Adalekok
Udvarhelys:z;ek nepraj:z;aho:z;.
Peleszes es nuikkasz8s. Almeecei. A Vadrozsakban van egy Sikl6di fancdsl cimii vcrs (96. I.). amely igazaban gunyvcrs es ha valahol tancoltak is ra, Siklodon bizonyara nem, A vcrs ket szakaszt is szentel ,e bikfa' dicsereterc; meg is erdemli, mert cz a farago falu Ieginkabb a bukkfabol penzel, keszitven bclole vasarra valo farnunkait, De dicseri a vers - gunnyal vegyest - masert is. amint kovetkezik: Nines ojan fa, mind a bikfu, Abbol lcssz e vcka, kupa, Kover pele ez udvaba, Panko sUI C7. olajaba. Hcj ha], hujja haj, Nincsen rnostan semmi baj!
Mond a vers ilyet is: Zabbol kisxi szilvalevel. .16 kaposzta
friss pclevel.
Kitetszik a sorokbol, hogy a bikfa nemcsak faja rniatt dicserctes, hanern az odvaban feszkelo pele miatt is, valarnint azert is. mert panko sliI ,ez olajabs', - pcrsze ncrn a peleeben, hanern a bikfaeban, pontosabban a makkjaeban. Igaz ugyan, hogy sul panko a pelc zslrjdban is, de ez mar nern olaj, hanern zsir, bar ez a zslr, azaz a pclc szalonnaja, megint csak btikkmakbOl Icsz, minthogy a pele ezen a tajon a btikkmakkon hizik meg. Maga a vers, mint versclmeny, a gunyversck ama csoportjaba tartozik, amelyek, elmaradottsagot, osdisagot vesznek tollhegyre. Tollhegyre, mondorn, s nem ,ajakra' vagy eppen ,szajrul.szajra', hiszen a nepkoltes hangjat ismero ember mindjart latja, hogy ezt a verset - Irtak. De ha a vcrselmeny nem is sorolhato a nepkoltes ,gyongyei' koze, mert nem igazi vadrozsa, neprajzi tekintetben megis erdekes, mert ket olyan osi, mar a vers keszulte idejen is osdi rnivelkedetre figyclmeztet, amelyek a neprajzl ertelemben ertcndo vadaszat es gyujtogetes fogalma ala tartoznak, Minthogy neprajzl irodalmunk eppen az effete, rendkivtil primitiv vadaszo es gytijtoget(i foglalkozasbeli adatok dolgaban nagyon szegeny, erdemes megbccsiilniink minden folbukkano adalekot, mint a regi megeles, megelhetes m6djainak IcgiSsibb emlekeit. 1931 oktoberl erdelyi utam rendjen olyan idoben erkeztern az udvarhelyszeki Siklodra, amikor a peleszes, azaz pelefogas es az olajert vale makkaszas - ra!;!yogo idoben - legjavaban folyt s modom volt mindkettot latni s le is fenykcpezni. .'10
Peleszes. MielOh tovabb mcnnenk, valarnit a peleszes szavarol is szolanunk kell. A mfivelet pontos siklodi neve ugyanis nem ez, hancm pelheszes, vagy pontosabban, minthogy a szotagzaro I, Z', j nvujto hatasa ebben a nvelvjarasban is altalimos: piilheszes, ami akusztik.ailag csak nnnyi,
mint
pelheszes.
1\ pele neve pedig ket vagy tobbtagu szo vegen a zart e hang nem szokasos .._ de meg a pelhcszes (pi:!lhet stb. alakbol is) -. nyilvanvalo, hogy a S:':l> tulajdonkepeni alakja piHeh volna, ha a vegen a h nem volna nema, mint ezek ben is: juh, cseh, oleh stb. Ilven iVegha,ngzos alakban Isrneri a szot az crdclyi Pilriz-Papai-Bod'szotitr'is; peleh, de ismeri pelyl: es pelye alakjat is. A stklndi peW (piJ{hcJszes stb.) alak tehat a hangrovidito tovuck arna csoportjaha tartozik, ahova a t~~eh : terhei, kehely : kelyhet alakparok, de a hangatvctcs tiincmcnyc net. kul (tereh: ieher, kelyeh : kehely stb.), rninthogy a pelenek pehel (pehe/y) alakja - tudomasom szerint -- nines: bar a kiiznyclvi pehely egykori alakja eppugy pelyh, mint a pelee a fentidezett szorar adatai szerint s ctirnologikus kapcsolat is lehet kettejiik kozott, (L. Simonvi: TMNv .. 174. l.) Udvarhelyssek 6zo teruleten van p6Ihesz(ik) alak is s magAnak "a pclEinek ugyancsak Iabialis piilii alakja. (L. Vadr.: piiW alatt. piile, ritkabban
Ritkabban igy is moudjak: piJlize.s. peli. Minthogy c videk nyclvjarusaban
gy.eb alakvaltozatait 1. Ny Sz., Tsz.) A siklodi peli (pe; lizik, pelizes} i-je nyilvan elebbi e;b61. Maga
a peleszes,
mint
az osi dolgok altalaban, igen egyszerti, Semmi kiilonleges eszkoz nero kell hozza: ami kell, minden bokorban megszerezheto. Ez az eszkoz egy hosszabb-rovidebb,
vekony,
friss, tehat hajlekony vesszo, ha ezt a peleszo megszerezte, elindul pelhet keresni. A kereses evadja oktober, l. abra. amikor a pele, ez a teli al· I'ch:szGk. A szcmhcu lcvo fiu az oduba szurkal ; mot alv6 sziirkes, hamvasa hattal all6 jobb kczeben pclet tart. - Siklod, szinu ragcsalo makkon, rnolJ dvurhcly mcuyc. gyor6n e1hizva, tell agyat kezd vetni maganak, valamely fa, rendszerint a biikkfa odvaban, ahonnan, ha .az ldo jo, iddnkcnt, sziirkuletkor meg ki-kijar, ICl-{aJahbIakM{tj:ira. Tcli szallasara rendczkcdvc, az oduba s az odu szajaba friss Falevclct hord. A pelcszo a pete feszket arrol ismeri fel, hogy az odu szajaban zod lepi, azaz friss, tobbe-kcvesbbe meg zold faievelek is vannak. Ilyen tanyak Icgbovebbcn az crdoszclekcn v,a,gy tisztasok szelein talalhatok s nem az cru{) surtijeben. Osz . vegefele erdo alatt, kezukben bottal, tetovan jarkal6 cmberck bizonyara pelez6k. Meg azonban hiaba kerdezzuk, hogy ,pelhesznek:e', mert mindnyajan eltugadjak. ,Megfogni megfogtam - de nern cszcm meg', mondja a pasztor. ha tarisznyajaban a pelet llleghUjuk. N eha ket pelcsz{) dolgozik egytitt. Egyiknek a kezeben vcsszu, 11 rnasikcban koszt, hosszabb· rovidebb husang. Ha az odunak csak cgy szaja van. akkor e!lY ember is boldogulhat, de h,a font is van kijar6 nyilas. a pele a f.ira kap s agai kozott eltiinik. Ha nagyon elhizott s ijedten. nagy gy()rsasag~
.tavoli. :"uru ()Sszcsur!6das{tra
114
Viski Kd1'oly.
emlekcztet. A pelc szol. Ha az odu ssaja szeles, az allat utat talal s a vesszo mellett kiugrlk, Ha a peleszd ilyenkor tenyerevel veletlenul az allat hatul= [ara csap, csak a konnycn lesiklo farkapremje marad a markaban, Ha az odu szaja sziik, a pele ovatosan nyomul elore. orrat is kidugja s ket nagy szemevel Iarkasszemet nez a tamadoval, meg vissza-visszahuzodik. A peleszo az egyik kezevel (a vesszovel] ostromol, a masikat - hiivelyk- es mutateujjat, ujjal Iefele, a fa oldalara tcnyerelve, az odu szaja felett szetfeszitvc tartja nyakonragadasra keszen. A kello pilla nathan a kifele igyekvo illatot nyakoncsipi s (nyakat) rendszerint nyomban a fahoz szoritja; igy fojtja meg. tgy, rnegfojtottan naphosszat elhordozza tarisznyajaban. Szerencses peJeszo'" nek, kiilonosen pasztorfelenek, tiz-tizenket pele is lehet a napi zsakmanya, Ebbol egyparat elfogyaszt kint a mezon, a tobbit hazaviszi a konyhara. Kunn a mezcn tiizet rak s crnellctt a pelet elebb megperzseli, mint a disznot, Szala padlasaba nyarsat iit, aminck 3 hegye az orra f6lott jon ki, Langra tartja, hogy a szbre piruljon le. Ha lepirult, a nyakon It bort kuriilszakitja s egy darabban hUzza Ie rola. Ogy leguad Tola, ahogy a gatya lefut az emberrbl. Fejet levagja, eldobia, azutan torkan kezdven vegighasitja, beleit, tiidejet, farkatovet kiveti, kormeit levagja, Kozben a tiizet cireveI (apro, szaraz rozsevel) taplilja. Ha van viz a kozelben, a teternet is, kezer is tobbszor megmossa. Miutan meg megsozta, nyarson, szen felett sdti, bi) zsirjat kenyerre csepegteti. A jo pete rncgvan harornnegyed kilo s szalonnaja egy centimeter vastag, Az ilyenbol, mint mondjak, egy deciliter zsirt leher kiolvasztani, Nemelyek a hammas parazs szelen siitogetik nyars nelkiil s ha keszen van, bicsok elivel a pernyet, hamut-mit /ehlirongatjak. Ktils6 reszei ropogosra siilnek, belseje, kidonosen ha harnrnas parazsban .siitik, olyan zslros, hogy martani lehet. Legtzletesebb falatnak a hatulso comjat, cubok» jat tartjak. be kellemes, bar - nyilvan a rnakktol - kisse kesernyes izti, Ha otthon, a tfizhelyen siitik, rendesen hosszaban kcttehasitjak s tepsibe rakva, gyenge szenen siitik. Martjak puliszkaval vagy kenyerrel, Fozik kaposztaba is, ahogy a Ienti gunyvers rnondja; rantjak hagymaval vagy csinaljak borsosan, ki hogy szereti. Zsfrt is olvasztanak bclole s ugy hasz= naljak, mint ,a, diszn6zsirt. Sutnek benne pank6t is. lia/lam, hoty hasznajjitk - mondjak ,az asszonyok -, de az sohasem "hasznalta" (= fogyaszto~ta). akitOl eppen kerdezxiik. Nem dicsckcdnek veJe, A peieszes termeszetesen nem csupan Sikl6don szokasos, hanem egye" butt is - tobbe·kevesbbe - az egcsz biikkovezet tertiIcten. * .Makkasz{ls.
Amilycn kozos~iiltatanos szokas - sot a Jegtinkek koreben sport is a peleszes, olyan liltalanos a makkaszas is, Az evi munkak sOl'lendjeben a makklisz.lis eppen olyan elm.aradhatatlan, mint a szantas vagy az aratas., Ahogy a fold a gabonaval, kenderrel, szenaval, ugy tartozik az erdo a bukk .. makkal, a ma.kk olajava}, 1931 oszen annal ink:1bb vett reszt minden hilz a. makkaszasban, mert az erda emberemIekezet ota nem termett olyan boven. mint 1931·ben. A munka inkabb asszonyi, jobbara ok jarjak az erdot. kisebb csoportokban, kettcn-harman-negyen; de latni ferfiakat is feleseglikkel; nemktilonben gyermekeket, kivalt ha a gyiijtogetest peleszessel valtogatva folytathatjak. A makkaszasnak is, mint a peleszesnek, legjobb helyc ax: erdoszel. tisztasok szele. A makk is tobb Hycn hdyen s a tal.aj sem olyan fiocdves vagy cppen saros, mint a suriiben. Az ilyen talaj a gyujtest meg" neheziti. A szedeshez ugyanis hozza ken tilni. Ie a foldrc, mert a makk 1 Hasonl6 m6don Krajnaban is fogjak a Pelet. nemcsa,k husacrt. hanem prcm,. jeert is, amib61 sapkat esinalnak. A pel s.zloven neve: pilch; (lenRyeliil: poth). L. Lud SloviDnski, 1931. B. 213•
•
sulyosabb levcn a szelbcn cgyebkent is f{)Iiilkcrcked{) falcvclnel, rcndcsen a levelretcg alatt van S szine is azonos az avar szincvcl. A szejo!cnycbb
,:i
...
:0
E
S. .,;
;..
-:::l
-:::l ;:J
-0 • :>
~.
::>
-o
~
-<
..:.:
.:r. ,_" I ." ~
.. I
...c ..;
.0
ot)
N .{j
...
,§,
d
'" :!!
.~ ....
.. '"0
..:.:" ~
~ ..:.: ~
:o:!
E
6.
-<
«
ember igy, foldon ulve S odabb-odabb csuszva cgycnkint szerneli zsakba, atalvetobe, a nok leggyakrabban kotenyiikbc. Meg sopnijiik sines, amivcl a makkrol a Falevclct elherongessek, Viszont clonyiik, hogy a makkot igy rnindjart meg is szemclik, a Ichajat nem szedik fol s egveb giz,gaz scm jut HZ atalvctobe vagy zsakba tchernck. A jobban Ielkeszultck rovid nyirag. ~.~
sopruvel es borrostaval dolgoznak: a makkot az avarral egyiitt osszesoprik (2. a.) s a bolyuku rostaban ugy rostaljak - egyet-egyet karejba kanyarltva-e-, hogy a level folulkerekedjek s egyuttal a makknal aprobb szemetfcle kirostalodiek, Az avart nehany lendites utan kezzel kihanyjak s a rostabau maradt szemet zsakba vagy atalvetobe toltik (3. A.). Ha 8 f:ik alatt Iogyobau vagy gyeren van a makk, egy-egy husanggal meghajigaljak a fa koronajat, agait megrazaak, kosziiel megverik, fejsze fokaval megkopogtatjak, Ket ember - harmat utan kezdve - soprtivel es rostaval harom vekat is gytijt< het egy nap (4. a.). Aki nem szernelve szcdi, hanem rostara gytijt. otthon szerneli meg gytijtemenyet s ha szarazon szedte is. tovabb szfkkasztja a padlason kiterftve, mint a diot: vagy aszalasforman kemenceben szaritja, hogy meg ne peneszedjek. A feldolgozashoz ugyanis azert nern Iehet mindjart hozzafogni, merl egy=egy faluban rendszerint csak egy-ket olajiltfi van s a dolog szerre megy, mint a malomban. Me~ az olajtitO$!8zda azert is szereti, ha folyamatosan megy a munka, mert a makk pergelese vcgett fiitenie is ken s ezt kar volna meg-megszakf tani. Ezert Marton
z(!zodik vagy morzsolodik. Ezutan a wzaIek megdagasztasa kovetkezik, annyi gyengen 50S vlzzel, amennyit folvesz anelkiil, hogy a keehez tulsago· san ragadna, Dagasztas utan a pergeles kovetkezik. A pergelo katlanszerii alkotas, rendszerint a sajto vagy olajUto kozeleben, A katlantol csak abban ktllonboaik, hogy az iist helyebe badogtalca van siillyesztve: ez alatt tuzelnek, ha a talcara Ioltettek a gyurmanyt, hogy folmelegediek s reszben vize is elparologjon. A megpergelt gyurmanyt azon melegeben harisnyaposstoba vagy vaszonba gongyolik s a sajtoba vagy olajfjtobe helyezik, A Hegyi Izsak siklodi sajtoja ujmodi, valami ~ep hasznalt csavarjaval van folszerelve s ezert kevesbbe erdekes, Az etedi keszseg nem sajto, hanem regimod! olailito, .amelyet reszletesen leirni folOsleges. Szolnokdobokal Iormajat kozolte Batky (Umutet«: 8. tabla), bihari, magyarremetei alakjat Gyorffy (,trt. 1916. 106. I.). Lenyegeben ilyen a szekely is. Mindezekben a sajtolas ket vizszint jaro ek utogetesevel tortenik, folfUggesztett, fogantyUval ellatott sulyos bunkok segitsegevel. Ez az igazi olajiito. Egyik helyen a modern szolopresek leckosaraval ellatott szerkezetbe teszik a begongyolt gyuradekot, Eteden e celra rostakereghez hasonlo, lyuggatott biikkfakava szolgal. Az olajpogacsa az olajiito gazdijanak marad, de reset vesz az ofajb61 is. A kesz olajat rna tobbnyire uvegekben tartjak, regen kisebb hordokban vagy faedenyekben tettek el, Legtobb olaja az olajiitO tulajdonosanak van, aki nagyobb hordoba gyiijti rnunkadljat sa slklodi gazda tobbnyire Csikban (katolikus videken) adja el. Az oIajat fOleg etolajul, de gyogyszeri.il. viJagi. tasra s szcrszamok, eszkozok kenesere is hasznaljak. Almaecet. Majdnem minden siklodi hazban, tobbnyire a hatulso hazban (szobdban), ott van az almaecetes horde, benne az otthon kesziilt ecet, A hozzavalo vadalmat erddn-mezon gytijtogetik ossze. Otthon aztan erre szolgalo vahiban for~atyus bunkoval megtorik (7, i.). kadba dontik s korulbeliil annyi vizet toltenek ra, amennyi az alma. Kavarni, "f 0 r ga t n i" (= levet alul ki~ engedni s feliil visszatolteni, mint a sOskaposztaet) nem kell, Kinn a szabadban, eresz alatt, pinceben va.f;!ya haz> ban hat napig allani ha,gyjak. Csak arra vigyaznak, hogy meg ne fagyjon. Hat nap alatt leve savanykassa valik, Ekkor lehuzzak hord6ba, arra is tigyelve mar elebb is, hogy a hordo leheto' leg megteljek. Ha az almalevel teli hordo nem all nagyon huvos helyen, nehany nap mulva erjedni kez,d. egy· ket hctig forrik. majd Jeszall. Ha az alma. nem volt erett vagy a hordo huvos helyen all. kierjedese egy.ket h6napig is eltart. Szine aranysarga, mint a bore, ize sokkal kellemcsebb. mint a mas ina e c e t e. Penzt sem keU adni erte. Egyebkent keszitenek ecetct va c k 0 r b 01 (vadkortebol), j of e Ie almab61 es j 6 f e I e kortebol 7, abra. A vadalmn me~tOrese, (k 0 r t 0 v e j hOI) is. Viskj Karoly. Siklod, Udv. m.
Viski Karoly,
118
Ii lekodelmt premes (vagy peremes), Ciponagysagu kalacstesztat a tetejere kcresztbe harem agbOl cikkbe negy r6zsaf. A r6zsa ugy bevagdalnak, aztan kigy6szetiien dalt resz foltil maradjon: igy
kerek, cifraszelii cscrepforrnaba tesznek; font tesztafonatot illesztenek; a negy kor= kesztil, hogy vekonyra siritett tesztat f{~lig osszecsavarjak, vigyazva, hogy fJ, bevagsiitcskor szetnyilva: rozsa alakul.. Ez ,a.
premes alja,
Kovetkezik a premes.ag vagy premes viraga, rendesen rneghantott szllva-, meggy- vagy korisfilMl. Egy 5-7 agu gallyat ugyanazon tesztabol becsavarnak kiirtos-kaldcsszertien (nehol a vegere rozsat vagy madarat is formalnak} es beteszik kemcncebe siilni; kiildn az aljat, kiilon az aget. Mashol parazs felett forgatjak, mig szep pirosra siil, Stiles utan az aljat
1. libra. A premes legegyszertibb alakja,
Udvarh. m.
2. libra. Bokretakkal diszltett pr~mes. Udvarh. m.
kiveszik a formabol es keresztbc tctt fonatja kozepebe beleszurjak a premcsagat. Ezt azutan fcldiszitik; csoroget, kekest (pattogatott tengerit) fuznck cernara es ezekkel a fiizcrckkel az a~akat osszehalozaak es szines papir .. szalagokkal is osszekotozlk. Az ag,ak vegere viragcsokrokat kotnek, a ko.zcpso ag vegere pedig madarat cslnalnak. Azutan tesztab6J is, amit kulon siitnek, husnak az agakra. Nadsaallal atsz,urt di6nagysagu tesztadarabokat sutnek meg bo zsirban s ezeket az apro lyukas fankokat ffizik fel szorosan a lehantott agakr.a. A rnadarnak a buziban talalhato fenycs fckete borsobol tesznek szemet. A teszta tetejet - meg stites elott - cukros tojassargajaval kenik be, hogy szep szmt kapjon. Minden lakodalomba hivott csalad stit egy premest s viszi magaval a vendegsegbe: amikor a ndsznep gyiilekezik, 8.tadjak a hazigazdanak. Kesobb, mikor a volegeny viszi a menyasszonyt, a szebb premeseket a lanyok es legenyek viszik a vdlegeny hazahoz. Ott a lanyos vofely bekoszont, hogy clhoztak a menyasszony hatralevd portckajat - mclyek kozt elsd helyen allanak a premesek -: ha elfogadjak, itf hagyjuk, ha nem, vtssztik vissza,
.A.dalekok U ilvat'helY8zek
neprrQjztihoz.
119
A nasznagy termeszetescn orommel fogaclja az ajandekokat, kulonosen a premeseket s kivanja, hogy adjon az Uristen az uj parnak mindeg ilyen szep aldast, - hogy az asztalukrol soha el ne fogy jon az Isten adta kenyer, rnelynek jelkepe most a premes, A N ya. rad menten
a kelengyet
vivo
okros Iogat jarrnahoz erositik a cifra premcs-agat, N ehol, a vacsora veaen. a nasznagy atadja a premeseket a nyuszujaknak, akik agakkimt szettordclve kiosztjak .8. Yen' degek kozott, A premes ercdcterol a sza].. hagyomany a kdvetkezoket mondja: A katholicizmus idejeben buzaszentelc vasarnap (- Mark.napra kovetkezd vasarnap -) keszitettek a hivek a premest es kivittek .a pro' cessioval a mezore, hogy a pap a zsenge buzaval egyszerre a kesz termest is szentelje meg. N emelyek a megszentelt pre.mest megtartottak es lakodaIomkor az uj parnak vittek ajandekba, hoay valamint a zsenge buzab61 Isten akarataval ily szep termes lett, az 0 zsengesegtlk is, Isten megszcntelese utan, szep termest hozzon. Azzal a kivansaggal adtak, hogy soha tOliik ki ne fogy jon a munkajuk altai megerdemelt es Isten altai mcgszentelt kenyer, - amit a nasznagy rna is kivan. A reforrnaciora teres utan elmsradt a katholikus szenteles szokasa, de a lakodalmon megmaradt a diszes premes, A premes nevet azzal mas gyarazzak, hoay egesz diszttese 3. abra. Szalagokkal diszitett premes, hasonlo az akkoriban szokaUdvarh. m, sos premcs es zsinoros ruhak -dtssltesehez. Sainos, rna mar kivcszdfelben van a. prernes is, mint Altaliban a szekely . lakodalmi szokasok. Sok helyen csak a premes aljat sutik, de hianyzik a tulajdonkepeni .crdekesscge. a diszes ag.1 Heez F. Rezso tis Sik16di Pal. * * A rajzokat Haaz F. Rezso kcszitette. 1 A premes, mint az usi tesztasiitO.m6d emleke is figyelemre melt6: a fara tekert teszta szabad tiiz mellett forgatva siil meg. Ugyancsak Iakodalmi siitemenyiil masutt .is kesziil hasonlo m6don ilyen kezdetleges tesztafele, peldaul Esztergom megyebcn
Viski Karoly.
120
Faeke.
A Iaeke rna mar ritkasag errefele, Siklodon Szilveszter Martonnal akad= t,am egyre. :E:rtesitese szerint Iaekeie 70 eves, amivel utoljara 1891~ben szantottak. Vaseket eldssor 1889·ben lattak s 1895~ben mar teljesen kiszori ...
1. libra. Faeke. Siklod, Udvarhely megye. 1. Ekeszarv, 2. kodok, 3. ekef6, 4, kerman, 5. hosszuvas, 6. kakasszeg. 7. feszityufa, 8. gerendcj, 9. patingazeg, 10. pating, 11. (a gerendcjkarika helyet a. hosszuvas elott - fOnt - hithato kis negyszog jelzi),
o 1
10
2,
11
3
it
c ~
~ (!"
[0""
~
~~.1~ ~~
c
~~o
15
• a
.rn~i fij.
is
it; 2. abra. Osztovata reszletci, Siklod, Udvarhely megye. - 1. Hatulsoshasajohk, 2. hatulso lab, 3. talp, 4. hatuls6 kozdeszka helye, 5. karla. 6. kanko, 7. elsd lab, 8. elsd hasajolik, 9. elso kozdesska helye, 10. tetejire valo, 11. bordica, 12. rangato, 13. bordahejalj, 14. else; kozdeszka, 15. hatuls6 kozdesaka, 16. Iabitt6fo helye, 17. hatuls6 hasajo, 18. elsd hasajo, (t.rt. 1913. 47-48.),
N6grad megyeben (MBgyaror8z~ es Erdely kepekben, 1854. 34.), a Balaton melleken (Janko: A Beleton-mell, lek, nepr. 390. 1.); ez ut6bbi helyen "az eJetfa ugy kesziilt. hogy a. bujtorjan k6rojat vagy a bOrok (= burok) agat tusokba (tuskoba) Utottek be, az egeszet finoman betekertek tesztaval, kiilon a tuskot, kulon a szarat es kuldn minden egyes Agat" stb. A botretekert es kurtOskalBcs is ilyen szabasu siitemeny, ' Viski K.
Adalekok
UdvarllClY8Zek neprajzdlwz.
121
totta ,a faeket, ElOszor Neufeld lives falubeli kereskcdo szerzett vaseket. Nyomban kovette ot ket gazda: Ballizs Istvan es Balint Peter. A f.aJu zome kezdetben gyanus szemmel nezte ezt az ujsagot, de kiprobalas utan kezzelIoghatova valt mindenki clott, hogy a vasekevel idot es erot lehet megtakaritani s a munka jobb. Szilveszter Marton szerint: kef marha hnzbett«, a Iaeke ele pedig negy kellett. A regi faeke talyigajan egyaltalan nem volt vas. meg a kereken sem. liven azonban rna mar nern talalhato. A vasat Torockorol hoztak a kereset remenyeben onkent vallalkoze szekeresek, A vasazast a helybeli kovacs vegezte. Az eke reszei a kovetkezok: 1. ekeszarv, 2. kddok, 3, ekefc (72 em). 4. kerman, 5. hosszuvas, 6. kakasszeg, 7. Ieszityiifa, 8, gerendej (192 em), 9. patingszeg, ..amellyel ahogy akarja, ugy jartassa!" (rnelyen vagy szinben), 10. pating, II. gerendejkarika. "arra valo, hogy a hosszuvas ne vagjon bele a Iaba". Az ekenek a biikkfat osszel vagtak le s tavaszra dolgoztak fel. A kormanyt (biikkf,a·) gyiiker~bol, a gerendelyt es a kddokot korisfab61 keszitettek. K ere stely J Ozsef, t'I A sikiod: osztovata:csinalas.
Osstovdtanak olyan tisztanovesu es bog nelkiil valo, egyenes szalu biikkfa szukseges, rnclynck vastagsaga a tovetol fnUde legalabb negy olnyire olyan, hogy abbol a l 1 arasz hosszura vagott comp 8 olyan cse» iertte legyen haslthato, rnelybcl cgy hiivelykesstenyer szeles es negy ujj vastag osztovata·talpat lehesscn faragni, Nemkulonben egy hiivelykes-tenyer s egy hiivelyk szelcs es masfel hiivelyk (col) vastag lcibakat. A hatulso lab 6 arasz hosszu, az else lab pedig 4. A ket kbzdeszks: szinten 6 arasz h05SZU, egy-egy hiivelykes-tenyer szeles es egy hiivelyk vastag. A ket hasaj6, a bordshe], bordebej-bordice; ietejere va16, a kerie es a negy /abitt6 ugyancsak 6 arasz hosszuak, (Egy hiivelykes-ienyer = az osszezart ujjakkal alkotott hiivelykkel egyiittes tenyer szelessege. A negy ujj pedig = az 05SZ":' z8rt negy ujj egyiittes szelessegc.) Az osztovatanak val6 (ent jclzett alkalmas fat oktober vagy november honapban elfureszeltk, elhasogatjak es kifara~j<1.k, meg pedig eloszor csak nagyjAb61 (bardoljak), Sirnara farago [ejszeve! faragjak. Hazahordjak es megszaritjak, Azutan minden reszet meggyaluljak. Eloszor a bordehejet, hasaj6kat. 18bittot es a kozdcszkakat csinaljak meg. Az osztovata:talpat a kovetkezckepen merik fel: az elso labtol az elsd kozdeszkaig a tavolsag egy arasz, az clso la.bt61 d karfaig kilt os felarasz, a karfat6I a hatuls6 kozdes.z. kaig hirom arasz, a hittuls6 k6zdeszkat61 a hatulso labig ket arasz. Meres utan a negy lab, a ket ka.rIa, a ket kozdeszka helyet oly pontossaggal vesik ki, hogy az azokba paszitand6 reszek ott a legerosebben megalljanak. Most kovetkezik az osszeaUitas: a kozdeszkak a helviikbe belcpaszittat~ nak s igy azok osszetartj'ak az osztovatat. A ket osztovKta.talp egymask6zti tavolsaga harom es f{:larasz, A kivesendo helycket e1oszor itfurjAk, meg pedig a kozdeszkamil csapfuroval, a lab· cs karfanal bokaz6 furoval es azutan fales vesovei kivesik, A Iabak felso reszen a hasaj6 likat kalan; fur-6val furjak ki. Hat darab osztovata egy terii osztovata, melyet szckerrc rakva elvisznek a Mezosegre es mas olyan videkckrc, aho] j6 pcnzert vagy gabonaert me~. veszik. Hegyi J6zsef. • A
rajzot SamBi
Bela keszitette,
122
. Viski Karoly.
A szekely bokaj. Ma mar ritka, de mestergerendas szekely hdzak falain meg talalhato cgy<egy par. Regebben nagy szerepe volt a bokajnak, elmaradhatatlan resze volt a kelengyenek, minel nagyobb szamban. Rendes id6ben a boka] a falon, az erre a celra keszult taltarto alatti fogason fiiggott, de osszejoveteleken: lakodalom, keresztelo, tor, kalaka alkalman lekeriilt a Iogasrol, megmosult s borral toltve minden szemely de keriilt egy.egy. Amelyik kiiiriilt, a gazda ujra tolrotte egy nagyobb bokajbol, am ely ketkupas is volt. mig a rendes kezbeli csak fertalyos .(~ kupa), Egyszerf falusi fazekas keszitette, kett6t sem egyformat. Elso pillanatra azt hiszi a nez6. hogy mind egyforma, de kozelebbrol figyeivc, egy sem aZODOS a masikkal. Siklod! Pal. Szekely eled'elek. (Egy szekely asszony magyaraaata
szerint.)
Giill6dor. A marhanak belit, gyomrat kimossuk szepen s felvagdossuk egy arasz szelcs, masfel arasz hosszu szeletekre, fnrro vlzbe rnartsuk, hogy a bama bore lejdjdn, olyan maradjon, mint a gy6cs; a rnajat, tiidejit, lepit, szivit rnegfozziik, oztan fevagdossuk aprora (mint ket rtzskasa egy. mas mellett), hagymaval, peterzsejemmel, soval, borssal osszedogozzuk. A toteleket elosszuk a belbe s a gyomorba, esszehajtsuk es esszevarrjuk, vizbe rakjuk es fcfozziik. Ki szereti, megrantsa zslrba, kl nem, edes levet f6z: ezt ugy csinajuk, hogy vizbe fCizziik j6 sokaig, megsozzuk a lever, ereszteket tojassal, ,edes tefellel csinalunk, j6 sok edes tejet totiink beli, (Regebben a lakodalmak es osszejovetelek alkalmaval a haziakat es az ott levi) segitsegeket ezzel vendegeltek meg. rna mar. a fiatalok, nem igen .keszitik, ) Pisztiric. (Gombaleves.) Ez a gomba biikkfan tercm; a gombit j6 .aprora kockara vagjuk, vizbe fozzuk cgy lobbanast. tesziink beli zod hagymaszart, peterzsejemct, zod tarkonyt, ecetet, ereszteket tojassal, edes tefellel, edes tejjel, Szalonnat kockara vagdosunk, sulni haggyuk, teszunk bele hagymat, hogy dinsztelodjek, osztan beletocsiik a lebe, Maresik (N agypenteki etel.) A lisztet s6s vizzel esszegyiirjuk j6 ke • .menyre, oztan kis ujjnyi szeles gomboiegot sirittunk, sing hosszura hagy. gyuk. Vlzbe fef6zziik s bikmakkolajjal leontjuk, [Marcsik nekiil nines is negypentek - mondiak. Amint hallottak a regiektol, a paradicsornbeli megkisertes emlekere keszitik meg rna is. (Ogy·e, ott vat a kigya? - kerdestek ... 1 . Klszi}. A zabot megtisztltsuk, kenyersiites utan kernenccbe tesszuk, hogy szaradjon. Csak igy viszik a malomba orolni. Vasrostaval megszitAh juk, hogy a heja maradjon ki, ozbin b6f6razzuk klidba: mikor kihult, bekovasz6jjuk. mint a kenyeret; mikor megkott, langyos vizzel feelegyitsiik; a kad tetejirc fehcrszinii. mint ate, szall fe s ezt szedjiik Ie, fOzziik kavar. gabis kozt j6 surure; mikor eleg kemeny, tanyerba tCitjiik, aludjek meg. mint a kocsonya; ha sikeriilt. sirna kell legyen, a teteje ne hasadozzon meg. Forralt tejjel essztik. [Ki::izmondas errol: kiszij kiisz6bik! a kasafelekrol meg: kasa kapuigJ Ma mar a kiszijt sem kcszitik; csak ,s. regiek ismerik.) Sikl6d. Udvarhely megye. Kerestely J6zsefne.
.Adalekok
U{lvarhelY8zek neprajz6hoz.
123
Betegsegek es gy6gyitasuk. (Slklod, Udvarhely
megye.)
Igezef::/ejfajits. Gyogyitasa a fejnek igezetvizzd vaIn megkenese, Az igezetviz igy kesziil: egy kannat teIe vizzel a szoba foldjere huzott keresztre
tcve, abba nehany (lehetoleg kcresetlen faboronafogbol valo)' eleven sze» net dobnak ezen igek mondasa kdzben: Fekete szemnek igezeiire, mecske» szemnek igezetire, cigimynak, magyarnak igezeiire. Az igy keszult igez.e~ vizboI a betcggel harem cseppet megitatnak s azutan kezzel val6 eros dor~ golcssel - igczetvizzel - a homlokot, vakszemet es nyakat megkenik. A megrnaradt vizet pedig az ajtosarkara ontik, mondvan: Akkor fajjon a fejed. mikor az eltoserke. Pokolvar:fejfajas. Gyogyitasa a pokolvarnak eziistpenzzel vagy kovasszal valo lekerWlese a kovetkezckepen: a beteg homlokara az eziist« penzzel (vagy kovasszal) cgy kercsztet huznak, mondvan: Atya, fiEi, szent» lelek, teljes .szentharomsag, egy orok lstenl Vidd el ezi a nehez fajdalmat a jordan vize melle s szipesd a jordan vtzit, ne e szegeny artatlimnak a verii. Egyidejtileg a penzdarabbal (vagy kovasszal) nepvisszejere keridlik a feiet s keriilles kozben a nyakcsigolyan szlnten keresztet huznak, Az eljaras haromszor ismetlendo. Utana a beteg azonnali meggyogyulasat varjak. Vaknap~fejf8jas. Gyogyitasa: napfeljotte elott olyan keletre foly6 viz" nel vagy kutfonCl, amelybe a felkelo Nap elsd sugarat lovell, ezt mondia a beteg: Szaladj veknep, mert jon ez Eijnap s utana egy~egy marek vizet a feje fOiott haromszor keresztul dob. Ezt harem egymasutan kovetkezo reg .. gel ismetelni kell, Mas mod a z6d::talbamezes, a kovetkezokepen: egy fenyes, zoldmazas tal teletoltendo vizzel es pont delben a szabadban teljes napsiiteses helyre teend6; a beteg hasrafekve a talban levo viz tukreben .addig nezi a napot, amig egyszerre ket napot lat, s ekkor a nezest abba .. hagyva, a vizet a talbot kionti, Harmadik mod a vaknap::iefozes, igy: egy felkupas uj cserepfazekat teletoltenek vizzel s kilenc szelmebogro: es kilenc darab csiipiicsuke»: tcsznek bele s azutan felfOzik. A beteget egy. szekre ultetik, fcjere egy sold talat tesznek, amelybe az emlitctt fOzetet beletoltik, ezalatt az orvoslo kilenc darab fakalant fog es zorget, 5 a beteget napvisszajara kerulve, ez-t mondia: A veknepot ez Eijnap erje ufOl, hogy menjen ki a fejibOl. Hiilles4ejflijas vagy fejszorullas. Orvossaga a tejparlatO. A beteget .agyba iiltetik, meleg pokroccal betakarjak; egy felkupa jol felforralt tejet forro melegen (hogy el ne egesse ma~at) egy kis iapii6ra (= gyurodeszka) az 6Iebe tesznek s negy vagy ot darab tojasnagysagu izzora hevitett kov~t .a tejbe eresztenek. A para, s a tej megetcle, a beteget kiizzasztja; e mive~ let utan a beteget lefektetik es jol betakarjak; igy marad, amig a takar6 .alatt izzadtsagab61 meg nem szarad. - A gyogyuhlst biztosra veszik. Csomor4ejfajas. Tiinete szediiles, neme]y eteltol valo undorodas. Gyo~ gyitasa: a fejnek fokhagymas almaecettel valo megkenese, az igezet ellen val6 mcgkeneshez hasonlo mOdon. - Ha a betegseg a gyornorba szall, akkor k6zonsegcs hasmenes vagy verbe::eses. Orvossaga borsas palinka, vagy fagyiikeriifiives almaecet; ezeket chomra kelt inni, mentiil tobbet; mas orvossaga juhsajt ehomra jollakasig; ezek a szerek a gyomor ,rendetl: len 6zekeleset meggatoljak. , ' . ,Fiilfajlis. (HiiIesbOl szarmazott vagy kozonseges.) OrvosIasa: egy kis darab kamfor vattaban a. fUlbe teendo. Ha a fiil zug es a hallas gyengUl. a~kor a fiilet megparoljak a· kovetkezo modon: egy kupanyi vizet leI" f01raInak Iehetoleg olyan sziiknyaku fazekban, hogy a ritett papirtolcser a fazekat befodje, a tolcser szara pedig a faj06 ftilbe dughato legyen; hogy a meleg vizpara a fm belseJebe juthasson.
lZ4
Viski Karoly.
Szentantal::tiize (az arculatnak megtiizesedese es Ieldagadasa: betege kfnzo egesi fajdalmat chez). Gyogyitasa: ecelle; es kovilval a fajdalmas arera vaM cseheles. FogfZjas. Orvoslasa tobbfele; ha a fog odvas, az odvaba egy szem bors teendo; ha nem hasznal, egy kis darab SO; ha ez sem hasznal, a leg" erosebb dohanybol kepzodott bag6; szoktak ellene az arva csihilnyt is pipalni, vagy csomborrel elcgyitett mezet tesznek a fogra. A nem odvas, epnek latseo fajOs fognak legjobb orvossaga a ieiben fozoit kokenyf8~ gyiiker. amclyet megtorve, egy tiszta rongyderabbal a fajos fog tajan az arcra kotnek, oly melegen, aho2Y csak a test elszenvedi. Szemfajas es orbenc ellen regi ido Uta nagyon ajanlott szer a mertek« Ietes dohanyzas. A szemfaiasnak egyeb orvossagai a kovetkezok: tiszta foly6vizben valo kes6i mosdas: a szemvegeknek dohanylevel valo meg .. kenese, Dtes vagy hajogindullas eseten finomta tort kristalyiiveg es sarga cukorpor egyenld mertekti kevereke egy arra a celra atfurt facsovbn a szembe fuvando. Ha a szemhe] viszket es megdagad, akkor arpa van a. szemen; gyogyitasa az arpanak a szemhejrol valo Iearatase a kovetkezd .. kepen: egy sarl6val a flijos szem elott (- egeszen kozel a szemhez -) a levegdben az aratas mozdulata csinalandc ezen szavak mondasa kozott: Arpa-Arpa leeretlek, kevebe kotlek, kalangyaba reklek, elcsepellek, meg» 6rollek, megszit811ak, megdagaszlIak, megsiiilek .s megeszlek. Orrverzeskor a fejteto es a nyakcsigaja hidegvizes vaszondarabbal borongatando, Szajfajas rendesen kemeny ennivalok (mint szaraz kenyerkere, eros: ti;robUzakakas [:::::pattogatott tengcri] vagy sok diobel) megragasa miatt keletkezik; orvossagul timsot forgatnak a szaiban, Natha ellen az orrlyukakon hideg viz szivand6 feI; vagy pcdig mint", egy 24 oranyi ido alatt semmi inniva16t nem ken fogyasztani. Hiilles (rehume); orvoslasa tobbfele: 1. a fajos resz terpeniinoleiiel este, lefekveskor, jill megkenendo; 2. ha a fajdalom oly nagy, hogy az ember rniatta mar munkakeptelen, akkor sos kadfiirdoben minden nap ketszer, este cs reggel, egy MI, esetleg egy {mUg Fiirdeni kell, mig csak a. fijdalom meg nem sziinik; 3. 9 darab disznoepet ket liter Jampaolajhan (::::: petroleumban) meg kell fozni, j61 megsozni s a faj6s reszt ezzel megmosni. Torokieis«. Ha fcj faj assal cgyszerre jelentkezik (de csak 15 even aluliaknal), akkor pepecshim16 (azaz toroklob). Ttinctci: a beteg ajkai meg" feketednek, egy napon tul eszmeletet veszti; orvosolni nem lehet, halalos. A kasahimlO ismerleto jelc: apr6 voros (kasaszeru) kiiitesek a testen. Orvossaga az 6hor. melynek haszna!atat61 a himl6 mind kijon a test kiiI,.,. eejeTe; ezalatt a bete2nek meleg szobaban, a kiils.o levegotol elzartan kell lennie; harom heire meggyogyul. Hi11les~kohOges. Orvossaga: olvasztott vaj, zsiros palinka, borsos kaposztal.e, ludzslr- es vizben fozott bodzafabogy6; mindezen szereket este Iefekveskor ken oly melegen inni. ahogy csak a szlij elszenvedi. Szoktak hasznalni a tejben fozott bodzafaviragot is, amellyel a beteget a hailes:: fejfiljasnil emlitett mMon megparoljlik. HiillesbOl szarmazott torokfajas. Orvoslasa: tejben fozott zsajalevet j6 melegen, cste, lefekveskor, a torok kiilso reszere kotnek, a. zsalyas tejet pedig, ami egy felkupa kell hogy legyen, a beteg megissza, szinten j6 melegen. Masik mod: egy babszemnagysagu indit (::::: parizsi trek) vagy pedig egy evokamilnyi Limpaolajat Ie kell nyelni. Jjedtseg ellen legregibb orvossag az cnOntes, a kovetkezokepen: az onat egy serpenyoben megolvasztjak; a beteget egy torpe szekre iiltec:ve, a fejere egy vizzel telt talat tesznek; ebbe a fotro onat beleontik, e szavak kisereteben: ne !elj - ne feli! Az a targy, ember vagy mas egyeb. amit61 p
AdaUkok
Udvarkelyszek
neprajzahoz.
125
az illetO megijedt, a vfzbe ontott onbol kiformalodik. Az ontes liZ ijedtsegnek kisebb vagy nagyobb volta szerint paratlan szamban, kevesebbszer vagy tobbszor ismetlcndd: el6szor a fejre, azutan a hanyattfekvd mellere, iilohelyzetben a ket tenyerere, hasra fckiidve a talpara es a hatara ; - mas orvossaga a [eruzselemi balzsemolei, amely szer gyogy'" szertari ugyan, de szekely nepiink regen ismeri es hasznal]a, mint haziszert; reggel ehomra egy regi evo-fakalan vizbe a balzsambol 2 cscppet adnak a bctegnek, Csikkene« (ficamodas). Minthogy a forgokban fordul elo, ugy is mondjak, hogy "kiment helyebol", vagy hogy az in meghagta egymast. Orvoslasa a fajos resznek olyankepen val6 megfcgdosasa, hogy a helvehOI kiment forgo oda visszatetessek: ehhez a mfivclethez nem sok ember ert. Rossz lepes vagy a lab elcsuszasa kovetkezteben torrent csikkansskor (- a forgo helyen van, csak az inak huzodtak meg -) a bjos reszt sos bUzakorpaval kotik be. Leb« vagy kart ores eseten az eltorott csont pontos osszeillesstese utan a labat, kart lapockaba kotik: ez ugy tortenik, hogy a testreszt egy puha rongydarabbal kortilcsavarjak s erre korulbelul eldarasznyi kis lapos f3.cs. kakat (lapockakar) raknak, egy·egy hiivelyk tavolsagban koroskoriil; azutan elegendo szorosan, de hogy a verkeringest el ne zarjak, spargaval korul· kotik: igy marad gy6gyulasig. Vekiite« (ha az utes miatt aver nern jon ki), Egyediili, reg ismert hasznos orvossaga a vizesborogatss, Ebsemereg, azaz a bdrnek voroses repedezese (amely nagyon viszket). Orvossaga: ego nyirfat hideg vashoz tartanak, erre az ego nyirfab61 olaiszeru nedv rakodik Ie; a semergei ezzcl kotik be. Sargasag. Orvossaga: bors, szer, szegfii,· fahe], bebermeg (banfilmag), szerecscndio.: szerccsendiovirag, safran es sargagyomber; ezekbol egy' forman cgy.cgy evokanalnyi mennyiseg negyedresze: azutan [ekeie csihany" gyiiker. nadgyiiker es rozsvirag; czekbol egy·egy sziik Ielrnaroknyi; e szereket egy kupa palinkaba teszik s a beteg naponkent haromszor egy.egy feldecit (negyed Iertalyt) hasznal belole: ket honapra meggyogyul. Targyag (gorccsel jaro kinzo hasfajas: a betege sokszor a foldet is harapja es koncsorog). Orvossaga: egy felkupa tejben egy kis darab farkashus (nem baj, akarmilyen regi is) teendo. hozza nagyon keyes puska· por vagy saletrom; ezt jo mdegen a beteg megissza. Rendesen egy napon belii} meggyogyul tole. Korella (= kolera) ellen cgy felliter palinkaba egy yagy ket ag zsalya es ugyanannyi fodol'minta teendo; mintegy 24 orai .HJas utan hasznalhttt6. Kurvakoszveny. Ogy bimad, hogy az ember kiilonbozo piszkos szemc· tet (fUrdolevet, tisztatalan nok also jngenek mosolev'et ·stb.) mezitlab feljar; ismertetO jete: a testen apra, voros, ego, viszketo csomocskak. Orvossa,ga, szapullaihamu tejben megfozve; e fozettd keU a testet bekenni. Riih .ellen feher kutyafa hejanak a sargajat kov.asszal kell eleszteni; a kovasz vizzel annyira legyen higitv.a., mint a kozonseges kenyertesztat szokas; azutan j6 sok kutyafahejsar!!at keU tenni belc s ha j61 megeledt, zsirral vigyitve. a testre annyiszor kell kenni, amig hasznal. - Szoktcik meg a kekkovet (rezgalic) is hasznalni, .de eredmenyteleni.il. Farane (veszedelmes feke.ly = szifilisz). Orvoshisa a fUstoles. Okat nem ism erik. Nagyon taga.d6s. Ifjak kozi)tt a nemi erintkez·es utjan ragad. A betegnek eloszor a torka kezd fajni, bereked. azutan egy hetre kiver a testen is. eLOszor ott .(a nemzQ szerven), ahol ,a. betegseg raragadt. A fustOlOszer lit gyogyszertarban kaphat6, de valodi neve a nep kozott ismeretlen. csak fustofij neven ismerik es kerik. Emberemlekezet ota hasz· nlilja a nep .ez.en szert, mint a faranc ellen - hite szerint - egyetlen sike~ res orvossagot. A ftistoIes a kovetkez6: a betegseg kisebb vagy nagyobb
126 voltahoz kepest a fiistolcshez .crtO asszeny megallapitja a sziikseges fiis~ toldszer mennyiseget. Ezt azutan elosztja 3, 5, 7 v,agy 9 egyenlo reszre. A beteget egy nagy kadba iilteti s melle a kadba, egy edenybe, torobuza:: csussabol 'egetett eleven szenet tesz, amelyre egy resz fiistalOszert hint. A keletkez6 fiistot .a. letakart beteg belelekzi. Mikor a fust a kadban mar elenyeszett, a beteget agyba £ektetik es betakarjak, Ez az eljaras annyiszor ismetlendo, ahanyszor a betegseg nagysaga megkivanja. Veszes (= veszettseg), Orvossaga a kovetkezo: gyiihiibogart (hosszudereku fekete bogar), gyiihiifiigyiiker (---'"a gyiihiifii igen gyakori erdoszeleken; magas k6r6ja van s azon haranghoz hasonlo nagy kek viragok, a tavet61 majdncm a tetejeig -),9 darab n!ZpenZ (- csak vOrOsr.ez lehet -) egy kupa horban, uj cserepfazekban, kenyerhe] elett, levcgomentesen megfozendo s leve 5 egyenl6 reszletben fogyasztando el, Kozhit szerint biztos eredmennyel szokott jarni. Szarazbetegseg (= tiidovesz]. Orvossaga a kovetkezo: egy font iros. ve] osszefosendd egy kupa borral, uj cserepfazekban, kenyerhe] alatt; a f6zetet a betcg j6 melegen egyszerre mind megissza s nyomban hideg (tir... dobe iiI, ahol ismet egy felfont megolvasztott vajat iszik meg s addig marad a vizben, mig csak ki nem mclegszik: azutan lefektetendo es jol betakarando. Tiidogyulladas. Kezdcte onnan ismerbeto fel, hogy a bcteg a willa& kupajat fajtatja. Gy6gyitasa: a beteg egesz felso testenek minden nap legalabb harornszor hidegvizes lepedobe val6 fogasa. . Hidegcsipes. Orvossaga a ,iegir. Ez ugy kesziil, hogy olvasztott fagy. gyut egy darab jcgre ontenek s megfagyasa utan a jegrol levesztk es soskaposzta levere teve, a scbre kotik, Hiilles miatt vale feldagadas, valarnint nehezen valo hUgyasnal j6 orvossag a meleg, tiszta vizbol csinalt kadfiirdo, Verkeles es marin. Orvossaga egy Ir, amely a kovetkezokep kesziil: annyi vesefsggyu es haj olvasztand6 osszc egyenld mennyisegben, hogy egyutt egy negyed fertaly Iegyen: tenni kell bele cgy Ielfe] voroshagymat, egy darab Iokhagymat, tovabba cgy di6nyi viaszt, egy darab szcrecsendiot, egy lej ara szegfiinek a felet, ugyanannyi 8zert es egy szem baber" magot; ezeket j61 ossze kell fOzni. Az igy keszult kcnocsot teszik a kelesre vagy a marinra; (a marin abban kiilonbozik a verkelest61, hogy nagyobb); ettol az irt61 mindketto kierik, kifokad es hamar meggy6gyul. Szokd6so poko["ar. (Mogyor6nagysa~u, merges, tuzes, fa.j6s kelesek, amelyek kethetenkent egyik helyen meggy6gyulnak, mas helycn kiutnck s igy sokszor egy evig is e1tart a betegseg.) Szoktak orvosolni voros" hagymarctegben megolvasztott feny6szurokkal, amit a hagymahejjal egyutt kotnek a keIesre; nem igen hasznal, csak ritka esetben. - A rcgi tapasz~ talat azt mondja; hogy a szokdoso pokolvar addig .nem gyogyul meg, mig .II! test minden reszen jot ki nem fujja magat. Vagott seb. Orvoslasa tObbfcle: 1. Egerfarku tii avas. hajj.al osszegyu. rando es a sebre kotend6; nemely esetben hasznAI. 2. Szoktak a sebre to1vajlapit is tenni; (erd6kben gyakori noveny; magllS kor6ja van es a fiizfalevelhez hasoillo /apija). 3. A sebre ravizelnek. Le~'jobb orvossaga azonban 4. a zlldbiikktalapi folyovizben es tiszta edenyben megfOzve; levevel a sebet megmossak, a lapit pedig a sebre kotik. lIorzsolas (kormoies) ellen palinkaban vert szapp.a.nhab a szokasos orvassag . . Hidegraz8s. Fajtaja ijtfele: harmadnapos.hideg, mindenn8pos~hideg. 'bolond-hideg, diszno&hideg es forr6::hideg. - A harmadnapos orvossaga: 1
,dijhiis
Erdclyben :1zt,. hogy megv(!sz, igy mondjak: (gyiihii teha't = diihii).
kutya;
megdiihi.idik;
veszetf
kutya:
