A stressz hatása az életünkre Hatás, kontra ellenhatás Bármennyire is úgy gondolják sokan, a munkahelyi stressz nem speciálisan magyar ártalom. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy már az Európai Bizottság is harcot indított ellene. Számos külföldi kutatás pedig egyenesen azt mutatja, hogy a stressz és a hozzá fűzhető egészségkárosodások világszerte a legsúlyosabb népegészségügyi problémák közé tartoznak. A huzamosabban feszült légkörben dolgozó alkalmazottaknak ugyanis súlyos betegségekkel, többek között gyomorfekéllyel, magas vérnyomással, depresszióval, szív- és koszorúér-, valamint daganatos betegségekkel kell szembenézniük. Lead vége Bár Magyarországról nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy hány embert érhet munkahelyi stressz, a kedélybetegek számából következtethetünk erre, hiszen szakértők szerint a stressz és a depresszió komoly kölcsönhatásban állnak egymással. A depresszió pedig, mint tudjuk, igazi népbetegség hazánkban. Jog és gyakorlat Egyes források szerint az unió tagállamaiban csaknem 40 millió ember élethelyzetét befolyásolja a stressz. Mint említettük, nálunk erre nézve adatot nem találtunk, viszont Perényi Józseftől, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársától megtudtuk, hogy hazánkban is foglalkoznak a munkahelyi stressz kérdésével. „Jómagam, a Munkástanácsok Országos Szövetsége nevében 2005 tavaszán kezdeményeztem az Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságában, hogy foglakozzunk a kérdéssel – mondja Perényi József. – 2005 novemberében, uniós támogatással az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Budapesten tartott konferenciát a munkahelyi stresszről, ahol én is részt vettem. Itt tudtuk meg, hogy 2004-ben az ETUC és három másik európai munkaadói szervezet keret-megállapodást kötött a munkahelyi stressz csökkentése, megelőzése érdekében.” A munkahelyi stresszre vonatkozó keretmegállapodást három évvel ezelőtt európai szociális partnerek (ETUC-UNICE, CEEP és UEAPME) kötötték az úgynevezett autonóm szociális párbeszéd keretében, azzal a céllal, hogy felhívják a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a stresszre, és segítséget nyújtsanak a munkahelyi stressz okainak és következményeinek feltárására, valamint a stresszt okozó helyzetek kialakulásának megelőzésére. E szerint a magyar szociális partnerektől azt várják, hogy – a magyar joggyakorlat szerint – együttesen találjanak olyan megoldást, amellyel az európai keretmegállapodás végrehajthatóvá válik a magyar munkaviszonyokban is. A megvalósítás konkrét eszközét nem jelölték meg, így az lehet jogszabály, kollektív szerződés, egyéb, jogilag nem kötelező megoldás, például ajánlás, iránymutatás, magatartási vagy etikai kódex is. A keretmegállapodás jogszabállyal történő átvétele, „jogharmonizációja” azonban nem kötelező a kormány részére, mivel az az úgynevezett autonóm párbeszéd eredményeként született meg. Ám Magyarországon már az 1993. évi XCIII., a munkavédelemről szóló törvény 87. §-a is négy veszélycsoportot nevesít. Jelesül: fizikai veszélyeket, veszélyes anyagokat, biológiai veszélyeket, valamint pszichés- és idegrendszeri veszélyeket. E törvény módosítása, finomítása jelenleg a parlament asztalán fekszik, amely még tovább csiszolná a kockázatokat. E szerint bekerülne a törvénybe egy úgynevezett pszichoszociális kockázat is, ami a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglakoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összességét jelentené, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stresszt, munkabalesetet, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedést idézhetnek elő. Csak a változás a biztos Gazdasági nyomás, létbizonytalanság, túlterheltség, állásféltés, nem az egyénhez illő munkabeosztás, rossz munkakörülmények, nem megfelelő emberi kapcsolatok – szinte már közhelyekké zsugorodott problémák, amelyek folyamatosan nehezednek manapság a munkavállalókra. Kiss Sarolta, nemzetközi tapasztalatokkal is bíró HR-tanácsadó szerint a rendszerváltás egyik legnagyobb sokkhatása a garantált munkahely megszűnése volt. „A társadalomnak az állandó bizonytalansággal, a folyamatos változással
kell együtt élnie, ami persze nem egyszerű feladat – mondja a szakember. – S az, hogy ezt ki mennyire bírja, teljesen egyénfüggő.” Tóth Krisztina pszichológus pedig arról beszél, hogy manapság a stressz szépen lassan, majdhogynem észrevétlenül kúszik be a mindennapjainkba. Először csak azt észleljük, hogy valami eltér a megszokottól, vagy elvárásainkhoz képest másként alakul, aztán felfedezzük azt is, hogy az addig működtetett módszereinkkel már nem is dolgozható fel. A munkahelyi stresszhatások zöme is ilyen alattomosan ér el bennünket. HR-szakemberünk ez ügyben a „megfelelő embert a megfelelő posztra” mottót hangsúlyozza. Szerinte már a munkatárs kiválasztásánál sok minden eldőlhet. „Ha csak a jelentkező életrajzára, a felvételiző interjú alatti viselkedésére és saját torzított benyomásainkra hagyatkozunk, igen nagy meglepetések érhetnek bennünket – ecseteli. Van ugyanis olyan ember, aki nagyon jól tud interjúzni, és akad olyan is, aki rutintalan ugyan az interjúban, de tehetséges munkatárs válna belőle. Válna belőle, mondom, mert a felvételiztetők többsége magához hasonló típusú embereket választ. Így aztán az is előfordulhat, hogy nem azok kerülnek be a csapatába, akiknek a kompetenciájuk, tehetségük a legjobban megfelelne az adott munkakörre. A »sikeres« kiválasztás után a cég persze sok pénzt kidob az ablakon a munkatárs képzésére (tréningekre), mire kiderül a tévedés! És akkor még nem is beszéltem a probléma másik oldaláról! Ugyanis emberünk nehezen veszi majd tudomásul, hogy a megszerzett jó állás nem neki való. Állandóan küszködni fog, minden áron meg akar majd felelni a számára túl nagy követelményeknek. Vagyis észrevétlenül ő is beleesik a stressz csapdájába. Hasonló helyzet alakulhat ki egy nem megfelelő előléptetés esetén is. Itt a helyzetet még tovább bonyolíthatja, hogy ennek a többi munkatársra nézve is kedvezőtlen hatásai lehetnek. Hiszen az alkalmatlan főnök megkeserítheti a beosztottak életét, akik aztán esetleg csalódottan válhatnak meg az adott cégtől.” Persze vannak jó stresszhelyzetek is, figyelmeztet bennünket Tóth Krisztina. „Ezeket hívjuk eustressznek – vázolja. – Optimális esetben fejlődésre sarkallnak, a jól megoldott stresszhelyzetekben új készségeket fedezhetünk fel magunkban, kompetenciaérzésünk, önbizalmunk, pszichés jólétünk fokozódik, ami betegségekkel szemben is ellenállóbbá tesz bennünket.” Idegek harca Pszichológusunk szerint adott temperamentummal születünk, ami befolyásolja optimális serkentettségi szintünket, azt, ahol egyensúlyban érezzük magunkat. Aki többet bír, az keresi az ingereket, a kihívásokat; aki kevesebbet, az inkább távolodik azoktól. S hogy ki mit él meg stressznek, elsősorban az egyén helyzetkiértékelésétől függ. Ugyanaz az esemény az egyik ember számára kihívást jelent, míg a másiknak többletterhelést. A kiértékelésben pedig benne van a személyiségünk, válaszkészségünk. Befolyásolhatnak tapasztalataink, sémáink; továbbá fontos, hogy mennyire tartjuk kontrollálhatónak, előre jelezhetőnek az adott eseményt, vagy hogy aktív cselekvéssel tudjuk-e befolyásolni azt. Egy introvertált személy ugyanazt az ingermennyiséget intenzívebbnek éli meg, mint extrovertált társa. „Egy domináns ember szereti a kihívásokat, az önálló döntési lehetőségeket, szeret vezetni, és nem szereti, ha őt vezetik – teszi hozzá Kiss Sarolta. – Fontos számára a rang, a pozíció, szeret gyorsan előrehaladni a ranglétrán. Az ilyen embernek például nem szabad csökkenteni a cselekvési terét, mert egészen biztosan stresszes lesz ettől. Ugyanígy nem szabad egy verbális kommunikációra épülő, céljait az emberi kapcsolatokon keresztül elérő embert például áthelyezni, teszem azt a pénzügyre, ahol egész nap egy komputerrel kell farkasszemet néznie. Neki ugyanis ez felér egy felmondással.” A család az első olyan szocializációs közeg, ahol megtanuljuk, hogyan kezeljük a különböző helyzeteket. Szüleink referenciát jelentenek számunkra. „Egy óvodás kisgyermek számára önmagában már a cipőfűző megkötése is kihívást jelent – hangsúlyozza Tóth Krisztina. – Stresszt ez persze csak akkor jelent számára, ha kézügyességének, koordinációjának fejlettségi szintjénél jóval hamarabb várjuk el tőle, hogy képes legyen rá, nem beszélve arról, hogy ha mindezt még sürgető légkörben is közvetítjük felé.” A szakember szerint gyermekünket és saját szervezetünket is felkészíthetjük arra, hogy jobban viselje el a rá nehezedő nyomást. „Mindig csak egy kicsivel többet várjunk el attól, amit már jól tud, vagy jól tudunk alkalmazni – mondja Tóth Krisztina. – Hagyjunk időt a begyakorlásra, és azon se lepődjünk meg, ha visszaesést tapasztalunk a stressz elviselésében, különösen nehezebb élethelyzetben. Ugyanúgy kell tennünk, mint a test edzésénél. Mint tudjuk, a jó edző figyelembe veszi az edzettségi szintet, az alkati tulajdonságokat, mielőtt kialakítja az edzéstervet.”
Hol a határ? A túlzott stressz minden életkorban megterheli a szervezetet. Elvezethet egészen a kimerülés állapotához, összeomolhatnak a szervezet fiziológiai védekező mechanizmusai, megnőhet az organizmus sebezhetősége. Az eredmény: daganatos megbetegedések, cukorbetegség, emésztési rendellenességek, fejfájások – csak hogy néhányat soroljunk fel azon betegségek közül, amelyek mögül a stressz kacsint ránk. Dr. Babai László allergológus főorvos szerint a stressz működésre készteti a szervezet szinte minden részét. Befolyásolja többek között az idegrendszer (adrenalinszint, P-anyag), a hormonrendszer (kortizoltermelés) és az immunrendszer működését is. Nem csoda, hogy sokszor tapasztaljuk, stressz hatására fokozódnak az allergiás tünetek (ekcémás bőrtünetek, asztmás fulladások stb.) is. „A kettő közötti kapocsban azonban más tényező is szerepet játszik – állítja a szakember. – Így kapcsolódási pontnak tartják a felborult antioxidáns védekező rendszert, a megzavart és a stressz miatt károsodó bélflórát, a magzat édesanyját ért fokozott stressz miatt felborult, és a gyermekkorra is kiható kortizolháztartást.” A stressz további allergia-kiváltó mechanizmusa a psziché énvédelmének bekapcsolása. Sokszor megfigyelhető, hogy ki nem kerülhető stresszor (például munkahelyi elvárások, magánélet) elleni védekezésként a psziché más tényezőben véli felfedezni az „ellenséget”. Így kerül gyakran a képbe például valamilyen étel, vagyis a rossz közérzet, a rosszullétek okává ilyenkor az elfogyasztott táplálék válik. Dr. Szirmák Eszter kardiológus főorvos pedig a stressz és a szívinfarktus, a szélütések számának növekedése között is szoros összefüggést lát. „A stressz eredményeként emelkedik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, aminek hatására megnő a vérnyomás, a keringés sebessége és a keringő vérvolumen – emeli ki a szakember. – Nő a percenkénti szívfrekvencia, a perifériás ellenállás, s mindez nagy terhet ró a szívműködésre. Amennyiben a jelenség tartós, a szív a megnövekedett terhelés hatására hipertrofizál, izomzata megvastagszik, majd lassan kimerülve a szívüregek kitágulnak, s a szív sokat veszít erejéből. Következményként szívelégtelenség lép fel. A magas vérnyomás, a szimpatikus aktivitás okozta érelváltozások hatására elindul és felgyorsul az érelmeszesedés folyamata. Ehhez társulnak még a stressz hatására fellépő káros anyagcsereelváltozások is, amelyek eredményeként megnő a káros lipoproteinek mennyisége. E káros folyamatok végül szívinfarktushoz vagy agyi érkatasztrófához vezetnek.” A szív- és érrendszeri megbetegedések a férfiak és a nők körében egyaránt a legfőbb halálokok az Európai Unióban, s a betegség költségei is tetemes összeget, mintegy 170 milliárd eurót tesznek ki. Mindebből egyenesen következik tehát, hogy nem mehetünk el szó nélkül a stressz okozta problémák mellett. Lehetőségek és korlátok A feszültségkeltő helyzeteket, a kihívásokat persze nem lehet teljesen kiiktatni életünkből, de a stressz kezelésében sokat segíthet, ha a munkahelyen a dolgozót megfelelő körülmények fogadják, esetleg még segítik is ellazulni, kikapcsolódni. Dr. Páldy Tamás, a Lilly Hungária HR Managere úgy látja cégüknél a dolgozók testi-lelki egészségi állapotára a management nagy figyelmet fordít. Ám ő is úgy látja, hogy a pszichés nyomást teljesen kiiktatni szinte lehetetlen. Hasonló odafigyeléssel kezelik a GSK-nál is a munkatársak igényeit, hisz a GSK filozófiájához hozzátartozik, hogy hosszú távon csak azok a munkatársak tudnak kiemelkedő teljesítményt nyújtani, akik lelkileg és fizikailag is egészségesek. Az idén elindított Életmód programjuknak például a stresszkezelés is része. „Évente készül belső közvélemény-kutatás is nálunk – sorolja Pacsni Lívia a Lilly Employee Relations Managere, amely részletesen kitér a dolgozók munkájára, a kollégák egymás közötti kapcsolatára, közvetlen felettesükhöz való viszonyukra és a vállalattal kapcsolatos elégedettségükre. E visszajelzések segítségével próbáljuk meghatározni azokat a fejlesztendő területeket, amelyek a dolgozói elégedettség és általában a munkahelyi légkör javításához járulhatnak hozzá.” A GSK-nál úgy gondolják, hogy a felettessel való beszélgetések során mindenképp ki kell derülnie annak, hogy az adott munkatárs jól érzi-e magát a munkakörében. Egyébként meg ők is minden évben
végeznek véleményfelmérést, majd az eredményeket értékelik. Úgy tartják, többek között ezért is lettek már kétszer is Legjobb munkahely. Mind a Lillynél, mind a GSK-nál irodai masszázst is igénybe vehetnek a munkatársak. A Lilly szakemberei úgy találják, a stressz negatív hatásainak kiküszöböléséhez vezető legeredményesebb út nem a tüneti kezelés, hanem a megelőzés! Tóth Krisztina felhívja a figyelmet arra, hogy a stresszkezelő képességek tanulhatók és fejleszthetők. Többféle módszert oktatnak a relaxációs technikáktól kezdve a stresszkezelő tréningekig. „Minél többet ismerünk, annál jobban felvérteződünk a megküzdésre. Nincsenek kizárólagos technikák, bizonyos helyzetekben a passzív-, más esetekben az aktív megküzdés a hatékonyabb." A magas munkaterhelés, a teljesítménykényszer, a kihívásoknak való folytonos megfelelési igény természetesen náluk is jelen van, ám a vállalat stabilitása, a szociális biztonság, a közvetlen kollegiális kapcsolat, a jó főnök beosztott viszony és a nyitott ajtók mind-mind hozzájárulnak a jó hangulat, a barátságos légkör fenntartásához. A munkahelyi stressz eredője lehet a rosszul szervezett magánélet, vagy a napi 10-12 órás munka is – vélik az Egis Nyrt.-nél. Ezért a cég egyrészt saját jóléti intézmények fenntartásával (óvoda, bölcsöde, klubház, sportpark, vízparti üdülők, vállalati étterem) és kedvező béren kívüli juttatási csomaggal, másrészt – kollektív szerződésben rögzített – napi 8 órás munkaidővel kívánja támogatni a munka és magánélet egyensúlyának fenntartását. Hegyi-Rajkó Gabriella Pirulatrend, Marketingpirula
Selye János, a stressz nagymestere Selye János nevétől elválaszthatatlan a stresszelmélet, amelyet hosszú és nagyon alapos kutatómunkával dolgozott ki, s amelyért csaknem tíz éven át jelölték orvosi Nobel-díjra. Végül azonban mégsem kapta meg, a stresszt ugyanis számos betegség okozójának tüntette fel, több orvosi szakágat érintve, amely a Nobel-díj odaítélésekor gondot okozott. Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású tudós, aki élete legnagyobb részét az északamerikai kontinensen élte le. 1945-től saját intézetének (Institut de Medicine et de Chirurgie Experimentale) igazgatója volt. A stressz világhírű kutatójának első publikációja 1936-ban jelent meg a Nature című folyóiratban. Életünk a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal igen olvasottá és gyakorta idézetté vált. Több alkalommal megfordult hazánkban, előadásokat tartott, interjúkat adott, és jó néhányszor szerepelt különböző televíziós műsorokban is.
Hol tart Európa? Körülnéztünk néhány európai országban, hol tart másutt a munkahelyi stresszkezelés. Finnország: 2002. január 1-jén lépett életbe az új munkaegészségügyi törvény, amely erősíti az alkalmazottak munkaegészségügyi ellátását. Egyesült Királyság: Az Egyesült Királyság munkavédelmi hatósága (HSE) 2004-ben egy új szabványsorozatot adott ki, amelynek ugyan nincs jogi kötelező ereje, de célja a munkáltatók és munkavállalók segítése a munkával összefüggő stressz kockázatainak kezelésében. Ausztria: Nincs speciális jogi szabályozás a munkahelyi stresszre vonatkozóan, de a Munkahelyi Egészségvédelemről és Biztonságról szóló törvény a munkahelyi stressz megelőzéséhez is megfelelő alapot biztosít.
Cseh Köztársaság: 2000-ben az egészségvédelemről szóló 258. számú törvény létrehozott egy adatbázist (Munkatevékenységek Országos Jegyzéke). Ebben az adatbázisban minden jelenleg létező munkát besoroltak egy osztályba a benne rejlő egészségügyi (kémiai, biológiai, fizikai igénybevétel) kockázati, környezeti és pszichológiai tényezők alapján. Dánia: A Dán Munkakörnyezeti Törvényben és a közvetlenül hozzá kapcsolódó, a munkavégzésre vonatkozó végrehajtó rendeletben vannak olyan cikkelyek, amelyek érintik a munkavállalók általános és mentális egészségét. Írország: Nincs speciális jogszabály, amely a munkahelyi stresszel foglalkozik. Ugyanakkor a 2005. évi Munkahelyi Egészségre, Biztonságra és Jólétre vonatkozó törvény foglalkozik a mentális egészség és biztonság kérdésével is. Lengyelország: Nincs speciális jogi szabályozás a munkahelyi stresszre vonatkozóan, ugyanakkor az általános munkavédelmi szabályok foglalkoznak a pszichoszociális kérdésekkel. Spanyolország: Nincs külön speciális szabályozás a munkahelyi stresszre vonatkozóan, és még az általánosságban a munkavédelemmel foglalkozó jogszabályok sem foglalkoznak a kérdéssel. A szakszervezetek igényei között szerepel a pszichoszociális kockázatok értékelésének és megelőzésének kérdése. Szeretnék, ha ez a problémakör is bekerülne a kollektív szerződéseken belül a munkaszervezésre vonatkozó záradékokba. Forrás: OMMF Nemzetközi Osztály
