STATUS QUO ELEMZÉS BUDAPEST, XVIII. KERÜLET, VECSÉS VÉGSŐ VÁLTOZAT

STATUS QUO ELEMZÉS BUDAPEST, XVIII. KERÜLET, VECSÉS VÉGSŐ VÁLTOZAT

BUDAPEST, 2013

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS REPÜLŐTEREK VONZÁSKÖRZETÉBEN STATUS QUO ELEMZÉS – BUDAPEST XVIII. KERÜLET ÉS VECSÉS

BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZATA VECSÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

STATUS QUO ELEMZÉS VÉGSŐ VÁLTOZAT

BUDAPEST, 2013

2


“airLED Helyi gazdaságfejlesztés repülőterek vonzáskörzetében’ project No 4CE485P4. CENTRAL EUROPE PROJECT, partnerségi megállapodás alapján.

Az elemzést készítették: Karácsony Krisztián, vezető tanácsadó, ECORYS Magyarország Bedőcs Bernadett, vezető tanácsadó, ECORYS Magyarország Horváth Áron, vezető elemző, ELTINGA Maclean Aliz, vezető elemző, ELTINGA

Az elemzést összeállította:

ECORYS Magyarország Kft. 1027 Budapest Margit krt. 26. Telefon:(+36) (1) 266 38 09 Fax: (+36) (1) 317 20 91 Email: [email protected] Web: www.ecorys.hu

3


TARTALOMJEGYZÉK

I.

FELTEVÉSEK

5

II.

A REPÜLŐTÉR HATÁSTERÜLETE

6

III.

KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

9

IV.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

14

V.

TERÜLETI FEJLŐDÉS

19

VI.

A REPÜLŐTÉR MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE

29

VII.

A REPÜLŐTÉR POTENCIÁLJA

32

VIII.

A REPÜLŐTÉR GAZDASÁGI ELEMZÉSE

34

IX.

A REPÜLŐTÉRI INFRASTRUKTÚRA ELEMZÉSE

36

X.

A REPÜLŐTÉR KÖZVETLEN HATÁSTERÜLETE

39

XI.

A VONZÁSKÖRZET ELEMZÉSE

41

XII.

LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS

59

XIII.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

61

MELLÉKLET

65

4


I.

FELTEVÉSEK

Budapest

Liszt

Ferenc

Nemzetközi

Repülőtér

térségének

Status

Quo

Elemzése

összefoglalja azokat az információkat és tényezőket, melyek meghatározzák vagy hatással vannak a jövőbeni gazdaságfejlesztésre. A fő hangsúlyt az elemzésben a térség térbeli, környezeti, városépítészeti és gazdasági jellemzői kapták. Az egyes tényezők különböző térbeli dimenzióban lettek megvizsgálva, miután meg lett határozva a repülőtér közvetlen és közvetett hatásterülete. Ezen kívül az elemzés meghatározza a repülőtér helyzetét országos és regionális viszonylatban is. A környezeti értékek védelme az EU tagországok fontos célja és esetenként befolyásolhatja vagy akár meg is akadályozhatja a repülőtér vagy környékének fejlesztését. Az elemzés bemutatja azokat a potenciális kockázati tényezőket és lehetőségeket, melyeket a természetvédelem jelenthet a jövőbeni fejlesztések esetén. A repülőtér körüli térség jelenlegi és a lehetséges jövőbeni területhasználatát elemezve a riport bemutatja azokat a térségeket és lehetséges irányokat, ahol a gazdasági fejlesztések megvalósulhatnak. A közlekedési infrastruktúra helyzete, a térség megközelíthetősége illetve a logisztika kritikus tényezői lehetnek egy jövőbeli fejlesztésnek, ezért az elemzés bemutatja a meglévő hálózatokat és tervezett fejlesztéseket is. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér illetve a helyi vállalakozások jelenlegi gazdasági és infrastrukturális helyzete mutatja meg egy jövőbeli gazdasági fejlesztés alapját illetve annak lehetséges kiterjedését, méreteit. A vonzáskörzet elemzése értékeli a repülőtér vonzáskörzetének társadalmi és gazdasági helyzetét. Az elemzés végső célja pedig – az összegyűjtött információk és azok elemzése révén – az, hogy az airLED projekt következő fázisához, a gazdaságfejlesztési terv elkészítéséhez nyújtson kiindulópontot és tervezési segítséget.

5


II.

A REPÜLŐTÉR HATÁSTERÜLETE 2.1. A repülőtér közvetlen és közvetett hatásterületeinek lehatárolása – térképi távolság alapján Az elemzés a térképi távolságon alapul és két zónát határoz meg a repülőtértől, egy 10 kmes kört (mely a repülőtér közvetlen hatásterülete), illetve egy 40 km-es kört (mely a repülőtér közvetett hatásterülete). II.1. Ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hatásterületei térképi távolság alapján

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a budapesti agglomerációs térség dél-keleti részén fekszik, Budapest XVII. és XVIII. kerületiének, illetve Vecsés városának területén. 6


Közvetlen hatásterülete – a metodikai meghatározás alapján – a repülőtér termináljától számított 10 km-es zóna, mely magába foglalja a főváros keleti részét (a XVII., XVIII., XIX. kerületeket, illetve a X., XVI. és XXIII. kerületek egy részét) illetve az agglomeráció dél-keleti szektorát (Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő, Maglód, Ecser és Pécel településeket). A hatásterületre elsősorban a kertvárosi lakóterületek jellemzőek, illetve az ezekbe helyenként beágyazódó ipari, gazdasági területek. A 40 km-es kör a repülőtér körül a közvetlen hatásterületet jelenti, mely nemcsak a főváros és agglomerációjának teljes területét felöleli, hanem a Közép-magyarországi régió majd teljes területét is, mely az ország gazdasági központja is egyben. A zónában található Budapest, egy megyei jogú város (Érd), a Közép-magyarországi régió 35 városa (Albertirsa, Aszód, Biatorbágy, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Dabas, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Fót, Göd, Gödöllő, Halásztelek, Isaszeg, Kistarcsa, Monor, Nagykáta, Ócsa, Örkény, Pilis, Pilisvörösvár, Pomáz, Ráckeve, Százhalombatta, Szentendre, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Tápiószele, Tököl, Törökbálint, Tura, Vác, Veresegyház, Zsámbék), az Észak-magyarországi régió két települése (Hatvan és Boldog), és az Észak-alföldi régió egy városa (Jászfényszaru).

2.2. A repülőtér közvetlen és közvetett hatásterületeinek lehatárolása – időbeli elérhetőség alapján Az elemzés időbeli elérhetőség alapján meghatározza a térbeli zónákat. A reptér térsége két fő zónára lett felosztva: az I. zónára, mely a repülőtér 20 perces elérhetőségét mutatja, illetve a II. zónára, mely a repülőtértől való 60 perces távolságot mutatja. (lásd II.2. Ábra) Repülőterek hatásterületeinek általános meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy egy repülőtér rendelkezik egy kontinentális (vagy akár világméretű) hatásterülettel, melyet a különböző légi járatokkal közvetlenül vagy közvetetten el lehet érni a repülőtérről, illetve rendelkezik egy olyan regionális hatásterülettel is, amelyből a lehetséges, repteret igénybe vevő utasok kerülnek ki. Ezen kívül pedig le tudunk határolni egy helyi hatásterületet is, mely a repülőtér gazdasági vonzáskörzetét fedi le. A repülőtér regionális hatásterülete egyrészt szélesebb, mint a helyi hatásterület és lefedi az ország nagy részét. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jelentősége azonban csökken nyugati irányban, ahol Bécs vagy Pozsony elérhetősége könnyebb, illetve csökken a hatásterület keleti irányban is, ahol a Debreceni Repülőtér rendelkezik regionális szerepkörrel. 7


II.2. Ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hatásterületei időbeli elérhetőség alapján

A helyi hatásterületeket elemezve látható, hogy a 20 perces közvetlen zóna lefedi a 10 kmes kör nagy részét és túlnyúlik azon a Ferihegyi gyorsforgalmi út és a 4-es főút folyosója mentén a főváros belső területei illetve az agglomeráció dél-keleti szektora felé. A másodlagos zóna, mely a 60 perces távolságot jelöli ki a repülőtértől, magába foglalja a 40 km-es kört és további területeket lefed az autóutak és autópályák mentén. Összességében a repülőtér elérhetősége relatív jónak mondható mind a városközpontból, mind a környező térségből. Az elérési idő párhuzamosan nő a megtett távolsággal a rurális térségekben, míg a városközpont vagy a főváros nyugati részeinek eléréshez arányosan nagyobb idő szükséges. A közúthálózat az elérhetőségben fontos szerepet játszik, és a közúti rendszerek fejlesztése a városközpont és a repülőtér között további fejlesztéseket igényel.

8


III. KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

A természeti környezet védelme egy olyan fontos elem, mely jelentősen lehatárolhatja a repülőtér környékének fejlesztését illetve annak kiterjedését. Az EU tagállamok nagy hangsúlyt fektetnek az értékes természeti területek védelmére, mely a NATURA 2000 hálózatok, illetve a repülőterek körül létrehozott korlátozott területek létrehozásában is megjelent. III.1. Ábra Védett területek a repülőtér közvetlen és közvetett hatásterületén

9


A fenti térkép a különböző természetvédelmi területeket mutatja a repülőtér közvetlen és közvetett hatásterületén. A hatásterület nagy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területére esik. A közvetett hatásterület számos Természetvédelmi Területet, Tájvédelmi Körzetet, NATURA 2000 és nemzeti parki területet fed le. A repülőtérhez legközelebbi védett terület a Gödöllői Dombvidék TK az észak-keleti irányban, 20 km-re, illetve a Csévharszti borokás TT déli irányban, hozzávetőlegesen 25 km-re a repülőtér területétől. A területhasználat struktúrája a védett területeken a következők szerint alakul: 7% vízfelület, 58% erdő, 31% egyéb mezőgazdasági terület illetve 4% beépített terület. III.2. Ábra Védett természeti kilométerszelvényeiben

területek

megoszlása

a

repülőtértől

mért

távolság

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1

2

3

4

5

6

7 8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

protected areas

areas not covered by the forms of nature protection

A fenti hisztogram a természetvédelmi területek jelenlegi helyzetének elemzését mutatja három viszonylatban: a közvetlen környezetében (a repülőtér 1 km-es távolságán belül), a repülőtér legerősebb gazdasági hatásterületén (10 km-es körön belül), illetve a közvetett hatásterületen (10 és 40 km-es távolság között). Összefoglalva: a repülőtér közvetlen vonzáskörzetében (10 km-es körön belül) nem található jelentős védett természeti terület, míg a tágabb térségben számos nemzeti parki, tájvédelmi és természetvédelmi terület és körzet vagy NATURA 2000 terület található, melyek a hatásterület egyes részeit 2-18%-os arányban fedik le.

10


III.3. Ábra Területhasználati módok a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zajvédelmi zónáiban

A repülőtér területét zajvédelmi zónák veszik körül (szürke oválisokkal jelölve). Az „A”, „B” és „C” zónák összesen 1017 hektárt fednek le. A védelmi zónák területhasználati struktúrája 76%-ban a repülőtér közlekedési területét, 10% mezőgazdasági területet és 12% erdőt foglal magába. A zajvédelmi zónákban mintegy 1900 fős népesség lakik összesen. A zajvédelmi zóna kiterjedése meglehetősen behatárolt, nagyrészt a repülőtér területére korlátozódik. A zónákban összesen csak 5,3 hektár lakóterület található, így megállapítható, hogy a zajvédelmi zónák nem fogják jelentősen befolyásolni a repülőtér és környékének fejlesztési terveit.

11


III. 1. Tábla Különböző természetvédelmi formák megoszlása a repülőtér közvetlen és közvetett hatásterületén

III. 2.Tábla A zajvédelmi zónákon belüli területek megoszlása területhasználati módok szerint

12


III. 3.Tábla A zajvédelmi zónákon belüli népesség száma

13


IV. ÉPÍTETT KÖRNYEZET

A fejezet összefoglalja a repülőtér, a közvetlen környezet és a tágabb hatásterület beruházásait. A hangsúly elsősorban a közlekedési infrastruktúrákra, logisztikai központokra, technológiai és üzleti parkokra illetve a közvetlen repülőtéren megvalósult fejlesztésekre helyeződött. IV.1. Tábla Megvalósult beruházások a repülőtéren belül illetve annak hatásterületén Az EU A beruházás támogatás Megvalósult A beruházás A beruházás összértéke összértéke beruházás helyszíne típusa ezer Euróban

1

Skycourt

A Repülőtér

B

152,000

4,000

2

A Repülőtér

B

112,000

0

2

Egyéb repülőtéri fejlesztés M4 útfejlesztés

B Vecsés

A

43,000

35,000

3

útfejlesztés

B Pécel

A

5,000

5,000

4

útfejlesztés alatt) Sky-log

B Vecsés

A

5,000

5,000

B Vecsés

B

200

60

B Vecsés

B

45,000

0

B Vecsés

B

14,000

0

8

Europolis Business Park Airoport City logisztikai park útfejlesztés

B Vecsés

A

2,500

2,250

9

Üzleti park fejlesztés

B

500

160

10

A

34,000

0

B Vecsés

B

6,200

0

12

Market Central kiskereskedelmi fejlesztést Quadrum irodaközpont útfejlesztés

B Budapest, XVIII., Gyömrői út B Vecsés

C Ócsa

A

725

725

13

Ipari park fejlesztés

C Bugyi

B

900

420

14

BILK logisztikai park

C XXIII.

C

6,400

1,600

5 6 7

11

(építés

–

Budapest

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ECORYS adatbázis

14


A repülőtéren illetve annak hatásterületén megvalósult beruházásoknak három különböző típusát tudjuk megkülönböztetni: -

az állam által megvalósított fejlesztések, melyek részben EU társfinanszírozással jöttek létre. A projektek nagy része út ás autóút fejlesztés, összesen 56 millió Euró értékben.

-

a repülőtérhez kapcsolódó fejlesztések, összesen 264 millió Euró értékben, melyeket a repülőtér üzemeltetője finanszírozott részben EU támogatások igénybe vételével. A projektek az úgynevezett „BUD Future program” részei, mely a repülőtér üzemeltetőjének rövid és középtávú fejlesztési tervet tartalmazza.

-

a harmadik típusú beruházásokat magán befektetők valósították meg, nayg részt logisztikai parkok, ipari területek, kiskereskedelmi és irodai központok. A beruházások értéke meghaladja az 1 milliárd Eurót.

A beruházások térképe, mely bemutatja a fenti táblázat projektjeit (sorszámok a narancs színű körökben)

15


A repülőtér üzemeltetője 2007-ben indította el a BUD Future programot, mely meglévő létesítmények bővítését, illetve számos infrastruktúrafejlesztési projekt, illetve új funkcióval rendelkező létesítmények megvalósítását tartalmazza. 2013-ig a SkyCourt megépítése illetve számos egyéb biztonságtechnikai, kapacitásbővítési projekt valósult meg. A terv a további projekteket tartalmazza: -

Airport City szállodával és parkolóházzal,

-

Cargo City raktárépületekkel,

-

Irodai övezet,

-

2-es terminál bővítése,

-

üzleti park,

-

vegyes ipari zóna,

-

vegyes raktár zóna,

-

vegyes zóna szállodával és irodával,

-

vegyes ipari zóna.

Térkép: meglévő létesítmények és tervezett fejlesztések a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

16


A terminálbővítés és a Cargo City projektek látványterve, forrás: Budapest Airport Zrt.

A metodikával összhangban, az elemzés megvizsgálja a repülőtér és közvetlen környezetének területhasználati struktúráját a következők szerint: a) a repülőtéri infrastruktúra

területe (kifutópályák, utak, hangárok, légi irányítás

létesítményei, navigációs infrastruktúra stb.) terminálépületek, b) közlekedési területek (vasútállomások, közutak, vasúti területek), c) közterületek (gyalogos területek, parkok, terek), d) kereskedelmi területek (szállodák, üzletek, irodák és egyéb bérelhető létesítmények, fizetős parkolók), e) lakóterületek (családi házas térségek, társasházas övezetek), f) mezőgazdasági területek, g) vízfelületek.

IV.2. Tábla Területhasználat jelenlegi megoszlása Területhasználati típus

Felület M2 2 720 955 39 883 0 67 816 0 310 914 0

repülőtéri infrastruktúra területe közlekedési területek közterületek kereskedelmi területek lakóterületek mezőgazdasági területek vízfelületek * a teljes felület százalékában

1. 2 3 4 5 6 7

17

%* 86,61 1,27 0 2,16 0 9,90 0


IV.3. Tábla Területhasználat jövőbeni megoszlása a repülőtér fejlesztési terve alapján Felület

Területhasználati típus M2 2 802 611 39 883 0 147 358 0 149 714 0


1. 2 3 4 5 6 7

%* 89,21 1,27 0 4,69 0 4,77 0

IV.4. Tábla Területhasználat jövőbeni változása Felület

Területhasználati típus M2 +81 656 0 0 +79 542 0 -161 200 0


1. 2 3 4 5 6 7

18

%* +2,60 0 0 +2,53 0 -5,13 0


V.

TERÜLETI FEJLŐDÉS

Az repülőtér és környékének integrált gazdaságfejlesztési terve meghatározza a repülőtér helyét az ország és a régió térszerkezetében. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér több település adminisztratív területére is esik. A gazdasági fejlesztés sikerességének eléréséhez ebben az esetben az egyes települések és kerületek közötti feladatok és felelősségek megosztására, illetve a különböző érdekelt felek, önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek és magán cégek közötti szorosabb együttműködésre van szükség A metodika alapján a jelenlegi helyzet elemzése a következő tényezők alapján történik: a) a repülőtér helyzete az országos repülőtér hálózatban, b) területi és funkcionális kapcsolat a repülőtér és a főváros és térsége között, c) területhasználat a repülőtér körüli 40 km-es körzetben, d) településfejlesztési tervek a repülőtér 10 km-es körzetében (az egyes települések hatályos szabályozási tervei, urbanisztikai folyamatok). Az első térkép a repülőtér területi kapcsolatait mutatja a beépített városi szövet és a rurális agglomerációs zóna határán. A repülőtér fekvése lehetőséget kínál arra, hogy ötvözni lehessen

a

főváros

közelségének

előnyeit

(potenciális

munkavállalók,

vásárlók,

vállalkozások, egyetemek, K+F intézetek magas száma), az alacsony sűrűségű félrurális agglomerációs térség fejlesztési potenciáljával. A térkép ugyancsak bemutatja a főváros és térségének közút és vasút hálózatát. A repülőtér a 4-es számú főút folyosója mentén helyezkedik el, mely Budapest belvárosát köti össze az ország keleti részével. A közeli M0-áa autóút pedig további kapcsolatot biztosít a fővárosi térség többi szektorával és az országos autópálya hálózattal.

19


V.1. Ábra Területi kapcsolat a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a fővárosi térség között

Az elmúlt évtizedben Budapest és agglomerációs térsége volt a lakóterület és ipari-logisztikai fejlesztések kiemelt területe Magyarországon. A beépített területek (lakóparkok, gazdasági zónák) növekedése az egykori falusias, kertvárosias területeken igen jelentős méreteket öltött.

20


V.2. Ábra Területi kapcsolat a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a fővárosi térség között (nagyítás)

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egy fejlődő metropolisz régió közepén fekszik. A fejlesztések első fázisa a repülőtér környékén elsősorban Budapest és Vecsés határán található területre terjedt ki, új gazdasági zónát hozva létre, mely alapot biztosíthat egy jövőbeli repülőtéri alközpont számára.

21


V.3. Ábra Területhasználat a repülőtér 40 km-es körzetében

A repülőtér környékének jelenlegi területhasználati egységei beépített területekből, erdőből és mezőgazdasági területekből áll. A repülőtér nyugati részén a jelenlegi területhasználat akadályt jelenthet a fejlesztések számára, míg a mezőgazdasági területek a közvetlen szomszédságban potenciális fejlesztési területek lehetnek a jövőben.

22


V.4. Ábra Területhasználati egységek megoszlása a repülőtértől mért távolság kilométerszelvényeiben

A fenti hisztogram azt mutatja, hogy potenciális fejlesztési területek helyezkednek el a repülőtér közvetlen közelében is, illetve a mezőgazdasági területek a repülőtértől távolodva növekvő arányban vannak jelen. A fejezet következő része bemutatja a jelenlegi szabályozási tervi helyzetet a három érintett településen. A szabályozási tervek megmutatják a települések fő fejlesztési irányait illetve a potenciális fejlesztési területeket és azok kapcsolatát egymáshoz, a meglévő városi szövethez és magához a repülőtérhez. Vecsés városa a repülőteret dél-keleti irányból határolja, és itt találhatóak a legjelentősebb fejlesztési területek, melyek a legjobb helyzeti potenciállal rendelkeznek. Két fő fejlesztési zónát lehet kiemelni, melyek különböző településszerkezeti pozícióban vannak: -

A Budapest és Vecsés közötti határterület lakóterületek közötti övezete volt az elmúlt évtizedek egy fő fejlesztési célpontja. A zóna fő közlekedési tengelyét a 4-es főút és az ahhoz merőlegesen kapcsolódó vecsési Széchenyi út jelenti. A hagyományos iparterületek mellé új üzleti parkok, irodák és szálloda épült. A zónának központi fekvése van a régióban és még mindig jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik, mely kb. 400 hektárt ölel fel.

23


-

A második zóna a repülőtér kifutópálya térsége és Vecsés lakóövezet között helyezkedik el. A zóna megközelíthetőségén sokat javított a megépült M4-es autóút. A terület nagy része egy tulajdonosi csoport kezében van. A terület a jövőbeli repülőtéri cargo központ potenciális második ütemének (az első ütem még a repülőtér területén épülhet ki) adhat helyet, illetve más gazdasági funkciót is befogadhat. A zóna területe hozzávetőleg 500 hektár.

Vecsés város szabályozási terve

Forrás: Vecsés Város Önkormányzata Az említett zónák mellett több egyéb fejlesztési terület is kijelölésre került Vecsés területén, melyek azonban vagy gyengébb településszerkezeti pozícióban vannak, vagy nehézkesebb a megközelíthetőségük, vagy tulajdoni viszonyaik rendezetlenek.

24


A lenti térkép a fővárosi szabályozási keretterv repülőtér környékét magába foglaló része, mely a XVIII. kerület városi szövetét mutatja. A kerületben egy jelentősebb fejlesztési terület található az 1. terminál közelében, a Ferihegyi gyorsforgalmi út mentén. A terület egy jövőbeli közúti csomópont körül helyezkedik el, mely a jelenlegi gyorsforgalmi út és a tervezett észak-déli összekötő út között fog létrejönni (lást Megközelíthetőség fejezetben részletesen). A XVIII. kerületben ezen kívül még kisebb méretű fejlesztési területek állnak rendelkezésre, melyek a vecsési gazdasági zónához kapcsolódnak. Fővárosi szabályozási keretterv

Forrás: Budapest Főváros Önkormányzata Ecser település a repülőteret északi irányból határolja egy jelentős méretű fejlesztési területtel. Az egykori mezőgazdasági területet gazdasági övezetté lett átminősítve és egy tulajdonosi csoport kezében van. Az úgynevezett Inter-modality Centernek közvetlen közúti kapcsolata van az M0-ás autóúttal és egy vasútvonal közvetlen közelében fekszik, ugyanakkor hiányosak a közműkapcsolatai és összeköttetései a repülőtérrel. A fejlesztési terület mérete meghaladja a 400 hektárt.

25


Ecser szabályozási terve

Forrás: Ecser Önkormányzata A három érintett repülőtér környéki település szabályozási terveit, illetve az elmúlt évtizedek területfejlesztési folyamatait valamint a jelenlegi és jövőbeli gazdasági helyzetet vizsgálva két jellemző fejlesztési szcenáriót tudunk felvázolni a következő évtizedre: -

Az első szcenárióban feltételezzük, hogy fennáll a jelenlegi fejlesztési terület túlkínálat a repülőtér környezetében, míg a kereslet az elmúlt időszaknál lassabb ütemben bontakozik ki. Ebben a szcenárióban feltételezzük továbbá, hogy az érintett önkormányzatok nem dolgoznak ki közös fejlesztési tervet és erről nem kötnek megállapodást. Az egyes fejlesztési területek egymással fognak versenyezni a repülőtér körül. Az elszórt fejlesztések nem fognak olyan kritikus tömeg és szinergiát alkotni, mely szükséges lenne egy helyi alközpont létrehozásához, így a repülőtér nyújtotta gazdasági előnyök nagyrészt kihasználatlanok maradnak.

-

A második változat egy közös gazdaságfejlesztési terv létrejöttét feltételezi, mely priorizálja a különböző fejlesztési területeket és a befektetéseket egy alközpont, egy „airport city” létrejött érdekében csatornázza be. Az egyes fejlesztési zónák között feladatmegosztás alakul ki, és létrejön egy hatékony együttműködés. Ezek mentén a települések együttműködnek és a repülőtér gazdasági potenciálját megpróbálják magán fejlesztőkkel együtt a lehető legjobban kihasználni. 26


A fejezet következő része megvilágítja a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szerepét a magyarorszégi légi közlekedési piacon és a versenyhelyzetet a magyar repülőterek között a nemzetközi légi forgalomban. V.1. Tábla Légi utasforgalom a magyarországi repülőtereken, 2010-ben (ezer fő) utasszám repülőtér

belföldi forgalom

utasszám/ ezer fő népesség

nemzetközi forgalom

belföldi forgalom

nemzetközi forgalom

Budapest

0

8,190000

menetrend szerinti 7,696,000

Debrecen

0

24,000

0

24,000

0

120

120

FlyBalaton

0

14,800

0

14,800

0

592

592

összesen

charter

összesen

493,000

0

4,817

menetrend szerinti 4,527

charter 290

Forrás: KSH (a FlyBalaton esetében a népesség száma magába foglalja Keszthely, Hévíz és Sármellék népességét)

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér dominálta a magyar légi utasforgalmi piacot 2010-ben. Az utasforgalom, 72 ország viszonylatában, 8,2 millió volt, 1%-al magasabb mint az előző évben. Ez az utas volumen 105,5 ezer járatszám mellett valósult meg, ami viszont 4%-al alacsonyabb volt, mint 2009-ben. MALÉV, Wizz Air, Lufthansa, EasyJet, Swiss, Travel Service és a British Airways voltak a fő légitársaságok abban az évben. A repülőtér 70 ország felé közvetít charter járatokat. Menetrendszerinti járatok esetében a legfontosabb célországok Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország voltak, míg a charter járatok esetében Egyiptom, Törökország, Görögország és Tunézia voltak. A Debreceni Repülőtér és a FlyBalaton (ma Hévíz Balaton Airport néven működik) kizárólag nem menetrendszerinti járatokkal rendelkezett 2010-ben. V.2. Tábla. Cargo forgalom a magyarországi repülőtereken, 2010-ben repülőtér

összesen

érkező teherforgalom belföldi

nemzetközi

induló teherforgalom belföldi

nemzetközi

belföldi

nemzetközi

Budapest

0

65,514

0

0

tonna 39,735

0

0

25,779

Debrecen

0

107

0

0

n.a.

0

0

n.a.

FlyBalaton

0

265

0

0

n.a.

0

0

n.a.

összesen

Forrás: KSH

27

posta

összesen

posta


A repülőtér teherforgalma 2010-ben 65,5 ezer tonna volt, ami 21%-al volt magasabb érték, mint az azelőtti évben. A másik két vidéki repülőtér teherforgalma nem volt jelentős a vizsgált évben.

V.3. Tábla Légi utasforgalom a magyarországi repülőtereken 2004 – 2010 (ezer fő) repülőtér

2004

2005

2006

utasforgalom 2007

2008

2009

2010

Budapest

6,393

7,933

8,267

8,597

8,443

8,095

8,190

Debrecen

14

33

40

40

43

25

24

FlyBalaton

23

25

80

110

102

15

14

Forrás: KSH, repülőterek weboldalai

Az utasszám volumenének volt egy felszálló ága 2004 és 2008 között, míg a gazdasági válságot követően az utasszámban jelentős csökkenés volt megfigyelhető, nagyrészt a turistaforgalom elmaradása miatt. V.4. Légi teherforgalom a magyarországi repülőtereken 2004 – 2010 (tonna) repülőtér

2004

2005

2006

Budapest

60,441

55,519

65,151

Debrecen

n.a.

n.a.

FlyBalaton

n.a.

n.a.

teherforgalom 2007

2008

2009

2010

68,144

62,714

54,355

65,514

n.a.

n.a.

4

146

107

n.a.

n.a.

503

47

265

Forrás: KSH, repülőterek weboldalai

28


VI.

A REPÜLŐTÉR MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér 66 európai repülőtérrel trat fent közvetlen vagy közvetett kapcsolatot és 16 repülőtérrel a világ többi részén. A tavalyi évben, a magyar nemzeti légitársaság, a Malév leállását követően a repülőtér számos várossal elvesztette közvetlen kapcsolatát, főleg észak-amerikai, közel-keleti és dél-kelet- ázsiai térségekben. Számos korábbi Malév járatot fapados légitársaságok váltottak ki (főleg WizzAir vagy Ryanair). A repülőtér átlagosan 688 heti járatszámot üzemeltet, melyből 163 Budapestet a világ nagyvárosaival (London, Párizs, Brüsszel vagy Berlin) köti össze A repülőtér közvetlen menetrendszerinti légi járatai

Forrás: Budapest Airport Zrt. A repülőtér 20-60 perc alatt elérhető a Ferihegyi gyorsforgalmi úton keresztül a belvárosból. Az út elválasztott pályán fut, így a repülőtér megközelítése zavartalanul történhet, csak különleges esetekben fordulnak elő akadályozó körülmények. (forrás: Budapest Airport Zrt.) Az M0-ás autóút keleti szektorának kiépítését követően a repülőtér megközelíthetősége javult mind a keleti (az M31-es és M3-as autópályákon keresztül), mind a nyugati (az M1-es és M7-es autópályákon keresztül) irányból. 29


VI.1. Ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hatásterületei időbeli elérhetőség alapján

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér néhány buszjárattal megközelíthető a belváros felől: a 200E járat a 2. terminál és a Kőbánya-Kispest metró végállomás között jár 8-15 perces időközönként (napi átlagban 2500-3000 utasszámmal). Munkanapokon 148, míg a hétvégeken naponta 131 járat közlekedik a végállomások között. Az utasok a 3-as metrójárattal elérhetik 20 perc alatt a belvárost, ahonnan átszállási lehetőségekkel az egész főváros területe elérhető. A 900-as éjszakai buszjárat a repülőtér és a XVIII. kerületi központ között közlekedik, ahol át lehet szállni a 950-es vagy a 950E számú járatokra, melyekkel a belváros elérhető. Az éjszakai járatok óránkénti sűrűséggel járnak. Budapest középtávú fejlesztési tervében több olyan elem is található, melyek hatással lehetnek a repülőtér megközelítésére. A Budapesti Közlekedési Központ előzetes tervei alapján a Ferihegyi gyorsforgalmi út felújítása 2018-ig várható. Egy mások projekt egy 30


észak-déli közúti tengelyt teremt a XVI. kerület és az M5-ös autópálya között és javítani fogja a közlekedési kapcsolatot a repülőtér illetve a vonzáskörzet északi (XVI., XVII. kerületek) és déli (XXIII. kerület) területei között. A projekt 2020 és 2025 közötti időszakra van időben ütemezve. A fővárosi közlekedési rendszerterv előzetes változatának áttekintése, 2013.

észak-déli tengely

gyorsforgalmi út

repülőtér

új nagy sebességű vasútvonal

Forrás: Budapest Közlekedési Központ, ECORYS szerkesztés A repülőtér vasúti kapcsolatainak fejlesztésére két koncepció készült. Középtávon a terv a meglévő vasúti hálózat bővítésével számol. A bővítés egy új sínpár kiépítését jelenti a repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, mely biztosíthatja a gyors összeköttetést (Ferex). A projekt része több vasúti-közúti kereszteződés illetve vasútállomás átépítése is. A hosszú távú megoldás az európai nagy sebességű vasúthálózat kiépítéséhez kapcsolódik. A hálózat magyar része (NSV) Budapest déli részén fog futni, két állomással: Kelenföld a főváros nyugati részén, míg a repülőtér a keleti oldalon. Az új vasútvonal alagútban fog futni a repülőtér területe alatt, és egy új állomás lesz kiépítve a 2-es terminál alatt.

31


VII.

A REPÜLŐTÉR POTENCIÁLJA A metodikának megfelelően a hatásterület elemzése A. Bertaud and von Thünen modellje alapján történt. A modell láthatóvá teszi a demográfiai paraméterek területi dinemióba helyezését a következő megközelítés szerint: 1) körök 1 km-es szélességben 2) a repülőtér elérhetőségének izokrón vonalai, pl. 10 perces A modellt 6 munkamenetben lehet elkészíteni: 1) a repülőtér közepének meghatározása, 2) a megadott táv szerinti izokrónok megszerkesztése a repülőtér köré, 3) a tesztelni kívánt paraméterek, jelen esetben a népességszám, 4) a megfelelő GIS algoritmusok kifejlesztése és alkalmazása, mely lehetővé teszi a paraméterek kiválasztását a kívánt időtávokban, 5) hisztogram előkészítése az eredmény bemutatására, 6) leírás csatolása az adatokhoz. VII.1. Ábra Népesség megoszlása a repülőtértől mért távolság kilométerszelvényeiben

32


VII.2. Ábra Népesség megoszlása a repülőtér hatásterületén az időbeli elérhetőség 10 perces szelvényeiben

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vonzáskörzetét a főváros és az agglomeráció demográfiai adottságai dominálják. A fenti grafikon mutatja az elérhető népesség számát a repülőtér körül: a 30 perces zónán belül 1,5 milliós, míg az egy órán belüli zónában 3,5 milliós népesség érhető el. A közvetlen hatásterületen belül (10 km-es körben) a népesség száma 390.000 volt 2011-ben. A közvetett vonzáskörzet (40 km-es körben) népessége pedig 3,1 millió volt ugyanabban az időszakban. Összességében, a repülőtér és környékének fejlesztései egy relatív nagy számú potenciális munkavállalói létszámmal illetve vásárlőerővel számolhatnak. Budapesten találhatók a legnagyobb arányban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és széles skálája a különböző felsőoktatási intézményeknek is. Továbbá a főváros, mint gazdasági centrum adja a nemzeti GDP 37%-át, ami a magas vásárlőerő jelenlétét is jelenti.

33


VIII.

A REPÜLŐTÉR GAZDASÁGI ELEMZÉSE

A következő fejezet a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. pénzügyi beszámolóinak elemzését tartalmazza. Az első fejezet a 2011-es év mérlegét mutatja be (forrás Budapest Airport Zrt.). A 2011-es évben az ingatlanok, eszközök és ingóságok értéke megnövekedett, mely nagyrészt a SkyCourt fejlesztéséhez kapcsolódik, mely a „a és „B terminált köti össze és 2011 márciusában került átadásra. Ehhez kapcsolódik még a „A és „B terminálok átépítése is. A cég 2011-ben a kölcsönök visszafizetése részben tőkeemelésből finanszírozta. Továbbá a magyar állam, mint a Budapest Airport Zrt. kisebbségi részvény tulajdonosa értékesítette tulajdonát. A részvénytulajdon vétele szintén tőkeemelésből lett finanszírozva. A kölcsönökben történt változást a jelenlegi kölcsön visszafizetése jelentette, mely tőkeemelésből és tulajdonosi hitelből lett finanszírozva. 2011 évvégén a kölcsönök teljes összege (mind rövid- mind hosszú távú) 595.757 Euró tulajdonosi hitelt és 1.274.320 Euró banki kölcsönt tett ki. A repüléshez kapcsolódó bevételek növekedése a magasabb utasszámnak és a megnövelt repülési díjaknak volt köszönhető. Üzemanyag kereskedelmi bevételek a magasabb kerozin árak miatt növekedtek meg. A repülőtér pénzügyi helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy 2007 és 2011 között a bevételek 80%-al nőttek és elérték a 291 millió Eurós összeget. A működési költségek 60%al növekedtek a vizsgált időszakban és 2011-ben elérték a 208 millió Eurót. Ebben az időszakban a pénzügyi költségek megduplázódtak, 2011-ben 111 millió Eurót tettek ki. Ezek alapján a pénzügyi eredmény a vizsgált időszakban -14 és -112 millió közötti veszteséget mutattak. Az aviációs bevételek aránya (üzemanyag kereskedelem bevételei nélkül) elérte a 40%-ot. A lenti tábla a repülőtér pénzügyi helyzetét mutatja az elmúlt években.

34


400 000 300 000 200 000 100 000 0 -100 000 -200 000 -300 000 2007

2008 revenue

2009 operating costs

2010

2011

financial costs

Forrás: Budapest Airport Zrt. éves pénzügyi beszámolói, a piros vonal az éves adózás utáni eredményt mutatja

VIII.1. Tábla Utas- és teherforgalom 2004 – 2010

utasok száma (ezer fő) cargo (tonna)

6,393

7,933

8,267

8,597

8,443

8,095

8,190

60,441

55,519

65,151

68,144

62,714

54,355

65,514

Forrás: KSH, repülőtér weboldala

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér utasszám volumenének 2004 és 2008 között erőteljesen emelkedett, míg a gazdasági válságot követően az utasszámban jelentős csökkenés volt megfigyelhető, nagyrészt a turistaforgalom elmaradása miatt. A repülőtér 2011-ben rekord mennyiségű utasforgalmat mutatott, 8,9%-os éves növekedést követően elérte a 8,9 millió főt. Az eredmény túlszárnyalta az európai átlagot, mely abban az évben 7% volt. A nemzetközi statisztikák szerint a repülőtér fontos szerepet játszik a középés kelet-európai légi teherszállítás piacán is, a 2011-es év ebben is sikeres volt, hiszen 30%os éves növekedéssel a forgalom elérte a 107 ezer tonnás szintet.

35


IX.

A REPÜLŐTÉRI INFRASTRUKTÚRA ELEMZÉSE A fejezet a repülőtéri infrastruktúrák fejlődését és helyzetét elemzi. Általános információkat mutat be, beleértve a járatok számát, check-in-deskek számát, alkalmazotti létszámot, kifutópályák számát, kifutópályák hosszát, a repülőtér teljes területét vagy az utasszámot. A fejezet az utasforgalom adatsorait is elemzi, illetve a égi teherszállítás statisztikának áttekintését is. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területe 15,15 millió m2, mely nagyobb terület mint amelyen a londoni Heathrow repülőtér elhelyezkedik. A repülőtér két kifutópályával rendelkezik, egyenként 3.000 és 3.700 méter hosszúak. Az alklamazotti létszám a repülőtér üzemeltető cég esetében 1.800 fő körül mozog. A terminál mérete a legutóbbi bővítés során 24 ezer m2 területtel lett nagyobb, és így jelenleg 58 check-in-deskel rendelkezik összesen. Légi utasforgalom a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 2004-2012 5 000 000 4 500 000 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 – 2004

2005

2006

2007

2008 Inbound

2009

2010

2011

2012

Outbound

Forrás: KSH Az éves átlagos járatszám 2012-ben 87.500 volt, mely 20%-os csökkensét jelent az előző éves értékhez képest. Az elsődleges oka a magyar állami légitársaság, a Malév leállása 2012-ben. Az aero bevételek aránya (üzemanyag kereskedelmi bevételek nélkül) a teljesben 36


40% körül mozog. A charter járatok aránya 15% volt az összes járaton belül. A fenti grafikon a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalmát mutatja a vizsgált időszakban. Utasforgalomban a legfontosabb célországok Németország (18%), az Egyesült Királyság (14%), Olaszország (9%) és Hollandia (7%) voltak mint az induló, mind az érkező járatok tekintetében. Az alsó grafikon azt mutatja, hogy a repülőtér utasforgalmának erős a szezonalitása. Az utasforgalom erős relációban áll a nemzetközi és hazai turistaforgalommal, mely leginkább a nyári hónapokban jelentkezik, és a legalacsonyabb forgalmat február hónapban mutatja. Havi utasforgalom a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 2010-2011

Forrás: Budapest Airport Zrt. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légi teherforgalma 2011-ben 65,5 ezer tonna volt, ami 21%-al magasabb mint az azt megelőző évben volt. A fő célállomások Németország (35%) és Kína (30%) voltak az import irányban, míg az export irányban a legjelentősebb célországok Németország (35%), Törökország (10%) és Luxemburg (10%) voltak. A teherforgalom stabil értékeket mutatott a vizsgált időszakban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A következő grafikon azt mutatja, hogy a teherforgalom esetében az érkező forgalom volumene minden vizsgált évben magasabb volt mint az innen induló forgalomé.

37


Légi teherforgalom a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 2004-2012 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 – 2004

2005

2006

2007

2008 Inbound

2009

2010

2011

2012

Outbound

Forrás: KSH A teherforgalom szezonalitásának mértéke jóval alacsonyabb, mint az utasforgalom esetében, ugyanakkor itt is a február mutatkozik a legalacsonyabb forgalommal bíró hónapnak. Havi légi teherforgalom a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 2010-2011

Forrás: Budapest Airport Zrt.

38


X.

A REPÜLŐTÉR KÖZVETLEN HATÁSTERÜLETE

A legtöbb szakmai elemzésben a repülőterek gazdasági hatásának négy különböző típusát különböztetik meg: közvetlen, közvetett, indukált és katalizált. A hatások is több csoportra oszthatóak: foglalkoztatás, adózás, koncessziós díjak, bevétel vagy érték növelő tényezők. Ez a fejezet a repülőtér közvetlen hatását vizsgálja, amely lehet foglalkoztatási, bevétel vagy értéknövelő, adóbevételek teljesen vagy nagyrészt a repülőtér működéséhez kapcsolódóan, illetve ezek jelentkezhetnek a repülőtér területén vagy a közvetlen környezetében (az ACI Europe 1998 metodikája alapján. A fejezet azon a vállalkozások illetve hatóságok tevékenységét elemzi, melyek közvetlenül foglalkoztatnak a repülőtér területén. A metodika számos tevékenységi csoportot határoz meg a repülőtéren. A következő elemzés a Budapest Airport Zrt. által megadott adatbázis illetve az Opten céginformációs rendszer alapján készült. Az elemzés azokat a cégeket vette figyelembe, melyek hivatalos székhelye vagy telephelye a repülőtér területére van hivatalosan bejegyezve. A vizsgált vállalkozásokon kívül még négy különböző hatóság van jelen a repülőtéren székhellyel (HungaroControl) vagy irodával (Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, NAV Repülőtéri Főigazgatóság és a Közlekedésbiztonsági Szervezet).

A vállalkozás tevékenységi köre

Vállalkozások Forgalom száma 2011-ben (mill.EUR)

földi kiszolgálás repülőgép javítás logisztika légitársaság utazási iroda Forrás: Budapest Airport, Opten

4 2 8 2 1

39

62,03 66,08 329,39 852,10 2,37

Arányuk az összesben

4,7% 5,0% 25,1% 64,9% 0,2%


A vállalkozások majd fele a logisztikai szolgáltatás területén tevékenykedik, a cégek további 25%-a földi kiszolgálást végez. Közép-Európa legnagyobb fapados légitársasága, a WizzAir székhelye a vizsgálat időpontjában ugyancsak a repülőtérre volt bejegyezve, illetve két jelentősebb

repülőgép

javító

cég

(Lufthansa

Technik

and

Aeroplex)

szintén

itt

tevékenykedett. A

repülőtéren

székhellyel

vagy

telephellyel

rendelkező

cégek

megoszlása

tevékenységi kör szerint

9%

5%

18%

18% 41% 9%

authority

groundhandling

aircraft machinery

logistics

airline/charter

travel agency

Forrás: Budapest Airport Zrt. A vállalkozások teljes forgalma elérte a 1,31 milliárd Eurót 2011-ben, amiből a WizzAir részesedése több mint 800 millió Euró volt.

40


XI.

A VONZÁSKÖRZET ELEMZÉSE

Ebben a fejezetben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vonzáskörzetét mutatjuk be gazdasági és társadalmi mutatók segítségével, és összevetjük azokat a teljes országra vonatkozó adatokkal. Társadalmi és gazdasági szempontból is Budapest lényegesen eltér az ország többi részétől, és számos gazdasági tevékenység vitathatatlan központja. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Budapest közigazgatási határán belül fekszik a 18. kerületben, és így szorosan kötődik a fővároshoz. Amikor a vonzáskörzetről beszélünk tehát, akkor lényegében Budapestre fókuszálunk (ez a NUTS-5 szint), de ezen felül a Budapestet körülölelő, és vele együtt Közép-Magyarország régiót alkotó Pest megyére is igyekszünk adatokat szolgáltatni. A fejezetben a következő öt, tágan értelmezett témára térünk ki, ebben a sorrendben: Népesség (népességszám és a népesség kora, neme és vándorlási viselkedése); Gazdasági tevékenység (vállalkozások száma, foglalkoztatottság és beruházások); Turizmus (külföldi turisták száma, szállodák); Jövedelmek (adminisztratív jövedelem a NUTS-5 szinten, EU-s források); Lakásépítés (új lakások összmérete). Ahol csak lehetséges, a 2004 és 2011 közötti időszakra szolgáltatunk adatot, és ettől csak akkor térünk el, ha nem áll rendelkezésre adat (néhány statisztikát például a felhasznált szerkezetben csak 2008 óta gyűjtenek).

Röviden a forrásainkról: a szövegben található adatok forrása megegyezik a témához kapcsolódó táblázatok, ábrák forrásával. A táblázatok és ábrák forrását minden esetben jelöljük. A rövidítések a következőket takarják: KSH – Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu; MNB – Magyar Nemzeti Bank, www.mnb.hu; MKI –Magyar Kongresszusi Igazgatóság, www.hcb.hu; ICCA – the International Congress and Convention Association, www.iccaworld.com; NFÜ – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, www.nfu.hu; FHB – FHB Jelzálogbank Nyrt, www.fhbindex.hu

41


XI. 1. Népesség

Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. A budapesti, illetve Pest megyei helyzet kevésbé egyértelmű, itt a trendek az elmúlt évtizedben változtak. Az alábbi, XI.1.1a táblázat a lakónépesség számát mutatja az év közepén (a népszámlálás végleges adataiból továbbszámítva). A Függelékben található XI.1.1b táblázat a népességet alternatív megközelítésben mutatja (az állandó népesség száma), amely alapján azonban hasonló következtetésekre juthatunk. Ezen felül a Függelék XI.1.2a-c táblázatai az állandó népesség nem és kor szerinti megoszlását mutatják be. Év

Magyarország

Pest megye

Budapest

2004

10 107 145,5

1 134 012,0

1 701 326,0

2005

10 087 065,0

1 150 596,5

1 697 724,5

2006

10 071 369,5

1 167 057,0

1 697 117,0

2007

10 055 779,5

1 185 785,0

1 699 212,5

2008

10 038 188,0

1 204 155,0

1 707 253,5

2009

10 022 649,5

1 221 585,0

1 716 883,0

2010

10 000 023,0

1 233 720,5

1 727 620,5

2011 9 971 726,5 1 241 304,5 1 736 863,0 XI.1.1a táblázat: Lakónépesség száma az év közepén (Forrás: KSH)

A magyarországi népességcsökkenés fő forrása a természetes fogyás: több a haláleset, mint a születések száma, 1981 óta minden évben. A természetes fogyás okozta csökkenést csak kismértékben ellensúlyozza a pozitív vándorlási egyenleg. Míg a természetes fogyás megfigyelhető Közép-Magyarországon is, összességében ott nőtt a népesség: az ország népessége e régió felé vándorol. Míg 2004-ben a népesség 28,05%-a élt KözépMagyarországon, 2011-re ez az érték 29,87%-ra növekedett. Több mint 140 ezerrel több ember élt Közép-Magyarországon 2011-ben, mint 2004-ben. Különösen Pest megye népessége növekedett ebben az időszakban, 9,5%-kal. Az emögött megbújó legfontosabb tényező, ahogy említettük, a migráció. Ahhoz tehát, hogy megértsük Közép-Magyarország népességváltozásait, fontos számba venni a vándorlási viselkedést. A XI.1.3 táblázat Pest megye és Budapest vándorlási egyenlegeit mutatja be.

42


Év

Pest megye Budapest 2004

15 853

-7 239

2005

13 898

-4 450

2006

16 968

-2 432

2007

17 207

5 891

2008

16 647

6 632

2009

12 600

10 681

2010

7 566

14 842

2011 6 947 7 349 XI.1.3 táblázat: Vándorlási egyenleg (Forrás: KSH)

Pest megyében található Budapest nagyméretű és aktív agglomerációja. Az eredményeink azt mutatják, hogy a megyébe történő migráció nagy része az agglomerációba történt. Az odavándorlások forrása 2004 és 2006 között nagy részben Budapest volt – a táblázat értékei ezzel összhangban vannak. 2007 óta a vándorlás szerkezete változott, és Budapest népessége újra nő. Ezzel párhuzamosan 2008-ra a Pest megyébe történő vándorlás mértéke csökkenni kezdett. Összességében a népességi adatok azt támasztják alá, hogy Közép-Magyarország nem csak nevében az ország „közepe”, központja: a legnagyobb fluktuációk ebben a régióban mennek végbe és a vándorlás fő iránya a régió felé irányul. Budapest repülőterének vonzáskörzete egyre sűrűbben lakottá válik. A későbbi alpontokban látni fogjuk, hogy ez egyben magasabb gazdasági aktivitást is jelent. A következő táblázat a Magyarországon, Pest megyében és Budapesten foglalkoztatott emberek számát mutatja be 2008 és 2012 között (2008 előtt ezzel összehasonlítható struktúrában nem történt adatgyűjtés). Magyarország Év

Férfiak

Pest megye Nők

Férfiak

Budapest Nők

Férfiak

Nők

2008

2 110,8

1 768,6

275,0

224,4

385,9

361,6

2009

2 044,9

1 737,0

270,1

227,2

382,0

359,9

2010

2 022,6

1 758,6

272,8

225,5

368,8

361,6

2011

2 057,3

1 754,6

277,2

229,0

382,4

354,2

2012 2 082,4 1 795,5 276,9 236,3 391,0 XI.1.4 táblázat: Foglalkoztatottak száma (ezer fő), nemek szerint (Forrás: KSH)

375,9

A táblázatban látható adatok az Európa-szerte alkalmazott Munkaerő-felmérésből (Labour Force Survey, LFS) származnak és azt mutatják, hogy 2010 óta Magyarországon a 43


foglalkoztatottak száma növekszik. A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 62,5% (férfiak), illetve 52,1% (nők) 2012-ben, ami az Európai Uniós átlag alatti érték. Ezek az eredmények, és különösen a 2012-es magas értékek meglepőek, mivel válságos gazdasági helyzetben születtek. A 2012-es eredményeket azonban befolyásolja például a széleskörű közmunkaprogram, ami nagy számú, tipikusan alacsony képzettségű embert vont be a munkaerőpiacba. A repülőtér szempontjából a közmunkások számának növekedése alacsony jelentőségű. A magasan képzettek munkaerőpiaci részvétele viszont 2011-ről 2012-re csökkent. Az LFS-en felül egy másik, éves rendszerességgel végzett kérdőíves felmérés is folyik Magyarországon, ami a foglalkoztatást a legalább négy főt foglalkoztató vállalatok szemszögéből vizsgálja. E felmérés szerint a foglalkoztatottság 2011-ről 2012-re csökkent. A két, reprezentatív felmérés közötti eltérések többrétűek. Az LFS-ben szerepel sok olyan ember, aki külföldön dolgozik. Ezen felül olyan, adókedvezményekkel kapcsolatos szabályozási változások történtek, amelyek a gazdaság kismértékű „kifehéredését” eredményezték. Hogy mely módon érdemes a foglalkoztatottságot inkább mérni, az azon múlik, hogy mi a pontos kérdés. Az, hogy többen dolgoznak külföldön, elvileg növelheti a repülőtér szolgáltatásai iránti igényt, bár a külföldi dolgozók nagy része szomszédos országokba jár át (különösen Ausztriába), és akár naponta ingázhat. A gazdaság „kifehéredéséből”

származó

változások

kevésbé

relevánsak,

mivel

nem

valódi

foglalkoztatottság-növekedést takarnak. A téma tovább bontható, ha megnézzük a munkanélküliek (nyilvántartott álláskeresők) számát. A következő táblázatban erre vonatkozó adatok találhatók, a számunkra érdekes három területen. Magyarország Év

Férfiak

Pest County Nők

Férfiak

Budapest Nők

Férfiak

Nők

2004

209 600

190 997

8 398

10 388

9 811

12 635

2005

213 650

196 999

9 034

10 947

9 315

11 284

2006

210 089

193 350

9 279

10 798

9 259

11 572

2007

232 733

212 278

10 570

11 863

10 522

12 770

2008

250 845

226 506

11 926

13 421

11 541

13 456

2009

326 024

278 552

20 129

19 094

20 391

20 935

2010

309 401

281 877

20 620

20 194

21 912

23 691

2011

279 191 273 117 19 783 20 855 XI.1.5 táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma (Forrás: KSH)

20 274

22 581

44


Ezek az adatok a munkanélküliség nemzetközileg elfogadott definícióját használják, amelyben szerepel a kitétel, hogy a személy aktívan keresett munkát az elmúlt négy hétben. A számok kidomborítják a válság erős hatásait. 2008-hoz képest 30%-kal több a munkanélküli a férfiak és 23%-kal a nők körében Magyarországon. A válság hatásai ebben a tekintetben még erősebbek Közép-Magyarországon, különösen a férfiak esetében. Budapesten a nyilvántartott álláskeresők száma 76%-kal nőtt 2008 és 2011 között a férfiak körében. A vonzáskörzetben még nem látszanak a javulás jelei, és a munkanélküliségi ráták mindkét nem esetében továbbra is 10% felettiek. A válságon felül a munkanélküliségi rátákat a demográfiai trendek is befolyásolják. A megnövekedett nyugdíjkorhatár negatívan érintette a fiatalok elhelyezkedési esélyeit. 2009 óta a munkanélküliek több mint negyede 25 év alatti. Összességében a népességi adatok egy egyre sűrűbben lakott, ám gazdasági problémákkal küzdő vonzáskörzetet festenek le.

XI. 2. Gazdasági tevékenység Ez az alpont a Magyarországon és a vonzáskörzetben zajló gazdasági tevékenység egyes oldalait mutatja be. A Függelék XI.2.1a-c táblázatai részletes információkat tartalmaznak a Magyarországon, Pest megyében és Budapesten található aktív vállalkozások számáról, NACE szektorok szerint. Budapest egyértelműen a szolgáltatási szektor központja Magyarországon, és ezt tükrözi az aktív vállalatok száma is. A következő ábra, ami a Függelék XI.2.1a táblázatán alapul, 2008-ra, 2009-re és 2010-re mutatja be a Budapestre vonatkozó adatokat. A mezőgazdaság jelentősége Budapesten elhanyagolható (és Pest megyében is alacsony), és csökkenő számú vállakozás aktív az iparban és az építőiparban: 2008-ban 13,5%, míg 2010-re már csak 12,5%. Az összes többi vállalkozás a szolgáltatási szektorban aktív. Ezen adatok Magyarország esetében 18,3%, illetve 17,3%, és a mezőgazdaság súlya 3% feletti. Nem csak a vállalkozások száma, hanem a hozzáadott értékük is azt mutatja, hogy Budapest az ország központja a szolgáltatási szektort tekintve. Kevesebb mint tíz év alatt 22%-ról (2000) 19%-ra (2008) csökkent a mezőgazdaságból és iparból (az építőipart is ideszámítva) származó GDP aránya. 45


XI.2.1 ábra: Egyes ágazatokban működő vállalkozások aránya Budapesten, 2008-2010 (Forrás: KSH)

A következő táblázat bemutatja a repülőtér vonzáskörzetében található üzleti és irodaparkok bérlői összetételét profiljuk alapján. Vecsésen, a repülőtér közvetlen közelében (1,5 km-re a 2. termináltól, 2 km-re az 1. termináltól és 500 méterre a repülőtér „G” kapujától), a 4-es főút mellett található az Europolis Park Budapest Aerozone, mintegy 64.000 m2 raktár és 14.500 m2 irodai területtel. A park legnagyobb bérlője a Rossmann, UPS és az Emery Worldwide. Az Airport City Logisztikai Park szintén Vecsésen 26.000 m2 modern raktárfelülettel rendelkezik egy 16 hektáros fejlesztési területen. A parknak közvetlen kapcsolata van a 4-es számú főúttal és a repülőtér két terminálja között található. Legjelentősebb bérlői a FedEx, Ceva, Trilak és a Benteler Distribution. Quadrum az első jelentősebb modern irodaközpont fejlesztés a repülőtér térségében, míg a Viktória Ipari Park a legnagyobb modern ipari és logisztikai park a szomszédos Üllőn. Mindegyik üzleti és irodapark a 4-es számú főút mentén található, mely Budapestet köti össze az ország keleti részével.

46


profil

Europolis

Airportcity

Aerozone logisztika

11

Viktória Ipari

Quadrum

Park

8

0

1

kiskereskedelem 2

1

0

2

szolgáltatás

4

0

5

0

ipar

2

1

0

1

egyéb

0

0

1

0

Forrás: ECORYS adatbázis

A letelepült cégek profilját elemezve meghatározhatunk néhány domináns szektort. Logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozások a legfontosabb szereplők (a vizsgált cégek 50%-a), a legtöbb cég, amely üzleti parkokban tevékenykedik, repülőtéri cégközponttal rendelkezi. A második legjelentősebb szolgáltatási szektorba a bankok és légitársaságok tartoznak,

illetve

aktív

szereplőknek

mondhatók

a

kiskereskedelem

és

az

ipar

(repüléstechnikai cégek) képviselői is. A befektetési trendek azt mutatják, hogy fő fejlesztési célterületek az M1-M0-M5 közlekedési folyosó mentén fognak kialakulni, amely Nyugat-Európát köti össze az új EU tagállamokkal (Romániával és Bulgáriával). Új potenciális helyszínek lehetnek az agglomeráció keleti és déli szektorai, autópálya csomópontok közelében, a repülőtérhez közel és ahol alacsonyabbak az ingatlanárak. Előrejelzések szerint középtávon a modern bérraktárak iránti kereslet nőni fog, míg a kínálat csak lassan fog reagálni a növekedésre. A következő években kizárólag „build-to-suit” típusú fejlesztések megjelenése várható, az üresedés középtávon tud majd csökkenni. Ugyanakkor az ipari termelés és export stabil növekedést fog mutatni a következő években. Az ipar növekedése a multinacionális cégek és a hazai beszállítók termelésének felfutásán fog alapulni, mely cégek egyre inkább a modern telephelyek iránt fognak keresletet mutatni. A következő időszakban a modern ipari és logisztikai létesítmények kínálata Budapesten és környékén éves szinten mintegy 180-200 ezer m2el fog növekedni. A bérleti díj színvonal 4-5 Eurós szinten fog stabilizálódni. A kereslet évente 150 ezer m2 területet fog lefedni (202 első negyedévében ez 48 ezer m2 volt). A bérlői struktúrában a logisztikai szolgáltatók aránya nőni fog és elérheti a 60-70%-ot. 47


A repülőtér vonzáskörzete két jelentős logisztikai csomópontot is lefed, az észak-pesti térséget (az M2, M3, M0 északi szektora és Újpest és Rákospalota térsége) és a reptér közvetlen térségét (az M4 és az M0 déli szakasza). Az elmúlt négy évben a modern logisztikai területek iránti igény (amennyiben a szerződés hosszabbításokat nem vesszük figyelembe) a repülőtér térségben 80 ezer m2, míg az észak-keleti szektorban 50 ezer m2 volt. Az átlagos bérbe vett terület 5.300 m2 volt a repülőtérnél, míg ugyanez 3,600 az északkeleti részen. A bérlők jelentős része a logisztikai és kiskereskedelmi szektorból kerültek ki, illetve ipari cégek is aktívak voltak mindkét csomópont esetében. A jelenlegi trendek alapján a logisztikai és ipari cégek erősödő pozícióját jelezzük előre. Export orientált bérlők (ipari beszállítók, nagykereskedelmi vagy szolgáltató cégek) ismét növekedésnek fognak indulni a nyugateurópai ipar fellendülését követően. Ugyanakkor a kiskereskedelmi szektor (és a kapcsolódó nagykereskedelem és szolgáltató cégek) bérlői a hazai piac alakulásától függnek, így keresletük új logisztikai kapacitások után több időt fog igénybe venni. Teljes modern ipari és logisztikai ingatlan kereslet a vizsgált szektorokban szektor 2008 2009 2010 2011

2012

repülőtér és az M4

1 240

20 200

9 919

40 558

8 400

25 050

10 851

1 300

5 400

5 200

folyosó Észak-kelet Pest

Forrás: ECORYS felmérés A fenti táblázat a vizsgált szektorok nettó ipari és logisztikai ingatlan bérlési volumenét mutatja, az éves értékeke az északi szektorban 9000 m2 volt, míg a repülőtér körzetében 16 ezer m2 éves átlagosan. A következő időszakra 20 ezer m2 keresletet jelzünk előre a repülőtér tágabb vonzáskörzetében. A fentieket megerősítik a foglalkoztatási statisztikák is. A Függelék XI.2.2a-d táblázatai ágazatonkénti foglalkoztatási adatokat tartalmaznak Magyarországra, Pest megyére és Budapestre. A mezőgazdasági szektorban való részvétel Budapesten túl kicsi ahhoz, hogy megbízhatóan mérni lehessen, míg körülbelül ötször annyian dolgoznak a szolgáltatási szektorban, mint az iparban. Ez az arány 2010 óta kismértékben növekedett, de hosszú távon viszonylag stabil. Pest megyében növekszik a mezőgazdaságban dolgozók aránya (a 2008-as 1,7%.hoz képest 2012-ben 2,9%), de itt is domináns a szolgáltatási szektor, ahol a foglalkoztatottak közel 70%-a (a 2010-ben mért 65%-hoz képest) dolgozik. 48


A Függelék XI.2.3 táblázata a közvetlen külföldi tőkebefektetések (foreign direct investment, FDI) áramlását (flow) mutatja be 2008 és 2011 között, NACE-ágak szerint. Mivel a szolgáltatásoknak nagy a szerepe a vonzáskörzet gazdaságában, a XI.2.2 ábra e táblázat adatait felhasználva mutatja be a szolgáltatások arányát a teljes FDI-hoz képest. Az arány gyakran nagyobb mint 100%, amikor a nem-szolgáltatási ágazatokbeli kiáramlás a domináns, de negatív is lehet, amikor szolgáltatási szektorbeli kiáramlás tapasztalható. 300%

200%

100%

0%

-100%

-200%

-300%

XI.2.2 ábra: Szolgáltatások aránya a teljes FDI-ból, Magyarország (Forrás: MNB)

Az ábra világosan kirajzolja a válságot követő erős visszaesést, amelyet magas volatilitású időszak követett. Tipikusan Közép-Magyarországra érkezik az FDI jelentős része (2008-ban körülbelül 67%-a), és ezen belül is elsősorban Budapestre (57%). A befektetések forrása változatos, de közel 90%-uk európai országból származik. Németország jelentős befektetőnek számít, őt követi Hollandia és Ausztria. Magyarország Budapest 2004

326

NA

2005

340

248

2006

431

323

2007

485

340

2008

531

352

2009

356

260

2010

537

381

2011

602

445

2012 505 338 XI.2.4a táblázat: Nemzetközi konferenciák száma (Forrás: MKI)

49


A

repülőtér

vonzáskörzetét

jellemző

gazdasági

környezet

utolsó

elemeként

a

vonzáskörzetben és az országban tartott nemzetközi konferenciák piacát vesszük szemügyre – ez a M.I.C.E. (Meetings, Incentives, Conventions and Exhibitions) szegmens része. Budapest régóta kedvelt konferenciahelyszín, ahol számos lehetséges lokáció közül választhatnak a szervezők. Ezt a kedveltséget tükrözi a Budapesten tartott konferenciák száma. A következő táblázatok a Magyarországon és Budapesten tartott nemzetközi konferenciákat (ahol legalább 3 ország legalább 50 képviselője vett részt) jellemzi. Magyarország Résztvevők száma 2004

Nemzetek száma

64 222

12

2005

68 000

11

2006

102 578

11

2007

138 516

12

2008

119 500

9

2009

82 000

11

2010

125 600

12

2011

125 818

13

2012 135 340 12 XI.2.4b táblázat: Résztvevők és nemzetek száma nemzetközi konferenciákon (Forrás: MKI)

A magyarországi nemzetközi konferenciák körülbelül 70%-át tartják Budapesten, és ezeken átlagosan 200-an vesznek részt. Ez meglátszik Magyarország, illetve Budapest konferenciák száma szerinti helyezésében is, amelyet a következő táblázat mutat be: Világ

Világ

Európa

Magyarország Budapest Budapest 2011 30 11 9 XI.2.4c táblázat: Magyarország és Budapest helyezése a konferenciahelyszínek nemzetközi rangsorában (Forrás: ICCA)

2011-ben Budapest volt a világon a 11. legforgalmasabb konferenciahelyszín az International Congress and Convention Association’s éves kérdőíve szerint. Ez a helyezés korábban (2004-ben) 6. is volt. A legtöbb nemzetközi konferenciát (több mint 60%-ukat) szállodákban tartják, és a Budapesten elérhető szállodai konferenciahelyszínek bősége arra mutat, hogy ez a jövőben is így maradhat. A konferenciák növekvő arányát (2012-ben több mint 25%-át) pedig egyetemeken és más akadémiai jellegű helyszíneken tartják – ilyen helyszíneket is bőven lehet Budapesten találni. A repülőtér tehát az ország központjában található a konferenciahelyszínek tekintetében is.

50


XI. 3. Turizmus Egy repülőtér kilátásai szempontjából a turizmus fontos ágazat. Ebben az alfejezetben a turizmus jelenét és trendjeit mutatjuk be Magyarországon és a repülőtér vonzáskörzetében, 2004-tól kezdődően. Számos módja létezik egy terület felé áramló (külföldi) turizmus mérésének. Lehetséges mérőszámok lehetnek például az országba érkező külföldiek száma, a szállodákban található ágyak vagy szobák száma, a szállodákban külföldiek által eltöltött éjszakák száma stb. Nem minden lehetséges mérőszámot tartanak nyilván minden országban. Ebben az alfejezetben a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott adatok alapján vázolunk fel egy kerek képet a magyarországi turizmusról.

XI.3.1 ábra: A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma (ezer fő), 2012 (Forrás: KSH)

A Függelék XI.3.1 táblázata mutatja be számszerűen a Magyarországra érkező külföldi látogatók (ideértve a turisták mellett a munkaügyben, vagy akár családlátogatás céljából érkezők) számát ország szerint. Összesen évente körülbelül 40 millió látogató érkezik Magyarországra külföldi országokból. Egy kisebb, 2010-ben történt visszaesést követően ez a szám ismét növekedésnek indult, és 5,5%-kal 43,5 millióra nőtt 2012-re. A XI.3.1 ábra megjeleníti az országok közötti megoszlást 2012-re. (A megoszlások keveset változtak egyik évről a másikra). Rögtön látható, hogy a látogatók túlnyomó többsége európai országokból érkezik Magyarországra (ez az arány viszonylag stabil, 97,5% körüli, az Európai Unió országai pedig 80% körüli arány képviselnek).

51


További egyértelmű üzenet, hogy a legtöbb látogató a szomszédos országokból érkezik, ezek közül is Szlovákia a legnagyobb jelentőségű, ám alig lemaradva követi Szlovákiát Románia és Ausztria. Ukrajna és Szerbia szerepe sem elhanyagolható. Ausztria kivételével olyan területekről van szó, ahol nagy számban élnek határon túli magyarok. Ahogy korábban említettük, nem minden látogató turista és így nem mindegyikük száll meg kereskedelmi szálláshelyeken, például szállodákban. Valójában kevesebb mint 10%-a a látogatóknak választ kereskedelmi szálláshelyet. Ez részben azért van, mert a látogatók nagy százaléka egy napra érkezik csak, akik akár többször is belépnek egy év során az ország területére. A következő táblázat a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló külföldi látogatók számát mutatja Magyarország és a vonzáskörzet esetében. Magyarország

Magyarország, 4csillagos szállodák

és

5- Pest megye

Budapest

2004

3 270

1 546

97

1 979

2005

3 446

1 713

86

2 165

2006

3 310

1 667

86

2 078

2007

3 451

1 733

96

2 144

2008

3 516

1 762

91

2 174

2009

3 228

1 693

89

1 972

2010

3 462

2 007

96

2 167

2011 3 822 2 257 116 2 398 XI.3.2 táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma – külföldiek (ezer fő) (Forrás: KSH)

Érdemes kiemelni, hogy a külföldi vendégek egyre növekvő része (2011-re 59%-a) 4- vagy 5-csillagos szállodákban száll meg. Az is világos, hogy Budapest nagy piacot képvisel: a külföldi vendégek több mint 60%-a Budapesten száll meg. A kereskedelmi szálláshelyeket tekintve Pest megye eltörpül Budapest mellett, de így is nagyobb arányban szállnak meg ott külföldiek mint egy átlagos megyében. Budapest akkor több mint az országos érték felét képviseli ha a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat tekintjük. Az erre vonatkozó adatokat a Függelék XI.3.3 táblázata tartalmazza. A 4-vagy 5-csillagos szállodákban töltött éjszakák aránya is magas és növekszik, 2011-re 55% feletti országos szinten.

52


Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi szálláshelyek kínálata is bővül, ahogy a Függelék XI.3.4 táblázatából kiderül. Egy 2008-as csökkenéstől eltekintve dinamikus növekedés tapasztalható a kapacitás terén. 2010-ről 2011-re közel 10%-kal nőtt a kereskedelemi szálláshelyek kapacitása Budapesten, Pest megyében pedig több mint 50%-kal. A következő, XI.3.5 táblázat egy alternatív mértékét mutatja be a kapacitásnak: a szobák számát, 4- és 5-csillagos szállodákban.

Magyarország

Pest megye

Budapest

2008

20 621

805

10 084

2009

23 023

1 058

11 284

2010

25 574

1 168

12 376

2011

26 017

1 236

12 370

2012 27 743 1 302 12 789 XI.3.5 táblázat: Szobák száma 4- és 5-csillagos szállodákban (Forrás: KSH)

A kép utolsó elemét a szobák kihasználtságára vonatkozó adatok adják, a XI.3.6 táblázatban. A szobák kihasználtsága 2008 és 2009 során a válság hatására csökkent, de az arányok azóta folyamatosan javulnak (a válság előtti szintet azonban nem érték el). A 4vagy 5-csillagos szállodák jobb kihasználtsági arányokat tudnak felmutatni, mint a piac egésze. Magyarország

Magyarország, 4- és csillagos szállodák

5- Budapest

Budapest, 4- és 5-csillagos szállodák

2004

46,4%

59,4%

59,3%

64,1%

2005

48,1%

62,2%

63,6%

69,2%

2006

47,9%

61,2%

59,1%

67,1%

2007

50,1%

62,6%

61,2%

68,1%

2008

48,5%

57,9%

58,7%

63,4%

2009

43,1%

51,1%

49,6%

54,6%

2010

44,3%

55,0%

52,1%

59,3%

2011

45,9% 58,4% 56,5% XI.3.6 táblázat: Szállodák szobakihasználtsága (%) (Forrás: KSH)

Összességében, a turizmusban láthatók a válságból való kilábalás jelei, és fokozatos növekedés tapasztalható.

53

64,1%


XI. 4. Jövedelmek Ebben az alfejezetben először a NUTS-5 szintű önkormányzati bevételeket vizsgáljuk. Ezt követően az országba érkező uniós forrásokat tekintjük át. Magyarországon minden település önálló önkormányzattal rendelkezik, amelynek saját bevételei vannak, számos forrásból. A Függelék XI.4.1a-c táblázatai a vonzáskörzet és Magyarország teljes önkormányzati bevételeit mutatják be, kitérve a helyi, adóból, az átengedett személyi jövedelemadóból és az iparűzési adóból származó bevételekre. A helyi adó az önkormányzatok fontos bevételi forrása. A helyi adó mértéke településenként különböző. Magyarországon összességében az önkormányzati bevételek 55-60%-át teszi ki a helyi adó, Budapesten ez az érték 60-70%. A helyi adó körülbelül 80%-át az iparűzési adó teszi ki. Az önkormányzatok ezen felül a lakók személyi jövedelemadójának egy részéhez is hozzájutnak. Az ilyen módon kapott jövedelem 2008-ban lényeges mértékben lecsökkent, különösen Budapesten, ahol jelenleg a bevételek kevesebb mint 4%-át teszi ki. Az önkormányzati jövedelmek mintegy 25%-a Budapesten realizálódik. Ez azt jelenti, hogy az egy főre vetített önkormányzati bevétel Budapesten magasabb, mint az ország többi részén, ami egy újabb jele Budapest központi szerepének Magyarország gazdaságában. A

következő

táblázat

a

Magyarország

által

lehívható

teljes,

az

Európai

Unió

költségvetésében megjelenő támogatást mutatja a jelenlegi és a következő költségvetési periódusra. Költségvetési időszak Források (millió EUR) 2007-2013

25 000

2014-2020 20 400 XI.4.2a táblázat: Magyarország számára elérhető EU-s források (Forrás: NFÜ)

Magyarország csatlakozása óta nettó haszonélvezője az uniós forrásoknak. A fenti táblázatban szereplő összeg számos csatornán keresztül hívható le. Közép-Magyarországon kívül Magyarország összes régiója regionális támogatásra jogosult a Konvergencia célkitűzés keretében, ami azt jelenti, hogy az egy főre eső GDP ezekben a régiókban az EUátlag 75%-ánál alacsonyabb. A 2004 óta csatlakozott országok legtöbb régiója ebbe a kategóriába sorolható. Ám Közép-Magyarország kivétel. Közép-Magyarország Regionális 54


versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében kap támogatást, mint minden olyan régió, amely nem esik a Konvergencia célkitűzés égisze alá. A kapott támogatások több mint harmadát közlekedéssel kapcsolatos, további egynegyedét szociális infrastruktúrához kapcsolódó beruházásokra fordították. A XI.4.2b táblázata azt mutatja be, hogy az uniós, Strukturális Alapokból származó forrásokból mekkora összegeket hívott le Magyarország 2004 és 2012 között. A források több mint egyharmadát közlekedési projektekre illetve további 25%-ot a szociális infrastruktúra fejlesztésre fordították.

prioritások foglalkoztatás és fenntarthatóság elérésének elősegítése kevésbé előnyben részesített személyek szociális integrációja humántőke fejlesztés intézményrendszeri kapacitások erősítése nemzeti, regionális és helyi szinten energetika információs társadalom környezetvédelem közlekedés kultúra kutatás-fejlesztés és innováció foglalkoztatottak mobilizálásának elősegítése szociális infrastruktúra fejlesztés turizmus város és vidékfejlesztés összesen

KözépMagyarország 1 900 1 500 17 100 400 1 000 3 700 13 600 102 400 400 44 500 600 67 700 7 300 10 400 273 600

XI.4.2b Tábla EU források a Közép-magyarországi régióban a 2007-2013 költségvetési időszakban, prioritások szerint, Ft-ban: lehívott összegek (forrás: NFÜ)

XI. 5. Lakásépítés A következő táblázat bemutatja az egyes években épített lakások számát Magyarországon és a vonzáskörzetben, valamint a teljes méretüket.

55


Magyarország Pest megye Budapest Lakások száma Teljes méret Lakások száma Teljes méret Lakások száma Teljes méret (négyzetméter) (négyzetméter) (négyzetméter) 2004

43 913

4 088 300

8 190

946 764

10 152

720 792

2005

41 084

3 561 983

6 918

757 521

12 303

766 477

2006

33 864

3 024 055

6 728

720 569

8 239

551 189

2007

36 159

3 160 297

7 002

711 403

9 654

615 925

2008

36 075

3 246 750

8 396

841 279

9 477

633 064

2009

31 994

2 841 067

7 302

753 566

10 385

695 795

2010

20 823

1 915 716

4 690

500 423

6 186

424 978

2011

12 655 1 304 731 3 272 372 681 3 192 XI.5.1 táblázat: Lakásépítés: az épített lakások száma és teljes alapterülete (Forrás: KSH)

241 634

Az elmúlt évtizedben két fő mozgatórugója azonosítható az új lakások építésében. Az első a lakásvásárlást erőteljesen támogató kormányzati politika, ami olcsó lakáshitelekben, közvetlen transzferekben („szocpol”), adókedvezményekben stb. jelent meg. E támogatások gyakran célozták meg új lakások vásárlását vagy építését, és így megnőtt az új lakások iránti kereslet. A másik fontos elem pedig természetesen a válság, ami az ingatlanpiacot különösen erősen érintette. A lakásépítések száma azóta meg sem közelítette a válság előtti szintet, és 2013-ra is legjobb esetben stagnálást jeleznek előre. A kiadott építési engedélyek száma tipikusan jól jelzi előre a három negyedévvel később kiadott használatbavételi engedélyek számát. A következő ábra, ami az FHB Bank által összerendezett KSH-adatok alapján készült, ezt a megfigyelést használja ki arra, hogy előrejelezze az új építések várható trendjét.

XI.5.1 ábra: Építési engedélyek 3 negyedévvel előre eltolva és használatbavételi engedélyek (Forrás: FHB, KSH adatokra támaszkodva) 56


Az ábra jól mutatja a kétezres éves során megnövekedett lakásépítéseket, és a válság kitörését követő drámai csökkenést. Az utolsó három adatpont azt jelzi, hogy nem várható jelentős változás 2013-ban. A vonzáskörzetet tekintve, érdemes megjegyezni, hogy a kétezres évek során végbement lakásépítési hullám fokozottan érvényesült Budapesten. 2001-ben még csak az országban épült új lakások 16%-át adták át Budapesten, ám az évtized második felére ez a szám 25%ra emelkedett, és azóta is ekörüli. Egy új lakás átlagos mérete országos szinten 90 négyzetméter körüli (a teljes időszak átlagában), és 2011-re már 103 négyzetméter. Ez azt jelzi, hogy kevesebb, de valamivel nagyobb méretű lakásokat építenek. Az új lakások száma és mérete csak az egyik lehetséges indikátora az ingatlanpiac állapotának, de ebben az esetben egy általánosan érvényes üzenetet közvetít: az ingatlanpiac még nem lábalt ki a válságból, és egyelőre nem világos, hogy mikor érkezik el a fordulópont.

XI.6 Összefoglaló A XI. fejezet és függeléke számos adatot gyűjt csokorba Magyarország és a Liszt Ferenc Nemzetközi

Repülőtér

vonzáskörzetének

társadalmi

és

gazdasági

folyamatairól.

Összességében az alábbi következtetést fogalmazhatjuk meg: a repülőtér vonzáskörzete, Budapest és tágabb értelemben Közép-Magyarország, vitathatatlanul az ország gazdasági központja. Bár az ország még nem állt talpra a válságból, a kilábalás általánosságban gyorsabbnak és sikeresebbnek látszik a vonzáskörzetben, mint az ország többi részén.

57


Összefoglalva, látható, hogy a repülőtér vonzáskörzetében növekvő a népesség illetve mind az érintett budapesti kerületek és agglomerációs települések esetében pozitív a migrációs mérleg.

A

repülőtér

közvetlen

vonzáskörzetében

egyre

sűrűbb

a

népesség.

A

munkanélküliségi ráta ugyanitt 7%-ról 10%-ra emelkedett az elmúlt négy évben. A repülőtér vonzáskörzetét szolgáltatói szektorok, mint logisztika, kiskereskedelem, nagykereskedelem és pénzügyek dominálják. A befektetési trendek azt mutatják, hogy új potenciális befektetési helyszínek lehetnek az agglomeráció keleti és déli szektorai, autópálya csomópontok közelében, a repülőtérhez közel és ahol alacsonyabbak az ingatlanárak. Előrejelzések szerint középtávon a modern bérraktárak iránti kereslet nőni fog, míg a kínálat csak lassan fog reagálni a növekedésre. Ugyanakkor az ipari termelés és export stabil növekedést fog mutatni a következő években. Az ipar növekedése a multinacionális cégek és a hazai beszállítók termelésének felfutásán fog alapulni, mely cégek egyre inkább a modern telephelyek iránt fognak keresletet mutatni. A következő időszakban a modern ipari és logisztikai létesítmények kínálata Budapesten és környékén éves szinten mintegy 180-200 ezer m2el fog növekedni. A bérlői struktúrában a logisztikai szolgáltatók aránya nőni fog és elérheti a 60-70%-ot. A következő időszakra 20 ezer m2 keresletet jelzünk előre a repülőtér tágabb vonzáskörzetében. A repülőtér közvetett vonzáskörzete az ország gazdasági motorja. A régió adja az országos GDP 40%-át. A külföldi működő tőke 67%-a a Közép-magyarországi régióba folyik. Budapest az ország turisztikai központja is, a Magyarországra látogató külföldiek 87%-a Budapestet választja célpontként, illetve a főváros a 9. legnépszerűbb konferencia helyszín Európában. A Közép-magyarországi régió 900 millió Euró támogatást kapott az EU támogatási rendszereiből, melynek 37%-a a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítódott. A következő költségvetési időszakban, 2013- 2020 között, az EU támogatások leginkább a gazdaságfejlesztésre és a szociális kohézióra fognak fókuszálni.

58


XII.

LOGISZTIKA ÉS KÖZLEKEDÉS központi fekvés → népesség a vonzáskörzetben, 1 órás távolságon belül

3,6 millió

→ logisztikai vállalkozások a vonzáskörzetben, 2011

7,001

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér néhány buszjárattal megközelíthető a belváros felől: a 200E járat a 2. terminál és a Kőbánya-Kispest metró végállomás között jár 8-15 perces időközönként. Munkanapokon 148, míg a hétvégeken naponta 131 járat közlekedik a végállomások között. A 900-as éjszakai buszjárat a repülőtér és a XVIII. kerületi központ között közlekedik, ahol át lehet szállni a 950-es vagy a 950E számú járatokra, melyekkel a belváros elérhető. Az éjszakai járatok óránkénti sűrűséggel járnak. A Ferihegy 1-es terminál bezárását követően a repülőtér nem rendelkezik közvetlen vasúti összeköttetéssel, az utasoknak át kell szállniuk Ferihegy vasúti megállóhelyen a 200E jelű buszra, hogy elérjék a 2-es terminált. A Ferihegy vasúti megállóhely (a 100-as számú vonalon) naponta több mint 100 járatot fogad mindkét irányból. A repülőtér 20-60 perc alatt elérhető a Ferihegyi gyorsforgalmi úton keresztül a belvárosból. Az út elválasztott pályán fut, így a repülőtér megközelítése zavartalanul történhet, csak különleges esetekben fordulnak elő akadályozó körülmények. (forrás: Budapest Airport Zrt.) Az M0-ás autóút keleti szektorának kiépítését követően a repülőtér megközelíthetősége javult mind a keleti (az M31-es és M3-as autópályákon keresztül), mind a nyugati (az M1-es és M7-es autópályákon keresztül) irányból. Légi kapcsolatok → kapcsolódó európai repülőterek száma

66

→ kapcsolódó repülőterek száma a világ más részeiről

16

→ heti járatszám

688

→ heti járatszám a világ jelentősebb nagyvárosaiba *

163

→ légi utas szám

8.5 millió 2012-ben

Forrás: KSH, repülőtér weboldala *London, Párizs, Brüsszel és Berlin irányába 59


Jelentős légi teherszállítás: cargó teljesítmény változása a repülőtéren az elmúlt tíz évben (tonna) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

érkező

induló

összesen

23 696

22 781

46 477

27 327

23 218

50 545

39 193

21 248

60 441

30 160

25 359

55 519

36 318

28 833

65 151

40 918

27 226

68 144

39 023

23 691

62 714

32 276

22 079

54 355

39 735

25 779

65 514

41 546

28 137

69 683

35 074

26 864

61 938

Forrás: KSH

a repülőtér szolgáltatásai (kerítésen belüli és közvetlen a repülőtér melletti) → kereskedelmi egységek száma, melyből bevásárlóközpont 2 → szállodák vagy más szálláslehetőségek kapacitása

0

→ konferencia vagy kiállítói központok száma és kapacitása,

0

→ bankfiókok száma,

5

→ szórakozási lehetőségek,

szabadtéri repülőgép múzeum

→ irodai kapacitások

12.000 m2

Forrás: repülőtér weboldala

A fejezetben szereplő adatsorok egy nemzetközi összehasonlítás alapjait szolgálhatják, és hasznos

lehet

az

egyes

repülőterek

közötti

meghatározásakor.

60

hasonlóságok

vagy

különbségek


XIII.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

Budapest Magyarország gazdasági motorja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pedig a térség egyik legjelentősebb légi közlekedési csomópontja. Az elmúlt évtizedben Budapest és agglomerációs térsége volt a lakóterület és ipari-logisztikai fejlesztések kiemelt területe Magyarországon. A beépített területek (lakóparkok, gazdasági zónák) növekedése az egykori falusias, kertvárosias területeken igen jelentős méreteket öltött. A repülőtér egy fejlődő metropolisz régió közepén fekszik. A fejlesztések első fázisa a repülőtér környékén elsősorban Budapest és Vecsés határán található területre terjedt ki, új gazdasági zónát hozva létre, mely alapot biztosíthat egy jövőbeli repülőtéri alközpont számára. A repülőtér és környezetének elemzése során a következő megállapításokat tehetjük: -

A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér piaci pozíciója stabil. A magyar nemzeti légitársaság, a Malév leállását követően a repülőtér nagyrészt visszanyerte a korábbi utasforgalmát, bár az utasok összetételének megváltozására hatással voltak a fapados légitársaságok növekvő szerepe. Ugyanakkor több korábbi interkontinentális közvetlen kapcsolat megszakadt.

-

Budapest az ország gazdasági központja, mely egyrészt erős gazdasági hátteret biztosít a repülőtér hatásterületének, ugyanakkor viszont megnehezíti a repülőtér és a főváros vonzáskörzetre gyakorolt hatásának elkülönítését.

-

Az egyes fejlesztések a repülőtéren és környékén számolhatnak a főváros által biztosított munkaerő kínálattal és vásárlőerővel. Budapesten találhatók a legnagyobb arányban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és széles skálája a különböző felsőoktatási intézményeknek is. Továbbá a főváros, mint gazdasági centrum adja a nemzeti GDP 37%-át, ami a magas vásárlőerő jelenlétét is jelenti.

-

A repülőtér vonzáskörzetét szolgáltatói szektorok, mint logisztika, kiskereskedelem, nagykereskedelem és pénzügyek dominálják. Előrejelzések szerint középtávon a

61


modern bérraktárak iránti kereslet nőni fog, míg a kínálat csak lassan fog reagálni a növekedésre. Ugyanakkor az ipari termelés és export stabil növekedést fog mutatni. -

A repülőtér elérhetősége relatív jónak mondható mind a városközpontból, mind a környező térségből. A közúthálózat az elérhetőségben fontos szerepet játszik, és a közúti rendszerek fejlesztése a városközpont és a repülőtér között további fejlesztéseket igényel. A vasúti kapcsolat fejlesztésére is koncepciók készültek.

A három érintett repülőtér környéki település szabályozási terveit, illetve az elmúlt évtizedek területfejlesztési folyamatait valamint a jelenlegi és jövőbeli gazdasági helyzetet vizsgálva két jellemző fejlesztési szcenáriót tudunk felvázolni a következő évtizedre: -

Az első szcenárióban feltételezzük, hogy fennáll a jelenlegi fejlesztési terület túlkínálat a repülőtér környezetében, míg a kereslet az elmúlt időszaknál lassabb ütemben bontakozik ki. A jelenlegi terület kínálat hozzávetőlegesen 200 hektárt tesz ki a repülőtér szűkebb vonzáskörzetében. Az elmúlt évtizedekben a fejlesztési területek iránti fejlesztési, beépítési célú kereslet hozzávetőlegesen 10-20 hektár volt éves szinten. A jelenlegi kínálat tehát le tudja fedni a következő évtizedek keresletét. Ebben a szcenárióban feltételezzük továbbá, hogy az érintett önkormányzatok nem dolgoznak ki közös fejlesztési tervet és erről nem kötnek megállapodást. Az egyes fejlesztési területek egymással fognak versenyezni a repülőtér körül. Az elszórt fejlesztések nem fognak olyan kritikus tömeg és szinergiát alkotni, mely szükséges lenne egy helyi alközpont létrehozásához, így a repülőtér nyújtotta gazdasági előnyök nagyrészt kihasználatlanok maradnak.

-

A második változat egy közös gazdaságfejlesztési terv létrejöttét feltételezi, mely priorizálja a különböző fejlesztési területeket és a befektetéseket egy alközpont, egy „airport city” létrejött érdekében csatornázza be. Az egyes fejlesztési zónák között feladatmegosztás alakul ki, és létrejön egy hatékony együttműködés. Az érintett önkormányzatok megállapodnak egy fejlesztési tervben, mely ütemezi az egyes gazdasági zónák fejlesztését, településszerkezeti helyzetük, megközelíthetőségük és lehetséges közműellátottságuk alapján. Ezek mentén a települések együttműködnek és a repülőtér gazdasági potenciálját megpróbálják magán fejlesztőkkel együtt a lehető legjobban kihasználni.

62


A három érintett önkormányzat, a repülőtér illetve a vonzáskörzet a helyi lakosság, vállalkozók érdeke, hogy egy olyan tervezési munka induljon, ami egyrészt a jelenlegi Status Quo Elemzés megállapításait figyelembe veszi, másrészt egy olyan iterációs folyamaton alapuljon, amely elősegíti a közös érdekek és a jövőbeli fejlesztések közös útjának meghatározását. A fejezet következő részében néhány tervezési alapelvet javaslunk, melyek biztosíthatják a sikeres tervezést (forrás: Struktúratervezési kézikönyv, 2002). 1. Tervezési megközelítés A struktúratervezés célja a lehető legjobb eredmények elérése olyan tervezési folyamat előkészítése és végrehajtása által, amely elegendő és hatékony részvételt és kommunikációt tesz lehetővé. Ez jóval többet tartalmaz, mint az átlagos tervezési feladatok során alkalmazott rutin informálási stratégiák. Ez azt is jelenti, hogy a tervezési folyamat a legfontosabb; fontosabb mint a terv, vagy a végtermék maga. A tervezés egyfelől kommunikációs folyamat, másfelől az alternatívák objektív és indokolt keresése. Így a tervező csapatnak saját magát egyrészt az értékválasztó folyamat elősegítőjének, másrészt az adminisztratív szervezetek, a nyilvánosság és más érintettek közötti közvetítőnek kell tekintetnie. 2. Részvétel A részvételt inkább elengedhetetlen feltételnek tekintik, mint kényelmetlen szükségességnek. Aktív részvétel nélkül a tervező csapatot nem érik el életképes javaslatok, és az ötletek nem kerülnek továbbfejlesztésre. Ezenfelül a résztvevők azok, akik nagy valószínűséggel a tervezési folyamat eredményeképpen kialakuló kezdeményezések többségét megvalósítják. Az ő bevonásuk döntő a sikeres megvalósításhoz szükséges megfelelő startpozíció elérése szempontjából. 3. Legitimálás és döntéshozatal Bizonyos időközönként a tervezési folyamat irányát illető fontos döntéseket lépésekben kell előkészíteni. Szükséges mind a participáció, mind a közigazgatás szervei által biztosított legitimáció megszerzése. Ezekben a momentumokban a tervező csapatnak képesnek kell lennie a közigazgatás szervei által meghozandó döntések következményeinek meggyőző bemutatására. Végül, bár a legfelsőbb hatóság jóváhagyása nagyon fontos, nem ennek kell a legkielégítőbb legitimációnak lennie, hanem az érintetteknek a terv használata iránti elkötelezettségének.

63


4. Folyamat A tervezési folyamatnak hatékonyan kell megszerveznie az elemző és kreatív folyamatokat a legitimálással egyetemben. A folyamat mindkét aspektusában létfontosságú a participáció. a. Diagnózis: a célterület jelenlegi és lehetséges jövőbeli helyzetének elképzeléséhez az első szükséges lépés az alapvető információk begyűjtése. E lépés része az aktív részvétel is, amely olyan benyomásokat eredményez, amelyek a tényszerű adatokkal és az aktuális tervekkel együtt képezik a startpozíciót. A tervező csapat ezeket struktúra-képekbe rendezi, amelyek érthető kategóriákba vagy területhasználati funkciótípusokba (lakás, természet, rekreáció, stb.) csoportosítva tükrözik a terület állapotát. b. Orientáció: a következő lépés a különböző fontos témakörök, fő kérdések lehetőségeinek külön-külön való kutatásával foglalkozik. Itt participatív eljárások és szakértők hozzájárulása által kell megvizsgálni a fejlődés lehetőségeit, meghatározni az értékeket és egyéb intézkedéseket tenni a terület jobb megértése céljából. c. Kreáció - forgatókönyv-alkotás: az utolsó kreatív lépés a forgatókönyvek alkotása, amelyek a különböző fejlődési modelleknek egy integrált modellbe való kombinálásával jönnek létre. Ezek fő szerepe a következmények megvizsgálása. A forgatókönyvek általában extrém

helyzeteket

tükröznek

arra

ösztönözvén

az

érintetteket,

hogy

olyan

kompromisszumokat válasszanak, amelyek által a kölcsönös hatások mérsékelhetőek. A végleges integrált forgatókönyv az, amit részletesen ki lehet dolgozni, és megvalósítani a projektek kivitelezésével és más lépések megtételével. 5. Strukturáló elemek A regionális fejlesztés céljainak fizikai tervben történő megjelenítése megkívánja a fizikai jellemzők határozott érvényre juttatását. Ezeket az elemeket strukturáló elveknek nevezzük. A struktúratervezési folyamatban ezeket az elveket (pl. víz, infrastruktúra, parkrendszer, zöldhálózat és más jellemzők) a fejlődés egymástól független meghatározó tényezőinek kell tekinteni.

64


MELLÉKLET Függelék (XI. fejezet)

Év

Magyarország

Pest megye

Budapest

2004

10 194 002

1 135 657

1 674 882

2005

10 179 000

1 157 340

1 690 109

2006

10 162 610

1 174 321

1 684 523

2007

10 170 960

1 196 903

1 694 005

2008

10 165 833

1 216 056

1 695 023

2009

10 147 189

1 229 209

1 694 942

2010

10 118 512

1 237 141

1 694 900

2011 10 092 081 1 244 178 1 694 426 XI.1.1b táblázat: Állandó népesség száma (Forrás: KSH)

65


1.2a Összesen 0-14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-64 65 és afelett BUDAPEST Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők 2004 764 811 910 071 NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 2005 775 470 914 639 108 249 102 455 42 028 40 736 119 175 120 878 133 438 138 657 149 684 104 518 193 560 64 151 121 021 94 711 108 277 48 571 2006 772 617 911 906 107 572 101 671 41 683 40 229 113 485 115 936 138 791 144 923 147 855 102 111 194 062 65 119 119 384 93 299 109 184 49 219 2007 778 804 915 201 107 795 101 717 41 474 39 980 111 367 113 465 144 983 150 718 143 570 103 770 195 885 66 096 116 882 95 993 110 932 49 378 2008 780 183 914 840 108 231 102 186 41 052 39 452 107 620 109 541 147 918 153 734 139 211 106 111 198 086 66 519 114 154 99 131 112 843 49 234 2009 780 953 913 989 108 814 103 067 40 182 38 487 104 593 106 309 149 709 155 749 134 776 109 047 200 820 65 734 111 145 102 848 115 421 48 241 2010 781 744 913 156 110 029 104 078 39 065 37 360 101 954 103 233 150 639 157 260 130 376 112 430 202 327 66 092 107 972 106 659 116 851 48 575 2011 782 420 912 006 111 103 105 007 37 394 35 671 99 818 100 893 151 541 158 293 125 685 116 051 204 015 66 391 104 775 110 461 118 617 48 711 1.2b Összesen 0-14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-64 65 és afelett PEST MEGYE Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők 2004 547 406 588 251 NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 2005 559 202 598 138 100 963 95 538 36 225 34 354 82 853 80 927 97 450 94 858 87 138 74 691 95 482 35 150 81 233 74 878 55 868 29 732 2006 567 359 606 962 101 843 96 416 37 106 35 050 80 256 78 810 102 493 100 301 89 289 74 238 97 642 35 216 82 913 75 133 57 434 30 181 2007 579 435 617 468 102 930 97 287 37 997 35 929 79 638 77 556 106 813 104 596 89 755 75 995 100 213 36 137 83 370 78 232 59 392 31 063 2008 589 624 626 432 104 041 98 163 38 602 36 612 78 817 76 292 109 698 107 562 89 331 78 361 102 690 37 421 82 936 81 730 61 733 32 067 2009 596 370 632 839 104 643 98 906 38 765 36 757 77 650 74 925 111 195 109 041 88 351 81 067 105 723 38 069 81 987 85 321 64 000 32 809 2010 600 433 636 708 104 484 98 832 38 653 36 629 77 276 73 973 110 709 109 419 86 674 83 780 107 492 39 909 80 835 88 652 65 646 34 178 2011 604 276 639 902 104 757 98 881 37 912 35 834 77 245 73 565 110 344 109 117 84 955 86 650 109 095 41 805 79 870 91 452 67 345 35 351 1.2c Összesen 0-14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-64 65 és afelett HUNGARY Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők 2004 4 871 767 5 322 235 NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 2005 4 864 497 5 314 503 801 209 759682 318 633 305 216 751 964 727 138 790 563 762 219 782 859 672 201 988 957 316 231 710 412 666 171 571 322 254 223 2006 4 856 020 5 306 590 788 533 747413 318 871 304 945 724 943 702 464 816 430 787 372 799 895 652 568 996 673 315 260 726 053 650 235 576 181 254 774 2007 4 863 068 5 307 892 778 076 737334 318 151 303 879 707 293 683 405 836 638 805 975 799 322 650 482 1 008 521 318 974 727 108 652 450 583 829 259 523 2008 4 862 664 5 303 169 770 038 729375 314 668 300 804 689 854 665 581 847 130 814 795 792 968 653 916 1 018 653 327 077 722 697 659 758 591 747 266 772 2009 4 854 861 5 292 328 761 170 720785 310 255 296 685 674 641 649 370 851 572 819 886 782 607 659 461 1 032 728 330 806 713 580 670 031 602 390 271 222 2010 4 842 430 5 276 082 750 776 710854 303 619 289 617 664 720 639 313 850 995 820 125 768 326 665 749 1 036 933 345 165 701 952 679 280 606 599 284 489 2011 4 832 097 5 259 984 742 921 703163 292 896 278 931 658 941 632 701 848 873 818 127 752 219 674 303 1 042 191 358 349 690 695 690 563 612 600 294 608

XI.1.2a-c táblázatok: Állandó népesség kor és nem szerint (Forrás: KSH)

66


2.1a BUDAPEST

NACE-ágak Összesen A 2004 NA 2005 NA 2006 NA 2007 NA 2008 189 633 2009 187 083 2010 189 882 2011 NA

NA NA NA NA 876 747 739 NA

NACE-ágak Összesen A 2004 NA 2005 NA 2006 NA 2007 NA 2008 88 036 2009 87 590 2010 89 548 2011 NA

NA NA NA NA 1 946 1 871 1 869 NA

2.1c NACE-ágak MAGYARORSZÁG Összesen A 2004 708 307 2005 707 756 2006 698 146 2007 688 058 2008 701 390 2009 688 996 2010 696 680 2011 NA

24 784 24 274 23 519 22 921 23 081 22 744 23 331 NA

2.1b PEST MEGYE

B

C NA NA NA NA 61 66 65 NA

B

D NA NA NA NA 12 369 11 412 11 424 NA

C NA NA NA NA 52 51 57 NA

B

D NA NA NA NA 7 891 7 472 7 595 NA

C 444 442 446 441 446 448 460 NA

E NA NA NA NA 167 180 201 NA

E NA NA NA NA 48 43 45 NA

D 63 617 61 156 58 163 55 773 55 008 51 802 51 475 NA

F NA NA NA NA 301 305 327 NA

F NA NA NA NA 315 325 333 NA

E 334 355 412 458 486 506 556 NA

G NA NA NA NA 12 614 11 946 11 717 NA

G NA NA NA NA 10 943 10 486 10 110 NA

F 1 874 1 869 1 843 1 814 1 877 1 876 1 967 NA

H NA NA NA NA 34 672 33 817 34 353 NA

H NA NA NA NA 18 045 17 737 18 112 NA

G 73 588 73 698 71 670 70 053 70 869 67 730 66 033 NA

I NA NA NA NA 7 561 7 150 7 095 NA

I NA NA NA NA 4 934 4 762 4 701 NA

H 152 935 149 402 145 544 144 023 144 015 139 254 139 546 NA

J NA NA NA NA 5 684 5 822 5 999 NA

J NA NA NA NA 3 401 3 445 3 501 NA

I 35 074 34 187 32 975 32 108 32 115 30 779 30 263 NA

K NA NA NA NA 15 929 15 924 16 183 NA

K NA NA NA NA 4 909 5 060 5 276 NA

J 33 236 32 737 31 997 31 877 32 372 32 193 32 352 NA

L NA NA NA NA 6 122 5 810 6 150 NA

L NA NA NA NA 3 204 2 933 3 198 NA

K 31 263 31 821 32 632 32 120 33 447 33 487 34 371 NA

M NA NA NA NA 13 529 13 980 14 120 NA

M NA NA NA NA 3 491 3 737 3 798 NA

L 23 176 25 146 25 420 25 712 28 050 25 947 27 673 NA

N NA NA NA NA 40 382 41 079 42 144 NA

N NA NA NA NA 12 611 13 351 13 909 NA

M 21 328 23 073 24 993 26 844 29 370 30 754 31 223 NA

O NA NA NA NA 13 209 12 064 11 978 NA

O NA NA NA NA 5 072 4 676 4 891 NA

N 84 486 85 538 88 031 87 519 104 092 107 400 109 881 NA

P NA NA NA NA 10 32 39 NA


O 62 555 62 258 58 915 55 324 43 384 37 907 38 089 NA

R NA NA NA NA 6 136 6 382 6 614 NA

Q NA NA NA NA 2 408 2 636 2 791 NA


XI.2.1a-c táblázatok: Működő vállalkozások száma NACE-ágak szerint (Forrás: KSH)

67

Q NA NA NA NA 6 206 6 654 6 741 NA

R NA NA NA NA 2 508 2 666 2 797 NA

Q 23 557 24 945 25 060 24 511 25 235 27 497 28 420 NA

S NA NA NA NA 5665 5698 5812 NA

S NA NA NA NA 1962 2005 2086 NA

R 22 248 22 759 23 801 24 191 25 475 26 613 27 623 NA

T NA NA NA NA 8140 8015 8181 NA

T NA NA NA NA 4294 4327 4466 NA

S 14 882 14 953 14 694 14 562 15389 15820 16274 NA

U NA NA NA NA 0 0 0 NA

U NA NA NA NA 0 0 0 NA

T 38 926 39 143 38 031 37 807 36665 36165 37049 NA

NA NA NA NA 0 0 0 NA

NA NA NA NA 0 0 0 NA

U 0 0 0 0 0 0 0 NA

0 0 0 0 0 0 0 NA


2.2a

NACE-ágak

BUDAPEST

Összesen

A Mezőgazdaság

B+C+D+E+F Ipar G-től U-ig Szolgáltatások

2004

NA

NA

NA

NA

2005

NA

NA

NA

NA

2006

NA

NA

NA

NA

2007

NA

NA

NA

2008

747,5

129,9

614,2

2009

741,9

135,4

604,0

2010

730,5

131,1

597,5

2011

736,6

125,2

609,5

2012

766,9

NA (nem mérhető megbízhatóan, túl kicsi) (nem mérhető megbízhatóan, túl kicsi) (nem mérhető megbízhatóan, túl kicsi) (nem mérhető megbízhatóan, túl kicsi) (nem mérhető megbízhatóan, túl kicsi)

123,3

640,4

2.2b

NACE-ágak

PEST MEGYE

Összesen

A Mezőgazdaság


2004

NA

NA

NA

NA

2005

NA

NA

NA

NA

2006

NA

NA

NA

NA

2007

NA

NA

NA

NA

2008

499,4

8,7

162,9

327,8

2009

497,3

9,9

152,1

335,3

2010

498,3

10,7

146,5

341,1

2011

506,3

12,7

149,3

344,2

2012

513,1

15,0

142,3

355,8

2.2c

NACE-ágak

MAGYARORSZÁG Összesen

A Mezőgazdaság


2004

NA

NA

NA

NA

2005

NA

NA

NA

NA

2006

NA

NA

NA

NA

2007

NA

NA

NA

NA

2008

3879,4

169,2

1254,2

2455,9

2009

3781,9

175,8

1180,5

2425,8

2010

3781,2

171,8

1160,8

2448,7

2011

3811,9

185,1

1173,7

2453,0

2012 3877,9 200,3 1156,5 XI.2.2a-c táblázatok: Foglalkozatottak száma (ezer fő) NACE-ágak szerint (Forrás: KSH)

68

2521,1


2.1d NACE-ágak MAGYARORSZÁG Összesen A 2004 NA 2005 NA 2006 NA 2007 NA 2008 3879,4 2009 3781,9 2010 3781,2 2011 3811,9 2012 3877,9

B+D+E NA NA NA NA 169,2 175,8 171,8 185,1 200,3

C NA NA NA NA 89,2 92,7 96,6 100,7 108,5

F NA NA NA NA 853,0 794,5 786,6 809,0 802,1

G NA NA NA NA 312,0 293,3 277,6 264,0 245,9

H NA NA NA NA 576,4 549,2 539,8 545,7 544,3

I NA NA NA NA 258,3 254,3 259,0 259,2 261,4

J NA NA NA NA 157,2 152,8 154,5 163,5 164,0

K NA NA NA NA 96,5 91,1 96,3 91,8 104,2

XI.2.2d táblázat: Foglalkoztatottak száma (ezer fő) NACE-ágak szerint (Forrás: KSH)

69

L-N NA NA NA NA 94,1 95,6 91,0 91,8 93,9

O NA NA NA NA 270,8 274,3 270,3 273,5 290,2

P NA NA NA NA 287,8 304,7 317,2 309,6 326,8

Q NA NA NA NA 313,2 319,1 323,9 316,9 314,6

NA NA NA NA 245,8 239,6 251,6 255,0 266,1

R+S+T+U NA NA NA NA 155,8 145,1 145,1 146,0 155,6


MAGYARORSZÁG Rezidens vállalkozás ágazata 2008 Q1 2008 Q2 2008 Q3 2008 Q4 2009 Q1 2009 Q2 2009 Q3 2009 Q4 2010 Q1 2010 Q2 2010 Q3 2010 Q4 2011 Q1 2011 Q2 2011 Q3 2011 Q4

MAGYARORSZÁG Rezidens vállalkozás ágazata 2008 Q1 2008 Q2 2008 Q3 2008 Q4 2009 Q1 2009 Q2 2009 Q3 2009 Q4 2010 Q1 2010 Q2 2010 Q3 2010 Q4 2011 Q1 2011 Q2 2011 Q3 2011 Q4

NACE-ágak Összesen Szolgáltatások (G-től S-ig) A B 8501,07 9254,04 9,46 2134,84 2476,88 0,80 23480,35 22188,27 12,63 15669,64 14941,74 7,19 3111,99 3467,36 12,07 -334,75 -597,86 0,64 939,21 877,54 5,29 -178,06 286,36 -6,22 -118,12 259,67 17,53 -4226,52 -4375,09 8,34 191,93 -124,99 6,95 -23506,15 -25128,83 7,83 263,68 663,60 25,90 11345,43 10647,94 -9,94 -6516,96 -5386,17 -17,07 11919,15 20221,19 15,62

K

L 8118,69 1463,56 22437,23 11123,70 135,67 -1326,76 181,00 523,78 -2,21 -81,49 71,03 372,78 143,13 -6172,51 261,97 641,10

M 103,56 -34,89 14,84 118,38 70,04 -5,33 -29,83 -165,09 -51,33 -83,83 -34,58 -272,34 -56,67 -106,45 -44,58 -212,55

154,30 1005,59 -166,70 1772,05 1048,40 940,49 160,60 719,85 877,18 -918,15 432,80 1809,29 -137,47 225,09 1076,97 11194,82

C 20,89 -81,08 18,13 36,42 17,98 -42,41 18,46 60,51 44,76 31,52 -25,93 19,59 6,41 -70,25 5,28 6,15

D -406,14 -250,65 747,35 416,72 -335,30 405,33 -543,23 -819,70 -403,65 -111,72 50,94 1448,52 -219,33 998,38 -1352,41 -8368,64

E -466,14 174,47 428,48 176,46 -177,24 -127,93 499,14 225,29 -63,11 134,02 304,67 185,78 -238,35 -183,79 242,93 53,01

F 5,52 0,00 4,14 7,72 -8,88 -10,33 27,39 -4,89 7,29 6,68 -9,10 -3,30 5,41 6,79 1,37 -3,78

G 5,93 -28,02 -1,04 6,90 81,48 -8,30 -3,95 21,46 4,41 -51,78 -24,39 -50,30 5,29 -46,87 -25,06 -17,63

H 408,58 -178,71 -50,20 419,97 540,16 -103,07 -1236,33 1087,36 383,89 383,07 107,00 546,57 665,68 -303,15 -605,97 318,71

I 108,09 13,13 29,75 439,07 2,58 -69,88 -81,56 22,26 -28,20 -12,96 -9,61 -26,61 2,98 4,98 34,34 40,22

J -6,59 -7,55 -14,94 -12,74 -9,02 -25,41 -16,92 -23,24 -10,60 -6,67 6,41 33,00 -4,79 84,90 -7,92 -6,16

N-től S-ig Egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Nem-rezidensek ingatlanvásárlása Magyarországon Nem azonosított 119,52 98,22 77,51 0,00 -14,50 -72,35 23,69 -181,24 -74,96 -310,33 82,38 0,00 221,93 33,05 76,51 0,00 1494,84 1444,79 13,68 40,84 -268,27 -846,42 4,11 42,00 1819,87 264,41 14,34 44,24 -2165,99 -3294,05 14,82 44,30 -1092,41 -1520,30 14,97 0,00 -3838,34 -4014,70 4,28 127,23 -879,27 -1182,82 13,77 0,00 -26963,10 -27335,31 14,55 0,00 -19,70 -49,55 14,76 0,00 17095,56 17114,81 3,16 0,00 -6185,97 -6174,42 14,16 0,00 8086,58 7888,01 13,23 0,00

XI.2.3 táblázat: Teljes FDI flow Magyarországra, gazdasági ágak szerint, nettó, speciális célú vállalatokkal együtt, millió EUR (Forrás: MNB)

70

247,90 230,26 13,25 859,36 184,68 260,35 80,71 287,43 183,35 183,29 181,22 -628,42 70,44 -180,47 85,00 158,46


Év

Kontinensek Európa Összesen Afrika Amerika Ázsia Ausztrália Európa EU Ausztria Bulgária Horvátország Csehország Franciaország Németország Olaszország Hollandia Lengyelország 2004 NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 2005 NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 2006 38 318,47 19,87 520,94 350,11 65,65 37 361,89 21 629,92 5 935,82 NA 1 198,78 NA 366,80 3 089,58 664,41 331,78 1 125,32 2007 39 379,23 22,02 532,63 371,66 68,30 38 384,62 31 895,00 6 510,21 NA 1 119,46 NA 340,97 3 058,99 616,65 320,97 1 293,37 2008 39 553,83 20,64 548,29 368,64 63,77 38 552,48 32 676,90 6 397,13 1 242,96 990,34 1 085,94 350,25 3 102,72 616,06 306,54 1 525,54 2009 40 623,51 21,54 557,01 375,80 63,42 39 605,74 33 419,78 6 436,81 1 233,89 971,35 1 077,23 364,29 3 130,01 624,73 305,96 1 566,36 2010 39 904,40 22,93 546,58 382,82 65,08 38 886,98 32 563,12 6 696,04 1 190,66 868,06 1 003,26 351,36 3 135,45 580,73 320,50 1 540,35 2011 41 303,53 25,60 614,76 447,33 67,99 40 147,85 32 982,91 6 649,40 1 379,79 933,62 915,90 391,03 3 026,21 663,07 326,01 1 331,31 2012 43 565,21 26,36 577,07 390,11 68,69 42 502,98 35 270,27 7 233,27 1 442,72 756,23 1 040,83 346,24 3 188,42 577,29 273,92 1 603,35

Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Románia Oroszország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Svédország Svájc Ukrajna Egyesült Királyság NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 7 997,66 NA 3 113,58 7 379,58 576,48 173,61 244,42 1 756,03 359,52 7 990,48 NA 2 927,12 7 804,54 496,39 177,84 241,59 1 420,34 342,65 8 078,62 NA 2 279,22 8 142,12 468,82 181,78 244,17 1 370,88 344,76 7 783,27 106,06 2 203,24 9 094,69 418,16 177,56 253,45 1 685,02 358,99 7 614,23 NA 2 329,23 8 404,37 375,42 179,55 222,32 1 819,11 355,69 7 575,40 NA 2 964,45 8 824,58 391,48 192,79 272,99 1 831,10 395,00 7 901,10 NA 2 658,25 9 970,54 310,42 171,11 213,70 1 863,16 357,42 XI.3.1 táblázat: Magyarországra érkező külföldi látogatók ország szerint (ezer fő) (Forrás: KSH)

71

Észak-Amerika USA NA NA 388,03 386,92 395,52 397,39 390,73 442,89 411,79


Magyarország

Magyarország, 4csillagos szállodák

és

5- Pest megye

Budapest

2004

10 508

4 389

195

5 205

2005

10 779

4 864

178

5 599

2006

10 046

4 628

174

5 235

2007

10 171

4 720

189

5 328

2008

10 010

4 598

178

5 205

2009

9 220

4 490

167

4 815

2010

9 614

5 209

185

5 216

2011 10 411 5 764 223 5 689 XI.3.3 táblázat: Külföldiek által kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) (Forrás: KSH) Magyarország

Pest megye

Budapest

2004

336 494

8 734

43 162

2005

329 290

7 361

40 547

2006

315 284

8 242

41 463

2007

314 742

8 539

42 605

2008

302 889

7 677

40 351

2009

301 873

9 119

42 923

2010

311 490

10 204

44 333

2011 340 402 15 955 48 008 XI.3.4 táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása (ágyak száma) (Forrás: KSH)

72


4.1a: Magyarország Magyarország

Összesen

Személyi jövedelemadóból

Helyi adóból

Iparűzési adóból (helyi adón belül)

2004

666 813.83

406 898.85

367 184.10

NA

2005

584 377.39

368 722.16

325 802.57

NA

2006

631 728.20

380 504.07

371 909.44

304 377.79

2007

681 630.48

444 217.64

417 790.76

341 050.24

2008

756 341.02

208 619.51

459 420.99

372 670.68

2009

793 888.19

216 893.07

472 832.27

380 085.75

2010

786 973.49

229 617.56

455 741.54

357 647.28

2011

789 515.70

213 242.36

482 106.69

373 018.90

4.1b: Pest megye Magyarország

Összesen


Helyi adóból


2004

59 127.62

38 282.24

36 399.03

NA

2005

64 144.62

36 112.98

40 574.33

NA

2006

73 450.90

37 772.24

49 307.51

41 968.63

2007

79 546.54

40 477.87

55 199.89

46 203.14

2008

88 970.15

25 425.30

60 009.60

49 345.65

2009

99 342.89

27 410.65

64 855.54

52 968.15

2010

93 909.51

29 014.41

60 660.39

48 073.99

2011

95 339.29

27 595.26

64 208.49

50 061.03

4.1c: Budapest Budapest

Összesen


Helyi adóból


2004

257 927.64

52 624.79

159 056.25

NA

2005

151 604.65

25 029.20

96 833.06

NA

2006

164 194.55

25 628.57

109 898.37

87 842.40

2007

177 779.03

28 361.62

121 529.28

96 619.17

2008

187 402.72

6 749.35

129 878.69

101 578.37

2009

196 696.48

6 583.19

135 426.26

103 756.32

2010

193 400.79

6 735.83

135 379.85

101 468.16

2011 198 111.97 7 637.68 137 109.03 XI.4.1.a-c táblázatok: Önkormányzati bevételek (millió forint)

97 717.41

73

STATUS QUO ELEMZÉS BUDAPEST, XVIII. KERÜLET, VECSÉS VÉGSŐ VÁLTOZAT

Recommend Documents