a fels6oktat~sba t5rt~n6 bejut~s t~mak5r~b61 Sorozatszerkeszto: Szak P~ter Otmar
Tanulm~nyok
A f
e
1 s 6 ok t
alkalmass~g
a
ata's~
~s
testneve16
f.e 1 v~ tel, bevalas problamai tanark~pz~sben
Az OKKFT Ts-4/2/4 jelu, "a fels60ktatas merit~si bazis8, a felv~te1i elj~ rasok, a kepzes szerepe a palyava1asztasb 9n ~s a munkaba a11asban" cimu a1programjanak kiadvanya Oktataskutat6 Intezet Budapest 1988
BELSO HASZNALATRA! A tanulmanyok a jelzett kutatasi program kereteben keszUltek Alprogramvezet5:
V~lgyesy
Pal
Szerkesztette: R6kusfalvy Pal
Az idegen nyelvu ~sszefogla16kat·keszitettek: Karceva Valentina Kovats Gezane
ISBN 963 404 126 4 ISSN 0238 - 583 X
Fele15s· kiad6 az Oktataskutat6 Intezet igazgat6ja Terjedelem: 13,75A/5 tv Sorit6: Pajor Gyula Peldanyszam: 400 KeszUlt az Oktataskutat6 Intezet sokszorosit6 Uzemeben Fele16svezet6: Szab6 Gyulane Engedelyszam: 58130/1988 Munkaszam:1oo/ 1988 Fele16s szerkeszt6: V~lgyesy Pal
ELOSZO
A gazdasagi-tarsadalmi kibontakozas kormanyprogramban meghirdetett 5 napjainkban szemUnk lattarameginduI6 folyamatanak sikere vegso soron a tarsadalmat aIkot6 egyenek emberi minosegen mulik. Ez az emberi minoseg, mint az egesz szemelyiseg megnyilvanulasa, konkretan azadott munkatevekenysegre vaI6 aikaimassagban, iIIetve ezen. alajJul6·szakmai bevalasban, helytallasban vagy ennek hianyossagaiban erheto tetten. Az alkalmassag es a szakmaibevalas, helytallas az egesz ember fejIodesenek, nevelesenek es onnevelesenek eredmenye, egyszersmind egy elettavra 5z616 feladat.. Ebben a folyamatban barmifele kivalasztasnak - igy a.fels60ktatrlsi felveteli vizsgalatok barmifele formajanak - csak akkor van ertelme, ha az egesz szemelyiseg esa teljes folyamatrendszer. figyelembevetelevel val6ban novelik a szakmai bevalastes helytallast. Atanarkepzesben sajatos szinfolt·a testneve15 tanarkepzes. Sajatossagat nem csupan maga az oktatott tantargy adja. Ez is, hiszen·a testneveles mint cseIekveses tantargy az ugynevezettkozismereti tantargyaknal sze1esebb tematikaju es erze1mi1eg telitettebb szemelyiseg- es jellemnevelo 1ehet6seggel rende.lkezik. A testnevelest sajatossa - de ugyanakkor· a tarsadalmi megitelesben ellentmondasossais - tesziaversenysporttalkozos gyokere: a sport. Sajatossa esugyanakkor kiemelt fontossaguvavalt e tantargy napjainkban azert is, mivel a nemzeti egeszsegmegorzo program megval6sitasaban az iskolai testnevelesnek oroszlanresze lehet, haazt arra v~16ban alkalmas tanarok oktatjak. E harmas sajatossag vilagosanmeghatarozza a testnevelo tanarok megvaltozott, kib6vUlt funkci6jat a mai magyar tarsadalomban 85 kozoktatasban; tarsadalmi funkci6jat azonban a testnevelo tanarkepzes mindaddig.nemfogja tudni betolteni, amig tantargya harmassajatossag~ mindegyike. ben kozos es regen elavu1t szemleleti egyoldalusagat, a bio16giaira kor18tozott emberszem1e1etet1e nem kUzdi. A hatekony testneve1esnek es testneve16 tanarkepzesnek ugyanis e1engedhetetlen feltetele egy olyan teljesse v8lt 3
egeszsegfogalom es emberfelfogas, amely a fizikai esa bio16giai tenyezok fontossaganak elismerese me11ett a pszicho16giai tenyezok objektiv termeszeti jelleget es ezek emberre integra16 je1entoseget is feIismeri. Ez ak6tet tanu1manyaiva1a felsooktatasi fe1veteli rendszer fej1esz~ tesehez a testneve10tanarkepzes terUleten kivan hozzajaru1ni. Egy hosszabb tavu kutatas koncepci6jat, kezdeti eredmenyeit es nehany sajatos gondjat i5merteti, s ha tovabbi tamogatast nyer, akkor a mego1dast je1ento befejezes bemutatasara is Sal' kerU1het a masodikkotetben. E k6tet tanulmanyai konkret tenyeken a1apulnak. Ce1juk azonban nem csupan ezek ismertetese, hanem ezen keresztUl az Ugyet s201ga16 kritikus gondolkodasra osztonzes es a konstruktiv velemenycsere meginditasa. Eppen 8zert ajan1juk mindazok figye1mebe, akik mind a felsooktatasban, mind a koz~ oktatas egeszenek gyakorlataban - tanarkent, pszicho16guskent vagy orvoskent - az Ugyert fe1elosseget ereznek.
A 5zerkeszto
4
R6kusfalvy Pal A FELS60KTATASI FELVETELI RENDSZER PROBLEMAI ATESTNEVEL6 TANARKEPZESBEN
I. A hazal felscoktatasban mintegy.ket evtizede folynak szervezett kutatasok egyhatekony felveteli rendszer kidolgozasara. Ehhez kepest - s ez megdobbento, milyen - keyes megbizhato es gyakorlatba atUltetett· eredmenyt tudnak felmutatni mind az egyes kepzo intezmenyek, mind maga a felsooktatas kUlonbtiz5 rende~etekkel szabalyozott egesz intezmenyrendszere. A jelenlegi, jogszabalyokkal korUlirt felveteli rendszer annyira esetlegeses megalapozatlan, hogy nemhogy a hatekoriysagat, de meg ahatastalansagat sem lehet merni a megbizhato kriteriumakhianya miatt. A.helyzetnek tobbe-kevesbe jo tUkorkepet adja a Fels50ktatasi Szemle 1987. 8vioktoberi, e temakornek szentelt szama. Az ebbenkozolt tanulmanyok tudomanyos'srteke rendkivUl eltero. A felveteli rendszer egeszet atfago koncepci6t mindossze.Kerekes Agnes es Neuwirth Gabor tanulmanya nyujt. Ket evtized kevesvolt arra, hogy alyan alapvet5 fogalmak jelenteset, mint pl. fel~ veteli vizsga, alkalmassag, ratermettseg,a lenyegUknek megfeleloen hasznaljuk (Tigyi Andrases munkatarsai, 1987; Vajdai Imre, 1987). A modszertani dilettantizmust nem is emlitjUk. A kialaku~t helyzet alapvet5 okai a kovetkez6k: 1. Mif1t a kozoktatas annyi terUleten, ugy a felveteli rendszer kerdeseben sem tartottak meg az 1972-es ~ozoktatasi Parthatarozat azon reszat, mely szerint valtoztatni csak bizonyitott kiserletek alapjan lehet. 2. Ez azert volt lehetseges, mivel abonyolultproblemakorben nem voltak tisztazottak a kompetenciaterUletek es hatarok. Ma sem azok, 5 amig nem lesznek tisztazottak az alkalmassag megitelesebena szakmai, ,az orvosi es a pszieho16giai illetekessegi karok 5 ezek rendszerkent funkeiona16 kapesolatai, addig a tovabbi kutatasok is hasonla eredmenytelensegre iteltek.
5
3. A kutatasok egy reszenek nem volt es nincsen szakmailag es pszichologiai1ag megalapozott, rendszerszemle1etu koncepcioja, illetve ahal volt es van~ ott nem veszik kella sdllyal figyelembe. 4. A kompetencia-zavarokkal egyUttjaro terminologiai zurzavar es a koncepci6ne1kUliseg megkonnyitette a szubjektiv, adminisztrativ donteseket, illetve dtintesi bizonyta1ansagot eredmenyezett a felel6sen eljarni ttirekvo hivatalos szervekben. Ez a he1yzet termeszetszeru1ega pedagoguskepzess ezen belUl a testneve16 tanarkepzes felveteli rendszerenek a1aku1asara is jellemzo volt 5 jellemza rna is. Egyes orszagokban a termeszetes szelekciOervenyesUl: a kepzesre alkal.. . matla~ hallgat6k lemorzso16dnak. Abban az esetben, ha a felveteli rendszer nem e1egge prognosztikus erteku 5 a kepzes kUlonben korszeru, igenyes,akkor ez a "termeszetesl' megoldas sokkal jobb. Arr6l nem is beszelve, hogy egy fillerbe semkerU1, sotrengeteg foltisleges munkat es koltsegettakarit meg. Dlyan felsooktatasi rendszerben azonban, aho1 a felveteli keretszamok valamilyen okb61maximaltak,indoko1t leheta kepzesre, illetveaz adott szakmara leginkabb alkalmasak kiszurese es felvetele. A szurorendszer minosege igen kUlonbtizo, 5 - mive1 abszolut igatsagos es prognosztikus ertekCi felveteli I'endszer nincsen - az illetekes hat6sag donteset51 fUgg, hogy milyen engedmenyeket tesz a min6seg rovasara. Ha a felvete1i koncepci6 korszeI'u, akkor bizonyos, hogy a jelen1eginel sokkal megfelelobb felvetelirendszert alakithatunk ki. Mi a helyzeta testnevelo tanarkepzes terUleten?
II. Mar hatvan evvel ezelott megjelent egy munka (Kossag, A., 1928), amely a testnevel6 tanar profiljahoz es alkalmassagvizsgalatahoz nyujtott adalekokat. Ez a tanulmany a pszichotechnikai palyatan szemleletm6djanak megfeleloen lajstromszeruen felsoI'olja a pa1ya kovete1menyeit. Bar szerz6je a neve16i vonatkozasokI'61 is iI', azonban vizsgalati m6dszerei kizar61ag a sport. tevekenysegegyes kepessegtenyez6it merik. Hazankban is szamos j6szandekd pt6ba1kazas tortent, kUlonosen .8Z utol56 ket 8vtizedben a viszany1ag megfe1e16 testneve16 tanarjeloltekkiv~lasz tasara, mind a f6varasban,·mind 8 videki varasak egyes tanarkepz6f6iskolain. 6
A Magyar Testnevelesi Faiskolan - ahol egyszakos tanarkepzes folyik a vegzett kiserletekral Kis Jen5, azegyetemi rangd f6iskola oktatasi rektorhelyettese irt (ekBtetben kBzBlt)mertektart6an elemzatanulmanyt. Ennek lenyege tenyekben a kBvetkeza: A kiserleti jellegu alkalmassagvizsgalatok az 1967/68. tanev fe1vetelijen indu1tak. A m6dszerek akkor dinamikus erameres, statikus erameres, tremometeres vizsgalat, kerdoiv voltak. A kBvetkezo tanevben - a II-IV.evfolyamos ha11gat6k vizsga1ata qlapjan - a felvetelit" m6dositottak. 1970-tal djabb m6dositassa1 a metodika: kritikus munkaszituaei6vizsgalat (Makkar Marta, 1969); Csirszka-fele palyamotivaei6skerdoiv, "10 ev mdlva" dolgozat, Otis-fele intelligeneia-vizsgalat, Csirszka-fele mondatkiegeszites teszt. E kiserleteket harom ev mu1va 1eallitottak. Kozben poptszerz6 jelleggeltovabbfolytak a harom alapvetonektekintett sportag ~. torna,atl~ tika, sportjatekok - mozgasanyagab61 Bsszeallitottteljesitmenypr6bak. Afelvetelit az "igen-nem ll szurorendszeru orvosivizsgalatok es dszas egeszitette ki. 1983-ban. - a felsooktatasifelveteli rendszeraltalanos reformja nyoman - ugynevezett ketlepesos felveteli eljaras bevezetesere kerUlt SOl' a peesi Tanarkepzo Foiskola peldajara, de nem azonos m6dszerekkel es kovete1menyekkel. Az elso leJJesoben - a tavasziszUnetben- "alkalmassagi vizsgat" tartottak, amelynek reszei orvosi egeszsegUgyi vizsgalatok, kondiei()nalis es koordinaei6s pr6bak, valamint "pedag6giai-pszieho16giai pr6bak". Ez ut6b;... biak ismet esak kiserleti jelleggel es esLipan ket 6ra idokeretben maximalva a kBvetkeza reszekbol alltak: neveltsegi szintfelmero kerd5iv, pedag6giai problemaerzekenysegi vizsgalat, magnetofonra felvett rovid beszedszBveg ertekelese, IST-intelligeneia vizsgalat, testnevelesspeeifikus Kritikus.Nevelesi Helyzetek Megoldasa teszt (Kormosne Aesai Iren, 1984 es 1985). Ezeket a vizsgalatokat, ame1yek a testnevelo tanarje10ltek egesz szemelyiseget kivantak merni, h~romev utan szinten 1ea1litot;tak. A masodik lepesaben, a tulajdonkeppeni fe1veteli vizsga reszei: bio16giaes tortenelem irasbeli,at1etika, sportjatekok, torna gyakorlati vizsga, sz6beli beszelgetes.fgy tehatminden jelolt, aki vegigjutott,ha videk1'51 jott fel, ketszer utazhatott 5 haromnapot vett igenybe a fe1vetelije (mikozben a lengyelek negy napot forditanak Geelra). A videki tanarkepzo f5iskolakon - aho1 ketszakos tanarkepzes fo1yik a hetvenes evek vegen (Pees)~ a nyolevanas evek e1ejen (Szeged, Szombathely) kezd5dtek a pr6bavizsgalatok. Mint mar jeleztUk, ezek peesi mintara ket1ep7
cs6sek vo1tak.
P~csett egy~bk~nt
1983-ban a
Wped~g6giai/a1ka1mass~g meg~lla
m6dszertan" va16j~ban k~t kerdoiv, a Csirszka-fe1e p~ 1yamotiv~ci6s k~rd5iv m6dositott form~j~nak ~s egy 20 k~rd~sb51 ~116 "a test~
pit~s~ra konstru~lt
neve1~s tant~rgy ir~ntibe~11it6d~st"
1984). Az ~sszes t~bbi motoros, i1letve sport~gi te1jesitmenypr6b~k je11ege a budapesti TF-ehez hason16, 1egfe1jebb a k~vetelmenyszintek valamivel alacsonyabbak (Gal Laszlo, Kristof L~sz16, 1987). A Berzsenyi D~nielTan~rkepzo F5isko1an szinten ketlepcsos a felv~te Ii,· az alkalmass~gi vizsg~ba az alkalmassag meg~llapit~s~hoz figyelembe itt sem vett "pal yairanyultsag k~rd5ives vizsg~lata" tartozik. A Juhasz Gyula ~an~rkepz5 F5iskol~n az eloz5kh~z h~son16 afelv~teli rendszer. A vizsg~lati tenyekhez tartozikmeg, hogy 1986-t61 Szegeden es Szombathelyen - ez ut6bbi intezmenynel a Ts-4/2/4 alprogram tamogat~s~val - a TF Nevelestudom~nyi Tansz~ke Pszichol6giai Csoportjanakiranyitasa me11ett kiegeszit6 pszicho16giai vizsgalatokra is SOl' kerUlt. Ennek ket aka, illetve celja .van~ Egyreszt a ketintezmenytestnevelesi tanszeke igenyelteaTestnevelesi F5iskola ilyenir~nyu segitseget, masreszt a TF-nek is szUksege volt dj vizsgalati terepre. Nemcsak azert, hogy az egyszakos es ketszakos testneve15 tanarkepzesbenresztvevoket ~sszehasonlitha~suk, hanem azert is, hogy kutatasunkat egyaltalan folytathassuk. Az a paradox helyzet alakult ki ugyaAis,hogy sajat·intezmenyUnkben a vizsgalatokat eppen akkor.allitottak Ie, amikor a f5hatosagunk IIAzalkalmassag 135 a bevalas pszichologiai problemainak komplex vizsg~lata a testneve15 tanarkepzesben" cimmelkutat~sain kat t~rcaszinta temakent jov~hagyta 85 a nyujtott anyagi t~mogat~s fejeben vegeznielrendelte. Eddig a tenyek es esemenyek. Hogyan ~rt~keljUk ezeket? Mi a gyakorlati hasznuk apedag6gusk~pzes tov~bbfejleszt8s~ben? Milyen koncepcion a1apulnak e kiserleti pr6b~lkoz~sok~s egy~ltal~n e tudom~nyos szempontb61 in~ terdiszciplin~ris problemakorben mi az egyes tudom~nyok ~s 5zakemberek feladata? Egyaltal~n egyseges modell~ integralhat6k-e az eddigi kfserletek s alapja lehet-e ez a fels50ktat~si kormanyzat d~ntesenek? - A tovabbiakban erre keresUnk v~laszt. (Vass Mik16s,Priszt6ka
8
Gy~ngyv~r,
m~ro k~rd5iv alkalmaz~s~b61 ~llt
III. Az ismertetett kis~r1etekkiv~teln~lkU1j6sz~nd~kd pr6b~lkoz~sok, azonban mind gyakor1ati, mind tudom~nyos ~rt~kUk (58 ketto va1djaban egy) 'elt~r6. Az ~rt~k m~rc~je a fe1v~te1i koncepci6 tudomanyos mega1apozottsaga ~s a gyakor1ati beva1as, mind a k~pz~sben, mind a hivatasban. Egykormanyzati d~nt~s e1ok~szit~se szam~ra a konkr~t vizsga1atok ~rt~ke1~s~nkivU1 e vizsga1atokkorU1m~nyeinek ~s fe1t~te1einek ~rt~ke1~se is'taj~koztat6 1ehet. A koncepcida1kotast is ~rinti aza k~rU1m~ny, ame1yet a hivatkozott munkak egyike igy je11emez: "bizonytalansag az alkalmassagi vizsga ~rtelme z~s~ben". Kis Jen5 itt idezi az dj oktatasi t~rv~nyt, amelynek szovegezesebol (l02.§), de az indokld reszeb51 sem derUl ki a felveteli'es az alkalmassagi vizsga l~nyege, egymashoz vald viszonya. Val6szinuleg - smeltanfe1tetelezik, hogy'az i1let~kes tudomanyokban, i1letve szakembereik szamara tisztazottak e foga1mak. Azt, hogy ez sajnos m~gsincs igy, k~vetkez5 megjegyz~se mutatja:"Tudomanyos ~s oktatasszervez~si publikaci6kis tUkr~zte tik a felvete1i ~s 8Z alkalmassagi vizsgaviszonyara vonatkozd bizonyta1an"s~got ." Pedig a helyzet valdban vi1agos, egy~rtelmu. KU1~n felv~teli es'kU1on a1kalmassagi vizsgalatr61 besz~lni ~rtelmetlens~g (amely felv~teli az alkal~ massag megit~l~s~renemkepes, fe18s1eges). A felv~te1in az egesz ember a1kalmassagat ke1l megallapitani.A p~lyaa1kalmass.~g ~s abevalas (mert a ket- ' to csak egyUtt vizsgalhat6)a palyapszichol6gia illetekessegi korebe tartoz6 interdiszcip1inaris probl~ma. Kutatasi koncepci6ja, vizsgalati" elvei kidolgozottak,s mintegy 75'~ves mdltra tekintenek vissza. Az egyes t~szterU1etek s r~szfe1adatok m~goldasaban apa1yak szakmai profiljatdl fUgg5en az erintett szaktudomanyok k~pvisel6i (esetUnkben a testneve16tanarok, az orvosok esa pszichoI6gu~ok)illetekesek,ar~szek egyseges rendszerre integralasaban pedig a pszichol6gia, igy a pszichol6gus a kompetens. Termeszetesen~zt figyelmen kivUI 1ehet hagyni es hatalmi d~nt~s k~rd~se, hogy ett5l valaho1 e1ternek-e. Az viszont mar t~ny, hogy az etta1 vald elter~s mindig megboszszulta magat, kerekkotoje volt a fejl6d~snek s v~gs5 soron a k~pzes hatekonysagat csokkentette. Az edd1gi pr6ba1kozasok a k~vetkez6kbenert~kelhet6k: Az ismertetett kis~r1etekne1 - kett6 kiv~te1evel (a szegedi "alka1massag1 8S IIfe1v~telill vizsga1atok, va1amint a Testnevel~si F5isko1an 1970-73 11
9
1983~B5
pszichol6giai vizsg~latok) - hi~nyzott a bev~l~si kontro11-vizsg~latoknak m~g a terve is. Ennek hi~ny~ban m~gaz olyan 1e1k1ismerete5 adatfeldolgozasok, mint p~ldaul az at1etikai pr6basz~mokban vegzettek (Koyacs Etele~ Skoumal Andras, Taka9;J Laszl!i, 1984) sem tudtak erdemi el6relepest hozni, hiszen a felveteli adatokat csak onmagukkal tudtak osszehasonlitani. EgyedUl a szegedi Tanarkepzo Foiskola Testnevelesi Tansz~kenek vezetoje, Gyetvai Gyorgy vetette egybe matematikai-statisztikai m6dszerekkel a mozgasos teljesitmenyvizsgalatok adatait a kepzesi teljesitmenyadatokkal~ A Testnevetesi F5iskolan a pszicho16giai vizsgalatokkal egyid6benkezdtUk meg a bev~lasi adatgyCijtest a ket jelzett idoszakban. A jelen peri6dusban meg megkfsereljUk megkezdett munkank befejezeset, bar az 1973--a5 helyzethez hason16an most sem latjuk a felteteleit annak, hogy e munkat erdemlegesen tudjuk fejezni. E kiserleteknel nemcsak a bevalasi kontro11, mint folytatas hianyzik, hanem az alapozQ elozmeny, a felvete1i donteshez szUkseges meree, tehat az osszehasonlit~si alap, a testneve15tanari palyaprnfil is. CEgyebkent nincsen tudomasom arr61 sem, hogy mas Bgyetemen vagy f6isko1~n olyan szakszerCi nyesseggel dalgoztak vaina ki fogarvasi, agrarmernoki stb. palyaprofilt, hogy az egy j61 strukturalt a1kalmassagvizsgalati parameterrendszernek az alapja lehetne~) Pedigennek kidolgoz8sara - ezt egyebkent mar 1973-ban a TF Felveteli Szakbizattsaganak osszetetelere es munkajara tett i1'8sos latunkban szorgalmaztuk - a szocialista orszagok sporttudomanyos egyLittmGktjdese kereteben; mi vel kifejezetten egyik temaja, mar mod nyil t volna. Masfelal megtisztelo a TFrektorhelyettesenek ertskelese egyik munkankr61 (R6kusfalvy Pal,2tuller Gyula, Kelemenne r6th Eva, 1981): ilA felveteli vizsgak alakitasa es alakulssa szempontjab61 jelent5s~ hogy a hivatkozott munka a testnevelo tanarok kepzeset a magyar felsooktatas korszerOsitesi tendenciainak teljes rsndszereben helyezi el, il1etve gondolja vegig. UgyanakkQr a sz6ban forgo ktinyv feltsrja a testneve16 tanarok kepz8senek tevekenysegrendszeret,s ezzel konkretat tud mandani a kepzesre val a alkalmass~g vizsgalatara is." Ennek ellenere ke11 mondjuk, hogy ez a mas celb6l keszUlt munkank nem oldotta meg az ilyen igenyu p~lyaprofil elkesziteset. a palyaprofilhiany az egyik oka annak, hogy valamennyi eddigi felveteli rendszer izolaltan mozaikszerQ. A m~sik ok: egy realis, teljes emberkep, emberszeml~let hianya. Az embert neh~ny - 5 nem is leglenyegesebb - tulajdonsag mechanikus osszegere reduka16 felfogasnak termeszeteskovetkezmenye a nehany strukturalatlan kbzdtt
v~gzett
metodika, ami val6j~ban a hatvan ~velot ti pszichotechnika szintj~n rekedt meg. Ebb51 a szempontb61 eloremutat6an, helyesen fogalmaz Kis Jeno: "A szemelyiseg alkalmass~ga a danta momentum, 5 ennek pszicho16giai/pedag6giai/szakmai megkazelitese es megitelese az egesz felveteli elj~r~s katelez6 lenyege." Minden felveteli rendszer szerkezeti tagolts~ga szorosan asszefUgg tartalm~nak probl~m~ival {s e kerdest erdemes vegiggondolni valamennyi.felsooktat~si intezmenynel). Mit vizsg~lnak a felveteli eljarasok? Az 1967/68-as tanev felvetelijenek dtttir5 erdemei vannak, azonban nyilv~nva16an nem a testnevel6tan~ri p~lya lenyeget ragadja meg, 5 meg kevesbe pszicho16giai jellegO. Ugyanigy megalapozatlanul titletszerO az dj, 1983-ban bevezetett felveteliben az orvosi-egeszsegUgyi. vizsgalatok. sor~n egyszerCi reakci6id5meresb61· ktivetkeztetni egy leend6 testneve15 tanar "idegrendszeri alka1mass~g~ra". Ugyanakkor tartalmilagindokolt a testneve15 szakemberek kritikai eszrevetele amiatt,hogy az dj 120pontos felvete1inek csupan egynegyede szerezheto meg a kepz5 intezmeny jellegenek megfele15 te1jesitmenypr6baval. Azonban itt is felvetheto a kerdes, hogy ezt az egynegyedet vajon va16jaban megfele16en hasznaljuk-e fel, tovabb~az is, hogy a ketlepcsos felvetelinek ez a formaja vaI6banindoko1t-e. Ez ut6bbit ugyanis bevezetesekor - az igeny hangsdlyozott ismetlesen tdl - semmilyen bev~l~si kontroll-kiser1eti adattal nemtamasztottak a1~ (Baracs Ferencne, Szigeti Lajos, Vass Mikl6s, 1981). Ugyanakkore motoros kepessegvizsgalatok tartalma kifejezetten e1len~rv e keszsegszihtCi tanult mozgasanyag megketta~ zesenek a felv~teli .rendszerben.A motoros kepessegvizsgalatok (vagy ahogy a TF~en nevezik: "kondicionalis es koordinaci6s probak") nem csupan azert kerd5jelezhet6k meg, mivel semmi garancia nincsenarra, hogyaki a "szla1omfutast labdavezetesse1" j61 bernutatja, az ugyanezt tanitvanyainak tUrelmesen es eredmenyesen meg is tudja tanitani. Nem indokolt a felveteli harom napra navelese azert sem, mert val6jaban a motoros kepessegvizsgalatok es a sportagivizsg~latok produkci6felUlete azonos, ugyanazt merik: nem annyiraa kepessegek mOkadesi szintjet, hanem egy szOk, elofrt, besu1yko1t motoros reakci6sort. Ezt egyebkent maguk a ketlepcs5s felvete1i javas16iis e1ismerik, mikorezt irjak: "Gyakori, hogy a fe1vetelizaj61 mutat be egyes eloirt technikai e1emeket, de kepessegei egyo1daldak vagy igeM gyengek (Baracs Ferencne,SzigetiLajos, Vass Mik16S, 1981). Ez pontosanana16g azzal az esette1, amikor egy bifl~z6 tanu16r61 azt hisszUk, hogy szUksegszerOen intelligens is. Egyebkent a szelekci6s aranyok alakul~sa is ellentr~szt~nyez6 vizsg~lat~ra ir~nyult
I.
"
ll
;
11
mond a k~tl~pcs5s felv~telinek: amig kor~bban a TF-re t~bb mint n~gyszeres volt a tuljelentkez~s, addig rna mar alig k~tszeres, s az "els5 lepcs5" utan meg ennyi sem marad a tulajdonkeppeni felvetelire. Ezzel kapcsolatban elgondolkodtat6 az a vizsgalati adat, mely sze1'int a testneve15 tan~rjel~ltek 81'telmi mCik~deseinek teljesitmenyszintje - orszagosan - az 1982-ben felvetelizett egyetemi es f5iskolai hallgat6k reprezentativ csoportjat61 (mCiszaki, ag1'ar, pedag6gus) nye1't standard tablazat szerint az als6 harmadban, j6 esetben az 8tlag als6hataran helyezkedik el (J. Szilagyi K1ara, V~lgyesy Pal, 1985). VegU1 arr61 sem'szabad megfeledke.zni, hogy ez a felveteli rendszer - 5 ez vonatkozik valamennyi emlitett felsooktatasi intezmenyre - teljesegeszeben meg kiserleti jellegCi Caz orvosi, motoros, sportagi reszei is) s az is marad, amig az 1972-es Pa1'thatarozatban e15irt bizonyit6 kiser1eteket e1 nem vegzik s azok meggyozQ bizony,itekkal nem szolgalnak. Az, hogy.· ezek nelkUl is hivatalossa. valtak, s igy a pszicho16giai'vizsga1atok kiserleti je11eggel vegezhet5k vagy sem - noha itt folyt egyedUl szervezett bevalasi adatgyCijtes -, azazintezmenyek mindenkori vezetesen mulik. A TF ~seteben egyet ~ell ertenUnk az oktatasi rektorhe1yettes mega1lapitasava1: "A TF fe1vete1i rendszerenek felUlvizsgalatanbelUl az a1kalmassagi vizsg~k egesz tartalmat es techn016giajat felUl kell vizsgalni. Mi tehat akorszerCisites utja? 1I
IV. 1. Az els5 lepes: teljes szemleletvaltasra van szUkseg! Ehhez tulajdonkeppena legt5bbfeltete1 - beleertve a sze11emi kapacitast is - adott, csupan nehany szubjektiv akadaly lekUzdese szUkseges. ATF-en 1980-ban, ~mikor az Oktatasi Nevelesi Bizottsag~ felveteli rendszer megujitasat napirendre tuzte, szamos konstruktiv javaslat szU1etett (attitCidvizsgalat, mikrotanitas, mozgasimprovizaci6, ritmusvizsga1at stb.). Ugyanakkor az DNBeln5kemegjegyezte:' "A ttirteneti huseg as a mai tenniva16k meg~ hatarozasa erdekeben rogzitenUnk kell, hogy a TF Oktatasi Nevelesi Bizottsaganak szenvedelyes vitai torteneteben is kU10nleges a sz6ban forg6 javaslat vitajanak a hevessege. A javaslattitletesseget, gondossagat nem kerdoje1ezte meg senki, de megis kiderUlt, hogy ilyesfajta vizsgalatok bevezetese aggodalmakat kelt, nepszerutlen. " A szUkseges szemleletvaltas tarta1mat ugyan-
12
csak j61 jellemzi a kovetkez6 megallapitas: "Hathat6s m6dszereket kell alkalmaznunk, illetve kidolgoznunkarra, hogy af8lv~teli folyamatban az elm~ leti felkeszUltseg, a pedag6gus iranyultsag a sportszakmai prioritasokkal oS5zhangban nagyobb szerepet kapjon" (Kis Jen5, 1988). 2. Fel kell gyorsitani azt a korszerusitesi folyamatot, amelynek kon~ cepci6ja es operativ terve mar a hetvenes evekkezdetet61 a TF-en keszen van! Ennek alapja tulajdonkeppen az az anyag, amelyet akkor a szocialista orszagok felsooktatasi felveteli szakert6inek ertekezletere keszitettUnk (R6kusfalvy Pal, 1974). "R6kusfalvy Pal 1973. novembereben javaslatot keszitett a Testnevelesi F5iskola Felveteli Szakbizottsaganak osszetetelere as munka'jara. E javaslat 85 a hozzairt koncepci6terv ma is ertekes ,ervenyes" (Kis Jeno,-1988). Itt jegyezzUkmeg, hogy ha akkor megfele16 fogad6keszsegre talalunk; akkor 1982-t51 mar nemcsak akepzesben, han~m ahivatasban vald bevalasi adatokra alapozott hatekony felvateli rend~zerrel rendelkeznenk 5 nem Ienne szUkseg arI'a, hogy tizenharom ev elteltevel ugyanaztmegismeteljUk (R6kusfalvy Pal, 1986). A hivatkozott "Metodo16giai koncepci6b61" csak a legfontosabb tenniva16kat foglaljuk ossze: 3.A van/lehet/kell nez5pontok szerintegyetlen alapvetoosszefUggest, a testneve15. tanar alkalmassagat es bevalasat kell a munka teljes folyamataban figyelembe venni, ervenyesiteni a kovetkez6 alapelvek figyelembevete~ level: a folyamatalkalmassag, a szemelyiseg, a vizsgalati I'endszer egysege, tovabbaa diagn6zis ~s a fejleszt~segys~ge. 4. Ki kel1 dolgozni a felveteli parameterek megallapitasahoz megfelelo testneve16tanari palyaprofilt .. 5. Az 1-4. pontban foglaltak megva16sitasa eset~n lehet6vevalik olyan kiserleti felveteli rendszer kidolgoz8sa (de ezt testnevelo tanar, orvos es pszicho16gus c~ak egyUtt v~gezheti), amelyikben nem csupan a szerezheto pontok egynegyede vagy egyharmada, hanem 100%-a ertekeli va16ban a testnevelo~ tanari alkalmassagot (a kepessegeket es a szemelyiseg egeszet). 6. A felveteli rendszer egymenetes, de ketlepcsos legyen olyan ertelemben, hogy az elso lep~sben a jelentkezQ jogi, politikai as egeszsegUgyi alkalmassaga kizarasos alapan kerUljon minositesre. A masodik lepesben a jelentkezQ alkalmassaganak min6sitese rangsoro16, pontszerzo jellegu. A szerezheto pontok elosztasi aranyat nem a forma vagy a m6dszer hatarozza meg,
13
R6kusfalvy Pal: Javaslattervezet a TF Felveteli Szakbizottsaganak osszetetelere es munkajara. Kezirat, 1973. R6kusfalvy Pal - Stuller Gyula - Kelemenne es tanarkepzes. lankonyvkiad6, 1981.
T6th~va:
Pedag6gusszemelyiseg
R6kusfalvyPaI: Metodol6giai koncepci6 a TF felveteli alkalmass,agvizsgalatokhoz ss bevalaskutatasokhoz.Kezirat, 1986. Tigyi Andras -Molnar Peter·. - .SzeberenyiJ6zsef _. K6czan Gyorgy - Varga J6zsef: A ·palyaalkalmassag meresenek kiserlete a Pecsi Orvostudomanyi Egyetemen. Felsooktatasi Szemle, 1987. 590-597.p. Vajdai Imre: Hogyan lehet a ratermettseget megitelni felveteli vizsgakon. Felsooktatasi Szemle, 1987. 597-603.p. Vass MikI6s.- Priszt6ka Gyongyver:Alkalmassagvizsgalat eredmenyei az altalahos iskolaitestneveI6tan~rkepzesben. TF Kozlemenyei, 1984/1. 131-144.p. J. Szilagyi Klara -Volgyesy Pal: A palyafej16des vizsgalatanak m6dszertani lehetosegei a felsooktatasban. Oktataskutat6 Intezet, 1985.
16
KLs Jen5
A FELVETELI VIZSGALATOK HELYZETE ES KONCEPCIONALIS FEJLESZTESE A TESTNEVELESI FCISKOLAN
1. eel, mUfaj, m6dszer Dolgozatom cimeben tUkrtiztetett tem~ja folytonosan aktu~lis, ugyanakkor konkretan korai is. Aktu~lis, hiszen a mindenkor ervenyes szabalyozas keretei kozott mindenkor kere~ni kell Ces meg 'kell talalni) a leheto legjobb felveteli elj~rast(techno16giat). Korai, mert az egyetemi/foiskolai felveteli eljaras reformjanak, perspektivainak altal~nos rendezesere vonatkoz6 elkepzelesek meg csak korvonalaikbanismeretesek. Mindez dolgozatommufajat, stilusat erosenbefolyasolja. A Jelen helyzetben arra van lehetoseg, hogy elsosorban vezetesi szempontb61 gondolkodjunk a temaban, polemizal6, utkereso stilusban fogalmaztunk, sokszor inkabb kerdezzUnk, mint kijelentsUnk. Ugyanakkor bemutassuk: a Testnevelesi Fois~ kolat nem eri felkeszUletlenUI a felveteli elj~ras tervezett reformja. E reformot nem csak kiszolgalni,hanem megszUleteseben, kiforrasaban szolgalni is akarjuk. Es nagyon varjLtk, mertoszinte remenyeket fCizUnk hozza, hogy az intezmenyi specifikumok ervenyesitesere eroteljesebben leszm6dunk. Errektiteleznek kUlonbozo intezmenyfejlesztesi dokumentumaink, tovabbaa pedag6giai cellogika es lelkiismeretUnk. Jelenleg ugyanis az a helyzet,hogy a felveteli eljarasban osszesen harmine pont szerezhet6 a szazhuszb61 a dolog itteni lenyeget jelento motoros tanulasi keszsegek szinvonalara. Valaki egyszer trefasan, de bolesen ugy fogalmazott, hogyolyanjeltilt is bekerUlhet a testneveles es a sport egyetemere, aki t~n bukfeneet sem tud vetni. A pedag6gi~ ban bUntetlenUI nem lehet veteni a eellogika szab~lyai ellen, az egyik oldaIon elkovetett hiba bUntet a masik oldalon is: a pedag6giai, mestersegbeli alkalmassag felveteli prognosztizalasa hatterbe szorul. Dolgozatomban az alkalmassagi vizsgalatok problemaktirere koncentralok. Igyekszem bemutatni azokat a dontesi szUksegessegeket, amelyek a jelenlegi helyzetben es a varhat6 perspektivak ismereteben erettek. A kifejtes m6dsze-
17
reU1 dokumentumok elemzese kinalkozik. Hivatkozom a felvete1i elj8rasokkal kapeso1atoslbe1s6" koncepciokI'a, javaslatokI'a, jegyzokonyvekre, erteke16 jelentesekI'e, de vizsgalati anyagokra is.
2. Bizonytalansag az
alkalma~sagi
vizsga ertelmezeseben
Logikus, hogy az Ggynevezett felveteli alkalmassagi vizsgalatokat a fe1veteli vizsga egeszenek szerves I'eszeikent fogjuk fel. Hiszen a felveteIi vizsga a "tovabbtanulasra jelentkez6k alkalmassag~nak, I'atermettsegenek es felkeszUltsegenek megaiiapitasara szolgalo hiv9talos eljaras" (Pedagogiai Lexikon, 1976). E kijelentest azonban kerdesekke kell oldanunk. Az oktatasr61 sz616 1985. evi I. torveny Ggy 'intezkedik~ hogy fels50ktatasi intezmenybe az veheto fel, aki eredmenyes feiveteli,meghatarozott szakokon alkalmassagi vizsgat tett (l02.§ ). E fogalmazas nem zarja ki, hogy az alkalmassagi vizsgat .azegesz felveteli vizsga reszekent 'ertelmezzUk a gyakorlati techno16giaban, de megis inkabb a felveteli es az alkalmassagi vizsga', fogalmi megkUlonbozteteset I'eprezentalja. Ezt a "gyanunkat" - mely pedagogiai technologiai szempontb61 egyaltalannemjelentektelen - meger6siti a torvenyjavaslat indok16 resze mondvan, hogy" ... a,javaslat lehet6ve teszi az alkalmassagi vizsgak bevezeteset is". Tudomanyoses oktatasszervezesi publikaciok tUkroztetik a felveteli es az alkalmassagi vizsga viszonyara vonatkozo bizonytalansagot. Peldau1 a testneveles szakrava16 alkalmassagvizsgalatok peesi tapasztalatair61 sz616 kozlemenyketlepcsosfelveteli rendszert javasol, melynek els5 lepcs6je az alkalmassagi vizsga, masodik lepcsoje a felveteli vizsga (Baraes Ferenene Szigeti Lajos - Vass Miklos, 1981). A Testnevelesi f6iskola felveteli tajekoztat6ja sem egeszen vilagos, amikor Ggy tajekoztat, hogy a felveteli vizsga alkalmassagi vizsga esfelveteli vizsga; felveteli vizsgara az a jelolt bocsajthat6, aki az alkalmassagi vizsgan "alkalmas" minositest kap. Illetekesek intezmenyi es intezmenyek kozotti vitara kUldtek a fe155oktatasi inte~menyekbe torten6 fe1vetelrol intezkedo rendelet koncepci6j~t. Az intezmenyi velemenyek osszefoglalojaban az olvashato, hogy alkalmassagi vizsga bevezeteset mintegy hGsz intezmeny tamogatta. Ez az anyag az alkalmassagi vizsgat a felvetel kUlonos feltetelenek nevezi. Az intezmenyek kazUl tobb jelezte, hogy alkalmassagi vizsgakent nem negativ, hanem orienta16 " jellegO felmerest celszerQ alkalmazni,illetve bevezetni; A sz6banforg6 18
rendelettervezet nyilvanos vitaja soran az az allaspont I
3. A TF tavlati fejlesztesi koncepci6ja A TF tavlati fejlesztesi terve a fejlesztes egeszenek reszekent e15irja a felveteli vizsgak e15keszitesenek, koveteimenyeinek, "techno16giajanak" felUlvizsgalatat. A tanatiszakon 5zelesiteni es melyiteni torekszUnk az ugynevezett "meritesi bazist". Szorgalmazzuk, hogy a felveteli eljaras soran jobban ervenyesUlhessenek egyetemUnk specifikumai. Vilagosan latjuk, hogy a testkultura egyetemen a specifikumok ervenyesitese nem a kUlonossegek egyoldalu tu1ertekelese utjan, hanem a tanarkepzes a1ta1anos fej16desi tendenciaihoz va16 kUlonos kot5des tartalmanak es formainak meghatarozasa utjan tortenhet. fgy pe1dau1 dontest hoztunk - a jelen1egi jogi szabalyozas keretei kozott -, hogy "a pa1ya ertelmisegi karakterenek tovabbi biztositasa, atfog6 sportszakmai meggondolasok ervenyesitese ~rdekeben (a sporteredmenyek e1ismeresere adott pluszpontokhoz hason16an) afelvete1i eljara~ soran a TF adjon pluszpontokat az allami nyelvvizsga-bizonyitvanyok elismeresekent is." 19
tervUnkszerintmeg kell vizsg~lnunk a felv~teli alkalmassagvizsgalatok ertelmet, jelent5seget~ 5 dontest ke11 hoznunk ezek jovojerol. Hathatos m6dszereket ke11 kidolgoznunk arra~ hogy a felveteli fo1yamatban az elmeleti fe1keszUltseg, a pedag6giai ir~nyu1ts~g a sportszakmai prioritasokkal osszhangban nagyobb szerepet kapjon. A testneveles egyetemen tehat az alkalrnass~gi vizsgalatokat a felveteli eljaras egeszen bellil ertelmezzUk, kezeljUk es szandekoljuk. Nyilvanvala ugyanis ~ hogy az alkalmassag atfog6 vizsgalata nern szorulhat hatterbe a tantargyi-szakmai felkeszUltseggel szemben. Sokkal inkabb az alkalmassag vizsgalatanak I'eszrendszerekent kell tekintenUnk a tantargyi-szakmai felkeszUltseg vizsgalatat (targyaban as techno16giajaban). A kepzes minosegi javitasa ugyanis csak ugy kepzelhet5 el, ha "belepeskoI'l1 a lehet6 legkevesebben indulnak a szUkseges kepessegek deficitjevelo Az ugynevezett motoroS,mozgasos cselekvestanul~s szempontj~b61 ez eg~5zen nyilv~nva16 ~s·szinte dI'~mai m6don k~zenfekv6: barmely k~szs~gtanul~s fe1t~telezi a kepessegek bizonyos (szUkseges) szinvonalat. Az er6, al16kepesseg~ Ugyesseg, gyorsasag bonyolultkepessegdialektik~inak bizonyos szinvonala hiany~ban a keszsegtanulas dramaja· hamar kibontakozik: torik a csont, szakad az izom. Maximalistanak tunnek a motoros krjvetelmenyek, holott csak az ilelegseges alapok" leter51 van sz6. Nahez engedni a testkultura egyetem~n a magas teljesitmenyk5vetelmenyekb51. Ugyanakkor alhumanum beengedni az egyetem falai koze olyanokat, akik a magas kovetelmenyek teljesitesenek kepessegbeli-alkalmassagi tenyezoivel nem rendelkeznek. ~s barmilymeglep6, de apedag6giai-emberialkalmassag vonatkozasaban ishasonl6 a helyzet. Itt nem csontok tor8se es izmok szakadasa a fo veszely, hanem nemzedekek testkultur~lis nevelesenek hatekonysaga vaillat kerdesesse. Tavlaii fejlesztesi tervUnk a testnevelotan~ri tanulmanyok masodik evenek vegere min6segi szelekci6 lehet6seget iI'ja e16. Az alapazQ kepzes utani szelekci.6 egyr8szt tehermentesitene a felveteli eljarast, tehat m6dot adna az ertelmes korI'ekci6ra, masI'eszt viszont er5teljesen kivanatassa tenne, hagy a 1~het6 legobjektivebb, legervenyesebb 85 legpI'ognosztikusabb fe1vetelieljarasok a szelekci6val jar6 konfliktusoknak sIebe menjenek. T~vlati fej1eszt~si
4. E16zmenyek, hagyomanyok, tudomany Szolid tapasztalatok kierleit utjan j~runk. A testneve15 tanarok kivalasztasanak, felveteli vizsgainak j6 hagyomanya van. A reform nem e hagyo20
many megszUnteteset, hanem ertekes "megfejeleset ll , tovabbfejleszteset jelenti. T~bb dokumentum tan~sitja, sok tapasztalat alat~masztja azt, hogyaz egyetemUnkon diplomat szerzett testneve15 tanarok tdlnyomo tobbsege j61 megallja he1yet eletpalyajan. A TF diploma beeset 6rzi a hazai kozoktatasban, a sportmozgalomban es nemzetkozi mertekben is. Afelveteli reformnak - a kepzes atfogomegdjitasanak reszekent - tamaszkodnia kell a j6 hagyomanyok erlelte presztizsre. A felveteli alkalmassagvizsgalatok hagyomanyaban a hetvenes evek vegers,a nyolevanas evek elejere nydlunk vissza forrasert. Az Oktatasi Nevelest Bizottsag 1979/80-as tanevi munkajar61 sz616 beszamo16 rogziti a korabbi tapasztalatokat,az 1967/68-as tanevt61 indu16 psziehologiai vizsgalatok fejl6deset, azokat a javaslatokat, amelyeket a Nevelestudomanyi Tanszek 1970-benfogalmazott leveleben tett a tovabbfejlesztes elveire es modozatairae Ezek szerint az alkalmassagivizsgalatokat az 1967/68-as tansY felveteIi eljarasa soran vezettUk be kiserleti jelleggel. Az 1968/69-es ~anevre va16felvete1nel m6dositas tortenta II-IV. evfolyam~ ha11gatok vizsgalata alapjan. A m6dositas celelve a tanari es sportalkalmassagmerese lett. Ehhez megszU1etettaz alapvet6 pa1yakovetelmenyek megfogalmazasa, ami rna is tanulsagos: ~ adekvaterdek16des human 'vezet6i es elmeleti iranyultsaggal; - pedag6giai erzek, illetve adottsag megfele16 szintje; pozitiv motivaeios bazis; - a pedag6giai tevekenyseg illesztese az elettervbs; ~ a munkavalkapeso1atos erzelmi tenyezok pozitiv szintje. 1970-ban djabb m6dositas tortent, amely megtartotta az eddig alkalmalott metodika le~yeget. EgyetemUnk szakert6 tanara, R6kusfalvy Pal a szocia~ lista orszagok specialistainak ertekezletere az 1970-73 kozotti idoszakbandolgozta ki azt a koneepei6t, melyet e speeialistak elfogadtak. Szamos hazai felsooktatasi intezmenyben ennek alapjan indultak ITlega kutatasok. R6kusfalvy Pal 1973 novembereben javas1atot keszitett a Testneve1esi F6isko1a Fe1veteli Szakb:izottsaganak osszetetelere leS munkajara. E jav8s1at es a hozza irt koneepei6terv ma is ertekes, ervenyes. Ez a felsooktatasi felvete1i rendszer alapkerdeseit targya16 ("megeelz6") koneepei6 ertelmezeset adja a felveteli ismerveknek es eljar8soknak, megallapitvan, hogy "a felvetelre je1entkez6 egesz emberseget, egesz szeme1yiseget ke11 mer1egre tenni az adott kepzesi 8g kovetelmenyrendszere szem21
pontjab61". A sz6ban forgo mO az alkalmassagot es a bevalast viszonyfagalmakkent ertelmezi, ramutatva, hogy "az alkalmassag az egesz embernek egy meghatarozott palya kavetelmenyeinek es lehetosegeinek vale megfeleleset jelenti ... Az alkalmassagnak van jogi, palitikai, egeszsegugyi es pszicho16giai oldala. A jogi, politikai 85 eg8szsegUgyi alkalmassag ... ligen-nem kizarasos alapon kerUl minositesre. A tovabbi eljarasban vale reszvetel ipontszerzesre megyi, tehat rangsorolo jellegu. 1I A hivatkozott es idezett koncepei6 vilagosan es ma is ervanyesen ramutat, hogy a felveteli vizsga az alkalmass~ vizsgaja, irasbeli, gyakorlati as szobeli reszei egyarant annak megallapitasat szolgaljak. Nines kUlan pszichologiai alkalmassagvizsgalat, hanem a pszieho16giai rendez6 elv atfogja a vizsga egeszet es ezen belUl jelennek meg bizanyos pszieho16giai eljarasok. Mindezek sakat lenditenek a felveteli vizsga lenyegenek gyakorlatias megaldasaban, megerteseben,a szUkseges vezet6i-pedag6giai dontesek meghazatalaban. A felveteli eljaras egesze az alkalmassag vizsgalata as vizsg~ja. Az ugynevezett alkalmassagi viZ5ga saj~tossaga, hogy igen--nem tipusu dontest tesl lehet6ve, illetve feltetelez (jelen 9yakorlatunkban ilyen alkalmassagi vizsgalatok az orvosi-eg~szsegUgyi vizsg~latok es a kondicionali5-koor~ din~ci6s kepes5egek szinvonal~tmer6 pr6b~k)e Az alkalmassagi vizsg~latokat kovet6 folyamat szinten alkalma5s~gvizsgalat, saj~tsaga arangsoro16 jelleg. Igy hat vilagos, hogy az alkalmassag vizsga1atat nem ke11 bevezetni, az· "be van vezetve"; ami rna folyik, nem lehet mas. A pszicho16giai alkalrnassagvizsgalatok kezdemenyezesenek, felujitasanak nem aza lenyege, hagy ilyenek alkalmat adnak-e "igen-nem li tipusu dontesekre, hanem az, hogy a szemelyiseg a~kalmassaga danta momentum, 5 ennek pszieho16giai/pedag6giai/szakmai rnegkazelitese (megitelese) az egesz felveteli eljaras lenyege. l
II
ll
5. Felvete1i reformok a TF-en, szati!rodalmi hatter
A felvete1i vizsgatehat az a1ka1massag ketlepcsos vizsgalata, illetv8 az ke11 legyen. E strategia tartalmi kitoltessre vizsgalati eredmenyeken, tapasztalatokon es elemz8seken epU16 meggandolasokkal rendelkezUnk. EgyetemUnk Oktatasi Nevelesi Bizottsaga 1980 mareiusaban tUzetes javaslati anyagot t~rgyalt a felveteli rendszer megujitasa targyaban. Ennek a javaslatnak e16keszitese Soran szUletett nehany olyan dokumentum, amely rna 22
is tanuls~gos. Tervezetemben a k~pz~sic~l jelent6s~g~t hangsdlyoztam: ha a testneve16 tanarok k~pz~senek celja nem eleg konkret" 'akkor a felveteli vizsgak tartalrnaban ~s techno16giajaban is zavarok keletkeznek. A j6 felveteli eljaras{ok) megtalalasanak alapproblemaja a kepz8si cel konkretizalasa, (lebontasa az ugynevezett "viselkedesi szintekre"). Mas szavakkal: a testneve15 tanart61 vart es varhat6 viselkedes- es tevekenysegrendszer leheto legkonkretabb ismeretere van szUkseg. Akkor is igy kerdeztUnk e$ ~a is igy kerdezUnk: mire alkalmas jelolteket kell valasztanunk? A kepzesi Gel i1lebontasanak" fentebb ertelmezett igenye harmonizal az alkalmassag vizsgalatanak azzal az ismert tudomanyos feltetelevel, melyet ~6kusfalvy Pal igy fejez ki: a testnevelotanari palyaprofil ismerete nelkUlozhetetlen az alkalmassagi kriteriumokmegallapitasahoz. Birane Nagy Edit kitun6en lattatjaezt az osszefUggest. "Az alkalmassag1 vizsgalatnal a vizsgalt szemelyek kozUla palyakovetelmenyeknek leginkabb megfele16, alkalmas szemelyeket valasztjuk ki. A palyakovetelmenyeket .... palyatUkrok tartalmazzak. N palyatUk.r0k feltUntetik ~zokat a kovetelmenyeket, amelyeket az adott palyan a jeloittel szemben tamasztanak. Sar nem rendelkezUnkilyen egyertelmOen meghatarozhat6 palyatUkorrel, de feltetelezzUk, hogya sokeves ~ltalanos tapasztalat, valamint anemzetkBzi~s hazai kutatasok eredmenyekent kialakult a testnevelotan~ri munka altalanos es specialis kovetelmenyeinek kare, amelynek vizsgalata alapjan kimondhatjuk a jeloltne~ a kepzesre va16 alkalmassagat ... Mindezek megfontolasaval a IF Oktatasi Nevelesi Bizottsaga a kBvetkez6 vizsgalatok lefolytatas~t javasolta: - problemaerzekenyseg~vizsg~lat; - ~ sport ir~nti ~rdek16desvizsgalata (a testneve16tanari palyakovetelmenyekre adaptaltk~rdoivvel); - attitud-vizsgalat; - intelligencia-vizsgalat; - mikrotanitas; - mozgasimprovizacio- es ritmusvizsgalat. A tortenetihuseg esa mai tennivalak meghat~rozasa erdekeben rogzitenUnk kell, hogy a TF ONB szenvedelyes vitainak torteneteben is kUIonleges a szoban forgo javaslat vit~janak hevessege. A javaslat otletesseg~t, gondoss~g~t nem kerdojelezte senki, de megis kiderUlt, hogy ilyesfajta vizsg~ latok bevezet~se aggodalmakat kelt, "nepszerutlen". Volt, aki hangoztatta, /logy a pszichologusok meg nem ertek el megbizhat6 eredmenyeket a temakor11
23
ben, lelkiismeretlenseg volna figyelembevenni ilyesfajta vizsgalatok eredffienyeit a dontesben.Masok azt ajanlottak, hogy sok vizsgalat helyett egyetlen j6 palyamotivaei6s teszt bevetesere volna szUkseg. Az egyetem tanulmanyi vezetese vegUl a torekves altalanos tamogatasa mellett szukitest, pontosabb eelrairanyitast, a szakszerOseg fokozasat, tanszekek kozotti kutatasok beind£tasat kerte, javasolta. Idokozben e16re lendUltek a felveteli eIjarasok megvaIasztasat kozvetve vagy kozvetlenUI inspiraI6 esemenyek es kutatasok. Jelentos R6kusfaivy Stuller - Kelemenne Pedag6gusszemelyiseg es tanarkepzes eimO kotetenek megjelenese (1981), amely a testneve16 tanarok kepzesenek folyamataval osszefUggo .pszieho16giai es pedag6giaikiserletekrol szamol be. Afeiveteli vizsgak alakitasaes alakulasa szempontjab61jelentos, hogy a hivatkozott munka a testneve16 tanarok kepzeset a magyar feisooktatas korszerOsitesi tendeneiainak teljes rendszereben helyezi el, illetve gondolja vegig. Ezt kell tegyUk rna is. Ugyanakkor a sz6ban·forg6 konyv feltarja a testnevelo tanarok kepzesenek tevekenysegrendszeret, 5 ezzel konkretat tud mondani a kepzesre valo alkalmassag vizsgalatara is. Fontos inspirdei6k merithetok"A testnevelo tanarkepzes korszerO kerll desei eimO tudomanyos szimpozium anyagabol, amelyr61 8irone Nagy Edit 1Qos5zerendezeseben" tanulsagos kotet ad hirt (1983). Az itt olvashat6 eloadasok kozvetve vagy kozvetlenUl mind erintik a felveteli vizsgalatok Ugyet. H. Grabowsky·lengyel kutat6 (aszocialista orszagok sokoldalu testnevelestudomanyi egyUttmukodese kereteben Lengyelorszag foglalkozik atestnevelo tanarok felveteli vizsgalatanak temajaval)konkretan ramutat, hogya1egL1jabb kutatasok afeiveteli dontesben fokozatosan lemondanak a tanulmanyi eredmenyesseg egyesmutat6inakprogno5ztikus elemzeser51 a szemelyiseg komplex tobbtenyezos vizsgalatanak javara. Hivatkozott szerzo bemutatja.a . kivalasztas tobbtenyezos rendszGrere kialakitott kiserlet m6dszertanies szervezesi alapelveit. A katm\lieei Testnevelesi Foiskolan folytatott kiserlet soran a felvetelin a maximalisan megszerezhet6 hatvan pontb61 0-20 pontig akozepiskolai tanulmanyi eredmenyekre, 0-20 pontig a f6iskolai gyakoriati vizsgakra, 0-20 pontig pedig az elmeleti vizsgakra es a jelolttel folytatott beszelgetes eredmenyeire pontoznak. A gyakorlati feiveteli tehat a megszerezheto pontok egyharmadat "termelheti" (nalunk csak egynegyedet). Viszont lIigen-nem 'l tipusddontessel jar6 elozetes alkalmassagi vizsgalat nem szerepel a lengyel kiserleti programban, es a felveteli beszelgetes pontertek-me~eeir61 24
sem olv8shatunk (teh~t arrol, hogy a felv~teli besz~lget~s h~ny pontot hozhat, hogyan es mire tortenik a pontozas). Magyar kutat6k is megszolaltak. Nagy Gyorgy_ 8 IIpalyavalasztas, palyakovetelmenyek, szemelyi tulajdonsagok a testnevelesben" eimO eloadasaban (a szerz6altal kialakitott vizsgalatok konkl~ziojakent) kimutatja,hogy a testneve16 tanarok palyavalasztasi donteseben sajat iskolai testneve15 tanarjuk befolyasa a legfontosabb tenyez6. A,testnevelotanari palyara hiv6 jellegzetess~gek rangsoraban elsa hely1'e ke1'Ult, hogy a testnevelotanari tevekenyseg H az embe1'iseget szolgalja, nelkUlozhetetlen munka li • Feltuno -es font05 - e 1'angso1' harmadik helyen, hogy a testneve16tanari hivatasteljesitese specialis intelligenciat kovetel;negyedik helyen, hogy soktanulast, gondos felkeszitest es felkeszUlest igenyel. Ugyanakko1' a palyajellegzet~s segek rangsorabao viszonylagalacsony ranghelyet kapott a kreativitas es a kezdemenyez5keszseg. A kepzes egeszete nezvest ~ltal~ban, ap~lyav~laszt~si felkeszitest tekintve pedig kUlonosen gondolnunk kell 31'1'8, hogy a fiatalok tudatosits~kes eljek ,at ap~lya saj~tos k1'eativ jelleget.Ugyancsak tanul~ sagos eredmenyeket hoztak Nagy Gyorg~nek azak a vizsga,~atai is, amelyek a kedv8zoes kedv8z5tlen testnevelotanaritulajdonsagok 1'angsorait kerestek. A "kedv8z6" tulajdonsagok rangsoraban elsa a humanitas es a tanu16k sze1'etete, a "kedvez6tlenek" kozott elsoa kovetkezetlenseg, a tervszerutlenseg es a kozonyosseg. A felveteli vizsgak eljarasainak megvalasztas8, az alkalmass~g/bev~las tengely j6 mukodtetese szempontjab61 remelhet6 haszon a testnevelo tan~rok szerepjellegzetessegeinek felta1'asara i1'anyu16 vizsga16dastdl. A kepz8s alanyai nem e1vben es altalaban tanu1nak, hanem a testnevel5tanari szerepekr8 keszUlnek, ehhez sajatitanak 81 no1'marendsze1't es tipikus cselekvesm6dokat. Alkalmassaguk vizsgalata felfoghat6 ugy, mint e normarendszer es e tipikus cselekvesm6dok megszerzese elofelteteleinek viz5galata~ A Testnevelesi F6iskolan foly6 felveteli vizsgakkal kapcsolatos ki5e1'letezest erositettek a peesi kise1'let eredmenyei, melyekrol a TF Tudomanyos Kozlemenyeibenketszer is beszamoltak a kutat6k. Elobb Baracs fe1'encns, Szigeti Lajos es Vass Miklos .1981-ben, majd Vass Mikl6s"8S Priszt6ka Gyongyver 1984-ben. Ut6bbi kozlemeny a kepz8sre vald alkalmassag komponensei ..., kozUl hangsulyozza az intellektualis 8S kommunikaci6s kepessegekl8t, a sportkepessegeket, mint meghatarozott mozgaskeszseget, a szomatikus as mentalis egeszseget, a pedag6giai hajlamot as a vilagnezetet. .....'"""\
25
6. Ujabb vlzsgalati tapasztalatok a Testnevelesi F6iskolan ATF Egyetemi Tanacsanak hatarozata alapjan a k~tI~pcs6s felv~te1i e1jarasra e16sztir 1983-ban kerUlt sor. Elsa l~pcsaben kondicion~lis ~skoordi naci6s pr6bakon vettek reszt a jelentkez6k. Az atletikai je11egu pr6baszamok te1jesites~rales ezek eredmenyeinek ~rtekeleser61 Kovacs Etele, Skoumal Andras es Takacs Lasz16 irtak tanulmanyt (1984). E tanulmanyban bemutatjak a pr6baszamok (sulypontemeles, 12 m-es nekifutasb61 tittisugras valtott labbal, ketkezes ltikes melltal e15-. re, ketkezes dobas fej ftiltitthatra, 60 m-esfutas terdelorajtb61, ferfiaknak 1000 ffi, naknek 600 m futas) megvalasztasanak multjat, szempontjait, ertekel~sUk m6djat. Elemezik az alkalmassagi· vizsga ktirUlmenyeit, megadjak a pr6bak reszletes leirasat es ertekelik.8z eredmenyeket. Mertektart6 ktivetkeztetesre jutnak: a pr6baszamok eredmenyeinek tUzetes elemzese szUkseges ahhoz'rhogy megbizhat6, 8zalkalmassagi vizsga funkci6inak megfele15 rend.5zerhez jussunk. Az elsa adatokkiindu16 ertekeit kepezik egy standardizalt tesztrendszernek, amely (majd)·objektive meri a kondicionalises reszben a koordinaci6sk~szsegek szinvonalat. A felveteli eljaras egeszere jelentos elvies strategiai megfontolast jelent az atleta szakembetek azon meggyoz5dese, hogy a masodik lepcsos atletikai fe1veteli vizsga versenyszamaiban mutatott te1jesitmenyek es az a1kalmassagi pr6bakban mutatott teljesitmenyekkapcsolata igen fontos. fgy spottagi/szakma~ erv is alatamasztja az e dolgozatban korabban hangoztatott meggyoz6dest, hogy a felveteli viz5ga egyseges egesz. ,hogy annak ugynevezett elso lepcsojeelvi kapcsolatban van a masodik lepcsoveles viszont, s mindket lepcs6ben az alkalmassag vizsgalata folyik. Megnyugtat6 "elsa lepcs6s" igen-nem tipusu alkalmassagi iteletet- min5sitest - csak az elso lepcs6s pr6bak BS a masodik lepcsos gyakorlati felveteli vizsgak korrelaci6janak ismereteben lehet hozni. Az atletak e16rehaladasaval parhuzamosan haladtak a felveteli alkalmassagvizsgalatok pedag6giai, pszicho16giai vizsgalatainake16keszUletei. R6kusfalvy Pal ~apott megbizast, hogy "pr6baUzemelesre" keszitse e16 a vizs':" galati metodikat. E vizsgalatok: - neveltsegi szintet felmera kerdoiv; - kritikus nevelesihelyzet-megoldas teszt (KNHM); - intelligencia vizsgalat; - pedag6giai problemaerzekenyseg filmes vizsgalata; - beszedkultura es nyelvhelyesseg vizsgalata magnetofan segitsegevel. 26
A felveteli alkalmassagvizsgalatok ezen pedag6giai es pszicholagiai targyd eljarasaitkiserletieknek tekintettUk, 5 a vizsgalatokanyagat is ily€n~<ent kezeltUk. Egyidejuleg azonbandontes szUletett arra, hogy a " nya rifelvetelik" (masodik lepcso) idejere 8 szabeli bizottsagok reszere valamennyi reszvizsgalat eredmenyet rovid erteke15 jelentesben kell osszefoglalni. A vizsgalatok e15keszitesenek, "pr6baUzemelesenek" folyamata, ennek tanulsagai messze meghaladjak a jelen dolgozat lehet5segeit. Mindenesetre Rokusfalvy Palnak atanulmanyi rektorhelyetteshez irt jelentese (1984. februa:r) a mai vezet5i strategia megva1asztasaban is jelent5s: "kivanatosnak tunik, hogy a tovabbiakban az egyes vizsgalatok szerkeszt5i, illetve alkalmazoi teljes szakmaifelel5sseggel torekedjenek eljarasaik objektivitasanak, erv~nyessegenekes megbizhat6saganak biztositasara, folyamatosanfelelve azok vegrehajtasaert, erteke1eseert es erte1mezeseert". A felsorolt ·vizsga1atok komplex·egyUttesUkben ketszer kerU1tek kiser1eti'bevetesre (megfelel5 e15zetes kipr6balasok utan). A neveltsegi szint vizsgalatara es egy pszicho16giaivizsgalatra maT korabban is sorkerUlt. Jelen1eg ket 8V vizsga1ati anyaga all kompletten •. rendelkezesre, az 1984/85-05 az 1985/86-05 tanevre·jelentkezettek koreb5l. 1986-t61 a miniszteriummal tortent·konzultaci6 alapjan szUneteltetjUk a pedag6giai es pszicho16giai vizsgalatokat a tanulsagokerlelsse, a kepzesi rendszerrel. vala osszehangolas, az erdemi dontesekszinvonala erdekeben. Nehez elhal1gatni, hogy e vizsgalatok lefolytatasanak munkaido- es ko1tsegfedezete nem volt es rna isnehezen biztosithat6. Az oktat6ikar egy resze koreben ilyesfajta vizsga1atok lefo1ytatasa'es fo1eg az eredmenyeikbol vala "pontmeghatarozas" enyhen sza1va nepszerutlen ... Nem celunk edo1gozatban a szaban forg6 ket kiser1eti ev vizsga1atainak tudomanyos erteke1ese, ezt megteszik e sorok ir6jana1 avatottabb specialistak. A rna l~that6 tanulsagokraa publikaci6k es dokumentumok a1apjan csak egy-egy fenycsovat vethetUnk. Sir-6ne Nagy Edit a neve1tsegi szint felrnereset celz6 kerdoiv kapcsan nyert eredmenyek elamzese nyoman figyelmeztet, hogy a vizsgalat deklaralt kiserleti jel1ege karosan hat a vizsgalati szemelyek motivaltsagara. A kerdesek 31%-at valaszolatlanul hagytak. A szintfelmero kerdoiv az 1984/85-'os tanevre jeientkezi5ket "nem 5zorta meg" e1egge. Erdekes tovabba az osszehasonlitas: a szoban forgo ke~d6iv segltsegeve1 nyert kovetkeztetesek es a 5Z0beli beszelgeto bizottsagok velemenyei kozotti osszevetes. Lanyok ~
-
~
llii
27
az osszevetes 51 esetben megegyezest, 35 esetben elterest, 13 esetben ellentmond~soss~got hoz. Fi~k koreben a sz6belibizotts~g velemenye megegyezett a kerd61ves vizsg~lat eredmenyevel 34 esetben, eltert 37 esetben, ellentmondasossag itt 19 esetben mutatkozott. A szintfelmer6 l<erd6iv hatfokozat~ ska!ara' utasitotta a p~ly~z6kat: igen j6, j6, atlagos, megfelel6, gyenge es nagyon gyenge szintekre. A kritikus nevelesi helyzet-megoldas teszt elozmenyeirol es megoldatas~nak tanulsagair6l Kormosne Acsai Iren tett ktizze erdekes publikaci6t (1984). A szerz6 a TF tanulmanyi rektorhelyettesehez irt 1983. evi javaslataban mutatta be tomtiren a testnevelesi helyzetekre atdolgozott KNHM...,et. Az atdolgozott valtozat tiz, testnevelesi Dran e16fordulhat6 konfliktushelyzetet exponsl, 5-5 parallel kerdesb6lall (agresszi6 a gyerekek ktiztitt, a tanaf frusztraci6s helyzete, agresszi6 a tanarral szemben, ugyanez, de az egesz osztaly erdekelt a megoldasban es a tanul6k testalkata okozta konfliktushelyzetek). Kormosne 1986 okt6bereben tudomanyos Ulesen szamolt be eredme.-:· nyeirol, tobbek koztitt kepet adott a felveteli vizsgan resztvevok pedag6giai atti tudjeir6l. Harom ev vizsgalati adatai alapjan ugy latja, hogy a nO,kre inkabb a fennakadas, irritaltsag, ,ferfiakra inkabb az aktiv iranyitas a jellemzG. A nok inkabb vedekezo, a ferfiak pedig tamad6 agresszi6val reagalnak. "A felveteliz6k adatai a pillanatnyi, 'tiszttintis J beallit6dast tUkrtizik .•. A felvetelizok adatai a legalkalmasabbak arra, hogy az egyeni, szemelyise~ specifikus megoldasokat elkUltinitsUk" - allapitotta meg ttibbek ktiztitt. Az intelligenciavizsgalatok ertekelo elemzeset Kelemenne T6th Eva ve.. . gezte. Azeddigi eredmenyekr61 es tanulsagokr61 5 is kepetadott a~udoma~ nyos ertekezleten. Javaslatai ramutatnak arra, hogy a jeltiltek teljesitme:nyeiben sZ8repe van a vizsga lebonyolitasi korUlmenyeinek. Biztosftani kel1 , hogy a jeloltek dele15tti napszakban, pihenten vehessenek reszt az intelligenciavizsgalaton. Celszerunek tartja, hogy a felveteliz5k intelligenGia~ teljesitmenyUk alapjan is jussanak felveteli pontszerzesi lehet5seghez. J61 l~tja, hogy a Testnevelesi F5iskola sajatos atanarkepz6 intezmenyeksoraban: a kepz8s eredmenyessegeben a hallgat6k sportagi alkalmassaganal< nagy szerepe van. Az intelligenciavizsgalatok szemszogeb51 problematikusnak.az . igen gyenge es gyenge teljesitmenyu jeloltek itelhet6k. (E ket eljarasr61 'a jelen ktitetben olvashatnak.) A pedag6giai problemaerzekenyseg filmes vizsg~latanak eredmenyei jelenleg nem targyai tudomanyos feldolgozasnak. Eredmenynek tekinthetjUk vis 4ontazt is, hogy elkeszUlt magaa vizsgalatra alkalmas videofilm, 5 hozza mOd-
28
szertani anyag R6kusfalvy P~ltoll~b61 (a film szakanyag~t B~thori B~la k~ szitette). A m6dszertani anyagb61 vil~gos, hogya pedag6giai probl~ma~rz~ kenys~g vizsgalatara szUks~g van. Itt a pedag6gus magatartasanakkognitiv oldalat, ,a testnevelo tanarjelolt problemafelismeresi kepesseg~t vizsgaljuk, egy osszetett es sajatos megismeresi k~pesseget. Annak ellenere, hogy ennek a vizsgalatnak igazi gazdaja nemvolt, a rendelkez~sre al16 vizsgalati jegyz5konyvek sok tanulsagot kinalnak a tudomanyos feldolgoz8s szamara. A magnetofon segitsegevel vegzett beszedkultura vizsgalat sem bizonyult haszontalannak. A hangfelvetel elemzese elmelyUltebb iteletalkotast tesz lehet5ve, mint a sima szobelibeszelgetes. A feltOn6 beszedhibat ,a sz6bolibeszelgetes soran is meg lehet allapitant, de a besz~d~rthet6seg, a hangsdlyozas, az olvasasi keszs~g szinvonala a ·technikai eszkoz segitsegevel jobban megallapithat6.
7. Osszefoglalas A jelen dolgazatban vazoltattekintes remelhetoleg meglehet6sen atfog6 osszbenyomast ad ,a fe1vetelialkalmassagvizsgalatokkal kapcsolatos felfogasunkr61, dontesre erett problemainkr6l es tenniva16inkr61. Nyilvanvalo, hogy egy kedvez5 tagassagd jogszabalyi rendezes fUggveny~ben ~rvenyesitenUnk kell egyetemUnk specifikumait a felveteli eljarasban. El kell ernUnk, hogy a mOveszeti f5iskolak~hozsokban hasonlithat6 helyzetUnket felveteli rendszerUnk tUkrozze, tUkrOzhesse. Igy peldaul szUkseges, hogy a sportagi-motoros kepessegek a megszerezheto felveteli pontszamnak legalabb egyharmadat biztositsak. Ugyanigy szUk~eges annak megvizsgalasa, hogy a testneve15tanari alkalmassag vizsgalata saran szUkseges-e az orvosegyetemekevel egyez6 bio16giai es a tjjrt~nelem tanarokeval· egyez5 tort~nelmi irasbeli felv~teli vizsga. Tisztazni kell a sz6hasznalatban, a jogi formulakban, de f5kent a szemleletben az alkalmassagi vizsga jelentes~t. Az alkalmassagi vizsga is, a tulajdonkeppeni felveteli vizsga is egyarant az alkalmassag vizsgalata. A kett6 kozti kUlonbseg,amelyet a mai e18gge szerencsetlen ~s sokszor f~l reertett sz6hasznalat nem fejez ki megfele16en az, hogy az alkalmassagi vizsga "igen-nem" tipusd minositesekkel jar; a tulajdonkeppeni felveteli vizsga . pedig rangsoro16 jellegO. Az alkalmassagi vizsga az alkalmassag vizsgalatanak resze, els6 lepcsoje. A lepcs6hasonlat azonban kicsit santit, mert itt az igazi ambici6 az lehetne, hogy az alkalmassagi vizsga az alkalmassag vizs29
. g~lat~nak r~szrendszere legyen, tudom~nyosan szavatolt belsa korrel~ci6kkal az alkalmass~gi pr6b~k~s az egy~b vizsg~latok k~z~tt. Mindebbal k~vetkezik, hogy alF felv~teli rendszer~n belUl az alkalmass~gi vizsg~k egesz tartalmat ~s teehno16giajat felUl kell vizsgalni. Az ugynevezett eg~szs~gUgyi alkalmassag es a sportagi motoros pr6bakkal mert alkalmassag vizsgalatait, tesztjeit pontos korrelaci6ba kell hozni az alkalmassag egeszenek megit~les~vel, vagyis a felveteli eljaras soran alkalmazott osszes irasbeli, gyakorlati ~s sz6beli eljarassal. Ak~tl~pes6s egys~ges felveteli rendszer optimalizalasanak feltetele, hogy a sportagi motoros kepessegek pontszerzo r~szaranya javuljon. Ellenkez6 esetben az objektiv folyamat a kepzesi eel sajatossagait kerUID uton ervenyesiti, az aikaimassagi vizsga kdndieionalis e,s koordinaei6s pr6bai a szUksegesnel nehezebbek lesznek; ezek "igen-nem" jellege a. kivanatosnal erosebben ervenyesUl. Erre nines szUkseg. Realis s,zakmai meggyozodes sem vonzhat ilyesmit, esak ahibas rendszeren beIUlkialakuI6 kenyszer.A k~nyszer l~nyege, hogy "akinek abszolut nines hailasa az sehogyan se lehet enektanar". A testneve16tanari palya ertelmisegi karakter~t nem ugy.kell erositeni, hogy mar az aikaimassag megallapitasa saran atanytalanul e16t~rbeallit juk a verbalis muveltseg .elemeit. Itt annak vilagos latasar6l es lattatasar6l van szo, hogy a testkultura olimagaban ertekek tartomanya, hogy semmivel nem alabbva16 a kulturamas ertekszferainal. A mozgasmuveltseg magas szinvonala onmagaban ~rtelmisegikarakteru es nematt6l lesz azza, hogy mas kulturterUletek mazaval be- BS korUlvpnjuk. Ez semmikepp nem jelenthet szakbarbar elzark6zast,de mindenkeppen jelenti a testneveles muveltsegtartalmanak teljes egyenjogusagat. Mindenkinek tudnia kell, hogy a TF feiveteli vizsgaira va16felkeszUles nem az alkalmassagi esa tulajdonkeppeni felveteli kettos k~vetelmenyenek teljesitesere va16 felkeszUlest jelenti. Mindenkinek tudnia kell~ akit illet, hogy atulajdonkeppenifelveteli vizsga irasbeli, . gyakortati es sz6beli fazis~ban egyarant a testneve15tanari alkalmassagot vizsgalj~k. Veszedelmesnek, celdeforma16nak, a kepzes egeszere kihat6an veszelyesnek, a tarsadalmi megrendeles meg nem ertesenek tartom, ha afelveteIi folyamatra keszU15k tudataban "kettevalnak" az ugynevezett motoros es az ugynevezett intellektualis kovetelmenyek. Ezek megfele16 vizsgaszisztema eseten egymast feltetelezQ aspektusok es ha ez ma nem igy van, .akkor kepzesi gondjaink egy jelent6s hanyadat megpillanthatjuk. Afelveteli vizsganak is tUkroznie kell azt a tarsadalmi, tudomanyoses intezmenyi meggy6z5dest, hogy a cselekveskultura es az egeszsegUgyi kultura leend6 tanarainak muvelt30
semmivel nem ~1~bbvaI6a kultdra m~s szf~r~it elsaj~tit6 ~rtelmis~g~ nel. Mindenki tudja meg, tanuljameg es ~rtesse meg, hogy a sportszakemberek ~rtelmisegifelk~szUlts~g~nek viszonyftasi tengelye a testkultdra. Ezt a Testnevel~si Foiskolanakegyetemiszinten;kell bizonyitania ~s bizonyitja is. A magunk r~sz~r61 dgy gondoljuk, hogy minden fels60ktatasi int~zmeny j61 tes2i, ha felv~teli~skepzes.i 1'endszerenek tenyleges eentrumaba a eselekv5 ertelmisegi ·szakember ideajat teszi, mert a vilagnak, hazanknak elsosorban most nem magya1'az6, hanem eselekv6, megvaltoz~atva megvaltoz6emberekre van s2Uksege. A moto1'os cselekv8skultd1'at nem nagy szavak gesztusaivalkell megbeesUlni es esetleg emellett semmibe venni, hanem val6sagos pedag6giai folyamatokban - a felvetelialkalmassagi krit~tiumok es vizsgalatokmeghata1'ozasaban, illetve lefolytatasaban is. - kell helye1'e tenni, helyesen ertekelni. Ily m6don nyilvanva16, hogy tavlati fejlesztesikoncepei6nk felv~teli vizsgakra vonatkoz6 feladattervei esak dgy val6sulhatnak meg, ha a kepzes tartalmi .as struktu1'alis megdjitasanak, egy megdjult esa jelenleginel konkretabbkepzesi eel1'endszernek egeszeben gondolkodunk. A felveteli elokeszitesi folyamatot a testnevelotanari alkalmassag·totalis tartalma Ielol kell vez~relnUnk, fel kell ismernUnk es e1'venyesitenUnk kell a sportszakmai es tanari alkalmassag szintetizalt k1'iteriumrendszeret. KazkeletCi, de feltCinoen teves az ameggyoz6des, hogy a sportszakmai ~s a pedag6giai/psziehol6giaialkalmassag a 1'eszek osszeral
31
t,-j
tj f! (: \'
:.i
h j, j
testneveles egyetemen e16bb Jarnak ~~d felvetelt segitopontoka'nyelvtu'. ,'(,'; das~rt, mint a ped~g6giai beal~it6da~lpozitivumaiert. , A pedag6giai, pszicho16giai" s~rt5zakmai alkalmassag megitelesere tehat egyseges felveteli eljarason belUl,ezek'szintetizalt ertelmeben van szUkseg. Ezen munkalkodunk as remeljUk\, hogy e dolgozatban elorehaladasunk iranyat, allapotat,gondjait, a cselekvesorientalt ertelmisegi sportszakemberek kepzesre torteno kivalasztasanak javitasara toroerzelmi, motiv8ci6s eltokeltsegUnket meg tudtuk mutatni. '
,
t
32
~
,
Irodalom1forrasok
Baraes
- Szigeti Lajos - VassMik16s: Tapasztalatok a testneveles szakra va16 alkalmassagvizsgalatokb61 a peesi Tanarkepzo F·oiskolan. TF K~zlemenyei, 1981/2. 83-92.p. Fe~enene
Sir6ne Nagy Edit: A pedag6giai palyaalkalmassagi vizsgalat javasolt metodikaja.Kezirat, 1980. Sir6ne Nagy Edit: Tapasztalatainkaz 1983/84-es tanevre jelentkezok pedag6giai-pszieho16giai kiserleti alkalmassagi vizsgalatair61. Kezirat, 1983.· Sir6ne Nagy Edit: A pedag6giai-pszieho16giai alkalmassagi vizsga m6dositasi javaslata az 1984/85-ostanevre 5z616 fe1vetelihez. Kezirat, 1984. Bir6ne Nagy Edit: A testnevelo tanarkepz~s korszerCi kerdesei.TF, 1983. Felsooktatasi intezmenyekbetortenofelvetelr.ol sz616rendelet koncepci6javal foglalkoz6 3. slekei6 vitaindit6ja esallasfoglalasanak tervezete. Mv1 Egyeterni es Foiskolai Foosztaly. Kelemenne T6th Eva: A kiserleti pedag6giai, pszicho16giai felveteli alkalrnassagvizsgalat keretein belUl vegzett intelligenciavizsgalat tapasztalatai. Eloadas, . 1986. Kormosne Aesai Iren:Kiserlet a testneve15 tanar szemelyisegenek pedag6giai-pszi9ho16giai vizsgalatara. TF Kozlemenyei, 1984/1. 99-107.p. Kormosne Aesai Iren: Konfliktushelyzetek kiertekelesi technikainak osszehasonlit6 vizsgalata. TF Kozlemenyei, 1985/3.. 47-61.p. Kormosne Acsai Iren: Speeialis testnevelesi konfliktushelyzetek anticipalt megQldasa a1apjan vegzettpedag6giaiattitCid-vizsgalatok. Eloadas, 1986.
33
Kovacs Etele - Skoumal Andras- Takacs"" Laszlo: Az alkalmassagi vizsga atle-' tikai pr6baszamainak 1983. evi tapasztalatai teljesitmenyelemzessel. TF Kozlemenyei, 1984/1. 109-130.p. Magyar Testnevelesi F6iskola tavlati fejlesztesi iI'anyelvei as tntezkedesi terve, 1985. 23-24.p. Makkar Marta: Pszichodiagnosztikai v1zsgalatak a IF felveteli vizsgajan. TF Kozlem~nyei, 1969/3. 86-91.p. Az oktatasr6l"sz6l6 1985. 8vi T. tfirveny. Muvel6desi Kozlony, 1985.869. es B85.p. Pedag6giai Lexikon. Akademiai Kiad6, 1976. R6kusfalvy" Pal: A feIsooktatasi felveteli rendszer"alapkerdesei, alapfogalmak es koncepci6. Kezirat, 1973. R6kusfalvy Pal: Javaslattervezet a IF Felveteli Szakbizottsaganak osszetetelerees munkajara. Kezirat,1973. R6kusfalvy Pal"- Stuller Gyula -Kelemenn.eT6th Eva: Pedag6gusszemelyiseg es tanarkepzes. Tanktinyvkiad6, 1981. R6kusfalvy Pal: Jelentes a felveteli alkalmassagvizsgalatok "pedag6giai es psz-ichol6giai vizsgalatainak" elokeszUleti munkair6l. 1981~. R6kusfalvy' Pal: Nehany adalek a pedag6giai problemaerzekenyssg vizsgalatahoz. Kezirat, 1984. R6kusfalvy Pal: Metodo16giai koncepci6a TF felveteli tokhoz as bevalaskutatasokhoz. Kezirat, 1986.
a1kalmass~gvizsgala
Vass Miklos - Priszt6ka Gyongyver: Alkalmassagvizsgalat eredmenyei az alta'lanos isko1ai testneve16 t.anarkepzesben. TF Kozlemenyei, 1984/1. 131-144.p.
34
Gyetvai Gyorgy
AZ ALKALMASSAG VIZSGALATANAK TAPASZTALATAI A·JUHASZ GYULA TANARKEPZO FOISKOLA TESTNEVELES SZAkAN
Afelsooktatas megujulasanak sarkalatos kerdese, hogy a kepzes szemelyi es dologi feltetelei a jov5ben milyenmertekbenbiztositjakegymagasabb szintu szakemberkepzes lehet5seget, vagy tovabbra is a jelenleg ervenyesUl5 kontraszelekci6 dominal. Az elobbrelepes legfontosabb felteteleaz; ami'csak a targyi feltetelek javitasaval egyUtt kepzelheto el, hogyafelsofoku szakemberkepzes resztvevoi -- oktat6k, hallgat6k, technikai szemelyzet - azok l
Hiba lenne azonban elszal
A ketszakos tanarkepzes felveteli vizsgainak esa kepzesi bevalaskapcsolatrendszerenek vizsgalata a JGYTF testnevelesszak nappali tagozatari A kozel negyedszazados - 1964/65-05 tanevben bevezetett - negyeves, ketszakos altalanos iskolai tanarkepzes tortenetebena felveteli vizsgakon (1983-ig) az orvosi alkalmassag megallapitasa mellett az atletika, atarna, a sportjatekok es az uszas mozgasanyaga szerepelt. A hetvenes evekben a ta"narkepz5 f5iskolak testneveles taoszekei mar szorgalmaztak a felveteli vizs36
mege15zQ alkalmassdgi vizsga bevezet~s~nek szUks~gess~g~t. Az 1971/72-es tanevt51 az 1978/79-es tanevig az uszas az alkalmassdgi vizsga resz~v~ valt es igy az uszni tudas mint a felveteli vizsga e15felt~tele szerepelt. (Azt, aki nem tudott uszni ugy tekintettek, hogy nem felelt meg a felveteli kovetelmenyeknek.) mint5 fordulatot jelentett az 1983-as eV,amikor az alkalmassagi vizs~ ga mar a felveteli vizsgat61 id5ben is elkUlonitve - altalaban a tavaszi szUnetben - jelenik meg es egy komplex tesztrendszer eredm~nyes teljesit~se felteteleve valik a sportagi mozgasmQvelts~gi vizsgakon va16 reszvetelnek. A felveteli vizsga alkalmassagi felteteleit, a teljesitend5 szinteket azMM Felveteli Tajekoztatoja tartalmazza. g~t
Az alkalmassagivizsgak tapasztalatai A JUhasz Gyula Tanarkepz5 Foiskola alkalmassagi vizsgaln 1983 es 1987 kozott 1207 nappali tagozatos jelolt (621 ferfi es·586 no)ert e1 ertekelheto·eredmenyt,amelyek a1apjan arraa kovetkeztetesre jutottunk, hogy az ·elm~lt of ev·alatt.egy-ket kisebb valtozastatelt pr6barendszer jelenlegi tartalmaval es ertekelesi m6dszer~vel azalkalmassaggalkapcsolatos dontes kialakitasara sajnos nem hasznalhat6. Eznem azt jelenti,hogy maga az alkalmassagi vizsgamintkoncepci6 rossz. Ajelenleg ervenyben l~voalkal massagi vizsga c:l1apveto hibaja ,hogy egyedUl az us;znf tudast emeliki, mint alkalmassagot·meghatarozQ tenyezot, ami azt jelenti, hogy ha a nyolc pr6baszam ktizUl a palyaz6 barmelyik kett5ben akarmilyen gycinge teljesitmenyt er is e1, meg mindig tovabblephet es fo1ytathatja.a felveteli vizsgat. fgy tortenhet megaz, hogya kovetelmenyszintektol messzeelmarad6 jelolt, akirol az elso·pil1anatban - alkata, mozgasa alapjan - egyertelmuen megal1apithat6, hogy alkalmatlan a testneveles szak kovetelmenyeinek teljesitesere, felvetelt nyer. Elofordultak olyan szelsoseges esetekis, hogy a palyaz6 az a1kalmassagi vizsga soran "tudta meg", hogy nem tud uszni (at ev alatt 18 ferfi es 28 no) nem tud fUggeszkedni (73 .ferfi), il1etve kotelre maszni (19 no) es igy tovabb. Szeretnem megkerdezni azokat a "testnevelo tanarokat", akiknek a tanitvanyai i1yen vagy ehhez hason16 szintu elokepzetlenseggel vesznek reszt az alkalmassagi vizsgan, hogyan tortenhetett ez meg?
37
1. tablazat Az alkalmassagi vizsgak
pr6bainakteljesit~se
(%)
Ferfiak
hibapont °1 hibapont 2 hibapont Megfelelt Nem felelt meg
1983
1984
1985
1986
1987
.Atlag
32,71 31,78 24,30 88,79
31,90 . 38,79 14,65 85,34
20,00 32,17 22,61 74,78
51,11 29,63 14,07 94,81
42,57 39,23 15,50 97,30
36,55 34,30 18,04 88,89
11,21
14,66
25,22
6,19
2,70
11,11
Az osszehasonlitasbol kitCinik, hogy az.evek soran a jeloltek egyre nagyobb gandot forditottak afelkeszUlesre, aminek ki:ivetkezteben nagymertekben megnovekedett a megfeleltek, ezen belUl a O·es 1 hibapontosak aranya. A javulas merteket jol mutatja azegyes probak teljesitesenek %-05 valtozasa: 2. tablazat Akovetelmenyeket teljesit5k aranyanak valtozasa (%). 1983
1984
1985
1986
1987
Atlag
96,26 64,49
93,10 86,66
100,,00 49,96
100,00 88,15
100,00 93,24
98,70 77,94
6'8,22
58,62
66,96
69,63
52,70
62,80
97,20
92,24
90,04
100,00
. 97,30
96,14
71,30 96,26 99,07 88,79
75,00 97,41 87,93 81,90
65,22 97,39 95,65 81,74
93,33 98,52 97,01 84,44
89,19 99,32 95,27 93,23
a1,74 97,91 95,01 86,31
Szab,adgya~
karlat Szlalam FUggeszkedes Labdaadogatas Nagylabdadabas Otosugras 300 m futas 50 m uszas
A szabadgyakorlat, az otosugras, a labdaadagatas es a 300 m~es slkfutas a legmagasabb szinten teljesitett probak koze tartozott, mig a fUggeszkedes, a szlalom labdavezetes es a nagylabdadobas teljesitesenek aral-lya minden evben a legalacsanyabb volt. A szabadgyakorlat kovetelmenyszintjet 38
az els5 ket ev utan valamennyi palyaz6 teljesiteni tudta. A kovetelmenyel< nagyobb aranydteljesiteseb51 es az atlagokvaltozasab61 lathatjuk, hogya fejlodes - elsosorban az egyszerubb pr6bakban - abbal ad6dik, hogy az egyes teljesitmenyek kozelebb ~erUltek az atlaghoz, kisebb lett a sz6rasertek: 3. tablazat Az atlagok alakulasa Kovetelmeny (szint) Szabadgyakor1at (25 db) Szlalom (19 mp) FUggeszkedes (10,0 mp) Labdaadogatas (19 db) Nagylabdadobas (11,00 m) Otosugras (11,50m) 300 m futas (47,0 mp) 50 m dszas (54,0 mp)
1983
1984
1985
1986
1987
Atlag
31,75 18,34
28,08 17,50
32,39 17,08
30,24 18,83
33,75 17,65
31,29 18,02
8,43
8,47
8,65
7,61
8,88
8,40
2~,10
21,50
21,25
22,81
22,69
22,30 -
12,58
11,82 12,55
11,49 12,45
12,38 12,55
12,68 12,57
12,06 12,54
43,39
43,99
44,26
42,75
43,39
43,55
43,81
44,32.
42,84
44,14
42,96
43,59
4. tablazat . Az alka1massagi vizsgakpr6bainakteljesitese (%) N5k
o hibapont 1 hibapont 2 hibapont Megfele1t Nem fele1t meg
1983
1984
1985
1986
1987
Atlag
.17,14 36,19 13,34 66,67
33,33 30,40 19,60 83,43
31,62 22,23 23,07 76,92
51,18 27,8? 8,68 87,68
34,07 39,26 17,04 90,37
J4,13 30,55 17,57 82,25
33,33
16,57
23,08
12,32
9,63
17,75
A ferfiakhoz hason16an a n5knel is megfigye1het5 az a tendencia, hogy a 0 es 1 hibapontos fe1veteliz5k aranya megnovekedett es a nem megfeleltek aranyanagymertekben csokkent. Az 1987-ben mutatkoz6 visszaeses (az, hogy a 39
°hibapontosak aranya az 1986 .evi szintr51" 1ecsokkent) egyedU1
akotelma~
szasban mutatkozott rendkivU1gyonge te1jesitmeny miatt (52,59%) kovetkezett be: 5. tab1azat A kovete1menyeket te1jesitokaranyanak va1tozasa (%)
Szabadgya-' kor1at Kote1maszas Szlalom Labdaadogatas Nagy1abdadobas Otosugras 300 .mfutas 50 m uszas
1983
1984
1985
1986
1987
At1ag
95,24 66,67 76,19
91,18 67,75 87,25
100,00 66,67 57,26.
96,06 88,98 78,74
99,26 52,59 88,89
96,59 67,58 77,82
93,33
97,06
84,62
96,06
97,78
93,B6
67,13 85,71 82,86 54,29
83,33
86,32 94,87 84,62 73,50
89,76 98,43 89,76 75,59
.93,33 97,78 93,33 74,81
88,57 95,22
9~,04
84,31 66,67
~7,37
69,62
a he1yb61 otosugras, alabdaadogatas es a 300m slkfutas(ugyanugy, mint a ferfiakna1) minden evben a legmagasabb,mig a kote1maszas,. aszla10m 1abdavezetes es az"uszas a 1egalacsonyabb szinten te1jesitett pr6bak koze tartozott. Ateljesitesi aranyszamok~gymashpz viszonyitott he1yezesi sorrendje'te1jes mertekben megegyezik a ferfiaknal esa n6kne1 a kovetkezoot pr6baszamban: szabadgyakorlat (1), otosugras (2), labdaadogatas(3), 300 m"':es sikfutas (4},kotelmaszas, fUggeszkedes (8). 6.tab1azat Az at1agok a1aku1asa As~abadgyakor1at~
Kovetelmeny Cszint) ,--Szabadgyakor1at (23 db) Kote1maszas (9,4 mp) Szlalom (20,0 mp) Labdaadogatas (17 db) Nagylabdadobas (8,00 m)
1983
1984
1985
1986
1987
Atlag
27,63
26,40
29,27
27,70
29,04
28,08
8,48
8,58
8,17
7,16
9,04
' 8,25
18,96
18,76
19,,93
19,03
18,84
19,09
21,20
19,26
18,84
20,36
21,15
20,02
8,71
9,09
9,15
'9,27
9,07
~-_.
40
6. tablazat folyt. I(ovetelmeny (szint) Otosugras (9,50 m) 300 m futas (57,0 mp) 50 m uszas (62,0 mp)
1983
1984
1985
1986
1987
Atlag
10,21
10,26
10,33
10,55
10,31
10, 31~
53,50
53,52
53,07
52,14
52,29
52,84
56,78
55,11
54,09
55,38
54,81
55,14
Az atlagok alakulasa a n5knel sem mutat lenyeges valtozast, a kovetelmenyt teljesit5k aranya_viszont itt is jelent5sen megn5tt. A kotelmaszasban, a nagylabdadobasban es az uszasban -igen nagy sz6rasertekekettalaltunk. Ezt igenj61 szemlelteti akotelmaszas, ahol-apalyaz6k atlageredmenye 8,25 mp, mig 7,5 mp-nel jobb idot 171 f5 (29,18%), 10,0 mp-nel gyongebb idot pedig 157 f~(26,79%) ertel. Az alkalmassagi vizsgakeredmenyeinek osszehasonlit6 elemzese soran rendkivUli aranytalansagokat tapasztaltunk. Egyespr6bakat (avaltoztatott szintek ellenere i5)a palyaz6k nagy szazaleka j6va1 az e15irt szint felett te1jesitett, mig masokban messze elmaradt att61. A ferfiaknal kiernelkedik a fUggeszkedes (231~ es a szlalomlabdavezetes (137), amelyben a jeloltek>oszszesen 368-hibapontot ertek el. Ez azt jelenti, hogy e ket pr6baszamban tobb palyaz6 maradt el az el5irt alapszintt51, mint a fennmarad6 hatban egy~tt veve. (Uszas, az uszni nem tud6kkal egyUtt 85, a nagylabdadobas 94, 300 m-es sikfutas 30, labdaadogatas 24, helyb51 otosugras 13,szabadgyakorlat 12; oszszesen 258.) A noknela kot~lmaszas (191), az uszas (178 az uszni nem tud6kkal egyutt) es a szlalomlabdavezetes (130) alapkovetelmenyeinek teljesitese _ 479 felvetelizonek nem sikerUlt. Mig a fennmarad6 ot feladat osszesen "csak"213 elegtelen teljesitest jelentett. (300 m-es sikfutas 74, nagylabdadobas 55, labdaadogatas 36, helyb6l otosugras 28, szabadgyakorlat 20.) A fentiekb5l kitunik, hogy az egyes pr6bak nem azonos sullyal jatszanak szerepet az alkalmassagi vizsgakon. A fUggeszkedes, a kotelmaszas, a szlalomlabdavezetes es az uszas szelektal6 szerepe messze kiemelkedik, de mindezek a1apjan sem allithatjuk, hogy a testneveles szakra·jelentkezok azert nem tudnak ilyen nagy szamban fUggeszkedni, kotelre maszni, labdat vezetni, vagy eppen uszni, mert olyan gyongen fejlett a kepessegUk, hogy "alkalmaltlanok" ezen mozgasformak megfelel6 szintuelsajatitasara. A felvetelt nyert hallgat6k eredmenyei bizonyitjak,-hogy az egyes pr6bakban nyujtott gyonge 1~1
teljesitmeny sokkal'kevesbe kapesolhat6 ossze az adottsagok es kepessegek hianyaval, mint a kozepiskolak nagy reszeben foly6egyoldald testnevelesb51 ad6d6 felkeszitesi problemakkal. Megfigyelhet6, hogy az elmult evekben a teljesites aranyszamainak alakulasat az hatarozta meg, hogy egy-egy proba mozgasszerkezetenek bonyolultsaga, kepessegigenyemennyire alIt aranybana jelolt pillanatnyi felkeszUltsegi allapotaval. Ennek megfeleloen: -.~negyUtemO szabadgyakorlat, a 300m-es sikfutas, ahelybol otosugras es a labdaadogatas renqkivUl egyszerO, termeszetes mozg~sokra epUlo mozgasszerkezete lehetov8 tette, hogy az atlagas kepessegO tanu16k is minden speeialis elokeszites nelkUl teljesitsek az eloirt szinteket; - a fUggeszkedes kovetelmenyszintjenek teljesitesehez - a mozgasszerkezet egyszerOsege ellenere- mar elengedhetetlenUl szUkseges, hogy inegfelelo erovel rendelkezzen a palyaz6. Ez a kepesseg rovid id5 - az alk~lmassagi vizsgat megeloz5 egy-ket h~t alatt - nem fejleszthet5 kel15 elakepzettseg nelkUl' megfele15 ' szintre. Ezzel magyarazhat6, hogyamig a fUggeszkedesben elert atlageredmeny (8,4 mp) kiva16, sokan nem hogy az alapszint (10,0 mp) teljesiteserenem voltak kepesek, hanem egyaltalannem is tudtak fUggeszkedni. A nak kotelmaszasban nyujtott megdobbentoen gyonge teljesitmenyenek (191 fo, 32,42% nem teljesitette a szintet) egyedUli aka esak az lehet, hogy az iskolaban,nem foglalkoztak vele. Annyi, minden onmagat valamire isbeesLi15 testneve16 tanart61 elvarhat6 - mar az altalanos iskolaban is -, hogy legalabb a kotelmaszasta megtanitsa tanitvanyait. A szabalyos masz6kulesolast meg a feladatot j61 teljesit6k kozUl is esak kevesen ismertek. Az a teny, hogy eddig meg minden hallgat6nak sikerUlt a foiskolai' kepzes elso heteiben elsajatitahia a kotelmaszas "tudomanyat", azt bizonyitja, hogy ezt -, tanari segitseggel - mar az alkalmassagi vizsgat mege16zoen is meg 1ehetett volnatenni; - a nagylabdadobas eredmenytelensegeben - annak ellenere, hbgy ez a pr6ba1984 6tateljes egeszeben megegyezik az ~ltalanos- es kozepiskolaban e15irt tantargyteszttel - a vegrehajtas technikai hianyossagai jatszak a dont6 szerepet es maga 'a teljesitfneny'a jeloltek nagy tobbsegenel semminemO kapcsolatba nem'hozhat6 a teljesiteshez szUksegeskepessegszint (gyorsero) fejlettsegevel; a szlalomlabdavezetesspecialis e16keszitest igenylo'ieladat ugyan, de nagy jelent6sege van a begyakorlasnak. Ebben a pr6baban sokan ertek el olyanok Uj6 teljesitmenyt". (idot)', akiken 1ehetett latni, hogy a labdahoz !l nem sok kozUk" van, de talalhattunk szep szammal olyan minositett kosarlabdaz6kat, akik esak eppenhogy teljesitettek aszintet, vagy elmaradtak ettal.Eza pr6ba elfogadhat6, mint technikai feladat a sportagi mozgasrnOve~tseg vizsgalatanal, de ez a szintid6s valtozat nem td1 szerencses; - az uszasnal megallapithat6, hogy a gyongebb eredmenyek oka sokkal inkabb a feltetelek (uszoda, szakember) hianyCl, mint a kepessegeke, hiszen megfele16 eletkorban es szakmai segitseggel 42
szinte minden ember megtanithat6 uszni. Az uszni tudas szinvonalanak a megallapitasa mindenkeppen a mozgasmuveltseg vizsgalataval egyUtt kellene, hogy t~rtenjen, a technikai v~grehaj tas es az elert idaeredmenyalapjan kialakitott pontszarn felveteli vizsgaeredmenybe torteno be~zamitasaval. Osszessegeben megallapithatjuk, hogy az alkalmassagi vizsgal< eredmenyeibal csak arra lehet kovetkeztetni, hogya palyaz6k pillanatnyi allapota (eltara adottsagaik as elakepzettsegUk figyelmen kivUl hagyasaval) milyen szinten teszi lehetave a pr6bak teljesiteset, de'nem kapunk valaszt arra - az ettal sokkal fontosabb kerdasre -, hogy.milyen a jeloltek fejlodokepessage. Tobb esetben tapasztaltuk,hogy a felveteli vizsgakon 81ert teljesit~ meny megkozelitetteo a jelolt . teljesit5kapessegenek Gsucsat, mig masokban nagyon sak kiaknazatlan tartalek maradt. A fejlodokepesseg megallapitasacsupan a felveteli vizsgak saran, akozepiskolaban tanit6 testnevelo tanarok segitsegenelkUl elkepzelhetetleri. ~ppen ezert celszerubblenne~ ha az alkalmassagivizsga a jelenlegi kozepiskolai tantargytesztre epUlne es a testnevelo tanar a pr6bak es az uszni. tudas igazolasa mellett roviden kiterne arra is, hogy a palyaz6t tehetsege, ratermOettsegees emberi magatartasa alapjanalkalmasnak tartja-ea kepzesi kovetelmenyek teljesitesere es a testnevelotanari palyan va16 helytallasra. Nagyon nagy hiba lenne, ha ezt a lehetoseget tovabbra sem aknaznahk ki es figyelmen kivUl hagynanl< azoknak a pedag6gusoknak a velemenyet, akiknek'tobb evenkeresztUl 'vqlt lehetosegUk tanu16ik megismeresere,alkalmass~guk megallapitasara. Ehhez termeszetesen szUkseg lenne arra is, hogy'akozepiskolak es foiskolak kozottazeddiginel j6valszorosabb'ojobb munkakapcso1at alakul]on ki. A foiskolai oktat6k.es a kozepiskolai tanarok kozvetlenUl a gyakorlatbanismerjek meg egymas munkajat, problemait,esennek alapjan alakitsak kielvarasalkat. Elkepzelhetetlennek tartom, hogy ilyen felel5ssegteljes egyuttmukodes mellett barmelyik iskola testneve15 tanara is igazolna a teljesitmenyszinttol elmarad6 Cesetleg maszni vagy uszni nem tud6) tanu16nak, hogy teljesitette az alkalmassagi vizsgakovetelmenyeit es ne tUnneki a jelolt szemelyisegere vonatkoz6 megjegyzesekb51, hogy a palyavalasztasi szandek csup~n az utolso h6napokban kialakult elkepzeles, amihez a tanul6 egesz addigi tevekenysege semmilyen alapul nem s201galt. Meggyozodesem, hogy ha lenne ertelme, testneve15 tanaraink d~nt5 t~bbsege becsUletesen, felelosseggel tenne eleget ennek a feladatnak. cAzok a palyaz6k, akik rendelkeznek a felvetel· elofelteteletjelent5 igazolasokkal es az alkalmassagi vizsga kovetelmenyet teljesitettek, az at1~3
letika, a torna es a sportjatekok anyagara epUlomozgasmuveltsegi vlzsgan vesznek reszt.
A felvetelivizsgaktapasztalatai Amozgasmuveltsegi. vizsgak eredmenyei azt bizonyitjak, hogy a jeloltek nagyobb hanyada egy-egy sportag mozgasanyagaban ert el kiemelkedoeredmenyt. A felvetelt nyert hallgatok 61%-a egysportagban 9 vagy 10 pontos, mig 20,5%-a 0 pontos teljesitmenyt nyujtott. Elofordultak olyan szelsoseges esetek is, hogyugyanaza palyazo egyik sportag ktivetelmenyet maximalisan (10 pont) teljesitette,mig a masik sportagakbol teljes felkeszUletlenseget mutatott (0 pont). A legttibb 0 es 10 pontos teljesitmenyt·· atletikaban ertek el. Et azt bizonyitja, hogy a felveteli vizsgakon a sportagi alapkepzes - ~mit foleg az edzesek es az edzQ biztosit .- jatsszaa dtinto szerepeta pontszerzesben. Megvizsgaltuk, hogy milyen tisszefUgges mutathato ki az alkalmassagi vizsgak es a mozgasmuveltsegi vizsga eredmenyei ktiztitt. Azt tapasztaltuk, hogy - jelentostisszefUgges csak az tittisugrasban esa magasugrasban elert teljesitmenyekktiztitt van, fUggetlenUl attol, hogy a ket mozgas technikaivegrehajtasa teljesen eltero. Az eredmenyben mindket esetben a lab dinamikus ereje (ugroero) es az ugroritmus jatszaa dtinto szerepet; - kisebb tisszefUgges tapasztalhato a nagylabdadobasban esa sulyltikesben elert teljesitmenyek ktiztitt, annakellenere, hogya legjobb 25eredmenyt ~ minden evben-egy-ket kivetellel mindket pr6baban ugyanazon palyaz6k ertek el. Az tisszefUgges hianya a ktizepeses gytinge felkeszUltsegu tanu16knal abb61 ad6dik, hogy a technikai hibak kUltinbtizo mertekbenjelentkeznek a ket dobasformanal; - a ket labdas pr6ba as a kat sportjatek ktiztitt nemmutathat6 ki tisszefUgges. (A rtiplabdaval va16 kapcsolatot ne~ vizsgaltuk a teljesen eltero mozgasszerkezet miatt.)
7. tablazat Alkalmassagi vizsga 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Ottisugras Tomtittlabdadobas Labdapattintas Labdapattintas Szlalomlabdavezetes Szlalomlabdavezetes
Sportagi mozgasmuveltseg Magasugras Sulyltikes Kosarlabda Kezilabda Kosarlabda Kezilabda
r
0,535 0,J30
o, 12l~
0,183 - 0,279 - 0,171
Aza v~lem~nyUnk, hogy a sportj~t~kok mozg~sanyag~nak elsaj~tit~sa (technika) 135 a j~tekhelyzetek eredmenyes megold~sa (taktika) sokkal komplexebb feladat ann~l, minthogy masodpercben, vagy darabban merheto egyszeeu feladatokb61 messzemeno kovetkezteteseket lehessen levonni. Ez~rtnem szeeencs~s a k~t labd~s feladat masodpercben es darabban torteno eredmenymerese. A kovetkezo·lepesben a felveteli ·Calkalmassagi es mozg~smuveltsegi)es . a foiskolai gyakorlati vizsgak eredmenyei kozotti osszefUggesekre kerestUk a v~laszt. AztfelteteleztUk,hogy az egyestestgyakorlatok felvetelivizsgan'szerzett pbntszama esa foiskolai tanulmanyoksor~n kapott erdemjegyek koztitt szorososszefUgg~st talalunk, de megallapitottuk,hogy a felveteli pontszamok 8s az erdemjegyek nincsenek osszefUggesben egymassal. A felvetelin elert pontszamt61 pozitives negativ iranyban egyarant nagy eltereseket tapasztaltunk minden, sportag ~rdemjegy~ben. A maxim~lis pontsz~motelero . hallgat6k kor~ben ugyanolyan aranyban talalunk a kepzes sorangyongeket, mint azegy-ketponttal bekerUlok kozott jobb eredmenyt eleroket. Ha va16banmegfele16 kepet akarunk kapni, akkor peldaul -atletikaban lehet6ve kellene tenni, hogy minden·palyaz6t egy vagtafut6- (100 m slkfutas vagy 80 m gat), egy kozeptavfut6(800 m-es iskolai tant~rgyteszt), egy dob6-(suly vagy> gerely) , es egy ugr6szam (tavol vagy magas) teljesitesealapj~n ertekeljUnk; - a sportj~tekokbana technikai felkeszUltseg mellett szUkseges . lenne a helyzetmegold6-kepesseg vizsg~lata; - uszasban a technikai ·tudas szinvonalanak merese. I
A felveteli vizsga ertekelese A felveteli vizsgan az ertekeles 0-15 pontig tortenik. KUlan-kUlon pontozzak az irasbeli dolgozatokat ~s a sz6beli (gyakorlati) feladatokat. A palyaz6 a nappali tagozaton a nagy pontszam osszegekent maximalisan60 pontot erhet el, ami a kavetkezokbol tev6dikossze: Torna· l.valasztott jatek 2.valasztott jatek Atletika Testneveles osszesen Irasbeli Sz6beli Masik targy osszeen
0-10 0-5 0-5 0-10 0-30 0-15 0-15 0-30
pont pont pont pont pont pont pont pont 45
Az elmult evekben tanszekUnkolyan ertekelesi rendszert dolgozott ki, amely segitsegevel a teljesitmenyekpontszamban, erdemjegyben ti::irteno meghatarozasa objektivebbe' valt. Elore meghatarozott szempontrendszer szerint minden esetben ugyanahhoz a szakcsoporthoz tartoz6 oktat6k ertekelika felvetelizok teljesitmenyet. Igy peldaul - atletikaban a technikai felkeszUltseg es a teljesitmeny kUlon-kUltin pontszamban jelenik meg, ami lehetove teszi, hogy a kevesbe j6 alkati adottsagokkal rendelkez5k nem kerUlnek hatranyos helyzetbe; - tornaban.es·a sportjatekokban a. pontozast egymast61 fUggetlenUl az elore kialakitottszempontrendszer·szerint ket oktat6 vegzi. A tema feldolgozasaval arra szerettUnk volna valaszt kapni, hogy·milyena Juhasz Gyula Tanarkepzo Foiskola testneveles szakara jelentkez5 tanu16k fizikai felkeszUltsege, tovabba a jelenlegi felveteli rendszer mennyire alkalmas arra, hogymegbizhat6megallapitasokat tegyen·a kepzesi bevalasra va16alkalmassagkerdeseben. A szamszerCi .adatok utalnak az e15kepzettsegbal ad6d6hianyossagokra, de az okok feltarasa tovabbikutatomunkat igenyel.
f~6
Iroda10m
A magyar
fe1s50ktat~siint~zm~nyek
Az altaldnos isk01ai
A gimndziumi
nevel~s
neve1~s ~s
teljesitmeny OPI, 1978.
Te5tnevel~s
Ambrus
felv~teli tdj~koztat6i(1975-i984-ig)
as oktatds terve:
oktatds terve:
testneve1~s.OPI,
.testnevel~s.
1981.
aPI, 1980.
fUzetaktiz~pisk01dk III.-IV.
osztd1ya szdmara.
- Baracs Ferencne - Dan J6isefne: A testnevel~si felveteli vizsgdk tapaszta1atai a .pecsi· TanarkepzQ Foiskolan, in: 30 eves az altalanos iskolai tanark~pzes. 5portpropaganda, 1981. 143-153.p. L~sz16ne
Balint Mihaly: A testneveles felv~teli rendszerkorszerCisitesenek szUksegess~gea tanark~pzo foiskolan, in:Az 6vodai ~sa1ta1dnos 1sko1ai testnev~l~s ~ssport idoszerCi ·k~rd~sei. T5TT, 1982.184-189. p. A f.elsobktatasi
val6 jelentkezes rendje az 1983. evben. MM. int~zmenyekbe
~s
felvetel lebonyolitasanak
R6kusfalvy Pal: Testnevelo tanarje1tiltek fe1v~teli rendszerenek a1apkerdesei. Felsooktatasi 5zemle, 1987. 618-624·.p. Kovacs Etele - 5koumdl Andras - Takdcs Lasz16: Az alkalmassagi vizsga atletikai pr6baszamainak 1983. ~vi tapasztalatai te1jesitmenyelemzesse1. IF Ktizlemenyei', 1984/1. 109--130. p.
47
Kormosne Acsai Iren A PEOAGOGIAI BEALLITOOAS VIZSGALATANAK MOOSZERE ES STANOAROJAI
A TestnevelesiF5iskola Nevelestudom~nyi Tanszeken ttibbeve foly6 kutatas soran egy uj, projektiv pedag6giai-pszicho16giai m6dszert dolgoztunk ki a testneve15 tanarjeldltek (felvetelizol<) pedag6giai attitUdjenel< vizsgalatara Testnevelesi Konfliktushelyzetek Megoldasa (TKHM) cimmel. Mint uj vizsgalati eljarast szeretnenk ismertetni annakremenyeben, hogy mas felsofoku iritezmenyek, ahol a palyaravalo alkalmassag es kivalasztas specialis m6dszereit keresik - adaptalva, illetve tovabbf~jlesztve eredmenyesen hasznalhat6eljarast talalnak benne. ·A·pedagogus szemelyisegenekes palyaall
- a megoldas m6djaban a pedag6gus szemelyisege es nevelesi stilusa nagyon j6l megnyilvanul; - az adott kozosseg minden tagjaban a magatartas megvaltozasat idezheti e16. Ezert a konfliktusos szituaci6kolyan pedag6giai helyzetnek tekinthetok, amelyekben a tanar-diak interakci6 osszes lenyegi komponensei manifeszta16dnak. A szakirodalom eddigi eredmenyei azt bizonyitottak, hogy a konf1iktusos pedag6giai szituaci6k iranyitani tudasa a pedag6giai alkalmassag fo osszetevoje. Nagyon roviden vazo1va ezen e1me1eti bazisb6l indu1t ki a Testnevelesi Konfliktushelyzetek kido1gozasa, me1yet pedag6giai attitudvizsga1atkent definialunk.(Reszletesen Kormosne, 1984.)
Az dj m6dszerkidolgotasanak f6bb fazisai I. E15vizsgalatok A XI. kerUleti Nevelesi Tanacsad6va1va16egyUttmOk~desemalapjan nyilt lehet5segem arra, hogya kerUletberr osszegyOjtott ~skiser1etkent a1kalmazott tiz "altalanos nevelesi konf1iktushe1yzettel" (1. melleklet) kezdjem elkutatasaimat. A helyzeteketa'kerUlet oktatasiintezmenyeiben va16ban .megtortent, Iegjellemlobb esetekbol valogattak ossze, es az ELTE Nevelestudomanyi Tanszeke altaI iranyitott kutataskent,a kerUlet negy altalanos iskolajaban ve'geztek vele tobbszempontd vizsgalatot. A kerdOivet az iskolak neve1otestUletei, egyes osztalyok tanu16i es ezek szUlei taltottekki,. Az elso lepes'a TF-en vegzett elovizsgalatok fe1vetelehez a m6dszertani "egyszerusites" volt, ami ket zart kerdoiv megszerkeszteset jelentette. Ennek alapja az Ungarne Komoly Judit altaI kidolgozott o't-, i1letvehatdimenzi6s ertekelesi rendszer es a XI. kerUleti pedag6gusok altaI adott megoldasokosszekapcso1asa volt. Ungarne e16kiserletei alapjan a tanit6 neve1esi stilusanak egy otdimenzi6s felfog6rendszert definialt, amelynek kateg6riai a kovetkezok: - agressziv megoldasok (A); - restriktiv (korlatoz6) megoldasok (R); - kooperativ (egyUttmOkod6) megoidasok (K); - inercias (tehetetlenseget, passzivitast tUkroz5) megoldasok (In); - indifferens (koz~nyos, hideg, erzelemmentes) megoidasok (I). 50
azonban azt tapasztalta,hogy e f81fog6rendszer egyetlen ertekkateg6ri~ja sem fordult elo ilyen "tiszta" formaban. Ezert Btven kiserleti szemely adatai alapjan a KNHM-ban eszlelt, az erteke15 rendszerben felfogott matematikai-statisztikai m6dszerrel vegzett tipusalkotast. Ennek alapj~n hat tanit6i nevelesi stiluskBrvonalai rajzo16dtak ki: - agressziv-restriktiv neve1esi stilus (AR); - agressziv-inercias nevelesi stilus (AIN); - indifferens~restriktiv nevelesistilus(IR); - restriktiv-kooperativ neve1esi stilus (RK); - kooperativ-restriktiv nevelesi ~tilus (KR); - kooperativ-inerci~s nevelesi stilus (KIN). E nevelesi stilusok hat~smechanizmusait ertekelve.ketfele pedag6giai klimat eszlelt. A kooperativ kateg6ria kU1tinbBz6 kombinaci6i (KR,KIN, RK tipusu nevelesistilus) pozitiv pedag6giai klimat fejeztek ki, mig az agressziv es indifferens megoldasok kombin~ci6i(AR, AIN, IR tipusu nevelesi stilus) negativ pedag6giai klim~t hoztak letre. Ebben afelfog6rendszerben kerUltek kiertekelesre a XI. kerUleti pedag6gusok helyzetmegold~sai. Az egyes tipusokra legjel1emz6bb v~laszokb61 ketfele zart kerdoivet keszitettem. Az elsonek minden egyeshelyzetehez a "tiszta" tipusok megoldasait valogattamki (titven valaszlehet6seg), a masikhoz a "kevert" tipusok vari~ci6it rendeltem (hatvan valaszlehetoseg). Mindket esetben a kateg6ri~k sorrendje kerdesenkent valtozott •. Mindkettipusu z~rt kerdoivet a Testnevelesi F5iskola III. eves nappali tanarszakos ha1lgat6ival (N=89) es a kBzepfoku edzoi szak ha11gat6iva1 (N=66)tBltettem ki~ Az e16vizsgalatok konk1uzi6i: - az "altalanos konfliktushelyzetek" a TF hal1gat6k szamara nem etegge felhiv6 jelleguek (a zart kerdoiv felvetele utan a hallgatpkvelemenye altalanosan az volt, hogy ok nem kerUlhetnek hason16 helyzetekbe, miutan a testnevelesi orak jellege, felepitese es lefo1yasa je1entos mertekben elter az elmeleti 6raket61). Hallgatoinknak tehat a1kalmat adottegy j61 meg·fogalmazhat6 ellenallasra. Ezen 811enallas megelozese erdekeben szUksegszerunek l~tszott speci~lis, testnevelesi or~n elofordulo konfliktushelyzetek kidolgozasa; a zart kerd6iv elonye ugyan, hogy kBnnyen, gyorsan ertekelheto, de az elore megfogalmazott v~laszok miatt elvesz az originalit~ses a szemelyisegspecifikus valaszok 1ehetosege: ezert nyitott formaban, projektiv m6dszerkent kell alkalmazni; Tov~bbi vizsg~latai 50r~n
51
- a nevelesi stilusok szerinti egyertelmu "tipusba-sorolas" a zart kerd6ives forma eseteben sem sikerUlt (a hallgat6k ugyanugy tobbtipusu valaszokat adtak, mint Ungarne es ~ vizsgalataiban): Ebbol pedig az kovetkezik, hogy meg differencialtabb ertekelesi metodikat kell kialakitani., fgy vet6dott fel a Picture Frustration Test (PFT) szabadon alkalmazott kateg6riaival torteno kiertekeles lehet6sege.
II. Akutatas kovetkez6fazisat a "Testnevelesi Konfliktushelyzetek" kidolgozasa esa PFT kateg6riaival tortenokiertekeles kipr6balasa jelentette Az uj m6dszer kidolgozasanak dont6 kriteriuma a megfelelo konfliktushelyzetek kivalasztasa volt. Ezert kUlonos hangsulyt fektettem arra, hogy a helyzetek a mindennapi iskolai elethez szorosan kapcsol6djanak, Il el e tszaguak" legyenek, igazi konfliktusokat tartalmazzanak, a testnevel6 tanar munkaja szempontjab61 fontos, specialis problemakat fogalmazzanak meg. E celok megva16sitasahoz ig8n komoly alapot szoltaltattak azok a melyinterjuk, amelyeket a mar emlitett XI. kerUleti Nevelesi Tanacsad6val vala egyUttmukodesem alapjan a kerUlet altalanos iskolaiban tanit6 negyven pedag6gussal keszitettem. A pedag6gusok kozott termeszetesen tobb testnevel5 taner is volt. Ezt a nagyon gazdagtapasztalati anyagotkiegeszitettem vezeto testnevel6 tanarok interjuival. Az iranyitott kerdesek tulnyom6 tobbsege konkret, mindennapitapasztalataikra, elmenyeikre, a munkajukkal kapcsolatos problemakra kerdezett ra. A kerdesek kozott szerepeltek turokepessegUkre, a kUlonbozo szemelyisegu gyerekekhez val6 hozzaallasukra, az oktatasi-nevelesi munkajukban ad6d6 konfliktusokra vonatkoz6 kerdesek is. Sajat munkam szempontjab6l az egyik legfontosabb eredmeny az volt, hogy a pedag6gusok legnehezebben az agressziv megnyilvanulasokat, viselked~~t tOrik. Ez a varhat6 eredm~ny azonban kib6vUlt azzal a tapasztalattal, hogy nemcsak anyilt, tamad6 agresszi6, hallem a sunyi", alattomos magatartasis frusztraci6t okoz. Mind gyermek-gyermek, mind gyermek-felnott viszonylatban. A konkret "eset-ismertetesek" kozUl valogattam ki azokat a tipikus konfliktusokat, amelyek a tanar~diakkapcsolat leglenyegesebbUtkozesi felUleteit jelentik. Nem a konkretan megtortent konfliktushelyzetek pontcs atUItetese volt a celom, hanem nagy erzelmi-indulati eroket mozg6sit6 tipiku5 Il
52
A helyzetek tissze~llit~s~n~l arrattirekedtem, hogy az iskolai ~let apr6 mozzanatai, sokszinusege minel ~rnyaltabban fejezodjtin ki es eros felsz61it6 jelleggel fogalmaz6djon meg. A tiz testnevelesi konfliktushelyzetnek teh~t egyike sem ttirtent meg:pontosan igy a va16s~gban: a legtipikusabban frusztr~16 magatart~s viselked~sm6dok,
frusztr~16magatart~sfotm~k megragad~sa.
form~ksuriteset tartalmazz~k.
A legtipikusabb alapkonfliktusok a ktivetkez6k: - a tanu16k testalkatahozkapcsol6d6 konfliktushelyetek; - nyilt ~s burkolt agresszi6 a gyermekek ktiztitt; - atan~r szemelyet frusztr~16 helyzetek; - a tan~ri instrukci6val szembeszegU16nyiltes burkolt ellenall~s;
- az iskolai viselkedesi elvarasok, szabalyok nyilt ~sburkolt tagadasa. A 5zituaci6k termeszetesen a testnevelesl 6rak megszokott kornyezeteben, korUlmenyei ktizott fogalmaz6dtak meg. Az otalapkonfliktusb61 kontroll-helyzeteket szerkesztettemoly m6don, hogy az egyik helyzet nyilt, mig parja burkolt agresszi6t tartalmaz. A helyzetek. megfogalmazasasz~ndekosan nyitottformabantortent.Tehat a helyzetekttibbfele ertelmezesre is lehet5seget adnak a konfliktuse15idezesenek sz~ndekoss~ga, illetve veletlenszerOsege tekinteteben, igyaprojekci6ra szabadteret nyujtanak. Ugyanazon helyzetet a valaszo16 beallit6dasat61 fUggoen lehet teh~t j6, illetve rosszindulattal is megoldani. Bu-rkoltform~ban v~dhelyzeteket'is "beleszottUnk", amelyek a tan~r valamilyen mula5zt~sat sugallj~k(3., 6., 9. helyzet). Az alapkonfliktusokra eJ?itve igy alakult ki teh~t a tiz testnevelesi konfliktushelyzet, mint projektiv.vizsgalati m6dszer (2. melleklet). A kontroll-helyzeteket termeszetesen nem~ egymas melle helyeztem, ezek parosit~sa a ktivetkezo: 1. - 6. helyzet: testalkati problema; 2. - 7. helyzet: agresszi6 a gyermekek koztittj 3. - 9. helyzet: a tanar szemelyet frusztra16 helyzetek; 4. - 8. helyzet: az instrukci6val szembeszegU16 helyzetek; 5. -10. helyzet: az iskolai szabalyok megtagadasa. A vizsg~latok korUlmenyei E15zetes idomeres ut~n az egesz teszt kitoltesere fordithat6 idot 30 percben hat~roztuk meg. A helyzeteket egyenkent hangosan felolvastuk, 53
majd az elhangz~s ut~n azonnal k~rtUk a megold~s leir~s~t. Minden esetben a . helyzeteknek csak a sorsz~m~t~s a megold~st irt~k Ie a vizsg~lt szem~lyek, igy egy helyzet megoldasara a felolvas~ssal egyUtt h~rom perc jutott. Az id6korl~toz~sokat e15zetesen k~z51tUk a vizsg~lt szem~lyekkel. Az id6korl~ toz~snak tabb c~lja volt: - min~l "spontanabb" valaszokat vartunk, hogy az esetleges "kozmetikazott" valaszokat elkerUljUk; - a v~laszok terjedelm~t szerettUk voina behatarolni, az ~rt~kel~s korrekts~ge ~rdek~ben. . Az instrukci6 "Onak most tiz, testnevel~si 6ran e15fordu16 konfliktushelyzetet fognak hallani. A testnevelo tanar szerep~be k~pzelve magukat, egy-k~t mondatban, nagyon tamoren irj~k Ie, hogyan oldanak meg a helyzeteket." Az dj~rt~kel~s a PFTszabadon alkalmazott jelal~si rendszere. Miut~n·Rosenzweig ·~rt~kel~si rendszeret egy egy~szen uj ~s m~g soha ki nem pr6balt kombinaci6ban alkalmaztuk, ·ittkell kit~rnem·arra, hogy mit jelent a kateg6riak szabad hasznalata. TUlajdonk~ppen Rosenzweig frusztraci6s elm~let~bol csak a felfog6rendszert (szem~ly/c~l/akad~ly) ~s azezekre alkalmazottjelaI~si kateg6riakat vettUk at. Miutan mispecialis pedag6giai konfliktushelyzetekert~kel~sere alkalmaztuk a felfog6rendszertCmelyek eltero mertekben tartalmaznak frusztra~ ci6t), a jel~l~sitechnikat is m6dositanunk kellett. A jel~lesi technika m6dositasa azt jelenti, hogy mig Rosenzweig a frusztraci6ra adott valaszokat lehet5seg szerint egy jellel ertekeli,~s csak kivetelesesetben alkalmaz ket jelalest, mi egy valaszra - informaci6tartalmat61 fUgg5en - ket egyenlo erteku jelet is alkalmaztunk. Ennek aka pedig az volt, hogy a konfliktushelyzetek projektiv valtozataban a legritkabb esetben nyilvanult megegyfele indulat, a~nak elienere, hogy a 15vid, tamar valaszadasra kUlan is felhivtam a figyelmet. Rosenzweig az~rt alkalmaz egy valaszralehetos~g szerint csak egy jelol~st, mert v~lem~nye szerint a m~sodikkent kapott reakci6 az elsot abszorbealja, elnyeli. Sajat vizsgalataimban azonban a tobbmondatos valaszok sokszor egym~snak ellentmond6 informaci6tartalmakat hordoztak. V~lem~nyem szerint azonban a pedag6giai konfliktushelyzetekbena tanar minden megnyilvanulasa hat a tanu16kra, tehat a valaszv~gso kicseng~se nem felt~tl~nUl nyeliel (abszorbealja) az eloz5 tartalmakat. Mindig az adott gyermek szemelyi54
seget51fUgg, hogy mit "hall ki" a pedag6gus valaszab61. Ezert az osszes kapott valaszt - tartalmat61 fUggoen - ket jelolessel ertekeltem, amely 19Y magaban foglalja avalasz-rontas, illetve javitas lehetoseget is. (E utan i j8het es forditva.)Egy jelolest csak abban az 8setben alkalmaztam, ha az informaci6tartalom vegig egyseges jelentest hordozott. Eltertem meg a valaszok pontertekekre va16 atszamitasdt61 is, hiszen a PFT valaszait a GCR indexhez viszonyitja, amit en termeszetesen nem alkalmazhattam. Egy megoldas minden esetben 1 ponterteket kapott. A ket informaci6tarta1mathordoz6 va1aszok mindegyike O,5-0,5~ az egyseges tartalmd valaszok mindegyike 1 egesz pontot jelentett~ A tizkonfliktushelyzet mindegyike tehat minden esetben maximum tiz pontra volt atszamithat6. fgy szUletettmeg tehat ket ismert pedag6giai, il1etve pszicho16giai m6dszerkapcsolatakent egy dj vizsgalati eljaras.
III. A kutatas harmadik fazisa azdj pedag6giai-pszicho16giai m6dszer hasznalhat6saganak 85 ervenyessegenek "bemerese ll volt, melyetosszehasonlit6vizsgalattalvegeztemela kovetkez6'm6don: ATestnevelesi Foisko1a.kozepfokdedz5i tanfolyamanak·hallgat6ival (N=51) megoldattam·a testnevelesi konfliktushelyzeteket, majd a kiertekelest e15bbazUngarne-fele nevelesi stiluskateg6riakkal,azutan pedigaPFT-kateg6riakkal a fent leirt m6don vegeztem el. Aket kiertekelesi rendszer tisszehasonlitas~ szamit6gepes feldolgozas dtjan tortenta kovetkez5 modon (resz1etesebben Kormosne t 1985). A ketfelek6drendszerb51 ket dimenzi6ban egy kontingencia-tablazatot keszitettUnk, ~elynek soraiaz Ungarne-fe1e stiluskategoriakat, oszlopai pedig a PFT jelek pontertekben kifejezett gyakorisagi ertekeit tartalrnaztak. Ebb51 a koordinata-rendszerbol kozvet1enUl leolvashato az egymasnak megfele10 erintkezesipontok abszo1dt erteke, sot- es oszlopszazaleka. A sorok abszoldt ertekei, il1etve szaza1ekos megosz1~sa azt fejezi ki, hogy azegyes sti1uskateg6riakhoz a PFT erteke1es alapjan milyenjelkombinaci6k, milyen szazalekban kerUltek. Az oszlopok ertekeib51 az 01vashat6 Ie, hogy az egyes PFT jelek abszoIdtertekben, illetve szazalekbankifejezve milyen stiluskateg6riakban fordultak e15. A feldolgoz8s eredmenyeib51 csak a IItiszta tipusd ll nevelesi stiluskatcg6riakravonatkoz6 adatokat kozlom. Ennek ket aka van: 55
- igy vilagosan, attekintlletoen lathat6, hogy minden nevelesi stilus jellemz5en k6dolhat6 a PFT je15leseivel; - a "kevert tipusu" kateg6riak ertelemszerOen az ismertetett eredmenyek alapjan "keverednek". Az attekinthetoseg kedveert az adatok kazUl kiemeltem a sorok szazalekos megoszlasat, miutan ez fejezi ki legjobban az asszehasonlitas eredmenyet. Ha tehat attekinthetjUk az alabbi tablazatot, a vizszintes sorokb6l az olvashat6 Ie, hogy egy-egy nevelesi stilus milyen szazalekban ta1'talmaz"za BZ"egyes PFTreakci6katCI. tablazat): 1. tablazat E' A
I In R K
E
90,6 0 13,5 58,7 54,3 0,9 23,7 11,0 4,3 0,9
E
0
1,9 0,3
I -
-
-
I'
I
1,9 1,0 7,8 1,7 2,0 2,3 3,4 0,9
M' 7,7 5,2 2,6 2,6
M 2,9 5,2 2,6 4,3
e 2,9 15,5 29,2 17,2
i 1,9 1,7 23,4 61,2
m "E"
"I"
"M"
9,4 1,0 - " 6,7 - 3,4 1,7 2,6 0,6 1,7 0,3 0,3 "5,2 -
Minden nevelesi stiluskatego1'i~nal azonnal lathatobizonyos PFT jelek kiugroan magas szazaleka1'anya. Ezek a 1'eakci6modok jelennek meg tehat domin~nsBn az egyes nevelesi stiluskategoriakban. Az eredeti kerdefelteves az volt, hogy ezekkel a 1'ekaciomodokkal -leirhato-e az at nevelesi stiluskategoria? NezzUk meg, hogyanalakulnak - elso megkozelitesben globalisan - ezek a kiugro szazalekaranyok: - az agressziv nevelesi stilus 90,6%-ban nyilt, tamadoag1'esszi6val, es 9,4%-ban ag1'essziv gunnyal jellemezheto; - az"indifferens nevelesi stilus1'a a legdominansabban szintenaz ag1'esszio jellemzo 5B,7%-ban; - az inercias nevelesi stilus 54,3%-ban fennakad~ssal, cselekv8skeptelenseggel jellemezheto. Ehhez viszonyitva csak 15,5%-a masokt6l v~rt va16di helyzetmegoldas; - a restriktiv nevelesi stilusnal nincs egye1'telmOen kiugro, 50%-ot meghalad6 e1'tekO jellemz6; - a kooperativ nevelesistilusnal 61,2%-ban a hatekony pedag6giai helyzetmegoldasok dominanci~ja jellemzo. Ezen dominans jelek szazaleka1'anyai alapjan megallapithato, hogy a KNHM nevelesi stiluskategoriainak legjellemz6bb meghataroz8sai a PFT jelekkel egyertelmOen kifejezhet6k. Ugyanakkor a PFT kategoriai n8m at, hanem tizennegy faktor menten kepesek meghatarozni a szemelyiseg frusztr8ciora - sa56
jat vizsgalatomban konfliktushelyzetekre - aclott reakci6it, malye\< a tablazatban elt~r5 szazal~kkal szerepelnek. Az itt kUl~n I
A pedag6giai munka hatekonysaganak kiemelkedoen fontos jelei a PFT-ben az e, i, m kateg6riak, melyek a helyzetek eredmenyes, va16di megoldasait fejezik ki. Ezek k~zUl is az i jel a 1egfontosabb, mert itt az egyen aktivitasa, cse1ekvese erv~nyesUl a he1yzetek megoldasaban. Most nezzUk meg hogyan alakul a jelek megoszlasa az egyes nevelesi stiluskateg6riakban: 2. tab1azat
I In R K
e
i
m
2.,9 15,5 29,2 17,2
1,9 1,7 23,4 61,2
0 0 0,6 5,2
Osszesen 4,8 17,2 53,2 83,6
A szamok~nmagukert besze1nek. Az eredmenyes, egyUttmOktid5 nevelesi stilust megva16sit6 magatartasban ~sszesen 83,6%-ban az aktiv cselekves, a helyzetek val6dimegoldasa domina1. Ez az adat az osszes tobbi kateg6riahoz viszonyitva is kiugr6 etedmeny. Azt je1enti, hogy a kooperativneve15 pedag6giai "frusztraci6s helyzetekben az osszes l~hetseges reakci6 kozU1 a konf1iktushelyzet eredmenyes megoldasat tartja legfontosabbnak. A harom jel egymashoz va16 viszonyitasa is nagyon kifejez5. Az i (a sajat magat61 vart megoldas) 3,5-szerese az e-nek (a mast61 sUrgetett, ktivetett megoldasnak). A pedag6giailag leghatekonyabb megoldas adja tehat az osszes reakci6k 61,2%-at. Lathat6, hogy az m valasz (meg~rtes, tUrelem, bizalom a helyzetek megoldasaban) a t6bbi stilushoz viszonyitva szinten a legmagasabb szaza1~k ban (5,2%) fordul e15. S5t a restriktiv kateg6rian kivU1 sehol mashol nem ta1alhat6 meg ez a reakcio. Ertelmezesem szerint ez az eredm~ny nagyszerO bizonyiteka annak is, hogy a leghatekonyabb, 1egeredmenyesebb a kooperativ nevelo, mertsem sajat indulatai, sem envedelme, meg a fele16sseg vallalasa
57
sem akada1yozhatja a pedag6giai helyzetek 8I'edmenyesmego1dasaban, nem 50dorhat6 e1 a neve1esi ce10k e1ereseben. Az agressziv neve1esi sti1usna1 egya1ta1an nem fordu1t e10 igazi, eredmenyes he1yzetmego1das. Az indifferensne1 i:1,9%, 8:2,9%, mig m:S. A pedag6giaikonf1iktushelyzetek eredmenyes mego1dasanak szUksegessege tisszesen4,8%. Az agressziv es indifferensneve15 pedag6giaikonf1iktusmego1dasaira tehat olyan eros agressziv envedelemjellemz5 (E=90,6, i11etve 58,7%), ame1y a he1yzetek eredmenyesmego1dasatlehetetlenneteszi,csak indu1ataik 5zabad aram1asat, infanti1is es eroszako$ 1ereaga1asat eredmenyezheti. Az inercias nevelesi stihJsossze$en 17,2%-ban tartalmaz va16di helyzetmego1dast. A harom jeL-megosz1asa is nagyonkifejez5: az i mindossze 1,7%, mig-a masokt61 vart mego1das (e)- ennek kilencszerese, de megigy is_ csak 15,5%. A sajataktivitas, cselekves a helyzetekmegoldasaban tehat csak 1,7%, ami (az agressziv neve1esi sti1ustkiveve)azosszes tobbi sti1usktiztittis a lega1acsonyabb. A tehetetlenseg tehat ebqen.a szazalekaranyban is kifejez6dik._ (Ennek oka pedi9 az E'=54,J%-ban kereshet5.) Az inercias, tehetetlen neve15re tehat az objektiv-akadalyok hangsulyozasa, fennakada~,-bizonytalan sag-a jellemzo, ezeI'tnem talal a konfliktushelyzetekre-eredmenyes megoldast. Osszefoglalva: a harom negativ neve15i legkort, hatast letrehoz6 nevelesistiluskateg6ria (A, In, I) envedelmi, illetve elharit6, agressziv reakci6i miatt nem kepes a pedag6giai konfliktushe1yzetek eredmenyes megoldasara. A PFT jeltilessel tehat meghataro;Zhat6, hogy a szemelyiseg milyen iranyu es tipusu reakci6i okozzak az eredmenytelen pedag6giai megoldasokat. A legerdekesebb ta1an ebben_a-vonatkozasban a restriktiv nevelesi stilus, amely aze15zoekkel szemben nem tartalmaz ilyen szels5seges aranyu reakci6m6dokat. Hogy megis eredmenyes es pozitiv neveloi hatast eI'edmenyez, annak titka velemenyem szerint at egyes reakci6k egymashoz vala viszonyaban rejlik es ez a szazalekos megoszlasban kimutathat6. Tartalmazugyan helyzetfelismerest, fennakadast (E'=23,7%), agressziv envedelmet (E=ll,O%), de ennek e11enere az osszes va16di helyzetmegoldas 53,2%. Az osszes PFT-vel merhet6 reakci6 tehat Jelen van, letezik, de nemolyan aranyu, hogy az eredmenyes megoldasokat 1ehetetlenne tegye. E neve1esi stiluson belUl is az e, i, m jelek egymashoz viszonyitott araHyai egybecsengenek Ungarne meghatarozasaival. Lathat6, hogy a masokt'61' vart, i11etve kovete1t meg~ldasok majdnem azollos aranyban fordulnak e15 a sajat aktiv cse1ekvessel (e=29,2%, i=23,4%). 58
Arestriktivneve15 nem segit ugyan olyan ar~nyban a helyzetmegold~sok megszervezeseben a tanuloknak, mint a kooperativ neve15, de elvarja a gyermek erdekeben az eredmenyes pedagogiai megoldast. Ebben nyilvanul meg f51eg a korlatozo, iranyito, de alapvet5en pozitiv pedag6g{ai attitOd. Ebb61 k~vet kezik, hogy az m (a helyzetmegoldas elhalasztasa) csak minimalis, 0,6%-ban fordul a15, tehat nem tar halasztast, ott es azonnal megoldja vagymegoldatja a konfliktushelyzetet. A restriktiv neve16 hangot ad ugyanfennakadasanak. nemtetszesenek (E'=23,7%), agressziv indulatai is ervenyesUlnek (E=ll,O%), de fo celkent a hatekonypedag6giaimegoldasokszUkseglete fejez5dik ki az e, i, m~ssze sen 53,2%-aban. Ezert kepes teh~t pozitiv neve15i legk~r letrehozasara es a nevelesi celok megva16sitasara. Az altalanos attekintes utaneddig a pedag6giai alkalmassaglegfontosabb kriteriumait elemeztem. Nern elhanyagolhat6 azonban a t~bbi e15fordu16 reakci6 sem, bar szazalekaranyaik ne~ ilyen kiugr6anmagasak,mintaz eddig targyalt jeleke.Igazijelent6segUk majd az egy~ni vizsgalatokszempontjab61 vali~nagyonfontossa, de az egyesstiluskateg6riak egymashoz vala viszonyaban is j61 ertelmezhet5k. Azeddig nem ertelmezett ~tjel a k~vetkez5 megoszlasban fordult e15: 3. tablazat I
I'
I
M'
M
1,9 7,8 2,0 3,4
1,0 1,7 2,3 0,9
7,7 5,2 2,6 2,6
2,9 5,2 2,6 4,3
A I
In R K
Lathat6, hogy I (a sajat felelosseg hangsulyozasa megoldas, cselekves nelkUl) egyik stilusnal sem fordult e15. ~rdekes viszont az I' (a felelosseg atharitasa) es az I (afele15~seg fenntartasos vallalasa) aranya. Ezt aket jelet a reakci6 (~nmaga fele iranyu16) iranya teszi kUl~n~sen fontossa. Pedag6gusokkalkeszitett melyinterjuk felvetele kozben szinte egybehangzo motivumkent tert ViSSZ8 az onvizsgalat, a sajat fele16sseg kerdese. Oktatasi-nevelesi konfliktusokrakerdezve kUl~n~sen kisebb~nagyobb eredmenytelensegek, sikertelensegek, netan kudarcok kapcsan vallottak onmagukr61 a pedagogusok, hogy "elsosorban onmagamban keresem ahibat, mit as hoI ron59
tottam e1 Ezen ket je1 - bar nem fejezki aktiv ,eselekvest a konfliktusok megoldasara - jelenlete vagy nemlete azt fejezi ki,hogy kepes-e azadott sz~melyiseg sajat hibainak fe1ismer~sere, vallalasara. Ezert tartom kUl~n~ sen fontosnak e ket reakei6 jelenleteta ped~g6giai-pszieho16giai alkalmassag Nizsgalataban. Az II legmagasabb azinereias nevelesi stilusnalC7 J8%}. A sajat fe~ le16sseg felismerese tehat az tisszes t~bbihez viszonyitva a legmagasabb szazalekban itt fordul elo. Ami az eredmeny hatasfokat'lerontja, az velemenyem szerint a va16di megoldasok 'Ce, i, m) igen alaesony szazalekava1'fUgg tissze, meghozza oly m6don, hogy az afe1ismeres, amelyet aktiv eselekves nem ktivet, nem erheti e1 eeljat. Ezzel szemben a kooperativ nevelesi stilusnal ugyanesak 3 ,l~% az I', de a felismerest, az "onbiralatot"aktiv cselekves ktiveti, ettolva1hat eredmenyesse a kooperativ nevela. Vulgarisan igy fogalmazhatjuk. 8Z inercias eseteben: "be1atom, de nem Cvagy esak kevesse) tudok ese1ekedni"; - a kooperativ eseteben: "belatom, de ennek e11enere, vagy epp ezert tudok eselekedni". Maradt meg az M'Ctenyleges, vagyszin1elt koztimbtisseg) es azM (a magas foku szoeiabilitas., empatia). Az e10bbi gondo1atmenetet folytatva a legmagasabb arannya1 az M' az indifferens neve1esi stilusnal fordul e16 (7,7%). A PFT ertelmezesnel tobbet talannem is lehet mondani: infantilis felnottekne1 is gyakori a "nem baj, nem szamit" kitetel, a frusztra16 akadaly je1entekte1enitese, szinte tagadasa. Az inercias stilus 5J2%-os M1-je ugyanigy ertelmezheto. Az akadaly jelenletenek tagadasaval tehat megszUnika konfliktushelyzet, nines mit megoldani, aktiv eselekvesre nines szUkseg. A pedag6giai-pszieho16giai alka1massag szempontjab61nagyon fontos M a gyerek helyzetenek megerteset,az empatiat, magas fokd szoeiabi1itast fejezi ki. Az II jel ertelmezesenek ana16giajara szinte ugyanaz mondhat6 el. Legm~gasabb aranybanaz inereias stilusnal fordu1 e16 C5,2%), de az empatia, a gyerek megertese onmagaban nem eleg az eredmenyes pedag6giai megoldashoz. Az inereias pedag6gus hiaba erti meg, hiaba fordul szeretettel, megertessel a gyerek fele, ha nem tudja atadni az eredmenyes viselkedest, magatartasformat. Nem valhat peldakeppe, modelle a gyerek szamara. A kooperativ neve16t az empatia, gyerekszeretet sem teriti el a va16di megoldasokt61. Megerti, de eselekvesevel megtanitja, szervezesevel lehetove te.szi a gyerek szamara is a konfliktusok megoldasat, kepes iranyitani, es ezert valhat igazan a gyerek szamara magas presztizsO szemelyisegge. 11
•
60
A koope1'ativ ~s rest1'iktiv nevel6 teh~t k5zvetleni direkt magatart~s miniat jelent a tanul6knak. Szemelyisegeben alkalmastehat (az ismertetett 1'eakci6k alapjan) egyreszt az adott konfliktushalyzetek eredmenyes megold~ s~ra, masr~szt reakci6i miatt kavetend6 modelle valhat tanitv~nyai szama1'a. Az eddigiekb61 kavetkezik, hogyazagressziv, indifferens es inerci~s n~velo szemelyisegenek 1'eakci6i miatt nem kepes eredm~nyes pedag6giai megol-dasokra, eze1't nem valhat pozitiv mintava, nem alkalmas tehat pedag6gusp~lyan e1'edmenyes nevelo munka1'a. (Ezek az e1'edmenyek pontosan megyeznek Unga1'ne megallapitasaival, te1'meszetesen a kat kie1'tekelesi m6dszer asszehasonlitasat tekintve.) Azeddig leirtak alapjan ugy velem, bizonyitottnak tekintheto, hogy a PFT jelales alkalmasa kUlanbazo nevelesi stiluskateg61'iak -mint magatar~. tasfo1'mak - lei~asara. Sot a feldolgozas alapjana ketkie1'tekelesi technika "oda-vissza" megerositi egymast. A PFT jelek szazaleka1'anyai alapjanelmondhatjuk, hogy az a pedag6gus (jelalt), aki: - 50% feletti E' valaszokat ad, a1'1'a az ine1'cias nevelesi stilus; aki 50%feletti E, E es liEu valaszokat ad, a1'1'a az ag1'essziv es indiffe1'ens nevelesi stilus; - akin~lnagyjab61 E'=20%, [=10%, e=30%, i=20%,81'1'a a1'est1'iktiv nevelesi stilus; - akinel e=20%, i=60%, a1'1'a akoope1'ativ nevelesi stilus jellemzo. Ugyanakkor aPFTkie1'tekelesi technika megis tabb es pontosabb, a1'nyaltabb info1'maci6t szolgaltat, mint a nevelesi stilus-meghata1'ozasok. Eddigi munkamalapjan ezt a kovetkez5kkel tama?ztom ala: A PFT jelalessel a. szemelyiseg f1'uszt1'aci6raadott reakci6ikUlon-kUlan me1'hetok. Ezeknek 8.1'eakci6knak az asszessegebol all ossze egy magatartasforma, amely szemelyenkent mas es mas, tehat szemelyisegspecifikus profilt e1'edmenyez. Ebben az integralt szemelyisegkepben bekesen megfe1' egyrnas mel- . lett az agresszi6, azempatia, az aktiv cselekvesstb. Ha visszate1'Unk a tablazathoz,latjuk, hogy meg a koope1'ativ nevelesi stilus is ta1'talmazag1'esszi6t (0,9%-ban), es az indiffe1'ens riev~lesi stilusnal is van empatia 2,9%-ban. Tehat egy koope1'ativ pedag6gusnak is lehetnek (mint ahogyan vannak is) ag1'essziv indulatai, es annak ellenere, hogy ez merheto, meg j6 pedag6gus ma1'ad. A PFT e1'tekelessel tehat eIIentmondasmentesenmutathat6k ki az egyes 1'eakci6k, sot eppen ezert nye1'hetUnk a vizsgalt szemelyiseg1'ol egy egysegesbeaIlit6dasi profilt. A danto momentum nem az egyes negativ indulatok, reakci6k jelenieteben, hanem annak a tabbihez mert aranyaban fejezo-
61
dik ki. Nem az a dtint6 tehat, hogyaz adott szemelyisegnek vannak agressziv indulatai, hanem az, hogy ezek a ttibbi reakci6hozkepest milyen aranyban fejezodnek ki. A nevelesi stiluskateg6riakhoz kepest tehat egy rugalmasabb ertekelesi m6dszert jelent 'a PFT kateg6riarendszere. Ehhez jarul meg, hogy az empatia fokozatai, a kUltinleges reakci6k, a disszimilaci6k is jeltilhet5ka kiert~ kelesnel. Tovabbi e15nye meg az egyes reakci6tipusok jeltilhetasegenek, hogya tiz testnevelesi kon{liktushelyzet ktizUl pontosan meghatarozhat6k azok az egyen szamara kritikus helyzetek is, ,'amelyek a vizsgalati szemelyt az eredmenyes megoldasban akadalyozzak es ezaltal pedag6giai tevekenysegenek hatasfokat rontjak. Az tisszehasonlit6 vizsgalat eredmenyeivel alatamasztva, az ujm6dszert (Testnevelesi Konfliktushelyzetek Megoldasa) pedag6giai attitCidvizsgalatnak tartjuk a kovetkez5 indokok alapjan: - a vizsgalati szituaci6 'elkepzelt helyzetekben nyujt szabad teret· a projekciora, ezertnem az effektiv, konkretviselkedest, illetve magatartast'valtja ki, hanema szemely keszenleti allapotat (beallit6dasat) a helyzetmegoldasra; - a helyzetek megoldasa minden esetbena szemelyiseg kognitiv, affektiv es viselkedesi iranyulasait mozgositja; - a konfliktushelyzetek eraserzelmi-indulati feszUltseget tartalmaznak,igya megoldasok minden esetben ertekel5allasfoglalast tUkroznek; - a testnevelesi konfliktushelyzetek iskolai interperszonalis szituaciok,ezert a szemelyi~eg pedagogiai helyzetmegoldasi keszenletet, vagyis pedag6giai attitudjetmeri.
IV. A testnevelesi konfliktushelyzetek standardjai A testnevelesi konfliktushelyzetekkel a ktivetkezacsoportoknal vegez~ tUnk vizsgalatot: - vezet5 testMevel5tanarok N=26; - a TF-en masoddiplomat szerzo altalanos iskolai tanarok N=29; - kozepfoku edz5i szak hallgatoi N=53; - a TF-re 1983, 1984 es 1985-ben N=681, ebbal no: 318 felvetelizak ferfi:363; 789 fo. Mindosszesen:
62
A matematika~statisztikai
feldolgoz~s eredm~nyei alapj~n
minden vizs-
g~ltcsoport megold~si m6djair6lkUl~n~kUl~n standard-t~bldzatokat k~szi
teitUnk, melyeket aminta negyedeles~vel, kvartilisekkel hataroztunk meg. Miut~n a PFT szazal~kbankifejezett~rt~kei, a T-ertekek ~sa GCR-index nefll volt szamunkra hasznalhat6, sajat eredmenyeink alapjan allapitottunk me~ standardert~keket.A kvartilisekkel hataroztuk meg a PFT-k6dok~sszes je]enek ert~keit; a reakci6 iranyanak (E, I, M), valamint a reakci6 tipusanak (0-0, E-O, N-P) szerinti ~vezethatarait· is. Ezek szerint a Q1 atlag alatti, a Q2 az atlagos, a Q3az atlagnal magasabb erteket je1~1. Az e1keszU1t standard-tablazatokb61 a ket 1egje1lemzCibbet ismertetjUk, a \lezeto testneve10tanarok "idea1is" mego1dasait ,es a Testneve1~si. F6iskolara je1entkezo fe1v~te1izok adatait. 4. tab1azat A·vezeto testneve1otanarok mego1dasainak standard-tab1azata 0-0
E-O E
Q1-- 0
OS5zesen
Ql=0-1,5 Q2=2,0-2,5 Q3=3,0
Q1=0-4,0
1 =0-2,0
Q2=2,5,-3,5 Q3=4,0
Q1=0-3;5 Q2=4-4,5 Q3=5
QI-- 0 Q2= 0 Q3= 0
Q1 =0-0,5 Q2=1,0 Q3=1,5
e
Q2='0 Q3=0,5
E
N-P
Q2=4,5~5
,5
Q,=6 3 '
E Q1=0,5 Q2=1,0 Q3=1,5 I
Q1= 0 Q2= 0 Q3= 0
I
i
Q
I
Q1= 0 Q2=0,5-1,0 Q3=i,5 M M
Ossz.
Q1=0-1,0 Q2=1,5-2,0 Q3=2,5
QI-- 0 Q2= 0,5 Q3=1,0 Q1=0-1,0 Q2=1,5-2,0 Q3=2,5
m
Q1=0-5,0 Q2=5,5-6,0 Q3=6,5 63
A v8zet5 testnevelo tanarok szal<mailag igen magas szinten vegzik munl
s. tablazat Ferri felveteliz5k standard tablazata 0-0
Ossz.
01=0-2,0 °2=2,5-3,0 °3=3,5
65
6. tablazat N5i felveteliz5kstandard tablazata 0-0
E
I
M
tissz.
66
Q1=0-2,0 Q2=2',5-3,5 Q3=4,0
1.5z. melleklet Altalana5 nevele5i kanfliktushelyzetek
1. Influenzas vagyok, szemeimbedagadtak, orrom feltunoen nagy es voros. Erzem, hogy atcom egeszeben eltorzult. Belepeka 7. osztalyba, innen-annan kuncogas, sugdo16zas. Mar a jelentes alatt is felbomlik afegyelem. Megsz61alok: 2. A tornaoltoz6 ablaka felig \nyitva van. A fiuk·· az ablak elott tolonganak es· lesik· a lanyok,at. Bentrol· eszreveszik es egyre hangos~bban sikongatnak. Eppen en vagyok az Ugyeletes,eszreveszem, odamegyek es megsz61alok: 3. Kenytelen voltam int6tadni egygyereknek. Miutan beirtam,·· a helyere ment es kitepte azt a lapotaz ellen6rz6jeb61, amire az int5t irtam.· A padszomszedai nero kis ahitattal neztek. En megsz61altam: 4. Kiosztom a leosztalyzott felmer6ket. Azegyik gyerek parpercmulvakijon az asztalomhoz reklamalni, hogy rosszabb jegyet·kapott~ mint erdemelt volna. Atneztema munkajat, a javitasomat ises eszreveszem, hogya piros beirasomat kiradirozta, sajat ceruzajaval kijavitotta a hibat. Megsz61alok: 5. Aut6buszon utazam. Mellettem all egy gyerek az iskolab61. IsmerjUk egymast, de ram senez, kibamulaz ablakon. Nem hiszem, hogy nem vetteszreo fgy utazunk ket megal16t. Masnap az iskolafolyos6n jon velem szembe. tvtegsz61alok: 6. Egyals6s gyerek egyre-masra ejtileaz 6ran aceruzait, egyre hosszabb ideig tart, mire csszeszedegeti a padok a161 es egyretobb gyerek laba alatt keresgeli. Ez egy koztudottan Ugyetlen gyerek, de en eppen egy fontos szabalyt akarok megertetni a gyerekekkel. Megsz61alok: 7. A lany we ajtajaban tolonganak a fiuk eslesnekbe a We-be. Egyre .tobb gyerek csatlakozik hozzajuk, egyre hangosabb a nevetgeles. En vagyok a folyos6Ugyeletes, odamegyek es megsz6lalok:
67
8. Az egyik cipom fuzoje kibomolva, nemveszem eszre, hogy huzom magam utdn. Bel~pek a III. oszt~lyba, apadsorok ktiztittj~rk~lok. A gyerekek kin~znek ut~nam a padb6l, nevetg~l~s, a figyelem felbomlott~ Ekkor;veszem ~szre, hogy kibomlott cipofuzomet n~zegetik a gyerekek. Megsz61a10k: 9.
Kicsengat~s ut~n
a hatodikos gyerekek csoportba verodnek. Ez egy "banda" vez~rrel,. vezerkarral, "szigorL1"szabdlyokkal. En m~g tisszeszedem az 6rav~zlatom es a napl6t, ektizben hallam: "Szab6 te nem jtihetsi ide, nem vettUnk be."Szab6 elkullog(Szab6 nem n~pszeru, b~r j6k~pu, j6 k~pes segu·gyerek). Egy pillanatiggondolkodom, aztan·megsz6lalok:
10. Ora alatt a ttibbiek sz~mara ~szrevehetetlen medon ttibbsztir figyelmeztettemagyereket. Ezt oeszre·is veszi, de.a figyelmeztet~semcsak n~hany pillanatighat~kony. A gyerek tov~bb besz~l ,tovabb babral, a ttibbieket latvanyosan szerakoztatja. Neh~z anyagot tanulunk: az6rab61 meg j6csk~n van·hdtra. Megszolalok:
68
2.sz. melleklet Testnevelesi
konflikt~shelyzetek
1.. Testneve1esi ora van a 8. osztalyban. Eppena szekrenyugrast gyakoroltatom. Az egyik gyerek, aki osztalytarsainal 1 fejjel magasabb,. es eleg kover is, mindig mielott ra keri..il a sor, eggyel hatrabblep, maga ele engedve a tobbieket. Igy meg egyszer sem ugrotta at a szekrenyt . Megszolalok: 2. A fidk fociznak az udvaron. Figyelem a jatekot: eppen azevismetlo Ferinel van a labda. Labdavezetes kozben az egyik gyereket durvan felloki, egy masiknak pedig a bokajat rugja meg. Megszolalok: 3.. Egy dj· technikai elemmegtanitasa a testnevelesi ora feladata. Magyarazat elott bemutCltom a Qyakorlatot. Innen-onnan kuncogas,sugdo16dzas hallatszik, a fegyelem kezd felbomlani. A bemutatas utanveszem eszre, hogyaz .elszakadt trikomon nevetnek a gyerekek. Megsz6lalok: 4. Osztalyozoma kotelmaszast. Nagyon vegyesek a teljesitmenyek. Egyatlagas mozgasu, atlagos Ugyessegu gyerek, amikorrakerUl a sot, kijelenti: "Marpedig en nem maszom fel." Megszolalok: 5. A bemelegites utan magasugrashoz keszUlodUnk. Amig a gyerekek hozzak a szereket, hallom, hogy egyikUk elegedetlenmegjegyzeseket tesz. Szinte minden 6ran van valami felhangos megjegyzese, vagy grimasza,amikor azt hiszi, hogy nem figyelek oda. Az osztaly ezeken jokat sz6rakozik.Megszolalok: 4,'
6. A testneveles oran felsorakozik az osztaly a jelenteshez. Latom, hogy az egyik nagyon vezna, gyenge felepitesQ gyerek feloltozve alIa sor vegen,. Ez mar a 4. testnevelesi ora, amelyiken felmentest ker, mert megint "otthon felejtette" a felszereleset. Pedigneki igazan szUksege lenne a testedzesre. Megszolalok: 7. A lanyok kezilabdaznak. Az egyik lany kezd durvan jatszani, es emiatt tarsai mintha mar felnenek tole. Megszolalok:
69
B. A gimnasztil
70
Irodalom
Kormosne Acsai Iren: Kiserlet a testneve16 tanarszemelyisegenek pedag6giai-pszicho16giai vizsgalatara. TF Kozlemenyek, 1984/1. 99-107.p. Kormosne Acsailren: Konfliktushelyzetekkiertekelesi t~chnikainak osszehasonlit6 vizsgalata. TF Kozlemenyek, 1985/3. 47-61.p. Papp Janos:Vizsgalatoka tanaripa1yaalkalmassag el6rejelzesere. Acta Pedagogica Debrecina. 1978. Szakacs Ferenc: A Rosenzweig-fele frusztraci6s teszt (PFT). OlE Pszichodiagnosztikai Laborat6rium, 1968. Ungarne Komoly Judit:A tanit6 szemelyisegenek pedag6giai-pszichol6giai vizsgalata. Akademiai Kiad6, 1978.
71
Kele me ~ne Tott1 Eva
FELVETELI VIZSGA EREDMENYEI ES AFELVETELIZOK INTELLIGENCIASZINTJE KOZOTTI OSSZEFUGGES VIZSGALATA A TESTNEVELESI FOISKOLAN l\
A fels50ktatas szakemberei elott kozismert teny, hogy meglehetosen
sok hibaforrassal kell szamolni az egyetemi/f6iskolai felvetelieljaras 50r~n.Akivalaszt~selvej6lkorUlhatarolt~ a felkeszUltseg, atehetseg, a r~termettseg es a magatartas jellemzoialapj~n tortenjen a jeloltek differencia]as8. A. gyakorlatban azonban - a jelenleg ervenyes felveteli rendszerben -e tenyezorendszeren belUl a tantargyi felkeszUltseg mertekevalt dominanssa. Vagyis a palyara vala alkalmassag szempontja hatterbe szorult, a komplex szemleletmaddal szemben a gyakorlat egyoldaluva v·alt. Aszelekci6 soran az alkalmassag elvenekervenyesitese minden foglalkozas eseteben lenyeges, vannak azonbanpalyak, ahol az alkalmassag kovetelmenykent kUlonleges hangsulyt-kap. Ilyen a pedag6guspalya is. A pedag6gusok szemelyisegenekvizsgalataval kapcsolatos kutatasoknagy multra tekinthetnek vissza, a tamanak tekintelyes mennyisegCi szakirodalma ,van. A fel vetelihez kapcsol6d6, a palyaalkalmassag varhat6 .szintjet elore jelzo kutatasokazonban viszonylag ujkeletCiek, jelent6s eredmenyekr6lbeszamalo tanulmanyokkal hozzavet61egesenket 8vtizede ~alalkozhatunk.A Fels6oktat~siPedag6giai Kutataktizpont vegzett kooraina16, tanacsad6 munkata felveteli eljaras korszerCisitese erdekeben. Temank sz~mpontjab61 lenyeges tapasztalatokr61 beszamo16 ismertetoket a hetvenes 8vekt6lkezd5doen talaltunk. Az 1970/71-es tanevben komplex vizsgalat kezd5dott (Szabo P. -·Papp J., 1980) negy fels5foku intezmenyben: a jaszberenyi es esztergomi tanit6kepz6ben, illetvea nyiregyhazi as szegedi tanarkepzQ f6iskolan. Ennek a vizsgalatnak fa celkitCizese a pedag6giai palyaalkalmassag meresilehet5segeinek feltarasa volt. A debreceni Kossuth Lajos Tudomanyegyetemenaz 1974/75-05 tanevben - egy korabbivizsgalatsorozat utan - ··ujabb kutatomunka kezd5dott, melynek celja tobb ~
73
ba fogla16
alkalmass~gi
index
kialakit~sa
volt.
Alkalmaz~sa
a
jel~ltek p~
s ezzel afelv~teli szelekci6 segit~s~re ir~ nyult. Az e15kis~rletek tapasztalatait hasznositva az FPK t~mogat~s~val 1977-ben egy va16ban komplexnek nevezhet5 vizsg~latra kerUlt SOl' a KLTE-n. A hallgat6k szemelyiseg~t a PFT,az FP1, az MMQ ~s a Lavoegie tesztekkel, az intelligenci~t 1ST, a figyelem f~jletts~g~t a 02 tesztekkel vizsg~lt~k. A pedag6gusi p~ly~rava16 alkalmass~g meg~llapit~s~ra a Csirszka-f~le p~lya motiv~ci6s tesztet; a tan~ri magatart~sform~kat vizsg~16 Minnesota-tesztet es a konfliktusos nevel~si helyzetek megold~s~nak milyenseg~t jelzQ .m6dszert lyaalkalmass~gi rangsorol~s~ra
(KNHM
adapt~ci6j~t)
haszn~lt~k.
A jeloltek pszicho16giai vizsg~lat~nak jelentoseget felismerve termeszetesen mas·felsooktat~si int~zmenyben is folytak alkalmassagvizsgalatok. Peld~ul az FPK es a Semmelweis Orvostudomanyi EgyetemEgeszsegvedo Int~ze tenek kazos kutat6munkajar61 olvashatunk (Szil~gyi .K., 1979, 1980j.Vo1gyesy 1:.:.., 1981). Az Erdeszeti ~sFaipari Egyetemen 1969-t61 folytattak a hagyomanyos'fe1vete1i vizsgakmellett kepesseg- es. szemelyisegvizsgalatokat (Vargane Fo1diH.- VargaM. -SUvegJ., 1979) ~sfolytathatjuk a sort a BudapestiMOszaki Egyetemen, a kUlqnbozo mOszaki f5iskolakon, pedag6guskep~ zo intezmenyekbenfoly6 vizsg~latokka1. Az intelligenciavizsgalatok beepit~se··a felvetelt alkalmassagvizsgalatokba nem tekintheto veletlennek.A felveteli vizsg~k egyik hibaforrasa ,eppen az, hogy a felk~szUltseg, atantargyi ismeretek elbiralasasoran nem allapithat6 meg az, hogy a jelolt az ertelmesseg olyan szintjevel rendelke.zik, amely a szakmai kepzes alapjat, a felsofokutanulmanyok folytatasanak feltetelet jelenti. Az intelligenciavizsgalatok eredmenyeinek helyes ertelmezesehez feltetlenUl ki kell emelni neh~ny lenyeges szempontot. Elfogadva a Wechsler-i intelligencia definlci6t (Kun M. - Szegedi M., 1972) hangsulyozni kel1, hogy aZintelligenciaglobalis kepesseg, vagyis elemekb51, funkci6kb6l osszetev6d6 egyseg, tovabb~: ezek a funkci6k ha egymast61 nem is fUggetlenek, deegymast61 megkUlonboztethet6ek. Tehat az intel1igencia nem tekinthet6 ·az intellektualis kepess~gek osszeg~nek, de meresenek lehetosege - rna mar megbizhat6an e k~pessegek kUlonbozo oldalainak egyenkenti mereseben rejlik. A pszicho16gia torteneteben (a kezdetet 1890 jelenti, amikor Cattel megszerkesztette az e1s5 intelligenciatesztet) mar a korai.intelligenciatesztek fel~pitesere is az volt jellemzfi, hogy tobb, egymassal osszefUggfi vagy reszben osszefUggo egysegb51 alltak. Ezek az altesztek tartalmi szempontb61 74
csoportosithat6k aszerint, hogymilyen intellektualisfunkei6 megismerese a eel. Az intelligeneia vizsgalata tulajdonkeppen azt jelentette, hogya szemelyek meghatarozott feladatsorokra adott teljesitmenyet mertek, ertekeltek, szamszerOsitettek.
Alkalmazott m6dszerilnk A felveteli alkalmassagvizsgalat soran hasznalhat6·intelligenciateszt,tel szemben- a felvetelisajatos korUlmenyeire tekintette1- tobbspecialis kovetelmenyt tamasztottunk. ·Pl. a produkci6felUlettel kapcsolatban el~ varasunk volt aZ,hogy a tesztaz intellektualiskepessegek tag koret 01el- . je fel, ugyanakkor azonban ne tartalmazzon tul sok itemet, . mivel af itemszam-novekedes a vizsgalati ida megnyulasat vonja maga utan, sez felveteIi aikaimassagvizsgaiaton ugyancsak.nem kivanatos. Tovabbi kovetelmenyUnk volt.: az eljaras legyen alkalmas csoportos vizsgalatok vegzesere. Elvarasunk volt az is, hogy a tesztnek legyen hazai standardja, hogy ennek birtokabana jeloltek teljesitmenyet helyesen tudjuk ertelmezni. Ugy tOnt, a fenti kovetelmenyeknekleginkabb megfele16eljaras Amthauer tesztje, az 1ST (Amthauer R., 1955; Szilagyi K.- Volgyesy P., 1976). A teszt e1nevezese - Intelligencia Struktura Teszt>- a m6dszernek arra a lenyeges jellegzetessegere utal, hogy·a teszt nemcsak az intelligenciaszint megbizhat6 rnegallapitasara alkalmas,'hanem az intel1igencia strukturalis jellegzetessegeiral is kepet ad. Eza struktura.· hierarchikus felepitesO, s a dominans elemek a struktur,a tobbi elemet is befolyasoljak. A teszt kilenc'faktort tartalmaz. A fogalmi gondolkodas vizsgalataraszolgal az els5 negy faktor: I.: Iteleta1kotasi kepesseg II.: Diszkriminaci6s kepesseg III.: Ana16gias gondolkodas kepessege IV.: Absztrakci6s kepesseg A matematikai gondolkodast vizsgalja az V.:· Gyakorlati szamolasi kepesseg VI.: Elmeleti matematikai gondolkodasi kepesseg A terszemlelet vizsgalatara a non-verbalis faktorok slolgalnak: VII.: Konstruktiv jellegQ terszemlelet VIII.: Analitikus jellegG terszemlelet A IX. faktor az emlekezet vizsgalatara szolgal. 75
Az egyes faktorokban elert'pontszamok osszege adja az un. 1ST osszpontszam ert~ket. A teszt kitoltesere fordithat6 ida kotott (51 1 20 11 es az instrukci6hoz 5zUkseges id6). Az osszid5n'belUl az egyes feladatok megoldasanak id6hat~rai iaktoronkent kUlonboz5ek.
A vizsgalat korUlmenyei A Testnevelesi F5iskolanhosszd szUnet- az1969-1?71 kozottfolyta10tt vizsgalatok - utan, kiserleti jelleggel az 1983/84. tan~v masodik fel€veben indult djb61 pedag6giai es pszicho16giai alkalmassagvizsgalat.A vizsgalatsorozat pszicho16giai oldalr61 intelligenciavizsgalatot es a testneve15.tanari munka saran ad6d6 konfliktusos nevelesi helyzetek megoldasanak (KNHM) vizsgalatat, pedag6giai oldalr61 pediga neveltsegiszint, pedag6giai problemaerz~kenyseg 'esa beszedkeszseg vizsgalatat jelentette. Akiserleti jellegUalkalmassagvizsgalatra kef alkalommal: 1984-ben es 1985-ben, mindket esetben aprilisels6 heteben 'kerUltsar. Az intelligenciavizsgalatokon - 1984-ben 201 jelolt (96 n6; 105 ferfi), ~ 1985-ben215 jelolt(107n5,lQ8 ferfi) vett reszt. 1984-ben meglehet6senkedvez6tlenkorUlmenyekkozott zajlottak vizsgalataink, ugyanis a pedag6giai es pszichol6giai alkalmassagvizsgalatok, lebonyolitasara - sajnalatos ~6don - asportagi alkalmassagvizsgalatok utan, delutani id5pontban kerUlhetett csak sore Mint kiderUlt, voltak jelqlt~k, akiknek ebedelesre sem jutott idejUk. 1985-b~n nemileg javultak a vizsgalatkorUlmenyei, azonban ~z alaphelyzet - dele15tt sportagi, delutan pedag6giai es pszichol6giai alkalmassagvizsgalat - valtozatlan maradt. Statisztikai adattal ugyan nem bizonyithato (idevonatkozo kontrollvizsgalattal nem rendelkezUnk), de va16szinusitheto: a kapott.eredrn~nyekben feltetlenUl nyoma maradt ezeknek akedvezotlen korUlmenyeknek. AZ,eredmenyek helyes ertelmezesehez meg kell jegyeznUnk azi is, hogy mindket evben tudtak a jeloltek a Felveteli Tajekoztatob61, hogy a pedag6giai espszichologiai alkalmassagvizsgalat eredmenye a felveteli vizsgan nem jelent pontszerzesi lehet6seget.
76
A vizsgalateredmenyei Az eredmenyek elemzese soran f5bb szempontjaink a kovetkez51< voltal<~ Megvizsgaltuk, hogy a teszt standardjahoz viszonyitva hogyan minosithet5 a felvetelizok, felvettek, elutasitottakteljesitmenye. Az is erdekelt bennUnket, hogy az intellektualis teljesitmenyekben nemenkent kimutathatoak-e kUlonbsegek. Tovabbi elemzesi szempontunk volt annak feltarasa is, hogy a felvettek es e~utasitottak teljesitmenye kazatt van-e elteres, s ha van, ez milyen merteku. RendkivUl lenyeges terUletnek tekintettUk a jeloltek intelligenciaszintje es a felveteli vizsgakeredmenyei kozatti osszefUgges vizsgalatat. A vizsgalati an~ag ertekeleseben az els5 lepes - a vizsgalt szemelyek faktoronkenti pontszamainak megallapitasa utan - azasszpontszamkiszamitasa volt. Ezutankovetkezett a felveteliz5csoport atlagertekenel< kiszamita~ sa. Miutan a felveteliz6k osszpontszamanak atlaga mind 84-ben, mind 85-ben a teszt standardjat61 jelent5sen eltert, ugy veltUk, az eredmenyek rea1isabbak, valosaghubbek lesznek abban az esetben, ha annaka populacionak a teljesitmenyet tekintjUk viszonyitasi alapnak,amelynek tagjai a Testnevelesi F5is1
ll
-
77
1. tab1azat'
........ OJ
Az·IST osszpontszam atlag-·es.szorasertekei
1985
N5k Ferfiak Osszesen
107 108 215
90,71 91,87 91,26
15,47 15,46 15,44
43 45 88
95,34 93,97 94,64
15,36 16,71 15,99
64 63 127
87,59 90,38 88;97
14,87 14,45 14,67
Az 1ST oS5zpontszam atlagokat (1. tablazat) vizsgalva azt tapasztaltuk, hogy az 1985-ben felvetelizo jeloltek jobb teljesitmenyt nyLijtottak az 1984-benfelveteliz6knel, s erdekes m6don BZ' 1985-ben elutasitottak atlageredmenye nemileg jobb volt, mint az 198L~-ben felvetteke. AkUlonbtizovizsgalati esoportok teljesitmenyet elemezveazt az eredffienyt kaptuk, hogy a teszt standardja szerinti 111,85-osatlagpontszamt61 a legkevesbe (16,51 ponttal) az 1985-ben felvett nokmaradtak el, s a legnagyobb lemaradast C28,87pontot) az 1984-ben elutasitottn5k eredmenye jelentette. A.ferfiak/nok atlagteljesitmenyenekvizsgalata alapjanazt mondhatjuk, hogy 198L~-ben a felvettferfiak , 1985-ben a· felvett n6k atlageredmenye volt jobb.(A felvettferfiak teljesitmenye nem kUlonbozottszignifikansan a felvett noket6l.) A felvettek/e1utasitottak eredmenyeinekosszehasonlitasa soran azt lattuk, hogy sem 19B4-ben, sem 1985-ben a ketesoport nem kU1onbozott egymast61 szign~fikansan. Ez az osszefUggesaferfiak esoportjaraegyertelmuen jellemzo volt. Ugyanezt az eredmenyt kaptuk a n6k1984-es ~vfolyamanal is. Az1985-ben felvett·lanyok atlagerteke.azonban szignifikansan jobb volt az elutasitott 1anyokena1. Ha a ket ev adatait osszevontan e1emeztUk, azt talaltuk, hogy a felvett fiLik ~tlagpontszama nem kU1onbozott szignifikansan az e1utasitottaketole A ket ev soran felvett lanyoknak viszont szignifikansan jobb volt az eredmenye az elutasitottakenal. Amikor anok, ferfiakeredmenyeit osszevontan vizsgaltuk, azt az eredmenyt kaptuk, hogy a felvettek (N=173) atlagteljesitmenye szigni'fikansan jobb voltaz'elutasitottakena1. Az elutasitottak adatainak elemzese saran azt tapasztaltuk mind a noknel, mind a ferfiaknal, hogy az 1984-ben elutasitottak eredmenyei nem tertek elszignifikansan az 1985-ben elutasitottak eredmenyeitol. Az intellektualis teljesitmeny es a felveteli eredmenyek kozotti kapesolat feltarasa ~rdekeben az ISTosszpontszam es a felv~teli vizsga kovet~ keza jellemzoi: felveteli osszpontszam, "hozatt" pontszam, '.'szerzett" pontszam'kozotti korrelaei6s kapesolatot elemeztUk. Pontot "szereznil l a biol6gia es tortenelem irasbeli dolgozatok, valamint sportagi teljesitmenyek: atletil
osszevetettUk az 1ST osszpontszamnwl, Ertelemszeruen ezt aze1emz8stnem tudtuk minden vizsga1t esoportnal elvegezni, mivela fe1vettferfial< - a velUkegyUtt felveteliz5 n5khozviszonyitva -honvedelmi kotelezettsegUk miatt egy evve1 kesobb kezdik meg tanulmanyaikat. A felvett nok (N=82) korrel~ci6s m~trixanak- 2. tab1azat, 1asd a kovetkezoo1da1on! - fobb tanulsagai a kovetkezok. Az 1ST osszpontszam szignifikansan pozitIv kapcsolatotmutatott - a fe1veteli osszpontszammal, - a "hozott" pontszarnmal, - a "szerzett" pontszamma1, a szerzett pontszamon belUl: a bio16gia es tortenelem pontszammal. A sportagi te1jesitmenyek esaz~rtelmi teljesitmeny koztittnem volt szignifikans tisszefUgges. A 84-ben es a 85-ben felvett-nokko1'relaci6smatrixat elemezve azonban jelentos kUltinbsegeket talaltunk a ketevfolyamktizott.A vizsgalt C$O-portok 'esak' ket esetbenmutattak megegyezest. Egyreszt :,.,mindket evben szignifikansan pozitiv kapcsolatyoltkimutathat6 az 1ST tisszpontszames a biologiapontszamkozott. A masik ktizos vonas: egyik evben,sem talaltunk szignifikansosszefUggest az atletika pontszam es az ISTtisszpontszam kozatt. A 84-ben felvett n5knel 5zignifikansanpozitiv kapcsolat volt az 1ST osszpontszam es a - felvetel.i osszpontszam (1'=0,63 p
2. tab1azat . Az 1ST
~sszpontszam ~sa fe1v~teli eredm~nyek
Osszes
"Hozott"
"Szerzett"
Fe1vett n5k (N=82)
0,52
0,47
0,42
Fe1vett ferfiak (N=91)
0,21
0,24
E1utasitott n5k (N=121)
0,19
8io16gia
ktiztitti
korrelaci6s~rt~kek
Tortene1em
0,38
0,35
0,28
0,30
0,20
0,19
0,26
0,25
0,31
0,32
E1utasitott ferfiak (N=122) Osszes fe1vett (N=!73) Osszes e1utasitott .(N=243)
CD
.......
0,33
0,32
At1etika
Sportjatekok
-0,25
0,22
Torna
kapcsolat az; intellektualis teljesitmeny es a "szerzett" pontszam I
82
- bio16gia pontsz~m, - tortenelem pontszam kozott. Elt~r~st k~t vonatkozasban talaltunk. Egyr~szt: az elutasitott lanyoknal nines kapcsolat az ertelmi teljesitmeny es a "hozott" pontszam kozott. A masik jellegzetesseg: azosszes vizsgalt esoport kozUl csak naluk talaltunk szignifikansan pozitiv kapcsolatot az 1ST osszpontszam es a sportjatekok pontszam kozott. ~vfolyamonkent vizsgalva az eredmenyeket azt tapasztaltuk, hogy a ket 8vfolyam jelent6sen elter eg~mast6l. A 84-ben elutasitott lanyoknal az 1ST osszpontszam a felveteli vizsga egyetlen jellemz6jevel sem mutatott szignifikans osszefUggest. A OS-ben elutasitott noknel pedig szignifikansan poziti~ kapcsolatot talaltunk az 1ST osszpontszam es a - felveteliosszpontszam (r=0,25 p~ 0,05) - "szerzett pontszam (1'=0,27 P <. 0, OS ) - bio16gia pontszam (r=0,29 p~O,05) - ttirtenelem pontszam (r=O , 26 p .( 0,05 ) - sportjatekok pontszam (r=O, 28 p <. 0,05) kozott. Az elutasitott ferfiak (N=122) eseteben teljesen egyertelmu a kep. Naluk az ertelmi teljesitmeny a felveteli vizsga egyetlen jellemzojevel sem mutatott szignifikansosszefUggest. A ket evfolyam evenkenti matrixat tanulmanyozva is teljes a megegyezes: egyik eVfolyamnal sem talaltunk egyetlen szignifikans osszefUggest sem. ElemzesUnk masik f5 iranyat az jelentette, hogy megvizsgaltuk:·a kU10nbtiz6 csoportoknal milyen kapcsolat talalhat6 az 1ST teszt egyes faktorai es a felveteli vizsgaeredmenyei ktizott. Vagyis azt igyekeztUnkfeltarni, hogy az intellektualis osszteljesitmenyen belUl mely osszetevok tekinthet6k meghataroz6 jelentosegunek a felveteli vizsga kUlonbtizo jellemzoi szempontjabal. A ket ev soran felvettek (N=l73) - 3. tablazat, a tablazatot lasd a kovetkez6 oldalon! - eseteben a legtobb osszefUggest, szignifikansan' pozitiv kapesolatot az un. mate~~tikai gondolkodas vizsgalatat celz6 V. es VI. faktor eseteben talaltuk. Erdekes tanulsaga a vizsgalatnak az is, hogy az 1ST teszt kUlonboz6 faktorai semmifele kapcsolatot nem mutatnak a sport6gi felveteli t81j~sitmenyekkel. Kivetelt ez alaI csak a VI. faktor - az 81msleti matematikai gondolkodas kepessege - as a torna pontszam kozotti oszszefUgges jelent. Az osszefUggesek szam~t illet6en - az V. as VI. fal
83
3. tablazat
Ci':I
.::::-
Az ISTteszt egyes faktorai ~sa felv~teli eredm~nyekk~z5tti korreldci6 felvettek (N=173) csoportjanal 1ST faktorok
Osszes
I.
"Hozott"
"Szerzett"
8i016gia
Tort~ne1em
0,19
0,19
0,24 0,20
II.
0,25
0,27
0,21
III.
0,19
0,20
0,24
0,21'
0,19
0,29
0,31
IV. V.
0,25
0,25
0,19
0,22
VI.
0,29
0,25
0,28
0,23
At1~tika
Sportjatekok
lorna
-
0,21
VII.
-
VIII. IX.
~rt~keia
0,23
utan - jelentosnek tunik tovabba a II. - a diszkriminaeios kepesseg - faktora, ugyanis a felveteli vizsga negy jellemz5jevel mutat szignifikansan pozitiv kapesolatot. Az analogias gondolkodas CIII.faktor) es az absztrakcios kepesseg (IV.faktor) mar esak harom jellemzuvel van pozitiv kapesalatban. SGlnmifele kapesolatot nem talaltunk a VII. es VIII. - terszemlelet - faktorokra vonatkozoan. A IX. - memoria - faktor egyetlen jellemzovel: a tortenelem pontszammal mutatott szignifikansan pozitiv osszefUggest. ElvegeztUk a felvett n6k (N=82) - 4. tablazat, a tablazatat lasd a kovetkez6 oldalon! - es a felvett ferfiak (N=91) - 5. tablazat, a tablazatot lasd a 87.o1dalon! - teljesitmenyenek osszehasonlitasat is. A legszembe5t16bbkUlonbseg a ket esoport kGzott: n6knel joval ttibb szignifikans osszefUgges talalhato, mint a ferfiaknal. Tovabba: a noknel a felveteli osszpontszammal, a "hozott", a "szerzett" pontszammal szignifikansan pazitiv kapcsolatot rrlutatnak a teszt I.-VI. faktorai. Ferfiaknal nines ilyen jellemzo. Feltun6nek tartjuk a ferfi esoportnal, hogy az iteletalkotasi kepesseg (I.), az analogias gondolkodas (III.) es az absztrakcios kepesseg. (IV.) kevesse fUgg ossze a felveteli jellemz5kkel. Tovabbi jellegzetesnek tuna elteres: noknel fele annyi osszefUgges vanaz egyes faktorok 8S a sportagi teljesitmenyek kozott, mint a ferfiaknal. A ket csoport kozotti tovabbi elteres:a ferfiak csoportjanal negativ e16jelu osszefUggesek is talalhat6k. Ilyen szempontb61 kiemelked5 az - atletika pontszam 85 az iteletalkotasi kepesseg (I.); - atletika pontszam es az absztrakei6skepesseg (IV.); - atletika pontszam es a memoria kepessege (IX.) kozotti negativ elojelQ kapesolat. Az absztrakeios kepesseg (ferfiaknal) - az atletika pontszaman kivUl negativ iranyu kapesolatot mutat a sportjatekak es a tarna pontszammal is. A torna pontszam as az absztrakei6skepesseg kozotti kapcsalat a noknel is megtalalhat6, azanban naluk ez az osszefUgges pozitiv e16jelQ. A tortenelem pontszam es az 1ST teszt kUlonbozo faktorai ktizotti kap-esolat vonatkozasaban is talaltunk nemi elterest. Ferfiaknal a diszkriminacios kepesseggel (II.) es az un. gyakorlati szamolas (V.) kepesseg~vel van pozitiv kapcsolatban, ugyanakkor a n6knel a tortenelem pontszam egyreszt kevesebb faktorral mutat osszefUggest, masreszt: mas jellegQ gondolkodasi jellemzovel, az analogias gondolkodas (III.) kepessegevel ad pozitivosszefUggest. Abban megegyezik a ket esoport, hogy a tortenelem pontszamnak az iteletalkotasi kepesseggel (I.), az absztrakeios kepesseggel (IV.) es az emlekezeti (IX.) teljesitmennyel szignifikansan pozitiv a kapcsolata. 85
co
4. tablazat
Ci\.
AzIST
lST faktorok
t~sztegyes.faktorai~s
a felv~telieredm~nyek k5z5tti felvett nok (N=82)csoportjana1
korrel~ci6~rt~kei a
Osszes
"Hozott l i
"Szerzett"
8io16gi8
Ttirtenelem
I.
0,39
0,40
0,26
0,35
0,25
II.
0,33
0,30
0,26
III.
0,40
0,34
0,35
0,37
0,35
IV.
0,53
0,48
0,43
0,25
0,40
V.
0,37
0,37
0,25
0,23
VI.
0,33
0,29
0,29
0,27
0,24
0,26
VII. VIII. IX.
0,28
0,26
Atletika
Sportjatekok
Torna·
0,23
0,22
0,30
0,21 0,24
5. tablazat Az 1ST tesztegyes
faktorai~sa felv~te1i eredm~nyekk~z~tti korre1~ci6 ~rt~keia
fe1vett ferfiak (N=91) csoportjanal 1ST faktorok
Osszes
"Hozottlt
"Szerzett"
8io16gia
I. II.
Tort~ne1em
0,23 0,21
0,28
0,23
Atletika
Sportjatekok
Torna
-0,22
-0,27
-0,20
0,21
III.
-IV.
0,20
V.
0,30
0,31
0,23
0,29.
VI.
0,31
0,2,7
0,31
0,23
-0,26
0,41 0,23
VII.
--
VIII. IX.
CD -.J
0,25
-0,29
Az elutasitottak (N=2 LI·3) csoportjanal az 1ST teszt kUlonbozo faktoI'8i ~s a felv~teli vizsga kUlonbozo jellemz5i kozott csak egyet1en ~setben tal~ltunk szignifil
Osszegezes, jav8s1atok A ket ev vizsgalati anyaganak feldolgoz8sa soran kapott e1'edmenyek osszegezese 1'endkivUl nahez feladatot jelentett, mivel a kapott adatok nem adnak lehet6seget arra, hogy teljesen egye1'telmunek nevezheto osszefUgge5ek1'61 szamolhassunk be. A f6bb eredmenyek a kovetkez5k: Az 1ST tesztben kapott osszpontszam-atlagokat nezve teljesen egye1'telmu) hogy a vizsgalt 6soportok atlagai a teszt standa1'd-atlagat61 elma1'adnak. Az e1'edmenyek abban a vanatkoz8sban is egyertelmQek, hogy a felvett ferfiak es a felvett n5k e1'telmi teljesitmenyeben - az osszpontszam-~tlago kat n~zve - nem volt szignifik~nselt~res. 88
A felvettek - ~lutasitottak intellektu~lis jellemz6i azonban m~r 81gondokoztat6ak. Nok eset~ben nem,af~rfiakn~l azonban azt tapasztaltuk, hogya felvett fiukeredmenye nem kUlonbozott szignifik~nsan az elutasitottal-<et61. Amennyiben osszevont esoportol<eredm~nyeit vizsg~l tu'k (eltekintettUnk a nemt61), esak akkor kaptukazt a megnyugtat6 eredm~nyt, hogy a felve1:tek atlagteljesitmenye szignifikansan jobb az elutasitottak~nal. Az ~rtelmi teljesitm~ny ~s a felv~teli kUlonbozo jel+emzoi kozotti kapcsolatra vonatkoz6an - az osszes felvetteset~ben - a kovetkezoeredmenyeket emelhetjUk ki. AZ,ISTosszpontszam szignifikansan·pdzitiv kapesolatot mu-tatott a - felv~teliosszpontszammal, - a "hozott" pontszammal, - a "szerzett" pontszammal, - a bio16gia pontszammal, - a tort~nelem pontszarnmal. Tovabbi egy~rtelmCi eredm~ny viszont az is, hogyaz intelligeneiaszint a sportagi teljesitm~nyekkelsemmif~leosszefUgg~st nem mutatott. Ugy~reztUk, annakaz eredm~nynek a magyarazatara, mely szerint az elutasitottaknalaz 1ST ~sszpontszam a felv~telikUlonbozo jellemz6ivel semmif~le kapesolatot semmutat, tovabbi vizsgalatokra van szUks~g. Az 1ST teszt egyesfaktoraiban kapott eredm~nyek es a felveteli jellemz6k·kozottikapesolat vizsgalata alapjan a teszt elso hat faktoraval va16 osszefUggestOniklenyegesnek. E faktorokkozUl azV. es VI. faktor -mivel a legtobb osszefUggest mutattak a felveteli eredm~nyeivel - kiemelked6 jelent6segu. Tanulmanyunkban a t~rna vizsgalatanak kezdeti eredmenyeirol szamoltunk be. A vizsgalati anyag 1ezarasa 6ta eltelt ~id6ben olyan erte1emben tortent tovabbl~pes, hogy lehetosegUnk nyi10tt kU1onbozo tanarkepzo intezmenyekben hason16 jellegO vizsga1atok 1efolytatasara. Ez a tav1atokat il1etoen azt je1enti, hogy az egy- es ketszakos testnevel0 tanarjeloltek te1j8sitmenyeit osszevethetjUk. TervezzUk tovabba az erte1mi teljesitmeny ~s a tanulmanyi eredm~ny osszefUggesenek vizsgalatat is. A bemutatott vizsgalatok egyik tanulsaga: az inte11igeneiavizsga1atok korUlmenyeire nagyobb. figyelmet ke11 forditani. Biztositani kell, hogy a felv~telizok d~lelotti id5pontban, pihenten vehessenek r~szt a vizsgalaton. Celszerunek tOnne, ha a felv~teli saran a jeloltek intellektu~lis teljesitmenyUk alapjan is pontszerz8si lehet6seghez juthatnanak. UgyerezzUk, 89
tanarkepz6 intezmenyben a hallgat6k differencialasa saran az ertelrnesseg bizonyas szintjenekk5vete1menyk~nt felt~tlenUl szerepet k811 kapnia. A felreerteseket elkerU1end6, hangsdlyazni szeretnenk: nem ertekeljUI< tdl az intelligencia jelent6seget. Sz~molunk azzal -is, hogy-az intellektu~ lis teljesitmenyben szerepet k8pnal< nem intellektualis jellemz5k is (motiv8ci6, erdek16des, kitartas), hogy azonos tanulmanyi teljesitmeny m~g~tt igen kU1~nbbz6 inte11ektualis alaplehet. 8gy erezzUk azonban, hogy tanarkepz5 intezmeny hall9.cat6it61 - a kepzes eredmenyessege erdekeben - meghatarozott intelligenciaszint mindenk~ppen elvarhato. A tanarkepzo tntezmenyek saraban sajatos helyet fogla1 81 lntezmenyUnk, mivel a kepzes eredmenyessegeben a hallgat6k sportagi alkalmassaganak nagy szerepe van. Problematikusnak az igen gyenge es gyenge intellektualis teljesitmenyG je151te~t~hnek. Ahogyan erthet5 igeny az igen jo, illetve j6 intelligenciaszintGjelentkez5k eseteben az, hogy ehhez a szinthez sport~gi alkalmass~g is t~rsuljon, mert egyebkent nem lesznek kepesek intelligencianlvojuk ellenere sem a Testnevelesi F6iskola k~vetelmenyeinek megfelelni, ugyandgy elv~rhat6az is, hogya megfele15 sport~gi alkalmass~gho~ tan~r kepz5 intezmenyben megfele15intellektu~lis szint ist~rsuljon. Ez minden bizonnyal sokkudaict61 meg6vna jel~lieket, hallgat6kat, s a testneve15tanari paly~nak, az intezmenynek a presztizset feltetlenUl nGv~lne.
90
Irodalom
Amthauer R.: Intelligenz-Struktur-Test. Hogrefe, 1955. Koleszarne Pesz1en I.: Merites es kiValasztas az erdeszeti as faipari fellsooktatas terUleten. FelsooktatasiSzemle 1985. 422-429.p. Kun M. - Szegedi M. (szerk.): Az intelligencia merase. Akademiai Kiad6, 1972. SUveg J. - VarganeFo1di H. - Varga M.: Az Erdeszeti es Faipari Egyetemen a kepesseg-, a szemelyiseg- as alkalmassagvizsgalatok tapasztalatai. in: Tanulmanyok a fels60ktatas korebol. FPK,19BO.67~100.p. Szilagyi K.... Volgyesy P.: Kepessegvizsgalati m6dszertani segedanyag. FPK, 1976. Szilagyi K.: M6dszertani modell az orvosegyetemi felv~t81i eljarast kiegeszito pszicho16giai alkalmassagvizsgalatokhoz. in: KorszerG m6dszerek alkalmazasa a felveteli eljarasban. FPK, 1979. 18-31.p. SZil~gyi
K.: Tapasztalatokaz orvosegyetemi felveteli eljarast kiegeszit5 'pszicho16giai vizsgalatokr61. in: Tanulmanyok a felsooktatas koreb6l. FPK, 1980. 5-29.p.
~zab6
P. - Papp J.: Eredmenyek es tapasztalatok a pedagogusszemelyiseg vizs-
ga1atanakkoreb51. in: Tanu1manyok a 31-65.p.
~els50ktatas
koreb51. FPK, 1980.
Vargane Foldi H. - Varga M. -SUveg J.: Az Erdeszeti es Faipari Egyetemen vegzett' kepessegvizsgalatok tapaszta1atai.in: Korszeru modszerek a1kalmaz~sa a felveteli e1jarasban. FPK. 1979. 32-48.p~ Volgyesy P.: Az intellektualis kepessegek as az erdeklodes vizsga1atanak e1meleti kardesei a felveteli kepessegvizsgalatokkal kapcsolatban. in: Korszeru m6dszerek a1kalmaz8sa a felveteli eljarasban. FPK. 1979. 5-17.p.
91
Vdlgyesy P.: A fels60ktatasl intezmenyel
92
STUDIES ON THE ENROLEMmT FOR HIGHER EDUCATION
Editor-in Chief: Peter Ot:.mar szAK - Problems of competitive selection, aptitude and proving suitable in the train-
ing of sports-teachers Editor: Pal R6KUSFALVY Preface Pal R6KUSFALvY: Problems of the canpetitive selection for higher education in the training of sports-teachers
Jeno KIS: Stage and conceptional development of.
~titive
selection at
the College for Sports-Teachers Gyorgy GYETVAI: EXperiences with career aptitude tests at the Faculty
"Training of Sports-Teachers II . of the Teachers College . JtJHAsZ GYUIA in Szeged Iren KORMOS
nee
ACSAI:' Methods and standards of testing the teacher's
aptitude Eva KELEMEN nee T6TH:Testing of the relation between the entrance examination scores and the intelligence level of applicarits at the College for Sports-Teachers
93
Pal ROKUSFALVY: Problems of the competitive selection for higher education in the training of sports-teachers '!he author sUrveys and sizes up the history and the actual practice of the catl:F€titive selection in the Hmgarian one- and two-subject sports-teachers' training. He points out that to solve this system-oriented and interdisciplinar problem, it is lacking
part~ly
the field of career of sports-teachers as criterion,
partly the scientific conception of sports professional aptitude tests. On the
other hand, where· this advanced conception is prevailing i.e. in psychological test, the test results are not taken into account in the canpetitive selection for sports-teachers 'training. To Qverccm=this profesionally unaccountable and intolerable situation the following seems to be necessary in the author's view: 1. Radical change in attitude 2. The field of career of sports-teachers should be worked out to define the parameters of the canpetitive selection. 3. A canplex exper.iIrental system of carpetitive selection that tests the personality of applicants as a whole. 4. A canpetitive selection in one run but two steps: .
a.1 assessrrent of the physical, legal, political aptitude of the applicant by YES-NO decision
b.1 a further grading arid scoring selection where 50% of the scores assess aptitutes and 50% the personality and attitude.
Jeno:KIS: S:tClge
and conceptional development of canpetitive
selection at the College for sports-Teachers The author sets himself an interlacing double-task; partly to give a general survey, partly to search into the future of canpetitive selection at the College for Sports-Teachers in a polemiz.ing exploring way. All these priJ:n3.rily on an analysis of dOCUIrents from the point of view of governing pedago:rics. 94
The report reveals the uncertainties of -the theoretical interpreta-tion of the aptitude test and its practical consequences for the actual competitive
selection. It outlines and analyzes the validity of the development conception of the College for S}?Orts-Teachers to the revi.sion of the competitive selection.
The
technological renewal of the competitive selection in this college .involves parti.cular difficulties, since the test of teacher's orientation and of the iHtheoretical VD educational level reached so far have to be combined with maintaining the sports professional essence and its sensible· enforcement. The main difficulty is tha.t this "canbination" assumes a e<:>rrq;>lex dialectic both in the apti-tude system of the applicants and in . the tendency and methodics of tests as well as in the analyzing assessment of the latter ones. The latest testing· results might be of interest. In our opinion the sports
apti.tude tests might se:rve a..s· modell for universities that strive for educati..ng. really able intellectuals and for selecting personsapte to a tra,i.ning like thate The action-oriented aim ideal of our university has a beneficial effect
on the not definitely sports-oriented aptitude tests (Umedical"aptitude etc.) as well .. Gyorgy GYEl'VAI:
Experiences with career aptitude tests at the Faculty. uTraining of Sports-Teachersu of the Teachers College
JUHAsz GYULA. in.Szeged The author starts the report with the alternatives eith.erto provide the personal and material facilities for working out
a
canplex system of competitive
selection or the present contra-selection is going on prevailing. The report analyzes the present system of competitive selection of two-subject sports-teachers whi.ch ac.tually consi.sts of the testing of motor aptitudes and learned skills
0
It points out that the selection level of the test is low.. The author
suggests that the tests of motor aptitude is to be founded on the high school subject tests and these shall be made highly responsible by the sports-teacher of the discharging school who - in addition to testifying that the student can SVIllln - also states if he considers the applicant - based on his skill and atti-
tude - able to meet the training conditions and to prove competent on the sports-teachers' career.
95
Iren KORMOS nee ACSAI:
Methods and standards of testing the ·teacher' s aptitude The study relates on the working out and results of a new pedagogic-psychological test. procedure: Solving of Conflict Situation in Physical Training (TKHM) •
'!he new method based on anticipated solving of conflict situation during 10 special P.T. smeasures the prcblem solving attitude of the tested persons, and the marking of the Picture Frustration Test is used to the evaluation
0
SUccessful application of the "method is proved by the test results and standard-tables. Eva KELEMEN nee T6TH:
Testing of the relation between the entrance examination scores and the intelligence level of applicants at the College for Sports-Teachers For two· years the author has tested the intellectual };erfonnance of applicants (416Jpersons) . '!he report discusses the :Perlonnance of the groups applying for adrnission,those of admitted and of rejected and analyzes the scores of admitted and rejected, as well as those of men and wOmen. The relation between the perfonnance during the entrance examination and the intelligence level is investigated fran two aspects: 1. What r:arameters .
.
(e.g. overall scores of the entrance examination, scores from the high school, scores .II achieved" etc.) are related to the intellectual level· and 2. what canponents within the overall intellectual performance (e.g. skill for abstraction, for discrimination, for analogic reflecting etc.) are related to the parazreters of the entrance examination.
96
BEITRAGE tiBER .DIE ZULASSlJNG ZOO 'lDCHSCHULBIIDUNG
Che£redakteur: Peter ot.mar SZAK - Problerne der Zu.las sung , derEignung· und der Bewahrung in der Turnlehrer-· bildung Redakteur: Pal R6KUSFALVY
Vorwort Pal ROKUSFALVY: Problerne der Hochschul-Studienbewerberauswahl nach Eignung ·in der Tumlehrerbildung
Jeno KIS: Die Iage und die' konzeptionnelle Entwicklung der Zulassungsprlifungenin der Hochschule fUr Korperkultur Gyorgy GYEIVAI: Erfahnmgen der Eignungsteste in der Korperbildungsfakultiit des. Lehrerseminars" JUHASz GYlJIA in Szeged II;'en KORMOS geb.· ACSAI:' .Die' Methoden und Standarden .
Eva
KELEMEl\I geb .. T6TH: Untersuchung der Beziehtmg zwischen denErgeb-
nissen der ZulasstmgsprUfung und dan Intelligenzniveau der Studien... bewerber in der Hochschule fUr Korperkul.tur
97
Pal R6KUSFALVY: Probleme der Hochschul-Studienbewerberauswahl nach Eignung in der Tumlehrerbildung Der Autor gibt .eine tlbersicht und eine Abschatzung illier die Geschichte und die gegenwartige Praxis der Selektion
~
der ungarischen Ein£ach- und
Doppelfach-Turnlehrerbildung.Er stellt fest, dassumdiese systemorientierte undinterdisziplmare Aufgabe zulosen ei.nerseit dasals Kriterium gebrauchte Berufsprofil
~n
Turnlehrem fehlt,anderseits fUr die amtlich schon
einge~
leiteten Artz- und Spqrt:.berufseignungsprUfungen keine wissenschaftliche Konzeption gilit.We aber
a.,j die ·geSlllldheitliche, noralische und politische Eignung der Studienbewerber wird mit JA!NEIN-Entscheidung ausgewertet; bol die weitere Qualifizienmg geschieht punkt- und rangmassig unddaIin
50% der verschaffbarenPunkten ,die Fahigkeiten und 50% die Perso:plichkeit unddas Verhalten bewerten.
98
Jeno KI8:
Die Lage und die konzeptionnelle Entwicklung der Zulassungsprlifungen in der Hochschule fUr K&perkult.ur Der Autor stellt sich eine Verbu.l1dene Doppelaufgabe; einerseits gilit
er einen Lagebericht, anderseits forscht er die Zukunft der Zulassungspriifung-en der l:bchschule fur Korperkultur in einem polemisierenden, den Weg suchenden stil i all dies vcr allem durch die Analysie:rung der Unterlagen vom Gesichtspunkt der Fi.ihrungspadagogie ..
Der Bericht weist auf die Unsicherheit der prinzipiellen Interpretierung der Eignungspriifung und aufihre praktischen Konsequenzen in der tatsachlichen Studienbewerberauswahl .nach Eignung hin.. Die auf die Reform der. studienbewerberauswahl auswirkende Wirksarnkeit der. Entwicklungskonzeption der Hochschule fUr Korperkultur ist kurz dargelegt und analysiert.. Die technologische Erneue:rung der Studienbewerberauswahl .in dieser Hochschule bergt eine spezifische Schwierigkeit in sich; denn hier ist die Aufbewahrung des sJ?Ortberu.flichen Wesens und ilire. starkere Geltungmachung mit der Prlifung der padagogischen Orientienmg und des im besseren Sirme genolTlIIel1en theoretischen Wissens zu verbinc1en .. Die hOchste Schwierigkeit besteht darin, dassilire nVerbindung" eine sehr komplizierte Dialektik bedingt, erstens in dem Fahigkeits-system. des untersuchten Studienbewerbers, zvveitens in der Richtung tmd in den Methoden der Prli£ungen, drittens in der analysierenden Auswertung derletzten. Die Da.rstellung derneuesten Untersllchungserfahrungen kann Interesse erwecken. Wir sind an der Meinung, dass die Sportber.ufseignungsteste in gewissem Sirme fUr die anderen l:bchschulen, die die Erziehung einer tatsachlich handlungsfahigen Intelligenz. 'lIDd die Selektion von zur derartigen Bildung geeigneten Personen arrbitionieren, vom Modellwert wenden kennen. Die handlungsorientierte Zielideal· unserer Hochschule beeinflusst auch die nicht ausgesprochen sportberuflichen PrUfungen (padagogische, psychologische, "medizinische ll Eignung usw.) von diesem Gesichtspunkt wohltuend.
99
Gyo:a:-gy GYETVAI:
Erfahnmgen der Eignungsteste in der·Korperbildungsfakul tat des Lehrerseminars JtJH:Asz GYULA in Szeged Der Auter beginnt seinen Bericht so: entwed.er solI es fUr die personell.en
und sachlichen Voraussetzun,gen der Ausarbeitung eines konplexen Zulassungssystemes in der· Zukunft vorgesorgt 'Werden, oder wird auch im weiteren die
gegenwartige Kontraselektion zur Geltung korrmen .. Der Beitraganalysiert die gegenwcirtige Studienbewerberauswahl nach Eignung fUr Zweifach-Turnlehrer, die
im wesentlichen nur aus .der pri.ifuri.g der rrotorischen Fahigkeiten und der gelemten Fertigkeiten besteht, und stellt auf Grund der Ergenisse fest, dass
. sem selektierungswert blutwenig ist .. Er sch1agt vcr die Prlifung von m:>torischen Fahigkeitenin der zukunft auf den Iehrfachtest der mittleren Schule aufzubauen und diese Priifungen durch den Tumlehrer der Entlassungsschule
V'OrZU-
nehmen, wer neben der Bezeugung der Schwirnmfertigkeit auch dartiber kurz 00richtet, ob er den Studienbewerber nach seiner Begabung und Attittid zur Erfli11ung der· Bildungsanforderungen .und derendes Turnlehrerbe:rufes fUr geeignet
halt. Iren KORMOS geb.. ACSAI:
Die ·Methoden 1.IDd. Standarden .der untersuchung der padagogischen Attitiid Der Bericht berichtet iiber den Verlauf der Ausarbeitung eines neuen
padagogisch.-psychologischen priifverfahren: die LOSlIDg von Konfliktsituationen in· der Ko:rperkul tur, und Uber die Ergebnisse
lJ.ie neue Methode prlift auf Grund der antizipierten I1Ssung von Konfliktsituationen wahrend 10 speziellen
Turnst~
den, Berei"tschaftpz1.;I.st:a.pd
(Attittid) der vp zur Wsung der Situatj.onun4 zur Auswertung wirddas. M9.rkieJ;lIDgssystem des PFT (Picture
Frustr~ti()n '+est)
verwendet ..
Durch die Ergebnisse und Standard-Tabellen wird die erfolgreichen ·Ein-·-
satzmOglichkeiten der Methode·· bewieseri ..
100
Eva
KELEMEN geb.. TorR:
Untersuchung der Beziehung zWischen den Ergebnissen der Zulassungsprlifung una. dem Intelligenzniveau der Studien-
be-werber in der Hochschule fUr Korperkultur Der Auter untersuchte die intellektuelle Leistung von studienbewerbern (insgesamt 416 Vp) in zwei Jahren.. In dem Bericht wird die. Ieistung der bewerbenden, zugelassenen und abgelehnten Studentgroppen dargelegt und auch die Ergebnisse der zugelassenen und abgelehnten sowieder manlichen und weiblichen Studienbewerber analysiert .. Die Beziehungzwischen der Leistung wahrend der Zulassungsprlifung und dan Intelligenzniveau 1St von· zwei Aspekten untersucht: 1. welche Kennwerte
der Zulassungspriifung (z. B.. Gesamtpunkte der Zulassungspriifung, "mitgebrachte"
Punkte,
II
erreichteUv Punkte usw.) einen Zusamnenhang mitdem Intelligenzniveau
zeigen; 2.. welche Komponente (z .. B.. Abstraktions- und Diskriminationsfahig;.. keiten, analogische Denkfahigkeit usw .. ) innerhalb der intellektuellen Gesamtleis tung erne Beziehung mit den verschiedenen Kennwerten der Zulassungsprlifung beweisen .
101
04epK~
Hpyro sonpaGOS, nocTyn11eHMeM S BWGWee
rnnBHW~
CB~30HHWX c 06pa30BOH~e
peAOKTOp: nerep OTMOP COH
- npo6neMW npHeMO B BMcrnee 06p030BaH~e, np~rOAHOCT~ ~ onpaBAaHH~ HO npaKT~Ke B 06pa3nBOH~~npenOAOBQTe11e~ HYJl bTyp bl
PeAOKTOp: nan
~H3
POKyw~a11BH
na 11 P0HYill ID a 11 B~: np0611 eM hi B CHCTe Men pHe MO B By3bl, rOT 0B~ . lit VI e npe n0 Aa BaT e 11 e V1 ID 1113 HYlIb T YPhi EHe HIII III : n011 0 }f{ e Hl.1 e V1 CCll e A0 BaH 1I1 ~ np1I1 e MOB V1 HGT VI ry T tV 1Il 3 K Y11 bT YPbl ltl e r 0 H0 Hue n lllll 0 H0 11 b Hoe p 03 BVI T VI e ~bepAb ~beTBGH': OnblTbl ltl3Y4eH~H npoqiecc~OHaJJbHO~ npVlrOAHOCTlil
CTYA8HTOB HO
IDQHYllbT8Te qJVl3KYJlbTYPblneAoror1ll46CHoro V1H-
cTIIITyro HM@ Abffinw mxac ~peH
KopMOillHe: V1CC11eAOBaH~e MaTOAOB H· CTOHAOpTOB nSAorOfH48CHOVl opVleHTalllll~ 3Ba To T Ke11 eMe HHe: It1 CC11 eA0BaHlJ1~ KO P8 JHlll ~ lit MemA Y Pe 3yJl b TOT aMlt1 BCTynVlTenbHWX 3H3QM8HOB Vl YPOBH8M HHreJlneHTyonb~wx cooco6HocTe~ B It1HcTIIITYTe~~3KY11bTYPW A4QH
103
n011 POKYllliIio11B~ np0611eMW B C~CTeMe
np~eMO B By3W,
rOTOB~m~e
npenOAaBOTe11e~ID~3KYJ1bTYpW ABTOP POCCMOTp~BoeT
~ oueH~BaeT
npOlllJ10e ~ HOCTO~ute8 n0110me-
H~e oT60paCTYAeHTOB BBeHrepCKO~ C~CTeMe 06P030BOH~~ npenOAOSQTe-
11e~ qlt13KY11bTYPbl C OAHO~ ~11~ABYM~ cneU~011bHOCT~M~.np~XOAVlT K BblBOA Y,
4 T0
A. 11 ~
Pe III e H~ ~ .3 T0 ~ L1 HTepA ~ CU ~ n 11 ~ HOP H0 ~ ~. CL1 CTe MHO n 0 Ax 0
A-
HO~ 30A0411l HeAOCToeT C OAHO~ CTOpOHbl p03po60THO npomeCC~OHOJ1bHOrO n po !IJ 1Il JI ~ n pen 0 ADB 0 TeJl ~ WL13 KY JI bT YPbl , 0 C
APY r 0 ~
-
AlIlMO~ HOY4HO~ KOHuenqllllll B OqiL1UlIlOJlbHO Ae~CTB-YlOutlllX
0 TCYT CTB VI e He 0
MeAlIlU~HcK~X VI
CnOpTlI1BHO-npoqiecclIlOHOJlb,HbIX npoBepKox era npll1rOAHocT~. M~ TOM,
6x 0 -
B
TO }l{e spe-
rAe B nClt1XOJlOr~4eCKOM -06CJl8AOBOHL1V1CTYAeHTOB onVlpolOTc~ HQ
'dTY cOBpeM8HHylOKoHuenUlIllO,
ero pe3YllbTOTbi He nplllHlI1MOIOTC~
H1Il8 np~ 'oT60peCTYAeHTOB HO qi~3KYJlbTYPHYIO llleHl~Sl3ToroH~4eM He 060CHOBOHHoro
~
BO BHVlMO-
cneqllloJlbHOCTb .~11Sl pe-
HeTepn~Moro nOJlO}l{eHVI~OBTOP
BHOC~TC11eAYlOutllle npeA110}l{eH~~:
He 0 6 x 0 A1Il M0 HOP e HHoe 1Il. 3M e He H~ e 0 Ue HK VI npo 611 e Mbl.
1.
2. - ~J1~
onpeAe11eHlIl~ nopoMeTpoB BCTynlllTe11bHbiX 3H3QMeHOB Tpe-6yeTcH
p03po6oTOTb
3.
npoqieccVloHo11bHbl~ npoqiL-111b. npenOAOBOTe11~
qi1l13KY11bTYPbl.
Heo6xOAlI1MO BBeCTlIl TOHYI03HcneplllMeHTo11bHYIO ClIlCTeMY oT60po CTYAeHTO B,
HOT 0 P0 ~ 0 XB 0 T1I111 0 6 blVlX 11 Vl4 HOC T b . B Ue 11 OM •
4~ EA~HOPQ30BO~ CVlCTeMO npVleMQ A011}1{HO 6WTb ~ByxcTyneH40TO~: 0/ peUJeHlI1eM
JlVlT1Il4eCKO~
6/
Vl11l11 HeT oueHlIlBoeTC~ MeAVlUll1HCHO~, npOBOBO~, no-
AO
npL1rOAHOCTb;
AQ11bHe~Wo~ oueHKO HOCL1l Kepopx1Il3~pyeMw~
6011110MlIl xopOKTep;
B
XO,ll8 3Toro npouecca cnoco6HoCT~ oueHlIlBOIOTCSl MOKCVlM011bHWM 6Q11110M
AO 50
nOBeA8HlIl~.
lOl~
-
%,
OCT011bHwe
50
%
COCTaB11~eT oueHKO JlVl4HOCT~ 1Il
[He - HVlW nonomeHVle ~eeneAoBOHV1~ np~eMO B~HeT~TYT
~~3KynbTYPW Vl ero KOHyeny~oH011bHoe P03B~T~e
ABTOp eTOB~T nepeA COOO~ ABe B30VlMoeB~30HHble30A04Vt. HO~
CTOpOHbl eTpeM~Te~
OOPVtGOBOTb HoeTO~utee
B lt1 H CT Vt Ty Te m~ 3K y 11 b Ty Pbl,
KO~
BeTyn'VtTeJlbHblX 8K30MeHOB
a CAP Yr o.~-- B non e MVt3 V1p Y10 11\ e ~ IDo PMe V1 ute T
HOBbl e p8weH~H ~x oYAYl1\ero. COGTBeTCTBYlOut~X
C OA-
AOKYM8HTOB,
Bee STO npoV13BOAVtTe~ c
T04K~
3peHVt~
HO oeHOBS OH011Vt30
rreAaror~Ko-ynpaB11eH4ec
r103~L\V1Vl.
04epK YK03blBoeT HOHeonpeAsneHHocTb npLtlHUVtnLtlOnbHoro. TonKOBOHII1~ 3K30Me'HO HO npo!PeCCLtlOHOllbHYIO np~roAHoeTb nOC]~AeTBV1~
lI1 ero npOHT~48CKVte
B XOAe BCTynVtTenbHWx 3K30MSHOB.
'PaooTD cOAep*LtlT KpoTKoe Ltl3J10meHlI1e 111 OHOnll13 KOHuenYIl1~ TII111
OTOOpO CTYA8HTOB B BblweynoM~HYTOM' ~HcT~lTy,.e Vt ero B03MomHoro
B03Ae~eTBlI1~ HO peIDopMY BCTyn~T8JlbHbIX 3K30M8HOB. o 0HOB -
pa3BlI1-
ne H~ e
B
°
A0 HHOM B Y3 8 n 0 AH~M a 8 T oe 0bl 8 n p 0
Vlx
TeXHonor~48CKoe
on 8 Mbl,
TOK K QK 3 A8 Cb
eOXpaH11~1t1 yc~n~Bo51 CylJtHOCTb cnopT~BHo-npO~8CCVtOHOnbHO~'Ae5lT8nb
HOCTVl -
Heo6xoA~MO coeJlVtHVtTb e8 CVt3Y48HII18M n8AO,rOrIl14eCHO~. OpV1SH-
TOL\V1Vl .. ~ Teop8T~4eCKo~noArOTOBKIt1.0COOo~ 4TO VlX nOAXOAO
coeA~HeHV1e
~Bn~erc~ TO,
TPYAHOCTblO
npeAn0110r08T npLtlM8HeHLtle enO)f{HOrO
B VtCClleAOBOH~~ CV1CTeMbl cnOCOOHOCTe~
A1I1011e!{T~4eCKoro
nocrynOlOlJtero - e OAHO~
CTOP 0 Hbl ') 8 H0 n p 0 B11 e H~ 51 X V1 MeT 0 Aa x SK30M e HVt P0 B0 HLtl ~ ... CAP Yr 0 ~ Vt B 1I1 X QH011vrTV14ecKO~' OL\8HKe -
e TpeTbe~.,
On~Tw HOBe~w~x ~eeJ1eAOBOHLtl~ BW3WBOIOT oe06w~
~HTepee.
no HO-
W8MY MHeHVlIO cnopTV1BHo-npOIDeCCLtlOHOllbHwe npoow npMrOAHoeTVlB onpeAe11 8 HHOM 30 B.,
eM bl C11 e : M0 r y T
I{ 0 TOP bl8
11l11r8HWVtIl1,
n p Vt 00 p e CT ~ 0 Ue HK y M0 Aen Vt Ltl
A11 ~ APYr V1 x T OK lI1 X By-
CT Pe M11 T C51 K B0 e n lI1 T a HlI1lO no - HOC T 0 Hille My 0 KT lI1 BH0 ~ lI1 HT811-
K DTOOpy J1~4HOCTe~,cnOCOOHWX I{ rOKoMy OOP030BOHlI1lO.
A811T8J1bHGCTII1 Howero YHMB8PCII1T8TO C STO~ T04KII1 3peH~11
BJ1I11~8T 111 HO H8CneW~0J1bHOCnOpTVtBHWe
ltlAeon
onorOnpll1l1THO
npoow npvtrOAHocTlI1 (neAororll1-
105
4eCKa~
np~rOAHOCTb,
rOAHDCTb
nc~xonor~4eCKO~
np~rOAHOCTb,
MeA~U~HCKO~
np~
~ T.~.).
AbepAb AbeTBa~ OnWTW ~3Y4eH~~
npo~eCC~OHanbHO~
np~rOAHOCT~eTYAeHTOB
.t!.QJaHynb TeTe !Il~3Hynb Typbl neAoror~4eCKoro ~HCTII1TYTO
~ M.
AblOn bl
10 x a C
B Hac T0 ~ ut e ~ p a 6 0 Tea B T0 p~ GX0 A~ T ~ 3 a IlT e p HOT ~ Bbl: VI Il ~ B 6 y AYut8 M 6 YAY T' 06 ee n848 Hbl n~ 4 Hbl e ~ MOT e p ~ a nb Hbl e ye nDB ~ ~ Bbl P06 0 T K ~ I{ 0 Mn ... 118 HGH0 ~ C~ CT8 MblB GT Yn l-1 T8 nb Hbl X :3 H3 a Me HOB l-1 n~ ~ B Aan b H8 ~ W8M CO XpoHl-1TGR CYuteCTBYlOutl-1~HOHTpaC8neHLtl-10HHbl~
M8xaH~3M.
ABTOP OHon~3~PY8T
VI 0Lt8HVlBoeT A8~crBYlOutYIO CV1CTeMY BCTyn~T811b HblX :3f{30MeHOB A11~ GYAY-
ut~xnpenOAOBare11e~ IDVl3HY11bTYPbl C ABYM~ C'n8Lt~0l1bHOCT~M~;
CVlCT8MY,
KOTOPO~B GyutHDCT~ HonpaBlleH011~Wb HG onpeA811eHlI1e MOTOPHblX cnocooHOCTe~ l-1 Y)f{e YCBoeHHbIXYM8Hl-1~.
"Ho OCHOBe
nonY48HHbiX pe3ynbToToB
npll1XOAlI1T H BblBOAY ,4TO B03MO)f{HOCTlI1BbISlBneHl-1Sl npL1rOAHOCTl-1 !{ npOrn8CC1I1l11 8 r~ M Cno G0 60 M B8e bMao r p a HV148 Hbl.
n p 8A 11 a r a 8 TCSl,
4T 0 6 bl Bnp 8 Ab
BbISlB118Hl-18,lI13Y48HlI18 MOTOpHblX (ABlI1raTe11bHblx) GnOC06HoCT8~ OCHOBbIBOnOCb
Honp8AM8THO-T8CTOBbIX M8ToAax B CP8AH8~ WH0118,
4TOGbi L1X Y48T
·c nOll Ha ~ 0 TB8 T CTB8 HHOC T blO n p 0 BOA V1 n n pe n 0 Aa BOT e 11 b ~ ~ 3 Hyn b T YPbl :3 T 0 ~ WH011bl, ~ H..OTOpbl~-
HOPSlAY' co GBl-1AeTe11b CTBOBOHVleM 06 yMeHlI1l11 G6~TYPIl1-
e HTan 11 a BOT b ... BHPOT Lt e Cy MMl-1 P0 BO n 6 bl CB0 8 MHeH 111 8 0 e r 0 - Cn 0 C0 6 HOC THX W4eJlOB84eCH~X
H048CTBQX,
Heo6xOAII1MWX
AnSl
ycnewHoro BWnOJlHeHVlH
06pG30BOT8JlbHbiX Tpe6oBOHII1~, AJl~ P060Tbi B H04ecTBe np8nOAOBOTe11~..
~peH
A4Ql-1 KopMOUlHe
~CC11eAOBOHlI1e M8TOAOB ~ CTOHAOpTOB neAOrOrIl14eCHO~ opVleHTOY~~
Aa HHbl~O 4 e p I{, 4 e CK0 rOM e T0 AG,
106
Ha 0 C1-10 Be HOB 0 ron e Aa r 0 r
Ae M0 HCTp 111/) yeT
L'1
q eel{ 0 r 0 - n CVI x 0 11 0 r l1-
e
n POll e CC V1 Pe 3y 11 b T-O T LI Bbl po 6 0 T I{Itt YM H ~1 W
P8We
IHJ1 H I{
°Hill
HOBW~
lH1 KTHbl X
Cltl TY0Lt 111 ~ H0 30 HHTltl 51 X ID ltl 3KY11 bTYPbl •
M8rOA HO OCHOB8 OHT1I1Ltltln0LtltlOHHOrO P8W8HltlH A8CHTltl Cn8-
Ultl011bHWX KOHID11ltlKTHWXCltlTYOLtltl",BCTp840~m1l1XCH HO ypOKOX IDltl3KY]bTYPW, lt13M8PH8T nOArOTOB118HHOCTb 11111Lt K ltlX P03P8W8HltlID. OLt8HKO P83Y]bTOTOB npOIJ13BOA1I1TCH OLt8H04HO~ CVlCT8MOr, ( npVl110mBHHW8
P83Y11bTOT~
ltl CTOHAOpTHW8 T0611VlLtW
AOK03MBO~T
B03-
MOmHOCTb ycn8wHorO npltlM8H8HltlH AOHHOrO M8TOAO. Jao K8n8M8HH8: lJ1ccn8,llOBOHVl8 KOp811HYVlVl M8m)lV P83YllbTOTOM1I1 BCTynVlT811bHWX 3K3QM8HOB VlypOBHBM VlHT811118KTYOllbHWX cnoCOO HOC T8 ~ B V1 HCJ Vl TyI 8 mltl3 KYllb TYPbl
B T8 48 HVl 8 ABYX 11 8T 0 aT 0 p Vl 3Y4all Vl HT811 11 8H TY011 bHbl 8 Cn0C06HOC Tltl nocTyno~mVlX a ay3 (Bc8r'o 416 llVlLt). B AOHHOM04epK8 AeMOHCTpltlpyID.TCH P83YllbTOTbi nocTynolDmVlX, nocTynVlBWltlX ltl H8nocTynltlBWltlX a By3, 0 TOKm8 OHOllK3ltlPYIDTCH P83YllbTOTW nocTynVlBWltlX ltl HenocTynlt1BWltlXllVlU MymcKoro ltlmBHCKOro nOllO.
K0P8 11 'HLt ltl 51 P83y 11 bTO T0B, A0 CTltl r Hy Tbl XH 0 BCTYnltl T8 flb Hbl X SK30M8HOX, C ltlHT81111eHTY011bHbIM YPOBH8M ltlCC1l8AOB0110Cb B JlBYX ocn8KTOX. C OAHO~ CTOPOHbl: KOHVlB n01{030T811ltl BCTynlt1T8J1bHbIX 3H30M8HOB (HonpltlM8P , " np Vl H8C8 HHbl 8" ltl 3 CP8AH8 ~
UJ I{ 0 JI bl
0 4KVl, "n Pltl 06 p8Te HHbl 8 HOB CTY-
nltlTSllbHblX SI{30M8HOX 04Kltl", "OC5mOH CyMMO 04KOB") YH03blBOKlT HO B3Qltl Moe 8 >l 3 b C YP0 BH8M ltl HT8 11 11 8 I{ TY0 JIb Hbl X Cn0 co 6HOC T8 ~, CAP Yr 0 ~ - po CC~OTPVlB08TC>lVl sonpoc 0 TOM,
4TOKOK1I1eKOMnOH8HTW (cnoco6HOCTb K 06CTpaI{LtVl~,AV1Cl{pltlMVlHaLtlt1ltl, MWWJl8HltlID HO OCKOBeOHOllOrltl1lt ltl T.A.) B COBOI{ynHOCTltl ltlHT811Jl8I{TYOllbHWX cnoco6HOCT8~OOHopY}f{VlBaKlT B30~MO CBH3b C OTA8J1bHWMVlnOK030TBJI>lMVl BCTyn~T811bHWX SI{30M8HOB.
107
TARTALOM
ELOSZO
.- ..........•..•..... '.. .-. . . • . . .. . . .. .. . • . . . . . . . .
3
R6kusfalvy Pal A FELSOOKTATASI FELVETELIRENDSZER PROBLEMAIA TESTNEVELO TANARKEPZESBEN- ..•......... '~ ..•.•• ~
-• .. '
-
0
5
"e" •• '.,.
Irodalom
15
Kis Jeno A FELVETELI VIZSGALATOK HELYZETE ES KONCEPCIONALIS.FEJLESZTESE A TESTNEVELESI .FClISKOLAN . 1. Cel, mOfaj ,m6dszer ........................•...... ' . 2. Bizonytalansag az alkalmassagi vizsga ertelmezeseben . 3. A TF tavlati fejlesztesi koncepci6ja . 4. Elozmenyek ,hagyomanyok ,tudomany ..............•............ 5.· Felveteli reformok a TF-en, szakirodalmi hatter .........• ~ .. 6. Ujabb vizsgalati tapasztalatok a Testnevelesi F5iskolan .... ..' 7. Osszefoglalas . Irodalom, forrasok .
••••
0
.•••••••
•
,• • • • • • • • • ' • • • • • •
,• • • • • ,_
••
e-
Gyetvai Gyorgy AZ ALKALMASSAG VIZSGALATANAK TAPASZTALATAI A JUHASZ GYULA TANARKEPZtJ FriISKOLA TESTNEVELES SZAKAN A ketszakos tanarkepzes felveteli vizsgainak es a kepz8si bev~laskapcsolatrendszerenek vizsgalata a JGYTF testnevel~s szak nappali tagozatan Az alkalmassagi vizsgak. tapasztalatai A fel veteli vizsgak tapasztalatai A felveteli vizsga ertekelese Irodalom
17 17 18 19 20
22 26 29
.
33
.
35
. . . . .
36 37
44 45 47
109
I
•••••••••••
0
•••••••••.•••
Kelemenne T6th Eva A FELVETELI VIZSGAEREDMENYEI ES'A 'FELVETELIZ~K INTELLIGENCIASZINTJE KOZOTTi OSSZEFUGGESVIZSGALATA A TESTNEVELESIF~ISKOLAN Alkalmazott m6dszerUnk .... A vizsg~lat ktirUlmenyei ~ A vizsg~lat eredmenyei .. Osszegezes, javaslatok .......•• 0
•
0
o••
0
00
0
0
0
•••••
0
0
•
••••••
0
••••••
0
•••
0
0
0
0
0
IDEGEN NYELVO OSSZEFOGLALOK ..•
110
0
0
0
0
0
••
o ......
'0
00
••••
•••
0'0
eo'-
e,.
•••
0
0
•
0
e'.
0
'0
0
•••
•••••••••
•••••••••
. ' • • . • ' • • • • • • '• • • e . • •
•••••••
0
••
0
0
•••••
0
•
0
0
0
•
•
0
G,
' ••
•
0
0
50 50
52 55
62 67 69
71
73
•••••••••••••••••••••••••••••••••
0
Irodalom .... .:.. . .-. ~ .........•
0
0
1~9
'0
• • • '.
.0
0
0
75 76 77
88 91 93
.
Az alprogram megjelent kiadvdnyai
- A mez5gazdas~gi talatair61
szakoktat~s
-
felv~tel,
felv~teli
tapa~z
alkalmassdg ~s bevdlds probldmdi a testneve16 tandrk~pzdsben
Afels6oktat~si
- Esdly 6s
merit~s
- Tanulmdnyok a mOszaki
fels6oktat~sba ttirt~n6
bejutd5t~maktir~b61
-
Felv~teli
rendszerek a fejlett ipari
- A fels50ktatdshoz vezet6 dt
orsz~gokban
