Sisa Iren
Zagrabi Kozgazdasagi Intezet: Jugoszlav gazdasagi jelensegek idoszeru problemai
A mu eredeti cime: Aktuelni problemiprivrednih kretanja Jugoslavije. — Ekonomski institut Zagreb. Redaktor: Dragomir Vojnii. Redakcija: Z. Jasic, P. Jurkovic, M. KoraSic, G. Nikie, M. Sekulid, E. Sirotkovic, I. Vinski, D. Vojnic. Izdavac: Informator — Zagreb, 1973. Tartalom Dragomir Vojnic: Predgovor. — Marijan Korasic: Opce karakteristike privrednih kretanja. — Gorazd, Nikid, Josip Stahan: Osnovne karakteristike osobne potrosnje. — Miroslav Prica: Strukturne promjene u proizvodnji i investicijama 1971—1975. — Pero Jurkovic: Ocjena kratkorocnog djelovanja nskalne politike na privredna kretanja. — Zoran Jasic: Neki elementi deficitarnog finansiranja privrednog razvoja s posebnim osvrtom na izvanbudzetsku bilancu. — Ivo Fabine: Kriteriji uspesnosti ekonomskih veza sa svijetom. — Ecija Sirotkovic: Faktori inflacionih kretanja u jugoslovenskoj privredi. — Mato Babic, Gorazd Nikid: Utjecaj rasta cijena uvoznft robe na rast opceg nivoa cijena u Jugoslaviji.— Ivo Vinski: Predvidanja kretanja druStvenog proizvoda i bogatstva 1970—1985.
Ez a tanulmany sorrendben a hatodik, amelyet a Zdgrdbi Kozgazdasagi Intdzet megjelentet. A konyv a Jugoszlav Kozgazdaszok Szovetsdgdnek vitaanyagakent szolgdlt a mult dv decemberdben (3patijdban megtartott tandcskozas tdmajahoz, A jugoszldv gazdasdgi jelensegek idoszeru problemdihoz. A konyv tulajdonkeppen a .Jugoszldv gazdasdgi jelensegek ds Ju goszldvia gazdasdgpolitikdja" cimii szaklap tudomanyos munkdjdnak az osszefoglaldsa. A Zdgrdbi Kozgazdasdgi Intdzet tudomanyos kutato munkdssdgdra jellemz8, hogy igen rdszletesen ds dtfogoan foglalkozik olyan probldmakkal, amelyek hazdnk gazdasdgi bizonytalansdgdt fokozzdk. Noha ndlunk az infldcid minden megjelendsi formdjdt rdszletesen elemeztdk a kozgazddszok 1972-es portoro2i tandcskozdsdn. mdgis tobb tanulmdnyban ujra taldlkozunk az infldcids probldmdk fejtegetdsdvel. Sok munkdban az infldciot iigy dllitjdk be, mint tarsadalmi-gazdasdgi probldmdt, amely a jugoszldv gazdasdgi lijratermeldsben kialakult viszonyokbol ered valamint abbol a tdnybbl, hogy a kozvetlen termelSk szemszogdb81 ndzve az drtdktobblettel val6 rendelkezdsi rendszer nem vdglegesen tisztdzott. A konyv szerzSi kiilon figyelmet szenteltek hazdnk gazdasdgi szerkezetdben tapasztalhat6 diszharm6nidnak. A hidnyzo osszhang valdjdban a gazdasdgi rendszer ds a gazdasdgpolitika gyengesdgdb61 ds hatokdptelensdgdb51 ered. A Zdgrdbi Kozgazdasdgi Intdzet konyve egy kiilon tanulmdnyt is tartalmaz (dr. Ivo Vinski: Predvidena kretanja druStvenog proizvoda i bogatstva 1970—1985.), amely tulajdonkdppen a K5zgazddszszovetsdg Tandcsa szdmdra kdsziilt ds azokra a kOztarsasdgkozi megbeszdldsekre vontakozik, amelyek a jugoszldv gazdasdgi fejlSdds tdvlati iranyvonalainak kidolgozdsdval foglalkoztak. A kutatdsok eredmdnyeinek jelentbsdge ds idSszeriisdge alapjdn kiemeltiink a konyvbbl ndhany fontosabb tanulmdnyt. Ily modon a Ldtiink olvasoi megismerkedhetnek a terjedelemre rovid, de igen tartalmas konywel ds ezdltal tdjdkozddhatnak Jugoszldvia idSszeru gazdasdgi probldmdirol. Marijan KoraSic munkdja (A gazdasdgi vdltozdsok dltaldnos sajdtossdgai) igen kivdld elemzdse az 1 973-as gazdasdgi eredmdnyeknek ds sikertelensdgeknek Jugoszldvidban. A tanulmdny minden egyes megdllapitdsa egy igen nagy mennyisdgi elemzes adatain alapszik.
151
csak nehany jelentos mutat6t emelndk ki. KoraSic megallapitja, hogy a lakossdg dletszinvonala az elmiilt dvben kortilbeliil 3 szazaldkkal emelkedett (15. old.) 1972 jiiniusa ds 1973 jiiniusa kozott 132.000 szemdly ldpett munkaviszonyba, amely 3,2 szazaldkos nbvekeddst jelent (17. old.). Egy altalanos pozitiv mutat6 azt szemlelteti, hogy alland6an csokken azok nak a gazdasagi szervezeteknek a szama, amelyek foly6szamlai zarlat alatt alltak, ez pedig azt jelenti, hogy gazdasagunkban emelkedett a fizetSkdpessdg. Gazdasagpolitikank intdzkeddsei az 1973-as dvben arra iranyultak, hogy a fogyasztast realis keretek koze szoritsdk, 6s hogy a nemzeti jovedelmet a bbvitett lijratermelds anyagi alapja novelesenek javara osszak fel. E tekintetben KoraSic szerint dszlelhetS kezdeti ered menyeket drtiink el. (26. old.). Jugoszlavia gazdasagaban az 1973-as dv folyaman tapasztalhat6 hidnyossagok, mulasztasok ds gyengesdgek a legkiilonfeldbb formakban nyilvanultak meg. KoraSic mar tanulmanya legelejdn megallapitotta, hogy az dv folyaman megvaldsitott tervek szinte kivdtel nelkiil eltdrnek a gazdasagpolitika cdljaitol. Legnagyobb negativ jelensdgkdnt KoraSic a gazdasagi tevdkenysdg novekeddsi ratajanak igen kedvezotlen alakulasat emeli ki. Ez a novekeddsi rata az 1973-as dv elsS feldben 3 szazaldk koriil mozgott, ami az e!5iranyzott 6—7szazaldknal j6val kisebb. (10. old.). A pdnztomeg novekeddsdt 17 szazaldkra terveztiik, amegval6sitott novekedds pedig 47 szazaldkot tett ki (22. old.), ami nagyobb, mint az 1972-es dvben. Ennek kovetkezmenye pedig az lett, hogy a kiskereskedelmi arak gyorsabban emelkedtek mint 1972-ben, a ldtfenntartasi koltsdgek hirtelen megnovekedtek. (1973 els6 negyeddben a ldtfenntartasi koltsdgek 19,9 szazaldkkal nagyobbak, mint az 1972-es dv megfelel6 id6szakaban.) A ldtfenntartasi koltsdgek emelkeddsdnek kovetkezmdnye pedig az lett, hogy a munkasok valdsagos szemdlyi jovedelme altaldnosan csokkent. (16. old) A gazdasagi kivandorlas az 1973-as dvben ismdt megnovekedett. Kiilon probldmat okoz az a koriilmdny, hogy a kivandorld munkasok kozott emelkedett a szakkaderek rdszaranya. A munka termeldkenysdgdnek novelese terdn sem drtiink el elfogadhat6 eredmdnyeket. KoraSic ezzel kapcsolatban a kovetkezSket mondja: „A munka termeldkenysdgdnek novekeddsi ratdja az egdsz gazdasagban 1969 6ta allandoan esik. Ezt a csokkendst kifejezetten az 1972-es dvben, de mdg jobban 1973-ban dszlelhetjiik, amikor a megvalositott termeldsnovekedds kisebb volt, mint a foglalkoztatottak szamanak emelkeddse. Ekkor a munka termeldkenysdgdnek novekeddsi rataja negativ volt. Az elSiranyzott intenziv gazddlkodis helyett extenziv gazdalkodassal allunk szemben." (19. old.) KoraSic gazdasagpolitikank altalanos hat6kdpessdgdr81 ezt mondja: „Eddigi ds jelenlegi gazdasagpolitikankra is jellemzb, hogy tiilbecsiiljiik hat6kdpessdgdt. A gazdasagpolitika akkor lesz hatdkonyabb, ha feladatkordt azokra a teriiletekre korlatozzuk, amelyen hathat ds hatnia is kell." (28. old.) KoraSic vdlemdnye szerint a gazdasagpolitika jelent8sen hozzdj&rulhat a gazdasag megszilarditasahoz, ha a gazdasagi hatarozatok meghozatalakor nem becsiiljiik le a piacrendszer kidolgozasaban miikod5 onall6 dontdshozokat. (28. old.) Ecija Sirotkovic a .Jugoszlav gazdasagban tapasztalhato inflaci6 tdnyezSi" cimii munkajaban abb61 a megallapitasbol indul ki, hogy az idoszeru gazdasagi irodalom mdg mindig nem dolgozott ki az inflaciordl egy konzisztens elmdletet annak ellendre, hogy az inflacid sok megjelendsi formajat ds okat mar megmagyarazta. A szerzS iigy vdli, hogy ez a hianyossig abb61 szarmazik, hogy az inflacid ldnyegdnek megmagyarazasanal nem a termeldsi viszonyokat vettdk kiinduldpontul. A t5kds tarsadami-gazdasagi viszonyok kozott az inflacid legfbbb el6iddz5je a ciklikus arutermelds, amely a rendszer sajatos ellentmondasaibdl ered. Ezzel kapcsolatban a szerz8 ezt mondja: „A tbkds termeles ciklikus jellege. a termeles anyagi szerkezeteben felbomlott arany valamint az arualapok ds vasdrlasi alapok kozotti felbomlott egyensiily sziintelen el8iddz8i az inflacios jelensdgeknek. Ezdrt az inflaci6 a t8kds arutermeldsben torvdnyszerii jelensdg. (112. old.) Ez a megallapitas az inflaci6 okair61 igazolja Marx ndzeteit a termeldsben bekovetkez8 aranytalansagrdl. Marxot iddzve: ..Ezdrt az, ami pdnzpiaci valsagkdnt jelenik meg, val6jaban maganak a termeldsi ds ujratermeldsi folyamatnak a rendellenessdgeit fejezi ki." (Marx: A toke, masodik kotet, 290. old. Kossuth Kiado Budapest, 1968.). A szerzS vdlemdnye szerint a jugoszlav gazdasdgban tapasztalhat6 inflacid igen lendiiletes. Ebb81 ered a szerzd eldgge szkeptikus megallapitasa, miszerint a gazdasagpolitika min den eddigi torekvdse, amely az inflacio felszamolasara iranyult — sikertelen maradt. (113. old.) A tovabbiak soran megallapitja, hogy az inflacio okait vizsgal6 elemzdseinkre kdt f6 iranyvonal jellemzo. Az egyik felfogas szerint az inflacio okoz6ja a beruhdzdsok, a masik csoport vdlemdnye szerint pedig a szemelyi jovedelmek kedvezStlen alakulasa. A szerz5 iigy vdli, hogy mindkdt ndzet egy bizonyos mdrtdkben egyoldalu, mert nem veszik tekintetbe
152
a termelesben kialakult viszonyok hatdsdt az inflacids folyamatra. (114. old.) Vegiil arra a kovetkeztetesre jut, hogy az inflaci6 kerdesenek megoldasakor feltetlentil meg kell vdltoztatni a termelesi viszonyokat, amelyek aztan serkentoleg hatnak a kiegyensulyozott fejlSdesre, amely tulajdonkeppen a munkdsok termeszetes igenyeit elegiti ki. (117. old.). Ecija Sirotkovic ugy veli, hogy az ujratermelesi folyamat bedllitasahoz — a tarsult munka kovetelmenyeinek megfelel8en — biztositani kell bizonyos tarsadalmi-gazdasagi felteteleket. Ezeket a felteteleket pedig a termel6er8k tavlati fejlesztesi programja altal lehet megteremteni. Csak ily m6don tudjuk a tart6s is kiegyensulyozott fejlodest szavatolni es az infldci6t elfogadhat6 keretek koze szoritani. Az elemzes a kovetkez5 sorokkal zarul: „Csak ekkor mutatkozik meg az onigazgatdsu rendszer el6nye mds rendszerekkel szemben." (118. old.) Mato Babic is Gorazd Nikic k6zos dolgozatukban („A behozatali aru aremelkedesenek hatdsa a hazdnkban tapasztalhato altalanos ardrdguldsra") sajdtos modszert alkalmazva megfelel8 felmereseket vegeztek el, amelyek alapjan ndhdny igen jelentos kovetkeztetdst fogalmaztak meg. A dinar 1971-es 43,35 %-os leertdkelesenek hatdsdt egyes dgazatok gazdasdgi helyzetere a kovetkezd tdbldzatban szemleltetik. (Itt csak nenany jellegzetes adatot kozlok.) A 43,35%-os leirtikeUs hatdsa egyes dgazatok relativ gazdasdgi helyzetire is draira Szdzalckban kifejezett emelkedds at Szdntermeles es szenfeldolgozds A nafta derivdtjainak el3dllitdsa Szinesfemkohaszat Haj6dpites Vegyipar B8ripar Posta is kozlekedds Kereskedelem
K6ltsegek 4,5 17,8 8,2 11,8 9,6 7,0 7,3 0,2
Arak 5,9 19,3 14,9 15,4 14,4 11,4 9,5 0,6
(A teljes tdblazat a 123. oldalon talalhato meg.) A tdblazatb61 vilagosan kitunik, hogy a dinar leertekel6se nem egyenlS mertekben erintette a kiil6nb6z8 dgazatok koltsegeit is drait. Rogton szembetiinik, hogy a koolaj termekeinek elfidllitdsdt, a haj6dpit6st es a bSripart erintette legkedvezStlenebbiil a leertdkeles. Szem elOtt kell tartani azt a tenyezfit is, hogy a jugoszldv ipar termelese az utdbbi evekben novekedS irdnyzatii, de a behozatal mutatoja 1961-ben 0,16 volt mig 1971-ben 0,27! A behozatal novekeddse folytan a kiilfoldi piacokon bek6vetkez6 dremelkedds egyre inkdbb kifejezesre jut a mi piacunkon is. Ez a jelenseg 1968-ban szinte jelentektelen volt, 1970-ben azonban a nemzetkozi piaci arak hatdsa hazdnk piaci draira 2%-ban fejezSdott ki. (127. old.). A kit szerz8 munkajat a k6vetkez5 ajdnlattal fejezi be: „Ilyen jellegu elemzdst alkalmazni kellene a gazdasagpolitika egyes intezkedeseinek meghozatala elott, amelyckkel csokkenteni vagy semlegesiteni akarjuk a kiilfoldi hatdst piaci drainkra." (128. old.). Ivo Vinski, aki egyike a nemzeti j6vedelmunket tanulmdnyoz6 legismertebb kutat6knak, „A tarsadalmi termek is valtozdsainak el8iranyzdsa az 1970—1985-6s idOszakban" cimu munkdjdban egy igen jelent8s tervezetet kozol a tdrsadalmi termekrSl es a nemzeti vagyonr61. A nemzeti vagyon alakuldsanak tervezeteben a szerzo az dlloalapbol mint a nemzeti vagyon mutat6ib61 indul ki. Ezt mondja: Az dll6alapokra az emberi munkdval letrehozott tdrsadalmi 6sszterm6k tobb mint ketharmada jut." (129. old.). Kit tdbldzatban szemleltetjuk a nemzeti vagyonra vonatkoz6 kutatdsainak eredmenyeit az 1970—1985-6s idSszakra
153
Az aktiv dlldalapok uj irtike
1970—1985. 1966-os drakban kifejezve
A ndpgazdasag dgazatai es nemzeti teruletek
Osszesen Termel5 agazatok Ipar 6s banyaszat MezSgazdasdg es haldszat K6zleked6s 6s hiradastechnika Mas termel8 agazatok Nem termel8 agazatok Lakds6pit6s es kommunalis 6pitkez6s Mas nem termel8 agazatok
1970. (milli6 dinar)
1985. (milli6 dinar)
1
9
Jugoszlavia a nepgazdasagi dgazatok 454.317 1,080.588 261.535 640.542 300.641 101.707 95.081 59.394 181.518 75.457 24.977 63.482 440.046 192.782 161.845 30.937
359.801 80.245
Index * / } ^ 5
szerint 238 245 295 160 240 241 228 222 259
Jugoszlavia a nemzeti teruletek szerint Jugoszlavia Bosznia-Hercegovina Crna Gora Horvat Szocialista Koztdrsasdg Macedonia Szlovdnia Szerbia Sziikebb Szerbia Vajdasag Koszovd
454.317 55.514 10.668 126.055 23.369 68.178 170.533 105.847 53.032 11.654
1,080.588 163.875 29.689 275.103 69.907 142.675 399.339 243.329 114.352 41.058
238 295 278 218 299 211 243 230 217 352
A tablazat a konyv 134. oldalan talalhat6 meg.)
Az dlldalapok evi novekedesi rdtdja az 1970—1985-ds idtiszakban
A nepgazdasag agazatai 6s nemzeti teruletek
Evi novekeddsi rata az 1966-os allando arak alapjan Jugoszldvia a n6pgazdasdg dgazatai szerint
Osszesen Termel8 agazatok Ipar 6s banyaszat Mezogazdasag 6s halaszat Kozleked6s es hiradastechnika Mas termel5 agazatok Nem termel8 agazatok Lakas6pit6s 6s mas kommunalis epitkezes Mas nem termelo dgazatok
154
6,0 6,2 7,5 3,2 6,0 6,4 5,7 5,5 6,6
A nepgazdasag agazatai ds nemzeti teruletek
Evi novekeddsi rata az 1966-os alland6 arak alapjan Jugoszlavia a nemzeti teruletek szerint
Jugoszlavia Bosznia-Hercegovina Crna Gora Horvat Szocialista Koztarsasag Macedonia Szlovdnia Szerbia Sziikebb Szerbia Vajdasag Koszov6
6,0 7,5 7,1 5,3 7,6 5,1 5,8 5,7 5,3 8,8
(A tablazat a konyv 135. oldalan talalhatd meg.)
Mint ahogy a tablazatokb61 kitunik, 1985-ben osszesen 2,5-szer lesziink gazdagabbak mint 1970-ben. A termelo agazatok koziil leggyorsabban az ipar ds banyaszat fejKSdik, itt az evi novekeddsi rata 7,5%-ot tesz ki. Vajdasag evi novekeddsi rataja az 1970—1985-os idoszakban 5,3%, amely a jugoszlav atlag alatt (6%) all. Igen drdekes a kovetkez5 tablazat is.
Jugoszldvia tdrsadalmi ossztermike az 1966-os dllandd drak alapjdn
A nepgazdasag Agazatai
1970. (millio dinar)
1985. (millio dinar)
115.341 40.929 25.011 8.887 40.515
318.546 151.748 40.460 23.947 102.391
Osszesen Ipar ds banyaszat Mezogazdasag ds erddszet Kozlekedds ds hiradastechnika Mds termel5 agazatok
Evi novekeddsi rata 1970—1985. 7,01 9,13 3,26 6,83 6,37
(A tablazat a konyv 130. oldalan talalhato meg.)
Altalanos vdlemdny szerint a gazdasag jelenlegi fejlettsdgi foka mellett Eur6paban a 6%-os dvi novekeddsi rata atlagos. A tarsadalmi ossztermdk 4—6%-os dvi novekeddsi rataja kozepesnek, a 4%-on aluli pedig alacsonynak szamit. Vinski tervezete ds az el5bbi megallapitas alapjan azt a kovetkeztetdst vonhatjuk le, hogy Jugoszlavia gazdasaga az 1970— —1985-os idoszakban igen gyorsan fog fejlcidni. Vinski drtdkeldse szerint nemzetkozi viszonylatban Jugoszldvia gazdasagilag a kozepesen fejlett orszagok kozd tartozik. 1970-ben az egy lakosra es5 tarsadalmi termdk koriilbeliil 1000 dollart tesz ki. Ezt a kovetkezS tablazatb61 lathatjuk:
155
A lakosonkenti tdrsadalmi termik — a dollar 1970-es dlland6 ertekeben kifejezve T e r v e z e t
Elmiilt id8szak A 11a m o k
USA Anglia Nemet Sz8vetsegi Kozt. Franciaorszdg Hollandia Olaszorszag Jugoszlavia Magyarorszdg Lengyelorszag USSR Csehoszlovakia Nemet Demokratikus K6zt.
Evi atlag 1968—1970.
4.860 2.633 3.002 2.979 2.433 1.811 944 1.312 1.309 1.569 1.739 2.012
Megkozelitoleg az 1975-6s dvben 5.585 3.027 3.690 3.552 2.846 2.214 1.241 1.669 1.643 2.053 2.099 2.513
MegkozelitSleg az 1980-as dvben 6.398 3.496 4.544 4.293 3.395 2.762 1.655 2.117 2.088 2.694 2.598 3.165
Megkozelitoleg az 1985-os dvben 7.206 3.923 5.455 5.066 3.926 3.368 2.202 2.636 2.609 3.449 3.147 3.879
(A tablazat a konyv 146. oldalan talalhato meg.) Igen deriilat6 a tablazat alapjdn levont kovetkeztetds, miszerint a szemdlyenkdnti tarsa dalmi termdk 1985-ben 2,2-szer lesz nagyobb mint 1970-ben. Vdgul ndhany rendkiviil fontos megdllapitdssal zarjuk le ezt az elemzdst. Iddzem Ivo Vinskit: (130. old.) „A jelenlegi dllds szerint Nyugat-Ndmetorszdg 9,5-szer tobb tdrsadalmi termdkkel rendelkezik mint Jugoszldvia, Franciaorszdg nyolcszor tobbel, Anglia pedig hdt ds fdlszer. Az 1950-es dvekben Jugoszldvia ds az emlitett nyugat-eur6pai dllamok kozotti kiilbnbsdg nagyobb volt. Az 1985-os id6szakban el8reldthat6an csokkenni fognak ezek a kiilonbsdgek. Az 1950-es dvekben Anglia tdrsadalmi ossztermdke tizenotszor nagyobb volt mint Jugoszldvidd (jelenleg csak 7,5-szer), 1985-ben az angol tdrsadalmi ossztermdk csak 4,5-szer fogja feltilmulni a jugoszldvot. Az 1950-es dvekben Nyugat-Ndmetorszdg ds Franciaorszdg tarsa dalmi ossztermdke 13-szor illetve 11-szer volt nagyobb mint Jugoszldvidd (jelenleg 9,5-szer illetve nyolcszor nagyobb). Az 1985-os id6szakban Nyugat-Ndmetorszdg ds Franciaorszdg tdrsadalmi ossztermdke 6,5-szer illetve 5,5-szer lesz nagyobb mint Jugoszldvidd. Olaszorszdg jelenleg 5,5-szer nagyobb tdrsadalmi ossztermdkkel rendelkezik mint Ju goszldvia. Az 1950-es dvekben 6,5-szer volt nagyobb, az 1985-6s dvekben pedig eloreldthat61ag ndgyszer lesz nagyobb. Jugoszldvia tdrsadalmi ossztermdke ds a keleti illetve nyugati dllamok tdrsadalmi ossz termdke kozotti kiilonbsdgek csokken<5 iranyzatot mutatnak a harminc dves osszehasonlitdsi idoszak alapjan, ami a nyugati dllamok feld mdg kifejezettebb. A keleti dllamokhoz viszonyit va is dszlelhet8 ez az irdnyzat, de itt valamivel gyengdbb. Kivdtelt kdpez a Szovjetuni6val val6 osszehasonlitds, ugyanis a kdt orszdg tdrsadalmi ossztermdkdnek novekeddsi rdtdja ko zotti kulonbsdg nem volt nagy sem az elmiilt dvtizedben, ds eloreldthatolag nem is lesz az elkbvetkez5 idoszakban sem. A Zdgrdbi Kozgazdasdgi Intdzet e konyvbe foglalt tanulmdnyai bizonyitjdk, hogy a jugoszldv gazdasdg szdmdra milyen jelent8s ennek az intdzetnek a munkdssdga mind elmdleti mind gyakorlati tdren. A kiadvdny tovdbbd arra is ramutat, hogy milyen nagy sziiksdg van hasonld kutat6intdzet Idtesitdsdre a Vajdasdg teriileten is.
156
