A DEBRECENI KISTÉRSÉG

A DEBRECENI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Készítette: Euro-Régió Ház Kht.

Debrecen, 2009. április (aktualizálva: 2009. augusztus)

A DEBRECENI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA _____________________________________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS ..................................................................... 4

1. Előzmények, a tervezést meghatározó módszertani alapelvek............................. 4 2. A koncepció felépítése............................................................................................... 5 I I . K Ü L S Ő T É N Y E Z Ő K V I Z S G ÁL AT A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

3. A kistérség külső környezetének stratégiai elemzése ............................................ 6 3.1. Észak-alföldi régió...................................................................................................................... 6 3.2. Hajdú-Bihar megye.................................................................................................................. 11 3.3. Szomszédos kistérségek ........................................................................................................... 16 3.3.1. Hajdúszoboszlói kistérség................................................................................................... 16 3.3.2. Balmazújvárosi kistérség.................................................................................................... 18 3.3.3. Hajdúböszörményi kistérség............................................................................................... 19 3.3.4. Hajdúhadházi kistérség ...................................................................................................... 20 3.3.5. Derecske-Létavértesi kistérség ........................................................................................... 21

4. Fejlesztéspolitikai keretek ...................................................................................... 23 4.1. Az Európai Unió fejlesztési politikája .................................................................................... 23 4.2. Hazai fejlesztéspolitikai keretek ............................................................................................. 25 4.2.1. Normatív keretek................................................................................................................. 25 4.2.2. Országos tervezési keretek.................................................................................................. 26 4.2.3. Regionális tervezési keretek................................................................................................ 30 4.2.4. Hajdú-Bihar megyei tervezési dokumentumok ................................................................... 32

I I I . B E L S Ő T É N Y E Z Ő K V I Z S G ÁL A T A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 5

5. A Debreceni kistérség területi adottságainak elemzése....................................... 35 5.1. Település- és térszerkezeti viszonyok ..................................................................................... 35 5.2. Humán erőforrások, társadalmi környezet ........................................................................... 36 5.2.1. A kistérség demográfiai viszonyai ...................................................................................... 36 5.2.2. Foglalkoztatottsági viszonyok............................................................................................. 40 5.2.3. Az oktatás helyzete.............................................................................................................. 45 5.2.4. Szociális helyzet.................................................................................................................. 51 5.2.5. A kistérség egészségügyi ellátottsága................................................................................. 57 5.2.6. A kistérség lakásviszonyai .................................................................................................. 58 5.3. Gazdasági viszonyok ................................................................................................................ 63 5.3.1. A kistérség gazdaságának általános helyzete ..................................................................... 63 5.3.2. Vállalkozási aktivitása ........................................................................................................ 64 5.3.3. Az egyes gazdasági ágazatok jellemzése ............................................................................ 68 5.3.3.1. Mezőgazdaság............................................................................................................................ 68 5.3.3.2. Ipar............................................................................................................................................. 68 5.3.3.3. Magasabb színvonalú szolgáltatások ......................................................................................... 70 5.3.3.4. Kereskedelem-vendéglátás ........................................................................................................ 70 5.3.3.5. Idegenforgalom.......................................................................................................................... 72

5.4. Műszaki Infrastruktúra........................................................................................................... 76 5.4.1. A kistérség közlekedési viszonyai........................................................................................ 76 5.4.1.1. Megközelíthetőség ..................................................................................................................... 76

2

A DEBRECENI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA _____________________________________________________________________________________________________ 5.4.1.2. A kistérséget alkotó települések közötti közlekedési kapcsolatok ............................................. 77 5.4.1.3. A kistérséget alkotó településeken belül közlekedési kapcsolatok ............................................ 80

5.4.2. A kistérség telekommunikációs viszonyai ........................................................................... 83 5.5. A környezet állapota ................................................................................................................ 84 5.5.1. Természeti környezet........................................................................................................... 84 5.5.2. Épített környezet ................................................................................................................. 86 5.5.3. Zajterhelés .......................................................................................................................... 87 5.5.4. Légszennyezés, levegőminőség ........................................................................................... 87

6. A kistérséget érintő helyi koncepciók értékelése.................................................. 89 7. A kistérségi társulás jelenlegi működése .............................................................. 94 7.1. A kistérségi iroda ..................................................................................................................... 94 7.2. A kistérség társulás által jelenleg ellátott feladatok.............................................................. 95

I V . A F E J L E S Z T É S L E H E T S É G E S I R ÁN Y AI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 6

8. SWOT elemzés ........................................................................................................ 96 9. Stratégiai következtetések ...................................................................................... 97 V . S T R AT É G I AI F E J E Z E T . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 8

10. Jövőkép és misszió................................................................................................. 98 11. A stratégiai célrendszer ........................................................................................ 99 12. Fejlesztési prioritások......................................................................................... 101 I. prioritás – A kistérség közlekedési viszonyainak javítása .................................................... 101 II. prioritás – A kistérség ipari fejlődése alapjainak a megteremtése ...................................... 103 III. prioritás – A kistérség idegenforgalmának fejlesztése ........................................................ 105 IV. prioritás – A kistérség intézményhálózatának átszervezése ............................................... 107

13. Horizontális szempontok .................................................................................... 110 13.1. Az esélyegyenlőség................................................................................................................ 110 13.2. A fenntarthatóság................................................................................................................. 110

14. A stratégiai célok és a prioritások egymás közötti kapcsolatainak elemzése 111 15. A megvalósítás mechanizmusa .......................................................................... 112 15.1. A fejlesztések térségi szintű koordinációja ........................................................................ 112 15.1.1. Intézményi és szervezeti háttér........................................................................................ 112 15.1.2. A végrehajtásért felelős szervezet legfontosabb feladatai .............................................. 112 15.2. Finanszírozási források ....................................................................................................... 113 15.2.1. Helyi források ................................................................................................................. 113 15.2.2. Hazai állami források ..................................................................................................... 113 15.2.3. Külföldi források............................................................................................................. 113 15.3. Ellenőrzési rendszer (monitoring) ...................................................................................... 114

16. A várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások............................. 114 16.1. Környezeti változások.......................................................................................................... 114 16.2. Társadalmi változások......................................................................................................... 115 16.3. Gazdasági változások........................................................................................................... 115

3


I. BEVEZETÉS 1. Előzmények, a tervezést meghatározó módszertani alapelvek A Debrecen - Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás 2008. decemberében az Euro-Régió Ház Kht.-t bízta meg a Debreceni kistérség területfejlesztési koncepciójának elkészítésével. A szakértői munka még 2008. decemberében megkezdődött, a helyzetfeltárás elkészítéséhez szükséges adatgyűjtés 2009. márciusában lett lezárva. A területfejlesztési koncepció elkészítésének átfogó célja az újonnan létrejött Debrecen Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás hatékonyabb működésének elősegítése, amelynek elengedhetetlen feltétele a kistérség fejlődését elősegítő olyan stratégiai irányvonalak és célrendszer megalkotása, amely hozzásegíti a kistérséget a különböző hazai és EU-s fejlesztési források minél eredményesebb felhasználásához. A tervezési munka konkrét célja a kistérség területfejlesztési koncepciójának elkészítése, amely kijelöli a fejlesztés stratégai irányait és amely megfelelő alapot szolgáltat egy később kidolgozandó stratégiai és operatív program számára. A területfejlesztési koncepció tervezése során alkalmazott módszertani alapelvek a következők: •

A koncepció időtávja: középtávon meghatározza a fejlesztés fő irányait, ugyanakkor meg kell felelnie a rövidebb távon tervezett fejlesztési beavatkozásoknak is. Mivel jelenleg csak a 2007-2013-as fejlesztési időszakban releváns tervezési keretek ismeretesek, emiatt a koncepció időtávja is ehhez alkalmazkodik. Ezen időtávon túlmenően mindenképp időszerű a koncepció felülvizsgálata.

•

Kistérség-központú szemléletmód: mivel a kistérség csak alig egy éve kezdte meg működését, illetve két igen eltérő adottságokkal rendelkező tagtelepülésből áll, a koncepcióban a kistérségként való hatékonyabb működés, a tagtelepülések közötti kapcsolatok elmélyítése különösen hangsúlyos alapelvként szerepel.

•

Gazdasági orientáció: a fejlesztési koncepció figyelmet fordít a versenyképes gazdaság kialakításának lehetőségeire, a fejlesztési irányok meghatározásakor az egymást kiegészítő fejlesztésekre koncentrál.

•

Primer és szekunder adatbázisok: a koncepció elkészítése során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívánunk támaszkodni szekunder adatbázisokra (KSH és APEH adatbázisok, helyi statisztikai adatok), ugyanakkor az adatok elérhető primer információkkal való kiegészítése is indokolt (helyi fejlesztési elképzelések).

•

Összhang a hatályos tervdokumentumokkal: a kistérség koncepciójának tervezésekor fontos szempont a hatályos országos, regionális, megyei és helyi fejlesztési dokumentumok értékelése, az azokkal való összhang megteremtése. Emellett természetesen figyelembe vettük az Európai Unió 2007-2013-as tervezési időszakára vonatkozó iránymutatásait is.

4


2. A koncepció felépítése A területfejlesztési koncepció elkészítésének célja a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása, amelyek alapján megfogalmazható a kistérség jövőképe, átfogó és stratégiai céljai, valamint javasolt fejlesztési prioritásai. A koncepció felépítését és tartalmi követelményeit alapvetően meghatározza a „18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről” dokumentum. A Debreceni kistérségben a tervezési munka a ennek megfelelően történt, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A területfejlesztési koncepció készítésének első fázisaként a Debreceni kistérség pozícionálása és külső környezetének elemzése történik meg, amely során bemutatásra kerül a nagyobb területi egységek (Észak-alföldi régió, Hajdú-Bihar megye), valamint a szomszédos kistérségek helyzete, legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatai. A külső tényezők vizsgálata során bemutatásra kerülnek a fejlesztés lehetőségeit meghatározó európai uniós és hazai törvényi szabályozási feltételek és követelmények, valamint tervezési keretek (a legfontosabb releváns országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése). A koncepció megfelelő megalapozásának érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a Debreceni kistérség belső erőforrásainak elemzésére, amely részletes stratégiai szempontú helyzetfeltárás keretében történik meg. A helyzetfeltárás bemutatja a kistérség települési és térszerkezeti viszonyait, humánerőforrásait és társadalmi környezetét, gazdasági viszonyait, a műszaki infrastruktúra, valamint a környezet állapotát. Itt kerülnek elemzésre továbbá a kistérséget érintő helyi tervezési dokumentumok, illetve a kistérségi társulás működése is bemutatásra kerül. A helyzetfeltárás során összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek, amelyek SWOT analízis segítségével kerülnek összefoglalásra. Az analízis segítségével arra kell választ kapnunk, hogy a térség erősségei ténylegesen kitörési lehetőségeket jelentenek-e, illetve, hogy a gyengeségek milyen mértékben veszélyeztetik a terület jövőbeli fejlődését, az itt élők életminőségének javítását. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis következtetései körvonalazzák a megvalósítandó kistérségi fejlesztési stratégiát. A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás és SWOT analízis, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotot feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalását a kitűzött stratégiai célok elérése által lehet elérni. A célpiramisra támaszkodva kerülnek meghatározásra a fejlesztési prioritások, amelyekhez lehetséges intézkedések is kapcsolódnak.

5


II. KÜLSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA 3. A kistérség külső környezetének stratégiai elemzése 3.1. Észak-alföldi régió Az ország északkelti részében elhelyezkedő Észak-alföldi régió Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. A régió 17.729 km2-es területével a Dél-Alföld után a második legnagyobb, 1,5 millió főt meghaladó lakosságával pedig Közép-Magyarországot követően a második legnépesebb régiója Magyarországnak. Mint neve is mutatja, az Észak-alföldi régió teljes egészében az Alföldön fekszik, ennek köszönhetően a felszíne domborzatilag kevéssé változatos síksági terület. Az éghajlat mérsékelten kontinentális, jelentős területeket foglalnak el a kiváló minőségű csernozjom talajok. A régióban mindig is igen fontos szerepet töltött be a mezőgazdaság, itt található az ország mezőgazdasági területeinek ötöde. A legjelentősebb vízfolyás a Tisza, amely a régió mindhárom megyéjét érinti. A népesedési folyamatokat vizsgálva megállapítható, hogy az országos átlagnál jelentősebb mértékben fogy a lakosság száma: 2001-hez viszonyítva 2007-ben 2,9%-os népességszámcsökkenést regisztráltak, szemben az országos 1,3%-os értékkel. A születések magyarországi viszonyok közötti magas számának köszönhetően a természetes fogyás itt a legalacsonyabb (2000-2007 között évi átlag -2,2‰). Az élveszületések száma 2000 óta 10,9-10,2‰ között ingadozott, a halálozási arányszámok kevéssel az országos értékek alatt mozogtak (12,513,1‰). A születési arányszámok kedvező alakulásában vélhetően jelentős szerepe van a régió nagyszámú roma lakosságnak. Lényegesen rosszabb a helyzet a migációs folyamatok tekintetében, mivel az Észak-alföldi régióban évek óta igen magas, sőt egyre növekvő az elvándorlás mértéke: az 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet a 2001-ben regisztrált -1,4‰-es értékről 2007-re már -5.3‰-re emelkedett. Az Észak-alföldi régióban igen magas a városok száma, 2008-ban a régió településeinek 16,4%-a városi jogállású település volt (64 város), szemben az országos 9,4%-os értékkel. A városi népesség aránya valamivel elmarad az országos átlagtól, 2008. január 1-jei lakónépességgel számolva a régió lakosságának 66,4%-a élt városokban (országosan 67,7%). Jelentős problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak a több vonatkozásban is gyenge teljesítőképességű, a városhierarchia alsó fokain álló települések. Az Észak-alföldi régió gazdasági teljesítménye a leggyengébb a régiók között, a KSH adatai szerint 2006-ban a GDP egy főre jutó értéke nem érte el az országos átlag 2/3-át (63,1%), a Budapest adatai nélkül számolt vidéki átlagnak pedig 83,6%-át tette ki. A régión belül is jelentősek a különbségek: az egy főre vetített GDP értékét tekintve az országos átlag 72%-án álló Hajdú-Bihar megye felfelé, míg a megyék közözött a második legrosszabb értéket produkáló (az országos érték mindössze 53,2%-a) Szabolcs-Szatmár-Bereg pedig lefelé húzza a régió átlagát. A 2000 és 2006 közötti tendenciákat vizsgálva megállapítható, hogy miközben az egy lakosra jutó régiós GDP folyamatosan emelkedett, addig az országos értékhez viszonyított aránya (63,1-66,9%-a között ingadozott) gyakorlatilag stagnál (1. táblázat).

6


1. táblázat Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása régiónként 2000 és 2006 között (ezer Ft, és az országos átlag százalékában) Területi egység

2000 ezer % Ft

KözépMagyarország

2 037

Közép-Dunántúl

1 288

NyugatDunántúl

1 512

2001 ezer % Ft

2002 ezer % Ft

2003 ezer % Ft

153,7 2 357 157,3 2 743 162,2 2 958 158,2 97,2 1 415

94,4 1 502

88,8 1 744

2004 ezer % Ft 3 236

2005 ezer % Ft

2006 ezer % Ft

157,9 3 564 163,1 3 921 165,9

93,3

1 954

95,3 2 056

114,2 1 588 105,9 1 756 103,8 2 036 108,9

2 144

104,6 2 169

94,1 2 139

90,5

99,3 2 370 100,3

Dél-Dunántúl

995

75,1 1 122

74,8 1 245

73,6 1 353

72,4

1 469

71,7 1 517

69,4 1 596

67,5

ÉszakMagyarország

853

64,4

971

64,8 1 081

63,9 1 210

64,7

1 366

66,7 1 439

65,9 1 512

64,0

Dél-Alföld

970

73,2 1 072

71,5 1 193

70,5 1 302

69,6

1 439

70,2 1 483

67,9 1 564

66,2

Észak-Alföld

857

64,7 1 003

66,9 1 104

65,3 1 244

66,5

1 351

65,9 1 390

63,6 1 490

63,1

Hajdú-Bihar

963

72,7 1 126

75,1 1 249

73,9 1 435

76,7

1 564

76,3 1 620

74,1 1 698

71,9

894

67,5 1 062

70,8 1 152

68,1 1 239

66,3

1 327

64,7 1 358

62,1 1 542

65,3

731

55,2

56,5

55,2 1 069

57,1

1 167

57,0 1 196

54,7 1 257

53,2

100,0 1 499 100,0 1 691 100,0 1 870 100,0

2 050

Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Ország összesen

1 325

847

934

100,0 2 185 100,0 2 363 100,0

Forrás: KSH stADAT adatbázis (www.ksh.hu)

Az Észak-alföldi régió gazdasági teljesítménye nemcsak hazai viszonyok között alacsony, az Eurostat adatai alapján a 27 tagú Európai Unió átlagának csupán 40,1%-át érte el 2006-ban. Ezzel az értékkel öt lengyelországi, öt bulgáriai és 6 romániai régiót tudott megelőzni, mindössze a 255. az EU 271 régiója közül. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján a 28 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek (a kivételt a debreceni, a szolnoki, a nyíregyházi és a hajdúszoboszlói jelentik) közé, melyek közül 9 a hátrányos helyzetű, 7 a leghátrányosabb helyzetű, 8 pedig a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A régióban kiterjedt külső és belső perifériák találhatóak. A külső periféria zónáját az ukrán és a román határ mente alkotja, míg belső perifériának a Közép-Tiszavidék térsége minősül. A gazdaság gyenge teljesítménye és az alacsony jövedelmezőség számos oka közül első helyen a gazdaság kedvezőtlen, hagyományos ágazatokra épülő szerkezetét kell említeni, hiszen a természeti adottságokra alapozva a régióban még mindig erőteljes a mezőgazdaságiélelmiszeripari profil dominanciája, emellett pedig a régió még nem heverte ki a korábbi ipari szerkezet rendszerváltást követő leépülését. Az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság hozzájárulása a régió bruttó hozzáadott értékéhez ugyan egy évtized alatt kb. harmadával visszaesett, de 2006-ban még mindig 8,5% volt, amely több mint duplája az országos értéknek (4,1%). Ugyanez a mutató a szolgáltatások esetében 60% (országosan 66%), az ipar esetében pedig 31,5% volt (2. táblázat).

7


2. táblázat A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint 2006-ban, folyó áron (millió Ft és százalék) Területi egység

Mezőgazdaság A,B

Ipar C,D

E

Szolgáltatások F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

Nemzetgazdaság összesen A-O

KözépMagyarország

68 937 0,71

1 531 487 15,80

192 875 1,99

404 552 4,17

1 364 820 14,08

138 705 1,43

936 194 9,66

640 764 6,61

2 233 700 23,04

966 212 9,97

405 707 4,19

341 611 3,52

467 567 4,82

9 693 131 100,00

KözépDunántúl

97 558 4,77

839 679 41,05

42 374 2,07

97 210 4,75

171 315 8,37

29 715 1,45

99 789 4,88

41 388 2,02

274 703 13,43

113 051 5,53

98 623 4,82

76 498 3,74

63 815 3,12

2 045 718 100,00

NyugatDunántúl

97 871 4,79

781 350 38,21

38 416 1,88

87 563 4,28

164 685 8,05

40 280 1,97

132 562 6,48

50 628 2,48

278 016 13,59

117 946 5,77

101 546 4,97

81 169 3,97

72 992 3,57

2 045 024 100,00

Dél-Dunántúl

130 788 9,80

198 661 14,88

81 283 6,09

80 494 6,03

131 598 9,86

29 782 2,23

88 787 6,65

39 201 2,94

193 639 14,50

117 090 8,77

103 100 7,72

85 027 6,37

55 681 4,17

1 335 131 100,00

ÉszakMagyarország

74 352 4,54

490 788 29,94

88 326 5,39

89 276 5,45

136 771 8,34

27 764 1,69

92 618 5,65

41 511 2,53

185 006 11,28

135 265 8,25

120 131 7,33

95 930 5,85

61 702 3,76

1 639 440 100,00

212 039 11,68

362 083 19,95

42 862 2,36

104 577 5,76

192 656 10,61

26 801 1,48

111 399 6,14

54 396 3,00

238 141 13,12

150 431 8,29

133 799 7,37

108 198 5,96

77 573 4,27

1 814 955 100,00

167 319 8,51 65 868 8,22 44 699 8,28 56 752 9,06

464 426 23,61 174 319 21,77 167 119 30,97 122 988 19,64

37 524 1,91 19 689 2,46 8 122 1,51 9 713 1,55

118 302 6,02 48 348 6,04 26 824 4,97 43 130 6,89

198 430 10,09 81 978 10,24 49 376 9,15 67 076 10,71

32 997 1,68 16 448 2,05 6 496 1,20 10 053 1,61

123 158 6,26 55 881 6,98 26 765 4,96 40 512 6,47

53 028 2,70 23 928 2,99 13 706 2,54 15 394 2,46

251 349 12,78 109 359 13,66 66 549 12,33 75 441 12,05

163 242 8,30 55 594 6,94 45 742 8,48 61 906 9,89

160 638 8,17 67 903 8,48 34 010 6,30 58 725 9,38

118 227 6,01 46 644 5,82 30 178 5,59 41 405 6,61

78 063 3,97 34 874 4,35 20 024 3,71 23 165 3,70

1 966 703 100,00 800 833 100,00 539 610 100,00 626 260 100,00

848 864 4,13

4 668 474 22,73

523 660 2,55

981 974 4,78

2 360 275 11,49

326 044 1,59

1 584 507 7,71

920 916 4,48

3 654 554 17,79

1 763 237 8,58

1 123 544 5,47

906 660 4,41

Dél-Alföld Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg ÖSSZESEN

877 393 20 540 102 4,27 100,00

A,B – Mezőgazdaság, vad-, erdő- és hal gazdálkodás; C,D – Bányászat; feldolgozóipar; E – Villamosenergia-, gáz-, gőz- vízellátás; F – Építőipar; G – Kereskedelem, javítás; H – Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I – Szállítás, raktározás, posta, távközlés; J – Pénzügyi közvetítés; K – Ingatlan- ügyletek gazdasági szolgáltatás; L – Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás; M – Oktatás; N – Egészségügyi, szociális ellátás; O – Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: Magyarország nemzeti számlái 2005-2006, KSH 2008 (www.ksh.hu)

8


A régióban a mezőgazdaság kitűntetett szerepét mutatja, hogy itt található az ország szántóterületeinek 21,5%-a, a gyümölcsösök 40,7%-a. Az Észak-Alföldön termelik az országon belül a legtöbb gyümölcsöt, cukorrépát, dohányt, napraforgót, valamint itt a legnagyobb a szarvasmarha, a juh és a baromfiállomány is. Az ipari termelés a régióban az ezredforduló óta igen jelentősen növekedett: az ipari termelés 2007-es értéke (1.966,2 milliárd Ft) 190%-a 2000. év értékének, amely felülmúlja a 178%-os országos értéket. A leglátványosabb növekedés Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt megfigyelhető (231%). Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke viszont csupán az országos érték 60%-a körül mozog, amellyel a régió mindössze a Dél-Alföldet és a Dél-Dunántúlt tudja megelőzni. A régió iparában a feldolgozóipar dominál, 2007-ben az ipar termelési értékének legnagyobb részét a gépipar (37,4%) adta, emellett hagyományosan jelentős az élelmiszeripar (19,5%), a vegyipar (16,9%), valamint a textília, bőrtermék és lábbeli-gyártás (8,5%) aránya. Az építési piac élénkülése 2004 és 2006 között az Észak-Alföldön az építőipari termelés jelentős növekedését eredményezte, viszont 2007-ben az előző évi teljesítménynek már csupán a 80,3%-át produkálta az ágazat (ez arányaiban a legjelentősebb visszaesés a régiók között). Ezzel együtt 2007-ben a 134,4 milliárd Ft-os építőipari termelési érték KözépMagyarország után a második legmagasabb mutató volt az országban. A relatíve alacsony vállalkozási kedvre utal, hogy a folyamatos növekedés ellenére az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a régióban alacsony (83), 2007-ben csupán az Észak-magyarországi régióban regisztráltak ennél alacsonyabb értéket. Az ezredforduló óta a fokozatosan növekedett a régióba érkező külföldi tőke mennyisége (pl. Michelin, Elektrolux, National Instruments, FAG, TEVA, Samsung Rt., T-Systems, British Telecom), amelyben fontos szerepet játszott a térség megközelíthetőségének javulása is (autópálya összeköttetés). Az Észak-alföldi régióban 2006 végéig 495,5 milliárd Ft-ot tett ki a befektetett külföldi tőke nagysága (4. hely a régiók között), amelynek közel fele (235,9 milliárd Ft) Hajdú-Bihar megyében realizálódott. Az Észak-alföldi régióban a foglalkoztatottak aránya (45,3%) alacsonyabb az országos átlagnál (50,9%), amely a 3. legrosszabb a régiók között. Különösen rossz a helyzet az évek óta a legrosszabb mutatókkal rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a 15-74 éves lakosság mindössze 42,4%-a foglalkoztatott. A foglalkoztatottak 7,4%-a a mezőgazdaság, 33,5%-a az ipar, közel 60%-a pedig a szolgáltatások területén tevékenykedett 2007-ben (a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya jóval jelentősebb az országos 4,7%-os értéknél). A munkanélküliségi ráta (10,8%), amely a második legmagasabb az országban (csak Észak-Magyarországon rosszabb). Emellett a tartós (180 napon túl nyilvántartott), illetve a pályakezdő munkanélküliek aránya is rosszabb az országos átlagnál. A kedvezőtlen foglalkoztatási mutatók hátterében a gyenge gazdasági teljesítmény, a vállalkozási környezet fejletlensége mellett a régió lakosságának relatíve alacsony képzettsége is szerepet játszik. A 2001. évi népszámlálás adata szerint a régió mutatói rendre elmaradnak az országos értékektől: az általános iskola legalább 8. évfolyamát befejezett végzettséggel a 15 évesnél idősebb népesség 85%-a (országosan 88,8%), középiskolai végzettséggel a 18 év feletti korosztály 30,9%-a (országosan 38,2%), felsőfokú végzettséggel pedig a lakosság 9,4%-a (országosan 12,6%) rendelkezett. A lemaradás mértéke azonban fokozatosan csökken, a régió oktatási potenciálja erős, a problémát inkább a képzett fiatal munkaerő elvándorlása okozza. A megyeszékhelyek mellett számos kisebb város is erős középiskolákkal büszkélkedhet. A régió felsőoktatási intézményhálózata történelmileg alakult ki, benne

9


országos egyedi képzést nyújtó intézmények is megtalálhatóak, Debrecen pedig nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó és gyorsan fejlődő egyetemi központja. Nyíregyháza a főiskolai képzés egyik regionális központjaként a szomszédos megyékre is kiterjedő beiskolázási körrel rendelkezik, Szolnok főiskolai vonzáskörzete szórtabb. Emellett Hajdúböszörmény, Jászberény és Mezőtúr rendelkezik még a régióban felsőoktatási intézménnyel. A K+F tevékenység továbbra is a Közép-magyarországi régióban (elsősorban Budapesten) koncentrálódik: a kutatóhelyek 48%-a, a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított kutatói létszám 65%-a található itt. Az Észak-alföldi régió helyzete a kutatás-fejlesztés szempontjából Magyarországon belül relatíve kedvező: 2006-ban a kutatóhelyek 11,1%-a (310 db), a kutatóknak pedig 9,3%-a (1.351 fő) itt összpontosult, amely a központi régió és a Dél-Alföld után a 3. helyet jelenti. A K+F tevékenységek ráfordításai 2006-ban KözépMagyarország után az Észak-Alföldön voltak a legmagasabbak (18,1 milliárd Ft, az országos ráfordítások 7,6%-a), viszont a ráfordítások egy lakosra jutó értéke (11,8 ezer Ft) már a DélAlföldön volt kevéssel magasabb (12,6 ezer Ft). A régión belül rendkívül erős Hajdú-Bihar megye (azon belül is elsősorban a Debreceni Egyetem) dominanciája: a megye legtöbb K+F mutatója meghaladja az országos átlagot, többszöröse a Jász-Nagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg megyék megfelelő adatának. Az Észak-alföldi régió turisztikai vonzerőkben bővelkedő terület, ugyanakkor kevés az igazán jelentős, regionális vonzáskörön túlmutató attrakciók és a komplex turisztikai termékek száma. A legjelentősebb ágazatok között található a gazdag gyógy- és termálvízkincsre alapozott egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), a régióban több jelentős gyógyhely és fürdőközpont található, ezek közül Hajdúszoboszló nemzetközi viszonylatban is jelentős. Ugyancsak jelentős az ökoturizmus és az aktív turizmus, amely ugyancsak a régió természeti potenciálján alapszik (nemzeti parkok, a világörökség részévé nyilvánított Hortobágy, a Tisza és mellékfolyói, Tisza-tó, stb.), a rendezvényturizmus (kultúra, sport, gasztronómia), valamint a falusi turizmus. A szálláshely-kapacitás és a vendégforgalom mutatóinak tekintetében az Észak-Alföld értékei általában elmaradnak az országos átlag mögött, a régiók sorrendjében is hátul áll. A régió kereskedelmi- és magánszálláshelyein 2007-ben 59.212 férőhely várta a vendégeket (ebből kereskedelmi 40.538, magánszálláshely pedig 18674), amely az országos fogadókapacitás 10,9%-át tette ki. A vendégéjszakák száma meghaladta a 2.467 ezret (az országos vendégforgalom 10,4%-a), ebből a külföldiek aránya 31,1%-ott tett ki (országosan 48,1%). A régióban mind a férőhelyek, mind pedig a vendégforgalom tekintetében jelentős területi koncentráció figyelhető meg: 2007-ben a Hajdúszoboszlói, a Debreceni, a Tiszafüredi és a Nyíregyházai kistérségben összpontosult az összes régiós szállásférőhely 56,6%-a, a vendégéjszakák 70,8%-a, és a külföldi vendégéjszakák 77,9%-a. Összefoglalva az Észak-alföldi régióról megállapítható: • az ország területileg és a népesség számát tekintve egyaránt második legnagyobb régiójának népessége országos átlagnál nagyobb mértékben fogy, amelynek fő oka a jelentős elvándorlás; • az egy főre jutó GDP értéke 2000 óta folyamatosan növekszik, viszont ennek ellenére az Észak-Alföld az utolsó a régiók sorában, emellett az átlagnál magasabb munkanélküliség jellemzi;

10


•

a régió teljes területe az Alföldön található, amely a gazdaság szerkezetére is hatással van: a mezőgazdaság súlya az átlagnál még mindig jóval jelentősebb; • jelentős a régió oktatási és kutatási potenciálja, amely elsősorban Debrecenre koncentrálódik; • a régió idegenforgalmi potenciálja is számottevő, ennek ellenére az idegenforgalom döntő része néhány településen összpontosul.

3.2. Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye az 1950-es közigazgatási rendezés során Bihar magyarországi részének és Hajdú vármegyének az egyesítésével, illetve néhány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település hozzácsatolásával jött létre. Tájföldrajzi szempontból a megye északkeleti részét a homokbuckás Dél-Nyírség, közepét a kiváló talajadottságokkal rendelkező löszös Hajdúság, nyugati-északnyugati részét a Közép-Tisza vidékhez tartozó Hortobágy és a Borsodi-ártér, míg déli harmadát a Berettyó-Körösök vidékének kistájai (Nagy- és Kis-Sárrét, BerettyóKálló köze, Érmellék, Bihari-sík) alkotják. Hajdú-Bihar megye mind területét, mind pedig népességét tekintve a negyedik legnagyobb megyéje az országnak. Az Észak-alföldi régión belül 6.211 km2 területe a legnagyobb, 2007 végén számlált 543.802 fős lakónépessége pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a második legmagasabb. A népsűrűség 87,6 fő/km2. Hajdú-Bihar legnagyobb részét nagy területű települések foglalják el, kisebb falvak elsősorban a megye keleti és déli részén találhatók. A megye 82 településéből 21 városi jogállású, a városi népesség aránya csaknem 80%, ezzel az értékkel pedig Hajdú-Bihar az ország legurbanizáltabb megyéje. A demográfiai folyamatokat vizsgálva megállapítható, hogy 2001-hez viszonyítva 2007-re 1,6%-al csökkent a lakónépesség száma, amely kismértékben haladta meg az országos átlagot (-1,3%), viszont jelentősen kedvezőbb volt az Észak-alföldi régió átlagánál (-2,9%). A természetes szaporodás 1000 lakosra jutó értéke relatíve kedvező (2000-2007 között átlagosan évi -1,8‰), mindössze fele az országos átlagnak (-3,6‰). Mindez a viszonylag magas születési rátának (2000 óta 10,9-10,2‰ között ingadozott), valamint az országos átlagnál kedvezőbb halálozási arányszámnak (12,0-12,5‰) köszönhető. Hajdú-Bihar megyét folyamatos vándorlási veszteség jellemzi, amelynek mértéke 2000 és 2007 között átlagosan évi 1,8‰ volt, amely jelentősen kedvezőbb a régió másik két megyéjének átlagainál (JászNagykun-Szolnok -3,0‰, Szabolcs-Szatmár-Bereg pedig -4,0‰). A 60 éves és idősebb népesség aránya 19,4%, amely szintén kedvezőbb az országos értéknél (21,3%). Az országos tendenciákat követve az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 2000 és 2006 között folyamatosan emelkedett, 2006-ban az országos érték 71,9%-át tette ki (lásd 1. táblázat). Ez az érték a legkedvezőbb a régióban, a megyék rangsorában pedig a 11. helyet jelenti. Az egy főre jutó GDP hajdú-bihari értéke meghaladja a főváros adatai nélkül számított vidéki Magyarország átlagának 95%-át. Hajdú-Bihar megyében a bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti megoszlását vizsgálva 2006-ban megállapítható, hogy a régiós értékekhez hasonlóan a mezőgazdaság,

11


vad-, erdő- és halgazdálkodás hozzájárulása mintegy kétszerese az országos átlagnak, az iparé hasonló ahhoz, a szolgáltatásoké pedig összességében alacsonyabb (2. táblázat). A megye gazdaságában fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, amelynek éghajlati és talajadottságai kedvezőek. A megyék közül Bács-Kiskun után Hajdú-Bihar rendelkezik a második legnagyobb mezőgazdasági területtel az országban, amely a megye teljes területének 73,4%-át teszi ki. A mezőgazdasági területen belül a szántók aránya 72,3%, amely kissé alatta marad az országos értéknek (77,5%), viszont a gyepterületek aránya (25,2%) az egyik legmagasabb az országban. Az éghajlat leginkább a hő- és fényigényes, szárazságtűrő kultúrák termesztésének kedvez, de a termésátlagot az időjárás is jelentősen befolyásolhatja. A szántóföldi növénytermesztés fő növényei a kukorica és a búza. Kiemelkedő az állattenyésztés jelentősége: a megyék közül 2007 végén itt volt a legmagasabb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a tyúkfélék állománya is. Hajdú-Bihar megyében az ipari termelés értéke 2007-ben elérte a 592,9 milliárd forintot, amely a 2000. évhez képest 76,3%-os növekedést jelentett amely kissé elmaradt az országos (78%) és valamivel jobban a régiós (90%) növekedési ütemtől. Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke viszont nagyon alacsony, az országos átlag 53%-át érte el csupán, amellyel a Hajdú-Bihar mindössze 13. a megyék rangsorában. A megye iparában a feldolgozóipar dominál, az ipari alkalmazottak 91,8%-a itt tevékenykedik (országosan 68,1%), ezen belül az alkalmazottak 28,4%-a gépiparban (országosan 34,7%), 23,0%-a az élelmiszeriparban (országosan 15,5%), 12,2%-a vegyiparban (országosan 10,2%), 11,6%-a pedig a textília, bőrtermék és lábbeli gyártása ágazatban (országosan 9,5%) dolgozott. Hagyományosan erős ipari ágazatok a megyében az élelmiszeripar és a vegyipar (azon belül a gyógyszergyártás) amelyek együttesen a 2007. évi ipari termelési érték több mint felét adták (25,6%, illetve 25,4%), valamint a gépipar (22,0%). Emellett 17% felett részesedett az ipari termelés értékéből a villamosenergia-, gáz, gőz- és vízellátás. A régiós tendenciákhoz hasonlóan az építési piac élénkülése 2004 és 2006 között HajdúBiharban is az építőipari termelés jelentős növekedését eredményezte, amely csúcspontját 2005-ben érte el (82,9 milliárd Ft). Ezt viszont 2007-ben jelentős visszaesés követte, a két évvel korábbi teljesítményének már csupán a 74,4%-át produkálta az ágazat. Ezzel együtt az építőipari termelési értéke Budapest, Pest, Csongrád és Győr-Moson-Sopron után az 5. legmagasabb mutató volt az országban. A megyében működő 6 ipari park közül négy Debrecenben egy Polgáron, egy pedig Berettyóújfaluban található. A legsikeresebbeknek egyértelműen a megyeszékhely ipari parkjai tekinthetők, míg a többiek kihasználtsági gondokkal küszködnek. Ki kell emelni az árufuvarozási logisztika szerepét, amelyben földrajzi fekvésének köszönhetően a megye (különösen pedig a különböző szállítási útvonalak és ágazatok csomópontjában lévő Debrecen) fontos szerepet játszhat. A 11 kijelölt országos jelentőségű logisztikai körzet egyike Debrecen körül szerveződik. Hajdú-Biharban nagyon alacsony a foglalkoztatottság (46,1%), amely a KSH munkaerőfelmérése alapján 2007-ben az 5. legalacsonyabb érték volt a megyék között, 4,8 százalékponttal elmaradva az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta értéke (7,9%) rosszabb az országos átlagnál (7,4%), viszont jelentősen kedvezőbb a régiós mutatónál (10,8%). A nyilvántartott álláskeresők arányát (a munkavállalási korú állandó népességből a Foglalkoztatási és a Szociális Hivatal adatai alapján) alapul véve viszont már kedvezőtlenebb

12


a megye helyzete: 2007 végén Hajdú-Biharban 10,6%, szemben az országosan regisztrált 6,7%-al. A megye nyilvántartott álláskeresőinek 57,7%-a 180 napon túl szerepel a rendszerben (országosan 53,5%), a pályakezdők aránya pedig 10,8% (országosan 9,0%). Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma (95) jelentősen elmarad az országos értéktől (123), de még a vidéki Magyarország átlagától is (105), viszont Hajdú-Bihar mutatója kedvezőbb a régiós értéknél (90). Az 51.564 megyei regisztrált vállalkozás 7,4%-a a mezőgazdaság, 13,7%-a az ipar és építőipar, 78,9%-a pedig a szolgáltatások ágazataiban tevékenykedett (országosan: 6,7%, 14,2%, illetve 79,1%). A társas vállalkozások aránya (37,5%) elmarad az országos érték mögött (43,0%). 2006-ban a megyében 246 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, amelyek száma a régiós és az országos trendet követve csökkent a 2000-es értékhez (299) képest. Ennek ellenére a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének nagysága 2,27-szeresére emelkedett (104,1-ről 235,9 milliárd Ft-ra). Az egy lakosra jutó külföldi tőke összege mindössze az országos átlag 32,1%át érte el 2006-ban, viszont a hajdú-bihari külföldi érdekeltségű vállalkozások jelentőségét mutatja, hogy az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke nagysága 79,9%-al meghaladta az országos átlagot. A külföldi érdekeltségű regionális gáz- és áramszolgáltató vállalatok (TIGÁZ, E-ON) központjai a megyében találhatók, mellettük pedig olyan tőkeerős külföldi érdekeltségű cégek is jelen vannak, mint például a TEVA, a National Instruments, a FAG, a T-Systems, vagy a British Telecom. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2007 végén (143.273 Ft) az Észak-alföldi régió megyéi között a legmagasabb volt ugyan, de az országos átlagnak mindössze 84,5%-át tette ki. Ez az érték nagyjából megegyezik a vidéki Magyarország átlagával, ami azt mutatja, hogy az országos átlagot Budapest értékei jelentősen megemelik (a fővárosi alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete több mint másfélszeresen haladta meg a hajdú-bihari értéket). HajdúBiharban a szellemi foglalkozású alkalmazottak bruttó átlagkeresete (202.735 Ft) 2,1-szeresen haladta meg a fizikai foglalkozásúakét (97,613 Ft). Az átlagkeresetek alakulása gazdasági áganként jelentős eltéréseket mutat a megyében: a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdaságban, valamint az építőiparban az átlag alatt (77,9%, illetve 71,9%-a), az iparban az átlaggal megegyezően (100,7%), míg a szolgáltatások szektorban összességében átlag fölött (114%) alakultak a keresetek. A megye – mindenekelőtt pedig Debrecen – hagyományosan erős oktatási potenciállal rendelkezik. Magyarországon az 1980-as évek vége óta folyamatosan csökken az iskolás korú gyermekek száma, amely Hajdú-Biharban is nyomon követhető. Az általános iskolai tanulók száma 2007-ben 50.025 fő volt, amely a 2000-es létszám 85%-át tett ki (országosan 84,5%). Az egy pedagógusra jutó tanulók száma (10,98) meghaladta az országos értéket (10,36). Az 1990-es évtizedben a nemzetközi és országos változási folyamatokkal összhangban HajdúBihar megyében is csökkent a szakiskolákban tanulók száma és aránya, és ezzel párhuzamosan növekedett a felsőoktatásba való belépést lehetővé tevő, érettségit adó gimnáziumok és a szakközépiskolák népszerűsége. Ez az átstrukturálódás az ezredfordulóra megállt, azóta stagnál, illetve kismértékben növekszik a szakiskolai tanulók száma. HajdúBihar megye 143 középfokú oktatási intézményében (szakiskola – 39, gimnázium – 47, szakközépiskola – 57) a 2007/2008-as tanévben összesen 33.933 diák tanult, 13,3%-al több mint a 2000/2001-es tanévben. A szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók aránya valamivel magasabb az országos, viszont több, mint 3 százalékponttal alacsonyabb a régiós átlagnál (3. táblázat). Számos középfokú oktatási intézmény (elsősorban debreceni iskolák) megyén túlmutató beiskolázási körrel rendelkezik.

13


3. táblázat A különböző típusú középfokú oktatási intézményekben tanulók száma és aránya az Északalföldi régió megyéiben a 2007/2008-as tanévben Területi egység

szakiskola Fő %

gimnázium fő %

szakközépiskola fő %

összesen

Hajdú-Bihar

8 112

23,9

11 503

33,9

14 318

42,2

33 933

Jász-Nagykun-Szolnok

6 910

28,9

7 327

30,6

9 670

40,4

23 907

Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország

9 141

27,6

11 192

33,8

12 794

38,6

33 127

24 163

26,6

30 022

33,0

36 782

40,4

90 967

132 965

23,1

200 026

34,8

242 016

42,1

575 007

Forrás: KSH stADAT adatbázis (www.ksh.hu)

Debrecen egyetemi központ révén Hajdú-Bihar megye a hazai felsőoktatás egyik kiemelkedő helyszíne. A több mint 30.000 hallgatót és 15 kart számláló Debreceni Egyetem mellett a megyeszékhelyen található még a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, valamint a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola is. A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanuló hallgatók száma 2007-ben 12.282 fő volt (a hallgatók állandó lakóhelye szerint), amely a fővárost leszámítva a harmadik legmagasabb a megyék sorában. A teljesítmény és minőségi mutatók alapján az egyetemek között felosztott állami ösztöndíjas PhD hallgatói helyek számának vonatkozásában az ELTE mögött a Debreceni Egyetem a második az egyetemek rangsorában. A felsőoktatással általában szoros kapcsolatban álló kutatás-fejlesztés Hajdú-Bihar megye egyik erősségének tekinthető, a megye legtöbb K+F mutatója meghaladja az országos átlagot. 2007-ban a kutató-fejlesztő helyek száma a megyében 224 volt (2000-ben csupán 167 db), a K+F szektor pedig 3489 főt foglalkoztatott (ebből kutató 2208 fő). A K+F ráfordítások összege 2007-ben meghaladta a 15 milliárd Ft-ot (az országos ráfordítások 6,1%-a), a ráfordítások egy lakosra jutó értéke (27,8 ezer Ft) pedig meghaladta az országos átlagot (24,4 ezer Ft). A K+F ráfordítások aránya a GDP-ből 2006-ban a megyében 1,6% volt, szemben az országos 1,0%-os értékkel. Hajdú-Bihar megye számos jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik. Ezek között első helyen kell említeni a számottevő gyógy- és termálvízkincset, amelyet számos fürdő és strand használ ki. A legjelentősebb nemzetközi hírű gyógyfürdővel Hajdúszoboszló rendelkezik (itt található Európa legnagyobb fürdőkomplexuma), emellett pedig Debrecen is kiemelt gyógyhely besorolást kapott, de régiószerte kedvelt fürdőhely még Hajdúnánás, Püspökladány és Hajdúböszörmény is. A közelmúltban számos gyógyfürdővel kapcsolatos beruházás valósult meg a megyében és jelenleg is több megvalósítás alatt áll. A természeti és táji értékek közül kiemelkedik még a Hortobágy, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja és egyben a Világörökség része is. Emellett érinti a megyét a Körös-Maros Nemzeti Park, valamint számos védett természeti terület is található itt, további kedvező feltételeket teremtve az ökoturizmus számára. Számottevő még a megyében a rendezvényturizmus, a horgász-, vadász- és lovas turizmus, a valláshoz kötődő turizmus (Debrecen a református, Hajdúdorog pedig a görög katolikus vallás hazai központjai), valamint fontos turisztikai értéket képviselnek a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai.

14


Hajdú-Bihar szálláshely-kapacitás és vendégforgalmi mutatói régiós összehasonlításban kiemelkedők. A megye kereskedelmi- és magánszálláshelyeinek száma 2007-ben 27.347 volt (a régiós kapacitás 46,2%-a), ebből 16.268 volt a kereskedelmi-, 11.079 pedig a magánszálláshelyek száma. A régió szállodai férőhelyeinek (9.075) 68,1%-a Hajdú-Biharban összpontosult. A megye kereskedelmi- és magánszálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 2007-ben meghaladta a 1.612 ezret (a régiós vendégforgalom 65,4%-a), ebből a külföldiek aránya 34,8%-ott tett ki (országosan 48,1%). A vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 3,3 éjszaka volt, amely kedvezőbb a 2,7-es országos mutatónál. Az idegenforgalom statisztikai mutatói alapján a megyében egyértelműen meghatározó szerepe a van a Debrecen–Hajdúszoboszló–Hortobágy háromszögnek. A megyeszékhelyen és Hajdúszovboszlón koncentrálódik a szállásférőhelyek 81,0%-a, a szállodai férőhely-kapacitások 89,7%-a, a kereskedelmi- és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 92,9%-a. Összefoglalva Hajdú-Bihar megyéről megállapítható: • a megye teljes területe az Alföldön fekszik, talajadottságai kedvezőek a mezőgazdaság szempontjából, amelynek köszönhetően az agrárszektor gazdáságon belüli szerepe jelentős; • az ország területileg, és a népességszámát tekintve egyaránt negyedik legnagyobb megyéjének népessége az országos átlagnál valamivel jobban fogy, viszont a régió másik két megyéjénél jóval kisebb a fogyás mértéke. Hajdú-Bihar az ország legurbanizáltabb megyéje: a lakosság 80%-a városlakó; • a GDP egy főre jutó értéke 2000 óta folyamatosan növekszik, ennek ellenére Hajdú-Bihar csak a 11. a megyék sorában, emellett az átlagnál magasabb a munkanélküliség és alacsonyabb a foglalkoztatottság; • a megye Debrecen központú oktatási és kutatási potenciálja az egyik legerősebb az országban; • Hajdú-Bihar több nemzetközileg is ismert turisztikai vonzerővel rendelkezik (gyógy- és termálfürdők, nemzeti parkok, Hortobágy, rendezvények), a vendégforgalom területileg erősen koncentrált (Hajdúszoboszló, Debrecen, Hortobágy).

15


3.3. Szomszédos kistérségek A Debreceni kistérség sem az országhatárral, sem pedig a megyehatárral nem érintkezik, további öt Hajdú-Bihar megyei kistérséggel határos. Ezek közül a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeket kategóriákba soroló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján a Balmazújvárosi, a Derecske-Létavértesi, valamint a Hajdúhadházi kistérség leghátrányosabb helyzetű, a Hajdúböszörményi hátrányos helyzetű, míg a Hajdúszoboszlói nem kapott kedvezményezett besorolást (1. ábra). A Debreceni és a szomszédos kistérségekre vonatkozó összehasonlító adatokat a 4. táblázat tartalmazza. 1. ábra Az Észak-alföldi régió kistérségei kedvezményezettség szerint, 2007 (a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján)

Forrás: Az észak-alföldi kistérségek fontosabb adatai, 2007. KSH Debrecen, 2008. november (www.ksh.hu)

3.3.1. Hajdúszoboszlói kistérség A Hajdúszoboszlói kistérséghez összesen 4 település tartozik, melyek közül egyedül a központ városi jogállású: Ebes, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát és Nagyhegyes. A megyeszékhelyeket is magukba foglaló kistérségek mellett a Hajdúszoboszlói kistérség az egyetlen, amelyik nem minősül hátrányos helyzetűnek. A kistérség területe 507 km2, a lakónépesség száma 2007 végén 33.609 fő volt, amely 2001hez képest 1,4%-al csökkent. A természetes szaporodás 2000-2007. évi átlaga kedvezőtlenebb, belföldi vándorlási különbözete viszont kedvezőbb mind a megye, mind pedig a régió átlagánál. A 60 éves és idősebb lakosság aránya (20.7%) az egyik legmagasabb a megyében. A lakosság 69,5%-a Hajdúszoboszlón élt.

16


4. táblázat A Debreceni és a szomszédos kistérségek főbb statisztikai mutatói 2007 végén Mutatók 2

Terület (km ) 2

Népsűrűség (fő/ km ) Lakónépesség (fő)

Debreceni

Hajdúszoboszlói

Balmazújvárosi

Hajdúböszörményi

Hajdúhadházi

DerecskeLétavértesi

Hajdú-Bihar megye

Észak-alföldi régió

Ország összesen

499

507

731

731

636

543

6 211

17 729

93 028

419,5

66,3

39,9

80,1

96,1

65,9

87,6

85,4

108,0

209 136

33 609

29 193

58 560

61 082

35 757

543 802

1 514 020

10 045 401

Lakónépesség változása 2001-hez képest (%)

-0,4

-1,4

-4,4

-2,4

2,9

0,2

-1,6

-2,9

-1,3

Városi népesség aránya (%)

98,1

69,5

76,7

100,0

74,1

45,7

79,9

66,4

67,7

20,0

20,7

20,4

19,1

15,4

18,2

19,4

19,2

21,3

-1,9

-2,8

-1,7

-1,3

1,5

-1,3

-1,8

-2,2

-3,6

-1,5

-0,1

-4,4

-2,0

5,1

2,1

-1,4

-2,8

–

6,5

8,6

13,9

9,4

16,3

11,9

10,6

11,0

6,7

54,6

46,7

59,1

53,6

64,8

59,8

57,7

57,2

53,5

452

451

380

426

337

340

407

390

442

401 829

270 427

173 115

192 726

185 927

177 839

287 685

270 599

373 033

14

19

47

24

62

39

33

37

19

139

121

62

72

51

57

95

90

123

44

57

27

35

44

34

38

33

34

86,6

57,9

68,7

62,9

42,2

11,3

62,1

57,2

69,8

410,1

375,9

A 60-x éves népesség aránya az állandó népességből (%) Természetes szaporodás 2000-2007. évi átlaga (1000 főre) Belföldi vándorlási különbözet 2000-2007. évi átlaga (1000 főre) A nyilvántartott álláskeresők aránya (%)* A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya (%)** 1000 lakosra jutó adózó Egy adófizetőre jutó SZJA (Ft) Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (1000 lakosra) Regisztrált vállalkozások száma 1000 lakosra A 2000-2007 között épített lakások átlagos száma (10 000 lakosra) A közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakás (%) 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma***

19 294,4

329 026,5

14 846,0

5 433,2

29 786,8

16 295,8

23 625,9

* a munkavállalási korú állandó népességből (december) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adata; ** a nyilvántartott álláskeresőkből (december); *** a kereskedelmi- és magánszálláshelyeken együttesen

Forrás: Az észak-alföldi kistérségek fontosabb adatai, 2007. KSH Debrecen, 2008. november (www.ksh.hu)

17


A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességen belül 8,6% volt 2007 decemberében, amely közel 2 százalékponttal magasabb ugyan az országos átlagnál, viszont a megyeszékhelyek kistérségei és a Jászberényi kistérség mutatói után ez volt az ötödik legkedvezőbb érték a régióban. A tartósan (180 napon túl) nyilvántartott álláskeresők aránya (46,7%) pedig az országos értéknél is kedvezőbb, a 3. legalacsonyabb mutató a régióban. Az 1000 lakosra vetítve 2007 decemberében a régióban csak a Debreceni és a Szolnoki kistérségben regisztráltak több adózót, emellett az egy adófizetőre jutó SZJA összege is a 4. legmagasabb a régióban. Ugyancsak kedvező, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők 1000 lakosra jutó száma az 5. legalacsonyabb az Észak-Alföldön, alig haladja meg a régiós átlag felét. A kistérségben relatíve magas a vállalkozási aktivitás, a regisztrált vállalkozások 1000 főre jutó értéke (121) csaknem eléri az országos átlagot, az Észak-Alföldön viszont csak a Nyíregyházai és a Debreceni kistérség előzi meg ezen a téren. A gazdaság húzóágazatának egyértelműen az idegenforgalom tekinthető, emellett jelentős még az energetikai szektor szerepe (a kistérségben jelentős földgázlelőhelyek és tározók találhatók, emellett Hajdúszoboszlón működik a TIGÁZ központja is). A Hajdúszoboszlói kistérség fejlődésére utal, hogy 2000-2007 között 10.000 lakosra vetítve az épített lakások átlagos száma a Nyíregyházai kistérség után a második legmagasabb volt a régióban, emellett jelentősen felülmúlta az országos átlagot is. A teljes lakásállomány 57,9%a csatlakozott a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba, amely alig magasabb a régiós átlagnál. A kistérség, ezen belül pedig Hajdúszoboszló a hazai idegenforgalom egyik meghatározó központja, a turizmushoz kapcsolódó szállásférőhely és vendégforgalmi mutatói a régiós értékek meghatározó részét adják. Az idegenforgalom alapját a gyógyvízre alapozott nemzetközi hírű fürdőkultúra képezi, amelyre szolgáltatások és magas színvonalú turisztikai termékek egész sora épül. Hajdúszoboszló büszkélkedhet Közép-Európa legnagyobb fürdőkomplexumával, amely jelenleg is komoly fejlesztés alatt áll. A kistérségben eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra vetített értéke 2007-ben csaknem 14-szeresen haladta meg az országos átlagot.

3.3.2. Balmazújvárosi kistérség A Balmazújvárosi kistérséget alkotó 4 település közül 2 városi jogállású: Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, és Tiszacsege. A kistérség a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetűnek minősül. A kistérséget alkotó települések összterülete 731 km2, a lakónépesség száma 2007 végén 29.193 fő volt, amely 2001-hez képest 4,4%-al csökkent (a legnagyobb fogyás HajdúBiharban). A természetes szaporodás 2000-2007. évi átlaga kedvezőbb, a belföldi vándorlási különbözet értéke viszont sokkal kedvezőtlenebb mind a megye, mind pedig a régió átlagánál. Az időskorúak aránya (20.4%) a megyei és a régiós átlagnál is magasabb, a lakosság 76,7%-a városlakó. A Balmazújvárosi kistérség hátrányos helyzetére utal a nyilvántartott álláskeresők magas aránya 13,9%, amely több mint kétszerese az országos átlagnak és csaknem 3 százalékponttal 18


magasabb a régiós értéknél is. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya (59,1%) viszont már nem sokkal kedvezőtlenebb a nagyobb területi egységek átlagértékeinél. Az 1000 lakosra jutó adózók száma (380) alapján a kistérség a régión belül a középmezőnyben helyezkedik el. Az egy adófizetőre jutó SZJA összege viszont az 5. legalacsonyabb a régióban, nem éri el az országos átlag felét sem. Szintén a kistérség hátrányos helyzetére utal a rendszeres szociális segélyben részesülők 1000 lakosra jutó magas száma (47), amely jóval magasabb, mint a régiós átlag, és csaknem 2,5-szeresen múlja felül az országos értéket. A vállalkozási aktivitás alacsony, az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma (62) a megyei (95) és a régiós érték (90) kétharmada körül alakul, az országos átlagnak viszont csupán a felét éri el. Hasonlóan alacsony volt a 2000-2007 között épített lakások évi átlagos száma 10.000 lakosra vetítve (27), amely nem érte el az országos átlag 80%-át. A lakásállomány csatornázottsági mutatói viszont mind a megyei, mind pedig a régiós átlagnál kedvezőbbek, megközelítik az országos értéket. A Balmazújvárosi kistréség turisztikai adottságai kedvezőek (Hortobágyi Nemzeti Park, a Tisza közelsége) és a kereskedelmi szállásférőhelyek száma is 7. legmagasabb az Északalföldi régió kistérségei közül. Az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma viszont már nem éri el a régiós átlagot, amelyben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy a Hortobágyra látogató turisták a jobb turisztikai infrastruktúrával rendelkező közeli Hajdúszoboszló és Debrecen szálláshelyeit veszik inkább igénybe.

3.3.3. Hajdúböszörményi kistérség A Hajdúböszörményi az Észak-alföldi régió egyetlen olyan kistérsége, amelynek minden tagtelepülése városi jogállású. A kistérséget három hajdúváros alkotja: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás. A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján a kistérség területfejlesztési szempontból hátrányos helyzetű besorolást kapott. A régió 7. legnépesebb (58.560 fő) kistérségének területe 731 km2, a lakosság száma 2001hez képest a régiós átlagnál kisebb mértékben, 2,4%-al csökkent. A természetes szaporodás 2000-2007. évi átlaga, valamint a belföldi vándorlási különbözet értéke is kedvezőbb a régió átlagánál. Az időskorúak aránya nem teszi ki a népesség ötödét, ami a megyei, a régiós és az országos mutatónál is alacsonyabb érték. A munkanélküliség szempontjából a kistérség a régión belül a kedvezőbb helyzetben lévők közé tartozik. A munkavállalási korú népességén belül a nyilvántartott álláskeresők aránya (9,4%) 2,7 százalékponttal magasabb ugyan az országos értéknél, viszont kedvezőbb a régió és a megye átlagánál. Ezen belül a 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya hasonló az országoshoz. Az 1000 lakosra jutó adózók száma az 5. legmagasabb a régióban (a Hajdúszoboszlói és a megyeszékhelyek kistérségei előzik meg csupán), viszont az egy adófizetőre jutó SZJA összege alig haladja meg a régiós érték 70%-át. A rendszeres szociális segélyben részesítettek fajlagos száma (24) jóval meghaladja ugyan az országos értéket (19), megyei és regionális összevetésben viszont a legalacsonyabbak közé tartozik (a 6. legkisebb érték a régióban). A kistérség nagyrészt a kitűnő termőtalajjal rendelkező Hajdúhát területén fekszik, ezért annak ellenére jelentős a mezőgazdaság szerepe, hogy a kistérség mindhárom települése 19


város. A vállalkozássűrűség alacsonynak mondható: az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (72) jelentősen elmarad az országostól (123). A lakásépítések fajlagos száma 2000-2007 között a régiós és az országos szintnél nagyobb dinamikát mutatott, a csatornázottság régiós összevetésben kedvező. A kistérség legfontosabb idegenforgalmi potenciálját a gyógyhatású termálvíz jelenti, amely mindhárom településen megtalálható. A Hajdúnánási fürdő a megye harmadik legjelentősebb gyógyfürdőjének számít, de a Hajdúböszörményi gyógy és strandfürdő is jól kiépített. Emellett Hajdúböszörmény számos látnivalót kínál, Hajdúdorog pedig a görög katolikus vallás egyik hazai központja. A kistérség közvetlen közelében elhelyezkedő Debrecen, Hajdúszoboszló és a Hortobágy attrakcióval összehasonlítva a helyi adottságok inkább csak regionális és megyei jelentőségűek, amely a vendégforgalmi adatokban is tetten érhető: az 100 lakosra jutó vendégéjszakák száma alig haladja meg a régiós átlag harmadát.

3.3.4. Hajdúhadházi kistérség A Hajdúhadházi kistérség az Észak-alföldi régió legtöbb várost tömörítő kistérsége: a 11 tagtelepülés közül 5 városi jogállású: Bocskaikert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs. A kistérség a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetűnek minősül. A kistérséget alkotó települések összterülete 636 km2, a lakosság száma alapján Hajdú-Bihar megye 2., a régiónak pedig 6. legnépesebb kistérsége. A lakónépesség száma 2007 végén 61.082 fő volt, amely 2001-hez képest 2,9%-os növekedést jelent. Ebben az időszakban az Észak-alföldi régióban egyedül a Hajdúhadházi kistérség tudott számottevő népességnövekedést produkálni. A népességnövekedés a kedvező demográfiai folyamatokkal magyarázható: a régióban a 2000-2007 évek átlagában egyaránt itt volt a legmagasabb a természetes szaporodás (1,5‰) és a belföldi vándorlási különbözet (5,1‰) értéke is. A magas természetes szaporodási mutató egyik oka, hogy a kistérség egyes településein jelentős a roma lakosság aránya. A vándorlási mutatók kedvező alakulásában pedig fontos szerepet játszik, hogy a kistérség Debrecen agglomerációs zónájába tartozik, emiatt több településre is jellemző a megyeszékhelyről való kiköltözés (pl. Hajdúsámson, Bocskaikert). A kistérség korstruktúrája is a legfiatalosabb a régióban: az időskorúak aránya mindössze 15,4%. A városi lakosság aránya szintén átlag feletti: 74,1%. A kistérség munkanélküliségi adatai viszont a legrosszabbak közé tartoznak a régióban. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 2007 végén elérte a 16,3%-ot, amely a megyében a legmagasabb, a régióban pedig a 6. legrosszabb érték (az országos átlagnál csaknem 10 százalékponttal magasabb!). Az álláskeresők csaknem kétharmada (64,8%) 180 napon túl szerepel a nyilvántartásban, amely pedig a Záhonyi kistérség után a 2. legrosszabb a régióban. A kistérség hátrányos helyzetét jelzi továbbá, hogy az 1000 lakosra jutó adózók száma (337) a legalacsonyabb a megyében, alig haladja meg az országos átlag háromnegyedét. Hasonlóan alacsony azt egy adófizetőre jutó befizetett adó összege is, amely 2007-ben nem érte el az országos átlag felét. A rendszeres szociális segélyben részesítettek 1000 lakosra jutó száma (62) több mint háromszorosan múlja felül az országos értéket (19).

20


A regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (51) a legalacsonyabb az ÉszakAlföld kistérségei közül (az országos értéknek mindössze 41,5%-a). A legjelentősebb vállalat a térségben az elsősorban háztartási elektronikai berendezéseket gyártó Hajdúsági Iparművek. A kedvezőtlen talajadottságok ellenére fontos szerepet játszik a mezőgazdaság. A 2000-2007 között épített lakások átlagos száma tízezer főre vetítve (44) viszont a legmagasabbak között van a régióban, amely elsősorban a debreceni lakosság agglomerációs településekbe való kiköltözésével magyarázható. A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (42,2%) 15 százalékponttal marad el a régiós átlagtól, az országos értéknek pedig csupán 60%-át éri el. A kistérség idegenforgalmi potenciálja sem jelentős, a legfontosabb vonzótényezőt a magas erdősültség jelenti (gyenge talajadottságok miatt). A Nyíracsád és Nyíradony között elhelyezkedő Gúthi erdő ismert vadászterület. A kistérségben mindösszesen 64 szállásférőhely található, amely a negyedik legkisebb érték a régióban, az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma ennek megfelelően szintén az egyik legalacsonyabb.

3.3.5. Derecske-Létavértesi kistérség A Debreceni kistérséget délről határoló Derecske-Létavértesi kistérséget 10 település alkotja, amelyek közül 2 városi jogállású: Álmosd, Bagamér, Derecske, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Sáránd. A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a kistérséget a leghátrányosabbak közé sorolja. Az 543 km2 területű kistérség demográfiai mutatói kedvezőek. A lakónépesség száma 2007 végén 35.757 fő volt, amely 2001-hez képest kismértékben (0,2%-al) növekedett (a Hajdúhadházi mellett az egyetlen lakosságszám-növekedést produkáló kistérség a régióban). A természetes szaporodás (-1,3‰) és a belföldi vándorlási különbözet (2,1‰) 2000-2007. évi átlaga egyaránt kedvezőbb mind a megye, mind pedig a régió átlagánál, akárcsak az időskorúak aránya (18,2%). A Derecske-Létavértesi kistérség az egyik legkevésbé urbanizált a régióban: a lakosság mindössze 45,7%-a él városokban. A nyilvántartott álláskeresők aránya magas (11,9%), kevéssel meghaladja a régiós átlagot (11,0%). Ugyanez mondható el a tartósan (180 napon túl nyilvántartott álláskeresőkről is, akik a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai alapján az összes álláskeresőknek csaknem 60%át tették ki 2007 decemberében. Az 1000 lakosra jutó adózók száma (340) a 2. legalacsonyabb a megyében, alig haladja meg az országos átlag háromnegyedét. A kistérség hátrányos helyzetére utal továbbá az egy adófizetőre jutó befizetett adó alacsony összege is (177.839 Ft), amely 2007-ben nem érte el az országos átlag felét. A rendszeres szociális segélyben részesítettek 1000 lakosra jutó száma (39) több mint kétszerese az országos átlagnak (19), viszont csak a régiós értéket (38) alig múlja felül. A régió kistérségei között a regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (57) a 3. legalacsonyabb, nem éri el az országos átlag felét. A kistérség gazdaságában a mezőgazdasági jelleg dominál, találhatóak ugyan ipari vállalkozások is, de azok többsége is a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozik. A szolgáltatói szférát leginkább a tőkehiányos magánvállalkozások jellemzik. A kistérség társadalmi és gazdasági szempontból heterogén: a Debrecen közvetlen agglomerációjához tartozó települések helyzete relatíve kedvezőbb a magyar-román államhatár mentén fekvő településcsoporténál. A 2000-2007 21


között épített lakások átlagos száma tízezer főre vetítve megegyezett az országos átlaggal (34). A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (11,3%) viszont kiugróan a legalacsonyabb a régióban, még a második legrosszabb helyzetben lévő Csengeri kistérség átlagánál is több mint 2,6-szeresen rosszabb. A Derecske-Létavértesi kistérség nem tartozik a régió legkedveltebb idegenforgalmi célterületei közé. A kistérség települései az Erdőspuszták ligetes területén találhatók, amelynek természeti értékei (botanikai értéket képviselő védett élőhelyek, erdők, vízfelületek, Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, Földikutya Rezervátum) elsősorban ökoturisztikai potenciállal bírnak. A kistérségben mindössze 18 kereskedelmi- és 8 magán-szállásférőhely található, amely az Észak-alföldi régión belül a 2. legalacsonyabb érték. Ennek megfelelően a 10.000 lakosra jutó vendégéjszakák száma is alacsony. A vendégek átlagos tartózkodási ideje (5,8 éjszaka) viszont az országos átlagot (2,7) több mint kétszeresen felülmúlva a legmagasabb a régióban (mindez elsősorban a kistérség gazdag vadállományára épülő nyugat-európai vendégkörrel is rendelkező vadászturizmusnak köszönhető).

22


4. Fejlesztéspolitikai keretek 4.1. Az Európai Unió fejlesztési politikája Az EU regionális (kohéziós) politikájának célja az Európai Unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára. Az EU kohéziós politikájának támogatott célkitűzései természetesen nem állandóak, hanem a közösség és a tagországok igényeinek és szükségleteinek megfelelően változnak. Ennek megfelelően a kohéziós politikára szánt források a 2007-2013-as pénzügyi időszakban három célkitűzés (objective) megvalósítását támogatják: 1. célkitűzés: Konvergencia: a legkevésbé fejlett régiók és államok felzárkóztatásának elősegítésére irányul. Azok a NUTS2 régiók tartoznak ide, ahol a 2000-2002 időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső GDP nem érte el a közösségi átlag 75%-át. Közép-Magyarország kivételével mind a hat hazai régió a konvergencia régiók közé tartozik. 2. célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének és vonzerejének erősítését, foglalkoztatási mutatóinak javítását hivatott elősegíteni. Ide sorolható a Középmagyarországi régió is. 3. célkitűzés: Európai területi együttműködés: a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapulva célja, hogy közös helyi és regionális kezdeményezéseken keresztül erősítse a határokon átnyúló együttműködést, az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó eszközök alkalmazásával pedig a transznacionális együttműködést. A regionális politika célkitűzésének finanszírozásában a strukturális alapok (ERFA és ESZA) mellett a Kohéziós Alap vesz részt: •

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): a legfontosabb alap, a regionális politika mindhárom célkitűzését támogatja számos területen.

•

Európai Szociális Alap (ESZA): a foglalkoztatás javítását és a munkába állás esélyeinek növelését szolgálja az 1. és a 2. célkitűzés támogatása által.

•

Kohéziós Alap: azon tagállamokban támogatja a közlekedési és a környezetvédelmi célú programokat, amelyekben az egy főre jutó Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál (1. célkitűzés).

A Strukturális Alapok támogatására vonatkozó fejlesztési programok készítésének a 20072013-as programozási időszakban a legfontosabb jogszabályi hátterét az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendelet, mely a Strukturális Alapok működésének részletes szabályait tartalmazza, többek között a programok készítésére, tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokat is., valamint az egyes alapok részletes felhasználási szabályairól szóló rendeletek (ERFA: 1080/2006/EK, ESZA: 1081/2006/EK, Kohéziós Alap:1084/2006/EK) jelentik. 23


Az Európai Unió fő középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit a lisszaboni folyamatként ismert gazdasági, szociális és a göteborgi környezetvédelmi reformok tartalmazzák. Az Európai Tanács 2000. márciusában megrendezett lisszaboni ülésén fogadta el a Lisszaboni Stratégiát, amely azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljon a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává, amelynek fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. A Lisszaboni Stratégia társadalmi célokat is megfogalmaz, melyek kapcsán meghatározó szerephez jutott a foglalkoztatás bővítése, a társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom erősítésének, valamint a szolidaritás növelésének gondolata. A Lisszaboni Stratégia félidős felülvizsgálatára 2005 tavaszán került sor, amikor a felemás eredményeket mutató tapasztalatok birtokában újrafogalmazták a célok megvalósításának fő szempontjait. A megújuló Lisszaboni Stratégia a növekedésre és a foglalkoztatás bővítésére fókuszál, s ennek érdekében kiegyensúlyozott megközelítést vár el a tagállamoktól a foglalkoztatás és a termelékenység javítása terén. Az Európai Tanács göteborgi, 2001. júniusában megtartott ülésén kiegészítette a Lisszaboni Stratégiát, összekapcsolva a fenntartható fejlődéssel. A Göteborgi Stratégiának is nevezett fenntartható fejlődés stratégiája szerint a gazdaság teljesítőképességének növelése és a környezeti feltételek megőrzése a társadalmi haladás közös, egymást erősítő feltétele. A stratégia kimondja, hogy a társadalmi szükségletek kielégítése csak a természeti környezet eltartó-képességével összhangban történhet. A Göteborgi Stratégia felülvizsgálatára is sor került 2005-ben, amelyet a környezeti kihívások mellett gazdasági és társadalmi problémák, valamint az EU bővülése is indokoltak. Az Európai Tanács 2006. június 15-16-i ülésén vita nélkül elfogadta az EU megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. A regionális tervezés európai keretének fontos szegmensét adják a Közösségi Stratégiai Iránymutatások (Community Strategic Guidelines, CSG). Az iránymutatások olyan közös keretet, igazodási pontot képviselnek, amelynek segítségével értékelhető a nemzeti és regionális programok hozzájárulása az Unió kohéziót, növekedést és foglalkoztatást érintő célkitűzéseihez. Az iránymutatások megléte a megújított lisszaboni agendával összhangban szükséges feltétele annak, az egyes tagállamok és régiók EU-konform tervezést végezzenek. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó iránymutatások az alábbi komponensekből állnak össze: 1. iránymutatás: Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá kell tenni: • A közlekedési infrastruktúrák kiterjesztése és fejlesztése • A környezetvédelem és a növekedés közötti együttműködés erősítése • Válasz a hagyományos energiaforrások intenzív európai felhasználásának kérdésére 2. iránymutatás: A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése • A KTF-be történő beruházás növelése és célzottabbá tétele • Az innováció megkönnyítése és a vállalkozói szellem ösztönzése • A mindenki számára megvalósuló információs társadalom ösztönzése • A pénzeszközökhöz való hozzáférés fejlesztése

24


3. iránymutatás: Több és jobb munkahely • Több ember foglalkoztatása, és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése • A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének és a munkaerőpiac rugalmasságának fokozása • A humán erőforrásba való beruházás növelése a jobb oktatás és szakképzés révén • Igazgatási kapacitás • Az egészséges munkaerő fenntartásában nyújtott segítség

4.2. Hazai fejlesztéspolitikai keretek A kistérség területfejlesztési koncepciójának kidolgozásakor az EU-s iránymutatások mellett nagy súllyal esnek latba a magyarországi fejlesztéspolitikai keretek. Ezek egyrészt a vonatkozó jogszabályokat (normatív keretek), másrészt pedig a különböző országos és regionális szintű koncepciókat és terveket (tervezési keretek) jelentik. 4.2.1. Normatív keretek 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, többször módosított 1996. évi XXI. törvény az alábbi célokat fogalmazza meg: (1) a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; (2) a jelentős területi különbségek mérséklése, (3) az országos térszerkezet és településrendszer harmonikus fejlődésének elősegítése; (4) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A törvény a területfejlesztés és területrendezés eszközei és vonatkozó külön szabályai mellett kitér a központi és állami szervek területfejlesztési, illetve területrendezési feladataira és hatáskörére, a területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervekre és feladataikra is. A Területfejlesztési Törvény 3.§ (2) bekezdése a területfejlesztés különös feladatait a következőképpen határozza meg: • • • • • •

az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése; az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése; a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; a befektetők számára vonzó vállalati környezet kialakítása.

25


18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről A 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet – a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről – meghatározza a területfejlesztési koncepció, valamint a területfejlesztési stratégiai és operatív program részletes tartalmi követelményeit. A rendelet értelmében az országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelő részletezettséggel történik. Hazánkban valamennyi területfejlesztési tervezési dokumentumot olyan módon kell kidolgozni, hogy azok tartalmazzák a rendeletben előírt tartalmi elemeket és megfeleljenek az előírt formai követelményeknek. 94/2005.(XII. 15.) OGY. Határozat az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről szóló határozat A 94/2005.(XII. 15.) számú országgyűlési határozat előírja a magyar társadalom és gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése és a nemzetközi verseny által támasztott követelmények teljesítése érdekében az elkövetkezendő tíz évre a gazdaságpolitikai alapelveket.

4.2.2. Országos tervezési keretek Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció A 2005. decemberében elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) alapozza meg a Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikáját meghatározó stratégiai megállapításokat és célokat. A helyzetelemzésen, politikai konszenzuson és széles körű szakmai és társadalmi egyetértésen alapulva az OFK meghatározza az ország 2050-re elérendő jövőképét, kijelöli 2020-ig az átfogó célokat, a stratégia végrehajtása során érvényesítendő horizontális szempontokat és területpolitikai célokat, valamint az ország fejlesztésének stratégiai céljait és elérésük módját, a prioritásokat. A dokumentum 9 stratégiai célt jelöl ki, továbbá 3 prioritáscsoport (Befektetés az emberbe; Befektetés a gazdaságba; Befektetés a környezetbe) köré szervezve 20 prioritást határoz meg. Az OFK a következő 15 évre az alábbi átfogó célokat határozta meg: 1. versenyképesség, biztosítva az értékteremtés feltételeit mind a társadalom, mind a gazdaság, mind a tudomány és kultúra képviselőinek; 2. igazságosság, erősítve az országon belül a társadalmi, gazdasági és területi kohéziót; 3. biztonság, a fenntartható fejlődés esélyét teremtve meg Magyarország jelen és jövő generációi számára egyaránt. Országos Területfejlesztési Koncepció Az ugyancsak 2005-ben készült Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az OFK-val összhangban jelöli ki az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit 26


és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteit is. Az OTK és az OFK szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. Az OTK az átfogó, és az országos területi (középtávú) célok mellett a régiók legfontosabb fejlesztési irányait is kijelöli (2. ábra). Az OFK és az OTK tehát a magyar fejlesztéspolitika alapdokumentumai, amelyek megadják a nemzeti fejlesztési tervezés kereteit, célkitűzéseikkel és prioritásaikkal összhangban készítik a különböző szintű tervezési és fejlesztési dokumentumokat. Az OTK Debrecen városát a kiemelt fejlesztési pólusok közé sorolja, illetve a régiók fejlesztési céljainál is említi. 2. ábra Az Országos Területfejlesztési Koncepció célrendszere

TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

JÖVŐKÉP (2050-ig) „Területi harmónia” ÁTFOGÓ CÉLOK (2020-ig) 1. Térségi versenyképesség

2. Területi felzárkóztatás

3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem

4. Területi integráció Európába

5. Decentralizáció és regionalizmus

ORSZÁGOS TERÜLETI CÉLOK (2013-ig) •

Városhálózat fejlesztése (Budapesti metropolisz és Fejlesztési pólusok)

•

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása

•

Országos jelentőségű kiemelt térségek és tématerületek fejlesztése érdekében: a, Balaton-térség tartós versenyképességének megteremtése b, Tisza-térség felzárkóztatása c, A Duna–mente fejlesztése d, A termálvíz-kincs hasznosítása e, A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése

•

Határ menti területek együttműködésének erősítése

•

Rurális (vidékies) térségek fejlesztése

•

Területi szempontok érvényesítése az ágazati szakpolitikákban

RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI - Dél-Alföld: Versenyképesség, vidéki térségeket felzárkóztatása és örökségvédelem - Dél-Dunántúl: Versenyképesség, környezetminőség és erős társadalmi szolidaritás - Észak-Alföld: Versenyképesség, örökségvédelem, agrárfejlesztés és erős társadalmi kohézió - Észak-Magyarország: Versenyképesség, turisztika és az életminőség javítása - Közép-Dunántúl: Versenyképesség, innováció, humán erőforrások és az életminőség javítása - Közép-Magyarország: Versenyképesség, társadalmi kohézió és az életminőség javítása - Nyugat-Dunántúl: Versenyképesség, elérhetőség és a közösségi szolgáltatások javítása

Forrás: OTK alapján saját szerkesztés

27


Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) nem más, mint Magyarországnak az Európai Uniós források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó, a Közösség Stratégiai Iránymutatásokkal összhangban elkészített Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NDRK). A 2007 és 2013 közötti programozási időszak hazai fejlesztési prioritásait összefoglaló – az uniós kohéziós politika érvényesítésének előfeltételeként megszülető – ÚMFT messzemenően támaszkodik az eddig elfogadott és érvényben lévő uniós és magyarországi tervezési dokumentumokra, illetve iránymutatásokra. Az ÚMFT stratégiája kijelöli az átfogó és specifikus fejlesztési célokat, majd e célok megvalósítására tematikus és területi prioritásokat határoz meg. A prioritások tartalmilag összetartozó beavatkozási területei pedig egy-egy fejlesztési (operatív) program keretében kerülnek végrehajtásra (3. ábra).

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Az EU útmutatásaival és jogszabályaival összhangban készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST), amely a 2007-2013-as időszakra meghatározza a magyar vidékfejlesztés stratégiai irányait (3 stratégiai cél), illetve az azokhoz kapcsolódó beavatkozási akciókat (15 akció). Az ÚMVST végrehajtását hivatott megvalósítani az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), amelynek finanszírozását döntően az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teremti meg. Az ÚMVP általános célkitűzései a mezőgazdasági szektor, a környezetvédelem és a vidéki térségek fejlesztését és versenyképességének növelését célozzák. Az EMVA célrendszeréhez is igazodnak az ÚMVP I–IV. tengelyei (intézkedéscsoportjai): I. Tengely: II. Tengely: III. Tengely: IV. Tengely:

A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása A környezet és a vidék fejlesztése A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása LEADER-megközelítés megvalósítása

Az ÚMVP természetesen nem a nagyvárosokra koncentrál, mindazonáltal Debrecen speciális településszerkezete folytán (jelentős a mezőgazdasági tevékenységgel is jellemezhető külterületek aránya) a város nevesítve van az ÚMVP azon listáján, amelyen azok a települések találhatók, amelyek külterületei támogatásban részesülhetnek a III. és IV. Tengely (intézkedéscsoport) intézkedéseiből. Emellett a mezőgazdasági és élelmiszer feldolgozó ágazatokon keresztül az ÚMVP hatásai Debrecen számára is érzékelhetőek lesznek.

28


3. ábra Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célrendszere Átfogó célok A foglalkoztatás bővítése

A tartós növekedés elősegítése Specifikus célok

Az egyén foglalkoztathatóságának javítása, és munkaerő-piaci aktivitásának növelése

A munkaerő-kereslet növelése

A foglalkoztatási környezet fejlesztése

A versenyképesség erősítése

A gazdaság bázisának kiszélesítése

Az üzleti környezet javítása

5. Területfejlesztés

6. Államreform

Horizontális politikák Fenntarthatóság A területi és társadalmi kohézió erősítése Prioritások 1. Gazdaságfejlesztés

2. Közlekedésfejlesztés

3. Társadalmi megújulás

4. Környezeti és energetikai fejlesztés

Operatív programok és kapcsolódó EU-s források GOP → ERFA

KÖZOP → KA, ERFA

TÁMOP → ESZA

KEOP → KA, ERFA

TIOP → ERFA

ROP-ok → ERFA

ÁROP → ESZA EKOP → ERFA

Végrehajtás OP → KA Forrás: az ÚMFT alapján saját szerkesztés

29

4.2.3. Regionális tervezési keretek Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja „Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja” című dokumentumot 2008. március 28-án fogadta el az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. A stratégia átfogó célja: A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel, az életminőség javításával a régió Kelet-Közép-Európa egészség- és rekreációs központjává válik. A stratégia 5 specifikus célt fogalmaz meg, amelyekhez összesen 16 prioritás kapcsolódik: 1. specifikus cél: A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése. („Dinamikus régió”) 1.1. Prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1.2. Prioritás: A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 1.4. Prioritás: A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése

2. specifikus cél: A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, fejlesztése, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. („Öko-régió”) 2.1. Prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2.2. Prioritás: Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése

3. specifikus cél: A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. („Egészséges-régió”) 3.1. Prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3.2. Prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása

4. specifikus cél: A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innovációorientált agrárvertikum kialakítása. („Agrár-régió”) 4.1. Prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4.2. Prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4.3. Prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4.4. Prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása

5. specifikus cél: A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése. („Esélyteremtő és Felzárkózó régió”) 5.1. Prioritás: A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe 5.2. Prioritás: A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának és reintegrációjának elősegítése 5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása 5.4. Prioritás: Integrált települési környezet fejlesztése


Újdonság, hogy a Stratégiai Program olyan tervezési területi kategóriákat (térkategóriák) határol le, amelyek területfejlesztési beavatkozási stratégia szempontjából lehetőleg homogén egységeket alkotnak. A tervezés területi kategóriái kialakításának célja a helyi adottságok fokozott figyelembe vétele a regionális tervezés folyamatában: a különböző kategóriákhoz tartozás nem előnyt, vagy hátrányt jelent az egyes települések számára a fejlesztési források elosztásánál, hanem azt, hogy a különböző térkategóriákhoz tartozó települések – eltérő adottságaik folytán – típusonként eltérő összetételű, specializált fejlesztési mixekhez juthatnak. Három fő tervezési kategória került kialakításra, amelyek tovább osztódnak alkategóriákra (zárójelben a települések száma): 1. Regionális fejlesztési pólus és alközpontok 1.1. Debrecen regionális fejlesztési pólus (1) 1.2. Nyíregyháza és Szolnok regionális fejlesztési alközpont (2) 1.3. Regionális pólus és alközpontjai agglomerálódó térségei (61) 2. Dinamikus és dinamizálható térségi központok (19) 3. Felzárkóztatásra váró térségek 3.1. A környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések (47) 3.2.Vidéki erőforrás-hasznosítás potenciális terei (259) Debrecen az 1.1, míg az agglomerációjához tartozó Mikepércs az 1.3. térkategóriába tartozik.

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (ÉAOP) Az Észak-Alföldi Operatív Programot az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. május 10-i ülésén hagyta jóvá, majd a tagállamokkal folytatott egyeztetéseket követően az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-én hivatalosan is elfogadta azt. Az ÉAOP a hat magyar konvergencia-régió egyikeként, elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv ötödik, Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja a 2007-2013-as tervezési időszakban. Az ÉAOP hosszú távú átfogó célja: az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A dokumentum 5 specifikus célt jelöl meg: 1. specifikus cél: A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése 2. specifikus cél: A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása 3. specifikus cél: A lakosság mobilitásának javítása 4. specifikus cél: A régió humán erőforrásának fejlesztése 5. specifikus cél: Az épített és természeti környezet állapotának javítása Az ÉAOP a specifikus célok elérése érdekében az alábbi 5 prioritást határozza meg: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés 2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztés 3. prioritás: Közlekedési feltételek javítása 4. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése 5. prioritás: Város és térségfejlesztés

31


4.2.4. Hajdú-Bihar megyei tervezési dokumentumok Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja A tervezési dokumentumok az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési periódusára való felkészülés jegyében készültek, amelyekben megfogalmazásra kerültek a megye hosszú távú fejlődésének stratégiai irányai és a fejlesztés célrendszere. A 2006. augusztusában véglegesített stratégiai program 2 stratégiai célt fogalmaz meg: a gazdasági versenyképesség elősegítése, valamint a az életminőség javítása. A stratégiai célok megvalósítását a stratégiai program a következő fejlesztési prioritásokon keresztül tartja megvalósíthatónak: A. Tudásbázis fejlesztése B. Idegenforgalmi versenyképesség növelése C. Vállalkozási környezet fejlesztése D. Agro-business ágazat erősítése E. Területi felzárkózás és a megye belső kohéziójának erősítése A prioritásokhoz összesen 28 alprogram társul, amelyek közül több (pl. együttműködések erősítése az idegenforgalomban, térségi kapcsolatok fejlesztése) is érinti a Debreceni kistérséget.

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Programja 2007-2010 Az Önkormányzati törvény (1990. évi LXV. Törvény) 91. § (1) bekezdése az önkormányzatok számára előírja, hogy határozzák meg gazdasági programjukat. A gazdasági program a megyei önkormányzatok vonatkozásában elsősorban a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat tartalmazza. A 2007-ben készült gazdaságfejlesztési program 3 átfogó célt fogalmaz meg, amelyekhez összesen 9 specifikus cél tartozik: 1. A megye gazdasága fejlesztésének támogatása 1.1. Környezet alapú gazdaságfejlesztés támogatása 1.2. Klaszter alapú gazdaságfejlesztés ösztönzése 1.3. Megyei fenntartású intézmények szakmai feladatai ellátásához, fejlesztéséhez szükséges alap és speciális infrastruktúra fejlesztések 1.4. Hajdú-Bihar megye európai területi együttműködései és azok szerepe a fejlesztésekben 2. Humánerőforrás versenyképességének fejlesztése 2.1. Munkaerő-piaci integráció segítése 2.2. Helyi-közösségi társadalmi integráció támogatása 3. Megye társadalma egészségi állapotának javítása, hátrányos helyzetű rétegei leszakadásának mérséklése 3.1. A megye lakossága számára a biztonságos és folyamatos egészségügyi szakellátás biztosítása 3.2. A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek számára teljes körű otthont nyújtó ellátás biztosítása 3.3. A megye lakossága számára a szakosított szociális szolgáltatások megszervezése 32


A gazdaságfejlesztési program az átfogó és a specifikus célokhoz nem prioritásokat és intézkedéseket rendel, hanem átfogó feladatokat (28) és specifikus feladatokat (24) fogalmaz meg (utóbbiakat csak az 1. átfogó célhoz kapcsolódóan).

Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja A 2001-ben készült fejlesztési dokumentum átfogó célja az idegenforgalom olyan irányú fejlesztése, amely egyrészt a megyén kívülről érkező turisták révén elősegíti a megye gazdagodását, másrészt a megye lakossága számára is kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget biztosít. A dokumentum 3 stratégiai célt jelöl meg: a. Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése b. A helyi lakosság rekreációs igényének kielégítése c. A megyén kívüli célcsoportok vonzása A startégiai célok elérése érdekében a koncepció 7 fejlesztési prioritást állít fel (amelyekhez összesen 21 intézkedés kapcsolódik): 1. Egészségturizmus 2. Hivatásturizmus 3. Ökoturizmus 4. Kulturális-, vallási- és örökségturizmus 5. Falusi-, vadász- és horgászturizmus 6. Kerékpáros-, vízi- és lovasturizmus 7. Szektorsemleges területek fejlesztése A dokumentumban Debrecen a fejlesztendő turisztikai ágazatok és tevékenységek közül gyakorlatilag mindegyiknél meg van említve helyszínként, míg Mikepércs nem kerül említésre a dokumentumban.

Hajdú-Bihar Megyei Turisztikai Kerékpárút-hálózat Fejlesztési Koncepció A 2007. szeptemberében készült kerékárút-hálózat fejlesztési koncepció 5 fő kategóriába sorolja a megye kerékpárút-hálózatát (EuroVelo útvonal; OTrT útvonal; HB I. rendű útvonal; HB II. rendű útvonal; Közlekedésbiztonsági útvonal). A Debrecent Mikepérccsel összekötő kerékpárút hiányzó (a Hosszúpályi úti leágazástól kezdődő) szakaszát építendő közlekedésbiztonsági kerékpárútként tartja számon, mint a Debrecent Derecskén és Berettyóújfalun át Biharkeresztessel összekötő létesítendő közlekedésbiztonsági útvonal részét.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat civilpolitikai koncepciója A civilpolitikai koncepció hatóköre megyei, emiatt a Debreceni kistérség településeit is érinti. A koncepció fő céljai a következők:

33


• • • •

a civil társadalom fejlesztése Hajdú-Bihar megyében, a lakosság életminőségének javítása, a megye versenyképességének javítása, a társadalmi munkamegosztás és párbeszéd kiszélesítése.

Hajdú-Bihar Megye Hulladékgazdálkodási Terve A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 33. § (6) pontja értelmében a megyei önkormányzatok az országos és a területi tervvel összhangban, a területén lévő települési önkormányzatokkal egyeztetetten önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet (MHT) készíthet. Ezzel érvényesíthetőek a hulladékgazdálkodás (országos és területi) stratégiai célkitűzései. A 2009-ig szóló Terv részletesen elemzi a hulladékgyűjtés és szállítás, valamint gazdálkodás helyzetrét a megyében, Debrecen és Mikepércs településeket már 2004ben is a szelektív hulladékgyűjtést megvalósító települések között említi. A Terv említést tesz továbbá a Debrecen gesztorálásával és Mikepércs, Ebes, Hajdúsámson, valamit Sáránd részvételével megvalósuló ISPA programról. A Terv VI. fejezete részletezi az elérendő hulladékgazdálkodási célokat, amelyek elérését a VII. fejezetben található Cselekvési Program által kívánják elérni.

Hajdú-Bihar megye Szennyvízgazdálkodási Koncepciója A Koncepciót a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal készítette 2006-ban, amelynek célja a megye területének szennyvízgadálkodási szempontú részletes jellemzése (állapotvizsgálat). A tanulmány megállapítja, hogy Debreceni kistérség településeinek szennyvízkelelését a jelenleg is megvalósítás alatt álló ISPA beruházás keretében fejlesztik.

Hajdú-Bihar megye Közoktatási Fejlesztési tervének módosítása és kiegészítése 2010/2011-ig A 2005-ben elfogadott megyei dokumentum a közoktatás fejlesztési stratégiában megfogalmazott kiemelt középtávú célok és prioritások helyi megvalósításához kíván segítséget adni a közoktatási intézmények fenntartóinak és a közoktatási intézményeknek. A Terv az óvodától kezdve a felsőoktatásig szintenként és típusonként elemzi a megye oktatási helyzetét és fejlesztési célkitűzéseket, feladatokat, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a közoktatás fejlesztésére. Ugyanígy megfogalmazásra kerültek a fejlesztési szükségletek a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás területén is. A Terv külön kitér a közoktatás esetében meglévő együttműködésekre, amelyek Debrecen vonatkozásában igen sokrétűek. A Terv – amelyet DMJV Közgyűlése is elfogadott – számos helyen tartalmaz konkrét célkitűzést a megyeszékhely oktatásának fejlesztése vonatkozásában is.

34


III. BELSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA 5. A Debreceni kistérség területi adottságainak elemzése 5.1. Település- és térszerkezeti viszonyok A Debrecen-Mikepércsi kistérség az Észak-alföldi Régióban, Hajdú-Bihar megyei középső részén helyezkedik el. A megye településhálózatára a sokszínűség jellemző, a ritka és szétszórt falvak mellett nagy népességű települések találhatók. A megye területéhez képest az átlagosnál kevesebb, mindössze 82 település van. A kis településsűrűség mellett a települések viszonylag nagyobb lélekszámúak. Az 1970-es évek végétől indult meg a megyében egy erőteljes várossá válási folyamat, mely az 1980-as évektől felgyorsult. Ennek eredményeként ma már 17 város található Hajdú-Biharban, a megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság közel 80%-a városokban él. A népesség településtípusok szerinti megoszlása alapján Hajdú-Bihar megye az ország egyik legmagasabb városi arányt mutató megyéje. A kistérség nagyobb települése, Debrecen Hajdú-Bihar megye székhelye. Közlekedésföldrajzi helyzete kedvező, hiszen az ország egyik legfontosabb közlekedési tengelyvonalát képező Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal és 4. sz. főút mentén fekszik, amelyhez további jelentős – a megyeszékhely, mint központ körül kialakult – sugaras hálózati elemek csatlakoznak. Regionális szerepkörének fontosságát mutatja az is, hogy itt kapcsolódnak össze a Tiszaújváros-Miskolc, a TiszafüredEger, a Békéscsaba-Szeged, valamint a Nyírbátor-Mátészalka felé vezető, regionális térszerkezeti vonalakként funkcionáló közlekedési folyosók. A város Hajdú-Bihar megye, az Észak-alföldi, és egyszersmind a tágabb régió gazdasági, oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, tudományos és kulturális, makroregionális szerepkörrel bíró központja, egyike az ország tényleges, teljes körű regionális központjainak. Adottságai kedvezőek a nagytérségi szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai országhatáron túl is jelentősek. A város évszázadok óta a különböző adottságú és jellegű vidékek közötti munkamegosztás közvetítője, szervezője és irányítója. A Debrecen – Hajdúszoboszló – Hortobágy háromszög az ország egyik legismertebb és legnagyobb látogatottságú turisztikai célpontja, számos területek kínál minőségi szolgáltatásokat. A Magyar Kormány 2005. évi határozata alapján Debrecen lesz az ország egyik távlati fejlesztési pólusa. Eszerint K+F és tudásipari központok, valamint közúti logisztikai központ kialakítására, illetve további fejlesztésekre lehet számítani, emellett a repülőtér kiemelt fejlesztése szerepel a tervek között. A város ilyen funkciójára a közlekedés hálózatban betöltött szerepét is fel kell készíteni. A kistérség másik települése, Mikepércs, Debrecentől 4 km-re délre, a 47-es számú főközlekedési út mentén, a megyeszékhelytől egyrészt Békéscsaba-Szeged, másrészt Biharkeresztes-Nagyvárad irányába húzódó, regionális jelentőségű térszerkezeti vonal mentén helyezkedik el. A település a Debrecen körül található belső agglomerációs gyűrűben fekszik (ennek tagjai: Nagyhegyes, Ebes, Hajdúszovát, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Újléta, Nyírmártonfalva, Hajdúsámson és Bocskaikert), és igen szoros kapcsolatot alakított ki a megyeszékhellyel. 35


5.2. Humán erőforrások, társadalmi környezet 5.2.1. A kistérség demográfiai viszonyai A lakónépesség számának alakulását az új évezredben vizsgálva (5. táblázat) megállapítható, hogy a kistérségben tapasztalható trendek 2006-ig szinkronban voltak a megyei folyamatokkal: csökkent a kistérség lakónépessége. Az utóbbi két évben ugyanakkor megfordult a trend: mind 2006-ban, mind pedig 2007-ben nőtt a lakónépesség száma. A kistérség két települése között hosszú ideig jelentős különbség volt megfigyelhető: Mikepércs lakónépessége mindvégig emelkedő tendenciát mutatott, míg Debrecen lakónépessége 2006-is csökkent, és csak az utóbbi két évben mutatott növekedést. 5. táblázat A lakónépesség számának változása 2001 és 2008 között (fő, az adott évek január 1-én) Év

Debrecen

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Mikepércs

207.625 206.564 205.881 204.722 204.297 204.083 204.124 205.084

3.372 3.459 3.520 3.612 3.724 3.753 3.937 4.052

kistérség

Hajdú-Bihar megye

210.997 210.023 209.401 208.334 208.021 207.836 208.061 209.136

553.264 552.478 551.837 550.265 549.372 547.357 545.641 543.802

Forrás: TEIR adatbázis

A változás mértéket vizsgálva (6. táblázat) jól megfigyelhető, hogy a kistérségben a csökkenés mértéke 2001 és 2003 között meghaladta a megyei értéket, azóta azonban már jobb mutatók figyelhetőek meg (2004 folyamán azonos mértékű, míg 2005-ben már kisebb csökkenés). Mint korábban utaltunk rá, Debrecen lakónépessége 2006. január 1-je óta növekszik, ennek mértéke azonban elmarad a mikepércsi növekedéstől. 6. táblázat A lakónépességszám-változás mértéke 2002 és 2008 között (az előző év százalékában, az egyes évek január 1-i adatával számolva) Év

Debrecen

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

99,5 99,7 99,4 99,8 99,9 100,0 100,5

Mikepércs 102,6 101,8 102,6 103,1 100,8 104,9 102,9

kistérség 99,5 99,7 99,5 99,8 99,9 100,1 100,5

Hajdú-Bihar megye 99,9 99,9 99,7 99,8 99,6 99,7 99,7


36


A lakónépesség számának alakulását alapvetően két folyamat határozza meg, a természetes szaporodás/fogyás jelensége, valamint a népesség vándorlása. A természetes szaporodást tekintve (7. táblázat) megállapítható, hogy a kistérség 2003 óta jobb mutatókkal rendelkezik, mint Hajdú-Bihar megye, kedvezőtlen tény ugyanakkor, hogy a természetes fogyás 2001 óta tartó csökkenő tendenciája 2007-ben hirtelen megállt, és jelentős emelkedést mutatott (a kistérség két településén ugyanez a tendencia tapasztalható). Debrecen és Mikepércs mutatója között ugyanakkor igen jelentős különbség figyelhető meg, amelynek a magyarázatára a halálozási arányszámokkal kapcsolatban térünk ki. 7. táblázat A természetes szaporodás alakulása 2001 és 2007 között (ezer lakosra számítva) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

-2,43 -1,64 -1,60 -1,42 -1,14 -0,75 -1,85

-12,46 -19,95 -12,78 -13,01 -11,01 -4,26 -8,89

-2,59 -1,94 -1,79 -1,62 -1,32 -0,82 -1,98

-1,36 -1,58 -1,97 -1,81 -2,13 -1,93 -2,09


A természetes szaporodás/fogyás mutatóját két tényező befolyásolja, a születési és a halálozási arányszám (8. táblázat). A születési arányszám esetében örvendetes ténynek tekinthető, hogy a megyei viszonyokkal (stagnálással tarkított visszaesés) szemben inkább emelkedés figyelhető meg, és ennek eredményként a 2001-ben tapasztalható jelentős lemaradás a megyei értéktől 2007-re teljesen megszűnt. A kistérség két települése között ugyanakkor igen jelentős különbség figyelhető meg: alacsonyabb népességszáma miatt Mikepércs esetében az egyes évek adatai között nagymértékű eltérés tapasztalható, és egyértelmű tendencia sem rajzolható ki, míg Debrecen esetében inkább javuló tendencia rajzolódik ki. 8. táblázat A születési és halálozási arányszám változása 2001 és 2007 között (ezer lakosra számítva) Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 9,31 9,51 9,31 9,41 9,94 9,67 10,21

11,74 11,15 10,91 10,83 11,08 10,42 12,06

Mikepércs A B 10,38 6,94 13,35 9,97 8,32 13,06 11,68

22,84 26,89 26,14 22,98 19,33 17,32 20,57

kistérség A B 9,33 9,47 9,38 9,42 9,91 9,73 10,24

11,91 11,41 11,17 11,04 11,23 10,55 12,22

Hajdú-Bihar megye A B 10,65 10,51 10,33 10,19 10,35 10,14 10,23

12,00 12,08 12,30 12,00 12,48 12,07 12,32

A – születési arányszám, B – halálozási arányszám Forrás: TEIR adatbázis

37


A halálozási arányszám a kistérségben hosszú ideig csökkenő tendenciát mutatott, és nem lehet tudni, hogy a 2007-es magas érték kivételnek, vagy egy kedvezőtlenebb időszak kezdetének tekinthető. A kistérség helyzete ebből a szempontból jobb a megyeinél, a két területi egység értéke között a legkisebb különbség, a korábban vázolt emelkedés eredményként 2007-ben alakult ki. A kistérség két települése közül rosszabb mutatókkal Mikepércs rendelkezik (alapvetően ez áll a már korábban bemutatott természetes fogyás mögött), ez azonban arra vezethető vissza, hogy a település közigazgatási határán belül elhelyezkedő, a megyei önkormányzat által fenntartott szociális otthon adatai is beleszámítanak a község adataiba. Az elmúlt években Debrecen esetében inkább csökkenő tendenciát lehetett megállapítani, amely alól csak a 2007-es év jelent kivételt. A lakónépesség számának változását befolyásoló másik tényező a lakosság vándorlása, migrációja. A kistérség ezen mutatója az új évezred első éveiben még kedvezőtlenebb volt a megyei értéknél (9. táblázat): szemben az ottani pozitív, vagy csak mérsékelten negatív helyzettel 2001 és 2003 között elvándorlás, míg 2004-ben az ottaninál kisebb mértékű bevándorlás volt megfigyelhető. Az utóbbi években azonban megfordult a trend: szemben a megye igen jelentős vándorlási veszteségével a kistérség egyre növekvő mértékű vándorlási nyereségre tett szert. A kistérség két települése között igen jelentős különbségek tapasztalhatóak: Debrecen esetében hosszú ideig vándorlási veszteség létezett, amely csak 2005-től ment át vándorlási nyereségbe, míg Mikepércsre végig az utóbbi volt a jellemző: Mikepércs első pillantásra jelentős mértékű vándorlási nyeresége alapvetően három okra vezethető vissza: • Debrecen közelsége és jó megközelíthetősége, valamint a Mikepércsen biztosított kedvező lakásviszonyok miatt az elmúlt években jelentős számú debreceni lakos költözött ki a településre (az ő igényeik kielégítése érdekében külön lakópark is létesült); • a település alacsonyabb lakosságszáma következtében egy relatíve kisebb mértékű bevándorlás is nagyobb ezer lakosra jutó értéket eredményez; • a szociális otthonba (adott esetben éppen az elhalálozottak helyére) beköltözők is vándorlási nyereségként jelennek meg a népességi statisztikákban. 9. táblázat A vándorlási különbözet alakulása 2001 és 2007 között (ezer lakosra számítva) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

-2,68 -1,67 -4,03 -0,65 0,09 0,96 6,55

38,26 37,58 38,92 44,02 18,80 53,29 38,10

-2,03 -1,02 -3,30 0,12 0,43 1,90 7,15

-0,07 0,42 -0,88 0,19 -1,53 -1,21 -1,28


A vándorlás két összetevője (belföldi és nemzetközi vándorlás) adatait vizsgálva (10. táblázat) jól megfigyelhető, hogy egy kivételével (Mikepércs – 2007) a nemzetközi vándorlás mérlege minden évben pozitív. A nemzetközi vándorlás szempontjából

38


kiemelkedő szerepet tölt be Debrecen, amely elsősorban a Debreceni Egyetem különböző karain tanuló külföldi diákok itteni tartózkodásával függ össze. 10. táblázat A belföldi és a nemzetközi vándorlás változása 2001 és 2007 között (ezer lakosra számítva) Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B -3,59 -2,65 -5,45 -2,09 -1,46 -0,77 5,11

Mikepércs A B

0,91 0,98 1,42 1,43 1,56 1,73 1,44

37,66 37,00 38,92 42,08 17,72 50,89 38,86

0,59 0,58 0,00 1,94 1,07 2,40 -0,76

kistérség A B -2,93 -2,00 -4,70 -1,32 -1,12 0,16 5,75

0,90 0,98 1,40 1,44 1,55 1,74 1,40

Hajdú-Bihar megye A B -0,58 -0,43 -1,87 -0,93 -1,89 -2,42 -1,92

0,52 0,85 0,99 1,12 0,36 1,21 0,64

A – belföldi vándorlás, B – nemzetközi vándorlás Forrás: TEIR adatbázis

A lakosság korcsportok szerinti megoszlását, és ennek változását vizsgálva (11. és 12. táblázat) mind a kistérségben, mind pedig a megyében hasonló tendenciák figyelhetőek meg: csökkent a 0-14 éves korosztály létszáma és össznépességen belüli aránya, míg nőtt a 60 évnél idősebbek létszáma és aránya. Az előző mutatót tekintve a kistérség értékei minden évben alacsonyabbak voltak a megyeinél, míg az utóbbi esetében 2000-ben és 2004-ben még a megyei értékek voltak a magasabbak, míg 2008-ban már a kistérségi (ez arra utal, hogy a kistérség lakosságának az elöregedése nagyobb mértékű volt). A kistérség két települését összehasonlítva igen érdekes tendenciák figyelhetőek meg. Debrecen adatai illeszkednek a korábban felvázolt trendekhez (csökken a 0-14 közötti korosztály létszáma és aránya, míg nő a 60-x korosztály létszáma és aránya), míg Mikepércsen a 0-14 korosztály abszolút létszáma 2000 és 2008 között – igaz kismértékben – növekedett. 11. táblázat A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása 2000, 2004 és 2008 január 1-jén (fő) Területi egység Debrecen

Mikepércs

Kistérség

Hajdú-Bihar megye

Korcsoport

2000

2004

2008

0-14

35.192

31.750

29.205

15-59

138.650

136.092

135.605

60-x

36.530

38.458

41.263

0-14

649

683

711

15-59

2.117

2.345

2.686

60-x

664

660

699

0-14

35.841

32.433

29.916

15-59

140.767

138.437

138.291

60-x

37.194

39.118

41.962

0-14

105.566

98.615

90.768

15-59

355.161

355.093

357.044

60-x

101.566

104.612

107.780


39


12. táblázat A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása 2000, 2004 és 2008 január 1-jén (%) Területi egység

Korcsoport

2000

2004

2008

Debrecen

0-14 15-59 60-x

16,73 65,91 17,36

15,39 65,97 18,64

14,17 65,80 20,02

Mikepércs

0-14 15-59 60-x

18,92 61,72 19,36

18,52 63,58 17,90

17,36 65,58 17,07

Kistérség

0-14 15-59 60-x

16,76 65,84 17,40

15,45 65,93 18,63

14,23 65,80 19,97

Hajdú-Bihar megye

0-14 15-59 60-x

18,77 63,16 18,06

17,66 63,60 18,74

16,34 64,26 19,40


5.2.2. Foglalkoztatottsági viszonyok A lakosság foglalkoztatottsági viszonyainak helyzetét döntő mértékben a regisztrált munkanélküliek számának, arányának, és összetételének vizsgálata révén lehet feltárni. A regisztrált munkanélküliek számát elemezve (13. táblázat) megállapítható, hogy a kistérségben (és ez igaz mind a két településre) az új évezred első éveiben, majd 2006-ban csökkenés volt tapasztalható, a többi időszakban ugyanakkor nőtt ez a szám. 13. táblázat A regisztrált munkanélküliek számának alakulása 2000 és 2008 között (az adott év 4. negyedéve) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

7.694 5.868 6.119 5.621 6.269 7.125 6.826 8.760 8.911

178 105 115 101 144 170 168 250 280

7.872 5.973 6.234 5.722 6.413 7.295 6.994 9.010 9.191

30.737 26.320 26.856 26.555 28.183 30.475 30.487 36.561 36.800


A különböző területi egységek adatainak összehasonlítását a munkanélküliségi ráta teszi lehetővé, amely települési szinten a regisztrált munkanélküliek 15-59 éves korosztályon belüli aránya segítségével vizsgálható. Ebből a szempontból 2000 és 2008 között a kistérség minden

40


évben kedvezőbb helyzetben volt, mint Hajdú-Bihar megye (14. táblázat), kedvezőtlen jelnek tekinthető viszont a mutató 2006 utáni jelentős emelkedése. A kistérségen belüli viszonyokat elemezve megállapítható, hogy Debrecen helyzete – minden bizonnyal a megyeszékhely által kínált jobb lehetőségeknek köszönhetően – sokkal kedvezőbb, és a két település közötti olló az elmúlt években jelentős mértékben „kinyílt” (ennek legszembetűnőbb jele, hogy 2008. negyedik negyedévében a mikepércsi adat már meghaladta a megyeit, amelyre 2000 óta egyetlen évben sem volt példa). 14. táblázat A munkanélküliségi arány változása 2000 és 2008 között (%, a regisztrált munkanélküliek aránya a 15-59 éves korosztályon belül, az adott év negyedik negyedéve) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

5,55 4,26 4,46 4,11 4,61 5,26 5,02 6,46 6,57

8,41 4,83 5,18 4,47 6,14 6,97 6,72 9,53 10,42

5,59 4,26 4,47 4,12 4,63 5,29 5,05 6,52 6,65

8,65 7,41 7,56 7,47 7,94 8,58 8,53 10,23 10,31


A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva (15. táblázat) megállapítható, hogy – szemben a megyei helyzettel – a kistérségben ebben a csoportban minden vizsgált évben magasabb volt a nők aránya. A kistérség két települését vizsgálva kitűnik, hogy Debrecenben mindig alacsonyabb volt a férfiak aránya (és alapvetően ez okozza a kistérség ilyen jellegű adatát), mint a nőké, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a megyeszékhely gazdasága több munkalehetőséget kínált ezen nem számára. 15. táblázat A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlásának változása 2001 és 2008 között (az adott évek negyedik negyedéve, %) Év 2001 2004 2005 2006 2007 2008

Debrecen férfi nő

Mikepércs férfi nő

kistérség férfi nő

48,9 43,6 45,5 42,6 45,2 47,0

58,1 45,8 42,4 41,7 52,0 50,0

49,1 43,7 45,4 42,6 45,3 47,1

51,1 56,4 54,5 57,4 54,8 53,0

41,9 54,2 57,6 58,3 58,0 50,0

50,9 56,3 54,6 57,4 54,7 52,9

Hajdú-Bihar megye férfi nő 55,0 49,7 49,8 49,3 50,1 51,2

45,0 50,3 50,2 50,7 49,9 48,8


41


A regisztrált munkanélkülieken belül különösen veszélyes helyzetben vannak a tartósan munkanélküliek (2000 és 2004 között az egy évnél régebben, míg 2005 óta a 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek tartoznak ebbe a kategóriába), mivel az ő esetükben már igen nehéz a munkaerőpiacra történő visszatérés. A kistérség ebből a szempontból minden évben előnyösebb helyzetben volt mint a megye (16 táblázat), a mutató azonban az utóbbi időszakban emelkedésnek indult, és a két területi egység értéke közötti különbség az új évezred első éveiben tapasztalható 10%-ról 5-6%-ra csökkent. Debrecen és Mikepércs adatait elemezve nem lehet egyértelmű tendenciákat megállapítani, egyes években a megyeszékhelyen, más években Mikepércsen volt magasabb ez a mutató. 16. táblázat A tartósan munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélkülieken belül (az adott évek 4. negyedéve, %, 2000-2004: egy évnél régebben, 2005-2008: 180 napnál hosszabb ideje) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

26,3 17,6 16,8 17,3 16,1 20,3 25,8 28,0 33,8

42,7 23,8 17,4 15,8 16,0 25,9 23,2 26,4 33,9

26,6 17,7 16,8 17,2 16,1 20,4 25,7 27,9 33,8

33,1 28,0 28,7 25,3 26,2 29,3 30,2 33,7 39,3


A regisztrált munkanélküliek végzettsége nagymértékben meghatározza elhelyezkedési esélyeiket, amely szempontból a kistérség a megyeinél jobb helyzetben van: jelentős mértékben alacsonyabb a 8 általánossal vagy az alatti, és nagyobb a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (17. táblázat). Az időbeli változásokat elemezve két fontosabb változás említhető meg: csökkent a szakiskolai és szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők, és növekedett az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A kistérség két települését elemezve különböző tendenciák állapíthatóak meg: •

•

Általános ténynek tekinthető, hogy a regisztrált munkanélkülieken belül Mikepércsen magasabb az alacsonyabb iskolai végzettséggel (8 általános vagy az alatti, szakiskola, szakmunkásképző), míg Debrecenben nagyobb a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, amely részben a két település oktatási intézmény-ellátottságára vezethető vissza. Az időbeli változásokat tekintve 2001 és 2008 között Mikepércsen az alacsonyabb végzettségűek esetében további növekedés, a magasabb végzettségűek esetében pedig csökkenés ment végbe, míg Debrecenben inkább ellenkező folyamatok mentek végbe.

42


17. táblázat A regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása 2001 és 2008. negyedik negyedévében (%) Végzettség A B C D E F G

Debrecen 2001 2008 2,59 2,11 27,74 27,99 33,76 31,29 17,98 17,98 11,25 11,66 6,68 8,87 n.a. 0,11

Mikepércs 2001 2008 4,76 5,36 30,48 37,86 37,14 35,36 14,29 12,50 9,52 5,71 3,81 2,50 n.a. 0,71

kistérség 2001 2008 2,63 2,21 27,79 28,29 33,82 31,41 17,91 17,81 11,22 11,48 6,63 8,67 n.a. 0,13

Hajdú-Bihar megye 2001 2008 7,61 6,83 38,75 40,03 33,42 30,45 10,49 10,75 7,12 8,04 2,61 3,64 n.a. 0,26

A – 8 általánosnál alacsonyabb, B – 8 általános, C – szakiskola és szakmunkásképző, D – szakközépiskola és technikum, E – gimnázium, F – egyetem és főiskola, G – nem meghatározható Forrás: TEIR adatbázis

A lakosság foglalkoztatottsági viszonyai bizonyos mértékig meghatározzák az adófizetési és jövedelmi helyzetet. Az adófizetők számát tekintve (18. táblázat) a kistérségi és a megyei adat mozgása szoros kapcsolatban van egymással a 2003/2004 környékén megfigyelhető maximumot visszaesés követte, azóta azonban újra emelkedett ennek a mutatónak az értéke. Az abszolút adatoknál ugyanakkor fontosabb az adófizetők számának az összlakosságon belüli arányának az elemzése, és ebből a szempontból a kistérség kedvezőbb helyzetben van, mint Hajdú-Bihar megye. A kistérségen két települését összehasonlítva Debrecen helyzete a kedvezőbb, feltűnő ugyanakkor, hogy az utóbbi években – minden valószínűség szerint a megyeszékhelyről történt kivándorlásnak köszönhetően – Mikepércsen jelentős mértékben emelkedett ez a mutató. 18. táblázat Az adófizetők számának és összlakosságon belüli arányának változása 2001 és 2008 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Debrecen A B 91.674 91.437 93.363 93.467 91.041 90.833 92.741 93.579

45,0 44,0 45,2 45,4 44,5 44,5 45,4 45,8

Mikepércs A B 1.108 1.155 1.196 1.245 1.260 1.310 1.442 1.570

32,5 34,3 34,6 35,4 34,9 35,2 38,4 39,9

Kistérség A B 92.782 92.592 94.559 94.712 92.301 92.143 94.183 95.149

44,8 43,9 45,0 45,2 44,3 44,3 45,3 45,7

Hajdú-Bihar megye A B 217.053 221.117 226.355 224.997 218.169 218.379 223.548 226.842

40,1 40,0 41,0 40,8 39,6 39,8 40,8 41,6

A – az adófizetők száma (fő), B – az adófizetők lakónépességen belüli aránya (%) Forrás: TEIR adatbázis – APEH

43


A lakosság konkrét jövedelemi viszonyait többek között két mutató segítségével lehet jól elemezni: az egy adófizetőre jutó összevont adóalap nagysága, az egy lakosra jutó belföldi jövedelem nagysága. Mind a két mutató esetében megállapítható (19. és 20. táblázat), hogy: • a kistérség jobb adatokkal rendelkezik, mint Hajdú-Bihar megye; • a 2000 és 2008 közötti időszakban a növekedés mértéke nagyobb volt Hajdú-Bihar megyében, mint a kistérségben. A kistérségen belül Debrecen magasabb értékekkel rendelkezik, feltűnő ugyanakkor, hogy a növekedés mértéke Mikepércsen magasabb volt, mint a megyeszékhelyen, amely arra vezethető vissza, hogy a kiköltözők között nagyobb arányban voltak a magasabb jövedelmű csoportok. 19. táblázat Az egy adófizetőre jutó összevont adóalap nagyságának változása 2000 és 2007 között (1.000 Ft, aktuális áron számolva) Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2000

Debrecen 858,0 1.005,2 1.123,4 1.277,7 1.366,2 1.498,9 1.599,6 1.825,5 2,128

Mikepércs 587,1 677,7 784,1 868,5 926,8 1.018,3 1.075,0 1.267,6 2,159

kistérség 854,8 1.001,1 1.119,1 1.272,3 1.360,2 1.492,0 1.591,6 1.816,3 2,125

Hajdú-Bihar megye 714,9 826,2 929,1 1.051,6 1.132,9 1.247,7 1.339,3 1.525,1 2,133

Forrás: TEIR adatbázis – APEH

20. táblázat Az egy lakosra jutó belföldi jövedelem nagyságának változása 2000 és 2007 között (1.000 Ft, aktuális áron számolva) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2000

384,7 441,0 507,7 578,1 663,9 663,9 724,1 834,8 2,170

189,5 229,8 271,1 305,5 356,3 356,3 411,2 504,1 2,660

381,5 437,7 503,8 573,5 658,4 658,4 718,5 828,6 2,172

284,8 328,4 380,6 427,0 493,6 493,6 544,0 632,5 2,221


44


A belföldi jövedelem különböző jövedelemtípusok szerinti megoszlását tekintve (21. táblázat) lényeges különbség két esetben figyelhető meg: egyrészt Hajdú-Bihar megyében lényegesen magasabb a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem aránya, míg a kistérségben ugyanez a helyzet a társas vállalkozásból származó jövedelem vonatkozásában. Az eltérések alapvetően Debrecennek jellegzetességeire (mezőgazdaság jelentéktelen szerepe és a társas vállalkozások fontossága), és a kistérségen belüli domináns helyzetére vezethetőek vissza. Ezt a tényt az is igazolja, hogy a két település adatainak összehasonlítása során a legnagyobb különbségek ezen két mutató esetében jelentkeznek: a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem aránya Mikepércsen sokkal nagyobb (meghaladja a megyei átlagot is), ami szoros kapcsolatban áll a település mezőgazdasági jellegével, míg a társas vállalkozásokhoz kapcsolódó mutató a megyeszékhely esetében ér el magas értéket. 21. táblázat A belföldi jövedelem megoszlása a különböző jövedelem-típusok szerint 2007-ben (%)

Egyéni vállalkozás Főállás Mezőgazdasági Társas vállalkozás Egyéb jövedelem

Debrecen 5,84 85,64 0,07 3,39 5,06

Mikepércs 6,53 86,92 0,40 1,77 4,38

Kistérség 5,85 85,66 0,07 3,37 5,05

Hajdú-Bihar megye 5,98 85,67 0,21 2,75 5,38


5.2.3. Az oktatás helyzete Az oktatás három szintjéből az óvodai nevelés helyzetét elemezve megállapítható, hogy 2001 és 2007 között az óvodai feladatellátási helyek száma a kistérségben – szemben a megyében tapasztalható ingadozással (2005 után inkább csökkenéssel) – növekvő tendenciát mutat (22. táblázat). A kistérségen belül ez a növekedés kizárólag Debrecenhez köthető, míg Mikepércsen mindvégig egy óvoda működött. 22. táblázat Az óvodák számának a változása 2001 és 2007 között (fő) Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen 57 56 56 59 59 59 59

Mikepércs 1 1 1 1 1 1 1

kistérség 58 57 57 60 60 60 60

Hajdú-Bihar megye 218 218 218 219 223 216 214


45


Az óvodába beírt gyerekek számát tekintve a kistérségben 2001 és 2004 között csökkenés volt megfigyelhető (23. táblázat), amelyet 2005 és 2006 folyamán növekedés váltott fel, míg 2007-re már ismét csökkenés ment végbe. A kistérségen belül Debrecen alapvetően a kistérségi tendenciát követik, míg Mikepércs esetében a 2004-es mélypont után már egy erőteljes emelkedés rajzolódik ki (ebben szerepet játszhat a bevándorlás is), és ennek eredményeként a 2007-es érték már a 2001-es adatot is meghaladja. A férőhelyek számát elemezve az évtized első felében egy évente ingadozó tendencia rajzolódik ki, és csak 2005 után figyelhető meg egy emelkedő trend, a 2007-as érték azonban még jelentős mértékben elmarad a 2001-es adattól. A kistérségen belül Debrecen követi a kistérségi tendenciákat, míg Mikepércsen egy 2005-ben befejeződött fejlesztés (új csoportszoba és tornaszoba kialakítása, a melegítőkonyha korszerűsítése, a tetőszerkezet megerősítése) eredményeként emelkedett jelentős mértékben a férőhelyek száma. 23. táblázat Az óvodába beírt gyerekek és az óvodai férőhelyek számának alakulása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 7.502 6.841 6.695 6.685 6.705 6.732 6.619

7.449 7.479 7.317 7.350 7.202 7.238 7.252

Mikepércs A B 109 102 103 93 97 117 122

110 96 96 96 96 117 117

kistérség A B 7.611 6.943 6.798 6.778 6.802 6.849 6.741

7.559 7.575 7.413 7.446 7.298 7.355 7.369

Hajdú-Bihar megye A B 21.301 20.308 20.110 20.028 20.189 19.815 19.490

21.016 21.256 21.044 20.974 21.135 20.787 20.811

A – óvodába beírt gyerekek száma (fő), B – óvodai férőhelyek száma (fő) Forrás: TEIR adatbázis

Az óvodákra vonatkozó abszolút adatok mellett lényegesen fontosabb a relatív adatok vizsgálata (24. táblázat). Ebből a szempontból megállapítható, hogy a kistérségben mind az óvodák kihasználtsága, mind pedig az egy óvodapedagógusra jutó óvodába beírt gyerekek száma elmarad a megyei értékektől, ami kedvező ténynek tekinthető. A kistérségen belül Debrecen helyzete a kedvezőbb, mind a két mutató esetében alacsonyabb értékekkel rendelkezik, mint Mikerpécs. Az alapfokú oktatást tekintve 2001 és 2007 között – igazodva az országos és a megyei tendenciákhoz – a legtöbb mutató tekintetében csökkenést lehet megfigyelni, ami elsősorban az adott korosztály számának a csökkenésével magyarázható. Az általános iskolai feladatellátási helyek számát vizsgálva (25. táblázat) megállapítható, hogy a kistérségi és a megyei visszaesés mértéke nagyjából hasonló (9-10%), a kistérségen belül ugyanakkor csak Debrecenben figyelhető meg ez a folyamat.

46


24. táblázat Az óvodák kihasználtsági/terheltségi mutatóinak alakulása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B

Mikepércs A B

kistérség A B

100,7 91,5 91,5 91,0 93,1 93,0 91,3

99,1 106,3 107,3 96,9 101,0 100,0 104,3

100,7 91,7 91,7 91,0 93,2 93,1 91,5

10,69 9,99 9,72 9,77 9,89 10,11 9,98

12,11 11,33 11,44 10,33 10,78 11,70 12,20

10,70 10,00 9,74 9,78 9,90 10,13 10,02

Hajdú-Bihar megye A B 101,4 95,5 95,6 95,5 95,5 95,2 93,7

11,37 10,98 10,84 10,93 10,95 11,01 11,02

A – az óvodák kihasználtsága (óvodába beírt gyerekek száma/óvodai férőhelyek száma (%), B – 1 óvodapegagógusra jutó óvodába beírt gyerekek száma (fő) Forrás: TEIR adatbázis

25. táblázat Az általános iskolai feladatellátási helyek számának a változása 2001 és 2007 között (fő) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

49 48 49 46 45 43 44

1 1 1 1 1 1 1

50 49 50 47 46 44 45

184 179 177 171 170 164 163


Az általános iskolai főállású pedagógusok számának alakulását vizsgálva (26. táblázat) kitűnik, hogy a kistérségben a visszaesés mértéke nagyobb volt, mint a megyében. A kistérségen belül ugyanakkor Debrecenben figyelhető meg nagyobb arányú csökkenés, míg Mikepércsen a 2004-es mélypont után már nőtt a pedagógusok száma. Az általános iskolai tanulók számát elemezve nagyjából hasonló folyamatok mentek végbe, az egyedüli kivételt a 2006 és 2007 közötti kismértékű növekedés jelenti, amely a Debrecenhez köthető (26. táblázat).

47


26. táblázat Az általános iskolai főállású pedagógusok és az általános iskolai tanulók számának alakulása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2001

Debrecen A B 1.920 1.895 1.895 1.830 1.771 1.653 1.616 0,84

19.375 19.231 18.632 18.135 17.415 16.085 16.306 0,84

Mikepércs A B 29 27 25 24 26 27 27 0,93

312 303 297 305 297 295 274 0,88

Kistérség A B 1.949 1.922 1.920 1.854 1.797 1.680 1.643 0,84

19.867 19.534 18.929 18.440 17.712 16.380 16.580 0,83

Hajdú-Bihar megye A B 5.273 5.271 5.250 5.063 4.968 4.799 4.556 0,86

57.655 57.298 56.015 54.465 52.862 50.440 50.025 0,87

A – általános iskolai főállású pedagógusok száma (fő), B – általános iskolai tanulók száma (fő) Forrás: TEIR adatbázis

Az alapfokú oktatás relatív jellegű adatait elemezve (27. táblázat) az egy általános iskolai osztályteremre jutó általános iskolai tanulók számát tekintve a kistérség és a megye között nagyobb különbség nem figyelhető meg, míg az egy általános iskolai főállású pedagógusra jutó általános iskolai tanuló száma vonatkozásában a kistérség helyzete a kedvezőbb, mivel az alacsonyabb érték a hatékonyabb oktatást tesz lehetővé. A kistérségen belül az egy általános iskolai osztályteremre jutó általános iskolai tanuló számát tekintve a debreceni adatok a nagyobbak, míg az egy általános iskolai főállású pedagógusra jutó általános iskolai tanuló száma vonatkozásában éppen fordított a helyzet. 27. táblázat Az általános iskolai feladatellátási helyek kihasználtsági/terheltségi mutatóinak alakulása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 24,3 10,09 24,3 10,15 25,3 9,83 24,2 9,91 23,6 9,83 23,2 9,73 23,5 10,09

Mikepércs A B 19,5 10,76 18,9 11,22 18,6 11,88 19,1 12,71 18,6 11,42 18,4 10,93 17,1 10,15

kistérség A B 24,2 10,10 24,2 10,16 25,2 9,86 24,1 9,95 23,5 9,86 23,1 9,75 23,3 10,09

Hajdú-Bihar megye A B 24,4 10,93 24,2 10,87 24,5 10,67 24,0 10,76 23,5 10,64 23,2 10,51 23,2 10,98

A – egy általános iskolai osztályteremre jutó általános iskolai tanuló száma (fő), B – egy általános iskolai főállású pedagógusra jutó általános iskolai tanuló száma (fő) Forrás: TEIR adatbázis

48


A jelentős számú Debrecenben működő általános iskola ugyanakkor lehetővé tesz bizonyos mértékű specializálódást is. Ebből a szempontból kiemelkedik a Lilla téri általános iskola, ahol – a városban egyedül – két tanítási nyelvű magyar-angolképzés folyik. Emellett kiemelt nevelési területként kezelik a nyelvoktatást, és ennek szellemében emelt szintű képzés folyik a Dózsa György Általános Iskolában (az 5. osztálytól emelt szintű angol és német), a Hatvani István Általános Iskolában (az 5. osztálytól emelt szintű angol), a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolájában (a 3. osztálytól emelt szintű angol és német), a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában (a 3. osztálytól emelt szintű angol, német és francia) és a Vénkerti Általános Iskolában (a 3. osztálytól emelt szintű angol). Nappali tagozaton oktató középfokú oktatási intézmény a kistérségben csak Debrecenben működik (Mikepércsen 2006 óta folyik – 2007-ben 97 fővel – esti tagozaton gimnáziumi oktatás, amely a nyírlugosi Báthori István Középiskola és Szakiskola tagintézménye). A városban 31 intézmény található, amelyek közül 22 önkormányzati, 5 egyházi (2-2 református, illetve katolikus egyház, 1 Hit Gyülekezete és 4 egyéb fenntartású (3 alapítvány, 1 Debreceni Egyetem). Az egyes iskolatípusokban nappali tagozatos tanuló diákok számát tekintve az új évezredben nőtt a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban tanulók száma, míg a szakiskolák esetében visszaesés következett be (28. táblázat). Debrecen iskolaváros szerepét és megyén belüli kiemelkedő jelentőségét meggyőzően bizonyítja, hogy az előbbi két típus esetében a megyeszékhelyen tanul a megyei diákok kb. 2/3-a. 28. táblázat A középfokú oktatásban nappali tagozaton tanulók létszámának és a megyén belüli arányának változása Debrecenben 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2001

gimnázium

szakiskola

fő

%

Fő

%

6.708 6.863 7.005 7.103 7.357 7.484 7.638 1,14

65,5 65,6 65,8 65,6 66,0 66,2 66,4 -

4.469 4.346 4.363 4.372 4.272 4.037 4.130 0,92

56,5 55,7 55,6 54,3 53,4 51,0 50,9 -

szakközépiskola fő % 8.520 9.136 9.418 9.238 9.543 9.691 10.052 1,18

66,0 67,3 67,5 66,6 67,1 68,3 70,2 -


A középfokú oktatás különböző típusú intézményeiben tanulók egymáshoz viszonyított arányát tekintve két fontos megállapítás tehető (29. táblázat): • kiemelkedő szerepet játszanak a szakközépiskolák, míg a szakiskolák jelentősége lényegesen kisebb; • nagyobb elmozdulás (adott esetben csökkenés) csak a szakiskoláknál figyelhető meg.

49


29. táblázat A középfokú oktatás különböző típusú intézményeiben nappali tagozaton tanulók arányának változása 2001 és 2007 között (%) Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

gimnázium 33,0 32,9 32,8 33,0 33,4 33,9 33,9

szakiskola 25,4 24,5 24,2 24,6 24,0 23,7 23,9

szakközépiskola 41,6 42,6 43,0 42,4 42,6 42,4 42,2


Debrecen széles spektrumú középfokú oktatási intézményhálózatát jól jelzi, hogy a széles spektrumú szakmai specializálódási lehetőségek mellett a városban hat iskola biztosítja a kétnyelvű képzés lehetőségét is: Ady Endre Gimnázium – angol, Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola – angol, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium – olasz, Fazekas Mihály Gimnázium – francia és spanyol, Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola – német, Mechwart András Gépipari és Informatikai Középiskola – német. A közoktatási intézmények vonzáskörzetét tekintve megállapítható, hogy az általános iskolások közül csak 1,5% a bejárók aránya, a város középiskoláiban ugyanakkor 2005-ben 44 %-ban oktattak vidéki illetőségű tanulókat. A Debrecenen kívülről érkezők zöme természetesen a megye egyéb településeiről származik (35 %), 8%-a a tanulóknak megyehatáron kívülről, 1 %-a pedig a határon túlról választ debreceni intézményt. A legkiterjedtebb vonzáskörzettel az egyházi kezelésben lévő középiskolák rendelkeznek, a Református Egyházkerület által működtetett Református Kollégium Gimnáziumában és a Svetits Katolikus Elemi Iskola és Gimnáziumban a debreceni átlagnál jelentősebb arányban tanulnak határon túli diák is. A magát az 1538-ban alapított Református Kollégium szellemi örökösének tekintő Debreceni Egyetem az ország más integrált felsőoktatási intézményeihez hasonlóan, az addig önállóan működő intézmények újraegyesítésével 2000. január 1-én jött létre. Mintegy 19.000 nappali és 30.000 összes hallgatójával, több mint 1.400 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, de 15 karával (ezek közül kettő működik Debrecenen kívül – Hajdúböszörmény, Nyíregyháza) és 21 doktori iskolájával (mind a két szám a legnagyobb az országban) a legszélesebb képzési és oktatási kínálatot nyújtja a hallgatóknak. Az oktató és kutatómunka minőségét jelzi, hogy az oktatók közel kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, közülük közel 30 professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes vagy levelező tagja. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által készített komplex mutató alapján a legjobb vidéki egyetemként kutatási teljesítménye országos viszonylatban az első három hely valamelyikére jogosítja. Ez a kiemelkedő szellemi központ, hatalmas oktatási és K+F kapacitás egyre jelentősebb hatással van a régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, kulturális felemelkedésére, és egyre nagyobb figyelmet fordít a tudásalapú gazdaság és társadalom

50


igényeinek minél hatékonyabb kihasználására, a regionális tudásközpont igényeinek kielégítésére. Az egyetem három centrumból (központból) épül fel. A Tudományegyetemi Karok a Bölcsészettudományi, a Természettudományi és Technológiai, az Informatikai, a Közgazdaságtudományi, az Állam- és Jogtudományi, a Zeneművészeti, a Műszaki, valamint a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karokat foglalja magában, és fontos szerepet játszik egyrészt a gazdasági élet és a közigazgatás szakember-utánpótlásának biztosításában, valamint a fejlődéshez nélkülözhetetlen innovációk biztosításában. Az Agrártudományok Centruma a régió agrárgazdaságának fejlesztése szempontjából kiemelkedő fontosságú mezőgazdaság szakemberképzés központja. Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Európa egyik legszebb Campusán a technika robbanásszerű fejlődésével lépést tartva, számos infrastrukturális beruházással, megújuló műszerparkkal, a legkorszerűbb technikák alkalmazásával szolgálja a betegellátást, a szakorvos, a fogorvos, a szakgyógyszerész és az egészségügyi szakemberképzést. A Centrum nemzetközi oktatási jelentőségét növeli, hogy három területen (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész) angol nyelű képzést is folytat (a Centrum hallgató létszámát tekintve megállapítható, hogy a külföldiek száma már meghaladja a magyar hallgatókét). A kutatómunka magas színvonalát mutatja, hogy a Molekuláris Medicina Kutatóközpont elnyerte az Európai Unió Kiválósági Központja címet, a Klinikai Genomikai Központ pedig a hazai humángenom kutatások vezető intézménye. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem az 1538-ban alapított Református Kollégium jogutódjának tekinthető, és a Magyar Református Egyház gyülekezeteinek szolgálatában álló nevelő, oktató és tudományművelő intézmény. A főiskolai rangot 1976-ban elnyert Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola az ország legrégebbi tanítóképzésének örököse, a Debreceni Református Kollégium kereteiből nőtt ki. A főiskolán jelenleg az általános tanító képzése mellett lehetőség van kántor, kommunikáció- és médiatudomány, informatikus könyvtáros szakok elvégzésére, valamint ifjúságsegítő felsőfokú szakképzésre is. Az intézményben több mint 1.000 nappali tagozatos hallgató folytat tanulmányokat, a dolgozói létszám 250 fő.

5.2.4. Szociális helyzet A szociális helyzet elemzése alapvetően két területet foglal magában: egyrészt a különböző támogatási/segélyezési formában részesülők elemzését, másrészt a szociális intézményhálózat helyzetének feltárását. A rendszeres szociális segélyben részesülőket vizsgálva (30. táblázat) az új évezredben egy igen jelentős – a megyeinél nagyobb arányú – növekedés állapítható meg, amely az elszegényedés gyorsuló ütemére utal. A kistérségen belül a növekedés mértéke Mikepércsen volt nagyobb, ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy Debrecen értéke is meghaladta a megyei átlagot. A fenti folyamatok ellenére a rendszeres szociális segélyben részesülők összlakosságon belüli aránya a kistérségben még kevesebb, mint fele a megyei értéknek, a kistérségen belül pedig egyértelmű Debrecen kedvezőbb helyzete.

51


30. táblázat A rendszeres szociális segélyben részesülők adatainak változása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2001

Debrecen A B 1.175 1.353 1.571 1.824 2.174 2.123 2.872 2,44

0,57 0,66 0,76 0,89 1,06 1,04 1,41 -

Mikepércs A B 22 30 25 32 54 71 93 4,23

0,65 0,87 0,71 0,89 1,45 1,89 2,36 -

Kistérség A B 1.197 1.383 1.596 1.856 2.228 2.194 2.965 2,48

0,57 0,66 0,76 0,89 1,07 1,06 1,43 -

Hajdú-Bihar megye A B 9.129 11.801 12.919 13.523 15.393 13.876 17.853 1,96

1,65 2,14 2,34 2,46 2,80 2,54 3,27 -

A – a rendszeres szociális segélyben részesülők száma (fő), B – a rendszeres szociális segélyben részesülők összlakosságon belüli aránya (%) Forrás: TEIR adatbázis

A rendszeres szociális segély címen kifizetett összegek (31. táblázat) – összhangban az ilyen támogatásban részesülők számának korábban bemutatott emelkedésével – a vizsgált időszakban az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek, a relatív (egy főre jutó) értékeket tekintve ugyanakkor nem állapítható meg nagyobb különbség a különböző térbeli kategóriák értékei között. 31. táblázat A rendszeres szociális segély címén kifizetett összegek változása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 178.557 152,0 201.280 148,8 271.250 172,7 338.454 185,6 428.980 197,3 300.584 141,6 862.745 300,4

Mikepércs A B 3.375 153,4 5.135 171,2 4.766 190,6 5.726 178,9 10.839 200,7 10.407 146,6 31.405 337,7

Kistérség A B 181.932 152,0 206.415 149,3 276.016 172,9 344.180 185,4 439.819 197,4 310.991 141,7 894.150 301,6

Hajdú-Bihar megye A B 1.312.258 143,7 1.980.192 167,8 2.301.329 178,1 2.529.029 187,0 3.037.712 197,3 2.045.834 147,4 5.687.177 318,6

A – a rendszeres szociális segély címén kifizetett összeg (ezer Ft), B – a rendszeres szociális segély címen kifizetett összeg egy segélyezettre jutó értéke (ezer Ft/fő) Forrás: TEIR adatbázis

Az önkormányzat által nyújtott átmeneti szociális segélyben részesülők száma (32. táblázat) – szemben a megyei folyamatokkal – 2003 és 2007 között jelentős mértékben emelkedett, amely elsősorban a megyeszékhelyen megfigyelhető trendekkel magyarázható. Ennek következtében jelentős mértékben emelkedett az ilyen támogatásból részesülők összlakosságon belüli aránya, amely elsősorban Mikepércsen mutat magas értékeket.

52


32. táblázat Az önkormányzat által nyújtott átmeneti szociális segélyezésben részesülők adatainak változása 2003 és 2007 között Év 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2001

Debrecen A B 2.229 1.625 3.880 4.439 7.388 3,31

1,08 0,79 1,90 2,18 3,62 -

Mikepércs A B 241 231 323 251 245 1,02

6,85 6,40 8,67 6,69 6,22 -

kistérség A B 2.470 1.856 4.203 4.690 7.633 3,09

1,18 0,89 2,02 2,26 3,67 -

Hajdú-Bihar megye A B 28.094 23.297 26.290 27.574 26.341 0,94

5,09 4,23 4,79 5,04 4,83 -

A – az önkormányzat által nyújtott átmeneti szociális segélyezésben részesülők száma (fő), B – az önkormányzat által nyújtott átmeneti szociális segélyezésben részesülők összlakosságon belüli aránya (%) Forrás: TEIR adatbázis

Az önkormányzat által nyújtott átmeneti szociális segélyre felhasznált összegek tekintetében (33. táblázat) emelkedés állapítható meg, amely különösen Debrecenben volt nagymértékű. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a relatív adatok is a kistérségben magasabbak, ebben a tekintetben ugyanakkor a kistérségen belül minden évben Mikepércs rendelkezett nagyobb értékekkel. 33. táblázat Az önkormányzat által nyújtott átmeneti szociális segélyezés címén felhasznált összeg változása 2003 és 2007 között Év 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 19.011 8.529 10.146 6.244 50.392 12.988 45.891 10.338 66.730 9.032

Mikepércs A B 4.056 16.830 3.598 15.576 4.669 14.455 4.898 19.514 5.772 23.559

kistérség A B 23.067 9.339 13.744 7.405 55.061 13.100 50.789 10.829 72.502 9.498

Hajdú-Bihar megye A B 150.852 5.370 149.913 6.435 203.002 7.722 184.802 6.702 189.400 7.190

A – az önkormányzat által nyújtott átmeneti szociális segélyezés címén felhasznált összeg (ezer Ft), B – az önkormányzat által nyújtott átmeneti szociális segélyezés címén felhasznált összeg egy segélyezettre jutó értéke (Ft/fő) Forrás: TEIR adatbázis

Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatást tekintve a korábbi két mutatónál egyértelműen kedvezőbb a kistérség helyzete (34. táblázat): nem csak az ilyen támogatásban részesülők összlakosságon belüli aránya alacsonyabb a megyei értéknél, hanem a növekedés mértéke is. A kistérségen belül Mikepércs helyzete a kedvezőtlenebb.

53


34. táblázat Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesülők adatainak változása 2003 és 2007 között Év 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2001

Debrecen A B 1.604 0,78 3.195 1,56 7.923 3,88 6.593 3,23 5.060 2,48 3,15 -

Mikepércs A B 1 0,03 50 1,38 143 3,84 317 8,45 267 6,78 267,00 -

kistérség A B 1.605 0,77 3.245 1,56 8.066 3,88 6.910 3,32 5.327 2,56 3,32 -

Hajdú-Bihar megye A B 8.110 1,47 17.689 3,21 35.838 6,52 38.771 7,08 36.005 6,60 4,44 -

A – az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesülők száma (fő), B – az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesülők összlakosságon belüli aránya (%) Forrás: TEIR adatbázis

Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás összege 2003 és 2007 között jelentős mértékben emelkedett (35. táblázat), az segélyezettre összeg azonban még így is elmarad a megyei értéktől (ez igaz a kistérség mind a két településére). 35. táblázat Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás címén felhasznált összeg változása 2003 és 2007 között Év 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 25.471 56.932 222.338 233.746 258.004

15.880 17.819 28.062 35.454 50.989

Mikepércs A B 10 643 5.605 11.469 13.147

10.000 12.860 39.196 36.180 49.240

kistérség A B 25.481 57.575 227.943 245.215 271.151

15.876 17.743 28.260 35.487 50.901

Hajdú-Bihar megye A B 151.089 402.780 1.376.296 1.800.347 1.970.409

18.630 22.770 38.403 46.435 54.726

A – Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás címén felhasznált összeg (ezer Ft), b – Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás címén felhasznált összeg egy segélyezettre jutó értéke (Ft/fő) Forrás: TEIR adatbázis

A kistérségben 2007-ben 7 darab időskorúak otthona működött, a férőhelyek száma pedig 792 db volt (36. táblázat). Az intézmények közül kiemelkedő jelentőségű a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat fenntartása alatt lévő, a HAHUSZÓ Kht. által üzemeltetett Mikepércsi Humán Szolgáltató Otthon, amely megyei „vonzáskörzettel” a nyugdíjkorhatárt betöltött időskorúak ápolását, gondozását, teljes körű ellátását végzi 195 férőhelyen, ebből emelt szintű ellátást 8 férőhelyen biztosít. Az időbeli változásokat elemezve 2005-ig emelkedés figyelhető meg, az utóbbi két évben azonban – szemben a megyei tendenciákkal – már csökkenés tapasztalható.

54


36. táblázat Az időskorúak otthonai legfontosabb mutatóinak alakulása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 5 512 6 542 7 589 8 589 8 609 8 609 6 597

Mikepércs A B 1 233 1 233 1 233 1 233 1 233 1 195 1 195

kistérség A B 6 745 7 775 8 822 9 822 9 842 9 804 7 792

Hajdú-Bihar megye A B 30 1.656 34 1.908 42 2.213 43 2.228 44 2.382 45 2.444 44 2.467

A – az időskorúak otthonainak száma (db), B – az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma (fő) Forrás: TEIR adatbázis

Az otthonok kihasználtsága (37. táblázat) az egész időszakban igen magas volt (egyes években meghaladta a megyei értéket, más években elmaradt attól), és ez elsősorban Mikepércsen jelentett nagyobb problémát (a kihasználtság néhány évben meghaladta a 100%ot). 37. táblázat Az időskorúak otthonaiban gondozottak adatainak változása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 509 99,4 530 97,8 560 95,1 554 94,1 579 95,1 559 91,8 563 94,3

Mikepércs A B 231 99,1 232 99,6 235 100,9 243 104,3 198 85,0 202 103,6 194 99,5

kistérség A B 740 99,3 762 98,3 795 96,7 797 97,0 777 92,3 761 94,7 757 95,6

Hajdú-Bihar A B 1.640 99,0 1.825 95,6 2.146 97,0 2.167 97,3 2.293 96,3 2.368 96,9 2.380 96,5

A – az időskorúak otthonaiban gondozottak száma (fő), B – az időskorúak otthonainak kihasználtsága (%) Forrás: TEIR adatbázis

Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai a kistérségben csak Debrecenben működnek (38. táblázat), és az általuk biztosított férőhelyek száma 2001 és 2007 között kb. 25%-kal emelkedett. Ennél a szociális ellátási formánál is igen nagy problémát jelent a kapacitások rendkívül magas kihasználtsága (39. táblázat), amely néhány esetben a 100%-ot is meghaladta, és a legtöbb évben magasabb volt, mint a megyei átlag.

55


38. táblázat A nappali ellátás nyújtó idősek klubjai legfontosabb mutatóinak alakulása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 11 335 11 335 12 360 13 405 13 410 14 411 14 420

Mikepércs A B 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

kistérség A B 11 335 11 335 12 360 13 405 13 410 14 411 14 420

Hajdú-Bihar megye A B 66 1.878 66 1.883 67 1.912 64 1.945 69 2.163 76 2.327 75 2.433

A – a nappali ellátás nyújtó idősek klubjainak száma (db), B – a nappali ellátás nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma (fő) Forrás: TEIR adatbázis

39. táblázat A nappali ellátás nyújtó idősek klubjaiban ellátottak adatainak változása 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 397 118,5 414 123,6 365 101,4 403 99,5 414 101,0 403 98,1 401 95,5

Mikepércs A B 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

kistérség A B 397 118,5 414 123,6 365 101,4 403 99,5 414 101,0 403 98,1 401 95,5

Hajdú-Bihar megye A B 1.925 102,5 1.948 103,5 1.882 98,4 1.915 98,5 2.088 96,5 2.246 96,5 2.363 97,1

A – a nappali ellátás nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma (fő), B – a nappali ellátás nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága (%) Forrás: TEIR adatbázis

A különböző szociális ellátási típusok 2007. évi adatait elemezve (40. táblázat) a következő általános következtetések vonhatóak le: • a kistérség relatív adatai minden esetben kedvezőbbek, mint a megyei értékek; • a kistérségen belül minden ellátás-típusnál Debrecen adatai a kedvezőbbek, és a különbség különösen nagynak a tekinthető az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek, valamint a szociális étkezésben részesülők aránya vonatkozásában; • Mikepércs relatív adatai kettő kivételével rosszabbak a megyei értékeknél, amely a település kedvezőtlen szociális helyzetére utal;

56


40. táblázat A különböző szociális ellátás-típusok legfontosabb adatai 2007-ben Ellátás-típus A B C D E F

Debrecen (0,34) 696 (0,22) 440 (96,2) 1.329 (3,1) 6.328 (6,0) 2.263 (17,7) 6.719

Mikepércs (1,32) 52 (0,41) 16 (99,5) 194 (5,5) 217 (37,1) 340 (35,1) 322

kistérség (0,36) 748 (0,22) 456 (96,6) 1.523 (3,1) 6.545 (6,7) 2.603 (18,1) 7.041

Hajdú-Bihar megye (0,88) 4.826 (0,41) 2.225 (97,7) 4.213 (4,6) 24.892 (6,8) 7.920 (36,3) 42.579

A – a szociális étkezésben részesülők száma – fő (összlakosságon belüli arány - %) B – a házi segítségnyújtásban részesülők száma – fő (összlakosságon belüli arány - %) C – a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma – fő (az otthonok kihasználtsága - %) D – a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma – fő (összlakosságon belüli arány - %) E - Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma – fő (a 0-14 éves korosztályon belüli arány - %) F - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma – fő (a 0-14 éves korosztályon belüli arány - %) Forrás: TEIR adatbázis

5.2.5. A kistérség egészségügyi ellátottsága Az egészségügyi ellátás három szintje közül az alsó szint (háziorvosi és a házi gyermekorvos) mind a két településen működik, míg a középső (járóbeteg-szakellátás) és a felső szint (fekvőbeteg-szakellátás) csak Debrecenben létezik. A kistérségben 2007. december 31-én 110 háziorvos (108 Debrecenben és 2 Mikepércsen) és 44 házi gyermekorvos (43 Debrecenben és 1 Mikepércsen) praktizált. Az egy orvosra jutó potenciális betegszámot tekintve (41. táblázat) mind a két esetben a kistérség, és azon belül Debrecen alacsonyabb értéke állapítható meg, a különbség azonban a házi gyermekorvosok esetében a nagyobb. Az orvoshoz járási hajlandóságot tekintve már nem ilyen egyértelmű a kép: a gyermekkorúak esetében még nagyobb a kistérségi érték (ez elsősorban Debrecen rendkívül magas adatára vezethető vissza), míg a 19-x korúak esetében már fordított a helyzet. 41. táblázat Az egészségügyi ellátás relatív értékei Területi egység Debrecen Mikepércs Kistérség Hajdú-Bihar megye

A

B

C

D

881,8 917,0 882,6 1363,8

1547,9 1567,5 1548,2 1640,5

6,35 3,19 6,27 5,20

4,57 5,64 4,59 5,75

A – az egy házi gyermekorvosra jutó 0-18 évesek száma, B – az egy háziorvosra jutó 19-x évesek száma, C – egy 0-18 éves évi átlagos házi gyermekorvosi rendelésen történő megjelenésének száma, D – egy 19-x éves évi átlagos háziorvosi rendelésen történő megjelenésének száma Forrás: TEIR adatbázis

57


A magasabb szintű egészségügyi ellátás intézményi hátterében 2008. folyamán igen jelentős változásra került sor. Az egészségügy vagyon köztulajdonban tartása, a biztonságos és megfelelő színvonalú szolgáltatás, a kapacitások jobb kihasználása, valamint a versenyképes minőségi ellátás érdekében a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy döntött, hogy megalakítja az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt-t, majd 2009.január 1-ei hatállyal ebbe apportálja az irányítása alatt álló egészségügyi szervezetek üzletrészeit. Az érintett szervezetek közül a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. döntő mértékben Debrecen lakosságának a járóbeteg-szakellátását végzi, míg a Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kft. főleg a megye (és így Mikepércs) lakosai számára biztosítja a járóbeteg- és a fekvőbeteg szakellátást. A fenti intézmények mellett kiemelkedő jelentőségű a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma, amely elsősorban Debrecenből fogad betegeket, de bizonyos betegségek esetében megyei, valamint regionális vonzáskörzettel rendelkezik.

5.2.6. A kistérség lakásviszonyai Az 5.2.1. alfejezetben vázolt népességszám-változás bizonyos mértékben befolyásolta a kistérség lakásviszonyainak az alakulását is. A 2000 és 2008 közötti lakásszám-változást vizsgálva (42. táblázat) megállapítható, hogy a kistérségben a növekedés mértéke az adott időszakban meghaladta a megyei értéket, míg a kistérségen belül Mikepércs értéke a nagyobb, amely elsősorban a településre beköltözők igényeinek a kielégítésére épített lakásokkal magyarázható. 42. táblázat A lakásállomány változása 2000 és 2008 között (db, az adott évek január 1-én) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2000 (%)

82.476 n.a. 83.659 84.342 85.313 86.620 87.477 88.160 88.944 107,84

1.080 n.a. 1.118 1.120 1.127 1.150 1.181 1.198 1.216 112,59

83.556 n.a. 84.777 85.462 86.440 87.770 88.658 89.358 90.160 107,90

211.089 n.a. 212.513 213.830 215.389 217.776 219.677 221.004 222.488 105,40


A lakásépítés évek szerint megoszlás elemezve (43. és 44. táblázat) a települési, kistérségi és megyei adatok igen nagy hasonlóságot mutatnak. A fő lakásépítési periódus 2003 és 2005 közé tehető (a 2000 és 2007 között épült lakások kb. 60%-a ebben a három évben épült), amelynek hátterében az ebben az időszakban elérhető jelentős központi támogatások játszottak kiemelt szerepet. A korábban említett kistérségi és különösen mikepércsi építési 58


dinamikát mutatja az is, hogy a 2000 és 2007 között épült lakások 2008. január 1-i lakásállományból való részesedése több mint másfélszerese mind a debreceni, mind pedig a megyei adatnak. 43. táblázat Az egyes években épített lakások száma (db) Év

Debrecen

Mikepércs

Kistérség

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 összesen A

335 680 803 1.184 1.414 986 126 127 5.655 6,36

18 13 10 16 32 36 7 1 133 10,94

353 693 813 1.200 1.446 1.022 133 128 5.788 6,42

Hajdú-Bihar megye 1340 1618 1845 2.270 3.115 2.437 593 507 13.725 6,17

A – a 2000 és 2007 között épült lakások aránya a 2008. január 1-i lakásállományból (%) Forrás: TEIR adatbázis

44. táblázat Az egyes években épített lakások aránya a 2000 és 2007 közötti épített lakásállományból (%) Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen 5,92 12,02 14,20 20,94 25,00 17,44 2,23 2,25

Mikepércs 13,53 9,77 7,52 12,03 24,06 27,07 5,26 0,75

kistérség 6,10 11,97 14,05 20,73 24,98 17,66 2,30 2,21

Hajdú-Bihar megye 9,76 11,79 13,44 16,54 22,70 17,76 4,32 3,69


A lakásállomány közműellátottsága tekintetében három területet lehet elsősorban vizsgálni: ivóvíz-hálózat, szennyvízhálózat, gázhálózat. Az ivóvíz-ellátás tekintve (45. táblázat) megállapítható, hogy a kistérségben 2000 és 2008 között folyamatos beruházások történtek (ez Mikepércsre csak 2005 után igaz), és a hálózat hosszának növekedési üteme meghaladta a megyei értéket.

59


45. táblázat A közüzemi ivóvíz-hálózat hosszának változása 2000 és 2008 között (km, az adott évek január 1-én) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2000 (%)

577,0 581,4 594,2 611,0 645,0 668,0 687,7 703,0 707,0 122,53

18 18 18 18 18 20 21 22 23 127,78

595,0 599,4 612,2 629,0 663,0 688,0 708,2 725,0 730,0 122,69

2735,1 2758,5 2796,4 2791,0 2828,0 2832,0 2897,1 2880,0 2873,0 105,04


A beruházások egyik legfontosabb eredménye a közüzemi ívóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások számának és teljes lakásállományból való súlyának a növekedése (46. táblázat). Az előbbi mutató 2000 és 2008 közötti növekedési dinamikája a kistérségben ugyan elmaradt a megyei értéktől, az utóbbi mutatót tekintve ugyanakkor a kistérség 2-3%-kal jobb értékekkel rendelkezik. A kistérségen belül mind a két mutatót tekintve Mikepércs rendelkezik jobb értékekkel, amely elsősorban Debrecen kiterjedt, az ivóvíz-hálózatba csak nagy költségek árán bevonható külterületeivel magyarázható. 46. táblázat A közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások legfontosabb mutatói a 2000 és 2008 közötti időszakban (az adott év január 1-én) Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2000 (%)

Debrecen A B 80.575 80.911 81.226 81.545 82.735 84.321 85.042 85.042 86.632 107,5

97,70 n.a 97,09 96,68 96,98 97,35 97,22 96,46 97,40 -

Mikepércs A B 1.020 1.037 1.053 1.078 1.127 1.150 1.181 1.198 1.216 119,2

94,44 n.a 94,19 96,25 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 -

kistérség A B 81.595 81.948 82.279 82.623 83.862 85.471 86.223 86.240 87.848 107,7

97,65 n.a 97,05 96,68 97,02 97,38 97,25 96,51 97,44 -

Hajdú-Bihar megye A B 194.569 196.355 198.330 200.088 202.087 204.752 207.161 208.810 211.423 108,7

92,17 n.a 93,33 93,57 93,82 94,02 94,30 94,48 95,03 -

A – a közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db), B – a közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások részesedése a teljes lakásállományból (%) Forrás: TEIR adatbázis

60


A környezetvédelem szempontjából igen fontos a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége, amely szempontból a kistérség napjainkban jelentős változáson megy keresztül. Az Európai Unió ISPA-programja keretében tovább bővítik a debreceni és kiépítik a mikepércsi hálózatot, amelynek eredményeként a kistérség továbbra is megőrzi megyén belüli kedvező helyzetét (47. és 48. táblázat), és jelentős mértékben csökken a környezet terheltsége. 47. táblázat A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hosszának változása 2000 és 2008 között (km, az adott évek január 1-én) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2000 (%)

344,5 352,4 367,2 388,0 410,0 418,0 419,3 419,0 419,0 121,63

0 0 0 0 0 0 0 0 0 -

344,5 352,4 367,2 388,0 410,0 418,0 419,3 419,0 419,0 121,63

730,0 822,9 854,3 920,0 1.035,0 1.214,0 1.302,4 1.445,0 1.548,0 212,05


48. táblázat A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások legfontosabb mutatói a 2000 és 2008 közötti időszakban (az adott év január 1-én) Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2000 (%)

Debrecen A B 58.925 59.678 60.258 61.825 63.478 63.950 64.975 64.975 78.096 132,5

71,45 n.a 72,03 73,30 74,41 73,83 74,28 73,70 87,80 -

Mikepércs A B 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -

kistérség A B 58.925 59.678 60.258 61.825 63.478 63.950 64.975 64.975 78.096 132,5

70,52 n.a 71,08 72,34 73,44 72,86 73,29 72,71 86,62 -


36,21 n.a 38,84 40,95 42,56 45,38 49,86 53,53 62,08 -

A – a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db), B – a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások részesedése a teljes lakásállományból (%) Forrás: TEIR adatbázis

61


Igazodva a magyarországi trendekhez az új évezredben a kistérségben is növekedett a gázcsőhálózat hossza, valamint a gázzal fűtött lakások aránya (49. és 50. táblázat). A folyamat különösen dinamikus volt Mikepércsen, amely ebből a szempontból a megyeszékhelynél is jobb adatokkal rendelkezik (ennek hátterében elsősorban a debreceni panellakások távfűtéses rendszere áll). 49. táblázat A gázcső-hálózat hosszának változása 2000 és 2008 között (km, az adott évek január 1-én) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2000 (%)

889,6 867,3 903,2 923,0 939,0 925,0 941,0 958,0 964,0 108,4

26,5 28,3 28,8 29,0 30,0 29,0 31,0 31,0 33,0 124,5

916,1 895,6 932,0 952,0 969,0 954,0 972,0 989,0 997,0 108,8

4034,0 4046,5 4103,7 4116,0 4177,0 4139,0 4197,6 4199,0 4218,0 104,6


50. táblázat A gázzal fűtött lakások legfontosabb mutatói a 2000 és 2008 közötti időszakban (az adott év január 1-én) Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2000 (%)

Debrecen A B 47.707 49.019 49.616 51.348 53.086 53.269 55.403 56.093 57.845 121,3

57,84 n.a 59,31 60,88 62,22 61,50 63,33 63,63 65,04 -

Mikepércs A B 529 577 610 668 764 829 829 937 1.059 200,2

48,98 n.a 54,56 59,64 67,79 72,09 70,19 78,21 87,09 -

kistérség A B 48.236 49.596 50.226 52.016 53.850 54.098 56.232 57.030 58.904 122,1

57,73 n.a 59,24 60,86 62,30 61,64 63,43 63,82 65,33


55,49 n.a 58,06 59,78 61,67 62,39 63,56 64,78 66,22

A – a gázzal fűtött lakások száma (db), B – a gázzal fűtött lakások részesedése a teljes lakásállományból (%) Forrás: TEIR adatbázis

62


5.3. Gazdasági viszonyok 5.3.1. A kistérség gazdaságának általános helyzete Az egyes térségek gazdasági teljesítménye mérésének általános elfogadott mérőszáma a GDP (bruttó hazai termék), ez azonban Magyarországon csak megyei szinten áll rendelkezésre, és ennek következtében kistérségi és települési elemzésekre egyéb mutatószámokat kell alkalmazni. Ezek közül kiemelkedik a bruttó hozzáadott érték, amelyet az APEH a Társasági adóbevallás kiemelt adataiból számol (51. táblázat). A kistérség helyzetét elemezve megállapítható, hogy a mutató relatív (egy lakosra jutó) értéke közel kétszerese a megyeinek, és a 2000 és 2007 közötti növekedés üteme is nagyobb volt (figyelmeztető jel ugyanakkor a 2006 és 2007 közötti csökkenés). A kistérségen belül egyértelmű Debrecen fölénye (elsősorban a megyeszékhely adata áll a kistérség kedvező helyzete mögött), és Mikepércsen a növekedés mértéke is alacsonyabb ütemű volt. 51. táblázat Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték változása 2000 és 2007 között (1.000 Ft) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2001 (%)

553,0 842,6 955,1 961,5 1.117,7 1.166,2 1.342,7 1.245,3 225,2

66,4 96,4 94,4 76,9 52,4 83,8 91,8 99,1 149,3

545,0 830,7 940,9 946,6 1.099,2 1.146,8 1.320,2 1.223,6 224,5

332,0 473,3 517,3 529,7 597,3 609,8 696,5 680,1 204,8

Forrás: TEIR – APEH: társasági adóbevallás kiemelt adatok

A vállalatok tevékenységének eredményességére utal az értékesítés nettó árbevétele mutató (52. táblázat), amelynél szintén a kistérség, és azon belül Debrecen kedvezőbb helyzete állapítható meg, emellett ugyanakkor a bruttó hozzáadott értéknél megfigyelhető adatokhoz képest néhány kisebb eltérés is tapasztalható: • a növekedés mértéke nagyobb volt Hajdú-Bihar megyében mint a kistérségben, míg Mikepércsre stagnálás volt jellemző; • a kistérségi és a megyei adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy kisebb a kistérség fölénye. Az egyes térségek gazdasági fejlettségének igen fontos mérőszáma az export-orientáltság, amely szempontból a kistérség helyzete – hasonlóan az előző mutatókhoz – kedvezőbb a megyeinél (53. táblázat). Az új évezredben tapasztalható fejlődés következtében 2007-ben már az értékesítés nettó árbevétele több, mint 20%-a származott exportból, és örvendetes tény a mikepércsi adat jelentős növekedése is.

63


52. táblázat Az egy lakosra jutó nettó árbevétel változása 2000 és 2007 között (1.000 Ft) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2001 (%)

3.176,0 3.882,7 4.228,5 4.257,0 4.829,6 5.188,5 5.950,6 6.078,7 191,4

499,5 420,1 406,9 391,4 342,6 386,2 419,6 503,5 100,8

3.132,0 3.827,4 4.165,6 4.192,0 4.751,8 5.102,5 5.850,7 5.973,2 190,7

1.853,1 2.246,9 2.453,9 2.601,5 2.980,0 3.200,0 3.713,8 3.965,4 214,0


53. táblázat A vállalkozások export-orientáltságának alakulása 2000 és 2007 között (export értékesítés nettó árbevétele/értékesítés nettó árbevétele) Év

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

14,4 14,2 15,2 17,3 17,2 16,2 20,0 20,9

0,0 0,1 1,1 4,2 3,4 4,4 3,5 5,1

14,3 14,2 15,1 17,2 17,2 16,2 20,0 20,9

12,3 12,1 12,5 13,2 13,2 13,0 15,1 15,4


5.3.2. Vállalkozási aktivitása A vállalkozási aktivitást tekintve megállapítható (54. táblázat), hogy a vállalkozások számának 2000 és 2008 közötti növekedés üteme kistérségben a megyei értékhez hasonló volt, attól jelentősebb mértékű (negatív irányú) eltérés csak a társas vállalkozások viszonylatában volt tapasztalható. A kistérségen belül egyértelmű Mikepércs kedvező helyzete, amely hátterében az is állhat (megfelelő adatok birtokában ezt nehéz igazolni), hogy a lakosság megyeszékhelyről történő kivándorlását lassan követte a vállalatok kivándorlása is. A fenti folyamatok ellenére a relatív (egy főre jutó értékek) vonatkozásában igen egyértelmű a kistérség, és azon belül Debrecen kedvező helyzete.

64


54. táblázat A regisztrált vállalkozások számának alakulása 2000 és 2008 között (db, az adott év január 1.) Év

Debrecen A

B

Mikepércs C

A

B

Kistérség C

A

Hajdú-Bihar megye

B

C

A

B

C

2000

13.875

9.632

23.507

131

41

172

14.006

9.673

23.679

27.781

14.018

41.799

2001

14.426

10.392

24.818

134

49

183

14.560

10.441

25.001

28.752

15.173

43.925

2002

14.931

10.881

25.812

140

53

193

15.071

10.934

26.005

29.535

16.010

45.545

2003

15.508

11.254

26.762

149

52

201

15.657

11.306

26.963

30.756

16.631

47.387

2004

15.899

11.749

27.648

157

57

214

16.056

11.806

27.862

31.803

17.451

49.254

2005

16.198

12.065

28.263

162

60

222

16.360

12.125

28.485

32.331

18.058

50.389

2006

16.288

12.217

28.505

162

57

219

16.450

12.274

28.724

32.541

18.301

50.842

2007

15.501

12.532

28.033

163

62

225

15.664

12.594

28.258

31.041

18.775

49.816

2008 2008/ 2000 (%) X

16.013

12.815

28.828

185

76

261

16.198

12.891

29.089

32.224

19.340

51.564

115,4

133,0

122,6

141,2

185,4

151,7

115,7

133,3

122,8

116,0

138,0

123,4

78,08

62,49

140,57

45,66

18,76

64,41

77,45

61,64

139,09

59,26

35,56

94,82

A – egyéni vállalkozások, B – társas vállalkozások, C – összes vállalkozás, X – az 1.000 főre jutó vállalkozások száma 2008. január 1-jén Forrás: TEIR adatbázis

Az egyéni és társas vállalkozások egymáshoz való viszonyát tekintve (55. táblázat) minden területi egységben az egyéni vállalkozások többsége állapítható meg. Az időbeli változások vonatkozásában az új évezredben valamennyi területi egységben kismértékben emelkedett a társas vállalkozások aránya, és ez az emelkedés a legnagyobb arányú Mikepércsen volt 55. táblázat A regisztrált vállalkozásokon belül az egyéni és a társas vállalkozások arányának változása 2000 és 2008 között (%, az adott év január 1.) Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Debrecen A B 59,0 58,1 57,8 57,9 57,5 57,3 57,1 55,3 55,5

41,0 41,9 42,2 42,1 42,5 42,7 42,9 44,7 44,5

Mikepércs A B 76,2 73,2 72,5 74,1 73,4 73,0 74,0 72,4 70,9

23,8 26,8 27,5 25,9 26,6 27,0 26,0 27,6 29,1

kistérség A B 59,1 58,2 58,0 58,1 57,6 57,4 57,3 55,4 55,7

40,9 41,8 42,0 41,9 42,4 42,6 42,7 44,6 44,3

Hajdú-Bihar megye A B 66,5 65,5 64,8 64,9 64,6 64,2 64,0 62,3 62,5

33,5 34,5 35,2 35,1 35,4 35,8 36,0 37,7 37,5

A – egyéni vállalkozások, B – társas vállalkozások, Forrás: TEIR adatbázis

65


A regisztrált társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti adatait elemezve (56. táblázat) megállapítható, hogy a betéti társaságok, a közkereseti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok esetében alig térnek el egymástól a kistérségi és megyei adatok. A szövetkezet vonatkozásában megfigyelhető megyei fölény egyértelműen azzal magyarázható, hogy ez a gazdálkodási forma a mezőgazdaságban elterjedt, és ez az ágazat elsősorban a megyeszékhelyen kívüli településeken játszik fontos szerepet. Némileg meglepő a részvénytársaságok esetében tapasztalható „megyei fölény”, míg az egyéb gazdálkodási formák esetében megfigyelhető magasabb debreceni érték azzal magyarázható, hogy az ide sorolt építőközösség, társasház elsősorban a megyeszékhelyen fordul elő. A kistérségen belüli viszonyokat részben magyarázzák a már korábban leírt tények (pl. szövetkezetek, egyéb gazdálkodási formák), míg a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, illetve a részvénytársaságok értékei (az előbbi esetben a mikepércsi, míg az utóbbiban a debreceni magasabb érték) elsősorban az adott gazdálkodási formák alapításának pénzügyi konstrukcióival indokolhatóak. 56. táblázat A regisztrált társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti adatai 2008. elején Gazdálkodási forma

Debrecen A

Betéti társaság

B

Mikepércs A

B

kistérség A

B

Hajdú-Bihar megye A

B

5.536

43,20

35

46,05

5.571

43,22

8.381

43,34

Közkereseti társaság

127

0,99

2

2,63

129

1,00

187

0,97

Szövetkezet

107

0,83

3

3,95

110

0,85

309

1,60

5.783

45,13

34

44,74

5.817

45,12

8.772

45,36

95

0,74

0

0,00

95

0,74

157

0,81

1.167

9,11

2

2,63

1.169

9,07

1.534

7,93

12.815

100,00

76

100,00

12.891

100,00

19.340

100,00

Kft. Rt. Egyéb gazdálkodási forma összesen

A – abszolút adatok (db), B – százalékos megoszlás (%)


A regisztrált vállalkozások nagyság szerinti megoszlása tekintetében (57. táblázat) megállapítható, hogy a kistérségi illetve a megyei értékek alig különböznek egymástól. A kistérségen belül kiemelhető a 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások Mikepércsen belüli magas aránya, amely elsősorban a település vállalkozóinak alacsony tőkeerejével magyarázható, míg a többi létszám-kategória esetében egyértelműen a debreceni arányszámok a magasabbak (Mikepércsen nem is működik 50 főnél többet alkalmazó vállalkozás, amely a korábban említett tényezőre vezethető vissza). A regisztrált vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása (58. táblázat) mind a kistérségmegye, mind pedig a kistérség két települése viszonylatában jól tükrözi a fennálló adottságokat. A kistérség nagyobb értéke elsősorban azon ágazatokban figyelhető meg (pl. ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás), amelyekben Debrecen, mint regionális központ játszik fontos szerepet, és ez indokolja a kistérség magas értékeit. A megyei magasabb értékek mögött a megye mezőgazdasági fejlettsége, másrészt a Debrecenen kívüli idegenforgalom fejlettsége (pl. Hajdúszoboszló) áll.

66


A kistérségen belüli helyzetet döntő mértékben a már korábban említett tények magyarázzák: • Debrecen kiemelkedő pénzügyi- oktatási- egészségügyi központ szerepe; • a mezőgazdaság fontos szerepe Mikepércsen. 57. táblázat A regisztrált vállalkozások foglalkoztatottak száma alapján történő megoszlása 2008. elején (%) Foglalk. száma

Debrecen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

0 és ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 - fő

24,39 72,45 1,77 0,90 0,40 0,09

15,71 82,76 0,77 0,77 0,00 0,00

24,31 72,55 1,76 0,90 0,40 0,09

22,74 74,08 1,69 0,95 0,46 0,07


58. táblázat A regisztrált vállalkozások ágazatok közötti megoszlása 2008. elején (%) Ágazat

Debrecen

Mikepércs

kistérség

A+B C+D+E F G H I J K M N O P+Q

3,01 5,59 6,46 16,64 3,03 3,01 3,59 41,97 5,50 4,29 6,88 0,02

14,56 6,13 10,34 19,54 5,75 5,75 2,68 26,44 0,77 2,68 4,98 0,38

3,11 5,59 6,49 16,67 3,06 3,04 3,58 41,83 5,46 4,28 6,87 0,03

Hajdú-Bihar megye 7,36 5,91 7,83 17,81 5,47 3,87 3,46 34,22 4,37 3,33 6,31 0,05

A+B – mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, C+D+E – bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, F – építőipar, G – kereskedelem, javítás, H – szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, I – szállítás, raktározás, posta, távközlés, J – pénzügyi közvetítés, K – ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, M – oktatás, N – egészségügyi és szociális ellátás, O – egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, P+Q – egyéb tevékenység Forrás: TEIR adatbázis

67


5.3.3. Az egyes gazdasági ágazatok jellemzése 5.3.3.1. Mezőgazdaság A kistérséget alkotó települések kiterjedt határát és termőföldjét évszázadokon át a legfontosabb természeti erőforrásként tartották számon, s így van ez ma is. A természeti adottságok döntően befolyásolták a művelésági szerkezetet és annak racionális alakíthatóságát. A földrajzi szempontból változatos földterület a gazdálkodási formák különböző típusainak kialakulását tette lehetővé. Talajtani adottságok alapján legértékesebbnek a településektől nyugatra elhelyezkedő, mészlepedékes csernozjommal borított, tájrendszertanilag a Hajdúháthoz és a Dél-Hajdúsághoz tartozó terület tekinthető, szemben a településektől keletre található, döntő mértékben a Dél-Nyírséghez tartozó, elsősorban réti csernozjommal és futóhomokkal borított területekkel. A fentiek fényében nem meglepő, hogy a legjobb minőségű termőföldek a nyugati területeken találhatók, amelyek a magas színvonalú növénytermesztés (búza-kukorica-cukorrépa) és az állattenyésztés (elsősorban sertés-, kisebb mértékben a szarvasmarha-tenyésztés) alapját jelentik. A keleti részeken az erdő a domináns művelési ág, a szántó alárendelt, a földminőség közepes vagy gyenge. A Debrecenben a belterületet övező területeken, míg Mikepércsen a település belső részein is nagy gazdasági értéket jelent a kiterjedt intenzív kertkultúra. A művelési struktúra módosulásának szembetűnő vonása az elmúlt évtizedekben éppen a kert, a szőlő és a gyümölcsös területének a növekedése volt. A foglalkoztatottak ágazati megoszlását tekintve 2001-ben a mezőgazdaság Mikepércsen játszott fontosabb szerepet (a foglalkoztatottak 11,0%-a dolgozott ebben az ágazatban, szemben a debreceni 1,9%-kal), a megyeszékhely esetében ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy az arra épülő élelmiszer-gazdaság mind a foglalkoztatásban, mind pedig a gazdaságban hosszú ideig és részben napjainkban is jelentős szerepet töltött be. Az elmúlt évtizedek meghatározó tendenciája volt szántóterületek konzekvens csökkenése, ami az Európai Unió agrárpolitikáját figyelembe véve a jövőben további folytatódik, a művelés alól kivont területek és az erdő területek további növekedése mellett. A települések belterületétől keletre elterülő Erdőspuszták területén az erdő egyértelműen meghatározó művelési ágnak tekinthető, ahol a jövőben tovább erősödik a térség rekreációs szerepköre. A termelési tényezők között gyakran a csapadék kerül minimumba, ami kikényszeríti az öntözés bővítését, aminek megvalósítására CIVAQUA projekt keretében kerülhet sor. 5.3.3.2. Ipar A kistérségi ipar helyzetének elemzését nagymértékben megnehezíti napjaink gazdasági világválsága, amely elsősorban ezt az ágazatot érinti. Ennek következtében a helyzetelemzés ezen részében elsősorban a legfontosabb folyamatok feltárására törekszünk, és csak korlátozottan hivatkozunk adatokra (a KSH legfrissebb adatszolgáltatása ugyanis a 2007. végi állapotot mutatja be, amelyek jelentősen kedvezőbb képet mutatnak a jelen állapotoknál). A kistérség két települése közül az ipar Debrecenben játszik fontosabb szerepet, szerkezete ugyanakkor a rendszerváltás óta nagymértékben átalakult. Egyrészt a város meghatározó vállalatai a privatizáció eredményeként folyamatosan magánkézbe, a legtöbb esetben külföldi

68


tulajdonba kerültek, és ennek következtében sorsukat gyakran nem a hazai folyamatok befolyásolják. Másrészt a felvevőpiacok beszűkülése, valamint a külföldi tulajdonos vállalat-átszervező tevékenysége következtében több, Debrecenben nagy hagyományokkal rendelkező vállalat felszámolására került sor (pl. Hajdú-Bét Rt., Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft., MÁV Járműjavító, textilipari üzemek, bútoripari üzemek), ami különösen súlyos következményekkel járt azon (elsősorban az élelmiszeriparban tevékenykedő) cégek számára, akik a környék mezőgazdasági vállalkozóival építettek ki szoros kapcsolatokat. A negatív tendenciák mellett ugyanakkor pozitív folyamatokat is meg lehet említeni. Egyrészt a város két, a rendszerváltás előtt is fontos szerepet betöltő vállalata (BIOGAL, MGM), igaz külföldi tulajdonos kezében (BIOGAL – TEVA, MGM – FAG), túlélte az 1990-es évek viharait, és az új évezredben bár a fejlődés jeleit mutatja. Ez különösen igaz az izraeli TEVA Magyarország ZRT-re, amely 2007 és 2009 között egy új gyártóüzemet, 2008 és 2011 között pedig új gyártási és csomagolási üzemet, és a cég Európai Generikus Kutatás-Fejlesztési Központját építi fel Debrecenben, amely beruházások közvetlenül 415, közvetetten pedig csaknem 1.000 új munkahely létrejöttét eredményezik. Másrészt – elsősorban a Debrecen által kínált szellemi (egyetem jelenléte) és fizikai (az ipari parkok infrastruktúrája) adottságokra támaszkodva – az elmúlt időszakban több új cég is letelepedett a városban. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a 2001-ben még csak gyártási tevékenységet Debrecenbe telepítő amerikai National Instruments Europe Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása), amely 2005-ben Amszterdamból a logisztikai központját költöztette át a Debrecenbe, 2007-ben pedig a vevőszolgálat és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó részleg települt a városba. A korábban említett döntő mértékben exportra termelő nagyvállalatok mellett Debrecenben az ipar egyéb szegmensei is fontos szerepet játszanak: • élelmiszeripar: Hajdúsági Sütödék Zrt., Debreceni Húsipari Zrt., Friesland Hungaria Zrt., Globus Konzervipari Zrt. • gépipar: Bumet Hungary Kft., Hungaerotech Kft., MANZ Automation Kft., Momal Kft. • nyomda- és csomagolóeszköz-ipar: Alföldi Nyomda Zrt., Onix Nyomda Kft., Kartonpack Zrt., Centerprint Kft., • műanyagipar: Pipelife Hungaria Kft., Pannon Effekt Kft., DEST Műanyagipari Zrt., • műszeripar: Dispomedicor Zrt. Debrecenhez képest Mikepércsen az ipar sokkal kisebb szerepet tölt be, ami jól tükröződik a vállalkozások nagyság és gazdálkodási forma szerinti megoszlásában is. Napjaink helyzetét elemezve megállapítható, hogy a településen működő fontosabb ipari vállalkozások elsősorban a gépipar területén tevékenykednek. Az ipar további fejlődését gátolja a kiépített infrastruktúrával rendelkező területek (az ún. zöldmezős ipari parkok) alacsony kínálata. Debrecenben a Debreceni Regionális és Innovációs Park, valamint annak 16,2 hektáros bővítése is betelt, így jelenleg csak a Debreceni Egyetem – Tudományos, Technológiai és Innovációs Park kínál korlátozott mértékben ilyen lehetőséget, míg Mikepércsen teljesen hiányzik ez az adottság.

69


5.3.3.3. Magasabb színvonalú szolgáltatások A Debrecen által biztosított jól képzett munkaerőre támaszkodva az elmúlt években több magasabb színvonalú szolgáltató tevékenységet folytató vállalat telepedett le a megyeszékhelyen. A német T-Systems és magyarországi leányvállalata, az IT Service Hungary Ltd. 2008-ban hosszabb távon ezer magasan képzett informatikai és kommunikációtechnológiai szakembert foglalkoztató szervizközpontot hozott létre a városban, míg az angol British Telecom Global Services kereskedelmi, technológiai és termékfejlesztői regionális üzleti támogató központja 250 főnek kínál munkát (az új központ üzleti és technikai támogatást nyújt a BT-nek a régióban, beleértve a termékfejlesztést, a termékmenedzsmentet, az ügyfélszolgálati tevékenységet és a pályázati dokumentációk összeállítását). A szoftverfejlesztéssel, telematikai rendszerek kidolgozásával és magas szintű call center szolgáltatásokkal foglalkozó amerikai Ygomi Europe Kft. debreceni leányvállalatai (SEI Europe Kft., Connexis Kft., ROC Development Hungary Kft.) közel 250 főt foglalkoztatnak. A kihelyezett ügyfélszolgálati tevékenységet folytató belfasti központú ír GEM cég 2007. októberében alapított leányvállalatot Debrecenben. 5.3.3.4. Kereskedelem-vendéglátás A kiskereskedelem új évezredbeli fejlődését elemezve (59. táblázat) hosszú ideig növekvő tendenciát lehetett megállapítani (ez – elsősorban a debreceni folyamatok hatására – nagyobb mértékű volt a kistérségben), 2007 és 2008 között ugyanakkor már mind a három területi szinten visszaesés következett be. A relatív értékeket tekintve Debrecen rendelkezik a legjobb adatokkal. Emellett megyeszékhely bevásárlóközponti szerepére utal az a tény is, hogy itt működik több olyan általános és speciális terméket árusító kiskereskedelmi egység (pl. CORA, TESCO, BAUMAX, KIKA, MEDIAMARKT, PRAKTIKER), amelyek megyei, illetve bizonyos esetekben regionális vonzáskörzettel rendelkeznek. 59. táblázat A kiskereskedelmi hálózati egységek számának változása 2001 és 2008 között (az adott év január 1-én, db) Év

Debrecen

Mikepércs

Kistérség

Hajdú-Bihar megye

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2001 A (2008)

3.369 3.613 3.755 3.818 3.933 3.931 4.025 4.014 1,19 19,57

44 49 46 46 49 48 48 45 1,02 11,11

3.413 3.662 3.801 3.864 3.982 3.979 4.073 4.059 1,19 19,41

7.892 8.269 8.444 8.584 8.634 8.616 8.597 8.464 1,07 15,56

A – 1.000 lakosra jutó érték Forrás: TEIR adatbázis

70


A kiskereskedelmi egységek üzlettípusok szerinti megoszlását vizsgálva (60. táblázat) a kistérségi magasabb értékek (elsősorban Debrecen hatására) azon típusok esetében figyelhetőek meg (pl. bútor,- háztartásicikk-szaküzletek, gépjárműalkatrész-szaküzletek, könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek), amelyek inkább speciális igényeket elégítenek ki, míg a megyei adat a lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő egységek (pl. élelmiszer jellegű üzletek és áruházak) esetében nagyobb. A kistérségen belül hasonló helyzet tapasztalható, aminek legszembetűnőbb jele, hogy a Mikepércsen működő kiskereskedelmi egységek közel 50%-a az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak kategóriájába tartozik. 60. táblázat A kiskereskedelmi hálózati egységek üzlettípusok szerinti megoszlása 2008. január 1-én (%) Üzlettípus A B C D E F G H összesen

Debrecen 3,9 15,8 4,7 4,5 19,7 4,9 13,0 33,6 100,0

Mikepércs 2,2 42,2 2,2 2,2 15,6 0,0 8,9 26,7 100,0

kistérség 3,8 16,1 4,6 4,5 19,7 4,8 13,0 33,5 100,0

Hajdú-Bihar megye 2,8 20,5 3,7 3,6 22,7 4,5 11,8 30,4 100,0

A – Bútor,- háztartásicikk-szaküzletek, B - Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, C - Gépjárműalkatrész-szaküzletek, D - Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek, E - Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-szaküzletek, F - Használtcikk-szaküzletek, G - Ruházati szaküzletek, H – egyéb üzletek Forrás: TEIR adatbázis

A vendéglátóhelyek vonatkozásában az új évezredben valamennyi területi szinten növekedést lehet megfigyelni, amely a legnagyobb mértékű Debrecenben volt (61. táblázat). A relatív értékek kistérség-megyei viszonylatban alig különböznek egymásról, a kistérségen belül ugyanakkor igen jelentős a megyeszékhely fölénye. 61. táblázat A vendéglátóhelyek számának változása 2001 és 2008 között (az adott év január 1-én, db) Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2008/2001 A (2008)

Debrecen 918 990 1.030 1.082 1.114 1.138 1.178 1.206 1,31 5,88

Mikepércs 11 10 12 13 13 11 14 14 1,27 3,46

kistérség 929 1.000 1.042 1.095 1.127 1.149 1.192 1.220 1,31 5,83

Hajdú-Bihar megye 2.332 2.485 2.545 2.642 2.697 2.727 2.730 2.754 1,18 5,06

A – 1.000 lakosra jutó érték Forrás: TEIR adatbázis

71


A vendéglátóhelyek típusok szerinti megoszlásának vizsgálata sajnos igen nehéz, mivel a Központi Statisztikai Hivatal statisztikáiban több esetben is csak olyan összevont adatok (pl. bárok és borozók, éttermek és cukrászdák) szerepelnek, amelyek „szétbontása” jelentős mértékben tudná javítani az elemzés hatékonyságát. A 62. táblázat adatai ugyanakkor lehetővé teszik bizonyos következtetések levonását. A kistérség – megye viszonylatban az éttermek, cukrászdák magasabb értéke elsősorban a megyeszékhely lakosságának nagyobb vásárlóerejével áll kapcsolatban, míg a munkahelyi vendéglátóhelyek magasabb értéke azzal indokolható, hogy főleg Debrecenben működnek olyan munkaadók, akik ilyen jellegű szolgáltatást is biztosítani tudnak a munkavállalók számára. A kistérségen belül adatok magyarázata az előző bekezdésben említett tények segítségével lehetséges. A bárok és borozók, valamint az éttermek és cukrászdák mikepércsi magasabb aránya egyrészt a debreceni munkahelyi étkeztetés magasabb színvonalára, másrészt minden valószínűség szerint az összevont kategóriák egy-egy elemének (pl. borozók, cukrászdák) nagyobb arányú jelenlétére vezethető vissza. 62. táblázat A vendéglátóhelyek típusok szerinti megoszlása 2008. január 1-én (%) Vendéglátóhely

Debrecen

Bárok, borozók Éttermek, cukrászdák Munkahelyi vendéglátóhelyek összesen

Mikepércs

kistérség

Hajdú-Bihar megye

11,9

28,6

12,1

23,1

68,2

71,4

68,2

62,6

19,9

0,0

19,7

14,2

100,0

100,0

100,0

100,0


5.3.3.5. Idegenforgalom Az idegenforgalom elemzése során elsősorban két területet kell elemezni, egyrészt az idegenforgalmi fejlesztését lehetővé tevő adottságokat, másrészt az elmúlt évek turizmusának a legfontosabb adatait. Az adottságok vonatkozásában különbséget kell tenni a látnivalók, valamint az érkező turisták kiszolgálását/ellátását biztosító infrastruktúra között. A látnivalók vonatkozásában a kistérséget alkotó két település adottságai lényegesen különböznek egymástól: Debrecen több területen fel tud mutatni regionális és nemzetközi attrakciókat, míg Mikepércs elsősorban megyei jelentőségű vonzerőkkel rendelkezik. Az elmúlt években több fejlesztési koncepció is foglalkozott a Debrecen által kínált vonzerőkkel, ezért ebben a munkában csak röviden (csoportosítva) vázoljuk ezeket: •

helyszínek/épületek: -

egészségturizmushoz kapcsolódó helyszínek: Aquaticum Termálfürdő az örökség-, vallási és kulturális turizmushoz kapcsolódó helyszínek: Református Nagytemplom, Református Kollégium, MODEM, Déri Múzeum

72


-

•

a természettel kapcsolatos turizmushoz (pl. lovasturizmus, horgászturizmus, vízi turizmus) kapcsolódó helyszínek: Erdőspuszták, Nagyerdő (Botanikus Kert) a városi kikapcsolódást biztosító helyszínek: Nagyerdő (pl. Nagyerdei Kultúrpark – Vidámpark, Állatkert, Aquaticum Mediterrán Élményfürdő)

események/rendezvények: -

-

-

kereskedelmi jellegű rendezvények: Utazási Vásár, HAJDÚÉP Építési és Lakberendezési Szakkiállítás, FARMER-EXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás, Kortárs Enteriőr Lakberendezési Kiállítás és Vásár, Hajdú-Comp Informatikai Szakkiállítás, a Debrecenben megszervezésre kerülő konferenciák és kongresszusok kulturális rendezvények: Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét, Debreceni Jazz Napok, Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, Debreceni Tavaszi és Őszi Fesztivál, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Cívis Korzó, Debreceni Irodalmi Napok, sportjellegű rendezvények: Bocskai István Nemzetközi Ökölvívóverseny, II. IAAF Westel Ifjúsági Atlétikai Világbajnokság, 36. Felnőtt Tornász Világbajnokság, 1. IAAF Utcai Futó Világbajnokság, 11. LEN Rövidpályás Úszó Európa-bajnokság

Az idegenforgalmi vonzerők szempontjából – mint már korábban utalás történt rá – Mikepércs sokkal szerényebb adottságokkal rendelkezik. A helyszínek/épületek vonatkozásában egyrészt az 1793-ban épült Református templomot lehet említeni, amelynek toronysisakja az erdélyi református fatemplomok hatását tükrözi. Másrészt a településen működik egy kb. 80 darabból álló Kályhamúzeum, amelynek egyes darabjai az 1800-as évekből származnak. A természetközeli turizmusban kiemelkedő jelentőséget képviselnek a településtől keletre található, az Erdőspuszták részét képező erdőségek. Ezen a területen alakította ki a helyi önkormányzat a Vándor-ló kerékpáros és gyalogló túra-útvonalat, amely a Vekeri-tavat és Hajdúbagost köti össze, valamint itt található a Rókás horgásztó. A Mikepércsen megszervezésre kerülő rendezvények közül kiemelkedő jelentőségű a 2008ban harmadik alkalommal megszervezett kb. két hónapig tartó Mikepércsi Nyár rendezvénysorozata, amelynek során szinte minden korosztály és minden érdeklődési körbe tartozó személy számára kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Az érkező turisták kiszolgálását/ellátását biztosító infrastruktúra magában foglalja a kereskedelem-vendéglátás területét (ennek elemzése már megtörtént), valamint az adott terület által kínált szálláshely-kapacitást. Ebből a szempontból a kistérség helyzete igen egyoldalú: a hivatalos statisztikák szerint Mikepércsen 2007-ben nem volt sem kereskedelmi, sem magánszálláshely (a polgármesteri tájékoztatás szerint azóta már létesült a településen magánszálláshely). A kereskedelmi szálláshelyek vonatkozásában az új évezredben – követve a megyei tendenciákat – egy igen jelentős ingadozás figyelhető meg (63. táblázat), a 2001 és 2008 közötti időszak mérlege ugyanakkor (a 2006 utáni emelkedés ellenére) egy kb. 15%-os visszaesés. A relatív adatokat tekintve kitűnik a megye kedvezőbb helyzete, ami elsősorban Hajdúszoboszló kiemelkedő adottságaira vezethető vissza. A magán szállásadás esetében már jelentős növekedés tapasztalható, ezen ágazatnak a szerepe azonban a megyeszékhelyen elhanyagolhatónak tekinthető.

73


63. táblázat A szállásférőhelyek számának változása 2001 és 2008 között Év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2007/2001 A (2007)

Kereskedelmi szálláshely Debrecen Hajdú-Bihar A B A 6.424 7.466 6.151 5.889 6.561 5.092 5.440 5.707 0,85 26,1

43,00 41,55 37,15 36,63 37,86 32,70 33,44 34,42 -

14.940 17.969 16.556 16.076 17.330 15.573 16.268 16.580 1,09 29,8

Magán szállásadás Debrecen Hajdú-Bihar A B A 215 261 253 261 312 353 358 n.a 1,67 1,75

2,53 2,66 2,37 2,39 2,69 3,06 3,12 n.a. -

8.512 9.809 10.660 10.938 11.596 11.541 11.480 n.a. 1,35 21,04

A – a férőhelyek száma (db), B – a debreceni férőhelyek aránya a megyei értéken belül (%), A (2007)– az 1.000 főre jutó érték Forrás: TEIR, KSH – Tájékoztatási adatbázis

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek típusok szerinti megoszlását tekintve (64. táblázat) a debreceni és a megyei adatok között szinten minden kategóriában jelentős eltérés tapasztalható. A szállodák és kempingek esetében megfigyelhető megyei érték minden bizonnyal Hajdúszoboszló fejlett szálloda-hálózatára, illetve a megye kiterjedt kempinghálózatára vezethető vissza. A panziók jelentős debreceni részesedése mögött elsősorban az a tényező áll, hogy a városba érkező vendégek egyre nagyobb számban keresik a kereskedelmi férőhelyek ezen hangulatos formáját. 64. táblázat A különböző kereskedelmi szálláshelyek legfontosabb adatainak megoszlása 2008-ban (%) Szállástípus Szálloda Panzió Kemping Nyaralóház Ifjúsági szállás Turistaszállás összesen

Férőhelyek száma A B

Vendégek száma A B

Vendégéjszakák száma A B

33,8 22,6 21,9 4,0

40,4 14,6 29,0 7,6

71,6 18,1 0,2 2,1

72,9 13,0 6,1 4,2

77,1 15,7 0,2 1,7

75,9 10,3 7,4 3,9

0,0

1,6

0,0

0,2

0,0

0,1

17,6 100,0

6,9 100,0

7,9 100,0

3,6 100,0

5,4 100,0

2,3 100,0

A – Debrecen, B – Hajdú-Bihar megye Forrás: TEIR adatbázis

Az elmúlt évek idegenforgalmának adatait tekintve (65. táblázat) a vendégek vonatkozásában a kereskedelmi szálláshelyeken 2004-től kezdve egy folyamatos emelkedés tapasztalható, ennek mértéke azonban elmarad a megyei értéktől. A magán szállásadás tekintetében sokkal

74


nagyobb ingadozások mentek végbe, a 2001 és 2007 közötti növekedés mértéke pedig itt is elmaradt a megyei adattól. 65. táblázat A vendégek számának változása 2001 és 2008 között Év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2007/2001

Kereskedelmi szálláshely Debrecen Hajdú-Bihar A B A 118.373 120.833 117.446 109.410 109.968 130.701 143.160 147.081 1,21

45,68 41,69 39,50 39,40 36,69 35,38 35,59 37,27 -

259.156 289.860 297.301 277.673 299.730 369.451 402.291 394.660 1,55

Magán szállásadás Debrecen Hajdú-Bihar A B A 2.235 5.320 3.380 3.587 2.992 3.776 4.132 n.a 1,85

5,65 11,61 6,77 7,00 5,62 5,60 5,28 n.a. -

39.562 45.818 49.959 51.257 53.276 67.439 78.196 n.a. 1,98

A – a vendégek száma (fő), B – a debreceni vendégek aránya a megyei értéken belül (%) Forrás: TEIR, KSH – Tájékoztatási adatbázis

A vendégéjszakák számát tekintve – egy- két kivételtől eltekintve – hasonló kép rajzolódik ki (66. táblázat). A kereskedelmi szálláshelyek esetében az emelkedés itt is 2004-ben indult be, a növekedés mértéke elmaradt a megyeitől, figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy 2007 és 2008 között már visszaesés következett be. A magán szállásadásban 2003/2004 környékén tapasztalható magas értékhez képest már inkább visszaesés figyelhető meg, és ennek fényében nem meglepő, hogy lényegesen csökkent a megyén belüli részesedés aránya. 66. táblázat A vendégéjszakák számának változása 2001 és 2008 között Év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2007/2001

Kereskedelmi szálláshely Debrecen Hajdú-Bihar A B A 355.422 351.042 310.799 302.270 305.682 398.686 393.062 374.648 1,11

33,06 30,82 28,52 29,76 28,47 30,57 29,48 29,74 -

1.075.035 1.139.177 1.089.858 1.015.795 1.073.564 1.304.289 1.333.334 1.259.753 1,24

Magán szállásadás Debrecen Hajdú-Bihar A B A 9.287 14.418 14.997 17.923 12.781 14.343 10.454 n.a 1,13

5,07 7,66 7,50 8,26 5,46 5,06 3,65 n.a. -

183.160 188.315 199.887 216.995 234.015 283.369 286.479 n.a. 1,56

A – a vendégéjszakák száma (db), B – a Debrecenben eltöltött vendégéjszakák aránya a megyei értéken belül (%) Forrás: TEIR, KSH – Tájékoztatási adatbázis

75


5.4. Műszaki Infrastruktúra 5.4.1. A kistérség közlekedési viszonyai A kistérség közlekedési viszonyait három szempontból érdemes elemezni: • a kistérség megközelíthetősége, • a kistérséget alkotó települések közötti közlekedési kapcsolatok; • a kistérséget alkotó településeken belül közlekedési kapcsolatok. 5.4.1.1. Megközelíthetőség A kistérség megközelíthetősége az utóbbi időben végrehajtott beruházások eredményeként jelentős mértékben javult. Legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, Közép- és ÉszakDunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 autópálya biztosítja. A Debrecent az M3as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát 2006. év végén adták át, és ennek révén Debrecen Budapestről 2 órán belül elérhetővé vált, amely lehetővé teszi a város intenzívebb bekapcsolódását az országos és a nemzetközi vérkeringésbe. A kistérség másik településének megközelíthetősége szempontjából kulcsfontosságú a 47. számú főközlekedési út, amely egyrészt Békéscsaba és Szeged, másrészt a 42. számú főközlekedési úton keresztül Nagyvárad irányába biztosít összeköttetést. A 4. számú főközlekedési út (Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet – dél-nyugat irányú forgalom számára jelentős. A 35. számú főközlekedési az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A 33. számú főközlekedési út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökken. A 471. számú főközlekedési út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít – a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül – Románia és Ukrajna felé. A 48. számú főközlekedési út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával. A vasúti közlekedés szempontjából megállapítható, hogy Debrecen a Tiszántúl vasúti hálózattal egyik legjobban ellátott csomópontja, a mellék- és fővonalak itt összefutó hálózata ól lefedi a megye területét. A város meghatározó vasúti kapcsolata az E52 jelű (100as), Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony kétvágányú villamosított nemzetközi törzsvonal. A városból kiinduló vasútvonalak közül nemzetközi szereppel bír még Románia felé a Debrecen – Nyírábrány – (Érmihályfalva) vonal, amely keleti irányban haladva felezi meg a kelti városrészt. Egyéb fővonalként tarják számon a Debrecen-Füzesabony és az Apafánál

76


elágazó Debrecen – Nyírbátor – Mátészalka vonalakat, melyek közül előbbi ÉszakMagyarország felé régió közi, utóbbi pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg felé regionális jelentőséggel bír. Emellett mellékvonalak futnak Tiszalök, illetve Nagykereki és Létavértes (a két pálya Sárándnál ágazik ketté) irányába is. Utóbbi vonalak sorsa kérdéses, szerepük kizárólag a városkörnyéki forgalomban van. A Debrecent érintő vasútvonalak közül csupán a 100-as fővonal villamosított és kétvágányú, ahol a vonatok térközben (önműködő térköz) közlekednek, vagyis egy-egy állomásközben egyidejűleg több vonat is közlekedhet. Ezzel szemben a többi egyvágányú vonalon dízel vontatás, s a vonatok csak állomástávolságban követhetik egymást. Jelenleg a forgalombiztonság követelményeinek a pályák állapota megfelel, viszont a tekintélyes hosszúságú szakaszokon sebességkorlátozások vannak bevezetve. Valamennyi vasúti fővonalkategóriánál (A.1., A.2., B.1.) fokozatosan el kell érni az egységes 225 kN tengelyterhelést, ami feltétele az európai árufuvarozási rendszerbe való bekapcsolódásnak és a fuvarpiaci versenyben való megfelelésnek. Mindezek feloldásához tömeges aljcsere és sín-felújítás lenne szükséges, amely feladatok kivitelezéséhez jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás. A távlati tervek között szerepel, ám jelenleg csupán egyeztetési stádiumban van az egykor funkcionáló Debrecen-Nagyvárad közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. A város vasúti személyforgalma jelentős, a Nagyállomásról naponta induló, illetve érkező vonatok száma meghaladja a 150-et. A 100-as fővonalon a gyors megközelítést lehetővé tevő IC (InterCity) járatok száma a főváros, illetve Nyíregyháza irányába naponta 11-11. A 2005/2006-os menetrendi időszakban 3 pár IC vonat Budapest – Záhony között közlekedik, javítva ezzel a térségek közötti gyors összeköttetést. Emellett a Mátészalkai viszonylaton is közlekedik napi két vonatpár (közvetlen kocsikkal Budapestre, illetve Budapestről a fővonalon közlekedő IC-khez kapcsolva). Interpici járat csak Tiszalök felé közlekedik, naponta egy pár. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentősséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás, nagy repülőgépek fogadására is alkalmas nemzetközi repülőtere (a légikikötő 2006-os utasforgalma 40.540 fő volt, amely 2007-ben 43.950 főre növekedett). Az objektumot a jelenleg érvényes kormányhatározat az államilag támogatható két regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér egyikeként említi. Napjainkban forgalmának döntő részét nemzetközi turisztikai charterjáratok adják, valamint jelentős kisgépes üzleti forgalom bonyolódik 5-15 üléses repülőgépekkel. A tapasztalatok alapján egyelőre ezeknek az időszakos járatoknak van létjogosultsága Debrecenben, a menetrend szerinti közlekedés üzemeltetése – mint a Debrecen-München és a Debrecen-Budapest járatok megszűnése is mutatja – még nem rentábilis.

5.4.1.2. A kistérséget alkotó települések közötti közlekedési kapcsolatok A kistérséget alkotó két település közötti kapcsolat a TINA-hálózatba tartozó 47. számú főközlekedési út biztosítja. Az út az elmúlt időszakban igen jelentős fejlesztésen ment keresztül, amelynek eredményeként javult a minősége és az azt használó járművek megengedett legnagyobb tengelyterheltsége. Problémát jelent ugyanakkor az útszakasz

77


nagymértékű és növekvő ütemű terheltsége (4-7. ábra), amelyen az sem enyhít lényegesen, hogy Debrecen irányából a Hosszúpályi elágazásig 2x2 sávos keresztmetszetű. A két település közötti közösségi közlekedési kapcsolatot napjainkban a Hajdú Volán Zrt. autóbuszjáratai biztosítják. Az érvényben lévő menetrend szerint Debrecen és Mikepércs közötti munkanapokon 69 járat-pár, míg szabad-, munkaszüneti- és ünnepnapokon 37-37 járat-pár közlekedik. A két település közötti menetidő 19, illetve 24 perc: a Mikepércsen áthaladó autóbuszok legfontosabb megállója az autóbusz-váróterem (19 perc), míg a településre, mint végállomásra érkező autóbuszoké az Orosz I. utca (24 perc). A két település közötti közösségi közlekedésben hosszú ideig szerepet játszott a MÁV Zrt. is: Mikepércs a 106/107-es számú vasútvonalon rendelkezett vasúti megállóhellyel. Az objektum azonban igen jelentős távolságra helyezkedett el a településtől, ezért a vonatoknak – figyelembe véve a rendkívül kedvező autóbusz-közlekedést – nem volt kifizetődő ott megállni, és ennek következtében 2008. végén megszűnt ez a megállóhely. A két település között jelenleg nem létezik kerékpárút, ez csak a Hosszúpályi elágazásig van kiépítve. 4. ábra Az országos főúthálózat 2007. évi kapacitás-kihasználtsága

78


5. ábra Az országos főúthálózat hétköznapi forgalma

6. ábra Magyarország közúthálózatának 2007. évi tehergépjármű forgalma

79


7. ábra Magyarország főúthálózatának forgalomváltozása

5.4.1.3. A kistérséget alkotó településeken belül közlekedési kapcsolatok A kistérséget alkotó településeken belüli közlekedési kapcsolatok elsősorban Debrecen viszonylatában fontosak. A megyeszékhely közösségi közlekedését jelenleg két vállalat, a DKV Zrt. (villamos és trolibusz) és Hajdú Volán Zrt. (autóbusz) működteti, kb. 30-70%-os megoszlásban. A városban jelenleg üzemelő közösségi közlekedési módok közül a villamosközlekedés hagyományai a legnagyobbak. A hajdan üzemelő hét vonal közül ma már csupán a egy működik, amely a Nagyállomás és a Debreceni Egyetem között szállít utasokat. A villamosvonal térszerkezeti hatása jelentős, ez az egyetlen tömegközlekedési eszköz amely a belváros közúti forgalom elől lezárt részén közlekedik. A járműpark összetétele vegyes, 1994 és 1997 között a villamos jármű rekonstrukció keretében a DKV 11 darab korszerű, GanzAnsaldo gyártmányú járművet szerzett be, az elavult villamosok kiváltására és a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. A jelenlegi járműállomány 11 db új típusú és 8 db korszerűtlen, régi villamosból áll. A trolibusz járatok az 1980-as évek közepétől vannak jelen Debrecen tömegközlekedésében. A jelenleg üzemelő három viszonylat mindegyike a Segner téri végállomásról indul: a 2-es a Petőfi tér a 3-as pedig a Széchenyi utca és a Csapó utca érintésével közlekedik a Köztemetői végállomásig, míg a 3E jelű a 3-as vonalán halad a Kossuth utcáig, majd kitérőt tesz a Dobozi lakótelep irányába, majd a Kassai úti campusnál letérve a Nagyerdei körutat járja körbe.

80


A Debrecenben közlekedő trolik három típusból kerülnek ki. A járműpark gerincét hosszú ideig a ZIU-9 típusú Szovjetunióban gyártott trolibuszok adták, (ezekből napjainkban már csak 6 db van forgalomban), míg darab csuklós Ikarusz 280 trolibuszt 1991-ben állítottak forgalomba. A járműpark nagymértékű megújulása 2005 áprilisától következett be, és ennek keretében új az alacsonypadlós Solaris-Ganz Trollino típusú trolibuszok érkeztek a városba (jelenleg 21 ilyen üzemel). Ezek egyrészt felváltották a korszerűtlen szovjet járműveket, másrészt dízel-aggregátorukkal új lehetőségeket teremtettek a debreceni trolibusz-közlekedés számára (ezek tették lehetővé a 3E járat elindítását). A debreceni kötöttpályás közlekedés szempontjából kiemelkedés jelentőségű beruházásnak számít a 2. villamos-vonal 2009-ben induló beruházása, amely a vénkerti és újkerti lakótelepeken élők számára biztosítja a közösségi közlekedés ezen formáját. Az Európai Unió támogatásával 2011-re befejeződő beruházás keretében többek között 7,8 km új villamospálya, valamint 12 akadálymentesített megálló készül, valamint 18 modern, akadálymentes kialakítású villamos áll forgalomba. Debrecen helyi autóbuszjáratait a Hajdú Volán biztosítja (a megye többi hat településéhez hasonlóan). A vállalat körülbelül 350 különféle típusú autóbuszt használ (ezek többsége Ikarus), ebből mintegy 170-et közlekedtet Debrecen autóbusz-viszonylatain. A kb. 170 km hosszúságban közlekedő autóbusz járatok behálózzák egész Debrecent, a viszonylatok száma 48, ezt egészíti ki 4 iskolabusz, valamint 2005 áprilisától 3 józsai járat. Az autóbusz viszonylatok közül 11 szakaszhatáros, amelyek a Debrecen külterületén lévő lakott településrészeket (Bánk, Pallag, Ondód, Kismacs, Nagymacs, Alsó- és Felső-Józsa, Haláp, Szepes) kötik össze a város törzsterületével. Problémát jelent, hogy a helyi közlekedésben használt járműpark jelentős része elavult, ezek folyamatos cseréje indokolt, emellett a buszmegállóhelyek minősége is sok esetben hagy kívánnivalót maga után. Az utóbbi években az új autóbuszok beszerzésekor a Hajdú Volán már törekedett a kényelmes és akadálymentes beszállást lehetővé tevő alacsony padlószintű, ugyanakkor a környezetet is kímélő gázüzemű járművek beszerzésére, ugyanakkor ezen típusok jórészét használtan vásárolták, és még közel sem fut elegendő belőlük. A közösségi közlekedést üzemeltető vállalatok közötti „verseny” a múltban számos problémát vetett fel, amely a lakossági igények minél jobb kiszolgálása és az önkormányzati támogatás optimalizálása érdekében a helyi közösségi közlekedés bizonyos szintű átszervezését indokolta. Ennek szellemében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatot pályázatot írt ki a helyi autóbusz-közlekedés lebonyolítására, amelyet a DKV Zrt. és az Inter-Tan-Ker Zrt. által alkotott Cívisbusz Konzorcium nyert meg. Ennek következtében 2009. július 1-től 140 db Volvo típusú, Euro 5-ös környezetvédelmi normáknak megfelelő dízelmotorral, alacsony padlóval és klimatizált utastérrel rendelkező autóbusz beállításával ez a szervezet működteti a helyi autóbusz-közlekedést. Debrecen kedvező természetföldrajzi adottságai (kicsi szintkülönbség) lehetővé teszik, hogy a kerékpáros-közlekedés fontos szerepet töltsön be a város közlekedésében. Ennek ellenére hosszú ideig a város csak igen rövid kerékpárút-hálózattal rendelkezett, és az utak között alig létezett kapcsolat. Az elmúlt években lezajlott fejlesztések hatására jelentős mértékben nőtt a kiépített utak hossza (3. térkép), amely a belterületen 2008. októberében elérte a 23,1 km-t (ezt egészítik ki a 35-ös, a 47-es, a 471-es és a 48-as számú főközlekedési utak mellett a külterületen húzódó kerékpárutak), Pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a város keleti

81


felében már kialakult egy többé-kevésbé összefüggő hálózat, valamint az a tény, hogy a 2009. május végére átadásra kerülő 1.948 méter hosszúságú kerékpárút már a város belső területeit is bekapcsolja a hálózatba (a 8. ábrán pirossal jelölt út). 8. ábra Debrecen kerékpárút-hálózata 2008. októberében (a létező utak kék színnel jelölve)

Mikepércsen a település mérete miatt igazi közösségi közlekedés nem alakult ki, erre lehetőséget egyedül a városon áthaladó autóbusz-járatok biztosítanak (a két legtávolabbi autóbusz-megálló közötti távolság kb. 3,5 km). A KSH adatai szerint 2007 végén a településen létező kerékpárutak hossza 2,5 km, ezek azonban a járdával közös kiépítésűek, így alig teszik lehetővé a kerékpár-közlekedés zavartalan működését. A településeken belüli közlekedési kapcsolatokat jelentős mértékben befolyásolja az utak kiépítettsége. A kistérséget ebből a szempontból vizsgálva (67. táblázat) igen kedvező helyzet állapítható meg: egyrészt a kiépített belterületi utak hosszának 2003 és 2007 közötti növekedése meghaladta a megyei értéket, másrészt a kiépített utak teljes úthálózaton belüli aránya is nagyobb. A kistérségen belül egyértelmű Debrecen kedvező helyzete: Mikepérccsel szemben, ahol az adatok szerint nem nőtt a kiépített belterületi utak hossza, a megyeszékhelyen egy 10%-os növekedés figyelhető meg, és ennek következtében a két település közötti 2003-as kb. 3%-os különbség 2007-re közel 10%-ra nőtt. Mind a két település esetében igen jelentős problémát okoz az átmenő forgalom által okozott környezetvédelmi szennyezés. A Debrecent nyugatról övező elkerülő út jelenlegi állapotában alig képes csökkenteni a városon áthaladó forgalmat, erre csak a 354-es főközlekedési út 35. számú főközlekedési út és a 4. számú főközlekedési út közötti szakasza lenne képes (a kormányzati körökből származó információk szerint 2009. folyamán megkezdődik ennek a kiépítése). Mikepércs esetében a fő problémát a településen áthaladó 47-es számú főközlekedési út jelentős kamion-, teher- és személygépkocsi-forgalma okozza, amelynek jelentős része Debrecent is érinti.

82


67. táblázat A kiépített belterületi úthálózat fejlődése 2003 és 2007 között Év 2003 2004 2006 2007 2007/2003

Debrecen A B 421,6 438,8 453,3 462,0 1,10

76,9 79,1 82,0 82,9 -

Mikepércs A B 15,5 15,5 15,5 15,5 1,00

73,8 73,8 73,8 73,8 -

kistérség A B 437,1 454,3 468,8 477,5 1,09

76,8 78,9 81,7 82,5 -

Hajdú-Bihar megye A B 1599,0 1626,0 1692,9 1703,4 1,07

60,8 62,2 64,0 64,4 -

A – a kiépített belterületi úthálózat hossza (km), B – a kiépített belterületi úthálózat teljes belterületi úthálózaton belüli aránya (%) Forrás: TEIR adatbázis

5.4.2. A kistérség telekommunikációs viszonyai A kistérség telekommunikációs fejlettségét több mutató segítségével lehet vizsgálni. A kábeltelevízió-hálózat fejlettségét tekintve (68. táblázat) minden területi egységben általános tendenciának tekinthető a hálózatba bekapcsolt lakások számának növekedése, amely trendtől (Mikepércs kivételével) alól csak a 2007. év tér el. A hálózatba bekapcsolt lakások arányát elemezve a kistérség értéke lényegesen felülmúlja a megyei értéket, a kistérségen belül ugyanakkor egyértelmű Debrecen kedvező helyzete. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy a megyeszékhelyen a megyei átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő magas népsűrűségű városrészek, ahol lényegesen kifizetődőbb az ilyen jellegű beruházások megvalósítása. 68. táblázat A kábeltelevízió-hálózat fejlődése 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 49.809 50.272 52.572 52.887 55.467 57.955 57.460

59,54 59,60 61,62 61,06 63,41 65,74 64,60

Mikepércs A B 148 161 149 158 139 146 201

13,24 14,38 13,22 13,74 11,77 12,19 16,53

kistérség A B 49.957 50.433 52.721 53.045 55.606 58.101 57.661

58,93 59,01 60,99 60,44 62,72 65,02 63,95

Hajdú-Bihar megye A B 75.206 77.658 81.255 83.999 89.401 91.405 90.728

35,39 36,32 37,72 38,57 40,70 41,36 40,78

A – a kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db), B – a kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Forrás: TEIR adatbázis

A távbeszélő fővonalak helyzetét vizsgálva (69. táblázat) általánosnak tekinthető a visszaesés, amely mögött a mobiltelefonok számának a növekedése áll. A kábeltelevízókhoz hasonlóan itt is a kistérség, illetve a kistérségen belül Debrecen helyzete kedvezőbb, az egyes területi egységek közötti különbségek ugyanakkor lényegesen kisebbek.

83


69. táblázat A távbeszélő-fővonalak hálózatának fejlődése 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 69.710 66.662 64.449 62.492 61.273 58.495

33,57 32,27 31,48 30,59 30,02 28,66

Mikepércs A B 750 804 831 817 819 797

22,24 23,24 23,01 21,94 21,82 20,24

Kistérség A B 70.460 67.466 65.280 63.309 62.092 59.292

33,39 32,12 31,33 30,43 29,88 28,50

Hajdú-Bihar megye A B 151.294 144.270 140.812 135.525 131.656 125.679

27,35 26,11 25,59 24,67 24,05 23,03

A – a távbeszélő fővonalak száma (db), B – a 100 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma (db) Forrás: TEIR adatbázis

A kényelmesebb és gyorsabb INTERNET-elérés egyik módja lehet az ISDN hálózat (70. táblázat), amely esetében egyértelmű időbeli trendet nem lehet megállapítani. Az egyes területi egységek közötti különbségek iránya hasonlít a korábban megfigyelhető folyamatokhoz (a kistérség, illetve a kistérségen belül Debrecen kedvező helyzete), nagysága pedig elsősorban a kábeltelevízió-hálózat esetében tapasztalható értékekhez áll közelebb. Itt kell említést tenni Hajdú-Bihar megye optikai infokommunikációs hálózat tervéről, amely a tervek szerint 96 szálas monomódusú optikai kábelből kiépítendő, debreceni központú, 4 fő megyei gerinchálózat egyikének irányát a Debrecen-Mikepércs-Derecske-BerettyóújfaluBiharkeresztes vonalon jelöli ki. 70. táblázat Az ISDN hálózat fejlődése 2004 és 2007 között Év 2004 2005 2006 2007

Debrecen A B 14.648 14.222 14.118 14.290

7,16 6,96 6,92 7,00

Mikepércs A B 56 58 56 58

1,55 1,56 1,49 1,47

Kistérség A B 14.704 14.280 14.174 14.348

7,06 6,86 6,82 6,90

Hajdú-Bihar megye A B 22.040 21.404 21.260 21.536

4,01 3,90 3,88 3,95

A – az ISDN vonalak száma (db), B – a 100 lakosra jutó ISDN vonalak száma (db) Forrás: TEIR adatbázis

5.5. A környezet állapota 5.5.1. Természeti környezet A természetföldrajzi adottságokat figyelembe véve a Debreceni kistérség (elsősorban a megyeszékhely az alföldi városokra jellemző nagy területi kiterjedése miatt) három tájföldrajzi kistáj találkozáspontjában fekszik: Dél-Nyírség, Hajdúhát és Dél-Hajdúság. A 84


meglehetősen sajátos földrajzi fekvés eredőjeként itt keverednek egymással a három kistáj természeti adottságai, miközben a kistérség környezete amúgy is átmenetet jelent a hűvösebb, csapadékosabb Nyírség és a melegebb, szárazabb Közép-Tisza-vidék, illetve a Hortobágy között. A Debrecen területének nagyobbik keleti része, egészen a Tócó völgyéig a Dél-Nyírséghez tartozik. Ez a kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amely a Debrecen környéki területeken meglehetősen ellaposodik, és általában vékony a futóhomok réteg. A város délnyugati része már inkább a Hajdúhát kistájhoz sorolható, amely lösszel, lösziszappal fedett egykori hordalékkúp-síkság. A Hajdúhát Debrecentől észak-nyugati irányban, vagyis Józsa felé húzódó területén alföldi viszonylatban jelentősen emelkedik a felszín, és a Csegei-halomnál 165,7 m tengerszint feletti magasságot ér el. A város déli része már a Dél-Hajdúság kistáj területét is érinti, amely löszös iszappal fedett, ármentes, enyhén hullámos, gyengén szabdalt hordalékkúp-síkság. Mikepércs a Dél-Nyírség délnyugati peremén, a Dél Hajdúság határán fekszik. A kistérség éghajlatára jellemző, hogy a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei is itt találkoznak, keverednek: a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán elhelyezkedve mérsékelten száraznak mondható, vagyis inkább vízhiányos a terület. A probléma megoldásában igen fontos szerepet játszana a CIVAQUA program, amelynek keretében a Keleti-főcsatorna vizet juttatnák el Debrecent északról, keletről és nyugatról övező térségekbe. A projekt megvalósítását jelenleg az anyagi erőforrások hiánya (a teljes beruházási költség kb. 13 milliárd Ft) akadályozza. A napsütéses órák száma évente átlagosan valamivel több, mint 2000 órára tehető, az évi középhőmérséklet 10 C° közelében alakul. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0 C°, a minimumoké Debrecen környékén -16,7 C° körüli, ami magasabb, mint a Nyírség keletebbi területein. Az évi csapadékösszeg az éghajlati adottságoknak megfelelően mintegy 560-590 mm. Az uralkodó szélirány az északkeleti, az átlagos szélsebesség pedig kevéssel 3 m/s alatti. A vízrajzi viszonyokat tekintve elmondható, hogy a szegényes felszíni vízkészlettel szemben különböző célokra hasznosítható felszín alatti vizekben igen gazdag a terület. A Tócóhoz hasonló, alacsony vízhozamú vízfolyás több is található a környéken, amelyek a Berettyóhoz, illetve a Hortobágyhoz futnak le, részben pedig dél felé tartanak. Az alacsony vízhozam és a nagy környezeti terheltség következtében vízminőségük meglehetősen rossz. Ennek éppen az ellenkezője mondható el a felszín alatti vízkészletről, amelynek igen jelentős a szerepe a lakosság ivóvízellátásában. A város területén több fúrásból kitermelt 70 C° feletti, nátrium-kloridos gyógyvizet a fürdők hasznosítják pihenési és balneológiai célokra egyaránt. A termálvíz megújuló energiaforrásként is számba vehető potenciállal bír. A területet homoktalajok uralják, a löszös felszíneken kis kiterjedésben réti, mélyben sós réti csernozjom talajok, sztyeppesedő réti szolonyecek, illetve alföldi mészlepedékes csernozjom képződtek. A növényzetre jellemző, hogy a futóhomokon homokpusztarét található gyérfüvű legelőkkel, részben telepített akácos erdőkkel, az őshonos homoki tölgyesek csekély maradványai pedig ma már csak szigetszerűen fordulnak elő. A Debrecen környéki laposok réti talaját nyáras-füzes ártéri liget- és láperdők, réteknek-legelőknek használt rétlápok hasznosítják. A kistérség ásványi nyersanyagban szegény, és ez a tény a város képére is rányomta bélyegét, hiszen nem állt rendelkezésre elérhető közelségben megfelelő építőkő. Ezért a

85


jellemző építőanyag nagyon sokáig a tölgyfa, lösz, nád és a szalma, tehát a település környezetében megtalálható anyagok voltak. Az erdő magas, 30%-os területi részesedési aránya igen jelentős, ami biztosítja az egészségesebb klímát, a rekreációs lehetőségeket (Nagyerdő, Erdőspuszták). Debrecen keleti határrészén, az Erdőspuszták területén az átlagosnál jóval magasabb, közel 50%-os az erdők részaránya. A legfontosabb erdőtestek a város közigazgatási határán belül a Monostori-erdő, a Nagyerdő, az Apafai-erdő, illetve a Dombostanya-, Nagycsere-, Haláp-, és a Bánk környéki erdők, valamint a Paci-erdő. Debrecen védett természeti értékekben bővelkedő települése az országnak. A magyar természetvédelem történetének egyik fontos eseménye is Debrecenhez kötődik, 1939-ben itt történt meg ugyanis elsőként az országban egy erdő, ez esetben a Nagyerdő egy részének természetvédelmi oltalom alá való helyezése. A város közigazgatási határát két országos jelentőségű védelem alatt álló természeti terület is érinti. Egyrészt teljes egészében a városban található a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, míg a mozaikos felépítésű Hajdúsági Tájvédelmi Körzet több része is a város keleti, Erdőspusztákat érintő külterületén helyezkedik el. Mindkét terület a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében áll, amelynek igazgatósága Debrecenben található. Mikepércs legfontosabb védett természeti értéke a Nyárfási legelő, amely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része. Az országos szintű védett értékek mellett Debrecenben számos helyileg védett természeti érték is fellelhető. A helyi természeti védelem tárgya egyrészt lehet természetvédelmi terület, amely a környék jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe. Debrecenben összesen 20 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található, amelyek közül 13 külterületen, 7 pedig belterületen helyezkedik el. A belterületi védett területek közül a legnagyobb a Nagyerdő belterületi része (50,6 ha), illetve a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje (15,6 ha). A természet helyi védelmének másik formája a természeti emlék, amely többnyire egy-egy fa, vagy facsoport. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 24/2006. (VIII. 14.) rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről 32 természeti emléket jelöl meg (többségük kocsányos tölgy, páfrányfenyő, vagy tiszafa, illetve néhány fasor). Mikepércsen védettséget élvez az „ezeréves tölgy”, amely a Nyárfási legelő szomszédságában található. 5.5.2. Épített környezet A kistérség építészeti szempontból értékes emlékei Debrecenre koncentrálódnak, Mikepércsen egyedül az 1793-ban épült református templom érdemel említést, amely műemléki védelem alatt áll. Debrecen arculata építészeti szempontból meglehetősen vegyes képet mutat. A város épített környezetét jellemzően XIX-XX. századi épületek uralják. A város építészetének történetét a pusztulás és az újjáépülés egyre gyorsabb ütemű váltakozása jellemezte, az évszázadok során Debrecen több alkalommal tűzvészek és háborúk pusztításainak esett áldozatul, majd a hetvenes években a nagyarányú házgyári technológiával (panel) folytatott lakótelep-építések is jelentősen torzították a település építészeti arculatát. Ennek ellenére Debrecen településszerkezete viszonylag érintetlen maradt az idők folyamán, ennek köszönhetően a belváros napjainkig megőrizte a középkori város utca- és térrendszerét. A számos

86


műemlékkel tarkított belváros építészeti karakterét alapvetően a későeklektikus, szórványként a szecessziós és klasszicista építőstílus határozza meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatai szerint Debrecenben 2007 végén 83 épület állt műemléki védelem alatt, amelyek többsége természetesen a belvárosban található. A műemléképületek között a legtöbb valamilyen egyházi létesítmény, mindenekelőtt templom, ezek közül is a legismertebb a Debrecen jelképének számító Református Nagytemplom. A belváros ismert műemlékei közé tartozik még többek között a Református Kollégium, a Református Kistemplom, a Szent Anna templom, a Városháza, a Megyeháza épületei, valamint a Csokonai Színház és környezete. Az országos védelem alatt nem álló, viszont Debrecen városképe, történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek helyi védelem alatt állnak. A természeti értékek megőrzéséhez hasonlóan a helyi védelem formája ebben az esetben is lehet helyi területi védelem (HT) és helyi egyedi védelem (HE). Helyi területi védelem alatt Debrecenben közterek (pl. Egyetem tér, Kossuth tér, Déri tér), közparkok (pl. Nagyerdei Park, Kálvin tér park és romkert) és emlékhelyek (pl. Honvédtemető, Csokonai síremlék) találhatók, számuk jelenleg 17. Az egyedileg védett helyi építészeti értékek száma meghaladja a 270-et, túlnyomó többségük valamilyen jellegzetes építési stílust képviselő lakóház, de emellett templomok, iskolai és egyéb építmények is találhatók közöttük. 5.5.3. Zajterhelés A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adatai szerint zaj tekintetében a lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja, a beérkező panaszok elsősorban a közlekedéssel kapcsolatosak. A környezet terhelése a mérések szerint is alapvetően a közlekedésből származik, és időszakosan és szezonálisan változik. A közlekedés eredetű zajterhelés Debrecen szinte minden mért főút-menti pontján határérték feletti (a kisebb mértékű 1-2 dB-től a jelentős 12 dB-ig változik a túllépés). Részletesebb, Debrecenen belüli zajimissziós adatok nem állnak rendelkezésünkre, így a legterheltebb területekre csak következtetni lehet a közlekedési volumen alapján. Mikepércs esetében a fő zajterhelést a települést átszelő 47. számú főközlekedési út jelenti, amely a Románia felől észak, és északkelet felé tartó közúti közlekedés egyik legfontosabb tengelye, és így igen jelentős kamion-forgalmat bonyolít le. A Környezetvédelmi Felügyelőség álláspontja ismert, eszerint környezetbarát közlekedési megoldásokkal a közlekedési és forgalmi zaj egyértelműen csökkenthető lenne. 5.5.4. Légszennyezés, levegőminőség Hajdú-Bihar megye Környezetvédelmi Programja szerint a megye az ország mérsékelten szennyezett ill. tiszta besorolású területei közé tartozik. A megye lakosságának körülbelül a fele él a mérsékelten szennyezett levegőjű területen, és ilyen területnek számít Debrecen városa is.

87


Napjainkban a nagy szilárd anyag és troposzférikus ózon koncentráció jelent növekvő problémát a városban, valamint a nyári felszín közeli ózonkoncentrációk Debrecenben többször túllépték a megengedett értéket. Emellett az utóbbi időben a NOx és az ózon környezeti koncentrációjának általános emelkedése tapasztalható, ami a szakértők szerint egyértelműen a növekvő gépjárműállománnyal magyarázható. A város belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén a légzési zónában jelenleg is magas szennyezőanyagkoncentrációk mérhetők, helyenként növekvő gyakorisággal. A légszennyezés forrásoldalát tekintve elmondható, hogy megyei kutatások szerint a kibocsátás 81%-áért a közlekedés tehető felelőssé. Az összes légszennyező anyag kibocsátás az ipar esetében 1990-97. között 1/6-ára, a tüzeléstechnika esetében 3/4-ére csökkent, miközben a közlekedés esetében 1994-ig csökkenés, majd ismételt emelkedés tapasztalható. Ma a közlekedés számított összes emissziója kb. 20 % -kal több mint 1990-ben volt. A fenti megállapításokat a Környezetvédelmi Felügyelőség automata mérőhálózatának elmúlt évi idősorai megerősítik, azzal a kiegészítéssel, hogy a határértéket meghaladó koncentrációk az elmúlt évben a három mérőponton nem adódtak.

88


6. A kistérséget érintő helyi koncepciók értékelése A Debreceni kistérség csak nemrég kezdete meg működését, így kistérségi szintű fejlesztési dokumentumokkal még nem rendelkezik, mint ahogy Mikepércs esetében sem állnak rendelkezésre településfejlesztési dokumentumok. Ennek következtében ebben a fejezetben Debrecen Megyei Jogú Város legfontosabb tervezési dokumentumainak rövid összefoglalása történik meg.

Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programja Az Európai Unió 2007-2013-as pénzügyi időszakához igazodva a város képviselőtestülete 134/2006. (V.25.) számú határozatával fogadta el DMJV 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programját. Az EU-s források lehívásának és hatékony felhasználásának elősegítését célzó operatív program Debrecen egyik legfontosabb jelenlegi tervezési dokumentumnak tekinthető. Az operatív program jövőképe Debrecent az Észak-alföldi és a tágabb értelemben vett régió kimagasló térszervező erejű regionális központjaként, és nemzetközi jelentőségű tudáscentrumként pozícionálja. A dokumentum három stratégiai célt jelölt ki, amelyek elérését öt prioritáson, illetve az azokhoz kapcsolódó intézkedéseken (összesen 30 db) keresztül tartja megvalósíthatónak (9. ábra).

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja DMJV önkormányzatának képviselőtestülete 291/2004. (XII. 16.) számú határozatával fogadta el az Idegenforgalmi Koncepciót, Stratégiai és Operatív Programot. A dokumentum Debrecen idegenforgalmi jövőképét „A Kárpát-medence keleti térségének vezető kulturális, konferencia és gyógyturisztikai úticéljává válni, a magán-közszféra közötti erős együttműködés segítségével, mind a hazai mind a külföldi turisták igényeit kielégítő, diverzifikált idegenforgalom megteremtésével” mondatban foglalta össze. A fejlesztés alapcélja, a misszió a következő: „Az idegenforgalom olyan irányú és mértékű fejlesztése Debrecenben, együttműködve a tágabb térség szervezeteivel, amely a kívülről érkező turisták révén elősegíti a város gazdagodását, ugyanakkor a város lakossága számára is kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget biztosít”. A program három stratégiai célt (Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése, A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése, Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében) és hét fejlesztési prioritást (Gyógyés termálturizmus, Hivatás- és konferenciaturizmus, Kulturális-, vallási és örökségi turizmus, Aktív turizmus, Gasztronómiai turizmus, Sportturizmus, Debrecen térségi szerepének erősítése a turizmus területén) fogalmaz meg.

89

9. ábra Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programjának célrendszere és intézkedései Jövőkép

A múlt értékeire támaszkodva a jövő kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervező erejű regionális központjává, és nemzetközi jelentőségű tudás-centrumává válik

Misszió

A város földrajzi elhelyezkedésére, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó, magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megőrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára

Stratégiai célok

A város interregionális központi szerepének erősítése

Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése

A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek a megteremtése

Fejlesztési prioritások

I. A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése

II. A műszaki infrastruktúra fejlesztése

III. A természeti és épített környezet fejlesztése és védelme

IV. Humánerőforrás fejlesztés

V. Az intézmény-hálózat fejlesztése

II/1. A városba vezető utak áteresztőképességének javítása II/2. A tömegközlekedés fejlesztése II/3. A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bővítése II/4. A kerékpárút-hálózat kialakítása II/5. A város informatikai rendszerének fejlesztése

III/1. A város határában a természeti területek ökológiai hálózatának a kialakítása III/2. A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése III/3. A Nagyerdő kiemelt kezelése III/4. A városközpont rehabilitációja III/5. Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása III/6. A városközpontot övező belvárosi területek megóvása és felújítása III/7. Barnamezős ipartelepek rehabilitációja III/8. A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára

IV/1. A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése IV/2. A gazdaság igényeihez igazodó humán erőforrásfejlesztés IV/3. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása

Intézkedések

I/1. A város nemzetközi és országos megközelíthetőségének javítása I/2. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúrafejlesztés I/3. Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése I/4. Egyetemi tudásközpontok kialakítása és fejl. I/5. Egészségturizmus fejlesztése I/6. Kulturális, vallási- és örökségturizmus I/7. A hivatásturizmus fejlesztése I.8. A sportturizmus fejlesztése I.9. Az Erdőspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása

V/1. Regionális szintű oktatási intézmények kialakítása V/2. Interregionális intézményrendszer kialakítása - A VárosokFalvak Szövetsége tevékenységének erősítése V/3. A kedvező gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések V/4. A járóbeteg ellátást szolgáló egészségügyi infrastruktúra fejlesztése V/5. A szociális ellátórendszer fejlesztése

Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programja alapján saját szerkesztés

Debrecen Fejlesztési Pólus Programja A pólus program az ÚMFT egyik legfontosabb, hét évre szóló, gazdasági versenyképességet fejlesztő programja. Célja, hogy a magyar gazdaság európai és globális versenyképességét javítsa, hozzájárulva a növekedéshez és az erőforrások hatékony felhasználásához. A pólus program elő kívánja segíteni, hogy Magyarország európai gazdaságba történő integrációja során a magas hozzáadott értékű tevékenységekre specializálódjon, szem előtt tartva az export-orientált növekedést. A program ezen célok elérése érdekében két alappillérre, a vállalkozásfejlesztésre és a horizontális gazdaságfejlesztésre épül. Debrecen az országosan kijelölt 7 fejlesztési pólus egyike, s ehhez kapcsolódóan 2006-ban elkészült Debrecen Fejlesztési Pólus Programja. A program átfogó célja a következő: „A Debrecen és térsége által kínált erőforrásokra támaszkodva az agrárium, az info-kommunikációs technológia, a környezettudomány, a gyógyszerészet és a biotechnológia területén nemzetközileg is versenyképes, javuló foglalkoztatási viszonyokat eredményező, tudás-alapú gazdaság megteremtése.” Az átfogó cél elérését a dokumentum négy prioritáson, illetve az azokhoz kapcsolódó intézkedéseken keresztül tartja megvalósíthatónak, amelyekhez a pólus projektek illeszkednek: I. Nemzetközi színvonalú K+F eredmények feltalálása és a gazdasági élet szereplői irányába történő továbbítása I.1. Tudásközpontok létrehozása/bővítése I.2. A technológia-transzfert elősegítő intézmények kialakítása II. A K+F eredmények gyakorlati életben történő alkalmazása feltételeinek megteremtése II.1. Az oktatás minőség- és piac-orientált átalakítása II.2. Debrecen nemzetközi elérhetőségének javítása II.3. Az ipari/logisztikai park-hálózat fejlesztése III. A pólus sikeres működéséhez kapcsolódó regionális központi szerepkör erősítése III.1. A város regionális gazdasági szerepkörének fejlesztése III.2. A regionális közlekedési adottságok fejlesztése IV. A gazdasági magas színvonalú fejlődéséhez szükséges életkörülmények biztosítása IV.1. A város regionális közlekedési helyzetének fejlesztése IV.2. A város regionális kulturális szerepkörének bővítése

Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az Európai Unióban a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt a konvergencia és a vidéki területek felzárkóztatása mellett kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül pedig a fenntartható integrált városfejlesztés is. A városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához és a városrehabilitációs célú uniós támogatások megszerzéséhez a városoknak Magyarországon integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) kell készíteniük. Az integrált városfejlesztési stratégia egy középtávú (7-8 év) fejlesztési szemléletű dokumentum, amelynek célja a területi alapú és szemléletű tervezés megszilárdítása a városokban, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása.


DMJV Integrált Városfejlesztési Stratégiáját 2008. júniusában fogadta el a város közgyűlése. A dokumentum átfogó célként DMJV 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programjának misszióját használja, amelyhez középtávú tematikus célokat kapcsol: T1. A város elérhetőségének javítása T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T3. A gazdaság igényeit kielégítő infrastruktúra-fejlesztés T4. A Debreceni Egyetem és az MTA ATOMKI oktatási-kutatási infrastruktúrájának a fejlesztése, a gazdasági élet szereplőivel kialakított kapcsolat magasabb szintre emelése T5. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő adottságok magasabb szintre emelése T6. A természeti környezet védelme, állapotának javítása T7. Az épített környezet védelme és felújítása T8. A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése T9. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése A középtávú tematikus célokhoz tervezett intézkedések között több olyan is található, amely a kistérség szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír. Ezek közé tartozik különösen: az M35/M47 gyorsforgalmi út megépítése, a közösségi közlekedés fejlesztése, a kerékpáros közlekedés fejlesztése, a Debreceni Déli Ipari Park infrastruktúrájának kiépítése, a környezet védelmét és a szociális, valamint egészségügyi ellátórendszer fejlesztését célzó intézkedések. Az IVS a területi alapú tervezés szempontjait figyelembe véve Debrecen városrészeit elsősorban funkcióik és beépítettségi sajátosságaik figyelembevételével 10 fő típusba sorolja (Belváros, Hagyományos beépítésű belső lakóterület, Lakótelepek, Villanegyed, Kertváros, Ipari üzem terület, Nagyerdő, Józsa, Külső településrészek, Egyéb övezet). A dokumentum külön-külön elemzi ezeket a városrészeket, meghatározza legfontosabb problémáikat, majd a városrészekhez kapcsolódó célokat is kijelöli. Az IVS részeként Anti-szegregációs terv is készült, amelyben kijelölésre kerületek a város szociális szempontból hátrányosabb helyzetben lévő területei. Az IVS indikatív jelleggel kijelöli a város 2007-2013-as időszakban fejleszteni kívánt funkcióbővítő (Belváros, Nagyállomás környéke, Nagyerdő, Déli ipari terület, Debreceni Egyetem Innovácós Park), valamint szociális típusú (Dobozikert, Sóház, NagysándortelepVulkán telep, Nagymacs) akcióterületeit.

Debrecen fenntartható városi közlekedés- fejlesztési terve A 2007-ben elkészült dokumentum részletesen elemzi a város közlekedési infrastruktúráját és kapcsolatait, a közlekedés a forgalom helyzetét, majd ennek alapján meghatározza a fenntartható városi közlekedés-fejlesztés javasolt stratégiáját, amelyben az alábbi intézkedéscsoportok kerületek kijelölésre:

92


1. A belváros fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása 2. A környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása 3. A környezetbarát közlekedési módok segítése 4. A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása 5. A város és az új fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása 6. Egyéb ajánlások (tájékoztatás, közlekedési szempontokra adó városfejlesztés) A koncepció tervezett beavatkozásai közül a Debreceni kistérség közlekedésére a következők vannak a legnagyobb hatással, amelyeket a terv a középtávon (3-6 év) megvalósítandó fejlesztések közé sorol: •

Az M35 elkerülő szakaszának továbbépítése a 47 főútig

•

A helyközi közlekedési kapcsolatok javítása

•

Az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése

•

A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása

93


7. A kistérségi társulás jelenlegi működése 7.1. A kistérségi iroda Debrecen - Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás (DMTKT) munkaszervezetének feladatait Debrecen - Mikepércs Kistérségi Iroda látja el. Az Iroda alapító okiratát 2/2008.(I. 15.) sz. határozatával fogadta el a DMTKT Tanácsa, amely a munkaszervezet felügyeletét és a kistérségi társulás Pénzügyi Bizottságával közösen annak ellenőrzését is ellátja. Az Iroda alaptevékenységei közé tartozik a Debrecen – Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás feladatainak végrehajtása, döntéseinek előkészítése, a gazdálkodási, adminisztrációs és egyéb feladatok ellátása (841105 és 841317 szakágazati kódok). A Debrecen – Mikepércs Kistérségi Iroda Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen meghatározza az Iroda feladatait az alábbiak szerint: a) a Társulási Tanács működését érintő kérdésekben előkészítő és javaslattevő teendők ellátása önkormányzatok és az egyéb szervezetek (gazdasági, civil szervezetek) megfelelő szakembereinek bevonásával; b) szervezi, segíti a Társulási Tanács döntéseinek meghozatalát és végrehajtását; c) ellátja a Társulási Tanács, a bizottságok, a Jegyzői Kollégium és a saját működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat: ügykezelést végez, információk gyűjtését szervezi és kezeli, gondoskodik a megfelelő információáramlásról; d) gondoskodik a Társulás és szervei működésének szabályozásáról, biztosítja a működés szabályszerűségét; e) szervezi a Társulási Tanács, a bizottságok üléseit, elkészíti a meghívót, biztosítja az előterjesztésekkel együtt való eljuttatását az érintettekhez, gondoskodik a tanácskozás megfelelő körülményeiről, jegyzőkönyvet, ill. feljegyzést készít az ülésekről, ill. tanácskozásokról, eljuttatja azokat az érintetteknek és a közigazgatási hivatalnak; f) kapcsolatot tart fenn a Társulás és a tagönkormányzatok, azok polgármesteri hivatalai valamint az önkormányzati szervek között; g) kapcsolatot tart fenn a minisztériumokkal, más hatóságokkal, más kistérségi társulásokkal; h) a Társulási Tanács döntése alapján megfogalmazott a kistérséget érintő fejlesztési programok megvalósítására javaslatokat dolgoz ki, illetve dolgoztat ki; i) pályázat figyelő szolgálatot működtet a kistérségi programok megvalósítása érdekében; j) közreműködik a kistérségi programokat szolgáló pályázati dokumentációk elkészítésében; k) gondoskodik a nyertes pályázatok lebonyolításáról; l) a társulás költségvetésének megfelelően gondoskodik a gazdálkodás előirányzatnak megfelelő bonyolításáról, beszámol erről legalább félévente a Pénzügyi Bizottságnak, jelzi a bizottság felé az esetleges eltérést; m) ellátja a Társulás által alapított részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzügyigazdálkodási feladatait, n) gondoskodik a szakmai anyagok szakmailag megalapozott véleményezéséről, a döntésre való előkészítéséről; o) ellátja a Kistérségi Fejlesztési Tanács működésével kapcsolatos az 1996. évi XXI. törvény 10/F §-ában meghatározott feladatokat, internetes portált működtet; p) nyilvántartja a Társulási Tanács és a bizottságok határozatait, szervezi azok végrehajtását, előkészíti a lejárt határidejű döntésekről szóló beszámolót; q) minden olyan feladat elvégzése, amire a Társulási Tanács, a Társulási Tanács tagja, illetve a tag helyettesítésére képviselő-testületi határozattal kijelölt személy vagy a Jegyzői Kollégium tagja, illetőleg a Társulás Pénzügyi Bizottsága utasítást ad.

94


Szervezeti felépítés: az Iroda a kistérségi társulás debreceni székhelyén, illetve mikepércsi telephelyén működik, irányítását az irodavezető látja el, akit a társulás tanácsa nevez ki. Az irodavezető ellátja munkaszervezet irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, összehangolja a székhely és a telephely működését, felelősséget vállal az Iroda működéséért és gazdálkodásáért. Az irodavezető-helyettes irányítja a telephely-iroda munkáját. A munkaszervezet gazdálkodását a gazdasági vezető irányítja. A kistérségi Iroda összesen 15 főt foglalkoztat.

7.2. A kistérség társulás által jelenleg ellátott feladatok A kistérség társulás által jelenleg ellátott feladatokat két nagy csoportba lehet sorolni: • a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény révén ellátott feladatok; • feladat-ellátási szerződés keretében ellátott feladatok. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények által ellátott feladatok közé napjainkban a közoktatás tartozik. Az óvodák esetében a társulás működteti a debreceni Szabó Kálmán utcai óvodát, amelynek a tagintézménye a mikepércsi Csoda-Vár óvoda. Az általános iskola vonatkozásában a társulás által üzemeltetett intézmény a Bányai Júlia Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amelynek a tagintézménye a mikepércsi Hunyadi János Általános Tagintézmény. A kistérségi társulás feladat-ellátási szerződés keretében napjainkban három feladatot lát el. A szociális feladatok ellátása érdekében a társulás a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel kötött szerződést, és ennek értelmében ez a szervezet a kistérség közigazgatási területén a hajléktalanok nappali melegedőjét, az utcai szociális munkát, a szenvedélybetegek nappali ellátását és közösségi ellátását az általa létrehozott szociális intézménye révén biztosítja. Az egészségügyi feladatok ellátás érdekében a társulás a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Khtval kötött szerződést, amelynek keretében megbízta az Ellátót a járóbeteg-szakellátás, a prevenciós tevékenység, az iskola-egészségügy és a fogászati ügyeleti feladatok biztosításával. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása érdekében a társulás a Debrecen Megyei Jogú Város fenntartásában lévő Városi Pedagógiai Szakszolgálattal kötött szerződést, amelynek értelmében kistérség területén a szakszolgálat látja el az alábbi feladatokat: • nevelési tanácsadás; • logopédiai ellátás; • gyógytestnevelés.

95


IV. A FEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI 8. SWOT elemzés Erősségek • Debrecen teljes értékű regionális központ, az ország második legnépesebb városa • A kistérség kedvező demográfiai viszonyai • A kistérség kedvező foglalkoztatottsági helyzete • A kistérség megyei átlaghoz mért kedvező jövedelmi viszonyai

Gyengeségek • A kistérségen belüli foglalkoztatási feszültségek • A kistérségen belüli jövedelmi különbségek • A kistérség tágabb környezetét jelentő Észak-alföldi régió hazai és nemzetközi viszonylatban gyenge gazdasági teljesítőképességgel jellemezhető • A kistérség gazdaságában megfigyelhető különbségek

• Megfelelő kapacitású a humán intézményellátottság és az • A kistérségen belüli vállalkozási aktivitásbeli különbségek ellátás színvonala is jónak mondható • Az iparfejlesztésre alkalmas ingatlanok alacsony kínálata • A Debreceni Egyetem magas szintű oktatást biztosít, a • A természetközeli turizmus kiépítettségének relatív diákság jelentős fogyasztói kört jelent a város számára alacsony szintje • A kistérség kedvező szociális helyzete • Az idegenforgalmi adottságok alacsony kihasználtsága • A lakásállomány kedvező infrastrukturális állapota Mikepércsen • A kistérség kedvező általános gazdasági helyzete • A kistérség megyei értékhez képest kiemelkedő vállalkozói aktivitása • A Hajdúhát jó mezőgazdasági termőhelyi adottságokkal bír • Debrecen erős szolgáltató szektorral rendelkezik

• A kistérség két települése között a rendezvények területén megfigyelhető együttműködés alacsony szintje • Elkerülő utak hiánya – nagy az átmenő forgalmi terhelés, amely jelentős környezeti terhelést okoz • A két település között kistérségi kereteken belül folyó

intézményi együttműködés alacsony szintje

• A város infrastrukturális adottságai kedvezőek a turizmus több területén (gyógy-, konferencia-, sport, rendezvényturizmus) • A kistérség kedvező megközelíthetősége

Lehetőségek

Veszélyek

• Bővülnek a kistérség számára elérhető pályázati lehetőségek

• Nem indul meg a területi különbségek kiegyenlítődése, a régió gazdasági helyzete tovább romlik

• Debrecen régióközpontként tovább erősítheti pozícióját a térségben, új regionális szerepköröket vonzhat magához

• A szomszédos romániai területek olcsóbb munkaerőt kínálva jelentős külföldi tőkét vonhatnak el a kistérségből

• A külföldi működő tőke érdeklődése növekszik a térség iránt, további modern ipari ágazatok települnek be a városba

• Fokozódhat a régión belüli verseny a különböző beruházások megszerzése érdekében

• Külföldi tőke bevonásával jelentősen emelkedhet a helyi tudásbázis hasznosulása a gyakorlatban • Világszerte növekszik a természet turizmusban betöltött szerepe • Növekvő érdeklődés a különböző rendezvények iránt

• A kistérségben felhalmozódott szellemi tőke továbbra sem hasznosul magas arányban a térség gazdasági életében • Az elkerülő út teljes kiépítése késik, és így az átmenő forgalom által tovább fokozódik a kistérség környezeti terhelése

• A közlekedési kapcsolatok javulása hozzájárul a logisztikai funkciók erősödéséhez, kapuvárosi szerepkörének betöltéséhez • A központi kormányzat jelentős összegekkel támogatja a kistérségi szinten folyó intézményi együttműködést

96


9. Stratégiai következtetések Az erősségek és a lehetőségek összevetése A kistérség kedvező megközelíthetősége, valamint a Debreceni Egyetem által egyre több tudományágban biztosított magas színvonalú oktatás vonzó lehet a külföldi tőke számára, amelynek érdeklődése a jelenlegi világgazdasági válság időszakában különösen nő az alacsonyabb költségeket kínáló, de még Európában található telephelyek iránt. A fenti kedvező helyzetet tovább javítja, hogy a kistérség, mint az Észak-alföldi Régió egyik területe, Konvergencia régióban helyezkedik el, és ez jelentős pályázati lehetőséget biztosít a számára. Gyengeségek és veszélyek összevetése Egyrészt a kistérség jelenleg alig képes megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területeket felkínálni a betelepülést tervező vállalatok számára, és ez a tény, kiegészítve a szomszédos romániai térségek által kínált olcsóbb munkaerővel komoly fenyegetést jelent. Másrészt a kistérség egyik jelentős gyengesége az M35 folytatásának (vagyis a mind a két település elkerülő útnak) hiánya, és napjainkban fennáll az a veszély, hogy tovább késik a kiépítése. Erősségek és veszélyek összevetése A Debreceni Egyetem ugyan igen jelentős szellemi bázist tud biztosítani a letelepedő vállalatok számára, abban az esetben azonban, ha különböző okok miatt ezen cégek nem a kistérséget választják (pl. Romániába vagy a régió más részeire települnek), akkor ez atudás nem tud megfelelő mértékben hasznosulni. Gyengeségek és lehetőségek összevetése A kistérség napjainkban több olyan területen is mutat fel hiányosságokat, amelyeken a külső tényezők szempontjából jelentős lehetőségek kínálkoznak. Egyrészt meg kell említeni az iparfejlesztésre alkalmas ingatlanok alacsony kínálatát, amely problémát az Európai Unió által biztosított pályázatok segítségével lehet orvosolni. Másrészt jelenleg még igen alacsony a két település közötti intézményi együttműködés, a kormányzat által a kistérségek számára biztosított anyagi támogatások ugyanakkor jelentős bevételek eredményeznének a települések számára. Harmadrészt a természetközeli turizmus szempontjából a kistérség által kínált természeti feltételek még közel sincsenek 100%-osan kihasználva, ugyanakkor a világ turizmusában ez számít az egyik gyorsan fejlődő ágazatnak. Negyedrészt – bár a rendezvényturizmus Debrecenben igen magas fejlettségi szintet ért el – a kulturális rendezvények két település közötti koordinációja még nem érte le a kívánatois szintet, így Mikepércs csak korlátozott mértékben képes részesülni az ilyen kikapcsolódási lehetőséget keresők számának a növekedéséből.

97


V. STRATÉGIAI FEJEZET A területfejlesztési koncepció helyzetelemzés része a kistérség teljes, mind a két települést magában foglaló bemutatására törekszik. A stratégiai fejezet ugyanakkor elsősorban a tagtelepülések kistérségként való működésére koncentrál, mindenekelőtt a Debreceni kistérség hatékonyabb működéséhez szükséges szempontokat figyelembe véve. Ebből kifolyólag a koncepció nem tartalmaz több olyan intézkedést (pl. Egészségturizmus fejlesztése, A hivatásturizmus fejlesztése, A debreceni városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bővítése, A város informatikai rendszerének fejlesztése, A Nagyerdő kiemelt kezelése), amelyek Debrecen 2007-2013 közötti fejlesztésének stratégiai és operatív programjában szerepelnek.

10. Jövőkép és misszió A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. A Debreceni kistérség jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A két település között egészséges munkamegosztást kialakító kistérség, amely teljesíti a gazdasági élet szereplői, a turisták és lakosság elvárásait, és ennek következtében vonzóvá válik a többi település számára is. A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: A két település közötti egészséges munkamegosztás kialakítása Annak ellenére, hogy a két tagtelepülés által kínált feltételek jelentős mértékben eltérnek egymástól, bizonyos területeken rendelkeznek olyan komplementer adottságokkal, amelyek kihasználása mind a két fél számára kölcsönös előnyökkel jár. A gazdasági élet szereplői, a turisták és lakosság elvárásainak teljesítése Az egyes térségek sorsa jelentős mértékben függ attól, hogyan érzik magukat mindazon célcsoportok, akik az adott térség által biztosított feltételek legfontosabb „fogyasztói”. Ennek következtében igen fontos dolog, hogy a kistérség biztosítani tudja mindazokat az elvárásokat, amelyek szükségesek a gazdasági élet szereplői, a turisták és a lakosság igényeinek kielégítésére. A kistérségi tagság váljon vonzóvá a többi település számára is A kistérség létrejötte igen viharos körülmények között ment végbe, és több a debreceni agglomerációhoz tartozó település fogalmazta meg kétségeit, félve Debrecen túlsúlyától. A kistérség sikeres működése választ adhat ezen felvetésekre, és ennek következtében a jogszabályok által biztosított következő időpontban tovább bővülhet a kistérség. A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A kistérség versenyképességét növelő, a kistérség települései közötti egészséges munkamegosztásra támaszkodó fejlesztések megvalósítása 98


11. A stratégiai célrendszer A jövőképben és misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: •

A kistérség versenyképességének javítása

A kistérség települései közül Debrecen, mint Fejlesztési Pólus, az ország legversenyképesebb települései közé tartozik. A további fejlődés alapjainak a megteremtése, valamint a napjainkban kibontakozó válság leküzdése ugyanakkor szükségessé tesz olyan lépéseket, amelyek egyrészt biztosítják Debrecen versenyképességének fennmaradását és további javítását, másrészt a megyeszékhely által kínált lehetőségekhez kapcsolódva hozzájárulnak Mikepércs versenyképességének a növeléséhez. •

A települések közötti hatékonyabb együttműködés megvalósítása

A 2004. évi 107. törvény következtében Debrecen hosszú ideig egyedül alkotott egy kistérséget, és így nem volt lehetősége többcélú kistérségi társulás létrehozására és ilyen jellegű tapasztalatok elsajátítására. Ezzel szemben Mikepércs – mint a DerecskeLétavértes kistérség tagja – megfelelő ismeretekkel rendelkezik ezen a téren. A fentiekből következik, hogy a 2008-ban megalakult társulás kezdeti időszakában a két település között még csak bizonyos területeken (pl. közoktatás) alakult ki együttműködés. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása, valamint a központi költségvetésből érkező források lehívásának biztosítása érdekében ugyanakkor szükséges az együttműködés hatékonyságának a növelése. •

A lakosság számára magasabb színvonalú életkörülmények biztosítása

A fejlesztések során természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a kistérségben élők igényeit és elvárásait sem, és törekedni kell az őket körülvevő környezet megőrzésére, fejlesztésére, amely több szempontból is pozitívan befolyásolja a kistérség sorsát. Egyrészt a polgárok is sokkal nagyobb mértékben érzik magukénak a kistérség településeit, és elégedettségük a további fejlődés alapjait teremti meg. Másrészt a fejlesztések révén a kistérségbe látogató turisták a kifejezetten az ő érdekükben végrehajtott beruházások mellett további élményekkel gazdagodhatnak, és ez jelentős bevételt eredményezhet. Harmadrészt a stratégiai cél sikeres megvalósítása a kistérséget a potenciális befektetők számára még vonzóbbá teheti, és így növelheti az ott élők életszínvonalát

99

A Debreceni kistérség területfejlesztési koncepciójának célrendszere és intézkedései Jövőkép

A két település között egészséges munkamegosztást kialakító kistérség, amely teljesíti a gazdasági élet szereplői, a turisták és lakosság elvárásait, és ennek következtében vonzóvá válik a többi település számára is.

Misszió

A kistérség versenyképességét növelő, a kistérség települései közötti egészséges munkamegosztásra támaszkodó fejlesztések megvalósítása

Stratégiai célok

A kistérség versenyképességének javítása

Fejlesztési prioritások

I. A kistérség közlekedési viszonyainak javítása

Intézkedések

I/1 Kerékpárút kiépítése a két település között I/2. A két település közötti közösségi közlekedés fejlesztése I/3. Az M35 autóút megépítése


II. A kistérség ipari fejlődése alapjainak a megteremtése

II/1. A Déli Ipari Park infrastrukturális adottságainak fejlesztése II/2. A Mikepércsi Ipari Park kialakítása


III. A kistérség idegenforgalmának fejlesztése

III/1. A rendezvényturizmus fejlesztése és a két település között ezen a területen meglévő együttműködés magasabb szintre emelése III/2. A természetközeli turizmus által kínált adottságok magasabb szintre emelése III/3. A mikepércsi szálláshelykapacitások növelése

IV. A kistérség intézményhálózatának átszervezése

IV/1 Szociális intézményi és alapszolgáltatási feladatok társulási szinten történő ellátása IV/2. A gyermekekkel kapcsolatos feladatok (gyermekek átmeneti ellátása, gyermekjóléti alapellátás) társulási szinten történő ellátása IV/3. Egészségügyi ellátás egyes elemeinek átszervezése IV/4. Belső ellenőrzési feladatok társulási szinten történő ellátása

12. Fejlesztési prioritások I. prioritás – A kistérség közlekedési viszonyainak javítása A szükséglet bemutatása A helyzetfeltárás részben bemutatott térképek igen szemléletesen bizonyították, hogy a két települést összekötő 47. számú főközlekedési útvonal rendkívül terhelt, a forgalma az utóbbi időszakban tovább erősödött, és ez várható a későbbiekben is. Ennek hátterében egyrészt a közúti teherfuvarozás világgazdasági válságot követő további emelkedése, másrészt a megyeszékhelyről Mikepércsre irányuló, a világgazdasági válság miatt jelenleg kisebb ütemű, de a válság elmúltával valószínűleg felgyorsuló lakossági kiköltözés áll (ezt a mikepércsi önkormányzat különböző módszerekkel igyekszik is támogatni). A 47. számú főközlekedési útvonal azonban egyre kevésbé képes ezt a növekvő forgalmat megnyugtató módon kezelni, ennek következtében szükséges alternatív megoldási lehetőségek keresése. A prioritás keretében tervezett intézkedések: I.1. Kerékpárút kiépítése a két település között Napjainkban az egészséges életmódra törekvés szellemében egyre nagyobb hangsúlyt kap a kerékpáros közlekedés, egyrészt mint a munkába járás egyik lehetséges eszköze, másrészt mint a turizmus egyik lehetséges fejlesztési iránya. A kerékpáros közlekedés növekedésének elengedhetetlen feltétele ugyanakkor a megfelelő infrastruktúra kiépítése, amelynek egyik legfontosabb eleme a kerékpárút-hálózat. A kistérség kedvező természeti adottságai ellenére napjainkban a két település között a kerékpárútösszeköttetés csak 50%-ban valósult meg: a 47. számú főközlekedési útból kiágazó hosszúpályi útig épült ki, és kb. egy 3,5 km-es szakasz hiányzik. A hiányzó rész kiépítése több szempontból is előnyös lenne. Egyrészt a munkába járásnak egyik lehetséges alternatíváját jelentené, el kell ugyanakkor ismerni, hogy véleményünk szerint elsősorban azon Debrecenben dolgozó mikepércsi lakosok számára jelentene megoldást, akik a megyeszékhely déli részén dolgoznak (a többi munkavállaló számára túlságosan nagy lenne a megteendő távolság). Másrészt a kiépülő kerékpárút lehetővé tenné a kerékpáros-turizmus magasabb szintű fejlődését: kialakulna egy Debrecen – Mikepércs (hajdúbagosi kitérő) - Vekeri-tó - Debrecen körút, amely hozzájárulhatna az érintett települések értékeinek biztonságos körülmények között történő feltáráshoz. I.2. A két település közötti közösségi közlekedés fejlesztése A két település között a közösségi közlekedést jelenleg a Hajdú Volán Zrt. autóbuszjáratai biztosítják, részben Debrecen-Mikepércs céljáratokkal, részben a Mikepércsen áthaladó járatok segítségével. A tervek szerint 2009. július 10-től a


debreceni autóbusz-közlekedést a DKV Zrt. és az Inter-Tan-Ker Zrt. által alkotott Cívisbusz Konzorcium bonyolítja. A konzorcium számára kezdetben minden valószínűség szerint jelentős munkát jelent, és kapacitásainak döntő részét leköti a helyi forgalom lebonyolítása, közép távon ugyanakkor reális lehetőség van a Mikepércs irányába tartó helyi járatok útvonalának meghosszabbítására Mikepércsig. Ennek a realitását növeli az a tény, hogy a tervek szerint 2011 folyamán átadják a 31es és 32-es autóbuszokat kiváltó 2-es villamos nyomvonalát, amely bizonyos számú szabad autóbusz-kapacitás kialakulását vonja maga után, és ezt a kapacitást fel lehet használni egy Mikepércset magában foglaló közlekedési hálózat kialakításába. I.3. Az M35 autóút megépítése A 47. számú főközlekedési út forgalma napjainkban mind Mikepércsen, mind pedig Debrecenben igen jelentős környezeti károkat okoz. Ezen probléma megoldásában igen fontos szerepet játszana az M35 gyorsfogalmi út megépítése, amely – csatlakozva a jelenleg a 4. számú főközlekedési útnál véget érő M35 autópályához – egyrészt tehermentesítené Debrecen belső területeit (ennek természetesen az az előfeltétele, hogy megépüljön a 354-es számú főközlekedési út északnyugati folytatása), másrészt jelentős mértékben csökkentené a Mikepércsen áthaladó forgalmat. A gyorsforgalmi út, mint kiemelt projekt szerepel a Közlekedés Operatív Programban (1. prioritás: Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének a javítása – a kivitelezés várható kezdete: 2010), eddig azonban még nem hozták nyilvánosságra az operatív program 2009/2010-es akciótervét, amely további információkkal szolgálna. A prioritás lehetséges célcsoportjai A célcsoportok vonatkozásában (és ez igaz a többi prioritásra is) különbséget kell tenni közvetlen és közvetett célcsoportok között. Az előbbi kategóriába azon személyek tartoznak, akik a létrejött terméket vagy szolgáltatást közvetlenül használják. A közvetett célcsoportok azon személyek köre, akik nem a projekt eredményeinek közvetlen használói, de összetett mechanizmusokon keresztül a projekt eredményei és hatásai helyzetüket befolyásolják. I.1. Kerékpárút kiépítése a két település között Az intézkedés közvetlen célcsoportját egyrészt a két település (elsősorban Mikepércs) lakói alkotják, akik döntő mértékben Debrecen déli részére koncentrálódó tevékenységeik elvégzése során használják ezen közlekedési eszközt. Másrészt ide sorolhatóak azon kerékpáros turisták, akik a főleg a Vekeri-tó megismerése keretében jutnának el Mikepércsre. Az intézkedés közvetett célcsoportjába tartoznak azon személy- és tehergépkocsi, valamint autóbuszvezetők, akik napjainkban a 47. számú főközlekedési út Mikepércs és a hosszúpályi elágazás közötti szakaszán közlekednek, és számukra igen jelentős közlekedési kockázatot jelent ezen az útszakaszon a kerékpárosok alkalmankénti megjelenése. A kerékpárút megépítésével ez a veszély megszűnik. A másik közvetett célcsoportba a Mikepércsen idegenforgalommal, kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozó vállalkozók sorolhatók, akik profitálhatnak a kerékpáros turizmus fellendüléséből.

102


I.2. A két település közötti közösségi közlekedés fejlesztése Az intézkedés közvetlen célcsoportját a mikepércsi lakosok alkotják, akik a korábbinál korszerűbb járműveken, valamint alacsonyabb árakon juthatnak be a megyeszékhelyre. A közvetett célcsoportot a közösségi közlekedést üzemeltető vállalat jelenti, mivel a megnövekedett forgalom számára nagyobb bevételt és nyereséget jelent. I.3. Az M35 autóút megépítése Az intézkedés közvetlen célcsoportjába azon, a jelenleg a 47. számú főközlekedési utat használó személy- és tehergépkocsi, valamint autóbuszvezetők tartoznak, akik csak áthaladnak Debrecenen és Mikepércsen. Az új autóút megépítése következtében alapvetően lehetőség kínálkozik a két település elkerülésére, és igaz, hogy ez nagyobb megteendő távolságot jelent, de jobb közlekedésbiztonsággal, és a gyorsabb haladás következtében kevesebb időráfordítással jár együtt. Az intézkedés közvetett célcsoportjába az érintett utak mellett lakó debreceni és mikepércsi lakosok tartoznak, akik jelenleg kénytelenek elviselni a közlekedés által okozott levegő- és zajszennyezést. Az új megépítése eredményeként az átmenő forgalom jelentős mértékben csökken, és az életkörülmények is elviselhetőbbekké válnak. Emellett a Mikepércsen élő és Debrecenben dolgozó emberek számára további előnyt jelent az a tény, hogy a két település közötti utat használó járművek számának csökkenésével az ő közlekedésük is biztonságosabbá válik.

II. prioritás – A kistérség ipari fejlődése alapjainak a megteremtése A szükséglet bemutatása Az elmúlt években lezajlott beruházásoknak köszönhetően napjainkban Debrecenben csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre zöldmezős beruházásra alkalmas ipari ingatlan. A város által kínált adottságok, valamint az egyetemi tudásközpontokban keletkezett eredmények gyakorlati alkalmazása ugyanakkor új vállalatok betelepülését, valamint a már jelenlévő cégek tevékenységének bővülését vonja maga után, és ez szükségessé teszi a beruházásra alkalmas ingatlanok kialakítását, közművekkel történő ellátását. Mikepércsen a településen működő vállalatok döntő mértékben a lakóövezetekben találhatóak, és további bővítésük igen nagy nehézségekbe ütközik. Debrecen egyik potenciális ipari zónája, a Déli Ipari Park ugyanakkor szomszédos a település északi határával, és így a remélhetőleg ott beinduló fejlesztések kihasználása (pl. beszállítói hálózat kialakítása) érdekében gyors és hatékony lépések szükségesek.

103


A prioritás keretében tervezett intézkedések II.1. A Déli Ipari Park infrastrukturális adottságainak fejlesztése A jövőbeli fejlesztések szempontjából a legnagyobb lehetőséget a város déli részén elhelyezkedő Debreceni Déli Ipari Park jelenti, amelynek mérete 113 hektár. Az ipari park logisztikai szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik. A belvárosból gépjárművel néhány perc alatt elérhető, a 2x2 sávos Románia felé vezető 47-es számú főútvonal mellett helyezkedik el, az Ukrajnába vezető 4. számú főút is a közelben található, a későbbiekben pedig közvetlen összeköttetés kerül kialakításra a Debrecent elkerülő úttal. A terület elhelyezkedése különösen előnyös, hiszen szomszédságában található a Debreceni Repülőtér, és az 500 méterre haladó Debrecen-Nagykereki vasútvonaltól iparvágány építhető ki. Az ipari park infrastruktúrájának a kialakítására a korábbi tervek szerint 2008/2009 folyamán került volna sor, de a megfelelő anyagi erőforrások hiánya, valamint a befektetői érdeklődés alacsony szintje miatt egyelőre nem valósultak meg ezek az elképzelések. II.2. A Mikepércsi Ipari Park kialakítása Mikepércs északi részén, a 47. számú főközlekedési úttól nyugatra elhelyezkedő kb. 25 hektáros terület a helyi településszerkezeti tervben mint gazdasági terület van kijelölve, és elsősorban kedvező fekvésének (pl. jó megközelíthetőség, közelség a debreceni Déli Ipari Parkhoz) köszönhetően a gazdaság fejlesztésének egyik legfontosabb potenciális területeként jöhet szóba. Az adottságok kihasználása ugyanakkor szükségessé teszi a terület megfelelő infrastruktúrával (elektromos hálózat, víz, szennyvíz, távközlés, gáz) történő ellátását. A prioritás lehetséges célcsoportjai II.1. A Déli Ipari Park infrastrukturális adottságainak fejlesztése A Déli Ipari Park esetében a fő közvetlen célcsoportot elsősorban a városban letelepülni kívánó, jelentős telephely-igényeket megfogalmazó multinacionális vállalatok jelentik (abban az esetben, ha az Európai Neutronkutató Központ (ESS) Magyarországra települ, ez a terület van számára kijelölve). A közvetett célcsoportok közé számít a helyi lakosság, akik a vállalatok letelepülése következtében juthatnak munkához, valamint a helyi önkormányzat, amely a vállalatok által befizetett helyi adókból juthatnak nagyobb bevételhez. II.2. A Mikepércsi Ipari Park kialakítása Közvetlen célcsoport: Mikepércs települése önállóan nem képes nagyobb vállalatokat vonzani, lehetőség kínálkozik ugyanakkor arra, hogy a Déli Ipari Parkba betelepülő cégek beszállítóiként érkező hazai és külföldi vállalatok ide települjenek. Az intézkedés másik közvetlen célcsoportját azon helyi vállalkozók alkotják, akik számára az esetleges termelésnövekedés következtében kicsinek bizonyul a jelenlegi telephely, és a bővítés lehetőségeit keresik. A közvetett célcsoportok közé számítanak

104


a helyi lakosok, akik a vállalatok letelepülése következtében juthatnak munkához, valamint a helyi önkormányzat, amely a vállalatok által befizetett helyi adókból jut nagyobb bevételhez.

III. prioritás – A kistérség idegenforgalmának fejlesztése A szükséglet bemutatása Az elmúlt időszakban az idegenforgalom a gazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazatának számított, és az előrejelzések szerint különböző okok miatt (a gyengébb valuta miatt egyrészt a magyar lakosság inkább a belföldi nyaralást választja, másrészt növekedhet a külföldiek Magyarországot megcélzó utazási kedve) az ágazat visszaesése kisebb lesz a nemzetgazdaság egészénél, sőt esetleg kisebb emelkedés is várható. A fenti folyamatokból a kistérség két települése ugyanakkor csak akkor tud megfelelő módon profitálni, ha olyan adottságokat (pl. megfelelő szálláshely-kapacitás, kikapcsolódási lehetőségek) biztosít, amely vonzó lehet a potenciális turisták számára A prioritás keretében tervezett intézkedések III.1. A rendezvényturizmus fejlesztése és a két település között ezen a területen meglévő együttműködés magasabb szintre emelése Debrecen napjainkban a magyarországi rendezvényturizmus egyik legfontosabb központjának tekinthető, mivel a városban számos kulturális, kereskedelmi, vallási és sportrendezvény kerül megszervezésre. A kulturális rendezvények vonatkozásában az eddigiekben is gyakran megfigyelhető volt a Debrecenbe érkező különböző csoportok (pl. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál) mikepércsi fellépése, amelyre megfelelő helyszínt jelentett a település közelmúltban felújított főtere. A továbblépés igen fontos feltétele egyrészt az ilyen jellegű kulturális rendezvények számának növelése, másrészt az eddigi alkalmi együttműködés kistérségi szinten történő koordinálása. III.2. A természetközeli turizmus által kínált adottságok magasabb szintre emelése A kistérség keleti területen található Erdőspuszták idegenforgalmi célú kihasználtsága az elmúlt időszakban jelentős mértékben növekedett, és a két település között ezen a téren is megkezdődött az együttműködés kialakítása (pl. a mikepércsi önkormányzat által kialított Vándor-ló kerékpáros és gyalogló túra-útvonal, amely a Vekeri-tavat és Hajdúbagost köti össze). A természethez kapcsolódó turizmus magasabb szintre emelése érdekében ugyanakkor szükséges a meglévő, de kiaknázatlan adottságok kihasználása, és ennek keretében elsősorban a horgász-, a kerékpáros és a lovasturizmus fejlesztése, támaszkodva a Vekeri-tó és a Mikepércsen található lehetőségek (tó, egykori lovastanya) közelségére.

105


III.3. A mikepércsi szálláshely-kapacitások növelése Az idegenforgalom mikepércsi fejlődésének egyik igen fontos akadályát jelenti az a tény, hogy a településen csak igen korlátozott számban állnak rendelkezésre szálláshelyek. Ezen korlát megszüntetése érdekében támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely új szálláshelyek kialakítását célozza meg. A prioritás lehetséges célcsoportjai III.1. A rendezvényturizmus fejlesztése és a két település között ezen a területen meglévő együttműködés magasabb szintre emelése Az intézkedés közvetlen célcsoportját egyrészt mindazon Debrecenben látogató turisták alkotják, akik elsősorban ezen rendezvények megtekintése érdekében érkeznek a megyeszékhelyre. A másik közvetlen célcsoportba azon debreceni és mikepércsi lakosok tartoznak, akik számára mindezen események egy magas színvonalú kikapcsolódási lehetőséget teremtenek. Az intézkedés közvetett célcsoportjába azon debreceni és mikepércsi, az idegenforgalommal kapcsolatban álló személyek és szervezetek tartoznak, akik a szálláshely-kínálat, a vendéglátás és a kereskedelem révén kerülnek kapcsolatba a településekre érkező turistákkal. III.2. A természetközeli turizmus által kínált adottságok magasabb szintre emelése Az intézkedés közvetlen célcsoportját egyrészt azon a turisták alkotják, akik a Debrecen által kínált építészeti, kulturális, gyógyidegenforgalmi stb. adottságok mellett érdeklődnek a természet iránt is. A második közvetlen célcsoportba azon turisták tartoznak, akik számára elsősorban a természet által kínált adottságok fontosak, és csak másodlagos a nagyváros közelsége. A harmadik közvetlen célcsoportba elsősorban Debrecen és kisebb mértékben Mikepércs lakossága sorolható, akik elsősorban mint hétvégi kikapcsolódási lehetőségeket használják ki a meglévő adottságokat. Az intézkedés közvetett célcsoportjába azon debreceni és mikepércsi, az idegenforgalommal kapcsolatban álló személyek és szervezetek tartoznak, akik a szálláshely-kínálat, a vendéglátás és a kereskedelem révén kerülnek kapcsolatba a településekre érkező turistákkal. III.3. A mikepércsi szálláshely-kapacitások növelése Az intézkedés közvetlen célcsoportjai mindazon turisták, akik nyaralásuk, kikapcsolódásuk időszakában a szálláshely vonatkozásában preferálják a falusias környezetet, ugyanakkor fontos számukra az is, hogy a környéken legyen egy olyan nagyobb település, amely a szabadidő eltöltésének igen változatos formáit biztosítja. Az intézkedés közvetett célcsoportjába azon mikepércsi lakosok tartoznak, akik a végrehajtott beruházások eredményeként megfelelő színvonalú szálláshely-kínálattal rendelkeznek, és így képessé válnak a településre érkező turisták fogadására.

106


IV. prioritás – A kistérség intézményhálózatának átszervezése A szükséglet bemutatása Napjainkban a kistérség fenntartásában csupán az oktatás területén működnek közös fenntartású intézmények, a Bányai Júlia Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Szabó Kálmán utcai óvoda. A szociális ellátás, az egészségügy és a pedagógiai szakszolgálat esetében feladat-ellátási szerződések léteznek. A 2008. évi XCIII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről ugyanakkor a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásain belül igen jelentős összeget, 30.752,6 millió Ft-ot szán a többcélú kistérségi társulások által különböző módon (saját intézmény, önkormányzatok intézményfenntartó társulása, feladat-ellátási szerződés) ellátott közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és egyéb közművelődési, valamint belső ellenőrzési feladatokra. A Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társuláshoz részben hasonló többcélú kistérési társulások adatait elemezve (71. táblázat) úgy véljük, hogy a társulás ezen a téren még sok kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, amelyek megfelelő felhasználásával több száz millió Ft megszerzésére lenne lehetőség. Azt természetesen jelenleg még nem lehet tudni, milyen anyagi feltételeket kínál a 2010. évi központi költségvetés, gyökeresen változásokra a társulások vonatkozásában azonban véleményünk szerint nem kerül sor. Emellett a 2010-ben a tervek szerint az önkormányzatoktól elvonásra kerülő kb. 100 milliárd Ft is valószínűleg negatívan érinti a települési önkormányzatokat, és az együttműködés magasabb szintre helyezése révén ennek kedvezőtlen hatásait is lehet csökkenteni. 71. táblázat A Debreceni kistérséghez bizonyos szempontból hasonló adottsággal rendelkező kistérségi társulások részére a központi költségvetés normatív kötött felhasználású támogatások részéből 2009-ben átutalásra kerülő források összege

A B C D

Lakosságszám 2008.január1. (%*) 209.136 (98,1) 76.758 (84,5) 142.842 (81,8) 205.937 (81,1)

Településszám 2 6 9 12

A normatív kötött felhasználású támogatásokon belül a többcélú kistérségi társulások támogatása keretében kapott összeg (Ft**) 77.179.000 217.499.900 456.889.320 225.600.850

A – Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás B – Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás C – Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás D – Szegedi Kistérség Többcélú Társulása * - a kistérségen belül a legnagyobb település lakosságának aránya (%) ** - az összeg nem tartalmazza a Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása részt, mivel az a lakosságszámtól, és nem az ellátott feladatoktól függ Forrás: 2/2009. (I. 30.) PM–ÖM együttes rendelet A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2009. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról

107


A prioritás keretében tervezett intézkedések IV.1. Szociális intézményi és alapszolgáltatási feladatok társulási szinten történő ellátása Az önkormányzati és a szociális törvény által előírt kötelezettségeket a debreceni és mikepércsi önkormányzat jelenleg saját intézményei segítségével látja el. A feladatellátás színvonalának növelése csak az erre a célra rendelkezésre álló összegek növelése révén érhető el, erre azonban jelenleg a két önkormányzat alig képes. Ebből következtében indokolt támaszkodni a központi költségvetésben a többcélú kistérségi társulások ilyen jellegű feladataira rendelkezésre álló összegre (pl. társulás által fenntartott intézmény – időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona: 180.000 Ft/fő, társulás által fenntartott intézmény – hajléktalanok átmeneti szállása: 180.000 Ft/fő, társulás által fenntartott intézmény – szociális étkeztetés: 6.500 Ft/fő, társulás által fenntartott intézmény – nappali ellátás: 90.000 Ft/fő), ami ugyanakkor bizonyos intézményi átszervezéseket tesz szükségessé (pl. a Mikepércsen működő, jelenleg a megyei önkormányzat által fenntartott idősek otthonának átvételét). IV.2. A gyermekekkel kapcsolatos feladatok (gyermekek átmeneti ellátása, gyermekjóléti alapellátás) társulási szinten történő ellátása A szociális törvény által előírt feladatokat jelenleg mind a két önkormányzat saját anyagi erőforrásaiból finanszírozza. A feladatellátás napjainkban is igen magas színvonalú, a további előrelépéshez azonban komoly összegek szükségesek, amelyeket az ellátási formák minél nagyobb részének (pl. helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek átmenti gondozása) kistérségi társulás által fenntartott intézményi formában vagy intézményi társulás formájában történő biztosítása teremtheti meg. IV.3. Egészségügyi ellátás egyes elemeinek átszervezése Az egészségügyi ellátás tekintetében Mikepércs lakosságának jelentős része Debrecenhez kötődik, amelynek hátterében több tényező áll. Egyrészt a kiköltözők a legtöbb esetben az alapellátás tekintetében maradnak a korábban választott debreceni körzeti orvosnál, másrészt a település a szakellátások vonatkozásában is egyértelműen Debrecenhez vonzódik. Ezen tények felvetik annak gondolatát, hogy a 2009. szeptemberében lejáró háziorvosi ügyeleti szerződés megújítása során a település Derecske helyett a debreceni VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht-t válassza. IV.4. Belső ellenőrzési feladatok társulási szinten történő ellátása Az önkormányzati törvény szerint minden önkormányzat köteles gazdálkodásának belső ellenőrzéséről gondoskodni. Napjainkban ezt a feladatot mind a két önkormányzat saját anyagi pénzeszközeire támaszkodva biztosítja, az anyagi erőforrások hatékony felhasználásának, valamint a központi költségvetésből erre a célra rendelkezésre álló összegek lehívásának az igénye ugyanakkor felveti a feladat társulási formában történő ellátásának a lehetőségét.

108


A prioritás lehetséges célcsoportjai IV.1. Szociális feladatok társulási szinten történő ellátása Az intézkedés közvetlen célcsoportjai szociális szempontból hátrányos rétegek jelentik, akik a korábbinál nagyobb normatíváknak köszönhetően a korábbinál magasabb szintű ellátásban részesülhetnek. A közvetett célcsoportba a két település önkormányzata sorolható, akiknek a korábbinál kevesebbet kell költeni ezekre a feladatokra, és ez a felszabaduló összegek egyéb célokra (pl. fejlesztések, beruházások) történő felhasználását teszi lehetővé. IV.2. A gyermekekkel kapcsolatos feladatok társulási szinten történő ellátása Az intézkedés közvetlen célcsoportjai az ellátásban részesülő gyerekek jelentik, akik a korábbinál nagyobb normatíváknak köszönhetően a korábbinál magasabb szintű ellátásban részesülhetnek. A közvetett célcsoportba a két település önkormányzata sorolható, akiknek a korábbinál kevesebbet kell költeni ezekre a feladatokra, és ez a felszabaduló összegek egyéb célokra (pl. fejlesztések, beruházások) történő felhasználását teszi lehetővé. IV.3. Egészségügyi ellátás egyes elemeinek átszervezése Az intézkedés esetében a közvetlen célcsoportot azon mikepércsi lakosok jelentik, akik az ügyeleti ellátás érdekében Debrecenbe utaznak, és így a korábbinál magasabb színvonalú ellátásban részesülnek. A közvetett célcsoportba az ügyeleti ellátást ellátó orvosok tartoznak, akiknek Mikepércs belépésével valószínűleg növekedni fog a forgalmuk. IV.4. Belső ellenőrzési feladatok társulási szinten történő ellátása Ezen intézkedés esetében csak közvetlen célcsoportokról lehet beszélni, amely a két települési önkormányzatot foglalja magában.

109


13. Horizontális szempontok A prioritások mellett létezik két olyan horizontális elv, amelyek az Európai Unió és az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális témái, és igazán egyik konkrét területhez sem kapcsolhatóak, mégis át kell hogy hassanak minden intézkedést. Az esélyegyenlőséget és a fenntarthatóságot, mint alapelveket nem elegendő csupán a tervezés során figyelembe venni, azokat érvényre kell juttatni a koncepció megvalósítása során is. 13.1. Az esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség horizontális elv a szélesebb körben vett esélyegyenlőség biztosítását célozza: minden állampolgár számára megteremteni az egyenlő esélyeket a környezettől az oktatásig és munkavállalásig. A horizontális elv központi célcsoportját alkotják a nők, a fogyatékkal élő emberek, valamint a roma emberek. A kistérségben nem észlelhető a fenti csoportok kiemelten hátrányos helyzete, ebből kifolyólag úgy gondoljuk, nem szükséges a koncepcióban az ő érdekükben speciális intézkedéseket tervezni. Véleményünk szerint a koncepcióban foglaltak megvalósulása nagymértékben javítja az említett csoportok helyzetét is. 13.2. A fenntarthatóság A fenntartható fejlődés horizontális elv az erőforrások fenntartható felhasználására ösztönöz, és a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet harmonikus fejlesztését szorgalmazza. Az alapelv szükségességét egyrészt a makro-tervekhez való kötelező illeszkedés is előírja, másrészt a kistérség belső folyamatai is indokolják annak hangsúlyozását. A térség hosszú távú fejlődése csak úgy biztosítható, ha a fejlesztések előkészítése és megvalósítása során maximálisan figyelembe vételre kerülnek az egyes beruházások környezeti és társadalmi aspektusai is.

110


14. A stratégiai célok és a prioritások egymás közötti kapcsolatainak elemzése PRIORITÁSOK

TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

STRATÉGIAI CÉLOK A kistérség versenyképességének javítása



I.1. Kerékpárút kiépítése a két település között I. A kistérség I.2. A két település közötti közösségi közlekedési közlekedés fejlesztése viszonyainak javítása I.3. Az M35 autóút megépítése

II. A kistérség idegenforgalmának fejlesztése

II.1. A rendezvényturizmus fejlesztése és a két település között ezen a területen meglévő együttműködés magasabb szintre emelése II.2. A természetközeli turizmus által kínált adottságok magasabb szintre emelése II.3. A mikepércsi szálláshely-kapacitások növelése

III.1. Déli Ipari Park infrastrukturális III. adottságainak fejlesztése A kistérség ipari fejlődése alapjainak a III.2. A Mikepércsi Ipari Park kialakítása megteremtése IV.1. Szociális intézményi és alapszolgáltatási feladatok társulási szinten történő ellátása IV.2. A gyermekekkel kapcsolatos feladatok IV. társulási szinten történő ellátása A kistérség intézményhálózatának IV.3. Egészségügyi ellátás egyes elemeinek átszervezése átszervezése IV.4. Belső ellenőrzési feladatok társulási szinten történő ellátása

erős kapcsolat

közepes kapcsolat

gyenge/nincs kapcsolat

111


15. A megvalósítás mechanizmusa 15.1. A fejlesztések térségi szintű koordinációja A megvalósításban érintettek köre a kistérségi többcélú társulásból és a települések önkormányzataiból tevődik össze. Feladatuk, hogy elsősorban a kistérségi, és bizonyos mértékben a települési szintű igényeket kielégítsék, melyhez biztosítaniuk kell a szükséges szervezeti kereteket, definiálniuk a legfontosabb feladatokat, és informálni a célcsoportok és kedvezményezettek körét. 15.1.1. Intézményi és szervezeti háttér A projektek megvalósulásához szükséges támogatások összegét, a projektek támogatások lehívására való jogosultságát a „nagytérségi” területfejlesztési szervezetek hagyják jóvá. Ebből kifolyólag a koncepció megvalósítását segítő kistérségi projekteket továbbítani kell a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, valamint a szaktárcák és az Irányító Hatóságok felé. 15.1.2. A végrehajtásért felelős szervezet legfontosabb feladatai A kistérségi projektek végrehajtásáért a Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás a felelős, az önkormányzati szintű projektek megvalósításakor azonban a felelősség megosztható az érintett településsel. A Társulás feladatai a következők: • a kistérség társadalmi-gazdasági helyzetének folyamatos értékelése; • a települési önkormányzatok és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés elősegítése; • a nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről; • a kistérség érdekképviselete testületekben, fórumokon. Az operatív feladatokat az a kistérségi társulás munkaszervezete végzi, amelynek munkájába bekapcsolódik a kistérségi koordinátor is, aki elsősorban információ-továbbítás révén segíti a Társulás működését. A munkaszervezet feladatai közül az alábbiakat lehet kiemelni: • titkársági feladatok ellátása, adminisztráció; • kistérségi marketing és PR tevékenységek irányítása, szervezése; • nyilvánosság biztosítása: térségi honlap működtetése, hírlevél kiadása; • finanszírozási források felkutatása; • projekt-előkészítés, pályázatírás és projektmenedzsment; • a kistérségi stratégia képviselete a regionális tervezésben.

112


15.2. Finanszírozási források A koncepció végrehajtása során az intézkedések megvalósítása, a területi elv érvényesülése és a forrásoknak a célokhoz való rendelése, valamint ezek megvalósítási idősíkja várhatóan ütközik a források szűkössége következtében. Mindezen problémák kiküszöbölése érdekében van szükség egységes forrásmegosztási szabályok rögzítésére, a programelvűség, a tervezhetőség, a hatékony és mért, valamint ellenőrzött forrásfelhasználás szabályozásán keresztül. A koncepcióban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból. 15.2.1. Helyi források A társulást alkotó két település és a kistérségi társulás költségvetéséből el lehetne különíteni egy bizonyos összeget, amely források elsősorban a projektek előkészítését szolgálnák, illetve saját erőként jelentkeznének a pályázati források esetében. Ennek hiányában a bevételt termelő pályázatok esetében az önerő forrásaként felmerülhet a hitelfelvétel lehetősége is. A helyi források harmadik csoportját a vállalkozók által biztosított pénzeszközök jelentik, amelyek megjelenhetnek egyrészt, mint a vállalkozás saját tőkéje, másrészt – a korábban vázolt feltételek teljesítése esetében – mint hitelfelvétel. 15.2.2. Hazai állami források A 2007-2013 közötti időszakban a területfejlesztési célra rendelkezésre álló központi források döntő része az Európai Unióból érkező támogatások hazai társfinanszírozását szolgálja, mellettük azonban megmaradtak egyes decentralizált források is. A 2009-ben rendelkezésre álló források felhasználásra vonatkozó jogszabályokat (85/2009. Kormányrendelet) figyelembe véve a koncepció szempontjából potenciális lehetőségként a Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) vehető figyelembe. 15.2.3. Külföldi források A legfontosabb nemzetközi forrást az Európai Unió támogatási alapjai jelentik, amelyek nagysága a 2007-2013 közötti időszakban jelentős mértékben meghaladja a 2004-2006 közötti időszak összegét. Ezek közül kiemelkedő szerepet töltenek be egyrészt az Új Magyarország Fejlesztési Terv különböző operatív programjain keresztül elérhető források (itt kiemelkedő szerepet tölt be az Észak-Alföldi Operatív Program), másrészt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül elérhető források (a koncepció szempontjából elsősorban a III. intézkedéscsoportot – A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása – kell megemlíteni).

113


15.3. Ellenőrzési rendszer (monitoring) A koncepció-menedzsment folyamat lényeges eleme a monitoring-tevékenység, melynek során figyelemmel kell kísérni, hogy a koncepció megfelelő hatékonysággal kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosítja-e a kitűzött célok elérését. Mindennek érdekében a későbbi tervezési dokumentumokban (stratégiai és operatív program) definiált monitoring mutatók alakulását szükséges nyomon követni. A program megvalósításával összefüggő monitoring tevékenység a kistérségi társulás munkaszervezetének feladata. Az iroda minden év végén jelentést készít a koncepció végrehajtására vonatkozóan. A jelentés tartalmazza valamennyi – az adott év során végrehajtott – feladat összefoglaló bemutatását, valamint a monitoring mutatók alapján a koncepció végrehajtásában elért előrehaladást. Az éves jelentésnek része továbbá a következő évre vonatkozó cselekvési terv is. A iroda által előterjesztett éves jelentést a Társulás megvitatja és jóváhagyja.

16. A várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások 16.1. Környezeti változások A koncepció keretében tervezett intézkedések több szempontból is kedvező természeti változásokkal járnak. A két település közötti kerékpárút kiépítése, valamint a két település közötti közösségi közlekedés fejlesztése remélhetőleg csökkenti a Debrecen és Mikepércs közötti személygépkocsi-forgalmat, és így mérséklődik az ebből származó környezeti károkozás. Az előzőnél is nagyobb jelentőségű környezeti szempontból az M35 autóút megépítése, amely a jelenleg a megye egyik legforgalmasabb útjának, a 47. számú főközlekedési útnak az átmentő forgalmától mentesíti Mikepércs és Debrecen belső területeit, jelentős mértékben csökkentve a zaj- és légszennyezést. Az ipari parkokkal és az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztések, valamint a már elkészült beruházások működtetése valószínűleg a környezeti terheléssel jár együtt, amelynek mérséklése érdekében egyrészt minden beruházást szigorúan ellenőrizni kell a környezetvédelmi normák betartása szempontjából. Másrészt a kis- és középvállalkozásoktól, valamint a potenciális befektetőktől is jogosan várható el, hogy működésük és fejlesztéseik során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, valamint az idegenforgalmi fejlesztések használóit (a turistákat) is ösztönözni kell arra, hogy tevékenységük során vegyék figyelembe a környezet érdekeit. A Mikepércsre tervezett ipari park ugyanakkor pozitív környezeti hatásokat is generálhat, mivel hozzájárulhat a településen a lakóházak között működő ipari üzemek kitelepüléséhez.

114


16.2. Társadalmi változások A pozitív társadalmi változások elősegítése a koncepció egyik kulcsfontosságú törekvése. Elérésében fontos szerepet játszanak az ipar és az idegenforgalom fejlesztése eredményeként keletkező új munkahelyek, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, a munkanélküliség csökkenéséhez, valamint a lakosság rendelkezésére álló jövedelmek emelkedéséhez. Az M35 autóút megépítése a lakosságot nagymértékben megterhelő közlekedési károk csökkentésével szintén pozitív társadalmi változásokat generálhat. Harmadrészt az intézményhálózat átszervezése révén növekednek az egyes intézmények működésére rendelkezésre álló anyagi erőforrások, és ez az ellátás színvonalának az emelkedése révén szintén pozitív társadalmi hatású. 16.3. Gazdasági változások A gazdasági infrastruktúra fejlesztése intenzív befektetés-ösztönzési tevékenységgel kiegészítve elősegíti külső beruházások kistérségbe vonzását. Ezáltal új munkahelyek jönnek létre, nő a foglalkoztatottak száma, közvetve nőnek a helyi önkormányzatok bevételei és csökkennek szociális kiadásaik. A betelepülő vállalkozások új tevékenységeket, gazdasági ágakat is meghonosíthatnak a kistérségben, ezáltal növelve a gazdaság diverzifikációját. A kistérségben működő vállalkozásokra is pozitív hatást fejt ki a gazdasági infrastruktúra fejlesztése, mivel javítja a vállalkozások versenyképességét. A másik jelentős terület a turizmus fejlesztése. A napjainkban még alacsony szinten kiaknázott potenciálok idegenforgalmi érvényesítése a kistérség kedvező objektív megítélését eredményezheti, hozzájárulva a turisták megtartásához és vonzásához. Az idegenforgalom fejlesztése elősegíti a foglalkoztatás növekedését, és alternatív jövedelemforráshoz juttatja a lakosságot.

115

A DEBRECENI KISTÉRSÉG

Recommend Documents