TERVEZESHEZ KAPCSOLODO KUTATASOK 79 Temavezet6: Kozma Tamas

TERVEZESHEZ KAPCSOLODO KUTATASOK 79 Temavezet6: Kozma Tamas

HALASZ GABOR AZ OKTATASPOLITlKA SZERKEZETE A HETVENES EVEKBEN /E1emzesek a

kozep~oku

oktatas megyei

iranyitasaro1/

Kezirat OKTATASKUTATO INTEZET 1984. JANUAa

Szerkesztette: Kozma Tamas KeszUlt: az Oktataskutat6 Intezet nyomdajaban Peldanyszam: 150 ISSN 0230-7189

ELOsz6 A tanulmany ... "4- kilencvenes"evek tarsadalmi-gazdasag1. s

zu.ksegletei az oktatas irant

as. a

tarvezesi' rendszer korsze-

rus itese tf c. OKKFT-alprogram kereteben' ... a megyei szintu okt~tastervezas as 1ranyitas po11t1kai mechanizmusait fogla.lja

ossze. Resze annak az atfogobb v~zsgalatnak,'amelyaz emlitett OKKFT.-alprogram 1.6 temajakent 1981-85 kozott' a mechan1zmusoka:t o~szagos, valamint helyi szinteken, igyekszik' f'oltarni.

A dolgozat megye1vonatkozasai reszbenegy komplex megyei esettanulmany' res·zekent fogalmazodtak meg. Ez'azesett~nulmany

l(omarom megye

okt~ta.sfej~esztesi 'sza~dekai t,

ter-

v€zesanek mechanizmusait, valamint'megva16sitasanak,terv~zett

es

nem tervezett hatasait --tarja fol. Reszben azonban elozo me-

gy-ei vizsgalatok vezettek el az' itt kozolt ,megallapitasokhoz. Bar a kutatas folytat6dik, Halasz Gobor elmeleti

alta~

lanositasra tesz itt' kiserletet /a korabbi proba'lkozast a Ter-

-

vezeshez kapcso16do kutatasok 51. fUzeteben mutatt'l:lk bel. A tovabbfejleszt.ett ertelmezesi kerat figyelemre melto fogalma az "oktataspolitikaiarena"; a hazai szakirodalom most alkalmazza eloszor ezt a musz6t.

Az

elmeleti jellegu ertelmezesi ke-

retet gazdag torteneti jellegu teIiianyag tam8sztja ala, amely a

jegyzetappara~usban

Az

olvashato.

oktatastervezeS tovabbi'6rdekazempont6 megk5zelit6-

seit a Tervezeshez kapcsolodokutatasok51., 63., 68., 69., valamint kovetkez5, 80. as 81. fUzete kozli.

A szerkeszto

TARTALQM olda.1 .I.· Il.

BEVEZETES AZ

1

OKTATAsPOLITIKA.SZ:~aUCEZETE ES .TORTENESElt:' ,

Azoktataspol~tika ~zerkezetet

1.

azoktataspolitikai arena

21~ Az okta.t~spolit1kai·arenatortenesei

3.

, .

7

13

oktataspo1itikaiarens ·resztvev5i 'Magyarorszagon.ahatvanas-hetvenes evekben .

16

4. Az okt.ata~politikai arena ti?rtenesei e. hatvanas-hetvenes.evekbei:J.

20

Az.

III. A KtiZEPFOKU OKTATAs ME,GYEI -

lRAnfTASAi

-

I·V.

KOZEPISKOLAISZAKMUNKAsKEPZES

V•

AnGYEI

"IRfutTAslRENDSZER Es MllKODEsE"

VI·.

7

'II"

JEGYZETEK

31

-

.

39

KI.A.i..wm.AsA

48 58

- 1 -

I. BEVEZETES

E tanulmanyoelja nehany olyan hataameohan1zmus

felva~

zolasa., melyek az elmUlt e~-ma.stelevt~zedben jelent,os hat~st_

gy~korolt~k: amagy~orsz'a.gi kozepfoku oktatass,zerke~etere. Az

elemzes elsosorba.nahetv.nes' evekbenkialakul t egyseges megy'e1 1"

.'

j

iranyitaai aa· tervezeai rendazer m~l:ld.eset as. hatasait pr6balja felta;rni, de sZUkaegszerlien kite~,az ~kta~aspolitika orszagos, szinteren zaj16 esemenyekre is. Az

elemzes

kor~

lehataro16dik a. 14-'18 eves

korosopor~'

iakolaztatasaertfelelos kozepfoku oktatisr~, amely rends'zern~k

Ei.Z oktata~i

'kozismerten egyik legke'Vesbe stabile's, politik~ilag

leginkabb relevanseleme.:ij;z e.z iskolafokozat kezdi meg nyiltan a, tarsadalmi szelekci6t, igy struktlirajanak,'minden valtozasa

kozvetlen reakci6t'val t ki' a killc>:tlb'oz6, tarsadalmi osoportokb61 s a politika1 sz!era, resztvevoib61. Ugyancsak ez aZ.isk()la.foko...,; zat alllegkozvetienebb kapcsol~tban a gazdasagi sZferave.l, pontosabbana munkaer6piaccal /iranyitott gazdasagban a munka-

erot allokalo szervezetrendszerrel! igy ,

,

sz~rkezetenek valtoza-

,

saira ez a szfera is azonnal reagal. A kozepfoku·oktata.s szer-' , kezete a mai napig sem lez~rult vi·t'ak'targya.,

s e vita.k.varha-

toan folerosodnek, amikora kozeljovoben ujabb demografiai hu11am eri e1 az iskolafokozatot. ,

Magyarorszagon a kozepfoku beiskolazas expanzioja a hetvenes evekben gyakorlatilag vegetert. Ennek megfeleloen a

kivanatos iskolatipusokr61 vagy kepzesi formakrol· foly6 vita hatterbe szorult, s eloterbe kerUlt a beiskolazott koroszta.-

- 2 -

lyok egyaa iskQla.tipusok kozotti elosztasanak a vitaja. 1 • Az evtized.legj elentosebbszerkeze.ti val tozasa. la kozepiskolai szakm~askepzeB megteremte,sel is .elsosorban

..

~at

elosztasi proble-

kivant megoldani; Az elosztassal kapcsolatos konfliktusok

kielez~deset a.,hetvenes evekben fe+erositette,hogy a kozepfo-

ku

oktat~s expanz:(v lehetosegeinek a kimerulesevelegyidoben

rendkiviU erosszivas ;jelentkezett amunkaeropiac /pontosabban

~z extenziv m6donnovekv5 gazdas~~'munkaeroigenyeitkozvetit5 8zervezetek/ reszerol. Ebben azevtizedben."velemenyem szerint, . ,-.

\

ilarom oly~ ~olog \j"tszott ossze, melyekalapveto ha.~ast gyako,~ls~. .1

roltaka kqzepfoku oktatas szerkezetere.A.z

. ."

"

'.

.'

-;.

to· hianyhelyzetnek

•

~

annak afeszi-

a kialakulasa,' amelY,at a kozepfoku okta.taa

expanzi6janak a befejezodese.

as ,8.

rendkivUl eJ;,~smunkaeropiaci -

nyomas egyideju jelentkezeseokozott. A masodik annak az egyenr

'

.

sUly! helyzetnekvagy.patthelyzetnek a kialakulasa az oktataspoli tika orszagos centrumaban,

melyne~

elejere-kozeperenyUlnak vissza.

gyokerei "a hatvanas evek

Aharmadikped~g, az

.s: tany,

hogy egyidoben az emlitett hianyhelyzet kialakulasaval s azzel,. hogyaz

exok

egyensUiy miattaz 'oktataspolit1ka orszagos cent-

rumaomozdulatlansagra lett itelve, a. kozepfoku tasa

uj

ok~atas

iranyi-

dontesi' szfera hat6korebe,keriilt·.' 'E. dontesi szfera .leg-

fontosabb slema az akkor szervezodo

as

onal16su16 megyei ira-

nyitasi as tervezesi apparatus lett. Rovidentehat: egy olyan idoszakban, amikor,a kozepfoku oktatas szerkezetenek modosita-

sabanerdekelt dontesbefolyaso16k kozott orszagos szinten nem alakulhatott kipozitiv kompromisszum, s amikorezek vitaja a feszitett hianyhelyzet miatt kielezodott, egy

uj', a

sajat ira-

nyitasi stilusat meg kereso, korabban tisztan vegrehajt6i sze-

- 3 -

repIlslmegbizott apparatus vette at a dontesi felelosseg jelen-

tos reszet. Az eros munkaeropiaci nyomas kialakulasa as az oktatasUgyj erdekcsoportok kozatt'latrejott egyensulyi helyzet osszefUggenek'a gazdasagnak as a politikanak: azokkal a torteneseivel, me1yek a hatvanas evek veget s a hetvenes avek elejet B1talaban je~~emeztek

Magyarorszagon.

Ahatvanas avek folyaman amagyarorszagi politikai rendszer, noha struktura11s valtozas nem zajlottle benne, jelentos' .

)

"

modo8ulason ment\keresztUl.- A tovabbra 1segypartrendszeru, centralizalt struktUran belUl

bi~onyos

mara magnyilt az erdekervenyasites

szakmai kategoriak szi-

lehetosege~

A politikai cent-

rum nyit6q8,saval megteremtodtek" az erdekkonf11ktusok kifejezode-

senek a karatei, s' ezzel ki,-alakult egyfaj,ta nyitott politikai centrummal jellemezheto centraliza.lt politikai re:ndszer, ahol , , a jatekszabalyokat

beta~t6

'erdekervenyesitO'csoportok kiizdelem-'

be lephettek egymassal. Mindennek hatasara a kUlonbozoszakmai' szferak az otvenes evekhez kepest joval nagyobb autonomiara tet2

tek szert. •

'

A politikai szfera diktalta jatekszabalyokhoz alkalmazkodo,

am megis Onal16 szakmai racionalitast koveto szakmai cso";'"

'portokkozUl legjelentoseb~ az a kozgazdasz-~aidasagiranyit6 csoport, amely az 1968-as uj gazdasagi mechanizmus reformelveit kidolgozta. A

gazdasagpolitika~

gondolkodas lassll atalaku-

lass mindenekelott a bevett ideologiai sem8.k megkerdojelezesevel zajlott, ami ebben a

sZferab~

az ideologiku8 sondolkodas

visszaszorula.sat as egy a kozgazdasagi szakmai vagy tUdomanyos racionalitas elveire epiilo gondolkodasmod elaterbe kerUlaset

.... 4 .... idezte alo. E szakmai racionalitas terhaditasanak kedvezett az (

.ex:tenziv tipusu

ga~daaagi

novekedes eroforrasainak kimeriilese,

s 'egy differencialtabbgazdasagszervezo tevekenysegre vala

... igeny megjelenese. Ugyanakkor az ennek megfelelo kozgaz9-asagi gazd~sagpolitikai szemlelet

as

nem valt dominanasa, s igy a

hetvenes evek vegeig nero is ervenyeaulhetett kovetkezetesen.

A hetvenes evek elejen rendkiV'iHeros volt.az az elkepzeles, . . hogy az extenzivgazdasaginovekedes a az ,ezzel egyUtt jar6 .

~

radikalis tarsadalomatalakitasi ·hogya nak -

as

~doszak'

nem art veget. Mint....

gazdasagi reformot nem kovette az intezmenyi szfera-

a nyolcvanas evekbenzaj16hoz hason16 .... atstruk~urala.sa,

ez az ·elkepzeles jelentos intezmenyibazissal s ennekmeg-

feleloen komoly erdekervenyesit5 lehetosegekkel rendelkezett, #

.

•

a hetvenes evek elejen-kozepena politikai .centrumban egyensuI

~.

.

.

•

.

lyi helyzetalakult ki. Az eg:v:ensulY,kat olyanero kozott jott letre,melyekkozUl tetasanak a. j~i

az egyik hitt az 'extenzivnovekedas foly....

lehetos~gaben,

radikalis tarsada.lomatalakit6 ce1-

vol tak, s ennek megfeleloen kihangsulyozta az ideologia as

a tarsadalmimobilitas jelentos~get., a masik viszont az extenziv

novekede~~

lehetosegek kimerillesenek a t'gazdasagi

r~alita­

sat" kivanta tudomasul vetetni, ennek megfeleloen stabilabb: tarsadalomkeppel szamolt s ideo16giai .s~~ak helyett racionalis as differencialt elemzesre kivanta alapozni a gazdasag sadalom iranyitasat. Az

egy~nsU1yi

ea. tar-

allapot kialakulasamiatt

gyakorlatilag azextenziv novekedesi szemleletfolyamatossaganak, illetve . bizonyos idosz,akokbaD: megerosodesnek lehettUnk

··tanui a hetvenes evekben. 3 • Mindezt azert volt fontos elorebocsatani, mert az evti-

- 5 zed atfogo politikai illetvegazdasagpolitikai torteneseikere-

, ' tei t alkotjak mindannak',

ami azoktataapolitikaban lezajlott,

,s ami meghatarozta a ki5zepfoku oktatas alakulasat is. Az okta-

taspolitikaban a hetvenes,evek elejere k1ala.kul6 egyensUlyi ,h~lyzet a fentieketkepeztele', azz,alaz elteresael,. hogy a~

oktatas' szakmai sZferajaban kevesbe alakultki olyan, azideo16giai semakkal szemben. tavolsag~t teremto, szakmai raeiona-

litason alapulogondolkodasmod,mintagazdasag 'szferajaban,

iIIetve ha kia.lakl11 t/pl~ egs racionalis

·tantJ.lasazerv,~zesi

,teIjesitmenymeresi iranyzat/, akkorkevesbe vett'reszt a

aa

poli~

tikaformalasban. Azegyensw.y aJ:lapote. .a-,_he~venes evek eleje~e alIt be, amit ~z 1972-es.'okt.ataspolitikai pa.rthatarozat.de~

monstrcUt, felfUggesztve a kozepfoku struktu.raval kapcsolat.os vitakat~

,..

A gazdasag

as

,

tarsadalomiranyitas deoentralizalasa,

~eIy elsosorban a koztes, 'megyei szintudontesi szferat er5~ .

.

'.

)

"

sitette meg,'ennekaz egyenslUyi allapotnak a kialakulasaval parhuzamosan zajlott. Strukturalis valtozasokittsem torten-

-.

.-

. , . '

,

telc, igy a dentesi jogok gyakorlatilag arinak a - korabban aga~ati

ftiggesben tenykedo,

'~maci6baszervezod5 -

am

a decentralizalassal egyseges for-

vegrehajt6 apparatusnak a kezebe kerUl-

, tek, amely ekkor kezdtemegt.anulni

'a

gazdasag as tarsadalom

'problemainak kez~lesehez szUk'·sages sZak~rtelmet .. Kompetencia

"hijan ez a hagyomanyosan 'politikai-vagrehajtoi

sz~rephez

szo-

kott apparatus nero adhatott alkoto valaszt azokra a Jcardesekre, melyeket a politika

or~zagos

centrumaban nem sikerUlt e1-

donteni,illetve termeszetes modon a korabban megszokott va,

'.

'

lasztipusokhoz fordult. A kezponti politikai eligazitasra

- 6 ...

hiaba varo megyei sZintuoktatas-iranyit6apparatus erre lelek, tenilag ketfelekeppen reagalhatott: ,vagy elbizonytalanodott t

S

ezzel keptelenne valt ellenallni a kozepfokuintezmenyhaloza"tra nehezedo nyomasoknak, vagy - eppenellenkezoleg ... azonosult a vegs5soron erosebbnek latsz6 extenzivnovekedesi szemleletteJ., s ennekmegfele15 radikalis beavatkozasi politikat folytatott.

Ilyen kornyezetben alakult ki az, a megyei

iranyitaa~

sZfera, melynek megnataroz6 szerepe volt a hetvenes evek'iakolapolitikajaban, s amelyr51 a kovetkezokben megpr6balok yazlatos kepetadni. 4 • E1emzesemben - mintem1itettem - a 14-18 eves korosztaly iakolaztatasanak a kerdesere szoritkozom. Az elemzes tobb.

megyeben vegzett vizsga16das a1apjankeszu1t, 'de e1sosor-

ban a Komarom megyebengj~ujtott anyagra tamaszkodik. E1kerUihet~tLennek

ka

toot, hogy reszletesen k;i ne terjek az oktataspoliti-

orszagos sZinter~n tortentesemenyekre" sezzel kapcsolatban

megprobalok nehany magyarazo hipotezist felvazolni. Ugyancsak reszletesebben elernzem a hetvenes eveknek azt az orszagos oktataspolitikai donteset,

amely a kozepfoku oktatas szerkezetere

a legnagyobb befolyaat gyakorolta: a kozepiskolai szakmunkas-

kepzea bevezeteset. A megyei oktatas-iranyitasi szferanak a dec entralizalas u tani konstftua16dasat

Komarom megye peldajan'mutatom be.

as sa'J atoa ' problemai t

- 7 --

II:. AZ OKTATAsPOLITlKA SZERKEZETE' ES TORTENESEI

1. iz oktataspolitika'szerkezete, az oktataspolitikai arena

Armak az

oktataspolitikai kontextuanaka bemt1tatasara.

atn,ely a megyei okta~lisircinyitas gy~orlatat a hetvenes evekben,

me,ghatarozta, egy elemzo modell segitsegevel prcbal,ok kiserletet tenni. Elobb azonban erdemea sz6t ejten:L nehLiny' fogalm1 "

pro blemar6l. AZ,oktataspolitika sz6t gyakran haszncUjuk'normativ . '. ertelemben. Ily~nkor okt'ataspolitika. alatt egy ervenyben levo va~

kivanatos politikat ertUnk.Jelen elemzesben a politika

deskriptiv fogalom, amely azt aszferat

;ieloli~

melybena kti-

lO,nbozQ oktatassal kapcsolatos erdekek e~ssal utkoznek. ,E s~fera metaforikusan felfogbat6

egy

arenan~.vagy porondnak,

inelyeila kUzdofelek talaikoznak, egymas erejet,felmerik, egy.... , massal 'szovetseget kotnek

vagy osszecsapnak. Az elemzes azon'

'\

a feltetelezesen alapul, hogymindezek a. folyamatok nem strukturalatlanok, s a fogalmi megkozelites szamara hozzaferhetoek. 5 • A. politikaelemzes konfliktusszemleleten s,lapul, ezert inindig azt keresi', hogy

8.

'"kUlonbozo "felek mib.en' te~ek ei egy-

mastol, mi az, amiben egymassal szembenallnak. Ennek megfeleloen az eltereseket felnagyitani igyekszik. Igyekszik egymassal iitkoZQ erdektorekveseket, kiizdofeleket azonositani. Termeszetes modon fordul a katonai-strategiai nyelvezethez. Az oktataspolitikai arena szerkezetenek a megrajzolasahoz mindenekelott olyan szempontok kivalasztasara van szUk-

- 8 se~. melyek nagy valoszinUseggel egymassal szembeallitjak az ok~ataspolitika befolyaso~asaban erdekelt

kUzdofe1eket. He nem

aks.runk ttUsagosan 1eegyszerusito kepet kapJii., ca1szerU egynel , ,

•

tObb szempontot talalni, sokat azonban nem erdemes, mert akkor at-tekinthetet1enne valik a kep. Differencia1t kapet csak akkor ka:p unk , ha egymastol fiiggetlen szempontokat sikerUlt ta1alnunk. Ugy valem, hogy

-s.

centra1iza1t as politikai kontro11

alatt allo'kelet-europaioktatasi rendszerekben kat ~lyan alapve-to artekelesi kriteriumot vagy dimenzi6t ta1alunk, melyek menten az erdektorekv6seket j61 c,soportosithatjuk, s amelyeknek egymast61 va16 fuggetlenseget is,feltetelezhetjUk. Az, egyik az oktatas gazdasag1 funkcioinak tulajdonitott jelen'toseg, illetI-

ve az oktatasnak' agazdasagkivanalmai,szerint tor~e1l5 ertekelese. Ebben a dimenzi6ban magaserteket kap egy olyan torekves, amely az oktatasnak mindenekelott gazdasagi funkci6t tulaj-donit p ill,etve amely

a.

gazdasagi ra.cionalitas alapjan itel az '

oktatasi rendszerr51 - s alacsony erteket egy olyan torekves, , amely az oktatast autonom szakmai szferanak tartva, nero gazdasagiszempontokb61 itali meg annak mukodeset. NevezzUk: ezt a dimenzi6t a "gazdasag" dimenziojanak. Ariu:1sik- ertekelesi kriterium vagy dimenzio az oktatas ideologiai funkci6janak tulajdonitott naJm~

jelent6s~g,

illetveaz oktatasriak aZ ideo16gia kiva-

szerint torteno ertekelese. Ebben a dimenzioban magas

erteket kap egy olyan torekves, amely az oktatasnak mindenekelott ideologiai funkciot tUlajdonit, illetve amely az ideologiai neveles feladatanak teljesiteset keri szamon az oktatasi rendszertol - s alacsony erteket egy olyan torekves, amely az oktata.s ismeretkozlo es szemelyisegfejleszt5 szerepet ideolo-

- 9 giei ertekektol. ffiggetleniil ertekeli. NevezzUk ezt a dimenziot

a~(

p02itiv

"ideologia" dimenziojanak.·Mindket dimenzionak van

as

negativ p61usa, s mindket

~iIilenzi6

menten csoporto-

si-thatjuk az oktatassal"kapcsolatos velemenyeket vagy erdektorekveseket. Kardes most az, hogy.e kat dimenzi6 fUggetlen-e egymistol, vagymas szoval: ellentmondasbanvan-e az ideo16giai..il-. le-tve 'gazdasagi ertekek hangsUlyozasa?A kat ertekelesi kritarium konfliktuSa1lak a fe~tetelezase egy oly8.ntortenelem-in-, t.erpretacion alapul,

amelyszeri~t

a kelet-europ,ai szocia1ista

orszagokb~ a gazdasag as az ideo16giaszfer~janakp~rmanens

konfliktusat okozza az a teny, hogy egalitar1usideologiatgaz. ..

~~

,

dasagilag elmaradott terUleten kivannak realizalni. Termeszete"';' san vannakidoszakok amikor ez akonfliktns elhalvanyul, de eI5bb-utQbbl1jramegjelen1k. 6 • Ha elfogadjuka kat emlitett ertekelesi

kriteri~otes

elfogadjuk azt is, hogy ezek. egymastol.fUggetlenek, felrajzolhatjukazt a teret, melyben az oktataspolitikai arenat elkell kepzelniink. A tarat a "gazdasag" /G/ esaz tlideologia"/I/ kat' dimenzi6ja metszi negyfele, mialta.l nagy lehetseges csoportot alakithatunk ki az oktataspolitika formaloibol:·

~

10 -

+. uG" tengely'

------

i 2 13

- .. r--'''';

, ,

4· 1

, 2

3

4

1

oktataapolitikai arena

----------~-~--+-------+-----

ttltl

+

tengely

E tarben az oktataspolitika1 erdekeket ervenyesiteni szandekozok a legkUlanbozobb helyeken helyezkedhetnek eli attolfUggoen,hogy a"k6t fokerdesben".milyen allaspontotfoglalnak.el. Magabaaz oktataspolitikai arenaba·azonban nem lep. hetnek be' valamennyien. Vannak olyan allaspontok mindket tengalyen, melyek a politikai rendszercentralizaltsaga folytan nyilt erdekkepviseletet nem kaphatnak. Magat az oktataspolitikai arenat tehat egy szUkebb"korben, velemenyemszerint, az abranak megfeleloen a jobb felso sarkan bellil kell megrajzolnunk. Ide csak azok lephetnek be, akik legalabb bizonyos fokig elismerik

azo~tatas

ideologiahoz·kotottseget, s ugyancsak

legalabb bizonyos fokig elismerik az oktatas kozvetlen gazdasagi funkci6it. A kat tengelyt termeszetesen magan az 8Xenan

beliil is megrajzolhatjuk, csak epp'en pozitiv ertekeknel fogjak

.... 11 ...

rnetszeni egymast. MielottmegprobalnSnk azonositania szambaveheto.kUzdo£eleket, meg nehany dolgot erdemes elmondani az elemzes alapjat kepezQ kat .dimenziorol·,

as

Dlagar61 az arenar61.

Az 'oktataspo11 tits. befolyasola~:Jtira torekvo erdekcsopor-

'toknak vagy-\telemenyalkot6kD.a.k. a ·'gazdasagtttengelyen

helyezkedese

valo e1-

att61fUgg,hogymilyenjelentosegettulajdonita~

nak az oktatasgazdasagi>funkeioinak v.agy -eppenelleDkezoleg -

mennyire tekintik a.z okt.atas.tolyan. al.!tonom'szakmai eZferanak:, .

.

amely csak· sa.jatracionalitasanakmegfelelOen:m:ukodtetheto. En-

n~kmegfeleloen atengelyfels5,"po'zi tiv 1t sarl.ta feleelsosorI '. ..... ..... .". . . ' ..... '. .... ,.:/" . • '. ban olyan e1;dekcsoportokat vagy·· velemenyforma16katte.lalhatunk,

akik azoktatasonkivul1 'e1-dekszferakhoz !pl. ·gazdasagiranyi-

taB, gazdasagi tervezes, vallalati szfera!·ve.gy hatarterUletekhez Ipl. s:iakkepzesl kotodnek; a. tengely also, tlnegativ n sarka. fe~e

pedig olyanokat., amalyek az .oktata·s sZferajan beltili .szak-

mai~pedag6giai

csoportokhoz kapcso16dnak.

E~ek

alapjan jelle-

mezhettink.egy adott oktataspolitikai konstellaciot, es beszel-. hetUnk kUlso illetve belsa szakmai kontroll alatt allo oktatas1 rendszerrol. Az erdekcsoportoknak vagy velemenyformaloknak az nideologia" tengelyen valo elhelyezkedeseattolftigg, hogy mekkora jelentoseget tUlajdonitanak azoktatas ideologiai funkcioinak vagy ';";'eppen ellenkezoleg - mennyire tekintik

~z

oktatast .olyan,

elsosorban racionalis ismeretkozlo funkciot valamint tobbfele ertekrendben is lehetseges szocializacias funkciat ellata szferanak, amelynek megiteleset e funkciok sikeres vegrehajtasatol teszik fiigg6ve. A magyarorszagi viszonyok kozott a tengely jobb":

- 12 -

oldali, "pozitiv" oldalan elhelyezkedokre elsosorban az egalitarius tarsadalompolitika

as a marxista vilagnezet hegem6niaja-

nak a kihangsulyozasa jellemzo; a baloldali, "negativ" p61uson elhelyezk~doket vi~agnazeti

pedig 8'strukturalt tarsadalom kepenek as a

sokszinusagnek az elfogadasa jellemzi.

Mindezek a1apjan azt mondhatjuk, hogy az abran 1. as 4. szamnal jelolt

mezokben keressUk a sze.kmai-pedagogiai azfera

kepviseloit as a. 2. illetve 4. szammal jelolt mez5kben a gazdasagi illetve szakkepzesi szfera kepvi'seloit. Ugyanigy az' ideolo-

giailag erof{en elkotelezett.erdekervenyesitoketvagy valemenyfornu~16kat

a 3. esl. szamu mezokb'en kereshetjiik, mig az ideoI6-.

giai elkotelezettseg kerdeset zar6jelbe helyezoket a 2.' es 4. szarnmal jel,zett mezokben. Ilymodon az oktatasUgyi erdekcsoport,ok vagy velemenyformalok nagy alaptipusat klilonboztethetjtik meg e sema segitseg~velamagyarorszagioktataspolitikaban.

ltilt

me~oben

k~pv1s~15

Azl. szammal je-

keressUk azokat a szakmai-pedagogiai erdekeket

csoportokat, melyeket az er6s ideo16giai elkBtelezett-

sag jellemez. A 2. szammal jelzett mezoben keressillc azokat a csoportokat, melyek ideologiailag kevesbe elk6telezettek, s az oktata.st gazdasagi 8zempontok alapja.'n itelik mal jelzett

me~obenolyan,csoportokatkell

meg. A 3. szam-

keresnUnk, akik a

gazdasagi as ideologiai· szempontokat a ·leginka.bb osszeegyeztethetonek kepzelik. VegUl a 4. szamu mezoben olyan belsa szakmai csoportokat talalunk, melyek ideologiailag kevesbe elkotelezettek. Az oktataspolitikai arenat vizsgalhatjuk szinkron as diakron modon. Ha szinkron vizsgalatot vegzUnk, azt nezzUk meg,

- 13 bogy adott idopontban milyen ktizdofelekvannak a porondon, 6zokhol helyezkednek el, mely ellenfelekhez kozelednek s melyektol tavolodnak', milyen,koalici6k fuzik Baeze oket. Ha diakronvizsgalatot vegzUnk, azt nezztik meg, hogy egy-egy kuzdofel az ide ,saran hogyan'valtoztatja helyet, hogyan helyezkedik, mikor tamad, mikor vedekezik, mikor kivel kat koe.liciot. Ha realis kepetakarunk kapni az oktataspolitikai arenaban zaj16 esemenyekrel, celszeru mindketfajta vizsga16dast megejteni.

2. Az oktataspolitika.i arena tortenesei

Az oktataspolitikai arenaban za.jlo tortenasek kozUl legfontosabbak a koalicio- vagy kompromisszumkatesek. Annak a feltetelezestinknek megfele1gen, hogy e tengelyek szemleltetik azokat a legfontosabbkerdaseket, amelyek a politikai mezot 'strukturaljak, a kUzdofelek kozottikonfliktusok elsosorban e tengelyek menten rajzolodnak ki. Ennek megfeleloen kat alapveto konfliktustipust kUlonboztethetiink meg. Kompromiszszumk5tesre minden csoportnak kat iranyban van lehetosege. Az 1.

as

a 4. szamu mezokben elhelyezkedo szakmai cso-

portok kozott a fo konfliktus abban a

kerdes~en

jelentkezik,

hogy az oktatast milyen mertekben kell az egalitarius tarsadalomfiloz6fia as ertekrend propagalasanak a szolgalataba

a1-

litani. Az 1. mezoben tartozkod6k hajlanak arra, hogy ezen ideologiai celoknak alarendelt szakmai programot dolgozzanak ki. Iskolakoncepci6juk olyan hosszu ideig tart6, mindenki szamara egyseges iskolakepre epUl, amely a nevelest az oktatas ele

- 14 -

... 15 ben hatart szabhatnak a szakmai ~~fera oktatasi expanziora iranyulo torekvesenek, i11etve lehetnek olyan igenyek, melyekat a gazdasag egesze az oktatas mint munkaeroforras fele tamaszt. A 2. mezoben leva erdekcsoportok vagy velemenyformalok nem ideologiai ertekekre hivatkoznak, hanem e' gazdasagtervez5i racionalitas neveben lepnek fel. A 3.

m~zoben

levok a gazdasa-

gi erveket ideologiaiakkal keverik. Nagyobb a va10szinusege annak, hogy a kat csoport a gazdasag erdekeire hivatkozva egymassal letesit koaliciot a szakmabeli csoportokkal szemben, de' adott esetben szembe is kerUlhetnek egymassal. A legva16szinut1enebb az, hogy kat egymassal ate1lenes mezoben leva csoport kozeledjen egymashoz. A tavolsag mindig a szomszedokkal szemben a legkisebb, igy kozeledesre elsosorban felejUk lehet szamitani. A politikai kUzdelem logikaja azt sugallja, hogy adott idopontban mindig csak egy frontvonalat talalunk, s a koaliciobalepo ellenfe1ek egy-egyidore felftiggesztik ellenteteiket. Ha kat fel kozott kedvezo lehetoseg kinalkozik koalici6kotesre, akkor eltavolodnak korabbi koalici6s partnertiktol. Ha valakit cserben hagy a koalicios partnere, igyekszik masik utan nezni. He valamelyik fel nagyon megerosodik, a tobbiek nagy valoszinuseggel koalicioba lepnek ellene. Ha ez sikertelen, a megerosodott fel atveszi az

a~ena

feletti kont-

rollt, s ideig-oraig monopolhelyzetben roarad. Feltetelezhet5, hogy hosszabb ida utan az egyensuly helyreall, mivel barmelyik fel monopolhelyzete letfontossagu erdekek mellozeset jelenti, s ezek az erdekek elobb-utobb kikenyszeritik, hogy figyelmet forditsanak rajuk. Egy-egy erdekcsoport veglegesen is "kiszorulhat az arenabol, ha az arena egesze odebb tolodik. Ilyenkor - feltehetoen a politika egeszenek valtozasai miatt - bi-

- 16 zo~yosvelemenyek vagy ~rdekekkepviselhetetlennevalnak. Ez

teMn6Szetesen

'a.Z

eroviszanyok atrendezodesehezvezet.

A politikai kUzdelmekben resztvev5 felak altalabanvalarrdlyen intezmenyi sZferahozis,kotodnek, sot elofordulhat, hogy elsodlegeae'rdekUk' sajat" intez~enyi sZferajuk expanzi6-

Janak azelosegites9.

es

gyakorlatilag mindegy a szSmukra, hogy

azarena,melyikmez5jeben lepnek fel.Adott eeetben az altallik kepviselt intezmenyi,sz,fera /pl. egy adott i.skolatipus vagy

egymeghatarozott iranyito ~at6sag aia tartoz6 intezmenyek/

,megkivanhatja, hogyuj koalici.ot kossenekes az arena 'egy masi..k

~ezejeben

bukkanjanak fol.

Az egyes~rde~csoportokvagy

tass. kozze1;ett nyilatkozataik,

velemenyforma16k azonosi-

reformp~ogra.m.jaik,

fejlesztesi.

koncepci6ik ,s a legkUlonboz5bb megnyilatkozasaik alapjan lehetsegese A koaliciokotesek vagy az egymast61'va16 elta.v~lo~asok

is az ilyen programokalapjan'allapithatok meg.

A kovetkezo reszben azftt bemutatottsema alapjan prc5balam azonosftani a magyararsza,gi oktataspoli tikaban sz.ereplo .

erdek';'" illetve valemenyforma16

c~oportokat,

1eimi konfliktu-

saikat as koalici6koteseiket, illetve bemuta~ni az oktata.spo~

Ii tikai arena· allapottit az elemze,s szempontjab61 fontos hetve-

nesevtizedben. 3. Az oktataspolitikai arena resztvev5i Magyarorszagon a hatvanas-hetvenes evekben

A kozepfoku oktatassal, ktilonoskeppen a kivanatos 1skolaszerkezettel kapcsolatos allasfoglalasokat

elem~zve

seman-

. . . 17 ... ka't benapes~thetjtik a 'magyarorszagiokt,a:f;aspolitikaresztvevoi_,

vel.Az erdekervenyesit6 vagy,ve1emeny.forma16 osoportokazono's,itasa erdekeben egye16rer-erde:meselvonatkoztat~1a pontos' ,diakron elemzestol,' tehat annskfigyelemb'e vet elatol, hogy a~

. ide soran

~

kompromis~zl,Ull()k

res'zt..,evek. -ktU6nboZQ

att vciltoztattak

az

megk6tese mi':'

allaspontjukat.

Az otve~es ev.ek·elej~na po~1 tilcai ,r.endszer rendk!vUl I

•

, er:os zartsagamiattoktataspolit~kai~~r6:tnemigenbeszelhetUnk.Ez tUlajdonkeppen csaka.h~tvEU1asevekelene~ekonstitua16dott. Azotvenesevek soranakfllonbozo'szakmaikorokat. '. •

',

•. , .

"

•

",

"

,,-

•

'

.

.

.

_

.",

8

ideologiza16dasa, miatt elevesz\1kltert11~trekorlatoz6.dott a kipviselheto velemany.ek kor$ .A~nYi.tottabbava16oktataapol~-· tikai aranB:ban ezertazotveneaevek'vegen,hfi.Ltv,anas evek'ele-'

jan eloazar caak egyv.iszonylaghomogens~akmai-pedag6gia1cso­ port, je.lentmeg. Ezaz otvenesevek soran kialakitott iskola-

koncepciojavallepett fel,amelyazegyseges politechnikai, kepzes elmel'e,t'ere epUlt .. 7 • Ez s,'csoport aema~.1: jobb al,so ma'

"

zojebe he1yezheto. Iskolakoncepciojuk ve - a mindenki szamara. kotelezo,

'\'

. '

nemilegleegyszerUsit-~

18e-ves 'korig

egys,egea,' az

a1 talanos as szakmai felkeszitest osszehango'16' iskolatipu.s ki~pi~eset

je151temeg ce1k6nt.

A hatvanas evek,elej6ig az oktatason \ '. ,

kiviii~',

mai szferaatfogo oktataspolitikai koncepci6val ".

nem szak-

'

.

'

.

,8

"ennek meg-

.

feleloen az iskcilastruktUra'atal~itasaravonatkozoelkapze-

lesekkel nem jel.entkezett. Ene annak a hoaszutavu

~epgazda.­

sagi t'ervezesi sZferanak a kiaiakul~saval kerUlt sor, an~ek a gazdasag kepzesi igenyeitegy'segben estav1atokban latva ki

kellett alakitania a maga a.tfogo koncepciojat. Az oktataspo-

.... 18 ....

l~tikai

bel~masodik

arenaba

erdekcsoport tehat a hosszutavu

gazdasag,{ tervezes intezmenyrendszerehez kot5dik. E esoport

racionalis'kozgazdasagi megfontolasokra epitette elkepzeleseI

i1

'

~shatarozottan idegenkedett mi~den

ideologiai

megfo~to1a-

son alapu16velemenyalkotast61. Ezt a csoportot tehat celsze-

ru a.

semank·ba.lfels5,~ez5jeben'elkepzelni.

Iskolakoneepeieja.

legfonto?abb e1eme az volt,.hogy, az oktatasnakbiztosi.PGania ' ,

.

kell' a munkaerot egy a.lapvetoen ,egyszerU: fizi,kai m'Ullkan ala-

pille ,~eglehetosen elmar~dott gazdasag szamara'. Enn~k me'gfeie16en, olyan iskolast~ktura kialal:tft~scft szorgalmaztcllc,amely

tomegesen boesatja ki a munkakepes korl;>a lepo,. egyszer-u fizikai munkara alkalmas, tehat 16

ev koruli

8 fiatalokat. •

A hatvanasavek meglehetoseneles oktataspolitikai kon£liktusaielsosorban e kat, emlitett, esop,ort kozott alakul- ' t,ak ki. E konfliktusokban tehat egy fokepp ideologiai szempon-

tokat hangsulyoz6 szakmai-pedtag.ogiai as egy fokepp gazdasagi megfontol~sokon ale.pu16

gazdasagter,vezoi ervrelfdszer alIt egy-

massal szemben.

A hatvanas evek vegen egy korabbanvisszaszorult, rendkivul

~~xpanziv,

as

,

,

az emlitett kettonel kozvetlenebbUl intezme-

nyi erdekekhez kBt5do ardekcsoport jelent meg az

oktataspolit~...

kai arenaban,' kihas.znal va. az em1itett csoportokkozotti ellen-

t'etet. E csoporta sZakmunkaskepzesintezmenyehez kotodott as 1skolakoncepci6janak alapeleme a nevelesi szempont~kat a tisz-

tan

szakkepzesiszempontok ele helyez5 iskolarendszeru szak-

munkaskepzes volt. E cs'oport hosszabb ideig sikeresen probal ta osszeegyeztetnia.' fizikai murikasok tomeges kibocsatasat igeny,

15 gazdasagi, as a meghatarozott e~tekrend neveben torteno ne-

-- 19 .... ve:lest kihangsulyoz6 ideo16gi~i erdekeket. 9 • Ennek megfeleloen -

'

ceJ.azeru ezt az

er~ekcsoportot a.

el~elyezni. Ami

az iskolastruktu.raval kapcsola.tos elkepzel"esii-

semlink jobb felso,mezojeben

I

ke~

illeti - az emlitett kat erdekcsoporttal szemben- a status

quo

iennmaradasat

'tezmenyi szfera

szorgalmaztik, mivel az altaluk kepviselt, in-

exp e:nzi6janak az

Ahetv~nes

elofeltetele volt.

evek ,kozepeig az oktataspolitikai arenaban

neIll j elentkezett t ille'tv,e j elentossw.yt

nemkepvis~lt

olyan

'szakmai-pedagogiai elveket kepviseloerdekcsoport, amely s6manlt

ba..J. also mezojeben talalhatna!helyet. Ekkor,azonba.n lassan kez'd~tt

kialakulni, as

a.

)

nyolcvanas' evek elejen zajlo oktataspoli....

tikai tortenesekben markulcsszerephez jut. Ez' a csoport immar ~evesbe

ideologikus szakmai-pedag6giai

ervekethangoztat~

ra-

cionalis tarsadalomkepe't pr6bal kialakitani as szamot v'et a gazdasagi-tarsadalmi fejlodesnek kor6.bban ,csak a gazdas'agter-vezoi szt-era altaI kepviselt realitasaival. 10 • Ez az erdekcso-

port az also, amely differenc1alt

iskolastruktura.val~za.mol,

ennek megfeleloen a kozepiskolat oIialJ.6 fokozatkent megoriznit esetleg kiterjeszteni kivanja. A fentiekbol lathat6" hogy az oktataspolitikai.arenaba

belepo erdekcsoport'ok lt0nkret intezmenyi szfarakhoz kotodnek as sajatos

iskolastruktUr~ konoepci6kkal, jelleme~hetok.

Az elsokent emlitett ardekcsoporta szakmai-pedagogiai iranyitas intezmenyi szferaj8hoz kotodikes szakmai valamint altalanos kepzest egyszerre nyujt6 i2 eVfolyamos egyseges 18kalat javasol. A masodikkent emlitett erdekcsoport a nepgazdasagi tervezes intezmenyi sZferajclhoz kapcsolodik as 10 osztalyos

.... 20

~

9/JYseges iskolastrukturat java~ol•.

A harmadik erdekcsoport az iskolarendszeru szakmunkaskepzes, iil'etve a munkaUgyi iranyitas intezm~nYi'szferaj8.hoz kapcsolodik 68 a nyolc osztalyos alapfoku kepzesre epUlo, ne-

velesi celokat kihangsulyoz6 szakmunkaskepzes' expanzi6jtit javssolja.

A negyedikkent emlitett b:i.zonyt~lan,

els·os.orban a

erdekcsopo~t

sZakma.~~pedag6gi!li·

intezmenyesUlese szferaval ka.pcso-

latba.lepo tarsadalomtudomanyi illetve. tarsadalomiranyit6szake'rtelrniseg koreibol. szeFvez6dik•. Iskolastrukt-ura elkepzalese

6 +

.... he. ez ritkan is jelenik meg explicit modon ,-.a

6-08

szer-

kezet.

4. Az oktataspoli·tikai arena t'C5rtenesei a hatvanas-hetvenes

evekben

Azonositva az oktataspolitikai arena

re~ztvevoit, s

meg-

probalhatunk felvazolni egy diakronesemenysort,amely az

egyes csop~rtoknak a kUlo~boz5 1dopontokbanelfoglalt helyet ss a kozottUk kialaku16 koalici6koteseket mutatjabe. A.dolgot nagyonneheziti,

hogya~

te feldolgozatlan,

~

idoszak oktataspolitikajanak tortene-

az informaci,61?-ianyt igy 'neha felteteleze- ,

sekkel kell kitoitenio~l•.

1958 utan a kelet-europai szocialista orszagokban egysegesen lezajlo folyamatoknak ~egfelel5en Magyarorszagon a gazdasaginovekedes uj expanziv szakasza indul meg, amit a fejlo.

.

des lehet6segeinek a korlatlan kiszelesedesebe vetett hit ki-

sert. Ezt az egyes orszagokban oktatasi reformok is kisertsk,

- 21 ... amelyek 8'.1talcfban meghosszabbitottBk a kotele~5 iskolazelst. Az .

\

okiPatasireform kido,lgozasanak a folyamata ma~aval hozta. annak

a Stakmai-pedagogiaicsoportnak'a struktu.ralodasat. amely.inint az oktatasi szfera te~eszetea modon kompetensnek tekintett kepviseloje, jelentos s-zerepet kapott a reform elveinek a ki- '

do~gozasaban. A szSkkepzes 's~feraj~t kepviselo alternativ erdeiccsoport ekkoJ;vagy nero jelent meg,vagy elsoaorbari ahhoz.a. magasszintumuszakikepze,st parto16mer.n6ki szferahoz kapc~o16­

dot t, 8J1,le1y a kepzesi ko~promisszumot

~zint

fe1emeleaenek

a.. platformjan

k onny en , :

kotott a polit~chnikai kepzes elvatkepviselo

szakmai-pedag6giai

cs~porttal.12. A reform kidolgozoi.egyeter-

tettek abban, hogy a varhato gyors techn1kaifejlodes megsziintetiaz altalanos as sza.kkepzes konfliktusat.Az 1961-e8 okta-' tasi torveny ennekmegfeleloen a magasszintu szakmai kepzesi erdekekkeL konnyen kompromisszUInot keto szakmai-pedagegiai

csoportnak az iskolaztatas kiterjeszteseben vale erdekeltse-

get tUkrozte. A reform kiszoritotta az bol

a~agyomanyos

oktt:itaspolitika~

arana-

szakmunka.skepzeshez kBt5do erdekcsoportokat.

Ugyancsak 1958-ban a KGST orsz~gokka1 osszhangban Magyarorszagon elkezdtek a nepgazdasag tavlati tervezesenek a mu~alatait.

Ezen belUl munkaero

Ebben a szferaban kez.dett

as

oktatastervezes is 'zajlott.

~truk,tura16dni, az

oktataspolitikai

arena masodik jelentos erdekcsoportja, amely vizsgalodasainak elsa kezdetleges· eredmeuyei utan irrealisnak minositette az

1961-es reform elkepzeleseit. Nyilvanosan ennek mar a hatvanas evek elejen hangot adott. 13 • Ennek a gazdasagtervez'esi racionalitast as eltero fejlodeskoncepciot kepviselo erdekcsoportnak a megerosodeset tobb dolog is magaval hozta: egyreszt a hatvanas

- 22 -

evek kozeper e kifulladt az 1958 utan beinditott gazdaaagi expanzi6,s ennek ~ovetkezteben m6dosult a gazdasagi fejIodes lehet6-

segeirol 'alkotott elkepzeles, masreszt,a' kozepfokot .elero demograti~i

hullamnaka61-es koncepci6 szerinti iskolaztatasa gazda-

sag11ag realiza14atatlanlett volna. Ennek megfeleioen a'hatvanas evek kozepen jelentos

at-

rendezode's··'tortent' ,az oktataspoli tikai arenaban. A gazd.ff~sagi tel'vf§'zeshez kapcso~6d6 erdekcsopo,rt a. reali ta~ok neveben konnye~

den kiszoritotta a.szakmai ertekekhez: kotodo szakmai-pedag6giai ,

cBoportokat. Az altala kepviseltfejlodeskoncepcionak megfele15, .

en a kozepfoku oktataselsorendu funkc·i6ja az l,ett. hogy a fia-

talokat azegyszeru fizikai.munka 'vilaga fele orieh\alja. Ezt a demografiai hullamnak a hagyomanyos szakkepzes inte:ltttletlyi 'szferaja. fele,torteno,iranyitasaval kivantak elerni, amivel ez az 1961--ben hatterbe

s~or~tszfera ujra.lehetoseget

kapott, hogy

kepviseltesse magat az oktataspolitikai arenaban. Az 1961-es oktatasi reform 1965-os korrekci6ja

t~hat

a gazdasagtervez6i \'

szfaranak a szakmunkaskepzesi:szferaval,., aszakmai-pedag6giai csoportok ellenaberi kotott kompromisszumavolt. Az 1965-os eroegyensuly a hatvanas evek masodik fe1eben kezdett falbo-rulni. Ebben az idosz'akban. a rendkiviili' expanzi6t atelo szakmunkaske.pzes intezmenyi.azferaja· nagy sUlyra s ezzel autonom erdekkepviseleti lehetosegre tett szert. A szakmai-pedag6giai 8zfera ugyancsak nagyobb szervezeti auton6miara tett

szert as eroteljes ve1emenyforma16 akci6kba kezdett. Ezzel a hetvenes evek elejere az oktataspolitika1 arena harom resztvev5je kozotthozzavetoleges eroegyensuly alakult ki, ami a konfliktusok,kielezodesehez

as

uj koalici6kotesek Iehetosegenek a

-- 23 .... megjelenesehez vezetette Az oktata.spolitikai arenan bellili torteneseket tobb fontos kUlao esemeny is befolyasolta. Ezek koztil 'kat jelentosebbet- tlinik erdemesnekk1emelni.Az egyfka hetve .....

nes evek elejen kibontakoz6 uj gazdaaagpolitikai fordulat, amely a hatvanas evek elejenek a fejlodeskoncepciojat eleve-

nitette fel, masreszt a demografiai hullamnak a kozepfokuoktatasbol'va16 levonulasa, amely az elosztasi aranyok felUlvizsgalatat aktualissa tette. i

Az oktataspolitikai konfliktusok elejere' tehat kielez5dtek, s

~

. a hetvenes evek

figyelem ujra az

okta~aspoliti­

kaf arenara terelodott, ahol immar harom nagyjabol azonos erejU ktizdofel alIt ~gymassal 8zemben. Az- oktataspolitikai arena

torteneseinek elemzeseezzel bizonytalanabb t,erepre ere Az ad....

dig leirtakkal kapcsolatban fel tehetoen nincse'nek alapvet5 lemenyel te~esek, ~e

am

ve-

a hetyenes evekt,ortenesei t illetoen kevas-

val6szinu a konszenzus. Velemenyem szerint a hetvenes evek

elejen a gazdasagtervezeshez as a szakmai-peciagogiai- szferahoz r

kotodo erdekcsoportok kozott az ujonnan megerosodo'tt as expanziv peri6dusat ~16 harmad'ik fel, a szak:munkaskepzesi'erdekcso.....

port jelenlete miatt olyan eroegyensuly alakult ki, ami els6Borban a

harmadiknak~kedvezett.

Az eroegyenslUy gyakorlatilag

a hetvenes evek vegeig nem valtozott, amikor t~bb tenyezo ide-

zett elo valtozast: egyreszt 1977 vegan ujabb fordulat'kovetkezett be a gazdasagpolitikaban,

ma~reszt,a

hetvenes

evek

vegere

kezdett enyhtilni a demografiai apaly 'szivohatasa, harmadreszt kezdett korvonalaz6dni 'egy a koaliciokotesek lehetoseget kits.-

git6 ujabb szakmai erdekszfera. Lassuk" hogy a nyilvanossag szamara hozzaferheto doku-

- 24 -

mentumokban milyen jeleit ta1alhatjuk a dolgok ilyen alakulasanak.

A hatvanas evek

vega

fele tobb jelet lathatjuk annak,

I

hogy a gazdasagtervezesi as a szakmunkaskepzesi szferat kepvi., '" t k e·lt avo ' 1 0 dnak egymasto1. ' ., 14. Ennek . . lehetosege bense~o csopor 0 ne rejlett 1965-08 kompromisszumokban, ~ikoris a gazdasagter-

vezoi szfera nem azert szorgalrnazta a demografiai hullamnak a szakrnunkaskepzesen: kereszti.il torteno levezeteset, mert ezt a kepz~si

format j6nak tartot.ta volna,

'h~em

s.zert,

mert egyfe-

101 ez volt a legolcsebb, masfe151 megmindig ez felelt meg

leginkabb

a fizikai

munka fele va16 orientalas·igenyenek. A

hetvenes ~yek elejere ez a-helyzet atertekelodott. Egyraszt· B.zer.t, mert a sZakmunkaskepzes reszben . beindult, reszben kila~ tasba helyezett eroteljes fejlesztesevel 15 • e kepzasi forma

immar nemhogy oleso nero volt, de akar a legdragabba is va.lhatott, masreszt azert, mert a jovoben szuksegesnek gondolt nagymennyisegu fizikai munks. alatt nero olyan jelleg(i munkat kepzel. tek a tervezok, mint ami.lyenre a szakmunkaskepzes oktatott. 16 • ,

...

\

Ugyanakkor az iskolarendszeruve va16 sZakmunkaskepzes mar nero egyszertien a rounkaerotartalek kepzojenek tekintette magat, hanem olyan, a politika s az ideologia szferajaban fe1ertekelodott auton6m szoeializaci6s

model~

kepviselojenek, amit terme-

8zetes modon a 1eheto legjobbnak, s ennek megfeleloen szales 'korben klterjesztendonek tartott. 17 oA nevelesi-szocializaeios

funkcionak az e16terbe kertilese termeszetes medon valtotta ki a szakmai-pedagogiai szfara iranyaba vale kozeledest. 18 • Ezzel szemben a gazdaaagtervezesi 8zferanak caSk nagyon toredekesen sikerUlt kapcsolatokat kiepiteni azzal a szakmai-pedagegiai

.... 25 . ." szferaval, amelynek tamogatasa nelktil nem szamithatott elkepzeleseinek realizalasara. 19 • A szakmai-pedagogiai szfera nem fogadta e1 az 1961-e8 reformnak a gazdas~gtervezesi racionalitas erdekeben vegrehajtott korrekci6jat, es folyamatosankitartott az akkor kialakitott szakmai kozepiskola koncepci6ja mellett. E koncepci6 - a

nmuvelt szakmunkas" kepzese - tartalmilag megfelelta szakmunkaskepzesi erdekszfera elkepzeleseinek is, azzel.a megszo-

ritassal, hogy az e koncepci6 alapjan mllkodo iskolatipus expan....

zioja nem veszelyeztetheti a szakmunkaskepzes intezmenyi szfe-

, . , t • 20 • A szak ' d agog ' ia1 · sz f era ' k epv~se ' .. l"i raJa ma~-pe 0 ne k a szakmunkaskepzes iranyaba vala kozeledeset konnyitette az a teny, hogy - a jelek szerint - mindvagig erzeketlenek voltak a beiskolaza;.... 81 aranyok problemajara: egy adott iskolatipus vagy kepzesi

forma helyesseget olyan pedagogiai kriteriumok alapjan ertekel-

.tek, amelyek figyelmen kivUl hagytak az adott kepzesi forma

to-

megesse valasabol fakado specialis hatasokat. 21 • A szakmai-pedagogiai szfera a hatvanas evek vegan szerve'zetileg is megerosodott. A velemenyformalas uj keretei terem-

todtek meg, strukturaladott a szakmai nyilvanossag, s ezzel kitagultak a szakmai erdekintegracio lehetosegei. E folyamatot jelzi az uj Magyar Pedagogiai Tarsasag megalakulasa 1967-ben,

es

az V. Nevelestigyi Kongresszus megszervezese 1971-ben. A

szakmai-pedagog1ai erdekek integralodasa

es

fokozott kifeje-

zodesUk onmagaban is az oktataspolitikai arena eroviszonyainak az atstrukturalodasat eredmenyezte. Bizonyos ideolagiai temak

eloterbe kerlilese ebben az idoszakban elosegitette az emlitett erdekintegracio alakulasat. Ezek kozul egyiket a tUdomanyos

- 26 -technikai forradalommal kapcsolatos elkepzelesek jelentettek, mnelyekb61 az oktatas atalakitasat slirget6 kovetkeztetesek 22 adocttak. • A masikat az oktatas altaI is er6sitett hatranyos I

tarsadalmi helyzettel kapcsolatos gondolatok alkottak, melyek je1entos reszben, az uj gazdasagi mechanizmusnak az egyen15tlensegeket erosit5 hatasara valo reagalasok voltak. Ezek szinten azoktatas reformjat kivanatossa tev6 kovetkezteteseket eredmenyeztek. 23 • szferatol,elktilonli15 gazdasagterA szakmai-pedagogiai , v€zoi szfera az ekkor egyre jelentosebb szerepet 'jatszo tarsada~omtudomanyos

ertelmiseg kapcsolatat

mai-pedagogiai szferaval a szemleletek

kereste~

nag~on

mivel a szak-

eros elterese'mi-

att nemigen alakitottak ki konszenzust. A tarsadalomtudomanyi ertelmisegnek azegalitarius ertekek iranti elkotelezettsege azonban korlatokatszabott a kozeledesnek. A hatvanas evek vegen szlilettek meg a szocioI6gia els5 olyan kutatasi eredmenyei, melyek ramutattak az iskolarendszernek a

ta~sadalmi

egyen16t-

lensegek ujratermeleseben jatszott funkci6jara. E kutatasi eredillenyek olyan tarsadalompolitikai celokat kihangsulyoz6 oktatas-

politikai konzekvenciakat eredmenyeztek, meIyek nehezen voltak osszeegyeztethet6k a gazdasagtervezesnek elsosorban a gazdasagi racionalitas elveitkihangsulyozo elkepz~leseivel.24. Az oktataspolitikai arenaban ekkor szerepet kapo tarsadalomtudomanyi ertelnliseg ilym6don nem valt a gazdasagtervezoi szfera tamogat6java, ami hozzajarult az ut6bbi sulyanak a csokkenesehez. E tendenciat erositette az a teny is, hogy a gazdasagtervezoi szfera sajat szakmai logikajat kovetve

nemige~

tudott valaszt

adni azokra az oktataspolitikat erinto kerdesekre, lnelyek a

. . . 21 . . .

hatvanas evek vegan az ifjusag tarsadalmi integraciojaval kapcsolatban klilonosen hangslilyosan vetodtek fol. E kerdesek kezeleseben a szakmai-pedag6giai szfera kompetenciajaval agazd;.asagter'tl'ezesi szfera nem vetekedhetett. Az oktataspolitikai arenaban a hatvanas evek kozepen kiala~ult

egyensuly tehat

felb~rult,

ami kivaltotta az erintett

erdekszferak kompromisszumainak'felmondasat

as

atorekvest ujak

megkotesere. Erre az 197?-es oktataspolitikai parthatarozat e15keszitesi fazisaban kerUl t sor. Az oktatasp'ol,itikai arenanak a . hetvenes evek elejexe kialakult szerkezete gyakorlatilag meghatarozta, hogymilyen jellegU kompromisszumkotesekre

k~rUlhetett

sore A

gazdasagtervezoi szfera a gazdasag"al tal meghataro- .

zott varhato mUnkaeroigenyebol kiindulva olyan iskolaszerkezeti modositast javasolt,amely lehetove tette velna a fiataloknak a .kUlollosebb kepzettseget nem igenyelo betanitott illetve segedmunkas munkakorok fele valo orientalaaat.

Atavla~i

munkaero-

tervek alapjan e szfera az iskolaszerkezet valtozatlansaga eseten t~lk~pzest diagnosztiza.lt. 25 • A

szakmai-pedagogiai szfera

egyre~zt

a tUdomanyos tech-

nikai forradalom oktatas:L konzekvenciaibol, masreszt az ifjusag szocializaciojanak altalanos problemaibol kiindulva az oktata.s alyan kepzesi formakban torteno kiterjeszteset javasolta, amelyek feloldjak

az

altalanos as specializalt kepzes dilemmajat.

Ennek megfeleloen a kozepiskola meg6rzeset, tasat szorgalmazta. 26 •

am

belsa atalaki-

A sZakmurucaskepzesi szfera az altala kepviselt intezmenytipus expanzi6javal olyan megolda.st javasolt, amely a sza-

- 28 -

mara mindket iranyba lehetove tette a kompromisszumkotest.

Az

iskolarendszeru sZakmunkaskepzes ugyanis egyfelol biztositotta a fiataloknak a fizikai munkakorok fele torteno orientalasat, masfelol biztositotta

ugy

az egyszeru betanitott vagy segedmun-

kas munkakorok altaI megkivant kepzettsegne1 magasabb kepzes nyujtasat, mint a szocializacios-nevelesi igenyek kielegiteset. Ezaltala szakmunkaskepzesi-szfera a gazdasag es az ideologia altaI igenyelt feladat~k osszeegyeztetesenek a perspektivajat kinalta fe1$27. A kompromisszumkotes'gyakorlatilag ennek'megfe1eloen tortent: a meghozott oktataspolitikai dontes az isko1aszerkezet valtozatlansagat es a szakmunkasKepzes kiemelt fejleszteset mondta ki$ E dontes tehat egy clyan negativ kompromisszumot tUkrozott, melyben nem ert celt sem a gazdasagtervezesi szferanak 'akozepiskolai kepzes aranyanaka gazdasagilag indokolt

minimum~a

szoritasara, sem a szakmai-pedagogiai

szferanak akozepiskolai kepzes altalanossa tetelere iranyulo torekvese. 28 • A szakmunkaskepzesi es a szakmai-pedagogiai szfera

ko-

zott letrejott negativ kompromisszum kifejezodott a kozepfoku kepzes iranyitasanak az atszervezeseben. A kozepfoku iskolaztatas feletti kontroll noveleseben egyarant erdekelt munkatigyi as oktatasligyi igazgatas kozponti szerveinek-egyarant csokkent az oktatasi intezmenyek feletti befolyasa az iranyitasnak a hetvenes evekben tortent decentralizalasa kovetkezteben. A munkatigyi igazgatas a megyei oktatasigazgatasi szerveknek adta at a korabban kozvetlen iranyitasa ala tartozQ szakmunkaskepz6 intezeteket,amely

k~t

ron

erre egy olyan idoszakban kerUlt sor,

okbol sem jelenthette az oktatasUgyi szfera kontroll-

'It'

- 29 janak a novekedeset: egyreszt a megyei szakmai iranyito szervek a megyei onkormanyzatok kizarolagos iranyitass., ala kerUlve eb'ben az idoszakban eltavolodtak

a

szakmai iranyitas

ors~agos ha-

tosagaitol; masresz't az onkormanyzatok feletti kontrollt gyakor16 kormanyzati szfaraban a munkaUgyi iranyitas sUlya megnott az oktatasUgyivel szeinben. A hetvenes evek soran t e negativ kompromisszumnak'megfeleloen folytat6dotta sZakmunkaskepzes

expa.nzi6ja..E~

,

\

•

nem a

,

szakmunkaskepzesbe beiskolazottak szamanak a novekedeset tette, hanem.azt,.hogy a hatvanas'evekben a

jelen~'

szalanunk~skepzesbe

terelt demografiaihullam levonu1asa utan nero a11tak vissza ~ korabbi aranyok, vagyis av~rhat6.1eepU16s maradt el. A negativ alapon kotott kompromisszUlU a hetvenesevek ) "

fO,lyaman fokozatosan felbomlott. Az 1972-e8 donteshozatal utan

hamarosan

L..

egmutatkozott.. 'annak's. nehezseg€, 'hogy a negativ

kompromisszumra az arintettek pozitiv egyUttmuk5dest apitsenek. Mindeneke10tt a szakmunkaskapzesi as a .sz'akmai-ped,ag6giai szfera egytittmUkodeseben mutatkoztak nehezsegek. E ket'szfera

kom~­

romisszumanak legfontosa.bb eredmenye a'kozepisltolaiszakmunkas-

kepzes koncepcioja volt. A kompromisszum felborulasa a kompromis~z~ot6k erosebbiken~k, a szakmunkaskepzesi szferanak a fe1-

fogasat helyezte eloterbe.,A kozepiskola~, szakmunkaskepzes koncepciojanak a sZakmai-pedagogiai szferat kepvisel0 hivei a hetvenes evek kozepere elveszitettek ,itltezmenyi pozicioikat. 29 •

IE

kompromisszum nehezsegeirol lesz sz6 a IV. reszben./ A szakmunka.skepzesi szfera expanziojanak kedveztek azok -

,

az esemenyek, melyek a gazdaaag es a politika. terUletsn tortentek. Az extenZl'V tipusu gazda.sagi novekedes ujabb szakasza

a1-

-- 39 talanos tarsadalmi erdekkent jelenitette meg a nagyvallalati szfera mennyisegi munkaeroigenyeneka kielegitese-t, aminek leg.

~

-

'.

.

,

fontosabb cs~tornajava a sZakmunkaskepzesva~t.·Ezzel egyidoben a munkasosztaly tarsadalmi sulyanak noveleser~ ir~yulo politi-

kai torekves kiemelt~ asza~munkaskepze-s poli tikai funkcioi t. Ennek

megfeleloen tovabb erosodott a szakmlinkaskepzesi sz!era

altaI kepviselt autonoin szocializaci6s' ~odell ·jelent5sege. 30 •. A hetvenes evek masodik feleben azonban jelentos valtozasok tortentek a gazdasagpolitikabart. 31 • Az extenzi~ tipusu. novekedes kifulladasaval megkerdojelezodott a nagyvallalati sZferamennyisegi munkaeroigenye s ez rovid ida alatt ketsegesse tette a szakmunkaskep'zes expanziojat is. UJrahangsulyt kapott a gazdasagtervezoi szferanak a szakmunkastulkepzesre vonat~oz6

prognozisa, emit alatamasztottak,a hetvenes evek

ko-

zepere elkeszlilo uj' tavlati munkaerotervek. 32 • A szakmunkaskep-zesiszfera enrtek hatasara feladta expanziv torekV8seit es defenziv allaspontra kenyszerlilt. 33 • A nyolcvanas evekre a .

szal(munkas~epzesi ~zferanak

, I

az o,k,tatasligYi iranyitastol flig-

getlen'szervezeti bazisamegszUnt. A

sza~munkaskepzesi

erdekszfera visszahuzodasaval es

az ideologiai ertekeknekmersekeltebben elkBtelezett - els6sorban a tarsadalomtudomanyi ertelmiseggel kapcsolatot kereso illetve abbal toborzoda,~ .szakmai-pedagogiai erdekszfera strukturalodasaval az oktataspolitikai arena szerkezete meg,'.

valtozott. A nyolcvanas evek oktataspolitikai tortenesei mar e megvaltozott arenaban kezdodnek.

31 ....

III. A KOZEPFOKU OKTATAS MEGYEI

rRANYiTAsA

Nohs a hetvenes evek elejen a megyei szintu iranyitas kulcsszerepet kapott a

14~18

eves korosztalybatartozok isko-

laztatasanak a megszervezeseben, lehetetlen megerteniink a megyei szintu torteneseket, ha nem tekintUnk kinehany.- reszben mar em1itett .... altalanos osszefuggesre. A hetvenes evek orszagas szintu gazdasagi, politikai as oktataspo1itikai mozgasai

am

gyakorlatilag determinaltak a megyei ,szintit tortenaseket,

nem egyszeruen a centraliza1t politikai csatornakon erkezQ impulzusok

reve~,

hanem negativ as kozvetett modon is, a megyei

cselekvesi lehetosegek· behatarolasaval. A hetvenes evek 'elejerea magyarorszagi oktatasi rendszernek altalaban legneuralgikusabbnak tartott pontjat, a

ko-

zepfoku oktatast olyan ellentmondo kihivasok ertek,me1yek teljesen mas jelleguek voltak, mint azok, melyek az alsofoku oktatassal kapcsolatban jelentkeztek. Az alsofoku oktatas relativ elmaradottsaganak kerdeseben valoszinuieg valamennyi velemenyformalo egyetertett, a kozepfoku oktatast illetoen azonban olyaneltero valaszl'ehetosegek merUltek fel, amelyek eltero fejlodeskoncepciokhozkapcsolodtak,

as amelyek kozo·tt minden-

kepp valasztani kellett. Ai oktataspolitikaban hato erok egyensUlya a hetvenes evek elejen lehetetlenne tette a pozitiv valaszadast. Egyik fejlodeskoncepcio hivei sem alkottak

o~yan

eros tabort, hogy az elkepzelesUknek megfelelo strukturalis valtozast elerhettek volna. Nem kerUlt Bor az egyseges'alapfoku oktatas idotartamanak a felemelesere, ami - szinte auto-

- )2 ...

rnaiikusanas negativ modon - megoldotta volna a kozepfoku iskola~tatas

problemajat, de 'nem kerUlt sor a kozepfoku oktatas in-

te2menyrendszerenek a megerositesere sem. A kerd,es megvalaszo\

18.138 deklaraltan fttggoben maradt, azzel a megszoritassal, hogy ~etvenes

a

evek vegan kutata.si eredmenyek birtoka.ban kell visz-

szsterni ra. A kozepfoku oktatasi intezmenyek fenntart6i' jogainak de-

centralizalasara, vagyis a kozapfok egyseges megyei iranyitas ala helyezesere ezutan kerUlt sore E decentralizalas beleillesz,

'

kedett egy olyan atfogo gazdasagi, telepUlesfejlesztesi as igazgaiasi dece'l,ltralizaci6s folyamatba, melynek kovetkezmenyekent a te:rtileti infrastruktura terv'ezsss'ben' altalaban megnovekedett a megyei szintu kontroll*

A

megyei szintuiranyitas tervezesi fe1-

adatkent el kellett, hogy lassa a kozepfoku iskolahalozat tervezeset is. Azok az oktataspo1itikai erdekkonfliktusok, melyek az erok egyensu1ya miatt a po1itikaformalas

orszagQ~

centrumaban

nem oldodtak meg, most jelentos reszben attevodtek megyei szint-

reo A centralizalt iranyitasi rendszerben a vegrehajtoi szerephez szokott megyei iranyitas

ezzelmeglehe~5sennehez

helyzet

c

ele kerUlt. Az oktataspo1itikai patthelyzet miatt - ame1y a hetvenes evek masodik,felere sem va1tozott - az ·orszagos iranyit6 szervek ellentetes, i11etve vaItoZQ elvarasai kozott kellett 1a-

viroznia, illetve

he aktiv beavatkozasra szanta e1

ma~at

-

vallalnia kellett annak 6diumat, hogy esetleg "rossz lora tesz". A kozepfoku oktatas egyseges megyei iranyitasi rendszerenek kialakulasa /kb. 1974/ utan a megyekben egy megl'ehetosen konfliktusosfolyamat soran 1etrejottek az egyseges megyei okta-

''''',33 --

t~spoli tika

szerv'ezeti t sz.emelyi eS8zemleleti fel tetelei. E .fo~ecentralizalaa

lyamat nahol mar a

elott t a

hatvan~s

evek vegan

megi~dultG A megyei muvelodeairanyitas feladatainak atstrukt~a-' \

.

.

16dasa a regiszemelyi allomany;jelent.os.

lanna tette a .

.

res~et vagy

felad~tokellatasara~ vagy uj

tasarakenysze~itette._Ahatvanas ~

.

.

evek

.

,

azerepak

alkalmatelsa.jati~

neveleseentrikus~ ... .

'

tar.

talmi, ideologiai iranyit6 sZ'erepetkezdte felvaltani egy·.az eroforrasokracionalis eloaztasatmegtervezo $S az oktatasnak .

az oktatason kivUli sz,ferakkalval6 kapcsolatat.apoloszerep. Ezt egyfelol a kulturalis infrastruktnramegyei tervezesenek a. kialakulasa., masfelol a szakkepz~si feladatokert vale ujfajta

felelosseg' hozta maga:val. A hetvenes evek eiejen-kozepenigy kialakult egy uj me-

gyei oktatasiranyito apparatus, amely e.z e.dottmegye oktatasi rendszeret egysegben latva igyekezett megtalalniazokat a. ra-

'cionalis szervezesi m6dszereket, melyek segitse.gevel a struktura egeszet ellenorzese alatt tudja tar'ta.n1.Ebben jelentos helyet kaptak a szakkepzessel kapcsole,tosfelada.tokkal megbi-

zott uj emberek, valoszin:uleg gyakran fia.tal me-rnoktanarok,34. akiknek reszt kellett venniUk·s,z egysegesmegyei. kozepfoku is-

kolastruktUra terveinek

kialak~tasaban as

a tervek realizala-

saban. Az uj iranyitast61 nero' volt idegen e.z akepzet, hogy a leheto legtobb tenyezo figyelembe vetelevelas szigorU merle-

gelesUkkel kialakithat6 egy aI.yen· megyei szinten jolkontrollalhat6, optimalis kozepfoku kepzesi struktura, amely a sokfeIe igenynek a leheto leggazdasagosabban tud eleget tenni. A -

rendszer megtervezesehez hozzafogva termeszetes modon.. fordul,

tak ahhoz a

mun~augyi

. tervezesi szferahoz, ahol az emberi ero-

... 34 -

for.x-s'sok alosztasa tervezesenekhagyomanyaivoltak. Va16szinu'

,

leg ezt tettek vO,lnaakkor is ,he. ,ebben yalasztasi lehetosegUk

leti valna.' Cael~kvesUk racional~;s voltaz,ert is"" mert az ember:i.

as

anyagi eroforrasok ,kozpo;r:rliosftott'

ujre, felertekelo ga,zdasagpolit1ka.; ebbenaz

el~azt,asi rendazeret id~ben

osak ezt tat-

~a :realissao- Ennek me~feleloen aJ.talanos, volt aza meggy5z5des, hog~ a vallalati szferab61

begyu,jtott munka.eroigenyleaekalap-

jan kialakithat6 a kozepi~kolazas po~tosan

do

as ,tervszeruen

rendszere. A tervezes nehezsegeit -elsosorban a. megbizhato '

hianyat

munkaero.tervek

as

idolegesnek

athidalhatonak gondol-

, ti a,k··' k' ddi g eml ~'t e tt ke't t'enyezo.... ozep f O'U Az e Ii'

tas

mUko-

0 kt 'a-

kerdesenek az orszagos oktataspo1itikaban tortent elnapo....

lass,valamint az uj megyei oktatasiranyitasnak a megyei szinten szervezett racionalis beisko1azas-tervezesre vala torekvese - mellett harmadikkent hasonla 8ul1ya1 hatott a hetvenes evek munkaerohelyzete. A hetvenes eV,ek elejen egyidoben tilt,

e1 a kozepiskolat e~hagy6 demografiai hU11~, as je1entkezett uju1t ~r5vel az extenziv fejlodes lehetosegevel megegyszer

probalkoz6 gazdasag munkaeroigenye. ~

,

A hatvanas evekvegen, \ amikor

ugy

tUnt, hogy az exten-

, ziv jellegt1 gazdasagi novekedes lehetosegei orszagosan 'kimerU1tek eskiserlet tortenta novekedes intenzivve tete1ere, egy'ideig-altalanosanelterjedt volt az az elkepze1es, hogy

bizonyos mertekU munkanelkUlis6ggel is szamo1n1 kell. Ezt erasitetteaz is, hogy a hetvenes evek elejan jelentek meg a munkaeropiacon azok a,napes korcsoportok, melyek a szakmunkaskep-

zas intezmenyrendszeren keresztiil elsosorban az ipar fele aram-

- 35 lottak. A hatvanas evek vegenek oktatastervez5i sz8.moltak: azza1., hogy a hetvenes tobblet lesz

as

eve~

elsa feleben jelentos merteku szakmunkas-

elfogadtcik. hogy a Bzakmunkasok egy reszenek

egy ideigsegedmunkat'kell

vegezniillt. A dolgok azonban maskepp

alakultak. ,KiderUl t, hogy az extenziv novekedesnek meg nem merUl t' kiminden lehetosege,

as

a. politikSi 'szferaban lezajlott val to-

za~ok hataslire· az extenziv tipusugazd.e.saginovekedes politika:i .

.

. tamogatast iskapott,es'ez egyike alegfontosabb kUlsO tenye- . zoknek, melyeka :Q.etvenes6vek akarkozponti,.a.:k;armegyei szintl1 oktataspolitikaj'atmeghataroztak. Koz1smert, hogy a gazdasa-

gi mechanizmus kellenietlenUl erintette azipari n,agyvallalatok .j elantos

reszet., Mivel' e vallalatok

as

a hozz4juk kotod5 poli- .

tikai csoportok hagyoIQ.anyosan a legjobb politikai erdekervenye1 " , ' ,', sito pozicioban voltak, viszonylag konnyen elerhettek protekcionista intezkedeseket. Ezt megk.onnyebbeOtette aZideologiai

szferanak az ilyen torekvesek legitimizalasara valo hajl-ama. Mindennek hatasara' a poli tikaminden sze).ttoraban olyanv'al to-

zasok zajlottak le, melyek e15segitettek az emberi

eroforrasoknak a

nagyiizem~-ipari

as

anyagi

szferclhoz tortano, pol'itikai-

lag.garantalt allokalasat. A demografiai hullam deatabilizalo hatasa

as

azexten-

ziv tipusu novekedes ujrabeindulasa egyUttesen furcsa eredmenyt hbztak. Mint tudjuk, a hatvanas evekmasodik felaben a demografiai hullamot a szakmunkaskepzes

intez~enyrendszere fele

ira-

nyitottak, nero is annyira abbola megfontolasbol, hogy a gazdasag -szakmunkasszUkseglete ezt igenyelne, mint inkabb a kisebbik rossz

lehet6seg~t

valasztva: a nepesseg jelent5s reszat a fizi-

... 36 ...

. kai munka vilaga fele kellett orientalni, as ez az iskolatipus a 16tezok kozul meg mindig a legalkalma.sabb volt erre. Ezzel a szabnunkask~pzes a hetvenes evekre valoban azza.valt, emire a .

\

demografiai .p-ullam atvezetese idejenhasznaltak:ez osztotta e1. . . a gazdasagegyes szektorai kozott aZifjusagi forrasbol' szarma~ z6 munkaerot, gyakorla.tilag ttiggetlenUl att61, h,ogy tartalmilag "

.

,

inil.y~n ~epzest

..

nyujtott. :.Az . ilitezmeny ezal tal ·nelkUlozhetetlen-

ne \Talt. Noha fejlesztesekor;jobb hijan valasztottak, miutan ki..fejlodott, .tobbe nem lehetett Iemondani rola: a demografiai huJ..~

lam

levonulasa utan is nagy erok hatottak arrat hogyaz atveze-

tes idejen

~deiglenesen kialakult kenyszer~anyok

tartosan fenn-

maradjanak. A kozepfoku iskolazas iranyitasanak megyei szintre torteno decentralizalasa tehat eppen abban az idoben tortent, amikor ezek az'ellentmondasok a legerosebben jelentkezni kezdtek. A nagyvallalati szfara ideologiai arvekkel is alatamasztott munkaeroiganye ,az egyre-.c:sokkeno szakmunkaskibocsatas idejen olyan nyomast gyakorolt a megyei szintu oktatasiranyitasra, .

.

aminek az nero tudhatott ellenallni. A megyei oktatasiranyitas termeszetes reak'cioja az volt, hogy igyekezett k'5zvetiteni vagy tompitani azokata feszUltsegeket, amelyek a stabilitas. termeszetes igeny4vel fellepo intezmenyi-iskolai szfera as a kielegithetetlen munkaeroigenyek altaI k5vetelt beiskolazasi aranymodositas kozott feszUltek. A kUlonbozo

politik~i

esideologiai ervekkel alata-

masztott nagyvallalati mUnkaeroigenyek Iegitimitasa.t a hetvenes evek elejen-kozepen lehetetlen volt ketsegbe vonnie A szak-

munkastanulo beiskolazast meghatarozo jogszabalyOk szerint

- 37 ....

1980-ig a vallalatokminden kotelezettsegvallalas nelktil ige-

nyelhettek szakmunk~st.J5. Egyreszt nem volt konkret kotelezett-

segtik a kepzesi koltsegekhez vale hozzajarulasra, masreszt - as va16szinuleg ez a fontosabb - semmilyen modon nem kellett szamot adniuk arrol, hogy mi tortenik a hozzajuk kertilt vegzett szakmunkasokkal. 36 • A vallalati igenyek alapjan torteno nagy-

aranyu'szakmunkaskepzest kizarolag' input adatok alapjan terveztek, gyakorlatilag annak:.B helyzetnek megfeleloen,amikor a munkaero meg korlatlan mennyisegben rendelkezesre alIt. Mindez a szoros adminisztrativ kontroll alattallo extenziv gazdasag.novekedeslogikajanak felel tmeg,

am

csak akk:or lett valna va-

laban kovetkezetes, he. egyfelol a'vegzett szakmUnkasoknak az

igenylo vallalatnal va16 elhelyezkedeset, masfelol attmaradasukat jagi-kenyszerito eszkozokkel garantalta valna. Nahs. tortentek·ilyen iranyban kezdemenyezesek, a hetvenes evek kozepen ilyen rendszer kialakitasa mar lehetetlen volt. Szoros admi-

nisztrativ kontrollt a munkaeropiacon nem

leh~tett

kiepiteni:

ilyesmire egyedUI a hatvanas evek v~gen aItalanossa vS:lt i8-

kolarendszeru szakmunkaskepzes intezmenyi sZferajan bellil nyi-

lott lehet6seg. Ez termeszeteaen onmagaban hatastalan maradt, s igy a munkaeroigenyek kesobbsem csokkentek. Valtozasok'jelei caak a nyolcvanas evek elejen kezdtek kibontakozni, amikor a vallalataknakimmar jelentos penzekkel felelosseget kellett vallalniuk a·szakkepzesert. Ekkor kezdett

nyilvanvalova vaIni, hogy munkaeropiaci kontrall nelkUl a szakmunkastanulo beiskolazas onmagaban nero aldja meg a vallalatok ~unkaerogondjat,

s Isasan kezdett megfbgalmaz6dni

a~

is, hogy

a szoros munkaeropiaei kontroll nelkUl nines is sok ertelme az

-- 38 -

i:SlolarendszerU: sZakmunkaskepzest munkaer5utanpotlasi igenyekkel ostromolni. 31 • A

decentralizalas idejen s.zonba.n mindez·vagy fo1 sem

merillt,vagy' a kesobb jarhatatlannak bizonyult ~tak az akkori ga.zdasagpolitikai

as

ideologiai viszonyok kozott meg nagyon is

jarhat6nak tl1ntek. Ily.en oS8zeftiggesben termeszetes,- hogy a. kozepfoku iskolaztatas szervezeseert fale10s megyei oktatasiranyitas magprobalt olyan racionalis tervezesi kriteriumokon alapula egyseges megyei kozepfoku beiskolazasi rendszert kialakitani, amely kapea ellenallni akulonbozo iranyokbol ranehezedo nyomasoknak. Ugyanakkor az eroviszonyoknak az oktat-aspolitika orszagos centrumab3n torteno idoleges val toz8.sai·, ha ezeknek sikerUlt adminiSztr'ativ intezkedesekben is testet 01 teniiik, '\

ujabb klhivast je1entettek. Noha az eroviszonyoktartos megvaltozasara nem kerUltsor, s igy a kozapfoku iskolaztatas kerdese tovabbra is fUggoben maradt, az idoleges elmozdulasok eredmenyezhettek reszleges v~ltozasokat.

Igy

peldau1 a kar....

manyzat a hetvenesevek kozepen a kozepiskolak egy reszeben sZakmunkaskepzes szervezaset irta e15, masik reszUkben pedig a nyolcvanas evekben varhat6 egykozepfoknal magasabb szintu

szakkepzes bevezetese. 38o Az elobbi a hetvenes evek k5zepiskolapolitikajanaklegjelentosebbva.ltozasa, ami egyben a

me~

gyei racionalizalasi-atszervezesitorekvesek egyik legfontosabb keretet is alkotta. Erdemes tehat reszletesebben is kiterni ra, mielott a megyei iranyitasi-tervezesi rendszer kialakulasanak as mllkodesenek resz1etesebb elemzesere rater-

-- 39 ...

•

IV

$

6

J1

.

,

,

p

KOZEPISKOLAI SZAKlVlUNKASKEPZES Sl

1m

~~.

~

A kozepiskolai szakmunkaskepzes koncepci6ja az otvenes evekre nyulik vissza, mikor ez az

al talanos e's

egyseges poli--

technikai kepzes ideajanak a gyakorlat nyelvere torteno egyik leforditasa volte A koncepoio realizalasara- kiserleti szinten - 1959~ben kerUlt sor, amikor a MUM egyik sZakmunkaakepzo

intezeteben erettsegizett szakmunkasok

kepzeset

inditottak meg.

A kiserleti iskola vezet5je egy nevelesfilozofus volt, ski szo- ' rosen egyUttmUkodott az oktatasigazgatas szakoktatasi apparatu-,

.

savel. Az 1961-es oktatasi reform altaI eletre hivott szakkozepiskola jelent5s r6szb~n e kis6rlet koncep~i6jara eptilt. 39 • Littuk, hogy a hatvanas evek elejen a nepgazdasag tavlati tervezesehez kapcsolodo kutatasok alapjan gazdasagtervezQ kor6kben az 'a velemeny alakult kit hogy az erettsegizett szakmunkasok kepzesenek egyreszt ideologikus

ervek~el~

masreszt a gazdasagi-

-technikai fejloqes Utemenek irrealis tulbecslesevel alatamasztott koncepci6ja feltilvizsgalatra

~zorul,

s hogy 1965-ben olyan

orszagos oktataspolitikai dontes szUletett,

~ely

e koncepci6t

elvetette$ A szakmunkaskepzo kozepiskola koncepci6ja azonban termeszetesen tovabbelt,

as

az 1970 korti1 kibontakoz6 oktatasUgyi

vitaban kulcstemava valo tudomanyos-technikai forradalom elkepzelese ujra eloterbe helyezte. A gazdasagi tervezes ezuttal is irrealisnak minositette a

koncepci6t~

ekkor azonban mar eltero-

ek voltak az eroviszonyok, s igy keptelenne valt arra, hogy 1965 mintajara ujra a sajat koncepci6janak megfelelo politikai

- 40' --

~6nt~st ~rj~n.el. A gazdas4g fej15d~sk~p~t felrajzo16 tervek

ket szempontbol is rossz iranynak tUntettekfel az erettsegi-'

2Bett szakmunkaskepzes koncepci6jat. Egyfelo1 azert mert szakmroU{asokat akart kepezni, annak ellenere, hogy.szakmunkas~ulkepzesre lehetet~ szamitani, masfelol azert, mert 18'eves

korig akarta iskolaban tartani a fiatalokat, annak ellenere, hogy a tervezes altalanos tUlkepzest diagnosztizalt •

. A hetvenes evek elejenek oktataspolitikai porondjan, mint lattuk, a legenergikusa?b as iskolarendszeru

legexpanzi~abb

szakmunkask~pzesi szfera

tenyezo'az

volt •. Az ehhez kap-

csolodo.erdekcsoportoknak e:emi erdekUk fuzodott a meglev5 mivel 8.Z alapfoku kepz~s idejenek

st'ruktura ienntartascilio'z,

barmilyen emelese veszelyeztette volnaaziskolatipus integri.tasat egy a1yan peri6dusban,

amikor az a terjeszkedes fenyko-

rat J1te. Ezert nero johetatt letra kompromisszwnkotes kozottUk es az alapszintu

altalanos~epzeskis aranyu

felemeleset ja-

vealo gazdasagtervezoi sZ:fers., kozott, annak ellenare, hogy a fiatalok tobbsegenek a fizikai munka vilaga fele torteno orientalasaban egyetertettek. 40e Sokkalvonz6bb volt a kompromiszszumkotes szamukra a masik iranyba: az ,erettsegizett szakmunkaskepzes koncepci6ja a tovabbi, immar nero csupan mennyisegi .

,

expanzi6 perspektivajaval kecsegtetette A kozepiskolai m~askepzes kancepciojanak ujra e15terbekerUleset

8Zak-

a hetvenes

evek eleRj~n ilym6don a koncepciot kidolgoZQ sZakmai-pedag6giai

erdekcsoportok valamint a sZakmunkaskeRzes expanzi6jahoz kotodo erdekcsoportok kompromissz-qp1a tette lehetove41 41 • E koncepci6 nem kivanta az iskolaszerkezet feltuno atalakitasat, e1-

vetette az alapfoku iskolaztatas meghosszabbitasat s igy alap-

. ". 41 -jaban v8ve szembenallta gazdasagtervezesi szfera fejlodeskoncepci6javal$

A kozepiskolai sZakmunkaskepzes koncepc16ja azonban olyan erdekcsoportokidoleges kompromiaszumab61 sZiUetett, ame-

lyek kozott tart6s.egyUttmUkodesre'nem lehetett szamitani. A . koncepc16t fe.ltehetoenmar megfogalma.zasa. es politikai dijntessel vai6

szentesitese idejen e1 taro m6don ertelmezte. a"ket er-

dekcsoport~·A koncepcio eredeti megfogalmaz6i tovabbra is a. ma~

gasazintii egyseges as altalanos politechnikai kepzes 'eszmejenek\ a realizalodasat 'Vart8.k tole .. Fejlodeskoncepciojuk egyfelol a marxista pedagogiahagyomanyos embereszmenyere, masfelol a technikai . . .m uszaki fejlodes korszakvalt6 hatasaba vetett hitUk-

re epUlt@Ennek megfeleloen a koncepciob,an fokent arra lattak 1ehetoseget, hogy a hagyomanyos sZakmunkaskepzes helyett mo-

dern

pedag6giai~szakmai kriteriumok

ala.pjan'szervezett uj ti-

'pusu: kozepiskol8.kba iranyitsak a. fiatalokat. A koncepcio ujraeleszteseben 1961-ben torvenyesitett,

am

1965-ben megbukott

elkepzeleseik rehabilitalasat is lattcik., . Az iskolarendszerU hagyomanyos szakmunkaskepzes expan-

zi6janoz kBtodo erdekcsoportok, mivel

integri~asukmegleheto­

sen ujkeletli volt, hatarozott jovokeppel kevesberendelkeztek. illetve ilyenre kifele kevesbe hiv{3.tkoztak. -A ko~epcio alapjan arra lattak lehetoseget, hogy befolyasukat a kozepiskolai

s'truktura addig 8'.1 taluk nem befolyasol t reszere is ki terj eszszek~

A kozepiskolai sZakmunkaskepzes koncepciojanak e ket erdekszfera altero ertelmezest adott, ami a kesobb kormanyzati politikava emelt koncepci9 vegrehajtasaban is jelentke-

..... 42 --

zett. A

pedag6giai-sza~ai

azferclhoz kapcsolod6 ertelmezes

mindenekelott azoknak a - szakmunkaakepzesben oktatott - elmeletigenyes sz~aknak akijeloleset kivanta,mel~eket ki akart

venni a

sZakmunkaakep~esbol

as

cask kozepiskolaban oktathato-

nak kivant minosi,tte.tni. A sza.klnunkaakepzeshez kapcso16<;\6 erdekcsoportok ezzel azamben azoknak a sZakkozepiskolai protilok:p.ak a kf;jal51eset szorgalmaz.tSk, amelyekben ezentUl BzeJr.munkasi:-,f"

.

.

•

•

~-I!Iif;\

-

..

!feR~~t kell folytatni.·A kat erdekszi'ara. meghatarozott intez.

.

menyiszterakhoz kapcsolodva. kozvetleniranyit6i ;Jogkort.is vetel t::'az ilym6don

befolya~a alakeru15 kepzasi terUletek

ko-

fe-

lett. Az erdekszferak,kozotti kiizdelem egyreszt a szakmunkaskepzesi

caIn

sZakkozepiskol~ban


szakmak n roeghatarozasaban manifeazta16d·ott, masreszt anriak a kerdesnek azeldonteseben,hogymelyerdekszfera kontrollcUja a szakkepzesi tananyag

meghataroz~sat~

A kompromisszum tehat a. velemenyelteresek explicitte tetele nelkul, az eltero elemzesek kesobbi lehetosegenek a megmaradasaval kottetett. A velemenyelt-eresek explicitte tetelenek

az elmaradasat az tette lehet6ve, 'hogy a'siak~ozepiskolai tipu-

au

kepzesrol

csak pedagogiai

jellegU:diagn6zi~t.fogalmaztak

,

meg, as nero kertilt szoba a beiskolazasi aranyok kardese. A pedag6giai je_l~egu d,iagnoz1s - neve~~tesen

's,

mez5gazdas.;igi as

ipari szakkozep1skolak'kepzesi celjanak irrealisnakminosite-

se - onmagaban nem allitotta szembe akiilonbozQ erdekszferakat.

A ketfele ertelmezes lehetosegenek a fennmaradasa igy termeszetea modon annak a-fUggvenyeve tette a kesobbi intezkedeseket, hogy a vegrehajtoi szferaban adott idopontban melyik erdekszfera d5ntesbefolyaso16 ereje novekedett meg. Mint latnifogjuk, a

.... 43 ....

hetvenes evek masodig feleig - vagyis eppen addig, amig a donteselokeszites zajlott .... a vegrahajt6i !kormanyzati/ szferaban egyertelmuen a sZakmunkaskepzes· expanz16jaban erdekelt ·munkaUgyi igazgatas volt a do~inans. A munkaeroigenyek.megnovekedese

as

a demogratiai apaly

kezdete a hetvenes evek elejen erdekeltte tettek a munkaUgyi iranyitast abban, hogy novelje az ifjusagi munkaeroforras.teletti intezmenyes kontrollt, vagyis hogy k1terjessze a vallalati munkaerotervezeshez k<:>zvetlentil kapcsolodo szakmai kepzes aranyait. Ez a torekves az extenziv tipuBU gazdasagnovekedes . ujraeledesenek a $zakaszaban termeszetestarsadalmi erdeknek tlint,

am a muve1odespo1itikai

as

az oktatasUgyhoz kapcsolod6

szakmai-pedag6giai erdekekbe Utkezott. Ez utobbi erdekszferan beltil az 1961-es szakkezepiskolai koncepciot kidolgoZQ szakmai csoport. voltaz, amellyel a munkaUgyi iranyitas a hetvenes evek.elejenleginkabb kompromisszumot kothetett. Mivelez a . csoport a beiskolazasi ·aranyok kerd~sevel kevesse foglalkozott,· elegendonek tUnhetett a kialakitando uj kepzesi forma,a kozepiskolai szakmunkaskepzes koncepciojanak alta1anos elfogadtatasa. Ez az 1972-es oktataspolitikai parthatarozatot mege15z5 don. \

teselokeszitesi folyamatban megtortent. A kozepisko1ai kepzessel foglalkoz6 szakert5i, dentese1okeszit5 munkacsoportban elsosorban a szakmunkaskepzes es az

1961~es szakkozepiskolakoncepci6:kepviseloi voltak jelen. 42o Itt fogalmaz6dott meg az ipari as

mez5gazdasagi szakkozepis-

kalak kepzesi celjat irrealisnak min5sit5 diagn6zis, illetve itt tortent meg a kozepiskolai sZakmUnkaskepzes

peda~6giai

ujra-

ertekelese. Az elfogadott kompromisszumos mego1das az volt, hogy

- 44 -

az ipari es mezogazdasagi szakkozepiskolakban az e1meletigenyes szsbnakban lehetove kell tenni sZakmunkaskepesites megszerzeset is. A

munkabizo~tsa.gban elf~gadott

al1aspont csalc szakmai-peda-

gogiai kriteriumok alapjan ertekelte a Bzakkozepiskolakat, a ke:pzesi forma irrealitasat megal1apit6 iteletet ilyenekre a1apozta. 43 • A kozepiskolai szakmunkaskepzes indoklasaban nem hiva-tkoztak a szakmunkasigenyek 'kielagitesenek a kivanalmara. Az uj kepzesi forma mellett a muszaki fejlodessel kapcsolatos erve:ket hoztak fe1. 44 • Ugyancsak altalanos szakmai-pedagogiaiervek hangzotta.lc el az uj kepzesi ,forma bevezetese'melletta politikai donteshozatalt megeloz5 indoklasban,45·'illetve ilyenek szerepe1nek magaban a parthatarozatban. 46 • A h~tarozat megfogalmazasa megengedte az uj kepzesi formanak egyszerU funkciogazdagit6 lehetosegkent vala ertelmezeset: ." ••• mindenekelott az e1meletigenyesebb szakmakban - megfe1elo tantervi valtoztatasokkal as a 8ztikseges gyakor1ati ido bi,ztositasaval - lehetove kell tenni, hogy a vegzettek szakmunkas-bizonyitvanyt kapjanak. n47 • A donteshozata1t kovete1o zarszaban je1enik meg az uj kepzesi formanak olyan erte1mez,ese, hogy az a politikai ·as gazdasagi funkciai miatt kiemelten fejlesztendo szakmunkaskepzes kiterjesztesere'nyujt lehetosaget. 4S • A parthatarozatotkovetoen a szakigazgatasi feladatokat elemezte "a ~uvel5desi es a munkaUgyi miniszter. Az elobbi nem emlitett az uj kapzesi formaval kapcsolatos fe1adatokat. 49 • A munkaUgyi igazgatas vezetoje ellenben legelso feladatkent em1itette a kozepiskolai sZakmUilkaskepzes bevezete'senek a megszervezeset, s az uj kepzesi forma koncepciojat atfogoan er-

.... 43 ....

hetvenes evek masodig feleig .... vagyis eppen addis, amig a donteselokeszites zajlott .... a vegrehajt6i /kormanyzati/ szieraban egyertelmuen a szakmunkaskepzes' expanzi6jaban erdekelt·munkaugyi igazgatas volt a do~inans. A munkaeroigenyekmegnovekedase as a demografiai apaly kezdete a hetvenes avek elejen erdekeltte tettek a munkaugyi iranyitast abban, hogy novelje az 1tjusagi mnnkaeroforras.feletti intezmenyes kontrollt, vagyis hogy kiterjesszea vallalati munkaerotervezashez kozvetlenul kapcso16d6 szakmai kepzes aranyait. Ez a torekves az extenziv tipusu gazdasagnovekedes ujraeledesenek a szakaszaban termeszetestarsadalmi erdeknek tlint,

am

a muve15despolitikai as az oktatasugyhoz kapcsolodo

sZakmai-pedagogiai ardekekbe Utkozott. Ez utobbi ardekszteran be1ti1 az 1961-es sZakkozepiskolai koncepciot kidolgozo szakmai csoport. voltaz, ame11ye1 a munkaUgyi iranyitas a hetvenes evek.elejan1eginkabb kompromisszumot kothetett. Mivel ez a . csoport a beiskolazasi'aranyok

kerd~seve1

kev8ssa fogla1kozott,

elegendonek tUnhetett a kialakitando uj kepzesi forma,a kozepiskolai szakmunkaskapzes koncepciojanak altalanos elfogadtatasa. Ez az 1972-es oktataspolitikai parthatarozatot megelozo don, . teselokeszitesi to1yamatban megtortent. A kozepiskolai

~epzesse1

foglalkozQ

szakertoi~

dontes-

e1okeszito munkacsoportban elsosorban a szakmunkaskepzes as az 1961....es szakkozepisko1akoncepci6:kepviseloi voltak je1en. 42o Itt fogalmaz6dott meg az ipari as

mezogazdasagi szakkozepis-

kolak kepzesi celjat irrea1isnak minosit5 diagnozis, i1letve itt t5rtent meg a kozepiskolai

szakmunkaskepzespeda~ogiaiujra-

erteke1ese. Az e1fogadott kompromisszumos megoldas az volt, hogy

- 44 az Lpari as

meza~azdasagi

szakkozepiskolakban az elmeletigenyes

szakmakban lehetave kell tenni sZakmunkaskepesites megszerzeset is. A munkabizo~tsagban'elf~gadott al1aspont csa~ szakmai-pedagagLai kriteriumok alapjan ertekelte a szakkozepiskolakat, a

kap~esi forma ir~ealitasat mega1lapit6 iteletet i1yenekre alapozta. 43 • A kozepiskolai szakmunkaskepzes indoklasaban nem hiva-tkoztak a szakmunkasigenyekkielegitesenek a kivanalmara. Az uj kepzesi forma mellett a muszaki fej1odesse1 kapcsolatos erveket hoztak fe1. 44 • Ugyancsak a1talanos szakmai-pedag6giai arvek hangzottak e1 az uj kepzesiforma bevezetese'me1letta politikai donteshozata1t mege15z5 indok~asban,45··illetve ilyenek szerepelnek magaban a parthatarozatban. 46 • A hatarozatmegfogalmazasa megengedte az uj kepzesi formanak egyszerUfunkciogazdagit6 lehetosegkent va16 ertelmezeset:

,11 • • •

mindenekelatt az elmelet-

igenyesebb szakmakban - megfelela tantervi valtoztatasokkal as a sziikseges gyakorlati ida bi,ztositasaval - lehetova kell t.enni, hogy a vegzettek szakmunkas-bizonyitvanyt kapjanak. t ,47. A donteshozatalt kovetelo zarszoban jelenik meg az uj kepzesi formanak olyan ertelmezese, hogy az a politikai ,as gazdasagi funkcioi miatt kiemelten fejlesztendo szakmunkaskepzes kiterjesztesere'nyujt lehetoseget. 4S • A parthatirozatotk6vei5en a szakig~zgat'si feladatokat elem,ezte -a pnivelodesi

as

a munkaiigyi miniszter. Az elobbi nem

emlitett az uj kepzesi formaval kapcsolatos feladatokat. 49 • A munkaiigyi igazgatas vezetoje ellenben legelso feladatkent emlitette a kozepiskolai sZakmUilkaskepzes bevezets'senek a megszervezeset, s az uj kepzesi forma koncepci6jat atfogoan er-

- 45 -

teJmezte. Ez az ertalmezes hatarozottaneltert a kezdetekben feJvazolt koncepciot61, amennyiben az uj kepzesi·formanak idei.glenesen az ipar szakmunkasszUksegletenek a kielegitesehen is szerepetszant. 50. \ Ezzel a szakmSJ.-pedagogiai as a sza.kmunkaskepzesi szfera kozott megkotott kompromisszum bomlasnak indult.A szakmai-pedagogiai ·szfera ragaszkodott a donteselokes~itesi szakaszban elfogadott kompromisszumos formulahoz as a technikai fejlodes kivanalmairahivatkozva. magaban kovetelte az uj 'kapzasi forma

megha~

tarozasa feletti kontrollt. 51 • Ezzel szemben a szakmunkaskepZ~Si· szfera sa.jat intezmeny1 expanziojanak a lehetoseget 'lat,ta az uj ;. kepzesi formaban, s azt mindenekelQtt azalt,ala elfogadott vallalati munkaeroigenyek kielegitesenek a szolgalataba kivanta

al-

..

litani. Ennek erdekeben szorgalmazta a szakmurikaskepzes as a. szakkozepiskolai kepzes osszehangolt tervezeset, a kat iskolatipus kozotti munkamegosztas kialakitasat. A kozepiskolai kepzesre vonatkoz6 jogszabalyoknak az elnoki tanacs, illetve e. kormany altaI tortent modositasa utt:in - mely modositasok maguk is nyitva hagytak a kUlonbozo artelmezasek lehetoseget - 52.,. a szakmunkaskapzesi as, a szakma:1.-pedagogiai szfera kozos feladatava lett az uj kepzesi,forma megteremtese, de a szakmunka.skepzesi szfera. hata.skore jel'entos ki:' szelesites6vel. Ez az egyUttmUkodes nero munkatigyi

as

fUnkcion~lt,

ami a

oktatastigyi igazgatas.konfliktusaban jelent meg. 53o

A kat szfera koz5tt 1974-ben sztiletett elsa kompromiszszumos megoldas - a parthatarozat szellemehez ragaszkodva - az uj kepzesi format a meglev6 kepzesi formak kiszelesitesere adott

fakultativ lehetosegkent ertelmezte,

as

felhatalmazta a szakko-

- 46 -

zepiskolakat szakmunkasvizsga szervezesere. Az ideiglenes megoldas 13 szakkozepiskolai profilban tett lehetove szakmunkaskepzest /49 szakmaban/. 54 • E kompromisszum eredmenyekent azonbancsak a fovarosban indult meg jelentosebb atszervezesi hul-

lam. 55. Az ujabb kompromisszumk5tes kereteit 1976-ra teremtet'te meg egy uj kormanyrendelet, amely szabalyozta a 'szakkozepiskolclk

as

a sZakkepzesben resztvev5 vallalatok kapcsolatat,

illetve egyertelmusitette a kepzesi celok megvaltoztatasat, kimondva, hogy az ipari, mezogazdasagi as alelmiszeripari szakkozepiskolakban

ugy

kell a kSlJzest megszervezni, hogy a vegzettek

"g'Yakorlati felkeszU1tsege ,e1erje a kezdo szakmunkas kovetalmenyszintjat ... 56. Az uj kompromisszum a munkaiigyi igazgatasszempontjainak a dominanssa valasatttikrozte. Az' ennek eredmenyekent szUletett rendelkezes mar nero fakultativ lehetoseget nyujtott az ujkepzesi forma bevezetesere" hanem 16 szakkozepiskolai profilban kotelezQve tette. Az intezkedas tovabb novelte a kepzes specializaltsagat: az oktathato szakmak koret 49-rol 68-ra emelte. A rendelkezes lehetove tette az osztalykeretek felbon\

tasat a.szakmai targyak tanitasakor, a III. as IV. eVfolyamos tanuloknak 'kotelezova tette a vallalati tannnihelybenvegzett - altalaban heti ket napos - munkat, as lehetove tette, hogy a. szakmai elmeleti targyakat ideiglenesen kozapiskolai vegzettseggel, a gyakorlati targyakat pedig szakmunkaskepesitessel rendelkezQ oktatok tanitsak. 57 • Ez a rendelkezes az 1972-ben kotott kompromisszumnak a szakmunkaskepzesi szfara javara tortent felboritasat jelentette. A kompromisszumot megkot5 szak-

- 47 .... ~ai-pedagogiai

csoport ekkorra - mint lattuk - gyakorlatilag

kiszorult a donteshozatali szferabol.

A rendelkezes 1978 szeptemberere irta ala az uj kepI

•

zasi forma bevezetesehez sziikseges atszervezesek befejezeset. A megyei atszervezesi konc'epciok kia1akitasa e rende1et sze1-' lemeben indu1t meg. Mint 1attuk, 1977 vegere a gazdasagpolitikaban atfog6 va1tozasok tortentek, amelyek hatasara a sZakmunkaskepzesi szferaveszitett sUlyabol, s azzel lehetove' valt az

197~-ben

megkotott kompromisszum eredeti formaj8.hoz vala visszateres, lehetosege. Az uj kompromisszumkotesre 1977 'vegan sor kerUlt, aminek eredmenyekeppen a kozepisko1ai sZakmunkaskepzest szaba1yoz6 1976-:-os rendeletet modosito ujrende1kezas szti1etett. Ez mar nem azt irta elo, hogy mely szakk5zepiskolai profi1okban k5telezo atterni a szakmunkaskepzesre, hanem azt, hogy mely szakmSk vonandok ki a szakmunkaskepzesi szferabol. A rendelkezas 20 lin. elme1etigenyes szakmat spro1t fel, melyeket atta1 fogva csak erettsegit ado isko1atipusban 1ehetett oktatni. 58 •

A szakmunkaskepzesi celli szakkozepiskolak szervezeset tehat 1978-ban 'kat olyan rendelkezes alapjan yegeztek, 'melyek kozU1 az egyik a

szakmu~askepzesi,

a masik a sZakmai-pedaga-

giai szfera ertelmezesenek kedvezett. Az citszerveze's eredmenyekent 1978-tol orszagosan a szakkozepiskolaba be1skolazottak egyharmada szakmunkaskepzest kepott. Az atszervezest e1sosorban az elobbi rendelkezes hatarozta meg, mivel az ott felttintetett szakk5zepiskolai profilokban joval tobb tanulo kepzese folyt, mint a masodik rendelkezesben feltUntetett elmeletigenyes szakmakban. Az atszervezes igy vegeredmenyben , , ' . szfera , ' 1 ese1 ' . t t u"kroz .. t e. 59. a szakmunkaskepzes1 e lk epze

- 48 -

v.

A MEGYEI

rRiNYiTAsr

RENDSZER KIALAKULASA

is MtiKoDEsE

/Komarom megye esete/

Az elso reszben felvazo1t kontextusban a hetvenes evek' folyanuln kialakult a kozepfoku

~skolaztatas

megyei iranyi tasa-

nak a rendszere. E fo1yamatonbe1Ul harom periodust.kUlonboztethetUnk meg. Az e1s'0 a hatvanas evek vegetol kb. 1974-75-ig text. Ezt az idoszakot a megyei szintu iranyitas igenyenek a felerosodese, az uj iranyitasi.koncepciok kialakulasa, a korabbi centraliza1t iranyitashoz kapcso16d6 regi, ese kia1akulo decentralizalt iranyitashoz kapcso1odo uj elkepzelesek, koncepciok, erdekek konfliktusa jellemzi. A mas.odik idoszak a kozepfoku oktatasi intezmenyek teljes korenek.megyei kontroli ala kerlilesevel kezdodik es 1978-79-ig tart. Ezt az idoszakot az egyseges megyei iranyitasi koncepcio megszilardulasa as az ennek megfelelo uj stri:tktura ,realizalasa jellemzi •. A konfliktusok ebben az idoszakban megold6dni latszanak: a megyei iranyitaB energikusan lepfel, sikeresen vagrehajtja a kozepfoku struktura atszervezeset., bizonyos foku , egyensuly' a1akul ki. .

A harmadik idoszak a hetvenes evek vegan veszi kezdetet. Ekkor jelentos atszervezesek mar nem tortennek. A figyelem' elfordul a kozepfoku iskolazasrol. Ugyanakkor az evtized kozepen kialakult konc"epcio egy Bor eleme lassan megkerdojelezodik, az egyensuly kezd felbomlani. Elore vetiti az arnyekat a kozepfokot a nyolcvanas evek vegefele elero demografiai hullam, ami az erdekellentetek ujbolifelerosodeset fogja hozni. A hatvanas evek masodik feleben a megyei oktatasiranyi-

.... 49 -

·t ast a viszonylagos konfliktuamenteaseg jellemezte. Az orszei..... g os poli tika eredn;lenyekent a Ratko-idoszakban szUletett demog-

rafiai hullamot a szakmunkaskepzesen vezettek Rt,

sagi

munkaeroigeny~nektartoskielegitettseget

gaz~asagi

~i

a gazda-

josolta. 60 • A

szfera igy kUlonoskeppan meg nem ostromolta az

ok~

taiiisugyet. A hatvanas 6vek masodik teleben igy az oktatasiranyi ias' megyei szervei telj sa energiajukkal a szakmai·l.pedagogiai

kerdesek gondozasa fele fordulhattak. A megyei iranyitaa csucs-

sze:rve is mindenekelott az ilyen jellegli kerdesek megoldasat

varia' t51Uk. 61 • Kiemelten kezeltek a kozepiskolai vilagnezeti

as

bonvedelmi

nel@~~s

problemajat,

mecb~nizmusnakaEulturalis

elemezta~

az uj gazdasagi

szferara gyakorolt negativ hatasa-

it, az orszagos oktataspolitikat is megeloz5 kezdemenyezeseket' tettek a fizikai dolgozok gyermekeinek pedagogiai segitesere. 62 • A meg;yei oktatasiranyitas szakmai-pedag6giai' tevekenyseget az oktatasiranyitas orszagos hatosagais elismerte. Ugyanakkor kritika arte a megyei muvelodesi osztalynak a feltetelek meg-

tere1lltesevel kapcsolatos tevekenyseget. 6

?

A hatvanas evek legvegen valtozas tortent. A gazdasagban uj tendenciak bontakoztak

ki~

melyek hatasara kezdett nyo-

mas.nehezedni a megyei oktatasiranyitasra. Agazdasagi reform elso eveiben - a varakozasokkal ellentetben - a megyeben is . ujabb ipari expanzi6 bontakozott ki, ami rogton felszippantot-

ta a szakmunkaskepzesen keresztUl halad6 demografiai hullamot. 64 • A bexliliazasok jelentos reszet a hetvenes evek elso feleben ki-

vantak lizembe helyezni, s az uj letesitmenyek komoly munkaeroigenyeket jelentettek be. Noha a megyei politikai vezetes nero

deklaraltan tamogatta az extenziv iparfejlodes

~jra

nekilodula-

. . . 50 ....

s~t,65. a megyei igazgatas kezdte erezni a nyomast. Ezzel e1, i:l1dult az arfolyamat, melynek soran a megyei oktatasiranyitas fiQkozatosaIl hagyomanyos szakmai....pedagogiai jelleg\i iranyitasi s~ilusanak

a feladasara kenyazerult,'s a megyei' igazgatas

,e.gyeb .... oktatasonkiviili ... hat6sagaiva.l' egyUttmUkodve uj szem.. . . ·

leletet kellett elfoga~niao Eznem ment konfliktusok nelktil. 66 •

A hagyomanyos szemlelet

as

iranyitasi stilus megvaltozasatol az

olltatasiranyitok sajat szakmai identitasuk- e1vesziteset fel tet-

tek,67. as "- igaz ritkan .... az ipar munkaeroehsegenek a jogossa~. gat is ketsegbe vontak. 6a • Allaspontjukat ebbenaz idoben, ugy tt1nik, a megyei polit'ikai vezetes is tamogatta. 69 -A hetvenes evek vegere

igy

a megyei ok.tataspolitikaban nagyjab61 hasonlo

sullyal szerepelt kat era: az egyik aziranyitas szakmai-pedagogiai jellegenek a fenntartasatkivanta,korlatozni szerette volna az ipar munkaeroigenyeit

as -

mindennekmegfel'eloen- a

beiskolazasi aranyokat a teljeserteku kozepiskola. javara kiv ant a- visszabillenteni. 70 • A masik a gapdasagi fejlodeshez ko-

t5do jogos tarsadalmi igenynek ismerte e1 a vallalati munkaero'

,

\

igenyeket, az oktatasiranyitast mindenekelottaz ezekkel vale torodesre kivanta ravenni

as

a kozepfoku iskol~ztatas struk-

tUrajanak radikalis atalakitasat javasolta, olymodon, hogy az altalanos kepzes aranya a leheto legminimalisabbra csokkenjen.

A hetvenes evek elso feleben e kat era gyakorlatilag egyensUlyban volt. HoI az egyik, hol,a'masik, manifesztalodasanak lehetlink tanui.

Az orszago~ oktatas~olitikaban_ kialakult patt~elyzet elosegitette ennek az egyensulyi allapotnak a fe~ara.dasat.71. Elmozdulasra csak a hetvenes evek kozepe felekertilt sore A de-

-- 51 ~e]~ralizalas ~a]i

utan egyseges megyei elkepzelest kellett kialaki-

a kozepfoku

~skolaztatasr61.

er6igenyek felolerkez5 nyomas LdE~en

-=

a.

Tobb ok miatt az ipari mutika-

m,egyei koncepci6 kidolgozasa

valt legerosebbe. Ekkor indult baegy Bor olyan uzem,

me1yek e,piteset a gazdasagi reform utani evek beruhazasi felf'u~asakor kezdtek

e1. Ekkor inditottak a1 orszagos programok ke-

reieben egy sor olyan orias ipari. beruhazast t melyek' a megyet kUJonosen arosen erintettek. 72 • Ekkor -- tehat· a munkaeroigenyek.

teiozesekor - apadt legmelyebbre a kozepfokon athalado demografiei hullam. 73 ·Vegiil, az orszagospolitikaban is - mint lattuJ! .- olyan. valtozasok zajlottak Ie a hetve?'es evek elejen, me~yek a munkaeroigenyes extenzi~ gazdasag! novekedest, ujraerte-

keltek, s az ideologia szferajaban ennek megfeleloen a fizikai' munka presztizset emeltek. A kozepfokuiskolaztatas

eg~seges

megyei r.endsze-renek a koncepcioja mindezek hatasara

ugy

alakul t,

hogy. abban a vallalati igenyeknek megfelelo specializalt kepze6i fonnak kaptak kiemelkedo helyet. A koncepci6t elkeszit5 me-

gyei iranyitas fobb feladata ezaltal az lett, hogy a kisletsza-

rou

korcsoportokat elossza a relative szuk es nagyszamu specia-

lizalt kepzesi formak kozott, ,vagyis hogy ahatalmi eloszto szerepet vallalja egy nyomasztoan szUk keresztmet.szetekkel jellemezheto hianyhelyzetben. E feszUltsegterhes helyzetben lehetetlen lett volna tovabbra is a hagyomanyos

szakmai~pedag6giai

elvekhez kotodo'iranyitasi stilus ,gyakorlasa. Noha a szigoru elosztasi politika bevezetesenek a

ke~desebena

velemenyek meg-

oszlottak,74@ ennek adott viszonyok kozott nemigen voit mas al-

ternativaja@ A decentralizalas utan a feszUltsegek kezelesenek a felelossege a megyei iranyitas vallara nehezedett, s

igy szin-

- 52 ....

te tprvenyszeruen alakult ki egy a hatarozott as energikus beavatkozast szorgalmazo iranyitasi stilus. Ez mindenekelott a beiskolazastervezesi

szempo~toknak

az intezmenyek sag fele torteno kozvetiteset jelentette. 75 •.

as

a lakos-

A kozepfoku iskolaztatasert vale megyei felelosseg megjelenese az iranyit6i szfera atrendezodesehez vezetett. Az ujfajta iranyitasi stilus kialakulasat az admin:isztrativ es poli-

tikai iranyit6 szemelyzet kicserelodese

is kiserte. 76 • Ebben

az idoszakban kristalyosodott ki az s: megyei szintu iranyitasi felfogas, amely nehany jol korulhatarolhato szervezesi elvben nyilvanul t meg,

s,s

ame1~T

ezen a1vek realizalasa ardekeben

szigoruan orkodott a megyei. szintu iranyitasi ,kontrollhegem6niajanak a fenntartasan. 77 • A megyei iranyitasnak tobb olyan centrifugalis erovel kell~ttszembeneznie, melyek

az egyensuly fenntartasat vesze-

lyeztettek. Az intezmenyek expanzi6s vagy stabilitasigenye

es

a vallalati szferanak a radikalis atszervezesre iranyu16 erde-

ke mellett jelentkezett a megyei szint alatti, elsosorban

va-

rosi igenyekben jelentkezo szethuzo era. A decentralizalast kovetoen varosi szinten is megerosodott a kozepfoku iskolastruktura befolyasolasanak az igenye, s a varosok is kezdtek kidolgoznitobbe-kevesbe atfogo iskolafejlesziesi koncepciokat. A megyei iranyitas ezeket sikarrel kozombositette. 78 •

Az egyseges megyei iranyitasi rendszer koncepciojanak elvei mar a hatvanas evek vegan kezdtek megfogalmazodni, kohe-

rens rendszerbe azonban csak

,BZ

evtized kozepere rendezadtek.

Ezek az eIvek egy olyan megyei szinten szabalyozott iskolarend= szert sugall tak, amely a gazdasagosan mukodtetheto, ass,!{ egy.f.e\p

, - 53 -

~E

specialis kepzes nyujt6, nagyobb terUleti beiskolazasu in-

-tezmenytormEira epUl't~ Az elv~k kettos funkci6t tel tettek be. EBy~es~t kifejeztek.a megyei 1ranyit6 szem6i yzetnek 'a kapzasi ,

'"

\

:rendazer esszerusitesere vale torekvaset, masreszt legitimi~

zaltak a decentra1iza1as utan termeszetes modon megindu16 ha-' ~61mi

atrendezodest,' ami szeme1ycserekben, intezmenyfejleszte-

sekben as visszafej1esztesekben, citszervezesekben stb.je1entke~ett. Alap~lvv:e

'as

val t a "profil t~.sztitas"" a

"koncen~raC16n

a nregionalis beiskolazas". A kialaku16 'isko1aszervezesi·

kOllcepcio racionalis as gazdasagos intezmanyfejlesztest szorgalmazott, amely viszonylag. kevas

koltsegv~tassel

a lehcto leg-

!

tobb specializalt kepzesi format tUdja nyUjtani. Noha a koncepcioelsosorban a gazdasagossagi megfontolasokon nyugodott, 1e-' hetoseget biztositott a szakmai-pedagogiai'igenyek kielegite-, 'sere is ,azaltal,

h~gy

a nagy terU1etrol' osszegyujtott tanulo-

kat a neveles szamara kedvezo 1ehetoseget nyujto kollagiumokban akarta elhelyezni. A kollegiumi nevelesi lehetosegek kiszelesitesevel jar6 regionalis

iskolafejle~ztesi, koncepci6

kompro-

misszumlehetoseget kinalta gazdasagossagi megfontol'asokat as a sZakmai-pedagogiai szempontokat hangsulyozo .csoportok, koz,ott. 79 • Az egyseges megyei'1ranyitasi rendszerkoncepc16janak masik fontos eleme volt az til talanosabb kepzest nyu'jt6 kozepiskolai as a specializalt kepzest nyujto szakmunkastanulo iskolai formak kUlonbsegeinek a

tompitasa~

Lattuk,hogy az oktataspoli-

tika orszagos szinteren a ketfele iskolatipus,koztes formajanak '/a kozepiskolai szakmunkaskepzesnek/ a kialakitasa milyen eltero motivumokhoz kapcso16dott. Megyei szinten a koztes kepzesi formak kialakitasa, illetve a kat iskolatipus kozotti munkameg-

- 54 -

oszta.s megteremtese tisztan a rac10nalis szervezest szolgalta. A szakkozep~skola

as

a sZakmunkaskepzes kozotti munkamegosztas

kialakitasaval egyreszt lehetove valt "felesleges parhuzamos'

\

sagok" kikUszobolese, masreszt mod nyilott az altalanos kepze81 formak meg eroteljesebb v1sszaszoritasara. 80 • A szakinunkaskepz6 kozepiskola koncepciojat a megyei iranyitas,

ugy

tun1k,

nem kivanta a sZakmunkaskepzesi forma szinvonlanak 'emelesere felhasz~alni.81. A megyei kozepfoku oktatas1 s'truktu.rajanak az uj elve} szellemeben torteno atszervezesere reszben folyamatosan, reszben egycsapasra, 1978-ban kerUlt

sor~

'amikor a

szakkozepisko~

lai szakmunkaskopzesre vonatkozQ kormanyrendelet vegrehajtasa tortent. 82 • Az atszervezest mege16zQ idoszakban a megyei .oktatasiranyitas elenk erdekegyeztet5 tevekenyseget folytatott. Szorgalmazta a nlegyei munkaeroigenyek'pontos folderiteset, vallalatokat keresett meg, hogy igenyeik irant erdeklodjon,szakkepzesi 1genyek jogossagat biraltael. A kozeptavu munkaeroigeny tervek alapjan tervezetet

k~szitett

arrol, hogy a szak-

mUnkaskepzes es a szakkozep1skolak egyuttesen hogyan tUdjak kielegiteni az egyes szakmBk igenyeit. Az elsoelkepzelesek tisztan teoretikusak voltak: megprobaltak felvazolni az elmeletileg optimal1s strukturat, figyelmen kivUI hagyva az intezmenyi szfera tehetetlenseget. Ezek az elkepzelesek meg igen rugalmasnak, konnyen alakithatonak felteteleztek az intezmenyha16zatot. Celkituzestik a "koncentralt" as Uegyseges" struktUra kialakitasa volt. 8 ]. A koncepcioalkotast a szakkozepiskolai szakmunkaskepzesrol szoI6 kormanyrendelet zarta Ie. Ez szellemaben egybevagott a megyei iranyitas addig felvazolt elkepzeleseivel t de

- 55 gy~rs, operativ vegrehajtasi intezkedeseket kovetelt. 84 • A me-

gyei oktatasiranyitaskb. fel evalatt elkeszitette az atszerve~es

operativ tervet, amely irnmar a meglevo feltetelek, anya, "

gi eszkozok, es az erdekegyezteteseik eredmenyeinek figyelembe vetelevel alakult ki. A hosszutavu koncepci6 fokozatos reali- " z,alasa helyett igy a kormanyintezkedes gyors vegrehajtasara kerUlt a"hangsuly.85. Lattuk, hogy az oktataspolitika orszagos szinteren 1977/78-ban

v~ltozasok

indultak el, amelyek'tUkrozodtek a szak-

kozepiskolai szakmunkaskepzas bevezetesenek az ertelmezeseben is,86. Ezzel egyidoben a megyei oktatasiranyftas sZintjen is kezdett megmutatkozni bizonyos foku szkepszis az erasen specializal t, megyei sz"inten egyensulyban tartott kozepfoku" iskolast:rukturaval kapcsolatban. Ennek elso jele:t mar a szakkozep.;,. i"skolai szakmunkaskepzes egyseges bevezetes.enek idejen, 1978ban megjelennek. Kideriilt, hogy azokert" a praktikus szervezesi elonyokert, melyeket az atszervezesek nyujtanak, hosszutavon komoly arat kell fizetni. 87 • Ezzel egyidoben az "egyseges" as "koncentralt" megyei kozepfok-koncepci6 mas elemei is megkerdojelezodnek. A nyolcvanas evek elejere a hetvenes evek kozepen kialakult koncepci6 szintevalamennyi elemerel kiderult, hogy mukodesi zavarokhozvezet. A szakmai kepzes teruleti koncentraci6javal szemben a helyi /foleg varosi/ erdekek fogalmaznak meg erveket. Ez ugyanis gyakran bizonyos varosok erdekeinek a

tobbi fele helyezeset jelenti. 8S • Nem mtlkodik a regionalis beiskolazas sem ugy, ahogy kellene t mart nehez tanulokat toborozni a lakohelyUktel nagyon tavol leve iskolakba, es az ehhez

- 56 -

szlikseges megyek kozotti k09peraci6 sem problemamentes. 89 • A kollegiumokat igynem ,sikerUl

~egfele16en

benepesiteni,

am

lassan at is alakUl a'kollegiumi nevelesrol alkotott szakmai-pedagogiai elkepzeles. E16terbe kertil a csaladi neveles, amit csak fokoz az otnapos munkahet bevezetese. A kozepiskolaknak a varosokhoz tortent decentralizalasa /1978/ utan a struktlirara hato centrifugalis erok felerosodnek, a varosok bele akarnak szolni sajat iskolastrukturajuk alakitasaba. Mindennel

azonban fontosabb 'a vallalati munkaeroter-

vekbe vetett hit alapos megingasao 1978 utan a piac szerepe ujra felertekelodottagazdasagban. A vallalatok genek fokozodasaval gyakoriva valt a gyors

piacerzekenys~­

termekszerkezetval~

tas vagy eppen kapacitasleepites kivanalma, ami megbizhatatlanna tette a mUnkaeroigenyeket. A. recesszio egyebkent is csokkentette a munkaeropiaci nyomast, roni rogton a specializalt szakkepzesi szfera kiterjesztese iranti igeny csokkenesehez vezetett. Az eddig munkaerot kovete15 vallalatok ezutan nem is biztos, hogy garantalni tUdjak a vegzett szakmunkasok elhelyezkedeset. De

megval tozik maguknalc ,a vs.llalatoknak is a velemenye.

A jogszabalyok a munkaer6igenyek bejelentese mellett egyre inkabb a kepzesben vala ,kotelezettsegvallaiast 'is e15irj8.k, ami rossz lizlette teszi a gatlastalan szakmunkas1genylest. A. szabadabba valo munkaer6piacon semmi nero garantalja, hogy az igenyelt szakmunkas valoban az igeny16 vallalatnal fog elhelyezkedni: az igenyles helyebe a munkaero megvasarlasanak a kenyszere lep, ami csokkenti a szakmunkaskepzes intezmenyesen kontrollalt szferajanak a jelent6seget a vallalatok szemeben.

- 57 -

A munkaeronek a szabadabb rnunkaeropiacon vala felertekelodese dragabba teszi az elomunkaigenyes technologiakat. ami ugyancsak az igenyles-rendszer elleneben hat.

~lindezzel

jelentosen enyhUl

a megyei oktatasiranyitasra nehezedo nyomas, amely lassan feleslegesse teszi az eroteljes beavatkozas madszeret. A kozepfoku iskolaztatas egyseges megyei rendszerenek koncepciaja mindennek megfeleloen lassu valtozason megy keresztill. Egyreszt eloterbe kerillnek az altalanos kepzesi formak,90. masreszt kihangsulyoz6dik a vallalatoknak a' szakkepzes szervezeseben viselt felelossegeo 91 • Az iranyitasi rendszer egeszenek valtozatlansaga esetenazonban a diszfunkciok jelentos resze kikilszobolhetetlen marado 92o

.... 58 -

JEGYZETEK 1.

A kozepfoku'oktatas szerkezeterol beszeive'ketkUlonbozo dologra. gondolhatunk:egyreszt arra., hogyegy adott idopont ban milyen kepzesi 'formr':'t vag;! iskolatipusok, l~teznek, masreszt ar~a, hogy ezek kozOtt milyen aranyban oszlanak meg a beisko1azott tanu16k. Ennek megfeleloen az oktatas szerkezetenek a megvaltoztatasara torekvo erdekcsoportok -he. ezt nem is teszik explicitte .... mindket kerdesben a1last foglalnak: reszben egy adott isko1atipus melletta1l-, nak ki, reszbena. beiskolazasi aranyokat akarjak magvaltoztatni. Emellett a distinkcio ~ellett egy'masikat is erdemes tenni: celszerU'megktilonb5ztetni azt a helyzetet, amikor a kozepfokra va16 beiskolazas arariya novekszik, attal ahelyzettol, amikor az alapfoku iskolaztatasbol kilepok telj eskoret mar beiskolazz,ak kiilonbozQ iskolatipusokba. Az, utabbi esetbenaz egyes intezmenytipusokhoz kapcsol6do erdekcsoportok automatikusan kO:J.fliktusba keriilnek egymassal, mivel az egyes tipusok csak a tcbbi karara terjeszkedhetnek.

2.

A politikai rendszernek a ta~sadalmi integracioban jatszott kizar61agos szerepe 1956 utan kezdett megszlinni. E nyit6dasi folyamatot igy irja Ie Bihari Mihaly: " ••• egyre inkabb ervenyesUlnek a tarsadalom kiilonbozQ alrendszereiben hat6specialis torvenyszerusegek, szemben a tarsadalmi reprodukci6 monolitikus-politikai szervezasavel, as helyette a sokfele tarsadalomszervezo.~elv politikai integracioja bontakozik ki." Iv.cD Politikai mechanizIDus es demokracia, in: VaJsag ,as megujulas, Budapest, Kossuth, 1982./

3.

A gazdasagnak' es a politikanak a hetvenes e~ekben tortent esemenyeivel kapcsolatban v.a.: Antal Laszlo, Fejlodes

- 59

ki t"er(5vel, Penztigykutat6 Inta~et,. 1979; Lal$:y Terez t A rec)'entra1iza1as rejtett mechanizmusa.i,Val6sag, 1980/2,; Bogar Lasz16, A fej10des ara, Budapest, KJK, 1983; S~a1ai , Erzsebet, A reformfo1yamat uj· 'szakaszaes a nagyva11a1~- . 'tok, Va16sag, 1982/5; Major Ivan. Az 1979-81. evek as a h~ss~'u szakaszoka'magyar gazdasag fej19desaben, in:, A jove tervezese -' atervezes jovoje, OT Tervgazdasagi Intezete, ,BUdapest, 1982.

4.

5.

6.

A megyei dontasi szfara szerkezetenek as mUkodasenek a leirasa megta1alhato a., nMegyei,oktatasiranyitas as politika lt /Oktataskutato Intezet·, 1982/ c.' keziratomban. ,Az oktataspolitika konfliktusainak fogalmf megragadasara te'sz kiserletet E.P.Morgau,Two Paradigms of Urban Educational Policy: the Quest for Equality & its Central Dilemma /Polity, vol. rf •. , NOI, 1982, 48-71./ cimu tanulmanyaban. Az oktataspolitikai torekveseket ket dimenzio . menten csoportositja: egyfelo1 aszerint, hogy kisebbseg~ partolo, egyenlosit5 il1etve elitkepzQ celokat tuznek-e ki, masfelol aszerint, hogy a szakmai burokracia vagy a lakossagi csoportok kontrol1jara helyezik-e a hangsulyt. Ugyancsak az oktataspolitikai celok tipo1ogiajat ~a1al­ hatjuk M.Kogan, Oktataspolitika; tanulmany azerdekcsoportok es a parlament ·mUk,odeserol ofmu .konyveben /magyarul olvashato: Oktatas as pOlitika, kUlfoldi s~ovegek/II., kezirat, Oktataskutato Intezet, 1983/. Kogan J?-evelesi, tarsadalmi, gazdasagi as intezmenyi erdekeket szolga10 politikai torekveseket kUlonboztet meg. A gazdasagi raciona1it~s /p1. hate~onysagra torekves/ as az ideologiai ertake~ /pl. 8zocialista erkolcs/ e1kerUlhetetlen osszeUtkozaset elemzi Kornai Janos" Hatakonysag as szocia1ista erkolcs cimu tanulmanyaban /Valosag, 1980/2/

- 60 -.

as

e k~t tenyezo ujra meg ujra visszatero konf1iktusakent irja Ie a 8zovjet oktat~spo1itika torteneseit Margaret Se Archer, The ,Social Origins of Educational Syatems cimu konyvenek a szovjet oktatastigyrol a,zolo fejezetei /Sage PUblications, London, 1979./

7.

A szakmai.... pedagogiai csoport legjelentosebb oktataspolitikusa az otvenes evek veg6:l.g, _tJ6boru Magdg-1941.... 46 kozBtt gimnazium1tanar volt MezotUron, 1946-48 kozott nepi kol1egiumi igazgato, 194~"'50 kozott a Magyar Nok Demokratikua Szovetsegenek fotitkara, orszaggyulesi kepvisel9', 1950....58 kazott oktatasilgyiminiszterhe.. . lyettes, 1958-tol az Orszagos Sze'chenyi 'Konyvtar foigazgat6ja 1982-ben bekovetkezett halalc3ig. 1963-72 kozott az ELTE pedagogiai tanszeken docena volt, 1974-76 kozatt az UNESCO Kozgyules elnoke Iv.a. PedagogiaiLexikon, Akadeffi:t.al., Budapest, 1977./. Az egyseges esaltalanospolitechnikai kepzes elmeletet - elsosorban az egesz Europaban 1ezajIo technikai fejIodes tenyebol kiindulva .". tfElet as iskola" /Gondolat, Budapest, 1961/ cimukonyveben fejtette ki. A hetvenes evek kozepere josolta 18 eves korig tarto kozepiskola kotelezove tetelet li.m. 113.1, ,amely az a1 t'alanos muve1 tseg. as a" szakkepzes harmonikus osszeegyezteteaen alapult volna .. Az 1961-es okta~asi t'orveny szelleme s a szakkozepiskola kcncepci6ja jelentos raszben ezen az elkepzelesen alapult e A reform vegrehaj tas soran, a kon~epci.o val tozott, konkret szervezeti f3rdekekhez as mas szemelyekhez kapcso1odott Iv.o. 39$ jegyzet/. A hetvenes evek elejen az altalanos as szakkepzas osszehango16 kozepiskola koncepciojat az 1968-ban elinditott Kozepfoku SzakkeRzes cimu foly6irat kepviselte, amely 1975-ig alIt fenn.

""'?

8.

61 -,

A ~~zdasagtervezesi sZf~ra legnagyobb hatasll kepviseloje Timer Janos, kozgazdasz. 1958-60 kozottaz MTA Kozgazda, sagi Intezetenek volt munkatarsB t 1960-74 kozatt az Orszagos Tervhivatal tav1ati munkaero il1etveeletszinvo- . nel tervezessel foglalkoz6 osztalyait vazette. 1974 utan t,anszekvezeto lett az lV1KKE Munkatudomanyi Tanszeken., ,Ugyancsak e szfera kepviseloje·Monigl Istvan. Iv.a. Pedag6giai'Lexikon/, A-)szakmunkaskepz~si sz!era

9.

legf,?ntosabb kepviseloj e Papa! Bela.'1958-ban vegzett az ELTE Bolcseszettudomanyi.. karan. 1967-ben lett s' MUM szakoktatas'i as tovabbkapzesi. foosztalyanak a vezetoje. Ezzel egyi'doben .foszerkesztOje lett a Szakmunkasneveies oimu foly6iratnak, amely ennek aszferanak a velemenyeit kepviselte. Papai Bela nevehf:z . . . ., fuzodik jelentos reszbenaz iskolarendszeru szakmunkaskepzest e1fogado 1969-es Szakmunkaskepzesi torveny megalkotasa IV.5. Pedagogiai Lexikon/.

10.

E csoport strukturalodasa a mainapig sem art veget,l igy ezt a legnehezebb azo~ositani. Min~hogy a hetvenes evek oktataspolitikajara meg nemigen gyakorolt hatast, ta1an mel15zhet6 is ez az azonositas.'

11.

Bizonyos e1emzes~k leteznek. igy pe1daul: Saska Geza, Egy dontessorozat kenyszerpa1yaja, Mozg6 Vilag, 1981/12; Salamon Gabriella, Oktataspolitika as oktatastervezes Magyarorszagon 1960-1970, doktori disszertaoio, 1976; Monig1 Istvan, Anepgazdasagi tervezas as az oktatasi rendszer kapcsolata, Akademiai, Budapest, 1979, 9.... 2).0.

12.

Az otvenes evek vegan a MTESZ a1akitott ki szakkapzesi koncepci6t. Ezt a szervezet 1957 november 22-2)-an meg-

.... 62 ....

tartott'Muszaki Oktatasi Konferenciajan fogadtak el~ E koncepci6 s,zerint if • • _ va16ban al talanosan kepzett, e1 .... meleti-muszaki tanulmanyokka1 felvertezet,t as a. termeles konkrettechnikajaban jartas szakemberekre van szUksegn IVeoo Vendegh.Sandor, Altalanos kepzes as szakoso.... deiSt Tankonyvkiad6, Budapest, 1973, 54. 0./. E koncepci6 szorgalmazta a technikuskepzes magasabb szintre eme1eset. I)"

Tudomasom szerint az 1961.... e8 retorm elsa nyilvanos bira.... lata Timar Janos....nak a Magyar TUdomany 1961 /7-8. 8zamei.... ban megje1ent tanu1mclnya, melynek a c:Une "Oktatasi rendszerlink fejlesztesenek nehany problemaja". Tima.r Janos 1970-ben a Tarsadalmi Szemleben Kiss Arpad". . dal~ azOT majd az Ol\lJ.FB elnokevel kozosen irt ketreszes cikket tett kozze, amely a gazdasagtervezoi szferanak eddigre korvonalazod6, immar pozitiv a.11aspontjat tartalmazzao Itt fogalmaz6dik meg eleszar a gazdasagtervezoi szfera 10 osztalyos iskolakoncepcioja: 'WA tavlati tervezesben reszt vevo oktatasi-tervezesi szakemberek szerint a nepgazdasag munkaeroigenye szempontjabol mar most.megerett a helyzet a ~ti.szonot evvel ezelott letrehozott nyolc osztalyos altalanos iskolaioktatas tovabbfejlesztesenek esidotartama,meghosszabbitasanak a megvizsgalasara 1 G.~ .1 A' falfele' vala meghosszabbitas 8.zt jelentene, hogy ,megosztjuk a mal kQzepi.sko·lai kepzes idotartamat, s egy reszet koteleze as 'altalanos' iskolaztatasi jel1eggel, hozza.csatolj~~ mai a.ltalanos iskol8.hoz u IVlDo" Kiss Arpad - Timar Janos: Szakember.... ellatas - munkaerostruktura, Tarsadalmi Szemle, 19701 7-8, 220 0",111>

a

.- 63 ....

15.

A hatvanasevekvegen atfogo korszerusitesies Ireform.... tervek kesziiltek ,s. szakmunkaskepzes fejleszte·sere, me.. . lyekben az intez~enyi expanzio mellett kulcsfontoss8gU he1yet fog1a1.tak e1. a fiatalok szocia1izaei6javal kapcsolatos ertekek. A fe;jlesztesi koncepci6ban kieme1ke-do szerepet szante.k a hetvenes, evekkel kezdodo IV. ateves tervnek Iv.B. Ferencz Lasz16,A szakmunkaskepzes elott al16 oktataspo1itikai as pedagogiai·feladatok, Szakmunkasneveles, 1967/3.1. Ebben az,idoszakban olyan ~uton6m, sajat et~osszal, fejlodesigennyel rendelkezQ onal16 torteneti tudat kialakit~sara torekvQ intezmenyi szfera alakult ki, amelyre keyes pelda:tta1alhatunk. Ennekaz autonom intezmenyi identi·tasnak. a kialakitasa:t szolga1ta az a tudomanyos Ulesszak, amelyet a fe1szabadulas 25. eVforduloja es a Lenin eentenarium alka1maval tartottak 1970-ben. Itt Papai Bela beszedeben a szakmunkaskepzes tortenetenek harom nagy "megrazkodtatasat" emliti: az elsot a korai Btvenes evek·· politikai voluntarizmusa, a masodikat az 1953~asfordulatt a harmadikat pedig az 1961~es oktatasi reform okozta Iv.c. Papai Bela, A gazdasagi as tarsadalompolitikai fejlodes hatasa a szocialista szakmunkaskepze~'aleku1asara,Szakmunkasneveles, 1970/6hA hetvenes evek elejen a szakmunkaskepzesi szfera tovabbi expanzi6ra szamitott:ff ••• aszakmUnkaskepzes korant sines meg a kiteljesedett fejlodes a1lapotcfban", olvashatjuk a temaban illetekes. munkabizottsagdokumentumaiban 1972.... ben Iv.a. a szakmunkaskep.... zessel foglalkoz6munkacsoport jelentese az "OktatasUgyUnk partfelUlvizsgalataf'le. dokumentumgyujtemenyben, OPKM, 1972/.

16.

Kiss Arpad es Timar Janos emlitettcikkeben fogalmaz6dik meg az a problema, hogy az iskolarendszer"merevsege"

- 64 ....

miatt. a' tanu16kcsak kat rossz lehetos'eg kozott valaszt, hatnak /vagy erettsegit szereznek, yagy szakmunkasok lesznek/, as nines lehet~aegUk egy harmadikutat bejarva iSkolazoif't betanito'tt munltassavalni. A 10 osztalyos iskola koncepci6ja ezt az~ellentinondast kivanja oldani~ Azemlitettcikk marmunkaeroigeny prognozist' is tartalmaz, amely ezt tamasztjaala: az iskolaa gazda-sag varhato ' rendszer varhato k1iranya bocsatasa ;."",-

10'

/1976-80/

/1980/ 24 %'

Szellemi dolgoz6 38 % Szakmunkas 25 % 35 % Betanitott as segedrnunkas 27 %' 51% E prognozisok nemcsak a bete.nitott as segedmunkas kategoriakepzesenekbevallott feladatatol idegenkedo szakmai-pedagogiai, hanem a szakmunkastUlkepzesi prognozist visszautasito szakmunkaskepzesi szferat is szembeallitottak a gazdasagtervezokkel. 17.

Noha az autonom szoeializac~os minta kihangsulyozasa a szakffiunkaskepzesnek mindig termeszetes velejaroja volt, a hatvanas evek masodik feleben ezfelerosodott. Tobb iras jelent meg ekkor a nSzakmunkasnevelestt-ben, biral.... va a szakmai kepzesre szoritkozo, a nevelesthatterbe szorito praktieista, teehnokrata szemleletet. Ezek az ir~sok kiemelik az iskolatipus autonom. politikaifunkciojat is: pl. ftLetezik-e, letezhet-e "semleges ut', az uralkod6 osztaly eeljait ala nem tamaszt6 vagy meginkabb keresztezQ neveles? I1yen nines, mint ahogy 'koz,megegyezes', sines a kizsakmanyo16 esa kizsakmanyolt osztaly ko~ott. A'kozmegegyezes' a kapitalista orszagokban va10jaban a munkasosztalynevelesi Qeljainak a

.... 65 ....

leszeraleset, a 8zocialista orszagokban az id.eologiai behatolas, fellazitas eszkozet jelenti. Ez a veszelyes nezet j6 talajra ta.lalhat aszakkepzesi gyakorlatunkban eluralkod6 prakticizmusban•..•• ft Iv.c. Dr. Kurucz !mrs: Neveltseg .... szakmiiveltseg .... politikus magatartas, Szak~ munkasneveles, 1969/7.1; " ••• a szakmai tudas omnagaban nero e1egseges a szakmunkas szamara. Nem szabad egyszerden terme1oerot 1atnunk a szakmunkasokban.Azoknak taxsadalmi fuilkci6juk, hivatasuk van. A sZQcia1ista tarsadal~omban a mUnkasosztalye a vezet5 szerep. A mUnkasosztalynak pedig a gerincet a termelomunkat vegz5 fizikaidolgoz6k alkotjak, akik kozott lenyegeben legkvalifikaltabbak a szakmunkasok"/v.o. Papai Bela, Gondolatok a pedag6gusnapoli, SZakmunkasneveles, 1969/6/. 18.

Ennek a kozeledesnek egyik megnyilvanulasa a Magyar Pedag6giai Tarsasag Szakkepzesi Szakosztalyanak egy 1971-ben tartott tUdomanyos lilesszakja, amely a sZakoktat~s kerdeseivel foglalkozott, ahol a szakmunlG.lskepzesi szfera is kepviseltettemagat. A Pedagogiai Tarsasagnak az tilesszakot megnyit6 elnoke a vitas kerdesek kihangsulyozasara hivta fel aresztvev6ket. Ennek ~egfeleloen ,itt hangot kaptak a szakmunkaskepzesi as a szakmai-pedag6giai szferanak eltero valemenyei is. Ezek kozott fontos az 1965-os parthatarozattal letrehozott emeltszintu sZakmunkaskepzesnek a megiteleseben megnYllvanu16 ve1~meny~lteresek is. Ezt a kepzesi format a szakmai-pedag6giai szfera kepviseloi helytelenitettek, mert a zsakutcas k~pzes tart6sit6jakent tekintettek. A sZakmunkaskepzesi szferat kepviselo Papai Bela itt az 1965-os korrekcio mel1ett fogla1t a1last, es elkepzelhetonek tartotta az altalanos iskola meghosszabbitasat differencialt utols6 eVfolyamokkale Iv.a. A magyar szakoktatas helyzete,·Magyar·Pedag6giai Tarsasag, 1971./

- 66 -

19.

A kat szfara kozotti kapcsolat egyik megnyilvanulasa az a kutatas, amely a szegedi tUdomanyegyetem pedagogiai tanszaken indult a hatvanas evek elejen. Ennek eredmenyeit foglalja ossza Nagy J6zs.ef"Az iskolafokozatok' ,. tavlati tervezese" cfmu konyveben/Tankonyvkiado, Budapest, 1970/. A szerzo a kozgazdasagi szemleletmod hianyat veti a szakmai-pedagogiai 8zfera szemere. A gazdasagtervezo~ szfara az 1965-os korrekcionak a szakmai-pedagogiai szfera altaI torteno v1aszautasitasat jelentos reszben annak tudtabe, hogy az 1965-08 parthatarozatot nero kovette szakmai propaganda Iv.o. f1Atarsadalmi-gazdasagi fejlodes as az oktatas" temajava1 fo"glalkozo munkacsoport jelentase' az t'OktatasUgyUnk partfelUlvizsgalatatl c. dokumentumgyujtemenyben/.

20~

n ••• a

muvelt szakmunkaskepzes celjat elerte. Ezzel az iskolatipussal kapcsolatban a problemat inkabb az jelentette, hogy 1.•• 1 a foglalkoztatasi kovetelmenyek nem igenyeltek va1amennyi szakmaban az erettsegi szintjeig terjedo sZakmunkaskepzest. u Iv.c. a szakmunkaskepzesi munkacsoport jelentese az "~ktatastigyUnk partfeltilvizsgalata c. dokumentumgyujtemenyben/.

2l~

Ugy t1inik, hogy az emlitett Nagy Jozsef' altaI vezetett

kutatasokt6l eltekintve a sZakmai-pedagogiai szfera a hetvenes evekig az egyes kepzesi formakrol kizarolagelvont pedagogiai kriteriumok alapjan m,?ndott iteletet, as nem erzeke1te a kepzesi formaba belapok mennyisegi valtozasainak a hatasat. Ennek megfeleloen, ha ezen kriteriumok alapjan,egy kepzesi forma megfelelo volt, azt e1terjeszthetonek tartottak, as 'nero foglalkoztak azzel, hogyaz adott korC8oport hany szazalekat calszeru oda beleptetni. At, 1961-es koncepcionak megfelelo Un. ttregi

.... 67 -

tipusu" szakkozepiskola rehabilitasat is i1yen kriteriu. mok a1apjan kivanj~ a koncepci6 hivei Iv.a. A sZakkozepisko1ai munkacsoport jelentese"az nOktatasUgyUnk partfe1ill vizsgata't c. dokumentumgyujtemenyben/. 22.'

A tUdomanyos technikai forra,.dalom elllleletanek egyik leg. jelentosebb magyarorszagi nepszerusitoje Marx Gyorgyfizikus, ski az 1972-es oktataspolitikai parthatarozatot elokeszit6 mUnkabizottsagok egyiket vezette. Az Sltala vezette munkabizottsag Qlyan oktatasi konzekvenciakat vont Ie a TTF bekoszonteb61, melyek az e1meleti oktatas kiterjesztesenek igenyet sugalltak: "A'tudomanyos technikai forradalom munkas- as tudosidealja a'folyamatokat a.tt ekint 0 , azokat megujito, egymast61 tavol vegzett merasek eredmenyeit egybeveto, be101iik uj" osszefiiggeseket kido1gozo ember 1••• / A tUdomanyos technikaiforrada1omban akkor al1hathelyt nepilnk, he. a nemzetet naggya tevQ 'muve1t emberfok , e1sokasodnak. Az isko1anak csokkentenie ke1l a ta.vo1sagot a kozgondolkodas as a kor 1egkiva16bbjainak gondolkodasa kozott" Iv.a. Az allami oktatas helyzete as fejlesztesenek feladatai, Tankonyvkiado, Budapest, 1913. 90-91. 0./. Reszletesebben: v.o. Marx Gyorgy, Iskolak a tudomanyos technikai forradalomban, Tarsadalmi Szem1e, ,1972/2. '

23.

.

.

Ebben a. temaban: v.5. Ferge Zsuzsa, Tarsadalm~ mobilitas as a tarsadalom nyitottsaga, Va16sag, 1969/6; Gazso Ferenc, A kozoktcitasi rendszer mobilitasi funkcioi, Koznevelas, 1972/17; Gazso Ferenc, A tarsadalmi mobi1itaB as az iskola, Tarsadalmi Szemle, 1971/5; Ferge Zsuzsa, Jr tarsadalmi struktura as az isko1arendszer kozotti nehany osszefUgges, Szocio16gia, 1972/10'

-- 68 -

24.

Peldaul:'u.o.azt 811itjuk, hogy szocialista viszonyok kozott mod van a gazdasagcentrikus, azaz a fejlettseget igy vagy ugy gazdasagi terminusokban kifejezQ as ertekalo szemlelettol vale bizonyos, noha tavolrol sem tel.... jes elszakadasra. A 'bizonyos merteku' elszakadas azt jelenti, hogy a produktivista szemlelet ertek~i m~Jle uj, az elobbiektol finalitasukban fiiggetlen ertekeket is bekapcsolunk, ame1yek elerese sem ravid, sem hosszu tavon nero. 8zUksegkeppen gazdasagos ff Iv.a. Farge Zsuzsa, Tarsadalmunk retegzodese, KJK, Budapest, 1969. 319. 0./. I

25.

'r)

Az 1972-e8 oktataspolitikai parthatarozatot elokeszito munkabizottsagok kozti1a uTarsadalmi-gazdasagi fej15des as az oktatas tt temava.l foglalkoz6 bizottsagban volt 1eg. erosebb a gazdasagtervez5i szfera kepviselete. A'bizottsag titkara Timar JcU;1os lOT munkaero as eletszinvonal tavlati tervezesi osztaly/volt, estagjai voltak Ban Geza lOT teriileti szocialis es kultura1is osztaly/, Cravero Robert lOT penzUgyi fooszta.ly/, Ivan A. Pal lOT foglalkoztatastervezesi osztalyl ss Kovacs Janos IMTA Kozgazdasagi Intezete/ • .A munkacsoportban az oktatastigyi szferat az Thm tervfoosztalyanak egymunkatarsa kepviselte. Ennek a munkabizottsagnw{ a dokumentumaiban tala1hato az 1961-es reformkoncepcio legeroteljesebb bira1ata: n ••• igen sok az illuzi6. Az 1950-es evek elejen a szocializmus koze1i felepitesehez. kap9so1odo nepszerusit6 propaganda~ az 1960-as evektol ~4tudomanyos technikai forrada1omrol» azolo, es a tUdomanyos mega1apozottsagnak nem egyszer csak a latszatat kelto irodalom alapjan olyan nezetek alakultak ki, hogy az egyszeru ss nehez fiiikai munkak megszunese a kozeljov5 perspektivaja as mar a mai generaci6k olyan korban elnek, amikor a «fizikai munka helyet az alkoto szellemi tevekenyseg

-- 69 ..

veszi at~ , e'sigy «. mindenmunkas a technikus as mernok szintjere emelkedik fol») • A munkabizottsag velemenye szerint az 1965-~s szakkezepiskolai koncepci6 tov~bbra is eletkeI>8s. Iv.B •. 3. szamumunkabizottsag jelentese az nOktatasUgyUnk partfelUlvizsgalatat'f c. dokumentum.... · gyujtemenyben.! 26.

A sZakmai-pedagogiai sztera.

va16ban nem egyseges Legalabb ket olyan jelentosebb dimenzio ,van, melyekmenten e szfera megoszlik. Ezek kezUl egyik az, hogy.· kepviseloi a nevelesnek inkabb lalekta.ni vagy inkabb ,tarsadalmi funkcioit hangsulyozzak, a nasikaz, hogy inkabb napiakolai vagy inkabb akademikus hagyomanyokhoz kot5dnek. Ezzel azonbannem lenne erdemes bonyolitaniezt az elemzest. A szakmai-pedagogiai szfera 1972-ben ,mar kialaki- " ·tott az iskolastruktnr8.val kapcsolatos allaspontot. Ez leghatarozottabban az ttEgyeni kepesseg .... tehetseg ~ iskola" temaval foglalkoz6 .... JoborU Magda vezette - munkabizottsag jelentesebololvashat6 ki. Eszerint az aktua~ lis iskolaszerkez,etet eppugy elvetettek, mint a gazdasagtervezQ szfera kepviseloi, am az oktatas expanziojat oe1zo torekvesUk sZeUnara inadekvatn~k talaltak az ut6bbiak 10 osztalyos iskDla javaslatat."Voltakeppen olyan kozepiskola elterjeszteset javasolt8.k, amely feloldja a.tovabbtanulasra illetve munkabaallasra vela felkeszites ellentmondasat, amely valoszinuleg veg~eg lekerUlt volna a napirendrol a 10 osztalyos forma bevezetese eseten. fir

s

27.

A sZakmunkaskepzesi szfera reprezenetaoioja a kozepfoku oktatas felUlvizsgalatat vegz5 munkabizottsagban volt a legerosebb. Ennek egyik alelnoke Nagy Imre munkaUgyi miniszterhelyettes volt, titkara pedig Papai Bela. A

- 70 -

mtinkabi'zottsag IDasik a1elnoke ~V'endegh Sand.oor vol t p masik titkara Welker otto. E bizottsag vezeteseben tehat paritasos kepviseletet kapott a szakmunkaskepzesi as a szakmai-pedagogiai /i11etve oktatasligyi/ szfera. A bizottsagnak tagja vo~tGosztonyi Ja~os muvelodesUgyi miniszterhelyettes as Szake1yEndrane p az 1961-e8 szakkozepiskola.koncepcio egyik megalkotoja. A gazdasagtervezesi szferat Monigl Istvan kepviselte. E bizottsag dokumentumaiban figyelheto meg leginkabb a sZakmunkaskepzesi as a szakmaipedag6giai szfera kozotti kompromisszumkotes folyamata, ennek a bizottsagnak a' je1entese javasolja'a :'kozapisko1ai sZakmunkaskepzes bevezetesat, amiro1 reez1etesebben a IV. 'reszben 1esz szo. Ennek a bizottsagnak a dokmnentumaiban ta1alhato a gazdasagtervezoi szfera beavatkozasa folytan szli1etett 1965-os korrekci6 leghatarozottabb biralata as az 1961-es koncepci6 ujraertekelesere ira..l1Yu10 legeroteljesebbtorekves: tfAz 1961/111. torveny alapjan szervezett szakkozepisko1a atszervezeset nem elozte meg a szakmai-pedagogiai tapasztalatok elemzese, hanem a modositast foleg oktatasgazdasagtani szempontokkal indokoltak. Hibanak kell tekintentink, hogy 1965-ben a szakkozepiskolak atszervezeset, a pedagogiai tapasztalatok elemzese nelklil hataroztak el, s az atalcl{itas utemenek a szabalyozasa,a szakok szerinti differencialas h,elyett az 1961~ben torvenyesitett iskolat megszlintettek, helyebe a Jtechniktuni modellt' 1eptettek lv.c. 'a szakkczepiskolai munkacsoport jelentese az nOktata.siigyiink partfelUlvizsgalata" c. dokumentumgyujtemenyben/. 28 0

Ez a mega11apitas azon a feltetelezesen alapul, hogy a . gazdasagtervez5i szfera altaI javasolt 10 oszta1yos a1talanos isko1aikepzes gyakorlat~lag a kczepisko1a altalanossa tetelenek a vegleges elveteset jelentette vol-

... 71 -

na, s igy ez a javaslat nem annyira a kepzes kiterjeszteset je1entette velna, mint inkabb csokkenteset. A 10 osztalyos iskola elvegzese utan ugyanis - s ezt a gazdasagtervezai szfera kepviseloi igy gondoltak - kevesebben tanultak volna tovabb a 18 eves korig tarto kepzesi formakban, mint a 8 osztalyos iskola elvegzese utan.

29.

1975-ben megszilnt a Kozepfoku Szakoktatascimu lap. ftFeladatait" elsosorban a SZakmunkasneveles veszi at.

30.

A hatvanas evek vegetal mint lattuk, kihangsulyozodik az, hogy a szakmunkaskepzes az uralkodo osztaly utanpotlasat neveli. Az a hetvenes evekben kibontakozo politika, amely a nagyuzemi munkassag tarsadalmi sulyanak az emeleset tuzi ki celul, meginkabb eloterbe helyezi a szakmunkaskepzes politikai funkcioit. Ezeket em1iti Papai Bela ftIvIunkasneveles, mUnlniskepzes, munkastovabbkepzes tt cimu konyveben IMtiM, 1974/: tt • • • lehet-e vagy sztikseges-e nevelesen beltil munkasnevelesrol beszelni? A munkasneveles feltetlentil tobbetjelent, mint valamifele specialis szakmai nevelest •• '-, annak az osztalynak'az utanpotlasat neveljUk, amelyiknek politikai ontudatara, ,elkotel~zettsegere, vilagnezetere, szervezettsegere, fegyelmere jellemzo vonasokat fokozatosan az egesz tarsadalomban szeretnenk uralkodova tenni, vagyismert munkaskarakteru tarsadalmat akarunk teremteni 1.••1 annak az osztalynak az utodlasat biztositjuk, amelyiknek amiatt is szUksegevan az erejere, tudasara, vilagnezeti biztonsagara, mert 'neki a tarsadalmi-gazdasagi epites minden napjan ujb61 es ujbol meg kell klizdenie a vezeto szerepeert" /vooo idezett mu, 7-8.0./.

- 72 -

31.

A valtozasok politikai dontesse 1977 vegen ertek, amikor az MSZMP KB hatarozatot hozott a hosszutavu killgazdasagi politika es a termes8zerkezet fejlesztesenek iranyelveirole Az itt elfogadott gazdasagpolitika vegrehajtasarol 1977 december 27-en intezkedik a kormany. Ezen az tilesen, fel tehetoen mar ennek ,szellemeben, elfogadja a nehany honappa1 korabban hivatalba lepett uj munkatigyi miniszter beszamolojat a munkasok es kozepfoku vegzettsegu szakemberek tovabbkepzeserol. A politikamodosulast1978 aprilis 20-an foglalja altalanos programba a partvezetes.

32.

A hetvenes evek soran folyamatosan jelentkez5 szakmunkashianynak a szakmunkaskepzesexpanziojaval torteno enyhiteBet a gazdasagtervez5i 'szfera tovabbra is irracionalisnnk minositi. Ezt az iteletet megerositik aZ 1974-re e1keszUlt tav1ati munkaerotervek, melyek 1990-ig 319 000 szakmunkastobblet kikepzeset josoljak a beiskolazasi struktura valtozatlansaga eseten /ez 52 %-kal tobb a megj6sol t igenynel/: ttA szakmunkaskepzes mar hosszu icleje lenyegesen tobb szakmunkast kepez ki,mint amennyi 8n~pgazdasag uj szUkseglete lenna. Ennek ellenere -egyes kisebb es divatos szakmakt6l eltekintve - a nepgazdasagban megis szakmunkashiany van, mivel a kikepzett szcl~­ munkasok jelentos resze, tobb mint 1/5-e nem szakmunkas munkakorben dolgozik, hanem betanitott vagy segedmuw(askent" Iv.a. Timar Janos, A koznevelesi rendszer tav1ati fejlesztesenek nehany kerdese, Valosag, 1976/1,1. Az idezett tanulmany kompromisszumkotesi javaslatot tesz a szakmai~pedag6giai szfera fele, amikor megengedhetonek tartja a 8 oszta1yos iskola plusz kozepiskola koncepciot azza1 a kikotesse1, hogy oldani ke11 a kozepiskola ttmerevseget n , vagyis 1ehetove kel1 tenni az oda jarek jelentos reszenek azt, hogy legalis medon korabban abbahagyhassak az

iskolabe. ja~ast. Esetleg ugyancsak ilyen-komproniisszumk5tesi javaslatkentertelmezhetoannak kihangslllyozasa, hogy azeredetileg egysegesnek kepzelt lO·osztalyos. iakola belsoleg differencia1t lahet. /Korabban az egys~g kihangsulyozasa 'az eg,alitarius ideo16gia irant elkote1e-zett.szakmai-pedagogiai csoportnak lehetett vonz6,kesobb a differencialtsag kihangsUlyozasa aZ.inkabb lelek-tan! ·racion~litast kereso, illetve diff~renc~alttarsa­ da10mkepet elkep~e15 csoportnak./ 33.-

A SZakmunkasn_eve1es 1978/6-0B SZB.ma int.erjut kozol az 1977 nyaranhivatalba lepett ujmunkaUgyi miniszterrel,· Trethon Ferencce1, aki szemere vetiaz . oktatasnak, hogy It • • • mig a gazdasag mar'elert az'intenziv fejlodes szaka8zahOZ, addig azoktatas. ezt cask tavo1rol koveti". 1977 augusztusaban a munkaiigyi iranyitas alatartoz6 aZakkepzesi szfera vezeto kepvise16je, Papa! Bela bizonyos megszoritasokkal elismeri a szakmunkastulkepzes tenyet. A szakmunkaskepzes ily modon irraeionalis meret1inek mino-. sUla expanziojat kUlso korUlmenyek kenyszerita hatasanak tudja be: n ••• vilagosan lathata, hogy nem meggondolatlan tlilkepzesrol, esak a munkaUgyi politikai ol~ala­ rol felmerUlt kezdemenyezesekrol V8rtszo, hanem olyan tenyekr6l is, amelyeket az oktatasi politika megva16~ sitasaval a tovabbtanulas kapesan fe1merult nehezsegeket'elharito, illetve esokkento kozponti szab~lyozasnak, a maga idejeben he1yes szabalyozasnak kell te~intentink. 1••• 1 A beiskolazas soran esak a val1alati igenyeket tUdjuk alapul venni. Ezekhez viszonyitva viszont nines tUlkepzes! Miert~ Mert a val1alati ~ge~yek nem a hatekony foglalkoztata.s sZUksegletebol, hanem ktilonbozQ erdekviszonyok szerint fogalmaz6dnak meg. Szakmunkast igenyelnek a rosszul felszerelt, gazdasagtalanul.mUk6do, ..

. . 74 -

f?ok esetben felesleges munkahelyekre is / ••• / Nyilvanvale, hogy nem mindig a tarsadalmi erdeket szolg81jak, a kepzesnek megis e tenyekhez, a valosaguoz kel1 igazodnia.u Iv.o. Papai Bela, / A munkaer5kepzestars~dalmi szliksegleteies tervei a szakmunkaskepzesben, Szakmun~asneveles, 1978/3. 4-50 0./ 34.

1972-es oktataspolitikaihatarozat vegrehajtasat e1emezve az'MSZMP KB Agitacios es, Propaganda B~zottsaga 1973 novembereben megallapitotta., hogy ttaszakoktatas legjobbjait altalaban nero lehetmegnyerni tanacsi munkaren Iv.co Az al1ami oktatas helyzete es fejlesztesenekfeladatai, Kossuth, Budapest, 1981, 256. 0.1. Feltehetoen ez is hozzajarul az iranyito apparatusban lezajlott atrendez6deshez.

35.

A vallalati igenybejelentesek es a szakmunkastanuloi letszamtervezes rendjet - a 123/1974-es Mill~ szamu utasitast modositva - a 6/1980 szamu MUM-OM egyUttes rendeIst szabalyozta. Eszerint 'faz igenybejelentes egyuttal. kotelezettsegval1alast jelent a kepz8sben val6 - kUIon .jogszabalyban meghatarozott - egyiittmukodesre n •

36.

Az idoszak egyik vezeto megyei tisztsegvisel6j.e nlyukas aut6hutohoz" hasonlitotta. a. pusztan input-kontrollon a1apu16 tervezesi rendszert.

37.

Mivela het~enes evek vegetal kezdve 'a vallalatok jelentos anyagi terheket vallaltak a szakmunkaskepzesben, sajat borUkon kellett ereznitik, hogy ha a vegzett szakmunkasokat nem tUdjak kotelezni a nalukmaradasra, kidobtak a sZakmunkaskepzesre koltott penzUket. Ekkorra teha.t olyan koztes helyzet alakult ki,'hogy a vallalati szfera

Az

- 75 ...

mar jelentoB szerepet vallal t a szakmunkask'epzesben, de a kepzes meghatarozasa tovabbra is az oktatasiranyitas kezeben maradt.

38.

'A technikuskepzes bevezeteserol hozott dontes olyan kompromisszumkent ertelmezh~to, amelya szakmunkaskepzesi sZfera,es a,magasszintd muszaki kepzasben ardekelt szakmai korok kozott sztiletett, s amely aszakkozepiskolai kepzes formanak ~. kat erdekszfera,kozotti felosztasat jelenti. Ez az uj' kepzesi forma differencialtabba teszi a ko.z~pfoku kepzes struktllrajat, ami feltehetoen' novelni fogja a stabilitasato·

39.

Az 1959/60-astanevben elinditott iskolakiserlet vezetoje 1965-ig Szekely Endrene volt, aki 1945-56 kozott az MKP-MDP kultura1is ugyekkel fogla1koz6 osztalyan dolgozott .. 1956-ban altalanos iskolai tana~-lett, majd 1958-59ben a Munkatigyi Miniszterium pedagogiai foosztalyanak volt az eloadoja. 1965-70 kozott a BME tanszekvezetoje volt, ' majd - 1979-ben bekovetkezett halalaig .,,. az MTA Filozofiai Intezetenek munkatarsa. IV.5e Pedagogiai Lexikon., Akademiai, Ep. 1977./-1972-ben t~gja volt az al1ami oktatas partfelUlvizsgalataban resztvBvO Kozepfoku OktatasiMunkabizottsagnak. Ennek az ~IM reszerol delegalt alelnoke Vendegh Sandor, az 1961-es sZakkozepisko1a koncepcio e~ik megteremtoje, a Lenin Intez~t hB:11gatoja volt. 1953-56 kozott az ELTE adjunktusa, 1956-ban a.ltalanos iskolai tanar, 1957-ben szakkozepiskola.i igazgat6, 1959-tol a hetvenes evek kozepeig az MM szakoktatasi foosztalyanak vezetoje. Ugyanosak 5 a Magyar Pedagogiai Tarsasag Szakkepzesi SZakosztalyanak a vezetoje. 1968ban inditja e1 a kozepiskolai szakkepzes kerdeseivel fogla1kozo uKozepfoku Szakoktatas tt cirnu foly6iratot, -

- 76 -

amely 1975-ig'all fann. SZakkepzesi konoepci6janak 1egreszletesebb kifejtesa: ttAltalanos kepzas as sZakosodas", Tankonyvkiado, Bp. 1973. '." 40~

Mint 1attuk -- v.c5. 24. oldai - a gazdasagi tervezeshez kaposolodo erdekszfer~ as a szakmunk~skepzes expanziojabari erdekelt szfera kozott 1965 utan szakadek tamadt. Tima~ ,Janos' es' .Kiss Arpad eIIl1itett o-ikkiikben a szakkozepiskolak me11ett a' s'zakmunkas~epzok expanziojat is felelosse teszik a fizikai do1goz6khianyabrt. Ekkor kezdodik a fizikai dolgoz6 as a szakmunkas kategorimlak az a megkUlonboztetese, ami a hetvenes 8vekben valik hatarozotta: uA kozepisko1ai es a szakmunkas-tanuloi kepzes gyors mennyisegi fejlesztese a vegzett fiUkat szinte teljesen /94-95 %-ban/, a 1anyokat pedig tobbseglikben /66-68 %-ban/ olyan szinvona1u oktatasba vonja be, amely magasabb szintu tarsadalmi elvarasokat fejleszt ki a fiatalokban, mint amilyet a mai munkahe1yi strukturaw{kielegithet. n /i.m. 20./ A ket erdekcsoport egymashoz - es a tobbiekhez - vala viszonyat jol Ie lehet lllerni a Uregi tipusu. n /1961-e8 szakmunkaskepzesi oe111/ es az UUj tipusun /1965-os kozepfoku sza~mai kepesitest nyujt6/ szakkozepiskolB.k megiteleseben. Ii. sZakmunkaskepzesert fel~­ los csoport 1972-ben az nuj tipusun szakkc)'zepiskolat"a legproblematikusabb iskolatipusnak" minositette, mig a "regi tipusu tf mellett inkabb pazi ti.van foglal t allast. Iv.a. OktatastigyUnk partfeltilvizsgalata, i.m. a szakmunkaskepzessel fog1alkoz6 munkacsoport jelentese./

41$

A szakmunkaskepzesi erdekszferanak a kozepfoku sz~{ep­ zes iranyaba torteno kompromisszumkeresese jol teszte1heta a szakkozepiskola ketupusahoz vale viszonyan keresztUl. A szakmunkaskepzesi erdekszfera - mint lattuk

- 77 . . .

Iv.c. 15. jegyzetl .... 8.61 utani idoszakot mint "megraz.. . kodtatast" elet at, elsesorban azert, mert a "regi tipusu tt szakkozepiskola expanz1.6ja leteben fenyegette. 1965-ben az nuj tipusu n szakkcz~piskola - eltere kepzesi celja mi~ att - nemvolt tobbe .rivalisa a sZakmunkaskepzesnek, sot biztositot,taterhoditasat. 1972.. . ben azonban a partfelUlvizsgalat szakmunkaskepzesert faleles munkacsoportja diplomatikusan koze~edik "regitipusu YI 8zakkozepiskola intezmenyehez. A kompromisszum, ugy valero, igy foglalhat6 ossze: mi elismerjiik akoncepci6tokelvi helyesseget, ha ti lemondtok az expanziv torekvesekrol. Ahogy a jelentes fogalmazott: _" ••• a muvelt szakmunkaskepzes /i "regi tipusu" szakkczepiskola/ celjat alerte. Ezzel aziskolatipussal kapcsolatban aproblemat inkabh az jelentette, hogy egyfelo1 a foglalkoztatasi kovetelnienyek nem igenyeltek valarnennyi szakmaban/azen kiemelesem: H.G.I az erettsegi szintjeigterjedo szakmunkaskepzest, masfelol a vegzettek adminisztrativ munkakorben kivantak elhe.lyezkedni u Iv.a. OktatasUgyiink partfeli.ilvizsgalata, i.m. a szakmpnkaskepzesselfoglalkozo munkacsoport jelentese/ • .A szakmunkaskepzesi erdekcsopprt a terUlet megosztasat javasolja ezzel. E terUletmegosztas konfliktusai bontakoznak ki majd az "elmeletigenyes szakmak ft meghata.. . rozasarol It.i. t1muvelt szakmunkasok kepzese"/elfogadasan de a kozepiskolai expanzi6 elutasitasan alapul6 kompromisszumkotes azert tUnhetett a szakmunk~skepzesi erdekszfera szamara j6 Ugyletnek, mart a min~segi emelkedes Ipl. az erettsegi adas lehetosegenek a megkapasal perspekti~ajat nyitotta meg.

.m.

42.

v.o.

27. jegyzet.

-- 78 -

43@

A kozepfokli oktatassal foglalkoz6 mUnkabizottsag az alabbi erveket fogalmazta meg: " ••• az ipari es mezogazdasagi szakkozepiskola celkituzese tulzottan sok igenyt kivan kielegiteni; ez a celkituzes szeles, nem egyertelmu es nem differencialt abban a vonatkozasban, hogy elsosorban mire kepez es mir~ kepesit. Negy ev alatt kozepfoku sZakkepesitest, tobb szakmaban szakmunkasvegzettseget as valamennyi felsooktatasi intezmenyben torteno tovabbtanulasra felkeszitest kivan adni: • .Atobbfele lehetoseg - a kozvetlen termelomunkat6l a reszfolyamatok iranyitasaig es a tovabbtanulasig -.igy hangsulytalan es bizonytalan roarad. A szakkozepi~kolai kepzes hatarozatlan.saga Ise szakmunkas, se technikuskoncepci6/ a kozvelemenyben is erosen erezheto. Az eroteljesenbiralt ipari es mez6gazdasagi szakkozepiskolak elsa eVfolyamai ugyan megnem jutottak e1 az erettsegiig, megis a munkabizottsag tobbsegenek az a velemenye, hogy ez az iskola sokretu feladatat nem kepesteljesiteni. n IV.5. Az allami oktatas helyzete es fejlesztesenek feladatai, Tankonyvkiado, Budapest, 1973, 143. 0.1

44&

UA tarsadalmi munkamegosztas fejlodesebol az a kovetkeztetes vonhat6 Ie, hogy a bonyolultabb szakmakban a kozepfoku muveltseg rna mar elofeltetele a szakmunkas tevekenysegnek. Ezert az ipari es mezogazdasagi szakkozepiskola az e1me1etigenyes. foleg magasabb szintu termeszettudomanyos ismereteket igenylo sz~makban szakmunka.s-ke~itest nyujtson /v.o~ idezett forras, 157. 0.1.

45.

Az ~5ZMP KB 1972 jlinius 14-i Ulesen elhangzott bevezet5 beszedeben Aczel Gyorgy a kovetkezoket mondta: tVEzek a szakkozepiskolak szandekuk szerint mindent akarnak adni a tanu16knak, ami csak kozepfokon elsajatithat6 es elkep-

-- 79 -

zelheto: altalanos felkeszitest minden iranyu tovabbtanulashoz; kozepfoku szakmai ismereteket gyakorlati tudniva16kat a terme15 tevekenyseghez. Mindez azonban - annak ellenere, hogy a tanu16kheti 50-60 6rat dolgoznak - lehetetlen'/v.o. idezett forras, 24. 0.1.

es

46.

a kialakult ipari as mez6gazdasagi szakkozepiskolik mai kepzesi celja irrealisnak bizonyult: a 4.eves tanulmanyi ido alatt-a kozepfoku szakkepesitest, a szakmunkas-tevekenyseg vegzesehez sztikseges elmeleti as gyakorlati ismereteket kivannak adni, s kepzesi ceijukban differencialtan szerepel a tovabbtanulasra va16 felkeszites is" IV.B. idezett forras, 58. 0./.'

47.

v.o. idezett forras, 68. o.

48.

"A Kozponti Bizottsagvitaja azt mutat,ja, hogy a szakmunkaskepzes alapveto kerdesei tekinteteben egyetertes van. Szamunkra ez kUlonosen megnyugtat6, hiszen ez az a terUlet, ahonnan mUnkasosztalyunkutanpotla~atelsosorban kapja. Kiemelt helyen szerepelnek a szakmunkaskepzo intezmenyek azert is, mert a kozepfoku oktatas altalanossa tetelenek a szorgalmazasa a 60-as evek elejen nemcsak az alta1anos isko1at61 vont e1 anyagi es szellemi eroket, hanem a szakmunkaskepzestol is. Ebben az idoszakban csokkent a szakmunkaskepzes tarsadalmi megbec~Ulese. Ennek is szerepe van abban, hogy rna milyen gondjaink vannak. Az egyik felszola16 elvtars beszelt arrol az ugynevezett nehez szakmakra vale beiskolazas kapcsan. Csak egyet lehet vele erteni: adjunk sokkal nagyobb anyagi as tarsadalmi megbecsUlest a szakmunkashivatasnak, kUlonosen az ugynevezett nehez szakmak as maganak a szakmunkaskepzesnek is. Egyetertes alakult ki a szakkozepiskola uj kepzesi

It • • •

- 80 -

celjaiva1 kapcso1atban. Az elvtarsak helyeseltek, hogy ~ ipari es mezogazdasagi szakkozepiskolaIc a jovoben szakmunkasokat kepezzenek" Iv. o. Aczel Gyorgy beszede, idezett forras, 42-43. 0./. 49.

rdezett forras, 275-283. o.

50.

"A hatarozat vegrehajtasanal megitelesem szerint abbo1 kell kiindu1nunk, hogy mindket, iskolatipus [tie, a szakmunkaskepzo es a szakkozepiskola] a jov5ben szakmunkaskepzesi celt szolgal azzel, hogy a sZakkozepiskolak mindenekelott az elmeletigenyes szakmakban kepeznek szakmunkasokat ••• 1•.. / Szamolnunk kell -' tova.bba - az ipar jelenlegi szakemberszliksegletevel ••• a szakmunkasutanp6tlast fennakadas nelklil biztositanunk kell, ezert a szakkozepiskolakban foly6 szakmunkaskepzest a kezdeti idoszakban nenl korlatozhatjuk az ~gynevezett elmeletigenyes szakmakra" Iv.c. Lazar Gyorgy rnunkaUgyi miniszter beszede az Orszagos Kozoktatas-politikai Aktiva Ulesen, ide.zett forras, 288-289. 0.1.

51.

Sarkadi Laszlo - aki 1972~ig volt a Kozepfoku Szakoktatas felelos szerkeszt6je, a foly6irat 1973/7. szamaban fejtette ki ezt az allaspontot: "Hosszabb idei'g ugy tfult, hogy a szakkozepiskolak szamara az ipar ss a mez5gazdasag Koteles me~latarozni, rni1yen szakmakban adjon kepesitest. Sokan rna is ugy gondoljak, hogy ez elsosorban iparfejlesztesi feladat. Pedig nem igy van. 'Az oktathato szakmakat, azok tartalmat, mennyisegi as minosegi sZintjet a szakkepzes pedagogiajanak kell kidolgoznia" /4. 0./.

52.

A szakkozepiskola kepzesi celjat az 1973. evi 25. szamu torvenyereju rendelet as az ennek vegrehajtasat szaba-

- 81 -

I

53.

lyoz6 4/1973 szamu kormanyrende1et m6dositotta. Az elobbiekben ez·all: nA szakkozepiskola korszeru altalanos muve1tseget as Bzakmai kepzest nyujt.Novendekeit 1••• 1 olyan szakmai kapzeshez - a magasabb elmaleti kapzettse~ get kivano ipari t valamint elelmiszer- as gazdasagi szakIDakban sZakmunkaskepesitesh~z - juttatja, melynek birtokaban alkalmasak ~ kapesitesUknek megfele15 munkakorok bet61tesere ••• 1.•.1 A sZakmunkaskepesitest nyujt6 1..• / 8zakkozepiskola tanuloja a IV. eVfo1yam sikerea elvegze~e utan kerelmere az erettsegi vizsga letetele ne1kUl s~akmunka8vizsgat tehet." Az ut6bbi azt tartalmazza: ttA szakmunkaskepzesi cella1 mukod5 szakkozepiskolak szakmaikepzasanek agazati iranyitasat a munkatigyi miniszter, szakmai fohat6sag~ felUgyeletet ped~g az ipari jellegu sz~kkozepiskolak tekinteteben a mUnkaugyi miniszter, az elelmiszer- es fagazdasagi jellegu szakkozepiskolak eseteben a mezogazdasagi es alelmezesugyi miniszter gyakorolja ••• n A rendelkezes ertelmeben a munkaUgyi miniszter feladata lett a kepezheto szakmak korenek meghataroza.sa laz OT-vel, MEM-me1 asMM-mel egyetertesben/, a szakmai kovetelmenyek, a szakelmelet as gyakorlat aranyanak, e~ a szakmai erettsagi kcvetelmeny~nek a meghata.rozasa as ellenorzese. Errol a konfliktusrol kapunk hirt a KB illetekes osztalya kat munkatarsanak 1974-ben megjelent be~zamo16jabol. Eszerint az oktatasi as munkatigyi igazgatas nem tudnak megegyezni, hogy nmely szakmakban igenyli a'kepzes a szakkozepiskolai kereteket es melyek azok a szakmSk~ ahol a tcbb gyakorlat miatt a s~aIDnunkaskepzo iskolak keretei a megfelelobbek. t1 Iv.c. Hanga Maria - Horvath Attila: Az oktataspolitikai hatarozat megva16sitasanak tapasztalatai,.Tarsadalmi Szemle, 1974/40 38. 0.1

- 82 -'

54.

A Gosztonyi Janos oktatasligyi a.llamtitkar, Buda Istvan munkaligyi allamtitkar es VancsaJeno mez6gazdasagi es elelmiszeripari miniszterhelyettes altaI kiadott 129/1974es szamu k5zos utasitas az alabbi 13 szakkozepiskolai profilban teszi lehetove SZakmunkasvizsga letetelet: 1. Acel as femszerkezeti 2. Erosaramu 3. Elelmiszeripari 4. Finomm'echanikai as muszeripari 5. Gepeszeti 6. Gepgyartastechno16giai 7. Hiradasipari 8. Kerteszeti 9. Koolaj-banyaszati es melyfl1ro 10. Koz1ekedesgepeszeti 11. Mezogazdasagi gepeszeti 12. Novenytermeszto as a.llattenyeszto. 13. Nyomdaipari Az ilyen profilu ~zakkozepiskolakba 1974/75-ben 39 501 tanu16 , az osszes szakkozepiskolas 36,7 %-a jart.

55.

BUdapesten az 1975/76-08 ~anevben 11, a kovetkezQ tan,evben 17, azt kovetoen 88 szakmunkaskepzesi ce1u szakkozapiskolai oszta1yt inditottak. Az oktatasi statisztika videkennem jelzi az uj kepzesi forma ilyen kiterjedeset /forras: Statisztikai ta~~koztato, kozepfoku. oktatas/.

56.

v.o.

57.

Az 1019/1976 szamu MT hatarozat vegrehajtasaro1 rendelkez0 Karakas Laszlo munkaUgyi es Polinszky Karoly oktatasUgyi miniszter altaI kiadott 14/1976 MUM-O~ szamu kOZQS

az 1019/1976 szamu MT hatarozat.

- 83 ....

rendelet azem1itett 129/1974-e8 utasitasban.felsorolt szakkozepiskolai profilokon tUl a Banyagepeszeti as Banyavillamossagi, az Epitogepeszeti va1arninta Vegyipari Szakkozapisko1akban rendeli elkotelezQ jelleggel a szakmunkaskepzea .bevezeteset. . 58.

A TrethonFerenc.munkaUgyi as Polinszky.Karoly oktatasUgyi miniszter altai kiadott24/1977 MUM-OM szamu egyUttea rendeletaz alabbi 20 szakmat jeloli ki csak szakkozepiskolaban oktathatonak: 1. repulogepszerel0 /306/ 2. e1ektronikai muszeresz /601/ 3. radio, es te1evizio muszeresz /608/ 4. iranyitastechnikai muszeresz /609/ 5. szamitastechnikai muszeresz /612/ 6. reptilogepmuszeresz 1. /613-1/ 7. repUlogepmuszeresz 2. /613-2/ 8. vegyesz-analitikus /809/ 9.' nyomdai montor /1112-1/ 10. nyom6forma e1okeszito 1. /1114-1/ 11. nyom6forma e1okeszito 2. /1114~2/ 12. nyomoforma keszito ~. /1115-1/ 13. nyom6forma keszit5 2. /1115-2/ 14. nyomoforma keszito 3. /1115-3/ 15. mezogazdasagi gepesz 1. /1706-1/ 16. mezogazdasagi gepesz 2. 11706-2/ 17. a11ategeszsegor /iS07/ IS. tavkozlestechnikai muszeresz 1·.' /2204-1/ 19. tavkozlestechnikai muszeresz 2. /2204-2/ 20. vasuti tavkozlo es biztositastechnikai muszeresz /2205/ Ezekben a szakmakban az 1979/S0~a.s tanevben 5516 tanulo tanult, az osszes szakmunkastanulo 3,6 %-a.

- 84 -

59.

A szakmunka.s kepzesi celli szakkozepisko1a bevezetesenek eredmenyekeppen 1978-ban 'a kovetkezQ kozepfoku iskolaztatasi struktura alaku1t ki az egyes megyekben:

Megyek

kozepfo- az egyes ~skolat;pusokba jaro I. oszkon tata1yosok ARANYA /%/ nu10 I. - - - - - - - - - - - - - - - - - oszta.gimn. kqzep- kozep- Bzakm •.szak- egyeb 1yosok foku foku' kepz. munSZANlA kepz. kepz. celu kascelu celli' szak- kepz. /100 %/ azak- isko- kozep kozep- la.k iakola egyutt

A szakm.

kepz.celu sZakkazsp-

-iskolaba beiskolazott I. oBztalyosoknak az osszes I. oszt.azakkozepiskolashoz vi~ szonyitott szama /%/

4995

19,9

16,9

36,8

8,1

52,8

2,2

32,6

5745 4311

20,5 20,6 20,2

13,6 15,2

5438 4412

16,3

16,4

13,8

58,1 52,1 51,4 48,0 54,0

3,1 2,4 1,4 2,8 ' 4,8

25,5

18,6 26,6

34,1 . 4,6 9,6 35,8 38,8 7,4 6,3 42,9 11,1 30,2

5341

20,7

23,1

43,8

9,2

43,1

3,9

28,5

658'2

22,4 20,3

11,9 16,7 3760 15,4 19,5 3939 2126 16,7 1~6grad 17,7 26,0 11,1 Pest 5118 Somogy. 13,8 , 13,7 3641 24,8 13,6 Szabolcs 6838 15,8 15.'Szolnok 5021 19,5 16,9 2766 19,6 Tolna lS,7 13,9 Vas 3390 Veszprem- 4664 , 17,5 15,7 18,8 26,9 3286 Za1a 20,8 21,0 200 Budapest 25181

, 34,3 31,0 35,2 34,4 37,1 27,5 '38,4 35,3 36,6 32,6 33,2 45,6 41,8

12,2 7,6

3,8 3,9 3,4 2,7 3,0 4,1 3,5

50:,6

36,0

9,4

1. Baranya BacsKiskun Bekes Borsod 5. Csongrad Fe~er

Gy6r- ' Sopron HajduBihar Heves 10. Komarom

,

ORSZAGOSAN

10173

115065

20,4

17,6

49,8 51,5 11,9 49,5 10,0 52,1' 9,0 50,8 8,3 60,0 .6,5 ' 51,6 13,2 48,4 6,4' 52,9 13,1 50,5 5,2 57,6 . 9,,3, 43,3 '11,1 44,2 50,6

38,8

28,5

19,1

44,6

4,2 3,8 4,1 1,1 3,0

2,9

31,3 43,5 37,4 45,0 37,9 32,3 45,6 27,3 48,5 24,9 33,0 34,8

2,1

34,8

- 85 -

60.

A pazi tivnak tUnc munkaeromerleg-kilatasokat Komarom me.gyeben tobb tenyezo erositette. Ezek kazatt elsa helyen all a banyaszat visszafejlesztese a hatvanas evek masodik fe1eben: 1965 as 1975 k6zatta banyaszatban fog1a1koztatottak szama 35,8 ezer forol 27,7 ezerfore esokkent. Iv.a. Gulaesi Gabor - Somkuti Istvan: A gazdasagi- as munka~r6szerkezet a1aku1asa Komarommegyeben 1960-tol napjainkig, kezirat, OI dok.1983, 27.1 Fontos tenyezo a megye ekkor meg rendkivU1 pozitiv vandorlasi egyenlege:1965 utan esokkenugyan a megyebe vandorlas, de az egyen1eg - egy ev" 1967 kiveteleve1 - '1972-ig pozi tiv kb. 500-1000 fovel Iv.5. ide mu 38.1. Harmadsorban fontos azis, hogy 1969-ig egyreszt aranylag alacsony szint.en maradt az ipari beruhazasolt volumene, masreszta beruhazasok a hetvenes avek elejan meg szamolhattak nagy mennyisegu szabad noi.munkaerovel. Egy 1912-es VB e10terjesztes szerint - amely a szakmunkaskepzes he1yzeteve1 fog1aikozott . .;. "a megye je1enlegi munkaerohe1yzete a korabbievekhez viszonyitva kedvezobb, megite-. 1esUnk,szerint egyes szakmakban az orszagos munkaero~ helyzetn~l jobb".

61.

1969 JUnius 3-an a megyei tanaes VB a muve10desUgyi oszta1y munkajat elemezte. Az oszta1y altaI keszitetteloterjesztesben szerepel, hogy Ita VB iranyitasa eredmenyekent" az osztaly nfigyelme a tarta1mi kerdese.kre fordu1t". Egy 1971-es IVIII. 24.1 VB U1esre keszU1t e16terjesztes szerint itA. III. oteves terv idejen az oktat6-nevelo-munka tarta1mi kerdeseire fordu1t a figyelem, s az oktatasi torveny vegrehajtasan beltil a vilagnezeti neve1es problemainak a vizsga1ata, a fizikai dolgoz6k gyerekeivel va16 fog1alkozas, a hazafias as honvedelmi neve1es kerlilt eloterbe". Noha erre nines adatom,

- 86 """

nem kizart, hogy mindez mar egya hatvanas evek kozepen bekovetkezett valtas hatasa, s a hatvanas evek elejen az osztaly hatarozott ha16zatfejlesztesi politikat folytatott. Erre mas megyenel /pl. Baranya/ van pelda. Igaz, ott mindmaig stabil maradt a vezetes. 62.

emlitett 1969 junius 3-i VB Ulesen az MM kepviseloje dicseri a muvelodesUgyi osztalyt azert, mert "a,problerna megfogalmazasat kovet5 igen.rovid idon beltil, az el'sok kozott tuzte napirendre a fizikai dolgoz6k gyermekei helyzetenek a vizsgalatat n s az altala keBzitett e15t'erjesztes e tamaban "orszagos jelentosegU volt". 1969 februarjaban a VB err6l fogadott e1 hatarozatot, hogy t1 a szocialistatuda'ti neveles· t erdekeben ~ell koncepci6t kidolgoznia az osztalynak. A fo feladatok egyikekent a kozapiskolai vilagnezeti neveles javitasat tuztek ki. Egy evvel korabban, ,1968 apri1isaban nA tanacsi kulturalis tevekenyseg as a gazdasagiranyita.s' uj rendszerenek osszefUggesei tt cinunel keszitett eloter.jesztest az osztaly.

63.

Az

64.

A szocialista ipar beruhazasai 1968-rel 1969-re csaknem duplajara emelkedtek. 1968-ban 1,2" milliard Ft, 1969-ben 2,3 milliard forint volt a berUhazas osszege, es ez hasonlo volumenu maradt 1970-ben as '1971-ben is.

Az

ein1itett ju.niusi VB Ulesen az :MM kepviseloje megallapitotta, hogy ttsulyos ellatottsagi, koltsegvetesi gondokkal kUszkodnek a megyei kozepiskol8.k n • Ekkor az elnokfelvetette egy koncentralt megyei kozepiskolaepites gondolatat, de ezt ekkor nem fo~laltak hatarozatba. utasitottak viszont a muv. osztalyt, hogy dolgozza ki a megye kozepiskolainak fejlesztesi tervet.

- 87 ....

A banyaszat sem a vartmodon reagal t t mert a munkaero e1pocsatasa he1yett a n:~m kozvetleniil banyaszat"i tevekeny~ s~gformak erote1jes fejleszt~sebefogott. 1968-bannegy .nagyberuhaz8.s indu1t a megyeben /Almasfilzitoi Timfold- . gyar bovitese - 1.124 mFt te~ezette15iranyzattal; Sz6nyi Koolajipari Valla1at fejJ.esztese - 1.222 mFt;Nyer~esujfa1ui SelyemUzem bovitese- 650 mFt; Labat1an1 Papirgyar -1.58Q mFt/ IV.B. Gulacs1- Somkuti,idezet.t kezirEl.t, 21./. 1970~ben, amikor 2669 szakmunkast iskolaztak be, ava11alati igenyek 4875 szakmunkasra sz61~ take lJ

65.

.

•

.

..

.',

Amegyei partvezetes ahetvenes evek masodik fe1eig oly~ allaspontot hangoztato·tt, amely nemtamogatta nagytom~~ gu,egyszeru elomunke. felhaszna1asara epillo extenziv iparfejlesztest. 1974-ben pl. a szakmunkaskepzesrol targyalvaegy korabban elfogadott iparfejlesztesi,koncepciora hivatkozva igy foglal t' a1last egy eI6terjeszt'es: ttEnnek a h'osszutavu tervjavaslatnak a vegrehajtasa egy idoben.tortenik a tUdomanyos-technikai torradalorn kisZ~lesedesevel. Ebbol kovetkezik t .hogy a termelesbeegyre korszerubb munkaeszkoz5k keriilnek, kialakulnak afejlett geprendszerek. A fejlesztesek altalaban a munkaero sZiamotteVQ ·novelese. nelkiil bovitik atermelest. Ez visZlont szUksegesse teszi a munkaero osszetetelenekatallakitasat t a ma.gasan kepzett· szakmunk·a.sok foglalkozta1t;a.sat" • Ehhez hasonl6 szellemben foglaltak. allast 19?'2-ben, a megyei oktataspo11tikai .all8,8foglalas kialakitasaRor az altalanos k~pzettseg n5velese mellett san. szuk specializaci6val szemben: "A szakkozepiskolai (38 szakmunk~skepzest szemleleteben is meg ketl reform.~tlni, mivel a termeles as a tudonlanyok fejlodese az (agyszeri' tkesz munkaerokent·' vale felkeszites 'helye-

a.

... 88 ...

be a folyamatos tanulasiganyat al1itja. Az egasz embert kellszem elott tart ani , akit nevelni a);carunk as nem csupan azt a resztevekenyseget, amelyet feitehetoen vegezni fog. Ezert a tUdomanyos vilagnezetre neve1es, az ~Imelet es gyakoriat osszeke.pcsolasa igen fontos feladata kell, hogy Iegyen mindket iskolatipu8 ne'veloinek." 66.

Az emlitett 1969 jUniusi VB U1esen a muvelodesi oszta1y tovabbra is az eIvi-tartalmi ~~~nyit6 szerep elsodlegesBeget kivantafenntartani. Ezzel szemben aVB a1yan felade.tok eloterbe helyezeset kivanta, me1yek inkabb szer-, vezoi-tervezoi tevekenyseget kivannak. A muvelodesi oszt~ly altaI k€szitett e15terjesztes hatarozatba fog1alasat javasolja annak, hogy az osztaly "elvi, elme1eti munka szinvonalanak tovabbi fokozasat tartsa Iegfontosabbnak a hatosagi as igazgatasi funkciok ellatasa me1lett", dee. VB ezt a hatarozati javaslatot nem fogadta el, hanam a muve10desi osztaly feladatainak az ujra meghatarozasarol dontott. Feltehet5, hogy a muv. osztalyoknak 19GB-ban a VB ala tortent rendelase utan mas megyekhez hasonloan, itt is kiserlet tortent a vezetes lecserelesare. A megyei partvezetes azonban kiallt a vezetes folytonossaga mellett s a megyei muvelodesi albizottsag vezet6je is ugy foglalt allast, hogy uremeli, az osztaly osszetetele nero fog valtozni. u Kia id5vel kesobb IVI. 17.1 a VB jovahagyja az osztaly Ugyrendjet es hatarozatban irja al0 az osztaly uj tipusu' feladatat: 'ItA harmadik oteves terv vegrehajtasanak elemzase utan a szakosztaly keszitsen ta.vlati elkepzeleseket, koncepci6kat, elemzQ ertekeleseket a negyedik oteves terv elokeszitesehez 1.••1 a varosi-jarasi vegrehajt6 bizottsagok allasfoglalasait figyelembe veve alakitsa ki fejlesztesi terveit, agazati politikajat". A hosszutavu kozepiskolakoncepcio keszite-

... 89 -

senek szUkseget a VB lilesen az 1lletekes elnokhelyettes azzal indokolta, hogy ttnehany nagy megye1 va~la1atnak nines szakember utanp6tlasa." 67 •

.Az emlitett 1969-e8 VB iilesre ke.szitett e:L.oterj esztesaben a muv. oszta1y szivesen enUekszik vissza az elmu1t idore, am1kor "elank elmeleti pezsges" ura1kodott a munkatarsak kozott. Az · t1 e1v1,e1malet1 munka szinvonalanak fokozasara" isazert karnak felszolitast a VB. tol, hogy megorizhessak a szakmai-pedag6giai kardaseket eloterbe helyezO munkastilusukat. ' :"

68.

Az ipar munkaero1genyenek a jogossagat a .he·tvenes evek tanacsi iranyit6iigen ritkan vonjak ketsegbe. Erre a1ighanem c~ak azelso ~ru'sztae1ok utan kerU1 sor, amikor a tav1at1munkaero-tervekre a1apozand6.fejlesztesi koncepcio keszitese s'oran kiderlil·, hogy nemcsak tav1at1 munkaerotervek n~ncsenek, de a 'kozeptavuakka1 sem 1ahet sokat kezdeni.E ketsegek elsa kifejezodesevel csak egy 1972-es VB e15terjesztesben tala1koztam~ me1yet tobb szakos'ztalyvezetoirt ala: "Ava11alatok munkaero1genye as a munkaero-utanp6tlast szolga1o szakmunkas'tanulo-1geny velemenytinkszerint irrealis, mivel az altaluk keszitett tervek a termelesnovekedes jelentos raszat uj munkaerok bea11itasava1 kivanjak megoldani, hatterbe szoritva a terme1ekenyseg, muszaki fejlesztes lehetosegeit:" Tobb va1lalatnal tapasztalhat6, hogy a 'kozgaz'dasagi szabalyoz6k altaI oszt6nz5tt~ntenziv fejles~t~s'helyett az extenziv~fejlesztest 'a1kalmazz8.k."

69.

A megyei partvezetes oktatassa1 kapcsolatos a1laspontjai a hetvenes evek elso feleben a nem specializalt kozepfoku kepzest he1yezik eloterbe. 1974-ig nem sZUle~ik olyan

- 90 -

oktata.sUgyipartal1asfog1a1asa, amely a kepzesnek az ipar iganyeihez va16 hozzaigazitasat szorga~mazna, as 1974-ben is igen 6vatos formaban kerii1 eor erre. A kozoktataspo1itikai hatarozat vegrehajtasat targyalva egy e15te~jesztes e1ofe1tete1kent em1iti a tav1ati munkaerotervek kidolgozasat es a kutatasokat: itA megyeben is meg ke1l gyorsitani a szakemberszUkseglet tav1ati terveinekkidolgozasat szor08 osszhangban az oktataspolitika tav1ati fej1esztesi fe1adataival. Nagyobb tamogatast kell adni a tudornanyos kutato munk'at is vegz6 pedagogusoknak. It Mint lattuk, a hatvanas evek vegena megyei partvezetes vedelmebe' vette a hagyomanyosszakmai-pedagogiai iranyitast fo1ytato megyei oktatasiranyitast~ Iv.c. 66. jegyzetl 70.

A muvelodesi osztaly as a megyei muve15desi albizottsag a nem szakmunkasokat kepz6, es a tovabbtanulasra valo felkeszites funkciojat kihangsulyozo szakkozepiskola koncepciojat szorgalmazta, amit tamogatott a megyeipolitikai vezetese is. 1969 decembereben a VB - a jliniusi hatarozatanak megfele10en - a megye kozepisko1ainak fejlesztesi terverol targyalt. A muvelodesi albizottsag vezetoje itt ugy fogla1t allast, hogy fthe1yesnek tartja azt a torekvest, hogy a szakmai kepzes terU1eten e1 kell hatarolni a szakkoz.episkolBk es a szakmunkaskepzo intezetek feladatat lt • 1972-ben az oktataspolitikai megyei partallasfoglalasban kihangsulyozzak a szakkozepiskola tovabbtanulasra felkeszito' funkcio'jat "El kel1 erni, hogy ezen iskolatipus tovabbtanulasra'valo felkeszito funkcioja javuljon". Ami a beiskolazasi aranyok tervezeset i11eti, az 1969-e8 kozepiskolafejlesztesi terv 1975-re a girnnazium-szakkozepiskola-szakmunkaskepzo aranyokat 23,6 %- 29,8 % - 46,6 %-ra joso1ta. A teny 19,9 %- 28,1 %.- 52,0 % lett.

("

-

S~ 1 -

11.

A patthelyzet bizonyos szemszogbol pozitiv kompromiszszwrutent vagy appen sikerkent is ertelmezhet6. A megyei oktatasiranyitas egy resze minden bizonnyal igy ertelmezte az 1912 utani helyzetet, amikor olyan radika1is, erasen beavatkozQ iranyitasi stilust alakitott ki, amely a beiskolazasi aranyoknak a va11alati munkaeroigenyek altaI diktalt iranyba va16 elmozditasat ligyesen parositotta a "neve1oiskola tt megva16sitasara iranyu16 pedag6giai torekvesekkel. 1972-t - az ~1 gimnaziumi osztalyanak akkori vezet6jet idezve - a "fordulat evenek" nevezik es energikus lepeseket tesznek nevelesi elkepzeleseiknek a reszben passziv nevelok kozott va16 ervenyesitesere: ftNehanyan nem is atalljak kimondani, hogy neveloiskolarol beszelni, neveloiskolara mozg6sitani adott korUlmenyek - pontosabban az "0 korlilmenyeik - kozott, annyi, mint de1ibabot kergetni a felszantottHortobagyonn. "Az intezeti nevelok /szakmunkaskepzoben/ egy resze meg mindig nem latta be, hogy a neveles, akar az osztalyfonoki nevelomunka is olyan lelkiismeretesen megszervezendo, vegrehajtand6 es el1enorizendo tevekenyseg, amely az intezeti elet minden szinteret es minden percet at kell, hogy hassa, as amelyet sztintelenUl fejleszteni, toke1etesiteni kel1 ••• It /v. o. a muve15desi osztaly eves jelentese a kozepfokr61, 1914/15 es 75/76/.

72.

1914-ben indult e1 a PAN vegyisza.lgyar epitese Nyergesujfalun 1,5 milliard forint tervezett koltseggel. Ennel jelentosebb az 1975-ben elinditott eocen-program, amelynek komoly,infrastrukturalis kovetkezmenyei voltak. A megyet kormanyhatarozat kotelezte arra, hogy az infrastruktura - s igy az oktatas - fejleszteseben az eocen-program igenyeinek prioritast ad. A megyei iranyitas

- 92 -

ezt intezmenyesen &aranta1ni kivanta, ezert a partvezeteB specia1is bizottsagot hozott letre·a feladatok 08Zszehangolasara Iv.a. VB, 1976. XII. 7.1. A VB a kormanynak beszamolva kotelezet~seget vallalt az eocen-programnak megfelelo infrastrukttira-fejlesztesre: nA VB a lakossagot erinto infra~truktura idobeni kialakitas.aval, az igenyeknek megfelelo munkaer5atcsoporto~itassal,a munkaerotarta1ekok fe1tarasaval, az iparfejlesztes igenyeihez igazod6 szakmunkaskepz~ssel es tovabbkepzassel segiti a megye iparanak, kiemelten a szenbanyaszatnak a fejleszteset 1.••1 biztositja, hogya sZakmunkaskepzo intezetekbe az altalanos iskolat vegzett fi~talok 52-55 %-a kertiljon beiskolazasra ••• n 73.

Az altalanos iskolat vegzettek szama 1976-ban csokkent elcszar 4000 fc ala, s alatta maradt 1981-~g.

74.

Mint 1attuk, a megyei partvezetas a hetvenes evek kozepeig nem tamogatta a szuk specializaciora epUlo kepzest IV.5. 69. jegyzetj, s annek megfeleloen ovott a szigoru beiskolazas-szabalyozastol.is. 1974-ben a megyei partbizottsag titkara igy ovott etto1: nA szakmunkaskepzo isko1ak jelentkeznek, hogy nekik keYes az anyag, mi meg va1amilyen admin~trativ kenyszerpalyakon az o'igenyeiket elegitsUk ki as fejlessztik vissza a gimnaziumokat. A lenyeg, a tenniva16, hogy az alt~lanos isko1a is, a szakmunkaskepzo iskola is,'a gimnazium as a szakk5zapiskola is nBve1je ~. kepzast,az isko1~i slet vonzerej~t. Az <elet szUksegleteinek megfeleloen, ahogy a megye ipari szerkezete megkivanja, as ahogy az egyes terU1etek a1akulnak. A megfelelo idoben tegyUk meg a szUk8eges intezked~seket. A kemyszerpalya, az isko1a iranyitottsaga a gimnaziummal szemben azt az eredmenyt hoznak, hogy e1-

- 93 -

mennek mas megyebe a fiatalok, ahol a gimnazimuba felveszik oket, as nem is jannek vissza a megyebe. Ezekre a kepzesi formakra is szlikseg van. Beavatkozni ott kell. ahol a tanari kar nehezen tud megbirkozni a feladatokkal, mert a maga 6raszamanak a novelesere tarekszik, tulzott felveteli aranyokat diktcil as a targyi felteteleket nem tudja biztoaitani ••• " fA szakmunkaskepzes helyzete, kUlonos tekintettel a megye gazdasagi szerkezetaben bekovetkezQ valtozasokra, megyei PB tiles jegyz5konyve, 1974. IV. 22./

75.

A tanacsi oktatasiranyitas a hetvenes 6vek kozepen igen nagy nyomast gyakoro1t az intezmenyi szfera, hogyaszi·goru beiskolazas-szaba1yozas elvei tervenyesiteni tudja. Az intezmenyek ertekelesenek egyik legfontosabbkriteriuma az volt, hogy ezt hogyan ~ogadjak. Abeiskolazasi elvak ervenyesitese nem ment automatikusan: n ••• az 1914/15tanevben is a gimnaziumi osztalyokszamat tovabb csokkentettUk, ugyanakkor az osztalycsakkentes ellenere az elsos gimnazistclkszama- az eloza evi adatokhoz viszonyitva 45-tel indokolatlanul megszaporodott." Iv.a. a muv. oszt. eves j.elentese a kozepfokr61, 1914/75. / 1915 vegan a megyei tanacs elnakhelyettese dicseretben reszesiti a mfive15d~sioszta1yt: "Elismer6sre m~lt6nak tartja ak~z~p­ iskolalc kazotti aranyszamok kialakitasat, amely nem· kis ellenallast valtott ki." /VB jegyz{5konyv,·1915. XII. 2.1 A beiskolazasi tervek teljesitese s.zonban ne~csak az intezmanyekre, hanem a 1akossagra gyakoro1t nyomas erositeset is megkivanta. A palyavalasztas intezmenye mellett a megyei iranyitas e eel ~rdekeben a sajt6t is mozg6sitot~ ta, ahol propagandat fejtettek ki a'szti16k palyavalasztasi szandekainakmegvaltoztatasa erdekeben. Peldau1: n ••• illuzorikus lanne, he azt varnak az emberekt61, hogy ami-

- 94 -

kor egyetlen gyermekUk ••• eletpalyajanak megvalasztasareI 'van sze, elsosorban nepgazdasagi Grdek~ol indulnanak ki. Ez lenne a helyea, de a gyakorlatban nem ez ervenyesUl ••• az egyen szempontjai kerlilnek eloterbe. Az azonban kerdeses, hogy ezek helyesek-e? •• ha egyes szti10k vagyai nem valnak valera, akkor osszeroskad a vilag, hibas a rendszer oktataspolitikaja ••• Ezek a tevhitek egy meroben hamis gondolkodas eredmenyei ••• lenyege, hogy kozeppontjaban a fizikai munka es a munkasok tarsadalmi ertekenek a lebecsUlese all ••• peldak is arra intik az embert, hogy nagyon fontolja meg, mielott a gyereket kepessegeit meghalado 'tanulasra kenyszeritene. tt "Tanulni - miJndenaron?n t Dolgoz6k Lapja, 1972. VIII. 21. Idezi: Somoskoi Lajos, Kat megye oktataspolitikaja a napilapok alapjan, 1983. 01 dok. 76.

1975-ben a megyei tanacs muvelodesi osztalyvezetoje megvalik posztjatel /tanitekepzo igazgato lesz belala/. A kovetkeza osztalyvezeto egy evig roarad hivatalosan. 1976-ban uj vezeta keriil a muvelodesi osztaly elere /a megyeszekhely osztalyvezet5i szekebal/. 1916-ban a megyei partbizottsag ideologiai Ugyekkel foglalkoze ti tkara is uj szemely lesz. A korabbi tartozko,do vezetot egy energikus, interventiv vezeto valtja fol /aki a megyeszekhely elnokhelyettese vo~t/.

77.

A megyei oktatasiranyitas ennek megfeleloen gyanakodva szemlelt minden decentralizalasi kiserletet, amely megbonthatta volna iranyitasi hegemoniajat s ezzel lehetetlenne tette volna koncepciojanak realizalasat. fgy pl. 1975-ben az osztaly igy reagal a penztigyi iranyitas egy szakmunkaskepzesi decentralizalasi prebalkozasara: "Az egyseges szakmunkaskepzes folyamatos bevezetese csak a

- 95 -

torvenyes rendelkezaseknek megfelelo jelenlegi allapot fenntartasaval lehetseges. Ellenkezo esetben az orszagosan egyseges kozoktataspolitikai celok, oktatasUgyi feladatok nem valosithat6k meg. Ellentmond tehat ez a javaslat az :MSZlVIP KB kozoktataspolitikai hatarozatanak is. Ez a hatarozat as az allami vegrehajtasi rendelkezesek a szakmai kepzest nyujta kozepfoku tanintezetek tovabbi egysegesiteset kezdemenyeztek ill. kezdtek meg. A szakkozepiskolakban folyamatosan bev'ezetesre kertilo szakmunkaskepzesi cel csak az intezmenytipusoknak is egyseges fenntartasaval as iranyitasaval valosithato meg. Csak igy lehet megfelelni azoknak 'a kovetelmenyeknek, arnelyek 'a megye ipari szerkezetenek a va.ltozasaihoz igazodva irjak elo sZ8munkra a szakemberkepzes biztositasat. A profiltisztitas, az egysegesites, profilvaltas stb. szlikseges es elengedhetetlen vegrehajtasa elemeire szabdalt fenntartasi hataskorben lehetetlen ••• Meggy6z6destink, hogy az ervenyes kormanyrendeletet kell vegrehajtanunk: megyei hataskorbe kell vonnunk a kora.bbi leadott szakkozepiskolat, gimnaziumokat is! ••• Javasoljuk tehat, hogy a megyei hataskorbe vala visszavonas teljes megva16sitasaval egyidejuleg hozzunk letre egy a gazdalkodast is centralizaltan intezo szervet, Kozepfo~ ku Tanintezetek Kozponti Gondnoksaga neven. t1 Iv.c. megyei tanar irattara, 44.022-6/1975 sz. irati. 78.

A megyei elkepzelesekhez nem illeszkedo varos~ koncepciok kozombositesere pelda az, amikor Komarom varosa a varosi gimnaziumban ov6n6kepz5 osztaly kivan inditani, de, a megyei muvelodesi osztaly ennek ellene volt: "Oktatasszervezesi, gazdasagi es pedagogiai szempontok egyarant ellentmondanak klilonben is a kepzes /ti. 6v6n6kepzesl tovabbi decentralizalasanak: e szempontok a centralizalas

- 96 -

/valamelyik meglevo szakkozepiskolai osztalyunk mellett parhuzamos osztaly inditasal mellett szolnak ••• A gapes gyorsiro iskolak 1... 1 kozepfoku tanintezette fejl6dnek. Megyenkben az atteres 1977-tol latsz1.-k megvalosithatonak ••• ErreegyedUI a IKomarom varosil gimnazium epUl.eteben van las leszl lehetoseg~ ott is csak .8 jelenlegi igen korszeru feltetelek nemivisszafejlesztese aran, s csakakkor, ha legala,bb a lehetoseget szabadon hagyjuk. Megitelestink szerint a Varosi ~anacs ako116giumi elhelyezes lehetOseget sem gondolta vegig,csak'elso pillanatra kezenfekvonek t-uno ,·latsz61ag "sima' lehetoseg otlet-szintjenirta Ie javaslata.t~" IV.5. megyei tanacs irattara, '47.170/1976sz. irat./ 79. ' A kollegiumi ellatasra epiil0 specializalt kepzest nyujt6 regionalis iskolakozpontok koncepcioja- velemenyem szerint- ertelmezheto ugy, mint a.kepzes olcsobba tetelet as a racionalis .beiskolazastervezest szorgalmazo tervezo illetve a kozossegi nevelas elveit hangsulyoz6 oktatasi szemlelet kompromisszuma. E kompromisszumaz idoszak: orszagos oktataspolitikajanak is elemevolt • .A. nyolcvanas evek elejere torteno megkerdojelezesben szerepe volt a csaladi neveles fontossaganak az ujra kihangsulyozasanak is. A hetvenes evek kozepenek kozossegi nevelest szorgalmaze oktataspolitikajat j elentos reszben az.. uralkodo tarsadalompolitika motivalta, amely el~orangUnak tekintette a fizikai dolgozok gyermekeinek iskolai tamogatasat s ezt-a csaladi kornyezetb51 vale kiemelessel velte elerhetonek. 80.

A hetvenes evek megyei oktataspolitikajanak egyik legerdekesebb elama minden bizonnyal annak a hatvanas evekben kibontakozott kUzdelemnek a folytatedasa, amely a

- 97 -

szakkozepiakola celjanakca megbatarozasaert folyt, a vit~kra pontot tev5 1972-es oktataapo1itikai parthatarozat utan is. A megyei politikai vezetes, mar emlitett koncepci6janak megfeleloen Iv.c. 65, 69, 74 szamu jegyzetekl az i~kolatipus altalanos illetve tovabbtanul8,sra felkeszit5 funkciojat emelte ki. Ugyanakkor - kUlonBsen a nagyvallalati munkaeroigenyek feszito terhet viselo tanacsi iranyitasszintjen - mar ahatvanas evek vegan megfogalmazodik,hogy a szakkozepisko:"ai kepzest Bssza kell hangolni a szakmunkaskepzessel. Egy 1969-es jelentesbena muve10desi osztaly mar errol szamol be, hogy "A szakld:3zepiskolak fejlesztese, ujabban szervezese csszhangban van a sZakmunkaskepzessel" az adott szakmaban annak halozatcit kiegesziti." Iv.c. VB jegyzokcnyv, 1969. XII. 16./ 1970-ben a VB utasitja a muvelodesi oszta.lyt, hogy - a szakmunkaskepzes varhato decentraliz~lasara felkeszUlve - "a szakmunkaskepzesben erdekelt megyei szakigazgatasi szervek kozremUkodesevel keszitsen tanUlmanyt es a javas1atot a szakmunkaskepzes as annak iranyitasa jobbatete1ere" sermek soran vegye figyelembe a "szakkozepiskolak szerepet". 1975-re kesztilnek e1 az elso terv6zetek, melyek a szakmunkasigenyt a ketfele iskolatipu8 egyuttes kibocsatasaval probaljc1k fedezni, 1978-ra viszont mar olyan koncepci6 keszti1 el, amely tl a feles1eges parhuzamossagok kikUszobC51esevel" munkamegosztast teremt a kat isko1atipus kozo~t, s ezzel bizonyos szakrnunkaskepzesi feladatokat teljes mertekben a szakkozepiskolara harit. ' 81.

A szakkozepiskolai sZakmunkaskepzes szabalyozasara 1978ban kiadott kormanyrendeletnek a MUM-OM altaI kiadott vegrehajtasi utasitasalehetova tewzi, hogy "indokolt ,esetbent1 szakmunkaskepzoben szervezzenek szakkozepisko-

- 98-

la1 k~pz~st. A rendelkez6s teh't bizonyos korl'toz~ssal lehetoseget ad olyan~rtelmez~sre is, amely nem csokkenti, hanem noveli a kepzes szintjet. A megyeben 1978-ban egy esetben eltek ezzel a lehetoseggel: a rendelkezes ertelmeben a megye egyik regi, I. Istvan nevet viselo gimnaziumaban f.orgacsolo sZakmunkaskepzest kellett valne. bevezetni. Ehelyett bovitettek. az iskola szakkozepj,ellegu profiljat Ihirad'stechnikal s a f;orgacso16 szakmunkasok szakkazepiskolai szintu kepzeset a kozeli szakmUnkaskepzo intezet vallalta /amelynek dinamikus vezetoje a hiradastechnikai k~pz~s megszervez~sere is vallalkozott volna/. A dolg'ok ilyen alakulasaban nagy szerepe volt a kozepiskola minos~gemelasart klizdo s a megyei iranyitassal is j6 kapcsolatokat apo16 vezetesenek. In ••• nyilvan nincsenek veletlenek. ~eg kellett szerezni pelda:til ahhoz a KPM as a BUdapest-videki Postaigazgatosag beleegyezeset as tamogatasat, hogyne csak egy, hanem kat felmeno osztaly legyen. Megbesz~ltem vellik, hogy fe1merjlik az igenyeket ~s kiderlilt, hogy nemc~ak 25 vegzQsre van sZlikseg, hanem sokkal tobbre. tt - interju az isko1a igazgatojaval./ ,

82.

A VB - mint lattuk - 1969-ben bizta meg eloszara muvelodesi osztalyt azzal, hogy k~szitsen atfogo koncepciet a megye kozepiskolainak a fejlesztesere. Ez volt az elso olyan koncepcio,;amely az oktatas es a ,gazdasag munkaeroigenye ossze~angolasanak elv~re eplilt. Az elkeszlilt koncepcie, melyet a VB 1969 decembereben targyalt meg, azzel a mondattal kezdodik: tvA nepgazdasag fejlodese es az oktatas kozott - a munkaero ujrate~meleseben betoltott szerepe miatt - igen 8zoros osszefligges van. A fejlodes nagymertekben att61 fUgg·. hogy iskolarendszerUnket, iskolaha16zatunk strukturajat milyen mertekben tudjuk osszhangba hoz-

- 99 -

n1 a nepgazdasagiisenyekke1". Ebben a koncepcioban mar megje1enik a regionalitas as a profi1tisztitas elve. A koncepci6 a megye iparszerkezetet f-igyelembe veve 1971tol 10 tisztaprofilu szakkozepiskolaban, 5 tisztaprofilu gimnaziumban as kat vegyesprofilu iskolaban kivanta megszervezni a megye kozapfoku kepzaset, es tervbe vette egy uj szakkozepiskola epiteset. A koncepcioban a szak~ mUnkaskepzesrol nem vol t szo, de mar figyelembe ve·ttek annak a szerkezetet is. A koncepcio leglenyegesebb kerdeskent nehany beiskolazasi valsagga1 vagy a1acsony szin- . vonallal ktizdo gimnazium prob1amajat ttinteti fel. 1970-ben '/VII. 14./a VB uj megbizast ad a muve10de$i osztalynak a szakmunka.skepzes koncepciojanak a kidolgozasara, immar feladatul edva az erintett tarsosztalyokkal va~6 egyUttmukodest. 1971 augusztusaban a VB elfogaq.ja a megye IV. oteves tervi kulturalis programjat, amely foszervezesi elvkent fogalmazza meg a prof11tisztitast, 11le1ynek celja "az oktato-nevelo munkank szinvonalanak javitasa, a szUkseges anyag1 eszkozok jobbkihasznalasa". Rokonszakonkent "iskolaegysegeket" kivannak kialakitan1, gimnaziumot· csak egeszsegligyi szakkozepiskolaval akarnak parositani. Itt is kozeppontban all nehany valsagban leva intezmeny sp.e01alis gondjanak a feloldasa. 1972 februarjara kialakul az elsa olyan megyei koncepci6, amelyet nem egyedUla muvelodesugyi .szak:Lgazgatas keszitett, hanem az erint.ett szakigazgatasi ~pparatus egeszenek munkaja. Ezaz oktatastigyagazataibol terliletive valasanak legjelentasebballomasa. A koncepci6 azonban meglehetosen kezdetleges. Tovabbra is egyes intezmenyek valsagallapotanak felsz8.molasaratett konkret intezkedeseket javasol. Megvitatasan a tanacs elnoke felveti, hogy a megye terUleten mUkodo vallalatok szakmunkasigenye-

- 100 -

bal kellene kiindulni, de megallapitja, hogy "ez meg a mai napig sem tisztazott veglegesen." A koncepcio nem foglalkozik reszletesebben a szakmunkaskepzassel. Erre rovid ida mulva /1972 majusaban/ visszater a VB. Itt hatarozatot hozriak arr61, hogy a szakmunkaskepzes as a sZakkozepiskolai kepzes tervezeset egyeztetni kell. Itt fogalmaz6dik meg eloszorhatarozottan, hogy a be1skolazasi aranyokat modositani ke1l, annak ellenere, hogy az eloterjesztes biztatonak iteli,a munkaer5helyzetet: n ••• az e1kovetkezendo idoben felelossegteljesebben kell gondoskodni a csokkeno ifjusagi torrae szakkepzesbe vonasareI, ·beleertve a szakkozepiskolai kapzest is. 1I Ez az elv 8Z 1972-benhivatalba lapett uj tanacsi vezetes "Ciklusprogramjanak ft is resze: "A nspgazdasag jelenlegi helyzete as megyenk szakember szukseglete megkoveteli, hogy a tovabbtanulas 1egfontosabb formajanak a hagyomanyos szakmunkaskepzest tartsuk. tt Az 1972-e8 oktataspolitikai parthatarozatbol fakad6 feladatok kozott, melyeket a VB 1972 jtiniusaban jelol ki, szerepel, hogy flEl kell kesziteni a meg;ye. munkaer5gazdalkodasi tervet, kiilonos tekintettel a jelentkez5 szakmunkasigenyekre tt as iVa megye iparanak jellegeben torteno val tozasokra figyelemmel e1 kell keszit,eni a szakmunkaskepzes as a szakkozapiskolai kepzes tartalmi ss szervezeti kozelitesenek, egymasra epitesenek a tervet."

83.

A muve15dasi osztaly altaI keszitett elsa tervezet a "Komarom megye egyseges kozepfoku iskolahalozata kiala'kitasanak terve" cimet visel te .. Eszerint 'tfel tetlenUl megoldasra varo feladatnak latszik, hogy az azonos szakffiak tanitasat - a lehetosegek es a megyei igenyek figyelembevetelevel probaljuk minel kevesebb oktetasi intez-

- . 101 -

·menybe.konoentralni~,

A megoldas elkepzelheto osupan a sZakmunkaskepzokon beltil, de a szakmunkaskepzo es a szakkozepiskola vonatkozasaba~ is." A koncentraci9 nehany szakmaban igy festett volna: Geplakatos - szakmk~pz5: Tb, T, 0, Eg, K szakkozep: I. Istvan~ Tb-i Ipari as Keresk. Szakkozepiskola Autoszerelo - szakmkepzo:E, Tb, T - szakkozap:' Tb-'i Ipari as Keresk. Szakkozepiskola Gepi forgacsolo - szakmkepzo: Tb, E,O - I. Istvan, 'Tb-i Ipari as ',. Keresk.· Szakkozapiskola A tervezet a megyeben foglalkoztatottak osszletszama .,1Jj;. novekedeset az evtized vegeig osaknem teljes mertekben a fizikai dolgoz6k kateg6ri~jaban josolta. Az V. otaves. terv idoszakara nehany fontosabb szakmaban pontos munkaer5tervet vs.zo1t fel, s ~z igenyeknek lp-egfele10 kapzest reszben szakmunkaskepzoben, raszben szakkozepisko1aban kivs.nta rea1izalni i1ym6don:

SZAKMA

sZakmkepzo szakkozep EGYDTT kibocsatas kiboosatas

1. vajar 2. banyaelektrolakatos 3. aut6szere15 4. karosszerialakatos 5. geplakatos 6. gepi forgacso16 8. gepj.vil1. muszeresz

9. e1ektromusz. 10. mechanikai muszeresz 11. vegyip.szakm. 12. keresk.szabn.

343 90 616

343

450

136 306

226 922

188

170

278 862

1268

350

777

1359

550

610 366 181

348

181

1393

1968

278

692 427

117

60

366 1223

rGENY

170

9'81

534 ? ?

?

fez V. oteves tervbenl

- 102 -

Ez a tervezetkonkret in~ezkedest meg nem javasolt, inkabb .az atszervezas elvi szempontjait vazolta fel.A tervezet "elsosorban a szakmunkaskepzo as sZakkozepiskolak viszo~ylataban szandekozik megallapitasokat tenni, melyekegyuttatkezdo lepeseink is Iehetnek a.kozepiskolai halozategysegesitesenek·teljes megvalositasahoz. Nemvit'as, hogy e kezdo lepesUnk .utan masodikken~tsziik­ sages megvizsgalni a sZakmunkaskepzokon beltili Iehetosegeket, majd a gimnaziumokes ~ vizsgalatban nem szereplo mas -nem ipari tipusu szakkozepiskolak helyzetet is." A tervezetmegaIIapitja, hogy "az eI5ttUnk allo feladat' megoldasara lehetoseget biztosit a kozepfoku tanintezetekegyseges tanacsi iranyitasa". '84.

A szakkozepiskolai,szakmunkaskepzesrol szolO 1976-os kormanyrendelet megje1eneseutan mar oper'ativ atszer, vezasi tervekszUIettek. Az elso tervezetet 1977 majusab8.J.~vitatta. meg a megyeiOktatasi Bizottsag. Eszerint·' a muve10desi osztaly "azanyaggyujtes idoszakaban tobb, mint 20valla1attalvettefel a kapcso1atotne~ targyalt a MEM-mel taNIM-mel as a KPM-mel. A tervezet a megye terUleten nagy, Un. Ucent.ralizalt"korzetet 1' alakitott ki, melyekben ktilon-kUlon kiszamitottak a varhato szakmunkasigenyt. Ennek eredmenyekant alyan megallapitasok szUlettek, mint pl. Esztergomban keves az·esztergalyos vagy tul sok az autoszere15. Az ~skolak altaI nyujtott fedezetet ugy allapitottB.k meg, hogy szakkozepiskolaknal a vegzQs letszambol levont8.k a varhatoan tovabbtanu10k szamat, s a maradekot tekintettek szakmunkasutanpotlasnak. A tervezet konkret atszervezesi javaslatot tartalmazott, amely ot tetelbol alIt.

a

... 103 -

85.

Az 1978-as atszervezes eredmenyekeppen ilyen beiskolazasi struktura alakul t ki Komarom megyeben: . , iskolatfpus gimnazium kozepfoku kepz. celu szakkozepiskola szakm.kepz.celu szakkozepiskola szakmunkaskepzes szakiskolak OSS'ZESEN:

1. oszt. t anulok

szazalek

779

19,8

608

15,4

469 1950 133

11,9 49,5 3,4

3939

100,0

Az atszervezessel a szakkozepiskolai tanulok /1. oszta1yosok/ 43,5 szazaleka lett szakmunkaskepzesi ce1u iskolatipus tanu16ja. Orszagosan ez az atlag 34,8 szazalek. 86.

A szakkozepiskolai szakmunkaskepzest szabalyozo 1976-os kormanyrendel~t ugyanazon evbenkiadottMillll-OM kOZQS vegrehajtasi utasitasat 1977 v:egen modositottak. Ismeretes, hogy 1977 vegen jelentos gazdasagpolitikai iranyval~ tas tortent. Az uj gazdasagpolit~k~ egyerte1muen szakit az extenziv tipusu novekedessel, ami megkerd5jelezi a . korlatlan va11alati munkaeroigenyeket is. A MUM elere 1977 nyaran kerUlt uj miniszter eniiek a szellemeben jar el, amikor az OM-mel egyiittuj rendelkez~st ad ki. Ez, mint lattuk, nem a szakkozepiskolakat kotelezi arra, hogy szakmunkaskepzest folytassanak, hanem bizonyos szakmak szakmunkastanulo 1sko1aiban torteno kepzeset tiltjameg. Az 1978-as atszervezes azonban meg a korabbi vegrehajtas1 utasitas szellemet tUkrozte.

.... 104 ....

81.

A megyei oktatasiranyitas mar 1977-beri-'figyelmeztet az atszerV€Z6S bizonyos hatranyaira. Az citszervezes tervezetet kommentalva elonyoket as hatranyokat sorolnak fel, melyek sulya nagyon eltere. AZ'elonyok r6vidtavuak, praktikusakes szervezesi jelleguek: megold6dik egy' intezmeny elhelyez6si gondja, valahol felszabadul egy tanmUhely, a gepek jobban ki lesznek hasznalva es megold6dika vallalatok munkaerogondja. A hatranyok atfog6ak. as hosszu tavra sz61nak:nehezen at,kepezhetq specializal t 8zakemberek ' fognak kikerUlniaz iskolakb61, csokken &.z isko1ak: peda.... g6giaibefolyasa,aspecializaci6senk1neksem kell,mert a kapo,solt Uzemekne::nelyikeben'nincs is sz-ukseg ra.Nem t'ortenik .ernlitesol~anhatranyokr61,mint .a re~dkivUl1 k01ts egigelny(,akel?~.esi.S~:U1yoll~:L.csQkkenes'e, az intezmenyek ,ell enall~sab6':l.ta.lcE3-d6'gondOk,• Ame gy si ,okt a tas.... iranYittas.kes9~b~~1;il~?zg1;1;~e~e.nhtm,gotad a tUlspecia,lizalassal".szernbenivelemeIlyene~azOktataskutato Inte-zet ~ltal k6S2:H~~t-~~zellf9lt\1l'ep~eSikoncepci6t velemenyezve.: t1A.tUJ..Zot.tspecialiZ~Ci6vallalati 'keresekre' szerirl.tUnk:t.~t~t~E1.tat1gu~e~etekeit BHott... A tulzott specia11zaci6miatt<.asza.k~szerze'sfeloldalas as gatol~ ja a 8zakma B:tval that6sag~ak ··egyre inkabbsziiksagszern e1 vet. n /'f/. o. IV/1434/1982sz. frat e. megyei tana..cs irattaraban./ .~

88.

.}

fgypeld~ul b1z"onyos szolga1 tatas~. szakmak kepzese meg....

szUntEsztergomba.n, s a varosi vezetesnem bizik abban, hogy a tatabanyei 'isko1abatudtanu16kat kllldeni. A legjelent5sebb szakkepzes~ k?ncentraci6s e1~epzeles la va,jarkapzes tatabanyai 'konoe?tralasa/.~ dorogi as oroszlanyi szenbanyak ellenall,B:san bukott meg, amelyek feltettek a sajat munkaerejUket.

· - 105/..... ,

89.

A muvelodesi osztalynak. a kozepfoku 1skolcik:rol keszitett 1978179-eajelel1teseem~:£tia'beiskolazasi n ehezaegeket:QJe~enlegkozepfokuoktatasiinte~manyeinkmint­

egy 37%-a.1."eg1onB.1.j.~vagyorszagosbeiskolazasu, sezek mintegy 60' %~a s~a.kkozepiskola'. Ebbolk8vetke2loenfontos

as sZUkseges·a:b.~11es beiskola~a~ia.J:anyokkiala.k:Lta8e.. A tervezet~ aranY()kreaJ.1?'~lal3~~~<~IIIegy.~~.$rotesdte­ sek onmagukbanEl~egtelenek...... ~J;'e~()t1il113 be1skol~~asu isko1ak vezetoi .ma~ '·is "res z.'tv~~znek·atanu16toborza.s.~ c

ban, ·hiszen .he. helY:L
90.

Tatabanya varosban1980/81-ben az elsa oszta~ 7,6 %-a jartgimnaziumba.. Ezt az aranyt 1990-re a megyei oktatasiranyitas 15,5 %-ra kiva.nja amalni. A megye egeszeben az 1980-a8 arany 21,4 %. amit 1990-re' 24,3 %-ra kivannak novelni Iv.a. a kozepfoku oktatas fejlesztesenek elozetes, nero hivatalos koncepci6ja, keszitette a megyei muv. osztaly 1983 jlinius 14-en/. Az Oktataskuta.to Intezet emlitett dokumentumat /87. 8Z. jegyzet/ ~eleme-

- 106 -

nyezve a megyei llnlvelodesi osztaly ugy foglal t .:5.11.<:; t, hogy Hidealis neveles csak gimnazi".J.mban lehets0ges". 91.

1983 nyaran a megyei tana~ hatarozutot hozott az oktatu8Ugyr61. Ebben szerepel, hogy ki kell epiteni az Uzemi szakkepzes rendszeret.

92.

Jellegzetes peldaja az ilyen diszfunkcioknak a babolnai szakmunkaskepzes esete. A Babo~nai Allami Gazdasag jelent6~ penzbefektetessel tizemi szakkepzesi bazist alakitatt ki, melyet megprobalt allamilag ellsmertte tenni. A megyei tanacs elvileg tamogatta a probalkozast. Egy eves mUkodes utan azonban leallitottak, mert a kepzes eltert a hivatalos tantervektol. Az eset kUlonos csapdahelyzetet jele~. Az oktatasiranyitas szemere Yeti a vallalati szferanak, hogy kepzesi igenyeivel ostromolja, ahelyett, hogy maga probalna megoldast tala1ni. Ha azonban erre sar kertil, tiltakozik, mert megsertettak az oktatasi m~poliumot. A jelenlegi centralizalt taniigyiranyitas mellett ez a csapda kivedhetetlen. Hasonlo a VISCOSA gyar esete. A vallalat elegedetlen volt a kozepfokon kepzett munkaerovel, es az altala hasznalt technologianak megfelelo specializaciot szorgalmazta a vegyipari kepzesben. Ennek meghatarozasa azonban nem tole fliggott, s amikor kidertilt, hogy az OSZJ-ben szerep16 hivatalos special~zaciok egyike sem felel meg neki, ra kellett jonnie, hogy meg mindig jobban "jart az altalanosan kepzett munkaerovel, mint azzal .amelyet nem a sz6.ja ize szerinti specializacionak megfeleloen kepeztek. ,l