SOLODO KUTATASOK l05~ Kozma Tamas TERVEZESHEZ ISKOLAZASI MAGATARTASOK. Kezirat OKTATASKUTATO INTEZET, DECEMBER MEGYEBEN. Temavezeto~ KO~~ROM

~

TERVEZESHEZ

rJ

..

t'"

SOLODO KUTATASOK

Temavezeto~

Kozma Tamas

FORRAY Re KATALIN ISKOLAZASI MAGATARTASOK KO~~ROM

MEGYEBEN

Kezirat

OKTATASKUTATO INTEZET, 1985. DECEMBER

l05~

. . . -,-,----=-----------=- .

-----~

,,---=-------

Szerkesztette: Kozma Tamas KeszUlt: az Oktataskutato Int Peldanyszam: 69 'ISSN 0230-7189

nyomdajaban

-. .3 ....

oldal

5 A TOVABBTANULAS'I SZANDEKOK TARSADJtLMI-TERULETI ~SSZEFUGGiSEI

0

e

9

@

$

e

@

G

•

~

@

•

A telepUlesi feltetel kapcsolatai ~

8


A teleplilesi feltetelek'ss a tovabbtanulasi igenyek ktiz~tti tisszefUgg~sek rendszere e' @

0

••

••

20

A KOZEPFOKU ISKOLAK TERDLETI-TARSADALMI MEGHATAROZOTTSAGA

" ~.

6>

'"

'!i

ro

e

ro

e

~


III

l>

51

@

A tenyleges tovabbtanulas as azintezmenyi rendszer, struktural tsaga e ~ &


.,

G

'.,

"

COG

aJ

•

III

teleplilesi kornyezet, a beiskolaz8si kQrzet as az iskolak oruneghatarozasa " & '" '" * ~ e @

0

"

'1l

$

51

61

OSSZEFOGLALAS

91

JEGYZETEK

94

98

FUGGELEK

6

99

"'" '

aidal

Iia

rib

Ilia'

II/b III/a III/b

A anulasi hely lelekszame. e

IV!b Via

$

@

~

@ @ G @

0

@

@

0\


<1/

Oil



0

.....

e

~

@

~

~

~

~

If;

"II

$

... "

III $



SJ

'lIl

.,

&

$

@

Ol

@

"'

;Jl

t!>

4lt
tit


I)

0

III

Ir~ban/$@~$~e@"'$e*~5@~~'"

A tovabbtanulasi szandekok megoszlasa a kozepiskolai vegzettaeguek aranya szerint !abszolut szarnban/o ~ ~ e 10;0""'" bani ~ ~., '* A tovabbtanulasi szandekok·me s a a taIsavegzettseguek arauya sz !abszoltit @l

V/b VI/a

~

A tov-abb-tanulasi s megoszlasa a lakehelyen az ilta14nos iskol~n61 keyes v~gzettek aranya szerint labs @@$~~ If(J"'"" bani ~ ~ ~ A tovabbtanulasi szandekok megoszlasa az altalanos iskolai vegzettseguek aranya szerint !abszolut szamban/$~e$@~ Ire- ba,nl ~ ~ ~ * e A szandekok a szakmunkas vegzettseguek aranya szerint !abszoluJc; 8zambanl ~ ~ '!IiI

IV/a

~

tIJ


€'i

t!l

\'ll

\I'

III

Ii>

0

"

S


'" \1> "" '!l

€'i I!P

'IS O'l l1> ""

szamban/@$@iI>@~~$0@e@~&
VI/b

VIlla. V11/b

VIII/a

Ir~ban/@~iI>\'ll~~O~~$iI>*~e~~0

A tovabbtanulasi szandekok megoszlasa az' iparban foglalkoztato aranya szerint !abszolut s zam.ban! ~ 110- bani A tovabbtanulasi szandekok megoszlasa a mezogazdasagban foglalkoztatottak aranya szerint , !abszolut szamban!iI>ae .. /ro- b'anl .. A tovabbtanulasi szandekok megoszlasa a nero anyagi agazatokban foglalkoztatottak aranya 8zerint /abszolut szamban/~"'''~iI>@''8@''5$iI>@.. e~$~~ I b 8Xl/lll ~ ~ A kozepfokli oktatasban sz eva tanulok szama Komarom megyeben, 1983@,,~w ~1>~00~ ~@0eQ$Q~lll$~1> A szakkozepiskolai tanulok szakiranyok szerinti megoszl~sa Kom~rom megy~ben, 1983.ti~ •• "'.$.@ Az I" eves szs.kmunkastanulok letsZ8.t118. szakmacsoportonkent Komarom megyehen, 1983'l>"''' <)"'e>e>G>~ Felveteli vizsgaeredmenyek Komarom megyeben$$$ @


e ..

<1J

@

III '"


..

\'ll

'"

01

iii

lIil


G' Il!' Ii'
G

iI> fll<

lSI>

'"

'"

..

<1>

""

<;>

..

. , 0 I> . . . .

'"

'"

'"

"

'"

lli

'"


'"

$

@

0



/;I


lI>

IX!a

ro-

XI$ XII . XIII"

1&

(>

I>

$

t!>

e> I>

"

<$

...

<&

til

III

Gl

til

...

10 103

104 105 106

107

108 109

110 1

113

I>

'"

III

114115 .

41>

ill

t!ll

116 117


vrrI/b

100 101

118 119

120 122

etni a

Munkarnban azert i,gyekszem l'ljtomon kola-valasztas'ai t

as

nem=-valasztasai t ~ hogy.

" a as

kezQ evtizedben pontosabban tudjuk elkepzelni I',p.~

t

f o 'cena.enc:ta1·, .,

G'

P.ot

a

valasz~asok

valasz

mogott rejlo gazdasagi-tarsa-

dalmi as kulturalis tenyezoket$ Ebbs a skalaba a s a1 vegzettsegetol a lakohely jellemzoin

is--

ztUl

negy eves gyerekek gyakran te'tova elkepzeleseig mi,ndent igy'ek-

szem beleertenie Ez a munkaanyag azert nem tartalmaz egy

SOl'"

alapvet5

informaci6t ll mert az elemzes egy hosszabb ideje tarto vizs-

galatsorozat egyik resze@> Az olvasoelozo beszamoloimb61 kap-hat kepet a kiindulo adatfeldolgozasokr61, modszerekrol$ gozatom egyreszt azoknak az bele~

elemz~Beknek

a

Bor~ba

Dol~

illeszkedik

amelyet Komarom. megye telepUleseinek gazdasagi-tarsafelt~telrendszer~r61,

e

t~rsadalmi-gazdas~gi, kultur~­

Ii,s folyarnatokrol keszitettUrJ.{., 1 Masreszt Bzoknak az okolo-

giai elemzeseknek,

viz~g~latoknak

a

sor~bat

melyek az egyes

lakossagi csoportok iskolaival kapcsolatos igenyeitl\\ magatartasait kiserelte meg a lakohelyi kornyezet felteteleivel osz" t e 1 mezn18 · 2 sze f ugges b en er e,

'"

A kovetkezokben arra keresek valaszt 11 mily'el1. osszefUg-

gesek mutathat6k ki egyes teleptilesi-lakohelyi jellemzok kozepfoku tovabbtanulas valasztott szakiranyai

kozott~

es

s ho-

gyan jelentkeznek, ertelmezodnek ezek a dontesek a kozepfoku iskolakpan~

Az elso kerdeskort statisztikak, az ut6bbit az

a

iskolak vezet6ivel keszit

int

targyalomo Azt

a hipotezist vizsgalom meg, hogy a

hatarozo nyekre~

eti-tarsadalm1 meg-

aagok befolyast

igeerint

kozepfokd 1s-

megjelenik~

azaz a kozepfoku

s ezek hatasa a

kolakban

- tudva-tudatlan -

iskolak maguk is lonbsegeknek~

lilel tetelezem

telek nem egyforman befolyas

t

hogy a lakohelyi fel tEi-

a fiukat es a lanyokat@ Ez

j

az egyik aka a fiuk as a lanyok el nek~

kU-

a

iskolazasi igenyei-

etkezmenyei a

me

a. fela

l\i

t

tovabbmenve megje-

a foglalko

lenneko Az elemzest egyetlen megys, adatain vegeztem, igy a minta semmikeppen nero neve

reprezentativnak~

Masfelol

azonban - ami a meg;;)n§t illet1 - teljeskoru a minta;az a ker.. .

des fogalmazhato meg, mennyibentUkorkepe egy megye, ez a. gye az

orszagn~ke

foghat6 fel, IDegis

me~

Jollehet tUkorkepkent valoszinuleg aligha

ugy

gondolom~

hogy az itt talalt osszefUg-

gesek ilyen vagy hasonloformaban az orszag, mas terUIE;t€:Ln is

megjelennek$ A megye viszonylag nagyfoku

varosiasodottsaga~

iparosodottaaga alapjan ugy velhetjUk', a terUleti-tarsadalmi

egyenetlensegek kisebb mertekben befolyasoljak az iskolazasi igenyeket~

mint6.z'orszag mas

etetn@ De meg ezek az e1-

,teresek is "elegendoek u arret culatu terUletek rajzo16djanak

meglehetosen kUlonbozo ar$\

s joggal feltetelezheto,

hogy hataauk kimutathato a tizennegy evesek tovabbtanulasi valasztasaiban~ n~os

A megye gazdasagi sajatossaga iparanak bizo-

egysikusaga, s ennek alapjan feltetelezni lehat, hogy a

- 7 fiUk

as

"

a lanyok valaaztasa1ban legalabb

az pen egyeJ"talan

o~szag

tobboldaluan

iparosodott

tersegein~

A statisztikai elemzest az OTTIR adatbazisab61 szarmaZQ

Komarom megyei adatokon vegeztem, az adatbazist kiegeszit-

va a megye altalanos iskolasainak 1983-a8 tovabbtanulasi sta-

tisztikaival$J Az 1983-aa tanevben Komarom megye 55 telepUleseben volt falsa tagozattal is rendelkezQ

alv_d~~~"Y

tobb mint 4000 nyolcadikos tovabbtanulasi

tettek

oS8zesitot~

iskola, amelyek

8zandekairol keszi-

Az e1emzest ezen az 55 telepUlesen

v6gez~

tern. A megye nyolcadikosai 72 telepUlesen laknak, azaz 17 olyan telepUlea van, amely csupan lakohely, de nem iskolaszekhely@ fA statiszt1ka feldolgozasban ez ugy jelent volna meg~

hogy 17 telepUlesen valaroennyi tovabbtanulasi adat

tekkel rendelkezQ nOn, ami sUlyosan torzitotta volna az menyeket, s ezen kivUl a valosagot sem fedte

volna~

erer~d­

Elvileg.

elkepzelheto olyan telepUles, ahol ni.ncsen appen nyolcadi-

kos, de az nem, hogy a nyolcadikosok ns dontsenek tovabbtanulasukrol

la

tovabb nem tanulas is dontest/e A felhasznalt

tovabbtanulasi statisztikakat iskolankent keszitik, nem pedig a tanu16k lak6helye szerint, igy osszevonni csak a helytelepUles sz

III

szek~

nem pedig a tanu16k lakohelye szerint

lehetsege~GlI

Az adatokat harom lapse

vizsgalom

meg~

A tovabbta-

nulasi adatokat fUggo valtozokkent ertelmezve eloazor megoszlasukat elemzem az OTTIR-adatbazis nehany olyan mutat6ja

alapjan~ amel~'ek fal tat

flzes

legnag~yobb befolyast

s

jak alakulasukra: a lakohely lelekazama, iskolazottzas! BzerkezeteQ A

'" saga

egym.as k

elemzem korrelaci6s sza-

otti

segevel~

tkezQ lepeaben tobb

majd faktoranaliz1s felhaaznalasaval

azokat az osszef'Uggeseket, amelyek a tovabbtanu-

v

torekvesek es a lak6helyi kornyezet tatlcoznak ~

es

emei kozott mu-

bizonyos magyarazatul szolgalhatnak.!f

A tovabbtanulasi szandekok megoszlasa a. megyeben ha.. .

aon1.it az orszagos aranyokhoz@ Itt valamivel kevesebben va.lasztjak a. gimnaz·iumot, tobben a szakkozepiskolat

as

a. szak-

munkaskepzot mint az orszagos atlag .... kUlonbsegek azonban n em j e1 E-::n t 5s ek •

. A fiukat es a lanyokat egymassal osszehasonlitva rendkivUl eles eltereseket talalunk a

gimnazit~

11.

tablaza~/.

Mindenekelott

valasztasaban mutakozik kUlonbseg: ketszer annyi

lany, mint fiu valasztja ezt az iskolatipust. Ugyanez a11apithat6 meg a tovabbtanulni nero szandekozok nemek szerinti

aranyair61@ A szakmunkaskepzes valasztasanak gjakorisaga is - ertelemszeruen - eltero, j611ehet a kUlonbseg merteket csokkenti, hogy szakiskoiaba kizarolag lanyok jelentkezn~k.

A szakirany kivalasztasa talan meg inkabb fikus, mint az

zesen

as

isko~atipusee

nem~speci­

A fiuk a szakkozepiskolai kep-

a szakmunkaskepzesen bellil is'az anyagi agazatokat

reszesitik elonyben: 90 %-uk ipari Be mez6gazdasagi iranyu

*

A szamitogepes feldolgozast Hoffer Janos vegezte, akinek

munkajaert itt mondok koszonetet.

A nyolcad1kosok

tov~bbtanul~si sz~nd~k

Bzerinti megoszlisB

l " Komarom megyeben, 1983

%

-------_.-..... Lany--------------------Ossz. _._._-----------.-- _--..........._--~

...........

Gimnaziwn Szakkozepiskola

24,8

12,3

18,4

,3 2 ,4

29,6

31,0

Ebbal: szakmunkaskep.... zesi celli

7,3

46,5

26,4

kozepfoku kepzesi ce1u lips mg*1

9,2

43,6

25,9

100,0

100,0

egyeb nem anya-

B.fi;8zatokban kepzo g.1

83,5

Szakkozepiske ossz. Szakmunkaskepzo

100,0

31,6

56,2

44,1

Ebbol: ipari mez5gazd~

keresk@

Szakmunkll' OSSZ

41,1

81,4

67,2

8,7

10,8

10,1

50,27,8

22~7

100 to

III

.

100 ,0

100,0

Szakiskola

7,1

0,0

3,5

Nem tanul tovabb

4,1

1,9

3,0

N

=

2 101

2 177

4 278

szakj ellegu kepzes't

.A la.nyokra ennek a forditott-

es: a szakkozepiskolai

ja az

J' 0"

vala~lzt()tt'"

"""j E::i {.)'\" o'• .!.-~ "oJ

t

a nem

~gazatokat

si programok kozUl gUgyi, kozgaz-

leges

dasagi\9 ov6noi./ valasztja, a szakmunkaskepzesi programok

ko-

zUl feltik ugyancsak a szolgaltat6it /kereskedelmi!, side a 8zakiskolat is !gyors-gepiro,

rolhat

80-

egeszsegUgyi!~

Az adatok ket tendencia egylittes jelenletet tlikroziklli Egy lljabb, korun~.:ban kibontakoz6

folyamat a kat nero elhelyez-

kedese az iskolarendszer vertikalis strukturajaban, ahol a fiuk hagyomanyos pozici6it a lanyok foglaljak 81 a magasabb

kepzettseget biztosito iskolatipusokbane Hagyomanyosabb a kat nem elhelyezkedese az iskolarendszer !:or:izontalis szerkezete-

ben, ahol elesen elkUlontilnek a ferfi esa noi szakiranyok. Ez a kett

Beg nero specialisan magyar jelenseg. Harnqvist 4

nemzetkozi adatoka't osszehasonlitva kiemeli, hogy a szakiranyok kivalasztasaban rnakacsabban konzervalodik a nemek kozot-

ti

kUl~nbBeg,

mint az iskolazottsagi szintben. A fejlett ipa-

r1 orszagokban kUlonosen a modern elektronika terhoditasa

nyoman megujulo erofesziteseket tesznek

les

nemcsak a femi-

ate Bzinezetu mozgalmak/ arra, hogy a lanyokat a Hhagyoma-

nyosU ferfiszakmak fele iranyitsak /sokhelyiitt peldaul kUlon programokat szerveznek a lanyok szamara, hogy felkeltsek

er-

deklodesliketa szamitogep alkalmazasa irant/. Bar onmagaban orven~etes a nak iskolazottsaganak dinamikus emelkedese, az ujabb egyenlotlenseg keletkezese es

is erzekelheto oktataspolitikai, sot tarfesztiltsegek kivalt6ja lehet. 5

erosodese mar

~adalmi

rna

, A kovetkezokben nehany, a hipotezis szempontjaool ki-

emelkedo mutato szempon-tjabol vizsgalom meg a tovabbtanulasi 8zandekok

megoszlasat~

A lakohe1y /az iskolaszekhely! nepessee;enek szama kozismerten az egyik "legerosebb u tarsadalmi-terUl.eti mutato. A lelekszam ugyanis osszeftigg a varosiaasag mertekevel t a rendelkezesre a116 iskolak valasztekaval, a lakossag sig,

~s

foglalkozas szerinti

osszet~tel'vele

Az

iskolazott~

osszefUgg~s

termeszetesen nero determiniaztikus, es az altalanos iskolaval rendelkezQ Komarom megyei telepUlesek viszonylag kis m1n-

tajan meg kevesbe mondhato

as

szamat

annak~

,fA jelentkez5k abszolut

szazalekos megoszlasat tartalmaz6 kontingencia-

tablazatokata

fUg~elekb.!SB:

kOZ1Bn).1

A kozepiskolaba jelentkezok 6zama csaknem linearisan novekszik a telepUleslelekszammal, ez az osszefUgges caak a legnagyobb Komarom megyei varos - Tatabanya - eseteben nero ervenyesUl; a kozepiskolaba jelentkezok aranya a csucsot a kozepvarosokban sri el. Meg inl{abb igy van ez, ha csak a gimnaziumba torekvoket vesszUk szemUgyrell> E csoportok ellentettjenek kat masik latszik: a szakmunkaskepzest valaszt6k'es a tovabbtanulni nero kivanok. Mindket csoport aranya csokken a

telepUleslelekszam novekedesevel, mig a gimnaziumot valasztoke novekszik!& A kapcsolat jelleget' fokenta lanyok iskola-

valssztasa alakitja ki. A fiUk a telepUlesnagysagt6l szinte fUggetlenUl alacsony aranjrban "torekszenek gimnaziu.mba, s magas aranyban szakmunkaskepzesbe® /Kivetel a harom kozepvaros f

amely a megye nyolcadikosainak mintegy negyedet adja.1 Ennek alapjan azt al1apithatjuk meg, hogy a ginmazium irant annal nagyobb

as

a sZakmunkaskepzes irant annal kisebb az erdeklo-

...' 13 -

des, mennel tobb lakoauaz iskola szekhelye. a~ tanulok lak6helye~

A Bzakkozepiskola kevesbe polarizalja a valasztasokat.

A szakkozep!skolaba. tor,ekves aranya is novekszik nemikepp a telepUlesnagysaggal egyUtt,&m itt kivetelek is vannak. Ta-

Ian eppen itt kereshetjUk a sZakkCSzepiskolai, kepzesi kinalat foldrajzi kozelsegenek, hozza.ferhetosegenek hatasat.

A szakkozepiskolaba

as

a sZakmunkaakepzeabe torekvok

megoszlasat sZakirany 8zer1nt vizsgalva gyakorlatilag nem talalunk osszefUgges't a telepUlesnagysaggal. Ez is amellett

8z61, hogy a szakirany va.lasztasat a nemi hovatartozas befolyaaolja, a telepUlesnagysag azonbannem. Az e fejezetben

.

attekintett tobbi telepUles1 val toz6

kBzC:S,~t

sines olyan,

amely alapjan elrendezheto lenne a konkret szakirany valasz-

tasa.

Ez~rt

a tov4bbiakban erre az

~sazefUgg~sre

nero t'rek

k1.

A telepUleseket a nepesseg iskolazottsB.sanak egyes mutat6i alapjan csoportositv8 hasonlo osszefUggesek bontakoznak kit sot a kUlonbsegek elesebbek, mint az elaza cso-

portositasban, as itt magyarazatot talalhatunk arra iS t hogy a telepUleslelekszam novekedesevel miert csak egy szintig tartott lepest a kozepiskolaba jelentkez6k aranyanak novekedeee !azaz a megyeszekhelYt a legnepesebb telepUles meg. . oszlasai 1nkabb a kisebb lelekszamuakhoz hasonlitottak/. Bar az altalanos iskolanal kevesebbet vegzettek

nya minden telepUlesen m~gis

vi~zonylag

a J %-nal alacsonyabb

es

ara-

alae sony ,

a 4 4 %-nal magasabb aranyok

kozott kepzett csoportokban erzekelheto kUlonbsegek vannak a

- ·14 .nyolcadikosok tovabbtanulasi torekveseiben. Legegyertelrnubb a tovabbtanulni nem szandekoz6k aranyanak novekedese azokban a telepUlescsoportokban, ahol viszonylag sok az igen alae sonyan iskolazott lakos. Az alacsonyan iskolazott nepesseg

4.

szazaleknyi novekedeae a tovabb nem tanulok aranyanak 1.... 5

ro-

os novekedesevel ja+ egyUtt. A kUszobot a lanyoknal a 316 %, a fiuknal a 4 4 % j"elenti. Hs. ennel magasabb az

cal talanos

iskolai vegzettseggel nem rendelkezok aranya, jelentosen gyakoribba valik a tizennegy evesek koreben a toV'abb nem "tanulas.

A kUszobertek elterese azt fejezheti ki, hogy az igen alacsonyan

kepzett lakossagtobb keszseget mutat arra., hogy fiait

kozepfokon tanittassa, mint hogy lanyait. fEz nero ellentetes

azzal, hogy az iskolazotta.bb lakossag lanyait hosszabb kepzesi ideju iskolaba. kiildi./ Akozepfokon tovabb nero tanulok

ko-

zotti, nemek szerinti kUlonbsegek gyokere appan e dimenzioban,

a legalacsonyabban kepzett lakossag dimenziojaban kereshetok. He. a

befejezettilt~l~noSiskolai v~gzetts~ggel

ren-

delkezok ara.nya szempontjabol vizsgaljuk meg a tovabbtanula~i szandekokat; a megoszlasok mar nemilyen egyertelmuek. Ez azzal magyarazhato, hogy e nepesseg aranyanak kialakulasaban szerepe van azaltalanos iskolanal magasabb

as

alacsonyabb·

vegzettseguek hanyadanak egyaranto Ezert a tovabbtanulasi" 8zandekok ott arulkodnak alacsonyabb igenyszintrol, ahol igen sok

as

ahol igen kevesembernek a legmagasabb iakolai

vegzettse~ea

nyolc osztaly.

A kozep- as a felsofoku vegzettseguek aranya alapjan alkotott telepUlescsoportokban a nyolcadikosok tovabbtanula81 szandek szerinti megoszlasa sok szempontb61 eppen ellen-

- 15 tettje annak, emit az altalanos iskolanal alacsonyabb veg-

zetts6gaek

~ranya ~lapj~n

megfigyelhetUnk. A magasabb v6g-

zettseguek sokasodasaval novekszik a gimnaziumban, altalaban a kozepiskolaban t csokken a szakmunkaskepzesben tovabbtanulni szand6kozok es a tovabb nem tanulok aranya. De mig

az elobbi szempont 8zerint vizsgalva, legdifferencialtabbnak a tovabb nem tanulok aranyanak alakulasB latszott, az utobbi szempontokb61 a. tovabb nem tanu16kkozotti elteresek kevesbe elesek

fJ

Ezt ugy is

ertelmezhet~lUk.

hogy az al tala-

nbs iskolinal alacsonyabb v~gzettsega nepesseg

telepU16san

beltili aranyabol a tovabb nem tanu16kra, amagasabbvegzett-

seguek aranyab61 a kozepiskolaban

tovabb~anu16kra lehet

kabb kovetkeztetni. j A korrelacios szefulit.asok ezt

a~

1n-

ossze-

fUggestmegerosit1k.! A magasabb iskolai vegzettseguek aranyaba.n is vanegy

kUszob, amelyfelett jelentos valtozas erzekelheto. Abban a te~epUlescsoportban,

ahol a kozepiskolai vegzett·seggel. ren-

delkezok reszesedese 16 fo-on, a· felsofoku oklevellel rendel-

kezoke 5 %-on feltil van, ugrasszeruen megna a gimnaziumba jelentkezok aranya /a kozepiskolaba jelentkezok osszesitett aranya csak mersekelten no, mart ezeken a.helyeken

keve~eb­

bon jelentkeznek szakkozepiskolabaj, s a novekedes egyarant

megjelenik a fiuk

as

a lanyok

csoportjaban~

Ez azt sugallja,

hogy a magasabban iskolazott nepesseg' tomorUlese'elerhet egy clyan szintet, amely felett - kis ttilzassal - minosegileg mas igenyek jelentkeznek a tovabbtanulas irant. Ez"a mas'minoseg a felsofoku tovabbtanulasra felkeszito, altalanosan kepzo 1skolatipusnak a szakkepzo iskolatipusokkal,

illet~e

a kozepis-

.- ,16 ..

kolanak egyeb kozepfokti oktatasi intezmenyekke1 szembeni /persze csak viszonylagos/ preferalasaban jut kifejezesre. Ha az erettsegizettek aranya. alapjan letrejott "skala" kat egym~s ut~n

kBvetkez5

telepUlescsoportj~t hasonlitjuk ~sszet

jol lathato ennek a kUszobnek az atlepese: ahol a kozepiskolai vegzettseggel rende1kezok aranya 13-

16 % kozott van, ott a tovabbtanulni szandekozQ fiUk 11,6

ro-a,

a lanyok 25,8 ro-a jelentkezik gimnaziumba;

fiUk 43,9 %-a, a lanyok 62,3 ro-a jelentkezik kozepiskolaba.;

-

ahol a kozepiskolai vegzettseggel rendelkezok aranya 16 % folott van, ott a tovabbtanulni 8zandekozQ fiuk 19,3

%.. a,

a lanyok 33,0 %-a jelentkezik gimnaziumba;

fiuk 49,5

ro-a,

a lanyok 65,3

%-a jelentkezik

k<5zepiskolaba,

Hasonl0, bar ta1an nemennyire eles kUlonbsegek mutatkoznak a felsofoku vegzettseguek aranya alapjan kialakitott telepUlescsoportok kozott is. Mint hivatkozott Komlirom megyei elemze..... seinkben targyaltuk, a megyeszekhely appen

ebben~

a tovabbta....

nulasi torekvesek szempontjab61 fontos dimenzioban marad e1 a megye kisebb, harmonikusabban fejlodott varosait61, s ezert volt a lakossagsz8m a1apjan kepzett csoportokban a tovabbtanul'si

sz'nd~kok

megoszl'sa nehezebben drtelmezhet5. /Ez egy-

uttal arra is figyelmeztet, hogy a szociologiai kutatasokban szokasos egydimenzios telepUlesbesorolas felrevezeto lehet; Komarom megye helyzete specialia,' de nem kiv'teles az orsz~g­ ban.1 Egy tovabbi iskolazottsagi val toz6, -s. sZakmunkasves-

zettseggel rendelkezok aranya egy mas1k, bar az iskolazottsaggal osszefUggo tertiletre vezet at: a foglalkozasi 8zerke-

zen:?, ~je~

f'

Bbbol. a. Bzempontbol a n:yolcadikosc.knak harom csoport-

ki elesen: a gimnBziurnba

LJ;?;ol ;j

fj,Uk

as

a szakmun.kaskep....

j

entkezQ lanyok

as a azakiakolaba

az aranya jelentosen csokken, az u.t6bb.if1..ke a szakmunkasok telepUlesen belUli aranyaval par«I

a lakohelyen a szakmunkasoke, annal keve-

e

se

fiu j

Maskeppen fogalmazva mennel inkabb meg-

entkezik annan

gimnaziumba~

viszont annal tobb

szakmunkaskepzobe, s a lanyok kozott pedig kiug-

toreks

roan sokan kivannak szak1skolaban kepzettseget szerezni. Fel-

tUno

tovabba~

pUleseket~

hogy ebbol a azempontbol csoportoa1tva a tele-

alig van tendenciaszeru valtozaa a tovabbtanuln1

nero azandekozok

aranyaban@

A korabbi KomaI"om megyei elemzesek alapjan felteteIe

lehate, bogy ebben a. sajatos gazdasagi azerkezetii

megyeben a foglalkozte.tottak nepgazda.sagi agazatok szerinti megos

a

statisztikailag is kimutathato befolyast"gyakoPQ4.

zennegy evesek tovabbtanulasi 8zandekaira. Arra gondol-

tam ugyanis" hogy egy megyeben, ahol az iparnak nehany agazata hatarozza meg a telepUlesek egyik csoportjat Is. banyasz-

telepUle..sekrol

sa

a Durie-mente ipar1' savjar61 van szott a me-

zogazdasag a telepUleseknek egy tovabbi csoportjat /zommel a tortenelmi Komarom megye telepUlesei!, a nam anyagi agazatok pedig egy harmadikat

la

Duna-kanyar as a Pilis tidUlotersegei/,

ott a tovabbtanulas valasztott iranyaiban

is reprodukalodnak

ezek a jellemz5k@ A foglalkoztatottak e harom csoportjanak aranya alapjan is megvizsgaltam tehat a tovabbtanulasi azandekok megoszlasat. A megoszlasokat azonbwl - ellentetben az

iskol'zotts~g

taIn1. Ugy

szerintiekkel - neh'z

~unikt

interpre-

hogy akar az i

akar a mezogazdasag-

t

aranyat vizagaljuk,

ban foglalkoztatottak telepUlesen

a

n

tulsagosan U alae sony,

as

a

U

tUlsa.gosan·~ mages

aranyok egy-

arant a kozepfokti tovabbtanulas vtrosazabbnmin6segevel jarnak egyUtt: a gimnaziumba t a kozepiskolaba torekves

tkabba

valasaval o Egyetlen elesen kirajzo16d6 elteres emelheto

ki~

Ahol a nepessegben az ipar1 foglalkoztatottak igen alacsony /30 %-on a,lulil

as

a mezogazdasagi keresok igenmagas 50

on felUli! aranyban vannak kepvisslve t vabbtanulni nem szand.ekozQ.

kiugr6ansok a to-

- egyeb adatok

ertelmuen utal arra, hogy a

%-

ideju

"'" egy-

~skolazast

a szakkep-

zes hianya hagyomanyosan agra.r .." kornyeze,tekben jellemzo t

oroklodo

kulturalis

magatartas~

A f'oglalkoztatottak agazatok szerin'ti megoszlasanak

mutatoi kozlil egyedUla nem anyagi agazatokban dolgoz6k aranya alapjan jelentkeznek linea:ri.s e1 teresek a tovabbtanulasi t~rekv~sekben@

Ez

felt~telezhet6en

magasabb iskolazottsflgaval fUgg

e

foglalkoz~si

ossze~

csoport

Bogy azonban megi3~)m

egyszeru azonossagr61 van szo /azaz e foglalkozasi csoportot nem lehat

ak~z~pfokon

sitani/ arra utal

aZ li

vagy fels6 fokon

k~pzettekkel

azono-

hogy a szakmunkaskepzesbe torekvok

Be

tovabbtanulni nam szandekozok aranya csokken parhuzamosan a tercier szektorban foglalkoztatottak aranyanak Nem mondhat6 tehat

~gyertelmuen~

6zektor hatarozza meg a t

novekedesevel~

mennel inkabb a tercier

epUles foglalkozasi szerkezetet

annaltobb a gimnaziumba, vagy a szakkozepiskolaba jelentkeZQ

/osszesitve persza ervenyes ez a kapcsolat/, de az megal-

lapithat6,

c

en. a

0813Z

is

egyes

t

gya-

korisaganak

es

lenne

nem

al talanos

a

iskol,snal keves

a. tovabbtanu.....

1

ra nem jelentke

8.

$'t+ szak mun"'k'asvegze

cso

,I!J

guek

t~rekv6 fi~k ~8

a

a lcozep- es

ofoku ve

esebben,

1

a szakmunkaskepzobe

szakiskol~ba j

entkez5 14nyok csoportjai,

etta

reszesedese alapjan a

ezoke@ He e valtoz6kat a lakohelyek tipuskepzo ismervenkent ertelmezzUk, akkor

Ujosolni n lehet, honnan varhato s.z egyes kozepfoku iskolatipusok utanpo

anak je+entos resze,

kezo nemzedek

t~rsadalmi

mel~ek

elhelyezkedesenek

esznek a

fo

kovet~

szinterei.

elmult 8vtized nehany kutatasa a tarsadalmi szerkezet atalakulasanak, az intergeneraci6s es intrageneracios mobili tasnak a lassulasat ffilJ.tatta be 6 Ebben az adatfeldolgo@

zasban

~

legalabbis egy megyeben - az tunt kit hogy tobbira-

nyu es komplex osszefUggesrendszer talalhato a telepliles kUlonbozQ je

emz

ssag iskolazottsagi

es a

zasbeli jellemzoi koz

foglalko-

t@ Eppen ezert /jollehet nem altala-

nos ervennyell azt lehet van sz6, hogy az int

~s

tetelezni, hogy nem pusztan errol novekedesi palyara va16

~tall~s

oka

vagy kovetkezmenye a mobilitas lelassulasanak, hanem errol 1s t hogy a folyamat masik area a teleptilesek profl1janak, 1akossagi strukturajanak

stalyosodasa~

Ez a kikristalyoso-

.... '20 -

d~s lehet6v~

hat~rainal

teszi a

kBvetkeztet~Bt,

soromp6k ereazkednek

18$

hogy csoportok t

r~tegek

A soromp6k nem csupan

nevelesszocj.ologiai, statisztikai absztrakciok, hanem tele .... pUlesek kozigazgatasi hatarainal szinte szemmel lathatoan megjeleno tarsadalmi tenyek. Ezerta nyolcvanas evekben az exkluzivitas !a lehetosegek kizarasa ertelmeben/ megkett6-

zottsegerol beszelhetUnk. Mar nemcsak a csoporthovatartozas, hanem a lakohely is meghataroz6erot jelent az iSkolazassal kapcsolatba.n, ami egyuttal a mai tizennegy evesek jov5beni tarsadalmi helyet as lak6helyet is kijeloli. 7 Ezert tartom

elgondolkoztatonak, hogy a szerkezeti valtozasok lassula.sa,

a kikristalyosodasi folyamat t biliza16dasa egyfajta

8

telepUlesek aroulatanak sta-

rigiditass~lt

egyUtt, vagyis egyenesen

8Zt

megrnerevedessel,jar

feltetelezhetjUk; hogy a je-

lenlegi allapotok /legalabbis a vizsgalt valtozok zomet 11let6en/ jelent5s ktils6 beavatkozas elmaradasa

eset~n

egysze-

ruenkonzervalodnak_

A telepillesi fel t~~.~~1.~k es a !ov~bbtan.uJ:as~ .2:£en~~oz..ott;.~ ossz~fU~sesek rends~,

Az

el~mzes

tov~bbi

lepes~ben

a telepU16si

v~ltoz6k ~s

a tovabbtanulasi szandekok kozottl kapcsolatok rendszeret vizsgaltam mege /Az ertelmezesben nagy segitsegemre volt Semjen

An~ras tanuimanya~/8 Eloszor mintegy 60 valtozQ eloszlasat vizsgaltuk meg

a telepUlesek teljes /72 telepUles/, majd szlikitett /55 te-

.leptiles! mintajan. A szelsosegesen aszimmetrikus t nem ttilzot-

tan jelentos magyarazo ereju

a tovabbi feldolgozas-

as

bol kihagytuk: l1ehany foglalkoztatot

tatorol

sz6~

Tovabba

sz

ellatottsagi mu\j

re tartalmilag lehetoseget adtak: a

daul fontos lett

iranyok

hipotezis vizsgalata

nehany csoportjat.

volna~

amelyek er-'

~zempontjab61

pel-

he atovabbtanulni nem szandekozok

aranyat nemek szerint is sZ'erepel tetjUk~ az igy kapott meg-

oszlasok azonban tUlsagosan aszimmetrikusak voltak, ezert csak az osszes tanulora vonatkoz6 adatokat v~zagaltuk$1 fgy

vegezetUl 45 mutat6val dolgoztunk, amelyek kozUl 22 a tele.... pUlesi feltetelekre vonatkoz1k, 2) pedig a tovabbtanulasl 8zandekokra. Egyea mutatok megoszla.sabanmeg fennmaradt, a,z adathianyb61 szarmazQ aszimmetriat ugy csokkentettUk, hogy ezeket a nOU-kat /a BMDP....programcsomag lehet6aegeivel alvei 'MISSING-kent kezeltUk
szarek kovetelmenyeinek. A felhasznaltmutatokat a jobb attekinthetoseg kedve~rt

tartalmi blokkokban foglalom 5sszs.

sei az

elemz~Bben

nem j'tszottak

fA

blokkok

elnevez~­

szerBpet~1

Nepesedesi mutatok OVKOR

KIKOR

- ovodaskoruak /3-5 evesekl aranya a nepeasegben a kozepiskolaskoruak

114-17 evesekl ara.nya a

ne-

pessegben ~KOR

- az idosek /60 evan feltill aranya a nepessegben

ODAVAND - a bekoltozok aranya ELVAND

-·az elkoltozok aranya

18~91azottsa6i

ALTALVEG

mutatok

- az altalanos iskolanal kevesebbet vegzettak aranya a l;-x eves nepessegben

ALTVEG

azaltalanos iskolai vagzettseguek aranya a 15-x eves nepeasegben

SZMVEG

- a szakmunkaskepzot vegzettek aranya a. 15-x eves rlepessegben

KOZEPVEG

- akozepiskolai vegzettaeggel rendelkezok aranya a 18-x eves nepessegben

FELSOVEG

- a felsofoku vegzettseggel rendelkezok aranya a 24-xevef? nepessegben

ATLEVF

- az elvegzett osztalyok atlagos szama

Foglalkoztatottsagi mutatok

AKTIVQ

. . . az aktiv keresok aranya anepessegben

IPAKTQ

- az ipari keresok aranya az aktiv keresok kozott.

MGAKTQ

. . . a mezogazdasagi keresok aranya az aktiv keresok

kozott

NAAKTQ

- a nero anyagi agazatokban az aktivkeres6k

SZAKBEQ

- a szak-

es

foglalkozt~tottak aranya

k~z~tt

betanitott munkasok,aranyaaz aktiv

keresok kozott

SEGEDMQ

- a segedmunkasok aranya 'az aktiv keresok kozott

NEMFIZQ

- a nero fizikai do1gozok aranya az aktiv keresok

kozott

.... 2) ....

OVISQ

- az 6vodaba jar6k aranya a 6vodaskorUak kozott

OVSZEM

- az egy 6v6n5re jut6 6vod'sok sz'ma

TANSZ

.... az altalanos ,iskolai tanu16k aranya. a nepesseghen

ALTSZEM

- az egy pedagogusra juto altalanos iskolai tanulok

szama KORORV

.... az egy korzeti orvoara ,juto lakoBok azama

A tovabbtanulas1 szandekokmutatoi LGIMN

.... a gimnaziumba jelentkez5 lanyok aranya a nyoloadikos lanyok kozott

LSZKOZEP

a 8zakkozepiskolaba. jelentkElzQ. lanyok ara.:nya

LEGYEB

a nem anyagi agazatokban /kozga~dasagit eU, 6v6,

muveszeti/ kepzo szakkozepiakolaba

jele:q.tke~Hi

lanyok aranya LSZMUNK

. . . a szakmunkaskepzesbe jelentkezQ lanyok

LIPSZM

- az ipari szakmunkastanu16nak

a~anya

jelentk~z6

lanyok

,

aranya LKERSZM

.., a kereskedelmi szakmunkastanulonak jelentkezO lanyok aranya.

FGIMN

-- a g1mnaziumba jelentkezo .fiuk aranya a nyolcadikos fiUk kozott

FSZKOZEP . . . a 8zakkozepiskolaba jelentkez~ fiuk aranya. FSZMCEL

- a. szakmunkaskepZ,esi cH~lu szakkozepiskolaba jelent-

kezett fiUk aranya FKFOKCEL - a kozepfoku kepzesi celu szakkozepiskolaba jelentkezett fiUk aranya FSZMUNK

a.

~zakmunkastanu16nak

jelentkezett fiUk aranya

-' 24 -

FIPSZM

- az ipari 8zakmunkastanulonak jelentkezett fiUk aranya

OGIMN

a gimnaziumba jelentkezettek aranya a nyolcadi-

kosok kozott

OSZKOZEP - a szakkozepiskolaba jelentkezettek aranya OSZMCEL

-

a

szakmunkaskepzesi celu sz.akkozepiskolaba je-

lentkezettek aranya

OKFOKCEL - kozepfoku kepzesi celli szakkozepiskolaba jelentkezettek aranya

OEGYEB

- nem anyagi agazatokban kepzo szakkozepiskolaba jelentkezettek aranya

OSZMUNK

szakmunkastanulonak jelentkezettek aranya

OIPSZM

- ipari szakmunkastanulonak jelentkezettek aranya

OMGSZM

- mezogazdasagi szakmunkastanulonak jelentkezettek aranya

OKERSZM

- kereskedelmi szakmunkastanulonak jelentkezettek aranya

ONEMTAN

- tovabbtanulasra nem jelentkezettek aranya

A 45 valtozQ koz5tti kapcsolatok rendszeret korrela-

eios szamitas segitsegevel vizsgaltuk meg. Ekkora elemszam-

nal a O,27-nel nagyobb ertekek jeleznek szignifikansan leteZQ

kapesolatokat !p
esen olyan t amelynek egyetlen masikkal 8'em lenne legalabb egy ilyen t ,vagy ennel szorosabb kapcsolata, tehat nines olyan valtoz6, emit a korrelacios szamitas alapjan erdemea lenne kihagyni az elemzesbol o A valtoZorendszer belsa korrelaltsaga elegge kismer-

- 25 "'" teku: a 990 lehetseges paronkent kapcsolat kozUl 234-nek a

szorossdga h~ladja meg a fenti 6rt'ket i 8zek ktlzUl er6snek /0,70 folotti abszolut ertek folBtt/mol1dhat6 22 kapcsola:t

¢>

A legerosebb korrelaci6s kapcsolatokat harommutat6-blokkba:n E

talaltunk. /2. tablazat /

Nero meglepo-a s~oCio16g1e.i szakirodalombol j61 ismert osszefUgges -

mutatok

reszben

t

hogy aZ'iskolazottsag szinvonalB..t jelzo

egymassal, r~szb13n;.a.~()~l.alkozt.~tottsageval.

s az ut6bbiakis egymas kOzQttvamuakaz.Oros kapcsolatban. '.-:'.: ':

..

",-

,.,'

.

Nem erdektelenazonban reszlet~aebb~nis megvizsgalniezeket a ka.pcsolatokat A

kozepiskolat. e.sa.fo1skQ]:~t/~eg~E:ltte~aranye. pozi ti-

a1 talanosiskolana1. kevesebbet'~vegzettek aranya negakorrelal az elVegzettd~~id~Y9lf·~ti~~(H'JSZ8n1aVf).1.Ez az

van~ az

tivan

",'

,

.. , ........•..

,

';

"

:,":

,.

~-

zottsagi val tozok

,

,

..'

-

..

kOzottsz.e:repela.,~'a.riepessegis,

legmagasabb iskolai

amelynek

vegzettaege az altalanos:Lskola, illetve

a szakmunkaskepzoot Ugy tun,ik

hogy

legalabbis ami Komarom

rnegyet - illeti, nero eza ketfelebefejezett kepzes hatarozza meg legmarkansabban a. telepUlesek iskols.zottsagi profil-

jat, hanem a legmagasabb,illetve a s'zelsosegesen alacsony iskolazottsaguak reszesedese@ A £e180- es kozepfoku vegzettseguek terUleti-tarsadal'mi as egyeb szempontu megoszlasara vi'szonylag sok figyelem iranyul, az altalanos iskolanal kevesebbet vegzetteket az ?it

Terjedelmi okokmiatt csak a. legerosebb korrelaci6kat mu....

tatom be.

A legerosebb kor~elaci6s kapcsolatok*

...

ALTALVEG

KOZEPVEG

KOZEPVEG

-.83

FELS6VEG

~.75

-.81

ATI,EVF

-.94

-.93

FELS6VEG

ATLEvF

NEMFM

-tll81

MGAKTQ

-.84

SZAKBEQ

NEMFIZQ

IPAKTQ

-.70 -.95

-.92

FSZMCEL

FKFOKCEL

-.81

ODAVAND

-.73 -e8a

LOID LSZK5zEP LEGYEB 1.~

ELVAND

-.95 ,I

LEGYEB

-.90

OGIMN

-lP85

OSZKOZEP OSZMCEL OKFOKCEL

OEGYEB

~

-.75 -.95

,"

·-.88

-.80

-.90

Terjedelmi okok m1att csak azokat a korrelaciokat kozlom,

amelyek erteke O,70-nal magasabb. Az ezekbol kepzett determinacios egyUtthat6 50 %-nal nagyobb merteku kolcsonos determinaltsagot jelez@

2

gyu,kran hag,yj

,~,

" "'1 k lVU_*

f

---I ~z

a b1:.· Dan 18 meg-

k ;~ik, hogy nines hozz[:lferhet6 sta-~isztika - legalr.lbbis

mut

iSU10ret

""" azok.rol a nepessegmozgasokrol lJ melyelr-

sze

"" , a sze"'I sosegeS(-Hl

nek ern 10.kO~H-.16g

s, az

sony

iskol~zotts~g~

kt::dvezotlen fidottsagll kistelepUleseken koncentralo-

diko ITartalmilag a 1

'7

kutat~si ~rdek15d~s

i8kol~zottB~g

szelektivit4sa a fej-

emelkedesenek optimizmus6t Bugallja,

· 1 es '" egyre jelentektelenebbnek tUntetve fel egy marglna 1.lsnac •

r

meg ma

s~lyoB

t~rsadalmi

jelens~gete

Ezt a megjegyz&at

nem kivUlal16kent teszem, hanem sajat korabbi allaspontjanak kritikajakeppen

18~1

A foglalkoztatottsagi szerkezet valtozorendszeren beltil eros kapcsolat tapasztalhat6 a nem fizikai foglalkozasuak

es

a 8zak-

es

betanitott munkasok, valamint az'ipari

mezogazdasagi aktiv keresok aranyai kozott lat negativ iranyu

j

@

Mindl~et

as

a

kapcso-

azaz arrs. utalnak, hogy ezek a foglalko-

zasi csoportok Uzarjak kin egymast kolcsonosen: vagy ipari

jellegu a telepUles, akkor keves a mezogazdasagbol e10, vagy forditva; vagy a munkasok aranya magas vagy a nero fizikai

dolgozoke$ fA nero anyagi agazatokban dolgoz6k aranya csekelyebb Bzerepet jatszik@/ Az ut6bbi valtozoknak eros kapcsola.tai vannak az elobbi harom iskolazottsagi mutatoval

i.s~

A

nem fizikai dolgoz6k magas aranya az altalanos iskolanal ke-

vesebbet vegzettek alacsony reszesedesevel, a

kozep- as

fe1-

sofoku iskolazottak magas aranyaval jar egyUtt, mig a szak-

as betanitott munkasok mages aranya kizarja a felsofoku vegzettek nagyobb reszesedeefet

pithat6 meg, amit

kor~bbi

III

A korrelaciok alapjan az alIa....

leirasainkban mar hangsulyoztunk:

meglehet5sen

~leaen

kUltinUlnek 91 a

megy~ben

azok a telepU-

lesek, amelyek a magasan iskolazott, 8zellemi-ertelmisegi lakossagot tomoritik a munkaatelepUlesektol, s meg ebben az ipari megyeben is a telepUlesek meghataroz6 vonasa maradhat

a mezogazdasagi foglalkoztatottak magas reszaranya.llI Magas korrelacios egyUtthatokat talalunk a kUlonbozo iskolatipust valasztok gyakorisagai kozott 1s o

Am igen szoros

kapcsolat fokent a lanyok, illetve a lanyok as az osszea nyolcadikos iskolavalasztasa kozott van. ott jellemz5 az eros kapcsolat ,ll ahol a lanyok iskolavalasztaaa hatarozzameg az adott iskolatipus profiljat:

gimnazium, a nam anyagi agazatokban

kepzo szakkozepiskola /kozgazdasagi .. egeszsegUgyi,lQvonoi t mu. . veszeti/~

ak~unkaskepzo~

s ezen kivUlmeg a

-

Jqllehet Komarom

megyeben sem valasztjatobb lany a tovabbtatlulasnak"ezt azutjat, mint az orszagban altalaban, am a kereskedf;)lmi szakmunkaskepzes, amely egyertelmuen noi szakirany, feltehetoen arasan befolyasolja a szakmunkaskepzestva.laszt6ktelepUlesek szerin..... ti megoszlasate A fiUk tovabbtanulasi szandekaikozott ott van szoros kapcsolat, ahol az iskolatipust lenyegebena fiuk hatarozzak meg: az ipari, mez6gs.zdasagi szakmunkaskepzesi celli vagy kozepfoku kepzesi celu szakkozepiskola vonatkozasabaue Feltlino, hogy es;y.!tlen

~",zorosabb

iskolayalasztasa

kozo~1

kapcsolat sincsen a lan:Y.9k

as

a fiuk

-amit pedig kezenfekvo lett volna fel-

tetelezni<$ S kozepesen szorosak a kapcsolatok a nepesseg iako.....

lazottsagi, foglalkoztatottsagi mutat6i. as az kos iskolavalasztasa kozott iS

zes nyolcadi-

Q

Az ellatottsagi mutat6k, amelyek - az egy korzeti orvosra jute lakosokat kiveve - az oktatasi szfera adatait tartal-

-.. 29 .... mazzak ~ csak kozepes es kisszAm1J vel

$

1o"t rnuta.tnak

Ebbol arra lehet kovetkezte~tni,

tatok nincsenak szoros

as

tobbi-

8,

ezek a fajlagos mu.-

kozvetlen kaposolatban a lakossag

tarsadalmi, demografiai osszetetelevel, valamint a. llyolcadikoso1\: tov6bbtanulasi szandekaival. Ezt a fajlagos mutatok bel.-

so sajatossaganak lehet tUlajdonitani$ Feltetelezheto; hogy a j6 ovodai ellatottsag !kisletszamu csoportok, az 6vodaba jar6k

magas

aranya/~

a j6 altalanos iskolai

ellatott~ag

Ikialetazamu

osztalyok! kozvetett hatast gyakorol az iskolazasi. a kulturalis magatartasra t

am

mind a -jelenlegi adatok t mind a korabban "

vegzett statisztlkai elemzesek azt mutatjak, hogy az ellatott....

sag fajlagos mutatoinak "j6sagan elsosorban mas tenyezokkel van szoros kapcsolatban: az 6vodai, altalanos iskola1

zsufolt~

sag a varosok jellemzoje t a kisletszB.mu ovodak.altalanos 1skolak gyakran inkabb az ala.csony 1skolazottsa.gu, kepzettsegu lakossagot tomorit5 telepUleseken mukodnek, nemritkan a

ne-

pesseg fogyasanak, eloregede·senek kovetkezmenyei.

Szinte megazt 1s mondhatnank - uehany esetben a nega-

tiv elojelu faktorpontok erre latszanak utalni - hogy a zsufolt cSvoda, iskola, a kedvezotlen szemelyi feltetelek nmagya-

razzak u az iskolazas iranti magasabb igenyeket, hogyha nem tUdnank; nem magyarazatr61, henem a jelensegek egytit.tes £e1-

lepeserol

van szo,

S

a kozos magyaraz6elvet masutt kell keres-

ntink /a korzetek nagyobb nepsurusegeben, 'amely a·magasabb iakolazottsagu, jobbfoglalko'zasi szerkezetu varosok j ellemz6-

je/. Am mivel meg ez az egytittjaras sem torvenyszeru /a rossz l Y'agy

viszonylag rossz szemelyi

roai

p~ivilegium,

as

dologi ellatottsag nem

va-

a telepUlesnagysag nem minden esetben jar

- 30 --

egytitt a nepesseg aranyosan magasabb iskolazottsagaval/,

ve-

gill is ezek a mutatok a vartnal gy'engebb magyaraz6 erejUk.

Az elemzes kovetkezQ szakaszaban 2laktorapalizis segitsegevel rendeztUk, tettUk attekinthetobbe a korrelacios lcapcsolatokat,. I A faktoranalizist a BMDP-prqgramcsomagban

hozzaferheto fokomponens-analizissel vegeztUke/ A szorasnegyzet mintegy 80 %-anak magyarazatahoz 10 faktorra volt sztikseg. A faktorszam meglehetosenmagasnak tlinik, s az teszi indokoltta t hogy a v~ltoz6rendszeren beltili kapcsolatok nem bizonyultak tUlsagosan erosneke De ez is

eget tesz an-

nak a Hszabalynak", hogy ez eredeti valtozok szamanak negye-

de, harmada lehet a faktorok szama,

A valtozok

ko~~unalitasait

S

meg a lOs faktornak is

vizsgalva ugy latszik, hogy

a rendszerben egyetlen, szinte ftiggetlennek tekintheto mutate kapott helyet: a korzeti orvosi ellatottsage. Ezt a mutat6t - ertelemszeruen - a lakossagi ellatottsagfontos jellemzo

w ..

jenek tekintettem, s batoritott'az is, hogy az elvi problemak ellen~re /egy k~rzeti orvos sok asetben nemegyetlen, hanem

t~bb

telepUlest lat ell Semjen vizsgalataban ez a val-

toz6 eros korrelacioban volt a modern, varosias teleptiles

jel1emzoivel /40 tablazat/. A kovetkezQ tablazat /5. tablazat/ az elso 10 faktor rotal t es sorbarendezett faktorsu.lyai t ta:rtalmazz,a la tablazaton cssk a 0,25 feletti faktorsulyok szerepelnek!* Az osszefUggesek alapjan azt gondolom, hogy az adatok

a lakossag iskolazasi igenyeit meriko Feltetelezem, hogy az elemzett 45 val tOZQ konz,isztens, as kozvetve

vagy kozvetle-

Tiz faktor sajateI"tekei

as

az 81 ta1uk megmagye.razott

sz6rasnegyzet-arany

A faktorok altaI megmagyarazott szorasnegyzet aranya a teljes sz6rasnegyzethez !kumulaltan!

FAKTOR

1

8.093

0.180

2

5e420

0.300

3

4.781

0.407

4

4ii137

0.498

5

3.612

0.579

6

2.526

0.635

7

2 411

0.689

8

2.133-

0.736

9

1@857

0.177

G3

,

A valtoz6k kommunalitasa

'S!"

Valtoz6

Kommuna11tas

"""71qfllt"'1$'S'X;/(ll'i!l. . . 'Jt

a

ltW

Valtoz6

Kommunalitaa

OVKOR

0.838

KORORV

0,533

KIKOR

0.658

FGIMN

0.924

OKOR

0.797

FSZKOZEP

ALTALVEG

0.941

FSZMUNK

0.922

ALTVEG

0.606

FIPSZM

0$911

SZMVEG

0.748

FSZMCEL

0,972

KOZEPvEG

0.965

FKFOKCEL

O~934

FELSOVEG

0.912

LGID

0@807

ATLEVF

0.966

LSZKOZEP

0.949

AKTIVQ

0.725

LSZMUNK

0.940

IPAKTQ

0.744

LIPSZM

. 0.864 .

MGAKTQ

0.830

LKERSZM

0.954

N.A..AKTQ

0.828

LEGYEB

01$924

SZAKBEQ

0.937

OGIMN

0.927

SEGEDMQ

0.848

OSZKOZEP

04>974

NEM:B'IZQ

0.970

OSZM1JNK

0 .. 953

ODAVAND

0.900

ONEMTAN

0.852

.ELVAND

0.930

OIPSZM

o ~ 9.'78

OVISQ

0.740'

t)MGSZM

09919

TANSZ

0.730

OKERSZM

0.944

OVSZEM

0.685

OSZMCEL

00954

'ALTSZEM

0@706

OKFOKCEL

0 .. 903

OEGYEB

OG893

,;

P'

.-

0.962

Rotalt

NEM]~IZQ t( C'~ Z .tJ£v.CJ;r <'1')'tr -r.i'1G J..}

FBLS6VEG SZAKBgQ ATIJEVF

ALTALVEG NAAKTQ LGIMN LEGYEB LSZKOZEP OEGYEB OSZKOZEP

.95 ,,90 @90 -.82

-.40 -$35

.81 -'J73

041

_60 051

..... 31 e&95 .93

.90 ~1J

OSZM1JNK

OIPSZM LSZMUNK LIPSZM ONEMTAN IPAKTQ SEGEDMQ MGAKTQ ·KIKOR FSZKOZltP

.83 .15" -.40 , -~40

,,73 .60

-.56 -.78 ~7a,

.75 -.55

,-.30

"'~~._"'l8d'etlji_lI/!::l

F6

'7

Fa

F9

__ . _~ldllmltlllllIl!:Wnmftlot"'"ADlnwPll"

FlO :::4«:Jl§Q.~4t

NEMPIZQ K()ZE~PVEG

FELS6VEG SZAKBEQ ATLEVF ALTAJJVEG

NAAKTQ LGIMN LEGYEB LSZKOZEP OEGYEB OSZKOZEP OSZMUNK

-G54 -.33

-.25

OIPSZM

-(1127

LSZMUNl{ LIPSZM ONEMTAN IPAKTQ SEGEDMQ MGAKTQ KIKOR FSZKOZEP

.33 -.39 -.25

.50

.26

-$)0

we

_h4=n.·..'

FSZMUNK ODAVAND

ELVAND SZMVEG OKFOKCEL li:K FOKC EL

OVISQ OKERSZM '

ALTVEG

"'"'",40

FGIIVLN

OGIMN OVKOR ALTSZEM OKOR

29

"""

~

-$)0

"""

5 -~35

OM:GSZM

EI?SZM

·.... ~49

KORORV TANSZ

-~J2

~36

Rl :?:.

....t;

'!;t~tr

.....

-FSZMCEL OSZMCEL FSZMUNK ODAVAND

ELVAND SZMVEG ONFOKCEL FKFOKCEL OVISQ

F6

F7 .

Fa

F

9

-$42

-$46

-.29 .90

..... 49

.89

-.51

.30·

• dt91

.89 G57

OKERSZM

091

LKERSZM

.89

AKTIVQ OVSZEM ALTvEG FGIMN

.76

-.67

-.36

.64 .91 .57

OGIMN OVKOR ALTSZEM OKOR OMGSZM

-.29

- •.30 -.25

EIPSZM

KORORV TANSZ

FlO

dlll"'~

.31

-.33 ~48

031

·nU.l

VO.].

6 b,tn a vj. zsgal t folyarrJ.D, anbe)

or ennek a folyt-uua tne.l{ t. ')'''' 1.--"'t'l.t f..)(1'0' l' f

#

'I "0/'

es

j

1I,

Az HlfJ6 faktor """ amely a legt

It rolyumatb61 - a zol~jo. mr.,::gt

dimenr.,i6i t

amel~Y'

t magyaraz a

lakoss~gnak olyan

ViZB--

tal~noB k~p6t raj-

hangsulyozottan a tovabbtanulassal van osz-H faktor,

era 1

zorosabban a felso- as

k15z.epfoku vt3gzetts6ggel\l a nero fizikai munka vegzessel fUgg ossze~

os ellentetes ereju az alacBony iskolai vegzettaeggel.

Elgondolkoztat6, hogy eros pozitiv korrelacio formajaban egy elvileg kovetkezmenyrlok felfoghat6 tenyezo szerepel mint ma-

gyaraz6 elv; a nyolcadik osztalyos lanyok tovabbtanulasi szandekara torteno utalas elorevetiti a tobbi faktor magyaraza tanak iranyc.tt

Ie

Ugyanis a nepesseg ,!skolai vegzettsesevel!

!oglal!o~jsava!_~gyUtto/agimnaziumba torekvolanycso~ort

ezer lanyl jelenik meg,

~s

!fel-

nagyon feltdn6, hogy a leger5sebb

faktorban a lanyok tobbi csoportja nero szeroepel, a fiUknak

pedig egyetlen csoportja sem@

A rnasodik faktor segit ertelmezni az elcot, de az is lahat, hogy elmelyiti a magyarazatot. Gyakorlatilag a lany0ls. ~gyetlen ~oportMval

~ezett~kke10

foglalkoziki a szakkozepiskolaba

~lent­

A vizsgalatban szereplo lanyok kereken egyharma-

daval kapcsolatban mintha a jelentkezes pU8zta tanya lenne magyaraz6 era, mert ezeken a pozitiv egyUtthatokon kivUl csak utalasokat talalunk arra vonatkoz6an, hogy kizarolag lanyok-

raI Van

SZOt

de nem kell beleertenUnk a giumnaziumba, a szak-

mUnkaskepzobe es a szakkozepiskolai iranyok kozUl a mezogazdasagi es ipari iranyra jelentkezettekete

- 38 ....

A harmad.ik faktor mintha deduktiv vagy kizarasoa

me-

don ugyanezt a csoportot elemezne tovabb, mart azon az informaci6n kivUl, hogy nem magyarazza a lanyok gimnaziumba jelent-

kezeset, es a lanyok tovabb nem tanulasat, kizar61ag olyan korrelaciokkal irhato let amelyeket az elobbi faktor kizart:

az az ipari

as

mezogazdasagi szakkoze.E,1skolai s.zakiranyokba

}a!l~okkallD

at oreky.2

A negyedik faktor ugyanolyan absztrakt, mint az elso. Nero gyermekcsoporttal foglalkozik, hanemaltalaban a lakosOlyan csoportot ir Ie, amely mez6gazdasagi foglalko-

saggal~

zasu es/vagy segedmunkas, az elsa fakto'rban leirnal joval ~acsonyabban iskolazott!'ha.ns;su~yozottanszakkepzetlen, ne~

!Eari fosla1kozasut idosebb atlageletkoru t amely reszben azzal fUgg ossze, hogy ebhan acsoportban a tobbihez kepest ke-

ves a kozepiskolaskoru. Teheit mig az elsa faktor egy kepzeletbelihierarchia tetejen leva csoporttal

es

annak gimna-

ziumba torekvQ gyermekeivel - akik tortenetesen lanyok - fog-. lalkozik, addig ez a faktor olyat jelenit meg,

a~elyik

a to-

vabbtanulasi szandekok szempontjabol elsosorban azzal jellemezheto, hogy a vizsgalt idoszakban igen keves ilyen gyenuektik van.

Az otodik faktor gyakorlatilag visszater egy specia-

lis korcsoport viselkedesenek magyarazasahoz: toredekesen megjelenik atizennegy evesek masik tele, a

fiu~_csoportja.

Ez a faktor semmifele informaciot nero tartalmaz altalaban a

lakossagr61, a lanyokrol. Azt hangsulyozza, hogy a fiUk szak-

kozepiskolaba jelentkeznek , lentkezest.

as

kizarja. a szakmunkaskepzobe je-

A. he todik faktor

kis szamu t

eg igen

Val

a to-

eptiles adatai alapj

v~~k~~"~~i

as

a

ereju az oda-

szandekok elemzeseben ~

az

olyan jelen-

t

t5ssbb korrel~~i6t mutat, mint a s

ettseg gyako-

riB~ga n~peBs~gben.

elv vagy mint

l~nyeges

dimenzi6

Ez a

tov~bbi

~

kutat'st

nyi t lehet role fel."tet

t

mert csak any-

gy a ~~~~~~~~~~~~

j

A

reprez

he·~edik

faktor visszater a

jat hogy a fiUke

tanulasi szandek

,ll

csoportjahoz@ Azt

aban eros a tovabb-

CSD

es a korabbi

alapjan feltetelaz-

heto, hogy ennek a szandeknak onal16 faktorkant valo megjelenase inkabb tekintheto telepUlesspeci.fikusnak, mint retegspecifi.kusnak" UgY8..t"1is az egyetlen faktor,ahol jelentos

korrelac

mutatkozik alyan valtozokkal, amelyek a.z oktata-

ai ellatottaagra utalnak8 IItt ismet

ellatottsag fajlagos mutatei nehezen.

hangsulyoznom kall: az ertelme~het5k./

A nyolcadik faktor a harmadik pendantjanak is tekint-

heta: az azt meghataroz6 valtoz6k itt kisebb as negativ 8U.lyokkal szerepelnek, s a faktor profiljat a kereskedelmi . aZ~km~astanu~2na! jel~~~~~o lanyok aranya alakitja ki.

A kilencedik faktort neh'z

'rtelmezni~

Az eddig leg-

kisebb magyaraz6 erteklinek mutatkoz6 valtozok szerepelnek benns 9 s csak annyi ttinik egyertelmlinek, hogy telepUlesi jellemzoket tartalmaz. Az iskolazottsagi, foglalkoztatott-

sagi t ellatottsagi valtoiok jellege

as

iranya egyUttesen in-

kabb falusias mint varosias telepUlescsoport kepet sugallja.

-'40 -,

VegUl a tizedik faktort egyetlen valtozQ uralja: a fiUk gimnaziumi

tovabbtan..Ela~~'lI

A tobbi val toz6 .... az 6vodas- .

koru.ak aranyat kiveveSlarnely fiatalos korszarkezetu telepU.... lesre utal .... mind negativ elojellel szerepel benne, s ezek a kUlonbozo alacsonyabb szintuszakkepzeseket valaszt6 fiUk aranyat fejezi kio Afaktorok tartalmi elemzese megerositi azt a benyomast, hogya tov'abbtanulasi szandekok elemzesekor tBbb figyelmet kell ford1tani a Idnypk e,aopQrtjars"

illetve egy-egy

korcsoport elemzeaekor. a lanyolt viselkedese tobbet magyaraz az egeaz korcsoPQrt vlselke?de,e'6'bol. He. a faktorokat nemcsak

is tUlajdonitunknE!~tk, aM:kQ'r a m~gyarazat eroasege szempontjabal kat

egymae'sa.leilel;l1H~tesi~,anyutrend allithat6 fel. 9

Egy teljes

kQrQ~~ta.lyVili;lsgalata saran

a lanyok !ku-

tataai szempontb61/tontosabbakmint a fiUk .... faktoraik meg°elozik a fiUket.. A llarpm :lalj,;y:-faktor sorbaallitva

lares" '..

It

fehergal-

Ukekgalleroa"es Uoveral!os" j,?vot l~ge r. Erdekes

mo.. .

don a fiUknak szintenharom faktora van t as kevesbe fontos-

nak fel ttintetv.e tUkrozik vissza a. lanyoket. A fiukruil ugyanis a Barrend pontosan forditott:a kereken negyezer nyolcadikos viselkep.esenek magyarazatahan az utolso helyre kerUlt a gimnaziumba jelentkezo f1Uk csoportja$

A tiz faktor egyiitt viazonylag osszefUggo magyaraz6 rendszert nyujt. Az elso faktor a legalt,alanosabb es kozis....

mart oBszefUggeseket

prezentalja~

a tobbi kilenc egymast ki-

egeszito m6don oszlik meg. KUIBnbozo lakossagi csoportokat

irnak. le, amelyek klilonbozo sUl1yal szerepelnek az oktatasi

- 41 -.

zata.bau
it

csoportok koncentralodasa vagy

kUlonbCSzo lako

hianya jellemzi az agyes telepUleseket .... amelyeket igy indokoltan ertelmezhetUnk a tovabbtanulasi szandekok szempontjabol befolyaso16 kornyezeti felteteleknek. A tobbi faktor kat

es

a

fiuke.ra~

to

csoportra oszlik: a la.n.yokera

mintegy indokolva azt a figyelmet_ ami a to-

vabbtanulasi szandekokon belUl is megfigyelhet6 nemi kUltlnb.... segekre iranyule A flIlanyfaktorokon u

as

a ufiufaktorokon" be....

lUI vilagosan elkUlonUlnek a kozepfoku kepzes.formalia-infor-

malia lepcsOi, as ez az elktilonUles talan arra

egYn.f..a ktorbanneplcsak a ezell belti]'

i~

utal~

hogy esz::

lakQ~s·asna,k,nemcs~a. nem~knek2 hansU!

kUlona,lcs0;E,ortolQleJ.'{. a ,kepe aelen11\: meg.

A faktormatrix kozvetve vizsgalja, minos:fti a telepUl~seket:

az ott

~15 n~pess~g iskolaiv'gzetta~g~n, foglalko-

zasan, demografiai jellemzoinkeresztUl. Arra hivja fel a fi .... gyelmet, hogy i1.yen komplex folyamat elemzesekor erdemes .egy-

idejuleg figyelembe venni tobbfele elrendezodest /hierarchiat/; a. telepUlesek hivatalos

es

nemhivatalos rangsoraban visszatUk-

rozodhet az ott e10 nepesseg eletkoranak, foglalkoz8.sanak 8tb. hivatalos as nemhivatalos rangsora. Ezen elemzes egyik leg-

fontosabb tanulsaganak /folytatasi iranyanakl tekintem azt

j

hogy a tobbfele hierarchia letenek, korrelaciojanak, a tovabbtanulasi, 8zandekokat megmagyaraz6 erejenek erdekes

as

fontos

indikatora /nem.oka as nero kovetkezmenye! a lanyok kUlonbozo cso~ort~ainak

finomabb analiz1se. Ha nem igy lanna, nem ebben

a sorrendben, es nero onal16 fa.ktorkent je+.entkeztek volnao

- '42 -

A tiz faktor hipotetikusan maskeppen is ertelmezheto_

A vi:zsgalt terUleten

es

annak egyes telepUlesein a gazdasagi.,

a tarsadalmi, a kUlturalis, az oktatasi szferaban egyszerre vannak jelen a hagyomanyok, a fejlodesi folyamatok as a javQ egyes elemei. Ezt a tobbszoros tortenelmi, tehat idobeni meg-

hatarozottsagot is kiaivashatjuk a faktorrnatrixbole Amikor 8zt a11itottam, hogy 14 eves lanyok 8zandekainak elernzese naindikato~a

gyon.j6

csoportjuk

lak6hely~nek,

iskolai

v~gzett­

segenek, foglalkozasanak, akkor implicit formaban azt is

a1-

litottam, hogy a tiz faktor sorrendje egy fejlodesi menetet is bemutat

41

Forditott sorre.ndben elemezve a faktorokat, az

allapithat6 meg, hogy mUlt sz8.zadi. vagy meg regebbi evidenciakt61 a huszonegyedik 8z8.zadban valoszinuleg altalanossa

vale

jelensegekig haladhatunk. Meg nehany emberoltovel ez....

e16tt~

tov~bbtanul~sr61volt szo,

ha

az ember nagy va16szi-

nuseggel fiUkra es gimnaziumra gondolt. Ugyanakkor Magyarorszag teleplilesszerkezetere minden 8zempontb61 a falvak domi-

· nanciaja voltjellemzQfl Ezen a gondolati szalon vegighaladva a faktorok azt a fejlodesi folyamatot ttikrozik. vissza, ho-

gyan strukturalodtak a telepUlesek, hogyan alakultak ki 18kolai vegzettseg ujabb

as

es

foglalkozas szempontja.bol a lakossag

ujabb csoportjai, hogyan differencia16dott a ,fiUk

kozepfoku tovabbtanulasa, es a folyamat betetozesekent hogyan jelentek meg a tovabbtanulok kozott 'a lanyok kUlonbozo csoportjai

<»

,Ez azert is lenyeges ~ mert a tovabbtanu.lasgya-

korlatilag teljesse akkor valt f amikor a lanyok is bekapcso-

16dtak a kozepfoku iskolazasbe t iskolarendszer

as

sa

igazan strukturaltta az

a lakossagi igenyek akkor valtak, amikor

- 43 .-

a

klil~nb5z5 kin~latok

ten

"'~

eb'ben az esetben Komarom megyeben "'"

sen megha'ta,roz6va val tak

oID

(~gynla.st

alakultak

lei a nemeken belUl jellegzetes alcsoportokjt !3ma~ej.J;?altnaJf.!

va.s;¥

kolcsono-

, nagy ezert valt

Nagyon vala

szet elesen a lanyok es a fiuk c

faktorma trixot

terUle--

5 i..genyek egy-

60 a kill

ezert lahat a

akatfemj.~~tanak,

nevez....

ni" /Ezert tudom a kesobbiekben bemuta.tn1, hogy nem is iskolat ipusonken't ~ hanam iskolankent hogyan alakulhatot t

a

massal oasze nero tevesztheto t teljeaen egyeni arculat&/ Ennek

tUlajdonithat6~

hogy a kepzeletbeli skala masik vegpont-

jan magasan iskolazott, a tercier 8zektorban dolgoz6 csoport talalhat6, amelyik ny11vanva16an varos1as kCSrnyezetevel,

va-

rosias eletmodjaval ugy jelentkezik az elemzesben, hogy ar-

rol lehet megismerni, hogy lanyait gimnaziumba jaratja. 10 igy valik egy tortenelmi,evidencia kutatasi evidenciava: a

terseg legfejlettebb telepUleseinvagy e telepUlesek alit csoportjainal nem azorul magyarazatra, illetve semmilyen 81talenoe magatartast nem magyaraz meg, hogy a lanyok gimnaziumba jelentkeznek. Ezt egesziti ki peldaul az a megfigye-

leSt hogy az o8szes tobbi kozepfoku tovabbtanulas magyarazatra szorul

j

illetve onal16 magyaraz6 elvkent jelenik meg

ebben a kitUntetett figyelmet erdemlo cBoportban@ Nyilvanvalo, hogyaz iskolazas terjedese mind exten-

ziv, mind intenziv ertelemben elsosorban a 14-17 eves nyokra vonatkoztathat6 folyamat, hiszen a !iUk

as

la-

a tarsa-

dalomnak a fiukkal szemben tamasztott igenyei kialakultnak tek1nthetok t csak szerkezetUk modo8ulhat

9

Ilyen szerkezeti

modosulas sok hasonloeagot mutat egyes telepUlesszociolo-

. ., 44 gi[ii val tozB.aokkal: vannak iskolatipllsok, sot megnevezhet5 (~H

konk1"et iskolak, ahannan a fi&: ki vonulnak,

es

helyUke-t

elfo'glaljak a la.nyok", Ugyan:(gy megtortenik a vizsgal t ter-

st3gben es e, vizsgal t idopontban. hogy a sajatosan artikulal t i..g(~nyekkel

jelentkezQ lanycsoportok egyszeruen kiszoritjak a

fiukat. IEzert nevezheto peldaul a megye legjobb gimnaziuma viszonylagos

~rtelemben fi6-iskol~nak,

j611ehet a

gimn'zi~l­

ban vale tovabbtanulas egyre inkabb noi magatartas.1 A lanyok iskolazasi magatartas.anak a fiUkenal markan-

sabb jel1ege - az adatrendszeren heltil maradva - azzal ftigg ossze" !logy valasztasaikat a t,elepUlesi jellem·zok talan na-

gyobb mertekben befolyasoljak" la/a Az elernzea mindharom Slzint-

jen.az derUlt ki, hogy a lanyok iskolazas1 torekveseinek meg.... oszlasa ,I±.agyjabol linearisaE: valtozlk a vizagal t mutat6k men....

ten. ,A fiUk iskolazaai torekvesei 6zzelszemben ntUggetlenebbnek u .tunnek. Azaz mennel iskolazottabb, kepzettebb, fiatalo-

sa.bb, modernebb foglalkoz8.si szerkezetu a lakohely tarsadalma, annal tobb lany torekszik magasabb iskolai vegzettseget szerezni. A yUk ..iskolavalasztasain.k.4.pb_J201?-.r1ajell~.5u:

az

igen magasan iskolazott, igen kepzett, igen modern foglalkozasi szerkezetd

telepUl~seken

jelent5sen megn5 az erettsegiz-

ni kivano fiuk aranya, a tobbi telepUlesben azonban nagyja-

bol egyenletesen alae sony szintu - legalabbis a lanyokhoz v1Bzonyitva$ A megoszlasnak ez a j

egzet~ssege

azt tartalmazza, amit a tarsadalmi

mobilita8sal~

talan ugyantarsadalmi

strukturaval kapcsolatban egyeni alapu vizsgalatokban megallapitottak: a vezeto-ertelmisegi reteg nagyjab61 hasonloan iskolaztatja fiait es lanyait 9 amennyiben ertelmisegi sta-

-- 45 --

tus§t

kiv6nja~t~r~kiteni~ A

t

r~tegben

az

6rtelmis~giv~

va113Jj 'torekvese kevesbe eros lil gyermekeik;i) elsosorban terrae-

aik palyajat kettos biztosit{\SI2H1,1 !szt-lkkozepiskola/ vagy

egyetlen de eros biztos

t~ss61 Iszakmunk~Bk~pz51 kivinj~k Begiteni~11 Ezeket a csaladJk(Jrnyezetbol szarmazo inditekokat folerositi a lakohelyi'"

rSB.dalmi kornyezet, amennyiben magatartasi mintakat t valaszt~si lehet68~geket kijzvetit~

A ktilonbozQ er6ssegu uorrelaciok, a sajatos elrendezo-

desu faktorok magyarazataul 6zo1galhatna !bar ezt jelenleg bi.zonyitani nem tUdom/, hogy a. fiuk iskola-

tasat

inkabb a mikro-

es

as

E~ayfu~

makrotarsadalom sazdasas~ mozgasai,

illetve a csaladoknak errol gyujtott tapasztalatai ala.pozzak meg. a

lan~2!~!alasztasaira

tartismi~t~it

a

felfel~

inkabb a lakohelyi kornyek maga-

!Brekves

lithat~ ~s

tapasztalhat6

utjai es modjai gyakorolnak befolyast. Ebbol az kovetkezne, hogy az ilyen, terUleti-tarsadalmi adatelemzes, amelyet

ve-

geztem, elsosorban a lanyok iskolazasi magatartasainak vizsgalatara alkalmas, mig a fiuk magatartasat egeszen mas adatrendszerrel lehetne pontosabban leirni. /Olyan adatrendszerreI, amely· a tagabb kornyek munkavallalasi lehetosegeire alapozodik

6l /

Mas szemponthol az a kovetkeztetes'vonhat6, Ie, hogy a kozepiskolazas terjedese - amelynek ·tartalekat egyre inkabb a lanyok t a nok jelentik - a korabban josoltnal lenyegesen lassubb, esetleg lassu16 folyamat& A lakohelyek nepessegenek iskolazottsaga elsosorban lanyaik iskolazasanak ~iterjedese-. ben realizalodik, s csak a magasabb iskolai vegzettseguek

koncentra16dasanak egeszen mages szintjen hoz magaval jelentosebb elorelepest a fiuk kozepiskola iranti erdeklodesenek

megntivekedesebeno Visszautalva a kontingencia-tablazatokra t a faktoranalizis is meger6siti; hogy

B.

szakirany kivalasztasaban

- itt is hangsulyozv8 t hogy az adatrendszeren bellil maradva - inkabb a nemi hovatartozas jatszik kohelyi kornyezet vizsgalt

elemei~

8zerepet~

mint a 1a-

/Az adatrendazerre vonat-

kOZQ fenntartast itt az indokolja t hogy gyakorlati okokbol

nem szerepel az adatok kozott a klilonbozQ kepzesi utak foldrajzi-kozlekedesi tavolsaga, ami velemenyem szerint szintugy

szerepet jatszik

a

szakirany kivalasztasaban4111 Ez magyaraz-

za, hogy elkUlontilo faktorok alakulnak kia tipikusan lany

as a tipikusan fiu

szakir~nyok

valtozoibol. Amikor a kovet-

kezokben a kozepfoku iskolak nezopontjabol targyalom ezeket az osszeftiggeseket, az itt leirtakat ellenorzom mas modszerreI, mas kiindulopontrol. Az egyes iskolak a tanu16kat, az iskola meritesi bazisat vegUlis ugyanezen szempontok alap-

jan Itrendezik n : vannak 1any-iskolak es fiu-iskolak, vannak nfalusi u iskolak

es

"varosi" iskolak, illetve a tanu16k, a

beiskolazasi korzet legtobb asetben karakterisztikusan e1kUlonithet6 ezen mutatorendszerek menteno A faktoranalizis eredmenyeit meg egy szempontbol vizs-, g~lom

meg. Ennek az elemz8snek nem volt elsorenda celja, hogy

a megye teleplileseit egymashoz vale viszonyukban, egymashoz

vale hasonlosagaikban es eltereseikben is bemutassa /ezert nem kesztilt clusterelemzes/, miv

8Zt

leiro statisztikak

,alapjan mar korabban megtettem, s yelemenyem

s~erint

az osz-

tt

2,

is

2.'1

Ij

®

en-

I

I

a e

t

sz

f

~o

f

e re.

tobb te-

,j

1

t t

sek kozott

is

!AlmasfUzito, elmezem a az iskolazasi es fog-

f

j

is

, . "b"l e szempon1JJa 0 S

a

Ugyancsak

nem szere ....

t

a.l-

a fak

t un.nek ~ Ha

t

meg-

t fa~torerteket0

ap

e

ez a

a1

Ennek

a vizsgalt

szempontj

dIme

n€In

kiemelni AlmaafUzit

demes

odik faktornak

t a

t azt az ertelme

a lanyok ukeltgallero

hogy"

Ezt a

meg

,648 kozott

ja 1

hany ~

k~f

A telesz6r6d~

ne-

mertekben IBakod,

Vertesszollosl

A

ioa

etve nehany

vol

e-

a lanyok "ove ....

hordozza a

rallos jov6jekent"

ll

si kozpontok agglomeract6janak

a

Vertess

set emelem

e j

j

fak"t

piilesek

pUles

az elso,

Name

dominalja",

ziumban

el

18$

is

nero a tizedik

nak

en lee

kill

elms

Naszaly, KomI Ennek

valasztasai

a

valtozok meg-

.... akiknek

latszanak - karak~

teket

taris , "'b aegean, egyes

egekben

a varosok tobb-

gimn&ziumi tovabbt'anu-

las as ebbol kovetkezoen a gyakoribb- f'elsofoku tovabbtanulas a j

agglome

"kozsegek egy resze

a kozepszintu lalkozasokhoz nyit nyok s

"-IQ,J;1..

t

ami fog-

sz

gekben a. 1ei-

at6ipari munkas

W~ U'~"''''.Il.\b''l..d>.l;;l\,e.;;Ia,

a legnagyobb pUlesek

; mas agglomerac

a szakkcl-

t

os

termesz

bi tanulmanyainkban adottsagu telepUlesek, ahal az

j
t

amelyrol korab-

Vannak olyan, kedve kozpon-t kvali-

4

.:

1

t

I

1

1 ez

j

u 1

zte

tu

f ,1-

Ie

€~

1

UD

H

a

1

s

i

entaljak0

s

A

ja

i

a t8k-

to

a

j

aeknek az slob-

ate

z

@

A kUlonbsegek a ket

szelso c

onbozQ

a

z

u.

szakmunkaskepzesi ,.

s

pz6beli tovabbtanulasa-

es

t

re

es

Oroszlany -

, mellettUk az ipari kozpontok

1 s

tpari varoeS, ..~ Dorog

t

faktor tUlajdonsagait

A t

e

n6h~ny

~~ ... ~~flizi

,ezen kivUl Esztergom,

es a Pil s egy-ket tel

ese reprezen-

ja~

t

A

1

t

'Ie

ezteteseket levonni ...~V),nyi azonban megallapitttsagi~

hate, fiai j

ek alapjan csak igen ovatosan

lemzoi Ikisebb

foglalkozasi 9 demogra-

ben az oktatasi ellatottsag faj-

lagos mutat6il afapjan egymast61 meglehetosen lat~

tero

arcu-

telepUleacsoportok re.jzo16dnak ki, s a vizagalt val to-

z6k menten ezek kUltinbozo hierarchiakba. rendezodnek@ Ezek a hierarchiak -

so

e~t

.

legjobban a legnagyobb magyaraz6 ereju el'

faktor mutatja -

nemtelj~sen

esnek egybe a telepUlesek

formalis hierarchiajaval~. A tovabbtanulasi 1genyek a tovabb-

tanulasiaspiraciok:/e telepUlesekgyermekeinek jl:3vendo eletpalyaja! szempont~ab61 fll?nak 1s jelentosege van, hogy' az isko-

lakat

as

a. mUnkahelyeketkonbentra16kOzpontok kozeleben vagy

att61 tavola,bb

elnek~e.

Ugy ,tun1k, vannak telepUlesek,. tele .....

pUleacsoportok, amelyej! elsoaorban a gimnaziumok, masok a azakmunkaskepzes, illetve,

Iasat biztosftjak.

ltozeI?s~intu

szakkepzes utanp6t ....

A arne

az

tezmenyere

kielemben a

nalat ·el

tovabbt

egy~

tekinthet5 -

uttal azonban

slott

a116

programok

megkozelithe

kepzesi progra.. .

oketo Ezek

mok a kolc.sonos

dif!erencialnak a

16zatot f he,

ha-

lenne sz6 Imint

az altalanos

.8et~ben/.

foku oktatas azOnban

e6t

vabbi differenc

A k~z~p­

bierarch1zal~t

a to-

alapon kovetkezik be ..

A differenclalodas" a hierarchizaltsag statisztikai mercejekent kezenfekvO

kivalasztani, vagy

-=

8,'

lsofokon tovabbtanu16k aranyat

mint erre korabban tettem kiserletet 12 -

az osztalyletszamokb61 kovetkeztetni

a. ked"vel tseg

mertekere,

az iskola szelekc16s lehet5segeire. A statisztikai adatokat egy megyen 'belUl is legfeljebb a pedagogusok ismerik, a gye-

rekek ffiegis ugy valasztanak, hogy ezek a kUlonbsegek erosodjenek 9 de legalabbis konzervalodjanake Az egyes iskolak meg'probalnak alkalmazkodni az adottsagokhoz: onkepUk, feladat-

-' 52 -

meghatarozasuk, prioritasaik meglehetosen elesen elternek egymast61, s ezaltal maguk is hozzajarulnak a kUlonbsegek fenntartasahoz.

Egy megye appan elag nagy ahhoz, hogy kozepfoku 18kolainak halozata differencialt legyen, as elegendoenkicsiny ahhoz, hogy a szoba johet5 iskolak sajatossagai az ~r1ntettek szam~ra Icsal~d

's altal§nos iskola/ attekint-

hetok legyenek. Az egyeni valasztasokat ezek az

isme~etek

segitenek a megfelelo mederbe terelni. !Erdekes, de mas iranyu kutatast igenylo kerdes lenne, honnen szerzik informaciokat a csaladok, a gyerekek, hogyan jutnak alyan ismeretek birtokaba, amelyek segitsegevel egyeni

torekveseik~

altala-

nos iskolai tanulmanyi eredmenyeik alapjan tobbe-kevesbe pontosan kivalasztjak a tttestreszabott" iskolat./ Komarom megye kozepfoku iskolaiban keszitett interjuk segitsegevel vizsgaltam meg ezt a kerdest: valarnennyi onallo gimnazium, harom onallo szakkozepiskola, ket kOZQS igazgatasu gimnazium es szakkozepiskola

as

kat szakmunkas-

kepzo igazgat6j,aval keszlil t interjudl * /Kifej ezetten e vizs-

galat celj6ra tiz interju keszUlt, s bevontam az elemzesbe

nehany ugyanezen a terepen, de mas cellal keszUlt interjut iS t melyeket Nagy Maria bocsatott rendalkez8Bemre. fgy ~sz­ szesen 15 interjualapjan kiserelek meg kepet v8zo1ni a megye iskolaha16zatarol./ Tudataban vagyok'e.nnak, hogy ez va-

laban kiserlet: metodikailag annyiban, hogy alyan modszere-

~

Az interjtikat Ambrusne Szalai Katalin keszitette t akinek

munkajaert

k~szonetet

mondoko

-- 53 "'"

ket otvozok, amelyekot nem szokas egyetlen esettanulmanybBJ:l

egymas kieges.zitesekent felhasznalni.; tartalmilag anny1ban, hogy a felvetett kerdesek alaposabb vizsgalata ennel-melyebb, tobb szempontu feldolgozast

igenyelne~

Az interjukban vaiaszt kerestem a kerdesre t :bogy az iskolak honnan toborozzak hallgat6ikat foldrajzilag as tarsadalmilag, milyen sikel""eik

as

milyen nehezsegeik vennak ok-

tato-nevelo munkajukkal kapcsolatban, hogyan latjak sajat helyzettiket as mas iskolak helyzetet a megyeben e

Az interjUk elemzese e15tt roviden beszelnem kell a megye kozepfoku oktatasi intezmenyeinek ha16zatar6l, azaz arr61 t milyen az a kozepfoku kepzesi kinalat t mely a megye mintegy 4000

nyolcadiko~anak

rendelkezesere all.

Ez az attekintes modot ad arra is, hogy valamelyes kepet nyerjtink a tovabbtanulasi szandek as a megva16sulas viszonyar61. Ebben a tekintetben azonban csak Dvatos kovetkezteteseket lehat levonni. A hozzaferheto oktatasi statisztikak ugyanis"mas bontasban adjak meg a tanulok osszetetelet, mint amilyet a szandekok elemzeseben alkalmaztam. A legfontosabh elteres az, hogy nem lehet pontosan visszakovetkeztetni

azokra, akik vegUl is nem folytattak tanulmanyaikat.

IE

ker-

deerol esak orszagos adatok allnak rendelkezesre, s ezekbol kiderUl, hogy rendre magasabb azoknak az aranya, akik nem tanulnak tovabb, mint azoke, akik eredetileg is igy·terveztek.! Nehezseget

jelent~az

is, hogy appen a szamomra fontos szem-

pont szerint nem egyseges a kozepfoku iskolatipusok statisztikai adatstrukturaja: ugyanis a tanulok nemek szerinti megoszlasa azempontjabol a szakmunkaskepzesi statisztitkak nem

. . 54 -eVfolyambontasban', hanem a teljee tanu161etszamra. adjak meg

a lanyok aranyato Tovaqba egy megye kozepfoku intezmenyeiben a tanulok osszletszama nem azonos a megye lak6i kozUl kozepfokon tovabbtanu16keval; Komarom megyei gyerekek mas megyeben is tanulnak, s a megye iSkolaiba is jonnek mashonnan tanu16k. Mindezek kovetkezteben a kinalatot bemutat6

tablazat adatai inkabb tendenciak erzekeltetesere alkalmasak. mint a torekveaekkel va16 szamszeru osszehasonlita.sra.

Iskolatipusonkent meglehetosen eltero a. mas Dlegyeben tanulok. illetve mas megyebol erkezett tanulok megoszlaaa.1 3 Az 1983-ban e1s5

~vesek

ktizUl

Komarom megyeigimnaziumba. jart ma.s magyebol a tanulok mas megyeben j~rt gimnaziumba> a Komarommegyeiek Komarom megyei szakkozepiskolaba jart mas me-

gyebol

So

tanu16k

15 1o-a

5,4 9"o-a 14.1 ra-a

masmegyebenjart szakkozepiskolaba a Komarom megyeiek

20,1 %-a

Komarom megyei szakmunkaskepzobe jart mas megyeb61 a tanu10k .' .

7,6 5"o-a

mas megyeben jart szakmunkaskepzobe a Komarom megyeiek

11,5 7'o-a

A kozepfoku iskolakharorn tipusa kozUl a szakkozepiskola az, arnely ebhol a szempontb61 valamilyen egyensulyhoz kozeli allapotot jelez: a masutt iskolazott es.a mashonnan bei~kolazott hallgat6k aranya meglehet5sen kozel all egymas....

haze A gimnazium -

as

a szakmunkaskepzo egymassal ellentetes ,

szerkezetu. Mig az elobbi jelentosen nyitottabb mas megyei.. . ek szamara t az ut6bbi a sajat megyet sem elegit1 ki. Azt is mondhatjuk, hogy a megye 8zakkepzesi kinalata olyan 8zerke-

- 55 -

zetu t hogy bizonyos szakiranyokban mas megyeket is latni~

bizonyos szakiranyokban pedig egyaltalan nem

elegendo mertekben /Ez

j

tud

nem

valasztekban nyujt kepzesi programokat@

tel~eszetesen nem

minosites: a megyek kepzesi autarkiaja

nero foltetlenUl kivanatos@/ Mni a gimnaziumot illeti

j

itt kat intezmeny okozhat-

ja a nagy elterest a maShonnan beiskolazott

as

a masutt be-

1skolazott tanulok aranyaiban. Az esztergomi benoes gimnaziurnnak as a tatai gimnaziumi katona! kollegiumanak nemf.H'3ak

jogilag van orszagos beiskolazasi korzetUk\i hanam - ami ennel fontosabb - a gyakorlatban is" Ebben a kat intezmenyben evjaratonkent 150-160-an tanulnak Is

ok

valamennlien f1Ukf/.

A megye szakmunkaskepzesenek szerkezete meglehetosen egyoldalu, jelentos hanyada olyan, amely akut beiskolazB.si gondokkal kUzd /banyaszati as vasas szakmak/. Ez indokolhatja, hogy a nyolcadikosok masutt keresnek kepzesi lehetosegekat, .masreszt

Un. hianyszakmak meg megyen kivtilrol sem tud-

. nak elegend6 jelentkezot beiskola.zni.

He a Komarom megyei ada.tokat az orszagosokkal hasonlitjuk ossze /6. tablazat/, akkor feltUno, hogy a kozepiskolaban alacsonyabbak, a szakmunkaskepzesben jelentosen magasabbak az aranyok a

megyeben~

/Az adatok ertelmezesesoran

nem hagyhatjuk figyelmen kivUl, emit korabban hangsulyoztam: torzitast tartalmaznak az iskolatipusonkent az eltero adatstrukturak miatt iS$/ . A tanulok terUleti osszetetelet is f1gyelembe v€ve meg nagyobb kUlonbsegekrol is lehetne beszelni

/a szakkozepiskola kivetelevel/. Az elsosok iskolatipusonkenti aranyai reszben a megyei iskolahalozatr6'l, reszben az irantuk

- '56 -

6. tablazat

Az elsa eVfolyamos tanu16k megoszlasa Komarom megye kozepfoku oktatasi- intezmenyeiben, 1983

1.

lit

ttbra

Kozepfoku

iskolak

Komarom I

•

megyeben

~1J9

e

h

ALMASFlJ2 :T:

;II"'.•

-~-. ~p.~

i

;'

KlS1GMAND

- DeMOS

~

".~.

'" LEANY vAR

'""',~'""....,

"

",

'---. '",""~" "

"'~~"....... "- ...." "-....""

SZ~'MOR

f"C"'LN' -', ,.r I"~ ",

·w.;;)v

,,'---... "~. sARlsA,P

'---. BARSONYOS

.,,,

'.....

'J

. . ,'"'.........

'

DOG

" "., , " . -", -" UNY " '-, MAR . IA-HALOM

" VERTESTOLNA

EPOL

BAKC'NYBANK

o

gimnazium

(@

szakkozep

szakmunkosk'2PZO

AC STESZER

(:'"

2", abra t

.,

SZAKKEPZO

I

ISKOLAK

KOMAROM

MEGYEBEN

1983.

ALMAsFuziro

I

DUNASZENTMIKLOS

NYERGESW FALU

DOMOS

~

-..J

"o

BAKONY BANK

SZA KKOZEPISKOL6.K

•

~

o

szakmunkaskepz. eel k<5zepfoku kepz. eel egyeb •

ACSTESZER

•

•

d

SZAKMUNKASKEPZOK

ipari

mIll

mezogazdasagi

o

kereskedelmi

- 57/a'"

megny11v§nu16 tanu16i

ig~nyekr6~

rmal:nak e

A tfJ.,nulok szakix'anyok szerintt megoszlasaban 8zembe-

t1nik a megye

k~PZ~8i kin~lat~nak jel1egzetess~ge:

egy~rtel-

mlien dominal a szakmunkaskepzesi celli szakkozeplskola!j az

ipari szakmunkdsk6pz6so fA

kin~lat

pontos

megoszl~s~t

a mel-

lekletben adorn kozre ~ I A kinalat szerkezete a fi,l1knak kedv€z - ez indokolja jelent5sen magasabb

kozott e

l~tsz~mukat

az

els5~vesek

fA mas megyebol itt iskolazok nemek szerinti arany-

talansaga

OkOZZ8

eltcir~s nagYB~g~t~1

az

A

1~tszamkU15nbs~g

olyaIl foku, hogy kis t"\llzassal a fiuk oktataspoli tikai pre..... fer61ds~r61,

sarkitottabban a

l~nyokat ~rint6 diszkrimin'c~6­

rol lehet beszelni. A kepzesi kinalat ttikrozi a megye gazdasagi szerkezetet. 14 Kerdeses, hogyha ez lamint feltetelezhet6/

konzerv~16d~st

is jelent, nem lesz-e

ez a

j~v6ben

a mo-

dernebb, elmeletigenyesebb gazdasagi struktu.rak fejlodesenek

a gat jail Hivatkozott elemzeseinkben hangsulyoztuk. hogy a megye egyes tersegeiben /aDunapart ipari savjaban, a szenmedencek kornyeken/ az ipari eredetu kornyezetrombolassal osz-

szefUggo elvandorlas figyelheto meg; az iparhoz "hozzamerevedett" kepzesi szerkezet fokozhatja a szelektiv elvandorlas tendenciajat. es aulyos esetben a "magyar Ruhr-videknek H szidott-becezett terseg

~gazi

Ruhr-videkehez hasonlo tarsadalmi-

gazdasagi feszUltsegek gocpontjav8 valhat.

Tertilet11eg a halozat meglehetosen surli, s a terkepekbol kitunik_ hoI vannak surusodesi pontjai: Esztergom-Dorog-Tatabanya.-Tata

es

Komarom ezek a pontok /1. abra/. A me-

gye nyugati-delnyugati !agrar/ tersege kUlonosen szakkepzessel kevesbe ellatott~ mint a keleti, delkeleti /~R~§/~

-' 58 Tehat a kisebb esellyel, nagyobb egyeni /csalcidi! rafordi.... tassal jutnak a azalea kepzesi kinalathoz a megye nyugati reszen e15 gyerekek. A kinalat terUleti megoszlasabol. koncentr~ci6j4b61 ,is k~vetkezik:

m4s funkci6t v'llal 68 ttllt

be az az intezmeny, amely a maga nemeben kozal a tavol az egyetlen, mast, amely a kozepfokuiskolazas feladatait a

telepUlesen sokadmagaval latja el, mast_ amely falvas, agrar videk kozpontjaban helyezkedik el t a megint mast, amely a magaeabban iskolazott hagyomtinyos varosok nepeaseget lat-

ja e1., Ezek az elteresek - a 8zempontok sorat folytatni lehetne - erthet6ve teszik, miert nem rendezhetok el egyetlen

skala menten az iskolak. He. ugYaJ?is a felaooktatasba vala eljuttataa szempontjabol vizsgalnank meg ezeket az intezme-

nyeket, akkor egy csoportjuk

la

szakmunkaskepzok/ mar nero .

lennenek besorolhatok, a szakkozepiskolak vizsgalatahoz elengedhetetlen lenne e kepzesi irany valamilyen sulyozasa.

fA

fUggelekben kozlom a vizsgalt iskolak fontosabb felvete-·

Ii adatait t az osszehasonlithatosag celjab61 es a velGtlcnszer~seg

elkerUlese v6gett

k~t tan~vre

is./

Ez~rt

arra te-

szek kiserletet t hogy tobbfele szempontbol irjak 1e hierarchiakat, a rangsorokat. igy 8zonban - s ez a dolgok logikajabal kovetkezik ..;. mar nem annyira hiararchiakrol lesz

SZO'lJ

mint inkabb sajatoa arculatokrol, az iskblak sajatos "szemelyisege~ol"o

Ezek

8

sajatossagok fogalmaz6dnak meg az i5-

kolak liskolavezetokl onkepeiben as idegenkepeiben, az auto-

ss

a

heterosztereotipiakban~

A kontingencia-tablazatok, a faktoranalizis

as

az

interjUk elemzesa arra hivja fel a figyelmet~ ho&y mind az adatok ertelmezeseben~ Imert a kis6zamu ci6juk~

ualanyt pozi-

tajekozottsaguk miatt nyugodtan nevezhetem a tarsa=

dalomtudomanyok hagyomanyainak megfeleloen adatkozlonek/ 9 mind a.z inte:rjuk tartalomelernzeseben alyan kettosseg hat6~

amely·egyreszt iranyt mutathat ilyen jel18gU kutatas

elm~lyit~s~hezt m4sr~szt

viszonylag

s~lyoB kBvetkeztet~sek

levonasara nyujt lehetoseget. A faktorek kialakulasa, Borrendje, a korrelacios egyUtthat6k nagysaga. az adatok megbizhatosaga egyarant arra

utal~

hogy lehetaegea a gyerekek

4s

a

szti16k csoportjait, valamint az iskolatipusokat . . . iskolakat. a teleptileseket kUlonbozo dimenzi6kmenten elhelyezm, kUlon-

bozo skalak szerint rangsorolni, ktilonbozQ hierarchiakba e1rendezni~15 Ez az

elrendez~s.

adatfeldolgoz's

~s ~rtelmez~s

j61

megfelel azoknak a torekveseknekt) amelyek klasszikus modon kivannak Urendet teremteni tt az adatok tomegeben@ fgy ebben az anyagban is ki lehet mutatni

j

hogy foglalkozas, iskolai

vegzettseg, a telepUles jogi helyzete stb@ alapjan, az iskolafokozatok es tipusok klilonbsegei alapjan megnyugtatoan vagy,tobb

elrendezhet5 minden faktor t minden korrelacio

. hierarchia menten. Mivel teriileti kutatasrol van szo, termeszetszeruen ki lahat

es

ki kell mutatni a megyei

es

telepU-

lesenkenti eltereseket az orszagos adatsorokt61.Yagyis ki lahet mutatni a. fontos

es

szokasszeru dimenzi6k

as

hierar-

chiak menten a kUlonost as az egyest az altalanoshoz ·viszonyitva~

Ez mind alapkutatasi szempontb61 t mind pedig a me-

gyei oktataspolitikai-kozoktatasi dontesek Bzempontjab61 fon-

- '60 ....

toa lehet. Mivel esettanulmanyr61 van sz6, nagyon fontos hangsUlyozni azt, hogy nemcsak formaliSt jogi, statiaztikai 1e-

iro jellegu empiriat tartalmaz a munka. Ugyanilyen lenyegeanek latszik, hogy ha ellenparral fogalmazok, akkor informalis, ha mege16zQ kutatasi tapasztalatokes az

i~terjUk

jan fogalmazok, akkor inkabb szerves, organikus

alap-

elrendez5des~

kent leirhat6, bizonyos ertelemben funkcionalia ertelmezes-

rol beszelhetek. Az organikuB elrendezodes, a funkci6tulajdonitas azt jelenti, hogy elamrol elemre, csoportrol csoportra haladvakimutathat6, hogy nemcaak ala-folerendeltsegrol,. prioritasokrol, felUl- as alulre~rezentaltsagrol van szo, hanem arrol is, hogy egyes gyerekek., csaladok, telepUlesek

as

iskolak jelene as jovQ;je szempontjabol nelktilozhetetlen fenn.... tarto

es

fennal16 erc az osszes tobbi; egymastol elszakitha-

tatlanul alkotnak egyseget, melyben ugyanolyan sztikseges fontos a valasztas az

elutasit~s,

a

es

mint a nem-valasztas, a preferalas mint

tdljelentkez~s~

mint az

aluljelentkez~s.

/Ehhez meg az is hozzatartozik, hogy egy-egy vizsgalt egyse-

get tekintve ezek akar diszfunkcionalisak, pusztit6k is 1ehetneke/ Ebben az ertelemben gondolom, hogy a megye szempontjabal nagy ban

ela

je~ent6sege

van annak, hogy eldugott agrarfalvak-

tizennegy eves lanyok nem akarnak tovabbtanulni, hogy

a tatai gimnazium kivaltsagos helyzetben'van t osszes iskola egymas mellett 6S egymasbol

as

altalaban~z

el.

A hierarchiku8 elrendezodes 1s realitas, de egy-egy terseg szempontjab61 eletbevagoan fontos a telepUlesek, az iskolak sajatos arculata, profilja& BelUlrol ertelmezve az

-, 61 '""

adatokat !maskeppen nehez j6 hipote

skat felal1itani/ az

egyediseg a .szerves egymasrautaltsagot fejezi ki$ Azt kiva-

nom nyomatekosan hangsulyozni, hogy nemcsak az adatok ertelmez6s~ben~

nemcsak az

interj~kb61

reflexi6kban~

kiolvashat6

hanem a va16sagos iskolazasi folyamatokban letezik a hierarchizaltsagnak es az organikussagnak a lem~nyem

szerint ezek a

kettossege~

va16s~gban l~teznek~

Mivel ve-

hatnak is egy-

masra, ktilcsonosenbefolyasoljak a profilokat, a 8zandekokat,

a

d~nt~seket

vonz~sokat ~8

- a

valaszt'sokat. Ebben a keret-

ben - t'ermeszetesen nem a teljessegre torekedve - kiserelem meg ertelmezni az egyes iskolakat ugYt ahogyan azok a vizs-

galatban t a matematikai--statisztikai elemzesben terjukban

megjelennek~

Arra

torekszem~

as

az in-

hogy az ertelmezes

ne egyszeruen besorolas legyen, hanam a valodi 8zerepeket

es funkciokat is bemutassam» mintegy A

teleplil~si

elova

ea

·teve a faktorokat.

kornyezet, a. beiskolazasi korzet

as

az iskolak

onmeghatar:ozasa

Hipotezisem vizsgalata szempontjab61 igen fontosnak

tekintem, hogy az interjUkban az onkep es az idegenkep egyik meghatarozo elemekent jelenik meg az iskola szekhelyteleplil~s~nek

jellegee Az oktat~si-neveleBi sikerek, probl~mak,

kudarcok magyarazatakent az iskolavezetok mindenekelott ezekat a kUlso, kornyezeti felteteleket emelik ki. Az indoklas rendszerint igy fogalmaz6dik meg: "konnyU: nekik, mart •• ,,", 1

~

' I ' .

,

' ..

nnehez nektink~ merto@oU, as a szekhely, a beiakolazasi kor.•

, ••

Ii

;,

I'.

•

-'62 - A gimnazium ftnagyon szep kornyezetben fekszik, szep terUlettel, a tatai tora nez ••• a helyi adottsagok csodalatosak ••• nyitott maga a varas iS t a kornyekrolbejarnak a gyerekek;

ok

vegUl is nem idegenek itt; ez a szellemi korzet a

kornyekbeli telepUlesekkel egylitt ertendo." /Tata/

- ttMert az egy regi polgarvaros, nagy hagyomanyokkal"; "olyan szep kornyezetben fekszik. hogy mindenki szivesen koltozne oda, adna oda a gyereket, ezert aztan

~ud

valogatni. n ITa-

tarol/

- "ott rengeteg gyerek van, akik gimnaziurnban akarnak tanulni, mert ott a szUlok nero forditva gondolkodnak: hogy peldaul ha a gyerek elvegzi a mezogazdasagi sZakkozepiskolat, akkor hamarabb felvesrlk

orvosna~.n

/Esztergomr61!

Ha a megye ket elit-gimnaziumanak helyzetet magyarazza, 81-

kereit indokolja a tarsadalmi kornyezet, mas iSkolak nehezsegeit is vissza lehet vezetni. kornyezetUkre. HIde az orszag minden tertileterol verbuva16dtak az emberek. Ezek az emberek nem varoslak6k, ez meglatszik elet-. m6djuk on is. Eleinte nem tudtak alkalmazkodni a varosi elethez: diszn6t vegtak peldaul az utcan. Kulturalis tertileten ••• valahogyminden kocsmav8. valto A gyerekeik ma.r /'

varasi gyerekkent n5nek fel, de mivel nem mennek nagyobb varosokba, nero latjak milyen lehetosegek

v~~nako

Egyalta-

Ian nines igenyUk az eletvitelben, semmi irant sines. Lehet, hogy ezt meg a szUleikt61 orokoltek. Talan nines minta, amit kovethetnenek, csak a szti16ktol orokolt eletvi-

tel." /Oroszlany!

A kornyek teleptilesi szerkezete, lakossagi osszetetele saja-

- 63 -

toe arculatot kolcsonozhet az iskolanak. "Kisber es egesz kornyeke mezogazdasagi telepUlssekbol aIle Most mar a szUloknek a. zome az iparban dolgozik,

eletvitelUk azonban p,araszti vagy legala.bbia ketlaki. Igen sokan Jarnak kUlonbozo tavoli ipariUzemekbe iS t

es

mellette gazdalkodnak otthon. A gyerekeket viszont

nem tudjak a tanulasban segiteni. A gyerekeink egyszerd gyerekek,es va16szinu, hogy otthon is nagyobb kovetel-

menyeket tamasztanak veltik szemben.Negy

ev

ala.tt a. ma.-

gatartasuk - ebbe beleertve a tudati tenyezoket - nagyon Bakat fejlodik& Nagyon komoly fiatalemberekkevalnak. mart mindent komolyan csinalnak.8 KISZ-munkat61 kezdve mindent. A gimnazium

ugy

19-20km-es korzetben - azt 1e-

het mandani - az ifjusag szellemi

kozpontj~."

/Kisber/

A kiragadott peldak harom, egymast61 karakterisztikusan eltero telepUlesikornyezetet jelenitenek meg: a magasan

kepzett, a tovabbtanulas szempontjab61 kedvezQ tarsadalmi oBszetetelu telepUleseken muki:5dnek a megye alit gimnaziumai, a banyaszvaros gimnaziuma az iskalaidegen tarsadalmi kornye-

zet problemaival kUszkodik. Barmilyen skalan nehe.zen lenna elhelyezheto a kisberi gimnazium, amely az ipar adte munkalehetosegekkel el0, de a tradicionalis agrarfalvak elemeit megorzQ telepUlesi kornyezetben sajatos kulturmisszi6t tel-

jesit. Tata

a kornyek szellemi kozpontja - s ebben szerepe

van a gimnaziumnak is. A megye falusias del-nyugati

tersege-

ben a gimnazium tudja 8zellemi kozpontkent meghatarozni onmagat. A banyaszvaros gimnaziuma szamara eppen az jelenti a proble~at,

hogy kornyezetevel nero kepes elfogadtatni magat

af

Ie k

:tskolajukrol epUlear51~

keveaebbet ... k tnan

is tulaj

nam lenne s

tI

Ezt akar

sztemat e·..

beiskolaza~i

Ie -- a ez t

~

a a

Hogy appan

b61 a sz

tulaj

j

emakkal kell

nev

ben

sz bovebben sze/@ Visszautalva a faktoranal

menyeire: az interjUk magyarazzak,

az az

a gimnazium a t

:i:pus it amelynek

kal az

epUle

torban kapott - a statisztikai

iakols

magyaraz6 erejuXlek mutatkozQ val to

dolgoza.sban

nem

en:nek m.eg az int

talan

: nam. a sikerek

vagy problemak

Ie

ke

a

magyarazatakent~

vagy beiskolazasi korzet egyeb

az tskolai megterhele E t

ben~

korze

kUl~nbs~g

e

as

ben

SZGrepet

a tanulok j

az iskolatipusok

iakola Ufajlagos mutat6it n

has

{)SZ-

hason16s~11yal emlitik~

iskolak targyi

romlasa

jellemz~5ivelli1

a pedagogusok

tagabba:n. az

tetben nincsen

sot az til s

munkafeltetelekben~

t

ossz

sa

szemelyi ieltet

az altalanos iskolai korzetesitessel

latban. esik tobbszor 8z6ft s

80=

f

J.

t:

urn kij

en

sm

tb o

HZ

C

k

I

az e

6 .fel tetel

en z

ban az

s

s

s

telepUl~sek n~pess~g~nek

szerkezetevel sem" fEz termeszete

elodazastJ. a v:Lz

tose 't

t

lett;\' csupan azt

szempontokb61 nincsen ktizvetlen

e

a

ten~yez

a

ez

es

tal\: a

merheta

u"1

1

ta-~

neme ,,/

i,s a s

tUk/

nem

isz

Az i. HZ interj

ja a

sz

kezes

~

lekciot~

/Ez a tatai

A ferohelyhiany elesl

huzarnos osztallyal kato:n.Ed

i

zza a sze-

avers

urn esetEl g ahal muk

J

e

"'/ A f

s

bi5

ill,

e

s

az

i8kol~t,

tat

cis

j

hogy t f

"

tt

t

t

s

sinysege* az int

iskola

8Zt

egalabbi S

is

a

gy(~rek

foldrajzilag egymashoz kozel

lasz

tulajdonitj'k

tt

hog~y

ert

vonzarej~t. KU15n~aen

ez olyan asetben,

k

ok

ez

i.

B.Z

zhatja az :inte

t/

lese sz

sz

p~ld~ul

jelentkeznek

eszt

g.'imnaziumban

a

~.

hozzajuk/~

sz

iskol~k

Az

~n~rt

~

ez

nam

az

c)zi

a

z

sUkben

i

. . .

el~sebene186renda

-t j

sz

en tanulmanyi eredmeny'u gyerekek j 81

Minden :1.

erdekelt

abban~

hogy j

hiszen a merhetoeredm6nye

I'e8zt,

e e

het6

gy az

m~sBal. ~m

gyerek s

minden

kult helyzett

tanulnal\: tovabb s.

it

elos,ztasarol n van

iskolak rivalizalnak,

int

, a status

Legeloszor is Bzzal

a tatai t 1

Ia

hcln~yan

e1 helyezest tanulmanyi vers

bol e

tatni~

jj1

meg:)res

jebb az as

en elhelyezkedo

egy-

5zamolnia a.min nem JI

hog-y a 1

gimnaziumba jel

versenytaraai. a

z-

- 65 ..,.

oktnt6spolitikai

t C'.' :':H~J:( 1

preferenci~kkal, dUnt~sekkelt

, .. ] f" .. e,'J 0 d" .c\ZflsaVH. .ugg OHBZ e

vagy a d~n-

az interjuk szerint$ Az esz-

tergomi gimncizium k5zismerten mostoha felt6telei -

t~bb

egy-

rnast61 tavol es6 6pUletben li szUks0gtantermekben folyik az oktD,t~is ....

az clmulasztott fejlesztes szarnlajara lrhat6k* Az

6pUletek

ktlz~tti ingdz~s

sz6m~ra,

neheziti az iskola

sdlyos terhet jelent a pedag6guBok k~ztiss~gg~ kov~csol~s~t

-

am

et-

tal meg az intt3zmeny Uelit iskola n marad e Az oroszlanyi gimnazium teremgondjai lassan megold6dnak, de ez nem valtoztat az oktatasi-nevelesi, a beiakolazasi nehezsegeken az egyes

szakmunk~sk~pz5k

j6 dologi /s6t

Cll

szem~lyi/

Ugyanigy ellatott-

saga nem teszi vonzobba az oktatott szakmakat. Az altalanos isko14k romle vagy javu16 feltetelei az interjUk szerint ugyanis "csupan u a munkakortilmenyekben, a kozerzetben jelent.. . keznek, de nincsenek kozvetlen kapcsolatban a kozepfoku tovabbtanulas

v~lagztasaval

- snincsenek kozvetlen kapcsolat-

ban az egyes telepUlesek nepessegenek iskolazottsagi, foglalkoztatottsagi szerkezetevel sem.. fEz termeszetesen nem erv a fejlesztesek elodazasa mellett, csupan azt hangsulyozom, hogy a vizsgalt szempontokbol nincsen kozvetlen

as

merheto jelen-

tosege ezeknek a tenyezoknek: ezert voltak a fajlagos muta" t6k nemcsak csekely magyaraz6 erejuek, hanam ellentmondasoaak is a statisztikai elemzesben./ Az iskolanagysag azonban fezt statisztikailag nem mertUk/ az interjUk szerint befolyasolja a tovabbtanulasi jelent"kezeseket" A ferohelyhiany elesiti a versenyt f "fokozz"a a szelekciot. /Ez a tatai gimnazium esete 9 ahol nehiny eve kat parhuza..rnos osztallyal katonai kollegium mukodikef A ferohelyek

b5s~ge

la

megyeibei8kol~z~si

tervben

meghat~rozotthoz

vi-

szonyitva BS abszolut ertelemben isl masutt arra keszteti az iskolit, hogy tdl~l~se ~rdek~ben minden jelentkez5t ~s

atiranyitottat felvegyen lez a gimnaziumban az elegseges tanulokat is jelentheti, szakmunkaskepzoben a bukottakat/&

Masreszt az iakela kicsinysege, az intenzivebb es 8zemelyesebb

tanar-di~kviszony /legal~bbis

l~ge

szerint/ fokozhatja az intezmeny vonzerejet. KUIHnBsen

az iskolavezetok

~rteke­

hangsulyossa valhat ez olyan esetbeu t amikor a gyerekek

va-

laszthatnak foldrajzilag egymashoz kozel fekvQ intezmenyek kozott: /ennek tulajdonitjak peldaul a dorogi gimnaz iumban , - hogy esztergomiak is jelentkeznek hozzajuk/. Am ez ismet nem egyertelmuen skalazhato szempont, hiszen a megye legnepesebb iskolai onertekelesUkben ugyanigy hangsulyozzak az emberkozi viszonyok melegseget. Az iskolak

Bnert~keleseben

els5renda szerepet

j~tszik,

milyen tanulmanyi eredmenyU: gyerekek jelentkeznekhozzajuk. Minden iskola erdekelt abban, hogy jdl tanu16 gyerekek.et nkapjon H , hiszen a. pedagogusok mUnkajauak legegyszexGbbcn

merhetoeredmenye, hanyan tanulnak

tovabb~

hanyan vesznek

reszt, ernek e1 helyezest tanulmanyi versenyekben'9t N"agyja..~

bol evente 4000 gyerek nelosztasarolu va.n sz6, feltete'lez;heta, rna.ssal.

hogy az egyes 1skolak rivalizalnak, konkurralnak egy-

Am

minden egyes intezmenY~lek szamolnia kell a kiala-

kult helyzettel, a status quo-va1 9 amin nero konnyu valtoztatni. Legeloszor is azzel kell szamolni, hogy a legjobbak a

tatai, legfeljebb az esztergomi gimnaziumba jelentkeznek

/a megyeszeleken elhelyezkedo iskolak versenytarsai a megyen

- 67 ....

kivUl! iskolak is/, a jok-kozepesek a toboi gimnazium es a s zakkozE.~piskola kozott oszlanak meg ~ a SZakmunkaskepzokbe a.

leggyengebbek

kerUlnek~

A tatei gimnazium "elszipkazza a legjobbakat U , "lefo-lozi a. nyolcadikosokat", ahogyan az erintettek fogalmaznak. Csekely

viga~,

he erre a katonai kollegium miatt csokken-

tett ferohelyszam kovetkezteben korlatozottabb lehetosegei vannak, mint korabban. Tatar61 nezve ez a "lefolozes"j tlel-

Bz1pkazels tt

-

a megyeszekhelyt kiveve . . . evente nehany tanu16t

jelent. akiket a megye mas terUleteirol iskoltiznak be ..

Am ne

hagyjuk figyelmen kivUl: egy kisvarosnak vagy nagykozsegnek es szukebb vonzaskorzetenek iskolai egyet,lkent csak parszB.z gyerekrol gondotkozhatnak. KozUlUk azt a,nehanyat, aki mar az altalanos iskolaban kitlint tehetsegevel, 8zorgalmaval, egyenkent figyelemmel kiaerhetik. Ugyanaz az egy-ket gyerek egy kisebb iskola rangjat, onertekeleset nagy mertakben emelhetne, aki a tatai vagy az esztergomi gimnaziumban cask egyike lesz a sok j61 tanu16,sikeres tanitvanynak. Ez mun,ka.l az indulatok mogott, melyeket alig lepleznek az interjualanyok vis8zafogott megfogalmazasai. Ezt illuBztralando idezek egy interjub61: UTavalypeldaul nagyon jo evUnk lehetett volna. Veletlentil nagy nagyon tehetseges gyerek volt anyol- ' cadikosok kozott. De ketten elmentek Peatre gimnaziumba, egy Gyorbe, egy Taters. MihozzB.nk egyik se jelentkezett. n A kepzeletbeli skala ket vegpontja tehat meglehetosen stabil. Uos ztozkodni" a kozbUlso mezobe jute tanulokon lahet. Nem annyira valosagos versenyrol van itt zanak a

nyil~

BZQ -

hiany-

versenyfeltetelek, az "indu16k tl valasztasai

-68 sok szempontbol determi,naltak. Az iskolak vezet5i inkabb a marad~~kel v

ervenyeslilesl£! erzekelik valodi versenynek. A gye-

rekek a csalad tarsada,lmi tapasztalatai, iakolai eredmenyeik, lakohelyUk 8tb. altaI korlatozottan illetve meghatarozottan

valasztanak az iskolak kozott.

8

he. a valasztott iskolaba

nem jutnak bet a rendelkezesek szerint a masodikkent megje-

loJ,t intezmenybe kUld-ikat jelentkezesi lapjaikat. A "mara.dekelv u tehat ilyen ertelemben is

ervenyesUl~

A megye iSkolainak balsa strukturajat tUkrozi, az egyes

iskolak mely ffiasikakat tekintik konkurrenseiknek. A teljeaseg igenye nelktil nehany pelda: tatabanyai gimnazium

tatai gimnazium

esztergomi gimnazium

esztergomi bencesek

dorogi gimnazium "

esztergomi gimnazium, esztergomi kBzgazdas4gi Bzakkozepiskola

komaromi gimnazium

tatsi as gyori gimnazium

kisberi gimnazium

altalaban a szakkozepiskolak

oroszlanyi gimnazium

tatabanyai gimnazium, altalaban a szakkozepiskolak, oroszlanyi szakmunkaskepzo

tatabanyai egeszsegtigyi szakkozepiskola

ovanoi

esztergomi k~zgazda­ sagi 8zakkozepiskola

eaztergomi gimnazium

tatabanyai kozgazdasagi, szillckozepiskola

Versenyhelyzetet, rivalizalast termeszetesen inkabb a gimnaziumok,mint a szakkozepiskolak erzekelneke Hiszen a gim-

nazium hivataloa fUnkcioja lamin vegUl is egyes szakjellegli

kepzes:.t.formak fakultacios lehetosegesem valtoztat/ a falsaoktatasra vale felkeszites, az iskolatipus hagyomanyai, a pe-

.... 69 ....

dag6gusok onkepe egyarant a'felsooktatasra vale felkeszitest helyezi eloterbe Q Ez forog veszelyben t amikor meg kell ele-

gedniUk a gyengebb tanulmanyi eredmenyu; alacsonyabbigenyszint'u gyerekekkel. A skalaigen szeles

<9

A tatai gimnazium

az Heros negyeseknel mar fontolgat, legfeljebb akkor veszi fel~

he. tatai", a komaromi gimnazium "mar nem tudja felvenni

azt. akinsk mindenbol harmasa. van", az oroszlanyi

es

a k1s-

beri gimnazium "meg a kettest is felveszi, ha azt ekarja, hogy a tervezett letszB.mot betoltse". Naluk csak egyes szakmunkaskepzok vannak rosszabb helyzetben, hiszen /peldaul az oroszlanyinak a banyaszati sZakmakba/ Uolyanokatis fel kell venni, akik felevkor megbuktak nyolcadikqan tt • A gimnaziumok versenyhelyzettiket ugy probaljak javitani, hogy specialis tagozatokat, oktatasi kepzesi profilokat igyekeznek megszerezni. /Ezt- a taktikat korabban a szak-

kozepiskolakkal kapcsolatbanirtarn Ie. Itt a sZakkozepiskolai halozat illetve kepzesi kinalat szerkezete t surusege olyan, hogy erre kev8sbe van szUksegtik./ A dorogi gimnaziQmnak pel-

daul a nemet tagozat /hivatkozasi alap a kornyek nemzetisegi osszetetele/ t a komarominak a testnevelesi tagozat, a tatabanyainak az orosz tagozat ilyen specialitasa, ffini hivatalosan is utat nyit a beisk"olazasi korzet hatarainak

re. IRa ez

a

hivatalos

ut

atlepese-

hianyzik - mint pl. a tatai gim-

naziumnal .... ott a kUlonbozo kiskapuk, informalis kapcsolatok nyitjak meg a lehetoseget./ Ezek a specialitasok a tanulma-

nyi eredmenyesse.g szempontjab61 persza nem azonos ertekuek /testnevel~si

gimnaziumi tagozatot nem a mas targyakb61 is

kiemel-kedoen sikeres tanulok valasztjak, az orosz tagozat

8em annyira vonzo it hogy 8eg~[tsegevel a gimnaz:tum konkurr,3.1ni

tudna a szomszcldos tataival/.

BiztOB{t~kot

jelentenek azon-

ban a beiskolaz8.si gondokkal szemben'!l tehat egyfajta "61etbi~'$tos:{tasnakn tel{inthetok a demografiai hullam levonulasa

utan is" A szakkozepisk.olak kepzesi. iranyuk j ellege, a fold.raj .....

zil

meglehet6sen j61 kUrtilhat§rolt beiskol~z~si-vonz~si

korzet stabilitasa, vegi.il de nem utolsosorban a kepzesi forma

ir~nti

ig~nyek

magas szintje, s6t

nBveked~se

miatt

kevJsb~

erzekelnek versenyhelyzetet, s nem erzik letUket fenyegetve o Van olyan szakirany -. a felkeresett iskolak kozUl a 1atabanyai

gimnazium

es

szakkozepiskola

avenai

szakiranya tipikusan ilyen -,

ahol a kepzesi irany vonzasa kovetkezteben a szelekcio renek kialakitasa jelenti a legf6bb problemate Masutt

m6dsze~

la

tata-

banyai egeszsegtigyi, az esztergomi kozgazdasagi szakkozepisko-

laban/ a szakkozepiskola mellett kOZQS igazgatassal

mu~odo

szakiskola teremti meg a szelekcio lehetoseget: a leggyengebb

altalanos iskolai eredmenyekkel jelentkezoket is meg tUdjak . tartani anelkUl, hogy a sZakkozepiskolai felvetel tanulmanyi

kri teriumai t j elentosen modositani :lkellene .. A szakmunkaskepzok valamennyi egyeb iskolatipust es iskolat versenytarsnak tekintenek. Nem a legj-obbakat vagy a

jobbakat szeretnek foltetlentil tanitvanyaik kozott tudni, de

legalabb a kozepesek nagyobb hanyadat - akik rna inkabb szakkozepiskolaba, . gyengebb gimnaziumba jelentkeznek5 Persze van ~

a szakmunkaskepzesi szakiranyok kozott nagyon is vonzo; nagyon is

nepszeru~

amelyeknek

ilyen problemaik nincsenek /fo-

kent a szolgaltat6 szferaban k~p~6k/@ Nero veletlen, hogy k~z-

. . . 71 ponti /megyei/ rendelkez~sekben, a beiskol~z~si ktirzethat~­ rok fJzigorittdSaban leginkr:lbb a szakmunkaskepzok remenyked-

nek .- "sot egyik interjualanyunk egyenesen Uukazt tt sUrget, amely megoldana a beiskolazas /naluk: ftbejiob0:r.:zas"j nehez....

segeit61 1l ermeszetesen az az

tipus

versenyt~rs.

erzes,

hogy' a masik ket iskola-

Bzt implikilja t hogy rivaliz§lasr61. ver-

senyhelyzetrol van szo. Olyanr61, amelyben a harom versenyzo nem ugyanarr61 a rajtvonalr61 indul, nero ugyanolyan feltetelek kozepette veraenyez, es a celbir6sag nem egyen15 mercevel meri teljesitmenyUket. A problema igy ketarcu: a kutato javasolhatna, hogy a veraenyban legyenek egyenloek a feltetelek, vagyio legyenek egyenloek a nyeresi eselyek. Ezt orszagos

vagy regionalisszabalyozokkal talan e1 is lehetne emi. Azonban a szakmunkaskepzok j61 erzik, hogy egyenlo feltete1ek eseten ennek az 1skolatipusnak nincsen eselye deklaralt

as

lappang6 celjai eleresere. A tortenelembol

as

a tarsada-

lomtudomanyokb61 ismert m6don azt stirgetik, hogy a versany feltetelei

as

szabalyai az 6 javukra valtozzanak meg. Egy

tolerans, konszenzusra torekvo, altero a tikulalo

as

erdeke~t

egyszerre

akcepta16 igazgatasi rendszertol nem lehat'

"varni, hogy kielegitik a sZakmunkaskepzoknek ezt az igenyet.

Eppen ezert a legrosszabb helyzetben leva, magat a legk1szo1galtatottabbnak, a hierarchiaban "legalul levonek erzQ intez-

menyrendszer eros, kovetkezetes, semmifele k1buv6t nem enge-

do

kozponti akaratnyilvanitast kovetel - jol1ehet nin~s ere-

je ezt

kik~nyszeriteni I~s

m'g azt sem lehet

felt~telezni,

hogy egy eleg eros lobby a segitsegtikre aietne/. Talan ezert

is fogalmaznak elesen" tUrelmetlenUl, olyanfajta negi" beava~kozast kovetelvs t mint acari ukazok, csaszari dekre-

tumok D kiralyi levelek voltak annak idejen /hogy csak . a

ko-

zep- es keleteuropai mentalitasban tovabbelo tortenelmi modelleket asszocialjuk az interjUk szQvegeihez/.

He. az iskolatipusokatszemleljUk, akkor a rekrutacioa ~

as Bzelekcios lehetosegek szempontjab61 legkedvezobb hely-

zetben a megyeben

lea

nyilv8n az orszagban is/ a azakkozep-

iskolak vannak: he nero is kiemelkedoen, de legalabb j61 ta.-

nu16 fiUk-lanyok kozott valogathatnak, es mindig Van annyi jelentkez5. hogy valodi

valasz~asr61

lehessen 8z6. A gimna-

zium mint iskolatipus ebbal a szempontbol rosszabb helyzet-

ben van o Pedig interjualanyaink vezetokrol volt

SZQ -

-as

itt nemcsak gimn8.zium-

a gimnaziumot ertekelik a legmagasabb-

ra$ Az indokokkozott van gazdasagi jellegu /altalanos kepzas olcsobb, mint a szakkepzes/, dominal azonban a pedag6.... giai, he ugy tetszik az emberi szempont: a szemelyisegfejlodes nagyobb fokti harmoniaja, a palyava1asztas

teku

nag~yobb

mer·-·

szabadsaga, a palyavalasztasi dontes &ttetele alyan

eletkorban, amikor a fiatal ember tobb ismerettel rendelkezik onmagarol e·s a tarsadalomrol" Ezzel a,z ertel{elessel 61....

lentetes a nyolcadikosok iskolavalasztasabanmegmutatkozo tendencia: csokken

az_~rdeklodes

az iskolatipus

irant fez

meg a kiemelkedo pozici6t elfoglalo tatei' gimnaziumban is

erzekelhet5!= RendkivUl fontosnak, tovabbi kutatasra erdemes kerdesnek latom ennek a problemakornek

alapo~abb

vizsgalatat a

kesobbiekben. Hiszen, ha a benyomasoknak valosagaJaroa van,

- 73 -

akkor ennek olyan tovabbgyUrUz5 hatasaival kell. szamolnunk, amelyek nero utolsosorban a felsooktataat, az ertelmiseg kep-

zeset erintik. Interjualanyaink egybehangzoan azzal magyarazzak a gimnazium vanzerejenek csokkeneset t hogy az embereknek megingott a

biztonsa~a.

Mintha arr61 lenne 8z6, hogy a hetvenes evek gazdasagi destabiliza16dasanak, tarsadalmi megmerevedesenek lenne egyik kovetkezmenye a tovabbtanulas szerkezetenek megvaltozasa. Ha a korabban egyertelmu as biztos folyamatok tobbertelmuve

es

bizonytalanna valtak - az emberek fejeben is -,

akkor nyilvanvalo, hogy a jova egyre kevesbe tervezhetoe Tehat amelyik csalad megteheti. gyermeket i,nkabb Ugy iskolaztatja, hogy a bizonyitvany tobbfelekeppen. legyen felhasznalhate, es ez a torekvesvagy reakcio termeszetesen nem kedvez a gimnaziumoknak. Egyre kevesebb csalad lehat teljesseggel

bizonyos abban, hogy tiz, vagy hUsz vagy harmine ev mulva is a leheto legjobbnak fog bizonyulni az a dontes, hogy kisla-

nyat vagy kisfiat gimnaziumba iratta. Kevesebb csalad lehet biztos abban, hogy elo tudja teremteni az iskolazasnak a diplomaig sztiksegeskoltsegeit. /Eppen ezzel ervel egyik gimnazium igazgat6ja. Egy kozepiskolas - ha nevelesenek-oktatasa-

nak koltsegeit az allam viseli - events 50-55 ezer forintba kertil. Ha a csalad ennel kevesebbet kalt is, alapos merlegelest igenyel, tudja-e peldaul kat gyermeke gimnaziumi, kesobb esetleg egyetemi tanulmanyait finanszirozni./ Az emberek nyilvan azt is erzekelik, hogy a gazdasagi-tarsedalmi-kulturalis korUlmenyek egyre kiszamithatatlanabbak~ nagyon sok csaladnak romlik a ~azdasagi helyzeteo Az elmult evtizedek tapasz-

alternativat

talatai alapj6n a

t

va.laszt,ja, amtkor e

bet 1

t olvBsni-hallani az in-

1:18c108 tilrokepessegrol ~ ~~sa mU~1.ke}H~1~rek bi.ztonsagar61le Ta-

ennek abban a dontesben, hogy

Ian ezek a kozerzetek is

• r. ." tt " . k csak akkor van ertelms t ha azonnal a g1mnazluml ereseglne

k~veti

a diploma /kU1Bnben kidobott

p~nz,

elfecserelt id6/,

mig a szakkozepiskolai erettsegi mj.t aem veszit ertekebol,

ha8zakrnunkasoklevelkent vagy he. diplomakent kezd lcamatoznijll illetve ha a ketto valamilyen kombinacioja jelenik

meg~

Ugyan-

akkor - ez·t sem hagyhatjuk figyelmen kivUl -. a biztonsagkere= ses /vagy egy(~b motivumokl nem a sZa}{ffi.u.nkaskepzes ~ hanem a

szakkozepiskola preferalasat

erositik~

erdeklodes csokke=

Komarom megy{3ben a ginmazium

nesenek ktilonos jelent6seget az ad, hogy akar a halozatot,

akar a nyolcadikosok iskolavalasztasat szemleljUk, a gimnazium az orszagos a.tlaghoz kepest viszonylag hatterbe szorul t

<1>

Va16szindleg ezzel lis/ 5sszefUgg, emit Nemes Nagy irt Ie 68 bizonyitott statisztikai eszkozokkel: l~ndsen

nyitva -

a

gazdasagi-t~rsadalmi

m~r

a

kor~bbi

Koma~om

fejlett

ge

megyebol - kli-

sZintj~hez

viszo-

id6szakban is kevesebb volt a f

oktatasban tovabbtanu16~16

tetelet vesszUk szemtigyl"'e /termesze'l-;esen itt is a teljesseg igenye DelkUl! g akkor abbal a megfigyeleGb51 lehet kii.ndu1.-

nit hogy minden

int~zmenynek

megvan a

- persze a "maradekelv n fen.Y1tartasaval

saj~t @

vonz~sk5rzete

Ezek a

vonzaskorze~

tek az,ok'll amelyek stabilizalja.k az iskolak profil jai t

_.

~3lUeny-

=>

nyiben

kirajzolj~k

azok

75

ss

az

et ~ 8zUkseglet

lyeket az adott osszetetelu 'tanu16-t

, arl1e-

adalom az iskolaval

szemben k~pvisel@ S v~gUl is ezekb51 az adotts~gokb61 ~plil fel az egyes iskolak onkepe t jon

l~tre

onmaguk kategoriza-

lasa~

Ha. a megye gimnaziumait, szakkozepiskolait

as

szak-

munkaskepzoit valamilyen hierarchia menten helyezhetnenk - mar ha egyetlen hierarchis. elkepzelheto lenne egyaltalan

-t

akkor olyasmit allapithatnank meg, hogy a legjobb gimnaziu-

mokba a

sz~khelyteleplil~s

fels5 tarsadalmi

r~tegei,

a jobb

szakkozepiskolakba es egyeb gimnaziumokba a szekhely kozepretegei es a felmelekedo falusi tarsadalmi retegek, csoportok, szakmunkaskepzokbe pedig a varosok es a falvak alaebb retegei klildik gyermekeiket.

fA

tarsadalmi strukturakutatas

fogalmaival operalva nagyjabol ilyen hierarchikus elrendezo-

desek bonthatok ki",/ Bogy konkretan mely teleplilesekr61, fal-

vakrol-varosokrol van sz6, ez iskolankent valtozik. TBbbfele,

t6bbir~ny~

tat6sokra gondolok -

- a

k~z~p-

vizsg~latokb61

es fels50ktatasi ku-

tudjuk, hogy a

hivat~los

beiskolazasi korzet nem azonos a tenylegessel; egyes iskolak

fliggetlenUl hivatalos beiskolaz8si korzetlikt61, elsosorban . sajat szekhelyUk lakoi szamara hozz&ferhetok@ /Egyetemekre y foiskolakra vonatkoztatva ez klilonos hangsulyt kept hiszen af6r6helyek~rt folytatott

versengesben az egyetemi-f6isko-

lei kozpont lak6inak egyertelmu elonyekent jelenik meg.1 A hivatalos es a tenyleges beiskolazasi korzet nem azonos azert

sem, mart az egyes intezmenyek meg egyazon foldrajzi egysegbal is eltero lakossagi csoportok gyermekei 8zamara vonzoe.k,

t

tUnkbe t

ja a pes

;j

mifele osara ide az t j 1'1em

os

v

ve

el'1 k

1

gol kat\!';

a imnaziuJ11::

f.1Z

be-

osz

gyakore.

e

csak

Z<:1

....

gyerek jelentkezett, talyokban

~os

nehany

os

jelentke

z

tartoz6 tot. Onnan sok art 8Z

egesz

osz-

gekbol

nem lenne vid6ki

talyba szinte

kat

si j

as Ves

:i

az

!Ii

moat c

,a

t

ze

e

Komaromhoz

gim-

d

z

jon, nero

a.

t

nemzetisegi ez a

kornyekrol

es

III

rajtunk t

a nemzetis

kozsegekbol a

tobben j

korzetUnk eleg nagy, t ez

a. di.akoka t

j

van

~

oroszlanyi, de

A

kozsegekbol

a kornye

hozzank

en.kozelUnkben, igy

van a k

is~

Elag aokan kerUlnek

atiran~yi szakkozepiskolab61 jonnek@ A varos vezet6iko-

kereske

sokan nem adjak a gyerekeiket a mi gimnaziumunkba,

es

egy

hire rnegy",n

kisvarosb&~

A ginUl8.ziwnoknak ez az onjellernzes8 felfoghat6u.gy is

mint a formalis egyenl bol ertelme

eget egyfajta funkcionalis szempont-

klilonbsegtet

~

Ugy tunik, hogy a hetgimnazia megye gimnaziunli rendszerenek,

urn osakis egylitt

name

az

hivatalos meg annal

es

egymasra utal

nazium

rendszer$

t masikhoz

az egysegen belUl a

~

as

nemhivatalos

er-

fontosabb a kolcsonos Un5~

zonyitva art

hogy mindegyik gimzi onmagat. Ezen

, a sorrend sugall egyfajta

E-

es a

s kc)z

ben

is

znemz sz

1

A

vis egy ors

es

Ie

rJ.ota. orE

is

gos je

jes

s A

kapcs

ja~

a

racionalizalasat a A harmadik harmad az

a

- 79 Beg centrumakent funkcional* bar bol

lSi

z eldonteni~ hogy ab-

hrvtasb61 mennyi sugarzik tavolabb a hlvatalos

es

nem-

hivatalos beisko16z6si hat4rokndl. A gimnaziwnok elrendezhetok abbel a szempontb61 is~ mennyi a tanulok kozott a fiUk aranyae A skala az osztaJ.yon-

kent atlagosan egy-ket fiutanu16t61 a fiuk aranyos reszesedeseig terjed, s aligha meglepo, hogy a fiUl{ aranya azokban

a gimnaziumokban magasabb, amelyek nagyobb sikerrel tenek fel a felsofoku

tovabbtanulasra~

zi-

IHadd utaljak a fak-

toranalizis egy olyan elemere fl amelyet a feldolgozas soran kevesse

hangsulyozt~n.

Az elsa faktorban e lanyok gimnaziu-

mi tovabbtanulasa mellett hasonlo szerepet jatszik az osszes nyolcadikosok kozUl gimnaziurnba jelentkezok aranya, arnely a fiukat is magaba foglalja.! Sajatos a helyzeta komaromi gimnaziumban. Mint az

elobbi -idezetbol kitunt, AlmasfUz1to a varoska vonzaskorzetenek telepUlesei kozott kUlonleges helyzetben van: ez az egyetlen ipari telepUles.A g1rnnazium szamara az almasfUzitoi gyerekek fontos /presztizsnBve15/ t'nyez5t jelenteneke

uAlmasftiziton nagy timfoldgyar van, onnan sok ertelmisegi as jobb munlras-gyerek jon. Sok a mernok-gyerek. JellemzQ peldaul, hogy szinte mindannyian muszaki palyara keszUlnek, as

evek eta mindig orosz tagozatos oszt'lyba jelentkezriek t mart a Szovjetuni6ba mennek muszaki egyetemre" . . . mondja. a gimnaziumigazgato. Elofordul tehat !igaz, a megyebencsak egyetlen

esetben/, hogy nero az iskolaszekhely adja meg az iskola rang-

jat. Az a kozseg, e.melyrol szO

Vall t

a statisztikai elemzes

tanusaga szerint a megye legiskolazottabb ,teleptilesei koze

is;en g.)rakran tanulnt.l.k tovabb gimru1ziumban ...... a

legalabb:ls fontos motivuma lahat az~

t az igazgat6 tapasztalatai alapjan togalmazott meg. ~tJ.. szakkc)zepiskolak

korzete a gimnaziumokt3t61 ebban kU-

lonboz:i.k~ hogy a lakossag mas csoportjai t szolgaljak ki, 11-

letve nyerik meg$ A tatabanyai 6v6nokepz5 szakkozepiskola tele-fele aranyban vesz fel tatabanyait es uvidekit U /a tuljelentkezes negy....

szerest/, az esztergomi egeszsegUgyi a helyi as a vonzaskorzeti ipari

mUnkas8ag~

illetve parasztsag lanyait, az ottani

kozgazdasagi szakkozepiskola lelitebb osztalyaba .nehany fiu

as

is jar! javareazt a varos! munkas-

alkalmazotti ret

1a-

nyait iskolazz8 baa Erdemes idezni a tatabanyai egeszsegUgyi

Bzakkozepiskolaban. keszUlt interjubol, mely a szakkozepisko1ak beiskolazasi korzetenek leggyakoribb tarsadalmi jel1emz5-

it foglalja ossze: nAz iskola tanuloinak korUlbeltil egyharmada

tatabanyai~

ketharmada videk1", A ketharmadban sok tatei as

oroszlanyi gyerek van 9 a tobbiek falub61 jellemz6 a

szakiskolara~

jonnek~

Ez meg inkabb

mint a szakkozepiskolara$ A szakisko-

lasok sokkal messzebbrol jonnek 9 faluai korUlmenyek kozUle Sokan jonnek munkas- as parasztcsaladokb61; ertelmisegi gyerek keves

van~

mert aki biztos szakmat akar adni a gyerek kezebe,

az a munkl1s- vagy a parasztcsalad

tg

,-I-'

Az egeszsegUgyi szakkozepiskola -

a m.egy'eben

ketto van -

a szakirany es a tarsadalmi-terUiet1' osszetetel kchretkezt"eben .

.

kijott kislanyoknak szakmat

sajatos funkciot latel: a ad a kezebe, espedig hagyomanyos

a csaladban is hasznositani

tudnak~

tipikusan noi szakmat, emit A kozkeletu velekedessel

E31 -

szembEHl ~ hogy ugyani,s a lanyok sz::-1nU3.ra a gi,mna,zium az az is~-

a me

ben ugy latjak, hogy inkabb az ~geszsegUgyi 8zakkozep-

iBkoln t()l t be ilyen ~~ parkol tato funkc16t"" .. Meglehetosen gY'akori.~

hogy a lanyok terhesek lesznek t

as

akar az erettsegi

e16tt kozvetlenUl is kimaradnak az iskolabol: nmindig elveszi. ok(~t a fiu, f'alun ez mar igy szokas u • A serdiilok meg val-

laljak a szakma elaajatitasanak, a korhazi gyakorlatoknak a kotelezQ fegyelmet, hazaasagkotes utan, osaladanyakent, kUlonosen falus! lakohelyUkrol ingazva a k6rhaz munkarandjehez

mar nero tudnak alkalmazkodni, a,zert rendkivtil gyakori, hogy

par ev utan szakitanak a tanult mestersegge1

9

A megye szakmunkaskepzoi kozal osakkettoben keszUlt

interju, igy a kep meg vs.zlatosabblebet. A nehezen beiskolazhat6 szakmakban orszagos tttoborz.a.e u :folyik /az oroszlany1

szakmunkaskepzo felezres tanuloletszamanak mintegy harmada.

kerUlt igy az iskolaba/o A gyerekek inkabb falusiak mint va.rosiak, 8zellemi-ertelmisegi foglalkozasuak gyermekei csak elvetve kertilnek ezekbe az iskolakba:akkor, ha mega leggyengebb gimnaziumban csagy

szakkq~epi~kolaban is kt~darcot

vallottak. TerUletileg az jellemzo,"hogy ital talaban mindenhonnanjonnek mindenfele sZakmaratt

,

am

megfigyelhet6 tradi-

ciok kialakulasa is .. A tavolabbi m,ezogazd~sagi telepiilesek-

rol iskolaznak be a hagyomanyos lakC>s.sag1 szolgal tate szakmaba !asztalos, festa

stb./~ Q

kornyek

ipari teleplileseirol

jelentkez6k ipari-epitoipari azakmatakarnak tanulni. A szak-

munkaskepzok eseteben az oktatott szakmak kUlonbozosege miatt

vegUl is tobbfele beiskolazaai korzetrol lehet beszelni - Va-

16di vonzaskorzet csak a vonz6 szakmaknal alakul ki, /il,yen ""',, .t-, 0, (1ra SZ

f () gmuv ' "" e s, n 01. H.

j!

:

B.

szabo/? amelyekban viszc>nt a szekhely-

telepUles lak6i vannak felUlreprezentalv8.@ ltZ

c5nbGsorolaa ill onkategorizalas tovabbi szempontja

, ,"'''','''' b en ....' " ossze!u.gges,

a

beiskol~z~ai k~rzettel.

t,i 8S tarsadalmi osszetetelevel

a tanu16k terUle-

hogy az oktato-nevalo mUll-

-1)

ka. melJl' pontjaira helyezodik a hangsuly, hogyan ertelmezodik

iskblankent a siker es kudarc o E kerdeskorrel kapcBolatban valamennyi interjUnkban kozponti szerepet kapo

Itt szigoru

iskola a mienkl$>

t;>

()

n / ()

Leha

en eldonteni, specia-

vagy elt

lisan Komarom megyei koze

edtebb jelenseg-

rol, ertekorientacior61 van-e s

vabbeleserol rugalmas~

vagy

!l

ertekek to-

as

kilengett~

hogy az

a vonz6,

nyitott iskola 8z1ogenje helyebe egy "'" talan neo-

konzervat.i.vn.ak latsz6 .",. onmeghatarozas ~ ertektetelezes pett~

Dolgozatom szempontj'b61 most nero isezeknek a

Ie-

k~rd€­

seknek van jelentosege, hanem 6.lli'1ak, hogyan ertelmezik az

egyes iskolak a

szigort~

;'

az oktat6-neve16 munka

sse-

get .. Ket egymassal ellentetes orientacio latszik l[irajzo-

lodni. Az egyiket talan

sagkent lehetne

oktat6i~

oi

a masikat nev

leirni~ Valamenn~i

iranyult-

iskolavezetonek van mon-

daniva16ja a tanitvanyok oktatasaval es nneveltsegi 8zintjevel U kapcsolatban isS' altero hangsulyok a sikerek es ku-

dare ok , a termeszetesnek tek1ntett adottsagok vagy

es

az akut

kr'onikus"'proolemaR""Yeiras'cfhan 'fe j ezOdnek ki. A megye legjobb girnnaziuma1 oktatasra orientalt isko-

lak, de a szakkozepiskola.k kozot t ls tall.:ll tunk ilyet" nN~iil.­ v~n

minden iskol~nak az a feladata, hogy megpr6b~ljon a szU-

15k elv~r~s~nak megfele16ena lehet6 legsikeresebben dolgozni ~ ;\,1J igyeksztink ezeknek megfel elni

6

A /:felsoi'oku! bei.sko-

18,z38i aranyszamunk orszagosan is elismert .. n

H

Az iskolank

j6 ertelemben vett hagyomanyos iskola,¢eoa felenk aramlasbol

Ie lehet sZllrni t hogy eros gimnaziumnak tartanak minket

HAz isk01a. presztizse aztis jelenti $I hogy

G
it

n

660-75 fo-os vol1;

a felvetel felsobb iskolabaQ Az idejovoknek a haromnegyede az e1s6 ptllanattol kezdve komolyan veszi a tanulast, mert tov6bb akar tanulni
tanu16k kozUl

valogathatjak~

amelyeket a gyerekek zome koz-

blilso iskolafokozatnak tekint az also

as

a falsa szint

ko-

zott, nemigen ktiszkodnek nevelesi gondokkal, A gyerekek magatarta.s3val kapcsolatos problemak viszonylag kOrL.1'1yen kezel-

hetonek tunnek - azert nem interpretaljak sikerkent az iskolavezet6k~

ha

urra

tudnak lenni rajtuk o Peldciul: UKet

nagyon sok bajunk volt az

elsosokkel~

Nagy_a szajuk

es

eve ret-

tent6en neveletlenek. Rettenetesen Bakst besz61nek ••• nem akarjak tudomasul

venni~

rosiak magabiztosabbak,

hogy itt hazirend is vanCl u HA vahatarozottabbak~

A videki gyerek

eleinte kicsit visszafogott~bb. Nagyon sokat fejlodnek az-

tan egy-ket ev alatt, egysegesebb muveltsegi

ea

magatarta-

8i szintre jutnak
bi falubol val6 a gyerek, ezekben az iskolakban nero jatszik va16di szerepet: uMa mar az 01 tozkodesUkb61 se lehet mega.l-

lapitani t ugyanazt

-

IS

tevet nezik f bej6rnak a varosba$6J. n

Nehany interjubol csak

6vatosan lehet altalano-

sithat6 kovetkezteteseket levonni@ Megis nehez nem arra gondolni

j

hogy ezek az iskolak t amelyek magu.kat Hhagyomanyosn

gimnaziumkent kategorizaljak f olyan funkci6t teljesitenek, amelyeket az egykori gimnaziumok :ts ellattak: iskolatavoli'

alsobb retegek nehany kiemelkedoen tehetseges gyermeket sikerrel integraltak a kozeposztalybeli tanulok tobbsegehez. /Hivatkozni lehet a magyar szociografiai irodalomra

csakugy~

mint nemzetkozi tapasztalatokralD Meulemann paldaul alaposan

elemzett szeleskoru empirikus kutatas tapasztalatai alapjan abban latja az "el tomeges'edo u

t

az eselyegyenlosegre alapoz6

gimnazium egyikhatranyat, hogy ezt a feladatot kevesse tudja teljesiteni./17

A tanulmanyi eikeresseg magyarazata kivUlrol nezve az elonyok ha,lmozodasaban van: uHa az iskolanak j6 a hire t valogat a tanulokban. Ettol jobbak az eredmenyek@ Ha jobbak az

eredmenyak, meg tobben jelentkeznek,

meg jobban

valogat~

.

A tanari kar is fiatal es lelkes* Oda mind6nki szivesen men-

ne tanitani t mert j6 hire van$. igy a tanari kar is kitermelodik: a legjobbak mennek Tatara, a j6k Tatabanyara, a maradek

Oroszlanyba@U BelUlrol nezve pedig a gyerekek motivaltsaga

sa

a pedagogusok mUnkajanak szinyonala indokolja a sikert$ A masik orientaci6s irany, az isl{olai nevales hangsu-

lyozasa - a.aikereknek t a kudarcoknak elsosorbsll nevelesen

beltili ertelmezese - jellemzo az iskolak masik csoportjara.

Ez igy peraza egyszerusites, nak

as

zen ezek az iskolak is akar-

tudnak tobb-kevesebb sikert az oktatasban is elerni,

- 85 -

erre nem elegge kepesek. A

illetve kudarckent elik meg,

szakkepzo,iskolakban .... azakkozepiskolakbanes sZakmunkaskep-

zokben egyarant-

emel~ett

sullyal eaik

szakmat milyenrnert6kben.sajatft

e1

as

la.tba~

hogy a

szeretik meg a. ta-

nu16k. "Ami·

tudasat 'flleti. hat termeszetes,

a

s~intatele.rn1tmint egy tatai

hogy

:na$qn..l.tr~. tealista megfogal-

vagy egy

.

maz8sokat

-.

-.-'.

helyzet II ami.'

sulyait

-.'

,V6gU:t':Ls ez as ,a.l ap-

munkajuk hang-

masu.tthelye~i

gimnaziumai-

ban az erettsegizettekkozUl

aranyat emel:tk ki, rn1nt,a tarlulmanyJ. a tobbi

g1rnnaztum, nehany;

meroszamat,

SZQkk~iepilkoJ..a .......

.·.azzal

'bUszk~lkedhe-

tik, hogy h·a. tan!tvanya1~ kozU1J~-·~a.lakltelveteliz1k, '.

:'.II'

nyiref.el is veszj.k, s he. meg

-.'

azt tobb-

statieztika. sem, .mond ele-

e~ ~a

get,akkor aztemel:!k ki, hogy a.~hkte.kik bejutotte.k a felso-

oktat8.sba.

m1naig.ljtl~na.k e. di~iOniaig.

A sl/iakmun1l:askepzok

'szamara pedig"'rnar azis :r.ul~y d9;l'og, ha ilyen gyerekekbol la-

he t val ami t c's inalni" '" ,

..

'.,

.....

.

"Mi nagyon sz1gQru iskol.a vagyunk •. Bizonyos do1gokat nagyon kemenyen fogunk, peldaul a. lopa.st. tt ., ttNalunkfegyelmi

problema nincsen •••• Egy - nemazt akarom.mondani, hogy zarda~tipusu iskolanak -, de egy j6 sZ1goruhagyomanyokkal rendelkezQ :lakol'anak tartanak minket." "'Sok fegyelmi problemank

van. Sajno8, az italozas az, ami szomoru. n "Sajnos azzel is kUzdenUnk kell, hogy a gyerekek galer1be keverednek, szip6-

zas ie elofordult",U Az egyik legfontosabb sikerforras, ha az

ilyen

probl~mikat

sikerUl. A

nem igazin metropolisl

v~ros /m~g

tela vSln veszelyekkel t ~~

a gyerekek

a fenyegetesUket elharitant

kezelni

e1 vadulnak H

8. f!J

-tformaH melegagya, itt

Hszabados

aruhazbal1

a

H

meleg

talalkozhatnak~ randalirozhatn~~ fit1k-lanyokn~

van~

ott

a varosban

nnincs slag lehetoseg az ellenol"'zesUkrer; es nines slag el.... 1

"H

Ezek ugyan .... a.z interjualanyok elmondasa szerint ....

jellemzo magatartaaformak a 13-17 eves fiataloknal /az altalanos i

hetedik-nyolcadik osztalyat61 a nagykorusagig!, jellemzok~

de eppen az adott iskolara nero igha lehet

ketsegbevonni~

ges lehetoseg van devians

hogy a varosokban tenyle-

kortars~soportok,

turak kialakulasara, hogy ha nem a napeas ani,nimi,tast

f)

ifjusagi

~zubkul­

zam biztositja az

gyengiti e. szocialis kontrol1 t, akkoraz eppen

fellendUlo idegenforgalom vagy az orszag sok reszeb51 uosszeszaladt U , rovid ideje egyUttelo lakossagjjl amelynek meg nero volt ideje gyokeret verni@ /igy magyarazhat6, hogy egy olyan

kisvaroa, mint Oroszlany, az 1nterjuk szerint eppugy meleg- . agya a nagyvarosi

bajoknak~

mint a

megyeszekhely~

am peldaul

Tata gyakorlatilag nlentes ezekt51$! Az iskolak egyik £0 feladatukat abban latjak, hogy megvedjek tanitvanyaikat a kor-

nyezett61 w

ezen a teren

resnek itelik

saj

tevekeny-

segUkete Kivetelt egyetlen szakmu.:nkaskepzo jelent t amely tanuloinak mintegy harmadat Utoborozniil' kenyszerUl; az aJ.lami

gondozott vagy Histenhatamogotti n falvakbol varosba kerUlt gyerekek az egyetlen olyan c

az

1skol~

aero tudja

, amelynek jelentos reszet

megnevelni~

Az interjUkban visszako8zonnek az ellentetparok: a

..~ 87 ....

Ifdorz,sijltn varosi all 8zemben a tekintelytisztelo falusiva1'll!> Pf.~ld8ul:

a falusi gyerekek "hallgatnak a tanarra t elfogadjs.k,

hogy j6t akar ••• a varoai gyerek e16tt nines tekintelye a ta, k" ; nmindig jobb egy falusi gyerek, mart azok fogva van.. . narna

nak otthon"; ttsokkal

fegyelmezettebbek~

tisztessegtudobbak,

nem beszelnek vissza"; He. varosiak dorzsoltebbek, mint a. vid~kiek~.6a vid~ki

gyerekek nagyobbik

r~sze

j6indulat6, a fel-

nottel tisztelettud6, alkalma.zkod6"; "a legnahezebbek az oroszlanyiak t ve.16szinuleg ugyanazert ll amiert a tatabanyaiak, mert felso tagozatos koruktol szinte mar a.z utca nevel! oket ••• elegge elvadult gyerekek ezekuo

Az "oktatasorientalt u iskolaban a varosi

es

a talusi

gyerekek kozott keves vagy eppen egyaltalan nincsen kUlonb-

seg; am, amit - kOZQS vonaskent is - kiemelnek as fontosnak min5sitenek~

8zok inkabb

~arosias magatartaso~:

tajekozott-

sag, muveltseg, magabiztos fellepes. Ezekbol az iskolakb61 szemlelve a magatartasok, e varosi javak elerhetok varosi

sa

falusi gyerekek szamara egyarant.

A "nevelesorientalt" iskolak erosen hangsulyozzak a teleplilestipus szerinti kUlonbsegeket e. gye.rekek kozott ~ Az altaluk kepviselt ertekek hordozoi elsosorban a rekek;

a~nal

falus~ ~ye­

zavarobbnak itelik a tanu10i magatartast, mi-

ne1 uvarosiasabbtt. Ilyen ertek mindenekelott a falusi gye-

.

rekek tekintely-tisztelete, konnyebb nkezelhetosege"o /Ennek a negativ oldalanak vagy az aranak 8Zt tartjak, hogy a falu81 gyerekek intellektualisan elmaradnak a varosiak mogotte

ftAranyos kis butuskak ••• mint a csirkek, ugy mennek az

OSZ-

talyfonck utan" - a varosi kozepiskola igazgat6janak 8zavai

karikatdraszera ~less~ggel adj~k vissza ezt a kett6ss~get,

illetve a kozzakapcsolt erzelmi tartalmakat49/ Tovabbi fontOB

ertek a .IDikai munkab,~l:?; mutatott eredmenyessego Az oszi

mezogazdasagi munkakban vagy a nyeri epitotaborokban kapott hivatalos vagy nerrillivatalos elismere~eket aZ iskola sikerekent ertekelik~ olyan sikerkel1t~

haz neveleset egyUttesen

az iskol& es a szUloi

dicaeri~

Elkepzelhetoaz is, hogy nem pusztan errol van

SZOt

hogy az osszes k02'j(~pfoku iskola alkot egy intezmenyhalozatot ~ ,funkci6~

hogy killan-kUlon mindegyiknek fontos helye, szere ja

van~

Nemcsak errol van sz6 t hogy e

t sem lehet ~

ni vagy megvaltoztatni a tobbi

emel-"

komoly egyensuly-

zavar nelkU10 Abb61~ ahogyan a csaladok, gyerekek valasztjak

iskolaikat, ahogy az kat~

azt olvashatjuk

iskol~k v~lasztj

tanuloikat

as

tanarai-

, hogy ez az intezmenyhalozat hogyan

szervlil bela nagyobb halozatokbae Ha kisse eroltetetten hierarchikusan t ha kevesbe er61tetten funkcionalisan

oBztalyozz~k

az iskolakat,

oktat~sorien~

taltnak t illetve nevelesorientaltnak minositjUk oket, minden-

keppen kitunik aZ ll hogy adott iskolanak egy lnasik rendszerben betolt0ct funkcioja fogalmazodik meg az interjukban o Akar racionalizal~8r61

van 8Z0,

akar 6rzelemgazdag

m~gfogalmazasok­

r61, akar arr61 9 ahogyan a sztiksegbol erenyt kov8csolnak, akar tovabbelo romantikus urbanus-nepies eszmenyekrol, lenyegileg minden iskola vagy egy manufaktura szerepet jatssza vagy egyetemnek vagy egy csaladnak nmagahoz. olelo" karjakent H funkcional~

Tudniillik ket-harom kozepiskola gyakorlatilag foiskolak, egyetemek nulladik eVfolyamanak fel

meg, ennek minden elonyevel

'- 89 -

~s h'tr~ny~val, ~be'll

a

azt a

nevelest~

a _ _,,_ _

leuyegil

t~bbi k~

emit a c

allna~ A legtobb szakmunkaskepzo

elan megeleged-

ni azzal fami va16jaban nagyon sakI, hogy szakmat ad a gye-

rek kezebe - sot sokakkal meg is szeretteti. igy ertelmez~. heta a nehany kozepiskolai osztaly kiemelkedo tanulmanyi eredmenye, es idonkent kimeletlen tananyagcentrikusaaga; as az is, hogymasutt az a nagy teljeaitmeny, he j6 kisgyere-

keket tizennyolc evesan romlatlan lanykent vagy tisztelettudo fiukent adnak vissza a csaladnak, megtanitva oket sokmindenre, es megvedve oket a nbUnos varas" karos hatasait61e

Az interjuk alapjan ugy tunik t hogy a kUlonbozo iskolak hielnevezese~

vatalos

talos funkci6k szemben a

besorolasa - a nekik

t~rsadalmi c~lk~pzeteknek

tenyle~es

hiva-

felel meg. Ezzel

mUkodesUk, onertekelesUk valosagostar-

vi8zonyokna~_ponto~ mintazata:

sadalmi

~ulajdonitott

gyerekek t szti16k, pe-

dag6gusok realitaserzeket fejezi ki ez a mintazat, es ezt . t a k'epeer .. , t ~ 18 · sem d lcsernl, sem b"lra'1 nl. nem 1 e h e t IDln I ' .

Sajat szempontjab61 minden iakola racionalisan viselkedik, a

kutat~s

szempontjab61 pedig teljesen

~rthet5

m6don.

Azonbanfelmertil a gyanu, hogy ez a racionalis viselkedes rutin€lj~r~sok

gy1jtemenyee Ez Bzt is jelenti, hogy aziskolik

nincsenek felkesztilve 8zokatlan szont

es

varatlan esemenyekre, vi-

evtizedek alatt kialakitottak egy sajat cselekvesi

rendet. Ez foleg szokasokon,

szakmai tapasztalatokon alap-

szik D. a mar erintett azerepviselkedeseken kivUl.

Az

iskolak

viszonylag zavartalan mUkodesehez nemcaak a kialakitott rutin jarul hozza, hanam az 1s t hogy szervezodestik minden lat-

szat

nagyfoku

1

"

"" sem z d O~

sen sam

nek

till ."

t

5skola

jaa

Z6-

ru.en nem lehet

egymas-

epa es

sal a

a

ElS

a tanarokra/q, Az

kokra, sz

ura

mind a di.a-

forrasa egyszerre

i

es

tott U

az 41tBla "vilaaz-

8

nem

g~Y'erekeket ~

valasztast-.;l

a

Sot az autonomiabol la rutinb61/ kove re sem v keze

t

zi~

ztaarol vall

as

az

, hogy

egyet

latszikli\ milyen

III

iskolaba, annan az

/Ezert ernIeor-

vol-

eg ez az

mindegynak

bazisa'£'l S e

meg esz-

zsegtigyi a

vosegyetemre ment - pedig

ne. az

'Ii'.....""" ...." ..""

n~tolcadikos

adott

lap

'tenyleges funkc

tarozott nehany i.lyen tipus kertil

~

ja

a1 tal

pmegha-

Sok-sok rutineljaras,

nagymerteku ontorvenyuseg es negy hosszu ev elegendo'ahhoz, !logy a diakok egymashoz

hasonuljanal,c~

Talan ezert is s

e..-

rUlt az interjualanyoknak egesz iskolak nepet egy-egy tala16 felmondattal jel1emezni0 Ez az egymashoz hasonulas azutan erositi az tet; az

on6miat, noveli a

~ ~ " ~ egyszerre

j~r&sokba

vetett hi-

jelenik meg termesze-

ti as tarsadalmi torvenykent 9 vagyis a gyel"'ek sorsakent

$

1

zEl,toml:>an

azt v:izsgclJtam" hogyan befolyasoljak

a terUle ti~-trh.'"'Fu:t.dalmi kornyez,et fel l. vab() f

as olo-tt

alIa

nyolcadikosok tovabbtanulasi 8zande-

ko.it? es hogyan Hcsapodnak sok az cirintett

telet a koz~~pfokl1 to-

len~

tUkrozodnek ezek a valaazta-

ktiz6pfok~ iskol~kban.

Az adatok

elemz~se

apja,n legf6bb tapasztalataimat rovi.den ugy lehet ossze-

gezni, hogy a killonbozQ tarsadalmi-tertileti feltetelek

ko-

zott felnovekv5, iskolazodo gyerekek csoportja1 egymast61 meglehetosen eltexo aspiracios szerkezettel jellemezhetoki\ rnasfelol az egesz terUlet, a megye minden egyes kozepfoku

iskolaja meghatarozott kornyezetbol erkezett gyermekcsoportok oktatasara-nevelesere keszUlt fel, "specializa16dott u • A statisztikai adatok

as

osszefUggesek ezt a kapcsolatrend-

szert a valaszt6k, a tovabbtanu16k szempontjabol jelenitik meg~

az iskolaigazgat6kkal keszUlt interjUk azt irjak le,

hogyan reflektalnak a Hvalasztottak tt

(I

Minden egy iranyba-·

mutat, ugy tunik, mindenki megtalalja azt az iskolcit, amelyik neki legjobban megfelel, s ott azt kapja -

nevelesben~

oktatasban .... , emit igenyel .. Az egyensuly es harmonia nemikepp csa16ka:

legal~bb

ennyire van sz6

k~nyszerp~ly~kr61,

kolcsonos meghatarozottsagokrol. Ezek koztil e kutatas a 1akohelyi szocia1is kornyezet jelleget, a tovabbtanulasi dontest hozo altalanos iskolasok nemet es a rendelkezesUkre

Ia

al-

kozepfoku iskolak "karakteret" emelte ki.

Az alabbiakban az elemzes nehany tapasztalatat emelem

1. A lak6helyi szocialis kornyezet meghataro koss~g iskolizotts~gi

szerkezet

vona

kozUl a 1a-

z6 adatok mutat-

koztak legerzekenyebbnek a gyarekek

koze

s1 szandekaival vala osszefUggesben

olyam1yira~

tovabbtanula= hogy bizo-

nyos ertelemben a kul tura,lis""iskolazasi magatartasok Horok-

lodeserol ft i.e lehet ennek alapjan beszelni<J>

Figyelmezteto~

hogy a kozepfokon tova.bbtanulni nero kivanok aranya

t a

legmagasabb t ahol a szelsosegesen alacsony iskolazottsagu lakossag koncentralodik e

2

0

Igen erosek a nemek kozotti

szakiranyok hagyomanyos

ktilonbsegek~

preferalasaban~

zben a elutasita-

saban rnutatkoznak meg, res

a formalis

ett-

seg szintjeben. A lakohely

lazottsaganak

tozasa f5-

kent a lanyok tovabbtanulasi torekveseit befolyasolja, fel-

nott nepesseg iSl\:olazottsaganak emelkedese nyormln ezert csak korlatozott novekedesre lehet szamitani a fiatal nemzedek kozepiskolazas iranti erdeklodeseben$ Ktilonosen problematikU8 a gimnazium iranti erdeklodes alacsony szintje a fiuknal,

csokkenese altalaban a mindenkori nyolcadikosok korebeno;

3& A kozepfoku iskolak terUleti elhelyezkedesenek jellemz6je~

hogy a felsofoku tovabbtanulasra leginka.bb felkeszit6 1n-

tezmenyek es a legvonz6bb kepzesi programok a 1 tabb teleptilesekben helyezkednek

BzekhelytelepUles nyolcadiko

40 A megye

k~z~pfok~ iskol~i k~

ki, amely azon

alapul~

hogy

I'l

skolazot-

s ezek elsosorban a Inak'

rendelkezesill{re~

funkci6megoszl~s

alakult

egyes iskola meghatarozott

tarsadalmi-terUleti osszetetelu tanu16nepesseggel talalkozik,

tarsadalmilag-terUletileg meghatarozott lakossag szlikseglete-

- 93 -

it tHrekszik

sit!/ a m6r

kiel~giteni.

megl~v6

Ezzel

konzerv~lja

t6rsadalmi-terlileti

!hogyha nem er6-

ktil~nbs~geket.

." 94 ~..

gei 68 az oktatdse

Kom~rom

megye, 1980.

Tervez~shez

kapcGo-

16d6 kutCJ.ttJ.sok 78" Oktataskutato Intezet, 1983; !'orraJ R~ ,

Y:.E~:l,~J,]j.E:Az

folyamatok

16d6

es

iskoJ.B.ztu.tas alakula£Hl Kom~rom megy~ben,

kutat~sok

88,

a t8rsadalmi-te

1960-1980.

Tervez~shez

Oktat~skutat6 Int~zet,

eti

kapcso-

1984@

2" . £lor~.:~:?'1 .ll.:~ ,Ka talir!: l?edagogiai okologia a hetveues evekben fErvez~shez

kapcBo16d6 kutatasok 65

Oktat4skutat6

&

Int~zet,

1983; Forray R" l~t~li~ Fovarosunk es kozepiskolai$ Ter-

vez6shez kapcEo16d6 ~:~1.,x

kutat~sok

72$

Oktat~skutat6 Int~zet

1983;

IL Ka~~lli: Az iskolai kudarc tarsadalmi"",terUleti

te-

nyezoi t Kultura es Kozosseg, 1984& 6. 3", Anyolcadtkosok tova.bbtanulasi j elentkezesei t iskolank6nt osszegz6 statisztikai lapokat a megyei tanacs muvelodesi

osztalya bocsatotta rendelkezesemre; az OTTIR adatbazishoz

Id~

m~ci6s

Benedek Andras: Az oktatasterV€Z8st tamogat6 infor-

rendszer !OTTIR/,

Tervez~shez

86 .. Oktataskutat6 Intezet,

kapcso16d6

kutat~sok

1984~

4 ...£Ui:.rDq~.Ei~..L l{~.o~: Individual Demand for Ed.uca t:i.on", Analytical

Report, DEeD,

P~rizs,

1978@

56 A problematika megfogalmaz6dik az oktatasfejlesztes tavlati f8jlesztE~sere

kidolgozott programban 18 9 sta lsztikatlag

elemzi Harcsa Istv8..!}: A fiata,lok anyagi eletkorlilmenyel-

nak,

~letm6dj~nak n~h§ny

k~rUlm~nyei.

f5bb

von~saQ

KSH, 1984. 165-175 . 1

lIn: Az

ifj~B~g

61et-

- 95 -

6 .. Legalaposabban es legsokoldalubban Andorka. Rudolf: A tarsadalmi

7 ..

~n~~~i

mobilit~s v~ltoz6sai Magyaror8z~gon, Gondolat~

GyBrgy /Falvaink Borsa, Magvet5, 1980./ erre

1982.

m~r

ko-

rabban utalt abban a. vonatkozasban, hogy a tarsadalmilag h~tr6nyo8

helyzet

forr~s~v~

egyre

ink~bb

- a

t~rsadalmi

r6-

teghelyzetnel inkabb - a lakohely valik6 Hasonlo kovetkeztetesre jutottam orszagos iskolazasi statisztikak terUleti f?lemzese nY'oman magam is, v.o. Forray R.. Katalin: Tarsadal-

munk es kozepiskolaja, kandidatusi ertekezes, 19830 8. Sernjen Andras: A kdzepiskolazas terUleti alakulasanak elemzese matematikai-statisztikai modszerek a,lkalmazasavale

Tervezeshez kapcsolod6 kutatasok 1000 Oktataskutato Intezet, 1985.

9.

B~luszky

Tama~:

Pal-SiRes

Magyarorszag talutipusai, MTA

:Foldrajz tudomany"i Kutato Intezet IElm61 et-Modszer-Gyakorlet/. Bp. 1982. A faktoranalizisnek e terUleti kutatasok-

ban vale felhaaznalasanak sajatossagaira uta,l Bertalan

Laszlo is.

IA

faktoranalizis alapjairol t I-116 SZQcio16-

gia, 1982. eo 283-300; 1982.

J. 459-414./

10. Semjen Andras idezett elemzeseben nagyjabol hasonloan alakult az elso faktor, emit 0 ugy ertelmezett, hogy a fej- . lett posztindu8ztrialia

szerkezetet

es

az ennek megfele-

10 magas iskolazottsagot reprezentalja.

lOla Horvath-Szabo Katalin /Osszehasonlit6 intelligencia-vizsgalat varasi

es

falusi lakossag koreben, 1985. Kandidatusi

ertekezes/ az intelligencia szintjenek

as

szerkezetenek

vizsgalata alapjan ellentetes kovetkeztetesre juto A tovabbtanulas szintjenek kivalasztasa azonban meg inkabb "tarsadalomspecifikus u

19

mint az IQ-erteko

- 96 11_ Kiss Erno-Schtittler Tamas I Az _ .__

......

~

ill

~ ~ _ .

a.l talanos

iskolak 7

6!>

oszta-.

1yos tanu16inak iskola- ~B p~lyav§laBzt~sa~ Orszagos Pedag6giai Int~zet, 1983e/ a hetadiksssk iskola- ds p61yavaJ.aeztasainak motivacios hatteret vizsgalva jutnak hasonI6 eredmenyre; korabban I~ovac!nCsaba-Frar.£;aLaszlo

I A telepUlsaek tarsadalmi 8zerkezete es az anyagi ele-tkorUlmenyek~

in: Tarsadalmi strukturank fejlodsse, III@

kot$ 179-252, Tarsadalomtudomanyi Intezet, 1979./ azt mutatta kithogy a varosi mUnkassag fiait as lanyait egyrrUlshoz hasonlobban iskolaztatja, mint

ahog~ya.n

ezt a fa-

lusi munkasaag teszie 12. V ~ Oe ,!.orra;y: R@ Katal~; Tarsadalmunk Pedagogiai Szemle, 197ge

es

13. Itt

kozepiskolaja0

12-20&

a tovabbiakban felhaszna1t adatok farraaa a Tudo-

nlanyszervezesi vinyai,

l~

as

es

Informatikai Intezet statisztikai kiad-

t~tele8en

Ids

Forr~soke

14. IJd e errol: Barta Gyorg;y.!. es mtsai: Komarom megye gazdasagi szerkezets& Oktataskutat6 Intezet, 1983~ Ikeziratl

15. A latens lP funkcionriilis hierarchiak kialakulasa a forma:.i-

san azonos intezmenyhalozatban termeszetes jelenseg az adott iskolafokozat elterjedtsegenek meghatarozott szintjen. Ezt empirikusan vizsgalta es bizonyitotta The overeducated

American~

~m~~, R~:

New York 9 San Francisco,

Londo~,

1916., 16. v.o",

~Nagy

J6zsef= Valtozasok a magyar felsooktatas

meritesi bazisanak termeszeteben 9 1911-1983$ Oktataskuta-

to

Intezet, 1985. /kezirat/

,17 .. Meulemann, H.. : Bildungsexpansi.on und Wandel der Bildungs-

- 97 vorstel1ungen zWischen 1958-1978. Eine Kohortenanalyse. Zeitschrift fUr soziologie, 8. 227-253. I

18 .. A gondolatmenet itt erintkezik a Hrejtett tantervvel" kapcsolatos ~:amas:A

elm~leti megfontol~sokkal.

jSzab6

L~sz16

Hrejtett tanterv". Oktataskutato Intezet; 1985 .. /

FOHRASOK

~~

MM Statisztikai Tajekoztato$ l{ozepfoku oktatas, 1983/84e

Informatikai Intezet, Bp" 1984(9

TUdomanys.zervezesi

MM Btutisztikai Tajekoztato@ Szakmunkaskepzes, 198J/84~ TUdomanysze

zeal es Informatikai Intezet, Bpa 19840

MM Felveteli vizsgaeredmenyek kozepiskolankent as telsooktatasi in.tezmeny'ekben, 1979.. TUdomanyszervezesi formatikai. In'tezet, MM i'elvet

i

Bp~

v~lzsgaeredmenyek

19aO koz

Intezet~ Bp~

1

In-

€I

a

telsooktatas1

matikai

aa

ea

. . 99 ....

F U G G E 1 It K

.- 100 ...

A toyabbtanulasi Bzandekok

me~a",a

szerint /abszolut

GI fJN 21 44 32 25

*.J "J- LJJD .. O .-~ OJ u.. Q- S t)VO .. 0 Va;()-jOUuO",O

\1= 2t,' N=17

Goo U -2 U 000 ~O 2";lhJO"i)-50000,,O j J Q J J '" J -99') 'j 9 $ 9 o SSl r: SE:N

N;:;' N'= 3 N= 1 N=5 I)

2u,,;0 iii 0

N=26

5000 .. 0

'1= 11

sa

6

78

hi \..>0 0 .. (J- 20 JOO .. 0

N::; 2 N= 3 N=. 1 N=55

7& 158

1

0.iOJu .. J-

:.n.H,J u", LJ -1 OOUO .. 0

":JOJu ... J -50JOO .. 0 SUaGe.. 0- <-;9999",9

OSSLESEN

flu'

e:S

~l:::

f\j=

(;

57 269

172

05 520

645

155 225 180

118 275 270 1 3

SZKf.'Ztf:P

MUNK

13

gCJ

106 82 60 164

IO€]

195

oeo

S ZJ!K IS K

a 0 C

0 0 C 0

~ZAKI

SI<

N f.MT AN 10 1 2 3

OSSL

25d

a

378 21 j 216 553

5 41

'-111

I\E rHAN

5U4

~SSl

23 23

31

100

18

23

75

16

15ft

::1

201 303 3Ql 232 516 488

1

138

39

5 9 11

6t5

150

86

2101

SZtlKISK

N EMT AN

0$ Sl.

lLAl~raJlK

2LlUOeO

'I:: ? 6

68

2. ,,;\) J .. 0- 501.30 .. 0 ~JJO .. u- 10000 .. 0

N=11

102 110 :101 245 162 788

ljLJJ

5'9 70

1. 83

GIMN -J .. O-

102

87

GH1N 't5

sZ~~ban/

$ ZKO U' P S zr~u NK

5S

lakohel;L lelekszama

v" U -2 U 01.;:')

.. 0

\1=

6

N:;: 2

..;uCUU .. J- 50000 .. 0

N:

3

?.JJJ0'OJ -99'799 .. 9 OJ5 Z E~ (\I

~I=

1

N= 55

s ZK_Cl~.P 132 208 141 130

347

SZMUNK 244 334 280 19.3

367

429 4Cfl

13.2 5

ISBS

23 23 18 1t

47 14

51~

25

51ft

i3

448

31

17

lUD9

3S 150

10 127

681

992 ~

218

- 101 -

A tovabbtanulasi 8zandekok megoszlasa a lak6hely lelekszama

szerint /%-ban/

-J .)

2. 0Ju..

-

u-

~Jvn

.. 0

5000 .. 0

JUOJ.U-IOdJO.O i 0 ..)..) J. 0 -20 J00 .0

uOl) o. u- :;OJOO.O 5J.;JJ .. J -'-)1..)999 .9 u S:)l E Sl r"J ~

K

\1=

26 N=l 7

GI MN 9. 1 11 .6

N=- (: N== 2 N= '3

11.7 11.6 15. 1

N= 1

SZKe z{: p SZMJt\1< 61. '3 I. ..J" J 27 .0 59 .5 65. q 21.6 ~1

C.. C

49.1

0 .0

1 1.3

3 f t.l

53.6

c. a

GH1N 17 .. 2

SZM UNK 34.1 36. C 33.2 32.3

SZA Kl Sf( 8.8

IG.l

N-= 6

N=26

1U O. \)

2.3 2.2 1. 7 2.3

1J 0 .Il

S ZMU NK 47. 5 4q .0

SZAKISK

NUUAN

4.5 3.4

9.1

48.8 43. 1 40.1 41. 1

3.1 3. E

4.'t

2 .9

1 lOb 1.6

N=?

N= 3

30.6

31.8

29.A

~uQO

N= 1

21.5

40.0

28.3

lj

~SS'l

11.9

6.9 flO C 8.0

lUJJ u. 0- 2.JJJO. 0 iJlJJJ.J-~JOJO.O

N=

1.6

·t\E tJTAN

100.0 100.0 100 .0 100.0

25.9 32. 8

e.G

1.0

5

llA:~Y[l]K

-u .u- 2uuO .. O L:OJU.0- 5000 .. 0

'1= 26 N=17

0- 1 \) 0 u0.. 0 1 JuuU. J-C:: 0()vO .. 0

\1= ~!=

'-

i0u("LJ .. \.,- ~OLJJO. 0 :, J 0 J J .. J -fj 'i 9 9 q .. 9

N=

3

~

N EMf A"J OS Sl 6 .. 3 luO.O 1.. 9 100. U 0.1 1.00.0 1.. 4 100.0 1 ..4 lJO .0 1. 0 100. 0

N=55

N=l'7

f!uii( 1::5

0.0

54.6

SZKn.ZtP 2A .0 ~5. 0 27.2 25.9

l")

0 .0

32.4 33.1

-l,j" 0- Zuuo.o ';;:JOJ .. ()- :;000.0 ;;;wJJ.U-.l.<JuJO.O

J.. v- 9<.)'.1 ')0 .. tb S i [S E"J

S ZtK IS K 0.0

J oJ Q.

U S~l,E: SE N

6

..,

N= 1 N=55

Glf'lN 13.2 15.0 19. 2 22.5 72. '9 16.3

SZt
25. 1 30 .5 24.6 29.0 3?5

?7.C

3.

~

2.1

l.d

()SSl lOU.u lO o. 0 1JO.0 100.0 lJU .0 100. 0

- 102 -

Ilia sz. tablazat

A tovabbtanulasi szandelcok

me~oszlasa

a lakohel;yen az

al t~lanos

iskolauaJ. kevesebbet vegzettek ~r~nya szerint ./abszolut szambanl

GPH~

- u. u'"

3D ... 0

JJ.J-

36 .. 0 't 0 .. 0 'i IT .. 0 100.. a

j

t .. 0-

It J .. J

44.. 0U;l:)

l

/.;;S

L'J

N= '3 N= 7 rJ;:;13 N;:; lIt N=l P. "J= : 5

85 IDA

28 19

30 .. 0 J6 .. 0 tt ., .. 0 ':"J .. J 't4 .. 0 i; ,t" Ul,. 0 0.. () u.);)t.tSE\1

fAJi&

£~

-0 .. uj 0 .. 0-

t8

151 143

1223

SlKCZtP S Z""UNK 147 lIS

241 59

309 81

42 43

72 71

520

6EO

N::: 55

167

52

N;:; 1 rl= 1'1 rJ ;:; 1 >1

515

645

135

N:;13

.:'41

28

::

"J:::::

SZMUNK

268

GIMN -J ",0j\) .. Uj (J .. U-

S ZK eZEP 13<1 323 63

281 09 78 92 665

SZAKYSf< ()

c

o

o o

c

SZAK 15K

NEWll\i'J ;)

12

bS~l

41J 958

263 13

250 236

41

loll7

NEMT4N

oSSl

()

2C 77

12 22

17 II 25 150

18

10 2486

llOl

S ZAK 15K

433

936 264

213 255

iLA~fIJ]!l(,

30 .. 0 36 .. 0 j (J .. U-to .. 0 4J .. ():r4- .. 0 4'h u1 UO .. 0 u::J~ leS LN

GIMN

N=

3 N= 1 \1=13 N=d4

220 349 81

N=18 ~l= :: 5

71

61 788

SlKeZEP S ZMU NK '2Ee 36C 632 802 144 256 140 235 17.3 215 132!:: Ieee

N EMf AI\!

05Si.

20

1-'

11 17 11 25 150

34

9U, 1894

23

,2.7

16

403

31

4::; 1 4L"lb

127

- 103-

II/b

SZe

tablazat

A tovabbtanulasi szandekok megoszlasa a lak6helyen az altalanos isko~anal

kevesebbet vegzettek aranya szerint

/r~bani

f lUlit

GI -J

.J-

JO .. 0

"f :;:

1 1 .. 3

1C .. 6

u.. u-

J6 .. J

~; :::

Jo .. u'tU.v-

41.0 (t It .0

\l::; '"

4,* .. 0-

100 .. (')

j

jS~LLSLN

'~N

18. 1

1 ....

N=ll, N=lF.

7 ..6

11.

l)

S ZKC Z(C P S l~1U NK ~ 0 .. f:.: 51 .. 3 33 7 53 .8 t,3 .. '5 24 .. 0 27.2 62 .. 8 60.6 22.0 fJ

SZ~KISK

C.. O 0 ..0

C.O 0 .. 0 0 ..0

NEt-1T Ai\! OiSl 100.0 1.1 1.3 100 .. 0 lJO.O 1 .. 9 2.4 5 ..5

100.0 l:'>O.J

N= l):1

fh)ll{ i.:) IL • J61li' '1]](

GI -J .. J-

JC.. l,j3&.0-

jO .. 0 J 6 .. () 40 .0

4

~4

u.. J-

44 .. 0-

.. 0 i J,) .. ,J

o .)..)Lt:Stt,

tJ= 3 t'J= 7 N= 13 N=14

'.J= 18 rJ =r.: ')

fJ~j

2 /t .. 4 1 n.4 16 .. l) 13.? 14 .. t')

5 ZKf:I; l(: P SZMUl\K -: 1 .. 1 39"S

33 ..4 21 .. ~ 30 ..2 25 .. 0

42 .. 3 413.. 6 50 ..8 47 .. G

S Z.a I< IS I< 2. 2 4 .. 1 3.2 2.4 5 .. 1

"EfVl" AN 0$$ l 1.. <) 100.0 1 .. 8 100.0 4.4 luu . u 3 .. 5 100 .. 0

7.5

lUO .. ::>

.... 1.04 ....

A toV!~b~tanu~asi sZiande~o.k meso8z1~sa az 8.1 talanoa iskolfl..! ve~zett~eguek

aranya szeriny

(~~zolut szam~~L

fluK

el mJ

-, J 0--

25 .. 0

N= 1 1

10

i. 7 .. 0

i 1 .,;)

~'1

fl-:.: 1 t) ~,!;::: 2 1 N.::; r

1.2 '7 10 S

"j

.:.

..... "

-

.. 0

l. UO .. 0 2. ',,, 0b:.>5 l [;) I:N

02. 5 .. u2- J .. 0:'9 .. :;-

~ U ..

0 S~~L

2(':) .. 0

21 .. 0

55

17 261

11 r!=15

GI MrJ 37 219

~~ :::

'~=

r

35 315

SZA1<1 S I<

C

~

E!VI J.hl'J B

(») S

L

1 b2 \)66

515

{)

')

itiE 47

4Ec 120

v

f';

16

tlj5

1223

0 0

8 41

2111

S ZKeZttp 56

$ZMUNK

NEMTAN

lj sSl

S ZAK ISK

857 192

16

15

l

321

213

t1

20

239

55 12

900 832

t4

272 55

41

8

225 ?g

fl=55

520

680

665

150

80

2101

SZM LNK

5ZA 1<1 SI<

I\EfJIAN 23

J$S,l 186 t)

760

55

29 57

175 1888

12

itl

l!:C

121

312 4218

2'10/,0 0 lC/O ,,0 ..:il::f\l

N=21

L5"Q

N;::ll 'J::: 15

56 346

!'l=21 N= 8 N= 5 5

330

SZKl5ZE:P (H 63t 4'87

56 788

111 1325

2.1 .. 0 29 .. 0 2 9 .. 010 I).. 0 o S5 i [$ EN

SZMUf\1< 100

65

fl=:'

GInN .... u,,\J2:>.0Gl .. 0-

<:"Y _L I
165

16

788

61

10

180

351 1689

.,. 105 -

III

A tQ,vabbtanulasi Bzandekok mesoszlasa az alta:l:anos iskolai vegZe~t..teefiuek aranya szerint

11a- banI

flliK G r ',In -\J.\J-

25.Jt!.1 .. 021:1.0d 5S?. t

- U. Ql j .,] -

,~[

25.0 27 .. 0

N:::ll 'I::: 15

~9.0

N=? 1

100. 0

tl= 8 N=55

N

25. 0 27 .0

2.1. u2Sl .. 0 29.0luO .. 0 OS$ZtSEN

N=ll N= 15

N=21

8 N=!l f,

~l::::

11 • ., , 13 .. 1 12.3

SZKoztP 21 .6 32 .. 6 20.9

<)

24.5

GIf.1N 1 q.6 24.3 27.0 21.7

SZKCZ

GIMN

~z KtiZ~

16 .. el 1 n.. 5 19" :; 15 .. 1

25.9 '34 .. 1

8..

~p

5ZM l.NK 61 .. 7 53. 3. 56.S

SlA 1<1 S I< 0.0

62 .. 5

0",0

SZM UNK

SlAKISK 8 .. 5

0 .. 0

c.o

29.6

34.4

3'5.1" 28.7 35 .. 6

32 .~7

1.4 6.6

30.. 6

6.1

30.. 3

~E ~TAN

4.9 0.9 1. 9 4 .2

O$SZ 100.0 lOO.J 100.0 IJ 0 .0

"EfJTAN OSSl 7 ..9 IJ 0 .0 2 .. 2 4.9 5 .. 6

100.0 100.0 100.0

flUK £5 lAN'lfOllC

-J .. ;) Z'5 .. 0 L S. iJ21. 0 27 .. J.29 .. 0 29. 0U.)O. 0 (j SS l ES EN

N= 11

N=15 N:: 21

N:: 8 5.5

~,!:::

P SZ1-1Uf\K 41.0 42 .. 2 28.8 45.-0 29 .8 47 ..0

SZAKISI< 4. f.

.6 .. 3 :3 .. 2

"EtJT AN 6.. 6

1 ~6 3.4 it .8

ass! 100.. 0 130.0 100.0 100 .. 0

- 106 .-

A t~~1?bt~nul~.~i szandek!?!z me.so~zlas~ ~ szak~u.£kas ve~..!!!:: .~~u. e. l:L_aran:L!..~~erint jabs~M~ban~

If-I UiJ( Gn-HI

-0 .. 0'J .. u1 J .. J .1..1. ..

u-

') <1>0

10" 0 1 L.O .lOa .. 0

O~~l1:St\l

- 0" 0" 0 9 .. 010410 lCJllQ11 .. 0 lL.:;1;)0$0 :.> SSlE: SE i\l

B

P,7

N=:14 rJ= 2 1

1/7 11

287

N=

N=l?

13

N= 55

268

N=

e

N=14 N=?l N= 12

N=::;S

GI MN . 82 220 181 35 520

Gam -0.09 .. 010,,0-1 L. u-

9 .. 0 10,,0 11 .. 0 HJO .. 0

0SS IES EN

SZKl"'1ZtP

57

N= 8 N=21 N=12

139 341 254 48

N= 55

7811

~.J=

14

224 ,~ 7 645

14S 522

0

f\F lVIA N 11 13

42E

C

15

12J:t 1223

0 C

41

SlM LNK

5lKCZEP SlMUNK 18 84 276 330 21 C

Sf: 680

SlKOl!i:P 111. 617 4 1 1325

SZAKISI< 0

SlAKISK

12 12

2

NEMIAN 9

31 31

5 SS1. 304-

949 138 180 2171

oS 2.b5 929

126

253 58

43 ,(,'"'

"'-:\

9

665

150

86

181 2101

SlAKISl< 12 72

I\ErvlAN

:)SSl

20

5.09 1816 1464 361 427d

sz~,

Uf\lK

227 681

43

182 1888

23

44 52 11

l~C

121

798

- 107 -

&-~~,btanula8i szandQko~ m~goszlasa a szakmunkas vegzett-

B~suek a~anya szerint Ir~ban~

IF IJJK

- J. 0-

q .. 0 y .. j 1.0 .. 0 1 COl 1 1 .. 0 1.1 .. JLJ,1.0 0~)~LL:SlN

N::: e tj:::14 N~ 2 1 N~12

GIf4N 1 ,9.. FI

13./t 9 .. (I 11/0'1

9 .. Q

u-

1 U '" J -

1 0 .. 0 11 .. 0

11.0-

1JO .. 0

9..

OSSLtS[.\l

28.6 30.2 30 .. 4

49.0 55.0 58 ... 0

25 .. 3

t6 .. 1

0 .. 0 0 ..0 C.. C

SlM UNK

5ZAKISI<

f\E tHAN

)SSl

29 ..4 29.. 1

4.5

3.4

100.0

N= 8 1 t; N=21 N :; 1 2 tj::;;55

~~::::

1.1 5 .. S 12 ..1

3.3

100,,0

5.1

100.0 100 ..0

N=

B

N= 1 4 ~j =. 2 1

N=12 ~=55

SZK 5Z tP-

30 .. 9

31 ..7

23 .. 1

35.5

25,,2 1 S.. '3

GI /liN -J oJ -

uS5l

SZMUNK

SlAKISK 0 .. 0

3 .. 61

1.. 4 2
lOu ..0 lUO.. 0

1J J.J 100. J

N=55

GI f·1N -0.. 0q",o 9 .. u10 .. 0 lQ .. 011 ",0 1 1. 0-100 .. 0 uSSZ[;,)t:N

NE~1rAN

SlKl1Z{:P

24 .. 4 18 .. 5 11 .. 3 13 .. 1

28 .. 9 30.9

34 .. 8

32 .. 0

5ZXl) Zt. P SZMUf\K 3<:l .. c; ::0.1 42 .. 5 32oD9 2g",

t

28 .1

46'~ 5 49 .. 6

S ZA l< IS I< 1 3 .. 8

".

2e 9 6,;,3

5.0

f\EfIIT AN oSS l 100.0 3. 5 1uO.0 2 .. 3

3 .. 5 3.0

100.0 100.0

.- 108 -

A tovabbtanulasi

szandeko~ m~~oszl~sa a koze~~~.!:tt·"·

seguek aral1l~. szerin~tl~~~f.!zo~!..s.z~banl

iuK rI,,,)

1 i

.. U-

fl

I)

=:'!

I ;" ') ')It

~Z I~(", Z1:.

ii 5

.. J-'

1 t .. 0

1)::: ~(

S8

.. ..1'-

1"\ .. 0

t!::.

'J.

75

llJ 0 ID .. J,IDO
U-

$

t 1::: S .~ ;:;:

E1~

259 '1 28

6R

(AS

I)?

'J

5

~l Ki~lE

G -0 .. \)d .. J-

-

11.. ) 13.. 0-

lu .. ->-

11 .. 0 11 .. 0 13 .. 0 1 fl .. 0 1.;0 .. 0

o .sSL~ SL N

N=?4

N=2C N= 3

59 71

.J

65 199

iJ::: 3 N:.::55

126 520

r,~=

1-

P SZr-JUNK 228 1.'2 0 1 18 440 21'1 1223

Sl.l\ in s !< C 0

f"'1UI\K

5lA K1 S 1<

P

108 104 55 285 128 680

134 115 7e;

f'

'"

0

a

0

2E

1\ EfVT AN

12

6SS 3j~

12

370

48 5 4l

214 199 435 2111

1\ Ef'JIAN

aSSL

23 29

352 345

lS

6

224

21

665

57 20 150

191 389 2101

MU

SZAI<.I SK

362 5 1.97 669 325 1888

28

229

lOB

1 86

f 1 UK t:5j; lA NY OK

Kezsp 0-

8.0

N=24

U.. u-

11 .. 0

'i= 2 C

III

li .. OJ. 30;0-

13 .. 0

N= ·3

tl= :;

82 291

N=

:3

211

N=55

7AR

- \ j ..

1& .. ;)-

16 .. 0 100 .. 0

o SSlE SC N

193 202 130 544 ?- St 1325

26

IS 57 20 150

!\EfJr/~N

35 41 10

29

. 12 127

OSSl 711 115 438 1590 824 4278

- 109 ...

V/b

BZ. t'bl'~at

A tovabbtanulasi szandekok mesoszlass .akozepiskolai vegzettIr~ban/

aeguak aranya szerint

~lA

tJ .. l)-

11 .. ()

'~::2C

10.a

5ZI< l'Z~P 23.7 26.5

3.2

13 .0

N=

."

16 .. 0 100 .. 3

N=

Ii 3

35.0 32.4 29.4

55.1 55 .. 1

l.~

13 .. J-

1 .t) 11. l) 19 .5

C.G

100.0

il.U-

0 ..0

4q.(j

·0. C

1 .0 1. 1

100.0 lOU .0 100. 0

SlKoZtP 30 .1

SZ r·~UNK 38 .1 33. 3

SZAKI SI< 8.0 7.5

35.3

e.~

36. C 32.9

29.0

7 .2 c:: 1

SZK tZ ~p 27.1 28. 3 29.7

Slr~UNK

-u.. u-

liJ.jl.)

GH1N

g.o

N=24

9.~

.J5L E ~L r~

N=

8.0 i1 .. 0 13 .. 0

N=24 N= 20 N= 3

16 .. 0 1& .. J lO 0 •0 () S Sl t: Sf: N

N= 5

25 ..

N= -3 N=55

32.4

u-

o.u-

11 .. 01 J. v-

63.5 59. 5

KI 51<

0.0 .0. a

NE foiTAN 3.3

jSSl 100.0

N=5 !1

G H1~1 16.8 20.6 29 ..0

-u.

SZM lNK

")

30.1 24.6

21.8

....

f\EMTAN

6.5

B.4 2.. 7 2.7 1. 8

jSSl 100.0 100.0 100.0 100.0 100• 0

f I Ulil E S lAoINYOK

- 0. uO.. ul.L .. u1 J. 016 .. v-

0.0

11 .. 0 13.0 16. 0 100.0

0.,)$£1:: SE iJ

N=24 N= 20 . N= 3

N= 5 N= 3 N=:~

G H~~~ 13.1 15.5 18.1 18. 3 25.6

50.9

"6.

(j

45 ..0

34.2

42.1

31.1

39.4

SlAKISK 3.9 3.6 4.3 3.6 2.. It

~EMrAN

" .9

5.7

2.3 . 4. .8

1.5

:> S SZ 100.0 100.J 100.0 1:) 0.0 100.0

- 110 -

A tovabbtanulaai szandekok me,50sz1asa a felsofoku vegzettm

seguek

8rany~

szerint /abszolut

sZ~banl

GI MN

SZ!
S ZAK IS K

5ZKO l~ P S ZMUNK

SIAKISK

flUil

-.;

. ]-

2.0J .. ()it .. v:.;.0-

0..)S Ii:S

~,l::::

4 .. 0 5 .0.

~'J =

1UO .. 0

IN

-() .. J 2. u-

2 .. 0

3 .. 0-

4 .. 0

4 .. 0-

5.0 100. 0

j . {J-

O:iS

flU1£:.

Lt.:~

ts

-0 oJ2. u:3 .. J4 ..

u-

5.. 0-

11N= A

2.0 3.. 0

3.. 0

EN

56

2R

4 N= 2 N= 4 N= 55

89 268

N= 37 N= B

GI MN 104 75

'J= 4 N 2 ,"J=

4

N=55

20 75

116

67

. 86 52

144 130 520

236 130 680

183 ~17

16 112 111

6t5

NEMr AN

OS Sl

0

21

568

0

7

0

..

2

321 196

0 C

5

025 45't

41

2111

N EMf AN 43

OSSl 546

PI

40 29 8 50 23

t,)

13 10 12 . B

l~O

86

320

213 614 't08 2101

lL,.rfl,iYtrllK

2.0 3 .. 0 4 eO 5 .. 0 100 .. 0

o SSZESl:.N

N= 37 N= 8 N= 4 -N= 2 '~=

I;

N=55

GI MN 160 103 87 219 219 788

5ZI<0, IE .P

SZMUNK

319 188

531

itC

307

29 '8

515

50 23

Ilc

437 265 1125

lee

347 PHIS

SZtlKISI<

1:C

t\

E~r

64 20 12 18 13 12-'

AN

OSS Z

1114 041

411

1239 867 4270

III

VI/b

A tovabbtanulasi Bzandekok meg.oszlasa a felsofoku vegzettaegUek aranya szerint

GIMN

- o. 0~.J

J.

2.0 3 .0

-

u-

tt.O

't .. J~. tj-

5 .(\ lOu. 0 0..1;) l fS i::N

N= 3'1 N= 8 N= "4 N= 2 N= 4

.9 B .6 10. 1 12.0 19.4

S ZK ~ZtP SZMUNK 25.2 61 .3 31.2 58.1 5696. 32.3 54.C; 32.2 29 .4 50 .1

SZAK I SK 0.0 o. C

GIMN

SZK eZl;p

SZMUNK

SZAK 15K

·33.5 36.6 35.7 . 28.0

1.3

28.1

5.6

CJ•

~=

31

19. 0

2.0-

1.0

26.9

4.0

~l= 8 N=4 N= 2

23.4

J.OIt .J 5. Gd::>SL[S

31.5

24.4

23.5

4 '1= 55

31 .9

38.4 31 .9

5 .0 100.0 L:j~

n:::

GIMN

-o.u2.03. J-

2.0 3.0

4. a 5.0 100. 0

..... 0:i .. 00::;5 ll::S EN

NEM14N

0.0

3.1 2.1 1.0

0.0

1.0

0.0

1.1

OSSl 100.J 100. 0

100.J 100.0 1UO.0

"1=55

2.0

- J. Y-

I%:ba:nl

~=

37

14.4

e

15.9

~=4

21. 2 11.7 25.3

N=

1'1= 2 N= 4 N= f55

32.2

SZKeZltP S ZMU NK 28. t 41. "1 47.4 29.1 28.2 45.1 35.3 41.6 30.6 40.0

9.1 3.8

e.l

NEM1AN ossz. 1.9 10Q.0 100.0 4.1 It .1 100 .0 2.0 100.0 100.0 2.0

S Z ~K IS K

N EMf AN

3.6 4.5

5.1 3.1

1.9 4. C

2.9 1.5

Z .7

1 .5

OSSl 100.0 100.0 1)0 .0 100.0 1:) 0 .0

.... 112 ...

A toyabbtanulasi

szandekok·megos2q~sa az

iparban foglalkoz-;

tatott~ arAAYaszerint /abszolt1t ~zambanl

f1Uitit.

GIMN jO .. 0

N= 20

24

j

40 .. 0

N=ll

50 .. 0

;;0 .. u60 .. u-

&0 .. 0

N= 11 N= 7 N= 6

70 6.4

-J .. JJ .. 041).0-

100",0

N-;::::t5

DS~ ll:;) EN

-J ..J 3 c. 0-

30 eO . N= 20 40 .. 0 N=ll 40.050.0 'J=ll, 50",',)'{; 0.0 N= 7 bO~ u100 .. 0 N= 6 N=55 b ~~ lES EN

78 32

260

GIMN 50

136 9.1.

169 74 5~O

51. KOl.f: P S ZMU NK 112 10 276 121 lC;S 1 10 401 245 <;9 115 1223 645

S ZAK [S K 0 0 0 C 0 C

S1.1<0 IE f1 SlMU NK

N EMT AN

dSSl

12

216

1 d 9 5

414 381 JjJ

311

it1

2111

OSSl 211 496

SZ~KISK

NENT AN

18

~1

'24

22

156 ICC; 249

153

225,

35 18 52

16 10 28

88 680

90

21

10

283

E6

2101

loe 665

1 ~O

32·g

723

OSS l

-J .:J -

jO .. 0

j O. 04iJ .J50.0bO.O-

ltD ..

0

50 .. 0 60 .. 0 100 .. 0

OS~lESEN

N=20

N=ll N= 11 N= 7 N= 6 N=55

3''1' 23

18 31 15 127

549 970 709 1456 59!t It

218

-,113 ....

a tovabbtanulasi szandekok

megoszlaaa.~az.iparbanfoglalkoz­

,tatottak aranyaszerint /%-banl

flUK

GIMN

-0. uJU .. u4J .. ; :. U.. U-

30.0 . N=20 40.0 N=11 50.0 N=11

8.6' 14. A 16.6

b O. 0

N;:: 7

1011>6

..JlOOClO o SSli: $[ N

N= 6

10.3

-0 .. 030 .. 0-

N=20

'18.4

N=ll N=ll

21.4

~()

N=55

GIMN 30.0 40 .. 0 'tU.(J50.,0 5 C" 060.. 0 :l J .. J 1, J 0 .. 0 o SSLE SEN

-u .. u-

30.0 JO. u40 .. 0 4J .. ;) 50 .. 0 SUe U60 .. 0 b 0 .. u1. 00 co 0 aSSlE SEN

I

N= 7 N= 6 N::55

N=20 N; 1 1 N= 11 N= 7 N= 6 N=!55

21ej7 23 .. 4-

26.1

GIMN 13 .. 5 21.2 21..<# 17 .. 0 11 .8

5Z I(~l~ P 25~2

SZ~U.NK

SZAi
61. q

25 .. 5

O~C

4.3

58 .. 2

100.0

0",0

28",<';

52.2

3~.4

54 ..1

1.5 2. 1

100.0 lUO.O

56.3

1.2 1.4

'100",0 '

;1.8

C.. 0 ···0.0 Q.. O

5tKt) Zl! P Sl ~ UN K 2(r~8 35~ 8 31~5·.

30'.a

33.2

3tH 5

34.4

31.1

~1.

31",,8

1

SZ KOZE P 5Z MUI\'K 27.0 49.0

28.6 30 .~.9

33.9 ,31.5

44.2 42.2 43.0 44<116

SlAKI~f( e.~

·'7",1 e;

;.r. •

C; ~

·.1.2 1.4

S ZA I< I 51< 4 .. 4 3;p6

2. ~ '3 ..6 ":.l .,If

••

c: J

~E~rAN

OSSl

lOO.Q

f\Ef#TAN' OSSl e.l 3.2 3.0 3.9 3.5

f\E~TAN

6.2 2.42~

.5

2 .5

2.5

100.0 IJO.O 100.. 0 IJO .. O 100.0

oSSZ 100. 0 1::>0 .0 100.0 100 .0 100.0

flU" l\E

u-

]~

0 3'l>U0 €>O l u@ u'" 0 JU$ u-~O., 0 SU ... u- luO

o SSlt: St::t~

8 9

N=4 N= 7 N-=19 f\J= 14 N= 11 N=55

6

11 7 41

GIMN - 0.. 0..L "J ~

10

LUll>

:3 O@ 0

4 7' N=PJ

5 0 t) 100.,0

N= 1 1'1 =11

:;HJ <1l U-'

3..

N= OJ

50 .. 0o SSLE ~EN

fiUllt

N:;:~5

N

~s

693 566 506

9

123

1.81 153

2
210'l.

£5 GHJlN

- COl 0J 0-

3U .. 05dJ .. U""

3 .. 0 10 .. 0 30",0

50 .. 0 1 00 ... 0

OS~LES[N

N= 4 N= 1· N=19 N= 14 1 \1= ~

2 tt4 212 119 41 46

r8A

SZK ez 4·p,2

381

279 ICO 83 1325

e?

SZ~1UNK

584·

SlAKI SK 51

NEMTAN

31 It!

4S3 478 181 1152

36 16

13

25 2,!

IA88

ISO

121

34-

31

SSl 1392 1198 1003 309

j

J16

4210

A

GI r4N -J .J .... J. 0la'oJ -

f\t:= it N=.7

10.7. . 16.3

N;:19·

0....

N:¥'14

11. 3 9.6

jO~

SU.o.... ()

SSl~~E·N

!'J:::ll

g.a

.<)S51.. 100.'0 10:0;'0

51 Knzt r 34.0 31.4 24.3 22 .3

SZMUNK

SIAI
"EPJlAN

54 .. 1

0.0

1. 1

:'0 .. 8

Q .. 0

1.4 1.2 5.9

. 100.0

£8 .. 2

51.. 1

4.3

lOQ~O

f 3.. 2 62 .. 2

c.. a

0.0 e.. 0

l~O.Q

.N=55

L&N'fOK

GIMN -~.J

-

3 .0 10.,0 30 ..0 .3 G. 0... · 50.0 50.0100410 o ;)SlE SE N .

3. 01;) ~J"

N= '4 N=7 N=19

24.4 2q.8 24.3

N=14

16.0 19.6

N= 11 N=55

GIMN -0.0-' 3",,0 3. U'" 10.0 lJ .. oJ" 30 .. 0 30. 050e 0 50.;)100.0 o SSl.E Sk; N

N= 4

t1::.7 N=19 N=14 N= 11 1\1=55

51 K5lc P SlMUf\?< 29.7 3'),.2 30.5 32.2 ~1.2

32.4

32.0

35.4

24. 2

31.

<:;

~tKrlzt P SZMUf\1<

SIAl
1.4 '6.0 1.1 8.8 E.5

SZAI
OS·S • 1.

f\ EfI!T AN

3.3

100.,0

1".6

.1JO..;G ··10.0.0

4.9 1.1

ltlO·.O 100,.0


"E~rAN

2.2

OSSl 100.0

42.0

~

41.l

'- 08

1.5

l~a.()

21.8

41.1 49.1 48.1

3.1 6.8 7.0

.100.0

'21'.1 26.3

3. f It .3

11 ~5 22.1

'34.6 31.8

17.8 12.7Ilt~ 6'

.1

4.1

lJOer.) 100.0 :

GIMN ~ ~~ w~

10"u-

15e> 20 .. 0-

1 00 0 1500 LO@O lUO" 0

N::2 2 'l= 20 N::: 8 'I:: 5

42 52 41

OS~l!;~~EN

SZK

ez EtP

Sl.M UN I<

251 .

<;1

242

152 :Z 99 5

252

12

KI SI<

o o

o

o

o

t\E ftlTAN lL~

9

8

;) SSl 404 400 453

920

2111

oss l. 814 1.. 01

1\1= 22 N=20

B N=- 5'

N=S5

GtMN

116 120 183 360 188

05S1. 169 79U 925 1. 794 4218

.

~~

.1\ tovrJbbtanulasi

117 -

8zandekok

mefi.o,s'~lasa

a

UfHtl

ban f2£lalJ$:oztati()ttjaJ.(:a;r~~lJaa,ze·rint

GIMN lalla

-u .. (r lu .. J-

15,,0

1 ~'" u-

.2 O. 0

2", .. ~-

lJ:)"O

o SJlt Sl N

N==2.2 N= 2'0 N::: 8 N= 5

lC.4

1 l.O 9 .. 0 14. I)

S ZK eztP S lMVNK 2;4.0 62.1 24.2 60,.5

3.3 .. 6 ?·~ .. s

antragi agazatolL-

f%-banl

SZA.K I Sf< 0·.0

0 .. C

55.6 52. C

0 ..0

C.O

NEMTl\N OS5l 3 .5 IJ U.0 2.2 100. 0 1 ..8 Ld.

100.0

100.0

N~55

. ,

L4. Nt OK -J .. u-

.i.OoO

N=22

GIWl 20 .'1

IJ .. u1 :> ., J -.

15.0 t. 0 eO 1 LOll 0

rJ= 2C N= 8

30 .1

.t! COl

u~

dS:;Z.L:~l:N

N:: 5 . N= 5!i

10 .. 0

lu .. LJ1 j .. u'"

15 .. 0 2()0l 0 1u000

2 (;) .. uo;) SL t: $l N

"1= 22 N=20 ~=

e

N=

~

N.::::5~

f\EfiTAN

S,Z Ke!JZ~'P

S ZA\( IS I<

N EMf AN

'2 t.l :

4.4

5.1 4 .. 8 2.4

1 S.. 7

26.0

GI~N

-u .. Ll-

,S2.AKISJ( ';.3 6.2 f. f 1.0

1'5 •.1 16.3 IS.6 20.1

~B

3... :J

301.7 34.6

3~t

27

. 3.A

6~8

1.4

3. Q 2.1

1.6

OSSl 100.0 1:> 0 .ll 100.0 130.0

ossz 100 .. 0 10u.0 100.t) 100.0

iskola

Tatabanya

486

17'7'3

Tata

760

262

Esz

763

1338

Szakmunkas= kepz5 2064

155

:5

Komarom

1 2

Oroszlany

255

Dorog

2

Nyergssujfalu

181

25

Labatlan Osszesen

Szakiskola.

3276

3688

- 119 -

A

szakk~z6pi8kolai

tanu16k

Komarom

szakir~nyok

megyeben~

szerinti

megoszl~s~

1983

,-'----~

Szakmunkaskepzesi celli

Tatabanya

548

Tate,

Esztergom

Kozepfolnl kepzesi celli

Inem anyagi lipari, mez6gazd", 1 agazatokl 323

Osszesen

902

262

195

206

454

134

I{omarom

Nyergesujfalu

Egyeb

211

1554

791

1490

- 120 "'"

~,IJ.:!'~S ~akmunkas~anu19~--l.!i

tszama szakma£..~oE~·tor~~!L1

Kom~rp !r!~~yebenil.

Szalcmacsoportok

Ta..'I'1ulok

banyasza:c kohaszat gepjarmutechnikei szakmak

145

csohalozat- es berendezes szerelo gepszere16 Be szerszamkeszit5 szerkezetlakatos kozlekedesgepes reptiloszerelo egyeb vas- es femipar € 1 e k t 1"01 ak a t 0 S vil1anyszerelo mechanikai jellegu muszeresz elektromos jellegu m\.1szeresz epitoanyagipar vegyipar faipar

szama

lW

Szakmak szama a szakmacsoport ban

Ebbal a megyeben

tenylegesen

5

2

6

1

6

5

3

2

193

7

J

63

2

1

100

5 2

19

1

116

4

3

73

1

4

16

5 6

2

4 .7 2

2

66

papiripar

9

nyomdaipar

Q

8

textilipar boripar

70 80

6

ruhaipar

62

7

szolgaltato jellegu szakmak

84

2

1 2

.... 121 -

Szakmac8opori;ok

viz- 8.8 csatornam1!ke zel0 epitoipar epitesi szaklpar novenytermesztes allattenyesztes e1elmiszeripar vendeglatas hirkozles Osszesen

Tanulok szama

Szakmak szama a szakmacsoportban

94

1 3 9

113 30 80

5 7

21

11

70

14 3

2170

Ebhol a megyeben tenylegesen

2

3 1,

3 1 11

66

~~122

-

~

Pelveteliviz~,gaer~dmenyek Komarorr-=-. meg;Y~E.~22:

1979 Brat szama

"'-


Felv .. je-

]l e 1=

vett

Felv<1J F !i:)l 1- Pon"'tiaza.:m jevitt ker.:

lantk

pott

lentk"

pot-t

--~...............

B;sztergomi gimn .. + 8zk",

99+26

Tatai gimn"

1)8

Tatabanyal gimn .. + 8zk

1

Kisberi gimn"

79

51

115

68

53

71

Oroszlanyi gimn., )2

1)

Komaromi gimn"

42

90

Dorogi gimn"

431'14

42~7

94

~6 40\\10 ~4

37l'1 2

17

~2

1*0

6

$2

~O

,4-

J6~O

7

~O

§8

Esztergomi kozgazd"

65

14

7

,8 369\4

(llatabanyai kozgazd ..

90

12

8

lI

rratabanyai eU",

55

2

1

~O

*

109+33

77

A tenyleges pontszam hatszorosa

fjl

48~4

~6

v~

$2

~'f

31,J 20

50

8 40,0 1 31~8

44~)

18

18 5 L)

• •d'

9

46~8

3

18

47 13 0

29~O

6

44~4

31 ~.3

8

48,7

)2 $8

9

47,,5 )4;02

5

40~4

221jl3