ISKOLA ES ONALLOSAG Ada1ekok az isko1amtikodesro1 1945 e10tt
Oktataskutato Intezet
1987 Budapest
ISSN 0237-501X
Kesztilt az Oktataskutat6 Intezet sokszoroslt6 tizemeben .. Felelos szerkeszto: Ordogh Erzsebet Peldanyszam: 100
91/1987 "
1985-ben kezdttik meg az losaganak el vi
~s
gyakorlati
int~zetben
k~rd~seit
az iskola
int~zm~nyi tin~l
vizsg~16 kutat~si
tema mun-
kalatai to Az interdiszoiplinaris kozelitesmod alapjan mar a vizsgala"t:i iranyok kialaki tasakor megfogalmazodott az az ig~ny, hogy a kuta tasi
kerd~seket
elemzo munkaban majd a nevelesttirteneti as-
pektuS ~rv~nyesit~s~re is gondolnunk kell o Ilyen iranyu ttirekveseink egyik eredm~nye az a k~t tanulmany, amelyet a jelen kiadvanybaTI adunk ktizre. Az elso, Hernady
Erzs~bet
munkaj a, az iskola-
sz~ke~ tev~kenys~gerol szol /1868-1945/, a masodik, Makkai Bela dolgo z;ata a koz~piskolak mtikod~s~nek szabalyozasaval foglalkozik o /1883-1948/0 A ket tanulmanyt munkakozi anyagnak tekintjtik o Int~zeti belso kiadvanyk~nt
valo kozzet~teltiket egyr~szt temajuk, masreszt gaz-
dag informaoiotartalmuk alapjan lattuk indokoltnak o
A szerkeszto
3
Hern~dy Erzs~bet:
AZ ISKOLASZEK TANUGYIGAZGATASI SZEREPE
Magyarorszagon az iskolaszek olyan elsofoku iskolai hatosag volt, amely a kozsegi es a felekezeti iskolak fenntartasat, mtikodeset, targyi, szemelyi felteteleinek biztositasat latta el 1868tol a felszabadulasig. Az iskolaszekek szervezeterol es hataskorerol az 1868-i XXXVIII. tarveny 116. §-a intezkedett, amelyet az l876-i XXVIII. tarveny tett pontosabba. A kozsegi iskolaszek tagjai: a kozsegi kepviselotesttilet altaI delegalt at tag; a tanito, illetve a tantesttilet megbiz,ottjai I1S-nel tobb tanitonal kett5, 30-nal harom/, valamint a helybeli hitfelekezetek vezeto lelkeszeio Tobb egymashoz kozel fekvo kozseg egy kozos iskolaszeket alkotott o Iskolaszek o A kozsegi ~s a felekezeti iskolak helyi feltigyeletet ~sgondozasat az iskolaszekek latjak elo Az allami iskol~k az allami iskolai gondnoksagok helyi hatosaga alatt allnak Kozsegi iskolaszeket koteles alakitani' 'minden olyan kozseg, amely nepiskolat tart fenno Az iskolaszek szervezetet es tigyrendjet az 1876: XXVIII. tco 90 es 13.§-a allapitja mege Az iskolaszek tagjait a helybeli lakosok koztil a kozsegi kepviselotestUlet, illetve a varosi torvenyhatosagi bizottsag kozgytileseharomevi idotartamra valasztja mego Az iskolaszeknek a valasztott tagokon kivUl tanacskozasi es szavazasi' joggal felruhazott tagjai 'm~g':' 1. '8 'tan{t'6, nag
gyobb iskolaban az igazgato-tanito es a tanitotestUlet altaI megvalasztott egy vagy tobb tanitotestUleti kepviseloo 2 a vallasfelekezetek lelkeszei. 3. a kozsegi vagy jarasi orvos. 0
Az iskolaszek az elso Ulesen a tagok eskUtetele utan sajat kebelebol szotobbseggel elnokot, alelnokot, jegyzot es gondnokot valaszt o Az iskolaszek hatarozatait altalanos szotobbseggel hozza mego Titkos szavazassal csak a tanitok szemelyi Ugyeiben hataroz o Ervenyes hatarozathozatalhoz valasztasok eseten az 1876: XXVIII o
teo 12 o§-a ertelmebcn a valasztott tagok ketharmadanak, mtl.s esete}{....
ben azok al talanos tob-bsegenek jelenlE:-te szUliseg l3s Az atmeneti fOlyotigyeket utolagos bejelent~ssel az elnok intezi. 0
es
Az iskolaszek olyan -hatarozatait, amelyek az iskolai alapva"":' gyon jovedelmenek hovaforditasara es az iskolai szamadasok megvizsgalasara vonatkoznak, az egyetemes es az egyeni fele16sseg mega11apithatasa vegett nev szerinti szavazassal kell meghoznio Az isko1aszek tilesein hozott hatarozatokat magaba foglalo hitelesitett jegy.... zokonyveket, az esetleges ellenvelemenyekkel vagy fellebbezesekkel egytitt az tiles napjatol szamitott nyole nap alatt a kiralyi tanfeltigye16hoz kell felterjeszteni, aki a bektildott jegyz6konyvet atvizsgalja, es ha a hatarozatok vegrehajtasa ellen kifogasa nines, akkor visszaktildi o A hatarozatok addig, amig a jegyz6konyv a tanfelligye16t61 vissza nem erkezik, nem hajthatok vegre o Felekezeti iskolaszekek. Az 1876: XXVlll o te. 9 §. ertelme..... ben a hitfelekezeti iskolaszekeket a hitkozseg tagjaib~l valasztjake Elnoktik a lelkesz; helyet foglalnak benntik a tanito, illet61eg a tanitotesttilet kepvise16je, valamint az iskolaigazgato o A torveny ertelmeben az iskolaszek hataskorebe tartozik: a tanitoi allasokra a palyazat kiiFasa es a tanitoallasoknak valasztassal valo betoltese, tovabba az allasok szervezese es javadalmazasa tigyeben az 11letekes helyi hitkozsegi szervezet ele valo javaslattetel. Hatask~ rebe tartozik meg: az iskolaeptilet es a tantermek karbantartasarol, tisztogatasarol es felszereleser61, a tanitok illetmenyenek kiszolgaltatasarolva16 gondoskodas, tovabba az iskolai rend v~delmeo Feltigyel az iskolaszek arrs, hogy esak az egyhazi f6hat6sagok vagy a kultuszminiszter altaI jovahagyott tankonyveket es tanitasi eszkozoket hasznaljanak az iskolaban, hogy a tanitok az egyhazi f6hat6sag altaI j6vahagyott tantervet es utasitasokat vegrehajtsak, es azok szellemeben tanitsak es neveljek az ifjusagot o Az iskolaszek tarsas hatosag leven, az tigy~ket altalaban tileseken intezi el, a feltigyeleti munkat tagjai kozt elosztja, akik tapasztalataikrol az tileseken jelentest tesznek o Az iskolaszek bizonyos tanulmanyi feltigyeletet is gyakorol altalanos keretekben, de· intezkedesi joga nines. Az iskolaszeknek kozvetlen folotte all bizonyos kerdesekben a helyi hitkozsegi szervezet /hitkozsegi kepvise16testtilet, presbiterum stb~/, felettesei tovabba a kertileti egyhazi tanfeltigye16k, az esperesek. A ktilonboz6 hitfelekezeti iskolaszekek tigyrendjet az illetekes egyhazi f6hatosagok allapitjak meg.
Az ~llamseg~lyes
hitfelekezeti iskol~k iskolasz~kei az dllami
seg~lyez6sekkel
kapcsolatos illami beavatkoz!si jog gyakoroltat~sa v~gett bizonyos kapcsolatban vannak az dllami iskolai hat6sdgokkal, els6sorban a
kir~1yi
tanfeltigye16kkel o E beavatkozdsi jog - az
~l
lami seg61yez6s m~rt~ke szerint - kti~tinf~le kivdnalmakat szab meg, egyfe161 a tanit6k alka1mazdsa, fegye1mez~se ~s elbocsdt~sa, m~s~e161 az iskoldk
felszerel~se,
karbantartdsa, s6t a tantervekre
6
n~zve
Az iskolaszekek felallitasanak es mlikodesenek korlilmenyei
Az l868-as es l876-os torvenycikkek es rendeletek arra torekedtek, hogy szervesen illesszek be az altalanos kozigazgatas szerl vezetebe az oktatasligyi kozigazgatas rendszereto Az l868-ban megalkotott nepoktatasi torveny ala.pelvei a kovetkezokben foglalhatok ossze: a tankotelezettseg kovetelmenye, a tarsadalom szellemi Szabadsaganak nyilvanvalosaga, az allamerdek biztositasa az oktatastigyi kozigazgatasban. Az 1876-ban megszliletett torveny a fentiek megtartasaval es figyelembevetelevel az allamerdek hatekonyabb ervenyesitesere, a nepoktatastigy fejlesztesere torekedetto 2 Az l868-as torveny a nepiskolai kozigazgatast is szabalyozta. Olyan alapveto elveket fektetett Ie, es olyan teteles tudnivalokat irt e10, ame1yek hossz6 idore meghataroztakaz oktatasligyi kozigazgatas rendszeret. E torveny 23-43. paragrafusai alapjan az oktatasligyi kozigaz .... gatasrol az dertil ki, hogy "az oktatastigy-belso tevekenyseg-ktilso biztositekait, a1apmozzanatait a kozsegi kozigazgatas hataskor~be utaltao,,3 Vagyis a szazad masodik felenek tanligyi kozigazgatasa alapvetoen ktilso es belso tevekenysegbol allt o A kor pedagogiai es kozigazgatasi szakemberei a tanligyi igazgatas megszervezesekor erre a ketoldal6sagra epitettek elkepzeleseiketo Az oktatastigyi kozigazgatas e kettossege lenyegeben a kovetkezoket jelentette: a belso igazgatas folyamatossagaert es zavartaIan meneteert, valamint az iskolakban fennallo fegyelemert els5sor.... ban az illeto tantestlilet es az azt segito szemelyzet volt felelos o A klilso igazgatas rendszere azokbol az emberekbol /laikusokbol es szakemberekbol/, valamint azokbol a szervekbol alIt, akiknek, 11letve amelyeknek celja es feladata megegyezett ugyan a tantesttiletevel, de helyzetliknel fogvakivtilrol /iskolan ki vlill biztosi tottaJr az oktatas zavartalan menetehez elengedhetetlentil szlikseges felte-
7
telelret. .. r.revekenysegUklrel meg;teremtetteJr azokat a korlilmenyeket, amelyeknek kialakitasara a balsa igazgatas nem volt lrepes
Q
Az 1876-08 evi L\Vlll o tc 0' amely elsosorban a nepiskolai hat6s6gok felalJ.itasar61 intezkedett, mar teljes mertekben magaev~ tette az oktatastigyi ktizigazgatas kett6ssegere vonatkoz6 alapelveto
l1
A kozsegi ktizigazgatas a torveny ertelmeben jelentos szerepet ttiltott be a tantigyi igazgatas meneteben o A torve~y ugy rendelkezett, hogy a kozsegi kozigazgatas ne csak az altalanos kozigazgatasi rendszer reszekent,. hanem a tantigyi igazgatas egyik alapelemekent is tevekenykedjen o A kozsegi kozigazgatas bizonyos szervei voltak hivatva arra, hogy als6 szinten
ell~ssak
az iskolak-
kal kapcsolatos teend6ket o Alapvet6en h~rom szintet - als6, koz~p esfels6 szintet - lehetett megktilonboztetni e kozigazgatasi rendszer szerkezeteben o A harmas tago16das az egyes szinteken beltil is ktilonboz6 elemekre oSzlotto 5 Az als6 szinten az iskolak es az okta.tasi intezmenyek helyi feltigyeletet az iskolaszekek es a gondnoksagok lattak el o A feltigyeleti szervekhez tartoztak a kozigazgatasi bizottsagok, a nepnevelesi bizottsagok, valamint a kozsegi eloljar6s~go A nepnevelesi bizotts~gok,
amelyek a torvenyhat6sagi kepviselotesttilet valasztott
tagjaib61 alakultak meg, va16jaban csak formalisan leteztek o A teendok elvegzesenek nagy resze az iskolaszekekre, gondnoksagokra, a kozsegi eloljar6sagokra, a kozigazgatasi bizottsagokra, valamint a nagykozsegi bir6sagokra harulto Kozepszinten a legfontosabb tantigyi igazgatasi tenyezo a megyei kiralyi tanfeltigyelo volto Egyszemelyben gyakorolta az intezkedes es az ellen6rzes-feltigyelet jogat o A kiralyi tanfelligyel0 volt az a szemely, aki hataskorenel es helyzetenel fogva az osszekoto es a kiegyenlito szerepet jatszotta az als6 es a feiso szint kozott o Felsofokon az oktatastigyi kozigazgatas rendszereben maga a vall§si es kozoktatasi miniszterium, elen a miniszterrel iranyitotta az egesz menetet o Roviden igy eptilt fel az oktatastigyi . t~s ' h' . t·Je o 6 19azga armas SZln
x
x
x 8
koz-
A helyi f'eliigyelet, amely az iskolaszelrb61
es
a gondnolrs~
bol tevodott ossze, joghat6saggal nem rendell{ezett o Ez azt jelen-. tette, hogy els6sorban ellenorzesi es feltigyeleti jogot gyakorolt az isl{olak / allami, felekezeti iskolal{/ felett, de intezkec1esi
.i 0 -
ga nem volto Bizonyos esetekben azonban mind az iskolaszeknek, m~nd a gondnoksagnak joga volt ahhoz, hogy els5 fokon eljen a ktizigazgatasi rendszerben az intezkedes jogavalo A kozvetlen intezkedesi jogkor a kiralyi tanfeltigye15 hataskorebe tartozott. 7 Hasonlokeppen alakult a jogkor es a hataskor a tobbi also£oku kozigazgatasi intezmeny eseteben Iso A kozigazgatasi bizottsag, a kozsegi elol,jarosag es esetenkent' a nepnevelesi bizottsag is rendelkezett intezkedesi jogkorrel az esetek egy bizonyos hanyadaban /az intezkedes sUlyanak megfele16 mertekben/, de els5dleges feladatuk az iskolaszekek es gondnoksagok ellen5rzese volto A kozigazgatasi bizottsag es a nepnevelesi bizottsag tarsas hatosag volt, nemi onkormanyzati jelleggel o A 68-as nepoktatasi torveny megsztiletesekor kifejezett torekves volt 'arra, hogy az on..... kormanyzati elemeket meg5rizzek, es bekapcsoljak az ujonnan meg8 alakulo tantigyi kozigazgatas rendszerebeo Alsofokon a kozigazgatasi bizottsag volt az a szerv, amely nem csupan az oktatastigyben adodo problemakkal foglalkozott, hanem lenyegeben valamennyi kerdessel, amely a kozseg tertileten gondot okozott o Ennek kovetkezteben a kozigazgatasi bizottsag nem egy esetben alkalmatlannak vagy rugalmatlannak bizonyult az oktatastigyet erint5 kerdesek megoldasabano 9 A tantigyi kozigazgatas kozepszintjen elhelyezked5 kiralyi tanfelligye15 tagja volt a kozigazgatasi bizottsagnak, amelynek egyben tantigyi eloadojakent is mtikodott. A kiralyi tanfeltigyelo hataskore kiterjedt a kozsegben leva minden olyan intezmenyre,amelyben neveles es oktatas folyt o A legtobb esetben, ahol gyakorolta a feltigyeletet es ellen6rzest, ott elhetett intezkedesi jogaval Is
o
Ellenor-
zesi es feltigyeleti jogkore azonban azokra a terliletekre es intezmenyekre is kiterjedt, amelyekben mar kozvetlen intezkedesi jogkorreI nem rendelkezett o Kozvetve es kozvetlentil is a hatalyosabb szervet a kiralyi tanfeltigyelo jelentette a kozigazgatas megyei szintjen. A kiralyi tanfeltigyelo kepviselte az allam, illetve a felelos miniszterium erdekeit, es tovabbitotta utasitasaikat a kozsegekbe o
x
x
x
9
A helyi foltigyeleti szervek elvi ~s gyakorlati funkci6ja az volt, hogybiztosits~k a helyi lakosok /szlil6k, gyermekek, szakemberek es lailrusok/ igenyei t es erdelrel tsegei t a kozpontilag iranyitott
oktat~stigybeno
A kozponti
korm~nyzat
azt a celt ttizte maga
ele, hogy a helyifeltigyeleti szervek fel~llit~s~val az orsz~gos erdekekkel
p~rhuzamosan
zelesek is. Nem titkolt
ervenyestilhessenek az egyeni - egyedi elkepsz~ndekka.l
arra torekedtek, hogy a
gy~kor
latban egyeztessek a hivatalos es a saj~tos helyi erdekeketo
10
A helyi feltigyeletnek h'rom tipusa letezett a gyakorlatban: 1.
~llami
iskolai
gondoks~g,
2. kozsegi iskolaszek,
30 hitfelekezeti iskolaszek o Az els6 kett6 homogen volt a megv~lasztott tagok s~empontj~ b61, mig az ut6bbir61 ez nem mondhat6 el o
A. helyi feltigyeleti szervek eletrehivasa es tatasUgyi
kozigazgat~s
bevon~sa
az ok-
rendszerebe annak a meggondolasnak alapjan
tortent, hogy hatekonyabb~ tegyek a ktizoktatasUgy tevekenyseget. Eotvos es
munkat~rsai
a korabbi evek tapasztalatai
kovetkeztetesre jutottak, hogy a
t~rsadalom
alapj~n
arra a
erdektelensege es ko-
z6mbos magatart~sa volt az oka tobbek kozott az oktat~sligy sikertelen pr6balkoz~sainak. Felismertek, hogyaz oktat~sUgyet jelent5s mertekben e16revinni csak akkor lahet, ha a tarsadalmat aktivizalni tUdjak az oktatasi kerdesekben o Ez az elkepzeles
sok~ig
tartot-
ta magat o A gyakorlat azonban csak reszben igazolta elgondolasukat~
A lakossag es a szti16k reszvetele az oktatasUgyi kozigazga-
tasban ugyanis valamelyest javitott a helyzeten, de lenyeges
v~l
tozast nem hozott o Az az allispont, mely szerint az"~llamtagoijnak iskolaigazgatasban va16 reszvetele a szembeszok6 nehezsegek szlilte elkedvetlenedes ellensulyozasara nagyon alkalmasnak bizonyult, egyszersmind elmeletileg is helyeselt k6zigazgatasi szervezkedes aiapjaul szolg~lt", nem sokaig tarthatta magato l1 A helyi felUgyeletnek az oktatastigyre gyakorolt befolyasa tobb evtizedes mUkodese alatt sohasem volt jelent5s, ezert kiszorult az
iranyit~sra
hivatott szervek koreb51 o
x 10
x
A g'tl6 ktirtilm~nyekhalruaz'b61 legttibbsztir a testtiletek szak= erteLlllenek hianya:t emel tel\: ki; a megalakulo iskolaszekek tagj ai koztitt rendkivtil keyes volt a pedagogiai szakember, vagy legalabbis olyan szem~ly, aki megfele15 gyakorlattal rendelkezett az oktatas~ tigyben o Sokak szerint a tagsag nagy reszenek hozza nem ertese okoztaa legttibb problemat a feltigyeleti szervek mindennapi munkajabau o A he1yi lakossag joindrllata es buzgalma ellenere a vitas kerdesek eldtinteseben nemegyszer helytelen allaspont alakult ki a pedag6giai ., t assag ' h·' Jar 1anya'b ano 12
A ktizsegi ktizigazgatasi szervek, esetenkent egyes szemelyek mind gyakrabban avatkoztak be az iskolaszekek es a gondoksagok mun~ ka.iaba.. E folyamat ktivetkezmenye az lett, hogy a ktizsegi kozigazgatasi szervek fokozatosan kisajatitottak a helyi feltigyeletitestliletek hataskoret o Ebben persze kozrejatszott az is, hogy a helyi feltigyeleti szervek nem rendelkeztekpontosan es szabatosan kortilhatarolhato feladatktirrel es befolyasi tertilettel. Minden lenyeges kerdesben hozzajarulas es jovahagyas vegett a felettes ktizigazgatasi szervekhez kellett fordulniuk, mert maguk nem donthettek el, hogy nit tegyenek. A helyi feltigyelet szerepenek csokkeneseben kozrejatszo tenyez5k koztil leginkabb emlitesre melto azigazgato-tanitok esa tantesttiletek beavatkozasa a tantigyi kozigazgatas ktils6 rendszerebe. A tanitok egyenenkent es egytitt is mindintenzivebben folytak bele az oktatastigyi igazgatas menetebe. A tanitoknak ez az igenytik jogosnak tekinthet6, mivel a kozsegi es a felekezeti iskolakban 6k voltak azoka szakemberek, akik ellens~lyozhatt'k a helyi feliigyeleti szervek pedagogiai dilettantizmusato Pedag6giai szempontbol a tanitok sok esetben segitsegere lehettek volna. a ktilso igaz= gatas szerveinek a dontesek meghozatalaban. Term~szetes ~s nyilv'nvalo okok alapjan tartottak tehat igenyt a ktizvetlen iranyitasuk es befolyasuk alatt a110 intezmenyek nevelesi-oktatastigyi ellen5rzesere. 13 A helyi feltigyeleti szervek hatterbe szorulasanak oka.i ktizott meg kell emliteni azt is, hogy bar az iskolaszekek es gondoksagok alapvet5 fontossagu teriileteken gyakoro1tak az ellenorz~st, kozvetlen intezkedesi joguk csak a legritkabb esetben volt o A tenyleges cselekves jogat a kozsegi kozigazgatasi szervek kaptak meg o 11
Minden vegrehaj tasra varo lenyeges kel:"desben a felettes szervekre
szorultak. A helyzet az i.skolaszekek 8zamara ilyen korlilmenyek kozott rendkivtil nehezze valt. A helyi lakossag reszvetele az oktatastigy iranyitasaban a fentiek ellenere sem volt felesleges. A kozsegi-felekezeti iskolaszekek tevekenysegenek kovetkezteben oktatastigylink valamicsket elore lepett.1'-l:
12
II.
Az isko1aszek mega1aku1asa, szervezete es fe1epitese
Etitvtis nepisko1ai ttirvenyeben az isko1aszek a ktivetkez6ket olvashatjuk:
felallit~sar61
"116. Mindennemti ktizsegi nepoktatasi intezet ktizvetlentil a ktizseg hatosaga alatt all. A ktizseg e hat6sagat az aitaia valasztott isko1a~ szeka1ta1 gyakoro1ja. 1170 Evegb61 minden ktizsegben 1ega1abb 9 tagbol a116 isko1ai szek a1akittatik, me1ynek tagjait a kebe1be1i 1akosok ktiztil, 1ehet61eg az oktatastigyhtiz ert6 egyenekb61, kepvise16-testtilettel biro ktizsegekben es varosokban a kepviseI6-testti1et, egyeb ktizsegekben a ktizsegi lakosok ktizgytilese valasztja." /Uj ttirvenycsarnok XXXVllI-iki ttirvenyczik a Nepiskolai kozoktatas targyaban, Pest 1869./ Ennek ertelmeben az egesz orszagban minden olyan kozsegnek, ahol felekezeti vagy ~ozsegi iskola m~kodott, 1etre kelletthoznia az iskolaszeket. Olyan teleptileseken, ahol meg nemvrilt kozsegi iskola, ott az ha1adekta1anu1 fe1epitend6, s mellette a lehet5 1egrtividebb id6n belti1 kel1ett megszervezni az iskolaszeket e A kozseg a hat6sagi jogat az oktatasi intezmenyek felett az iskolaszekeken keresztti1 gyakoro1ta o Az iskolaszek tagsigat minden esetben a kozseg valasztotta meg a 1akossag koreb610 15 A kozsegi es a fe1ekezeti iskolaszekek tagjai olyan he1ybe1i 1akosok lehettek, akikha nem is rende1keztek pedagogiai gyakor1attal, szakertelemmel, de irni-olvasni tUdtak. 16 A szakertelem hianya nem volt kizaro ok az iskolaszeki tagsag szempontjab61. A torveny gondoskodott arr61 is, hogy a valasztasol{ mindentitt igazsagosan tortenjenek. Ennek jegyeben egy-egy kozseg egesz terli1eter61 aranyosan kerti1tek be a 1akosok a testtiletbe,l? tovabba a va1asztasokon figye1embe ke11ett venni a felekezetek megoszlasat ls@ A felekezetek is aranyosan kepviseltettek magukat a testtiletben o
13
.A ktjzsegi
es
a felekezeti islrolaszel{ek megva,lasztasa ,juniusra . -I't . 1" t ·nar I a I · szempon t 0 k ese l~ -.. 18 E (nne I( az lc.opon .:C1" va].8SZ t"asa-(,I· gya k .orI t a.1 indokoltalc, foleg az, hogy i1y moc1on kot honap feIkeszUIesi ido alIt rendelkezesUkre
a tanev megkezdeseig~
A megv8.1asztott tagsag mandatuma minden esetben harom evre
19 szOlt. A valasztasoknak a t9rveny ertelmeben nyilvanosan kellett 1ezajlaniuk, azonban eloadodhatott olyan eset is, amikor titkos szavazas valt sZliksegesse .20 A mar megvalasztott tagokat harom ev leteltevel ujra es ujra fel lehetett kerni iskolaszeki tagsagra. Az iskolaszeki tagsagot kizaro okok a kovetkezok: nem magyar allampolgarsag, az illeta ellen folyo blinvadi eljaras, ha a jelolt erktilcsi eloelete nem feddhetetlen, hacsodot jelentett be, ha a jeltilt a kozsegi iskola tanitoja, vagy rokoni kaposolata van olyan , " " " . k. .'21 szemellyel, aki a kozsegi iskolaban tan1t, vagy szamveV01 ozeg.
Az iskolaszeki tagsag a mandatum lejarasan tul az alabbi feltetelek mellett volt megszlintetheto: az illeto tag lemondasa alapjan, lakhelyvaltoztatas kovetkezteben, meginditando blinvadi eljaras eseten, az 1skolai tanitokkal valo rokonsagba kertiles altaI, a testtileti tilesekrol valo rendszeres Indokolatlan tavolmaradas miatt, 22 vagy hosszu ideigtart6 betegs6g, elha1610zas eseten. Az iskolaszek testtiletenek letszama minimum ot fo vOlto
23
A
torvenyben a felso hatar ninosen kikotve, de a gyakorlat alapjan elmondhato, hogy a harmine fot a testlileti letszam nem haladta meg o A kozseg a sajat belatasa alapjan donthetett afeIol, hogy hany emberbol valasztja meg az iskolaszeket o A torveny ezt a kerdest rugalmasan kezelte, mert a kozseg szamara lehetove tette, hogy sajat igenyeit, lehetosegeit tartsa szem elotto A torveny szovege azt is lehetove tette, hogy ha igeny mutatkozott ra, akkor tobb egymas mellett levo kozseg alakithasson kozos iskolaszeket" 2
1
±
x
Az iskolaszek tagjainak
x
x
megv~laszt~sa
utin legkes6bb tizen0'-
n~gy napon bellil megalakul6 ~ylil~st kellett tartaniao~J Az alakul6
tiles legfontosalJ1J feladata a klilonbozo :funkcionariusok megvalasztasa volte III
Az elntiktit egyszerti sz6ttibbs6ggel
szavazt~kmeg, ~s 11a
azt
igenyel tek, akkor hasonl() modon donttittek az alelnolr szemelyerol 1s. 26 Ezut'n kertilt sor a jegyz6 es a gondnok megv'laszt~s~ra. Az
iskolaszek jegyz6je rendszerint az iskola tanitoja lett. 27 A tanito, mint emlitettem mar, a torveny ertelmeben nem lehetett tagja
az iskolaszeknek, csupan hi vatalan'l fogva vett reszt annak munlHij'ban.
28
A gondnoksag tisztjere megvalasztott szemely feladata az
iskolai vagyon kezelese volt. Gondnoknak altalaban olyan szemelyt jeloltek, aki a feladat elvegzesehez megfelel6
szak~rtelemmel
ren-
delkezett e A ktilonbozo tisztsegek betoltoinek megvalasztasa utan tinnepelyes esktitetelre kertilt sore Az esktit mindig a kozsegi eloljaro~ s'g jelenleteben kellett letennio 29
Az alakulo tilesen megvalasztott tags'g letszama a harom
ev
alatt nem volt novelheto e Uj iskolaszeki tagot megtiresedeskor lehetett valasztani o A hivatalbol kirendelt iskolaszeki tagoknak nem volt kotelezo az eskti letetele. 30
x
x
x
Az iskolaszeknek havonta legalabb egyszer tilest kellett tartania o Az tileseket minden alkalommal a testUlet elnoke hivta ossze o Az 0 jogaban alIt a rendkivtili Ulesek osszehlvasa iso Sok helyUtt levelben ertesitetteaz iskolaszek tagjait, melyben kozolte a soron kovetkezo tiles temaj't is. 31· Minden tilesen jegyzokonyvet vettek fel az ott elhangzottak..... role A jegyzo feladata volt a jegyz6konyvek pontos vezet~se, amelyet a tanacskozas vegeztevel ket testtileti tag hitelesitetto'32 Az iskolaszek tilesein a tagsag a hatarozatokat es a dont~se ket rendszerint szotobbseggel hozta meg. Tanitovalasztasok alkalmaval azonban ketharmados tobbseg kellett az esetleges vitas kerdes eldontesehezo 33 A testtilet neveben kiadott iratokat az elntik es a jegyz6 alair'sa hitelesitette o A tanitok szemelyes tigyeit erint6 34 kerdesekben az iskolaszek mindig titkos szavazassal dontotto A megvitat'sra kertil6 kerdesekben es donteshozatalokban azok a szemelyek nem birtak szavazati joggal, akiknek valamilyen erdeke ftizodott a hatarozat kimenetelehez o 35
15
Az iskolasz~k elnUk~nek feladata az lil~sek tisszehiv~s~n kivUl
azolr. vozetese \lolt .. Annal\: ellenero, hogy az eLn(jJ{ az iskolaszel{ tev~kenyseg6t ir~nyitotta, ~n~]16an
tot, sem fegyelmi hatalmat
o
nom gyakorolhatott sem vegrehaj-
g2ekhez az egesz iskolaszek hozzajaru-
lasa lcel1ett o 36 Az iskolaszek a tanfelUgye15vel is alland6 kapcsolatban alIt, sot nemegyszer intezkedesek megtetelere is a tanfeltigyelot kerte fel, legalabbis annak kozbenjarasa valt sztiksegesse a dontesek foganatosi tasahoz .37 Egyebek keizt a tanfeltigyelo szava dontott abban a kerdesben is, hogy az iskolai tantermek felhasznalhat6k-e vagy sem a tanitason kivtil egyeb celokra iS038 Ezzel a kerdessel kapcsolatban a torveny megintcsak rugalmasan jart el o A megkotes mindoszsze annyi volt, hogy az iskola helysegeit politikai targyu osszejovetelekre es gytilesek tartasara felhasznalni nem lehetett0 39 A kozigazgatasi bizottsag beleegyezese valt szuksegesse olyankor, amikor az iskolaszek anyagi tamogatast kert a kozsegtol, peldanl iskolaszerek vasarlasara vagy uj tantermek letesi tesere
0
liO
Az
iSkolaszeki gondnok altaI keszitett leltar ellenorzese is a kozigaz41 gatasi bizottsag feladatai koze tartozott o Az iskolaszek minden lenyeges kerdesben koteles volt tajekoztatni a tanfeltigyeloseget .. A testtilet ide ktildte meg az ellenorzesei soran tapasztalt hianyossagokr61 keszitett kimutatasokat, s egyeb adatokat, peldaul a tanit6i allasok betoltesere me~hirdetett palyazatokat o A tanfeltigyelo nem csupan az ellenorzes jogat gyakorolta az iskolaszek tevekenysege folott, hanem esetenkent szemelyesen is reszt vett a testlilet munkajaban~2Rendszerintmegjelent az iskolaszek ulesein a be, k eze tt t aUl' t 01 '. palyaza , , t ok elblralasakor ' , , 43 er o
16
111
Az
Az
iskolasz~k
iskolasz~k
0
feladatai, joga
feladatai
~s
jogai
ktiz~
~s
hatisktire
tartozott a
ktizs~gi
is-
kol§ban folyo oktato-neve15 munk~val kapcsolatos tigyek ellen5rz~se, vagy~s
a feltigyelet gyakorlisa a ktizs~g oktat'si int~zm~nyei felett o Bizonyos esetekben hat~sktir~be tartoztak a kisdedov6 intezmenyek menhelyek is olill' Az iskolaszek testtiletenek legfontosabb joga a ta-
es
nit6k alkalmazisa volt o
17
j ovedelmez6t kellett elosz(iI' odell te1ni /) 119 Ugyan:i.lyen formaban t(jr-
' '1 t t e' I1\.I-4- a s eK 0'"If ( - ~ anl' t..2....~:£.~::.......~.s a J
J
1.• S "
A szavazas tc)rtenhetet t nyi 1. t formaban vagy esetenkent t i t kosan, de a szotobbseg minden esetlJen elegendo volt a tani toi-se-
g~dtanitoi ~llas elnyereseheZo~0 Meglepo, hogy a valasztasi elnok a legttl"bb esetben n0m az itlkolaszek elnoke vol t. Ezt a tisztet
vagya tanfeltigye16, vagy egy a1tala felkert szemely latta el.
S1
A tanfcltigye16 beleszo1hatott a valasztas menetebe, javaslattal elhetett a megtiresedett tanitoi allasok betoltesere vonatkozoan /ezt rendszerint joval a v'lasztas elott tette meg/o Jogaban ~llt m(~gbiza,st adni
az igazgatoi.-tam toi allasra is
0
Jogai koze tarto-
zott tovabb~, hogy ha az iSkolaszek harom h6nap6n beltil sem volt kepes odaitelni a tanitoi 611asokat, akkor fel evre segedtanit6t nevezett ki a vegleges dontes"megsztileteseig. 52 Mint minden tilesen, termeszetesen a tanitoi valasztason is jegyzokonyvet vettek felo Az :lskolaszek dontese esak abban az esetben lepett ervenybe, ha a valasztast alairasaval jovahagyta a tanfeltigyelo, es beleegyezeset adta a kozigazgat'si
x
x
bizotts~g053
x
A tani t6vaJ.asztLlson ]c[ viiI szall10s olyan teendoj e is akadt az iskolaszeknek, amelyet ha80nlo gonddal es kortiitekintessel kellett ellatnia o Peldaul az oktatasi intezmenyek /iskolak, ovodak es menhelyek/ allaganak vizsgalata vegezteteseo 54
es
a sztiksegesnek itelt javitasokel-
Az iskolaszeknek jog'ban alIt, hogy a ktlzsegi elolj~ros~gon
uj tantermek vagy iskola epiteset kezdemenyezze. Minden olyan eset-
ben, amikor sajat anyagi Iehetosegeit meghalad6 beruhazasokrol volt sz6, a testtilet anyagi tamogatasaerta kozs~~i eloljarosag-
hoz folyamadott o Ezzel parhuzamosan az eloiranyzott koltsegvetes egy peldanyat a tanfeltigyelonek terjesztettek fel jov~hagy'srao55 Az iskolaszek masik nagy jelentosegti feladata a tankoteles
k.Q..I't!._gyermekek iskola·ba j arasanak ellenorzese es feliigyelete vol t. A testlilet az iskolaev megkezdese eI5tt felhivta a kozsegi e101-
ja.rosa,g ftgyelnl(~t? hogy hi:rdesse ki a tankotelesekre vonatkoz6 tudnivalokat o Az iskolaszek a k~zsegi eIolj~r6sagt61 vette
IS
it
a
nevsorat A tagok kotelessege vol t atvlzsga.lni a 11(~Vsort es megallapi taui, hogy mely gyermekelret kell .tskala.ban vagy otthon, esetleg mas nyilvanos tanintezetben neve1:n.i. 57 Az iskolaszek a1littatta ossze azoknak a 12-15 eves gyermekeknek a nevsora"t is, akik Szamara ismet10 tanfo1yamokat vagy iSllletlo iskolakat szervezett. Az iSkolaszeknek jogaban allott felmentest adni az iskolalatogatas 0
8
' I ' , t 1 01, .18 a keres
,. lndokoltnak tar t'otta 58 0
Az isko1aszek a kozsegi'eloljar6sag kozremlikodesevel tette
kozze,
hogy a tankoteles gyermekak sztileinek mennyi tandijat kell az iskolaszek penztarcl"ba befizetniii.lr u A szegenysegi bizonyitvanynyal rende1kezoknelr a tani ttatas es az iskolai felszereles ingye ..... nes volt~9Az ut6bbir61 az iskolaszek gondoskodott o i81(01ai penztarat keze16 gondnolf szedte lJB a tandij at es az iskolaBzek altaI kir6tt btinteteseket, es vezette azok nevsorat, akik e befizeteseket elmulasztott~k. Errol id6nk~nt jelent~st tett az iskolasz~k ti1~sein.60 A gondnok tartozott fele15ss~ggel minden anyagi terlll~szetti Ugyben az is~olaszeknek, felk~r~s~re kliteles volt rondelkez~sre bocs~tani az osszes sz~ml~t, kimutat~st , t'1 Jes ' 1ronyve .. leso ' t 61 es ae. Az
A gondnokot csak testtiletileg lehetett felel5ss~gre vanni, az ~1tala intezett tigyekkel kapcsolatban. A gondnok is rendelkezett bizonyos mert~kti tin~116 hat~sktirrel, amely az oktat~shoz elengedhetetlentil sztikseges felszerelesek beszerz~s~re vonatkozott o Meghatarozott osszegti vasarlas felett azonban mar sztiks~ges volt ' ., 1 aSa ' .. 62 a t es t u"l e t I lozza:JartL
x
x
x
kiemelked6 £eladat~nak sz~rnitott az iskol~k feltigyelet~vel kapcsolatban az oktat's rendj~nek fenntartasao Tobbek ktizUtt az iskolasz6k felelt az~rt, hogy az oktatasi int~zm~ nyekben akadnJ.ytalanul folyj ek a tan:[ t6i-nevelot lUunka Az
iskolasz~k
<>
A tanit~ssal kapcsolatos adatok tisszegylijt~set els6sorban 6') a tanit6knak kellott v~gezniUk.-A testlilet felker~sere a tanit6k idonkent bemutatt~k ezeket a kimutat6sokat, arnelyeknek hitelessege~rt fele16sseget vallaltak o fla a kimutat~~okb61 kidertilt, hogy az i8-
19
es
fegyelemuek nem mcgfeleloen folyt a tani ta.,s /peldaul a sol\: igazolatlan htanyzas mtatt vagy a nem kielegi to tanfelszerel~sek k~vetkezt6ben/ a kUvetkez5 iskolaszeki lilesen ezek
:kolai rendtarta.snal{
megt~rgyal~sa
is napirendre
kerliltQ~4
Az iskolai rend es fegyelem megorz~sere tett intezkedesek egyik eszkoze a~ iskolalatoga'tas vOlto 65 Az iskolaszeki tagok koztil rendszeresen, illetve alkalmank~nt iskolalatogat6kat jeloltek ki. Iskolal~togat~sra a testtilet rendes tagjainak barmelyike kijelolheto voltQ A tagok ezt ~ megbizast egymas k~zott aranyosan osztottak fel o Az iskolaszek maga donthette el, hogy milyen gyakran lcltogat e1 az isro 1 tl"ba A:.t.; islcolalatogatok szalllat nem kotottek meg szigor6an, rendszerint k~t-h~rom embert szemeltek ki erre a lllunkarao 0
A testlilet altaI kiktildott latogat6k minden alkalommal jelentest keszi t(~ttek a kovet]rnzo UJesre az intezmenyben tapasztaltakr6l o 66 Ebb~n nemesak a kimutat£sokr6I sz61tak, hanem megfogalmazt~k benyorn~saikat az int6zm~nyben foly6 oktat6n"lnk~val kapcsolatban. Az iskola.la"togat6knaL jognkban alIt javaslatot tenni a sztiks6gesnek it~lt v~ltoztat5sokra iso Arra sztgoruan Ugyeln1.iilc kellett, hogy jelenlettikkel
~emmi
Iyen ktirUlm~nyek kijz~tt se zavarj£kmeg a tanit~s menet~to67 A l~togatasok alkalmaval tapas~talthianyossagokat6s fegyelmezetlens~geket csak az iskolan kivUl, az iskolasz~k Ul~sein tehett~k , , 68 N t· , , " " es a t a-' szova. . em volJoguk az ora megszakltasara, a t anulok nit6 figyelmeztetes6re o A tanftokat dta}(jaik elatt rendre utasitani vagy k~rdore vanni szigor6an tilos volt o
A folyamatos ellenorzesek soran napvilagra kertilo mulasztasol{ megszUnteteseert HZ iskolaszel( a 'kozsegl bir6hoz vagy a kozsegl eloljarosaghoz fordult, akiknek jogukban alIt penzlJiintetest kiszabni azokra, akik tankoteles gyermekeiket rendszeresen tavoltartottak az iskola.t61, vagy elmulasztottak befizetni a tandijat o Brirmilyen btintetes vagy elmal'asztal~s v6grehajtasat kizar61ag a , 69 hatos~gok tehott~k mego . x
x
20
x
Az iskolasz~k a tanfelUgye15n,
kijzigazgat~si bizotts~
d
gOD, a ktizs~gi el~lj~r6s£gon ~s a ktizs6gi bir6s~gon kivUl rendsze-
res kapcsolatban alIt meg a megyei iskolatanacs testliletevel 18
70
0
A megyei iskolatanaccsal az iskolaszel( a tanl tok megvalaszt"asakor ~s azok fizetes~nek megallapi liasakor lepett 1{8pcsolatha .. Az iskolaszek feladatai koze tartozott elkeszl tent a tani tot di.j"leveleket es azokat j6vahagyasra elktildeni az iskolatanacsnak .. Az iskolatanacs egyik ktildotte latta el nem egy esetben a tanit6va.... lasztasok alkalmaval az elnoki tisztet '71 0
Szinten az iskolatanacs beleegyezese kellett ahhoz, hogy az egyebkent elethossziglan valasztott tanit6kat allasukbol megfele~ 16 indokok alapjan elbocsassak .. Csak a megyei iskolatanacsnak volt joga ahhoz, hogy a tanit6kat valamilyen okbol elmarasztaljao Az iskolaszek megtehette, hogy az iskolalatogatasok
alkaIm~val
a ta-
nit6kkal szemben tapasztalt kifogasokat jelzi az iskolatanacsnak~ de kovetkezmenyekkel jaro felel5ssegrevonast nem eszkozolhetett .. 72 Az iskolaszek ha elegedett volt egy....egy tanito munkajaval, dicseretre es elismeresre felterjeszthette az illetot a tanfeltigyelonek o 73,
x
x
x
Az iskolaszeknek egesz tevekenysegeben egyetlen olyan terti-
let akadt, ahol barmilyen hatosag vagy feltigyeleti szemely megkerdezese nelktil onalloan donthetett: a kozsegben levQ
isk~lak
szor-
galmi idoszalGlnak /a tani tas kezdetenek ~s vegenekL meghataroza.§..§ volt ez. Az iskolaszek szabta meg a tanev kozben tartando sztinetek szamat es id5tartamat. Jogaban alIt tovabba engedmenyeket ten.... ni a tankoteles kor6 gyermekek iskolalatogatasara vonatkozoane Ez abban nyilvanult meg, hogy a lakossag igenyenek figyelembevetelevel a nagyobb mezogazdasagi munkak ideje alatt a gyermekek egy reszet felmenthette az iskolalatogatas kotelezettsege al01 .. 74 Az iskolaszek tagjainak egyik legkedvesebb kotelezettsege a tanu16k ev vagi vizsgain valo reszvetel volt o A vizsgak alkalm~ val vagy az egesz testtilet kivonult, vagy annak ktildottei voltak jelen o Reszveteltik tinnepelyes ktilsot adott ennek az esemenyneko 21
75
Az iskolasz~k testtilet~nek kev6sb~ kellemes elfoglalts'g~t -I' lTIr,I{O . '1 .. d ese ' ] t~e·.Jt t e. A\ t a111' t'l ' .. ~oo.nl ]_rosag k e11~ va._o J.eHen 0 { es a s zu1 "'f' 1 r b" I'
I'
1"
l(SJ{ kozi5tt felmerUl0 ~s az (;ktatomunkaval kapcsolatos vitas kerdesekben az iskolaszek volt hivatva danteni. A tanit6k es a szlil6k egyar~nt elhettek panasszal az iskolaszek elotto Ha az itelettel
a felek barmelyike nem elegedett meg, fellebbezhetett a megyei iSkolatanacshoz. 76 Az iskolaszek hatasktirebe tartozott annak megitelese, hogy az iskolai alapvagyont navelni szandekozik-e, es ha igen, akkor azt milyen modon teszi meg. Abban az esetben, ha az iskolaszek lehetoseget latott arra, hogy az iskolai alaptoket forgatva ~z iskolak javara pluszjovedelemhez jusson, jogaban alIt peidaul a kihasznalatlan tantermeket berbe adni, vagy kolcstintigyleteket kotni. Termeszetszertileg mindezt kizarolag olyan feltetelekkel tehette csak meg, hogy ne veszelyeztesse az iskolak fennmaradasat es biztonsagat o
77
Az iskolaszeknek azonban nem volt kotelessege az iskolai alapvagyon gyarapitasa. Ez inkabb erkolcsi kotelezettsegei koze tartozott o A tanfeltigyel6az iskolaBzek vasarlasa~t is ellenorizte, otszaz forint feletti vasarlas eseten
Q
Ha az iskolaszek
at-
szuz forint feletti vasarlast tervezett, azt a tanfelligyelovel tudatnia kellett, akinek engedelye megintcsak nelktilozhetetlennek szami tott c 78' Az iskolaszek anyagi, gazdasagi tigyeirol a kozsegi eltiljar6sag is megfele16 idoktiztinkent tajekoz6dott. Az eltiljarosag keres~ re az iskolaszek atadta a gondnok szamadasait es konyveleseit ellen6rzes vegetto Ezenkivtil evente legalabb egyszer terjedelmes jelentest keszitett a kozsegi eloljar6sag szamara, hogy az tajekoz6dhasson az iskolaszek egyeb tevekenysegeir61 is. 79
22
Az iskolaszek mtikodese
Eotvos J6zsef nepiskolai torvenye vegyes ki mind a
lakoss~g,
elgondol~sait,
erzel~eket v~ltott
mind a szakemberek korebeno Sokan tidvozoltek
es idoszertinek tartottak a torveny alkotas~tG Ugyan-
akkor nem voltak kevesen azok sem, akik hevesen tamadtak a minisztert 8zokert az engedmenyekert, ameIyeket az egyhaznak tett az is .... kolaztatas tereno Sokak velemenye szerint Eotvos torvenye radikalisabb intezkedeseket is megfogalmazhatottvolna o A torveny halad6 jellege europai viszonylatban is szamotte--
vO o
Angli~ba.n
1851-ben a chartista mozgalom hatasara vetodott fel-
eIoszor a kotelezo es ingyenes oktatas kovetelese o Nehany evvel kesobb, 1870-ben tettek kozze a nepoktatas alaptorvenyet, az
Ele~
mentary Education Bill-to Nemetorszagba.n a XIX. szazad elso feleben valt egetove a tankotelezettseg problemajao 11
0
Vi1mos ura1- \
kodasanak ideje alatt 1889-ben jelent meg a 6-14 eves kor6 gyer80 mekek tankotelezettsegere vonatkoz6 rendelet o Az l868-as torveny a benne fogialt halado szel1emti tok ellenere alapveto probiemakkal nem vetett szamot sabb~gondot
g
gondola~
A legs6lyo-
a torveny megva16sitasa szempontj'b61 az orsz'g gaz-
dasagi helyzete jelentette o A tankotelezettseg bevezetese okozta tal'n a legtobb gondot Eotvos elkepzeleseinek realizalasaban o A 6-12 evesek kotelezo jellegti iskolaztatasa !mindennapos
es
ismet-
10 iskolakban/ a magyar parasztsag nagy re.szet anyagilag erintet·te A haz kortili teendok el1atasaban es a mezogazdasagi idenymunkak alkalmaval a gyermekek segitsege, oleso munkaereje nelktilozhetetlen volte A mindennapos iskolaba j'ras az iskolat61 messze laka gyerekeknek okozott nagy nehezseget, kivaltkeppen ha mas faluban volt csak iskola o Gyakori pro'blema volt a tanit6k meg~rhelese Iso Bar a torveny korlatozta az egy tanitora eso diakok szamat, /maximum 80 fo/, a va16sagban erre alig akadt peldao Nem volt ritka, hogy
23
0
a szegenyebb, de nagy lelel~.s~~auHi k()zsegf~l(bon egy t.ani to 100-150 gyermelrkel is foglallcozott .. 81 Az orsz~g elmaradott gazda85gi helyzete is nehezitette a
gyermekek isko1aztatasa,t o Eo"tvos :jelenteseben a torveny teljesi teseral azt olvasha.tjuk, hogy
<1
kozsegek 15 szazalekaban nines is-
kola, es az eloljarok, valamint a sztil5k reszer5l teljes az erdektelensego 82 A VKM l874-ben keszitett jelenteseb51 az dertil ki, hogy "A torveny 48 o §-a /vagyis a 6-13 eves kotelez5 oktatas/ meg most, hat ev leforgasa utan sines eletbe leptetve~ A koznep most is azon helytelen regi szokashoz tartja magat, hogy gyerekeiket ket, harom legfelje~b negy eVig jaratja iskolaba, ez id5 lefolyasa ut'n tar-
tozkodas nelktil kiveszi gyermeket az iskolabolo,,8} A torveny megsztileteset kovet5 evtizedekben mindennapos jelensegge valt a mar iskolaba jaro gyermekek kimaradasa az iskol'bolo Elofordult olyan is, hogy a lemorzsolodas elerte a 85 szaza, 81.1 lekot e Mindezek ellenere Eotvos nepoktatasi torvenye nagy tortenelmi tett volte A torvenytobb evszazados kulturalis elmaradottsagot igyekezett felszamolnie.A gondokkozepette Eotvos gondolatai az evtizedek alatt lassan....lassan megvalosultak, es alapul szolg'ltak a kes5bbi fej15deshez.
x
x
x
Eotvos nepoktatasi torvenye~ amely lefektette a polgari kozoktatasi rendszer alapjait, e15ke15 szerepet juttatott az oktata8tigyi
ktizigazgat~s rendszer~neko
Az oktat'stigyi igazgat's legals6 sZintj~n, legkozelebb a
pedagogiai valos'ghoz a torv~ny ertelmeben felallitando iSkolaszek allt o A dolgozat e16z5 reszeiben targyalt ok ok m1att a kozsegi 18kolaszekek letrehozasa es rendeltetesszerti mtikodese is akadalyokba titkUzutt o Az iskolaszek
szervezes~
vontatottan haladt s Tobb ev-
nek kellett eltelnie ahhoz, 110gy az orszag legtobb kozsegeben es varosaban letrejojjenek es mUkod5kepesse viljanak o
"Zala megyebon az islrolaszekek megalakulasara. 1869-70-oen kerdlt sor o Az elsok ktiztitt, meg 1869-ben alakult iskolasz~kek: N)aval~d, Bak,Balatonf~red,
Ttiskeszentgytirgy, L6grad, Perlak,
Homo!{komarom, Redies /romai katolikus/ Csaktornya, Nagykanizsa,
Zalaegerszeg, Keszthely, Szent Maria, Becsehely, Tordemic, Rigyac, Ftizv6lgy, Nemetszentmiklos, Kiskomarom
ktizs~gi iskolasz~keko
1869 szeptember 25-en Zalaegerszegen a kozsegi iskolaszek a. tanfeltigyelo, Baja Gergely elntiklete alatt alakult meg, es ekkor tettek 1e hivatali esktijtiket a varas iskolaszekenek tagjaioAz eddig rendelkezesrA al16 adatok szerint a legkorabban, 1869 m~jus 9-~n az a1solendvai romai katolikus iskolaszek alakult meg
e
Az alakulas a ktizsegek tulnyomo tobbsegeben visz0nylag konynyen, gyorsan mento Kivetelkent csak nehany kozseg emlitheto6 Galambokon a kozseg reformatus eloljarosaga azert tett panaszt a tanfelligyelonel, mert a reformatus iskolaszeki tagok, nehany
katoli~
kus taggal egyetertesben az iskolak kozsegesitese mellett szavaz-tak, a ttibbi katolikus iskolaszeki tag pedig ez elleno Alsodomborun az iskolaszek megalakit~sara tett kiserlet tobbszor is meghiusult, amiben dont6 szerepe volt a tanit6val es a plebanossal szem~ ben allo kozsegi
jegYZO~eko85
Esztergom szabad kiralyi varosban peldaul a megyei iskolatanacs tagjainak megvalasztasa utan annak rendje
es
modja szerint
felallitottak az iskolaszekeket o A varost tanacs tagjai ugy dontottek, hogy a szabad kiralyi varos iskolai ktizsegiek, azaz felekezeti jelleg nelktiliek A
v~rosi
haz reszerol o
le~yeneko
tanacs dontese heves ellenallast valtott ki az egy-
A papok
arra biztattak hiveiket, hogy koveteljek a
katolikus nepiskolakat o A kozsegi iskolaszek elntike a nagy nyomasra kenytelen volt tisztjerol lemondani o Nehany nap mulva megalakult a ,katolikus iskolaszek, amely azonban nem volt nepszerli a lakossag koreben o A varos halado 8zellemti polgarai, akik szivtikon viseltek a kozsegi iskola tigyet, letrehoztak egy "elleniskolaszeket", amely realtanoda feltigyelet ellatasa cimen kapott mtikodesi jogoto 86
25
Egerben 1869Q augusztus 22-6n
tartott~k
meg a
ktizs~gi
isko-
lasz6k alaku16 til~s~t. A katolikus egyh~z k~pviseloi a vil~gi iskolasz~kek
felallitasaban a vallassal szembeni ellenallas egyik
eszktiz~t latt~ko Ez~rt
azt a megoldast valasztottak, hogy az au-
gusztus 29-en tartand6
tinnepelye~
esktitetelen a katolikus egyhaz
kepviseloi is reszt vesznek. Az esktitetelre hivatlan szem~lyek jelenlete es provokativ magatartasa lehetetlenne tette az tinnepelyes aktus lefolytatasat. Az iskolaszeki tagok esktijenek letete87 let egy kesobbi /szeptember eleji/ idopontra halasztottak. Zala megyeben "az elso evekben a legjelentosebb az iskolak kozsegesit~seert
kibontakozo mozgalom volt. Sok kozseg elt az
18680 evi XXXVIII o tco 25.§-aban biztositott lehetoseggel. Az 1868/69-es hivatalos statisztika szerint m~g a megye valamennyi n~piskolaja
felekezeti volt. 1871-re viszont mar 39-re emelkedett
a kozsegi tanintezetek szama."S8 Altalanossagban elmondhato, hogy az orszag gazdasagilag fejlettebb videkein az iskolasz~kek megalakulasat es mtiktideset a kedvezo anyagi es tudati felt~telek lenyegesen meggyorsitottak o A gazdagabb megyek kozsegeiben es varosaiban a lakossag hajland6 volt /anyagi/ aldozatot is hozni gyermekeik tamttatasaerto Szivesen vallaltak az uj iskolak megepitesevel jaro terheket o Az iskolaszekek mega~akulasa az esetek tobbsegeben nem az anyagi javak megletetol vagy hianyatol ftiggott, hanem a szUlok ~s a kozsegi eloljarosag hozzaallasatol. Nemvolt ritka eset,hogy az iskolaszek tagj ainak megvalasztasa, hetekig-honapokig elhuzodott a lakossag kozombos magatartasa miatt o A legtobb akadalyt megis az anyagi eszkozok hianya jelentette o A korszak egyik oktatastigyi hetilapjanak cikkiroja errol igy velekedik: "A mi nepiink csak addig tud lelkesedni, amig p~nzt nem kernek tole, de ha latja, hogy az iskola mindig tobb es tobb penz~ be kertil, nemcsak hogy nem lelkestil erte, de nytignek tekinti, es ha lehetne, szabadulna tole.,,8g A kezdeti nehezsegek lektizdese utan azonban az orszag helysegeinek tulnyomo tobbsegeben letrejottek es mtikodokepesse valtak az iskolaszekek. Az oktatastigyet szolgalo tevekenysegtikkel nem egy iskolaszeki testtilet vivta ki a lakossag elismereset o Az is-
26
kolasz~kitagok lelkesed~se 68 aktivit~sa nagym6~t6kben hozz~j~
rUl t ahhoz, hogy a tarsadalom'ban a lrorahbinal kedvezobb hozzaJ las k~rd6sekkel
alakuljon ki az oktatastigyi
kapc801atban o A lelkiisme-
retes iskolasz~kek munkaj~nak volt k~sztinhet6, hogy a k~zs~gek ~s varosok hajlandok voltak penzt a1dozni uj iskolak letesiteser~, a regiek korszerlisitesere, a felszerelesek beszerzesere o
x
x
x
Az iskolaszekek mlikodeserol alkotott velemeny korantsem vo1t mindentitt elismero o A korabeli pedagogiai sajtoban nem volt ritka a biralo hang o Az iskolaszekkel szemben jelentkez6 elegedetlenseg egyik megnyi1vanulasa a "Neptanoda" cfmll "neveles- es oktatasligyi hetilap" 1899. evi XXXll
o
~vfolyamaban
megjelent cikkek egyike is@
/Az alabb kozolt rovid reszlet szerz6je Mrva Ede./ "1868 ....ik evben nemes jellemek ideai eletre keltek; Boldog emlekti baro Eotvos Jozsef nemes es fennkolt idealizmusara hallF gatva: iskolasz~k int~zmenyt ~~tesitett~ Ez az idealizmus eletre valo idea volt. Az akkori viszonyoknak megfelelo. Az akkori tarsadalmi viszonyok megengedtek, sot koveteltek, hogy az iskolava1 a laikus elem is foglalkozzek. Ekkor a laikus e1em tisztelte is az iskolat, mint nemzetfenntarto alkotmanyt o Akkoriban az iskola szent c~l volto Az igazs'gos kritika m'r a 70-e8 6vekben tal~lt j ogos kifogasol{a.t, talal t
arny~koldalakat,
melyek az iskola hala-
dasat g'toltak, a tanit6 munkassagara b~nit6lag hatottak o A viszonyok mindinkabb rosszabbodtak o Politikai intentiok kaptak labrao Az iskola tobbe nem nemzeti cz~l szolgaja, hanem a politika rabjao A tanit6 a gonosz elemek czeltablaja. Az idealizrilu8 kihalo felben o Materializmus diadalmamorban o Az altal'nos cs6d ijeszt6 m6don kozeledik felenk. Ezek utan ne csod'lkozzunl{, hogy az iskolaszeki gondoks'gi intezmeny uton-utfelen, minden oldalon a gunynak s a
ta-
mad'snak a czelpontjao Reszrehajlatlan kritikaval foglalkozvan e targynal: a tamadas nem mindenhol jogoso Vannak - hala Istennek helyek, hoI ez
int~zmeny
igen aldasosan mtiktidik, baro Etitvos nemes
ideajat nem hazudtolva meg. Varosok, nagyobb ktizsegekben az iskolaszek nemes buzgalommal fej lesztik a r:-ij ok hi.zott iskola.t; nemes
27
,. t " 1 -t" ] . 'I b"ara"-sagga. argya:Jar
(l
1 - ' i ~o ,. I{. ..ugyes- "la.JoB l' ] 1 ga1-. . t A z orszag ' -lJanT (0
leg"tobb helyen azoll-ban ez in-:~ezmeny teljesen czeljat vesztette." go A cikkir6 rtividen kifejti abbeli meggy5z5deset is, hogy miert cstikken az iskolaszek tekint6lye. Tobbek kozott azt emliti meg, hogy a felekezeti iskolaszekek eseteben a pap, mint
iskolasz~ki
elnok, nem l'endelkezik megfele15 pedagogiai mtiveltseggel, ezert nem alkalmas arra, hogy a tanitok munkajat es modszel'eit feltilbiralj a
e
"De kel'em szel'etettel, a szegeny tanito helyzetet tessek venni .. Hab igaban gol'nyed o Az iskolaszeki tagok szinten automatak leven, az elnok ranczigalja a zsinort, az automatak vagy igenelnek, vagy nemelnek. Az iskolaszek nemcsak kitildozi a tanitot a ktizseg hatara.b61, de sokszol' vel' is tapad lelkiismel'etere. Ily kepek a kozseg es allami tanitok eleteben is elofordulnak o Mennyi atok, mennyi konny okozoja az iskolaszek!?" -teszi fel a kerdest " . nem k l. S ·fel '1nd u I tsagga. " I 91 a C1. kk szerzoJe A biralat meglehetosen kemeny, s lehet, hogy tulzasokat is takar, de mindenesetre elgondolkodasra kesztet. A Vas megyei ktizsegi iskolaszekek helyzetere jellemzo altalanos kepet Libertiny Gusztav masodtanfeltigyeloaz alabbi modon festette meg 1874-ben: "Az
iskolasz~ki
tagok tobbnyire olyan tagokbol allanak, kik
a nepoktatas tigye irant keyes erzekkel birnak, nl igen csekely buzgalmat es
tev~kenyseget
align~mi,
mondhat-
tanusitottak es fejtet-
tek ki azon tigy szolgalata kortil, melynek hasznara lenni onkent vallalkoztak. Mert - hangoztatja a segedtanfeltigyelo - az oly helyeken is, ahol uj iskolak
epitkez~se
fordult elo, az e kortili te-
endo teljesitesere s az epitkezesek gyorsitasara csak a tanfeltigye16seg altaI hasznalt legszigorlibb intezkedesek utan voltak felvillanyozhatok o A tobbi, miniszteri utasitasokkal korvonalazott teendokre nezve: az iskolai koltsegvetesek, szamadasok rendes es pontos elkeszitese, a tandijak beszedese, a tankotelesek osszeirasa korUl a leglazabb eljarasrol tettek bizonysagot. Az iskolai vagyon telekkonyvi atirasa kortil az iskolaszekek az 5ket megilleto kotelessegeket eppen sehogy sem teljesitettek es szamtalan meghagyasok, fenyegetesek daczara az iskolai birtok eddig csak ott lett 28
atirva, a hoI a tanfelUgye16 az atirasi kervenyt maga keszitette el (~S az illeta tclekkonyvi hatosa.gnal beadta. A_ltalaban a tanfeltigyeloseg faradozasaiban oly csek~ly ta.ma8zt nyert az iskolaszekek reszerol, melyek mintha kotelessegeikot nem ismerve. jogait igenybe venni, kotelesseget telj csi teni nem akarnalc. () .. II
q2 r
Az a teny, hogy elofordultak olyan esetek is, amikor az i8kolasze!{ testtilete folottebb kifogasolhato magatartast tanusi tott a tanit6kkal szemben, mar jelzi, hogy s61yos ellentmondas alakult ki az elvek es a gyakorlat kozott o Az iskolasz~k tagjai"nemely helyen hatalmukat arra is felhasznaltak, hogy indokolatlanul zaklassak - p~ldaul iskolalatogat's cim~n - a tanit6kat o Mind a felekezeti, mind a kozsegi iskolasz6kek gyakorlataban elofordult, hogy a tanit6k erkolcsi magatartasat kifogasoltak - indokoltan vagy indokolatlanul - s ennek alapjan eltavolithattak oket allasukbol. "Perlakon a
kozs~gesit~s
mellett agitalo tanit6t az ismetelt
felekezetive torteno atminosites utan el is bocsatottak
Q
Indoklas:
"GGoMiutan Perlak m. varos k~pvise1osege 1872. evi szeptember 22-en tartott til~s~n bizonyos okoknal fogva a perlaki iskolat kozosnek nyilvanitotta volna, az errol felvett jegyz6konyvben azon kivansaganak adott kifejezest, hogy gyermekeink a magyar hazank iranti szeretetben es a katolika vallas szellemeben fognak neveltetni o Mtutan pedig On / a tanit6 KoI
Glla
kepviseloseg kiv8.nSaga-
nak es leginkabb ami a vallast illeti, eleget nem csak nem
tett~
hanem vallastalan nyilatkozataival e varos lakossaganak botranyt okozott, a tanulo ifjusag lelki szellemet pedig egyenesen rontotta, ezen kortilmeny es a varos lakossaganak hangos kovetelese arra inditotta e varos eloljarosagat, es kepviselotesttiletet, miszerint f. ev augusztus 31-en tartott kepvisel5i tilesen iskolajanak e15bb hitfelekezeti jelleget visszaallitvan, ennek kovetkezteben tint altanit6i allasab61 felmenteni es elbocsatani hatarozta. Mir51 bnt ezennel hivatalosan ertesitem. Kelt Perlakon, szept o 4-en, 18730 Hajdinyak Gyorgy sk c bir6o,,93
x
x
29
x
A tan~{ t6k al1yagi l.!-olyzntel1ek a
telepli1~s
es
eletlrortilmcnyeinek a1akulasa
1akoss§g§nak vagyoni helyzetet61 es az iskolaszekek
j6indulat~t61 ftiggott o
i
tanfeltigye16i je1entesek sokas'ga bizo-
nYliija, hogy a tanit6k sokszo!' megengedhetetlen kortilmenyek kozott laktal{. "A tani toi Jakas tet6zete oly ronesol t 'llapotban van, mikepp a november 15-16-i esoz~sek alkalmaval marh'i takarm'nya, 1ak6szobaja beazott, elannyira, hogy mint k'ntor-tanitonak a zongo_ raj'ba is beleesopogott a feIso padozatr61 a viz, 'gy'bol pedig kikergette magat es esaladjat iso,,94 A tanito havi fizetese nemritkan joval alatta maradt az orszagos atlag kereseteknek. Bar az allam torekedett a tanitok fizetesenek rendezesere, azonban az 'ltal'nos helyzet vajmi keveset j avul t az evek folyam'n. Megintesak a "lleptanoda" eimti hetilap hasabjai adnak tajekoztatast annak a torvenynek a megvalosulas'ro1, amelynek ertelmeben a tanitoi fizetesek minimuma evi 300 forint
o
"Midon a torvenyhozas 1893-ban ujra torvenybe iktatta a 300 Ft minimumot es a lelketlen rendelkezes enyhitesere a torveny eletbe leptetesetol szamitva korpotlekot szavazott meg a tanitosag kesertiseggel telt szivvel es minden jobb jovo iranti remenyet vesztve, nyugodott bele az orok ido ota ranehezedo sors'ba es hazafiui megadassaI folytatta nehez munk'jat o Egy kortilmeny okozott neki megis megnyugvast, az tio, hogy ezentul legalabb nem lesz a hazaban mar olyan tanito, kinek meg 300 Ft fizetese sem lesz, a jovoben pedig kap majd mindenki ot-ot evenkent 50 Ft potlast o A magam reszerol meg a nyujtott koldus-morzsakat sem yettem keszpenznek, s tartozkodas nelktil kifejezest is adtam azon meggyozodesemnek, mikent meg nagyon sok esztendo fog elmulni, mig az orszagban minden tanitonak meglesz a 300 Ft minim:umao" Egy masik velemeny a tanitoi fizetesek emeleserol hasonlokeppen lehangolo: "Koztudom'su dolog, hogy a megyei tanfeltigyelo urak a miniszteri rendelet ertelmeben az egyes kozsegektol, illetve az iskolaszekektol bekiv'ntak a tanitoi jovedelmek kimutatasat o Az en kozsegemben is osszetilt a tekintetes iskolaszek, es htien alkalmazva magat a tanfeltigyelosegektol meg~tildott kerdesekhez, oly c>sszeget hozott ki, aminovel meg almomban sem rendelkezhetem o
Ugy hiszem, nem allitok valotlansagot akkor, amidon azt allitom, hogy altalaban a esekely jovndelmti romai katholikus neptanitok fi30
zet~s~nek
kimutat'sakor, a mennyire csak lehetett, emelt~k a jtive-
delmet - Ide csak papiron, mi.nt az enyemet
is!/
ne hogy annak az
eshet6s~ge ~lljon
e16, hogy az ~llam hozz~j~rul's't legyenek kenytelenek elfogadnio,,95 Az iskolaszekek ttibbsege m~s-m's ktiltinbtiz6 modszerekkel es nyomtatvanyokon vegezte az adminisztrativ munkak nagy reszet o .A VKM-hez beerkezo kimutatasok es statisztikai adatok osszehasonlit~sa
ily modon csaknem lehetetlenne valt e A VICM 1891 reflekt~l:
9-i rendeleteben erre igy
hat6s~gok
hogy a kozseg es iskolai
0
evi november
"Gyakran elofordulnak esetek,
az eloszabott
mint~kt61
telje-
sen eltero nyomtatvanyokat hasznalnak, megnehezitve ezaltal az tigykezelest, es az 1868. evi XXXVIII. t.cz o pontos vegrehajtasanak ellenorzeset. " 96
x
x
x
Arr61, hogy az iskolaszekek milyen eredmennyel vegeztek tevekenysegtiket, a tankertileti, illetve a megyei igazgat6sagok iskocao lalatogatasairol kesztilt jegyzokonyvek tanuskodnak o Az eredeti dokumentumokat olvasva kittinik, hogy az iskolaeptiletek es a tantermek ~llaga sok faluban nem volt alkalmas a tanitasra. Az iskolaszekek tagjai
b~rmennyire
is szerettek volna, hogy a gyermekek
szamara uj es korszerti iskolak eptiljenek, a kozseg anyagi helyzete ezt nem tette lehet6ve. Mai szoval elve: ezert szerveztek
sz~
mos helyen tarsadalmi akciokat az anyagi feltetelek javitasara" "Csaktornyan az iskolaszek kezdemenyezesere, az iskolak felszereltsegenek javitasara a varos mtikedvelo eloadast rendezett, melynek tiszta bevetelebol 63 forint 88 krajcart a varos kOZQS 27 forint 37
kracj~rt
pedig az izraelita tanodanak
iskol~inak,
aj~ndekoztak."
Az iskolaszekek tagjait gyakran foglalkoztatta, hogy a tananyagot a tanulok mikent sajatitjak el akkor, ha a szorgalmi idoszakot tomeges megbetegedesek, jarvanyok szakitjak meg o A
j~rva
nyok elmultaval bizottsagot alakitottak a megtanitando minimum mega'11 apI.'t" asara. 97 Az iskolaszek mindennapi munkajanak erzekeltetesere Esztergombol hozunk peldat, 18950 decemberebol:
31
Az elemi iskola igazga~6ja jelent~st tett a k~vetkez6 ~vben has~nalni kivant
tankonyvekrdl a testi.ilet elott(l A tankonyvekrol
a t.ani t6s,:ig lJ0vonasclval velell1enyt keszi tett, a j avasal t val toztata.s(Jkkal egyUtt
0
Az isko1aszeknek dontest kellett hoznia egy olyan kerdesben is, amelyet a varosi tanacs tltalt at hataskUrebe. Ennek lenyege
az Elsa Magyar Uveggyar RT ovoda- es iskolaepitesi kerelme o Az liveggyar avval indokolta kereset, hogy a gyar telepen la-
ko
-tanlroteles gyermekek iskolaba jarasa, ktilon~sen telen, iszo-
nyuan nehez o Jlelyzettikon nagymertekben segitene az ovoda es az elemi isko1a megepit~se. A felallitando romai katolikus iskola ~sz szes terhet a gyar magara vallalta,
annak fejeben, hogy a gyarte-
leppel hataros varosi Iegelobol harom katasztralis hold tertiletet kapnak& A kerelmet az iskolaszek es a kiralyi tanfeltigyelojovahagyta.
98
HUbsehl Sandor esztergomi nyugalmazott tanito tigyeben az iskolaszek a miniszteri leiratot alapul veve a nyugdijosszeg megallapitasaban dontott o A tanitonak a miniszterium altaI megallapitott nyugdija 450 forint volt. Ezen az tilesen az iskolaszek ezt
750 forintra emelte fel, tekintett~l a harminoeves tanitoi mUltrao A k~t ~sszeg kozotti ktilonbozetet az iskolaszek a kozseg penztarabol utaltatta kio 99 A yarOS iskolaszeke ilyen es ehhez hasonlo donteseivel ki-
vivta a lakossag megbecstileset o Hasonlo tekintelyre tettek szert azok az iskolaszekek is, amelyek az iskolai alapvagyont foldtertiletek berbeadas'val es ktilonbozo ktilcstintigyletekkel gyarapitottako Az igy befolyt osszegeket az iskola fejlesztesere Bajat belatasuk szerint hasznalhattak fel
o
32
Osszegzes, tanulsagok
iskolasz~kek
Az az alahbi
l(erc1~seket
tev~kenys~g~nek
kell
~rt~kel~s~vel
kapcsolatban
v~giggondoilli:
Mit is val6sitott meg az iskolasz~k a vele szemben tamasztott kovetelm~nyekbol?
ka.,j ukat,
Jollehet egyes helyeken kivaloan vegeztek mun-
a tobbseg nem val totta be a hozza ftizott remenyeket. Ez
persze elsosorban nem az iskolaszeki tagok hibajabol fakadt o Arra a kerdesre valaszolva, hogy mennyiben .iarultak hozza az iskolaszekek az oktatastigy fejlodesehez, a kovetkezoket kell megemliteni: Az iskolasz~kek sem helyzettiknel, sem jogaiknalfog~ va nem garantalhattak a tisztess~gesen
torv~ny
teljes megvalositasat. Viszont
ellattak azokat a feladatokat, amelyeket kozsegi
vagy varosi szinten el lehetett varni toltik.
Tev~kenysegtil{kel
kap-
csolatban a legnagyobb problemat a helyi feltigyeleti szervek lehetosegei, jogai, valamint a kozponti kormanyzat igenyei kozotti res jelentette._ A "szakadek ft az evtizedek leforgasa alatt sem az egyik, sem a masik fel szamara nem tette lehetove, hogy kimagaslo eredmenyek sztilessenek a kozos munkabole .Meggyozodesem, hogy az iskolaszekek munkajara feltetlentil sztikseg volto Olyan kerdesek megvalaszolasat vallaltik, amelyek az oktatasi
int~zm~nyek
lektizdott~k
a naponta jelentkezo
"Az
elevenebe vagtak, es helyi viszonylatban
iskolasz~kek eg~sz
neh~zs~geket.
korszakbeli
tevekenys~get ~rtekelve
a pozitivumok mellett sok esetben komoly konfliktus is termelodtitt az iskolaszek, helyesebben a masok altaI befolyasolt iskolaszek
~s
a tanit6 kozott o Nem
nepoktatast tel~sekben
~rint5
v~letlen,
hogy a dualizmus koranak
kritikajaban es a tanit6i, tantesttileti kove-
sokszor vet6dott fel a tanit6 fUggetlenitese a kozseg-
tol, az iskolaszekt51, ezzel statusanak
stabiliz6l~sa, kiszolg~lta~
tottsli.gl:lnak cnyhi tese" - irj a egy nev3lestorten~sz, aki -behatoblJan foglalkozott Zala megye olttatastortenHtevel.
33
Ami a reszleteket illeti: az iskolaszekek mentsegere szolgal, hogy nem volt int~zked~si jogktirtik. Mit lehetett elv'rni egy olYan testUlett61, amelynek nem volt joga arra, hogy hatarozatait es dont~seit foganatositsa? Ellen5rizhetett, btintetest szabhatott ki, figyelmeztethetett, de konkret lepesek megtetelere nem volt jogosult o Ez ~ teny nem emelte a testtilet tekintelyet a lakossagkoreben semo Ilyen kortilmenyek kozott elismeresre melt6, hogy az iskolaszek kepes volt bizonyos rendszab'lyok megtartasara. x
x
x
34
.1 roda1 om.i.egyzelc
- Nepoktatasi torvenyek es rende1etek tarao Bpo, 18690 Nepok~atasi torvenyek, tantervek es vizsga1ati szaba1yrende1etek o Bpo, 1884
0
Kar~an
Mor: Nepoktatasunk szervezese es ~jabb torvenyhozas sztiksege!~ ':Bp 0' 1906 0
- Mezei Gyu1a: A magyar kozoktatas iranyitasa /kti1onosen az iskolafe1tigye1et/ fej10desenek torteneti attekintese o Bpo, 19790 - Gauser Rezso: A nepoktatasi kozigazgatasi jog kezikonyve kozigazgatasi hatosagok, kozsegi eloljarosagok, iskolaszekek, gondoksagok, ovodai es isko1ai tanacsok, feltigyelo bizottsagok, tanitok es ovonok hasznalatarao Szekszard, 1928 • .... Mezey Mihaly: Nepisko1ai tantigyi kozigazgatas a1apelvei, Ko1ozs .... var 19l2
Cl
- Halasz Ferenc: A nepiskolai Tanfeltigyelet reformja Bp09 18970 KUbinszky Lajos: A vallas- es kozoktatastigyi igazgatasi jog vazlata Bpo, 19470 .... Szabo Mihaly: Nepoktatastigyi kozsegikBzigazgatas kezikonyve, Bpo, 1894 0 .... Halmagyi Ferenc: A kozsegek es az elemi nepoktatas. A kozsegek teendoi az elemi nepoktatas es a gazdasagi ism6tlo iskolazas teren o Bp 0' 1900 ° .... A ramai katolikus nepiskolak es kisdedovok kozigazgatasa, Gyor, 1906 - Meszaros Caesar: A nepiskolai kozigazgatas Magyarorszagon o 0
A neptanitok, kozsegi isko1aszekek, gondoksagokoooha~znalataraBp.,
az allami nepoktatasi
1878 0
.... Javaslat a szekesfovarosi iskolaszekek reformalasara, Bpo, 1910
0
-.Budapest szekesfovaros osszes iskolaszeki tagjainak nevjegyzeke, Bpo, 1906
0
.... Kerekgyart6 Elek: A polgari kozsegi isko1aszekek, Bpo, 18870 .... Regecz Jozsef: A nepiskolai feltigyeletrol, Eger, 1886 • .... Dezso Lip6t: Nepiskolai rendeletek gytijtemenye, Szombathely, 1936 0
35
- Kozo]~tatastigyi igazgatas es iskolafeltigyelet /Nemzetnevelol{ KonyVt~ra
11
0
Nemzetszolg~lat
4
0 /
Bpo, 1942 0
- Hajn6czi RoJ o : A magyar kir~lyi tanfeltigyelet fejleszt~se, Loose, 1908 - Molnar Aladar~ A nepisko1a"i tanfe1tigyelet ktilfoldon as hazankban o Pest, 1872 - A magyar kozoktatastigyi igazgatas as iskolafelUgyelet szervezete o Bp., 19390 - Dolati Janos: Az oktatas egysagesitese, demokratizalasa 9 allamositasa 1777-19730 Bpo, 1974 0 0
0
J'cgyzei elr
lo Mezei Niha.ly: N(~piskolai tanti.gy'i kozigazgatas alapelvei
Ko 1 0 Z s v aT, 1912
4
0
Do o
11
,) 0
'00 . .
16.0
0
6.
II,0
0
16
0
0
0
7Q
'00
0
12
0
0
0
8
0
lTo. 11 0 0
0
9.
'00" 12 0 0
0
r.'
0
0
10
0
'00 0
11
0
UO o 17 00
12
0
lJo o
12,,0
(l
90
0
0
0
0
0
0
17.0.
130 UO o 170 0 1 1.J,
0
0
UO o 18
0
0
0
0
150 Utasf tas a lrozsegi iskolaszekek, elemi'nepiskolak tanitoi, il1(~tve
tgazgato-tanl tot reszere az 18680 evi XXXVIII 0 es az 1876 evi XXVIII o teo vegrehajtasa targyabano Bp., 1911 3 0 0
0
0
17", Halma.gyt Ferenc ~ A kozsegek es az elemi nepoktatas . Bp." 1900 c 29.0
0
Utasitas a kozsegi. oa ide mil 3 0. 190 Ha1m6gyi Ferenc: ida mil 29 0 Utasitas a
18
0
0
0
30 0 20
0
0
4';
Halma,gyi Ferenc~ ide mU 31
0
37
0
0
lrozs~gi
0
••
0
id o mU
210 Utasitis a ktizs~gi
idomli 4.0. 68 ~auser Rezs6: A n~pokta-
0.0
tasiigyi kozigazgatasi. jog kezilronyve
22
0
Gauser
Rezs6~
Szekszard, 1928
0
torv~nyek
0
es rendeletek tarao Bpo,18690 45 0 0
270 Gauser Rezso idomti 351noo
HaltIuigyi Ferenc id.mti ~~9000 es Nepiskolai torvenyek id o mti 44-45 0 290 Halmagyi Ferenc id o mti 30 0 0
28
0
0
0
0
30 0 U 0 0 30 00
31
0
0
Nepiskolai
torvenyekoo~
32. Gauser Rezs6 id.mti 352 0 0
33. Nepiskolai torvenyek 0
Gauser Rezso idomti 352.0
36
0
Uo o 352.0 0 0
0
0
38
0
0
0
0
UO o 353
45-46
0
0
id.mti 45 00 0
390 UO o 354.00
1.J:l 112
(l
0
UO o
354.00
UO o 357 00 0
430 Uo o 357 00 0
, 4 l1 o UO o 353.0 0 es uO o 31 0 0
1-.f:5 ~
UO c
1:16 0
UO o
357 0 357 00 0
0
0
.~.
34
370 UO o 353
0
id.mti 351-352",0.
230 llalmagyi Ferenc idomti 30 0
26. Nepiskolai
0
0
0
0
38
0
000
0
'±90 UO o 358 50
0
0
0
UO o 358 0 0
0
0
0
H::o e ; 357 o D o
540
Ne p:i. sko1 at
51
550 Do:. 49 00
0
56(, UO o : '56
0
0
0
570 Uo .. 56
0
0
0
58 0 UO o 570 0
0
590 Do o 58
0
0
0
60
0
61
0
Do o
77-78
62
0
Uo@
78.o~
Do o 77.0
torvenyek o
0
0
i d 0 mil
0
0
0
680 Do o 46-47 00
0
0
630 Do o 60.0 0 64 0 Do o 60
0
0
0
650 Do. 450 0 0 66
0
Do o 4580.
670 Do o 47 00
690 Do
0
60
0
0.
Do o 64
0
0
0
710 UO o 64
0
0
0
Uo o 66
0
0
0
730 UO o 70
0
0<>
70
72
0
0
0
J"
39
,I~8' 0 (I'
0
80
0
S06s
Sanodrne~
Eotvos nepiskola.i torvenyenek ha.tasa a Nagyko-
rosi isko1'kra az 1A80-as ~vek m'sodik feleben. 3 0 Hanti. Vilmos: Az 1868-a8 lrozolrtatasi torveny nehany kerdesenek megvalosulasa a Szentlorinc-pusztai allami elemi nepiskolaban a XIX. szazad utolso masfel evtizedeben. Bpo, 1984 0 1500 0
81 0
0
rath Miklosne: A nepoktatas helyzete Heves megyeben a felsopatai kertiletben 1866_1900 kozott a ben o 7 0 0
statisztika~
adatok tUkre-
0
82.Hanti Vilmos id o mUo 4 0 0
es Soos Sandorne idomti
0
7000
830 Ranti Vilmos idomU 1300 ..
85<>
Za.lai GyUjtemeny 90 - Kotnyek Istvan: AlsofokU oktatas Zala. megyeben 1918-ig 76.0. Zalaegerszeg 1978.
86~ Nemethne Zoller tva: Mennyiben segitettea nepoktatas fej16de-
set egy iskolaszek mUkodese a szazadfordulon. 18.0
88. Za.lai Gytijtemeny 9. 76
0
0
0.
890 Fenyvesi Karolyne: Az iskolaszek szerepe o Iskolaszeki jegyz6konyv a Monostorapati elemi iskolabol /1892/ 8 0 90.) U 0 9 a 0 91Q UO a 10 0 92 Regos Janos: Az elemi n~poktatastigy Vas megyeben 1867-1890. Szombathely, 1966. 147.0 0 930 Zalai Gytijtemeny 90 77 00 0 940 Fenyvesi Karolyne ide mil 16 00 0 0
0
0
0
0
0
960 970 980 990
Ranti Vilmos id.mU 9000 806s Sandorne idomti 14 0 " , Nemethne Zoller Eva id.mti o 23 0 , , , Nemethne Zoller Eva idaillli 23.0 0
0
0
.
0
0
0
0
IvIakkai
Bela:
A KOZEPISKOLAK MtjK(jDl~SENEK SZABJ\LYOZASA
1883-19 /±8
Bevezetl~s
Munkank megirasaval azt a celt tuzttik magunk e1e, hogy szamba vegyiik az 1883 es 1948 kozotti idoszaknak azokat a torvenyeit, rendelkezeseit, szaba.lyzatait es egyeb forrasait, amelyek kozepiskolaink mUltbeli mlikodesere deritenek fenyt
o
Ktilonos figyelemmel vizsgaltuk a kozepiskolak autonom iranyitasanak
es
mtikodesenek felteteleit es tenyezoit o /Nevezetesen a
felekezeti kozepiskolak autonomiajat, az allami szabalyozas es befolyas merteket, a kozepiskolak eletet bero1yaso10 dontes! mechanizmusok es hataskorok je11~mzoit/e
Vizsgt1.1odasunlt 80ra:n igyeh:eztUn?( kic1omborf tant a kozepisko-
lak jogi szabalyozasaban beallott valtozasokat
Q
/Peldaul az 1883-
as XXX 0 torvenycikk es az 1935-os VIo torvenycikk eltero allasfog~ lalasat az egyhazi auton6miar61o/ \
A rendelkezestinkre allo viszonylag sztikos forrasanyag ugyan-
akkor nem tette lehetove a valtozasok differencialt bemutatasat o Munkankat szerkesztesi problemak is nehezitettek, hiszen a kUlonbozo profilu s /az iskolafenntartok eltero volta kovetkezte~ benl mas-mas jogallasu kozepiskolakra vonatkozQ adatokbol kellett volna megalkotnunk a kozepiskolak szabalyozasanak es mtikodesenek egyseges es hozzavet61eg vilagos kepet o Ezt azonban munkank korlatozott keretei sem tettek lehet5ve
o
Viszont a kozepiskolakra
al-
talaban ~rvenyes vonatkozasok taglalasa mellett - ha ez lehetseges volt -
t~rekedttink
az ~llami es az egyhazi joghat6s~gri kozepisko-
. 1 '1 emzoJ.ne k"osszeve t 'esel>e~ r r . a'1( ae. 1 /1' •
me ugyanis az allami
es
, • r.· 1 /1]_.0, anyag zo.. 111 rel1U.8 .. 1t0Zesunrre a. '1
]
a ltatollkllS gimnaziulllokra vonatlrozott.,,/ III
A ld.rtokunkuan leva adatok azonl)an igy sem kinal ttl1\: teret
cl,ltalanos ervenyU Ennel{
kOv(jtkezt.(~tesel( megfogalmazasa,rao
ellenerE~
remeljHk, hogy munlnil1k esetleg tampontot ad-
hat kozepiskolanlr mat mUkodE1senek differel1cial tabb elemzesehez
,
.)
-/,;..
0
I
C)
A KOZEPI SKOLAK
ES
KZ)ZEPFOKU SZAKISKOLI\K Fr~JL6.Dl~SE 1883-19 1:1:8
A-.l2£.!..gari tsko1a A polgari az 18680 evi X.XXVIll
letrehozott iskola volt
o
/nepiskolai/ t.tlrveny a.lta]_
9
Az elemi elvegzese
ut~n
hat-, illetve
l6nyokn~1
negy eves
kepzessel gyakorlati, magasahb mUvel't:3eget nyu.j tott a tehetosebl) gazdaJ{, ertelmisegiek es iparosok gye:reke:l sza.marao
A polg~ri - b~r szervezetiieg odutartozott - kezdettol £ogva nem fert be a nepiskolai keretlle
0
~erefort Agoston kul -LuszmLnisz-
tel' m~r 1879-ben megnyitott nehany foiskol~t ~s hivatali p~ly~t a polg~rit vegzettek el6tt,
de az 1883-us ktiztisztvise16i min6sit6
ttirveny szint.e minden hi.vatali palyat a gimnaziumi erettsegihez ktittitt o Nem biztositotta tov~bb~ az iskola elvegzese az egy eves tinkentes katonai szolgalathoz va16 jogot sern o /Rendesen h~rom 6v volt a szolg~lati ida./ Ezert Trefort a polg~ri koran sorvad~snak indul t V-VI
0
osztalya megmentese erdekeben az iskolat szal{iranY{l
ktizepiskolava probal ta fej leszteni
0
K:l serletenek eredmenye azon-·
ban az tinallo fels6 ipari iskola, fels6 kereskedelmi iskola ~s k~ sabb a felsa mez6gazd8sagi iskola letrejtitte letto /Ezek nevtik e1lenere ]{tizepfolni islcolc51c vol talc./ polg~rit
A
negy
~vfolyam6 ktizepiskol~va
az 1927. evi Xll
o
ttirvenycikk min6sitette, amely egyben tisztazta a polgari isko1a celjat is
o
E szerint:
"A polgari iskolanak az a feladata, hogy a tanu16t vallasos, erktilcstis es nemzeti szellemben gyakorlati ir~ ny6 altal~nos mtiveltseghez juttassa, es ezzel ktizvet1enUl a gyakorlati eletre, vagy pedig a ktizepfolnl s zalcLs-. kol~kra
el6keszitse. A polg~ri leanyiskola feladata ezen
feitil mtivelt magyar polgari hazlasszony nevelese."l A tantargyak soral)a rendk{ vUli targykent fel veheto vol t e16 idegen nye1 v, gyors- es gepi.ras, zene stlJ(l Ktilonbtizeti vizsga 10teltev·el a vegzett tanu.lo fitlephctett a gimnazium (jtUclik oszttllj.r6.bac
A 16i
~s
polg~ri
altiszti
iskolai bizonyitv~ny k6pesitett als6bb tisztvise~llisokraG
A t~rv6ny lehet6v~ tette polg~ri iskoia fel~llit~s~t ttirv~ny hat6s~gok, ktizs~gek,
bevett hitfelekezetek, erre a
c~lra
alakult
t~rsas~gok, tov~bb~ mag&nszem~lyek sz~m~ra /ha szavatolni tudt~k a
ttirv~nyes e15ir~sok lliegtart~s~t,
illetve a fenntart~shoz sztiks~ges
anyagi fedezetet o / Otezer fot meghalado teleptileseket a VKM kotelezhetett polgarl iskola felallitasara, ugyanakkor biztositotta az ~llamseg~ly re szorulo intezmenyek anyagi t~mogatasat02 A torveny megszabta a polgari iskolai tanszemelyzet kotelezQ
orainak szamat i8 0 Igy a polgari iskolai igazgat6 koteles volt legalabb 4, de legfeljebb 12 orat tartani hetenkento A tanari kar tagjai maximum 24 orat vallalhattak o 3 A torveny vegrehajtasi utasitasa az intezmeny igazgatasat
es
tanulmanyi feltigyeletet a polgari iskolai kiralyi foigazgat6ra
biztae Ezzei a polgarinak az elemi iskolakka~ fennalI6 szervezetiigazgatasi kapcsolata gyakorlatilag megsztint.
A kozoktatastigyi igazgatasrol sz610 19350 evi VIo torvenycikk valamennyi 81so- es kozepfoku iskolat a tankerlileti kiralyi foigazgato joghatosaga ala rendelt, aki 8zakeloadok es /legalabb tiz ev gyakorlattal rendelkezo, aktiv tanarokbol kinevezett/ polgari i8-
kolai "tanulm6,ny:i. felUgyelok al1calmazasaval biztosi totta a polgari iskola szakfeltigyeleteto
A torveny ujdonsaga volt, hogy kozvetlen dontesi jogkorrel felruhazott tantigyi hat6sagga emelte a kozepfoku tanintezetek igazgatoi soraban a polgari iskolai igazgat6t is o seit masod-
es
/70§01
Ezek donte~
vegso fokon - mint fellebbviteli f6rum - a tankerti-
leti kiralyi f6i g azgat6k bira1hattak fe1til
o
A torveny kimondta tovabba, hogy egyhazi hat6sag ala tartozQ iskolakban mind igazgatasi, mind tanu1manyi termeszetti ligyekben az illetekes egyhazi hatosag - az a1talanos ervenyli jogszabalyok karetei kozott - a sajat torvenyei szerint jar el o
/8e§o/4
A ket vilaghaboru kozotti idoszaknak ez az igen elterjedt iskolafajtaja 1945 utan fokozatosan megsztint o
A 1:( oeulll A Ii ceuUl a tanl to- es tanl tonol{epzo tntezetek atszervezese-
vel 1938-ban kialakitott 8zakiskola v01t./Nem azonos az 1926-ban letrehozott leanylioeummalf;/ Az 1938. evi XIII. torvenycikk
3
kozepiskola fogalmat a ~az
dasagi kozepiskolakkal egytitt a lioewnra is kiterjesztette, igy az 1934
0
evi Xl o torvenycikk rendelkezes8i ezzel az iskolafajtaval
kapcso1atban is ervenybe leptek o
/A
torveny rendelkezeseirol a to-
vabbiakban reszletesen sz61unk o / Az 1938-as torveny az iskola ce'ljat vallasos, erkolcsos hazafiak neveleseben jel01 te meg, akik isazdasagi-haztartasi es pedag6giai szakismeretekkel rendelkeznek, s alkalmasak felsobb nevel~ si szaktanulmanyok folytatasarao /3o§,,/
A llceumi erettsegi bizonyitvany kozepiskolai erettsegihez kotott illasok betoltesere, tovabba a Mtiegyetem kozgazdasagi es kereskedeimi karan es gazdasagi szaktanarkepz6 intezetekben folytatand6 tanulmanyokra kepesitett o /29o§./ A torvellY kikotese szerint az intezmeny igazgat6ja tanit6-
kepz6t vegzett okleveles tanar lehet,aki legalabb tiz esztendei licewnivagy tanit6kepzo intezeti gyakoriattal rendelkezik.
/6 o§./
A liceum /legalabb hat fos/ tanari karaban legalabb negy rendes tanarnak kellett lenni. /7o§./ Az allami es a katolikus tanulmanyi alap altaI fenntartott liceumokban az igazgat6t az allamfo, a tanarokat a VKM nevezte ki o Egyhazi hatosagu es torvenyhatosagi l~lceumok igazgatojat es tanarait a fenntart6 hatosag alkalmazta, a tanarok eseteben a VKM elozetes hozzajarulasaval0 lezettsegtik volto
IA
felekezeteknek csak bejelentesi kote-
/s.§./
A liceumi igazgat6 legfeljebb heti nyolc orat volt koteles tan:[ tant, mi g a tanaroknak minimum 18, de legfelj ebb 24 orat kelr"'" lett megtartaniuk hetenkent o !lO.§o!J A liceulll 19 l 1:9!50-1)en peclagogtai gimnaziumma alakul t,
megszUnt o
s igy
Az iskola feltigyeletet 1905-tol a kiralyi "tanfelugyelo, 1920-tol tanit6k~pzo intezetl kir'lyi foigazgato, 1935-tol a tankertile~i
f5igazgat6
l~tta
al o
A kUltuszkormanyzat az 1938
0
evi
XIV~
torvenycikk letreho-
zasaval ismet hat eveskepz~st vetttervbe, azonban a uegy eves liceummal es gyakor16tsl(olaval oS8zekapcsolt In~t eves tani tokepzo
akad'mia terve a haboru miatt nem valt valorao Az 6v6nokepzes
Az 1891 0 evi XV e torvenycikk rendelte el az 6vonokepzok fel-
allitasat, amelyek a polgari. vagy a gi.mnazium elvegzett negy evfolyama utan ket eves szakkepz~st ny6jtottak o A 78 066/1926 ..
sza.mu
VKM rendelet a kepzes idotartama.t negy
eyre emelte~ ebbol az utols6 esztendot gyakorlati mintaovodaban kellett eltolteni o Az 6v6nolrt3pz6k
alalrul to
felligyelete a tani t61H~pzokkel megegyezoen
Az Orszagos Hagyar
Kiral~y.J
Iparmtives2,eti Iskol!!
ISSO-ban alapitotta Trefort igostono H~t szakjan hat ~ves k~pz~sfolyt a ktiz~piskola vagy a polgari elv~gzett n~gy osztalYa utan o Mtihelygyakorlattal elttilttitt ha~ esztend6t ktivet6en ipartanone iskolai szaktanari kepesitest nyert a v~gzett ntivend~ko Az iskola elv~gz~se biztositotta a karpaszomanyhoz valo jogoto /Tudniillik az egyeves tinkentes katonai 8z01galathoz valo jogoto/ Az iskola ligyeit a tanari kar rendes tagjai altaI valasztott igazgato es otfos igazgato tanaes intezte Az· iskola vezet~senek ez a formaja egyedtil all a targyalt korszakban./ 0
/
Az tskola 1946/47-t61 negy eves szepmlives lieeumma es negy eves iparmtiveszeti akademiava alakult at.
Az Orszagos Magyar Kiralyi Szinmtiveszeti
Aka.d~mia
A szinlaka.d~mia a zenei kepzest61 elvalasztva 1893-tol kezdte meg mtikodeset o A tanulok felv~telehez elengedhetetlen feltetel volt a szti16k beleegyezese. A ha.rom eves 18kol3.elvegzesevel elnyert szineszdiploma a ferfiakat karpaszomany viseles~re jogositotta. A vegzett hallgat6k egy evesfilmsz{neszi vagy rendez6i tanfolyamra jelentkezhettek o Atanaesktiztarsasag idejenfelmertilt reformterv 1948-ban va16sult meg, amikor az intezetet f6iskolava szerveztek at. Gazdasagi
ktiz~piskolak
A ktizepfoku szakiskolai halozat megteremtese Magyarorszagon meglehetosen lass6 folyamat volt. A polgari 1skola fejlodesevel kapesolatban mar emlitetttik, hogy a mJlt szazad v~gen elsok~nt a negy polgari vagy ktizeptskolai osztalyra ~ptilt harom ~vfolyafuu szak1skolak, a ktizepkereskedelmi iskolak jtittek l~tre. Ezeka szazad vegen erettsegit ado felso keresk~delmi iskolava alakultak at,
kivUl fels5fok6 tanulm~nyokra is e161«3szi tettelc. Az i sl{olanak 19fJ9-·t61 leanytagozata is vol. to amelyek gyakorlati
p~ly~kon
Az iskolatipus
felUgye~otet
1899-tal a felsa lrereskedelmt
iskolai kir61yi f6igazgat6 l~tta el. /Kor~bban a kir~lyi tanfeltigyc16, s ~tmenetileg mi.niszteri biztos joghat6s6ga al~ tartoztak./
A
tan6csk~zt~rsas~g
k~sk6pza fe1611it~s~t
idejen helyetttik tizemszervezeti szakmun-
rendelte 01 a Ktizoktatastigyi N~pbiztoss'g;
azonlJan 1920-tol uj 1'a megindul t az imm'r negy eVfolyamos iskolaJJ:ban a.
tani tas
0
A gyakorlati krjzepiskolakrol szo16 1938
cikk a felso kereskedelmi
0
evi XIII. torv~ny
iskol~t koz~piskolava
emeIte, s a tanke-
rUleti kiralyi foigazgat6 tan.tigyi joghatosaga ala helyezte. Ugyanesak szelllely~n keresztUl gyalrorol ta fofeltigyeleti j ogat a VKM ~s a kereskedelmi- ~s ktizleked~sti~yi miniszter a kozepiskolaval p'rhuzamosan mtikodo kereskedelmi sz;l1rtanfolyamok felett is, amelyek rendszerint egy ~ves /nyole hona~os/ k~pz~si idovel kifejezetten gyakorlati p'lyakra keszitettek fel a tanulokat. A lrereskedelmi kozepis:lrolak 1945-ben kizarolag a kereskedel-
mi- 6s kozlekedesUgyi miniszter fohatosaga ala kertiltek, aki a fofelUgyeleti jogot 191t6-t61 a kereskedelmi szakoktatasi foigazgat6 6tj~n gyakorolta. /Tan~csad6 szervtik 1945-tol 1948-ig
a Kereske-
delmi Szakoktatasi Tanacs, 1948-t61 a Szovetkezeti Nevelesi
Tan~cs
volt./ 1948-ban a kereskedelmi kozepiskolakat allamositottak, s azok 1949/S0-tol kozgazdasagi gimnaziumma, kesobb szakkozepiskolava alaliul tako Koz~pfokd ipari szakoktatas
A felsa kereskedelmi i3kolakkal egyidejUleg jottek l~tre az
els6 fels6 irari iskolak, azzal a ktilonbseggel, hogy a esupan harom eves 1" repzes p
,-' u-~a.l1
' b'lzonyl' t ' tI csuI ( ve:g; vany rapt aIr, amely nem k'epe-
sitett fels6bb ta.l1ulm'nyokrao A szakiskola feltigyeletet 1896-t61 az iparoktatasi foigazgato vette ~t a kir~lyi tanfe1Ugye16t61 o .A tcuulcskormany idejen szaknHul.lnlskepz6 mUhelyiskolalr megszer-
vez6s6t tervezt6k /12 elmeleti 68 24 gyakorlati 6raval A terv azonban nem valosult meg. ItS
hetenk~nt/o
A
ktiz~pisko16kr61
hat6roz6
1938~
~vi
XIll
o
ttirv~nycikk
a gaz-
das'gi ktlz~piskol~k sor~ban ktlz6piskol~v~ minositette a feIs6 ipari iskolat is. Az ipari ktiz~piskolai 6retts~gi k6pesitett szaktan~rk~pz5 int~zeti, Testnevel~si
F5iskolan 6s a Mtiegyetem megfelelo szakjain
ttlrt~no tov~bbtanul~sra, tov~bb' ktizigazgat~si,
postai ~s vas~ti
tanfolyamokrao A torveny a gazdasagi kozepiskolakrol a
tan~rok letszamat~
alkalmazasat, a megszabott oraszamot, anyagi vonatkozasokat illetaeu a liceumi megegyezo mOdou rendelkezett o /Lasd a
oldalon!/
A torvenycikkben szo van szakoktatok alkalmazasarol, akik azonban nem voltak tagjai a tantesttiletnek, de ugyanakkor a tanari utasitasoknak eleget kellett tenniok o Atorv~ny
indokolt esetben
lehetov~
tette, hogy helyi tanterv
kereteben az intezmenyek oktatasi nyelve - a VKM beleegyezesevel ~ nemzetisegi nyelv legyeno Engedelyezte tovabba azt is, hogya tanintezetekben eloallitott munkadarabokat, mez6gazdasagi
~s
ipari ter-
mekeket ertekesithess~k, azzal a kikotessel, hogy az igy nyert penzt az iskola mtihe1ye vagy gazdasaga forg6tokejehez csatoland6.
6
Az ipari kozepisko1aval parhuzamosan meg mtikodtek fels6 ipari iskolak, amelyekben n~gy polgari vagy kozepiskolai osztaly elv~gzese,
tovabba a valasztott iparagban eltoltott 12 havi gyakorlat
utan nyertek felvetelt a tanulok o A
k~pz~s
harom eves volt, heti
44 oraselfoglaltsagga1o /Az iskola e]v~gzese karpaszomany visel~ sere jogositott./ Meg inkabb az ipari gyakorlat szamara k~peztek /keramikust, otvost, b6rmtivest, konyvkot6t stbo/ haromszor 11 h6napos kurzusban az ipari szakiskolak o Itt bonyolitottak Ie a munkasok tovabbkepz~s~t
Iso A fenti iskolatipusokon kivUl n6ipariskolak ~s szak-
tanfolyamok alltak az ipari
szakkepz~s
szolgalatabau o
Az ipari kozepiskolak :f6feltigyelet~t /1935-t61/ a tankerii.le·e~ kiralyi foigazgato utj an a VKM es az ipari miniszter kozosen
gy~lrorolta
"', szakiskol'aJ:{at
0
Az ME 5800/19450 szaml;. rende1et azonban az ipari
az ipartigyi min:i..szter rfHlde1kezese es f6hatosaga ala
helyezt(-), aRt 1946-to1 a f6fe1ligyelet(;~t az iparoktatasi foigazgato r~ven
gyakorol tan rranulmal1yi. In~rdesekben a VKM-l1ek ellenorz6 j og119
kare volt. A szakoktatas elv:i, termelesi es munkaeroproblemait a VKM az illet~H(es miniszterrel s a Szakol{tatasi Tanacs es az Orszagos Munkaerogazdallrodasi Hi vatal meghallgatasaval intezte 0
A kozepfoku mezogazdasagi iskolak Az elso felso mezogazdasagi iskolak a 20-as evekelejen nyitottak meg kapuikat, fokent a vagyonosabb kisgazdak fiai ~lotto Az 1938-ban szinten kozepiskolava atszervezett iskolak mUkodese~ ugyancsak a Xlll o torvenycikk szabalyoztao A mezogazdasagi kozepiskolan kivU! egyeb negy eVfolyamu kozepfoku mezogazdasagi tanintezetek is mtikodtek o E tanintezetek a foldmtivelodestigyi miniszter fofeltigyelete ala tartoztak o A mezogazdasagi kozepiskolak 1945-tol a foldmtivelestigyi miniszter es a VKM kozos iranyitasa ala kertiltek o Agimnazium A polgari korszak legmagasabb presztizstikozepiskolaja a gimnazium volt, amelynek celjat az altalanos mtiveltseg megszerzeseben as a felsofoku tallullllclk.'1yokra valo elokeszitesben j elol te meg az elso kozepiskolai torveny. /lo§../ Az 1883. evi XXX. torvenycikk reszletesen szabalyozta az iskolafenntart6k jogait es kotelessegeit /lasd reszletesen a kovetkezo fejezetben/, jelentosen novelve az allam befolyasat a gimnazium iranyitasaban, felUgyeleteben, es tanitasi rendjenek megallapitasabano A gimnazium mUvelodesi anyaga hagyomanyosan klasszikus, human jellegU maradt, ehhez kepest ujdonsag, hogy a torveny a gimnaziummal egyenertekti kozepiskolakent emliti a csak 1875-ben nyolc ~sztalyossa valt iskolatipust, a realiskolat/amelynek tananyagaban nagyobb szerep jutott a termeszettudomanyos targyaknak, es amelyben a klasszikus helyett modern nyelvet tanitottak o /lo§o es 4.§o/7 A torveny 26 o §-ab61 azonban kiderUI, hogy a realiskolai erettsegi kevesebbre kepesitette a vegzett tanu16kat, mint a gimnazium o
50
· A ktiz6piskolik fejlod6seben rtivid intermezzo volt a polgiri demokratikus forradalom 68 a tan~csktiztirsasig reformkis6rleteoA V~rosi
Alkalmazottak Orsz~gos Sztivets~ge tanit6i szakosztilya il-
tal kimunkalt reformterv a nyolc osztalyos nepiskolara tit osztilyos ktiz6piskolat kivant 6pitenio A h~rom elso osztalyban altalanos kepzes, a IV., V o osztalyban fakultativ real-, illetve human tagozatos oktatas folyt volnao
A Ktizoktatistigyi Nepbiztossig zsakutca nelktili iskolarendszer megteremtesere tett kiserlete azonban a tanicsktiztirsasag 8 bukasa miatt nem valt valorao A forradalmak utan grof Klebelsberg Kuno reformjai formal-
tak a ktizepiskolak arculatat o Az 19240 evi Xl o torvenycikk uj dominans iskolatipust hozott letre,9 a realgimnaziumot, amelyben a gorog helyett masodik nyugati elonyelvet tanitottak, s nott a termeszettudomanyi targyak sulya is o A torveny rendelkezese szerint mindharom iskolatipus erett-
segije kepesitett barmely felsooktatasi intezmenyben valo tovabb' t anulasra o10 Hasonlo sze:tlemben valosult meg a leanykozepiskolak
reform~
jao Elobb azonban nehiny szot a ktizepfoku leanyoktatas elotorteneterol o
A nok felsofoku tanulmanyait eloszor l895-ben tette lehetove egy kiralyi hatarozat Wlassich Gyula kultuszminiszter kozbenjarasarao A tovabbtanulni vagyo nok mint fiugimnaziumi magantanu10k erettsegizhettek, de 1896-t6l rtHir k1segi to gimnaziumi tanfolyamok nyiltak szamukra, amelyek 1901-tol leanygimnaziumokka ala~ kultak ato Ezek tanterve jelentosen eltert a fiugimnaziumoketolo
A leanykozepiskolak fejlodeseben fontos allomas volt a VKM 1916-ban kiadott rendel~te /86 100 eln.sz./, amely a leanykozepiskolak szamara szervezeti szabalyzatot es tantervet is biztosltott o A rendelet ertelmeben harom osztalyos felsobb leanyiskola harom osztalyos felso kereskedelmi iskola es negy osztalyos leanygimnazium alIt a tovabbtanulni szandekoz6k rendelkezesere. Ezek koztiI azonban csak az utobbi kepesitett foiskolai tanulmanyokrao Az 1926 0
evi XXIV () "torvenycikl{ a latinos leanygimnaziumok
mellett letrehozta a realiskola parhuzamakent a leanyllceumoto Mindk~t
' 11 1 asrao
iskolatipus
(~rettsegije
51
egyforman kepesi tett tovabbtanu-
oA leanykozeplskolc\lc tovabbi ti pusa vol t a felsahb leanyisl{:o-
1a ujjaszervezett ·forlllcl..ja, a lean~}(olleg}ulllo Az u.j i.ntezmenylJen a gyakorlati eletre k~szitett~k fel az egyetemen tovabbtanulni nem szandekozokat o /Mtiveszetet, kezimunkat, haztartastant tanitottal{: a nernzeti t~rgyakon kivtilo/ A leanykollegium~ lllivel erettsegije csak faiskolara kepesi12 tett, nem volt nepszerti intezmeny, s hamarosan elsorvadt o Klebelsberg reformjai utan kielezettebb politikai viszonyok kozott latott napvilagot az 1934 evi XI o torvenycikk o Az uj kozepiskolai torveny az ugynevezett nemzeti targyakra helyezve a fa hangsulyt, egyseges gimnaziumot hozott letre. /A torvenyt a tovabbiakban reszletesen idezztiko/ 0
1945 utan a nyolc osztalyos gimnazium megsztint, es 1945/46tol megkezdadott az immar negyosztalyos real"'; es humangimnazium kiepitese. 1948-ban a kozepiskolakat is allamositottak, nevtik 1949-tol egysegesen gimnazium lett.
x 11
0
A KOZEPISKOLAK IRANYITASA ES MtiKODESE
A targyalt korszak kozepiskolainak mtikodeseben, belsa eleteben az allami torvenyhozas, a kieptilt tantigyigazgatasi es feltigyeleti rendszer egysegesito hatasa ellenere szamos ponton elteres mutatkozott o Az intezmenyek fenntartok szerinti eltero jogallasa 13 egyben az allami beavatkozas differencialt ervenyestileset is .i elentette 0
Az elteresek es a hasonlosagok megragadasara, az iskolatipusok mtikodesenek kinalkoz6 osszehason1itasara a rendelkezestinkre a116 anyag csak nagy megszoritasokka1 alkalmas, ezert a hangsUlyt az al1ami es az /1934/35-tol egysegesen/ egyhazi rendelkezesiinek nevezett kozepiskolak /gimnaziumok/ bemutatasara helyeztlik. jTermeszetesen az egyeb iskolatipusokat jellemza adatokat es osszefliggeseket is torekedtiink beepiteni, ezaltal a megrajzolt kepet differencialtabba tenni./ x
52
Ezut~n
vegylik sarra a jogszab£lyok tlikr6ben azokat
Q
szem6-
lyi tenyezoket, anyagt es j ogi vonatl(ozasokat, amelyelc a lrozepiskol~k ir~nyit6s~ban ~s
mtiktideseben meghat~roz6 jelont6segUek vol1 sora.'b an als oltent az l,n't" . ~"] c .1,gazga"t O.t'1 t~a1L I ]""~Jze.r ;ezmony vezet,oJ oro _, az rol kell sz61nunk o N
,
•
N.
X
,
./
A
ktiz~piskolai
igazgat6 funkcioja, szerepe es hat'skUre
A ktizepiskolai igazgato fUllkcioit e108zor resz1etesen az
18830 evi alaptorveny 31
0
§-a fogalmazta meg o E szerint az igaz-
gateS
- az isltol'ra vonatkozo. torvenyek es hat6s'gi rende1etek vegreha:jt6ja, tantesttilet elnoke, - a tanintezet kepvise16je a sztilok es 'lta1'ban a kozonseg iranyaban, - a tanintezet irodai tigyeinek vezet6je, -
a
- a tanintezet tUdom'nyos es fegye1mi a11apotanak ellenorr/ • , f_e 1 e ]" zOJ e (~s __ 08e. Ill:
Igazgat6va az 1934. evi XI. torvenycikk 13.§-a szerint csak olyan kozepisko1ai rendes tanar volt megva1aszthat6, i1letve kinevezhet6 /lasd a 13. szamci jegyzetben/, aki tiz esztendeig teny1egesen tanitott o 15 Kinevezese ut'n iskote1es volt hetente 1egalabb harom, de 1egfeljebb ny01c 6rat tanitani. 16 igazgat6k egyeb ktite1essegeir61 es jogair6l a sz'mukra 1897-ben kiac10tt minisztert utasitasbo1 idezve szolunk az a1abbiakban o Az
A /tankerti1e~i f6igazgatonak kozvetlentil a1arendelt/ igazgat6nak mint a ttirvenyek 68 rendelke~~sek vegrehajt6janak meghagy6sait a tan~ri kar tagjai kotelesek vo1tak te1jesitenio /Sere1em vagy ve1em6nykUlonbseg eseten a tanUgyi hatosaghoz fordulhatta ]i o /
Iq
g
/'-:"0;)0
/1 7
A ktilonbozo :iskolai tanacskozasokol1 elhangzott kiilonvelemenyt az igazgato ugyan koteles volt a tankerlileti foi.gazgatonak felterjesztend.o jelentesebe 2 /-1: oran bellil felvenni, de tobbsegi velemenynyel szemben is azonnal ervenyt szerezhetett akaratanak .. /Errol azonban a felsobb tantigyi hatosagot .... amely a vegleges dontest meghozta .... ertesitenie kellett. /4.§./18 Szinten az igazgato tiszte volt a tantargyak, a teendok felosztasa, az osztalyfonokok kivalasztasa /6.§o/, a konyvtarkezelok, szertarorok, ifjnsagi egyestiletek vezetoinek a megbizasa. 19 A tantargyak felosztasakor jogaban alIt .... lehetoleg rokon targyat tanito - nem szakos tanart is megbizni valamelytargy tanitasavalo /S.§0/20 Az igazgato feladata volt a helyettesitesek megszervezese is o /lOo§./21 A rendes sztineteken feltil az igazgat6 evente harom nap tanitasi sztinetet engedelyezhetett. /llo§o/ A katolikus gimnaziumokban csak kettot. 22 Kotelessege volt felvetelin, javito-, patlo-, osztaly- es maganvizsgan elnokolni o /12.§o/2 3 Az igazgato ellenorzo tisztebol eredoen koteles volt minden kerdesbenszemelyesen taj'kozodni,a tanarokestanulokmunkajat ellenorizni. /l70§./24 Ennek ~rdekeben "minden osztalyt havonkent legalabb egyszer megkell latogatni~' - irja elo az utasitas 250 § -ao 25 Ezek a latogatasok szolgaltak a helyi tantervek letjogosultsaganak a lemeresere is. Ezzel kapcsolatban meg kellett vizsgalnia, hogy a hasznalatban leva konyvek megfelelnek-e a helyi viszonyoknak o /34.§./ Szinten ellenoriznie kellett a rendkivtili targyak tanitasanak es az onkepzokorok es egyestiletek mtikodesenek kortilmenyeit is o /37o§o/26 Az igazgato tigykezelese: Az irattar, az iroda, az intezeti pecset ore az igazgato, egyedtilvolt jogosult hivatalos irat kiallitasara. /41o§o/2 7 Az igazgato joga es kotelessege sa,jat kezdemenyezesebol is indi tvanyokat teuni' , ha azt az intezet erdekeben sztiksegesnek tartja - olvashatjl~ az utasitasban o 54
--A 'z.
," 1
t" .\: -, e z- (.-I e III e nye z e s e r g H Z gao I'
"""]
0,
'." f;: z; 010
pas s z us 11 0 Z lc eve s t-~ -;t e ]. ..J e,
sen eg~yertelJl1Li viszont a lllondat folyt.:! tclsn, alllely a Telettes hntos6goJ<:l<:ijvetell11cnyeit JoglnlJ a mag:fba.., 11yea esutben llgynllis az igazgatanak scm :intezkednie, sem a tantestUlet tagj ait 01'1'0 felhatalmaznia nem volt szal)ad; de lcoteles volt lllind(~n 16nyegescbl) es emenyr61, ak~r t~viratilag a legf6bb tanUgyi hat6s'gokat ~rtesite ni
o
/1f.3o§o/28 A leozepisko1ai 1etszamkeretet a VKM torvenyekbell szabta meg;9
t~l
sole jelentkez6 eseten azonban az igazgat6 kerhette a felettes tanUgyi hat6sagokt61 parhuzamos osztalyok inditasanak engedelyezeset /sztikseg eseten 6j tanarok kirende1eset is/0 30 elkesve jelentkezett tanu16kat a beiratkozas utan egy hetig az igazgat6 vette fel o /Ktilfoldi iskolab6l hazai kozepiskolaua jelentkez6, atlepni kivan6 diak felvetelet - ktilonbozeti-viz8ga letetelet kikotve - viszont kizar61ag a VKM engedelyezteo 31 Az
Dontesi jogkore volt az igazgat6nak az ifj~sagi szakkorok mlikodesenek engede1yezeseben, tovabba osztondijak, jutalmak oda, t e' l e' seen "b ~l 1. so 32 Az igazgat6 keszitette e1 - 1ehetoseg szerint aranyos e108z1assa1 - a tantargyfe1osztast, j6vahagyasra azonban szeptember 20-ig koteles volt felterjeszteni azt a tankerUleti kiralyi foigazgat6hoz o 33 Az igazgato munkaltat6 jogkore Az igazgat6nak korlatozott munkaltat6 jogkore is volt. Az 18830 e"vt XXX. torvenycikk 30. §-a kimondj a, hogy okleveles tanar-
jelo1tek egy-harom evig csak helyettes tanarkent, azaz ez id6re csak evr6l evre meg~jitott szerzodessel helyezkedhetnek el0 34 A folytat6lagos alkalmaz~s az igazgat6 ve1emenyetol ftiggott e1sosorban, hiszen a miniszteri kinevezes /az all ami es a kato1ikus tanUlm~nyi alap 61tal fenntartott isko16kban/ a tankerti1eti f6igazgat6 jav8s1at6ra tortent, akinek 611aspontjat fe1tehet61eg dont6 mert~kben befoly6so1ta az igazgat6 szemelyes tapasztalatokon alapula velemenye o Az is1\:01ai altisztek, kisegito szolgak 16tszamkeretet a VKM szabta IIleg, vegl egesi tesUk IHHlig a tankerUl eti :r6igazgato lia tas-
kUr~be tartozott,
feleslegesnek vagy t61fizetettnek min5sitett
ideiglenes alkalmaz~suk6rt azonban az int~zet igazgat6j~t fele15s'7:~
segre vonhattakoJ'J
A szankci6 6rtelmez~se szerint az igazgat6 m~giscsak ~lhe tett a IH:lp:i..beres szolgaknak a koltsegvetesen beltili " ese tleges" alkalmazasa jogaval. 36 Valoszintileg hasonlo "tulkapasok" elkertilese vegett kotelezte a szabalyzat a tankertileti foigazgat6kat, hogy minden marcius elsejen egyeztessek tankertilettik letszama11omanyat a szamvevoseggel. 37 Ugyancsak a tankertileti foigazgato dontott az igazgat6knak ftito-napszamos alkalmazasara tett javaslatarol, amikor 0 igenyelte a kultuszminiszteriumtol az e celra forditando koltsegfedezetet. E tekintetben v~gkepp guzsba kotve az intezm~nyek igazgat6inak onallosagat, a szabalyzat utols6 pontja kikototte, hogy az igazgatok altisztek, szolgak alkalmazasa, illetmenyezese targyaban kozvetlen felterjesztest nem tehetneko 38 Az igazgato tett javaslatot /a tankertileti kiralyi foigazgatonal/ az igazgatohelyettes megbizasara is, akit 'egyben adminiszt~ rativ teendok ellatasara is alkalmazhatott o Az igazgatohelyettes ezert kilenc ora kedvezmenyben reszestilt. "Meltanyos orakedvezmenyben" reszestilt a katolikus liceumban ,hasonlo teendot ellato tanar is, azzal a ktilonbseggel, hogy a fenntartoval egytitt az igazgato is csak javasolhatott valakit, a megbizast az tigyviteli teendok ellatasara az egyhazmegyei fohatosag adta. 39 Rendkivtili targyak tanitasara - a tankertileti foigazgato beleegyezesevel - az igazgat6 ktilso szemelyt is szerzodtethetett o /Az ora tandijat a jelentkezok aranyaban az igazgato szabta meg./ Katolikus gimnaziumban az igazgato dontott az iskolaorvos ' , , ' 1 'lS~ 41 a'11 am1. 18 . k lt 'b . meg b 1zasaro 0 a ese e en azon b an a VKM ,az 19azgato csak eloterjeszto volt. 42
x
56
40
Kti.lon csoportot alkotual{; a~_tsl{(~la a,!!yagi "termeszetU pro1.)le-
mai v a1 l(apcso:!atos i.gazga toi .i ogolr.. Mint ismeretes" az aJ.lami es a Jratolikus tanuluHlnyi alap 8.1-
es
tal fenntartott iskolak fenntartasi
mtiktidtetesi kol tsegei t az
allam, egyeb iskolak eseteben az iskolafenntart6 fedezte, de a nem allami tskolak nagy resze is - sajat keresre - kUltinboz6 aranyban allamsegelyben is reszestilt. A kiadasok fedezesere
ezenkivtil meg az igazgato rendelkeze-
sere all.t az iskola torzsvagyonat alkoto foldvagyon, haszonhajt6 jog, alapitvanyok vagy keszpenzt6ke evi hozadeka, felveteli estandijak, hagyatekok, ajandekok es az eVi rendes penzkiutalas,43 de lehetoseg volt reszletes indoklas mellett rendkivtili vagy pothitel elnyeresere is. Az igazgat6t az 1927. evi kozszolgalati alkalmazottak oszttindijar61 szo16 XIV o torvenycikk 18
0
§-a ugyan minden p6tdij szedese-
t6l eltiltotta, de megengedte onkentes adomanyok elfogadasat, ha azokkal a szamadasi konyvekben szabalyszertien elszamolt,44 sot az 1883-as torveny 72 §-a azt is lehetove tette, hogy ha az intezet 0
vezetese, tanrendje befolyast nem szenved, ktilfoldi egyent61, tarsulatt61 anyagi tamogatas elfogadhatoo 45 Fenntebb mar emlitetttik, hogy az igazgato szabta meg a rend' "I'1 targya ' k t anl' tasaer ' " t sze d e tt t an d"lJa k"osszege. ' t 46 k.1VU Az erettsegi vizsgadijbol az igazgat6 a vizsgabizottsag tagjaival egyenI6 aranyban reszestilt: ha vizsgaztatott, ket resz illette o 47 Tanfolyamok es e16adasok lebonyolitasara az iskola helyisegei. - a tankertileti f6igazgato engedelyevel a tanitas zavartalansaganak es a hazirend betartasanak biztositasaval - atadhatok voltaka A hasznalatba vev6 felet a tankertileti f6igazgat6 - az igazgato keresere - teremdij fizetesere kotelezhette /a takaritas, a 48 fUtes es vilagitas kolts~geinek fedezese melleit./ Az allam kozvetlen rendelkezese alatt ailo kozepiskolakban az igazgat6 penzkezeleset az l897-ben kiadott utasitas szabalyoztao E szerint az intezet minden anyag~ Ugy6t az igazgat6 intezte o A bevetelek es kiadasok feletti rendelkezesi jog is 5t illette meg, de az elszamolasi kotelezettseg is rea harult. /Az iskola
:57
sza.mada.sai t nyugtc1.lr csatol().flaval a VKM szamvevosegehez kellett el49" juttatni o A VKH-·neJI j ogaban all t kikiildott vagy a tankerUleti foigaz-
gat6 utjal1 pel1zta.rvizsgalatot tartani 50 0
Az utasitas kikot~se szerint a kolts~gvet~s egyik cimlet~ nek tobblete csal( a VKM enged~lyevel
fordi thato a masik cimlet
hianyanak potlasarao Azt is eloirta tovabba, hogy a felvett rendkivUli hitelt csak a megszavazott celra fordithatjak az iskolak 51 o
A penztigyek kezelesenek e szigoru modjan csak igen keveset enyhitett a VKM 25 000/1941. sz. rendelete, amely a tankerUleti foigazgato hataskorebe utalta az allami polgari iskolakban a kozsegi dologi hozzajarulasbol megtakaritott osszegek felhasznalasanak engedelyezeset,kisebb beszerzesekre az legfeljebb 20 8zazaleka erejeig. 52 Az iskolai
va~yontar~yak
~vi osszkoltsegvet~s
selejtezese csak reszletes indok-
lassal, a VKM beleeg-y.-ezesevel volt lehetseges. /Az egyhazi katolikus liceumokban, tanitokepzokben es ovonokepzokben ebben az tigyben - a fenntart6 rendelkezese szerint - az igazgato
mint el-
so foku tantigyi hatosag dontott. Masod- es vegso fokon a Katolikus Taniigyi Fohatosage volt a dontes jogao/ 53 A selejtezes engedelyezese utan a kozepiskola nyilvanos arveresen volt koteles ertekesiteni a vagyontargyakat o Az igy nyert osszeget az allampenztarba, a VKM javara kellett befiz~tnio54 A VKM egy 1912-ben kiadott utasitasa az iskolak alapitvanyalrol leszogezte, hogy azok az igazgato kezeleseben vannako 55 Az alapitvanyokat mindenkor a VKM hagyta j6va,56 s a fofelUgyeleti jog ertelmeben az alapitvanyokr61 szo10 szamadasokat mindenev jUlius 31-ig fel kellett terjeszteni a VKM szamvetosegehezo A nem rendeltetesszerti alapitvanykezelest a VKM szankciokkal "torolhatta meg. 57 A torvenyek azonban szeles korti jogokat is biztositottak az alapitvanyokkal kapcsolatban. Az 1934. evi kozepiskolai torveny peidaul biztositotta, hogy ideiglenesen bezart intezmeny alapitvanya az
u.Jra megnyitasig az iskolafenntartonal vagy hatosaganal
maradjol1 o A vegleg bezart iskola alapitvanyarol - ha az alapit6 llHisl(E~ppen
tarto
nem rendelkezett .... a VKM j ovahagyasaval az iskolafenn.... vagy hatosaga rendelkezetto 58
58
A nyilvanos tanulok tancli:ilUente:_~,sege! a VIUJ a.1tal szabott
aranyon bellil /fiuiskolc-lknal 10 sza.zalelr., leanyiskolclknal 5 szazalek! a tantesttilet meghallgatasaval az igazgat6 allapitotta meg~59 Katolikus gimn'ziumokban az igazgato csak javaslatot tehetett, a tandijmentessegrol a fenntart6 rendelkezetto
60
A katolikus liceumokban a ktinyvt~ri es szertari beszerzes a szaktanar meghallgatasaval - a ktilts~gvetes terhere - szinten az 61 igazgato feladata vOlt. A katolikus gimnaziumokban az iskolai beszerzes az iskolafenntarto dolga volt, az igazgat6 csak javasla62 tokat tehetett erre vonatkozoanc A kozepiskolak anyagbeszerzese az 19070 evi 111
0
torveny-
cikk es az ennek alapjan kiadott Ktizszallitasi Szabalyzat alapjan nyilvanos versenytargyalas kiirasaval tortent0 63 A klilftildi cikkek beszerzesehez a kereskedelemligyi miniszter elozetes jovahagyasa kellett, de evrol eYre megvolt a klilon engedely nelklil beszerezheto iroda- es iskolaszerek j mliszerek jegyzeke o Ktilfoldi cikkek vammentes kezeleset a VKM-tol nyert beszerzesi engedely alapjan lehetett kerni a penztigyminisztertolo
64
Feltehetoen a kronikus energiahiany miatt igen reszletesen szabalyoztak a miniszteri rendeletek az iskolak ttizelobeszerzeset 1 nemcsak a szen es tlizifa lehetoleg hazai forrasbol torteno beszerzeset es ennek igazolasat irtak elo,hanem a ktilonbozo ttizifaf~ lek sztikseges aranyat es minoseget is meghataroztak0 65 !Lasd meg a III e szamu mellekletet!/ Tankonyvek es tanszerek arusitasat az oktat6 szemelyzet, az iskola alkalmazottjai es egyesliletei szamara a VKM valo, ""I eg anyagl-er . k""l .' . 1o t ta t . 66 SZlnu 0 CSl. 0 k 0 kb' 0 1 - sZlgoruan meg t l
x
lLtanarok sz~repe, jogai es 1.{otelessegei A kozepl.skolai don"teselt: 1l1eghozatalaball igen szereny szerepet kapott a tan'r, illetve a tantestlilet o A beleszolas m~rt~kenek megallapitasahoz roviden szolnunk kell a tanarok jogair6l es kotelessegeiro1 o A tanar, mint azt mar korabban emlitetttik, mindenszo1ga1ati tigyben koteles volt az igazgato utasitasainak eleget tennio A raosztott heti l80rai elfoglaltsaga mellett /amelybe lehetoseg szerint bele kellett szamolni a rendkivti1i targyak orait is 67 /
egyeb mellekmunkakat
kellet~
vallalnia, mint a helyettesi-
tes, az osztalyfonokseg, a tanarszeki jegyzoseg, a konyvtarossag es a szertarori feladat o E munkak ellatasaert az 19260 evi rend68 tartas 550 §-a szerint tiszteletdij nem jart0 Az l883-as kozepiskolai torveny a kotelezo 6raszam felett
I
maximalisan 25 6raig terjedoen/ megtartott orakert "mel tanyos ktiIon dijat" igerto bY Erre vonatkozoan kesobbi rendelkezesrol nines tUdomasunk, viszont ismeretes, hogy a katolikus liceumokban egy-
ket 6rakedvezmenyben reszestiltek azok, akiknek sok egyeb elfoglaltsaguk volta /Osztalyf6nokseg, dOlgozatjavita~/, munka1tato
oktatas, ifj6sagi egyestilet vezetese, tanulmanyi feltigyelet stb~70 Az 1897. evi igazgat6i utasi'tas 1 a §-a al talaban eloi rta az igazgatonak, hogy "tag teret kell engedni a tanar egyenisegenek,,7l a liceumokban,ugyanakkor a tanaroknak a tanterv es a helyi viszo-
nyok figyelembevetelevel meg el kellett kesziteniok szaktargyaik tanmenetet, amit azutan, a katolikus tanulmanyi foigazgatohoz 72 kellett felterjeszteni. A tantigy es az iskola erdekere apellalva rendelte e1 a VKM 1936-ban, hogya tanaroknak allomashelyeiken kell laknioko 73 IRa elhagyta a tanar az iskola szekhelyet, meg sztinid5ben is koteles volt bejelenteni azt az igazgatonak o 74 / A kotelezettsegek mellett termeszetesen a dontesek meghozatalaban is szerepet jatszottak, es jogokkal is rendelkeztek a tanarok, illetve a tantesttiletek.
60
A rel!{l!sJvi~J".l~ tll-rt;.yak tardtils:i.. <1:r'[l(]ljllra pc51d:l,nL a
tnntestu-
let tett j avas latot .. 75 A .SZQb.1\:..OI:O.!s s zervezete t, mUlc(jdesi lriiret t s
a tantesttilet J., ova'/ " 76
~11apito·tta "leg
Idc a t9nkerUleti f6igazgat6 hagyta
A t.antes tUle"t a VKH 2 /.. 088/1925 .. V. sz
0
rendelete
ll.
§-a alap-
.i B,n kerhette valamely tankonyv / akar keziratos is lehetett/ vagy segedkonyv iskolai hasznalatanrik engedelyezeset o
/A
beadv~nyt
szak-
bircllattal, a keres reszletes indoklasaval a tankonyvtigyi bizottSL1.ghoz
es
a VKN-hez kellett -benyuj tant./
A rendelet 13o§-a fenntartotta az 18960 evi 1940. szamu eln. rendelet 130§-a 14 o §-ainak hatalyat o E szerint a kovetkezo tanevben hasznalando tan- es segedkonyvek ,jegyzeket a tantesttiletek al1apitottak meg. A dontest a kiralyi tanfelligyelo es a tankertileti foigazgato hagyta jova0 77 A tantesttilet joga volt, ha azt a tan6rok egyharmada kerte,
rendkivtili ertekezlet osszehivasa Ide annak celjat es targyat elore be kellett jelenteni az igazgatonako/ 78
A tanarok szamara tilos volt - a sztilok es a tanulok elotti tekintelytik megovasa erdekeben - allando fizetesse1 jar6 mellek-
foglalkoz~st v~1Ialni.79 ~vi
rendtart~s
25o§-a szerint' minden tantesttiletnek viszonyaihoz megfelelo rendtartast kellett kesziteni, amelyet Az 19260
a tankertileti foigazgato hagyott j6va. A tantesttileti tagok ezen
tul is joggal intezkedhettek indokolt esetben a rendtartas rendel' . t .. 80 k ezese szerln A liceumi rendtartasban olvashatunk arrol is, hogy a tanaroknak a szertarak es konyvtarak fejleszteseben is szerep jutott o Fe1adatuk volt ugyanis az evi elso modszeres ertekezleten fenntartasi es beszerzesi koltsegveteseket eloterjeszteni. A rendtartas 56.§o /2./ szerint a beszerzesnek nemcsak a koltsegvet~s terhere, 81 hanem a tanar egyeni gytijtomunkajara is kell alapulnia0 Hogy ez utohbi kitetel a valosagban mennyire valt jellemzo gyakorlatta, es mekkora anyagi os elfoglaltsagbeli terhet jelentett a tanarok sza1IH11"" a
, errol nines tudomasunk o A tanarokkal szembeni kovetelmenyelr tovabbi j ellemzesere er~
c1emesnek tartj uk :Lclezni az oraado helyettes tanarol{ fogadalmanak ()J
sztiveg~t,
amely
v~lem~nylink
szerint a politikai
~s
hivatali felet-
~" . .. , "es " i I1"'" onalarendelest felte;len odaa d' as~ megnvano 1get ·es ]la~osagok
nyeit foglalja magaba. "oeoUnnepelyesen fogadom, hogy Magyarorszaghoz, annal{ alkotmanyahoz es
J~1agyarorszag
Kormanyzoj ahoz htl leszek,
Magyarorszag ti5rvenyeit es torvenyes szokasai t, valamint az alkotmanyos kormany rendeleteit megtartom, hivatali eloljaroimnak en~ gedelmeskedem, a hivatali titkot megorzom es hivata1i kotelessegeimet pontosan es lelkiismeretesen teljesitem."S2 Az alkalmazas minosege, a fizetesi besorolas, a tarsada1mi presztizs tekinteteben igen heterogen tanartarsadalom a specialis erdekek kepviseletere s egyenenkenti hatokortik paragrafusokban is megmutatkozo sztikossege ellens6lyozasara kollektiv erdekszervezetek es egyestiletek tucatjait hozta letre. /Horvath Marton mintegy szazotvenre teszi a ket vilaghaboru kozotti idoszakban mtikodo pedagogusszervezetek sza~at.83/ E pedagogusszervezetek, szakszervezetek dontesi lehetosegei1'01 es mtikodeserol tenyanyag hijan nem tudunk szolni /csupan 1945
utanrol a kommunista befolyas alatt allo Ma.gyar Pedagogus Szakszer.... vezet tortenetebol em1ithetnenk nehany vonatkozast,84 de ezek kozott az adatok kozott sem talaltunk olyanokat, amelyek kozoktataspolitikai donteshozas vagy a kozepiskola mUkodese szempontjabol lenyegesek lettek volna ~ Az iskolaorvos Minden teljes /also es felso negy osztallyal biro/ kozepiskola koteles volt isko1aorvost a1ka1mazni, aki rendszerint az egeszsegtan tanari teendoit is ellattao Azonban az 1935/1939-es tanevre osszesen csak 24 i1yen al1ast hirdetett meg a VKM. S5 Ebbol feltehetoen az kovetkezik, hogy az isko1aorvosrol szolo rende1etek csak reszben valosultak mego .Az 1926
0
evi 13 61S IV.sz o es 32 155 IVoszo rende1etek min-.
denesetre eloirtak, hogy ket-harom hetes orvostovabbkepzQ tanfolyamon kell reszt venniok o A tanfolyam isko1aorvosi kepesitovizsgava1 zarult. Ha egeszsegtanari al1ast is kivantak betolteni, akkor fel eves pedagogiai gyakorlaton kellett reszt venniok, amelynek vegen probaeloadast kellett tartan!.
62
)l11ami rendE-)lkezesU lc(jz<:~piskoll:.h:ban HZ islcolaorvos szemel.ye//1 az ].gazga"lJo . 1-' t " . t f ·ol.gazga·o t ' 1'0 e 11'1'·l 0 l~erJ• esz'~ese es a ~~anl(eril1e·"i ve 1.eme1'1' •
nye alapj
an
I'
,
a ,VKM dontott ..
Az iskolaorvosi ·teendoket az 1928-ban meg ervenyben lev5 VKM-utasitas szabalyozta, Heszletes u'tasitas a kozepisko1ai orvosok es egeszsegtanarok szamara cimmel o Eszerint az iskolaorvosnak tanulmanyoznia kel1ett az iskola eptiletet, talajviszonyait, tisztasagat, a falak szarazsagat, a ftitest, a sze11ozest, a fenyviszonyokat es az i vovizet. Minden uj onnan belepo tan l10t koteles l
volt megvizsgalnio Legalabb felevenkent egeszsegtigyi vizsgalatot kellett tart~nia. /Szemvizsgalat, vedooltas.1 Tiszteletdija ev~ szaz pengo volt. /VKM 500_51/1931
0 /
Az iskolaorvos-egeszsegtana-
rok egyeves ideiglenes megbizatast kaptak,l60 pengos tiszte1etdijat es 20 pengo anyag- es mtiszerhasznalati atalannyalo Az iskolaorvos az eset1eges egeszsegtigyi hianyokrol az igazgatonak szamolt be, s neki tett javaslatot megsztintetestikre o 1ntezkedesi joga az iskolaorvosnak nem volt, esak az igazgato utjan 86 vagy annak tudtaval intezkedhetetto
A tanulok Az 1926
0
evi rendtartas 23.§-a szerint a videki tanu10knak kote-
1essegtik volt az isko1a szekhe1yen a szliloi jogokat gyakorlo gyam vagy megbizott beje1entese. lia e szemely az intezmeny indok1asa szerint nem fe1elt meg, az igazgat6 emiatt a diakot a tov'bbi iskola1atogat'st61 el til thatta FI7 Az igazgat6 tovabb' a "neveles dekeben" fe1bonthatta a tanu10k 1eveleit, s ezek tartalma alapjan 88 el1eniik eljarast is kezdemenyezhetett.
er-
0-
Talan a kiragadott reszletek is mutatjak, hogy a tanu10knak ilyen szigoru fe1tigye1et me1lett nehez volt barmi1yen hatast gyakorolniok az isko1a mtiktidesenek szaba1yozasarao Ko11ektiv diakszervezeteknek viszont a tanulok aktiv reszesei 1ehettek, peldaul onkepzoktiroknek, cserkeszcsapatoknak, sportegyesti1eteknek, voroskeresztnek stb. Ezek a szervezetelr a tankertileti foigazgat6k al tal j 6vahagyott szabalyzatolr szerint, valasztott tanuloi tisztikar vezet6sevel, tan6ri feltigyelettel ~ikodtek, legttibbszor orszagos
6)
szervezett keretlJon o /Peldclttl: Magyar Cserkesz Szovetseg, Kozepfok6 Iskol~k Sportkorei Orsz6gos Kozpontja stbo/ Az onkepz6kor~k munkajat azonban poli tikai-€~rkolesi szempontbol ellenoriztelc o Onkepzokori munkak
nyilvanoss~gra
hozatalat nem,vagy csak az igaz-
' ., Iasaval ' , , t eke ' 89 A t anulok " al t al szerresz1 ga t 0' h ozzaJaru engedelyez 90 tett lapokat - mint mindenkor - eilenoriztek o
Sportkor' csak az igazgato es a KISOK engedelyevel rendezhetett vagyona gyarapitasara versenyt vagy tornalinnepelyto 91 /Sport-, egyesUleti vagycserkeszUnnepely egyebkentevente csak harom lehetett a katolikus lieeumokban, amelyeket az ~gazgato esak tanit~si idon kivUI engedelyezett./ 92 Olyan esetrol, hogy a tanul6k tenylegesen beleszoltak volna az iskola eletet befolyasolo dontesek meghozatalaba, esak egyr61 tudunk o A tanacskoztarsasag idejen a diakonkormanyzat szelesitese eimen kiepitettek a kozepiskolakban a "bizalmi rendszert"o A viszszaelesek es anarchikus tendeneiak a fegyelmi es joleti tigyekben tortent elszaporodasa miatt azonban a Tanitok Szakszervezete javaslatara az iskolatigyekkel foglalkozo nepbiztossag visszaallitotta a korabbi gyakorlatot. 93
A szUlok Az 18830 evi XXX. torvenycikk 8.§-a alapjan kiadott miniszteri 6tmutatas szerint minden iskolaepUletben nelklilozhetetlen volt egy legalabb 24 negyzetmeter alapterUletU ertekezo szoba a szUlok fogadasarao Az evi legalabb ketszer megtartott szUloi erte .... kezleten kivUI azonban egyeb.kapcsolat is letrejott az iskola
es
a szUlok kozott a targyalt korszakban. A szulok peidaul reszt vehettek az iskolai cserkeszcsapat megalakitasaban, sot a szabalyzat ertelmeben a szulo gyakorlatilag a cserkeszparanesnoki teendoket is ellathattao 95 A tanacskoztarsasag idejen a szlilok mar a tanacsok tanUgyigazgatasi feladatokat ellato 12 fos intezobizottsagaban is helyet foglaltak, sot e pozici6jukban .... szamos szakertelmet kivano kerdesben .... tUl nagy befolyast kaptak. A kormanyzat ezert a
II
szak-
szerUseg elvenek" hangoztatasaval megvonta tolUk a korabbi szeles
dontesi jogkort, s aztclIl UH:l.r csalc .j 61(~ti. ,. 96 sz01ha ttalc 1Je1 e c ~ • A sziiloknelc mo<1j ukban all t
cs
g:azdasag,i
az j.s, llog:y
hel~yi
l{(~rdesekbe
tanterv kere-
teben /persze fizets~g6rt/ rendkivUli targyak /peldaul nemzetis~ gi nyelv/ felvetelet javaso1jak az orarendbe o A tantestti1et, rnajd a tankerUleti foigazgato utjan JelterjesztBtt keresrol a VKH don.. t "t q 7 .1-1. szu. "1 0"1{: llleg ' ..nlsz··erl . t . f.OIY:e:3 ].. t ' f "e '1'U'l"bIra. ' ']' . , b 0' 1 IS . to nU. .aSH eo 1 Ja r\
0.-'
I"
fejtettek ki aktivitast. Az 1924. evi koz6piskolai torveny e16k~
szitesekor kibontakoz6
t~rsadalllii vit~ban,
a gUrUgos
gillul~zium
vec1e1meben megalal{ltotta a szUl(5k egy csoportja a :Hagyar Humanisz,. I::r· 1 E!.Jgyesu . '1 8-(,e".:;." I' 98 T].IHl1aZl.um ,.1.~lVeIne \: t 1· k U C'f: G' I'
j.
•
A sziild"k iskolaUgyi k(~rc1esekben megnyil vaxlulo akti vi tasahoz velemellyUnk szer:int j 6 alapul szolgal. t, hogy a lr.ozepisl\.ol;ik a sztiloletal elfogadhattalr adomanyolrat'} t.Uze16hozza:j a.rulast. 8tb .. Ha a szUla alapitv~ny~61 oszt~ndijakat alapitot,t, vagy ak~r mint iskolafenntart6 l~pett fe}, akko~ ez esetben az iskola mtikUdeset befolyaso16 dontesekre m~r a torv~nyek ~dtak sz~m~ra biztositekot o
Az iskola zavart.alan JnUkoc1tetes(~hez l1elkUlozhetetlen vol t szolgal'tat6 segedszem61yzct
es
a
o
A VKH 39 000/1927. V. sz. rendel·~~te ertelmeben az a1 tiszteket negy csoportba soroltak: mtiszaki altisztek, szakaltisztek, elso osztillyu es masodosztalYli alt:iszte}<;:()
Az all ami kozepiskol~kban megtiresedett altiszti ~ll~sok betal teset a rendelet ..... [I --._. V.Kl'J o16zetes 1'.~nged(~lyevel os az al tala meg.-_. tl.l1api tott letszamker~~ten.pelii! ..~ a taElrerlileti foigazgat6sa.g 11ataskor~be utalta~ m~lyzot fizet6s~t
Ugyancsak a f6igazgatos6g is.
Az igazgat6 hata.sktjrebe
CSL'lh:
utalv~nyozta B
a }J.api .... 1H3rt-~s szol~;;}.naI(
s~gvet~s terh~re tort~n5 alkallllaz~sa '~artozott.
1'., -, Ja t ,ar-t;OZO I· ' I(1. S egl, ·ljO 1- " .t egorl.Cl
lenesnek
sz~mitott:
hattc.l:k 6ket.
1'1 ( S zO,.ga ]
ez id6 alatt
b~r~ikor
a kc.ilt-
A nem altiszti kaI 'j ' . 1 . es z-~en( e~Lg 1ceJ.gindok16s n61klil. elbocs~t_
-1 ,. B.lo I c<:u.maz,a.s a "1
tansze-
•• -l 0 {~
Az 81 tisztel{, szol,gak .teens16i a hudapesti tankerlilet szabalyk~vetkez5k
zata szerint a -
"Ital° f "'lZl o
voltak:
"I- l " ero".., r1' vano
- az iskolaeptiletnek
,muD.1(8
es
' , e lvegzese,
le~rnyekenek
tisztan tartasa,
- keze16, kezbesito, tigyeleti es vagyon6rz6 feladatok o Elfoglaltsaguk rendszerint reggel 7-t61 este 5-ig tartott, szlikseg eseten azonban /ertekezletek, tinnepelyek, stirg6s kezbesi-
tes, szenfuvarozas stb./ szolgalati id5n t61 is ktitelesek voltak munkaktirtiket ellatni. A kapus altiszt este 9-ig volt szolgalatban, tavolleteben valamelyik csaladtagja vagy masik altiszt helyettesitett. ~jje lenkent legalabb egy altisztnek az eptiletben kellett tartozkodnia •. /Iskolankent ugyanis ket altiszt helyben, az altiszti lakasban 1aIrott./ Vasar- es tinnepnapon /a nyari sztinidoben is/ altiszti tigyelet volt az iskolaban. Az tigyeletes feladata volt a bej~vok es kimen6k megfigyelese, a vilagitas kezelese, kapuzaras utan az eptilet szigoru atvizsgalasa. Altisztet iskolan kivUli feladattal/peldaul szertari bevi- . sarlassal/ a tanar csak az igazgato hozzaj~rulasaval bizhatott mego Az iskolaban kizarolag altiszt csaladtagjai arusithatott tiz6rait.
~rettsegin vagy maganvizsgan azaltiszt feladata volt a
vizsga zavartalansaganak biztositasa /sztiks~g eseten rendori vedelem igenybevetelevel/. Az altiszt feladata volt tovabba az eptilet es az iskola ingo vagyonanak 6rzese o A rabizott eptiletresz butorainak gondozasa, leltar szerinti szambavetele, az'esetleges hiany vagy rongalas jelentese is a teendoje volt. A rongalasOkert sz~elyes fe1elosseggel tartozott o Gyanus idegeneket igazoltathatott es az igazgatonal eloallithatott. Az eptiletkarbantarto vagy tisztogato munkasokra feltigyelt. Ktinyvtarba, szertarba senkit be nem engedhetett az igazgat6 vagy a szertaros engedelye nelktilo Az irodaba a takaritassal megbizott altiszt is csak takari-
tasi idoben mehetett beo Minden tantermet, ha tanitas nem folyt benne, be kel1ett za.rni, csak a "tanitas megkezdese elott negyed oraval volt kinyithato o Altiszti feladat volt az irodak, tanter] '1 t-a](arl"..,asa, , I- ' " t"ese, ' , t oroe I I1e 1 yrea' 1 ' f mer, --0] _yosor szelloze bu" 11' t asa, a nyari, tel:l
es
tavaszi sziilletben a nagytakari ta.s elvegzese
66
0
A
lllosdok tis ztas(lga<:~rt az al ti.sz t fele16ss~ggel
a meglJi zot t takari torl()kkel egyU tt
tartozott.
Karbantartasi . munkalr elvegz8se /zarak rendlJehozasa, aszta los' , e I , h'J. 1)[:},c "1 azonna l'J. l" . , t,asa ' , llaru.. ' ]t e P 'I mun l {a'k e lvegzes ClJ aV:L' J.. s rea .~ 1'0 b at, .r
r
, " l' ' tese", " t beUnnepelyek, versenyek, gyiilesek idejen a termel\: felclJ_SZl
rendez8se t, lei. talcari tcl.sa.t, maj d rendbnhozatala.t az a1 tisz tel( koz(jsen vE;geztek .. Szert~rak,
e16ad6k, tantermek tnnit~sra va16 e16keszites~ben
is segedkezniejk kelJett; Ugyoltek a s:?:erek re
(38
es
berendczeseI\:
epsege-
meglet(~re" energiafelhaszn~lis
A takarekos
szint6gy az 6 feladatktirUkbe
tartozott. A ftitesert mindig az altisztet illette a fele16sseg, nem a fUt6t o A kilyhikat a tanit~s megl{ezdese e16tt es alatt tobbsz~r ellen6rzn~e
kellett. A tantermek~en 18 fokos h6m~rsekletet .
kellett biztositahiao Fontos funkci6t t~lt~ttek be az a1tisztek rendkivlili term~ szeti esemenyek /ttizv~sz, viha1' stb./ idej~no Fe1adatuk az intezetben tart6zkod6k z~se
biztons~g~nak
es a7 iskolai vagyonnak a meg51'-
volte J~ges6 ~s havaz's eset~n minden altiszt ktitelessege
vol t a csapadelr e1 takar=l tasa napsz~most nem vehettek f81
0
/H61ap~to1~sra az igazgat6k kti10n
0 /
Levelek, ktildemenyek kezbesites~, bevis~rl'sok elvegzese, egyel) ktild~nc-szolgalatok valamennyi al tiszt feladatat kepeztek
o
Mint a fentiekb61 kittinik, a kozepiskolai altiszteknek es szolga.knak igen sokretii funkci6j a vol t az iskola eleteben
o
E funkci6kb61 azonban napjainkra sz~mosat a tanarok es a tanu16k vettek at, igy tinkentelenti1 ad6dik az ~sszehasonlit~s, hogy melyik kUzepiskolaban hogyan
oldott~k
meg
HZ
akkor meg altisztek-
1'e haru16 feladatokat; melyj.k form~nak me1yek az e16nyei es h~tri nyaio Dolgozatunk terjedelme miatt e kerdesekkel nem tudunk kimerit6en foglalkozni.
x
67
A lriilollbijz6 egyhazaknal< az islrola.lr fenntartasa es az iskolai , 'L e·.1t 1.ranYJ_· . , , t aSH ' t -oren ' , 1 vezel-t~)· · - ...L.. ' lIn1 ' 0 k o· k I(ove '. tlrez t e' e. e. ogal. or-tene l)en - 11el11 voltak azonosak rehajt~sa sor~n
allam
vezet~se,
o
Az 18830 evi XXX.
torvenycilrk es a veg-
kialaku1t gyakor1at a katolikus kozepiskolakat az a protestans isko1akat pedig az a11am f6feltigyelete
ala helyezte, s a ket foga1om tartalma lenyegesen eltert egymastol o
/Lascl a 130 szamu jegyzetet!/ Az al1am vezetese alatt al16 kozep1.8kolakban ugyanis az iskolal. rendeletet, a tantervet, a haszna1ando tankonyveket a VKM allapitotta meg; ugyancsak 0 kti1dte az .erettsegi e1nokot, s a szerzetesrendi isko1ak kivetelevel a miniszter gyakorolta a fegyelmi jogkort is o Ezzel szemben az 1934-ig "hitfelekezetinek" nevezett autonom egyhazi kozepiskolakat a kovetkezo jogok il1ettek mego A fenntarto hatosag engede1yezte az allami tanterv hasznalatato Ezzel ~apcsolatban erdemes megjegyezni, hogy az egyseges gimnaziumot megteremto 1934:XI. torvenycikk azt irja elo, hogy a VKM jovahagyasaval bevezetett tanterv celjanak es a tananyag terjedelmenek azonosnak kell lenni az orszagos tantervekben
foglaltakkal~OO
Ezzel szemben az 1883-as koz~piskolai torveny a tanterv celjait es az elsajat'itando ismeretek mertekenek megallapltasat illetoen meg szabad kezet adott a felekezeteknek, azzal a kikotessel, hogy
a tananyag nem 1ehet kevesebb a VKM altaI megallapitott minimum.. . . na'1 101 0
Az 1883-a8 alaptorveny a kozepiskola tannyelve meghatarozasanak jogat is az autonom felekezeti hatosagokra ruhazta
laz
nye1v megfe1elo szintti ervenyestilesenek biztositasavalo/10
al1am..... 2
Ezze1
szem'ben az 1934-es torveny maT csak a masodik, idegen nyel v meghatarozasanak jogat adta meg. 103 Az iskolafenntarto hatosag sajat belatasa szerint engede1yezte tankonyvek,
seg~dkonyvek
es terkepek hasznalatat o Az 1934
0
evi
XI. es az 19350 evi VI. torvenyGikk idevonatkozQ passzusai azonban az enged61yck
/Allam-,
megad~sat
e15zetes miniszteri cenz6rahoz
kot~tteko
alkotmany- vagy "torvenyel1enes tanokat· tartalmazQ tan-
kijnyveket, terkepel{et a VKM lJetilthatott o Va11asellenesseg vagy
68
felelcezeti izgatas eseten a
ta.llk()rlYV
so1's6.:1'61 -flz_ erdelrelt iskola-
fcnntarto hat6s::1.g mcglrl. zotta:UJol 6.116 es a Jeu1 tuszminis zter a.l tal 1 tt. eo1. no"1~ veze teseve ' , 1 mn "Jcoco "J" vegyes l)1.Z0· ' t-ts 'ag (on .(" t"tt ' 0 .. ). ;10/ l Clueveze
A kUz~piskolai 68 ktiz~pfok~ 8zakiskolai tandijak, vizsgadijak 6s egy6b dijak mentess~g
ti8szeg~t, befizet~s6nek
modozatait, valamint a
6s kedvezm~ny felteteleit az iskola fenntart6ja, illetve
a fenntart6 hat6s'g ~llapitotta mege Az
1934 ,e8 es 1935-08 torvenyek azonban a VIm-et feljogosi .... 8
tottalc arra, hogy kozerdekU tantigyi celra dijakat szedjen, illetve ' ' , 1 ' ., l asava ' 1 105 8zee8sen, d 19az, a .f enn t ar t 0'" h a t osag dozzaJaru P
0
Az arra raszorulo egyhazi kozepiskolak fenntartasi es fizeteskiegeszit5 allamsegelyben reszeslilhettek~ Ez esetben az int~z meny sajat vagyona, a tantigyi cell'a forditott alapitvanyi vagyon tovabbra is a fenntarto, illetve a fenntarto hatosag keze16~eben maradt o Ugyancsak a fenntarto vagy a fenntarto hatosag valasztotta, illetve nevezte ki az allamsegelyben reszesti15 tanal'okat is Iha azok fizeteset nagyobb reszben iskolai vagyonbol fedezteko! Ha az allamsegely meghaladta a sztikseges penzo8szeg otven szazalekat, akkor a,miniszterium az allami kozepiskolakkal megegyezo jogokat gyakorolhatott o
106
A VKM befolyasa egyebkent kiterjedt az egyhazi kozepiskolai alapitvanyok kezelesenek es felhaszna1asana~ ellen6rzesere o A kultuszminisztel'nek jogaban alIt evente r6sz1etes kimutatast kerni az alapitvanyi vagyonrolo Nem rendeltetesszerli felhasznalas eseten beszuntethette az allamsegely folyositas't, a tovabbiakban pedig az egyhazi hatosagon kereszttil e15terjesztessel fordulhatott az allamf5hoz az lskola ideiglenes vagy vegleges bezarasarao A fenti okbol vagy allamellenesseg elmen bezart iskola vagyona, alapitvanya tovabb1'a is az iskolafenntarto vagy a fenntarto hatosag birtokaban maradt a megnyitasig o Veglegesen bezart iskola alapitvanya1'61 - ha az alapito maskeppen nem rendelkezett - az iskolafenntart6 vagy a fenntarto hat6sag dontotto 107 .Az egyhazi illetosegti kozepiskol~k es kozepfoku szakiskolak , t tseg]. " , 1" t "·v:lzsgaJ.10z , , .1 tar t 0' vagy a f enn t ar t 0' h a t 0' erees {CpeSl, -··0 a f ~enl~
sag ktiJd<5tt elnokot,
cimen
a'lKM azonban a f{;felUgyeleti ;jog gynkorla,sa
korm'nyl{(~pvise16t kiildhetett k1.,
aki rendellensseget tapasztal-
va felh(vhatta az elnoktit a hiba kijavi·tas~raD A tov~bbiakban a
VKH.... Ilel{ tett ;j elentes t, es a lui.rLi.szteriulll a vizsgak eredmenyenek .]. 1e'~ese ,.' , t ·es ' a 'b ].zonYl . , t'vany " ]. d" J.. t -e. 108 ,.eta ,a.sa, t"fe 1 f·· 'uggesz tl ",1e"(; 1(111r(
x
Az 1934 0 evi XI. torv.}uycikk megszlintette az "allam veze tese" es az "allam fofelligyelote" szerinti megktilonboztetest az egyhazi iskolak korebenlazonos jogokat biztositva a kozepiskolakkal kapcsolatban valamennyi egyhazi hat6sagnak o E jogi egyontettiseg klilonosen kifejezette valt az 19350 evi Vlo torvenycikk rendelkezesevel, amely kimondta~ hogy az "egyhazi hat6sag ala tartoz6 kozepiskolakat, kozepfok6 iskolakat, szakiskolakat.oo az illetekes egyhazi hat6sagok sa,iat szabalyaik szerint igazgat,iak.,,109
Az idezett paBszus egyben teljes egeszeben felszamolta az all ami tantigyi ha.t6sagok igazgatasi hatasKoret az egyhazi kozepiskolakban o E teny azonban korantsem jelentette azt, hogy az i8kolafenntart6 egyhazak telj es szaba.dsagot el veztek volna az iskolak igazgatasi szabalyainak megalkotasabanQ jHolott korabban eppen ez volt az egyhazak iskolai auton6miajanak fo kriteriuma.! Az iskolak celJat, feladatkoret, belso mtikodeset ugyanis valamennyi iskolara vonatkoz6an az all ami normativak hataroztak meg. Az egyhaza.k csak ezek keretein beltil elhettek a szabalyall((t) ... tas jogavalo x
Amint az egyhazak klilonleges iskolaztatasi jogainak fennteb... bi szambavetelekor lathattuk, a jogfejlodes tendenciaszerlien az allami befolyas erosodesenek iranyaba mutatott o Ezt igazoljak az 1883-as, az 1934-es es 1935-os torvenyek rendelkezeseinek ossze... hasonlitasaban megmutatkoz6 elteresek o Ezen elteresek ... amint mar azt emlitetttik is ... a kovetkezok vol take Az 1934. es 19350 evi torvenyek a tankonyvek, segedkonyvek, terkepek engedelyezeset a miniszter elozetes cenz6rajahoz kotottek, aki a tankonyveket be is tilthatta. /Lasd a 104
0
szam6 jegyzetet!/
A ket torveny paragrafusai tovabba feljogositottak a kultuszminisztert arra is, hogy az·egyhazi hat6sagok hozzajarulasaval tantigyi c~lokra kliltinbtiz6 dijakat szedessen. /L~sd a 105. szam6 jegy-
zetet!/
70
Az a 'teny, hogy az {i,j abl) torv?;nyek az 1883-as torvennyel
megegyezoen messzemeno j ogokat l)izt.l)si totta]r: az ish::olat alapi t .... v~nyi vagyon birhat~s£ban Iterm~sze·tesen a felhaszn~l~s szigor~
ellen{)rzesevel/, az egyhazi hatosagoknak, illetve a fenntartok_ nak, esak azt bizonyitja, hogy a VKH nem akarta a 'tarca kiadasait cstikkent5 iskolai alapitv~nyokkal kapcsolatos v~11alkoz6 kedvet merseke1ni o /Lasd a 1060 szamu jegy~etet!/ Az allami befo1yas novekedeset jelentette ugyanakkor az 1934-es kozepiskolai torvenynek .... az 1883-a8 alapttirvenyben foglaltakat meger5sit5 - rendelkezese, miszerint a kozepiskola kiadasainak titven szazalekat meghalado aI1amsege1y eseten a VKM az a11ami kozepiskolakban gyakorolt jogainak megfelel5en jarhatott e1 az egyhazi hataskorbe tartozQ tanintezetekben Iso /Lasd a 1060 .szamu jegyzetet!/ Az elso vilaghaborut koveto, majd a gazdas~gi viIagvalsag alatti evekben ugyanis egyre tobb kozepiskola szorult a11ami tamogatasrao Nem veletlen, hogy a torveny parlamenti vitajan a kepvisel10 10k meltatlankodtak az egyhazak jogait ert serelem miatto Az 1934-es torvenyben csorbat szenvedett az egyhazak fegyelmi tigyekben korabban elvezett autonomiaja is, mert a 19o§o negyedik bekezdese kikototte, hogy a VKM kivansagara fegyelmi e1ja,. t k·'t " . az . egy h'" ' ,. III ras 0 e 1 es k ez d emenyeznl. azl. h a tosago Ugyszinten serelmezheto ujdonsaga volt az 1934-es es 1935-os torvenyeknek, hogy a VKM jovahagyasahoz kotottek az egyhazi hatosagok altaI megal1apitott tantervek eletbe lepteteset, tovabb~ eI5irtak, hogy a tantervekbe foglal~aknak a celok
as
az anyag
mennyisege tekinteteben orszagosan meg kell egyeznitiko !Lasd a 100 0 szamu jegyzetben!/
Tovabbi korlatokat szabott az egyhazak iskolai autonomiajanak a kiralyi oktatastigyi felsegjogbol kiala.kult allami f5feltigyeleti jogI12 is, amelynek segitsegevel a kUltuszkormanyzat az egysages nemzeti vilagnezet kialakitasa felett kivant 5rktidni o Az orszag ktilpolitikai celjai altaI meghatarozva igy valt az 1934
0
evi Xl
o
torvanycikk
es
az 19350 evi VIo torv~nycild( a
korszak centr~liz~ci6s pOlitik~j~nak,kultdrpolitik~j~nakjellegzetes termekeve o Az addig el tero j ogallasu, s e:zert meglehetoscn
t1
ne hezen
kezelheto" egyhazakat azonos, de sok teki.ntetben megnyirbal t iskolaztatasi jogokkal "homogenizalta U a l\:ultuszkormanyzato
71
A kozepiskolai tantervi celo!\.: azonossaganak kikotese, a nemzeti targyakat sUlylrolo egyseges gimnazium letrehozasa s Homan B~lint vallas- es kozoktatrisUgyi miniszter allasfoglalasa az egyIHizak islrola.ztatasi felac1ai~air61113, mutatja e poli tika lenyeget o Pozi ti"vumai. ellenere ugyanebbe a sorba kell szami tanunk a ktizoktatastigyi igazgatas racionalizalasat es egyszertisiteset celZQ 19350 evi VI o torvenycikket is 114 /Lasd meg az V szamu mellekletet!1 A torveny ugyanis decentralizalva a VKM hatalmat fontos ellenorzo, igazgatasi es dontesi funkciokat ruhazott a tankertileti kiralyi foigazgatora, aki specializalt es szakkepzettebb tantigyi szemelyzete, a tanulmanyi feitigyelo s az ujonnan szervezett Tankerilleti Kozoktatasi Tanacs es tankertileti fegyelmi bizottsag segitsegevel gyakoriatilag kepesse valt a kuItuszminiszteriumb61 szarmazo kezdemenyezesekn.ek a korabbiaknal joval hatekonyabban ervenyt szerezni. /A tankertileti kiralyi foigazgato jogkoret tovabb bovitette az 19410 evi Xll o torvenycikk o / 0
0
I!I
Annak jelentoseget, hogy az 19350 evi VI. torvenycikk VII. 7. §-a a kozepiskolak es kozepfoku szakiskolak igazgatoit tanligyi hatosagga tette, elegendo adat hijan nem tudjuk kellokeppen ertekeln1. 115 0
Ugyancsak a sztikseges adatok hianya miatt nembeszelhettinkaz 1945es 1948 kozotti idoszak kozepiskolainak es kozepfoku szakiskolainak szabalyozasarol es mtikodeserol, holott az ia~lamformaval-' tassal egy idoben atformalodo kozepiskolakdifferencialtabb vizsgalataval nyilvanvaloan sok, szempontunkbol lenyeges megallapitasra juthattunk volna. Mindemellett az alabbiakban osszegezntink kel1 az anyag :feldolgozisa soran felvetodott Iegfontosabb kerdeseket es osszeftiggeseketo
x
72
Osszefoglalas
Az anyag ~ttekint~se sor~n 6hatatlanul ellentmondasos k~pet kaphattunk a korszak kozepiskolalrol o Egy apr61ekos gonddal szabalyozott kozepiskolaet, ahol meg
a felhasznalt ttizifa fajtainak "sztikseges" aranyait is hivatalos rendelkezes szabta meg /lasd a 650 szamu jegyzetet/, egy olyan melysegesen tekintelyelvti iskolaet, amelyben az altiszteknek esendes alazattal kellett viselniok a legmegalaz6bb elbanast is,116 s amelyben az uteai zavargasokban, politikai ttintetesekben valo
r~sz
vetel bocsanatosa.bb btinnek szamitott, mint a tanarral szembeni feleseles vagy szemtelen diakcsinyol17
A ktilonbozo tantigyi hatosagok altai gyakorolhato jogkorok osszehasonlitasabol tovabba az dertil ki, hogy a kozepiskolak belso mtikodeset meghataroz6 jogeros dontesek es intezkedesek foganatositasaban vegeredmenyben keyes szerep jutott az intezmeny fele~os vezetojenek, az igazgat6nak o Ezzel szemben meglepo, hogy az egymagaban meglehetosen kiszolgaltatott es dontesekbol rendszerint kimarado egyen !lasd a helyettes tanari fogadalom szoveget a
oldalon!, ha reszt vett
kollektiv erdekkepviseletekben milyen szeles ktirti jogokat mondhatott magaenak az iskolaallitas es mtikodtetes taren, ktiltinosen ha e jogokat sajat penzen valtotta mego Ezt peldazza az alabbi idezet is: itA nepneveles elofeltete .... leinek'megteremtese es fenntartasa a nemzet minden tagjat61 sulyos anyagi aldozatot kovetel, s ezert ertheto az a klvansag, hogy az iskolai terheket elsosorban viselok - bizonyos autonom szerveik utjan - kozvetlentil is ellenorzest gyakorolhassanak a nepnevelesre forditott osszegek felhasznalasa. felett es legalabb velemenyt nyilvanithassanak, javasla.tot tehessenek, es~tleg hatarozhassanak akkor, amikor a nepneveles erdekei ujabb aldozatok hozatalat teszik "1' , o If 118 IK'leme 1 es ' t 0"1 em - M B ! szursegesse 0
0
A meglehetosen cinikus hang is bizonyitja, hogy a targyalt korszakban is csak anyagi aldozatokkal megvaltott befolyas /lasd alapitvanyok/ ~s klil~nUsen a kollektiv politikai jogok ttirtenetileg kiharcolt merteke szabta meg a ktiltinbtizQ
tarsada~mi
erdekcso-
portok /peldaul az egyhazak/ iskolaztatasi kerdesekbe torteno be .... lesz61asanak mindenkori merteket. 73
Tal~n
d~sa,
z~s
ellentmond~snak
a felol-
amely egy tekint~lyelvti ~s a legaprobb r~szletekig szab&-
lyozott ~pUlt
ez lehat annak a 16tsz61agos
mtiktid~sti ktiz~piskola ~s
a kollektiv politikai jogokra
s demokratikus elemeket is tartalmazo kijz~piskolai szab&lyo-
ktiztitt fesztilt o E megallapi tasunlr helyess~genek lemerese s igenyesebb kep
megrajzolasa a korszak
ktiz~piskolainak
szabalyozasar61 es mtiktide-
serol termeszetesen tovabbi. kutatast igenyel o Ugyancsak tovabbi kutatasoktol varhatjuk a ktilonfele iskolatipusok osszehasonlit6 vizsgalatat o
tTegyzet~k
1 0 Magyar r:rorvenytar /a to\l
0
0
0
0
0'
0
Q
0
0
0
0
0
-
0
0 /
0
0
0
0
75
0
0
,
tartott is!colak o Ezelthen az igazgat6t, a tanarokat es az a1 tiszteket a fenntart.6 a1kalmazta, de az islro1ai rendet, tantervet, tanl(onyvel(f~t a VKH hatarozta meg. Fegye1mileg az intezmenyek szinten a VKM ala tartoztak, kiveve a szerzetesrendelcet 30 Az '1lam fofelligyelete alatt alltak az onkormanyzati alapon szerv~zett vallasfelekezetek kozepiskolai, a reform~tus, 0
agostoni evangelikus /az unitarius es gorogkeleti/ egyh~zi iskolak o Az iskolak ta.n- es kisegito szemelyzetet a fenntartok alkalmaztak o Ugyancsak ok szabtak meg az orszag torvenyei keretein beltil az iskola egesz belso rendjet o Az ismeretek minimumat a VKM allapitotta mego Aminiszterium megbizott iskolalatogatokat es kormanykepviseloket kiildott ki a fofeltigyele ... ti jog gyakorlasa celjabol o /Ezenkiviil ktilon kormanyrendelet... tel adott engedely ertelmeben sajat tanterve szerint miikodtetett as tartott fenn a kovetseg vednoksegealatt a Nemetbirodalmi Iskolaegyesiilet egy realiskolat. Kesobb bolgar progimnazium es o1aszkozepiskola is miikijdott Budapesten o/ A magyar kozepiskolak igazgatosaganak kezikonyve 2 0 kiadas Bpo, 1928 0 26 Kozreadja: Pinter Jeno /a tovabbiakban Pinter: 1928 A gimnaziumok !1eanygimnaziumok/ iigyigazgatasara vonatkozo legfontosabb ervenyben levo rendeletek.Szerk o : Dr o Jambor Gyorgy Bpo, 1939. 274. /a tovabbiakban Jambor 19390/ 0
0 /
14. MTtar 1882-83. 273 .... 1883: XXXotc o 31.§. 15. MTtar 1934 0 88 1934: XI. teo 13.§0 16 0 MTtar 1924@ 159 .... 1924:Xl o teo 130§. MTtar 19340 89. - 1934: XI. teo 16 o §. Az 1883-a8 torveny meg minimum ket, maximum tiz arat, az 19270 evi polgari iskolai torveny a polgariban minimum negy, maximum tizenket orat irt elo. MTtar 1882-830 274 1883: XXX teo 32 0§0 MTtar 19270 163. - 1927: Xlll o teo 8.§. 170 Idezem Pinter~ 1928 0 2170 oldalara1 o 18 Ho o : 218 es Hendtartas a ka.tolikus lieeumok szamara. Bpo" 19 111 0 72 /a tovabbiakban Rendt o : 1941./ 0
-
0
0
0
-
0
0
76
190 Pint~r: 1928
2190 ~s Rendt.: 1941
0
20
0
1939. 290 jRt: 7 1i §o/3./ Pinter: 1928 220 ..
21
0
Pint~r:
J~mbor:
73./89c§a2 a/
0
o
0
1928
221.
0
Ezzel kapcsolatban az 1926
0
~vi
rendtart~s
6gy rende1kezett,
hogy egy honapot megha1ad6 szakhelyettesit~s eset~n az igazgato helyettes tanar alkalmazasara k~rt engedelyt a VKM-tOl, i11etve az isko1afenntartoto1. Utobbiak a he1yettesito tanarokat juta10mdijban reszesitettek, ugyanis a helyettesit~ s~rt
22. Do o
:
nem jart ktiltin dij. Do.:- 122.
221. es Jambor: 1939. 263.
230
Pint~r:
21-.1:.
Do.; 2230
250 Uo.; 226
1928 0 221.
0
26. Do o
:
229-230., 231.
270 Uo o
:
232.
28
:
233.
0
Uo o
290 Az 1924 0 evi XI. teo 17.§-a 60 foben maximalta az osztalylet-
szamot o Az 1927. evi XXIV. te. /leanykozepiskolai torv~ny/ 11 0§-a 40 fot, az 1883. evi
XXX. te. 570§-a a magankozepis-
kolak szamara 30 fot enged~lyezett maximalisau
G
A liceumi
rendtartas 14 0§-a 45 foben maximalta a katolikus lieeumok osztaly1etszamato Rendt e :1941. 17. 30
0
Pint~r:
1928 e ~190 es Jambor 19390 262." va1amint Rendt.: 19410
170 31
0
Rendt o : 1941 0 22 0 - 24.§0 es MTtar: 1934. 94. - 1934: XI. teo 34 0§o Kiv~telt kepezett a Julian Egyestilet parizsi e1emi iskolaja, amelyetegyenertektinek tekintettek a magyarorszagi elemi iskolakka1.
32
0
Jambor: 19390 262 0 es Pinter: 19280 114.
33. Pinter: 1928 0 1090 34
0
MTtar: 1882-18830 273. - 1883: XXXote. 30.§.
35. Pinter: 1928. 293-294
0
36 .. A kato1ikus gimnaziumok rendtartasa ezt 6gy fogalmazta meg, hogy az igazgato joga az a1tisztek es szolgak munkakorenek mega11apit~sa,
eset1eg a1ka1mazasa. Jambor: 1939. 2630 -
Ut o 62.§0 Lasd meg Rendt o
370
Pint~r:
1928
0
296
:
1941
0
77
0
38. - 50.§. /2./
38
0
UO o
390 Pint~r~ 1928 0 124, 68 Rendt o
1941
:
39-40, 52. - 510§./lo/,
0
71 §./5/ 40 0 Pint~r: 1928 0 156 0 41 0 Jambor: 19390 2630 - Rt~ 60.§., 68 0§o 42 Pint~r: 1928. 273. 0
0
430 Uo.: 358 44. Id~zem Pint~r: 1928. 84-850 oldalar610 0
Jambor: 1939. 270 - Rt. 58.§./12./ 450 MTtar: 1882-1883. 283-284. - 1883: XXX.te. 72.§. 46 0 Pint~r: 1928 0 157., 158. /Az igazgat6t a tandijkezel~s~rt dij illette./ - Jambor: 1939. 2630 470 Pint~r: 1928. 175. 48 Rendto~ 1941 0 39. - 50 o§./2 0/
~s Pinter: 1928 0 362 0
0
~s Jambor:
1939. 24-250 - Rt. 52.§./2./ Allami koz~piskolak igazgat6i az iskolankivtili n~pmtiveles celjaira az iskola helyisegeit kotelesek voltakatengedni. Ha azonban az igazgat6 szerint a megtartott eloadasok a t5rvenyes rendet sertik, vagy a tanulmanyi renddelosszeegyeztethetetlenek, akkor a helyisegek atadasat a INB egyidejti ~rtesit~sevel az igaz~at6 felftiggeszthette. /Fellebbez~s eset~n
a vegleges VKM hatarozatig az igazgat6i dontes fel-
ftiggesztendo vOltol A testneveles eeljaira ugyancsak ellenertek nelktil at kellett engedni az iskola
helyis~geit
a
levent~k
szamara, de az igaz-
gat6 altaI megszabott feltetelek szerint. Ugyanerre a VKM 1924 0 evi 9000 szamu rendelete ertelmeben a felekezeti fenntart6 esak felk~rheto volto Rendt o : 1941 0 50.§./2./ Politikai gytilesek szamara az iskolai helyisegeket tilos volt atengedni o
490
Pint~r:
/VKM
136 843/19230 V.szor./ Pint~r: 1928
0
3630
1928 0 367, 369. /Lasd m~g III. szamu mellekletet/
50. Kifogasolhat6 szamadas
eset~n
8Z igazgat6 adott hataridon be-
ltil koteles volt igazolni a hiba kijavitasat, de jogaban alIt a szamvevosegtol hatarido-hosszabbitast kernio Ha a helyrehozatal ez ida alatt sem tortent meg, a VKM elmarasztalta, de tovabbi 15 napig meg igazolassal elhetett vagy peresutra t~rt az igazgat6 0 Pint~r: 1928. 37.0 0
51 0
Pinter: 1928 0 371. 78
Magyarorszagi Hendeletek Tara IMB,rrl 19 J±10 111 kotet 36210 530 Rendt.~ 1941. 390 - Ut o 50 o§o/2.1, 13.1 54. Pinter: 1928. 381-382 550 Pinter: 1928 38 11: 56 Jambor: 1939. 267. es Pint~r: 1928 3840 570 MTtar: 1882-1883. 278 0 .... 1883~ XXXoto o 48.§0/dcl 58 0 MTtar: 1934. 88 1934: Xl o te. 10.§0 590 Az 1913-as tandijszabalyzatb61 kozli Pinter: 1928 3130 60 Jambor: 19390 262 0 61 Rendt o : 1941 39., 61 780 - Rt o 50 0§0/2 78.§./2./, 121.§. 62 0 Jambor: 19390 262 630 Pinter: 19280 465. 64 Jambor: 1938 0 150. 650 Ja~bor: 1939. 147. es Pinter: 1928. 466-467. 66 0 Pinter: 1928 458. 670 Rendt.: 1941. 52. - 71.§./3.1 68 0 Pinter: 1928 109. 69. MTtar: 1882-1883. 274. - 1883: XXX.to. 32.§. 70 0 Rendt: 1941 52. - 71.§./4o/ 71. Idezem Pinter: 1928. 217. oldalar61. 72 0 Rendt: 1941. 52. - 70.§. 73. Jambor: 19390 160 VKM. 33285 .... 1936. V.l.sz o r. 74 0 Pinter: 1928 0 268. 75. Do o 157-1580 76 Do o 113. 77. Do o 357-358 0 78. Do o 261 ....262 790 MTtar o : 1934. 890 .... 1934: Xlotc o 17o§./lo, 2./ es ~ambor; 1939. 188-191. 80 Pinter: 1928 0 96. es Rendt: 1941 0 22-30. - 25o§./2./ 81 0 Rendt.: 1941 0 44. - 56.§./6.,7./ 82 0 Jambor: 19390 1680 a VKM 540-1-2080/1931 o sz o ro/ 83. Horvath Marton: A nepi demokraeia kozoktatasi rendszere 19451948 0 Bp., 1975, Tankonyvkiad6.2 0 5. /a tovabbiakban Horvath: 1975./
52
0
0
0
0
0
0
0
0
-
0
0
0
0
0
0 /,
,
0
0
0
0
0
0
....
0
0
0
79
8~
It
19115-ben peldaul a MPSZSZ kia11 t amellett, hogy a mezogazdasagi szakiskolal{, a VKM j oghatosaga alatt maradj anak - eredmenyteleiitil,) Horvath: 19750 162-163. A szakszervezet 1945-hen keszitett es ki is adott tankonyveketo Uo. 204-2050 Koveteltek tovabba az iskolai kti10nmunkak dijazas~t. Do o 208 /Mint ismeretes 19450 e10tt peldau1 he1yettesitesert nem jart kli10n dijo/ Jambor: 19390 2030 Pinter~ 1928 0 273-276. es Jambor: 19390 202-204 /A 100 pengo a 20-as evek vegen korti1be1ti1 egy he1yettes 6raad6 tanar havi fizeteseve1 volt egyen1oo/ Pinter: 1928 950 Rendt.: 1941. 27. - 32.§./3o/ ITo. 62. - 79.§0/2 0 ,4 0/ Jambor: 1939. 22 0 - Rt o 40.§o Pinter: 1928. 348-3490 lendt.: 1941. 63-64 0 81o§./8./ Itt ke11 megjegyezntink, hogy a tanu16k tU1terhe1ese ellen I a liceumi tanrend e1oirta, hogy az 6rarendet s "a tanu16k eset1eges de1utani isko1ai e1fogla1tsagat ugy kel1 mega11apitani, hogy egy-egy tanu16nak hetenkent negyde1utanon az iskolaban semmife1e elfog1altsaga ne 1egyen". Videki tanu1.6 tovabba-csak azza1 a fe1tete11e1 1ehetett 11ceumi tanu16, ha tavo11ete az otthont61 nem ha1adta meg a napi 9 6rat o Rendt.: 19410 530' 20 0 - 72.§. /6./, 19o§0 Kote: 19790 189-1940 Pinter: 1928 359. Uo o 351 0 Kote~ 19790 190' 250 Pinter: 1928 0 156 0 J6boru: 19630 1210 Azonban az egyestilet /es az egyhazak/ erofeszitesei e1ienere is a kUltuszkormanyzat altaI favorizalt realgimnazium l'ett az uralkodo gimnaziumtipus 0 Ezt kovetoen az 1934-es kozepiskolai torveny minden elterest felszamolt, igy a humangimnaziumot is. Lasd: Pinter: 1928 0 292-307. es 401-403., valamint Jambor: 19390 205-211 0
85 86. 0
87. 88. 890 90 0 91 0 92 0
930 940 950 96 0 970 98 0
990
0
0
0
0
80
100 0 MTt~r: 1934 0 92 0
102
0
103. 104.
106
0
1070
108 0 1090 110 0
Ill. 112.
-
0
0
1050
1934: Xlotco 23o§o/4
0 /
~s
MTtir: 19350
19350 Vlotc o 8~§0/2~/ 1'1r:I.'tar o 1882-18830 2680 - 1883: XXXotu. 8$§0 ~~gyeb tantervet a VKM engedely~zett, vagy ajanlott o - Dol Do o 2670 - 1883: XXX.te. 7."§o l'1Ttar. 1934 91. - 1934: XI.tc o 22.§0 Doc 92 0 - uo. 24 o §. es MTtar. 19150 151. - 1935:Vl o tco 8.§. Hasonl0 sza.nkeiokat ugyan az 1883-as torveny is kilatasba helyezett, de azzal a kti1onbseggel, hogy a Itrendeltenessegekrol" a fofeltigyeleti jog gyakorlasa kozben, uto1ag szerzett tudomast es nem elozetesen, cenz6ravalo l'1Ttar. 1882-1883. 278 1883:XXX.te. 48.§. l'1Ttar o 1882-1883. 271. - 1883:XXX.tc. 190§o MTtar o 1934. 86. - 1934:XI.tc. 6.§. MTtar. 19350 lSI. - 1935:VI. tc. 8o§./2.ce/ MTtar. 1882-1883. 277. - 1883: XXX.tc.47.§o MTaro 1934 0 86-870 - 1934:XI.tc 07.§. MTtar o 1882-18830 278-2790 - 1883: XXX o tc.48.§o,5 0 0§-52 o §. MTtar o 1934 0 86-87. - 1934:Xl ote.70§0-10.§. MTtar o 1882-18830 271-272. - 1883: XXX e tc 023.§-24.§o MTtar. 1934. 960 - 1934: XI.tco 41 0§0 MTtar o 19350 lSI. - 1935: VI.tcoA o§. Lasd Petrovacz Gyula felszola1asat o Orszaggytiles Naploja 1934. 258. tiles apr. 10 0 129-130. - Idezem Jobor6: 1963. 32. oldalarolo MTtar. 19340 90 0 - 1934: XI. 19.§. /4 0 , 5./ es MTtar. 188218830 2750 - 1883: XXXotc o 38.§. Az 1935. evi VI. teo 9.§.-a kimondta, hogy az egyhazi kozepiskolak feletti fofeltigyeletet a VKM a tankertileti foigazgato ~tjan gyakorolja. A foigazgat6 a fenntart6 hatos&g tudt~ val jelenteseket es statisztikakat kerhetett a.z iskolato1 o A neveben eljaro "iskolalatogatok" barmikor meglatogathattak es ellenorizhettek az egyhazi tanintezetekben az allamilag ervenyes jogszabalyok megtartasat o Rendelkezesi jog ne1ktil tovabba. megvizsgalhattak az iskola szervezetet, elhelyezeset es felszereleseto·A hianyok, szabalyta.lansagok megsztintetesere vegso esetben a VKM az allami anyagi tamogatast megvonhattao MTtar o 1935. 152 es MTtar o 1882-1883. 278., 2760 - 1883~ XXXotc o 48.§e, 46 o §o 151 0
1010
-
-
0
81
1130 "A mi nemzett
114
0
es
spiri tun,lis felfogasunk szerint a vallasos szellem, a vall~serktilcs, a kereszt~ny etika ~s annak minden felekezeti kimlivelese csak osszefogo, centripetalis era lehet a nemzeti erok eges7.eben •• o Amikor tehat en az egyhazaknak, a felekezeti oktatasnak a jogait tiszteletben tartom, azt ne mint az egyseg akadalyat, hanem mint az egyseg e158egitojet tekintem o " - Idezem Joboru: 1963. 340 oldalarol o A torveny szliksegesseget az Altalanos indoklas a kovetkezQ okokkal magyarazta. !MTtar: 19350 142-1480/ -- A VKM korabban kis jelentosegti ugyekben is maga hozott dontest, de termeszetesen a helyi tanligyi szervek eloterjesztesere, amelyeknek igy csak jelentektelen "postas szerep" jutott, holott az tigyeket btirokratikus kanyargok nelktil, olcsobban /!/ helyben elintezhettek volna • ..... Intezkedesi jog nelktil ugyanakkor tulsagosan sok feltigyeleti szerv mtikodott o /ll!/ - A jogorvoslat viszont a tisztazatlan jogkorok miatt igen nehezkesse valt o Ezen valtoztatando alakitottak ki az egyfoku fellebvitel gyakorlatat /amelyben a tantigyi hatosagga lett igazgato dtinteseit atankertileti foigazgato biralhatta feltil vegsofokon, az ovet pedig a VKM/. -- Nyilvanvaloan nagy sullyal esett latba az egyseges nemzeti vilagnezet kialakulasanak igenye, hiszen a torveny megalkotasakor meg egeszen friss. l10lt az egyseges gimnazium. x
Jelentos lepest tett a torveny a tantigyigazgatas szakszertisegenek fejleszteseben, amikor a tantigyigazgatas fogalmazoi allasainak betolteset 85 szazalekban egyetemi vegzettseghez kototte. /ll.§o/ A kozigazgatasi kepesitesti szemelyzetet nevelesi igazgatasi szakvizsgara kotelezhettek, amelynek az volt a feltetele, hogy legalabb ket ev gyakorlatot folytassanak a kozoktatastigyi igazgatasban !plc< kozala.pitvanyi igazgatasban/. Egy esztendot eltolthettek igazgatasi, jogi vagy tUdomanyos intezmenyben o A tanari diplomaval rendelkezok szamara. a torveny kozigazga.tasi elmeleti es gyakorlati kepzest igert o - Lasd a torveny VI. fejezetetl MTtar. 19350 153-154 0
82
1150 Csupan azt :jegyezhet;jtik meg" hog:y az 19azgat6 szuveren:ltasa-
nak novekedese sem :jelenthette feltetlenUl, hogy az megnovekedett jogkore't maradektalanul a lrozepiskola autonom iranyitasanak megszervezesere .vagy a helyi erdelcek Ir alulrol folfe .... Ie" valo kozvetitesere es kepviseletere hasznalta volna.; klilonosen a politikai elet egesz~re jellemzo ktizpontosit6 ten-
116
0
denciak ellenere serna A budapesti tankerliletben kiadott szabalyzat e10irta az altiszteknek es iskolaszolgaknak, hogy az igazgat6t az "igazgat6'
urnak tisztelettel jelentem olll &" formulaval szolitsak meg, miutan elotte meghajoltak o - Pinter: 1928 298 1170 Elobbit a budapesti tankertiletben kialaku1t szokasjog alapjan igazgat6i dorgalassa1 btintettek, mig a szemtelen, tiszteletlen diakot esendes eltavolitassal sujthattako Pinter: 0
0
1928. 3390 118
0
Az idezet ugyan a helyl hatosagok elemi iskolaztatasban meg-
hagyott korlatozott befolyasara utal, de egyben j61 szeml~l teti a hataIom korabeli viszonyul's't a ktil~nboz6 tinkorm'nyzati szervek jogi dont'sekben bettilttitt szerep'hez. - Ktizoktatastigyi igazgat's iskolafeltigyelet o Bp0' 1942. OKT 730
'S
83
Felhaszn~lt
1
0
20
irodalom
Horv'th M6rton: A
n~pi
demokr'cia ktizoktatasi rendszere 1945-
1948. Bpo, 19750 Tankonyvkiad6. J'mborGyorgy /szerk./: A gimnaziumok /leanygimnaziumok/ ligyigazgatasara vonatkozQ legfontosabb ervenyben leva rendele-
tek Bpo, 1939. 30 Joboru Magda: A kozepiskola szerepe a Horthy-korszak mtivelodespolitikajaban. Bp09 19630 Tankonyvkiad6.
4 Rote Sandor: A magyar nevelestigya polgari demokratikus forra0
dalom es a Tanacskoztarsasag idejen. Bpo, 19630 Tankonyvkiado o
50 Kote S'ndor: Kozoktatas es pedag6gia az abszolutizmus es a dualizmus koraban /1849-1918./ Bpo, 19750 Tankonyvkiado. 6. Kote Sandor: A Tanacskoztarsasag politikai es peQagogiai torekveseio Bpo, 19790 Tankonyvkiado o .70 ~ote Sandor"- Ravasz Janos /szerk./: Dokumentumok a magyar ne-
8
0
90
veles tortenetebal 1849-19190 Bpo, 1979. Tankonyvkiado. Kozoktatastigyi igazgatas es iskolafeltigyelet o Bp., 1942. OKT Magyarors~agi
Rendeletek Tara 1941 0 111 0 kotet Bp., 1942.· 10. Magyar Torvenytar 1882-1883, 1890, 1924, 1926., 1927, 1934., 1935, 1938, 1941 evi kotetei.Franklin Tarsulat. 0
11 0 Pinter Jeno: A magyar kozepiskolak igazgatasanak kezikonyve o Bp., 1928. 12 0 R~vasz Janos ~ Felkai Laszlo - Beller Bela - Simon Gyula: A magyar neveles tortenete a feudalizmus es a kapitalizmus koraban o Bpo, 1961 0 Tankonyvkiad6. 2 0 kiadas; 130 Rendtartas a katolikus liceumok szamarao Bp., 1941 0 14 e Simon Gyula /szerk./: Nevelespolitikai dokumentumok az ellenforradalmi rendszer idaszakabol /1919-1931/ 0 Bp., 19590 Tankonyvkiado o 15& Somogyi Jozsef: Bazank kozoktatastigye a masodik vilaghabor6ig. 16
0
Bpo, 19440 J·oboru. Magda.: A kozneveles a Horthy-korszakban o Bp., 1972 Kossuth-Tankonyvkiado o I
84
0
