SZAKOLCZAIGYORGY
~
Tamogat6ink: Nemzeti Ku/luralis Alap Nemzeti Ku/luralis Or6kseg Mlnlszteriuma
A TUdomanyos Isrneretterjeszto Tarsulat havi folyoirata
.• ..
A gazdasagi fejl6des elrneletenek rnegujulasa:
a mindmaig megoldatlan ellentet*
~
3:
N
~... 1<
II
"
~)- ~t-,r (/1/ ALI'"
2006. julius XLIX. evfolyarn 7. szam
Szerkesztoseg 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Postadrn: 1428 Budapest, Pf. 51 Telefon: 318-8791 Fax: 318-8791 E-mail:
[email protected] Internet: www.valosagonline.hu Kiadja a Tudomanyos Ismeretterjeszto Tarsulat Felelos kiado Pir6th Eszter igazgat6 1088 Budapest, Brody Sandor u. 16.
Nyomdai munkalatok K6zl6nynyomda, Lajosmizse 06 1906 Felelos vezetO Burjan Norbert vezerigazgato-helyettes
Szerkesztdbizottsag Benko Samu Bogar Laszl6 D. Molnar Istvan Harmati Istvan Kapronczay Karoly Pomogats Bela Simon Tamas Tardy Janos Teller Gyula Vigh Karoly elnok Zoltan Zoltan
Foszerkeszto T6keczki Laszlo Szerkesztc5k Kapronczay Karoly Loppert Csaba Loppert Daniel
Index: 25 865 ISSN 0324-7228 EI61izelhet6 a Magyar Hivatalos Kozlonykiad6 KIt,-nel: 1085 Budapest, Somogyi Bela u. 6..
1394 Budnpest62, PI, 357. Telelon: 317-9999, tel./lax: 318-6668. Elofizetesben terjeszti
a Fama RI.: 1085 Budapest, Somogyi Bela u. 6., telelon: 318-8557,
Arusilasban megvasarolhat6 a K6z16nyboltban (1085 Budapest, Somogyi Bela u. 6),
a Hirker RI., az NHRT es a regionalis laplerjesztok aruslt6helyeln.
-------~.
E sowk ir6j<111ak ~. folyoiral cz c\' mnrcillsi SZalll
2
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES ..
Ez scm ig
I
I
(A W1D£R-efr)odris) A mar lelrt
ment Economics RescClrch) el6adas 20 indltot1a meg a nemzetkBzi penzilgyi szervcze
tck gyakollal;"lval szembeni tamadast _. vagy akar lazadast -, es ez a cikk mag3lwn
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLC\DES.
3
foglalja a javasolt I\i mcgki\zclites 1cgfontosahh clclllcil is. A7 ;Ikkori gyah1rla(o( a washingtoni konszcnztls liJglillta ir:isba, s czert ez a 1;1n1<1
4
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6oES ...
mcrtckct. llgyitnilyen nehczannak meghatarozasa, hogy mekkora a foly6 fizctcsi mcrleg hianyanak optimalis mcrtcke. Ez ut6bbi att61 ftlgg, hogy mire es hogyan hasl. naljak fel it hearaml6 toket, es milycn formabart jon be a toke. Lehet, hogy a beruha zas hozadcka messzc meghaladja a kiilfOldi finanszfroias koltseget, es i1yen esetbcn a dcficit, ha a benrhazas hatekonysag3t noveli, nem karos, hanem elonyos. A beifOldi benrhazasok rovid tavu es killonoskeppen kulfdldi valutara sz616 hitelekkel es ktil midi portflili6-bcfektetesekkel val6 finanszirozasa ugyanakkor veszelyes, es ingatag sagra vezcl. Ezekncl is fontosabb megallapitas, hogy a washingtoni konszenzus ugy ertelmczi a gazdas;\gi stabilizaciOt, hogy csekcly jelentoseget tulajdonft a tenneles es a fog!al koztatas stahilizalasanak, noha "a nagyobb gazdasagi visszaesesek minimalisra csok kentesenek vagy c1keriilesenek kellene lennie a gazdasagpolitika egyik legfontosabb celjanak'·.25 A gazdasagi visszaeses alta! okozott gazdasagi, ttirsadalmi es politikai karok azonban rombol6k. Nemcsak a visszaesessel es a nemzeti jovedelem csokkc nesevel jar6 tarsadalmi koltsegek nagyok, ami nyilvanval6. A visszaeses a fejleszles re forditotl kiadasok csokkenh~se lItjan is fekezi a tennelekenyseg jovobeni novelesc nek lehelosegct, bizonytalansagol teremt, es ezze! csokkenti a befekteteseket is. A vissl.acscsek ro oka azonban a pcnzUgyi zavar, marpedig it penZUgyi zavarok so rozatosak voltak a kilcncvenes cvekbcn es azuhin is. Ennek folytan elsod!eges fonlos sagu a szilard cs megbizhat6 penzilgyi rendszerek kiepftese. A megfelelo intezmenyi garanciakkalnern korbebastyazott pcnzilgyi rendszer nem milkodhet j6t. Szilard jog rendszerre. valamint szilard szabalyozasra es felUgyeletre van szilkseg ahhoz, hogy a pcnzUgyi rcndszer hatekonyan miikodjon. "A Iiberalizaci6 dogmaja gyakran 6ncclhi va It, es ncm a jol miikodo penzilgyi rendszer kia!akftasanak eszkozeve. [... ] A ku Ics kerdcsnek ncm a liberalizaci6nak vagy a deregulaci6nak kelliennie, hanem egy olyan szabalyoz6rcndszer kialakftasanak, amely a hatekony penzUgyi rendszer eJiifel h~tele".21i Stiglitzjavaslatai itt meg nem mennek el a nemzetkozi tokeforgalom szaba Iyozasanak sl.iiksegesscgeig. A szabalyozas szOksegessege azonban kimondatlanul a ncmzetkozi tokcforgalom szabalY07,aS3t is magaban foglalja, es a kesobbi eloadasok ba~ ez Agondolat explicit m6don megjelenik. Erdemes czen a ponton egybevelni Stiglitz itt eloadott javaslatait Williamsonci val. 27 A tcnyeknek - es nAgy vahisziniiseggel Stiglitz erveinek - hatasara es a wa shingtoni konszenzus felillvizsgalata es tovabbfejlesztese soran Williamson is nagy szerepet tllJajdonit a penzUgyi valsagok elharltasanak. Ennek eszkozet azonban nell1 a szilard jogrendszerben, valamint a hatekony szabalyozasban es felilgyeletben latja, hanem a tArtalckok noveleseben. Azzal szamol tehat, hogy az ingatagsag (ennmarad, es Azt javasolja, hogy ez ellen a fejlodo orszagok jelentos valutatartalekok felhalmo zasaval vedckezzenek. Szinte fOlOsleges azonban ramutatni arra, hogy a nagymcrtc hi tartAlekfelhalmozas mennyire k61lscges egy penZUgyi valsagnak kitett, elad6so dott orsznghan, ahol mAgas az orszagkockaz:lti tenyezo, tehat a fejlod6 es alalakllh'l orszrigok nagy reszeben es nalunk is. Ezek az orszagok csak ugy novelhetik tartalc kaikat. ha magas kamalra vesznek fOJ hitelt, es az 19y szerzeU penzt helyezik e! Ala csony kama tot hozo tartAlekkenl. A ki)vetkcz() problema a kamatlabemeles, amely a hagyomanyos szemlelet szerint - a riividlcj;iratll hilchlllomany niivelcsc lItjan - fontos eszkoze a penzUgyi valsag el haritnsanak, es amelynek - a nell1zetkozi penzUgyi intezmenyek javaslatara - nagy szerepe volt a delkelet-azsiai penzugyi valsag kezeleseben. Stiglitz itt arrA mutat ra. hogya k:lll1atlribak emelesc - a kiHvcnyek arfolyamanak ezzel jar6 csokkenese foly-
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLOOES
5
tan - a kihelyezcsek ertekcnck csiikkel1csl~hcz cs a hankv,\ls;ighoz \;lgy cnllek SII Iyosbodasahoz vezethet, amil nyih'{\Il tovabb fokozhat a realgazdas;\g kiirche tarlOZll vallAlatoknak - a kamatnovckcdcs folytan cI6;\II<'1 -- fizcteskeptclcnscgc Fmpiriklls tanulmanyok is bizonyi~jak, hogy a kall1atcmclesck niivelik a bankdls{\gok es a \'<1 IUlaleertekelesek vAl6szinusegCt. Ennek a ken!Csnck a rcszlelesebb c1emzescrc a del keleHlzsiai penzi.lgyi valsag largyalasa saran lcriink Illajd vissza. A liberalizaci6 - es ktilonoskeppen a pcnzpiaci liberalizaci6 -- feltctlen hclycssegc nck kctsegbcvonas3t a privatizacil'l fcltctlen hclycsscgenck ketscgbcvonasa k(i\Cli. Az itt ismertelett ervelcs szerinl a gazdasagi vcrscny kiAIAkitasa az c1slidlcgcs CS ncm a privalizaci6, a washingtoni kOllszenzus viszont a privatizacilira koncentr;\lt cs nem a versenyhelyzet kialAkilasara. A konszcnzlls szerint a privatizricio ket Icgyct Ot egy csapasra, n6veli a hatekonysrigot CS csiikkenti a kiiltscgvetcsi hianyl. Stiglitz szerint egyaltahin nem biztos, hogy cz a kct hAtas bekiivetkezik. A WlDER-el6adas idejen, 1998. janllarjaban mcg ncm volt orosz pCllziigyi dlsag. Stiglitz azonban, mintegy el6reJatva a valsagot, Kina es Oroszorszag peldajrin Illlllat ja be a ket alternativa kovetcscnek kiivctkezlllcnycil. "K in:1 IIlcgniivcltc ;) gazdas;]l!i verseny szerepct az allArni tllbjdonban Icv(i vrillalatok privatizacillja nclkOI. [... 1 Oroszorszag viszont. ezzel cllcntctbcn. privatiz{llta gazdasaga n:lgy h{ltlYrtlh\t. al1cl kiil, hogy sokat tell volna a gazdas:\gi ver-scn)' c1iilllozdil
6
SZAKOLCZAI GY6RGY: A GAZDASAGI FEJLODES ...
shiugloni konszcnzus gazdasngpolilikajn az ,Warn aktfv szerepenek elutasitasan CS H lIlinimalistfl, be nem avalkoz6 ftIlnllloll alnpszik. Ennek az a ki nem mondott prelJlisz szaja, hogy a korrmlnyok rosszahbak, mint a piacok. Ennek folytan minel kisebb nz ,1IIam, anuM jobb az allam. Vale igaz, hogy az allamok gyakran wI sok mindennel foglalkoztak. [... ] ami csokkenlelte a halekonysagot. Annak megklserlt~se, hogy
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI fEJL(j[)FS
7
Majd igy folytatja: "Azt hislcm, !lngy mir,ldkc,t nbc! t(~YCS Kiiliilliic:cll I1chC7:CIl Ie het osszccg.yeztelni az cls6 nezetel Kelet·t\zsi
8
I
I I
I
SZAKOlCZAI GYOAGY: A GAlDASAGI FEJlOOES ...
zetenck nCfII lIIegfelel6 atlathat6saga is hozzajarult. A piaeok nem lattak, hogy sza mos vallalat pcnziigyi szempontbol gyongebb, mint felteteleztek. A valsag ki16rcsc hez azonhan (Ilintil merMkben jarult hozza az elhibAzott gazdasagpolitika. Stiglitz a gazdasagpolitika ncgy, a nemzetkozi penzOgyi intezmenyek altaI javasolt elemcnek tulajdonlt danta jclent6segel. Mind a negy elemoek, nyilvan donto reszbcn a nemzetk6zi penziigyi intezmenyek 11atasara, nagy szerepe volt - vagy van - a ma gyar gazdasagpolitikaban is. Ezek: a eSllsz6 arfolyam, a tokebearamlas sterilizaci6ja. a t6keszamlak libcralizlici6ja, vagyis a szabad nemzetkozi tokeforgalom, es altalanos sagban is a penzllgyi liberalizaei6. A esuszo arfolyam azt jelenti, hogy az arfolyam id6rol idorc. pCldaul honapr61 h6napra elore meghatarozott mertekben valtozik. Ezt a rendszer vczclle be nalunk, a nemzelkozi pcnzUgyi intezmenyek altalanos gyakorlat,\ nak megfelelocn. a Bokros-esomag. Ez tlJlzott biztonsagerzetet adott a befektetoknck, mert azt a latszatot keltctte, hogy nines arfolyamkockazat. A sterilizaci6 azt jelenti, hogy a kontu\ny kivonta a forgalomb61 a killfOldi toke bearamlasa k6vetkezt<~ben megnovekvo Iwzai penzmcnnyiscg egy reszet. Egy idoben ennek is nagy szerepe volt a hazai monetalis politikai gyakorlatban. A steririz~ki6 megnovelte a belfdldi kamat labat, es tovabb fokozta a kUlfOldi hitel felvetelt, mert a kolrnldi kamatlab alaeso ny
SZAKOlCZAI GYORGY: A GAZDASAGI f E.ILClDES
9
s,\gban. Bizonyitek van azonbnll an:l. hogy czck a gazdnsagok. :JllIc1yck Illcrsckclt pcnziigyi korlatozashoz folyalllodtak. r... 1 cnnck crcdmcnyekcnt gyors;lhban niiltck. [... J A tulsagosan gyors penziigyi lihcrnlizaci{) valiljab:lI1 alMlshatja a pcnziigyi rcnd szert, esokkentve ezzel a nlivekcdcst. [... ] ThniRild pcldalll f... ] rcszbell azok 11YO masara, akik azl allitottak, hogy n korlatoz;ls csiikkentettc a gnzdns:igi hatckonysago!. libcralizalt, megsziintetve a korl:itcmisoknl. nzzal az eliirc mcgj<1solhn(('l kii\Ttkczlllc nyekkel, amelyeket l~tttll1k".40 Azt az irraeionalis optimizlllust nzonban. nlllcly tlJlzoU hitclnylljUishoz vezctelt. ir raeionalis pesszimizmus kovelte.../\ biznlolll Illcgvonasa cs a rohnlll azok ellen nz orszagok ellen, amelyeknek nagyon nyitott volt n l(ikepiacuk. t· .J /\l irraeic'l1alis pesszimizl11l1s linigazolllllak hizonyull, Inillthogy " t(ikckivoniis, n vnlutiik czf kiserii leertekeJese cs az ertckpapirok arcscsc tov{lbb f(lkozla a lllaganszeklor lihidit,i~i hclyzetere gyakorolt nyomas!. Az iirtliigi klir meg drdogibbe vall annak folytan. hogy a pcnziigyi problenu\k a hitelek fell11o\l(\;lsahoz. a rcalgazdasag helyzetenek rnegrcn diil6sehez es a novekedes lasslliasalloz vezeftck. t.·. J Vcglil a ga7dnsagi viils,\g eg'ies orszagokban politikai es tarsadnlrni instabililast crcdrncnyczclt. todbh IJ1clyit\"C a va/sagot,,41 .,Az irracionalis Iclkesedes cs nz irracionnlis pesszirnizlllus mCltcke n kclet-azsini hitclek es az ezekkel Osszellnsonlithat<1. kockazal nclkiili nrnerikai kincstiirjeg'ick kiizti kamatkiilonbsegen rnerheti1le. I\z c1iibbiek dramai Illertckbcn cSiikkelltck. Leg alacsonyabb szintjiikel 1997 elejcn lhaimldon 90 bazispontoll, IndollCziahan pcdig 110 bazisponton crIck el. Ezt klivet6cn 1997 j,·millsnban. a vnlsng kezdetcll lllerede ken nottek, cs Illintegy 500 hazisponlo! erIck cI az cv vcgcrc. /\ piacok cgyszeriicn ncm vettek eszrc, vagy nernjeIcztck vissza. amit lIt61ag soknll a kelcl-az.siai gazdasa gok novekvo sebezhetosegekent imak Ie. Ennek t(m\bbi bizonyitckn. hogy a nagy hi telminoslto intczelek rnindnddig llem mini.isltctlck Ie a kclct-nzsi:li gn7das<\goknt. :lI11ig be nern kovetkezetl a vallltakrizis. /\l1likor viswnt sor kcriilt a hitclek lelllinii sitcsere, lljabb eladasi hullam indult n dClkclct-<\zsiai crlckpapirok piadn. ami meg tovabb melyitetle a vulsagot"42 Ezzcl Stiglitz kcmcny biralala cieri a pcnzpiacok egeszet es a hitelminoslto intezetekct is. A binllat vcgiil a ncmzetkl)zi pcnztigyi inlCzlllcnyck ellen irnnyul. mcg ha a birMat itt kevesbe eles is. Amint erre a szcrzo mar korabhall utalt, a nemzctkt,zi pcnztigyi ;n tezmcnyek egyszeriien nem tudtak mit kczdcni a vMsaggnl. Azok a l1111taI6k. 3me Iyekkel tipusmodelljcikben dolgoztak. n Ichctii Icgjobbnk \oltak. ;\zt Ill,ir hCI1111f'lt IlIk, hogy a k6!tscgvclcsnek mindcllUtt tiibblctc volt, nlllihcz n vals,ig e1iitt nz infl~cil·l cs a kilikereskcdclllli de(ic;t eSlik kcncse jam It. Ezcrt czek a gazdas{lgok
10
SZAKOlCZAI GYDRGY: A GAZOASAGI FEJL6oES ...
bankrendszer Illcgkcriilesevcl - nyujtott hitelek valtotll\k ki, a valsag meg a belfiildi bankrendszer hatekony ellen{irzesevel sem lell volna elkertilheto. Az ezzel kapcsolatos technikai kerdesek itt nem targyalhat6k, foglalkoznunk kell azonban a k<'izponti kerdessel: a piacok miik6desebe val6 beavatkozas indokolasaval. Ez ugyanis serteni latszik a modem kozgazdasagi gondolkozas alapelvet: a piacok szabad mukodeset. Ennek a resznek a bevezetesekent Stiglitz igencsak egyszeru erv hez folyalllodik: a delkelet-azsiai orszagohak nytijtott mentocsomag mintegy 110 milli:'!rd dollar volt. Vajon lehetseges-e nagyobb beavatkozas a piacok szabad mukodCsebe? A ncmzetkozi penziigyi koz6sseg nyilvan azert nytijtotta ezt a tamoga tast, mert t\gy vClte, hogy elmaradasa az egesz penzUgyi rendszer fennmaradasat ve szclyeztetne. A beavatkozasnak ket elmeleti ineloka lehet. Az egyik, hogy a tarsadalmi kock~Z
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDflSAGI fEJU)DES
,I
Kinaban pedig tobb mint rnegkCtszcrczildiitt. 19R9-bcn HZ orosz (;UP l11eg Wbh millt kCtszer akkora volt, minl a kinai, J997-hcn Jlcdig mar a kilwi volt tiihh mint ketszer akkora, mint az orosz. Ez a klillinbscg. bar tllbis lenne azt {Illitani, hogy tcljes ege szehen az Oroszorszag altaI kiivctett es a nemzetkiizi pcnzligyi intbmcnyck nltal ajanlott politikanak a kovetkezmenye -- olllnagaban is indokoltta teszi a teljes lljra ertckelest. A problemat fokor;~a a j6vedelmi cgycn!iitlensegek
12
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAlOASAGI FEJLODES ...
;\z akkori magyar gazdasagpolitika kritikusai nagy elegtetellel olvashatjak a fog· lalkoztatasi politikar61lrotlakat is. ;\ nem hah~kony m6don foglalkoztatottak elbocsa tasa nemzetgazdasagi szempontb61 hasznos, ha van mas munkahely, ahol gyakorlati lag azonnal es hatekonyabban foglalkoztathatok. Ha viszont nines, akkor a nem kel lakeppen hatekony foglalkoztatas jobb, mint a semmilyen foglalkoztatas, vagyis a munkanelkiiliseg novelese. Ez is azt rnutatja, hogy a regi lerombohisanak egyiltt kcll jamia az llj megtcremtesevel, mert az e nelktlli rombolas katasztroratis kovetkezme nyekkel jar. Nektink, akik kozvetlentil lattuk a val6sAgot, esodalnunk kell Stiglitz eleslatasat, aki felreerhetetlentil felismerte a val6sagos problemAkat es a mAsok altai kivlilrol javasolt, ideologikus indittatasu eljanis buktat6il. Kritikajanak masik alapveto fontossagu eleme a reform Otemezesere vonatkozik. A sokklerapiat allitja szembe az inkrementalizmussal, a fokozatossaggal, es felreert hetetlentil a fokozatossagot partolja - ismet a na1unk is tenylegesen kovetett eUaras magyar kritik\lsaival teljes osszhangban. Amint ezt - kisse malfei6zusan - megjcgy zi: "Tortcnelmilcg a sokktenlpianak az intezmenyek megvaltoztatasa kapcsan alkal mazot! eljanism6dja a francia forradalom jakobinizmusaehoz es - ironikus mod on az orosz forradalom bolsevizmusahoz kapcsoI6dik".44 Nezeteinek tortenelmi elozlllc nyeit keresve Karl Poppcrnck az ut6pista szoeializmussal es Friedrich Hayeknek "ja kobinus ambiciojll tudomanyos megkozelitessel szembeni kritikajara, s5t Edmund Burke-nck a franeia forradalom jakobinizmusaval szembeni kritikajara nylJl vissza. Gunyosan frja a sokkterapiarol, hogy hivci a bolsevik m6dszert alkalmaztak ellenke z5 eli\jellcl, CS ilzt hittek, hogy nem a bolscvikok m6dszerei voltak hibasak, hanem a tanklinyveik. A sokktenlpia hlvei szerint tchat a j6 tank6nyv es a bolsevik m6dszcr egy bekesebb, vcrtclenebb vcrzi6janak mixturaja aOO! a helyes m6dszer reeeptjct. ;\z inkrcmcntillizmus az, amely teljes osszhangban van a fejl6deselmelet tij genc nicionak felfogasaval. E felfogas szcrint a tarsadalom egeszenekAtalakftasar61 van sz6, es ezl nem lehet klvUlrol - es kiilonoskeppen nem rohamteptekkel- raeroszakol ni egy tars"d"lol1lra. Az atal
SZAKOLCZAI GVonGv: A GAZDASAGII UU1DES
1J
ja ela, a Prebisch-elo
14
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES.
ta tcrvczcs volt. Az a ncm Ictez6 piacot cs piaei eloszhisi rendszert pr6balta helycttc siteni reszletes el6inisflival, nern celozta meg a hirsadalom egeszenek atalakitasat, cs nem tamaszkodott a tarsadalom egeszenek bimogatasara. A tarSfldalorn egeszenek egyetertescvel kialakltott jlSvokep kulcsszerepe nemesak a szoeialista tcrvczestol, hanern a nemzetkazi penzilgyi intezmenyek eddigl magatar tas~lt61 is teljesen e1tcr6 eljanist kovetel meg. A k6lcslSnokhoz kapcsolt feltetelek rendszerc - a kalcsanak kondicionalitasa - es ezeknek a felteteleknek az uralkod6 clit sziik k6revel val6 letargyaIasa, ahelyett hogy elomozdftana a tlSmegek aktiv reszve telet az atalaklllasi folyamatban, ami nelkol ez nem lehet sikeres, megerositi az artik loti hatatmi viszonyokal. Ahelyctl, hogy el6mozdftana a nyllt vitat, es meger6sitcnc a helyi vezetest, azt bizonyilja, hogy a helyi vezetes alkalmatlan, mert meg kell szab ni, hogy mit tegyen, tovabba hogy a vita es a demokratilrus dlSntesi folyamat helytc len es fdHisleges, E helyett az eljaras helyett maganak az erintett orszag demokrati kusan megvalasztott politikusainak kell meghozniuk a sZOkseges dlSntesekel. Az e1aadas ezutan sorra veszi a fejlesztesi strategia komponenseit. A strategicinak foglalkoznia kcll a maganszektorral, a k6ziileti szektorral, a helyi es mas kozossegek kel, meg a csaladok helyzetevel es az egyes emberek fejlodesevel is. A legfontosabb a tarsadaJll1i cs szervezcti Hike letrchozasa, valamint az elkepzeIes konzisztenciajfl es teljessege. A reszletek itt nem targyfllhatok, de a tenyeg az, hogy a fejlesztes nem h~pzelheto el fl tarsadalorn egeszere vonatkoz6 konzisztens koncepci6 kidolgozasa nelkiil. A legfontosabb a dual is gazdflsagi rendszer kialakulasanak elkerUlese es a llir sadfllol11 egeszenck a fejlodCs folyamatliba val6 bevonasa. Az lItolsa, zara resz a fejlett orszagok feladataival es felelossegevel foglalkozik. FelrcerthctctlcnUI kirnondja, hogy a Vilagkereskedelmi Szervezet (WTO) umgllay-i fordul6janak targyalcisai nern vezettek arm, hogy a fejlett orszagok megnyitott
SZ:\KOLCZAI'GVORGV: A GAZOASAGI rE.JLC)fJES ..
\5
Az elaadas clos7.or a konn,lny szcrcpcrc vonatko/('J kOIl7.cnativ Ilc7ctck c<'lfolat;\ val es az alJam szerepcre vOllatkoz
16
SZAKOlCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJlODES.
Az tlj szc!lel11ii karcsolat s7.i1ksegesscget es alapelveit az eloadas elso resze fejli ki. Stiglitz iSll1ct eles lamadasl intez a nemzelkozi l'cnzOgyi intezmenyek gyakorlala el Icn. 8inllal
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI fEJLODES.
1!
tck, es fclismertek, hogy az ilycn alakul:is IlCIll kl~llyszcrithclii ki kh·(ilriil. C:, 11" CII Illcgis megklserlik, az ellenkcz() halasl valt ki. Enllck folyt
18
SZAKOlCZAI GVORGV: A GAZDASAGI FEJlOOES ..
legslrlyosabb hilHija. A tapaszlal",t nzt bizonyltja, hogy ez az ut jarhatatlan, megfele ismeretek nelkill meg a legjobb aJtalanos ismereten alapul6 javaslat, tOrekves vagy illtbkedes sem verhet gyokeret. hanem gyakran visszaall a konibbi, a helyi kii riill1lenyek altaI rneghalarozott helyzet. Ezert a tudasatadasnak horizontalisnak kcll lennie. es az altalanos es helyi ismeretek egyenrangusagan kell alapulnia. Az altala nos es a helyi isrneretek keltossegehez a kodifikalt es a nem formalizalt ismeretek kettossege kapcsol6dik. Nyilvanval6, hogy a kodifikAlt altalanos ismeret nem er so kal a ncm kodifikalt, nem fonnalizalt, de alapveto fontossagu helyi ismeretek nelkiil. Ezert kell 6sszckotni a vihigmeretii t
la helyi
(A szollli e{oadcis) A sz6uli e!oadas (Stiglilz 1999/200 I), amely az 1999 februarjaban
rneglarlotl cs .. Konferencia a dernokraciar61, a piacgazdasagr61 es a fejlodesrol" cimii nemzetkiizi konferenciiln hangzolt cl. ket alapveto kerdessel foglalkozik: a demokra cia es a novekedes, valamint a gazdasagi es tarsadalmi fejlodes BsszemggeseiveJ. A demokracia es a gazdasagi novekedes kapcsolatat valaha ugy fteltek meg, hogy ezek bizonyos fokig ellenlelesek egymassal. Ebbe a hibaba meg Samuelson is bele esetL A SZov,iclllni603n gyors volt a nlivekedes, vagy legalabbis konibban annak lat szott, es ezt diklatorikus eszkiizokke( mozditottak eJo. Nem a legtisztabb demokracia k6riilmenyei kiizolt alakult ki a delkelet-azsiai orszagok gyors fejlOdese sem. Ebbi11 a korabbi nezetek szerint az kovetkezett, hogy valasztanunk kell a teljesebb demok nkia vagy a gyorsabb novekedes koz61t. Stiglitz, eppen a szovjet tapasztalatok alap jan. mas klivetkeztetesre jut: "Azok az orszagok, amelyek nyfltsagra es a parlicipa ciora, azaz a larsadaJolll infonnMtsagara cs a tarsadalonmak a dontesi folyamatban vaIn reszvctelere t6rekszenek. nem veszelyeztetik fejlOdesOket".60 A kiteljestilo de lIIokracia nCI11 garantalja a sikert, de nem is akadalya. Az c1i1aoas ezt kovelo reszei ennel sokkal hatarozottabban tamasztjak ala azt, hogy a gazdasagi fejlodesnek egyiitt kelt jamia a demokracia kiteljesedesevel. Ennek erde keben erositcni kell a civil tarsadahnat, tudomasul kell venni, hogy a tarsadalomnak joga van a diinlesek, sot a donlesek luitterenek megismeresere, mert ez eppen olyan alapveto jog, mint a sz61
SZAKOLCZAI GVORGY: A GAZOASAGI f EJLOOES.
19
"Azok a szakertl1k, akikel nern korlaloz az. hngy c1szal1lolasi kotclezettscglik vrtn a tarsadalommal szemoen, ezl gyakran figycllllcn kiviil hagyjak"(d . iria ,felrecrtl!e tellenlil t1talva a nernzelk6zi pCllziigy·j illlCzl1lt;nyck cs fllnkcion;lrillsrtik SZCICpCIC. Ok ezen k6vetkezmcnyek figyclelllhcvclcle nClkiil javasolnak olyan intc?-kedcsckeL amelyck elkertilheletleniil gazclasagi Yisszaescshcz es mllnkaIH~lk(iliscghez vcz.elnck. Alapvel6 fonlossagu tchat a IMsadalolll rcszvclclc n cWnlcsi folymnatbiln. Joint! nz ,i/ lam, mint az onkomi6nyzalok. minI pcdig - ezen fclOl - a vallalatok szinljcn. Ez elo feltctele annak. hogy a tarsadalolll elfogadjn es 1;1mogassa a va!tozasokal. A masik kerdes a gazdasagi cs a tarsadalrni fcjlodes kapcsolata. E lercn is voltak . es nMunk is hangot kaplak - olyan IlCzetek, hogy a kellii kiizolt cllelllcl fesziil: a gYC1rs gazdasagi novekedcs tarsadalllli es j(l!t(li aldozalokkal jar. StiglilZ s7crinl fordilolt n hclyzel. Ha a gazdasagi ni}vekedes talsadalmi ;ildozatokkal jar. akkor ez larsadalll1i tli ket rombolhal Ie, es enel akadalynzhatja a gazdas,igi nijvckcdCsl is. Itt iSllIcl a I11l1n kanelkiilisegre ulal, amelynck halasai rornhol(lk. CS ;Slnet feircerthclclieniillltalva a nelllzctkozi pcnz(igyi intczllIcnyck szcrcpcrc azt frjrt. !logy "a diinleshn;;{lkl1;lk figye IClllbe kell venniiik ezekel a [IMsadalrni] ki5ltscgckel. amikor a gazdas<\gi v·issz.a eseshez vezeto kiigazftasi rolitikak clonyeit lIlerlcgelik".('2 ..Mig Itchat] a gaz.dasagi fejlodes a Illultban gyakran ahiasta a tarsadalrni fejliidcst, ilia a gazdasagi fcjliklesnek eriisitenie kell a IMsadalmi fejli1desl t;S a parlicip~ei{ls folyaJllrttot [vagyis rt diinlesek . I fi0 Iyarnatal. ' ] "C;\. ,.I\Z A .. IlOgy rt kOllszellZllS k'I
20
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGJ FEJLOOES ..
"TahIn crdemes megjegyezni, hogy reg6ta k(jzerdeklOdes targya a kozugyek :\I1:\t hat6saganak kerdese. Az infonm\ci6k kisajatftcisaval szemben rnegfogalmazott crVl"k szorosan kapcsol6dnak a cenzura elleni es a sz61asszabadsag melletti ervekhez. [... J James Madison, a sz61asszabadsagot garantal6 e1s8 amerikai alkotm{mym6dositas be terjeszl6jc IlHlr megfogalmazta az erv lenyeget. 'Annak a nepnek, amely sajat kezcbe akarja venni a sorsat, fel kell verteznie magat azzal a hatalorntnal, amelyet a tudas ad. A ncp konnanyzasa a nep tajekozottsaga, vagy azon eszkOzOk nelkUl, amelyekkel ezt meg lehet szcrezni, komedia vagy tragedia, vagy mindketto elojateka.' Szamomra te hat a nyiltsag mellett a legcafolhatatlanabb erv a poziHv madisoni ervetes: a dClI1ok ratikus folyarnatokban vaM es ten~leges sulyt jelento reszvetel keIl8 tlijekozottsaggal rendelkezo rcsztvevllket klvan ".6 "Felrncriil a kerdes, hogy - tekintettel arra, hogy a kOz fizette a ~onnanyzati infor maci6k i)sszcgyiijteset - kinek a tulajdona az informaci6? [... J Ugy velem, hogy a koztisztviseliik altaI kozkoltsegen gyiijt6tt informaci6 koztulajdon - a koz tulajdona, eppugy, mint a szekek, az epUletek es mas tizikai javak, amelyeket a konnanyzat haszmil. Mar eljutottunk odaig, hogy hangsulyozzuk a szellemi tulajdon fontossagat. A koztisztvisel6k altai el6aJlltott, osszegyiijtott es feldolgozott informaci6 szcllemi tulajdon, eppcn {igy, mint a szabadalrnazolt tahilmany. Ennek a szellemi tulajdonnak magancclokm val6 felhasznalasa cppen olyan sulyos bUn a k6zosseg ellen, minI a koztlllajdon lIlagancelokra val6 felhaszmilasa. [... J Ugy lehetne ervelni', hogy cgy olyan tarsadalomban, ahol szabad a sajt6 es szabadok az inMzmenyek, nem sakat ve szittink, ha a hatalom titkositja az adatokat, hiszen vegOl mas eszktlzei is vannak a relevans infarmaci6k megszcrzesenek. [... J Az azonban a problema, hogy a kozliszt viselok gyakran a rclevalls infonmici6k kell8 hataridon belOli megszerzesenek egyc duli vagy legfontosabb fomisai. Ha a koztisztviselok kussparancsot7° kapnak, akkor a koznek nines lehetosege hatekony helyettesltesUkre".71 I\z eddig nagyrcszt sz6 szerinti idezetben kozoltek felreerhete.tlenOI megadjak az alapelvekct. arnelyekbiil egyertelmiicn kovetkeznek - es ezert roviden osszefoglal hatok - a rcszletek. Az atlathatosag hianya a koztisztviselok, a valasztott tisztscg vise10k es az oket befolyasol6 erdekcsoportok hasznara lehet. A koztisztviseloket megvedi hibaik nyilv8nossagra keriileset61. Az ujravalasztasukra torekvoket elollyos helyzetbe hazza kihiv6ikkal szemben, mert jobban informaltak. A kihlv6kat, megva laszlasuk ntan. nehez helyzetbe hozhatja, mert csak akkor j6hetnek ra, hogy peldiiul. a ki)ltscgvetes oroklott helyzete nem teszi lehetove, hogy teljesltsek fgereteiket, es a koltsegvetcs cgyenslllyba hozataJanak klnos feladata var rajuk. Ennel is fontosabbak a kozerdeku infonmici6k eltitkotasab61 a partikutaris erdekcsoportok szamara ad6d6 elonyt)k. A legfontosabb azonban, hogy "az atlathat6sag hianya akadalyozza a V
SZAKOLCZAf GyonGY: A GAlOASAGI FEJLOIJES
ill
fcnt II1cgncvczctt dokllll1enttlllwk:ll. IIlIgo II/lid, :I I l,!,rc!si;hh Ilin"s:ig hi, :',j" :1 ~
(Az bldl/strial ReiatiollS Research Assnciatio/l clam/(is) Erre a7 lItolj:ira iSlllcrtetcndii, kilenccdik el6adasra 77 2000. januarj:\ban, lchM akkor kcriilt sor. arnikor mar bejclcn tettck, hogy Stiglitz tavozik a Vilagbank vC7ctcscbiil. Erre a bcvcZCICS is liLli, Maga az e10adas kozvetlenUI kapcsol6dik a delkclct-azsiai pcnziigyi valsaggal kapc~olathal1 korabban elmondottakhoz, mert kimondja, hogy - mint altaJalmn cz esetbcn i~ el sosorban a munkavallalokt61 v:\rjak. hogy viseljek a gatl<\stalan spekul:\ci('l altai eli\ idCzett valsag k6vetkezmenycit. I\z clondas stilllsa cs tartalma megis elsi\sorban az egy cvvel korabban elhnngzotl - es fent iSlllcrtctclt ..- Oxford AllIncsty c1i\:ld:ischo7 kapcsol6dik. Hatarozottan koveteli a 11llll1kavallal6k jogain
22
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLODES
16knak, de ez csak arra volt kiscrlet, hogy esokkentsek bUntudatukat azer:t, hogy mert kevesct adlak is t\11 keson. Felmerlll azonban, ami meg rosszabb, hogy vajon ncm
volt-c cz csok klserlct nrro, hogy I11crsekelj6k 'az afctalan globalizaci6val' szcmbeni nyilvanos krilikat?"78 E palctikus hangvetelU bevczetes utan az el6adas eloszor a neoklasszikus kozgaz dasagtal1lwk 11 n1Unkaval kapcsolatos tanitasaival es ezek kritikajaval foglalkozik. En nek az ellllcleinek az a kiindul6 pontja, hogy a munka eppen olyan termelesi tenye zo, mint barrlli mas. Ezutan olyan irrealis feltevesekbOl kiindulva, mint a tokeletes verseny es a lokiletes informaltsag, olyan kovetkeztetesekre jut, hogy a szabad ver scny j<'JlCti optimumot credmenyez. Val6jaban azonban az olyan gazdasag, amelyben kevesek kezeben l1sszpontosul a vagyon, nemcsak igazsagtalan, hanem kevesbe hate kony, mini az a gazdasag, ahol igazsagosabb a vagyon- es jovedelemeloszlas. I1yen k<'iri.llmcnyek kozott az igazsagosahb e10sztasra t6rekv5 kormanyzati beavatkozas n6 vclheti a tel111elest, es fgy kedvez6bb helyzetet teremthet mind a tokeseknek, mind a Il1l1nkavaJlal6knak. A nagyobb igazsagossagra val6 torekves tehat nemesak erkolcsi meggondol
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI fUU')DES
2::1
Vcgul Stiglitz czeket mondja a tcljes f(lglnlkozlnl,ISf(11. ,,/\ vil'lgnak egyre gynkrab ban egyre sulyosabb gazdasagi dls{lgOk
24
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6oES ..
Ezckbol az elmeleti tetelekbiil egyenesen kovetkezik, hogy sziikseg van nem CSll pan a piacok es vaJlalatok kozgazdasagtanara, hanem a k6zszfera k6zgazdasagtamira is. Ez a hagyomanyos penzi.igytan es j61eti kozgazdasagtan tenlleten is tul terjeszke dik. A klizszfera kozgazdasagtanarol irt tankonyve 8S , amely magyarul is megjelcnt 8G , es amelyet Pete Peter ismertetctt 87 , nagy valoszlniiseggel mindmaig e tema legjobb tankonyve. E nezetekb61 egyencsen kovetkezik az altam gazdasagi szerepenek lljra gondolRsa, amely egy masik kiinyvenek 88 a temaja. Ez a k6nyv kUlon magyar nye! vu iSll1crtctest crdemelne. Vegiil meg kelt emlitenilnk, hogy a tokeforgalom szabalyozasara,89 valamint az orosz rcfonma es ennek csodjerc90 vonatkozo nezetei is szerepeltek konibbi munkai ban. Egycrtclmu tehat, hogy a nemzetkozi penzUgyi intezmenyekkel kialakult mcly konfliktusara vezeto nezeteit - a delkelet-azsiai vlilsagt61 eltekintve, amellyel nyilvan nem foglalkozhatott, amikor ez meg nem alakult ki - reszletesen kifejtette korabbi e1 meleti mllnkaiban is. E nezetek ismertek voltak teMt mar akkor is, amikor a Vilagbank elso elnlikhelyettese es vezeto ki'lzgazdasza lett, es ezert elkepzelesei nem - hanc1l1 legfOljebb ezek radikalis eloadasmodja - okozhatott meglepetest. Erre a radikatis fel lepesre - all1int ezt mar leirtuk, es all1int erre rovidesen visszatertlnk - a delkelet-azsiai penzi.lgyi villsag es ennek kezelcsc rtdott okot. (Feldsteill (1 Vo{utaa{op re/iJl"llliarol) A delkelet-azsiai penzUgyi valsag kezelesCt azonban ncm esupan Stiglitz, hallclll sokan masok is kifogasoItak, es kllziilUk Marlin Feldstein, a kiizszfera kozgazdasagtaminak nagy tekintelyii miiveloje, a Harvard Pro fesszora, A National Bureau of Economic Research elnoke, es annak idejen Ronald Reagen elniik gazdasagi taIHlcsad6 testi1letenek elnijke. Feldstein kritikaja, mind sze mclyere, mind crvclesere val6 tckintcttcl, olyannyira megsemmisft5, hogy az ezzcl kapcsolatos viln lezarasalwk kellctt volna lekinleni. Sulya miatt reszletesen foglalko zunk ezzel a cikkel is. Fcldstein el6sz6r a Valutanl
SZAKOLCZAI GYORGY' A GAZDASAGI fE.JLODES
tikanak (nagyobb adak, kisebb kprrnal1YZrlli kif1lhisnk) cs f1 hitclmcgS70rltasnak (ide ertve a magasabb kamatlabakat is) azt a hagyo111anyos kcvercket alkrthllazza,
26
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAlDASAGI FEJL6oES.
kor ez az orszag az IMF kliense vagy paciense, de nem all gyamsaga alatt. Az orszag tOrvenycs politikai inlezmenyeinek kell meghatarozniuk, hogy milyen legyen a nem zet gazdasagi slrukt(lraja es intezmenyeinek jellege. Az, hogy egy nemzetnek kelscg beejt6 mertekben Van sZilksege rovidl3vt't penzilgyi segltsegre, nem adja meg a mo rMis felhatalmazast az IMF-nek arra, hogy sajat szakmai velemenyet elebe helyezze a nemzet politikai (lIon meghozotl donteseinek. [... ) Reszletes gazdasagi el6inisok tOrvenyes konnanyokra vale rakenyszerltesenek helyenval6saga meg akkor is kctscg be vonhat6 Ienne, ha a kozgazdaszok egyeh~rtenenek abban, hogy mi az orszagok al taI k6vetett gazdasagpolitika megreformalasanak a legjobb 6lja. Val~aball azollban alapvelo nezetelteres van k6rilkben afel61, hogy mit is kellene tenni". 8 Ezek a meggondolasok egyarant vonatkoznak a gazdasagi struktUnlra es a rl\\!i!lla vu gazdasagpolitikara. Korea sikere azt bizonyftja, hogy gazdasagi szerkezete ll1egfe leI az orszag hagyomanyos, a takarekossagot, az l)nfelaldozas~ a hazaszeretet vala mint a mllnkasszolidaritast hangstilyoz6 kultunUis hagyomanyainak. Ugyanakkor az ad{)emelcs es kiadascsokkellles indokolatlan, ha a megtakarftasok anlnya az egyik legmagasabh a vilagon, es az allamhaztartasi problemak nyilvanval6an atmelletiek. Kiil6n6sen helytelen a kamatlab 30%-ra val6 emeIesenek k6vetelese, es ezzel a val lalalok cs{)dbe kergetese akkor, amikor az inflaci6 csak 5%. KOIi)ni)sen frgyelel11re IlH~It()k hldsteill non fejtegclcsei, amelyek szednt az IMP azzal, hogy sorozalban sZ3zrnilliard dollaros nagysagrendii ko!csonokkeI valtja ki a hitelez8ket felelollen hi telny(ljtasuk kovetkezmenyeibOl, es erre a celra 6jabb szazmilliardokat ker a konwl nyokt61, tamogatja a felelotlen hitelezest es alaassa a nemzetk6zi penzilgyi stabililast, noha eppen ennek fenntartasa lenne starutumai szerinti celja. A fajdalmas es mindenre kilerjedo refonnprogmmok, folytatja Feldstein, azt iizcnik a fejl6do orszagoknak, hogy kerliljek el az IMF-et, es csak akkor forduljanak howi, ha feltetlcnill sZilkseges. Ez azonban arra vezet, hogy nagy valutatartalekot kelllarta niuk, amil az is alatamaszt, hogy a jelent6s tartalekokkal rendelkezo Hongkong, Szin gaptir, 1:1jvan es Kina viszonylag sertetlenUI uszta meg a valsagot. Nagyon karos azon ban, ha a fejl6do orszagok nem fejlesztesre, hanem valutatartalekok felhalmozelsara haszn;\Ijak exportbevcleleiket. Ennel is sulyosabb problema, hogy az IMF feltetelei a piacok megllyitasM es annak lehctove Ictelet foglaljak magukba, bogy killfOldi valla lalok szerczzck meg, ellensegcs kivasarlas utjan, a koreai vallalatok tobbsegi tulajdo mit. Ez 371 sugallja "a koreaiak es masok szamam, hogy a feJteteleknek ezekben az ele meihen azt I
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI rEJL6DES.
27
hogy ezzel megakadalyoz7a a kes6bb Vlilsagho7 vezclii jelcnt6s fi7clcsimcrleg-hia nyok es rovid tavtr elad6sodas kialakulasal Jla e7ek az orszagok iigyfc!cenlrikus, tao mogate jellegii intezmenyt latnak a ValulaCllarban. nem pedig nagy fajdalommal jaro gazdasagi visszaesesek es rCldikalis gazdasagi reforrnok kikcnysleril<J.jct. akkor val6 szinG, hogy inkabb lesznek hajl;l1ld6k igcnyhe venni a VClhrlnnlap scgilscget akkor. amikor ez a leghasznosabb"rol (Az esembryek es a perspektinik) Az eddig IcirtClk, Sliglilz kilcJlc cl(iadasa. korabbi tudomanyos mGkodese es Feldstein cikke adja meg a hatterel es Illagyarazatot a nenl zclkozi penzOgyi intezmcnyekkel kialakult cllcntclere. a vcllik vahl iisszclitktizcscrc es szakitasara. Az esemenyek- a be nCI11 nvalol! es esak az irodalolllb61 tajckoz6d6 ember szemeve[ - a k6velkezok szerint foglalhall)k iisSle. Stiglitz tevekenysege, aminl ezt Chang lcirja 102. a VilagbnnknaI wltdtt elsa evchen llem keltett feltunest. EIs6sorball anal foglalkolott. hogy CI VilagbClnkot bi70nyos cr tclcl1lben es bizonyos fokig tuclasbankkci alakitsa at. Ez a s7.ereplcsc Illcgfelelt mind korabbi tudonl
28
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLODES...
sulyos kovetkezmenyekre vezetett, es ez a ketta elkemlhetetlenne tette az eles 6ssze iitk6zest. Ez k6vetkezett be a WrDER-elOadassal. A WrDER-elaadast k6zvetlenill kovette a Vilagbank eln6ke, Wolfensohn altal ki adott es Chang altai hirhedtnek minositettl03 "gag order", amelyet mar a fentiekben kussparancsnak forditottunk. Stiglitz azonban ezzel mit sem t(!rodve, tovabb tamadta nemcsak a nemzetkozi penztigyi intezmenyeket, hanem szeles spektrumu es az elab biekben bemutatott, melysegesen demokratikus szellemii reformelkepzeh~seinek ki fejteset. A Vilagbankt61 val6 tavozasat, melyre a szerzodese lejarta eloU, 2000. januarjaban keriilt sor - a Vihlgbank mar 1999. novembereben bejelentette. Ennek k6rtilmenyci r61 Chang szo szerint azt frja, hogy "termeszetesen voltak hfresztelesek, es ezek k6 ztil az a (soha meg nem er6sitett) hireszteles volt a legfeltiinobb, hogy Stiglitz tavo zasa volt az az ar, amelyet az Egyestilt Allamok penziigyminiszteriuma (Treasury) szabott azert, hogy meg e§y id6szakra tamogassa Wolfensohnnak a Vilagbank eln6ki tisztjere val6 je16leset".lo Tavozasat 2000. majusaban Ravi Kl!nbur lemondasa ko vette, aki konibban az afrikai regi6 vezeto kozgazdasza volt. 0 azert mondott Ie a World De\'elopmenl Report 2000. evi igazgat6sagar61, mert a Vilagbank csuesszinten kiserelt meg intellektualis cenzurat gyakorolni fOl6Ue, amiert a Vilagbanknal na gyobb fontossagot tulajdonitott a jovedelem-ujraelosztasnak a szegenyseg felszamo lasa erdekeben folytatott kiizdelemben. Stiglitz, tavozasat k6zvetleniil megelozoen es k6vetoen, meg harom munklit hozott teto ala a Vilagbank egisze alatt. Az elsa k6tetben 105, amely a Penziigyi Iiberalizdci6. Milyen messze milyen gyor sail? cimet viseli, nagyreszt a delkelet-azsiai penziigyi valsag okaival kapcsolatos ne zeteinek tudomanyos alatamasztasat adja. Erdemes utalni arra, hogy mig a ket tars szerkeszt6, Caprio es Honohan neve alatt a Vihlgbank szerepel, Stiglitz neve alatt azonban mar a Brookings Institution es a Stanford University. Itt csupan az elosz6 el so bekezdeset idezziik: "A legut6bbi evek kiterjedt penztlgyi valsagai dramai m6don ilIusztraltak a liberalizaci6 koriilmenyei k6z6tt folytatott penztlgyi politika hianyos sagait. A problemak komplexitasa nevetsegesse teszi azt a felfogast, hogy a liberali zaci6 szokvanyos sablonja aItaJanosan alkalmazhat6"106. A masodik, Shahid Yusuffal egytitt szerkesztett k6tet J07 a detkelet-azsiai csodanak a valsag ut{Uli tijragondolasa. A k6tet el6szavat mar Nicholas Stem, Stiglitz ut6da irja, es Stiglitz neve alatt itt is a Brookings Institution es a Stanford University 0lvashat6. Mindezcknel sokkal fontosabb es igazan tavlati jelent6segii a 2000. majusaban Dubrovnikban, a Vilagbank es a Zagrabi Egyetem k6z6s rendezeseben megtartott konferencia, amelynek anyagat meg a Vihlgbank tette kozze Meier es Stiglitz szerkeszteseben 108, es amelyet konlbban reszletesen ismertettUnk.109 Az eload6k es hozzasz616k k6zott tenneszetesen ott voltak a Vihlgbank Stiglitz-eel tart6 szakertai, az 6t kovetoen tavozo Ravi Kanbur, valamint az elobb emlitett kmet tarsszerz6je, Shahid Yusuf es sokan masok, ott voltak azonban rajtuk kivUI a fejlodeselmeIet leg nagyobb tekintelyii fiiggetlen, tehat akademiai statusu szakert6i, mint maga Meier, valamint Inna Adelman, Hla Myint, Paul P. Streeten, Sir Hans Singer, Gustav Ranis, Abhirit V. Banerjee es Debraj Ray, hogy csak a legnevesebbeket idezzilk. A k6tet in tellektualis sulya szempontjab61 ugyancsak fontos, hogy a fiiggelek 6t Nobel-dijas Lawrence R. Klein, Douglass C. North, Paul A. Samuelson, Amartya K. Scn es Robert M. Solow - valamint a fejl6deselmelet negy "nagy oregje" - Sir Hans Singer, H la Myint, W. W. Rostow es Arnold C. Harberger - refiexi6it kilzli. Ez hatarozott ki-
es
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLODES
29
alias volt mindannyiuk reszerol Stiglitz szemelye es nezetei mellett, aki ekkor mar nem volt a Vilagbank elsa eln6khelycttese. A tudomany szintjen tehat kOl1loly att6resre kerillt sor. A washin~toni konszel17us elsa megfogalmaz6ja, Williamson 2003-ban megjelent k6nyveben ll , nagyreszt nyil van ezeknek a tudomanyos fejlemenyeknek a hatasara, tiltakozott a konszenzus leegyszcriisfto, neoliberalis - monetarista ertelmezese ellen, es az ellen is, hogy a konszenzust libeniliS' kialtvanynak tekintsek. A tudomany vilagaban bekovetkezett att6res osszes gazdasagpolitikai kovetkezmenyenek beercsere meg varni kell - de nemcsak varni, hanem dolgozni is erte. Mindcz area utal, hogy itt nem Stiglitz cs a ncmzetk6zi penzOgyi intczIncnyck cl lenteterol, hanem sokkal tobbr61, a k6zgazdasz szakma legjobbjainak velemenye es a nemzetk6zi gazdasagpolitikai gyakorlat k6zti ellenteter61 van sz6, vagy meg altala nosabban, az amerikai crtelemben veve libenilis amerikai ertelmiseg es az amerikai gazdasagi, penztigyi es bankvilag ellenteterol, vagy, meg ennel is altalanosabban, a szellem es a tudomany, illetve a hatalom es a gyakorlat ellenteterol. Ez az ellentet ve gighuz6dik az amerikai tOrtenelmen, sot az egesz emberi t6rtcnelmen. Stiglitz nem hiaba hivatkozik itt idezett elaadasaiban, sorozatosan, az alapit6 aty
1 van sz6. A "govenment of the people, by the people and for the people" eszmejeri1l, valamint a sz61as- es a sajt6szabadsagrol, to vabba arr61, ami ezek ertelmes gyakorlasanak feltetelc, es amit Stiglitz els6sorban az Oxford Amnesty-elaadasban hangsulyozott: a k6zerdekii illfonnaci6k megismerese nek jogar61. Joggal allithat6, hogy mindezek a jogok a szegeny es fcjli1d6 orszagok polgarait is megilletik. Minderre vonatkoz6an a tortenelem tanitasa kettos. Az egyik tanitas az, hogy ha a szellem es a tudomany, illetve a hatalom es a gyakorlat iitk6zik 6ssze, akkor r6vidta von a hatalom es a gyakorlat, de hosszutavon a szellem es a tudoll1any gy6zedel meskedik. Remelntink kell, hogy ez ezutlal is fgy Icsz. A masik es enne! is iontosabb tanitas, hogy az emberi t6rtenelem legragyog6bb korszakaiban, igy az amerikai al lamalapitas idejen, nem volt ellentet a szellem es a hatalom k6zott, hanem a szellem kepviseloinek kezeben volt a hatalom. Hyen kor elj6veteleben kcll remenykednlink. es czert kell dolgoznunk.
JEGYZETEK I Szakolczai Gyorgy: A gazdadgi fejl6dcs elmcletc· nek megujuhlsa: az elsii, a masodik cs az uj gene racio. Val6sag, 2006. marcius, 1-35 o. 2 Usd errol: Meier, Gerald M. cs Stiglitz, Joseph E. (szerk.): Frontiers of development economics: The future in perspective. The World Bank cs Oxford Univcrsity Prcss, Oxford cs New York, 200 I. 3 North, Douglass c.: Undcrstanding the process of economic change. Princeton University Press. Princeton cs Oxford, 2005.187. o. 4 Szakolczai Gyorgy: A washington; konszenzus cs
ami utana ko\'etkezik. Kiilgazdasag. (~005. ok to· ber). 26-46. 0 5 Williamson, John (szcrk.): Latin Amcrican adjust ment: lIow much has happened. Institute for Intcr national Economics. Washington. D. c.. 1990. 6 Williamson, John (szerk): Thc political economy of policy reform. {nstitule for Intcmational Eco nomics. Washington. D. C. 1993. 7 Kuczynski. Pcdro-Pablo cs Williamson. John (szcrk.): Artcr thc Washington Consensus Rc starting gr0\\'th and refonn in latin America
30
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJL6oES ...
Institute for International Economics, Washington, D. C, 2003. 8 uo. 373. o. 9 Stiglitz, Joseph E.: More instruments and broader goals: Mowing toward the Post· Washington Consensus. The 1998 WIDER annual lecture, Hel· sinki, 1998. janUllr. In; Chang, Ha·Joon (szerk.); Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within. Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha·Joon Chang. Anthem Press, London, 2001,17-56. o. 10 Stiglitz, Joseph E.: A celok es eszkllzllk kibovitese: Uton egy "posztwashingtoni" konszenzus fele. Eszrnelet, 51 (2001 osz), 67-83. o. II Stiglitz, Joseph E.: Globalization and its discon· tents. Allen Lane, an imprint of Penguin Books, 2002. 12 Stiglitz, Joseph E.: A globalizaci6 es visszassagaL Napvilag Kiad6, Budapest, 2003. 13 Stiglitz, Joseph E.: A new history of the world's most prosperous decade. W. W. Norton & Co., New York - London, 2003. 14 Stiglitz, Joseph E. (2005) A viharos kilencvencs evek. A vilag eddigi legprospera16bb tiz evenek lij tiirtenete. Napvilag Kiad6, BUdapcst, 2003. 15 Lasd errol elsosorban: Feldstein, Martin: Rc· focusing the lMF. Foreign Affairs, 77., 1998. mar· cius-aprilis, 22-37. o. es Meier, Gerald M. es Stiglitz, Joseph E. (szerk.): i. m. 16 Chang, Ha·Joon (szerk.): Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within. Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha·Joon Chang. Anthem Press, London, 200 I, 17-56. o. 17 Andor Laszlo; Dornbusch kontra Stiglitz. A ki· lenevenes evek vilaggazdasagi folyamatai ketfajta megvilagfh\sban. Eszmelet, 56. (2003) 139-145. o. 18 Szakolczai Gy6rgy: A mai kllzgazdasag-tudomany belsii ellentelei es korunk alapveto kerdeseinek eltero megftelt:se. Va16sag, 2005. szeptember. 85-102. o. 19 Chang, Ha-Joon; Commentary. In: Chang, i. m. 1-16. o. 20 Lasd fent a 10. jegyzetet 21 Lasd fent a 4. jegyzetet 22 Kuczynski es Williamson, i. m. 23 Chang, Ha·Joon (szerk.): Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within. Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha·Joon Chang. Anthem Press, London, 200 I, 24. o. 24 Uo. 25. o. 25 Uo. 26. o. 26 Uo. 31. o. 27 Lasd errol Kuczynski es Williamson, Lm. es Szakolczai Gyorgy: A gazdasagi fejlodes elmelcte nek rneglijulasa: az elsa, a masodik es az lij gene· racio. Valosag, 2006. marcius, 1-35. 28 Uo. 37. o.
29 Uo. 40-41. o.
30 Stiglitz, Joseph E.: The role of international finan·
cial institutions in the current global economy. Address to the Chicago Council on Foreign Relations, Chicago, 1998. februM. In: Chang: i. m. 172-193. o. 31 Uo. 172. o.
32 Uo.
33 Uo. 172-173. o.
34 Uo. 173-174. o.
35 Artner Annamaria: Azsiai gazdasagi uni6 fele.
Globalizaci6 es nernzeti erdekek a regi6ban. MTA Vih\ggazdasagi Kutat6intezet, Budapest, 2003. no· vember, 9 o. 36 Uo. 175-176. o.
37 Uo. 177. o.
38 Uo.
39 Uo. 177-178. o.
40 Uo.
41 Uo.
42 Uo. 180. o.
43 Stiglitz, Joseph E.: Whither Reform? - Tcn years
of the transition. Paper presented at the Annual Bank Conference on Development Economics, Washington, O. C., 1999. Iiprilis. Idezi: Chang (2001) 127-171. o. 44 Uo. 153. 0.) 45 Stiglitz, Joseph E.: Towards a new paradigm for development: Strategies, policies and processes. The 1998 Prebisch Lecture at UNCTAD, Genf, 1998. okt6ber. In: Chang (200 I) 57-93. o. 46 Uo. 59. 0.) 47 Uo. 61. o. 48 Stiglitz, Joseph E.: Redefining the role of the state - What should it do? How should it do it? And how should these decisions be made? Paper presented to the tenth anniversary of MIT! Research Institute, Toki6, 1998. marcius. In: Chang (200 I) 95-126. o. 49 Uo. 95. o. 50 Uo. 102-106. o. 51 Stiglitz, Joseph E.: Scan globally, reinvent locally: Knowledge infrastructure and the localization of knowledge. Keynote address to the First Global Development Network Conference, Bonn, 1999. december. In: Chang (2001) 194-219. o. 52 Uo. 194. o. 53 Uo. 195. o. 54 Feldstein, Martin; Refocusing the IMF. Foreign Affairs, 77 (1998. marcius-aprilis) 22-37. o. 55 Uo. 56 Uo. 196. o. 57 Uo. 199. o. 58 Uo. 200. o. 59 Uo. 200-201. o. 60 Uo. 220-221. o. 61 Uo. 227. o. 62 Uo. 235. o. 63 Uo. 237. o. 64 Uo. 241. o. 65 Stiglitz, Joseph E.: On liberty, the right to know and public discourse: The role of transparency in
SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6DES ..
public life. Oxford Amnesty Lecture, Oxford, 1999. januar. In: Chang: i. m. 250-278. o. 66 Uo. 272. o. 67 Uo. 250. o. 68 Uo. 69 Uo. 254-255. o. 70 Az credetiben 'gag order" szerepel . Ez a kifcjczcs ennel szelidebben nem fordithat6! 71 Uo. 255-256. o. 72 Uo. 260. o. 73 Uo. 261. o. 74 Uo. 276. o. 75 Ezckkel az 6sszeftlggesekkel az alabbiakban resz letesebben foglalkozunk. 76 Uo. 274. o. 77 Stiglitz, Joseph E.: Democratic development as the fruits of labor. Keynote Address at the Industrial Relations Research Association, Boston. 2000. ja nuar. In: Chang i. m. 17-56. o. 78 Uo. 280. o. 79 vo.: Shapiro, Karl es Joseph E. Stiglitz: Equilib rium unemployment as a worker discipline device. American Economic Review, 74/3 (1984) 567-582. o. 80 Uo. 304. o. 81 Uo. 305. o. 82 Feldstein, Martin: Refocusing the IMF. Foreign Affairs, 77 (1998. marcius-aptilis) 22-37. o. 83 Ld. errol Shapiro es Stiglitz a 79. jegyzetben ide zctt mlivet valamint Greenwald, Bruce es Joseph E. Stiglitz: Externalities in economics with imper fect information and incomplete markets, Quar terly Journal of Economics, 101/2. (1986. majus), 229-264. o. 84 Lasd elsosorban Stiglitz, Joseph E.: Pareto effi· cient and optimal taxation and the new wel fare economics. In: Auerbach, Alan J. es Martin Feldstein (szerk.): Handbook of public economics, Volume 1- II., North·Holland, Amsterdam es New York, 1987, 11060.,991-1042. o. 85 Stiglitz, Joseph E.: Economics of the public sector. Second Edition. W. W. Norton &Co., New York es London, 1988, xxv + 692 + 33 o. 86 Stiglitz, Joseph E.: A kormanyzati szcktor gazda sagtana KFK - Kerszov, Budapest, 748 o.
31
87 Petc Peter: Recenzi6 Stiglitz: A korrminyzati sze~ tor gazdasaglana c. kiinyverol. K6zgazdasag; Szemle, XLVlIV6 (2001. jlinius), 540-544. o. 88 Stiglitz, Joseph E. es masok: The economic role of the state. Edited by Arnold "ecrtjc. Basil Black· wcll, in association with Bank Insinger de Beaufort NV,1989.1780. 89 Stiglitz, Joseph E.: The role of the state in financial markets. In: Proceedings of the World Bank con ference on development economics, The World Bank, Washington, D. C, 1993. 90 Stiglitz, Joseph E.; Whither socialism? MIT Press, Cambridge, MA, 1994. 91 Feldstein, Martin: Refocusing the IMF. Foreign Affairs. 77 (1998. marcius-aprilis) 22-37 o.
92 Uo. 22. o.
93 Uo.
94Uo.
95 Uo.
96 Uo. 23. o.
97 Uo. 29-30. o.
98 Uo. 31-32. o.
99 Uo. 36. o.
100 Uo. 36. o. 101 Uo. 37. o. 102 Chang, Ha-Joon: Commentary. In: Chang: i. m. 1-16. o. 103 uo. 104 uo. 3. o. 105 Caprio, Gerard, Patrick Honohan es Joseph E. Stiglitz; Financial Libcralization. How Far. How Fast? The World Bank es Cambridge University Press, Cambridge es New York, 200 I, 309. 0 106 Uo. ix. o. 107 Stiglitz, Joseph E. es Shahid Yusuf (szerk.); Rethinking the East Asia miracle. The World Bank es Oxford University Press, Oxford es New York, 200 I, x + 321 o. 108 Meier, Gerald M. cs Stiglitz. Joseph E.: i. m. 109 Szako1czai Gyorgy: A gazdasagi fejlodcs clmele· tenck meglijuhisa: az elsa, a masodik es az Ilj gc neraei6. Val6sag, 2006. marcius, 1-35. o. 110 Kuczynski, Pedro-Pablo cs Williamson. John (szerk.): i. m.
