, azaz Weisz Arje Jakov eltitkolta a nyereseg egy reszet testvere eloI. Sehwartz Petaehja Dov ismertette a bir6saggal a kăzăs iizlet m~netet es emlekeztetettarra, hogy az alperes annak idejen ugynevezett "tarsasviszony-eskiit" irt ala a rabbinikus bir6sag elott. A kăveteles tehat az, hogy az alperes tartsa be ezt a kătelezettseget es tegyen eskiit a rabbinikus bir6sag elott, hogy nem esapta be testveret es beesiiletesen jart el a nyeresegeket illetoleg. Ugyanebben a perben ellen-kăvetelest nyujtottak be Sehwartz Dov Petaehjaval szemben (akit nagy Talmud-tud6snak ismertek es hosszu ideig hitkăzsegi elnăk voit IlIesfalvan, de a kărzeti kăzăssegek elnăke is voIt). Az ellenkăvetelesben Sehwartz fentebb emlitett s6gora, Jakov Arje Weisz es ket uj iizlettarsa, Markovits Nute Ozer es Blau Jehuda Abaron kiilănbăzo bor-iigyleteket ismertetett. A peres felek valamennyien illesfalvi lakosok voItak. Ebben a helysegben a 19. szazad kăzepetol egesz a veszkorszakig rendezett hitkăzsegi elet folyt, zsinag6gaval, ritualis fiirdovel, Chevra Kadisaval, sakterral, aki a kăzeli falvakban is mukădătt. Ennek a tăbb mint husz csaladot szamlal6 kăzăssegnek a tagjai vallasos, jambor, Istenfelo emberek voltak, j6m6dban eltek, gabona, gyiimălcs es bor-kereskedelemmel foglalkoztak. Vallasi tudasukra jellemzo az is, hogy a bir6sagi okirat is kiilănbăzo dmeket emlitett neviik elott, mint "rabbink es mesteriink", "nagytudasu rabbink" es hasonl6k. Ebben a perben a felek erveIesei het oldalra terjednek, a bir6sagi elnăk suru kezirasavaI. Nines ertelme reszletezni, beerhetjiik azzal, hogy Sehwartz Dov Petaehja elvesztette a pert a tăbbiekkel szemben.
Sehwartz Petaehja Dov nevevel meg tăbbszăr talalkozhatunk peres iigyekben, ugy is, mint felperes, alperes es mint valasztott bir6 is. Igy peldaul egy 1909-ben Illesfalvan megtartott rabbinikus bir6sagi targyalason dajan szerepet tăItătte be Weisz Eliezerrel egyiitt, amikoris Hoffman David es Weisz Jakov Arje - ugyanaz, aki ellen Sehwartz Petaehja Dov tizenhet evvel azelott inditott pert - voltak a peres felek. Ez alkalommal a bir6sag valasztott bir6sagkent tartotta targyalasat. Ha ugyanis Din- T6ra formajaban iilt volna ăssze, akkor Sehwartz Petaehja Dov nem tălthette volna be dajan szerepet, tekintve, hogy WeiszJakov Arje s6gora voIt. A jelek szerint a masik fel, Hoffmann David, hozzajarult ahhoz, hogy a s6gor valasztott bir6 legyen. A valasztott bir6sagi hatarozat ertelmeben Weisz Jakov Arjenak 45 koronat es 84 krajeart kellett fizetni Hoffmann Davidnak (aki egyebkent IlIesfalva leggazdagabb polgarai kăze tartozott, fOldbirtokos es kereskedo voit). A valasztott bir6sagi hatarozat leszăgezi, hogy Hoffmann Davidnak ezutan nines semmi kăvetelnival6ja Weisz Arje Jakovt6I. Kettojiiknek meg voIt kăzăs kăvetelese egy Bata Janos nevu helyi kereszteny lakost61: negy kăbmeter es 60 kil6 fa. A valasztott bir6sag kompromisszumot ajanlott: ha nem sikeriilne a tartozast behajtani, a fel veszteseg Hoffmann Davidot terheli. Sehwartz Petaehja Dov neve emlitesre keriil meg azokkal az iigyekkel kapesolatban is, melyekkel, mint az illesfalvi hitkăzseg elnăke foglalkozott. A hitkăzsegi valaszt6joggal rendelkezolakosok 1909. februar 20-an lezajlott iilesenek jegyzokănyvebol kideriil, hogy ki volt jogosuIt reszt venni ezen az iilesen es hatarozni a hitkăzseg iigyeiroI. A jegyzokănyvben emlitett nevek a kăvetkezok: Sehwartz Dov Petaehja elnăk, Weisz Matitjahu Jerueham, Markovits Mordeehaj Marton, (aki 1919-ig a helyi postahivatal vezetoje voIt, utana pedig esaladjaval Szilagyesehre kăltăzătt), Weisz Arje Jakov, Simon Menaehem Cion, Hoffmann David, Weisz Jeehiel, Klepner Jieehak Ajzik, (szab6mester, aki a masodik vilaghaboru utan Szilagycsehre kăltO"
131 zott), Weisz Elemer, Markovits Peszach es David Mordechaj Chajim. A gyiiles Markovits (Szegal) Mordechajt bizta meg a jegyz6konyv vezeteseveI, melyet Schwartz Dov Petachja, Klepner Jicchak Ăjzik es Weisz Matitjahu Jerucham irtak ala. Feltetelezhet6, hogy a birtokunkban lev6 masolatot Markovits Mordechaj (Szegal) irta. A jegyz6konyv utols6 oldalan a hitkozsegi elnok keziras6s feljegyzese lathat6: el6szor a datum, majd heber nyelven: a nagytudasu es nemes szarmazasu bir6sagi elnoktink es korzeti rabbink, Klein Slomo Zalman reszere (majd tovabb jiddis nyelven), ezuton tovabbitom hitkozsegtink hatarozatat es szives figyelmebe ajanlom nagy tisztelettel, Schwartz Dov Petachja hitkozsegi elnok. A levelben lathat6 a hivatkozasi szam is: 45669. Az alâiras melIett a hitkozseg heber es magyar nyelvu gumibelyegz6je: Kehilat Adat Jesurun Biszest", majd a magyar nyelvii szoveg: "Az illesfalvi aut. orthodox izraelita hitkozseg pecsetje". Ezen az utols6 oldalon a fenti level alatt talalhat6 a rabbi valasza: "Tekintve, hogy az emlitett sakter azt panaszolta el6ttem, hogy illetektelentil tavolitottak el alIasab61, nem alI m6domban tudomasul venni az eltavolitasar61 sz616 bejelentest mindaddig, amig nem alIitjak bir6sag ele, amikoris mindket fel megvalasztja megbizottait". A rabbi valasza utaI arra, hogy mi voit az illesfalvi hitkozseg vezet6segi tilesenek targya, nevezetesen, hogy elhataroztak a sakter elbocsatasat, haromhavi felmondasi id6vel az tiles datumat61 szamitva. A hatarozat oka a kovetkez6: "A hitkozseg el6ljar6ja es szamos mas hitkozsegi tag kifogasolja a sakter magatartasat, hogy nem , az igaz:sag es tisztesseg szerint viselkedik". A hatarozatot tăbbsegi szavazattal fogadtak el es csak harman - David Mordechaj Chajim, Weisz Jakov Arje es Simon Menachem Cion -.. - voit azon a velemenyen, hogy el6szor Din T6ra ele kell âllitani a saktert, "igazsagtalan cselekedeteiert." Mint lathattuk, ehhez a kisebbsegi velemenyhez csatlakozott a bir6sag elnoke is, aki utasitast adott, hogy valasztott bir6sag ele vigyek az tigyet. Ha helyesen sikertiIt kiolvasnunk a jegyz6-
konyv nem egeszen vilagos kezirasat, akkor 1909. Adar h6 13-an tartottak a valasztott bir6sagi targyalast Illesfalvan, a hitkozseg es a sakter kozott, harom rabbi el6tt: Klein Slomo Zalman elnok, valamint Binet Jechezkel szinervaraljai rabbi es L6winger Jicchak pancelcsehi rabbi. A dontesb61 kidertil, hogy a sakternak nem csak a kozosseggel, hanem a rabbinikus bir6sag elnokevel is voit konfliktusa. A bir6sagi hatarozat megallapitja: "asakter tigyeben a nagytiszteletii szilagycsehi rabbinikus bir6sag elnokevel egyetertesben, hozzajarulunk ahhoz, hogy a sakter helyen maradjon, de kielegit6 m6don kiengesztelje a fentebb emlitett rabbit es 6vakodjon att61, hogy a jov6ben is vitat keltsen, ha pedig megis ujra konfliktusba kertilne a rabbinikus bir6sag elnokevel, akkor tilalom ala kertil. Kotelezztik arra is, hogy engesztelje ki a koz6sseg tăbbi tagjait is, akik ellen vetkezett. Ennek elleneben lehet6ve teszik szamara, hogy hetkozhapokon, valamint szombat es tinnepnapokon, tovabba Ros-Hasana es Jom-kipur napjan e16imadkozzon es megkapja a 15 aranyat a sacharitert, ugyanugy, mint a konfliktus el6tt. Az azkarak viszont Schwartz Petachja Dov el6jogat kepezik. Az egesz kozossegnek is beket kell kotnie egymassal, val6ban, es nem csak latszatra. A sakternak a paszkastites idejen is j6indulatot kell tanusitani, nem pedig kegyetlenkedni es elutasitani a varos szegenyeit. Minden ferfinek figyelmeztetni kell feleseget is, hogy ne szitson egyenetlenseget es az asszonyok is bekeljenek meg egymassal". Alâiras: Klein Slomo Zalman helyi rabbi, Binet Jechezkel, L6winger Mose Jicchak. A bir6sagi hatarozathoz toldalek is csatlakozott: "Ha pedig a kozosseg semmikepp sem akarna visszafogadni a saktert, joguk van ez ev szivan h6 1-t61 elbocsatani, addig azonban helyen marad, a kozosseg pedig koteles 300 korona vegkielegitest foly6sitani szamara. Mindaddig, amig ezt nem teljesitik, tilos mas saktert hozni ide. Miutan azonban megfizettek neki ezt az osszeget, tilos lesz szamara kozvetlentil a penz atve~ tele utan akar a legkisebb baromfit is levagni itt". Ezt is alâirta ktilOn a harom rabbi. Az illesfalvi zsid6knak mas problemâik is
U1
1
I ~
voltak. Minden esetre a vala:::::.::tott bir6sagi iratokb61 kidertil az is, hogy a hitkozsegi elnok vegtil 1000 arany vegkielegitest foly6sitott mert csak igy lehetett elerni, hogy elhagyja a helyseget. A vegkielegitesi osszeghez hozza kellett jarulni a kozosseg azon harom tagjanak is, akik elleneztek a sakter elbocsatasat. A sakter elleni panaszok nemcsak abb61 eredtek, hogy "szemtelentil viselkedett" a kozosseg tagjaival szemben, hanem abb61 is, hogy sakteri tevekenysege mellett meg kereskedelemmel is foglalkozott es igy versenytarsa voIt a kozosseg nehany mas tagjanak. A sakter es csaladja tăbb mint tiz even at elt Szilagysomly6n, miutan a legidosebb lany haz assagra lepett az ottani, nagy tiszteletnek orvendo Hirschfeld csalad egyik tagjaval. Az elso vilaghabonl. utan a sakter csaladjaval egytitt Szilagycsehbe koltăzott, de ekkor mar j6m6du emberkent tert vissza elozo kornyezetebe es a helyseg egyik legszebb hazat vette meg. Szilagycseh chaszidjainak vezetojeve valt es tiszteletet vivott • ki a maga szamara. Ugy tunik, hogy az illesfalvi zsid6k bonyolult tizleti kapcsolatban alltak egymassal, melyek gyakran tettek sztiksegesse valasztott bir6sag vagy Din T6ra bir6sag donteset. Ez kidertil a fentebb ismertetett rabbinikus bir6sag donteseibol. Egy jiddis nyelven surun teleirt folio-oldalra terjedo kompromisszumos javaslatb61 (Schwartz Petachja Dov kezeirasaval) arra kovetkeztethettink, hogy tarsasviszony allt fenn kozte, valamint Simon Menachem Cion es Weisz Jechiel kozott tuzi: es eptiletfa-raktarakkal, valamint alkohol nagybani eladasaval kapcsolatban. Nezetelteresek mertiltek fel kozotttik tizleti okokb61, egymast gyanusitottak, settegettek es bunvadi eljarast akartak inditani egymas .ellen. A kompromisszumos javaslatban Schwartz azt ajanlja, hogy a tarsak valjanak szet, mindegyiktik ktilon-ktilon vezesse raktarat es fa-i,igyleteit es egyiktiknek se kelljen a jovoben tizleti jelentest bemutatni egymasnak, azzal a feltetellel, hogy kolcsonos megertessel allapitsak meg tizleti araikat es ne versengjenek egymassal. Ha pedig valamelyiktik megszegne ezt a szerzodest, akkor
az elso esetert 10 koronat, a masodikert huszat fizessen, es minden tovabbiert ujabb 10-10 koronaval emelnek a btintetesi osszeget, ami .gyakorlatban karterites volna azokert a karokert, amelyeket tisztessegtelen versennyel okoz a masik felnek. Mindezt persze csakis azzal a feltetellel, hogy bebizonyosodik, miszerint val6ban tisztessegtelen verseny tărtent. Ami az italtizletet illeti, egyiktiknek sem szabad olcs6bban adni az arut, vagy magasabb szesztartalmu italt forgalomba hozni annal, mint amennyiben megallapodtak. Ezekre az tigyletekre is vonatkoznanak azok a penzbtintetesek, melyeket az elozo pontban megallapitottak. A kompromisszumos javaslat harmadik pontjaban Schwartz javasolja, hogy az erintett felek koztil egyik se nyisson Illesfalvan ujabb tizletet a mar meglevon kivtil, azaz tuzifa raktart, az alkohol nagybani eladasaval kapcsolatban pedig allapodjanakmeg abban, hogy szemelyenkent ot liter a legnagyobb mennyiseg, amelyet a vevonek eladnak. Ha pedig lehetoseg kinalkozik olyan tizletre, amelylyel az elozo tarsak nem foglalkoznak, ezt meg kell beszelni veltik, hogy ne okozzon nekik veszteseget az uj tizlettel; ugyanakkor a tarsak is kotelezik magukat, hogy nem kezdenek uj tizletagakba mas arukkal (mint peldaul mez-kereskedelem) es a harom tars nem letesit ujabb deszkaraktart azon kivtil, amely Weisz Jechiel birtokaban van, anelkul, hogy meg ne beszelte volna a tăbbiekkel. A javaslat egy tovabbi paragrafusa kotelezni kivanja Illesfalva minden zsid6 lakosat, azokat is, akik elleneztek a sakter elbocsatasat (mint Simon Menachem Cion, Weisz Jakov Arje es David Chajim Mordechaj), hogy ok is egyenlo reszt vallaljanak a sakternek foly6sitand6 vegkielegitesb61. Ebbol kidertil, hogy a hitkozsegi elnok sztiksegesnek tartotta a sakter elbocsâtasanak tigyet osszekapcsolni az tizlettarsak kozotti konlfiktussal. A kompromisszumos javaslat a tovabbiakban megallapitja, hogy a sakternak fizetendo vegkielegites 1000 arany legyen, ne pedig 300, ahogyan azt a rabbinikus bir6sag megallapitotta, mert a kompromisszum kezdemenyezoje nem latott semmi mas lehetose-
133
get arra, hogy a sakter elhagyja Illesfalvat. A kompromisszumos javaslat mas szankci6kat is javasoI. Igy, hogy Schwartz Petachja Dov vonja vissza a Simon Menachem Cion elleni pert, de azzal a feltetellel, hogy az ut6bbi fizessen 600 koronat, ha nem tartja be azokat a kotelezettsegeket, me1yeket ez a kompromisszum ra harit. U gyanakkor Simon Menachem Cion is kotelezi magat, hogy 600 koronat fizet, ha nem tartja be a kompromisszum kotelezettseget, s ugyanez vonatkozik Weisz Jechielre is. A kompromisszumos javaslatot kiegesziti a rabbinikus bir6sag elnokenek kezirasaval irt megjegyzes, melyb61 kiderill, hogy a harom tars gyakor1atilag kozos kereskedelmi vallalatot letesitett. Ez a toldalek leszogezi, hogy ha a harom koztil valamelyik uj ilzletet akarna nyitni, akkor err61 kot.eles ertesiteni a "tarsasagot". Ez az ertesites egyben tilalmat is jelent a ket masik tars szamara, hogy hasonl6 ilzletet nyisson, vagy hogy masokat informaljon a kezdemenyezesr6I. Aki ezt megszegi, 400 korona karterftest fizet a karosultnak. Az ilzleti konfIiktusok azonban nem csak erre a Jarom tarsra szoritkoznak. Egy masik bir6sagi dontesben felmertil "reb Mordechaj" neve, (Illesfalvan csak egy ilyen nevu ember voIt, Markovits Mordechaj-Marton). A helyi postahivatal fOnoke voIt es erdekes m6don a rabbinikus bir6sag szamara is kiutalt nyereseget az ital-ilzletekb6I. A bir6sagi dontes ftiggelekebol kiderill: "Olyan dontest is hoztunk, hogy Weisz Jakov Arje fizessen Weisz Matftijahu Jeruchamnak 150 aranyat, azaz 300 koronat es ezzel megoldottnak lattuk az ilgyet, ha a fenti az osszeget harom h6napon beli.il kifizeti. Ez a bethleni rabbihoz benyujtott ilgy folytatasa" (az emlftett rabbi Lichtenstein Jehuda). Ebb61 kiderill;hogy.~z illesfalvi zsid6k ilzleti konfliktusukkal el6z6leg mar a bethleni rabbihoz fordultak, aki meghozta donteset, de az "ilem elegitette ki a feleket, akik folytattak a pereskedest egymassaI. Nincsenek adataink arr61, hogy vegtil beertek-e a fentebb emlftett dontessel, melynek alMr6i Klein Slomo Zalman helyi rabbi, Binet Jechez-
kel szinervaraljai rabbi es L6winger Mose Jicchak pancelcsehi rabbi.
* * * Schwartz Petachja Dov komprimisszumos javaslata azonban nem crte el celjat. 6 maga es Simon Menachem Cion alMrta ugyan, hianyzik azonban Weisz Jechiel alMrasa. Ebb61 az kovetkezik, hogy nem jarult hozza a javasolt kompromisszumhoz, tehat az nem lephetett ervenybe. Weisz Jechiel magatartasa az oka, hogy a tarsak konfIiktusa vegtil rabbinikus' bir6sag ele kerillt, melynek tagjai voltak: Klein Slomo Zalman elnok Szilagyc~ehb61, Binet Jechezkel rabbi Szinervaraljar61 es L6winger Jicchak Mose rabbi Pancelcsehr61. A rabbinikus bir6sag itelete koteIezi a harom tarsat, hogy egyenl6 jogu tarsakkent mukodjenek az ital-kereskedelemben, a palinkat hord6nkent 40-44 aranyert kell vasarolni es aranyosan elosztani a nyereseget. A bir6sagi itelet megtiltja Simon Menachem Cion szamara a deszkakereskedest, amely Weisz Jechiel kizar6lagos joga. A dontes ertelmeben: Simon Menachem Cionnak be kell szilntetni a deszkakereskedest, Weisz Jechie1nek pedig meg kell vasarolni t6le a deszkakat es a deszkaszallit6 tutajokat, a deszkak es a mas faanyag beszerzesi aran, (a szamitas kobmeterek szerint). Weisz Jechielnek evente 50 forintot kell fizetni Simon Menachem Cionnak a beszilntetett deszka-kereskedelemert. "U gyanakkor azonban a rabbinikus dontes megengedi valamennyi erintett fel szamara, hogy kicsiben, poharankent arusitson palinkat es ezt a nyereseget mindegyikilk megtarthatja maganak. Az ftelet megtiltja a tarsak szamara, hogy egymassal versengjenek es egyik sem arusithat magasabb szesztartalmu italt, mint a masik. Amelyikilk pedig olcs6bban adna a megallapftottnal, 50 korona bilntetest fizet minden alkalommal a kozosseg penztaraba" . A bir6sagi dontes gyakor1atilag felmenti Weisz Jechielt a tarsas viszony al6I. Amennyiben Weisz Jechiel val6ban akarja ezt, evi 200 koronat, azaz 100 aranyat kell fizetnie Simon Menf
I
~'tr
134
chem Cionnak, aki ennek elleneben besziinteti a fakereskedelmet. A dontes megallapitja azt is, hogy Weisz Jechielnek harom h6naponkent, negy reszletben kell tărleszteni az osszeget, de Simon Menachem Cion mar az els6 tărlesztes utan megsziinteti a fakereskedelmet, ha Weisz Jechiel mar kifizette a fa arat.
* * *
Az 1888. junius 24-en megtartott rabbinikus bir6sagi targyalason, Klein Zalman Slomo elnoklete alatt, L6winger Ăvraham Smuel es Scher Jâkov Jehuda (Szilagycseh) voltak a birak - Cvi Fraenkel es Levi Mose pereskedtek egy haszonelvezeti jog korUl, melyet tarsas viszonyban bereltek. Feltetelezhet6en italmeresi jogr61 es mas monopol-arukr61 volt sz6, Somfaluban. Legalabbis erre kovetkeztethetiink a Fraenkel Cvi emlekere irt gyaszbeszedb61, aki Somfalun halt meg 1911-ben. A bir6sagi dontes kimondja, hogy ha valamely fel nem engedelmeskedne a bir6sag dontesenek, vagy kompromisszumanak, akkor annak 50 arany penzbirsagot kell fizetnie. Fraenkel Cvinek az itelett61 szamitott nyolc napon belUl szavat kell adnia ("tkiat kâf") hogy kifizette tarsanak mindazokat az osszegeket, amelyek a jelzett ev aprilis 4-ig jartak neki. Ha ezt megteszi, az uj elszamolasok a jelzett datumt61, azaz 1888. aprilis 4-t61 kezd6dnek. Ha nem teszi meg, akkor ujra el kell szamolnia tarsaval, Levi Moseval, februar 12-t61kezdve 1888. junius 24-ig. A bir6sagi dontes szovegenek vegen fel van tiintetve a hely, Szilagycseh, valamint a polgari datum, val6szinuleg azert, hogy az iigynek ervenye legyen akkor is, ha az vilagi hat6sagok ele keriil. .
* * * 1899 Emor-heti szakaszanak csiitărtăken Goldenberg Jakov es L6wi Michael jelent meg (Szelszegen) a rabbinikus bir6sag el6tt, melynek elen Klein rabbi aUt, tagjai pedig Groszfeld Mose es Farkas Jicchak voltak, mindketten helyi lakosok. A pereskedes targya, feltetelezhet6en, tisztessegtelen verseny voIt. A bir6sag nem hozott dontest, hanem kompromisszumra kesztette
¥ dbr-
a feleket oly m6don, hogy Goldenberg 23 aranyat es 31 krajcart fizessen L6winek, "es ezzel az iigyet lezartnak kell tekinteni". Nem ismeretes azonban, hogy mi voIt tulajdonkeppen a koveteles targya, es miert fizette Goldenberg L6winek a karteritest.
* * * Braun Chajim (Mihaly) az egerhati hitkozseg egyik oszlopos tagja voIt; kitunt magas, nehezkes termetevel es baratsagossagaval is haza mindenkor nyitva MIt a segitsegre szorul6k el6tt. Veje, Weinberger Samuel ismert rabbi csalad sarja voIt, 6 maga ismert Talmud-tud6s, lelkes cionista, akinek konyvespolca roskadozott a regi szent konyvekt61, melyekert sokszor erejen felUli osszegeket fizetett. Egyetlen fia, Mose es harom gyonyoruszep lanya, akiket "Cion lanyainak" nevezett - valamennyien a veszkorszak aldozataiva valtak. Braun Chajim nevevel talalkozunk Klein rabbi egyik iteleteben, melyet egyesbir6kent mondott ki, Braun Chajim es Stăssl Ăvraham magyarlaposi lakos iigyeben, 1902-ben. Braun Chajim birtokaban volt Ă vraham Stăssl harom valt6ja, Stăssl viszont aztâllitotta, hogy kifizette ezeket a valt6kat, de tanuk nelkiil. Az itelet szerint ez az erv elfogadhatatlan, mert "az a szokas, hogy ha valaki valt6t tărleszt, akkor nyugtat ker, vagy eltepi a valt6Î: Stăssl azonban kitartott ameUett, hogy kifizette egesz ad6ssagat - Braun viszont azt hangoztatta, hogy Stăssl csak a kamatot fizette, nem pedig az ad6ssag osszeget. Braun birtokaban egy 400 aranyr61, valamint ket, egyenkent 100 aranyr61 sz616valt6 voIt. A felek kozott voIt meg egy mas jellegu vita is, 105 arany osszegu biztositasi dij koriil, kozos iigyleteikkel kapcsolatban, melynek jellege nem derUl ki a bir6sagi dontesb61. A bfr6sagi Qontes merlegelte annak lehet6seget, h6gy Braun Chajim tegyen T6ra-eskiit arra, hogy allitasa igaz es ugyanakkor tegyen "heszet" eskiit is (igy nevezik a heber jogban azt az eskiit, amelyet olyan vadlott tesz, aki teljes egeszeben tagadja az ellene felhozott vadat). Ez az eskii arra vonat-
l 13S
kozzon, hogy "StăssI Abraham nem fizette meg tartozasat, azaz nem igaz, amit Avraham StăssI allft. A bfr6sag vegiilleszăgezi: "Ha a tanuk azt valljak, hogy Abraham StăssI igazat beszel, akkor Braun Chajimnak fizetnie kell a kiadasok levonasa mellett. Ha nem, akkor Braun Chajimnak le kell tenni a heszet-eskiit es ezzel az iigy lezartnak tekintend6". A dăntesb61 nem deriil ki, hogy mit vallott a harom tanu: Goldstein Perec. Herskovits Azriel es Teltser Eliezer. Azt sem tudjuk meg, hogy Braun Chajimnak vegiille kellett-e tenni a "heszet-eskiit", vagy nem.
nem mehet ferjhez mindaddig, amfg a bfr6sag nem engedelyezi hazassagat, ezt pedig ahhoz a feltetelhez kătăttiik, hogy egy hfres es nagy rabbi adja hozzajarulasat. Ez a hozzajarulas most megerkezett Fuchs Mose Hers nagyvaradi rabbit61 es mi, a bfr6sag alulfrott tagjai engedelyezziik a fent nevezett asszonynak, hogy ferjhez menjen es ezt senki sem ellenezheti szivan h6 25-t61 kezdve. Ezzel feloldjuk a fenti eskiije aI61". Ezutan kăvetkezik a datum.
* * *
Egy ki nem fizetett aranylanc kăriili vita miatt is ăsszeiilt a rabbinikus bfr6sag, Klein rabbi elnăklete alatt, Stern Simson es Katz Juda bfrak reszvetelevel. Az aranylaneot Fried Adolf Avraham ismert szilagyesehi 6ras-ekszereszt61 vasaroItâk. A bfr6sagi dăntesb61 kideriil, hogy Friednek nines semmifele kăveteinival6ja Hers~ kovits Mose Smuel feleseget61 azert az aranylancert, amelyet az asszony testvere, a Weltmann csalad tagja vâsarolt Friedt61 apja, Weltmann Jicehâk Joszef utjân (aki termeszetesen az aszszony apja is). A bfr6sagi dăntesb61 kideriil, hogy Fried pert indftott WeItmann ellen. A dăntes râmutat ana, hogy ha Herskovits Mose Smuel azt akarja, hogy Fried vonja vissza az eljarast Herskovits ap6sa, Weltmann ellen, akkor garantalnia kell, hogy Fried egy even beliil megkapja az aranylânc arat. Ha Herskovits megadja ezt a garanciât, akkor Friednek vissza kell vonnia a bfr6sâgi eljârâst. Ha Herskovits nem adja meg a garaneiât, akkor a rabbinikus bfr6sâg engedelyezi Friednek, hogy folytassa az eljârâst Weltmann ellen. Ezzel egyidejuleg s a jelek szerint kălcsănăs megâllapodâs alapjân, kătelezik Friedet, hogy vonja vissza a sertegetesek cfmen Herskovits ellen indftott eljârâst. Ennek elleneben Herskovits 5 aranyat tesz le a rabbi kezebe szegenyek javâra. Ahogyan a szilâgycsehi megmaradottak visszaemlekeznek, Fried es Herskovits szomszedok voItak, iizletiik egymas mellett voIt a F6teren - Fried ekszeriizlete a vâroshâza epiilete-
Mint minden mas zsid6 kăzăssegben, a Szilagysagban is szokas voIt hazassagkăzvetft6i dfjat fizetni. Stern Elimelechnek hfvtak a "sadehănt", iizletfele pedig Salamon Jehuda Arje voIt, (aki ănmagat, esetleg lanyat, vagy fiat kepviselte). Az 1899-ben megtartott bfr6sagi targyalason Klein rabbi voIt az elnăk, a bfrak pedig Lebovits Dov Ber es Jakab Jakab Jehuda. A dăntes ertelmeben Salamonnak 11 aranyat kellett fizetni hazassagkăzvetftesi dfj fejeben Sternnek, "ezen tulmen6en pedig a feleknek semmifele kăvetelesiik sem lehet egymassal szemben". Egy 1908-b61 szarmaz6 masik bfr6sagi dăn .. tesb61 kideriil, hogy mar a huszadik szazad elejen, vagy meg el6bb erkeztek kivandorl6k a Szilagysagb61 az Egyesiilt-Allamokba. Egy esetben egy New- Yorkba kivandorolt ferfi val6levelet kiildătt Szilagycsehen el6 felesegenek es a hăromtagu rabbinikus bfr6sag azert iiIt ăssze, hogy a val6level alapjan lehet6ve tegye az aszszonynak, hogy ujra ferjhez mehessen. A rabbinikus bfr6sag, amely Klein elnăkb61, valamint Bein evi Elimeleeh Hakohenb61 es Schreiber Ansel Aser sakterb61 allt, a kăvetkez6 dăntest hozta: "Megjelent el6tttink Szara Rivka asszony, aki Regina neven is ismeretes, Hale vi Avraham Jakov lanya, aki val6levelet kapott Mose-M6rie nevu ferjet61, New-Yorkb61, adar h6 11-en Szilagycseh varosaban s akkor megeskettiik, hogy
* * *
136
ben, mellette pedig Herskovits vegyeskereskedese. De a csehiek koziil ki emlekszik, hogy valah a is elt volna Weltmann csalad kozottiik?
* * * 1911-ben arrol is targyalt a rabbinikus birosag, hogy - milyen aranyu lehet a por es a hulladek a gabonakeresked6k kozott eladott buzaban. Klein rabbi mellett Kaufmann Cvi Jakov tanito, ismert Talmud-tudos es Hoffman Cvi tăltottek be a birak szerepet. A birosag hatarozata ugy szolt, hogy ha a por es a hulladek nem haladja tul a hat szazalekot, akkor a vasarlonak, Sternberger Simsonnak semmifele koveteIese sem lehet az eladoval, David Szimchaval szemben. Ha azo"nban a por es hulladek pontosan hat szcţzalek, akkor David Szimcha kiilOnbozeti dijat kell fizessen a vasarlonak, ha pedig a hulladek tulhaladja a hat szazalekot, akkor az iizlet ervenytelen es Sternberger vişszaadhatja a buzat az eladonak. A birosag Levi Mor ismert szilagycsehi gabonakeresked6t nevezte ki szakert6nek, hogy vizsgalja feliil a buzat, amely Nagybanyan voIt elraktarozva es kozolje velemenyezeset a birosaggal. A hatarozatot 1911. februar 21-en hoztak.
* * * A Szilagy es Szamos folyok kozott huzodo Biikk hegyseg alatti falvak zsido kozossegenek eleter61 ad kepet a kovetkez6 eset is: Szazadunk elejen egy sakter mukodott AIso- es Fels6-Szivagy, AIso- es Fels6-Berekszo, Farkasasszo es Gardany falvakban. Ez a sakter, akit csak Joszef Jicchak neven emlegetnek a feljegyzesek (vezetekneve nem szerepel), lovon jarta ezeket a helysegeket, hogy itt egy csirket, ott egy borjut vagjon. Nehanyan azonban nem voltak megelegedve tevekenysegevel es ezert Klein korzeti rabbihoz fordultak, akit61 koveteltek, hogy tiltsa le mukodeset. Az 191O-b61szarmazo, ekes jiddis nyelven, kaligrafikus bet~kkel irt folyamodvanybol megismerjiik, kik tiltakoz-
tak a sakter mukodese ellen: Schwartz Avraham, Ăbraham Mose Jiszrael, Krausz Herman Cvi, Fiirst Jakov, L6wi Smuel, Jakab Joszef, Rothschild Zecharja, Weisz Eliezer, Jakab JechieI, Salamon Mose, Rappaport Efrajim, Hoffman Mordechaj, Abraham Menase, Abraham David, Izrael Mose es Rappaport Cvi. El6szor Abraham Menase, Abraham Mose Jiszrael, L6wi Smuel, Salamon Mose es Rappaport Efrajim fordultak a rabbihoz, hogy tiltsa le az emlftett sakter mukodeset, mert sokszor reszegen vag, ezenkiviil pedig mar oreg, rosszullat es igy nem alkalmas feladata betoltesere. Azt is mondottak, hogy a saktert egy alkalommal reszegseg miatt mar felmentettek munkajabol. A rabbi egy szombat este re hivta be apanaszosokat tanusagtetelre. El6szor is feljegyezte a szombat esti tanuvallomas halachikus vonatkozasait, a tovabbiakban pedig a tanuvallomasokat, amikor is kideriilt, hogy egyesek azok koziil, akik benyujtottak, illetve alâirtak a panaszt a sakter ellen, nem voltak teljes mertekben meggy6z6dve arrol, hogy a vadak igazak es hogy a sakter reszegen vagott. Az egyik tanu, Schwartz Abraham elmondotta, hogy latta a saktert lovagolni, amikor 6 es masok mar szukot iinnep el6estejen, minchaimara tartottak a templomba es a sakter kesve erkezett az imahoz, amikor mar csillagok is voltak az egen. Ez a tanuvallomas azonban gyengitette azokat az allitasokat, hogy a sakter reszeges, rosszullat es el6rehaladott kora miatt nem folytathatja mesterseget, mert ilyen allapotban hogyan lovagolhatott az emlftett falvak kozott? Ebben az eldugott faluban uralkodo allapotokra utalt egy masikţanuvallomas is, ahol a tanu azt kifogasolta, hogy a sakter el6szor masvalakihez ment vagni, miel6tt hozza ment volna. Az is felmeriilt a tanuvallomasok soran, hogy a sakter egy alkalommal engedelyezte ltejes etel fogyasztasat, miutan a szobanforgo szemelyek olyan kukoricakenyeretettek, amely libazsirral kikent tepsiben siilt ... Ezt a panaszt Abraham
137
Menase nyujtotta be es kezirasab61 es stilusab61 megallapfthat6, hogy olyasvalaki volt, aki j61 tudja kifejezni magat es gyakorlata van a jiddis nyelvii frasban. Tultesz rajta Ăbraham David a jelek szerint rokona - aki a tanuvallomasokr61 keszftett jegyzokănyveket vezette. A heber nyelvii kifejezesek is hibatlanul voltak frva. Ez az Ăbraham David a sajat tanuvallomasaban eloadta, hogy o nyujtotta be az elso panaszt a sakter ellen, miutan masok presszionaltak erre. Se nem tudja es nem is akarja bizonyftani, hogy latta a sakter reszegen vagni. A reszletesen megindokolt hatarozatban, amely ismert rabbikra es rabbinikus miivekre hivatkozik, Klein rabbi hangoztatja, nem latja indokoltnak a sakter elbocsatasat, annak ellenere, hogy egy alkalommal o maga volt az, aki egy idore eltiltotta miikădesetol es akkor a sakter megfogadta, hogy harom evig nem iszik szeszes italt es csak ennek elleneben engedelyeztek ujb6li miikădeset. A jelenlegi miikădesi engedelyt is ahhoz kăti a rabbi, hogy leszokik az alkoholr61 es orvosi vizsgalat ala veti magat, tovabba a rabbi ujra levizsgaztatja a k6ser vagassai kapcsolatos szabalyokr61 es a sakter vag6eszkăzeit bemutatja vizsgalat celjab61, hogy megfelelnek-e a k6sersagi elofrasoknak. Ugy tiinik azonban, hogy a panaszosok vegiil elertek celjukat es Joszef Jicchak saktert elbocsatottak. Ez deriil ki a fentebb emlftett Ăbraham David feljegyzesebol, amely ismerteti az 1910. julius 9-en megtartott rabbinikus bfr6sagi targyalas eredmenyet. Eszerint Joszef Jicchak "voIt als6-bereksz6i sakter" visszavonja a fenti datumig benyujtott bfr6sagi kăveteleseit es a kiadasok ot terhelik. Azoknak a falvaknak zsid6 lakossaga viszont, melyekben miikădătt, 300 koronat adnak neki, a kăvetkezo elosztasban: AIs6-Bereksz6 90 korona, Felso-Bereksz6 60 korona, Felso-Szivagy 50 korona, AIs6-Szivagy 30 korona, Gardany 50 korona, Hoffman Mordechaj 20 korona. Ez az elosztas egyben utai az emlftett falvak zsid6 lakosainak szamara es anyagi tehetsegere.
Ez a vita, mint emlftettiik, 191O-ben folyt le. 1919 peszachjan ezeknek a falvaknak zsid6 ferfilakossagat (Gardany kivetelevel) roman katonai kivegzoegysegek agyonlottek, mert azzal vadoltak oket, hogy a magyar hadsereg javara kemkedtek. Ez az eset akkor tărtent, amikor Erdely a magyar uralom al61 roman uralom ala keriilt.
* * * Egy bfr6sagi dăntes, amelyet Klein rabbi bfr6saga adott ki, amikor is a rabbi mellett Kaufmann Jakov Cvi es Polatsek Chajim Cvi dajanok szerepeltek, orszagos hfrii rabinikus szemelyisegek iigyevel foglalkozott: az egyikiik Judovits Slomo napradi lakos, aki Paneth Jechezkel, desi fOrabbi es az erdelyi Kolel elnăkenek veje voit, a masik pedig a radnai Freund Mose .Joszef, a fanatizmusar61 hfres Freund Ăvraham Jehosua nasz6di rabbi veje. Ez a bfr6sagi hatarozat 1912-bol szarmazik. A vita egy 600 koronas valt6 kăriil folyt, amely fedezetiil szolgalt egy kălcsănre, amelyet a nasz6di rabbi vett fel. A felperes Freund Mose Joszef volt, az alperes pedig Judovits Slomo. A valt6t negy kezes frta ala: Mordechaj Judovits Slomo Judovits apja - valamint harom desi lakos, Bindiger Ăbraham Baruch, Hendler Saul es Wiirtzberger Szender. A valt6 Judovits Slomonal voit letetben, fedezetkent arra a 600 koronara, amelyet Freund Joszef Mose vett fel egy desi bankt61, ap6sa szamara. Freund Mose Joszef megkezdte a valt6 tărleszteset es 264 korona 64 krajcart ki is fizetett, de ezut an besziintette a tărlesztest. Judovits vart meg egy ideig, majd a valt6t benyujtotta a zsib6i bfr6saghoz, inkassz6ra. Idokăzben a kiadasok es kamat miatt a hatralekos ăsszeg 345 korona 75 krajcarra emelkedett. Freund azert fordult rabbinikus bfr6saghoz Judovits ellen, mert nezete szerint Judovits Slom6nak nem voltjoga benyujtani behajtasra a valt6t, mert apja, Judovits Mordechaj, a tăbbi harom kezessel egyiitt, ugyan-
c 138
olyan felel6s a tărleszteseit, mint 6 es a kezesek arra koteleztek magukat, hogy vele egyenl6 aranyban tărlesztik az osszeget. A bfr6sag azonban ketsegbe vonta ezt az alHtast es annak logikajat, mert ha a kezesek val6ban koteleztek volna magukat arra, hogy egyenl6 aranyban torlesztik a valt6 osszeget, akkor Freund Mose Joszef nem kezdte volna meg a valt6 kifizeteset. Ugy tunik azonban, hogy megvaltoztatta allaspontjat, miutan a tartozasnak csaknem felet măr kifizette. Judovits Slomo viszont azt hangoztatta, hogy Freund tobbfzben is megfgerte, hogy egymaga fizeti vissza az osszeget, fgeretet azonban nem tartotta be es ezert nyujtotta be Judovits a valt6t a bfr6saghoz. Judovits .Slomo szavat adta a bfr6sag el6tt, hogy val6ban fgy alakult a helyzet. A bfr6sag megallapftotta, hogy a feltetelezes szerint val6ban ez a helyzet es ugy dontott, hogy Freund Joszef Mosenak semmifele kovetelese sem lehet Judovits Slomoval szemben. Judovits Slomo tovabbi igazanak bizonyftasat latta a bfr6sag abban a levelben, amelyet a nasz6di rabbi kiildott Judovits Mordechajnak s ebb61 kideriil, hogy a rabbi veje, Freund Mose Joszef tudta, hogy neki kell torleszteni ezt a valt6t. Azok a nevek, amelyek ezzel a Din-T6raval kapcsolatban szerepelnek, az erdelyi ortodoxia elitjehez tartoztak a szazad elejen. Freund Avraham Jehosua nasz6di rabbi hfresse valt annak a vitanak a nyoman, amelyet azzal keltett, hogy ellenezte a kolozsvari mikve hasznalatat, amely a helyi rabbi, Glasner Mose Smuel feliigyelete alatt epUlt. Ezzel a vitaval kapcsolatban kifejezesre juttattak velemenyllket, sz6ban es frasban, a legnagyobb magyarorszagi, de lengyelorszagi rabbik is. Freund rabbi ugyanezt tette Szatmaron is, csakhogy az ottani helyi rabbi, Grllnwald Juda - aki ugyanugy mint Glasner Smuel, a Chatam Szofer unokaja voIt - amikor hfrUl vette ezt, utasftotta sameszat, hogy bereljen kocsit es menjen Freund rabbi szallasara es az 6 neveben azonnal utasltsa ki a varosb61. Ezeknek a vitaknak az alapjat a mikvek epftesenek elter6
m6dszerei kepeztek, azaz az "askenazi m6dszer", a Chatam Szofer iskolaja szerint es a "szefard m6dszer", a canzi rabbi, Chaim Halberstamm, a "Divrej Chajim" rabbinikus mu szerz6je m6dszere szerint. Judovits Mordechaj, aki a fenti rabbinikus bfr6sagi dontesben szerepelt mint a "napradi Nagid" (nabob), csaladi kapcsolatban allt ket ismert rabbinikus csaladdal: Slomo nevu fia a desi Paneth rabbi lanyat, Mose nevu masik fia pedig a szinervălI'lljai Wolfson lânyât vette felesegiil, mely ut6bbi a nagyszOlosi reb Smelke veje voIt.
* * * A szilagycsehi hitkozseg megmaradottjai, akik meg kozottllnk elnek, nem emlekeznek, hogy valaha is elt volna kozsegllkben egy Gottdiener nevu hazaspar. Gottdiener Cvi Smuel nevu ferfi neve szerepel Din-T6ra llgyben, amikor is a masik fel a felesege voIt, a vita pedig a gyerekek sorsa es a vagyonelosztas korUl folyt, miutan valasra kerllit sor. Az ottagu bfr6sagban, az elnok mellett, Grosz Salom Eliezer, Bergfeld Gedalja, Fried Avraham es Feuer Aser Ansel foglaltak helyet. A jegyz6konyv valamennyit "rabbi es tanft6" jelz6vellatja el, habar val6jaban csak Bergfeld Gedalja voIt nagy Talmud-tud6s. A dontes ugy sz6lt, hogy a ferjnek 300 aranyat kell fizetni a felesegnek, Lea-Leona (szlll. Rosenberg) asszonynak. Tekintve azonban, hogy Gottdiener nem rendelkezik keszpenzzel, felesege nevere kell fratnia alland6 templomi iil6helyet, azon az aron, ahogyan azt nyolc evvel a valas el6tt, a templom epftesekor vasarolta; ezen kfvUl pedig az asszonynak joga van a ferj llzleteb61 kivalogatni olyan erteku arut, amely megfelel a fennmarad6 osszegnek. A bfr6sag megallapftotta azt is, hogy a ket kisebb gyerek, egy Elijahu nevu kisfiu es Rivka nevu kislany az anyanal marad es annak kell "elelmezni es felnevelni 6ket", a ket nagyobb gyerek pedig, Slomo es Pinchasz-Arje az apanal marad es annak kell gondoskodni "ellatasukr61 es nevelesllkr61". Az asszony nem kovetelhet
139
tartasdijat a ferjtol a ket gyerekert. A bir6sag intezkedik az ing6sagok elosztasar61 is: a ferj elviheti a gyerekek vasagyat, valamint egy festetlen faagyat, egy divanyt, ket szeket, egy asztalt, amelyet o vasarolt, valamint a konyhaedenyek kăzlil azokat, amelyeket o vasarolt, tovabba egy dunnat a gyerekeknek. Ezen kivlil vihet magaval harom tanyert, harom evoeszkăz-keszletet es egy taIat. A tăbbi ing6sag az asszony tulajdona. Penzt es ertektargyakat, melyek az asszony tulajdona, a ferj kăteles egy harmadik felnel letetbe helyezni es a Gottdiener hazasparnak mar a rabbinikus bir6sag dăntese masnapjan a polgari tărvenyszekhez kell fordulnia a polgari val6per meginditasa targyaban, majd ugyanazon het keddjen Szinervaraljara utazni, hogy az ottani rabinikus bir6sagnal intezzek a zsid6 val6pert. (A szilagycsehi rabbinikus bir6sag nem foglalkozott val6peres ligyek intezeseveI.). Amint rendeztek a "get" ligyet, az emlitett harmadik felnek at kell adni az asszonynak a nala letetbe helyezett penzt es ing6sagokat. A perkăltseg teljes egeszeben a ferjet terheli. Ez a pont arra utaI, hogy a val6per kezdemenyezoje a ferj voIt es a valast az o hibajab61 mondottak ki. A rabbinikus bir6sag Bergfeld Gedaljât nevezte ki "harmadik felnek". A bir6sagi hatarozat egyik pontjab61 arra is kăvetkeztethetlink, hogy val6peres ligyek abban az idoben egy evig, vagy annal is tovabb huz6dhattak. Az asszony garanciakat adott aferjnek, melyek feltetelei leszăgezik, hogy ha a val6per az egy evet tulhaladja, akkor ezek a garanciak ervenyliket vesztik. Ezt a bir6sagi dăntest 1908. szeptember 20-an hoztak Szilagycsehen. Nem dertil ki a jegyzokănyvbol, hogy tulajdonkeppen miert valt el a Gottdiener hazaspar, melyek voltak a hazas felek ervelesei es mivel foglalkozott Gottdiener.
* * * Azt sem fogjuk mar megtudni, hogy az alantiakban szereplo hadadi par elvaIt-e, vagy sem, a ferj altal benyujtott val6kereset nyoman. A hazaspar nevet csak kezdobetukkel jelezzlik,
:nert lehet, hogy leszarmazottaik meg kăzăttlink elnek. 1904 szivan h6nap elso napjan a ferfi S. Mose a szilagycsehi rabbinikus bir6sag elnăkehez fordult a kăvetkezo panasszal: "Ket evvel ezelott vettem feleseglil R.-t, B. Leib lanyât. Negy hettel az esklivo utan felesegem epilepsziarohamot kapott. Nagyon megijedtem, mert nem tudtam, hogy ebben a betegsegben szenved". A tovabbiakban elmondja a panaszos, hogy any6sa azt mondta neki, hogy a hazassag kăvetkezmenyei okoztak a betegseget. Kesobb azonban mas ismerosăktol megtudta, majd ap6sa is beismerte, hogy az asszony beteg volt mar az esklivo elott. 6 a maga reszerol mindent megpr6balt, de semmi sem segitett. Ennelfogva bejelenti, hogy nem tud es nem akar tovabb egylitt elni felesegeveI. Az asszony negy-ăthetenkent kap rohamot. Mar negy esetben sz6litotta fel feleseget, hogy jelenjen meg vele egylitt Din- T6ra elott, az asszony azonban vonakodik es ezert o valni akar. A hazaspar vegtil kăzăsen jelent meg a rabbinikus bir6sag elott, amelyben az elnăklo Klein rabbin kivlil Weil Eliezer, Szilagycseh egyik kedvelt melamedja es egy Szimcha Leib nevu ferfi (akinek csaladi nevet nem lehetett kibetuzni) foglalt helyet a bir6sagi tanacsban. A ferj elismetelte ervcit felesege betegsegevel kapcsolatban, az asszony viszont azt mondotta, hogy csak fejfajast61 szenved, amely nehany perces szedlilessel jar es kăvetelte, hogy vessek orvosi vizsgalat ala. Nem hajland6 valni. A bir6sag hatarozata igy hangzik: A ferj es feleseg kăzătti vitaban ugy hataroztunk, hogy a ferjnek vagy megbizhat6 tanuk, vagy orvosok altal minden ketseget kizar6an es a bir6sagot meggyozo m6don tisztazni kell, hogy a felesegnek val6ban epilepsziaja van-e es ennelfogva ki kell mondani a valast, a ferjnek ezt ket h6napon beltil vegre kell hajtani, az asszonynak pedig orvosi vizsgaIat ala kell vetnie magat, a ferj altal valasztott orvos altal, kiveve az erdoszadai orvost, es ha kidertil, hogy ~z asszony nem szenved epilepsziaban, a ferjnek tovabbra is vele kell maradnia. "
140 A valni akar6 ferj, feltetelezhet6en, erd6szadai voIt es a bir6sag azert nem jarult hozza, hogy erd6szadai orvos vizsgalja meg az asszonyt.
* * * 1909-ben ket szilagycsehi lakos egy Katz Avraham nevii hazitanit6t fogadott gyermekei szamara. Minthogy azonban nem voltak megelegedve a tanit6 munk:ijaval, el akartak bocsatani a megallapodasban foglalt id6 el6tt, vegkielegites nelkul. A tanit6 Din-T6ra ele ideztette munkaad6it es a rabbinikus bir6sag, Klein rabbi elnoklete alatt, Schreiber Aser Ansel es Braun David reszvetelevel i.iltossze (ez a Braun David egyebkent rendkivul tanult ember voIt, lanyokat tanitott T6rara es kellemes hangu el6imadkoz6 is voIt. 1940-ben magukat reszegnek megjatsz6 magyar katonak puskatussal agyonvertek haza kozeleben) . A bir6sag ugy hatarozott, hogy a ket alperesnek, Kesztenbaum Dov Jechezkelnek es egy Slomo nevu masik helyi lakosnak (csaladi nevet nem lehetett kibetiizni) 12 arany vegkielegitest kell fizetni a hazitanit6nak. Ha nem hajland6k fizetni, akkor "ket megbizhat6 tanu es vilagos bizonyitekok" utjan kell meggy6zni a bir6sagot arr61, hogy a hazitanit6 nem tett eleget kotelezettsegenek, azaz nem tanitotta meg a gyerekeket imadkozni, Sema-imat mondani reggel stb. Mas m6dszert is lehet6ve tett a bir6sag az alperesek szamara: allitsak vizsga ele gyermekeiket s ha a bir6sag arra a kovetkeztetesre jut, hogy a tanit6 megfelel6 m6don teljesitette kotelesseget, akkor foglalkoztatni kell 6t a kikotott id6pontig. Ha pe dig a bir6sag arra a megallapitasra jutna, hogy a tanit6 nem latta el megfele16en feladatat, akkor haladektalanul elbocsathat6. A hatarozatot 1909. junius 28-an mondottak ki.
* * * Simon Mose puszta-pentelei lakos es Stern Jicchak Ajzik egerhâti lakos kozott azon duIt a vita, hogy mennyi sparga szukseges nehany vagon aru - nyilvanval6an deszka - osszekotOze-
"1
sehez, illetve csomagolasahoz. Miutan nem tudtak megegyezesre jutni, Din-T6rahoz fordultak, amely 1907. december 22-en uIt ossze, Egerhaton. Klein rabbi mellett ket helyi lakos, Goldstein Perec es Klein Josze! foglalt helyet a tanacsban. Simon voIt a felperes. A felek ervelesei nem keri.iltek feljegyzesre, de az iteletb61 lehet kovetkeztetni arra. Az itelet kimondja ugyanis, hogy a 99 es fel arannyal kapcsolatban amelyet Stern kovetelt a csomagolashoz szukseges sparga arakent, negy es fel vagon aru szamara, szakert6 utjan tisztazni kell, hogy mennyi kotoz6sparga szukseges minden egyes vagon aru szamara. Ha kiderul, hogy 36 kil6 sparga, amelyet Stern adott Simonnak, azon a 22 kil6 spargan kivi.il, amelyet Simon hozott magaval, eleg voit a negy es fel vagon aru becsomagolasahoz, akkor a fenti 99 es fel aranyb61 le kell vonni 76 aranyat, melyet Sternnek vissza kell adni Simonnak, de csak a szakert6i velemenyezes alapjan. A bir6sagi hatarozatb61 kideri.il, hogy a sz6ban forg6 arut Stern adta el Simonnak es Stern azt kovetelte, hogy az utols6 ket es fel vagon aru becsomagolasaert Simon fizessen kobmeterenkent ket es fel aranyat, Simon viszont azt hangoztatta, hogy a megallapodas ertelmeben csak ket es egynegyed aranyat kell fizetnie kobmeterenkent, az egesz aruert. A bir6sag Simont arra kotelezte, hogy ket heten beli.il adja szavat a bir6sagnak allitasa meger6sitesere. A felek kozott vita voit arr61 is, hogy 100, vagy 102 kobmeter arut tartalmazott-e minden egyes vagon. Az aru mivoIta nincs megjelolve a bir6sagi jegyz6konyvben, minthogy azonban a szamitas kobmeterenkent tortent, feItetelezhet6en deszkar61 van sz6. Ilyen aruszallitas mennyisege tanusitja azt is, hogy milyen meretii kereskedelmet folytattak a szilagysagi zsid6k az Osztrak - Magyar Monarchia idejen. Amikor a korzet roman uralom ala keri.ilt, csak egyetlen ceg, a szilagycsehi Reich es tars ai foglalkozott nemzetkozi meretii gabona-, gyumolcs- es tojaskereskedelemmel. A Szilagy es Szamos foly6k kozotti teri.ileten mar 6sid6k 6ta voIt uvegipar, azonban na-
141 gyon kezdetleges jellegii. A huszas evekben Tevjovits Jena - aki egy ideig a rabbinikus korzet hitkozsegi. elnoke voIt, Siilelmeden modern iivegipari iizemet letesftett, amely szamos csaladnak, koztiik zsid6knak is nyujtott megelhetesi lehetaseget. Termekeit azonban, csak Romania hataran beliil hoztak forgalomba.
dona voIt. Ha az emlftett ingatlanokat j6 aron el lehet adni, akkor "az eladast a szilagycsehi rabbi tudtaval kell vegrehajtani, a penzosszeget pedig az arvak javara bankba helyezni". Az ozvegyasszony frasos kotelezvenyet Izsak Joszef Jicchakkal szemben ebben az esetben at kell adni a rabbinak, aki megsemmisfti azt.
* * * Elattiink fekszik a szilagycsehi Klein rabbi bfr6sagi elnok dontese, amelyet egyesbfr6i minasegben hozott. Ennek a hatarozatnak magyar fordftasat sajat keziileg frta es azon 1909. december 7-i datum talalhat6. A dontes negy apa nelktil maradt gyerek eltartasara es az elhunyt apa, Izsak Jakov Meir: - Izsak Joszef fia es Goldenberg Mordechaj veje - hagyatekara vonatkozik. A targyalast 'Szilagycsehen tartottak, az erintett felek azonban, a jelek szerint, szelszegi lakosok voltak. Arra kovetkeztethetiink, hogy az ozvegyen maradt asszony ujra ferjhez akart menni, de a gyerekek akadalyt kepeztek. Csak ilyen helyzet teheti indokoltta a rabbi hatarozatat, hogy a. gyerekeket egyenkent kiilOnboza helyekre adja gondozasba, fgy egyet az asszony apjanak Goldenberg Mordechajnak, a masikat az asszony fiverenek Jicchaknak, a harmadik az asszony s6goranak Kaufmann Jicchaknak, a negyediket pedig Izsak J6szefnek, az elhunyt ferj apjanak. A hazzal kapcsolatban - amelyben az ozvegy lakott es amelyet az elhunyt epftett az apja tulajdonat kepeza telekre - a rabbi helyt adott annak az ervelesnek, hogy a ferj halala elatt az asszony, illetve a csalad tObb mint harom even kereszttil'lakott ott, es fgy az asszonynak joga van ferjhez meneteleig a hazban maradni. Miutan azonban majd ujra ferjhez ment, semmifele igenyt sem .tarthat a hazra, amely az arvan maradt gyerekek tulajdonaba megy at. A hazat es a hozza tartoz6 istall6t berbe kell adni es a befoly6 osszeget a gyerekek javara letetbe helyezni, amfg felnanek. Ez azonban nem vonatkozik az udvaron talalhat6 baromfi61ra, amely a jelek szerint Izsak Joszef, az elhunyt apja tulaj-
* * * Egy 1905 elul h6nap 12-ral szarmaz6 bfr6sagi dontes kereskedak kozott kipattant tisztessegtelen verseny elharftasaval foglalkozik. A rabbinikus harmastanacsban a bfr6sagi elnok mellett (Klein rabbi) Markovits Cvi es Weil Eliezer kapott helyet. A vita tojas-, petr61eumes ecetkereskedelem kortil folyt. A falu neve nem ismeretes. A vitas felek Gottlieb Matija es Berger Pinchasz Mordechaj voltak (Gottlieb az elsa vilaghaboru utan Szilagycsehen telepedett le, ahol nagy hazat vasarolt). Az iratokb61 kidertil, hogy a felek s6gorok voltak. A bfr6sag megtiltotta Gottlieb szamara, hogy "titokban palinkaval kereskedjen" 1 Bergert pedig eltiltottak a petr61eum- es ecetkereskedelemtal, de engedelyeztek szamara, hogy gyufât arusftson "azon vevaknek, akik dohanyt vasarolnak nala" . Bergernek megtiltottak azt is, hogy a falu lako. sait61 tojast vasaroljon, azon a tojason kfviil, amelyet hazhoz visznek szamara. Ezeket a tojasokat viszont Gottliebnak voIt koteles tovabbadni, "kiskereskedai aron". Amelyik fel megszegi ezeket az intezkedeseket, annak 50 aranyat kell fizetni a szilagycsehi rabbinak "j6tekony celra". A hatarozat kimondja azonban, "a feleket nem terheli felelasseg navereikert es s6gornaikert es minden fel megvedheti erdekeit bir6sagi uton". Az iteletbal kideriil, hogy a ket s6gor abban a bizonyos faluban alkohol-, dohany- es gyufaarusitasi engedelyt berelt es tojaskereskedelemmeI is foglalkozott.
* * * Egy alkalommal veszekedes tOrt ki a szilagycsehi hitkozsegi vezetak kozott a hitkăzsegi
I
,
I I
I
tL
_
141
elnoki es eloljar6i tisztsegek kortiI. A bfr6sagi elnok altal frt jegyzakonyvbal kidertil, hogy kik voltak azok, akiknek segftsegevel igyekezett elsimftani a vitat. Magahoz hfvatta a kovetkeza tekintelyes szemelyisegeket: Lichtmann Baruch, Kremer Jicchak, Davidovits Mose, (a rabbi unokaoccse voIt), Jakobovits Aron, Stern evi, valamint a hit~ozseg jegyzaje, Klein Abraham (a rabbi batyja). A meghfv6 a kovetkeza szoveget tartalmazta: "Az eloljar6i es hitkozsegi elnoki tisztsegek kortili vita tigyeben felkerem a fentieket, hogy szerdan, azaz holnap delutan 7 6rakor jelenjenek meg, hogy az tigyet, amennyire lehet, bekes uton rendezztik. Felkerjtik a hitkozseg titkarat, hogy hozza magaval a hitkozseg konyveit es alapszabalyait." Az evszam nem voIt felttintetve
a meghfv6n. A meghfv6 szovege alatt szerepeltek a meghfvottak nevei. Harman koztiltik, Lichtmann, Kremer es Davidovits magyarul frta a neve melle: "Lattam", Jakobovits jiddistil, Stern es Klein pedig hebertil frta ala nevet. Nem tudjuk, hogy a rabbinak sikertilt-e kibekfteni a vitaz6 feleket. A hitkozseg konyvei elvesztek, mar nem tudhatjuk, mit jegyzett be annak idejen. A vitas feleket viszont lattuk hoszszu eveken at, ahogyan bekeben elnek egymassaI. Hitkozsegi elnokok, elOljar6k evente, vagy tăbbevenkent valtogattak egymast es az "arsegvaltas" idejen viharzottak a kedelyek - azonban mi ez ahhoz a viharhoz kepest, amely elsoporte a hitkozsegeket, tagjaikkal egytitt, falusiakat, varosiakat egyarant ...
m-
143
BLUMA EFRATI (Bet Chilkia)
NASFALAU-NAGYFALU A GONOSZSAG URALMA ALATT Osszeszedem minden batorsagomat es lelkieromet, hogy leirjam ezt a sz6t: Nagyfalu (romanul Nasfalau). Amikor arra gondoltam, hogy irok valamit Nagyfalur61es a rabbisag teriiIetehez tartoz6 31 falur61, ugy megrohantak az emlekek, hogy keptelen voltam elkezdeni. Sokaig tartott amig valamilyen rendet teremtettem a gondolataim es mondanival6im kozott, mert egesz kotetre val6 emh~keimvannak. Talan jobban tudnam ma mar ivritiil leirni amit akarok. Hogy megis magyarul irok, ezt azert teszem, draga nagyfalusi testvereim, mert szetsz6rtan eltink a nagyvilagban, nem mindenki beszel. olvas ivrittiI. Tehat, ott ahol eltek, otthont es csaladot alapitottatok, tovabbadhatjatok gyermekeitek- es unokaitoknak azon a nyelven amit beszelnek, hogy megertsek. A mi gyerek- es fiatalsagunk Nagyfaluja , csodaszep voit. Ezt ugy ertem, hogy a mi boldog fiatalsagunk szinhelye voit. Nem lehet elkepzelni sziileink hazait maskent, mint benniik a j6 sziilok,testverek, baratok, nenik, bacsik. Temp,lam. hitkozseg, nepes templomudvar iinnepeken. A hozza tartoz6 gyertya- es ruhak kiiIonleges szagaval. Harsfa, akac, vadgesztenye, fenyo illataval. Mi, nagyfalusi es kornyekbeli zsid6k .szetsz6rtan elttink a magyarok es romanok, foleg parasztok kozt. Nalunk nem voIt zsid6 utca, nekiink peldaul zsid6 szomszedunk sem voit. Csak a hazunk es a templom voIt egymas mellett. A tăbbi hitkozsegi epiiIet par hazzal arrebb allt. Mi zsid6gyerekek egymas hazaiban nottlink fel. Mindeniitt lehetett jatszani, mindenki szivesen fogadott benniinket, az osszes anyukak j6k voltak hozzank, gyerekekhez. Az en szent martir sziiIeim, Ascher Anshel Weiss rabbi es Raehel rabbine, ugy szerettek
minden gyereket es felnottet, mint sajat hozzatartoz6jukat. Ugy tiszteltek oket a nagyfalusi es keriiIetbeli zsid6k, hogy az ritkasagszamba ment. Sok gond, kiizdelem a mindennapi megelhetesert, egymast segito egyiittelo zsid6sag. Se vege se hossza a sok gyerekkori emleknek. Elottem van a mi kedves templomunk, latok benne minden egyes zsid6t. Vegyiink pI. egy iinnepet, mondjuk a Savuotot. Tele zold agakkal es viragkoszorukkal, amit mi, lanyok kototttink. Miesoda kiiIonos iIlat! Imadkozas utan kidusra hivta meg a rebe (fgy sz6lftottak, vagy ha emlegettek rebit mondtak, vagy papnenit, papbacsit) az egesz templom nepet. A hagyomanyos "tur6s krepli" keriilt ilyenkor az asztalra. Emlekszem, eljottek a nagylanyok, novereim baratnoi. segiteni tesztat gyurni, kinyujtani ... Vagy a Ros Hasana, lom Kipur. Mindenki ott van. Oreg, fiatal, gyerek. Mindig elcsodalkoztam a kedves, oreg Silberstein nenin, amint szepen, hallhat6an imadkozik es a mellette iiIo neni mondja utana ... Engem ez nagyon erdekelt. Szabad voit leiiIni az ablakparkanyra, ugyanis ott iilt az ablak mellett, de esak ha esendesen hallgattam. Vagy Kol Nidre este. Az en Edesanyam padszomszednoje, Elvira (Heeht) neni voit. Az egesz estet vegigsirta. Ros Hasanakor mindig a rebe fujta a s6fart es o imadkozta a Musaf imat, termeszetesen. Milyen szeretettel hallga~ta ot mindenki. Mennyi emlek, mennyi kedves ember, gyerek, jatsz6tarsak. Ez a szep, idiIlikus kep esak a mi zsid6 hitkozsegiink lathatatlan "falain" beliil voIt igaz. Igy elnek elottem a regmult idok; igy jelennek meg lelki szemeim elott. Mintha esak most lenne es nem 40 es nehany ev telt volna el az6ta es ami
144 a pusztulast illeti, egesz orokkeval6sag. Es hogy az egeszet elnyelte a gyiilolet szornyii tiize! Ez a tiiz mindig ott egett. Neha csak lappangott, a hamu alatt. Id6nkent feler6sodott, de azert ott voltunk, (hol is Iehettiink volna?) eItiik a galuti zsid6sag megszokott eletet. A magyarok ott reformatusok voltak. A vallasuk nem parancsolta nekik a zsid6gyiiloletet, Jezus-gyilkossag miatt. Ok egyszeriien rosszak voltakl De azert voIt valami tolerancia. Lehet, hogy azert mert a roman id6kben 6k is kisebbsegiek voltak? EItiink hat egymas mellett, zsid6k es magyarok, valami keves roman is. A kornyez6 falvakban sok helyseg voit tiszta roman Iakossaggal. 1940-ig 6k voltak a gazdanep. Voit valameIyes osszhang, hiszen nemzedekek 6ta eItiink egymas mellett. A rabbit zsid6 papnak hfvtak, a sameszt zsid6 harangoz6nak. Ugye milyen Iogikus, Îneg ha nem is voIt harangozas a zsid6tempIomban. Ilyenek voltak az iinnepeink: zsid6 karacsony, zsid6 ujev, satoros iinnep, zsid6 farsang, zsid6 husvet, zsid6 punkosd. Ha megmagyaraztuk, hogy Ros Hasana a mi ujeviink, hat az voIt a valasz, hogy az nem Iehet am, mert el6bb van a karacsony es csak azutan az ujev. Hât Iehetett ezen vitatkozni? Akkoriban, vagyis minden normalisnak mondhat6 id6ben kellett a zsid6, mint ahogy a zsid6knak is kellettek 6k. A zsid6k minden termenyiiket, marhaikat, gyiimolcsiiket felvasaroItak. Ott, a mi videkiinkon termett a rengeteg voros szilva. Silberstein, Hecht es meg sokan masok a kornyez6 falvakb61 palinkât - szilv6riumot - f6ztek beI6Ie a sajat f6zdeikben. A nagyfalusi rabbi ellatta hechserrel es ez oIyan tokeletes voIt minden szempontb6I, hogy orszagos hfriive vaIt. fgy voIt a sz616vei is - amib61 Kemeren termett a legtăbb - es szinten a zsid6k keszftettek bel6le bort. Nagyfalu, boldog gyerekkorom kedves feszkel Az en sziileim haza az emberseg hajleka voIt. Nalunk mindig voIt idegen szegeny ember az asztalnal, nalunk mindenki elfert. Az en sziileimnek mindenkire kiterjedt a figyelme. Minden-
kit a szfviikbe zartak. Testveri szeretetre, ErecJiszrael szeretetere neveltek benniinket. 1928ban Erec-ben jart edesapam mint zarandok ole-regel. Amit nekiink innen magaval hozott, az csupa rajongas voIt Erec-Jiszraelert. O itt csak szepet es j6t Iatott. Minden alma az voIt, hogy kijoviink ide. Meg olyan elkepzelese is voIt, hogy vele jon az egesz hitkozsege. Ez persze alomnak is tui meresz voIt 1928-ban. De ami benniinket illet, soha nem gondoltunk a lager utan masra, mint hogy idejojjiink.
* * *
Amikor tohant veliink a deportal6 vonat, a vagonban valaki megbeszelte a csalâdjaval, hol talalkozzanak, ha visszajonnek. Elhataroztak, hogy Nagyfaluban. Es mi? - kerdeztiik apankat. A valasz egyetlen sz6 voit: Erec-Jiszraelben. Nagyfaluban minden zsid6 haza nyitva voIt az ott atvonul6 szegeny ojrechok el6tt. Nem voIt egy haz 'se, ahonnan iires kezzel, vagy ehesen tavozott volna barki. Akinek tăbbje voIt, tăbbet adott, akinek kevesebbje, abb61 adott amennyit adhatott annak, aki raszorult. A kereget6k elmentek az olyan faluba is, ah 01 csak egy zsid6 csalad lakott, mert megerte a faradsagot. 1943-ban egesz nyaron at ket munkaszolgalatos szazad id6zott Nagyfaluban. Azok a fiuk, akik tuleItek az utana kovetkez6 meg rosszabb id6ket, orokre emlekezni fognak a vegtelen baratsagra, vendegszeretetre, amiben ott resziik voIt. Minden zsid6 haza barmikor nyitva voIt el6ttiik, helyet foglalhattak az asztainaI, kedves sz6t, baratsagot kaptak. Nagyfalun kfviil a keriilethez tartoz6 falvakban, AIs6valk6n es Kemeren szep templom voIt. Nem tudom hany zsid6 csalad Iakott ezeken a helyeken. Ugyszinten Ipp-en is voit templom. Ezekben a falvakban es Halmosdon sakter is voIt. Nalunk reb Luzer Griinstein voit a sakter, ki tudja mi6ta. Kes6bb a veje vaItotta fel, Sulem Schwartz. Valk6n reb Avrum Braunstein, Kemeren reb Smuel ('1) Weisz. Emlekszem, kis termetii, h6feher szakallas szep bacsi voIt. Az Ipp-i sakter nevere nem emlekszem. Ha j61 tudom, visszajott a deportalasb61. A halmosdi
145 saktert Silbersteinnak hivtak. Ha bejottek a rebehez, olyan tisztelettel es szeretettel fogadta 6ket, mint a legkedvesebb baratot. 1865-ben vagy kes6bb, anyakonyvelni kezdtek a lakossagot, - sztiletest-hazasodast-halalozast. Nagyfaluban a rabbisag anyakonyvi hivatal is voIt. Emlekszem egy kerek formaju belyegz6re, amire ez voIt irva: "Kertileti rabbisag mint anyakonyvi hivatal". Itt jegyeztek be minden fent emlitett esemenyt, ktilon a haromfele konyvbe. Az anyakonyvvezetes 1896-ig tartott, akkor lepecseteltek a konyveket, mert elkezd6dott az allami bejegyzes. A roman korszak vege fele, amikor elkezdtek gyotorni a zsid6kat "allampolgarsagi revizi6" tiriigyevel, nagyon sokan fordultak hozzank szemelyesen es irasban iratok beszerzesere. Oriztek nalunk egy okiratot 1840-b61, ami azt igazolja, hogy: ,,0 melt6saga, bar6 Banffy (nem tudom a keresztnevet) telket ajandekoz a zsid6 hitkozsegnek templom es paplak epitesere." A 20-as evekben egy svajci nagyvallalat, "LA ROCHE ET DARVAS" fUresziizemet alapitott Nagyfaluban. A, gyar a vasutallomas mellett voIt, akarcsak a lak6telep az ott dolgoz6 hivatalnokok es szakmunkasok reszere. A vezet6 tisztvisel6k mind zsid6k voltak, erdelyiek, de nem helybeliek. Kitiin6 emberek, akik b6keziien jarultak hozza a kozterhekhez. 1940-ben a magyarok uralma azzal kezd6dott, hogy allamosftottak a "telep" -et es az osszes zsid6knak felmondtak. ElkoltOztek Nagyfalub61 ezek a j6 testverek. Egyedtil a Karton csalad maradhatott, ugyanis a j6 Karton bacsi tobbszorosen kittintetett frontharcos voit az els6 vilaghaboruban. Ezek a medaliak csak a deportalasig voItak j6k. A mi hitkozsegtink - mint altalaban a magyarorszagi hitkozsegek - kitiin6en voIt megszervezve. Mivelhogy 31 falu tartozott Nagyfaluhoz, ugy rendeztek el, hogy ktilon elnok allt a keriileti es kiilon a nagyfalusi kehilak elen. Ami6ta emlekszem Silberstein Rezs6-Refael voit a helyi elnok, a Chevra Kadisha elnoke
pedig evek 6ta Hecht J6zsef. A kertiletben is sokaig voltak ugyanazok a j6 zsid6k az elnokok. Emlekszem Ăbraham Schechterre, M6zes Sandorra, Ăron Jakabra, es - sokaig eljen Kaszovitz J6zsira. Nem tudom reszletezni e kival6 emberek j6sagat, testveri szeretetet, fele16ssegtudatat. A rabbi figyelme mindenre kiterjedt. Szeme el6tt miikodott a cheder, ami6ta csak laktak ott es a falvakban zsid6k. 6 gondoskodott arr61, hogy j6 taner6k, "melamedok" , tanitsak a gyerekeket T6rara es minden egyebre, ami a zsid6ember mindennapi eletenek szerves resze. Minden heten kihallgatta a kisfiukat, a legkisebbt61 a legnagyobbig. Jesivat is tartott a nagyfalusi rabbi. VoIt nagy jesivaja is, de nem az en id6mben es ezt en csak az elbeszelesekb61 tudom. De kisebb szamban b6cherok mindig voltak nalunk. Ha elkezd6dott a "zman", (szemeszter), megjelent egyegy fiu. EIs6 dolga persze "s6Iemot" adni a rebenak, aki nagyon kedvesen fogadta. Neha ajanl6levelet is hoztak magukkal az otthoni rabbit6!. Kb. igy folytatta, miutan megtudta hova val6, hany eves, mennyit tud mar stb.: "Ettel mar? - kerdezte - j6, akkor nalunk ebedelsz! Delutan megszerzed a kosztnapokat, "tegeket" , es szallast. Sabatra nalam vagy." Delben bejelenti edesanyamnak, hogy szombatra van egy kosztos b6cher. Minchanal talalkozik a fiuval: Na, megvannak a "napok"? Igen, csak a csiitOrtOk hianyzik. J61 van, akkor csiitort6~on is nalunk vagy. Maariv ima utan elmeseli a draga eletparjanak, hogy az a fiu csiitortOkon is a vendegtik. Ellentmondasr61 nem tudok. fgy segitettek a szegeny ember gyerekeit hozza, hogy tanulhassanak. Azok a j6 zsid6k pedig megosztottak a falatjaikat es kosztnapokat adtak idegen gyerekeknek. Es eZ a legtermeszetesebb voIt mifelenk; igy voltak segit6tarsai az 6 szeretett rabbijuknak.
-
A rabbi nevelte a feln6ttebb fiukat is. Jesivaba iranyitotta 6ket es gondja voIt ra, hogy mesterseget tanuljanak, vagy kereskedjenek,
146
hogyha rakeriil a sar es csaladjuk Iesz, azt tisztessegesen eItarthassak. Az apam szeferje "Shemen Iemincha" eI6szavaban mindezekr6I reszIetesen beszamoInak a testvereim. Nagyon szepen megszervezett n6egyIet is mukodott naIunk. Anyam voIt az eInokn6 es egesz komoIy vezet6seg Iatta el az adminisztraci6t. VoIt aieInokn6, penztarnok, jegyz6, ellen6r, meg mi minden. KisIanykoromb6I emIekszem, hogy teadelutanokat szoktak rendezni, hol az egyik, hol a masik hoIgytagnal. F6Ieg szocialis es kuIturalis jellege voIt az egyletnek, az akkori id6knek megfeIeI6en. MiveIhogy nem voIt elegend6 a zsid6gyerekek szama âItaIânos iskoIa fenntartasâra, mi zsid6gyerekek a heIybeii âllami iskoIaba jartunk. NaIunk csak elemi iskoIa voit. A romanoknai het osztaIyb6I, a magyaroknai 6 osztaIyb61 allt az elemi iskoIa. Aki magasabb foku iskoIat kivant a gyermekenek, az eIkiildte a varosba, f6Ieg SzilagysomIy6ra es Nagyvaradra. Nem szivesen irok a nagyfalusi iskoIar6I, meg ha eleg j6 niv6n allt is. Mi zsid6gyerekek kivetei neIkiil j6 tanuI6k voItunk. Meg egy ok arra, hogy ne szeressenek bennlinket es ereztessek vellink, hogy nem vagyunk kozlili.ik vaI6k. Szombaton az osszes fiuk fel voItak mentve az iskoIab6I, viszont mi Ianyok, mentlink iskoIâba. Az irast6I fel voItunk mentve. A neveI6inknei klilOnfeIeom6dszerek voItak a fiuk pajeszainak huzgâIasara, ami mindegyiknek voit kivetei neIkliI. VoIt oIyan, aki inegfogta minden oidaIr6I a "caklit" es huzta felfele a fejet, masik a hatalmat jeIent6 palcara csavarta szegeny gyerek pajeszat es ugy rancigaIta. Ezekre a "pedag6gusokra" a Iegnagyobb haraggai emIekszem. A T6ra-tanuiassai kapcsoIatban meg akarom emlfteni, hogy azokban a faIvakban, ahoi a zsid6k szama nagyon csekeIy voit, bekiildtek a 8 -10 eves kisfiukat a varosban Iak6 rokonokhoz, csakhogy tanuIhassanak. Nem sajnaItak a kiadast es azt is vallaItak - nem konnyu szivvei - hogy az a fiatai gyerek a hazon kiviil n6jjon fel es miridezt csak azert, hogy T6rât tanuIhasson.
* * *
A mi videklinkon evszazadok 6ta eItek zsid6k. Nagyfalu es kornyeke egyike voIt ErdeIy Iegregibb hitkozsegeinek. A Iegregibb nevek a' Jakab - Steiner - M6zes - Farkas- BaumoIMarmorstein nevek. Id6vei b6viiltek a kehilâk. Az 1940-ben tărtent megegyezes visszaadta a magyaroknak ErdeIy egy reszet es vele Szilâgymegyet. A szep "idillnek" sajnos ezzei vege Iett. Ezek az amugy se j6 magyarok meg rosszabbak Iettek, a zsid6t gyuIoini mar hazafiassagnak szamitott. Vegre-valahara megmondhattak hangosan is, amit azeI6tt csak gondoItak. A fiatalsag vaI6sâggai tomboIt. Mar voItak "hivataIos" abIakbetăresek, zsid6veresek. Ahogy teit az id6, ugy rosszabbodott az eIetlink. Vittek a fiukat Ukrajnaba, elvettek a megeIheteseket. A "feIszabadit6" magyar hadsereg magavai hozta a hirhedt 32-es gyalogezredet, ami ott allomasozott Nagyfaluban. Jartak a român-Iakta videket "fesliIni". Ezek a honvedek egy ejjei vegigjartak Ipp-en a romanok hazait es megoItek tobb mint 100 oreget, gyereket, n6t, ferfit, valogatas neIkiil. Egy mâs aIkaIommai Cseresen meggyiIkoItak Silberstein J6zsefot, ugyanazon a napon betărtek a Fried-csalad hazaba es megoItek a csaIadf6t. A nagy sikoItozasra berohant a hazba a fia es 6t is megoItek a gyiIkos vitezek. Jellemz6 az akkari vilagra, hogy az egesz szornytettr6I nem is mertek hangosan beszeIni. Titokban jottek el a rabbihoz, hogy menjen eitemetni a szent martirokat. Nehany h6nap mulva a fiataI, ozvegy Friedne arva kisfiut hozott a viIagia. A britre mar meg mertek hivni a rabbit, a vitezek mar nem voItak ott.
* * *
1944. majus 3-ân kezdtek osszeszedni a zsid6kat. NaIunk a templom voIt a gyujt6heIy. Egyesek sirva-jajgatva jottek csend6ri kiserettel. Minket a hazunkb6I vittek ki. Odatelepedtek az en draga apam ir6asztalahoz mindazok a magyar h6herok, akik ezt a gyiIkos akci6t vegeztek. Mindent IekontroIaItak. Edesapamnak egy kiiloniegesen gazdag "szforem" (konyv)gyujtemenye voIt, amit 6 eveken at nehezen sp6rolva
141 szerzett. Allft6lag sokat ert a kănyvtar. Ez voit mindene, szfve-vere. Mikor ott tartottunk, hogy szedjilk a batyuinkat, magahoz akarta venni a Chok LejiszraeIt, amit o, ha barhova utazott, magaval vitt es ugy hfvta: "Chokl". Egyik h6her kivette a kezebol, mert "a talmud be van tiltva". fgy hagyta ott a hazat az o szeretett kănyvei nelkill. Egyebkent sajt6 ala rendezve keszen allt egy killOnleges talmudikus muve, amin eveken at dolgozott. Minden a pusztulas martaleka lett. Itt akarom megjegyezni, hogy kăzel husz evvel ezelott (25 evvel a pusztulas utan) fivereim, Jakob Elijahu (Nuvi) es Abraham Josua (Siu) "Shemen Lemincha" neven kănyv alakban kiadtak azt a keves keziratot, amit ăsszeszedtiink a feldult, kifosztott szi.iloi hazunkban. A testvereim szep reszletes elosz6t frtak hozza, ugy a hitkăzsegrol, mint a csaladunkr6l. A kănyveket elajandekoztuk mindalOknak, akiknek kapcsolatuk voit ahhoz a hazhoz, ami voit es nincs tăbbe. 1944. majus 5-en ott voItunk ăsszegyujtve a templomban. Eloallt egy csom6 parasztszeker, foleg tehenfogatok, amikre feldobaltak a batyuinkat. Batyukka zsugorodott ăssze nemzedekek szorgalmas munkajaval szerzett vagyona. Mi meg kulloghattunk utanuk. Meg egy utols6 Mincha-ima es T6ra-olvasas - csiltărtăk voit - es elindultunk a sajât temetesilnkre. Meg kell emlekeznem egy magyar emberrol, akit Balazs Janosnak hfvtak es j6 emberilnk voit. Az utols6 elotti napon - nagy mereszseg kellett hozza - eljătt hozzank hogy: o el ak ..uja rejteni a tiszteletes urekat. Ez egy igaz ember voit. Reg halott, nyugodjon bekeben. Azutan ki a vasutallomasra. Marhavagonokba tereItek be bennilnket. Ez a 10 km-es utazas ăsszesen Somly6ig tartott. De a tortura gyănyăriisegerol kfnz6ink sehogy se akartak lemondani. Este tettek fel es reggelig tartottak a vagonokban es akkor kivagonfrozas, onnangyalog a Somly6cseh-i teglagyarig. A gyalogut a Magura-hegy menten vonult el. Ez a csodalatos gyilmălcstermo hegy csupa virag voit. Hogy is
voit az, hogy a termeszet nem tărodătt azzal, ami veli.ink tărtent? Mert olyanok voltak a meggyfak a făldigero viragpompajukban, mint a boldog menyasszonyok. A hosszu gyalogut a teglagyar terilleten ert veget. Ez voit a gett6. Jaj!! Egyetlen epi.ilet letezett ezen a nagy terilleten,.a teglaegeto kemence. Ide fOleg a kisbabas anyakat szallasoltak el. A magunkkal hozott lepedokbol es takar6kb6l ugynevezett satrakat pr6baltunk ăsszekalapalni magunknak, amihez alig kaptunk nehany rossz deszkadarabot. Egy nap eszilkbe jutott a h6her csendorăknek, hogy ăsszegyujtik az imakănyveket. Miert? Mert a vitez magyar urak sz6rakozni akartak, hat azert. Kepzeljek el, egesz varmegye zsid6saganak a magaval holOtt szidur es machzorjait ăsszegyiiIt egy hazmagassagnyi kănyvhalmaz, amit aztan meg is gyujtottak a csendorăk. A filst pedig szallt, szallt ... Azutan a vallatasok elkezdodtek - gono&z agyak szi.ilemenye! Tudni akartak ki mit, hova rejtett el. Behfvtak az en draga apamat is, vele ment Madika, a noverem. Utăttek-vertek oket, de ugy, hogy nem bfrtak labra allni. Keller Feri, meg meg egy somly6i fiu hoztak oket vissza, va16saggal a karjukban. Ugy mentek el Auschwitzba, a kek csfkokkal a testilkăn. Egyszer csak azjutott eszilkbe kfnz6inknak, hogy a zsid6 vagja le a szakallat. Kinek voit akkor szakalla? Nehany rabbinak es ăregnek. De ki sz6lhatott itt egy sz6t is, ahol a normalis vilagon kfvill eItilnk, kiszolgaItatva a gonoszsag megtestesftoinek. Hat akkor szakallvagas! A nagyfalusi rabbinak ezt a "micvat" reb Smelke Marmorstein (Somly6) jesivabeli j6barâtja "vallalta". Errol csak annyit, hogy nem ismerttink ra. Kezdtek beszelni tovabbutazasr6l. Persze, "Kenyermezot" emlegettek, mint nagyon pozitfv uticelt. Vajon ki talalta ki ezt a helysegnevet, vagy letezett-e egyaltalan? Kezdtek egy hidat acsolni a Kraszna foly6n. Annak a tuls6 partjan voit a vasut. Hat kelletţ ugye egy hfd, hogy oda juthassunk. El is kesziilt nehany nap alatt. Savuot elso napjan az a hfr terjedt el, hogy
~.:.-.-.
148 kezdodik az "utazas". Estefele aztan ki is hirdettek, hogy a somly6i jaras masnap induI. FeialIftottak egy satrat, ott ujb61 kifosztottak benntinket, alig hagytak rajtunk egy szai ruhat. Hindi, a fiatal rabbine 12 nappai sztiles utan voIt. Meg azt az egy szvettert, ami rajta voIt azt is elraboltak tole a magyar csendorăk. Bevagonfroztak. Ez Savuot masodik napjan tărtent. Az en draga sztileimnek nagyon fajt, de mi, a gyermekeik, kik meg veltik voltunk, azt pr6baItuk megmagyarazni, hogy Erec-JiszraeIben ez mar nem tinnep es mi mar erec-jiszraeli zsid6knak szamftunk. Pr6balkoztunk mindenfele "chochmavaI" kisse enyhfteni a szărnyu fajdalmunkon. Este eiinduIt a szărnyu halalvonat, 70-en egy vagonban, a padI6n. Masnap reggei apam imadkozni akart, de csak egy fel tfilint hagytak meg neki a h6herok. Erre azt mondta neki Piri, a hugom, hogy ne busuljon, a "sei jad" ugyanis megvan, a rosh (fej) pedig O, tehat van "rosh". Nagyon akartuk, hogy ne busuljanak abban az emberhez nem melt6 vilagban. Mert ugye, akik mindezt kiagyaItak, a pokolb61 szabadult szărnyetegek voltak! Rohant a tehervonat, benne a somly6i jaras kifosztott, otthonab61 kiuzătt, eIgyătărt zsid6sagavaI. ..
* * *
Egyszer, amint alI a vonatunk, a masik sfnparon ugyanilyen deportaI6 vonatot Iatunk. Kineztink az "ablakon": "Honnan jăttăk?", "Nagybanyar61!", "Hova megytink?", "Kenyermezore! Dolgozni fogunk ott!" Megegyszer taIalkoztunk egy ilyen vonattaI. Honnan? Kolozsvarr6I. Hova? Kenyermezore! Vajon ki talalta ki ezt a pokoli hazugsagot?! Egesz uton behozta a szelIo a szăgesdr6tos ablakon at az akacvirag illatat. Mert a termeszet nem vett tudomast semmiroI, csak vegezte a maga dolgat. Pentek, junius 2. Szivan 11. A reggeli 6rakban megerkezttink. Kinyitottak a vagonok ajtajait. Egy barakk-vilagot Iattunk, ortornyokat, szăgesdr6t kerftesekkeI. Hogy villanyarammai
telftettek, azt meg nem tudtuk. Kărtilătttink csfkos ruhas ferfiak, akik zsid6uI beszeltek es nagyon kedvesek voItak hozzank. Valaki azt mondja: nok ktilăn, ferfiak ktiIăn. Sz6It az edesapam es ez voIt az utoIs6 szava, hogy tartsunk ăssze es tartsuk szamon egymast. Ezt jiddistii mondta es ărăkre a szfvemben marad es igyekszem parancsanak eleget tenni. Biztosan tudom, hogy ez voIt az utoIs6 kfvansaga az en draga anyamnak is, aki att61 fogva, hogy kiuztek a hazunkb6I, alig tudott sz6Ini, csak nezett benntinket, vaI6szfnuieg erezte, hogy nem sokaig Iatjuk egymast. Miutan az a bizonyos "jobbra-balra" is megtărtent, es ok mentek oda ahonnan soha vissza senki nem tert, meg akkor is nezett utanunk, amfg elnyelt mindnyajunkat a tămeg, a szedtilet. Vegtil mar semmit se Iattunk, csak a szărnyu kemenyboi sza1I6 fUstăt, aminek borzalmas szaga voIt. Ezt a fUstăt szfvtam magamba harom h6napon at. Es ha ugy erzem, hogy szeretteim bennem elnek, ezt a fUsttei sZlvtam magamba. fgy pusztult el vegkepp a par szaz eves Nagyfalu es videkenek zsid6saga, azok a szorgaImas, tisztesseges, munkaszereto, j6zan eletu zsid6k. *
*
*
Nemfrok az auschwitzi 3 h6napr61 egy sz6t se. Mi, nehanyan nagyfalusi lanyok, kik egytitt maradtunk. igyekezttink tovabbra is egytitt maradni. Tehat fogtuk egymas kezet es vigyaztunk egymasra, biztattuk egymast, segftetttink remelm. Ros-Hasana elso napjan dr. med. Josef Mengele, minden idok legnagyobb h6hera, egy 6riasi transzportot szelektalt ki es ebbe mi is belekertilttink. Fertotlenftes utan bevagonfroztak es utnak indftottak a birodalmuk belsejebe. Meg akarom emlfteni azokat a szIovak' zsid6 blokkovakat, akiket kislanykoruk 6ta eveken at kfnoztak ott a nemetek es nem mindig voItak' a "legfinomabbak", (reszemroi regen megbocsatottam nekik), ahogy kănnyezve kfvantak minden j6t az eletben es ărtiltek, hogy kijuthatunk Auschwitzb6I.
F-
149 Vagy ketnapi utazâs utân egy gyănyoru fenyoerdos videken âllt meg a vonatunk es ott kiszâlltunk. Az âllomâsra az voit frva: "Bergen Belsen bei Zelle", a mozdony kerekeire pedig az, hogy: "die Răder rollen fur den Sieg". 1944-ben mâr alig voit hadsereguk, de a kerekek meg mindig a gyozelemert forogtak. Igy csaptâk be sajât nepuket is. Bergen-Belsenben akkor meg csak a Sonder-Iager letezett. Mi es meg ki tudja hâny szâzan, sâtrakban laktunk, 400-an egy-egy sâtorban. Auschwitzhoz hasonlitva pihenohely, mert itt nem voltak "Zăhlappellek", amirol mindnyâjan tudjuk, hogy milyenek voltak ... De mindenki kapott egy pokr6cot es kulOn csajkât. Az eteIt a Sonder-Iagerbol hoztâk. Osszesen ket hetig voltunk ott es ebben benne voit a Jom-Kipur. Kol-nidre este! Vilâgftâs nem voit. Fekudtunk a fOIdresz6rt szalmân es hangtalanul sfrtunk kăzăs bânatunkban. Egyszerre a szomszed sâtorban egy gyonyonlszep szoprân hang elenekelte a "KoI-nidre" imât, utâna a "Hatikvât". Soha, soha nem felejtem el! Ki.iIănăs, de mindig tudtuk, melyik unnep van, vagy kell hogy legyen. Igy pl. azt is tudom, hogy Szukot feli.innepen voIt: egy BOO-ascsoportot vâlogattak ăssze munkâra. 1-2 nap mulva megerkeztunk egy kisvârosba, Salzwedel a ne ve (ma Kelet-Nemetorszâg). Meg akaromjegyezni, hogy sehol egyetlen bombâzott hâzat, vagy romba dolt vasutâlIomâst nem lâttunk. Ok meg eltek vilâgukat, a mâsok felduIt orszâga nem izgatta oket. TeMt Salzwedel. Nagyon sokat nem frok roIa. Ott dolgoztunk egy hatalmas munfci6-gyârban 12 6râs "schichtâkban". A schichtâkat 13 naponkent vâltottâk, mert nem lehetett ejjelrol nappalra (vagy fordftva) âtvâItani artelki.il, hogy egy nap "kârba" ne vesszen. Hât fgy oldottâk meg a problemât azok, akiknek a "vegso megoldast" is sikeri.ilt nagyjâb61 veghezvinni. Nehezen dolgoztunk Salzwedelben, es a Henyu blokkjâban a "Nagyfalusi Stube-ban" laktunk. Nem voItunk csupa nagyfalusiak. Vol-
tak "adoptâlt" testvereink is. Sâmuel Szerenke, Lax Frimi (Somly6) es Grunberger Magda, Popper ElIus es Blanka a dunântuIi Celldămălkrol. Voltak ott mâsok is, tăbb mint 20-an a szobâban, de megis mi voltunk a "nagyfalusi Stube" ... Ott enekeItuk a legszebb cionista dalokat (nehez 12 6râs munka utân!). Pr6bâItuk elviselhetove tenni a rabsâgot, csalâdjaink hiânyât. Meg akarok emlekezni azokr61 a francia zsid6 hadifoglyokr61, akik ott dolgoztak a cukorgyârban. Valami erthetetlen veletlen folytân nem gyilkolta le oket a nemet h6her, mint azt rendszeresen tette a zsid6 hadifoglyokkaI. Ezek a j6lelku zsid6 testverek mâr regebben voItak ott. Amint megtudtâk, hogy zsid6 fogoly munkâsnok erkeztek a munfci6gyârba, ertesltettek a Nemzetkăzi Vărăskeresztet, ahol ok nyilvân voltak tartva. Megosztottâk velunk a szeretetcsomagjaikat - amit a nemetek majdnem teIjesen elloptak - es kuIdtek a magukeb61 gy6gyszert a revierbe (betegszobâba). FelszabaduIâs utân visszatertek Franciaorszâgba. Ott szegenyek csak a kifosztott otthonaikat es csalâdjaik hUlt helyet talâlhattâk. Testveri j6sâgukat soha . el nem feIejtem. Nagy szerencsenkre nem vâltoztattak munkahelyunkăn es nem kelIett meg a szărnyu gyalogIâsokat is elszenvednunk, mint sok-sok mâs hozzânk hasonl6knak, akik meneteles kăzben "aludtak" es jaj de sokan ăsszeestek. A szervezetunk ekkor mâr nagyon le voIt gyengi.ilve. Chol-Hâmoed Peszâchkor lebombâztâk a gyârat, megszunt a munka, az elelem meg csekelyebb lett. Mi romeltakarftâsrajârtunk. Ez erdekesebb voIt es egy kis kârărămăt is okozott ...
* * *
1945. âprilis 14-en, rosch-chodes Ijârkor, szombati napon, feIszabaduItunk. Az amerikai hadsereg vonult ât Salzwedelen, tehât ok "talâltak" rânk es felszabaduItunk. Se ok, se a tăbbiek egyetlen ki.ilăn lepest nem tettek ertunk. Nem tartozunk egyiknek se sem miveI. Ugyanugy szabadftottâk fel az ukrân, cigâny es mindenfele mâs foglyokat. Akikre szeretettel gondoIok, azok a zsid6 katonâk, akik az amerikai hadsereg-
150
1
\; "
ben szolgaItak es veltink ereztek, mint testverek es segitettek nektink, ezeket nem felejtjtik el. Nem felejtjtik el azokat a fogolytarsn6inket sem, akik a salzwedeli h6napok alatt meghaltak. Sajnos nem erhettek meg a felszabadulast. A salzwedeli temet6 jeItelen sirjaiban alusszak orok almaikat ezek a fiatal zsid6lanyok. Felszabadulas utan kezdett hire menni, hogy "Jugendalijak" mennek Palesztinaba a kozeii Hillerslebenb61, ahol szintenszabaduItak fel zsid6k. Mivelhogy szilard elhatarozasunk voIt Erecbe jutni, ketten hugommal es meg egynehanyan elmenttink Hillerslebenbe. A nagyfalusi Stube ezzel kisebb lett, mert a tăbbiek vissza akartak temi egyel6re a sztil6i hazba remelve, hatha megis ... Azt kivantuk egymasnak, hogy "stimmeljen az otthoni zăhlappell". Fajdalom, nem stimmeIt! Tehat meg egy oleles es meg egy bucsucs6k es sok-sok konny. Azutan szetszeledttink a nagyvilagban, kit hova vitt a sorsa. Szivb61 remelem, draga nagyfalusi es komyekbeli testvereink, hogy ott legyetek boldogok, ahol eltek es soha ne feledjetek a "mi" zsid6 Nagyfalunkat. Mivelhogy a HilIersleben-i alijja csak mese voit es az orosz-angol-amerikaiak kozott osztozkodas tărtent Nemetorszagot ilIet6en es azt a videket az oroszok vettek maguknak, visszavittek minket, roman allampolgarokat, Romaniaba. Err61 nem irok, habar esemeny voIt b6ven. Visszamenttink Romaniaba, szinten tehervagonokban (egy teljes h6napig utaztunk) Arad voIt a vegallomas. Onnan Bukarestbe, alijjara vami. Csak arr61 akarok meg imi, hogy egyszer ellatogattam Nagyfaluba. Piri hugom nem akart velem jonni, mert - mint mondta - nem rombolja le iIIuzi6it a sztil6i hazr6I. Akkor mar voit ott nehany, a lagerokb61 visszatert fiatal. Egyik arvabb a masiknaI. MegvoItak a hazaink, a templom, megis olyannak tunt az egesz, mintha foldrenges pusztitott volna. Err61 se akarok tobbet imi. VoIt es nincs tăbbe!
* * *
1947-ben ilIegalis alijjaval eijotttink a hu-
gom es en Erec Jiszraelbe. Itt alapitottunk csaladot es epitetttik fel az otthonainkat. Itt pr6ba~ lunk enyhiteni a soha be nem gy6gyul6, faj6 sebeinken. Draga testvereim, Nagyfalu es videke falvaib61, ami ott voIt, az orokre elpusztuIt! A templomainkat reges-reg leromboltak, vagy hogy "finomak" legytink, lebontottak. A hazainkban idegenek laknak, 6k a "jogos orokosei" a zsid6k vagyonanak. Minden elmuIt, elpusztitottak mindent ami zsid6 voIt, a legnagyobbt61 a legkisebb faluig. Se hire se hamva semminek. Zsid6 temet6? - kerdezi valaki, ha arra jar, esetleg kever-avot celjab6I. Igen, hogyne, az ott van az AIszeg vegen, azon a saros mezei uton is tuI. Talalsz egy szomyen elhanyagolt, meteres gazzal ben6tt mez6t, fOldbestillyedt, tăredezett sirk6darabokat. Ha szerencsed van, esetleg megtalalod a sirjat annak, akit szerettel es fajdalommal allapitod meg ujra, hogy minden elpusztult. Eltelik meg nehany ev es elhalnak azok, akik a pusztulast lattak es azok is, kik lelkes aktivistak voItak. A 31 falu valamelyikeben bekes roman vagy magyar paraszt ekeje szantas kozben megakad valamiben. Odamegy megnezni, mi is az? Egy nagyobb k6darab; ki is.huzza a foldb61. Megnezi jobban, val ami furcsa akombakom sorokat lat rajta ..anem tudja mi ez. En tudom: Maceva. Zsid6 sirk6. Ami megis van, azok mi vagyunk, akik itt a zsid6 hazaban es szerte a szabad vilagban igyekezttink - remelem sikerrel - uj eletet teremteni ahelyett, amit a gonoszak-gonoszai 'felperzseltek.
* * *
Amerikaban, pontosabban Brooklyn N. Y.ban husz ev el6tt "Bne Asher" neven hitkozsegbe tt>mortiltek a Nagyfalu es komyeker61 odaszarmazottak. A Kassowitz, Hecht, Weisz stb. fiverek az alapit6 tagjai annak a j6nevu es ma mar nepes kehilanak. Vezet6 rabbija rabbi Chajim Elazar Friedman, az en megboldoguIt Gitele n6verem fia. Ok a biharmegyei Tenken laktak, a s6gorom, rabbi Zalmen Friedmann
151 voIt ott rabbi. Mar a is Amerikaban van. Ez a mezavaros Yaradt61 delre van, a roman hataron tulra keriilt, igy menekiiltek meg a mi sorsunkt6l. Aranylag fiatal ember, kival6 Talmud-tud6s, j6 szivvel, ritka intelligenciaval es szerveza ambici6val aldott. Nehany eve j6nevu jesivaja van. Ez ma a "mi" Nagyfalunk ... !
* * * Ezeket siratom ... Szlileimet, testvereimet, gyermekeiket. Minden zsid6t Nagyfalu es a keriilet osszes falvaib61 oreget, fiatalt, gyereket. Templomokat, t6ratekercseket, szent konyveket. Kiilon emlekezem gyerekkori iskolatarsaimra, illetve baratnaimre: Grosz GIga, Blitz Ibi, Hecht Rajzira, Auschwitz langjai oltottak ki fiatal eletliket. Nem felejtem elaket! Itt pr6balom leirni - emlekezetbal - azon csaladok nevet, akikral tudom, hogy nem jott vissza apa, anya, gyermek: Pollak Izidor Stern Slomo Farkas Hermann
Weisz Simon KaraJena Blitz J6zsef Gllick Salamon Gllick Rene (Rosnebergne) Rubinstein Mordechaj Kara Lili (dr. Flihrerne) Ungar Farkas Ungar Klari (Rosenbergne) Barminka Herman Basch Szimche Blitz Sari (Grlinerne) Schwartz Sulem Kassowitz Jena Reb. Luzer Grlinstein sakter Mind csalados emberek voltak. Ezek voltak Nagyfalu kerlileti rabbisaghoz tartoz6 helysegek: Borzas, Bagos, Yalk6 (als6), Yalk6 (felsa); Yaralja, Szek, Detrehen, Gylimolcsenes, Halmosd, Magyarpatak, Harmaspatak, Jaz, Cserese, Markaszek, Porc, Kaznacs (alsă), Kaznacs (felsa), Eljus, Blirgezd, Ipp, Kemer, Zovâny, Flizes, Lecsmer, Kerestelek, Karasztelek, Doh, Hidveg, Paptelek, Hosszuasz6.
152
JEHUDA
ZUSSMANN
FALUSI ZSIDOK ES CSALADJAIK A szerkesztoseg megjegyzese: Jehuda Zussmann. Kfar Mordechaj-i foldmuves a Bne Ăkiva elso uttoroi koze tartozott Erdelyben. Marosvasarhelyen voIt hachsaran es 1935-ben alijjazott. Fivere. Chajim es lanytestvere. Szara. a veszkorszak megmenekiiltjei. a masodik vilaghaboru utan alijjaztak es toliik hallotta azokat az esemenyeket. melyek alijjazasa utan tOrtentek. A csalădjar61 sz616 fejezet ismerteti veliink a szilagysagi falvak zsid6saganak eletm6djat.
Bogddnd es a hdrom zsid6 csaldd Apam, Zussmann Benjamin, es lanytestvere mar fiatal korukban elvesztettek apjukat. Apam nem is ismerte apjat, akinek neve, mint az enyem, Jehuda voIt. Edesanyjuk, a nagyanyam, nyilvanval6an nagy nehezsegek kozott nevelte gyermekeit: Apank gyermek es ifjukorar61 nincsenek ismereteim. Nem tudok visszaemlekezni, hogy valaha is beszelttink volna otthon err61 a temar61. Velekedesem szerint szlileim 1914-ben, az els6 vilaghaboru kitorese el6tt kotOttek hazassagot. Apam reszt vett a haboruban mint az osztrak-magyar hadsereg katonaja es orosz fogsagba keriilt. Tobb eves tavollete termeszetesen nagy nehezsegeket okozott otthon. Edesanyam azonban tudott varrni es ezzel tartotta fenn ma gat es engem, aki 1915-ben jottem a vilagra. Apam a haboru utan hazatert a fogsagb61, ahogy visszaemlekszem, a falu szovetkezeti boltjaban dolgozott. Kes6bb sziileim sajat kis vegyeskereskedest nyitottak, ahol beszerezhet6 voIt mindaz, amire a falusiaknak sztiksegtik volt: s6, petr6leum, dohany, cigaretta, textilaru, konyhaedeny, vasaru, szogek, kerekabroncs es hasonl6k. Kis sz616nk is voIt, darabka megmiivelt fOld, amely j6 termest adott. Ezen kfvlil pedig sziileim megvasaroltak a parasztokt61 a termenyfelesleget (ahogyan mas zsid6k is tettek), s ezt aztan tovabbadtak nagykeresked6knek. Gyapotfonal eladasaval is foglalkoztak,
mert a falubeli asszonyok hazisz6tteseket keszftettek, sajat hasznalatra. Meszarszektik is volt, melyben a hust fOleg nem zsid6 falubelieknek adtak el - a kornyekbeli parasztok tenat k6ser hust ettek. A sakter telid6ben hetenkent egyszer, nyaron hetenkent ketszer jott. Cstitortokon baromfivagas is voIt. A kereszteny parasztok termeszetesen vasarnapra vasaroltak a hust, tekintettel azonban arra, hogy a nyari melegben a cstitOrtOkon vagott hust nem lehetett frissen tartani vasarnapig, a sakter szombat estenkent 'is jott marhat, nagyobbacska borjut vagni. Ez a sakter vegezte a vagast mas kornyekbeli falvakban is es gyalog ment egyik helyr61 a masikra, a nyari melegben es a teli fagyban egyarant. Ezek a falvak a kovetkez6k voltak: Samson, Szer, Bogdand, Babca, Kovesd. Uttalan utakon, porban, sarban, h6ban jarta a falvakat a sakter. Ismert teny, hogy a 19. szazad masodik feleig, illetve az emancipaci6ig, a zsid6k f6leg a falvakban telepedtek meg es egyes csaladok nemzedekeken at eltek ugyanabban a faluban. Ezeknek a falusi zsid6knak eletm6dja, szokasai, hagyorrianyai mar regebben kialakultak. Felesleges mondanom, hogy csak vallasos eletm6d 6rizhette meg jellegtiket es eletformajukat apar61 fiura1 nemzedekr61 nemzedekre. A szombati "minjan" nalunk ket falu zsid6 lakosaib61 tev6dott ossze: Bogdand es Babca. Az egyik heten nalunk, Bogdandban, imadkoztunk, a masik heten naluk, Babcan, - az egyenl6segkedveert.
153 Sohasem okozott nehezseget az egyik falub6l a masikba val6 atjaras, s6t talan mondhatnam, hogy ez voIt a mi "oneg sabatunk": minden szombaton ujra talalkozni. A tfz biinbanati nap es a szlichot napjai mas jellegiiek voltak: imadkozas az ejszakai 6rakban, amikoris a sotetben erkeztek meg, egymas utan a csaladok, szekereiken. S ehhez meg hozzafiizhetjiikjom-kipur egeszen sajatsagos napjat, amikor is Kol Nidre ejjelen a masik falu lakosai, ferfiak, n6k, gyerekek, oregek, nem tertek haza az imadkozas utan, hanem a szomszed falu lakosainal tolt6ttek az ejszakat. Emlekszem ezekre a napokra gyermekkoromb61, amikor a padl6ra agyaztunk es a gyerekek osszevesztek egymassal, hogy ki aludjon a foldon. Hazunk nyitva allt minden vendeg szamara, habar nem anyagi gazdagsag jellemezte ezt a nyitottsagot. fgy voIt ez nalunk szegenyebb zsid6k eseteben is. Jottek kozeliek es tavoliak, kereget6k is noha ez a helyseg tavol esett a f6 kozlekedesi utt6l - mert tudtak, hogy szfvelyes fogadtatasra talalnak. .Hogyan jutottam ebb61 az eldugott falub61
Zuszman
a cionizmushoz, a hachsarahoz, az alijjahoz? Sziileimnel ugyanugy nyilvanuIt meg a cionizmus, mint a tobbi jambor zsid6nal: vagy6das kikeriilni a galutb61, a megvaItas utjara lepni, alijjazni Erec Jiszraelbe. Nalunk otthon olvastak zsid6 ujsagot, voIt Keren Kajemet perselyiink, edesanyam penteken, a gyertyagyujtas el6tt soha sem felejtett el penzt dobni a perselybe. Ha pedig vendegek tertek be hozzank, nekik is odaadtuk a perselyt, hogy adakozzanak erre a celra. Egy Lax nevii fiu iirftette ki id6nkent a perselyt a faluban s amennyire vissza tudok emlekezni, nagyon elegedett voIt a mi kek perselyiink tartalmaval, ami nem maradt el a t6bbiek mogott. En voItam a legid6sebb gyerek a csaladban es fgy en voItam az els6, akinek jov6jer61 gondoskodni kellett. Sziileimnek nem allt m6djaban, hogy magasabb foku iskolaba kiildjenek es fgy karpitostanoncnak adtak. Nagykarolyba keriiItem, ahol nagy zsid6 kozosseg elt (ket hitkozseg miikodott, egy ortodox es egy liberalis, amelyet status quo-nak neveztek). Harom evig tanuItam a mesterseget. Hetenkent egyszer aIta-
Juda a Marosvasarhely-i
Hachsaran
-
bal-szelso
154 lanos tantargyakat tanultunk a tanonciskolaban. Nagykarolyban mukădătt valamennyi cionista ifjusagi mozgalom, melyek kăztil magam reszer61 a Bne Ăkivat valasztottam. Ez is ismereteim b6viteset jelentette, a Bne Ăkiva helyi csoportjaban hebertil tanultunk, j6 voIt reszt venni a kăzăs eneklesben, el6adasokat hallani a cionizmus tărteneter61, sportolni. Haromevi tanoncid6 utan, tizenhet eves koromban kertiltem a marosvasarhelyi hachsarara, a varos melletti zăldsegfăldeken. Nem tudom, hogy miert epp engemvalasztottak, hogy az els6k kăzătt alijjazzak. Csak arra emlekszem, hogy sziileimet nem lelkesitette a gondolat, hogy els6sztilătt fiuk ilyen messzire vandorol es anyam nem voit nyugodt. Otthon azonban arr61 beszeItiink, hogy en els6kent alijjazom a csaladb61, hogy helyet csinaljak a tăbbieknek, akik majd utanam jănnek. 1935-ben tapasztalatlan ifjukent alijjaztam. A kărtilmenyek celtalanul hanytak-vetettek, szemelyi nehezsegek es az aggaly kăriil, hogy tanacsolhatom-e csaladomnak, hogy utanam jăjjenek, amikor sziileim mar elegge el6rehaladott korban voltak, negy fiu es egy lanygyermekkel. A dolgok vegtil ugy alakultak ahogy alakuItak a keseru tapasztalatok szerint, melyeknek masok is aldozatul estek. Chajim fiverem, aki az orszagban el, veletlennek kăszănheti eletet. Behivtak munkataborba es szazadaban voIt egy kommunista, aki tarsai kăzt terjesztette elveit. Testverem csatlakozott hozza, vegiil nehany mas tarsaval egyiitt letart6ztattak es a vaci fegyhazba keriilt. Masfel evi biintetese letăltese utan visszakeriilt a munkataborba, egy csupa erdelyiekb61 a1I6 szazadba. Lengyelorszagba vittek 6ket es testverem eletben maradt. Szara testverem, a csalad tăbbi tagjaival egyiitt Auschwitzba keriilt, de csak 6 menekiilt meg. Vgy tudom, hogy tăbbi rokonaim. hozzatartoz6im, szuleim es ket masik testverem mar kăzvetleniil Auschwitzba erkezesiik utan a gazkamrakban leltek halalukat. Eletben maradt fiverem es hugom alijjaztak, csaladot alapftottak es gyermekeik, unokaik sztilettek.
A nagy katasztr6fa ellenere a csaladi lancolat nem szakadt meg.
* * * Mint mondottam, falumban, Bogdandon, meg ket mas zsid6 csalad is elt. Ezek egyike a Schwartz-csaldd voIt. A csaladf6 szakalIas, nagytudasu zsid6 voIt. A csaladnak italmerese voIt, maguk is keszitettek bort es borparlatot. A Schwartz-csalad is felvasarolta a parasztok termenyfeleslegeit es tovabbadta. A palinkaf6zessel kapcsolatban, amely pedig a Schwartz-csalad f6 beveteli forrasa voIt, nemegyszer tamadtak nehezsegek, mert a penziigyi .hat6sagok szigoruan elIen6riztek a szeszf6zest es ha olyan szallitmanyra bukkantak, amely nem egyezett meg a fuvarlevelen feItiintetett mennyiseggel, akkor sulyos penzbiintetessel, esetenkent szabadsagvesztessel sujtottak az illet6t. A Schwartz-csaladnak ăt gyermeke voIt, harom fiu es ket lany. A legid6sebb lany egy jesiva-năvendekhez ment ferjhez, akit bevontak a csaladi iizletbe. A legid6sebb fiu is mar csaladapa voIt, amikor a nagy tragedia erte az erdelyi zsid6sagot es valarriennyien Auschwitzba kertiltek. Ebb61 a csaladb61 csak a legid6sebb fiu, Ăvraham menektilt meg, aki a haboru utan ujra n6stilt es alijjazott. Csaladjaval Jeruzsalemben telepedett le. Gyermekei, unokai vannak. A falu harmadik zsid6 csaladja Fekete kărjegyz6e voIt. Fekete, allasanai fogva, kăzmegbecsiilesnek ărvendett anem zsid6 lakossag kăreiben is. Lelkes cionista voIt, hazaba naponta jart a cionista napilap, az Vj Kelet, amely onnan elkeriilt hozzank is. A Keren Kajemet persely alIand6an tele voIt nala, es amennyire visszaemlekezem, adakozasra sz6litotta fel mindazokat a zsid6kat, akik igenybe vettek szolgalatait. Legid6sebb fia, Bela, Franciaorszagban tanult orvostudomanyt es ebben az orszagban is maradt, azonba-n a tăbbi ottani zsid6val egyiitt Auschwitzba deportaltak. Masik fia, Gyărgy, jogot tanult. Nem tudom, mi lett a sorsa. Amikor Fekete nyugdijkorba keriiIt, csaladjaval egyiitt atkăltăzătt Somly6ra es ott halt meg meg a
155
haboru el6tt. Ozvegyet deportaltak, vissza.
nem tert
* * * Babca voIt a szomszedos falu, es mint fentebb mondottam, a ket falu zsid6 lakossaga szombat es iinnepnaponkent kăzăs "minjant" tartott. Az egyik babcai zsid6 csalad Weisz Izidore voIt: sziil6k, negy fiu es harom lany. Kis iizletiik voit meg nemi făldjlik, melyet megmuveltek. A haboru alatt a legid6sebb fiu mar n6s voIt, harom gyermek apja. Ebb61 a csaladb61 senki sem maradt eletben. A masik babcai zsid6 esalad Gliiek Izidore . voIt - sziil6k es egy ferjezett lany, akinek szinten voItak gyerekei. A sziil6k nem tertek vissza, egy Jen6 nevu unoka megmenekiilt. Kes6bb alijjazott es esaladot alapitott. Korondrol esak egy Weiszne nevu ăzvegyasszonyra emlekszem, akinek ăt fia es harom lanya voIt. Ez a esalad is italmeresb61 eIt. Az egyik lany es harom fiu esalados voIt meg a deportalas el6tt. Ebb61 a esaladb61 ket fiu es ket lanygyermek menekiilt meg, akik alijjaztak es az orszagban alapitottak esaladot. Also-Szopor helysegben eleg nagy zsid6 kăzăsseg eIt. Ez nem voIt kăzvetlen szomszedsagunkban, de megemlekezem r6luk a Taub Endre es Mihdly testverek miatt, akiknek tevekenysege fontos voIt a kărnyek gazdasaga szempontjab61: nagy es modern malmuk voIt, amely nagy terjedelmu mez6gazdasagi kărzetnek nyujtott szolgaltatasokat. J6m6du emberek voItak, akik maguk isfoglalkoztak mez6gazdasaggaI. tFelso-Szoporban, ahol nehai nagyapam lakott, egy apa eIt (Jakob) es fia (Jen6), akik mindketten a kovaesmesterseget uztek, amely ritka foglalkozas voIt zsid6k kăreiben. Ugy tudom, hogy a fiu megmenekiilt, alijjazott es Ăskelonban el. Ugyanesak Fels6-Szoporban eIt a Konigstein-esaldd is, sziil6k es nehany gyerek, akiknek jelent6s făldteriileteik voltak, valamint szarvasmarha es birkatenyeszetiik. Făldbirtokosoknak szamitottak. F6leg făldmuvelessel fog-
lalkoztak, beresekkel dolgoztattak. Csepl6geplik is voIt, mellyel bermunkat is vallaItak. Egy alkalommal, amikor nalunk Bogdandban esepeltek es a falu egesz gabonatermeset a gep kăre hordtak, hirtelen tuz litătt ki a gepben es ugysz6lvan az egesz falu termese leegett. A esepl6gep-tulajdonosnak menekiilnie kellett a parasztok haragja el6I. Amikor leesillapodtak a kedelyek, a Kănigstein-esalad karteritesi megallapodast kătătt a karosuItakkaI. Kovesd faluban Izsdk M6rie esaladjara emlekszem. Nekik is malmuk es făldjlik voIt. Ebb61 a esaladb61 ket lanygyerek maradt eletben, akik azutan kivandoroltak az Egyesiilt Ăllamokba. Ebben a faluban eIt Lăw Mose es esaladja is, aki făldmuvelessel foglalkozott, esepl6gepe is voIt. A esalad harom gyermeke kăziil esak egy tert vissza a deportalasb61, aki ezutan esaladot alapitott. Kăvesden elt egy Bergerne nevu ăzvegyasszony is, ket lanygyermekevel, akik a mikvet kezeItek. Egy fia is voIt, aki azonban felesegevel es harom gyermekevel Kăvesden kiviil lakott. Ebb61 a esaladb61 senki sem maradt eletben. Balla faluban lakott dr. Csillag (Stern) es esaladja. (Dr. Csillag a fentebb emlitett Fekete kăzjegyz6 s6gora voIt). A esaladf6 tert vissza egyediil a deportalasb6I. Hadad-Nadasd helysegben lakott Klein Barueh es esaladja. A gyerekek valamennyien hazassagot kătbttek es esaladot alapitottak meg a haboru el6tt. Csak egyetlen esaladtag, M6rie, maradt eletben kăziiliik, aki a deportalasb61 visszaterve esaladot alapitott, majd kivandorolt az EgyesliIt Ăllamokba. Hadad kăzsegben voIt a kărnyek zsid6 kăzpontja. Mintegy harmine zsid6 esalad, melyek kăziil nem mindegyikre emlekszem. Emlekezetemben maradtak a kăvetkez6k: Edi Goldberg es esaladja, negy fiu, ăt lany, akik kăziil esak egy fiu, Mose tert vissza a deportalasb61, alijjazott es Izraelben el. Az Elinger-esaladban a esaladf6 eipesz voIt, de s6eladasi engedellyel is rendelkezett. Ot lany voIt a esaladban. Az Elingerek kăziil senki sem maradt eletben. Goldfarbne ăzvegyasszony voIt, Jenă
li
t',,1
i
156
nevii fia es Lili nevii 1
Mindketten csaladot alapftottak a haboru utan. Hadad hfres voIt havi aIlatvasarar61, meIyre messzi videkekr61 jăttek marhakeresked6k, kăzătttik szamos zsid6 is. Kelence helysegben Iakott a Frank-csaldd, amellyel anyam reszer6I rokonsagban alltunk. A csalad Regina nevu, ferjezett, tăbbgyermekes lanya, valamint egy Eszter nevu lany nem tert vissza a deportaIasb61, Samuel nevu fiuk megmenektilt, alijjazott es Izraelben halt meg. Egy masik lany, Miri, valamintfia es annak csaladja alijjaztak a haboni utan es valamennyien Aradban elnek.
* * * Ezek a helyek, amelyek emlekezettinkbe ves6dtek es ezek az emberek, akikre emlekezni fogunk elettink utols6 perceig. Kietlen pusztasag maradt măgătttink, mert kegyetlen kezek mindent kipusztftottak, ami addig ott letezett.
Eskuvo Rakoson Lusztig Bela es Roth Aliz eskuvoje a ket csalad tagjai
tt ..... ~... ~.~
az eskiivoi kepen
151
WOLLNER IMRE
ZSIDO TANULOK A SOMLYOI GIMNAZIUMBAN Az allami gimnazium SomIy6n, ami a ket vilc:ighaborukăzătt Simion Barnutiu nevet viselte, a badacsonyi uton van es t6le par lepesnyire mar falusias kărnyezetben talalja magataz ember. E nevel6intezet epiilete măgătt, akarcsak sok mas erdelyi kisvarosban, kezd6dik a falu. A gimnazium diakjainak 95 szazaleka a komyez6 falvakb61 keriilt ki, nem a varosb61, holoHaz egymaga is megtălthette volna tanul6kkal az iskolat. Elgondolkoztat6 a diakok nemzetisegi megoszlasa is. Osztalyunkban 19-en tanultunk. Fischer Janos, Lichtenstein Laszl6, L6b Ema, NoeI Janoses j6magam voltunk zsid6 diakok. Ferencsik L6rinc, Dobos Gusztav, Dobos Lajos, Kerekes RozaIia, Kozma Lajos es Sebestyen Gabor magyarok voltak, a tObbi osztalytarsunk roman voIt. Megzabolazott nemzeti, qe fOleg antiszemita legkăr malta az iskola szellemet es hogy nem voltak komolyabb kilengesek, az jobbara dr. Ossian Ioan fennkăIt gondolkozasu iskolaigazgat6nak, valamint Robert de Sinp francia, Reiner Gyula fizika es kemia, Hauslich Denes Gyorgy nemet es Schrank6 Istvan rajztanarnak koszonhet6, akik valamennyien kisebbsegiek voltak. Ezt az allapotot meg a Goga-kormany semzavarhatta meg. Az iskolanak csak egyetlenegy zsid6 tanara voit, dr. Markovits Samuel, aki biol6giat tanitott es egyben az iskola orvosa voIt. Valamikor varosi tisztiorvos voIt, talan ennek tulajdonithata akkuratus pontossaga, amely az 6rakezdesben es minden cseIekedeteben megnyiIvanuIt, amit a tăbbi tanarr6I nem lehetett elmondani. 6 voit a ketszaz diakot kitev6 interna tus orvosa is es nem voIt olyan egeszsegiigyi kerdes, amit ne a legnagyobb megelegedesre oldott volna meg. A tanltas magas szinvonalu voIt, mert kitiin6 tana-
rok tanitottak. A zsid6 diakok minden osztalyban jeleskedtek es altalaban j6val tulhaladtak tarsaikat. Csak peldanak emlftem meg Goldberger Gyărgyăt, dr. Goldberg Emil voIt margittai kărorvost, vagy Filep (Schwartz) Sandort, a lellei jegyz6 fiat, akik 1936-ban vegeztek, L6b Ern6t, osztalyunk legjobb tanul6jat, aki 1938ban tiszta kilencessel tette le az erettsegit. Az ănkepz6kărăkben is a zsid6 diakok vezettek, de ez nem sok hasznukra voIt sem nekik, sem a tăbbi zsid6 diaknak, mert meg jobban kielezte az ellenszenvet. Az iskolan kiviil a zsid6 kăzepiskolasok nem jartak kereszteny fiatalok tarsasagaba. Igaz ugyan, hogy a reformatus egyhaz klubjaban pingpongoztak es a katolikusokeban tancoItak, de mindeniitt zart kărt alkottak. Ennek ellenere sem Iehet mondani, hogy bens6seges zsid6 nemzeti vagy vallasos eletet folytattak volna: sem cionista szervezkedes, sem templomba jaras nem voIt jellemz6 a gimnazistakra. Szombaton iskolaba kellett jarni es csak a nagyiinnepekre kaptak felmentest. A videki szii16k csak annyiban tudtak a maguk vallasossagat a gyerekeiknel ervenyesfteni, hogy hagyomanyhii zsid6 csaladokhoz adtak 6ket kosztralakasra. En peldaul Gliick M6zes hazaban laktam, a Hengye-fele hazban. A hazigazdamat csak Majsi bacsinak hivtak, a k6ser meszarszekben arult, a hitkăzseg huscsarnokaban. Egyesek a varban, Lampeleknellaktak, akik chaszidok voItak, ma.sok Pasternakeknal, a roman utcaban, annal a Pasternak bacsin;il, aki a nagytemplom gondnoka voIt es a fia Amerikaban hires filmrendez6 lett. Mint sokan masok, igy Lichtenstein Laszl6 is rokonoknallakott, ami resziinkre nagy el6nyt jelentett, mert szabadon egyiitt lehettiink az
158
iskol::in kfvtil. Helybeli diakok, mint Keller 18tvan, ăsszejăveteleket rendeztek, s ezeken kizar61ag zsid6 kăzepiskolas tanul6k vettek reszt. De ha sehova sem mehetttink, ăsszejătttink a varban, vagy felmenttink a Puposra, kiballagtunk a mocsaras Krasznara, esetleg beterttink a Gellinek-fele cukraszdaba, ahol mindig akadt egy par zsid6 diak, akikkel sakkozhattunk. S ha neha, tinnepnapokon a templomba menttink,
ott mindig meleg testveri szeretettel fogadtak benntinket. A gyermek- es az ifjukor mindenhol a vilagon csodaszep. A szilagysomly6i zsid6 kăzepiskolasok nem sejthettek a gyiilălet hamva alatt izz6 parazsat, amely felperzselte a diakok sztil6i hazat, akarcsak a kosztot ad6 hazigazdak szfvelyes otthonat.
159
MITIELMANN LAJOS
A CIONIZMUS ARAT KOVETELT j
1933 vagy 1934 nyar kozepen, Rosner bacsi, voit sorsjegyligynok Andor nevu legkisebb fia sorban a harmadik - hazajott Szatmarr61, ah 01 szakmat tanult, nyari szabadsagra. Gyerekkori jatsz6tarsa voltam, egylitt rugtuk a labdat. Igy aztan sietett elme~elni szatmari elmenyeit: mar nem futballpalyan tOlti szabad idejet, hanem szervezetben, meghozza cionista egyletben. Akkor es t6le hallottam el6szor ilyenr61. Kertem, vilagositson fel, hogy mi az. Keveset tudott mondani, hiszen alig egyevi tapasztalata voIt ezen a teren. Friss ismereteimet azonnal kozoltem Stern Palival, akit el6z61eg ismertem meg Steinsneider bacsinal. Odajartunk szombat delel6ttonkent imadkozni - masokkal egylitt. Neki sz6ltam, mert a mi korosztalyunkb61 6t tekintettem eleg ertelmesnek, hogy a Rosner Andor altal elmondottakat megvitassuk. Stern Palival szombat delel6tt, imadkozas utan beszeltem. Reszleteket szeretett volna hallani Rosnert61, de elvben hajland6 voit egylittmukodni a szervezesben. Felkerestilk a kicsi Rosnert, aki vazolta el6tte is az 6 egyeves szatmari szervezeti tevekenyseget. Ezutan mar nem sokat gondolkoztunk. Elhataroztuk,hogy meg aznap mozg6sitjuk a vellink egykoru szilagysomly6i ifjusagot, ..egy kozos kirandulasra a nevezetes tOrvenyfakhoz". Aznap delutan ket 6rakor 15-16 ifju talalkozott a Varkertben, onnan mentlink a Csarg6 utcan a "torvenyfakhoz". Tekintve, hogy ismertlik Ehrenreich f6rabbink nyflt ellenkezeset a cionizmus elleIi es befolyasat a sziil6kre, el6vigyazatossagb61 csak kirandulasra hivtuk a fiukat. Csak a "torvenyfakho~" erkezve ismertettlik kirandulasunk celjat. Egyhangulag beleegyeztek egy cionista szervezet megalakitasaba. Felsorolom azoknak a nevet, akikre meg
emlekszem 43 ev utan: Rosner Andor, az inditvanyoz6, z.1., Stern Pal z.1., Pasternak Jaszi (Los Angeles), Ullmann Gyula (Ausztralia), Csengeri Gidi (z.1.), Csengeri S61i(z.1.), Hensel Miku (New York), Grosz Bandi (Toront6), Lichtmann Jen6 (Tel-Aviv kornyeke), Herskovits Zoltan (voIt Brass6n), Groszmann Laci (Tel-Aviv kornyeke), es j6magam A jelenlev6 fiuk nagyresze szpmbattart6 es templomjar6 voIt, mint j6magam is, ezert a Csengeri fiukkal egylitt azt javasoltam, hogy vallasos arnyalatu szervezetet alakitsunk. A "Mizrachi" mellett dontottlink. Azonnal megvalasztottuk a vezet6seget is: Stern Palit es Ullmann Gyulat biztuk meg, hogy vegyek fel a kapcsolatot a marosvasarhelyi kozponttal (Maramaros-Szigeten voIt a kozpont - a szerk.), kerjenek utasitasokat es alapszabalyzatot. Egy bizonyos id6 elteltevel levelet hoz a posta: a kozpont jelentkezett egy sablonos korlevellel. Kereslinket, hogy utasitasokkallassanak el bennlinket, megcsak meg sem emlftettek. Ezert 2-3 hetig nem tortent semmi, mert fogalmunk sem voIt, hogy mi a teend6nk. Hogy az osszejoveteleinket megtarthassuk, Klein neninel, a meszarosnenal, kibereltlink egy szobat. Az els6 emlftesre melt6 tevekenyseglink: megkertlik Csengeri Ferencet, aki nemreg kerlilt haza a pozsonyi jesivab61, tartson neklink egy rovid ismertetest a cionizmus eszmejer61, amelylyel 6 ott megismerkedett. Kereslinknek eleget tett es megerkezesekor "sabat salommal" koszontOtt bennlinket. Azt hiszem, a jelenlev6k nagy tObbsege akkor hallotta el6szor ezt a koszontest. Miutan roviden ismertette vellink a cionista eszme alapfogalmat, a Mizrachi "Tora- Varoda" szervezet felfogasar61 tartott el6adast. Aztan felolvasta es magyarra forditotta a heti haftarat:
I 1
r
160
"Chazon Jesajahu", a Sabat-ehazon, a tisa-beav elatti szombaton. Emlekezetembe vesadătt egy mondat: "Banim gidalti văromamti văhem pasu b.l. "
"Lăhitraot băsabat habaa" - mondta Csengeri buesuzaul. Sajnos a kăvetkeza szombaton mar nem jăhetett el ăsszejăveteltinkre, mert kideriilt az elaza szombati szereples a mi eionista kărtinkben es a farabbinknak is a ftilebe jutott. Ez Csengeri Mihalyt, Csengeri Ferene edesapjat figyelmeztette: ha a fia tovabbra is reszt vesz a eionista ăsszejăveteleken, aszerolni fogja az tizIetet. Csengeri Mihalynak bor es palinka angro kereskedese voIt, s kănnyen elkepzelheta, milyen anyagi kăvetkezmenyekkel jart volna szamara, ha a rabbi megtiltja a" hfveknek, hogy tizletet kăssenek vele. Igy Csengeri Ferene nem vehetett reszt tăbbe ăsszejăveteleinken. Nem voIt kăzătttink senki, aki ismeretei alapjan alkalmas lett volna a vezetai teendakre es a kăzpont nem tamogatott hathatasan, ezert ăsszejăveteleinknek nem voIt eszmei tartalma. Ekkor azonban nehany napi szabadsagra erkezett a szigeti haehsara-telepral negy somlyai ehalue: Markovits Livcsu, a Mizraehi szervezettaI, Rosenberg Dezsa, Jakab Erna es Mittelmann Dezsa, a "Betar" telepral. Elkepzelheta, hogy akkoriban milyen nagy feltiinest keItett negy chalue megjelenese Szilagysomlyon. A szombati napot arra hasznaltak fel, hogy a baratokkal, ismerasăkkel spontan, szervezetIeri ăsszejăveteleken ismertessek a ehaluei eletet, a hachsara programjat es a vegeelt, az alijjat. Igy a felnattek kăreben is megsztiletett a cionista szervezkedes gondolata. Persze teljes voIt a bizonytalansag. A szervezkedesre hajla felnattek egy resze a Mizraehit javasoIta, tekintve, hogy nehany Mttel ezelatt megalakult a 15-16 tagbal alIa ifjusagi esoport, igaz, minden program nelktil. A felnatteknek hatarozniuk kellett. A ehalueok megertettek, hogy itt a ritka alkalom es nyomast gyakoroltak rajuk, hogy ne halogassak a helyi szervezet letrehozasat. Anagy tăbbseg azonban nem voIt hfve a
---'-,,""
Mizraehi mozgalomnak. A latszat daeara nem voltak vaIIasos 'erzelmuek es nem tudtak volna eleget tenni a mozgalom kăvetelmenyeinek: a szombattartas szigoru elafrasainak s egyeb szabalyoknak. A harom betarista elbiiviilte a jelenlevaket sok szep, hazafias dallal es lelkes szanoklattal, s fgy vegtil a tăbbseg ugy hatarozott, ~ogy Betarszervezetet alakft. Megvalasztottak a kăvetkeza vezetaseget: Marmorstein Miklas elnăk, Mittelmann Vilmos alelnăk; vezetasegi tagok: Berkovits Izsa, Stern Majsi es Lazar Gyula. (Lehet, hogy voltak meg masok is!) A mi 15-16 tagu ifjusagi esoportunk, amely Mizraehi szervezetet alakftott, meg nehany hetig varta a kăzpont segftseget, aztan esatlakoztunk a Betarhoz, amelynek letszama hamar elerte Somlyan a 100 tagot. Tevekenysegtink legfabb pontjait emlftem meg: A heber nyelvleekek Mittelmann Vilmos vezetesevel, tăbb esoportban folytak. A tagok valamennyien reszt vettek: ferfiak, asszonyok, fiuk, lanyok. Utabbiaknal megemlfthetek nehanyat nev szerint is: Hirseh termenykereskeda lanyai, az UlImann-lanyok, a Brod-lanyok stb. A Szfat-Ămenut tanulva, szep eredmenyeket erttink el. Ezenkfvtil folyt a K. K. L. munka: perselyek elhelyezese es tirftese. Grtinfeld Alberttel ketten vegezttik ezt a feladatot. A szervezet a Roth Izidor tulajdonat kepeza eptiletben miikădătt a Varkert bejaratanal. Ott tartottuk a gyiileseket es a heber leekeket. A szervezet gondoskodott az ifjusag szarakozasi lehetasegeiral is. KibereIttink egy klubhelyiseget a Nemzeti Bankkal szemben, az adahivatal mellett, berendezttik pingpong-asztalIal, sakktablakkal, dominavaI. A klubhelyiseget a tagok a nap barmely arajaban dfjmentesen latogathattak. Kulturelettink felviragzott. Szilagycsehen is miikădătt egy testverszervezettink. Emlekszem harom Berkovits testverre, akik kăziillegalabb ketta Haifan el, az egyik keresztneve Lajos, regi
l 161 foglalkozasa szab6. Egy alkalommal meghivast kapott a szervezettink szilagyesehi latogatasra, taneeal egybekătătt ehanuka estere. A programra mar nem emlekszem, de legalabb harminean vettiink reszt az iinnepelyen. Mi is meghivtuk 6ket es el is jăttek Somly6ra. Vezet6segiink Csengeri Fereneet is meghivta a fogadtatasukra, noha 6 nem voIt a szervezettink tagja. Csengeri tartotta a heber nyelvu iidvăzI6 beszedet. "Bruehim habaimmaI" kăszăntătte a szilagyesehi vendegeket. Sajnos a szervezet mukădese nem voIt hoszszu eletu. Egy teli esten 20-25 tagu esoport gyi.ilekezett heber Ieekere, amikor a helybeli rend6rseg megszallta az epi.iletet. Mindannyiukat letart6ztattak es bekisertek a rend6rsegre. Ott tăltăttek az ejszakat. Ha j61 emlekszem, "engedely nelkiili titkos szervezkedes gyanujaval" tart6ztattak le 6ket. Fut6tuzkent terjedt el a hir a varosban. Felelem fogta el a szervezet tagjait s ki.ilănăsen a szi.il6ket. A gyulesek megszuntek s igy, aktivitas hianyaban automatikusan feloszlott a nagy Iendiiiettel indult Betar-szervezet. A deportalas utan 1945-ben az ujonnan alakult .,Iehudban" szinten a K. K. L. munkara fektettiik a hangsulyt. Perselyeket helyezttink el minden zsid6 haznal, ahol esak elfogadtak. A perseIyek kiiiriteseben segitseget nyujtott Fisehel (Samuel) Băzsi es Frankovits Hermusne, egylittmukădve Berkovits J6zseffel, a Mizraehi Keren Kajemet biztosaval. Havonta beszamoltunk az esemenyekr61 es atadtuk az ăsszegyujtătt penzt a Zsid6 Nemzeti Szăvetseg helyi megbizottjanak. Rosenberg Bela, majd L6wbeer Vilmos voit a megbizott, s rendszeresen tovabbitottak a penzt a temesvari Zs. N. Sz. kăzpontjanak. Az Iehud megalakulasakor a titkari funkci6t Weisz Mundi - jelenleg Maagan-kibue tagja tăItătte be, alijjazasa utan pedig Sehwartz a fogasz, majd a varosb61 val6 elkăltăzese utan dr. Fuehs es ennek megbetegedese utan ram harult a feladat, amelyet a eionista szervezetek mukădesenek betiltasaig lattam el.
Gyerekek
alijjdzdsa
A haboru utan a hitkăzseg is jelent6s cionista jellegu tevekenyseget fejtett ki. 1946-47ben a Moldova-i tartomany szarazsag sujtotta teriilet voit. Az ehinseg enyhitesere Somly6ra iranyitottak 30-40, javareszt arva zsid6 gyereket. A 6-12 eves gyerekeket somly6i csaladoknal helyeztek el, teljes ellatassal. Nem tudom, hogy a hitkăzsegek tet6szervezete, vagy az Aguda intezte a gyerekek sorsat. de arra emlekszem, hogy agudista vezet6k, kăztiik Weisz Heinrieh, gondoskodott a gyerekek elhelyezeser61. Kes6bb az Ălijjat Hanoar kereten beli.il Weisz Ezra akkori hitkăzsegi titkar es Csengeri Ferene kăzremukădesevel, helybeli deportalasb61 visszatert arvak, valamint moldovai gyerekek alijjaztak. Abban az id6ben iranyitottak meg varosunkba vagy 20,..-25 Oroszorszagb61 repatrialt bukovinai zsid6 esaladot. Tagjaik kăzătt voltak ăregek es apr6 gyermekek is. Ekkor a hitkăzseg vezet6sege a Joint finanszirozasaval elhatarozta egy ingyenes nepkonyha felallitasat a voIt zsid6 elemi iskola epi.ileteben, az ăsszes helybeli es bukovinai raszorul6k reszere. A somly6iak kăzi.il tăbbek kăzătt a felkezu hadirokkant Klein baesi es felesege etkeztek itt. Kleinekat, a ferfi rokkantsaga miatt, nem deportaltak. A nepkonyha finanszirozasan kiviil a Joint ki.ildătt nagymennyisegu elelmiszert is: eukrot, kavet, teat, konzerveket s ruhanemut, amelyb61 sokan reszesiiltek. E klildemenyek elosztasa, nyilvantartasa sok adminisztraei6s munkat igenyelt, roman nyelven, mert a bukaresti Hitkăzsegek Szăvetsege rendszeres jelenteseket, Ieltart kăvetelt, neveket es mennyisegeket pontosan feltlintet6 listakat. Ekkor tărtent, hogy Weisz Ezra hitkăzsegi titkart a kommunista part athelyezte Zilahra, fontosabb beosztasba. A hitkăzseg vezet6segenek megbizasab61 felkeresett Rutner (s ha j61 emlekszem, Legmann Em6) es kertek, vallaljam el a titkarsagi teend6ket, mivel tudomasuk szerint j61 birom a roman nyelvet. Keresiiknek
---~---~--'~.-
1,
161
eleget tettem es Legmann Zalmival kăzăsen letesftett textil-tizletem vezetese meIlett ezt is elvegeztem. Ekkor meg a cionista szervezetek legalisan miikădtek. A peszach el6tti Joint-fele paszkaklildemenyekhez a bukaresti Hitkăzsegi Szăvetseg (Federaci6) egy kărlevelet meIlekeIt. A hitkăzsegi iroda a k6ser meszarszek helyisegeben miikădătt, az Engel-fele eptilet mellett, Hirsch, a termenyessel szemb~n. En a Nuszbaum sz6dagyaros haromszobas nagy el6szobas lakasaban laktam. A sajat kenyelmem szempontjab61 az egyik vezet6segi gyiilesen felajanlottam dfjmentesen az egyik szobat irodahelyisegnek, hogy azt az egy-ket 6rai munkat kănynyebben elvegezhessem. A vezet6seg beleegyezesevel hazaszaIlftottam a sztikseges berendezest: az fr6asztaIt, fr6gepet, egy nehany szeket, aktakat es egy K. K. L.-perselyt, amit ărăkăltem a berendezessel az el6dămt61. A persely veletlentil, ne{!l szandekosan, az ir6asztalon maradt. Meg aznap delutanra valami stirg6s tigyben ăsszehfvtam a vezet6seget. Egyik vezet6segi tag, aki a kommunista partnak is tagja voIt, belepett az irodaba es latta az asztalon a perselyt. Se sz6, se beszed, megforduIt, becsapta maga măgătt az ajt6t s azt kiabalta, hogy cionista propagandat folytatunk a hitkăzseg irodajaban. Egyenesen a partbizottsaghoz rohant es kăvetelte azonnali levaltasomat a hitkăzsegi titkarsagr61. Nem voltam parttag, fgy nem hfvtak fel, de Izsak Aladar z.l. hitkăzsegi elnăkăt mint parttagot felhfvtak es kăveteltek t6le a levaltasomat. De 6 nem adta be a derekat. EIlenkez6leg, IT).eggy6zte6ket a hitkăzsegi munka fontossagar61, megbfzhat6sagomr61 beszeIt es szemelyesen vallaita ertem a felel6sseget. Igy megmaradtam a munkamba~. , 1948 vegen, mikor megalakftottak az allami textiltizletet, Hensel Mikl6st neveztek ki igazgat6nak. 6 a:kkor erkezett haza orosz fogsagb61 es hozzalatott az allami tizlet megszervezesehez. Mint sokan masok, en is csatlakozni akartam. Szakmabeli voltam es magantizletem mar amugy is felszamol6ban voIt, mert maganosok mar nem kaphattak arut. '1
Mindazok akik 1945 utan a kommunista Romaniaban eltek, tisztaban vannak azzal, hogy az allami tizletbe val6 alkalmazast j6va keIlett hagynia a partnak. A part azonban nem engedelyezte felvetelemet. Indokolas: cionista voltam, de voit mas "biinăm" is, ănaIl6 tizletem voIt, apamnak annak idejen kocsmaja, tizlete, palinka-f6zdeje, csepl6gepe meg gazdasaga. Mindez sulyosan nyomott a latban, de f6 biinămnek a cionizmust tekintettek. Mindezekr61 nem tudtam. Hensel, a kijelălt igazgat6, elutazott Zilahra, a megyei partfatitkarhoz azzal a keressel, neveztessen ki engem, Mittelmann Lajost. Ha nem hagyjak j6va a felvetelemet az allami tizletbe, ugy 6, Hensel, nem vaIlalja az igazgat6i beosztast. Mindezeket csak ut6lag tudtam meg, fgy kertiltem be az allami tizletbe. A fentemlftett ket munkahelyemet, a hitkăzsegi titkarsagot es az allami textiltizletbe val6 elhelyezkedesemet azert emlftem meg, mert szoros kapcsolatban van a voit cionistatevekenyseggel. Es f6leg annak a ket bator embernek a magatartasat akarom kiemelni, akik mellettem kiaIltak: Izsak Aladar z.l. voIt akkor hitkăzsegi elnăk es Hensel Mikl6s, az allami textiltizlet voIt igazgat6ja. Tamogatasukkal maradtam meg a titkarsagi aIlasban, illetve kes6bb ugy kertiltem be az allami tizletbe, ahol 11 evig miikădtem tăbbfele beosztasban 1959-ig, cionista propaganda tevekenyseg vadjavalletart6ztatasomig. Ennek a cionista munkanak egy kis csoportja, ăt szemely, draga arat fizetett tevekenysegeert. El6bb Feiger Mendelt tart6ztattak le, majd egy fel evre ra, 1959 augusztus 19-en a biztonsagi kăzegek, a (Securitate), illegalis cionista propaganda vadjaval, hazkutatast rendeznek es letart6ztatjak: Berkovits J6zsefet, Rosenberg Bidut es engem Mittelmann Lajost. A legemlftesre melt6bb az ăt~dik, Weisz Rudolf, akit nehany hettel kes6bb felkertek, hogy frjon ala egy nyilatkozatot a masik negy letart6ztatott eIlen, bizonyftva, hogy cionista propagandaval foglalkoztak, de mivel megtagadta ilyen nyilatkozat alafrasat, ellentetben nehany mas szemellyel, akik
163
alMrtak, Weiszt is letart6ztatjak. Hiaba figyelmeztettek, hogy ugyanaz a sors var ra, mint a tăbbi letart6ztatottra, ennek dacara vallalta a kovetkezmenyeket, otthon hagyva beteg fe1eseget ket kicsi gyermekkel. Minden tisztelet ennek az igaz embernek, aki a maga szabadsagat es csalâdja j6letet kepes voIt felaldozni erttink. A kovetkezo bortonokben tăItătttik btintetestinket: Oradea-Mare, Jilava, Gherla. Itt szaba-
dultunk ki 1960 szeptember 7-en. A bortonigazgat6, miutan osszegyujtăttek benntinket egy ktiIon szobaba - voltunk vagy harmincan - felolvasta nektink az akkori (Ion Gheorghe Maurer) roman allamelnok kegyelmi taviratat. Megkaptuk az aznapi datummal kiallftott, nevre sz616 kiutazasi engedelytinket es annak atvetele utan 24 6ra alatt el kellett hagynunk az orszagot.
164
:1,m.) ,m::l'7,)O ~:1'l'lV w,,,n 11'lC"7,) :1,n ~lV "n:1'n~ On7,)::lOnnn; n:1':10n "'rI' ;'lV7,)' :1'~ :1l'37' " ;llC 'l":1 l'~'El :1,n .~';1n1 n37lV"-"lC~'O " 1:1 n'37!V' " ;llC' ":1"T7,) (T"::l 'lC) i''':1 ;lC'lV' " 1:1 ,1":1lU"1El~lV
n;ni'
;lV :1,:1
cn::l'7,)m l:ln7,)::lon nn~ 0"1~
"::l
,0',nlC
C~1'lV'
C'lV~lCn ~37 n7,)lC:1mm"
m
;O::l O::l"
1 I
! 1
l""lC
;"~n
'lVlC
"lC
•••n"::l377,)7,)mnn
';'lC
'::l '1lC' 'mlU"l ';:1
377,)lV'lc'"
:r I
n'l.
:1,n
,;
;lC;l:1
mn
.,
11'On;,
:1,n
'lC~lVlc'"
rl'nlV
"U:1"
O'lV~lCn
lCIlCI -
O'~lV"'7,) ("37~lCEl)
J'lJlV:1 ,'El'O
'ElO:l 1':1;"
n"11:1"
"C""11 "'1"
,;"IT
11n7,):1'lVlC 'lC'EllC~
,l";v
lC'n lCn,,,n
,El::l:1 lCml1 n37J'1;lV rI"l~'I1:1
?lCEl' "
.n""377,)n un"
"v'D:1
37lV'rI' ;lV
;37
1'7,)'~:1 'lC'7,)lV Om:1lC
l":1lU"1El7,)v"'11
'~lVn "'l":1 m
,'lC1Ell(J ,El::l:1"El'O :1n::l'n ?lV lV"'"
1'~' ;lCvTM' 11"7,) : "7,)':1)
l'l"lV'lC ;lV l1T::l"l":1
C':1n::l:1 O'T7,)' lV'
:1l'l::l'11"i":1) "
"
37"'T (vU;'O-ElT'v
,"El'O :1n::l'n ;37:1 ;lV "'l":1
'''::l,n
J'I'lV ,?'~7,) "
'lV~lC '::l'37' ,;';1n1
,""OEllC lC;lV nO~::ln" n"":In
,O""lc
Um"7,);llC
lClV~
lVl':17,)'lV7,)n:l
O::l nlC 01Eln'lV O'''lV
-
,m"7,)11 nll':1lV M1'~' l"l'
n;lCn C':1'lV'n '::l ,37'"
"lm,' n:1 nEl'OlC;';ln1 n;nl'n
lV'lCn ac,:1'" '::l-,mn
n7,)nn
1'377,)n:In::l7,),~mlU"l; " l":1lU"1El ;lV n:1' n;377,):1;mlVlC' l'l'~"l'l
'lVlC::l"
lC':1; ,:1;
:1';
11"7,):1, ,'lC~lVlC"7,)"~El 'lC;I:I-O"n
lCn;'7,) 'lC;" .lV'7,)lCO'11~; ':1177,),"lC;'O
lV'lCl'T;37 ;:IlC
';':11:1
"lC;'O
"7,)3711 l1T 'ElO n7,)'nn '10 ;37
m"7,)n
rI'~:1;'O~''':1
,El::l:1 (1864)
n::l'7,)n
lV'lV '7,)137 nlC 'lCElM
;37 ""1;
~lV n'~:1,n
-O"v
,m'":1;
~lV
nlCT ;::l:1 ;:IlC ,,:1:1; nlC '37M
V~'El
'10"
l'lC 11,n::l lC; 'lV37lV';lCn
" •••Orl';37 nlV"El 'n"I7,)
;"~n
lV"'"
lV"::l' n"'lVn '1~ n'llC~' m:l37,n n'lV37; '7,);
,mn
':1
:1,n
.l'~'El
'::l ,'~'37:1lV"'"
,":I,n:1 "'7,);
'mlC""~7,)
m7,)'l'7,)~ Cl ,nlC '::l~n C"~lVn n;lC'
tUEl ;lC'7,)lV-'lVK " "
':1lC ,lV"'"
m
Cl '::lTl7,)
?'~7,) "
,nlC:1 ',El'O
.(m
;37:1 ;lV ,~n,"7,) Cl rt'J'1 ;'~7,) " ;lV ,n:1 -
lV';Y07,)
l";v
lCi';377,)lV-;lC'7,)lV
J'IlV7,):1'J'1 ,lCi';377,)lV;, ;lV '~:1; nlClV'J ,;'~"lV
117,)'lC:1"'1l'lJ'l1
"lV37 m,nlC-;37:1
;::l;
J'I'n
lV"'"
,'lC1EllC~:1C"i'
;'~7,) "
U"37lV "El::l
O'~:1,n J'llv::l lc;' O'l';lc lc" lC,n OlC .lC,n J'I7,)mC'lC' 'JEl; ""
n"'37:1 'lVlc 13"':1 n'37lV') '37;:1 ,'mn,lC
:1n::l'n ';:1i'7,);
O'37n7,)"'lVlc7,) '7,)37On:1 O"vJ'lJ
'"n7,)
lJ'llc '~lc 01 TlC.37"'::l ,(:1"" '1
mi'
n"::l377,)";37
v'
'lVlC; 377,)lV'lc; lV'lCn ,mlC OlC' .";37
lC"lC'EllC~;' n37lV"-'O :1'lV'; :1,n::l; "n7,)' 'TlC ,'''~
nlC ';I'~
'n;lClV
nlV37"
n,lC';
n;11 lVlc' "'l":1
;37
125 '~El; "lc;'O
n"'"MlV '1'1'~
'El;
110"1 "El; .'''El~'
v'
lc;
11"7,):1
n7,)"07,) n'""o';,
"1'~:1
;"~n
n37lV"-'O n;nl' nO"l
'~El :I'lV' ;lClV lC~' .,;O,El;,
.m .m
l"v
m'37
lC'n
'El::l:l "El'O :In::l'J'1
"'l'Eln:l
n"l~,n
'n'lC' ";lC
0'7,)' "'lCn
lC; lC,n 'lC ,;';lJ11
'1'vEln:1 0'7,)' "'lCn
lC; lC,n 'lC ,;';1n1
C'lV1n ;'7,)::l ":I37::l nlV13lC
n,~rI';
11n7,)n :1,
"
n~"7,):1 n;"
'37 ,'IM1 l1~lV11~l1vl1;lV 11:1' 11"11lC'l1 ,m"lC .ny
'l'l371'
',:1,
;'lC'7,):1
m'n;
'n'::lT(')
'n
:1,n
:1n::l7.),' :1n'::l C.'lV ;'El'O
C"" ,:1n::li.)n ,'ikn ;lV ,n,nlV
37'7,)lV; Cl 'lC"':1'
,:1::l mJ'l" : C',:1,
'~'37:1 'n377,)lVlV117,)7,) ,n,'
"~El "T nlC
:1,n
:1m::l
;"17,)
;:1n
J'I;lC::l"~El ;:1lC ,nv'l
O"" " m~7,)'Tl1
'n'::lT 'lVlC::l 'l'lUnm37" ,m1'on
C"J'lJlV
'lVlc 'lC1EllC~:1'i":1 :1n::l7.),' "'lCn
m
',El'O
;"1
lC"lC'EllC~ :1'lV':1 371m1lC
:1n::l'J'IlVn"37J'1 m
'~El; O"l'l~lV ,'''::l,n
J'lJlV:1 "lc;'O
"•••"'lC7,) 11"7,):1 ,?"~J'1
lC,n MlC
:1'11 '~£):1 lC':17,);lC;l:1
110"1 'El;' o,,,
"
'~:1' Cl lC;lC ,;lC;l:1
,'lC'EllC~:1 l":1lV'El7,)
n7,)'vl1:1 •"El7,) m,n
l::l7,)-,nlC; O"J'lJlV o"n
C""lC 11'~:1;'0~'" "::l
nlC;7,) '::l
l'l1lVn,nn ;37 Cl lC;lC ,mlV
:1,n ,n:1~lV::ln:1'; "~El ;lC;l:I
v;'El
;lV
,nlC"n
."'nlVv:1' :In::l7,)n
;"~n
C""
lC?lV nlC1~' ."""::l'l'l ;';lC:1 :1'"
"OlC;
Ol'"
"::lT7,) ;lC;l:1
'JEl; C"J'lJlV 'lC1EllC~'El::l:1C'~El-;lC-C'~El 'lC'M
o"n
',El::l:1 37,.,'11 J'l311,1:":11 nl0n
'n""El
'~n"
.- .
_." ••,'::2.'
,v;'"
;lC;l:1
"
11"7,)11:1, ;lV ':1n::l7,) ;lV :1'lC::l lClV13l":1lV'."
ClV:1 :1, ,'mlC""lC:1'
' .•:1"T:1 ,11"7.),'
165
166
r ,1
RABBI
A POZSONYI
LATOGATASA
A SZILĂGYSAGBAN
A tasnadi Paneth rabbi levele pozsonyi kol-
E konyv heber reszenek kinyomtatasa utan jutott el hozzank egy heber-nyelvii level (melynek
legajahoz
fot6lenyomatat itt kozoljiik), mely 1866-ban irodott s mely arrol tanuskodik, hogy a pozsonyi
komyeken Pollak Bezalel rabbi, ki rabeszeli a hiveket, hogy valasszak meg Szilâgycseh es videke
rabbi, a ,,KttIv Szofer", az akkori magyarorszagi ket evvel azelott
rabbijanak - s ez tortenik annak dacara, hogy o, a tasnadi rabbi, az egesz megye rabbijanak
latogatast tett a Szilagysagban, s pedig Naprad faluban a Szamos menten. A rabbinikus iroda-
szâmit. 1110 lett volna irja Paneth rabbi -'hogy Pollak rabbi, ki a vaci rabbi veje s ki 'am-
lomban van tanusag r6la, hogy a pozsonyi rabbi mar elOzoleg is jart a komyeken, ugyanazon falu-
t6lag' rabbi-kepesiteset a pozsonyi rabbit61 nyerte el, szemelyesen jelenjen meg elozoleg a varmegyei
ban, Deutsch Mendel birtokosnal,
fOrabbinal s beleegyezeset kerje szandekâhoz a szi-
zsid6sag legjelesebb tekintelye,
kinek fia Ra-
fael felesegiil vette a Ktav Szofer lanyat. De az 1866 evbeli
latogatasarol
Napradon
ime irasos
arrol
panaszkodik,
hogy megjelent
lagy-csehi es kornyeki rabbi-szek illendoseg megkivanja,
betoltesere.
a
Az
hogy vizsgaztassa a jeloltet
tanusagot tudunk produkalni. E le"el eredetet il jeruzsalemi Paneth Asher-Shmuel, a leveliro tasnadi fOrabbi, Paneth Bezalel-Chajim dedunokaja, alli-
s meggyozOdjon
totta
kerdeseket is, amik a tasnădi rabbi jogaib61 szarmaznak - veli Paneth rabbi pozsonyL kollegaja-
rendelkezesiinkre
(Paneth
Asher-Shmuel
a
dinasztia hidalmasi aganak sarja). A levelet a tasnadi rabbi irja pozsonyi kollegajanak s megemliti benne, hogy ket evvel azelott, teMt 1864-ben, jutott osztalyreszeiil a kiveteles alkalom,
hogy szemelyesen talâlkozzanak
Napra-
don. Itt kell megemlitsiik, hogy Detitsch Mendel igen gazdag fOldbirtokos voit akkor Napradon, o birta azt a kastelyt amit kesobben Dery-kastelynak neveztek (lasd e konyvben Judovits
Martin
r6la,
hogy
ugyan
erdemes
e
posztra. Azonkiviil igazsagos volna, hogy a kornyeki zsid6k es kozsegeik eIrendezzek azon anyagi
hoz intezett leve1eben. A level megemliti a jeIoIt Pollâk rabbi latogatasait Zsibon es Szamos-udvarhelyen.
S pedig
egy bizonyos Jakov-Lebnel..ki a "nuged" reb jiszrael Pick (vagy Katz) £ia Zsibon, valamint cgy bizonyos jesajenal ki reb joszef Deutsch fia Udvarhe1yen. A kornyeki hitkozsegi korifeusok magatartăsăr61 a tasnâdi
rabbinak
nagyonis elmarasz-
angol-nyelvii beszamoI6jat), melyben a pozsonyi rabbit vendegiil latta s hol a hires vendeget val6.
tal6 velemenye van. S keri leve1eben a pozsonyi rabbit, hogy utasitsa rendre Pollak rabbit, ha
sziniileg a tasnadi rabbin kiviil mas erdelyi rabbik
ugyan
is meglatogattak. A napradi Deutsch Mendel a a szolosi cadik Reb Smelke Kleinnak is mechutenja voIt; ennek fia Reb Moshe Klein Deutsch lanya,t
ha nem fag sz6t fogadni, keri, hogy a pozsonyi
vette felesegiil.
igaz, hogy tanitvanya.
S vegsO esetben,
rabbi irjon tilalmi levelet a szilagycsehi es keruleti hitkozseghez~ _Poll~~~~bimegvalasztasa
ellen.
167
A JAKAB.NEMZETSEG A 18. szazad vegen egy Jakab Natan nevu zsid6 telepedett le Felso-Szivagyon. Hosszu utat tett meg, amig a Morvaorszag-i Nikolsburgb61 ebbe a Szilagy es Szamos foly6k kozotti,eldugott kis faluba jutott. Jakab Natan leszarmazottai a kăvetkezo 150 evben egesz nemzetsegge valtak, de mintegy magat61 erthetodo m6don nern mindannyian tartottak meg a Jakab nevet, hanem hazasodas es ki.ilănbozo mas okokb61 tOrtent valtozasok kăvetkezteben ki.ilonbozo esaIMi neveket vettek fel, mint Ferene, Grosz, J6zsef, Hoffmann, Klein, Tevjovits, Simon, Gliiek, Salamon, Hirsehfeld - de ki is tudna felsorolni valamennyit. Pelda: Jakab Natan egyik unokaja nemzedekrol nemzedekre a Hoffmann nevet valasztotta. Miert eppen Hoffmannt? Mert Mose, aki Natan unokaja voIt, Bornemissza bar6 j6szagigazgat6ja lett, azaz udvari ember, nemeti.il "Hofmann". Az osztnikmagyar esaszarsag zsid6i altalaban nemet neveket valasztottak maguknak, a 19-ik szazad kăzepeig. Jakab Natan egy masik unokaja a Klein nevet valasztotta, mert ugy velte, hogy egy zsid6nak szerenynek, azaz "kiesinynek" (klein) kelllennie es ez az elso Klein abban a esaladban akit a "Szollosi reb Smelke" neven ismernek, Magyarorszag leghiresebb rabbijai koze tartozatt a maga idejeben. Amikor Jakab Natan a kis szilagysagi faluba erkezett, sok morvaorszagi zsid6 vandoroit Erdelybe, melynek eszaknyugati hataran fekszik a Szilagysag. Ennek oka tipikusan zsid6 jellegu voIt: meg Maria Terezia kora elott adtak ki azt a rendeletet, hogy zsid6 esaladb61 esak egy fiugyermek hazasodhatott. Erdely - Morvaorszagt61 elteroen - nem tartozott kozvetlen esaszari fennhat6sag ala es igy ennek a rendelkezesnek ott nem voit ervenye. Erdely ugyanis auto-
A SZILAGYSĂGBAN nom tartomany voit, viszonylag liberaIisabb tOrvenyekkel a zsid6k irant. Mindez pedig annak ellenere, hogy Erdely is a esaszarsaghoz tartozott szelesebb ertelemben. A Morvaorszagb61 tOrtent bevandorlasra utaI az a teny is, hogy az elso erdelyi orszagos forabbi is a morvaorszagi szarmazasu Jeehezkel Pa net (a Mareh Jeehezkel cimu talmudikus mu szerzoje) voit, aki ugyan Szileziaban szi.iletett, de Morvaorszag-i rabbimukodes utan keri.ilt Erdelybe. A Jakab Natan esaladjaban megmaradt, nemzedekrol nemzedekre sza1l6hagyomany szerint Jakab Natan 1795-ben keri.ilt Felso-Szivagyra. Ez elfogadhat6 datum, mert irasos adatok tanuskodnak arr61, hogy tiz evvel kesobb szi.iletett meg elso unokaja, Joszef fianak gyermeke, aki a Smuel nevet nyerte. Olett kesobb a szollosi Smelke rabbi (Nagyszollos). O voIt Jakab Natan elso Szilagysagban szi.iletett leszarmazottja, Joszef es felesege Peszl gyermeke. Ket hires rabbi, a frankfurti forabbi Pinehasz Halevi Is-Hurwitz es a Nikolsburg-i Rabbi Smelke Is-Hurwitz huganak unokaja. Az unoka a nikolsburgi rabbi nevet kapta es kesobb o is nagyhiruve vaIt. A hazassagi kapesolat Natan fia, Joszef es Peszl, a nikolsburgi rabbi huga unokaja kăzott a jelek szerint mar Morvaorszagban szovodott, de a fenti rendelkezes miatt a fiatalok nem tudtak Nikolsburgban megeskiidni, hanem erre esak Szivagyon, vagy Erdely mas helyen keri.ilhetett sor. A "Rabbi Smelke" cimu kănyv leirja, hogy amikor 1805-ben megszi.iletett elso gyermekiik, a hazaspar mar a falu lakosai koze szamitott es ki.ilonbăzo foglalkozasokat uzott, mint szeszfozes es meszarszek. Az elbeszeles szerint a maszarszekben eladott hus k6ser voIt, azaz mar 1805-ben mukodott sakter a faluban, aki nyilvanval6an a kornyekbeli mas helysegekben is mukodott. Ez arra utaI, hogy ezekben a falvak-
168
ban is eltek mar akkor zsidok. Ezt bizonyitjak a Szivagyhoz kozel fekv6 Farkasasszo kozseg temet6jeben talaIt zsido sirkovek, melyeken a 18. szazad elejer61 szarmazo datumok lathatok. Kepzelet es valosag keveredik a csaladi legendakban. Azonban kerdes, hogy a Jakab Natan leszarmazottai koreiben egesz az utolso nemzedekig ismert csaladi tărteneteknek van-e tărtenelmi alapjuk. Az egyik arrol szol, hogy milyen okok kesztettek rebNâtant, hogy canagy Biikk erd6seg szelen lev6 eldugott kis faluba' vegye utjat. Eszerint reb Natan es fia, Joszef - a csalad tăbbi tagjarol nem szol a kronika - ekhos' szekeren tettek meg az utat Nikolsburgbol a Szamos volgyeig. A folyomenti Ciko-szorosban toltottek az ejszakat. Ezt a szorost erd6t61 boritott, magas hegyek szegelyezik mindket oldalon. Itt talalkozott veliik Bornemissza bara, akinek foldbirtokai voltak a kornyeken, igy Szivagyon is. A bara megkerdezte, merre tartanak, 6k pedig azt mondottak, hogy letelepiilesi helyet keresnek. A bara Felso.-Szivagyot ajanlotta es megigerte, hogy biztositja szamukra a szeszes ital-eladas jogat es mas monopoliumokat, mint dohany, sa, gyufa es hasonlok arusitasat, termeszetesen megfelel6 berosszegert. Reb Natan elfogadta az ajanlatot es letelepedett Szivagyon, ahol leszarmazottai is bereltek a barotol a fenti monopoliumokat. A csalâd egyik aga a bara foldbirtokanak vezetesevel foglalkozott kes6bben. A csaladi tărtenetek romantikus reszleteket is tartalmaznak, melyekre nincs tortenelmi bizonyitek, azonban ezek aparol-fiura, unokaroldedunokara szalltak az utolso nemzedekig. Reb Joszefrol, Peszl asszonyferjer61 azt mondja a kronika, hogy nem voIt nagy talmudtudos es legmbb erenye jamborsaga voIt, nem vette le talitjat es tefilinjet csak a deli orakban, amikor mar elmondotta valemennyi ",maamadot"-ot es a zsoltarokat, vegig. Ugyanakkor pedig Peszl asszony tudos rabbicsalad gyermeke voIt, melynek aga a szent Sela-ig rabbi Jesajahu Halevi Is-Hurwitz-ig nyult vissza. Hogyan lehet tehat, hogy ilyen el6kel6 nemzetseg lanya ilyen egy-
szeru zsidohoz ment ferjhez, aki egyebet sem tett, mint a fenti arucikkek eladasaval foglalkozott egy eldugott kis faluban? Ennek a rejtelynek csakis romantikus megoldasa lehet, es a csaladi legenda azt meseli, hogy a par kapcsolata mar Nikolsburgban szov6dott, az iigy azonban nem tetszett Peszl el6kel6 csaladjanak. F6leg ez voit az oka, hogy Reb Natan utnak indult fiaval, Joszeffal, hogy megvalosithassak a "siduchot". Szep tărtenet ez, es mint a tobbi hasonlo tărtenetnek, abban rejlik szepsege, hogy nem fiigg tărtenelmi igazsagtol, vagy bizonyitott tenyekt6L, Reb Joszefot a csaladi kronika "reb Joszef Szavacser"-nek, a Szivagy-i Joszefnak nevezi, mert Szivagyon eIte le elete javareszet. Felesege Peszl meg egy lanygyermeket sziilt es fiatalon hunyt eL Reb Joszefnak masodik hazassagabol meg negy fia es harom lanya sziiletett, valamenynyir61 emlites tărtenik a "Rabbi Smelke" dmu konyvben mint a szo1l6si Smelke rabbi fiu- es lanytestverei, egy apatol, de nem egy anyat6L Reb Joszef fiainak es lanyainak elnevezeset aszerint hataroztak meg, hogy mely helysegben toltăttek eletiik javareszet. fgy a bereksz6i reb David, a szivagyi reb Jechiel es reb Natan, a varcai reb Mose, a mosobanyai Eszter, a huszti Peri es a kolozsvari EidL Csak a ket ut6bbi keriilt tavolabbi helyekre, a masodik hazassagbol szarmazo negyfiu es egy lany a kornyeken maradt es a Szilagy es Szamos foly6k kozott epitettek fel otthonukat es nemzedekeiket. A Joszef nev gyakrabban forduIt el6 a nemzedekek soran, mint a Natan - a csaladnak egyetlen agazata sem voIt, amelyben a Joszef nev ne fordult volna e16, m'ert valojaban reb Joszef alapitotta a nemzetseget, 6 voIt a nagy lakab-csaladfa gyokere. Ami alakab csaladnevet illeti, az ot fiu koziil csak harom leszarmazottja tartotta meg nemzedekeken at. A Peszlt61 szarmaz6 els6 fiu a Klein nevet valasztotta, mig egy masik fiu, Mose, mint mar emlitettiik, a Hoffmann nevet valasztotta. A berekszoi lakab David, valamint a szivagyi lakab lechiel es lakab Natan megmaradt a
169
Jakab nev mellett, Ieszarmazottaik elkertiltek a Szilagysag valamennyi kăzsegebe, sat tulleptek a kărzet sziik hatarait es eljutottak Zsib6ra, Kadre, Somkutra, Szatmarra, Budapestre is. Talalkoztunk neviikkel a farkasassz6i temeta sirkăvein, ketta kăztiliik pe dig azon huszonegy zsid6 ferfi kăzătt van, akiket a romanok 1919ben a magyarok javara vaI6 kemkedes hamis vadjavaI, goIy6 aItali halalra iteltek es kivegeztek. A 21 martir ktilăn pareellaba van eItemetve. Jakab Natan Ieszarmazottai kăziil emlekeziink a szazadunk elsa feleben elt Jakab ÂronDovra, aki a "dajan" nevet viseIte, tanult ember mivoltara utaI6, megtisztela jelzakent. Fia, Jakab Joszef, aki Szilagyesehen voIt kereskeda, szinten tanuIt ember voIt es nagy nepszeriisegnek ărvendett ugy is, mint alkalmi kantor. E sorok ir6ja a bereksz6i David utan kapta a David nevet, ez a David nagyapam nagybatyja voIt. Lanya, Thila, aki nagyapam unokatestvere voIt es hosszu eletnek ărvendett, engem "apam"-nak nevezett, miutan felesegtil vettem unokajat, Lea-Helent, aki szilagyesehi J6zseflany voIt. Thila nagyanyam masik lanya Szara voit. akit Hirsehfeld Joszef szilagyesehi szab6 vett felesegiiI. A Hirsehfeldek behaI6ztak az egesz Szilagysagot. A Jakabok javareszenek feltiina ismertetajele voit: bariik, hajuk, szemtik vilagos szine. Ez jellemezte a legtăbbjiiket, ha nem is valamennyiilket. Ilyenek voltak az egerhati Grosz testverek, akik alijjaztak. es Herzlian laktak, tovabba a szilagyesehi J6zsef-fiuk, akiknek kekessziirke szeme elarulta a esaladi kapesolatot. Ez jellemezte apamat, a szilagyesehi rabbit, valamint testvereit es a Hoffmann esalad tagjait, a vareai Jakab Mose leszarmazottait - vilagoshajuak, pirosareuak, ke1<szemiiek. Ezek a genek, ugy latszik, rendkivtil erasek voltak es nemzedekeken at utaltak a esaladi kapesolatokra. Ez annal is erdekesebb, mert ,hiszen apam, a rabbi es kortarsa, a szilagyesehi iHoffmann Joszef mar eleg tavoli rokonok voltak, a ket nagyapa voit a testver, aki azonban nem egy anyat61 szarmazott.
Minden Jakab-testver ugysz61van ktilăn nemzetseget teremtett. Ki tudna ăsszeszamlalni az ăsszes Kleinokat, a szăllasi Smelke rabbi leszarmazottait es ki tudna ăsszeszamlalni az ăsszes Hoffmannokat, a vareai Jakab Mose Ieszarmazottait, akikb61 akadt Szilagyesehen, Egerhaton, Mos6banyan, Krasznan, Szoporban es Illesfalvan. Reb Mose unokaja, a szilagyesehi Hoffmann J6zsef meg ifjusagunk idejen, a huszas evekben, a bar6 j6szagigazgat6ja voIt, mig fivere, Ârje-Leib (Lajos) borkereskeda voIt naIunk. A Hoffmannok tekintelyes helyet foglaItak el e kărnyek hitkăzsegeiben, az illesfalvai Hoffmann făldbirtokos voIt, az egerhati Hoffmann is foglalkozott făldmiivelesseI. Hoffmann Lajos es J6zsef Ianytestvere a szilagyesehi malomtulajdonoshoz, Stern Hermanhoz ment felesegiil. Hoffmann J6zsefnek Mose (M6rie) nevii fia van, akit a vareai nagypapar61 neveztek el, a Stern esalad egyik fiat szinten J6zsefnak hivtak, a masikat Mosenak (M6rie) neveztek el, az asăk utan. Csaladi hagyomany voIt, hogy unokatestverek egymas kăzătt hazasodtak. Stern M6rie unokatestveret, Hoffmann Jueit vette felesegiiL Hoffmann J6zsef Ianya, R6zsi, unokatestverehez, az egerhati Hoffmann Sandor mernăkhăz ment felesegiiI. Ezt a szokast megtartottak az utoIs6 nemzedekig, amikoris Hoffmann R6zsi es Sandor Ianya, Marta masod-unokatestverehez, Toren (Tevjovits) Bandi iigyvedhez ment felesegiiI. A Tevjovitsok is Jakab Ieszarmazottak, a szivagyi reb Joszef Ianya Eszter reven, aki egy mos6banyai Ferenehez ment felesegiil. Eszter Ianya a Tevjovits esalad alapit6jahoz ment ferjhez a Szamos-menti Gardany faluban. Mos6banyan szamos Ferene elt, kăztiik gazdag făldbirtokosok voltak. Egyik Ieszarmazottjuk, aki eletben van, a nahalali Ferene Âbraham (Sanyi), aki elhunyt Jena fiverevel egyiitt az elsa ehalueok kăze tartozott, akik a 30-as evek elejen a Szilagysagb61 alijjaztak. A mos6banyai Eszter masik lanya egy Somkut kărnyeki faluban ela Simon Menaehem-Cionhoz ment felesegtil, akinek unokaja voIt dr. Simon Menaehem ismert
110 tel-avivi iigyved, aki nehany evvel ezelott hunyt el. Ehhez a csaladhoz tartozott Ferenc Marton mernăk is, aki alijjazott es sziilohelyen, Szilagysagban tett latogatasa soran hunyt el. Ferenc Marton annak idejen unokatestverevel, Tevjovits Jenovel kăzăsen vezetett egy iiveggyarat Siilelmeden. A nehai Tevjovits Jeno tărtenelmi szerepet vitt a szilagysagi zsid6k eleteben, minthogy kărzeti hitkăzsegi elnăk voIt a ket vilaghaboni kăzătt. O alakftotta ki es erosftette meg a hitkăzsegek szervezetet es kepviseIte azokat a hat6sagok elott. Megbfzhat6 segftseget nyujtott a kărzeti rabbinatusnak, amelyben rokonai, a Klein csalad tagjai tăItăttek be pozfci6kat. Ok is, mint o maga, Jakab Natan es Joszef leszarmazottai voltak. Nem lehet nyilvantartani az ăsszes Jakabokat. Voltak kăzăttiik a Szamos mindket oldalan, Zsib6n, Kodăn, Somkuton. Egyik kăziiliik penziigyminiszter-helyettesi pozfci6ig vitte a roman kormanyban a kommunista rezsimben. A Jakabok hazassag reven kapcsolatba keriiItek mas, nem kevesbe ismert es regi szilagysagi zsid6 csaladdal. A szăllosi Smelke rabbi fia, Mose, aki kesobb a szilagycsehi rabbi lett - a napradi Deutsch Mendel lanyat, Szara-SeindIt vette felesegiil. Deutsch Mendel fia, Rafael a
hfres pozsonyi rabbi, a Ktav-Szofer lanyat vette felesegiil; masik fianak, Simsonnak lanya, Hudesz masik fianak, Simsonnak lanya, Hudesz Rappaport papai rabbi unokajahoz ment felesegiil; Rabbi Smelke lanyunokaja Keile, a napradi Judovits Mosehoz ment felesegiil. A Judovits csalad tărtenete is mintegy ketszaz evre nyulik vissza a Szilagysagban. Mose fivere, Judovits Slomo a desi rabbi, Paneth Menachem Mendel lanyat vette felesegiil. Paneth rabbi voIt a ,,siebenberger Kolel" elnăke es a Meir-Baal-Hariesz penztar orszagos megbfzottja.
* * * A Jakab nemzetseg tărtenete megszakadt 1944-ben, a veszkorszak gyilkos megrazk6dtatasanak idejen. Ugyanaz a sors erte ezt a legendat is, mint mindannyi mas zsid6 tărzset. Csak azokat soroItuk fel a Jakab nemzetseg tagjai kăziil, akiket gyermek- es ifjukorunkb61 ismertiink, vagy adatokat talaItunk r6luk, elsarguIt frasokban. Bizonyara akadnak a megmaradottak kăzătt, akiket kihagytunk, mert nem ismertiik oket, vagy oseiket. Vfgaszul szolgalhat azonban szamukra, hogy visszavezettiik oket is gyăkereikhez.
171
Szihigysagi "hadviselt zsid6k" az elso vilaghaboruban
Dfszes albumot adtak ki Budapesten 1941ben, Magyar Radviselt Zsid6k Aranyalbuma cfmen, melyben maga a cfm tanuskodik a eelral - bizonykodva a magyar zsidasag hazafias aldozatairal az elsa vilaghaboruban. Az album szerkesztabizottsaga nem viselte magan barmely zsida kozeleti intezmeny vagy szervezet belyeget s inkabb 'vedekezesi' jelleget lehet neki tulajdonftaniazon nehez idakben, a masodik vilaghabaru kezdeten, amikor a zsidasag mar leteben voIt megtamadva. Az album helysegek szerint hozza az elsa vilaghaboruban resztvett zsida katonak nevsorat, rang szerint,tabornoktal kozkatonaig, a hasi halottakat, a kitlintetteket, a sebesi.ilteket es rokkantakat, a kiveteles hastetteiket, a fogsagba esetteket stb. A szilagysagi kozsegekbal is fel vannak ttintetve a nevsorok, de nem minden kozseg van feItlintetve s a lista elegge hianyos. A falvak zsidasaga nines megemlftve. • Helyesnek tartjuk felsorolni a neveket maresak mementakent is, hogy emleklil alljanak itt a "magyar haza" arulasara a szilagysagi zsidasaggal szemben is.
Szilagycseh izraelita hadviseltjei Braun Leopold, Berkovits Geza, Blau Ignae, Blau Armin, Berkovits Benjamin, BerIo Bernat, Bleyer Ignae, Deutseh Jazsef, Deutseh Gyula, Deutseh Sandor, Fried Adolf (tabori esendararmester), Friss Sandor, Fi.ilop Abraham, Glliek Samu, Grlinwald Marie, Goldberger Adolf (repi.ilatiszt), Grlinbaum Jena, Hoffmann Matyas, Hoffmann Simon, Havas Endre, Judovits Ferene, Jakab Jazsef, Klepner Izsak, Jazsef Mazes, Jazsef Nandor, Jazsef David, Dr. Kertesz Samu, Kupfersehmidt Samu, Klein Je-
na, Klein Ferene, Klein Karoly (hadirokkant), Klein Rafael Pal (hadirokkant), Markovits Jazsef, Reieh Sandor, Salamon Jazsef, Spitzer Marton (hadifogoly), Stern Illes, Stern Jazsef, Silberger Miklas, Silberger Lipat, Sehwartz Aron, Rosenfeld Samuel, Klein Mar, Braun Mihaly, I\onigstein Lajos, Seheer Marie, Illes Lajos (100%-os hadirokkant). Grlinwald Samuel, Krausz Mihaly, Glozer Lazar, Herskovits Adolf (v. hadifogoly), Goldfarb Samuel, Poilak Bertalan, Deutseh Ignae, Silberger Jena, Dr. Jeremias Sandor (Szamosujlak), Hoffmann Marie, Stern Jazsef, Stern Marie. Rosi halottak: Guttmann Andor (nagy aranyerem), Hirsehfeld Sandor, Bein Hillel, Glozer Lazar, Roth David (Roth Elemer korjegyza apja).
Szilagysomly6 izraelita hadviseltjei Dr. Brlill Marton, Dr. Keller Samu, Dr. Szekely Sandor, Dr. Weisz Samu, Dr. Samuel Vilmos, Dr. .Jakabi N., Krees Aladar, Krees Sandor, Krees Jakab, Goldberger Sandor, Kiss Jazsef, Rosenberg Dezsa, Weisz Salamon, Lowbeer Arnold, KIărmann Lajos, Reismann Samuel, Brod Ferene, Brod Benee, Brod Jazsef, ~zes Lazar, Mazes Hermann-Z..!-engyelJazsef, Braun Jena, Csengeri Bertalan, Csengeri Mihaly, Adler Izrael, Adler Marton, Hirseh Salamon, Grosz Mendel, Miliezer Lajos, Dr. Miliezer Jazsef, Samuel Elek, Grlinbaum Ferene, Glliek Abraham, Mazes David, Roth Ferene, Sternberg Ignae, Weissberger Sandor, Weissberger Jakab, Moskovits Jakab, Marmorstein Bena, Marmorstein Samuel, Marmorstein Hermann, Sehwartz Dezsa, Dr. Sehwartz Sandor, Friedmann Denes, Kohn Adolf, Feuerberger
171
Hermann, Eekstein Anselm, Steiner Marton, Berkovits Izs6, Sehwartz M6r, Goldberger Abraham, Ehrenreieh J6zsua, Ehrenreieh M6r, Klein Up6t, Markovits Sandor, Briill Gyula, Blau Abraham S., Orgel J6zsef, Orgel Marton, Izsak J6zsef, Dr. Porjesz Aladar, Dr. Benedek J6zsef, Nussbaum Samuel, Goldberger Karoly, Roth Jakab, Weisz Samuel, Klein Emil (hadirokkant), Sehwartz Abraham, Ungar Mendel, Rosenberg Elek, Szep Adolf, Blau Samuel, Herskovits Farkas, Griinfeld Ignae, Salamon Lajos, Baseh J6zsef, Russ Elias, Bergl Sandor, Rosenberg Lip6t, Kohn Beno, Brod Bernat, Silberstein Samuel, Griinbaum Jeno, Peri Ăran, dr. Bergl Jeno, Berger Lajos, Lazarovits Simon, Lazar Alber, Stern Adolf, Klein Zindel, Reiss Marton. Rosi halottak: Nussbaum Zoltan, Nussbaum Mikl6s hadnagy, Keller Rudolf, Keller M6r, Hirsehmann Karaly, Rottenstein Lajos, Krausz Ăran, Stein Izidor, Rosenberg Ărmin, Roth Miksa, Samuel Antal, Dr. Samuel Jeno, Militzer Sandor, Marmorstein Jakab, Weisz Abraham, Izsak Karaly (Szilagybagos), Izsak Ferene (Szilagybagos), Lang Bernat (Hfdveg), Weissmann David (Kisderzsida), Grasz David (Gyortelek) .
Tasnad izraelita hadviseltjei Weisz Vilmos fohadnagy (voIt hitkozsegi elnok), Diekmann Izidor, Dr. Gutmann Jakab fohadnagy tobbszoros kitUntetett, Roth Fiilop ormester, Katz Ărmin, FiilOp Mihaly, Hirseh J6zsef szakaszvezeto, Berkovits Jeno szakaszvezeto, Konigstein Ărpad, J6nas Albert, Nagy-Neumann Ferene repiilotiszt, J6nas Albert, Rosenberg Jeno, Davidovits Emanuel, Harag Jeno kitUntetett ormester, Kalman David, Rosenberg Abraham, Lefkovits Ferene kitiintetett, Weisz Bela kitUntetett, Berger Ignae tobbszoros sebesUlt es kitiintetett, Salamon Lajos vas erdemkereszt (legmagasabb kitiintetes), Nadas J6zsef szakaszvezeto, Hoffmann David, Junger M6zes,
Rosenberg Antal, Fellner Ignae, Neumann Imre kitiintetett, Dr. Klein Jeno fohadnagy kitiintetett, J6nas Lajos, Weinstein M6r, Keller Fiilop, Czeiger Lip6t hadirakkant, Goldstein M6r, Sternthal Antal, Lippner Samuel, Pollak Herz, Engel Bernat, Klein Marton, Steiner J6zsef ormester, Wolf Bernat, Salamon Izrael tizedes, Izsakovits Samuel, Gliiek Simon szakaszvezeto, Kohn Marton, Grasz Jeno ormester, hadirokkant, Czeiger Daniel, Fiilop Izidor. Rosi halottak: Kepes Lajos zaszl6s, Katz Ferene, Rosenfeld Ferene, Weisz Ărmin, Weisz J6zsef, Rosenberg Abraham Zsigmond, Farkas M6zes, Slomovits Mendel, Goldstein N.
Zilah izraelita hadviseltjei Berger Lazar, Blau Bela, Blonder Bernat, Engel Marton, Fridmann Ăran, Gero Zoltan, Goldberger Abraham, Hadinger Ede, Hoffmann Samuel, Karl Emanuel, Katz Frigyes, Konigstein J6zsef, Kelemen Sandor, Dr. Krausz Bela, Lampel Lorine, Dr. Marguliesz Ede, DT. Markovits Bela, Dr. Markovits Lajos, Markovits Hermann Ferene, Markovits M6r, Dr. Monori Laszl6, Mandel J6zsef, M6zes Gyula, N6ti Nandor, N6ti Dezso, Pollak M6r, Dr. Porjesz Ferene, Porjesz Lajos, Roth Ferene, Rubinstein Vilmos, Ferner Berthold, Szekely Aba, Dr. Szinetar Odon, Szinetar Adolf, Szinetar Albert, Szinetar J6zsef, Walter Mihaly, Fridmann Ferene, Albert Izsak hadirakkant, Dr. Balkanyi Jeno, Brad J6zsef, Brod Bela. Rosi halottak: Speter Sandor, Unterberger N. (eltunt), Porjesz L. Lajos.
Zsib6 izraelita hadviseltjei Abraham Jakab, BrUll Erno, Berger Ferene, Beek Salamon, Blonder Lajos, Deutseh M6zes, Fridmann Marton, Friedmann Lazar, Fiilop Izidor, Friedmann Abraham, Friedmann Lajos, Gold Mendel, Goldner Marton, Grasz
173 Jazsef, Goldstein Mar, Grosinger Simon, Hauser Dezs6, Herskocits Adolf, Hartstein Sandor, Izrael Hermann, Janovitz Emil, Jakab Hermann, Janovitz Samuel, Jakab Laszla, Jakab Mana, Jakab Hermann, Jeremias Bertalan, IzraeI Upat, Katz Adolf, Komornik Henrik, Lazar Ignac, Landau Ignac, Dr. Levi Marton, Lazar M., Mazes Kalman, Mindszent Salamon, Matyas Samuel, Nussbaum Mar, Palkovits Lajos, Roth Marton, Roth Zsiga, Stern Mihaly, Ro-
senbltith Adolf, Saiamon Lajos, Szobel Mar, Salpeter Mar, Salamon Jazsef, Schwartz Saul, Stark Hemann, Schor Ferenc, Wexler Bernat, Wohlberg Izidor, Weisz Hermann, Goldfarb Mar, Grosz Abraham, Markovits Marton, Berkovits Upat, Fried Jazsef, Mihaly Bernat, Sch6n Mazes. Rosi halottak: Jakab Bela, Katz Izsak (Szilagyp"aptelek), Friedmann Mar, Katz Marton (Szilagypaptelek), Salamon Jazsef.
114
CecQl.SUvaniol -
S.Uiuosob.
1920.
ELEV
~ J\\c~il.ll:lik
,.1 :o;/il:igrl:-d1i
••:\\ilj,tlU"
J.:-inkl
~~~jOlt:l;llll\'t~l' •• ll~illH::.:\"ll'l\:~~dp: i1lkal.IlLi
••._~~I..
I
1'ro\og. 111l1~Yl:itll. l:r.mll: SL~11 ifjdk, vtnck I
t
\;myuk
.Sllf.Ollyuk.
Jo c~lct kidno\.:1
l:rak.
1I••1I"lIalll. FII"l\~'1I1
h"ţY ;1,,1
11.111;':01" hj(ll;',l.~'
iarna'"
Ilie mU\;ttuwi
~'.I' i:" a ,sill""}:!"1 uk.tkllak.
l':.:~c 111l':.••I:l'UI'(Ih:l.; '1 :-;i, IlHI!:;' Iliii !l.:'lIl1ul? Uik~all~'~\';I;':~"1.: i~.'II. !
.\Ii liirlL'nl S/I:"I.:,\"':Sl'hl'I'I\, S :l ~/.l,1l1:-J.~ll ••~ ,'i'!'/ii;..:l,a. 1'.11 \"a;.:y"'" 11" 1:1"" I!'; .•. M""I is :I1J11.llI j:if"k, Il .•:::: K:!Il1II.:Sl',,'lll ;1 kss/ehhik Ilj:;.i.~\II. Alllli)"l'lt I:l':-l! 1l':1lI \'ult (-S 1l~'1II is !l'';l :"ihâ, l\krt ;11, ~Il uj,;j:,=HllI, OIluil 11I",,1 ,\rllh,k.
Tiszta lIlcrG
~:,"lI3,
Me~U,$.iak l:lI.lk l..~r':lIl, lIlil)'Cll I.:.t IIL uj:lo3:':;, (':lUP"" hallgoll 'Ji~:'i.â~. ~1l1l111li:nolllorusa.:;, F'::nyl.:'f naJlsut:MLll1 SLaU h~nnc :1%6rthu ••• Eu.:! .U l1isag~al a kcrl'k vilâg:llilk ~L"lcll OIb uj:>3~ial !clOr(\m ••• 11Ieg:~IOm •••
Ami!
~,IJig irlilk, ..:~ip~rsup bCSLCd \,olt csak, "iu.Ok 111.:111 v'.lll ahhoz asslollyoknak. fcrliall.lll lllt)\lvll m;l1ltcllt hill)~laltak, N"h;il, h,,~y mii ludullk, 1I\us.lillt ,\1l'~llIUtllljuk liI.'::Pl:ll mi a lerliakllak.
$Cnt01l1
A mi ro\'ahl1ll,at, I~a \'an hiL\'a al S milll a rU/sjk
Ilem csimHj3 1l}'()lIlJa, a ll';.:~u.d)h IC"'llyukra k;jlOlt h:ljLi hillllll) sLinll3.
O:,.II1,,"-a l:illy,:k . , ' 1'\,,'1 ~l'lh:1.: ,:;,,1.: 1.:':'rl:tI1 llIajl! 1k
1lI':'~ CL
miml
• , • 3.1 ajkaikra. Al il fli.
s,'lIIl1li!
hot,:y
lapolll
VahJs,ig')S pol'llll! I\\C:'" Ok"")ll auulll. Pl,lir; Ilclll hi3lly,tjk :,CllIÎ sem b::lill:.'. ,\\q.:.!:',"L,'"lhchl.. a li"lli:1I "iilijll .•~g:. Bi/, blen f~h:k!'
TA R ez A. Regcny. _ Illa: U. Jl,zSit Gyula. -,
i:hialila:
U.l'~':Il)' va;:r"k,
NCIII I.llnl,
,\\in.lI.:Ct
nI)'
Ih"s,illl
~Chl
is kcnycr
AL cl~i)
-
cs u li) -
sol
l'\'kqr!
(Illert
llcllll.'S,-
c;,:r-'l'~y •••
Levy JoIăn.:.-
kcI1CllIl'~.
{in'JIII, uly
V~hIC,I, I'I"~)' llIilhlkdli\
falJ.1 kcnyer, f,,'IlI1N is
t1ihhct -cf,
,""an lll.'ki fcje)
Tcltulfalvj
L"va:: hll'l'fl.la Eli!, IlllJ4}' \',lnfci~, 'lI111illl is l:uhaloJ Merl aZtlll \'isl'l t.'t!~. tlrl,lVa::; 1.:313.pol. f. "'=j.:n hl)llll~,kht.1 bil'sal..:lik aL orra t1uslt.mlicl slal 1IJjLlSt.h:h:i~'hl' lol ••.a, O. r.m 1111 cs Î:>m.:l 11I1:J.:••S/h'a l'g, 6_'ClIlp.ir IIlI.mi:.kas. lllikclll:l S(13Uyul! h3~)'O Su'nl P;\1. I)h CI.C~ a s/.1.'l!lck! Ude ne llClldc-k! Slllrl'lcll. lugl...,ava 1I3t,:}. L:';liaycll ejtcl1ck! .t:g:y
j;irtuk,
lIlikcul
al.
IIII:
killck
lI\::\C 11\'3:.
115
"ELEVENUJsAG"
Amit elevenujsagnak
CSEHBEN
neveztek azt szokasosan
elevenen adtâk elo, illetve elosz6ban, videki szinpadokon. Mig az amirOlI sz6 van, ujsagfonnaban ki Iett nyomtatva a nagybanyai Hermes-nyomdaban s vasarnap, 1920 dec~ 5-00 datumot
viseli. Mint
irva, illetve nyomtatva vagyon, "megjelenik a szildgycsehi ,Mirjam' zsid6 j6tekony es kulturegylet estelye alkalmaval" s az ujsâg Fuchs-Salamon Marika j6voItab61 elkerliIt Izraelbe is. I
1920-ban
egylet eztelyen 1920 december 5-iken a szinpadon szerepeItek s az ujsagban foglalt "irodalmat" adtak.
elO-
A meg elo csehiek elott ismertek ezek a nevek, koztlik noverek, anyak, baratnok,
mindegyik
nev
elenk rajzolja viselojenek alakjat, sok faj6, de bizonyara
kedves emleket is. Ime a Pr610g rimes
sorainak eload6ja:
Klein Izabella, s ime a Vezer-
cikk felolvas6ja:
Flilop Jolan. S a regeny rimeit
Az is szerepel a fejlecen, hogy: Szerkesztaseg es kiad6hivatai a szinfalak mogott. S mondva va-
Levy Jolan adta elo, mig az Elofizetesi Felhivast Fried Lili olvasta fel, a Miiveszet es Irodalom ro-
gyon, hogy: Felelos szerkeszto Dr. Szasz Antalne.
vatot Goldfarb Regina adta elo. Van az ujsâgnak
A hatoldalas rendes formatumuujsag
hir rovata is, melynek anyagat Lichtmann Gizike, Scher B6ske es Izsak Ilona adtak. elo. Van ott ugy-
fokepen rim,
de pr6za is es feItetelezheto, ismerve a csehi "korlilmenyeket" abban az tdoben, hogy az elso betlitoi
nevezett
az utoIs6ig Szasz Antalne irta a szovegeket mind-
Berta kellett volna eloadja, de neve tintaval
vegig, meg- azt is ahoi "regeny" van irva, melynek
athuzva es helyette Klein Piros szerepel. A Divat-
szerzoje B. J6zsa Gyula-
rovat eload6ja Weisz Helen voIt s mellette Porgesz
mert
Szasz Antalne
Udvari
Hir is amit eredetileg
Deutsch lett
Grosz .Gizanak, a csehi trafikos Grosz Lip6t lea
Riza szerepeIt, a Sport-ot
nyanak, ir6i tolla voIt. amit klilonbOzo ir6i nevek alatt szerepeltetett.
Torvenyszek eload6ja Boros Boske voIt,.a Szerkesztoi-lizenetek szereposztasban Deutsch Berta, Davi-
A kinyomtatott
anyag elevenujsag-jelleget viseli,
ugyanis mindegyik fejezet fOlott ki van nyomtatva, hogy "eloadta ..." s itt velemelyik helyi zsid6 Iăny neve kovetkezik. Ez az ujsag kuItur-torteneszek es folkloristak figyelmet igenyelheti, mert a benne levo anyag fenyt vet egy videki kis zsid6 kozosseg eletere es akkori realitasaira,
a messzirOl jovo
mozgalmak (mint pl. a feminizmus) ire, sOt, a mliveszeti aramlatok
tarsadalmi erinto szele-
is elerkeztek idc
Levi Ici ismertette,
a
dovics Szerenke, FiilOp Elma es Salamon Mariska szerepeltek, a Hirdeteseket csupa rimekben M6zes Boske, Berkovics Berta, Kâlman Lily, Boros Ilus, Davidovics
Etelka,
Boros Boske adtak
egyetlen-egy him-nemii is szerepeIt:
elo s itt
Levy AndOf.
Majd emellett apr6hirdetesek is voltak, Boros GIga, Markovits Juci, Judovits Manyi, Davidovics Etelka meg M6zes Lilyke eloadasaban. S e rovat vegell parbeszedszerii tanakodas van Braun Gizike, Ja-
anyagban. Szasz An-
kab Babus es Samuel Nusi kozott az apr6hirdetesek hiabavaI6saga felett, mire Salamon Mariska vedel-
taIne minden jel szerint elenk szellem voit, kinek erdeklOdese messzi kuItur-kozpontok fele is ira-
mebe veszi a rovatot. Szokăsosan, az elevenujsag epil6gussai fejezodott' be, amit Flilop Iren adott
nyult. S tudta mi tortenik Londonban et: Parizsball is a mliveszettek es technikai fejlemenyek teren.
do.
es szerepelnek a kinyomtatott
De mi ekeretben ezen elevenujsag mas tortenelmi jeientosegevei kell fogtatkozzunk. S pedig azon nevekkel melyeknek viseloi a Mirjam-kUltur-
A csehi 1920-as eloujsag szereploi kozlil meg veliink vannak: Markovics Juci, Davidovics Szeren, Jakab Mariska -
Babus (Bubu) bis 120!
es Fuchsne
Salamon
116
LICHTMAN JENO
KOMMUNISTABOL - ZSIDO A becsi dăntes utan, amelynek erte1meben Erdelyt Magyarorszaghoz csatoItak, mi voItunk az elsa korosztaly, az 1919-es sziiletesuek, akiket tenyleges katonai szolgalat helyett munkaszolgalatra vittek. J6zsef Imre, Klein Aladar, Grosz Lajcsi, Blau Majsi, Weisz Tibor es en, valamenynyien somly6i sziiletesuek, egyiitt indultunk 1940 december 2-an Nagybanyara, ahova behfvtak benntinket. Valamennyi kăziil csak en keriiltem vissza. Nincs tudomasom arr61, hogy barmelyikiik is eletben maradt volna. 1945 vegen erkeztem vissza Somly6ra az orosz fogsagb61 es csak otthon tudtam meg, hogy sziileim, Lichtman Ignac es Amalia, Auschwitzba keriiltek es nem jăttek vissza a deportalasb61. Veltik egytitt deportaltak edesanyam naveret, Reginat es ferjet, edesapam testvereit csalâdjukkal. A tizenăt felnatt es 25 gyerek kăziil csak ket nagybatyam tert vissza, csalâdja nelktil. Amikor tudomast szereztem a remtettekraI, egyetlen gondolatom az voIt: bosszut allni a gyi1kosokon. Megtorolni a remtetteket. Hason16keppen gondolkoztak a tăbbi somly6i zsid6k is, akik tuleItek a veszkorszakot. Ezert javaresztik beiratkozott a Kommunista Partba, mert ennek a szervezetnek a segftsegevel remelttik elerni celunkat. A partaktfva jelentas resze, a rendarseg esaz âllambiztonsagi szervezet (Securitate) vezetainek nagyresze szinten voit munkaszolgalatos, vagy deportaIt voIt. Qszinten es becstiletesen dolgoztunk a Kommunista Part programjanak vegrehajtasaert, mert hitttik, hogy nem lesztink tăbbe masodosztalyu allampolgarok, elnyerjtik vegre egyenjogusagunkat. Zilahon, a megyeszekhelyen, a kăvetkezak voltak tagjai a part aktfvaknak: Goldberger Bela voIt illegalis kommunista, Lawi Elemer, aki a partbizottsag , tagja es a propaganda osztaly fa-
,
,
, .~
•.... -
năke voit, Filip (Schwartz) Sanyi,a megyei partgazdasag osztalyfanăke, a part ellenarza bizottsaganak a titkara; Samuel M6ric, a megyei part penziigyi osztalyanak, majd gazdasagi osztalyanak a fanăke voIt. Micu, "Klein Fazi" elaszăr a partaktfvaba dolgozott, aztan a megyei napilap faszerkesztaje voIt, kesabb Bukarestbe hfvtak, ah 01 a szăvetkezetek lapjanak a faszerkesztaje voit nyugdfjazasaig. Izsak Mendi, a megyei partbizottsagnal, m~jd az Ifjusagi Szăvetsegnel voit aktivista. Dr. Orenstein Sandor a megyei partbizottsag gazdasagi fanăke voIt. Szamos mas zsid6 aktivista, gazdasagi es politikai vezeta tăItătt be fontos allami- es partfunkci6t, Varnai Mihaly peldaul a megyei allambiztonsagi szerv, a Securitate fanăke voIt. Egyiittes eravel igyekeztiink felkutatni a naci-nyilas haborus bunăsăket, s ugyanakkor lerakni egy olyan tarsadalom alapjait, amelyet a mi szamunkra is igazsagosnak veItiink. Az 1949-50-es evekig mindnyajunk szamara ugy tunt, hogy a helyes uton jarunk, az elvek val6sagga valnak. Aztan szep lassan eltavolftottak a zsid6kat az allami partfunkci6kb61, eleinte atlatsz6 kifogasokkal, kesabb kerteles nelkiil. . Az elsa nagy csapas 1949-ben erte a zsid6kat, amikor provokatfv m6don falragaszokon kihirdettek, hogy aki Izraelbe akar kivandorolni, feliratkozhat, megkapja a kivandorlasi engedelyt. A zsid6k javaresze fe1iratkozott, de csak nehanynak adtak kiutazasi engedelyt. A tăbbit viszont megbfzhatatlannak nyilvanftottak es levaltottak az ăsszes felelas allasokb61. Kesabb pedig, azon a cfmen nem leptettek ela, vagy nem neveztek ki vezeta allasba zsid6kat, hogy elazaleg, a hivatalos felhfvasra reagalva, feliratkoztak izraeli kivandorlasra. Mi, akik jelentas politikai es allami beosztasban voltunk, nem iratkoztunk fel, de az eset
177 liik, masodrendu allampolgarokkent kezelik oket. Az en lanyaim, akik akkor 13, illetve 14 evesek voltak, egy reggel igy sz6ltak hozzam: Apu, te meddig akarsz benniinket itt tartani, hiszen az osztalyban minden zsid6 gyerek sziilei feliratkoztak. Egy szep napon aztan a gyerek azzal tert haza az iskolab6l, hogy a tanarno megkerdezte, mi miert nem iratkoztunk fel. Sokan megkerdeztek tolem, mi kesztetett arra, hogy eljojjek? A legfobb indit6ok: a gyerekek mindenkeppen Izraelben akartak elni, zsid6kkent. En magam is belattam, hogy fOloslegesse valtam, hallgat61agosan tudomasul vettem, hogy senki se veszi rosszneven, ha eljovok. Soha egy percig sem bantam meg, hogy eljottem Izraelbe, mert gyermekeim almai itt teljesiiltek .
nagyon gondolkod6ba ejtett benniinket, <egyfe101,mert a bizalmatlansag irantunk is megnyilvanult, masreszt, mert hozzatartoz6ink voltak a feliratkozottak kozott. A zsid6k kiebrudalasanak masodik szakasza akkor kovetkezett be, amikor a Kozponti Bizottsag elhatarozta "a part- es az allamapparatus nemzetisegi osszetetelenek a megjavitasat". Ennek az iiriigyen tavolitottak el a felelos partes allami funkci6kb6l a zsid6k donto tobbseget. Ezek az intezkedesek felbatoritottak az antiszemitakat, akik ugy veltek, hogy mar ismet elerkezett az ideje erzelmeik szabad nyilvanitasanak. Az antiszemitizmus sokoldaluan nyilvanult meg az elet szamos teriileten. Kivanatosnak mondtak a zsid6k feliratkozasat es csodalkoztak azon, aki nem iratkozott fel. A kivandorlasi Iaz fOleg a fiatalokat fogta el, akik nem tudtak megemeszteni, hogy kisebbsegkent bannak ve-
..,.
177 liik, masodrendu allampolgarokkent kezelik oket. Az en lanyaim, akik akkor 13, illetve 14 evesek voltak, egy reggel igy sz6ltak hozzam: Apu, te meddig akarsz benniinket itt tartani, hiszen az osztalyban minden zsid6 gyerek sziilei feliratkoztak. Egy szep napon aztan a gyerek azzal tert haza az iskolab6l, hogy a tanarno megkerdezte, mi miert nem iratkoztunk fel. Sokan megkerdeztek tolem, mi kesztetett arra, hogy eljojjek? A legfobb indit6ok: a gyerekek mindenkeppen Izraelben akartak elni, zsid6kkent. En magam is belattam, hogy fOloslegesse valtam, hallgat61agosan tudomasul vettem, hogy senki se veszi rosszneven, ha eljovok. Soha egy percig sem bantam meg, hogy eljottem Izraelbe, mert gyermekeim almai itt teljesiiltek .
nagyon gondolkod6ba ejtett benniinket, <egyfe101,mert a bizalmatlansag irantunk is megnyilvanult, masreszt, mert hozzatartoz6ink voltak a feliratkozottak kozott. A zsid6k kiebrudalasanak masodik szakasza akkor kovetkezett be, amikor a Kozponti Bizottsag elhatarozta "a part- es az allamapparatus nemzetisegi osszetetelenek a megjavitasat". Ennek az iiriigyen tavolitottak el a felelos partes allami funkci6kb6l a zsid6k donto tobbseget. Ezek az intezkedesek felbatoritottak az antiszemitakat, akik ugy veltek, hogy mar ismet elerkezett az ideje erzelmeik szabad nyilvanitasanak. Az antiszemitizmus sokoldaluan nyilvanult meg az elet szamos teriileten. Kivanatosnak mondtak a zsid6k feliratkozasat es csodalkoztak azon, aki nem iratkozott fel. A kivandorlasi Iaz fOleg a fiatalokat fogta el, akik nem tudtak megemeszteni, hogy kisebbsegkent bannak ve-
..,.
r
\!
I I
178
A NAGYFALUSI Kivonatok
I
Prof. Jacob E. Efrati
KERtlLETI
tanuima-
HITKOZStG
retet birta. Ha t6tok kozt eIt, beSzelt t6tul s ugyan-
nyab6i, meiy e konyv heber koteteben jeienik
akkor
meg.
magyarul, de âltalaban mindket nyelvet is (jiddisen es heberen kiviil, ez utobbi leven az ima nyeI-
A Nagyfalu-i rabbinatushoz
tobb kisebb hit-
a fennhat6sag
nyelvet is, romanul
ve). A zsid6sag magatartasa
vagy
komyezeteben respek-
kozseg s tobb falu szid6sâga tartozott s igy, e vallăsi
tust keltett, de fOkepen azert is, mert adottsagai
kozpontot "Keriileti Rabbillatusnak" neveztek. Termeszetesen a nev aszerinf vâltozott amint a fenn-
lehetove tettek anyagi es morâlis segitseget nyujtani minden ellenszolgaltatâs nelkiil e komyezet-
hat6sag vâltozott, elobb magyarul,aztân
nek, akar mint kozvetito szomszedai nezeteltere-
-
romanul
marmint Nasfalau, vagy Satu-Mare in Salaj -
aztan a nagy tragedia aztan vegleg romanul.
idejere, ujra magyarul
s
seiben s akar kozbenjarasaival es tanacsaival hivatalos iigyekben a szomszedok javara. (Normâlis idokben) a gazda-nepek, marmint romanok es magya-
A lakossag a Szilagysagban is, mint szerte Erdelyben (marmint Transilvaniaban) kiilonbOzo nemzetisegekhez tartozott, illetve nemzeti kisebbsegekhez - voItak ott ormenyek, svabok. szaszok, t6tok, szerbek, horvatok, ciganyok - a rdmânok es magyarok koze keverve, kik gazda-nepek vohak a tortenelem fordulatai soran s az uralomert
kiiz-
rok is szamitasba vettek a zsid6sag szerepet s ra voItak szorulva segitsegere. Igy a magyarok roman fennhat6sag alatt s meg inkabb a romanok magyar uralom alatt. A romanok erdekelve voItak a zsid6sagot maguk fele vonni, hogy ezzel is erositsek uralmukat a nagy magyar kisebbseggel szemben, a sok-nemzetisegii Erdelyben.
dottek egymâssal. E kiizdelem jelensegei a mai napig sem Înultak el. A gazda-nepek s a kisebbsegek kiilonboztek egymâst61 egyhâzi hovatartoza-
*
Salaj-Szilagy-megyeben
nem voIt jelentos zsi-
suk szerint 18- r6mai es gorog hitvallasuak, keleti gorogok es a kiilonbozo reform egyhâzak hivei s a
d6 lakossag, nem voIt tomeges zsid6 utca. Az 1941-es nepszamlâlas szerit Sala j-ban az âltalanos lakossag 283,580 lelket szamlaIt s itt osszesen
vegen az uintâriusok,
10,582 zsid6 Ie1ek elt -
kik nem tettek be labukat
a szent kepekkel es szobrokkal feldiszitett templomokba. Voltak kisebb csoportok is, meIyek "hivoknek" neveztek magukat, kik vasarnapokon privat hazakban
gyiilekeztek s olvastak a szentirâst,
vagy "szombatosok" kik a legkozelebb ereztek magukat a zsid6sâghoz, kozelebb mint bârmely kereszteny. szektâhoz vagy egyhâzhoz. S meg kell meg
kevesebb mint negy sza-
zaIeka a lak6ssagnak, melyben keveredve elt. Itt-ott tosebb
nagykozsegekben es varosokban
hitkozsegek
voItak,
szep
jelen-
templomaikkal,
imahâzaikkal, orszag-szerte ismert rabbijaikkal, tud6saikkal, . istenfe10 saktereikkel, melamedokkal - s igen aktiv szellemi es vallasi tevekenyseggel. Nagyfalu kivetelt -kepezett a kisebb helysegek ko-
emlitsiik azt a falusi nepet is, mely Erdelyben megtette a hosszu utat mig eljutott a zsid6saghoz s
zott, mert ugyan alig nott ki a falu jellegebol,
szigoruan betartotta
meretein feliil hitkozsege a jelentosebb hitkozsegek kozott szerepeIt, ismert voIt nemcsak Szilagy-szerte,
vallâsi torvenyeit.
E nagy vallasi es nemzeti keveredesben a zsid6sag nem tiint idokben)
ki idegensegeben.
S (normâlis
mereteihez kepest jelentos zsid6 lak6ssaga voIt. S
de egesz Erdelyben.
A keriileti hitkozseghez
31
az âltalanos lak6ssag torveny-tisztelo voIt
helyseg tartozott (csak egyikben nem laktak zsid6k)
s tisztelte embertarsat s a megertes s tiirelem je-
s ezeknek szellemi es vallasi iranyitâsat a Nagyfa-
gyeben eIt. A zsid6 elem elvezte a kornyezet tisz-
luban szekelO keriileti fOrabbi latta el, mellette rab-
teletet, mert kepzettebb
binikus bir6sag is miikodott, valamint
voIt es a nyelvek isme-
Jesiva
amit
179 Auschwitzban
irănyitott s melynek himevet szerzett. Az a hit jarta, hogy Nagyfaluban
mar torte-
nelmi idăkben laktak zsid6k. VoIt is egy bizonyos korzet a faluban
amit a kohanitâk
Bujoczky £ele birtokon),
elkeriiltek (a
ahol egy ăskori zsid6
fejezte be eletet -
fedte fel a
Kassovitzoknak azt a tortenelmi tenyt, hogy osUk pragai dajan voIt. A nagyfalui es keriileti hitkozseg szeles teriiletet oIeIt fel -
mely
mUkodeserăI a kovet-
temetă nyomat veItek felismerni s ami erăsit6t is kapott, mikor ott egy helyi lak6s egy zsid6 sirkă
keză kepet adhatjuk: Az 1941-es cenzus szerint az anya -
toredekebe Utkozott s azt el is hozta a helyi rabbi-
-
hoz. Ezzel szemben a 18-ik szazad 20-as, 30-as es
zsid6 Ielek Iakott. Igy Nagyfaluban
40-es eveiben megejtett
Ielek, Ippen 58, Eljuson 8, Bagoson 16, Borzason 9, BUrgozdon 14, Drigioon (?) 8, GyUmolcsenes
cenzusok soran egyetlen-
egy zsid6t sem jegyeztek fel. EbbăI az a kovetkeztetes, hogy a zsid6k elhagytak a kornyeket a torakokkel egyUtt a 17-ik szazad folyaman s csak szaz vagy szazotven ev muItan kezdtek ide visszaterni. -Talan voItak is zsid6k mar a 18-19. szadadok forduI6jân, de az aItalunk ismert szid6 temetăben Ievă sirok csak a mult szazad masodik fe-
hitkozsegekben,
vagyis Plopison
kozsegekben, falvakban,
36, Dohon
780
magaban 214
11, Halmosdon
39,
Hiten (H. Patak) 10, Hiten (M. Patak) 16, Hosszuasszon egy sem, Felsă-Valk6n 96, Varaljan 9, Zavânyon 22, Cseresen 11, Jazon 15, Lecsmeren 11, Markaszeken 18, AIs6- es FeIsă-Szeken 22, Porczon 12, FUzesen 6, Felsă-Kazancs 6, Als6Kazancs
!ebal dataI6dnak. Akar mint szerte Erdelyben,
es fi6k
16, Kemeren
71, Karasztelek
7, Keres-
ide is Morvaorszagb61 jottek a hitkozseg osei. A
telek 11, Somalyon 17. E helyzetkep kiemeli Valk6 es Kemer kiilon
regebbi
he1yzetet. E k6zsegek~en formalis hitkozsegi elet
csaladok
a kovetkeză
felteheto, hogy
neveket
viseltek:
baum, Salavetz, Kassovitz, Rosenbaum, Rosenfeld,
folyt, az osszes szokasos intezmenyekkel es szolgaltatasokkal. S e ket helysekbe a keriileti fărabbi in-
Rothschild, Steiner stb., csaladneyek, melyek ismer-
tezmenyesitett latogatasokat tett, szellemi es vallasi
tek voItak egesz Nyugat-Magyarorszagon, Ausztriaban, vagy Nemetfoldon. A jiddis nyelvnek amit
betartasan.
hasznâltak
a kornyeki zsid6k, nem voIt galiciai
doIt toIt6tte, Kemerre a zsid6 ev utoIsuszombat-
akcentusa.
Szarmazasukr61
jara,
UIImann, BaumOl, GlUck, Weisz, Weinreb,
tanuskodnak
Nuss-
az elsă
iranyitast
adva
es felUgyelve a vaIIasi elăiraso\
Valk6n minden evben a Sabat-ha'Ga-
Szelichot elott, Iatogatott
el. E Iatogatasok
voItak, igy pl. az
alkalmat adtak a k6rnyeză falvak zsid6sagânak is,
elsă megvalasztott keriileti fărabbi, Schlesinger M. Zvi, ki a burgenlandi Kobersdorfb61 szârmazott,
hogy szellemi mesterUk evi sz6noklatat meghaIIgassâk es Ielekemelă 6râkat toltsenek k6zeIeben, szom-
onnan lett meghiva e tisztsegre amit 35 even at toltott be (1860-1895) s sirja a helyi zsid6 teme-
bati asztalanal. Valk6n jelent& lamdanok is ~ltek, kik el5re megtudakoltâk, hogy melyik talmudi szug-
toben van a mai napig is. Schlesinger a nikolsburgi hires mester, Mordchaj Benet' tanitvânya voIt.
jat fogja a rabbi elemezni s ăk is betekintettek a foliânsok Iapjaiba es felkeszUItek a szellemi tornara,
Nagyfalu masodik rabbija,
a pilpulra. Itt a rabbi (marmint Nagyfalu gaonja,
rabbik is kik mind "nyugatiak"
Menachem
Z. Rosenegy
rabbi Uscher Anschel Weisz, kinek tudasat messzÎ
nemetfoldi helyseg nevet vette fel, ami szarmazasÎ helyere utaI. S ez is utaI arra, hogy a helyi zsid6-
f6ld6n ismertek es elismertek) Marmorstein M. Samuel hâ~aban szaIIt meg s szombati asztalahoz
sag akarcsak Erdely-szerte făkepen morva vagy cseh szarmazasu voIt s menekUItje voIt azon Habs~
ide gyUIt 6ssze a nep, a zsid6 szellemiseg elmenye ele amit ily alkalmakkor kapott bOlcsessegbăI s a
burg-£ele drâk6i torvenynek, mely a 18-ik szazad
kellemes IegkorbăI amit a vendeg maga kohiil keI-
kozepen megtiItotta a zsid6knak, hogy csaladjukb61
tett. Ezen asztalhoz hoztak nagy tudasukat
tobb
Weisz rabbi,
Pinchâsz es UIImann Benjamin is, ket valk6i lam-
-
dan, ket kitUno tud6sa a kerUletnek.
bUrg, Balassagyarmatr61
mint
Nagyfalu
keriiIt ide, csaladja
egy ferfi năsiilhessen. utols6 keriileti fărabbija
ki sajnos
Holzer
180
,
E fokepen falusi zsid6sâg e1etrendjere
KeIrter kevesbe tud6s hitkozseg voit s itt a
I
ea
er-
I
rabbi elkeriilte a pilpult, inkâbb az osi bo1csesseget
ko1cseire a keriileti fOrabbi -
il
~s mitoszt kultivâIta a szaszeken s tij lelket plantâlt
rabbit ertjiik, ki sajnos gâzkamrâk âldozata lett -
hivei kebelebe. Kemeren a helyi rabbiiilnok-sakter,
nyomta râ belyeget nemcsak mint lelkipâsztora a
Weisz
J âkob Shmuel
hâzaban szâllt meg -
ennek
nepnek,
hanem
s ezuttal Weisz f5-
fOkepen kiveteles
egyenisegevel,
fiai a nyagyfaltii jesiva tanitvanyai voltak. Ippen es Halmosdon is voItak sakterek, kik
azzal a szeretettel amit maga koriil sugârzott, melynek a vallasi es erkOlcsi illemekre nagyobb hatâsa
ellâttâk a kornyek sziiksegleteit is. Az ippi sakter, Fricdmann Mordchâj, egesz Porczig jtitott el te-
voIt mint a vallasi szigornak, amit hiveitOl elvârt. Nem tett kiilonbseget nagy es kicsi kozott, u.e.
venykenysegeben, mig reb Ezra, a halmosdi sakter, a legtâvolabbi falvakba is eljtitott. Itt, is voltak
elokelosegek es koznepek kozott, ertelmisegek es az egyszerii falusi zsida kozt, mindegyikhez meg
lâmdanok, kik fontosnak tartottâk fiaikat elkiildeni
voIt a ja szava ahogy mindegyiknek kijart ertelmi
a tasnâdi es somlyai jesivâkba, hogy fplytassâk a csalâdi tradici6kat. Az ippi Friedmann' ja darsan
niv6ja szerint. A keriileti hitkozseg kozsegeinek es falvainak
(szanok)
intezmenyes
hireben is allt, mig halmosdi reb Ezra
eletrendje
ugyanazon
keretek
kozt
hallgatag ember voIt, de nem egyszer mondta rala
folyt mint mindeniitt mâshol Erdelyben vagy Ma-
a nagyfaltii rabbi, hogy szent ember, cadik.
gyarorszagon,
ugyanazon
kozsegi masfajta
funkci6k, vallâsi es hit-
alkalmazottak.
felsorolâsra. Itt is a rabbinâtus
* A falvak zsid6saga âltalâban
ertelmes elem
Nincs sziikseg a voit a feje es szive
a kozosseg eletenek, de meg egyes gazdasâgi tekintetekben is. Mert ez bortermelo videk voIt, ital-
voit, voltak koztiik ertelmiek is kik 4-5 nyelven
ipar
beszeltek, jal ismertek a Su1chân-Ăruch eloirâsait,
kivanta a termekek kosersaga tekinteteben.
de az allami jogszabâlyokat
is, e torvenykonyvek
mekek messzi videkre keriiltek el ahovâ a nagy-
szabtâk meg iizleti tevekenysegiik rendjet, konyveIesiiket, a falvaikban betoItott kozeleti szerepiik erko1cseit - e szerepekre neveItek fiaikat-Ianyaikat
faltii rabbi igazolasa menten kizârta a ketsegeket.
is iskolaztatâsuk altal, azzal is, hogy fiaikat elkiild-
a kozosseg eletenek tetofokât, az elnok ekkor adta .
tek a nagy jesivâkba, hol egyiitt eltek egesz Erdely-
le evi beszâmolajat,
b51 osszegyiilt tantarsaikkal,
segi jegyzokonyvbe a kozosseg koziigyeinek fobb mozzanatait, penziigyeinek mivoltât, a kritikât amit
egyiitt tanultak veliik,
egyiitt tagitottak,lâtkoriiket. Ahol egy vagy ket minjân is volt, mindeg voIt tobb mint egy kepzett eloimadkoza es Tara-olvasa a tagok kozott, szombat es iinnep-napokra,
akâr
gyakorisaga
a rabbinâtus
rituâlis
igazolâsât E ter-
~ *
Ă1talâban az evi .hitkozsegi kozgyiiles kepezte ekkor jegyeztek be a hitkoz-
az ellenzekiek gyakoroltak, az evi kOltsegvetes felâllitâsat, az alkalmazottak s koztiik els5sorban a rabbi
fizeteseinek
kiszabâsât,
a hitkozsegi
ad6k
az oszi nagyiinnepekre is, tudtâk a szoveget ertel-
progresziv felâllitâsât az adazok anyagi helyzetenek
mezni, ismertek a liturgiat, a nuszâcht, a templomi
megielel8en. VoIt fellebezesi bizottsâg is etekintet-
rend torvenyeit. Voltak koztiik, kik a M orenu ti-
ben. A "hâborusag" a tisztikar megvâlasztasa koriil folyt s ebbe pl. a nagyfaltisiaknak nem volt beleszolasuk, mert tisztikart a keriileti kepviselok
tulust elveztek, ami majdnem rabbi-kepesitest jelent. De hiszen ezek mind koznapi polgaroknak szamitottak, koziiliik kik jeleritos gazdasagi szerepet toltottek be, vagyont szereztek, szerepet vittek a borkereskedesben,
az ital-iparban,
akâr export-
ban is. De a falusi nep tobbsege nem voit ily k zett,
h~bâ~-'ÎnÎnden
csalâdos
hitkozsegi
"reb" titulust elvezte, ami tulajdonkepen csi" vagy az "tir" szinonimâja.
tettek ki, igy az elnokot is onnan valasztottâk. Valka vagy Kemer, Ipp vagy Halmosd, versenyeztek egymassal, hogy egyikbOl vagy mâsikb61 keriiljon ki az elnok, ha nem az elnok, legalâbb
a
az alelnok, vagy a tizenegyek tagja. Formâlis kor-
a "bâ-
teskedes folyt es az eselyek aszerint voItak, hogy
tag
a jelOlt autochton, bennsziilott csalâd sarja-e, vagy
181
va
ami hatrâl-
te1epre a ronkoket. Ami fa megfeleIt ipari eelokra,
tatta eselyeit. Neha a versenges botranyos mereteket is Oltott, hangos serelmekkel. De a vegen a
azt tovabb klildtek, ami nem feleIt meg, azt helyi tlizelesre, vagy szenegetesre hasznaItak fel. Ez voit
vâltozhatatlan eredmenyekbe mindenki belenyugodott s visszatert a beke hangulata a j6 egyeter-
a mi neheziparunk. A mernokok es gepeszek franciâk es nemetek voItak, a nagy flireszlizem vezetoje
tessel. Igazat sz6lva, a hitkozsegi versengesek mogott
a zsid6 Roscnfeld voIt, az irodai munka igazgat6i
gazdasagi versengesek i~ meghuz6dtak. A bor es itaI terme10k versengtek egymâssal a szolo es szilva
voit a vezerigazgat6, a zsid6 Sehwartz voIt a kan-
esak
ki behazasodott a faluba -
betakaritâsa
idejen a termes felvâsârlâsaban.
Az
a zsid6 Silberstein es Karton voItak, a zsid6 Saehs tinos. VoIt ott meg tobb zsid6 alkalmazott,
de a
hazaban, hogy az evi termes aranyai szerint meg-
telep ejjel-nappal, zsid6 es kereszteny linnepnapon, szlintelenlil voit lizemeltetve. E zsid6k nem voltak
egyezzenek a termesert fizetendo arakban.
szombat-tart6
~ad
elott osszegyliItek a nagy termelok a rabbi
egyezett -keretet nem voit szabad
A meg-
atlepni.
S ha
hitsorsosok. Ugyanakkor
valaki a reszvevok kozlil nem voit elegge fair, azt
hazba a harmas
a rabbi eIe lehetett citalni s penzblintetest
es Karton
szabni
ra. Voit egy eset a 30-as evekben amikor nagy
viszont j-
genybevettek a sakter szolgâlatait s eljartak az imaes nagy oszi linnepeken,
Saehs
igyekeztek kimelyiteni a kapcsolatokat
a hitkozseggel, de fOkeppen Weisz fOrabbival meg
botrany tort ki az egyik termelo korlil, ki a meg-
csaladjaval. Sachs kezdetben a bar6i kurian lakott
szabott arat tullepte. S emiatt magaban
a temp-,
a zsid6 templom kozeleben s oreg apja minden
lomban szombat napjan tetlegessegrc kerliIt sor a vadl6 es a vadlott kozott. A vegen rabbinikus
nap eljart az imadkozashoz, ami a rabbival s annak
bir6sagot kellett felallitani a helyi fOrabbi, a somIy6i Ehrenreich s a margittai Taub rabbik reszveteIevel, tobb tanu kihallgatasaval, mig vegre a botranyos eset el lett simitva s a beke a hitkozsegben vissza lett âllitva. A hitkozsegi elethez tartozott a nagyfalui zsid6
csaladjaval val6 kapcsolatot A "teleptol"
Nagyfalu
egyengette. sok segitseget kapott
s igy a "cheder" is meg a zsinag6ga. A 30as evekben a "telep" igazgat6saga epitmenyt allitott fel sajat koItsegen a zsinag6ga udvaran, mely a jesivat szolgâlta meg hitkozsegi ir6danak js
Noegylet is, mely j6tekanysagi funkci6t tOltott be,
voit szanva. Ez az eplilet mint "szike" is ismeretes voIt, mert a satoros linnepen erre is szolgaIt, de
segitseget nyujtva
sok mas celt is, itt tanuItak, itt hâItak a rabbi fiai,
a raszoruItaknak.
Az elnokno voit.
itt gylilekeztek a hitkozsegi tagok lileseikre. A fa-
Az evek soran sor kerlilt a javaslatra, hogy a no-
feldolgoz6 telep sok hasznot hozott a helysegnek s itt-ott uj .szocialis aramlatoknak is voit forrasa.
Weisz rabbine voit, a penztamokno egylet helyi WIZO-va alakuljon rabbi ellenkezesen megbukott.
Karane
at, de ez Weisz
*
VoIt ket zsid6 fiu kik ezeknek a befolyâsa ala kerliltek, Stern Mendel asztalos es Ezri Izrael cipesz,
Jelentos vaItoias tO~ent Nagyfaluban
a 20-
as evek elejen amikor a helysegbe. bekoszontott a nagyipar. Egy nemzetkozi eeg, a Darvas es La-
kik kript6-kommunistaknak
szamitottak s a hâboru
utan szerepet kaptak a kommWlista mozgalomban. E tanulmany szerzoje, profeszor Efrati, annak tulajdonitja
a cionizmus csekely terfoglalâsat Nagy-
roehe eeg, a helyseg hatâran fafeldolgoz6 telepet âllitott fel, a vasutallomas inellett. A eeg erdoirtas-
falu es kornyeken -
sai es a fa ipari eelokra va16 feldolgozâsaval fog-
klildottei vallastalan egyenek voltak kik inkabb .eI-
lalkozott, fOkepen exportra.
tavolitottak
Az erdak eleg tavol
voItak Nagyfalut61, de itt voIt az elso eIerheto vasutâllomas. E eeg sok munkaalkalmat amit a eeg rakott le -
kozelhoztak
hoztâk a
az âltalaban
igen
vallasos lak6ssagot a cionizmushoz.
*
teremtett,
a t6tok az erdoben dolgoztak, onnan keskenyvaganyu vasuton -
mint
hogy a cionista mozgalom
Ami erte az Eszak-Erdely~i zsid6sagot 1944ben, az a sors jutott
Nagyfalu
zsid6saganak is.
182 De a szerzo megjegyzi, hogy voltak ott a nem-
vartak
zsid6k kozt olyanok is akik sajat eletiik kockaztazsid6 szomsze-
rancsnoksagon ,egy zsid6 ezredesbe iitkoztek, ki visszautasitotta a felajanlott segitseget amit akar-
daiknak. Megemliti Szab6 Bălint nevet, ki Nagyfalu kozsegi biraja voit s ki 1944-ben visszalepett
tak nyu jtani mint onketesek az orosz hadsereg kereteben. Ami a nemeteket illeti, mi majd sajatma
posztjar61, mondvan, hogy o egyiitt szolgălt az elso vilaghăboruban Ungar Abrissal s nem kepes
gunk elintezziik oket -
tăsaval segitseget akartak nyujtani
arra, hogy ne segitsen neki megpr6baItatasaban. S megemliti Balazs Janost, ki az osszes evek alatt tejjel latta el a rabbi csaladjat s mikor hallotta, hogy a zsid6kat gett6ba viszik, rejtek-helyet ajan-
az oroszokat. Szerencsejiikre az orosz pa-
mondta
az ezredes -
s
ami titetek iUeti, ti igyekezzetek minnel elobb Palesztinaba jutni. Tudnotok kell, hogy az oroszok sem nagy hivei a zsid6knak s j6magam kezni fogok Palesztinaba jutni.
is igyc-
Batyam Abraham- J oshua Aradra ment elobb
lott fel az egesz csaladnak, a veszely elmulasăig. Ez ket konkret eset voIt, mely elt a koztudatban,
- mely Romaniahoz tartozott s ott talalta regi baratjat, a kraSznai Shlomo-Chajim Bem-
de bizonyara voltak mas hasonl6 esetek is.
steint. Egyiitt indultak egyik Nagyfaluba,
Bluma
Efrati szerint rabbi apja haragudott
vissza'a
Szilagysagba, az
a masik Krasznara.
Margittan
ra, mert javasolta, hogy a csalad fogadja el Balazs
talăltak Moshe Spitzet es s6gorat Moshe Jochanant, kiket 44-ben egy roman paraszt bujtatott s
ajanlatat,
igy menekiiltek
mondvan, hogyan tudjak majd szembe-
nezni a rambizott csaladomat
-
nyajjal,
mentve magamat
mig egesz ido alatt
biztattam
es tl
meg. Innen gyalog folytattâk
jukat. Markaszeken
ut-
Grinstein Mendel mar a csa-
ladi iizletet rendezte ujra. Estefele erkeztek Nagy-
hitkozseget, lelket ontottem belejiik es a J6isten segito kezeben vetett hitet. Veliik kell maradjak
kat. Tole tudtak meg mi sors erte a helyi zsid6-
a kozos sorsban. S veliik maradt
sagot, a rabbi hăzanak nepet. E hăzb61 kiilonbOzo
a veszelyben es
szenvedesben s szent lelke veliik ~allt
fel a kre-
faluba s Balazs Jânos hăzaban toltottek az ejsza-
ruhadarabok es targyak keriiltek hozzâ megorzes celjâb61, de miutan eletveszelyes fenyegeteseknek
mat6riumok fiistjeben. Az elso zsid6 ki visszatert Nagyfaluba a hăboru utan a rabbi £ia voIt, Weisz Abraham-Jo-
voltak kiteve azok, kik zsid6 vagyont rejtegettek, e targyakat kiszolgâltatta a hat6sagoknak. Ennek
shua, ki a munkaszolgalat
keserii kovetkezmenye
szazadban
szolgalt. Tobbek
"felszamolasaval"
kereteben
egy legov6
kozt a varadi gett6
foglalkoztattak
oket annak
ki-
voit, mert
rabbit osszevertek, vallatva tese feloI.
a gett6ban
ot mas targyak
a
elrej-
iintese utân. Ott bunkereket fedeztek fel melyekben csaladok rejtozkodtek, kiket kiszoktettek. Igy
A szemetdombr61 szedtek ossze a rabbi keziratait s Balazs segitett felszedegetni a konyveket
fedeztek fel a vizsnici rabbi csaladjat is s a rabbi
es ladakba rakni. A templom ajtai le voltak sza-
szefer-t6râjât amit az egyik voit muszos, Steinmetz
kitva, t6rak pergamentjei hevertek minderifel~ s a jelek szerint a templomba,~a vasarra vitt barânyo-
J6zsef,
.a hăboru utan kihozta Izraelbe es atadta
a rabbinak, ki mar akkor itt voit. A szazad pa-
kat tereltek be. cKesobb ide keriilt Friedmann Hers,
rancsnoka egy oreg hadnagy voIt, Deak Ferenc s a mellette szolgal6 keiet szinten idosebb elemek-
ki a sakteri es rabbi-iilnoki teendoket vaHalta Nagy-
bOl aHott. Mikor az oroszok mar Nagyvarad taran
voltak,
a szazadot
visszavonulasra
ha-
akarta
bimi, de a muszosok Iefegyvereztek a keretet s be-
falun azoknak kik visszatertek s kik uj hitkozsegi elet iUuzi6jăt, taplâltăk a romok felett. De ez iUuzi6kent is tulzasnak tiint. Hamar
kideriilt,
a keves megmenekiiltnek sincs ott maradasa.
hogy
