rrERVEZESHEZ KAPCSOLOnO KUTArrASOK. 99.
Temavezeto: Kozma Tamas
NAGY MARIA
OKTATAS, URBAltfIZACIO, RELYI POLITTKA
Kezirat OKTArrASKUTATO INTEZET,
1985. APRILIS
Szerkesztette: Kozma Tamas Keezuli:, az Oktatasku'at6) In"zet nyomdajaban P'lda.n~szam:~ ~9
ISSN: 0230-71189
TARTALOM A varos! oktataspolitika-kutatasrol.
II
II
•
II
•
II
••
II
5
A varosalakitas fa iranyai •
II
II
e
II
II
II
••
II
13
Az e15t~rt'net
II
••
II
II
•
II
•
II
••
13
Hare a ku1turcentrum megteremt'seert
II
II
•
II
•••
20
A
II
•
•
•
•••
•
II
II
munkasvaros api tese • .' •.• • • • • •
Vissza a rekonstrukciohoz
II
•
•
•
•
II
•
II
•
II
•
II
39
•
•
II
•
II
54
Igazodas 's kezdemenyezes az oktatas iranyitasaban ... 60 N~vekedes
es
differencialoda.s az oktatas varosi in-
tezmenyrendszereben •• ' •• Jegyzetek. •
II
"
II
"
II
II
II
II
....
II
••••
II
•
•
•
II
•
••
•
II
II
•
II
.'.
•
85 96
A varosi oktataepolitika-kutatasrol
Amikor a kovetkezokben ki8erletet teszek arra, hogy egy varos oktat'sUgy'nek k't varosi
oktatasp~litika
'S
f'l evtizede8 fejlod~s'r51, a
alakulaaarol, az oktatalUgyi valtozalok
mechanizmusair61, a fejlodes dinamizmusar61, a valtozasokat
osztonzo erokrol vazlato8 torteneti attekintest adjak, egy, a magyar oktatasUgyi szakirodalomban keveese ismert
e~
gyakorolt
mUfaj meghonositasara is vallalkozom. Ez az elsosorban az amerikai oktatasUgyi kutata$okban jelentkezQ 68 ott 1s megleheto~en
rovid multu kutatami mUfaj ill. irany'
Q
varosi oktataspo-
litika-kutntae. Ujdonaagat mi aem bizonyitja' jobban, mint az, hogy.meghatarozaaa ill. az .oktatasi kutatasok alfajaihoz va16 besorolasa sem teljesen tiaztazott meg. Egy, a tarsadalomtudomanyos jellegU, nem pedag6giai oktataskutatasokat attekint5 1982-es angol szakirodalmi tajekoztat6, pl. reezben a tortene-
ti oktataskutataaok kozott emliti, reszben pedig az oktatas-
politikakut~t~sokhoz sorolja ezt az ir~nyzatot.l A beeorolas bizonytalansagaL, j61 erthetoek. Hiazen ez a nehany, f61eg amerikai kutat6val es munkaikkal femjelezhet5 irany a GO-as evek masodik feleben mint az amerikai varosi oktatamUgy tortenetet az amerikai tarsadalom- es politikatortenet fontoe alkot6rGBzokent elemz5 kutatasi irany jelent- , kezett, .ugyanakkor e munkak termeszet8zerUen kapc8016dtak a szint'n e korezakban fellendUl5, polito16giai k'rd'.feltev6sU
5
kutartaai 1.r8.D.y'hos, as oktataopolitika-kutatallokhoz. E munkak eliosorban • modern. varos1 1skolarendszer k1alakulamanak kezdeteit, a varo.t, .51; nagyvaro8i nemzette va16
Ameri~a kor~z,
ri.L oktatisi rendllze.renek szUlet'.'tkutatjak •• a 19. 8z8,zl.d
malodik telenek nagy" ~tala~la.a1ban az ottataB! renddzer lrany-itaai .t.rukturajanak, hatalmi •• d6nt.svi8zonyainak, Ilzerveset! jell.gzete••'gein,k maig tovabbe15 118me1t ki.'r11kmeg 1.11'n1. a.
Az &merita! ta1'sadalomtudomanyi kutatasok lI.jato. ha-
gy;onuinyainak megf'ele16en • Ilunkak
am
Am.rika
Dlode.rn
ipari-varo-
. i nemzetie valasaban kitUntetett Slz81'epet jatllz6 oktatasi i
at-
aIakuIasok, as egyaegellallami'oktata,e1 .rendlllze.r k1alakulasa
8. megazilardulaaa lei1'aeaban 88 elemzesu,ben 'ttl~t'nelem
ap.r61eko8an .reszle'f;.s emp1.riku8
8.
aajato8 nemzeti
felta~a.ara
•• az
oss·zefU.ggesek • nemzeti. keretek k;ozott tartasarat(jreleszenek.
A helyi politikai viszonyok. atalaku16 hatalmi st.ru:k:tu..r:ak es megvaltoz6 ir.anyi ta81 stilusok ezel11eletesreszletesseggel lei-
bontott; rajza mogottazonban a modern 1skolarendszer kialakula.... sanak altalanosabb:
j~llegzetes~ege:L is
o.bjektivitas nevehen tellepov8..rosi
kimejlenek. A szakertoi
~lit
iskolareformerek /,e-
gyetem1 profe.szor.ole, .f5tanfelUgyelolc, siker0s Uzletemberek .tb. /
e.
erdekek
a provinc:1Li11s, lokalis kot5desU., helyl p~frtpolitikai
e8 laikus meggy6z5desek rendszerre
kevesse szervez5do,
gyak1'ankorrupt. mUkodemevel alakulgat6 talus! iskolak hiveinek ha~oaban, a szazadvegi amerikai 1skolahaboru3 kUzdelme!ben, a modern
iomegtaraadalom UzemszerUen 8zervezett lcozoktataa1 rend-
.zere kialakulasanak altalAnosabb 6••zetUggooei
nak. 6
~ k~bontako3
Eze~ azemp iriku8 tenyek mogUl ki•• jlo altalanosabb
oSlzefUggesek vonzzak a kutat6t az egy adott, varo~ oktata8Ugyt-
ben a modern, varo.i oktat'si rendszer keletkez'ee aaj'tos8igainak kibontasaval kec•• gtet6 megkijzelite8m6d. &lkalmazasara@ Amikor azonban az SO-em evekt51 az
~par
fejleszieeet eloterbe
allit6, a lako90ag tomegsl Meretu varo8ba
~oltoz,.et
kivalt6
szocialimta magyar gazdamagpolitika Mellett a nape8Beg iskolai
vegzettsegenek
latvanyo~
ka alakulasategy
novekedeset eloiranyz6 oktataspoliti-
sz~c1ali.ta
uj. varos tejleszt's'nek megimme-
resevel kivanjuk megkozeliteni, a osabit6 ana16giak helyett 81sosorban a meghataroz? kUlonbozosegek tUnnek 815. A tBbb mint felevszazados idoklilonbseg pl. ntmcsak a magyar oktatasi rendszer fejlodemenek lemaradamaira utal, de a varosiasoda8
sen kUl5nb5zQ helyzeteit is jelzi. Mig a 19. zadvegi Amerikaban egy alapvetoen
es
gy~kere
szazad'k~zspit
sz,-
tulnyom6 jelleggel falusi-
as, tradiciona119 oktatasi rendszernekaz ipari termelesl116d
ko-
v'etelmenyeinek megfelelo egyeeges -rendezerre "a16 atalaki tasa volt os lehetett a ce1 4 , addig az 1945 utani Magyarorszagon egy ellentmondaeos.n fejlodott p alapvet5en a falusi iskolakszam8zerii
tobbeegevel lei.rha;t6, de
at
modern
jelensegeve1 ee a kor szinvonalan a116
i$lko~afej lodes SZB.mOl!l eredme~yeivel
i! rendel-
kez6 iekolarendezer egysegesiteee, a kiugr6 a..ranytalansagok; az elmaradotteagok, de az ujfajta. modernizalasi torekvesekkel el1enteteekorszerU je~engegek felszamolasa is a fej16dcs 8zUksegszerUnek latsz6 jelenoege lett~.5 Hason16an meghataroz6 jellegU
kUlonb~egnek
tUnik az is, hogy mig a 8zazadvegi amerikai
reformerek a modern
oktata~i
rend8zer
mUk5dtete.enekhang~ulyo
zottan politikamente8, kizar61ag az oktatasi 8zakazerUeeg .zem-
7
pontjainak
megfelelo modelljet kivantak megteremteni, a maso-
dik vilaghaborut.ktivet5 magyar iskolafej15d'5 legfonto$sbb jel-
lemzojenek eppen a mindenfele szakkerdee - igy az lesztese is - tudatos es
gyokere~
oktata~fej
atpolitizalasa, az oktataspo-
litikanak a tareadalom szocialiata atalakitasat celz6 partpolitikaba torten5 beolvadasa, ~ szakembert hatt'rbe szorit6 poli-
tikusi szerep k1za~61agossa vala$a latszi~.6 S va16j'aban 1 t t erke ziink e 1 a varosi okta taspo Ii tikakutatae m6dszereinek alkalmazhat6sagaval kapceolato8 legsulyosabb aggalyokhoz: hogy vajon a m6dazer keletkezesi helyen kialakult politikai-iranyitasi viszonyokt61 lenyegesen kUlonbozo kornyezetben erdemes-e, lehet-e a c'ljaiban 6s iranyaban
ha~on
16 atalakulasi folyamatokat /egy oktatasi rendszer celorientalt. radikalis atalakitasanak folyamataitl e modszerrel vizsgalnunk. Hiszen nem tekinthetjUk veletlennek, hogy ez a kutatasi irany a modern oktatasi rendazerek kozott legdecentralizaltabbnak 18mert amerikai leir'saban alakult ki. Egy ilyenfajta helyi politikatorteneti elemzes feltetelezi autonom helyi politika letet p viezonylag differencia.lt helyi politikai
strukturat~
..
az egymas-
tol eltero helyi erdekek kifejezodesenek 8S megUtkoztetesenek kiala.kult
c~atorna.itt
sokfele la.ikus -,_ szakma.i szervezet meg-
letet ee egymast61viazonylag elkUlonUlt mUkodesi rendazeret, a Telemeny-nyilva.nitae em velemenyi.ltkoztetes !lokfele f'6.rumat.
A magyar oktatasi rendszer 1945 utani atalakitasat ugyanakkor inkabb az erdekeltek alapTet6
erdekazono~sagara va16
hivatkozas,
a fejlodeanek a politikaformalas kozponti eroi altaI apr6bb
reszleteiben is k1jelolt ea a helyi eroktol csak pontos ktitelezett
v'grehajt~st
elv4r6 m6dmzers o a 8
eg
politikaform~l'~
e1ko-
rabban is megleheto8$n'kialakulatlan helyi •• kozponti, szakmai
es
laikus erdekkepviseleteinek a kozponti politikal hatalom meg-
erosodesevel parhuzamosan zaj16 visszaazor1taea jellemezte* Ha tovabbra is a tulz6altalanos1tasok sz1ntjan kiva-
nunk maradni, azt mondhatjuk, hogy mig a modern oktataai rendszarek elott, al16 feladatokban, a megoldaeukra kialakitott m6d8zerekben
sok hasonlosag mutatkozik, a dec·entralizaltabb rend-
szerek a:talakula,sa sokkal inkabh leirhat6 a. helyl kUltinbCSzose-
gek
as
helyl ardekmozgaaok terbe~i v~ltozato8e~ga.val, a centra-
lizalt rendazerek valtozasa pedig a tarben egysegessegre torek-
vo,
ta
de a mUkodesben
fellep6 zavarok hatasara idoben egymast val-
kozponti oktataepolitikai prioritasok, iranyvonalak egymasu-
tanisagaval~
A magyar oktataai rendszer torteneti valtozaeainak
hagyomanyos leiraEHiban 7 is ez a· meggy6zodea 18. tezik mUkodni, a-
miko.!' a kutat6k a kozponti dokumentumakban megfogalmazott celok, eloterbe kerUlo feladatok, majd az Qzokat felvalt6 ujabb prioritasok
~gYD1a8uta.niaagaban ragadjak
meg a fejl,odeat. A helyi je-
lentosegU essmenyek - ha megjSlennek e leiraaokban - csupan a
kozponti politika: elvarasainak vale tobb",,"kevesebb'megfelelest igazoljak vissza. A kozponti politikai iranyvonalak va.ltozasai mogott a
kUlonboz6 ertekek,
meggy6z6d~sek, ~rdekek
mozgasat kutat6 ujabb,
polito16giai kerdesfeltevesU kutatasok 8zonban az atfog6 8zabalyozassal valtoz6 kozponti politikak mogott. leve erdekellentetekre~ konfliktusokra, a megerostldo ill. hatterbe szoru16 fela:-'
datmegfogalmazasok mogott a dominanasa va16, ill. viaszsszoru16, de tovabbmunk416 politikai erok letezesere 18 felhivjak a fi-
gyelmet. 8 A kozponti politikaformalas sZintjen megjeleno erdek9
as
ertekellenteteknek, korifliktusoknak
mUk~deaenel iskevese~bet
as
politikai er5knek a
tudunk 8zonban a'kozponti politikai
dontesek as helyL vegrehaj tasuk 11]0 a kozponti dontesek helyi befolyaaolasanak viszonyar61
as
k~lcaonossegeir51,
azaz
ar~61,
hogy e rendszerben milyen ertelemben beszelhetUnk helyi politi,.... kar61. A helyi oktataapo11tika-kutatas e kezdeti lepeaei terme'szetesen nemigerhCJtike bonyolult viszonyrendsZ6l" feltaraeat, a kozponti pol1tikai eroviszonyok helyi megjelenesenek ill. a helyi konfliktusoknak
as
erdekellenteteknek az citfogo.ezabalyo"
zissal mUkodo politikaformalasban jatszott szerepenek a meg1smerteteset. A politikakutatasLkezdemenyezesekhez kapcso16dva, cBupan annak a feltetelezesnek a. vizsgalatara vallalkoznak, hog~
leteznek ilyen helyi eromozgasok.
githet az oktatasi valtozasok jobh
as
megiamereaUk hozzaes-
meg'rt6s6~ezG
Ezt a kerdeafeltevest aktualitaaa is indokoltta tesZ1; az oktatasi rendazer fejlesztesevel kapcsolatos hivataloa elk6pzelesekben9 eg~re jelentoaebb szerepet jatszanak az ira-
nyitas bizonyos mertekU decent.ralizaciJ.6jahoz. a helyi kUlonb8.... zosegek eroteljesebb figyelembe vetelehez, a helyl kezdemenyeZQ
as valtoztat6 erokhoz fUzodo pozitiv elvaraaok. A helyi po-
litikai eroket azonban feltehetoleg nem e figyelemrairanyulas te.remti meg, hanem inkabh m!.ikBdesuk egyre erzekelhet5bb4-valasa
miatt kerUlnak az erdeklodes pontj~ba,
ss
az elvarasok - ha nem is kBz-
de - eloterebe o
E varosi oktataapolitika-kutataa kezdemenyezes tehat alapvetoen abb61 a feltetelezesbol indulki, hogy megismerhet5ek az oktatasi valtozaaok helyi,
to.rtenetei~
amelyekben az ida-
ben egymast valt6 k5zponti politikai iranyvonalak elvarasainak 10)
vale tobbe-kevesbe pontos megfeleles - a kozponti intezkedeaek tobhe-kevesbe hiisegea vegrehaj.taaa ... a helyi torteneseknek caupan felszini jelenaege. E felszin mogott azonban felta.rhatoak azok a hatalmi er5viszonyok, erdek-
as
e~tekkonfliktu8okD
ame-
lyek az adott, oktatasi rendszer atalaki tasat, meghataroztak. Ennek a helyi tortenetnek a megismerea6 saran nam torekedhetttink arra, hogy feltetelezesekke1 szolgaljunk tekinthetoek kitasanak
tip~kuanak
korUlmenye1~
ar~61,
hogy mennyire
az adott varas! oktatasi rendszer ala-
csupan arra vallalkoztunk, hogy e fej15-
des nehany jel1egzetessegenek feltarasaval bemutassuk:. az okta-
tasli rendszer 1945 utani egysegea atalakitasa Baran a vizagalt varosban 11yen konfliktusokkal, ilyen erdekos8zeUtkozesekkel alakult az oktatasi etruktura. A tanulmany a helyi esemenyekre koncentral, as a kUlso osszaveteseket is caak e nez5pontb61 vagz1. Az atalakulae hajt6eroinek, az e11entetee elkepzeleaek tsszezeUtkozeaeinek, a valtoztatasi szandekok altero oe1- as ertekrendszereinek megismeresere koncen:t,ra.16 kuta tas nero vallalkozik az eredmenyek vagy h1anyossagok, esetleg veeztesegek megitelesere. hanam a kU1onbozQ 8zempont.rendszerek parhuzamos feltarasara
es egyfajta megertesere, interpreta1asara tCSrekazik. /Az objektivitasra
torekva~
azonban nem jelenti azt, hogy ezt a varosi
oktatasfejlesztes-tortenetet ne lehetne - mas szempontok, mas megkozelitesm6dok alkalmazaeaval - maskent megirni.!
Az e1emzes forrasai: a ja1enlegi as· volt varosi as megyei vezetokke1, valamint az a1ta1anos as ktlzepfoku oktataei intezmenyek jelenlegi igazgat6ival keszitett interjuk, a varas! as megye1. allami 9spart-testUletek Uleseinek jegyzokonyve1, a helyi /megyei/ lap ut6bbi 20 evanek a varos fejlodeser61 !z616 11
.
.
valam1nt oktatasUgy1 vonatkozaau c1kkei.
10
Mielott 8zonban a varoaioktataspblitika fejlodesevel
as
iranyalval megismerkednenk, eziikseges, hogy valamifale alta.-
lanos kapet nyerjUnk a varosalakitas fo tendenciair61. Az oktataB fejlesztase - mint erre a korabbiakban utaltunk is -. nem auton6m 8zakma1 politikakent jelent meg, hanem nagyon eroteljesen illeszkedett, a 'varosalakltas politikaifo+yamataba, annak oeljait azolgalta,a.nnak kerete1 koztltt, artelmezheto osak. A
e-
szakIna! polit1kaalak1tasanakcentruma /a kUICSnbozo, k~sobb
rintendo deoentra11zalas1 tendenc1ak, ttlrekveaek ellenere/ meg-
.
hataroz6an ak6zponti agaza t.1 m1n1aztar1um as tUdomanyoB 1ntezete/i/ maradt/ak/ •. A k6zponti po11tikai iranyvonalak
as
felada-
tok vagrehajtaeaban, sUlyozasaban 8zonban' a varosalak1tas po11t1k,a1 aktualitasa1 jatszottak dominans szerepet, illetve az oktataspolitikal valtozasok elsoaorban a varoealakitas folyamatabanartelmezhetoek. SZUkseges ·tiaztaznunk; azt
~a,
hogy m1ert haaznaljuk
a varosalaki taB 1degenUl hangz6 kifejezesat a varoafej lodes, 'va-
rosfejlesztes elfogadottabb terminueai helyett. A v1zsgaland6 fiatal varas - Salg6tarjan· .... let,rehozasa.ban as fejleszteaeben folyamatosan nagyobb. sZ$,rep jutott: a. va.roet atalakitani kivan6 aka'ratnak, mintsem az
o~ganikuBabb fejlodas
tenyezoinek. A mult
szazad masodik feleben gyore fejlodasnek indu16 1pari telepUlesek egymashoz lazan illeszkedo egyUttesebol a termeles as erteke~ites ezamara kedvezobb kC5z1gazg~taei rang megszerzesenek
akarata osinalt varost 1922-ben, as a termelee1 raoionalitas !.-:
tartotta tov;'abbra is ellkWl6nitve , lepUlo lak6terUletek
a
kU16nbC5zogyarak
hagyomanyos ertelemben v8..rosnak 12
k6.r~
te....
keves~e
".
nevezhe tcS konglomeJ.94tWD,li j; .11··.A. • zeJ.9kellie'eben egy.ege8e bb. val6-
sagos varosi funkoi6kll'bellatcS,telepUle8 mestel'emtesenek fela- ' datatujabb,
most,~.rDem egye.rt~J.mU.8n ga~d... ag1,"hanem
megha-
tal'oz6anpo11tikaijellegU.,akaratjeltilicp lei 1950-ben. amikor ,a varos .. d6nt6en po,,11tikai sUlyanak, Dl'UDkasmozga1mi hagyom8.nJ;ainak as alapvetcSeni~...r1~a~-1~ltOs.a:ganak: e118mere~eken1; megye8llH~khel~-rangot; '"kapott•.'A.' kivalaszta:8 megt.....emtette a .
, "
.rosa1akitas e legujabb
,,-.
~. ,esa
' , '
,.
I
•
va-
k6vetkezcSkben vizagalandcS -tor-
azakanak a legtontoaabb problemajates egyben nagy.i lehet68eget .. amit a va.rosi tana08 VB-elntike meg azeviized vegen':ls US" fo- . galmazott meg: "'Advavan egy va.ros, me11 megye.zekhe1y, mely nem megyeszekhe1ynek keszUlt. n12 A ktivetkezokben e ~em megyeszekhelynek
1~8
nem is
hagyo~nyo8
ertelemben Yeti varo.nakl
nkesztiJ.t~ te~epUles megyeszekhe~lye alakitasanak "tts.r~enete~en
megkisereljUk nyomon\ k8vetni az oktata$i rendszer a1akulasaban
is meghataroz6 szerepet jatsz6 fobb tendenoiakat. A" varoealakitas fo iranyai Az elottlrtenet
-------------Ha a va.rosa1akitas fe1adatat vagy pontosabban: lehe-
toeeget egyertelmUen az 1950-e8 po1itikai dtsntes teremtette is meg, az ujvliros IlJzllletesenek idopontjat nem egyertelinuen ez a datum jelenti' a 'fejle8z~e8ben meghataroz6 .~erepet jatsz6 he-
1y1 vezetok ezemeben, akik a fejlode8 igazi meg1ndulasat a 60as evak ~ezdete~e teszik. Az11yeniorman e16tartene~~ek tekint-
heta korszakt61 va16 valamelye. elhataro16da8 okai t8bbt'lek. ,]])
'Reezbenpolitikaiak: az 50-es evek elejenek politikajat, ha nam tagadjak is meg, de fenntartasokkal kezelik azok a helyi vezet5k, akik az 1957 utani var'osi es megyei poli tikaban tontos Slzerepet jatszottak,
es
akik nagyreszt szemely szerint is oaak e
datum utan kerliltek a te.rUleten vezeto pozioi'oba pozioiok va1amelyikeben maig, zioiokba a
terU~et.::·ol/.
vag~
les
maradtak e
kerUltek e1 egyeb; vezet51 po-
Az elhataro1odasnak azonban konceptualis
okai is voltak; 8Z 50-es evek elot6rteneteben a varosatalakitas perspektivai, leptekei je1entosen kU16nb6zoeknek tUnnek a kesobbi fejlodest51. A varosfejlesztes vonatkozasaban, ugy tUnik, e kezdeteket eppen valamifele perspektivatlansag jellemezte. Ahogy a varosi vb-titkar egy kesobbivisszaemlekezese uta1 rei; az 1953b~
varosi teatUlet, e1e ke.rUlo 2: eves I! / vc1.r.ospo1i tika! terv
vitajat az azalapveto hangulat jellemezte,hogy nincs szUkseg sem
eves~
sem t:iv1ati te.rvekre, 'csupan a napi politikai f'eladatok megoldasara. 13 KBzpont:L, poli tika~ pri'oritaskent az ipari
termeles a11and6gyors1tasanak, a mez5gazdasagi tulajdonviszonyok
atsze~vezesenek,
a te.rme1es es a nem terme10i szferak
6Z0-
ros po1itikai kontro11 ala vonasanak feladata fogalmaz6dott meg .. amint ezt a testU1eti jegyzokonyvek'is tlikrozik.
Az
infra-
strukturalis feladatok nem"kap.tak jelentosebb. anyagi tamogatast, megszervezesUk e kiemelt feladatoknak rendelodott ala. Salg6tarjan fej1eszteseben ez gyakor1atilag azt jelentette, hogy a 1a-
kasepiteshez szUkseges anyagi eszkBzBkkel es politikai 1ehet5seggel elsosorbanaz Uzemek rendelkeztek, amelyek termeszetesen s'meglev5 Uzemi lak6te1epek tovabbepitesaben gondo1kodtak. as azt igyekeztek megva16s1tani. Ez nemcsak a korabbi, szethuz6 14
terszerkezet megerositeset jelentette, de a korabban kialakult szettagolt vezet5i atrukturaet is. IJollehet a korabbi vezetok helyet uj,
munkas~gyarigazgat6k foglaltakel./
A
yarOS
egysege-
sebb iranyitasanak hianyat, az uj - allami as partvezetok befolyaaanak caekely'merteket amUvelodesiranyitaa terUleten
pl~
igy irja Ie egy kesobbi visszaemlekezea az 50-es evek elejer51: nA kozmtivelodea iranyitasaban illetekee tanacsi szakigazgata.si
szerv munkaja -
~ntezmenyek
as
jelentos anyagi lehetoaegek hi-
jan - jobbara Unnepsegek, Unnepsegaorozatok rendezeeere, propaganda- aa szervezo munkara, valamint az intezmenyekben, a tarsadalmi es·tomegszervezetekben foly6 kultura11s tevekenyseg re. ,
g1sztralasara ko.rlatoz6dott:. A vb ill. a tanacetiles ele kerUlo beszamo16k gyakorta viaszatero temaja volt egy kozpont1 kulturcsoport, .mUveszegyUttes letrehozasanak lehetosege. E,torekves azonban az eredeti elkepzeles szerint soha nem va16sult meg. "Jelentoa - sokazor hiabava16 - energiat ·fo.rditott; a tanacfiI az Uzemi mUvelode£:i ot'lthonok munkajanak osszehangolasara.,,14 A varosalakitasban azonban, az 1950-es 'kiemelesnek ktl8zonhetoen, az Uzem1 lehetosegektol elkUlonUlve, jelentos tenyezokent megjelent az uj, megyei funkci6betoltesenek elso, szim-· bolikus jelentosegU intezmenye, a megyei!. tanac·s epiilete. Ez azonban nero hozta magaval a korabban kialakult varoskep radikalis atalakitasanak lehetoseget; nem a korabban kialakult es az Uzemekkel jelentosegeben a versenyt fel nem vev5, ekkorra korszerUtlennek tartott: varoskozpontban epUlt fel - ez csak bontassa1 valoaulhatott volna meg, amire e korszakban nem val1alkoztak a varosepi t.ok -, hanam
B.
beepiilt te.rUleteken kivti1eso reszen. E
kUlso reszen, a jellegad6 tanacsepUlet
15
kore rendez5dve jott let-
re aztan /ez tLz·em1teriiletek megfogyatkozasa, ill. a varoaepitea1 feladatok tanacsi kezbe va16 atadasa utan az tizemek kezeleseben leva panzeszkCizokbol ist
BZ
uj varos elso, az 50.... 013 S-
vek atilusaban epUlt, 4 azinteanel magaaabbra nem mereszked5 e~
lak6te1epe. Ebben a sze11emben keszult e1 - a mar meg1ndult pitkezes kozben - a budapest1 Varosep1to varostejlesztes1 lak1ta.s~al
t~rve
as Tervezo Vallalat
1s, ame1y "a lakasepiteai terUletek kia-
mindeneke1ott; a szabad terUletek beep1teset, szor-
galmazta" .15
E varoaalakitas1 gyakorlat alternativaja
BZ
e-
50-as
vek vegan kezdett; megfogalmaz6dni /va16jaban ezzel valt a korabbi gyakorlat is egyfajta alternativava/. Az uj lehetoeeg a korabb1hoz kepest jelentoa ~atokban.
leptekvaltast~ jelentett,
Alapjat a kozponti:politikai
kUlonosen tav-
hangs~lyvaltasok
terem-
tett:ek meg:: az infrast.rukturalis fejlesztesek, a lakossag - kU!lonCisen a munkasoeztaly - eletkorUlmenyeinek javitasa kerdes6nek eloterbe kerUlese es
a
tavlati nepgazdasagi szintu' tervezes
szuksegessegenek deklaralasa. E politikai valtozasok legfontosabb, dok:ument'UIl1'J; a helyi vezet6k vieszaemlekezese szerint az MSZMP KB 1958-as, a munkasosztallyal kapcsolatos feladatokr61 8z61ohatarozatanak eloirasara keazitett 15.. eves tavlati lakasepitesi terv jelentette. Az uj lehetosegekre gyorsan ramozdu16 helyi vezetes azamara e tavlatok a kialakult varosalakitas most mar szukosnek es provincialisnak minosulo gyakorlataval 8zemben ~
egy j6val nagyobb> leptekUi, mereszebh, radikalisabb a:talakitasi gy~ko.rlat
inegva16sitasanak lehetosegeit jelentettek: a teljes
varosrekonstrukci6t, a k8zponti va.rosresz korabban elkepzelhetetlen mertekU. as llitemtl felszamolasanak as egy teljesen uj 16
va-
..
ros kialakitasanak lehetoseget. Ez reszben a korabban nem me-
gyeszekhelynek - 813 nem fa va16sagos erte1em'ben vett, varosnak keszlilt telepiilea va16sago8 megyeszekhellye valasanak Inem is
tulsagosan tavoli/ megva16sulasa t igel'te', reszben pedig a karab.bi szettagolt hatalmi-
as
e.rdekatruktura egysegesiteset. Ahogyan
a keaobbi visszaemlekezes magfogalmazta, az uj varosrendezesi
koncepci6 "lenyegeben sertette a szetsz6rt telepek erdekeit, mert a 8zetaz6rtan jelentkazo azUksegletek fBle helyezte az e, gesz telepUles, a varas erdekeit ••• ,,16 Az uj varos as k<szigazga-
tasi kozpont megteremteaere vcillalkoz6 ill. a feladattal megbizott vazetas 8zamara j6l lathat6an ez az uj alternative. volt caak realise Ennek megvaloaitasara tett: torekvaseik voltakeppen a. varosalaki taselso, egyertelmUen va11'a.lt korszakaba v8zetnek
a.t
benniinket,
es
az elotortenetnek tekintheto
korsz~k
lezarasat
jelentik. ,Mielobb 8zonban ennek a t6.rtenetnek a felvazolasara terne;nk
at,
szUksegee azokr61 a fejleszt~8i jellegzeteesegekrol
is beszelntink, amely a varosfejlesztee e korai gyakorlataba,n a kasobbiek soran is meghataroz6nak bizonyuloan kialakultak. E jellegzetessegek voltakeppen a varosalakitassal as meginkabb! a gyokeree atalakitassal - kapcsolatos kettos bizonytalansagb61 fakadnak. Az e1so fajta bi~onytaiansa.g a kiemeleses-
fejlesztea termeszetes velejar6ja: sikerUl-e megtartani, esetleg megerositenie a fejlesztesre kijeloltnek a kijelBlo bizalmat,
as
kiharcolnia a szamara megfelelo mertekiinek tartott, tamogata.st. Egy 1961-e8 varosi tan~csUleeen a megyei partbizottsag also t~t
kara az 50-as evek elejenek gyakorlatara visszaemlekezve erra a bizonytalansagra is utal:; nRakosi is mindig hivatkozot1t Salg6tarjanra. Bekekolcson-jegyzesnel, iparositasna1, allamositasnal
17
mindig a salgotarjani dolgoz6kra tamsszkodott. De a varos anyagi elismerest 80hasem kapott.• ,,17 sen a
vb-eln~k
Egy 1958-as
varos! tanaceUle-
az epites vagy szanalas-vitaban azt vet! fel:
itA donteshez tudni kellene, mik a
tervei a feJ.sobb szerveknek
salg6tarjannal.,,18 Egy 1962-e8 tanacsUlesen a megyei tanacs
e-
pitesUgyi osztalyanak a dolgoz6ja jegyzi meg, hogy "hallottunk mar olyat, hogy 65Y varas fejlodese evek ~ulva megallt.,,19 A kesabbi hiyatkozasok mar szemelytelenebb jellegUek, a nepgazdasag varhato helyzetenek bizonytalansagait fogalmazzak meg inkabb. A nepgazdasagilehet5segekre va16 hivatkozas elasz5r - ugy ttlnik - egy 1962-es varosi tanacsi vb-Ulesen jelenik meg. A megfogalmazasban
meg
sajatosan keverednek az objektiv
as
szubjek-
tiv fUggosegre utal0 .elemek. A megyei tanaca vb-elnoke azt mondja az egyazerUsitett varosrendezesi tervvel 15:apcsolatban: "Az nem biztos, hogy a felsorolt dolgok 15 ev a1att; meg fognak va16sulni, mivel valtozasok varhat6k a nepgazdasag erejeben. Lahet, hogy egyee dolgokat e15bbre fogunk hozni, mivel a nepgaz.... dasagnaklesz erre ereje, lehet, hogy egyes dolgok el fognak ma.... radni, mivel a nepgazdasagban valamilyen zavarok lesznek. Csinaljuk meg a tervet, tegyUk Ie
a szakbizottsag asztalara, hogy
mi a kivansagunk, as majd ok dontenek'~enne, hogy mit lehet megva1ositani.,,::lo E bizonytalansag lekUzdesere, a felsa szervek bizalManak megtartasara
as
megerositesere iranyul0 igyekezet teszi a
mindenkori vezetest erzekennye a felsa szintU !politikai, ezakmail elvaraaok, iranyvonalak gyors befogadasara, teljeaitesere,' sokszor tulhajtaeara. ttSalg6tarjan mindig 110 %-1'a teljesitette a terveket
as
a politikai feladatokat" - mondjak nemi tulzaaeal 18
as gyakorta. ir6niaval 's helyi vezet6k. Ennek az 50-as evekben kialaku16 as a fejlesztespolitika elosztasos jellegenek tart6s tovabbelesevel maig fellelhetogyakorlatav'al az .oktataaUgyi val-
tozasok kesobb vizsgaland6 torteneteben is mint meghataroz6
te-
nyezovel kell szamolnunkB A varosalakitasaal kapcsolatos maaikfajta b1zonyta-
lansag az atalakitas tenyenek
as
mertekenek helyi elfogadtatha-
t6sHigaval kapcaolatoso Ez azt jelenti, hogy a mindenkori helyi
vezeteenek a kozponti politikak'koveteae mel1ett a helyi eroviazonyok e k6veto-politika szamara megfele15 egyenaulyanak megteremtesere is kell ~orekednie, masreszt pedig azt t hogyaz
at-
alakulasok" valtozasok soran kialaku16 tarsadalmi feszultsegekat megnyugtat6 modon kezelnie kell. Ez a kettosseg, az atfog6 kozponti politi~ai celkitU-
zesekhez alkalmazkodni kivan6, celorientalt magatartas
as
a he-
lyi adottaagokhoz jobban kot5do, provineialisabb, szUksegleto.... ~ientalt
viselkedes kettossege a varos iranyitasaban sajatos
ezereposztast es konfliktusmihtat hozott Ietre, amelynek a szemelyekhez
as
a
pozici6khozkotodeseben lev5esetleges elemek es
visszatero, alland6 jellegzetessegek felterkepzesere e tanulmany nem vallalkozik,a kesobbi elemzesek feltetelezesszerti jelzessel szolgal
soran
csupan egy-egy
err51~
E rovid kitero utan terjUnk vissza avarosalakitas tBrtenetenek felvazolasahoz, illetve terjUnk
at
a megkerdezet~
vezetok altaI tUdatosan vallalt elsa szakasz megismeresehez, amelynek a,kovetkezo" ma mar kisss hangzatosn.ak tUnc, de a kor hangulatat j61 tUkr5zo megjelolest
19
adhatnank:~
Ma~
maga a megyeazekhely-kijeloles megadta a fejlode9
celorientalt jelleget, az 50-as evek elejenek helyl politikaja azonban
n~gyreazt k~merUlt
az aktualis nap! feladatok megolda....
saban. A begytijtes, azeves, negyedeves as meg rCSvidebb tavu termelasi tervek t01jesiteae as tUlteljesitese, a pol1tikai-ide016g1a1 eberaeg feladata1 m5gotta szebb> uj vilag tavlatai, he fel-felsejlettek is,
konk~et
korvonalat kevasse kaptak. 1956 po-
litikai megrazkodtatasad utan a helyreallitas te1adatai
mellet~
as
konezolidalas
az evtized vegere a szocialiata fejlodes hosz-
szutavu, konkrat feladatai is megfogalmaz6dtak. E feladatmegfogalmazast alapvet5 optimizmus as a fejlodes eddig nem latott felgyorsulasaba, ttlretlensegebe vetett hit jellemezte, amely a hideghaborub61 kilaba16 azocialista tabor egeszat atlengte. 21 A
korlatian - vagy legalabbis lendUleteben megallithatatlan gaz-
dasagi ntlvekedes, tUdomanY6e as tech~ikai fej15des torvenyazerUen gyorsu16titeme, a szocialista fejlodessel ertelemszerUen e-
gyiitt,jar6,. tomeges meretU kulturalis 8zinvonalemelkedaa tavlati celjai mint elkerUlhetetlen, objektiv szUkaegszerUBeg jelentek meg.
E jovo-as novekedes-orientalt optimista polit1kai hangulat jelentette a keretat as teremtette meg a lehetoseget annak, hogy a mereszebb megoldasokra vallalkoz6, varosalakit6
to-
rekvesek el5terbe kerUljenek a 60-as evek elejanek varosepites1 folyamataiban. A megva16sulas konkret lapaeei azonban korantsem egy eleve adott, serna szerint zajlottak, hanem ahogyan s: varos!
partbizotteag akkori elso titka.ra megfogalmazta: "Szinte trd,nden 20
Ile~pitett;negyzetm.etere.rt megy a liarCo n22 A harcban szembenal16 1elekc$oportjait
as
a resztvev5k allaapontjat ma
mar
nehez re-
ltonetrualni, hiezen sIeBen altero allaspontok explicit k1fejte.... sevel aem atestUIet1 jegyzokonyvekben, sam a megva16eulae
fe-
a mult atertekelesere hajlamoa visszaemlekezeaekben nem
'~yeben
talalkozhatunk. A·ko.rabeli
as
a v1sezaem16kezo utalasok nyoman
neglehetoe leegyszertisiteesel az ujjaepites kBrUli helyi harcokb61 as az
atepit~shezszUk6eges elvitamogatas
as anyagi 8ezk5-
20k megazerzeeeert a felsobb Bzervekkel folytatott harcb6I alap-
vetoen kat ertelcrend oeszeUtk5zese bontakozik ki /amelyek konk~et
megfogalmazaeai a varosatalakitas folyamataban maguk is val-
toztak/. Az egyik a
40~es
evek vegan kialakult as 195&utan
at-
nlenetileg mege.rosodott.: "munka.svaroa, banyaezva.,roa" mi tosza mellett alkqtelezett;
e.rtek.rend~
amelybe - to.l tenetileg I;lem mind,ig 9
hiteleaitheto m6don - belemos6dtak a haboru elotti munkasmozgal-
mi mult
elmitizalt, kevesse differencialt emlekkepe as ideo16-
giai-politikai semal, mig & masik az 50-es evek vegan, 60-as
e-
vek elejen megfogalmazott, szinten kevesse differencialt jov5kephez, a fejlett szocialista tarsadalom idealjahoz kot5do kul-
turcentrum....varos eszmenye:: meliett: elkotelezetti; ertekrend. Bar a
varos
f'ejleszt~senek felso
szinttitamogatasa az 50-as donteat51
kezdodoen vegig a varos .ipari jellegenek elismeresen as fon'" tossaganak kiemeleaen alapult !j61 erzekelheto ugyan a hangsulyeltolodas a politikai erdemek ellsmereset51 a gazdasagi-termele81 jelent5seg e15terbe kerUleseig!p a mult hagyomanya1nak megi-
telese ez ut6bbi ertekrend mellett tobb:e-kevesbe elkotelezett vezetok szeme'ben a GO....as evek kezdetetol meglehetosen ambivalensee'valik$ Jol tukrozik ezt Q.megyei partbizottaag elso tit21
karanak a varas kulturoentrumma fejleszteaere vonatkoz6 megyei partertekezleti hatarozat; vegrehajtaaat ertekelo 1964-e8 megyei part; vb Ulesen mondott szavai::. "Mig kultura11s vonatkozasba:n varas lakossaga az
o~szagos
erzelmileg viszont
s~kkal
helyzet van
Q
azinvonal alatt; van, politikailag,
k8vetkezetesebb, mint mashol•. Sajatoe
a munkasmozgalom vonatkozasaban a
kial1asban, de
mannyival jobb lenr.~. ha tudatoaan, tehat ertelmes, miivelt em-
berkent
~olgoznanak
as
allnanak ki a rendszer mellett,
as
ehhez tenyleg sZiiksegea a kulturcentrumma alakiLtaea a va.rosnak.n 23
Az elmitizalt mult as az elmitizalt jBv5 mellett e1k5telezett~k
haroa a 60-as evek elso feleben kat alapvet5 prob-
lema k5rUl alaku1t ki: a varosep1tes iranya, helye as merteke,
azaz a szanalas kerdel;!e korUl, valam1nt az ertelmieegiek 1etelap! tesenek kerdeseben, mas sz6val:. a varos k:U1ao kepenek 6S
ta.rssdalmanak alakitasa kerdeaeiben. Ez a hare azonban sokkel kevesbe
~olt
kat, egymast61 j61 elkUltlnitheto as elklilonlilo
bor vilagoe atrategiat
koveto.
ta-
minden lepeseben atgondo1t kUz....
delme, mint inkabba szUksagee 1nformaoi6k birtokaban gyorsan donteni tUdo, egymassa1 alapkerdesekben j61 egyUttmUkodni tud6 .
vezet5k
hatarozott; .... 'Bokszor me.t'esz .... lepeseinek as a kialaku-
16 ellenallasok, ellenvelemenyek ligyee kezelesenek tortenete. A
konfliktusok termeszetet, az eltero a11aspontok tit-
k5zeset, a megoldasok mechan1zmusat j61 erzeke1tethet1 az uj, j5vo-orientalt koncepci6 szerint megva16su16 ele5, szimbolikus jelent·oeegU., a visszaem1ekezesek
as a dokumentumok
szerint is
meghataroz6 fontossagu epiiletegyUttesnek, az uj varos alapjel1~get'megad6 szallodanak es a mUvelodesi kBzpontnak az epitesi
tBrtenete. Egy, a szanalas
ke~deeeivel
foglalkoz6 v!rosi tana-
cai as part vb-ii1l6s.re keszttlt eloterjeszteeben a varos! tanacs vb-titkara ezt sz epUletegyiltt,eet bekebombanak nevezi, namely
szejjelrobbantotta a varoskozpontot,
ho~:
bar
nagy faradtsag-
gal, de mindent megeroen kialakulhaeaon az egeszeages, va16ban varoat j ellemz6 v:arosk6zpont. n\24 IKie~e les az erede,ti sz5veg- "
ben.11 Az e16terjesztas sze.ri.nt.ezeknekaz api tkezeseknek a megkezdase dont6tt.eel alapvetoen Qzt a'vitat, hogy az ttirrealisan
nagya.ranyu", "haz8.nk terU.leten a tervidoezakban egyediila116an't
l
.
.
magas mervili szanalas utjan menjen vegbe az uj varos epitess, as
ne a meglavo - az ips.ri iizemek terUletehez kijzeleso - beepitetlen terUleteken. Az eloterjesztes ugyanakkor azt is elarulja, hogy "a azalloda as a kulturhaz helyanek szanalasahoz olyan k6rUlmenyek
kozott~fogtunk
hozza, hogy a bontashoz szUksages ter-
vek, a bpntas lebonyolitasahoz azUksages hitelek
egy~ltalan
allottak rendelkezesre. A megyei TanacB tervosztalya
nem
m~netkoz
,ben t(?rvenyesite'tt;e a bontaat,elkaazitette a bontasi terveket
as
k(jltfiH~gveteseket
as bizonyos raazet ter1tette afelmerUlt
bontasi koltsegeknek. n25 E jovo-orientalt fejleaztesben a dontes as annak megva16sitaaa egymast 19azoljak,' az eredmany szeritesiti a vallalkozast, .s. me.resz lepesek ut61ag, a vegeredDH:lnyb51 vieazavezetve elkerUlhetetlennek as logikusnak
tUnn~k.
A korszak okfejtesei-
ben gyakran visszaternek a tautologikus e.rvek. A kulturoentrum -
.
hatarozat neveben felsofoku iskola letel&piteseert harco16 megyei elso titkar pl. leszogez1:
tiA,
mi fe18o~oku 6v6nokepzo is....
kolank Salg6tarjanban kell, hogy legyen. Miert? Mart Salg6tarjan a megye
kulturalis centruma. n26 A
ji:Svo
szinte va16sagosab-
ban kirajzo16dik ebben a gondolkodasban,.mint a
ki8Bzertt~
jelen;
megfel1ebbezhetetlen bizonyoasaggal kozeleg. A meglehetoeen nagyvonalu masodik oteves ten elfogadasa mel1ett ervelo megyei e1so titkar mondja:: "Deazt mindenki pizonyi thatja, hOBl ezek moat igenis nagyszerU tervek
as
ezek a tervek va16ra is
nek valtva.,,~7 IAz en kiemelesem ...
mil
~
E tavlatok mellett a je-
len igenyei. BzUksegletei kis8zerUek, provincialieak. A jegyz5k5nyvek megoriztek egy szanalas elott a116 terftlet lakosainak a tanacahoz intezett: levelet, amelyben a lak6k azzel enelnek, hogy Ita lakasok alig 30 evesek, 8zinte korszerUek, a benne lsk6k iganyeinek megf'eleloek." Arra is hivatkoznak, hogy a tulajdonosok munkasok, Bokat faradoztak a lakaBok letrehozasaert. A vb-titkar elutasit6 valaszleveleben igy fogalmaz: "Salgotarjan varos meg a kozelmultban is inkabb hasonlitott egy'rendezetlen nagyobb' falusi telepUleshez, mint a benne lako.munkasok hoai hareai es aldozata1 elismeresekent nemesak nevleg, de a va16sagban is varossa emelt telepUleshez. n Hivatkozik a terUleten It'elorelathat6an" megepiilo kozintezm~nyekre is. 28 E tavlatos fejlesztoi politikai mechanizmust mindennel erosebben jellemezte egy lathatatlanul,
d~
szilardan mUko-
do, a donteseket elore igazo16 ertek- eserdekhierarchia, amelyben a k1sebb reszek erdekei folott,mindig gyozedelmeskednie kellett, a nagyobbaknak la megyeinek a varosi folott, a varosinak a falus1 folCStt, az "oBszvarosinak lt a varosi reszerdekek folott, a kollektivnek az egyeni folott/, amelyben a mult as a jelen ertekeinel
magaeabb~endUek a
jovoe,
QZ
als6bb foku intez-
menyeknel"a magasabb fokuak /az altalanos iskolanal fontosabb . a kozepiskola, a kBzepiekolanal is fontosabb a felsofoku iskola/. E szilard
as
a vizsgalt idoszak politikajaban egyertelmUen 24
er~enyeaU15 ertekrenddel 8zemben lmelynek konkret mUkodeset a
kesobbiekben latjuk majdj, az ellenvelemenyek nem szervez5dtek I
koherens egysegbe, esupan esetenkent, egy-egy
d~ntassel
ezem-
ben megfogalmazott egyedi ellenallaskant, a tavlatos gondolko-
dasm6d tautologikua as neha meglehetoaen bombasztikus ervrendszerevel konnyen hatterbe 6zorithat6 provi.neialiEl, 8zUklat6kCS"';
rU szemleletm6d megnyilvanulasakent jelentek meg /mint az idezett lakossagi
~evel
pl.l.
A nagytavlatu gondolkodasm6dot eaetenkent bombaeztikueea tette a korszak egeszet jellemzo hajlam a,nagyivil ellentetek rajzolasara, a meghaladni vagyott; mult differenoia.latlan,
Botetre featese, az elmaradottaag tUlhangsulyozasa tulzasoktol nero mentes felrajzolasa. A
as
a jova
mar idezett:, szanalas-
sal kapcsolatos eloterjeaztes pl. meglehetos altalanpaitaasal
igy festi Ie a szanaland6 kozponti varoareszt
/~elyben,
lega-
labbis az egyik p szanalando utes lakoinak levele szerint, ttszinte korszerii", nem tul regi apitesli csaladi hazak as lehettek/:,. Itki ke 11 alaki tanunk a varosmagot, hogy fokoza tosan evnol-evre eltUntessUk a vertfalas, katranytetos, 8zuette patkanyfeszkeket es helyen felepltsUk az uj, modern, egeazseges varoskozpontot.n 29 Egy 1966:-08 testUleti Ules~n a varosi tanacs vb-elnoke igy fogalmaz: "Nero lakasokat, hanem regi azennyet sza-
nalunk."Jo A fejlodea huzoerejet jelento tavlatok felrajzolaaa sem kevesbe mentes a tulz8.stol. A varosi partbizottsag elso titkara igy osszegzi 196)-ban a varosi as uzemi rekonatrukci6
varosi feladatait: itA kat rendszer kozti gazdasagi versenyben Magyarorszagna.k is helyt kall allnia annak erdekeben, hogy e1erjUka vilagszinvonalet
e08
Ebben a versenyben nekUnk is reszt
25
kell venni. Potolni kell tobb evtizedea elmaradast@,,31 Ezek a tulzasok formaltak azonban a varosalakitas el-
sa
szakaszat, amelyet va16sagosan a mult targyi orokaeget51 va-
la peldatlanul gyora as nagyaranyu szabadulas
as a jove uj va-
rosanak peldatlanul gyors as egysegea epiteszeti szellemu kialaki tasa jellemzett,;. Egy 1968-as (:)sszegzes 8zerint a II. oteves tervido8zakban
II'a
13k6telepek as a kapcBo16d6 beruhazasok fej-
lesztese ,az eloiranyzat mintegy 70 %-aban beepitett. lak6teriileten valosult meg ••• A varoekozap mintegy 50 %-at kellett atep1teni. nJ2
Es
ezt, most mar 'minden tulzas nelkUl jellemezhette igy
a megyei tanacselnok-helyettes: "'olyan dolog megy vegbe Salg6tarjanban, mint az orazag egyetlen varosaban sem, hogy egy .rost epitlink at teljessn ujjae" 33 E nagyaranyu atalakitasban a mar
la
e~litett
va-
tenyezok
nagytavlatu fejlodes irant nyitott as a gazdasagi fejlodes
gyors iitemet illetoen optimista kozponti politikai akarat valamint az ezt j61 erzo--erto,
:a
fejlesztesi eszkozokert elszantan
harcolo helyi vezetasl Mellett fonto8 szerepet jatszott a helyi vezet5k sZQvetsegkotese a nagy atalakitast objektiv 8zakertelmUkkel igazolo, az uj 'varos epiteseben malt6 8zamai feladatot late fiatal epitaszekkel. J4 A szakmai 'ardekek as a politikai celkitUz8sek eharmonikus kapcsolatarel 8zamol be egy 1973-a8, a Mtielemz8s sorozatban megjelent kapzomtiveszeti iras:: "Ritkan nyilik alkaloID arra, hogy epiteszeink egy jelentosebb telepUles kozpontjat magalkossak, s azzel m6djuk legyen a varoselet kiemelkedo funkci6i szamara malta keretaket f'ormalni. Megujhod6 varosainkat szambaveve, Salgotarjan kozpontjanak kiepitese uttor5 kezdemenyezes vOlto.Uttor5, s talan Bzimbolikue
26
is, hiszen az orazag egyik legelmaradottabb nek ujjaszlileteserol
as
azzel
eg~ik
munkastelepUlese~
legfontoaabb ipari eentru-
munk ontudatra ebredeserol van 8z6. Az epiteszet, a mUV6szet hivatasanak magaslatan kivant e tudatformalo feladatb61 reBzt vallalni." MUelemzesben k:l.sse 8zokatlan melegeeggel 8z01 a aze.rzo a varosatepitast tamogat6 helyipolitikusok.r61: itA megyei, a. varosi tanaes aa partbizottsag vezetoi rendkiviili megarteeenek as aktivitas.anak volt koszonheto, hogy az epi teszeti elgondolasok megvaI6sulhattak."J5 S hogy milyen uj varost almodott a nagy lehetosegeket kap6 fiatal epiteszek sshelyi politiku8ok 8zovetsege a nem melt6 regi helyere? A jeliegad6 elso epUletegytittes mar jal jelzi az atalakit6 torekvesek legfontosabb osszetevoit. Hiszen ez a ket - lathattuk, meglehetos kockazatvallalassal, mereszseggel, hivatalosan j6vahagyott tervek hianyaban indu16 - epUlet nemcsak az uj varos helyet jelalte ki a varos meg meglevo, de az uj epUletek megjelenesevel egyertelmUen elbo,ntasra itelt, az Uzemi telepektol elklilonUlo regi kozpontjaban, de a varosatalakitas lepteket is. Nemcsak a szanalas-vitaban jelentett, dante ervet ez az epiiletegyi.ittes, ,de a korabb'i les sokak altaI folytatand6nak tartott/ 3-4 szintes epitkezesekkel szemben 1s meg-
teremtette a azimbolikusan as sz6 szerint is magasabbra taro epUletek szUksegessegehez is az elso srveket. Az akkori vezet6k
mai visszaemlekezese szerint e 8zimbolikus jelentosegii ma-
gassag vallalasahoz is meglehetos mereszseg kellett.; a varos
elsa sz.4mu vezet5i' altaI szemelyesen 1sosztonzott
as
ellenor-
zott gyorsasaggal felhuzott emeletek a mereszseget cinkos elismeressel 8S megbocsatassal elfogado kozponti ellenorzest kesz 27
tenyek ele allitottak. /A szakmai ervek egymSet tamogatt!k; a varhat6 nagyarinyuszanalas martekenek viazonylagos cs6kkenteset 1a igerte a nagyobb epUletmagasaag./ Az atalakit6ti:Sl'ekvesek meg egy jellegzetesseget ttik.... , rtSztek ezek az epiiletek, most mar nem kU.lsoelhelyezkedesUkkel 8S magaasagukkal, banam:" funkei6jukkal.
A~
uj varos /melyben a
varos! tanac8 vb-e!u6kenek 1958-as megj.egyzes8 8zer!nt: 5000 embemek nines megfelelo lakaSa"J6~ samely 1degentol'galmi vonzerejel'ol kevesse volt
1s~ert/
elso kat epUlete egy szalloda
as
egy kulturhaz volt. Ez a v1deki kulturcentrumokr61 kialakitott; ktSzpont1 elkepzeleseknek va16 kCStelezo megfelele,s Mellett /hiszen ismeretesek az idoszak orszagos meretekben jellemzokulturhaz-ep1tesi akc16i, te~ium
as
b1zonyara a Belkereskedelmi Minisz-
szallodaepitotBrekveseinek sem egyetlen nyoma a sa1go-
tarjani szalloda/ a helyi tanaesi .as partvezetes azon torekveseit is Bzo1galhatta, hogy poziciojukat ezilarditsak.A kora.bbi szettagolt
a
varos vezeteseben meg-
~atalmi
struktura tartos to-
vabbeleserol tanuskodnak a megyei partbizottsag elso titkaranak meg 1961-es megjegyzesei is, amikor arrol besze1, hogy: 1fA ta-' nacsnakmint allamhatalmi szervnek az Uzemi vezetok szempontjahoI nines tekintelye n " vagy amikor azt mondja: "-Sajnos azt e1 lehet 'mondan!, hogy eszlelheto olyan he1ytelen iranyzat, hogy mi' f~lUnk a t5megekt61. I1,37 E' ket, egyertelmUen varosi intezmeny megepiteee a vezetok tekintelyenek megteremtesere, a
kor~bban
.
szettagolt, Uzemek szervezeseben mUk6do kulturalis elet egysegesitesere /1. a 14. sz. jegyzetet/, az ujtajta varosepitoi hatalom elfogadtatasara is szolgalhatott. E huz61etesitmenyek egyben - bevallottan - a Iakossag szoc1alista ertekrend 28
s~erin-
ti' atneveleaenek 8szk6zeive 1s valtak. Mig a jegyzokCSnyvekben
gyakori a hivatkozaa az uj letesltmenyekkel szembeni lakossagi idegenkedeare, elege,.detlensegre /"Ttlbbszor elhangzik, hogy
miert van KaranCB szalloda, miert van
kultu~haz.
amikor a gye-
rekeket nem tUdjuk hoI elhelyezni. Nem gyozzUk az· embereknek megmagyarazni. hogy az 0 problemajuk mellett, ezek az objektumok mind szUksegesek" - panaszkodik 1965-ben pl. egy tanacstag 38l', a vezet'~k hivatkozasaiban, de a sajt6ban 1s 39 visszatar az a gondolat, hogy ezek az intezmenyek milyen tontos szerepet jatezanak a kulturalt magatartas t8megee mertekU:kialakitaeaban. ~zeknek
a pillanatnyi igenyeknek /igenytelensegeknek?/
as a taraadalomatalakit6 oelu tavlati igeny-tetelezeseknek az alland6 Utkozeseir51 tanuskodnak avaroealakit:is tel:-jes fo1yamatan vegigvonu16 kihasznaltsagvitak, me1yek e korai idoszakban tCSbbnyire egyertelmUen a tavlati igenyek 'javara d51tek e1. A kis idegenforgalmu varos szamara fenyUzesnek szam1t6 szalloda
vadjaval szemben 19y gyozott a kulturmissz16t teljes1to. kulturalt szorakozasra, id6toltesre felkeazito intezmeny 8ezmenye; a kihasznalatlan eZinhaztermet'felhanytorgat6 kulturhaz-ellenes hango~kal szembe~
az egyseges, a
k~rnyek~e
is
kieugarzo hatasu
varosi kultura vagykepet hordosd mUvelod4si inteameny gondolata; a tovabbtanulasi igenyek merteke
~iatt
as
elhelyezkedeel lehetoeegek alaeBony
a foiskolaert folytatott haroot elitelokkel szem-
ben az oktatas egeszere'vieszasugarz6 szerepU, a megye kUzoktatasanak presztizeet emelo foiskolaert meg akar a
koreze~.
uj
gimnazium epUletet is felaldozn1 kesz Yezet6i 8zandek etb. De nemceak e kCSzintezmenyekszolgaltak pr6z.ai hssznaIat1 oelukn~l 29.
magaaabbrendU, tavlati, tarsada1omata1akit6 celokat, hanem - e.gyes vezetoi megfogalmazasok szerint - maguk az ujtipusu lak1sok is. Egy 1964-es megyei part vb tilesen a megyei elsa titkur a lakosok konzervativizmusarol besze1t, arrol, hogy a falusias eletformahoz kot5dnek, az uj, korszerU lakasokban kicainek ta1.:i1j9.k a kamrakat, a balkonon szaritjak a rUhakat, esetenkent diszn6t perzselnek az uj lakotelepek utcain, a1ig jarnak a vendeglat6ipari
eg~ysegekbe
kasok meginkabb
etlcezni. De - tesz1 hozza -: "az uj 1a.-
kenyszeri~ik
arre, hogy teny1eg a varosiaa elet-
forma kezdjen kialakulni."40 Az i~~(~nY'eket
adott idoszakban meglev5 as kisszerUnek minoaitett
azonban - ugy tUnik - nem a korszellemet htisegesen k<S-
vetni kesz vezet5i sz4nd6k szoritotta eleosorban
hatt~rbeo
Va16-
szinUbbnek litszik, hogy e korszel1emmel szemben meg az esetleg e lakossagi igenyek mage tobb-kevesebb meggyozodessel folsorakoz6 vezet5i tamogatas sem lehetett elegend5 a tanacsi penzgazdalkodas kotottsegei folytan. Errol tanuskodik a varosi strandepitesnek a jegyz6konyvekb51 fo vonulataiban j61 kovetheto hoazszadalmas tortenete is /melynek pontos
vegigki~erase
termeszete-
sen itt nem fe1adatunk/. A fontos, nagy feladatok Mellett - ugy tUnik - eloszor az 1962-e8 evi tervbe kerill be, 1akossagi kezdemenyezesre a strandepites terve. 1963-ban kiderUl, hogy a beszabalyozatlan fej1esztesi eszkozb51, a KOFA-b61 epitik, a banya ia besegit, megsem halad igazan az epitkezeso Ujabb penzeszkozoket viszont nem tudnak szerezni. A varosi tanace vb-elnoke 19y beszelt errol: "Nero volna egeszseges ujabb beruhazas kerese, es zaklatni az elvtarsakat felealegesen, mert ok keresUnket
as
tamogatjak is
eoo
mi azon fogunk
30
megertett~k
ezen
munkalkodni~
hogy
legalabb, jovore a tavi 'str'and
megapU.lj~n.
bar az ezevrevolt be-
titemezve,. de ez nem megy.tI Kat av mulva kiderUl, hogy ugyan Ita strand tizemeltetese ebben az evben elkerUlhetetlen", moat mar a
KOFA-ra sem szamithatnak,
me~t
az OT a kulturhaz befejezesehez
e16irta a KOFA, oaszegenekraforditasat is. A ktlvetkezo honapban, a varosi elso titkar igy fogalmaz:. IV:! st.r3nd mar nemcsak fiirde-
sitema, hanem politikai kerdea is ••• Mar meg lett igerve a
str'and eZ6vi nyi tass." Ktit honap mulva varosi tanaCB vb-Uleeen kUlon napirendi pontkent szerepel a strand Ugye. f:1hol a varosi elao titkar azt javaeolja, hogy tegyek at az ep1test az a11ami bel'uhazasi tervre. V':egUli'a szakaszosan megepUl a etrandfUrdo t a megyei- lap tanulaaga szerint 19GB-ban jelentkezik az uj letes1tmenykent, mely KOFA-bo1 kesztilt e1. 4l A korszerli uj intezmenyek neve10erejevel tB.rteno tar-
sadalomatalakita.snak, a lakossag uj tasanak p
,a tszokta tae~nak
e1etfo.rma~a
tBrteno ata1li-
legfobb te.rlile'te e korban ... a GO-as
vek elejan - a kulturhazak mellett;, az nek ideologiai-politikai programjat
a
isko~arendsze.r'volt.
eEn-'
part 1958. juliusi mUvelo-
despolitikai iranyelvei as a VIII. Kongresszus adtak meg,szakmai progr'amjat pedig az 1961-es oktatasi torveny. A sa1gotarja-
ni kulturcentrum megteremteseert foly6 hareban a GO-as evek e1ejen tervbe kertilt, de csak az evtized masodik felaben fe1epU1t kat uj iskola /egy a.ltalanos iskola as egy gimnazium/ a kezze1foghato jele
e
torekvesnek, va1amint az egesz evtizeden atvonu-
16, de cask a70-es evekben megva16su16 foiskola-telepites. Ezek az intezmenyek az epitesz-tervezok as a kor hangulatat j61 erzQ
poli tiku'sok megfogalmazasaban az "iskolavaros tt konoepoi6ban 61tottek egyssgee testet p amely
a
felepUlo uj varoaban egy terUlet-
31
'~"
..
'
-..
/~
~
""'~
".."'
,
~.
;
las mag semval6sult/ intezmen:ret,
re kivanta t6m6riteni az oktataa as mUvelodes e fantoD
nehany,kes5bb megva16ault vagy meg
jellegee f'unkci6t adva e varoson belUli varosnak. Hakihasznaltsag....;vitakennek az elso kat mege~Ult intezmenynek aletrej6ttet nem kisertek is lez meglehetosen ab8zu.rd lett, .volna az altalanos kepzee kiterjeszteset kimond6 ok-
tatasittlrveny esaz ettal a celkitUzest51 nagy,tavolsag.ra levova166HigoSl iekolahal6zat ellentetenek fenyebenl, elhelyezesiik koriil korantsem voltegyete~tes a helyi vezetesen bellil. A g'imna-
zium telepiteae pl. /amely, a ko.rabban emlitett, hierarohikus
eor-
tekrend szellemeben termeszetesen megelozte- he nem Bokkal is az altalanos iakols megepiteaatl a provincialisabb,va16sagk5ttsttebb 8zemlelet szerin"t logikusabb lett; volna azon a tertileten. ahol,Q varos korabbi gimnaziuma is
elhelyezk~dett; Q
banyak6z-
pont kBzeleben, ott, ahol egyebkant az 50-es evekben epUlt egyetlen iskola legy altalan05 iekolal is elhelyezkedett:., Az epitesz.. . te.rvezokkel 8zi.ivetsegre
lepo
varosi
~s
megye,i vezetokazonban"
szakma1 ervekkel az uj varoskozpontba ep1tes Mellett donti.ittek. A varos! partbizottaag eleo titkara amegyei beiskolazasra hi-
vatkozva igy
foga1ma~ott:
"Azt kell felvetni, hogy nem lehet
measze tenn! a bUeJz vegallomasat61. n ,42 Ehhez s. dCinteshezis meg.... ~ehetos
mereazeeg kellett; a majdani iskolavaros elso leteait-
menyei az, akko.r mag elo .regi varosk5zpont ciganynegyedebe kerUltek, ami a konfliktusok tomeget va.ltotta ki a a kozpontb61 torteno veglegea kitelepiteseig
.
.
zepeig/ tobb-kevesebb folyamatossaggal. lyamatok.r61
as
kU~delmekrol.a
/~z
ciga.nyl~koa8agnak
la
70-es evek kB-
oktataspolitikai fo-
keeobbiekben reazleteeen lesz
igy itt caak erintjuk e' tematol
32
~z6,
A kotelezoen'meghirdetett ta..rsadalomatalakitaanak azonban nero egyetlen ... as nero ie
Q
legfontosabb - terUlete volt
a korezerU, uj intezmenyek neveloerejevel
t~rteI10
atszoktatas a
60-as evek elejenek Salg6tarjanjaban. A dokumentumok
as
a v1sz-
8zaemlekezesek eze.rint 'ie jobban e16teJ'be kerUlt, hangsulyosabb megfogalmazast kapott az az el'telmiaegi 1'(;11 tika, amelyet a
VIII@ Ko:ng.t"easzusra kesziilo megyei partertekezlet "ku1turcent.rum.... hat,B,1 ozata ft 1
.as
a va.rosi partbizotteag 1000 szakember letele-
piteset 111. kineveleset kimond6 hatarozata fimjelzett. Ebben az
ertelmisegi po11tika.ban a kozvetlen haaznos cel varos uj intezmenyeinek a mukodtetesehez
as
me~lett /hog~
a
az Uzemek, munkahe-
lyek megfelelo 1ranyitasahoz kepzett szakemberekre, koztUk nagyszamu ertelmisegire is szUkseg van/ megfogalmaz6dott egy korabbi tarsadalomszemleletet felvaltani kivan6 ujfajta tarsadalomkep •. E szerint, mint azt az ekkori ertelmisegi politika minden bizonnyal legjelentosebb helyi dokumentumaban, az 1964.
jUl~.iusl
megyei partbizottsagi tiles jegyz5konyveben o~vashatjuk,43 a megye e15tt all6 nagyszabasu feladatok megoldas8 nagymertekben az. ertelmlEH~gi
szakemberek tevekenyseget51 fUgg.
E megfogalmazas es altalaban az ertelmisegi politika elfogadotta va.la.sa ebben a varosban, ahol a megyei partbizottsagnak p,l. az 50... es evek vegan csupan egy ertelmisegi tagja volt /akivel munkatarsai szigoruan magaz6dtak isl j61 jelzi annak a jov5-orientalt ertekrendnek az eloterbe kerUlssst, amelyrol
B.
korabbiakban mar ez6 volt. Az eloterjesztss vitajan elhangzott hozzaszolasok egyike-masika el is iteli az ezzel ezembenal16 eik
ertek~endet
ma-
kepviseloket, a mult mitizalaeaban megragadta-
kat, azokat, "akik elmeletileg, politikailag megrekedtek a fej-
33
15desben". A megyei partbizottsag egyik munkatarsa pIG igy fogalmaz a kat alla.spont kon:fliktusa.r61: tV.". olyan kovetkeztete.... seket vonnak Ie egyeaek, hogy az
ertelmia~g
fogja atvenni a
V~
zetest. Ugy teszik fel a kerdest, ki vezet az Uzemben, ki adja
ki az utasitasokat, ki a feleloe: a mernok. Ilyen teves nezetek alakulnakk1, e felvetik, hogy
part, hogy kit
ille'~
mie~t
nem mondja meg ny11tana
meg a vezet5 szerep. Az ilyen megjegyzesek
felvetsse kUlonosen azon elvtarsak reszarol hangzik el, akik nem kepeztek magukat as az eloleptetaetik elmaradt." Ez az ·ertelmisegf politika igy nemcaak a korabbi idoszakban lelsosorban az
1956-08 esemenyek utanl bUnbaknak tartott
as
elitelt artelmiaa-
gi kepet kivanta semlegesiteni, sot pozitivra festeni, de ujabb ellenseg-kepet is allitott, helyere /akivel szemben ugyan caak a
meggy5zes· fegyvere hasznalhat6f: a fejlodesben elvta~set.
ladasra keptelen
megrekedt~
a
ha~
E program neveben kapott uj lendti-
letet az uj varos uj tarsadalmanak alakitasa: erosodott meg a szakember-telepitesi mozgalom. Az uj emberek valosagosan is BZ
uj varost foglaltak .al: a osaknem kizarolagosan avaroskozpontban epU16 uj allami lakasokat a. megye - es a varos - e15tt a}lo nagyszabasu feladatok megoldasara vallalkozQ szakemberek
as
ve-
zet6k kaptak meg. A varos- as tarsadalomalakitas e jov5-orientalt jellege, a kulturcentrum, az uj varos kiepitesenek osztonzo feladata - ha
n~m
egyforma lendtilettel is, de - vegigkiserte aGO-as evek
egeezenek tortenetet. Az evt1zed kozepere azonban felerosodtek a realitasokra figyelmeztet5 hangok 16'- elsosorban a kozponti allasfoglalaeok
j~lzesere
!pl. a beruhazasok vieszafogasara ira-
nyu16 1964-eakozponti bizottsagi allaefoglalael hatasara/.. Az 34
oktatasi reform megtorpanaaaval, 1965-08 felUlvizsgalataval as a gazdasagiranyitasi reform feladatanak elotarbe kerUlesevel a
fejlod.es iranya ia uj terU.letre,tev5dott at: a gazdasagi rend-
szer korezerUeitaeenek, hatekonyabba tatelenek atfogofeladata J.epett. a Bzocialiata tudatatformalas,
ezint emelesenek atfog6 feladata melle
Q
lakosaagi kulturalis
as
lassen helyebe. A me-
gyeben ez sajatos problemakent jelent meg: a gazdaaagi Bzerke-
zet korszerliai te.ee a banyaezat kt>zpontilag eloi.rt visszafej leezteeenek 6S egy uj, korezerUbb iparazerkezet megteremtesenek programjat jelentette. A varoe
as
a megye elso 8zamu vezetoinek
figyelme as fejleaztoi torekv6eei igy a varoaepites tervekben
megalmodott, feladatainak kivitelez8ae mellett elsosorban az 1partelepiteai kerdesekre, a banyaszat visazafejleeztesenek kompenzalas~ra
biztositott kozponti osezegek minel nagY9bb aranyu
megszerzesere iranyult. IEnnek a harcnak a ktlvetese vegkepp kivlilesik e tanulmany kompetenciajan. Igy·tovabbra is elsoaorban az uj politikai fejlemenyek varoaalakitasi kovetkezmenyeire igyekszUnk koncentralni. Az iparfejleaztes-politika tavlatoe tulzaaokt61 nem mentes jellege.rol azonban idekivankozik a varosi
tanacaelnC5knek egy kijelentese, amely egy varoei tanacsi, part,.. bizottsagi egytitt.es Ulesen hangzott e1 19G8-ban: nVaroeunk ipa-
ra mennyiaeg, minoseg as valasztekoesag szempontjab61 most mar
vilagmeretekben is jelentos.,,44/ A tavlatos varosfejlesztesben is hangeulyelto16daaok jelentkeztek. Bar a kulturcentrum kialakitasanak szUksegessege az evtized saran v~gig nem kerd5jelez5dott; meg, az "iskolavaros"
huz6erejit kifejezeset la ,jegyzokonyvek tanueaga Bzerintl egyre inkabb cask a mUvelodesi Bzakemberek hangoztattak, mig az elso 35
SZ8.mU
veze
hivoaz
U'j
megyei tanacsi alakulo lilesen p
a kormany e
lyettese is reszt ve
a
hason16an pedagoguei
elsa
Inok a
ttsegU! uj megyei
nipari centrumn-ma Ezt a hangaulyvalta,st jelezte az e.rtelmiEH~gi politi-
kaban megjeleno
hangulatvaltas is. Az ertelmisegi kerdes
sajatos megfogalniazasban kapott hangot pIe; egy 1966-013 megyei part
vb-Ule8en~
e~telmiseg
ahol az
kozott vegzett, politikai
munka feladatait targyaltak@46 A szakszerve~eti tok, a megyei part-
es
es
Uzemi veze-
tomegszervezetek osztalyanak vezetoje,
a Voroskereszt helyi kepvise15je kritiku/3 hangotUtottek meg
az ertelmisegiek tulzott anyagi igenyei, a kozelett61 vale visz-
szahuzedasuk es esetenkent e16fordu16 teves politikai nezetei miatt~
A megyei
telmisegiek nyitasi
tan~cseln~k-helyettes viszont
sze~epenek
az
as
~r
fokoz6do "jelentoseget az uj gazdasagira-
mechanizmusban~
"56-at lezartuk u ,
kiemelte az
8,:
megyei elso titkar pedig leszogezte:
k:1emelte ll hogya megyeben meg mindig keyes
ertelmisegie Meg erzekenyebben jelezte a hangsulyvaltast az okta-
tasfej lesztesben korabban
p.rovinc.ialisnak~
sztiklat6ko1.'unek ro!-
nositett velemenyek e15terbe kerUlesee Egy 1965-os varas! csi vb-tilesen a felsofoku iako
Imost gepipari technikuml te-
lepitese ellen felszQlalo Uzemi vezeto a gyar
csekelyfel~5foku.
vegzettsegli munkaero-igenyere hivatkozva arvel,
as
k01. 1eg ium megepiteset sero
adott :i.genyek
ala.pj~n.47 Egy 1966-os
a. il1dokolt:n.a.k az
a tervezendo
part vb-tiles e15terjesztese 8ze-
rint a korabbi kulturcentrum-hatarozatban megjelolt felaofoku
1ntezmeny letrehozasanak jesztea
feladata~61
a vb lemondott. Az e15ter-
hangaulyt a ntlvekvo s,nalf'abetizmuB f'61sz6.mola.ea.re. teezi inkabb. 48 fA szinfalak mogo'bt termaszeteeen t a lehetoeegekQ
hez mel't utemben folytat6dott a haro a foiskolaertfJl Ennek az uj realizmuanak a neveben szorult hatterbe as kerltlt Ie napirendrol lakkor ugy tUnt. ideiglenesenl a. korabban korvonala.zott
iakolavaros-koncepci,o egy reprezentane intezmenyenek. az 1965ben meg a eajt6ban i . beigert 49 uj, 24 tantermee altalanos 11-
kolanak a megepiteae a
varoskozp~ntban
lamely egyebkent az em-
lekezetes lakossagi levelben kifogaeolt szanalasra kertilt epUletek helyen lett volna - 1. e. 28. sz. jegyze'tetl.
A varosfejlesztea egeszeben jelentkezett
bizonyo~
mertekU visazafogotteag. Ebben az idoszakban esik szu,eloBzor
teatUleti J,ileseken hangsulyoean arr61, hogy: a azanalasos, tulnyom6reezt domboldalra
/~em
eik
terepr~/
epUlo uj varoe koltse-
gei meghaladjak 'mas terUleteken foly6 lakaeepitesek koltsegnorf.:o
maite:J
'
A jegyzokonyvek tanuaaga f3zerint a ~ely1 vezet5k az OT~
folytatot~ tov~bbi
targyalasokkal 's egyeb fejleszt5itaktikakkal !pl. az epitkezesek gyo.raitasaval/ 51 igyekez'cek a nagy--
vel
aranyu atepitea
szama..r.a
kedvezotlen helyzeten urna lenni. Ennek
a harcnak a pontos tortenetet nero toe t hogy
Q
k~vettUk,
mindenesetre az biz-
varos,rekonstrukcio tovabb, folytat6dott::o Akkori veze-
t5k mai vieszaemlekezeseben ugyan sz6 esik j'6nehany megva16sulatlan varoaepitesi elkepzelesrol is Iplo
k~zmU-alagutr61,ut
ttlrovasut-epitssrol, a vasutvonalnak a varoBon kivUlre vezeteserol, troliha16zat kiepiteserol stb./, ma mar azonban ellen6.... rizhetetlen, hogy ezek letre nem jtlttenek mik voltak a pontos k5rUlmenyei~ okai~
E
ko~szakban
viBzont 37
'Q
varosrekon~trukc16
Mellett ketsegkivtil az iparfejleeztes valt meghata.roz6vci ate.... rUleten. A GO-as evek vega, 70-es evek eleje viazont sen meghozta a nagytavlatu varoa-
as
vegleg~
tareadalomatepitee megaka-
daaat. 1969-ben a varosi tanaceelnok-helyettes igy fogalmaz: itA Bzocia.lizmus api tess megkoveteli tolUnk,' hogy necsak tavol-
ra nezzUnk, hanem Kozelre is, a mindennapi problemakra, as Qzok megoldasaval is t'tS,rodnUnk kel1.,,52 Az uj realizmus tarsadalomkepeben lismet els5sorban, a kozponti politikaformalas szintjenl
hangaulyosan kiemelodik a munkasosztaly jelentosege /1. az 1970@ januariPB,allaefog1alast a munkaeoeztaly helyzeterol/. A videki kulturcent.rumok fej lesztesenek 1958... ban meghirdetett.: kozponti politikai programja
Q
varosi lezen belUl eleosorban munkasl
lak;asok spit_ase p.rogranij'anak adta
at
a helyet 11. a KB as
fa
Mi-
nlsztertanacs 1970. aprilisi egyUttea Uleeenek hatarozatat vagy aKB 1970. jUlius! hatarozatat a IV. oteves terv iranyelveirol/fi Az uj
sat
fejleszteai iranyvonalak atfogo ideologiai megfogalmaza-
a hellyi vezet5k aze.rint a.z 1972. november 14-15-1 KB-Ules-
reI kiadott,kozlameny jelentette. A helyi politikaban is megjelennek a fejlesztesi i.rany valtozasanak jelei. A yarOS kulturalis'kozpontta fejlesztesenek
tovabbi feladatait vizsga16 1971-es varosi, megyei tanacs vb egyUttea Ulesen a megyei elso titkar
la
helyi banyaszat visaza-
fejleaztesenek j6aze.ttint lezar6 szakaszaban! :f.gy fogalmaz: "Az 1964-ee alapkonoepoi6 helyes volt, de ismet
eg~
ujabb lendUletet
ado elhataiozasra van eZUka6g ••• Meg mindig nem sikerUlt igazan -' 8zocialista tartalommal megtoltve -a n6g~ad1 Jel1eget as a banya8z jelleget megtalalni ••• n53 Az 1972-10 Unnepi tQnac~Ula-
38
sen .... levaltas8 elott nehany h6nappal - ugyano meg jelen id,cben beszel a varoaatalakitas ekkorra mar Iaasan lezaru16 8zakasza.r61:: tlMi nero ujj'a, hanem ujra epitjUk a. va.r.oa kozeppontjat. Az
a regi, amelyhez kapcso16dunk, mar nem mas: mint az anyafold. Uj konst.rukciok, ujazerkezet, uj tartalom 6S uj minoseg szule-. tik ebben a varoaban ••• A varosepitessel egyid6ben mas felada-
taink is vannak. Szocialista gondolkodaau emberek, szocialista va.roslak6k
forma~asa.
Megtanitani elni az embereket, az uj varo-
81 kornyezetben, vadeni azt, ami van, dolgozni, lelkeaedni azart,
ami ezutan leaze,,54 A varos az uj~zerU varosrekonst.rukci6 szakmai elismeresekent 1969-ben meg megkapja a Magyar Urbanisztikai l1arsasag Hild-emlekermet, a rekonstrukcioban meghataroz6 szerepet jatsz6 epiteszek 1970-ben Allami dijban reszesUlnek, az uj fej lesztesi programhoz va16 helyi fol'zark6zas azonban mar a. .rosalakitae uj korszakaba vezet at:
va-
avarosrekonst~ukci6 gondo-
latat hatterbe szorito, annak gyakorlatatmegszakit6 korszakaba: a munkasva.ros felepitesenek feladatat va.llalo 70-es evekbe.
Ha
a Ubanyasz-jellegU, kulturcentrum tt kepzete felidezi
is emlekezetUnkben azt a 60-as evek elejen hatterbe szoritott
ertekrendet, amelyet az elmitiza.lt munka.smozgalmi multhoz va16 kotodes es a tavlatosabb elkepzelesekkel szemben szUklat6korUnek, provincia.lisnak minositett igenyek jellemeztek, a helyi politikai
~.roviszonyok
valtozasai a kozvetlen ana16giat nem te-
szik lehet6ve. A 60-as evek vegere a varos!
as megyei vezetes-
ben jelentos atalakulasok tortentek. A varos! tanaos vb-elnoke-
39
nek 1969-ben tB.rteno lemondasat nagy' egyUtterzesael kommenta16 megye1~lso ,
titkar !akinek egyebkent nagy sze.repe volt e lemon-
daB - ~s az ezt kBveto vagy megelozQ hason16 jellegli valtozaaok
- let.rejotteben/ 19y bucsuztat. e1 egy vezetotipust: nBenne van . a
~egi g~neraci6ban,
szU.rn~k
bennUnket 1945-08 parttagokat, mi harcoltunk ezert a de-
mokra.ciaert, nek~;.,•
hogy mi lesz itt, jBnnekaz uj,emberek, ki-
as
atadjuk a helyiinket a f1atal 30 eves emberek-
.A masik meg'jegyzes, amivel szinten szamolni kel1 9 hogy mi
leszamunkasvezet5kkel? Jonnek az ertelmisegiek ... " A mi kaderpolitikaielvUnk egyertelmUen veti fel, hogy milyen kovetkezmenyek 1vannak egy nagy beoaztasban, mint varos! tanacselnoki
tiaztsegben.'Hlszen ma mar sajnos keves a munkasontudat, sok minden mast ismerni kell, erteni kell sok mindenhez. n55,
Hason16an kell ertekelnunk a kulturalis eletnek azt, a 60-as
dv~kben
uralkod6v4
v~lt
elkepzelesekkel
gy~keresen
e1-
lentetesmegfogalmazasat is, amelyet egy 1974-e8 varosi parter-
tekezlet ad meg, as ben elitelt -
~ely
gy~korlata.t
'az
50~es.
evek elej enek - a 60-as evek-
idezi: Us kozmUve16des letetemenyesei
Salg6tarjanban a nagyUzemek.,1156 Mindez ugyanis az Uzemi vezetesnek, sot maganak az ipari szerkezetnek is jelentos ,atalakulasa mellett, zajlott Ie. fA kozmuve15des atel'telrnezeserol es az eko-
rUli harcok.rol a kesobbiekben meg reszletesebben sz6 1esz.! ;
be
Va16jaban tehat e politikavaltas mogott Bokkal keves-
erezhetjUk a helyi hatalmi er5viszonyok valtozasait, mint in-
kabba hosszu idon at foly6 tavlatosabb fejlesztespolitika nyo-
man felhalmoz6d6 helyi teszultsegek erzekelesevel kialakult uj kozponti politikai
i~adyvonalaknak a
politikai torekvesek
as
kenyszerit5 erejet a helyi
~selkedesm6dok
40
atalakitasara p amalyet
termeazetazerUleg kiee~t az /egyea esetekben kozpontilag kikeny-
szeritett/ helyi eroviezonyok valtoz8.e8 is. A "munkasvaroe" epi-
,tesenekprogramjat azonban nagYJ.1eazt azok az
llj tipusu
vezet.5k 1-
ranyitottak;, ":oakik meg a. kultu.roentrum.-varos epitasenek tavlato-
, aabb f'eladatars. sze.rz6dtek' ell A helyi f'eszltltaegeknek ,ped1g '- , ha a helyi vezet'e a varoealak1tas teljes folyamatan keresztUl e.rzekelte ie, 8zokat - jeient6e sulyt p po11,tikaforma16 e.r5t
CBU-
pan e kt5zponti politikai'szinten lezs.jlott; i.ranyvonalva.ltozas adott';, e feszi.ll tsegek mintegy ebben' a kBzveti teaben val tak a he-
lyipo11 tikat iranyi t6 t:h5zttsnzokke. Ez idezetti e10 Bztikeu3gszerU. va1tozast a regi vezetok p.ref'erenciaiban es allitott e15terbe
0-
1Y8n uj vezetoket, akik ezeket az uj pref'erenciakat kepviseltek. Hogy a helyi feszito igenyek megjelene'seben meghataro~6 eze~ep~tj't8zot~ a
helyi
vezet6kkeez~ege ak~zpontl politi-
kai i.ranyvonalak gyore
ktlvetes~re
Ie gyors poli tikakov8,t"es
~u
talmanak elnyereee remenyeben/, 8zt j61 mutatja, hogy a viszszaemlekezesek szerint Inemcsak a 70-e8 evek helyi politikaj'aban meghataroz6 Bzerepet mar nero jatsz6 regi vezetok, de a ma is vezeta pozioi6ban leve helyi politikueok szerint is/ e helyi fe, 8zultaegekre meghataroz6 jelentoseggel a ktlzponti politikaforma, 1...
las szintjer51 hivtak fel
's
helyi vezetes figyelmet. A kormany .
,
elnBkhelyett;ese GO-as evek vegi latogataa8.n figyelmeztette a va'~os ~
es a megye - vezetoit azokra az ellentmondasokra, amelyek
az uj as
~,
regi varosreszek ktlzott' feszUlnek. Meg
meghata~oz~bb
/.i3zereptl hivatkozaei slap a KB 1972-eo novemberi allasfoglalasa-
nak a "dekorativ varoek8zpont-'pit's~ket" e11te16 paeszueao De az o.rszagoB eajtoban is megjelentek a varoe ujjaepitesenek nagyvonalusagat, mereszseget,dios4r5 hangok melletti a di8szonaneabb
41
megitalee jelei'. Az Elet
as Il'oda1om egy 1968-as uasaban Gars!
Gabor pl. igy fogalmazott a aalg6tarjani MUveszeti Hat esamenyei kapcsan: "Igaz ugyan, hogy
munkaaok, banyaszok, akik teremtet-
a
tek as ma is fenntartjak, fejlesztik ezt a varost t Bzemlatomast ezuttal nem ertek ra arrs, hogy szemelyeaen talalkozzanak velUnk, i1'6kkal.,,57 Azuj politikai iranyvonal, amely' mind a varoskap kUl-
so
alakitasaban, mind a hivatalosan a varosr61 megfogalmazott
taraadalomkap
alakulasaba~ jelentkezett~
eleinte nem a korabban
uralkod6va va1t tt]culturoentrumn'-elkCitelezett; politikai iranyvonalalternativajakant jelent meg, hanem azzal parhuzamosan megval6sitand6 uj, jarulekos feladatkent. A 60-as eveket kovet5 idoszak varos- as varosi tarsadalomepito akci6iban - va,ltakoz6 el'oviezonyok Mellett; - vegig jelen volt e kat .iranyvonal /a tav.... latos, jCivo-orientalt nagyvonalu torekvesek as az adott l'ealitasQkra figyelo, 6vatosabb, pillanatnyi feazUltsegek-orientalta politikai iranyvonal/, as
a
va..rosslakitas ttsrtenete e kat vonal
kUzdelmekant .is megiemerheto. A 60-a8 evek masodik feleben kezdett jellegesen as politikai el'ok altaI
t~ogatott~ formaban
/vezeto pozici6kban lev5k
altaI kepviaelten, testtileti Uleseken/ megfogalmaz6dni a. beleo varosresz apitesanek kizar6lagossagat megkerdojelezo allaspont. Egy 1967-e8 varosi tanacsUlesen pl. egy kUltertileti iskolaigazgat6 6vatosan felveti, hogy "minden iskolanak a varos
,oe~truma.-.
ba va16 epitese azzel a veszellyel jarhat, hogy a varos legszel-
so . he:1yeirol jarhatnak be
a
tanu16k
as nem volna-e helyeaebb a
varos periferialis terUletere is tervezn1 egy-kat iskolat." A varosi mUvelodesi
oszt~lyvezeto,
a periferiakon levo iskolak n8-
42
/aohe. meg nem e. pUla/I belvarosi uj iakola epitese mellett, arvel. 58 1969-ban avekvo elneptelenedeael'e'hivatkozva"ekkor meg .
8
zonban a munkasosztaly helyzetevel foglalkoz6 varos! tanacs vbUleaen mar a megyei tanacselnok-helyettes
figyelme~tet
arra.
hogy uTC5bbet kellene foglalkozni a peremkerUletek el1atottsagaval ••• Feszit5 a varosban a peremkerUletek ellataaa a varoskozponthoz viezonyitv8o Egy-ket telepu[est feltetlenUl ki kell amalni a IV. oteves tervben.
s
ezek fejleazteset eroteljeaebben kell
. csinalni." 59 Egy evvel keaobb:1. tanacatileaen is bizonytalan meg a . . .
peremkertileti epitkezeaek sorea. A varosi tanacaelnok - egy kerdeare valaszolva - azt mondja: "Hogy mi lesz a peremke.rUletak sorsa, sajnos egyenlore megmondani nem tUdjUk, mart nagyon sok helyen nagyon sok minden.re lenne aZiikseg. Nem iemert meg elottUnk, hogy
~ennyit
kapunk a k5zponti beruhazasokb61, .as nemtud-
juk, hogy a mi beveteleinkbol mennyit tudunk e teruletekre fordi tani tl ,,;60 Egy:
evv~l keaobb a varosi par'tbizottsa.g elso ti tkara
mar egyertelmuen a1last foglal az uj irany
m~llett,
a korszerUt-
Iennek tartott. varoskozpont s'zanalasanak 60-as evekbe1i programja Mellett /vagy
h~lyett?
- itt meg
ne~.egyertelmU/
az
Uzemi mun-
kasko16niak szanalasamellett" hitet teve: "A ko16niakban lak6 emberek ma mar ttirelmetlenebbek, mint korabban. Olyan kontrasztok alakulnak ki s'varoaban, ami nehezen tUrheto e1 ••• A ketto ellentete miatt tartjuk nagyon fontosnak, hogy az egesz tervben mindenutt a lakaara koncentraljunk. tI , Emellett 8zonban teljes hatarozotteaggal 6.11aat foglal a kulturcentrum-epitea tova.bbi folytatasa Mellett is: "Szakemberekreis eztikeeg van. foiskola megepiteee
~s
fontalS celkitUzes."
A
megye1 tanaceelnBk - a IV. oteves
terv legfontose.bb teriiletekent emlitett; lakasapiteeek mellett 43
kiemeli as egyenesen a 60-as evek tulzasaitidezQ kifejezeesel 111eti a mae1k fontoe tanacei feladatot. a ~foiskolai eor megepiteset n • 61 lA ktSvetke~9 evben egyebkent - igaz, ideiglenea epUletben - megindul a. foiskolai kepzes a. vtirosban./ Ebben az i .. doben nyilatkozik a
varoak~zpontepiteaet
iranyit6 epitesz-ter-
vezo is a nagyvonalu atepitesi tervekrol a helyi Ez a tizedf'o~du161
~ett~eseg
aajt6ban~62
jelentkezik a varosi tarsadalomkep ev-
fOl'lila16daaaban is. amelyet az oktatasi temak
as
a
mellettUk ez1d5ben eloterbekerUlo ktlzmUvelodesi feladatok kerdeseinek targyalaeaban kovethetUnk nyomon. A szUkebb tamank ezempontjab61 meghataroz6 jelentosegU.
as
kesobb reszleteaebben tar-
gyaland6 1971-es junius! megyei part vb-tileaen a megyei oktatas1 rendszer f'ejlodasei kritikusan megitelo. a tovabbi gyors min5segi;fejle~ztes Mellett;
hitet tevo e15terjeeztest er5 tamada-
sokra az eloterjesztest keszito megyei partbizottsag Propaganda es MUve15deai Osztalyanak egyik munkataraa igy valaazol: itA viszonyitas problemaja volt a
legvi~ato.ttabb:'
a multhoz vagy a j<S-
vo igenyeihez merjUk helyzetUnket. n A jovohoz viszonyit6 eloterjeeztes ekkor mar nero kap egye.rtelmiien pozitiv 1!1egitelestt a. megyei eleo titkarbizonytalan kerdesfeltevessel valaszol a valto, zasokat, siirgeto
javaslatokra:~
tI'Bir-e arinyi terhet elviselrii a
nepgazd'ssag az oktatae Ugyere?,,63 Hason16an ellentmondasos a varos kozmtivelodesi helyzetat erasan kritikusan megitela varosi partbizottsagi e;I.5terjesztes fogadtatasa is 1970-ben. A sok teriileten kialakulatlan, maButt <Ssezehangolatlan kulturalia tevekenyseg alaosony szinvona- ' lara figyelmeztet6 eloterjesztesral a varosi tanacse1nok
8Zt
mondjat "'Nem veszi f'igyelembe azt, hogy Salg6tarjannak a korabbi
44
jelleget figyelembe veve ninos egy' elyan ktlzmUvelodesi multja, min t mas varosnak ••• Nem mindegy, hogy' hen:nan indtilunk, amikor ezt a kozmUvelodes kerd6set emlitjUk." Egy Uzemi vezeto veszi a vedelmebe az elote,t'jeszteet, amikor azt mondja: ff'nem latom roesznak, hogy kicsit 'lare 'llitja a dolgokat
es
gyoreabb
e15reha1a~
daat 8zeretne diktalni." A varosi elso titk'r mindket tulz6
a1-
laspontot elutasitja, amikor megdiceeri az anyagot: nAz anyag ezakitott a
p'rtbizotta~g,
as
formakkal,
vegrehajt6 bizottsag ele terjesztett
ehhez nem vagyunk hozzaezokva. ff , de meg is .r6ja,
mart az nero veszi figyelembe, hogy ftagy.
SOl'
pozitiv dolog azon-
ban tortant. n Vagiilie a biztosan as egyertelmUen kijelolt politika1 i.ranyvonalra hivja fel a vb figyelmet: Ifia lr;t.kas kel'dese a legfontoaabb. n64 A ku1turcent.rum'pites mellett, elkotelezett erte~nisegi
vezetok egy eor megnyilatkozasat 1ehetne
m~g
idezn1,
amelyek j61 jelzik, hogy az uj iranyvonal megjeleneset nem a kulturcentrum-politika tUlhajtasai idezt6k elo, as hogy
kalis helyi reformerek appan a
kulturcent~um
tett helyi er6fesziteseket keveslik mon kerni e
ko~ezakban.
as
8:
redi-
megva16eitasaart
kezdik fokozottabban eza....
/Megemlithet5 meg talan egy 1971-e8 va-
rosl, megyei tanacsi egyUttes'vb-Ules is, ahol a varosi ~s a megyei tanacselnok megfogalmazas8.ban is hangot kapott az a problema, hogy a kulturcentrum-hatarozat vegrehajtasaban a szemelyi feltetelek megteremteseben komoly elmaradasok mutatkoznak; vagy egy 69-e8 megyei part vb-tiles, ahol a megyei ideologisi
titka~
a tancicsi oktataspoli tiltsi faj lesztesekben tt:fe1-felbukkano terv-
szerUtlen8~gekr61n beszel~65/ . Az uj iranyvonal azonban dek1sraltanelfogadott helyi
politikav8. valik. Az uj valasztott varosi tanac~ 19730 4prilisi 45
'alaku16 Ulessn a varos uj tanacselnoke mar egyertelmUen fogalmazs itA varospolitikai munkaban a jovoben fokozottabban figyelemmel
kell lennUnk varoaunk munkasjellegere, hagyomanyaira. Kovetkezetesen meg kell valoaitanunk a KB 1972. november 15-1 allaafoglalasa.t a munkassag helyzetenek, eletkorUlmenyeinek javitasa erdekeben; a kovetkezQ 4 evbenanyagi lehetosegeink karatei kozott javitanunk kell a p4remkerUletek munkaslakossaganak eletkorUlmenyeit, hatakony intezkedeseketkell tennUnk a fizikai munkasok lakaeproblemainak megoldasaban, gyorsabb Utemben kell elorelepni a mult orokssgekent rank maradt ko16nialakasok
fe18zamolasabano~
Az uj megyei tanacselnok is hitet tesz az uj program Mellett: "Olyan varos megteremtese legyen a celunk. amely kUlso megjele... neseben is tUk.rozi 8zocialista rendszerUnk magasabbrendUseget ••• ", 8S
~z
uj varosi elsa titkar lelkes munkara bU,zdit: "Egy celert
- az orszagos politikavalszoros
osszefUgg~sben
16v6 helyi fela-
datok megva16sitasaert -, kozos akarattal kell a varos! tanacstagoknak munkalkodniuk.,,66 A. :belso varosrekonst.rukcio tovabb! folyI
tatasa ... egyelore ... lekerUl a napirel1drol es "munkascentrikus U varosi kozeptavu mUvelodesi terv
keszUl~67
Ujra elokerUl. sot kezdik megvalos!tani a 60-as ~vek elejen elvetett varosepitesi alternativat, a varos deli - Uzemekhez'kozeleso. regi Uzemi ko16niakkal jellemezhet5 ... terUle-
e-
teinek be- ill. atepiteset; megindul itt egy munkaslak6telep
pi.tese. De a lakasepi teseknek a korabbi tervidoszakoknal jelen,
'
tosen.nagyobb, aranya annel tobb lehetoseget is jelentett. Ez a nagyobb arany reszben a fejleszteaek lakaeepiteaekre torteno '--
koncentralasab61 ad6dott /s kozintezmeny-epitesek idolegeaen kisse hatterbe szorultak/, reszben pedig egy ujabb 46
k~zponti
ki-
emelet, tenyebol. Az 197'l-ben kormanyprogramma emelt
O.rsz(~goa
Te-
lepUlesha16zatfejleazteai Koncepci6, amely a korabbi, a "big is beautiful rt alapelven nyugv6 hierarchikuB 8zemlelet tudomanyos m.egalapozB.sat nyujtva e "nem megyeszekhelynek keaziilt tt varos megyeszekhely-jellegenek elismeresevel,
~eszlegeB
felaofoku koz-
pontta minositeaevel a fejleezteseknek a korabbi nagyaagrendet meghalad6 eazktizlehetoaegere uttltte r' a hivata10s pecaetet. Igy
kerUlhetett ear a korabbi
varos~endez'ei
tervekben alapvet5en
csaladi hazas beepitesre 6zant eszaki - Uzemi terUlethez nem kapcso16d6 - varosresz
ket killon
elnev~zesUt
de egymashoz sok
tekintetben hason16 lak6telepenek megepitesere is. Ez ut6bbiak a korabbi, belsa varosreszek rekonstrukci6javal jellemezhet5 1a-
kasepi tesi gyakorlatnak sok t·ekintetben a 8zervea folytatasat jelentik; m1ndenekelott a lak6telepek taraadalmi
ret~gjellemzo
inek eros homogenitasat tekintve /a felse kozepretegek - alkalmazottak, vezetok, szellemi fog1alkozasuak - tUlsulyarol van szo/t de a lak6helyi
k~rnyezet
kialakitasat, a lakasok minese-
gi jellemzoit tekintve is. A ketfele lak6telep jel1eges elkUltlnUlese igy egyreszt a korabbi fez uj iranyvonal altaI e1eaen elr
itelt/ szegrega16dasi tendenciaknak a tovabbeleset hozta a 18kasepitesek e la.tvanyos novekedesevel jelleme~het5 korszakban,68 masreszt jal jelzi ennek az uj iranyvonalnak a kevess6 egynemU jelleget. Hason16an keverednek a calkitUzesek, ertakprioritaeok a varosi tarsadalomalakitaesal kapcsolatos hely1 politikaban, a-
melyet a "munkae
as
Uzem-centrikue" kozmUve15des fogalmanak e
korazakban egymae mellett. ele as egymasaal gyakran osazeegyeztetheto katfele ertelmezese is jelez. A korabbi p
47
tavlatos~
fel-
vilagosito-
as
huzo-jellegU kulturcentrumepito lendUlettel nem
osszeegyeztethetetlen utopisztikusabb as a pillanatnyi igenyek kiszolgalasara: kasz realista ertelmezea - ha nem is mindig
ba-
kes - egymae mellett, eleset kat, egymassal szorosan osszefUggo,
politikai tenyezo tett.e lehetove. Ezek reszletee vizsgalata meghaladja a tanulmany kompetenciakoret, igy caak - sok azempontb61 tamadhat6,
leegyeze~u6it5 -
jelzesUkre vallalkozhatunk. Egyreszt
maguknak,a kozponti politikai iranyvonalaknak a bizonyos martakU
tobbertelmUve valasarol, differencia16dasar61 van sz6 Ihiszen
az egymassal idonkent szembekerUl0 helyi politikueok tobbnyire ugyanazokra a kozponti po1it1kai hatarozatokra, a1laefoglalaaokra, utmutatokra hivatkoznak - ha a visszaemlekezesekben mogottUk nem is mindig ugyanazokra a szelnelyekre/, masreszt pedig az eb'ben az idoszakban azzel parhuzamosan
vegbemen~
decentralizalaei
tendenciakr6l,amelyeknek legny1lvanva16bb esemenye az 1971-es uj tanacstorveny eletbe lapeae volt. /A he1yi onallosag-fUgges dimenzi6janak e korazakban lezaj 16 valtozasair61 szUkebb temank:;, az
oktataspolitika alakulasanak elemzasekor leez reszletesebben
is sz6./
A 60-as evek' vegan a tarsadalmi realitasok nagyobb mertekU figyelembe vetelenek s kozpon hirdetett paganda
(.3
ig~nye
'bika 8zintjen meg-
- elsosorban talan a megyeipartbizottsag Pro-
MUvelodesi Qsztalya munkatarsainak megfogalmazasaban -
a korabbi, jovo-orienta1t kUlturcentrumepitesi
feladat~kkal
.
osz-.
azeegyeztethetonek tUnt. Egy 1969-e8 megyei part vb.....re keszUlt e15terjesztesUk vi,tajat osszefogialvQ Q: megyei elso titkar igy fo.galmazott,:: "Azt a torekvesUnket II hogy a kul turalisan 'aotet P Nograd felszamo16djon, igyekezni fogunk fenntartani az uj 1: ly-
48
zetben 16_,,69 Kat avvel keeobb a megyei kozepiskolai etruktu.:r:a kialakitasara vonatkoz6 elkepzeleaUkben vazoltak egy - a megyeszekhe lyhe z koze Ie so - ban,yaaz te lepUles kul tureen trumma alaki-
tasanak lehetosaget egy uj gimnazium /az adott agazati elkepzelesekkel kevesse osazeegyeztethet5/ felepitesenek terve kapcean. 70 Ugyanebben a,z evben a varos "murlkas- as ifjusagcentrit
kus" kozeptavu mUvelodeai tex-vanek targyalaaakor a varos! elso ti tkc:Lr igy f'ogalJ;naz t, "'Emelni ke 11 e. varos kul tural tsagat. az i-
genyezin te t. ",71
Ezzel ellentetes megfogalmazasokat is idezhetnenk eb-
b61
QZ
idoszakb61. A kozeptavu muve15desi terv varosi tanacsi
vb-Uleaen ttSr'ltano megtargyaJ.asakor
a huz6intezmenyek
eaval azemben az egyik vb-tag.nivella16 politika
tamogata-
k~vetasere
sz6-
lit fel: teFel lehetne oldani a :feezUlteH~get plea ha nem tagozatol
osztalyokat fejlesztenenk p vagy
QZ
egeaznapos 1akolat vezetnenlt
be, hanem a minimalls igenyeket pr6balnank kielegiteni. u72 1974ben Unnepi tanaceUleeen a varosi els5 titkar meg igy beezel a
varoe! tareadalomr61: "Varosunk: tarsadalmi
~eszeteteleben
•••
tavlatban is a nagyUzemi munkaasHig kepezi a atruktul"Q gerincet t mind politikailag, mind nagysagrendjet tekintve, noha emelkedik p
e a jovoben meginkabb' emelkedni fog a 8zakmunkaeok aranya,
Q
munkasok altalanos mUveltaegi Bzintje, bovUl a fiatalok palyavalasztaei lehetoaege 9 pozitivan valtozik a osaladok Salg6tarjan urbanizaci6a sZintjeo_o Az anyagi
as
eletm6dj~
8zellemi
e1"o-
ket konoentralvQ jelentos eredmenyeket ertUnk e1 a ku1turalie centrumma fejlodee utjano KiepUlt az uno alapintezmenyha16zat g nagymertekben javultak a mUvelodee ezemelyi feltetelei, kialakultak az '1ekolavaros' jelleg kereteio,,7) Egy 1976-08 varosi
49
p~rtbizotteAgi Ul~a
viszont a fejlod6e
e15terjeszt6sekor a
v~ro8i
t~vlataihelyett annak
ideo16giai titk1r
veaz61yeire hivja fel
a figyelmet: ItAz anyagi javak felhalmoz6dasa azt a ke.rdeat vetl
fel BUrgetoen azamunkra, hogy hogyan eljUnk ertelmesen, emberhez rnelt6an, hogyan kerUljUk ki a fogyaszt6i 8zemlelet bUktatoit, hogyan allitaUk
a fogyasztast eszkozkent celjalnk megvalosita-
sanak folyamataba0 Szoroaan oszt~lyharc
~s8zefUgg
tehat a kozmUvelodea az
napjainkban er5sod5 terUletevel
ea
feladataival. az
ideo16giai hareeal a kiapc;>lgarisag elleni kUzdelemmel. n74
A fejlesztesek gyakorlataban egyertelmUen e16terbe kerill t a kis lepeaek taktikaja.; a korabbi nagyra taro iskolavarosepit6 tervek helyett - egyebkent az orszJgoa gyakorlatnak megfe-
leloen - a varosi mUvelodesi oaztalyvezet5 alta.1 szemelyesen kepv1aelt
as
szorgalmazott penzmegtakaritasok, tanteremfeluji-
taskent elkonyvelt iakolabovitesek utjan fej15dott'a
va~o6i
1s-
kolaha16zat, majd a lakotelepl lakasok megepUlese nyoman kesve elkeszUlo
as
hamar azUkosnek bizonyu16 lak6telepi iskolak
as
a
azilksegmegoldaskent elfogadott, fahaz-epUletek felepi tesevel. A szUkoa fejlesztespolitika hosszabbtavu ellentmopdaasit erzeke15 ujabb kozponti politikai
e~kepz~leseket
maguk mogott tud6 helyi
vezet5k ma felhivjak a figyelmet e korszak nagyobb tavra sz616 'epitkez8seire is: a vegUIia felepU15 termes lakasokra
as
foiskolara~
kollegiumra, roU-
az ebben sz idoszakban keyes helyen epUlo
/igaz: munkasmozgalmi/ muzeumnak a varoskozpontban megepUlt modern epUle t ere E
Q>
korszak va.ros- as tarsadalomalakit6 politikajat e
kett5ss~gek~s
ellentmondasok Mellett azonban alapvet5en
m~giB
. a Jelen ig~nyeire orientalts~g jellemezt~ ~ kor~bbi id5azak j~_
v5- es celorientalteagaval azemben. Erdemes 2zonban az igenyroegfogalma~asok mechanizmueair61
nek az idoszaknak a
meg nehany Bz6t ejtenUnk. En-
jegyzokonyv~iben
a korabbi eveknel oS8zeha-
sonl1thatatlanul tobb hivatkozast talalunk a helyi, lakoasagi
as Uzemi igenyekre, e.rdekekre9 Ebben meghataroz6 8zerepe van a tanacsi gazdalkodas valtozaaainak, a tanacei bevetelekben megnB-
vekedett ezerepU
lakosea~ies
Uzemi hozzajarulaenak t
as
ennek
kapcsan a helyi yezetokazon feliemerssenek, hogy a tarsad.almi munkat, anyagi eszkozoket felajanlo lakosok
as
Uzemek a varoea-
,
'
lakitaa kerdeseibe vale belesz61asraL isjogot formalhatnak. Az
igenyek megitelesenek korabbi, ertekhierarchikus gyakorlataes
a megitelok szemelye /a helyi vezetok/ azonban kevesse valtozott a kOl'abbi gyako.rlathoz kepest.• A varos! tanacselntik 1970-estanacsiiles~
felazolalaaaban pl. eliteloen emliti a
val~alatok
haj-
land6sagat a sajat erdekeik eloterbe helyezesere: ttAz Uzemekkel jo a kapcsolat, kUIonosenahol a vallalati erdek megkivanja •••
ha az erdekek al'anya a varos fele b111ent, mar nagyobb volt az e lzark6zas a vallala tok reszer'ol. n 75 A varoa1 'elso ti tkar egy 1971-es p'rtbizottsagi Ulasen 8zt 196r1: urni az tizemeket abba az iran;tba fogjuk szol"i ta.ni, hogy' mindenhez jaruljana.k hozza. 1t 76 Hs a megfogalmazasok finomultak is a 70-es evek soran, a megitales alapvet6en nem valtozotto A lakossagi erdekek hierarchiajar61 1971-ben igy beszal a.
varosi tanacselnokr "amikor ez ela a tanace ele ke.riiIt regeb-
ben egy varospolitikai terv, vagy egyeb, penztigyi fejleszteai terv, amely terveknek az egasz varos eletare kihat6 fontoaaaga van" amikor a tanacs arra hivatott eldtlnteni, hogy j6 iranyban megyUnk-e va.gy· eem, amikor helyes volna Qzt megmondani. hogy
51
miert epitUnk ezt, as miert nero epitUnk mast, mondhatnam hogy a Sportcsarnok, a lakberendezesi aruha.z megepitesenek a sorsa az egesz varosra kihat, ami mindannyiunknak kozos ligye kell, hogy legyen, akkor, amikor ilyen kerdaseket targyalt a tanacs, egyegy tanacstag azzal foglalkozott, hogy a korzeteb51 nem vittek el a szemetet vagy 'Kisek haza e15tt' nines uteai vilagitas,
vagy eldugult az at.::,resz stb. n77 A varosi elsa titka.r 1972-ben mar nemeaak az egyeni as az osszerdek oS8zefUggeseire utal, de az egyes reszerdekek hiera.rchizalasara is javaslatot teaz: UAz egyes korzetekben jelentkezo feszUltsegek nem birnak egyforma nagysagrenddel a va.rosban. Eppen azert minden tanacetagnak
ko-
telessege, hogy letegye a varosi tanacs vezetosege asztalara az olyan igenyeket, ami osszvarosi szempontokat figyelembe veve, fontos",,78 Egy evvel kesobb ugyano mar elegedetten megalIapitja:: n:a tanacstagok egyre inkabh osszevarosi szempontb61 i telik meg a lak6terUletek problemajat es ez is ol.'vendetes dolog.,,79 Az igenyek fokozottabb figyelembevetelenek feladata
es
az a feladat,
hogy a varosi osszerdekeket a lakossagi csoportok elott kepviselni kell, ebben azid5szakban - f61eg a varosi
vezet~s
szint-
jen - azonban eloterbe allitott olyan vezetoket, akik helyi szarmazasuk es,ismertsegUk reven feltetelezhetoen otthonosabban mozogtak e kozegben. Ilym6don a 60-as evek elejen, a szakember-telepites idejen du16
"idegenelle~nesn,
nemritkan "ertelmiseg-elle-
nes" hangulat tovabbelt ebben az idoszakban, es a korabban nemegyszer konzervativnak, provincialisnak minositett velemenyek
as
attitUdok most esetenkent a helyi, ilym6don autentikuB megitelea pozitiv peceetjet kaptak meg. Ha a varoefejlodessel kapcsolatos varosi 5.2
as
6sezvarosi
igenyek megi-l:;elese alapvetoen nero valtozott is ebben az idoszak.... ban Ib(~,r ketsegtelenlil tagabb II rugalmasabb megfogalmazast es kep-
viseletet igenyelt, mint
korabban/~
t~vlati ig~nyek f~l~tt
a
min-
den ketseget kizarolag gy6zelnlet arattak a jelenlegi, esetenkent pillanatnyi ig~nyek@ Ezt j61 tUkr~zi a helyi sajt6 9 ahal a varosepitessel, kulturcentrum.. . alakitassal kb!lcsolatban a korabbi i .... doszakban meg gyakran megjeleno vezet5i allasfoglalasok, elvi cikkek ezidoszakxa 8zinte eltUnnek, 8 a fejlesztesi elkepzelesek-
.rol, nagy tavla'tokr61
azoIc,
sok helyet a kis kes6sokrol, t~si
60-as evekben megszokott tudositaatadasokr61~
atalakitasokrol, ella-
problemakr61 BzoI6 irasok veszik at$ A pillanatnyi
ig~nyek
kel kevesbe igazolhat6 torekvesek megva16sulasanak nehezsegeit e korszakban j61 tllusztralhatja az 6szaki lak6telep iskolaja ~piteB6nek
t~rt6nete
Az
~vtized
meg-
180
masodik
fel~ben
tervbe kerU16 fejlsszt6s
konkret kiulakitasar61 ekkor mar nagyvonalubb elkepzelesek is szUlethettek: az orszagos agazati politikaban - igaz, inkabb ki-
vetal formajaban, de - elfogadotta valt /els6sorban epitomtiveszek szorgannazasaral egy ujtipusu, a lak6helyi kozosseg egesze ,
ezamara nyitott, tobbfunkcios iskola es kozmUve16desi intezmeny szakmai koncepci6jBe Egy ilyesfajta mUvelodesl'komplexum terve kerUlt megfogalmazasra az eszaki varosresz felepitendo uj intezmenyenek kapcsan
is~
a mentalhigienes kozpontkent is funkciona16,
uszodas, iskolai etkezohelyiseget estenkent etteremme, aulajat rnozi.... SS 8zi:ohazteremme 1'a alkalmas
atalaki'~hat6,
hel:~,d.s(3gekkel
klubfoglalkozasok tartasa-
rendelkezo epiilet nagyvonalu ... es ki...
vitelt tervve 80hasem forma16d6 - alma azonban nero talalt egyer-
telmU helyi tamogatasra seIng ami pedig a nero tuleagosan rossz
53
varosi ellatas1 statisztikai adatok lattan a nagyvonalubb tervek elfogadasara amugyeem nagyon hajlamoa orezagos
Bzerv~k
meg-
gyoz8eehez elengedhetetlen lett volna. A magengedhetetlen Uzest az egyeb varosi problemak ismereteben elite15 pu.ritan vezet5k
as
a nagyvonalu almokat
BZ~VO
fantasztak egymaet
eito helyi kUzdelmeben vegUlie a gyoraasag
d~ntott;
kozombo-
a megyei
partbizottsag titkaranak ezemelyes kozbenjarasara a legkorszerllbb, leggyorsabbepiteai tecbnologiaval megepUlt 'az 1akola. koltsegek ugyan
magasabb~k
IA
lettek az eredetileg a komplex funk-
oioju epUletre szant osszegnel, a.z osszehaeonlitast azonban lehetetlenne teazi
az~
hogy
eg~
megepUlt
as
egy meg nero apUlt in-
tezmeny epitesi koltaegeinek osszeveteserol van sz6./ ,"
Az
egymas mellett alo kUlonbozo 1ranyvonalak, ertek-
prefereno1ak es vezet6i atiluaok megnehezitik annak eldonteset, hogy vegetert-e vagy tart-e meg a tavlatok helyett; 1nkabb· a jelen kotottsegeire koncentra16, a. nagyvonalu boseg helyett inkabb az igenytelenebb szUkosseg tela hajl6 fejlesztesi gyakorlat el~obbsege
a varos-
as tarsadalomalakitas folyamataban. Ennek el-
donteset az is megneheziti, hogy /tobbe-kevesbe elfogult/ kor-' tarsai is vagyunk e .folyamatoknak. A salg6tarjani varosepites konkret gyakorlataban mindenesetre a 80-as evek elejen ismet e15-
terbe keriilt az elozQ evtizedben hatt.erbe 8zorult belso varosrekonstrukci6 kerdese. Vissza a rekonstrukci6hoz
---~-~---~-~---------~---
A vieazaemlekezok tanueaga szerint a 70-ee evek elejen mar keszUlt a belso varosrekonstrukci6 tovabbfolytataeara tarv, 54.
a VQsutvonallal kettesmelt varoe keleti
~eBzenek
a nagyreezt a
GO-as 6vekben ttlrten.t meg6pites$ utan, mosi; mar a nyugati varosreazre~
A munkaevaros-~pite8t amunkaslakasepiteeek feladatanak
eloterbe kerU1EhJevel azonban
~
tervek hatterba 8zorJ.ltak, bar a
tervez5-epitaszek: termeszetesen tovabbra. is ezol'galmaztak va16-. ra valtasukat. 1975-ben pl. varoei tanacei vb-tiles targye.l:ca 6
nyugati
v~roeresz.rendezesi
gyik foazerepet jatszo'
te.rvettt eeitt a varos epiteseben e-
epitesz is felsz61altl. "'Tarthatatlan
a1-
lapot, hogy most mar .... f!i2ie.t'enyen'~ondva - orezagos hirU varosnak: ceak az egyik reeze varas. Tajilag a varos legertekesebb; resze~51
van ez6." A kor
kovetelmenyeihe~ alkalmazkod6,
j6reazt
ko-
zepmagas nazsk epi teset tartalmaz6 tervet a. varoai else ti'bkar is tamogatja, bar a kotottsegekre is figyelmeztet: tla vb-nek kel1. allaat foglalnia abban, hogy minek e. rovasara menjen~n80 A varosi vezetok ebben az idoszakban is szamtalanezor k:1.fejez6sre juttattak, hogy Iha'nero is olyan egy~rtelmUen caak ezt az uj varost tekintik "varoenak", mint az e15bb id6zetfr. 6pitesz, ,del bUsik6k ,
a varosrekonstrukci6 eredmenyeire - 1. pl. a 73. vagy
Q
8Z.
jegyzetet
varost tanacselnok 1975-08 tinnepi beszedenek idevonatko-
z6 reszletet: ftEredmenyeink koziemerteko Olyan varost epitettunk, melynek spitesi modja. orazagoa, kozpontjanak SZepE:H~ge europai
hirU..".81 Avaroarekonstrukci6 tovabbfolytatasar61 azonban az evtized vegeig nero
8~Uletik
donteBw A varosi else titkar oaak 1980
eJejen nyilatkozik a helyi aajt6ban
Q
belso varoareszek /ple
,Q
nyugat1 varoareszl atep1tesenek folytataBar61~82 Minthogy a tervek meg nagyreszt terv formaban elnek t realitasukat a K~lonbozo vezet6k nem teljessn egybehangz6an 1te-
11k meg
as
az ezzel kapcsolatos megnyilatkozaeok meglehetoaen
55
6vatoesak, e.r.t'~l. az Uj,abbVaros~lak:1tas~ korszakr61 peak nehany
Ifeltehet61egaz «tddigiemel;is b1zonyt~lanabbl m.egjegy~est te,.
•
~'
.
."
. .
. • .' . '
1
hetUnk. Az mindehesetre latszik, b081,a korabbi avt1ze'dnel e:ro-
sebben m«,gjelen1k ./il1. visszat~.rl bennUk~ v8.1'oei t f!6ta. vuo-
Bon tUl~ugarz6 ,8z.re~U ktszintezmenyek Iktinyvt~.r. uezoda •. utttir5haz sib.I'nagy-obo} aranyuep1teeenek gandalata. 'A Tarosi szel'epk~rnel k1terjedtebb teladatkli.rt ujabb k6zigazgatas1 aktuali,tae
i8 1ndoko1jaa 3a.rae1 hivatalok megszUntevel'er5a5dtstt a varos . a' . 8Zel'epe a varosk8rnyeki :lgazgat4sban. SsembetUn6a kiterjedtebb ,
'
ezeltepktsrti k6zintezmenyek' 'pit'sevel egyl1tt'~ar6 nagyobb.lep1H~kek. kormzerU 'techno16g18kesep1teezeti megolds,sok valla14s'ra
va16,k'eSZseg'1s-.' ,
tervekb~n~ A 60-&8
evek' elejenek',80kszol' me-
:
.ttesznek tUn6 vallalko~a8a1val 8zemben vlezont, - a vlz'e,t6k ma~
'megitelese 8zerint - a varoerekonstrukoi6 ,
'
lag j6va.l e16kesz1tettebb. terepen !j6.reszt
8z~a11ag-tar$adalmi-
mar
elkeszUlt ki:SzmU-
vekkel t ezanalt terUleteken/ lndulbat. 1
Ug~
tUnik, hoSY /inegint ceak.e.rcSeen megvaltozott 8sz-
,szeftiggeeben, del'vis8zate.mek a'nagyobb ta\"latokra 8z616 epit-
kezesseljar6 kihasznaltsag-vitik 1s. Bar a pillanatnyi megolda, sokat prefera16, a
szUk~aseg.t
ahelyi igenyek'neveben valla16
koraQbi gyakorlat legexponaltabb kepviseloi me mar j6reszt n1nl
oeenek vezeto
pozioi~ban
la 8O-as evek,elejenek
helyi vezetoval-
tasait mereszseg lenne ertekelni. mindenesetre ugy tUnik, hogy 8zamoe~ 'szeleeebb, 1~t6karU, nagyobh tavlatokba~ gond~1~od6 8zak-
ember kerUlta korabban as elsosorban hely1 \"slemenyek Qutenti-
kus kepviee1etet vallalo vezet6k'helyebe/. az egy8s intezmenyek v~i.~hat6
ezUksegeseegenek, k1hasuznalhai6sagSJ:!ak.
f'ontossag~ak
megiteleseben nem egyertelmUek a velemenyeko'Jellemz6 p41dakent 56
ideki vankozik am· okt.atiltaj lel1lztesek ,te%'Ulet'.r5~ egy, mar j 6reszt
lezal't es egy: IIllig ;f.gazu.'ld,
Belll~<:>ntakozott vita , jelzese.
Az' 8186 &"1'eg1 "15k61avuos-koncepoi6ban"
mar
a 60-all
evek ktszepen meg~ielent' uj iskola epitesenek las'san, .leza.ru16 t6r-
'tenete. Az akko1':meg, a b-elva.ros1 lakasep1'besekhez kapo8016d6 uj .
.
'
intezmenykent elkepzelt Ide titeves tervbe he nemk,erUlt/ iekola ,a ,belvarosi rekoDltrult,016tttemenek :megaka:dalaval. 48 It lct.11.6
va-
:rol.reezek lakcSt~lepe~nek 'ep1teeevel hatte:rbe Izowlta tl~t'lel!lz
tel1 ilkepzelesekben. LekerUln1
s?ha
nem ke1'Ult a nap1.rendr61.
mert '. val'osi vezlt~1 azegylzer mar telvetett, in~eBmenY'pi,tetJ:1., t,e'.rvet 'nemk1vanta elv.t~l. ~.tsbbtele. elkepzele8 alakult k1. a meg.'
,
-
'
',."
•
.-.
ep1 tesevel k,apo801atban. elek l~'bb 12ultm'1;yee veJ.emenYkent t mil').'tf~u~m
hiv'atalo8allaspontkent t'l'jedtek. 1 v6l1'o:11 tanaoeu!aJ,nfSk-
helyett'l 8z~m411ehtz ktstlk: pl. alt .10-1. 'vet kt:Slepen kiala- . I
.
•
•
-. . .:
kult 'lk:epze~'et. me11Izl.r;nt'a'kll va.ros1
-
';-
,
tayo1easok lehetc$v'
'bennek" hc;)IY' am uj lakote,lepek.tt6,11s bej'a.rjanaka s~el'ekek. 19y ,
a belieS v"%'olreszen mesepitendcS' uj i.kola. akol'abbi tt'imkolava•
,.
.
t
'
'1'os-koncepoi,onaku megfele16en 'alakulna ki. ,. enyh1tene a 70-e8
9vekben ketsegkivU.l zeutolt belvt!.roe1 iekolak gondjaitea szol-
galns. egyben a. kU.lso 'lak6tel~pek 1skolasa1t is. Az
v.
tSteves fej-
leszteei te.rv elokeez1teee idejena va.ros1 tanace1 vb,tagjai a
t<:Sbbfele egyszer.t'18, f'oly-6 kolar~
hivatkozva
So
ep~ tkezeeek1'ee,sa
beigert ,belvarosi 18-
ttlbbfele iekola megepitesetszorgalmazzak.
j611eheta megyei tervosztaly vezetoje f'igyeimeztet arra, h~gY.' ceak egy megepit~se.re leem elegend6 p'nz. A ~eltUlet esvezet61
azonban, lathat61ag. nem tudnak egyerte.lmtl dtint&sit
hoz~
- vag",
talan, remenykednek s; d6ntem halogat,4sanak kedvlz6 ktJvetkezmanye-' 1ben. 83 Am v~ ~teve~ tejlllit'si tervbe v'gU111 • belv4rosi ~8
57
azeszaki lak6t'elepi 1akols. terve ie bekerUl", 84 Nehez ma rw1r eld~nteni.
hogy milyen ezerepet j4tszottak a p'nzUgyi neh'z~~gekf
epito1pa~i
az ga,
Q
kapacitaehianyai, a varos! vezetes mego6ztottsa-
kat kUlonbt)zo fejleszteei elkepzeles egymaat gyengito he.-
tass abban, hogy vegUl1a caak az e.Bzaki lak6telep iekolaja epUlt meg t a tarvezetthez kepest jelentoe keseaa.el~ a korabban mar 115-
mertetett ufelsobbbeavatkozas" segitsegevel. A
belv~roB1
iskola ujabb Bteves tervi tortenete saja-
taB metamorf6zissal ja.rt
G,
A varos VI. oteves tervi mttvelodeei
tervebe ~ar mint gimnazium kerUl be. 85 A vitak ezzel nero Ulnek el. Nehany h6nappal keaobbrl. ,varos1 tanacsi vb-Uleaen az uj
',aro-
61 elsa titkar azt javasolja, hogy altalanos iskolakent va16 megapiteaet szorgalmazza a teettilet. 86 Atemaval foglalkoz6 t~
nacsUleaen az uj megyei tanacsell10k kompl"omisszumot ajan.l. l!~-ve
leaeben erdemea a .aztik<5seeg
as
tavlatoesag szempontjaira figyel-
nUnk: "Ha nagyon megszorula varas, akkor altalanos ·iskola.
leez~
azonban a tavlatot sem szabad figyelmen kivUl hagyni.,,87A vita azonban lathat61ag most sem zaxult Ie, meg egy 1983-a6 varosi tanaCB~
vb-tiles
e16terje6zt~seben is
szerepel a hatarozati ja-
vaslatok kozott az altalanos iskola megepitesenek elkezdese. Az
fuji megye1 mUvelodesi osztalyvezet5 ugyan nem hivatkozikerre a
pont~a,
debiralataraa testUlet a hatarozati javaslatok atdolgoza~a.t javasolja. 88 Nehany honappal kes5bb. az fuji val"osi mUve15dee~
oeztalyvezet5 e15terjeszteseben elk'szUlt hataRozati javaslatokat /ameiyekben ez6 s:i.ncs az iakolar61/ elfogadjak. 89 Az uj gimnazium epitesenek programja - hiaba idezi a GO-as evek nagy
huz6fejleszteeet, az uj gimnazium epiteaet - mar az uj agazati azakmai koncepcioba illeezkedik; a 60.... as evek masodik fela'to1
58
kiea~
hatterbe szorult·kozepiekola....tipusnak ujra. e15terbe ke.rUleeeral tanuekodik. 90 A tavlati as jelenlegi igenyek kezeleee-
nek aajatos zavarair61 tanuakodnak meg a varosi ideologisi ~it
karnak a gimnazium epiteset indokl6 szavai: "a palyao~ientaci6e munkanal eloterbe kell helyezni a gimnaziumba valeS iranyitaet ••• Igaz, ez majd ferohelyfejleaztest is
felt~telez, ~ar
ebben a
tanevben meg kihasznalatlan a gimnaziumi kapacitae.,,9l Az eleinte - a sZUksegleteknek megfeleloen - altalanos iskolakent is funkciona16 uj gimnaziumnak az epitase mindeneaetre megkezdodott. Nem zarult Ie a vita viazont meg a deli lak6telep is- 1 kolafej lesztesi problemainak kerdes.eben .. A 70-es evek kozepen uj iekolat kapott:
les azt azon nyomban kiis nott/ lak6telep ok- . "
tatasi gondjainak megoldasara a eO-as evak elejen sztiksegmegol-
dB-sok szUlettek /fokent ta.l"sadalmi aegitseggel megepUlt fahazak felhuzaeaval/. Az ideiglenes megoldasok megszuntetesere a
j~elen
legi vezetesben kat ... IDeg meglehetosen 'amorf - megoldasi javas.... 1at el as all szemben egymassal:. egy uj. vegleges fskola epite-
Benak terve a terlileten valamint egy volt belvarosi eplilet iskolava alakitasanak terve, amely enyhitene a belvarosi isk?lak gondj ai t is,
as
a kis varosi tavo-lsagok az t is lehe tovetennek,
hogy a. lak6teleprolis bejarjanak ide a gYlerekek, a korabbi "is.... kolavaros-kon6epci6" osekely m6dositasanak megfeleloen. Ha ebben, a ciklikussag jegyeit nem nelklilozQ tortenetban egy korabbi idoszak fejlesztespolitikai preferenciaihoz vale vis6zaterea jeleit veljuk is felfedezni, a kUlonbsegek nem kevesbe szembetUnoek, mint a hason16sagok. Itt elsosorban a politikak differencialtabba va.lasara kell gondolnunk as arrQ a rekvesre, hogy a dontesek meghoz6i egyre inkabb azamolnak 59
Q
t~
don-
tesek kivaltotta ellenhatasokkal
i8~
Jellemz0
les
a kulturcent ....
rum.... epitee korszakahoz ujra visszacsato16/ peldanak tUnik egy 1977-es megyei part vb tiles felidezese, amely az ertelrniaegiek helyzetevel foglalkozott" A Kozponti Rizottaagnak a,z Ulesen meg·.. jelent kepviseloje hangsulyozta uaz ertelmieegi novekvotarsa.... dalmi szerepe" .... tlll A megyei elsa titkar /aki a. 6b....as evek eleje
6ta vezeto 8zerepet jatszik a megyei iranyitasban/ kiemelte, hogy: nNagyobb figyelmet kell forditani az ertelmisegiek letele-
piteserelll A kozeptavu politikai tervtinkben azerepel a munkaste-·
rlileteken a tarsadalmi st.ruktura vizagala.ta. n92
fgazodas
as kezQemenyezeP.J az oktatas A. helyi varos-
as
iranyitasaban
tarsadalomalakito torekvesek nehany
meghatarozott.saganak as jellegze,tessegenek attekintese utan most
azt kisereljUk meg nyomon kovetni, hogy ezen a fejlodesen bellil hogyan as milyen tenyezok hataeara alakult egy agazati politika;
az oktatas fejlesztese a varosban. A tanulmany jelenlegi fejezeteben ennek az agazati politikanak a kereteire
as
a fejlesz-
teB mechanizmusaira koncentraljuk figyelmUnket /igy elaosorban az oktatasfejlesztes iranyitasanak mechanizmusair61 lesz ez61, mig a kovetkezQ fejezetben e mechanizmusok mlikodese nyoman let-
rejott intezmenyi jellegzetessegeket tekintjUk at. Az
oktatasiranyitasi mechanizmus valtozasait alapveto-'
en ket dimenzi6ban kivanjuk nyomon kovetni. Az egyik az idodimenzi6, amelynek valtakozasai'c a helyi val'osalakitasi s~kben
a tavlatos,
jov5-ori~ntalt
torekve~
as a jalen feszUltsegeire kon-
cen"!ira16 poli tikai gondolkodas kiizdelmeben kiBertUk figyelernmel",
60
A ezakmapolitikaban ezt a dimenzi6t leginkabb talan a lakoeaag kepzettsegi ezintje emelesenek tavlataiban hivQ, azt huz6-fejleeztest jelento intezmenyek /magaeabb p~eeztizsU kepzeai fo~ mak/ megteremtes8vel biztoaitani kivano, szandekaiban nem, de kovetkezmenyeiben altalaban.differenc1a16 hatasu fejlesztespo- . litikaes'az ezzel szemben a jelen altalanoeabb adottsagaira koncentra16, a lehet5segek helyett 1nkabb a hitranyokra tlsszpontosit6, kovetkezmenyeiben inkabb: nivella16 hat~su fejleeztaspolitika egymae k~zti eroviazonyai jelentik. A ketfale logika as prioritasrendszer ilyen du.rva leegyszeriisiteset
aa
&.
szembeallita-
eat talan az indokolhatja, hogy a centralizaltabb oktatasi rende~erek aaJ~toss'g'nak megfe1eloen
a magyaroktatisi rendazer
tortenetenek vizsgalt idoszakaban is a kozponti oktataspolitikat iranyvonal egysegessege t
a1 talanoean
ervanyee je.llege volta
meghataroz6, ss a mUkodes zavarait az iranyvonal egyseges as
a1-
talanos ervenyU megvaltozasa jelezte,93'~ig a valosagban tiaz-
tan differencia16 vagy tisztan nivella16 oktataefejlesztasi gyakorlat.r61 termeszetesen nem beezelhetUnke A IDasik dL l1I enzi6, amelyben az oktataefejlesztes ira-
nyitasaban bekovetkezQ valtozasokat figyelemmel kivanjuk kiaerni, az a valtozast befolyaso16 legfontosabb tenyezok kozti ero·viszonyok dimenzioja.. E legfontosa.bb tenyezonek latszanak a. mindankori agazati prioritasok, a kozponti politikaformalas szintj
en deklaral t ,szakmapoli tikak lamelyek az okts'taspoli tikai part-
hatarozatokban, oktatasf. torvenyben
as alacsonyabb foku agazatl
jogszabalyokban jelennek meg/; a helyi pqlitikai vezet5k agazatot is erinto fejleszteei t5rekvesei lamelynek kereteit az e15z5ekben vazlatoaan attekintettUkl 6J.
sa
QZ
oktataei intezmenyek fo- .
lye.mato8 mU1d:Sd 1i'etesebol
ad"6d6
feazUltsegek, igenyek,. lehetose-
gek. A harom tenyezo kozti eroviszonyok folyamatoB valtozaeai-
nak, lehetsegem konfliktu19ainak, egymaet erosi to ill. ellen.Bu.-
lyoz6 hatasuknak a vizsgalataval kisereljUk meg nyomon hogy a helyi
oktatas~ranyitaenak a
hely1
intezmanyrends~er fej-
lesztsseben mikor mihez kellett igazodnia, kezdemenyezesi
~ovetnif
as
mikor hoI nyiltak
leh~tosegei.
. A vizagalt idoszak kezdeten, az 50-es evek
vegan, 60-
as evek elejen, ugy ttinik, olyan eros volt a kozponti politika
jtlvo-orientaltsaga, olyan meghatarozQ a ktlzponti politikaformalaa szintjenek ereje 6S olyan nyilvanva16 a helyi politika1 veze'tes keezeege a politika kovetesere, hogy a hely! mUkodtetes
legelemibb. igenyei 113· ceak a legmagasabb "szintek k<:szvetitesevel juthattak megfogalmaz8era. Kiriv6 pelda, de
~dekivankozik:
egy
1958-a5 varosi tanaoaUlseen az egyik tanacetag a varosepiteai
elk6pzeleeekkel kapcsolatoe vitiban igy kialtott telJ "Ktlnytirgom a budapestielvtar$aknak, hogy e~ore epitaek meg az uta.katJ~9~ Igy nero osoda, hogy a helyi adotteagok figyelembevetelet is koz-
pantilag kellett. e15irn1
Q
helyi vezetok ezamara. Egy 1960-as
.
megyei tanacsUlesen a "megyei elnokhelyettes 19y tajekoztatja a t
tanacatagokat: "A tervezeei utaa1tae ~ melyet az OT kUldott meg sza.munkra - eloirta azt, hogy a tervezee ne cask abb61 alljon,
hogy a megadott tervBzamokat bonteuk Ie, hanem elsosorban a helyi v1szonyokat f1gyelembeyeve dolgozzuk ki a
tervjav~slato
kat ••• ",95" Az
oktatasi agazat varos! fejlesztesenek kardeaeiben
is a szakagazat as a helyi politika lelsosorban megyeil iranyit6i kozti elemi kommunikaci6hianyr61 tanuskodnak a jegyzokonyvek.
62
Jellemz6 peldaja ennek 'egy altalanOB iskolai bovitee ligye, melyben a varos 8zempontjait figyelembe nem vevo megyei vezetessel szemben a varosi vezet5k a MUvelodesi Miniszteriumnal keresnek ... peraze, hiaba - tamogatast. 96 AZ' oktatasi reform melle lelke ....
sen felsorakoz6, az uj formak kisarleti kiprobalasara eleok
ko-
z5tt va.llalkozo megyei vezet5k viszont a v4rosi szakvezet5k foldhozragadott.sagat kifogasoljak, amiko.r pl. azemUkre vetik, hogy az appan aktualia oktatasi temat faz iakolsi napkozi otthonok
as ovodak mUkodeset/ ttnem a reform harom alappillere szempontjab.ol" targyaltak, hanem holmi fozoUstok.rol, repeta-ligyekr51 beazelnek. 97 A ,kommunikaci6 6S egylittmUkodas kialakitasa hosezu tanulasi folyamat eredmenye, amelyben reszben a varoefejlesztee celjait a kozponti politikak gyora kovetesevel megva16sitani kivano helyi vezetes kenytelen megtanulni azt, hogy a mUkodee za-
varai meggatolhatjak a minosegnovelo nagy tervek megvalositasat.
A N6grad
c. napilap egy 1964-es cikkeben pl., a megyei mUvelodeai
oaztaly csoportvezet5je leirja, hogy az iskolaknak a mUvel5deai o
iranyitas kisugarz6 8zerepet szan, a tovabbkepzesi, kutatasi g6cnak tervezett;, 50-ea evek vegan epUlt uj iakola azonban nem "mintaiskola" lett, hanem tUlzsufolt, anyagi
as
szemelyi problemak-
kal kUszkodo intezmeny.98 Masreszt viszont a helyl intezmenyek folyamatos mlikodteteseert kozvetlenUI felelos vezet5k tanuljak meg Inem kis reszben sorozatos leva.ltasok aran/ azt, hogy a kozponti iranyvonalakban gondolkozva fogalmazzak meg a helyi problemakat. 1965-ben a megyei tanacselnok-helyettee mar megdicaerhet!
,,2
nehany honapja /'a ml!fgyei milv~lodeBi oeztalyr611 kinevezett
uj varosi mUvelodeeUgyi oaztalyvezeto teetUleti e15terjeeztesett 63
"Az e15terjeaztest valosagosnak tartom, mert a p:irt hatJ.i.rozatabol ad6d6 feladatok alapjan fogtak fel a kerdest cask
8
It
n 99
Valo,jaban
kettoe tanulasi folyamat eredmenyekent jelennek meg a he-
1y1 polit1kaalakitae korabban emlitett, valtozQ 8ulyu p de egyarant figyelembe veendo tenyezokent szereplo politikai erei; caak
e folyamat megindulasanak kezdetet51 beszelhetUnk valamilyen
er-
telemben helyi politikar61. Igy a 60-ae evek kezdetenek idoszakcit a helyi oktatae-
politika alakulasaban alapvetoen a kozponti oktataspolitikai celkitlizesek egyertelnlU tamogatass, kovetese jel1emezte. A helyi politiku8ok e tamogat6
magatartas~t.
ugy tlinik, nemcsak a folya-
matoo mUkodtetes erdekvedelmenek kialakulatlansaga tette leheto-
ve,
hanem -
meghat~roz6
modon - a kozponti politikai er5viazo-
nyok et;yel'telrntisege. A mtivelodesi tares eroapozici6ja a kozpon-
ti 'gazati politik4k sZinter~n,loo az 1961-es oktat~si t~rv6ny nyel meghirdetett 8zakmai politika viszonylagos
egyertelm~aegef
a megvalosi tha tOSI-3.gt'lval kapc801atos ketelyek nyilvanossage.nak hi~nya
nem kedvezett egy ellentmond1sosabb helyi kBveto-politika
kiRlakul~s6nak.
n61kUl hitet
19y helyi 8zinten a reform mellett fenntartds
t~v5
politikusok as a reformmal
~sszefUggesbe
nem
hozott helyi realit4sokat hajtogat6 6zakemberek !iakolaigazgat6k, varas! miivelodesl oszl;,11yvezet5k/ koztU "sUketek parbeszed~r61"
tanuskodnak a testUleti jegyz5k5nyvek. Egy 1959-es megyei
tanacsU16scn a megyai els5 titkar pl. azt mondja:
lOa
politechni-
kai kepz8s az egosz magyar nep, az egesz isko14ztat4si politika
legels5 ~s legfontosabb feladata",lol 'k~t ~vvel k~85bb viszont a oalgotarjani gimnazium igazgatoja azt veti fol g hogy ,vA politechnikai oktatas lassen az unalomba fullado"lo2 A helyi poli-
64
tikusok a hibat a pedag6gusok aldozatkaszsegenek hianyaban. a feladatoktol vala elzark6zaeaban latjak. Egy 1962-ee megyei part vb-Ulesen felmerUl ezocialieta munkabrigadokba azervezssUknek az otlete, de a teatUIet vegUIis elutasitja az 50-es evek eleji formalie munkaezervezesi modszerek feltamasztaaanak lehetoseget. Io ) A vezet6k as vezetsttek kozti egyUttmUkod5 magatartas a-
zonban nagyon sokaig nero alakul meg ki. Az 1966-ban beindult uj gimnazium tanari, karanak megszervezeserol pl. a volt varoe! tanacselnok-helyettea elmeeeli, hogy ugy tortent, hogy a megyei mUvelodesi oeztaly ceoportvezetoje k1ment a reg! gimnazlumba, as "elovett egy paplrt,
es
ezepen felolvasta, hogy ezeptember I-t51
ki hoI fog dolgozni ••• Elozeteeen az illetekeeek eenkivel az 18kolab6l nem beszeltek ••• elegge izgatott volt akkoriban a hangulat ...
Az evtized kozepe fele azonban a hivata10s helyi politikai a11asfoglalaeokban 1s kezdenek megje1enni a realitasokra figyelmezteto ovatos megfogalmazasok. Egy 1964-ea part vb-tiles pl. felsz61itja az illetekeseket arre, hogy ne fogalmazzanak meg
.
tu1zQ celkitUzeseket az anelfabetizmue felezamolasanak terUleten, s mig nehany evvel eze15tt e forumon meg megfellebbezhetetlenUl hirdettek a kozepiskolazaa altalanossa va1asa.t, most a megyei elso titkar azt a celt tUzte ki, hogy az altalanos isko1aba beiratkozottak minel nagyobb aranyban yegezzek el a nyole osztalyt. 10 4 A helyi adottsagok, hianyok as nehezsegek e helyi politikai BzintU
feli6me~eaet
minden ketseget kizar6an a ktlzpon-
ti agazati politikat kozponti ezinten ero tamadasok tettek lehetove. Ahogyan ezt apolitikat megtagadni most eem kesz megyei els6 titkax megfogalmazzQ az iakolareform vegrehajtaaaval foglalko65
ZQ
megyei part vb-iilesen: flEgy dolog van - ami ugyan fel aem me-
rUIt a roi koznevelest iranyit6 appal.'atusunkban - ez orazagosan is erezheto, sot olvashat6 ujaagokb61, az iskolareform csodje. Mi az iskolareformot helyeanek, j6nak tartjuk, ha vannak is ki-
noveaek, nem jelenti azt, hogy vessUk el, hanem az iskolareform
altaI megjelolt iranyelvek alapjan dolgozzunk tovabb. n Az osszefogla16b61 feny de,l:UI arrs. is, hogy a reform melletti hi tvalla... suk.r61 a. megyebe 'ekkor ellatogat6 mUve15desi minlszter is 13zemelyesen ertesUlt. Ugyanakkor a helyi vezet5k as a miniazter kBzott sz6 eaett a megyeszekhelyen leteaitendo foiakola szUkaeges-
eeger61 ia. Ennek letrehozasa erdekeben, e1're a celra -mint errol ,a megyei elso titkar ugyanezen a teetUleti Uleaen beezamol a megye a varos legkorszerUbbnek tartott, altalanoa iakolajanak
/a korabban emlitett. terv 8zerinti t~t is k~az felajanlani. 105
ItmintaiB~olanak"/ az
epUle....
Az ok'tatasi reform kc>zponti azintU felUlvizsgalata
as
modositasa Inem visszavonasal/ azonban /1. az MSZMP PB 1965. j~~ ; nius 8-1 hatarozatat/, he teret is nyujtott, kUlonbozo, kozponti Bzinten megfogalmazott eXdekpreferenciaknak /pl. egyszerre meghirdette a szinvonalemelea
~e
azinvonalkUlonbseg-caokkentes
azakmai programjat/, a helyi szervektol a miniszterium as a legfelsobb partszervek tovabbra is egyertelmU el,
as
v~grehajtast
vartak
a helyi politikusok tovabbra is egyertelmUen felaorakoz-
tak a mindenkori feladatok melle. Az iskolareform vegrehajtaaat akadalyoz6 nehezsegek as a lekUzdeeUkre kidolgozott kozponti megoldasok termeszeteaen tovabbra eem az adott hely:L konfltktueokra adtak va.laazt. A
kUlo~boz5
ezempontok kozponti ezintU e-
gyezteteaenek kiserlete egyreszt, a folyamatoe mUkodtetesart 66
felelos helyi ezakigazgatas' politikusabba - igy politikai tenye.z5ve - valaaa masreazt Qzonban megteremtette az Beszetettebh helyi oktataspolitika kialakitaeanak kereteit. Ezzel lehet5ve vaIt t hogy a hatarozottan megf'ogalmazott
as
eloterbe kerUlo oktataspo-
litikai feladatok kBtelez5 teljesitese
DanS
okt~taepolitika
mellet~
- mintegy a dami-
felszini vonulata mellett, -
~
folyamato8
mukBdes zavarainak lekUzdesereaz oktataepolitika alvonulatakent kUICSnbozo helyimegoldasok johessenek letre. Ezeknek a dom1nans poli tikai iranyvonalba illeszthe't.5 megfogalmazasara a. azakigazgat as egyre kepeaebba vaIt, as hamaroean kide.rUlt, hogy ezek
a
ttmellekeredmenyek" B:z oktataapolitikai iranyvonalvaltozaskor mint dominanspolitikai eredmenyek lephetnek elo a f'enyarnyekb61. Ennek illusztralasaraj6 pelda lehet annak a 60-as vek
masodi~
a-
feleben megepUlt korszerU, uj halvarosi iekolanak a
tortenete, amely az e15zo fejezetben leirt varosrekonatrukci6 BOran a yarOS ciganynegyedenek kozepen jott letre. Ez folyamatoe mUkodteteseben komoly zavarok forrasat
jelen~ette,
e1sosorban az
ott ta.nu16k aa a varosi azakigazgatas ezamara,de a. ktilturcentrum-epites celjai irant elkCStelezett, a "mintaiskola" 8zervezesenek gondolatat e1 nem veto helyi politikusok is nyitottak voltak e mUkodesi. zavarok lekUzdesere tett t javaslatok irant.Minthogy az oktataspolitikabana figye1em elsosorban a kozepfok etrukturaiis problema! fele iranyult /amit jol jelez a kUlonbozQ testUlet! anyagok kozapfok-orientaltsaga, ami meg a kozepfok iranyitasaban hivatalosan nem fala10s varosi tanacsi anyagokban is megfigyelheto; de j61 tUkroz a megyei napilap oktatasi targyu cikkeiben is· a kozepfok egyertelmU domi:nanciaja ebben az idoszakbanI, e problemak csokkentessre letrejott nehany helyi megoldaso . 67
A azakigazgatas' felelevenitett egy regebbi, a 60-as evek elejen az uj iakola mar lebontott elodjeben kiprobalt, de akkor kudarcot vallo format: lo6 ci~anyosztalYt hozott Ietre, majd klubot szexvezett ciganyfiataloknak, cigany 6vadai csoportokat inditot-· tak, kesobb pedig egesznapos iskolai oktataai formaban
pr6b~lt~k
- az iskolaigazgat6 szavaival - tttovabbra 1s rajuk kenyszeriteni a nevelss fonto8sagat tt • 107 E kerdesek mindvegig fontos temai voltak a;' varos! s'zakigazgatasnak, fokozott jelentosegUve azonban caak a hatranyoa helyzet
es
~roblemakBret
nyomatekosan kiemelo 1972-
oktataspolitika1 paxthatarozat nyoman valtak a varoei okta-
taspo11tika hivatalos dokumentumaiban. Egy 1972-es varoe! tanaceUlesen a varosi
e~Bkhelyettee
elegedetten megallapithatja, hogy
"Az oktataepolitikai parthataxozat tUkreb"en since BzUkseg a
Iko-
zeptavu mUvelodesi/ terv madoeitasara u • Egy felszolalo besz8.mo1 errol, hogy "A Szakszervezetek Megyei Tanacsa kulturalis oszta.... lyan tai'tott orszagos ertekezleten vale reszvetelem alkalmaval e1 kel1 hogy mondjam - eredmenyeinket az orezagos azervek is janak, m6dszereinket 1s kovetesre melt6nak talaltak." KUIBn kiemeli az emlitett iskola klubfogla1kozasainak
gyakorl~tat,
amely
"1972-1g egyedUlal16 . volt az orszagban."lo8 A tortenethez hoz~
zatartozik meg, hogy a 70-es evek meggyorsulo lakasepitesei kovetkezteben az evtized kozepere az iskola kornyezetebol veglegesen kitelepUltek a ciganycsala.dok, es ez azt eredmenyezte, hogy ez az oktatasi problema 1s kikertilt a szakigazgatas erdeklodesenek kozeppontja.b61, holott az elfogadott oktataspolitikai preferenciak kozBtt tovabbra is fontos helyen 8zerepelt. Egy 1975tis
testUleti Ulesen, aho1 a varosi tanacsi vb a kozoktataspoli-
tikai hatarozat vegrehajtasaval foglalkozott, mar a megyei mU68
velc5deei osztaly kepviselojenek kellett figyelmeztetnie a reeztvevoket arra, hogy nem szoltak a hatranyoe helyzetU
as
ciganyta-
nu16kr61, ttpedig eokat tettek erdekUkben."lo9 A kezdemenyezee megnyi16 lehetosegei mellett azonban tovabbra is az igazodas kenyszere a meghataroz6 a hely1 oktataepolitikaban, bar az igazodas feladata a korabbinal j6val bonyolultabba valik. J61 kovetheto ez az oktataspolitikai iranyvona1ak idodimenz16Janak valtozaeaban. Mig az oktataei reforme15ke13zUlete
a8 meghirdetese idejen egyertelmti
a meghirdetett politi-
ka jov6-orientaltsaga, a nepesaegkepzetteegi Bzintjeben mutat-
koz6 elmaradotteag gyors felez8.molasaba vetett hit
as
a kultur-
centrum-epito halyi politikuBok felzark6zaea e programhoz; aezegenyee megvalosulas nyoman
a~
evtized kozepen m6dosu16 kozponti
oktatasfej leaz tesi iranyvonalban saj a tosan keveredne,k a realitasoknak nyujtott engedmenyek a tovabbel5 vagy ujra feltamad6 hitekkel. Igy a helyi igazodasnak is t5bbfele alternativajQ.a1akul ki. A 60-as evek vegen a leghatarozottabb, legatfog6bb he1yi oktataspolitikai koncepci6 - ugy tUnik - a megyei partbizottsag propaganda
as
muvelodeai osztalyan
alaku~t
ki, ahol sze-
me1yi1eg megeroeodott a kulturcentrum kiepitesenek p a megye kulturalis elmaradotteaga radikalis felezamolasanak, a lakossag oktatasi, mUvelodesi szinvonala emelesenek gondolata mellett e1kqtelezett, tobbeegeben fiatal ertelmisegi politikusok csoportja, akik meglehetos kovetkezetesssggel a kozponti oktataepoliti-
kai iranyvonalak eatara
e
t~rekedtek.
helyi reform-elkepzeleeekbe illesztheto olvaAhogyan
Q:
gondolkodasukhoz koze1al16 nezete-
ket kepvieelo varosi tanaceelnokhelyettes ezt egy varosi testU-
69
leti Ulesen 196B-ban szemleletesen megfogalmazta:: "Feladatunk orszagos politika megfelelo helyi alkalmazaes,
beille8~tese
8Z
a
kulturktlzpont feladatainak megvaI6aitaeaba.,,11o Al1aepontjukat a ktlzoktatasl rendszer ujabb atfog6 azabalyozasa e16tti hangulat... . ban, a
k~zoktat'8i
rendszer helyzete ertekeleaenek orsz'gos e15-
keezilleteiben, a megfogalniazott hely1 eajatosaagok, elvaraeok as lehetoeegek irant1 ::ly1totteag legkBreben, az 1972-es oktataspolitikai parthatarozat e15keaziteeenek idejan a korabbi f'ejlodes Utemevel es meg. III
t~rvszerUsege~el va16
elegedetlensegkent fogalmaztak
A hatranyoe helyzet problemakBrenek eloterbe kerUlese kapcsan a megye egeezenek hatranyos helyzetere, a kulturalie elmaradotteag hagyomanyainak kCStotteegeire, az alacsony tovabbtanu~asi. arany~k.ra
hivtak 'fel a figyelmet, as atirgettek a tanses!
szerveket az elmaradottsagok kovetkezetesebbJ felszamolasara. "~em
latunk semmifele tervszerUseget amUvelodesi azervek munka-
jaban, n1nesenek elkapzel'seik, javaslatokat aem tesznek." mond ta a megyei ideologiai t! tka.r azemli tett '1969-ea e15terj esztee vitajaban,majd igy folytatta: "Nem ugy kell elfogadni, hogy am1t tudunk, moat valos1tauk meg
as valamikor kaaobb' majd a tob-
bit." A megye oktatas1 eredmenyeinek,
intezmenyha16zat~nak elma-
radottsagaira hivatkozva az. orszagos kBzepfoku 1ntezmenyfejlesztasi tendenciakkal nemikepp'szembenallva pr6baltak meg harcolni - mint . errol korabban mar volt sz6 - egy uj, nagykozsegi ,'. gimnazium letesiteeaert, a kBzepfoku ezakoktatason bellil pedig tiaz.
ta profilu szakkBzepiekolak lateeiteeeert as a szakmunkaskepzo intezetek beiskolazasi aranyainak nBvelese ellen. A kozepfoku intezmanyek beiskolazaei problemait targya16 1971-es 70.
eloterje~z-
t~s
a megye
~a
az orszlg
g~zdas'gi ezintj~n~l
magaasbb azU15i
palyavalaszta!i igenyek melle allva - amelyeket altalanoenak telez - ervel
Q:
te-
kozepiekolazasl. aranyok fenntartasa mellett, a
novekv6 Bzakmunkaeigenyek kielegitesere pedig /amire a kozponti anyagok egyre inkabb felhivjak a figyelmet/ a fokozottabb fel-
nott ezakmunkaskepzeeben ill. - atkepzesben keresne megoldast. A megyei ideo16giai titkar a vitaban a jove ezempontjai Mellett
hitet teve ervel a jelen'szUkossegeivel l!!Jzemben: "Vegsosoron az iekolaztataet nem lehet a mUnkae~oezUkeegletnek alav~tni, me~t akkor a fiatalt nero mint ezemelyiseget, nem mint mUnkaerot. nem mint a termeloero.fontos tartozekat fogjuk fel. Vegao8oron
azi~
par szempontjab6l fontos, hogy olyan embereket kepezzunk, akik megfelelnek a tudomanyoa technika,1 forradalom kovetelmenyeinek." A kozoktataai rendszer korazerUsitesere vonatkoz6 javaelatukban osszefogla16a.n igyfogalmaztak: ItNero az oktatasi strukturt. alapveto megyaltoztatasa az elsodlegea feladat, hanem a jelenlegi etrukturank funkcionalis felteteleinek mind.teljesebb: megterem-: tese. n A fejleeztesben a minosegi elemeket hangsulyoz6, a ~elo.rientalt terv~zeriiseget.szamonke.ro,
"kulturmissziot" felval-
laIc koncepci6val szemben /ahogyan az 1971. marciusi Ulesen jelenlevQ KB-munkatars minositette az elkepzeleseket/ nem fogalmazodott meg egyseges allaepont. Az alert
eredm~nyek
hazai lebe-
cslileseben a fejlesztesi eszkozokertfolyo versenyben a megye pozioiojanak gyengUleset jelento veszelyt is lato nem-szakmapolitikat folytat6 megyei vezetok, akik a gazdasagiranyitasi de-
centralizala.s felemae gyakorlatanak a fenyeben a baigert 6S 1971-ben torvenybe iktato.,tt; kozigazgatasi deoentralizaoi6 lehe...,
71
tosege1nek megiteleeH~ben is 6vatosnak mutatkoztak, latvanyoean nem ,allt'a~ a korabbi feltetel nelldll ktlveto helyi pol1tikai ha.-
'g1oman1okat meghala~ni '1atsz6 1ranyvorialme11e -de azzel $zem'b'en
88m.
Ahogyan ame'gyei e1so titka.r az ,1969-8S U~esen 6vato- '
~an megfogalmazta: "Jelenleg nem vagyunk abban a he.lyzetben f nogy tavlatQkban d<:snten1 ,tudn8.nk." Igy e ~eglehetosen hataro2iott '
,
e8
.egyeuiges koncep!c16 mellett, azzal pa",rhuzamosan .: konoepc16val
nem tel'jesen 6s~zhangban 1~v6hivatalo8' velemenyek is elhangza-
nak. A N6gl'ad c. lapban'pl.1968-ban a megyei mUvelodesi osztaly ',tanulmtnyi felUgye15jearr61 szamol be,hogy a gimnazistak ara-
nyaa ktszepiskolae letezamon'belUl meghaladja az orszagosat, de
·aktlntkez6 tanevben llIU az ol'sdgos atlag
al~tt
lel!lZ.1l2 Egy
-19.71-88 varosi partbizottsagi Ulesen'~edig a varos1 elsa ti tkar , -, Udvi:Sz61ve a MunkaUgyi Minisztel'ium' beruhazasabanfelepitendo
uJ, 24 tantermee,ipari szakmunkaskepzqintezet megep1tesenek
,te.rvet - igy gyakorol
bira.lato~ a
ko.rabbi ir'anyvonal. fBlott:
"mi a kaderallomany k1valasztas~ra~ az iskolazaera a ezakmunkaakepzesnel nem torditottunk olyan gondot, mint a tBbbi iakolan'l. Ezen a tulzott;'kBzepiakolazas centralizmuson.valtoztatnunk kell. t ,113 A teatUleti vitakon - mint err51 az eloz5 fejezetben
.
,
,mar volt az6 - fokozottabban hangot kapnak Iha jelentosebb sUlyt talan ebben az id5ben nem
15terben
leva
1n,.t~zmenyek
kepvieelne~
1s1 a kor'abban kevesbe e-
IkiilterUletialtalanos
ie~olak,
munkaskepzo intezetl erdekeit kepviee15 velemenyek,
melletti ,er'vek i8.
Meg
·k6zoktatasi temakkal
szak-
~ n~vellalas
jelentol!:lebb fejlemenynek tUnik,hogy a \
fogl~lkoz6
testU[eti U[eseken egy.re
t~bb,
kOJn\bban e tertlleten iemel'etlen szakert5 as la1kus teetUlet kap72.
vise15je jelenik meg,
'as
n'peeeb~e v&lik azok tabors. 1e, akik a
helyi ujsagban oktataai temakr61 nyilatkoznak. Ez'reezben gyalt ill. 8zoba kerUi6 temak
~ibovUleeeben
a
tar-
ie megmutatkozik. A
60-as evek masod1k feleben egyre tobb sz6 esik a palyavalaeztas k~rdeseir51,
az elhelyezked'si gondokr61, a palyairanyitasr61,.
a tovabbtanulast eloaegit5 form~kr61, kozoktatae
as
kapcsolatar61, iakolan kivUli neveleerol, az iekola
ktlzmUve15dee e~lat6
funk-
ciairal. Uj Bze.replqkent megjelenik 111.s. korabbinal nagyobb nyilvanoaeaghoz jut a ~egyei pe~ag6gua ezakazervezet, a megyei KISZ-bizottaag, a megyei Nap! Ellenorzeai Bizottaag, a munkaUgyi osztaly, a megyei palyavalasztaei tanacs, a megyei oktataei bizottsag, a Magyar Pedagogiai Tarsasag helyi tagozata, tobb sz6 es1k
az
iekolaigazgat6k ertekezleteirol. A kUlonhozo ujonnan a-
lakult vagyuj jelentoseget nyero testUletek mogott. termeszetee~n
tobbnyire orazagoB politikai donteeeket kell latnunk !pl.
az ifjusagpolitikai parthatarozatot, nopolitikai hatarozatot, megyei oktatasitanacs vagy palyavalaszta.si·tanacsad6 letesiteset eloiro rendeleteket! vagy szervezodo orszagoe testuletek nyomaban megalakula helyi tagozatok kialakulasat /pl. a MPT helyi tagozataban/. Az oktataspolitikai 'reszkerdesekben nyilatkoz6 uj azereplok - ugy tUnik - nem jatszanak az alapvet5
d~nte
eekben dontesorienta16 szerepet, yelemenyeik sokszor az aktualis oktataspolitikai iranyvonalhoz·va16 nem tul sokat mond6 helyi csatlakozast .tilkr~zik, maskor v1szont /hason16an a helyi feszUlt.. aegeket, a maguk poli tikai aktuali tasaban megfogalmazni meg keptelen helyi velemenyek politiza16das elotti allapotahoz/ a partikularis erdektelenseg 1a.tezatat keltik. MegjelenesUk magis sokszinUbb.e teezi
Q
helyi oktataepolitikat, tamadhat6bba a tul-. 73
zott jovo- es oelorientalt' szakmai koncepoi6t as megneh$zitheti egy
ellentmondasok nelkUli egysege8 sZakmapolit1ka vegrehajta-
sat.erveket 8zqlgaltatvQ kUltlnbtlzo, gyakran egymasnak mond6 szakmapolit1kai elkepzelesek Az igazodas ada tat
as
ellen'~"'"
8zamar~o
kezdemenyezse e bonyolultabba. va16 tel·...
j61 illusztralhatjak a varos! kozeptoku oktatasi intezma-
nyekkel
kapcsolato~
2H~eet a ,60-85
helyi elkepzelesek valtoZiaea1
as
etze]c Utk5-
evek masc:>dik felt1en. Az egyert$linUjtsv5-orien-
t alteag korabbi eza15.:a.szaban Qzoktatasi reform elkepzeleseihez igazod6 helyi politikaban a kozepfok eleoeorban mint a kulturi-
lis 8zint,emelesenek fantom szintere jelent, meg !amelyre kiva-natos minel ttsbb altalanos imkolat vegzett tantl16t eljutt:atni/, 8
a
fejleszteei elkepzeleeek fokent gimnaziumi
~ljvelesben
oltottek teatet legy altalanos
~er6helyarany
ie~olaban
nyitott gim-
naziumi osztalyok, ma'jd az niskolava.ros il elsa intezmenyekent
megepUlo uj gimnazium formajaban!. A 60-as evek kC5zepetol, az oktataei reform-elkepzelesekm6dosulasanak hatasara a kozapfoku oktatas kerdese a "kulturm'iseJzi6 n gondolatkC5.re mellett, mint elhelyezkedesi
as
.
tovabbtanulaai problema is megjelent. Az egyes
oktataepolitikai dont~sek hivatk~zasi alapjakent a tudomanyoe technikai forradalom
as
a fejlett ezocializmus altalanoe azakem-
beriganye mellett. e.ttol az 1dot51 fogy&. egyre inkabb: helyet ka.... patt. /majd a 70-e8 evek elejatol Bzinte kiza.r61agossa valtl a
helyi munkaeroigenyekre as a tanu16i jelentkezesekre ya16 hivatkozalS Ii
harom kozepfoku intezmenytipua megfele15 beiskolazasi a-
ranyainak kialakitaea kC5rUli vita.kban. A vitat va16ja.ban Qzonban nem ezek a 8okezor bizonytalan hivatkoz'sok d6nt6ttek el Ihiazen a teetUleti Uleeeken is gyakran megf'ogaima-z6dik p hogy:r n1n.cM1~nek
7.4
pontos munkaeroszamitaaok a helyi iparezerkezetnek ebben az amugyis gyorsan es eokazor a veletlen lehetosegek hatasara atalaku16 korazakaban, a szU15i igenyek pontosabb- megiemeresevel kapcsolatban pedig meg az igenyek sem fogalmaz6dnak meg/. E hlvatkoz~aok
megjelenese inkabb caak jelzi a korabbi jtlv5-orien-
talt, az -elmaradotteagot huz6fejleeztesekkel lekUzdeni kivan6 oktatasfejlesztoi politika lasau terveezteset az elmaradotteagok fokozottabb,figyelembevetelere Bszt5nzQ uj fejleazteepolitikaval szemben. Az oktatas
as
a.
munkaeroszUkaegletek kapcsolatanak
kerdesei a helyi oktataspolitikaban elcazor a GO-as evek kozepen jelennek meg. A korai, kulturista megkozelitesre jellemzQ
lehet egy
1966~os
varos! part vb-tiles vitaja, amely a kultur-
centrum-epites jelentos akadalyakent emliti a varosba
la
va.ro-
s1 Uzemekbel bevandorlo analfabatak, alacsony vegzetteegtiek nagy szamat. A korlatoz6 adminisztrativ- intezkedesek javasla-
tat a. varosi elso titkar azonban elveti, as azt mondja: ftTeny, hogy a bevando.rlaseal no az analfabetizmuB, de nem lehet J hogy' ezek ne
j~jjenek
be a varoeba. Valamilyen megoldaet kell talal-
ni, hogy a ezUlok igenyesebbik legyenek a gyerekekkel 8zemben az iskolai vegzettsagnel. nl14 A varosi mUvelodeei osztaly egyr
munkatareanak ,ekkoriban irt cikke mar az Uzemek feleloeaeget is felveti, amikor errol ir, hogy azivesen alkalmaznak olyan tanulokat, akik a tankotelee kor elott abbahagyjak az altalanos iakolat. 115 Az igenyesseg-igenytelenseg as a meggy5zee, atneveles fogalomkoreben valo~gondolkodas lassen atadja a helyet a jelentkezeai szandekok, a tulkepzes, tartalekkepzes fogalomkoreben
vale
ervelesnek, j611ehet maga a problema nero sokat valto-
75
zik. A kozponti elvaraeoknak
megfelela~
·tel a varo31 eleso ti. tkar 1965-ben
QZ't
mondja ~
lranti igyekezet1ft
Az elmult ~hrben
valamelyeet jawlt az ips-.ri tanu16 iekola,i beiskolazam riieH~gee n
De azt is hozzateezi: tiMeg mind::tg problema azonb'1n$\
hogy az egyee Uzemek nem tudjak fogadni az ipari iekolat vegzett fiat'll azakmunka.sok~t n 116 Az u.j aze.replokent agyre gYitkQl
rabban megjeleno
~unkatlgyi
oaztalyvezet5
1967-ben Qzt
mondja~
hogy a ·8 oeztalyt as a gimnaziumot vegzettek elhelyezkedese jelent gondot, 117 a megye'~ muvelodee1 osztalyvezeto 1968-a8 be-
szamo16jab61 viszont az darUl ki, hogy a varos! ezakkozepiflkolak is tttal~talekkepzean_t folytatna.k, 118 noha - mint egy 1967....
ee jegyzokonyvbol kiderUl, a tUljelentkezeaek miatt itt jelen-
toe ezamu elutaeitottal is ke11 8zamolniuk az oktataairanyit6k-
nak~119 A megyei NEB elnoke 1968-ban 6vatos~na visszafejlesztea.re itelt gimnaziumok mellett er'vel,
ba..t~
allaspontjatnem
teljeeen fejti ki: Uhelyes-e, hogymi a ginmaziumok szamat csok-
kentjUk, a azakmtu1kaaoket pedig
noveljUk~
holott nero tudjuk ne-
kik biztoaitani a szakma elsajatitasat, mart, egyes szakmaba
lyan sok j elentkez5 van, hogy' nero
'~udjak a,bban. a.
0-
munkakorben
foglalkoztatni, mashol pedi,g hiany mutatkozik a szakmunkasok
teren 1t
0
Az erveles azonban a megyei tanacselnokot meggy6zi ar-
.r61,hogy' "A azakkozepiskqlak a.ranyat csak mersekelt iitemben kell novelni a gimn8.ziumok karara. ,,120 Mindennek ellenere' 1970-
ben n:-egyei tanacsi hatarozat szUletik a
kozepi6kolaz~son
bellil
a azakkozepiskola tulsulyanak biztositasarao1 21 Az ipari ezak~ munkastanu16 'l!H~get
hoz
122
inteze~,
igazgat6ja 1967-ben a tanacst61
ker eegit-
az Uzemek tulzott beiskolaz8.ai igenyeinek rangsorolasa.... , a megyei mUvelodesi osztaly munkatareanak 1968-a~ ~ikke
7.6
pedig ar.:ra utal, hogy
'8.
Bzakmunkaskepzes aranyanak nove Ieee a-
zert indokolt, mert meg mindig tUlaagoean sokan jelentkeznek gyenge tanulmanyi eredmennyel a kozepiskolakballl
123
1970·...ben
a munkaUgyi osztalyvazeto bejelenti, hogy a szakmunkaskepz6s uosszefliggesben van az igenyekkel, az elhelyezkedes biztositott tt , a megyei elso titkar viszont 8zt mondja, hogy az uj
iparsz~rke
zet munkaeroigenyait meg nero lahat pontosan felme~~i.124 1971ben a varas!
el~o
titkar arra figyelmeztet, hogy "Az uj ipar-
struktura olyan szakma.kban kivan nagy tomegU
kepze~t~
amilyen
iranyban mersekeltek a torekvesak,,,125 nehany h6nappal kesobb,
a mar emlitett paJ':tbizottsagi Ulasan viszont elkotelezi magat a.
szakmunkaskepzes eloterbe allitasa mellett, - 1. a 113. sz. jegyzetet e Hason16 ertelmli cikke,t ir a N6gradba a megyei pa,rtbizott,.... sag ideo16giai titkara 18. 126 A zU.ttzavart nyilvan nem e18osorbC:}n a helyi informaci6k hianya okozza, hanem az 1I hogy a beis'kolazasi aranyok kerdeseben felsobb politikai dontes,re var6 felek a maguk allaspont-
jat urliverzalisnak fe1ti.intetve igyekeznek az adott. 1ehetosegekllez igazodva a szamukra !intezmenyUk 8zama~a/ a legkedvezobb er-
veket felsorakoztatni@ A kepzesi strukturanal /nem derUl ki, ,
mennyire! alacsonyabb kepzesi igenyU helyi munkaeroszUksegletek
as
a helyi oktatasi strukturat az o.rszagoshoz mer"lien elmaradott-
nak tart6 helyi politikusok nagyratoro fajlesztesi terveinek orszagos oktataspolitikai dontessel torteno egymashoz igazitasa.-
ban vegUIis - ugy tUnik' .... az anyagi lehetosegek kozvetitik a felsobb politikai dontest G Egy 1970-e8 varos! tanac8Ulesen a
megyei mUvelodesi osztalyvezet5 he1yettese kHzli, hogy az uj kozgazdasagi szakkozepiskola epitesere lamelyet a helyi vezetok
71
at
telepitendo ..... moet mar kozgazdasagi jellegU - f5j.8kola
eln;~le
res a erdekeben is kivanatosnak tartananak/az Orazagos Tervhivatallal foly6 targyalas.ok alapja.n nines sok remeny ~ 127' a~ szakmunkaskepzo intezet epitss6 viazont bekerUl a IV. oteves tervbe. Az 1972-ee oktataspolitikai parthatarozat
nyom~
elke....
s~itett megyei partbizottsagi hatarozat egyertelmUen kiemelt szerepet biztosi t e azakmai kepzes faj leaz'tesenek. 128
, A realitasokat eloterbe al11t6 uj oktataspolit1kai iranyvonalhoz va16 igazodas kenyazere lamelynek reszletesebb e1emzese meghaladna a tanulmany ke.reteit/, mint lattuk,a varos-
epites olyan korszakaban kBvetkezett be, amelyben 8zinten a reali ~a.sokhoz va16i,gazodas sztiksegessege valt meghataroz6va."A helyi igenyek, a. varo.s as tarsadalma elmaradottabb ~ll.:retegeinek
tel~leteinek.
erdekeit eloterbe allit6 uj ]?olitikai irany a-
zonban .... haa ko.rabbinal j6val hataro.zottabban hitet is tett a nivellalas f"eladatanak elsobbsege' mellett. - mar
oly~n
idoszak-
ban 8ztiletett, amelyben mind a helyi irltezmenyi st.rukturakban·
/errol reszletesebben 1. a kovetkezo fejezetet/ ll mind az intezmenyiranyitas, a helyi politikaformalas szerkezeteben eros differencia16dasi folyamatok indultak meg. Az iranyitas decentra-
lizalasa 1ranyaba mutato valtozasok
fez
elaosorbana kozepszin-
ttl, megyei kozigazga taB ona.116saganak novekedeset eredmeuyezo
1971-e8 Tanacstorveny szUletase, a kozoktataa iranyitasa.ban a szakmunkaskepzo intezetek tanacsi iranyitas ala kerlllese, majd az evt1zed maaodik feleben a kozepiskolak varosi iranyitas ala
kerU1esel a korabbi merevebb kozponti-helyi fuggossgi viszony old6dasat, az egyseges as atfog6 szabalyozaaba vetett hit megrendU1eset, elbizonytalanodasat jelzike Az elo8ztaaos
78
f'ejl~~6z""
tespolitika ugyan- mint lattuk - tovabbra is a kozponti preferenciak kozvetiteset szolgalja, a kozigazgatasi v~ltozasok azonban eppen ettolaz idoazakt61 kezdodoen lehetove teszik
a '
helyi penzeszkozok nagyobb mertekil mozgositasat olyan feladatok vegrehajtasara, amelyeket hely11eg fontosnak itelnek Jakar'a helyi igenyek nagyobb nyomasara, aka.r a kozponti elvarasoknak ve-
la
magfeleles Bzandekaval/. Ha korabbi gondolatmenettinket kovetve az uj realizmus
idoszakanak dominans helyi oktataspolitikai iranyvonalat Bzeretnenk' leirni a rendelkezestinkre al16 dokumentumok alapja.n
/e~so
sorban a teatUleti jegyzokonyvek as a sajtocikkek elemzeaevel/, akkor ezt ~:\mindenkeppen a napi feladatokra konoentralasban, a klilonbo.zQ reazproblemak megoldasaban, a halozatfejlesztas1 koncepciokat hatterbe azorite ellcita.si feladatok megszervezeseben kellene megfogalmaznunk. E pragmatizmuat j61 jelzi, hogy-mig a 60-as evekben gyakran megjelentek a megyei as a varosi vezet5k altaI az oktatasr61, mUve16desrol irt
progr~ad6,
helyzetelemzo,
celkitUzo cikkek a helyi sajt'6ban, a 70-es evekben ezek szinte teljesen megszUntek. Utolja.ra 1974-ben jelent meg ilyen jellegti cikk 'a N6gra.dban, az akkori megyei tan~cselnok-helyettes tollabol, aki a 72-es oktataspolitikai hatarozat 6ta eltelt idoszak eredmenyeit e.rtekelte, jellemzo medon inkabb:o a kUlonbozQ reszfeladatok teljesiteserol beszamolva, mintsem valamifele egyseges irany fale haladaskent ertekelve az esemenyeket. 129 A kovetkezo'evekben legfeljebb egy-egy varosi tanulmanyi felUgyelo Bzamol be
sz~melyesen
egy
adott~reszteruletrol a'lap
hasabjain, s
caak 1980-ban jelenik meg az 1972 6ta elte1t ldoszak jelleges valtozasait kiemelo oktataspolitikai jellegU iras ~ a megyei 79
ldeo16giai titkar tollab61 - a lapban. 130 /KBzvetett madon jel.... zi a pragmatizmuB ura1kod6vava1asat, az ellatas! problemak e15terbe kerU1eset, hogy a varos! tanacs kozoktatassal foglalkoz6 teatUleti Ulesein gyakran elhangzik a megyei tans,os vagy
partbizottaag je1enlev6 kepviaeloje reszerol az a biralat, hogy az e15terjesztesek
as a vitak
tUlsagosan ~~ve8et foglalkoznak a
tarta~i kerdesekkel. 131 A tulzott pragmatizmussal, a tUlsa-goBan a mindennapi'fe1adatokra koncentra16 oktataspolitikavsl 8zembeni elegedetlenseg a ka~ponti szakmapo1itikaban is megjelenik. e1so hatarozott
jel~eset
talan az 1972-ea oktataspolitikai hata-
rozet vegrehajtasanak fobb tapaszta1atair61 kiadott 1978. szeptemberi MSZMP PB-al1asfog1alasban lathatjuk, ame1y - tobbek
ko-
zott .... kimondjs, hogy meg kel1 gyorsitani az oktatas tavlati fejlesztese koncepciojanak kidolgozasat.! Ez a pragmatizmus a legnagyobb sikeret a beszamo16k tanusaga szerint /egyebkent az orszagos tendenciaknak megfeleloen/ a nagyraszt tarsadalmi segitseggel megvalosul6 6vodai
ha-
16zat-fej1esztesben arte el, va1a.mint az orszagos mereteket meghalad6 napk<:>zis-arany-noveleseben. fA napkozis,e11atasban resze.... aulck
~ranya
a megyeben .... a megyei muve10desUgyi osztalyvezeto
he1yettesenek tajekoZtataS8 8zerint -'az 1972-es 17,S' %-rol ~984....,tfe
46,7 %-ra nott, bar egy 1980-a8 NEB-je1entes tanusaga
szerint a napkozis e11atas minosegi mutatoi teren meglehetosen elmaradasok mutatkoznak. 132 Ennek a kerdesnek a reszletes vizsgalata azonban iamet nero a tanulmany feladata./ Ugy· tUnik, hogy
az ilyesfaJta helyi igenyek kielegitesenek Jezek korai, 1960-as je1entkezesero1 1. a 97. sz. jegyzetet/ kedvezett, ennek az 1do-
szaknak az oktataspo1itikai
legkore~
80
azaz ezen a terUleton meg-
8zUlethetett. a kozponti oktataspolitikai priorita.sok, a helyi politikai torekvesek
as
az intezmenyek fotyamatoa mUkodtetese-
bol ad6d6 helyi igenyek egymast erosito-tamogat6 egyensulya.
/Ennelt ujabb megbomlasarol arulkodik a megyei mUvelodesi oszta1yvezetonek egy 1983-as varosi tanacsU1esen tett megjegyzese, amel1yel a napkozis. feltetelekke1 kapcsolatos kritikuB hangot azzal utasitotta el, hogy a varosi napkc:>zia 'aranyok tovabbi nCSvelese nem indokolt, hiszen az amugyis magasabb a megyei eloiranyzatna1. 133 / Kevesbe tunik harmonikusnak e harom erc kapcso1ata a varosi kozepisko1a-struktura fej1esztesenek kerdeseben.Bar a megyei 8Z.
id~b16giai
titkar 1980-a8 Nograd-be1i cikke /1. a 130.
jegyzetet/ a kozpontilag eloirt fe1adatnak vala pontos meg-
felelesrol /egye8 helyi velemanyek szerint ismet
tU~hajtasar61/
szamol be ezen a terti1eten, a vegrehajtas e1lentmonda8ossaga szempetUn5. A munkaeroatruktura realitasai fele szorit6 uj kozponti fejlesztoi iranyvona1 ambiva1ens fogadtatasarol tanuskodik
mar a varosi muvelodesi osztalyvezeto 1972-es megfogalma-
zasa is: "Eze15tt 6-8 evvel, helyesen, a gimnaziumok fale iranyitottak a pedagogusok a gyerekeket. Akkor az volt az elkepzeles,hogy mindenki e.rettsegizzen Ie. Kesobb szoritottak a szakmunkaskepzo iskolak fele."lJ4 1975-ben varosi part vb-Ules as varosi tanacs vb-tiles elott is szerepel az az e15terjesztes, ame1y ugy fogalmaz: ItMa jellemzo, hogy a szUksagesnel as a lehet5segeknel nagyobb a gimnaziumba: jelentkez6 tanu16k szama, as rendkivUl a1acsony a azakmunkaskepzo intezet iranti igenYe,,135 Egy
1976-08 varosi tanacsi e15terjesztes - avatosan, inkabb
caak gyakorlott eZ5vegelemzo ezamara erzekelheto m6don - allaat 81
is foglal ebben a kerdesben: "Csokkent a gimnaziumi tanu16k szama. de nero a kivant mertekben, mart az urbaniz4ci6 hatas4....
ra a gimnaziumi igeny termeszetesen novekszik. tv 136
A
ttkivant u -
nal magasabb kepzeei igenyek melletti rendkivUl 6vatos allaafoglalas vieszaidezi a kozepfoku intezmenyek beiakolazasi problemait targya16 1971-ea megyei
pirtbizotts~gi
e15terjeazt's
/1. a lll.az. jegyzetet/ harciasabb hangvetelet,
as
elorejelzi
a gimna~iumi fejlesztes fele ujra nyit6 uj kozponti fejlesztes-
politika fenyeben nyilatkoz6 magya! mUve15desi osztalyvezet5helyettes mal '11asfog1alasat: "Az en meggy5z5d6aem - r6gen is,
rna is -, hogy a gimnazium egy kitUno iskolatipus ••• itt a megyeben olyasmivel nem talalkoztam, hogy egy gimnaziumban eretts~gizett
gyerek ne tudna elhelyezkedni. n
A helyi politikai vezetesnek a jelen szlikoa realitasait a tagaaabb- jove 8zempontjai ele helyezo fejlesztoi irany-
nyal kapcsolatoa ellentmondasos viszonyulasar61 a vegrehajtassal valo teljes azonosulast kexdesesse tevQ finom megfogalmaza-
sokn11 is hatarozottabban tanuskodik az a profiltisztitas, amely mintegy a kozepfoku strukturafejlesztes
alvon~latakent
jatsz6dott Ie a 70-e8 evek kozepen a varosban. Ez a kor szellemenek megfele16 modon alapvetoen iskolaepUlet-felujitaskent as epliletcserekent megjeleno valtozas, mintegy mellekesen, a
ko-
zepiskolai struktura meglehetos atrendezodeset hozta magaval. A 8zaklcozepiskola-fe,j lesztes
~~;)zponti
tamogatasanak hianyaban
" - I .. a 127. sz. "jegyzetet - a kozgazdasagi jellegli foiskola te-
lepites8vel
es
a megyei mlive16desiranyitasb61 kikerUlo uj igaz-
gat6val meger5sBd6 pozici6ju ktizgazdasagi
szakktiz~piakola a
r6-
gi gimnazium felujitasi penzb51 ujjavarazsolt epliletet megkap82
van a tovabbi Imostanaban tervezendo/novekedesehez uj tnrgyi alapot teremtett lami, jelentosebb remenyek beteljesUlesekent tov~bbi
a f5iskola
novekedesehez is alapot jelenthet majd egy-
korl. A regi gimnazium lamely az uj 1967-esbeleptevel elsosorban 8zakkozepiskolai jelleget oltottl a korabbinal szUkosebb helyre kerlilve megvalt egy szakkozepiskolai profiljatol, gimnazium-jellege pedig tagozatos osztallyal
as
egykorabbanveze-
to varosi funkci6t ellat·o uj 19azgat6val e.rosodott. Hogy e kia gyako~lati
lepesekmennyire
koncepciot
la
szolg~ltak
egy tavlatos fejlesztoi
megkerdezett vezetok szerint egyaltalan neml, il-
letve mennyire tekinthetoek a helyi feszUltsegek feloldasara tetthelyi hataskorU
val'~ozasoknak,
amelyeknek ut61agos celt
egy valtoz6ban leva oktataspolitikai iranyvonal adhat: mamar nehez kideriteni. Ugy tUnik, kevesebb ellentmondaasal jart az uj politikai iranyvonal megva16sitasa a varosi alsofoku oktatas fejleszteseben, talan azert ia, mart a kozponti iranymutatasok meglehetosen .as evek
differenci~lt fejle8zt~sre v~g~tol,
is
lehet6s~get
adtak. A 60-
70-e8 evek elejatol a korabbinal j6val nagyobb
figyelem iranyult a kisebb, peremkertileti iskolakra, ami jelentkezett a korabbinal jelentosebb Ijoreszt peraza tizemi segitaeggel megoldott/ eptiletfelujitasokban as bovi'teaakben, de' a hatranyos helyzetU tanulok segitesere kialakitott uj formak beinditasaban is Ikorrekcios osztalyok, palyaorientalo,,· szakultmkara elokeszito - szakkorok/.' Masreszt viszont felerosodtek a tantargyi kiserletek es kialakult a tagozatos osztalyok rendszere, elaosorban·a belvarosi iskolakban. A "fejleaztesek, tertileten viszont' - mint errol korabban p a varosalakitassal kapcsolatban mar
83
volt sz6 - nem sikertilt a azUktla realitasokat meghaladni vagy6. huzofejleazteat jelent5 /a lakoasagi igenyek befolyaaolasat. noveleset celz
hatasa~a
- a helyi oktataspolit1kaban ismet
valamelyest hatterbe szoru1 a 70-es evek
k~zepen
meghataroz6
jellegUve va1t pragmatizmus, eloterbe kerUlnek az oktatas 81aasony szinvonalaval kapcso1atos biralatok, a szinvonalntlve1es reladata, az erosebben j5yo-orienta1t es minoseg-orientalt fejlesztesek szUksegessege. Egy 1979-es kibovitett megyei partb1zotteagi Ules kimondja, hogy "A gimnaziumi aranyok tovabbi csokkenese nem kivanatos"l37, egy 1979-e8 varos! part vb-Ulesen a megyei·partbizottsag munkatarsa felveti, hogy itA mutat6k jok, demilyen 8zinvonalon dolgoznak a kozepiakolak?,,138 Egy 1980-a8 varos! part vb-Uleaen a megyei partbizottsag munkatarsa azt mondja: u·aokat beszeltUnk a hatranyoB helyzetU tanulokrol, feledkezhetUnk meg a
tehetseggondoza~r61
de
nem
sem. Egyszerre .kel1 .
mego1dani ••• ,,139 Ezt meg differencia1tabban fogalmazza meg 1983ban a varosi ideo16giai titkar, amikor azt ,fejti ki, hogy hetseges fizikai
dol~oz6,
a
te-
gyerekek segitese a jov5ben kettos fel-
adat ele allitja az iskolakat: tovabbtanulasra ill. munkaspalya~a
kell felkesziteni oket. Ugyano allap1tja meg, hogy a gimnazi-
umba jelentkezok 21 %-os aranya meg mindig .alacsony. Az uj vonal lehets,eges visszahatasait e1orelatva, a jelen- vagya .jovo-orientaci6 tulzieait csil1apitan1 igyekvo megyei ideologisi titkar e.rra is figyelmeztet, hogy: "A tehetsegesek mel1ett nagy figyelmet kell forditani az als6bb szinten elhelyezkedo tanu16kra 1s, es sajnos ma ez a reteg a nagyobbo,,140 A kozponti 8zakmai. irany-
84
vonal kijelolese korUl'du16 vitak kozepette /s kozoktatas tavlati fejlesztesi koncepci6ja - 1. a 8. sz. jegyzetet - as az oktataai to~venyte~vezet ko~Uli·szakmai vitak~a gondolunkl a kozponti beruhazaste~vezesi intenci6knak megteleloen a 80-ae evek ktlzepen a napgazdasag anyagi lehetosegeinek fUggvenyaben a-· lakul6
varos~ekonstrukci6 p~ogramjan
beltil
megind~l
a varoeban
az uj gimnazium. epiteee. Novekedes as differencia16dae az oktatas
va~os1
intazmanyrend-
szereben .A fejlesztas eros kl:>zponti
meghata~ozottsaga
as a he-
lyi kl:>veto-po11tika alapveto'valtozatlansaga kl:>vetkeztaben j611ehet'
magukako~ponti.iranyironalakkBzben
szetette,
tobbe~telmUve
egyre -inkabb Bsz-
valnak, aa igy a helyi politikaban az
igazodasmellett egyre inkabb.
te~e
nyillk a kezdemenyezesnek -
a helyi oktatasi 1ritezmenyek fej16desenek·t<$rtenetet sajatos kettossegben irhatjuk Ie. Az 1skolak belso tortenete /latszamvaltozasok, profilm6dosulasok, ellatottsag1 mutat6k yoltakeppen
nehez~n
ertelmezheto a kUlso tortenetUk
valtoz~sai/
la varosa-
lakitasadott; idoszakaban bettiltl:>tt szerepUk, a megfelelo oktataspolitika1 :f.ranyvonalhozmert jelentosegUk, "felmutathatosaguk",
elote~~e
nek valtozasai/
allithatosaguk iame~ete
i~l.
nelkUl.
hatterbe
Er~ol
szorulas~k
merteke-
tanuskodik, kozvetett.
modon, az a gyakori ertetlensag, amellyel az egyes iskolak megitelesekor az intezmenyvezetok as a helyi politikusok, oktatasi.ranyitok
Itelbeszelnek'e~~as mellett".
A csaka belsa tCSrtene-
tet ismero /vagy legalabbis caak annak hitelessegat elismerol 85
intezmenyvezet5k gyakran nem ertik, meltanytalannak erzik. 8zemelyes okokra vezetik vissza /esetenkent talan nem 1s minden alap nelkUl/ intezmenyUkpreferaltsaganak valtozasait, hatterbe
szorulasat, mas intezmenyek szerinttik indokolatlan eloretBreaevel szemben. A felsobb, politikaielvaraaokra as a helyi varoses tarsadalomalakitasi·lehetosegekre erzekeny, az intezmenyfejlesztesekkor politikai iranyvonalakban gondolkodni kesz helyi
Yezet5k yiszont folyamatosan /egyenenkant peraza kUlonbozo mertekben! meglehetosen erzeketlennek mutatkoznak az egyes intezme-
nyek onertekei, onerdekei irant. Az
intezmenyfejlodes e kettos tortenetet kat, egymas-
sal ,osszeftiggo folyamat: az iskolaha16zat novekedesenek
as
dif-
ferencia16dasanak folyamata megismeresevel ,kisereljUk meg leirni. 141 Afejlodesben a novekedea /tanu16- eS,tanarletazamok n5vekedese a kUlonbozo iekolafokozatokon, uj intezmenyek szUlete-
sel mags is fontos
vekbeli
va~osi
differenci~16
szerepet
altalanos iskolai helyzetre
j't~zott.
Az 50-es
visszaemle~ezo
e-
egyik,
volt lizemi iskola igazgatonoje igy irja Ie az akkori, meg meglehetosen differencialatlan strukturat: "akkoriban ennek az intez-
menynek a feltetelei nem sokbankUlonboztek a yarOS tobbi isko-
lajanak felteteleitol. Tehat ez az iakola nem azamitott ilyen periferikusnak, legalabbis ilyen hatterbe szoritottnak ••• He uj nevelok j5ttek, nem talaltak kirivo elonyoket
m'sut~p
azt nez-
tek, a szakos igany egyezik-e az 0 kepzettsegUkkel. Na most meg az is beleszolt 'a helyzetbe, hogy a varosban a mUvelodesi oaz-
t41y gazdalkodott a szemelyzeti Ugyekkel, es oda tette a nevelot, ahol szUkssg volt rat as nem oda kerUlt, ahova egyedUl menni akarte" A latvanyos kUlonbozosegek hianya - as persze a meg-
86
szokottsag - miatt az iskola
ko~nyezeteben
ale szUlok Itobbnyi-
re Uzemi iskolakrol van sz6, tehat az Uzemnel dolgozo szU15k! sem gondolhattak
arr~,
hogy mas, szamukra elonyosebbnek tUna.
iskolaba vigyek gyerekUket. Egy masik iskolaigazgat6 igy emlekszik vissza ezekre az idokre: nRegen alapvetoen a banyaszok gyermakei jartak ide, valamint a banya kotelekp.ben
do~goz6
vezet6ke.
Kesobb mar valtozott a helyzet, de sokaig arr61 volt hires az iskolank, hogy rengeteg
JO
tanulonk volt, szepen szerepeltUnk a
tanulmanyi versenyeken ••• volt .t'~ngja az iskolanak."
IA
meglehe-
tosen homogen altalanos iskolai struktura kia1akulasat termeszetesen egy korabbi, differencialtabb struktura felbom1asa elozte meg. Az 1945 utani varosi iskolarendszerben a kUlonboz5 Uzemi iskolak kozott meglehetos elteresek voltak. Az alit Uzemi iskolar61 igy emlekszik vissza egy volt tanara: "ott a gyerekeket mindennel e11attak a vilagon: konyvekkel,fUzetekkel, iroszer.... szamokkal, minden folszerelest mega,dott· az iskola ••• volt sajat fUrdomedencejUk, mesedelutanokat tartottak •. Az biztos, hogy na-. gyon sokat kellett dolgozni, tehat tobbet is koveteltek, de dup-
Ian fizettek.
Es
minden evben kaptunk meg egy honapi bert ••• "
Az iskolak a11amosita.saval,az alsofoku oktatas kotelezo id5tartamanak kite.rjesztesevel te.rmeszetesen ennek a. kiveteles a11apotnak is
veg~ 1et~;
az iskolanak nagyobh szerepet kellett val-
lalnia a varosi feladatok megoldasaban. Tisztasagi fUrdojabol uttoroszoba
l~tt.,
a harom mUszakos oktatas mellett esti iskolat
is nyitottak benne sth.1
A kozepfoku oktatasi lehetosegek valaszteka is
szege~
nyes volto Egy gimnaziumigazgat6 igy emlekszik e.rre vissza: nAz iskolarendszer meg nem volt elegge differencialt: gimnazium volt'
87
meg technikumlil n /Volt persza szakmunkaskepzea is, ez azonban a kozepfok altalanossa valasaban nem ketelkedo akkori hangulatnak megfeleloen a visszaemlekezok tudataban nem maradt meg mint kozepfoku kepzesi forma.1 A
k~zepiskolaba
a tovabbtanu16k - ma-
inal lenyegesen kisebb .... taborat reszben a nemek szerint1 at'any Ivolt fokent lanyoknak as fokent fiuknak sz616 technikuml oaztotta meg,
reszbe~
pedig
Si
ta~ulmanyi e~edmenyek.
A varasi ok-
tatasi a.llando bizott,sag vezetojenek 1961-e8 ertekeleae szerint: "Ha nem sikeI'lll a felveteli /a technikumba/, mehetnek a gimna-
~iumba.,,142 , Az iskolastrukturat differencialo tenyez5k kozott te-
hat elsokent a novekedes
so
jatszott fontos szerepet. A varos el-
uj altalanos iskolajanak megeptilese -mint erre korabban mar
a varosi vezet5k "mintaiskola tt kialakitasara, tett torekvesei
kapcsan utaltunk - lehetoseget jelentett adifferencia16das megindulasarae Ezt a lehetoseget erositette, hogy az iskola indulasakor mar tagozatos jelleget aa~a,
kapot~.
Az intezmenyek zsufolt-
az anyagi as szemelyi feltetelek hianyai azonban kezdet-
ben ezt a lehetoseget "felfaltak ft • A'harom mliszakbe:n dolgoz6,
eate meg levelezo vagy egyeb felnottoktatast is folytato iskolak koru~enyei14J eluraltak az uj iskolat is, amely j6 targyi adottsagaival arrs is csabitott, hogy korabban hontalan intezIDenyeknek as kepzesi formaknak helyet nyujtson: betelepUlt ide egy szakmunkaskepzo intezet nehany osztalya, es a pedagogue to-
vabbkepzes celjaira is hasznaltak az epUletet. Ugyhogy, mint a kialakulatlansag e korai idoszakaban majd minden intezmeny, az uj iskola is tttobbfunkci6ju n lett. IRa ekkor meg ez a megneve....
zes nem letezett is; a z8ufoltsag - egeszen mas korUlmeny~k ko88
zott fellepo - uj korazakaban a 70-e6 evek vegan az altalanos iskolaban jelentkez5 demokrafiai hullam idejen jelentkez5 tabbfunkci6ju epulet-ideol6giajaban e korai, meg ideologiat nelkUlazQ zsufoltsag korszakanak halvany felvillanasat is lathatjuk./ A
nagyobb mertekU differencial6dasra caak a masodik uj iskola
- az niskolavaros" elso, as maig egyetlen altalanos iakolaja .... belepese teremtette meg a lehetoseget, eleinte nem is a hatra'nyos tarsadalmi
~o.rnyezet
okozta gondokkal kUzdo uj ttoktatasi
palota" szamara, hanam a terheinek j6 .reszet51 szabadu16. tobbi, a differencia16das egyeb lehetosegeivel /elonyosebb taraadalmi kornyezettel vagy oktatasi formava1 -pl. tagozattal/ is rendelkezQ egyeb
~skolak
szamara.
Kozepfokon a novekedea hason16 modon megteremtette a sajato~ os~t6dasi
differencia16das lehetoseget. Anovekedes itt
folyamatot jelentett: az 1945 utan letezo egyet1en kozepisko1a, a gimnazium tobbszori o6zt6dasat. A gimnaziumban eleinte dolgo-
zok mtiszaki kozepiskolaja is mUkodott, majd 1950-tol ipari gimnaziumi osztalyokat inditottak benne, az orszagosanrovid eletU kepzesi forma megszUnesevel pedig a kovetkezQ evt51 technikumi oszta1yokat mlikodtetett·. kapott~ e
nek
Ez
az 50-as evek elejen uj epUletet
novekedessel az iskola kettevalt.
k~telez5en
A'
60-as evek eleje-
elvart szakkBzepiskolai fejlesztesei is ebben az
intezmenyben indultakmeg; a geplakatos as villanyszerelo kepzessel kiegeszU16 gimnaziumi kepzes profiltisztitasara a 60-as evek masodik felenek kozponti elvarasai as
a
helyi kulturcent-
rum-fejlesztoi torekvesek litkozesei folytan nero kerlilhetett, sorQ Az uj gimnazium epUletenek
megepite~evel
as a tanari kar - em=
litett m6don torteno - megosztasaval lehetove valt az uj intez~ 89
many differencialt
profilj~nak
kialakitasa. Ahogyan az uj gim-
nazium igazgat6ja visszaemlekszik, errol az 1ntezmenyrolz: "kezdettol fOgV8 az volt azelkepzele:a Iwa is Qz/. hogy j6 szinvo"'"· nalu, igenyes, modern szemleletU gimnaziumot kell megte.remten:L"fV A ragi viezont - amiJ;lt azt igazgat6ja beIso, tortenet
jabal latja -
:~
"igy termeszetes modon valt a
Bz~mpont.....
legku15nb~zobb
kiprabalasaraalkalmas iakolava. tt Vagy ahogyan meg
k:iee.rle~ek
lndulatoaabban f'ogalmaz: "elkezd5dott a bUncselekmenyek eoroza.ta." E "tobbfunkci6ju" iskola maradt a
tovabbiakban is a 1ega1-
kalmasabb arra, hogy a kozepfok fejlesztesevel kapcsolatos fel-
eobb elvarasoknak vala megfelelest demonstra.lja /pl. a kotelez5en elvart gimnaziumi beiskolazasi arany-csokkentest a varos itt hajtotta vegre, migaz uj gimnaziumban novelte abeiskolazottak
az~at144/
t
majd felujitot't; epiiletenek atada~aval a helyi dif-
ferenciala fejlesztoi torekveseket szolgalta - 1. a kozgazdasagi 8zakkozepiskola korabban leirtpresztizsnovekedeset. Ugy tli-
nik, az uj fejleszte.s-novekedes;az ujabb uj gimnazium epitese nyujt majd lehetoseget arrat hogy a regi gimnazium ujraoszt6dassal ujalakban feltamadjon,tiszta gimnaziununaes tiszta szak....
k5zepiskolava oszt6dj~k. Az iakolei atruktura differencia16dasanak a novekedes mellett masik fontos lehetQsege azegyes iskolatipuBokon belliIi 'differencialt formak alkalmazasa. Erre als6fokon klilonosen a 60-~B evek vege 6ta nyilt lehetoseg, amikor a kozpo~ti szakmapolitikai int~zkedesek hatasara t5megesen megjelentek a ~lon bozo tantargyi kiserletek, elterjedtek a tagozatok, kialakult a napk6zis ellatas differencialtabb> formaja, az iskolaotthonoe oktatas, majd kesobb a klubnapkozis forma 1s, egyee
90
tant~rgyak
tanitasaban megteremtodott.. a csoportbontas lehetoaege, majd napjainkban letrejtltt.a fakultaci6a oktatas lehetoeege ie. De ezek-
nek a minosegnoveleal, elitizalaai lehetosegeknek a megteremtodese
mell~tt
kialakultak a batranyoe helyzet, a lemaradaa prob-
lemaira is oktatasiformak;
.9.
mar emlitett ciganyoBztalyok,
F-e~
klubok, hetkozi diakotthon, pa.lyavalaszt6 il1zakkorok f'ormajaban va~y
a 70-es
6v~k
kozepen megepUlo uj mUnka.slak6telepi iskola
egy klse.rleteben, amelyben a hetedikes, nyolcadikos tanu16k egy~ egy hetes Uzemi munkan vesznek r'eszt tanitasi idon bellil. Kozep.... fokon a kUlonbozQ pl'ofiltisztitasi kisel'letek, valamint egy-egy iskolatipuson belq,li dlff'erencialt formak letl'ehozasara tett k1s61'1etek !pl. gimnaziumi tagozatok, majd fakultaci6 szervezeae; a ezakmunkaskepzo intezetekben emeltszintu kepzas bevezetese,
szakkozepiskolai osztalyok inditasa 1964-ben, majd uorainditaBuk 1984-benl jelzik ezt a folyamatot. Az iakolaatruktura differencia16dasanak legfobb
f~lte
·telet azonban va16sziniileg a varoafejlodee soran dif'ferencia16d&varosi tarsadalmi struktura tel'emtette meg, amely,mint er-
.
rol az elso fejezetben sz6 volt, a korabbi, uzemek szerinti . Bzeg- . regacio helyett; jellegzetea t·a.,rsadalmi 'azegregaci6t hozott let-, 1"e. A .1akossagi koltozesekhatarozott iranyal az iskolakorzetek
meglehetos homogeniza16dasat is magukkal hoztak, as ezt caak felerositettek a varosi beiskolazasu
t~gozatos
osztalyok diffe-
rencial6 lehetosegei. Ahogyan a mar idezett volt banyatelepi igazgat6 beszamol a korabban heterogenabb tarsadalmi oBszetetelu'
!bar csaknem kizar61ag banyatelepi/
lakoss~g gyerekei altaI la-
togatott'iskola preaztizscsokkeneserol: "ahogy valtozott, ak<:irnyek lakossaga, ahogy eloregedett; a reg! korzet as egyre tBbb 91
c~gany
csalad koltozott ide, megvaltozott a helyzet"G E tazaa-
dalml differenc1a16daer61 beszel a belsa
ee~tettBeg
pozici6ja-
b61 az 50-eeevekben meg elit-lak6telepnek szamit6, mostanra, in.... kabb periferiara szoru16 kornyek volt belvarosi iskolajanak igazgat6ja: "M1ndent aZ uj iskolanak adtak, 'mert odajait.az X. elvtars.lanya, mart az.Y-nak agyereke is." /Az oBszeftiggea
nyilv8.n. inkabb fOl~J.ltott.1 . Az
intezmenyi novekedes, az oktataai formak aokfele-
sage as Q'dlfferencia16do varosi tarsadalomstruktura iskolarendszert dif'f'erencia16 hatasa! egymast;erositettek a 60-as evek t6bbe-kevasbe szilard j5v5....orientalt tarsad$lomkape Mellett,. amelyben a tarsadalom.... as gazdasagfejlodes nagy lehetosegeibe vetett /az evtized elejen szilardabb, az·evt1zed k5zepetol megme~1ng61
hit a kialakulo fejlodesi aranytalansagok ceokkeneset
vagy megszuneset igerte a nem tUlsagosan tavoli jovoben. A tarsadalomkep
as
a
ta~sadalmi
to hangok as a faj lodes'
va16sag kozti
tavolsagrafigye~ezte
egyeb.realit~sainak. ha tasara
a 70-es e-
vek elejen-kozepen megvaltoz6 tarsadalompolitika az oktatasi rendszer mUk6dteteseben is .... mint errol korabban mar volt szo -. hatterbe 8zoritotta ,adiff'erenc1alo Qktataspolitikat as elonyben reszesitette
a
nivella16 megoldasokat. Ezmegnyilvanult ne-
hany nivella16 aelzatu oktataapolitikai il'ltezkedesben /tananyagceokkentes, gimnaziumi tagozatoa osztalyok fokozatos megszUntetese pl./, megnyilvanult az oktatasi fej l~,sztesek p.referenciavaltozasaban /gimnaziumi .fejlesztesek visf3zaszoritasa, sz'akmunkaakapzo intezeti fejleszteaek elaterbe kerillese!, a fejleeztesek mellett. az ellatas
ke.rd~seinek
elaterbe kerUlasben !pl. a
szakrendazertl oktatas erositeseben, a tanetszkoz-ellatottsag ja-
92
vitasaban/.
Es
megny11vanul valamifele varbalizmueban
1Se
A N6g-
rad cikkeinek elemzese j61 mutatja, hogy.ebben az idoszakban
lkb. 1972-1978 kozott/
a
korabbi es kesobbd.. emlitettaegUknel
joval nagyobb.mertekben szerepelnek az oktataeUgyi hiradaaok.... ban a kUltertileti iakolak t
as
,ugrasszertien magna a szakmunkaa-
kepz6 intezetek lelsoeorban az ipari jellegU/lemlitese, gyakrabban nyilatkoznak az emlitett intezmenyek vezetoi aktualis
oktataspolitikai temakr610 Sajatos modon azonban elsosorban ' nem az iakolak jellegee problemai fogalmaz6dnak meg, hanem inkabb a korszak jellegzetes oktataspolitikai torekveseinek tel-
jesitese: felujitaeokrol, bovitesekrol, csokkeno bukasaranyok.... '
1'61, vallalati tamogatasrol,· az eszkoz.... ellatott:sag javulaear61 van sz6 .az altalanos iskolai hiradasokban, mig az ipari szakmUnkaskepzo intezettel kapcsolatoe cikkekben ..... a beiskolazasi p.roblemak mellett; - eluralkodnak a. szakmunkastanu16k kultul'alt viselkedesevel, sz6rakozasi 8zokasaival ill. ennek kialakitasara iranyu16 torekvesekkel kapcsolatos hi~adasok. Eppen az evti-
zed vegefele, a; valtoz6 oktataspo11tikai iranyvonal mellett: fogalmaz6dnak meg jellegesebhen azok a problemak,
amelyek a n1-
vellalasi politika eletrehivasaban szerepet jatszottak:, ekkor , irnak a kUltertileti 1skolakban
nyal' 01 , lagu
tan~16
ciganygyerekek magas ara.-
a korrekci6e neve1es hianyair61, bukasokr61,
iskolaep~letekr61p
l'OSSZ
a1-
s a 8zakmunkaskepz5 intezettel kap ceo7
latos hiradasokban a j6 targyi feltetelekke.l as a szakmai
as
szakman kivUI! eikerekkel kapcsolatos cikkek tulnyom6 tobbsege mellett; em11tes tBrtenik az intezetben nem mindig kifogastalan munkategyelemrol 1so
93
A varoei tarsadalmi atruktura tovabbi differen.cia16daas i.ranyaba hat6 va..rosalaki tasi. folyamatok~ az oktataai f'Oli~. "
m'k
sokf~lea~g6ben rej15 differenci~16 lehe~5s6gek tov'bb~16ee
!es ujak ezUletese:; pIe a gazdalkodas megosztottabba vals5a:val a 60-as evekvege ota/ a varas alsofoku oktatasaban megleheto-
sen ja1 elkUlonitheto intezmenyek rendszerst hoztak letre .. A varoshoz kozigazgataailag hozzacsstolt volt falusi telepUleseken
sokb~n
zetesa~ge
megorz6dott a falus! iskolarendszer j6nehany jelleg-
/a varosi zsufoltsaggal szemben kisletsz8.mu osztalyok
csaladiasabb legkore; az 'uj oktatasi formak bevezetesevel - pl$ a fakultaci6 lehetosegenek megragadasaval - .regi iskolai hagyomanyok feltamasztasa: haztartasi ismeretek bevezetese; a szU-
15kkel vala
kapcsolattart~s patrj~rch~lisabb form~inak
alase sth.l. A volt lizemi iskolakban,
els5so~ban
tovabb-
peraze a perem-
kertileti kisebb. iskolakban erosodik a kozvetlen munkaba alIas.... ra as szakmatanulasra elokeszit6 jelleg laz ujsagcikkek tanusa-
ga szerint a technikaversenyek allando gy5ztesei ezek az intez-
menyek/, fokozodik a mozgalmi luttoro! munka jelentosege, e15terbe kertil a neveles feladata /az egyik iskolaban pl. magatartasi versenyt rendeznek/ as a specialis oktatas szUksegessege
/pl. a korrekci6s nevelese/. A beltertileti iskolak nagyobb aranyu kozapiskolai tovabbtanulast mutatnak fel, tanulmanyi versenyeken indulnak, szaktargyi kiserletekbe kapcso16dnak, tagozatoa osztalyaik, szakkoreik szakmai eredmenyeir51 szamol be a helyi lap as az lntezmanyek vezetoi. E sokfele jellegU tevekenyseg lamely egy adott intezmenyen belUl is keveredhet, pl.
f5 kBztis jellemz5je
BZ
intezmenyvezet5k azon 94
t~rekveBe~
hogy a
min6segi elemeket munkajukban erositsek as a megfelelo targyiazemelyi felteteleket mely egyseges
as
a mUkodes 8zamara megteremthessek. !A-
egynemU oktataspolitika mellett problematikue
lehet~/
Kozepfokon, ugy tUnik t a nagyobb foku differencialo-
das /profiltisztitaa, valasztek-bovtilea/ as azzel a minosegnoveles lehet6seget az intezmenyi vezetok
es
a helyi iranyit6k
egyal'ant az intezmenyi novekedesben latjaklll Vagy az intezmenyi novekedee lehetosege lattatja ezt velUk? Erre a kel'desre mal' a kovetkezQ id5szak oktataspolitikai fejlemenyei adjak meg a valaszt.
95
J E G Y Z E. T. E:Ji
1.1
Anthony Hartnett /ed~/, The Social Sc1ence~~in
Educational Studies. A selective guide to the literature. IHeinemann Educational Books, London, 1982./
2.1
A legiamertebb nav talan
~vid
B. Tyack.... e, aki-
nek The One Best System: a Hi.story of American Urban Education /Harvard University Press, 1974./ c. munkajab6l ezemelvenyek magyar nyelven is olvaahatoak az Oktatas
as
po1itika. KUlfoldi
sZQvegek c. keziratos szemelvenygyUjtemenyben /Szerk. Halasz Gabor, Nagy Maria. Oktataekutat6 Intezet, Bp. 1983.r L. meg M.B. Katz, The Irony of Early School Reform: educational·innova~ion
in midnineteenth century Ma..ssachusetts. /Harvard Uni....
versity Press, 1968./ c. konyvet, az [rban Education c. foly6irat egyes 8zamait, valamint azl. sz. jegyzetben megadott szakirodalmi tajekoztat6 boseges
blbliog~afiajat.
3./ Az iskolahaborur61 irt TUdasgyar
as
igazgatas c.
ismerteto tanulmanyomat 1. a Vilagossag 1983(1. szamaban.
4.( Donald
War1'e~l
Return to Old Times. Rural Roman-
ticism in American Education History c. tanulmanyaban
I~
Education, Vol. IS. No. 4. 1984. pp. 389....396./ felhivja pl. a figyelmet arre, hogy a varosi iskolamozgalom tetopontjan az amerika;ak 80 %-a falun alt.
5.1 A kelat-eur6pai rendszerek II. vilaghaborut kove-
to
mode1'nizalasi torekveseivel kapcsoIatban errol a jelenseg-
1'01 is 11' Vernon V. Aspaturian. Marxism and the Meanings Modernization c. tanulmanyaban lIn: The Politics of 96
01
Moderniza~
tion in Eastern Europe. Edo by Charles Gati, Praeger Publishers Inc. 1974,
pp~
18-1901
6./ Ennek bemutatasaxa teszek kieel'1etet az Innovaci6 a,z oktatasUgyben
Oil
tanulmanyomban /Oktataekutat6 Intezet& Bp.
1984, Keziratl
7.1
L~
pl. Simon GyUla lazerk./: NeveleaUgytink husz
eve. 1946-1965. /Tankonyvkiad6, Bp. 1965.1 Kozoktatas-politika
as
Horvath Marton:
as altalanos isko1a IAkademiai Kiado, Bp.
1978.1 c. munkakat. 8./ Az oktataspo1itikai megkozelites csak a legut6bbi evekben je1ent .meg a magyar oktata,sUgyi kutatasokban, igy osszefogla1asukra aem val1alkozhatom, csupan az alta1am ismert
8S munkamban hasznositott. nehany tanulmanyra hivatkozom. L. lasz Gabor: Kozepfoku oktatas es megyei iranyitas
~
lo~tata8kuta
to Intezet, Bp. 1984, Kezirat/; Lukacs Peter:; Vazlat az oktatas kozponti tervezeserol /Oktataskutato Intezet, Bp. 1983, Kezirat/; Saska Gaza: Egy dontessorozat kenyszerpalya.ja /Mozg6 Vilag, 1981/12./ valamint Salamon Gabriella: Oktataspolitika es oktatasterv8Z8s Magyarorszagon, 1960-1970. /Doktori dis8zertaoi6, Bp. 1976/ c. munkait.
9./ L. pl. a kozoktatas tavlati fejlesztes0nek koncepci6jat /Javaslat a kozoktatas
fejleszt~sere2
Kozneveles,
1983/28. sz./ 10./ A 6z6beli visszaemlekezesek legjelentosebb for-
rasanyagaul Nyiro Andrasnak a jelenlegi
as
'
volt helyi vezetok-
kel keszUlt interjui szolgaltak. A sajt6anyag kigyUjtesenek
fa-
radsago8 ·es aproleko8 munkajat G. Kiss Magdolna es Varkonyi Ferenc vegezte, az interjukeszitesben rajtuk kivUl meg Gusztos 97
Istvan as Foga1'8Si Istvan is 1'6Szt vette A varos! oktataai intezmanyek
gazdalkodasa~61 ~6thMal'git
keszitett esettanulmanyt.
Munkajukat ezuton is koszonom. A varos!' as megyei tanacs, a
va~
rosies megyei pSl'tbizottsag, a megyeilev~ltar as a megyei pa.rtal'ch1vum' megkere~ett
munkatars~inak
azives segitsege.t is
szeretnem ezuton iamet$lten megkosz5nni. A k5vetkezokben a teatUleti
jeg~z6kijnyvekrecsak amtifaj lelote~jeaztea,
vb-tiles 8'th./"
as a datqm megjeltllesevel, 8zintel'jukra pedig,fokent az interjualanynak a vizsgalt idopontban betoltott tisztsege1'8 utalv8 hivatkozom. A pontos forraaok
az
Oktatsskutat6 Intezet dokumen-
tumanyagaban megtalalhatoak. 11./ E eajatoa varosBzerkezet kitiino azooiografla.1 lei.raaat 1. Szab6 Zoltlin: Cifranyomorusag.' /Cserepfalvi, Bp. '19381 :
c. k<:snyveben. 12./ 1. az 1958. janusr 31-1 varosi tanacsUles jegyz5ki?nyvet. 13./ L. az 1960. januar 26-1 varosi tanaosUles jegyzok<:Sriyvet. 14./ L.a:>Salg6tarjan tortenete. /Foszerk. Szabo
a~ela.
Sa1g6tarjan, 1972/ c. 'kotet 336':'317. 1. ,
'
15./ 1.m. 354. 1. 16./ 1.m. 3..70.' 1.
17./ L. aZ,1961. november 22-1 varosi tanacsU1es jegyzokBnyvet. 18./ L. az 1958. januar
31-~
varosi tanaosules jegyz6-
konyvet.
o
19.1 L. az 1962. sl:\gusztus 17-1 varosi tanacsiiles jegyzokBnyvet. 98
20.1 L. az 1962. ~u11u8 25,~ vb~f!l1 tanics vb-tilth.. W
jegyzokonyvet.
21.1E~t.; a haD.SUiatot ;i61ttijci-tlzi,1t, ai.. korabelih1va'> 'l'" ,." '" " , ,
".,
"i,;':"
":"':
,,','
~
"',:;
1;alos dokumen.tUmok; 'n1indfJ~eke16tt, az SZIW XXI.i.e~·,:·~I •. KOng~ '~
.
':.' , . , : . ' : ; _ .
,~",.~\·.l.',,~;.;_'
'-,
..
..~'
:'_.,'
'
"
-
' . .,'
'.' . .:';."
resszuea.r61 k:l.a4btt"MS~-hattUcozatok:
:',
22~I'L~"a ,'~~OB;'" tarulos 'es', a'/va.r08iPb.tbl..z,o~t'Sag1963.
nOVlllllbe.t'
2e~fegyU1;tell
23~/'L~
1964~
a'z
"
jllgy.dt8nyvet~(....
i11esenllk
okt6be.r9-i megyei.
'::;,."
•
','
';
'. ....
ptti-t vb~U.les·
' , '
. , .
jegy-
\,
- - . l
zokonyvet. ,
24./Aszanalas p.roblem~i·e.JnaSOd1k5eves,tervid6,
'
ezakabanee a harmadik5 evestervr',va16 a:tmen_t s.analasi ker-, desei. Elot8rjesztes az lVISZMP v~o81Pa.rtbizottB~ga es a varost I
, .
,
'
Tanaoe vb tilesere. 66-. o. /Az 196.3. november' 6-i'jegyzok6nyv' mellekle:te!
25./ 1.m.
6~.
o. I
,
,26./ L. az 1964. apr111s2:4-iilu.gyei pa1't
vb-Ule~j.gy-
~6k6n~et.
27 •./L. ,am .1961., november 2'2-1 varos! 'b,an4osUles jegy'"
zok6nyvet. 28./L. az 1964. ·j~11us 1.3'!"'1va.rolli tanaoa "f'b-Ules
jegyzok6nyvet. 29.1 'L. a, 24. sz. 'jegyzetet. '
30.1 L. a varos! pa~tbizottsag as a varosi tanac8 1966. februar 8-1 egyUttes Ulesenek jegyzoktlnyvet. 31./
~.
az 1963. ezeptembe.r 6-1 va.rot?Ji partbizottsagi
tiles jegyzok6n,vet • .32./ L. as' 1968. m~ju8 22-1
les je'gyzokBnyvet. 99
"a1'os1
p'irtbizottsag1 U-
31.I!L~ a varos1 tanac8 as a ,varoei partbizottsag 196).
november 28-1 egyUttes ,U1esenekjegyzoktlnyvet. ..' . "
"
34.1
A. "1i1szta lal?1'01" inditott
ujjaepites, a ISzoe1a-
11sta val'osepitesi,ranti szakmai ;elhiva1;ot.tsagr61 es vonzodas•
.•
" ' _ ' C , j
1'01, va1am1nt ennek t61'teneti.:.e16zmettyoeil'ol 1. Saad J6ze.ef':
Terii1eti •
.
tervezel!l.varos~p1t~8i·tttrvezeei' tarsadalomalak:1.tae "
.
•
•
.•
" . '
.
I
~
19.30-195Tk6z8titC.·b61ceeezdoktor1.d1sszertac16jat IBp. 1984. Keziratl.
35.1
POgan!,
Fr1Slee::Sa1s6tarjan uj,val'~Skazpontja.
IBp. KepzomUveszet1 A1ap Kiad6va11alat, 197.3.1 8. o.
36.1 L. az 1958. janutlr 31-1 varos1. tanacsUles jegyz6ki:Snyvet. 37./ L. az .1961. janua.r 31-1 varos;! tanacsUles jegyzeS-
.,
40./L. az ,1964. okt6beJ.' 9-i.megye1 ~a.rt '\t'b-fllee jegyzokCSnyvet.
41./ L. az' 1961. november 22-1 varost tanacellles; az 1963. julius 5....1 varosi tanaceUles; az 1965. fe brual' 20-1 va-
ros1 tanacei as partbizottsagi egyUttes Ules; az
1965~
marc1us
22-1 varosi .tanaos vb-Ules; az 1965 •. . majus 31-1 varosi tanaoe. ,
tilee
jegyz~kCSn~eit
42~/
es a,N6g rad 1968. II. 27-1 hiradasat.
L. az 1962. teb.ruar 7-1 v&.ro81 tana08 vb-tiles
jegyzok6nyveto 100
43./ L. az 1964. junius 15-i megyei partbizottsagi tilea jegyzokonyvet. A tema je1entoseget j61 mutatja, hogy a 24 olda1as e15terjeeztea szerint elokesziteseben 60-an vettek reszt, 12o-an vitattak meg elozetesen. Az tiles 15 hozzasz61asat tartalmaz6 vita leirt sZQvege 28 oldalt tesz ki, ami ekkor mar nem mindennapos jelenseg. /Ellentetben az 50-es evek e1ejenek tobb napig tart6 testUleti U1eseive1./ 44. / L•. az 1968. februar 8-i varosi tanacsi as varosi partbizottsagi egyUttee tiles jegyzokonyvat. 45./ L. az 1967. aprilie 1-i megye1 tanacallles jegyz6ktsnyvatGl 46./ L. az 1966. julius 29-1 megyei partb1zottsagi ti-
les jegyzokonyvet • . 47./ L. az 1965. marciue 8-1 varosi tanace vb-tiles jegyzokonyvet. 48./ L. az 1966. januar 4-1 varosi part vb-tiles jegyzokonyvet. 49./ L. a. N6grad 1965. IV.
2.~i
tud6sitasat a. terve-
zett· varosi fej1esztesekro1. 50./ Az 1965. november 1-i varosi tanacs vb-U1aeen a varosi vb e1nokhelyettese elmondjs, hogy -
az
1964-ee 1akossa-
g1 levalben kifogaso1t helyen - epUlo 1akaaok kb. 200.000 Ftba kerU1nek, az OT-normak ezerint azonban caak max. 140.000 Ft.
1ehetne az epites1 ko1taegUk. 51./ L. az 1965. december 23-i varosi part vb as ta-
nace vb egyUttes rendkivUli ti1esenek va1am1nt az 1966. januar 20-1 varosi part vb
as
tanacei vb egyUttee. rendkivUli Uleaenek
a jegyzokonyveit. 101
52./ L. az 19690 augusztue 28-1 varos! tanacaUlee jegy-
zoktlnyvet.
53./ L. az 1971. januar 26-1 varas!. megyei tanaC6 vb egyUttes U1esenek jegyzoktlnyvet.
54./ L. a
v~rosi
partbizottsag. varos! KISZ-bizotteag,
varas! tanacs as a HN varos! bizotteaganak 1972. januar 27-1 egyUttes Unnep1 Ulesen keszU1t
jegyzok~nyvet •
.55./ L. az 1969. apr!lis 2i-i varos! tanacsU1es jegyzokBnyvet.
56.1 L. az 1974. augusztue 21-1 varos! part vb-tiles j
egyzokBny,vet.
57./ L. az Elet
as
Irodalom 1968. szeptember 28-1 8za-
maban Gars! Gabor Salgotarjani nap16 c. irasat.
58./ L. az 1967. okt6ber 19-1 varosi tanaceUles jegyz5ktsny,vet.
59./ L. az 1969. okt6ber 13-1 varosi tanac8vb-Ulea j
egyzoktsnyvet. , 60,.! L. az· 1970. majue 29-1 yaros! tanacsUlea j egyz6- .
kBnyvet. 61./ L. az 1971. majus 31-1 varosi tanacaUles as az 1971. julius 19-1 varos! tanaos vb-tiles jegyzokBnyvet. 62./ L. a N6grad 1911. Vr.l-i sZSmanak !smertetojet a varoeepitesi tervekro1.
63.1 L. az 1971. junius 22-1 megyei part vb-ii.les*jegyzokBnyvet.
64./ L. az 1970. julius 29-1 zok<:snyvet.
65./ L. 1
va~osi
part vb-Ules jegy-
az 1911. januar 26~i megyei, varos! tanaos vb
102
egyiittes Uleaenek valamint az 1969.juniul!!i 24-imegyei part vbUlesek jegyzokonyvet.
66-,. / L. avarosi tanacs 197.3. aprilie 19-1 alaku16 uleaenek jegyz6konyvet. 67./ L. az 197
III
e~eptember
27-1 varosi tanacs vb-Ules,
jegyzokonyvet. 68./ A varoeszerkezet reezletes adatfelmeresen alapu16 Bzocio16giai.vizegalat eredmanyeit 1. HegedUs J6zsef-Molnar Eva: Sa1g6tarjan teleEUleeszocio16giai vizsgalata /Budapesti, , ,
Varosepitesi Tervezo Va11alat, Bp. 1977/ o. munkajaban.
69.1 L. az 1969.juniue 24-1 megyei part vb-Ules jegy... zokonyvet.
70.1 L.az 1971. marciue 2-i megyei part vb-tiles jegyzokonyvet.,
71.1 L.
QZ
1971. okt6ber 20-i varosi tanaosUles jegy-
zokt5nyvet. 72./ L. az 1971. Bzeptember 27-1 varosi tanacs vb-tiles jegyzokonyvet.
73.1 L.
a
varosi partbizottsag, varosi tanacB, KISZ
varosi vegrehajt6 bizottaaga as a HN varas! e1noksege 1974. december 22-1 egyUttef!l U1asenek jegyzokCSnyvet.
74./'L. az 1976. november, 4-1 varosi partbizottsagi tiles jegyzokonyvet.
75.1 L. az 1970. februar 16-i varosi tanacsU1es jeglzokonyv~t.
76./'L. az 1971. okt6ber 11-1 varost partbizottsagi tiles jegyzokonyvet.
77./ L. az 1971G marciue 13-1 viresi tanacsUl's jegy103
zoktinyvet.
78.1 L. az 1972. marciua 3-1 varos! tanacaUlss jegyz6k~nyvat.
79./ L. az 1973. januar 25-1 varos!
tanacsUle~
jegy-
zoktinJv8t. 80.1 L. az 1975. okt6ber 6-1 varos! tanace
vb-Ule~
jegyz5kti:Qyvet • . 81.1 L.
'Q
tanaosok megalakulasanak 25. evfordulojanak
t1ezte1etere tartott, 1975. okt6ber 17-1 Unnepi varos! tanacsU-
les jegyz6ktlnyvet. 82.1 L. a N6grad 1980. II. 12-1 tud6eitaaat.
83./ L. az 1975. majue 26-1 varas! tanaca vb-tiles jegyz5kCSnyvet.
84./ i. az 1976. marciue 29-i varos! tanaoe vb-tiles jegyzokCSnyvet.
85.1 L. az 1981. januar 20-1 varosi tanacs ,vb-tiles jegyzokonyvet.
86.1 L. az 1981. juniuB 15-1 varos! tanacs vb-tiles j
egyzoktlnyvet. 87./ L. az ,1981. junius 29-! varosi tanacsUles jegy-
zoktlnyvet'.
88.1 L. az 1983. majus 9-1 varos! tanacs vb-tiles jegyzok<:5nyvet. 89./ L. az 1983. november 14-1 varos1 tanaca. vb-tiles jegyzok~nyvet.
90.1 Az uj Bzakmai konoepci6r61 1.a 8. BZ. jegyzetet. 91./ L. az 1983. aprilis 21-1 varas! pb-Ules jegyz5-
kBnyvet. 104
92.1 L. az 1917. december 27-1 megyei part,vb-Ules jegyzokonyvet.
9).1 A centraliza.lt oktatasi rendszerek atfogo
as
egy-
seges szabalyozaasal torteno valtozasainak mechanizmuaa.rol gondolatgazdag elemzeet ad M.S. Archer, Social Origins of Educ!.:.
tional sistems /Sage Publications, London r 1979./ o. muva,
Q-
melybol magyarul 1s olvashat6ak reszletek az Oktataakutat6 Intezet altaI 1983-ban kiadott BzoveggyUjtemenyben, melynek bibliografisi adata1t 1. a 2.
BZ.
jegyzetben.
94.1 'L. az 1958. janua.r 31-1 varos! tanaceUlea jegyzoktlnyvet.
95.1 L. az 1960. jun1ue 30-1 megyei
tan~osU1es
jegyz5-
konyvet.
,96.1 L. az 1960. 8zeptember 7-1 varosi tana9s vb-tiles 68
QZ
1960. ezeptember 29-1 varoa! ta.nacsU1es jegyzokonyvet.
97.1 Lo
az
1960. november 16-i'varoel Tanaos vb-tiles
jegyzo~onyvetlP
98.1
N6g~ad,
99.1 L. z okonyve 't
az
1961.
x.
4.
1965. okt6ber 19-i varas1 tanacetilee jegy-
It
100.1 L. errol Salamon Gabriella 7. sz. jegyzetben ide-
zett mUnkajat. 101./ L. az 1959. 8zeptember 4-1 megye1 tanacsU1es jegy-
zokonyvet.
102.1 L.
az
1961. november 29-1 varosi tanace vb-tiles
jegyzokonyvet. 103./ L. az 1962. augueztu6,3-1 megyei part vb-tiles jegyzokonyvet.
105
104./ L. am 1964e okt6ber 9-1 megyei part vb-tiles jegyzokCSnyvet. 105./ L. az 1964.
ap~ilis
24-1 megyai part vb-Ulaa
jegyzok<Snyvet. 106./ L. 8Z· 1960. marciu8 23-1 68 az 1961.
ma~o1us
8-1
varos1 tanacs vb-tiles jegyz5kBnyveit. 107./ L. az 1969. juniu8 23-1 varos! tanacsUles jegy-
z6ki:Snyvet. 108./ L•. az
1972~
november 2-1 varos1 tanaosu'1ea jegy-
z6kt5nyvet. 109./ L. &21.1975. okt6bel' 6-1 varosi tanacs vb-tiles jegyz6ktsnyvet. 110./ L. az '1968•. auguaztus 30-1 varo6i tanacaUlea
'jegyzokt5nyvet. 111./ E konoepci6 iemertetesekor elsoeorban harom megye1 partb1zotteagi eloterjeszteere ill. ezek vitaira hivatko. zom /1. a f'1zika1 dolgoz6k gyerekeinek tanulmanyi helyzetevel foglalkoz6 1969. juniu8 24-1
.vb~t11e8" .~
k5zepfoku beiekolazas
kerdeseit targya16 1971. marciuB 2-i vb-tilee rendazer
ertekeles~nek
~8
az oktatasi
es lehetsegea tovabbfejlesztesi iranyai-
nak problemajat vizsga16 1971. juniuB
22~i
vb-tiles
jegyz6~ony
veit/, valamint Nyiro Andrasnak a megyei partbizottaag ekkor funkc16ban
leva
munkataraaival keszitett interjuirao
112./ N6grad, 1968. XI. 20.
113./ L. az 1971. majus 13-1 varosi les
pa~tbizottsagi ti-
jegyz~ktlnyvet.
114./' L. az 1966. januar 4-i varasi part. vb-Ulee jegyzokonyvet. 10&
115.1 N6gr'd. 1965. XII. IS! 116.1 L. az 1965 .. juniu.e 10-1 varos! part 'vb-Ules jegy-
zokonyvet. 117. / L. az 1967
It
okt obel' 19... 1 va'-roe! tanacaUles j egy-
zokonyvet. 118./ L. az 1968. jun1uB 27-1 megve1
tanacsU1e~
jegy-
zoktinyvet. 119./ L. az 1961. 8zeptember 18-1 varosi tanacsvb-Ulee jegyzokCSnyvet. 120./ L. az 1968. majue 27....1 varos! tanao8 vb....tiles jegy-
zokonyvet. 121./ A 19/1970. 8Z. megyei tanaosi hatarozat egyelore
8zt mondja ki. hogy az1965166,..oe tanev gimnaziumi as 8zakktizepiskolai kepzeai aranyat /75 :,25· %/' 1970/71-re 50-50 %-ra kell
valtoztatni.
122.1 L.
az196~.
okt6ber 25-i'varasi part; vb-tiles,
jegyzokonyvet.
123.1 N6grad, 1968. II. 14. 124.1 L. az 1970.juniue 16-1 megyei tanaceJ
vb-Ul~e
,jegyzokonyvet.
125.1 L.
az
1971. marcius 10-1 varosi part vb-tilee jegy-
zokonyvet. 126~1
N6grad, 1911. V.I.
127.1 Lo az 1970. auguaztu8 31-1 varosi tanaoe
vb-U~es
jegyzokonyvet.
128.1 Lo az 1972. okt6ber 25-1 megyei partbizottaagi tiles jegyzokonyveto
12ge/
~6g~ad2 19_~o
x.
13~
107
1Jo,/ N6grad, 1980'. Ie 20. A cikk k1emeli a megyei ezak.rendezerli oktatas aranyanak jelentos /20 %";'08/ novekedesat; k~zepfoku
beiekolazaa aranyainak alapveto eltolodaaat
kepzee iranyaba,
IA
aa
a
8! szak~n
szakmunkaekepzes, a 8zakkozepiskolai as a
gimnaziumi kepzes egymashoz viszonyitott aranya a megyeben ekkor:
54~27119
%1.
IJ1.1 L.
p~.
az
1976. januar 30-i varos! tanacsillea; az
1976. augusztu8 30-1 varosi tenacs vb-tiles; az 1979. januar 25-1 vctroei tenaos vb-tiles as' az 1980.. november 9-1 varos! tanaos
vb- esjegyzokBnyveit. 13~./
L.,a varos! tanaos vb muvelodesi osztalys szama-
1'a keszU1t, 1980.
maju8~2-i
datumozasu juae1-vuosi NEB-jelen-
teB A megntsvekedett let8zamu altalanos isko1a-i tanu16k nevele8i" o,ktataai, szoo1a11s feltetelei alakulass ,0. vizsgalat.r61e
133./L. az 198). majus'9-! varos! tanacs vb-tiles jegyz6ktsnyvet.
134./ L.
So
varosi tanace vb 1972. 8. ez. jegy,zokBnyvet
/datum hianyzik/.
135.1 L. az 1975. mareiue 19-1 varos! part wb-U1es es ' az 1975. okt6bel' G-i,varosi tanael!, vb-Ules JegyzokBnyveit.
136./ L.' az 1976. januar .30-1 varas! 'banacsUles jegyzoktlnyvenek mel]ekletet.
,137./ L. az 1979. deoember 15-1 megyei pa.rtbizottsagi Ules jegyzokl:Snyvet.
138.1 L. az 1979. juniUB 6-i,'Vs.rosi part vb-il1es jegyz5~(5nyvet.
139./ L. az 1980. augusztus 27-1 vuos! part,vb-Ules j
egyzokBnyvet. ' 108
e
140.1 L. az 19,83. ap.ri1is· 21-1 varosi partbizottaagi Ules jegyzokijnyvet.
141./ A 1811'ae eleoeorban az 1ntezmenyvezetokkel keezUlt 1nterjukra as a eajt6gyUjtee anyagara tamaezkodik - 1. alOe
BZ.
jegyzetet.
142./ L. az 1961. januar',31-i vEi.roe1 tanaceU1ee jegyzokonyvet.
143.1 L. errol az 1962.okt6ber 17-1 varos! tanacsU1es jegyzokonyvet. 144. L. az 1970. januar 30-! varos! tanaceUles'jegyzokonyvet.