Species specifikus betegségek és a fájdalom, szenvedés, stressz felismerése és kezelése; Az állatok egészségi állapotának monitorozása

Reference number: 035/14

UNIVERSITY OF SZEGED,

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM,

Institute of Surgical Research

Sebészeti Műtéttani Intézet

„Animal experiments theory and practice C level”

„Az állatkísérletek elmélete és gyakorlata – B szint”

Species-specific recognition of pain, suffering and distress; The monitoring of animal wellbeing.

Balázs Gaál veterinary

Species specifikus betegségek és a fájdalom, szenvedés, stressz felismerése és kezelése; Az állatok egészségi állapotának monitorozása. Gaál Balázs állatorvos

Mikrobiológiai környezet – egészség, fertőzöttség, betegség A létesítményért felelős személynek biztosítania kell az állatok rendszeres ellenőrzését,az elhelyezés felügyeletét és állatorvos vagy más illetékes személy részéről történő gondoskodást Mikrobiológiai és járványtani alapfogalmak Kórokok : - ( öröklődő rendellenességek ) - élettelen ( fizikai - kémiai ) - élő ( egy- vagy többsejtű élőlények )

↓ A potenciális kórokozók lehetnek : - élősködők - mycoplasmák

- gombák - rickettsiák

- baktériumok - vírusok

Fertőzés : melynek során egy mikroorganizmus vagy parazita társult viszonyba kerül az állati szervezettel, függetlenül attól, hogy okoz-e betegséget vagy nem. → fertőzöttség ≠ betegség A megbetegedést okozni képes mikroorganizmusok lehetnek - feltétlen ( obligát ) kórokozók , vagy - esetleges ( fakultatív ) kórokozók A fertőzés, betegség kialakulása függ még : - a kórokozók faj- és fajtaspecifikusságától , - fogékony szervezet jelenlététől Tünetmentes ( latens ) fertőzöttség - szubklinikai betegségek

Rágcsálók mikróbáinak minősítése Nagiyama, Goto, Takakura, Asia Central Institute for Experimental Animals, ICLAS Monitoring Center

A, Rágcsálók által közvetített humán patogének – zoonozisok Hantavírus, SalmonelIa spp., Dermatophytonok B, Rágcsálókra fatális, klinikai tünetekben megnyilvánuló, elhullással járó betegséget okozók Sendai vírus, Mycoplasma pulmonis C, Rágcsálóknál szubklinikai megbetegedést okozók, melyek befolyásolják a fiziológiai állapotot. Corynebacterium kutcheri, Pasteurella pneumotropica, Streptococcus pneumoniae, Clostridium piliforme, Giardia muris D, Fakultativ patogének Pseudomonas aeruginosa, Staphylococcus aureus E, A higiénés státusz és a környezet indikátorai Syphacia muris

A kórokozó behatolása → lappangási idő (elszaporodás ) → tünetek A tünetekben megnyilvánuló betegség kimenetele sok tényezőtől függ, ezek alapján lehet : - nem végzetes - elhullást okozó A kísérleti állatok fertőződésének forrásai : - nem laboratóriumi célra tenyésztett, vagy más tenyészetből behozott állatok, otthoni kedvenc állatok ; - biológiai anyagok, egyéb anyagok és berendezések ( pl. alom ! ) - személyzet, kutató, és a látogatók → a legnagyobb mikrobiológiai veszély maga az ember !!

A fertőzöttség hatása a kisérleti eredményekre Az állatok egészségéért tett erőfeszítéseink valójában az állatkísérletek megbízhatósága ( hitelessége ) érdekében történnek . A fertőzések többsége ugyanis módosíthatja a kísérleti eredményeket, meghamisítva ezzel a kísérleti állat válaszát a kutató által feltett kérdésre !! ( Pl. az immunrendszer működésének módosulása , élettani-, gyógyszer-, vagy toxikológiai torzítások ). Ez a döntő oka annak,hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az SPF (VAF) állatok. A rejtett (latens) kórokozók ,illetve a szubklinikai betegségek is befolyásolják az élettani mutatókat !

Tünetek ,diagnózis , a beteg állat sorsa A betegségeket kezdetben csak általános tünetek jelzik. Értékelhető tünetek jelentkezésekor sokszor már késő ( az állomány megóvása ). A klinikai vizsgálat több fajnál ( pl.rágcsálók ) nehézkes. Általános tennivalók : - a betegnek tűnő állat azonnali elkülönítése ( SPF állományban az állományból is el kell távolítani ; itt a deklaráltan elő nem forduló kórokozó kimutatása is már „betegség”!) ; - a környezet fertőtlenítése ; - a betegnek tűnő ( beteg) állat és néhány társa azonnali vizsgálatra küldése (SPF ) ; - konvencionális állatházban az elkülönített betegek gyógykezelése, megsemmisítése, esetleg állomány szintű kezelés ( vizsgálatra küldés itt is hasznos lehet)

" NINCS DRÁGÁBB EGÉR, MINT

A

DÖGLÖTT EGÉR ! "

( Prof. Dr. Kállai László )

STREPTOCOCCOSIS Kórokozó: Streptococcus paeumoniae Jellemzők: Alpha-hemolizáló, Gram-pozitív, aerob, diplococcus, a legtöbb Streptococcus törzs a nyálkahártyák epiphyta lakója. Gazda: ember, tengerimalac, patkány (egér) Betegség: a felső és alsó légutak akut-krónikus, hurutos-fibrines megbetegedése A leggyakrabban fiatal állatokba jeletkezik. Környezeti feltételek!!! Gyakran kombinálódik Mycoplasmosissal. Kórfejlődés Látens: felső légutak, középfül Akut: rhinitis, sinusitis, conjuctivitis, otitis media, bronchitis, pneumonia, fibrines pleuritis, pericarditis Szeptikémia → gennyes-fibrines peritonitis, meningitis, a parenchymás szervekben nekrózis, infarktus

Tünetek: elesettség, nehezített légzés, zihálás, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, ferde fejtartás ( ld. kép ). Esetenként hirtelen elhullás. Diagnózis: a kórokozó kimutatásával Az organizmus kizárására gnotobiotikus technikát alkalmaznak. Monitorozás: ajánlott - tenyésztés, szerológia

Cervicalis Lymphadenitis - Tengerimalac Kórokozó: Streptococcus equi subsp. zooepidemicus ( + Streptobacillus moniliformis – esetenként ) Terjedés: Harapási sebeken keresztül, vagy száj váladékkal történő direkt kontaktus útján. Kórfejlődés, tünetek: A kórokozó a szájüreg sérülésein jut be a nyálkahártyába, majd lokálisan elszaporodik a nyirokcsomókban, melyek megnagyobbodnak és eltályogosodnak ( ld. kép ) Otitis media és retrobulbaris tályog is kialakulhat. A tályogok spontán feltörhetnek és idővel önállóan gyógyulhatnak. Az érintett állat nemspecifikus tüneteket mutat, főleg a tályog feltörése előtt: láz, étvágytalanság. Szeptikémia és következményei is kialakulhatnak ( ld. előbb ) Diagnózis: klinikai kép ( a tályogok sűrű, sárga vagy fehéres gennyes tartalma jellegzetes ) és tenyésztés alapján.

BORDETELLOSIS Kórokozó: Bordetella bronchiseptica Jellemzők: Gram-negatív, kis pálcika alakú baktérium Gazda: tengerimalac, ( nyúl ) Nyulak tünetmentesen hordozhatják a légutaikban Tengerimalacra erősen pathogén Betegség: conjunctivitis, pneumonia ( ld.kép B ), otitis media, abortus, halva születés Tünetek: étvágytalanság, lesoványodás, szem-és orrváladékozás ( ld. kép A ) nehezített légzés, gyakran hirtelen elhullás ( Str. pneumoniae is ! ) Terjedés: gyakran a tengerimalacokkal együtt tartott nyulaktól, ezért a külön tartásuk szükséges Diagnózis: tenyésztés Gyógykezelés: enrofloxacin

RÁGCSÁLÓK PASTEURELLOSISA Kórokozó: Pasteurella pneumotropica Jellemzők: Gram-negatív, pálcika v. coccoid, nem hemolizál széleskörű látens elterjedtség a különböző fajok légzőszerveiben és bélcsatornájában Gazda: patkány, egér (tengerimalac, hörcsög, mongol futóegér) Betegség: általában tünetmentes, de látens légzőszervi megbetegedés Patkányban: 1. rhinitis, sinusitis, ophtalmitis, conjunctivitis ( ld.kép ), otitis media 2. bronchopneumonia 3. más organizmusokkal együtt; tályogképződés: bőr, emlő, a nemi szervek is (gennyes endometritis mirigy hiperpláziával) Patogenitás: általában fakultatív patogén szekunder v. potenciális patogének pl: Sendai, Mycoplasma, hatását potencirozzák. Sendai v. Mycoplasma mentes állományban nem patogén !

NYÚL PASTEURELLOSISA Kórokozó: Pasteurella multocida Gazda: nyúl, vmnt. kutya, macska, madár, ember... Többnyire nincs heterológ transzmisszió Elterjedés: konvencionális állományok nagy %-ban hordozók Szopós állatok: 10-15 % - Növendékek: 30-40 % - Tenyészállatok: 40-50 % Patogenitás: Általában fakultatív patogén. Hajlamosító környezeti tényezők: NH3, CO2, por, folyamatos fedeztetés Társfertőzések: Bordetella bronchiseptica, Staphylococcus aureus Betegség : Savós-gennyes orrhurut, kötőhártya-, közép- és belső fül gyulladás (ferde fejtartás) – ld. képek, agyhártya-, agyvelő gyulladás Szeptikémia után testszerte tályogok a bőralatti kötőszövetben, a parenchymás szervekben, gennyess-fibrines pleuritis és pneumonia ( ld. kép ) Méhgyulladás: pyometra ( ld. kép ); vetélés, heregyulladás Diagnózis: tenyésztés ( orrjáratok, trachea, tüdő, conjunctiva, uterus –tampon ) szerológia Gyógykezelés: antibiotikum nem alkalmas!- hordozók maradnak- kiújul konvencionális állományok mentesítése ( enrofloxacin + szelekció ) Gnotobiotikus technológiával, ha a dajka anya uterusa P. negativ ! Monitorozás: szerológia

SALMONELLOSIS Kórokozó: SalmonelIa typhimurium és SalmonelIa enteritidis ( századfordulón rodenticidként használták Anglia, Francia o., USA ) Jellemzők: Gram-negatív, motilis, pálcika Gazda: patkány, egér, rágcsálók, tengerimalac, ember Patogenitás: potenciális patogén, akut, de látens megbetegedést is okozhat Terjedés: bélsár Kórlefolyás, tünetek: patkány, egér: az akut betegségnél is kevés, jellegtelen tünet; borzolt szőr, csökkent aktivitás, súlycsökkenés, széklet (nonnális szinű, formátlan esetleg nyálkás, véres). A szeptikémia alatt methaemoglobinaemia: barnás szemek, livid fül, talp, farok. Tengerimalac: láz, anorexia, letargia, borzalt szőrzet, tapintható lépduzzanat, nyaki lymphadenitis, vetélés (vemhesben). Az akut fázis (átvészelés) után az állatok tünetmentes Salmonella hordozóvá válnak, az állományban mérsékellten emelkedik az elhullások és a megbetegedettek száma.

SALMONELLOSIS

Patológia: akut ill. az ezt követő 4 hétig: diffúz enteritis: ileum, caecum megvastagodás, híg gázos, véres bélsár, splenomegalia, fokális nekrózisok, ( ld. kép ) granuloma-képződés a májban, lépben, nyirokcsomókban ( ld. kép ) Diagnózis: tünetmentes állatoknál a szerológia nem érzékeny; beteg állatoknál tenyésztés, szerotipus meghatározás Hörcsögben a pulmonáris thrombosis patognomikus. Gyógykezelés: állományoknál stamping out. A gnotobiotikus technologia → az organizmus nem hatol át a placentán. Vakcináció, antibiotikum nem ad teljes megoldást: a vaccinázott egyedek nem betegednek meg, de a baktérium a makrofágokban tovább szaporodik az állat S. rezevoárrá válik Monitorozás: tenyésztés bélsármintából

TYZZER FÉLE BETEGSÉG Kórokozó: Clostridium piliforme ( Bacillus piliformis ) Jellemzők: Gram pozitív, motilis: csillók, a vegetatív alak intracelluláris Spóraképző: a spóra elpusztítható: 80 C◌֠ 30’‚ ( a vegetatív alak: 45 C◌֠ 15’ ) Gazda: egér, patkány, gerbil, hörcsög, nyúl, ló, macska, főemlősök. Heterológ transzmisszió lehetséges !! Betegség: hasmenés, multifokális elhalások (máj), myocarditis

TYZZER FÉLE BETEGSÉG Terjedés: bélsár → spóra felvételével (spóra egér és nyúl alomban, szobahőn, 1 évig fertőzőképes !) Patogenitás: patogén, de gyakori a látens fertőzés (provokálható ← cortison, stressz, infekciók, stb.) Minden korosztály érintett, főleg a fiatalabbak. Előfordulási gyakoriságát tekintve jelentősége napjainkban növekszik. Kórfejlődés: akut forma fatális; ileum, caecum szegmentális kitágulása, transmuralis ill. krónikus gyulladás, körűlírt elhalások, mezenteriális nyirokcsomó duzzanat ( ld. kép ) → v. portae → máj (coagulativ nekrózis demarcatioval: disszeminált, éles határú, halvány gócok), embolisatio, myocardium degenerativ elváltozások. Diagnózis: szövettan, IIF, PCR látens fertőzések → cyclofosfamid, cortison provokáció Gyógykezelés: cephalosporin, tetracyclin, chloramphenicol. nem hatásos: Penicillin, streptomycin. Gnotobiotikus technikával kizárható. Monitorozás: ajánlott

MYCOPLASMOSIS MURINE RESPIRATORY MYCOPLASMOSIS ( MRM ) Kórokozó: Mycoplasma pulmonis 0,2-0,3 µm, sejtfal nélküli baktérium Néhány napig életben marad a bélsárban, ivóvízben, alomban. Gazda: patkány, egér, rágcsálók: M. pulmonis más háziállatokban: M.gallinarum, M.bovis, stb. ember: M. pneumoniae (atipikus pneumonia) Patogenitás: obligát patogén, az idősebb állatok érzékenyebbek !! hajlamosító tényezők: NH3 25-250 ppm, S02, C02, Streptococcus pneumoniae, Sendai vírus, Pasteurella pneumotropica patkány: maximális immunkompetencia 9 hetes korban, majd csökken Terjedés: aeroszol; vertikális !! és horizontális tarnszmisszió

MYCOPLASMOSIS , MRM

Pathogenesis: légzőhám: ciliostasis, nagy mennyiségű exudatum BALT (bronchial associated lymphoid tissue) hyperplasia Klinikum: alacsony morbiditás, mortalitás kumulatív, több hónap után progresszív megbetegedés Tünetek: Jellegzetesen látens ”inkább hallani mint látni” a beteg egyedek tünetei nem egységesek orr és szem körül váladék, "vörös könnyezés" ( ld. kép ) felső légúti ( légcső, bronchus, tüdő / ld. kép / ) és középfül gyulladás

MYCOPLASMA PULMONIS OKOZTA KRÓNIKUS IVARSZERVI MEGBETEGEDÉS Betegség: csak nőstényekben okoz krónikus betegséget. a fertőzöttek kb. 20%-a meddő lesz, a többieknél alomszám csökkenés Az érintett állomány kb. 30 %-ában jelentkeznek kórbonctani elváltozások: féloldali purulens oophoritis és salpingitis epithelialis hyperplasia hímekben ritkán heresorvadást okoz Fertőződés: nemi úton, septicaemia

Diagnózis:

tenyésztés: pozitivitás legkorábban 3 hét után, szövettan

Gyógykezelés: vakcina??

SERTÉS MYCOPLASMA PNEUMONIÁJA Pneumonia - egy súlyos betegség a sertés számára, a relatív kis tüdőkapacitása miatt ! Fertőző ágensek, amelyek légzőszervi betegségeket indítanak el gyakran találhatók meg endémiásan sertés tenyészetekben. A fertőzés átvitele aerogén úton ( aerosol ) és/vagy kontaktus útján. A klinikai tünetek kontrolja és a betegség terjedése az állomány sűrűségének alakításától, megfelelő ventilláció és hőmérséklet megteremtésétől és a stressz minimalizálásától függ.

Azon felül, hogy az alábbi betegségek komplikációkat idéznek elő az általános anesztéziával ( altatás ) kapcsolatosan, a légzőszervi és keringési rendszer kutatásokra gyakorolt hatásuk is mélyreható lehet. Kórokozó: Mycoplasma hyopneumoniae / + Pasteurella multocida Gazda: házi sertés, vietnami csüngőhasú sertés, minipig Elterjedés: a legtöbb konvencionális állományban a legfőbb oka a krónikus tüdőgyulladásnak ( ld. kép ) Terjedés, fertőződés: aeroszol útján és/vagy kontaktussal A fiatal sertések az anyjuktól fertőződnek, vagy a választás után más állatokkal történő keverés során.

SERTÉS MYCOPLASMA PNEUMONIÁJA

Kórlefolyás, tünetek: a Mycoplasma hyopneumoniae - a tüdő védekező rendszerét károsítja ( immunkomprimálja ) + társfertőzés: Pasteurella multocida Klinikai tünet először 3-6 hónapos korban. Szövődménymentes: lassú, idült kifejlődés - krónikus köhögés, mozgásra felerősödik ( alkalmanként akut légzőszervi tünetek ) Társfertőző patogének, mint a Pasteurella m.: - láz és nehezített légzés is Gyógykezelés, védekezés: antibiotikumok ( P. multocida ellen ! ) vakcinázás: házi sertés Mycoplasma vakcinával – fiatalokat elegendő Megelőzés: mentes állományból történő beszerzés

SERTÉS PLEUROPNEUMONÁJA Kórokozó: Actinobacillus pleuropneumoniae ( APP ) Gazda: házi sertés, vietnami csüngőhasú sertés, minipig Fertőződés: a kocától, vagy hordozó állatoktól Kórlefolyás, tünetek: súlyos és nagyon ragályos légzőszervi betegség peracut, akut és krónikus formája Akut forma: magas láz, súlyos nehezített légzés, nem ritkán elpusztulás. Krónikus forma: változatos köhögés és változatos szervrendszeri tünetek ( arthritis, pleuritis –ld. kép, stb.) " Gyógyult " egyedek: - általában maradandó szövetkárosodások alakulnak ki a tüdő érintett területein és lehetnek visszatérő légzőszervi problémái. - krónikus hordozóvá válnak, ami segít a világszerte növekvő előfordulásban. Gyógykezelés, megelőzés: A vakcinázás ( házi sertés vakcina ) és az AB terápia csökkenteni tudja a megbetegedést, noha a legjobb gyógykezelés a megelőzés, APP-mentes állatok vásárlása által.

NYÚL COLIBACILLOSIS Kórokozó: Escherichia coli , Gram negatív enteropatogén ( EPEC ) törzsek – nem termelnek toxint, és enterohemorrhágiás ( EHEC ) törzsek – toxint termelnek Betegség: A patogén törzsek nagyobb mennyiségben történő felvétele, vagy azok bélbeli túlnövekedése miatt alakul ki. Előfordulása mérsékelt. Tünetek: 1-2 hetes újszülötteknél: vízszerű, sárgás, profúz hasmenés, nyomai a szőrzeten ( ld. kép A ). Dehidráció.Nagyfokú mortalitás. Elválasztott nyulaknál: vízszerű, sárgás-barna hasmenés, dehidráció, súlyvesztés. Kórbonctan: Az újszülötteknél a teljes bélcsatorna folyadékkal kitöltött, a választottaknál a vakbél ( és itt serosa vérzések is lehetnek ) – ld. kép B. Diagnózis: tenyésztés, virulencia faktorok, kórszövettan

NYÚL ÉS TENGERIMALAC ENTEROTOXAEMIÁJA Kórokozó: Clostridium spiroforme ( nyúl ) Clostridium difficile ( tengerimalac, nyúl ) Clostridium perfringens ( nyúl ) Jellemzők: Gram negatív, spóraképző, anaerob bacillusok; enterotoxinok / exotoxin / termelése – bélhám károsítása, folyadék kilépés Elterjedtség: a fertőzés előfordulása mérsékelt vagy alacsony mértékű Terjedés: Nem a normál bélflóra lakói. Fertőződés szájon át, bélsár útján. Elszaporodásukhoz a normál bélflórát károsító faltorok szükségesek ( pl. antibiotikumok ) Tünetek: Hirtelen elhullás klinikai tünetek nélkül előfordulhat. Vízszerű, barna hasmenés, majd gyakran dehidráció, hipotermia, moribund állapot. Étvágytalanság már jó néhány órával a hasmenés megjelenése előtt. Elhullás általában a hasmenés megjelenése után 1-2 nappal. Kórbonctan: a vakbél, esetenként az ileum és a colon ascendens falának ödémás megvastagodása, vérzések a serosában ( ld. kép A ) Diagnosztika: bélsárból: tenyésztés ( nehéz ), PCR, toxinok kimutatása, kórszövettan

DERMATOMYCOSIS ( BŐRGOMBÁSODÁS ) Kórokozó: Microsporum spp., Trichophyton spp. Gazda: egér, tengerimalac, nyúl (1965-óta nem jelentkezett patkányban ) Betegség, tünetek: orrhát, szemek környéke, farok, hát, nyak, lábak: discoid allopecia kiemelkedő szegéllyel,v. szabálytalan, kipirult, szőrhiányos gennyes, pörkös bőrelváltozások ( ld. képek ) Viszketés minimális, v. hiányzik. Terjedés: kontaktus, általában rossz tartási-táplálási, vagy környezeti viszonyok esetén manifesztálódik. Diagnózis: izolálás, gombák kimutatása ( festés ), bőrkaparék mikroszkópos vizsgálata Gyógykezelés: Nem teljesen hatásos: griseofulvin po. (tengerimalac, nyúl) itraconazol, clotrimazol, miconazol - helyileg Gnotobiotikus technológiával kizárható. Tenyészállományokban: stamping out

EGÉR NOROVIRUS , MNV Kórokozó: Mouse NoroVirus ( Calicivirus ) , burok nélküli RNS vírus 4 törzs ( MNV 1-4 ) Gazda: egér Elterjedtség: jelenleg a legelterjedtebb fertőzés Terjedés: bélsárral ( fecal –oral ) Fertőzött egerek a bélsárral sokáig ürítik Tünetek: immunkompetens és gyengített, de eredendően intakt immunrendszer esetén : nincsenek immundeficiens egyedekben: súlyvesztés, összegörnyedés, borzalt szőrzet, elhullás Kórbonctan: természetes fertőződés esetén nincsenek elváltozások Diagnózis, monitorozás: szerológia ( MFI, IFA ), PCR ( bélsár )

SENDAI VÍRUS Kórokozó:

Sendai vírus ( Parainfluenza 1 csoport ) Paramyxovíridae

Gazda: patkány, egér, , hörcsög (tengerimalac) Patogenitás: patogén, erősen fertőző, PVM fertőzés potencírozza Járványmenet: erősen ragályos az 1. fertőzés akut !! önkorlátozó (ellenanyag termelés) minden korcsoport érzékeny, különösen a 4-8 hetesek, magas morbiditás, alacsony mortalitás Terjedés aerosollal, heterolog transzmisszió lehetséges Betegség: Immunszupresszív hatású (a T és B lymphocyta szám csökken) többnyire tünetmentes; fejlődésben való visszamaradás, magzati resorptio → alomszám csökkenés esetleg nehéz légzés, borzolt szőrzet, elhullás rutin altatásnál

SENDAI VÍRUS Patológia: tüdő, lép, regionális nyirokcsomó megnagyobbodás nekrotizáló bronchitis, bronchiolitis. A szövettani elváltozások akár 1 éven át is fennállhatnak, a vírusürítés azonban 8 hét után megszünik. Diagnózis: fertőzés után 7-14 nappal szerológia Gyógykezelés: nincs Monitorozás: szerológia (ELISA, IFA)

SIALODACRYOADENITIS VÍRUS, SDAV Kórokozó: Sialodacryoadenitis vírus , SDAV ( Coronavíridae ) Burkos RNS vírus Gazda: patkány Elterjedtség: a fertőzés elterjedtsége alacsony Patogenitás: patogén, erősen fertőző Terjedés: aerosol, direkt kontaktus, ragályfogó tárgyak Betegség: általában szubklinikai, immundeficiens patkányokban klinikai tünetek Tünetek: Porphyrin tartalmú szemváladék ( könny ) A submandibularis nyálmirigy és a parotis duzzanata, gyulladása ( sialoadenitis ) / ld. kép / A könnymirigy duzzanata, gyulladása ( dacryioadenitis ) – exophtalmus -- keratitis – cornea fekély Kórbonctan: megnagyobbodott fültőmirigy ( parotis ) és submandibularis nyálmirigy ( ld. kép ) Ödémás nyaki nyirokcsomók. Duzzadt könnymirigyek. Sárgás-szürke gócok a Harder mirigyben. Diagnózis, monitorozás: szerológia ( MFI, IFA ), PCR

EGÉR HEPATITIS VÍRUS Kórokozó: mouse hepatitis vírus, MHV Légzőszervi tünetegyüttest okozó vírustörzsek Emésztőszervi tünet együttest okozó vírustörzsek Gazda: egér Fertőződés: horizontális terjedés → ürülék, vizelet, aerogén út vertikális terjedés is: néhány MHV törzsnél Betegség: Egerekben legtöbbször szubklinikai más fajok áthangolódhatnak, de nem betegednek meg. Manifesztáció több komponens függvénye: egér törzs, vírus virulencia, immunstátusz, konkurens fertőzések a 2-3 hetes egerek törzstől függetlenül fogékonyak!

EGÉR HEPATITIS VÍRUS Patológia: Légzőszervi forma: - vírus replikáció a felső légutak nyálkahártyájában (nekrotizáló rhinitis) - perivascularis interstitialis pneumonia - máj: petechiás vérzések, elhalásos gócok,→ icterus, ascites - enteritis: sárga, vizes / gázos - idegrendszer: necrotisaló encephalitis, demyelinisatio (a gerincvelőben is), meningitis, petyhüdt bénulás a hátulsó végtagokon - lymphoid szervek: depletio, nekrózis Emésztőszervi forma: - vírus replikáció helye a bélhámban: enteritis ld. előbb (jejunum, ileum) - nude egerekben vakbél és remese gyulladás is. - máj: multifokális nekrózis Diagnózis: szerológia ELISA, IFA Monitorozás: ajánlott

MYXOMATOSIS Kórokozó: Myxoma vírus ( Poxviridae / Leporipox ) , különböző törzsek Gazda : házinyúl ( összes fajta ) Előfordulás: laboratóriumi állományokban ritkább Terjedés: ízeltlábú vektorok ( szúnyog, bolha, szúrólégy ), direkt kontaktus a fertőzött nyúl váladékaival Patogenitás: potenciális patogén. A klinikai kép az aktuális vírustörzs virulenciájától és a fajta genetikai ellenálló képességétől fögg. A virulencia az elhullás gyakoriságára vonatkozóan, európai nyulaknál 30-90 % között változik Lefolyás, tünetek: Perakut forma: elhullás 1 héten belül – szemhéjak kipirulása, étvágytalanság Akut forma: 1 hét után – magas láz, szemhéj ödéma és hurutos szemváladék, gubbasztás, borzaltság 9 -10. nap – genitáliák és orr ödémája, duzzanata 10. nap után – gennyes szem és orrváladék, duzzadt fülkagylók, nehezített légzés, majd kóma és elhullás – a 12. napig

MYXOMATOSIS Idült forma: esetenként több hetes túlélés – fibrózus csomók a fülön, orron, elülső lábakon / ld. képek / Patológia: akut formában jellegzetes – esetenként lépduzzanat, bőr alatti ödéma és noduláris bőr duzzanatok, kötőhártya hámsejtekben eozinofil zárványok Diagnózis: klinikai tünetek, kórszövettan, vírusizolálás, PCR, szerológia Védekezés, megelőzés: élő, attenuált vakcina, nyulak megvédése a vektoroktól

GIARDIA MURIS Jellemzők: flagelláta, a vékonybél felső szakaszának lakója. A trophozoiták: körte alakú lapos képletek, oldalról félhold alakúak a bélhámsejtekhez asszociálódtak jellegzetesen gördülő, bukfencező mozgás. A cysta: elipszoid, vastag falu, 4 mag Gazda: egér, patkány, hörcsög Fertőzés: szájon át a cystával Patogenitás: alacsony patogenitás elszaporodás esetén; emésztési problémák, fekély Konvencionális tenyészetekben elterjedt, de nem kívánatos !!

ENTAMOEBA MURIS

Jellemzők: a vastagbelek lakója Trophozoiták: nagy, kerekded 8- 30 µm-es képletek Oocysta : 8 magot tartalmaz, ebből 8 amöba születik az új gazdában. Gazda: egér, hörcsög, patkány Terjedés: p.o. fertőződés oocystával heterolog transzmisszió gyakori Patogenitás: széleskörűen elterjedt a konvencionális tenyészetekben; nem patogén, de jelenléte nem kívánatos !

NEMATODÁK :

ORSÓ – ÉS FONÁLFÉRGEK

Lakhelyük a vakbél és a remese SYPHACIA MURIS Gazda: patkány, egér. A kifejlett hím féreg 1,2 mm x 100 µm ( ld. kép A, B ), a nőstény: 2,8-4 mm x 100 µm. A pete alig hajlított kifli alakú: 75x29 µm SYPHACIA OBVELATA A kifejlett hím féreg 1,3 mm x 130 µm ( ld. kép C ), a nőstény: 4 mm x 0,3 mm. A pete alig hajlított holdsarló alakú: 134x36 µm

NEMATODÁK:

ORSÓ – ÉS FONALFÉRGEK

Patogenitás: nem patogének, nem okoznak tüneteket, konvencionális állományokban széleskörűen elterjedtek, de nem kívánatosak Diagnózis: a pete kimutatásával a bélsárból, a Syphaciákat “anális cellux-al” is ki lehet mutatni a bél környékéről

C

B

EGÉR SZŐRATKÁSSÁG

A ) Myocoptes musculinus – az egész háton nagyobb számban, faron, horpaszon kis számban B ) Myobia musculi – a lapockák között és a dorsalis nyaki régióban C ) Radfordia affinis - a lapockák között és a dorsalis nyaki régióban A szőrszálak töveinél és a bőrfelületen élnek. A felületi hámtörmelékkel táplálkoznak, nem furakodnak be a bőrbe.

EGÉR SZŐRATKÁSSÁG Gazda: egér

A szőratkák általában gazda-specifikusak.

Terjedés: direkt kontaktussal Tünetek: általában nem figyelhetők meg. Kivételesen, erős fertőződéshez kapcsolódik viszketés és roszz kinézetű szőrtakaró. Genetikailag manipulált egerekben: viszketés, szőrhullás hám kimaródás és fekélyes dermatitis Diagnózis: A) Élő állat: 1. Bőr vagy ketrec tampon PCR – a legmegbízhatóbb módszer 2. Kitépett szőr mikroszkópos vizsgálata ( atka / pete ) / ld. kép A / 3. Cellux-csík módszer ( atka / pete ) – kevésbé megbízható B) Elhullott állat: 1. Szőrminta Petri-csészébe : kiáramló atkák keresése nagyítóval 2. Szőrminta fekete karton lapra : kimászó atkák fehér pontként láthatók

A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE

Kórokozó: Psoroptes cuniculi Jellemzők: Ivari dimorfizmus (a nőstény nagyobb), 0,5-0, 7 mm lárvák 3, kifejlett 4 pár végtag, légzőnyílás nincs → bőrlégzés Gazda: nyúl,

alkalmi gazda: ló, kecske

Előfordulás: szubklinikailag szinte minden konvenecionális nyúl állományban. Megbetegedés a szisztémás, ill. lokális szöveti immunitás felborulásakor → populáció expanzió (Pl: immunizálás) Az atkák a külső hallójárat mélyén a bőrön és a szőrök alsó részén élnek.

A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE

Betegség: exudativ dermatitis, savókilépés, másodlagos bakteriális fertőződés, pruritus, hyper és parakeratosis, varasodás rétestészta jellegű pörkök (eltávolításuk után a hámalap vérzik).

A TENGERIMALAC RÜHÖSSÉGE Kórokozó: Trixacarus caviae Terjedés: direkt kontaktus az állatok között, anya és szopós között fertőzött ketrec anyagokkal, főként alommal. A szubklinikai ferőzöttség aktiválódhat stresszorok hatására ( szállítás, vemhesség ), immunszupresszióra, fennálló betegségek hatására. Tünetek: drámaian intenzív vakarózás, kiterjedt szőrtelenség, hyperkeratosis Az erőteljes bőrviszketés akár rángógörcs rohamot válthat ki! Diagnózis: Bőrkaparék mikroszkópos vizsgálata Gyógykezelés: ivermectin sc., selamectin sc., imidocarb + moxidectin sc. fipronil permet

A TENGERIMALAC C-VITAMIN HIÁNYA ( HYPOVITAMINOSISA ) Minden életkorban a táplálékból kell felvenniük a vitamint mert szintetizálni nem tudják. A táplálék C-vitamin tartalma az összetételtől, környezeti körülményektől függően változik ( lebomlás ). Nyitott edényzetben az ivóvízben nyújtott C-vitamin tartalom 50%-a 24 óra alatt lebomlik! Fémes, kemény vízben gyorsabban károsodik, lúgosabb vízben stabilabb. Tünetek: 2 hét C-vitamin megvonás után már tünetek jelentkeznek: hasmenés, szőrhullás, mozgászavar, sántaság ( izületi fájdalom ), letargia, étvágytalanság, lesoványodás, borzaltság bőr alatti vérzések, ínyvérzés Szérum: koleszterin és triglicerid szint emelkedés Szükséglet: fenntartásra – 10 mg / ttkg / nap vemhesség alatt – 30 mg / ttkg / nap