A DEBRECENI KERTS~GEK KULTURÁLIS EGYESÜLETEI A MASODiK VILAGHABORÚIG Gazdag István
Debrecen legrégibb szőlo"skertjei a város nyugati oldalának homokkal keveredett agyagos talaján tűntek fel a XVI. század közepe tájáról . Az elsőről, a Tócóskertr ől Zoltai Lajos 1566-ból talált feljegyzést. Ezt köve t ően egyre több kert alakult ki a város körül.l A szőlőskertek után megjelentek a gyümölcsöskertek, majd a konyhakertek . A kertek a város belterületén lakók számára a kerti gazdálkodást tették lehetővé. A XIX. század utolsó harmadában új, lényeges változást hozó folyamat kezdett kibontakozni a kertségekben. A Homokkert és a Csapókert veszítették el legelőször eredeti kertségi jellegüket. Ezeken a kerteken keresztül indult meg Debrecen külterjes növekedése és az a korlátlan kiszélesedés, falusias ellaposodás, amely megnehezíti a szétszórt új városrészeknek közművekkel ellátását és alig legyőzhető akadálya a modern városi fejlődésnek."' Azok a kisemberek, akik nem tudtak a váras belterületén lakáshoz, házhoz jutni, a kertségekbe húzódtak a tanács tiltó rendelkezései ellenére házat építettek maguknak. A XIX. század második felében a következő kerteket tartották számon Debrecenben : Boldogfalvakert, Csapókert, Csigekert, Epreskert, Hatvanutcai-kert, Homokkert, Komlóskert, Köntöskert, Libakert, Postakert, Sestakert, Széchenyikert, Téglavető, Tócóskert, Vargakert, Vénkert és Újkert. A kertségek mellett kialakultak az ún. telepek, amelyek lakossági létszáma lényegesen kisebb volt a kertekénél és ellátottságuk a kertek színvonalát sem érte el. A város legfontosabb telepei : Barcsay-telep, Bozzay-telep, Emmerch-telep, Gerebély-telep, Katz-telep, Kerekes-telep, Márk Endre-telep, Mártos Kálmán-telep, Poroszlay-telep, Tisztviselő-telep és Vida-telep . A kertségek kialakulásával a város határai kitolódtak és a városiasodás e térségben vontatottan haladt. A kertségekben való lakás hátrányos helyzetet jelentett a lakosság közel egyharmadának. A kertségek lakóinak számát 1926-ban 30 000-re becsülték. A tégláskertiek 1926 júliusában beadvánnyal fordultak a városi tanácshoz. Ebben 500 család - 4000-es lélekszámukra hivatkozva követelték kertségük elhanyagoltságának orvoslását: az úthálózat javítását, a világítás korszerűsítését, a szennyvízhálózat kiépítését és ivóvíz biztosítását : Mi, tégláskertiek, Debrecen városának éppen olyan polgárai vagyunk, 1 Zoltai Lajos : A debreceni kertségek múltja. Debrecen, 1934. A város történetének kiváló kutatója bemutatja a debreceni kertségek kialakulását . 2 Debrecen külsségein kialakult telepek száma lényegesen meghaladja a közölt telepek számát .
mint a más területen lakók . . . könnyen születhet a homokkertiek elhatározásához hasonló elhatározás, s ha a városnak mostoha gyerekei maradunk, akkor kénytelenek leszünk a várostól elszakadni s külön közigazgatási egységgé alakulni ."a Más kertségekben is hasonló gondok jelentkeztek. Az életkörülmények ilyen kritikus állapota mellett a kulturális szolgáltatás színvonala is alacsony szinten rekedt . A kertségekben szerveződő kulturális egyesületek az iskolával, az egyházakkal, kis mértékben a munkahelyekkel, más jellegű egyesületekkel, politikai pártokkal, újságokkal, könyvekkel, rádióval igyekeztek terjeszteni-elfogadtatni a kultúra értékeit . Kétségtelen, hogy e tevékenységben az egyesületek számottevő szerepet játszottak . A két világháború között Debrecen kertségeiben a következő kulturális egyesületek működtek : BOLDOGFALVA KERTSÉG OLVAS ŐKÖRE. Alakult : 1929. szeptember 8 . BOLDOGKERTI NÉPKÖR . Alakult : 1930 . november 9 . BÖSZÖRMIrNYI ÚTI I;S KCSRNYÉKI POLGÁRI OLVAS6KÖR. Alakult : 1926 . január 31 . DEBRECENI CSAPÓKERTI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS OLVAS6KÖR. Alakult : 1905 . április 21 . DEBRECENI CSAPÓKERTI REFORMÁTUS OLVASÓKC)R . Alakult : 1933 . január 8. DEBRECENI HOMOKKERTI KATHOLIKUS KULTÚREGYESÜLET. Alakult : 1934 . december 1 . DEBRECENI HOMOKKERTI REFORMÁTUS OLVASŐ EGYESÜLET. Alakult: 1904 . július 10 . DEBRECENI NYILASTELEPI KOSSUTH LAJOS ASZTALTÁRSASÁG . Alakult : 1929 . április 6. DEBRECENI NYILASTELEPI REFORMÁTUS OLVAS6KÖR . Alakult : 1934 . március 11 . DEBRECENI TÉGLÁSKERTI OLVAS6KÖR. Alakult : 1929 . április 1 . DEBRECENI TÉGLAVÉTÓI REFORMÁTUS OLVAS6KÖR . Alakult : 1934 . október 21 . DEBRECENI VARGAKERTI :OLVAS6KÖR . Alakult : 1937 . április 18 . HÁRMASKÉRT OLVASbKÖR. Alakult : 1925 . július 19. HOMOKKERTI DALKÖR . Alakul : 1930 . szeptember 7. KISBARCSAI WOLOFKATELEP ÉS KÖRNYI;KE KISPOLGÁRI OLVASŐKÖR: Alakult : 1928 . március 11. ÚJVÁROSI ÚTI ÉS KÖRNYIJKE KISPOLGÁRI OLVAS(SKÖR . Alakult: 1925. augusztus 23 4 A század első évtizedében mindössze két egyesület alakult, a többi a huszas-harmincas években keletkezett. Debrecen város polgármestere 1933 márciusában az egyesületi életről készített jelentésében megállapí3 A Tégláskert el akar szakadni Debrecentől, ha nem segítenek a kertségek elhanyagolt állapotán. Debreceni Független Újság 1926 . Július 14. Debrecen kertségei és telepei a tífuszmegbetegedések gócai. DFrJ . 1926. augusztus 31 . A Világítási Vállalat villany világítást tervez telepekre . A városi tanács a Bozzay és Gerebély-telepekre nem ad engedélyt, mert ezek a telepek a tanács ellenére alakultak. Zelinger Ede th. b.-tag javasolta a th . b.-ülésen a kertségek közm űvel létesítése pénzügyi szabályozásának módosítását. Debrecen sz, kir, város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkányvei 1926 . 783. 4 HBML . X. 1-301., HBML . X. 301. 19 .
totta, hogy . . . városunk területén az egyesületek, illetve fiókegyesületek alakulása jelenleg is folyamatban van, s ha az új alakulások továbbra is ugyanolyan arányban történnek, mint a múltban, úgy az egyesületek már ma is abnormális számának (213) további emelkedése várható ."5 Az egyesület magas számából adódó káros következményekr ől a polgármester nem tett említést, azt azonban tudjuk, hogy az egyesületeket a városi tanács tartotta nyilván és ellenőrizte rendszeresen . Az egyesületek - tevékenységük ismeretében joggal állíthatjuk - határozottan képviselték a kertségek lakóinak érdekeit. A városi és kertségi érdekek sokszor ütköztek és ezekből a konfliktusokból rendszeresen a város került ki győztesen. Forrásaink bizonyítják, hogy a kulturális szervezetek alakulását, egyesülését és megszűnését az ország helyzetének alakulása nagymértékben befolyásolta. A huszas években az els ő kulturális egyesület a kertsé gekben csak 1925 júliusában alakult meg, a konszolidáció beköszöntével . A gazdasági válság mélypontján, 1931-1932-es években nem alakult egyesület, több viszont szüneteltette tevékenységét . Egyesületeink tevékenységét levéltári források és a sajtó alapján tudjuk körvonalazni . A levéltár egyesületi anyaga meglehetősen szegényes . A két világháború közötti időből mindössze három kertség jegyzőkönyvének töredéke áll a kutatás rendelkezésére . Ezek mellett tizenöt egyesület városi e11en őrzési naplói, illetve a megalakulással-megszüntetéssel kapcsolatos iratok tanulmányozhatók . A városi tanács anyagában csak szórványosan fordulnak elő egyesületi vonatkozású iratok. A Tiszántúli Egyházkerületi Levéltár nem rendelkezik kiemelt egyesületi anyaggal . Az egyesületek szempontjából jelentős katolikus és zsidó egyházi anyag feltáratlan. Az igen gazdag debreceni sajtóanyagból az egyesületekre vonatkozó híranyag emelhető ki. Mindezekből következik, hogy a debreceni egyesületek történeti feldolgozása csak széles körű forrásfeltárás után képzelhető el. Kertségbeli kulturális egyesületek történetére tudományos feldolgozás ez ideig nem jelent meg. Néhány kertség általános történetét ismerjük, de ezek legértékesebbje, A debreceni Homokkert története" Kövér Gyula tollából csak az els ő világháborúig mutatja be az akkor húsz utcában élő kb. 3000 lelkes kert történetét . Komoróczy György szerkesztésében jelent meg A kertgazdálkodás fejlődése Debrecenben 1950-ig" c. kötet, amely - címének megfelelő en a kertségek gazdálkodását vizsgálta ki, így számunkra nem sok segítséget kínált. Megjelent még nyomtatásban néhány egyesület alapszabálya is. Ezért tartja e sorok szerzője időszerűnek a téma felvetését. A debreceni kertségek kulturális egyesületeinek alakulása
A rendelkezésünkre álló néhány alakulási jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy részletesen bemutassuk az egyesület alakítás körülményeit és lefolyását. Az alapítók a közgyűlést megelőzően megkeresték az államrendőrség debreceni kápitányát, hogy engedélyezze az alakuló közgyűlés megtartó5 HBML. X. 301. 19 .
sát. Nincs adatom arra vonatkozóan, hogy az államrendőrség bármely esetben is elzárkózott volna ennek az engedélynek a kiadásától. Természetesen az alapítók személye - néhány esettől eltekintve ismert közéleti személyiségek vállalták az alapítás feladatát - előzetes garanciának számított a hatóság részére . Az alakuló közgyűléseket általában a kora esti órákban tartották . A rendőrhatóság képviselőjének megjelenése után kezdődött meg a közgyűlés. A résztvevők száma az általam vizsgált egyesületek esetében 40 és 50 között mozgott. Két közgyűlésen az alapítók egyike, míg a harmadik közgyűlésen a jelenlévők által választott korelnök nyitotta meg az alakuló közgyűlést . Egy esetben sor került a Nemzeti Hiszekegy" elmondására. Ezután került sor a jegyzőkönyv vezetőjének és a hitelesít ők jelölésére, illetve megválasztására . Ezt követően a levezet ő elnök ismertette az összejövetel célját . Dr. Szabó Ferenc ügyvéd, alapító a Csapókerti Református Olvasókör alapításának szükségességét a következőkben indokolta : Az Olvasókör megalakulására szükség van azért, mert már több évtizeddel ezel őtt alakult és a legutóbbi időkig működött itt a nemzeti és a kulturális célt szolgálö társadalmi egyesület, azonban az anyagi okokból az elmúlt év végén feloszlását volt kénytelen kimondani . Viszont a csapókerti városrész és az ahhoz tartozó kertségek és telepek vallási, nemzeti és kulturális igényei és a társadalmi érintkezés fejlesztésének szempontjából továbbra is szükség van ilyen társadalmi egyesülésre ."~ Két közgyűlésen a levezető elnök kérésére a jelenlévők kimondták az egyesület megalakulását . A harmadik közgy űlésen e kinyilatkoztatás helyett az alapszabály ismertetésére került sor. Az előző két közgyűlés vi szont a megalakulás kimondása után tűzte napirendre az alapszabály ismertetését, illetve vitáját . Az alapszabály mindenekelőtt az egyesület célját határozta meg. Mivel ezt fontos szemléleti tényezőnek tartjuk, három olvasókör vonatkozó határozatából is idézünk . Boldogfalva kertség Olvasóköre szabályzatából : . . . a tagok között a hazafias felfogások és a társas élet ápolása, a közművelődés terjesztése önképzéssel. Általában az egyesület működési területén a tagok gazdasági és kulturális érdekeinek szolgálata, a politikai tevékenység teljes kizárása mellett ." A Böszörményi úti és környéki Polgári Olvasókör szabályzatából: A tagok közt hazafias és társas élet ápolása, fenntartása és a közművelődés terjesztése kapcsolatban az önképzéssel." A Debreceni Csapókerti Református Olvasókör szabályzatából: . . : a vallás-erkölcsi életnek református szellemben történő gyakorlása. Egymással való társalgás, könyvek, folyóiratok olvasása, felolvasások rende zése, a felekezeti türelmetlenség kizárásával. A társadalmi életnek kedélyessé tétele, az általános szellemi művelődés, a szép, a nemes dolgok, intézmények megismertetése és másokkal leendő megkedveltetése . Az egylet anyagi erejéhez mérten jótékony segélyek adományozása . Hazánkat, református egyházunkat és városunkat érdeklő kérdésekben egymás felvilágosítása . Magyarország alkotmányának egymás között megismertetése, hogy az olvasókör tagjai, hazánk, egyházunk, városunk, törvényeink, társadalmunk és egymás iránt tartozó jogaikat és kötelességeiket megismerB HBML . X. 301. 52/a.
hessék és helyes irányban gyakorolhassák. A tagok között . . . a hazafias érzés ápolása . . . a tagok vallási, hazafias, kulturális és gazdasági érdekeinek szolgálata, a politikai tevékenység teljes kizárása mellett." A kertségben lakók élet- és lakáskörülményei indokolhatták, hogy a kulturális egyesületek céljai közé a gazdasági érdekeket is beiktatták . Az alapszabály rögzítette, hogy a tagság számára rendelkezésre áll az egyesületi helyiség, könyvtár . A tagok érdeklődésének megfelel ő en szerveztek előadásokat is. Az alapszabály rendelkezett az egyesületek vagyonának felhasználási módjáról is . Az alapszabály részletesen vizsgálta az olvasókör tagjainak jogait és kötelességeit . A legkimunkáltabb szabályozást a szervezeti és az igazgatási részek kapták . Az alapszabály pontosan meghatározta az egyes tisztviselők feladatát. Az alapszabályt a jelenlévők előtt felolvasták és azok az esetek nagy többségében megjegyzés nélkül jóváhagyták. Az alakuló közgyűlés fontos feladata volt a tisztikar megválasztása. A Boldogfalva Kertség Olvasó Körének közgyűlése jelölő bizottságot küldött ki a titkárság jelölésére, a másik két egyesület közvetlenül válasz totta meg a tisztségvisel őket, a tisztikart, a választmányt, a pótválasztmányt és a számvizsgáló bizottságot. Ezeknek a testületeknek a tagsága folyamatosan változott. A választással valójában befejező dött az alakuló közgyűlés munkája. A Boldogfalva Kertség Olvasó Köre elnökének indítványára a közgyűlés befejezéseként határozatban mondott köszönetet dr. Hadházy Zsigmond főispánnak és dr . Vásáry István polgármesternek Boldogfalva kertség fejlődéséért és általában a kertsé~e!~ érdekében kifejtett köztevékenységükért ." Akadt több olyan kertség, amely hasonló módon fejezte ki köszönetét városi, intézményi vezetőknek, vagy ilyen módon próbálta ő ket kertségük számára megnyerni. Az általánosabb azonban mégis csak az volt, hogy a 'kertségek lakói panaszkodtak a város vezetésére a számukra hozott hátrányos döntések, vagy elmaradt intézkedések miatt. A debreceni kertségek kulturális egyesületeinek tagsága Ahhoz, hogy a kertségbeni egyesületek bels ő, tartalmi tevékenységét szemügyre vehessük, fel kell deríteni, hogy milyen összetételű tagsággal rendelkeztek . Indokolt külön vizsgálni a tisztikart és a választmányt . EGYESiULETI ELNÖKÜK
A rendelkezésre álló 14 egyesület elnökeinek foglalkozás szerinti megoszlása : iskolaigazgató számvevő 1 4 MAV-alkalmazott 4 1 adó fő ellenő r ügyvéd 2 káplán 1 1 kerékgyártó mester 115
EGYESÜLETI VEZETŐS)JG A rendelkezésre á1ló 9 egyesület vezetőségének foglalkozás szerinti megoszlása : Máv-alkalmazott 30 főszámvevő 1 nyugdíjas 5 tanár 1 kereskedő városi alkalmazott 1 7 tisztvisel ő 4 borbély 1 igazgató-tanító vagongyári munkás 4 1 ügyvéd 4 vendéglős 1 református lelkész pék 3 1 gyári munkás 3 könyvkötő segéd 1 kőműves 3 gyári művezető 1 géplakatos 3 festő 1 hentes 3 utcasepr ő 1 földműves 3 asztalos 1 református tanító 2 villanyszerelő 1 magánzó 2 gazdálkodó 1 kovács 2 tímár 1 cipész 2 orvos 1 kertész 2 villanygyári alkalmazott 1 iparos 2 csendőr Y EGYESÜLETI VÁLASZTMÁNY A rendelkezésre álló 9 egyesület választmányának foglalkozás szerinti megoszlása MÁV-alkalmazott 33 ügyvéd 2 vagongyári munkás 7 festő 2 nyugdíj as orvos 6 1 hentes 6 számvevő 1 cipész 5 magánzó 1 gazdálkodó 5 tímár 1 fuvaros 5 kereskedelmi alkalmazott 1 postás 55 órás 1 gyári munkás 4 kőműves 1 keresked ő 4 ács 1 4 kertész adóellenőr 1 borbély 4 iskolaigazgató 1 tanító 4 vendéglős 1 földműves 3 gyógyszerész 1 egyetemi alkalmazott 3 villamoskalauz 1 vagongyári tisztvisel ő 3 vámos 1 csendőr 2 városi altiszt 1 városi alkalmazott 2 rendőr 1 pék 2 aszfaltozó 1 asztalos 2 gázgyári munkás 1 dohánygyári alkalmazott 2 hadirokkant 1 A fenti kimutatás alapján megállapítható, hogy a kertségi kulturális egyesületekben néhány helyi értelmiségi vezetése alatt iparosok, munkások, földm űvesek, tulajdonosok és alkalmazottak, dönt ően azonban MAValkalmazottak foglaltak helyet .
Az egyesületek úgy próbáltak neves személyiségeket magukhoz kötni, hogy díszelnök, tiszteletbeli elnök, védnök és más hasonló tisztségekre kérték fel őket. E gyakorlat eredményeként találkozhatunk a következő egyesületeknél : Makláry Károly református püspök, dr . Juhász Nagy Sándor ref. egyház főgondnoka, Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képvisel ő, 1Vlolnár Ferenc ref. lelkész, Linderberger János apostoli kormányzó, Halász Miklós gazdasági akadémiai tanár, dr. Lencz Géza egyetemi tanár, rektor és másokkal. A kertségek kulturális egyesületeinek belső, tartalmi tevékenysége Az egyesületek tevékenységének jellegét elsősorban az a társadalmi környezet határozta meg, amelyből az egyesület megszületett . Sajátos jelleget kölcsönzött e szervezeteknek az egyház, amelyhez szorosan kötőd tek. Elsősorban református egyesületeket kell említenem, de katolikus befolyás alatt lévő egyesület is működött a kertségekben . Az utóbbiaknál az eltérés els ő sorban abban mutatkozott, hogy az egyházi tanítások fokozottabban érvényesültek, a vezetés egyházi személyek, egyházi iskolák tanítói és tanárai kezében voltak . Az egyesületek többsége könyvtárral rendelkezett. Az állomány pontos felméréséheznincsenek meg a szükséges adatok . Az átlagos kötet száma 200 és 500 között mozgott. A vezetőségek rendszeresen törekedtek a könyvtár fejlesztésére : adományokat fogadtak, megkeresték a minisztériumokat, az egyházakat könyvkérésükkel . A Boldogfalva Kertség Olvasóköre lehetőséget kapott a Cilányi iskolában lévő népkönyvtár használatára . A Csapókerti Református Olvasókör mivel nem rendelkezett megfelelő helyiséggel, ezért könyvtárát a negyvenes évek elején a lelkészi irodában helyezte el. Az olvasókörök nem mindegyike tudott újságot járatni, mivel nem volt pénze. A Debreceni Tégláskerti Olvasókör könyvtárát 1934-ben 29 tag vette igénybe. Megörökítették a jegyz őkönyvben a kölcsönzők nevét, és azt is, hogy hány kötetet vettek kölcsön. Erre nézve érdemes néhány személyes példát is megemlíteni : P. Nagy Ferenc 35 esetben 207 kötetet, Gulyás Mihály 22 esetben 269 kötetet és ,Ladányi Lajos 22 esetben 197 kötetet és így tovább . Nagy kár, hogy a könyvek jegyzéke nem áll rendelkezésünkre .' Az egyesületek rendszeresen szerveztek társas összejöveteleket . A társas szórakozás legkedveltebb formái a második világháború előtt - de még az ötvenes években is - a tánccal egybekötött műsoros esték voltak . Különösen a kertségekben jelentett eseményt egy-egy rendezvény, hiszen a lakosságnak nem kellett a belvárosba mennie egy kis szórakozásért. Az egyesületek nemcsak tagságuk igénye, a várható bevétel reménye miatt szervezték ezeket az esteket, hanem mert érzékelték ezt az igényét a lakosságnak. A kulturális egyesületek egyik alapvet ő feladataként tartom számon e tevékenységet, különösen azért, mert más szervezet, testület nem igazán volt hivatva e feladatok ellátására . A Homokkerti Református Olvasó Egylet 1926 . július 18-án kabaréval egybekötött táncmulatságot szer7 A Debreceni Tégláskerti Olvasókör könyvtárának adományozott 28 kötetet Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képvisel ő, P. Nagy Ferenc 2 kötetet és Csiha Lajos 2 kötetet.
vezett . A Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre 1926 . szeptember 5-én szépségversennyel egybekötött műsoros estét rendezett; a Boldogfalva Kertség Olvasóköre rendszeresen szervezett műsoros estéket. Ezek sorából is kiemelkedik az 1931 . december 6-i műsoros est, amelyen fellépett Kiss Béla postaf őtiszt énekszámaival, Orbán Mariska és Nagy Etelka szavalataikkal és Gömöri Andor irredenta dalaival s E kategóriába tartoznak még az ún. teadélutánok, ahol a beszélgetésen volt a hangsúly . A legtöbb egyesület kiemelt ünnepnek tekintette március 15 megünneplését. A trianoni békerendszer súlyos következményeit a magyar társadalom igen nehezen tudta elviselni. A különböz ő politikai pártok programjához kapcsolódva, vagy azoktól függetlenül az átlag magyar állampolgár elutasította a béke diktátum jellegét. Egyesületeink ünnepségei március 15-én a nemzeti függetlenség, a nemzeti szuverenitás melletti hitvallást jelentette : Március 15-én a nemzeti ünnep alkalmából hazafias estét rendezett az olvasókör vezet ősége, mely alkalommal, nagytiszteletű Kovács József ev . ref. vallás tanár úr tartott izzó hazafias érzéssel áthatott alkalmi beszédet, amely nem csak lebilincselte a jelen lévő hallgatóság figyelmét, hanem beszédének hatása mély nyomokat hagyott a lelkekben."~ A nemzeti érzés ápolása az egyesületek egész évi programjában megtalálható. Igaz viszont az is, hogy az egyesületek bár hangoztatták politikamentességüket, egy-egy tisztségviselőn keresztül mégis a politika szol gálói lehettek. A Boldogfalva Kertség Olvasókörének 1931 . december 6-án tartott műsoros estjén Roskowitz Artur újságíró - aki az ébredők körébe tartozott - A magyar nép visszaszerzend ő lelki integrálása" címmel tartott előadást . A kertségi kulturális egyesületekben a kormány iránti lojalitás volt a jellemző : Horthy Miklós kormányzó névnapjának rendszeres megünneplése, Gömbös miniszterelnök előadásán való szinte kötelez ő megjelenés .l° Több egyesület - elsősorban az egyházi kötődésűek - programjuk részének tekintették a szociális tevékenységet is. Karácsonykor a műsoros estet jótékonysággal kötötte össze a Boldogfalva Kertség Olvasóköre 50 kertségi gyereknek adott karácsonyi ajándékot (édességet, kalácsot).'1 A Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre 1929 . decemberi választmányi gyűlésen elhatározta, hogy mind a három kertben 1-i jó tanuló gyerek részére 5-5 pengő jutalmat ad ; az ispotály szegényei részére 10 pengő segélyt biztosít . 1Véhány egyesület nagy jelentőséget tulajdonított a gyermekekké' való foglalkozásnak . A Boldogfalva Kertség Olvasóköre 1931 . április 5-én szavaYóünnepélyt rendezett. A felnőttek mellett gyerekek is felléptek. A LO gyermek által előadott versek vallásosságra, haza- és emberszeretetre, rendre, tisztaságra, szorgalomra és kötelességteljesítésre ösztönöztek elő adót és hallgatót egyaránt." . . . hozzá akartuk szoktatni a kicsinyeket a 8 DFÍT. 1926. július 20., augusztus 10., szeptember 5. 9 HBML. X. 301. 56. 1. 1933 . január 20. 10 HBML. X. 301. 56. 1. 1926. októbe r 24-én a Csapókerti Olvasókör székházában felavatták az olvasókör új zászlaját . Az avató beszédet dr. Lentz Géza egyetemi tanár tartotta. Több egyesület választmánya megemlékezett gr. Apponyi Albert haláláról. 11 HBML. X. 56. 1. 60. 1-2 .
bátor fellépéshez, ezzel az önbizalmat akartuk bennük felkölteni ." A nagyobb gyerekek az egyesület december 5-én és 31-én rendezett műsoros estéin léptek fel. Az egyesületi alapszabályok némelyikében célként határozták meg a tagok gazdasági érdekeinek szolgálatát, képviseletét . A Boldogfalva Kertség Olvasókörének 1930 . február 26-án tartott választmányi ülésen az ügyvezető igazgató a lakosság gazdasági érdekeinek előmozdításáról" beszélt. A kerttel rendelkező emberek nagy kérdését, a gyümölcs jobb értékesítésének lehetőségét vetette fel. Sajnos további részletekr ől nem esett szó a választmányi ülésen . A tervezett előadások egy részét a gazdálkodás témaköréből szorgalmazták. Ezt bizonyítja, hogy az egyesület elnöke előadást hirdetett a fatenyésztésről. Ez a választmányi gyűlés határozottabban szorgalmazta a kertség fejlesztését . Végül szólni kell az egyesületek - mai szóhasználattal élve - kulturális szolgáltatásáról . A Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre 1934 . szeptember 20-án tartott választmányi gyűlésén megállapodás született Y3akó Géza tánctanár és az egyesület között . Az olvasókör helyiségében tanciskola indul be 30 jelentkezővel . A tagdíjakból befolyt összeg 50 százaléka az egyesületé, 50 százalék viszont a tánctanáré . Az egyesület kiköttette, hogy A tánctanár tartozik erélyesen de mindig udvarias formában és tapintátosan eljárni a tanulókkal szemben, arra feltétlenül ügyelnie kell, hogy a tanulók részér ő l, vagy a hozzátartozóik részéről panasz ne merüljön fel." A kulturális szolgáltatás, ha kezdetleges formában is, de megjelent néhány egyesület tevékenységében. A debreceni kertségi kulturális egyesületeinek gazdasági-szervezési kérdései Hasonlóan vagy azonosan minősítette az alapszabály valamennyi egyesület vagyonkezelésre vonatkozó eljárását. Az egyesületek alapvagyonát a tagsági díjakból befolyó összeg 20 százaléka képezte, amely csak ingó vagy ingatlan beruházásokra, leltári beszerzésekre lehetett fordítani . A tagsági díjak 80 százaléka és minden egyéb jövedelem az egyesület háztartási alapját képezte, amely folyó kiadásokra volt felhasználható. Az egyesületek bevétele elsősorban a tagdíjakból származott . A tagdíjak öszszegét általában az alakuló közgyűlésen állapították meg. Ezek az összegek alacsonyak voltak - de a tagság egy része még ezt is nehezen tudta elvonni a családtól, az egyesületek életében általában jelen volt a tagdíj befizetésének késése, elmaradása . . . . a Tégláskerti Olvasókör az 1931 . és 1932. évben a tagdíjak befizetését közgyűlési határozattal elengedte, tekintettel az akkori viszonyokra és a tagok helyzetére . . . " A gazdasági válság különösen nehéz helyzetbe hozta az egyesületeket. A fizetések lecsökkentésével a társadalom életében hamarosan észlelhető lett a tespedés . . . csüggedés . . . a tagdíjfizetések elmaradtak, a bevétel minimumra csökkent. Megritkultak az összejövetelek . A szórakozásról elmaradtak a tagok . . ."'~ 12 HBML. X . 301 . 98 . 56 . 1 . 1933, február 19 .
Jobb anyagi körülmények között dolgozhattak azok az egyesületek, amelyek megkapták az italmérés és a szórakoztató játékok bevezetésének jogát. (lásd a függelékben a Debreceni Homokkerti Református Olvasóegylet zárszámadását) . Komoly gondot okozott az egyesületeknek a megfelelő épület, helyiség biztosítása . Az egyesületek egy része tudta csak saját erőb ől megoldani ezt a kérdést. Több egyesület az egyházaktól, módos egyesületi ta goktól remélhette a szükséges helyiséget . Volt egyesület, amely a szűk épületet saját munkával tudta bővíteni. A Debreceni Tégláskerti Olvasókör 27 tagja 163 és fél napot dolgozott helyiségük bővítésén. De más egyesületek is küzdöttek helyiség problémával. A város támogatására nem számíthattak. Súlyosbodott a helyzet a háború alatt, amikor a katonaság egyesületi helyiségeket is lefoglalt. A Debreceni Csapókerti Református Olvasókör amely egyházi épületekben székelt, 1942-ben panaszolta, hogy Csupán a harangozó lakása maradt mentes a lefoglalás alól." A Böszörményi úti Olvasókör 1942 . április 16-án bejelentette a polgármesteri hivatalnak, hogy 1942 márt . hó 1-én Olvasókörünket illetve helyiségünket a katonaság lefoglalta és ezek szerint minden m űködési lehetőségünk megszű nt . . ." A negyvenes évek elején a katonai behívások megritkították a tagságot is. Mindezek ellenére az egyesületek tevékenységük fenntartására törekedtek, ahogy ezt a Böszörményi úti és környéki Polgári Olvasókör választmányának határozata bizonyítja : . . . egyesületi működésünket a legszűkebb létszámban és a legszűkebb mellékhelységben is folytatni fogjuk. Azt a határozatot, hogy ideiglenes szüneteltetési engedélyt kérjünk, a választmány elvetette." A debreceni kertségek kulturális egyesületei meglehetősen kedvezőtlen körülmények között ellátták alapvet ő feladatukat. Kulturális szervez ő tevékenységet végeztek lakóterületükön, az egyesületen belül pedig elősegítették, hogy a tagság felkészüljön közéleti szereplésre. Fi7GGELÉK A Hármaskerti Kispolgárok Olvasókörének leltára . 1934. január 26. Neve 1. a kör helyisége 2. színpad 3. súgó 4. fiókos asztal 5. létra 6. padok 7. székek 8: selejt szék 9. köpcsésze 10. sakktábla 11. képkeret 12. könyvszekr.
120
Db
Beszerz . érték
Jelen . érték
Megjegy.
1 1 1 1 3 14 75 3 4 1 5 1
000,43,20 31,63 610,70,124,80
600,36,72 29,60 5,10 8,50 59,50 108,08 1,50 5,10 1,70 3,83 8,50
12 m X 6 m 5 db bak és díszlet
2,4,50 10,-
Neve 13. könyv kötött 14. könyv fűzött 15. könyv ajánl. 16. könyv vegyes 17: reflektor 18 . konektor ~.9. kard, pisztoly 20. beíró könyv 21 . füst csövek 22. vili. lámp. 23. kézicseng ő 24. bélyegző beszerzési ár jelenlegi ár érték csökkenés Debrecen, 1934. január
Db
Beszerz. érték
101,40 338 224 22,40 4,90 49 38 3,80 1 1,1 2,2 44 6,5 1 0,20 1,50 1 1051,53 P. 990,80 P. 60,73 P. 26.
HBML. X . 60. 1-2 . 26. oldal.
Jelen . érték
Megjegy .
86,19 19,04 4,18 3,23 0,85` 1,70 1,1,70 3~ 5,10 0,20 1,20
Danka József a számv. biz. elnöke
2. Református Olvasóegylet zárszámadása az 1937 . évről A Debreceni Homokkerti BEVÉTEL 294,99 1 . Múltévi pénzmaradvány 9820,58 2. Italmérésb ől 297,46 3. Játékpénz 457,09 4. Billiárd jövedelme 1538,75 5. Teke játékpénz 489,50 6. Tagdíjakból 211,7. Hirdetési díjakból 304,80 8. Vegyesekből 13 393,95 összesen KIADÁS 650,09 . 1. Pálinkafélékért 3705,68 2. Borért 272,14 3. Sörért 532,72 4. Üzletvezet ő fizetése 1473,59 5. Fogyasztási adó 100,B. Szegények segélyezése 50,7. Tiszteletdíjakra 25,50 8. Adóra 80,9. Vigalmi adóra 138,80 10. Forgalmi adóra 150,40 11. Billiárdra 125,34 12. Illetékre 131,58 13. OTI járulék 184,8E 14. Újságokért i$0,15. Eljáró fizetése 840,54 16. Tüzelésre, világításra 1091,10 17. Tekepálya karbantartása 3133,86 18. Beruházásokra 304,78 19. Vegyes kiadások 525,19 20. Készpénz maradvány 13 393,95 P. összesen Debrecen, 1938. június 30. elnök aláírása HBML. X. 301. 99.
titkár aláírása
3. Tekintetes Debr . szab. kir, város Polgármesteri Hivatala! A Böszörményi úti és környéki Polgári Olvasókör alázatos és mély tisztelettel bejelenti, hogy a tényleges mGködését megszakítás nélkül folytatni fogja. A Böszörményi úti és környéki Polgári Olvasókör 1942. év május h6 3-án megtartott választmányi ülésén az a határozat hozatott, hogy egyesületi működésünket a legszűkebb létszámban és a legszűkebb mellékhelységben is folytatni fog juk. Az a határozat, hogy ideiglenesen szünetelési engedélyt kérjünk, a választmányi ülés elvetette . Ezen újabb bejelentésünket mély alázattal kérjük tudomásul venni . Maradunk alázatos és mély tisztelettel Debr, 1942. május hó 5.
Elischer Károly elnök
HBML. X. 301. 8.
CULTURAL ASSOCIATIONS IN THE GARDEN AREAS OF DEBRECEN TILL THE SECOND WORLD WAR István Gazdag
By way of introduction the reader is given a short survey of how the garden areas of Debrecen were formed . The urbanization of the gardens and settlements that came into being in the second half of the 19th century was very slow, which resulted in tie difficult living conditions of most of the population here. (In 1928 the number of the inhabitants in the garden areas was estimated at 30.000.9 The cultural activity, which is considered to be an integrated part of living conditions, was on a very low level . Most of the associations organized in the garden areas tried to raise the inhabitants' cultural and recreation activities to a higher level. We can present the activity of the associations on the basis of archival documents and press materials even if the archival documents are very deficient and in the press we can mostly find news. The problem has not been scientifically investigated so far. The paper reveals the circumstances among which the garden areas came into being the occupational pattern of their inhabitants, the activities pursued in the areas and their economical and organizational problems. The paper is finished with the publication of three documents concerning the garden areas .
