A stressz következményei

A stressz következményei

MILYEN VÁLTOZÁST OKOZ A STRESSZ ÉLETÜNKBEN? Magas megterheléssel, stresszel való szembesülés következményeként szervezetünkben, érzelmi életünkben, értelmi képességeinkben, viselkedésünkben olyan változások mennek végbe, melyek veszélyeztethetik jóllétünket. I. A SZERVEZETÜNKBEN VÉGBEMENŐ VÁLTOZÁSOK Stresszt kiváltó helyzettel való szembesüléskor szervezetünk első válasza a „Harcolj vagy menekülj” (fight or flight) reakció. A vészhelyzet hatására a szervezetben megszólal egy „csengő” és minden erőforrásunkat a veszély leküzdésére mozgósítja. Olyan fiziológiai változások mennek végbe a szervezetben, melyek felkészítik az egyént a menekülésre, vagy megküzdésre, azáltal, hogy a szervezetet több energiával lássa el. Az alábbiakban bemutatjuk, ezeket a főbb fiziológiai változásokat: nő a vérnyomás és a szívritmus, felgyorsul a légzés, fokozódik az oxigénfelvétel, nő az izomfeszültség, kitágulnak a pupillák, fokozódik az izzadás, csökken az emésztés, a nyálelválasztás, növelve a tüdőbe vezető légutak méretét emelkedik a vércukorszint, több energiát biztosítva az izmoknak, belső fájdalomcsillapító (endorfinok) szabadulnak fel a felületi erek összehúzódnak, hogy egy esetleges sérülés esetén csökkentsék a vérveszteséget, ami sápadtságot okoz. Nincs gond, ha az izgalom, a vészhelyzet csak átmeneti; különösen akkor nem, ha feszültségeinket, indulatainkat le tudjuk vezetni, vagy legalábbis bánni tudunk velük. Ha azonban az izgalom, feszültség tartóssá válik vagy állandóan ismétlődik, és levezetése is akadályba ütközik, akkor megbillen szervezet egyensúlya a következő betegségeket/egészségi károsodásokat okozva: GYAKORI KIVÁLASZTÁS-SZÉKREKEDÉS, EMÉSZTÉSI ZAVAROK

Az az ember, aki túlzottan befelé fordul, vagyis minden problémáját "lenyeli", de nem tudja azokat "megemészteni", tehát szükségképpen "megfekszik a gyomrát", fekélybetegségre veszélyeztetett.

1


A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. Aki túlzottan aggodalmaskodik, az állandóan olyasmitől fél, ami soha sem - vagy csak nagyon ritkán - fog bekövetkezni. Mindig a legrosszabbat várja, és lélekben át is éli, anélkül, hogy az bekövetkezett volna. Ezzel nap, mint nap megteremti, megsokszorozza önmaga számára a stresszt. Ha nem hagy fel vele, akkor fekélybetegség, vagy valamilyen más emésztőszervi megbetegedés fenyegetheti. IMMUNRENDSZER LEGYENGÜLÉSE, KÖNNYŰ FERTŐZÉSEK A stressz károsan befolyásolja az immunrendszer működését is, és ezáltal elősegíti a fertőzések kialakulását is. Régóta ismert, hogy természeti katasztrófák, háborúk után hatalmas járványok söpörtek végig országokon, kontinenseken. Elég csak az I. világháborút követő spanyol-influenza járványra gondolni, melynek több halálos áldozata volt, mint magának a világégésnek. E járványokban a higiénés állapotok romlása kedvezett a kórokozók szaporodásának és fertőzőképességének, ugyanakkor az éhezés, az alultápláltság, a katasztrófa és a háború okozta nagyfokú stressz, pedig gyengítette az áldozatok immunrendszerét. Igen érdekes, hogy a fertőzések nagy többsége nem a háború alatt, hanem azt követően alakul ki. Úgy tűnik, hogy az állandó veszélyt, készenléti állapotot követő kimerültség az, ami kedvez a kórokozóknak. Több amerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges fiatal egyetemisták vérében ill. nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban fokozott stresszterhelés következtében csökken, tehát könnyebben kapják meg a fertőzéseket. A stressz csak előkészíti a talajt a betegség számára, de nem maga a stressz okozza a betegséget. Az, hogy mely betegség jelenik meg a „bőséges választékból”, függ a genetikai hajlamtól, így a megterheléseknek legkevésbé ellenálló „leggyengébb láncszemű” szerv, szervrendszer körül jelenik meg a betegség. FÁRADTSÁG A szervezet fokozott igénybevételének, állandó készenléti állapotának következtében, energiahiány, fásultság, kimerültség jelentkezik. A fizikai kifáradás a leglátványosabban megjelenő tünetforma. Ennek hatása jól érzékelhető az izommozgás lassulásában, a sérülékenység fokozódásában, a 2


tevékenység végzésével kapcsolatos motiváció ugrásszerű csökkenésével és az érzelmi beállítódás ellenkező előjelűvé válásával. A tartós kifáradás kimerüléshez és teljes inaktivitáshoz, ritkább esetben veszélyes „felpörgéshez”, kontrollvesztéshez vezethet TESTSÚLY MÓDOSULÁSA Stressz helyzetekkel való tartós szembesülés következtében a testsúlyban is bekövetkeznek változások, súlygyarapodás vagy súlycsökkentés, mely többek között az étkezési szokások megváltozásának (túlevés vagy rendszertelen étkezés) is a következménye. IZOMFESZÜLTSÉG, IZOMFÁJÁS, TIK Amint azt a fentiekben is láthattuk, stressz helyzettel való szembesülést követően a szervezetben olyan változások mennek végbe, melyek felkészítik a szervezetet a menekvésre, pl. növekedik az izomfeszültség. Ez a megnövekedett izomfeszültség kóros izom-összehúzódást eredményezhet, melynek leggyakoribb tünete a láb-hát görcsös fájdalma. Európai felmérések szerint az izom-és csontrendszeri megbetegedések Európa első számú egészségügyi problémái: a dolgozók 33%-a hátfájással (1995-ben még csak 30%), vállizom, 13%-uk a felső végtagok és végtagok fájdalmával küzd.

23%-uk a nyak- és a 12%-uk az alsó

NEHÉZ LÉGZÉS Túlságosan hozzászoktunk, hogy a légzést nem tekintjük többnek, mint tüdőfunkciónak számunkra a legtermészetesebb dolog, csak akkor kezdünk figyelmet szentelni, ha probléma adódik: mellkasi fájdalom, nyomásérzés vagy rossz közérzet, légszomj: hirtelen kialakuló fulladásérzés, fuldoklás vagy „torok gombóc” érzés. Amikor felhalmozódik bennünk a feszültéség, izmaink, közöttük rekeszizmaink is görcsbe rándulnak, ezáltal kevesebb oxigén jut a szervezetbe, ugyanakkor nő a felhasználás is.

3


A légzés és érzelmi állapotunk szoros összefüggésének ismeretében nem meglepő, hogy a légzéskontroll kitűnő eszköz lehet érzelmi állapotunk uralására. A légzéskontroll fokozza önuralmunkat, konfliktustűrésünket is, így nehéz helyzetben is képesek leszünk objektíven, szinte kívülről szemlélni az eseményeket. HIDEG VÉGTAGOK, RESZKETÉS VAGY REMEGÉS, HŐHULLÁMOK VAGY HIDEGRÁZÁS

Minden behatás, mely a bőr vérbőségét növeli (akárcsak a vészhelyzetre való felkészülés), fokozza az izzadást is, így mozgás nagyobb mérvű növekedése, az izommunka is növeli az izzadást. Ugyanakkor az idegrendszer befolyására, izzadást okoz a félelem, harag, öröm, erős intenzitású érzelmek is. MIGRÉNES FEJFÁJÁS A migrén az egyik leggyakoribb típusú fejfájás roham, a felnőtt lakosság 10 százaléka tapasztalja meg, leggyakrabban 25 és 55 éves kor között fordul elő. Nőknél valamelyest gyakoribb. Rohamokban jelentkező heves, lüktető, terhelésre súlyosbodó visszatérő fejfájás, amely többnyire a fej egyik oldalát érinti, ritkábban kétoldali. A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb tünetek előzik meg, elhomályosodik a látás, vagy vibráló fénypontok jelennek meg. A roham általában havonta egy-négy alkalommal jelentkezik, és fél-egy napig tart, de ez egyénenként változó lehet. Van, akinél életében egyszer és van, akinél havonta többször is előfordul. A roham néhány órától akár három napig is tarthat. Gyakran émelygés hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísérheti.

Mivel fejfájások kialakulásában jelentős szerepe van a pszichés stressz állapotnak, a kezelés fontos része lehet - pszichiáter és neurológus együttműködésével - a stresszforrást jelentő élethelyzetek felderítése s az ezekhez a megfelelő alkalmazkodást jelentő, vagy adott esetben kellően önérvényesítő magatartás kialakítása, illetve az ellazulás - relaxáció technikájának elsajátítása.

4


VÉRNYOMÁSVÁLTOZÁSOK Tartós stressz helyzetekkel való szembesülés szinte törvényszerű következménye a magas vérnyomás. A vérnyomás emelkedik, ha a szív gyakrabban és erősebben húzódik össze. A szív működését különböző hormonok gyorsíthatják. Egyik legismertebb szívritmus fokozó hormon az adrenalin. Ez a szabályozás nagyon előnyös, ha mondjuk egy kardfogú tigris elől kell menekülnünk: szívünk gyorsabban ver, izmaink megtelnek vérrel és máris úgy futunk mint a nyúl. A tigris lekörözése után megállunk, kifújjuk magunkat és vérnyomásunk visszaáll a normális értékre. Mindenki jól járt, tigris és ember is megkapta a napi szükséges edzés adagját. A bajt az okozza, hogy az adrenalin nem tudja, hogy az autóvezetés vagy egy ideges veszekedés a főnökkel-beosztottal ritkán vezet kiadós futáshoz. Ilyen helyzetekben is fokozódik az adrenalin termelés, növekszik a szívritmus és emelkedik a vérnyomás. Mivel ezt a készenléti állapotot nem követi testmozgás, másrészt az átélt veszedelem nem oldódik fel, a vérnyomás tartósan magas marad így a hosszantartó stressz rongálja az érrendszert. Az átélt stressz mértéke csökkenthető, gyakran elegendő, ha megtanulunk pihenni, kikapcsolódni.

5


II. ÉRZELMI ÉLETBEN VÉGBEMENŐ VÁLTOZÁSOK SZORONGÁS A szorongás sokban hasonlít a félelemre. Azonban a félelmet egy konkrét tárgy vagy esemény váltja ki, a szorongást kiváltó ok pedig sokszor megfoghatatlan. A szorongással szemben a félelem - a veszélyhelyzet elmúlásával – megszűnik. A szorongás egy elővételezett veszélyre adott érzelmi válasz. Olyan testi tünetekkel jár, melyek károsan befolyásolják szervezetünk egyensúlyát: gyors szívverést, verejtékezést, kézremegést okozva. Vannak olyan helyetek, amelyek szinte mindenkiből szorongást váltanak ki, pl. fogorvosi szék, vizsgahelyzet. A probléma ott kezdődik, ha olyan szituációban jelentkezik, amelyet az emberek többsége könnyedén megold. A krónikus aggodalom gátolja a probléma valódi megoldását: sztereotip, merev gondolatokat hoz a megoldáshoz általában szükséges kreatív ötletek helyett. A szorongást fokozza az elégtelen képzettség, az alkalmazkodás, az önbizalom hiány, a túlzott szabálykövetés, alacsony szintű megküzdési készség, szociális ügyetlenség, aktuális lelkivagy szomatikus (testi) egyensúlyzavarok lehetnek következményei. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy egy kis feszültéség, szorongás a legjobbat hozza ki belőlük, ezt nevezzük facilitáló szorongásnak. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy kismértékű szorongás hatására leblokkol, elfelejti amit tud, a lehetséges teljesítményszintje alatt teljesít, ezt nevezzük debilizáló szorongásnak. A szorongás megakadályozza az illetőt abban, hogy a legjobbat hozza ki magából. ELLENSÉGESSÉG Az ellenséges beállítottság azt jelenti, hogy az embereket általában aljasnak, önzőnek minősítjük, akik csak ki akarják használni a többieket, és úgy gondoljuk, hogy legbiztosabb nem bízni senkiben. Ilyen lelkiállapotban, a nehéz helyzetekben sokkal inkább érezzük magára hagyottnak saját magunkat, így érthető, hogy a stressz helyzetekre nagyobb valószínűséggel reagálunk kontrollvesztéssel. Az ellenséges beállítottság valamennyi önkárosító magatartásformával - dohányzás, kóros alkoholfogyasztás - igen szoros kapcsolatban van, és jelentős kiváltó oka a szív és érrendszeri megbetegedéseknek. NYUGTALANSÁG, INGERLÉKENYSÉG Az ingerlékeny, nyugtalan személyekre a robbanékonyság, fokozott aktivitás, a frusztráció nem tűrése, agresszió jellemző, indulatait nehezen tudja féken tartani, ezért nehézségek merülhetnek fel alkalmazkodásában. Nyugtalansága a figyelem gyengeségét is eredményezheti: figyelme szóródik, nehezen követi az utasításokat. Hamar elveszti érdeklődését a tevékenységek iránt, amelyeket végez, gyakran befejezetlenül hagyja ott azokat és vált egy új feladatra. Kifejezett nyugtalanság, különösen

6


olyan helyzetekben, ahol nyugalomra volna szükség, izeg-mozog, nem tud egy helyben megülni, fékezhetetlen a beszédességben, nem képes a sorát kivárni, másokat félbeszakít, a feltett kérdésre még annak befejezése előtt válaszol. Szélsőséges esetben dührohamokra való hajlammal is társulhat. BORÚS HANGULAT, HANGULATINGADOZÁS A borús hangulat (vagy depresszió) egy olyan állapot, amelyre a szomorúság, a levertség, a csökkent motiváció, az élet iránti érdektelenség és a negatív gondolatok (például tehetetlenségérzés, a meg nem felelés érzése, és az alacsony önértékelés) jellemzőek. Gyakran társul alvászavarral, étvágytalansággal, fáradékonysággal, fásultsággal. Mivel a hangulat befolyásolja gondolkodást, elvárásokat, viselkedést, ez az érzelmi zavar egész élményvilágot meghatározza. Hangulat zavarai során az egyén életében két típusú állapotok váltakoznak:

fáradtság, energiahiány, fásultság, kedvetlenség, túlalvás, túlevés, szomorúlevert hangulati állapotok, amelyet érzelmi kiüresedés és legyengülés, érdeklődés hiánya és értékvesztés, ezekkel együtt pedig gyakran étvágytalanság és alvási zavarok (álmatlanság, vagy túlzott aluszékonyság) kísérnek.

esetenként ingerlékeny hangulat, mely fokozott aktivitással, megnövekedett önérzettel, gyenge alvásigénnyel és nagyobb befolyásolhatósággal jár együtt

NEGATÍV ÖNÉRTÉKELÉS A negatív önértékelés együtt jár az önbizalom hiányával, negatív érzésekkel önmaga iránt: kisebbségi érzéssel, önfeladással, lelkiismeret furdalással, motiválatlansággal, mások és önmaga elfogadásának hiányával, csalódottsággal, meg nem felelésérzéssel, elégedetlenséggel, állandó gyanakvással, őszintétlenséggel. Ha sok a negatív visszajelzés, az egyén negatív képet alakít ki önmagáról. Azonban még gyermekkorunkban sem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a külvilág visszajelzéseinek. Megfelelően értékelve a helyzeteket, a visszajelzéseket is differenciáltan lehet ezeket kezelni.

7


TEHETETLENSÉG-ÉRZÉS Van, hogy úgy érezzük, bármit teszünk, nem vagyunk hatással a végeredményeinkre. Ebben a helyzetben a tehetetlenség állapota alakulhat ki, aminek következtében semmilyen feladatba nem kezd bele az egyén, mivel úgy tapasztalja, hogy teljesen mindegy, hogy mit tesz. A befolyásolhatatlan események észlelése tehetetlenséget alakít ki. A tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye a reménytelenség, magárahagyottság érzését vonja maga után, ami egészségünkre nézve számos negatív következménnyel jár. Tehetetlenség állapota akkor alakul ki, ha negatív ingerek érik az egyént, úgy, hogy nincs lehetősége a menekülésre pl. fenyegető munkanélküliségnek, munkahelyi rossz légkörnek. Egy ideig mindent megtesz, hogy elmenekülhessen, azonban egy idő múlva a sorozatos kudarcnak köszönhetően feladja, passzívvá válik. Amennyiben többször átéli ezt az élményt, már a veszélyhelyzet előjeleire is tehetetlenséggel, passzivitással reagál. KIÉGÉS Tartós érzelmi megterhelés, stressz kapcsán gyakran fellép a kiégés. A kiégés akkor következik be, ha hosszú időn keresztül nagyobb terhelésnek vagyunk kitéve, mint amennyivel meg tudunk birkózni. Ez a szindróma krónikus emocionális megterhelésnek, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. Különösen veszélyeztetettek azok a munkakörök, ahol nagy a frusztráció és az érzelmi megterhelés, hiányoznak a teljesítmény mérésének objektív kritériumai, hosszú a munkaidő, bizonytalan a társadalmi presztízse a feladatnak. A kiégés legideálisabb terápiája a megelőzés: a megküzdési stratégiák fejlesztése, a túlzott belevonódás, aktivitás kerülése, valamint a védő, a terheket megosztani képes csapatba-teambe való beilleszkedés, mind a prevenció eszköze lehet.

8


III. ÉRTELMI KÉPESSÉGEKBEN VÉGBEMENŐ VÁLTOZÁSOK GYENGE ÖSSZPONTOSÍTÁS Stresszt kiváltó helyzetekkel szembesülve figyelmünk könnyen elterelhetővé válik, nehézkessé válik az összpontosítás, a gondolatok logikus összerendezése, a figyelem könnyebben ingadozik, ami megnövekedett hibaaránnyal társulhat. Bárkivel előfordulhat egy olyan szituáció, ahol nagy időnyomás alatt kell egy sürgős feladatot megoldani, azonban ahelyett, hogy feladat megoldásán dolgoznánk nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem tudjunk sikeresen véghezvinni az adott cselekedetet. Egy stressz helyzetben, feladat megoldása közben olyan elterelő gondolatok nyomulhatnak fejünkben, melyek megakadályoznak minket a feladat hatékony megoldásában. A RÖVID- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ EMLÉKEZET KÁROSODÁSA Tartós stressz helyzetben való tevékenység megerőltető a személy értelmi képességeire, első sorban a figyelem és emlékezés területén okoz problémát. Mivel a hosszú távú stressz túlterheli azokat az agyterületeket, melyek a memóriáért felelősek, mind rövid és hosszú távú memória zavarai felléphetnek, mint például egy mindenki által megtapasztalt jelenség, a feledékenység. TERVEZÉSI-SZERVEZÉSI KÉPESSÉG CSÖKKENÉSE Stressz helyzettel szervezésében.

szembesülve

nehézségeink

lehetnek

gondolataink

logikus

Az erős érzelmi felindulás megzavarhatja az információfeldolgozást, ami csökkenti viselkedéstervezési, szervezési képesség hatékonyságát. CSÖKKENT DÖNTÉSI KÉPESSÉG, HATÁROZATLANSÁG Stresszel való tartós szembesülés a kritikai érzék, realitásérzék jelentős romlását eredményezi, amely elsősorban a gyors döntéseket igénylő feladatok eredményes végrehajtását veszélyeztetheti. ÚJ INFORMÁCIÓK KERESÉSÉNEK CSÖKKENÉSE, GÁTOLT KREATIVITÁS, MEREVSÉG Mivel stressz helyzetben rendszerint a félelem uralkodik el rajtunk, beszűkül a figyelmünk, gondolkodásunk, ami a kreatív, újszerű gondolkodás rovására megy. Erős stressz hatására bekövetkező gondolkodás károsodásai azt eredményezik, hogy

9


stressz helyzetben az emberek mereven ragaszkodnak megszokott mintákhoz, sémákhoz, viselkedéssémákhoz, függetlenül attól, hogy azok az adott helyzetben célra vezetők vagy sem. Előfordult például, hogy az emberek lángokban álló épületekben ragadtak, mivel a befele nyíló ajtókat kifele próbálták feszegetni. Magas terhelés nyomása alatt sokszor a primitív viselkedéshez, vagy jól begyakorolt viselkedéssémához térünk vissza. Ezért fontos, hogy vészhelyzet esetén helyes viselkedésmintát kellően begyakoroljuk, hiszen amit jól megtanultunk, az csak a legvégén fog elhagyni minket. A BÍRÁLATTAL SZEMBENI INTOLERANCIA, NEGATÍV BELSŐ BESZÉD Gyakran kialakulnak, stressz helyetekkel való szembesülés következtében, a megtapasztalt kudarcoknak köszönhetően negatív töltetű meggyőződések. A korlátozó hiedelmeink megnehezíthetik, gátolhatják megbirkózási stratégiáinkat, hiszen ezektől a cselekedeteinket befolyásoló alapelvektől függ, hogyan szemléljük önmagunkat, hogyan értelmezzük tapasztalatainkat, hogyan reagálunk másokra.

„A világ ellenséges, nem bízhatok meg senkiben." "Csak magamra számíthatok, nem kérhetek segítséget." "Mindig tökéletességre kell törekedni. Ami nem tökéletes, az rossz, semmit sem ér." TELJESÍTMÉNYROMLÁS Az előzőekben bemutatott értelmi képességben jelentkező zavarok, mint pl. a figyelmi képesség csökkenése, a helyzetfelismerés korlátozottsága, feledékenység, merev gondolkodás következtében a teljesítményben is romlások jelentkeznek. Tartós stressz állapot következménye a pszichikai, szellemi kifáradás. Ennek jelei érzékelési-észlelési hibákban, téves észlelésben, szellemi frissesség, hatékonyság drámai csökkenésében, a teljesítményromlásban érhetőek tetten. A fokozott stressz hatására létrejön a szellemi beszűkülés, ami leredukálja a fogékonyságunkat a környezetére, gátolva a tudatos helyzetelemző képességét, behatárolva az ügyességét, aminek teljes birtokában meg tudnánk oldani a problémát.

10


IV. VISELKEDÉSBEN VÉGBEMENŐ VÁLTOZÁSOK EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ VISELKEDÉSFORMÁK Az egészségkárosító viselkedésformák: dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kábítószer használat, túlzott kávéfogyasztás, balesetezés, étkezési szokások módosulása (túlzott táplálékfogyasztás, étvágytalanság) A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy mind a férfiak és mind a nők körében az észlelt stressz magasabb foka együtt járt a magasabb zsírfogyasztással, kevesebb testmozgással és több dohányzással. A stressz a fent említett helytelen életformák révén is hozzájárulhat a betegségek kialakulásához. A megfigyelések arra utalnak, hogy a közelmúlt stressz eseményei a dohányzás mértékének növekedésével járnak, és a magasabb stresszről beszámoló dohányosok magabiztossága a leszokás terén kisebb, azaz a stressz közvetve akadályozhatja a leszokási szándék véghezvitelét. Másrészt pedig az a tény, hogy a dohányosok nagyobb mértékű stresszről számolnak be, mint a nem dohányzó társaik, arra utal, hogy a dohányzás inkább a stressz mértékét növeli, mintsem csökkenti azt. NÉHÁNY STATISZTIKAI ADAT Annak ellenére, hogy a dohányzók aránya 33 százalékról 27 százalékra csökkent 2002 és 2005 között az Európai Unióban, Magyarországon nem túl bíztató a helyzet, 38,9% dohányzik, dohányosok aránya nőknél országosan 23 %. Az alkoholfogyasztás területén sem sokkal biztatóbb a helyzet. A Magyar Gallup Intézet felmérése szerint a havonta vagy évente néhányszor alkoholfogyasztók aránya 67%-os, hetente 17,3%, naponta 1,9%, soha: 13,9%. Országos adatok nőknél: havonta 37,2 %, hetente: 20,9%, naponta: 5,2%, soha: 36,7% . Egy főre eső alkoholfogyasztás Magyarországon: •

1960: 6,1 liter

•

1970: 9,1 liter

•

1980: 11,7 liter

•

1990: 11,1 liter

•

1997: 10,1 liter

Ez az arány a 2000-es évek során csökkenő tendenciát mutat. A stressz leküzdésére és az egészség megőrzésére szolgáló lehetőség a sport, testmozgás, mivel a fizikai megterhelés semlegesíti a szervezet stresszre adott válaszreakcióit, növeli a stressztűrő képességet. A testmozgás növeli az egyénnek a teste feletti kontroll érzését, és ily módon csökkenti a – a stressz következtében is fellépő - szorongást, depressziót, amelynek egyik lényegi jellemzője a kontrollvesztettség érzése. 1988-ban a magyar lakosság 26%-a sportolt, a férfiak 30%-a, a nők 23%-a. Ez a százalék növekedőben van, azonban még mindig meglehetősen kevés időt szánunk sétára, sportolásra, 11


testedzésre, a tévénézés, videózáshoz képest, hiszen míg a szabadidő 20 percét töltjük mozgással, addig televízió előtt több órát töltünk. AGRESSZÍV VISELKEDÉS Amikor egy személyt valami megakadályozza céljai elérésében agresszív hajtóerő keletkezik benne, ami arra készteti az illetőt, hogy megsértse, vagy megsebesítse az akadályozó tényezőt. A verbális agressziótól a tettlegességig is elmehet. Az agresszió irányulhat egy munkatársra, felettesre, még gyakrabban egy munkaeszközre, munkadarabra (lopás, szándékos rongálás, szándékosan rossz munka végzése). A munkahelyi pletyka gerjesztése a verbális agresszió egyik megnyilvánulása lehet. Stresszel való tartós szembesülést követően a személy ingerlékenyebbé válik és könnyebben kerül agresszív helyzetbe, kibillen az egyensúlyából, tolerancia szintje alacsonyabb lesz, megsért másokat, ami az interperszonális kapcsolatok megromlásához vezethet. Az is előfordulhat, hogy teljes passzivitásba süljed az illető, megpróbálja elkerülni a szorongáskeltő helyzeteket, elszigetelődésbe, magányba fordul menekülésének köszönhetően. MENEKÜLÉS A MUNKÁBÓL Hiányzás, sztrájk, teljesítményromlás, balesetezés-hibázás mind a munkából való menekülés különböző formái lehetnek. A testi-lelki megbetegedés közvetlenül is vezethet hiányzás megnövekedéséhez, ugyanakkor a hiányzás a stressz előli menekülés egyik formája is lehet. A tartós stressz keltő munkahelyről való menekülés másik formája a kilépés, illetve a korai nyugdíjba vonulás. A munkahelyen tartósan fennálló stresszhatások azt eredményezhetik, hogy a dolgozók elégedetlenné válnak a munkahelyükkel, a szervezettel, az abban elfoglalt szerepükkel. Ez pedig jelentős mértékben meghatározza a termelékenységüket, munkavégző képességüket, ugyanakkor a tartósan fellépő elégedetlenség követeztében könnyebben hagyják el munkahelyüket. A stressz következményei nemcsak az egyén szintjén nyilvánulnak meg, hanem teljes környezetünkre hatással van.

12


Egyén Család, közeli barátok Munkahelyen: team Egész környezet

Amint az előzőekben láthattuk, a stressznek súlyos következményei vannak viselkedésünkre, így a közvetlen környezetünkben élőkre, családunkra, baráti kapcsolatainkra is kihatással van, hozzájárulhat a különböző életszerepek (mint a házastársi, baráti, polgári szerepek) károsodásához. A magas nyomás nem megfelelő kezelése, feldolgozása a team munkáját is nagymértékben befolyásolja: gyakori konfliktusok alakulnak ki klikkek formálódnak a csoport energikusságának, kezdeményezőkészségének csökkenése ellenérzés a munkahellyel szemben növekszik a nem megfelelő kommunikációnak a veszélye, ami hibázáshoz vezethet veszélyes viselkedés munka minősége romlik, eredmények romlanak csökkent teljesítmény betegségek, hiányzások A stressz káros következményeinek teljes környezetünkre való befolyása megkérdőjelezhetetlenné válik figyelembe véve káros hatásait: az Európai Bizottság rendelkezésére álló adatok szerint az Unió munkavállalóinak mintegy 28 százaléka munkahelyi stressztől szenved, és a betegállomány igénybevételét is 50-60 százalékában a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. A bizottság becslése szerint a probléma legalább évi 20 milliárd eurójába került a 15 tagú Európai Uniónak, az elveszett munkaórák és az egészségügyi kiadások miatt.

13


A FEJEZET ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: Soós Júlianna és Juhász Márta IRODALOMJEGYZÉK ATKINSON, R.L.; ATKINSON, R.C.; SMITH, E.E.; BEM, D.J. (1994). Pszichológia. Osiris – Századvég, Budapest. COOPER, C.L; DAVIDSON, M. (1987). Sources of stress at work and their relation to stressors in non-working environments. In: Psychosocial factors at work and their relation to health. Eds: Kalimo, R.; El-Batavi, M.A.; Cooper, C.L. WHO, Geneva. KLEIN, S. (2000). Munkapszichológia. 2. kiad. Budapest: SHL, Hungary Kft. KORONKAI, B. (1995). Tanítások tanítója. Animula Könyvkiadó, Budapest. KULCSÁR, ZS. (1993). Pszichoszomatika, Kézirat, ELTE, BTK, Nemzeti Tankönyvkiadó. OLÁH, A. (1994). A megküzdés személyiség tényezői: A Pszichológiai Immunrendszer és mérésének módszere. Kézirat. ELTE, BTK. SELYE, J. (1983). Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest.

14

A stressz következményei

Recommend Documents