KC)ZLEMENYEK
275
A NOR FOGLALKOZTATAsANAK I)EMOGRAFIAI, GAZDASAGI KORtJLMENYEI MAGYARORSZAGON AZ IPARI ,FORRADALOM KIBONTAKOZAsATOL AZ ELSO vILAGIIABORtJIG KONCZ KATALIN -dtapjch n6 v6gtg hil6p aEur6pa csatddbtdrsadalmb abet szent6ky6b6t.»1 ?Hideg inogna,fa. borzongds Ajut 6let6bexp. A csaldd£ 6let
A n6k tarsadalmi helyzet6nek 6s foglalkoztatas5nak alakul5s£ban kiemelked6 szerepet jatszik az iparosod5s kibontakoz5sa 6s ennek konkr6t tarsadalmi, gazdasagi) demogr5fiai k6rtilm¬nyei. Az iparositas teremti meg ugyanis a n6k t6meges hdzon kivtili foglalkoztat£sanak technikai 6s r6szben tarsadalmi felt6teleit. Az iparosifas jelleg6t, kibontakozasanak m6dj£t 6s titem6t az iparosit£s el6tti gazdas5gi-t5rsadalmi viszonyok, a gazdasdgfejleszt6s valasztott titja 6s tipusa, valamint konkr6t t5rsadalmi felt6telrendszere egytittesen alakitja. A gazdas£gfejleszt6s v£lasztott titja a technikai fejletts¬g adott szintj6n meghatdrozza a gazdas5g 5talaku1£sanak irany5t 6s titem6t, munkaer6-sztiks6glet6t 6s munkaer6-felsziv6 k6pess6g6t, ezenkereszttil a n6i munkaer6vel szemben t5masztott k6vetelm6nyeket 6s elhelyezked6si lehet6s6geket. A gazdas5g munkaer6-sztiks6glete a demogr5fiai adottsagokkal egytitt alakitja a munkaer6piac mindenkori 511apotat ¬s egyenstilyi viszonyait, s ezzel a n6i foglalkoztat5s lehet6s¬geit 6s korlatait. A gazdas£gfejleszt6s titeme 6s jellege befoly£solja az urbanizaci6 kibontakozas5nak m6reteit, az imfrastrukturalis ellatottsagot, ez£ltal a n6k foglalkoztat5s5nak 5ltaldnos kereteit 6s felt6telrendszer6t. A n6i foglalkoztat£s alakul5sa - e t6bbsz6r6s meghat£rozottsaga miatt - csakis a gazdasagi-tarsadalmi felt6telek egym5ssal 6sszeftigg6 rendszer6ben vizsg51hat6. Az a15bbiakban a n6i foglalkoztat6s hazai t6rt6net6t ebben a szellemben k6vctem v¬gig az iparosod£s kibontakoz5s5t6l a m£sodik vil£gh5bortiig. A hazai gazdas5gfejleszt6s t6k6s peri6dusaiban a n6k foglalkoztatotts£ga folyamatosan b6vtilt, a l6tszamv6ltozas f6k6nt a sz5zadfordu16t k6vet6en volt dinamikus. A n6k be£ramlasa a t5rsadalmilag szervezett szf6raba a t6k6s iparfejl6d6s korai szakaszanak altaldnos, 6s a magyarorszagi iparfejl6d6s sa.i5tos vonasait viseli magan. T6meges hazon kivtili foglalkoztat5suk b6vtil6se a nemzetk6zi trendet k6veti, a gazdas5gi aktivit£s korcsoportos profilj£ra a fiatalkori maximum je11emz6. A foglalkoztat5s szinvonala, terjed6s¬nek ir£nya 6s m6rt6ke, szerkezete a magyar gazdas£gfejleszt6s saj£tos gyakorlat5t ttikr6zi.
1 Hetdngri Ggrt,Zo,. A n6k6rd6s. Budapest, Szoci£1is Misszi6tarsulat Bizom5nya, 1920. 2|. o]dal|
KOzLEMENYEK
276
1. Az boa,rositds eb6zm6nye¬ Magyarorszdgon 6s a n6k szerepe a mun1¢a vlLdgdban az ipaTOSit6st megeb6z6 bd6szakban
Az iparositas folyamatat - 6s ezzel 6sszeftigg6sben a n6k foglalkoztatasat - Magyarorszagon is d6nt6en meghat5rozzdk az iparositds el6zm6nyei 6s tarsadalmi keretei. Az ipari forradalom e16felt6telei Magyarorszagon kedvez6tlenek. Az eredeti t6kefelhalmozas folyamata megreked6sekkel, visszaes6sekkel terhelt, az iparosodas kibontakozasat a nemzeti ftiggetlens6g hianya akadalyozza. Mik6zben Nyugat-Eur6paban a kapitalizmusba val6 5tmenet kibontakoz6 folyamata a gazdasag 6s a tdrsadalom egyre sz6lesebb k6r6t fogja £t, K6z6p-Kelet-Eur6pa a feudalizmus tijabb korszakaba siillyed. A ),masodik jobbagys5g., ki6ptil¬se a t6bb 6vszazados elmaradas egyik pill6re. A c¬hes keretekbe merevedett varosi ipar 6s az 6nell5tasra berendezkedett mez6gazdasdg k6z6tti munkamegosztas fejletlen. A szfik bels6 piac a kereskedelem fejl6d6s6t g5tolja, a varosiasodas folyamata, az £rutermel6s kibontakozasa lassti. A polg5rsag gyenge, a feud£1is nemess6g gazdas5gi 6s politikai hatalma birtokaban a kibontakoz6 £rutermel¬st a maga jav5ra hasznositja, ami a feudalizmus konzerval6dds5hoz vezet. IVemcsoZc a7.T6l van sz6, hogry az ipaTOSitdS fOlyamCLta k6sve induL, hanem arr6I, hogy a megTc6sett ipaTOSitdS aZ adOtt VtZdggazdcLSdgi 1¢bzegben a gazdasdgfe]Leszt6s¬ a ttgttgcLt-et,r6pa)it6Z eZt6r6 pd!eyd7.a te7.eli, ahOl a ktllS6 hatasok a gazda-
sdg bels6 felt6telrendszer6vel nem k6peznek egymassa1 6sszefon6d6 ¬s egym5s
hatas5t
feler6sl't6
folyamatot,
c!7?oZ
cL
beZs6
di7'OmiZmt4S
CLZcLPjai7tak
hLdnga minduuta|am a nbveked6s kbfuuadds6hoz 6s fol¢oz6d6 eLmaractdsdhoz vezet.2
A mez6gazdasdgi n6pess6g aranyanak cs6kken6se Magyarorsz£gon lassti folyamat; a 19. sz5zad k6zep6n meg a n6pess6g 80-90 szazal6kat foglalkoztatja az agazat. Az elmaradas m¬rt6k6t mutatja, hogy F`ranciaorszagban 1866-ban a mez6gazdasag mar csak a n6pess6g fe1¬t] Anglidban 1841-ben a n6pess6g egynegyed6t foglalkoztatja.:i A mez6gazdasag tlilStily5nak 6s elmaradottsdg£nak megfele16en az ipari forradalom e16est6j6n a 7?6k 77"rokCLe7.a;'6t I:6k67tt CI meZ6gcLZdaS6.a hosz-
nositja,,
csa,Lddi-h6ztaTtdSL
szervezeti
ke1.etekben
teV6kenykednek.
A
h£z-
tart5s minden munkak6pes tagja dolgozik. c! csa!dc!o7} beZtiZi 7m,7tkC!megosztdst cL t7.CLdfCi6k clZcLk6tjdk. A n6k feladata a mez6gazdas5gi munka me1-
lett 5ltalaban a c.salad 6s a h5ztart5s elldtasa,,a f6z6s' a takar1,taS, a mOS5s` a gyermekgondoz5s 6s az ezze1 6sszeftigg6 teend6k, s r£juk harul az uralkod6 osztaly szamara v6gzett szem61yes szolgalatok t6bbs6ge is. A tev6kenys6g sokoldaltisaga 6s a hainalt6l k6s6 estig tart6 szakadatlan munka hosszti 6vsz5zadokon kereszttil je11emz6 volt a £alvakban, tanyakon 616 parasztn6k 6s f6l.flak nagy t6megeire./I A k6zmtivesipar nem nyti.it a n6k szdmara t6meges munkalehet6s6get' kiter.iedt viszont a n6k h5ziipari tevekenys6ge. Ez f6k¬nt a csal5d szem¬lyes sztiks¬gleteinek kiel¬gl,t6s¬t c61ozza` alapvet6 tertilete a sz6v6s 6s a fonds. A gazdasagi fei16d¬s e16rehalad5s6val fokoz6dik a saj£t sztiks6gletet megIlalad6 term6kmennyis6g el6511it5sa. amelgivnek eladasa a mez6gazdasdgi j6-
vedelmek kiee6szit¬s6t szolg5lia. A manufakttir5k megjelen6se Magvarorsz£gon is 6ssz:fon6dik a bedolgoz6rendszer ki6pti1¬s¬ve1, a bedolgoz6k sz6manak f>melked6s¬vel. A bedolgoz£s - ielleg6n¬l fogva - els6sorban a textil- 6s a ruh5zati ioarban 6lt jelent6sebb m6reteket; a bedolgoz6k t6bbs¬ge Magyarorszdgon is n6.
2 R6szletesebben
1£sd:
Bere7tC!
I.
Jt,drl-Rd7tJci
G3/6rgt/.. A magyar gazdasag
szaz
eve. K6zgazdas5gi ¬s Jogi K6nyvkiad6 - Kossuth K6nyvkiad6, 1972. 3 MifcJ}eZZ, 1975.
155.
6s
163.
B.
R...
European
Historical
Statistics
1750-1970.
London,
Mac'millan,
olda1.
R6szletesebben lasd: Kiss Lajos.. A szeg¬ny emberek 61ete. Budapest) N6p» Tudomanyos es lsmerctterjeszt6 Kiad6, 1955.
"Mtivelt
KOzLEMENYEK
277
2. A2: iPCLrOSitd,S hibOntakOZdSa Magyarorszdgon 6s ha,tdsa a n6k: TogLaLk:oztatdsdTa
A magyar gazdasag t6k6s fej16d6s6nek nyitanyat az Eur6pat vegigs6pr6 1848-1849-es forradalmak jelentik. A folyamat kibontakozas£nak kedvez6 politikai felt6teleit azonban csak a kiegyez6s teremti meg, amely egyben meghatarozza a kibontakozas lehets6ges alternativ5it is. A magyar gazdas5gfejleszt6s gyakorlata az osztr£k nagyt6ke 6s a magyar nagybirtokosok 6rdekeinek er6ter6ben alakul, ezert a t6k6s fejl6d6s hordoz6ja a mez6gazdas5g 6s a mez6gazdasagi term6kek feldolgozas5ra berendezkedett ipar.
2,1 Az ¬pa,ros4tds kiboutakozdsa 6s a munl¢aer6pLact v¬szonyok a|akuld,sa
A lassan b6vtil6 ipar munkaer6-sztiks6glet6t5 a mez6gazdas£gb6l felszabadul6 f616s n6pess6g el6giti ki. A mez6gazdasag lassti fejl6d6se, a parasztsag diflerenci516d£sa, 6s a k6sei jobb£gyfelszabaditds k6vetkezm6nyei miatt hatalmas munkaer6-felesleg halmoz6dik Eel a mez6gazdas5gban, a rejtett munkan6lktilis6g a11and6sul. A magyarorszagi tdln6pesed6s hem demografiai okokra vezethet6 vissza, a n6pess6gszaporodas 1869 6s 1910 k6z6tt eur6pai viszonylatban a k6zepes mez6nyben helyezkedik el.6 A relativ munkaer6-felesleg a gazdasdg alacsony munkaer6-felsziv6 k6pess6g6nek a k6vetkezm6nye. A jobb5gyfelszabadit5skor egy mi11i6 volt a fold n6lktili zsell6rek szama, a szazadfordu16n a mez6gazdasagi n6pess¬g t6bb mint egyharmada agr£rprolet5r. A birtokkoncentr5ci6 rendkivtil magas. 1895-ben a gazdas£gok 99 sz5za16k5t jelent6 100 holdon aluli gazdasagok birtokolj£k a f6ldtertllet t6bb mint fe16t, mfg az 1 sz£zal6k r6szaranyti 100 holdon femli gazdas5gok rendelkeznek a fC)1dtertilet k6zel fel6vel.7 A mez6gazdas5gi munkaer6-kl'nalatot a kisbirtokos (10 hold alatti) paraszts5g egy r¬sze is n6veli, akiknek biztos meg6lhet6st a rendelkez¬stikre all6 f6ldtertilet hem biztosit. ez6rt id6nk6nt k6nytelenek b6rmunk£t vallalni.
A
mez6gazdasag
hem
nytijt
elegend6
munkaalkalmat,
a
munkaer6-
kl'n5lat fe16t sem tud.ia lek6tni. Orosz lstt?d7} SZaml't£Sai SZerint 1870-1900
k6z6tt a mez6gazdasagi munkaer6 37-47 sz5zal6ka kihaszn£1atlan.8 A szazadfordul6n az aer5rproletal.ok 29 sz5zal6ka bennkosztos vagy konvenci6s cse16d. 71 sz5za1¬ka napsz5mos, aki csak alkalmilag, szezonban jut munk5hoz.9
Magyarorszag meg a szazadfordul6n is elmaradott agrarorsz5g. Mig a n6oess6g t6bb mint k6tharmad£t az 6sterme1¬s foglalkoztatja; Ausztri5ban 6s D£ni5ban k6zel fe16t, N6metorszagban, Svajcban 6s az Egyestilt Allamok-
5 Az iparosit6s kibontakoz£sanak folyamatdt jelzi, hogy 1857 es |870 k6z6tt a hivatalnokok szama 19O//a-kal, a gyarosok es iparosok szama 380//o-kal, a keresked6k szama 210/a-hal n6tt. Enn¬1 is jobban mutatja a kibontako2.&S e16rehaladas5t a seg6d-
munkasok szam£nak emelked6se, ami az iparban 6s a mez6gazdasagban k6zel k¬tszeres, a kereskedelemben haromszoros volt; a szolg5k sz5ma h6romszorosdra, a napsz5mosok szama 179 sz£za16kkal n6tt. A Magyar Korona Ol-szagaiban az 1870. 6v elej¬n v¬grehajtott n6pszam1£1£s eredm6nyei n6mely hasznos h6zi 51latok kimutat5saval egytltt. Pest,
1871.
257. oldal.
6 A n¬pmozgalom nc.mzetk6zi alakul&sa. Magyar Statisztikai Szemle, 1933. 8. sz6m' 573. olda1. A term6szetes n6pszaporod5s alakul5sa az utols6 szdz ¬v a|att. Magyar Statisztikai Szemle, 1925. 39. oda1.
7 statisztikai Evk6nyv, 19|1. Budapest. 76. olda1. 8 Orosz Jsfudttt id6zi Rdcz Jstud7}.. A paraszti migr£ci6, 6s politikai Magyarorszagon, 1849-1914. Budapest, Akademia Kiad6, 1980. 32. olda1. 9 Rdcz Jsft,d7}.. Id6zett mti, 31. o]daI-
megit616se
KOZLEMENYEK
278
ban egyharmadat) Angliaban 8
szazalekat.10 Bo;7.OC7} becslese szerint 1900-
ban a vilag aktiv nepessegenek 72 szazalekat, a fejlett orszagokban 48 szazalekat foglalkoztatja a mez6gazdasag.ll Az iparosodas hatasara Magyarorszagon az elmaradas nemileg enyhtil, a szazadfordul6n az egy- f6re jute brutt6 termeles a nyugati es eszaki OrSZagOk haSOnl6 mutat6janak 40-50 szaza16ka.12
Az ipar elmaradottsagat jellemzi, hogy meg a szazadfordul6n is a kisipar volt tulsulyban.13 J4 gtJ6rjpclr 6s a k;sipar hoss2;a)bb id67} kereSZttiZ ¬ggut±eb6s6ben ±zerepet idtszott a, gudrtpar saj6±os s_zer_Itezete. 4. ny±?atT
eur6pai iparosoddst6l elter6en a gyaripar - a vas- es femiPar kiVeteleVel - hem azokban az agazatokban bontakozott ki ahol a k6zmtivesipar kiterjedt volt. Ezert a gyaripar fej16dese hem mar csapast a kisiParra, S munkaer6t elsziv6 hatasa csak a szazadfordu16n bontkozik ki. A gyaripar fokozatosan kerul el6terbe, 1910-ben mar itt foglalkoztatjak a dolgoz6k t6bb mint £elet es 50 olyan vallalat mtik6dik, ahol 1000-nel tt)bb munkas dolgozik. A nagyiparra er6teljes teruleti koncentraci6 jellemz6: a gyari munkasok 36 szazaleka a f6varosban vagy a k6zvetlen k6rnyeken t6m6rii1. Az ipar pangasa, a kiterjedt gyariPar hi5nya miatt a 19. szdzad vegan az ipar munkaer6-felvev6 kepessege alacsony; a mez6gazdasagban a tti1nepesedes Hem enyhti1. A fokoz6d6 megelhetesi problemak meggyorsitiak a nepesseg kivandorlasat, amely a hatvanas evekben kezd6dik es 1890:,t61 6lt nagyobb mereteket.14 A kivandorlasok nemileg hozzajarultak a nepessegfelesleg lecsapod5sdhoz, az orsz5g egyes tertiletein munkaer6hiany 1¬pett fel, amely a cse16d- 6s napsz£mosb6reket megemelte. ,.A cse1¬ds6g erk6lcsei teljesen megromlottak: mindent megengednek maguknak, tudv5n, hogy he1yet azert megis kapnak." - r6gziti a hivatalos jelentes.15 Nehany megyeben a munkaer6hianv enyh1't6s6re vend6gmunkasokkal pr6balkoznak, ami hem v5lt.ia be a hozz5 ftiz6tt rem¬nyeket. A kivandor16k t6bbs6ge agr5rprolet£r. Kezdetben els6sorban a f6rfiak mozdulnak el s csak 1908 utah 61t nagvobb m6reteket a n6k kivandorl5sa. Ar5nyuk 1913-ban mar meghaladia a f6rfiak6t. a kiv5ndorl6k t6bb mint fele n6.16 A n6k nagyobb ar5nvban vandoroltak ki v6glegesen, r¬szben, mert a csalados n6k eleve csaladiukkal egytitt indultak el, 6s a csa15d visszavdndorlasa eleny6sz6. r6szben. mert a fiatal l5nyok egy r6sze ktilf61d6n csalddot alaDitOtt 6s v6olegesen letelepedett. A v5ndormozgalom 6rdemlegesen csak a szazadfordu16 ut£n 6rinti a n6i munkaer6-kin5lat 6s munkaer6tartal6kok alakul5s5t. to A Magyar Szent Korona Orsz5gainak 1900. 6vi n¬psz5mlal5sa. VI. Az ipar k6r6be tartoz6 tisztvisel6 es egv6b seg6dszem61yzet munkaide-ie ¬s munkabere. Magyar Statisztikai K6z'em6nyek. 14.-k6tet. Budaoest, ll Boi7.OC7?,.
Pat4Z..
Annuales S.E.C. 1971. No.
Str|]cture
1905.
de
la
109. olda1. population
active
mondiale
de
1700
5
1970.
5. 965. ¬s 974. olda1.
1'- Berend I. Ivdn-R.dnki Gydrgy: Ic16ze|t mfi, 80. ofdal. l3 1890 es 1910 k6z6tt a vallalatok 62-65 szazaleka dolgozik seged nelktil. tovabb] 18-19 szAza]¬k eE!V Seg¬ddeI. A 20 f6n¬l t6bb clolgoz6t foglalkoztat6 vaIIalkozasok aranya plenv6szfi (0-4-0.8 sz52a16k\. A Magvar Szent Korona Ors7:againak 1910. 6vi n6pszdm1£15sa- VI. V¬geredm6nyek 5sszefogTaldsa. Magyar Statisztikai K6zlem6nyek. 64. k§tet. B"daoest, 192rl. 136. olda1. 1891-ben 1000-n6I t6bb seg6dszem¬lyzetet ll I)agy iDarVa1]alat
alkalmaz. ezek f6k6nt a neh6ziparban taldlhat6k. A Magyar Szent Korona Orsz5j=aiban
rl7. 1891. 6v elei6n v6grehajtott n6pszam]dlas eredm6nyei. II. A n6oess6g foglalkoztat6sa. Magyar Statisztikai K6zlem6nyek. II. k6tet. Budapest, 1893. 176. olda1.
t{ A kivandor15s m6reteinek meg511apit5s5ra els6k6nt 1899-ben tettek kfs6rletet. 1899 6.a 1913 k6z6tt 1.4 mi]li6 f6 v5ndorolt ki Magyarorsz£gr6I. A kivdndorI£sok 38 sz5za16ka 1905-1907 k6z6tti id6szakban t6rt6nt. amikor. 6vi 5tlagban 150 ezer f6 haE!yta e]
az
orsz£got.
1899-1913.
A Magyar Szent Korona
Magyar
Statisztikai
Orsz5gainak
K6zlem¬nyek.
67.
kiv5ndor1£sa
k6tet.
Budapest,
6s visszav5ndor15sa,
1918.
13.
oldal
15A Magyar Szent Korona Orsz5gaiban az 1891. 6v elei6n v6grehaitott n6oszdml£l£s eredm6tlyei. I. Alta1£nos n6plefr5s. Magyar Statisztikai K6zlem6nyek. 1. k6tet. Budapest,
1893.
110. olda].
10 Ehhez hozz5id|,ult a katonak6teles f6rfiak kiv£ndor1£si tilalma_ A Magyar Szent Korona Orsz5gainak kiv£ndorldsa ¬s visszav5ndorldsa (id6zett mti) 19. olda1.
KOzLEMENyEK
279
A bels6 vandorlas 6s a kivandorlas miatt egyeS teruletek demOgrafiai egyensulya lelbOrul a kiVandOrlaSi g6cokban - I6kent 1908-ig - n6tobblet Jdn letre, a n6k szerepe a mezogazdaSagi munkakban IOkOZ6dik. A It)ldmtiveles es a haZ kdrtili gaZdaSag ±enntartaSa eZekben a k6rzetekben kizar6lag a n6kre harul. "Erdekes latvanyt nyujt a munka ideJen a ±alu nape. No hajtja a tehenes szekeret? n6 Iogja az eke szarvat, n6 kaszal es n6 till meg az itat6b61 visszater6 lovat... Val6sagos his £eminista tarsadalOm kepe gyanant rest e -£urcsa allapot."w A viszonylagos ttilnepesedes ki£ejeZeSre jut a munkanelktiliek szamanak alakulasaban is. A munkanekullSeg mereteir61 els6kent az 1900. evi nepszamlalas tajekoztat, miszerint a segedszemelyzet 18,7 szazaleka, 1910ben 9,4 szazaleka munkanelkuli. Ezek az adatok nem logjak at a munkanelktiliek teljes k6ret; csak azokat tartalmaZZak, akik mar kOrabban iS teljes munkaid6ben, alland6 alkalmazottkent dolgoztak, s csak a mez6gazdasagon kivtili agazatokra vonatkoznak. A korabeli felmeres szerint a munkallelktlliek k6zel fele munkahiany miatt) tOVabbi 18 szazaleka azert valt munkanelktilive, mert vallalata ideiglenesen bezart. E jelensegek hattereben a kedvez6tlen konjunktura, az elhuz6d6 depresszi6, ezzel is Ossze£uggesben a fizet6kepes kereslet korlatozottsaga es az epit6ipar valsaga jut ki±ejezesre. A valsag elhuz6dasat jelzi, hogy alacsony a r6vid ideje munkanelkuliek afanya, ketharmaduk 3 h6napnal hosszabb, vagy bizonytalan ideje munkanelktlli.18 A bermun1¢a' terjed6se 6s a fogLal1¢oztatds szerlcezet6ne1¢ sa,jd¢ossdgae
Az ipar fej16dese az 1880-as evekt6l vesz nagyobb lendtiletet es a legdinamikusabban 1890 es 1914 k6z6tt alakul. Ebben az id6szakban a gyaripar b6vtilese elerte a nyugat-eur6pai forradalom idejen jellemz6 n6vekedesi titemet, az ipar munkaer6-felsziv6 k6pess6ge ebben a peri6dusban a legnagyobb. Az tpa1.fejb6d6s dinamth6ja 6s sajatos szeTkeZete, a, 1ctsLpaT "Lgy jetent6s6ge, a mez6gazdasdg thLsvilya m¬att a b6Tb6b 6s fieet6sb6L 6b6k _ardnya
la,sean emeLked,th 6s csak 1910-ben halo,dja meg az bndU6k 6s a segit6 csaZ6dtagoZc egt/i;ties
ard7}eydt. A n6pess6g foglalkozasi viszony szerinti 6ssze-
t6tele ktll6nb6zik agazatonk6nt: a sz5zadfordul6n a hem mez6gazdasagi 5gazatokban a gazdasdgilag aktiv n6pess6g haromnegyede b¬rb61 6s fizet6sb61 6l, a mez6gazdas5gban csak 40 sz5zal6ka. A mez6gazdas£g t6k6s fejl6d6se l6trehozza a du5lis gazdas£gi szerkezetet: a b6rmunk5t alkalmaz6 nagybirtok 6s a f6k6nt 6nell5tdsra termel6 parasztgazdasdg kett6ss6g6t. Ez ut6bbin beml nagy jelent6s6ge van a segit6 csal6dtagk6nt v¬gzett mez6gazdasagi munk5nak. A b6vtil6 ipar es az iparosod5ssal p5rhuzamosan foly6 infrastruktur5lis £ejl6d6s,19 a b6rmunkavallalas terjed6se a nazi tev6kenys6gek k6r6t mind sztik-ebbre vonja; a korabban kizar6lag a csa15di keretekben v6gzett tev6kenys6geket tarsadalmilag szervezett tev6kenys6gg6 formalja. Az atalaku15s a munkaer6-keresletet ds a munkaer6-k1'nalatOt egyar5nt n6veli. A b6t)tiZ6 druterme|6s hatdsdra a nem mez6gazdasdg6 dgazatokban emethedth a, munk:aer6 irdnti keTeSl,et 6s a mez6gazdasdgbam ts teTjed a b6rmun1¢a. A szfiks¬gletkie16git6s egyre nagyobb k6re t6rt6nik aruterme16s titj5n, ez a fizetett munkavallalas ir5nti ig6nyeket n6veli, a munkaer6-kin51atot serkenti.
l7 Ger6nyi, 1913. 46-47. oldal. Id6zi Rdcz Js¬ud7t ideZett mti, lO5. oldal.
1a A Magyar Szent Korona Orszagainak 1910. 6vi nepsz6mlalasa. II. A n6pess6g £oglalkoz£sa 6s a nagyipari vallalatok k6zs6genk6nt. Mag.yap Statisztikai K6zlem6nyek. |8. kdtet. Budapest, 1913. 191. olda1.
10 Magyarorszagra az iparosod6ssal egybekapcso16d6 infrastrukttiralis £ej16d6s tIpusa je11emz6. Cse-oJc-E7'rZich-SziZdggr6.. In±'rastrukttira - korok ¬s orsz£gok. Kossuth K6tlyYXladO' 1975. 80-81. oldal.
KOZLEMENYEK
280
Az ipar szerkezete az iparfejl6d6s e korai szakasz5ban elt6r a fejlett t6k6s orszagok korabeli iparl Strukturaj£t6l. Az ipari I'orradalom Magyarorszagon
a
kozlekedesben,
ezzel
OsszeluggeSben
a
VaS-
eS
gePgyartaSOan,
valamlnt aZ elelmeZeSi iParban tor utat; a k6nnytiipar - ezen beltil a textl1ipar - hlanya ±'ormalja a gazdasag munkaer6-sztiks6gletet. Az ipar e saJdtos szerkezete lenyeges hatast gyakol.ol a £oglalkoztatdsra, amely aZ alabbiakban nyilvanul meg:
- clz ®po7. mtmkCle7.6-J:elt)et)6 kGpess6ge korldtozott, mivel ezek az ipar-
agak els6sorban a kev6sb6 munkaigenyes agazatok k6z6 tartoznak,£U - t,1SZO7}glag
J}dtt67.be
SZO7.t41
0
7L66 7mmka,
miVel
-
nemZetk6zi
ta-
pasztalatok szerint - a n6k foglalkoztatasa els6sorban a munkaigenyes, szakkepzetts6get nem igenyl6 k6nnytiipari agazatokban jelent6s, - e4ot6rt)e kert;I a szcLkmt,7lkCL - elS6sorban a vas- ¬s £6miparban es szdmottet)6 - £6k6nt az elelmez6si iparban - a tcmttZatlcm 7mt7}kdsig671t/. Szinte teljesen hianyzik a betanitott munkas tipusa, - a munkaer6-sztikseglet hullamz6, jele7}t6s clz id67'gmt,7tkaer6-szti7cs6gZet, ami hosszd id6n kereszttil fenntartja a vandormunkasrend-
szert 6s a ketlaki munkas tipusat. E t¬nyez6k hatasara a magyarorsz5gi iparfejl6d6s korai szakasz5ban a
mtmk¢er6picLCrC!
tat.t6s
egeye7}SttlgJ}t67}ey
jellemZ6.
A
szakk6pzett
6s
szak-
k6pzetlen munkaer6 piaca elktil6ntil egymast6l, a szakk6pzett munkaer6 hianyaval parhuzamosan sz5mottev6 a szakk6pzetlen munkaer6 feleslege. A szakk6pzetten munkaer6 pbacdn taTt6zkod6 munka,eT6 insta,bit. A munkaer6 ttilkinalat a szakk6pzetlen munkaer6 beret az iparban 6s a mez6gazdasagban egyaI.ant lenyOmja. A szakk6pzett munkaer6 hianyanak 6s a szakk6pzett munkaer6 felesleg6nek kett6ss6ge, valamint a munkaer6piaci szegmentumok zartsaga miatt a szakmunk5sok es a tanulatlan munk5sok b6re k6z6tti ktil6nbs6g jelent6s 6s nem cs6kken. A f6rfiak 6s a n6k k6z6tti szamottev6 b6rktil6nbs6gek hozzaj5rulnak a szakk6pzetlen munkaer6 b6r6nek alacsony szinten tart5s5hoz. Az 5tlagos b6rszinvonal megit616s6hez n)nijt tampontot Rdcz Jsft)67} 6sszehasonlit6 szamitasa, miszerint a f6rfi 6vi napsz£mb6r6b6l sztik6sen telik ki egy f6 elelmez6se) a n6i 6s a gyermeknapsz£m azonban csak r6szben fedezi egy £6 £tlagos 6lelmez6si k6lts6geit.L'1
A hazai iparfejl6d6s sajatos vondsa, - t6mank szempontjab6l - hogy a gazdasag nem termelte ki sajat gyaripari munkaer6bazis£t) mivel - a kezdetlegesebb ipari form5k nem k6szitett6k el6 a gyaripar terieszked6s6t, - a gyaripar tertileti koncentr5ci6ja sztikl'tette a gyaripar munkaer6vonzask6rzet6t, - a gy£ripar 6s a kisipar parhuzamos fej16d6se korl£tozta a gyaripari utanp6tlas forrdsainak b6vtil6s6t, - a gy£ripar saj5tos szerkezet6nek megfelel6 szakk6pzetts6gti munkaer6 kibocsatasara az oktafasi rendszer nem k6sztilt Eel. A gyaripari fejl6d6s e n6gy saj5tossaga ktil6n-ktil6n 6s egytittesen is arra vezetett, hogy a gyaripar alapvet6 munkaer6-bazis£v5 a t;d7}dOr7m47}kdS J6rJi agr6r7}6pess6g a)6lt. Ez korlatozta a n6k munkaba vonas5nak m6rt6k6t 6s titem6t. A vdndo1.mun1¢ds1.endSZer hi6pitles6t 6s mfikbd6s6t az Lpar 6s a mez6gazdasdg
kompleme7tter
mt,71ka)e7.6-sztiks6glete
i7}dOkOltO.
Az
iparon
beltil
jelent6s ugyanis a nagy id6nymunkaer6-sztiks6gletet t£maszt6 dgazatok az elelmiszeripar 6s elvezeti ipar - stllya; a mez6gazdasag - technikai elmaradottsag5b6l fakad6 - nagy munkaer6-sztiks6glete pedig az el6bbi agazatok holtszezonjaira esik 6s visszavonzza az elv5ndor16 munkaer6t. Az
20 "Az 6lelmez6si iparban egy munkasra 12 791 korona, a textiliparban 3 842 korona 6vi termelesi 6rt6k jutottn ebben az id6szakban. LacJc6 MikZ6s.. Ipari munkdSSagunk 6sszet6telenek alakulasa) 1867-l949. Kossuth K6nyvkiad6' 1961. 29 2l Rdc.2.
Jsft,d7}..
Id6zett
mtil
36.
olda1.
olda1.
KOzLEMENYEK
281
ipaLr 6s a. mez6gazdasag sajatos es egymast j61 kiegeszit6 munkaer6-sztikseg-
lete ±enntaI.tja a munkaer6 nagyaranyu ideiglenes mozgasat. A munkaer6mozgas ezen sajatossagaihoz azok az agazatok is alkalmazkodnak, amelyeknek technol6giaja egyebkent a folyamatos evi tizemelest igenyelne. Az ipaI.i idenymunka talalkozik az agrarproletariatus igenyeive1. Nagy resztik hem is hajland6 mast, mint idenymunkat vallalni. A mez6gazdasagi szezonban visszaternek a f6ldekre, reszben a csalad vonzasa, reszben a mez6gazdasagi munka lehet6s6ge es az ipari munka terhet6l val6 szabadulas igenye rendszeresen vissszavezeti 6ket a faluba. Az agrarproletarok t6bbsege csak kenyszertisegb6l vallal ipari munkat. Mivel a mez6gazdasag nem nytijt egesz ev_i megelhet6st biztosit6 munkaalkalmat, kenytelenek elvandorolni) de amint munkalehet6s6g kin£lkozik, visszat6rnek a f6ldh6z. A mez6gazdasagt6l veglegesen megszabadulni nem tudnak, de hem is akarnak. Eletformajukat a ft)ld hatarozza meg) a mez6gazdasagi munkahoz ertenek 6s a szabadban vegzett munkat szeretik. Az ipari munka k6t6tt fegyelmet) zart teret nem szoktak meg' ahhOZ neheZen alkalmazkodnak. A mez6gazdasagi szezonban az ipari k6rzetekben fell6p6 munkaer6hi6ny miatt gyakran a nem szezonalis jellegti vallalatok terme16s6t is sztineteltetik. 2.2, A n6k foglaLhoztatdsdnake t6TSadaimi feLt6telrendszere
A n6k £oglalkoztatasanak b6vtil6s6t el6segitett6k az iskolazottsag szinvonalanak javulasa 6s a gyermekint6zmenyi h516zat ki6p.til6s6nek kezdeti l6pesei.
A n6pess6g i8kOldZOttSdgdnak alakuldSa LREdr=A n6pesseg iskolazottsaga 1870 es l910 kdz6tt jelent6sen javult. A fia-
talabbak iskol5zotts5gi szl'nvonal5nak atlagot meghalad6 m6rt6k6ben a tank6telezetts6g egyre altal5nosabb5 v5lasa jut kifejez6sre. Mig 1870-ben a 6 even femli f6rfiak 41, a n6k 25 sz5zaleka irt 6s olvasott, 1910-ben a f6rfiak 72, a n6k 62 sziza16ka.22 Az 5ltal5nos iskol5zdsban
az
]868-as
38.
tc.
hozza
a
legjelent6sebb
el6rel6p6st, amely a t6k6s Magyarorszag iskolarendszer6nek alapjait teremti meg 6s az iskol5k 16tesit6s6t a k6zs6gek feladat£va 6s k6teless6g6v6 teszi. Az iskolak sz£ma a rendelet megjelen6s6t6l a szazadfordu16ig 19 szazal6kkal, a tanit6k szama 70 sz5zal6kkal n6tt, a v5rosok 6s a k6zs6gek n6gy6t6de rendelkezett beltertilet6n sajat iskolaval. Az iskolak azonban ttilzsdfoltak, egy oszt51ytanit6ra 62 tanul6 jutott.23 Az 1868-ban tijjdszervezett iskolarendszerben a hat 6vfolyamd elemi mindennapi iskolara 6ptil a h5rom 6vfolyamti ism6tl6 tanfolyam a tovabb hem tanul6k szam£ra.2i A szakir£nyti ism6tl6 tanfolyamok talaj5n hozzak l6tre 1884-ben - az ipart6rv6ny hat£sdra - az inasiskol5kat. Az inasokta1,5s kiterjedts6g6t jellemzi, hogy az 1907-08-as tan6vben- 491 iparos 6s 49 kereskedelmi iskola mtik6dik. Ezek k6z6tt 4 lednyiskola talalhat6. Az alkalmazott inasok haromnegyede j5rt a szazadfordul6n inasiskolaba.25
22 A Magyar Szent Korona Orszagaiban 1891. 6v elej6n v6grehajtott n6psz6mlalas eredm6nyei.
I.
(id6zett mti)
226.
oldal 6s
1910.
6vi n6pszamlalas VI.
(id6zett mti)
87.
olda1.
23 Az 1907-1908. islsola6vben 16 457 iskola mtik6d6tt, amelyekben 32 928 tanit6 do1-
gozott. A Magyar Szent Korona Orsz5gai n6poktatasiigy6nek £ej16d6se. Magyar Statisztikai K6zlem6nyek. 31. k6tet. Budapestl 1913. 27. eS 41. olda1.
24 Az 1897-1898-as tan6vben a mindennapi iskoldk ism¬tl6 iskola, amelynek t6bbs6ge &1tal5nos jellegti, ¬s nydjt gazdasagi k6pz6st.
n6gy6t6de mellett talalhat6 csak aranytalanul kis r6sze
25 A Magyar Szent Korona Orszdgainak n6poktat5stigy6nek fej16d6se (id6zett mti) 97. oldal.
KOzLEMENYEK
282
Az oktatdsi rendszer ki6pit6sct k6vet6en a beiskoldz6si aranyok £o1yamatosan emelkednek: 1870-ben meg csak az iskolak6telesek £ele a sz5zadfordul6t k6vet6en mar t6bb mint n6gy6t6de jart iskolaba. A l6nyok
aranya az elemi iskolakban n6mileg alatta marad n6pessegen bemli aranyuknak, a beiratkozott tanul6k 48,7 sz5zaleka lany. A fitik lemorzsol6dasa azonban a hivatalos statisztikaban n6mileg magasabb, mint a lanyok6.26 A lemorzsol6dds a v£rosokban kisebb, a mez6gazdasagi k6rzetekben a gyermekek iskolazasat korlatozza korai munkaba vonasuk. A n6poktat5si rendszer szerves r6szek6nt 1868-ban hozz5k 16tre a £els6 n6poktatas k6t iskolatipus£t: a fels6 n6piskol£t 6s a polg£ri iskolat.2/. A fejl6d¬s sor5n fokozatosan el6t6rbe kertllnek a polgdri iskol6k, a £els6 n6piskolai rendszer elsorvad, a fels6 n¬piskolak sz5ma rohamosan cs6kken. A fe|s6 n6poktatdsbcm a |dnryo1¢ kezdett6L magcLS 6s egryre nOvekv6 aTdnmrya| k6pv¬seitetLk maguha,t.28 A lanyok tov5bbtanulas5nak tipikus int¬zm6nye az 6v6- ¬s tanit6k6pz6. A p5lya eln6iesed6s6nek tendenciaj5t mar el6revetiti az a teny, hogy mik6zben a szazadfordul6n a tanit6k haromnegyede £6rfi, az elemi iskolai tanit6k6pz6ben a tanul6k 45 szazal6ka, a polg5ri iskolai tanit6k6pz6ben 71 sz5zal6ka lany.29
A k6z6piskolai oktatas csak lassan b6vtil; 1867 ¬s |895 k6z6tt a k6z6piskolak sz5ma 15 szazalekkal, a k6z6piskolai tanul6k sz£ma 19 szazal6kkal n6tt.30 A k6z6piskol£k 1883-ban t6rt6nt atszervez6s6t k6vet6en a hagyomanyos gimnaziumok 6s realiskol5k mellett megjelennek a k6z6pfokti oktat5s egyeb iskolatipusai, ki6ptil a k6zepfokti kereskedelmi, ipari es mez6gazdas6gi szakcktaLtaS. A 1¢i5z6piskoLat o1¢tatdsbam a ldngok hezdett6L fogva h6tt6rbe szo-l7'Ok. Csak a sz5zadfordu16n hozzak letre a kisegl't6 gimn5ziumi tanfolyamokb6l az els6 1e5nygimn5ziumot. 1916-ban a leanyiskol5kat egyesitett6k 6s egys6ges n6gy osztalyti alapra helyezt6k. A n6pess¬g iskolazottsagi szinvonalanak javul£sa kifejez6sre jut a k6z6piskolat v6gzettek ar5nyanak emelked6s6ben is; 1910-ben a 20-29 eves f6rfi n6pesseg 5,0-, a n6i n6pess6g 1)2 szdzal6ka rendelkezik a k6z6piskola legal5bb 8 oszt£1y5va1.
26 3,78 szazal6k, szemben a lAnyok 3,74 szazal6kos A Magyar Szent Korona Orszagai n6poktatastlgy6nek £ej16d¬se
lemorzsol6ddsi arany6val. (idezett mti) 60. oldal.
27 A fels6 n6piskola az eleml iskolara 6ptill a VI. elemi felett a filik SZam6ra 3, a lanyok szam£ra 2 eves,. a polgari iskola a IV. elemi felett a fidk szamara 6. a lanyok szam6ra 4 eves k6pz6st jelentett. 28 1875-ben hozz£k |6tre az else fels6bb leanyiskolat; az 1877-1878-as tan6vben a fels6 n6piskolak £ele leanyiskola, a tanul6k 47 szazaleka lany. Az 1907-1908-as tan6vben a £els6 n6piskoldk k6tharmada le&nyiskola, a tanul6k 58 szaza1¬ka lany. A Magyan Szent Korona Orszagai n6poktat6stigy6nek fejl6dese (id6zett mti 109. 6s ll6. oldal). 29 A Magyar Szent Korona Orsz&gal n6poktat5stigy6nek fejl6d6se (id6zett mti) 128. oldal. Az 6v6n6- 6s tanit6k6pz6 a polg£ri iskola IV. ¬s a fels6 n¬piskola II. oszt£lyara 6pti1.
co Az 1865-1866-os tan6vben a "k6z6ptanodakban" ll 930 nyilv6nos tanu16t 6s 325
mag6ntanul6t tart nyilv6n a korabeli statisztika. Magyarorszag k6zoktat£si statisztikaja
1865/66-1867/68. 34-35. olda1.
Hivatalos
Statisztikai
K6zlemenyek,
I.
evfolyam,
V.
£uzet.
Pest,
1868.
KC)ZLEMENYEK
283
1. K6z6pgskoLai v6g2;ettS6ggel Tendet1¢ez6 xpSpess6g ardnga Ma,gt;aroTSZdgOn9 1910-ben (0/a) Ho"
HaCeJIe"H,
OKOH-BLL[erO
CPeFIIIyro
mKOJIy,
B
BeHrPMM
B 1970
I.
(Olo)
proportion of the popula,tion honing compteted seconda,ry schoot ¬n Hungary in 1910 (per cent) A k6z¬piskola lega15bb
Nemek
6
oszt5lyaval rendelkez6 n6pess.6g aranya
n6pess6g 6sszesen
Ferfi N6
4,6 2,8
Ferfi
8,0 5,6
2,9 0,8
2,3 0,4
20-29 eves n6pess6g N6
5?7
5)0
1,9
1,2
Forrds: A Magyar Szent Korona Orszagainak 1910. ercdm6nyek 6ssze£oglalasa (id6zett mt]) 92-93. olda1.
6vi n6pszamldlasa. VI. Veg-
Az egyetemi 6s f6iskolai oktat5s Magyarorsz5gon a 19. szazad k6zep6n nyer polgarjogot. 1865-66-ban 3300 f6 a magyar egyetemek 6s jogakad¬miak hallgat6i
16tsz£ma.
A
7}6Jc
o7.d7}ga)
et4r6po6 t)6szo7'glatbcl7'
k67.it)6cm
alalcso7Ley.
Csak 1859-ben nyilnak meg az egyetem egyes karai a n6k el6tt 6s meg a szazadfordul6t k6vet6en, az 1913-14-es tan6vben is csak 4,7 szazal6k az aranyuk.31
1870 6s 1910 k6z6tt a n6pess6g isko15zottsdga jelent6s m6rt6kben javult, a f6rfiak 6s a n6k k6z6tti l6nyeges ktil6nbs6g n6mileg m6rs6k16d6tt. Nagyobb elt6r6s a csak olvasnitud6k k6r6ben jellemz6, ahol a n6k aranya j6val magasabb) mint a f6r£iak6. A nagy ktil6nbs6g abb6l ad6dik, hogy a n6k 5lta1£ban r6videbb ideig j£mak iskolaba, esetenk6nt csak n6h5ny h6napig, emellett az egyeni bevallas a szubjektivit5snak tag teret enged, s az egy-k6t h6napig iskol5ba jar6 analfab6ta n6k egy r6sze olvasnitud6nak vallja mag6t. Az alta15nos tank6telezetts6g pozitiv hatas5t jelzi, hogy a fiatalabb n6pess¬g isko15zottsaga az id6sebbekn61 j6val kedvez6bb; ml'g 1910-ben a 12-14 eves n6pess6g n6gy6t6de olvas 6s 1'r) aZ 50 even feltili n6pes6g egyharmada.32 A ggerrmekint6zm6nyek L6trehoz6sa) 6s fejteszt6se
A n6k foglalkoztat5sanak b6vtil6se napirendre thzi a gyermekek int¬zm6nyes e11£t5s5nak megold5s5t. Gyermekint6zm6nyek hi5ny£ban a dolgoz6 n6k kisgyermekeiket otthon hagytak) £ltal5ban a nagyobb gyermekek £eltigyelet6re bizfak. A gyer.mekek ellatatlans5ga, az 51land6 det- 6s balesetvesz6ly egyre hat£rozottabban r5ir£nyitja a figyelmet a gyermekint6zm6nyek l6trehozas£nak sziiks6gess6g6re. A viszonylagos 6v6k6telezetts6get az 1891-ben hozott t6rv6ny szab51yozza. Kezdetben h5romf6le kisded6v6 int6zet mtik6d6tt, az eg6sz even at fenntartott kisded6v6k 6s mened6khazak, valamint a
31 A
magyar
f6iskolai
hallgat6k
statisztikaja
az
1932-1933.
tanevben.
Magyar
statisztikai K6zlemenyek. 90. k6tet. BudaI)eSt, 1934. 40. olda1.
32 A Magyar Sztnl Korona Orszagainak 1910. evi nepszamlalaSa. VI. 291. oldaI.
(idezett mu)
KOzLEMENYEK
284
ny£ri h6napokban mtik6d6 mened6kh6zak.33 1828 6s 1867 k6z6tt mintegy 165 6voda nyilt meg) az 1907/08-as tan6vben 2632 kisded6v6int6zet mtik6d6tt,
amelyben 230 655 gyermeket gondoztak. Ekkor mar minden hatodik varosnak 6s k6zs6gnek vctt 6v6int6zete; eg6sz 6vi 6vod5ja, minden kilencedilmek.34 1907/08-ban a 3-5 6vesek 17,6 szaza16ka r6szestilt elldt£sban, ebb61 14,2 sz5zal6k eg6sz 6vi 6vod5ban kapott elhelyez6st. Az atlagsz5mok m6g6tt jelent6s tertileti ktil6nbs6gek htiz6dnak meg. 2. A k:£sded6v6 Lut6zetek9 SZem6lyzetit1¢,
6s a gondozott gyeTmek:e1¢ szdmdnak alakuldsa, Ma,ggaTOTSZ6gon, 1877-1908 l¢t3ztjtt l]|IHaMMKa KOJ"HeCTBa PeTCKI4X CaJ]OB, I,IX HePCOHaJIa. M Pa3MeHleHllblX B PeTCKMX CaPaX PeTeri B BeIIl`PnM B 1877-1908 I`I`.
Number Of kind,eTgartenSS their Staff amd the children PLO,cod ¬n handel.gaTtenS ¬rv HungoLTy ¬n the 1877-1908 peTbOd
Tanev
Kisded6v6kszamSazemelyzet
1877-1878 1890-1891 1900-1901 1907-1908
238 757
as:ae:nE;es:i;(Sot;ott)
2663
397 891 2768
2632
2794
Gonsgaoz:attak 23 251 67 5riri 232 158 230 655
!8:9
Forr5s: A Magyar Szent Korona Orszagai n6poktatdstlgy6nek £ejl6d6se. Magyar Statisztikai K6zlem6nyek. 31. k6tet. Budapest, 1913. 3. oldal.
A szazadfordu16ig viszonylag gyors fejl6d6s veszi kezdet6t; az int6zm6nyek szama 1877-t6l a sz6zadfordul6ig ll-szeres6re, a szem61yzet szama h6tszeres6re, a gondozottak szama tizszeres6re n6tt. Emelkedett a k6pesitett szem6lyzet aranya: m1'g 1877-ben a foglalkoztatottak fele? 1907-ben 89 sz5zal6ka volt k6pesitett. Az 6vod6k azonban ttilzsrifoltak) egy 6vod5ra 1875-ben 87, 1891-ben 89, egy gondoz6ra 59, illetve 83 gyermek jutott. Enn6l is kedvez6tlenebb a b6lcs6d6skorti gyermekek int6zm6nyi ell5t5sa; az els6 b61cs6d6t 1908-ban hozz5k l6tre Kassan, a dohanygyari munk5sok szdmdra. A hisded6vds kezdetben f6rf¬ fogLat1¢ozds void, a,z els6 6v6n6 1850-ben foclp k6pes6t6st. A p5lya eln6iesed6s6t mutatja, hogy 1907-08-as tan6vben a 3181 6v6szem6lyzetb6l mar csak 6 volt f¬rfi. A gyeI.mekint6zm¬nyi ell5totts5g megit616s6n6l £igyelembe kell venni azt a t6nyt is, hogy a t6kes orszagokban
- igy Magyarorsz5gon is - a nagy sz5mti h£zicsel6dek (h5ztartasi alkalmazottak) r6tege jelent6s szerepet jatszott az 6rtelmis6gi p5ly5n dolgoz6 n6k gyermekeinek gorodozdsdba)7', ellat£S5ban.
33A kisded6v6d£k ¬s a mened6khazak k6z6tti ktil6nbs6g, hogy az e16bbieket csak okleveles kisded6v6k vezethetik, a mened6kh£zak vezetes6vel viszont k6pesltest szerz6 dajkdk is megbizhat6k. Az els6 k¬t 6vodat Brt47}StOtCJc Ter62; alaPffOtta, Bud5n.
Az elsa alland6 es ideiglenes menedekhaz 1880-ban nyilt meg. 34 A 8.
6s
12.
Magyar
oldal®
Szent
Korona
Orszagai
n6poktat5stigy6nek
£ej|6d6se
(id¬zett
md)
KOzI.EMENYEK
285
3. A n6k fog|al1¢oatatottsdga, a,a toarL foTTa,datOrm kOrSZakdban
A hazai ipar£ejleszt6s kor1£tozott 6s saj5tos munkaer6-sztiks6glete 6s a f¬rfi munkaer6-thlkin£lat alakitja a n6k t6meges foglalkoztat5s5nak hazai nyit5rry¬t. Az bparfejb6d6s kezdett peri6dus&na;k dgaeati, szeTkeZete nem 1¢edve2: a 7}6k fo.qlaZkozt¢tottsdgd7?Ok.. a keV6sb6 munkaig6nyes £gazatok 6s szak-
munka ig6nyes neh6zipari- valamint a szezon£lis jellegti £gazatck magas ar5nya miatt az ipar hem ig6nyli 6s nem teszi lehet6v6 a n6k t6meges fog1alkoztat6sat.
A magyar ipar fej16d6se saj£tossagaib6l ad6d6an a n6k munkabavon5sa az ipari forradalom kezdet6n kor1£tozott; 1890 6s 1900 k6z6tt nagyobb m6r-
t6kben vontak be a munkaer6-tarta16kokb6l f6rfit, mint not. A n6i munkaer6 ir5nti kereslet csak a sz5zadfordul6n emelkedik l1¬nyegesen. 3.1 N61¢ a fizthat fog|a"ozdso1¢bcm
A hivatalos statisztika szerint a mez6gazda)sdg f6k6nt a f6rfiak munkaerej6re 6ptil.35 Az adatok azcmban meglehet6sen pontatlanok, a segit6 csal5dtagok ar5ny5nak sz£mbav6tele n6psz5ml515sonk6nt v6ltozik. A kisparaszti gazdas£gok a f6rfiak 6s a n6k munkaerej6t egyarant hasznositj5k, s mivel a n¬pess6g jelent6s hanyada e r6teghez tartozik, ebb61 k6vetkez6en c! 7'6Jc 7.6s2;v6tele a' mez6gazdasdgbam a hivatalos statisztckdnat jel'eut6sebb.
B6rmunkdsokat els6sorban a nagybirtokokon alkalmaznak, a kisparaszti gazdas5goknak csak 8-10 szazal6ka. A b6rb61 ¬s fizet6sb61 616k k6z6tt a mez6gazdas5gban ttilstilyban vannak a f6rfiak. Ebb61 k6vetkez6en a gazdas5gi fej16d6s e16rehalad5s£val a mez6gazdas5g cs6kken6 m6rt6kben hasznositja a n6i munkaer6t, mivel a gazdas£gi fejl6d6ssel a segit6 csal5diagok ar5nya m6rs6k16dik, a b6rmunka ielent6s6ge fokoz6dik. A b6rb6l ¬s a fizet6sb61 616 n6k k6z6tt a legjelent6sebb sz5mli r6teg a cseZ6ds6g.36 A 7}dzicsel6dek sz5manak ds ar5ny5nak alakulasa a gazdas5gi felj6d6sse1 6s az iparosod5ssal szoros 6sszeftigg6sben emelkedik. R6szar£nyuk f6k6nt a v£rosokban) ezen beltil az iparilag fejlett v5rosoltoan sz5mottev6.37
A h5zicsel6dek - munkaad6juk £oglalkoz5sa szerint - egyhal.mada dolgozik az 6stermel6sben, k6tharmaduk az iparban ds a szolg5ltat6 szf6r£ban. A b6rb6b 6s fbzet6sb6l, 6b61¢ egyTtaTmada - hdZbCSeL6d. A hdzicset6dek 95-98 sz6za)I6ka TIS. A varosi hazicsel6dek egy r6sze 5lland6an mozg6, folytonosan megdjul6 t6meg. A fiatal falusi 1£nyok £tmeneti munkav51la1£s£nak f6 for-
m5ja ugyanis a csel6dmunka. N6h£ny 6vi v5rosi munka 6s takar6koskod5s utah t6bbs6gtik visszat6r a falujdba, hogy f6rjhez menjen. A h£zicse16dek foglalkoztat£s£nak ez a form6ja a fiatalkori maximumpontos foglalkoztatas el6futara. A
ga)2;daSdg6
cseI6ds6get
a
mez6gazdas£gban
foglalkoztatottak
k6z6tt
tartja nyilv£n a statisztika. Ar5nyuk a nagybirtokolmal a legmagasabb. K6-
35 A n6k r6szaranya a gazdas5gilag aktfv n6pess6gen beltil a mez6gazdas5gban, 1891-ben 25 szazal6k, 1910-ben 17 szaza16k.
36 A h6zi cse1¬dek 6s
szolgak ar5nya a fejlett t6k6s orszagokban is jelent6s volt
a mdsodik vilaghabordig: az in£rastruktdralis £gazatok egy6b szektor£nak egyharmadat, vagy enn61 36-37. oldal.)
magasabb
ar£ny£t
k6pezt6k.
(Cser7,OJc-EhrZ6cJL-SziZdggr6
id6zett
mti
37 Az 1000 keres6re jut6 cse16dek sz5ma 1891-ben n6h6ny v5rosban: Kassa (221), Marosvds6rnely (214), Kolozsvar (190)) Budapest (188), Sopron (186), Nagyvarad (181), Komarom (176), Gy6r (170), Pozsony (165). Alacsony a cse1¬dek ar£nya a mez6vfirosok-
ban: H6dmez6vas5rhely (48), Szabadka (62), Versecz (76), Szeged (78). A Magyar Szent Korona Orszagaiban az 1891. ev elej6n v6grehajtott n6psz£ml51as eredm6nyei. II (id¬zett mti)
8,2 a
49. oldal. 1900.ban a f6varosban 59500 a nazi cSe16dek sz&ma, a lakoss£g
szdza16ka. Mds v5rosokban
h6zi
olda1.
cseledeknek
a
lakoss&ghoz
enn6l alacsonyabb - 6-7 sz5zal6k k6z6tt mozog .viszonyftott
ar6nya.
Rdc2:
Js¬t,d72
(id6zett
mti)
61.
KOzLEMENYEK
286
rtikben a n6k ar5nya alacsonyabb, mint a h5zicsel6dek k6z6tt. A mez6gazdas£gi termel6s belterjesebb6 v£l5sa n6veli a gazdas5gi csel6dek ir5nti sztiks6gletet, a sz£zadfordul6n az orsz£g fejlettebb mez6gazdas5gi r6gi6iban csel6dhiany l6p £el. A hiany megteremti a gazdas5gi csel6dek szoci£lis helyzet6nek javit5s£t c6lz6 t6rv6ny elfogadasanak gazdasagi k6nyszer6t.38 Az 6par meg nem j£tszik l6nyeges szerepet a n6k foglalkoztatas5ban; cl b6rb6Z 6s J¬zet6sb6Z 6Z6 7?6k egeyha)rmod6t - a f6r£iak t6bb mint n6gy-
6t6d6t - J:ogZc'tkoztclt;'cl. Az iparban a gazdas5gilag aktiv n6k t6bb mint a fele munk5sk6nt, t6bbs6gtik napsz5mosk6nt dolgozik.39 szdmit5saim szerint 1891-ben a geydripa7.bCm a 7?6k clrd7tgCL 26,8 szdzaZ6k. Ez nagyj5b6l egybeesik
mss kor£bbi becs16sekke140 6s igen j6l k6zeliti egy 1898-ban v6gzett gy5r-
ipari felmer¬s adatait - miszerint a 20 f6n6l t6bbet foglalkoztat6 vallalatolm51 a dolgc)z6k 26,5 sz£zal6ka n6. A 7}6k gt/dripcl7.i tC;m67.tllZ6se cl f67fiCLZc67tdl
er6teZjesebb, mar a sz£zadfordul6n a n6munkasok t6bb mint a £ele a nagyiparban dolgozik, a f6rfiaknak csak 37 szazal6ka.,ll A 7tC;k 6par6 fogZaZkozfatdso e7.6'teIJ'eSe7t kO7}Ce7Lft.6lt,.
1891-ben a fogla1-
koztatott n6k k¬tharmada k6t agazatban: a ruhazati-, valamint az 61elmiszer6s 61vezeti cikk iparban dolgozik. Ez ut6bbin beltil a n6k k6tharmada dohanygyari munkas. Az 5gazati koncentr5ci6 a sz5zadfordu16ra n¬mi|eg enyhti1: 1910-ben az 5gazati megoszl5s sz6r6d£sa er6teljesebb, s a foglalkoztatott n6k haromnegyede h5rom 5gazatban: a ruhazati iparban, az elelmez6si 6s 6lvezeti cilck iparban, valamint a textiliparban t6m6rtil. A n6i fot>c,lalkoztat5s 5gazati strukttirav£ltoz6s5ra a kor5bban n6ket nagy szdmban foglalkoztat6 agazatok visszaszoru15sa 6s a t6bbi agazat - els6soI.ban a teXtilipar - el6t6rbe kertilese je1|emz6. A ro6k gy5ripari foglalkoztatasanak saj5tossagait a magyar iparfejleszL¬s 5eI|ege alakftotta. Ar6nyuk atacsoqvyabb a grydrLparban, mLnt.-gz froarfej'b6d6s 6L6n jdr6 orszdgokbam az iparfejL6d6s kezdet¬ peT¬6dusdbun 6s foglalTcoztatd,st,k 6gc'zat6 s2;erkeZete iS eZt6r6. A magyar ioar strukttir5jdnak megfele16en alacsony a k6nnytiiparban foglalkoztatott n6k ar5nya, a n6k t6bbs6g6t az 6lelmez6si ipar t6m6riti. Csak a sz5zadfordu16t k6vet6en emelkedik a k6nnyti-
iparban - ezen beml els6sorban a textiliparban - foglalkoztatottak ardnya) az iparfejleszt6s jelleg6ben bek6vetkezett vdltoz5snak megfele16en. F6rfiak ¬s n6k munkak6rtilm6nyei rendkivtil kedvez6tlenek az iparban. Korabeli leirasok megd6bbent6 k6pet £estenek a szazadfordul6 gy5|.iparanak munkak6rtilm6nyeir6l.42 A munkaid6 10-12 6ra. A szazadfordul6n v6grehajtott reprezentativ felv6tel szerint a f6rfiak 45,7, a n6k 31,6 sz5za16kanak napi munkaideje meghaladja a 10 6r5t. A felm¬r6s szerint a n6k atlagban r6videbb napi munkaid6ben dolgoztak, mint a f6rfiak.43
3S "1907: XLV. tc. a gazda 6s a gazdas5gi csel¬d k6z6tti jogviszony szabalyoz£sar61.u Ma,7tdeZ KdroZt/.. A n6kr61 sz616 magyar t6rv¬nycikkek Szent lstv£nt61 napjainkig (1000-1928). Grill Karoly K6nyvkiad6 Vallalat. Budapest, 1929. 364-365. oldal. 1£15s
39 A Magyar Szent Korona Orsz£gaiban az 1891. ¬v ale.i6n vegr.ehajtott n6psz6meredm¬nyei. II. (id6zett mti) 78. oldaI. 6s a Magyar Szent KoI.Ona Orszagainak
1910. 6vi n6psz£m1£15sa. VI
7t6
(idezett mti)
|08-109. oldal.
40 catbrei72 Ggr6z6.. A n6i k6rd6s. Gallovich Jen6 kiad5sa. Budapest, 1904. HatucmeyEZt.tc,7t Doris.. A n6i 6s a gyermekmunka Magyarorszagon, 1890 6s 1914 k6z6tt.
Sz6zadok, 1952. 86. ¬vfolyam, 1. szdm, 209-243. olda1.
4| sd7lCZor 1954.
613.
V6Zmos..
Nagyipari
fej16d¬s
Magyarorsz£gon
(1867-1900).
Szikra
Kiad6,
olda1.
ceFret,7Ld Ggrt,Za.. Doh5nygy£ri munkasn6k helyzete. A n6 ¬s a t5rsadalom. 1908. 6. sz£m, 93-97. olda1. Krt,ppa Rezs6-F7.et¢7'CZ Geyt,!o.. El6k a pokolban. I-II. r6sz. A n6 ¬s a t6rsadalom. l908. ll. 6s l2. szam, 179-180. ¬s 196-199. oldal. 43 A Magyar Szent Korona Orszagainak 1900. 6vi n¬psz6m1516sa. VI. 2-17. oldal.
(id6zett mti)
KOzLEMENYEK
287
Kiterjedt viszont a n6k 6jszakai foglalkoztat£sa, holott az 6jszakai munk£t rendelet tiltja.44 Az eg6szs6g- 6s balesetv6delem elhanyagolt. Az anya6s gyermekv6delem elmaradott, a sztil6si szabads£g r6vid. Az 1884-es ipart6rv6ny rendelkezik arr6l, hogy a ,,n6k sztil6s ut£n n6gy h6tig szerz6d6sileg k6telezett munkajuk tedjesit6se al6l a szerz6d6s megsztin6se n6lktil felmentv6k"./,5 1898-t6l ,,Az orszagos beteg£pol5si Slap fedezi a k6rhazakban szti16 n6knek 6s sztil6tteiknek £poldsi k6lts6geit".46 A rendeletet a gyakorlatban hem val6sitjak meg. 1907-ben rendelkezik t6rv6ny a gyermekagyi seg6lyr6l,47 amely a tapp6nzzel egyen16 6s maxim5lisan nyolc h6tig nydjthat6. Az ig6nybev6tel korl£tait j6l mutatja, hogy csak a betegseg61yez6 p6nzt5rak tagjai vehetik ig6nybe - az orsz£g n61akossdg£nak 1 szaza16ka.48 R6szben a n6k szakk6pzetts6g6nek hi5nya, r6szben a n6i munkaer6 masodlagos jellege 6s az ezzel 6ssze£tigg6 diszkrimin£ci6 miatt a n6k £tlagban a £6rfiak b6r6nek
fel6t kapj5k, - vagy enn6l is kevesebbet - s az alacsonyabb kereseti tartomanyokban t6m6rulnek nagyobb szamban.49 A gyaripar elmaradottsaga, sajatos szerkezete 6s koncentraltsaga miatt az ipari foglalkozasokat mell6kesen tiz6 n6k sz5ma meghaladja a f6fogla1kozasd n6k szam£t. A mellek£oglalkozdsok k6z6tt jelent6s a h5zi 6s a n6pi ipar - ezen beltil a sz6ves, fonas - szerepe, ezut6bbi atextllipar hiany£val ftigg 6ssze. A h5zi 6s a n6pi ipart f6k6nt mell6kfoglalkoz5sk6nt fizi az 6stermel6 n6pess6g.50 Ezen kivtil meg jelent6s a ruhazati, az 6lelmez6si iparban, a vend6glat5sban 6s szem¬1yi szolg£lfatasokban a mell6Ifoglalkoz5st vegz6 n6k sz5ma 6s aranya. T6bbs6gtlk h5ztart£sbeli. Hogy a csal£d sztiks6gletein ttil milyen m6rt6kti arutermel6st v6geztek a mell6kfoglalkoz5sli
haziipar keret6ben, arra a korabeli statisztik5kb61 hem kapunk egy6rtelmti valaszt. A f6r£iak elv£ndorlasa, a mez6gazdas5g eltart6k6pess6g6nek stagn51£sa, az 6nall6 kisiparosok meg6lhetes6nek rosszabbod£sa miatt a n6k mell6ktev6kenys6ge n6vekv6 szerepre tesz szert: 1891-ben 29 sz£za16k, 1910-ben 51 sz5zal6k a n6k ar£nya a mell6kfoglalkoz£stiak k6z6tt. A mell6lrfoglalkoz6sok rendszere Magyarorsz5gon is az 6stermel6sb61 az iparba va16 £tmenetet segiti, funkci6ja a stagna16 vagy roml6 mez6gazdas5gi j6ved.elmek kieg6szit6se; a n6k t6rsadalmi atr6tegz6d6s6nek egyik csatom5ja, a kisiparb6l a nagyiparba val6 at5ramlas el6k6szit6je. A fokoz6d6 £rutermel6s mellet/t a szazadfordul6n terjed a megrende16sre
- az idegen szaml£ra - v6gzett otthoni munka tipusa. Az idegen tizlet
r6sz6re otthon dolgoz6 iparosok sz£ma 1910-ben 13 176 f6, akiknek 40 szazal6ka n6. T6bbs6gtik a szab6iparban dolgozik 6s varr£ssal £oglalkozik. Enn6l magasabb a megrende16 1ak5san dolgoz6 iparosok szama (28 124) ezek 96 sza```
4,,"1908: LIII. tc. az iparban alkalmazott n6k 6jjeli munkaj&nak tilalma ir&nt I3ernben, 1906. 6vi szeptember h6 26-an k6t6tt nemzetk6zi egyezm6ny becikkelyez¬s6r6l.,, Ma71C!eZ K. id6zett mti,
324-376. olda1.
/.5 "1884: XVIII. tc. ipart6rv6ny.,, 116. §. Ma71C!e! K. id6zett mti, 293. olda1.
4O ,,1898: XXI. tc. a nyi|v6nos beteg£polas k6lts¬geinek fedez6s6r6l.w 3. §. Mo7}C!e! K. id6zett mti, 348. olda1.
47 ,,1907: XIX. tc. az ipari 6s kereskedelml alkalmazottak betegs6g eset6re val6 biztosit6sar6l." 50. §. Mo7'del K. id6zett mtive 361-363. oldal.
6s
baleset
8 A n6i n6pess6gen beltil mindv6gig igen alacsony a biztosftottak aranya: 1920ban 4 szazal6k, 1941-ben 13 sz5za16k. Statisztikai Evk6nyv, 1925. olda1, 6s Statisztikai Evk6nyv, 1948. Budapest, 1949. 55. olda1.
Budapest,
1926.
47.
48Heti 8 korona alatt a f6r£i munkasok 23) a n6k 66 sz6zal6ka keres; heti 40 korona felett a f6rfiak 9, a n6k 0,4 sz5za16ka. Evi 1500 korona alatti fizet6ssel a f6rfi tisztvise16k 380/o-a, a n6k 980/a-a rende|kezik; 3 000 korona feletti fizet¬ssel a f6rfiah 18, a n6k 0,0 sz6zal6ka. A Magyar Szent Korona Orsz6gainak 1900. 6vi n¬psz6mlalasa VI. (id6zett mti) 490-505. olda|. 50 1891-ben a me11¬kfoglalkoz5st tiz6 n6k n6gy6t6de,
1910-ben k6tharmada a h6zi
6s a n6pi ipar keret6ben fejti ki tev6kenyseg¬t. Ezen belti1 1891-ben k6tharmaduk, 1910-ben n6gy6t6dtik sz6v6st ¬s fonast v6gez. A Magyar Szent Korona Orsz£gainak 1910. 6vl nepszamlalasa. VI.
(id6zett mti) 738-761. olda1 6s 818-865. oldal.
KOzLEMENYEK
288
zal6ka n6, t6bbs6gtik mos6- 6s vasal6n6.51 Az otthoni munkarendszer val6s5gos szerepe a statisztikabaLn jelZettn6l (1910-ben 1)2 szaza16k) nagyobb, de
az a sz6les k6rti kiterjed6se ami az iparfejl6d6s kezdet6n p61d5ul Angliaban tapasztalhat6, Magyarorsz5gra nem jellemz6. Ennek oka els6sorban a textl,lipar 6s a t6kest mege16z6 iparformak elterjed6s¬nek hianya. 3. A b6nrydszatt 6s az ivari mell6kfogLalkozdst tiz6k nemenk6ntb szdma Magyarorsz6gon, 1910-ben Ko-uecrBO J"II a IIO6ouHbIM 3a""eM B I.OPIIO JIO6blBaroI11eri IIPOMblLLIJIeHllOCn B HPOMbII1|JIeHHOCTn B 1910 I,- l3 BeHI.PI" rIO rIOJIy
Number of persons pursu¬ng a secondaTg OCCuPatiOn
i,n mining amd mamufacturing in Hungary in 1910 by sex Foglalkozasi viszony
Onall6 Seg6dszem6lyzet C)sszesen
Ferfi
N6
A n6io^3ranya 50,2
95 128 20 306
95 808 21 764
115 434
117 572
51,7 50,5
47 109 2 ZJ7 49 386
69 974 6 OPT 76 051
60,0 72,7 60,6
Ebb6l: hazi 6s n6pi ipar 6na116
seg6dszem6lyzet 6sszesen
Forr&s: A Magyar Szent Korona Orsz6gainak 1900. 6vi n6pszaml5l&sa. VI. (id6zett mti)
818-865. oldal.
3.2 A n6k aT6nya a szotg6ltat6 szf6Tdban 6s az 6Ttelm£S6gb foglalkoz6sokban
A szazadfordul6n a n6k foglalkoztatasa mar elfogadott t£rsadalmi t6ny: amely )?egy6birant p6nztigyi szempon.tb6l is indokolt elj5r5s, amennyiben a n6 a £6rfin5l rendszerint olcs6bb munkaer6t k6pvisel; term6szetes azonban, hogy ez a k6riilm6ny enn6l a fontos k6rd6sn6l csak masodrendti szem-
pontot k6pez, a f6 szempont az, hogy a tarsadalom a mtivelt de vagyontalan n6nek, akinek a csaladi ttizhely boldogsag5t e16rnie nem sikerult, nydjtson mtivelts6g6nek megfelel6 kereseti m6dot, amely alkalmas 6t a pro]etariatus 6s az erk6lcsi elztill6s veszedelm6t6l meg6vni,,.52 A mez6gcLZdaSdgO7L kfOtil6 szeJctoroZc k6z6tt a szolg5ltat6 szf6ra kezdett6l
ion.tos szerepet t6lt be a n6k foglalkozfat5s£ban. Mig 1891-ben a szolgaltatdsok t6bb not foglalkoztatnak, mint az ipar, az iparfej16d6s kibontakozas5nak hat5sara a sz5zadfordu16t k6vet6 6vtizedekben a foglalkc)ztatott n6k szama a k6t 5gazatban mar megk6zelit6leg azonos.53 A gazdas5gi £ejl6d6s el6rehaladas5val m6dosul a szektoron bemli al£gazati szerkezet, mig az id6szak elej6n az agazatban dolgoz6 n6k t6bb mint
a felet a kereskedelem 6s a vend6gl5tas foglalkoztatja, s egyharmadan osz-
51 A Magyar Szent Korona Orszagainak 1910. evi n6pszamla16sa. VI. 726-737. olda| 6s 702-725. o|dalt
(id6zett mti)
52 A Magyar Szent Korona Orsz5gaiban az l891. 6v elej6n v6grehajtott n6pszam1alas eredm6nyei. II. (id6zett mti) 110. oldal.
53 sz5mltasaimban a szolgaltat6 5gazatokban £oglalkoztatottak sz&ma a nazi cse16-
deket nem tartalmazza.
KOzLEMENYEK
289
tozik az eg6szs6gdgy, az oktat5s-kulthra 6s a k6zigazgat£s; a k6vetkez6 6vtizedekben a kereskedelem 6s vend6glatas veszi,t je|ent6s6g6b61 6s az ut6bbi agazatokban t6m6rtil a foglalkoztatott n6k k6zel £ele. Az iparfejl6dds kibontakoz5sdval p5rhuzamosan emelkedik a n6k fog1alkoztatottsaga az 6rtelmis6gi paly5kon. Mig 1880-ban az 6rtelmis6gi £oglalkozasokban a n6k r6szaranya 13 sz£za16k volt, 1910-ben 20 sz5za16k.5'* Az
6r\telmis6gi palyakon jelent6s a n6i foglalkoz5si koncentr5ci6; els6sorban a k6zeg6szs6gtigy 6s a tantigy tertilet6n sz5mottev6 a n6k r6szar5nya. A k6zeg6szs6gtigy magas fokli k6pzetts6get ig6ny16 tertlletei 6s a tantigy kezdetben £6rfi p51y£nak min6stilnek 6s csak a n6k foglalkoztat6sanak b6vtll6s6vel parhuzamosan £okoz6dik a n6k bearamlasa ¬s veszi kezdet6t a kct palya eln6iesed6se. Az eg6szs6gtigey6 doZgoz6Zc k6z6tt a n6k magas r6szaranya a sztil6szn6k
nagy sz£m5b6l ad6dik, akiknek t6bbs6ge oklev61 n61ktili, tanulatlan, parasztbaba. Az orvosok k6z6tt eleny6sz6en kev6s a n6k sz5ma.
urn.
A XIX. sz5zadig a to7Lit64 pdleyd7b kiZ5r6lag f6rfiak dolgoztak, az 1850-es
6vek v6g6n jelenik meg az els6 tanit6n6. Az 1868-69-es tan¬vben a tanit6k 3)9 sz5za16ka n6. A p6lya eln6iesedds6t jelzi az a tendencia, miszerint ar6videbb szolgalati id6vel rendelkez6 tanit6k k6z6tt a n6k aranya j6val magasabb, mint a nagyobb szolgalati id6vel rendelkez6k k6z6tt. Mig legalabb 40 eve a palyan dolgoz6 tanit6k 2,9 sz£zal6ka, a 2-4 eves munkaviszonynya.1 rendelkez6k 34)2 sz£za16ka n6.55 A tanit6k6pz6k hallgat6inak t6bbs6ge mar a szazadfordul6n is n6, ami a palya tovabbi eln6iesed6s6nek 5rny6kdt el6revetiti. A sz5zadfordul6n a tanit6n6 mar az oktatas elfogadott szerep16je' f6k6nt a k6z6poszt6lyb6l sz5rmaz6 n6k szamara nytijt keny6rkeres6 lehet6s6get. ,,A n6 ha talan iskola 6nal16 vezet6s6re nem is annyira alkalmas, mint a f6rfi, mint osztalytanit6 a leghivatottabb k6zeg a gyermeknevel6sre, melt leginkabb tudja megta15lni azokat az 6rtelmi) erk6lcsi, 6rzelmi stb. rug6kat, amelyek a gyermekoktatds eredm6nyess6g6t kultur£lis, de f6k6nt mor£lis, igy altalaban szocialis szempontb6l biztositj5k.?,56
A n6k hdtrdnya a pdkydn a munkdbal6p6sko1. elkeZd6dik 6s a pdkydn val6 e|6rehal'addssat a f6rfbalct6L val6 eLmaTaddS fOkOZ6dilc. Az ctemi oktaLt£sban a n6k iskolai v6gzetts6ge a f6r£iak6nfl magasabb. A n6kn61 gyaLk-
rabban el6£ordu1, hogy a magasabb szintti cktat5sra k6pesit6 v6gzetts6ggel alacsonyabb szinten tani.tanak. A n6k el6meneteli kori5tai,i mutatja: hogy a vezet6 posztokat £6rfiak t6ltik be, 6s min6l magasabb szintti tan5ri tevekenys6gr6| van sz6, 5ltalaban ann5l alacsonyabb a n6k ar5nya. Az eZemi 6skolai ta7}6f6k egynegyede n6. Ezen beml az alacsonyabb beosztdsokban a tanit6n6k ar5nya magasabb: az 6raad6k h5romnegyede, a seg6d- 6s helyettes tanit6k egyharmada, az igazgat6k 2)4 sz5za16ka n6. A n6k t6bbs6ge k6zimunkat tanit. A szakk6pz¬sben a n6k szerepe eleny6sz6) az inasisko15kban az 1907-08-as tan6vben 6sszesen 6 tanit6n6 .talalhat6, akik leanyiskol5kban tanitanak.
6,'A Magyar Szent Korona Orsz£gaiban az 1881. 6v elej6n v6grehatjott n6psz5ml§1§s eredm6nyei nemely hasznos haziallatok kimutat£s&val egytitt (id6zett mti) 758-761. oldal, A Magyar Szent Korona Orszagainak 1910. 6vi n6psz5mldlasa. VI. (id6zett mti) 168.
olda1®
55 A
Magyar
Szent Korona
Orsz5gai
nepoktatasugy6nek
fej16d6se
(id6zett
mti)
114. olda1.
56 A Magyar Szent Korona Orszagainak 1900. ¬vi n6psz5m1£l6sa. II. A n6pess6g foglalkozasa k6zs6genk6nt. Magyar Statisztikai K6zlemenyek. 2. k6tet. Budapest, 1903. 129. oldal.
KOZI.EMENYEK
290
A tcm;t6Jc6pz6 tcL7}drai7|CLk 6sszet6tele k6veti az iskolaI.endSZer ktil6nb6z6
szintjein kialakult nemek szerinti megoszl5st. A legalacsonyabb a tanarn6k ar5nya az elemi iskolai tanit6k6pz6ben (32 szazal6k), mig a polgari iskolai tanit6k6pz6ben a tanarok k6zed fele, az 6v6n6k6pz6ben k6tharmada n6.57 Alacsony a tanarn6k aI.5nya a fels6 mez6gazdasagi 6s fels6 kereskedelmi iskolakban. A f6iskolakcm 6s az egyetemeken a nyilvdnos rendes tan6roknak c.sak 0,8 sz5zal6ka n6 meg a 30-as 6vekben is.58
Az oktat£s minden szintj6re jellemz6, hogy az oktatas kiterjeszt6s6vel emelkedik a n6k ardnya a tanit6k, ltan6rok k6z6tt 6s n6 szolgalati idejtik. A tanit6n6k nagy t6megeinek p5ly5j5ra a fiatalkori maximumpontos £oglalkoztat5s jelemz6. A tanit6n6k k6zel fele a 20-29 eves korcsoporthoz tartozik) munkavdllal5suk 5tmeneti, a f6rjhezmen6st k6vet6en t6bbs6gtik megszakitja a munkaviszonyat. A tanit6n6k k6tharmada hajadon, mig a f6rfiaknak csak egyharmada n6tlen. A ferfiak a h5zassag ut5n is megtartj5k foglalkozasukat, a not a hazassag kivonja a hazon kivtili munka k6r6b6l. F6k6nt a magasabb oktatasi szinteken dolgoz6, 6s ezen beml is a k6pzettebb n6k k6z6tt magas a hajadonok aranya. A h5zon kivtlli ¬s az otthoni munka t)sszehangolasara a tarsadalom nem teremt lehet6s6get. (K6vetkezik a n6k foglalkoztat5sanak demografiai) gazdas5gi k6rtilm6nyei Magyarorsz5gon a k6t vilagh5borti k6z6tt.)
PEMOrPAcDnqECKIAE m S)KOHOMfrlqECKME yCJIOBIA5I 3A.HfITOCTI4 XEHxpnII B BEHrPnM oT PA3BEPTBIBAHM5I HPOMbILI|JIBHHOiZ pEBOJIIOIIIAI4 Ilo rIEPBOIft MVIPOBOit BOIitHbI Pe3ro|Me B POJIb
JIMHaMMKe
O6HIeCTBeHHOrO
MrPalOT Pa3BePTI)IBaHMe
nOJIOXeHMjI
M
3a-TOCTM
MHJIyCTPMaJII,13aIIMM M erO
XeHHII4H
BaXHyro
COIIMaJIbHO-9KOHOMMtleCKMe
M M
I(eMOr,Pad"tleCKMe yCJIOBMjI, Tax KaK MHJ]yCTPMaJ"3aIIMjI CO3ZlaeT TeXHMtleCKMe O"aCTM O6IIIeCTBeHHble yCJIOI"jI MaCCOBOP| 3aHjITOCTM }KeHIIIMH BHe JIOMa. B KanMTaJ"C-t]eCKOM IIePMOJIe 3KOHOMMqeCKOr.O Pa3BMTMfl BeHrPMM 3aHjITOCTb XeHII|MH PaCIHMPjIJIaCb HenPePbIBHO, t"CJIeHHOCTb I,I3MeHjIJIaCI, JIMHaMMtzecKM OCO6eHHO B CaMOM HaqaJIe HaIIIerO CTOJIeTMfl. BoBJIetleHMe XeHnIMII B O6-
HIeCTBeHHO OPraHM3OBarIHyro CCbePy nOKa3I)IBaeT O6IllMe tlePTbl dya3bI Kar"TaJ"C"tleCKOrO nPOMbIIHJIeHHOrO Pa3""jI M CBOriCTBeHHble tlePTI,I nPOMbIIIIJIeHHOrO pa3BMTMj[
BeHrPMM.
Pacll"peHMe
I4X
MaCCOBOrO
3aHjITI4jI
BHe
J\OMa
COOTBeTCTByeT
MeXJIyHaPOJIHOri TeHJIeHqMM, nPOd"JIb 3KOHOMMqeCKOPl aK-BHOC- nO BO3PaCTIII,IM rPynrlaM XaPaKTePM3yeTCjI Mall-CJ"yMOM B MOJIOjIOM BO3PaCTe. yPOBeHI, 3aHjITOC-, HarPaBJIeHMe ee PaCIIPOCTPaHeI"jI, ee O6beM M CTPyKTyPa BI,IPaXalO1. cBOfaCTBeHHyro nPaK"Ky BeHrePCI(OrO eKOHOMMtleCKOI.O Pa3BM"jI. IIoTPe6HOCTb B Pa6oqeri cMJIe BeHrePCKOrO nPOMbIHIJIeHHOrO Pa3--jI, M36bITOK MyXCKOri Pa6otleri CMJIbI OIIPeqeJIjllOT HatlaJIO 3aIIjITOC- Xe-IMH B BeHrPMM, OTPaCJIeBajI CTPyRTyPa HatlaJIbHOrO nePMOj]a nPOMblmJIeHHOrO Pa3"-SI He jIBJIjleTCjl 6JIarOIIPMjITHOjZ JIJIjI 3aIIj[TOC- Xe-IMH : M3-3a BI)ICOKOfa Ilo- MeHee TPyHOeMKMX OTPaCJIeri, OTPaCJIeri TjIXeJIOfa IIPOMblmJIeHHOC-, TPe6yroIIII4X KBa-d"lIMPOBaHHOjl pa6otleri CMJIbI, a TaK>Ke OTPaCJIejZ ce3OIIHOrO XaPaKTePa IIPOMbIIIIJIeHIIOCTb He TPe6yeT M He IIO3BOJIjleT MaCCOBOrO 3a""fl XeHnlMH.
I(
57 A 55.
6s 124.
Magyar
Szent
Korona
Orsz.dg.ai
n6poktatastigy¬nek
fejl6d6se
(1d6zett
mti)
oldal.
58Magyarorszag 6v6- 6s oktat6 szemelyzetenek statisztikaja az 1934-1935. tanevben. Magyar Statisztikai K6zlem6nyek. log. k6tet. Budapest, 1937. 61. Olda1.
JIIll
ll,I
KOzLEMENYEK
29l
M3-3a XaPaKTePMC"4K BeHrePCKOrO I|POMbIIHJIeHHOrO Pa3BM"fl B HatlaJIe IIPOMbIIHJIeIIHOjl peBOJIroII- BOBJIetIC-e X{eHuMH B Pa6oTy jIBJIjleTCjI OrPa-tleHHbIM; B nePMOJ[
1890-19OO rr. M3 TPyZ[OBbIX Pe3ePBOB
6bIJIO
BKJIIOtleIIO B
me MyXtIPIH, qeM XeIIprI4IJ. CIIPOC Ha XeHCKylO Pa6otlylO B 6oJIbmOjZ MePe TOJIbKO Iia nOPOre 19-ro M 2O-ro cTOJIe"P_I. 3aHj[TMe
IiI,IM; B
XeHIHMH
B
IIPOMbIIIIJIeHHOCTM
jIBJIfleTCjI
Pa6oTy 6oJIb-
CMJIy
OHeHb
yBe"-BaCTCjI
KOHIIeHTPMPOBaH-
1891 I. JIBS TPe- 3aHjITI,IX XeHIHMH Pa6oTaJ" B qByX OTPaCJIjIX:
B
KOH-
dyeKIIMOHrIOl-4 IIPOMI,IHIJleHHOC- J4 B l"IIIeBKyCOBOjl rIPOMbIIIIJIeHHOC-. KoHueHTpauMjI }KeHn]MrI B a)a6pMtIZIO-3aBOJICKOI-4 lIPOMblmJIeHHOorM nOKa3bIBaeTCH 6oJIee
lfHTeHCMBHOjZ no cpaBHeI"ro C MyXt"Haiv", yXe rla IIOPOre 19-ro M 20-ro BeKOB B
KPyrIHOri
nPOMI,lIIIJIeHHOC-
Pa6oTaroT
6oJIbllle
rIOJIOBJIHbI
XeHurMH
M
TOJIbKO
cJIerKa 6oJIbIIIe OJIHOfa TPe- MyXt"II. HecMOTPjI Ha 9TO JIOJIjI XeHIHMH B a)a6pMtIHO-3aBOqCKOfa lIPOMblmJIeHHOC" ")Ke, tleM 3a I-IatlaJIbHI,Ira IIePMOJI nPOMI)Im_leHHOrO Pa3I"TMjI B CTPaHaX, HaXOJIjIIHMXCjI Ha r"Ke rIPOMbII|IJIerIHOrO Pa3BMTJ4fl, M TaKXe CTPyKTyPa MX 3aIIaTMfl OTKJIOHjleTCj[ OT CTPyKTyPbI 3aHjITMjI MyXt"H. B cooTBeTCTBMM CO CTPyKTyPOfa BeHrePCKOri lIPOMblmJIeIIHOC" JIOJIjI XCH-
LI"H,
3am[TI,IX
urMII
B
JIerKOri
KOrIIIeHTPMPOBaHO
B
nPOMI,IIIIJIeHHOC",
"lUeBOr-4
HM3Ka,
nPOMbIIIIJIeHHOC".
J]oJIjI
6oJlbII"HCTBO XeHIIIMH
B
XeH-
JIerKOjZ
rIPOMbIIIIJIeHHOC- - nPeJleJIaX ee l3 nePBylO OqePeqb B TeKC"JII,HOri nPOMI,IIHJIeHHOCTM - yBeJ"t"BaCTCjI TOJIbKO B IIatlaJle 20-ro BeKa M3-3a M3MeHeHMjI B XaPaKTePe nPOivlbII|IJIeHHOrO Pa3BI4TI4jl. M3 HeCeJIbCKOXO3jlriCTBeHHbIX CeKTOPOB
HylO
POJIb
JIaJ"
Pa6oTy
j[HMeM
IHerO
B
3aHjI-M
XeHIllMH
6oJIbmeMy
o"HaKOBO
a
C
IIPOMblrmJIeHHOrO
KOJ"tleCTBO
-CJIOM
CdyePa
IIaqaJIa.
KOJ"qeCTBy )KeIIIllMH,
Pa3BePTbIBaHMjI
CTOJIe-fl
yXe
Hem
B
B
1891
r.
MrPaJIa
3a
net)Bble
C
nOJI
JIeCjITI4JIe"4jI
rIPOMbIIIIJIeHrIOC-,
O6cJIyXMBa-jIX XeHIllMH.
BaX-
o6cJIy)KMBaHMfl
nPOMblmJIeIIHOCTb,
Pa3BMTMfl,
XeHII]MH, 3aHjITbIX B
3a"TbIX
O6cJIy)KMBaHMfa
rloKa
6bIJIO
BJ"Ha-
nOq"
pa3BePTblBa-eM
IIPOMI,II|IJIeHHOrO Pa3BMTMj[ yBeJ"qMBaeTCjI 3aHjITOCTb )I(eHurMH B MHTeJIJIeKTyaJIbHbIX IIPOd)eCCIAj[X. nOKa B 188O I. cpeflM MHTeJIJIeKTyaJII,HbIX Pa6oT-ROB JIOJIjI xeHIllMH COCTa-JIa 130/a, B 1910 I. oHa PaI3lijIJIaCb 200//o. TaKXe M B MIITeJIJIeKTyaJII,HI)IX rIPOd)eCCMj[X 3Ha-TeJIbHa I(OIIIIeHTPaIIMfl XerIIIII4H, B nePByro OtlePeJII,
B O6JIaCTjIX 3J[PaBOOXPaIIe-jI M O6pa3OBa-jI, BbICOKa JIOJIjI XeHIHMH. Tpe6ylolqMe
BbICOKOjI
KBa-d"KaII-
O6JIaC-
3jIPaBOOXPaHe-jI
M
O6pa3OBa-e
C-Ta-Cb
paHbme MyXCKMM M IIPOd)eCCMjIMM, M TOJIbKO nPM PaCII"Pe-M 3aHjITOC" >KeHnIMH yBeJ""BaeC" BTeKaHMe )KeHIHMH M HaqMHaeTCfl a)eMMHM3aIIMjI JIByX nPO-
cPeccMI.¢.
BbICOI(ajI
JIOJIjI
XeHllIMII
CPeJIM
Pa6oT-ROB
3qPaBOOXPaHe-jI
O6MCHjl-
eTCjI BbICOKMM -CJIOM aKylllePOK, 6oJIbmMIICTBO KOTOPbIX COCTOMT M3 HCO6yqeHHI,IX, Tax Ha3bIBaeMbIX KPeCTbjIHCKMX nO"BaJIbHbIX 6a6oK. CpeJII4 BPaqejI MMeeTCjI OtleHb MaJIO }[<eHI|lMH.
C pa3BePTbIBa-eM 3aHjITOC" XeHH|MH CO3qaeTCfl CMCTeMa COuMaJII,HbIX ycJIO"fa XeHIIIMH. yPOBeHI, mKOJIHOrO O6pa3OBa-jI XeHII"H nOBbluraeTCjI MHOrO,
6bI- CJIeJIarlbl nePBble IIIa" JIJIjI CO3qa-jI Ce- JIeTCKMX yqPeXJIe-ri. B npoMbIIIIJIeHIIOC"
coI]MaJIbHOe roTCjI
yCJIO"jI
TPyJ(a
O6ecnetle-e
MeJIJIeHHO
6paKa
M
BeIIrP-.
flB"roTCjI
OtleHb
MeXJIyHaPOJIHble
jIOC"XeHMeM
ellie
CKOPee
CyllleCTByeT
MaI(CMMyMa
nOCJIe
a
6oJII,lIIafl
He6JIarOnPMflTHt)IMM,
Col.JIarIIe"H
BbIIIOJIHjI-
XeHCKOri pa6otlefa CMJIbI, XeHurJ4mI IIOJIytlaroT nOJIO"Hy 3aPIIJIaTbI MyX{t"H. XeHCKajI pa6otlaH CMJIa - BTOPMtIHafl Pa6otlajI CMJIa, 3aHjI-e XeHIIII4II 3a"CMT OT KOHbroHKTyPHbIX yCJIOBMfa M OT 3aHjI"j[ MyX-H. TMn 3aHjITOC" XeHIIIMH XapaKTePM3yeTCjl
B
XeHUIMH
OPra-qeHO,
MOJIOJIOM
POXJIeI"jI_ nePBOrO
qI4CKPMMMHa|IMa
BO3PaCTe;
Pe6eHI(a
nOCJIe
6oJIbIIIajI
3aKJIrotleHMjI
MaCCa
XeH-
HIMII OCTaBJIjleT 9KOHOMMtleCKyro aKTMBHOCTb.
THE DEMOGRAPHIC AND ECONOMIC CONI)ITIONS OF THE FEMALES, EMPLOYMENT IN HUNGARY FROM THE EVOLUTION OF THE INI)USTRIAIJ REVOLUTION TO WORLI) WAR I Surmrmarg
The evolution of industrialization and its concrete social, economic and demographic conditions play a great role in the development of the females,
292
KOzLEMENYEK
social situation and employment) namely industrialization creates the technical and partly social conditions of the females, mass employment outside home. In the capitalist period of the economic development of Hungary the females, employment widened continously; but the change in their number was dynamic mainly after the turn of the century. The women's inflow in the socially organized sphere showed the general features of the early stage of the capitalist industrial development and the specific features of the Hungarian industrial development. The widening of their mass employment outside home followed the international tI.end) the maximum at young age was characteristic of the profile of economic activity by agegroups. The level, the direction of spreading and the extent, the structul,e of employment reflected the specific practice of the Hungarian economic development. The labour demand of the Hungarian industrial development and the surplus of male labour force determined the beginning of the females' employment in Hungary. The sectorial structure of the early period of industrial development was not favourable for the women,s employment: because of the high proportion of less labour-intensive branches, of skilled labourintensive branches of heavy industry as well as of branches o£ seasonal character, industry did not require and permit the mass employment of females. Due to the peculiarities of the Hungarian industrial development the females' including in work was limited at the beginning o£ the industrial revolution; in the 1890-1900 period from the labour reserves mol.e men than women were included in work. The demand for female labour grew much only at the turn of the century. The women's employment in industry was much concentrated; in 1891 two thirds of the employed females worked in two divisions: in clothing industry as well as in food-) drink- and tobacco industry. The females, cor`centration in manufactul`ing was more intensive as compared to males. Already at the tum of the century in large-scale industry was employed more than the half of female workers and only somewhat more than one third of male workers. In spite of this the women,s ratio in manufacturing was lower than in the early period of the industrial development in the countries being on the top of industrial development) and also the sectorial structure of their employment was different. In conformity with the structure of the Hungarian industry, the share of women employed in light industry was low, the majority of females was concentrated in food industry. The proportion of female workers in light industry - within this mainly in textile industry - increased only after the turn of the century due to the change in the character of industrial development. Of the non-agricultural sectors the service sphere played an important role in the employment of women since the beginning. While in 1891 more females were employed in services than in industry, under the impact o£ the evolution of the industrial development, during the decades following the turn of the century the number of women employed in industry was already nearly equal to the number of women working in services. The £emales' employment as intellectuals grew parallelly with the evolution oJ: the industrial development. While in 1880 13 per cent o£ the intellectuals were females, in 1910 already 20 per cent. Among the intellectuals too, there was a great concentration of women, their proportion was high mainly in the fields of public health and education. Public health I.equiring a high qualification, as well as education were considered as male occupations at the beginning, and only at the widening of the female's employment the inflow of women grew and the feminization o£ the two occupations started. Among the health workers the high proportion of women was due to the great number of midwives whose majority consisted of unlearned, so called peasant midwives without diploma. Among the physicians the number of women was very low. Parallelly with the widening o£ the females, employment the system of the social conditions of the employment of women developed. The females, educational level grew much, the first steps were made in the c1.ea-
