Temavezeto: Kozma Tamas

rrERVEZESHEZ KAPCSOLOnO KUTArrASOK. 99.

Temavezeto: Kozma Tamas

NAGY MARIA

OKTATAS, URBAltfIZACIO, RELYI POLITTKA

Kezirat OKTArrASKUTATO INTEZET,

1985. APRILIS

Szerkesztette: Kozma Tamas Keezuli:, az Oktatasku'at6) In"zet nyomdajaban P'lda.n~szam:~ ~9

ISSN: 0230-71189

TARTALOM A varos! oktataspolitika-kutatasrol.

II

II

•

II

•

II

••

II

5

A varosalakitas fa iranyai •

II

II

e

II

II

II

••

II

13

Az e15t~rt'net

II

••

II

II

•

II

•

II

••

13

Hare a ku1turcentrum megteremt'seert

II

II

•

II

•••

20

A

II

•

•

•

•••

•

II

II

munkasvaros api tese • .' •.• • • • • •

Vissza a rekonstrukciohoz

II

•

•

•

•

II

•

II

•

II

•

II

39

•

•

II

•

II

54

Igazodas 's kezdemenyezes az oktatas iranyitasaban ... 60 N~vekedes

es

differencialoda.s az oktatas varosi in-

tezmenyrendszereben •• ' •• Jegyzetek. •

II

"

II

"

II

II

II

II

....

II

••••

II

•

•

•

II

•

••

•

II

II

•

II

.'.

•

85 96

A varosi oktataepolitika-kutatasrol

Amikor a kovetkezokben ki8erletet teszek arra, hogy egy varos oktat'sUgy'nek k't varosi

oktatasp~litika

'S

f'l evtizede8 fejlod~s'r51, a

alakulaaarol, az oktatalUgyi valtozalok

mechanizmusair61, a fejlodes dinamizmusar61, a valtozasokat

osztonzo erokrol vazlato8 torteneti attekintest adjak, egy, a magyar oktatasUgyi szakirodalomban keveese ismert

e~

gyakorolt

mUfaj meghonositasara is vallalkozom. Ez az elsosorban az amerikai oktatasUgyi kutata$okban jelentkezQ 68 ott 1s megleheto~en

rovid multu kutatami mUfaj ill. irany'

Q

varosi oktataspo-

litika-kutntae. Ujdonaagat mi aem bizonyitja' jobban, mint az, hogy.meghatarozaaa ill. az .oktatasi kutatasok alfajaihoz va16 besorolasa sem teljesen tiaztazott meg. Egy, a tarsadalomtudomanyos jellegU, nem pedag6giai oktataskutatasokat attekint5 1982-es angol szakirodalmi tajekoztat6, pl. reezben a tortene-

ti oktataskutataaok kozott emliti, reszben pedig az oktatas-

politikakut~t~sokhoz sorolja ezt az ir~nyzatot.l A beeorolas bizonytalansagaL, j61 erthetoek. Hiazen ez a nehany, f61eg amerikai kutat6val es munkaikkal femjelezhet5 irany a GO-as evek masodik feleben mint az amerikai varosi oktatamUgy tortenetet az amerikai tarsadalom- es politikatortenet fontoe alkot6rGBzokent elemz5 kutatasi irany jelent- , kezett, .ugyanakkor e munkak termeszet8zerUen kapc8016dtak a szint'n e korezakban fellendUl5, polito16giai k'rd'.feltev6sU

5

kutartaai 1.r8.D.y'hos, as oktataopolitika-kutatallokhoz. E munkak eliosorban • modern. varos1 1skolarendszer k1alakulamanak kezdeteit, a varo.t, .51; nagyvaro8i nemzette va16

Ameri~a kor~z,­

ri.L oktatisi rendllze.renek szUlet'.'tkutatjak •• a 19. 8z8,zl.d

malodik telenek nagy" ~tala~la.a1ban az ottataB! renddzer lrany-itaai .t.rukturajanak, hatalmi •• d6nt.svi8zonyainak, Ilzerveset! jell.gzete••'gein,k maig tovabbe15 118me1t ki.'r11kmeg 1.11'n1. a.

Az &merita! ta1'sadalomtudomanyi kutatasok lI.jato. ha-

gy;onuinyainak megf'ele16en • Ilunkak

am

Am.rika

Dlode.rn

ipari-varo-

. i nemzetie valasaban kitUntetett Slz81'epet jatllz6 oktatasi i

at-

aIakuIasok, as egyaegellallami'oktata,e1 .rendlllze.r k1alakulasa

8. megazilardulaaa lei1'aeaban 88 elemzesu,ben 'ttl~t'nelem

ap.r61eko8an .reszle'f;.s emp1.riku8

8.

aajato8 nemzeti

felta~a.ara

•• az

oss·zefU.ggesek • nemzeti. keretek k;ozott tartasarat(jreleszenek.

A helyi politikai viszonyok. atalaku16 hatalmi st.ru:k:tu..r:ak es megvaltoz6 ir.anyi ta81 stilusok ezel11eletesreszletesseggel lei-

bontott; rajza mogottazonban a modern 1skolarendszer kialakula.... sanak altalanosabb:

j~llegzetes~ege:L is

o.bjektivitas nevehen tellepov8..rosi

kimejlenek. A szakertoi

~lit

iskolareformerek /,e-

gyetem1 profe.szor.ole, .f5tanfelUgyelolc, siker0s Uzletemberek .tb. /

e.

erdekek

a provinc:1Li11s, lokalis kot5desU., helyl p~frtpolitikai

e8 laikus meggy6z5desek rendszerre

kevesse szervez5do,

gyak1'ankorrupt. mUkodemevel alakulgat6 talus! iskolak hiveinek ha~oaban, a szazadvegi amerikai 1skolahaboru3 kUzdelme!ben, a modern

iomegtaraadalom UzemszerUen 8zervezett lcozoktataa1 rend-

.zere kialakulasanak altalAnosabb 6••zetUggooei

nak. 6

~ k~bontako3­

Eze~ azemp iriku8 tenyek mogUl ki•• jlo altalanosabb

oSlzefUggesek vonzzak a kutat6t az egy adott, varo~ oktata8Ugyt-

ben a modern, varo.i oktat'si rendszer keletkez'ee aaj'tos8igainak kibontasaval kec•• gtet6 megkijzelite8m6d. &lkalmazasara@ Amikor azonban az SO-em evekt51 az

~par

fejleszieeet eloterbe

allit6, a lako90ag tomegsl Meretu varo8ba

~oltoz,.et

kivalt6

szocialimta magyar gazdamagpolitika Mellett a nape8Beg iskolai

vegzettsegenek

latvanyo~

ka alakulasategy

novekedeset eloiranyz6 oktataspoliti-

sz~c1ali.ta

uj. varos tejleszt's'nek megimme-

resevel kivanjuk megkozeliteni, a osabit6 ana16giak helyett 81sosorban a meghataroz? kUlonbozosegek tUnnek 815. A tBbb mint felevszazados idoklilonbseg pl. ntmcsak a magyar oktatasi rendszer fejlodemenek lemaradamaira utal, de a varosiasoda8

sen kUl5nb5zQ helyzeteit is jelzi. Mig a 19. zadvegi Amerikaban egy alapvetoen

es

gy~kere­

szazad'k~zspit

sz,-

tulnyom6 jelleggel falusi-

as, tradiciona119 oktatasi rendszernekaz ipari termelesl116d

ko-

v'etelmenyeinek megfelelo egyeeges -rendezerre "a16 atalaki tasa volt os lehetett a ce1 4 , addig az 1945 utani Magyarorszagon egy ellentmondaeos.n fejlodott p alapvet5en a falusi iskolakszam8zerii

tobbeegevel lei.rha;t6, de

at

modern

jelensegeve1 ee a kor szinvonalan a116

i$lko~afej lodes SZB.mOl!l eredme~yeivel

i! rendel-

kez6 iekolarendezer egysegesiteee, a kiugr6 a..ranytalansagok; az elmaradotteagok, de az ujfajta. modernizalasi torekvesekkel el1enteteekorszerU je~engegek felszamolasa is a fej16dcs 8zUksegszerUnek latsz6 jelenoege lett~.5 Hason16an meghataroz6 jellegU

kUlonb~egnek

tUnik az is, hogy mig a 8zazadvegi amerikai

reformerek a modern

oktata~i

rend8zer

mUk5dtete.enekhang~ulyo­

zottan politikamente8, kizar61ag az oktatasi 8zakazerUeeg .zem-

7

pontjainak

megfelelo modelljet kivantak megteremteni, a maso-

dik vilaghaborut.ktivet5 magyar iskolafej15d'5 legfonto$sbb jel-

lemzojenek eppen a mindenfele szakkerdee - igy az lesztese is - tudatos es

gyokere~

oktata~fej­

atpolitizalasa, az oktataspo-

litikanak a tareadalom szocialiata atalakitasat celz6 partpolitikaba torten5 beolvadasa, ~ szakembert hatt'rbe szorit6 poli-

tikusi szerep k1za~61agossa vala$a latszi~.6 S va16j'aban 1 t t erke ziink e 1 a varosi okta taspo Ii tikakutatae m6dszereinek alkalmazhat6sagaval kapceolato8 legsulyosabb aggalyokhoz: hogy vajon a m6dazer keletkezesi helyen kialakult politikai-iranyitasi viszonyokt61 lenyegesen kUlonbozo kornyezetben erdemes-e, lehet-e a c'ljaiban 6s iranyaban

ha~on­

16 atalakulasi folyamatokat /egy oktatasi rendszer celorientalt. radikalis atalakitasanak folyamataitl e modszerrel vizsgalnunk. Hiszen nem tekinthetjUk veletlennek, hogy ez a kutatasi irany a modern oktatasi rendazerek kozott legdecentralizaltabbnak 18mert amerikai leir'saban alakult ki. Egy ilyenfajta helyi politikatorteneti elemzes feltetelezi autonom helyi politika letet p viezonylag differencia.lt helyi politikai

strukturat~

..

az egymas-

tol eltero helyi erdekek kifejezodesenek 8S megUtkoztetesenek kiala.kult

c~atorna.itt

sokfele la.ikus -,_ szakma.i szervezet meg-

letet ee egymast61viazonylag elkUlonUlt mUkodesi rendazeret, a Telemeny-nyilva.nitae em velemenyi.ltkoztetes !lokfele f'6.rumat.

A magyar oktatasi rendszer 1945 utani atalakitasat ugyanakkor inkabb az erdekeltek alapTet6

erdekazono~sagara va16

hivatkozas,

a fejlodeanek a politikaformalas kozponti eroi altaI apr6bb

reszleteiben is k1jelolt ea a helyi eroktol csak pontos ktitelezett

v'grehajt~st

elv4r6 m6dmzers o a 8

eg

politikaform~l'~

e1ko-

rabban is megleheto8$n'kialakulatlan helyi •• kozponti, szakmai

es

laikus erdekkepviseleteinek a kozponti politikal hatalom meg-

erosodesevel parhuzamosan zaj16 visszaazor1taea jellemezte* Ha tovabbra is a tulz6altalanos1tasok sz1ntjan kiva-

nunk maradni, azt mondhatjuk, hogy mig a modern oktataai rendszarek elott, al16 feladatokban, a megoldaeukra kialakitott m6d8zerekben

sok hasonlosag mutatkozik, a dec·entralizaltabb rend-

szerek a:talakula,sa sokkal inkabh leirhat6 a. helyl kUltinbCSzose-

gek

as

helyl ardekmozgaaok terbe~i v~ltozato8e~ga.val, a centra-

lizalt rendazerek valtozasa pedig a tarben egysegessegre torek-

vo,

ta

de a mUkodesben

fellep6 zavarok hatasara idoben egymast val-

kozponti oktataepolitikai prioritasok, iranyvonalak egymasu-

tanisagaval~

A magyar oktataai rendszer torteneti valtozaeainak

hagyomanyos leiraEHiban 7 is ez a· meggy6zodea 18. tezik mUkodni, a-

miko.!' a kutat6k a kozponti dokumentumakban megfogalmazott celok, eloterbe kerUlo feladatok, majd az Qzokat felvalt6 ujabb prioritasok

~gYD1a8uta.niaagaban ragadjak

meg a fejl,odeat. A helyi je-

lentosegU essmenyek - ha megjSlennek e leiraaokban - csupan a

kozponti politika: elvarasainak vale tobb",,"kevesebb'megfelelest igazoljak vissza. A kozponti politikai iranyvonalak va.ltozasai mogott a

kUlonboz6 ertekek,

meggy6z6d~sek, ~rdekek

mozgasat kutat6 ujabb,

polito16giai kerdesfeltevesU kutatasok 8zonban az atfog6 8zabalyozassal valtoz6 kozponti politikak mogott. leve erdekellentetekre~ konfliktusokra, a megerostldo ill. hatterbe szoru16 fela:-'

datmegfogalmazasok mogott a dominanasa va16, ill. viaszsszoru16, de tovabbmunk416 politikai erok letezesere 18 felhivjak a fi-

gyelmet. 8 A kozponti politikaformalas sZintjen megjeleno erdek9

as

ertekellenteteknek, korifliktusoknak

mUk~deaenel iskevese~bet

as

politikai er5knek a

tudunk 8zonban a'kozponti politikai

dontesek as helyL vegrehaj tasuk 11]0 a kozponti dontesek helyi befolyaaolasanak viszonyar61

as

k~lcaonossegeir51,

azaz

ar~61,

hogy e rendszerben milyen ertelemben beszelhetUnk helyi politi,.... kar61. A helyi oktataapo11tika-kutatas e kezdeti lepeaei terme'szetesen nemigerhCJtike bonyolult viszonyrendsZ6l" feltaraeat, a kozponti pol1tikai eroviszonyok helyi megjelenesenek ill. a helyi konfliktusoknak

as

erdekellenteteknek az citfogo.ezabalyo"

zissal mUkodo politikaformalasban jatszott szerepenek a meg1smerteteset. A politikakutatasLkezdemenyezesekhez kapcso16dva, cBupan annak a feltetelezesnek a. vizsgalatara vallalkoznak, hog~

leteznek ilyen helyi eromozgasok.

githet az oktatasi valtozasok jobh

as

megiamereaUk hozzaes-

meg'rt6s6~ezG

Ezt a kerdeafeltevest aktualitaaa is indokoltta tesZ1; az oktatasi rendazer fejlesztesevel kapcsolatos hivataloa elk6pzelesekben9 eg~re jelentoaebb szerepet jatszanak az ira-

nyitas bizonyos mertekU decent.ralizaciJ.6jahoz. a helyi kUlonb8.... zosegek eroteljesebb figyelembe vetelehez, a helyl kezdemenyeZQ

as valtoztat6 erokhoz fUzodo pozitiv elvaraaok. A helyi po-

litikai eroket azonban feltehetoleg nem e figyelemrairanyulas te.remti meg, hanem inkabh m!.ikBdesuk egyre erzekelhet5bb4-valasa

miatt kerUlnak az erdeklodes pontj~ba,

ss

az elvarasok - ha nem is kBz-

de - eloterebe o

E varosi oktataapolitika-kutataa kezdemenyezes tehat alapvetoen abb61 a feltetelezesbol indulki, hogy megismerhet5ek az oktatasi valtozaaok helyi,

to.rtenetei~

amelyekben az ida-

ben egymast valt6 k5zponti politikai iranyvonalak elvarasainak 10)

vale tobbe-kevesbe pontos megfeleles - a kozponti intezkedeaek tobhe-kevesbe hiisegea vegrehaj.taaa ... a helyi torteneseknek caupan felszini jelenaege. E felszin mogott azonban felta.rhatoak azok a hatalmi er5viszonyok, erdek-

as

e~tekkonfliktu8okD

ame-

lyek az adott, oktatasi rendszer atalaki tasat, meghataroztak. Ennek a helyi tortenetnek a megismerea6 saran nam torekedhetttink arra, hogy feltetelezesekke1 szolgaljunk tekinthetoek kitasanak

tip~kuanak

korUlmenye1~

ar~61,

hogy mennyire

az adott varas! oktatasi rendszer ala-

csupan arra vallalkoztunk, hogy e fej15-

des nehany jel1egzetessegenek feltarasaval bemutassuk:. az okta-

tasli rendszer 1945 utani egysegea atalakitasa Baran a vizagalt varosban 11yen konfliktusokkal, ilyen erdekos8zeUtkozesekkel alakult az oktatasi etruktura. A tanulmany a helyi esemenyekre koncentral, as a kUlso osszaveteseket is caak e nez5pontb61 vagz1. Az atalakulae hajt6eroinek, az e11entetee elkepzeleaek tsszezeUtkozeaeinek, a valtoztatasi szandekok altero oe1- as ertekrendszereinek megismeresere koncen:t,ra.16 kuta tas nero vallalkozik az eredmenyek vagy h1anyossagok, esetleg veeztesegek megitelesere. hanam a kU1onbozQ 8zempont.rendszerek parhuzamos feltarasara

es egyfajta megertesere, interpreta1asara tCSrekazik. /Az objektivitasra

torekva~

azonban nem jelenti azt, hogy ezt a varosi

oktatasfejlesztes-tortenetet ne lehetne - mas szempontok, mas megkozelitesm6dok alkalmazaeaval - maskent megirni.!

Az e1emzes forrasai: a ja1enlegi as· volt varosi as megyei vezetokke1, valamint az a1ta1anos as ktlzepfoku oktataei intezmenyek jelenlegi igazgat6ival keszitett interjuk, a varas! as megye1. allami 9spart-testUletek Uleseinek jegyzokonyve1, a helyi /megyei/ lap ut6bbi 20 evanek a varos fejlodeser61 !z616 11

.

.

valam1nt oktatasUgy1 vonatkozaau c1kkei.

10

Mielott 8zonban a varoaioktataspblitika fejlodesevel

as

iranyalval megismerkednenk, eziikseges, hogy valamifale alta.-

lanos kapet nyerjUnk a varosalakitas fo tendenciair61. Az oktataB fejlesztase - mint erre a korabbiakban utaltunk is -. nem auton6m 8zakma1 politikakent jelent meg, hanem nagyon eroteljesen illeszkedett, a 'varosalakltas politikaifo+yamataba, annak oeljait azolgalta,a.nnak kerete1 koztltt, artelmezheto osak. A

e-

szakIna! polit1kaalak1tasanakcentruma /a kUICSnbozo, k~sobb

rintendo deoentra11zalas1 tendenc1ak, ttlrekveaek ellenere/ meg-

.

hataroz6an ak6zponti agaza t.1 m1n1aztar1um as tUdomanyoB 1ntezete/i/ maradt/ak/ •. A k6zponti po11tikai iranyvonalak

as

felada-

tok vagrehajtaeaban, sUlyozasaban 8zonban' a varosalak1tas po11t1k,a1 aktualitasa1 jatszottak dominans szerepet, illetve az oktataspolitikal valtozasok elsoaorban a varoealakitas folyamatabanartelmezhetoek. SZUkseges ·tiaztaznunk; azt

~a,

hogy m1ert haaznaljuk

a varosalaki taB 1degenUl hangz6 kifejezesat a varoafej lodes, 'va-

rosfejlesztes elfogadottabb terminueai helyett. A v1zsgaland6 fiatal varas - Salg6tarjan· .... let,rehozasa.ban as fejleszteaeben folyamatosan nagyobb. sZ$,rep jutott: a. va.roet atalakitani kivan6 aka'ratnak, mintsem az

o~ganikuBabb fejlodas

tenyezoinek. A mult

szazad masodik feleben gyore fejlodasnek indu16 1pari telepUlesek egymashoz lazan illeszkedo egyUttesebol a termeles as erteke~ites ezamara kedvezobb kC5z1gazg~taei rang megszerzesenek

akarata osinalt varost 1922-ben, as a termelee1 raoionalitas !.-:

tartotta tov;'abbra is ellkWl6nitve , lepUlo lak6terUletek

a

kU16nbC5zogyarak

hagyomanyos ertelemben v8..rosnak 12

k6.r~

te....

keves~e

".

nevezhe tcS konglomeJ.94tWD,li j; .11··.A. • zeJ.9kellie'eben egy.ege8e bb. val6-

sagos varosi funkoi6kll'bellatcS,telepUle8 mestel'emtesenek fela- ' datatujabb,

most,~.rDem egye.rt~J.mU.8n ga~d... ag1,"hanem

megha-

tal'oz6anpo11tikaijellegU.,akaratjeltilicp lei 1950-ben. amikor ,a varos .. d6nt6en po,,11tikai sUlyanak, Dl'UDkasmozga1mi hagyom8.nJ;ainak as alapvetcSeni~...r1~a~-1~ltOs.a:ganak: e118mere~eken1; megye8llH~khel~-rangot; '"kapott•.'A.' kivalaszta:8 megt.....emtette a .

, "

.rosa1akitas e legujabb

,,-.

~. ,esa

' , '

,.

I

•

va-

k6vetkezcSkben vizagalandcS -tor-

azakanak a legtontoaabb problemajates egyben nagy.i lehet68eget .. amit a va.rosi tana08 VB-elntike meg azeviized vegen':ls US" fo- . galmazott meg: "'Advavan egy va.ros, me11 megye.zekhe1y, mely nem megyeszekhe1ynek keszUlt. n12 A ktivetkezokben e ~em megyeszekhelynek

1~8

nem is

hagyo~nyo8

ertelemben Yeti varo.nakl

nkesztiJ.t~ te~epUles megyeszekhe~lye alakitasanak "tts.r~enete~en

megkisereljUk nyomon\ k8vetni az oktata$i rendszer a1akulasaban

is meghataroz6 szerepet jatsz6 fobb tendenoiakat. A" varoealakitas fo iranyai Az elottlrtenet

-------------Ha a va.rosa1akitas fe1adatat vagy pontosabban: lehe-

toeeget egyertelmUen az 1950-e8 po1itikai dtsntes teremtette is meg, az ujvliros IlJzllletesenek idopontjat nem egyertelinuen ez a datum jelenti' a 'fejle8z~e8ben meghataroz6 .~erepet jatsz6 he-

1y1 vezetok ezemeben, akik a fejlode8 igazi meg1ndulasat a 60as evak ~ezdete~e teszik. Az11yeniorman e16tartene~~ek tekint-

heta korszakt61 va16 valamelye. elhataro16da8 okai t8bbt'lek. ,]])

'Reezbenpolitikaiak: az 50-es evek elejenek politikajat, ha nam tagadjak is meg, de fenntartasokkal kezelik azok a helyi vezet5k, akik az 1957 utani var'osi es megyei poli tikaban tontos Slzerepet jatszottak,

es

akik nagyreszt szemely szerint is oaak e

datum utan kerliltek a te.rUleten vezeto pozioi'oba pozioiok va1amelyikeben maig, zioiokba a

terU~et.::·ol/.

vag~

les

maradtak e

kerUltek e1 egyeb; vezet51 po-

Az elhataro1odasnak azonban konceptualis

okai is voltak; 8Z 50-es evek elot6rteneteben a varosatalakitas perspektivai, leptekei je1entosen kU16nb6zoeknek tUnnek a kesobbi fejlodest51. A varosfejlesztes vonatkozasaban, ugy tUnik, e kezdeteket eppen valamifele perspektivatlansag jellemezte. Ahogy a varosi vb-titkar egy kesobbivisszaemlekezese uta1 rei; az 1953b~

varosi teatUlet, e1e ke.rUlo 2: eves I! / vc1.r.ospo1i tika! terv

vitajat az azalapveto hangulat jellemezte,hogy nincs szUkseg sem

eves~

sem t:iv1ati te.rvekre, 'csupan a napi politikai f'eladatok megoldasara. 13 KBzpont:L, poli tika~ pri'oritaskent az ipari

termeles a11and6gyors1tasanak, a mez5gazdasagi tulajdonviszonyok

atsze~vezesenek,

a te.rme1es es a nem terme10i szferak

6Z0-

ros po1itikai kontro11 ala vonasanak feladata fogalmaz6dott meg .. amint ezt a testU1eti jegyzokonyvek'is tlikrozik.

Az

infra-

strukturalis feladatok nem"kap.tak jelentosebb. anyagi tamogatast, megszervezesUk e kiemelt feladatoknak rendelodott ala. Salg6tarjan fej1eszteseben ez gyakor1atilag azt jelentette, hogy a 1a-

kasepiteshez szUkseges anyagi eszkBzBkkel es politikai 1ehet5seggel elsosorbanaz Uzemek rendelkeztek, amelyek termeszetesen s'meglev5 Uzemi lak6te1epek tovabbepitesaben gondo1kodtak. as azt igyekeztek megva16s1tani. Ez nemcsak a korabbi, szethuz6 14

terszerkezet megerositeset jelentette, de a korabban kialakult szettagolt vezet5i atrukturaet is. IJollehet a korabbi vezetok helyet uj,

munkas~gyarigazgat6k foglaltakel./

A

yarOS

egysege-

sebb iranyitasanak hianyat, az uj - allami as partvezetok befolyaaanak caekely'merteket amUvelodesiranyitaa terUleten

pl~

igy irja Ie egy kesobbi visszaemlekezea az 50-es evek elejer51: nA kozmtivelodea iranyitasaban illetekee tanacsi szakigazgata.si

szerv munkaja -

~ntezmenyek

as

jelentos anyagi lehetoaegek hi-

jan - jobbara Unnepsegek, Unnepsegaorozatok rendezeeere, propaganda- aa szervezo munkara, valamint az intezmenyekben, a tarsadalmi es·tomegszervezetekben foly6 kultura11s tevekenyseg re. ,

g1sztralasara ko.rlatoz6dott:. A vb ill. a tanacetiles ele kerUlo beszamo16k gyakorta viaszatero temaja volt egy kozpont1 kulturcsoport, .mUveszegyUttes letrehozasanak lehetosege. E,torekves azonban az eredeti elkepzeles szerint soha nem va16sult meg. "Jelentoa - sokazor hiabava16 - energiat ·fo.rditott; a tanacfiI az Uzemi mUvelode£:i ot'lthonok munkajanak osszehangolasara.,,14 A varosalakitasban azonban, az 1950-es 'kiemelesnek ktl8zonhetoen, az Uzem1 lehetosegektol elkUlonUlve, jelentos tenyezokent megjelent az uj, megyei funkci6betoltesenek elso, szim-· bolikus jelentosegU intezmenye, a megyei!. tanac·s epiilete. Ez azonban nero hozta magaval a korabban kialakult varoskep radikalis atalakitasanak lehetoseget; nem a korabban kialakult es az Uzemekkel jelentosegeben a versenyt fel nem vev5, ekkorra korszerUtlennek tartott: varoskozpontban epUlt fel - ez csak bontassa1 valoaulhatott volna meg, amire e korszakban nem val1alkoztak a varosepi t.ok -, hanam

B.

beepiilt te.rUleteken kivti1eso reszen. E

kUlso reszen, a jellegad6 tanacsepUlet

15

kore rendez5dve jott let-

re aztan /ez tLz·em1teriiletek megfogyatkozasa, ill. a varoaepitea1 feladatok tanacsi kezbe va16 atadasa utan az tizemek kezeleseben leva panzeszkCizokbol ist

BZ

uj varos elso, az 50.... 013 S-

vek atilusaban epUlt, 4 azinteanel magaaabbra nem mereszked5 e~

lak6te1epe. Ebben a sze11emben keszult e1 - a mar meg1ndult pitkezes kozben - a budapest1 Varosep1to varostejlesztes1 lak1ta.s~al

t~rve

as Tervezo Vallalat

1s, ame1y "a lakasepiteai terUletek kia-

mindeneke1ott; a szabad terUletek beep1teset, szor-

galmazta" .15

E varoaalakitas1 gyakorlat alternativaja

BZ

e-

50-as

vek vegan kezdett; megfogalmaz6dni /va16jaban ezzel valt a korabbi gyakorlat is egyfajta alternativava/. Az uj lehetoeeg a korabb1hoz kepest jelentoa ~atokban.

leptekvaltast~ jelentett,

Alapjat a kozponti:politikai

kUlonosen tav-

hangs~lyvaltasok

terem-

tett:ek meg:: az infrast.rukturalis fejlesztesek, a lakossag - kU!lonCisen a munkasoeztaly - eletkorUlmenyeinek javitasa kerdes6nek eloterbe kerUlese es

a

tavlati nepgazdasagi szintu' tervezes

szuksegessegenek deklaralasa. E politikai valtozasok legfontosabb, dok:ument'UIl1'J; a helyi vezet6k vieszaemlekezese szerint az MSZMP KB 1958-as, a munkasosztallyal kapcsolatos feladatokr61 8z61ohatarozatanak eloirasara keazitett 15.. eves tavlati lakasepitesi terv jelentette. Az uj lehetosegekre gyorsan ramozdu16 helyi vezetes azamara e tavlatok a kialakult varosalakitas most mar szukosnek es provincialisnak minosulo gyakorlataval 8zemben ~

egy j6val nagyobb> leptekUi, mereszebh, radikalisabb a:talakitasi gy~ko.rlat

inegva16sitasanak lehetosegeit jelentettek: a teljes

varosrekonstrukci6t, a k8zponti va.rosresz korabban elkepzelhetetlen mertekU. as llitemtl felszamolasanak as egy teljesen uj 16

va-

..

ros kialakitasanak lehetoseget. Ez reszben a korabban nem me-

gyeszekhelynek - 813 nem fa va16sagos erte1em'ben vett, varosnak keszlilt telepiilea va16sago8 megyeszekhellye valasanak Inem is

tulsagosan tavoli/ megva16sulasa t igel'te', reszben pedig a karab.bi szettagolt hatalmi-

as

e.rdekatruktura egysegesiteset. Ahogyan

a keaobbi visszaemlekezes magfogalmazta, az uj varosrendezesi

koncepci6 "lenyegeben sertette a szetsz6rt telepek erdekeit, mert a 8zetaz6rtan jelentkazo azUksegletek fBle helyezte az e, gesz telepUles, a varas erdekeit ••• ,,16 Az uj varos as k<szigazga-

tasi kozpont megteremteaere vcillalkoz6 ill. a feladattal megbizott vazetas 8zamara j6l lathat6an ez az uj alternative. volt caak realise Ennek megvaloaitasara tett: torekvaseik voltakeppen a. varosalaki taselso, egyertelmUen va11'a.lt korszakaba v8zetnek

a.t

benniinket,

es

az elotortenetnek tekintheto

korsz~k

lezarasat

jelentik. ,Mielobb 8zonban ennek a t6.rtenetnek a felvazolasara terne;nk

at,

szUksegee azokr61 a fejleszt~8i jellegzeteesegekrol

is beszelntink, amely a varosfejlesztee e korai gyakorlataba,n a kasobbiek soran is meghataroz6nak bizonyuloan kialakultak. E jellegzetessegek voltakeppen a varosalakitassal as meginkabb! a gyokeree atalakitassal - kapcsolatos kettos bizonytalansagb61 fakadnak. Az e1so fajta bi~onytaiansa.g a kiemeleses-

fejlesztea termeszetes velejar6ja: sikerUl-e megtartani, esetleg megerositenie a fejlesztesre kijeloltnek a kijelBlo bizalmat,

as

kiharcolnia a szamara megfelelo mertekiinek tartott, tamogata.st. Egy 1961-e8 varosi tan~csUleeen a megyei partbizottsag also t~t­

kara az 50-as evek elejenek gyakorlatara visszaemlekezve erra a bizonytalansagra is utal:; nRakosi is mindig hivatkozot1t Salg6tarjanra. Bekekolcson-jegyzesnel, iparositasna1, allamositasnal

17

mindig a salgotarjani dolgoz6kra tamsszkodott. De a varos anyagi elismerest 80hasem kapott.• ,,17 sen a

vb-eln~k

Egy 1958-as

varos! tanaceUle-

az epites vagy szanalas-vitaban azt vet! fel:

itA donteshez tudni kellene, mik a

tervei a feJ.sobb szerveknek

salg6tarjannal.,,18 Egy 1962-e8 tanacsUlesen a megyei tanacs

e-

pitesUgyi osztalyanak a dolgoz6ja jegyzi meg, hogy "hallottunk mar olyat, hogy 65Y varas fejlodese evek ~ulva megallt.,,19 A kesabbi hiyatkozasok mar szemelytelenebb jellegUek, a nepgazdasag varhato helyzetenek bizonytalansagait fogalmazzak meg inkabb. A nepgazdasagilehet5segekre va16 hivatkozas elasz5r - ugy ttlnik - egy 1962-es varosi tanacsi vb-Ulesen jelenik meg. A megfogalmazasban

meg

sajatosan keverednek az objektiv

as

szubjek-

tiv fUggosegre utal0 .elemek. A megyei tanaca vb-elnoke azt mondja az egyazerUsitett varosrendezesi tervvel 15:apcsolatban: "Az nem biztos, hogy a felsorolt dolgok 15 ev a1att; meg fognak va16sulni, mivel valtozasok varhat6k a nepgazdasag erejeben. Lahet, hogy egyee dolgokat e15bbre fogunk hozni, mivel a nepgaz.... dasagnaklesz erre ereje, lehet, hogy egyes dolgok el fognak ma.... radni, mivel a nepgazdasagban valamilyen zavarok lesznek. Csinaljuk meg a tervet, tegyUk Ie

a szakbizottsag asztalara, hogy

mi a kivansagunk, as majd ok dontenek'~enne, hogy mit lehet megva1ositani.,,::lo E bizonytalansag lekUzdesere, a felsa szervek bizalManak megtartasara

as

megerositesere iranyul0 igyekezet teszi a

mindenkori vezetest erzekennye a felsa szintU !politikai, ezakmail elvaraaok, iranyvonalak gyors befogadasara, teljeaitesere,' sokszor tulhajtaeara. ttSalg6tarjan mindig 110 %-1'a teljesitette a terveket

as

a politikai feladatokat" - mondjak nemi tulzaaeal 18

as gyakorta. ir6niaval 's helyi vezet6k. Ennek az 50-as evekben kialaku16 as a fejlesztespolitika elosztasos jellegenek tart6s tovabbelesevel maig fellelhetogyakorlatav'al az .oktataaUgyi val-

tozasok kesobb vizsgaland6 torteneteben is mint meghataroz6

te-

nyezovel kell szamolnunkB A varosalakitasaal kapcsolatos maaikfajta b1zonyta-

lansag az atalakitas tenyenek

as

mertekenek helyi elfogadtatha-

t6sHigaval kapcaolatoso Ez azt jelenti, hogy a mindenkori helyi

vezeteenek a kozponti politikak'koveteae mel1ett a helyi eroviazonyok e k6veto-politika szamara megfele15 egyenaulyanak megteremtesere is kell ~orekednie, masreszt pedig azt t hogyaz

at-

alakulasok" valtozasok soran kialaku16 tarsadalmi feszultsegekat megnyugtat6 modon kezelnie kell. Ez a kettosseg, az atfog6 kozponti politi~ai celkitU-

zesekhez alkalmazkodni kivan6, celorientalt magatartas

as

a he-

lyi adottaagokhoz jobban kot5do, provineialisabb, szUksegleto.... ~ientalt

viselkedes kettossege a varos iranyitasaban sajatos

ezereposztast es konfliktusmihtat hozott Ietre, amelynek a szemelyekhez

as

a

pozici6khozkotodeseben lev5esetleges elemek es

visszatero, alland6 jellegzetessegek felterkepzesere e tanulmany nem vallalkozik,a kesobbi elemzesek feltetelezesszerti jelzessel szolgal

soran

csupan egy-egy

err51~

E rovid kitero utan terjUnk vissza avarosalakitas tBrtenetenek felvazolasahoz, illetve terjUnk

at

a megkerdezet~

vezetok altaI tUdatosan vallalt elsa szakasz megismeresehez, amelynek a,kovetkezo" ma mar kisss hangzatosn.ak tUnc, de a kor hangulatat j61 tUkr5zo megjelolest

19

adhatnank:~

Ma~

maga a megyeazekhely-kijeloles megadta a fejlode9

celorientalt jelleget, az 50-as evek elejenek helyl politikaja azonban

n~gyreazt k~merUlt

az aktualis nap! feladatok megolda....

saban. A begytijtes, azeves, negyedeves as meg rCSvidebb tavu termelasi tervek t01jesiteae as tUlteljesitese, a pol1tikai-ide016g1a1 eberaeg feladata1 m5gotta szebb> uj vilag tavlatai, he fel-felsejlettek is,

konk~et

korvonalat kevasse kaptak. 1956 po-

litikai megrazkodtatasad utan a helyreallitas te1adatai

mellet~

as

konezolidalas

az evtized vegere a szocialiata fejlodes hosz-

szutavu, konkrat feladatai is megfogalmaz6dtak. E feladatmegfogalmazast alapvet5 optimizmus as a fejlodes eddig nem latott felgyorsulasaba, ttlretlensegebe vetett hit jellemezte, amely a hideghaborub61 kilaba16 azocialista tabor egeszat atlengte. 21 A

korlatian - vagy legalabbis lendUleteben megallithatatlan gaz-

dasagi ntlvekedes, tUdomanY6e as tech~ikai fej15des torvenyazerUen gyorsu16titeme, a szocialista fejlodessel ertelemszerUen e-

gyiitt,jar6,. tomeges meretU kulturalis 8zinvonalemelkedaa tavlati celjai mint elkerUlhetetlen, objektiv szUkaegszerUBeg jelentek meg.

E jovo-as novekedes-orientalt optimista polit1kai hangulat jelentette a keretat as teremtette meg a lehetoseget annak, hogy a mereszebb megoldasokra vallalkoz6, varosalakit6

to-

rekvesek el5terbe kerUljenek a 60-as evek elejanek varosepites1 folyamataiban. A megva16sulas konkret lapaeei azonban korantsem egy eleve adott, serna szerint zajlottak, hanem ahogyan s: varos!

partbizotteag akkori elso titka.ra megfogalmazta: "Szinte trd,nden 20

Ile~pitett;negyzetm.etere.rt megy a liarCo n22 A harcban szembenal16 1elekc$oportjait

as

a resztvev5k allaapontjat ma

mar

nehez re-

ltonetrualni, hiezen sIeBen altero allaspontok explicit k1fejte.... sevel aem atestUIet1 jegyzokonyvekben, sam a megva16eulae

fe-

a mult atertekelesere hajlamoa visszaemlekezeaekben nem

'~yeben

talalkozhatunk. A·ko.rabeli

as

a v1sezaem16kezo utalasok nyoman

neglehetoe leegyszertisiteesel az ujjaepites kBrUli helyi harcokb61 as az

atepit~shezszUk6eges elvitamogatas

as anyagi 8ezk5-

20k megazerzeeeert a felsobb Bzervekkel folytatott harcb6I alap-

vetoen kat ertelcrend oeszeUtk5zese bontakozik ki /amelyek konk~et

megfogalmazaeai a varosatalakitas folyamataban maguk is val-

toztak/. Az egyik a

40~es

evek vegan kialakult as 195&utan

at-

nlenetileg mege.rosodott.: "munka.svaroa, banyaezva.,roa" mi tosza mellett alkqtelezett;

e.rtek.rend~

amelybe - to.l tenetileg I;lem mind,ig 9

hiteleaitheto m6don - belemos6dtak a haboru elotti munkasmozgal-

mi mult

elmitizalt, kevesse differencialt emlekkepe as ideo16-

giai-politikai semal, mig & masik az 50-es evek vegan, 60-as

e-

vek elejen megfogalmazott, szinten kevesse differencialt jov5kephez, a fejlett szocialista tarsadalom idealjahoz kot5do kul-

turcentrum....varos eszmenye:: meliett: elkotelezetti; ertekrend. Bar a

varos

f'ejleszt~senek felso

szinttitamogatasa az 50-as donteat51

kezdodoen vegig a varos .ipari jellegenek elismeresen as fon'" tossaganak kiemeleaen alapult !j61 erzekelheto ugyan a hangsulyeltolodas a politikai erdemek ellsmereset51 a gazdasagi-termele81 jelent5seg e15terbe kerUleseig!p a mult hagyomanya1nak megi-

telese ez ut6bbi ertekrend mellett tobb:e-kevesbe elkotelezett vezetok szeme'ben a GO....as evek kezdetetol meglehetosen ambivalensee'valik$ Jol tukrozik ezt Q.megyei partbizottaag elso tit21

karanak a varas kulturoentrumma fejleszteaere vonatkoz6 megyei partertekezleti hatarozat; vegrehajtaaat ertekelo 1964-e8 megyei part; vb Ulesen mondott szavai::. "Mig kultura11s vonatkozasba:n varas lakossaga az

o~szagos

erzelmileg viszont

s~kkal

helyzet van

Q

azinvonal alatt; van, politikailag,

k8vetkezetesebb, mint mashol•. Sajatoe

a munkasmozgalom vonatkozasaban a

kial1asban, de

mannyival jobb lenr.~. ha tudatoaan, tehat ertelmes, miivelt em-

berkent

~olgoznanak

as

allnanak ki a rendszer mellett,

as

ehhez tenyleg sZiiksegea a kulturcentrumma alakiLtaea a va.rosnak.n 23

Az elmitizalt mult as az elmitizalt jBv5 mellett e1k5telezett~k

haroa a 60-as evek elso feleben kat alapvet5 prob-

lema k5rUl alaku1t ki: a varosep1tes iranya, helye as merteke,

azaz a szanalas kerdel;!e korUl, valam1nt az ertelmieegiek 1etelap! tesenek kerdeseben, mas sz6val:. a varos k:U1ao kepenek 6S

ta.rssdalmanak alakitasa kerdeaeiben. Ez a hare azonban sokkel kevesbe

~olt

kat, egymast61 j61 elkUltlnitheto as elklilonlilo

bor vilagoe atrategiat

koveto.

ta-

minden lepeseben atgondo1t kUz....

delme, mint inkabba szUksagee 1nformaoi6k birtokaban gyorsan donteni tUdo, egymassa1 alapkerdesekben j61 egyUttmUkodni tud6 .

vezet5k

hatarozott; .... 'Bokszor me.t'esz .... lepeseinek as a kialaku-

16 ellenallasok, ellenvelemenyek ligyee kezelesenek tortenete. A

konfliktusok termeszetet, az eltero a11aspontok tit-

k5zeset, a megoldasok mechan1zmusat j61 erzeke1tethet1 az uj, j5vo-orientalt koncepci6 szerint megva16su16 ele5, szimbolikus jelent·oeegU., a visszaem1ekezesek

as a dokumentumok

szerint is

meghataroz6 fontossagu epiiletegyUttesnek, az uj varos alapjel1~get'megad6 szallodanak es a mUvelodesi kBzpontnak az epitesi

tBrtenete. Egy, a szanalas

ke~deeeivel

foglalkoz6 v!rosi tana-

cai as part vb-ii1l6s.re keszttlt eloterjeszteeben a varos! tanacs vb-titkara ezt sz epUletegyiltt,eet bekebombanak nevezi, namely

szejjelrobbantotta a varoskozpontot,

ho~:

bar

nagy faradtsag-

gal, de mindent megeroen kialakulhaeaon az egeszeages, va16ban varoat j ellemz6 v:arosk6zpont. n\24 IKie~e les az erede,ti sz5veg- "

ben.11 Az e16terjesztas sze.ri.nt.ezeknekaz api tkezeseknek a megkezdase dont6tt.eel alapvetoen Qzt a'vitat, hogy az ttirrealisan

nagya.ranyu", "haz8.nk terU.leten a tervidoezakban egyediila116an't

l

.

.

magas mervili szanalas utjan menjen vegbe az uj varos epitess, as

ne a meglavo - az ips.ri iizemek terUletehez kijzeleso - beepitetlen terUleteken. Az eloterjesztes ugyanakkor azt is elarulja, hogy "a azalloda as a kulturhaz helyanek szanalasahoz olyan k6rUlmenyek

kozott~fogtunk

hozza, hogy a bontashoz szUksages ter-

vek, a bpntas lebonyolitasahoz azUksages hitelek

egy~ltalan

allottak rendelkezesre. A megyei TanacB tervosztalya

nem

m~netkoz­

,ben t(?rvenyesite'tt;e a bontaat,elkaazitette a bontasi terveket

as

k(jltfiH~gveteseket

as bizonyos raazet ter1tette afelmerUlt

bontasi koltsegeknek. n25 E jovo-orientalt fejleaztesben a dontes as annak megva16sitaaa egymast 19azoljak,' az eredmany szeritesiti a vallalkozast, .s. me.resz lepesek ut61ag, a vegeredDH:lnyb51 vieazavezetve elkerUlhetetlennek as logikusnak

tUnn~k.

A korszak okfejtesei-

ben gyakran visszaternek a tautologikus e.rvek. A kulturoentrum -

.

hatarozat neveben felsofoku iskola letel&piteseert harco16 megyei elso titkar pl. leszogez1:

tiA,

mi fe18o~oku 6v6nokepzo is....

kolank Salg6tarjanban kell, hogy legyen. Miert? Mart Salg6tarjan a megye

kulturalis centruma. n26 A

ji:Svo

szinte va16sagosab-

ban kirajzo16dik ebben a gondolkodasban,.mint a

ki8Bzertt~

jelen;

megfel1ebbezhetetlen bizonyoasaggal kozeleg. A meglehetoeen nagyvonalu masodik oteves ten elfogadasa mel1ett ervelo megyei e1so titkar mondja:: "Deazt mindenki pizonyi thatja, hOBl ezek moat igenis nagyszerU tervek

as

ezek a tervek va16ra is

nek valtva.,,~7 IAz en kiemelesem ...

mil

~

E tavlatok mellett a je-

len igenyei. BzUksegletei kis8zerUek, provincialieak. A jegyz5k5nyvek megoriztek egy szanalas elott a116 terftlet lakosainak a tanacahoz intezett: levelet, amelyben a lak6k azzel enelnek, hogy Ita lakasok alig 30 evesek, 8zinte korszerUek, a benne lsk6k iganyeinek megf'eleloek." Arra is hivatkoznak, hogy a tulajdonosok munkasok, Bokat faradoztak a lakaBok letrehozasaert. A vb-titkar elutasit6 valaszleveleben igy fogalmaz: "Salgotarjan varos meg a kozelmultban is inkabb hasonlitott egy'rendezetlen nagyobb' falusi telepUleshez, mint a benne lako.munkasok hoai hareai es aldozata1 elismeresekent nemesak nevleg, de a va16sagban is varossa emelt telepUleshez. n Hivatkozik a terUleten It'elorelathat6an" megepiilo kozintezm~nyekre is. 28 E tavlatos fejlesztoi politikai mechanizmust mindennel erosebben jellemezte egy lathatatlanul,

d~

szilardan mUko-

do, a donteseket elore igazo16 ertek- eserdekhierarchia, amelyben a k1sebb reszek erdekei folott,mindig gyozedelmeskednie kellett, a nagyobbaknak la megyeinek a varosi folott, a varosinak a falus1 folCStt, az "oBszvarosinak lt a varosi reszerdekek folott, a kollektivnek az egyeni folott/, amelyben a mult as a jelen ertekeinel

magaeabb~endUek a

jovoe,

QZ

als6bb foku intez-

menyeknel"a magasabb fokuak /az altalanos iskolanal fontosabb . a kozepiskola, a kBzepiekolanal is fontosabb a felsofoku iskola/. E szilard

as

a vizsgalt idoszak politikajaban egyertelmUen 24

er~enyeaU15 ertekrenddel 8zemben lmelynek konkret mUkodeset a

kesobbiekben latjuk majdj, az ellenvelemenyek nem szervez5dtek I

koherens egysegbe, esupan esetenkent, egy-egy

d~ntassel

ezem-

ben megfogalmazott egyedi ellenallaskant, a tavlatos gondolko-

dasm6d tautologikua as neha meglehetoaen bombasztikus ervrendszerevel konnyen hatterbe 6zorithat6 provi.neialiEl, 8zUklat6kCS"';

rU szemleletm6d megnyilvanulasakent jelentek meg /mint az idezett lakossagi

~evel

pl.l.

A nagytavlatu gondolkodasm6dot eaetenkent bombaeztikueea tette a korszak egeszet jellemzo hajlam a,nagyivil ellentetek rajzolasara, a meghaladni vagyott; mult differenoia.latlan,

Botetre featese, az elmaradottaag tUlhangsulyozasa tulzasoktol nero mentes felrajzolasa. A

as

a jova

mar idezett:, szanalas-

sal kapcsolatos eloterjeaztes pl. meglehetos altalanpaitaasal

igy festi Ie a szanaland6 kozponti varoareszt

/~elyben,

lega-

labbis az egyik p szanalando utes lakoinak levele szerint, ttszinte korszerii", nem tul regi apitesli csaladi hazak as lehettek/:,. Itki ke 11 alaki tanunk a varosmagot, hogy fokoza tosan evnol-evre eltUntessUk a vertfalas, katranytetos, 8zuette patkanyfeszkeket es helyen felepltsUk az uj, modern, egeazseges varoskozpontot.n 29 Egy 1966:-08 testUleti Ules~n a varosi tanacs vb-elnoke igy fogalmaz: "Nero lakasokat, hanem regi azennyet sza-

nalunk."Jo A fejlodea huzoerejet jelento tavlatok felrajzolaaa sem kevesbe mentes a tulz8.stol. A varosi partbizottsag elso titkara igy osszegzi 196)-ban a varosi as uzemi rekonatrukci6

varosi feladatait: itA kat rendszer kozti gazdasagi versenyben Magyarorszagna.k is helyt kall allnia annak erdekeben, hogy e1erjUka vilagszinvonalet

e08

Ebben a versenyben nekUnk is reszt

25

kell venni. Potolni kell tobb evtizedea elmaradast@,,31 Ezek a tulzasok formaltak azonban a varosalakitas el-

sa

szakaszat, amelyet va16sagosan a mult targyi orokaeget51 va-

la peldatlanul gyora as nagyaranyu szabadulas

as a jove uj va-

rosanak peldatlanul gyors as egysegea epiteszeti szellemu kialaki tasa jellemzett,;. Egy 1968-as (:)sszegzes 8zerint a II. oteves tervido8zakban

II'a

13k6telepek as a kapcBo16d6 beruhazasok fej-

lesztese ,az eloiranyzat mintegy 70 %-aban beepitett. lak6teriileten valosult meg ••• A varoekozap mintegy 50 %-at kellett atep1teni. nJ2

Es

ezt, most mar 'minden tulzas nelkUl jellemezhette igy

a megyei tanacselnok-helyettes: "'olyan dolog megy vegbe Salg6tarjanban, mint az orazag egyetlen varosaban sem, hogy egy .rost epitlink at teljessn ujjae" 33 E nagyaranyu atalakitasban a mar

la

e~litett

va-

tenyezok

nagytavlatu fejlodes irant nyitott as a gazdasagi fejlodes

gyors iitemet illetoen optimista kozponti politikai akarat valamint az ezt j61 erzo--erto,

:a

fejlesztesi eszkozokert elszantan

harcolo helyi vezetasl Mellett fonto8 szerepet jatszott a helyi vezet5k sZQvetsegkotese a nagy atalakitast objektiv 8zakertelmUkkel igazolo, az uj 'varos epiteseben malt6 8zamai feladatot late fiatal epitaszekkel. J4 A szakmai 'ardekek as a politikai celkitUz8sek eharmonikus kapcsolatarel 8zamol be egy 1973-a8, a Mtielemz8s sorozatban megjelent kapzomtiveszeti iras:: "Ritkan nyilik alkaloID arra, hogy epiteszeink egy jelentosebb telepUles kozpontjat magalkossak, s azzel m6djuk legyen a varoselet kiemelkedo funkci6i szamara malta keretaket f'ormalni. Megujhod6 varosainkat szambaveve, Salgotarjan kozpontjanak kiepitese uttor5 kezdemenyezes vOlto.Uttor5, s talan Bzimbolikue

26

is, hiszen az orazag egyik legelmaradottabb nek ujjaszlileteserol

as

azzel

eg~ik

munkastelepUlese~

legfontoaabb ipari eentru-

munk ontudatra ebredeserol van 8z6. Az epiteszet, a mUV6szet hivatasanak magaslatan kivant e tudatformalo feladatb61 reBzt vallalni." MUelemzesben k:l.sse 8zokatlan melegeeggel 8z01 a aze.rzo a varosatepitast tamogat6 helyipolitikusok.r61: itA megyei, a. varosi tanaes aa partbizottsag vezetoi rendkiviili megarteeenek as aktivitas.anak volt koszonheto, hogy az epi teszeti elgondolasok megvaI6sulhattak."J5 S hogy milyen uj varost almodott a nagy lehetosegeket kap6 fiatal epiteszek sshelyi politiku8ok 8zovetsege a nem melt6 regi helyere? A jeliegad6 elso epUletegytittes mar jal jelzi az atalakit6 torekvesek legfontosabb osszetevoit. Hiszen ez a ket - lathattuk, meglehetos kockazatvallalassal, mereszseggel, hivatalosan j6vahagyott tervek hianyaban indu16 - epUlet nemcsak az uj varos helyet jelalte ki a varos meg meglevo, de az uj epUletek megjelenesevel egyertelmUen elbo,ntasra itelt, az Uzemi telepektol elklilonUlo regi kozpontjaban, de a varosatalakitas lepteket is. Nemcsak a szanalas-vitaban jelentett, dante ervet ez az epiiletegyi.ittes, ,de a korabb'i les sokak altaI folytatand6nak tartott/ 3-4 szintes epitkezesekkel szemben 1s meg-

teremtette a azimbolikusan as sz6 szerint is magasabbra taro epUletek szUksegessegehez is az elso srveket. Az akkori vezet6k

mai visszaemlekezese szerint e 8zimbolikus jelentosegii ma-

gassag vallalasahoz is meglehetos mereszseg kellett.; a varos

elsa sz.4mu vezet5i' altaI szemelyesen 1sosztonzott

as

ellenor-

zott gyorsasaggal felhuzott emeletek a mereszseget cinkos elismeressel 8S megbocsatassal elfogado kozponti ellenorzest kesz 27

tenyek ele allitottak. /A szakmai ervek egymSet tamogatt!k; a varhat6 nagyarinyuszanalas martekenek viazonylagos cs6kkenteset 1a igerte a nagyobb epUletmagasaag./ Az atalakit6ti:Sl'ekvesek meg egy jellegzetesseget ttik.... , rtSztek ezek az epiiletek, most mar nem kU.lsoelhelyezkedesUkkel 8S magaasagukkal, banam:" funkei6jukkal.

A~

uj varos /melyben a

varos! tanac8 vb-e!u6kenek 1958-as megj.egyzes8 8zer!nt: 5000 embemek nines megfelelo lakaSa"J6~ samely 1degentol'galmi vonzerejel'ol kevesse volt

1s~ert/

elso kat epUlete egy szalloda

as

egy kulturhaz volt. Ez a v1deki kulturcentrumokr61 kialakitott; ktSzpont1 elkepzeleseknek va16 kCStelezo megfelele,s Mellett /hiszen ismeretesek az idoszak orszagos meretekben jellemzokulturhaz-ep1tesi akc16i, te~ium

as

b1zonyara a Belkereskedelmi Minisz-

szallodaepitotBrekveseinek sem egyetlen nyoma a sa1go-

tarjani szalloda/ a helyi tanaesi .as partvezetes azon torekveseit is Bzo1galhatta, hogy poziciojukat ezilarditsak.A kora.bbi szettagolt

a

varos vezeteseben meg-

~atalmi

struktura tartos to-

vabbeleserol tanuskodnak a megyei partbizottsag elso titkaranak meg 1961-es megjegyzesei is, amikor arrol besze1, hogy: 1fA ta-' nacsnakmint allamhatalmi szervnek az Uzemi vezetok szempontjahoI nines tekintelye n " vagy amikor azt mondja: "-Sajnos azt e1 lehet 'mondan!, hogy eszlelheto olyan he1ytelen iranyzat, hogy mi' f~lUnk a t5megekt61. I1,37 E' ket, egyertelmUen varosi intezmeny megepiteee a vezetok tekintelyenek megteremtesere, a

kor~bban

.

szettagolt, Uzemek szervezeseben mUk6do kulturalis elet egysegesitesere /1. a 14. sz. jegyzetet/, az ujtajta varosepitoi hatalom elfogadtatasara is szolgalhatott. E huz61etesitmenyek egyben - bevallottan - a Iakossag szoc1alista ertekrend 28

s~erin-

ti' atneveleaenek 8szk6zeive 1s valtak. Mig a jegyzokCSnyvekben

gyakori a hivatkozaa az uj letesltmenyekkel szembeni lakossagi idegenkedeare, elege,.detlensegre /"Ttlbbszor elhangzik, hogy

miert van KaranCB szalloda, miert van

kultu~haz.

amikor a gye-

rekeket nem tUdjuk hoI elhelyezni. Nem gyozzUk az· embereknek megmagyarazni. hogy az 0 problemajuk mellett, ezek az objektumok mind szUksegesek" - panaszkodik 1965-ben pl. egy tanacstag 38l', a vezet'~k hivatkozasaiban, de a sajt6ban 1s 39 visszatar az a gondolat, hogy ezek az intezmenyek milyen tontos szerepet jatezanak a kulturalt magatartas t8megee mertekU:kialakitaeaban. ~zeknek

a pillanatnyi igenyeknek /igenytelensegeknek?/

as a taraadalomatalakit6 oelu tavlati igeny-tetelezeseknek az alland6 Utkozeseir51 tanuskodnak avaroealakit:is tel:-jes fo1yamatan vegigvonu16 kihasznaltsagvitak, me1yek e korai idoszakban tCSbbnyire egyertelmUen a tavlati igenyek 'javara d51tek e1. A kis idegenforgalmu varos szamara fenyUzesnek szam1t6 szalloda

vadjaval szemben 19y gyozott a kulturmissz16t teljes1to. kulturalt szorakozasra, id6toltesre felkeazito intezmeny 8ezmenye; a kihasznalatlan eZinhaztermet'felhanytorgat6 kulturhaz-ellenes hango~kal szembe~

az egyseges, a

k~rnyek~e

is

kieugarzo hatasu

varosi kultura vagykepet hordosd mUvelod4si inteameny gondolata; a tovabbtanulasi igenyek merteke

~iatt

as

elhelyezkedeel lehetoeegek alaeBony

a foiskolaert folytatott haroot elitelokkel szem-

ben az oktatas egeszere'vieszasugarz6 szerepU, a megye kUzoktatasanak presztizeet emelo foiskolaert meg akar a

koreze~.

uj

gimnazium epUletet is felaldozn1 kesz Yezet6i 8zandek etb. De nemceak e kCSzintezmenyekszolgaltak pr6z.ai hssznaIat1 oelukn~l 29.

magaaabbrendU, tavlati, tarsada1omata1akit6 celokat, hanem - e.gyes vezetoi megfogalmazasok szerint - maguk az ujtipusu lak1sok is. Egy 1964-es megyei part vb tilesen a megyei elsa titkur a lakosok konzervativizmusarol besze1t, arrol, hogy a falusias eletformahoz kot5dnek, az uj, korszerU lakasokban kicainek ta1.:i1j9.k a kamrakat, a balkonon szaritjak a rUhakat, esetenkent diszn6t perzselnek az uj lakotelepek utcain, a1ig jarnak a vendeglat6ipari

eg~ysegekbe

kasok meginkabb

etlcezni. De - tesz1 hozza -: "az uj 1a.-

kenyszeri~ik

arre, hogy teny1eg a varosiaa elet-

forma kezdjen kialakulni."40 Az i~~(~nY'eket

adott idoszakban meglev5 as kisszerUnek minoaitett

azonban - ugy tUnik - nem a korszellemet htisegesen k<S-

vetni kesz vezet5i sz4nd6k szoritotta eleosorban

hatt~rbeo

Va16-

szinUbbnek litszik, hogy e korszel1emmel szemben meg az esetleg e lakossagi igenyek mage tobb-kevesebb meggyozodessel folsorakoz6 vezet5i tamogatas sem lehetett elegend5 a tanacsi penzgazdalkodas kotottsegei folytan. Errol tanuskodik a varosi strandepitesnek a jegyz6konyvekb51 fo vonulataiban j61 kovetheto hoazszadalmas tortenete is /melynek pontos

vegigki~erase

termeszete-

sen itt nem fe1adatunk/. A fontos, nagy feladatok Mellett - ugy tUnik - eloszor az 1962-e8 evi tervbe kerill be, 1akossagi kezdemenyezesre a strandepites terve. 1963-ban kiderUl, hogy a beszabalyozatlan fej1esztesi eszkozb51, a KOFA-b61 epitik, a banya ia besegit, megsem halad igazan az epitkezeso Ujabb penzeszkozoket viszont nem tudnak szerezni. A varosi tanace vb-elnoke 19y beszelt errol: "Nero volna egeszseges ujabb beruhazas kerese, es zaklatni az elvtarsakat felealegesen, mert ok keresUnket

as

tamogatjak is

eoo

mi azon fogunk

30

megertett~k

ezen

munkalkodni~

hogy

legalabb, jovore a tavi 'str'and

megapU.lj~n.

bar az ezevrevolt be-

titemezve,. de ez nem megy.tI Kat av mulva kiderUl, hogy ugyan Ita strand tizemeltetese ebben az evben elkerUlhetetlen", moat mar a

KOFA-ra sem szamithatnak,

me~t

az OT a kulturhaz befejezesehez

e16irta a KOFA, oaszegenekraforditasat is. A ktlvetkezo honapban, a varosi elso titkar igy fogalmaz:. IV:! st.r3nd mar nemcsak fiirde-

sitema, hanem politikai kerdea is ••• Mar meg lett igerve a

str'and eZ6vi nyi tass." Ktit honap mulva varosi tanaCB vb-Uleeen kUlon napirendi pontkent szerepel a strand Ugye. f:1hol a varosi elao titkar azt javaeolja, hogy tegyek at az ep1test az a11ami bel'uhazasi tervre. V':egUli'a szakaszosan megepUl a etrandfUrdo t a megyei- lap tanulaaga szerint 19GB-ban jelentkezik az uj letes1tmenykent, mely KOFA-bo1 kesztilt e1. 4l A korszerli uj intezmenyek neve10erejevel tB.rteno tar-

sadalomatalakita.snak, a lakossag uj tasanak p

,a tszokta tae~nak

e1etfo.rma~a

tBrteno ata1li-

legfobb te.rlile'te e korban ... a GO-as

vek elejan - a kulturhazak mellett;, az nek ideologiai-politikai programjat

a

isko~arendsze.r'volt.

eEn-'

part 1958. juliusi mUvelo-

despolitikai iranyelvei as a VIII. Kongresszus adtak meg,szakmai progr'amjat pedig az 1961-es oktatasi torveny. A sa1gotarja-

ni kulturcentrum megteremteseert foly6 hareban a GO-as evek e1ejen tervbe kertilt, de csak az evtized masodik felaben fe1epU1t kat uj iskola /egy a.ltalanos iskola as egy gimnazium/ a kezze1foghato jele

e

torekvesnek, va1amint az egesz evtizeden atvonu-

16, de cask a70-es evekben megva16su16 foiskola-telepites. Ezek az intezmenyek az epitesz-tervezok as a kor hangulatat j61 erzQ

poli tiku'sok megfogalmazasaban az "iskolavaros tt konoepoi6ban 61tottek egyssgee testet p amely

a

felepUlo uj varoaban egy terUlet-

31

'~"

..

'

-..

/~

~

""'~

".."'

,

~.

;

las mag semval6sult/ intezmen:ret,

re kivanta t6m6riteni az oktataa as mUvelodes e fantoD

nehany,kes5bb megva16ault vagy meg

jellegee f'unkci6t adva e varoson belUli varosnak. Hakihasznaltsag....;vitakennek az elso kat mege~Ult intezmenynek aletrej6ttet nem kisertek is lez meglehetosen ab8zu.rd lett, .volna az altalanos kepzee kiterjeszteset kimond6 ok-

tatasittlrveny esaz ettal a celkitUzest51 nagy,tavolsag.ra levova166HigoSl iekolahal6zat ellentetenek fenyebenl, elhelyezesiik koriil korantsem voltegyete~tes a helyi vezetesen bellil. A g'imna-

zium telepiteae pl. /amely, a ko.rabban emlitett, hierarohikus

eor-

tekrend szellemeben termeszetesen megelozte- he nem Bokkal is az altalanos iakols megepiteaatl a provincialisabb,va16sagk5ttsttebb 8zemlelet szerin"t logikusabb lett; volna azon a tertileten. ahol,Q varos korabbi gimnaziuma is

elhelyezk~dett; Q

banyak6z-

pont kBzeleben, ott, ahol egyebkant az 50-es evekben epUlt egyetlen iskola legy altalan05 iekolal is elhelyezkedett:., Az epitesz.. . te.rvezokkel 8zi.ivetsegre

lepo

varosi

~s

megye,i vezetokazonban"

szakma1 ervekkel az uj varoskozpontba ep1tes Mellett donti.ittek. A varos! partbizottaag eleo titkara amegyei beiskolazasra hi-

vatkozva igy

foga1ma~ott:

"Azt kell felvetni, hogy nem lehet

measze tenn! a bUeJz vegallomasat61. n ,42 Ehhez s. dCinteshezis meg.... ~ehetos

mereazeeg kellett; a majdani iskolavaros elso leteait-

menyei az, akko.r mag elo .regi varosk5zpont ciganynegyedebe kerUltek, ami a konfliktusok tomeget va.ltotta ki a a kozpontb61 torteno veglegea kitelepiteseig

.

.

zepeig/ tobb-kevesebb folyamatossaggal. lyamatok.r61

as

kU~delmekrol.a

/~z

ciga.nyl~koa8agnak

la

70-es evek kB-

oktataspolitikai fo-

keeobbiekben reazleteeen lesz

igy itt caak erintjuk e' tematol

32

~z6,

A kotelezoen'meghirdetett ta..rsadalomatalakitaanak azonban nero egyetlen ... as nero ie

Q

legfontosabb - terUlete volt

a korezerU, uj intezmenyek neveloerejevel

t~rteI10

atszoktatas a

60-as evek elejenek Salg6tarjanjaban. A dokumentumok

as

a v1sz-

8zaemlekezesek eze.rint 'ie jobban e16teJ'be kerUlt, hangsulyosabb megfogalmazast kapott az az el'telmiaegi 1'(;11 tika, amelyet a

VIII@ Ko:ng.t"easzusra kesziilo megyei partertekezlet "ku1turcent.rum.... hat,B,1 ozata ft 1

.as

a va.rosi partbizotteag 1000 szakember letele-

piteset 111. kineveleset kimond6 hatarozata fimjelzett. Ebben az

ertelmisegi po11tika.ban a kozvetlen haaznos cel varos uj intezmenyeinek a mukodtetesehez

as

me~lett /hog~

a

az Uzemek, munkahe-

lyek megfelelo 1ranyitasahoz kepzett szakemberekre, koztUk nagyszamu ertelmisegire is szUkseg van/ megfogalmaz6dott egy korabbi tarsadalomszemleletet felvaltani kivan6 ujfajta tarsadalomkep •. E szerint, mint azt az ekkori ertelmisegi politika minden bizonnyal legjelentosebb helyi dokumentumaban, az 1964.

jUl~.iusl

megyei partbizottsagi tiles jegyz5konyveben o~vashatjuk,43 a megye e15tt all6 nagyszabasu feladatok megoldas8 nagymertekben az. ertelmlEH~gi

szakemberek tevekenyseget51 fUgg.

E megfogalmazas es altalaban az ertelmisegi politika elfogadotta va.la.sa ebben a varosban, ahol a megyei partbizottsagnak p,l. az 50... es evek vegan csupan egy ertelmisegi tagja volt /akivel munkatarsai szigoruan magaz6dtak isl j61 jelzi annak a jov5-orientalt ertekrendnek az eloterbe kerUlssst, amelyrol

B.

korabbiakban mar ez6 volt. Az eloterjesztss vitajan elhangzott hozzaszolasok egyike-masika el is iteli az ezzel ezembenal16 eik

ertek~endet

ma-

kepviseloket, a mult mitizalaeaban megragadta-

kat, azokat, "akik elmeletileg, politikailag megrekedtek a fej-

33

15desben". A megyei partbizottsag egyik munkatarsa pIG igy fogalmaz a kat alla.spont kon:fliktusa.r61: tV.". olyan kovetkeztete.... seket vonnak Ie egyeaek, hogy az

ertelmia~g

fogja atvenni a

V~­

zetest. Ugy teszik fel a kerdest, ki vezet az Uzemben, ki adja

ki az utasitasokat, ki a feleloe: a mernok. Ilyen teves nezetek alakulnakk1, e felvetik, hogy

part, hogy kit

ille'~

mie~t

nem mondja meg ny11tana

meg a vezet5 szerep. Az ilyen megjegyzesek

felvetsse kUlonosen azon elvtarsak reszarol hangzik el, akik nem kepeztek magukat as az eloleptetaetik elmaradt." Ez az ·ertelmisegf politika igy nemcaak a korabbi idoszakban lelsosorban az

1956-08 esemenyek utanl bUnbaknak tartott

as

elitelt artelmiaa-

gi kepet kivanta semlegesiteni, sot pozitivra festeni, de ujabb ellenseg-kepet is allitott, helyere /akivel szemben ugyan caak a

meggy5zes· fegyvere hasznalhat6f: a fejlodesben elvta~set.

ladasra keptelen

megrekedt~

a

ha~

E program neveben kapott uj lendti-

letet az uj varos uj tarsadalmanak alakitasa: erosodott meg a szakember-telepitesi mozgalom. Az uj emberek valosagosan is BZ

uj varost foglaltak .al: a osaknem kizarolagosan avaroskozpontban epU16 uj allami lakasokat a. megye - es a varos - e15tt a}lo nagyszabasu feladatok megoldasara vallalkozQ szakemberek

as

ve-

zet6k kaptak meg. A varos- as tarsadalomalakitas e jov5-orientalt jellege, a kulturcentrum, az uj varos kiepitesenek osztonzo feladata - ha

n~m

egyforma lendtilettel is, de - vegigkiserte aGO-as evek

egeezenek tortenetet. Az evt1zed kozepere azonban felerosodtek a realitasokra figyelmeztet5 hangok 16'- elsosorban a kozponti allasfoglalaeok

j~lzesere

!pl. a beruhazasok vieszafogasara ira-

nyu16 1964-eakozponti bizottsagi allaefoglalael hatasara/.. Az 34

oktatasi reform megtorpanaaaval, 1965-08 felUlvizsgalataval as a gazdasagiranyitasi reform feladatanak elotarbe kerUlesevel a

fejlod.es iranya ia uj terU.letre,tev5dott at: a gazdasagi rend-

szer korezerUeitaeenek, hatekonyabba tatelenek atfogofeladata J.epett. a Bzocialiata tudatatformalas,

ezint emelesenek atfog6 feladata melle

Q

lakosaagi kulturalis

as

lassen helyebe. A me-

gyeben ez sajatos problemakent jelent meg: a gazdaaagi Bzerke-

zet korszerliai te.ee a banyaezat kt>zpontilag eloi.rt visszafej leezteeenek 6S egy uj, korezerUbb iparazerkezet megteremtesenek programjat jelentette. A varoe

as

a megye elso 8zamu vezetoinek

figyelme as fejleaztoi torekv6eei igy a varoaepites tervekben

megalmodott, feladatainak kivitelez8ae mellett elsosorban az 1partelepiteai kerdesekre, a banyaszat visazafejleeztesenek kompenzalas~ra

biztositott kozponti osezegek minel nagY9bb aranyu

megszerzesere iranyult. IEnnek a harcnak a ktlvetese vegkepp kivlilesik e tanulmany kompetenciajan. Igy·tovabbra is elsoaorban az uj politikai fejlemenyek varoaalakitasi kovetkezmenyeire igyekszUnk koncentralni. Az iparfejleaztes-politika tavlatoe tulzaaokt61 nem mentes jellege.rol azonban idekivankozik a varosi

tanacaelnC5knek egy kijelentese, amely egy varoei tanacsi, part,.. bizottsagi egytitt.es Ulesen hangzott e1 19G8-ban: nVaroeunk ipa-

ra mennyiaeg, minoseg as valasztekoesag szempontjab61 most mar

vilagmeretekben is jelentos.,,44/ A tavlatos varosfejlesztesben is hangeulyelto16daaok jelentkeztek. Bar a kulturcentrum kialakitasanak szUksegessege az evtized saran v~gig nem kerd5jelez5dott; meg, az "iskolavaros"

huz6erejit kifejezeset la ,jegyzokonyvek tanueaga Bzerintl egyre inkabb cask a mUvelodesi Bzakemberek hangoztattak, mig az elso 35

SZ8.mU

veze

hivoaz

U'j

megyei tanacsi alakulo lilesen p

a kormany e

lyettese is reszt ve

a

hason16an pedagoguei

elsa

Inok a

ttsegU! uj megyei

nipari centrumn-ma Ezt a hangaulyvalta,st jelezte az e.rtelmiEH~gi politi-

kaban megjeleno

hangulatvaltas is. Az ertelmisegi kerdes

sajatos megfogalniazasban kapott hangot pIe; egy 1966-013 megyei part

vb-Ule8en~

e~telmiseg

ahol az

kozott vegzett, politikai

munka feladatait targyaltak@46 A szakszerve~eti tok, a megyei part-

es

es

Uzemi veze-

tomegszervezetek osztalyanak vezetoje,

a Voroskereszt helyi kepvise15je kritiku/3 hangotUtottek meg

az ertelmisegiek tulzott anyagi igenyei, a kozelett61 vale visz-

szahuzedasuk es esetenkent e16fordu16 teves politikai nezetei miatt~

A megyei

telmisegiek nyitasi

tan~cseln~k-helyettes viszont

sze~epenek

az

as

~r­

fokoz6do "jelentoseget az uj gazdasagira-

mechanizmusban~

"56-at lezartuk u ,

kiemelte az

8,:

megyei elso titkar pedig leszogezte:

k:1emelte ll hogya megyeben meg mindig keyes

ertelmisegie Meg erzekenyebben jelezte a hangsulyvaltast az okta-

tasfej lesztesben korabban

p.rovinc.ialisnak~

sztiklat6ko1.'unek ro!-

nositett velemenyek e15terbe kerUlesee Egy 1965-os varas! csi vb-tilesen a felsofoku iako

Imost gepipari technikuml te-

lepitese ellen felszQlalo Uzemi vezeto a gyar

csekelyfel~5foku.

vegzettsegli munkaero-igenyere hivatkozva arvel,

as

k01. 1eg ium megepiteset sero

adott :i.genyek

ala.pj~n.47 Egy 1966-os

a. il1dokolt:n.a.k az

a tervezendo

part vb-tiles e15terjesztese 8ze-

rint a korabbi kulturcentrum-hatarozatban megjelolt felaofoku

1ntezmeny letrehozasanak jesztea

feladata~61

a vb lemondott. Az e15ter-

hangaulyt a ntlvekvo s,nalf'abetizmuB f'61sz6.mola.ea.re. teezi inkabb. 48 fA szinfalak mogo'bt termaszeteeen t a lehetoeegekQ

hez mel't utemben folytat6dott a haro a foiskolaertfJl Ennek az uj realizmuanak a neveben szorult hatterbe as kerltlt Ie napirendrol lakkor ugy tUnt. ideiglenesenl a. korabban korvonala.zott

iakolavaros-koncepci,o egy reprezentane intezmenyenek. az 1965ben meg a eajt6ban i . beigert 49 uj, 24 tantermee altalanos 11-

kolanak a megepiteae a

varoskozp~ntban

lamely egyebkent az em-

lekezetes lakossagi levelben kifogaeolt szanalasra kertilt epUletek helyen lett volna - 1. e. 28. sz. jegyze'tetl.

A varosfejlesztea egeszeben jelentkezett

bizonyo~

mertekU visazafogotteag. Ebben az idoszakban esik szu,eloBzor

teatUleti J,ileseken hangsulyoean arr61, hogy: a azanalasos, tulnyom6reezt domboldalra

/~em

eik

terepr~/

epUlo uj varoe koltse-

gei meghaladjak 'mas terUleteken foly6 lakaeepitesek koltsegnorf.:o

maite:J

'

A jegyzokonyvek tanuaaga f3zerint a ~ely1 vezet5k az OT~

folytatot~ tov~bbi

targyalasokkal 's egyeb fejleszt5itaktikakkal !pl. az epitkezesek gyo.raitasaval/ 51 igyekez'cek a nagy--

vel

aranyu atepitea

szama..r.a

kedvezotlen helyzeten urna lenni. Ennek

a harcnak a pontos tortenetet nero toe t hogy

Q

k~vettUk,

mindenesetre az biz-

varos,rekonstrukcio tovabb, folytat6dott::o Akkori veze-

t5k mai vieszaemlekezeseben ugyan sz6 esik j'6nehany megva16sulatlan varoaepitesi elkepzelesrol is Iplo

k~zmU-alagutr61,ut­

ttlrovasut-epitssrol, a vasutvonalnak a varoBon kivUlre vezeteserol, troliha16zat kiepiteserol stb./, ma mar azonban ellen6.... rizhetetlen, hogy ezek letre nem jtlttenek mik voltak a pontos k5rUlmenyei~ okai~

E

ko~szakban

viBzont 37

'Q

varosrekon~trukc16

Mellett ketsegkivtil az iparfejleeztes valt meghata.roz6vci ate.... rUleten. A GO-as evek vega, 70-es evek eleje viazont sen meghozta a nagytavlatu varoa-

as

vegleg~­

tareadalomatepitee megaka-

daaat. 1969-ben a varosi tanaceelnok-helyettes igy fogalmaz: itA Bzocia.lizmus api tess megkoveteli tolUnk,' hogy necsak tavol-

ra nezzUnk, hanem Kozelre is, a mindennapi problemakra, as Qzok megoldasaval is t'tS,rodnUnk kel1.,,52 Az uj realizmus tarsadalomkepeben lismet els5sorban, a kozponti politikaformalas szintjenl

hangaulyosan kiemelodik a munkasosztaly jelentosege /1. az 1970@ januariPB,allaefog1alast a munkaeoeztaly helyzeterol/. A videki kulturcent.rumok fej lesztesenek 1958... ban meghirdetett.: kozponti politikai programja

Q

varosi lezen belUl eleosorban munkasl

lak;asok spit_ase p.rogranij'anak adta

at

a helyet 11. a KB as

fa

Mi-

nlsztertanacs 1970. aprilisi egyUttea Uleeenek hatarozatat vagy aKB 1970. jUlius! hatarozatat a IV. oteves terv iranyelveirol/fi Az uj

sat

fejleszteai iranyvonalak atfogo ideologiai megfogalmaza-

a hellyi vezet5k aze.rint a.z 1972. november 14-15-1 KB-Ules-

reI kiadott,kozlameny jelentette. A helyi politikaban is megjelennek a fejlesztesi i.rany valtozasanak jelei. A yarOS kulturalis'kozpontta fejlesztesenek

tovabbi feladatait vizsga16 1971-es varosi, megyei tanacs vb egyUttea Ulesen a megyei elso titkar

la

helyi banyaszat visaza-

fejleaztesenek j6aze.ttint lezar6 szakaszaban! :f.gy fogalmaz: "Az 1964-ee alapkonoepoi6 helyes volt, de ismet

eg~

ujabb lendUletet

ado elhataiozasra van eZUka6g ••• Meg mindig nem sikerUlt igazan -' 8zocialista tartalommal megtoltve -a n6g~ad1 Jel1eget as a banya8z jelleget megtalalni ••• n53 Az 1972-10 Unnepi tQnac~Ula-

38

sen .... levaltas8 elott nehany h6nappal - ugyano meg jelen id,cben beszel a varoaatalakitas ekkorra mar Iaasan lezaru16 8zakasza.r61:: tlMi nero ujj'a, hanem ujra epitjUk a. va.r.oa kozeppontjat. Az

a regi, amelyhez kapcso16dunk, mar nem mas: mint az anyafold. Uj konst.rukciok, ujazerkezet, uj tartalom 6S uj minoseg szule-. tik ebben a varoaban ••• A varosepitessel egyid6ben mas felada-

taink is vannak. Szocialista gondolkodaau emberek, szocialista va.roslak6k

forma~asa.

Megtanitani elni az embereket, az uj varo-

81 kornyezetben, vadeni azt, ami van, dolgozni, lelkeaedni azart,

ami ezutan leaze,,54 A varos az uj~zerU varosrekonst.rukci6 szakmai elismeresekent 1969-ben meg megkapja a Magyar Urbanisztikai l1arsasag Hild-emlekermet, a rekonstrukcioban meghataroz6 szerepet jatsz6 epiteszek 1970-ben Allami dijban reszesUlnek, az uj fej lesztesi programhoz va16 helyi fol'zark6zas azonban mar a. .rosalakitae uj korszakaba vezet at:

va-

avarosrekonst~ukci6 gondo-

latat hatterbe szorito, annak gyakorlatatmegszakit6 korszakaba: a munkasva.ros felepitesenek feladatat va.llalo 70-es evekbe.

Ha

a Ubanyasz-jellegU, kulturcentrum tt kepzete felidezi

is emlekezetUnkben azt a 60-as evek elejen hatterbe szoritott

ertekrendet, amelyet az elmitiza.lt munka.smozgalmi multhoz va16 kotodes es a tavlatosabb elkepzelesekkel szemben szUklat6korUnek, provincia.lisnak minositett igenyek jellemeztek, a helyi politikai

~.roviszonyok

valtozasai a kozvetlen ana16giat nem te-

szik lehet6ve. A 60-as evek vegere a varos!

as megyei vezetes-

ben jelentos atalakulasok tortentek. A varos! tanaos vb-elnoke-

39

nek 1969-ben tB.rteno lemondasat nagy' egyUtterzesael kommenta16 megye1~lso ,

titkar !akinek egyebkent nagy sze.repe volt e lemon-

daB - ~s az ezt kBveto vagy megelozQ hason16 jellegli valtozaaok

- let.rejotteben/ 19y bucsuztat. e1 egy vezetotipust: nBenne van . a

~egi g~neraci6ban,

szU.rn~k

bennUnket 1945-08 parttagokat, mi harcoltunk ezert a de-

mokra.ciaert, nek~;.,•

hogy mi lesz itt, jBnnekaz uj,emberek, ki-

as

atadjuk a helyiinket a f1atal 30 eves emberek-

.A masik meg'jegyzes, amivel szinten szamolni kel1 9 hogy mi

leszamunkasvezet5kkel? Jonnek az ertelmisegiek ... " A mi kaderpolitikaielvUnk egyertelmUen veti fel, hogy milyen kovetkezmenyek 1vannak egy nagy beoaztasban, mint varos! tanacselnoki

tiaztsegben.'Hlszen ma mar sajnos keves a munkasontudat, sok minden mast ismerni kell, erteni kell sok mindenhez. n55,

Hason16an kell ertekelnunk a kulturalis eletnek azt, a 60-as

dv~kben

uralkod6v4

v~lt

elkepzelesekkel

gy~keresen

e1-

lentetesmegfogalmazasat is, amelyet egy 1974-e8 varosi parter-

tekezlet ad meg, as ben elitelt -

~ely

gy~korlata.t

'az

50~es.

evek elej enek - a 60-as evek-

idezi: Us kozmUve16des letetemenyesei

Salg6tarjanban a nagyUzemek.,1156 Mindez ugyanis az Uzemi vezetesnek, sot maganak az ipari szerkezetnek is jelentos ,atalakulasa mellett, zajlott Ie. fA kozmuve15des atel'telrnezeserol es az eko-

rUli harcok.rol a kesobbiekben meg reszletesebben sz6 1esz.! ;

be

Va16jaban tehat e politikavaltas mogott Bokkal keves-

erezhetjUk a helyi hatalmi er5viszonyok valtozasait, mint in-

kabba hosszu idon at foly6 tavlatosabb fejlesztespolitika nyo-

man felhalmoz6d6 helyi teszultsegek erzekelesevel kialakult uj kozponti politikai

i~adyvonalaknak a

politikai torekvesek

as

kenyszerit5 erejet a helyi

~selkedesm6dok

40

atalakitasara p amalyet

termeazetazerUleg kiee~t az /egyea esetekben kozpontilag kikeny-

szeritett/ helyi eroviezonyok valtoz8.e8 is. A "munkasvaroe" epi-

,tesenekprogramjat azonban nagYJ.1eazt azok az

llj tipusu

vezet.5k 1-

ranyitottak;, ":oakik meg a. kultu.roentrum.-varos epitasenek tavlato-

, aabb f'eladatars. sze.rz6dtek' ell A helyi f'eszltltaegeknek ,ped1g '- , ha a helyi vezet'e a varoealak1tas teljes folyamatan keresztUl e.rzekelte ie, 8zokat - jeient6e sulyt p po11,tikaforma16 e.r5t

CBU-

pan e kt5zponti politikai'szinten lezs.jlott; i.ranyvonalva.ltozas adott';, e feszi.ll tsegek mintegy ebben' a kBzveti teaben val tak a he-

lyipo11 tikat iranyi t6 t:h5zttsnzokke. Ez idezetti e10 Bztikeu3gszerU. va1tozast a regi vezetok p.ref'erenciaiban es allitott e15terbe

0-

1Y8n uj vezetoket, akik ezeket az uj pref'erenciakat kepviseltek. Hogy a helyi feszito igenyek megjelene'seben meghataro~6 eze~ep~tj't8zot~ a

helyi

vezet6kkeez~ege ak~zpontl politi-

kai i.ranyvonalak gyore

ktlvetes~re

Ie gyors poli tikakov8,t"es

~u­

talmanak elnyereee remenyeben/, 8zt j61 mutatja, hogy a viszszaemlekezesek szerint Inemcsak a 70-e8 evek helyi politikaj'aban meghataroz6 Bzerepet mar nero jatsz6 regi vezetok, de a ma is vezeta pozioi6ban leve helyi politikueok szerint is/ e helyi fe, 8zultaegekre meghataroz6 jelentoseggel a ktlzponti politikaforma, 1...

las szintjer51 hivtak fel

's

helyi vezetes figyelmet. A kormany .

,

elnBkhelyett;ese GO-as evek vegi latogataa8.n figyelmeztette a va'~os ~

es a megye - vezetoit azokra az ellentmondasokra, amelyek

az uj as

~,

regi varosreszek ktlzott' feszUlnek. Meg

meghata~oz~bb

/.i3zereptl hivatkozaei slap a KB 1972-eo novemberi allasfoglalasa-

nak a "dekorativ varoek8zpont-'pit's~ket" e11te16 paeszueao De az o.rszagoB eajtoban is megjelentek a varoe ujjaepitesenek nagyvonalusagat, mereszseget,dios4r5 hangok melletti a di8szonaneabb

41

megitalee jelei'. Az Elet

as Il'oda1om egy 1968-as uasaban Gars!

Gabor pl. igy fogalmazott a aalg6tarjani MUveszeti Hat esamenyei kapcsan: "Igaz ugyan, hogy

munkaaok, banyaszok, akik teremtet-

a

tek as ma is fenntartjak, fejlesztik ezt a varost t Bzemlatomast ezuttal nem ertek ra arrs, hogy szemelyeaen talalkozzanak velUnk, i1'6kkal.,,57 Azuj politikai iranyvonal, amely' mind a varoskap kUl-

so

alakitasaban, mind a hivatalosan a varosr61 megfogalmazott

taraadalomkap

alakulasaba~ jelentkezett~

eleinte nem a korabban

uralkod6va va1t tt]culturoentrumn'-elkCitelezett; politikai iranyvonalalternativajakant jelent meg, hanem azzal parhuzamosan megval6sitand6 uj, jarulekos feladatkent. A 60-as eveket kovet5 idoszak varos- as varosi tarsadalomepito akci6iban - va,ltakoz6 el'oviezonyok Mellett; - vegig jelen volt e kat .iranyvonal /a tav.... latos, jCivo-orientalt nagyvonalu torekvesek as az adott l'ealitasQkra figyelo, 6vatosabb, pillanatnyi feazUltsegek-orientalta politikai iranyvonal/, as

a

va..rosslakitas ttsrtenete e kat vonal

kUzdelmekant .is megiemerheto. A 60-a8 evek masodik feleben kezdett jellegesen as politikai el'ok altaI

t~ogatott~ formaban

/vezeto pozici6kban lev5k

altaI kepviaelten, testtileti Uleseken/ megfogalmaz6dni a. beleo varosresz apitesanek kizar6lagossagat megkerdojelezo allaspont. Egy 1967-e8 varosi tanacsUlesen pl. egy kUltertileti iskolaigazgat6 6vatosan felveti, hogy "minden iskolanak a varos

,oe~truma.-.

ba va16 epitese azzel a veszellyel jarhat, hogy a varos legszel-

so . he:1yeirol jarhatnak be

a

tanu16k

as nem volna-e helyeaebb a

varos periferialis terUletere is tervezn1 egy-kat iskolat." A varosi mUvelodesi

oszt~lyvezeto,

a periferiakon levo iskolak n8-

42

/aohe. meg nem e. pUla/I belvarosi uj iakola epitese mellett, arvel. 58 1969-ban avekvo elneptelenedeael'e'hivatkozva"ekkor meg .

8

zonban a munkasosztaly helyzetevel foglalkoz6 varos! tanacs vbUleaen mar a megyei tanacselnok-helyettes

figyelme~tet

arra.

hogy uTC5bbet kellene foglalkozni a peremkerUletek el1atottsagaval ••• Feszit5 a varosban a peremkerUletek ellataaa a varoskozponthoz viezonyitv8o Egy-ket telepu[est feltetlenUl ki kell amalni a IV. oteves tervben.

s

ezek fejleazteset eroteljeaebben kell

. csinalni." 59 Egy evvel keaobb:1. tanacatileaen is bizonytalan meg a . . .

peremkertileti epitkezeaek sorea. A varosi tanacaelnok - egy kerdeare valaszolva - azt mondja: "Hogy mi lesz a peremke.rUletak sorsa, sajnos egyenlore megmondani nem tUdjUk, mart nagyon sok helyen nagyon sok minden.re lenne aZiikseg. Nem iemert meg elottUnk, hogy

~ennyit

kapunk a k5zponti beruhazasokb61, .as nemtud-

juk, hogy a mi beveteleinkbol mennyit tudunk e teruletekre fordi tani tl ,,;60 Egy:

evv~l keaobb a varosi par'tbizottsa.g elso ti tkara

mar egyertelmuen a1last foglal az uj irany

m~llett,

a korszerUt-

Iennek tartott. varoskozpont s'zanalasanak 60-as evekbe1i programja Mellett /vagy

h~lyett?

- itt meg

ne~.egyertelmU/

az

Uzemi mun-

kasko16niak szanalasamellett" hitet teve: "A ko16niakban lak6 emberek ma mar ttirelmetlenebbek, mint korabban. Olyan kontrasztok alakulnak ki s'varoaban, ami nehezen tUrheto e1 ••• A ketto ellentete miatt tartjuk nagyon fontosnak, hogy az egesz tervben mindenutt a lakaara koncentraljunk. tI , Emellett 8zonban teljes hatarozotteaggal 6.11aat foglal a kulturcentrum-epitea tova.bbi folytatasa Mellett is: "Szakemberekreis eztikeeg van. foiskola megepiteee

~s

fontalS celkitUzes."

A

megye1 tanaceelnBk - a IV. oteves

terv legfontose.bb teriiletekent emlitett; lakasapiteeek mellett 43

kiemeli as egyenesen a 60-as evek tulzasaitidezQ kifejezeesel 111eti a mae1k fontoe tanacei feladatot. a ~foiskolai eor megepiteset n • 61 lA ktSvetke~9 evben egyebkent - igaz, ideiglenea epUletben - megindul a. foiskolai kepzes a. vtirosban./ Ebben az i .. doben nyilatkozik a

varoak~zpontepiteaet

iranyit6 epitesz-ter-

vezo is a nagyvonalu atepitesi tervekrol a helyi Ez a tizedf'o~du161

~ett~eseg

aajt6ban~62

jelentkezik a varosi tarsadalomkep ev-

fOl'lila16daaaban is. amelyet az oktatasi temak

as

a

mellettUk ez1d5ben eloterbekerUlo ktlzmUvelodesi feladatok kerdeseinek targyalaeaban kovethetUnk nyomon. A szUkebb tamank ezempontjab61 meghataroz6 jelentosegU.

as

kesobb reszleteaebben tar-

gyaland6 1971-es junius! megyei part vb-tileaen a megyei oktatas1 rendszer f'ejlodasei kritikusan megitelo. a tovabbi gyors min5segi;fejle~ztes Mellett;

hitet tevo e15terjeeztest er5 tamada-

sokra az eloterjesztest keszito megyei partbizottsag Propaganda es MUve15deai Osztalyanak egyik munkataraa igy valaazol: itA viszonyitas problemaja volt a

legvi~ato.ttabb:'

a multhoz vagy a j<S-

vo igenyeihez merjUk helyzetUnket. n A jovohoz viszonyit6 eloterjeeztes ekkor mar nero kap egye.rtelmiien pozitiv 1!1egitelestt a. megyei eleo titkarbizonytalan kerdesfeltevessel valaszol a valto, zasokat, siirgeto

javaslatokra:~

tI'Bir-e arinyi terhet elviselrii a

nepgazd'ssag az oktatae Ugyere?,,63 Hason16an ellentmondasos a varos kozmtivelodesi helyzetat erasan kritikusan megitela varosi partbizottsagi e;I.5terjesztes fogadtatasa is 1970-ben. A sok teriileten kialakulatlan, maButt <Ssezehangolatlan kulturalia tevekenyseg alaosony szinvona- ' lara figyelmeztet6 eloterjesztesral a varosi tanacse1nok

8Zt

mondjat "'Nem veszi f'igyelembe azt, hogy Salg6tarjannak a korabbi

44

jelleget figyelembe veve ninos egy' elyan ktlzmUvelodesi multja, min t mas varosnak ••• Nem mindegy, hogy' hen:nan indtilunk, amikor ezt a kozmUvelodes kerd6set emlitjUk." Egy Uzemi vezeto veszi a vedelmebe az elote,t'jeszteet, amikor azt mondja: ff'nem latom roesznak, hogy kicsit 'lare 'llitja a dolgokat

es

gyoreabb

e15reha1a~

daat 8zeretne diktalni." A varosi elso titk'r mindket tulz6

a1-

laspontot elutasitja, amikor megdiceeri az anyagot: nAz anyag ezakitott a

p'rtbizotta~g,

as

formakkal,

vegrehajt6 bizottsag ele terjesztett

ehhez nem vagyunk hozzaezokva. ff , de meg is .r6ja,

mart az nero veszi figyelembe, hogy ftagy.

SOl'

pozitiv dolog azon-

ban tortant. n Vagiilie a biztosan as egyertelmUen kijelolt politika1 i.ranyvonalra hivja fel a vb figyelmet: Ifia lr;t.kas kel'dese a legfontoaabb. n64 A ku1turcent.rum'pites mellett, elkotelezett erte~nisegi

vezetok egy eor megnyilatkozasat 1ehetne

m~g

idezn1,

amelyek j61 jelzik, hogy az uj iranyvonal megjeleneset nem a kulturcentrum-politika tUlhajtasai idezt6k elo, as hogy

kalis helyi reformerek appan a

kulturcent~um

tett helyi er6fesziteseket keveslik mon kerni e

ko~ezakban.

as

8:

redi-

megva16eitasaart

kezdik fokozottabban eza....

/Megemlithet5 meg talan egy 1971-e8 va-

rosl, megyei tanacsi egyUttes'vb-Ules is, ahol a varosi ~s a megyei tanacselnok megfogalmazas8.ban is hangot kapott az a problema, hogy a kulturcentrum-hatarozat vegrehajtasaban a szemelyi feltetelek megteremteseben komoly elmaradasok mutatkoznak; vagy egy 69-e8 megyei part vb-tiles, ahol a megyei ideologisi

titka~

a tancicsi oktataspoli tiltsi faj lesztesekben tt:fe1-felbukkano terv-

szerUtlen8~gekr61n beszel~65/ . Az uj iranyvonal azonban dek1sraltanelfogadott helyi

politikav8. valik. Az uj valasztott varosi tanac~ 19730 4prilisi 45

'alaku16 Ulessn a varos uj tanacselnoke mar egyertelmUen fogalmazs itA varospolitikai munkaban a jovoben fokozottabban figyelemmel

kell lennUnk varoaunk munkasjellegere, hagyomanyaira. Kovetkezetesen meg kell valoaitanunk a KB 1972. november 15-1 allaafoglalasa.t a munkassag helyzetenek, eletkorUlmenyeinek javitasa erdekeben; a kovetkezQ 4 evbenanyagi lehetosegeink karatei kozott javitanunk kell a p4remkerUletek munkaslakossaganak eletkorUlmenyeit, hatakony intezkedeseketkell tennUnk a fizikai munkasok lakaeproblemainak megoldasaban, gyorsabb Utemben kell elorelepni a mult orokssgekent rank maradt ko16nialakasok

fe18zamolasabano~

Az uj megyei tanacselnok is hitet tesz az uj program Mellett: "Olyan varos megteremtese legyen a celunk. amely kUlso megjele... neseben is tUk.rozi 8zocialista rendszerUnk magasabbrendUseget ••• ", 8S

~z

uj varosi elsa titkar lelkes munkara bU,zdit: "Egy celert

- az orszagos politikavalszoros

osszefUgg~sben

16v6 helyi fela-

datok megva16sitasaert -, kozos akarattal kell a varos! tanacstagoknak munkalkodniuk.,,66 A. :belso varosrekonst.rukcio tovabb! folyI

tatasa ... egyelore ... lekerUl a napirel1drol es "munkascentrikus U varosi kozeptavu mUvelodesi terv

keszUl~67

Ujra elokerUl. sot kezdik megvalos!tani a 60-as ~vek elejen elvetett varosepitesi alternativat, a varos deli - Uzemekhez'kozeleso. regi Uzemi ko16niakkal jellemezhet5 ... terUle-

e-

teinek be- ill. atepiteset; megindul itt egy munkaslak6telep

pi.tese. De a lakasepi teseknek a korabbi tervidoszakoknal jelen,

'

tosen.nagyobb, aranya annel tobb lehetoseget is jelentett. Ez a nagyobb arany reszben a fejleszteaek lakaeepiteaekre torteno '--

koncentralasab61 ad6dott /s kozintezmeny-epitesek idolegeaen kisse hatterbe szorultak/, reszben pedig egy ujabb 46

k~zponti

ki-

emelet, tenyebol. Az 197'l-ben kormanyprogramma emelt

O.rsz(~goa

Te-

lepUlesha16zatfejleazteai Koncepci6, amely a korabbi, a "big is beautiful rt alapelven nyugv6 hierarchikuB 8zemlelet tudomanyos m.egalapozB.sat nyujtva e "nem megyeszekhelynek keaziilt tt varos megyeszekhely-jellegenek elismeresevel,

~eszlegeB

felaofoku koz-

pontta minositeaevel a fejleezteseknek a korabbi nagyaagrendet meghalad6 eazktizlehetoaegere uttltte r' a hivata10s pecaetet. Igy

kerUlhetett ear a korabbi

varos~endez'ei

tervekben alapvet5en

csaladi hazas beepitesre 6zant eszaki - Uzemi terUlethez nem kapcso16d6 - varosresz

ket killon

elnev~zesUt

de egymashoz sok

tekintetben hason16 lak6telepenek megepitesere is. Ez ut6bbiak a korabbi, belsa varosreszek rekonstrukci6javal jellemezhet5 1a-

kasepi tesi gyakorlatnak sok t·ekintetben a 8zervea folytatasat jelentik; m1ndenekelott a lak6telepek taraadalmi

ret~gjellemzo­

inek eros homogenitasat tekintve /a felse kozepretegek - alkalmazottak, vezetok, szellemi fog1alkozasuak - tUlsulyarol van szo/t de a lak6helyi

k~rnyezet

kialakitasat, a lakasok minese-

gi jellemzoit tekintve is. A ketfele lak6telep jel1eges elkUltlnUlese igy egyreszt a korabbi fez uj iranyvonal altaI e1eaen elr

itelt/ szegrega16dasi tendenciaknak a tovabbeleset hozta a 18kasepitesek e la.tvanyos novekedesevel jelleme~het5 korszakban,68 masreszt jal jelzi ennek az uj iranyvonalnak a kevess6 egynemU jelleget. Hason16an keverednek a calkitUzesek, ertakprioritaeok a varosi tarsadalomalakitaesal kapcsolatos hely1 politikaban, a-

melyet a "munkae

as

Uzem-centrikue" kozmUve15des fogalmanak e

korazakban egymae mellett. ele as egymasaal gyakran osazeegyeztetheto katfele ertelmezese is jelez. A korabbi p

47

tavlatos~

fel-

vilagosito-

as

huzo-jellegU kulturcentrumepito lendUlettel nem

osszeegyeztethetetlen utopisztikusabb as a pillanatnyi igenyek kiszolgalasara: kasz realista ertelmezea - ha nem is mindig

ba-

kes - egymae mellett, eleset kat, egymassal szorosan osszefUggo,

politikai tenyezo tett.e lehetove. Ezek reszletee vizsgalata meghaladja a tanulmany kompetenciakoret, igy caak - sok azempontb61 tamadhat6,

leegyeze~u6it5 -

jelzesUkre vallalkozhatunk. Egyreszt

maguknak,a kozponti politikai iranyvonalaknak a bizonyos martakU

tobbertelmUve valasarol, differencia16dasar61 van sz6 Ihiszen

az egymassal idonkent szembekerUl0 helyi politikueok tobbnyire ugyanazokra a kozponti po1it1kai hatarozatokra, a1laefoglalaaokra, utmutatokra hivatkoznak - ha a visszaemlekezesekben mogottUk nem is mindig ugyanazokra a szelnelyekre/, masreszt pedig az eb'ben az idoszakban azzel parhuzamosan

vegbemen~

decentralizalaei

tendenciakr6l,amelyeknek legny1lvanva16bb esemenye az 1971-es uj tanacstorveny eletbe lapeae volt. /A he1yi onallosag-fUgges dimenzi6janak e korazakban lezaj 16 valtozasair61 szUkebb temank:;, az

oktataspolitika alakulasanak elemzasekor leez reszletesebben

is sz6./

A 60-as evek' vegan a tarsadalmi realitasok nagyobb mertekU figyelembe vetelenek s kozpon hirdetett paganda

(.3

ig~nye

'bika 8zintjen meg-

- elsosorban talan a megyeipartbizottsag Pro-

MUvelodesi Qsztalya munkatarsainak megfogalmazasaban -

a korabbi, jovo-orienta1t kUlturcentrumepitesi

feladat~kkal

.

osz-.

azeegyeztethetonek tUnt. Egy 1969-e8 megyei part vb.....re keszUlt e15terjesztesUk vi,tajat osszefogialvQ Q: megyei elso titkar igy fo.galmazott,:: "Azt a torekvesUnket II hogy a kul turalisan 'aotet P Nograd felszamo16djon, igyekezni fogunk fenntartani az uj 1: ly-

48

zetben 16_,,69 Kat avvel keeobb a megyei kozepiskolai etruktu.:r:a kialakitasara vonatkoz6 elkepzeleaUkben vazoltak egy - a megyeszekhe lyhe z koze Ie so - ban,yaaz te lepUles kul tureen trumma alaki-

tasanak lehetosaget egy uj gimnazium /az adott agazati elkepzelesekkel kevesse osazeegyeztethet5/ felepitesenek terve kapcean. 70 Ugyanebben a,z evben a varos "murlkas- as ifjusagcentrit

kus" kozeptavu mUvelodeai tex-vanek targyalaaakor a varos! elso ti tkc:Lr igy f'ogalJ;naz t, "'Emelni ke 11 e. varos kul tural tsagat. az i-

genyezin te t. ",71

Ezzel ellentetes megfogalmazasokat is idezhetnenk eb-

b61

QZ

idoszakb61. A kozeptavu muve15desi terv varosi tanacsi

vb-Uleaen ttSr'ltano megtargyaJ.asakor

a huz6intezmenyek

eaval azemben az egyik vb-tag.nivella16 politika

tamogata-

k~vetasere

sz6-

lit fel: teFel lehetne oldani a :feezUlteH~get plea ha nem tagozatol

osztalyokat fejlesztenenk p vagy

QZ

egeaznapos 1akolat vezetnenlt

be, hanem a minimalls igenyeket pr6balnank kielegiteni. u72 1974ben Unnepi tanaceUleeen a varosi els5 titkar meg igy beezel a

varoe! tareadalomr61: "Varosunk: tarsadalmi

~eszeteteleben

•••

tavlatban is a nagyUzemi munkaasHig kepezi a atruktul"Q gerincet t mind politikailag, mind nagysagrendjet tekintve, noha emelkedik p

e a jovoben meginkabb' emelkedni fog a 8zakmunkaeok aranya,

Q

munkasok altalanos mUveltaegi Bzintje, bovUl a fiatalok palyavalasztaei lehetoaege 9 pozitivan valtozik a osaladok Salg6tarjan urbanizaci6a sZintjeo_o Az anyagi

as

eletm6dj~

8zellemi

e1"o-

ket konoentralvQ jelentos eredmenyeket ertUnk e1 a ku1turalie centrumma fejlodee utjano KiepUlt az uno alapintezmenyha16zat g nagymertekben javultak a mUvelodee ezemelyi feltetelei, kialakultak az '1ekolavaros' jelleg kereteio,,7) Egy 1976-08 varosi

49

p~rtbizotteAgi Ul~a

viszont a fejlod6e

e15terjeszt6sekor a

v~ro8i

t~vlataihelyett annak

ideo16giai titk1r

veaz61yeire hivja fel

a figyelmet: ItAz anyagi javak felhalmoz6dasa azt a ke.rdeat vetl

fel BUrgetoen azamunkra, hogy hogyan eljUnk ertelmesen, emberhez rnelt6an, hogyan kerUljUk ki a fogyaszt6i 8zemlelet bUktatoit, hogyan allitaUk

a fogyasztast eszkozkent celjalnk megvalosita-

sanak folyamataba0 Szoroaan oszt~lyharc

~s8zefUgg

tehat a kozmUvelodea az

napjainkban er5sod5 terUletevel

ea

feladataival. az

ideo16giai hareeal a kiapc;>lgarisag elleni kUzdelemmel. n74

A fejlesztesek gyakorlataban egyertelmUen e16terbe kerill t a kis lepeaek taktikaja.; a korabbi nagyra taro iskolavarosepit6 tervek helyett - egyebkent az orszJgoa gyakorlatnak megfe-

leloen - a varosi mUvelodesi oaztalyvezet5 alta.1 szemelyesen kepv1aelt

as

szorgalmazott penzmegtakaritasok, tanteremfeluji-

taskent elkonyvelt iakolabovitesek utjan fej15dott'a

va~o6i

1s-

kolaha16zat, majd a lakotelepl lakasok megepUlese nyoman kesve elkeszUlo

as

hamar azUkosnek bizonyu16 lak6telepi iskolak

as

a

azilksegmegoldaskent elfogadott, fahaz-epUletek felepi tesevel. A szUkoa fejlesztespolitika hosszabbtavu ellentmopdaasit erzeke15 ujabb kozponti politikai

e~kepz~leseket

maguk mogott tud6 helyi

vezet5k ma felhivjak a figyelmet e korszak nagyobb tavra sz616 'epitkez8seire is: a vegUIia felepU15 termes lakasokra

as

foiskolara~

kollegiumra, roU-

az ebben sz idoszakban keyes helyen epUlo

/igaz: munkasmozgalmi/ muzeumnak a varoskozpontban megepUlt modern epUle t ere E

Q>

korszak va.ros- as tarsadalomalakit6 politikajat e

kett5ss~gek~s

ellentmondasok Mellett azonban alapvet5en

m~giB

. a Jelen ig~nyeire orientalts~g jellemezt~ ~ kor~bbi id5azak j~_

v5- es celorientalteagaval azemben. Erdemes 2zonban az igenyroegfogalma~asok mechanizmueair61

nek az idoszaknak a

meg nehany Bz6t ejtenUnk. En-

jegyzokonyv~iben

a korabbi eveknel oS8zeha-

sonl1thatatlanul tobb hivatkozast talalunk a helyi, lakoasagi

as Uzemi igenyekre, e.rdekekre9 Ebben meghataroz6 8zerepe van a tanacsi gazdalkodas valtozaaainak, a tanacei bevetelekben megnB-

vekedett ezerepU

lakosea~ies

Uzemi hozzajarulaenak t

as

ennek

kapcsan a helyi yezetokazon feliemerssenek, hogy a tarsad.almi munkat, anyagi eszkozoket felajanlo lakosok

as

Uzemek a varoea-

,

'

lakitaa kerdeseibe vale belesz61asraL isjogot formalhatnak. Az

igenyek megitelesenek korabbi, ertekhierarchikus gyakorlataes

a megitelok szemelye /a helyi vezetok/ azonban kevesse valtozott a kOl'abbi gyako.rlathoz kepest.• A varos! tanacselntik 1970-estanacsiiles~

felazolalaaaban pl. eliteloen emliti a

val~alatok

haj-

land6sagat a sajat erdekeik eloterbe helyezesere: ttAz Uzemekkel jo a kapcsolat, kUIonosenahol a vallalati erdek megkivanja •••

ha az erdekek al'anya a varos fele b111ent, mar nagyobb volt az e lzark6zas a vallala tok reszer'ol. n 75 A varoa1 'elso ti tkar egy 1971-es p'rtbizottsagi Ulasen 8zt 196r1: urni az tizemeket abba az iran;tba fogjuk szol"i ta.ni, hogy' mindenhez jaruljana.k hozza. 1t 76 Hs a megfogalmazasok finomultak is a 70-es evek soran, a megitales alapvet6en nem valtozotto A lakossagi erdekek hierarchiajar61 1971-ben igy beszal a.

varosi tanacselnokr "amikor ez ela a tanace ele ke.riiIt regeb-

ben egy varospolitikai terv, vagy egyeb, penztigyi fejleszteai terv, amely terveknek az egasz varos eletare kihat6 fontoaaaga van" amikor a tanacs arra hivatott eldtlnteni, hogy j6 iranyban megyUnk-e va.gy· eem, amikor helyes volna Qzt megmondani. hogy

51

miert epitUnk ezt, as miert nero epitUnk mast, mondhatnam hogy a Sportcsarnok, a lakberendezesi aruha.z megepitesenek a sorsa az egesz varosra kihat, ami mindannyiunknak kozos ligye kell, hogy legyen, akkor, amikor ilyen kerdaseket targyalt a tanacs, egyegy tanacstag azzal foglalkozott, hogy a korzeteb51 nem vittek el a szemetet vagy 'Kisek haza e15tt' nines uteai vilagitas,

vagy eldugult az at.::,resz stb. n77 A varosi elsa titka.r 1972-ben mar nemeaak az egyeni as az osszerdek oS8zefUggeseire utal, de az egyes reszerdekek hiera.rchizalasara is javaslatot teaz: UAz egyes korzetekben jelentkezo feszUltsegek nem birnak egyforma nagysagrenddel a va.rosban. Eppen azert minden tanacetagnak

ko-

telessege, hogy letegye a varosi tanacs vezetosege asztalara az olyan igenyeket, ami osszvarosi szempontokat figyelembe veve, fontos",,78 Egy evvel kesobb ugyano mar elegedetten megalIapitja:: n:a tanacstagok egyre inkabh osszevarosi szempontb61 i telik meg a lak6terUletek problemajat es ez is ol.'vendetes dolog.,,79 Az igenyek fokozottabb figyelembevetelenek feladata

es

az a feladat,

hogy a varosi osszerdekeket a lakossagi csoportok elott kepviselni kell, ebben azid5szakban - f61eg a varosi

vezet~s

szint-

jen - azonban eloterbe allitott olyan vezetoket, akik helyi szarmazasuk es,ismertsegUk reven feltetelezhetoen otthonosabban mozogtak e kozegben. Ilym6don a 60-as evek elejen, a szakember-telepites idejen du16

"idegenelle~nesn,

nemritkan "ertelmiseg-elle-

nes" hangulat tovabbelt ebben az idoszakban, es a korabban nemegyszer konzervativnak, provincialisnak minositett velemenyek

as

attitUdok most esetenkent a helyi, ilym6don autentikuB megitelea pozitiv peceetjet kaptak meg. Ha a varoefejlodessel kapcsolatos varosi 5.2

as

6sezvarosi

igenyek megi-l:;elese alapvetoen nero valtozott is ebben az idoszak.... ban Ib(~,r ketsegtelenlil tagabb II rugalmasabb megfogalmazast es kep-

viseletet igenyelt, mint

korabban/~

t~vlati ig~nyek f~l~tt

a

min-

den ketseget kizarolag gy6zelnlet arattak a jelenlegi, esetenkent pillanatnyi ig~nyek@ Ezt j61 tUkr~zi a helyi sajt6 9 ahal a varosepitessel, kulturcentrum.. . alakitassal kb!lcsolatban a korabbi i .... doszakban meg gyakran megjeleno vezet5i allasfoglalasok, elvi cikkek ezidoszakxa 8zinte eltUnnek, 8 a fejlesztesi elkepzelesek-

.rol, nagy tavla'tokr61

azoIc,

sok helyet a kis kes6sokrol, t~si

60-as evekben megszokott tudositaatadasokr61~

atalakitasokrol, ella-

problemakr61 BzoI6 irasok veszik at$ A pillanatnyi

ig~nyek­

kel kevesbe igazolhat6 torekvesek megva16sulasanak nehezsegeit e korszakban j61 tllusztralhatja az 6szaki lak6telep iskolaja ~piteB6nek

t~rt6nete

Az

~vtized

meg-

180

masodik

fel~ben

tervbe kerU16 fejlsszt6s

konkret kiulakitasar61 ekkor mar nagyvonalubb elkepzelesek is szUlethettek: az orszagos agazati politikaban - igaz, inkabb ki-

vetal formajaban, de - elfogadotta valt /els6sorban epitomtiveszek szorgannazasaral egy ujtipusu, a lak6helyi kozosseg egesze ,

ezamara nyitott, tobbfunkcios iskola es kozmUve16desi intezmeny szakmai koncepci6jBe Egy ilyesfajta mUvelodesl'komplexum terve kerUlt megfogalmazasra az eszaki varosresz felepitendo uj intezmenyenek kapcsan

is~

a mentalhigienes kozpontkent is funkciona16,

uszodas, iskolai etkezohelyiseget estenkent etteremme, aulajat rnozi.... SS 8zi:ohazteremme 1'a alkalmas

atalaki'~hat6,

hel:~,d.s(3gekkel

klubfoglalkozasok tartasa-

rendelkezo epiilet nagyvonalu ... es ki...

vitelt tervve 80hasem forma16d6 - alma azonban nero talalt egyer-

telmU helyi tamogatasra seIng ami pedig a nero tuleagosan rossz

53

varosi ellatas1 statisztikai adatok lattan a nagyvonalubb tervek elfogadasara amugyeem nagyon hajlamoa orezagos

Bzerv~k

meg-

gyoz8eehez elengedhetetlen lett volna. A magengedhetetlen Uzest az egyeb varosi problemak ismereteben elite15 pu.ritan vezet5k

as

a nagyvonalu almokat

BZ~VO

fantasztak egymaet

eito helyi kUzdelmeben vegUlie a gyoraasag

d~ntott;

kozombo-

a megyei

partbizottsag titkaranak ezemelyes kozbenjarasara a legkorszerllbb, leggyorsabbepiteai tecbnologiaval megepUlt 'az 1akola. koltsegek ugyan

magasabb~k

IA

lettek az eredetileg a komplex funk-

oioju epUletre szant osszegnel, a.z osszehaeonlitast azonban lehetetlenne teazi

az~

hogy

eg~

megepUlt

as

egy meg nero apUlt in-

tezmeny epitesi koltaegeinek osszeveteserol van sz6./ ,"

Az

egymas mellett alo kUlonbozo 1ranyvonalak, ertek-

prefereno1ak es vezet6i atiluaok megnehezitik annak eldonteset, hogy vegetert-e vagy tart-e meg a tavlatok helyett; 1nkabb· a jelen kotottsegeire koncentra16, a. nagyvonalu boseg helyett inkabb az igenytelenebb szUkosseg tela hajl6 fejlesztesi gyakorlat el~obbsege

a varos-

as tarsadalomalakitas folyamataban. Ennek el-

donteset az is megneheziti, hogy /tobbe-kevesbe elfogult/ kor-' tarsai is vagyunk e .folyamatoknak. A salg6tarjani varosepites konkret gyakorlataban mindenesetre a 80-as evek elejen ismet e15-

terbe keriilt az elozQ evtizedben hatt.erbe 8zorult belso varosrekonstrukci6 kerdese. Vissza a rekonstrukci6hoz

---~-~---~-~---------~---

A vieazaemlekezok tanueaga szerint a 70-ee evek elejen mar keszUlt a belso varosrekonstrukci6 tovabbfolytataeara tarv, 54.

a VQsutvonallal kettesmelt varoe keleti

~eBzenek

a nagyreezt a

GO-as 6vekben ttlrten.t meg6pites$ utan, mosi; mar a nyugati varosreazre~

A munkaevaros-~pite8t amunkaslakasepiteeek feladatanak

eloterbe kerU1EhJevel azonban

~

tervek hatterba 8zorJ.ltak, bar a

tervez5-epitaszek: termeszetesen tovabbra. is ezol'galmaztak va16-. ra valtasukat. 1975-ben pl. varoei tanacei vb-tiles targye.l:ca 6

nyugati

v~roeresz.rendezesi

gyik foazerepet jatszo'

te.rvettt eeitt a varos epiteseben e-

epitesz is felsz61altl. "'Tarthatatlan

a1-

lapot, hogy most mar .... f!i2ie.t'enyen'~ondva - orezagos hirU varosnak: ceak az egyik reeze varas. Tajilag a varos legertekesebb; resze~51

van ez6." A kor

kovetelmenyeihe~ alkalmazkod6,

j6reazt

ko-

zepmagas nazsk epi teset tartalmaz6 tervet a. varoai else ti'bkar is tamogatja, bar a kotottsegekre is figyelmeztet: tla vb-nek kel1. allaat foglalnia abban, hogy minek e. rovasara menjen~n80 A varosi vezetok ebben az idoszakban is szamtalanezor k:1.fejez6sre juttattak, hogy Iha'nero is olyan egy~rtelmUen caak ezt az uj varost tekintik "varoenak", mint az e15bb id6zetfr. 6pitesz, ,del bUsik6k ,

a varosrekonstrukci6 eredmenyeire - 1. pl. a 73. vagy

Q

8Z.

jegyzetet

varost tanacselnok 1975-08 tinnepi beszedenek idevonatko-

z6 reszletet: ftEredmenyeink koziemerteko Olyan varost epitettunk, melynek spitesi modja. orazagoa, kozpontjanak SZepE:H~ge europai

hirU..".81 Avaroarekonstrukci6 tovabbfolytatasar61 azonban az evtized vegeig nero

8~Uletik

donteBw A varosi else titkar oaak 1980

eJejen nyilatkozik a helyi aajt6ban

Q

belso varoareszek /ple

,Q

nyugat1 varoareszl atep1tesenek folytataBar61~82 Minthogy a tervek meg nagyreszt terv formaban elnek t realitasukat a K~lonbozo vezet6k nem teljessn egybehangz6an 1te-

11k meg

as

az ezzel kapcsolatos megnyilatkozaeok meglehetoaen

55

6vatoesak, e.r.t'~l. az Uj,abbVaros~lak:1tas~ korszakr61 peak nehany

Ifeltehet61egaz «tddigiemel;is b1zonyt~lanabbl m.egjegy~est te,.

•

~'

.

."

. .

. • .' . '

1

hetUnk. Az mindehesetre latszik, b081,a korabbi avt1ze'dnel e:ro-

sebben m«,gjelen1k ./il1. visszat~.rl bennUk~ v8.1'oei t f!6ta. vuo-

Bon tUl~ugarz6 ,8z.re~U ktszintezmenyek Iktinyvt~.r. uezoda •. utttir5haz sib.I'nagy-obo} aranyuep1teeenek gandalata. 'A Tarosi szel'epk~rnel k1terjedtebb teladatkli.rt ujabb k6zigazgatas1 aktuali,tae

i8 1ndoko1jaa 3a.rae1 hivatalok megszUntevel'er5a5dtstt a varos . a' . 8Zel'epe a varosk8rnyeki :lgazgat4sban. SsembetUn6a kiterjedtebb ,

'

ezeltepktsrti k6zintezmenyek' 'pit'sevel egyl1tt'~ar6 nagyobb.lep1H~kek. kormzerU 'techno16g18kesep1teezeti megolds,sok valla14s'ra

va16,k'eSZseg'1s-.' ,

tervekb~n~ A 60-&8

evek' elejenek',80kszol' me-

:

.ttesznek tUn6 vallalko~a8a1val 8zemben vlezont, - a vlz'e,t6k ma~

'megitelese 8zerint - a varoerekonstrukoi6 ,

'

lag j6va.l e16kesz1tettebb. terepen !j6.reszt

8z~a11ag-tar$adalmi-

mar

elkeszUlt ki:SzmU-

vekkel t ezanalt terUleteken/ lndulbat. 1

Ug~

tUnik, hoSY /inegint ceak.e.rcSeen megvaltozott 8sz-

,szeftiggeeben, del'vis8zate.mek a'nagyobb ta\"latokra 8z616 epit-

kezesseljar6 kihasznaltsag-vitik 1s. Bar a pillanatnyi megolda, sokat prefera16, a

szUk~aseg.t

ahelyi igenyek'neveben valla16

koraQbi gyakorlat legexponaltabb kepviseloi me mar j6reszt n1nl

oeenek vezeto

pozioi~ban

la 8O-as evek,elejenek

helyi vezetoval-

tasait mereszseg lenne ertekelni. mindenesetre ugy tUnik, hogy 8zamoe~ 'szeleeebb, 1~t6karU, nagyobh tavlatokba~ gond~1~od6 8zak-

ember kerUlta korabban as elsosorban hely1 \"slemenyek Qutenti-

kus kepviee1etet vallalo vezet6k'helyebe/. az egy8s intezmenyek v~i.~hat6

ezUksegeseegenek, k1hasuznalhai6sagSJ:!ak.

f'ontossag~ak

megiteleseben nem egyertelmUek a velemenyeko'Jellemz6 p41dakent 56

ideki vankozik am· okt.atiltaj lel1lztesek ,te%'Ulet'.r5~ egy, mar j 6reszt

lezal't es egy: IIllig ;f.gazu.'ld,

Belll~<:>ntakozott vita , jelzese.

Az' 8186 &"1'eg1 "15k61avuos-koncepoi6ban"

mar

a 60-all

evek ktszepen meg~ielent' uj iskola epitesenek las'san, .leza.ru16 t6r-

'tenete. Az akko1':meg, a b-elva.ros1 lakasep1'besekhez kapo8016d6 uj .

.

'

intezmenykent elkepzelt Ide titeves tervbe he nemk,erUlt/ iekola ,a ,belvarosi rekoDltrult,016tttemenek :megaka:dalaval. 48 It lct.11.6

va-

:rol.reezek lakcSt~lepe~nek 'ep1teeevel hatte:rbe Izowlta tl~t'lel!lz­

tel1 ilkepzelesekben. LekerUln1

s?ha

nem ke1'Ult a nap1.rendr61.

mert '. val'osi vezlt~1 azegylzer mar telvetett, in~eBmenY'pi,tetJ:1., t,e'.rvet 'nemk1vanta elv.t~l. ~.tsbbtele. elkepzele8 alakult k1. a meg.'

,

-

'

',."

•

.-.

ep1 tesevel k,apo801atban. elek l~'bb 12ultm'1;yee veJ.emenYkent t mil').'tf~u~m

hiv'atalo8allaspontkent t'l'jedtek. 1 v6l1'o:11 tanaoeu!aJ,nfSk-

helyett'l 8z~m411ehtz ktstlk: pl. alt .10-1. 'vet kt:Slepen kiala- . I

.

•

•

-. . .:

kult 'lk:epze~'et. me11Izl.r;nt'a'kll va.ros1

-

';-

,

tayo1easok lehetc$v'

'bennek" hc;)IY' am uj lakote,lepek.tt6,11s bej'a.rjanaka s~el'ekek. 19y ,

a belieS v"%'olreszen mesepitendcS' uj i.kola. akol'abbi tt'imkolava•

,.

.

t

'

'1'os-koncepoi,onaku megfele16en 'alakulna ki. ,. enyh1tene a 70-e8

9vekben ketsegkivU.l zeutolt belvt!.roe1 iekolak gondjaitea szol-

galns. egyben a. kU.lso 'lak6tel~pek 1skolasa1t is. Az

v.

tSteves fej-

leszteei te.rv elokeez1teee idejena va.ros1 tanace1 vb,tagjai a

t<:Sbbfele egyszer.t'18, f'oly-6 kolar~

hivatkozva

So

ep~ tkezeeek1'ee,sa

beigert ,belvarosi 18-

ttlbbfele iekola megepitesetszorgalmazzak.

j611eheta megyei tervosztaly vezetoje f'igyeimeztet arra, h~gY.' ceak egy megepit~se.re leem elegend6 p'nz. A ~eltUlet esvezet61

azonban, lathat61ag. nem tudnak egyerte.lmtl dtint&sit

hoz~

- vag",

talan, remenykednek s; d6ntem halogat,4sanak kedvlz6 ktJvetkezmanye-' 1ben. 83 Am v~ ~teve~ tejlllit'si tervbe v'gU111 • belv4rosi ~8

57

azeszaki lak6t'elepi 1akols. terve ie bekerUl", 84 Nehez ma rw1r eld~nteni.

hogy milyen ezerepet j4tszottak a p'nzUgyi neh'z~~gekf

epito1pa~i

az ga,

Q

kapacitaehianyai, a varos! vezetes mego6ztottsa-

kat kUlonbt)zo fejleszteei elkepzeles egymaat gyengito he.-

tass abban, hogy vegUl1a caak az e.Bzaki lak6telep iekolaja epUlt meg t a tarvezetthez kepest jelentoe keseaa.el~ a korabban mar 115-

mertetett ufelsobbbeavatkozas" segitsegevel. A

belv~roB1

iskola ujabb Bteves tervi tortenete saja-

taB metamorf6zissal ja.rt

G,

A varos VI. oteves tervi mttvelodeei

tervebe ~ar mint gimnazium kerUl be. 85 A vitak ezzel nero Ulnek el. Nehany h6nappal keaobbrl. ,varos1 tanacsi vb-Uleaen az uj

',aro-

61 elsa titkar azt javasolja, hogy altalanos iskolakent va16 megapiteaet szorgalmazza a teettilet. 86 Atemaval foglalkoz6 t~­

nacsUleaen az uj megyei tanacsell10k kompl"omisszumot ajan.l. l!~-ve­

leaeben erdemea a .aztik<5seeg

as

tavlatoesag szempontjaira figyel-

nUnk: "Ha nagyon megszorula varas, akkor altalanos ·iskola.

leez~

azonban a tavlatot sem szabad figyelmen kivUl hagyni.,,87A vita azonban lathat61ag most sem zaxult Ie, meg egy 1983-a6 varosi tanaCB~

vb-tiles

e16terje6zt~seben is

szerepel a hatarozati ja-

vaslatok kozott az altalanos iskola megepitesenek elkezdese. Az

fuji megye1 mUvelodesi osztalyvezet5 ugyan nem hivatkozikerre a

pont~a,

debiralataraa testUlet a hatarozati javaslatok atdolgoza~a.t javasolja. 88 Nehany honappal kes5bb. az fuji val"osi mUve15dee~

oeztalyvezet5 e15terjeszteseben elk'szUlt hataRozati javaslatokat /ameiyekben ez6 s:i.ncs az iakolar61/ elfogadjak. 89 Az uj gimnazium epitesenek programja - hiaba idezi a GO-as evek nagy

huz6fejleszteeet, az uj gimnazium epiteaet - mar az uj agazati azakmai koncepcioba illeezkedik; a 60.... as evek masodik fela'to1

58

kiea~

hatterbe szorult·kozepiekola....tipusnak ujra. e15terbe ke.rUleeeral tanuekodik. 90 A tavlati as jelenlegi igenyek kezeleee-

nek aajatos zavarair61 tanuakodnak meg a varosi ideologisi ~it­

karnak a gimnazium epiteset indokl6 szavai: "a palyao~ientaci6e munkanal eloterbe kell helyezni a gimnaziumba valeS iranyitaet ••• Igaz, ez majd ferohelyfejleaztest is

felt~telez, ~ar

ebben a

tanevben meg kihasznalatlan a gimnaziumi kapacitae.,,9l Az eleinte - a sZUksegleteknek megfeleloen - altalanos iskolakent is funkciona16 uj gimnaziumnak az epitase mindeneaetre megkezdodott. Nem zarult Ie a vita viazont meg a deli lak6telep is- 1 kolafej lesztesi problemainak kerdes.eben .. A 70-es evek kozepen uj iekolat kapott:

les azt azon nyomban kiis nott/ lak6telep ok- . "

tatasi gondjainak megoldasara a eO-as evak elejen sztiksegmegol-

dB-sok szUlettek /fokent ta.l"sadalmi aegitseggel megepUlt fahazak felhuzaeaval/. Az ideiglenes megoldasok megszuntetesere a

j~elen­

legi vezetesben kat ... IDeg meglehetosen 'amorf - megoldasi javas.... 1at el as all szemben egymassal:. egy uj. vegleges fskola epite-

Benak terve a terlileten valamint egy volt belvarosi eplilet iskolava alakitasanak terve, amely enyhitene a belvarosi isk?lak gondj ai t is,

as

a kis varosi tavo-lsagok az t is lehe tovetennek,

hogy a. lak6teleprolis bejarjanak ide a gYlerekek, a korabbi "is.... kolavaros-kon6epci6" osekely m6dositasanak megfeleloen. Ha ebben, a ciklikussag jegyeit nem nelklilozQ tortenetban egy korabbi idoszak fejlesztespolitikai preferenciaihoz vale vis6zaterea jeleit veljuk is felfedezni, a kUlonbsegek nem kevesbe szembetUnoek, mint a hason16sagok. Itt elsosorban a politikak differencialtabba va.lasara kell gondolnunk as arrQ a rekvesre, hogy a dontesek meghoz6i egyre inkabb azamolnak 59

Q

t~­

don-

tesek kivaltotta ellenhatasokkal

i8~

Jellemz0

les

a kulturcent ....

rum.... epitee korszakahoz ujra visszacsato16/ peldanak tUnik egy 1977-es megyei part vb tiles felidezese, amely az ertelrniaegiek helyzetevel foglalkozott" A Kozponti Rizottaagnak a,z Ulesen meg·.. jelent kepviseloje hangsulyozta uaz ertelmieegi novekvotarsa.... dalmi szerepe" .... tlll A megyei elsa titkar /aki a. 6b....as evek eleje

6ta vezeto 8zerepet jatszik a megyei iranyitasban/ kiemelte, hogy: nNagyobb figyelmet kell forditani az ertelmisegiek letele-

piteserelll A kozeptavu politikai tervtinkben azerepel a munkaste-·

rlileteken a tarsadalmi st.ruktura vizagala.ta. n92

fgazodas

as kezQemenyezeP.J az oktatas A. helyi varos-

as

iranyitasaban

tarsadalomalakito torekvesek nehany

meghatarozott.saganak as jellegze,tessegenek attekintese utan most

azt kisereljUk meg nyomon kovetni, hogy ezen a fejlodesen bellil hogyan as milyen tenyezok hataeara alakult egy agazati politika;

az oktatas fejlesztese a varosban. A tanulmany jelenlegi fejezeteben ennek az agazati politikanak a kereteire

as

a fejlesz-

teB mechanizmusaira koncentraljuk figyelmUnket /igy elaosorban az oktatasfejlesztes iranyitasanak mechanizmusair61 lesz ez61, mig a kovetkezQ fejezetben e mechanizmusok mlikodese nyoman let-

rejott intezmenyi jellegzetessegeket tekintjUk at. Az

oktatasiranyitasi mechanizmus valtozasait alapveto-'

en ket dimenzi6ban kivanjuk nyomon kovetni. Az egyik az idodimenzi6, amelynek valtakozasai'c a helyi val'osalakitasi s~kben

a tavlatos,

jov5-ori~ntalt

torekve~

as a jalen feszUltsegeire kon-

cen"!ira16 poli tikai gondolkodas kiizdelmeben kiBertUk figyelernmel",

60

A ezakmapolitikaban ezt a dimenzi6t leginkabb talan a lakoeaag kepzettsegi ezintje emelesenek tavlataiban hivQ, azt huz6-fejleeztest jelento intezmenyek /magaeabb p~eeztizsU kepzeai fo~­ mak/ megteremtes8vel biztoaitani kivano, szandekaiban nem, de kovetkezmenyeiben altalaban.differenc1a16 hatasu fejlesztespo- . litikaes'az ezzel szemben a jelen altalanoeabb adottsagaira koncentra16, a lehet5segek helyett 1nkabb a hitranyokra tlsszpontosit6, kovetkezmenyeiben inkabb: nivella16 hat~su fejleeztaspolitika egymae k~zti eroviazonyai jelentik. A ketfale logika as prioritasrendszer ilyen du.rva leegyszeriisiteset

aa

&.

szembeallita-

eat talan az indokolhatja, hogy a centralizaltabb oktatasi rende~erek aaJ~toss'g'nak megfe1eloen

a magyaroktatisi rendazer

tortenetenek vizsgalt idoszakaban is a kozponti oktataspolitikat iranyvonal egysegessege t

a1 talanoean

ervanyee je.llege volta

meghataroz6, ss a mUkodes zavarait az iranyvonal egyseges as

a1-

talanos ervenyU megvaltozasa jelezte,93'~ig a valosagban tiaz-

tan differencia16 vagy tisztan nivella16 oktataefejlesztasi gyakorlat.r61 termeszetesen nem beezelhetUnke A IDasik dL l1I enzi6, amelyben az oktataefejlesztes ira-

nyitasaban bekovetkezQ valtozasokat figyelemmel kivanjuk kiaerni, az a valtozast befolyaso16 legfontosabb tenyezok kozti ero·viszonyok dimenzioja.. E legfontosa.bb tenyezonek latszanak a. mindankori agazati prioritasok, a kozponti politikaformalas szintj

en deklaral t ,szakmapoli tikak lamelyek az okts'taspoli tikai part-

hatarozatokban, oktatasf. torvenyben

as alacsonyabb foku agazatl

jogszabalyokban jelennek meg/; a helyi pqlitikai vezet5k agazatot is erinto fejleszteei t5rekvesei lamelynek kereteit az e15z5ekben vazlatoaan attekintettUkl 6J.

sa

QZ

oktataei intezmenyek fo- .

lye.mato8 mU1d:Sd 1i'etesebol

ad"6d6

feazUltsegek, igenyek,. lehetose-

gek. A harom tenyezo kozti eroviszonyok folyamatoB valtozaeai-

nak, lehetsegem konfliktu19ainak, egymaet erosi to ill. ellen.Bu.-

lyoz6 hatasuknak a vizsgalataval kisereljUk meg nyomon hogy a helyi

oktatas~ranyitaenak a

hely1

intezmanyrends~er fej-

lesztsseben mikor mihez kellett igazodnia, kezdemenyezesi

~ovetnif

as

mikor hoI nyiltak

leh~tosegei.

. A vizagalt idoszak kezdeten, az 50-es evek

vegan, 60-

as evek elejen, ugy ttinik, olyan eros volt a kozponti politika

jtlvo-orientaltsaga, olyan meghatarozQ a ktlzponti politikaformalaa szintjenek ereje 6S olyan nyilvanva16 a helyi politika1 veze'tes keezeege a politika kovetesere, hogy a hely! mUkodtetes

legelemibb. igenyei 113· ceak a legmagasabb "szintek k<:szvetitesevel juthattak megfogalmaz8era. Kiriv6 pelda, de

~dekivankozik:

egy

1958-a5 varosi tanaoaUlseen az egyik tanacetag a varosepiteai

elk6pzeleeekkel kapcsolatoe vitiban igy kialtott telJ "Ktlnytirgom a budapestielvtar$aknak, hogy e~ore epitaek meg az uta.katJ~9~ Igy nero osoda, hogy a helyi adotteagok figyelembevetelet is koz-

pantilag kellett. e15irn1

Q

helyi vezetok ezamara. Egy 1960-as

.

megyei tanacsUlesen a "megyei elnokhelyettes 19y tajekoztatja a t

tanacatagokat: "A tervezeei utaa1tae ~ melyet az OT kUldott meg sza.munkra - eloirta azt, hogy a tervezee ne cask abb61 alljon,

hogy a megadott tervBzamokat bonteuk Ie, hanem elsosorban a helyi v1szonyokat f1gyelembeyeve dolgozzuk ki a

tervjav~slato­

kat ••• ",95" Az

oktatasi agazat varos! fejlesztesenek kardeaeiben

is a szakagazat as a helyi politika lelsosorban megyeil iranyit6i kozti elemi kommunikaci6hianyr61 tanuskodnak a jegyzokonyvek.

62

Jellemz6 peldaja ennek 'egy altalanOB iskolai bovitee ligye, melyben a varos 8zempontjait figyelembe nem vevo megyei vezetessel szemben a varosi vezet5k a MUvelodesi Miniszteriumnal keresnek ... peraze, hiaba - tamogatast. 96 AZ' oktatasi reform melle lelke ....

sen felsorakoz6, az uj formak kisarleti kiprobalasara eleok

ko-

z5tt va.llalkozo megyei vezet5k viszont a v4rosi szakvezet5k foldhozragadott.sagat kifogasoljak, amiko.r pl. azemUkre vetik, hogy az appan aktualia oktatasi temat faz iakolsi napkozi otthonok

as ovodak mUkodeset/ ttnem a reform harom alappillere szempontjab.ol" targyaltak, hanem holmi fozoUstok.rol, repeta-ligyekr51 beazelnek. 97 A ,kommunikaci6 6S egylittmUkodas kialakitasa hosezu tanulasi folyamat eredmenye, amelyben reszben a varoefejlesztee celjait a kozponti politikak gyora kovetesevel megva16sitani kivano helyi vezetes kenytelen megtanulni azt, hogy a mUkodee za-

varai meggatolhatjak a minosegnovelo nagy tervek megvalositasat.

A N6grad

c. napilap egy 1964-es cikkeben pl., a megyei mUvelodeai

oaztaly csoportvezet5je leirja, hogy az iskolaknak a mUvel5deai o

iranyitas kisugarz6 8zerepet szan, a tovabbkepzesi, kutatasi g6cnak tervezett;, 50-ea evek vegan epUlt uj iakola azonban nem "mintaiskola" lett, hanem tUlzsufolt, anyagi

as

szemelyi problemak-

kal kUszkodo intezmeny.98 Masreszt viszont a helyl intezmenyek folyamatos mlikodteteseert kozvetlenUI felelos vezet5k tanuljak meg Inem kis reszben sorozatos leva.ltasok aran/ azt, hogy a kozponti iranyvonalakban gondolkozva fogalmazzak meg a helyi problemakat. 1965-ben a megyei tanacselnok-helyettee mar megdicaerhet!

,,2

nehany honapja /'a ml!fgyei milv~lodeBi oeztalyr611 kinevezett

uj varosi mUvelodeeUgyi oaztalyvezeto teetUleti e15terjeeztesett 63

"Az e15terjeaztest valosagosnak tartom, mert a p:irt hatJ.i.rozatabol ad6d6 feladatok alapjan fogtak fel a kerdest cask

8

It

n 99

Valo,jaban

kettoe tanulasi folyamat eredmenyekent jelennek meg a he-

1y1 polit1kaalakitae korabban emlitett, valtozQ 8ulyu p de egyarant figyelembe veendo tenyezokent szereplo politikai erei; caak

e folyamat megindulasanak kezdetet51 beszelhetUnk valamilyen

er-

telemben helyi politikar61. Igy a 60-ae evek kezdetenek idoszakcit a helyi oktatae-

politika alakulasaban alapvetoen a kozponti oktataspolitikai celkitlizesek egyertelnlU tamogatass, kovetese jel1emezte. A helyi politiku8ok e tamogat6

magatartas~t.

ugy tlinik, nemcsak a folya-

matoo mUkodtetes erdekvedelmenek kialakulatlansaga tette leheto-

ve,

hanem -

meghat~roz6

modon - a kozponti politikai er5viazo-

nyok et;yel'telrntisege. A mtivelodesi tares eroapozici6ja a kozpon-

ti 'gazati politik4k sZinter~n,loo az 1961-es oktat~si t~rv6ny­ nyel meghirdetett 8zakmai politika viszonylagos

egyertelm~aegef

a megvalosi tha tOSI-3.gt'lval kapc801atos ketelyek nyilvanossage.nak hi~nya

nem kedvezett egy ellentmond1sosabb helyi kBveto-politika

kiRlakul~s6nak.

n61kUl hitet

19y helyi 8zinten a reform mellett fenntartds

t~v5

politikusok as a reformmal

~sszefUggesbe

nem

hozott helyi realit4sokat hajtogat6 6zakemberek !iakolaigazgat6k, varas! miivelodesl oszl;,11yvezet5k/ koztU "sUketek parbeszed~r61"

tanuskodnak a testUleti jegyz5k5nyvek. Egy 1959-es megyei

tanacsU16scn a megyai els5 titkar pl. azt mondja:

lOa

politechni-

kai kepz8s az egosz magyar nep, az egesz isko14ztat4si politika

legels5 ~s legfontosabb feladata",lol 'k~t ~vvel k~85bb viszont a oalgotarjani gimnazium igazgatoja azt veti fol g hogy ,vA politechnikai oktatas lassen az unalomba fullado"lo2 A helyi poli-

64

tikusok a hibat a pedag6gusok aldozatkaszsegenek hianyaban. a feladatoktol vala elzark6zaeaban latjak. Egy 1962-ee megyei part vb-Ulesen felmerUl ezocialieta munkabrigadokba azervezssUknek az otlete, de a teatUIet vegUIis elutasitja az 50-es evek eleji formalie munkaezervezesi modszerek feltamasztaaanak lehetoseget. Io ) A vezet6k as vezetsttek kozti egyUttmUkod5 magatartas a-

zonban nagyon sokaig nero alakul meg ki. Az 1966-ban beindult uj gimnazium tanari, karanak megszervezeserol pl. a volt varoe! tanacselnok-helyettea elmeeeli, hogy ugy tortent, hogy a megyei mUvelodesi oeztaly ceoportvezetoje k1ment a reg! gimnazlumba, as "elovett egy paplrt,

es

ezepen felolvasta, hogy ezeptember I-t51

ki hoI fog dolgozni ••• Elozeteeen az illetekeeek eenkivel az 18kolab6l nem beszeltek ••• elegge izgatott volt akkoriban a hangulat ...

Az evtized kozepe fele azonban a hivata10s helyi politikai a11asfoglalaeokban 1s kezdenek megje1enni a realitasokra figyelmezteto ovatos megfogalmazasok. Egy 1964-ea part vb-tiles pl. felsz61itja az illetekeseket arre, hogy ne fogalmazzanak meg

.

tu1zQ celkitUzeseket az anelfabetizmue felezamolasanak terUleten, s mig nehany evvel eze15tt e forumon meg megfellebbezhetetlenUl hirdettek a kozepiskolazaa altalanossa va1asa.t, most a megyei elso titkar azt a celt tUzte ki, hogy az altalanos isko1aba beiratkozottak minel nagyobb aranyban yegezzek el a nyole osztalyt. 10 4 A helyi adottsagok, hianyok as nehezsegek e helyi politikai BzintU

feli6me~eaet

minden ketseget kizar6an a ktlzpon-

ti agazati politikat kozponti ezinten ero tamadasok tettek lehetove. Ahogyan ezt apolitikat megtagadni most eem kesz megyei els6 titkax megfogalmazzQ az iakolareform vegrehajtaaaval foglalko65

ZQ

megyei part vb-iilesen: flEgy dolog van - ami ugyan fel aem me-

rUIt a roi koznevelest iranyit6 appal.'atusunkban - ez orazagosan is erezheto, sot olvashat6 ujaagokb61, az iskolareform csodje. Mi az iskolareformot helyeanek, j6nak tartjuk, ha vannak is ki-

noveaek, nem jelenti azt, hogy vessUk el, hanem az iskolareform

altaI megjelolt iranyelvek alapjan dolgozzunk tovabb. n Az osszefogla16b61 feny de,l:UI arrs. is, hogy a reform melletti hi tvalla... suk.r61 a. megyebe 'ekkor ellatogat6 mUve15desi minlszter is 13zemelyesen ertesUlt. Ugyanakkor a helyi vezet5k as a miniazter kBzott sz6 eaett a megyeszekhelyen leteaitendo foiakola szUkaeges-

eeger61 ia. Ennek letrehozasa erdekeben, e1're a celra -mint errol ,a megyei elso titkar ugyanezen a teetUleti Uleaen beezamol a megye a varos legkorszerUbbnek tartott, altalanoa iakolajanak

/a korabban emlitett. terv 8zerinti t~t is k~az felajanlani. 105

ItmintaiB~olanak"/ az

epUle....

Az ok'tatasi reform kc>zponti azintU felUlvizsgalata

as

modositasa Inem visszavonasal/ azonban /1. az MSZMP PB 1965. j~~ ; nius 8-1 hatarozatat/, he teret is nyujtott, kUlonbozo, kozponti Bzinten megfogalmazott eXdekpreferenciaknak /pl. egyszerre meghirdette a szinvonalemelea

~e

azinvonalkUlonbseg-caokkentes

azakmai programjat/, a helyi szervektol a miniszterium as a legfelsobb partszervek tovabbra is egyertelmU el,

as

v~grehajtast

vartak

a helyi politikusok tovabbra is egyertelmUen felaorakoz-

tak a mindenkori feladatok melle. Az iskolareform vegrehajtaaat akadalyoz6 nehezsegek as a lekUzdeeUkre kidolgozott kozponti megoldasok termeszeteaen tovabbra eem az adott hely:L konfltktueokra adtak va.laazt. A

kUlo~boz5

ezempontok kozponti ezintU e-

gyezteteaenek kiserlete egyreszt, a folyamatoe mUkodtetesart 66

felelos helyi ezakigazgatas' politikusabba - igy politikai tenye.z5ve - valaaa masreazt Qzonban megteremtette az Beszetettebh helyi oktataspolitika kialakitaeanak kereteit. Ezzel lehet5ve vaIt t hogy a hatarozottan megf'ogalmazott

as

eloterbe kerUlo oktataspo-

litikai feladatok kBtelez5 teljesitese

DanS

okt~taepolitika

mellet~

- mintegy a dami-

felszini vonulata mellett, -

~

folyamato8

mukBdes zavarainak lekUzdesereaz oktataepolitika alvonulatakent kUICSnbozo helyimegoldasok johessenek letre. Ezeknek a dom1nans poli tikai iranyvonalba illeszthe't.5 megfogalmazasara a. azakigazgat as egyre kepeaebba vaIt, as hamaroean kide.rUlt, hogy ezek

a

ttmellekeredmenyek" B:z oktataapolitikai iranyvonalvaltozaskor mint dominanspolitikai eredmenyek lephetnek elo a f'enyarnyekb61. Ennek illusztralasaraj6 pelda lehet annak a 60-as vek

masodi~

a-

feleben megepUlt korszerU, uj halvarosi iekolanak a

tortenete, amely az e15zo fejezetben leirt varosrekonatrukci6 BOran a yarOS ciganynegyedenek kozepen jott letre. Ez folyamatoe mUkodteteseben komoly zavarok forrasat

jelen~ette,

e1sosorban az

ott ta.nu16k aa a varosi azakigazgatas ezamara,de a. ktilturcentrum-epites celjai irant elkCStelezett, a "mintaiskola" 8zervezesenek gondolatat e1 nem veto helyi politikusok is nyitottak voltak e mUkodesi. zavarok lekUzdesere tett t javaslatok irant.Minthogy az oktataspolitikabana figye1em elsosorban a kozepfok etrukturaiis problema! fele iranyult /amit jol jelez a kUlonbozQ testUlet! anyagok kozapfok-orientaltsaga, ami meg a kozepfok iranyitasaban hivatalosan nem fala10s varosi tanacsi anyagokban is megfigyelheto; de j61 tUkroz a megyei napilap oktatasi targyu cikkeiben is· a kozepfok egyertelmU domi:nanciaja ebben az idoszakbanI, e problemak csokkentessre letrejott nehany helyi megoldaso . 67

A azakigazgatas' felelevenitett egy regebbi, a 60-as evek elejen az uj iakola mar lebontott elodjeben kiprobalt, de akkor kudarcot vallo format: lo6 ci~anyosztalYt hozott Ietre, majd klubot szexvezett ciganyfiataloknak, cigany 6vadai csoportokat inditot-· tak, kesobb pedig egesznapos iskolai oktataai formaban

pr6b~lt~k

- az iskolaigazgat6 szavaival - tttovabbra 1s rajuk kenyszeriteni a nevelss fonto8sagat tt • 107 E kerdesek mindvegig fontos temai voltak a;' varos! s'zakigazgatasnak, fokozott jelentosegUve azonban caak a hatranyoa helyzet

es

~roblemakBret

nyomatekosan kiemelo 1972-

oktataspolitika1 paxthatarozat nyoman valtak a varoei okta-

taspo11tika hivatalos dokumentumaiban. Egy 1972-es varoe! tanaceUlesen a varosi

e~Bkhelyettee

elegedetten megallapithatja, hogy

"Az oktataepolitikai parthataxozat tUkreb"en since BzUkseg a

Iko-

zeptavu mUvelodesi/ terv madoeitasara u • Egy felszolalo besz8.mo1 errol, hogy "A Szakszervezetek Megyei Tanacsa kulturalis oszta.... lyan tai'tott orszagos ertekezleten vale reszvetelem alkalmaval e1 kel1 hogy mondjam - eredmenyeinket az orezagos azervek is janak, m6dszereinket 1s kovetesre melt6nak talaltak." KUIBn kiemeli az emlitett iskola klubfogla1kozasainak

gyakorl~tat,

amely

"1972-1g egyedUlal16 . volt az orszagban."lo8 A tortenethez hoz~

zatartozik meg, hogy a 70-es evek meggyorsulo lakasepitesei kovetkezteben az evtized kozepere az iskola kornyezetebol veglegesen kitelepUltek a ciganycsala.dok, es ez azt eredmenyezte, hogy ez az oktatasi problema 1s kikertilt a szakigazgatas erdeklodesenek kozeppontja.b61, holott az elfogadott oktataspolitikai preferenciak kozBtt tovabbra is fontos helyen 8zerepelt. Egy 1975tis

testUleti Ulesen, aho1 a varosi tanacsi vb a kozoktataspoli-

tikai hatarozat vegrehajtasaval foglalkozott, mar a megyei mU68

velc5deei osztaly kepviselojenek kellett figyelmeztetnie a reeztvevoket arra, hogy nem szoltak a hatranyoe helyzetU

as

ciganyta-

nu16kr61, ttpedig eokat tettek erdekUkben."lo9 A kezdemenyezee megnyi16 lehetosegei mellett azonban tovabbra is az igazodas kenyszere a meghataroz6 a hely1 oktataepolitikaban, bar az igazodas feladata a korabbinal j6val bonyolultabba valik. J61 kovetheto ez az oktataspolitikai iranyvona1ak idodimenz16Janak valtozaeaban. Mig az oktataei reforme15ke13zUlete

a8 meghirdetese idejen egyertelmti

a meghirdetett politi-

ka jov6-orientaltsaga, a nepesaegkepzetteegi Bzintjeben mutat-

koz6 elmaradotteag gyors felez8.molasaba vetett hit

as

a kultur-

centrum-epito halyi politikuBok felzark6zaea e programhoz; aezegenyee megvalosulas nyoman

a~

evtized kozepen m6dosu16 kozponti

oktatasfej leaz tesi iranyvonalban saj a tosan keveredne,k a realitasoknak nyujtott engedmenyek a tovabbel5 vagy ujra feltamad6 hitekkel. Igy a helyi igazodasnak is t5bbfele alternativajQ.a1akul ki. A 60-as evek vegen a leghatarozottabb, legatfog6bb he1yi oktataspolitikai koncepci6 - ugy tUnik - a megyei partbizottsag propaganda

as

muvelodeai osztalyan

alaku~t

ki, ahol sze-

me1yi1eg megeroeodott a kulturcentrum kiepitesenek p a megye kulturalis elmaradotteaga radikalis felezamolasanak, a lakossag oktatasi, mUvelodesi szinvonala emelesenek gondolata mellett e1kqtelezett, tobbeegeben fiatal ertelmisegi politikusok csoportja, akik meglehetos kovetkezetesssggel a kozponti oktataepoliti-

kai iranyvonalak eatara

e

t~rekedtek.

helyi reform-elkepzeleeekbe illesztheto olvaAhogyan

Q:

gondolkodasukhoz koze1al16 nezete-

ket kepvieelo varosi tanaceelnokhelyettes ezt egy varosi testU-

69

leti Ulesen 196B-ban szemleletesen megfogalmazta:: "Feladatunk orszagos politika megfelelo helyi alkalmazaes,

beille8~tese

8Z

a

kulturktlzpont feladatainak megvaI6aitaeaba.,,11o Al1aepontjukat a ktlzoktatasl rendszer ujabb atfog6 azabalyozasa e16tti hangulat... . ban, a

k~zoktat'8i

rendszer helyzete ertekeleaenek orsz'gos e15-

keezilleteiben, a megfogalniazott hely1 eajatosaagok, elvaraeok as lehetoeegek irant1 ::ly1totteag legkBreben, az 1972-es oktataspolitikai parthatarozat e15keaziteeenek idejan a korabbi f'ejlodes Utemevel es meg. III

t~rvszerUsege~el va16

elegedetlensegkent fogalmaztak

A hatranyoe helyzet problemakBrenek eloterbe kerUlese kapcsan a megye egeezenek hatranyos helyzetere, a kulturalie elmaradotteag hagyomanyainak kCStotteegeire, az alacsony tovabbtanu~asi. arany~k.ra

hivtak 'fel a figyelmet, as atirgettek a tanses!

szerveket az elmaradottsagok kovetkezetesebbJ felszamolasara. "~em

latunk semmifele tervszerUseget amUvelodesi azervek munka-

jaban, n1nesenek elkapzel'seik, javaslatokat aem tesznek." mond ta a megyei ideologiai t! tka.r azemli tett '1969-ea e15terj esztee vitajaban,majd igy folytatta: "Nem ugy kell elfogadni, hogy am1t tudunk, moat valos1tauk meg

as valamikor kaaobb' majd a tob-

bit." A megye oktatas1 eredmenyeinek,

intezmenyha16zat~nak elma-

radottsagaira hivatkozva az. orszagos kBzepfoku 1ntezmenyfejlesztasi tendenciakkal nemikepp'szembenallva pr6baltak meg harcolni - mint . errol korabban mar volt sz6 - egy uj, nagykozsegi ,'. gimnazium letesiteeaert, a kBzepfoku ezakoktatason bellil pedig tiaz.

ta profilu szakkBzepiekolak lateeiteeeert as a szakmunkaskepzo intezetek beiskolazasi aranyainak nBvelese ellen. A kozepfoku intezmanyek beiskolazaei problemait targya16 1971-es 70.

eloterje~z-

t~s

a megye

~a

az orszlg

g~zdas'gi ezintj~n~l

magaasbb azU15i

palyavalaszta!i igenyek melle allva - amelyeket altalanoenak telez - ervel

Q:

te-

kozepiekolazasl. aranyok fenntartasa mellett, a

novekv6 Bzakmunkaeigenyek kielegitesere pedig /amire a kozponti anyagok egyre inkabb felhivjak a figyelmet/ a fokozottabb fel-

nott ezakmunkaskepzeeben ill. - atkepzesben keresne megoldast. A megyei ideo16giai titkar a vitaban a jove ezempontjai Mellett

hitet teve ervel a jelen'szUkossegeivel l!!Jzemben: "Vegsosoron az iekolaztataet nem lehet a mUnkae~oezUkeegletnek alav~tni, me~t akkor a fiatalt nero mint ezemelyiseget, nem mint mUnkaerot. nem mint a termeloero.fontos tartozekat fogjuk fel. Vegao8oron

azi~

par szempontjab6l fontos, hogy olyan embereket kepezzunk, akik megfelelnek a tudomanyoa technika,1 forradalom kovetelmenyeinek." A kozoktataai rendszer korazerUsitesere vonatkoz6 javaelatukban osszefogla16a.n igyfogalmaztak: ItNero az oktatasi strukturt. alapveto megyaltoztatasa az elsodlegea feladat, hanem a jelenlegi etrukturank funkcionalis felteteleinek mind.teljesebb: megterem-: tese. n A fejleeztesben a minosegi elemeket hangsulyoz6, a ~elo.rientalt terv~zeriiseget.szamonke.ro,

"kulturmissziot" felval-

laIc koncepci6val szemben /ahogyan az 1971. marciusi Ulesen jelenlevQ KB-munkatars minositette az elkepzeleseket/ nem fogalmazodott meg egyseges allaepont. Az alert

eredm~nyek

hazai lebe-

cslileseben a fejlesztesi eszkozokertfolyo versenyben a megye pozioiojanak gyengUleset jelento veszelyt is lato nem-szakmapolitikat folytat6 megyei vezetok, akik a gazdasagiranyitasi de-

centralizala.s felemae gyakorlatanak a fenyeben a baigert 6S 1971-ben torvenybe iktato.,tt; kozigazgatasi deoentralizaoi6 lehe...,

71

tosege1nek megiteleeH~ben is 6vatosnak mutatkoztak, latvanyoean nem ,allt'a~ a korabbi feltetel nelldll ktlveto helyi pol1tikai ha.-

'g1oman1okat meghala~ni '1atsz6 1ranyvorialme11e -de azzel $zem'b'en

88m.

Ahogyan ame'gyei e1so titka.r az ,1969-8S U~esen 6vato- '

~an megfogalmazta: "Jelenleg nem vagyunk abban a he.lyzetben f nogy tavlatQkban d<:snten1 ,tudn8.nk." Igy e ~eglehetosen hataro2iott '

,

e8

.egyeuiges koncep!c16 mellett, azzal pa",rhuzamosan .: konoepc16val

nem tel'jesen 6s~zhangban 1~v6hivatalo8' velemenyek is elhangza-

nak. A N6gl'ad c. lapban'pl.1968-ban a megyei mUvelodesi osztaly ',tanulmtnyi felUgye15jearr61 szamol be,hogy a gimnazistak ara-

nyaa ktszepiskolae letezamon'belUl meghaladja az orszagosat, de

·aktlntkez6 tanevben llIU az ol'sdgos atlag

al~tt

lel!lZ.1l2 Egy

-19.71-88 varosi partbizottsagi Ulesen'~edig a varos1 elsa ti tkar , -, Udvi:Sz61ve a MunkaUgyi Minisztel'ium' beruhazasabanfelepitendo

uJ, 24 tantermee,ipari szakmunkaskepzqintezet megep1tesenek

,te.rvet - igy gyakorol

bira.lato~ a

ko.rabbi ir'anyvonal. fBlott:

"mi a kaderallomany k1valasztas~ra~ az iskolazaera a ezakmunkaakepzesnel nem torditottunk olyan gondot, mint a tBbbi iakolan'l. Ezen a tulzott;'kBzepiakolazas centralizmuson.valtoztatnunk kell. t ,113 A teatUleti vitakon - mint err51 az eloz5 fejezetben

.

,

,mar volt az6 - fokozottabban hangot kapnak Iha jelentosebb sUlyt talan ebben az id5ben nem

15terben

leva

1n,.t~zmenyek

kepvieelne~

1s1 a kor'abban kevesbe e-

IkiilterUletialtalanos

ie~olak,

munkaskepzo intezetl erdekeit kepviee15 velemenyek,

melletti ,er'vek i8.

Meg

·k6zoktatasi temakkal

szak-

~ n~vellalas

jelentol!:lebb fejlemenynek tUnik,hogy a \

fogl~lkoz6

testU[eti U[eseken egy.re

t~bb,

kOJn\bban e tertlleten iemel'etlen szakert5 as la1kus teetUlet kap72.

vise15je jelenik meg,

'as

n'peeeb~e v&lik azok tabors. 1e, akik a

helyi ujsagban oktataai temakr61 nyilatkoznak. Ez'reezben gyalt ill. 8zoba kerUi6 temak

~ibovUleeeben

a

tar-

ie megmutatkozik. A

60-as evek masod1k feleben egyre tobb sz6 esik a palyavalaeztas k~rdeseir51,

az elhelyezked'si gondokr61, a palyairanyitasr61,.

a tovabbtanulast eloaegit5 form~kr61, kozoktatae

as

kapcsolatar61, iakolan kivUli neveleerol, az iekola

ktlzmUve15dee e~lat6

funk-

ciairal. Uj Bze.replqkent megjelenik 111.s. korabbinal nagyobb nyilvanoaeaghoz jut a ~egyei pe~ag6gua ezakazervezet, a megyei KISZ-bizottaag, a megyei Nap! Ellenorzeai Bizottaag, a munkaUgyi osztaly, a megyei palyavalasztaei tanacs, a megyei oktataei bizottsag, a Magyar Pedagogiai Tarsasag helyi tagozata, tobb sz6 es1k

az

iekolaigazgat6k ertekezleteirol. A kUlonhozo ujonnan a-

lakult vagyuj jelentoseget nyero testUletek mogott. termeszetee~n

tobbnyire orazagoB politikai donteeeket kell latnunk !pl.

az ifjusagpolitikai parthatarozatot, nopolitikai hatarozatot, megyei oktatasitanacs vagy palyavalaszta.si·tanacsad6 letesiteset eloiro rendeleteket! vagy szervezodo orszagoe testuletek nyomaban megalakula helyi tagozatok kialakulasat /pl. a MPT helyi tagozataban/. Az oktataspolitikai 'reszkerdesekben nyilatkoz6 uj azereplok - ugy tUnik - nem jatszanak az alapvet5

d~nte­

eekben dontesorienta16 szerepet, yelemenyeik sokszor az aktualis oktataspolitikai iranyvonalhoz·va16 nem tul sokat mond6 helyi csatlakozast .tilkr~zik, maskor v1szont /hason16an a helyi feszUlt.. aegeket, a maguk poli tikai aktuali tasaban megfogalmazni meg keptelen helyi velemenyek politiza16das elotti allapotahoz/ a partikularis erdektelenseg 1a.tezatat keltik. MegjelenesUk magis sokszinUbb.e teezi

Q

helyi oktataepolitikat, tamadhat6bba a tul-. 73

zott jovo- es oelorientalt' szakmai koncepoi6t as megneh$zitheti egy

ellentmondasok nelkUli egysege8 sZakmapolit1ka vegrehajta-

sat.erveket 8zqlgaltatvQ kUltlnbtlzo, gyakran egymasnak mond6 szakmapolit1kai elkepzelesek Az igazodas ada tat

as

ellen'~"'"

8zamar~o

kezdemenyezse e bonyolultabba. va16 tel·...

j61 illusztralhatjak a varos! kozeptoku oktatasi intezma-

nyekkel

kapcsolato~

2H~eet a ,60-85

helyi elkepzelesek valtoZiaea1

as

etze]c Utk5-

evek masc:>dik felt1en. Az egyert$linUjtsv5-orien-

t alteag korabbi eza15.:a.szaban Qzoktatasi reform elkepzeleseihez igazod6 helyi politikaban a kozepfok eleoeorban mint a kulturi-

lis 8zint,emelesenek fantom szintere jelent, meg !amelyre kiva-natos minel ttsbb altalanos imkolat vegzett tantl16t eljutt:atni/, 8

a

fejleszteei elkepzeleeek fokent gimnaziumi

~ljvelesben

oltottek teatet legy altalanos

~er6helyarany­

ie~olaban

nyitott gim-

naziumi osztalyok, ma'jd az niskolava.ros il elsa intezmenyekent

megepUlo uj gimnazium formajaban!. A 60-as evek kC5zepetol, az oktataei reform-elkepzelesekm6dosulasanak hatasara a kozapfoku oktatas kerdese a "kulturm'iseJzi6 n gondolatkC5.re mellett, mint elhelyezkedesi

as

.

tovabbtanulaai problema is megjelent. Az egyes

oktataepolitikai dont~sek hivatk~zasi alapjakent a tudomanyoe technikai forradalom

as

a fejlett ezocializmus altalanoe azakem-

beriganye mellett. e.ttol az 1dot51 fogy&. egyre inkabb: helyet ka.... patt. /majd a 70-e8 evek elejatol Bzinte kiza.r61agossa valtl a

helyi munkaeroigenyekre as a tanu16i jelentkezesekre ya16 hivatkozalS Ii

harom kozepfoku intezmenytipua megfele15 beiskolazasi a-

ranyainak kialakitaea kC5rUli vita.kban. A vitat va16ja.ban Qzonban nem ezek a 8okezor bizonytalan hivatkoz'sok d6nt6ttek el Ihiazen a teetUleti Uleeeken is gyakran megf'ogaima-z6dik p hogy:r n1n.cM1~nek

7.4

pontos munkaeroszamitaaok a helyi iparezerkezetnek ebben az amugyis gyorsan es eokazor a veletlen lehetosegek hatasara atalaku16 korazakaban, a szU15i igenyek pontosabb- megiemeresevel kapcsolatban pedig meg az igenyek sem fogalmaz6dnak meg/. E hlvatkoz~aok

megjelenese inkabb caak jelzi a korabbi jtlv5-orien-

talt, az -elmaradotteagot huz6fejleeztesekkel lekUzdeni kivan6 oktatasfejlesztoi politika lasau terveezteset az elmaradotteagok fokozottabb,figyelembevetelere Bszt5nzQ uj fejleazteepolitikaval szemben. Az oktatas

as

a.

munkaeroszUkaegletek kapcsolatanak

kerdesei a helyi oktataspolitikaban elcazor a GO-as evek kozepen jelennek meg. A korai, kulturista megkozelitesre jellemzQ

lehet egy

1966~os

varos! part vb-tiles vitaja, amely a kultur-

centrum-epites jelentos akadalyakent emliti a varosba

la

va.ro-

s1 Uzemekbel bevandorlo analfabatak, alacsony vegzetteegtiek nagy szamat. A korlatoz6 adminisztrativ- intezkedesek javasla-

tat a. varosi elso titkar azonban elveti, as azt mondja: ftTeny, hogy a bevando.rlaseal no az analfabetizmuB, de nem lehet J hogy' ezek ne

j~jjenek

be a varoeba. Valamilyen megoldaet kell talal-

ni, hogy a ezUlok igenyesebbik legyenek a gyerekekkel 8zemben az iskolai vegzettsagnel. nl14 A varosi mUvelodeei osztaly egyr

munkatareanak ,ekkoriban irt cikke mar az Uzemek feleloeaeget is felveti, amikor errol ir, hogy azivesen alkalmaznak olyan tanulokat, akik a tankotelee kor elott abbahagyjak az altalanos iakolat. 115 Az igenyesseg-igenytelenseg as a meggy5zee, atneveles fogalomkoreben valo~gondolkodas lassen atadja a helyet a jelentkezeai szandekok, a tulkepzes, tartalekkepzes fogalomkoreben

vale

ervelesnek, j611ehet maga a problema nero sokat valto-

75

zik. A kozponti elvaraeoknak

megfelela~

·tel a varo31 eleso ti. tkar 1965-ben

QZ't

mondja ~

lranti igyekezet1ft

Az elmult ~hrben

valamelyeet jawlt az ips-.ri tanu16 iekola,i beiskolazam riieH~gee n

De azt is hozzateezi: tiMeg mind::tg problema azonb'1n$\

hogy az egyee Uzemek nem tudjak fogadni az ipari iekolat vegzett fiat'll azakmunka.sok~t n 116 Az u.j aze.replokent agyre gYitkQl

rabban megjeleno

~unkatlgyi

oaztalyvezet5

1967-ben Qzt

mondja~

hogy a ·8 oeztalyt as a gimnaziumot vegzettek elhelyezkedese jelent gondot, 117 a megye'~ muvelodee1 osztalyvezeto 1968-a8 be-

szamo16jab61 viszont az darUl ki, hogy a varos! ezakkozepiflkolak is tttal~talekkepzean_t folytatna.k, 118 noha - mint egy 1967....

ee jegyzokonyvbol kiderUl, a tUljelentkezeaek miatt itt jelen-

toe ezamu elutaeitottal is ke11 8zamolniuk az oktataairanyit6k-

nak~119 A megyei NEB elnoke 1968-ban 6vatos~na visszafejlesztea.re itelt gimnaziumok mellett er'vel,

ba..t~

allaspontjatnem

teljeeen fejti ki: Uhelyes-e, hogymi a ginmaziumok szamat csok-

kentjUk, a azakmtu1kaaoket pedig

noveljUk~

holott nero tudjuk ne-

kik biztoaitani a szakma elsajatitasat, mart, egyes szakmaba

lyan sok j elentkez5 van, hogy' nero

'~udjak a,bban. a.

0-

munkakorben

foglalkoztatni, mashol pedi,g hiany mutatkozik a szakmunkasok

teren 1t

0

Az erveles azonban a megyei tanacselnokot meggy6zi ar-

.r61,hogy' "A azakkozepiskqlak a.ranyat csak mersekelt iitemben kell novelni a gimn8.ziumok karara. ,,120 Mindennek ellenere' 1970-

ben n:-egyei tanacsi hatarozat szUletik a

kozepi6kolaz~son

bellil

a azakkozepiskola tulsulyanak biztositasarao1 21 Az ipari ezak~ munkastanu16 'l!H~get

hoz

122

inteze~,

igazgat6ja 1967-ben a tanacst61

ker eegit-

az Uzemek tulzott beiskolaz8.ai igenyeinek rangsorolasa.... , a megyei mUvelodesi osztaly munkatareanak 1968-a~ ~ikke

7.6

pedig ar.:ra utal, hogy

'8.

Bzakmunkaskepzes aranyanak nove Ieee a-

zert indokolt, mert meg mindig tUlaagoean sokan jelentkeznek gyenge tanulmanyi eredmennyel a kozepiskolakballl

123

1970·...ben

a munkaUgyi osztalyvazeto bejelenti, hogy a szakmunkaskepz6s uosszefliggesben van az igenyekkel, az elhelyezkedes biztositott tt , a megyei elso titkar viszont 8zt mondja, hogy az uj

iparsz~rke­

zet munkaeroigenyait meg nero lahat pontosan felme~~i.124 1971ben a varas!

el~o

titkar arra figyelmeztet, hogy "Az uj ipar-

struktura olyan szakma.kban kivan nagy tomegU

kepze~t~

amilyen

iranyban mersekeltek a torekvesak,,,125 nehany h6nappal kesobb,

a mar emlitett paJ':tbizottsagi Ulasan viszont elkotelezi magat a.

szakmunkaskepzes eloterbe allitasa mellett, - 1. a 113. sz. jegyzetet e Hason16 ertelmli cikke,t ir a N6gradba a megyei pa,rtbizott,.... sag ideo16giai titkara 18. 126 A zU.ttzavart nyilvan nem e18osorbC:}n a helyi informaci6k hianya okozza, hanem az 1I hogy a beis'kolazasi aranyok kerdeseben felsobb politikai dontes,re var6 felek a maguk allaspont-

jat urliverzalisnak fe1ti.intetve igyekeznek az adott. 1ehetosegekllez igazodva a szamukra !intezmenyUk 8zama~a/ a legkedvezobb er-

veket felsorakoztatni@ A kepzesi strukturanal /nem derUl ki, ,

mennyire! alacsonyabb kepzesi igenyU helyi munkaeroszUksegletek

as

a helyi oktatasi strukturat az o.rszagoshoz mer"lien elmaradott-

nak tart6 helyi politikusok nagyratoro fajlesztesi terveinek orszagos oktataspolitikai dontessel torteno egymashoz igazitasa.-

ban vegUIis - ugy tUnik' .... az anyagi lehetosegek kozvetitik a felsobb politikai dontest G Egy 1970-e8 varos! tanac8Ulesen a

megyei mUvelodesi osztalyvezet5 he1yettese kHzli, hogy az uj kozgazdasagi szakkozepiskola epitesere lamelyet a helyi vezetok

71

at

telepitendo ..... moet mar kozgazdasagi jellegU - f5j.8kola

eln;~le­

res a erdekeben is kivanatosnak tartananak/az Orazagos Tervhivatallal foly6 targyalas.ok alapja.n nines sok remeny ~ 127' a~ szakmunkaskepzo intezet epitss6 viazont bekerUl a IV. oteves tervbe. Az 1972-ee oktataspolitikai parthatarozat

nyom~

elke....

s~itett megyei partbizottsagi hatarozat egyertelmUen kiemelt szerepet biztosi t e azakmai kepzes faj leaz'tesenek. 128

, A realitasokat eloterbe al11t6 uj oktataspolit1kai iranyvonalhoz va16 igazodas kenyazere lamelynek reszletesebb e1emzese meghaladna a tanulmany ke.reteit/, mint lattuk,a varos-

epites olyan korszakaban kBvetkezett be, amelyben 8zinten a reali ~a.sokhoz va16i,gazodas sztiksegessege valt meghataroz6va."A helyi igenyek, a. varo.s as tarsadalma elmaradottabb ~ll.:retegeinek

tel~leteinek.

erdekeit eloterbe allit6 uj ]?olitikai irany a-

zonban .... haa ko.rabbinal j6val hataro.zottabban hitet is tett a nivellalas f"eladatanak elsobbsege' mellett. - mar

oly~n

idoszak-

ban 8ztiletett, amelyben mind a helyi irltezmenyi st.rukturakban·

/errol reszletesebben 1. a kovetkezo fejezetet/ ll mind az intezmenyiranyitas, a helyi politikaformalas szerkezeteben eros differencia16dasi folyamatok indultak meg. Az iranyitas decentra-

lizalasa 1ranyaba mutato valtozasok

fez

elaosorbana kozepszin-

ttl, megyei kozigazga taB ona.116saganak novekedeset eredmeuyezo

1971-e8 Tanacstorveny szUletase, a kozoktataa iranyitasa.ban a szakmunkaskepzo intezetek tanacsi iranyitas ala kerlllese, majd az evt1zed maaodik feleben a kozepiskolak varosi iranyitas ala

kerU1esel a korabbi merevebb kozponti-helyi fuggossgi viszony old6dasat, az egyseges as atfog6 szabalyozaaba vetett hit megrendU1eset, elbizonytalanodasat jelzike Az elo8ztaaos

78

f'ejl~~6z""

tespolitika ugyan- mint lattuk - tovabbra is a kozponti preferenciak kozvetiteset szolgalja, a kozigazgatasi v~ltozasok azonban eppen ettolaz idoazakt61 kezdodoen lehetove teszik

a '

helyi penzeszkozok nagyobb mertekil mozgositasat olyan feladatok vegrehajtasara, amelyeket hely11eg fontosnak itelnek Jakar'a helyi igenyek nagyobb nyomasara, aka.r a kozponti elvarasoknak ve-

la

magfeleles Bzandekaval/. Ha korabbi gondolatmenettinket kovetve az uj realizmus

idoszakanak dominans helyi oktataspolitikai iranyvonalat Bzeretnenk' leirni a rendelkezestinkre al16 dokumentumok alapja.n

/e~so­

sorban a teatUleti jegyzokonyvek as a sajtocikkek elemzeaevel/, akkor ezt ~:\mindenkeppen a napi feladatokra konoentralasban, a klilonbo.zQ reazproblemak megoldasaban, a halozatfejlesztas1 koncepciokat hatterbe azorite ellcita.si feladatok megszervezeseben kellene megfogalmaznunk. E pragmatizmuat j61 jelzi, hogy-mig a 60-as evekben gyakran megjelentek a megyei as a varosi vezet5k altaI az oktatasr61, mUve16desrol irt

progr~ad6,

helyzetelemzo,

celkitUzo cikkek a helyi sajt'6ban, a 70-es evekben ezek szinte teljesen megszUntek. Utolja.ra 1974-ben jelent meg ilyen jellegti cikk 'a N6gra.dban, az akkori megyei tan~cselnok-helyettes tollabol, aki a 72-es oktataspolitikai hatarozat 6ta eltelt idoszak eredmenyeit e.rtekelte, jellemzo medon inkabb:o a kUlonbozQ reszfeladatok teljesiteserol beszamolva, mintsem valamifele egyseges irany fale haladaskent ertekelve az esemenyeket. 129 A kovetkezo'evekben legfeljebb egy-egy varosi tanulmanyi felUgyelo Bzamol be

sz~melyesen

egy

adott~reszteruletrol a'lap

hasabjain, s

caak 1980-ban jelenik meg az 1972 6ta elte1t ldoszak jelleges valtozasait kiemelo oktataspolitikai jellegU iras ~ a megyei 79

ldeo16giai titkar tollab61 - a lapban. 130 /KBzvetett madon jel.... zi a pragmatizmuB ura1kod6vava1asat, az ellatas! problemak e15terbe kerU1eset, hogy a varos! tanacs kozoktatassal foglalkoz6 teatUleti Ulesein gyakran elhangzik a megyei tans,os vagy

partbizottaag je1enlev6 kepviaeloje reszerol az a biralat, hogy az e15terjesztesek

as a vitak

tUlsagosan ~~ve8et foglalkoznak a

tarta~i kerdesekkel. 131 A tulzott pragmatizmussal, a tUlsa-goBan a mindennapi'fe1adatokra koncentra16 oktataspolitikavsl 8zembeni elegedetlenseg a ka~ponti szakmapo1itikaban is megjelenik. e1so hatarozott

jel~eset

talan az 1972-ea oktataspolitikai hata-

rozet vegrehajtasanak fobb tapaszta1atair61 kiadott 1978. szeptemberi MSZMP PB-al1asfog1alasban lathatjuk, ame1y - tobbek

ko-

zott .... kimondjs, hogy meg kel1 gyorsitani az oktatas tavlati fejlesztese koncepciojanak kidolgozasat.! Ez a pragmatizmus a legnagyobb sikeret a beszamo16k tanusaga szerint /egyebkent az orszagos tendenciaknak megfeleloen/ a nagyraszt tarsadalmi segitseggel megvalosul6 6vodai

ha-

16zat-fej1esztesben arte el, va1a.mint az orszagos mereteket meghalad6 napk<:>zis-arany-noveleseben. fA napkozis,e11atasban resze.... aulck

~ranya

a megyeben .... a megyei muve10desUgyi osztalyvezeto

he1yettesenek tajekoZtataS8 8zerint -'az 1972-es 17,S' %-rol ~984....,tfe

46,7 %-ra nott, bar egy 1980-a8 NEB-je1entes tanusaga

szerint a napkozis e11atas minosegi mutatoi teren meglehetosen elmaradasok mutatkoznak. 132 Ennek a kerdesnek a reszletes vizsgalata azonban iamet nero a tanulmany feladata./ Ugy· tUnik, hogy

az ilyesfaJta helyi igenyek kielegitesenek Jezek korai, 1960-as je1entkezesero1 1. a 97. sz. jegyzetet/ kedvezett, ennek az 1do-

szaknak az oktataspo1itikai

legkore~

80

azaz ezen a terUleton meg-

8zUlethetett. a kozponti oktataspolitikai priorita.sok, a helyi politikai torekvesek

as

az intezmenyek fotyamatoa mUkodtetese-

bol ad6d6 helyi igenyek egymast erosito-tamogat6 egyensulya.

/Ennelt ujabb megbomlasarol arulkodik a megyei mUvelodesi oszta1yvezetonek egy 1983-as varosi tanacsU1esen tett megjegyzese, amel1yel a napkozis. feltetelekke1 kapcsolatos kritikuB hangot azzal utasitotta el, hogy a varosi napkc:>zia 'aranyok tovabbi nCSvelese nem indokolt, hiszen az amugyis magasabb a megyei eloiranyzatna1. 133 / Kevesbe tunik harmonikusnak e harom erc kapcso1ata a varosi kozepisko1a-struktura fej1esztesenek kerdeseben.Bar a megyei 8Z.

id~b16giai

titkar 1980-a8 Nograd-be1i cikke /1. a 130.

jegyzetet/ a kozpontilag eloirt fe1adatnak vala pontos meg-

felelesrol /egye8 helyi velemanyek szerint ismet

tU~hajtasar61/

szamol be ezen a terti1eten, a vegrehajtas e1lentmonda8ossaga szempetUn5. A munkaeroatruktura realitasai fele szorit6 uj kozponti fejlesztoi iranyvona1 ambiva1ens fogadtatasarol tanuskodik

mar a varosi muvelodesi osztalyvezeto 1972-es megfogalma-

zasa is: "Eze15tt 6-8 evvel, helyesen, a gimnaziumok fale iranyitottak a pedagogusok a gyerekeket. Akkor az volt az elkepzeles,hogy mindenki e.rettsegizzen Ie. Kesobb szoritottak a szakmunkaskepzo iskolak fele."lJ4 1975-ben varosi part vb-Ules as varosi tanacs vb-tiles elott is szerepel az az e15terjesztes, ame1y ugy fogalmaz: ItMa jellemzo, hogy a szUksagesnel as a lehet5segeknel nagyobb a gimnaziumba: jelentkez6 tanu16k szama, as rendkivUl a1acsony a azakmunkaskepzo intezet iranti igenYe,,135 Egy

1976-08 varosi tanacsi e15terjesztes - avatosan, inkabb

caak gyakorlott eZ5vegelemzo ezamara erzekelheto m6don - allaat 81

is foglal ebben a kerdesben: "Csokkent a gimnaziumi tanu16k szama. de nero a kivant mertekben, mart az urbaniz4ci6 hatas4....

ra a gimnaziumi igeny termeszetesen novekszik. tv 136

A

ttkivant u -

nal magasabb kepzeei igenyek melletti rendkivUl 6vatos allaafoglalas vieszaidezi a kozepfoku intezmenyek beiakolazasi problemait targya16 1971-ea megyei

pirtbizotts~gi

e15terjeazt's

/1. a lll.az. jegyzetet/ harciasabb hangvetelet,

as

elorejelzi

a gimna~iumi fejlesztes fele ujra nyit6 uj kozponti fejlesztes-

politika fenyeben nyilatkoz6 magya! mUve15desi osztalyvezet5helyettes mal '11asfog1alasat: "Az en meggy5z5d6aem - r6gen is,

rna is -, hogy a gimnazium egy kitUno iskolatipus ••• itt a megyeben olyasmivel nem talalkoztam, hogy egy gimnaziumban eretts~gizett

gyerek ne tudna elhelyezkedni. n

A helyi politikai vezetesnek a jelen szlikoa realitasait a tagaaabb- jove 8zempontjai ele helyezo fejlesztoi irany-

nyal kapcsolatoa ellentmondasos viszonyulasar61 a vegrehajtassal valo teljes azonosulast kexdesesse tevQ finom megfogalmaza-

sokn11 is hatarozottabban tanuskodik az a profiltisztitas, amely mintegy a kozepfoku strukturafejlesztes

alvon~latakent

jatsz6dott Ie a 70-e8 evek kozepen a varosban. Ez a kor szellemenek megfele16 modon alapvetoen iskolaepUlet-felujitaskent as epliletcserekent megjeleno valtozas, mintegy mellekesen, a

ko-

zepiskolai struktura meglehetos atrendezodeset hozta magaval. A 8zaklcozepiskola-fe,j lesztes

~~;)zponti

tamogatasanak hianyaban

" - I .. a 127. sz. "jegyzetet - a kozgazdasagi jellegli foiskola te-

lepites8vel

es

a megyei mlive16desiranyitasb61 kikerUlo uj igaz-

gat6val meger5sBd6 pozici6ju ktizgazdasagi

szakktiz~piakola a

r6-

gi gimnazium felujitasi penzb51 ujjavarazsolt epliletet megkap82

van a tovabbi Imostanaban tervezendo/novekedesehez uj tnrgyi alapot teremtett lami, jelentosebb remenyek beteljesUlesekent tov~bbi

a f5iskola

novekedesehez is alapot jelenthet majd egy-

korl. A regi gimnazium lamely az uj 1967-esbeleptevel elsosorban 8zakkozepiskolai jelleget oltottl a korabbinal szUkosebb helyre kerlilve megvalt egy szakkozepiskolai profiljatol, gimnazium-jellege pedig tagozatos osztallyal

as

egykorabbanveze-

to varosi funkci6t ellat·o uj 19azgat6val e.rosodott. Hogy e kia gyako~lati

lepesekmennyire

koncepciot

la

szolg~ltak

egy tavlatos fejlesztoi

megkerdezett vezetok szerint egyaltalan neml, il-

letve mennyire tekinthetoek a helyi feszUltsegek feloldasara tetthelyi hataskorU

val'~ozasoknak,

amelyeknek ut61agos celt

egy valtoz6ban leva oktataspolitikai iranyvonal adhat: mamar nehez kideriteni. Ugy tUnik, kevesebb ellentmondaasal jart az uj politikai iranyvonal megva16sitasa a varosi alsofoku oktatas fejleszteseben, talan azert ia, mart a kozponti iranymutatasok meglehetosen .as evek

differenci~lt fejle8zt~sre v~g~tol,

is

lehet6s~get

adtak. A 60-

70-e8 evek elejatol a korabbinal j6val nagyobb

figyelem iranyult a kisebb, peremkertileti iskolakra, ami jelentkezett a korabbinal jelentosebb Ijoreszt peraza tizemi segitaeggel megoldott/ eptiletfelujitasokban as bovi'teaakben, de' a hatranyos helyzetU tanulok segitesere kialakitott uj formak beinditasaban is Ikorrekcios osztalyok, palyaorientalo,,· szakultmkara elokeszito - szakkorok/.' Masreszt viszont felerosodtek a tantargyi kiserletek es kialakult a tagozatos osztalyok rendszere, elaosorban·a belvarosi iskolakban. A "fejleaztesek, tertileten viszont' - mint errol korabban p a varosalakitassal kapcsolatban mar

83

volt sz6 - nem sikertilt a azUktla realitasokat meghaladni vagy6. huzofejleazteat jelent5 /a lakoasagi igenyek befolyaaolasat. noveleset celz
hatasa~a

- a helyi oktataspolit1kaban ismet

valamelyest hatterbe szoru1 a 70-es evek

k~zepen

meghataroz6

jellegUve va1t pragmatizmus, eloterbe kerUlnek az oktatas 81aasony szinvonalaval kapcso1atos biralatok, a szinvonalntlve1es reladata, az erosebben j5yo-orienta1t es minoseg-orientalt fejlesztesek szUksegessege. Egy 1979-es kibovitett megyei partb1zotteagi Ules kimondja, hogy "A gimnaziumi aranyok tovabbi csokkenese nem kivanatos"l37, egy 1979-e8 varos! part vb-Ulesen a megyei·partbizottsag munkatarsa felveti, hogy itA mutat6k jok, demilyen 8zinvonalon dolgoznak a kozepiakolak?,,138 Egy 1980-a8 varos! part vb-Uleaen a megyei partbizottsag munkatarsa azt mondja: u·aokat beszeltUnk a hatranyoB helyzetU tanulokrol, feledkezhetUnk meg a

tehetseggondoza~r61

de

nem

sem. Egyszerre .kel1 .

mego1dani ••• ,,139 Ezt meg differencia1tabban fogalmazza meg 1983ban a varosi ideo16giai titkar, amikor azt ,fejti ki, hogy hetseges fizikai

dol~oz6,

a

te-

gyerekek segitese a jov5ben kettos fel-

adat ele allitja az iskolakat: tovabbtanulasra ill. munkaspalya~a

kell felkesziteni oket. Ugyano allap1tja meg, hogy a gimnazi-

umba jelentkezok 21 %-os aranya meg mindig .alacsony. Az uj vonal lehets,eges visszahatasait e1orelatva, a jelen- vagya .jovo-orientaci6 tulzieait csil1apitan1 igyekvo megyei ideologisi titkar e.rra is figyelmeztet, hogy: "A tehetsegesek mel1ett nagy figyelmet kell forditani az als6bb szinten elhelyezkedo tanu16kra 1s, es sajnos ma ez a reteg a nagyobbo,,140 A kozponti 8zakmai. irany-

84

vonal kijelolese korUl'du16 vitak kozepette /s kozoktatas tavlati fejlesztesi koncepci6ja - 1. a 8. sz. jegyzetet - as az oktataai to~venyte~vezet ko~Uli·szakmai vitak~a gondolunkl a kozponti beruhazaste~vezesi intenci6knak megteleloen a 80-ae evek ktlzepen a napgazdasag anyagi lehetosegeinek fUggvenyaben a-· lakul6

varos~ekonstrukci6 p~ogramjan

beltil

megind~l

a varoeban

az uj gimnazium. epiteee. Novekedes as differencia16dae az oktatas

va~os1

intazmanyrend-

szereben .A fejlesztas eros kl:>zponti

meghata~ozottsaga

as a he-

lyi kl:>veto-po11tika alapveto'valtozatlansaga kl:>vetkeztaben j611ehet'

magukako~ponti.iranyironalakkBzben

szetette,

tobbe~telmUve

egyre -inkabb Bsz-

valnak, aa igy a helyi politikaban az

igazodasmellett egyre inkabb.

te~e

nyillk a kezdemenyezesnek -

a helyi oktatasi 1ritezmenyek fej16desenek·t<$rtenetet sajatos kettossegben irhatjuk Ie. Az 1skolak belso tortenete /latszamvaltozasok, profilm6dosulasok, ellatottsag1 mutat6k yoltakeppen

nehez~n

ertelmezheto a kUlso tortenetUk

valtoz~sai/

la varosa-

lakitasadott; idoszakaban bettiltl:>tt szerepUk, a megfelelo oktataspolitika1 :f.ranyvonalhozmert jelentosegUk, "felmutathatosaguk",

elote~~e

nek valtozasai/

allithatosaguk iame~ete

i~l.

nelkUl.

hatterbe

Er~ol

szorulas~k

merteke-

tanuskodik, kozvetett.

modon, az a gyakori ertetlensag, amellyel az egyes iskolak megitelesekor az intezmenyvezetok as a helyi politikusok, oktatasi.ranyitok

Itelbeszelnek'e~~as mellett".

A csaka belsa tCSrtene-

tet ismero /vagy legalabbis caak annak hitelessegat elismerol 85

intezmenyvezet5k gyakran nem ertik, meltanytalannak erzik. 8zemelyes okokra vezetik vissza /esetenkent talan nem 1s minden alap nelkUl/ intezmenyUkpreferaltsaganak valtozasait, hatterbe

szorulasat, mas intezmenyek szerinttik indokolatlan eloretBreaevel szemben. A felsobb, politikaielvaraaokra as a helyi varoses tarsadalomalakitasi·lehetosegekre erzekeny, az intezmenyfejlesztesekkor politikai iranyvonalakban gondolkodni kesz helyi

Yezet5k yiszont folyamatosan /egyenenkant peraza kUlonbozo mertekben! meglehetosen erzeketlennek mutatkoznak az egyes intezme-

nyek onertekei, onerdekei irant. Az

intezmenyfejlodes e kettos tortenetet kat, egymas-

sal ,osszeftiggo folyamat: az iskolaha16zat novekedesenek

as

dif-

ferencia16dasanak folyamata megismeresevel ,kisereljUk meg leirni. 141 Afejlodesben a novekedea /tanu16- eS,tanarletazamok n5vekedese a kUlonbozo iekolafokozatokon, uj intezmenyek szUlete-

sel mags is fontos

vekbeli

va~osi

differenci~16

szerepet

altalanos iskolai helyzetre

j't~zott.

Az 50-es

visszaemle~ezo

e-

egyik,

volt lizemi iskola igazgatonoje igy irja Ie az akkori, meg meglehetosen differencialatlan strukturat: "akkoriban ennek az intez-

menynek a feltetelei nem sokbankUlonboztek a yarOS tobbi isko-

lajanak felteteleitol. Tehat ez az iakola nem azamitott ilyen periferikusnak, legalabbis ilyen hatterbe szoritottnak ••• He uj nevelok j5ttek, nem talaltak kirivo elonyoket

m'sut~p

azt nez-

tek, a szakos igany egyezik-e az 0 kepzettsegUkkel. Na most meg az is beleszolt 'a helyzetbe, hogy a varosban a mUvelodesi oaz-

t41y gazdalkodott a szemelyzeti Ugyekkel, es oda tette a nevelot, ahol szUkssg volt rat as nem oda kerUlt, ahova egyedUl menni akarte" A latvanyos kUlonbozosegek hianya - as persze a meg-

86

szokottsag - miatt az iskola

ko~nyezeteben

ale szUlok Itobbnyi-

re Uzemi iskolakrol van sz6, tehat az Uzemnel dolgozo szU15k! sem gondolhattak

arr~,

hogy mas, szamukra elonyosebbnek tUna.

iskolaba vigyek gyerekUket. Egy masik iskolaigazgat6 igy emlekszik vissza ezekre az idokre: nRegen alapvetoen a banyaszok gyermakei jartak ide, valamint a banya kotelekp.ben

do~goz6

vezet6ke.

Kesobb mar valtozott a helyzet, de sokaig arr61 volt hires az iskolank, hogy rengeteg

JO

tanulonk volt, szepen szerepeltUnk a

tanulmanyi versenyeken ••• volt .t'~ngja az iskolanak."

IA

meglehe-

tosen homogen altalanos iskolai struktura kia1akulasat termeszetesen egy korabbi, differencialtabb struktura felbom1asa elozte meg. Az 1945 utani varosi iskolarendszerben a kUlonboz5 Uzemi iskolak kozott meglehetos elteresek voltak. Az alit Uzemi iskolar61 igy emlekszik vissza egy volt tanara: "ott a gyerekeket mindennel e11attak a vilagon: konyvekkel,fUzetekkel, iroszer.... szamokkal, minden folszerelest mega,dott· az iskola ••• volt sajat fUrdomedencejUk, mesedelutanokat tartottak •. Az biztos, hogy na-. gyon sokat kellett dolgozni, tehat tobbet is koveteltek, de dup-

Ian fizettek.

Es

minden evben kaptunk meg egy honapi bert ••• "

Az iskolak a11amosita.saval,az alsofoku oktatas kotelezo id5tartamanak kite.rjesztesevel te.rmeszetesen ennek a. kiveteles a11apotnak is

veg~ 1et~;

az iskolanak nagyobh szerepet kellett val-

lalnia a varosi feladatok megoldasaban. Tisztasagi fUrdojabol uttoroszoba

l~tt.,

a harom mUszakos oktatas mellett esti iskolat

is nyitottak benne sth.1

A kozepfoku oktatasi lehetosegek valaszteka is

szege~

nyes volto Egy gimnaziumigazgat6 igy emlekszik e.rre vissza: nAz iskolarendszer meg nem volt elegge differencialt: gimnazium volt'

87

meg technikumlil n /Volt persza szakmunkaskepzea is, ez azonban a kozepfok altalanossa valasaban nem ketelkedo akkori hangulatnak megfeleloen a visszaemlekezok tudataban nem maradt meg mint kozepfoku kepzesi forma.1 A

k~zepiskolaba

a tovabbtanu16k - ma-

inal lenyegesen kisebb .... taborat reszben a nemek szerint1 at'any Ivolt fokent lanyoknak as fokent fiuknak sz616 technikuml oaztotta meg,

reszbe~

pedig

Si

ta~ulmanyi e~edmenyek.

A varasi ok-

tatasi a.llando bizott,sag vezetojenek 1961-e8 ertekeleae szerint: "Ha nem sikeI'lll a felveteli /a technikumba/, mehetnek a gimna-

~iumba.,,142 , Az iskolastrukturat differencialo tenyez5k kozott te-

hat elsokent a novekedes

so

jatszott fontos szerepet. A varos el-

uj altalanos iskolajanak megeptilese -mint erre korabban mar

a varosi vezet5k "mintaiskola tt kialakitasara, tett torekvesei

kapcsan utaltunk - lehetoseget jelentett adifferencia16das megindulasarae Ezt a lehetoseget erositette, hogy az iskola indulasakor mar tagozatos jelleget aa~a,

kapot~.

Az intezmenyek zsufolt-

az anyagi as szemelyi feltetelek hianyai azonban kezdet-

ben ezt a lehetoseget "felfaltak ft • A'harom mliszakbe:n dolgoz6,

eate meg levelezo vagy egyeb felnottoktatast is folytato iskolak koru~enyei14J eluraltak az uj iskolat is, amely j6 targyi adottsagaival arrs is csabitott, hogy korabban hontalan intezIDenyeknek as kepzesi formaknak helyet nyujtson: betelepUlt ide egy szakmunkaskepzo intezet nehany osztalya, es a pedagogue to-

vabbkepzes celjaira is hasznaltak az epUletet. Ugyhogy, mint a kialakulatlansag e korai idoszakaban majd minden intezmeny, az uj iskola is tttobbfunkci6ju n lett. IRa ekkor meg ez a megneve....

zes nem letezett is; a z8ufoltsag - egeszen mas korUlmeny~k ko88

zott fellepo - uj korazakaban a 70-e6 evek vegan az altalanos iskolaban jelentkez5 demokrafiai hullam idejen jelentkez5 tabbfunkci6ju epulet-ideol6giajaban e korai, meg ideologiat nelkUlazQ zsufoltsag korszakanak halvany felvillanasat is lathatjuk./ A

nagyobb mertekU differencial6dasra caak a masodik uj iskola

- az niskolavaros" elso, as maig egyetlen altalanos iakolaja .... belepese teremtette meg a lehetoseget, eleinte nem is a hatra'nyos tarsadalmi

~o.rnyezet

okozta gondokkal kUzdo uj ttoktatasi

palota" szamara, hanam a terheinek j6 .reszet51 szabadu16. tobbi, a differencia16das egyeb lehetosegeivel /elonyosebb taraadalmi kornyezettel vagy oktatasi formava1 -pl. tagozattal/ is rendelkezQ egyeb

~skolak

szamara.

Kozepfokon a novekedea hason16 modon megteremtette a sajato~ os~t6dasi

differencia16das lehetoseget. Anovekedes itt

folyamatot jelentett: az 1945 utan letezo egyet1en kozepisko1a, a gimnazium tobbszori o6zt6dasat. A gimnaziumban eleinte dolgo-

zok mtiszaki kozepiskolaja is mUkodott, majd 1950-tol ipari gimnaziumi osztalyokat inditottak benne, az orszagosanrovid eletU kepzesi forma megszUnesevel pedig a kovetkezQ evt51 technikumi oszta1yokat mlikodtetett·. kapott~ e

nek

Ez

az 50-as evek elejen uj epUletet

novekedessel az iskola kettevalt.

k~telez5en

A'

60-as evek eleje-

elvart szakkBzepiskolai fejlesztesei is ebben az

intezmenyben indultakmeg; a geplakatos as villanyszerelo kepzessel kiegeszU16 gimnaziumi kepzes profiltisztitasara a 60-as evek masodik felenek kozponti elvarasai as

a

helyi kulturcent-

rum-fejlesztoi torekvesek litkozesei folytan nero kerlilhetett, sorQ Az uj gimnazium epUletenek

megepite~evel

as a tanari kar - em=

litett m6don torteno - megosztasaval lehetove valt az uj intez~ 89

many differencialt

profilj~nak

kialakitasa. Ahogyan az uj gim-

nazium igazgat6ja visszaemlekszik, errol az 1ntezmenyrolz: "kezdettol fOgV8 az volt azelkepzele:a Iwa is Qz/. hogy j6 szinvo"'"· nalu, igenyes, modern szemleletU gimnaziumot kell megte.remten:L"fV A ragi viezont - amiJ;lt azt igazgat6ja beIso, tortenet

jabal latja -

:~

"igy termeszetes modon valt a

Bz~mpont.....

legku15nb~zobb

kiprabalasaraalkalmas iakolava. tt Vagy ahogyan meg

k:iee.rle~ek

lndulatoaabban f'ogalmaz: "elkezd5dott a bUncselekmenyek eoroza.ta." E "tobbfunkci6ju" iskola maradt a

tovabbiakban is a 1ega1-

kalmasabb arra, hogy a kozepfok fejlesztesevel kapcsolatos fel-

eobb elvarasoknak vala megfelelest demonstra.lja /pl. a kotelez5en elvart gimnaziumi beiskolazasi arany-csokkentest a varos itt hajtotta vegre, migaz uj gimnaziumban novelte abeiskolazottak

az~at144/

t

majd felujitot't; epiiletenek atada~aval a helyi dif-

ferenciala fejlesztoi torekveseket szolgalta - 1. a kozgazdasagi 8zakkozepiskola korabban leirtpresztizsnovekedeset. Ugy tli-

nik, az uj fejleszte.s-novekedes;az ujabb uj gimnazium epitese nyujt majd lehetoseget arrat hogy a regi gimnazium ujraoszt6dassal ujalakban feltamadjon,tiszta gimnaziununaes tiszta szak....

k5zepiskolava oszt6dj~k. Az iakolei atruktura differencia16dasanak a novekedes mellett masik fontos lehetQsege azegyes iskolatipuBokon belliIi 'differencialt formak alkalmazasa. Erre als6fokon klilonosen a 60-~B evek vege 6ta nyilt lehetoseg, amikor a kozpo~ti szakmapolitikai int~zkedesek hatasara t5megesen megjelentek a ~lon­ bozo tantargyi kiserletek, elterjedtek a tagozatok, kialakult a napk6zis ellatas differencialtabb> formaja, az iskolaotthonoe oktatas, majd kesobb a klubnapkozis forma 1s, egyee

90

tant~rgyak

tanitasaban megteremtodott.. a csoportbontas lehetoaege, majd napjainkban letrejtltt.a fakultaci6a oktatas lehetoeege ie. De ezek-

nek a minosegnoveleal, elitizalaai lehetosegeknek a megteremtodese

mell~tt

kialakultak a batranyoe helyzet, a lemaradaa prob-

lemaira is oktatasiformak;

.9.

mar emlitett ciganyoBztalyok,

F-e~

klubok, hetkozi diakotthon, pa.lyavalaszt6 il1zakkorok f'ormajaban va~y

a 70-es

6v~k

kozepen megepUlo uj mUnka.slak6telepi iskola

egy klse.rleteben, amelyben a hetedikes, nyolcadikos tanu16k egy~ egy hetes Uzemi munkan vesznek r'eszt tanitasi idon bellil. Kozep.... fokon a kUlonbozQ pl'ofiltisztitasi kisel'letek, valamint egy-egy iskolatipuson belq,li dlff'erencialt formak letl'ehozasara tett k1s61'1etek !pl. gimnaziumi tagozatok, majd fakultaci6 szervezeae; a ezakmunkaskepzo intezetekben emeltszintu kepzas bevezetese,

szakkozepiskolai osztalyok inditasa 1964-ben, majd uorainditaBuk 1984-benl jelzik ezt a folyamatot. Az iakolaatruktura differencia16dasanak legfobb

f~lte­

·telet azonban va16sziniileg a varoafejlodee soran dif'ferencia16d&varosi tarsadalmi struktura tel'emtette meg, amely,mint er-

.

rol az elso fejezetben sz6 volt, a korabbi, uzemek szerinti . Bzeg- . regacio helyett; jellegzetea t·a.,rsadalmi 'azegregaci6t hozott let-, 1"e. A .1akossagi koltozesekhatarozott iranyal az iskolakorzetek

meglehetos homogeniza16dasat is magukkal hoztak, as ezt caak felerositettek a varosi beiskolazasu

t~gozatos

osztalyok diffe-

rencial6 lehetosegei. Ahogyan a mar idezett volt banyatelepi igazgat6 beszamol a korabban heterogenabb tarsadalmi oBszetetelu'

!bar csaknem kizar61ag banyatelepi/

lakoss~g gyerekei altaI la-

togatott'iskola preaztizscsokkeneserol: "ahogy valtozott, ak<:irnyek lakossaga, ahogy eloregedett; a reg! korzet as egyre tBbb 91

c~gany

csalad koltozott ide, megvaltozott a helyzet"G E tazaa-

dalml differenc1a16daer61 beszel a belsa

ee~tettBeg

pozici6ja-

b61 az 50-eeevekben meg elit-lak6telepnek szamit6, mostanra, in.... kabb periferiara szoru16 kornyek volt belvarosi iskolajanak igazgat6ja: "M1ndent aZ uj iskolanak adtak, 'mert odajait.az X. elvtars.lanya, mart az.Y-nak agyereke is." /Az oBszeftiggea

nyilv8.n. inkabb fOl~J.ltott.1 . Az

intezmenyi novekedes, az oktataai formak aokfele-

sage as Q'dlfferencia16do varosi tarsadalomstruktura iskolarendszert dif'f'erencia16 hatasa! egymast;erositettek a 60-as evek t6bbe-kevasbe szilard j5v5....orientalt tarsad$lomkape Mellett,. amelyben a tarsadalom.... as gazdasagfejlodes nagy lehetosegeibe vetett /az evtized elejen szilardabb, az·evt1zed k5zepetol megme~1ng61

hit a kialakulo fejlodesi aranytalansagok ceokkeneset

vagy megszuneset igerte a nem tUlsagosan tavoli jovoben. A tarsadalomkep

as

a

ta~sadalmi

to hangok as a faj lodes'

va16sag kozti

tavolsagrafigye~ezte­

egyeb.realit~sainak. ha tasara

a 70-es e-

vek elejen-kozepen megvaltoz6 tarsadalompolitika az oktatasi rendszer mUk6dteteseben is .... mint errol korabban mar volt szo -. hatterbe 8zoritotta ,adiff'erenc1alo Qktataspolitikat as elonyben reszesitette

a

nivella16 megoldasokat. Ezmegnyilvanult ne-

hany nivella16 aelzatu oktataapolitikai il'ltezkedesben /tananyagceokkentes, gimnaziumi tagozatoa osztalyok fokozatos megszUntetese pl./, megnyilvanult az oktatasi fej l~,sztesek p.referenciavaltozasaban /gimnaziumi .fejlesztesek visf3zaszoritasa, sz'akmunkaakapzo intezeti fejleszteaek elaterbe kerillese!, a fejleeztesek mellett. az ellatas

ke.rd~seinek

elaterbe kerUlasben !pl. a

szakrendazertl oktatas erositeseben, a tanetszkoz-ellatottsag ja-

92

vitasaban/.

Es

megny11vanul valamifele varbalizmueban

1Se

A N6g-

rad cikkeinek elemzese j61 mutatja, hogy.ebben az idoszakban

lkb. 1972-1978 kozott/

a

korabbi es kesobbd.. emlitettaegUknel

joval nagyobb.mertekben szerepelnek az oktataeUgyi hiradaaok.... ban a kUltertileti iakolak t

as

,ugrasszertien magna a szakmunkaa-

kepz6 intezetek lelsoeorban az ipari jellegU/lemlitese, gyakrabban nyilatkoznak az emlitett intezmenyek vezetoi aktualis

oktataspolitikai temakr610 Sajatos modon azonban elsosorban ' nem az iakolak jellegee problemai fogalmaz6dnak meg, hanem inkabb a korszak jellegzetes oktataspolitikai torekveseinek tel-

jesitese: felujitaeokrol, bovitesekrol, csokkeno bukasaranyok.... '

1'61, vallalati tamogatasrol,· az eszkoz.... ellatott:sag javulaear61 van sz6 .az altalanos iskolai hiradasokban, mig az ipari szakmUnkaskepzo intezettel kapcsolatoe cikkekben ..... a beiskolazasi p.roblemak mellett; - eluralkodnak a. szakmunkastanu16k kultul'alt viselkedesevel, sz6rakozasi 8zokasaival ill. ennek kialakitasara iranyu16 torekvesekkel kapcsolatos hi~adasok. Eppen az evti-

zed vegefele, a; valtoz6 oktataspo11tikai iranyvonal mellett: fogalmaz6dnak meg jellegesebhen azok a problemak,

amelyek a n1-

vellalasi politika eletrehivasaban szerepet jatszottak:, ekkor , irnak a kUltertileti 1skolakban

nyal' 01 , lagu

tan~16

ciganygyerekek magas ara.-

a korrekci6e neve1es hianyair61, bukasokr61,

iskolaep~letekr61p

l'OSSZ

a1-

s a 8zakmunkaskepz5 intezettel kap ceo7

latos hiradasokban a j6 targyi feltetelekke.l as a szakmai

as

szakman kivUI! eikerekkel kapcsolatos cikkek tulnyom6 tobbsege mellett; em11tes tBrtenik az intezetben nem mindig kifogastalan munkategyelemrol 1so

93

A varoei tarsadalmi atruktura tovabbi differen.cia16daas i.ranyaba hat6 va..rosalaki tasi. folyamatok~ az oktataai f'Oli~. "

m'k

sokf~lea~g6ben rej15 differenci~16 lehe~5s6gek tov'bb~16ee

!es ujak ezUletese:; pIe a gazdalkodas megosztottabba vals5a:val a 60-as evekvege ota/ a varas alsofoku oktatasaban megleheto-

sen ja1 elkUlonitheto intezmenyek rendszerst hoztak letre .. A varoshoz kozigazgataailag hozzacsstolt volt falusi telepUleseken

sokb~n

zetesa~ge

megorz6dott a falus! iskolarendszer j6nehany jelleg-

/a varosi zsufoltsaggal szemben kisletsz8.mu osztalyok

csaladiasabb legkore; az 'uj oktatasi formak bevezetesevel - pl$ a fakultaci6 lehetosegenek megragadasaval - .regi iskolai hagyomanyok feltamasztasa: haztartasi ismeretek bevezetese; a szU-

15kkel vala

kapcsolattart~s patrj~rch~lisabb form~inak

alase sth.l. A volt lizemi iskolakban,

els5so~ban

tovabb-

peraze a perem-

kertileti kisebb. iskolakban erosodik a kozvetlen munkaba alIas.... ra as szakmatanulasra elokeszit6 jelleg laz ujsagcikkek tanusa-

ga szerint a technikaversenyek allando gy5ztesei ezek az intez-

menyek/, fokozodik a mozgalmi luttoro! munka jelentosege, e15terbe kertil a neveles feladata /az egyik iskolaban pl. magatartasi versenyt rendeznek/ as a specialis oktatas szUksegessege

/pl. a korrekci6s nevelese/. A beltertileti iskolak nagyobb aranyu kozapiskolai tovabbtanulast mutatnak fel, tanulmanyi versenyeken indulnak, szaktargyi kiserletekbe kapcso16dnak, tagozatoa osztalyaik, szakkoreik szakmai eredmenyeir51 szamol be a helyi lap as az lntezmanyek vezetoi. E sokfele jellegU tevekenyseg lamely egy adott intezmenyen belUl is keveredhet, pl.
f5 kBztis jellemz5je

BZ

intezmenyvezet5k azon 94

t~rekveBe~

hogy a

min6segi elemeket munkajukban erositsek as a megfelelo targyiazemelyi felteteleket mely egyseges

as

a mUkodes 8zamara megteremthessek. !A-

egynemU oktataspolitika mellett problematikue

lehet~/

Kozepfokon, ugy tUnik t a nagyobb foku differencialo-

das /profiltisztitaa, valasztek-bovtilea/ as azzel a minosegnoveles lehet6seget az intezmenyi vezetok

es

a helyi iranyit6k

egyal'ant az intezmenyi novekedesben latjaklll Vagy az intezmenyi novekedee lehetosege lattatja ezt velUk? Erre a kel'desre mal' a kovetkezQ id5szak oktataspolitikai fejlemenyei adjak meg a valaszt.

95

J E G Y Z E. T. E:Ji

1.1

Anthony Hartnett /ed~/, The Social Sc1ence~~in

Educational Studies. A selective guide to the literature. IHeinemann Educational Books, London, 1982./

2.1

A legiamertebb nav talan

~vid

B. Tyack.... e, aki-

nek The One Best System: a Hi.story of American Urban Education /Harvard University Press, 1974./ c. munkajab6l ezemelvenyek magyar nyelven is olvaahatoak az Oktatas

as

po1itika. KUlfoldi

sZQvegek c. keziratos szemelvenygyUjtemenyben /Szerk. Halasz Gabor, Nagy Maria. Oktataekutat6 Intezet, Bp. 1983.r L. meg M.B. Katz, The Irony of Early School Reform: educational·innova~ion

in midnineteenth century Ma..ssachusetts. /Harvard Uni....

versity Press, 1968./ c. konyvet, az [rban Education c. foly6irat egyes 8zamait, valamint azl. sz. jegyzetben megadott szakirodalmi tajekoztat6 boseges

blbliog~afiajat.

3./ Az iskolahaborur61 irt TUdasgyar

as

igazgatas c.

ismerteto tanulmanyomat 1. a Vilagossag 1983(1. szamaban.

4.( Donald

War1'e~l

Return to Old Times. Rural Roman-

ticism in American Education History c. tanulmanyaban

I~

Education, Vol. IS. No. 4. 1984. pp. 389....396./ felhivja pl. a figyelmet arre, hogy a varosi iskolamozgalom tetopontjan az amerika;ak 80 %-a falun alt.

5.1 A kelat-eur6pai rendszerek II. vilaghaborut kove-

to

mode1'nizalasi torekveseivel kapcsoIatban errol a jelenseg-

1'01 is 11' Vernon V. Aspaturian. Marxism and the Meanings Modernization c. tanulmanyaban lIn: The Politics of 96

01

Moderniza~

tion in Eastern Europe. Edo by Charles Gati, Praeger Publishers Inc. 1974,

pp~

18-1901

6./ Ennek bemutatasaxa teszek kieel'1etet az Innovaci6 a,z oktatasUgyben

Oil

tanulmanyomban /Oktataekutat6 Intezet& Bp.

1984, Keziratl

7.1

L~

pl. Simon GyUla lazerk./: NeveleaUgytink husz

eve. 1946-1965. /Tankonyvkiad6, Bp. 1965.1 Kozoktatas-politika

as

Horvath Marton:

as altalanos isko1a IAkademiai Kiado, Bp.

1978.1 c. munkakat. 8./ Az oktataspo1itikai megkozelites csak a legut6bbi evekben je1ent .meg a magyar oktata,sUgyi kutatasokban, igy osszefogla1asukra aem val1alkozhatom, csupan az alta1am ismert

8S munkamban hasznositott. nehany tanulmanyra hivatkozom. L. lasz Gabor: Kozepfoku oktatas es megyei iranyitas

~

lo~tata8kuta­

to Intezet, Bp. 1984, Kezirat/; Lukacs Peter:; Vazlat az oktatas kozponti tervezeserol /Oktataskutato Intezet, Bp. 1983, Kezirat/; Saska Gaza: Egy dontessorozat kenyszerpalya.ja /Mozg6 Vilag, 1981/12./ valamint Salamon Gabriella: Oktataspolitika es oktatasterv8Z8s Magyarorszagon, 1960-1970. /Doktori dis8zertaoi6, Bp. 1976/ c. munkait.

9./ L. pl. a kozoktatas tavlati fejlesztes0nek koncepci6jat /Javaslat a kozoktatas

fejleszt~sere2

Kozneveles,

1983/28. sz./ 10./ A 6z6beli visszaemlekezesek legjelentosebb for-

rasanyagaul Nyiro Andrasnak a jelenlegi

as

'

volt helyi vezetok-

kel keszUlt interjui szolgaltak. A sajt6anyag kigyUjtesenek

fa-

radsago8 ·es aproleko8 munkajat G. Kiss Magdolna es Varkonyi Ferenc vegezte, az interjukeszitesben rajtuk kivUl meg Gusztos 97

Istvan as Foga1'8Si Istvan is 1'6Szt vette A varos! oktataai intezmanyek

gazdalkodasa~61 ~6thMal'git

keszitett esettanulmanyt.

Munkajukat ezuton is koszonom. A varos!' as megyei tanacs, a

va~

rosies megyei pSl'tbizottsag, a megyeilev~ltar as a megyei pa.rtal'ch1vum' megkere~ett

munkatars~inak

azives segitsege.t is

szeretnem ezuton iamet$lten megkosz5nni. A k5vetkezokben a teatUleti

jeg~z6kijnyvekrecsak amtifaj lelote~jeaztea,

vb-tiles 8'th./"

as a datqm megjeltllesevel, 8zintel'jukra pedig,fokent az interjualanynak a vizsgalt idopontban betoltott tisztsege1'8 utalv8 hivatkozom. A pontos forraaok

az

Oktatsskutat6 Intezet dokumen-

tumanyagaban megtalalhatoak. 11./ E eajatoa varosBzerkezet kitiino azooiografla.1 lei.raaat 1. Szab6 Zoltlin: Cifranyomorusag.' /Cserepfalvi, Bp. '19381 :

c. k<:snyveben. 12./ 1. az 1958. janusr 31-1 varosi tanacsUles jegyz5ki?nyvet. 13./ L. az 1960. januar 26-1 varosi tanaosUles jegyzok<:Sriyvet. 14./ L.a:>Salg6tarjan tortenete. /Foszerk. Szabo

a~ela.

Sa1g6tarjan, 1972/ c. 'kotet 336':'317. 1. ,

'

15./ 1.m. 354. 1. 16./ 1.m. 3..70.' 1.

17./ L. aZ,1961. november 22-1 varosi tanacsU1es jegyzokBnyvet. 18./ L. az 1958. januar

31-~

varosi tanaosules jegyz6-

konyvet.

o

19.1 L. az 1962. sl:\gusztus 17-1 varosi tanacsiiles jegyzokBnyvet. 98

20.1 L. az 1962. ~u11u8 25,~ vb~f!l1 tanics vb-tilth.. W

jegyzokonyvet.

21.1E~t.; a haD.SUiatot ;i61ttijci-tlzi,1t, ai.. korabelih1va'> 'l'" ,." '" " , ,

".,

"i,;':"

":"':

,,','

~

"',:;

1;alos dokumen.tUmok; 'n1indfJ~eke16tt, az SZIW XXI.i.e~·,:·~I •. KOng~ '~

.

':.' , . , : . ' : ; _ .

,~",.~\·.l.',,~;.;_'

'-,

..

..~'

:'_.,'

'

"

-

' . .,'

'.' . .:';."

resszuea.r61 k:l.a4btt"MS~-hattUcozatok:

:',

22~I'L~"a ,'~~OB;'" tarulos 'es', a'/va.r08iPb.tbl..z,o~t'Sag1963.

nOVlllllbe.t'

2e~fegyU1;tell

23~/'L~

1964~

a'z

"

jllgy.dt8nyvet~(....

i11esenllk

okt6be.r9-i megyei.

'::;,."

•

','

';

'. ....

ptti-t vb~U.les·

' , '

. , .

jegy-

\,

- - . l

zokonyvet. ,

24./Aszanalas p.roblem~i·e.JnaSOd1k5eves,tervid6,

'

ezakabanee a harmadik5 evestervr',va16 a:tmen_t s.analasi ker-, desei. Elot8rjesztes az lVISZMP v~o81Pa.rtbizottB~ga es a varost I

, .

,

'

Tanaoe vb tilesere. 66-. o. /Az 196.3. november' 6-i'jegyzok6nyv' mellekle:te!

25./ 1.m.

6~.

o. I

,

,26./ L. az 1964. apr111s2:4-iilu.gyei pa1't

vb-Ule~j.gy-

~6k6n~et.

27 •./L. ,am .1961., november 2'2-1 varos! 'b,an4osUles jegy'"

zok6nyvet. 28./L. az 1964. ·j~11us 1.3'!"'1va.rolli tanaoa "f'b-Ules

jegyzok6nyvet. 29.1 'L. a, 24. sz. 'jegyzetet. '

30.1 L. a varos! pa~tbizottsag as a varosi tanac8 1966. februar 8-1 egyUttes Ulesenek jegyzoktlnyvet. 31./

~.

az 1963. ezeptembe.r 6-1 va.rot?Ji partbizottsagi

tiles jegyzok6n,vet • .32./ L. as' 1968. m~ju8 22-1

les je'gyzokBnyvet. 99

"a1'os1

p'irtbizottsag1 U-

31.I!L~ a varos1 tanac8 as a ,varoei partbizottsag 196).

november 28-1 egyUttes ,U1esenekjegyzoktlnyvet. ..' . "

"

34.1

A. "1i1szta lal?1'01" inditott

ujjaepites, a ISzoe1a-

11sta val'osepitesi,ranti szakmai ;elhiva1;ot.tsagr61 es vonzodas•

.•

" ' _ ' C , j

1'01, va1am1nt ennek t61'teneti.:.e16zmettyoeil'ol 1. Saad J6ze.ef':

Terii1eti •

.

tervezel!l.varos~p1t~8i·tttrvezeei' tarsadalomalak:1.tae "

.

•

•

.•

" . '

.

I

~

19.30-195Tk6z8titC.·b61ceeezdoktor1.d1sszertac16jat IBp. 1984. Keziratl.

35.1

POgan!,

Fr1Slee::Sa1s6tarjan uj,val'~Skazpontja.

IBp. KepzomUveszet1 A1ap Kiad6va11alat, 197.3.1 8. o.

36.1 L. az 1958. janutlr 31-1 varos1. tanacsUles jegyz6ki:Snyvet. 37./ L. az .1961. janua.r 31-1 varos;! tanacsUles jegyzeS-

.,

40./L. az ,1964. okt6beJ.' 9-i.megye1 ~a.rt '\t'b-fllee jegyzokCSnyvet.

41./ L. az' 1961. november 22-1 varost tanacellles; az 1963. julius 5....1 varosi tanaceUles; az 1965. fe brual' 20-1 va-

ros1 tanacei as partbizottsagi egyUttes Ules; az

1965~

marc1us

22-1 varosi .tanaos vb-Ules; az 1965 •. . majus 31-1 varosi tanaoe. ,

tilee

jegyz~kCSn~eit

42~/

es a,N6g rad 1968. II. 27-1 hiradasat.

L. az 1962. teb.ruar 7-1 v&.ro81 tana08 vb-tiles

jegyzok6nyveto 100

43./ L. az 1964. junius 15-i megyei partbizottsagi tilea jegyzokonyvet. A tema je1entoseget j61 mutatja, hogy a 24 olda1as e15terjeeztea szerint elokesziteseben 60-an vettek reszt, 12o-an vitattak meg elozetesen. Az tiles 15 hozzasz61asat tartalmaz6 vita leirt sZQvege 28 oldalt tesz ki, ami ekkor mar nem mindennapos jelenseg. /Ellentetben az 50-es evek e1ejenek tobb napig tart6 testUleti U1eseive1./ 44. / L•. az 1968. februar 8-i varosi tanacsi as varosi partbizottsagi egyUttee tiles jegyzokonyvat. 45./ L. az 1967. aprilie 1-i megye1 tanacallles jegyz6ktsnyvatGl 46./ L. az 1966. julius 29-1 megyei partb1zottsagi ti-

les jegyzokonyvet • . 47./ L. az 1965. marciue 8-1 varosi tanace vb-tiles jegyzokonyvet. 48./ L. az 1966. januar 4-1 varosi part vb-tiles jegyzokonyvet. 49./ L. a. N6grad 1965. IV.

2.~i

tud6sitasat a. terve-

zett· varosi fej1esztesekro1. 50./ Az 1965. november 1-i varosi tanacs vb-U1aeen a varosi vb e1nokhelyettese elmondjs, hogy -

az

1964-ee 1akossa-

g1 levalben kifogaso1t helyen - epUlo 1akaaok kb. 200.000 Ftba kerU1nek, az OT-normak ezerint azonban caak max. 140.000 Ft.

1ehetne az epites1 ko1taegUk. 51./ L. az 1965. december 23-i varosi part vb as ta-

nace vb egyUttes rendkivUli ti1esenek va1am1nt az 1966. januar 20-1 varosi part vb

as

tanacei vb egyUttee. rendkivUli Uleaenek

a jegyzokonyveit. 101

52./ L. az 19690 augusztue 28-1 varos! tanacaUlee jegy-

zoktlnyvet.

53./ L. az 1971. januar 26-1 varas!. megyei tanaC6 vb egyUttes U1esenek jegyzoktlnyvet.

54./ L. a

v~rosi

partbizottsag. varos! KISZ-bizotteag,

varas! tanacs as a HN varos! bizotteaganak 1972. januar 27-1 egyUttes Unnep1 Ulesen keszU1t

jegyzok~nyvet •

.55./ L. az 1969. apr!lis 2i-i varos! tanacsU1es jegyzokBnyvet.

56.1 L. az 1974. augusztue 21-1 varos! part vb-tiles j

egyzokBny,vet.

57./ L. az Elet

as

Irodalom 1968. szeptember 28-1 8za-

maban Gars! Gabor Salgotarjani nap16 c. irasat.

58./ L. az 1967. okt6ber 19-1 varosi tanaceUles jegyz5ktsny,vet.

59./ L. az 1969. okt6ber 13-1 varosi tanac8vb-Ulea j

egyzoktsnyvet. , 60,.! L. az· 1970. majue 29-1 yaros! tanacsUlea j egyz6- .

kBnyvet. 61./ L. az 1971. majus 31-1 varosi tanacaUles as az 1971. julius 19-1 varos! tanaos vb-tiles jegyzokBnyvet. 62./ L. a N6grad 1911. Vr.l-i sZSmanak !smertetojet a varoeepitesi tervekro1.

63.1 L. az 1971. junius 22-1 megyei part vb-ii.les*jegyzokBnyvet.

64./ L. az 1970. julius 29-1 zok<:snyvet.

65./ L. 1

va~osi

part vb-Ules jegy-

az 1911. januar 26~i megyei, varos! tanaos vb

102

egyiittes Uleaenek valamint az 1969.juniul!!i 24-imegyei part vbUlesek jegyzokonyvet.

66-,. / L. avarosi tanacs 197.3. aprilie 19-1 alaku16 uleaenek jegyz6konyvet. 67./ L. az 197

III

e~eptember

27-1 varosi tanacs vb-Ules,

jegyzokonyvet. 68./ A varoeszerkezet reezletes adatfelmeresen alapu16 Bzocio16giai.vizegalat eredmanyeit 1. HegedUs J6zsef-Molnar Eva: Sa1g6tarjan teleEUleeszocio16giai vizsgalata /Budapesti, , ,

Varosepitesi Tervezo Va11alat, Bp. 1977/ o. munkajaban.

69.1 L. az 1969.juniue 24-1 megyei part vb-Ules jegy... zokonyvet.

70.1 L.az 1971. marciue 2-i megyei part vb-tiles jegyzokonyvet.,

71.1 L.

QZ

1971. okt6ber 20-i varosi tanaosUles jegy-

zokt5nyvet. 72./ L. az 1971. Bzeptember 27-1 varosi tanacs vb-tiles jegyzokonyvet.

73.1 L.

a

varosi partbizottsag, varosi tanacB, KISZ

varosi vegrehajt6 bizottaaga as a HN varas! e1noksege 1974. december 22-1 egyUttef!l U1asenek jegyzokCSnyvet.

74./'L. az 1976. november, 4-1 varosi partbizottsagi tiles jegyzokonyvet.

75.1 L. az 1970. februar 16-i varosi tanacsU1es jeglzokonyv~t.

76./'L. az 1971. okt6ber 11-1 varost partbizottsagi tiles jegyzokonyvet.

77./ L. az 1971G marciue 13-1 viresi tanacsUl's jegy103

zoktinyvet.

78.1 L. az 1972. marciua 3-1 varos! tanacaUlss jegyz6k~nyvat.

79./ L. az 1973. januar 25-1 varos!

tanacsUle~

jegy-

zoktinJv8t. 80.1 L. az 1975. okt6ber 6-1 varos! tanace

vb-Ule~

jegyz5kti:Qyvet • . 81.1 L.

'Q

tanaosok megalakulasanak 25. evfordulojanak

t1ezte1etere tartott, 1975. okt6ber 17-1 Unnepi varos! tanacsU-

les jegyz6ktlnyvet. 82.1 L. a N6grad 1980. II. 12-1 tud6eitaaat.

83./ L. az 1975. majue 26-1 varas! tanaca vb-tiles jegyz5kCSnyvet.

84./ i. az 1976. marciue 29-i varos! tanaoe vb-tiles jegyzokCSnyvet.

85.1 L. az 1981. januar 20-1 varosi tanacs ,vb-tiles jegyzokonyvet.

86.1 L. az 1981. juniuB 15-1 varos! tanacs vb-tiles j

egyzoktlnyvet. 87./ L. az ,1981. junius 29-! varosi tanacsUles jegy-

zoktlnyvet'.

88.1 L. az 1983. majus 9-1 varos! tanacs vb-tiles jegyzok<:5nyvet. 89./ L. az 1983. november 14-1 varos1 tanaca. vb-tiles jegyzok~nyvet.

90.1 Az uj Bzakmai konoepci6r61 1.a 8. BZ. jegyzetet. 91./ L. az 1983. aprilis 21-1 varas! pb-Ules jegyz5-

kBnyvet. 104

92.1 L. az 1917. december 27-1 megyei part,vb-Ules jegyzokonyvet.

9).1 A centraliza.lt oktatasi rendszerek atfogo

as

egy-

seges szabalyozaasal torteno valtozasainak mechanizmuaa.rol gondolatgazdag elemzeet ad M.S. Archer, Social Origins of Educ!.:.

tional sistems /Sage Publications, London r 1979./ o. muva,

Q-

melybol magyarul 1s olvashat6ak reszletek az Oktataakutat6 Intezet altaI 1983-ban kiadott BzoveggyUjtemenyben, melynek bibliografisi adata1t 1. a 2.

BZ.

jegyzetben.

94.1 'L. az 1958. janua.r 31-1 varos! tanaceUlea jegyzoktlnyvet.

95.1 L. az 1960. jun1ue 30-1 megyei

tan~osU1es

jegyz5-

konyvet.

,96.1 L. az 1960. 8zeptember 7-1 varosi tana9s vb-tiles 68

QZ

1960. ezeptember 29-1 varoa! ta.nacsU1es jegyzokonyvet.

97.1 Lo

az

1960. november 16-i'varoel Tanaos vb-tiles

jegyzo~onyvetlP

98.1

N6g~ad,

99.1 L. z okonyve 't

az

1961.

x.

4.

1965. okt6ber 19-i varas1 tanacetilee jegy-

It

100.1 L. errol Salamon Gabriella 7. sz. jegyzetben ide-

zett mUnkajat. 101./ L. az 1959. 8zeptember 4-1 megye1 tanacsU1es jegy-

zokonyvet.

102.1 L.

az

1961. november 29-1 varosi tanace vb-tiles

jegyzokonyvet. 103./ L. az 1962. augueztu6,3-1 megyei part vb-tiles jegyzokonyvet.

105

104./ L. am 1964e okt6ber 9-1 megyei part vb-tiles jegyzokCSnyvet. 105./ L. az 1964.

ap~ilis

24-1 megyai part vb-Ulaa

jegyzok<Snyvet. 106./ L. 8Z· 1960. marciu8 23-1 68 az 1961.

ma~o1us

8-1

varos1 tanacs vb-tiles jegyz5kBnyveit. 107./ L. az 1969. juniu8 23-1 varos! tanacsUles jegy-

z6ki:Snyvet. 108./ L•. az

1972~

november 2-1 varos1 tanaosu'1ea jegy-

z6kt5nyvet. 109./ L. &21.1975. okt6bel' 6-1 varosi tanacs vb-tiles jegyz6ktsnyvet. 110./ L. az '1968•. auguaztus 30-1 varo6i tanacaUlea

'jegyzokt5nyvet. 111./ E konoepci6 iemertetesekor elsoeorban harom megye1 partb1zotteagi eloterjeszteere ill. ezek vitaira hivatko. zom /1. a f'1zika1 dolgoz6k gyerekeinek tanulmanyi helyzetevel foglalkoz6 1969. juniu8 24-1

.vb~t11e8" .~

k5zepfoku beiekolazas

kerdeseit targya16 1971. marciuB 2-i vb-tilee rendazer

ertekeles~nek

~8

az oktatasi

es lehetsegea tovabbfejlesztesi iranyai-

nak problemajat vizsga16 1971. juniuB

22~i

vb-tiles

jegyz6~ony­

veit/, valamint Nyiro Andrasnak a megyei partbizottaag ekkor funkc16ban

leva

munkataraaival keszitett interjuirao

112./ N6grad, 1968. XI. 20.

113./ L. az 1971. majus 13-1 varosi les

pa~tbizottsagi ti-

jegyz~ktlnyvet.

114./' L. az 1966. januar 4-i varasi part. vb-Ulee jegyzokonyvet. 10&

115.1 N6gr'd. 1965. XII. IS! 116.1 L. az 1965 .. juniu.e 10-1 varos! part 'vb-Ules jegy-

zokonyvet. 117. / L. az 1967

It

okt obel' 19... 1 va'-roe! tanacaUles j egy-

zokonyvet. 118./ L. az 1968. jun1uB 27-1 megve1

tanacsU1e~

jegy-

zoktinyvet. 119./ L. az 1961. 8zeptember 18-1 varosi tanacsvb-Ulee jegyzokCSnyvet. 120./ L. az 1968. majue 27....1 varos! tanao8 vb....tiles jegy-

zokonyvet. 121./ A 19/1970. 8Z. megyei tanaosi hatarozat egyelore

8zt mondja ki. hogy az1965166,..oe tanev gimnaziumi as 8zakktizepiskolai kepzeai aranyat /75 :,25· %/' 1970/71-re 50-50 %-ra kell

valtoztatni.

122.1 L.

az196~.

okt6ber 25-i'varasi part; vb-tiles,

jegyzokonyvet.

123.1 N6grad, 1968. II. 14. 124.1 L. az 1970.juniue 16-1 megyei tanaceJ

vb-Ul~e

,jegyzokonyvet.

125.1 L.

az

1971. marcius 10-1 varosi part vb-tilee jegy-

zokonyvet. 126~1

N6grad, 1911. V.I.

127.1 Lo az 1970. auguaztu8 31-1 varosi tanaoe

vb-U~es

jegyzokonyvet.

128.1 Lo az 1972. okt6ber 25-1 megyei partbizottaagi tiles jegyzokonyveto

12ge/

~6g~ad2 19_~o

x.

13~

107

1Jo,/ N6grad, 1980'. Ie 20. A cikk k1emeli a megyei ezak.rendezerli oktatas aranyanak jelentos /20 %";'08/ novekedesat; k~zepfoku

beiekolazaa aranyainak alapveto eltolodaaat

kepzee iranyaba,

IA

aa

a

8! szak~n

szakmunkaekepzes, a 8zakkozepiskolai as a

gimnaziumi kepzes egymashoz viszonyitott aranya a megyeben ekkor:

54~27119

%1.

IJ1.1 L.

p~.

az

1976. januar 30-i varos! tanacsillea; az

1976. augusztu8 30-1 varosi tenacs vb-tiles; az 1979. januar 25-1 vctroei tenaos vb-tiles as' az 1980.. november 9-1 varos! tanaos

vb- esjegyzokBnyveit. 13~./

L.,a varos! tanaos vb muvelodesi osztalys szama-

1'a keszU1t, 1980.

maju8~2-i

datumozasu juae1-vuosi NEB-jelen-

teB A megntsvekedett let8zamu altalanos isko1a-i tanu16k nevele8i" o,ktataai, szoo1a11s feltetelei alakulass ,0. vizsgalat.r61e

133./L. az 198). majus'9-! varos! tanacs vb-tiles jegyz6ktsnyvet.

134./ L.

So

varosi tanace vb 1972. 8. ez. jegy,zokBnyvet

/datum hianyzik/.

135.1 L. az 1975. mareiue 19-1 varos! part wb-U1es es ' az 1975. okt6bel' G-i,varosi tanael!, vb-Ules JegyzokBnyveit.

136./ L.' az 1976. januar .30-1 varas! 'banacsUles jegyzoktlnyvenek mel]ekletet.

,137./ L. az 1979. deoember 15-1 megyei pa.rtbizottsagi Ules jegyzokl:Snyvet.

138.1 L. az 1979. juniUB 6-i,'Vs.rosi part vb-il1es jegyz5~(5nyvet.

139./ L. az 1980. augusztus 27-1 vuos! part,vb-Ules j

egyzokBnyvet. ' 108

e

140.1 L. az 19,83. ap.ri1is· 21-1 varosi partbizottaagi Ules jegyzokijnyvet.

141./ A 1811'ae eleoeorban az 1ntezmenyvezetokkel keezUlt 1nterjukra as a eajt6gyUjtee anyagara tamaezkodik - 1. alOe

BZ.

jegyzetet.

142./ L. az 1961. januar',31-i vEi.roe1 tanaceU1ee jegyzokonyvet.

143.1 L. errol az 1962.okt6ber 17-1 varos! tanacsU1es jegyzokonyvet. 144. L. az 1970. januar 30-! varos! tanaceUles'jegyzokonyvet.