OKTATASKUTATO INTEZET

Hivatali has znalatra!

OKTATASKUTATO

INTEZET

pszrCHOLOGIAI VIZSGALATOK EREDMENYEI ORVOS. FOGORVOS Its GYOGYSZERESZ HALLGA'I'OKNAL

(A pszicho16giai palyaalkalmassagi vizsgalatok soran kapott eredmenyek alapjan)

Kidolgozta: dr.. Benson Katalin SOTE· Kepzeskutat6,

Oktatastechno16giai es Dokumentaci6s Kozp.qnt 1985. majus

KeszUlt az Oktataskutat6 Intezet soksZQt'osit6 Uzemeben.. Peldanyszam: 69$

TAR'1'ALOM

d!!~0"""'jilI»""!l!Itil>.,';'$IIli'S"!I("''''6li1l.l!li>'''il •••ilSlill4it''•• ''.e"'•••• e.tI> •••• Ilfl>lII.
BEVE Z:B.-: TE S

.

3

P .. paJy.aalkalmassagi vizsgalatok kel'desei .."...... "",un".u""'''U''.''il''U.t'''U",,"

3

MonSZEREK

9

9

A vizsgalati minta leirasa

:11

A reszletes

1.4

'V izsgalatok

23

EREDMEJ\.lYEK

23 ~

",4,.

]s'IJI~teszt

"'$ . . .

$~"' ... ~ . . . ile•• $q~ .. eli>.,fl>... o ......41 ..... $~ ....

Brenge1m.ann-szemelyisegvizsgalat eredm.r:nyei U,,~jilUU~U....... fh

A Taylor-vizsgaJa,t eredmenyei kerdoiv eredm ooyei

Az A

fl ...... fI • • "''''
teszt eredmenyei

§
Intelligenciavizsgalati eredmenyek .. 4IIe A kreativitasteszt eredmenyei .."'.. A

G

"e .. <11>

(lt

.,...,""'

"

kepessegfeltaro vizsgalatok" eredmenyei· "'

~.o

s


lt'''IIll!>''''li'''' ..

~ .. "''''

""' .."'• • • llI

u.eu''n

34

' '!!I!.,.. tH••'''"

37

ll' .....

40

OU'l'l"'••

44


'''

""

4>

'''

4'4''''

25

31

olI .. u;;uu .. ..., . ."

"''''.,

.

4i>U

.90."""UU

":llI''''u'''''u .....u .. ~.,..g

•••"'.. ClliIllIfI

.,u"

.,

'''e

$.".."'•• ~~

.,,,

"

...,.,..,

51 55 59

IRODALOM

63

BEVEZETES

A

"

p~J:i·aal~u~ma..?s6.§ vizsgaJatok kerdesei

,A felveteli eljaras elsodleges celjC4 hogy kivalasszak a tovabb-

iaJe)ulasra leginkabb megfelelo tanu16 kat, ezeket a kovetelrnenyeket a

eg

felkes

9

tehetseg~

ratermettseg es magata.rtas fogalmaval hataroz....

hatjuk meg" Amikor az orvosi palyara va16 alkalmassag kard~se+t tesz_targyava, tarsadalmi elvarast teljesitUnk. A

szUk

felkeszUlt-

seg 'as a tehetseg viszonylag pontosan meghatarozhat6 a tantargyi vizsgakkal, de a ratermetts e.g as a magatartas tnegitelese, .... ktilonosen

prognosztikus igennyel

e/§

zi szUks

-l!

es

uj modszerek kialakitasat

llyen

felhasznaJasat

nlodszer a felveteli eljaras mellett a pszi-

alkalmazas~

chol6giai

palyaalkalmassag fogalmanak meghatarozasanalR6kusfalvYfI

P"lt es Csirszk~

(1969 €IS 1.969) velemenyebol indulhatunk kill mely

szerint a palyaalkalmassag a bevalas feltetele.. A meghataroz'ott palyara va.l6 alkalmassag pedig azt jelenti, hogy a szemely potenciaHsan. a . munkafeladatok ellatasara (VcHgyesy, P., 1974)..

Cairs

(1966) ket terUletet kUlonit el az alkalmassag fo.

galom koreben ll az aktualis alkalmassagot es a p'rediktiv

.

(elorESjelzo)

alkalmassagot, azonban az aktualis alkalmassag megallapitasat len~.re....

gesen rnegbizhatobbnak tartja a pszicho16giai m6dszerekkel mint a predlktiv alkaL'TIassage~ Szilagyi, IZep

(1979) velemenye alapjan megsem' I

elegedhetUnk

az orvostanhaUgat6k aktualisalkalmassagvizsgalata-

hanem ki kell boviteni a prediktiv alkalmassag vizsgalat megalla-' pitasat segito m6dszereKe~

.A vizsgalatok elemzeseinek saran kUlonbseget kell tenni a kep-

zes}'e val6

alkaln1assa.g~

az azon valO'

illetv6 a palyara valo alkalmassag,' valarnint

kozott (R6kusfalVY, Pe~ 1973) ..

3

A. nemzetkozi irodalomban a huszasevekben megjelent' az n gondolatt) hogy a fejlodesnek kUlonosen a. kepessegek es az erclE:!klO-

des fejlodes

k egy bizonyos szintet a1 ken ern!:! hogy a palyava-

lasztas tUlajdonkeppen megtorterijen

(Spranger;\! E" ll 1924". BUchler,

Ch., 1928)", A

palyavalasztasi elm eletben a fejlodesi elvei tulajdonkeppen

L1inzbe:rg, E",

e.s

munkatarsai integraltak (1951). majd :munkassaguk

nyoITHin a kialakul~ elveket Super ll D.,

195.2 e's 1963) dolgozta. ki.

Megtorik a hivatasvalasztas 'statikus fogalom hasznalatata hatvanas evekben

hivatasfejleszh§s fogalom lepe16terbe (Jordan~ J" B"ll 1968)0

A szemelyiseg lEHektani alven alapu16 paJyalelektani iskolak egyre dif..... . ferencialtabban alkalmazza,k az elefuf szemlelet rendszeret _(Jadov, V~A,

1.969, GurevicsllK
A

hazal paJyalelektani kutatasokaz utobbi 15 eVben igen je-

lantos eredmenyeket mutattak fel apalyavalasztasi folyamatok e1emzesa

es a. hazal palyclelektaniszempontrendszer

kialakitasa terUleten

(R6kusfa.1vYI!

:1969-e8 palyEdelektani ertelmezesU szemelyisegn1odeU-

je,l'Volgyesy,

1974

modellje) ..

....L\z alkalmassagvizsgalati rendszerek kidolgozasanak tobbfele

valtozata jott letre~ legfontoscl.bbak az elorejelz6 ervenyesseg es

egyictejU ervenyesseg, modaUjel (Simon~ p",~ :1974., Klein il 5 .. ,\977)" A

hatvanas evek vegetol kezdve egyre intenzivebben es tobb

terUleten folynak kiserletek felsofoku vegzettseget igenylo palyak pszicho16gia.i jenegzetessegeinek feltarasa celjabolfj elsosorban a felveteli rendszerbe beepitheto alkalmassag ,l iUetve kepesseg-vizsgalatok kimun.... kalasa celjab6L A

kutatast nagymerh~kben elosegitette a kUlonbozo felsooktata-

S1 intezrnenyekben, hogy a palyaalkalmassag felvetelibe iUeszkedo komplex feItarasa~ temagondozasa4 a szocialista orszagok oktatasi minisztereinek 1972-es pragai ertekezlete hazankra bizt~

-Az of'voskepzes terUleh§n meg jovaJ. a tobbi felsooktatasi iritezmeny kutatasai eloH vizsgalatokat vegezteke A

budapesH Senlmehveis

Orvostudomanyi Egyetem jogelodjen a Pazmany Pete,r Tudomanyegye.... tern Orvostudomanyi Karan mar 1937-ben reszletes pszichologiai vizs... galaton vettek reszt az I.. eves hallgat6k (Molnar,

4

v..,

1978) '"

Ulrich orvosi tulajdonsaglistaja alapjan

kezdtE~k

meg az orvos-

tanhaUg,a.t6k pszicho16gieJ vizsgalatat a szegedi Orvostuctorntinyi Egye-ternen

(Gereb, Gy... T6th~

1967~~ Kiszeli, Gy/l' V\Tagner,

Ae»

)$

19

:197:1 es 1972... berl e telnakorben harom tUdor:nanyos illest is rendezt;k. v alf.:unint a munka eredmenyerol irasbar"l is beszarnoltak Wargha, M .. , Wagner~

A"!1

.1973, Wa.gner~

A. II

(Szilard!! J$!!

1973). valamint a mar. fe1-

\"ett orvostanhaUgat6k osszehasonHt6 pszicho16giai vizsga.latait is e

lve-

geztek ('I'emesvary» B_~ 1'-JagYfl E. J Nagy. M .. ~ 1971). A

ratermettsegre fo'kent az intelligencia strukturajab61 kovetkeztetnek t

azonban nem hanyagoljak, el a szemelyiseg egeszenek szerepet sem" B'"'ogorvostanhallgat6knal mar 1967- 6to. vegeztek vizsgalatokat

a manua-

litas mUszeres mereseveIIl es a vizsgalati el"'edn1enyeket osszehasonlitottak . a gyakorlati oktat6i megite!t§ssel (Ger.eb~ Gy., Toth. K... 1967; -'I'6th~ K" l1 Ge:n§.b, Gy.., 1968 )",\; A

Peesl Orvostudomanyi Egyetemen a manualitas vizsgalata

meUett inteUigencia vizsgalatokat

es

a szemelyiseg megismereset cel-

z6 vizsgalatokat vegeztek (Szabo, 19~ 1979) .. A fe'1f:30rolt kutatasok eredmenyeibol levonhat6 kovetkeztetes az, hogy az egyetemi

kepze~re

val6

alkalmas~ag

a felsofoku tanulmanyok

sikeres elvegzes et kivanja. meg a jeH::HttoL IVIivel a kepzes a palyavitelre jogosi~ ezert azegyetemi tanulmanyokra

valo alkBJ.massag

r
a palyaalka1massagnak~azonban az egyetemi kepzesre va16 alkalmas-

sag lehetoseget jelent a palyaalkalmassag kialakulasahoz a kepzesi idoben (Szilagyi, K .. , 1980) ...

A SemmehN"eis Orvostudomanyi Egyetemen a rendszerezett tervszerU palyaalkalmassagi vizsgalatok 1973-ban kezdodtek.

es

A vizs-

gaJatok celja a kivaJasztast segito, a felveteH vizsg~t kiegeszito elj6-

1"a80k kere2,ese. valamint a bevalast prognosztiza16

palyaal~almas­

sag megallapitasara torekvo koncepci6 kialakitasa volt (Szilagyi, K", 1979 )"

A vizsgalat celjo. egyreszt adatgyUjtes, illetve a kUlonbozQ modszerek klp:r6baJasa, bemerese volt, masreszt koveteses vizsgalatokat is vegeztek.. Eza.ltaJ mod nyilt a pszicho16giai vizsgalati ered-

menyek e.s a kepzesi szintek kozotti osszehasonlit6 elemzesre is"

5

A

felsofoku tanulasra: valo alkalmassagmegitelE~se kerdeseben i

a kUlonbozo orszagok terUleten kUlonbozQ eljarasokat tapasztalunk'J' Ez fokent a kUlonbozQ iskolarendszerekb61 adodlk o Igy a pszichologiai alkalmassagi vizsgalatok beilles'ztese a felveteli eljarasba a kUlonb02Q iskolarendszerek fUggvenye, a modszerek atvetele csak kello kritika.val mehet vegbe.

es

inkabb csak az egyes vizsgalati m6dszerekre

korlatozodhat. A

kUlonbozQ felveteli eljarasok es iskolarendszerek kozUl mag-

is figyelembe veendo m6dsz'erekkel es hossza.bb kiserleti multtal rendelkeznek az USA Ausztrali~ Anglil4 Lengyelorszag mokratikus Koztarsasag.. Az USA egyetemein

as

as

a Ne:met De-

Ausztraliaban az

vostanhallgat6k alkalmassagaval,ll szemelyisegUkkel. a szemelyiseg a. tanulmanyi In6dszerek

es

or-

es

eredmenyek kapcsolataval foglalkoznak

sokoldaluan. Pszichometrikus teszteket, szemelyisegvizsgalati kerdoiveket vegeznekl! korrelaci6ba hozva a szemelyiseg tipusokat es a tanulasi eredmenyeket (Stanton, B",# 1979; Burstein, AG.., Loucks, J.. S .. ~ Kabos;

J.E., 1.979; Lipton, A, Huxham e GOlIJo - Hamilton" D .., 1975) .. Vizsgalatokat vegeznek a korai szakosodast valaszt6 es nem valaszt6 orvostanhallgat6k szemelyisegvizsgalati eredmenyeinek osszehasonlitasa alapjan (Walter, G6i>D.., 1982), valamint a szemelyiseg faktorok terUleten, hogy azok mennyire befolyasoljak az orvostanhallgat6k tanubnanyi eredmenyeit (HabfoH, S ..E .., .Anson, 0., Antonovsky, A,

'1982 ) .. A

szorongasi szint mint fontos szemelyiseg' tenyezo orvostan-

ha11gat6knal nemcsa.k az US,A es Ausztralia, hanem mas orszagak terUleten is fontas kutatasi kerdes, igy Angliaban is kiterjedt kutatasokat folyta.tnak e temakorben

(Eysenck, H .. J .. , es Eysenck, S ..B .. , 1968) ..

Az NDK-ban a felsofoku tanulrnanyokra val6 alkalmassag kutatasai az ertelmisegive valas kutatasok t"emakoreben folynak, a, szociaUsta orszagok osszehasonlit6 vizsgalatai kerebeben (Del"i, Mne.. , 1980) .. Lengyelorszagban a felsofoku tanulrnanyokra. val6 alkalmassag tabb tenyezos rendszeret kivanjak kidolgozni p ahol az altalanos ertel-

mi kepessegek es a szemelyiseg jegyek ertekelese tobbszoros regresszi6s egyenletek segitsegevel az erettsegi vizsgaval

6

e.s

a felveteli

vizsga eredmenyevel egyUttarlna a jelentkez6 tovabbtanulasra

val6 al-

kalmassa.ganakaltalanos ertekeleset.. A

kUlonbo~o iSkolC;\ as kep~esi re;ndszerek kUlonbozosege foly-

tan a magyarorsz~~i:jelsooktatasraval6 alk~assag megallapitasara

vonatkozo ""kutatas-ok'es kiserletek csak vizsgalati m.jdszerek ",adaptalasClt

as

nero az egesz kutatasi metodikaatvetele alapjan kepeshasz.

nosltani a 'kUlfoldi eredmenyoket, azonban ismeretUk. segitseget nyUjt a , "

hazai metodikakialakitasahoz., .A

Semmelweis Or'VOfStuQomanyi",Egyeteroen a Kepzesk,utat6 as

Oktatastechno16giai Csopp'rtban .197.g....ben kezdtek meg a. pszichol6giai

alkalm as,s ag vizsgalatok.temakutatasat. '~ vizsgalatokceljaolyan m6dszerek kialakitcisa,. melyek megfelelo~k

a felsofoku tan.ulmanyokra valo alkalmas,sag meg6Uapitasara.· \I~lamlnt

olyan modszerek kivalasztasa, 'a,melyekalkabnasak a szakagaknak' me$-. --" --,- .,.-- .. .' - .. ,--.. .., "

'"._~~

;,,-,.

~.,

,.~._~-"

_..

'

~

-.".

~,"

-

"

,

~

~

"

falalo alkalmassagi vizsgalatok. celjaraa ;palyakovetelmenyek figyelem.. ,beveteleszenlporitjab61, A oQ,gyszamu vizsgalati ~zemely miatt a viz$~

galatok kivalasztas6.nal alapveto srtempon~ hogy azok csoportosanv~ gezhetoek ll . "as sz6mit6gepes

k.lertekelesu~el!jk:almasaklegyenek.va1~

mint' hogy objektivan ertekelheto vizsgalatokat valasszunk kL A vizsgalatok kivalasztasanal arra torekedtUnk, hogy az orvo-, si, fogC):rvos! as gyogyszereszi palya kepessegfedezetenek meres ere l;l..,l,..

kalma.sak legyenek. Vi:zsgalataink Slapjan ~ra ,a kerdestte kivantuni< valaszt kaphi,

hogy az 'orvosi, fogoJ:"vosi es gyogyszeresz! palya milyen kepesseg-, szintet igenyel, mllyen kepessegstruktUl"a es mllyen szintU kepessegek

optimalisak a palyak mUveh?sehez. 'A szemely szamara nem mindegy, hogyrendelkezik-e bi~onyos kepes.... \ segekkel vagy sem, mart ez bE!!folyasolja a tnunka vegze~e ,'soran ereg.J

menyeii:. Az e1E~rt eredmenyek Viszont erosen vissz;ahatne;<:. onertekele-

"sUkre

as a szemelyiseg

tovabbi alakulasara. Ezert a kepesseget a

szemely esete-ben fontosnak kell tekintenL A

szemelyiseget

a kepes-

'segek hatarozzak lTIeg Rubinstein, SZeL.. (1974) velemen~ alapjane A

kepessegek megiteVase; megismerese megrTIutatja azegyeni

kUlonbsegeket, igy az egyes enlberek jobban megismerhetok mezhetok.. A

as

jelle....

kepessegek fejlodesUkben filogenetikusan €os' pntogeneti-

7

kusan meghatarozottak. tevekenysegekhez kototten alakulnak k1 as

szemelyes jelleggel rendelkeznek, igy a szemelyisegre jellemzoek. A kepessegek

es

a sze.lnelyiseg szoros kapcsolata !nellett

igen h§.nyeges a szemely motivaci6s stX'uktUraja, ugyanis a kepessegek ki sam fejloC:hetnek a motivaci6 nelkUl, ezen kivUl azt is figyelembe kell venni, hogy a kepessegek is hatnak a motivaciora (nega-

tivan, de _pozitivan is). A

kepess~gek

tehat

.meghata~oz6~;:es

a szemelyisegre jellem-

zoek, de a kepessegek es a tt:djesitmeny viszonya (esetUnkben a - , ...,~, ...:

- , . - ,.,...

~C'

~_"~"_' __ ' __ '

pa-

_ _ " ". __ "~

·lyara valo alkalmassag es a ptilyan vale bevalas) nagymertE§kben

fUgg a szemelyiseg mas tulajdonsagait61 is.

A problema bonyolult osszefUggesei miatt nem vizsgalhat6ak ona1l6an a kepessegek . vagy a szemEHyisegjegyek~ hanem a kerdest teljes komplexitasabari ke11 megkozeliten4°' Ezert vizsgalataink tervezesa saran a szemoelyiseg -

az intellektualis funkciok

es

a motivaci6s ....

ertek struktUra oldalarol is meg kellett kozeliteni a kerdest;· Vizsg61at~nkat

mindezen szempontokra kiterjedoen kellett terveznUnk.

8

MonSZEREK

Vizsgalati tn6dszerek

'A vizsgalatokat 1 357 fovel vegeztUk al (a vizsgalati szemelyek megoszlasat az 1~ tablazaton, szemlaltetj'Uk). AzAOK-n as a' FOK-on minden bemutatasra. kerUlo vizsgalatot elvageztUnk. a. GYOK-oncsak a kerdoives szemelyisagvizsga.latoka~ as a munkaertE~k orientaci6s vizsgalatot vegeztUk el (a G YOK-os hallga-

tOk pszicho16giai alkaJmassagvizsgalati metodikaja .nines kialakitva, il"odalm! adatokkal sem rendelkezUnk a k~rdesre. vonatkaz6an9 ezert a pszicho16giai vizsgalatokat fokozatosan vezetjUk be, evente egy-~gy tj;jabb elj6r~st kiprobalva, elcazar

A

ot, majd ket vizsgalatot. vegeztUnk).

vlzsgalatokat csoportosan, vegez ..

uk,

az L 'es V. eveseknel.

velarnint a IlL eveseknel onkentes jelentkezesalapjan valogatva a v.sz-eket, a

0 eveseknel pedig az osz1 mezogazdasagi taborban a

felvettek kareben. Az

elvegzett pszicho16giai vizsgalatok a kovetkezoek v oltak.. ,

I

Kerdoives szemelyise.€,vizsgalatok:

FPI-fele szemelyisegvlzsga16 kerdoiv, Brengelmann-fele

ext~overzi6

.... introverzio - rigiditas kerdoiv,

'I'aylor"';'fele . rnanifeszt szorongasi skala, Empatia kerdoiv.

Ertekorientaci6 vizsgalaiea palyamotivaci6k feltaraoa: Super-fele ertekbrientaci6s tes zt, Szocio16giai

vizsg~lat

pa.lyamotivaci6t feltaro kerdeseL

9

Intelligencia vizsgalatok - kepessegfeltaro

vizsg~atoJs:

Eysenck-fele intelligencia vizsgalat 5/0. sorozat, . IS/].' IlL fogalomana16gia vizsgalat,

1ST IV. absztrakt gazda.lkodas vizsgalo.t D B enton-fele em1E.?kezetvizsgalat, Bondon-fEHo figyelem vizsgalat"

A

kreativitas vizsgalata:

Szoka.tlan hasznalati teszt es Tavoli asszociaci6- teszt alkalmankent! egyUttes hasznalataval. egyes esetekben az egyes teszt alkalmazasav:aL. Specialis kepessesek vizsgaJata: Me Querrie teszt alkalmazasa a szemmertek, ket es haromdimenzios

h~relkepzeles

vizsgalatara, Flangen-fele latas-kezmoz-

,'gaskoordinacios vizsg6.la!. A szoeialis hatter. a vizsgalt mintara jellemzo

szoc:~ologiaj

vizs-

galatok m6c:tszerei: Az 1982.. as 1983. evekben vizsgaltaknal 'egy

un,

ADATLAJ?-ot

toltettUnk ki, melyet az egyetemi tanu16esoportok kialakitasahoz hasznaltunk fel abbo1 a calbo!, hogy korUlbelUl azonos osszetetelU as har. ".-

monikus csoportokat hozzunk

-~

1E~tre.

Az :ADATLAP adatal e mellett a

vizsgaIt szemelyek szociaUs hatterat is

jellemeztE~k,

igy a pszicholo-:-

giai vizsgalatokkal egyuttertelmezhetok, segitsegUkkel megismerhetoek .8Z

egyes v.sz.";'ek, de az egyes karok, eVfolyamok jellemzQ szocialis

hatteradatai . is. A legfontosabb figyelembeveheto 8zempontok foglalkozas~

a kor, a szUlok

,

-,

a lak6hely, kollegista vagy otthonlako-e, tanulmanyi

eredmenyek a kozepiskolaban, erdeklodes iranya, KIS2-ben vegzett munka, lakashelyzet, szocia!is helyze{. - voltak.· L\

c-'7.oeiaHs hatter adatal es apszicho16giai vizsgalatok ered-

menyei kozotti kapcsolatokat az egyen helyzetenek jobb megismerese cEHjab61 variancia analizis segitsegevel tudjuk elemezni, a fontosnak itelt szempontokat egyenkent minden pszicho16giai vizsgalati faktorral osszehas onlithathatunk. Ez ideig a fontosnak iteU

szocio16J;~iai

10

adatok es az FPI, Empatia ker-

idoiv, as a Supe~-fele erh~korientaci6s: vizsgalat egyes faktorai kozotti osszefUggeseket hasonlitottuk ossze variancia analizis segitsegeveL A

palya motivaci6k feltarasat az

~980

es 1981-ben vegzett

Vizsgalatokkal parhuzamosan kitoltetett ~eszletes Szocio16giai Kerdoiv-

vel vegeztUk, a kerdoiv kerdesei az ADA'I'LAP adat::ut reszletesebben tartak . felt ezen kivUl a palyavalasztasmotivumait, a dontes okait, a palyara keszUles modjait feltaro kerdeseket is tartalmaztak o Az elem-

zesbe vont 300

fo

adatai 6: teljes mintara jellemzonek fogadhatoak et.

mivel a ketfele kerdoiv s zociologiai actatai kozottnem talaltunk lenyet

"

.

.

ges eltereseket, igy feltehetoen "a palyamotivaci6skerdesekre ad ott valaszok is a teljes vizsgalt mintara jellemzoek.

A

szociologiai vizsgalatokadatai" j61 kiegeszitik a pszicho16gia,i.

vizsgalat6k OOatait.· A

legjellernzobb szocio16giaiactatokat kozoljUk, a pszichologiai

vizsgalatok kozUl a ·leglenyegesebbeket reszletesen bemutatjuk: igya szemelyisegvizsgalatok. az· ertekorientaci6s "vizsgalat, az inteUigenciavizsgalat as a

kreativitas" vizsgalatok eredmenyeit. A

tobbivizsgalat

eredmenyeit osszevontan mutatjuk be. '"

A

vizsgalt mintaleirasa Az ADATLA:p...ok segitsegevel vizsg6.1t minta.. Az egyetemi Gsoportok kialakitasahoz. ~kalmazott ADATLAP-ok

, alapjan ismertetjUk m~g a pszicho16giai vizsgalatokban resztvev6k jellernzQ szocio16gial adatait

Az ADATLAP-ot az 1982.. es 1983. evekben is kitoltettUk. igy a vizsgalt minta ket harmad reszero!. reszletes" adatokat nyertUnk.

Az 1981-ben vizsgaltaknal reszletes szociologiai feIm.erest is vegeztUnk,mely a palyarnotivaci6k vizsgalatara is kiterjed-I:.

A

vizsgalt mintaf tehat a ket szocio16giai vizsgalat eredmenyeinek se-

gitsegevel tUdjuk jellemezni. Az ADA'1'LAP-ok alapjan az AOK hallgatOinak jellemzQ adatait

tablazaton s zemleltetjUk, a ket kUlonbozQ evben az adatok jellemzoi hem mutattak kUlonosen lenyegeseltereseket. lathatjuk azonban a lanyok

tendencia szerinti szamaranyanak evenkenti emelkedeset, az orvos,

11

gyogyszeresz

as

az egye,b erte~isegi. szUlok gyerekei szamaranyanak,

emelkedeset, amunkas, TSZ-tag szU161<:gyermekei szamaranyanak a , . stagnalasat. FeltUno, hogy a csalad an.yag~ viszonyaitaz 1983. aVben Vizsgaltp.k altalaban rosszabbnak italik meg, mint a megelozO' evben vlzs ga.ltak.

A tobbi kerd esre adott valaszok nem. ternek al h§.nyegesen egymast6L

A ,FOK

v.sz."

einek j~llemzo szocio16giai adatai nem tarnek el

lenye,gesen az AOK osooa.toktol (ezer't es

a

kiss zamu mintamiatt

adataikat nem 'kozoljUk tablazatban csak a lenyeges jellemzoket mutatjuk be sZQveges formaban); KUlonbseget csak az alabbi adatoknaI tapasztalunk (50 as 63

fo). A

flu - lany al'any mas (fiu29,6

%.

lany 68,5

%).

Tobben jelentkeztek videki' varosbol az egyeteml"e (24,1 a nemegeszsegUgyben dolgozo szUlok szama (68,5 orvos-gyagyszeresz apak szama (18,5 anyak szama. A

oak

%),

%).

%).

Magasabb,

Magasabb az

as az egyeb ertebnisegi

csaIad jovedelmi, viszonyait tobben minositik kozepes-

(59,3%), ezzel egyUtt kevesebben jonak f27,8

goztak felveteHlk elott (egaszsegUgyben 42,6

0/0,

%).Tobben

dol-

egyeb helyen 5,6

0/0).

Ezzel osszefUggesben kevesebbet vettek fel az egyetemre az erettsegi eveben (50,0

%)

es tobben dolgoztak egy, ket sot harom evet a felve-.'

veteH elott. Magasabb azoknak e. szam~

akik harom, i11etve nagy alka-

lommal jelentkeztek ugyanerre a karra. Kevesebb azok szama, akik a KIS2-ben vezeto testUleti tagak voltak

(3,7 %), ezzel egyUttviszont magasabb a szama az alapszervi

vezetosegi tagoknak (35,2

%),

viszont' 24.1 %-nak nem is volt KISZ

megb izatcis a. AltaJ.aban termeszettudolnanyos erdeklodesUek. se'hki nem vala-. szolta., hogy a termeszettudomany erdeklodesi koreben elsa lenne" viszont soken valaszoltak, hogy a sport az elsa szamukra (25,.9 ~Io). A

GYOK v.sz..-einek szociol6'giai adatai lenyeges elteresek'et.

mutatnak a ket masik karhoz, igy ezeket tablazatosan szemleltetjUk (a vizsgalt minta szama is magas, ezert is erdemes reszletesen megismerni az adataikat) ..

12

A

fiu .... lany arany a legrosszabb a vizsgalt harom karon, bar

1983-ban a fiuk szamaranyanak kismertekU eme1kedese tapasztalhat6. A

videki ha11gat6k W'anya is magas

(ez abbo1 ad6dik, hogy az orszag-

ban csak BUdapesten es Szegeden kept~'znek gyOgyszereszeket). Alacsonyabb

naluk

az orvos-gyagyszeresz fjzwok aranya es

az egyeb ertelmisegi anyak aranya. ~_~~_~legyUtt magasabb

a munkas as termelesiranyit6 szwok szama.

KUlonbseg mutatkozik a te~tvarek eseteben Is, lenyegesen tobb G'YO~­ as v.sz,,-nek

van testvere, mint a ma-slk ket kar v.sz.-einek..

Lenyegesen rosszabbnak itelik meg csaladjuk jovedelmi viszonyait a GYOK-os hallgat6k, ezzel egyUtt lenyegesen kevesebben tudnak kWon szobat iganybe venni a tanulashoz, mint a masik ke-t karon;; 'l'obb azoknak aszama, akit az erettsegi eveben felvettek az egyetemre. A

KISZ munka kerdesre adott valaszoknal is lenyeges kUlonb-

seget kaptunk. Sokkal kevesebb a GYOK.-osok kozott a KISZ vezeto, vagy alapszervi vezetosegi tagok szama, ezzel egyUtt magas azok

szama, . akiknek nem volt KISZ megbizatasa, es azoke. akik nem voltak KlSZ tagok. A

magasabb szamu videkenlako hallgat6 ez okbol

magasabb s zamb an ker kollegiumi elhelye.e;est, mint a masik ket karon. Danto kUlonbsegeket nero tapasztalunk az erdeklodesi kor terUleten, -

a tarsadalomtudomanyok 'iranti erdeklodes kisse alacsonyabb

naluk esa sport irant is kevesebben erdeklodnek mint a masik ket karon.

Az ADATLAP-ok - alapjan a pszichol6gial yizsgalatban resztvev61< egyeni es csoportjellemzoit ismerhetjUk meg. ezaltal a vizsgalt mintar61 reszletes informaci6kat nyerUnk.. A kiegeszitik egymast.

13

ket vizsga1at adata.i j61

1. tablazat

AOK == Altalanos Orvosfudomanyi Kar G·YOK. = Gyogyszeresztudomanyi Kar FOK = Fogorvostudomanyi Kar

:Ltv

EVfolyam

v.

ev

1980

112

L

ev

1980

100

L

ev

1981.

90

o. o. o.

ev

1981

184

ev

1982

282

53

ev

1983

~Ob

63

IlL

ev/nyomonkovetese

1984

100

...

1134 fo bsszesen:

A

GYOK

FOK

AOK

106 91 .

116 fo

197

fo

1 447 fa

reszletes s zocio16giai v!zsgalat arapian a mintara jelIemzQ adatok A

vizsgalat eredmenyei igen sokretUek, itt csak azokat a jellem-

zoket ismertetjUk, amely:ek kiegeszitik az ADATLAP segitsegevel elemzeft minta jellemzoit, kUlonosen a palyavalasztas motivumait tartahnaz6 valaszokat, a palyara

k~szU1es

idejet es a felkeszWes mOdjal,

vala~

mint az egyetemre val6 felvetel utani eletm6dvaltozas jellemzQ adatait kozoljUk a3. tablazatban. Arra a kerdesre, hogy hany eves koratel akar orvos lenni, a legtobben mindket csoportban a 11-14 ev, illetve 15-17 eves kort jelaltek meg, de magas azoknak az aranya, akik mar 10 eves kor elott dontottek, tehat a "koral zaras" jellemzi a palyavalasztasukat. ,A

0 evesek kozUl, ha nem vettek volna fel 5kel, sokkal tobben

valasztottak volna mas egeszsegtigyi palyat mint az L

evesek~

mindket

csoportban a legtobben betegellatasi munkakorben helyezkedtek volna e1 az egyetem elott (a 0 evesek kozUl tobben) .. .A~

csaladban 30,9 illetve 31,3 %-nal volt orvos. megis viszony-

lag kevesen valaszoljak, hogy hatasara valasztotta.k palyal, ugyanez vonatkozik az egeszsegtigyi dolgoz6 csaladtagra; is. A

14

legtobben 01-

vasmanyaik hatasara valasztottak palyat (29,4 illetve 22,9

0/0).

~leg

pa-

magas azoknak az a..ranya.,. akik betegsegUk idejen valasztottak a

lyat.. Az illtala.nos iskolai tagozatos osztalyba jarok szaJnaranya a

kozepiskolaban megno (83,8 illetve 78,3 kolaban).. A

%

jart tagozatra a kozepis-

legtobben mara felveteli targyaknak megfelelo tagozatra

jartak. (Ez bizonyitja, hogy tenyleg koran valasztottak pa.lyat.) Az ·egyetemre va10 felvetel eletm6dvaltozasat jelzi a szabadidos

tevekenysegek valtozasa, sajnos a TIT rendezvenyeken, a diakkorben es a sportkorben val6 reszvetel csokken.

A

res zletes s zociologiai kerdoivvel vizsgalt minta eredmenye

nagy valoszinUseggel az egyetemre felvett teljes mintara is jellemzo,

kUlonosen a palyavalasztas ideje es a palyavalasztas motivaci6i szelnpontjabol, A

ilkorai zaras" vizsgalt mintanknal magasabb aranyli, mint ame-

lyet az irodalmi adatokb61 ismerUnk CSz,ilagyi, K., 1973)~ valoszinU, hogy a kor.ai valaszta.s tendenciaja az ut6bbi evtizedben megnott. 2. tablazat

Az AOK es GYOK hallgat6inak jellemzQ adatai:

A

'szama

GYOK

AOK

vizsgalt tok

1982/83 328 fo

1983/84 295 fa

1982/83 108 fa

1983/84 98 fa

45,1

42,6

19,4

24,5

54,9

57,1

80,6

75,5

55,5

55,1

43,5

32,7

4,3

5,4

3-,7

2,0

Videki varas

16,2

15,9

23,7

32,7'

Kozseg

11,6

12,5

18,5

25,5

Nem: fiu laDy

Lak6hely: Budapest· Bp. kornyeke

15

2 9 t6.blazat fol~

A

szama

1982/83 328

EseszsegUg~ben

apa

GYOK

AOK

vizsgalt fok

fo

1983/84 295 fo

1982/83 108 fa

13.4 egyikUk,

nem

29.7

13 t 9 egyi-

fa

25,,5

kUk

86,6 egyi- 59,1 kUk

86,1 egyi-

6?~3

kUk sem

sem

~e-a.

98

dolgoz6 szUlok:

igen

anya

1983/84

igen

17,7

24,1

nem

82fi3

75,9

foglalkozasa:

m u:nkas, ts z-tag, termelesi iranyit6

28,4

29,8

31,5

37~B

2,7

0.7

3,7

2,0

orvos-gyogyszeresz

12 11 5

17,2

11,1

7,1.

egyeb ertelmisegi

33,5

28,7

35,3

32$7

kisiparos t kisker.

0,6

1,0

0 11 9

2,0

egyeb

5,8

7,4

6,5

5,:1

munkas, tsz-tag~ ter. melesi iranyit6

15,5

17,2

13,0

26,5

adminis ztrati v mkor

19,2

7,1

30,6

9 ,2

orvos-gyogyszeresz

10,7

~2,8

9,3

8,2

egyeb erte Imis egi

27,7

30,4

-20,4

24,5

0,9

0,3

1,9

2,0

adminisztrativ mkor

:.AY}ya foglalkozasa:

kisiparos, kisker

lll

he§. ztartas b e Ii

3,4

egyeb

9,1

20,6

6,5

21,4 -

13,9

Testver van-e: igen

60,7

61,5

80,6

78,7

nem

39,3

28,4

19,4

21,3

x Val6szinUleg n1agasabb ez a szam~ es az egyeb-be kerUlt.

16

x

_' _

.

.~"-iIU_'_I!'4:_'

A

vizsgalt fok

___ 4Z'I>ti

szama

_

1982/83 328

fo

1983/84 295 fo

1982/83 108 fo

1983/84

98

fo

-----------_._---------------------~saladJ,a.

jovedelmi viszon~c¥! hog"¥~

"iteli

n:eg:

nagyon rossz

1,2

0;7

2.8

0,0

rossz

3,7

7 11 1

3,7

15,3

44 D8

47,0

57,'-1

58,2

36~O

31,1

25,0

18,4

2,4

3,0

2,8

1,0

kozepes

j6

nagyon j6

·'Tud.... e kUlon s zoba t -ls el1)!:be ve nni a tanulashoz:

igen

54,1

54,7

39,8

35,7

nem

45,1

34.1

60,2

57.1.

401)2

30,7

32,4

27,6

4

6~5

5,1

Dolg ?X-2ti-e fe 1v ete Ie elott: egeszsegUgyben

mas munka.helyen l-Ia~. eve

5 11 5

r ....

~r.E}'.tt..s egizett:

vizsgalat eveben (1982) . egy evvel aloUe

(1981)

57,9/1983/55,1

58\13 /1983/60,2

17,4/1982/ 21,3

17,6 /1982/18,4

ket evv~l elotte (1980)

7§6/1981/

7,4

5,6/1981/

7,1

harom evvel elotte (1979)

1 ,l 8/1980/

2,4

8,3 /1980/

3,1

n(~gy

2,7 /1979

2,1

4,7 /1979

2,0

es tobb eVvel elobb

(:1978.

es

eloU!

elott!

elotte)

H6y?-ya<;lszor jelentkezik ugxanerre a· karra: 1"

58~5

59,1

66,7

76,5

2.

17,4

21,6

13,0

14,3

3"

8,2

7,1

10,2

1,0

3,6

0,7

4,7

1,0

4$

es

tobbszor

17

2,,; tablazat fol~

A

AOK

vizsgalt fok szama

1982/83 328 fo

1983/84 295 fo

1982/83 1'08 fo

1983/84

98

KISZ munkaja:

vezeto testUleti tagsag

11,0

alapszervi vez.. tag volt

21,4

23,6

23 11 1

16,3

ODE tag volt

15,2

17,6

15,7

6,1

3,0

3,0

4.6

4,1

10,5

12,8

12,0

13,3

1.1,3

16.2

28~7

31.,6

6 ,l 5

11,2

ifivezeto alland6 KISZ megbizatas

nem volt KISZ meg.... bizatas nero volt KISZ tag Kollegium~t

kar:

3,7,

5 11 2 25,9

26 7

48&,1

55,1

74,1

62~2

51,9

36,7

termes zettudornany

25,6

2011 6

35,2

.23,6

.ta.!'sadalomtudomany

12,8

4,7

8,3

2 ,l 0

12,2 8,8 19,2

16,9 9,1 24,0

13,0

20,4

kollegiumot nem ker

111

Erda klodesl ~ore:

egyeb (zene,. nyelv ,l , sport)

18

9,3

3,1

18,5

15,3

fo

3 .. tablazat

O.evesek 6 eves kor

slott

evesek

7,4

ev 11-14 ev 15-17 ev 18 ev 18 ev felett 6-10

ffa nem. yeszik fel az

L

17,6

8,4

26,5

31,3

32,4

34,9

2.9

7,2

1,5

4,8

esxetenlre, mily!n foglalkozast valasztana (va-

lasztott volna): 1. mas egeszsegUgyi paJyat 2., tovabb jelentkezne

3

8

egyeb egyetemre jelentkezne

401) nem tUdja

1....3,,:11 1-4" egyUtt

36.8

15,7

8.8

12,0

19,1

18,1

11~8

12,0

1.5

9,6

v_e_s_z_i_k~fe_.l........a__z__e...llSl&.lylC-e_te_m..,,;,._l"_e..w.[_h_o_l_a_k_eX" ..... · ._~e_lh ....e ......... lY"-e_z_k_e_d_l_'1~

H a_n....e_!n__

1. egeszsegUgyi adminisztrativ me kor 2(> betegellatasi munkakor

3. egeszsegUgyi palyan szak~~t tanulna 4

4l

egeszsegUgyi foiskol.an tanulna

(akart

VOI~a):

4,4

1,2

57,4

33,7

7,4

12,0

11,8

9,6

5. adminisztrativ munkakor 6. fizikai munka (nem egeszsegUgyben) VoU....e

8,4

orvos a c~aladban:

igeri

31,3

t1em

68,7

Hatasara va.lasztotta-e a

paJyat:

1gen

13,3

nem

36,1

19

.

?

tablaza.t, folyt.

0" evesek Volt-e e~eszseeU~'li dolgoz6 a

L evesek

csaladban:

igen nem

Hatasara valasztott-e palyat: 1gen

nem

5,9

8,4

32,4

54,2

Betegsese idejen valasztotta-e a pa.lyat:

igen

10,3

nem

86,8

Olvasmanxai hatasara valasztott-e palya1;

igen

nam Jart-e az altalanos· iskoIa.ban tagozatos osztalXba: igen

41,2

nem

55,9

· ~ !J milyen tagozatra: Ha Jq£ 1. enek, 2. zene,

-

1 1

-2 2

8,8

5

1,5

3. testneveles

1,5

4", nyelv

5. egyeb

.Jaxt-e a kozepiskolaban tagozatos

12,0

23,5

22,9

2,8

7,2

osztal~ba:

igen

,78,3

nem

20,5

20

3" tablazat foly't.

0.. evesek

L evesek

Ha jart~ f!lilyen tass:~atra:

i. bio16gia

30,9

10,8

7,4

6$0

3 .. fizika

20,6

16,9

4. nyelv

1,4,7

25,3

7,4

13,3

5

jp

egyeb

,£?oRortos teveken'J::sesekben val6 reszvetel ( tobbet is v alas zthat ):

KISZ klub

50,0

24,1

Rendszeres tarsasag

231)5

38,6

Sportkor

26,5

13,3

Klubtagsa.g

. 7,4

18,1

1.5

19,3

Di6.kkor (TDI<'81 egyeb)

16,2

1,2

TIT rendezvenyek

17,6

2,4

Kavehaz lI

Baroza

21

EREDl\r'IENYEK

ertelemb~n

A .szemelyiseg pszichologiai

az altalanos, valameny-

nyi embernel kimutathat6 pszichikus folyamatok es allapotok sajatos, az adott. egyenre jellemzQ varriaci6it foglalja ossze, melyek az' adott

szemelyiseg psziches tulajdonsagaikent jelennek meg. Ugyanakkor a pszicho16giai ertelemben vett szemelyiseg e tulajdonsa-

gok integraci6jat, e.s a.z; adott szemelyre jellemzo osszegzodeset is ,magaba foglalja.. A

szamtalan szeme!yisegelmelet kozUl ki kell emelntlnk Allport

(1950) ItY1europszichikus szemelyisegrendszeretu • melyben az egyedi szemelyiseg egymast61 fUggO t megis

f6kus'~okkal

rendelkezQ alrend-

szerekbol allllezen kivUl a szemelyisegvonasok motivacios jelleget is hangsulyozza.

A szemelyiseg megismerese

as

tipusokba sorolasa mar igen re-

gen foglalkoztatja a kutatokat, szamtalan tipustan szUletett, ezek a szemelyisegjegyek csoportositasa alapjan igyekeztek meghataroznl az egyes tipusokat.. Eysenck a szemelyisegvonasok meresere Guilford (1950) kerdesfeltevesebol indult kill aki ket fontos szemel'yiseg vonasra figyelt fel, a neuroticizmusra

es

az' extroverzi6ra.. Eysenck (1968) kutatasai-

nak kesobbi szakaszaban az egyes 8zemelyisegvonasok idegrendszeri szintti a.lapfolyamatalt is vizsgalta, e.s kialakitotta tipo16giajat; -

nezete

szerint a viselkedest leirhatjuk tulajdonsagok t tirusok, attitUdok, szoka-

sok segitsegeveL Velemenye szerint ket igen eros, hatekony faktor emelheto ki az egyik az extroverzi6-introver~d6,11 a

masik pedig szamos kUlonbozQ nevvel 11-

letheto~ mini neuroticizmus, emocion~iUis, bizonytalansag, szemben a szilardsagga~

a normalitassaL

23

Az extroverzi6-1ntroverzi6

es

a. neuroticizmus kutatasok ered-

menyel es a szorongas vizsgalata egyetemistaknal €IS orvoste3.nhal1gat6knal (Kidson. M4J9 Hornblow1982; West, M.. ~ 0" Donnel 1982) alyan eredmenyeket hoztak, melyek a' gyakorlatban jol felhasznalhat6ak, illetve annak is bizonyultak" A

ket

fo faktor megismerese mellett

azonban szamos faktol'

v an II

melyet ismernUnk kell ahhoz" hogy a szemelyiseget val6ban megismer jUk,

ez~rt

lwo

a legelterjedtebb uszemelyiseg leltaru-ok tobb faktor vizsga-

latcit tUzik ki celuL Az onertekelesen alapulo szemelyisegkerdoivek elterjadese uta.n olyan igeny keletkezet4 hogy a vizsgalt szemely valaszait ervenyes..·· segmegallapit6 vizsgaJat utan a szemelyisegdimenzi6k metrikusan elemzett es tapasztalatilag igazolt indlkatorainak fogjuk feL.

Ilyen jellegti szemelyisegvizsga16 kerdoiv az FPI tesz4 melyet R6kusfalvy PaJ (1976) dolgozott

at

magyar nyelvterUletre

es

kialaki...·

totta a magyar egyetemi-roiskol.ai sztenderdet iS e A teszt alanyel a di-

es

menzios jelleg* az objektivitas j a csoportos vizsgalatra alkalmassag I

fok6nt az, hogy szamit6g~pes ertekeh?sre alkalmase A

teszt normal-

diagnosztikci celokra keszUlt,l igy eredmenyei osszevethetoek a pate-

diagnosztikai cellal keszUlt hason16 faktorokat mera eljarasokkal, egymassal kiegeszitve ezaltal a kapott eredmenyeket. A teszt ket hason-'

16 valtozata segitsegevel (A es B valtozat) egymas utan rovidebb ido.... vel is meg lehet ismetelni a vizsgaJatotll ez a nyomonkoveteses vizsgaiatok szemp?ntjab61 .elonyt jelent. A vizsga1t szemelyisegfaktorok a kovetkezoek: idegesseg, agresszivitas il depresszio. izgathat6sag,tarsulasi keszseg, oldottsag ,ll lerendelodes~

fo...

gatoltsag, nyiltsag (igazmondas), extroverzi6-introverzio,

ernocionalis labilitas" es ferfiassag - noiesseg (vel~menyUnk szerint a kerdesek inkabb az onervenyesitesre vonatkoz6ak, ezerl igy is ertelmezzUk ezt a faktort) ..

A

teszt sztenderdizalasa saran a kapott nyerspontertekek e1..... ·

oszlasi gorbeje alapjan alakitottak ki a

Ustanda:rd nine"

ertE~keket

kUlon a noknEH~ kUlon a ferfiaknaJ, tehat az egyes faktorokban kapott

eredmenyeket egy-egy kilenc fokozatu. skalan tUdjuk elhelyeznL

24

A

tesztet R 22-es szamit6geppel ertekeljUk. a gepl ertekeles

elonye a gyorsasag ll pontossag a tlstandard nine

s~)

li

es

az objektivitas, a nyerspont erteket

mellett a gepl ertekelo program segitsegevel grafiku-

is- abrazoljuk az egyes ska.laban

el~rt

erfekeke't, x

Az FPI ~..E,pr szemel:Yi~egvi~s&aI6 kerdoiv segitseaev~l kaEott eredmenyeink

a kovetkezoek:

Az V.. eves haHgat6k eredmenyeit elenlezve azt tapasztaljuk, hogy a farfiak es a nak kozott nagy kUlonbsegek vannak" A

nok Ie-

nyegesen jobb tarsulasi keszseggel rendelkeznek, oldottabbak, extrover-

taltabbuk es onervenyesitesi torekves eik is lenyegesen erosebbek mint

a ferfiake" Mas egyete.meken vegzes e15tt a110 hallgat6k erectmenyeivel

05Z-

szehasonlitva adatalnkat (Deri, M ..-ne, Szilagyi, K .., Volgyesy. P .. 1981-

as adatai). szinten erdekes kUlonbsegeket .kapunk, mind az altalunk vizsgalt nok~ mind a ferfiak jobb tarsulasl keszseggel rendelkeznek,

01-

dottahbak as extrovertaltabbak, ezzel szemben lehangoltabb kedelyalla,

potuak. mint a gepesz es agrarmernok ha.Ugat6k.. Az osszes vizsgalt orvostanhallgat6 atlagpontszamaival osszehasonlitva eredmenyeinket az V.. eves nak lenyegesen nyiltabbak, extrovertalta.bbak mint az atlag, onervenyesitesi torekveseik is lenye-

'gesen erosebbek, ezzel szemben depressziosabbak es izgathat6bbak mint az atlag. A

ferflak gcitoltabbak, introverta.ltabbak es depresszi6-

sabbak mint az atlag.

Az eredmenyeket elemezve elmondhatjuk, hogy az V. eves nok sokk.;11 harmonikusabb szemelyisegUek

mint a ferHak es kevesbe ter-

nek ral az atlagt61 (melyet donto tobbsegben 0 eves v .. sz..-ek alkotnak) .. Az L eves v"sz..-ek eredmenyeinek elemzese alapjan azt allapithatjuk meg, hogy az V. evesekhez hasonloan nagy kUH.:inbseget talalunk a nok as a fertia!< eredmenyei kozott (a kUlon-kUlon skala sze"':

X

/

teszt kh§rtekelesi programjat Bencsik Agnes matematikus keszi"': tette, ezert kos2onetet mondunk.~ A tesztet gepi kiertekeleset es a statisztikaj szamitasokat dr. IVlayer Janosne keszitette a SO':rE Szamit6kozpontbanll melyert .neki es a Szamit6kozpont munkatarsainak kOS2onetet monciunk" A

25

rint szamitott __'~~!~nda.rd

nine" , ellenere) .. A

nak kevesbe idegesek

mint a ferfia~e extrovertalta.bbak, nyiltabbak es onervenyesitesi torekveseik lenyegesen magasabb szintUek mint a ferfiake. Az osszes vizsgaJt orvostanhallgat6 atlagpontszamaihoz hasonHtva az L 'evesek eredmenyeit, igen nagy kUlonbsegeket tapasztalunk __ - .. -- - ---, _.-._.-~-_.

.- -

-

(az L evesek eseb§ben a legnagyobb az elteres az atlagtol) .. ft. ferfi L eves v.szjlI-ek 1E~nyegesen agresszivabbak, extrover-

taltabbak . mint az atlag, azzel egyUtt oldottabbak e.s nyiltabbak. A

nak

szinten agresszivabbak az atlagnal, lenyegesen oldottabbak e.s onervenyesitesi torekveseik is le.nyegesen magasabb szintUek az atlagnaL Mindket nem eseteben a szemelyisegre

vallo

evesekhez kepest harmonikusabb

atlagpontertekeket kaptunk.

ElvegeztUk a fe1veteli A

o.

alott

alia

v ..sz..-ek vizsgalatat 1981-ben..

ferfiak sokkalmagasabb' agresszivitas atlagponterteket adtak . mint

a nak, lffnyegasen gatoltabbak mint a nak, onervenyesitesi torekveseiket jelzQ atlagpontertekUk (lenyegesen alacsonyabb~

A. tobbi laktorban nem ta.laltunk szignifikans kUlonbseget. A_z osszes vizsgalt szemely atlagpontszarnahoz val6 viszonyi-

tas alapjan azt tapasztaljuk, hogy a felveteli alott ali6 nol v.sz..-ekkevesbe agresszivak

as

mint az atlag, kevesbe depressziosCi.k ,l izgathatoak

labilisak emocionalisan, a depresszi6 esaz izgatha.t6sag eset«9ben

ez a ferfi v ..sz..-ekre is vonatkozik. A

felveteli elott alIa

V .. SZe-ek

atlageredmenyei teha.t harmoniku-

sabb, kevesbe '"neurotikus szemelyisegre utalnak mint az a.tlag eredmenyek.. Az ugyanezen evben. a felvettek koreben vizsga.lt v.sz..-ek eredffienyei a kovetkezoek.. A

ferfiak agresszio pontszama lenyegesen ma-

gasabb, oldottsa.g es emociona.lis labiHtas pontszamuk viszont alacsonyabb.. Az osszes vizsgalt szemely eredmenyeihez hasonlitva a felvett L eveseket, azt tapasztaljuk, hogy a ferfiak agresszivebbek, depreszszi6sabbak, izgathat6bbak mint. az atlag, azonban kevesbe oldottak, sokkal ga.toltabbak az a.tlagnaL Emociona.lis labilitas pontszamuk 1enye.... gesen magasabb. mint az a.tlag pontszama az atlagtol, mint a ferfiak.. 26

41

A

nak kevesbe ternek e1

.c~Z ugyanazonevben (1981) vizsgalt felveteli elott allo es fr=lvett v.sz..-ek atlageredrru3nyeit osszehasonlitva azt tapasztall'l1~4 hogy a felvettek agresszio. depresszio ll izgathatosag, emoeionalis labilitas, on~""

elott

ervenyesites e.s folerendelodes pontszamai magasabbak a felveteli

an6

v.sz..-ek atlagpontszamalnaL Az eredme1'1yek err-a utalnak. hogy a felveteli as az

egyetemi

elettel kapesolatos ketsegek erose1'1 megterhelik pszichesen a v.sz.-· eket, kUlonosen a ferfiakat. Ez a teny az egyetemi eletre valo gondos faikes zites szUksegessegere hivja fel a figyelmet.

1982-ben megkezdtUk az AOK-os hallgat6k mellett a FOK-os es G-YOK-os hallgatOk vizsgalatat is.

A

harom kar eredmenyeit osszehasonlitva azt tap as ztaljuk. hogy a

nemek kozott nines szignifikans· kUlonbseg. A..zonban a gyogyszereszhallgatok eredmenyei lenyegesenelter~ek a rnaslk ket kar eredmenyeito~ ezert a

karonkenti .osszehasonlitas szignifi~{ans kUlonbsegeket mu-

tat. 'A G YOK-os v.sz..-ek alaesony extroverzi6. nyiltsag es tarsul6.si pontszamot ernek eL A

FOK es az AOK v.sz.-ei eseteben csak kis-

mertekU killonbsegeket tap as ztalunk, a FOK-os v.sz.-ek tobb fakto:rbeWl kisse magasabb ponterteket adnak.. P. harom kar eredmenyei

ko-

:2ottl kUlonbsegek azt jelzik, hogy.az egyes karok eredmenyeit kUlon-

kUlon kell kezelni.KUIonosen az extroverzi6-introverzi6 tengely men-

ten kaptunk erdekes kUI(::inbseget, hogy mig a FOK es az AOK· v .. sz.eire inkabb az exfroverzi6 jellemzo, addig a

GYOK-osok inkabb intro-

.\lCrtaltak... , A

nyiUsag as tarsula.s pontszamok alacson¥ ertekei azonos kOl"rela-

clot mutatnak az introvertalt szemelyisegjellemzokkel. Az AOK-os v.sz.-ek eredmenyeit osszehasonlitva az elozQ evekben vizsgaltak eredmenyeivel, esa-k nehany faktorban talaltunk eltereseket a ferfiak eseteben es csak kls eltereseket a nokneL

.Az 1983-as evben vizsgalt 0 .. eves vizsgalati szemelyek vizs,g~}ati eredmenyeit osszevontan

ertE~kelve

a nem szerint csak az 01-

dottsag mutataban kaptunk szignifikans kUlonbsegeket, a n6K sokkal oldottabbak" A

n61< eredmenYeit az e10zO' evekt::'en vizsgaJtakhoz vi-

szonyitva esak kis kUlonbsegeket talalunk..

27

A ferfiak eseteben az oldottsi§.g es onervenyesites pontszamok alacso.... nyabbak s nlint az elozo evekben vizsgaJtaknaL A karonkenti bontas eredmenyeit elemezve. itt is a GYOK 0..

e-

ves vizsgalt szemelyeinek eltero eredmenyeit tapa.sztaltuk. Az el020 evhez hason16an az oldottsag pontszam a GYOK-os vizsgaIt szemelyeknel

~zignifikansan

alacsonyabb. A nyiltsag es extroverzio pont-

szam szignifikansan alacsonyabb a GYOK-os vizsgalt szenlelyeknel. a tobbiekhez viszonyitva. A tarsulas pontszam szinten a gy6gyszereszhallgat6knal alacsonyabb szignifikansan a tobbiekhez viszonyitva., az onervenyesites alacsony volta pedig szinten rajuk jellemzo. Az elozo evi vizsgalatok'1'1oz kepest elterest talaltunk nemcsak a GYOK-os vizsgalt szemelyek es a ffiasik ket kar kozott, hanem mindharom kar ~ozott. A FOK vizsgalt szemelyeinek idegesseg, depresszi6 es emocionaIis labilitas pontszama lenyegesen alacsonyabb, mint a masik ket kar hallgat6inak. Az oldottsag. fo!E§rendelodes es azonerVenyesites pontszarqok viszont Ienyegesen magasabbak a FOK-os vizsgaIt szemelyeknel a rnasik ket kal"hoz viszonyitva. ElvegeztUk az 1981. eVben vizsgalt hallgat6k nyomonkoveteses vizsgalatat 1984-ben,

In..

eves korukban..

A, III. eveseknel a ferfi es a

noi vizsgaJt szemelyek erectmenyei-

nel nem talaltunk lenyeges kUl8nbseget. Azorvosegyetemi atlaghoz vi~.zonyitva

viszont lenyeges kUlonbseget tapasztaltunk, az idegesseg,

agresszivitas, depresszi6, izgathat6sag es emocionalis labilitas pontszei-' mok eseteben, a III. evesek pontszamai lenyegesen magasabbak ezekben a m~tat6kban(figyelemremelt6, hogy' ezek fokepp a neurotikus tilnE~tekre jellemzQ mutat6k). Az onervenyesites pontszam a IlL eveseknel lenyegesen ala-

csonyabb az atlagnaL ElvegeztUk az 1981. evi vizsgalati eredmenyekkel val6 'osszehasonlitast is.

A~t.

tapasztaltuk, hogy azidegesseg, depresszi6, izgatha-

t6sag, pontertekek a

o.

IlL eveseknel szignifikansan magasabbak, mint

eves korukban. A noknel ezen mutat6k mellett meg az agresszivitas

es emocionalis labilitas mutat6kban is szignifikansan magasabb ponterteket kaptunk a ITt evesekneL Ez azt jelzi, hogy a nok eseteben meg nagyobb foku a neurotiku~ tUnetek kialakulasa,· mint a ferfiaknaL 28

A

tarsulas. oldottsag es onervenyesites mutat6kban a pontsza.-

mok szignlfikans csokk~neset tapasztaltuk a IlL eveseknel a 0_ eves vizsgalatokhoz kepest, Tehaf a neurotiza16das mellett

az "egeszseges"

mutatok romlasanak tendenciajat is tap as ztaljuk. Az eredmenyek a.zt jel-

zik, hogy a nyomonkovefeses vizsgalatok vegzese €os felsobb eVfolyamokra valo kiterjeszh?se felteUenUl szUkseges, es amennyiben tobb iolyamon Hyen merh~kU romlast

ev-

tap asztalunk, ugy feltetlenUl intezkede-

seket kell tenni az elso ket eVfolyam neurotizalo hatasanak megakadci.lyozasara, iUetve csokkentesere vonatkoz6an. o Kivalasztottuk a teljes mintabol azokat a szemelyeket, akik tobb faktorban magas ertekeket ertek el (az adott csoport atlagpontszamanal egy szorasertekkel nagyobb ertek, illetve az "oldottsag" esetehen .egygyel kisebb e:ctek, vagy annal is elterobb eredmeny), a negy faktorban kapott lenyegesen elh?r'o eredmenyeket csak

mint hatarelterest jelente

erh?ket vettUk figyelembe, az otnel tobb faktorban kapott magas erteket ,az atlagt61 lenyegesen eltero szemelyisegkent ertekeljUk. A

felveteli

elott a1l6knal talaltuk a legkisebb szamu, az atlagtol lenyegesen eltere szemelyt (6.

0/0),

a felvetteknel az egyes csaportokban 6,2-8,5 o/o-at ta-

laltunk. Enn'el magasabb szamu, az atlagtol lenyegesen eltero szemelyt talaltunk

a felsobb eVfolyarnokon (L evesek 1,1,6 % - IlL evesek 12,2 % vesek 12,1

A

v. e-

0/0)..

magas ertekek fokent a neurotikus tUnetekre jellemzo faktorok-

ban jelentkeznekmindegyik, v~zsgaJt populacionaL Ez a jelenseg a magas ertekeket elero $zemelyek neurotiza16dasara hivja fel a figyelmet, illetve az egyetemi evek alatt a neurotikusok szamanak varhat6 emelkedesere, melyek me g~lozesere intezkedeseket kellene tenni. X Az FPI-tesztnel elvegzett fakt6ranalizis vizsgalat alapjan harom

fo faktort talaltunk, az e gyik faktorba soro16dtak be a neurotikus tUnetek jellemzoi, valamint az agresszivitas, a masik, faktorba a szocialis kapcsolatok jellemzoi sorolodtak, a harmadik faktorba pedig az egyete- '

mi eletbe 'es a paJyara val6 beilleszkedest befolyasolo szemelyisegfaktorok kerUltek

(onervenyesites, folerendelodes, oldottsag), a szemelyi-

segjegyek faktorba tartozasa az egyes vizsgalati csoportoknal csak kis kUlonbsegeket mutate

"""""k "'d szer alkalm'" '" . . . 1 ~o ?mponens mo azasav~

29

A

tapasztalatilag talaJhat6 korrelaci6kat tehat a faktoranalizis nH;;:gc:l'(,)-.

sitette. Az FPI

szemelyisegvizsg~lattal szerzett

mondhatjuk. hogy a teszt segitsegevel a

tapasztalatok ala.pjE"tn el-

szemelyiseg legfontosabb je1-

lernzoi megisme.rhetoek. Az egyeni szemelyisegprofilok szamit6gepes

er·-

tekele-se es kirajzolasa alapjan a vizsgalat pontos es gyors erte-kele-se vaH lehetove. A

karok kozott kUlonbsegeket talaltunk. ez egyes muta....

t6kban szignifikans •. ez azt jelenti, hogy a karonkenti eredmenyeket kU... Ion ke11 ertekelni es az egyeni eredmenyeket a sajat kar eredmenyei-hez ke11 viszonyitani. A

karok elterese mellett a nemek kozott is eltereseket talaltunk,

ez csek az esetek kis reszeben szignifikans. azonban azt jelzi, hog'y az esetek melyebb elemzese soran a nemenkenti kUlonbsegeket figye-

lembe ke11 venni, es az orvosegyetemi sztenderd elkeszitese eseten kUIon kell a nemenkenti eredmenyeket valasztani (erdekes ez a kUlonbseg. mert a

sztenderd pontszam atszamitas mar nemenkent mas....mas

tablazat alapjan keszUl). A

vizsgalt 0 .. evesek (a legnagyobb szamu vizsgalt populacio,

mely az orvosegyetemi sztenderd alapjat kepezi)

kUlonbozo evekben

vegzett vizsgalatai kozott nem talaltunk szignifikans kUlonbsegeket, fe--

hat a kozel azonos korosztalyba tartozas, az azon08 helyzet (felvettek-e vagy sem, vizsgazott-e mar az egyetemen vagv sem) lageredmenyeket jelent a kUlonbozo evekben. A a nem es a

hasonlo

at-

kar, e'gyetemi eVfolyam,

fi:or specifikus kovetelmenyei tehat jobban meghatarozzak a

kLilonbsegeket.. Ezaltal az ugyanazon eVfolyamok eredmeny.ei a kUlonbozo evekben elvegzett vizsgalatok alapjan osszevonhatoak, es elkeszithetove vaUk az egyes eVfolyamokra jellemzQ sztenderd atlagpontszam. A

hazai foiskolai-egyetemi sztenderdhez viszonyitva eredmenyein-

ket (R6kusfalvy, P .., 1976) azttapasztaljuk, hogy kUlonosen a neurotikus tUnetekre jeUemzo faktorokban es az agresszivitas faktorban az altalunk vizsgalta1< lenyegesen alacsonyabb pontszamot ertek el, a tarsulas es a folerendelodes faktorban viszont lenyegesen nagyobb pontszamot ta.laltunk" Ezt az eredmenyt pozitivnak nevezhetjUk..

30

A teszt az egyes vizsg€dati csoportokra jellemzQ kUlonbsegek eUenere jol bevalt, alkalmas a felveteli eljaras menett bevezetendo pszicho16giai alkalmassagvizsgalatokra, de egyeb palya f:!S munkah§lektani vizsgalatokra is, e mellett szamos mas terUleten pI. nyomonkoveteses vizsgalatok, vezetokivalasztas ,l szUrovizsgalatok stb. jo1 alkalmazhat6, es· szamos hasznos informaci6t nytijt.

i..

tablazat

}'PI szemelyisegvizsgalat orvosegyetemi atlagertekei

Szemelyis egfaktor

N'yerspont atlaga

Ideg(~sseg

4,25

1,8

2. Agresszivitas

3,2

1,9

3. Depresszio

5,6

2,3

4. Izgathatosag

3,8

2,0

5. '1'6.1"5 ul!is

8,6

3,9

6. Oldottsag

3,8

1,6

7. fi'olerendelodes

3,2

1,6

8. Gatoltsag

4,6

2,1

9. NyHtsag

7,8

3,6

6,5

2,5

5,0

1,8

6,7

2,8

1.

10. Extraverzi6 11.

Emo~ionalis

labilitas

12. dnervenyesites

A

Pontszam szorasa

Brengelmann-fele szemelyisegvizsga16 kerdoivvel szerzett tapaszta-

latak A

kerdoiv az extrove1"zi6-introverzi6 mellett a rigiditast es a

neuroticizrnust is meri.. Az extroverzi6-int1"overzi6 dimenzioban Cattel (1957), Guilford (1949), Meyers es Briggs (1961) faktoranaHzissel

at,

illetve negy tovabbi szernpontot kUlonitenekeL. Mindezek ellenere

Eysenck, J .. (1959)

azon a. velemenyen van, hogy az extroverzi6-intro-

verzi6 dirnenzi6t egyseges szemelyisegfaktorkent kelb kezelni. Eysenck faktoranalizis

segitsegeve~

mutatta ki, hogy az extroverzi6-

31

introverzi6 alapveto szemelyisegfaktol"e Ezaltal elmondhatjuk ,l hogy a populaci6 egeszet tekintve az Elxtrem int.roverte-ilt egyenektol az exir
neur6zis.tl(JJ.~

felel meg. Eysenck (1959) hipotezise :3zerint az extroverzi6-introve,\"'zi6 dimenzi6jat61 fUggetlenUl a populaci6 a. neuroticizmus szintjen is folyrtofh)s . valtozast mutat. ft.. ket dimenzi6 egyUttes vizsgalatara keszitette el lVilVJq majd MPI nevU kerdoivet, amelyet Brengelmann (1960) nemet nyelvterUletre dolgozott at. es egy tovabbi dimenzi6val a rigiditassal egeszitett ki. A_ rigiditas alatt 0gyes kutat6k a fokozott energiaerzest €orUk, mas ok a magatartas intenzitasara vonatkoztutjak; barmelyik nezet igaz, megis j6l kiegesziti az extroverzi6-introverzio

es a. neuroticizmus meres el"ed-

menyeinek ertelmezeset. A.Brengelmann-fele kerdoivet magyar nyelvterUletre adaptalta Tringer, L.., (1969). Vi~sgalatainkban

A

a Tringer,

L. altaI atdolgozott tesztet alkalmaztuk..

vizsgalati eredm enyeket elemezve azt tapasztaltuk, hogy a ne-

mek sze1'inti bontasban egyik vizsgalt csoportnal sem talaltunk

h~nyeges

eltereseket egyik mutat6ban sem. A

karok - nemek bontasban ezzel szemben lenyeges. kUlonbse-

geket tapasztaltunk. Ez kUlonosen a GYOK-os fiuk eredmenyeinel tap as ztalhat6. Mig az AOK-os fiuk 17,5 pont korUli ertE~keket adtak a neurozis ~utat6ban, addig a

GY"OK-os fiuk atlagpontszama'19S2-ben 24-,6 volt,

1983-ban pedig 19,7.' A

GYOK-os lanyok eredmenyei is. elternek az AOK-os lanyok

eredmenyeitol, de nem ilyen mertekben. Az AOK-os 0, eves lanyok lagpontszama 17,8, 18,1 volt 1983-ban. A

at-

a GYOK-os lanyoke pedig 19,4 volt 1982-ben, es GYOK-os v.sz.-eknel (kUlon0sen a. ferfia.knal)

tapasztalt elter esa neur6zis mutat6ban megegyezik. a Ta.ylor-tesztben tapasztalhat6 cmagas szorongasi ertekkel a GYOK-os fiuknaL. A

FOK-os v..sz..-ek neur6zis mutat6ja mindket kar eredmenyeinel

alacsonyabb,

a GYOK-osok eredmenyeihez kepest szignifikans az el-

teres (=0,006), a FOK-os fiuk atlagpontszama 15,9,

a lanyoke 16,3.

Az idegesseg mutat6ban az AOK-sok eseteben, al):iknel nemcsak 0. eveseket vlzsg61tunk, az egyes eVfolyamokon kUlonbsegeket tapasztal32

tunk. Az L

(~vfolyamon

a O. evesekneH !J1agasabb pontszamot kaptunk

(18.1), a III. eveseknel pedig a fiuknaJ 19,1 pontot, a lanyoknal meg magasabbat (21,5). Ez az eredmeny arra hivja fel a figye 1met,' hogy az egyetemi

evek alatt fokozott neurotizalodassal szamolhatunk, mivel a ilL evesek saj~!t 1981-es

vizsgalati eredmenyUkhoz kepest 1984-ben

szignifik~nsan

magasabb atlagerteket ertek eL Az

~xtrover~io-introverzio mutat6ban

szinten kUlonbsegeket ta- :

pasztaltunk a karok kozott. Ez a kU!onbseg sz:inten a GYOK-os v.sz.ek as kozottUk isa fiuk igen eltero eredmenyeibol adodik.

M~g az AOK-os fiuk es lanyok, valamint a F,OK-os mindket nembeliv.sz.-ek inkabb extrovertaltak, addig a GYOK-os v.sz.-ek, klilonosen a auk inkabb introvertaltak. (Az AOK-os fiuk atlagpontszama 18,2, a lanyoke 17.7, a FOK-os fiukel'l,4,a lanyoke pedig 18,5. =~ zel szemben a GYOK-os fiuke 1982-ben 13,3, 1983-ban pedig 12',8 pont volt. A

GYOK-os lanyok pc;>ntszama ennel kisebb mel"tekben, de megis elter

a masik ket' kar eredmenyeitoI. Atlagpontszamuk 1982-ben 15,3 volt, 1983-ban pedig 15.6. Az AOK. killonbozo eVfolyamain vizsg6.ltak extroverzi6-introverzio'mutatoja nem mutat olyan lenyeges kUlonbsegeket, mint a neurozis mutato. Az I. evesek eredmenye a O. evesekehez hasonl0, a IlL eveseknel azonban alacsonyabb atlagporitszamokat tapasztaltunk,- kUlonosen a 16.nyoknal (16,3 a fiuk, 15,3 a lanyok atlagpontszama) ez az idegesseg mutat6 alakulasaval

osszhang~an

a neurotikus tUnetek mellett bizonyos

fajta "befelefordulasi tendenciau kialakulasara hivja fel a figyelmet, melyet tovabb kell vizsgalnunk. A

rigiditas, mutatoban az elobbi ket mutat6hoz kepest, kisebb kU-

lonbsegeket tap as ztaltunk, mind a nemek. mind a karok viszonylataban, . altalaban a lan'yok rigiditas pontszama kisfokban:, megemelkedett a fiukehoz kepest, kiveve a G YOK-os fiu k at, akiknel magasabb rigiditas pontszamot tapasztaltunk; az atlagpontszamok azonban egyik vizsgalt csoportban sem erik el a Tringer es munkatarsai altaI vizsgaltak atlagerb§ket (18,99).

33

A

masik ket mutat6ban, a neurozis pontszilrn E:seteben h;,

cd.'~-\.­

csonyabb atlagerteket kaptunk. mint a magyar sztenderd atlagporlf.;;:;Jzrime (kiveve a

Gx-OK-os fiul<: eredmenyet).

atl(Jgponh~rh?k eseh~ben

(~inknelt mint a as

az extroverzio-introverzi6

pedig magasabb atla.gerteket kaptunk v.sz.-

magyar sztenderd atlagerteke (ismet kiv8ve a G Y-OIC-

v.sz..-eket. ahol

a lanyok a magyar sztenderd korUli atlagerh?ket

adtak, a fluk pedig annal aJacsonyabb ertE?ket).

A

Brengeln1ann- teszt eredmenyeit elemezve tehat elmondhatjuk,

hogy a teszt meri

B.Z

egyeni kUlonbsegek meUett a nemenkenti

{~s

karonkenti kUlonbsegeket is. Az eredmenyek 5zoros kapcsolatot

tntnak

Ct

a

mu-

Il'aylor-fele manifeszt szorongasi skala erectmenyeivel. A

teszt segitsegevel kiszUrhetove valhatnak az extrem introvertalt vagy

extrovertiilt es extrem modon neurotikus esetek. A

szorongasi skala

eredmenyeivel val6 osszevetes mellett az erectmenyek korrelficioban ertekelhetoek az li'PI-teszt hasonlo tipusu szemelyisegfaktoraiban kapott eredmenyekkeL. A

teszt a nyomonkoveteses vizsgalatok vegzese soran jelez-

heti az egyenek valtozasat. szemelyisegUk neurotizalodasat.· ezalta! fi.... gyelemfelkeltokent szerepelhet., Gyors elvegzese es ertekelhetosege alapjan mind a felveteli eljarasban, mind egyeb szUra jellegU vizsgalatkeht j6 eszkozkent

szerepelhe~

;A Taylor-fele manifeszt szorongasi skala eredmen:yeinek erb?kelese A. szorongas a

legtobb psziches korfolyamat alapjaiban meg-

ta1aJhat6.. A

szorongas sok esetbery tesu tUnetekkel jar egyUtt. egyes esetekben

inkabb a. psziches, maskor a

szomatikus megnyilvanulasok vannak elo-

terben• ./\. tanulas- h?lektani iranyzatok a szorongas kesztetes jelleget hangsulyozzak.. Ennek alapja az, hogy a kiserletek szerint (Taylor 1953; Claridge 1967) magasabb szorongas erteket mutato egyeneknel

konnye bb kondicionalhat6sagot

tala~tak.

Eysenck 1 S ..V.. G .. Eysenck, H .. L (1963, 1969) vizsgalataik alapjan megalla.pitottElk, hogy a szorongo, neurotikus szemelyek jobb

teljesiti'lH~nyt

nyujtotta.k az egyszerU es gyengebbet a bonyolultabb feladatokban.

34

Kiserleteikben a szorongasi keszseg alapvetoen fontos szemelyisegjegy. A

tanulas-lelektani kiserletek aJapjan megallapitottak, hogy a

szorongasra vale keszseg minden embernel megtalalhat6.azonban nem . egyforma mertekU az egyes szemelyekneL A. szoronga.sra val6 hajlam. a

populaci6 egeszeben a legkisebb ertek-

tol a maximumig folyamatos atmenetet mutate A

pszichometrikus teszt feladata az, hogy a vizsgalt szemely helyet

meghatarozzuk a minimum es a maximum kozotti egyenesszakaszon. A

tesztek, a:rnelyek a 8zorongast merik, altalaban kerdoiVek. Ezek ko-

zW a legismertebb kerdoiv a 'Taylor-fele manHa-5zt szorongasi skala.

Az eredeti te8zt50 kerdest tarta.lmazott. Magyar nyelvU kidolgozasanal ezt az 50 a.llitust veth~k alapul Tringer es munkatarsai (1974). majd ktilonbozo e11enorzo vizsgalatok uta.n a legjobban bevalt 30 kerdest tartottak fann. A szorongasi index ponterteket elsosorban a szorongasra valo hajlam hatarozza

me~

A. skala nem a szorongast rong~sos

mint klinikai ttinetet, hanem a szo-

reakciora valo keszs eget jelzL. 'lehat amagas. szorongas

index ertek nem Jelent feItetlenUl aktualis szorongast, azonban mine! magasabb ez az ertek, annal konnyebben alakul kiszorongasos allapot. (Eysenck, H.L 1959, 1964; Claridge 1967)", A szorongasi index nemcsak terapias kiserletekben, hanem szemelyisegkutatasban espszichopatol6gi'ai vizsgalatokban i~ hasznalhat6. (Claridge 1967; Eysenck 1980). A

neurozisok progn6zisanak jelzesere is alkalmas (Tringer

1971). Mine! magasabb a szorongas indexertt~k, annal val6szinUbb,

hogy a neurotikus tUnetek kronikussa valnak. A fenti eIri:teleti megfontolasok alapjan vegeztUk vizsgalatunkat a Taylor-fele manifeszt szorongasi skala Tringer es munkatarsai altai modositott valtozataval, orvostanhallgat6k szorongasi szinvonalanak megallap ifas ara. Vizsgalataink celja az volt, hogy megallapitsuk, alkalmas-e ez' a modszer a szorongasi kesztetessel rendelkezok kiszUresere, valamint a tanulas-lelektani iranyzatok szempontjab61 meg tudjuk ismerni a .vizsgalt szem elyek aktuaJis szorongasi szinvonalat es ezaJtal az egyes szeme. lyekre jellemzQ szorongast es ennek kesztetes jelleget.

35

A J:a:t1or--fele szorongasv!zsgalatban kaEo~t4~redmenl"e~~...£_ko­ ~~~~oek voltak tl

A

vizsgalt

L eveseknel (1980, 1981) a

mint a Tringer e.s munkatarsai a,Ital vizs-

5zam lOt47 volt, alacsonyabb galtak

atlagerteke~

szorongasi ·atlagpont-

mely 11,89.

A. kUlonbozo evekben

(1.981, 1982, 1983) vizsgalt 0 .. eves

ViOSZ4'-

eknel a hazai sztenderdhez hasonlo erectmenyeket kaptunk, a vizsgalt ferfiak atlagpontszama 11,1

a

noke pedig 11.6 pont volt (a fiuk pont-.

szama kisfokban alacsonyabb mint a lanyoke, - a haroIn kar osszevont e.redmenyei). A karok-nemek bontasban. azonban mar nagyobb kUlonbsegeket tapasztalunko Az

AOK

v.sz-einek pontszanla azatlag pontszamhoz hason16,

mind az 1981,mind az 1982-es vizsgalatban (1983-ban ezt a vizsga~ latot naluk ido"hiany miatt elhagytuk). A

FOK v"sz..-ei mindket· vizsgala-

ti idosz akban aIacsortyabb ponterteket e.rtek al. mint a masik ket kar ~.

Vesz..... ei, ez kUlonosen a

flukra vonatkozik. eza kUlonbseg az 1983.

evl vizsgalatban mar szignifikans (8,9 atlagpont, A

p=O,05).

GYOK V,41sz,,-ei.mindket vizsgalati idoszakban a masik ket kar-

tol erosen elteirOeredmenyeket nyt11tottak, ez naluk is kUlonosen a fiuk-

ra vonatkozlk. Az 1982-es vizsgalatbana fiuk atlag'pontszama 16,15 pont volt. lenyegesen magasabb az osszes eddig vizsgalt csoportatlagertekenEH,l a lanyoke

~nnel

alacsonyabb, de a tobbi vizsgalati csoport at....

l~gpontsz6.manal magasabb ertE?k (12,8). Az 1983. evi vizsgalatban a fluk atlagpontszama szinte'n magas 13,6,

a

lanyoke az elozQ evihez

hason16 (12,,5) fj a ket hem eredmenyei szignifikansan killonboznek a rnasik vizsgalt kar (FOK) eredmehyeitoL Ez az eredmeny szoros kor-

relaci6ban van a Brengelmann-fele e.:xtroverzi6-introverzi6, neurozis vizsgalat eredmenyevel, aho! a neurozis pontszam

?- GYOK v.sz.-einel,

kUlonosen a fiuknal igen magas (24,6 pont 1982-ben~ es 19,7 pont 1982-ben) .. A res

a

magas pontertek es a tobbi vizsgalt csoportt61 valo e1t~

GY'OK-os hallgat6k ,l kUlonosen a

fiuk fokozott gondozas6.t, beil~

leszkedesUk megkonnyiteset teszi szUksegesse",

A ma,slk, az atlagt61 eltero vizsgalt csoport az 1984-ben vizsgalt In.. evesek csoportja (akik az 1981.. evi vizsgaltak nyomonkoveteses vizsgaJataban vettek reszt) .. Naluk a szorongas pontszam szignifi-

36

kansan megemelkedett a O. eves eredmenyhez kepest

mindket nemnel,

,de kUlonosen a nokne1 (13,2 a ferfiak, 14,6 a nok atlagpontszama).

A

magas szorongas index naluk is a Bergelmann-teszt neur6zis pontjanak 1enyeges megemelkedesevel jar egyUtt, ahal mindket nemnel. de kUlonosen a nOknel szignifikansan magasabb a neur6zis pontszam. mint 1981ben, illetve, mint az osszes vizsgalt AOK-os atlagpontszama. Ez a magas szorongasertek az FPI-teszt neur6zis mutat6inak megernelkedett ertekeivel isszoros korrelaci6ban van. felhiva a figyelmet a IIL evesekkel valo fokozottabb torodes s~Uksegessegere (vagy inkabb a megelozo k6t evben a s zorongas ol~asara, hogy ne alakulhasson k1 ilyen nagYln(~rtek:U szorongas es sokuknal ezzel egyUtt neurotiza16das). A

'1'aylol"-fele szorongasi skalava! nyert eredmenyeinket ossze-

foglalva elmondhatjuk. hogy a teszt esetUnkben is j6lmeri a szorongasi reakci6ra vala kes2seget. Ezt a faktoranalizis es a korrelaci6szamitusok eredrnenyei is a.latamasztottak. A

teszt gyors. szUrovizsgalatra

alkalmazhat6, s zamit6geppel objektiven ertekelheto, igy a felveteli alkalrnassag vizsgalatokban jol alkalmazhat6 m6dszer. E

mellett az oktatas

hatekonysag~nakmeresere. es egyeb, a tanulassal kapcsolatos vizsgalatokra is' alkaJmas.

Az empatia

k~:~?~iv. kJEr6balasaval szerzett· tapasztalatok

Az emp.5..ti.:::t kifejezes

a gorog "patasz" sz6b61 szarmazik, eredeti

jelentese: .baj, ::..:;z,L'nvedes, betegseg; ci""nagy erzelmeket megmo~gat6 eros torekvesek magukban hdrdjak a szenvedest, tehat erre hasznaltak a sz6t atfetelesen.. Nemetre forditva "beleerzes" lett a sz6 jelentese• ..L\.. pszichoanalizis a beleerzes, rahango16das fogalmakent hasz-

n;§lja az E~rrlpatia fogalmat. A

pszichiatria a beteg es a betegseg meg-

ertesere hasznalja. az empatia{:, melynek fokent a pszichoterapiaban Van szerepe. Az elobbieket figyelembe yeye az empatia akaratlagos, tudatos odaiordu16 elm enyfeldolgozas, melynek eszkozei a nOhverbalis kommunikcici6 es metakommunikaci6, szintjei pedig" 1. a masik helyzetenek atgondolasa, 2 . . a Inasik erzelmeinek megertese,

3 .. a masik burkolt erzelmeinek a megertese

37

4. az erzelml ellentmondasok es kettossegek beleeh?s megertese~

alapjan vaI6

5. a lelki folyamatok osszefUggeseinek amegertese..

empatia atarsas kapcsolatokban alakul, fejlodik,de tudnto-

is

fejleszt~~to.~z empatia

11lagasabb szintjeinek elerese killona-

a vezetesbenti pedag6giEiban,a pszicho16giaban esaz o1"v05i te.... vekenysegekben fontos.,, Fentiek alapjan teht5.t igen h§nyeges ~z empatias kepesseg

szintjeinel
tec;hnik6.kat igenyel, addig azempatia alacsonyabb '$zintjeinek megletetas aZ"empatiara valo keszseg $zinvonalat kerdoives modszerrel

is vi zs galh('.\tjuk.

nyen

m6dsieri)el)ts~h es Madle:t975~ben oss:ieallitott.. - sk6Jaj~ .- _._-., ",.-

"~""".::,:,

~",,

..

-

.. __ .....

~

..-',_.

"

..,..• -'.

..

-~,""

'"

amelynekmo CloS itott.'t'Hvidit~tt. Val*O~~~VqJ. • v~geztUk· vi~$g 6latainkat. ",""

Az

..

;,"':;'.

','

.a!nta~Pkl1;~~ltia.:$tmeiy.e~~,i"ig~r? "~Y"l1em"

fe!ewteket

kell igy az ,.elerh~tomaxirn~lj.~ p()~~~.a~2E? ,:: ,,,\.

Vizsgatatunk kerid~Sfe~tev~f3e l:l~.vOlt. hogy alkalm azhat6~e(alj6."".

rcisunknagy . C$Opoi-tok1:H~.t1'v~gzend6

s~·LUtovizsgalatr~

kozott .(kUlonQs te I;im.tte1(1 ke.,~~i"'~I?ll!!liellt~l~~e~.~Jz~g6!~tokr~), as rnilyen· 'JeUegUek .~. esetlegEr~.
.

-."

-"'-.','

,'-','.

....

,.,'

,':

"

...

.-

....

:

Eu"edmeliyel kozoU.

ndlyenmerh~kU a~egye$ vizsgalat.icsoportok

AVizsgalat,eredmenyei aK(jvetkezo'k; voltak.

Az 1980-ban kontt'Qllkent

vizsg61tV.~ves

hallgat6k atlagpo1'ltszama{

16f)6 volt, viszonylag kevesenel"tekel igen alaCsQny ponterteket( a minimalls pontszam 9, a maximalis 24 'Volt). A

ket

vizsgalt L eVfoly-am

atlagponterteke cs ak kis mertekben alacsonyabb (16,2), -''szinten vesen ertek e1 igen alacsony ponterteket (a

maximaJis P&;

ke-

m initnalis pontszam 7, a

23)_

1981-ben vizsgalt felveteli elott 6.116k atlagpontszamai az L

sekevel megegyezo

az

eredm~nyek $z6rasa viszont

eve~

nagyfoku!I mages

az igen alacsony pontszamot eh~rol< szama (6,2 %) .. Az ugyanezen evben vizsgalt felvett 0$ evesek atlagpontszama ,kisse alacsonyabb 38

mint a [elveteU elott a1l6ke 15,9. a maxim:alis pontszam is alacsonyabb az eddig vizsgaltakenal (22 pont, egy

fo

eredmenye) es vi-

szonyJag magas az igen-igen alacsony pontszamot elerok aranya

(7 t 6%)~ Az 1982-ben vizsgalt felvett 0, evesek vizsgalatat

az AOK

nlellett. a FO .K-ra is kiterjesztettUk.Az AOK hallgat6inak at1agpont-

szama 16,9 volt,.a minimalis pontszam 9, a maximalis pedig 23 (ez az eddigi legjobi.1 atlagere;dmeny). A

FOK: hallgat6inak atlagpontszarna alacsonyabb

(16,3), ezen beliil

a fiukatlagpontszama alacsonyabb alanyokenal (15,8. a lanyoke pe-

dig az,AOK-hoz hasonl6"em· 16,8).

ketkares a nemek kozotti kU-

lonbseg .azonba.n.·. nern 8zignifikans. ,A.z ,1.983.evben a Vizsgalatot

,"

....

kiterjesztettUk.

Az eddigi,:,l< hez haso~~.azA9l<."os okj6;erec!m~hyter.tel< el atlag.. pontjuk 16,5, ehhezkepestrnindket masikkar O. evesei alacsonyabb atlagpontot.,erte.k· el . (FOK: . ·.tt5,7. - . •.• GYOK: ... 15,4)•.. Akarok···· kozotti .. kU-

lonbseg szignifikans (P=o,oo~J. Osszevontaneriekelve a harom kat' el'edmenyeit)nemenkenti bQnta~~M oem talaltunk· s zigl'lifikans kUlonbseget.

.Az eddigi viz.sg61~tQk lcegeJ.a¢~on'Yabb mln1rn61ispontszamat a GYOK-nal tapasztaltuk(m1nim6Us piClnt; 3). AVizegalatdkkeronkenti bontasban vale ertekeleseaz eredntenyek aiapJ6n toVabbra is szUksages. ElvegeztUk a. UL 'vasek
hen, a {luk atlagpontszama :n~tnl1egetle.csonyabbrnihtalany-oke (fiuk: :16,3, - lany~k 16,6 ) , a kWonbseg azonb8i1. nem S21gh.ifikans. F'elvetelkor elert pontszamukhoz kepestafiuknal kismeJ:'tek:U javulas, a 16-

nyoknaljavulas tap8Sztalhat6, dee kUHjnbseg nem s2:ignifikans3 Az osszes vizsgalt csoport eredrnenyeit osszevonv.a az o1"vos-

egyetemi atlag 16,4, a minimalls pon.tszam 3, a maximalis pedig 24. Az egyes vizsgalt csoportok at1ageredmenyei ·nem ternek al lenyegesen egymastol az AOK kUlonbozo evekben vizsgalt o. eveseinel. sem

a nemenkenti bontasban. A

ka1"ok kozott viszontszignifikans kUlonb-

seget tapasztaltunk, ezert az egyeni eredl11enyek ertekeleseko1" a karra jellemzQ eredmenyeket figyelembe

ken venni. Az atlagertekek ha-

son16saga mellett azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a leg-

tobb vizsgalt csoportban igen nagy az egyeni eredmenyek sz6rasa,

39

minden. vizsgalt csoportban. nagy a minimalie es a maxima.lis alert pont-

8zam kozotti kUlonbseg" igy az egyeni eredmenyeket j61 tUdjuk viszonyi-

tani az atlagertekekhez as a szelso. ertekekhez. P .. vizsgalat segitseg&-vel kiszUrhetove v6.1nak az alacsony empatias keszsegge! rendelkezok

(szamukra celszerUnek latszema emp€ttiafejleszto gyakorlatok szervezese ). A

szerrtelylsegv!zsga.latok ko,zotti faktoranalizis eredmenye alap-

jan az 1982....es lateredmehye

viz~galatban

egy faktorba soro16dottaz empatla. vizsga-

-munkaettek orientaci6s -v!zsga,lat altruizmus as hum.an

erteke krn uta.t6Jtiv el"

faktoranalizis eredmenyeinel . egy

a munkateljesitrneny

J:cahfi

ig enYe A faktoranal1zis

ismert tenyi, hogy az pcizitiv kot'relaci6ban

ertekekes a munka....

tehat arzt

zonyitjak,

s2lEH"epelhet a felveteli

alkaJrnassag

alatb.~

foglalkozik. igy a

Az e:rfekek

cio16gia, hek

fi1o~6fia,

ka ott eredmen ek S~O-

szocial-pszlcho16gi~ maly-

az

Ennek eka, hogy az attitUdoket

egyik legfontosebb

generaloertekVl1agot kivaYilak a kutat6k empirikus eszkozokkel lemeN'lL Ez az igeny hozta I·eire

Allport ertektesztjets melyet szamos maS ek'tek-

teszt kovetett, Az ei'h~kek as az attittidokosszevetese nyoman kiderUlt.

hogy az ertekek azattitUdokhozkepest altalanosabbak, centr'aHsabbak, , tart6sabbak f

es

a v altozass aI, vaUoztatassal 8zemb'en ellena1l6bbak.

Az ertekkutatasban azonban problemakent jelentkezik, hogy a kUlonbozQ szempontLi ertekkutatasokat nehez lI majdnem lehetetlen kazee nevezore hoznL, Az

erh~kkutatasokban. meg az is problemat

jelent,

hogy az e:dek valasztasok, erdeklodesi iranyultsagok orszagonkenl:, kulturankent, tarstfldalmi l"etegenkent stb@ valtoz6ak~ 40

. A fenti probh§mak miatt esetUnkben olyan ertekorientacios vizsgalatra . volt szUksegUnk. amelyet hazankban is fokent egyetemistakna,l alkalmaztak.. Ezert esett valasztasunk a· Super-fele munkaettek orientaci6s vizsgaJatra (1949), melyetCsepeli, Gy. es Somlai, p. (1980) magyar egyetemistaknal es .foiskolasoknal probalt kies kisebb m6dosita.sokkal magyar nyelvtt3rUletrealkalmazhatonak talalt.

•

A

tesztet Szilagyi, K .., es Volgyesy P.. magyar egyetemistaknal szeles

korben felhasznalta (1985) .. ..A. munkaertek orientaci6s vizsgalat lenyegeben onbeszamol6,

kerdoives formaban (igy csoportosan is vegezheto es szamit6gepes feldolgozasra i~ alkalmas),

es

a kovetkezo munkaval kapcsolatos erte-

kek relativ erossegef meri: szellemi osztonzes, munkateljesitmeny, onervenyesites$ anyagiak iranti igeny, altruizmus, kreativitas, tarsaskapcso~ latok, jatekossag, presztiz~, iranyitas iranti igeny, valtozatossag, eszte-

tikum, fUggetlenseg t felUgyeleti viszonyok (ezek igenye, elutasitasa), human ertekek.. A. jatek esC\. human ertekek \ az eredeti tesztben nem szerepeltek,a teszt magyarra vale atdolgozasa saran kerUltek a tesztbe a kornyezet e~ a biztonsag ertek helyebe '( Csepeli, Gy.. , Somlal, p. 1980). A

Super-fele ertekorientaci6s teszt'..el 1982-pen kezdtUk a1 vizs~

ga,latalnkat .mindharom karon. Az egy"es ertekek szempontjab61 karonkent kUlonbsegeket tapasztaltunk, melyek kozUl a szeUemi osztonzes, iraryyitas

es a felUgyeleti viszonyok

elfogadasa iran.ti igen:y ertekek nem ternek el szignifikansan a "harom

karo:n. . A

tobhi ertek sZignifikansan alter. A munkateljesitmeny iranti igeny a

FOK-os v.sz......eknel lenyegesen magasabb erteket kepvisel, mint· a

·ma-

slk ket kar v"sz",-einel, ugyanez vonatkozik az onervenyesites, anyagicik, kreativitas, tarsakkal vegzendo munka; jatekossag, prasztizs, valtozatossag,'fUggetlenseg mutatora is. Az esztetikum es human ertekek mutat6ban a

GYOK-os vosz..-ekhez kepest ertek el magasabb ertE?ket, mely

szinten szignifikans kUlonbseget eredmenyezett... Az altruizmus mint ertek a legnagyobb pontszammal az AOK-os v..sz..-eknel

szerepel~

valamint a. FOK-os v.sz..-ek is legelsonek

ertE~ke­

lik$ a ket kar magas atlagpontszamahoz keoest alacsonyabb a GYOKos

v.. sz.. -ek atlagpontszama, igy a karok kozott - annak eHenere, hogy

41

... szignifikans kUlonbseget

ket

erte-

ertekelte a rangsorban az altruizmusi mini

mindharomkar als

kaptunk~

ft,. nemek szerinti osszehasonlita.sban a;~ 1982..

evi vizsgak1.tba.Y1

nem kaptunk szignifikans killonbsege4 azzel sze!nben az 198301>

vizsgaJatban. nagy mutat6be.n kaptunk szignifikans kUHjnbseget~ Ezek a szellemi osztonzes, onel"venyesites ll altru.izmus, human ..

sabb szignifikansan

_

•....•.•.....

..

"'

..

\,.,

atlagpontszamanaL

re.hgsora szernponijab61 ele'mezve a,zeredmenyeket

Az

karok

azt tap asztaljuk•

.l unk

_

rnindegyikben a nok atlagpontszama maga-

erteket mutat6k;

csak kismertekU eltereseket tala.-

fl

megegyezik~

igy' a

majd a tarsak

szinten magas .... 4. """ llletve eUacsonyabb rangertek csak a

osztonzes as s.zerepelnek az AOK-

onervenyesitest

szerepel~

eseteben egyforlna helyen s~erepel

a

csak 1-1 pontos kis

kUlonbsegeket

mindharom karnal

ugyanaz az

rnegegyeznek CsepeU,l Gy. es

vizsgalat Somlailf PO&

(1980) Ol"voste.:nhallgat6k vizsgaJatanak Elredmenyeivelll az

elsa ket ,ranghelyen

as

az utols6

ranghelyen szel"eplo ertekek tel-

jesen megegyeznekl' 'a tobbi eseteben 1-2 ranghelyelterest tapasztaltunk, nagyobb merlekU eltolodast csak a2 esztetikum eseteben ,tapa.sz....

taltunk,

Tn

a,z irodalomt61

tlinkben a

:lOd> r-anghelyen s

elte.roen~ ahol

13d> ranghelyen

szerepel~

€lse-

az AOK-os v"sziil-ekneL.

Vlzsga.la:ti eredlnenyeinkben a mas egyetemeken 'Vegzett

vizsgB1a~

tok eredmenyeito1 nagy:mertekU elterest ta.oasztaltunkill mivel a vezeto

tek az altruizmus

a valtozatossag mas egyetemeken alacsonyabb

ar-

5. tablazat Super-fele munkaerlek orientacios vizsgalat eredmenyei

(1982.. es 1983.. ev)

AOK

Rangsor

FOK

Rangsor

GYOK

p

Rangsor

.7

lEl .szellerni os ztonzes

11.,3

6

1.·1,3

7-8

10,6

2., MunkatelJesitmeny

11.,5

3-4

12,1. ,

5

1:1,2

1.,5

0,005

3. Onerveny-esites

11.1.

''1'

12,3,

3-4

11.,2

~5

0,004

7,6

1.3

9,1

5*1 Alturizmus

13,2

:1

12,9

6~

11.,4

5

:L2,0

11,5

3-4

4

Gi

Anyagiak

Kreativitas

7<1> Tarsak

'12,3

12

8,5

.1.1.-:t2

+

0,000

1.?,1.

:I.

0,003

6

1.0,8

6

0,002

3-4

11,8

3

0,01

'6,,5

15

7.,1'

:15

'6,3

15

0,01

9,2

9

1. O,l.

9

9~5

9

' O,OO?

7,1

14

7 114

14

6,9

1.4

11,9

2

1,2,6

2

12 11 0

2

a,?

10

9,2

13. FUggetlens eg

10,1

8

11,3

:1.4", FelUgyeleti viszonyok

'

8~6

11.

7,7

12

8.

Jah~k

9. Presztiis 1. 0.. Irunyitas

11.. Valtoz,atossag 12.. Esztetikum

15. 'Human

+

erh~kek

Nem szignifikans kUH::inbseg..

43

10-11.

,.

'85 fI

11.-12

+ 0,03 0;04

7-8

9,6

B

9,2

!:()...1.1.

9,2

1.0

+

7.9

13

7,2

13

0,05

0,000

l'i en:!~~,

s.",,~e:!' 1l1:t! .~U1onb~ eg~ ~ ..

(1983~ evi vizsgala:cok)+

Ferfiak

Nok

6tlag

atlag

. 1 .. Szellemi osztonzes

11,2

0,002

111/4

0,05

11,9

12.8

0,02

6,9

7-;7

2~ Onervenyesites

5. PJtruizmus

15 Flunlan ertekek 61

+ Az+982~ eVi

_, 1.....

vizsgala.toan

0,005

bonta-sban nem tala-ltunk

szignifikans kUlonbsegek:e~

)l'l ·Ez a rang-

ranghelyen SOi:

az altruizrnus lll a

J61

menyes

srteke kkeL

merornodszerkent s:z;e!"1>

a pszicho16giai al-

val6 aIkalma.ssag megallapi-

Az orv()stanha.llgarokn€;il

a1kalmassa.gvizsga.latok irodalma.-

hak attekintesealapjan a legtpbben az intel1.igencia struktUrajab61

ko-

vetkeztetnek a f'atermettsegre, ugyetnakkor nem hanyagolva e1 a szemelyiseg egeszenek szerepet (Wa,gns:J:, A~Sl KiszelYt Gy. 1968; Wagnet;AlO' 1973; SzHeird, J"'iI Vargha M litll Wagner, A

1973; Szila.gyi~ Ke lQ?5, 1979,

1982 )/>

Az intelligenciavizsg61atok a1.kalmazasa tehat feltetle.nUl szUkse·f

ges az orvostanl"la11gat6k palyaalkalmassagi. vizsgaJatainal. Az intelligencia legfo'bb tenybeli jellegzetessege a merhet6seg, azonban problemakent

jelentkezett, hogy eseUJ.nkben a mar klasszikusnak szamit6 intelligencia-

44

vizsgala.tok nem alkalmazhat6ak t mivel ,egyeni vizsgalatra alkalmasak.

csoportos an nem vegezhetoek. Eysenck 1962-ben pUblikEilta IIKnow your own 19" cimU konyvet,

.

.

melyben 8 tesztsorozatot ismertetett,melyek csoportos vizsgalatra is alkalmasak$\ igy vizsgalatai nagyon alkalmasnak latszottak a felveteli

pszichologiai alkalmassagi vizsgalatokceljara.. A 8 tesztsorozat azonos nehezsegU, igy evente mas-ma.s sorozatot alkalmazhatunk,lehefetlenne

teve az "elO-felkeszU1~st"" Azaltal. hogy a feladatok kUlonbozo tipusuak, az egyen intelligencia strukturajat is rnegisme~hetjUk es kreativitEisar61 is kepet kapunk.. A

8 tesztsorozatot

ujabb konyv kovett~

tart~az6

kotetet 19p6-ban egy

a "Check your own'19", amelyben toYabbi§ _ _ , __._ '~ .•••'"'

• ..c...•••• _.

_', •. ".-;- •.. "~"".".~'_"""_' ,., •• __ ···_- . . ··.-c·_~···,--

tesztsorozatot isrnertet,valamint a kUlonbozotipusu tesztfeladatokb61 50-50 feladatot tartalmazQ soro'Zatokat is mellekelt a szerz5, melyekbol ujabb tesztsorozatok keszithetok. Vizsgalatainkat az Eysenc:k4eszt 5. sorozataval vegeztUk, . melynek magyar sztenderdizalt valtozat6t Vekerd4 L,(1975} i keszitette el

as 880 fonel alkalrnazta (az5/b tesztsorozat forditasat es magyar nyelvterUletre valo adaptalasat kozben elvegeztUk as az 1984. evi

vizsgalo.toknal megkezdtUk e sorozat alkeLnazasat is).

Vizsgalati m6ctszer: altipusba tartoznak ka, egyeb). A ~et

A

vizsgalat 40 feladatb61

(ABC fe ladat, betUrejtveny,

vizsgcllati

lao

aij,

a feladatok· 5

abraanal6gia, matemati-

30 pel"'c, a feladatok kozUl barmelyiket le-

v alas ztani, nem keU azokat sorban meg oldani, minden helyes fela-

datmegolda.s 1-1 pontot ere

ElvegeztUk az e gyes vizsgalati csoportok (evenkenti, aVfolyamonkenti bontas) eredmenyeirH~k ertE~keleset (atlagpontszam,atlaghiba-,

szam, szorasok, m axirna lis 9 mlnima,1is pontszam). valarnint az AOK

o.

evesek es L evesek. valamint FOK

o.

evesek osszevont ~redmenyei­

nek elemzQ osszehasonIitasat R 20-as szamit6geppeL (A matematikal szamitasok elvegzeseel"t koszonetet mondunk a SOTE

Szamitokozpont munkatarsalnak, ktUonosen dr.. Mayer Janosne materna.... tikusnak.)

45

f\-bel~s vala~zok ~21arp,ab61 .l~.:z.itett 2yfol'¥6J!l0nk~.~.tiH~,tla£1elosz­

lasi gorp!¥. ,..e:!,.<¥.~dnH§nY§~:

es

MegallapithatjUK: a Oe evesek

az L eveselt: helyes v6.1o.sza.inak

pontszamab61 kesz5tett atlageloszla.si gorbek ossz~hasonllta.sa alapjan, hogy a o@ evesek gorbeje normal elQszlast mutat (ezze! s~emben a

pontszamokbol. szamolt 19 ertekek nem mutatnak normal eloszlas4 talje·...

19 erh~kek

sen a magas

fe16 tolodik: eli agorbe), Az L evesek atlag-

eloszl6,si gorbeje szinten .norma.l E!lQszlast mutat (az ertekelesnel azon-

evesek kazUl lenyegesen kava...·

ban figyelembe kell venni, h9gy az sebb szemelyt vjzsga!tunk )~'

. ...

A kat vizsgaltevfolyam

ere.p~enyei·

.

kozott nemtaJ.altunk szigni-

fikans e1teres~ Az a.tlagpontertE§k a:z;o:3,szes vizsgcilt 0, evesnel 17 9 5 ... 1

az osszes vizsg6.1t L evesnel psctig 161 9

A

minimalls as maxirna-

lis pontertek is csak kis kUlonbseget mutat (min" 2 veseknel. min", 4

as

max""

as

max:.. 30 a 0.

az·eves~kn61)lf

~z esy~s vlzs,giIStti c70EC!r.t2~_at1as.a?ntszam~ as az atlagos~__ il1:' .&.

tellivSencia

J~.y§ciens __~,k. osszehasonHtasa.r,ak eredme~~~,:' .

Az egyes vizs·galati. csoportokhelyes

eitlagpontsza-

mal kQzott kUlonbsegeket tapasztaltunk, mely ugya.n. nem

szignifikans~

l11egis ar1"O. a velemenjrre· lehet· balala kovetkeztetnir; hogy erdemes kti-

101'1 vi:zsgaJati csopQrtonken~ aza,z karonkent l as evenk:ent szetbontva ,

>~\

ertekelnia vizsgaJati eredmenyeke~ ezaltal

egyeni ertekeket a sa-

c

jat vizsgalati csoporthoz tUdjuk viszonyitanl a vlzsgalt teljes populac16 atlagel"edrnenyeihez ve16 viszonyUas

mellett

Az AOK-on vegzett vizsgalatok e1"'€'dmenye egyenletes javulast

tnutat a 0. eveseknel, a j6 pontokbol szamoltatlagos IQ ,,125$2-rol erne!kedik, 129,9 majd :13011 8 szintig", Az L eveseknel viszont az 1980-0..9 Vizsgalatban magasabb atla,gos 19

+

ertE~ket kaptu1'1k ,ll

mint i 981-beY4 A

Az intelligencia kvociensre valo atszamitast csak azert vegeztUk el, mart az egeszsegUgyben rna nH~g ezt a szempontot tUdjak ertelmezni, termeszetesen mi a pontszam szerinti erh~kelest tekintjUk mervadonakllO

46

FOK hallgclt6i eseteben az AOK 06 eveseivel megegyeZQ tapasztalatot SZ€reztUnka/ hogy jobb teljesitmenyt Y1yCtjtottak az 1983-ban vizsgalta.k b

mint a. me gEd.oZQ evi vizsgalt szemelyek.. A az

FO K

es

0" eves hal1gat6ina,1 tapasztalt alacsonyabb p ontertek

ebbol szamolt 19 ertek azt jelzi,hogy a ket kareredmenyeit sajat

csoportjuk

A

(karuk) eredmenyeihez kell viszonyitani..

fe,lac:J.a.tanalizis eredmenyei:

Az AOK

o. eveseinek

evente javu16 tenctenciaja a j6 valaszok

emetkedese IYlellett a hibaszamok csokkeneset is magaval vonta (kevesebb. a hiba.s megoldas, a nehezebb feladatokbainkabb bele sem .fognak, a nekik konnyebbnek tUna feladatok kozUl viszont tobbet oldanak meg) ...l\zo1'1 feladatoknal, amelyeknel a tobbi vizsgalt csoport is sok valaszfajtaval pr6balkozott r ott

7.,

ok

is sok vaIaszfajtaval kiserleteznek (a

14., 271lt, 33. feladatoknal) ez feltehetoen a feladat nehezsegi szint-

jebol kovetkezik.

A legtobb rossz' valaszt a

lOZ, 33., 38., 39. feladatokra kap-

(betti, verbalis, betUvel kombinalt szamr

tuk

A

1~

es

ket szamtani feladat).

legtobb esetben meg sem probalnak valaszolni a lQ, 1s.. 33., 390

. 40. feladatra (verbalis, szamtani problema, betUvel kombinaJ.t

SZalTI

es e~

szamtani problema) ..

A 7. es a

FOK o. eves hallgatOia legtobb hibas valaszfajtat szinten a 27 .. feladatra adtak,e~dekes azonban, hogy az AOK-sok:nak

konnyUes sok j6 megoldast jelent5 5" verbalis feladatra sokfele hibafajtaba tarloz6 megoldast adtak.. A

es

legtobb rossz valaszt ok is a 38.

.39,:""es feladatra adtak, valamint a 7,,' (verbaJis feladatra),sokan meg

sem probaltak vala.szolni a 10, 39. es. 40-es feladatra. Az I", evesek a legtobb hibas vBlaszt a 14, 33. es 39. feladatra adtak ll a legtobb hibas valaszfajtat pedig a. 7., 14. es 27. feladatra (verbaJi.s E~S ket betUfeladat), alegtobben meg 8em probaltak valaszolni a

1Q$ 3Lj~ 40.. feladatra· (verba.1is e.s kef szamtani problema)$>

Az AOK

o~

es L

evesei es a. FOK 0", evesei az egyes

felada~·

tok hibas valaszal es a llnem vala.szolt a feladatra" elemzes alapjan

47

nem mutatnak lenyeges kUl(:)nbsegeke4 rnindha.rom vizsga.lati csoporHJa.n a legtobb nehezseget a szamtani feladatok okoztak, kUlonosen o. felcldat-

sal"

vegen 1ev61<9 ezeket ha meg is

pr6baJ.tak oldani, ez sok hibfuajt6vaJ-j

hibas rnegoldasokkal jart.. A

legtobb ~

vaJaszt mindharom vizsga.lati csoportban (A01<'

0 .. es I.. eVfolyam t F'OK 0 .. ev) a

2.

es

a 9" feladatokra kaptuk

(verb

lis, abraanalogia)ll magas aranyban kaptunk meg j6 valaszokat a 1 .. es 5", feladatra (szamtani

es

ket verba-lis feladat)f melyeket a kc.,-

sobbiekben ki ken cserelni hason16 tip us

A

2~~

u

ll

de nehezebb

felcu::latanalizis eredmenyei alapjan elmondhatjuk~ hogy a t~szt

kismertekU valtoztatasokkal es instrukci6bovitessel jol bevaltnak te-

·kintheto..

Az Eysenck-fele inteHigencia.... teszt 5 .. sorozatava! vegzett vizs-

galataink alapja.n osszefoglalva eredmenyeinket megallapithatjuk ,l hogy a.z intelligenciateszt kis va.ltoztatassal alkalmas a

eljeiras kor-

kereteben bevezetesre kerUlo pszicho16giai alkalmassag-

celja.ra, (azzel

termeszetesen a felsooktatas n"linden

terUleten alkalmazhat6) ..

Az egyes csoportok osszehasonlitasa e.s az atlagertt9kek vonatkozasabe.n az egyes vizsgalati csoportok kozott nem tal6.1tunk szignifika.ns kUlonbsegeket. (kiveve a FOK 1982-es vizsgalati eredmenye)~ azonban a tapasztalt kUlonbsegek azt jelzik 9 hogy erdemes a kUlonbozo vizsgalati csoportokat a saJat csoport ered:menyeihez viszonyitani~ a teljes popv.laci6 eredm~nyeihez val6 viszonyitas melletL

Ezt kUlonosen azert tartjuk szUksegesnek ll m.ert a j6 megoldasok aranya evente emelkedik" ./>,,"z egyes

karok eredmenyeit celszerU kU1c)n-killon ertE§'kelni es ertel-

mezni", ,L\

teszt eredmenyei a vizsgaJ.t ol'vostanhallgat6knal lenyegesen

jobbak, mint a hazro sztenderd oldoti: feleletek

szama.r~

eredrnenyek~

az ebbo1 szamoU

de jol 111egoldott feladatok szamaranyara is"

48

ez vonatkozik a j61 megertekekre es a

nehezebb~

}<.Ulone)sen a matematikal logikai feladatokban ertek e1 jobb erednH.~nyt az

altalunk vizsgalt szemelyek, mint a sztenderd v"sz.-ei~ ezek a

feladatok a szerzo (Eysenck$l 1962) szerint a legnehezebbek.

7 .. tablazat Int~l1igencia... vizsgalati

eredmenyek atlagertekei

a kUlonbozovizsgalati csoportoknal

Vizsgalati csoport·

Helyes valasz atlagp ontszam

Hibak atlaga

Atlag pont... szambol sza-

. molt IQ

EV

EVf..

1980

L

AOK

18

4,4

7,1

5,1

1.28,8

12,4

1981·

I ..

AOK

16,7

5,2

8,8

5,2

126,3

13.2

1981

0

AOK

16,2

4,6

7,0

3,8

125,2

11.6

'1982

0

AOK

18,1

4,7

5,6

3,3

129,9

11,8

1983

0

AOK

18,5

5,7

5

2,7

130,8

14,3

1982

0

FOK

13,4

4,3

5,8

3,1

118

10.9

1983

0

FOK

17,1

4,3

7

3,4

126,5

10,1

Kar

X

X

S

49

S

X

S

AZ OSSZES 0 EVES VIZSGALT SZEMELY PONTSZAMAINAK ELOSZLAsA

AZ OsSZES vlzsGAn SZEMELY PONTSZAMAINAK ELOSZLAsA fa

f61

220~

~: j~1

160 140 120

100i 80 60·

40-1 'i

40

20

20

L_-

r '-r ", , - r - l - - ' j - -

O·g 9I>-12513~5 15,,;·$ 22-24 19P-21,?" 24,5 felett v.sz~ek szama, 1026 f6

"i. abra

o

2. abra

AZ OSSZES I. EVES VIZSGALT SZEMELY PONTSzAMAINAK ELOSZLAsA

f01

mOl

-

)(-16,9

80~ 60

40

20

feleU

3~

abra.

50

A .,!get1tlYi(tlS t8sztekk81 szerzett

tapasztala.to~

(A szokatlc.;U"1 hasznalati teszt es a tavoli asszociaci.6 teszt eredmenyei) ./\ krei.'j-Hvitas kifejezest altalaban a szakemberek is kUlonfele ertelemben hD.sznaljak., SzUkebb ertelemben alkot6 gondolkodcist, tehat kifejezettE;'ll intellektualis, kognitiv folyamatoka.t

j(~lent,

tagabb ertelemben

pedig az 0.mber mindazon szemelyi sajatossagait magaban fogla1ja, arne-

lyek

kepe~3se

teszik

ot

arra, hogy ertekes produktumot hozzon letre,

azaz a. tehetseg fogalmaval rokon..

I(ezde'lben az intelligencia. kutatas reszekent foglalkoztak a tehetseg, a kiemelkedo teljesitmenyek ,okainak kutatasaval, majd G-uilford (1950) ramutatott arret, hogyaz intelligenciavizsgalatok kUlonbozo faj-

tid csak a, konvergens gondolkodast kepesek merni, es az ilyen szelekci6 kectvezotlen az onaJlo, fantaziagazctag gondolkod6 emberek szamara, akiknek fejlett a divergens gondolkodasa, azaz problemahelyzetben eredeti valaszok sokasaga.t kepesek adni.Ezuta.n szamtalan krea-

tivitas tesztet dolgoztak k4 amelyek segitsegevel a tehetseg minel korabbi azonositasanak problemajat kivantak rnegoldani. Torrance (1962, 1964, 1965) volt az, aki igen fontos eredmenyeket ert·

~l

a kreativitas es az iskolai oktatas kapcsolata. n1egismerese

terUleten, as kidolgozta a kreativitast gaU6 es segita eljarasok rendszeret, melyet a gyakorlatba is bevezetett. Eredmenyei

~ra

hivtak fel

a figyelmet, hogy a. krea.tivitas donta szerepet jatszo kognitiv· mUkodes.'

mod, e.s az inteUigenciaes a kreativitas egymashoz vale viszonya a szorosan vett kognitiv funkciokon tul a viselkedesmodokat Is befolyasolja. Az originalis szemEHyek a legkUlonbozobb kutat6k as m6ctszerek altali vizsgi3.latai megegyeznek abbarl, hogy fUggetlenek iteleteikben, dominansak

e.s

IYlagabiztosabbak (Olah, 1979) ..

l'vHndezek alapjan elmondhatjuk, hogy a

kreativitas azonositasa-

hoz csak sokoldalu megkozeHtes a.lapJan juthatunk el, fontos a rnagas intelligencii)' (de nen"! a legmaga.sabb), es a tesztekkel mert kreativitas

'magus faka egyara.nt, de a kreativ produkci6 letrejotte szernpontjab61 dontoek a

szemelyisegtulajdonsagok, mint a fUggetlenseg, nyitottsag,

emocionalis erzekenyseg, es 111agas onertekeles (Bark6czi, I.., 1981).

51

A

fenti elmeleti kerdeseket figyelembe

veve az orvost.t::i..t'1.hallgat6k szUk8egE~.snek

palyclalkalmassagi vizsgalatainak kidolgozasahoz feltetlenUl

tartoUuk az intelligenciavizsgalatok es szemelyisegvizsgalatok melleft azokkal osszefUggesben a kreativita.s vizsga.latat, rnivel az orvosi paJyc1 a j6intellektualis kepessegek melletl magas foku kreativitast igenyet. ./\. vizsgalatot a' Bax'koczi es Klein

(1968) altal a Torrance kreativitas

teszt alapjan kidolgozott szokatlan hasznaIati tesztte1 es a tavoli asz<szociaci6 teszttel vegeztUk" Az ertekelest harom niutatoban adjuk meg az originalitas (a statisztikusan alacsony elafordulasi gyakorisag merteke), flexibilitas egyes tetelekre adott valaszok osztalyokba

pontvaltas rnerteke), merteke, a

es

(az

s orolasa, a rugalmas szem-

(az ertekelheto valaszok szamanak

a fluencia

kifejezes.beli konnyedseg jellemzoje) ..

Ezek melletl a kapott ertekekbol rrH~g ket mutatot szamoltunk

(at-

'lag originalitasi\ mely az originalitas osztva a fluenciaval, es a relativ

flexibili.tas,

a

flexibHitas

es a fluencia hanyadosa) .. Minden kreativitas

tesztben es minden .mutaJ6ban a. magas €ortek a jOe A

vizsgalat eredmenyeit a 8. tablazatban szemleltetjUk. Azt ta-

pasztaljuk a ket kUlonbozo vizsgalat osszehasonlitasa alapjan ,l hogy a

ket teszt atlagertekei kUlonbozoek, ezert azokat nem lehet osszevontan

ertekelni. Aszokatlan hasznalati teszt karonkenties nemenkenti osszehaJsonlitasa. alapjan sem ketptunk szignifikans kU.lonbs~geket egyik mutat6ban sem. A

FOK-os . v.sz..-eknek kismerh?kben ala.csonyabb a flexibilitas

e.s a fluencia mutat6ja, az originalitas index viszont megegyezik az AOK-sokevaJ..A naknek szinten kismertekbenalacsonyabb a flexibili-

tas e.s a fluencia m utat6 atlagerteke es az originalita.s mutat6 erteke is.. Egyik fajta osszehasonUtasban (kOX'ok, nemek) sem. tel" el azonban a.z atlag originalitas

A

es a relativ flexibilitas mutat6

T'a.voli asszociaci6 tesztnel a

atlagertE~ke..

karok osszehasonlitasa. erdekes ;'leo"

eredmenyeket hozott.., az e10zo teszttol elteroen mindharom mutat6b&'1. szignifikans elterest tapasztaltunk.. A

FOK-os v.sz..-ek mindharom muta-

t6ban szignifikansan alacsonyabb atlagerteket ertek e1. A osszehasonlitas ebben

a

nemenkenti

tesztben sem .'hozott lenyeges eltereseket p a

nak itt is kisse alacsonyabb pontszamot erlek el mindharom mutat6ban.

52

tablaz~t

8. A

kreativitas tesztek eredmenXei

Szokatlan hasznalati teszt Karonkenti osszehasonlitas

FOK

AOK

atlag

--r--

szoras

P

atlag-- szoras

EO

4 11

2,6

4,2

2,3

+

EX

7,3

3,3

6,7

3,0

+

EF

9,0

4,6

8,5

4,2

+

AO

0,44

0,12

0,47

0,14

+

RX

0,84

0,17

0,82

0,20 ,

+

Nemenkenti osszehasonlitas

no

ferti szoras

atlag

atlag

P

szoras

EO

4,2

2,7

3,9

2,3

+

EX

7,2

3,4

6,8

3,3

+

EEi'

9,1

4,8

8,o

4,2

+

AO

0,45

0,12

0,43

0,13

+

RX

0,82

0,18

0,81

0,20

+

Tavoli asszociacio teszt Karonkenti osszehasonlitas

AOK

p

FOK atlag--szoras

atlag

szoras

FO

.5,9

4,5

3,7

2,5

0,000

FX

8,9

4,7

6,1

3,0

0,002

FF

11,1

6,7

7,1

3,7

0.,000

AO

0,50

0,13

0,47

0,18

+

RX

0,83

0,14

0,86

0,19

+

53

8. tablazat foly!.. Nemenkenti osszehasonlitas

no

ferti

P

atlag

szoras

FO

5,9

4,6

4,8

3.1

+

FX

7,9

4,6

7,5

3,3

+

fi'F'

10,7

8,1

9,2

4,6

+

atlag

szol'as

AO

0,54

.0,16

0,48

0,13

+

HX

0.80 "

0,14

0,83

0,17

+

9. tablazat A

ket kilionbozo kl'eativitas teszt osszehasonlitasa

szoras

atlag

EO

4,2

2,6

EX

7,3

3,3

EF'

9.9

4,6

AO

Ofj45

0,12

RX

0,84

0,18

p

atlag

SZOl'as

F'Q

5,6

4,2

0,'005

Ji"X

8,3

4,4

0,004

FF

10,4

6,2

0,005

AO

0,50

'0,14

0,004

RX

0,82

0,16

+

:IelJna,g)T.arazat:

·E:

EO, FO: EX, FX:

Szokatlan hasznalati teszt jelzesei

Originalitas

Flexibilitas

EF, FF:

Fluencia

AO:

A Hag originalitas

F:

TavoH asszociaci6 teszt

RX:

Relativ flexibilitas

54

A, ket kUlonbozo k:reativitas teszt osszehasonlitasa alapjan mind-

harom mutat6ban szignifikans kUlonbseget kaptunk, a Tavoli asszociaci6 tesztben a v .. sz.-ek magasabb atlagpontszamot 81"tek e1 az originalitas

a flexibilitEis es a fluencia terUleten, valamint az at1ag o:riginaHtas eseteben is. A

ket teszt eredmenyeinek osszehasonlit6 elemzese azt mutatja.,

hogy a ket tesztet kUlon-kUlon ke11 erlekelni, egymassal parhuzamosan vegezve a

ket eredmeny kiegesziti egymast.. Egy teszt vegzese eseten

a r.ravoli asszociaci6 tesztet javasolt

elvegezni~

rnivel magasabbak az

tl.tlagertekek, nagyobb kUlonbseg van' a maximum

E:?S

a

minimum kozatt.

jobban 5z61" es az egyeni es csoportos kUlonbsegeket is finomabban mutatja.. A, teszt eredmenyeket osszehasonlitva a

magyarorszagi foisko-

1ai -- egyetemi popu!tici6 sztenderdjeivel, (me1yet Bark6czi, L, es Zetenyl, ']~"t 1981.... ben keszitett e1) minden mutat6ban lenyegesen ma-

gasabb atlagerteket kctptunk.

'"rehat az altalunk vizsgalt orvostanhaUgatok tok lenyegesen krentivabbak, mint a hazai

es

fogorvoshaUga-

s~;,;tenderdben

szereplo v.. sz.-

ek. E z vonatko?ik kUlon-kUlon az originalitas, flexibilitas es a fluencia mutat6kra is p mindegyik eseteben }(§nyegesen jobbak az altalunk vizsgaltak.. Eredmenyeinket osszefoglalva tehat a hazai sztenderdnel jobb teljesitmenye ket kctptunk, a palyan va16 sikeres mUkodesben

szUkseg~s

kreativitassal danta szazalekban rendelkeznek a vizsgalt szemelyek.. A ket teszt jol m eri az originalitast, flexibilitast es a, fluenciat, az atlagt61 nega.tivan erosen eltero szemelyek kiszUrhetaek, de az atlagnal h?nyegesen kreativabb szemelyekral is jelzest kapunk..

A

kepessegfeltaro_vizsgalatok eredmenyei:

(A vizsgaJatok erednH~nyeit esak roviden ismertetjUk.. ) Az 1ST III fogalomana16gia vizsgidat eredmenyei: A

vizsgalt orvas es fogarvoshallgat6k j6 atlageredmenyeket ertek

e1 (6tla.gpontszarnuk 1.3,5 volt)

a hazro sztenderd eredmenyhez kepest

( :12,2 atlagp ant) ..

55

A

legjobb eredmenyl; a IIL eveseknel kaptuk ll a nyomonkoveieses vizs-

gaJatok saran tehat a.z ana.logia,s gondolkodas kepessege a

kepz~?s

so-

ran pozitivan valtozika (EredmenyUnk megegyezik Szilagyi, K. /1.980/ eredmeny.eiveL)

Az· 6.ltalunk v izsgaltak teljesitnH?nye a magyar egyetemi-foiskolal sztenderd eredmenyeknel lenyegesen jobb

(21,6 atlagpontszamot ertek

e1 a hazai sztenderd atlagpontszama 17,8). A

j6 teljesitmeny azonban a kepzes folyaman romlik, a legrosszabb

eredmenyt a II'4 evesek ertek ell! tehat a

kepzes "beszUkiti" a gondol-

kodast. Eredmenytink szinten megegyezik Szilagyi, K. 198o-as eredme-

nyeivel. A

BentorA""!fele vizualis emlekezetvizsgalat eredmen~ei:

A

vizsgalatot eloszor az 1 .. majd a 2 .. ' sorozattal vegeztUk t mivel

az 1. sorozattal nagyon j6 eredmenyeket ertek el a v .. sz-ek" Az AOKas €os a FOK-os vesz.-ek kozott

a,

kUlonbseg lenyeges~ az AOK-osok

j6 te1jesitmenyenel meg jobb a FOK..... osok teljesitmenye ,l igy a kesobbi-

ekben mindket karon nehezitett feladatokat kell adnunk (mindket karon sok az V. kategoriaba tartozQ eredmeny, III.... as kategoriEinalrosszabbat ,nem tap as ztaltunk ). A

B ourdon-fele fig¥ele1}1teljesitmeny v izssalat ere d;ffi enyei:

A

vizsgalatban atlagosan j6 eredmenyeket l:apasztaltunk, magas

a te'ljesitmeny .as alacsony a hibaszam, ezaltal a 'I'

"/0

hib6.k szama a kepzes hatasara csokken, a legjobb T

eveseknEH kaptuk (98,9 A

%),

is igen

%

ja.

erteket

A 5Z

V.

mely igen j6 . teljesitmenyt jelez.

O. eveseknel ket karon vegeztUk a vizsgalatokat, es azt ta-

pasztaltuk, hogy a FOK-os v.sz",-ek kevesebb hibav.al oldottak meg a feladato4 mint az AOK-osok 41 Ez a.z eredmeny azt Jelzi, hogy a szamukra oly fontos
vizualis emlekezet es a figyelem ,mar

a kep~z;es megkezdese e16tt .16 szinvonaluak. A

specialis kepessegek vizsgaIa±a saran kapott eredmenxek: . _

Az

~

MeQ uerrie teszt eredmenyei:

A szemmertekvizsgalatban az altalunk vizsgaJtak a foiskolaiegyetemi sztenderd eredmenyekhez kepest alacsonyabb ertE~ket ertek 56

e1 (a kUlonbseg nem szignifika.ns), a ketdimenzi6s terelkepzeles vizsgalatban az altalunk vizsgaltak eredmenyei igen' j6k (a sztenderd. eredmenyekkel nem tudtunk osszehasonlitast tenni mert a vizsgalati ida eItero volt enna1 a feladatna.l). Sokan ertek' e1 maximaHs teljesitmenyt. ugyanakkor az alacsonyteljesitmenyt elerok szama kf'ves. A

haromdirnenzios terelkepzeles vizsgalatban is jo teljesitmenye-

ket kaptunk. az atlag m'agasabb mint a sztenderd ertekek atlaga. Mindharom vizsgalat eredmenyei l<:ozott korrelaci6t tap as ztaUunk, mely'a leg.,. szorosabb a szemmertek vizsgalat as galat eredmenyei kozoti;. A

"0

ketdimt2nzi6s terelkepzele~ vlzs.,...

vizsgalat j6 eredmenyei 8zoros kapcsolatot

jeleznek az intellektualis vizsgalatok j6 eredmenyeivel is. A

latas-kezmozgas koordinaci6s vizsgalat eredmenyei:

A

vizsgalat szUro

jellegUJce~ja,

hogy az atlagna.l rosszabb 16-

tas-kezmozgas koordinacioval rendelkezoket kiszUrje, majd naluk m(.b; 9zeres vizsgalatok vegzesevel tUdjuk· eldonteni, hogy mi okozza a teljesitmeny· alacsony szinvonala't, €os val6ban megtalaJhat6-e a latas-kez..· mozgas koor?inaci6s funkci6k zavara.. A . vizsgalat ilyen jellegenel fog.,. va igen kUlonbozo egyeni eredmenyeket kar'tunk.. Magyarorszagi sztendel"'dj'e a vizsgalatnak meg nero keszUIt el, igy az eredmenyeket csak saja.t

ada~ainkhoz

tudtuk hasonlitani•. Problematikusnak minositettUk a

balkez esateben a 40 kiteres falatti eredmenyeket, a jobb kez eseteben pedig a 30 kiteres feletti eseteket, ezek a v.sz.4ek 10 %-nal fordultak el0. A .kesobbiekbenaz ily-en teljesitmenyt mutat6k szamara mUszeres vizsgalatokat tervezUnk.. A

kepessegfeItaro as a specialis kepessege.ket vizsga16 mod....

szereink eredmenyei szor08 kapcsolatot jeleznek a tobbi vizsgalatban kapott j6 teljesitmenyekkel, a kesobbiekben az egyes vizsgalatok kozotti korrelacioszamitasoktol varjuk a vizsgalatok eredmenyei. ko.zotti pon-

tos osszefUggesek feltarasat.

57

OSSZEFOGLALAS

Vizsgalataink hipotezise az volt, hogy az adott palyan val6 bevalas jelentos res zben a s,zemelyi jellemzok

legi felveteli vizsgakat

~em

fu.~gvenye,

megis a jelen-

a varhat6 bevalas alapjan torte-no kivalasz...

tels jellemzi. A felvet.eli vizsgan arra vonatkozoan probalnak meg informaci6kat 'szerezni, hogy a felvetelizQ rendelkezik-e olyan szintU jartassaggal az oktatand6 an.yag alapJait illetoen, amely eleg ahhoz, hogy el-

fogadhat6 szinten el tudja sajatitani a tananyagoL A

szUkseges ismeretalapok megletenek ellenol"zese mellett azonban

mindinkabb kiterjed a vizsga16das az elsajatitando ismeretanyag

befog~'

dasanak varhat6 mertekere is, igy a szobeli vizsga .as a kozepiskola....

b6l

es

a tarsadalmi ?izervekt61 kapott infbrmaci6k alapjan. lehetos€og nyi-

11k arra is, hogy az elemzes kiterjedjen a telvetelre jelentkezQ szemely altalanos €os relative konstans egyeni jellemzoire, a palyaval kapcsolatos beallit6dasara, elvarasaira is. Ez azt jelenti, hogy

a

jelenlegi felve-

teli rendszer szerint is szUkseges tehat a tudasszinten tUlmenoen az egyeni jellemzok megallapitasa.. Azonban felvetodik a kerdes, hogy alkaln1as-e a felveteli rendszer arra, hogy ·az egyetemi-foiskolai, illetve a

,palya kovetelmenyeinek vala megfelelest elfogadhato pontossaggal merje. 'Amennyiben nem, ugy feltetlenill indokolt a pszichol6giai modszerek felhasznalasa a palyakovetelmenyeknek vala megfeleles mertekenek megallap itas ara. '1'ermeszetes, hogy nem tudjuk pszicho16giai modszerekkel elore meghatarozni, hogy a szemely a megfelelo munkaszituaci6kban a megfelela psziches statusszal fog rendelkezni, azonban lehetoseg van arra,' hogy bizonyos vaJ.oszinUseggel meghatarozzuk a szemelyaltalanos, as relative konstans szemelyisegjeUemzoit, AYlnak ellenere p hogy a felveteIi eljarasban resztvev6 oktat6k nagy figyelmet szentelnek ezen tenyezok megismeresere, velemenyiink szerint megallapitasaik megbizhat6saga nem kielegito. Ennek okai, hogy

59

a megismerendo jellemzok nehezen megisrnerhetoek a felveteli aU;:.alm,ei.... val~

mivel afelvetelizQ jobb benyomast

tenni a

szoka,sosnal~

igy

magatartasat 'tudatoso.n formaljo., valamint a :rendelkE~:;.-:::esre aH6 ida igen rovid" Ezekert es tobb 1'1ason16 okert szUkseges a palya

seges psziches

tu~Etjdonsa.gok b,ldatos

zesre allo pszicho16giai

vlzsgalc~ti

z s zUk-

es celzott v izsgalata"" /~ rendelke-

Inodszerek tobbsege rnar szamos kU·",

lonbozQ populaci6n kiproba,1t es bevalt eljaraso Ezek kozUl a. celnak me,gfelelojj azaz a palyakovetelmenyeknek leginkabb szUkseges tulajdonsagokat

mero

vizsgaJa.tok kiv.alaszthat6akQ

EsetUnkben az orvosi, fogol'vQsi palyakovetelmenyekkel foglalk.o-

z6 irodalom :0.

es gyakorlati vizsgala:U eredmenyek, rendelkezesre alltaklj

gyogyszeresz palya kovet.elm enyeit aionban ki kell dolgoznL ft. ko-

vetelmenyeknek megfelelo vizsgaJc.tok kivaJasztasa az orvosi es fogor-

vas! palyakra tehat mar konkret eddigi eredmenyek alapjan tortenhetett' meg. Az altalunk vegzett eddigi vizsgalatok tapa.sztalatal azonban azt jelzik~

hogy nem

mjnden~

galat alkalmazhat6

a felsooktatasban Inas szakokon bevalt vizs-

esetUnkbe~ iUetve

mer;yei 8em minden esetben

az alkalmazhat6 vizsgalatok ered-

ha~onlithat6ak a

mas egyetemeken-folskola-

kon kapott eredmenyekhez$

Vizsgalata-ink eddigi eredmenyeit osszefoglalva elrnondhatjuk; 'hogy az altalunk valasztott modszerek alkalrnasak csoportos vizsgalat-

ri.:i, egy reszUk pedig szamit6gepes kierbekelesre is. Ezaltal a nagytomegU vizsgalati szem ely merese es erh§kelese gyorsan, pontosan es

objektiven megoldhat6. A

kivaJasztott tesztek a l~gfontosabb~ a pi5.1yara vale megfeleh~st

meghataroz6 psziches sajatossagokat vizsgaljak.. Ezek a kovetkezok:

A kepessegek vizsgalata, a szemelx!.seg vizsgalat§w a motivaci§§ rends zer vizsgalata es a

Ea.l¥ahoz~ s zUkse£§!'s

egyeb s2ecifik~s tenye7

""k ' "1 a t a. zoo _vlzsga

Az eredmenyek karol<: szerinti o~szehason1ita.sa azt ere~menyez'tell

hogy, bar a karok specifikus palyakovetelmenyeinek Inegfelelo vizsgaJatokkal kiboviteni szandekozunk m6dszer-egyUttesUnket; ezen tULrnenoen az egyes karok sajat sztenderdjet is ki kell dolgoznunk az alkabnazott

vizsgalatok egy reszene!..

60

A

mas egyetemekkel va16 ossz~vetes

es

Ciz egyes teszteknel .

meglevQ egyetemi-foiskolai sztenderd eredmenyelhez vale hasonlitas

azt

eredmenyezte, hogya lenyeges es jellemzQ kUlonbsegek miattsajat orvosegyetemi sztenderdUnket is ki kell dolgoznunk. Azon vizsgalatokr:'Hil, ahal a namek kozott is lenyeges kUlonbse.... geket kaptunk az egyeni eredmenyek ertelmezesenel ~ az azonos nem Uek eredmenyehez va16 viszonyitas is lenyegesolll A nyomonkoveteses vizsgalat beinditasa. utan kapottelso ered

q

".

menyek azt bizonyitjak, hogy a kepzes alatti peziches. valtozasok ismerete feltetlenUl szUkseges a modszerek to'Vabbi alkalmazasahoz vizsgalati eredrnenyek gyakol'lati alkalm.azasahoze A

es

a

vizsgalati eredme-

nyeket a' pszichologied alkalmassag megismeresen tulmenoen is alkalmaz,:"" ni tudjuk. pL. a n1entalhygienes gondozasban. kivaJasztva azokat a sze- :

melyeket a

v"szo-ek kozUl akiknel a tUnet a kesobbiekben fokoz6dhat,

.szamukra egyeni es csoport pszichoterapias lehetoseget biztositva el-

erhetjUk. hogy tUnetUk ne sulyosbodjon az egyeterni kepzes ideje alatt. A

specialis kepessegek ismerete alapjan: palyairanyitast is vegezhetUnk

a szQkmavalasztast l?egkonnyitendo.. A

szocialis hatter es a psziches jedemzok kapcsolata a!apjan a

beilleszkedest nehezito tenyezo'ket elharit6 inh~zkedeseket is tudunk tennL A

palya-kovetelmenyrendszer es az ennek megfelelo alkalmassag-

bevala.s temakort tehat tovabb kell kutatni, esetUnkben .az orvosegyetemekterLUeten (kiterjesztve a kutatast a tarsegyetemekre i~), ennek a

munkanak a

fa

reszei az elmeleti-modszertani kutatasok folytatasa

a gyakorlatI, . empirikus

vizsgalatok

es

tovabbi folytatasa. Ezeknek a ku-

tatasi eredmenyeknek a birtokaban tudjuk majd munkankat hatekonnya

tenni . nemcsak a felveteli kivalasztas terUleten. hanem az oktat6-nevelo munkaban is felhasznalnL Ez a tovabbi eel azert is indokolt. mert az alkalmassag kialakitasanak feladata elsosorban a kepzesi folyamatban

valosithat6 meg, amely a konkretabb palyakovetelmenyek ismerete alap-

jan vallk

tudatossa~

61

IRODALOM

B arkoczi L j Klein S4'~' ,1968 (3-ondolatok az alkotokepessegr.ol es

roL

'

vizsgal~i0.nak

egyes problemai-

=- Magyar, Pszicho16giqlSzemle~" 25m~.. 508...515.p. Barkoczi L,ZetenyfT... · 1981 A kreativitas vizsgalata., Bp.. OPL 121 P\t (Pszicho16gial tanacsadas a paJ,ya~alaSztasban. Modszertani fUzetek 2.)

"

Benson K dllI 1984 , Palyakezdes elott allo' orvostanhallgatok pszich~s teljesitmenyjellemzoi. :=

Ergon6mia, 1.' 49-56.p.

Csepeli GY*e Somlal P.~-- 1980

Ket ertekorientacios' vizsgalat a felsooktatasi Intezmenyek vegzos haUgat6inak korebene In: Egyetemi es foiskolai hallgatok elet- as munkakorUlmenye.L Bpe FPK.. 259-3:l4 epe

Eysenck il H.J"l 1962" Know Your Own L9Harmondsworth, Penguin Books Ltd. 192 p. Eysenck lil I-IeJe, 1966 Check Your O,,,rn L.Q/ll Harmondsworth& Penguin Books Ltd. 192 p.

.

\

Eyse,nck ll I-I",J." Eysenck p S.B.G. ,1 1968 Manual for the Eysenck Personality Inventory. Educational and Industrial Testing Service~-- USA. Eysenck~ I-I.J. t · 1970

Readings in extrovel"sion-introverslor.4 London, Staplese Hobfoll,S"E"!1I Anson~ 0., Antbnovsky. At 1982 Personalit-y factors as a predictors of medical student performancee =: Medical Education, 16 61 5.

63

Huxhanl, 'G.J"_~ Lipton, At Hamilton, D~~" 1980 Achievement factors all.d personality in acohort of medical = Medical Education, 14<;;2

Kun 1\1~~ Szegedi M~ (szerk$ Az intelligencia merese" Bp~

"1971

Akad li K", 303 p.,

Leontyev, ~No~ 1979

Tevekenyseg~'tUda~- SZelYlelyiseg. BpI!! Gondolat.. 342 p(;)'

R6kusfaivy P., 1976 Fahrenberg-Selg: FIJI. Ismertetes BS magyarra 6.tdolgozas.

In: Kepessegvizsga.lati modSZ6l'tani segedanya.gl!§' Bp.

FPK. 128-:L59¢l'p_

Super, D.lj 1949 .l\.ppra.i~ing vocational fitness. New YOl"k t Harper a.nd Row.'

Szilagyi K~ 1979 M6d~zertani mo'dell az orvosegyetemi felveteli eljax'ast kiegeszito pszichologiai alkalmassagvizsgalatokhoz6,l

a

In: KorszerU modszerek alkalmaza.sa felvetell eijarasb~' Szerk. Volgyesy P... BptiI FPK. :l8-31.p.'

Szilagyi K~~ 1980 . '1'apasztalatokaz orvosegyetemi felvetell eljarast kiegeszito pszicho16giai v izs galetto kroL

In: A, felsooktatasbar1 'Vegzett kepessegvizsgalatok tapt"....sztalataL, Szerk. Volgy-esy P. Bpel FPI<.. 5-29 f1 p.

SziUigyi K~, 1.982 Az orvossavalas folyamatanak pszicho16giai elemzese~" kUlonos- tek!ntettel a palyaalkalrnos'sag szernpontjair~ Bp
Szilard Jll>' Vargha Mot Wagner A.~-- 1973 Palyaalkalmassagi vizsgalatok a Szegedl Orvostuctomatryi =Felsooktatasi Szemle, 5& 28D-288opo

Egyetemen~

Torrancejl' E@P&!I 1965 , Rewarding creative behavio:r'& Englevvood~

Prentice-Hallt Inc..

Tringer L.e~ 1969

A

Brengelrrlann-fele szem€Hyisegvizsga16 kerdo!v rnagyar valtozat'c4

~ Magyar Pszicho16gial Szemle ll ' 26~ 3-4~ 477-49

Vekerdy L4>' 1975 Eysenck-fele intelligenciavizsgalat adaptaci6ja es hazai standard tekeit Bp~ Bolcseszdoktori ertekezes~ Kezirat.

64

er'-

Volgyesy P"11,1974.. J" . Az alka.lmassag pr,ohh3maja a felsociktatasban.'

In: 'I\anulmanyok a felsoo1datas korebQJ.·~p. ,~pK. 87-106.p.

,.,·.:"e;:·, ..

Volgyesy 'Pet. 1979 ". •..,. . , J , : , , ; J':.;>" P .. z intellektualiskepes~~~e~'~6
In~ KorszerU m6ds~erel$al.k~?J~a~:a,·a.fel\)'eteJ1e!jar~sb·an. S ze r k.. VolgyesyP~B p.., ~;p1¥~";'5"'~',7~Pjl'"

Voros . 'L.. (val. ,e.~:s'z~~({.),':i:t.9:79:J, :::.J::, Az L Q. vita.' Az .': oroKlese1VUe~.·.i· arguttlenta.ci61a..' B po F.PI-C.• "11=47\ po' r·~ :' ,:;.•' ; ~ \Alalters,G.D""

1.982

Academic and personality· cor:relates of: career indecision in medical s,tudents entering'training.' =: J\lJedical Educatiqn, 16. 6• i

. Wes~ M,,'1 O'lDonne1..lg M"'lI 1982 Personality type and curriculum preference in primary care. =Medical Education~'. 16. ;241

65