6.
E L E L M I S Z E R E K KOZVETlTETTE M E G B E T E G E D E S E K , ELELMISZERBIZTONSAG (Bdrdos Helga, DE OEC Nepegeszsegiigyi Iskola, Megelozo Orvostani Intezet)
A kornyezeti tenyezok koziil az elelmiszer az egyik legjelentosebb tenyezo, amelynek kozvetitesevel kornyezeti eredetii fizikai, kemiai es biologiai (mikrobiologiai) szennyezo anyagok juthatnak be az emberi szervezetbe, es egeszsegkarosodast okozhatnak. A szennyezett illetve fertozott elelmiszerek, etelek joval gyakrabban okoznak mergezest vagy jarvanyokat, mint a szennyezett vagy fertozott ivoviz, levego vagy talaj. Epidemiologiai adatok szerint az elelmiszerek okozta megbetegedesek, kiilonosen a fertozo betegsegek szama, vilagszerte folyamatosan emelkedik az iparilag fejlett es fejlodo orszagokban egyarant. A WHO adatai szerint az iparilag fejlett orszagokban az elelmiszer kozvetitette megbetegedesek evente minden tiz emberbol egy embert erintenek. A kovetkezo evtizedekben varhatoan meg tovabb emelkedik az elelmiszerek okozta fertozo megbetegedesek szama, kiilonosen az iparilag fejlodo orszagokban, reszben a demografiai valtozasok (fokozodo urbanizacio), reszben a csokkeno ivovizkeszletek miatt. Az elelmiszerek okozta megbetegedesek szamanak emelkedese komoly kihivast jelent az iparilag fejlett orszagokra nezve is az elelmiszergyartas tomeges meretiive valasa, a taplalkozasi szokasok valtozasa, a higienes gyakorlat romlasa, a nemzetkozi kereskedelem es a turizmus fokozodasa, a kornyezet szennyezodesenek novekedese, globalis kornyezetvaltozasok (felmelegedes), uj korokozok megjelenese es a lakossag fogekonysaganak novekedese, a populaciok eloregedese es a karosodott immunrendszeru szemelyek szamanak emelkedese miatt. Az elelmiszerekben elofordulo termeszetes eredetii artalmas anyagok altal okozott megbetegedesek koziil Magyarorszagon legjelentosebbek a merges gombak toxinjai altal okozott megbetegedesek. Magyarorszagon az osszes halalos kimenetelii elelmiszer-mergezesek tobbsege gombamergezeseknek tulajdonithato. Egyeb termeszetes tartalomkent jelenlevo mergezo hatasu anyagok kozegeszsegiigyi jelentosege kisebb. A csonthejas magvak es a beloliik kesztilt termekek cianid tartalmanak, a nyers, hamozatlan burgonya szolanin tartalmanak, a spenot, salata nitrat tartalmanak megengedheto merteket az Europai Kozossegek jogszabalyaival osszeegyeztetheto uj rendeletben szabalyozzak. Az elelmiszerek kedvezo tulajdonsagainak megorzesere vagy fokozasara az elelmiszeripar adalekanyagokat hasznal: tartosito, konzervalo szereket, antioxidansokat, aroma es izesito szereket, szinezoanyagokat es allomanymodosito anyagokat. Az engedelyezett adalekanyagokat E jellel es sorszammal lattak el, tisztasagi kovetelmenyeiket, megengedheto napi beviteltiket szigoni eloirasok szabalyozzak, melyre vonatkozo uj eloirast az Europai Kozossegek Tanacsanak Iranyelvei alapjan keszult uj Codex Alimentarius Hungaricus (Magyar Elelmiszerkonyv, 1995) tartalmaz. Az elelmiszerek vegyi szennyezodese letrejohet a novenyi, allati, mikrobiologiai eredetii elelmiszer termesztese, betakaritasa, termelese, begyiijtese, eloallitasa, raktarozasa, szallitasa, ipari, vendeglatasi vagy kozetkeztetesi celu feldolgozasa es forgalomba hozatala soran. Technologiai eredetu szennyezo anyagok a termelesi es a technikai eszkozokbol, berendezesekbol, csomagolo- es taroloedenyekbol azok rendeltetesszerii hasznalata soran jutnak az elelmiszerbe, illetve keletkeznek az elelmiszerben, ideertve a termelesi es a technologiai miiveletek soran felhasznalt tisztito- es fertotlenito szerekbol, valamint 37
segedanyagokbol visszamaradt szennyezo anyagokat. A technologiai eredetii szennyezo anyagok elelmiszerekben megengedheto maximalis mennyisege szigoruan szabalyozott es ellenorzott. A 17/1999 Egeszsegtigyi Miniszteriumi (EiiM) rendelet 2. szamu melleklete tartalmazza a tartositott elelmiszerek ontartalmanak hatarerteket, az aluminium dobozba csomagolt elelmiszerek megengedheto mertekii aluminium tartalmat, a keramiatargyakbol kioldodo olom es kadmium mennyisegenek hatarerteket, a tiizzomanc bevonattal ellatott fozoedenyek femhatarertekeit, az elelmiszerekkel erintkezesben tiltott femeket, a kemenyitett zsirok maximalis nikkeltartalmat, a fustolt elelmiszerek benz(a)piren tartalmanak hatarertekeit. Tisztito- es fertotlenitoszerek kimutathato mennyisegben nem lehetnek jelen az elelmiszerekben. Az kornyezeti eredetii szennyezo anyagok a kornyezetbol az elelmiszertermeles, feldolgozas, csomagolas es raktarozas soran jutnak be az elelmiszerbe. A novenyvedelem, tovabba a rovar es ragcsaloirtas soran felhasznalt szerek, illetve azok bomlasi es atalakulasi termekei peszticid maradekkent jelen lehetnek az elelmiszerek feltileten vagy belsejeben. A novenyvedoszerek engedelyezese Magyarorszagon szigoni feltetelek mellett tortenik, eloirasszerii felhasznalas eseten a varakozasi idok betartasa garantalja a novenyekben a szermaradekok megfelelo mertekii lebomlasat a betakaritas idejere. A novenyi es allati termekek peszticid-maradekainak hatarertekeit kiilon rendeletek szabalyozzak. A klorozott szenhidrogen peszticidek (pi. DDT, hexaklorbenzol) felhasznalasanak tobb mint 25 ewel valo betiltasa utan is meg mindig kimutathatok szermaradekok, elsosorban allati eredetii elelmiszerekben. A Magyarorszagon nem engedelyezett peszticidek maradekainak elelmiszerekben megengedheto merteket is rendeleti szabalyozas irja elo. Az allatgyogyaszatban hasznalt antibiotikumok, hormondlis keszitmenyek elelmiszerekben elofordulo maradvanyanak megengedheto mertekerol a 2/1999 (II. 5) EiiM rendelet intezkedik az Europai Kozossegek jogszabalyaival osszhangban. Magyarorszagon a kozfogyasztasra szant nyers, felkesz vagy feldolgozott elelmiszerek eloallitasanak, forgalomba hozatalanak felteteleit az 1995. evi XC. elelmiszer torveny (Et) hatarozza meg, melyek celja a fogyasztok egeszsegenek, erdekei vedelmenek a biztositasa. Kizarolag olyan elelmiszer hozhato forgalomba, amelyet a kozegeszsegiigyi, elelmiszer-higieniai es minosegvedelmi eloirasok megtartasaval allitottak elo, es amely legfeljebb a kiilon jogszabalyok szerint megengedett mertekben tartalmaz fizikai, kemiai, biologiai, mikrobiologiai es radiologiai szennyezodeseket (Et. 14,§). A hatosagi ellenorzesnek ki kell terjednie minden belfoldon eloallitott es forgalomba keriilo elelmiszerre (Et 21.§). A hatosagi elelmiszer ellenorzest a kozegeszsegiigyi es jarvanyiigyi feladatokat ellato szervezek, a fogyasztovedelmi szervezetek, a megyei allategeszsegiigyi es elelmiszer ellenorzo hatosagok latjak el (Et. 22. §).
6.1. Kornyezeti eredetii szennyezo
anyagok
Olom A femek koziil az olom az egyik legjelentosebb kornyezetszennyezonek szamit Magyarorszagon. F6 forrasa a kozlekedes, az ipari, valamint a banyaszati tevekenyseg. A novenyek szennyezodese egyarant tortenhet a talajbol torteno felvetel es a levegobol torteno kitilepedes reven. Az olommergezes elsosorban foglalkozasi eredetii artalomkent ismert, kornyezeti eredetii mergezes, leggyakrabban olomtartalmu festekek, kipufogogaz, ivoviz, elelmiszerek kozvetitesevel johet letre. Az olom elsosorban a kozponti es a periferias idegrendszert karositja. Kisgyermekeknel az idegrendszer fejlodesenek karositasaval mentalis visszamaradottsagot okoz. Epidemiologiai vizsgalatok olomexpozicionak kitett gyermekeknel (verolom-szint meghatarozasa alapjan) alacsonyabb intelligencia hanyadost, a koncentralokepesseg es a figyelem zavarat, a beszed, iras, 38
olvasasi keszsegek es tanulasbeli elmaradast, a finom motoros mozgasok karosodasat talaltak. Felnotteknel is mar alacsony verolom-szinteknel magatartasbeli valtozast, gyengeseget, a koncentralokepesseg csokkeneset eszleltek. Sulyosabb foku expoziciok a hemoglobin szintezis enzimeinek gatlasaval anemiat okozhatnak. Az olom befolyasolja a D vitamin metabolizmust, mely a kalcium anyagcsere fo szabalyozoja, a sejt novekedes es eres karosodasat, a fog- es csontfejlodes zavarat okozhatja. Az olomexpozicio magasvernyomas betegseghez es vesekarosodas kialakulasahoz is vezethet. Siilyos kronikus mergezes a foginy kekesfekete elszinezodeset, hasi gorcsoket (kolika) es encephalophatiat okoz, mely gorcsok, eszmeletvesztes, koma kialakulasahoz, halalhoz vezethet. Az elelmiszerek technologiai eredetii olom szennyezodese ma mar nem jelentos a technologiai folyamatok megvaltoztatasanak koszonhetoen. A hazai elelmiszerek olomtartalma az 1990-es evek 6ta csokkeno tendenciat mutat, amely joreszt a kozlekedes eredetii kibocsatas csokkenesevel, illetve az ipari termeles visszaesesevel kapcsolatos. A magyarorszagi elelmiszerek 1993-95-ben mert olomtartalmat a 12. tablazat mutatja. A megengedheto hatarertekek 50-300 pg/kg kozott vannak, elelmiszer fajtankent valtozoak. A hazai keszitmenyek eseteben az atlagertekek nem lepik tul ezt az erteket, azonban a talalt maximalis ertekek sokszorosan meghaladjak ezt. 12. tablazat Magyarorszagi elelmiszerek olomtartalma (1993-1995) Elelmiszer Hus es huskeszitmeny hazai import Hal es halkeszitmeny hazai import Tej es tejtermek hazai import Cerealiak hazai import Zoldseg Zold segke szitmeny hazai import Gyiimolcs Gyiimolcskeszitmeny hazai import Italok Cukor Olaj
Mintak szama
Olom tartalom ug/kg Atlag
Minimum
Maximum
202 13
138 10*
<1 7
2540 200
11 19
71 90*
30 <10
191 230
375 87
29 104*
<1 <10
584 130
657 23 753
58 80* 32
<1 <10 <1
464 137 234
126 16 538
58 110* 31
2 <10 <1
1480 120 170
228 23 538 130 250
53 <10* 17 75 37
<1 <10 <1 2 <1
174 313 349 455 177
*atlag helyett median ertekek szerepelnek (1995-1996); forras: Sonar Paine (OETI) www.ch.bme.hu/chemonet/mld7eletniin/pinter.html
Iparilag szennyezett teriileteken tortent magyarorszagi meresek szerint kiilonosen a nagylevelii zoldsegek, gyokerzoldsegek, gyiimolcsok olomtartalma haladja meg a
39
megengedheto merteket. Az Orszagos Elelmiszervizsgalo Intezetben (OEVI) vegzett felmeresek szerint (13. tablazat) csokkent a hiisok atlagos olomtartalma, amely csokkenest reszben a takarmanyok olomhatarertekenek 1990-ben tortent szigoritasa eredmenyezte. 13. tablazat Hiisok olom szennyezettsege Magyarorszagon 1989-1994 kozott Vizsgalat Hiisok atlagos olomtartalma (ug/kg) idopontja Sertes Marha Baromfi Vad 1989 430 500 310 360 1990 210 250 240 400 1991 190 190 200 460 1992 150 140 130 370 1993 70 70 60 11 1994 40 40 40 50 Forras: NEKAP 1997, OEVI adatai
Kadmium Kadmium expozicionak foleg bizonyos ipari munkahelyeken dolgozok vannak kiteve, de ekszereszek, miiveszek is fokozott kockazattal rendelkeznek. A lakossag kadmium expozicioja elsosorban elelmiszerek kozvetitesevel jon letre, foleg szennyezett termofoldeken termesztett gabonafelek es tengeri halak fogyasztasa reven. 1946-ban Japanban irtak le, a nagy fajdalommal es csonttoresekkel jaro itai-itai betegseget, melyet a helyi cinkbanya miikodese kovetkezteben szennyezodott ivoviz es a rizs magas kadmium tartalma okozott. A kadmium elsosorban a vesekben halmozodik fel, a proximalis tubulusokat karositja, feherje es asvanyi anyag veszteshez vezet, melynek kovetkezmenye az igen nagy csontfajdalom, osteomalacia, osteoporosis, csonttoresek. Magyarorszag az elelmiszervizsgalati adatok alapjan a kozepesen szennyezett orszagok koze tartozik. Az elelmiszerek kadmium tartalma az egesz vilagon inkabb emelkedo, mint csokkeno tendenciat mutat. Az elelmiszerek tej-tojas-gyumolcs-zoldseg-cerealiak-husokhalak-belsosegek a felsorolas sorrendjeben tartalmaznak novekvo mennyisegben kadmiumot. A novenyek, fajtatol es talajtol fiiggoen, a talajbol is felveszik a kadmiumot es esetenkent fel is dusitjak szoveteikben. A gabonafelekben a kadmium inkabb a levegoszennyezettseg jelzojekent, feluleti szennyezodeskent van jelen, a legmagasabb szinteket mindig a korpaban lehet talalni. Az elelmiszerek kadmium tartalma az orszag kiilonbozo teriiletein azonos csoporton beliil is nagyon valtozo ertekeket mutat. Az OEVIben vegzett husvizsgalatok eredmenyeit szerint a hiisok kadmium szennyezettsege csokkeno tendenciat mutat Magyarorszagon (14. tablazat). A magyarorszagi elelmiszerekben az OETI altal 1993-95 kozott mert kadmium ertekeket mutatja a 15. tablazat. Iparilag szennyezett teriileteken vegzett meresek szerint egyes zoldsegfelek eseteben a megengedettnel magasabb ertekek talalhatok (16. tablazat). Higany Az ipari tevekenyseg kovetkezteben a kornyezetet szennyezo szervetlen higany kulonbozo mikroorganizmusok reven konnyen metilalodik es a keletkezo szerves higany magasabb rendu novenyi es allati szervezetekben akkumulalodik. Jellegzetesen halakban akar 100.000-szeres koncentracio is megfigyelheto a kornyezo viz koncentraciojahoz kepest. Az 1950-es evekben Japanban, a Minamata obolben tobb szazan szenvedtek szerves higany mergezest higannyal szennyezett halak fogyasztasa reven. A kozeli gyar szennyvizevel az obol vizebe keriilt szervetlen higany szerves higany formajaban felhalmozodott a halakban es az azt fogyaszto lakossag megbetegedeset okozta. A szerves higany expozicio elsosorban a kozponti idegrendszert karositja: gyengeseget, mozgas es erzes zavarokat, karosodott latast, hallast, szaglast, memoriazavarokat okoz. Szerves higany expozicionak kitett terhes nok ujszulottjeinel 40
fejlodesi rendellenessegeket: mentalis retardaciot, mozgaszavarokat, microcephalia!, benulast, vaksagot, siiketseget eszleltek. Hasonlo tiineteket eszleltek 1959-ben Irakban is, ahol higanytartalmu fungicid szerrel kezelt buzavetomag okozott tomeges mergezest az azt veletleniil elfogyaszto lakossag koreben. 14. tablazat Hiisok kadmium szennyezettsege Vizsgalat Husok atlagos kadmium tartalma (pg/kg) idopontja Sertes Marha Baromfi Vad 1989 144 41 15 15 1990 57 27 75 42 55 1991 32 31 17 27 1992 23 22 19 14 1993 13 16 10 9 1994 13 11 12 Forras: NEKAP 1997, OEVI adatai
Elelmiszer Hus es huskeszitmeny hazai import Hal es halkeszitmeny hazai import Tej es tejtermek hazai import Cerealiak hazai import Zoldseg Zoldsegkeszitmeny hazai import Gyiimolcs Gyiimolcskeszitmeny hazai import Italok Cukor
Mintak szama
Kadmium tartalom ug/kg Minimum Maximum Atlag
192 13
9*
13
<1 4
109 18
11 19
9 10*
34
17 168
383 87
9*
4
<1
60 13
754 23 868
36 19* 10
2 5 <1
970 249 80
50 16 578
11 8* 4
<1 4 <1
50 9 50
282 23 639 130
8 8* 5 6
<1 3 <1 <1
100 14 114 20
*adag helyett median ertekek szerepelnek (1995-1996); forras: Sohar Paine (OETI) www.ch.bme.hu/chemonet/ntkf/eletniin/pmter2.htiril
41
16. tablazat Novenyi mintdk toxikus femtartalma iparilag szennyezett Sajoszentpeter) es kontroll (Szerencs) teruleteken (pg/kg) Vizsgalt szennyezo Nagyleveles zoldseg Olom Kadmium Higany Sargarepa Olom Kadmium Higany Buza, arpa Olom Kadmium Higany
Median ertekek Mintaszam* Sajoszentpeter Szerencs
Szelso ertekek Sajoszentpeter Szerencs
20/6
159 50 33
151 12 9
32-456 3-230 10-135
98-213 3-89 4-21
10/6
228 63 13
151 10 12
163-371 30-1187 2-29
124-249 3-79 4-21
19/9
138 38 10
100 19 4
44-209 <3-112 <2-36
82-532 <3-27 <2-16
*szennyezett ill. kontroll teruletekrol vett mintak szama; forras: Paldy et al, Egeszsegtudomany, 1998, 42:153-168.
A lakossag szerves higany expoziciojanak fo forrasat a halak kepezik. A novenyi elelmiszerek altalaban csak jelentektelen mennyisegii higanyt tartalmaznak. Sajoszentpeter es Szerencs korzeteben vegzett osszehasonlito vizsgalatok eredmenyei szerint azonban, az iparilag szennyezett Sajoszentpeter korzeteben novenyi mintakban magasabb higany ertekeket lehetett kimutatni (16. tablazat). Nitrat A napi nitratbevitel mintegy haromnegyede gyumolcsokbol, zoldsegekbol szarmazik, mig a maradek ivovizzel es mas elelmiszerekkel keriil a szervezetbe. A novenyek novekvo nitrattartalma a tulzott nitrogenmiitragya felhasznalassal hozhato osszefuggesbe. Az atlagos bevitel 5 mg/testtomegkg/nap hatarertek alatt van, azonban nehany teriileten es fokent a csecsemok helytelen taplalasa soran magas, esetenkent toxikus nitratbevitelt is megfigyeltek. Ammonium-nitrattal kezelt zoldsegek nitrat tartalmanak vizsgalata soran a legmagasabb ertekeket salataban (2200-2800 mg/kg) mertek, retekben 900-1800 mg/kg, sargarepaban 40-280 mg/kg nitrat ertekeket talaltak. A magas nitrattartalmu ivovizhez (> 50 mg/1) hasonloan egyes elelmiszerek is okozhatnak fiatal csecsemok eseteben methemoglobinemiat, "blue baby" szindromat. Meg kell meg emliteni, hogy a taplalekkal bevitt nitratbol a gyomorban nitrozaminok kepzodhetnek, amelyek fokozzak a nyelocso- es a gyomordaganatok kialakulasanak kockazatat. Klorozott szenhidrogen peszticidek A klorozott szenhidrogen szarmazekokat az 1950-es evektol kezdodoen 1968 januarjaban torteno betiltasukig kiterjedten alkalmaztak a mezogazdasagban es az erdomiivelesben Magyarorszagon is. Felhasznalasuk kovetkezmenyekent a toxikus szermaradekok feldusultak a kornyezetben es az elelmiszerekben. Az Allategeszsegiigyi es Elelmiszerellenorzo Allomasok az elmult evtizedekben kulonbozo allatfajok zsirszoveteit vizsgaltak es a kovetkezo klorozott szenhidrogeneket illetve metabolitjaikat tudtak kimutatni: DDT, DDD, DDE, HCH, heptaklor, hexaklor-ciklobenzol. 1979-tol kezdodoen kiilonosen a DDT koncentraciojaban volt kifejezett csokkenes erzekelheto. Napjainkra jelentosen lecsokkent a htisok klorozott 42
szenhidrogen-peszticid tartalma (17. tablazat). Balatoni halak szennyezettsegenek 19761988 kozott vegzett vizsgalata szerint a szermaradekok koncentracioi az 1960-as evekben mert ertekekhez kepest jelentosen lecsokkentek.
Allatfaj
Hexaklorbezol
Sertes Szarvasmarha Baromfi Vad
1-2 2 0-2 1-6
Hexaklorciklohexan izomerek 1-2 1-3 0-4 0-10
DDT es metabolitjai 20 60 6-7 10-400
Forras: NEKAP 1997, OEVI adatai
Poliklorozott bifenilek A polikorozott bifenileket (PCB-k) az 1930-as evektol kezdodoen kiterjedten hasznaltak kondenzatorok szigeteloanyagakent, transzformatorok hiitesere, lagyitoszerkent tintakban, festekekben, miianyagokban, masolopapirokban; mintegy negyven even at kb. 1-2 millio tonna volt a termelt evi mennyisege. Ho- es kemiai stabilitasuk eredmenyekeppen mindeniitt elofordulo perzisztens kornyezeti szennyezove valtak, megtalalhatok levegoben, felszini vizekben, esovizben, elelmiszerekben. Human expozicio elsosorban elelmiszerek kozvetitesevel johet letre. A poliklorozott bifenilek (PCBs) nagyon lassan metabolizalodnak es iiriilnek ki a szervezetbol. Raktarozodnak a zsirszovetben, kivalasztodnak az anyatejben. 1968-ban Japanban, PCB-vel veletleniil szennyezodott rizsolaj fogyasztasa okozta a yusho betegseget, melyet evekig elhuzodo klorakne, a bor hiperpigmentacioja, majkarosodas kialakulasa jellemzett. Expozicionak kitett anyak ujszulottjeinel is a bor, kormok hiperpigmentaciojat eszleltek. Allatkiserletek szerint majdaganatokat, leukemiat, lymphomat, a gyomorbelrendszer daganatait okozhatja, valosziniileg emberben is rakkelto. Az OETI 1991-92-ben a dorogi iparvidekrol szarmazo 35 novenyi minta vizsgalatat vegezte el, 19 fumintabol 16 tartalmazott PCB-ket, atlagosan 150 pg/kg mennyisegben, orgonalevel mintakban kozel 200 pg/kg, bodzaviragban 150 pg/kg koncentraciot talaltak. Valoszinii, hogy iparvidekeken, ipari hulladekegeto es lerakohelyek kornyezeteben a novenyi es allati eredetii elelmiszerekben szamolni kell a PCB-k jelenletevel. Bar gyartasukat vilagszerte korlatoztak illetve betiltottak, a taplaleklancban torteno feldusulasuk kovetkezteben megtalalhatok az emberi zsirszovetben es az anyatejben is. Az OETI 1992-ben budapesti lakosoktol szarmazo emberi zsirszovetmintakban 17-1612 pg/kg kozott valtozo PCB koncentraciokat mert, anyatejmintak PCB vizsgalata soran 7-110 pg/kg ertekeket mertek hazankban. Policiklusos aromas szenhidrogenek Az elelmiszerekbe policiklusos aromas szenhidrogenek (policyclic aromatic hydrocarbons; PAH) technologiai (pi. fiistoles, direkt gazos szaritas, nem megfelelo impregnalas, sziiroanyag) es kornyezeti eredetii szennyezeskent (pi. kozlekedes, aluminium kohok, olajfinomitok, reptiloterek) keriilhetnek. A technologiai eredetii szennyezodes megfelelo intezkedesekkel minimalizalhato. Igy az elelmiszerekben talalhato PAH vegyiiletek nagyobb resze joreszt kornyezeti szennyezodesbol szarmazik a talaj szennyezodese illetve a levegobol valo kiiilepedes reven. A policiklusos aromas szenhidrogenek szerves anyagok elegtelen egese soran keletkeznek, tobbszazfele vegyiilet, kozttik a benz(a)piren, antracen, benz(a)anthracen tartozik kozejiik. Mutagen, rakkelto anyagok. A kronikus expozicio dermatitist, fotoszenzitizaciot, kronikus bronchitist, tiidorakot, szajtiregi es garat rakot, leukemiat, lymphomat, vese es holyagrakot okozhat. A nagyleveles zoldsegek, 43
gyokerzoldsegek, a nagy feliiletii bogyos novenyek jo indikatorai a kornyezeti szennyezodesnek. Az ipari es/vagy kozlekedesi immisszio altal szennyezett teriileteken magasabb benzo(a)piren ertekeket mertek novenyi elelmiszerekben (18. es 19. tablazat). 18. tablazat Egyes zoldsegek atlagos benzo(a)piren tartalma (pg/kg) Tiszta levegojii Elavult olajfinomito Modern olajfinomito Elelmiszer helyen kornyezeteben kornyezeteben termesztett termesztett termesztett Fejes salata 0,42 3,8 3,4 Sargarepa 0,37 8/5 3/> Forras: NEKAP 1997, OETI adatai
19. tablazat Gabona atlagos benzo(a)piren es ossz-PAH tartalma (pg/kg) Tiszta levegojii helyen Forgalmas lit menten benzo(a)piren 0,2 2,1 osszes PAH (11 fele) 1,4 4,5 Forras: NEKAP 1997, OETI adatai
Radionuklidok Az Egeszsegiigyi Radiologiai Mero es Adatszolgaltato Halozat (ERMAH) laboratoriumai 1978 ota rendszeresen ellenorzik az egesz orszag teriileten a lakossagi fogyasztasra szant elelmiszerek radioaktivitasat. Megallapithato, hogy az emberi fogyasztasra keriilo elelmiszerekben folyamatosan csokken a mesterseges eredetii (legkori atomfegyver kiserletek, csernobili reaktorbaleset okozta) Cs aktivitaskoncentracio, az osszes beta-aktivitas a kisebb-nagyobb ingadozasoktol eltekintve nem valtozott. A lakossag mesterseges radionuklidoktol eredo belso sugarterhelesenek lenyeges resze szarmazik elelmiszerekbol, melynek a mert adatok alapjan szamitott effektiv dozis erteke 1998-ban 0,50 pSv/ev volt 1 eves gyermekek es 0,55 pSv/ev felnottek eseteben (20. tablazat). Ez csak kis resze a hazai felmeresek alapjan becsiilt 3,1-4,1 mSv/ev termeszetes forrasokbol eredo lakossagi sugarterhelesnek, melynek legjelentosebb reszet a kozetek radon sugarzasa okozza. 137
20. tablazat A belso sugdrforrdsokbol szarmazo, mesterseges radionukleidoktol (137Cs es 3H) eredo lakossagi sugdrterheles 1998-ban (pSv.ev-1) Effektiv dozis Effektiv dozis Belso sugarforras 1 eves gyermek felnott Inhalacio ( C s ) 0,0004 0,00011 Ivoviz ( H + Cs) -0,06 -0,07 Zoldseg ( Cs) 0,14 0,16 Gyumolcs ( Cs) 0,05 0,05 Cerealiak ( Cs) 0,04 0,07 Hits ( Cs) 0,03 0,11 Tej-tejtermekek 0,18 0,09 m
3
137
137
137
137
137
( Vs) 13
Osszesen
0,50
Forras: Szerbinetal, Egeszsegtudomany, 1999, 43:368-379.
44
0,55
6.2. Mikrobialis
szennyezok
Az elelmiszerek altal kozvetitett fertozo megbetegedesek kiemelt nepegeszsegiigyi jelentoseggel birnak. Szamuk folyamatosan emelkedo tendenciat mutat Magyarorszagon is, melyet szamos tenyezo indokolhat, tobbek kozott az elelmiszeripar globalizacioja, a taplalkozasi szokasok valtozasa, az elelmiszer-technologia megvaltozasa, a turizmus es nemzetkozi kereskedelem fokozodasa, uj korokozok megjelenese es a lakossag fogekonysaganak novekedese egyarant. Az elelmiszerek okozta fertozo megbetegedesek szamanak emelkedeseben elsorendii szerepe minden valosziniileg a nem megfelelo higienes gyakorlatnak van az elelmiszertermeles, feldolgozas, forgalmazas, es vendeglatoipari tevekenyseg soran. Vilagszerte, Magyarorszagon is, az elelmiszerek okozta megbetegedeseknek minden bizonnyal csak toredeke keriil felismeresre, a bejelentett megbetegedesek szama messze elmarad attol, ami a becslesek szerint varhato lenne. A magyarorszagi bejelentett esemenyek eloszlasat es tendenciajat a 21. tablazat mutatja. Magyarorszagon a laboratoriumi vizsgalatok soran leggyakrabban talalt korokozo a Salmonella, masodik a Campylobacter jejuni, majd a Clostridium botulinum es Staphylococcus aureus kovetkezik (22. tablazat). Az 1998-ban tortent elelmiszerek okozta salmonella jarvanyok 68,5%-at fertozott baromfihus vagy tojas, 13,5 %-at serteshus vagy huskeszitmeny, 18%-at egyeb etel okozta. 21. tablazat Bejelentett elelmiszer-fertdzesek, elelmiszer-mergezesek 1970 1980 1990 1995 1997 756 Esemenyek szama 549 313 659 544 586 418 196 Ebbol egyedi 501 382 114 92 89 126 Csoportos 132 26 39 8 30 Tomeges 32 4395 3679 4983 4490 Megbetegedettek szama 3952 1044 684 411 990 715 Ebbol egyedi 1438 963 929 1175 1476 Csoportos 1470 2748 2339 2818 2299 Tomeges Korhazi apoltak szama 1177 473 1011 884 1777 45,0 26,8 12,9 20,3 19,7 aranya (%) Halalesetek szama 14 7 5 16 7 Ebbol mergezo gombatol 13 7 4 14 2 A megbetegedesek megoszldsa a fertdzes, mergezes eredete szerint Gombamergezes 343 398 156 501 176 2078 Kozetkeztetes 3057 2681 2944 2198 505 431 107 Ipari v. piaci arufogyasztas 316 506
1998 772 618 127 27 4362 115 1269 1951 923 21,2 14 11 417 2480 112
Forras: NEKAP 1997, OETI
A patogenek altal okozott elelmiszer kozvetitette megbetegedesek legtobbszor gyomor-bel rendszeri tiinetekkel jarnak, altalaban hanyinger, hanyas, hasi gorcsok, hasmenes es laz kiseri oket. Egyes megbetegedeseket, az un. toxikoinfekciokat nem az elelmiszerekben levo mikrobak, hanem azok elelmiszerekben felszaporodott toxinjai okozzak. Ezek koziil a leggyakoribbak a Staphylococcus aureus, a Bacillus cereus, Clostridium perfringens es Clostridium botulinum altal okozott mergezesek.
45
22. tablazat A laboratdriumban vizsgdlt etelmergezesi esemenyek Icorokozo szerinti megoszldsa
Salmonella Staphylococcus aureus Clostridium botulinum Clostridium perfringens Stertococcu feacalis Enterococcus feacalis Bacillus cereus Campylobacter jejuni Campylobacter coli E-coli /EPEC/ Klebsiella Campylobacter laridis Aeromonas Mergezo gomba Novenyi mereg Allati mereg Vegyi mereg Negativ Nem vizsgalt Osszes bejelentett
1994 257 10 14 1 4
1995 394 9 12 2 2
1996 432 8 8 2 -
1997 389 4 10 1
-
-
-
-
-
3 4 23
1 5 45 1 1 1 1
1 9
-
6
-
1 31 1 1
-
-
-
55 41 20
6 24 12
1 1 147 1 7 54 21
505
659
716
91 2
1 189 2
1 76 1
-
1998 485 7 10 1
156
-
2 24 6
1 1 34 22
544
772
esemeny Forras: NEKAP 1997, OETI
A Staphylococus fertozes forrasa rendszerint a korokozokat hordozo ember, a betegsegre az etkezest kovetoen 2-4 6ra mulva hirtelen kezdodo hanyas a jellemzo. A botulinus toxin gatolja az ideg-izom vegzodesekben az acetilkolin felszabadulasat, a kezeletlen esetek 30-50%-aban legzesbenulas miatt halalhoz vezet. Ujabban az elelmiszerfertozest okozo bakteriumok kozott izolaltak a Listeria monocytogenest, amely akar igen sulyos meningitis kialakulasahoz is vezethet. Gyakori korokozo az E.coli 0157 H7 tipusa, amely a verhas korokozojahoz hasonlo toxint termel, szovodmenykent veseelegtelenseget okozhat, foleg gyermekek eseteben. A Salmonella, fertozest az esetek tobbsegeben elelmiszer: tojas, tej, baromfihus okozza. A fertozes kialakulasaban a fertozott baromfiallomany szerepe az elsodleges, azonban a fertozes emberrol emberre is terjedhet. A Camyplyobacter vilagszerte egyre inkabb a leggyakoribb okozoja az elelmiszerek okozta hasmeneses megbetegedeseknek. A parazitak okozta megbetegedesek koziil a giardiasis, protozoonnal szennyezett elelmiszerrel vagy vizzel terjed, foleg gyermekeket betegit meg; az amobiasis verhasszerii tunetekkel jar. Virusfertozesek koziil a hepatitis A es E, a Norwalk virus, adenovirusok es rotavirusok terjedhetnek elelmiszerekkel ill. ivovizzel es okozhatnak hasmeneses megbetegedeseket, kiilonosen kisgyermekeknel. Az elelmiszerek okozta megbetegedesek megelozeseben elsorendii fontossagu az elelmiszerek termelese, eloallitasa, raktarozasa, vendeglatoipari es kozetkeztetesi celu feldolgozasa, szallitasa es forgalomba hozatala soran a megfelelo elelmiszer ellenorzesi rendszer alkalmazasa, az egyes eloirt hatarertekek betartasanak folyamatos ellenorzese es a higienes rendszabalyok betartasa. Az elelmiszeriparban, kereskedelemben es 46
vendeglatasban dolgozok egeszsegiigyi alkalmassagi vizsgalata es megfelelo szemelyi higienes magatartasa a megelozes kiemelt fontossagu reszet kepezi. Az egyes egysegek miikodeset es a kesztermekek minoseget az Allami Nepegeszsegiigyi Tisztiorvosi Szolgalat, az Allategeszsegugyi es Elelmiszer Ellenorzo Szolgalat valamint a Fogyasztovedelmi Feliigyeloseg ellenorzi. A lakossag elelmiszer-egeszsegiigyi ismereteinek fejlesztese alapveto fontossagu az elelmiszerek okozta megbetegedesek megelozese celjabol. A 6. abra a biztonsagos elelmiszerkezeles tiz alapszabalyat mutatja be. Ha megis elelmiszer okozta megbetegedes tortenik, a bejelentes, a jarvany kivizsgalasa ill. a gyanus elelmiszerek arusitasanak vagy kiszolgalasanak azonnali megsziintetese szukseges a tovabbi megbetegedesek megelozese erdekeben. 1. Ellenorzott forrasbol szarmazo elelmiszerek felhasznalasa 2. Az etelek teljes atsiitese/fozese 3. A keszetelek azonnal torteno elfogyasztasa 4. A keszetelek megfelelo tarolasa (hidegen vagy melegen) 5. A tarolt keszetelek alapos atmelegitese 6. A nyers es a keszetelek kozotti kontaktus megakadalyozasa 7. Gyakori kezmosas 8. A konyhai feliiletek tisztan tartasa 9. Az etelek rovaroktol, ragcsaloktol es mas allatoktol torteno megovasa 10 Az etelkesziteshez ivoviz hasznalata 6. abra A biztonsagos elelmiszer kezeles tiz alapszabdlya forras: WHO (www.who.int)
47
7.
A S U G A R Z A S K O R N Y E Z E T - E G E S Z S E G U G Y I HATASAI
Kornyezetunkben termeszetes es mesterseges sugarforrasokbol eredetii sugarzasok erik a biologiai rendszereket. Termeszetes forrasok kbze tartoznak az iirbol erkezo kozmikus sugarzasbol szarmazo nagyenergiaju reszecskek (tricium, Be, C , Na), foldkereg izotopjai ( U , T o , Tld, Ra, K , Rb); mesterseges sugarforrasok nuklearis fegyverkiserletekbol, nuklearis eromiivekbol szarmazo radioaktiv anyagok, orvosi, rontgen valamint radioizotopok szeles korii alkalmazasa reven veszelyeztetik kornyezettinket. A sugarzasokat fizikai hatasa alapjan ket fo tipusat kiilonboztetjuk meg: ionizalo es nem ionizalo sugarzasok. (7. abra) 7
238
232
22<
Fogyasztasi cikkek 2.8%
Orvosi izotopvizsgalat 3.9% Orvosi rontgen 10.9% T^pldil6k 11.1%
222
4 0
23
86
Egy6b 0.3%
in
Radon 55.7%
Alapkozet 7.8%
14
Kozmikus sugarzas 7.5%
in V ::
Mesterseges forras 17.8% Termeszetes forras 82.2%
1 •
7. abra Ionizalo sugarforrasok az emberi kornyezeiben Forras: www.epa.gov/radiation/
7.1. Ionizalo
sugarzas
Ionizalo sugarzasnak nevezziik azokat a reszecske es elektromagneses sugarzasokat, melyek az anyagon torteno athaladasuk soran annak atomjaibol kozvetlen vagy kozvetett iiton toltessel rendelkezo ionokat hoznak letre. RESZECSKESUGARZAS TIPUSAI
Alfa sugarzas: a relativ nagy tomegii, 2 toltesii helium atommagot alfa reszecskenek nevezziik, mely az azt elnyelo atom magjaval iitkozve ionizalo hatas kovetkezteben nagy energiat bocsat ki. Athatolo kepessege igen kicsi, boron nem hatol at, azonban a szervezetbe jutva (ttido, tapcsatorna) az elo sejt atomjait ionizalva egeszsegkarosito hatast valt ki. Beta sugarzas: atommagbol szarmazo elektron sugarzas, az elektronok kisebb merete es tomege miatt a beta sugarzas alacsonyabb ionizalo hatassal bir, mint az alfa sugarzas, azonban athatolokepessege nagyobb. Elo sejtbe jutva potencialis veszelyt jelent. Rendszerint miianyag vagy konnyii femlemezzel arnyekolhato. +
48
Neutron sugarzas: kulonbozo sebesseggel halado, kulonbozo energiatartalmu neutronokbol all, ionizalo kepessege megegyezik az alfa sugarzaseval. Igen nagy energiatartalmu neutronok megfelelo koriilmenyek kozott egyre novekvo szamu igen nagy energia felszabadulassal jaro atommaghasadasokat, azaz lancreakciot hoznak letre. ELEKTROMAGNESES SUGARZAS TIPUSAI
Gammasugarzas: az atommag eredetii elektromagneses energia egyik fajtaja, rendszerint beta sugarzo reszecskevel egyiitt van jelen, igen nagy energiaju es frekvenciaju, nagy penetracios kepesseggel azonban kis ionizalo hatassal rendelkezo sugarzas. Rontgen sugarzas: Energiaja kisebb a gamma sugarzasenal azonban ionizalo hatasa azzal megegyezik. Az egyes ionizalo sugarzasi tipusokat es a jellemzo athatolokepessegeket mutatja a 7. abra. DOZIMETRIAIALAPFOGALMAK
Dozis: egy celtargy altal kapott illetve elnyelt sugarzas merteke Elnyelt dozis: a besugarzott anyag egysegnyi tomegeben elnyelt energia, mertekegysege joule/kg= Gray (Gy), 1 Gy=100 rad Egyenertek dozis (-testszoveti egyenertek dozis): egeszsegkarosito hatas megitelesere alkalmas fogalom, valamely szovetben elnyelt dozis es a sugarzasra jellemzo minosegi faktor (Q) szorzata, mertekegysege sievert (Sv) [J/kg], lSv=100 rem Effektiv dozis: adott testszoveti sulytenyezovel szorzott testszoveti egyenertek dozisok osszege (testszoveti sulytenyezo: adott szdvet sugdrerzekenyseget kifejezo szorzotenyezo) Aktivitas: egysegnyi idotartam alatt elbomlo atomok szama bequerel 1/s - B q (Ci = 3.7x1010 Bq, 1 g radium) Effektiv dozisegyenertek: a kulonbozo szovetekre vonatkozo kozepes dozisegyenertekek es az erintett szovetek sugarerzekenyseget tukrozo tenyezok szorzatanak osszege. U v»g vagy aluminium
Beton, olom vagy acel
Papir
Alfa sugarzas < . a sugarzas forrasa
Beta sugarzas Gamma sugarzas
7. abra Az ionizalo sugarzasok tipusai
49
7.2. Sugarhatas jellege es idobeli
kialakulasa
Az ionizalo sugarzasok a biologiai rendszerekben egymassal osszefuggo, bonyolult folyamatokat inditanak el, mely a sugarenergia es az altala kivaltott hatas helye szerint ketfele tipusu lehet: direkt es indirekt hatast valthat ki. Direkt hatasrol beszeliink abban az esetben, ha a sugarenergia es a kivaltott hatas eredmenyezte strukturalis es funkcionalis valtozas ugyanazon molekulan beliil figyelheto meg; indirekt hatas eseteben az energia abszorpcio es a kivaltott hatas kulonbozo molekulakon jon letre. A biologiai sugarhatas folyamatat tekintve negy szakaszra kulonitheto: fizikai, fiziko-kemiai, kemiai es biologiai fazisra. A fizikai szakaszban ionizalo sugarzasok fizikai hatasara a sejtekben energiaatadasi folyamatok kovetkeznek be: atomok, molekulak gerjesztese, ionizalasa tortenik. Ezek a folyamatok molekulan beliili atrendezeseket, molekulak kozotti kolcsonhatasokat jelentenek, eredmenykeppen egy instabil molekulaallapotbol stabilabb allapot eleresehez vezet. A fiziko-kemiai szakaszban a citoplazma vizes kozegeben talalhato viz atomjai gerjesztett allapotba keriilnek, aktiv OH" es H gyokok keletkeznek (szabad gyokok: igen reaktiv vegyiiletek, melyek ktilso elektronhejdn pdrositatlan elektron talalhato), majd ezt mas nagy reakciokepessegii vegyiiletek (oxigen szabad gyokok, peroxidok) keletkezese kiseri. +
23. tablazat A sugarzas altal kivaltott hatdsok idobeli alakuldsa FAZIS F I Z I K A I FAZIS
IDOTARTAM
10" mp
gerjesztett atomok, H20 , H 0" keletkezese
15
FIZIKO-KEMIAI FAZIS
10" -10
K E M I A I FAZIS
10
BIOLOGIAI FAZIS
10"
+
-ii
1 5
-10"
- 1 1
ESEMENY
6
mp
mp
mp
2
tovabbi szabadgyokok keletkezese, illetve rekombinacioja ( H , O H , H2, H2O2) a gyokok diffuzioja reven tovabbi kolcsonhatasok a biologiailag aktiv vegyiiletekkel befejezodnek es fixalodnak a biologiailag aktiv vegyiiletek altal kivaltott molekularis valtozasok
masodpercek
biokemiai es anyagcsere valtozasok
orak
sejtosztodas karosodasa
napok
idegrendszer, gyomor-beltraktus miikodesenek valtozasai, borreakciok
hetek
verkepzo rendszer karosodasa
honapok
ttidofibrozis, egyeb szomatikus karosodasok
evek
lencsehomaly, rosszindulatu daganatok kialakulasa, genetikai karosodas az utodokban
Forras: Sugarbiologia-Sugaregeszsegtan hallgatoi jegyzet, DE OEC Nepegeszsegiigyi Iskola 2001
Az igy keletkezett szabadgyokok a kemiai fazisban egyeb biologiai szerves vegyiiletekkel valo reakcio soran szerves peroxidokat hoznak letre. Tovabbi kolcsonhatasokat alakitanak ki biologiai aktiv vegyiiletekkel, majd azok szerkezeteben es miikodeseben kulonbozo mertekii karosodast eredmenyeznek a sugarhatas utolso, biologiai fazisaban (23. tablazat).
50
A sejtany age sere szamos vegyiilete es reakcioja modosul az ionizalo sugarzas hatasara. A sejtben ketfele jellegzetesen sugarzasra erzekeny celpontot kiilonboztetunk meg: DNS keszlet, azaz minden elo szervezet orokito anyaga, illetve a sejt belso membranrendszere. Ezek a targetek serulhetnek elsodlegesen egy esetleges sugarhatas eseten. Sugarhatas kovetkezteben jellemzoen a DNS allomanyaban szaltoresek keletkeznek, melyek a nukleinsav egyik vagy mindket szalat erinthetik; tovabba a DNS szerkezeteben bazishiany vagy egyes bazisok kozott keresztkotesek alakulhatnak ki. Kiserletes eredmenyek bizonyitjak, hogy a sugarhatast koveto nehany oran belul a sejt DNS repair rendszere az egyszeres szaltoreseket szinte maradek nelkiil kijavitja, de mintegy 90%-ban a kettos szaltoresek is korrigalasa is megtortenik. Az utodsejtek szintjen csak abban az esetben jelennek meg ezek a DNS szerkezeti allomanyaban tortent valtozasok, ha azok nem vagy nem megfeleloen reparalodtak, mint pi. nagyobb szakaszok delecioja vagy kromoszoma-atrendezodesek. A masik celpont, a sejtmembran rendszeret ert sugarhatas a membranokat felepito telitetlen zsirsavak sugarerzekenysegen alapul. A vizes kozegben kepzodott szabadgyokok oxidativ bomlasa reven ujabb szabadgyokok keletkezeset indukaljak, ami egy biologiai lancreakcio utjan a membran siilyos degradaciojahoz vezet. Szinten laboratoriumi eredmenyek igazoljak, hogy kis dozistartomanyban ezeket a valtozasokat is kepes a sejt vedekezo mechanizmusa kijavitani. (24. tablazat) 24. tablazat 1 Gy kis energidju sugarzas okozta kdrok gyakorisdga egy emlos sejt magjaban ESEMENY
El so fizikai esemenyek Ionizacio a sejtmagban Ionizacio a DNS-ben Gerjesztesek a DNS-ben Biokemiai elvaltozasok DNS egyszeres lanctores 8-hidroxiadenin kepzodes Timin karositas DNS kettos lanctores DNS-feherje keresztkotes Sejtszintii karosodasok sejtpusztulas Kromoszoma aberracio
GYAKORISAG
1: 100000 2000 2000 1000 700 250 40 150 0.2-0.8 1
Forras: Sugarbiologia-Sugaregeszsegtan hallgatoi jegyzet, DE OEC Nepegeszsegtigyi Iskola 2001
A fenti ket targetet ert sugarhatas mar a sejthalal beallta elott a sejtek miikodesere hato biokemiai es sejtbiologiai valtozasok sorat inditja be (8. abra).
51
•
SEJTEN BELULI CELPONTOK:
mag: plazma:
kromatin, D N S allomany membranrendszer
•
B I O K E M I A I ES SEJTBIOLOGIAI VALTOZASOK
•
KELETKEZETT SERULESEK TIPUSA:
•
HELYREALLITASOK:
•
HORMESIS
erintett szabalyozasi szakaszok: gen-aktivitas, energiatermeles, permeabilitas, sejtek kozotti kapcsolat, sejtosztodas javithato, nem javithato D N S szerkezeteben, membran szerkezeteben ~ kis sugardozis stimulalo hatast gyakorol a sejt miikodesere, csokkenti a sztochasztikus hatasok valosziniiseget
•
A L K A L M A Z K O D A S I VALASZ
kis dozis kovetkezteben gerjesztett folyamat egy kesobbi nagyobb dozis eseten kisebb karosodast eredmenyez, mintha csak a nagy dozis expozicio erte volna a szervezetet 8. dbra A sugarhatas bioldgiai celpontjai Forras: Sugarbiologia-Sugaregeszsegtan hallgatoi jegyzet, DE OEC Nepegeszsegtigyi Iskola 2001
SUGARHATAST MODOSITO TENYEZOK
A sugarzas okozta karosodas merteket a hatas megjeleneseig szamos tenyezo modosithatja. Ezek kozott ismeriink fizikai, biologiai es kemiai modosito tenyezoket.
~ir~8—— 8 8 / S8 8
8— gamma sugarzas
~^-r8—h
8
i t 88
n. mm
S mk /
8i8SS
mmmtmmmymm
Kemeny rfcntgertsugarzas 8.
rontgen. sugarzas sugarzas
9. dbra A kulonbozo sugdrzdsok egysegnyi dozisdnak hatdsdra bekovetkezo ionizacio suriisegenek megoszldsa egy 27 nm dtmerojii biologiai objektumban Forras: Adany et al (szerk), Az onkologia alapjai, Medicina, 1997 F I Z I K A I TENYEZOK
Ionizalo sugarzas tipusa (alfa, beta, proton, neutron, gamma, elektromagneses sugarzas) jelentosen befolyasolja az elo szervezetben kialakulo biologiai reakciok merteket. Hatast csak a sugarzasi energiabol szarmazo, az adott kozegben elnyelodo foton 52
valt ki. A nagy energiaju, nagy athatolokepesseggel rendelkezo ionizalo sugarzasok ilyen szempontbol kevesbe hatasosak, mint az elo szovetekben rovid tavolsagon elnyelodo, egysegnyi dozisra viszonyitva nagy ionizacio siiruseggel jellemezheto sugarzastipusok (pi. alfa sugarzas) (9. abra). BIOLOGIAI TENYEZOK
A legtobb szerv-szervrendszer altalaban eretlen, osztodo „6s-" sejtek, tranziens „kozbiils6" sejtek es „erett", azaz mar nem osztodo sejtek egyidejii egyiittesebol all. Bergonie es Tribondeau a mult szazad elejen ugy fogalmazott, hogy „valamely szovet annal sugarerzekenyebb, minel tobb morfologiailag es elettanilag differencialatlan sejtet tartalmaz, es minel hosszabb ideig vannak ezek a sejtek az aktiv osztodas allapotaban". Az ossejt-vegsejt arany az eletkorral valtozik: embrionalis korban a differencialatlan sejtek vannak tiilsulyban, ezert a szervezet sugarerzekenysege sokkal magasabb fiatal korban. A 25. tablazat nehany szerv sugarerzekenyseget szemlelteti az ossejt-vegsejt arany alapjan. 25. tablazat Nehany szerv sugarerzekenyseget szemlelteti az ossejt-vegsejt arany alapjan M r r o z i s ES ALACSONY MAGAS SEJTMEGUJULAS HIANYA
kozponti idegrendszer erzekszervek mellekvese-velo allomany
MITOZIS INDEX
maj pajzsmirigy erfal endotel koto szovet
MITOZIS INDEX
bor belham csontvelo ivarsejtek
Forras: Sugarbiologia-Sugaregeszsegtan hallgatoi jegyzet, DE OEC Nepegeszsegiigyi Iskola 2001
A sejtek osztodasi ciklusban elfoglalt helye is jelentosen befolyasolja a kivaltott sugarhatast. Jellegzetes sugarreakcio a ciklusido megnyulasa, azaz a mitoziskeses: az S, illetve G l fazisban besugarzott sejtek osztodasa a G2 fazisban megall. Leginkabb sugarerzekenyebbek az emlossejtek a sejtosztodas mitozis fazisaban, ezt koveti a sejtciklus Gl-S atmenete, legrezisztensebb a kesoi S fazis. K E M I A I TENYEZOK
Egyes kemiai vegyiiletek protektiv vagy szenzitizalo hatast fejthetnek ki a biologiai rendszerekben az ionizalo sugarzas hatasaval szemben azaltal, hogy keszsegesebben reagalnak a keletkezett szabadgyokokkel szemben mint a biologiai vegyiiletek, fokozzak vagy kioltjak azok karos hatasat. A szabad - S H csoportot tartalmazo vegyiiletek hidrogendonorkent kepesek csokkenteni az aktiv szabad gyokok karos hatasat. Az erzekenyito vegyiiletek nagy elektronaffinitassal rendelkeznek, es elektronbefogassal fokozzak a szabadgyokok hatasat. Ilyen tulajdonsaggal rendelkezik az oxigen, elosegitve a peroxi tipusu vegyiiletek keletkezeset a sejtekben. 7.3. Dozis-hatas
osszefiiggesek
A besugarzott dozis es a kivaltott hatas a dozis fiiggvenyeben lehet sztochasztikus vagy determinisztikus. DETERMTNISZTIKUS HATASOK
Egy bizonyos dozis - a kiiszobdozis - felett jelennek meg, sulyossaguk fiigg az elnyelt dozis merteketol, a dozis-hatas osszefiiggest „S" alaku gorbe fejezi ki (10. abra). A sugarhatas jellemzo ttinetei - hanyinger, borpir, vagy sulyosabb esetben meg jelentosebb heveny elvaltozasok - mar roviddel a besugarzas utan megjelennek, elsodleges oka a nagy sugarenergia szervezetbe jutasa kovetkezteben fellepo fokozott sejtpusztulas, kesleltetett 53
sejtosztodas. Amennyiben ez tobb sejtet erint zavart okozhat az egesz szerv miikodeseben is. Determinisztikus sugarhatas korebe tarozik az akut, nagy dozis okozta sertilesek, akut sugarbetegseg tiinetegyiittesei: csontvelo, gyomorbel-rendszer es kozponti idegrendszer valamint vererek koros elvaltozasai. A determinisztikus hatasok elleni sugarvedelem elsodleges feladata, annak biztositasa, hogy az elo szervezetet ero sugardozis a kiiszobdozist ne erje el (26-27. tablazat). 26. tablazat Az emberi szervezetet ero gamma vagy rbntgensugarzas utdn jelenikezo sugar biologiai hatasok Dozis (SV) 0,25 0,5 0,75-1,0 1,0-2,0 2,0 4,0 6,0
HATAS
Kiiszobdozis Limfocitak szamanak mersekelt csokkenese Kritikus dozis, mulo rosszullet, faradekonysag Fokozott, hosszabb ideig tarto limfocitaszam csokkenes, esetleg halal Ver alakos elemeinek csokkenese Felhalalos dozis (—30 napon beliil 50%-os mortalitds) Halalos dozis
Forras: www.epa.gov/radiation
27. tablazat Az orvosi gyakorlatban alkalmazott rontgensugdrzdsokndl alkalmazott dozisok O R V O S I BEAVATKOZAS
Mellkasi atvilagitas Fogrontgen felvetel Rosszindulatu daganatok kezelese
DOZIS
10-50 mSv 10-100 mSv 30-70 Sv
Forras: www.epa.gov/radiation
10. dbra Determinisztikus sugdrhatdst leiro gorbe Forras: Sugarbiologia-Sugaregeszsegtan hallgatoi jegyzet, DE OEC Nepegeszsegugyi Iskola 2001. SZTOCHASZTIKUS HATASOK
A sugarterheles szomatikus hatasokat is indukalhat, melyek csak bizonyos lappangasi ido - nehany ev, evtized - eltelte utan jelentkeznek, sokszor csak az utodgeneracioban, es csak nagy populacioban, epidemiologiai vizsgalatokkal eszlelhetoek. Ezek a hatasok a teljes dozistartomanyban letrejohetnek, az elnyelt dozis novekedesevel egyenes aranyban no a hatas valosziniisege. Nines kiiszobdozis, azaz minden dozishoz 54
rendelheto egy bizonyos hatas (11. abra). A sztochasztikus sugarhatasok eredmenyekeppen rosszindulatu daganatos megbetegedeseket, orokletes genetikai elvaltozasokat alakulhatnak ki. A hatas mindket esetben egyetlen sejtbol fejlodik ki: malignus transzformaciobol illetve az ivarsejtek genetikai allomanyaban tortent valtozasbol (mutacio). Elofordulasuk veletlenszerii, azaz sztochasztikus. A biologiai rendszereket ert sugarterheles merteket az esszeriien elfogadhato legalacsonyabb szintre kell szoritani.
elnyelt dozis
11. dbra A sztochasztikus sugdrhatdst leird gorbe Forras: Sugarbiologia-Sugaregeszsegtan hallgatoi jegyzet, DE OEC Nepegeszsegiigyi Iskola, 2001.
7.4. Nem ionizalo
sugarzasok
Nem-ionizalo sugarzasokon azokat az elektromagneses sugarzasokat, elektromos es magneses tereket ertjiik, melyek hullamhossza 100 nm-nel nagyobb, es fotoenegriaja 12.4 eV-nal kisebb (12. abra). Termeszetes es ember-alkotta forrasok altal kibocsatott sugarzasok alkotjak azt az elektromagneses teret, amelyben eliink. A termeszetes forrasok sugarzasa, amelyek koze tartozik a Napbol es a galaxisokbol erkezo foldon kivtili, es a Foldrol es a villamkisiilesekbol eredo elektromagneses sugarzas, jelenleg a teljes elektromagneses kibocsatas kis toredeket teszi ki a 0-300 GHz frekvencia tartomanyban. TERMESZETES NEM-IONIZALO SUGARZASOK:
• Magneses sugarzas • A napfeny szinten nem ionizalo sugarzas, mely elektromagneses hullamok utjan terjed. Egeszsegiigyi szempontbol a legfontosabb tartomanyai az alabbiak: ultraibolya (UV) sugarzas, mely lathatatlan a szemnek; lathato feny, ami lehetove teszi a szemmel torteno tajekozodast; es infravoros sugarzas, ami szinten lathatatlan es jelentos hoenergiaval bir.
55
Frekvencia, Hz )Q
22
10
-
Kozmikus sugarzas
-
Gamma sugarzas
Huilamhossz. rati
10
Rontgen sugarzas
TO 10
17
455
10 10 *
UV sugarzas
TO °
Lathato ferry
10
320
5 77
infravords feny
10 ^0 10 10 s 10
780
Radar Televizf 6 es RVI radio RovfdhuHamu radio
10
io*
Hosszurftjllamu radid
m 10 10 10:
Hang
3
10
1
ultrahafig
o
72. dbra Az elektromagneses spektrum forras: www.epa.gov/radiation MESTERSEGES NEM-IONIZALO SUGARZASOK FORRASAI:
• F M radio es TV adok: a legerosebb radiofrekvencias terek a legtobb varosi teriileten a radio es a TV adok szolgaltatasaival allnak osszefiiggesben; • Radarok: a radarrendszereket a legkiilonbozobb feladatokra hasznaljak, a navigaciotol a repiilogepekig es a raketaelharito rendszerekig; • Mobiltelefon bazisallomasok: a kisenergiaval sugarzo radio antennak, amelyek a mobiltelefon hasznalok kezi keszulekeivel tartanak kapcsolatot;
56
• Nagyfeszultsegii elektromos vezetekek: elektromos vezetekek valtoaramu elektromossagot szallitanak (altalaban 50 vagy 60 Hz-et), es tobb szaz kilometeren at huzodhatnak; • Tenger alatti elektromos kabelek: tenger alatti kabeleket hasznalnak Europaban (kulonosen Skandinaviaban), Kanadaban, Japanban, Uj-Zelandban es a Fiilop- szigeteken az elektromos aram tovabbitasara szigetek kozott, vagy olyan orszagok kozott, amelyeket viz valaszt el egymastol. Ezek a tengeri kabelek altalaban ezer amper, vagy meg tobb egyenaramot szallitanak; • Mikrohullamu sugarzas. A legtobb esetben jelentos elektromagneses terek alakulnak ki a forras kozvetlen kozeleben, ahol a sugarzas olykor jelentosen meg is haladhatja a nemzetkozi hatarertekeket. Ezek a teriiletek altalaban az emberek szamara nem hozzaferhetoek, de az allatok es a novenyek megtelepedhetnek itt is. A forrasoktol tavolodva a tererosseg gyorsan csokken es az ajanlott expozicios hatarertek alatt van. 7.5. Nem ionizalo sugarzasok
biologiai hatasai
Jelenleg korlatozott azon kozlemenyek szama, amely a nem ionizalo elektromagneses sugarzasok szarazfoldi es vizi okorendszerekre gyakorolt hatasanak veszelyevel foglalkozik. Kornyezeti nem ionizalo sugarhatasra vonatkozoan igen keves bizonyitek all rendelkezesre, kiveve a nagyon eros forrasok kozvetlen kozeleben (pi. nagyfesziiltsegii tawezetek) kozeleben eszlelt elvaltozasok. Igen jellemzo hatas az elektromagneses sugarzasokat kisero hohatas, melyet napjainkban a daganatterapiaban a kemoterapias kezelesek kiegeszito terapiajakent alkalmaznak. A hipertermias kezeles soran a tumoros szovetek lokalis felmelegitese 42-43 °C-ra sejtpusztito hatast fejt ki, ugyanokkor javitja a ver- es oxigenellatast, elosegitve ezzel a kemoterapia hatekonysagat. • A napsugarzas - az elet egyik alapveto feltetele - nagyon veszelyes is lehet az egeszsegre. A tulzott napozas ismerten osszefugg a kiilonfele borrakok, a sziirkehalyog (katarakta) es mas szembetegsegek kockazataval, csakugy, mint a felgyorsult bor oregedessel. Szinten karosan befolyasolhatja az emberek fertozo betegsegekkel szembeni ellenallo-kepesseget es veszelyezteti az oltasi programok hatekonysagat. A tulzott napozas szamos kronikus borelvaltozast eredmenyez. Ezek koze tartoznak a kulOnfele borrakok (melyek koziil a legaggresszivabb tumor tipus a melanoma), az anyajegyek - azaz a melanocitak joindulatu elvaltozasai - szamanak emelkedese es egyeb, a keratocitak, es a veredenyek U V karosodasabol eredo elvaltozasok. A fibrozus szovetek U V karosodasat gyakran "feny miatti oregedeskent" jellemzik. A feny miatti oregedes soran a bor elvesziti feszesseget, es igy az megereszkedik es rancosodik. Az UNEP (az Egyesiilt Nemzetek Kornyezetvedelmi Programja; United Nations Environment Programme) becslese szerint tobb, mint ketmillio nem-melanoma borrak es megkozelitoen 200.000 rosszindulatu melanoma jelentkezik a Foldon minden evben. Egy hosszantarto 10 %-os sztratoszferikus ossz-ozon csokkenes eseten, tovabbi 300.000 nemmelanoma es 4.500 melanoma varhato vilagszerte. A kaukazusi embertipus a borrak magasabb kockazatanak van kiteve a pigmentacio viszonylagos hianya miatt. A melanoma elofordulasa vilagszerte tovabb novekszik es ez szorosan osszefugg a szabadidoben torteno nap expozicio gyakorisagaval es a korabbi leegessel. Bizonyitott, hogy a melanoma kockazat a genetikai terheltseg mellett osszefugg a szakaszos - kulonosen gyermekkori U V expozicioval is.
57
A szem U V expoziciojanak merteke sok tenyezotol fiigg: talajrol torteno visszaverodes, a legkori reflexio mennyisege es a szemiiveg hasznalat. Az U V szemre gyakorolt akut hatasa kozott meg kell emliteni a siilyos szaru- es a kotohartya gyulladas kialakulasat, azaz a szaruhartya es szemhejak feliileten levo hamszovetek egeses seriileset. Bar fajdalmas, de visszafordithato, konnyen megelozheto vedoszemiiveggel es nem hozhato osszeftiggesbe semmilyen hosszu tavu karosodassal. A lehetseges kronikus hatasok koze tartoznak: a pterygium (a szaruhartyahoz kapcsolodo feher vagy kremszinii atlatszatlan kinoves), a kotohartya pikkely (squamozus) sejtek daganatos elvaltozasa (pikkelyes vagy lemezszerii rosszindulatu daganat) es sziirkehalyog. A sziirkehalyog betegseg kb. 20 millio ember vaksagat okozza jelenleg vilagszerte, W H O becslesek szerint e betegsegek 20 %-nak hattereben UV expozicio all. A szakertok szerint a felsolegkori ozon minden 1 % csokkenese a Nap UV sugarzasa altal okozott sziirkehalyog incidencia 0,5%-os emelkedeset okozhatja. Az U V sugarzas az immunvalaszt is kepes befolyasolni a felelos sejtek aktivitasanak es eloszlasanak megvaltoztatasaval. Szamos tanulmany kimutatta, hogy ragcsalok eseteben az immunszupresszio egyes, a bort erinto fertozo betegsegek, es nemely szisztemas fertozes iranti fokozott fogekonysagban nyilvanul meg. Az U V altal kivaltott immunszupressziohoz es a gazdaszervezet fertozo agensek elleni vedekezesehez kapcsolodo mechanizmusok hasonloak a ragcsalo es emberi szervezetben. Feltetelezheto tehat, hogy az U V expozicio novelheti a fertozes kockazatat, es csokkentheti az oltasok hatekonysagat az emberek eseteben is, azonban ennek megerositesere tovabbi kutatasok sziiksegesek. Az infravoros sugarzas elsodleges hatasa a szovetek melegitese az emberi szervezetben. A tulzott infravoros sugarzas hogutat valt ki, kulonosen az idos, beteg vagy nagyon fiatal egyenek szervezeteben. Mersekelt szintii expoziciok eseten a napon valo tartozkodaskor erzekelheto meleg erzet relaxalo es erosito hatasu.
58
8.
8.1.
KORNYEZET-EPIDEMIOLOGIA; K O C K A Z A T B E C S L E S A KORNYEZET-EGESZSEGTANBAN Kornyezet-epidemiologia T O R T E N E T I KIALAKULAS
1767 Baker (Devonshire, Anglia): megfigyelte, hogy a devonshire-i almabor-fogyasztok kozott gyakrabban fordul elo szeliites, halaleset, mint az almabort nem fogyasztok koreben -> almabor magas koncentracioban tartalmaz olmot -> a szeliites, halal oka: olommergezes 1857 John Snow (London, Anglia): tomeges kolerajarvany, szisztematikus elemzessel, feljegyzesek vegzesevel igazolta, hogy a jarvany okozoja az ivoviz -> felismerese az ivovizminoseg ellenorzesehez, az altalanos kornyezet-egeszsegiigy fejlesztesehez vezetett Angliaban. 1960-as evek Rachel Carson „Nema tavasz" (Silent Spring) cimu konyve megjelenik az Amerikai Egyestilt Allamokban: a szakmai es nem-szakmai korok figyelmet a kornyezeti veszelyek es emberi egeszseg kozotti kapcsolatra iranyitja (-amennyiben a peszticidek szinte kontrollalatlan alkalmazasa tovabb folyik, az emberiseg szegenyebb lesz a jovoben nehany fajjal, madarakkal, ugyanis ezek a szerek nem csak a gyomnovenyekre hatnak, hanem minden elolenyre. A mertektelen hasznalat varhato kovetkezmenye: madarhang nelkiili, „nema tavasz" lesz a jovo emberiseg tavasza). Kezdetben a klasszikus kornyezet-epidemiologiai vizsgalatok kozeppontjaban az ivovizellatassal, szennyvizelvezetessel, taplalekkezelessel kapcsolatos problemak alltak. A megbetegedesek es halalozasok csokkentese erdekeben a tisztitott viz ujrahasznositasara, szennyvizkezelok epitesere, taplalekkezelessel kapcsolatos hatosagi eloirasokra vonatkozo intezkedesek a fejlodo orszagokban napjainkban is kornyezet-egeszsegiigyi prioritast elveznek. A fejlett orszagokban napjainkban a kornyezet-epidemiologia a fizikai, kemiai es biologiai agensek egeszseget befolyasolo hatasainak vizsgalataval foglalkozik, celja a veszelyeztetett populaciok kornyezeti eredetii, egeszsegi allapotvaltozasainak azonositasa es jellemzese. A kornyezet-epidemiologia az epidemiologia egyik kitiintetett teriilete. Hagyomanyosan a kornyezet-epidemiologia csak a „nem foglalkozasi eredetii expozicio" valamely populaciora kifejtett hatasainak vizsgalataval foglalkozott, melyek rendszerint nagysagrendekkel kisebbek, mint a foglalkozasi expoziciok eseteben eszleltek. Ennek magyarazata, hogy az erintett populacio egy altalanos kornyezeti expozicio eseten joval nagyobb, osszetettebb, s ezert a hatas kisebb, kevesbe jol defmialhato. A kornyezetepidemiologia jelentosege abban rejlik, hogy a kornyezeti expozicio hatasa nagy populaciot erint, valamint kornyezetpolitikai es egeszsegiigyi szabalyzasok es ovintezkedesek reven az altalanos populacio prevenciojanak lehetoseget kinalja. A kornyezet-epidemiologia ugyanakkor rendkiviil szorosan kapcsolodik a foglalkozasepidemiologiahoz. (PI. megfigyelhetoen magasabb a legzorendszeri megbetegedesek
59
elofordulasi gyakorisaga azok kozott a munkasok kozott, akik szennyezett levegojii munkahelyi kornyezetben dolgoznak.) A napjaink modern kornyezet-epidemiologiai kutatasai ismert vagy hipotetikus expozicio kovetkezteben kialakulo egeszsegi allapotvaltozasok karakterizalasaval, katasztrofak (pi. haboni, arviz, foldrenges) nyoman az erintett populacioban elofordulo megbetegedesek tipusainak, jellegzetessegeinek es eloszlasi mintazatanak vizsgalataval is foglalkoznak. P R I O R I T A S O K A MODERN KORNYEZETEPIDEMIOLOGIABAN
1. Levegoszennyezes, levegoben talalhato egeszsegre karos anyagok kimutatasa; veszelyes hulladek-lerakokbol szarmazo szennyezok, azbeszt, benzen es egyeb mas karcinogen anyagok, CO, SO2, NO , olom, osszes szuszpendalt reszecske koncentraciojanak meghatarozasa a levegoben; 2. Vizszennyezes, a viz altal kozvetitett egeszsegre artalmas anyagok, fertozo agensek kimutatasa; hulladekgyiijtokbol bemosodo szennyezok, azbeszt, arzen, mezogazdasagi, ipari, kommunalis eredetii vegyi anyagok, fertotlenitesi mellektermekek, fluorid-, nitrat vegyiiletek, radioaktiv anyagok koncentraciojanak meghatarozasa a vizben; 3. Talajszennyezes, hulladekgyujtokrol bemosodo szennyezok, nehezfemek kimutatasa, koncentracioinak nyomon kovetese; 4. Ionizalo sugarzas, elektromagneses mezok altal keltett, illetve egyeb emberi beavatkozas hatasara letrejott radiogen expozicio merese, nyomon kovetese; 5. Taplalkozasbiztonsag; 6. Kemiai biztonsag; 7. Lakokornyezet, munkahelyi kornyezet specialis expozicioi, ezek kimutatasa, jellemzese es kivedese. x
8.2. Egeszsegre
artalmas anyagok forrasa a
kornyezetben
Foldiinkon atlagosan 6000 uj kemiai vegyiiletet szintetizalnak hetente es az emberi tevekenyseg soran evente 6 milliard tonna veszelyes anyag keletkezik. Az ismert kemiai vegyiiletek koztil 26 vegyszercsoport bizonyitottan human karcinogen hatasu, tobb mint 600 vegyiiletcsoport ragcsalokra fejt ki karcinogen hatast, tobb mint 2000 vegyiiletcsoport teratogen (=magzatkdrosito) hatasu. Igen megdobbento, hogy tobb mint 50000 hasznalatban levo vegyszercsoportrol nem kesziilt ezidaig pontos toxikologiai vizsgalat, emberi egeszsegre gyakorolt hatasuk gyakorlatilag ismeretlen. A szennyezo-anyagokat forrasuk szerint csoportositva megallapithatjuk, hogy egy resztik kozvetlen kibocsatas utjan jut az emberi szervezetbe (pi. kozlekedesi eredetii szennyezok, peszticidek), mas anyagokkal az emberi szervezet kozvetlen uton kertil kapcsolatba (pi. zajszennyezes). A szennyezok egy reszevel katasztrofak kapcsan keriil kapcsolatba az emberi szervezet, melyek lehetnek kornyezeti (pi. egy vegyi iizem felrobbanasa, atomeromii-baleset) vagy okologiai katasztrofak (vulkankitoresek, arviz, hurrikan). A kemiai vegyiiletek nagy resze egeszsegkarosito hatasu. Egyidoben altalaban tobbfele vegyi anyag altali expozicio eri a szervezetet, ezert a lehetseges hatas megitelese igen komplex toxikologiai ismereteket igenyel. A kornyezeti eredetii mereganyagok hatasukat eredeti formaban vagy valamilyen anyagcseretermek utjan fejtik ki, ezert hatasmechanizmusuk pontos becslesehez alapos ismeretanyag sziikseges a vegyi
60
anyag/mereg szervezetbe jutasanak modjarol, biotranszformaciojarol, valamint kivalasztasanak modjarol. 8.3. Kornyezeti
szervi
felhalmozodasarol,
kockazatbecsles
A kockazatbecsles fogalmara 1983-ban Last tett javaslatot, amit a WHO elfogadott. A kockazatbecsles egy valos vagy hipotetikus kornyezeti veszelyforrasbol szarmazo expozicio vagy veszelyes szituaciot kovetoen az adott populacioban potencialisan fellepo egeszsegkarosito hatas jellegenek es mertekenek meghatarozasat jelenti. PI. tobblet asztmas esetek varhato szamanak meghatarozasa egy adott meretii populacioban egy adott idoszakra vonatkoztatva amikor a SO2 koncentracio hatarertek feletti tartomanyban van a populacio altal lakott tertileten. A KOCKAZATBECSLES FOBB LEPESEI
Az amerikai szekhelyii EPA (Environmental Protection Agency, Amerikai Kornyezetvedelmi Hivatal) az 1990-es evek elejen a kornyezeti kockazatbecsles fobb lepeseire tett javaslatot, melyet kesobb a vilag szamos fejlett orszagaban elfogadtak es alkalmaznak. Eszerint a kockazatbecsles 6t egymastol jol elkiilonitheto szakaszbol all: 1. a veszelyforras azonositasa; 2. dozis-valasz kapcsolat leirasa elsosorban kornyezet-egeszsegtani, toxikologiai, biokemiai es gyogyszertani ismeretekre tamaszkodva; 3. a kornyezeti expozicio mertekenek becslese kornyezeti mintavetelezessel; 4. a kockazat meghatarozasa statisztikai, toxikologiai, gyogyszertani ismeretek, modszerek alapjan; 5. a kockazat kezelese (13. abra). A fentiekbol latszik, hogy a kornyezeti kockazatbecsles interdiszciplinaris tudomanyteriilet, ezert sikeresen csakis az elettudomanyok (elsosorban az orvostudomany, biologia; elettan, biokemia, genetika) teriileten jartas szakemberek, epidemiologusok, kornyezet-egeszsegiigyi szakemberek, kozgazdaszok, statisztikusok, toxikologusok, gyogyszereszek es demografusok osszefogott munkaja alapjan valosulhat meg.
1. A veszelyforras azonositasa A veszelyforras azonositasa definicio szerint kvalitativ modszerek alkalmazasaval annak meghatarozasa, hogy a feltetelezett kornyezeti expozicio az adott kornyezeti feltetelek kozott elvben bekovetkezhet-e; illetve a feltetelezett vagy valos veszelyforras/veszelyes anyag rendelkezik-e akut vagy kronikus egeszsegkarosito hatassal. A kockazatbecsles e szakasza elsosorban az orvosi es toxikologiai szakirodalomban publikalt, valamint - amennyiben rendelkezesre allnak - ktilonbozo adatbazisokban rendszerezett adatokra tamaszkodik. A veszelyforras azonositasanak fontos informacioforrasai tovabba a laboratoriumi allatkiserletek, az - elsosorban foglalkozasi megbetegedeseket leiro - klinikai esettanulmanyok, epidemiologiai vizsgalatok altal szolgaltatott tudomanyos eredmenyek is.
61
veszelyforras azonositasa dozis-valasz kapcsolat expozicio becslese kockazat meghatarozasa kockazat kezelese
13. dbra A kockazatbecsles fobb lepesei
Rendszerezett adatok alapjan meghatarozhato a lehetseges expozicio helye munkahelyen, otthon, vagy esetleg egyeb helyen kovetkezik-e be - es az expozicio modja, azaz milyen kozvetito kozeg(ek) segitsegevel kovetkezhet be (pi. levego, viz, talaj, novenyek, allatok, mint kozvetitok segitsegevel). Fontos meghatarozni, hogy milyen expoziciot modosito tenyezok vannak jelen az adott tertileten (pi. atlagos homerseklet, legnyomas, uralkodo szelirany), valamint a human populacio milyen valosziniiseggel keriil kapcsolatba az adott veszelyforrassal. Amennyiben valamilyen toxikus expozicio lehetosege all fenn, a kivaltott egeszsegkarosodas tipusanak - akut vagy kronikus - , valamint a toxikus agens altal kivaltott mergezes varhato fokanak karakterizalasa is e szakaszban tortenik meg. 2. Dozis-valasz kapcsolat meghatarozasa A dozis-valasz kapcsolat meghatarozasa matematikai modellezesen, statisztikai szamitasokon alapulo folyamat. Celja, hogy leirja az expozicio merteke es az egeszsegkarosito hatas, illetve annak letrejottenek valosziniisege kozotti kapcsolatot. A kockazatbecsles e szakasza elsosorban az allatkiserletekbol szarmazo, illetve a foglalkozasi expoziciok soran tapasztalati uton nyert eredmenyek alapjan kidolgozott modellezes, melyben az alkalmazott matematikai modell megvalasztasanak igen nagy jelentosege van. A dozis-valasz kapcsolat leirasahoz feltetelezett es alkalmazott fiiggvenykapcsolat linearis, exponencialis vagy logaritmikus - meghatarozza a kockazatbecsles eredmenyet, ezert a rendelkezesre alio adatok koziil csak a tudomanyosan megalapozottak (bizonyitottak) hasznalhatok fel a dozis-valasz kapcsolat leirasahoz. A szakirodalom feltetelezi, hogy alacsony dozistartomanyban altalaban a dozis-valasz kapcsolat linearisnak tekintheto. A kockazatbecsles e szakaszaban szamos olyan feltetelezest kell alkalmazni, melyek egzakt merese szinte lehetetlen, pi. a szervezetbe jutott kumulativ dozis, expozicios ido becslese.
62
A kockazatbecsles egyik kozponti kerdese, vajon az allatkiserletek eredmenyei felhasznalhatok-e - es ha igen, milyen korrekciok alkalmazasaval - a human kockazatbecslesben. Ismeretes, hogy szamos human karcinogen anyagot azonositottak allatkiserletekben, azonban nehany human szervezetben rakkelto tulajdonsaggal rendelkezo kemiai anyag/vegyiilet - pi. arzen - karcinogenitasat eddig nem sikeriilt allatkiserletekben igazolni. Egyezmenyes megallapodas eredmenyekeppen - amennyiben nem allnak rendelkezesre human expozicios adatok - az allatkiserletek altal szolgaltatott eredmenyek is felhasznalhatok a human kockazatbecslesben, a megfelelo korrekcios faktor kivalasztasaval es alkalmazasaval, mely a fajok kozotti kiilonbsegeket hivatott athidalni. Kiilonbozo fajhoz tartozo allati szervezetekben a toxikus anyagok metabolizmusa jelentosen kiilonbozhet, ezert kiserletes adatok hasznalata eseten az adott veszelyes anyagra legerzekenyebben reagalo allatfajon vegzett kiserletek adatait kell alapul venni. A szakemberek rendelkezesere rendszerint allatkiserletes adatok vagy human foglalkozas-egeszsegugyi adatok allnak, azonban az altalanos populaciot ero atlagos expozicio merteke jellemzoen joval alacsonyabb. Ahhoz, hogy az altalanos populaciot ero expozicio altal kivaltott hatast karakterizalhassuk, jellemeznunk kell az alacsony dozisu expozicio hatasat, mely jelentos bizonytalansagi tenyezo a kockazatbecsles folyamataban. Ketsegtelen a human epidemiologiai eredmenyek hasznalatanak elonye. Mindamellett, hogy a fajok kozotti kiilonbseggel nem kell szamolni, a dozis-valasz osszefugges jellemzesehez alkalmazott matematikai fuggvenykapcsolat leirasakor az extrapolalas merteke kisebb, mint allatkiserletekbol szarmazo adatok eseten. Az ipari, mezogazdasagi foglalkozasi expoziciokbol szarmazo adatok azt mutatjak, hogy az expozicio soran elszenvedett dozis mar eleg nagy lehet a hatas kivaltasahoz, de meg joval kisebb, mint az allatkiserletekben megallapitott hatasos dozis. 3. Az expozicio becslese Az expozicio becslese soran a feltetelezett toxikus anyag kornyezetben jelen levo koncentraciojanak meghatarozasa tortenik a lehetseges kozegekbol, majd az adott kozegekben a toxikus agens koncentraciovaltozasanak folyamatos monitorozasa. Leggyakrabban a feltetelezett vagy valos egeszsegkarosito anyag viz-, levego-, talajbeli koncentraciojanak meresere keriil sor ebben a szakaszban. Kiemelkedo jelentosegii a biomarkerek, azaz az expozicio megtortentet igazolo elvaltozasok kimutatasa. Segitsegiikkel nem csak az expozicio tenyere, de mertekere is kovetkeztethetiink (pi. a ver olomtartalmanak meghatarozasa), valamint az expoziciot okozo egeszsegkarosito anyag hatasmechanizmusara is (kromoszoma-, vagy egyeb DNS karosodasok (mutaciok, deleciok) kimutatasa), nem ad azonban informaciot az expozicio idotartamarol, idopontjarol, az expozicio folyamatos illetve periodikus voltarol, es a szervezetet ero kumulativ dozis mertekerol. 4. A kockazat jellemzese A kockazat jellemzese a dozis-valasz kapcsolat jellemzese, valamint az expozicio becslese soran nyert adatok felhasznalasaval, a kockazatnak kitett populacio egy adott kornyezeti agenssel bekovetkezett vagy feltetelezett expozicioja eseten varhato tobblet megbetegedes/halaleset szamszerii meghatarozasat jelenti a populacio demografiai jellemzoinek figyelembevetelevel. A kornyezeti expozicio pontos meghatarozasahoz az elozoeken kiviil figyelembe kell venni a teriilet topografiai tenyezoit, meteorologiai faktorokat, a populaciot jellemzo elettani tenyezoket, az expozicio helyen toltott
63
idotartamot. A kornyezeti kockazatbecsles ezen szakasza is igen sok bizonytalansagi tenyezot tartalmaz. 5. A kockazat kezelese A kockazat kezelese (=kockdzatkommunikdcid) informacioszolgaltatast jelent az elozo lepesek soran megallapitott kockazat egeszsegkarosito hatasanak mertekerol, idobeli alakulasarol adekvat tevekenysegek/intezkedesek sorozataval.
64
9.
A K O R N Y E Z E T - E G E S Z S E G U G Y SZERVEZETI F E L E P f T E S E MAGYARORSZAGON
Magyarorszagon a kornyezet-egeszsegiigyi szolgalat feladatai tradicionalisan tobb tarca hataskorebe tartoznak. Az egyes tarcak felelossege megoszlik a kornyezetegeszsegiigyi szolgalat kompetenciajaba tartozo feladatokkal kapcsolatban (28. tablazat). 28. tablazat A kornyezet-egeszsegiigyi intezmenyekfeladatkorei Magyarorszagon K O R N Y E Z E T I A L L A P O T , ERTEKELES
INTEZMENY
KIBOCSATAS (EMISSZIO)
A termeszeti kozegekbe (levego, viz, talaj) torteno szennyezo kibocsatas ellenorzese, regisztralasa
KTM, K H V M , N M
Hulladekkezeles, elhelyezes, artalmatlanitas, megsemmisites ellenorzese, regisztralasa
KTM, N M
Vegyi anyagok gyartasa, szallitasa, forgalmazasa
IKlM, N M
Sugarzasok
KTM, N M
A kornyezet mikrobiologiai tenyezoi, vektorok
FM, N M
Munkahelyi kornyezet
MM, N M
A K O Z E G E K B E N MEGJELENO A K T U A L I S KONCENTRACIOK ( I M M I S S Z I O )
Levego Telepiilesi levegominoseg
NM
Hatterszennyezettseg
KTM
Transzmisszio
KTM, (OMSZ)
Felszini vizek
KTM, K H V M , N M
Melysegi vizek, talaj viz
KTM, KHVM
Ivoviz, rekreacios vizek, asvanyviz
NM
Szennyviz
KHVM, KTM, N M
Viz
Talaj Minoseg, szennyezettseg
FM, K T M
Lakasok minosege, szennyezoanyagok, epitett kornyezet
KTM, N M
Fogyasztoi cikkek, haztartasi vegyi anyagok
N M , IKIM, K T M
Elelmiszerek minosegenek ertekelese
FM, N M
Az egeszsegi allapot valtozasa, nyomon kovetese, Egeszsegkarosito tenyezok feltarasa; Az egeszsegi allapottal valo osszefiiggesek elemzese; Preventiv intezkedesek es hatekonysaguk ertekelese
NM
A kornyezet allapotanak nyomon kovetese
KTM
FM, Foldmuvelesugyi Miniszterium; K I M , Ipari, Kereskedelmi es Idegenforgalmi Miniszterium; KHVM, Kozlekedesi, Hirkozlesi es Viziigyi Miniszterium; KTM, Kornyezetvedelmi es Teriiletfejlesztesi Miniszterium; MM, Munkaiigyi Miniszterimii; NM, Nepjoleti Miniszterium; OMSZ, Orszagos Meteorologiai Szolgalat; forras: NEKAP 1997
65
9.1. Nemzeti Kornyezet-egeszsegiigyi
Akcioprogram
es
resztvevoi
A kornyezeti karosito hatasok megelozesehez, a kialakult karosodasok hatasainak merseklesehez szeleskorii tarsadalmi osszefogas sziikseges, amelyhez az egeszsegiigyi es a kornyezetvedelmi tarcak szoros egyuttmiikodese adhatja meg az alapot. Ennek jegyeben tartottak meg 1989-ben az elso interminiszterialis konferenciat az Egeszsegiigyi Vilagszervezet kezdemenyezesere, ahol a kornyezetvedelmi es egeszsegiigyi miniszterek kozosen ertekeltek az europai helyzetet es kijeloltek a feladatokat. A dokumentum "Frankfurti Karta" neven valt ismertte. A masodik interminiszterialis konferenciara 1994ben, Helsinkiben kertilt sor, amely Europai Kornyezet-egeszsegiigyi Akcioprogram kidolgozasat tiizte ki celul, amely az egyes tagorszagok nemzeti akcioprogramjainak kidolgozasahoz nyujt segitseget. Magyarorszag az elsok kozott vallalkozott, hogy a programot kidolgozza s tapasztalatait igeny szerint mas orszagoknak atadja. A feladatra a ket tarca allamtitkarainak vezetesevel - az Orszagos Nepegeszsegtigyi Bizottsag kereteben - Szakmai Bizottsag alakult. Kidolgozasaban elsosorban az egeszsegiigyi es kornyezetvedelmi tarca munkatarsai jatszottak vezeto szerepet, az egyes temakat kiilonbozo tarcak szakembereibol alio munkacsoportok egyuttmiikodesevel alakitottak ki. A Nemzeti Kornyezet-egeszsegiigyi Akcioprogramot (NEKAP), kormanydontes ertelmeben, a Nemzeti Kornyezetvedelmi Program (NKP) kereteben de onallo programkent kertilt elfogadasra 1996-ban, majd hagyta jova a parlament 1997-ben. Az Akcioprogram celjai: • A lakossag egeszsegi allapotanak javitasa, az egeszseget tamogato kornyezet kialakitasanak elosegitese. • A legfontosabb kornyezet-egeszsegiigyi problemak attekintese, rangsorolasa es a megoldasi lehetosegek orszagos, regionalis es lokalis szinteken torteno attekintese. • Az egeszseg megorzeset biztosito kornyezet kialakitasa erdekeben konkret akciok, finanszirozhato projektek kidolgozasa. • A program tervezeseben, majd kivitelezeseben az egeszsegiigyi es a kornyezetvedelmi tarcak szoros egyiittmukodesenek fejlesztese, mas tarcak aktiv reszvetelenek biztositasa. • Helyi kornyezet-egeszsegiigyi kezdemenyezesek felkarolasa es tamogatasa. • Az egeszseges eletmod es eletkortilmenyek kialakitasara iranyulo tevekenysegek tamogatasa. • Nemzetkozi egyuttmiikodesek fejlesztese. Az Orszagos Nepegeszsegtigyi Bizottsag a NEKAP kialakitasara intezmenyek es szervezetek reszvetelevel Szakmai Albizottsagot hozott letre a Nepjoleti Miniszterium es a Kornyezetvedelmi es Teriiletfejlesztesi Miniszterium allamtitkarainak vezetesevel 1997ben. Az Akcioprogram hateves periodusra kesziilt. Az elorehaladas ertekelesere, az eredmenyek tiikreben a prioritasok ujrafogalmazasara ketevente keriilt/kertil sor. ONKORMANYZATOK, NEMKORMANYZATI SZERVEK SZEREPE AZ AKCIOPROGRAMBAN
Az Akcioprogram sikeres megvalositasanak egyik lenyeges eleme, hogy az erintett miniszteriumok egyiittmiikodjenek egymassal es az onkormanyzatokkal. A
66
kornyezetvedelmi/kornyezet-egeszsegiigyi akcioprogramok megvalositasaban kulcskerdes a teleptilesi onkormanyzatok reszvetele. Az egeszseget befolyasolo helyi kornyezeti allapot alakitasat az Onkormanyzati Torveny az onkormanyzatok feladatkorebe utalta azzal, hogy minden onkormanyzat maga hatarozza meg - anyagi lehetosegei ftiggvenyeben es a lakossag igenyei alapjan - mely feladatokat milyen mertekben es modon lat el. A torveny ugyanakkor kotelezettseget ir elo az egeszseges ivovizellatas, a kozutak es koztemetok fenntartasa, a kozvilagitas, az egeszsegiigyi es szocialis alapellatas tekinteteben. Ezeket a kozponti koltsegvetes tamogatja. Az onkormanyzatok feladatkorebe tartozik tovabba a kornyezet allapotanak es a lakossag egeszsegi allapotara gyakorolt hatasanak figyelemmel kiserese; az igy szerzett adatok nyilvantartasarol, a szemelyes adatok vedelmerol es (a kozerdekii adatok nyilvanossagarol szolo torveny altal megallapitott kivetellel) hozzaferhetove tetelerol, a megfelelo tajekoztatas megadasarol valo gondoskodas. Feladata tovabba a jelenleg futo onkormanyzati programok integralasa az Akcioprogramba (sajat inditasu programjai, akcioi - pi. parkrendezesi, fasitasi es viragositasi, hulladekgazdalkodasi programok, hulladekgyujtesi, lomtalanitasi, hasznalt szarazelemgyiijto akciok, stb.). A lakossag aktivitasanak jelekent az elmult evekben igen sok szervezodes jott letre egeszsegvedelmi, kornyezetvedelmi cellal. Az onkormanyzatoknak segiteniiik kell a terulettikon miikodo szervezodesek munkajat. Fel kell kerniiik oket az egyuttmukodesre, az onkormanyzati akcioprogramok elokesziteseben valo reszvetelre, a szamukra beepitheto elemek atvetelere, illetve az akcioprogram tamogatasara. Az onkormanyzatok jelentos szerepet jatszanak a szennyezo forrasok egeszsegkarosito hatasanak csokkenteseben, megsziinteteseben, amennyiben a termelo tevekenyseg engedelyezese es telepitese, a kozlekedes tervezese, a lakoteriilet hotermelesi modjanak, a lakasok futesenek befolyasolasa, a hulladek-elhelyezes engedelyezese az onkormanyzatok altal jovahagyott teleptilesfejlesztesi tervek alapjan tortenik. Azonban tobb, a lakossag egeszseget lenyegesen befolyasolo kornyezet-egeszsegiigyi kerdes megoldasa nem lehetseges onkormanyzati szinten, ugyanis ezek (pi. zaj es rezges elleni vedelem, levegotisztasag-vedelem, a hulladeklerako epitese, stb.) szakhatosagi feladatkorbe tartoznak. A z A L L A M I NEPEGESZSEGUGYI ES TISZTIORVOSI SZOLGALAT
Az ANTSZ tevekenysege a kornyezet-egeszsegiigy tertileten igen osszetett. Laboratoriumi modszerekkel vizsgalja es monitorozza a teleptilesi levego minoseget (immisszio); a belso terek levegojenek minoseget; az ivoviz minoseget; ftirdo es rekreacios vizek minoseget, hasznalhatosagat; a munkahelyi kornyezet minoseget; teleptilesi hulladek elhelyezeset; veszelyes hulladekok minoseget, artalmatlanitasat; teleptilesi zajhelyzetet. Ellenorzi a lakossag egeszsegi allapotat epidemiologiai modszerekkel; valamint bizonyos munka-, foglalkozas-, telepiiles- es kozegeszsegtigyi tevekenysegeket. Engedelyt ad ki a veszelyes vegyi anyagokkal kezelesere vonatkozoan; eptiletek es egyeb letesitmenyek hasznalatbavetelere vonatkozoan es feltigyeli ezeket a tevekenysegeket. Kutatasokat vegez a betegsegmegelozes tertileten; a fertozo es nem fertozo megbetegedesek kivalto okaival; valamint a kornyezeti hatasok, kornyezeti agensek (pi. levego, viz, hulladek, vegyi anyagok, fizikai artalmak) egeszsegkarosito hatasaival kapcsolatban.
67
9.2. Az egeszseg
Evtizedenek
Johan Beta Nemzeti
Programja
A kormany az elmult evtizedek kedvezotlen nepegeszsegiigyi folyamataira tekintettel kiemelt jelentoseget tulajdonit a nepegeszsegiigyi helyzet gyokeres javitasanak, es megalapozottnak tartja azt a lakossagi elvarast, hogy a magyar nepesseg sziileteskor varhato elettartama kozelitsen az Europai Unio orszagainak atlagahoz. A kormany tudataban van annak, hogy az emberek egeszsegi allapotaban erzekelheto javulas es az ellatorendszerben erdemi valtozas csak hosszabb, tobb parlamenti cikluson ativelo idoszak alatt erheto el. Az Orszaggyiiles felkerte a kormanyt, hogy - az „Egeszseges Nemzetert" nepegeszsegiigyi program korszeriisitesevel es kiterjesztesevel - a lakossag egeszsegiigyi allapotanak javitasa erdekeben terjessze az Orszaggyiiles ele az „Egeszseg Evtizedenek Johan Bela Nemzeti Programjat". A program celja Az „Egeszseg Evtizedenek Johan Bela Nemzeti Programja" celja, hogy minden magyar allampolgar a leheto legegeszsegesebben eljen. Ennek eredmenyekent tiz ev tavlataban legyen harom evvel hosszabb a sziileteskor varhato elettartam Magyarorszagon mindket nem eseteben. Ennek ket fo utja van: • az egyes allampolgarok egeszsegenek vedelme es fejlesztese egesz elettik soran; • a fobb betegsegek, seriilesek, halalokok gyakorisaganak csokkentese, az ezekkel jaro szenvedes merseklese. Harom alapveto ertek vezerli a Nemzeti Program kidolgozasat: • az egeszseg alapveto emberi jog; • az egyenlotlensegek csokkentese es a szolidaritas; • az egyenek, csoportok, intezmenyek es kozossegek reszvetele es felelossege az egeszseg fejleszteseben. Az eletmod egeszseg szempontjabol kedvezo iranyu befolyasolasa nehez es rendkivul osszetett feladat, a kormanyzat, a kozintezmenyek, a civil szfera, a gazdasagi es tarsadalmi elet szereploinek, a medianak atgondolt, osszehangolt cselekvesei folyamataban valosithato meg. Ehhez ad alapot egy tizeves, szakmailag megalapozott, tarsadalmi es politikai egyetertesre tamaszkodo strategia. A Program atfogo es jovobemutato szakmapolitikai keretet ad a prioritasok kivalasztasahoz es megvalositasahoz, az eroforrasok es kozossegek mozgositasahoz az egeszseg erdekeben. Az egeszseg megtartasa es fejlesztese kormanyzati szemszogbol nem szemlelheto pusztan raforditaskent, kiadaskent, vagy eppen kizarolag etikai megfontolasoktol vezerelt cselekveskent. A Program megvalositasa produktiv beruhazas, az orszag tarsadalmi-gazdasagi fejlodesenek egyik elofeltetele. A hatekony agazatkozi egyiittmiikodes tobb szinten valosul meg a korszerii nepegeszsegiigyben. A nemzetkozi es hazai tapasztalatok szerint a helyi szintii agazatkozi egyiittmiikodes hatekony eszkoz az egeszseget meghatarozo tenyezok befolyasolasara. Az onkormanyzati, helyi kezdemenyezesek tamogatasa egyben a hatekony agazatkozi egyiittmiikodes alapja lehet. Nemzeti szinten az agazatkozi egyiittmiikodes megvalosulasahoz sztikseges szervezeti strukturak es miikodesi modellek kialakitasa az elsodleges feladat.
68
A Program prioritasai megvalasztasanal elsosorban a lakossag egeszsegi allapotanak legsulyosabb gondjaibol indult ki. Kiemelt szempont a tarsadalmilag hatranyos helyzetii csoportok eselyeinek javitasa. Tekintettel voltak ?. program kidolgozoi a hazai es nemzetkozi tapasztalatokra, a kivitelezes lehetosegeire, illetve a koltseghatekonysagra. Ezt elerendo, negy teriileten kivan a Program elorehaladni. Elsosorban politikai sikon, ktilonleges figyelmet szentelve 1. az ifjusag kerdeseinek; 2. az oregkor problemainak; 3. az eselyegyenloseg megteremtesenek es 4. az elet szinterein az egeszseget tamogato kornyezet kialakitasanak. Fontos celkittizes az elsodleges megelozes ervenyesitese a tarsadalomban. Kiemelt figyelmet kap: • a dohanyzas visszaszoritasa; • az alkohol- es drogprevencio; • az egeszseges taplalkozasi szokasok elterjesztese es az elelmiszerbiztonsag fejlesztese; • az aktiv testmozgas elterjesztese; • a kozegeszsegiigyi es jarvanytigyi biztonsag fokozasa, valamint • az egeszseges fizikai kornyezet kialakitasa. Lepeseket kell tenni az ido elotti es elkeriilheto halalozasok, megbetegedesek, fogyatekossagok megelozese teriileten is. Prioritaskent kezeljiik: • a koszoruer- es agyerbetegsegek okozta halalozasok visszaszoritasat; • a daganatos halalozas novekedesi trendjenek megallitasat, visszaforditasat; • a lelki egeszsegvedelem megerositeset; • a mozgasszervi betegsegek es az abbol eredo szovodmenyek csokkenteset, valamint • az AIDS es mas szexualis uton terjedo betegsegek megelozeset. A Program prioritasaival osszhangban szukseges fejleszteni az egeszsegugyi es nepegeszsegiigyi intezmenyrendszert is: • folytatni kell az emlosziirest es be kell vezetni a nepegeszsegiigyi szempontbol kiemelt tobbi sziirovizsgalatot is; • az ellato rendszer fejlesztese ugy tortenjen, hogy minel nagyobb egeszsegnyereseget lehessen tarsadalmilag elerni. Igy ktilonleges prioritast kap az alapellatas fejlesztese, az ott vegzett megelozesi munka elmelyitese, felteteleinek javitasa; • koncentralt eroforras-fejlesztest kell vegrehajtani a nepegeszsegugy sokszinii vilagaban, hogy a szakemberek kepzettsege es anyagi, szei-vezeti eroforrasok tekinteteben meg tudjunk felelni a kihivasoknak; • ki kell epiteni egy olyan monitor rendszert, mely lehetoseget teremt a Program folyamatos nyomon kovetesere, a sziikseges korrekciok megtetelere. A Program sikeres vegrehajtasa kiilonbozo szinteken es tertileteken jarul hozza az orszag es a nemzet emelkedesehez.
69
Tarsadalmi hatasok A Program varhato tarsadalmi hatasai egy evtizedes tavlatban, a kovetkezokben foglalhatok ossze • a sziileteskor varhato atlagos elettartam a ferfiaknal legalabb 71, a noknel legalabb 79 esztendore meghosszabbodik; • megno az egeszsegesen leelt eletevek szama, javul a lakossag eletenek minosege; • csokkennek a lakossag egeszsegi allapotaban megnyilvanulo egyenlotlensegek; • esely teremtodik a hatranyos helyzetii tarsadalmi retegek egeszsegiigyi es szocialis felzarkoztatasara; • az egeszseges eletmod tarsadalmi szintii mintava valik, eszerint valtozik a lakossag ertekrendszere es mindennapi eletvezetese; • minden szinten kialakul, es rendszeresse valik az agazatkozi egytittmiikodes az egeszseg erdekeben; • megerosodnek a kozossegi akciok, a civil szfera szerepe az egeszseg fejleszteseben. Szakmai hatasok Az egeszsegiigy szemszogebol a szakmai hatasok evtizedes tavon a kovetkezokben foglalhatok ossze: • csokken a megelozheto es az ido elotti halalozas, a kronikus nem fertozo megbetegedesek korai elofordulasa; • csokken, illetve az idoskoru ellatas iranyaba atalakul a Program altal megcelzott betegsegcsoportokban a gyogyitasi-ellatasi igeny; • csokkennek az egeszsegiigyi szolgaltatasokhoz valo hozzaferes tertileti, tarsadalmi egyenlotlensegei; • fejlodnek es gazdagodnak az egeszsegiigy megelozo celu szolgaltatasai; • javul az egeszsegtigyi ellatas minosege es koltseghatekonysaga; • a korszerii igenyeknek megfeleloen atalakul a nepegeszsegiigyi intezmenyrendszer es illeszkedik az EU normakhoz; • fejlodik a nepegeszsegiiggyel kapcsolatos kutatas es kepzes. Gazdasagi hatasok A Program hosszu tavii gazdasagi hatasai a kovetkezok • a Program beruhazas az emberi eroforrasok fejlesztesebe, tovagyiiriizo kedvezo hatast gyakorol a gazdasag fenntarthato novekedesere; • javul a munkaero minosege, hatekonysaga es versenykepessege; • az agazatkozi egyiittmiikodes reven uj eroforrasokat, tartalekokat mozgosit; • boviti az egeszsegre elonyos termekek es szolgaltatasok piacat; • lenyegesen hozzajarul a lakossag eletszinvonalanak javulasahoz. A program sikeres vegrehajtasa meghatarozo eleme az lakossag novekvo joletenek, a hosszu tavu eselyteremtesnek, az orszag fenntarthato gazdasagi novekedesenek. Emberkozpontu osszefogassal el kell erjtik, hogy az egeszseg alapertek legyen az elet minden tertileten. Minden egyes tett, legyen az politikai, kormanyzati, tarsadalmi, 70
gazdasagi vagy akar mediajelenseg, keruljon megmerettetesre, mennyiben szolgalja az egyes ember es a magyar tarsadalom egeszsegenek iigyet. Az allampolgar erezze, hogy a tarsadalom es a kormany minden segitseget megad neki egeszsege megorzesehez es 6 maga pedig felelossegteljesen eljen is a lehetosegekkel. AZ
EGESZSEGES
ELETMOD
PROGRAMJAI,
AZ
EMBERI
EGESZSEG
KOCKAZATI
TENYEZOTNEK CSOKKENTESE: NEMZETI KOENYEZET-EGESZSEGUGYI AKCIOPROGRAM
Cel: az egeszseget tdmogato kornyezet kialakitdsdnak elosegitese oly modon, hogy a legfontosabb kornyezet-egeszsegiigyi problemdk dttekinteset, rangsoroldsdt kovetoen ezek orszagos, regiondlis es helyi szinteken torteno megolddsdval hatekony megelozesi prevencids rendszer miikodokepesse vdlhasson. • Az allergias leguti megbetegedesek gyakorisaganak csokkentese es a lakossag egeszsegi allapotanak javitasa a biologiai allergenek koncentraciojanak csokkentese reven. • Lakott tertiletek talajszennyezettsegi viszonyainak es a hulladeklerakok kornyezetkarosito hatasainak elemzese es intezkedesi javaslat az ep viszonyok helyreallitasara. • Azbeszttartalmu szigetelest tartalmazo epiiletek felderitese, az azbesztmentesites surgossegenek elbiralasa, az azbesztbontasok kivitelezese. • Dioxin terkep elkeszitese, dioxin mintabank letrehozasa. • A klimavaltozas globalis hatasaihoz torteno human adaptacio elosegitese, a klimavaltozassal osszefuggesbe hozhato halalozasok, megbetegedesek csokkentese. • A rekreacios celu vizhasznalatokkal valamint az asvany- es gyogyvizekkel kapcsolatos higienes biztonsag fokozasa. • Elektromagneses kornyezetfelmeresi program es expozicios adatbazis letrehozasa. • Lakossag radon-expoziciotol szarmazo kockazatanak becslesehez, ezen belul az orszag radon-terkepenek elkeszitesehez sztikseges vizsgalatok megtervezese, a meresi modszerek kidolgozasa es a kivitelezes elokeszitese. • Zajterkep elkeszitese, kulonos tekintettel a nagyvarosok es kozlekedes szempontjabol tulterhelt teriiletek, valamint a zajra, vagy folyamatos zajterhelesre kulonosen erzekeny gyermek es ifjusagi csoportok altal kiemelten fontos tertileteken (ovodak, iskolak, jatszoterek). Helyzetis mertetes Az Egeszseg Evtizedenek Johan Bela Nemzeti Program kereteben a Nemzeti Kornyezet-egeszsegiigyi Akcioprogram tapasztalatai, eredmenyei figyelembe vetelevel kiemelt szerepet szanva a kisebb-nagyobb helyi kozossegeknek, onkormanyzatoknak - uj kihivasok, programok kialakitasara van sztikseg. A Nemzeti Kornyezetvedelmi es a Nemzeti Programban meghatarozott Akcioprogramok egymas kiegesziteset szolgalva kivanjak a kitiizott eredmenyeket elerni. Az Egeszseg Evtizedenek Johan Bela Nemzeti Program kereteben a Nemzeti Kornyezet-egeszsegiigyi Akcioprogram alapjaul a fenntarthato fejlodes diktalta kovetelmenyek biztositasa szolgal. A 2002. augusztusaban es szeptemberben Johannesburgban megtartott Vilagkonferencia es Fold-csucs kiemelten, mint strategiai elemmel foglalkozott a fenntarthato fej lodes kerdeseivel. A megvalositasban a kozegeszsegtigy feladata: a vizzel 71
kapcsolatos megbetegedesek elofordulasanak merseklese erdekeben a biztonsagos ivovizellatasban nem reszesiilok szamanak felere csokkentese 2015-ig; a vizszennyezes intenziv megelozesevel csokkenteni kell az egeszseg veszelyezteteset es vedeni kell az okoszisztemakat; csokkenteni kell az egeszsegkarosito kornyezeti hatasokat figyelembe veve a gyermekek sajatos igenyeit, valamint a szegenyseg - kornyezet - egeszseg kozti osszefuggeseket; csokkenteni kell a levegoszennyezettsegbol eredo legzoszervi megbetegedeseket, kulonos tekintettel a nokre es a gyerekekre; mersekelni sztikseges a kornyezeti es a munkahelyi vegyi expoziciot; tamogatni sztikseges a PIC es a POP konvencio vegrehajtasat; valamint jelentos szerepet kell biztositani a Bahia deklaracio alapjan a vegyi anyagok kezelesenek IFCS vezette strategiai vonalanak es erositeni kell a vegyi anyagok es hulladekok tudomanyosan megalapozott kockazatbecsleset az emberi egeszseg, a vizbazisok, a betegsegvektorok, a biodiverzitas es az okoszisztemak szemszogebol. • A nemzetkozi tapasztalatokkal megegyezoen az egeszsegre karos anyagok 70%-a elelmiszerrel, 10%-a vizzel, 20%-a levegovel jut a szervezettinkbe. Az elmult evekben az ipari termeles visszaszorulasaval, a haztartasok futeskorszerfisitese reven jelentosen csokkentek a futesi eredetii ipari es lakossagi kibocsatasok, ugyanez a kozlekedesi eredetii szennyezes eseteben nem volt tapasztalhato. • A magyar lakossag koreben az allergias megbetegedesek gyakorisaga evrol evre emelkedik, a legsulyosabb problemat a parlagfii pollenje okozza. • A lakossag vezetekes vizzel valo ellatottsaga csaknem teljes korii, az ivoviz minosegi parameterei azonban szamos telepiilesen nem felelnek meg az ervenyes hazai hatarertekeknek (pi. nyersviz nitrat-tartalma, a termeszetes eredetii arzenfeldusulas). • A folyovizek egyes szakaszai ftirdesre nem alkalmasak, az allovizek vizminosege megfelelo. Megvalositas strategiai iranyai IRANYOK Talaj denizes
Azbesztmentesites
Dioxin terkep elkeszitese, dioxin mintabank letrehozasa
72
FELADATOK A telepiilesek talajszennyezettsegi viszonyainak vizsgalata az egyes regiokhoz tartozo megyeszekhelyen/varosokban, kulonos tekintettel a varoskozpontokra es a jelenlegi /volt ipari teriiletek lakokornyezetere. Azbeszttartalmu szigetelest tartalmazo eptiletek felderitese, az azbesztmentesites stirgossegenek elbiralasa, az azbesztbontasok kivitelezese (Megjegyzes: a feladat csak az orszag Dunatol keretre eso reszet erinti, tekintettel arra, hogy a Dunantul felmereset a K o M elvegezte.) Kornyezeti es biologia mintak elemzese reprezentativ kornyezeti es human biologiai mintak (kornyezeti minta bank) letrehozasa [A dioxinok es dioxin toxicitasu vegyiiletek meghatarozasa alapvetoen azert sztikseges, hogy a magyarorszagi helyzet osszevetheto legyen az europai es fejlett orszagok viszonyaival, tovabba Magyarorszag tertileten a dioxin szennyezettseg torteneti alakulasa kovethetove valjon (Magyarorszag dioxin-terkepenek elkeszitese). Az emlitett vegyiiletek mennyisegenek ismerete a ktilonbozo eredetii mintakban meri az altalanos veszelyt, amelynek a lakossag ki van teve.]
IRANYOK Oktatas, tajekoztatas fejlesztese
Monitorozas fejlesztese
Metodika fejlesztes
Tajekoztatas fejlesztese
Asvany- es gyogyviz minosegbiztositas
A lako es termeszeti kornyezetbe helyezett radio frekvencias atjatszoallomasok kornyezeti expoziciojanak szamitogepes modellezese es merese
FELADATOK A lakossag felvilagositasa a megvaltozott idojarasi helyzetekhez valo alkalmazkodas tekinteteben, helyes eletmodbeli, taplalkozasi, viselkedesi szokasok elterjesztese vedonok, pedagogusok, civil szervezetek kozremiikodesevel, az ANTSZ koordinalasaban. Az ovodatol kezdve a kozepiskolaig megfelelo szintii kornyezet-egeszsegiigyi oktatasi programot kell kidolgozni. Az ovodas kortiak szamara oktatoanyag osszeallitasa, az altalanos iskolak felso tagozatos diakjai szamara a SULLNET-en keresztul hozzaferheto interaktiv CD-ROM elkeszitese. A lakossag szamara ismeretterjeszto anyagok keszitese es hozzaferhetove tetele az INTERNETEN keresztul. A felnottek szamara folyamatos tajekoztatas az irott es elektronikus median keresztul media szakemberek, pedagogusok, egeszsegtigyi dolgozok, elsosorban a vedonok, civil szervezetek, onkormanyzatok aktivistai, kozremiikodesevel, ANTSZ iranyitassal. A pollenhelyzet egesz orszagra kiterjedo, folyamatos monitorozasat biztosito ANTSZ Aerobiologiai Halozatanak bovitese uj allomasokkal, a meglevo halozat karbantartasa. Az allergias leguti betegsegek surveillance-enek kialakitasa. Reprezentativ lakossagi mintan a szenzibilizaltsag alakulasanak vizsgalata. A monitoring rendszer kiegeszitese a csapadekbemosodast koveto vizminoseg valtozas vizsgalatara (ktilonos tekintettel a Salmonella, tovabba egyes virusok es patogen protozoonok vizsgalatara). Cyanobakteriumok allergizalo es borirritalo hatasanak vizsgalata vizviragzas idejen ftirdozoknel. A virusok es protozoonok kimutatasara szolgalo vizsgalati modszerek kidolgozasa, i l l . fejlesztese a termeszetes es medences ftirdok vizsgalata celjabol. Tajekoztatas a rekreacios vizek utjan terjedo megbetegedesekrol az irott es elektronikus media segitsegevel. A vizminoseggel kapcsolatos informaciok folyamatos kozzetetele a kozonseg szamara a helyszinen es az erdeklodok szamara elerheto helyeken (helyi es orszagos sajto, Internet). Az asvany es gyogyvizek ktilonbozo celu felhasznalasaval kapcsolatos higienes szabalyrendszer fejlesztese es beepitese a minosegbiztositas rendszerebe. A monitoring rendszer kidolgozasa es bevezetese mintateriileteken. Radio adoberendezesek miiszaki adataibol a kornyezet radiofrekvencias terhelesenek szamitogepes modellezese Helyszini meresek adatainak gyiijtese, a modellezes validalasa. Adatbazis letrehozasa es lakossag szamara is elerheto kozzetetele (pi. honlapon).
73
IRANYOK A kornyezetben halozati aram szallitasbol es elosztasbol szarmazo 50 Hz-es elektromos es magneses terek kornyezeti es lakossagi expoziciojanak modellezese es helyszini merese Adatgyiijtes Meresi modszer fejlesztes Meroeszkozok kivalasztasa Zajterkep keszitese
FELADATOK Nagyfesztiltsegii elektromos tavvezetekek es transzformatorallomasok adataibol a kornyezet magneses es elektromos terhelesenek szamitogepes modellezese Helyszini meresek adatainak gyiijtese, a modellezes validalasa Adatbazis letrehozasa es lakossag szamara is elerheto kozzetetele (pi. honlapon).
A radon-terkep elkeszitesehez sztikseges szervezetek, es adatgyiijtesi modok felterkepezese, kidolgozasa. A nemzetkozi tapasztalatok es a hazai lehetosegek figyelembe vetelevel megfelelo szakmai szinvonalu meresi modszer kivalasztasa, sziikseg eseten modositasa, illetve kidolgozasa. Javaslat a kivalasztott meresi modszerhez sztikseges meroeszkozok beszerzesere. a nagyvarosok, a kozlekedes okozta lakossagi terheles merese, a jelenlegi allapot felterkepezese es a lehetseges zajcsokkentesi modok kidolgozasanak megkezdese.
Varhato eredmenyek Szamitva a kisebb es tagabb kozossegek, onkormanyzatok egyiittmiikodesere, a 10 eves program celjainak megvalosulasaval olyan kornyezet-egeszsegiigyi helyzet alakithato ki, amely a legfontosabb problemak megoldasaval megteremti az elsodleges megelozes alkalmazhatosaganak a szinteret, mintegy kiindulasi alapot szolgaltatva a fenntarthato fejlodeshez. Azaz ezt kovetoen lehetove valik a kiilonbozo forrasok hatekony alkalmazasa, a hulladekok mennyisegenek a leheto legkisebbre csokkentese (ujrahasznalat es ujrahasznositas), a kornyezetszennyezest eltiirheto mertekre valo csokkentese, a sokfeleseg vedelme, a helyi igenyek helyi forrasbol valo kielegitese, elfogadhato eletkortilmenyek kozotti elethez valo jog, a tiszta vizhez-, a megfelelo mennyisegii elelemhez-, az informaciohoz-, tudashoz valo hozzajutas lehetosege. Hangsulyozni sztikseges, hogy a kitiizott celok elereset szolgalo vizsgalatok tehat nem onceluak, hanem olyan kozegeszsegiigyi feltetelek kialakulasat segitik elo, amelyben ervenyestilhetnek az egeszsegfejlesztes eszkozei.
KORNYEZET-EGESZSEGUGYI SZAKTRANYU TOVABBKEPZES
Akkreditalt kornyezet-egeszsegiigyi szakiranyu tovabbkepzesre (masoddiploma megszerzesere) az orszag egyetlen intezmenyeben, a Debreceni Egyetemen (annak Nepegeszsegtigyi Iskolajaban) van lehetoseg Magyarorszagon.
74
10.
FELHASZNALTIRODALOM
2/1999 (IJ.5) EiiM rendelet az allatgyogyaszati keszitmenyek elelmiszerekben elofordulo maradvanyanak megengedheto mertekerol. Adany Roza: A sugarzas daganatkelto hatasa, (In: Az onkologia alapjai; Ed: Adany R), Medicina Kiado. Budapest, 1997. Annalee Yassi, Tord Kjellstrom, Theo de Kok, Tee Giudotti: Basic environmental health, Oxford University Press, Oxford, New York, 2001 Anthony J. McMichael: Planetary overload: Global environmental change and the health of the human species, Cambridge University Press, Cambridge, 1995. Anthony McMichael, Andrew Haines: Global climate change: the potential effects on health, British Medical Journal, 315:805-809. Az elet alapjai (szerk. Toro Imre), Gondolat Kiado, Budapest, 1989. Bakacs Tibor: Kornyezetvedelem, Medicina Kiado, Budapest, 1977. Bandi Gyula: Kornyezetjog, Osiris Kiado, Budapest, 2000. Bandi Gyula: Kornyezetvedelmi kezikonyv, Kozgazdasagi KERSZOV Jogi es Uzleti Kiado, Budapest, 2000.
es
Jogi
Konyvkiado-
Beszamolo a Nemzeti Kornyezet-egeszsegiigyi Akcioprogram kereteben vegzett tevekenysegrol 1997-1999, Nemzeti kornyezet-egeszsegiigyi Akcioprogram sajat kiadvanya (szerk: Pinter Alan) Budapest, 2000. Boszormenyi Erzsebet, Mudri Katalin: Ammonium-nitrattal kezelt zoldsegek nitrat es nitrittartalmanak alakulasa. Budapesti Kozegeszsegtigy, 1993, 25, 209-212. Codex Alimentarius Hungaricus. Magyar Elelmiszerkonyv, 1995. Csaszar Otto: Ezerarcii vilagvege, Accordia Kiado, Budapest, 2000. Dade W. Moeller: Environmental Massachusetts, London, 1997.
health,
Harvard
University Press,
Cambridge,
Desi Hies: Kornyezet-egeszsegtan, Juhasz Gyula Tanarkepzo Foiskola Kiado, Szeged, 1995. Egeszseges Nemzetert Nepegeszsegtigyi Program 2001 Environmental Epidemiology, hallgatoi jegyzet, London School of Hygiene and Tropical Medicine, London, 1998. Environmental epidemiology: exposure and disease (ed: Roberto Bertollini, Michael D. Lebowitz, Rodolfo Saracci, David A. Savitz), CRC Lewis Publishers, Boca Raton, New York, London, Tokyo, 1993. Environmental Health hallgatoi jegyzet, London School of Hygiene and Tropical Medicine, London, 1998. 75
Farkas Hilda, Sztako Agnes, Pocsaine Major Edit, F. Juhasz Eva, Madarasz Gyula, Viranyi Laszlo: Talaj szennyezo forrasok felmerese Bacs-Kiskun es Szabolcs-Szatmar megyeben, Egeszsegtudomany, 43, 275-286, 1999 Farkas Hilda, Vermes Eva, Mucsi Gyula, Nador Gizella, Horvath Amanda, Pinter Alan: Talaj szennyezo forrasok felmerese Baranya es Bekes megyeben, Egeszsegtudomany, 42, 177-188, 1998 Fiileky Gyorgy: A talaj, Gondolat Zsebkonyvek, Gondolat Kiado, Budapest, 1988. ga. water, usgs. gov/edu/index. html gisserverl.date.hu/tikofe/frames.html (Kornyezeti Informacio es Konzultacio, Debrecen) hk.geocities.com/xavierl 14fch/ Horvath Amanda: A hazai talaj Nepegeszsegugy, 76, 143-157, 1995
olomtartalmanak
kozegeszsegtigyi
megitelese,
Horvath Laszlo: Savas eso, Gondolat Zsebkonyvek, Gondolat Kiado, Budapest, 1986. Humanokologia (szerk: Nanasi Iren) Medicina Konyvkiado, Budapest, 1999. Hungarian Environmental Health Action Programme (ed: Pinter Alan), Veszprem, 1997 Introduction to environmental epidemiology, (ed: Evelyn O. Talbott, Gunther F. Craun), CRC Lewis Publishers, Boca Raton, New York, London, Tokyo, 1995. J. E. Lovelock: Gaia: a Foldi elet egy uj nezopontbol, Goncol Kiado, Budapest, 1987. Jandy Klara: Ftistkod a varos felett, Gondolat Zsebkonyvek, Gondolat Kiado, 1976. John M . Last: Public health and human ecology, Prentice Hall International Edition, Appleton and Lange Press, East Norwalk, CI, 1987. Juhasz-Nagy Pal: Beszelgetesek az okologiarol, Mezogazdasagi Kiado, Budapest, 1984. Kadar Mihaly: A termeszetes ftirdok monitoring rendszere, Egeszsegtudomany, 43, 239251, 1999 Kadocsa Edit, Juhasz Miklos: Pazsitfuvek (Poaceae) okozta szenanatha a Del-Alfoldon. Aeropalinologiai es allergologiai felmeres eredmenye 1989-1995, Orvosi Hetilap, 138, 851-854, 1997 Kaferstein F, Abdussalam M : Food safety in the 21th century. Bulletin of WHO, 1999, 77:347-351. Karpati Zoltan, Csanady Mihaly, Bozsai Gabor, Horvath Istvan, Csalagovits Imre: A hazai ivovizek arzen tartalma, Egeszsegtudomany, 42, 130-142, 1998 Kenneth Rothmann, Sander Greenland: Publishers, Philadelphia, PA, 1998.
76
Modern epidemiology, Lippincott-Raven
Kerenyi Attila: Altalanos kornyezetvedelem: globalis gondok, lehetseges megoldasok, Mozaik Kiado, Szeged, 2001. Kertai Pal: Megelozo orvostan, Medicina Konyvkiado, Budapest, 1999. Kiss-Pal Zoltanne, Venczel Gyorgyne: Tananyi Magdolna, Sohar Paine, Soos Katalin, Gergely Anna: Novenyi elelmiszerek olom es kadmium tartalmanak vizsgalata ipari tizem komyezeteben. Budapesti Kozegeszsegiigy, 1992,24, 135-146. Kockazatbecsles, -kezeles es kommunikacio, hallgatoi kezikonyv, Debreceni Egyetem, Orvos- es Egeszsegtudomanyi Centrum, Nepegeszsegtigyi Iskola, 2002. Konrad Lorenz: A civilizalt emberiseg nyolc halalos biine, Cartaphilus Kiado, Budapest, 2001. Kornyezetvedelmi es Tertiletfejlesztesi allapotarol, Budapest, 1997.
Miniszterium: Adatok
hazank
kornyezeti
Kornyezetvedelmi Lexikon I-II., Akademiai Kiado, Budapest, 1993 Larousse: A termeszet enciklopediaja: Foldiink az elo bolygo, Gloria Kiado, Budapest, 1999. Magyarorszag kornyezeti allapota, humanokologiai es kornyezet-egeszsegiigyi helyzete tanulmany a Kornyezetvedelmi Miniszterium felkeresere, (szerk: Adany Roza) 2000. Mathis Wackernagel: Okologiai labnyomunk: hogyan mersekeljiik az ember hatasat a Foldon? Fold Napja Alapitvany, Budapest, 2001. Matyasovszky Katalin, Soos Katalin, Sohar Judit: Poliklorozott bifenilek elofordulasa budapesti lakosok zsirszoveteben. Egeszsegtudomany, 1995, 35, 172-180. Mezosne Szilagyi Kinga: A kornyezet terhelhetosegenek vizsgalata, Pollack Mihaly Miiszaki Foiskola Kiado, Pecs, 1994. Moser Miklos, Palmai Gyorgy: A kornyezetvedelem alapjai, Tankonyvkiado, Budapest, 1992. Nemzeti Kornyezet-egeszsegiigyi Akcioprogram, 1997 Nepegeszsegtan (szerk: Desi Hies), Semmelweis Kiado, Budapest, 1995. Novenyvedo szerek, termesnovelo anyagok. Foldmiivelestigyi as Videkfejlesztesi Miniszterium. Kornyezetvedelmi es Agrar- Kornyezetgazdalkodasi Foosztalya, AGRTNEX BT, Budapest, 1999. Evente megjeleno kiadvany az 1988/5 (IV.26) ET novenyvedelemrol szolo altalanos torvenyerejii rendelet szerint. Paldy Anna, Radoczy Mariann, Sedlak Maria, Bokros Ferenc, Kiss Zoltanne, Bitto Andras, Farkas Hilda, Horvath Amanda, Karpati Zoltan, Kromer Istvan, Sohar Paine, Matyasovszky Katalin, Sas Barnabas, Pinter Alan: Szennyezett kornyezetben elok kockazati tenyezoi. Egeszsegtudomany 1998, 42, 153-168.
77
Pannon Almanach: Kornyezet-egeszsegtigy, kornyezeti allapot a Del-Dunantulon, (szerk: Antal Ilona, Kosztolanyi Gyorgy), Del-Dunantuli Regionalis Egeszsegiigyi Tanacs, Pecs, 1999. Papp Sandor, Rolf Kummel: Kornyezeti kemia, Tankonyvkiado, Budapest, 1992. Paradi Sandorne, Szabo Maria, Tarjanyi Magdolna: Onkiszolgalo salatabarok vizsgalata az elelmiszerkereskedelemben. Budapesti Kozegeszsegiigy, 1999, 31, 65-67. Peszticid-maradekok elelmiszerekben megengedheto merteke. 17/1999 (VI. 16) EuM rendelet az elelmiszerek vegyi szennyezettsegenek megengedheto mertekerol. 1. szamu melleklet. Prokopp Laszlo, Sas Barnabas: Az elelmiszerek klorozott szenhidrogenekkel valo szennyezettseget feltaro vizsgalatok eredmenyei Magyarorszagon. Magyar Allatorvosok Lapja, 1990, 45, 355-357. Public health and preventive medicine (eds: John M . Last, Robert B. Wallace), Appleton and Lange Press, East Norwalk, CI, 1992. Ramotsa Julianna, Szakolczai Jozsef, Kovacs-Gayer Eva: Klorozott szenhidrogenekkel valo szennyezettseg vizsgalata balatoni halakban. Magyar Allatorvosok Lapja, 1990, 45, 359-361. Salmonella surveillance, 1998. Epilnfo, 1999,38,414. Sari Kovats, Jonathan Patz, Dennis Dobbins: Global climate change and environmental health: Proceedings of the 1997 Annual Conference of the Society for Occupational and Environmental Health, International Journal of Occupational and Environmental Health, 4:41-52, 1998. Sohar Paine (OETI), forras htttp://www.ch.bme.hu/chem Sohar Paine (OETI), forras: htttp://www.ch.bme.hu/chemonet/mkf/eletmiri/pinter.html Sohar Paine, Soos Katalin: Az Nepegeszsegiigy, 1995, 76:158-165.
elelmiszerek
olomtartalma
Magyarorszagon.
Statisztikai adatok Magyarorszag 1998. evi egeszsegtigyi helyzeterol. Bejelentett elelmiszer-fertozesek, elelmiszer-mergezesek. Nepegeszsegiigy, 1999, 80:20. Stuart Brooks, Michael Gochfeld, Jessica Herzstein, Richard Jackson, Marc Schenker: Environmental medicine, Mosby Publisher, St. Louis, Missouri, 1995. Sugarbiologia - Sugaregeszsegtan hallgatoi kezikonyv, Debreceni Egyetem, Orvos- es Egeszsegtudomanyi Centrum, Nepegeszsegiigyi Iskola, 2001. Szabo Maria: Osszefoglalo ertekeles az idegenforgalmi foszezonban a fovaros elelmezesi egysegeiben lefolytatott ANTSZ ellenorzesekrol, Budapesti Kozegeszsegiigy, 1998, 30:371-374. Szaraz Peter: Okologiai zsebkonyv, Gondolat Zsebkonyvek, Gondolat Kiado, Budapest, 1987.
78
Szerbin Pavel, Guczi Judit, Capote-Cuellar Antonio, Kerekes Andor, Koblingerne Bokori Edit, Koteles Gyorgy, Kurtacs Endre, Maschek Tivadarne, Nikl Istvan, Pellet Sandor, Ozora Kamilla, Balatinacz Szilvia, Somfai Magdolna, Deri Zsolt, Radoczy Marianna, Borcsok Sandor, Tombacz Zsuzsanna, Hansagi Gyula, Polgar Attila, Ormosine Laca Eva, Halmai Oliver, Fabry Zoltan, Legoza Jozsef, Mikusne Bartossik Maria, Kelemen Maria, Hidasi Laszlo, Harkai Janos, Sziics Laszlo, Czegeni Arpad, Beke Gizella: Kornyezeti sugaregeszsegtigyi meresek 1998-ban. Egeszsegtudomany, 1999, 43:368-379. Technologiai eredetii szennyezo anyagok elelmiszerekben es modelloldatokban megengedheto merteke. 17/1999 (VI. 16) EiiM rendelet az elelmiszerek vegyi szennyezettsegenek megengedheto mertekerol. 2. szamu melleklet. Termeszetes eredetii artalmas anyagok elelmiszerekben megengedheto merteke. 17/1999 (VI. 16) EiiM rendelet az elelmiszerek vegyi szennyezettsegenek megengedheto mertekerol. 5. szamu melleklet. V. V. Gyozskin: A veszelyeztetett eden: beszelgetesek az okologiarol, Kozmosz Kiado, Budapest, 1983. Vegh Laszlo: Fenntarthato fej lodes, EP Systema B t , Debrecen, 1999. Vida Gabor: Helyiink a bioszferaban, Typotex Kiado, Budapest, 2001. Vizszennyezes-vizminosegvedelem Agrartudomanyi Egyetem, 1999.
(szerk: Thyll Szilard) hallgatoi jegyzet, Debreceni
WHO Ivovizminositesi Iranyelvek, 1985 (Guidelines for Drinking-Water Quality) www. anr. state. vt.us/dec/air/mobile/motor_vehicle_air_pollution_l 01. htm www.elmhurst.edu/~chm/onlcourse/ chml 10/issues/issuel97.html www.epa.gov (U.S. Environmental Protection Agency) www.iarc.fr (International Agency for Research on Cancer) www.joboki.hu/nekap www.ktm.hu (Kornyezetvedelmi Miniszterium) www. nutramed. com/ environment/climaethealth. htm www. nutramed. com/environment/environmedicine. htm www.nutramed.com/environment/greenhouse.htm www.penweb.org (Pennsylvania Environmental Network) www.ucar.edu/learn/ www.umich.edu/~gs265/society/waterpollution.htm www.uneco.org/silent_spring.html (United Eco-Action Fund) www.unep.org/unep/state.htm (United Nations Environment Programme) 79
