Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A 9.-es szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv
Hajdúszoboszló, 2013.10.09. Kerberné Varga Anna – Mayer József – Vígh Sára
A szakiskolai közismereti program szerkezete és a közismereti tankönyv tartalma Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Tanterv Természetismeret Társadalomismeret
Irodalom-nyelv/tan/ kommunikáció művészetek
Osztályközösségépítő program
Idegen nyelv Matematika
Testnevelés
Tankönyv Természetismeret
Irodalom-nyelv/tan/ kommunikáció művészetek
Osztályközösségépítő program
Matematika
Társadalomismeret
A tankönyv előszava Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kedves Tanulók! Célok: • Eredményes szakmatanulás, műveltség bővülése, személyiségfejlesztés • Az egyéni és közösségi tanulás örömeinek megélése
Tisztelt Kollégák! Előzmények, háttér: • A képzés keretei átalakultak • Tartalmi elemei megváltoztak • Válasz az ebből eredő kihívásokra
Partneri viszony: • Tapasztalatok megosztása • A tankönyv következő kiadásában ezek beépítése
Partneri viszony: • „Legyen partnerünk a közös fejlesztőmunkában!” • Cél: kipróbált, gyakorlatorientált, fejlesztéscentrikus, tartós tankönyv
Partneri kapcsolat: • Bevonni az iskolákat, a Kereszthivatkozások pedagógusokat a tankönyv • A komplex tantárgyakon belüli és a kipróbálásának folyamatába tantárgyak közötti kapcsolatok • Elvárás: visszajelzések és (integráció) tapasztalatok megfogalmazására
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A kísérleti tankönyv felépítése
• Osztályközösség-építő program – a közösségi szellemiség megerősítése, egyéni tanulási motivációk elősegítése. • KOMA–program – kommunikációs képességek fejlesztése, a magyar nyelv és irodalom, médiatudatosság kialakítása. • Matematika – számolási képességek továbbfejlesztése, a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen alapok elsajátítása. • Természetismeret – a komplex és gyakorlatias szemléletű természetismereti, egészségnevelési szokások kialakítása. • Történelem–társadalomismeret–jelenismeret – nemzeti azonosságtudat és az európaiság összekapcsolódása, az állampolgári ismeretek feldolgozása.
Vígh Sára Osztályközösség-építő program Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A programnak kettős célja van: • Az osztály- (tanulói) közösség kialakítása és erősítése • A tanulók ráhangolása, érdeklődésük felkeltése a közismereti tantárgyakban megjelenő tartalmak iránt Fontos törekvés a tanulókhoz közelálló tartalmak feldolgozása, megbeszélése (pl. tanulás tanulása, életpálya-tervezés, szexualitás, viselkedéskultúra, környezetvédelem stb.). Mit igényel a programot irányító pedagógustól? • Nyitottságot és érdeklődést a tanulók és problémáik iránt • A tanulói aktivitást elősegítő módszerek alkalmazását • Szoros együttműködést/tervezést az osztályban tanító pedagógusokkal
Osztályközösség-építő program tartalma Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• Tanulás • Pénz/gazdálkodás/ családi költségvetés • Szabadidő • Közösségek/kapcsolatok • Életút-tervezés • Fogyasztás-reklámok • Ünnepek
Bevezetés az Osztályközösség-építő programba Miért érdemes tanulni? Mit és miért tanultak nagyszüleink és szüleink? Miért (nem) szeretem az iskolát? Tudok-e tanulni? Érdemes-e jól tanulni? Gazdálkodj okosan! A családi költségvetés Végre van szabadidőm! A másik nem Gazdálkodj a közös tudással! Hálózatok világa Egyének és közösségek A barát, a haver és a span Ami összeköt(het), és ami elválaszt(hat) egymástól Most lehet választani! Hol lesz a helyem a felnőtt társadalomban Jellemrajzok Lehetőségek és a kényszerek a döntésekben Az iskolába (is) vezető út Mit illik, mit nem illik? Természet- és környezetvédelem. „Én a vízilovakkal vagyok” Egészséges táplálkozás A tudatos fogyasztó és a reklám A család szerepe A nemzet ünnepei Állam és polgára Érzelmek iskolája Záróra
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az egyes fejezetek felépítése: a. • • • b. c. d.
Keretbe foglalt tartalom (két figura) Témafelvetés Kérdések megfogalmazása Feladatok A téma kifejtése (szöveg+kép) Kérdések-feladatok Fejezetek közötti kapcsolatok
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kerberné Varga Anna: Kommunikáció-magyar Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kommunikáció – művészet Én és az iskola, én és a tanulás Mindenki más. A megértés nehézségei, előítéletek. Valóság és médiavalóság. Kommunikáció - irodalom Az élő világ kommunikál. Nyilvános kommunikáció Kommunikáció – nyelvtan Jelek erdejében. Szöveg és reklám. Nyelv és beszéd. Nagy kincs a szókincs. Kommunikáció Kommunikáló társadalom – tömegkommunikáció. A Gutenberg-galaxistól az információs szupersztrádáig. Internetes kommunikáció. Nyelvtan A nyelv építőkövei – Nyelvi játékok. Helyesírási kiskáté. Néhány mondat a mondatokról. Irodalom – művészet Irodalmi arcképcsarnok I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok. Kultúrák és emberek, népköltészet, hagyomány. Történet – kép – tér – idő. Beszélő képek – a képregények világa. Film és irodalom. Irodalom A nyelv másik élete – az irodalmi nyelv. A világ mint történet – a történetmesélés hatalma. Irodalmi arcképcsarnok II. (Próza). Így írtok ti – a Nyugat költői. Élő írók – élő irodalom. Irodalom – nyelvtan Ugyanaz, de mégsem – történetek változatai. Szöveggyűjtemény
Miért van szükség szemléletváltásra? Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Azért, mert… • Az információs társadalomban való érvényesülés és érdekérvényesítés másfajta képességeket igényel, mint akár 10-20 évvel ezelőtt. • A szakiskolában rendkívül kicsi a közismereti órák száma: nem tanítható minden; a korszerű tudás meghatározása döntő szempont. • Ne ismételjenek a tanulási kudarcok. • Az iskola célja, hogy a társadalomban jól boldoguló embereket képezzen, ehhez elengedhetetlen a kommunikációs készségek fejlesztése és a kulturális identitás átadása.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
KOMA-fejezet alapvető céljai:
• A kommunikációs készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztése • A kulturális identitás kialakítása (nemzet, nyelv, kultúra) • A (tanórai) kudarcok csökkentése, a sikeresség növelése • A digitalizáció, a vizuális kultúra és a média, illetve a kortárs irodalom kiemelt szerepe • Alapvető, de nem rendszerezett irodalmi, művészeti tájékozottságot adása (nem klasszikusan felépített tananyag segítségével!) • Elsősorban szemlélet közvetítése élményt adása, s ehhez kapcsolni az ismereteket (az ismeretátadás eszköz és nem cél) • Megtanítani a diákokat tanulni, feladatok elvégzését komolyan venni, megtanítani őket az együttműködés különböző formáira
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A diákok jellemzői, amelyeknek a tananyag íródott (Z-generáció)
• Mozaikos érettség • Párhuzamos, több irányba való koncentrálás, de nem hosszantartó figyelem • Vizualitás szerepe elsődlegessé válik • Internet, web2, okostelefonok, online és offline élet • Média, reklám túlzott és kontrollálatlan hatása, manipulációval szembeni védtelenség • Példaképek, „ikonok” iránti vonzódás, hitelesség kérdése • Hagyományos társadalmi szerepekkel kapcsolatos bizalmatlanság, tekintélyekkel szembeni teljes közömbösség, fordított szocializációs folyamatok hatása
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A program értékei Miért ad használható tudást?
• A kommunikációs ismeretek és a kommunikációs készségek fejlesztése elsődleges a programban • Az érzelmi intelligencia és az empátia fejlesztése • Interkulturalitás: a kultúrák sokféleségének elfogadása, türelem a mássággal szemben, tolerancia • Szolidaritás, erőszakmentesség • Környezettudatosság • Kulturális eszköz- és jelrendszer elsajátítása • Az irodalom populáris rétegének bemutatása (populáris és klasszikus kultúra közötti hatások) • A vizuális kultúra hangsúlyos szerepe • Kortárs irodalom hangsúlyos megjelenése • Jó szövegértési, szövegalkotási képesség kialakítása • Kulturált viselkedés, pl. kulturált nyelvi viselkedés kialakítása (nyelvhelyesség, helyesírás)
Miben más ez a program? Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• Nem a megszokott irodalmi kánon – a nemzeti hagyomány és a kultúra kapcsolata, kulturális identitás kialakítása (ikonikus szövegeink) • Kortárs szerzők, digitális és vizuális kultúra szerepeltetése • Populáris műfajok is megjelennek: képregény, krimi, dalszövegek • Szöveggyűjtemény: alapvető tájékozódás, további olvasáslehetőséget ad
Területei Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Négy fő terület: kommunikáció; nyelvtan; szövegértés, szövegalkotás; irodalom, művészet, média Projektfeladatok: • A közös produktum készítése jó alkalom a közös, megtervezett munkára, az érdeklődés, a motiváció, az egyéni képességek figyelembevételére, az értékelésre. • A feladat felbontása részfeladatokká, a felelősök, a határidők meghatározása, a közös felelősség olyan szociális kompetenciákat fejleszt, melyek a közösségépítés, munkafegyelem kialakítása szempontjából nagyon fontosak. • A pedagógus csak koordináló szerepet tölt be. • Cél a közös, sikeres eredmény, az elkészült produktum: osztálykönyv, osztályújság, közös történet, képregény.
Tartalom Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
•
• • • • • • • • • • • • • •
(Szerzők: dr. Hunya Márta, Kerber Zoltán, Kerberné Varga Anna)
Vigyázz, kész, rajt! (Projekt bevezető – osztálykönyv készítése) Én és az iskola, én és a tanulás Az élővilág kommunikál Nyelv és beszéd Nagy kincs a szókincs Jelek erdejében Mindenki más. A megértés nehézségei, előítéletek A nyelv építőkövei – Nyelvi játékok Irodalmi arcképcsarnok I. Helyesírási kiskáté Projekt bevezető – osztályújság készítése Kommunikáló társadalom tömegkommunikáció Nyilvános kommunikáció A Gutenberg-galaxistól az információs szupersztrádáig Internetes kommunikáció
• • • • • • • • • •
• • • • •
Valóság és médiavalóság Szöveg és reklám Művészeti ágak, műnemek, műfajok A nyelv másik élete – Az irodalmi nyelv Néhány mondat a mondatokról Projekt bevezető – egy történet írása A világ mint történet – a történetmesélés hatalma Kultúrák és emberek, népművészet, hagyomány Irodalmi arcképcsarnok II. (Próza) Ugyanaz, de mégsem – történetek változatai Így írtok ti – a Nyugat költői Történet – kép – tér – idő Beszélő képek – a képregények világa Film és irodalom Élő írók, élő irodalom
16. fejezet Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
27. fejezet Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
30. fejezet Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Matematika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Jellemzői
Hangsúlyos területei
Kortárs szereplők vetik fel a problémákat, segítik a megoldást, motiválják a tanulókat, vezetik végig őket a tananyagon.
A tanulói tevékenység, a tanulói kommunikáció (Beszéljétek meg! Vitassátok meg!) és a tanulók közötti kooperativitás fejlesztése.
A célcsoportnak megfelelő nyelv használatával életszerű és érthető a tananyag.
A hétköznapok matematikai problémáinak megmutatása.
A tanulók hétköznapi teendőin, és azok megoldásán át vezeti el a diákokat az elvont tudományos absztrakció felé.
A problémamegoldáshoz szükséges analógiák, algoritmusok, a matematikai modell és alkalmazhatóság.
Szorosan kapcsolódik a többi műveltségmodulhoz.
Az alapvető számolási és számítási készség fejlesztése.
Duplaórás rendszerre épül. Egy oldalpár egy duplaórához kapcsolódik.
Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése
Matematika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Számtan, algebra Matematika az életünkben Természetes számok, alapműveletek Racionális számok, alapműveletek Hatvány, valós számhalmaz, Venndiagram Halmaz, függvény, sorozat Halmazok, függvények Diagram, grafikon Egyenlet, mérlegelv, algoritmus Sorozatok (algoritmus) Gondolkodási módszerek Matematikai logika Kombinatorika Valószínűség Statisztika Geometria Térelemek Síkidomok, kerület, terület Derékszögű háromszögek Térbeli testek, felszín, térfogat Geometriai transzformációk Koordináta-geometria, szögfüggvények
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Természetismeret (fizika, kémia, biológia, természetföldrajz)
• Kapcsolat a NAT-tal: a fő témakörökön belül kb. 1/3-os tartalmi szűkítés. A közös alapelvek után néhány minta a lehetséges irányokra. Fejezetei a kerettanterv tartalmi sorrendjében. • Prioritások: integrált szemlélet (egymásra épülő ismeretek, pl. légnyomás - időjárási frontok - légzés). • Testi-lelki egészség (pl. függőség oka, kerülése). • Fenntarthatóság, gyakorlati problémák (pl. a hazai vízgazdálkodás múltja és lehetőségei). • Történetiség (a „mit tudunk?” mellett a „honnan tudjuk?” kérdése is). • Kapcsolódás más műveltségi területekhez (pl. arányok: vegyületek képlete - kémia; húrhosszok - fizika; harmónia zene)
Természetismeret Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Tudásunk forrásai 1. Tér és idő Miért (nem) egyértelmű, hogy valami áll-e vagy mozog? Éggömb és földgömb. Az égi óra Állandóság és változás Az erő. Távolhatás 2.Sokaság (halmazok) Gázok halmazállapota. Folyadékok. Áramlás Arisztotelész Kozmosza Víz a talajban 3. „A gép forog” – mechanika Energiát adunk. Teljesítmény Mozduló élőlények. Vérkeringés 4. Formák és arányok Szépség és egészség Atomi kirakós játék: az atomcsoportok Egyre kisebb – mégis ugyanaz Néhány alapegységből sokféle építmény Felépítés és lebontás Anyagáramlás szervezetünkben Hullám. Optika. A fény mint hullám 5. A szervezet Gép és ember A reflex: válaszadás A fertőzések megelőzése Külvilág és „belvilág”
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Történelem társadalomismeret
Célok: • alapvető történelmi ismeretek megerősítése • új ismeretek biztosítása Tartalmi elemek: • Az európai és hazai történelem kiemelkedő állomásai • Napjaink magyar társadalmával összefüggő állampolgári/társadalmi ismeretek
Tevékenységközpontúság, problémamegoldás
• A tanulói aktivitás elősegítése a fejezetben található különféle típusú feladatok (térképek, források) segítségével
• A tanulói érdeklődés felkeltése a tanulók számára (is) releváns problémák előtérbe állításával
Történelem – társadalomismeret Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Európa arcai Európa bölcsői, a sport és az olimpia eszméi A korai középkor Az átalakuló Európa A modern világ születése A szélsőségek évtizedei A megosztott világ Magyarok Európában A honfoglaló magyarok, az államalapítás Virágzás és hanyatlás Birodalmak szorításában A Habsburg Birodalomban A Horthy-korszak A vasfüggöny mögött A hidegháború vége Magyarország szomszédjai és Európa A magyar társadalom a rendszerváltás után
Társadalomismeret Társadalmi kérdések: Szegénység, Deviancia. Nemzetiségek. Felekezetek Magyarország képekben – A hungarikumok Az iskoláról és a tanulásról A tanuló társadalom
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Köszönjük a figyelmet! Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
www.szaki.ofi.hu
[email protected] [email protected] [email protected] www.ofi.hu