Kezirat. FORRAYR. KATALIN KOZMA TAMAs LAKOSSAGI ERDEKERVENYESITES AZ OKTATASBAN. TERVEZESHEZ KAPCSOLODO Klf1. 1 ATASOK 95

TERVEZESHEZ KAPCSOLODO Klf1.1ATASOK 95. T~mavezet5:

Kozma

~am~s

FORRAYR. KATALIN KOZMA

TAMAs LAKOSSAGI ERDEKERVENYESITES AZ OKTATASBAN

Kezirat OKTATASKUTATO INTEZET, 1985. JANUAR

Szerkesztette: Kozma K~szUlt:

az

Tam~s

Oktat~skutat6 Int~zet nyomd~j~ban

Peldanysz~m:

200

ISSN: 0230-7189

T ..

tLs A'iJ

AZ .ALI ..AMPOLCtA,H.

IJ~l.kos.s{t{')'i ('l'dnk ,JZ

Ls k 0

A'/,

OKTAT.AS.r JU-l~NDSZE_R

okta t{lsba:n

f' U:;; b d () 6 r d G k e l<;,

J{tll 0 Z

'* .. "................ .... " ..

'0

..

..

..

..

h .10

,/\

HI

t ;'.f Ac i ()

os

Q Z

(Iok{~rv6nyo s1

H

0

k tat as i

........ "

1 ~3

r~ He t o " .. ..

21.

e ,11.a tot t sag .... ",,"

t6" k<5J. t oze s: egy meg-yo

1;~HDJDKKOZDELf\1EK A KOZ:B~PFOKU KI~PZESBEN

IIl..

II i{.tnysz8 kmitk es tul jelen tkeze sek A kdz6pf'oku !...

.

~rdokek

11>

......

25 "....................

kepzeshez fUzodl-) lakossagi ~3rdekek"

" " . , ;

..

I'

cos 8J'dekervenyesl. tesek a

,.

-

25

26

I"

pa.Lyaval.8 sz-·

3·1 35

IV", I?ELS60KTATASI TP...KTIKAK Taktika I .. :

Taktika II.:

jelentkezesek, elfordu]~s

36

tuljelentkezesek

a fels6oktatast61 ."

~

40

A fels60ktatasi taktikazas kilatasai V.. A SZERVEZETI LAKOSSAGI ERDEIOtRVENYESITES FELE BUrokra tikus

jeJ.onst3gek az okta tasban

'II

..

Koncopci6k az allampolgari erdekervenyesitesro.l •

A tarsadalmiasitas alternativaja

JJDGYZETEK

48 49 53 56 60

ltl~rtet].enked(5" a.1J_ampo~lgar -

" sz ivte:Len" hat6sf:lgok~

S(7,()kntlan cimk(~k UC;yr:ll1 egy t(irsad;Jlmi f)lemzesben, Ic()z(')I'zetet

cOl

(~

ki£'c~jeznil

biv;Jtottak "

I'

..

....

o~y-eGY hatosag~

11' og ju

•

~

tll(~gis

azt

ami a rnaganembert sokszor

p

" .

~\

••

~

ugylntezes soran. Es azt a kozerze-

t et is, ;::Imi u ki5zUgyokrSr t £'olo_los szakember t f'ogja el, amikor tAJ6kozu tlan,

(n-toLl.en 6s nClgybangu demagogiaba titkozik. Va-

jon kinok von igaza? Erre pr6balunk vaIaszolni az alabbiakAz {.II J.;l mpolg{Lr' 6 s a b a t6 sagi 'ligyin teze s 'li tkoze senek,

l)<:l1l.. S.I

"nos,

t:', s t61 ;!Z

.p()ld{tjat hozha tnank

SZ{UHOS

;1

J(~gkUlonboz(5bb

un..

f~ol

a

tanacsi szakigazga-

taT sa da Imi ju t ta tasokig. KozUltik

okLIU'tHL v;C11.usztottuk ilJxl8ztraci6ul.

mil'!rt

(~S

Irasunk arr61 8z61.,

hoc;yan 6rvcnyesUlnek az allampolgari erdekek. a ba-

t/ls6giJ;lg szervezett oktatasligyben ..

r ..

AZ .AIJ~AMPOLGAR ES AZ OKTATASI RENDSZER

Ezt

3

k6rd~st

mC~llyei tettek egyre ] TIll k,

bogy

8Z

az ut6bbi

~vtizedek oktat~sUgyi

fejle-

idoszerlibbe .. Mindeneketott arra gondo-

oktata.si rendszer Magyarorszagon a folszabadu-

~las t6l

kezdve l.tgrasszerUen ki ter jed t, ugyhogy mara kor'lilbe-

lUI

orszag minden otodik lakosat kozvetlenlil erinti. Mas,

02

h<:J t,bsagilag szervezett

tura.,ja;

II

szol.gal ta tasnak" nines ekkora klien-

kUlonosen ba meggondoljuk, hogy ennek a klien turana k

tulnyom6 resze kiskoru, vagyis nemcsak szemelyeben erintett, hr.lnom csaladjaban,

bizonygatasra, I~dok

a

sz'lileiben is. Aligba szorul tovabbi

bogy az oktatasUgy valamilyen formaban a

mintegy ketbarmadaban naponta

Jelen van. Egyike tebat

azoknak az allamilag szervezett tevekenysogeknek, SZEuno s esa lad -

s eppen a

uktivabb korban

1~v6k ~

csa-

tar sa da Imilag

amelyekkel

I demogra.f 1a ilagl

leg-

naponta sur16dhat.

J..Iakoss{1.gi erdek az oktatasban Minden hat6sagilag szervezett szolgaltatashoz sajatos viszony fUzi az allampolgaToka t: nyilvan maskent viszonyul 8Z

allami ogeszsegugyi szolgalathoz, amikor betegsegeben

fordul hozza,

os ismet maskent peldaul az epitesligyi hat6-

sag'hoz, amikor lakasepitesbe vag bele .. Az oktatassal kapcso2

~a tbanmindenekelott a, kt)X',abbi tapa sz tala ta i befolyasoljak.

A..z elmult m~sf"elevtizedben a magyar tarsadalomban ti;>wegesse va-it az altalanos iskolai vegzettseg, s ezminosegileg uj beallit6dasokat alakit ki az iskOlavai

as

azoktatlts'Uggyel

szemben: mondjuk i~y,a f'61ig beavatottak:e~f/l Az oktatashoz, sz()ktuk mondani /akarcsak a gyogYitashoz, a tevemUsorokhoz

es

igytovabb/, "mindenki er tit, mer t

nmindenkinek" van koze.

Hos8zan :folytathatnank azoknak a tenyezokr.1ek a :folsorakoztatasat, amelyek az allampolgarmagatartasat az okta-

tas'liggyel szemben az ut6bbi m.as:fel ... ket evtized a,latt atalakitottak: az iskolazottsagi s'zerkezetatalakulasa, az el.etmod as

az eletszinvonal megvaltozasa, a csaladok gyereksza-

manak csokkenese, a szabad ida, :i.lletve a masodik gazdasag . . \

'

jelentkezese, megnovekedese as igy tovabb.

Az 1skola ... bevalljuk vagy tagadjuk. -. 'bUrokrat.ikus intezmeny abben az ertelemben, hogyallami, bivatali kovetelmenyeket t~maszt a,zal1ampolgarrales gyerekeve1szemben. Ez onnulgaban nem uj :fejlemeny;az okta,tasugy Magyarorszagon

- mint Eur6pa~s2jerte az nne> :felvilagosult abszolutizmus

a1-

lamaiban/Poroszorszag, Ausztria, Oroszorszag, Franciaorszag!

-kezdetef 6ta allami beavatkozassa

terjedttl' E btirokratiku8

nagyszervezet .• sulyat azonban nemegyf'orman erzekel te.kii1.on- ;

l)OZQ korok'gyermeke. Korunkoktatasugyenek csaknem~indenki tat:rogoszervezetea.ntlyiban uj, amennyiben most mar csak~ nam kizar61aga~lamil.ag szervezett faz iskolak al1~mositasa, il.letveatermeloerok s ve.1:Uk a kapcsoJ.6d6 szakkepzes al.lami '

keZbevetele6ta/,s igy el.tero utaknak €IS egyenimegoldasoknak mindig csak ezen· z allami1.agszervezett nagyrendszeren' bel'ti! 'Van lehetosege, nem ped!'g' a.zon kiviiJ., annak a;J. ternati vajakent .. A ffmennyisegi", novekedes azzel 'a "min'osegi It val. tozassal jar t, hogy a,z egyeniervenyestiJ.es, a munkamegosztasban el:foglalhat6 uely mindenkor a,z alJ.am1.1ag szerve-

zett oktatashoz kapcso16dik. Ezz.eJ. az allam

let

maganeleti

sz:rer~

i

fontos as erzeken;

terUletet erte al. A gyermekneve.1esnek .... bel.eertv~·eletpalY~ biztosi tasat, az anyagieJ.6meneteJ. megal.apozasa~ 6tb.! _ nagy a

jelentosege a, maganeJ.et hosszuta:vu terveiben;nagYObW

1I1int a lakasepitesnek vagy a vagyonszerzesnek onmagaban veTe .. 'Az okta tas'ligy allamimonop6liumma valasa es blirokra'tikus nagyszervezette fej10dese ebbol a szempontb6l annyit jelent, IIOgy specialis palyaka t szab a gyermekekkel 'kapcsola tos hosz.'3zutavu csaladi elkepze1eseknek es torekveseknek is. Erthe-

to hat, ha ezzel az allamilag szervezett, hivatali jellegli II

szolg:El. l ta tassa1" kapcsola tban az al1ampolgarnak - mint ma-

ganember~ek

- sajatos elvarasaivannak, sajatos elvarasai

vannak, sajatos erdekei ftizodnek hozza. Az iskolahoz f'lizodo erdekek Mire kivanja folhasznalni az allampo1gar az a1lami oktatas rendszeret? Ez a kerdes talan klilonosen hangzik, mert a forditottjahoz vagyunk szokva. Altalaban inkabb azt szokas kerdezni - elsosorban sztikebb szakmai

ossze~liggesek­

ben ... , rni t ki van az al1am e1erni a,z oktatasi rendszerre1 az al1ampo1garok koreben. /Vagy mi1yen celokat kell mego1dania az allarni1ag szervezett kozegeszsegligyi szolga1atnak, kozlekedesnek, szocia1po1itikanak, hirkozlesnek es igy tovabb./ Megsem ertelmet1en, ha ezutta1 a folhaszna16k olda1ar61 pr6ba1unk va1aszolni a kerdesre. Meglehetosen nyilvanva16, hogy az al1ampolgar egyiklegfobb torekvese az oktatas k:U1onbozQ formain kereszttil gyermeke, attete1esen csaladja jovojenek biztositasa .. Innen nezve a legfontosabb allampolgari torekves olyan kepesites megszerzese, amely a kivanatosnak tartott,

tervezett jav6 fele segiti; legyen ez bar kozvet-

len elbelyezkedes a nrunkaban, vagy tovabbi tanulmanyokra va16 elokeszites. A bizonyitvany, a kepesites megszerzesehez tehat fontos allampo1gari erdek ftizodik, annal is inkabb, mivel a betolthet5 allasok novekv5 mertekben az iskolazas reven megszerezheto bizonyitvanyokboz es kepesitesekhez kotodnek. Az allampolgar arra is fol kivanja haszna1ni az iskolat, hogy gyermekenek napi gondozasat es ellatasat biztositSa. A nrunkakepes koru nok termelesbe va16 bevonasaval, valamint a csaladszerkezet modernizalasaval, atalakulasaval

l~

Ik~tgoner~ci6s

t omege s mer az~rt,

kiscsal~dok/ a

etben

filHt,;oJ.d<-1 nd6

gyorekek k6zvetlen mec6rz6so

t enn iva ].6V~l val t. Els () s or bun

bogy a munkav&lla16 biztosithassa a mega 65 osal~dju

(~letsz:i.nvonalat

.. Ez

D

f'(jl<Jdn

tHrrlel<)dott, k'li1..ijnosen is

~,l

t t'okozu Losan az iskolaha16za trr! gyc~J'ek.szoeialis ·il1tezrll{~nyrend­

szerre /etkeztotc)S, nrlpkJjzi ottbonos stb.

el16tas.)

diakott-

b o11ok/ ..

Az iskola .6.J.tal kinf:t~lt .jnvak megszerzese pCHsze neU! milldenkinek ogyf'orm{ul :Contos 0C;Y strukturalt tarsadalornba.n jeltekintve most att61., jelolt

hogy

eZ(3k

az 61talanossagban meg-

javak a val.6s{tgbcln mag-uk is sokfelek/ .. Mindenesetre,

kozismer ten m~s 6s ntaS egYE)ni

jt1vOt tervez gyermelcenek a

t6rsadalmi strukturhban ktilonbUzo holyeket elfogIaI6 egyik vagy m{lsik csalfld,

ilyonf'orman kUl.()nboz<) kepzettseget es bi-

zonyi tvfl.nyt kiv{Ul 8zo1'ozn1 c;yormokenok

sor az iskola

ir~nt ktiz~mb6s

QZ

iskolD reven. A

csoportokt61 az

oktat~si

rend-

szerbon megszOr()ZllO t() .lo{;mngn s<Jhh k6pesi te sekbez raga szkod6 tarsadalmi c:sopor toklg tor ,jod .. IJason16ke,PP egyonJ-cJtl.en az iskola gyorokc;ondoz6 s7,;orop(~]10k ;\z ie:enybevetole is; tars8dalmi csopor tok c;nzrlas{tgi:lu{,;, nak erre a

kuJ_tur~lisan

egyes

is raszorUl-

Juttat{tsJ'a, mit'; mas esoportol( nom elnBk ve].e.

Nem mindenki sz~m~ru jelentenek az iskolai szolg~lta­ 'b:'tsok of';yf'orma hogy tobbeknek,

"J;:lvakat"

tehat ..

Megis,

minden jel 8rra vall,

mint amennyi ferCihel.yet az iskolaban,

a. szUk-

seges gyermekszoeialis intezmenyben sz6t J_;ehet osztani .. S a javak e sztikossege, amsly mindenkor osszeftigg a igenyek Vftltozasaival.,

ki(~lezi

t~rsadalmi

az ordeke.ltek versenyet .. Igy ..

IIC..

va-lik az oktatas altaI n)'lJ.jtott o{';yik vagy masik s201gal.tatas olyan ternppe, t~rt6nik,

nme.lyon a

la}cossu,{';i ordekek utkozese meg-

s amelyon ktilonfole tarsadalmi csoportok tagjainak

(~rdek6rvonyesitese folt~rhat6,

Bizonyos

l1alta dos,

JJ)irhuto e

tcir sada Imi eso 1'101' tok szamara az okta tas ki-

J<::.. ,vak 1.'ontosabbrddca va.Itak u~/, e~Lnrult evtizedben. K6r-

mikent

siker'Ul va16ban rnoc;szero7.:ni oketo E tekintetben

nz allampol~~rok tarsadalmilag uGyancsak eIhatarolhato oso-

port ,jainak t(jbb vagy kevesebb

bej'o~LY{lsa

vnn az iskola folott.

····>~'" •..~.~_....'.•7!>

befolyas itt erdekeik ervenyesi tes'et jelenti: annak

A.

VFlll

u'befolyasa tV az i8kola fa.lott, aki lUeg tudja szereznia

mag:,l

sZEunara az emIl tet t iskolas javaka t

0

<Jl

Nyilvanvalo, hogy

klizdelemben az eselyek nagyon is egyen15tlenek

es

al.1ampolgar kozott e Van, aki klilonbozQ

allampo1~ar

erdekervenyosit(~si

"taktika.ival" konnyen es gyorsan megszerezheti az 1sk01<-1

.r{'-

ven, amire torekszik; masok permanens konfliktusba kevBredbetnek az iskolaval .. Hiszen az iskolanak es a pedagoLJUsnak is megvannak a sajat "taktikai U

,

amelyekkel intezmenyi

Ino

meg egyenil erdekeit vedi .. Az allampolgarnak tehat nemcsak u masik allampolgarral szemben kell ervenyesitenie a torekveseit, hanem az iskola.val szemben is. Az "a.llampolga1'i erdek" fogalma .. Ki "uralja" az i8kolat?Ez a kerdes - es eppen ebben a ,megfogalmazasban - az amerikai nevolesszocio16giai szakirodalonmak kezdetet(51 az l egyik fa kerdese volt. Itthon sokaig nem figyeltlink fol 1'a; biazen az isl<.o:laJ<. a1.1amositasaval a kerdes nalunk e1dontottnek

l~tszott~ Do

kiss~

az europai iskolarendszeiekben

visszatetsz6nek l&tszott a

addig,

ameddi~

a

polg~ri

k~rd~sfolteves;

el~gedetlens~gi

altal~ban

is

eg~szen

mozgalmak ujb61

f'ol. nom .langol,take A hatvanas es hetvenes evek :fordu16ja te-

reI te a

i tolo€!,Usok figyelmetismet az allai!lpolgari torek-

sekre, a tervez6k &3 szervez5k

figyelm~t

pedig az un. 1a-

t 1 re a k''u'1" ' h oza t B.lb an", 2 on b"ozo SZl.n t u.. d"on t es k ossag:l reszve'e J'.

Amir61

..

J'

N

ar~ny1ag

•

kevesebb sz6 esik, az az, hogy az egyes tar-

sadalmalc. politikai es kulturalis hagyomanyai, valamint igazga tasi rendszere alapvet6en befolya.solja a. lakossa.gi reszvetel va16di lebet6segeit .. Amit peldaul az EgyesUlt Allamokban - mintbogy a partpolitikai gepezet le egeszen a helyi tarsadalomig europa! mertekkel KUerve szokatlanul kiterjedt "partizan akoi6knak" tekintenek, az. Angliaban va16ban fontos informaci6s forra.sa lebe t egyes tervez5k:n.ek .. Ugyanakkor egyes magasan

k~zpontos'itott

kBz- es szakigazgatassal ren-

delkez6 orszagokban, mint Franciaorszag vagy a skandinav allamok, a !llakossag ll bevonasa a tervezesbe megmarad a

8Z0-

cialdemokrata partideo16gia szintjen anelklil, hogy az igazgatasi munkara valoban jelentos befolyast gyakorolhatna .. J 6

A J_ak6hBl.y tarsadu_lmi (5sHzut(~Lolo ~- akAr angolsz.asz .

ki5rnyozei',lHJJl v:i.~;;;SE;{l.lJu.k, nk'lr IHJni vi.s'z,onyaink. kijz()tt son moc;hntElroz;;n

ott .1nk(}k poJitik.ui uktivif:EU:iat

nz

It

os

akti-

'.

A

i;fI.J' sn (1,·~ .l.llli

t'iiek aktivita.s8

Ll

h lyi po.1.iLik,il)'ln /ahol egyLll.tal{ul van

v 1z8.1118

t6 Elt"ig{l t

or(5-

-

s "1;1.'1.1 k. lllr{t ban oJ.ony(j sob1:.> beJ..yzu-

iJ.ynn/ szir;nJ.:fikfu1sUXl 11,l{';yolJb$f\1it

joJ.ont azo:nban uz efajta

flnyom3sf';yak:or·.16s" 7 IIu most oJ.tekintUnk ;:120kt6.1 a nl~mileg .Lv,

{unbar

k{~ts('gt.nlonUJ .j[)sz{a.nd(:)ku

hoC;y k/'l'clozz{ik

dOlli6nyc;zesekt(5].,

a rogion;'lJ.is

oJlont)rzesekep'p

k1 mi.t okar,S akkor

UIO{j,

i.{';'I/~{J:nU;si S7,cH.'vnk

SZ(';I'vn7.-l)dt()k

toriLLot,{\I'O

mC){')'.f'c}n "l;OJJI sbbJ...

. 1 O{jlUJ. " . . .'·1 8'2001.0

"I

'''. . .LCL. " 1 7 .. o:U'asul

,'"I,S

V(·.lgyis a

":nyom(u':1gyakor.16 II

tJu sndul.mi

p07J:Lcl{>bi:Ul IJ'Vl) huTyL

he~lyi

osotlog' nlkotmanyos aJ_apon,

-

l~.rkoy;Unk

nmolyf,;k a

koz- os sznk,

hatalmi

csopor tal\: szoeiografiai-

.

07,on

u

t·(~rlL.o·-en .. '1 t ' egya' 1 t a 1 an

nom al.1.nak rOHcieJko/',,;('sUnkl'o moc;f'olol.o meresi. m6dszorek, kOVt~slH) arra,

{ll~LHHpolg(u'

hogy 'IZ

8

oc,'zuktan kc)rUlirhussuk .. sag':L nyornasnak" vel a }' . g'a Z d D sagl.

.co i. 0

Bar a

J ~yamu ..t;

UlU-

mel.lett, Lizak tostHleti

6

f:'lsetleg esnk torvny;Gi igazg;lt{lS

t{lvon hasznos kuz-

i;{u·g)-r'I.l/lsok 6;.-; rl.l.kuf'olya.matok.,

l'adnak Hzok '.\ V<:I(~Y

(~s J'<5vid

lJ;J-

J_eg-

be,lesz61asi lehetosegei t

Sot olof'ordulbat, hogy ami t "1akos-

1(111;::.\.1.-.6,

az vol.takepp egy altaJ.anosabb

t·· t llne'O, nom a,. 11ampo.-L'" gar ~t a k·".9 C1.0 ..

huzu.i erdekkuta ti1.s a

hetvenes 8vek masodik fe-

.leben rU.lelcnk:Ul t, az evt ized fordu16 jan pedig poli tika tudom~nnya szervez6d~tt, az na{~'yon

kovesot

tudunk ..

szintf! ujra moe: ujra hetetlon -,

do sem

~llarnpolgari erdekervenyesitesrol

Pontosabban sz61va,

s7~6bakerUl

e.lm(~leti

-

"dontesi

hiszen vaI6jaban kiker'Ul-

kif'e.jtesre: nem kertilt,

gyobb 161egzot·U ompirikus kutatas AIUi

ez a

az elm61eti elomzost il.loti,

sern na-

targyat nem kepezte eddig"

itt a hazai pUblikaci6k ket

ira,nya viszonylag j61 elk'lilonitbeto: az ideo.logiai kiindula10 11 suok , vnlamint a politikai gazdasagtani alapozasuak • De

meg ha a nagyt6rsadalom politikai tagoltsagat, vagy - ezt kiegeszitoen - a hely! tarsadalom "erdekhermeneu"tikajat tv alam01 • 12 ,magaro , , , .1 az a 11 ampo~garrol, ~,." ZL~ LS ugy is mint egyes emberI'

Y(S1,

ugy is mint egyfaJta tarsadalmi erdel{, ervenyesitojerol,

itt nom salk sz6"

7

Sz6 eaik az egyen

e:rdekervenyesites~nek lehetoseg~i.rol,

hanam mint munkav alla16er61, az 13 U2em-? ipar .... es munkas2docio16giai kutatasokban ", Itt azut~ de nem mint allampolgarer61,

tOl'O egy olyan kutatas volt, amelya termelo szervezetben

e .8z1el t

zavaroka t egyerte1.mUen .... s

t'egyUk hozza, a szakiro-

dalomban elsonek ... a munkasok lappang6 erdekervenyesitesere

vissza~4fil

, v€zette

A na,gyobb igenyli szintezis viszont ketseg-

telenUl e"zt aprob1ematikat .... agazdasagi szervezeten bel'lili

eXdekervenyesites ',J

marx~s~a

~ebetosegeit

as

korlatait .... allitja egy

' . 1"·' k"ozeppon , t Ja ., b a 15 ~em N gaz d asagszoc1oog1a

N , 1...€I 1 ozmenye~

nelk:lil, mint a,zt .peldau1 a. ta1.sadalomiranyitas, a szervezeti ~'1 a

ciona.li t~~is ,az a,J.kalmazkodasi f'olyama.tok, a s truk: tlJ.ralis

konf'liktusok elemzese a

tudomanyos ,oktatasi, b'lirokratikus

es mas szervezetek elemzesesoran foltarta", De eddig az i ~yen el.emzesekmegis m.egma,radtak. a.nnal az al talanossagnal, szervezeti strukturara. jellemzo legf'ontosa,bb val to .... z6 a hatalom, illetoJ.eg ura1.om tl16 • Miutan a. legtobb szer ....

hogy

'181

vezetku tat6azt is dekl,aralja, bogy "a szervezetet instrumen

S

sz BI'UpOn tb6I nezzUk",

tesenek eszkoz.8 t

tek

is

:.f'o.rdulat kovetkezik:

:L

es

benne It

n a.

tar sadalmi sz'lik....

18. t juk, ezu tau rendszer int

"A szooializmus

es

a demok..racia.

szooiaJ.ista, formainak fejlodesea szervezetek· tarsadalmiasi=' t

kivanja, vagyis o1.yan kovetelmennyel lap :fol, hogy te-

vekenyseg~Uket

ala"J-7

a. tarsadalom celtudatos akaratanak rendeljek

Csakhogy a


tarsada.lom allampolgaraiban szembes'lil

szamos szervezettel, esetUnkben a,z iskolaval@ S epp ez az, amirol

8l

szervezetkuta.tasol~ban

eddig keYes sz6 esett .. 18

szervezeti, erdek- es politikakuta.tasban van egy oJ.yan terli.l.et, amelynek problema:folveteseb6l az egyen mint allampolgar tenyleg nero hianyozhat: a kozigazgatassal oszsze:fiiggo kutatasokra gondolunk. Ma,gyary ZoltaD rovid elet'li

kozigazgatastudomanyi intezete

sa

nagyhatasu torekvesei az

alla.migazgatas va16saganak f'oltarasara. megiscsa.k tudomanyos·

iskolat inditottak eJ_ e Aki azirodalmat megpr6balja attekin~ teni, z8\va,rba eshet, bogyaz igazga.tastudomanyi, vezetestu-

domanyi

8

p

szervezestudomanYi, kozig .... zgatas ..... szoc1016giai vagy

egyszerUen csak a bUrokraciakutata.si eredmenyeket tanulma-

nyozza",19 M'egis ugy tHnik, kat megkozelites erdemel figyelmet az allampolgari erdekervenyesites szempontjab61. Az

egyik Magyary va16sagmegismero kezdemenyezeseit ujiija " • 1 ~ • t 0 l"ogl.al. . . .mega 1 apozasra. t·· . k 20 a maS1.t< poll. ore k: SZl.,.

f~l,

I'

Ami a polito16giai megalapozast illeti, ez az az iroda lorn a. ha.za.i tar sadalomtudomanyban, amely a,z egyen min t a1lampolgar

erdeke~t

deklaralja., meghozza nem egy magasabbren-

d'li tarsadalmi erdekkel szembenal16 individualis erdekkent,

1

(.,.'.' hanam olyal1erdekkent, amelynek kepviseletebol ss ervenyesi,T' . t~seb51 a tarsadalmi erdek, ~int ered50sszetev5dik. tppen

ezert kellene az egyeni erdekeket megf'ogalmazni, kifejezni, kepviselni, sot ervenyesiteni is. Ha, ugyanis ez nem tortenik

meg, akkor ezek az erdekek la tensen torekszenek a megva16su.18.sra, ami kedvezo ese tben "spontan mozgasoka t" idez elo a tarsadalomban, kedvezotlen esetben viszont ellenorizhetetlen, mi tobb, kiszamitbatatlan fordu16khoz vezet. Masreszt - es ennek az iiodalonmak talan ez a. legfontosabb tanulsaga - az allampolgari erdekek kel15 kepviselete Delklil konnyen maga az allam /eset'linkben egy b'lirokratikuskoz- es sza,kiga,zgatas/

lep fol azzal az igennyel, bogy az allampolgarok erdekeit, netan magat a tarsadalmi erdeket ervenyesiti. Ez egyenes ut a bUrokraciahoz.

Sajnos, a val6sagos koz- es szakigazgatasi61 - pontosabban err6l, hogy e szervezetek "kezelese" soran milyen 1ehetos3gei vannak az egyes embernek - azeddigi empir·ikus kuta tasokb6l sem soka. t tudunk. Ennek tUla jdonkep,pen egyszer'ti magyarazata van. Amit egy megszokott kozvelemenykutatassal

fal lehet tarni, az nem tBbb, 'mint a lakossag velemenye. Ez sem keves persza; a hetvenes evek elsa feleben vegrehajtott ilyen vizsgalat alapjan tudjuk peldaul, bogy a megkerdezett alfoldi varos lak6inak tobb mint a fele ugyanazt ja.vasol.ta valna a tanaosi fejlesztesek rangsoraban, mint amit a megkerdezese Delktil dontott el a tanacsapparatus. Egyebkent pedig nem igenyeltek volna, hogy elore megkerdezzek oket arrol.

hal epUljon jarda, vizvezetek, gazha16zat; nem igenyeltek,

9

b~gy

evente megkerdezzek <Sket

v~rosuk

fejlesztesi terveirol.

Ris~en - mint a kerdezettek jelentos resze igen bBlese~ v~­

laszolta - ugyis a

v~rosi

tanaes, a partbizottsag es a ta-

/ 21 naes t ago k k eze/ b en a d"on t eSG I

Latens nyomasgyakorlasok FBltarhat6k-e a lakossagi erdekek? Az ilyen vizsgalatokb61

m~

azt a kBvetkeztetest

szok~s

leszUrni, hogy a la-

kossagi erdekervenyesites azert nem kutatbat6, mert nines .. Ez talan tulz6 megfogalmazas .. Annyi azert bizonyos, bogy direkt m6don aligbanem biaba kerdezztik peldaul a park lee:ndo ba szn~16i t, hova epi ts'Unk u taka t .. A velekedesek es a tenyleges

magatart~s

- amint azt pszieho16giai kutatasok

bizonyitottak - igen gyakran nem esnek egybe. Pusztan megk~rdezni

a lakossagot azert sem keesegtet sok sikerrel, mert

a torekvesek gyakran nem tUdatosak,es mert erdekeik ervenyesiteset a bat6saggal szemben

legt~bbszBr

illegalisnak

tartjak .. Igy hat beszelni sem tudnak, de nem is akarnak r6la. Marad teba t a kBzvetet t megfigye]_e s, a mas eelb61 osszegyUjtott adatok ertelrnezese .. Alapot erre eppen aZ

a~,

hogyvannak olyan lakossagi torekvesek, amelyek azonban rendszerint nem szervezodnek tarsadalmi csoporttorekvesekke, es ezer t nem is jelen tkeznek a megfelelo targyaI6asztal,oknal .. Ebelyett esupan az egyeni dontesek statisztikai jellegil megfigyelesere korlatoz6dbatunk, es azt tudjuk regisztralni, bogy mikor, milyen iranyban es mekkora mertekben halmoz6dnak fol ezek az egyeni

d~ntesek..

Mert amikor statisz-

tikusan is folhalmoz6dnak - azaz tomegesse valnak -, akkor megiscsak nyomast gyakorolnak a donteshoz6kra, noha az egyen ezt nem ttizhette ki celjaul, nem is szamitott erre. A gondolatmenet itt Durkheim tarsadalmi tenyeivel rokon .. Abban az ertelemben, legalabbis, ahogy

a fo-

galmazza: "e tenyek az egyenhez kepest klilsodleges cselekvesm6dok, gondolkodasformak es erzelmek, amelyek kenyszerito erovel rendelkeznek, s ennek rev8n , " k l 'Ja/ k magu k a t az egyenre.. ' ,,22 A z egyenl. , . d"onraerosza'o

10

.,"

t~sok ftilhalmo~6d~sa ~s

hatastlban,

jolont()seg6ben. LerUl{~S7';ntc~sen Hlet';sze

no

az ogyes omboron,

d(5nb~st

ilyCHl

uk.i

tata szomebon ugy jolonik meg, mint

hozott;

,)

tuJ.ku-

tfu~s(JdaJ.mi jel.cn-

seg, f'ol.yurwi t, V[tJ..toz;i'ts, u poJ.i tikus szomebon podig min t

Utry,

k1 h i v{l. S,

U

kol.1 .. Vngyis az oe;y6ni sa

d{)J1t,{~sok

:nl11yibnn Inc;n.L6bbis,

tivvfl v{lJ.:i.k:;

()kpp'p tnrnmt()dLk,

,jn

n

(J

hel.yzot,

mozg{ls teret,

tarsit-

mozg{ls.LoI10')t(5s{~geit

va vngy 6ppon sztiki tvo ki:)votkoz() Durkhoim

hOGY

minto{>;y obJok-

(3gy6nt is bofolyElso.l-

;JZ

moghn t{lr07.Vn

(,ov{lbbi,dd:KH1,

:1

mug<.it

v(l~L(-l-

:i.lyen ti:)11l0e;ess(;

indivifluumt<SJ.,

hntfls:J.bnn olszaknd <.IZ

,JlJ1oJjr

i e;y V ..l gy ugy V{tJ.H s zO.ln ia

lJIcd.yr n

<5nc;yiJ.k:ossfl{';ot llC;Y ertoJ.mezte,

:lZ

..

mint

t,,'l.J.'s;ld;:llmi ki)t()er()k f'i5J.J.iJZulfls,'lra adott egyeni va. ;2'3 , ., ., . .LlS:?,/:; . (~S ll;lfl,Jillnk vLta.l. e{';yc~s t{lrsildaJmi folyaruatok

;ot

J' ()J.(~yor SlLL{U3U

nemki V{Ulit to 5

olv{t1l(I(H.Li~ls, ;IJk:olloJi.znms

hogy cd'n,ihl

kC)T'·ti.l /()ne;yiJ.kos s{:tg-,

5tb./ szintol1 arra

t;{lrs;Hl
(~rts(d,

a

egyke,

hajJ.anak,

statiszti--

k{tkut. Amivnl. mUC'11nk nIcgtoJ.d;Jnt.ink. ozt az 6rtelrnezl~st, ;1:;:,

!logy lIli

Hunk {~r LoJIII(''/,ni. S :Ii <dow Ii.

A'/,

1110 'Z.1'P,;'t

(j 7. h

cJ.llndi.

lr;lleU5scn :::,'(~kJH~k ..

k

be>

so k bu n

lH~d.dil

t,{u,'1.

,HIli

L

iHl,j{tk

;1

isko.Llrondsznren bnJ:Uli

ti 11:\ ,j(l 0] 1 kr',.f)[ )(~] 1 u(';'y ;\1":1;1,

tl'u.'sadul.lld.

er te:Lmeze--

tfl.rsada~lmi

or t elmezhe t jU k ,

limit ,olZ iskol,arendszer

8

mtlT

mUk()dni

emlitett,

(~rd()kel\. (~rv6nyesitese is

os

ozok

8

kozve-

kiolvas-

elolllz(Ssei'bol kiva1asz-

tori.iJ_Dti-t{lJ·sudn~LlII:i. folyuw;ltokat ..

{!;yan tudnak ha tnt,

is

mux meg-

r6s';l;J.ntnsnbhnn is bennlta tunk nebc:iny

l1at6 .. /\.'7. ut()bbi {'vok kutatas;libol.

tottuk;J

vona tkoz6

i..lyen m{tsodlne'os

il:/;

vizs{~<:'tJ.nLL orodllJ(~'lly('kuL, <.HIH~J.yokb()]. -

Lott m6don -

:J

isko.Ldkutil·U'tsn:i. ma

"vt'LI.;lsz(tL"

k(jvc~ tk:eY:()kben

ahot':y

va-

.i 1I: h u ; ~ :L:l k 0 s S {l go n n m s z a va z 11 <'1 t

6vLi'/,od

<.IZ

v{, (','I >UllleJ 1 t,

mi.nt "z {d.l.:llBpnJ.('/u'

A

L
n .1.y

jolens6r;oket nemcsak

l\i51' id.L)(~.LLiJ. uGY,

lIl{u:iJ'{';J

fvlind<.lzt,

l.{u's,l
n{';yus

Kerd(~s

tehat,

ho-

J.akossae;i erdekervenyesi te-

Si" t a k t i k{.l k" .. 1J

II.

,

"

.,

ERnEK1~RV.ENYESTTESEK AZ

Az

oktat~ssa1

..

J

ALAPFOKU OKTATASBAN

kaposolatos

lakos$~gi ~rdekek,

tuk, ritkan fejezodnek ki empirikusan g-albat6 modon, meg

ritk~bba,n

Kivetelsz~mba

libotra.nya ll

:

ss

mint ir-

kozvetlenlil vizsnyilvanoss~got.

kapnak va16di

megy a. nyolovanas evek elejenek

a bUdapesti

bek~smegyeri

bata1mas lakote-

leQnek a. nyomorusagos iskolai ellatottsag es az ir6asztal mellett klgondolt kUrzethata.rok miatt! tiltakozasa. Nem veletlen, bogy a beterogsn tarsadalmi osszetetolti J.ak6telep nspe lazadt :fel es kovetelt ma.ganak nyilvanossagot, mig a bason16 kozoktatasi feli~etelekkel

rendelkezo XVII. kerHleti, zommel munkasok

lakta lakotelep - a sza.kigazgatas szempontjab61 dioseretes medon - "onerobol oldotta meg

,8

problemat ll /igy

fogalmazott annak idejen a fovarosl tanaos egyik tisztviseloje/ .. Az elmult evek gyors'litemil iskolakorzetesitesei soran egy-egy ujsaghir szamolt osak be aTro1, bogy valaho1 a belyl /:falusi, tanyai! lakossag megakadalyozta iskolaja elvitel't. Miert lett ez, s nem az e11enkezoje

ujs~ghir?

szaz falu,

Va16szintileg nem

tanyakorzet

ko~Ul

azert~

mert a sok-

osszesen ennyi volt, ame-

lyik szerette volna megtartani iskolajat. Inkabb azert, mert

ritkasagsz~tnba

megy, hogy egy lak6helyi kozosseg

a hat6sagi /szakigazgatasi/ dontessel szemben ervenyesiteni tudja ss meri sajat, az iranYitast61 eitero erdekeit. A hetvenes evek tnasodik feleben a tervezettnel sokezerrel tobb 6vodai ferobely, 6voda letestUlt. A terveket e15zo1eg minden hivatalif6rum j6vahagyta mint egyedil1 lehetseges bovitesi kapaoitast. Az erintett

osa.l~dok

erdekei a munkaltat6keval egybeestek:

a. bi'nyz6 6vodai fer5belyek

t~rv~nyszertien

vonjak ma.-

guk utan a noi munkaero hianyat. Egy - elvileg szigoru ktirzethatarokkal mUkBd5 bUdapesti a1talanos iskolaban alig tanu1 ertelmisegi

12

c

gyermek~,

mis~gi

csal&d

~l.

j511ehet az iskolaktirzetben sok 6rtel-

Viszonylag igen magas azonban a oi-

k aranya ~ }".z elobbi osa,l.adok gyermekeiket

gany

tagozatoB vagy nam kBrzeti beiskolazasu altalanos 18beiratni,s megtalaljak azokat az uta-

kol'battir

kat, amelyek a gyarmeklik eletpa.lyaja szempontjab61 op-

timalisnak latsz6 isko18.hoz vezettlekE> A kornyekbeli, de nem ebbe. az iskolakorzetbe tartoz6 cigany csaladok gyermekeiket rokonokhoz, nagYszUlokhoz jele~tik be a1-

land61.akosnak, hogy a, valasztott iskolaban tanulhassanakl/l

A kozepiskol.ak, kivaltkeppen agimnaziumok szinten meglehetosen szigoru korzethatarokkal mlikodnek. Egy bUdapesti empirikusvizsgalatunkban. magis azt a.z eredmenytkaptuk, hogy - kliloll0sen a,z ertelmisegi csa.l.adok gyermekei -

az egyes iskolak

gyakor

tila.gszabadol1 va].asz ta,nak

ktiz6tt~

A fenti peldakzome

nagyvarosi~

budapesti. De mi.t te-

be t az a csaJ~ad, amelynek lak6helyen nin080n Ie he toseg a. tak-

tikai v~ala sztasra?

t6zes,

szoros osszef'Uggesben

a.1. talanossagban

a migraci6

a lak6hely e.llatottsagaval, tobbek

kozott appan oktatasi intezmenyekkel va16el1atottsagaval

±sc 24 AzBs8zef'liggasek ert

esehez elaB lepesben a nepes-

sag mozgasal1.ak or szagos val tozasai t vessz'lik szemUgyre .. A .!!l~gr~ci6es

az

.A betvenes

nepessegl'lek

as

oktatasi~atottsa~

ss

a nyolcvanas evek f'ordul6jan a magyar

az altalanos iskolasoknak valamivel kevesebb

mint a f'ele sIt kozsegekben .. A varosi

as

nak ez az aranya hol f'elgyorsu16, hol

lassu~b

a kozsegilakossagnspessegmoz-

gas kove tkez te ben ala l{ul. t ki ~ A nepe s segval t ozasnak veto tenyezoje van: a termeszetes· sZElporodas

es

ke t

ala.p-

avandorlasi

egyenlegs 25 Mindket tenyezo szoros kapcsolatban van az okta~

taB iranti lakossagi sztiksegletekkel" Az elmult szaz ev nepszamlal&sai a :falusi lakossag

aranyanak lassu osokkeneset tanusitjak. Az elvandorlJ3.sb61

1..3

eredo nepE:)ssegvesztes't azonban

szu

kereszt'lil ellen-

sl:llyoz,ta. a. f'alusi osal.adok. magasabb gyermeks~amae.Ez a 'demografiai magatartas

k~s5bb

ugy m6dosult,hogy rna mar

ee

geben nines ,ktilonbseg az it tJ..agos falusi si csaladok gyermekeinek sz{u.na kozott dorlasa. kovetkezteben

'S

l~nye~

az a tla gos varo-

A fia talabbak elvan-

ot

falvakba,n megnovekedett a.z idos ko-

ruak aranya, s a nepesseg

korsz~rkezete

ruia t t a

termeszetes

szaporulat a falvakban a Varosokenal alacsonyabba

valt~

Az orszagos tendenciak terUletenkent eJ.tero formakban fejezodnek ki
es

Zala megye :fa~lvai­

ban ujabban a halalozasok szama meghaladja a sztileteseket, eszaki, eszakkeleti megyeink falvai valtozatlanuJ_ az orszag leggyorsabban szaporod6 tersegai: Borsod-Abauj-Zemplen, Hajdu-Bihar

sa

Szabolcs-Szatmar megyei :Calvai adjak

/21

szazad

e.lejetol egyebkent/ a magyar termeszetes szaporulat ,olZlomet", A varosi a

kossag korszerkezete sem egyforman nf'ia'taJ_1I

tel..iesvarosha16zatban., Dinamikusan :fejlodo ipari varosa-

inkra inkabb jellemz6 ez, mint a stagnal6 vagy hanyat16 mez5'varosokra; a megyeszekhe.lyek., varos, ahol a meg rnindig

IIf'iatalo

k", mint a f5-

szonylag jelentos bevandorlas

el~

lenera gyakorlatilag nincsen termeszetes szaporodas. A f'alusi lakos

csok,h:;enesenek rnasik tenyezoje az e1·-

vandorlas., Ez nem jelenti azt,

hogy az emberek kizar61ag

falub61 varosba ko.l tozkodnek: van falub6l f'a,luba,

illetve

varosb61 faluba vandorlas is. Ez ut6bbiazonban kisebb

f'ejlesztese szempontjab61 terme-

megeket srint .. '/Az okta

szetesen jelentosege van Az elvandorlasnak -_.__.

to-

Iftsi irany'oknak i8<9/

a

tarta. f'el a kutatas 26

I:(et dont6 okat

Egyik ezek k5ztil a foglalkozasi lehetosegek elegtelensege e New csupan a mezogazdasag atszervezese kezteben lett kevesebb fa

J

es fejlodese kovet-

inkban a munkaalkalom, hanem

bozzajarult az elelmiszeripar koncentralasa, a falusi kisipar felszamolasa iSe Nebany terlileten uj munkahelyek is

letes'liltek peldaul az ipartelepites, az idegenforgalom. reven, ille tve egyes dinamikus, maga.sabb leleksza.mu kozsegben uj, korabban csak a varosokban ismert szolgal'tatasok jelen-

14


tel meg /pl . s A foglalkoza,si lebetosegek sz'likUlese nemcsa.k falvakat,

hanem sz'mos v~rost is ~rintett /peld&ul az AlfBldBn, ahonnan az elvandorlas sokaig volt, helyenkent ma is jel1emzo/.

A mezogazdasagi termelosz0vetkezetek. mellek\.izemagainak viszszaesesekkel~

szigoritassal ~s tiltasokkal meg-megszakitott

fejlodese viszont sokhelylitt teremtett a legut6bbi evekben uj vagy teljes i~ejti foglalkozasi lebetosegeket

la

hetvenes

evek vegen minden harma.dik kozsegben volt 1.0 munkasnal tobbet foglalkoztat6 ipsri Hzem/., A mezogazdasagot kiegeszito ipari tevekenyseg az ipari videkeken} az iparikozpontok, savok menten koncentra16dik

reszben a

jbbb infrastrukturalis ellatottsag, reszben a na-

sa

gyobh piaai

orszag i.pari

nagyipari kooperacios .lebetosegek miatt

sav jait61,

0

Az

kozpontjait61 tavolabb eso ter'tilete-

ken kisebb az ilyen mu.nkaalkalmak szama, sz'likosebb

a,

valaszt-

hat6 tev6kenys~gek kBre. Igy ~ppen ezekr51 a tavolabbi vid'kekrol kenytele:nek soka,n a :fova.rosba. vagy mas ipa..ri kozpon-

tokbaingaz:n,i. A rosszutazasi kor'il.lmenyek kozott ,na.gy

'ta-

volsagra t fSr teno ingazas er te.lemszer'lien gyakran hozza magaval

a rtI:'ltnkahelyhez vagy a munl
szandet<:~,atil

1\ :falusi munkaa.lkalmak sz'likossege klilonosen azert hat-

ranyt jelent5, elvandorlasra kesztet5 tenyezo, mertaz orszag nagy tertiletein n1n08en olyan lahat,

el~rhet8

varos, abol dolgozni

szakkepzettseget szerezn~,szakkepzettsegetkonvertal-

n1 .. Varosha16z2l tunk el.vileg s'iirli es egyenletes: minden kozsegb61 20-25 lem tavolsagon belHl elerheto egy varos.A koz.lekedesi viszonyok azonban sDk helyen nem teszik .lehet5v6 a v&rosba va16 napi. bejarast .. Az orsza.g apr6f'alvas eszaki es ke-.

leti.

1

del.~-

es nyugat-dunantuli terUletein, .nagy:falvas ea ta-

nyas alf'oldi videkein az ut-

sa

kozlekedesi vlszonyok, de ma.-

guk a varosok sem aJ-kalmasak arra, i' e 1. e 16 mun ka Ie he t (5 s ege kb e z

hogy a kornyek nepet mag-

,ju t t ass a. k .-

A :fog1alkozasi lehetosegek sz'tikossege mel1.ett a masik jelentos elva,ndorla.sra keszteto tenyezo az eletk9.rli.lmenyek

1 .5

elrnaradottsaga.. Ujabbatfog6 vizsgalatok eredmenyei szerint az elvandorlas mobizmuma i 'kozott rna ez a tenyezo a, domin~16

011

27

Az eletf'eltetelek elmaradottsaga f'alvaink jelentos reszere es szamos apr6- ss nagyfalvas regi6ban )f'ekvo' varosunkrajellemz5.Akozismert hianyoss.gok mell~tt /plG vizvezetek- es csa t ornazas, sz6rvanytelepilleseken a villany hicinya"

bianyo s

egeszsegilgyi ,oktatasi ellatas, .stb. ,azaz az alapellatasban mutatkoz6 bianyok/ a falusi es reszben a. mezogazdasagi jellegU kisvarosi eletet neheziti a

telep'tiles~

es tarsadalompo-

Ii tika szamos diszkrimina,tiv intezkedese 1's .. Ezak egy resze alegut6bbi idoben megsz'linoben van/pl. a lakasepitesi hitel, szocialpolitikai hozzajarulas, stb./, de meg mindigervenyes'Ulnekfalu- es sz6rvanytelepilleselleni intezkedesek /pl. a villanyaram telepUleskateg6riankent novekedo dija, a. magasabb tomegkozlekedesi dijak, reszleges epitkezesi, :felujitasi tilalorn, stb./. Az allamilag tarnogatott ja.va,kb61 as szolgal ta,tasokb6l a:falusilakossag

kave~ebbet

:fogyaszt

as

:fo-

'gyaszthat mint a varosi Ipl. szinhaz, mozi, varosi tomegkozlekedes,alapveto elelmiszerek, oktatas/. Ezert al1apitja. meg Enyedi: ItJalenleg a'tarsa.dalmi egyenlotlensegek legnagyobb forrasat nem ajovedelmek, a foglalkozasvagy all.

isko~

lazottsag adjak, hanem alak6helyjelenti ••• Ez a diszkriminaoi6 - mint mindenbatranyos megklilonboztetes - tarsadalmu.nk~­ t6l idegen, esosak ideiglenesen viseJ_heto elfT .. 28 Az

~letkijrtilmenyeket

meghataroz6tenyezok

koze tartozik,

milyen kozintezmenyek, milyen szolgalta,tasok allnak egy-egy helyen, telepUlesen a lakossag rendelkezesere e Itt nem egy,szerUen all. egyeni:fogyasztas mennyisegi eltereseirol van szop hanem egyuttal arrol, m'ilyen szemel)?3s ra:fordi tast jelent az egyes java.k, szolgaltatasok igenybevetele. Ilyen szemelyes ra:forditas all. utazasra. forditott id6, az utikoltseg, de szemelyes raforditaskent ertelmezhet5 az is, ha a csaladnak. le kell mondania gyermeke otthonineveleser51, vagy erosen korlatoznia. ke11 a gyermekevel otthon tolthet5 id5t. Az egyes szolgalta.tasok, kozintezmenyek igenybevetele termeszetesen nem azonosan :Contos minden ember szamara: be:Colyasolja. az eletkor, a nem, a tarsadaloiltban el:foglal t hely, 1

6

a ku1tura, a hagyomanyok, Azaz minden e,rnber /esalad/ egyeni becsl~se a1~pjan d~nt arr61,

megeri-e a raforditas ah~sz­

not29~ Mivel azallampolgarok - sem egy~nileg,sem k~ztisen uem targyal.batnak a kozintezmenyekkel, il1etve csekely befo1.yasuk. van arra., J~egyenek-e, s ha igen, milyenek, a dtin tesoek egyetlen va16di alternativ'ja marad: kBltozzenek-e k6ze~ebb

va.gy vallaljak tovabbra is - egyeb'teroU.leten nyerheto

haszon remenyeben - az egyeni raf'orditasokat. E~ az elterna-

tiVCl ... az erdekervenyesitesnek ez a taktikaja - nem egyforman all mindenkinek a rendelkezesere. Els6sorban azok kertilnek dtlntesi belyz~tbe, akik a k81ttiz'ssel biztositva latjak legalabb korabbi eletszinvona.luk, eletkorU1.menyeik fenntart~sat, lebet~leg,

javitasat: a

~iatalabbak,

a kepzettebbek,

a. torekvobbekvagy szerencsesebbek" Mas szavakkal: a vandorlas tarsadalmila,g szelektiv folyamat 30 ., Ezen azt ertj'lik, ,hogyaz egyenileg /csaladila,g/ jobbszociokulturalis f'eltetelekkel rendelkezok

h~gyjak.

e1

elsosorban rosszul ella tott, kedvezotl.en helyzet'li l.aJ
v~lagosnak

t'linik, hogya koz-

kisteleplilesekrol valo kivonulEu:i8, nehezi ti

a.z ott m.arad6k, eletkorUlmsnyeit, egyuttal megf'osztja eteleplileseket eslak,6it-(at a.z elet:feltetelek' Kesobbi fejlodesenek. eselyei tol is. Az iskola - megg'yozodesiink szerint - egyike a legfontosabb helyi kozintezmenyeknek, bar nt4pessegmegtart6 ha.tasa nehezenvalaszthat6 e1 mas ktizintezmenye'k.etol

ol

sta.tisztikailag,igazo.lba.t6, bogy az iskolaktirzetesites hozzajarul az elvandorlas fokozasaboz., Rasonl6 lelekszamu fa.lvak vandorlasi egyenlegei azt lUutatjak., bogy a,hol az iskola megsz'lint, megnovekedett a,z elvannorlas dinamikaja, lega1abbis a megsz'lintetest koveto nagyjab61 egy evtizeden at.

1,7

Ennyi ida ke11 a s

szerint ahhoz, hogy stabtliz~-

ta.s

16djek(' /lega1abbis vi szonylag! , egy oJ.yan nepBsseg, ameiy mar nem erzi

kiala kul t

sztikseg~t

- vagy

, , s t:a tus quo

a

11.111.08811.

lehetosege -, bogy a

. 1,1' P I ' '32 n. abava szavazzon VI (!Il

,

Sajat tapasztalatai ala,pjannagyjab61 ugyanezt fogalmazta meg egy apr6:falvas tersegben meg mlikodo

a1-

talanos iskola igazgat6ja: "Akik mar fo:nto,lgatjak, hogy menjenek-e, maradjanak-e, a,zok biztosan elmennek, ha ha,lljak, hogy mar iSkolaja se marad a fa

k"

is sokan elko1Jtoztek olyanok,

akik csak az elozetes p,letykakat hallottakilB

Es,

hogy

ugy mondjam: a jobb emberekG! Par eve meg 10-12 gyerek ment innen ginmaziumba evente, mosta.naban mar j6 ha.

egY-ketto akad a nyo1ca.d:i.kosok kozott e Hogy mit

ext

"

aZ egyes telepulesek'ked-vezo, vagy

kedvez5t1en he1yzeten, nagyon is viszonylagoso A kinalkoz6 telepUlestipologiak koziLl Enyedi demesnek t'ilni k

a. t t akin tent

J.eirasar~l33

tamaszkodva. er-

egy:fa j tan linear i s n elxandezode s t

y.a!~2. s halo z atun kb~

0

't t sag,

f' og.lalko z ta t.o t t-

sag, 'az sle tkorlilmenyek, az urbanizal. t sag szempon t jabal leg-

kedvezobb helyzetben Budapesten

a. megyeszekbelyek.

sa

a felsofoku telepiilesha16za ti aze.t'spkorU varosainkva,nnak ..

A xegi as ujipari

osa.inkban a

termeloi

es

a munkabelyi

:f1.1nkci6k dominal.:rJJ.a.l<., a -cereier szektox,az igazgatasi szin-

tek a lueg:fe.1elO nmnkaaJ.kalmak rendszerin t amegyiBszekhelyen I

talalhat6k@Jellegzetes t

at alkotnak a skala mas,ik p61u-

saD az alftildi varosok: mind tarsadalmi varosi :funkci6ik,

szerkeze~lik,

in:frastrukturajuk elmaradott e Ezeknek

a varosoknak a fejlesz'tese klilonos f'ontossagLl:

tat6dik az

mind

ene1klil f'oly-

alfoldik5~segeklemaradasa$

A kozs.~gek kozott elviJ_eg' azok vannak legkedvezobb

helyzetben, amelyek az agglomeraci6hoz tartoznak, 'banyaszati vagy ipari kozpontok, illetve 'ud:li15 ovezetben helyezkednek el, s a lak6helyi €unkci6hoz tidtiloi is

tarsul~

A

kozs~­

gek 'e csoportjaban vannak viszonylag alaosol1Y lelekszamuak

/2000, sot '1500 f6 alatt/, kozepesek 6s nagyobbak~

1 8

§

~szaki

A Mez6ftild, a KisalfBld

parerna, az alfbldi losz-

batak falusi tersegei egyarant mutatjak a dinarnizmus 8S h~­ nyatl~s elemeit~

ag,

amelynak t'ejlodese,

kJ.. tasa,

a

Itt a mez5gazdas~g a meghat&roz6 gazdas'gi

az

s a kapcso16d.6 infrastruktura kiaJ-a--

sle tki5x"tilmenyek javi'tasa bozzasegi the ti ezeket

tnrtileteket, bogy nepessegUket megoriz,zekes a dinam:i.kus

tersegekbez csatlakozzanak$

A

harmadik~csoportot

az egyertelmlien hanyat16 telepU-

16sek alkotjak .. Ezek zommel az apr6f'alvas,

illetve nagyfal-

vas-tanyas teleplilesszerkezet'li videkek .. A Du.nantuli Dombsag

os

DeInyugat-Dunantul apr6falvas, varoshianyos terUletein a

lakossag fogya.sa, az egyes teleplilesek lassu elneptelenedese tart~

mar a szazad eleja 6ta

Az alf'tildi hanya tI6 agrarfalvak az apr6falvakn&1 tobb

infrastrukturava.1 rendelkeznek ugyan

/a.

nepessegsz&m kovet-

kezteben peld&ul 'ltal~nos iskol'juk is van/,de a helyi nrunkalebetosegek bianya., a. rossz kozlekedes, a mUl}.kaalka.l-·

rna t es tovabbtanulasi lehetoseget nyujt6 varos 'tavol.saga a.z itt e15ket az apr6fal v ak lak6ihoz hason16 hatranyos belyzetbe hOZZ8. A hatvanas evek masodik feletol az Al:fold nagyobb teleplilesein kibontakoz6 v8.xosi fej,lodes egyelore nem olyan

eros, bogy va16di varosi kozpontjailegyenek videk'liknek. A tiszantuli

ta~i]~

nepessegenek csokkenese a ko1-

lektivizalas utan igen gyors volt, marainkabb csak a leg.... jobb forgalmi f'ekves'li tanya.k rnaradtal< meg .. :Mas a helyzet a

Duna-Tisza kozen

lll

Itt -

osszef'liggesben a

tobb auton6miat

lebet5ve tev5 szaksztivetkezeti forma elterjedtsegeve1 is -

az e15zetes varakozasokkal es j6s1atokkal ellentetben csak lassan csokken a nepesseg, s6t'az epitesi tilalmak reszbeni feloldasa 6ta ujja is epliltek tanyak .. Baos-Kiskun megye t'lirelmes tanyapolitikaja

34 va16szinlileg ossze:f'ligg azzal, bogy

a megmarad6 osztatlan kisiskolak szamara sppen ebben a megyeben dolgoztak ki speoialis ea batekony okta,t6 programokat .. S ez megint visszahat a nepessegmozgasra:

Bacs-Kiskun

les

Csongra.d/ megyeben m.aradt mega legtobb tanyai iskola , i t t a leglassubb a nepessegnek a

tanyakrol va.le elkoltozese.

1.9

Nem csupan az a1 ta.lanos isko1a, hanem a kozepfoku. kepzes hozzaferhetosege is okoz ko1tozkbdeseket. Sokhe1ylitt nem vagy csak nehezen /hosszu u tazassa1 vagy a gyerek diEtlCotthoni elhe1yezes~vel/ f~rhet5k hozza a kUl~nboz6 kozepfoku kepz~si

programok, s a megszerzett kepesitesek a csa1ad ere-

deti lak6helyen nem hasznosithat6k. Ketsegtelen, hogy a csaladok szamara kevesebb erzelmi megterhe1est je1ent gyermekU~to1

ka~llisz­

elva1ni, mint a kisebbekt61, de Magyarorszagon

a csaladok tobbsege hagyomanyosan ragaszkodik ahhoz, hog'y gyermektik a csaladban nevelkedjen. A kozepfoku oktatasi intezmenyek koz'li1 a gimnazium h8.16za ta a legs'Urlibb, in tezmenyei - 1ega1abbis elvi1eg - azonos

kepzetts~get

adnak. A szakkozepiskolak a varosokban,

mindeneke10tt a nagyvarosokban koncentra16dnak, a szaknmnkaskepzes ha16zatara lenyegeben ugyanez a jellemzo. A ha16zat adottsagaival f'ligg ossze, bogy a szakiranyu kepzest ad6 iskolakba jelentkez6k kozlil sokan igenyelnek diakotthoni e1he1yez8st, a gimnaziumba torekvok koz'lil viszony1ag kevesen .. A ha16zat jellegzetessegei onmagukban azonban aligba indokoljak a diakotthonba je1entkezes gyakorisagana.k kiriv6an nagy eltereseit az orszag kli1onboz5 ter'liletein .. Vizsgalataink szerint 35 a mez6varosi tipusu tersegekben a gimnaziumba jelentkez5k kozott ketszer annyian igenyelnek diakotthoni elhelyezest mintaz orszagos atlag /14 volt az evtized

fordu16~jan/,

%

a varoshianyos apr6- es nagy-

fa.lvas tersegekben haromszor, il1etve kozel negyszer olyan aranyban .. Mivel ezekben a. tersegekben mindenlitt van lega..labb egy gimnazium, a. diakottboni elbe1yezes igenyet ket tenyezo indoko1batja.: a gimnazium szekhelyeto1 va16 f'oldrajzi tavolsag nem nagy ugyan, de a lebet5v6 a. napi akik a

k~s5bbi

ziumba, olyan gyobb sikerrel

k~zleked~si

bejar~st.

viszon¥ok nem teszik

A masik ok abban kereshet5, hogy

tovabbtanulas szandE3kaval torekednek gimnaint~zmenyt k~szit

valasztana.k, ameJ..y hire szerint na. . . .

fel a felsofoku tovabbtanulasra. A

k~t

ok gyakran egylitt jelentkezik: ha mar a kozeli gimnaziumot sem lehet rovid utazasi idoben e16rni, akkor inkabb a tavolabbi, nagyvaros iskolajat valasztjak. 2- 0

A szakmunkaske'pzesbe torekvak a J;lagy.falva.s tersegek.ben csal~djukt61

kBzel teljeskortien arra kenyszerUlnek, hogy

ta-

vol eljenek tanulmanyail-c idejen& /A hLinysza'kmaka t beiskola:zo szakmunkaskepzok peldaul Budapesten az orszag tavoli a.pro- sa nagy:fa,lvas tersegeibol toborozzak diakjaika,t./ A mez5varosi,

az apr6- es a nagyf'a,lva.s tersegekben

szakkozepisk61aba jelentkez5k 70-95 %-a' igenyel diakotthoni ferohelyet.E kiriv6an maga.s aranyok !beleertve a szakmunkaskepzest is/nemosak a kepzesi k.inalat sZiikosseg~t mutatjake He afiatal alyan szakkepzettseg megszerzesere torek-

szik, amely lak:6be'lyen .... azipar, a mezogazdasag, a szolgal-

tatas adott szintje mellett - nem" va.gy alig kamatoztatha,t6, neki ss esaladjanak. szamolnia kell a,zzal, bogy munkahelye gazdasagilagfejlettebb tertileten, eredeti

1~k6helyetol

ta-

vol lesz", A diakot thoni elhelyezes Lranti rendk~~lil magas,

igenyek tarta.lmazzak a koltozkodes szandekat is. Ezt az oszszefHggsst megerositi, bogy ezek:r61 ater:liletekro.1 aram1ik. a nepesseg a. fejlett varosi ,az ipari, iJ.letve az' agglomera-

ci6s tersegekhe .. As ta t isz t ika i ala,pu megf'igyeleseke t egy somogyi apr6:faluban fe1vet tcsaladinter juva,l il1usztraljuk:

meg azt akarom mondani, bogy nem is banom, ha

a.

liEs gyerek

nem fejezi be az iskolat. Ittsokszor nem is erdemes szakmat szerezni, mert nines hova e1belyezkedni, mindenmesszevano

If

A nem-koltozes eppugy az okta'tasi

rendszer kezelesenek taktikaja labet, mint a koltozes. Ezt azonban statisztikai m6dszerekkel lehetetlen vizsgalni", UErdekerven;lesito ll koltozes: egy wagye ~~ete A teny1eges koltozkodesi fo1yamatokat vizsga1tuk. meg Komarom megye teleptileseinek 1965-1980", kozotti

adatain~

Az

orszag tobbi reszehez bason16an itt is jellemzQ a va.rosok

1e-

lekszamanak novekedese, a faIvakban a a,lkossag szamanak csokkenese c

lm

a varosba aramlas a megyeben meg a hatvanas evek-

ben sem olyan mer tekii, min t amilyen a,z or szag gazdasagi1ag....

tarsadalmilag kevesbe dil1amikus teruletei:n; a falvak n6pesseg6sokkenese sem olyan erotelJes~ Mint mas osszetett tarsadalmi jelenseg eseteben,

itt is nehezen valasztbat6 e1 az ok. os az

ss az okozat: az iskolakorzetesites a megyeben kevesbe eroteljes mint az orszag mas ter'liletein

/75

telepliles koz'li1

1980-ban II-ben nem voltalta1anos iskola, ezek koztil 7-ben 6voda mlikodik/"

A harom vizsgalt eVben/1965, 1970, 1980/ kiemelkedoen pozitiv vandorlasi egyenleget a megye ket hagyomanyosan

UT-

banizalt, iskolavarosi szerepet petolt5talep'li1.ese ntutatott$ Amegyeben :folytatott interjuink rnegerositik a statisztikakb61 .l:evonhai6 kovetkezteteseket: e va-rasak az iskolazottabb, magasabban k~pzett lakossagi csoportok kedvelt lak6helyei., A nepesseg viszQnylagos stabilitas8, egy-ket kiskozseg tart6san eros nepessegvonzasa jellemzo a Pil.is ss a. Dunakanyar tele.pUleseire

4)

KetsegteJ_en, hogy vonzasukhoz az .

UdUl~si

.

funkci6 kta.lakulasa esmegerosodese is hozzajaruJ.t

fez a mindennapieletben a f'ej15d5in:frastrukturalis ell~i­ tottsagot, a

j6 kozlekedest is jelenti/, ha azonban a.ne-

pessegstabilitast ugy erteJ.mezz'lik, mintaz emberek e:tegedettsegetlak6helylikkel, akkor klilonos f'igyelmet erdemel akozokta tasi ella tot tsag: gyakorlatilag mindenUtt. van 6voda altalanos iskola /ha mas nem, akkor als6tagozat/,

sa

j61 meg-

kozelitbetok a :fovaros 2 illetve a megye iskolavaro-sainak kozepfoku in'tezmenyei" Ellentetes tendenciat mutatnak amegye delnyugat:t cs'iicskenek apr6f'alvai,

s nehany kozseg a dinamikusabb tele-

pulesek szomszedsagaban, amelyek kevesse tudtak profitalni amannak a:fejlodesebol.·.. /Az okok: osszef'Uggesrendszeret teleplilesenkent kellene vizsgalnie/ NepessegszarrIDka~'tekintve ezek a ktizsegek nagyjab61 . hoz

q

bason16a~

a .Pilis emlitett :falvai.

Nem ezzel fijgg tebat Bssze, hogy a pilisiek meg tudt&k

tartani iskalajukat, 6vodajukat, az ut6bbiaknak jobbik esetben csak 6vodajuk vane Lakossaguk tarsadalmi osszetetelet tekintve a kozsegek e ket csaportja kozott

jeJ_entos a kli-

lonbseg akar az iskolazottsagot, az eletkori szerkezetet, a :foglalkoztatas szektoralis megoszlasat vagy a

22

szellemi fog-

lalkozasuak ara.nya t vizsgalju.k. Nehezen ker'iilheto meg a kovetkeztetes:. a. minden szempontb61 kedvezotlenebb',"helyzetti lako Beag kevs'sbe tud ja. megved~ni gy'ermekei iskolaz ta. tasaval

kaposola,tos'erdekeit /alkalmasint :felismerni is/_ Igya,z oktatasi ellatas f'ejlesztsse soran az alta,lan,os iskola, vagy az ovoda megtartasa-f'ejlesztese csak alternativakent :fogalmaz6dbatott meg a megyei iranyi'tasban .. Ezert nem latszik erosza,koltnak a kovetkeztetes: e f'alvak .lakossaganak az a, csopor tja, amely /tobbek·k6z~tt/ iskolazasi erdekeit f'elismerte as srv~nyesiteni

tudta, igyekezett as igyekszik elkBltozni. A

szelektiv vandorlas .... abogyanaz orszag mas tertiletein is hozzajarul a kedvez5tlen tendenciak tart6sodasaboz es halmoz6dasahoz: az ott ma.radt 1akossagnak meg kevesebb a. lehetosege teleplilesenek .... kovetkezeskeppen egyeni eletf'elteteleinek -

javitasaboz-f'ejlesztesehez. lia Komarom megye e kat terseget allitju.k; szembe egy-

massal, akkor meg egy megal.la.pi tast kell tennlink .. A Pilisben szamos nemzetisegi kozseg van, koztiik olyanok is, amelyek igy ,vagyugymeg tudtak orizni nemzetisegi a,zonossagtudatukcit a baboru'utani evek nemzetisegi politikajanak e11enere

i8*

MEt. a nemzetisegi nyelvliseg megorzese oktataspolitikai programma va-lt, s azonos lelekszamu :fa,lvak eseteben

n~gyob.b

az

alapel.l.a tashoz jutas lehetosege ott, ahol ez't anemzetisegi osszetetel 'indokolja

G

/Hadd em1ekeztessiink az iskola,korzete-

sitessel kapcsolatos,1971-es allas:foglalasra, amelya tart6san 10-nel kisebb letszamu altalanos ·iskolak megsztinteteset iranyozza elo, de kivetelt tesz a nemzetisegi iskolakkalf1/ Ez a sajatos lakossagi erdekervenyesites f'ejez5dik ki a.bban, bogy az e szempontokat

f'igye~men ki~til

ha-

gy6 kBzigazgatasi es iskolai centralizaci6 ellenere van falu, amely :felso tagoza.. tos gyer,mekei t nem az eloirt magyar korzeti iskolaba, hanam a.

szo~szedos

ktizigazgatasi egyseg nemzetisegi ,iskolajaba jaratja_ A j61 kieplilt kozoktata.si :Lntezmenyha16zat onma,gaban term~szetesen

nam elegend5 ahhoz, bogy egy-egy lak6hely voq..

z6va valJek a bekoltozok, s kedveltte sajat la,k;oss'aga szamara .. A Duna mentenek ipari savja.ban tobb teleplilesnek :fogy a 2 3

n~pess~ge,

s ustikkent a

megyesz~~bely

'kbr'bban igen nagy

mer t'ekU vonz'sa. is" TJgy ve1jUk, itt a,l.apvetoen e1 tero okokka1 ftigg ossze a,z elko1toz~s /vagy a bekoltozes csokkeno rn~r't~ke/.

I1yen oknak mindenekelott az ipar'term~szet- es

kornyezetrombo16 ha,tasa latsziklll A rosodasa - csakugy mint az

~pftett

term~szeti

kornyezet k'-

kornyezet elmaradottsaga-

rom1asa - nem mindenki szamara egyarant ":fontos". Ezzel kapcso1atban.m~g

inkabb

erv~nyesnek

latszik, amit a hanyat16

apr6:falv a,kka,1 kapcsola than megf'ogalmaztunk: csak a legkepzettebb, legjobb szooiokul turalis he1yzetU" egy~neknek ~s csa.ladoknak'vanarra' 1eht3t~sege,'hogy kornyezet'likminosegevel kapcso1atos erdekeiketervenyesiteni tUdjak a rende1kezestikre a116 egyet1en kon,:f1iktusmentes:formaban: e1ko1tozessel.,

2 4

J'

(>

~

.

.

.

c

P

,

/

. _ ._ _,_. IIl e "'ERDEKKUZDELMEK A :KOZEPFOKU KEPZESBEN _=O'f~

~

_

:Minden ev tavaszan, amilcor osszesi tik. a koz~p:foku

tova.bbtanulasi jel.entkezesi lapokat, a nepi- 8S a hetilapokban el.Okelo helyre kerlilnelc a pa.l,yavalasz tassal kapcso1a tos tud6sitasok~

E tudositasokb61 rendszerint nem maradnak e1 -

az ujsagir6 vagy a szakigazga~asi szerv~k illet6keseinek megIogalrnazasaban -

~a

panaszok: a nyolcadikosok ismet nam a hi-

vatalos terveknelc, a ga,zdasag rnunkaerosz'Ukseglete1lek, a, be-

iskolazasi lebet5segeknek megfeleloen v&lasztottak$ A szemrehanyasok cimzett,jei a szUlok, akik. gyermekeiket mindenaron

kozepiskolaba akarjak jaratni, illetve az isk01&k, a pedag6gu.stesttiletek, amelyek meg mindig nem keszitik :fel' tanu16ikat a helyes

palyava.laszt8~sra..

Mire a

tenyleges beiskola.zas

megtortenik, az orszagos aranyok iskolatipusonkent nagyjab61 az ".1 oirasoknak't megf'eieloen ala.kulnak. De mindig vannak

sza.kmak, amelyek egyal talan :nero vagy nem elegendo' ta.nul.6t tudnak beiskolazni.

!!ianyszakmak

es_

tuJ_jelentkez8sek

A kozepf'oku oktatas tobbek kozot t azer t

is neura,lgi-

kus pont,ja isl
er-

v8nyesitesenek itt a legszelesebbek a lebet5segei@Nemosak arr61 van sz6, hogy a kozepf'oku tovabbtanulas nem kotelezQ, hanem /meg inkabb/ a.rrel, bogy a kiva.natosnak ite.lt orszagos

beiskolazasi aranyokat esak sokezer, kozvetlenul nem szabalyozhat6 egyeni dontes osszehangolasaval lehet vabbtanulasi don teseke t ezer t az iskolazas sal.

f'ontos taktikajanak tekintbetjUkm A koz

s

terjedesenek jellemz5je, hogy

a gimnaziumi tovabbta:,nulas visszaszoru.lasava.l, a szakiranyu kozepfoku oktatas kiszelesedesevel ment

vegbe~

A hetvenes evek

e1s6 feleben meg ta.rt6snak la.tszott az az allapot, bogy a kozepfoku tanulrnanyaikat megkezdoknek mintegy a. :feie szak-

munkaskepzesbe

1

:fele kozepiskolaba torekszik~ Ezek a megosz-·

2 5

l~sok

a hetvenes

~vek ktizep~ig

nagyj~b61

,orsz&gos szinten

.

,

beiskol~z~si

megegyeztek a

lebet5s6ge~kelm

Azaz, ha voltak

is f'esz'Ultsegek a kereslet~s kinalat kozott, ezek orszagos

szinten ss iskolatipusonkent nemigen jelentkeztek .. A hetvenes evek kozepet51 azonban csokkenni- kezdett a. szakmunkaskepzesbe jelentkez5k aranya,

jelentosen megn6tt a szakkozep-

iskolaba, kisebb mertekben a gimnaziumba jelentkezoke
latipusban: a

a

es a szakmunkaskepzesben kevesebb

jelentkez5, mint a fer5bely, a szakkozepiskolaban a fero-

hely kevesebb., Ennek eredmenye, hogy gimnaziumba. :i.s, de kUlonosen szakmunkaskepzobe tobb tanu16 kenyszerUl, tuint ahanyan eleve igy terveztek, a szakkozepiskolaba f'elvettek. szama pedig kevesebb; magasabb azoknak az a..ranya.,

akik /legalabb-

is az altalanos iskola el.vegzesenek eveban/'nam. tanulnak tovabb, mint a

tovabbtanulasiszandek alapjan varni lehetett e

A kozepf'oku 'kepzeshez.:rUzodo l.akossag:i exdekek Az egyes

iskolatipusokh~z,

ezeken bel'ti1 is az egyes

szakiranyokhoz kUlonbozo l.akossagi csoportoknak f'Uz5dnek erdekeik .. A :ferobelyekert :folyta,tott versenyben -

tekints'link

e1 itt most az intezmenyek egymas kozotti, a. 'tanulok :megnyereseert folytatott versenyetol - egyenlotl.enek az,

eselyek~

A 1a k6hely telepliles jellege tar t6san be:folyasolni .lat-

szik a

tovabbtanulasi szandekokat. A hatvanas evek kozepetol

az altalanos iskolat bef'ejez5k kozul tovabbtanulni nem szandekoz6 :fiatalok aranya legdinamikusabban a kozsegekben osokkent: a kozepfoku oktatas a.ltalanossa valasanak

:fa

tenyezo=

jet a kozsegi lakossag'iskolazasi torekveseinek. valtozasa jelentette" Budapest, a tobbi VaTOS ss a. kozsegek kozott fennmarad6 klilonbsegek tendenciajukban a kora,bbiboz hason16

rangsort t"likroznek, am 1980-ban mar a

ko~segekben

is tovabb-

tanulni k~sztilt a nyolcadikosok 95 %-a /1967-ben a megfele15 arany meg 77

%volt/Q

A varos-kozseg skala. egy i.~l1yeges vona tkozasban tovabb-

ra is meg6rizte dichot6m

2 6

jelleg~t:

mig a varosokban a

tovabb-

tanu

si torekvesek a

-rJen meg a ...,4..

ko~!;episko].ara

sZ8d~munka.skepzes

to

~t,

tak

a

kbzs~gek-

irant erdekJ.odok ara.nya novek.szik ..

szakjelJ.egU kepzes Lranti erdeklodes magas szintje mindjellemz5, de a falvak lakossa.ganak lje-

k6t telepUlestipusra

lentos resze osak most h6ditja meg ma.ga. sZEunara a kaskl~'pzest"

szakrnun-

Jellegze tes k'lilonbseg, bogy legnagyobb ipar i

kozpon tunkban, a f'ova.rosban egy-egy ta:t.l:u16i ev jara th6I £'81-

annyian kesz'lilnek szakmu.nkaskepzobe, mint a kozsegekben@ Valoszinlileg a kozepfoku kepzes szakiranyainak iskola tipusonkenti megoszlasaval is osszef''ligg, hogy a- tovabb-

tanulas iranyanak ki valasz tasaban a f'iuk

es

a lEtnyok kozot t

je1ent.os klilonbsegek vannak: a hagyomanyos IIf8r£i szakmakban H

szakmunkaskepzes, a lai

kepz~s

"noi szakmak il

tobb~egeben szakkozepisko-

folyik.

A sza.kmunkaskepzesbe jelentkezQ lanY-0K aranya az eJ_mu1.t 15 evben gyakorlatilag nem valtozott, egyegy nyolcadikos eVfolyamnak. 27-30

%-8.<1>

A fiuknak tobb

mint a fele kesz'lil szakmunkaskepzesbe, a betvenes evekben lassan csokk~n az· aranyu,k.Kiilonosen nagy a lanyok tu,lsulya a gimn.az iumban: a, tanu16knak min tegy

ketharmada . . A szakkozepiskolasoknak is tobb mint a felet lanyok adjak0 Az iskolazottsagban megfigyelheto,

s ujabb nemzedekekre kiterjedo nemi kUlonbseg

/a

£e1-

nottoktatasban erettsegizoknek is rendszeresen tobb

mint a fele

no/

megjelenik az orszag foglalkozasi

szerkezeteben. Va16szinii,

hogy a. noi :foglalkoztatott-

sag Kozel teljesse valasa hozzajarult az iskolazas

ilyen aranyainak kialakulasahoz<§l A .lanyok

es

fiukiskolavalasztasaban jelentkezQ

kli~=

lonbseg varosokban kisebb, mint a f'alvakban, a dinamikus terUleteken kisebb mint a. stagna16 vagy a hanyat16 videkeken .. Azaz mennel kevesbe varosiasodott egy ter'Ulet, annal ritkabb a fiuk kQz8piskolai tovabbtanulasa . . Ez az osszef''ligges csak

reszben magyarazhat6 a teleplilesek foglalkozasi osszetetelevel, azzal

ugyanis, bogy a varosol
ken tobb a szellemi-ertelmisegi foglalkozasu,

tobb a szak-

2

7

nn.1nkas .. Munkascsall-tdokban is gyak.rabban. jar a lanygyermek k~z6piskolaba,

mint a fiu,

s

kUldnbs~g

ugy no a k6t nem.to-

vabbtun'lLlasa koz 0 t t, abogyan BUda pes t t61 a t obbi varoson

at

a faluie; haladunk .. .1 972-os adatokon alapl.l16 szamitasok szerint a. budapes-

ti szellemi foglalkozasuak haztartasaiban volt nagyobb a koz6piskolas fiuk,

2,9-sz~r

2,2-szor nagyobb a

k()zepiskolas litnyok aranya., min t a munkascsa J_adokban

A ktizsegekben a


36 • 1982megfele16 szorz6k4,7 68 2,8

ben Budapeston vegzett vizsgalatunk eredmenyei azt mutatt6k, hogy meg a f6varoson beltil is hason16 1ak6helyi kUlonbsegBk va.nnak: a peremker'liletekben

e.lo

szel-

lemi foglalkozasuak haztartasaiban a fiuk 2,3-szor, a lanyok 1,4-szer gyakrabban mennek kozepiskolaba mint a munkascsa.ladokban, a belvarosi, belbudai kerliletekben a fiuknal 1,5 8S a lanyoknal A koz8piskola t

teha t

J~, 4 az eseJ~yszorz6'" 37

inkabb a lanyoknak tervezett eJ_et-

palya szempontjab61 tekintik. kedvezonek, inkabb a nagyvarosi gyerekek szamara mint a fa,lusiaknak" A szakmunkaskepzes pedig oppen ellenkez6 iranyban gyakorol vonzerot", Itt nem a

kUltinbozo tar sadalmi re teghelyze t'il, szooiokultura.lis

t ter'h

csaladok iskolarendszerii tanulashoz va16 viszonyar61 van sz6 csupan - az "iskolaidegen" csaladi milio elvilegegyarant kel~ene

hasson a fiu-os lanygyermekekre

Szerepet jatsz

a klilonbsegekben a k02a3pfoku okta tas kepz8si ir anya ina k szeTkezete mellett az egyes kepzesi szintek: 8S iranyok nyujtot-

ta. jogositvanyok 8S kep8sitesek konvertalba1Gosaga /mit kezdhet egy fiu gimnaziumi erettsegivel'? mit kezdhet egy szak,= munkasbizonyi tv8.nnyal? .stb@/, a hagyomanyok ereje /mi a sze=· repe egy nonek a

csal~d

~let~ben,

az anyagi javak biztosi-

tasaban? stb .. / ..

A szakmunkaskepzes irant a fejlodo

telepUl~seinken

nagyvarosokban~

dinamikusan

csokkeno erdeklodessel y s az intez=

menyba16zat koncentraltsagaval egyarant os szef''ligg , hogy a helyben lak6k nepesitik be a szamukra legvonz6bb iskolakat /gimnaziumokat, szakkozepiskolakat/, sen hagyott ferohelyeket

28

fogla.J~jak

S

osak

aZ

altaluk Ure-

e1 a varosok kornyekero1

9

jott tanu16k., Klilonosen

az Ol'szag tiivolabbi videkeir

e~te~

sen rmltatkozik oz meg Budapesten 8zert 1 mert - osszef'liggesben a

f5v~ros

nepessegenek magas iskolai

itt csC5kkent a legnngyobb

tekben a

v~gzettsegevel

-

szakmunkaskepzes v'onz-

ere,jo: a szakmuIlkc1ustanu16knak 811ig fele helyi J_akos .. A fovaros okta tas'iranyi tasa -

egyebkent mar l.egalabb v~lto­

f61 6vszazada - vultozatlan er5feszitessel, de z6 sikorrel torekszik arra, hogy ktizepiskolai

tit sajat lak6inak tartaa meg, kivUlieket inkabb csak a

kozigazgat~si

szakrrrunkask~pzesbe

h~16za­

hataran

engedjenCSl

J6.1. mut;ltJa ozt a diakotthoni ferohe~tyek iskolatipu-

sonken ti aranya: a hetvenes 8"\Tek vegen Budapesten csa knew hiiromszor annyi :ferohelye vo:l t

tanu16kna k, min t a koze piskolEisokna k;

ban ugyanakkor a kozepisko1ai ar~nya

volt

a

SZ8.

kmunkas-

or szago s 2" tlag-

di~kotthoni

fer6helyek

magasabb~

_Igy tuJ.ajdonkeppen ,he1yrea.l.l a

Hrend":

akik szakmul1-

kUlso aggJ.orm3ract6s gyUrtib5.l ~ a

ki'tsk{) pZGsbe t(jrekednok a

hat{irszelekrol, bejutnak a szakmunkaskepz8sbe -

j6J.lehet

osaladjaikt61 tobbe-kevesbe tavol. Bar a szakkozepisko1ai oktatas kiterjesztese egybe-

csngett a domina16 lakossagi igenyekkel, nem allithatjuk, hogya lakossag kUvetolte volna ki ezt az iskolaformat: az

elodint<3zmeny, a

technikurn megszUnteteset maig hibas okta-

taspolitikai lep6skent emlegetik,

statisztikak arra utal-

nak, hoeya l_etes'lilt uj szakkoz6piskolak esak evel·;: multan tudtak el.t'oc;ndtatni magukat a lukossEtggal" Ugy t'tinik, bogy a

szakkdz6piskolai kcipzesi forma 85 azok a lakossagi oso-

portok, amelyek gyel'mekeiknek

got is ttirekednek adni, l.Jgyancsak

~rettsegit

is,

szakkepzettse-

lassaosk~n tal~ltak egym~sra@

f~okoza tosan

m6dosul.t a gimnazi1jtw

ea

a

szak-

mu:n\~Askepzok t~rsadalmi szerepe, :funkci6ja is .. Ha lakossagi nyomfJ..srb~l besze1het'Unk /eltekintv~ az egyeni

befo.lyasolasr61,

a.mel)rnsk.

ki tel' jed tsegerol,

sa

informalis

sulyar61. ada-

tnink nincaenek/, azt t'okent abban la.tjuk, a lakossagnak /n

tanu16knak/ me.ly caoportjai vettek birtokba kozoktatasi

29

rendszer keretei kozott hozzaf'erbeto egyes i8k01a tipusokat,

s mennyiben m6dosi tot tak ezeket

11

sa ja t keplikreu.a Ezzel 'ka p-

csolatban a mondottakon kivU1 fokent az erdemel figyelmet, hogyal1 valtoztak az egyes tipusok szelekcios ss rekrutaci6s

kriteriumai,

lehetosegei~

A ba tvan8 s evek kozepe 6ta - ami6tagylijtik es f'81dolgozzak a

tovabbtanulasi szandekok adatait -

tozasok 'k;ovetkeztek be az egyes iskolatipusokba

jelent5s val-

jelentkezok

tanu.lmanyi eredmenyeiben., A ginulazium egyer telmlien a legjobb t

tanulmanyi eredmenyUek iskolajava va.l t, a szakkozepiskola a kozepeseke es jobbake, a gyengebbeknek., ha tOVEtbb akarnak

tanulni,' a szakmunkaskepzomarad

lll

Ez a m6dosulas.f'okozatosan

ss toresmentesen kHvetkezett bee Az idoszakban allamies parthatarozatokban fogalmaz6dott meg prob.lemakent a szakmunkastanul6k gyenge tanulmanYi eredmenye,

8

szakkozepiskolak

csekely szerepe a :felsookta tasra va.le :felkeszi tesben., :A sze-

lekta16das makacs

fennmaradasa~ konzerva~16dasa

azt. bizonyi t-

ja, bogy a legmagasabb szint'li allasf'oglalas is ha.tastalanna valhat az erdekeltek ellenal1asane

A legmagasabban isk.olazott szHlok gyermekei gyakran akkor is gimnaziumba, esetleg szakkozepisko.laba torekednek

les

jutna
bel,

haalta,lanos iskolai eredmenyeik alapjan ez

nem varhat6 tolUk@ Fend terminu hataroz6 beallit6dast

1 az e magatartast megi

ontudatnak n nevezziike

38

A pedag6giai ontudaton alapu16 magatartas mintat adhat mas, az iskolaval kevesbe banni tud6 csaladoknak is

kornyezetben betani tott .... , seged-es szakmun-

kasok gyermekei az ertelmisegiek gyermekeihez hason16an ilviselkednek":ttibb ktiztittUk a

j61 tanu16, de viszonylag gyen-

gebb ta11.ulma.nyi eredmenyekmellett 'is gyakran je.lentkeznek

kozepiskolaba.OlI M1.lnkaskornyezetben ezzel szemben gyakori, hogy - klilonosen a fiuk ~ viszonylag j6 tanulmany~ eredmenyeik e1.1enere szakmunkaskepzobe m.ennek@ A pedagogiai ontu ... dat, az iskolarendszer magabiztos kezelese nem csupan a csaladban tanulhat6 meg, hanem /legalabbis/ a sz'likebb l.ak6helyi

3 0

k~rnyezetben~

51

mint~k

Ehhez azonban

magatarti-

sztiks6gesek6

A kozkelet'li Z

't~lhet5, 61m~nyszerli

oka t lelle t

v~lekedes

szerint a gimna!3iumba

a legkonnyebben mas i skola t ipu.sba

,jeJ_entke-

at iranyi ta.ni ,

mivel a gim:nazium egyik funkci6 ja a palyav a1a.sztas ki tolasa . .

Ujabb vizsgalatok adatai azonban ellentmondanak ennek an~.. b a t ore .. k ~.rOL{; '" i ra.gasz k 0 d na, k 1 eggya . k ra bb an zone t k _40 A gl.mnaz1.um #.

a valasztott i5k018 tipusahoz /a megjelolheto masodik intez-

meny naluk osaknem mindig egy wasik gimnazium/" A.sza.kmunkaske,pz8st valaszt6k ugyancsak ragaszkodnak az i8kolai szint~"" hez /kev~sbe a szakiranyhoz/: ezt erthet6veteszi a gyenge tanulmanyi eredmeny, magasabb szint'li iskolaba bejutni legtobbj'lik szamara irrealislenne", A szakkoz8piskolaba

~orek­

vok a 1egbizonyta1anabbak: nemcsak gyak1.'abban neveznek meg

egyeb szakiranyokat, hanem inkabb hajland6k gimnaziumban vagy szakmunkaskepzoben is tovabbtanulni,ba a.z elsa helyen megje10It iskolaba. nem jutnak bee Ez tulajdonkeppen azt ,jelenti, bogy a szakkoz

-..:_ _---.::::--~....;.,......-~-~;--.~-._ ••-~~ •••~"-":"""'-"'"~""""'-"""~~m~.~-"''''~""""""""""''''''''''..;;",,~''''''--,

sat. Mas szempontb61 azt a kovetkeztetest is Ie lebet vonni, - em1ekeztetve a szakko2lE3piskola nagy es novekvQ 'nepszerUsegere '-, hogy szelesedik a tarsadalomnak az a retege, amelynek szamara problemat je.lenta tovabbtanu1as mikentjee Ez azza1 jar egylitt, hogy szukli1 az a reteg, amelyben fel sern mer-iiI a tovabbtanulas lehetosege, illetve magat6I ertetodonek fogadja e1 a szakmunkaskepzest,ha osak az marad nekill> Erdekek ea erdekervenye::,.i tesek a paIy~vala.sz tasban Az iskola ~uk,

sa

a. palyavalasztas osszefiiggesen azt ert-

hogy az iskola megva1asztasa a palyavalasztasnak a1a-

rendelve tortenikeEz az osszefugges termeszetesen nem abban az ertelemben ervenyes, bogy a 12-14 tebbsege ma.r

v~gervenyesen

dontott a

~vesek ~s

csa1&djaik

:fe1nottl~ori

:foglalkoza-

si specializaci6r61, a dentes a palya szint jere /:fe1sofoku,

J 1

koze,Pfoku va{j'Y alacso:uyobb/ es a

'ta,g'abban erte.lmezntt p{t.1.yu·-

, vOYl,]tkozoan ' t··,OrU.. I ' Il tL. t'" va I'd' 'J_yava'1 asz't"aSl d"on t.' l<.orro :J10"0 0 1. pa Jes110k.•

E7i{~rt YH'Ht

()rduktnJ.en megvizsga1ni,

mi1yen motivumok

KibS

1ik c>sszehn

~c;UILLi ta.sra

is: bogyan val tozott a motivumrendszer

1()6J.. -tllJ...198.! -,ie)' .. A f'iul\: inditekai kozott az elsa be.lyeken

\

s7.nrepo1

iJ

.jb koreset lehetosege ....Jelenlegi berrendszer'link

knrntei Id5zi:jtt

tormoszotesnek kell tekinteni, bogy az anya-

ci tunyo:0()k fontossaga nagyobb a mi.nt

,1

s:0e]_~Lerni-ertelmisegi

CHT<51 V:.ln

;~

.l.ko tfJ

SZ(>,.

lHunk;] ,

szakmunkasnak keszUloknel,

palyat valaszt6k:nal ..

Am

nemcsak

A leendo f'oglalkozas olyan ertskei, mint az az elmelyUles lebetosege, a kotetlenseg - a

p,ilynv{lla sz tas tov{tbbi megha. tar'oz6 indi tekosopor t ja i - termeszeteson h{ltterbe szorulnak a szakmunkasna'k keszU15knel, s llrtGyobb a

szerepuk a szellemi vagy ertelmisegi palyak va1asz-

tas6_ban .. 1961

os

t~kok fontoss~gi

1981 kozott a legnagyobb .valtozas az indisorrendjeben az, bogy e15terbe kerUltek a

munkukcjrUlmenyek, a tarsadalmi elismertseg, az egeszseges 61etm6d, s a masokon val6 segites motivumaie A lanyoknal 1961-ben a vegzett munka fizikai konnyliBegS, a munka tisztasaga voltak a motivaci6s 1ista elso helyein, s ezt kovette a

j6 kereseti lebetoseg igenyee Husz

ev

mulva a kereseti lehetosegekkel kapcsolatos motivum erosebben szorult hatterbe mint a fiuknal, a tiszta, konnyu munka vezet5 szerepet felva1tottak azok az inditekok, ameIyek a korlilmenyekre, a masokon vala segites lehetosegeire, elismertsegre vonatkoznak. A fiuk ss a lanyok motivumrendszerenek szerkezete kozeledett egymashoz, az anyagiakkal

~ssze:ftigg6

inditekok azon-

ban tovabbra is fontosabbak a fiuk, -mint a lanyok szamara la ferfi csaladf'enntart6 szerepet alapvet5en nem kerdoje.1ezte meg a kozel teljesse va1t noi foglalkoztatottsag/e A 1anyoknal csakugy mint a fiuknal az anyagiakkal kaposolatos inditokok a szakmunkasnak kesz'li15k csoportjahan dont5 sulyuak, mig a palyavalasztas egyeb - az alkotassal osszef''iiggo, szo-

32

e LI b il. lUi s t

r f! ~L iJ~ t E) J_o 'z ()

s t b..

-

ind i t eka i

a

r 0 ~l s () -

(~S

ldi 7. (~p­

sv;i..ntH JJ{llyakat v{tlasztbk:n{ll kapnak nagyobb hang-sulyt. l(

Az

szociolbgiLl i

(5ss7.C'-

ole jeD megfoe'a ~Lma zo t takboz. Az i sk.olav8,J.a s:;; t{U~hClll

~~i '; Y(~~,~~"_~~!~~g.~;:,,,!s"~~ls,,.1:,,t~lQ,,,~Q,fJiu~1s,.,Ji,!",,L,,,,..~,!~~,,,~,r,~,~m._~",~.X~~z,,Y-,~,J-",,§1s"{~,!L9~h~£u,,.!~~w ,i.J.1utve a tarsadalom vertikalis szerkezeteben csoporto,rdek;-:k~

tisszegz5dnek. Az egyes csoportok elter

-,,---·"--r.r1J'"bo·'·"""'n1l.n

f'elezer vele tlenszer'ii osszevaloga to t t buda-

posti nyolcadikoskozott mindossze harom akadt, aki -

jatek-

hbl,'ll1eggyozodesb51 - fo1?slegesnek minositette az erettsegi mec-szerzeset sajat e1etpalyaja szempontjab61. A megkerde7.ott nyo1cadikosokl1ak egyebkent mintegy 30 %-a

jelentkezett

szakmunkastanu16nak. A je1entos e1teres arra uta1, hogy szamottev5 nagysagu 1akossagi csoportoknak nines lehetoseglik iskolazasi erdekeik ervenyesitesere. A 1akossagi erdeklodes onmagaban rendszerint nem elegendo ahhoz, hogy megva1tozzek a ha16zat, a kepzesi kinalat. Az intezmenyhal6zat befolyaso1hatat1ansagaviszont nBveli egyes int6zmenyek lehet5seget arra, hogy valogassanak a jelentkez5k kozott, mas intezmenyekei, szakiranyokat arra kenyszerit, bogy erjek be a "maradekkal"o Eddig esak nehany esettanu1mannyal siker'lilt nyomon kovetnUnk, bogy neme1ykor ervenyes'li1ni tudnaka. 1akossagi erdekek: mindenekelott akkor, 'ha szervezeti, intezmenyi erdekekkel erintkeznek,

illetve lebetseges a kompromisszum.

Az isko1ankenti tanu161etszamok, pontosabban az egy tanu16csoportra jut6 tanu16k sz-ima. a 'kozepisko1akban gya.kran azt jelzi, erdekli-e a kornyeken e10ket az isko1a kepzesi programja. Az isko1aba je1entkezok, a megnyerhetok szama olyan szintre s'li1lyedbet, ami

mar

az isko1a puszta letet, f'ennma-

radasat is vesze1yezteti. Ilyen esetben az isko1a ketf'e1e taktika kozott valaszthat: nove1beti beisko1azasi korzetet,

nnlH'k

lID

-,

lHC'{jVcUU1:1h..

cst I p;"",n/..

f'eJ_tetoJ.(li /lIIi,rHlnn(.]<.
(~{';Y

h:iJUIYftbc:nl

onllok

;\

kisebl>

Va gypod Le,' : I r r

k1 LSOll lei. '" /.,'·LuJc ,,1':111

El1nek u{';yanesak

l:,kos::-;{lC,'[l.r:l

kilITly{,k

kenys'/, n r'ii.l,

8

n

IH)C;Y u

elj i\kll t IllOll SZ{UI1i. j'll;ll

J pI' or .LIc) k: I

nnh()zn:n ki'LLlI\..L tll:l b') t'('J--

S:,;o;{UIIOS,

m(~{';rnlo1oen kE~pzeti; 'pOd:lf~6c;usokt(d. H

:J

L : l.l ,1,-

S'/,Uklll:1L

J ,.I' or.i. ,l11t1 k meg-i' e J n.li) mil SZ8 ki llor 01H.10 '/,c~ so k: be H I~ (H':?'; C' S{l J,{'; .. I)(, .1. <1 n k (~n t II i v;\

t k0

0 {';)T

Z 11.1 l k

a 1 f old :L

sr;(un{l.ra

(!VC

:1

S f.- ~

z a kk () Z 0 pis k 0 .L\ ,i;'\. I' ; \

r () d e

ti

~t (\ {';

Jelen tkez6k sz.ima

IHlGY

nn1nkaholyek,

mer

lJI<1jd amikoT igy S y; 0 t' t;

J;lko;;s(l{':n;d"

cs()kkcn t :

J'oglnlkoztnt2lst biztosi t,ottLtK .. Az iE.ikola

mue;",

t 0 nn i,

k(~ fJ7,

S

SOIl1

"szerzott

tudott ologondo jolentke-

" k i jar tile e;y s.pa cia1 is, e 1. ru 61 e t -

6 sipI' of i 1 t ..

sz{ikc)sek

az erdekervenyesi tesi

J.ehet<")segei?

ki)z6pJ'oku ok1,<1 t(lSS:LL kapcsolatban is .. A k'ozepiskola V{t.1.HS:;;L<'iS(Ul~"'~ -

itt-ott megnyirbalt - allampolg{tri

rizonban egy f'ontos 6rv6nyesit6sre: iskolat,

ter"lileten lehet6seget

szakiranyt. Ez a

utaktika

tarsadalmilag

va16di -

beA~yazott

-

11

,

legalabbis Szels5s6ges bogy a

ha onmaC;;l t

~s

bogy a z 1s-

egy~nileg-pszicho16­

6rdekek ftiz6dnek. Ez6rt hatastalan a

r
jOg'A

ordekeinek megf'eleloen m6dositsa programjait<9

kol~z6shoz

is,

szabud

jobban vagy kev6sb6 benepositeni egy-egy

A fen t iekben a z t .pr6bal tuk bizonyi ta.ni,

ginilug

:!

teremt az erdek-

esotokben aTTa kenyszeriti az intezmenyrendszert, lak~oss{.lg

Il;'i:-n\,

nmolyok a k,{)pesi t6snel\..

l'ul';ionLtlis beiskol{;tzasi J.ehet6seget

L{';(tlY 0

11 n I y i

;1

t(~~kben

oJ.{)bb

7t () J' 0

;\

S

kepzott I1Jlulkacu'f)t, do mUki:id6se

oj t'oG-yl.nk, ,l'/,ok a 111(~{l;J'el(~J.f)

e '/, ()v 6.1' 0

A s Z 8 k l( () '/, Cl pi oS k 0 .1. n

..

llil{';yiiZellll

11 t{Ul

HI

tula jdonkeppen a palya iranyi tas

csupana maga s szintti okta tas- vagy gazda-

ika eszkozek6nt 6rtelmezi.

IV

0 I

,FELSOOKTATASI TAKTIKAK w'

,

Az

~retts~gi i~'nti,

ntivekv5

~rdekl~d~s alapj~n

20n-

:fekvonek latszik a kovetkeztetes: elo'bb.."ut6bb atgyUrUznek a tovabbtanulas ira-nti igenyek a :felsooktatasra is
tasban resztvev5k szambeli novekedesenek rat&ja, mint az e152:0 evtizedben

Cll

A' hetvenes evekben azonban ma.r nH:~g',Jo-l(:':n­

tek az ellentetes fejlodes jelei is: Svedorszagban, az

NSZK-ban a novekedes megallt, illetve - plo az USA-ban, Svedorszagban - az erettsegi ~ tani egyeb oktata.si programok , .., nepszernsege no"t t meg. 42

Magyaro.:rszagon 1983 nyaran sok

veteliket hirdetett nehany egyetemi A "meri tesi bazis lf

-

ev as

6ta. eloszor

tfe~l·=

f'oiskola:i, f'aku.l

s ..

a kif'ejezes sokaig' dsak szuk korben

nasznalt 8zakmai zsargonsz6 -

szUktilesenek problema.

nult az oktataspolitika sz6taraba. Ami a f'elsookta

bevo~=

fe-

101 nezve Umeritesi bazis", az a masik oldalr61 a £e1s tatasba va16 jelentkezes, odat5rekvea. Elmarad a faI

tas expanzi6ja? Ugy t'tinik, igen@ A felsooktatasba

jelentkez5k teljes sz&ma -

a na.p.pali mellett az esti hetvenes evek elejetol

es

45-50

a levelezo tagozatokat'

tva - a

ezer kortil mozog@ A felyeteli

kovetelmenyeknek a nappali tagozatra jelentkezok.nek rendszerint tobb mint a. fele, az esti-leve1ezQ ta,goza.ton

tag)?'

harmada tesz elege t" A.. nappali tagoza tra jel.en tkezoknek ke=

vesebb mint a feIet, az esti k~,~ok:nek

a levelez5 tagozatra

mintegy ketharmada t veszik feI,

nak .valamivel na.gyobb bie~"'1ek ..

sa

t-

igy az u.t6bbial<~

z eselyUk a. be ju tasra. ~ mint a z

'Ezzel az ossze:fHggesben lehet, hogy a 118 tv"ana s evek

vegetol a hetvenesek vegeig a levelezo ta,~.?zatosok·5zama 50 %-kal, a na'p'pali tagozaton tanulok szama mindossze 20 kal novekedett meg /az esti tagoza tu hallgat6k szatua viszont :folyamatosan csokken/ ~ Va16di okta.tasi expanzi6ra a

felsooktatasban nalunk nemigen kinalkozik 1ehetos()g: az

L{~!nt

u].
t~kinteni

az esti es a leve.lezo tagozatokt61.

~~gy­

reszt azert, mert af'elnottoktatas novekv5 mertekben lat e1 posz tgradua1is kepzesi:funkci.6t, il1etve ad masodik diplomat. Masreszt aze:tt, mert a nappali tagozatok hallga.t6it61 je1entosen eltero inditekokkal i~ ke11ene szamolnunk /p1. a mar elfoglalt beosztashoz sztiks6~es kepzettseg megszerzese/. Tovabba a feln5ttoktatasban viszonylag nagy mertekli a lemorzso16das, mig a nappali tagoza.tok alapvetoen arra rendezkedtek be, hogy afelvetteket eljuttassak a diplomaig. Taktika I.:

jelentkezesek, tuljelentkezesek

A felsooktatas na"ppali tagozatara evek 6ta nagyjab61 ketszer annyian Jelentkeznek, mint amennyi a betolthet5 ferohely. A jelentkezok,szakiranyok es intezmenyek szerinti megoszlasa azonban rendkivlil eltero. A verseny elessege - a tuljelentkezes merteke - befolyaso1ja a bejutasfelt4teleit. Egyes szakiranyok,

int~zme­

nyek minden eVben alegjobbak kozott tudnak valogatni, masoknak meg kell eleged:n.i'iik a gyengebbekke1 is. A szakiranyok.

es

az intezmenyek hierarcbikus sorokba rendezhetok. a f'elve-

telhez sz"tikseges pontszam alapjano E hierarchia jellemzoje, bogy az egyetemekt5l a 'f5iskolak fele 1ejt /eltekintve a kiveteles helyzetti, specia1is f5iskolakt61/, "a fovarost61 a kisvarosi intezmenyek fele. Az esti'ss levelez5 tagozatokba val6 felvetelhez rendszerint alacsonyabb pontszam elegend5, mint a nappali tagozaton. A felveteli pontszamok atlaga 110 ss 75 kozott sz6r6dik. A fe1vetelre jelentkez5k koz'lil a felvete,li vizsgan megfelelt diakok aranya az orszag megyeinek es a fovarosnak az adatai a1apjan alig mutat elterest.

Ez arra utal, hogy az erettsegiz~ttek les pedag6gusaik/ nagyjab61 egy:forman tisztaban vannak az egyes fe.l-

sooktatasi intezmenyek felveteli kriteriumaival, barhol el,jenek is az orszagban@Koztudott, h@gy tipusu koz8pLskolak tanulmanyi szintjebenlonbs~gek vannak~

Ugy latszik

az

azonos

~jelentos

k'u ....

azonban, a felveteli je-

1entkez'esekbe"beepUlnek lf ezek az - ismere'tekis"

A tanulmanyi teljesitmenyek

ss

a csalad szoc-i.okultura-

lis helyzete kozotti 8Z0ros egyuttjaras kovetkezteben terme .... szetesnek ke11 tekintenUnk:az intezmenyek esa szakiranyok

lliorarchiajaban f'elUlrol lef'ele haladvacsokken az e:r:telrnisegi-szel1emi fQglalkozasu sz'li15k gyermekeinek aranya

e

E~'az

osszef'Ugges mega statisztika,ikiadvanyok meglebetosen durva.

tar sadalmi csopor tositasab61 - a f'fizika.i dolgoz6 sziilok fl 8S a

"nem fizika i dolgoz6 sziilok" gyermek:ei .... is k1 Minik: a

fizikai dolgoz6 szUlok, gyermekeineka.ranya a

6v6nokepzo

as

talli to-, az

egyes mUszak.i :foisl~olakona lagmaga.sabb e

A jobbtarsadalmi hely.zetUCsaladok gyermekei, toreked-

nek teha tnagyobb aranybana.l ta,laban afelsookta ta~ba, kli10 ....

no sen a. :fe1sook tao tasi "hierarch,i.e. t'naagasa.bbszin t jeinelhelyezkedo szakiranyokba" esinteZPlenyekbe, kozepiskolai es :felveteli telJesitmenyeik alapjannekikva.nnagyobb eselylik:

oda bejutniCl Nemzetkozi osszehasonlit6 .• •. elemzesekaJ.a.pjan a,zt al1api tottak meg, bogy a ~elsookta.tassz.elekci6smechanizmusa,i 'maguk is hozzajarulhatnak egyesi:ntezmenyek presztizsenek

emelkedesebez .43 Magyar 'a.data,ink errol a v~nyosak,

jelensegrol sz6r-

de f'eltetelezzUk, hogy na.1.unk is ervenyes"iil ez a.

mechanizrriUS,a Azok adiakok., akik kedvezobb szociokulturalis

ha t

terrel rendelkeznek,

s tanulmanyiteljesi tmenyeik al,apjan'

is ugy gondoljak ,megal.1jak ma.jd helyliket

a

:ferobelyeker t

:folytatott versenyben, mindent megtesznek azert, hogy bejussanak a magas presztizsu intezmenyekbs
tarsadalmi helyzet:U, gyengebb tanulmanyi eredmeny{i diakok. eleve feladjak a harcot vagy mas strategiat kovetnek.

Feltetelezz'lik tehat, bogy a szukos f'erohelyekre vale

37

boJul;uRt .r(~s/.I;

ho

de

In to.s t

llo t v6G'lHJ.

cHin t6bo

l1CHJI

;

IIlil

.'-j _ .

n{)/~­

,ill. tasken t er telmezve - t obbfeJ.okfqJpc.n

/az a.bszolut es a. relativ pontazumok

1111.'-'

~L{t tells

Dirok t rn6don a korabbi teljesi tmeny es a

t vLl{lt~OSfi{.l

I'~{';yu.r{U1 t. (),'-i

pozici{)k~

tipiku8 m6don - befo.lyasoljak .. A :n.yiJ.t vorHnny -

vD.J·~,o:nyvizsgu 0:;;

trudiclona.lis t{trsadalmi

n vuJ6di vel'scnyok 11a{~y mertokben - :nyilvan

Sy;(dHH1,

a

egyr6sz.t a

ronds:.r;uI·('/r'

toszi .. De emellett' letezik egy lIvignszi'tc;" is ..

tda 61' thet Jilk a fel1ebbezesek bonyol.uJ. t rendszere t

u kUIUnf6.1e olhalasztott, vagy kerUlo utakat", Ilyonek uz

u.j.ru,iolontkoz6so1-:, a ferohelyek csereje, az athallg'a't{ts,

nz

os t.i., a lovolozo, a. kiege szi to sza kok alig-a1lg 6. t telC1.11 thot61'Dlldsznre.,

M{is 6rtelemben is ,j{.l.t.

felhaszn~lhatjuk

Vunlluk a versenyzok, va,gyis a

a verseny

jelentkezok,

sa

ana16gi~­

vannak a

J{i t6ksv,ab{.t.lyok, nmelyek a korlatozott helyek mia tt a 10 tok,

os

az utasi til-sok 10k8.1i8, regionalis,

orsz~gos

rend(~-

normak

hngyom<:inyok egyve1egeboljonnek letre. A verseny elemei-

nel<. tekinthotok a

letszamban kUlonbozo, de sulyban szinte

ogyonloen jelentkezo hierarcbikus szintek /a. bierarcbiak a1'tal£l.ban kibogozha tatlanul osszemos6dnak/

III

A :feiveteli kove-

telmenyek mar az igenyek ismereteben, a.zok kompromisszumakent jUnnek letre, de lenyegileg kozponti,

centralizalt, bizonyos

ertelomben orszagos erdekeket kodifikalnaks A kovetkezo szint a felveteli bizottsagoke, amelyek alta.laban egyszerre igye-

koznek eleget tenni a. fe1'tilrol, oldalr6l, alulr6l jelentkezo, s az erdekervenyesiteshez kello erovel rendelkezQ nyomasok-

nak,

s a harmadik szint a

felv~teliz6k h~rom

nagy csoportja:

akiknek jut, akik:rrek belathata idon belUl jutni f'og, nolc LLliGha fog ju tnt f'erohely .. Ezek a

s akik-

szintek nem mechanikus,

s nom is ol<-okoza ti osszef'Uggesben vannak egymassal, hanem kompromisszumok sorozata sztikseges a viszonylagos egyensulyhoz
a meg sem sz'liletett komp-

romisszumok a :feltetelezheto okai az egyensuly, a konszenzus f'olborulasanak,

tart6s diszfunkcionalasa.nak, vagyis a betolt-

bototlon fer5beIyeknek es a hihetetlen aranyu tuljelentke-

a krit

, kozve

hatjak a diakok torekv·tHJ8

III

be£oly~sol-

is

Minel:formaJ.izaltabb ugyanis a.

t, annal kiszamithat6bba v6.1ikmUkodes8" Ebb61 az kovetkez ,hogy a. :fe1.sooktatasi intezmeny, sot a. szelekoi6s

saban nijvekvo szerep jut a taktikai kepzeleseknek a palyavala sz tas Hkla sszikus" moti vumainak sZkkiranykiv'lasz

rovasara"" Ilyen taktikai elkepzelesek s·rvenyesuJ..betnek mar agim11az

f'aku.ltaoi6s tantargyvalasztasba.n /ba oX'vos-

egyetemre akar

bejutni, akkor pillanatnyi erdek,15desemt51

es tavlati elkepze

:f'UggetlenUl bio16giat es :fizikat

im

kell magasa,bb6ra szamban

, illetve ,a :felsooktatasi

intezmeny, szakira.nykivala.sztasaban /ha csak a ket, nyelvb61vanj6 jegyem, akkor

ta,narnak jelentkezem,

f''liggetlenUl a,tt6l, va16jftban tanar akarok-e :lenni/
os 8ze-"

.repe va:n "ubban,

valasztas

ea a "rossz U zintisege

A ilro

lIP

sze:f'liggesben t~rme SIze tessn

z a palyara,

vonatkozik, hanem. a 4>'

gy foglalkozasra

tezmenyre va,gy szak-

'JI

J..ranyra.:

nero ttidott eleget

tennia

- teha t meglehe'tosenj61' kits-

Az

merbe

U

i

:folytonosan

eredoena'llan-

mg,gatart.asaiva1.,

~rosebben

f'orma,1.izalni

oreksz Ennek,a

C\z'"", egyehken t nsltucsak

tor

, hogy a. :felveteli

Mag-ya.ror

tel" iuma,i palyaal.k:almas ....

vizsgak: ismere

sag! szempontokk~al egesz:Uljenek k.ifl Igy ugyanis ponto · sztix'hetok a csa,k taktl"kai okokbol

sabban lennenek

lielen tkezoke A pa.l:yaalkalma,ssagi tesztek azonban - ne~ ~

.

hany specialis szakteriiletet kiveve """ seholsem val-

tottak: be a. hozzajuk f''Uzott remenyeket, tobbek kozott azert, mert eppugy kiismerhetok, megtanulhatok, mint a. dlszoiplinarisan

szerkesztett

tanta.rgYak~

39

Taktikaielemk~nt

jelenhet meg a

v~laszt'sban

a £e186-

oktatasl intezmenyuek a lak6helytoJ_ va.16 f'oldrajzi tavolsa. ga. is" /Termesze tesen nem.i egyszer'ilsi teasel mondba. t6 anna k, hiazen a foldrajzi tavolsag ertelmezheto a raforditas-baszon megfontolassal, de ezen tul az egyeni magata.rtast komplexen befolyaso16 egyikkBrnyezeti elemkentis~! Re~zben azzel magyarazhat6~ hogy meg azok az intezmenyek is

javareszt kor-

nyezetiikoo! - az intezmenyi szekhelyrol, a megy~bol,

ba a szomszedos megyekbol ~ toborozzak hallgat6

tovab-

ztimet,

amelyek kepzesi profilja. nam talalbat6 masutt az, ·orszagban., Aioldra.jzi tavolsag az egyik bE\:folyaso16 tenyezoje annak, hogyaz orszag legkeletibb ss legnyugatibb f'ekves:u, £'e1so-

oktatasi intszmennyelnemvagy.alig ellatott megyeibol je-

lentosen ala.csonyabb ~ tovabbta.nulni ·sza.ndekoz6k etrany-a, mint mas megyeinkben,,44

Ta.ktika II.: elfordulas a, :fel~a.tast6.1;.? Kevesbe direkt 'm6donmin t a :renti pelda.kban, de erdek.... ervenyesitesi taktikakr~ uta16 tendenciakolvashat6k.kia

fel.sooktatasba jelentkezok,ille tvefelvet tek statisz t

ika~i·­

bol iSe Vizsgaljuk meg ezuttal az .a.datsortis/l" tablazat/r Az erettsegi eveben jelentkezok aranya elesebben rejezi ki

a f'elsook.tatas nappali tagozata iranti erdek.lodest', mint a valamennyi felvetelizore

vona.tko~6,

s az.adottevben erett-

segi,ze.ttekre vetitett adatok
sz6r ujrajelentkez6kis szerepelnek@ Aket adatsor azonban lenyegebe,n ugyanazt a. tenc1enoiat nmtatt.ia., felveteliz5kne~

az erettsegizokhijz viszonyitott aranye a hetvenes evekderekan erta e1. a csucs.pontot ... Ebben A

szerepe lebet annak, hogy a korabbi evek dem.ogra:fiai bullarna levonul t, s a. kovetkezo evekkisebb letszaa1U ev

szamara meg egy ide.ig erz,ekelhet5, szelesebb uta. t ki"CIl A tobbedszerre jelentkez5kOeJ. a i .

a ta i II

taposott

csucs egyevvel kesobb-.

reesik; va16szin'Uleg meg ugyananna.k a hul1.amhegynek a ha. ta ...

sara

fI

Ezu bin la sall, de :folyama tosnak 1& tsz6 csokkenes kovet ·

kezett be, mig az 'eret tsegizoknek a lB~vesekhez viszonyi ....

40

l~

Az 6retts~gizettek sz~ma ~s az ~retts~gi ~v~ben'

na.ppa J-i tagoz;a. tra

Az 'eret tsegizettek p

szama

Aral1yuk a

'18 ~ves nepesseg %-abal1x p

,t

jelen tkezok artinya

Az er,ettsegi teJ_izok aranya

e"'reben

az

ett-

Az osszes :fell'

\..

l'

N

'

p

VSi..s ..... 1.Z0 ara:n.ya

az erettsegizettek

%-aban

segizettek %~-aban

1970 1971. 1.972 1.973 19

1975 1976 19 J.978 1979

x

44 588

24,0

,6

56,7

48 050 8 .52 51 915 l~9 208

23,3

43,8

5.9~2

23,8

L~6-, 8

62,3

,6

'66,5

,1

72~3

989 4·6 2.50 5.91

649 1+5 671

25,5 27,5 29,3

l~7, 0

72,2

44,7

67,6

30,9

l1Ga;jl

66,7 65,3 6.5,0 62,5

,2

,

i ......

32,6

42,4

,8

,1

Demogra:fia.i statisztikak

szam.itott, korrigalatlan

adatok

l~

1

tott /A

ar~nya

~vtizedben szint~n

az

felv~teliz6k arany~nak

vi szonylagos:

szamuk az

folyamatosan nBvekszik.

csokkenese .... ezt hangsulyozzuk -

eg~sz ~v jarat,Qozkepes t

lenyeg~ben

stagnal. Az erettsegizettek aranyanak novekedesevel szemben azonban egyertelmUnek latszik a csokkeI?-~sC!1/ A felsooktatas iranti

erdeklod~s

viszonylagos csok-

kanese szinte az orszag teljes terfileten nyomonk5vetheto /hivatkozott elemzes'linkben a megyei adatokra tamaszkodtunk/" Elsosorban azonban a megyekben, nem

ut~ls6 sorb~n

a fovaros-

ban nrutatkozik ez elesen, ahol az erettsegizettek aranya ma.gasabb es gyorsabban novekedett. Csak az a,lacsonyabban iskolazott, a. kozepiskola. irant kevesebb erdekl'odest mutat6 megyek nemelyikeben emelkedett az evtized kozepet6l a f~ls6­ oktatasba jeIentkezok aranya /pl. Tolna/, nemelyikeben stagna.1t /pl. Szabolcs-Szatmar/
lapitasainkat a

j6llehet megal-'

jelenseg egyenletesnek mondhat6 tertileti

elterjedtsege megerositeni latszik. A lakossagnak osak egyik, legfeljebb igen lassan novekvQ hanyada kUldi gyermeket a felsofoku tovabbtanulas igenyevel kozepiskola.ba, a .... novekvo .... tobbseg gyermeke /onmaga./ biztonsagos tarsadalmi beilleszked6s~hez

elegend6nek l&tja az

~retts~gi megszerz~set.

lia a hatteret vizsg&ljuk, akkor az e15z6 fejezetben leirtakra kell visszautalnunk: az erettsegi ir&nti e.r.deklodes megnovekedeseben a szakkozepiskolanak va.n donto szerepe" A gimnaziumba torekvok ar&nya az elmult tiz-tizenot evben csak kis mertekben emelkedett /a legut6bbi evekben stagnaIt, illetve valamelyest csokkent peldaul eppen Budapesten ,. ahol a. gimnaziumna.k mindig igen

nagy vol t a ·vonza-

sa/f) Mar pedig a felsooktatasba jelentkezok, kUlonosen a felvettek zome /huzamosabb ida 6ta mintegy haromnegyede/ a gimnaziumban erettsegizettek

koz~Ul

kerUl ki" A kozep:foku

iskola v alasztassal, illetve a palyavalasztassal kapcsolatban megallapitottuk, bogy a gimnazium bizonyos ertelemben tarsadalmi "sz'lirokent" mlikBdik, a :felsooktatas rendszere a

4 2

t~rsada

ktivetkez6

Egyreszt a ~na.ga:sabb sban a

ga

rlilmenynek .is sa

ba

tov~bbmenve

,,'mas.reszt ebben az

Ie s

Ez ut6bbi kB-

k~~~~s szerkezet~re,

t'si szerkezetere"

tva a fejlett ipa-

obb orszagban

Q

is~,.",

ri orszagokat

te.. sban

ar'nya~

az orsz'g Mig


t anlt lrnan yi

eredmenyli gyerekek ttirekednek isl£ola t

telenft»en is

'ttos

a

k

6\

sookta ....

at

mar az egyete-

a girrmaz

rui, £oiskolai hal

a fele lany.

t

IA

ktl-

gozatain is ma-

zep.. . es f'els

esti~s

ga sabb a l10k a ...,.::>."...""".~",

iake:uallJl/ A nok aranya a:, ballga-

t6k kozott a mint a :felsobb hany

·barom eV:folyaman nagyobb 7 :f;ligg ossze, hogy

sz

te kizar61ag

o

skol.akon/

@

f'izikai fog-

A n5k mego

a nok

es

a

he1.yzet men

e"

ki~til:

hagyha t

a

helyzet;u csa,ladok

i

tott a musza.ki-techniaz un. bumanl6r~k-

sszu

ssagban r

kai,

kal. szemben

erdeklodes

, hogy az oktataspoliti-

- ami annak

~

ass

kezetevel, ezen

szers koz

1

erdek15des elterese

tipust, zepiskolaka a dekaval latogatjak~

@

felkeszitesben~

ti lakossagi

Ha. az egyet

kozepiskola.ipari szakko-

vannak tobbs

nam a felsofoku tovabbtanulas szan-

ium egyenrangu veT va16

:figyel-

szakira-

a.

ka

~iuk

a kozepiskola nem kepes a

sa

a f'elsookta tasxa tni au toma til~usan csok-

J_9Il.I!i

ken a mliszaki felsookta tas utanp6tla'si '/meritesi/ 'bazisa .. A hagyomanyok az oktatas szakiranyanak megvalasztasaban rendkivul erosnek, latszanak, a

mliszak~

tudomanyok,a mliszaki

foglalk.ozasok pedig tartosari n:fer:f,iaknak.' va,16kkent" ite.ltetnek meg .. ValoszinUleg csak nagyon tudatoses tart6s oktataspoli tikai-tar sadalmi erof'esz'i tesek - beleer tve a propagandamunkat - eredmenyekent lenne lehetseges a f'izikai eroki:fejtest nem igenylo wlisza.ki iranyoka t /p1.. elektromliszeres'z/ a lanyok szamara vonz6vatenni.Ma inkabb, mint egy evtizeddel korabban, ritkasagszambamegy, bogy lanyok tanuljanak a megf'elelo szakkozepiskolaban. Az iskolak agitaci6ja ... egyebke'ntmiert is agitalnanak, amikor van elag jelentkezoj'tik? -, onm'agaban nyilvan nem lenne elegend6, ha a. munkahelyeken az a.zonos kapze t t segti nO,k nem ka.pna k a,f'e.rfiakka 1. a zonos lebe t os egeke t. Az oktatasi rendszeren bel'li1.i meghatarozottsagok azer t

tudna,k konzervaJ.. 6dni, mert tarsada,lmi-gazdasagi ossze-

:f'liggesekbeagyazodnak. Talan nemveletlen, bogy egyes wlisza .... ki :felsooktatasi iranyokt61va16 el:fordulas egybeesik neheziparunk'gyengelkedes~vel. Az azonban szinte torvenyszerli,

bogy,a' rosszabbul. :fizetett ertelmisegi fogla.lkozasokban novekedett meg legnagyobb mertekben a nok aranya: a pedagogiai palyakon, egyes orvosi as jogasZi :fogla,lkozasi csopor tokban. Al ta.laban olyan f'oglaJ.kozasokban /s a,z oda, vezeto felsooktatasi szakiranyokban/, amelyek jelenlegi berrendszerunkben a foglalkozasi hierarohial< a,ljan belyezkednek ele A KSH 1977es reszIetes elemzese szerint

45

'.

'

,

~~

a.z ertelmisegi foglalkozasok

koz'til egyes pedagoguspalyak /tani,t6, 6v6no/ as

.8

mUszaki

foglalkozasok' a l.,egala.osonya,bban d'otal tak.·A kli1:onbsegek nem is annyira a, munkaberekben, hanem a munka,helyeken szerezhe ....

to

tobbletjovedelemben jelentosek - mindket jovedelmi oso-

portban a nok sOkka.l kevesebbet keresnek, mint a

:ferf'iak~

A magyar ber- as jovedelemszerkezet sajatbssagai':fBltetlenUl hozzajarulnak a. :felsooktatas iranti erdeklodes viszony-

44

lagoscstikkenes6heZe K'lilon erdemes sz61ni a pedag6guskepzesben meg.... figyelheta nemi aranyokr61 annal is

inkab~,.

mert a hetvenes

/2_ t.ab-

evek 6ta valtozas jelei mutatkoznako Ime az adatok laza t/

l/l

A ferfiak aranyanak novekedese l.asau, de tar t6s

ten-

denoianak .... amennyire ez at ev adatain megfigyelheto .... ea az ~ltalanos

folyamatokkal ellenteteanek latszik. Az okok fel-

tarasa klilon

kut~taat

igenyelne, az Altalunk

~izsgalt

ossze-

:f'Uggesben osupltn feltetelezest foga'lJ,nazhatunk meg"

A pedag6gus :foglalkozasi osoportokban jellemz5 /kiveve az,6vodakat, amelyek :fer:fiakat gyakorlatilag nem foglalkoztatnak/, bogy a vezeto allasokban meg az altalanos iskolakban is jelentosen fel'lilreprezentaltak a ferfiak" A ferfiakna.k tebat, ba pedagoguspalyara mennek, nagyoQb eselyUk. van magasabb, illetve vezeto statusokat elfoglalnit.l A ferfiak elonye a felveteliknel is megmutatkozik: rosszabb eredmeny eseteben kedvezobb a bejutasi eselylik,

m~nt

a nak-

nek. Ez az - egyertelmUen oktataspolitikai preferenciaknak tulajdonitbat6 .... elonyhelyzet azoknak a fiuknak is lebetoseget ad a 'f'elsooktatasba bekerlileshez, a.kik "objektiv n versenyfeltetelek kozott anal versenytarsaikkal szemben ha tranyban lennenek. Fel tetelezes'link szerint itt egy uja,bb erdekervenyesitesi tecbnikaval allunk szemben .. A fels§oktatasi

taktikazas kilat&sai

Vegezet'lil a cimben jelzett kerdesre ter'link viszsza: bogyan ertelmezheto a - reszleges es viszonylagos - elI

fordulas a felsooktat'st61? A sz&rmazas szerintt kategoriz&las eltorlese 6ta

a :felsaokta tas 8zelekoios mecbanizmusa.iba.n nem:, tortent -iarsadalmi szempontb61 lenyeges valtozas: a f',elveteli vizsgak kovetelmenyei neba, szigorodtak, neha. ertybebbekka va.l'tak, hoI t obb, bo]_ kevesebb sulya vol t a kozepiskola,i teljesi tmenynek..

A felveteli vizsga azonban saba. nem sziint meg, a kozepiskolai vegzettseg - a keYes as szigoruan forma.lizalt kivetelt51 e1tekintve - valtozatlanul feltetel, v<ozatla,nok a. korha,ta-

2. A n5k

ar~nya

az egyetemi-f6isko1ai ha11gat6k kozott

tanev

197~/79

1979/80 1980/81 1981/82

1982/83

a pedag6gus ba11gat6k kozott%

az osszes ha11gat6 kozott %

77,7 77,6 76,9

49,3 49,8 49,.9

76,5 76,2

50,1 50,6

Forras: Statisztikai tajekoztat6. Fe1sofoku oktatas,1982/83. Tudomanyszervezesi

!~

G

as

Informatikai Intezet, 1983.

helyzets

t

a

Yak,

to

lanul igen alacsony a beisko

let

t, mennyit kell ahhoz a

kben

Az elmult

S

y

kozepiskolEtban teljesi ten , bogy legyen esely a lasra

J

bogy

B,2

sko

egyes koz

elsa

tova.bbtanu--

titott ismeret-

anyag me+yik felsookta,tasi Lui tanulas i ,folyama to t tnegkonnyi

ta to

tatasi felveteli ±aj

/az

repe is van

eve:nte

,~

elena felsook;.,.. sztikus sze-

elozo evben

teli pontszamok a az adott elffy,',",,~1,,«r

tiv felve-

tkezo

tk~z5t

sa

• Egy

vonzhatnak a1 folya-

mat feltetelezhet5 taha t, amelyben tanu16 a" asalad ~ a gyermek

sa

az i

, a

ar'

mindenki tUdja.,

hoI lehat a helye, mire erdames tore Ez' a

ta

potaink muta

megme-

revedssebez, konz milyen

m.eI'

a 'struktura t

a marevseg nem vezet-e

seli e1 a,

vegUl tsegekhez~/

v.

A SZERVEZETT LAKOSSAGI ERDEKERVENYESITES FELE A fontiekben a.ttekintett"link nehany m6dszert, amoJ.lyeJ.

a

lakossag ma is megpr6balja a sa ja t erdekei t ervenyesi teni

az oktatasban. Taktikak ezek - ketfele ertelemben is. Egyr esz tmer t

meg~Lehe

szen az itt leirt

tosen nehez "ra j takapni" a la kossago t; hitarsadalmire~lfolyamatokr6llenyegeben

esa k a jeJ.1enlegi haza i eroviszonyok es poll ti ka i mozgasok tobb-kevesebb ismereteben allithat6, hogy egyuttal erdekerv8nyesi tesi eszkozUl is szolgalnak. Masreszt tak.tikak ezek abban az ertelemben, hogy rovid tavu torekveseket,szolgalnak. Nemegyeslilnek olyasfajta strategiava, amely kifejezetten az allampolgari erdekeket kivanna manifesztalni /amennyiben ilyen elk-lilon-lilt, hosszu tavu erdekek egyaltalan v~nnak/. Kellenenek-e azonban ilyesf'ajta. "strategiak"? Va jon nem elegendo-e, ha az allampolgarna.k eszkozei vannak egyfajta nyomasgyakorlasra, esezzel szinte spo:qtan modon korlatozza a ha tosagot? A velemenyek itt rendkivtil megoszla.nak. Minden hat6sag, teljesen ertheto m6don, marma, is sokallja. azokat a "spontan folyamatokat" , amelyek kiszamithatatlan modon ha tna k, kove tkezeskepp zavar jak a hat6sagi sza,kszerliseg es racionalitas ervenyestileset. Masf'elol viszont szamos polito16giai elemzes arra f'igyelrneztet, hogya. rna letezo efajta "erdekervenyesitesek" nagyon is torekeny lebetosegeko '.' Vagyis ha igenelj'iik a lakoss&gi er.dekervenyesi.teseket, kiva-

. natos lenne meg is szilarditanunk, intezmenyesitenlink oket
tulmutatnak kozvetlen temankon, a,z okta.tassal szembeni

lakossagi erdekervenyesitesen. Ugy ttinik, tobbrol van sz6: a bUrokracia torteneti:fejlodesf'ormair6l, tarsada.lmi weretti

h~sznossagar61, illetve "vissza.~toritasanak" es f'olszamolasanak realitasairOl.

BUrokra tiku8 jelensegek az oktata.sban -,=_ _ . =" __ " i!illI!m_

_~~,,==:=:::.o'..:ll_.:-=~~ ~ '-

Kor~bban

m~r

_~",._. "l~f='_'

~

~, .~.~'

sz61tunk arr61, hogy az

~llampolg~r

tatassal mint bli:coi:(ratikus" szerv8zette.l 8ze~bes'lil akar ja ezt az iskoJ.a, akaT nem/,

es"bogy ennek a

az ok-

/ake.r.

jelensegDek.

tor teneti okai vsrnnak .. Most nezz{ink egy kisse a melyere ezeknek a

jelansegeknek

as

mozgasoknak"

Az oktatas alenyeget tekintve, nam hlirokratikus .. A t~rsadalom

azon tinnfenntart6 tevekenysegere gondolunk, ame-

.lyet torteneszek,

etno16gusok, kUltur81ntropo16gusok

as

szo-

cialpszicho16gusok a tarsa.dalomba. va16 beilleszkedes, a szo-

cializaci&, a neveles egyetemes tarsadalmi· jelensegekent irtak le", Ez a. fltevekenysegcsere" a

gel1.sraci6k kozott a

teve-

kenysegek legkUlonbozobb formaiban van jelen €IS f'ejti ki ha,tasa it. A munkamegosztas f'ejlodesevel a",zonbaJ;1 eppugy,elkijlo-

nUl t

tevekenysegge val t, min t a. termeles,

kultura, a

az

igazgatas,

a,

tudomany stb@ Tortenetileg kialakult szervezeti

formajat Eur6paban iskola:l1ak hivtaJtOll Ebben az ertelemben' teha t az iakola. mint okta tasi szervezet masodlagos a. neve-

leasel mint egyetem.es tarsadalmi tevekenyseggel'szemben;

epp ez a ma.sodlagossag teszi lehetove, bogy a tarsadalmi tudast szentesitse's monopolizalja. Mlivelodestortenet'Unk. nehany :fordul6pontjara azert erdeItIeS emlekeztetIlUnk itt, hogya

ss

tarsa.dalmi-politika.i

kultura.lis-ideo16giai harcoknak a :fontossagat pelda-

kon kereszt'til erzekeltethessUke Igy a XVI-XVII. szazad fordu16jara, amikor a. torok h6doltsag okozta batalmi

sa

kormanyza ti va,kuumban kif'orma16d tak a reformaci6

bizonyos onkormanyzati formai,

sa

kezeltek az iskolai-

kat is" /Az ellenreformaci6, epp ellenkezo1.eg, az is-,

kola.szervezet recentralizaci6jat vitte vegbe;

tobbek

kozt a XVIIIe szaz80 f'olyaman az- egyete~i-:folskolai ' t U J..JaszerveZeseve " L 1 .., 46/ V agy _a· XIX' az.aza i' d e 1so " h a 1. OZ8', I'

I'


negyedere, amikor a viszonyJ-agosan onal16 j;.)rotestans'

iskolabal6zat a nemesi reformesz~enyekta.pla.16jalehetett
1::1

h6doltsag

miatt

eln~ptelenedett

tertileteket

eg~sz

faluk telepitet-

tek be, magukka1 hozvapapjukat es mesterliket /tan'i t6I

p~ld~k erz~ke1tetik,

jukat/ is. E

sz'Uksegk~p'pen ~s

bogy az isko1a nem

termeszetenel fogva resze:egy kozpon-

ti1ag igazgatott apparatusnak meg a mi tort~rteti

es hata1mi viszonyaink kozt

Jelen1egi

oktat~si

szervezettink kozvet1en torteneti

e10zmenyei kozti1 a fo1szabadulas

ut~ni

korszakokra em1ekez-

tetUnk. Egy ujabb igazgatasi-hatalmi vakuumban, amelyet a regi

~llamszervezet

menekli1ese ss egy. uja.bb a1lamappara tus

kialakula t1ansaga jel1emzett, hanem a· tarsadalmi alet tobb

nemcsak~)az m~s

igazgatas teren,

terti1eten is IIS.pontan moz-

gasokat" figyelhettink meg. Ez az a korszak - 1.944 oszerol ~s

1945 tavaszar61 van sz6 -, amikor e1emi iskolak tomege-

sen kozepfoku in tezmenyekk~ fe jlod tek /az al tala.nos iskolak fe1so tagozat~inak megszervez~se/, m~gpedig kozponti utasitasok reven; de nehany polgari iskola

saj~t

kezdemenyezesre

gimnaziumma is ata1akult /azl.941{~.. 45-os tanevben o~szagszer­ te harom ilyen eset tortent/. E kezctemenyez'sek ~zonban epiz6d:Lkusa.k maradtak, bolott eseteik kozelebbi tanulmanyozasa. j61 mutatja, bogy egy-egy helyitarsadalom vezetoretegenek torekvesei ker'.lil tek :folszinre itt., Az iskoJ_ak visszarendelese egy konszolida1 t szakiga zga. tas ala csakhama.r vegbemen t; es a. ku1turalis politika csucsain dolt e1 a.z a. vita. is, hogy va16 jaban bol lehet, illetve ke11 megszervezni a.z a1ta1'nos iskolakat. Egy szakmai el1enzek azt hangoztatta ugyani's, hogy a jovendo altalanos i8ko1ak :felso tagozatai t ,lenyegeben csak a mar funkciona16 es tarsadalmi1ag is elfogadott polgari isko1akb61 a,lakitsak meg. Mas csoport termeszetesen a tradicionalis gimnaziumi s'z.ervezetet szerette volna megtartani; megnyerye ebhez egyes sztiloi retegek tamogatas~t

is, akik gyerekeik folemelkedeset remeltek

att61, ba a szamukra elerhet5 gimnazium gimnazium marad. Mai iskolaszervezet:link kialaku.lasaba11. a kovetkezo don-

az

si

addig

XTX",

kus tore

t

Lt-?

betnek·

i

s

tt

sen e

buz6d6, mind-

polgar i

demokra t i -

8z6; rna mar nehez elgondol-

lyen

ni is, kik

r~g6ta

jelentet e.

8zembe

tt folsz61al&s

vele~

Az

or~

s gondolkod6ba ejt-

• Arra sanki sem vallalkozott,

bogy az

egyb~zak

regi

as

Itan megvedJe; a vitaban inkabb az etatizIDus

elojogait

is blirol{racia veszelyeit ideztek £'01(;1 Az ervek a

a kul

konzervativ

os

jobholdali ideo16giakb61 is ismertek:a csalad

es a helyi ke}zosseg gyermeknf.:1velesi

lami beavat

k vedelme az

a1-

ssal szemben. De a vesz41yeket, amelyeket

akkor az al.lamositas eJ.lenzoi folideztek, a.kesobbiekbennem mind sikerUlt kikiiszobolni: fox' bat a 1 unl s z a k i ga z ga t as i

a ppa r

mindenes'to.l a helyl koz

es

p61d~ul

t

egy bosszu

zgatas

szervezet~be,

n a

okta

s egyes int6zm~nyei a

z az

nem valtoztatott azon

kozott kiaJ_akult,

19

jellemzett, bogy az a11amilag szervezett az laka

es

amelyet

E\Z

oktat's.intezm~nyei,

a1 szervek lettek, amelyeket az

tasi

adott a he

iakola

t waaok viszont az aga-

iumok ala

oten, ame

~ltal&nos

j&rhsi tan&csok szakigazga-

asak, masok a megyei t a he

6s randalta

t persze d.ifferenci-

szinteken: az

tartozott, a

zati miniszt

Ui

tiPtlS

koronkent

tasa

let t

O-es tanacstorvennyel kertilt

t@

maga ala az is

tan

a tu s

az

Ez az ap'pa

.suk eppen egy megnovekedett

at

tus

rt6

iranyitott~

Ez

t hagyott i.skolaink

szervezet e jelens

koztil:

Az i

lenyegeben -

all6sagga 1

0=

ttibb-kevesebb, valtoz6 5n-

5i kol.tsegvetesi szervek6 Ennek

en :fejleszte

t

lyAsolni is tulaj-

donk.eppen a /megf'elelo szin t'li/ tanacsi igazga tason kereszt'lil lehet$ Etekintetben az allampolgat' hason-

kell

it ~rv~nyes{t5e - 6a lehet -,

51

segligy, kommunalis ellatottsag, kereskedelmi hal6zat ss igy tovabb/. A felveteli keretszamokat lenyegeben.~ ~anacsi tervezes allapi t ja, meg /ame~y persze maga is tervalkukra epUI/. Ennek megfeleloen az allampolgar a ra, illetve gyerekere vonatkoz6 intezmenyi dtintest egy ktivetkezo kozigazgatasi f6rumoD kell hivatalosan megfelle1:{bezze. Ez az. 'ligymenet formajat tekintve azonos mas szakigazgatasi tigyintezessel /epitkezes, ad6zas, ipar es mas mUkodesi engedelyek 8tb./. Az iskolaban.elnyerheto kepzettseget es kepesiteseket az agazati miniszterium allapitja meg /tantervek, tankonyvek, a tanitasi segedletek; tulnyom6 Tesze/; betar tasuk, elbiralasuk azonban ismet a, koziga,zga.tasba szervesUl t sza,kigazga tas dolga. Ennek megfeleloen a.z alJ_ampolgar minden,

e targykorbe vag6 pana szaval,

kezdemenyezesevel es igenyevel

isme~

caak a kozigaz-

gatashoz mint hivatalos fellebbezesi f6rumhoz kell forduljon /peldaul amikor veres va.gy buktatas miatt a szUlo Ylfoljelenti" a tanart, az igazgat6t, az iskolat/. A b'lirokra tizmus jelensegeibol kozismer t'en jellegzetes in tezmenyi es allampolgari magatar tasok sz'Uletnek a szolgaltatasok es tarsadalmi 'juttatasok valamennyi szferajaban. Ez 80161 termeszetesen az iskols sem kivetel. Igy peldaul jellegzetes magatartasbeli termeknek tekintheto a.Z a kozony, amelybe a pedag6gus ea az iskola, valamint a szakigazgatas titkozik, he egy-egy iskolai megmozdulashoz szulai reszvstelt szeretne szervezni. Igazi lakossagi tamogatast rendszerint bizonyos vegveszelyben, hatarhelyzetben tapasztalhatunk: skkor, amikor kittinik, hogy nem hat6sagi kezdemenyezesr5l van sz6, hanem az iskolarol mint lak6helyi intezmenyrol /peldaul ha el a kar jak vinni,

"bekorze tesi teni YI az iskola t/ ..

Masfelol jellegzetes allampolgari maga.tartas az iskolaval mint hivatali jellegU intezmennyel szemben a-szemelyes elonyok megszerzese egy hivatalosan egyenlonek

deklar~lt

szolgalta.tas keretei kozott. Bar konkret adatokkal errol nem

S2

rendelko7.i'Unk

~

mind.en va]c)szinUseg szerint az iskola ma meg

intaktubb a'h~lapenzekt51 ea csusz6penzekt51, amelyekkel az C)geszseg''Ugyi, a szo~Lg6.1 ta tasoka

kereskedelmi,

sot esetenkent a.z igazga tasi

t is befo:lyasolni pr6bal,ja a lakossag fa. leg-

jelentosebb kivetelt ez a161 az egyetemi-f5iskolai felvete-

10k JeJenthetik/ .. Teny azonban, hogy intaktsaga n~mcsak a pcdug6e,1JSokon mulik /miert volna moraljuk etekintetben egye-

tomesen magasabb", mint mondjuk az egeszsegUgyi dolgoz6ke?/, b,Jllom

Fl

mogszerzendo javakon is .. Az altalanos iskolai vegzett-

SEJe' sztimos t()

-,

(~setben

luint a

nem er annyi t

-

8'S amugy is megszerezhe-

tappenz vagy a kiskereskedoi engedely.

KoncoEci6k az allampolgari erdekervenyesitesrol Az a.llampolgari erdekervenyesi tes lehetosegeirol nem mi sz61unk elosztir /baraz oktatas tertileten a kerdes mind-

addig lHitterbe szorult/~ Tekints'lik hat roviden at a.z elozm6nyeket@ Ezeket tulajdonkeppen

hatjuk. Egyes

elgondol~sok

k~tfontos csopor~ba

a bilrokr&ci&t

kiv'nj~k

sorol-

korlatozni,

sot egyenesen vissza is szori tani, megsztintetni /tobbek kozt az

iskolaban fslo lVIas elgondolasok viszont az allampolgari

~rdekeket tenn~k kifejezettebbekk~, ~rdek~rv~nyesit~si

in-

tezmenyeket szerveve bozzajuk .. Mindket e,lgondolasnak 'megvan a

magE!

gondo.lati es torteneti hattere.

A XVI
jogok garan talasa ss a

n6pszuverenitas /vagyis azallamhatalom tarsadalmi ellenorz~se/$

Az allam korlatozasa -

l~nyegileg

tamadas a feudalis

gyc5kerU abszo,lutizrm..lsok ellen '- elsosorban a magantula jdon

terUleten ervenyesUlt; az emberi jogok kUlonfele deklaraci6i azonban mu ta t ja.k, hogy bamarosan at ter jed t a maganele t

J.onbozo szf'eraira /a.z un .. polgari szabadsagjogokra/ 10m megosztasa a

III

kli-

A ha ta-

torvenybozaa, a kormanyzas sa azigazsag-

s201ga. .ltatas szervezeti elklilonitessn tul altalaba.n is a.zt ;j n ~L en tot

t e, h 0 gy tor ek ed t e k a z a llam bat a 1m i mon ° p61 i umana k

[":yullt';,L i:osel-o"

Legradikalisabban azokban az elvekben, amelyek

53

cagy egykori tarsadaltni szerzodesre hivatkozva az aJ_lamclt, kLi·· .U:>nbrjz(5

" t'r..lI'SU(1a lHU ' e 11 enorzos n , ' \<:.~va.n"a( ' , t' \ f'ormaJu u.l iJ.

]~~zokben

az ismer tetett eJ_gondolasokban minderllitt ott

PE.~ J

.

l\Z

VO

L" Ill

..

HZC)l"P--

' 1gar " ' t-esene " k '111 t"ezm,enyes~,e) ' t t't allumpo. or d e k" ~ervenyes:l

ut ja, .lohetosoge: azok a garanciak, amelyeket a J.akossagll<.il\. kapnia kell,

hogy befolyEtsolni tudja lak6helyi intezmenyoiL

is. Az· egyik elgondolas szerint a kozvetlen demokracia kUlonbozo

f'orn~iv~l.

Hazai tortenettinkbol idezhetjtik itt a

f'olszabadulast koveto onkormanyzati formakat, az ugY11eveze t t nemzeti bizottsagokat, amelyektol Erdei Ferenc ss a Nemzeti Parasztpart aJ_tal eloterjesztett javaslat az egesz kozigazga tas u j ala pokra helyezese t var ta: "Az allamele t 'u jb61 va16 megindulasa olyan eget6 feladat, bogy azt gyakorlatilag csak a nsp kozvetlen szervei indithatjak meg.

48

A kozvetlen demokracia hatalomgyakorlasanak az elmeleti irodalomban legkozismertebb formaja

~z

un. onigazgatasi

rendszer. Kardelj, miutan szembeallitotta a kozvetlen demokracianak ezt a formajat a polgari parlamentarizntUssa.l /valamint az un. egypart-rendszerekkel is/, egy onigazgat6 taxsadalomban a kozvetlen demokracia. kovetkezo ter'lileteit jeloli me.g: a termelesbenaz un.

It

tarsult munka:-szervezetek",

a koz8zo1galtatasokban /ahova a.z oktatast is sorolja! az "onigazgatasi erdekkozossegek", a kommunalis ellatasban az lIonigazgatasi kommunak", a nemzetisegi erdekek ter'uleten az auton6m tartomanyok igazgatasi rendszere, az altalanos politikaban a klilonboz6 tarsadalmi-politikai szervezetek, veglil az allamigazgatasban az e16z5 ot terUlet Bniga~gatasl kozos, . k az egyu .. t t m'll .. k'.'d ' segel-ne 0 ese a meg b a t"arozo. 4.9 Mig a kozvetlen demokracia elgondolasai birtokba kivanjak venni a. klilonbozo hivatali jellegli intezmenyeket /s igy az iskolat is egyfajta ,tcirsadalmi kontroll ala helyez·nek/, adqig a radikalis, anarchists iranyzatok az egesz allamgepezetet folszamoland6nak tartjak. Ne feledjtik, hogy ezek az elgondolasok a. korai szocializmus allamgepezetenek: kialaki tasa t

is befolyasol tak /az allam elhalas€n1;clk elmele-

'" v

Su

t L klJ sa ·v 0 J. t a z

l'

p

J. S

tos J

wint k

(!

J

t

ki

z

k vezet6 szovjot too-

k

s

sa.t megJ6soJ.ta,

i s k 013 eo 1 h a

mnak /a cari a1lamnak/ 81

Ha az

k

fa

tar t6osz1op{U1U k,

carl. 1. k,olarendszernek is pusztulnia ke1l ve.le .. He1yet eg'Y

CI

at sz,Lnto:n L

50 sadalmiasitasanak ezek az

~s

tosan tni

mutatta

t monopoli

bel

r~szletre

tomegtajekozta tas t es a kul.-

ta a

szocio16giai

t:asszoc alogia :n)l"ujtott

t

uzonhan a moder:rl. i

laeloi

sebb

forrada t

J

19a zga

to tlen"Ul hoz

tula

tar

to~c:;ik",

tett

termsl

Azok az inte

szer

A klil

t

az iskola irastudat-

A forradalom kovetkezQ

sekent oket kell

betegseget

Az isko:La szer =.

un .. it

"le

ktata

t - Illich eredeti e1tok vennek at ..

ta i

e

sitesekre vonatkoz6

Imaz6dnak meg az

t veglet k<)zott

let szerint az a11ami beavatkozast

k

A.z n~velni,

rui

az elnyom6 sze-

, szakszerHse

sok rna is a

o

,amelyeket az

7

meg'sz-Untetni sa

t megvaltoztatni;

megvaltoztatasa is elengedhe-

repst toltenek be: a t

legnevezete-

sz

8i 'vis

I,am Ian

ita i

hogy az allam

selte ossztarsadal-

dekeket az adott oktatasf rendszerre

TJ_yon ol.se)


k

is

F'r anci <] or s " . I ·L ' f:;.lll 1. s\:.o _ a 1, rondszer LLvD tkozva

r&er6ltethess~k.

folynak a nyolcvanas evek

itikai vi

r (;;1

s uJ Jon,

a francia oktadieu<,l.5 2 / Nem

hanam Ivan Illich, aki meghird"ette "intezt ll5J szer t nem eJ_egenda a prole-

forradalmakban a

ehhez a z

leir~st

kHlonosen is P
f'

min-

sznalja fal az oktatast ~ k :r" t tasara. ' ~ 51 1:·1umana "onn.ar

ai

konkr t

matr

k~vetkezteben

t

kiterjed5en mi

politikai 68 ideo fa

az6ta

bogy a /tokes/ a1lam foko-

tur{it - benne az oktatasUgyet is -, ennek den

ut6pi~i

1 ftilmertilneke Louis Althusser impozans e1-

u

leti kon trukci ZD

erv~nyesti1-

@

Az iskola is ujb61

amelyben - maga sabb

ktizvetlen neve15hatasai

az osko ass

i

nok i

7

, ahol a felsooktatas es a ma-

zik a f'ok.oz6d6 allami bef'olyaso-

lak.ossagi

dekekre~

A fej16desnek ez

5

l)

uz

ircinyrl

Jo.Llomezto

deklc'lr{ll tn,

llo{.?,'y a

LIZ

1.9~36-os

azov jeteken

szovJet tLLkotma.nyt is,

keres~ tUl

az .1.11am n~

;lllH'I)

(),'::!:-:iZ-

tar sudnlmi erdekok logbn tha tosabb kLfejezese; bet'olyft..<:,{ti., 01' 0

Je t t o}ui t ogyer t elmUen novelni ke11 a ku1 turaban is. M.3.sf'e.Lol a z allarni befolyasoJ.as kor la tozasaer t 1.6pJluk

.col -

egeszen

talalj~k,

LIZ

anarchiznn..ls hataraig - mindazok., akik Ut';'Y

hogy az allarn e1nyom6 funkci6kat gyakoro1: nz

adott ki51:tiJ.menyek kozo tt a tokes aJ.lam, megpedig a polg{u"sAg

<Srdokeben .. Igy az Olasz Konmrunista Partt61 is szelsc:S-

balra £tll.o :LL Manifesto-csoport, amely Althusserl.t kovetvG oppon az isko1a

tarsada1miasitasaert, a /tokes/ al1am befo-

lyasanak eroteljes korlatozasaert sza.11t sikra sokat em1eki{1.1 tvanyaban. 54

go to t t

Lathat6, hogy az allampolgari erdekervenyesitesnek kUlonboz6 elmeletei elnek rna egymas mellett, kezdve a lakossagi erdekek maina1 jobb artikulala.sat6l e1 egeszen a bUrokracia, sot a szervezett loseiig. Az

oktat~s

~llarn t~rsadalmiasit~s~nak ktivete-

rendszerint valamennyi

elgondol~sban

szerepet kap, nem egyszer kBzponti szerepet is. Nem

k~ts6­

ges ugyanis, bogy egyike annak a nehany bivatali szervezetnok, ame1lyel mindnyajan elet'link hosszu szakaszaban szembe-· s·UIUnk.• A tarsada1miasitas

alternativaj~

Attekintve a lakossagi erdekervenyesites intezmenyesit~sehez

kaposo16d6 politikai jellegli koncepci6kat, meg-

a11api tha t juk: az egyik a1 terna tiva a meny(~k

t~rsad91m;ias
~:~r_g_i):r~a,tikus-,in-tez­

.. A klilonbozo allam-ss ha talomelme-

letekben ez visszater5en folmertilt. FBlmerli1t-e vajon az oktat~ssa1

kapcso1atban is?

Igen. Azok az

ut6pi~k,

amelyeket itthon is,nemzetko-

zi szintereken is az ut6bbi masfel evtizedben visszateroen megfo~almaztak,

egyik lehetosegkent eppen az iskolak tarsa-

dnlmi birtokbavete1et ttiztek ki oelul. Ezen elgondo1asok lenyege, hogy az iskola olyan kulturpolitikai f6rumma va1.iek, umely alkal.ma s a tanu1ashoz, kepzeshez es mUvelodeshez , r uZ 0 do, e J. t 6 roe r de k e k kif e j e z es eh e z, 'U t k 0z t e t es e11 e z es

Perszu nnmcs'Jk. a lakossac: kLiJ_i5ni'c)J.u cso-

kumpronrLssZl.tm
[lDTt,j,Jinnk fUzeSdnok {~rdekoi nz okta Lashoz ,hanom u nnulk.ilt'lb~)kn~lk

is ..

k'lel"<St

kiv(lnn
til\.

;IZ

iskol.at .. Nyilvanvalo, hoe;ya belyi politikai vezetes-

nc~k

is

f'Uzodn(~k

.1 (I k

0 S

vclbl>"

Ez LlL6bbi'Jk ma MagyaT'orsza.gol1 mirldenek.elott

es

ebhez elsodleges eszkozn(~k tekLn-

erdekpi az iskolahoz,

s ,i go t n yo r 11 e t i

III e

e',

mUTl-

amelyen kuresz tlil a

m0 z go sit hat J ace L j a ina k e s

i gy t

0 -

Ar;:, oktata.shoz f'lizodo ktilonfele allampolgari, valarnint

eg'yob sZOTvozoti

(~rdekek

szembeker'tilhetJ1.ek egymassal. Vtkoz-

tet6stikhoz f6rumra van szlikseg. Fogjuk fBI ugy az iskolat, filL II L Llnd

eP Jmneb h e z

a kliz delemhe z biz t 0 sit

II

arena t " •

HOGY az oktatas ilyen f6rumma, arenava valjek, ahhoz k~t

tovabbi szervezeti

va~Lamellnyi,

!nog

benne.

fo1t~tel

szUkseges. Az egyik az, hogy

sz6ba kerLilheto erdek szabadon fogalmaz6dhassek

Ez

annyit jelent, bogy mozg6sitani tudja mindazon

torekV8seket, amelyek egy adott

t~rsadalmi-gazdas~gi k~z~s­

segan beliU. a kulturaval es oktatassal szemben :folmer'lilhetnek. Ez azert fontos, mert az erdekek harca mindaddig nem teljes -

k~vetkezeskepp

arneddig egy vagy

l1.eh~ny

nem is dtint e1 1enyegeben semmit -, erdekcsoport kompTomisszumot kat

egymassal erdekeik kie1egitese vegett mas erdekcsoportok feje fo1ott, azokat errol a mlivelodesi-oktotasi forumr61 mintegy kiszoritva. Az i1yen kompromisszumok ideiglenesek es torekenyek; addig tartanak csak, ameddig az ellentetes erdekcsoportnak nem siker-til mozg6sitania befolyasat, bogy a mar kialakitott kompromisszumot megdontse. Ilyen egyoldalu kompromisszumot kBthet, mondjuk, az iskola es a terme15 szervezet a szU15k es gyerekek hata mtigtitt, ekkor indul mega 1akoss~g

latens erdekervenyesitese, hogy kivonja gyerekeit egy

sza kkepzesbol,

termelomunkab61 ,.

t~r

sadalmi megmozdu.iasb61

stb .. Hason16an egyoldalas kompromisszumokra juthat persze a J_akoss{lg es az iskola, amelybol a. nrunkaad6 van kiszoritva; okkor elhelyezkedesi gondok mertilnek fol .. Bogy az oktatas a klilonbazo, kulturahoz es oktatasboz :fUzodo erdekek 1':.1

f6rum~va,

Ls szUksop,' van,

arenajava valjek, ahhoz tovabba ar-

bogy donteseibol senk! se vonhassa ki ma-

57

gat .. Mas sz6val: bogy valamennyi erdekelt felnekitt 6s

(~P­

pon itt kell.jen ervenyesi teni tudni a sa ja t erdekei t; no :fOLdulbasson vel'uk mashova .. Az iskolanak vallalnia 1f;:ell a felelosseget, bogy a kompromisszumkotesre alkalrnatlan ss nem hajland6 eroket ne kapcsolja bele az erdekegyeztsto folyamatba .. Barmennyire neh6z dontes is ez, a tobbseg erdekeben mindrinkepp meg kell tortenjek .. Ellenkez5 esetben az iskola nem a kompromisszumok, hanem a kompromisszumra keptelen zUrza.var szintere lesz. Ameddig van olyan - burokratikus - fal·· lebbezesi f6rum, ahol a tobbiek hata mogott egyik vagy masik erdekcsoport nyomast tud gyakorolni, es "elintezi", bogy az tortenjek megis, amit eredetileg 5 akart, az iskola nem tudja betolteni

~rdekegyezteto

f6rum szerepet. Ezen az arenan

kell eld51jon,ki az er5sebb, nem pedig masutt. Az iskola tehat nemcsak csatornazza az titkoZQ torekveseket, hanem sztiksegkepp·korlatozza is 5ket. Ahhoz, bogy a, mai oktatas ilyen erdekegyezteto f6rumma valjek, sok szempontb61 tovabbkel1 fej1eszteni. Eloszor is meg kell valtoztatni az iranyitasat.Az isko1a ma egy hivatali rendszer szerint szervezett szakigazgatas fUggvenye .. Mindaddig, ameddig ez marad, alka1mat1an az Htkozo erdekek egyeztetesere. Sztikseges teha t, bogy je1enlegi' iranyi tasa egeszen megva1tozzek; az igazgatas mintegy "folszabaditsa" az iskolat .. /Nem veletlen, hogy abo1a blirokratikus i:r;anyitas .e1batalmasodik, az ettol elva1asztott igazsagszo1galtatas szerepe csokken. Ma az isko1ai donteseket a bat6sag magasabb szintjein 1ehet megfellebbezni. Egy nem blirokratikusan iranyitott intezmenydonteseinek megtamadasahoz viszont jogszo1ga1tatasi f6rum szHkseges./ Masodszor ahhoz, bogy az isko1a erdekegyezteto f6rumma valjek, meg kell valtoznia a belsa szervezetenek. Jelenleg ugyanis maga az iskola dont r6la, bogy mit hogyan lehessen megtanulni benne: 5 kina1ja fo1 a tanitasi programokat es a benne megszerezheto kepesiteseket .. Mint burokratikusan iranyitott szervezet, nagyon keyes mozgas1ehetosege marad arra, hogy a helyi igenyekbez alkalmazkodjek. Magas szintti engede-

5 8

lyekhez van ktltve p61d&ul - amelyek meg~zerz~se hosszabb id5be kerUJ_ -,.

hogy egy helyben f'o,lmerUlo, atmeneti vallalati

munkaer5-ig6nyt

kiel~githessen.

Arr61 nem is sz61va, bogy

egy mechanikus egye:nloseg-ideo16giara hiva,tkozva, nem tudja

65 nem akarja az elter5 szti15i esifjusagi

k~pzesi

igenye-

kat kielegiteni Ivagy cask "mUsoron kivUltl/. A jelenlegi kor-

latozasokkal szemben egy kompromisszumot nyujt6 iskolanak Bakkel tobb

rendelkeznie,

a h -

~t:~~X21ib-..~~~;

lyi

'I'ovabba. ahhoz, hogy az iskola erdekegyezteto :f6rumma valje'k, ki kell torjesztenie aktivitasait. Ma lenyegeben osak a kis s szintere. Holnap, holnaputan mindazon aktivitasok szintereve is kell valjek,

beletartoz-

amelyek egy tagubban meghatarozott mlive15de Caul<

0

kompromisszumok kotesere lebet ugyanis al-

Imas az iskola, amelyeknek az aktivit&sai benne gyakorolhat6kli! fA szakkepzessel kopcsolatos, esetenkent ellentetes ttlrekv~sek peld&ul nemfernek bele a~baaz iskol~ba, amely

keptelen 8zakkepzo programoka t

szervezni", De igy van ·ez a

sp9rttal vagy a szabad idos mUveladessel is./ KBnnyUbel&tni, hogy az igy defini<

iskol~nak

egy-

sadalmi kozossee;et a maga egeszeben kell kiszolgalnia. Ha tobb intezmenyo is van egy igy meghatarozott lak6helyi €lgy

kozossegnek, akkor ezek valamilyen sZQvetsege, egylittmlikode-

se szUkseges .. Mindenkepp, az egymassal egyeztetett programok

sa

a kozos erdekegyeztetes sztikseges ahhoz, hogy valamennyi,

helyben f'ollelheto oktatEtsi torekves sz'liksegkeppa lak6he-

lyi kozosseg intezmenyehez vagy intezrnenyeibez forduljon, benne keresve megf'ele15 f6rumot erdekei egyeztetesere.

erdekegyeztet5 iskolanak ez az ut6piaja &t- meg a tha t ja napja ink kUlonboza f'ejlesz tesi· elgondoJ.&sa it. KUlonosen a kultura ea az oktatas Imlnk&sai kozott nepszeru Imeg akkor is,ha balsa lenyegevel, amelyet az iment vazolni igyeAz

59

kezttink, nem mindenki art egyet/. Egyik megjelenesi formaja a kUlonbtlzo komplex, integralt, kozos igazgatasu, tabbfunkei6s -int.ezmeny. Ezeknek a jelszava az elmul t evtizedben hullamszeruen elboritotta a haza,i irodalmat. Mas megjelenesi formajuk a kUlonbozo iskolademokratizalasi elgondolasok, amelyek. - neha batrabban, maskor batortalanabbul. - egyreszt egyegy iskola, mUvelodesi letesitmeny vezeteset, masreszt a kozvetl.en lakossagi belesz61ast kivannak demokratizalni. Ide tartoznak az igazgat6valasztassal, a tantestUleti vet6joggal, a klil.onfele szliloi, lak6helyi tarsadalmi tanacsokkal kapcsolatos fejlesztesi torekvesek. Ide tartoznak azok a nosztalgiak is,

~melyek

- nem egyszer egyenesen tortenetiet-

l.entil - az egykor i kozsegi onkormanyza toka t, kul turalis ontevekenysegi formakat model.lnek fogjak fal. Megsem hisszlik, hogy az iskolatarsadalmiasitasa volna az egyedtil jarhat6 ut. Tal.an helyesebb, ha ut6pianak fogjuk fol, ami nem

QTTQ

va16, bogy

megval.osi tsuk. Inkabb a,rra

~

reszl.ete~ben

kivitelezzUk,

hogy benne megtestesUlve lassunk

olyan do1.gokat, amelyeket j6 lenne egyszer majd megkozeliteni. Vagyis, hogy egy rna!, ketsegtelenHl hat6sagiva valt iskol.at61. as oktatasiranyitast61 mely iranyban kivanatos elmozdulnunk. A korlatozotthat6s'ag alternativaja Az allampo1.gari erdekervenyesites intezmenyesitesenek maslk l.ehetosege a

t6sagok jogi korlatozasa. Itt lenyege-

ben arrol van sz6, hogy a hat6sagi iranyitas tulnoveseit hat6sagon kivUli - azaz tehat nem a hat6sag sajat maga altaI hozott -

jogszabalyokkal igyekeznek visszaszoritani. Folts-

telezhet5, hogy olyan mertekben, abogyan a hat6sagi {ranyitaB visszaszorul egyes tarsadalmi tevekenysegek teruleter51 /eset'iinkben az iskolab61/, novekszik az al1ampolgarok lehe ... tosegei is erdekeik ervenyesitesere. A hat6sag jogi korlatozasa mar az 19.50..... es tanacstorveny utan nehany esztend5vel megkezd5dott. 55 1957-ig azonban a

jogi korlatozas gyakorlatilag megsem korlatozast je-

lentett, sokkal inkabb az allamigazgatas /allamhatalom/ spe-

60

oia1i8 folqdatainak kijeloJ-eset . . VaJ.tozast 'jelentett az 197:l-es tana.cstorveny~,/ainelYigyekezetta hatosag:i.

es

nem

hat6sagi f'oladatokat szetv~laszta.ni, a kepvise1eti sze:rvek szarep~t

ujszertien meghatarozni, as a hat6s4gi dtintesekkel

8zembeni bi:rosag:t utat jarhat6bba tenni_ Va16jaban azonban a hat6sag tenyleges korlatozasat a gazdasagiranyitas uj rendszere jelentette

as

jelenti, amely kBzgazdas&gi vonat-

kozasban is tetelesen megkerd6jelezi az '11am tulajdonosi szerepkoret

s

Megltllapithat juk: , hogy ezek a f'ejlerpenyek az

okta ta.si szakigazgatasban !e'p.pugy~ mint mas tar sE,lda.lmi 82101ga,l ta tasok ba t6sagi iranyi tasaban! egyelore meg J:;).sm. ereztetik kel.lokepp aha. tasuka till Ha a la:kossagierdekervenyesi tesnak ezt az alter:l1.ativajat va1.a.sztjuk - ami egybehangzik·a

gazdasagf'ejlesztesben na.pirenden levo vaJ.tozta.tasokkal-, a kkor ki is kelldo.lgoznunk. a,z ok tao tasi szakigazga tas jogi

korlatozasanak reszleteit • . Egyik alapl<erdes, bogy a "~,,Az

tula jdonosa az

al.lam milyen ertelemben a.

. iskolak allamosi tasa kapcsan

al-

ugy I t'lint, hogy a lterdes egyszer s mindenkorra aldol t: az lamositast logikusnak. l.Atszott ezen a

ter'lileten is allami

tulajdonba,vetelkent ertelmezni !ez tortent a lakasokkal, a.

mas,

szamos

tesi tmenyei vel is/

Korabban ugyanis a. tulajdonosok lega,labb-

lii

tarsada,lmi szolgal ta.tas

la-

termeloeszkozokkel,

is megoszlottak: az all,ami tu.lajdonu iskoJ..ak melle,tt szli .... mottev5 maganiskola nem volt Magyarorszagon, de koztudottan

voltak egyhazi iskolak. Az allamositast mege15z6en'az '11am

:felelossege ugyan rajuk is kiterjedt /alla.msegelyek!, de tulajdonosi mivolta neme Tegylik hozza: az aJ..lamositast. kovetoen sem valtakegyertelmUve ezek

8,

tulajdonosi viszonyla.tok;

biszen az iskolak kUlonbozo f'obat6sagok ellenorzese a.la tar toztak., emel1.ett az egyes intezmenyek /iskol.a tipusok!, mint emlitetttik, az allamhatalom eltsro szintjeihez kapcso-

16dtak igazgatasilag" Magis,

a,

koz- sa szakmai gond.olkodas-

han tulajdonkeppen egeszeD az 1971-e8 tan&cstorvenyig nem k~rd6jelez6dBtt

meg ez a

tulajdonosi viszony.

A tanacstorveny eppen az allam isko1at.ulajdonosi viszonyaban okozott bonyodalmakat . . Egyes i8kolatipusokra '6 1

talanos iskolara .... von~ tkoz6J.ag korabban meg-

pe1.daul az

leb~t6sen egy~rtelmU

6 sza

a

es

gyor aa,n ,~

t

volt ahat6sagi iranyitas:i

gazgatasi

1~pcs5k~n

f5ha~6~~g

kereszttil viszonylag

j61 aler he te t t az egyes in tezmenyekig", 4. tanacs,-

amel'j';' nyiJ_vanva,16va tette, bogy az

es

t6k is masol<

iskola:foI;lnta.r~

a :foha.tosagnak is mas a szerepe, , ~egzavarta

ezt a,z egyertelmUve va.lt hat6sagi iranyitasi lancot" ,Mind-

rna

vit q tbat6, bogy va16jaban ntekkora intezmenyiranYitasi

joga van a :f"6ha tosagnak, .as mekkora a. megf'elelo szint'U tanacai szerveknek . . Ezek a

az

t

tisztazatlansagok teszik m.a. lehei

erdekek /sokszor epp a

jQgh~za­

thassanak, a,nelkiil, hogy barkivel

egyez"~

ai viszonyokat tovabb bonyoli tja a nyolcva,; P kt a t aBszaWOs P , . P f ormaJa P. pzes es 0 nem a

A

nas

ok,

sem. a.z okta tasi tarca. :fEPnnhat6saga

a 'legnagyobh vol.u.men:U t, a. $zakkspzes t te.riLleten kozismerten eros a valla.latok

t

·toJ:,ekvese a,rra., hogy saja t

szakkepzest

fonD'll Itt a. tula jdonosi viszony .-

s ta.rca reszerol - mar fo1 sem mer-til ..

alapon sz6.1ha t bele· ezeknek a kep't

tulajdonosi viszonyok kovetkezteben

t a2i

tlan, hogya hat6sagok kUlonbozo szintjei mi-

sz

es

re

vl

pont

BiZ,

rt

mirs'n.em az' iskolak iranyi tasaban. Az e1-

a /megf'elelo szintU/ kozigazgatasi

h

aZ iskolakat, a :fohat6sag pedig,a tart ja benJxUk .. El tekin tve at t6l, nogy a gya-

ita

korlat

vegrehajtbatat1.an, hozzatessz'tik: nem is

tos" Mindez ugyanis a bat6sagi iranyitason belli1. er ta

tlanok~

sz r

soka t, am.elyek sokszor csak,nem ki-

0

seit~

tje

M6dot

ugyanakl'Cor arra., hogy

iranyi taa

levok eredmenyes kiserletet tegyenek

meg"Va

ten .rendszeri::nt r

az

to-

, amslyekhez ezen vagy azon a szintnek

VelemenyUnk szer in t

tamogat6k~,tl!l

teha t abhoz, hogy a

jogilag korl.a-

tozott igazgatas az o'ktatas ter'lilet'en megva16sulhasson, mindenekelott ~zHkseges az oktatasi i:ntezanenyek tUlajdonosi -riszonyainak tisztazasa

P.Z<:r·..e-I~E~-B~~Q~_£-.w~~~:£:~"~2- . ,~~~~~~~~~!~~~~oIJ_/ ,~Eb b 51

nitnd en

btzonnYaluj:fajta kul-turalis iranyitas kovetkezik~ amQnnyiben a. ba t6sag a,z' ir.rtezmenyek fonnta,r'tasa.ra es.tamoga.tasara. van kotelezve, 88.. -' ennek kovetkez'tebf?l1 .... nemcsak nagyobb lebetoseg llyi.lik az allampolgarierdekek ervenyes~tesere, hanem Hzeknek az erdekeknek a, csatornazasa bele· is van ~pit-. va a rendszer mUkodesebe,4ll A haj6sagjogi kox'la tozasa a :fejlesztes egyik teendoje az 'iskola iranYitasaban is", Meg kell. azonba.n mohdanunk, hogy rendkivUl el1entmondasosan hala.d.e.lore. A f'olyamatban

resztvevok ugyanis .... Olinda. szakigazga,tasban. do.lgoz6k, mind a pedag6gusok '. mind.asz'li16kes gyerekek ~ idorol-idore abban~rdeke.ltek, hogy'a,hat6sagkeze jobban meg'le~yenkBtve,

idor·ol .... idore azonban abban lennenek erdel~eltek, hogyegyik-

masik. hat6sag szabadabbantamogathassa. oket~ Eppen ;ez a "dialel~t:i,ka"

biztosit.ja ugyanisjelenleg a kUlonbozo szinte-

ken helyet f'ogla16k taktikazasilehetosegeit .. Nem mondhat-

nank tehat, hogyaz iskolak es a helyi /megyei/igazgatas egyontettien' kiallva a jog! korla tozas meJ_let t Szamottev5 recentr,alizalasi torekvesekis ervenyes'liJ_nek .... peldaul eppen @

a szakigazgatasban dolgoz6k reszerol !elsosorban a kultura-

lis tarca. egyes torekvesei kep~iselik ezt/ o Termeszetes,hogy mindazon la.kossagi. csopor tol~ is erdekeltek a

jelenlegi hely-

zet f5nntartas~ban, amelyek oktatasi ~rdekeiket a jeien rendszerben sikerrel ervenyesitik.

M~gis

azt gondoljuk,hogy

az okt,a tasi szakigazgatas' jogi korl~tozasa. .... amely egy eljovenda uj szabalyozas egyi k leg'f'ontosabb f'olada ta .... egyes er-

dekek

a tmeneti

ma jd,

tobbek kozt a

visszaszori tasa. aran is jobb helyze'tet teremt

tarsadalmi kornyezet erdekeil1ek erven:re-

sitese teren.

63

JEGYZETEK

1

Corwin R.G.: A Sociology of Education. N.Y: AppletonCentury= Crofts, 1965

2

Cooper T.L.: "Citi.zen participation: from political response to administrati-ve' initiative". The Bureaucrat 1979-1980 /lfinter/ 40-49 Kaplan R.: Citizen 'participation in the design and evalua.tion of a park. Environment and Behavior 1980,

No.4,. /+.9h-507 3

Miller T.: The emergence and impaot of par tipatory ideas of' Swedish Planning a.nd local government • . Stockholm':

NOl.t'dp~a,n

1979; Miller T., Kraushaar

R.:The emergence of partici.patory policies f'or comnmnity development. Acta 800iologica 1979, No.4, 111-133; Keating M.: Decentralization in Mitterrand's France. Public Administration 1983, 237 .... 2.51

4

Huckf'eldt R.R.: Political participation and the neighbourhood social context. American Journal "-"",,.m_"__'__ ~

~f

Political Science 1.979, No.3, 579-:.5.92; ,Nemes F., Szelenyi I.: A lak6hely mint kozosseg. Akademiai 1.967; 8zelenyi I., Kong:r:ad Gy.: Az uj lak6telepek szociologiai problemai. Akademiai 1969.

5

Sewell W.R.D. et al.: Models for the evaluation of' public participation. Natural Resources Journal.

1979 /April!, 337-358 6

Darke R.: Public par ticipa'tions and state power. Poli ty and Politics"1979, No.4,

337-355; Darke R. ,et al.:

Local Government and the Public. London: Hill, Kerber 1.979; Leach S. et

al~:

An interaction a.pproach to coun-·

ty district relationships. Policy and Politics 1979. No.3, 271-291.

6l~

7

Mills C.W.: Az uralkod6 eli t.

Gond~la t

1972; Wbi tby M.. C .. ,

'Willis K"G,,: Rural Resource Development. London:: Methuen 1978, 23 kk, 84 kk; B5hm A., PalL~ szerk~:

Helyi tarsadalomI", Tarsadalomtudomanyi

Intezet 1983, 99-118,'119-134.

8

Ward PlIID.: The measurement of federal and 'siveness to urban

stater~spon­

p~~.oblems.,Journa.l

of Politics

1981,,, 83-101 9

Clocke H., Gr iffi ths G.: Planning responses . to urban and rural problems. Tijdschri:ft voor Economische en Socia1e Geografie 1980, No'..5, 25.5-263

10

I

Pozsgay Imre: A part es a.z ossztarsadalmi erdek. Tarsa-

as

dalmi Szemle' 1972. NO.1; Benke Istvan:' Erdek

tarsadalmi cselekves. Tarsadalmi Szem1e 1.976, No. 11; Lick J6zse:f: Azerdek fogalma'es tarsadalmi megha tarozottsaga. Tarsa,dalmi, Szem1e 1976, No. 10; Lick J6zse:f: Szukseglet, erdek, tevekenyseg. Politikai Erdek 11

as

F5i~kola

Kozlemenyei

1977; Lick

J6zse:f:~~~~~~~

tevekenysag. Kossuth.1979

Szego Andrea: Erdek as struktura ... ardekstruktura. Tarsa,dalomtudomanyi KOzlemenyek. '1,983, 'No.2, 270-297; Szego Andrea,: Struktura.e1n,:teleti vazla t

t'arsada.l-,

munk politikai' erdektagoJ.odasar61.. In: Szoboszlai Gyorgy sze:rk..: Poli tika. as t~rsadalom. Ma.gyar Pol.itikatudomanyi Tarsasag 1983,67-86 12

Gombar Csaba:

Van~e e~ b~

van, milyen politikai tago1t-

sag nalunk? In: Szoboszlai Gyorgy'szerk.: Po1itik.a as tar sadalom. 'Ma.gyar Poli tikatudomany'i Tarsasag 1983, 32-66; Gombar Csaba: A helyi l:tatal'om hermeneutikaja. In.: Babm A., Pal L. szerk;.': Relyi tarsada.lom I. Tarsada,lomtudomanYi Intezet J.983 , 11.9 -134 13

Hetby L., Mak6 Gy . . : Munkasok; erdekek, erdekegyeztetes . . Gondolat 1978; Hethy Lajos:

Gazdasagpo1.it~ka

ss

erdeke1tseg., Kossuth 1983; Mak6 Csaba: Tarsadalmi tanulasi folyamat a munkaszervezetben es az erdek.ervenyesites .. Tarsada1omtudomanyi Koz1eme-

6 5

nyek 1983, No


3, 416-426; ADdics Jeno:

vezes erdekviszonyai ss a

A

,ter-

szocia1izIm.1s poli ti-

kai rendszere" Tarsada1mi Szemle 1981, No.7, 14

91-102 He thy L., Ma,k6 Cs.: Munkasmaga. tar tasok ss a. ga,zdasagi szervezet. Akademia.i 1972

15

Andios J., Rozgonyi T.: Kon:fliktus es ha.rmonia. Kozgazdasagi 1977

16

Morawski W. szerk.: A szervezet. Kozgazdasagi 1979, 168

17 Morawski: i"m. 170 18

~ozma

Tamas: Mlivelodes es erdek. Vilagossag 1979, No.6

Kozma. Tamas: A demokratikus i8kola - ut6piak as rea.:l;,itasok.. Vilagossag 1981. No. 8-9, 577-584; Kozma Tamas: Hat6sagok, intezmenyek es a helyi tarsada1om. Vi1agossag, 1982. No. 7, 449~462 19 Lorincz L. et al.: A koziga,zga,tas kutatasanak tudomanyos iranyzatai. Kozgazdasagi 1976; Szentpeteri Istvan: Az igazgatastudomany szervezete1me1eti a1apjai. Akademiai 1974. 20 Laky Terez: A lakossag velemenye' a varosfejlesztesi d6ntesekr51.Szocio16gia 1974, No. 3, j87-404; Schmidt Peter: .Szocia1izlltUs as a'llamisag. Tarsadalomtudomanyi Koz1emenyek 1977. No.1, 3-25; Schmidt Peter: Kepviseleti szervek a mai magyar tarsadalomban. Vilagossag 1981, No.8-9,56o-567; Szoboszlai Gyorgy: A szocia.lista alla,m, az erdekkepviselet es a tarsadalmi e11enorzes. Tarsada1omtudomanYi Kozlemenyek 1983, 416-421; Bihari Mihaly: A tarsa.dalom erdekviszonyai es a szooialista demokracia. Tarsada.lmi Szem1e 1980, No.2 21 La.k.y Terez: i.m. 22 Durl;cheim E.: A tarsada.lmi tenyek magyarazatahoz. Kozgazdasagi 1978, 27. 23 Durkbeim E.: Az ongyilkossag. Kozgazdasagi 1970. 24 Valer })va: /A telepUlesek fejlodesenek iranyitasat meg-

66

1m

C

l

III

je1.ti program

kereteben/

saga '8'4/2., , as

fa

:ta,l.vak kozo tt i '

kUlonbsegek

tasi'\ tema. . s·zi.n-

tez 25, Enyedi' Gyorgy: Fal,\ra.ink s

sa" Magveto 1980

26 Bar ta Gyorgyi, Enyedi Gyorgy: Ipa,r

IS

as a, :falu

at-

'.~;1a.ku;Lasa.t9; KJK, 1981<'1

1>,

27 lA,ad a 24.' jagy~etet$ 28 Enyedi': 1. OlW ,55 ll

(I'

29 Secord, Pllli'~ Baol-tmari,

'" Kossuth

Me z t5ga, zdiusag'1 ~ s~ag

30 Belusz'ky Pal, Sikos MTA Foldrajz 31 Forray R.

,

~982

kudaro tltx1sadaJ.-

'talin: A.z

6s,k6z~BS'g,

ml-terUl.eti 1984.~,

fa,ltit:fjpu.sai.

6@,

",

32' Nettles Nagy

/Ka.ndi,36 Kovaos :MSZMP KB $

37 Forray R. Ka talin:,

pest tarO>;
Oktataskuta.t6 In 38 Fend, He

mtsai:

Schulsys

t

q

..... Uil'......,

'

Itot ~ 1979.,

kozepisko1.aja.,

1983~

drs stuttga,r-t Ernst

iges tt Verlag,.l976:

39

67

41

Kiss Erna, SchUttler Tam~s: Az ~ltal~nos iskol~k 7. os~­ t~lyos tanu16inak isk01a es, pa.lyava1asztas'(

sz8..ndeka, palyavala sztasi indi tekre:tadszere, I-II. 1983,

42

Orsz~~os

Pedag6giai

Int~zet.

Marklund, 5.: Educa.tion in a post-comprehensive era British Journal of Educational Studies, 1981,

No.3, 199-208.

4]

Harngvist, K.: Individual Demand for Education. Analytical Report. DEeD, 1978.

44 Kozma

Tam~s

szerk.: A feJ_sookta tasi ha16zat fejlesztese-

nek tertileti-tarsadalmi fe1tete1ei, Oktataskutat6 Intezet, 1983

45

A keresetek szinvonala., sz6rodasa es kapcsolata a csaladi jijvedelemmel az 1972. es 1977. evekben, KSH, 1981.

46

Kosary Domokos: Mlivelodes a XVIII. szazadi Magyarorszagone Akademiai 1983, 492-"516'

47

Simon Gyula: A koznevelestigy fejlodesenek nehany sajatossaga .. In: Simon G'yula. szerk.: Neveles'Ugylink .husz eve. Tankonyvkiad6 1965. 9-80

48

Erdai Ferenc: A Depi ~nkormanyzat utj~n. In: Erdei Ferenc: Teleplilespolitika, koziga.zgatas, urbanizaci6. Akademiai 1977, 347

4.9 E. Kardelj: A szocialista onigazgata.s poli tikai rendszerenek fej15desi ira.nyai. Ujvidek: F6rum 1977, 50

'.9 3-.94 V.N. Su1gin: Az isko1a es azal1am. In: Vag Ott6 szerk.: A szovjet pedagogiai teoretikusai. Tankonyvkiad6 1975, 146-156

51

L. A1tbusser: Marx es az e1melet :forradalma.. Kossuth, 1971

52

P. Bourdieu: A tarsadalmi egyenlot1ensegek ujraterrne15dese. Gondolat, 1978. 71-128

53

I. Illich: Deschooling Society. London: Galder, Boyars 1970.

54

R. Rossanda et al.: Tesi sulla Bcuola /Theser on education: a Marxist view/ . . In: J. Karabel, A .. R e

6R

Halsey eds.: Power and Ide.,ology .' , in Educa.t ion. '. •

,

.

-"

NawYork: Oxford Univer si tyPre.ss·1.977, 647-658

55

"vo.

az un" allam:i.ga.zga,tll.si eljaxasi torvenye'k Sohmid t

Peter:Sz?oializmus as allamisag. :,Tarsada2.omtudomanyi. Kozlemenyek 1.977/1.0, 3 ..·2.5.

69