TERVEZESHEZ KAPCSOL606 KUTATASOK 80 Temavezet6: Kozma Tamas

TERVEZESHEZ KAPCSOL606 KUTATASOK 80 Temavezet6: Kozma Tamas

DARVAS

PETER

GAZDASAGI.ERDEKEK A,KOZEPFOKU SZAKKEPZESBEN A

rnunkaer6ig~nyek~s ~

k5z'pfoku

kepzes - Javitott, itdolgozott kiadis

~

K'zirat OKTATASKUTATO INTEZET, 1985. DECEMBER

Szerkeaztette: Kozma Tama3 KeazUlt: az Okiataakutat6jIn'teze1d nyomdajaban Pal'danyazam:~

69

- 1 ....

TARTALOMJEGYZEK

oIda1 ,

I. A MUNKAEROGAZDALKODAS ES OKTATAS

A

,.

,.

,.

... ...... ... . ... ...... . ... .. ..

1. A munkaerohianyrol 2.

Ii

munkaeropiacrol

<;

3; A hosszutavu munkaerotervezesro!

"

•

.... ...:- . .. .....

4 5

8 10

II. AZ ALKUFOLYAMATOK ES VALLALATI ERDEKEKA KOZEPFOKU ,

,

SZAKKEPZESBEN

~ ~. it

e •••• •.••••••

2. A munkaeropiac es a kepzesi leti szaba1yozasa

• • • • cO

0

0

•

0

0

.' 0

0

..

••

•

......

•

21

0

21

.

2.3

rends~er teril~ 0

•• ,.

e

,

3. A val1alati erdekekro1 ••••••••••••••••••••••••

31

• ,I

4. A:val1a1ati szakernberpolitika es a rnunkahe1yi ~..

beil1eszk,edes IRODALOMJEGYZEK

............................ ,

,

~'

.. • • •

... ..... :

57

.... 2 -

Az

oktat~si

rendszer egyik nyiltan megfogalmazott,

es de facto ervenyesU16 celja a szakemberszUkseglet kielegitese~

Ennek k6vetelmenye a.

szfer~j~hoz

folyarnatokkal, a k6zponti

sal, es a v'llalati oktat~s

gazdas~g

gazdas'gir~nyit~s­

mikroszfer~valegyar~nt. A

fenti

c~lj~­

valarnilyen medon mindenkeppen megfelel, hi-

szen az iskolarendszer,kU16nb6zo valamelyik

ertelmezett

kapcsolja, as ezen bellil 6sszefUggesben van a

makrogazdas~gi

nak az

t~gan

pontj~n

fo~an

kilepok a

ga~das~g

- t6bb-.kevesebb. nehezseg utan - beillesz-

kedneko A gazda'sagi fdlyarnatok rasz'tvevoi termeszetesen igye-

irany ~ t:'6i r a anna ke r de-

keznek hatni

~iv~ny'esU.ljenek. A kat

explicitta

giajuktol .. A vezetni a kor technologiai kovetelmenyeib6i"vagy a termelesi struktura

ado~tsa9aib61.• E~eken

kapcsolatos erdekeket

a

kivUl az oktatassal

makrogazdasagi viszonyokt6l a val-

lalkoz61 elkepzelesekig sok tenyez6

b,efoly~solja.. A

ket

szfera k6z6tti egyeztetesi .csatorri~k jellegenek alakulasat szinten nehezen lehet elvalasztania tarsadalmi viszonyokt6i"

gazdas~gi

-- 3 ....

Az oktat'sf rendszeren belUl a gazdas~gi 'rdekek

clyan sok szernpontb6l

~rtelmezhet6k,

amelyek k6zUl

felt~t­

lenUl szelektalni kell ahhoz, hogy mindaniva16nk mertekado es megis atfoghate maradjon. Ebben a tanulmanyban nem foglalkozunk azokkal a kerdesekkel, arnelyekaz oktatas beruh'zasi, k61tsegvetesi, finanszirozasi

proble~ait

erintik.

Figyelmiinket arra a teriiletre iranyitjuk, ahol az oktatasi, kepzesi rendszer a kibocsajt6 azaltal, hogy az onnan kikerillo vegzettek a gazdasagf folyamatokba kerUlnek.Az iskolai szintek kozillezuttal. a kozepfoku szakkepzes erdekvi,

-

..

,',

....

szonyaira korlatozbm mondaniva16inat. Ez.en beltil azt illuszt,

','

',,',.

ralnank, hogy a kU~onboz6 makr()gazdas,~gil" g~zdasa9iranyitasi, es gazdalkodasi folyamatokhoa,

elkepzeli~ekhe2

kapcsolednak "sajeit" Qktatas;~

kepze$lst'rategiciik.I9y je-

szervesen

leznem azt, hogy a munkaeropi q cadott;'al1apota, a piaci tulkereslet milyen fr'anybat61ja) illetvetolhatja el . a. kep- , zessel kapcsolatos erdekeket.'Mil,yen,:k~'pz~si'ei~epzelesek . illeszkednek

agaZdaSagir1h.Yii~s~nbellil a

InunkaEm5stl"uk-

turatervez~s intezme~yehez? A'

tanulmany masodik fejezete a vallalatok, gazdalkodo ,

egyseqek

strate~iait,; a

kepzesben vale erdekeltsegenek jel-

leget, a vallalati er-dekek esa kepzesi' folyamatok, 'a'beiskolazas egyeztetesenek csatornait kivanja bemutatni. Vegill kiterek arra a kerdesre,' hogymirid~nnek ~ilyen kovetkezmenyei lehetnek a "kikepzettek" gazdasagi eletbe val6 beilleszkedesere.

.... 4 -

J:.. A MUNKAEROGAZDALKODAS

ES OKTATAS

Az a kiindulopontom, hogy az oktatassal kapcsolatos ~rdekek, ig~nyek

a gazdasag mai

modellj~hezels6sorban

a

"munkaerogazdalkodas es politika rendszeren keresztlil kapcsolodnak. Hangsulyozni szeretnem, hogy ezzel a kijelentessel nern kivanom ertekelni sern az oktatasi, sem - ilyen szem-

pontbo1 - a gazdasagi rendszert. Pusztan elvalasz~orn azokt61 az elkepzelhet6 rnodellekt61, ahol az oktatasba, mint \

profitterme16 agazatba befektetett /£oleg/

m~gantoke

ho-

zamat, annak viselkede~.etviz"sgaljak, valamint azoktol a modellektol, ahol az oktatas -'azon kepessegebol klindulva, hogy kozvetetten a jovedelem,-a j61et novekedesehez hozzajarul ... onal16tOkekent/Human Capital/is megjelenik,a gazdasag egy szuveren terUle1:;etlefoglalja .. Baraz emberi toke-eimeletek modszerei Magyarorszagon\ , 'i,s ,felhasznalhatoak!

k()n~l:etaIkalmaza,suk~ ertelmez~slik l~~\

tet6sege korlatozott~x'A kepzes,nemonallopiaci tenyezo,\

\

nines jovedelmezOse'ge, amot"tizacioja~

A

kereslet nem elsos'or\...

ban a kepessegeket"k~res~";'a kina~at nem elsosorbana kepzettseget "kinalja". Bogy miett, annak okai epp a munkaerogazdalkodas mlikcdo rendszereben keresendok . Ezek szerint nero beszeIhetUnk6na1lo k~pzesi piacr61, ink~bb

azt mondhatjuk,' hogy a munkaeropiacnak vannak az

x Errol a

t~m'r61

Id. pl. 80116

M~ria

/1974/

... 5 -.

oktat~ssal

t~nyez6i, esetenk~nt

8sszefUgg6

bellil ertelmezhet6 kepzesi reszpiac.

x

a munkaex6piacon

ugyancsak hason16 a

helyzet a k8zponti beavatko2'ss~1, szab'lyozassalo Azok az ~rdekek,

l~pnek'

celok, amelyek a gazdas'gpolitika felc1

az oktat~spolitika·kUzd6terebe~elsc~o~ban /termeszetesen/ a

foglalkoztat'spolitikaval

pr~b~lj~k

kaEcso~atos

szempontjaikat

ervenyesiteni.

Dolgozatomban tehat; ·aval-lal'a.tokra. mint gazdasagi

~r­

dekekkelrendelkez6 res'ztvevoi(re, valamint a piacra es a szabalyozasra mint a

fo

kozvetit6kre fogoktekinteni.

1. f!._ munkaer6hianyr61,

Ha

a

dolgozatomme9hat~roz6 kateg6~i'ja .~ mun~aero,

akkor meg' .~ell vizs.galnom az itt le9f~ntosabbnak szamit6 osszefUgg~srendszert, amunk~er6hianyt. A

munkaero szii-

koss~ge, ~s az eztregisztra16 intezme,nyrenaszer'fokozottan

- egyreszt kozvetleniil, masresztrkoz,vetve - hat a

k~pzesi.

rendszerre •. Erdemes attekinteni azokat 'az okokat, arnelyekre a munkaerohianyt visszavezetik, .miv,el.ezek

a

momentumok

egyben a kepzesi strat~giakat .is meg'hatarozzak. Az ervek egy resze torteneti.. xx Kozismert az otvenes evek extenziv gazdasagpol'itikaja, amely egyreszt hamar,felx A piaci megk6zelites lehet6segeir61 1d. Galas! Po - Sik E. /1977/ es /1979/ xx ld. pl.: B6sz8rmenyi Fe - Munk6csi I.

/19~O/

-

6 -

munkaer6tartal~kokatt

szivta a

kokra refelxszerlive tette teny nem is ttinik vegs6 lernzi

a

v~ltozik,

a

k~sobbi

idosza-

munkaeroehseget. Ha ez ut6bbi -

magyar~z6

oknak, feltetlentil jel-

munkaer6hic~ny

magatartclst . A

ro1 idoIe

a

m~sr~szt

a fej1esztesi

intenzi t~sa ugyan id6-

strategi~k m~r

kevesbe.

1950 es 1980 kozott a termeles es az.alloeszkoz~llomany tel-

jesenhason16 Utemben nBvekedett. X A letszam novekedese a gazdasagi novekedestol fi.i9getlen volt . A teljes foglalkozt~tas

inkabb ideologizalta -nem magyarazta - a gazdasagi

aktivit~s fokoz~sat..

Akepzesi rendszer feladata lereduka-

lodott a megfelelo' formalis vegzettsegU fiatalok tomeges

..

.

,munkaba~11itasara. Min6~egi meg nem felelesboladodokon-f-

liktusok nemigen zava:r:'tak

:r.endszert

s'

Az iranyi t6k inkabb

a rnennyisegi tervt.elJe~itest akadalyoz6 auton6m lakossagi lepesekkel. .... pI.. aleIl1orz.so16das, l
.igenyekhezigazitottak.

kolazasi terveket

A kozponti rovidtavu tervezesiappar.atusmeghataroz6szerepet jatszott t6sagkent -

.aza~tal,

hogy -tulajdonkeppen eloszthat6 ha . .

ir~nyitotta

a beiskolazasokat,.munkabaallitaso-

kat. Ennek megfele16en a tervek labilisak es rendkivUl valtcizekonyak voltak. x ld. B6sz6rmenyi F. - Munkacsi I. /1980/ xx Ezzel a temaval'egy masik tanulmany /Darvas.P. /1984/ foglalko~ik reszletesen

- 7 -

A munker6hi~ny okaim~sr~szt szab~lyoz6

' x Eszerint kapcsolatosak.

aS2Uk6ss~g

oka a puha

vet~si korl~ttal, k61ts~gar'nyos ~rakkal

szab~lydz6rendszer, illet~e

tegi~ra.

rendszerrel k81ts~g-

stb. jellemezhet6

ennek hat'sa a v'llalati stra-

Ez a magyar'zat sem letes! t koz'vetlen kapcsolatot alapj.aik6z~tt,

a hiany as a gazdas'gi modell

model1 egyik

form~jabankeresia hiany

inkabb a

oka!t.

Gabor R.Istvan XX ezzel szemben arra epiti gondo1atmene~et,

hogy a szocialista ga2dasagban altalabanerdemes a mi-

nimalis hasznot ishozo munkaero,munkabaa11itasa .. Ez mak.. .

'-,

-'

roszinten

a tartalekok,·mi,nelte:l.je~epb···me-rtekii

.

.,' .

"

, ' ,

-::: "

-' , ..>.-

-'.-

"'~:.i

',::

:.-,

-

felszivasara

-'.,.'

,<,",' ,',-;;.

-i',': _ :.: I: .

':

va16 torekvest. j elent! , rniKrOsa~llten .,ped~gtobbek kozo.tt . ("

.

-

.

--

-

-

--

-

'

-.

-

emiatt j elentkezik elsosorbal'l kep'zetlen, illetve\ala,csony '<.',' '''';:',,'.'' '," - "','-.', ' , ' , - , - ' ', _ '-.-

-'

','i-'"

-' . • . ~'I

.,,'

I

r

kepzettsegil dolg,ozokban .~.hianY.Azeimelet szerint a vallalatokra minden koriilmenyekJt,ozott es"termeszetesen" jellernzo a novekedes~e valo h~jlam.~xxEz az, erdekeltseg, valamint a

hic~ny

stabili tasa kondicionalje} a

x erre lehet pelda Oroszi S. - Veress xx Gabor R.I. /1979/

as

munkaeropiacot~

J. /1979/ cikke.

/1980/

ld. errol KornaiJ. /1980/, tovabba Kornai hozza-

xxx o

sz61asa, TUdomanyos Tajekoztat6 /1979/

2.

A

munkaetopiacrol

A vallal'atok tehat m.indenkeppen felszivjak a kinala-

tot, sot annal nagyobb'igenyeket jelentenek. A tartalekolasra, ill~tve aplusz rnun'kae'robeallitasara alapozva epitikki bels6

munkamegoiz~isi

rendszereiket, a minosegi k6-

vetelmenyek hatterb~szorulnak. vallalatok, ,.

"

"

'. ""/"<-,

.,"'j";',.

'.

i~'·;·:-."::y;,'-.

'>.:"

>

,.,

"">,'

es

.•

az allam, arnely~zandeka~~~zer~nt'probalJa,befolyasolni a

piaci mozgasokat.A'.pi~c termeszete~en nero egyseges, tobb tenyezo is

szegrnetit~lja.:X~~9yreszt\azirJaristruktura it

',"

'<, . ", . ",

"f

,,'

.'

'.'

...

ki-

•

fejlodese tei:Liletllegvalasz'tja 's~et' apiacot • Magyarorszagon ezkorulbe1.Ul ·aha.tvanas evek vegere kovetkezett be, amikor 'a piacszabalYQzasanak feladatat a rnegyei igaz .... gatasi szervekre rUhaztak. A

piac. rnasik fontos szegmentacios tenyezoje a kep-

zettseg, foglalkozas szerinti killonbseg o.A vallalatok eppen·· azzal tudjak novelni rnunkaeropiaci pozicioik staSilitasat, ha fokozzak a szegrnentaci6t ,azaz a kepzes specifikus'sagat, igy csokkentvea rnunkaer6~r~mlas lehetoseget. A munkaer6piacot tovabb szegmentalja a reszpiacok

fejlettsegenek;szintje. Nernel~ekben t6bb t~re van a piaci vallalkoz6i racion~lit'snak, m'shol pl. a k6zponti celokhoz, preferenci'khoz val6 igazodas a "j6vedelrnezobb".

x Id. errol reszletesen: Galasi

Po

/szerk./ /1982/

-

Az ~ll

egy~ni

v~laszt~s

9 -

bizonyos

/mivel a munkaero

lehet6s~ge

v~glegesen

korl~toz6d&s&ra ~11and6an

Ennek

azonban mindig fennb~rbe

nem, csak

adhat6/.

meg kellene ujitani a be-

avatkozast. A palyavalaszto, munkavalla16 egyen eros auton6miaval, sajat c~lokk;al, el~epzel~sekkel rendelkezi'k. x Ennek figyel-men kivUl

hagyas~ m~g

a

"legti~ztabb"

utasitasos rendszer-

ben is lehetetlen. Ezert az egyes vallalatok ~s a munkavalla16k strategiajukban megfele16enkti18nb8z6 piacokon kap- " cso16dnak be a munkaeroaramlas folyamataba. 6sszefogla16an, tehat a

munk~eropiac

- es benne a kep-

zesi reszpiacok t8bbfele ely sz'er int elkUl8ntilo" reszekbol ~llnak-. Ennek egyik kovetkezmenye,hogy a r~sztvev"ok nem

feltetlenlil azonos piacon versenyeznek egymissal. Ha az egyik kiszorult egy reszpiacon, strategiat valtva bekapcso16dhat egy masik mUk8desebe.l A munkaeroutanp6tlas elosztasanak,

megszervezes~nek'kti15nb8z6leh~tosegei,formai

vannak, az egyes f6rumokon eltero jellegU - nem feltetlenlil gazdasagi erdekeken alapu16 - alkufolyamatok zajlanak. Bar

~indharom

szegmentaci6s

t~nyezonel

sz6ba kertilt,

eddig meg nem elemeztilk a piacon beavatkoz6 k8zpontok szerepet.

x A tanulmany vegen erre visszaterUnk.

- Ib 3. A

hosszut~vu munkaer6tervez~§~61

Az

50-es

~vek v~g~re

egyre

er6teIjesebb~

vaitak azok

a konfliktusok, melyek az ig~nyek ~sa k~pz~si szerkezet e1 tereseb61 eredteka ,Ebben az idoszakokban ... nem utols6 sorban eppen ezek fe'szliltsege miatt ... egyre gyakrabban merUIt

fel az oktat~~i rendszer reformj'nak~erd~s~.XNy~1~'nvaI6 volt, hogy a rO"lidtavu tervezesmunka,ero'eJ.'O;szt§ tevekenys~•

.C.

ge a gazdasagifejlodes szempontjab61 nem volt tova1?b tartt~~jes

hat6" Ugyanakkor a piaci vipzonyok

vis,szaszo--:---

13zapaQ~~b!,~unkaer6piac

ritasa miatt' nem kerGlhetett'

I
zett az az igeny, hogy'fel ~el~~pitel1:i' egyhosszut~vu stra~

san egyetlen szambajoheto'

tat:tale~9fia'z::~'j6:n~~nmunkabaall~: bQQs4jt.asJ~ierke?etet

fiatalaok strukturajat, aziskolal' i lehet. Erre a

igazi

sZUks~gszerli~~gte'·ta.ma$zkddva· fej'" "\

<::. _{It:'(~

i~ - "

16dott ki az Orszagos Tervhivatatban~gyterV'e'~~sirendszer, , -

amelynek

szem~lyi,

szervezeties

-

- . ,":

," - - 'i

':,', .::;

_" ',;

-,' ,

"

>.:

-f'. ", ~ .,:'

m6dszertani~~bttsagai"jcSl

illeszkedtek az uj celokhoz.• xx A hosszutavu Inunkaerostruk'" ~ura-

es oktatastervezes intezmenye igy vi~zonylag hamar

x ezt·elemzi Halasz G. /1983/ xx Az

oktatasterveie~r61,

munkaer6tervezesr6I 8z616 legfon-

tosabb e16terjesztesek, tanulmanyok, publikaci6k szerz6i

zott talaljuk tobbek kozott Cravero

R6bert, KoVacs Janos, Kutas Janos, Monigl Istvan, 01aj08 Arpad es Timar Janos ~ev~tm Mi - megkozeliteseink ~sszetettsege miatt els6sorb~n ut6bbi t~nu1man¥aira hivatkozun~.

ko-

- 11 ...

be~pUlt az okt~t~spoliti~a ~s foglalkoztat~spolitika donalapvet6~n

teshozatalba, es helyzetet

meghatarozta, hogy appar~tusat,

egyszerre kellettfejleszteni tudomanyos lamint kellet t A

r~sztvennie

va-

gy.akor lati tevekenysegekben.

hatvanasevektol egym·as utan jelentkez6

v~l tozasok

/az uj gazdasagi mechanizmus, az oktataspolitikai celok v<ozasai, a vilagvalsag

jelentkez~se/

yen hosszutavu tervezes

viszonylagos merevsege miatt vi-

utan azonban - le-

tak kisertek mUkodeset. A vitak egyik fo

ok~nak

a gazdasagi

n6vekedes, a s~akemberkepzes ~s az oktatasirendszer k6~otti 6ssieftiggesek tisztazatlansag't ~ppenez

leh~ttek1nteni.

a korUlmeny i9'ny11, hogy' polemia he~yett

attekintslik a tervezesben pr9blemakhoz va16-

r:es~tvevok. munkaero-,

karakt~risztikusnak

oktat,asi

tUna -,hozzaalla-

sat. Timar J.maga is felhivta egyik tanulmanyaban a figyelmet arra,hogy a tervezesi folyamatban

sajato~

m6don

ervenyesUlnek a tarsadalom ~rdekviszonyainak ~~ inteimeny-

reridszer~nek hatasai. xx KiindU16pontunkteh~t,

strukturalis hat6va yalta

hogy a hatvanas

~vekben

bizonytalansa~ok;felszinrekertiltek,

~unkaer6tartal~kok varhat6

a

elorelat-

kiapadasa. A

mun~

kaerovel kapcsolatos bizonytalansag akkor valt k6ztiggye, amikor az ujiparfejlesztesi expanzi6 a

str~t~gia

munkaeiopo1itikaj~t nyilv'n

v~letleneket akart~k

megindult. Az e16zo

nem· akartak k5vetni,

kikUSzob61ni.

x ld. pl.: Kov'cs J. - Tim'r J. /1971/ vagy Tim'r J. /1980/ xx Timar J. /1977/

.... 12 -

A tartalekokat .... az e1kepzelesek szerint - csak hosszutavon kovetheto modszerekkel lehet mozgositani. A

tervezes modszereit osszegzo tanulmany tehat a

gya~orlat

altai megalapozva allitotta sorrendbe a k5vetkezokeppen a

tervezesnel k6vetett pleferenciat. x Els6dle~es a makroszintil ce10k ismerete. SzUkseges tovabba

a,

foglalkozasi, kepzett-

segi struktura alapos felmeres,e .. A tervezes celja, hogy ~

munkaer6i§~ny~inek b~ztosit'sakor

a gazdasag

-a dontes-

hozok·mindezekre alapozvaidobenfelkeszUlhessenek nem Vat esernenyekre. Ennek~gyetlen modja', 'ha hosszutavonk6~etend6

mig a tervek azel6tt

strategiakat alakitanak.

kizarolag eves beiskolazasokra'irany41'tak - ezentul az OTban hosszutavu szakmunkaerosztiksegleti terveket keszitenek .. NezzUk

'a

makroszint\i'.oelt 7

as gazdasagi. szempontbolegyarant sabb

c~ljaideo16giailag a

. munkae.rOpoli t'ika ideolOgiai .nle9f()gal~azott

legfonto-

toglalk'oztat,as volt., Ugyan-

akkor gazdasagilag' a 'beruhazas¥'olitika .'szami tott' dinamikus k "xx " t enyezone H'

Amikor azonban a teljes foglalkoztatas rnegvalosult, inkabb a strukturalis rnegfelelea kerUlt e16terbe. A munkaer6hianyt mar nem a felhalmoz&s velejar6jakent, inkabb sttuk~

turalis inkonzisztenciakent fogtak fel a termelespolitika

x Kovacs Jm

~

Timar j . /1971/

xx Ut6bbit hangsuly6zza

HuSz~rne-Suranyi Be

/1977/

- 13 ...

es

fcglalkoztat~spolitika k6z6tt,

k02tat6d

megva16sul~s~t

nem

amely a teljes foglal-

mennyis~gi,

hanem

min6s~gi

01-

dalr61 g~tolja.x A

d6nt~shozatalt

sz~nd&koz6

megal@pozni

tervez6 appa-

a.tus c61jai kozott eloterbe 'kerillt tehat az inkonziszten-

cia kerdese . Ehhez azonban ujra kellett alkotni a struktur&lismegfelel~sekosszefliggesrendszerit_

Eszerint XX t6bbfile struktur~ ~~tezik egyszerre, egy-

massal parhuzamosan. Egyreszt amunkcahelyi struktura, masreszt az ismeretekszinvonala. e;1S".szakIllai<jellege, ami t a '_:

munkaero

II

an

-,

_,,'_

~, .• _,.. ,

"..,

-;'

':'.,

i

'~_.

;' >

• .-

szakmasttuk turaj~··,f091~1.,~9yb~·,'Harmadresz,t

szakkepzettsegi a 1 ap j

.

st~~ktUJ;a~a~eiY¢£~fbrmlHs·k~iteriumOk

meg ha tar ozot~•,•",t1J,q~ ~·,~s"Sp~'q'i.(ti~i~lS,'~ ~ak~mai. "ta r tal om

tolt ki. Azelmelet·szerint azel,;s8kett6 ,"teh~t a munkahelyl es "szakmastruktura'.'kOzQttl 'egyensulyt az .iparosi tas

gyorsi tott utj a bori totta fa::!., mig asz.akmaies szakkepzett'I

\

seg! struktura egyensulyat,az a koriilmeny, hogyaz iskolazas nem kepes kovetni a mun"kaeroszUksegletet. Veglil letezik

egy negyedik, az ugynevezett £unkcionalisstruktura, amely a szakmaszerkezet €s a munkahelyiszerkezet mellett-bevonja az eddig hianyolt itt externek szamit6 elemeket, a

lompolitikai,

gazdas~gi

t~~sada-

k8rnyezetet, a munkaszervezetet,

x Ld.: Kovacs J. /1974/

xx Ld.: Timar J. /1976.b./

- 14 -

a retegzodes jellemzoitQ A strukturalis megkozelites alapaz 6sszhangot

j

m

es

egyensulyt tUdatos beavatkoz'ssal kell

teremteni. Tovabbi megoldatlan problema, hogy hoI t6r-

ag

A ga

Ie i

aidalan foly6'beavatkozas ahetvenes

~vek-

jetmultnak tekinthet6. A direkt utasitasok caak ese-

tenkent j6hetnek szamitasba, az 50-es evek k6telezQ munka-

er5k6zvetitese pedig nem

v~lt

be. Amunkaer6tervezes nem te-

het mast, mint hogy"felhivja afigyelmet arra, hogy a

hat~­

kony ,munkaer6felhasznalas caak a termeleskorszerUsitese utjan valosulhat meg,X illetve megmaradt.annal, hogy a fogla1-

kozaspolitikai elkepzelesek esetleg a vallalatokra torteno t~rsadalmi

nyomassal 'va16sithat6k meg. Erre a kezenfekv6 te~mel~s cs6kkent~se

eszk6z a nem hatekonY

birszabalyozasi

.,

eszk6z6k

segits~g~vel~

hat,

Ezen a

terUletenagazdas~gir'nyit6

kell mondania a kazponti ,hat~kony

ugyanis a v~llalatok,

m~nkaer6e16sztas

munkaer6felhasznAlAs

~rdekeben

~9akk6z8tt ~ez~j16 Atci6porto-

sitasok

a mobilitas,munkae~6mozgas'lehetose~

g't. E

a fogalmiapparatUsba a hasznos muna tars~dalmilag ·karosflbktuaci6 meq~

kae

a

!(Ulonboztets'se"

x Pl. Kovacs J. xx

Ld~~

Tim~r

J.

ga~qasa~imikroszfera

974/ 977/ J"

/1981/

J<evesebb

... 15 -

beavatkoz&si pontot kin~l, ~ tervez~s szUks~gszerUen £orgazd~s~g mGkBd~s~nek h~tt~rfelt~teleit

dul a

biztosit6

intezmenyekhezc A munkaer6 kepzeset ell&t6 iskolarendszer teh&t nem

v~letlenUl

kerUlt a munkaer6tervez6k figyelmenek

k6zeppontjabacHosszut&vu strategiakat tartalmaz6 programjaik legfontosabb kovetkezmenyei ezert leginkabb oktatasi endszert segit6 javaslatokat tartalmaztake X A struktura1is osszhangok targyalasan eljutottunk arIa a pontra,hogy a tervezes

kerdese alapvet6....... jelent6segil

sz~msz6geb61

szempont~ A

a kongruencia

kriteriumb61

ko-

vetkezik, hogy a nem megfelelo kepzes rontja azosszhangot, kielegitet1enill hagyjaa keres1etet esfelesleges munkaer6mozg~st

indit e10 Sem az inkongruencia, sem a tulkepzes - tervez6i szernpontb6l- nam kivanatos. xx ut6bbi az~rt k8-

ve~kezhet be, mart a beiskol'z~si ar~nyokat

dalmi

nyorn~s befoly~solja,

zet~t

padig a

a

kfiz~pfoku

v~llalatok sz~nd~ka

az eros

beiskol~z~s

t~rsa-

szerke-

alapj'n kialakul6 eves .

oparativ tervek' alaki tjak ki .. xXX

A szakemberkibocs'tast tehat feltetlenill hosszutavu

fejlesztesekhez kell igazitani, a lakossagi igenyt pedig

x igy ilyen

Kiss

A. -

jelent6s6gU~ek

tekinthet6 Tirnar J. /1963/,

Timar J .. /1970/, Tim'rJ. /l~768a .. /

xx Ezt fejti ki pI .. Timar J .. /1976·:a .. / xxx E16bbire utal pI .. Huszarne-Suranyi B. /1980/

... 16 -

olyan iskolaszerkezettel kell nyos

szintig noveli ugyan a

Tnegis i

kiel~giteni,

k~pz~s

-

amely bizo-

tartalrn~t,

~rn

tomegesen

abb a gazdasagi igenyekhez kozelit" Erre a tiz osz-

talyos kepzes tUnt a legalkalmasabbnak, a hosszutavu tervek

kepviseloi tehat emellett alltak ki a reformelkepzele-'

sek

vi

in" Ez volt a hetvenes evek legegyertelrnlibb, es leg ....

karakterisztikusabb okt~taspolitikai ~llasfoglalasaox Ez a illett az ~ltalanqs kepzes meghosszab....

forma ugyanakkor

bitasat sUrgetok egy csoportjanak elkepzeleseibe . Masreszt legitimizalt egy gazdasagi status quat, amely nem tartott igenyt ennek ~z adot~ i~kolai feltetelek k8zott .... jelent6s tovabbi novelesere ..

Nero lehat azonban ily-en egyertelmUen kezelni a hoszszutavu tervezes szerepenek· kerdeset

I'

E'zek roodelljei alapo-

san fel vannak ve zve a tuoomanyos kut~tasok eredroenyeixx vel~ A tervek egyf~16ltartalmazzak iskdlakba kerU16, ,es z6 tanu16k" valaminta?i ,anyagi, szeme1yi, felte,telek .. terv6z&mait, rnasfelol feltetelezik, bogy a konkrettarsadal J

ott

mi, gazdasagi feltetelek I
egyret6~b

tenyezo bevonasa cs5kkenti a

modellek rnegbizhat6sagat,XXX am nero tudhatjuk, hogy ez a kritika mennyire erinti maganak a tervezesnek szerepet. A tervezesben magat a folyamatot 'illetve a funkci6t, a terven

A. -

xT6bbek k6z6tt ezt fejti ki

S8

xx A modellek legalaposabb ki

jtese Kovacs J. /1980/ konyve

Tiroar J. /1970/

xxx Huszar T. /1980/ Szakemberk€pzes-felsooktatas /kezirat/

- 17 -

a dokumentalhat6 adatsort illet61eg elofelvetes-, es kijelentessor~zatot ertem /anelklil, hogy b~rmelyik pozici6-

jara, a donteshozatalban betoltott szerepere kiternek!. Arnennyiben a tervek

normak~nt szolg~lnak,

ugy nem lehet

m~s

feladatuk, mint a klilsokent kapott celokhoz a tarsada-lmi t~nyekkel

leginkabb konform tervszamok

kidolgoz~sa.

Ezek tel-

jesitese, az e16rejelzesek bekovetkezte viszonylagos.

Am

a

terveket maguka tervezok sem ertekelhetik es ertekelik az elteres kriteriurnaval, hiszen - ah6gy Timar Janos 1eirja a tervteljesites merteke nemcsak tevekenysegek eredmenyeit, hanem a tervek minoseget is tUkrozi. x Amennyiben a tervek csak technikat, 'erre qlapoz6 progn6zist jelentenek, ugy megitelhet6k a

·teljesU~es

mind a tervek,mind az ertekelesek e1veszitik

alapjan, jm

jelent6segUket~

Hogy a tervek va16s4gosanmennyire mUkodtek normakent,arr61 nincsenek pontos informaciOk, am az errol 8z61:6 leirasok nem a normativ jelleget t&masztj~k alA. xx Az e156 hosszutavu szakmunkaeroszUksegleti terv megmeretett, es~altoz6 sUlyunaktal'l~atott.xx~Aterysz'mok ugyan tobbe-kevesbe bevaltak, am ha normati~aknak

a szandek

szerin~

-

tekintjUk 6ket, nem tudunk meg semmit hasznos-

sagukrol. A terv pl. nem tartalmazza a munkaer6tervezesi kon~epci6k

egyik fontos, celjanak, a kepzettsegi struktura

x Timar J. /1977/ xx Az oktatas tervezeser61 ld. LUkacs,P. /1983/, Varga J. /1984/

xxx a terv bevalasar61

~d.:

Timar J. /1982/

- 18 -

~s

a

szakmunk~sstruktura kilI6nbs~geinek,

6sszhangj~nak

parametereit$ Ha a progn6zisjelleg mellett v~ltoz~sokat

derillne, hogy a nagy kik~nyszeritette

strukturav~lt~st

ffiaradn~nk,

- igy pl. a

ki-.

vil~gv~ls~g

- a terv nem vette

sz~-

Emiatt felmerill a gyanu, hogy a pontossag a veletlen milve. x Mindenesetre, ha - ahogyan ~llitjak - a terve~

z~s

hemcsak technika, hanem a d6ntesek e16keszitesenek meg-

alapozasaq~X ugy a tervezes esetleges biralata csak a dontesi rendszer biralata lehetne. A

hetveries evekben'- ha.el1entmondasosan is, de - 1968

e16tth6z kepest nagyobb teretkapott

~ gazdas~g6nt6rven~U

mozgasae Ha pedig az ok tat's a tervez's' altaI k6zvetitett gazdasagi igenyekhez adapta16dik, kevesbe

reag~lhat

erze-

kenyan mvspontan n gazd.asc\gi~genyekl:'e" xxx ugyancsak hasonlq i valtozassal,~mellyel szemben a hosz-

a helyzet a

szut~vu alakitott szakkepz~s{ struk~ura nem ttil ruga1mas.

xxxx

Tovabbi problemaI' 'hogy - ,mi'V'el~z okta~as /akepzettsegmeg. !

szerzesenek folyamata/ szilksegszerUen mege16zi a munkahelYek !

letesiteset - ~ltalaban bekBvetkezik a tu1-vagy alulk~pz~s~xx

x

Tirn~r

J. /1982/

xx Timar J. /1982/

xxxx Ezt fejti ki: Husz'rne-Suranyi B. /1980/ xxxxx iqy ervvel

pl~:

Gergely I

/1983/

- 19 -

Vegul ellentmondasba kerUlhet a kozponti celokbol leveze

tett oktatasi strategia az egyeni szandekokkal. Az eloiranyzatokban nem lehet 8zarnolni aZ,iskolatipusok

k6~btti

sekkel, a szakmai eletut - feltetelezetten - egy

atlepe-

szakm~hoz

ko-

tott. Az iranyitott palyavalasztas iskolaidon tull konfliktusokat, beilleszkedesi zavarokat, munkahelyvaltozasokat, vegUl is ebbo1 eredoen szakmavaltozasokat

okozh~t.

Ennek

megakadalyozasa a fluktuacio visszaszoritasaval nyilvanvaloan tUneti kezeles. A munkaerotervezes soran ervenyestilo celokat sokfelol erte biralat. Emlitetttik, hogy a tervezes szempontjab61 a tulkepzes negativ jelenseg. Az ezzelellentetes allasponton levok viszont

hangsulyozza~,

hogy a tulkepzesnek jelentos

' .e l'" . t le' b en. xx A vIta. . , t mIn . d enszerepe van a f e]. l""d 0 es oreVle esetre neheziti a fogalmak

tisztazatlansa~a.

Ebbenaz eset-

ben a tulkepzes meghatarozasaban hianyzott a konSzenzus. Az

~11enz6k

ugyancsa~

biralt~k'a

gimnaziumi beiskolazasok

reszaranyanak csokkent~set, amelyfelsofoku kepz~s meritesl bazisat, vegso fokon a szakemberkepzesszinvonalat rontotta~ Am ezek olyan terilletek, ahovakompetenciam csak betekinteni enged. Eros a gya~um azonban, hogy a tartalmi vitakmogott donteshozata1i poziciob61 eredo velemenyek huzodnak. A tervezok egyreszt a gyakorlatb61; indulnak ki, amikor a

tervez~s

szliksegszerliseget

hangoztatj~k.

x Gabor R.I. /1972/ xx Ezt erzekelteti pl.: Huszarne-Suranyi B. /1980.

Akik ezt

-

20 -

tamadjak, azok eppen az elorejelzesek gyakorlati figyelembevetele ellen hogy

kardoskodnak~

A tervezok arra hivatkoznak,

valamilyen tervet mindenkeppen ke11 kesziteni, amihez

igazodnak /legalabbis viszonyitanak/ a dontesek. A tervezes gyakorlat~t

ellenz6k viszont eppen a tervek be nem teljesi-

tesere hivatkoznak, kerdven, hogy akkor. mire alka1mas. Mindenesetre addig, arnig a

t~rsadalmi-gazdas~gi

mode11ben

b~r­

milyen intezmenyeslilt szerepe is van a tervezesnek, addig csak a d6ntesi szfer~n kivUl elhelyezked6k vehetik magukra

a tervezes figyelmen kivU! hagyasanak

nkock~zatat".

Vaglilis a munkaerotervezesnek az oktatasi rendszer dontesmechanizmusaban elfoglalt fontos

s~erepere

utal, hogy a ~

tervezes

intezm~nye

adapta1ta az uj idok valtoz6 k6vetel-

menyeit. Magaaz oktatastervezes komp1exebbe valt,X a szUksegletek

e16rej~lzes~n

tul

mag~ra

igyekszik va11alni a rea-

lis keresletek f6rumanak szerepet, a gazdasagi igenyekre alapoz6 tervez~s i~yekszik figyelemb~venni a nevelesi i1letve

szoci~lis k~rd~sekete

p~nek kiterjeszt~s~n

Ezek azonban a tervezes szere-

tul az addigi expanziv m6dszereknek

strat~giai jelent6s~g~t ~s8kkentik.

x ld. Timar

J~

/1980/

- 21 -

110 AZ ALKUFOLYAMATOK

ES

VALLALATI ERDEKEK A KOZEPFOKU

SZAKK}~PZESBEN

1. A va11alati koncentracior61 Ezek utan rat~rek a v~llalati ig~nyek ~ttekint~s~re. Ehhez szUkseges felvazolni azt a kornyezetet, ameIyik meghatarozza ezeket az

ig~nyeket,

iIletve jelentkezesilk for-

mait. Az itt targyalando idoszak: a hetvenes evek. Az eddig folyamatosan n6vekvo munkaer6hiany immar a n6i munkaer6tartalekot is felemesztette. Nem

valtozt~tott.ezen

sem a

hatvanas evek' elejen bevezetett, un. szigoru munkaerogazdalkodas, sem az uj gazdasagi mechanizmus. Bar az OT mindket idoszakban munkaer6f~lesleg lehetoseget jelezte elore,x a tenyek rendre cafoltak a varakozasokat. Ezekre a varakozasokra tamaszkodv~ indult el mindket id6szakban - tehat a hatvanas es hetvenes evek elejen - egy-egy expanzi6s hu1lam, amely - a va16jaban meglev6 - hianyt neveite. Ezt fo ... kozta meg a vallalatok es miniszteriumok altaI kozosen kezdemenye~ett

szervezeti koncentraci6s karnpany.

A vallalati szinten az osszevonasokat rnindket szakban motivalta a munkaeroszUkosseg.

A·kU16nb~eg

id6~

annyi,

hogy mig az elso alkalommal foleg a szakemberhiany, addig

x ld. Boszormenyi F. - Munkacsi I. 119791

- 22 -

a hetvenes evekben a globalis munkaerohiany slirgette a koncentraci6t. x A hetvenes evekben ez - ha lehet - meg az I

e16z6 idoszaknal is jobban torzitotta a munkaer6piacoto

Az

6sszevont vallalatok - az ujtechnikakra alapozva - t6bbnyire szalagrendszerli termelesre alltak ra,' mig aze16tt t6bb. szakmunkast alkalmaztak, ezutan inkabb betanitott munkakBrokre igenyeltek dolgozokat. xx Adler J. /1977/ szerint kU16nosen a beolvasztott vallalatok szakemberei kerUltek e1 foleg kisvallalatokhoz, szovetkezetekhez, mig a betanitott munkasokat is kivlilrol vartak a vallalatok, mivel a szakmunkasok nemigen voltak hajland6ak betanitott, szintU pos~tokon

dolgozni. A latsz61ag munkaer6csabit6 kezetek va16jabap tehat t

n6velt~k,

eg~szen

kisv~llalatok,

mas tipusu munkaer6

sz6vet-

keresl~-

mint az 8sszevbnt nagyvallalatok. Mig a

hatva~

nas evekben a varhat6nal kisebb letszamfelfutast terveztek, a valosagnal roagasabb termelekenysegn6vekedessel szamoltak,

igy

szetesen nero kovetkeztethettek tulkeresletre. A

hetvenes

~vekben

_

ban ekkor a

ugyann6vekedett a

rnunk'ba~116 ]~tszamot

I

termel~kenys~g,

becsliltek meg

azon-

ink~bb,

tulm XXX Ugyan~kkor nerncsak .a glob~lis piaci tulkereslet, '.

hanem a

x Erre u xx Err61

terUl~ti,

struktur~lis

elt~resek

Inzelt A./1978/ publik~lt

xxxBoszorrn~nyi Fo

Adler J. /1977/ - Munkacsi 10 /1979/

is

megrnaradtak~

- 23 -

KU16nosen az iparosodott ~szak-magyarorsz~gi, ~szak-dun~n­

tuli r~gi6~ban okozott feszUlts~get a munkaer6sztik6ss~g.

2~

~_munkaer6piac ~s

a

k~pz~si

rendszerterUleti szab&lyoz&sa

A kozponti gazdasagiranyitas az addig kozpontilag kezben tartott munkaerogazdalkodasi eszkozoket a 70-e6 evek ele-

jen fokozatosan atutalta a terlileti igazgatasi szervekjogk6r~be.

A feszUltsegekkel teli struktura kezbevetele vegyes

er-

~

zelmeket valtott ki a tanacsi szerveknelo A

f6 feladatokat a megyeitanacsok latjak e1. Ez azt

jelenti, hogyregisztraljak a munkaeromozgast, munkaer6k8zvetit6 f6rumokat letesitenek

es

amennyiben direkt beavat-

kozasra vonatkoz6orszagos rendelet lep eletbe, ugy annak vegrehajtasarol gondoskodnak. Termeszetesen sem

amunkaer6struktura~

sem a beisko-

lazasok nem mentesek a konfliktusokt61. A munkaer6piac kUzdelmek egy alkufolyamat r~szei, ahal a tan~cs ~sa v~llalatok a legkG16nb6z6bb eszk6z6kkel pr6balj&k

~rdekeiket

egyeztetni. Az egyik - a m&r e16bbemlitett iparosodott

r~gi6k-

hoz tartoz6 - megyeben reszletesebben vizsgaltam ezeket a kilzdelmeket. x A megye kedvez6 foldrajzi helyzetben van, gaz-

x Ennek soran attekintettem a temaval kapcsolatos dokumentumokat, tan&csi illetve part VB.e16terjeszteseket, lilesek jegyzok6n1veit. A tovabbiakban az igy osszegyGjt6tt anyagbol leszlirt tapasztalatokat igyekszUnk 6sszegezni.

- 24 -

dag

~sv~nyi

kincsekben, igen sUrUn lakott

~s

intenziv /volt/

a n~pess~g gyarapod~sa~ A megye az egyik legiparosodottabb

az orsz6gban, az

~rzekelhet6

foglalkozasi strukturajaban,

teleptilesGzerkezeteben /a falvakhak istobb mint fele ipari

falu/6 Iparszerkezete meglehetosen egyoldau, jelent6s a

ba-

nyaszat, - ez meghataroz6 - a villamosenergiaipar, epit6anyagipar, vegyipars A banyaszat

nyu valtozasa, tehat a arant a megye kaj

jelent6s~g~n~k

fejleszt~s

~rculatat

es

es

minden ira-

viss~afejlesztes

egy-

kU16n6sen foglalkoztataspoliti-

meghatarozo lepes volt.

A helyi adminisztraci6 - szabalyozasi funkci6i ellatasahoz -nyilvanva16anaz\iranyita~,beavatkoza~lehetosegeit novelo donteseket aka£ KeresztUlvfnni,a rendszert stabilla, tervezhet6ve, atlathat6vaakarja tenni. Szamara I

az idealis allapotot az jelenti, ha a vallalatok kozotti munkaerornozgas koordinalhat6, a"- ". karos" fluktuaci6 visszaszorult, az

iskolah~16zat, az

isk61'k profiljai

6sszhangban vannak a realisan felmert a fiatalok

~omog~nek,·

helyiig~nyekkel, ~s

tanul~si t6rekv~seivel. -Termeszetesen .

i

ez az ide&-

lis allapot, - amely persze csak a tanacs szamara az - nem all fenn, igy a szakigaz-gata's

korl~tozott

balja egyeztetni a vallalatok, az

egy~nek

eszkozeivel pr6-

es sajat

~rdeke-

it .. A vallalatok

k~pzesi,

illetve

I

szakemberig~nyeik

ki-

elegiteset klilonbozQ alkufolyamatokon, killonboz6 forumokon

-

k~pviselik.

25 -

Ezek a f6rurnok az, iskolarendszer, a belsa

k~pz~­

si rendsze~, illetve a m~r kik~pzett aktiv ~s inaktiv dolgoz6k piaca •.

Piack~nt

meglehetasen

·"t6k~letlenek",

hiszen kil-

lonbozQ hozzaferesi lehetosegeket biztosltanak. A resztvenni szandekoz6k hoI az

~£upiac

gazdasagl jellegU

inform~ci6i­

ra, hogy egyeb politikai, gazdasagpolitikai jellegU ci6ira

tamaszkodhatnak~

inform~-

Az egyes forumak aresztvevok szama-

ra nem biztositanak azonos,versenyfelteteleket, inkabb a sztikebb koril A

erdek6sszefon6d~sok

szamara jelentenek terepet.

piaci informaci6k torzultak, amennyiben a tulkereslet mi-

att kialakul6 taktikc3ktorzi tj'al(~vegUla plaa egyesforumai t~ljesen lekU16nUltek, nehezen, ill~tve strategiavaltas aran lehet egyikrol a masikra atvonulpi. Vegylik tehat sorra apiacotmeghabarozo' igazgatasi torekveseket es az alku saran kialaku16 realitasokat. Epp . atanacstorveni eiveny~elepeseidejen a g?zdasagiranyitas J,7~f?ztvev6i

elorejelzeseikben, az ujmechaniz,mus

eredmeny~kep­

pen ~setleg bekovetkezomun~aerqfeleslegreutaltak. Ezt az aggo~almat helyisz~n~en

rogton cafolta avalosag,hiszen

s~holBem tortentjelent6s,i~tsz~mle~~ites.Mi~el a g~~da. . . ~.

. .

Sagi szferaban a qecentralizaci6 nem alIt meg' a helyi {gazgatas szintjen, a tanacs~k csak'6rl6dteka munkaer6~h~eg a fenti

e16rejelz~sek

k8z8tt. Ezt a

~eszUltseget

es

fokozta,

hogy mar nero alIt rendelkezesre az a p6t161agos munkaeroforras, amit a hatvanas

~vekig

az iparosodottabb megyekben

I

-- 26 -

a be-, es elvandorl,ls egyenlege jelentett .. A migraci6 kiegyenn~hol

lit6d6tt, sot

- igy a vizsgalatom

hely~n

- megfordultz

A szUk6ss~g miatt a vAllalatok - az alkuszab~lyoknak megfeleloen -

m~g

realis

ig~nyeikn~l'is ,

t6bb keresletet jelentet-

'

tek .. Megtehettek, hiszen a beiskolazasi

ig~nybejelentest

min-

den kockazatnelkUl teszik,nincs semfele16ssegUk a beiskol,izott tanu16k elhelyezkedeseert, :K sern garanciajpk, hogy azok va16bannalukhelyezkedriek e10 A tanacs ~lletve

aranyosan,

mit tehet mast -

meghatarozott preferenciasoIrend kove-

tesevel csokJ<entette az igenyeket, amfte,- 'persze . a vaiialatok "

k6vetkezo evbenmegint segleteto 1970-ben

p~&

nBv~lik

.

a

.

,

. J.,f·r

,,~_,

bejeleri~ett l~tszamszlik-

az igazgatas'avallalati'

ig~nyek

52 %-

a,nak megfelel6 mennyisegii tanu16 jelentkezetta szakmunkas. ,

kepzokbe ..

A

tanacsok p6t,161~gos for,rast, remeltek a nok ak;

.

,

tivitasanak fO,kozasat61 .. Epnek erdekebeneloirt'ak a beiskolazasanal gyakran ,tipikus ferfiszakmakban isa "kotelez6 len

anyar

"

xX A z

IV

igellyekar,anyos csakkentesen 8U' es a "kate-:-

lezo leanyaranyn meghatarozasan tul a tanacsnak nem maradt mas eszkoze, mint a vallalati tartalekolasihajlarn biralata. Egy masik igazgat~sit8rekves a munkaer6mozgas fekezese" Erre a mar' idezett fogialkoztataspoli tika allasfog--

Ie u

Fekete Gy. /1973/

xx Ez alatt az egyes szakmakon bellil minimalisan beiskola-

zando lanyok aranyat ertik

- 27 ...

lal~sadott.

g~st

t~rsadalmilagk~ros

a

az uj

alapot, amely megkU16nb6ztette a hasznos mozfluktu'ci6t61e Ismeretes, hogy

gazdas~gi mechanizmuse~~osorban a mozg~konyabb

kis-

'If

Uzemeknek, igy' a kisv~llalatok~~i,'szovetkezeteknek, mel.

,

lekUzem~gaknak

kedvezett .. Ezeka prosperaI6 Uzeme'k' foko2ott

szakemberigenyeiket mar kepzett d?lgoz6k felvetelevel pr6baIt~k

kielegiteni, hiszen

saj~t fel~pit~sti~,

strategiajuk

alapjan a tapasztalt munkasok onal:l,o tevekenyseget jobban tudjak hasznositani .. Masreszt so

kepz~s~ b~zist

tas~b61

eredo

rn'reteikn~l

fogva onall6 bel-

nemtudriakkiepiteni .. A munkaer6 elcsabi-

konfliktusokfokozottan'je~entkeztekazokban

a megyekben - es a vizsgalt teriilet isilyen -, ahol a nagyvallalatok illetve ezek a kisUzemek vannak tulsulyban, es hianyzik az ugynevezett kozepvallalat.

A'~elyi

igazgatas-

nak erdemes vedenie anagyvallalatok erdekeit, hiszen a fejleszteseknel"va.llalatitamogatasokkal kapcsolatban elsasorban rajuk lehettamaszkodni . Mindez teljesen osszhangban volt a hetvenes evek recentralizaci6s intezkedeseivel. x Ezek k6zUI emlitettem az

osszevon~si h~ll'mot,

amely szin-

ten 6sszefilgg8tt rnunka~ropolitikai s~empontokkal,'m a 1egtipikusabb ilyen

int~zkede~

a k6telez6

rendszer~nek bevezet~se v61te

ba sorolt'k a

v'llalat~kat,

XX

munkaer6k6zvetit~s

Ennek kerete~en'kateg6ri'k­

es az egyes oszt'lyba soroitak

x A recentralizaci6s folyamatokr61

r~szletesen

I

/1978/, Tardos M. /1975/ xx Errol irt tanulmenyt Nagy Gy. /1982/

Id.: Antal L.

.... 28 ....

~illanb6z6

lehet6s~geket

kaptak ujrnunkaer6

felv~tel~hez.

Igyaz elsa kateg6ri&ba soroltak korl'tlanul vehettek fel uj dolgoz6t, miS1 aZ utols6ba tartoz6k' csak nisztr~ci6s csatorn~in

a

megyekadmi-

keresztlil • .'

•

.

•

meszetesen tUkrozte' a vallalatok .szeKto~,a'9azat, :nagysag szer inti sorrendjet. Bar'

kotelez~ rnunkaer6~ozvetitesi

rendszer

evekben, valo A vallalatoknak az

rnegyei appaabeiskofigyelembe-

szerint egyenek nem gyaerde-

a tanu16k elkepze1eseit nem csorbitja a tuljelentkezes, a ,J

~;",'<

vallalatiigenyeket A

va16sag Az

ettol,~z

~ielegi~i

a vegzettek ar~nya esszama.

idealis' helyzettol a1apvet6en e1tert.

egyik legnagyobb feszil1tseg a hia;nY9zakmak - nehe....

zen beiskolazhat6 szakm&k koz8tti beiskolazasi konfliktus. Ut6bbiakban er6s a szilkosseg,

~s

raadasul .... a szilk'merite-

s1 bazis rniatt - a kepzettek szinvonala a1acsony.

x ld.: 'Nagy Gy. /1982/

A

hiany-

-

szakm~kban

pedig

29

v~gz~s ut~n

jelentkezik nemegyszer beil-

leszkedesi zavar. Az alacsonyabb presztizsli szakmak hatranyainak kompenzalasara ugyanis a val1alatok kezeben nincsenek meg a megfele16 - £61eg berpolitikai - eszkozok. A megyei tanacs igen keyes befolyassalrendelkezik. Egyet1en hat~kony

modszer

az addig

ink~bb

pszichologiai alapokon allo

palyavalasztas atalakitasa tudatos palyairanyitasi rendszerre. Masreszt a megyei tanacsok fela4ata volt agazdasagi igenyek felmerese. Az erre vonatkozo oteves nepgazdasagi tervek igen keyes tampontot nyujtanak, hiszen"joreszt agazati felosztas szerint keszlilneke A feladat a helyi igazgatas szarnara ujszerti, hiszen a szakkepzest kezbevevo mlivelodesi osztalyok addigi feladatai egeszen mas szemleletet, elsosorban nevelesl problemakra va16 etzekenyseget igenyeltek.

Am

ezen tul

is nehez a val1alatok tUllicitalt igenyeiben vale kitgazadas. A legracionalisabb dontes

bs~k

az 1ehetett, ha a kia1aku1t

eroviszonyoknak megfe1e1oen a szakmunkastanu10kat eddig is 1egnagyobb szamban a1kalmazo

nagyv~llalatok

igenyeire ala-

pozza a beiskolazasokat. Erre osztonzott az expanzios

hul~

lam, amely hosszu idcre biztositotta, hogy a nagyvallalatok kereslete stabil marad. A tanacs es a nagyvallalatok erdekei abban is talalkoztak, hogy a nagyobb .igenyekre alapozott beiskolazas profiltisztitasi lehetosegeket teremt, es ez az iranyitoknak is erdekeben alIt. A kevesebb profilban vale t6bb tanul6 kepzese kevesebb szemelyi, targyi felteteleket

.... 30 -

tamaszt .. A megfigyelt terlileten az igazgatasi dontesekben ~rz~kelheto

rendre

a'koncentr~ci6ra

volt

valo,

torekv~s.

Nemcsak a tanacsOt ~ozv,etleni.il" 'ter:h,el0 Rol ts~gek csokkentek, de a vall~~at:Qk't~XP?gatasa reyoe.n eselY volt a jobb kepzesi sZinvorial":~ler~$·~t;~,.if:t.. :'i:,.

I.

,',-,

."<,',

:.'.:,:.~"',.,:_.':.:-.,\.:-::/.:':,.;~;,'::',i

,-,':,';"

A vJ.zsgaltll1~9yeb~n·,§\'~,a1;lacs ,tiz ev' alatt sem tudott konszenzuson . alapdr6.,;b~::DSl)pi.a·zap'i···,,·;·€¢tv~t:: .

' . ' ,>",;;,f"< ,,/, ..

, J , .•.• ,

'.

k'esziterii, bar en-

" , ...•.•

ne k s z li ks eg e's,seg~~, t9bl:>,$z,or"\'han90~~c:ltfa'~

"Az'· iga Z9 a t~ $na k

nem voltak megbizhat6:~~zk8zeI'a~:;genyek felmeresere, mi:I

',.

. ...•.

',,',:,'.,""

vel'azokat a terveK szernpontjab61 kUlsodleges'tenyezok torzitottak. V~gUl

az iranyit,6

alkufolyamatok kozlilaz

appar~tus

es a vallalatok kozotti

iskolarendpzer,strukt~rajakorUl

fo-

ly6kat emlitem. A tanacs szamara az az idealis szerkezet, amelyik konnyen iranyithato, ehhez pedig az szlikseges, hogy a kepzesi celok, funkci6k, profilok tisztak es egysegesek

legyenek~ A hetvenes~vekben

az egyetlenfontos

strukturalis kerdes a szakkozepiskolakes a szakmunkaskepz6 inte~etek

nyitasi

profiljanak viszonya vOlt. Mig a tanacs az ira-

app~ratust epitett~

ki, addig fa .feladatanak a ket

iskolatipus kepzesi celjaina~ ~egklilonboztet~set tekintette. Ehhez persze azis. hozzajarult, hogy a szakmunkaskepzes felUgyelete csak kes6bbkerUl~:tanacsi kezbe. 1973-74-ben fokoz6~ott

a vallalati nyomas, 'es a tanacs kenytelen volt

bevonni a szakkozepiskolakat is a kozvetlen

szak-munka~r6­

potlas bazisaba. Igy a szakrnunkaskepzesi celu szakkozep-

. . . 31 "'"

iskolak rendeleti uton tortent bevezetese - 1976-77 - elott evekkel mar 'szakmunkasbizonyitvahnyal llittak

a szakko•

zepiskolakban ,vegzetA:ek egy reszet.' Ezaszemleletvalb~S tulajdonk~ppen

ait jelzi, hogy a tan'cs' 'ltalaban szabadul-

ni szandekozik at#6i

,s teherto!,

a~lta helyi oktatasi

szerkezet strategi~.Janak meghata'rozasa szamar:a'jelent~ Ezert a dontesi kr itefi,umbkat ,azoknak erdekeire epi ti D 'akik egyeb terUleteken

is

hat~loIllm~l, erdeker've~yesit6ke~esseggei

ren-

delkeznek.,.Ama nagY~iillalaf.ok szamciIa- akik. etre alkalm~s­ nak latszanak- azlskola mint kUlsopiac. csakolcso mun'kaer6~

forrastjelent. Nehezenerheto el, hogy a valialatok aktivan' -pl. koltsegsiin~en.is;- be'~pUijeneka szakkepzesbe ..

Ebben a f.ejez,e~~ert'azJ a' Kii~du16pontunk,,hogy a valla-

'lati dontese~·)Salj~t9~~ja,i'!atj~·itq~i.ci6JUkat,szand~kaikat; , fi. 9 ye 1

emb~ y~~~ ,];~.cio~a;;·*. s~~;.'X,. ", Elz \"."

,

pe r S zenein, ,mi nde n

t

akti ka i

•

l(~pesre ·ig'az",'de'.~fefh~'tie·n,U':l, ig,az, 'adbtt kornyezethez igazi·.~ tott politikara.

Igy racionalis aV'llalatok

biitons&~ara ~a16 t6rekv~­

,se, barmennyire ellent'tea latsz61ag a gazdas'gpolitika ,

-;'

x Bar a gazdas~got vizsg~16.tanulm'nyok egyre nagyobb r~­ sze indul ki - meggy6zodesilnk szerint he1yesen - abbal a feltetelezesb61, itt es most Gabor,R~Ie /1979/ munk~jara hivatkozunk.

I

.... 32 -

azon ohajaval, hogy a mozgekonysag nyerjen teret a donte~ekbenQ

meg

h~

Raciona.lis, sot termeszetes a n6vekedesi hajlam is, a kozve1emeny

.i~6r61

idore a jBvedelmez6bb

latok szerkezetet is,ohajtja.

A

kisv~lla­

vallalat - celjai elerese-

hez - olyan eS,zkozoket hasznal, amelyikhez hozzafer .

Ha

egy

f6rumon nem talal elegendo kinalatot, mas forumon probalkozikoHa vegkepp nemtalal munkaer6t,atalakitja techno16giajato A termeles csokkenteset nyilvan vegsoesetre hagyja, hisz az egyeb~rd~keialapjan's~mkiv'nat~s.X Amennyiben a sztikseges munkaer;oallomannyal rendelkezik, azt igyekszik megtartani, kiilonosen

al~kor,

ha pot161agosmunkaerore kesobb

sines kilatas oA.hiary eset'en'sZUksegesse val.6 technologiam6dositas kihat a vallalat munkamegosztasara, esetleg felepitesere,

esv~gUlis

munkaer6igenyenek min6segi

valtozasari~

A lenyeges tehataz, 'hogy mindig korlilmenyeivel, felteteleivel oS5zhangban cselekszik .. Emlitettem, hog'y a 'rallalatok kepzessel kapcsolatos celjaia

munkaer6gazd~lkod&sukon keresztlil

a.zt jelenti,. hogy segn8veked~snek

~{ozvetlenlil

form'16dnak. Ez

nem tulajdoni tanak a kepzett-

nyeresegnovelo.szerepet, hanem csak akkor,

ha a munkaer6gondok enyhUlessel j'r. Elvileg a

v~llalatok

mennyisegi 'igenyeket tamaszta-nak adott sz~mu fo·rmalis vegzettsegii dolgoz6ra, es minoseg.i' kovetelmenyeket kernek szaI

•

'

mon kepessegeikre, ismereteikre, szakertelmUkre vonatkoz6an ..

x csak utaln'nk.a m'r emlitett novekedesi erdekeltsegre.

- 33 -

Ugyancsak elvileg a vallalatoknak letezik szUkseglete, keresl~te es hat,ekony /fizet6kepes! kereslete. Kiegyensulyozott, piaconho~szutavon~z e15z6k~tt6 egyezik meg, a

tulkereslet~ltal

kondicion61t

"szi~'sOsu

piacon az ut6b-

bi kett6, meghQzza ugy, hogy . . . statikusan szemlelve- a har

'..

.

.

'.

•

tekony kereslet nagyobb,mint a szilkseglet

Go

Idovel azonban

valamilyen modon a szUksegleten tul' felvett dolgoz6 is bekapcsolodik a vallalati tevekenysegekvalamelyikebe,

es

reszvetele a vallalati munkamegosztasban ut61ag szUkseglette valik. A szoeredetiertelmeben vett - rnufikaerovel

tartalek~l's

vale -

nincsen,x legfeljebb aszakertelemtartaleko-

,lasa ertelmezheto, es ez mar a kepzessel' kapcsolatos strategia resze. AZ elmeleten tullepvevizsgaljuk meg a g~akorlati igenyek es kepzesi politikak valtozasat. A dolgozat eddig iserzekeltetnipr6balta, hogy'szek a piaci helyzet fUggI

'.'

,

,

venyei .. Erre utaltak a sZQvetkezeti, nagyval,lalati murika,eroszerzesi m6dszerek mar emlitett kUlonbsegei. Azonban atovabbi adalekok is mind aztsugalljak, hogy a ke,pzesi po1itika az altilan6s strat~9iat61 e~valaszthatatlan.iAz osszefGgges megforditasa csakaltalanosabb ertelemben fogalmazhat6 meg. Eszerint ,a~~pze'f3i strategiahelyett inkabb a munkaer6poli tikarol .mondhatoel" ~ogy ~.'zvisszahat az

x Erre utal GaborR.I./1980!,

-

34'-

(11tal/nlos strategiara. Ha egy vallalat fontosabb dbnt.esE~it

v6gigtekintjUk, kiderUl, hogy a

l~tszamgondok

enyhit~se

min-

dig krit~rium: hoI ok, hoI kis~rajelens~g.x

A

v~llalatok ~rdeke

melese~

a

n6veked~si

Ezert erasen munkaerohianyos

1~tszamn6velesi

tartal~kok

~daszakban

ujrateris extenziv

strategiat folytatnak. Minel kielezettebb a

hi~ny, annal nagyobb a t6rekves a n6veked~sre.xx Ez a szempontrendszer

hat~rozza

meg a kepzesi

ig~nye-

ket. Ezek - az elabbi felosztast k6vetve - elsasorban menynyisegiek, mig a ig~nyek

szakm~i

ismeretek

min6s~g~vel

kapcsolatos

ehhez kepest alarendelt szerepet jatszanak. A meny-

nyisegi igenyek elsedlegessege hatarozza meg a vallalat

er-

dekeit olyan teruleteken, mint a beiskolazas, a szakmastruk '!

tUla, a belse kepzes, vagy a koltsegviseies kerdese. Ebbol

is

l~tszik,

hogy ez a jelleg meghatarozza gazdasag es okta-

tas kapcsolatait. A vallalatok a szuksegesszak-, es altalanes ismeretekkelt

k~pessegekkel

kapcsolatos hianyszitua-

ci6hoz igazitjak, es ez vegs6 fakon kihat az iskolai belsa folyamatokra is .. ugyanakkor az igenycik valosagos befolyasuk nem

hat~kony,

ac~lok

kielegites~re

el~res~tsemmi

vale

sem gar an-

x Ezt emliti Inzelt A. /1978/ tanulrnanya is. xx Alt~l~nos ~rtelernben ldo: "Kornai J. /1980/, a munkaer6piacon: Gabor R.I. /1979/

- 35 -

talja. A kepzesi piac resztvevoinek nincsenek, illetve labilisak a kompenz~ci6s eszk6zeik,a viszonylag eredm~nyes erdek~rvenyesitesi csatorn~k viszonoss~gi

alapon mUk6dnek.

Ennek feltetelei pedig id6tal, szemelyektol, "hangulatt6l" v~ltoznak.

fUgg6en torok,

~gazatok

p~ld~ul

ez~rt

a

A.kisebb

v~llalatok, h~tr~nyban

lev6 szek-

nehany f6rumr6l teljesen kiszorulnak, ilyenek

beiskol~zas,

egy Uzem - egy iskola. mozgalom sth.,

mashol keresnek megfelela

kin~latot

jes ahol talalnak,

ott viszont az 6 strartegiajuk Udv6sebbj. A nagyv&llalatok mereteiknel fogva atvehetnek' ugyarta szakkepzes ~izonyos terUletenek a vitelet, im epp munkamegosztasuk, - tehat bels6 korUlmenyek - valamint a szabalyozas- tehat a kUlsa viszonyok - sem teszik ezt elengedhetetlenne, Ott pedig, ahol a dontesi mechanizmus keYes alternativat kinal, a

st~ategiahoz,

az ami nem elengedhetetlen, nem is kiva,natos" A gyeben igyekeztem attekintenia

vizsg~lt

me-

vallalato~kepzesi erdekeit,

azokat a tortenesek_et, amelyek ezek ervenyesi tesevel kapcsolatban a hetvenes evekben lezajlottak,4s amelyekirasos anyagokkal, jegyzakonyvekkel, eloterjesztesekkel dokumentalhat6ak voltak. Jo lehet6seget adott az elemzesre, hogy·- tal'n epp a problemak sllrgeta jellege m~att -' a megyei partbizo~tsag

korkerdessel fordult 1983-ban a vallalatokhoz. X A korkerdes

x A megyei parthizottsag inditott - a legfontosabb husz vallalatot korbejaro - felmereset, aminek anyagat rendelkezesemre bocsajtottak.

-

kiindu16pontja az a ~egn6vekedettsz~ma t~zhet6

es a

rnozg~sok

p~lyav~laszt~si

a

feszlilts~g,

:okoz.

e1 szubjektivokok

va1amint a

36 -

amelyet a

Ter~~szetesen

p~lyaelhagy~sok

ez a

k~rd~s

nem in-

felt~r~s~val, kiklisz6b61~s~vel,

adminisztrativ

korl~toz~s~val.

Az okok

az oktat~si gazdasagi rendszeril1eszked~s~ben rejlenek .. x Ezert mechanizmusban,

.jelent~st k~szit6

kit~rt

az ezekkel a

tov~bbiakban

~s ~ltal~ban

husz legfontosabb megyei kerdesekke~

tehat erre a ket

kapcsolatos

v~11alatrendre problem~kra.

A

forrasr~ t~rnaSzkodva ~ttekin-

tettem a vallalati erdekeket es lehet6segeket. A vallalatok bejelentett vidtavu

gazdas~gi

beiskol~zasi

igenyeiket [6-

elvarasok teljesitesenek fUggvenyekent a1-

litjak bee Ezek az elvarasok a nepgazdasagi celokhoz, a tervezett beruhazasokhoz, az ellatashoz stb .. kapcso16dnak .. Ez a taktika rajzo16dik ki azokban a kerelmekben, amelyekben a vallalatok plus'z igenyeiket eloterjesztik :xx "A

I~o@

vall~lat

1080/

keress~l

£ordu16n6kh6z,

hogy a 76-77$ evi 37 fos ipari tanu16keretszamukb61 24 fat /18 fa szerkezetlakatos, 6 £0 vil-

x Most alyan szorosabb ertelemben vett gazdas~gi szempontokat, mint berrendszer, piac, valamint ~ munkak6rillmenyek szempontjat - mint arra a dolgazat elej~n utaltam nem'elemeznekoTerrneszetesen'ez nern jelenti azt, hogy a gyakorlatban is figyelmen kivul hagyhat6ko Jelent6segUk - peldaul a berrendszere - talan az itt emlitett szempontoknal is nagyobb, de talan epp ezert tisztazottabbe xx Reszlet egy beiskolazasi arany novelesere vonatkoz6 kerelembol ..

- 37 -

lanyszere16/ az egyik k6pz6 D~Po IInt&zetb61 a Im&sik k~pz6 - D~Pol Int~zet l~tsz~m~nak terh6re j6vairni, illetve fenti letszamot 10.01 enged~lyezni sziveskedjenek.Aj6vairas engedelyezese, tovabba az 1.,Dol intezet es a vallalat ko208 erofeszitese adnak csak lehetos~get arra, hogy az V. oteves tervidoszakban a nepqazdasag merlegebol a hianyzo /termeket - D.P./ prezentalni tudjuk."x A mar emlitett tUlbiztositasi strategia miatt a'beiskolazasi tervek szinte mindenhol kielegitetlenek maradnako 1983-as vallalati beszamol6 kozott egyetlen olyan gyar volt, amely beiskolazasi tervenek 100

%-08

tott. A tervek "akadalyai" elsosorban

teljesiteserol tudosimag~k

a tanul6k, akik

preferenciai miatt egyes szakmak nehezen beiskolazhatova valnak. Elsosorban a vasipari szakmak sorolhatok ezek koze es a szUkebb erdekervenyesitesi csatornak miatt elsosorban azok a va11a1atok erzik a hianyt, ~me1yekne1 kiegeszito, i11etve karbantart6 tevekenyseg ellatasahoz .igeny1ik a szakmunkasokat. 'A terJ1eti1eg is koncentralt iparban killonosen a kisteleplilesek lizemei kenyszerlilnek sajatos palyaorientaciora, hiszen igenyeik meg megyei szinten is periferikusak. Kornyeki telepUl~sekre koncentralva, nem a valasztas ·utan pr~ba1jak

megnyerni az ipari tanulokat,

h~nem

eleve a val-

la1atnal szlikseges palyara probaljak oket orientalni. A leg-

x 1975,. december, igazgato

- 38 '"'"

n~pszerilbb

s

kisipari szolg<at6 szakm~k /plo fodr~sz, tv-

re16/ kiv~tel~vel igen ritk~n fordul e16 tulk~pz~s.

A

v~llalatoknak n~gy ~vre

elore kell tervezni szak-

emberszlikseglete.iket, es a szakigazgat~s elvileg ezekre a bejelentesekre epiti sajat terveit. Ebben az e16tervezesben azonban a l~tszatnal sokkal kevesebb a kockazat, tekintve, hogy a beiskolazast sem k6telesseget nem jelent az elhelyezesre, sem garanciat az elhelyezkedesre. n

elofordul, hogy egyes

szakm~kban

tobben vegez-

nek, mint a pillanatnyi igenyilnk, mas szakmakban pedig kevesebb a vegz6s, mint az ig~ny. Ez abbo+"adodik, hogy 4 evvel korabban keszlil a beiskolazasi terv, mint ahogy a vegz6s6k munkaba allnak .. ux

A szerkezetvaltas igen szemleletes esete tor tent az egyik nagy megyei vallalatnal .. A lecs6kkent nyersanyagbehozatalmiatt ugyanis az iparag harom vallalata kozUl az egyiket Ie kellett ~llitani, ~s a f6hat6sagok a megyei ceg ett adat

~6nt5ttek,

n~lkul

maradt

tervsz~mokkal

amelyik igy egyik napr61a g~pekkel,

szakemberekkel,

m~sikra

fel-

beiskol~zasi

stbo Az eszk6z6k masra nem hasznalhat6k, a

szakemberek ~tk~pzese stirget6, hacsak nern akarjak ~ke~ elvesziteni, marpedig ez m~ra l~t~rdek~

A

transzformal~sa

mi~t

jeleztUk - a vallalatok sza-

szakismeretek.tobb~-kevesbe

konnyebb

mellett vegtilis ra tudtak allni mas terme-

x Kereskedelmi Vallalat, Beszamolo

_. 39 -

kek

gy~rt~s~ra,

arra azonban nines garancia, hogy az igy

kialakit.ott termeks:z,erkezet a piaci kereslet s'zempontjabol is

ide~lis.

Akorabban elkeszillt beiskolazasi tervekr61

erthetoen - meglehet6sen borus kepet adtak. "A maigenyelt tanu16b61 /most kell igenyelni az 1984-85-os tanevre/ 1987-ben valik szakmunkas. Ez az osszhang megteremt~sehez igen hoszszu ida. fiX A vallalatoknak a

k6z~piskolai,

illetve intezeti

szakmunkaskepzes kulonbsegeral alkotott velemenye nehezen valaszthat6 el att61 az erdekegyeztetesi folyamatt6l, amely az elobbi bevezetesekor indult el, egyes vallalatoknak /iparagaknak/ kedvezve, masoknak kevesbe .. Tekintve, hogy

akepze~

si eel megvaltoztatasa munkaerogondjainkon nero segitett, altalaban az intezeti szakrounkasokat reszesitik e16nyben\jobb 9yakorlati felkeszultseguk, illetve a munkara vale szoeializaltsaguk roiatt. A szakkozepiskolasok "elmeletileg sokkal I

tajekozottabbak, viszont a gyakorlatban van mit potolniuk . " Uj szakma

k~pzesenek

bevezeteset altalaban nehezen erik el

a vallalatok, esetleg olyankor, ha ebben a szakigazgatas egyeb okoknal is erdekeltte valik .. Az egyik meehanikai szovetkezet kereset peldaul tobbszor elutasitottak meehanikai muszeresz szakon torteno kepzesre,

migne~

1975-ben a munka-

ilgyi osztaly amiatt fogadta el, mert a gyarban dolgozok

x Beszamo16

-

e nOli

ek a

t6rekv~sek

~rvenyesit~si

az egyseges es

beiskol~zasnal.

erzekeltetik a

struktur~lis ~rde­

csatornainak hianyat. Az iranyit6 szervek

terve~het6

kepzesi rendszer

kialakit~sa

er-

rendszerli szakkepzesben oktathat6 szakmak kBret hata-

i

rozza

a

tak az Orszagos Szakmai Jegyzeket, ami az

k

meg~

Kesobb a jegyzekben szereplo szakmak szamat csok-

ttek~

a specialis vallalati igenyek szarnara kiskaput azal

hogy-lAtrehoztak az ugynevezett Vallalati

Jegyzeket, amely tulajdonkeppen a nem iskolai szak-

i

sben ti

az uj szakmakkal javult a tervezett, Hl eany-

"teljesit~si es~lye

ar

kek

es

40 -

tatott szakrnak engedelyezesi procedurajat jelen-

Ezen az uton a vallalatok a specialis igenyeket ki

ponto~:

ithetik, ezenkivill fekezik a munkaer6mozgatast,

hiszen az itt szerzett bizonyitvany csak kapun bellil hasz@

A kett6s e16ny

arne

kihasznalas~t p~ld~zza

egy helyi

ik az OSZ",J-ben szereplo szakma helyett "sajatos

telrendszerere u hivatkozva az elozoh6z hason16, de speci

isabb

gy~rt6 szakm~ban

j

folytat lizemi kepzest.

Besz~mo16-

jelzi, hogy uAz igy vegzettek tobbsege megma-

rad az uzemnel"n - hiszen kepzettsege, ervenyessege ide koti ..

Las

egy ettal eltero

peld~t

arra, hogy a szakma-

tipu80k rnegvaltoztatasara iranytllo torekvesek milyen erdekek,

lene

kek litkozopontjan helyezkedhetnek el .. 1972-ben

szliletett tanacsi hatarozat arr61, hogy ket tanu16-csoportos

- 41

szakk6z~piskol~t

igenyeit

el~giti

hoznak

~=

l~tre,

amely egy vegyipari

v~llalat

ki, de javit a kornyezo - hasonlo szakma-

ban erdekelt vallalatok munkerogondjain is. A megyei szak-

igazqatas ezzel mintegy nak erezte. A

~zoros

beiskolaz~si gondj~it

is megoldott-

vallalati kapcsolatra szamitva a k6zep-

iskolai szakkepzes bevezetesekor'tervezte az iskola kepzesi celjanak megvaltoztatasat .. Ezert azonban a

U

pa tr6nus" nem

lelkesedett. Joreszt automatizalt gyaraban ugyanis nem spe-.. cL3.1is szak~.smeretekre volt sztiksege, a konkret keszseg'ek helyett inkabb az uj

folyamatokr~

k6nnyen adaptalhat6 alap-

ismeretekkel rendelkezo. szakmunkaerot igenyelt. Erre a celra szamara a

szakk~zepiskolai

k~pzesvolt

a megfele16 forma.

Arra azonban feltetlenill sz~mit6tt, hogy a kepzesi eel megvaltozasakor egy altalanos imsereteket nyujt6 szakmat vezetnek be, ~melyre sajat, gyari folyamatokat elsajatittato adaptaeios

rendsz~iet epi~heti.

. killen tanlaboratoriumot

~pitett

~rthet6ek voltak faradozasai,

A hetvenes evek kozepen

a gyakorlati kepzeshez.

hiszen az iparag nem rendel-

kezett regi hagyomanyokkal a megyeben, a nagy meret nagy munkaer6igennyel parosult es ezt a kiemelt fejlesztesek is csak fokoztak. Am nemcsak a kepzesi jelleg valtozott meg, hanem az OSZJ is, es a korabbi ~ltalanos ismereteket nyujt6 szakma helyett ket specialis szakmat vezettek .be. Ez nemcsak a szUkebb specializacio miatt erintette kellemet~enUl

a gyarat, hanem beiskolazasi szempontb61 is. Az ed-

.- 42 -

j~lle'gi.i'szakkozepiskolahoz kepesb 'a specL;;-

dig lis sza

t

okta~6 szakmunk~skepzes

erthet6en'nem volt von-

t6k szamara5 A goodokat a tanacsis erze-

z6 kelte,

es

j~

beiskolazasi

kil

t a minisz

problem~i

miatt - a gyar er-

riumbanQ

ig k6zepfoku kepzesi cellal mtik6d6 al/~a0 s a profiljahoz kozelallo kepszakembereket biztositott"a szakmunsi cellal mlikod6 szakkozepiskola.ban okszakmak azonban nemcsak a /vallalatnak - D~P I, hanem - a szakmak ~orneben /t6bbi X - D.. P .. / gyarnal, sem f'elelnek meg . n .09

A

iktust azonban igen nehezkesen orvosoltak es 198

8

a inditottak altalanosjellegti szak-

t . A lassu va.ltas miatt a beiskolazas nehezebbe

iskola szinvonala leromlott .. Ekozben 1979a a s

at a beruhazas masodik 1epcs6jet is beinditotta, s 279 f6 helyett 114 fevel. , A kepzessel valo konfliktusaik miatt m~glehet6sen

ativan itelik meg a szakkepzes gazdasagot kis a16 szer.epet: "1969 ota csokken a valszer.epe, a ~~akrnai elmelet annyival nem szerusodott, hogy.kiegyenlitse a gyakorlat hianyat. Aze16tt a beilleszkedes z6kken6mentet. A szakmavaltozaso~ miatt a va11alatok munker6gazdalkodassal hivatalosan foglal-

-----_._-szakkozepiskolak kialakitasanak terve 1977e

- 43 -

ko;z;6 szakemberei a szakmak elnevezese mogotti tartalmat ~evesbe ismerik, az oktatAs es az ennek etedmenyeit hasznositok kozott kisebb Ur van'.,"x A

vallalatok ig-en' r i tkan szanjak ra ma'gukat" hogy

kepzesi igenyeiket

'saj~t

kezdemenyezesekkel elegitsek ki.

Ennek elsosorban',nem· anyag i, vagy szemleleti aka! vannak, a megfele16 csatornak is hianyoznak az erdekeltseg megteremtesere, illetve akezdemenyezesek vegigvite1ere. NezzUnk a val1alati

ke~deme~yezesek

korU1i konf1ik-

tusokra egy izgalmasabb ep latvanyosabb pe1dat: egy mezogazdasagi nagyUzemet. Az uj mechanizmust.koveto idoszak szabadabb gazdalkodasi korUlmenyei a 1egeros'ebbelenki to hatast a mezogazdasagi tsz-ek koz6tt ertek e1, ebbo1 kovetkezoen a hetvenes evek elejen ,kialakult munkaeropanik bUnbakjaiva is ok valtak. Azok a direkt beavatkozasi eszk6z6k, melyekkel a szakigazgatas szabalyozni akarta a munkaerogazdalkodast, e1s6sorban az ipari, mez6gazdasagi tsz-eket, mellekUzemagakat, tarsulasokat

~ujtottak.

Mivel szakkepzesUk alig volt, beiskolazasi terveik minimalisak es szakemberallomanyukat elsosorban kesz szakmunkasok felvetelevel, ha tetszik elcsabitasaval biztositottak. A hetvenes evek kozepen a k6zepisk61ai

szakmunk~s\.

'

kepzes rendszerenek kialakitasakor a MEM a mezogazdasag

x Beszamo16 1983.

- 44 -

m~nyek

n6veked~se,

moditasa, a

az iparszerU

gepesitetts~g,

termel~s t~r­

kemizalas, ipari te-

-

45 -

vekenyseg, megkovete1te a nagyobb szaktudast.

A'gazdas~gok ennek megfe1eloen nagyobb gondot forditottak a szakemberkepzesre, mint a korabbi idoszakban, ennek eredmenyekepp a mezogazdasag szakemberellatasa javult. nx Az uj szemle1et kialakulasaban fontos szerepet jatszott az a nagyUzem; amely klilonosen a hetvenes evek e1ejet61

~yors

es latvanyosfej16desen ment

keres~tUl.

stra-

tegiaja sok tekintetben elter a megszokott61, es ez kepze-. s1 illetve szakemberpolitikajara is ervenyes. Az em1itett id6szakban terUletileg is kiterjesztette tevekenyseget, tobb mas gazdasagot is magabaolvasitott, ,megkezdte az iparszerU rendszerek beallitasat, akillkereskepelmi tevekenyseg kiszelesiteset. Mindez az agazat sok

~rdekeltjet

irrital-

hatta, ezert 1974-ben a megyei Part VB ele vitte a fejlesztesi strategiaja kortil folyo harcot. Ugy tUnik, hogy a nagyilzem

vezetesekompromissz~mot ajanlott

fel, egyreszt ideolo-

giai, es - fejl6desehez kepest - anyagi tamogatast kerve, cserebe szolidabb terjeszkedest, politikai szempontok /kultDralis elet, szocialista

bri9~dmozgalom/

jobb figyelembe-

vetelet kinalva. E16terjeszteseben ezt az je1ezte, hogy a harom 1ehetseges alternativa - a tovabbi piaci

ternyer~s,

a tervhez vale szorosabb igazodas, es a stagnalas i11etve

x MunkaUgyi Tajekoztato 1983.

.... 46

~

Visszafe,jlesz,tes .... kozUl a kozeputa.t jelolte meg kovetendo str'ategiakent .. , Ugy' ,·tlinik, hogy a kompromisszum csak latszolagos volt, a fe.l,futas tovabb folytatodott, es harom evre

ra

meg lnt a'

me'9y·ei poli tikai forum elott folyt, a vi ta ..

strategiai

A

~lk~pzelesek

nemz~tkazi

kbzott egy

k6zott szerepelt tobbek

k6zos tarsulas,

n~gy kutat~si

bazis

kiepitese, es'riem utols6sorban az eddig szinte illegalisan saj~t~zakmunkaskepz6 iskola hivataloss~

mlik6d5tt

Mar

~

e~ek elej~t61

hatvanas

tetele.

sajat kepzesben neveltek szak-

munkasokat, es tobbszor probalkoztak ennek legalizalasaval,. 1974.-ben azonban me·gyei' szintep meg nem meltanyol~'ak torek-

veseiket . UA rnez6g~zdasagi szakkepzes bazisanak a jovoben is /w .... / te ntjUk, ahal minden feltetel adott az elmeleti es gyakarlati oktatasra .. /A nagyilzern szekhelyen/ gyakarlati tapasztalatokat figyelembev€ve a munkaviszonyban al16k szakmunkaskepzeset kell szorgalmazni es megva16sitani .. l1~ m~gis

1975-ben

megkezdodtek a targyalasokkihelyezett

tagozat letesiteserol. A nagyuzem ugyan sajat intezetet akart, s azonban, - hivatkazva arra, hogy iskolat

a szak csak

az

~llam

letesithet - a

profilbovites~s

kihelyezett

tagozat mellett' alIt ki, ennek"koltsegeinek vallalasara "'

is hajlott. A

ga~dasag

szakmunkaskepzessel kapcsolatos celjai a

x E16terjesztes 1974.

- 47 -

k6vetkez6k voltak.

Egyr~szt

uj szakon

munk&sokat'k~pezni /~smeretes,

teny~szt6

hogy a

8zakokon nem volt megyei

lami oktatast6l'

elt~r6

sz&nd~kozott

szak-

~egfontosabb ~llat-

k~pz~s/, m~sr~szt

az

~l-

tanterv szerint kivant oktatni. A

szakrnunkaskepzes. az 'engedelyek nelkUl is, - a tanacsi szakemberek kifejezesevel elve "illegalisan" bar a felsa szervek

II

szembehunyasa II rrellett - folyta t6dott. Termeszetesen

az iskola nem adhatott azonban az itt szerzett

alt~lanos

szakmunkasbizonyitvanyt,

k~pesitessel

rendelkezoket nemQsak

itt, de a kornyezo gazdasagok is orammel fogadtak. 'Va16szinUleg biztonsagi okokb61 azonban tovabbra is celoztak az iskola legalizalasat. Az

esem~nyeket

meggyorsitotta az emlitett masodik,

1977-es Part VB liles, ahol pozitivan ertekeltek a kezdemenyezest, es utasi totta az erdekel teket a gazdasag elke'pzeleseinek tamogatasara. "A megoldast abban latjuk,hogy az ailami erdekek es tantervek betartasaval megvalosithato a szakmunkaskepzes kihelyezett tagozatanak inditasa •.•. Ez termeszetesen nemcsak az lizem erdeke, hanem a megye szakmunkasell~tasahoz is jelentosen hozzajarul." megyei,PB tamogatasaval minden •.. iraliyit6 .szervnek, gazdasagi egysegeknek •.• meg kell ismernilik a fejlesztesi prograrnot •.• r~szle­ tes c~atlakozasi - reszveteli ill. tamogatasi tervet kell kidolgozni a hosszutavu elkepzeles megvalositasa erdekeben. A megyei tanacs kezel. k leme . It en .... "x Je irA

-

48 -

Az itiUgyii erdekeben munkabizottsag, operativ bizottlevelvalt~sok,

ult,

tett arr

s sz

meg

koz

engedelykeresek sora utan elvi

, hogy beindulhat a kepzes egy

a kihelyezett tagozatakent 1978/79-e8 tan-

rosi

a harom

tenyeszt6 szakon 1-1 tanu16csoporttalo ak tanulmanyaikat - masodeveskent - az

sak

illegalisan tanulo elsoevesek, am csak a 18haziDl es al-

edd

i

1

kG15nbseg

~U15nb5zeti

vizsgayal t6rten6

sal! utan" A megallapodas szerint a felszerelesek zeri

ztositasan es az elmeleti kepzes szemelyi felte-

in k

a szak

azgatas a felUqyelet szerepet vallalta ,

ara, a tobbi a nagyuzemre harult .. /Epuletek, szemelyi, i

finanszirozasa, fejlesztes./

1

hogy ezzel alyan uj peldaval is s alhatunk, mely az oktatas es a gyakorlat szorosabb kapcsolatanak uj tavlatait is jelentj

Ii

t ~' "

I f " '" '"

u

aban a szakigazgatas igen kenyszeredetten allameg"

is csor.

tva

struk

Az idegen indittatasu kezdemenyezes - hatalmat ~

modositotta a nehezen kialakult kbzepfoku

Mas

iktust a meg keve

x

szt ereztek a meg nem nyilt, de letezo tosen konkret helyi igenyek, es a

merev allami tantervi rnegkotesek k6z6tte

rozat

. •"!>

-

A

b~ke

csak

49 -

f~l~vig tartott~

A

gazdas~g

nem birta

elviselni, hogy sajat erofesziteseit ala kellett rendelnie az oktatasi celokatszolga16 rendelkezeseknek, hiszen az

erdekeivel, s~liks~gleteivel el+enkezett. 1979-ben tehat kertek a kozos igazgatas felszamolasat

es

az iskolanak az

Uzemtol vale onal16sitasat. "Az lizemi szakmunkaskepzo iskolainkat ezelott tiz' evvel hoztuk letre, hogy az allattenyesztes mindinkabb novekvQ szakmai es szel1emi igenyeit a termeles napi gyakorlatab61 kiindulva az altalanos kepzesre orienta1t mezogazdasagi szakmunkaskepzes iskolaknal' eredmenyesebben szolgaljak. Iskolainkban az iparszerU terme1es elemeinek elsajatitasara, a modern' termelestechnologia gyakorlatanak megismeresere iranyitottuk a figyelmet, tehat arra torekedtUnk, hogy vallalatunk es partnergazdasagaink szakmunkasutanpotlasat sajat Uzeme1esi tapasztalatainkra epU16 kepzes a1apjan biztositsuk. Menetkozben azt tapaszta1tuk, hogy az e1oirasok es az a11ami oktatas kUlonbozo szabalyai a szakmunkask~pzes ilyen gyakorlatanak kibontakozasat alapvetoen akadalyozzak, ezert be kellett latnunk, hogy eddigi erofesziteseinket ala kell· rendelnUnk az atlagos oktatasi ce10kat szolga16 rendeikez~seknek. .1978. szepternbereben / •• ~/ kihelyezett taiozatkent megindult al1arni kepzesi forma szUksegleteit a rnagunk reszerol biztositottuk: / ••• / Az elrnult felev tapasztalatai alapjan mega11apithatjuk, hogy az isko1a k6z6s Uzemelese szamtaIan problemat vetett fel, tehat bebizonyosodott,

hogy az igazi gazdas~gtalans~g 49Y tud kialakulni, ha egy ladatnak form~lisan t6bb qazd£ja van. Mindez ~n arra a k6vetkeztet~sre jutottunk, hogy amit az lizemi szakmunk~sk~pz~s te.eddig. csinal tunk, a. tovabbiakbanteljes merthatatlan. A /~o./ szakmunk~skepzes meges tovabbi mukodeset az alabbi lehetoserminaljak, melyek eldonteseben segitsege-

kig i

gek

es

intezkedesedet kerem. a/ A 1 ... / sz~krnun­ kask~pzes is ak felszamolasa; Mivel ajelzett t

problemak roi az iskala s~m eredeti formajaban~ sem Uzemelesben nero tarthat6 fenn. Javasoljuk athelyezeset vagy megszunteteset. Az athelye-

zest az iden

vegen / ••• / celszerli litemezni, melynek a kepzes egy~bkent is a feladatkorebe tartozike Ebben az esetben a tanu16k gyakorlati tovabbra is vallaljuk • • _. bl A / ••• 1 szakmunkaskepzo iskola fejlesztese klilonosen az elmult idoszak tapasztalatai alapj&n ugy l&tszik, hogy iskolankat - a je1en1egi iskolarendszer es

az ezzel.osszefGggo e16ir&sok miatt - csak on&l, a v~11alatt61, ilzernelest61 lehatarolt iskola x kereteben lehet fejleszteni"""u Ezz

valaszut ele al1itottak a tanacsot, amelyik ja a szakmunkaskepzes teljes felugyeletet,

it,

a teljes szakitast" Termeszetesen mindket don-

s

kazatot

szaki

ped

par

kolt~

izott

x 1979" II .. ve

tt, hiszen a

vallal~s

plusz terhet, a

a megallapodas felrugasat jelenti, amit a nehezmenyezett valna" A dontes helyett a ta-

igazgat6h

- 51 _.

nacs a

gazda~agot

vadolta a megallapodas be nem tartasaval.

1979 aprilisaban feljegyzest keszitett kihelyezett tagozat mUkodesevel kapesolatos problemakr61. Eszerint a gazdasag nem irta ala a'mUkodesi szerzodest, nem adta.

at

a szakokta-

t6k statuszait, nem vett fel megfelelo szakoktat6kat /?/, nero a tanterv szerint zajlik a gyakorlati oktatas, nincsenek kollegiumi nevelotanarok, a kollegiumot munkasszallonak hasznaljak, nines e14g tanar, a koltsegelosztas nem tisztazott, nem fizetnek eleg osztondijat, a szoeialis juttata~ok nem megfele16ek. A tanaes tehat elegendo vadat gyiljtott oszsze ahhoz, hogy felmondja a megallapodast, de az ezt kimondo levelet megsem klildtek e1 a gazdasagnak, hiszen ez a dontes fele10ssegenek elharitasara iranyulo politikaval.ellentetes lepes lett valna. Ehelyett e1vben

m~g:arajuk

harulo fejlesz-

tesi kote1ezettsegeket is vallaltak. Ez azonban esak formalis volt, a viszony ehhez mar tul$agosan rossz, a teljes szakitas elkerlilhetetlenne

valt~

Ezt jelezte a naqyUzem igazgato-

ja, aki leszedette az isko'laepuletrol az anyaiskola cegtablajat~

A teljes szakitast a milvelodesi osztaly juniusi fel-

jegyzese

~zentesitette.Eszerint meg

a gyakorlati kepzes sem

maradt a nagyUzemnel, bar egy reszet igenyeltek, az iskola teljes egeszeben visszakerill korabbi mUkodesi helyere. " ••• eddig is azt tapasztaltauk, hogy a "tanu16k ott csaknem kizar6lag munkaer6t jelentettek, a t~nterven e16irt kepzesi feladatot nem oldottak

meg@ /.9@/ elsosorban a gyakorlati kepzessel .kapcso1atos prob14m~k rniatt kerliltlink olyan helyzetbe, hogy a korabbi altaluk vallalt kotelezettsegeknek eleget tennlinko nx Az iskolaban az6ta is folyik a szakmunkaskepzes fel-

lean, e

kivul evente tovabbkepzest tartanak a dolA tanulast k6zQssegi ligykent kezelik, a tanfolya-

rook elvegzesere anyagilag nek

e1

zton6zneke

A

nagyUzemnek nincse-

munkaeroproblemai, meg a leginsegesebp idok-

ben, 19760 korli1 is novekvQ letszamot terveztek, amit tul is esitettek@ A sajat kezdemenye

s

es

az igazgatasi erdekek 5zem-

1asab61 szarmaz6 konfliktust,illusztra16 demes szembealli

er-

e9Y masikat g amely az eloz6t6l elesen

egy

lesztesi programhoz kapcso16dik.

Ennek ellenere kon sagi

peld~nkkal

iktusokkal terhelt, amelyek a mezogaz-

zemnel tapasztaltakt61'meroben elternek.

Ha.

i

a vizsgalt megyeben a szakkepzessel kap-

csolatban gazdasagi igenyeket emleget, elsosorban a banyai szakkepzesre gondo10 A szakma beiskolazasi gondjai az

kepest is nagyok, annak elle-

SZ 5Z

a banya-,

mindig is e16terben ennek merte tatta meg" .

es

energiaipar .szakmunkasutanpotlasa t"

korabbi visszafogasi idoszak

csak cs6kkentette, de az 'iranyt nem valtoz-

- '53 -

A banyaipari szakkepzest erosen

~egviseltek

az ipar-

agban bekovetkezo atrendezodesek, a banyaszat folytonos 'at... ertekelese. A 60-as evek vegen peldaul egeszen kedvezo demografiai helyzetben kellett visszafogni a kepzest. szafogas

idej~n

energiaipar

visz-

megszUntettek egy szakmunkaskepzo iskolat,

es lecsekkentettek mas iskolak kepzesi kapacitasat. ~s

A

f~nykor~t"

~s

egyben

t~m~nk

A

banya-

szempontjab61 a

kulcs~d6szakot egykozponti fejlesztesi program bei~ditasa

jelentette. Ez az idoszakegybeesett a megyei kozepiskolai szakkepzes szerkezeti

atalakit~s~nak id6szak~val.

Igy valt

lehetsegesse az a tarsitas, amely a megyebeneloterbe kerUlo gazdasagi igenyeket j6reszt a fejlesz~esi program igenyeivel azonositotta. A megyei mUve16desiosztaly egy tervezetet keszitett - killen foglalkozva a banyaipari amely a vajar-szakma

szakk~pzes

probl~maianak

problemajaval -

megoldasat, a

k~pz~s

kon-

centraci6jaban latta, azaz a harom szenbanya vallalat szakkepzeset egy helyre kivanta osszevonnl. Ezt nemcsqk iranyithat6sagi terekvesek magyaraztak, de az iskolak akkori

all~-

pota is. Ezek a kivalasztott iskola kivetelevel sUrgos beruhazasokat igenyeltek. a szanbanyaknal es a szakosztalynal kez~p­ foku iskolahalozati tervUnkben kozponti ~zerepet kapott' a szakmakoncentracio. II "Ugy veljiik, h09Y a harom szenbanya vallalat kolII

•••

-

54 -

esanos megallapodasa alapjan a va.jarkepzes 1 ..... / torteno koricentrala.sa esaten is biztosithat6 valamennyi szanbanyanak az altala beiskolazott tanuloi latszarna .. Arnennyiben elkepzelesilnk nem talal rnegertesre, ugy a vajarkepzest tovabbra is szettagoltan /gazdasagtalanull tudjuk megvalositani .. Ekkor viszont a vajariskola 1980-ig t6rteno alaba.nyaszasa miatt szlikseges egy uj iskola 18 tanterernl felepitese kollegiumi hatterrel. nx A tervvel kapcsolatban azonban a szakigazgatas tartott a vallalati reakcioktoJ.. A vallalatok nyilvanva16an nem akar-

.

.

tak az ugyan hatekonyabbnak, alaposabbnak tuna kepzest, mivel az - megiteleslik szerint - munkaeroutanp6tlasukat veszelyezc

•

tette valna, 11i5zen ,igy meg a kepzesi idoszak vegen sern garanta.lt a

szakmunk~sok

na.luk val6 elhelyezkedese . A kenyel-

mes, korszerUkarUlmenyekhez szokott tanu16k atiranyitasat, megtartasat semrni sern biztositja .. Ezzel kapcsolatban igen talalonak tUnik az egyik szenbanya vallalat igazgatojanak megjegyzese a vegzQs tanul6k elhelye.zkedesevel kapcsolatban, miszerint "A banyasztanulo ott rnarad, ahol az elso cs6kot kapja .. " Az

egyetlen konkret cselekvesi lehetaseg - a szak-

igazgatas szamara - a banyaszati keretszarnok megnovelese maradt, tobbnyire a tobbi beiskola7.asi terv rovasara .. Eszerint a tisztan banyaszati szakmak beiskolazasi tervet dupla-

x a tervezetb61

-

jara /60-ro1,120

fo~e/

55 -

eme1tek. Ez persze csak tervet je1en-

tett, ami nem garanta1ta a beisk01azasi te1jesiteseket, a tovabbiakro1 nem is besze1ve. Az 1976-os idoszakban pe1dau1 a vallalatok igenyei 4500 fot je1eztek, holott osszesen 3850 alta1anos iskolat vegz6re szamithattak, a tanacsi terv ennek valamivel tobb mint 53 %-a /2150 f6/, a tenyleges beiskolazas pedig 1941 f6 volt. A tanacs 6vatossagat a tervezet is jelezte. "Hansulyozni szeretnenk, hogy a Munkailgyi, Mil'velodesUgyi osztaly csupan az egyes szakmak keietszamait biztositja a beerkezett igenyek alapj~n. AZ, hogy a biztositott keretszamokat - az adott szakmaban - az altalanos iskolab61 kikeril10 tanu16k betoltik-e elsosorban a va11alatoknak ••• beiskolazasi propagandajan, az isko1~kka1 es a tanu~6kka1 kotott egytittmilkodesi, i11etve 06Ztondijszerz6desek eredmenyes megkotesen mu1ik. u A kovetkeuo eyre kideril1~ azonban, hogy a megtett intezkedesek sem a va11alatok, sem a programert,fele16s6k szamara nem voltak kielegitoek. 1978. marciusaban ujra e16iranyoztak a beiskolazasok tovabbi noveleset, tekintve, hogy az elozo evi vajar-igenyeket csak 55-60 %-ban sikertilt teljesiten!. Ezt meg sulyosbitotta a vajarszakmaban tapasztalhat6 30 I-os lemorzsol6das. A szakigazgatas m~ghaladta

~atva,

hogy a fe1adat

erejet - megpr6balta szatvalasztani sajat es a

vallalatok feladatait., Eszerint 6 tervben tartotta a szakmunkaskepzes 55 I-os resza!anyat, ezen beltil a vajar- es

- 56 -

b~nyaipari

k~pz~s'kiemelt kezel~s~t,

a'gyakorl'ati

oktat~s

mig a

v~llalatokat k~rte

szinvonalanak emelesere, vallalati tan-

muhelyek epitesere, az osztondijak novelesere stbe Gyakorlatilqg azonban'a legfontosabb, es legkonkretabb keres a felnottkepzesre vonatkozott es a

va1~a1atok

is ereztek, hogy a

szakemberkerdes rnegoldasa csak azutan varhat6. program szakemberut~!np6tlas kikepzesere nines lehetosege A vajar szakmunkaskepzes terilleten jelenleg a felnottkepzes biztositj~ az utanp6tlast .. n X n / ...... /

Okt6berre kiderillt, hogy a borul5tas alapos volt, a rnegemelt 'terveket csak 4 7%-ban 171

fa

,150 helyettl sike-

rtilt teljesiteni. A tanacs - ha a beiskolazasban nem is ert el eredmenyt, - koncentraci6s elkepzeleseit kicsiben megva16sitotta .. Teljes kepzesi vertikumot, szakmunkaskepzat, szak-

kozepiskol~t~ k6z6s

es

technikumot'vont os~zea megyeszekhelyeken es

igazg~tas al~

banez~el sz~tesen

helyezte aket. A munkaer6gondokon azon-

nem javitott.Az egyes

sz~nb~nya

vallalatok

term6~

elegedetlenek a szakmunkaskepzessel kapcsolatbane

Ugyan nem a beiskolazasi aranyoka~ kritizalt&k, hiszeri ennek teljesiteseben maguk is'szerepet jatszanak, de az egyeb

tenyez6k biralatan keresztill

saj~t

igenyeik kielegitetlen-

segere utalnak"

"Az Uzemek es az iskolak pa1yavalasztas segit6 tevekenyseg~ben egyre inkabb az iskolak igenyei;

x Vall .. vezet6

- 57 -

pedag6giai celkitUzesei a meghataroz6k. Az iskolak elsosorban a tanul6k megfelelo szelessegU es' melysegU palyaismeretenekkialakitasaban hasznaljak Eel a vall,alat altaI nyujtott lehetoseget. llx

4. A vallalati szakemberpolitika es a

munkah~lyi

beil).esz-

kedes

Az elozoekben bemutattuk, hogy a kepzessel - ea ezzel. a szakemberekkel kapcsolatos igenyeket meghatarozza. a vallalatok munkaerohelyzete. A munkaerohiany az, ami a szakmasitas kerdeseiben is kimondJa a donteS sz6t. Ha il; hiany csak egy munkakor szakmava min6sitesevel enyhitheto, a}
xx

Ez persze rontja a szakmak p.resztizsati de ez nem a vallalatok kriteriumai koze tartozik. Sot nerncsak a presztizs, maga a szinvonal is rornolhat" a 'munkahe1yen szukseges ismeretekbe elobb-ut6bb ugyis betanulnak a be1epok. Az altalunk vizsgal~ teru1eten peldaul - a hetvenes evekben - egy val1alat arra panaszkodott, hogy a I)ala alkalmazott szakmaban kettorol harom evre novekedett a kepzes, amiatt csokkent a jelentkezak szama, igy romlott munk~eroellatottsa~a. A belsa kepzes sem annyira eredeti feladatat tolti be, mint inkabb a munkapad-

x Beszarnol6b61 1983. xx Ilyenre volt pelda a textiliparban

- 58 -

nal megszerzett ismereteket legalizalja .. Az igy szerzett papir raadasul ada kati a dolgozot a 'vallalathoz ..

I~

Mindezek kihatnak a beilleszked~sik6rtilm~nyekre*x A

feszUlts~gek,

tettel
amelyeket a rnegyei vallalatok is megernli~s

altalanosak.

Probl~mat

okozhat, ha egy

szakkepzett magasszintli szakmajanak kovetelmenyeit keri szamon munkahelyetol a szalagrendszerli termelesi viszonyok kozott .. Ebben az esetben nemcsak arra az egyszerU esetre gondolunk

e

amikor egy iparitanu16 mast

tanult~

mirit ami a

feladata" hanem ar,ra a sokkal al talanosabb szi tuaciora, amikor peldaul szakrnai

onal16s~gra

kUl6nos keszsegeket nem

neveltek es adaptaci6t, a

igenylo,tev~keriysegsorozathoz

va16

lojalis illeszke~est kovete1ik tole.

Aproblemak, a bei11eszkedesi modok es a rnunkahely . elhagyasok szinten filggenek a vallalat startegiajat61. xx Mas munkahelyet keres az a fiatal, aki szakrnai kepessegeit akarja kibontakoztatni, es mast, aki - vallalva a hierarchi~ba

vale illeszkedest. - bels6 karrierpal~an vale e16re-

haladashoz k5ti eletutjate Termeszetesen a legfontosabb szernpontok k5zott talalhat6 az anyagi

boldogul~s megte~em­

tesenek lehet6sege, aj6vedelem, lakas, szocialis juttata-

x Hason16 jelensegeket irtak Ie fels6foku vegzettsegUekr61 a Lengyel Gy~ /szerk./ /1984/ k6t~tbene tanulmanyunk: Darvas.P. - Ko~~ei Gym /1984/ az e16bb emlitett Lengyel Gy@ /szerk./ /1984/ k6tetben.

xx Erre

ut~l

- 59 -

Am

sok 8tb.

az elozo ket valasztasba az ezzel kapcsolatos

elk~pzel~seK

is beil1eszthetok aszerint, hogy a p&lyakez-

dok a teljesitmenyt61,kockazatvallalast61 teszik inkabb

anyagi. helyzetliket, vagy ink&bb stabll, biztonsa-

fUgg6ve gas

jovedelemmel szamolnak. Utobbiakat a nagyvallalat kchy-

nyebben tudja megtartani, e16bbieket peldaul a sz6vetkezeti mellekilzemagak tudj'ak "megszerezni". A helyzet kiforditottsagat jelzi, hogy az iskolabol k6zvetlen kilep6k ink'tib h~rom

az e16bbi helyen k6tnek ki. Ennek vBnva16bb, hogy a nagyvalla1atok kinalnak.

A

~okkal

tobb munkahelyet

masik ok, hogy a konfliktus anagyvallalatok

eseteben sokkal "puhabb ff • Itt "csak" a ,

,

oka van. A legnyil-

feladniuk esetleges szakmai

v'~zetteknek

t6rekveseiket~' mig

kell

a nagyobb

kovetelmenyek, s.akfuai tapasztalatok - amiket gyakran a 'szovetkezetek, kisval.la1atok igenyelnek - es az iskolai tudas kozti kulonbseg mar nehezebben hida1hato at. A beilleszkedesnek'megfele16en tagolhat6k a munka-

helyelhagyasi motivaci6k. X Egyreszt akkor hagyjak el a fiatalok a munkahelyilket,lha szakkepzettseglik es munkakorlik jellege beintoan elter, azaz eros a szubjektiv inkongruencia'. xx

A

masik fo motivacio a nagyobb perspektivak, jobb

felernelkedesi lehetosegek keresese

m~s

munkahelyekeh.

x Nemes F. /1969/ xx A szubjektiv inkongruencia a Lengyel Gy. alapj~n

a munkakor a

atelt e1terese:

szak~rtelem ~s

/szerk~1

munkakor

/1984/

egy~ni1eg

- 60 -

Ez~rt ak~r.;. m~g szakm~jukat

is hajland6k megv'ltoztatni,

illetve feladni. A rendszer belso ellentmondasa, hogy -

b~r,

mint tarsadalmilag

h~szontalant,

a fluktuaci6t visz-

sza akarja szoritani - az iskolarendszer nemegyszer. az ut6bbi karrierpalyakat szolgalja.

- 61 -

V~lldlati 68szevon~sok terrn~szet-

1. Adler Judith /1977/:

rajza.

~igyeI6,

2. Antal L. /1980/:

1977. okt. 5.

Fej16d~s kit~r6ve1. Gazdas~g,

1980/2.

3. Boszormenyi F. - Munkacsi ,I .. /1980/: A fog1a1koztatas hatekonysaga es a munkaer6kina1at~ Kozgazdasagi Szemle, 1980/9. 4. Boszorrnenyi F. /1978/: Munkaer6hiany tulfoglalkoztat's eset~n.

Bp. 1978.

K~zirat ..

5. Cravero R. /1977/: A gazdasag rnunkaer6sziikseglete es az oktatas tavlati fejlesztese.

Tarsa~alrni

Szernle, 1977/5.

6. Darvas po. /1985/ : Munkaerogazdalkodas es szakok tatas /1949-56/, OKI Tervp.zeshez kapcso16do kutatasok 94. 7. Darvas P. - Konczei Gy. /1984/: Egy nagyva11a1at es egy terrneloszQvetkezet; a fiata1 diplornasok helyzete. IN: Lengyel Gy. /szerk~/ /1984/ 8. dr. Fekete Gy. /]973/: A tav1ati1ag varbato munkaerohelyzet es a va11alatok rnagatartasa. Munkaiigyi Szernle, 1973/1-2.rn. 9. Gabor R.I. /1972/:

'A szakernberk~pz~s

es az isk01arendszer

nehany prob1ernajaro1. Kozgazdasagi Szemle, 1972/7-8. 10. Gabor R.I. /1979/:

Munka~r6hiany

a mai szocialista gazda-

sagban. Kozgazdasagi Szemle, 1979/2. 11. Gabor R.I. /1980/: SzUksegszerU-e a munkaer6hiany a szocialista gazdasag mai modelljeben. Kozgazdasagi Szemle, 1980/3.

-

62 -

szerkez(~te

12. Galasi Po /szerk./ /1982/: A munkaer6piac

es

mUk6d6se Magyarorsz~gon. KJK 1982.

13. Galasi P. - Sik E. /1977/:

Adal~kok

z~s~hez. K6zgazdas~gi SzernJe,

14. Galasi P. - Sik E. /1979/: A elm~lete. K6zgazdas~gi

a munkapiac elem-

1977/6.

szegment~lt

Szemle, 1979/12.

15. Galasi P./1978/: A v&11alaton bellili K6zgazdas~gi

munkaer6rnozg~sr61.

Szemle, 1978/6.

16. Gergely I. /1983/: Kozgazdasagi

munkaer6piac

Iparfej1eszt~s ~s

Szem1~,

17. Gyetvai L. /1982/: A

fog1a1koztat~s.

1983/2.

munkaer6struktur~rol.

Gazdasag, 1982/2.

18. Halasz G. /1984/: Az oktataspolitika szervezete a hetvenes evekben /Elemzesek a kozepfoku oktatas megyei iranyitasaro1. OKI

Tervez~shez

kapcso10do kutatasok 79.

19. Hollo Maria /1974/: Technik3 es tarsadalom.Kossuth, 1974. 20.

Husz~r Istv~nne-Sur~nyi

igenyenek

B. /1977/: A beruhazasok 1etszam-

elsz~molasa.

Kozgazdasagi Szemle, 1977/1.

21. Huszar Istvanne-Suranyi Be /1980/: Emberi tenyez6 es strukturaa1akitas.

K6zgazdas~gi

Szem1e, 1980/2.

22. Inze1t As /1978/: A va11a1ati centra1izacio. Gazdasag, 1978/2. 23. Ka~akas L: /1976/: Az

v.

6t~ves terv munkaer6gazda1ko-

dasi feladatai. Tarsadalmi Szem1e, 1976/1. 24. Kiss

A. -

Timar -J. /1970/: A munkaer6struktura ~s az

oktatas fejlesztese. Tarsada1mi Szem1e, 1970/1.

- 63 -

25. Kornai

J •.

/1980/: A hiany. KJK 1980.

26. Kovacs J. /1974/: Te1jes K6z9azdas~gi

f091alkoztat~s ~s munkaer6hi~ny.

Szemle: 1974/7-8.

27. Kozma T. /1983/: Az oktatas fej1esztese: eselyek es korlatok. Kossuth, 19B3. 28~

Kutas J. -, Mansecz Zs. /1976/l! A nak fog1alkoztatottsaganak es sza.kkepzettsegenek val tozasa 1970 es 1990 k6zott. K6zgazdasagi Szem1e, 1976/10.

29~

Kutas J. -Vamos D. /1980/: Munkaer6-terve2es es oktatastervezes.

K6z.nevel~s,

1980. l.szo

30. Laky T. /1982/: ErdekviRzonyok

a va11alati

dontesekben.

Kozgazdasagies Jogi Konyvkiad6 , Budapest, 1982. 31. Lengyel Gy./szerk./ /1984/: Fiata1 kozgazdaszok a gazdasagszerve.zetbe.n • MSZMP T'rI.' 5. Bulletin. 32. LukacsP. /1983/: Vazlat az oktatas kozponti tervezeser61. OKI'

Tervez~shez

kapcso16d6 kutatasok 69. 1983.

33. Monigl I. /1979/: A nepgazdasagi tervezes es az oktatasi rendszer k.apcso1ata. Akademia Kiado, Budapest, 1979 34. Nagy Gy. /1982/: A munkaer6 va11a1atok kbzbtti

r

eloszt~sa

egy megyeben. Egy szabalyozasi ~iserlet tapaszta1atai. Medvetanc, 1982/1. 35. Nemes F. /1969/: Mozgas es stabilitas a munkaer6

hiany a szocia1ista gazdasagban. Kozgazdasagi Szemle, 1979/12.

vil~ga-

-

64 -

37. pogany Gy. /1978/: A termelo erok fejlodese es a munkamegbsztase K6zgazdasagi Szemle 1978/7-8, 38 •. pogany

Gy~

/1981/: A munkaer6szliksegletes a foglalkoz-

tatas szinvonala. Kozgazdasagi Szem1e, 1981/6. 39. Revesz G. /1978/: Iparunk val1a1ati as uzemnagysag sze-

rint!

szerke~ete.

Gazdasag, 1978/3.

40. Szalai E. ·/1981/: Kieme1t

vallal~t,

'beruhazas, erdek.

Akademia Kiad6, Budapest, 1981. 41. Tardos M. /1975/: Vallalati onal1osag

as

k02ponti

ira-

nyitas. K6zgazdasagi Szernle 1975/7-8.

42. Tirnar J. /1976/a/: A

k8znevel~si

rendszer tavlati fej'-

lesztesenek nehany kerdese. Valosag, 1976/1. 43. Timar J. /1976/b/: A munkaerostruktura as a

mun~ahe1yi

struktura megfele1ase. Kozgazdasagi Szemle, 1976/30 44@ Timar J. /1977/:

Fog1a1koztatas-politik~nkr61as

munka-

erogazdalkodasunkrol. KQzgazdasagi Szem1e, 1977/2. 45. Timar J. /1978/: Foglalkoztataspo1itika, munkaerohe1yzet, gazdasagfejlesztes.

Gazdas~go

1978/1.

46. Timar J. /1980/: Oktataspo1itika as oktatastervezeso Kozgazdasagi Szernle, 47~

~980/10o

Tirnar Je /1981/: A munkaer6 mozgasair61

munkagazdasag-

tan! nezopontbolo Kozgazdaasgi Szemle, 1981/1. 48. Tirnar Je /1982/: Terv es va16sag. A

~zakmunkaer6-szlikseg­

1ete1s5 tavlati tervenek /1965-1980/ teljesli1ese. Kozgazdasagi Szemle, 1982. 6esze

65

49. Tim~r J. - Kiss struktura.

A.

/1970/: Szakemberell~t~s-munkaer6-

T~rsadalmi

Szernle, 1970. 7-8.8Z-.

50. Tirnar J. - Kovacs J. /1971/: A rnunkaer6 es az oktatas tervezese a szocialista orszagokban. Szigrna, 1971/3. 51.

Tirn~r

J. - Kovacs J. /1982/: A munkaer6 tarsadalmi ujra-

terrne1ese es

tervezese~

Szakirodalrni tajekoztat6.

Kozgazdasaqi Szemle, 1982/5. 52. TUdomanyos Tajekoztat6 /1979/: Munkava11a16i statusz, munkaerohiany, anyagi osztonzes. Kozgazdasagi Szemle, 1979/9. 53.· Varga Gy. /1979/: Va11a1ati meretstruktura a magyar iparban~

Gazdasag, 1979/1.