9. A PENZ PSZICHOLOGIAJA ES A GAZDASAGI SZOCIALIZAclO

348

ALBERT AD ILA

bSSZEGZES E tanulman yban attek in tettuk a kornrnunikacio s lan e alk?to.e le m ein ~k (fo.n as, ,jjz~­ net cfrnzett kontextus) szocialpszi cholog iai es pragrnatikai szerep eit a hird etes es a f; gyaszto kapc solad .ban, valarn in t ~ite:tu n~ .etikai es s za~al~ozasi ker?es~kre ~s . Annak ellener e ho gy ren get eg kutatas vizsga lja ez eket a ker des ek et, meg t avol allunk attol, hog~ a rekl am ok be~oly~sol asi mecha~izmus,~t, ~,atis~t es hat~k~nysa~ ga t kontrollalni tudjuk (gyako n a vara tl an, meg,hok~e?to, e~?re k; nem ;z~m l thato fogyasz t6i reakc i6) . Szukseg lenne a so k befolyasolo tenye,:o lzolalt ,~a:asanak egyseges keretben torterio, integr alt tanulman yoz asara,,valam tn; a~ elso res.z?en fe~ve­ tett pr oblernak (pI. a rekl am hara sa az egyen m egelegedenseger e) ernp irikus V 1ZS galataira .

9. A PENZ PSZICHOLOGIAJA ES A GAZDASAGI SZOCIALIZAclO K6rossy Judit. Lisznyai Sandor

BEVEZETES A cimben olvas ha t6 szavak: penz es szo cializacio, egy uttes m egjelenesukkel ma r mutatjak azt a tern akort, am it e ket fogalom . rnetszespo nrja" a gaz dasagps zich ologiab an kijelol, vagyis: hogyan sajatitja el a gyermek fejlod ese soran a penz hasznalanit, kezeleset, hogyan e rti meg a penz fogalmat . Ez a ker desfelteves azonban oly an m 6d on bovult az egymasr a epiilo gazdasagpszi ch ologiai kutatasok sa ran, ho gy m ar a megjelent agazdasagi szocializacio konc epcioja. Ez a nagyon altalanos fogalom olyan temakat inte gra l, mint hogy mil yen szekvenciakban ertik meg a gye re kek a gazda sagi fogalrnakat , hogyan les zn ek res ztve voi a gazdas agi folyamatnak, mil yen mechanizmusok segit ik ebbe n a gyere kek et es a szuleik et, van- e a gyer eke kne k sajat gazdasagi vilag uk. Ha gyo rs p illan ta st vet unk a sz ocializ acio kutat asan ak nehan y nagyobb iranyzatar a, lath ato, ho gy a szakirodalo m ban vis zo nylag ke son jel ent m eg a gazda sagi sz ocializacio temakore. A ku lonbozo szoc ializac ioe lm ele te k - tulajd onkeppen a szazadfordul 6n megjel eno pszi choanalizis ota - arra keresik a valas zt, ho gy ho gyan lesz a gyermekbol feln ott individu um, hogyan sze rz i meg a tarsad alornb an nelkiilozhetetlen rudast es kepessegeket, hogyan alka lma zkod ik a tarsad alornhoz . A hilonbozo szocial izacios elmelet ek (pszicho ana lit ikus, szocialis ta n u las -elrnelet, ko gnitiv fejlod esi elrn elet, viselke desgenet ika stb.) egy rnas to l elter o m edon hatarozzak m eg a szo cializacios folyarnatot, a sz ocial izacio celjat, kozeget , technikajat , a szocializaciob an res zt vevo szernelye k es "sze me lyisegre szek" sajatossagait, hangsulyos eleme it. A szocializaci o hagyornanyosnak t ekintheto temakorei m ell en (pl. mo ralis fejlod es, identitas-nerni ide nt ita s ki alakul as a, telj esitmen ymotivacio, ag resszi6, szocialis kognfcio, szulo-gyer ek interakcio) a hetvenes-nyolcvanas evek der ekan m egjelent egy uj kifeje zes : e gazdasag) fogalmak fejlodese. Ez a kutat asi iranyvonal eloszor a Piaget fernjelezte ko gnitiv fejlcdes i szoci aliz acio el rneletehez csatlakoz ott. Az e terna korben szulete tt empirikus kutatasok er edrn enyei, vala rnint a tovabbi ke rd esfel vetesek azonban kitagit ottak a kogni tfv fejlod es magyarazatanak kereteit, es mara kial aku lt egy al ralanosabb ertelmezesi leheto seg : a gazdasagi sz ocializaci o. Os szefog lala sunk elscsorban a gazdas agi szocializacio elrnelete nek kulonbozo iranyzata it kivanj a bernutatni, amelyek terrneszet esen nagy rnennyise gfi emp irikus tenyan yagra tamaszkcdnak . Az elrnult, alig tobb mint husz ev alan igen kiilonbozo

350

KOROSSY JUOIT • L1SZNYAI SANDOR

nezete k fogalmaz6dtak meg a gaz dasagi szocializacio t art alm ar ol, folyarnararol. Ezek a nezetek, j611ehet mas-mas sajatossagait foga lmazzak meg a gazdasagi hatas -

rendszernek, megis inkabb kiegesz itik egyrnast. A gazdasagi kategoriak kozul talan a penz az, amellyel a legregebben foglalkoz ik a pszi chol6gia, ezert kiemelten foglalkozu nk a penz pszichol6giai megkoze liteseivel.

A PENZ

A penz qazdasaqi meqkozel ltese A penz nek van a legnagyobb gazdasag i ha tasa az egyen viselkedesere, es ez teszi ki az iin , gaz dasagi vise lkedes legfontosabb reszet, A kozgazdasagtan tob bfele teor iat is megfogalmazott a penzzel kapcsolatban, a penz definiciojaban megis sok hasonlosagot talalun k a kulon bozo elrneletekben . A penz altalanos csereeszkoz, olyan targy, amelyet elfogadnak a felek az aru vagy a szolgalta tas ellenerte keken t, A penz funkci6jat harem kategoriaban irjak Ie a kozgazdaszok: 1. cse reeszkoz, tehat olyan kozvetito, am ivel a javak egyik tipusaert egy masik at lehet kapni; 2. vagyon, az ertek felhalmozas es zkoze, ami vel kesobb a javak beszerzeset meg lehe t valosi ta ni: 3. ertekstandard vagy az elszamolas egysege, illetve mertekegysege. A kulonbozo kozgazdasagta ni penzert elmezesek kozos sajatos saga, hogy tobbn yire makrogazdasagi osszefuggesekben foglalkoznak a penz kerdeseve l, illetve hogy tobbnyire az emb er racionalis viselkedesebol szarrnaztatjak a penzt (Lea, Tarpy, Web ley, 1987, 321.). A penz erede te tobb kozga zdasz szeri nt a kulso es a belso kereskedelem differencialodasa ban ragadhato meg: ahogy az arufelesegek kore bovult, egyre nehezebb volt megfelelo cserepartnert talalni, akinek a szukseg lete, igenyei tala lkoztak a rnasi k fel ter mekevel es igen yeivel. Ez az un. "kett6s egybeeses szu kseglete", ame lynek nehezsegeit a penz kialaku lasa megszilnt et i azalta l, hogy esszerusfti a cseret (Lea, Tarpy, Web ley, 1987, 328- 329.).

A penz antropo l6g iai meg kbzelitese A kiil6nb6zQ ku lturak vizsgalata es bssze hasonlf tasa azt jelzi, hogy a penz funkci6 janak elobb emlftett har mas egyilttese csak a nyugati tcirsadalmak penzei re jellem zooA polineziai Tikopia sZi geten pelda ul csereeszk6zkent alkalma ztak a fakerge t, de a kartevok es a penesz miatt sohasem hasznaltak vagyon kepzesere. Polanyi (1976,304-313 .) a "primitfv tarsadalmak" vizsgalata sora n a penznek negy, akar egymast61 fU ggetlenuJ is mG k6d6 fun kci6jat allapftotta meg: csereeszkoz, fizetesi eszk6z, a vagyonlkincs felhalmozasanak eszk6ze es ertekmero. Polanyi szerint a penz eredete ne m a gazdasagi arucse rehez kotheto, a penz fizetesi es vagyonfunkci6ja nem gazdasag i jelenseg, A penz a kote /ezet tseg teljesltese vagy a biintetes megfizetese szokasab61 alakult ki, es azt a celt szolgalta, hogy a fizetesr e kote/eze ct ember hatalmat, tekintelyec, gazdagscigat csokkentse: a biintetespenzt mindig az istenek es papjaik, a tisz· tak es az erosek kaptak. (A mai penz azert fizetesi eszk6z, mert egyutta l csereesz-

9. A PENZ PSZICHOLOGL.\JA ES A GAZDASAGI SZOClALIZAclQ

3 51

koz is.) A korai tarsadalmakban a vagyon, amely joreszt kincset jclente tt, inkabb tarsas eredet fi, es nem gazdasagi kategoria, s csak atto l kezdodoen kapcso I6do tt a

letfenntartashoz, amikor a vagyont fogyasztasi javak forrnajaban halrnoztak fel. A penz szar rnazasara vonatkozoan nehany "primitfv" tarsada lom ban is kialakult magyaraz6 elmele: es ehhez kapcsolo doan szokasok a rnikron eziai Pelewen a leger tekesebb uveggyongynek isteni eredetet tulajdonftotrak, es amikor ezt az er reket valtott ak fel, kulon felarat kellett fizetni a penz artoszellernenek kiengesztelesero (Lea, Tarpy, We bley, 1987, 329.). Nemcsak az antropol6giai beszamolok m uta tjak, hogy a penz soks zor specia lis cel u csereeszkozkent szolgal, hanem a nyugati kultura penzhaszna lata is. Melitz szerint a nyugati penznek kulonbozo cserefunkci6ja van: a nagy osszeger csekke l, a kisebbet keszp enzze l fizetik. Ezenkiviil mint bar rnely vagyontargy nak , lehet ertek ~esz~et-fu n kci6ja is..(Lea, Tarpy, Webley, 1987, 327.). Ez azt jelenti, hogy nem egy altalanos csereeszkozre kell gondo lnunk a penz, illetve a penzzel kapcso latos viselkedesek lefrasakor, Pszichol6giai szinten tehat a penz nem egyseges szimbo lurn, hanem tobbf ele szimbolizeki6t foglal magaban . A penzzel kapcsolatos neze teink ben, viselkedesunkben nemcsak a penz gazdasagi erteke fejezodik ki, hanern a rarakodort tarsadalmi rnodo sito tenyezok so kasaga is, pelda ul az, hogy han nan szarmaz ik a penz, vagy milyen alkalomra kaptuk.

A penz pszichol6gia i meqko zel ltess A penz kerdesevel kozvetlen medon a pszichoanalitikus es az opera ns kon dicion a las elmelete foglalkozik, valamint a Foa-fele szocia liscsere -elmelet es a piaget-i tradiciokra epilJO, a penz megerteser vizsgalo kogni tfv elrnele r. A pszichoanalitikus penzfel f ogas

A freudi pszi choanalfzist m uvel6 Ferenczi fejtette ki bovebben a penz-analitas kap csolatot, amely nek alapjat az a megfigyeles es ertel mezes alkotja, miszerint agyermek elsa tulajdona es a kornyezet feletti kOll troll megszerzesere alkalmas eszkoze a szeklete. Az 6sztonfe jlodes folyaman az an,l!is viselkedes szu blimacio es reakci6kepzes soran a penzzel kapcsolatos viselkedesse alakul at: a szekletvisszatartas 6r omebol a takarekossag , a szek let elengedesenek 6r6meb61a k6lt ekezes szarmaz ik. Ferenczi elmeleteb~l ~ pen~helyette~fto targyak valtozasat is megis merji.ik: a szeklettel val6 jatekot felvaltJa a sarra!, maJd a homokkal es a kis k6vekkel, kavicsokkal val6 jatek, Ezt az uveggoly6, a gomb, majd a fejl6desi sor t zarva a penz kedve /ese es gyujtes e koveti. E felfogas szerint a pen z nem mas, mint szagta lan, dehidralt belsar, melyet kifen yesftettek (Ferenczi, 1914, 510.) . Az ujabb pszichoan alitikus felfogasok. szem besulve az antropol6gusok altallefrt s?kfe,le penzformava l ,(pI. kagy16, har kalyskalp), kiegeszftettek a penz-ana litas teonat,,es megfogalmaztak, hogya penz az "egesz testigazdasag" anal6gicijanak felel meg (a penz nemcsak az exkreme nt umot, hanem az od.lerotika t is szimbolizalja) (Lea,

352

9. A PENZ PSZICHOlO GIN A

KOROSSY JUDIT • lISZNYAI SANDOR

Tarpy, Webley, 198 7, 330. ). A penz pszichoanalitiku s felfog asa kev~s ajan.last fogalma z meg a kozgazdasagtan szamara, tal an csak an nyit, ho gy mikroszinten a penzzel val6 banasmodnak leh etnek egyen i es irracionalis valt ozatai is .

A penz ertelmezese az operans kondicionalas slmeleteben

A tanubiselmelet szerint a kezd etben semleges inger erte lme t nyer azaltal, hogy a felt etl en ingerrel (rnegeros ltessei) egy idob en vagy rovid id ovel ~e s obb jeleni~ ~:g. A legtobb kiserletben fen y- vagy hangingert alk almaztak felteteles megerositeskent, de vo lt olyan kise rlet i elr endezes, ahol zse to n t hasznaltak [utalmazasra. Skinner szerint alapveto hasonlosag van a csimpanz zseton jutalomert csereben adott valasza es akozott, hogy az em b er periz ert dol gozik. A penz tehat nem mas, mint ciltaldnos felteteles megerosites, amelyhez nemcsak az elelern kapcsol6dik, mint felt etl en m egerosites, hanem egyeb fogya sztasi javak is. E tetszetos elrn eletet mind a mai napig kevesse sikerult igazolni empirikus vizsgalato kkal, ezenkivul az ujabb bizonyitekok ana is utalnak, hogy n agyon nehez telj esen alt alanos felteteles megeros itot Ietrehozni mestersege sen . Vagyis a ko zgazd asagtan altalanos csereeszkozen ek szerepet a penz nem tudja teljes mertekben beroiteni (Lea, Tarpy, Webley, 1987, 324 .).

Az eraforrasok cserejenek elmelete Foa szerint a Hornans-fel e szocialis interakcio csereelm elete t az ernberek gazdasagi viselkedesere is j611ehet alkalmazni. hi szen az ernbe rek sokfele eroforrassai re ndelkezn ek, amelyekkel [utalmazhatjak is egym ast (Lea, Tarpy, Webley, 1987,324.) . Foa hat eroforrasosztalyt szerepeltet elmel ete be n, ezek a sze re tet, stat us, info rm acio, penz, aru es szalgaltatas . A hat erOforr ast kct egymasra meraleges dimenzi6 (ko n kre tsag es szemelyhez kbto ttseg) menten hel yeztek el. A szemelyhe z kotottseg azt jelenti, hogy a esereben erintett egyentol fUgg a eseretargy erteke. A szer~t~,t peld aul magas ertek et er el a szem~lyh ez kotottsegben, m:rt fon.t?s a~, hogy k~tol kapjuk, mIg a penz alaesony pontszamot kap ugyanezen a dlmenzlOn, hlszen a penz erteket nem az hat arozza meg, hogy kital sz armazik. A konkretsag dimenzi6ja azt mutatja, hogy mennyire kezzelfoghato egy eraforras. A status es az informacio peldaul kevesse tekintheta konkretnak, mlg az aru, illetve a szolga lt atis konkret eraforrasok. Az elmelet megalkatoja szerint egy csere akk or lesz megfelel o, ha az erin tett era forr as ok hasonlo ert ekliek a kankretsag es az egyenhez ko totts eg dimenzi6jaban. igy a szeretetert kapott penz nem tekinthet o elfogadh ato vagy megfelela cserenek, mlg a szolgaltatasert kapott penz igen. Nehany vizsgalatnak sikerult alat am asz tani az erOforrascsere-elmeletet. Az egyik vizsgalatban a kiserleti szemelyek az erOforrasok hasonl 6saganak megftelesekar ha sonl6, kar alaku elrendezest ala kftottak ki, mint ami a Foa-fele elrendezesben lathato . Egy masik vizsgalat a konkretsag, szemelyhez kotottseg dimenzioit verifikalta, az egyes eraforrasok egymashoz viszonyftott rendj et azanban nem bIZO-

ES A GAZDASA.GI SZOCIALIZACIO

353

nyit otta. Az egyetemi hall gato kiserlcti szernelyek peldaul a pen zt olyan mertekben tart otta k egyenhez kotott eroforra snak, mint a szere tete t . A hat as felteh et oen azzal rnagyarazha to, h ogy a hallgat ok a sziileik tol kapt ak a penzt, teh at fontos volt az eraforras szar rnaza si helye (Lea, Tarpy, Webl ey, 1987, 325 .).

A Piaqet-fele pszichol6gia

Ezuttal a Piaget-fele pszichologian ak csak a penzzei kapcs olato s vizsgalatait te kintjuk at , es a fejez et egy kesobbi reszeben vizsgaijuk meg alapo sa bban a kognitiv iran yzatnak a gazda sagi szocializac io tagabb kore t erinro er edrn en yeit. A Piaget gond olatrnenetet kove to vizsgalatok sz erint a gyerme k ugy szer ez kompetenciat a pen z vilagaban, hogy egyre m agasabb abs ztra kci6s szinten erti meg a penz funkciojat. A ku lonb oz f sz erz ok (l ahoda, 1979 ; Berti , Bornbi, 1981) hasonl 6 sz ak aszokat irn ak le a penz megertesenek fejiodeseben: a 3-4 eves gyermek me g egyaltalan n em erti meg a penz szerepet: a ko vetkezo szinte n mar tudj ak a gye reke k, hogy a penz font os , de a fizetest meg erkolcsi kat egor ian ak vagy rftusnak gondoljak. A megertes 3. szintjen a gyere k mar felfogja a kozvetl en cseret, de csak a 4. szinten jut el oda, hogy megertse a penzvaltast, a profit es a befektetes fogalrnat. A gondolkodas mtiveleti szin tjet megelozoen azert nem erthe t i meg a penz fun kciojat, men a gyermek a penzt a targy egy reszenek tartja, am ely elvalas zth atat lan a targy rol, vagyis a jel et a jelzett targy attribii tumanak tekinti. A piaget-i go ndo latme netre ep Ulo vizsg alatok csak egyfele penzfelfogast ismern ek, mintha val6ban csak egyfelekeppen lehetne er te lrnezn i a penzt . Az antro po logiai m egfigyelesek es a most bernutatando eredrnenyek azonban jelzik, hogy a penznek sokfele konnotacioja van.

A penz szocialpszichol 6gi,flja

A kUlbnb az a kultu rak osszehasonlftasa bizonyftotta, hogy a pen z sz ere pet tobbfele t
354

9. A PENZ PSZICHOL6GIAJA lO S A GAZDASAGI SZOCIAlIZACl6

KOROSSY JUDIT • lISZNYAI SANDOR

A mai nyugati kulturaban nem illik penzt ajandckozni, mert ezaz ajan de k er:ekenek pontes m aghatarozasat szirnbolizalja. Az emberek sokkal jobban kedv~!Ik az olyan ajandekot, ahol az ajandekozo ercfeszitese, rafordirott ideje mutatkozik meg az adott tar gyban . Ez terrnesz etesen kulnirasp ecifikus sajatossag, van nak olyan orszagok, ahol peldaul esktivore penzt ajandekoznak a rokonok. ., Lea,Tarp y es Webl ey (1987) alt alanos emberi hajlammal magyad.zza azt a Jelen,seget, hogy az alkalmi [ovedelmet konnyebben koltjuk el, mint a rendsz~reset f pe~z ertekeleset tehat a forrasa, sz arrnazasa is befolyasolja. A szerzok ezt a [el en seget velik folfedezni az USA alaszkai olajkitermelesbol es a szerencsejatekokbol szarrnazo [ovedelmenek specialis felhasznalasaban is. Az uj penz errnek, bankjegyek bevezetesere Nagy-Britanniaban es Franciaorsz agban is negativ reakci 6val valas zoltak az ernberek , kulon osen az idosebbek. Ha a penz puszt an csak magas szintfi absztrakci6 lenne, akkor nem valtott volna ki eros erzelmeket a valtoztatas .

A penz uj pszichol6giai felfoqasa

A penzn ek a tobbi ertektargynoz viszonyftv~ specialis jelJege va?, es,a ~?z~azd as,:ok altai hangsulyozott "csereeszkbz" csak egyik aspektusa a "pSZlchologwl penznek . A pszichol6giai felfogas szerint a penz olyan szimbolum, amel~ merheto m6don.re~­ rezentalja az aru es a szolgaltat as feletti rend elkeze st . A penz nemcs ak azt jelzi, hogy milyen arucikk veheto meg rajta, han ern azt is, hogy milyen forrasbol szereztek vagy kaptak. Egy vizsgalatban 7 eves gyerekekt61 azt kerdeztek meg, hogy mennyi penzt takaritananak meg, ha lopott vagy ajandekba kapott penzlik lenne . A gyerekek az ajandekb61 sokkal nagyobb aranyban tennenek fetre, mint a lopott penzb oJ. A penz jelentese fizikai jelJegevel is bsszefU gg: a nagyobb,. vast~gabb, ezlist - vagy aranyszinu ermeket az emberek ertekesebbnek tartottak, mlDt a klsebb, vekonyabb es vbrbsrezszfn u ermeket. A penz jelenteset a szemantikusdifferencial-m6ds~errel viz7g~lva ~e r?imon:,~s Fitzpatrick (1972) azt az eredmenyt kapta , hogy a penznek het jelentesdlmenzloJa van. Ezek a kbvetkez6k: 1. a penz mint szegyen es mega/azas fomisa, 2. a penz mint rendben levadolog, 3. a penz mint nem nagyonfontos dolog, 4. a penz mint moralis bun,S. a penz mint a gazdasagi biztonsag forrcisa, 6. a penz mint tarsadalmilag el(ogadh atatla~, 7. a penz mint titkolni val6 dolog (Lea, Tarpy, Webley, 1987, 338.) . Mmde zek a dlmenzi6k va16jaban egy kontinuum ot jelentenek, azaz peldaul a "penz mint moralis bUn" eseteben a vizsgalati szemelyek azt ftelik meg, hogy mennyire tartjak moralisan elitelendo dologn ak a penzzel kapcs olatos dolgokat (pI. a penz megszerzese vagy halmozasa). A tar gyalt pszicho16giai vizsgalatok es megfigyelesek s~eri.nt a penznek - ga~da­ sagpsz ichol6giai szempontb61 - ket meghatarozo karaktensztlkuma van. Az egylk a penz gazdasagi jellemz6je: likvidirasa , bejosolhat6~aga, a~val.t~at6sag~: A ma,sik p~zi.­ chol6giai-antropol6giai jellegu, nevezet esen a penz fizlkal jellemzol, forrasa, IImltrilt cserelehetasege, a freudi jelentesu tisztasaga. A gazdasagi es a pszi chol6giai jellemzok relatfv fontossaga meg vitat ott kerdes a gazdasa gpszichol6giaban. de az egyenek penzhasznalaraban, a penzhez val6 viszonyban mindenkeppen fontosak.

355

Problernaink a penzzel - a penz patoloqiai A penzhez val6 viszony fejlodese

A fejlodeslelektanban a gyermekkortoi a fclno tt kognitiv kapacitasanak es ernocionalis differenci altsaganak elereseig tarto fejlode s helyett egy uj kon cepcio jelent meg, amely mar egy egesz eleten ativelo es terul etspecifikus fejlod esi mintazatot feltetelez. Ehh ez illeszk edik a penzh ez val6 viszony fejlodesen ek ujabb erte lmezese is. E fejlodeselmelete k jell e rnzo peldaja Kinder (1999) elke pzelese , am ely a penzzel val6 banasmod es a pen zhez val6 viszony "erettsegenek" kialakulasat az alabbi szakaszokban irja le. A gyerm ekkor else szaka sza az druulansag. A gazda sagi viselkedes else ele m ei, jelei meg nem szarrnazhatnak a gazdasagi szferaban szerzett tapasztal atokbol, igy a szU16k penz iranti attinidjeinek, vele kedeseine k reflektalatlan, nem kontrol lalt hasznalata jellemzi a gyermeket. A mascdik gyermekkori szakasz afajdalom. Az "artatlansag" es a .fajdalom'' nern csupan ket egyrna st koveto idos zak, hanern a penzhez vale viszony ket, egyrnast kie geszlto as pe kt usa is: az artatlansag a kognitiv 01dal refl ektal atlan elerne inek atv etele t jelenti, a .fajdalorn" a penzhez kapcsol6d6 ernocionalis tartalrnak , a penzzel ka pcsolatos (tob bny ire a szUIOt6l szarrna zo) tapasztalatok tartalmara ural . Kinder feltetelezi, hogy tobbnyire ne gativak : irig yseg, vagy (a sziilokrdl kovetelt aruk irant), a frusztracio jelentik ezeket az erzelmeket. Bar Kinder hipoteziset nem tamaszt otta ala emp irikus anyaggal, ez a szakasz parnuzamba allfthat6 Yamauchi es Templer ism ert vizsgalataval (1982), amel yben a penzhez fUz6do att itud6k faktorai kbzbtt talaltak a bizalmatlansag-szorongas dimenzi6t . Ha ezt az eredmenyt Kinder elmeletevel bsszhangban erte lmezzilk, a bizalmatlansag-szorongas dimenzianak regr essziv jelleget tulajdonfthatunk. A felnottkori fejl6des elso szakasza a tlldas. A tudas itt a penzz el va1 6 banasm6d keszseg (skill) oldalat jelenti - azokat a keszsegeket, amelyek a penz megszerzesehez, megtakarftasahoz, felhalm ozasahoz, elkbltesehez kapcsol6dn ak . Ez a szint a gazdasagi viselkedes legt bbbet vizsgalt aspektusa: tlikr bz6dik Yamaunchi es Templer mar idezett vizsgatataban is ("Time-Retention" faktor), es ez a szint kapja a legnagyobb szerepet a gazdasagi viselkede s ,Jejlesztes eben ", a rananyagtervezesben is. Kinder elmelete ann yit tesz hozza ehh ez a mar mas elmeletekbol j6l ismert aspektushoz, hogy fontosnak tartja a celokat, a penz elsadlegesen motivcHo szerepet ebben a szakaszban, igy tulajdonkeppen az indi viduatpszicholagia nezopomjaval egeszfti ki az eddi g nagyreszt a pszichoanalizisre epit6 szakaszelmeletet . A megertl?s szaka sza rulajdonkeppen a "terapia ", amikor az el6zo szakas zok regressziv jellegenek felismer ese es feldolgozasa tbrtenik. Kinder szerint a "m egertes" azonban mar nem szuksegszeru resze a fejlOdesnek: a korabbi szakaszok egyszeru, reflektalatlan m6don is tovabbelhetnek a penzhez val6 viszonyb an, ahogyan ez az attitudvizsgalatokban is tlikr6z 6dik. A vigor ("szellemi er6") ugy egesziti ki az elOzo, "megertes" szakaszt, ahogyan a "tudas" szakaszon beli.i l egeszitik ki egymast a pszichoanalfzis es az individualp szichol 6gia nez6p ontjai : a vigor Kinder szerint a "celok megertese es elrendezese". Tovabbi lehet seges szakasz a vlzio, ami kUIs6 erett seg, a penz kreadv felhasznalasa a masokkal val6 viszony alakitasara. Ez a

356

KOROSSY JUDIT • L1SZNYAISANDOR

"perspektfva" osszhangban van Cslkszentrnihalyi e,s. R~c~berg-Hal:on. \198.1~ e!kepzelesevel, amely szerint a penz mint instrumentalis ertek a szernelyisegfejlodes kataiizatora lehet. Ez az elkepzeles alaramasztja a kovetkezo szintet is. Az aloha, a belso erettseg a penz alkalmassa tetele belso ertekek hatekony kiilso ervenyesitesere.

A penz patoloqiajanak dimenzi6i

A penzzel va16 banasrnod neurotikus jellemz6inek magy~razata egy~t~e~ motivum kore csoportoslthat6. Szamos szerzo (pl . Goldberg, Lewis, 1978) veli ugy, hogy a penz nem anall6 formaja a neur6zisnak, hanem a nem tokeletes elfojtasnak, a haszn~s konfliktusok, az onvizsgalat es a konfronraciok eikerulesenek egy lehetseg~s eszkoze. A penz eszkoz lehet arra, hogy olyan egyensulyi ~llapoto: erjunk el, ~mJt egye~­ kent csak az 6nmagunkkal es a szarnunkra fontos mas szemelyekkel valo megkuzdes es megismenEs altai erhetnenk el. A penzzel kapcsolatokat, saabadsagot. ~atal~a:, biztonsagot lehet szerezni - ezek az ertekek azonban nern a szernelyiseg erettsegenek eredmenyekent jelennek meg az ember eleteben. , Goldberg es Lewis (1978) fokent kvalitatlv esettanulmanyokra alapozva, keyes empirikus anyaggal dolgozva tobb neurotikus Yin~tegyUt~e~t ~s feltart. ,Bar ~z ad~­ tok statisztikai megbizhatosaga keres, eredrnenyeiket megis erdemes attekmtem, hiszen sok ujabb kutatast inspiralnak. Ahogyan emlitettilk, a penzzel valo ~,all(lsm6d mint neurotikus tunet olyan .rnasodlagos eionyoket" jelent, arnelyek fenntarrjak a szemelyiseg erzeimi egyensulyat. Az elonyok a p,el1z jelentese kare csoport~s[that6k; Goldberg es Lewis a kovetkez6ket targyalta: biztonsag, hatalom, szeretet es szabadsag. A tobb penz - nagyobb biztonsag elvet szamos esettanulmanyban megfigyeltek a szerz6k. Az erzelmi biztonsag eleresenek el6bb eszk6ze, majd helyetteslt6je lesz az anyagi biztonsag, es minel inkabb az anyagi jelenti az erzelmi biz;on~ag alapj~t, ~n­ nal inkabb elidegenedik a szemely az ot koriilvev6kt61, annal kevesbe lesz szuksege a rarsak biztonsagot ad6 jelenletere, es egyre inkabb fUgg anyagi helyzetetol, hiszen a biztonsag elereseben egyre nagyobb hangsulyt kapnak az anyagi javak. A kbvetkezo tlpusokat kli16nftettek el: • A kenyszeresen takarekos szamara a megtakarfcas onmagaban ertek - a penz es a megtakarftas azonban ebben az esetben nem nyujt eleg biztonsagot, ezert semmilyen takarekossag, meg a fizikai letet veszelyezteto sem eleg ahhoz, hogy a kenyszeresen takarekos biztonsagban erezze magat;, .." • Az anfelado hason16 a takarekoshoz, azonban elsosorban az onmaga~a kenyszerftett szegenyseg onfelaldozasat elvezi. A pszichoanalitikusok szennt ez a magatartas a masok irant erzett irigyseg es gyul61et elfedese. , , • A kenyszeresen "jo uzleteket" hajhc5.sz6 a vasarlas soran els6sorba~ az ?lcso~ag~a osszpontoslt, tekintet nelkiil az aru min6segere es arra, hogy egyaltalan szuksege van-e az adott arura. A lenyeg az, hogy masok eszen tuljarva, mine! jobb aron kosson Uzletet. • A fal1atikus gyujto szamara a gyujtes celt es ~:tel~et ad az eletene~, ~~~reszt ~z embereknel sokkal kbnnyebben ellen6rizheto obJektumokkal vesz] korul magat.

9. A pF. NZ P5ZICHOLOGINA ES A GAZDASAGI Si'OClALIZACl6

357

Penzzel kozvetlen es kozvetetr m6don is megvasarolhatunk rnasokat. A pszichoanalitikus elrneletek szerint a hatalomllak es masok megvasarlasanak jellegzetesen regressziv, a gyerrnekkori ornnipotencia-erzest felidezo jellege van. Az ehhez kapcsol6d6 tunetegyuttesek: • A manipulator itt egy osszetett, j6l szocializalr neurotikus tunetegyuttes: masok kapcsolati problernait, penzhez val6 viszonyuk tisztazatlansagat hasznalja ki. Tuiajdonkeppen a tobbi tuneregyiittes intuitiv ismeretebol kovacsol toket. Hatranya Goldberg es Lewis szerint az integritas elvesztese. • A birodalomep(to, a manipulatorhoz hasonloan, masok penzzel val6 fuggosegbe kenyszeriteset hasznalja ki - elnyomva sajat dependenciaigenyet. • A eeresztapa a megalazonsagtol val6 Ielelern, a tulzott erzekenyseg rniatt igyekszik vegleresen lojalis alanval6kkal korulvenni magat, akik a leginkabb rnegvesztegerhetok es a legkevesbe hajlamosak a versengesre.

A szeretethez kotodo tunetegyuttesek az alabbi tfpusok men ten csoportosithatok: • Gyakran talalkozunk olyannal, aki megvasarot]« a szeretetet. A szerzok a kovetkez6 helyzeteket emlitettek peldakent: a prostitualtat latogato ferfi, a gyerrneket elkenyezteto szulo, a jorekony celokra nagy nyilvanossag elect adakoz6k mindannyian valamilyen intimitast, szeretetet akarnak penzzel vagy valamilyen penzekvivalens reven megvenni. Az analitikus orientalrsagu elmeletalkotok szerint ez is az ellensegesseg elfedese azokkal szernben, akik eladjak a szeretetet. • Aki eladja a szeretetet, tipikusan a $zeretet vasarl6javal kertil kapcsolatba. A szer zok egy erdekes megjegyzese, hogy a pszichoterapias kapcsolat is felfoghat6 egy legalis szeretet-adasveteli viszonylatnak. • Aki ellopja a szeretetet, az vagyik a szeretetre, de 6gy erzi, hogy nem erdemli meg, irrealis engedmenyekkel, nagyvonalusaggal vfvjaki masok megbecsi.ileset es szeretetet, azonban ez a magatartas nem kongruens, es nem vezet elmelyi.ilt kapcsolatokhoz. A szabadsag tekintheto a munka ellentetenek. A munka egyik lehetseges definfci6ja a reaktancian alapul: az extrinzik tenyez6k (Utal motivalt, nem szabad akaratb6l vegzett tevekenyseg. Az egyik legfomosabb extrinzik tenyeze a penz - ebb61 az is kbvetkezik , hogy tobb penzzel tobb munka al61 menthetjUk fel magunkat. A tUnetegytittesek paradox logikaja azonban eppen arra mutat ni, hogy a munkaban a munka altai eleft bnmegval6sitas sokkal hasznosabb tbrekves, mint a hipotetikus lehe t6segek megvetele a nem becsUlt munka berevel. Csfkszentmihalyi (1992) a f1owelmeny kapcsan hangsulyozta, hogy az integritas, az optimalis elmeny meglep6 m6don jellemz6en nem a maganeletben vagy a szabadid6s tevekenysegekben erhet6 el, hanem sokkal inkabb az idealis ffiunkavegzes fenomenol6giai jellemz6je. Ide a k6vetkezo tfpusok tartoznak:

35 8

o A fuggetlen seg es a rnen ekules a bevon odas elol, pszich oanaliri ku s ertelrnezes szeri nt attetelesen a m enekules az intirnitas tol a jellernzoje anna k a szerne lynek, aki megveszi a 5zabadsagot. Igyekszik a penzt ana felhasznalni, hogy egy spe cialis, kot elezettse gektol mentes, "f ree-spirit" hozzaallast val 6sfthasson meg az elet m inel tobb terulet en. A kotodesek (es ko te les segek) ker ulese azo nban a kapcsolatok fels zinessegeh ez veze t , o Aki kiizd a szabadsagert: a penzellen es , azaz a penz ur alrna ellen ku zd o polirikai vezetok, a .Jazadok" szin te n a kotod es ek ell en tiltakoznak - am i kiilonosen vesz elyes leh et sza rnukra, ha torek vesu k ide ol ogiakent a ta rsada lorn periferi ajar a sodorja oketo

A penzz el val6 egeszseges banasrnod skala:

A penzzel kapcsolatos neurorikus viselked esek ket m asik fon tos e rte lme zese Forman tipologiaja (For ma n, 198 7) es Furnham ezz el kap csolatos ujabb kutata sa i (Fur nha rn, Argyle, 1998; Furnham , O kamura, 1999) . E m egko zelites ek an nyiban eges zitik ki az elobb felsorolt, pszich oa na liti kus orientalts ag u tip ol ogiak ar , ho gy igyekeznek tudomanyos elo(teletek nelkiil, kerdoives f elmeresekre alap ozni a penzzel kapcsolaros problemak vizs galat at . Ezzel os sz ha n gban, els os orban a pen zzel kap csol ato s at tinidok sz er vez od esen keresztul prob aljak m egragadni a penzzel kap csolato s vise lkedesrnodo k - sz erintiik kulturalisan rnegh at ar ozott - rnintazatait. Fo rm an (1987) kulonbozo kerdoivek ha s zn ala ta val bt tipust kulonboztetett m eg. Fontos m egernllreni, hogy eze k nem elso sorban a vizsgalati szern elyek sta tis ztikail ag elkii lon itett csoportj ai, han em a rneroeszkozok tetelei bol kep zett faktoro k, az az m inden tipush oz kapcsol6 dik egy-egy als kala is. A zsugori, aki igyeks zik minel to bb penzt gyujten i, holott pro blem ai vannak a pem ad ta lehet os egek kiha szn alasaval. o A koltekezo, aki klilbnbsen depres szfv, szorongasos helyzctekben hajlamos a vasarl assal ko mpenz aln i ne gatfv erze lm i alla pota t. o A nl£ignas, aki a pen zt arra has zn alja fel, hogy ha talmat, eli smerest, status t sz erezz en maganak. • A "Jo iizleteket haJhasz6", aki ken ysz er esen keresi a j6 Lizlet lehetoseget - te kintet nelkUI a vasarl as egyeb jelle m zoire . o A szerencsejcitekos, aki hajl amos tulert ekelni a saja t leh etosege it. o

Mint lathat 6, eze k a tipusok na gyon hason lfta na k Go ldb er g es Le wis (197 8) korabban bemutatott cso po rr os ira sa hoz. Form an azonba n t obb kerd6 fv alapj
9. A PENZ PSZICHOlOGIAJA ESA GAZDASAGI SZOClALIZACIO

KOROSSY JUDIT ' LlSZNYAI SANDOR

egy kis ida be telik, amf g rah an gol6d om a vasarla sra . me gyek , es megvesze m azt, ami re sz Uksege m van.

359

o halogat om, arnig csa k leh et , mi vel nehezen engedh erem meg magamnak. • rnegva rorn, amig abs zolut el kerulhetetlen lesz, hogy m egvegyem, es akkor olyan keves et koltok ra, ame nnyire csak leh etseges .

A fenti tetelek a "zsugori sa go t" merik, a masodik val asz n ulla pontot, a ne gyedi k valasz harem po nto t er a s kalan. Ame lle tt, hogy m inden dime n zi6 (es tlpus) kulon-kiilon is merhero, letezik egy altalanos " penz ugyi egeszseg-ska la", ame ly Furnham (199 8) atdolgozasab an husz tetelt tart almaz, igen /nem vala szokkal (las d a 9.1. tablazatot ) . Furnham es Ar gyle (1998) egy olyan felmer es eredmenyeit dolgoztak fel, amel y arra iranyult, ho gy a penzzel kapcsolatos neurozisot: aninyat, nagysagrendJrit rnegbecsulje. 9.1 table zat. Furnh am alcalchws penziigyiegeszseg-skalcijanak tetelei esaz egyetert6 valaszok elofordulasi gyakorisagai a vizsgalt angol tarsadalomban (1998) Kerdes

Gyakorisag (%)

Gyakran szorong, ha kolrenie, ki kell adn ia vagy egyszeruen csak fel kell hasznalnia penzet?

29,3

Zavarban erzi rnagat, ha masokkal penzrdl kell beszelnie. kulonosen ha a havi keresere kerul sz6ba?

28,4

Megvesz olyan dolgokat, amikre nines valojaban szuksege, csak azert, men j6 lizl eret korher?

19,2

EI6ford ult mar, hogy ejszaka orakig azon topr engetr, hogy hogyan rakarirharna meg robber. es hogyan koltherne kevesebbet, habar mar most is rakarekoskod ik?

14,0

Nagyon ragaszkodik a pen zehez?

22,2

Rendszerese n arlepi a bankkarryajahoz rartozo hit elkererer?

12

Nagy izgalmat okoz onnek a szerencsejarek?

15, 1

El6fordul, hogy inkabb sera.! nehany haztombot, hogy megtakarit sa a buszjegy ani r (bar megengedhetn e maganak)?

13,9

Gyakran tGnodik azon, hogy hova tGnik a penze, es miert oem marad bel61ese mmi sem a h6 vegen?

42,7

Felhasznalja penzer arra, hogy manipuJaljon, befolyasoljon masokar?

3,7

Elutasitja azt, hogy komolyan vegye a penzt)

14,0

Altahlban nem hajlando kifizerni a reljes arat egy arunak , hanem inkabb arleszalHtasko r vasaro l?

26,3

Gyakran jatszik szerencsejatekot nagyobb osszegekben is?

3,7

Szabad idejenek legnagyobb reszet vasarlassal tolti?

18,9

Ha penzt kell kl~rn ie, gyakran erez bulltudato t, szorongasr?

34,S

Minden h6napban aggodik arniatt, hogy bogyan fogja kifizern i a szarnlait)

33,5

Konn yen kolt penzt masokra, de onma gara nem szivesen?

35,2

Altal
33,7

Nem szivesen ranu l meg praktikus do lgokar a penzzel kapesolatban?

16,5

Gyakran agg6dik anyagi helyzete miatt ?

31,3

360

9. A PENZ PSZICHOLOGINA lO S A GAZDASAGI SZOCIALIZACIO

KOROSSY JUDIT • L1SZ NYAI SAf'J DOll

A va laszok gyakorisaga bo l lat h a to , b ogy a ta rsad a lrni kiva natcssag va los zl nfi ha rasa ellen ere (az e rnberek fel tehet6 en nem sz ivesen val ljak be, bogy pe ldaul nagyon zsugo ria k) n agy aranyban adtak a pe n zzel va lo ba n as zava ra ira u ta lo va laszokat (F u rnham szeri nt at lagosan min tegy 30%-ban) . A fejezet hez ra rt o zo Iuggelekben erdekessegkent ko zoljiik Furn h a m ( 1984a) bsszefoglal6 ska lajat a pe nzze l kapcsola w s arr itfi do kro l (lasd 380-382 . 0.) . Erdernes me gje gye zn i, ho gy Furn ham eredmenyeit n ern reszrel te k m eg ko moly ku lt urkozi osszehasonlito vizsga lat ke re te i kozo rr. Fe lte heto peldaul, hogy egyes ta rsadalmi intezmenyek, penziigyi ko n st ru kciok e ppen elosegl rik, k ivalt jak a z egyes tetelek altal lefed e t t n e urot iku s jell ernzo ker, vagy egye nesen raj uk e p u ln ek. A szere ucsejatek ka pcsa n mcge m lft ik pe ldau l, h ogy a kockazatva llalas , ille tvc a ko ckazat vallalasanak a leh etosege minr aru a sze rencsejatek -iparban fon tos sze repet tolt be, a ta rsadalo m anyagi fo rrasai allokac iojanak telj esen 6j mi nta it hozta lc t re az Eg)'es lilt Allamokba n . Egesz t orn e ge k, ak ik egy e leten at gyCljtottek magannyugdijpenzta rak ba n a penzuket, h ajla nd6ak ezt eljatszani (e s ezze l a "dolgoz6" osztalyo kh oz atcsoportositani) . Tobb ranulrn any is szo l a h itelkartyak felh asz na las ro l k ult uralis m in tava is va lhat a h iteJk er e t rend s ze res tull ep es e. Minden egyes ne ur otik us tune r " legalizaI6d hat ", es kamo ly gazdasagi h at 6 er eje Ie he t: azo k, akik " m c1n ia kus J n " keresik az arlesza llirasokat, a m ar ke tin gsza kem ber e k elsad leges ce lcsop ortja i - a " t ip ikus" vasarl6 va 16jaban a ne urot ikus vasa.r I6. A vasarlas , a vclsa rl asi h elyzc t crazdasagi-szocialis ko ns tr ukci6ja im manensen tarta lmazza ezckc t az elemc ket: i~tegrans reszei a gaz d asagi e Jetn e k 6s tulaj don kr~p pe n eges z k u lt Llran knak . Ebben a z esetben tehat a " neuro tikLls" se mmib~p pe n sem lehe t p at olo gik us - az ioazi proble mat in kab b az jele nt i, b ogy h ogyan lehe t (es szlikseges-e) bee piteni a l~enzzel kapesola tos viselkedes k u ta tasanak eredme nyei t a gaz dasag i fogalm a k oklatasa na k tananyagaba . Hi szen a gazdasagi eletben a "piaei b tletek" alapja eppen egy -egy h asonl6 sza ba lyszer(lscg felis merese. Furnham es A rgy le (1998) Fo rman tipusa in a k vizsgaIatakor az t tal alta, hogy awk e leg stab ilak es egymast61 fLiggetle ne k (a b~t statisztika ilag le gin ka bb elk Lilb ni thcta tfp us na k a sze re nc sejatekos es a kbl tek eza bizon y u)t) , cmelle tt azon ban minden egyes ska la poz itiva n ko rrelalt Fumham pe nz iigy i egeszseger mera skaIa javal is . Ez a zl jelzi , h ogy b ar a "tune tegy uttese k" nagyr esz t egy misto l rLi ggeti en ek, m e gis va lo ba n van m in degyiknek vaJa milyen lel ki zavarra u t ai 6 jcll e ge. Egy m c\sik magyar a zat le h et az , h ogy Fu m ham penzligyi cgeszsege r m e ro ska laja es a t u ne te gyu tt ese k ska la inak tetelei kbzett (a ho gyan azt la th attu k) eleg nagy az fitfcdcs. Rubinste in (1981) egy fe lmerest keszltett a Psychology Tod ay sza ma ra, a mely az o lvasok kb l'l§bc n merre fel a penz fo n to ssagM az ele rukbe n, vizsga lt a a p enzzel kapcsolatos asszoe iac i6ika t, va la mint a zt , h ogy h ogya n be fo lyas olja a pem a m eg kc rdczettek m a gan e lete t . Bar a vizsgala t es u pan a va laszok e gyszeru. leir6 stat isztikai c le mzeset larta lm a zra, a kitcrjed t e1emzes (mintegy huszezer vatasz erkezen) c rde kes e redme nyeke t hozo n : pe lda ul cs upa n a min ~a ("el e sza molt be arro), hogy akar Icgko zc le b bi banh ai ism eme k havi jbve delmet. Ug y runt, hogy az cmber e k n agyon sokat gondol nak a penzrc, de nagyo n keveset besze )nck r61a es esak nagyon keveseknck. A kc rdesekre adou va laszok eloszlasa alapja n o lya n tete lek bol alak ftomk ki egy csapono t, a melyek a "szab acl ko llekezes" m egjel ol esse l jell e m ze t t m aga tar-

361

t ast irtak Ie . Ol yan tetelek tartoztak id e, mint peldau l: "M ajdn e m mind ig m egvesze m, am it s zeretn ek, tekintet nelkul az a rara ." Egy rnasi k skala az ezzel elle n te tes a tti tfidot jelolte, a . fillerekhez va l6 ragaszkod as t". A sza bad on koltek e zo kkel szernben a . fillereskedok" p es sz irn ist a bba k vo ltak az o rszag jbv6je t illetcen, tobb olya n pszichosz ornatiku s pr oblerna ra panaszkodtak, m int szorongasos t une te k, fejfaj as, a

szex ualitas iranti erdeklodes elvesztese. A vizsga lat a lapja n h ar em csoportra oszto t ta k a va las zadoka t: aki k eleged ettek penzugyi h elyzetu kkel, a kik "semlegesek" e b bol a szempon t bo l, illetve ak ik kifejezett en elegedetlenek. Az elegedettsegne k a kon kr et bevet elen fe Ji.il olya n penzugyi strategiaideterminansai voltau, mi nt peldaul az, h ogy ho gyan reagalnak a na a h el yzetre, ha o lyan d ologra vagyna k, amire nines eleg penzuk. A z el egede ttekre az volt a jellemzo, hogy kep esek voltak kontroll aln i anyagi lehe tosegei ke t - vagy gyti jtot te k arra, am it s ze re t ne nek, vagy letettek rola, es igyekezt ek elfelejt en i a rneg kfva n t t argyat . Az elege detlenek h ajl amos ak volt ak elkesered n i, vagy adoss agok ba ve r te k rnagu kat a rnegszer zendo t ar gy erdeke be n . A n em i k u lo n bsege ke t is vizsgalt ak a ke reso no k es fe rfiak ko zott: meglepo m 6don nem t alaltak e lt eres t a bba n a te kin tetben, hogy m ekko ra [e len tosege t tulajd onitanak e le t ukb en a munkan ak , a sze re lernne k , a szli loi sze repnek es az a ny ag iakn ak. A ke res nak kbZLil viszont kets zer an ny ia n ereztek 6 gy, h ogy ok re nde lkeznek az al talu k m egk eresett p enzzel , es azo k ba n a csalado kba n , aho] a n o k kerest ek tbb bet, hajl amo sab bak vo ltak vitatkozni a esa la d i p en zil gyeken, mint a ha son16 h el yzetben leva ferfiak . A nok a ltala ba n 50kkal gyak rab ba n h ozta k ossze filgges be a penzt a szorongassal, d epress zi6 val, dUh vel, kil a tastalans aggal, mint a ferfiak. Bar a z e re d me nyeket nem e lemeztek magasa b b szi ntu s ta t isz t ika i eszkbzbkke l, es a m intat sem str u kt uralra k egy kfse rle t i minta igenyess egevel, mindm aig ez az egyik legn agyobb adat ba zis e kerdes sel kapcsola tban . Furnh am es Okamura egy ujabb, 277 resztve vovel vegze t t vizsgalatukban (1 9 99) For m an (198 7) es Rubin stein (198 1) m ar idezett m er a eszkb zeit , valam int saja t penz ligyiegeszseg-s kal ajat egy a ra m alka lmazta. Rubinstein t et el einek faktoranalizise azt az erde kes eredmenyt h ozta, h ogy mig a pen zze l kap csol atos n egativ e rze lm ek (ki lata.sta la n sag, szoro ngas, depresszi6, feJelem ) e gy ko he re ns faktom i a llta k bss ze , e zt n em ta p asztal t ak a p ozitiv erzelmek esete be n. Furn ham s ze rint (a m it m ar m as a lka lo m ma l is h angsulyozott, lasd pI. Furnham, For de, Ferrari, 19 99 ) ez az eredmeny a zt t amaszt ja ala, hogy a penz nem motivator, haneminkabb egy mentcilhigie-

a

nes tenyezo. Ez a legu t6bbi er edm eny fomos adalek a penz es alt alaba n a gazd as ag ps zichol6giai t er m eszetenek m eg ertes ehez : ugy tunik, s tatisztikailag nehezen tamaszthato ala, h ogy a penz alta la nos human moti vat 6 e rol enne . A penz es a m otivu m ok viszony a 50 kkal inka bb a tlin e tk epzes oldal ar 61 ertheto m eg, s em m int a motivaei 6k sze m pontja b61.

362

A GAZDASAGI SZOCIALIZACIO KULONBOZO MEGKOZELiTESEI

"',

9. A PENZ PSZICHOL6GINA ES A GAZDASAGI SZOCIAliZACIO

KOROSSY JUDIT • lISZNYAI SANDOR

A gazdasagi szocializacio fogalmaba sorolunk be olyan, kulonbozo szemleletfi elrneleteket, amelyek mind ana keresik a valaszt, hogy milyen mechanizmusok reYen, milyen fazisokon at valik a gyermek a gazdasagi folyamat reszeseve es alkotojava. A teoriak kiindulopontja, szernlelete igen elrero : a kognitlv fejlodeselmelettol a szocialis tanulaselmeleten keresztul a gyermekek sajat gazdasagi vilagaig rajzolhat6 meg az empirikus igazolasokat is magukban foglal6 ne zetek lye. Bar az egyes e~­ meletek mas folyamatokkal Irjak Ie a "gazdasagba val6 beienovest", megsern lehet kibeklthetetlen ellentetet felfedezni, inkabb azt mondhatnank, hogy ugyanannak a folyarnatnak az eltero aspektusait ragadjak meg. A gazdasagi szocializacioval kapcsolatban altalaban azt szoktak kiernelni, hogy egy viszonylag kevesse kutatott terulet, es viszonylag rovid tortenetre tekinthet vissza. Ez azonban csak reszben igaz: mar a 19. szazad vegen, a 20. szazad elejen, Kohler Children 's Sense of Money cimfi tanulmanya (1897) vagy Disrnorr a gyermekek fizetett munkavegzeset elemzo mtive (1902) mutatta azt az erdeklodest, amely a gyermekek gazdasagi eletben val6 reszvetele, penzzel val6 motivalhatosaguk, a munkahoz val6 viszonyuk megertese irant megnyilvanult, A kutatok a kerdesnek ezt az aspektusat, azaz a gyermekek korai gazdasagi tapasztalatainak jelleget csak most kezdtek el ujbol vizsgalni (Furnharn, Argyle, 1998) . A vizsgalatok joreszt a gazdasagi szocializacio tartalmara vonatkoznak, vagyis arra, hogy milyen gazdasagi fogalmakat milyen fazisokban sajatitanak el a gyermekek, A tartalmi szempont mellett azok a korai inte rakci6k, amelyeken keresztLil a gyermekek megismerik ezeket a fogalmakat, korabban adottak voltak: a gyermekek reszvetele a gazdasagban sokkal nagyobb aranyu volt, mint ma, amikor szigoru torvenyek szabalyozzak a gyermekek munkavegzeset. Danziger (1958) kiemelte a gazdasagi szocializaci6 aszimmetrikus jelleget: a gyermekek aktiv piaci szereplok tobb szempontb61 is, specialis demografiai, eletstilusuk altai meghatarozott, csaladon beli.ili fogyasztasuk altai kiemelt piaci szegmenst jelenrenek (McNeal, 1992), azonban a munka es a penz osszefUggesevel csak j6val kesobb szembestilnek. A gazdasagi szocializaci6 sokkal tagabb ertelmu fogalom, mint a gazdasagi fogalmak gyermekkori fejlodesenek elmelete: tobbek kozatt olyan nagy temakbroket olel fel, mint peldaul a fogyaszt6i tarsadalom kulturajanak (consumerism) kialakulasa. A gazdasagi szocializaci6 ezenfeli.il mas osszefUggesben tartalmazza a fejlodes fogalmat, mint a klasszikus "altalanos" szocializaci6s elkepzelesek. A gyermekek peldaul ona1l6 piaci szegmenskent mar reszei egy adott tarsadalom fogyaszt6i kulturajanak, nem csupan elOkepei, kezdemenyei az "erett piaci magatarrasnak" - ez ut6bbi fikci6 egyebkent meglehetosen kevesse hangsulyozott a szakirodalomban. Douglas Copland hires regenye nyoman az "X-generaci6" newel illetete fiatalok egy jellegzetes fogyaszt6i szubkulturat alkotnak, amelyben a fogyasztashoz val6 viszony hatarozza meg maganak a szubkulturanak a jelleget. Ennek a specialis jelensegnek erdekessege a Danziger (1958) altai megallapftott es gyakran hangsulyozott elY, miszerint a gyermekek gazdasagr61 alkotott elkepzeleseinek fej lodese aszim-

363

rnetrikus, ahogyan Furnham es Argyle (1998) idezi: "A gyermekek felfogasa az eladasrol es vasarlasrol fejlettebb lehet, mint a munkavegzes terrneszetenek megertese, miutan az elobbiben hamarabb es tobb gyakorlatot szereznek." (Furnham, Argyle, 1998,69.)

A qazdasaqi fogalmak rneqertesenek fejlodese A kognitfv reprezentacior mint viselkedesiranyito tenyezot hangsulyozo kognitiv szocializadoelmeletek koze sorolhato be a Piaget-fele fejlOdesi elmelet. Az ujabb fejlodes-lelektani vizsgalatok es a rajuk epulo elrneletek szerint mar ujszulottkorban is letezik a komyezetnek es agyermeknek onmaganak egy nagyon limitalt tartaimu is idejukognitiv reprezentacioja (Bretherton, 1991). A tapasztalattal es az hessel a kognitiv reprezentacio jellege alapvetoen megvaltozik: 2 es 7 eves kor kozott kialakulnak a miiveletek elatti semak, melyek helyet 7 eves korban a miiveietel: veszik at (Piager, 1993) . A nyelv es a kulturalis jelzesek rnegtanulasaval a kognitfv sernak egyre komplexebbek es rugalmasabbak lesznek, az iskolasevek elejen a gyermek mar sok mindent a verbalis kozlesekbol es nem direkt tapasztalatokbol tanul meg . Piaget elsosorban a fizikai jelensegek es fogalmak megerteset vizsgalta a reszlet es kikerdezes m6dszerevel, a kesobbi kognitiv reprezentacio tartalrnat vizsgalo kutatasok kibovitettek

ezt a tarsas vilagrol val6 tudas es a nezetrendszerek elsajatitasanak leirasaval. A fejlodeslelektannak ebbe a kutatasi agaba illeszkedett bele a tarsadalrni , politikai es gazdasagi rendszerekkel es intezmenyekkel kapcsolatos fogalommegertesi vizsgalatsorozat.

A ktilonbazo gazdasagi kateg6riak (mint pI. aru, penz, nyereseg, gyar, vezeto) megertesevel kapcsolatban altahlnos kerdeskent vetodik fel, hogy mely eletkorban ertik meg a gyerekek ezeket a szavakat, milyen kapcsolata van ennek a gondolkodas szakaszaival, van-e a fogalmak megerteseben fejlodes, es ha igen, akkor azonos-e ez a fogalmi fejlodes a fizikai jelensegeket lefr6 fogalmak fejlodesevel. ]oggal merlil fel tovabba az a kerdes is, hogy a fogalmak megerteset befolyasolja-e valamilyen pedag6giai had.s , tanftas vagy rarsadalmi haras, peldaul tarsadalmi reteghelyzet, netan tarsadalmi -gazdasagi berendezkedes. A vezeto fogalmanak vizsgalatakor egy kutatas (Berti, 1980) arra keresett valaszt, hogy a gyerekek fejlodeseben mikor es milyen lepesekben kovetkezik be a kateg6ria differenciaci6ja az iskola es a gyar vezetojenek vonatkozasaban. Korabban a vezetovel kapcsolatOs vizsgalati eredmenyek azt mutattak, hogy 5 eves kor elote nem enik meg a hatalmi strukturak egyenlotlenseget, s csak az 5-7 eves gyerekek latjak meg a csaladi kapcsolatOkban meglevo hatalmi viszonyokat, amit ekkor meg felszini, irrelevans jegyekkel (pI. ruha , testmeret) magyaraznak. A 8-9 eves gyermek azonban a hatalmat a tanulasnak es a tapasztalatnak tulajdonftja (Damon, 1977 - id. Berti, 1980, 112 .).4-11 eves gyerekek kikerdezesenek adat aib61 a fogalom valtozasanak negy szintjet lehetett meghatarozni. A O. szinten levo, 4-5 eves gyermekek nem ertik meg a vezeto fogalmat, vagyis azt, hogy az utaslcas vagykeres jelentosege vaItozhat an61 fUggoen, hogy milyen az illeto statusa. Az 1. szint a 6-7 evesekre volt jellemzo, szinkretikus kepet alkottak a fOnokrol ,

364

KOROSSY JUDIT • LlSZNYAI SANDOR

aki nem mas, mint az iskolai portas vagy a tagolatlan funkei6val biro tul ajdonosmunkas-vezeto a gyarban . Ezen a szinten, hasonl 6an Damon kiserleti szemelyei hez, kUlso tulajdonsaggal (pl. oltozkodes), illetve a gyar epu let megepitesevel, esetleg a vezeto onallo akaratava l magyarazta k a fonokk e valast . A 2. szin te t alta laban 8- 9 evesen erik el a gyerekek, amikor mar nem az akriviras, a cselekves (pI. a buszsofor vagy a portas a vezeto) dimenzi6ja rnenten hat arozzak meg a vezeto figurajat, han em a tulajdonossal tes zik egyenlove. Ezen a megertesi lepcso fokon az Iehet a gyerekek szerint vezeto, aki felepitette vagy rnegvasa rolta a gyarat. Alternativ rnagyarazatkent szerepel meg az, ha valaki kituno vagyiskolat vegzett, vagy a rnunkatarsak, esetleg az elozo fonok valas ztja ki erre a szerepre. A 3 . szi nten (la-II evesek) a vezeto es a tu lajdonos fogalrna differencia lodik: a vezeto iranyitja a rnunka sokat, a tulajdonos ira nyitja es ellenorzi a vezetot . A status rnegszerzese is kulon bozo rnodon tortenik a gyerekek er tekelese sze rint: a vezetoi funkei6 eler esehez tan ulni kell, a tulajdo nos pedig megvesz i vagy ep itteti az isko lat vagy a gyara t . A szerzo ko vetkezteteseiben azt erneli ki, hogya szoc ialis vilag megertese ugyanolyan fejlo desi fazisokon megy kereszrul, mint a fizikai vilag rnegertese . A vizsgalat eredrnenyei szerint 10 eves kor koru l jelenik meg a gyerekek fogalmaiban a parancsadas mint onallo szerepjellemzo, errol az eletkortol kulonulnek el a kulonbozo vezetoi szerepkorok is. Ez az eletkori hatar hasonlo ahhoz, mint amit Connell (1971) kapott a politikai 5zemelyek mint politikai kateg6riak vizsgalat akor : a ku lonbozo politikai veze tok szerepe a gyerekek szarnara a kisis kolaskor vegere differencialodik es rendezadik vertikalis kapcsolatokba (id. Berti, 1980, 111.) . A pellz ertekenek fogalmaval kapcsolatos vizsg,Hat azt m utatta, hogy a megertes szakaszosan d ifferencial6dik (Berti, Bombi, 198 1) . A penz beli egysegnek a megfelela ertekG aruval val6 6ssz ek6tese esak a szamtani mGvelet kialaku lasatol kezdodoen tapasztalhat6, vagyis a formalis mGveleti gond olkodas szaka szaban formalodik ki a "penz-errek-aru "-errek megfeleltetes . Ezen a gondolkodasi szimen erti csak meg a gyermek a visszajaro penz fogalmat, korab ban ezt szokasnak, meg korabbi szinten a boltos kedvess egenek tan ja. A muve letek elotti gond olkodas szakaszaban a kozvetlen tapasztal at alapjan ertik meg a gyerekek a penz funkci6jar. A megertes elso szimjen a 3-4 eves gyerek nem fizetett a kfserleti helyzet boltosjatekaba n, "bolto skem " ugyan adott neha penzt a "vasar lonak", de a penz szere perol nines meg fogalma. A kovetkezo megertesi szinteken mar tudj ak a gyerekek, hogy vasarlaskor k6tele zo a fizetes , de elOszor meg ugy gondoljak, hogy barm ely d mletG penzzel barmelyik aru megveheto, s esak a harmadik szinten ertik meg, hogy kiilonb6za cfmletG penzekkel mas es mas aru vasaro lhato meg . A mGveletek elotti es a konkr<§t mGve leti gondo lkodas hataran (negyedik szint) ertik meg a gyerekek, hogy nemel y aru sokba keriil, a masik kevesebbe, es hogy neha nem elegen do a penz a tulzottan koltseges aru beszerzesehez (Bert i, Bombi, 1981, 11801181.) . Az elo bb bem utatott ket vizsgalat jol illuszmilja, hogy a gyerekek gazdasagi fogalmainak fejlOdese szekvenciakban tortenik, egymasra epiilO szint eken differencia l6dik. De vajon mi a magyarazata annak, hogy a vezeto fogalmat csak 10 eves kor k6ri.il ertik meg pont osan . Ugy is megfogalmazharnank ezt a kerd est , hogy vajon biztos -e, hogy a fizikai vilag es a tarsas vilag fogalmai ugyanabban az eletkorban

9. A PENZ PSZICHOLOGIAJA ES A GAZOASAGI SZOCIALIZACIO

36 5

erik el a felnottre jellcmz o differenci altsagi fokot . Erre a kerdesre keres te a valaszr az a vizsgalat, ame lyik a termeloeszkozokkel es tulajdollosokkal kapcsolatos fogalmak gyermekkori valtozasara ker dezett rei. A szerzok gondolatmenete szerint a piaget-i vizsgala rok ternaja elsosorban a terrneszeti jelensegekke l kapcsolatos fogalmak fejlodese volt, e kategoriak megertesehez a kOllkret intelligencia elegendo (Berri, Bornbi, Lis, 1982 ,221 -222.) . A gyermek vilaga azonban nemesak fizikai targyakb ol, terrneszeri jelensegekbol all, hanem olyan fogalma kbol is, ame lyekro l a gyereknek ninese nek kozvet len tapasztalata i. Ilyen katego riak peldaul a gazdasagi, tarsadalmi, politikai jelensegeker, intezrnenyeker leiro fogalmak, arnelyekrol a gyermek elsosorban a szulokt ol es a tome gkornmunikaciobol szarrnazo inforrnaciok kozvetitesevel t ud hat, Ez a kozvetett hatas viszont azt eredrnenyezi, hogy a gyerm eknek a fogalmak feldolgozasahoz a verbalis intelligencuit kell ha sz na lnia, vagyis a nem fizikai jelensegeket leiro fogalmak me gertese a konkret gondolkodasi szakaszb an kezdodik el, de a teljes fogalmi hierarchia kialakulasa esak a forrnalis rniiveleti gondo lkodasban eri el a felnotr szintjet . A 4-13 eves gyerekek vizsga lati eredrnenyei ezt a hipotezist tarnaszrjak ala. A penz ertekenek m egertese a szarnfogalom kia laku lasahoz (te hat a konkret rnfiveleti szakas zhoz) kotheto, de a gazd asagi esere megerrese nem kapcsolhato direkt tapasztalatc khoz, hanern a logikai kategoriak kialakitasat feltetelezi . A termeloeszkozok tu lajdonosa a gyarral kapcso latban mar 8-9 eves gyerekn el elkiilo nul a vezeto szernel yetol, hiszen errol a gyereke knek konk retabb, kozvet lenebb ismererei vannak (a vizsgalati szemelyek szlilei gyari munkasok voltak), de a szolg,l!tarast jelkepezo buszvezetovel vagy a farmerre l kapeso latban csak kesob b, 11, illetve 13 eves kor ban valik hi/on a vezeto es a tu lajdonos fogalma, ami azt mutatja, hogy a mas jeliegG termelOeszkbzokre es tulajdon osokra vonatkozo fogalmak logikai kiterjesztes, es nem kozvetlen tapasztalat utjan jonnek len e. Ez a vizsgalat azt is peld
-

366

-

-

-

- - - - -- -

KOROSSY JUDIT • L1SZNYAI SANDOR

Szinten a fogalom tanitasi modszer minosegere kerdezett ra egy masik vizsgalat, ahol a nyereseg foga lmat ismertek meg 8-9 eves gyerekek. A kritikai es a tuto ria lis modszer ezuttal is egyforman ha teko nynak tum (Berti, Bombi, De Beni, 1986b). A kutatok kiemelik, hogy a tanltas eredrnenyesseget rneghatarozta az, ho gy a profi t fogal manak elsajatitasahoz a ko nkret gondolkodas szarntani mfi veletei is szuksegesek, h isz ezek nelkiil nem ertheto meg a kiskereskedelmi es nagykereskede lmi ar ku lo nbsege . Berti es Born bi egy k utatas ukban (1988) szaz, 3-8 eves gyermeket kerdeztek meg arrol, hogy mi t go ndolnak, h onnan szarrnazik a pe nz . Negy szintet alaki tottak ki, amelyeket az alabbiak sze rint jellemeztek. Az 1. s zin ten a gyermekeknek nines vilagos elkepzeles uk arrol, h ogy ho nna n ered a penz. "A szUlo veszi elo a zsebe bo l" - eh hez h as on16 va laszokat ad tak . A 2. szinten a gyerekek fuggetlen nek esz lelik a pen z fo rrasat a munkavegzestol : olyan rnagyarazatokat ad nak, m elyek szerint a penzt valaki - peld au l a ban k - adja anna k, aki nek sz uk sege va n ra. A 3. szinte n a gye re ke k a visszaja ro pen zt je lo lik m eg a pen z forrasa kent, m fg a 4 . szinten (6 eves ko rto l) a gyere kek megrala ljak az ossz efu ggest a munkavegzes es a pe nz forr asa kozott. A szerzo k han gsulyozzak, ho gy a pen z m egertesenek feltet ele, h ogy a gyerekek m egertsek a munka je lentoseget . A gyermekek az e lse ke t sz imen nem ho ztak osszefug ges be a pen zt a rnu nkaveg ze ssel, hol ott volt arrol t udo rnas uk, hogy sz uleik ku lo nbozo, otthonon kiv iili tevekenysegekben vesznek resz t, azt azon ba n nern te kintik mu nkanak, nem er tik sz uksegesseget. Ben i es Bom bi (198 1) egy masi k vizsgalaruk ban az aruert jaro fizetseg fogalrnanak fejlodeset vizsgal ta k ugyan ezekben az ele tkori esoportokba n (3-8 evesek) . Hat eletkori esoponot kUlon bozte ttek m eg a valaszok alapjan: Az 1. szimen a gyermekek ninesenek tud atab an a fize tes szUksegessegenek. A 2. szim e n a gyermekek felfogjak a fizetes szUksegesseget, tekintet ne lkiil ana, hogy mennyit kelt fizern i, mi lyenfajta penzzel. A fizetseg itt egy szUkseges, rit ualis aktus, a vasarlasi forgat 6kbnyv (script) resze . A 3. s zinten kUlon bseget teszn ek a penzek egyes fajtai kozott, mfg a 4. sz inten m ar fe lis merik, hogy a penz es a fizetseg lehet keYes, illet ve nem elegendo. Az 5. szinte n a gyermekek kUlon bseget tesznek helyes es helyrelen fize tseg kozott - szigoru egyiittjarasnak kell fenna llnia a feltiimetett osszeg es a fizetseg kozo tt . Minden mas mo dja a fize tsegnek h elyrel en . VegUI a 6. szi men jumak el a fizetes es a visszaj,h6 pe nz (foga lmai nak) helyes h as znal atah oz. A profit fogalm an al fomos m egjegyezn i, ho gy a kucat6k egy mas na k elle m mond6 ere dme nyeket talaltak arra vonatkozoa n, hogy a gyer ekekkel vegze tt tre n ingek (am elyek a profit foga lm anak m egert eset kfvantak fejleszt eni ) ere dmenye keppe n ervenyesulc-e valamifele tr an szferh at as, azaz kep esek- e a gye re ke k kialak ftani a pro fit "a lta lanos" fo galmat. ] ah od a (1981a) 32 gyermeke t (1 2, 14 es 16 eveseke t) kerd ezet t meg a bankok haszn ar 61. A ba nki kamato k ese tebe n a helyes (azaz az elva n) valaszoknak tart al mazniu k kell ett vo lna, hogy a bankok nyer esegUket t ulaj don kep pen a h itel ka m ato k es a beteti kamatok kozotti kiilo nbsegbol szerzik. A valaszok alapjan az alabbi sz akaszokat kU lonfte ttek el: 1. A gye rmekek nem ertik a banki ka m atok (sem a beteti ka mato k, sem a h itelkamarok) foga lmat. Ugy velik, annyi t kell visszakapniuk a betetesek nek, am e nnyit

9. A PENZ PSZICHOLOGIAJA ES A GAZDASAGI SZOClALIZACIO

367

betetkent elhelyeztek a bankban, az ados nak is annyit ke ll visszafizetnie, amenn yit kolcsonvett . 2. A gyermekek eloszor a betet i karnatok foga lmat ertik meg (a betetes rob ber kap viss za, az ad6s ugyanannyit fizet) . 3 . A gyermekek itt mar ismerik rnindket fajta kamatot, azonban azt gondoljak, hogy a beteti kamat magasabb, mint a h it elkarnat . 4. A beteti kamat a hitelkarnattal egyenlO rnertekfi . 5. A hi telkam at magasabb - de nem t ud nak szamot adni ennek a fu nkciojarol. 6. A hitelkam at magasabb, mi nt a beteti karnar, es ertik is en nek a penzugy i fu nkciojat, A fent i vizsgalat kapcsan is felmeru l a kerdes, ho gy a fejlodes e lsosorban kogn itiv je lleg ti-e, vagy pe dig va larn ifele erkolcs i " ell en allas", az igazsagossag ro l alkotott ke p fejlodese tu kro zodi k a fen ti szakaszok ban. Seven es Weeks nom (1989) szeri nt a gyermekek elkepzelese a gaz dasagi eletro l alta lab an a homo sociologicust61 a homo oeconomicusig fejlodi k: az elobbi ese te ben a gaz dasagi donte seket rnorali s szempontb61,er ko lcsi norrn ak alapjan Itelik m eg, az ut ob bi ese tben ped ig az ind ividua lis nyereseg a donto . Ezt a gaz dasagi vilagkepet erl nto k ulonbseget eppe n azo kban a ko roszta lyokba n figyel tek m eg (8, 11 es 14 eves gyerekek), m int az elobbi, [ ah oda-fele kis er letbe n . A korai , un. "kereszteny-moralis" szemponiu vcilaszok pe lda ul arra utaln ak, hogy az uzlet t ulajdonosanak orulnie kelt, ha arat csokkenthe t, m ert az emberek oruln i fog na k, hogy pe nzt takarithat nak meg. Kreativitastesztekhez hasonlo gond olatkiser letekr e invitaltak a gyermekeket, am elyekben peldaul e l ke llett kepzelniilk, hogy mi lenne, ha nem kellene ad6t fize rn i - 8 es 11 eves kor kozott azt valaszoltak, hogy ez jo dolo g lenne, m iu ran az embereknek tobb penzU k maradna. Mindene Furnham es Argyle (1998, 69.) is utal: " .. . [az ut6bbi, homo oeconomicus-t1pusu magyarazarok] reszben annak tudhat6k be, hogy a gyermekek kepesse valnak azt absztrakt gondo lkodasra. Ennek ellenere eszre ke ll ven n Unk, hogy a felno ttek is so ksz or ervelnek m o ralis pozfci6b61, ezert az imellektu alis fejlodes onmagaban n em ad elegseges magyarazatot, az enekek es a esal ad i szoe ializacio mas as pektusai is szerepet ja ts za nak a va ltozasban ." Hozzat eh etjiik meg, h ogy a fel notte k vilaga ba n sines a gazdasagi eletrol egy alta lanos ervenyu elkepzeles - a kozelet i ko m m unikaci6ba n is sok , egym assal vel'se ngo gazdasag i vi lagke p je le nik m eg. A kereskedelmi nyereseg es a banki kama t m egertesenek fejlodeset vizsg atva megallap ft hat 6 volt, ho gy a gyerekek 8 eves ko rb an mar ertik a nyereseg fogalmat, de a ba nki kam at o t csak 10 eves kor u kra ert ik m eg pontos an , hisz en ez ut 6bbi foga lom sokkal absztraktabb, komp lexebb ka tegor ia (Nakhaie, 1993, 153.). A vizsgalat azt is feltarta, hogy a fiuk nak pomosab bak voltak az is mereteik a n yeresegrol , de en ne l fomosa bb eredmeny, ho gy ossze hasonlithatoak lettek a kognit fv fejlodest be fo lyaso l6 kUlonbozo hatasok. A vizsgalat i eredmenyek ertelmeben a legeroseb b ha tasa a ko gnitfv eresnek van, ezt koveti az anya isko lai vegzettsege mint szoeializaci6s ha tas, vegUl legkisebb befo lyasa a fo ga lmak megertesere az ottho ni beszel ge tcsek nek

368

K6ROSSY JUDIT • lI S2NYAI SANDOR

van . H a kozvete tt eszkozokkel is , a ku lt uralis uatas vizsga lhatova valt : az eredrne nye ker osszevetettek egy ho ngkongi felmeresse l. Eszerint a Hongk o ngban elO gyerekek sokkal to bbet t udtak a nyeresegrol, s ezt a szerzo a gyerekek nagyobb fogyaszt6i akt ivitasaval, a m agasa bb sz intti gazdasagi szocializaciova l es az ottani tarsada lo m uzleties szell ernevel magyarazta . A gazdasagi foga lmak fejlodeseve l kapcsol ato s vizsgalatok sorat attekintesunkben egy olya n tan ulm any zar ja, ame ly a fogalm ak tan ithat osaganak ke rdeset elemzi. A ku tatok a mezogazdasagija vak termelesehez es elosztasahoz ka pcsolodoan vegeztek felmerest 10 eves gyerekek reszvetelevel a beszelgetes, valamint a m egfigye les modsze reve l. A m egfigyeles t uri. "f6kusztil t Iencsevei" vegeztek a gyerekek, ami azt je lentette, hogy a szemleltetes so ran a relevans tenyezoket emel tek ki a rnezogazdasagi te rrneles folyamataboi, ezeket a gyerekek kepeken megnezhettek, ille tve segitsegiikkel rekonstru alhat tak a gaz dasagi folyarnat eges ze t (Aje llo et al., 1987 ) . A szerzocsoport a tanita si program eredmenyesseget elscs orb an azzal m agyar azta, ho gy olyan (a kiser le ti fizika tanitasah oz haso nl6) m odszert siker ult letreho zni , am ely alka lmas a rarsas-tar sadal rni infor rnacio fel dolgozasara.

A qazdasaqi szo cial izacio

-'''' 1

A vizsgalato k eddig isrnerte te tt ko re elsosorban az egyes gazdasagi jelensegek es az azokat leiro fogalm ak m egertesere ko ncentralt . A ku t arasok osszecse ngo eredrnenyei szer im a fogalmi megertes az is ko laskor elejen d ifferenc ia l6dik, a kezd et ben osszemos6dott tartal mi jegyek es nezopon tok megh ata roz hato szinreken keresztli l er ik el a felnottkori kategoriak absztraktsagat . A te ma tovabbgondolasakor azon ban ket ker des is felvetheto. Az egyik az, ho gy vajo n a fogalm i di fferen ciacio erve nyes-e olyan kat egori akr a is, amelyek t ullepn ek az egyszer(i defi nic i6 szinrjen, amelyek teh at ko mp lex jelensegeke t, vele kedeseket fejeznek ki. Az is felve tod ik, hogy ezeket az inkabb tarsas-tarsadalmi jelensegeket lefr6 kategoriakat befolyasoljak- e k ult uril1is, rarsada lmi -gazdasagi, ret egtu dat i tenyeza k. Vagy is altalanosabban megfogalma zva a kerdes ugy is felteheta, ho gy a szocializacios folyamato n be llil letezik-e egy un . gazdasagi szocializacios hatasrendsze r, amely a gazdasagi es a gazdasagga l osszefuggo t arsad almi jel en segekkel kap csolatos attitGdok es viselkedesek elsajatirasat-a radasat jelentene . A makro- es m ik rogazdasagi je lensegek megertesenek fejlodesere kerde zo vizs ga latok extenziv sokfelesegeben kie melke dik Lea hy he tvenes evek vegen keszftett interjusorozaranak kerdes felt evese, ahol a tarsadal mi egyenlo rle nseg m agyarazat ara szolga lo tenyezoket tart a fel a kogn itiv fejlodes osszefUggeseben . Az egye n lotlenseg ertelmezeseben harom kateg6 r iat kulOnitett el, amelyek az eletkori valtozaso kat is kijelo lik. A 6- 11 eves gyerekek meg nem ad tak igazi indoko kat az egyenlo t len segre, inkab b a gaz dagsag es a szegenyseg ta paszta lhat6 aspekt usa it (pI. m egjelen es, t ulajdon) emel tek ki ("kii lsosegfuggo ertelmezesi szi nt") . A "pszichologia i sz inten" leva 11-14 eves serdu lok a gaz dasagi egyenlo tle nseget a m6gottes pszichol6giai te nyezokkel m agyara.zzak, mint pe ldau l inte lligen cia, iskolai vegzettSeg, m unka es erOfeszites. A 14-1 7 eves, forma lis m uveleti go ndo lkodas u serdi.iloknel

9 A PENZ PSZICHOLOGIA.!AES A GAZDASAGI SZOCIALIZACIO

369

ma r olya n magyarazatok jelennck m eg, amelyek az ese lye k es lehe tosege k egyen lo tlenseget es mas ren dszerfaktorok at resz nek felelosse (" ta rsa da lomcent rikus sz int") (Leahy , 198 1, 1983 - id . Dittma r, Va n Duuren, 199 4, 3.) . E vizsgalat sze rint a ne ze tre ndszerek va lto zasa elsosorban az egyeni kogn itfvfejlodes nek tudh at o be . A Dittmar-Van Duu ren szerzoparos a kognitiv fejlodes elrnelete n kivii l m eg kerfele gazdasagi szocializacios hatas rend szer t ku lonboz ret meg: a [unkciotuui: szocializaciot es az interahcionolis ta megkozelitest. A fun kcional is szocia lizacio iranyzataho z a szerzok olyan, elsosorban szociologiai orie ntac ioj u k uta ta so kat sorolnak, amelyekben a gazd asagi szoc ializaciot a dornina ns ide olog iaval va le egy re nagyobb azo nos ulassal irjak le, am i vegul a gazdasagi -rarsadalmi re nds zer elfogadasahoz vezet . A dominans ideolog ia vagy nezetrend szer minden ki sza rna ra egy forman h ozzaferh eto, h iszen terjesztoi kozo tt o lyan szervezetek va nnak, mi nt az is ko la, a ko rtarscsoport, a tom egkornm uni kacio . Emiatt lehet seges , hogy a serdiilok kore be n altalanosa n elfogado tt az a nezet, ho gy a jovedelern es a t ulajdon egyenlO rlen elosztasa szuksegszer ti es jo. A tarsadalrni erok es re ndszerek rneghatarozta gazda sag i neze tek elfogadasa a tarsada lrni reteghelyzet tel szemben ervenyesul. A sze rzok szer int a nezet rendszerek elsaj atltasanak un. funkc ic na lis szocia lizac ios rnagyarazata passzfv, deterrn in ista szernleletet tukroz . Di ttmar es Van Du uren a gazdasagi szocializac io harrn adi k megkozellteset fogadja el, es vizsgalat uk ba n igazolja k is ennek letjogosultsagat , Az in terakcionalista megko zelites szerint a szocialis fakto ro k es az egyeni fejlodes kozott dinarniku s interak cio van: vagy is a gaz dasagi ne zeteket a kogni tiv es a n yelvi kepessege k ugyan korlat oz zak, de a nezetek tartalm at a rarsas kornyezetben ur alk od o tu das es repr eze ntaci6 alakitja . A rarsada lmi ideologia vagy maskeppen foga lmazva a ra rsadalmi reprezennk io ne m egyedu li m eghatar oz6ja a gazdasagi fogalmak tartalmanak, a dominans ne zeteket kozve t fti, szinezi es megszuri a tarsadalmi rhegzodesre jellemzQ szocia lis reprezentacio : a szocitilis konstrukci6. A tarsada lomban uralkod6 n eze tek tehat ata lak u lnak az adott re tegnek m egfelel o ertelmezesi kere tek (szo cial is ko nsu uk ci6k) alapja n. Ezze l az attete lre ndszerre l m agyar azh ato m eg a szerzok alta i idezett vizsgalat, a mely szerinr a kozeposzta lybe li gyere kek nagyobb mew~­ kG tar sad al m i egyenlOtlensege t latn ak a jovedelmekben, mint a m unkasosztalyb e liek (Emler , Dick in so n, 198 5; Di ckin so n, 198 6 - id. D ittmar, Van Duure n, 19 94 , 5.), vagyis a gye rekek velekedeset a retegukre jell emza szociaJis konstrukciok hataroztak meg.

A gazdasagi szocializaci6 szocialiskonstr ukci6-magyarazata Dittmar es Va n D uu ren (1994) orosz-angol osszehason lit6 vizsgalataban n em csa k a kiilonbozo gaz dasagi berendezkedesu es multu orszagokban je lle mzQ tarsadalmi es szocia lis reprezentaci6kra ke rdeztek ra, hane m ana is vataszt kerestek, hogy meIyik gazdasagi szocializacios magya razat (egyen i kogn itiv fejlodes, fun kcionaJis szocializacio, szocialis konstf ukci6) igazolhat o az eredmenyek t iikre be n . A ku tatasi eredmenyek gazdagsaga es erdekess ege m iatt erdemes ezt a vizsgala tot egy kicsi t H~ s zl e te s ebben is bemu tatni.

,iI'

37 0

"

..

KOROSSY JUDIT • USZNYAI SAN DOR

A vizsgalatban harem elet kori cso po rrot (9- 10, 13-14, 17-1 8 evesek) kerdeztek me g Or oszo rszagban es An gliab an a szegeny es gazdag e m be r jell emzo tulajdonsagair61, a sze genyse g es a ga zdagsag o ka ir61. Am inta m ind ke t or szag ba n ko zepos ztalybeli es munkaso szt alybe li alm intakbo l tevo dot t oss ze. A vizsga lati modszer a kovetkezo vo lt : ket kul on bozo fenykepsorozator tettek a gyer ek ek ele, amelye ke n egy -egy konyha, nappali szoba es egy haz volt lathato. Az egy ik sorozat gazdag, a mas ik sze genyes berendezest es haz ar abraz olt . Mi uta n a gyereke k megn ezt ek a kepeket, megkert ek 6ket, hogy kepzeljek e l es irjak is le sajat szavai kka l, ho gy milyen ember a ha z lak 6ja. A sza bad fogalm azas tit an a gyerek ek egy hatfok u Likert-tipusu sk alan jellerneztek az elke pz elt szern el yt . Vegu l a kov et kezo kerdes re valaszoltak: Miert van az, hogy egyes ernberek ga zd ago k, rnas ok pedi g szege ny ek? A legfiat alabb ko rcs oportba tartozo gyerek ektol interju sor an , kikerdezess el kaptak ada to kat, mi g a ket id os ebb csoport egy ker dolve n adott irasbeli va laszt az iskolaban . A vizsga lat eredmenyei szeri nt az an gol gyer ekek az an yagi koru lrnenyek et inkabb szo cialis kat egoriakka l (pI. anya gi jol et, tarsadalmi os ztaly, nem es elet kor) irtak le, szemelyisegjegyeket (melegsz ivti, oecsul eres , rokonszenves , arnbicioz us , sikeres, bfinozo, prostitualt) ali g hasznaltak a gazd ags agr a, illetve a szegenyse gre utalo haz tul ajd onosanak lefrasakor. A sze re nye bb haz tulajd on osat azonban valam ivel tobb szernelyisegvonassal (negat ivva l) jellerneztek, ami azt m utatja, hogy a sz ege ny seg , h a nem is tulzo tt mertekben, de a negatf v tulajd onsagok kovetkezrneoye. A ko zeposzt alybel i gyerekek egy alta lan oem em lftett ek negatfv sze melyisegjegyek et a szege n y tulajdon os jelle m zese be n, m ig a mun b iso sztalyhoz tartoz6k a keves be j6m 6d uakat ne gatf vabban ite ltek meg. A Like rt-tfpus u ska lan a gaz dag em ber sike resn ek, in te llig ens ne k, au ton6mn ak, en er gikusnak , kontrollal rendelhezonek tunc. A sk alazas ered m eny e n agyon erde kes e let kor -re teghelyze t interakci6t mu tatott: a gazd ag em be r megitel ese a kozepo szralybe li gyerekeknel egyforman po zitfv volt az eletkor oove ked esevel, a munkasosw ll ybel i gye rekek azo n ban e letko r uk n ovekedes evel egyre pozitfvabban je llemeztek a j6 m 6d u emberc . A szege ny embe r tu lajdonsaga inak m egit elesek or a kozep osztaIyb eli gyere ke k egyre keves be negat(v kepe t festettek , a munkasosztalybel iek azo nban eppen forditva: az eletko r e lorehaladtaval egyr e ne gativabban abnizolta k a szeg en y embert. A gazdasagi egyenlotl enseggel kapcsolatban a k6zeposztalybeli serdi.il ok indoklas a arnyaltab b, kidol goz ottabb vo lt , es nag yobb figyelmet szem elt a tars adalmi rendszerrel kapcsolatos ten yezoknek (pl. ga zdasagi helyzet: ga zd asagi klfm a, alta lanos munkan elkiiliseg; tarsadalm i ret egzodes; kapitalista rendszer). Az eletko ri csoportokat tekintve a kozepos ztalyhoz tartoz6k m agyarazatai n agyon hasonl6ak voltak . A munkasosztalybeli gyerekeko el es fiataloknal azonban jelemos valtozasokat tap as zt alt ak a kutat 6k : az egyenl otlenseg felsz in i, lenyegtelen jegyeket m egragad6 kateg6riai jelentosen cs6kkemek az e let ko r no vekedes evel , az egy enk bzpon t u magyar azatok szama viszont jel entosen megemelk edett. m egp edig valtoz6 t analommal. A gyerekeknek a penz kezelesevel ka pcs o latos magyar azat ai helyett a motivaci6s okok (a szemely er Ofesz itese, celja) ke rUltek el oterbe a serdtil oknel. Az orosz mintab an a gazdagsagr61 es a sze genyse grol arulkod6 haz tulajdonos anak leir asakor eg yarant hasznaltak sz emelyiseg- es szocialis kate goriakat. A gazdag embernek in ka bb domin an ciar a ura lo vonas okat t ulajdoni to tta k, a szegenynek in-

9. A PE NZ PSZICHOLOG IAJAES A GAZDASAGI SZOClALIZACIO

371

kabb er zelm i jellegf es negativ ertekeles ti sze rne lyisegjegyeke t . A munkasosztalyhoz tartoz ok (az " id ose bb" eletkori csoporco k is), sze m ben a koze pos zta lybe liekkel, ink abb szern elyisegk ategori aval jell emezt ek . A ga zdag es szegen y haztulajd onos leirasaban to bb negat iv sze rnelyisegvonast em lite tte k az eletkor no vekedes evel p arh uzarnosan. Az osztalyozas i fe lad atban a ga zdag ern be rt egycn renie n poz it iva bbnak jellemeztek m ind en katego ria ban. Az eletkori va ltozas teren fel nin o volt, hogy a 17 eves serdul ok kevesb e po zit ivan ite ltek m eg a gaz dag ern be rt, mint a 9- 10 evese k, A szege ny em be r rnegitele se a Likert-skalan az e let kor-novekedessel egy re negativabb, a gaz dag em be r jellernz ese m inden ele tkori csoportban kedvezobb volt. Az egyenlotl en seg rnagya razat aiban az eletkori vauozasot: emelkedtek ki. Az id cs ebbek egyen i ero feszitess el es er de rnm el rnagyar aztak a gaz dagsagot es a szeg en yseget, ha a szemelyise gvonasokat, az attitii dot es a moti vaciot erne ltek ki. Az individual is jegyek hangsulyos szerepet latjak a kutatok a bba n is, h ogy a 10 evesek koroszt alyaban a munkas gye reke k gya kra bba n ernlitette k a rnotivaci ot es a szern elyisegvonasokat indoklasaikban, m int a koz ep osztalyh oz tartozok. Az angol es az orosz alrninta oss zehasonlitasak or az elobb reszletesen bernutatottakkal egyb eh an gz 6 ered rnenyek szu lettek . A nyilt veg f szernelyisegle ira sba n (gazdag es szegeny haz tulajd onosan ak bernutatasa) az oro sz se rd u lo k sokkal nagyob b s zaza lek ba n hivatkoztak szernelyisegvo na so kra, m int az an golok . Az orosz gyere ke k, illetve fiat alok sok kal elese bb k ulon bse get lattak a szeg en y es a gazda g ha zt ulajdonos k6zott, am i elso so rba n a szemely isegd imenziok menten mutatkozo tt m eg . A be so rolasi felada tba n mind ket orszag fiat aljai pozit (vabbna k lat tak a gaz dag em bert, mint a sz egen yt , de ez a ktil6 nbseg az orosz ered menyekbe n szigni fika nsan nagyobb volt . A gaz da sagi egyen lo tlenseg ind oklasab an az angol gyere kek haso nl6 aran yban emH te m~ k az egyeni, egyen a rendszerben, csaladi es tarsadalmi kateg6riaka t. Az oroszorszagi alm inta alta i ad ott magyarazato kb an az egyeni vonasok, ke pes se gek, m ot ivaci6k es at ti tud6k ke rUl tek ha ngs lilyos helyre. A m eg re sz le tesebb elem zes kim ura tta, hogy az egy en i vonasok emHtesek or az ango l gyereke k a pe nz kez el es en ek kepesseget emelik ki, az orosz gye re ke k ped ig az intelli gen ciat , a szemelyisegv on asokat , a motivaciot es az erOfes zitest. A sze rzok az eredmenyek ttik reben igaz olva lcltj ak azt a hipotezistiket , ho gy a gazdasagi szocializac i6 a sz ocia liskon strukci 6 -modell el ertelm ezh eto. l 6Ueh et mindket orszagba n van na k ol yan tarsadalmi repr ezentaci6k (a gazdag emb er pozitivabb meg(telese vag y a rarsadalmi egy enl otl ensegre ado tt kUlon bo zo magyarazato k), ame lyeket mindenki elsaj adt, sot bizonyos fejlOdesi trend ek (d ifferencia I6das) is feli sm erhet o az adatokban . A fejlOdes mintazat,h azon ban alapve to en a k tilon boz o szoci alis faktorok hatarozzak meg. Angliaban a fejlod es a tar sadalmi rete gzod es kontextusaban erth et o meg, mi g Orosz or szagban a piaci tarsada lom ert ekeinek atve te le a meghatarozo faktor a fiatalok n ezetein ek format6das aban. Os szegezv e tehat az ered m enyeke t, Dittmar es Van Duuren (199 4) szerint a gyerekek es a fiatalok gazdascigi nezeteinek tartalma a szocicilis kornyeze t do minans reprezentaci6ja ha tasara alakul ki.

372

KOROSSY JUDIT • lISZNYAI SANDOR

A qazdasaq] szocializacio kulonbseqei a szocialistanulas-elmelet tukreben

" 1",

A gazdasagi szocializaciot vizsgalta az a felrneres, amely eredetileg 15 orszag reszvetelevel zajlott 1988-1990 kozott , A bevczeto tanulrnanyban Roland-Levy (1990 , 469.) kifejti, hogy a modern tarsadalornban a gyerekek sajat jogon vasarlo es onallo donteshozo hatalomnak tekinthetok. Emiatt is fontos, hogy megismerjuk a gyerekek es a fiatalok gazdasagi szocializaciojat, legalabbis annak lenyegesebb aspektusait. A nernzetkozi osszehasonlito kutatas szernbeallit otta a gazdasagi fogalmak fejlcdeset es a gazdasagi szocializaciot, illetve a hatterben allo elmeletek er: a Piaget-fele kognitfv fejlcdesi megkozelitest es a szocioiisumulas-elmele; Bandura nevehez kotheto teteleit, A 8, 11 es 14 eves gyerekek vizsgalatanak legfonto sabb kerdese az volt, hogy melyik elrnelet igazolhato az adatokkal, illetve hogy magyarazhato-e a gazdasagi szocializacio pusztan a fogalmi fejlodessel, vagy a tarsas kornyezet is befolyasolja a gazdasagi attinidoket, ismereteket. Youniss (1978 - id. Roland-Levy, 1990, 471.) szerint a ket gazdasagi szocializacios modeJl osszeegyeztethet etlen egymassal, hiszen a piaget-i model! az egyen fejlodese soran megmutatkozo kulonbs egeket keresi, es a gondolkod as fejlodesere alkalmazhato, mig a tanulaselmelet inkabb a viselkedest magyarazza, es az egyenek k6z6tti kulonbsegeket tarja fel. A kulturkozi vizsgcilat a fiatalok gazdasagi szocializaciojanak harem aspektusat vizsgalta. Az egyik a gazdasagi fogalmak megertese, ismerete, peldaul hogy mi hatarozza meg az arakat , mi a ber, ki fizeti, mit lehet csinalni a megtakaritott penzzel, ki allftja elO a penzt. A masodik kerdescsopon agazdasagi kovetkezt etesekkelvolt kapesolatos: hogyan reagalna az elad6, az anya, a gyar es a kormany, ha bejelentenek, hogy a cipo ara esokken; mi tbnenne, ha az orszagban nagy mennyisegu aranyat/olajat/gyemantot talalnanak; mi rbnenne, ha eltbrblnek az ador; mi lenn e, ha a kormany sok penz t bocsatana ki, es azt szetosztana az emberek kozbtt . Harmadikkent a gazdasagi attit Cidbk szerepeltek: a gazdagsag es a szegenyseg okai es kbvetkezmenyei, valamint a munkanelkiiliseg okai. A tanulmanykbtet kilene vizsgalatot ismert et, amelyek alapjan jeJlegzetes elteresek figyelhetok meg. Az Ausztriaban kapott eredmenyek szerin t az idosebb gyerekeknek pontosabb es realisabb ismereteik vannak: a gazdagsagot es a szegenyseget tarsadalmi kortilmenyeknek es a sorsnak tulajdonftjak, ismerik a ber fogalmat, tudjak, hogy ki fizeti azt, tudjak, hogy az aranybanya felfedezesen ek negatfv k6vetkezmenyei is lehetnek (Kirchler, Praher, 1990,493 .). A szerz6k kiemelik, hogy az osztnik gyerekek gazdasaggal kapesolatos tudasa nem ktilonbozik a tabbi orszagban mert ismeretszintt61; es hozzateszik, hogy a nemek kbzott tudasbeli elterest nem tapasztaltak. Egy kbzep-nyugati kozossegben, az Egyestilt Al!amokban nagyon hasonl6 eredmenyeket kaptak a kutat6k; a 8 eveseknek keyes pontos ismeretiik van, a 11 eves korosztalynal egyszeru tud asbeli alrendszereket talaltak, a legid6sebbek pedig mar kepesek integralni a kUlbna1l6 alrendszereket. Ez a fejl odes Harrah es Friedman szerint a kognitfv struktura eresenek es a b6vLiIo tapasztalatOknak kbszbnheto (1990, 507-508 .). A lengyelorszagi es a jugoszlaviai adatokb61 is hasonl 6 k6vetkeztetesek vonhat6k Ie: az eletkorral novekszik a gazdasagi jelen segek megenese, a fejl6des Ive a konkret fogalmakt61 az absztrakt kateg6riak megjelenesei g rajzolhato meg. A len-

9. A PENZ PS Z ICHO l6G I.~JA ES A GAZDASAGI SZ OClALIZACIO

373

gyel ,kutat6k a speci ~lis gazdasagi ~eltetelekbol szarrnazo tapasztalatokkal magyarazzak azt a furcsasagot, hogy a 8 evcsek tud asa kiugr6an magas szint fi volt . Egy masik erdekes eredrnenyuk szerint a lanyok az isrneretek szintjet tekintve hatranyban vannak a fiukkal szemben, ami valoszintileg a lanyok kisebb erdeklodesevel, kozvetve a lanyok hagyomanyos szocializaciojaval magyarazhato (Wosinski , Piet:as, 1990, 527.). A jugoszlaviai eredrnenyek annyiban tertek el az elozoektol, hogy It,t a ko~plex gazdasagi fogalmak lassubb es egyszertisirettebb fejlcdes et tapasztaltak, arrut a szerzok az elterd gazdasagi berendezkedessel magyaraztak, nevezetesen azzal, hogy bizonyos fogalmak (pl. a piae) itt nem fontosak (Zabukovee, Polie, 1990,543 .) . A n or~eg adat?k a tarsadal ornban uralkod6 egyenloseget hirdet6 ideologiara rnutatnak ra, ugyarus a fiatalok a gazdagsagot es a szegenyseget is deviancianak min6sitik , es negativnak tartjak. A fiuk es a lanyok gazdagsag- es szegenysegertekelese a hagyomanyos nemi sztereotlpiak men ten kulonbozott : a fiuk inkabb szocialis hata10m es pozicio szernpontj abol jellerneztek az anyagi helyzet kovetkezmenyeit, a lanyok inkabb az egyeni pszichol6giai kovetkezmenyekre fokuszaltak (Brusdal, 1990, 552 .). Leiser es Zaltsm an az izraeli kibucokban vegzett vizsgalatok soran azt talalta , hogya kibucok fiataljaira inkabb a szocialista ideol6gia jellemz6, amennyiben preferaljak a feleloss eget, a kolcson os jolet et, a joletert folytatott kerneny munkat, ugyanakkor elutasitj ak a tulzott fogyasztast, A varosi gyerekek ertekrendjet es ideo16giajar kapitalista jellegunek tartot!
374

gazdasagi isrneretekre vonatkozotr: a gazdasagi foga/ma/{ es jelensegek megertese az e/etkorra/ fejlodik , s ennek a fejlodesnek az iranya a szocialis szern leletrol a gazdasagi sz ern lelet kifejlodeseig tar t. A masik kovetkczte res a kiilonbozo orszagok ossz ehasonlitasabol sza rrnazott: az orszagok kozotti ku/tura lis es gazdasag! kiilonbsegek tiikrozodnek agazdasagi foga/makban . Ez azonban nern konnyen ertelmezheto , hiszen Berti es Bom bi (1988) szerint a gyerekek gazdasagi fogalrnai esak lazan kapcsol6dnak a rendelkezesre allo info rrnaciokhoz (id. Leiser e t al., 1990, 612 .), erniatt a kornyezeti hatasok becslese komoly nehezsegekbe utkozik. A kutatok tovabbi, elsosorban modszert ani rnegfonto lasai is ovatossagra inrenek az eredrnenyek egyszerfi osszevetesevel kapcsolatban. A gyerekek kikerdezeset ku lonbozo szernelyek vegeztek az egyes orszagokban, es j611ehet a gyerekek mindenhol a kozeposztalyhoz tartoztak, ennek a kategorianak a tartalma minden hoi mas es mas. Az orszagok kozotti kiilonb segek megallaptrasahoz csak mintegy kilencvenfOs rninta alit rcnde lkezesre, ami jelent c sen korlatozza az adatok ertelrnezhetoseget.

A qazdasaqi fo g almak rn eqertesen tul , az ertekrend

es asp iraciok szervezod ese fe le

... ,.

9. A PENZ PSZI(HOLOGIAJAES A GAZDAsAGI SZOCIALIZ ACIO

KORQSSY JUDIT • LlSZNYAI SANDOR

A szocializacio folyarnata ban nemcsak a gazdasagi fogalm ak differencialodnak, ha nern kialakul az egyeni ertekrend, es ezzel kapcsolatban a jovore vonathozo aspiraci6kat is megfogalmazzak. Az aspiraciokat, az "e/etce/okkal" rokon kifejezest a humanisztik us szemel yiseg-lele ktan onaktualizeici6nak nevezi. Roger es Mas low szerint az em ber az onmegval6sitcis soran energizalja a belso eroit. lehetosegeit . Eszerint a pozitiv eletcelok osztonzik az embert az elvarasok rnegvalosirasara. Kasser es Ryan idez is olyan vizsgalatot (1993, 411 .), ahol a pozitiv jovobeli ceIok , a jovobe vetftett e/varasok konelaltak a j6 kozerzettel es a kisebb mertekG distresszel. Nehany vizsgalat me gis azt jelezte, hogy az anyagi siker mint kozponti ertek negativ kovetkezmen yekkel jarhat az ember erzelmi alJaporara. Kasser es Ryan ana kerestek valaszt, hogy milyen pszichol6giai hatasokkal jar az, ha az eletcelok k6zbtt t ulzott hangsu lyt kap az anyagi siker elen§se, szemben az bnelfogadas, az affiliaci6s igeny es a kbzossegi erzes aspircici6iva l. Ered men yeik szerint az bnelfogadas, az affiliaci6s es a kozossegi erzes aspiraci6janak relativ fontossaga jobb kbzerzenel es kisebb dis tresszel jart egyUtt a vizsgalt mintaban . Az anyag i sikernek mi nt kozponti aspiraci6nak a tul zott han gsulyoz asa viszont kisebb onaktualizaci6val, kisebb vitalita ssa l, nagyob b sz oron gas sa l es depresszi6val ta.rsult. A szerzok ket fele m agyarazat ot is ad nak az ered me nyek erte lmezesere. Az egy ik szeri nt az az ember, aki nek a pe nz az eletcelja, val6 szi nGleg kUlsod leges eelokra, vagyakra f6k uszal, ami elteriti a belso ak tualiza l6 es integrat6 torekvesektol. A kapott bsszefLigges ugy is magyarazhat6, hogy a rosszul alkalmazkod6, neu rot iku s, rossz kozerzetll ember haj lamos a penzt az onkiemeles eszkozenek latn i (Kasser, Ryan , 1993, 420.) . Nemcsak az elew§lok minosege hatarozza meg az ember erzelm i allapotat, egeszsegessege t, ha nem az enkep is. Az enke p viszont befo lyasolja a viselkedesUnket, s igy a penzzel kapesolatos viselkedesUnket es velekedeseinket is . Az emberek

375

felhalrnozasi es vas ar lasi szokasai konzisztensek lesznek az enkepukke l. A penz, illetve a birtokolt vagyontargyak tu lajdo nkeppen az en kiterjesztesenek tekinthe tok , a hatalom, a siker, a ne rni identitas, a joiet szimb6lumainak. Az enkep es a penzzel kapcsolatos ertekek es nezetek konziszte nciaj anak vizsga latabol megtudhatjuk, hogy bizonyos enkepekgyakran jarnak egyiitt bizonyos velekedesekkel. A vizsgal at a kovetkezo enkep-atti ttid parokat talalta (Prince, 1993) :

Enkep

Penzzel kapcsolatos attittid

Bizalmatlan Statusra torekvo

Az uzleti eletben mindenki megvasaro lhato. A siker rnerteke az, hogy masokhoz kepest mennyit keresek. Fontos, hogy draga ruhakat vise ljek. A gazdagok kozonsegesek es utalatosak.

Alaesony onertekelesti Irigy

A gyerekek

qazdasaq i vi selkedese

A gyermeke k altai vegzett gazdasagi revekenysegek attekintesekor viszonylag cse kely sza rnu megfigyelesre es vizsga latra lehet csak hagyatkozni az egyes gazdasagi cse lekvesek Ieirasakor. hisze n a gyerekek gazdasagi viselkedeset, gazdasagi szerepet korabban nem tartottak tulzottan fontosnak a kuta tok . A gyermekek munkavalIalosa az eur6pai es az eszak-arnerikai kominensen megiehe tosen korlatozott: csak bizonyos eletkortol (altalaban 13-14 eves kortol) lehet munkaba alln i, es akkor is csak re szmunkaido ben. A munhara val6felkesziiles, mas szoval a munkara val6 szocializacio megis sokfele esatornan keresztU l tbrten ik meg a gyermekevek alatt . Az egyik szocializaci6s csatoma a m edia , amely a filmeken, hirdeteseken keresztli l mutatja be a tradicionalis ferfi- es nei foglalkozasokat. Vajon mennyire eros a me dia befolyaso16 harasa e teren? O'Bryant es Co rdez-Bolz (1978 - id . Lea, Tar py, Webley, 198 7) vizsgaiataban a nem hagyom anyos nei es ferfifoglalkozasokat bemUlato hirdetesek esak a lanyok preferenciait befolyasoltak: a h irdetesek megte kimese uran vo nz6bbnak talaltak az ujabb noi foglalkozasokat. ]611ehet a fogl alkozasok kedve ltseget m6dosithatj a a media, a csalad orienral6 ha tasat a palyavalas ztasban es az otthoni mu nkamegosztasban aligha lehet gybkeresen megva ltoztatni . Szinte m inden csalad ban van olyan mu nka, amit hagyomanyosan a gyerekek feladatanak tartanak . Ilyen az asz ta l megt erftese, leszedese, a szemet kivite le, h6lapatolas stb. Ez az a folyam at, amin keres zti.il a leghatekonyabban ta nu lja m eg a gyermek a nemenek megfelelo hazimunkeit . A haz tartasi, haz koruli mu nka me gosztas clt n em a reteghelyzet vagy a lak6hely hatarozza m eg, hanem a sz u16k sajat csaladjabol hozan m u nkamegosztasi mi nta . A serdulO k munkava llalasara gyak ra n jellemzo az a szi nten ne mi sztereotfpiakat erosito szokas, h ogy a fiuk inkabb a hazon kivu l keresnek fizetett mu nkat, mig a lanyok lehetosegei t6 bbnyire a hazimunka elvegzesere korlatoz6dnak. A lanyok fizetett mu nkaja is gyakran a h agyom a nyos noi munkamegosztast tlikrozi : tobbnyire a gyermekfe lugyeletet valasztjak mint kereseti lehetoseget.

376

KOROSSY JUDIT • LlSZNYAI SANDOR

A gyerekek es a serdulok ke tfelekeppe n veszne k res zt a vasartasban. McNeal (1992) a gyerekek es a rin edzserek piaci szerepet a kove tkezo ten yezokkel hatar ozta meg: • a gyerekek es a tin edzserek piacot jelentene k a sajat jog uk on , • befolyass al vannak a sz ulok vasa rlasa ra, • a jovo meg alakul6ban levo piacat jelentik , • dernografiailag is j61 korultrhato piaci szegmens t jelentenek, • egy specialis csoportot alkotnak eletstllus-jell emzoik alapja n, • az ok tarasban valo reszvet elu k is egy spe cialis rnark et ingleh etoseget je lent.

A nyugati tarsad almakban a zsebpenzt altalaban iskolaskoru gyereke knek adjak a szulok. A rends zeres zsebpcllzhen t vagy a hazimun ka ke rt kapott zsebpenz osszege altalaban nem csekely osszeg, peldau l Nagy-Britanniaban evente ezermilli6 fonrot tesz ki (Lea, Tarpy, Webley, 1987, 39 0.) . A zse bpe nzt a gyerekek tob bnyire ed essegre, magazinokr a, kepr egenyekr e, fagylaltr a, csokoladera koltik . A vasarlassal kapcsolatb an tobbfele kerdes is folmerulr, amelyeket empirikus vizsgalatokkal igyekezt ek rnegvalaszolni. Az egyik, hogy vajon a gyerekek hogyan tanuln ak meg vasarolni, teh at hogyan sajatitjak el azt a kepesseget es igenyt, ho gy minosegi arut valasszanak, illetve hogy szem elott tarts ak a minoseg es az ar kapcsolatat. A hatekony piaci fogyasztas kepessegenek megszerzeset, az attitiid elsajatitasat nevezik [ogyasztoi szocializacionak (Pliner, Abrarnovitch, Freed man, 1994, 449 .) . A kutato k arra kerest ek a valaszt , hogy a szUloi tanitason kivuI (pI. vasarlasi tana csok, peldaadas, bizon yos dol gok tilt asa) milyen hat assal van a gyerekek "ligyes", tehat az igenyeiknek megfelelo vasarlasara az, hogy milyen m6don, feltetelekkel jutnak a zsebp enzhez. A rendszeres es az alkalmi (hazimunkae n jar6) zsebpenzben reszesUio 8-10 eves gyerekeknek 4 dollan adtak csekely mu nkavegzes fejeben vagy ajand ekba . A gyerekeket ezutan ketfele boltba vitte k el, hogy vasarolhassanak. Az egyik boltb an olyan aruk voltak, amelyeket a gyere kek - korabb i vizsgalatok szerint - gyakran vasarolnak (pI. konyv, radfr, iiveggoly6), ez volt a vonzo bolt. A masik (unalmas) bolt oJyan targyakar kinalt, ame lyeket a gyerekek - szinten egy korabbi meres alapjan - csak nagyon ritl
9. A PENZ PSZICHO LOGIAJA ES A GAZDASAGI S20CIAlIZACIO

377

meke, es nekik nines joguk beleszolni abba, ho gy mire fordit ja. A gyereke k vasarlasi szo kasaiert t ehat nemcsak a zse bpe nz elnyeresenek m6dja a felelos, hanem az ezt tamogato szUloi elvar as, nev eles, tan ita s is. Egy masik vizs galat azt ku tatta, hogy milyen hatasa van a zs ebpenzne k a penz hezelesere, vagyis a hitelkartya, illetve a keszpenz felhas znalasara . Mivel a felnottek a hite lkartyaro l alta laban robber kolte ne k, mint ha keszpenzzel fizetnek, fgy felmerult a kerdes, ho gy vajon a gyerekek is hasonl6an cse leks zenek -e, illetve hogy a penzkezeles m egtanulasanak hatek on y modja-e az, ha a gyerekek zsebpenzt kapnak. A vizsga lat ered rnen yei arro l t udosita nak, hogy a gyerekek (6, 8 es 10 eves korcsoportok) altalaban ra bbet koltenek, ha hitelkartyat, mint ha keszpenzt hasznalnak, es hogy a lanyok to bb penzt kolten ek el, mint a fiuk (Abramovitch, Freedm an, Pliner, 1991 , 38 .). A rendszeres zsebpenzjuttatasban reszesulok, illet ve az ido sebb gyerekek ugyanann yit kolto ttek a hitelka rt yaval, mint a kes zpenzzel torteno vas arlaske r, es ezek a gyerekek egy ara zasi feladatban (szerint tik melyik t argy menn yibe ker iil) tajekozottabbak voltak az arak nagysagrendjet illetoen . A szerzo k tanulmanyuk vegen azt a kovetke ztet est vonjak le, hogy a zsebpen z noveli a gyereke k felelos segerzetet, arisme rer et, igy ezek a gyerekek Ugyesebben kezelik a penzt is (a sz u10k jovede lme es a gyerek ekkel kapcsolatos szuloi elvarasok nem kulon bozte k, te hat a kapott eredrneny valoban a rend szeresen kapot t zsebpenz hatasanak tulajdonithato).

Erdekes kerdes, hogy vajon mit vasarolna k a gyereke k: a hird etett aruci kkeket vagy a kortarsaiknal laton targyakat? A vizsgalatok szerint a ser dulo k vasarlasara ket faktor volt harassal: a mar kanev es az arleszalliras . A konarscsop on hatasa nem volt olyan fomos, mim ame nnyire azr varn ank (Lea, Tarpy, Webley, 1987 , 390 .) . A hirdetes hatasa viszont igen nagy a gyerekek ar upreferenciajara: azt az aru feleseget kerik, vasaro ljak, amit a tevehirdetesekben gyakran larna k. A hirdeteseknek azonban a nem tervezett hatasa is tett en er heto akkor, amikor az anyagi erte kek fele oriental, illetve amikor elegedetlenseget kelr egy elerhete tlen targy kapcsan. A gyerekek a sz Qlok vasarlasa t elsosorban olyan ar ucikkek eseten befolyasoljak, ami ket ok is szivesen fogyasztanak (regge ti gabon afeleseg, edesseg, s Utemeny) . A szUlok szerint a gyerekek eletko ruk nbvekedesevel rit kabban keri k eze ker az arukat, illetve a nagyobb gyerekek igenyeit a szUlok gyakrabban teljesitik . A konkr et vizsgalato k azonb an azt erosftett ek meg, hogy a gyerekek ilyen jelle gu keresei gyakoribba valnak, ahogy novekedn ek a gyerekek (Lea, Tarpy, Webley, 1987, 39 1.) . A sziil6k kozUI az anyak azok, akik inka bb ellenallnak a gyerekek keresenek, hiszen nekik az elelmiszerek elett ani hatasa, egeszsegessege a legfontosabb. Mi az oka annak, hogy a gyerekek mast preferainak, mint amit a szUlok vasa rolnak, a gyerekek kise bb kognidv kapacirasa vagy az eltero igenyei? A vizsgalatok mindket tenyezo hatas at igazolrak: egyreszt a gyerekek val6ban kevesebb minos ito jegy (es ez is tobbnyire perceptualis) alapjan valasztan ak a tennekek koziil, mas reszt az idosebb es a fiatalabb gyerekek szamara egyarant az elelmiszerek j6 ize a legfontosabb, nem az, ho gy menn yire tap lal6. Minel nagyobbak a gyerekek , ann al tobb er takarftana k meg a penzUkbol, hiszen antici paljak a kesobbi penzszliksegletUket es vasarl asi lehetosegeik boviileset. A zsebp enz megtakarfrasaban nem talaltak tarsad almi retegre jellemzo kUlonbseget ,

378

9. A PEN Z PSZICHOLOGINA ES A GAZDASAGI SZOClAlIZAoo

KOROSSYJUDIT • lISZNYAI SANDOR

jollehet az, hogy a gyerekek mire es hogyan teszik felre a penzuket, nagyon kulonbozo (Tysoe, 1983 - id. Lea, Tarpy, Webley, 1987,393 .). A felnottkori szerencsejcitekok gyokere felfedezh ero az olyan gyerrn ekjatekokban, ahol a kockazatnak szerepe van. Az ilyen jatekokbol a gyerekek megtanulhatjak a kockazatvallalas term eszet et, sot rnegtanulhatjak azt is, hogy mikent lehet hirnevet szerezni kockazatvallalassal, rner eszseggel . A szoci alis jutalmazas feltehetoen nagy szerepet jatsz: k abban, hogy felnottkent kedvelik a szerencsejarekokat, mint ahogy a serdul okori dohanyzasban is a legfontosabb moti valo ten yezo (Evans, 1980 - id. Lea, Tarpy, Webley, ] 987, 394.).

A gyerekek qazdasaqi vilaqa Az elozo pontban a gyerrnekek olyan tevekenysegeirol volt szo, arnelyek pontes rnegfeleloi a felnottek gazdasagi viselkedesenek. Ujabban felvetodott annak a lehetosege, hogya felnottkori gazdasagi cselekveseknek vannak gyermeHori elozmenyei. Hogy milyen sajato san gyermeki tevekenysegekre Iehet itt gond olni, abban a gyermekek megfigyelese, a kepzelet es az ernpatia segltheti a kutatokat (Webley , Lea, 1993) . Ketfele gyerrnekjatekban, illetve gyermeki tevekeny segben fedeztek fel a felnott gazdasagi tevekenyseg bizon yos aspektusait. A "gyermekek gazdasag) vilaganak" nevezett megfigyelesi eredmenyekkel afeJlodesigazdasagpszichologicit kivanjak rnegterernteni, azt a kut atasi iranyzatot es szernleleti keretet, amely szerint a gyermekek jatekaiban, tars as kapcsolataiban a kezdetektol jelen vannak a gazdasag jellemzo elemei (Lea, Tarpy, Weble y, 1987) . A gyermekjatekok kozul a golyozas az, ami konnyen parhuzarnba allithato a gazdasagi tcvekenyseggel. A goly6zas reg6ta kbzkedvelt es elterjedt jate k az iskolasok kbreben. Sokfele szabaly szerint jatszhat6: lehet peldaul az a eel, hogy a min el nagyobb eneku goly6kat mas goly6kkal bizonyos tclvolsagr61 eltal ,Uj ak, vagy eppen az, hogy a goly6 ket masik goly6 kbzbtt atguruljon . Ennek a jatcknak szamos gazdasag i releveneiaja kbzul az egyik az, hogy leteznek a tbbbinel szebb. enekesebb goly6k, sot sok gyereknek nines is ilyen jateka, teh at a versenyben 6 az ugyes munkas szerepet tudja esak eljatszani . Akinek van goly6keszlete, az lesz a "kapitalista" a jatek soran, a nyeresegen pedig megosztoznak . Amikor megkerdeztek a gyerekeket, hogy milyen aranyban kell elosztani a nyereseget, akkor mindig a 30- 70%-os aranyt javasoltak, ahol a nagyobb reszt termeszetesen a "kapitalista" kapta . Ez az elosztasi elv a szerzok szerint nem hason lit a felnottkori elosztasi elvhez, teh at nem a feln6ttminta alapjan megtanu lt gazdasagi e10sztasi szaballyal van itt dolgunk, hanem a sajatosan gyermeki gazdasag egy elemevel. Egy masik gazdasagi jellegu eleme a goly6jateknak az, hogy mi hatarozza meg a goly6k eneket. A kisebb-nagyobb uveg- vagy kogoly6k gyakran gazdat eserelnek, es hogy milyen eserearany szerint, az a piaei kereslettol es kfn,Uattol, illetve a goly6 ki.ilonlegessegctol fugg. A jateknak van meg egy olyan eleme , ami szimen gazdasagi parhuzamok megvonasara kesztette a kutat6kat. Sokszor megtonenik, hogy az a gyerek, akinek sok goly6ja van, elkialtja magat, hogy "Maszas!", es ebb en a pillanatban fOldobja az bsszes goly6t. A tbbbi gyerek negykt~zlab masz va szedegeti a goly6-

379

kat; az az ugyes, aki a legtobber osszeszedi . A gazdas agi parhuzarnot a jelenseg meIyebb ertelrnezeseben leljiik: a golyokat eldobo gyerek a hatalrnat firogtat ja, ugyanakkor masok any agiassagat ne versegesse tes zi, ami szin ten az 0 gazdasagi folen yet eros it i. A masik gyerrnekjatek, illetve szokas a csere, amel y 9-10 ev koruli gyerekeknel a leggyakoribb. Altalaban kis ertekf targyakar (rad ir, ceru za, hegyez6) cserelnek a gyerekek, es tobbnyire ugyanolyan ertekek kerulnek a eserekereskedelem piacara. A esere ugyan gazdas agi tarta lmu, de a motivacio ja, funkei6ja szocialis jellegfi : a eserebere igazi oromet a tars as kapcsolat folvetele, szervezese jelenti . A gazdasagot irnitalo kiserletekben (rnesterseges vagy klserleri gazdasag) a gyerekek onkontrollal es megtakarlrassal kapcsolatos viselkedesrnodjait vizsgaltak a kutatok (Sonuga-Barke, Webley, 1993 - id. Webley, Lea, 1993,467 .). A legerd ekesebb eredrnenyek szerint azok a gyerekek, akik keyes penzt takarirottak meg, es rnegis draga jatekot szerettek volna megvenni, sokszor folyamodtak alkudozasho z: adjak el nekik olcsobban a kivalaszrott jatekot, A kutatok ezt a valo eletben is megtalalhato alkuva l rokonitjak, amikor a felek a regi jatekszabalyokat Irjak ujra.

bS SZEG ZES A gazdasagpszichologia szocializacioval kapcsolatos kutatasa esak mimegy huszeves multra tekinthet vissza, megis sokfele tudomanyos eredmenyt sikeriilt felrnutatni a. E legfontosabb eredrnenyek es kutatasi trendek kozul mutattunk be nehanyat. A gazdasag i szocializacio felfogasa es kutatasa nagyon elterc eredmenyeket hozott, A kognitfv fejlodest alapul vevo szocializaci os magyarazat szerint a gyerrneknek a fogalmak megertese ad lehetoseget arra , hogy a gazdasagban reszt vehessen . Ha tullepunk a gazdasagi fogalmak szuk ebb kbren, es megvizsgaljuk a tarsadalmi folyamatokat leiro, de a gazdasagot is erimo fogalmak ertelmezes et, akkor azt tapasztaljuk, hoiSY a megenest nemes ak a kognitiv e n~s vagy a ranltas gyors ft6 harasa befolyasolja. Uj osszetevok bevezetesevellehet esak megmagyanl zni a fogalom ertelmezeseinek retegspeeifikus kiilbnbsegeir, bar az uj elemek (a slOcialis konstrukdok) meg mindig a kognitfv magyarazaro k keretein beli.il maradnak. A kognitfv szocializaeio szemleletenek passzfv, esak a megismeresre korlatozod6 nezopontjaval helyezkedik szembe az a tbbbnyire empirikus kutatasokat bsszefog6 iranyzat, amir a gyerekek gazdasagi viselkedesenek temaja reprezental. Ez a kutara si laneolat egyik klasszikus pszichol6giai iskolahoz sem kapeso l6dik, bnm agat fej16desi gazdasagpszichol6gianak nevezi. Az ide sorolhar6 vizsgatarok kbzeppontjaban a gazdasagi viselked esnek valamelyik formaja a ll, aminek valtozasat a gyerme kek eletkoranak fuggvenyeben frjak Ie. A gazdasagi viselkedes definfei6ja mind a mai napig hiany zik, tobbnyire a munkat, a penz elkblteset, a kblcsbnbk adasat es felvetelet , a befektetest es a megtakarftast ertik rajra. Eszerint a gyerekek lenyegeben ugyanolyan gazdasagi tevekenyseget folytatna k, es gazdasagi szerepiik is hasonlo a feln6ttekehez, illetve ha megis eszlelhet6 bizonyos kuli:inbseg, akkor ana keresik a valaszt, hogy minek a fiiggvenyeben lesznek a gyermeknek a fej/odes saran eppen olyan gazdasagi megnyilvanulasai, mint a feln6tteknek.

380

Az elsosorba n a gazdasag i viselkedest vizsgalo iranyzat az elrnult nehan y evben kibovult: feltartak a gyermeki vilagnak (jatekoknak, szocialis kapcsolatoknak) azt a koret, ame ly azonossagot rnutat a felnottek gazdasagi viselkedesevel, A hasonlos agok a golyojatek peldaja es a javak elosztasa , kereskedelme kozott meggyozoek. Fontes kerdes tovab bra is, hogy az elobb ernlftett gyerrnekjatek oknak valoban van-e a kesobbi gazdasagi teveken yseget meghatarozo, befolyasolo hatasa, tehat lehet-e a gyermekkori jatekok es a felnottkori gazdasagi viselkedes kozott ok-okozati vagy legalabb korre lacios kapcsolatot talalni, Erre a longitudinalis vizsgalatok tudnak majd valaszt adn i. A gazdasagpszichologia ternakoreben szin te minde n klasszik us pszichol6gia i iskola kepvise lte ti magat. A pszichoa nalizis a penz kezelese ne k osztonvi lago t erimo korai alapjait rnutatta be. A behavior ista operans kondicionalas szer int a penz nem mas, mint alralanos felteteles jutalom a megfeleloen vegzet t tevekenyseg m an. A kognitlv fejlodesielektan rnodszerei a kulonbozo gazdasagi ismer etek kialakulasat tettek vizsgalhatova es leirharova. A szocialistanulas-elmelet az ado tt kultu rara jellernzo ertekekre es fogalomerte lmezesekre ad magyarazatot , valamint arra, hogy milyen rnotivacio (pI. hatekonysagerzet) alapjan alakuln ak ki az embe r gazdasagi preferenciai , valasztasai , A gazdasagi szocializacio kulonbozo etmeleti hciCterel1 Jetrejo tt ismevetonyaga: eppe n az egyseges elrneleti keret hianya ban nem lehet toke letesen intcgra lni, inkabb csak az egyes ismeretreszeket lehet mozaikszertien osszei lleszteni , Az integraciot az egyes temakorok hianya is megakadalyozza. A kutatasok uj iranyat jelenti azc nban a kulonbozo kult urak gazdasag i szocializaciojanak osszehasonlito vizsgalat a, illetve azok a fejlodes-lelektani ihletesu megfigyelesek es kiserletek, amelyek a gazdasagi viselkedes kialakulasanak es feltete leinek kerdeseit helyezik a figyelem kbzeppom jaba.

FUGGELEK

... .

9. A PENZ PSZ ICHOLOGINA ES A GAZOASAGI szoca uzzoc

K6 ROSSY JUDIT • L1 SZNYAI SANDOR

Furn ham (1984a) penzzel kapcsolato s attitudoket mera bssze foglalo sk;J.lajanak tetelei: ,~

1. Gyakran nem azere veszek meg dolgokat, mere szU ksege m van rajuk, vagy mert megtetszenek, hanem mere egy learazas sora n kedvezo lehet osegem van megvenni oket o 2. A penz fonrosabb szamom ra, mint mas orom ok. 3. Gyakran nem azert veszek meg dolgokat, mere szuksege m van rajuk vagy masokra akarok hatast gyakoro lni, hanem mere az adott dolog a legjobb, ami katego riajaban kaphato. 4. Meg akkor is gyakran erzek lelkiism eret-furdalast, ha alapveto dolgokra kell kiadnom penzt, amikor nem szukolkbdom a penzben . 5. Tud om, hogy az em berek altalaban kihasznaln ak. 6. Gyakran kbltbk penzt nagyvonaluan masokra, magamra azonba n szim e sohasem .

38 1

7. Gyakran mo ndogatom azt , hogy "erre nines penzern/penzunk" - tekintet nelkill arra, hogy mennyi penzern van valojaban. 8. Mindig szinte fillerre pontosarn tudorn, hogy menn yi penz van a penztarcarnban. 9. Gyakran van nak nehezsegeim anyagiakka l kapcso latos dontesekben, tekin tet nelkul a szoban forg6 osszeg nagysagara. 10. Gyakran erzek kenyszert, hogy vita tkozzam szinte mindennek az araval kapcsolatban, amit veszek. 11. Ragaszkodom ahhoz, hogy mindig en fizessek, ha tarsasaggal megyunk ette rernbe/moziba stb., hogy ne erezzern ugy, hogy tartozom valakinek. 12. Ha valaszt hatnek, inkabb azt szere tne rn, hogy hetenkent, ne havonta fizessenek.

13. jobban szeretern a keszpen zt, mint a hitelkartyat. 14. Mindig pont osan tud orn, hogy mennyi penz van a bankszarnlamo n . 15. Ha marad valamenn yi penzem h6 vegen, kenyelmerlen ul erzern magam addig, arnig az egeszet cl nem koltom, 16. Neha megvasarolorn masok baratsagat ugy, hogy meglehetosen nagyvonalu vagyok azokkal, akik szeretnern, ha kedvelnenek. 17. Gyakran van kisebbre ndtisegi erzese rn azokka l szernben, akiknek tobb penze van nalarn, meg ha tu dom is, hogy nem sajat mag uknak koszon het ik gazdagsagukat, 18. Gyakran hasznalorn a penz t fegyverkent azok ellen, akike t iranyitani akarok, vagy akik az utarnban allnak . 19. Gyakran erzem magam felsobbrendGnek azokho z kepest, akiknek kevesebb a penze - tekinret nelkUI egyeb te ljesftmenyi.ikre. 20. Biztos vagyok abban, hogy a penz megoldana szinte minden problemamat. 21. Nem szivesen valaszolo k az anyagi helyzetemet erimo kerdesekre. 22. Barmikor vasarol ok valamit barmilyen celb61, szamomra a legfomo sabb szem pom mindig az ar. 23. Tapim atlansagnak tarrom valaki fizeteserolljbvedelmeral kerdezoskOd ni. 24. Nagyon kellemetlen i.il erzem magam , ha kiderti l, hogy to bbet fizettem ugyanazert, mint egy ismerosom. 25. Gyakran erzek megvetest a penz es azok iram , akiknek sok van belOle. 26. Takarekos vagyok, mer t sohasem tudh atom , mikor om lanak 6ssz e a dolgok, es mikor lesz sz Uksegem penzre. 27. A penz, amit ossz egyujtbttem, semm ire se m eleg. 28. Azt hiszem, csak a penzem az, amire igazan szamithatok. 29. Azt hiszem , a penz minden gonoszsag eredete . 30. Azt hiszem, az em ber csak azt kapja meg az elettol, amiert komo lyan fizetn i is kepes. 31. Azt hiszem, a penz jelemos hata lmat ad birtokosanak. 32. A penz hez val6 viszonyom nagyon hason l6 a szUleim penzhez valo viszo nyahoz . 33. Hiszek abban, hogy a jovedelem nagysaga szorosan osszefugg az egyen kepes segeivel es szorgalmaval.

382

KOROSSY JUDIT • lISZNYAI SANDOR

34 . Mindig azonnal befizetern a szarnlakat, ahogy megerkeztek. 35 . Gyakran adok nagy borravalot a pincereknek/pincemoknek. ha elegedett vagyok . 36. Gyakran gondolok elvesztegetett idokent arra az idore, amikor eppen nem keresek penzt. 37 . Gyakran akkor is kifizetern a szarn lat az etterernben vagy a boltban, ha ugy gondolom, hogy becsaptak, mert felek szova tenni a pi ncernek vagy az elad6nak az ugye t. 38. Ha rossz kedvem van, gyakran koltekezem . 39. Ha valaki tartozik nekern, gyakran felek visszakern i tole a penzt. 40. Nem szeretek kolcsonkerni rnasoktol, csak akkor teszern. ha elengedbetetlenul

sziikseges. 41 , Nern szivesen ko lcsonzok pe nzt rnasoknak . 42 . [obban allok anyagilag, mint azt a legto bb isrnerosom gondolja r6 lam . 43. Torvenyes kereteken be lul barrnire kesz vagyok a penzert. 44. Szivesebben ko ltok pe nzt maradand6 do lgokra, m int olya no kra, ame lyek elobb-utobb elfogynak (p I. etel, viragok stb.) . 45. Buszke vagyok a penzugyi sikereimre, es szivesen dicsekszem veluk barataim elott. 46. Rosszabbul allok anyagilag, mint ahogyan azt a legtobb ismerosom gondolja . 47. A legtobb baratomnak kevesebb penze van , mint nekern. 48. Priid dolognak tar torn, ha valaki titkolozik penzugyeivel kapcsolatban isrnerosei, baratai elott. 49 . Gyakra n veszekszem cs alad tagjaim rnal a penz rniatt, 50 . Hiszek abban, hogy egy ember fizetese sokat elaru l intel ligenciajarol. 51. Elfogadom, hogy a je len legi jovedelrne rn aranyban all azzal a mu nkaval, am it

vegzek. 52 . A legtobb baratomnak to bb penze van , mint nekern. 53 . Azt hiszem, a fizetesern joval kevesebb a nna l, m int amennyit megerdernlek. 54 . Nagyon keyes lehetosegern van arra, hogy javitsak anyagi helyzeternen . 55 , Osszehasonlitva ismeroseirnmel, azt hiszern, en j6va l robber gondolok a penzre • , ,1

naluk. 56 . Szinte allandoan szorongok anyagi he lyzetern miatt , 57 . Gyakra n fantazialok an61, hogy mi lenne, ha sok penzem lenne . 58. Nagyon ritkan ad ok penzt kold usoknak vagy reszegeknek , 59. Bliszke vagyok ana, hogy kepes vagyo k takarek osan eln i. 60 . Ebben az orszagban a penz alapjan ltelik meg egymast az em berek,

10. A TULAJDON ES A TULAJDONLAS PSZICHOLOGIAJA F. t.assu Zsuzsa, Lisznyai Sandor

BEVEZETES : A TULAJDON FOGALMA Ebben a fejezetben az any agi javak bi rtoklasanak pszicho l6giai ten yezoirol lesz szo - ami a targyak (be leertve a penzt is) eszkozjelleg ti birtok lasan tul van, Bernu tatjuk a tulaj do n fogalm an ak ko zgazdasagi es jogi rneghatarozasat, A bioJ6gia i es evo l uci os elrneletek tag abb keretet ad nak a kulonbozo pszichologiai megkozeliteseknek, majd vegul az egyenkozpontu es a tarsas-tarsadalm i szernpon tokat is rnagaban foglalo szocialkonstrukcionista elrneleteker ismertetjuk. A magantulajdon a kapitalizmus egyik alapintezrnenye (Pejovich, 1992). A tulaj donhoz vale jog, a tu lajdonjog emberek kOzOtti viszonyt jelal, ajavak szrIkossegebOl ered, es ajavakhoz val6 hozzajutast szabalyozza. Ez a rneghatarozas osszhangban van a leg tobb tu lajdonr6J vallott nezettel, fgy az egyik legr egeb bi jogrendszerre l, a rornai joggal is , A rornai jog szarnos mas kategoriat is ismer, es ezeken be liil a magantulajdon csak egy forrnaja a t ulajdo njogoknak . A tul ajdon foga lm a tartalmazza a vagyon ta rgy hasznalatanak jogii t (usus) , a vagyontargybol szarrnazo haszno k elsajii titiisiinak joga t

(usus fructus), a vagyontargy forrnajanak es tartalrna nak megvaltoztatasara iranyul6 jogot (abusus) es az elobbi harem jog reszben vagy egeszben val6 elidegenitesenek jogat elore es kozosen mcghatarozott feltetelek szerinti megegyezes alapjan. ]ogilag a tulajdon tartalm i jegye a kizar6 jelleg: a tulajdonos mindenki mast kiza r6an rendelkezik a tulajdonaban levo dolog folott . A tulajdon kizarolagossaga miatt minden tulajdonnal kapcsolatos dentes es ezek kovetkezrnenyei is a tulajdonos felelossege . Ebbol a szempomb6l erdekes kerdest vet fel a kozossegi tu lajdon foga[rna, mivel az a kozosseg tagjai kozuJ nem zar ki sen kit a rende lkezesbOl, a konkret d6ntes i he lyze tek azonba n megsem teszik leh etove a kozosscg m inden tagjanak, hogy egyforman re nde lkezzen "tulajdona" felett (Vamosi, 1983) ,

A LU XUS IRANTI ATTITUDOK ES A MATERIALlZMUS SZEMELYISEGDI M ENZIOI Mint sok mas tarsadalmi intezmeny, a tulajdon eseteben is megfigyelheto, hogy a kezdetbcn "frott" torvenyekkel szabalyozott viszony atalaku l etikailag, azaz normativan szabalyozotta. A tuJajdon eseteben ez a folyamat leginkabb a fenyuzeshez, a pa -