1
Stressz-mentesebben Talán 2009 őszén történt, hogy lehetőséget kaptam részt venni, egy számomra merőben új típusú kommunikációs tréningen, melynek az volt a célja, hogy egymás között stressz-mentesebben, célorientáltabban tudjunk dolgozni, feladatokat megosztani. Korábban többször is volt alkalmam kommunikáció vagy tárgyalástechnika fejlesztésére irányuló, szakmaitudás bővítő továbbképzéseken jelen lenni, de azok leginkább csak a témához igazodó, merev, személytelen előadások voltak, melyek a többségünkben inkább fáradt melankóliát idéztek elő, mintsem érdemi fejlődést. Viszont ekkor az eddigi hagyományokkal szakítva, egy forradalmian új módszert alkalmazó tréningen vehettem részt – két hölgy irányításával, – mely olyan látványos, kézzelfogható eredményeket idézett elő a résztvevő személyeknél, amelyhez foghatót én korábban még nem tapasztaltam. Előadásaik /mert, azóta nagyjából negyedévente részt veszek egy-egy tréningen/ legfontosabb eleme, hogy bevonják a résztvevőket, testi és szellemi aktivitásra fogva mindenkit felkészültségtől, és hozzáállástól függetlenül. Az agyunk folyamatos igénybevételével, és maximum közeli kihasználásával óriási energiákat kényszerítenek ki, és
szabadítanak fel belőlünk. Mondanám, hogy ez a szellemi leterheltség már eleve alapjául szolgál a stressz oldásának, de a személyes és aktív részvétel csak alaptézis. Eközben tudatosan és folyamatosan sulykolva megtanítanak a pozitívan gondolkodás művészetére. Egyszerre csak azon vesszük észre magunkat, hogy a körülöttünk rejlő visszahúzó erők, negatív energiák eltűnnek, és csak a feladatokra összpontosítunk úgy, hogy nem kételkedünk, tudjuk, hogy mindenre van megoldás. Ha azt mondom, hogy buszvezetőként dolgozok Budapesten, forgalomban, stresszes utasok és autóstársak között, az előre vetíthetné, hogy a buszvezetés a stresszhelyzetek melegágya. De számomra ez már egy-két éve nem így van! Mindemellett az érdekvédői munkám, munkánk is hatalmas lendületet vett mind a hatékonysága, mind a szervezettsége terén. Ez az ésszerű, teljesítményre épülő feladatmegosztás hozadéka, és ezáltal messze előtte járunk a régi rossz beidegződésen alapuló módszerekkel felhagyni nem képes társszervezeteknek. A nyugalom, és a stressz-mentesség mintaképe
lettem. Megtanultam meglelni minden kollégámban, ismerősömben az értéket, azt a pluszt, amitől építő tagja lesz a csapatunknak, és a közösségnek. Ha azt állítom, hogy a munkahelyi stressz megszűnéséből a családom is jelentősen profitál, akkor nyilván nem járok messze az igazságtól. Ha azt mondom, hogy ezt a fajta szemléletváltást átültettem hazai környezetbe is, akkor azzal egyben azt állítom, hogy az életem az utóbbi időszakban teljes fordulatot vett. Meddő viták, a gyermekeim határozott kioktatása helyett ma már közösen keressük a megoldásokat, és ettől a családomon belül, a behatárolt lehetőségeinkhez képest is sokkal simábban mennek a dolgok, mint azelőtt bármikor. -hangya-
Nyílt levél a szakszervezeti Elnökökhöz! T. Szakszervezeti Elnökök! Megdöbbenve látjuk, hogy csak mi, a dolgozók vesszük észre, hogy a tisztességes megélhetésünk, illetve a munkahelyünk került veszélybe a nem hatékony érdekképviselet miatt, amit a szakszervezetek szétaprózódottsága és a megváltozott törvények okoznak. Csak az egyiken van lehetőségetek változtatni! Elnökké választásotok után elvesztitek a közvetlen kapcsolatot a dolgozókkal, ennek következtében nem, vagy csak közvetítők útján tájékozódtok a közhangulatról a járművezetők gondjairól, sérelmeiről, ezért is meglepetésként ér benneteket, hogy választáskor nem erősítenek meg pozíciótokban, át kell adnotok a helyeteket olyanoknak, akik akkor még bírják munkatársaik bizalmát, akkor még tudják, hogy a dolgozók hatalmi harc helyett érdemi munkát várnak! Ennek a levélnek a megírása felesleges lenne, ha időnként kijárnátok a végállomásokra kötetlen beszélgetésre a dolgozókkal, akik megszokott környezetükben őszintébben tudnának tájékoztatni benneteket a napi gondjaikról, bajaikról, elvárásaikról a szakszervezetekkel szemben! Nem tudtok róla milyen visszatetszést, esetenként ellenséges hangulatot kelt még a szakszervezeti tagokban is, hogy pozíció/hatalom féltés miatt Ti, a különböző szakszervezetek felelős vezetői nem vagytok képesek összefogni egy sokkal hatékonyabb érdekképviselet létrehozása érdekében, ez is az oka a taglétszám csökkenésének! A hatékony munkát nem pótolhatja ingyenes külföldi út ígérete, és az idő majd megmutatja, hogy ilyen módszerrel toborzott tagokat mennyi ideig lehet megtartani! A hatalomnak az az érdeke, hogy szétapródozott szakszervezet legyen, így nem, vagy csak gyenge tiltakozás legyen például amiatt, hogy a BKK a Transmannak vegyen buszokat! Már a szakszervezeti mozgalom kialakulásakor elődeink rájöttek az összefogás fontosságára, ami annál is figyelemre méltóbb, mert nekik nem csak egy vállalaton belüli egységet kellett létrehozni! Magyarországi Szakegyletek és Szakszervezetek I. országos kongresszusának jegyzőkönyve, melyet 1899. május 21-én tartottak Budapesten. Grünfeld Sándor nyomdász a kongresszus első napirendi pontjaként számolt be arról, hogy már 1892-ben, "amidőn a modern munkásmozgalom alapján álló szakegyesületek alapítása kezdetét vette, a mozgalom élén álló férfiak szükségesnek látták annak, hogy oly intézményt létesítsenek, amely az alakuló és meglevő szakszervezetek között az összeköttetést s ezáltal az egyöntetű működést fenntartsa és biztosítsa!"Csak összefogással lehet esély rá, hogy a szakszervezeti érdekképviselet hatékonyabb legyen, a taglétszám csökkenés megszűnjön, jobb esetben növekedjen! Egy megnövekedett taglétszámmal nagyobb esélyünk lehet elérni azt, hogy rábírjuk a felelős vezetőket a vonalkiszervezések megszüntetésére, hogy visszaadják azokat az anyagi juttatásokat amiket béremelés helyett adott a vállalatvezetés a dolgozóknak, ezzel csökkentve a vállalat anyagi terheit és lehet esély rá, hogy ne jöhessen létre a mostaninál is rosszabb menetrend, mert már a mostani is órákra elveszi a járművezetőktől azt a lehetőséget, hogy a végállomáson kiszállhassanak a járművekből! Bp.2012.10.04. hausmanus (Dél-pest)
2
Tisztelt munkavállalók! Sokaknak nem kell bemutatkoznom, néhány mondatban mégis megteszem. Nemes Gábor vagyok, és 1984 óta dolgozom a BKV Zrt-nél. 1991 óta töltök be különböző szakszervezeti tisztséget. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem a szakszervezeti feladataim során és tanulmányaim is sokat segítettek abban, hogy az érdekvédelmi munka nem könnyű feladatainak mindinkább megfeleljek. Az évek során rájöttem, hogy az igazi felelősségteljes csapatmunka a legcélravezetőbb és mára, olyan társakkal hozott össze a sors, akik az egységes érdekképviseleti feladatokban megtalálták a közös hangot. megosztott szakszervezeti mozgalom ellenében a munkavállalók összetartozásának erősítésével kívánunk eredményeket elérni. Erősíteni szeretnénk azt a hitet, hogy mindenkinek tenni kell azért, hogy eredményeket tudjunk elérni, és a munkavállalói jogokat az élet fenntartásához szükséges feltételeket, az emberi élethez való munkakörülményeket hoszszabb távon elérhessük, fenntarthassuk. Miért osztom meg ezeket a gondolatokat? Részben azért, mert a különböző szervezetek működtetésében sok év tapasztalatot szereztem, amely az általam képviselt szűkebb szakszervezeti struktúrában nagyon jól működik, azonban most ebből ki kell lépni. Mindig könnyebb alkalmazkodni az élet kihívásaihoz, ha a környezetünkhöz is alkalmazkodunk. A szakszervezetek a rendszerváltás után hatalmas változásokon mentek keresztül. Az elmúlt húsz év egyik jellegzetes szakszervezeti hibája a megosztottság megjelenése. A szakszervezetek többször próbálkoztak különböző szövetségekbe tömörülni, de az igazi egység sohasem alakult ki. Az elmúlt évek eseményeit vizsgálva, elég ritkán valósult meg, hogy szövetségek a BKV Zrt-n belül teljes egységet mutattak volna. A szakszervezetek működése sem a saját megítélésünk szerint, sem pedig a törvényi változások okozta új feltételek között ebben a formában nem tartható fenn a továbbiakban. Sokat változott, szigorodtak a működési feltételek, a helyzet és az érdekvédelem legkisebb megosztottsága súlyos károkat okozhat és okoz a munkavállalóknak. A jövőben a szakszervezeti működés átalakítása nem megkerülhetetlen, alkalmazkodnunk kell az új gazdasági, törvényi és szabályozási környezethez, mert nem maradhatunk burokban, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külső
változásokat. Az új elképzelések megvalósítása a szakszervezeteken belül feszültségekkel jár, hiszen sokan félnek a változásoktól. Ezen túllépve döntöttünk néhányan, hogy közös erővel létrehozzuk az Egységes Közlekedési Szakszervezetet Kérdezik sokan, hogy miért az újabb egység, miért nem jók a szövetségek. Változatlanul 26 szakszervezet van jelen és bármilyen szövetségi összefogás nehezen tud 26 féle elképzelést összerakni, ehhez egy szakszervezeti működést hozzárendelni. A kérdés ma az, a szakszervezeti vezetőknek kell egyesülniük, vagy a munkavállalók érdekeit szükséges egy egységes szakszervezeti tömörülésbe terelni. Amikor a munkavállalók hatalmas károkat szenvednek el, jelentősen csökkent a jövedelmük, kedvezőtlenebb kollektív szerződés szerint kell dolgozniuk, az eddigi 26 szakszervezeti nézet fennmaradása lehetetlenné válik. A szakszervezetek anyagi forrásai lekorlátozódnak a tagdíjbevételekre, tehát az eddigi gazdálkodásuk módszerein változtatni szükséges. Nincs többé vállalati támogatás, nincs többé munkaidőkedvezmény megváltás, melyek mindezidáig jelentősen hozzájárultak a szakszervezetek működési költségeihez, szolgáltatásai biztosításához. Pénzügyi vonatkozásban az anyagi források koncentrált felhasználása segítheti csak a szakszervezetek gazdálkodását, hatékony működést. A pénzzel a jövőben takarékosabban kell bánni, mert a szakszervezetek csak magukra számíthatnak, míg a BKV Zrt, vagy akár a tulajdonosi oldal sokkal előnyösebb helyzetben van és nagyobb anyagi forrásokkal rendelkeznek, mely jelentős előnyt jelent a számukra. Nem beszélve arról, hogy a közösségi közlekedés működését befolyásoló döntéseket nem a BKV Zrt vezetése hozza meg, tehát a koncentrált, egységes szakszervezeti irányítás indokoltsága nem szorul magyarázatra . A változások, melyek a munkavállalókat általánosan érintenek, nem a cégen belül, hanem a BKK-nál, vagy a fővárosnál dőlnek el. Minden jelentős kérdésben a Budapesti Közlekedési Központ és a tulajdonos főváros kényszeríti a BKV Zrt vezetését a különböző lépések megtételére. Egyformán nehéz helyzetben van tehát mind a HÉV, Villamos, Troli, Autóbusz, Metró és az egyéb területen dolgozó munkavállaló. Az egységesebb megjelenés igénye tehát nem csak egy-egy ágazaton belül, hanem az ágazatok közötti megerősítés 3
miatt is indokolt, mert a közös jövőnk, munkahelyünk biztonsága, megélhetésünk került veszélybe. A szakszervezeteknek kell az első lépéseket megtenni. Nincs más út előttünk. Az a szakszervezeti modell fog nagyobb előnyt élvezni ahol a BKV Zrt és a BKK vezérigazgatója, vagy akár a tulajdonos képviselője nem 26 szakszervezeti vezetővel, hanem egy olyan erős szakszervezettel fog szembetalálkozni, amely mögött több ezer munkavállaló, szakszervezeti tag van. Gondoljuk csak végig: ha van egy 26 fős osztály, ahol mindenki másra szeretné felhasználni az osztálypénzt, vagy van egy osztály, ahol a 26 tanuló ugyanazt képviselve győzködi a tanárt, melyik esetben van nagyobb esélye a diákoknak? Melyik esetben nehezebb a tanárnak elmenekülni a tanulók akarata elől? Ugyanezt a gondolatkísérletet elvégezhetjük a szakszervezetek érdekérvényesítő ereje kapcsán is. Ma már a megosztottság luxusát nem engedhetjük meg. A döntés nem a szakszervezeti vezetők, hanem a munkavállalók kezében van. A munkavállalóknak is felelősséget kell vállalniuk abban, hogy saját sorsukat irányítva a szakszervezeti mozgalom hitelét visszaállítsák. A szakszervezet nem szakszervezeti vezetőkből áll, hanem a tagságból, akik most a legnehezebb helyzetben vannak. Döntsenek tehát a munkavállalók! Az egységszakszervezet vezetője bárki lehet, akit a TAGSÁG megválaszt. Tisztelt munkavállalók! Döntsünk közösen, válasszunk együtt! 26 szakszervezeti vezető mellett tesszük le a voksunkat, vagy egységes, erős, a vállalatvezetés, és a tulajdonos számára kemény tárgyalópartnert, és érdekérvényesítő felet jelentő szakszervezet mellett? Nemes Gábor
Falak ÍGY MEG ÚGY Furcsa ember az irígy, torkán mérges a mirígy, egyszer úgy, egyszer így, az irigynek sohse higyj! Furcsa ember a hazug, nyelve csípős, mint a lúg, egyszer így, egyszer úgy, hogy igazat sose tudj. /Weöres Sándor/ Mindannyian tudjuk, emlékszünk rá, milyen körülmények között lett elfogadva majd pedig bevezetve a jelenleg már hatályos Munka Törvénykönyve. Minden szakszervezet, szinte a teljes közvélemény tiltakozott ellene. Voltak szakszervezetek, melyek azt gondolták, lehet külön-megállapodást kötni, ezáltal előnyösebb pozícióba kerülni, nem törődve az egységes dolgozói érdekekkel. Ez több okból is káros volt, egyrészt, mert elárulták a munkavállalókat, másrészt pedig a hatalom teljes társadalmat megosztó politikáját segítették elő. A törvény bevezetésével bizonyos látszateredményeket el is értek, de ezek egyrészt többnyire nem valós eredmények, másrészt főleg inkább a szakszervezeti működés tovább vegetálását segítik elő. Sokáig tartotta magát az a tervezett változtatás, miszerint szövetségek nem, csak azoknak a szakszervezeteknek van létjogosultságuk (értsd: köthetnek pl. kollektív szerződést), melyek a munkavállalók legalább tíz százalékának felhatalmazását bírják. Azután ez a szabály látszólag megváltozott… Azért csak látszólag, mert a törvénykönyv életbe lépésekor bizonyos feltételekkel szövetségek is köthetnek KSZ-t. De ez az egész csupán szemfényvesztés, be is bizonyosodott azóta.
Egyetlen ok indokolta a változtatást: megosztani és egymás ellen fordítani a szakszervezeteket, ezáltal gyengíteni érdekérvényesítő képességüket. Erre a kihívásra válaszul jött létre az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Célunk a BKV-n (illetve a BKK-n) belül működő szakszervezetek számának csökkentése, hiszen a vállalaton belül működő 26 szakszervezet csupán nagy számával is teszi hiteltelenné a szakszervezeteket, valamint táptalajául szolgál a politika által elvárt és gerjesztett megosztottságnak! Arról nem beszélve, hogy az ideiglenes, egy-egy cél érdekében létrejött „szövetségek” egyrészt nem működőképesek, másrészt jó esetben is csupán egy konkrét cél érdekében képesek együttműködni, aztán kipukkadnak. Esetünkben példa nélküli összefogás jött létre az Egységes Közlekedési Szakszervezet, illetve annak vezetője ellen! Ezt az összefogást azok a tehetetlen balfék szakszervezeti elnökök szervezték, akik az egész mozgalmat sziszifuszi munkával hiteltelenné tették. Saját döntésük alapján, szakszervezetük nevében, annak felhatalmazása nélkül! Azok, akik idáig képtelenek voltak döntést hozni, most érdekes módon megtették. Ráadásul úgy, hogy egyszerűen levegőnek néznek közel kétezer munkavállalót, szakszervezeti tagot, akik létrehozták az EKSZ-et, akik csalódtak az eddigi sehova nem vezető, elavult struktúrában, működésben. Akik egy újra szavazva, összefogva elindítottak egy korszerű, egységes csapatot. Hogy mindezt miért teszik? ?Mert irigyek, mert féltik a pozíciójukat, mert bíznak abban, hogy ha meghúzzák magukat, csendben, akkor nyugodtan éldegélhetnek tovább zavartalanul. Mi, az EKSZ tagjai nem kívánunk háborúzni, de megvédjük magunkat az aljas támadásoktól. Nem hiszünk abban, hogy a rengeteg szervezet érdekei különbözőek lennének. Abban hiszünk, hogy a problémák, a gondok és a célok egyaránt azonosak. Mi nem állunk harcban szakszervezetekkel, hanem alternatívát kínálunk azoknak, akik velünk együtt úgy érzik, itt az ideje váltani, másképpen csinálni! Várjuk azokat, akik képesek és hajlandóak is tenni, áldozatokat hozni a cél érdekében! De azokat is várjuk, akik csalódtak és kilépnek a szakszervezetekből. Meggyőződésünk, minden munkavállalónak hozzá kell járulni a szakszervezeti munkához, mindenkinek részt kell vennie benne! 4
Együtt vagyunk erősek, minél nagyobb a tömeg, annál erősebbek! Keressetek bennünket, ha idáig még nem tettétek meg, mi mindenkinek örülünk, barátsággal fogadunk! -gabo-
DOLGOZÓ-ALTATÓ / József Attila után szabadon / Lehunyja két szemét a HÉV, lehunyja sok szemét a T.Ház, dunna alatt alszik a tétaludj el szépen, kis bagázs. Megadón lehajtja fejét, alszik a troli , a garázs, vele alszik a kiszervezés aludj el szépen, kis bagázs. A villamos is aluszik, - s míg szendereg a robogás álmában csönget egy picit aludj el szépen, kis bagázs. Alszik a jelző , szunnyad a sínszál, máma már nem rohad tovább aludj el szépen, kis bagázs. Szundít a kormány, meg az igazgatótanács, az klíma, a kábellopás, a jó felelős is aluszik aludj el szépen, kis bagázs. A kompenzációt, mint lufit,megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed,s csukd be szépen a szád,kis bagázs! Sofőr leszel s katona! Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik a jó duma Aludj el szépen, kis bagázs. -emma-
Tisztelt Tagságunk!
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet valamennyi alapszervezete /ANSZ, CINASZ, CBFSZ, FKDDSZ, FOK, Pest-budai, és a Közlekedési Dolgozók Alapszervezet/ 2012. OKTÓBER elsejétől az eddigi szolgáltatásokon felül egy rendkívül előnyős biztosítási formában nyújt védelmet a szakszervezeti tagjainknak!
Munkavállalói felelősségbiztosítás!
Mint köztudott a Munka törvénykönyvének gondatlan károkozás felelősségre vonásának szabályai jelentős mértékben szigorodtak. A munkáltató a dolgozót gondatlan károkozása esetén, akár négyhavi bérének megfelelő kártérítésre is kötelezheti. A kártérítés összege akár 1 200 000 forintra is rúghat egy jelentős káresemény bekövetkezése esetén, ezért szakszervezetünk olyan biztosítási formát vezetett be tagjai számára, mely által a szakszervezeti tagok teljes károkozásának anyagi terheit átvállalja. Az új szolgáltatás kizárólag az Egységes Közlekedési Szakszervezet tagjait érinti. Az új kártérítési szolgáltatásról bővebb tájékoztatást kaphattok tisztségviselőinktől és az Egységes Közlekedési Szakszervezethez tartozó alapszervezetek irodáin. Elérhetőségek, információk a honlapunkon és a facebook oldalon is! A teljes kártérítés anyagi terheinek átvállalása mellett Csoportos balesetbiztosítást is kötöttünk tagjainkra, mely az alábbi szolgáltatások lehetőségének igénybevételét jelenti: Baleseti halál
200.000 Ft
Baleseti rokkantság
200.000 Ft
Baleseti kórházi napidíj
500 Ft/nap
Csonttörés esetén
5.000 Ft
Munkahelyi balesetre járó szolgáltatás 3 napot meghaladó táppénzes állományba kerülés esetén
3.000 Ft
21 napot meghaladó táppénzes állományba kerülés esetén 6.000 Ft
5
Az ördög jobb és bal keze Örs vezér téren a magasvasút nem zajosabb, mint más megoldás - mondá az, aki utazhatna a 3-as villamos Körösi Csoma úti szakaszán—na akkor megtudná, mi a zajos és mi nem… Összekötnék a HÉV-et és a 2-es metrót az Örs vezér terénél-nem baj, hogy addig a 3-as metró időnként elfüstöl, cammog vagy nem jár? Az utolsó számlát te fizeted „Havi bruttó 1,6 millió forintos fizetésre számíthat a jövőben, amely mellé 40 százalékos teljesítményprémiumot is megítélhetnek.”- a dolgozók pedig elestek a cafetériától és éves szinten úgy 1-1,5 havi fizetéstől. Ami nem másfél milla/hó ugyebár… Mindent bele fiúk! „Az MTI-hez eljutott hírek szerint egyértelműen kedvezőbb és gazdaságosabb alvállalkozóknak kiszervezni egyes autóbuszvonalakat, mint a BKV régi buszait felújítani, vagy új járműveket beszerezni.”— a kiszervezett vonalakról hova mehet vezetni a buszos?? Kincs, ami nincs Találós kérdés: melyik térkép mikori villamoshálózat térképe??
Különben dühbe jövünk „A Futár (Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer) a BKK projektje, amelynek részeként 2013-tól GPS-alapú utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszert vezetnek be.”—ha emlékezetem nem csal, 2010-ben, ja és azóta is szerepel a munkalapomon a „ F-Futár-teszt” felirat az 52-es villamos viszonylathoz tartozó Startnál---……de én színét sem láttam, úgyhogy hahaha…. 6
…és megint dühbe jövünk
„A cél nem a pótdíjbevétel, hanem az utazók jogkövető magatartásra ösztönzése”— a metró mellett nem kellene a felszíni járműveken is megakadályozni a potyázók és az utazásra alkalmatlanok felszállását?? Szerintem jelentősen csökkenne pl. a zsúfoltság…javaslatom lenne még : -emma-
ANSZ bemutatkozás
Szakszervezetünk jogelődje az ANSZSZ 2003 októberében alakult a BKV-nál. Szinte ma volt, de mondhatjuk más idők
sítette-erősíti munkájával, létezésével az ANSZ, sok más kisebb szakszervezettel egyetemben. És, hogy mennyire volt életképes a követelésünk, mely konkrét ügy kapcsán szakszervezetünk hét évvel ezelőtt megalakult? Ha bár az évekig tartó bírósági tárgyalás sorozaton alul maradtunk a vállalattal és az ő oldalán álló szakszervezetekkel szemben, az eredmény minket igazolt. A 2009-es év végén zajló KSZ tárgyaláson kimondatott, hogy bizony, az autóbuszvezetők mesterfokú szakmunkások!
Tíz éve dolgozom a BKV Zrt-nél, folyamatosan buszvezetőként a cinkotai telephelyen. Nyolc éve vagyok szakszervezeti tisztségviselő. Azért lettem szakszervezeti tag, mert úgy gondoltam, hogy egységben az erő és ezt csak ebben a formában lehet megvalósítani. Szakszervezeti tisztségviselői megválasztásom után úgy éreztem, hogy felelősséggel tartozom nem csak a tagságom, hanem munkavállalók szélesebb körének is. Ez a felelősség vezetet ahhoz, hogy az Egységes Közlekedési Szakszervezet létrehozásában részt vegyek. A feladataimat mindig lelkiismeretesen elvégzem, a legnagyobb büszkeségem a nevemhez köthető szakszervezeti Vodafone-s flotta!
Minden rendelkezésre álló eszközzel próbáljuk védeni és biztosítani a tagságunk munkakörülményeit, jogait, valamint konkrét szerződésekkel próbáljuk egyéb pénzbeli kiadásokkal járó élethelyzeteit segíteni. Ilyen például a GENERALI biztosító FamilyCare jellegű általános biztosítása, ami konkrétan: munkajogi jogvédelem, gépjármű jogvédelem és büntető és szabálysértési jogvédelem keretén belül nyújt széles támogatást tagságunk részére. jártak. Nagyon sok rágalom és illetlenség, sokszor gyalázkodás kísérte az alakulást, de ezek csak erősítették mozgalmunkat. Ez a mozgalom konkrétan egy szűk járművezetői csoport abbéli követelése volt, hogy ismerjék el az autóbuszvezetőket mesterfokú szakmunkásnak, az ehhez tartozó bérbesorolással egyetemben.
A 2009. évi Kispályás Üzemi Labdarúgó Bajnokságon, csapatunk a Turul FC a "Legsportszerűbb Csapat" díjat érdemelte ki.
Szakszervezetünk eredetileg csak autóbuszvezetőket tömörítő szervezet volt. Ma a helyzet megváltozott, tagjaink buszosok, trolisok, villamosvezetők, jegyellenőrök, és vannak szakszolgálati tagjaink Természetesen azóta sok víz lefolyt a is. Minden jelenlegi és jövőbeli tagunkDunán, láthatóan a nagy, tradicionális érdekképviseletek, szakszervezetek, las- nak köszönjük a választását, értük és masan, de biztosan merik venni a bátorságot, gunkért dolgozunk, megszolgáljuk a bizalmukat, bizalmatokat. hogy karakteres érdekvédőként látassák magukat, hogy merjenek szembefordulni a munkáltatóval, hogy akár napokig tartó Békési László sztrájkokkal érvényesítsék elképzeléseiket, munkavállalóikat. Számtalan konkrét esetet nem idevéve, ezt a folyamatot erő7
játszott a közösségi közlekedés hazai fejlődésében.
1949. október 1-jén a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT, közismert nevén “beszkárt”) autóbuszüzeme átalakult: az új forma Fővárosi Autóbuszüzem Községi Vállalat (FAKV) lett, amely 1951-től Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) néven működött 1968-ig, a BKV megalakulásáig. Az átszervezéskor a főváros vezető testülete úgy döntött, hogy önállósítja a kőbányai Gyömrői úton található Sallai
A Sallai Főműhely szinte állandóan létszámhiánnyal küzdött, ugyanakkor az egyetemről friss diplomával kikerült mérnökcsapat szüntelen alkotóvágyban égett. Az államosított gyárakban beindult a termelés, elkezdődött az ötéves tervek korszaka, és gyakorlatilag lebénult a budapesti közlekedés. Mivel a magánhasználatú személygépkocsi csak nagyon kevesek kiváltsága volt, a dolgozók 95 százaléka közösségi közlekedéssel jutott el otthonából a munkahelyére, és vissza, így a járművek kihasználtsága csúcsra volt járatva. Mindenki ismeri a filmhíradók klasszikus képeit, amikor fürtökben lógnak az emberek a buszokon, illetve a villamosokon, és ezen a lehetetlen helyzeten a FAÜ már az ötvenes években javítani szeretett volna.
1954-ben, a nagykörúti 12-es vonalon kísérleti pótkocsis üzemet végeztek, majd fokozatosan megjelentek a kétrészes szerelvények. A módszer azonban nem vált be, a pótkocsikkal több volt a gond, mint a haszon, ezért a mérnökök merőben új módszerrel próbálkoztak, hogy csökkentsék a zsúfoltságot. A csuklós autóbusz zseniális ötlet volt. Lassú Gábor, Rózsa László és Színi Béla tervei alapján 1960 őszén áll kerékre az első, “fusiban” gyártott Ikarus ITC 600, amely szinte forradalmasította a közlekedést. A gépes Ikarus 60-ast a Btengely mögött kettévágták, majd a Vörös Csillag Traktorgyár forgórakodójának golyóskoszorújából készült zsámollyal hozzákapcsolták a selejtezett MÁVAG TR 5 autóbuszból szintén kettévágással előkészített utánfutót. A csuklós prototípus beváltotta a reményeket, beindult a házi sorozatgyártás, és a kék-ezüst fényezésű autóbuszokon kívül a FAÜ a trolibuszok karosszériáit is elkészítette, sőt, mielőtt a MÁVAUT berendezkedett a helyben történő átalakításokra, a FAÜ-t bízta meg az elővárosi kocsik legyártásával. A hatvanas évek igen termelékenynek mutatkoztak, ugyanis a csuklósokkal nem merült ki a Gyömrői úti kapacitás. A Sallai Főműhelyben úgy belejöttek a tervezésbe, hogy extra ötletek megvalósításától sem zárkóztak el. Persze, itt már jelképes, és nem több száz darabos szériákról van szó, csupán néhány járműről, amelyekkel speciális feladatokat láttak el. A járműépítések középpontjában a turizmus állt, mint kiszolgálandó célcsoport. 1961-től két pótkocsival megtoldott
Főműhelyt, és 1950. április 1-jén létrejött a Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat, amely tíz évig őrizte függetlenségét. Az első Ikarus típusból, a 30asból 1951-ben 13 darab érkezett a Fővárosi Autóbuszüzemhez, és 1956-ig folyamatos volt a beszerzés – ekkor közel 200 darab ilyen kocsi rótta a budapesti utakat. Az Ikarus 60-as első példánya – GF-901 forgalmi rendszámmal – 1952. február 15-én, a rákoscsabai 62-es vonalon állt forgalomba és ez a típus fontos szerepet
8
Nysa mikrobuszokból alakítottak ki városnéző szerelvényeket, amelyek aztán másfél évtizeden keresztül járták a Margitszigetet és Budapest nevezetesebb részeit. Ugyancsak ebben az évben, a Budapesti Ipari Vásáron mutatták be az első Ikarus 620-alapú városnéző panorámabuszt (forgalomba helyezve: 1962), amelyből 1963-ban még kettőt készítettek. Az első kocsi rendszáma GA 58-90 volt, majd később egységesítették a flottát: a három Ikarus GA 8033, GA 80-34 és GA 80-35 forgalmi jelzésekkel közlekedett 1975. januárig, mikor is megtörtént a selejtezés. Archív fényképeken könnyen beazonosítható, hogy a homlokfalon csepp formájúak voltak az irányjelzők, hátul kocka alakú lámpák találhatók, a hűtőmaszk alacsony, és apró, de igen fontos részlet, hogy az ezüstszínű csíkozás ellenére a fényszórók körüli betétlemez kék. A gumik fehér szegélye a korabeli divat egyik jellemző kelléke – később, a felújításoknál már elhagyták az ehhez hasonló finomságokat, így a polírozott alumínium dísztárcsákat is.A meglehetősen egyszerű, szemre kényelmetlennek tűnő csővázas ülésekre nem jutott kárpit, az utasok oldalanként két sorban zsúfolódtak össze, és hátul, ahol a normál buszokon tágas peron volt kialakítva, a városnézőt szintén ülésekkel szerelték. Felszállni jobb oldalt, közvetlenül a hátsó tengely mögötti ajtón lehetett, az idegenvezető pedig a nyitott fülkében foglalt helyet, a vezető mellett, amit anno “rendőrülésnek” is neveztek. A három Ikarus a főváros turisztikailag legfontosabb pontjait érintve közlekedett, így a Roosevelt térről, a Gresham elől indulva megfordultak a Várban, a Mátyás templomnál, a Margitszigeten, a Halászbástyánál, a Citadellán, a Hősök terén, az Erzsébet hídon és a Népköztársaság úton is. A jára-
tokat a Fővárosi Autóbuszüzem, majd később a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. A mikrobuszokból és 620-asokból álló flottához tartozott egy átalakított Ikarus 556 típusú különjárati kocsi (GA 82-04), amely zárt felépítményének köszönhetően rossz időben is szállíthatott utasokat. 1968-ban a BKV megalakulásával aztán egy teljesen új korszak kezdődött… -hangya-
9
Családi nap –
A legbátrabbak tornával melegítettek
Sztárvendég: United együttes
A többiek, „hagyomány tiszteletből” egyéb módszerrel...
S S Ezzel gyakorlatilag nyilvánosan is színre lépett. Sajnos tisztában vagyunk az milyen elképesztő valótlanságokat terjesztenek rólunk, illetve elsősorban az meg az a döntés, minden munkavállalót szívesen látunk a rendezvényen, füg illetve ha igen, akkor hol. Szerettük volna, ha minél többen eljönnek és saját zságról, együtt szórakozva velünk. Ezért minden szakszervezet felé elküldtü Tisztelt Elnökség!
Mint bizonyára tudomásotok van róla, több szakszervezet közös elhatározás Szakszervezet.
Szeretnénk, ha Ti és tagjaitok megismernétek minket, céljainkat, elképzelése hovatartozástól függetlenül jó kapcsolatban lennének egymással, érezve az ö
Ennek elősegítése érdekében családi napot szervezünk, ahol a színvonalas p ni MINDEN munkavállalónak, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben válas részt vállalati-, másrészt pedig szakszervezeti vezetőktől.
Kérünk Benneteket, az információ terjesztése érdekében tájékoztassátok a te ről, a szokott módon, a telephelyeken, végállomásokon kihelyezett plakátokk Titeket is örömmel és barátsággal várunk a rendezvényen.
Azt hiszem, ez eléggé egyértelmű. Lehetőséget szerettünk volna biztosítani kozott a plakáttal! Bizonyára tudjátok, ilyen rendezvényekre a plakátokat a „ egyéb helyeken azért, hogy Benneteket tájékoztassanak a rendezvényről, e plakátok hiánya. De akkor is úgy gondolom, ha ekkora ellenszéllel kell meg sünk, a döntést mindenki saját maga hozza meg, nem a szakszervezeti elnök szerűen és hitelesen, Ti pedig meghozzátok a döntést…Addig is egy kis ízel -gabo10
– ellenszélben
A „kicsik” remekül szórakoztak, a nagyok is örülhettek a légváraknak
Szeptember 15-én Az Egységes Közlekedési Szakszervezet megtartotta első Családi-napját. zzal, mekkora kampány folyik az EKSZ ellen, z elnökünkről. Többek között ezért is született ggetlenül attól, szakszervezeti tag-e vagy sem, t szemükkel, eszükkel győződnek meg az igaük az alábbi meghívót:
sa alapján létrejött az Egységes Közlekedési
einket. Szeretnénk, ha a munkavállalók szervezeti összetartozás erejét és fontosságát.
programon kívül lehetőséget szeretnénk biztosítaszt kapjon az őt leginkább foglalkoztató kérdésekre, egy-
erületeteken dolgozó munkavállalókat erről a lehetőségkal, melyeket mellékelve szintén elküldünk. Természetesen
mindenki számára. Na most az tegye fel a kezét, aki talál„bizalmik” szokták kifüggeszteni a végállomásokon, egyéb eseményről. Azt is elárulhatom, nem lepett meg a gküzdenünk, kötelességünk a tájékoztatás, meggyőződéke, tisztségviselője. Ezért mi tájékoztatunk Titeket, ténylítő az első Családi- és Sort napunkról, képekben: 11
Beszámoló Norvégiából Sziasztok! Lovas János vagyok 21-évet dolgoztam a BKV-nál, mint buszvezető. A cégtől tavaly szeptemberben léptem ki, és eljöttem Norvégiába dolgozni az otthoni fizetésem négyszereséért. Ugyanazt kell csinálnom, mint otthon csak sokkal jobb körülmények között. Az előzményekről és arról, hogy miért hagytam ott a céget most nem írok, azt talán majd egy másik cikkben. Most azért ragadtam pennát, hogy megosszak veletek egy pár dolgot a kijövetelről és annak nehézségeiről. Már egy éve kint dolgozom, de nem volt könnyű. Több helyre is elküldtem az önéletrajzomat, de csak nagyon kevés visszajelzés érkezett. Mivel nem beszéltem nyelvet, ezért nem tudtam állást találni mindenhol azt mondták tanuljam meg a nyelvet. Ezek után kaptam egy ajánlatot egy stavangeri állásközvetítőtől, hogy mehetek Norvégiába dolgozni. Tudom, egyre többen gondolkoznak azon, hogy lépnek valamerre. Van, aki közelebb és van, aki távolabbi országot választ magának. Nem ösztönözlek benneteket, de nem is beszéllek le róla. Mindenkinek azt mondom, tanulja meg azt a nyelvet, amelyik országba menni akar, aztán ha jól megtanulta és meggondolta vágjon bele. Veszteni valója senkinek sincs, hisz otthon a helyzet - én úgy látom - egyre kilátástalanabb. De mielőtt elindultok, előtte egy-két jó tanács, hogy ne keljen nektek is elkölteni feleslegesen több százezer forintot és elkocsikázni 3-4 ezer kilométert. Nekünk szerencsénk volt, mert gyorsan találtunk munkát. Már a második állásinterjún elkeltünk, de nem azért, mert a közvetítő jó volt, hanem mert a cégnek nagyon kellett az ember. Ezt mi akkor még nem tudtuk. Elhittünk mindent a közvetítőnek, aki ígért nekünk mindent, mi meg örültünk, hogy dolgozhatunk. Ma már látjuk, hogy nem minden úgy van, ahogy ö azt mondta. Először is az nem igaz, hogy ezt a nyelvet 2-3-hónap alatt meg lehet úgy tanulni, hogy ha nem beszélsz másikat pl. angolt vagy németet, hogy megértsd, amit mondanak. Nem elég csak bemagolni az önéletrajzodat, érteni kell azt, hogy mit kérdeznek. Lehet, hogy egy kicsit tovább tart, meg látszólag otthon többe kerül tanulni a nyelvet, de itt kint még többe. Megspórolsz egy csomó idegeskedést és pénzt, ha úgy indulsz el, hogy rendesen felkészültél. Sajnos az utánunk kijövök, akik megpróbálkoztak és ugyanúgy hittek neki, mint mi, nagyon keserves tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. Csak nehezen találtak munkát, ráment több hónap és több ezer km, meg egy rakás pénz, amiből amúgy is kevés volt nekik, mindez azért, mert az állítólagos közvetítő, aki azt ígérte, hogy biztos állás várja őket nem tudta teljesíteni, amit vállalt. Körbeautóztatta velük Norvégiát, mert olyan sokat kért értük, hogy mindenhol azt mondták köszönik, de nem kérik őket, pedig több helyen is azt mondták a tesztvezetés után, hogy ilyen sofőrökre van szükségük, de miután megvolt a felvételi beszélgetés és bement a közvetítő, majdnem mindig úgy jött ki, hogy itt se jött össze. Pedig nagyon kedvelik a Magyar sofőröket, mert tudják, hogy van rutin, de az nem elég. Mert más kelet-európai sofőrök úgy jönnek ki, hogy minimum másfél év tanulás van a hátuk mögött. Heti 6-8 óra az ö közvetítőik másképp nem is engedik oda a főnök elé mielőtt bárki elindul otthonról ehhez az állítólagos „Stavangeri állásközvetítőhöz”, kérjen tőle e-mailben egy szerződést magyar és norvég nyelven, aminek tartalmaznia kell egy időpontot, hogy a kiérkezéstől számítva menyi időn belül lesz munkahelye. Ez nem lehet több maximum egy hónapnál, és hogy neki is van joga a harmadik sikertelen állásinterjú után munkahelyet keresni magának. Előre le kell tisztázni, hogy pontosan mi menyibe kerül, ne legyen az, hogy utólag merülnek fel a közvetítőnek költségek, amit veled akar meg fizetetni. A személyi számot és az orvosi papírt két hét alatt meg kell kapnotok, ehhez ragaszkodjatok, mert ez a két papír kell ahhoz, hogy munkát tudjatok máshol vállalni. Dióhéjban most ennyit. Mindenkinek, aki elszánta magát a tanulásra sok sikert, türelmet és kitartást kívánok, mert ezek kellenek hozzá. Akik pedig otthon maradnak azoknak is üzenem, hogy az Úr áldjon meg benneteket. Baráti üdvözlettel:
Lovas János
Közlekedési Munkavállalók Alapszervezet bemutatkozása Tudom mennyire nehéz manapság a munkavállalónak, mert a munkáltató kihasználja a kiszolgáltatottságunkat. Mi pedig féltjük a munkahelyünket. A dolgozó nem mer szólni, épp ezért szeretnék olyan szakszervezetben részt venni ahol, ha bejön a munkavállaló, meghallgatjuk és megoldjuk a problémáit, sérelmeit. 10 éve dolgozom, mint villamos jármű vezető a BKV-nál, így nyugodtan állítom, hogy átlátom a gondokat, problémákat. Először BKV Fürst Közlekedési Szakszervezethez csatla-
koztam, aminek 4 évig elnökhelyettese lettem, itt elsősorban a villamos ágazat tartozott hozzám és képviseltem a munkatársaimat.. A villamosnál sok problémát sikerült orvosolni (megállóhely átépíttetés, tartózkodó átépíttetés, tartózkodó korszerűsíttetése, biztonsági korlátok építtetése, csak hogy egy párat említsek). De sikerült olyan problémák megoldásában is részt vennem, ami a munkavállalók nagy többségét érint, ( forma ruha, lejárt citromlevek osztása stb..).. 12
Munkámnak és személyemnek köszönhetően 2010-ben Fürst-höz csatlakozott a MILFAV (kis földalatti) is az én felelősségem lett. Milfav-os kollégáim kérésére sikerült két régóta húzódó problémát is megoldani náluk (tér felvigyázó beázása, telephely világítás). Mindig jó érzéssel tölt el ha segíthetek a dolgozók gondjainak. megoldásában. Büszke vagyok rá, hogy mindent, amit a szakszervezet irányításáról, vezetéséről, tárgyalás technikáról tudni kell, azt Bartha Páltól tanultam. Sok tárgyaláson
vettem részt, Palival együtt és nélküle
A CINASZ Közlekedési Szakszervezet vezetősége felismerte, hogy a körülöttünk uralkodó felfordult világban, ahol farkas törvények uralkodnak, az eddig alkalmazott szakszervezeti jelenlét mára már elavult. Szükségessé vált egy merőben új alapokra épülő, egyesített szakszervezeti modell létrehozása. Stratégiánk alapja és legfontosabb meghatározója az egység, az
is, mint vállalati, mint helyi szinten. Bér, kollektív szerződés, sztrájk, elégséges szolgáltatás és egyéb kisebb nagyobb egyeztetéseken is. Mindig a tagságunk érdekeit tartottam szem előtt, és minden tárgyaláson igyekeztem a lehető legtöbbet kiharcolni a munkavállalók számára. Olyan szakszervezetben szeretnék dolgozni, amelyik a problémákat időben felismeri, és azokat azonnal megoldja, nem pedig utólag cselekszik. Nem az események után kullog, hanem azokat időben felismeri és megoldja.2012 elején Nemes Gáborral sokat beszélgetünk a szakszervezetek helyzetéről és a BKV
CINASZ BEMUTATÓ
összetartozás fontosságának a tudatosítása és elfogadtatása a BKV-nál működő minden szakszervezettel. A munkavállalók érdekeinek érvényesítése, védelme és képviselete, csak abban az esetben valósulhat meg maximálisan, ha létre hozunk egy nagy és erős szakszervezetet.
A 2012 júliusától életbe lépett törvénymódosítások minden egyes dolgozó anyagi és létbiztonságát veszélyezteti. Ahhoz, hogy megfelelő szintű érdekérvényesítés jöhessen létre, minden tagunk véleményét, javaslatát befogadjuk, elemezzük, és az eredményes munkánk érdekében fel-
használjuk. Szakszervezetünk erejét mutatja, hogy a gumikerekes ágazat szakszervezeteivel összefogva már korábban is nagy nyomást tudunk gyakorolni munkahelyünk védelme, illetve a foglalkoztatás feltételeinek javítása érdekében.
13
átalakulásáról. Ekkor fogalmazódott meg először az EKSZ, ami munkavállalói elvárás is lett. A közvetlen kollégáimmal sokat beszélgetem az új szakszervezet felépítésről, és az ő kérésükre (és rábeszélésükre) ismét ringbe szálltam a dolgozókért. Így jött létre a Közlekedési Munkavállalók Alapszervezete, amelynek élére álltam Hamarosan lett is feladatom hisz a Telenor ügy nagy részét én vettem az irányításom alá. Azonnal megmozgattam mindent, hogy a dolgozóktól semmiféleképp ne hajthassák be a sok esetben alaptalan követelést. Ezt szeretném csinálni, kiállni értetek, harcolni a dolgozó jogaiért, ami sajnos egyre kevesebb! Olyan szakszervezetben akarok szerepet vállalni, amely kiáll, küzd a tagjaiért! Kolák András
De ez az út, amin idáig haladtunk a végéhez ért. Néhány társszakszervezet mára már felismerte az egybeolvadás fontosságát, és remélhetőleg a közelmúltban bekövetkezett egyesülésünk mind több szakszervezet számára fog követendő példát állítani. Szakszervezetünk számára döntő tényező a munkahelyek megtartása, ezért igényeljük részvételünket a társasági, ágazati, foglalkoztatási, átszervezési programok elkészítésénél. Munkavállalóink egészség és munkavédelmére, ill. szociális problémáinak kezelésére is kiemelkedő figyelmet fordítunk. Szövetségeinken /KSZOSZ, VKSZSZ/ belül célirányos tevékenység, továbbképzés, oktatás, együttműködés, valamint nemzetközi kapcsolatok alapján szakmai tapasztalatszerzés folyik. Az elkövetkező időkben szakszervezetünknek, mind több speciális érdekvédelmi és érdekérvényesítő feladatot kell ellátni, a különböző pártok politikai csatározásainak közepette. Munkánkat ilyen körülmények között is színvonalasan kívánjuk végezni!
FKDDSZ bemutatása 1960.06.11 én születtem Kiskunhalason. Az általános iskola elvégzése után a Szegedi Déri Miksa Gépipari és Erősáramú Szakközépiskolában folytattam tanulmányaimat, amit 1978-ban sikeresen befejeztem.A Metró É-D-i vonalán kezdtem dolgozni 1979.01.26-án, mint segédvezető, majd 1980.12.01-től Motorkocsi vezető ként 1987-ig dolgoztam a vonalon.1988-tól a K-NY-i vonalon váltóműszakos lakatos ként dolgoztam tovább. Később kinevezetek csoportvezetővé, ezt a munkakört 2007-től a Szakszervezeti Elnökké választásom után befejeztem folytatni. Azóta a szakszervezetünk (Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) képviseletét irányítását végzem. Az ismereteim bővítése, és a feladataim jobb ellátása érdekében, számítás technikai végzettségeket szereztem (Középfokú Szoftverüzemeltető, Hálózati Rendszergazda), a szakmai téren Metró Forgalmi Tiszti, illetve Elméleti, és Gyakorlati szakoktatói végzettséget szereztem. A Műszaki területen vizsgabiztosi megbízásom is van, amelyeket most nem gyakorlom. A mai új helyzetben, Jogi és Politikai környezetben új válaszokat kell adnunk a tagságunk érdekeinek megvalósítása érdekében. A szakszervezeteknek egységbe kell tömörülni, és egységes fellépéssel lehet valamennyi munkavállaló érdekeit érvényre juttatni, ezért is döntött úgy az FKDDSZ nagyválasztmánya, hogy fúzióra lép a CINASZ, ANSZ,CBFSZ szakszervezetekkel, és megalakítja az EKSZ -t. Érdekképviseleti Elnökként a választóimnak kívánok megfelelni, és minden tudásomat az érdekeik védelmében használom! 1989 tavaszán Jancsó Sándor vetette fel, hogy szükség lenne egy új szakszervezet alapítására. Jancsó Sándor,Illés János, Bernáth Ferenc, Csala Sándor, Sándor Lajos, Szabó János és Galló István egy magán beszélgetésen megállapodtak abban, hogyan képzelik el az új típusú szakszervezetet. Jancsó Sándor vállalta a kapcsolatfelvételt a Ligával, többiek pedig először a társszolgálatokkal, majd a vállalatkülönböző területein propagálták a tervünket. Már 1989 tavaszán hatalmas segítséget kaptunk a Ligától, közvetlenül a vezetőtől, Forgács Páltól. Általa kerültünk kapcsolatba a már megalakult PDFSZszel, a Független Jogász Fórummal, valamint a Soros alapítvánnyal. 1989 őszén a Liga lehetőséget biztosított egy előadás sorozatra, amelyre nagyon sokan beiskolázásra kerültek. Az előadá-
sokon jogi, közgazdasági, szakszervezet alapításához szükséges alapvető szervezési ismereteket sajátíthattunk el. Ezen ismeretek birtokában kezdődött meg az alapszabály és a pénzügyi szabályzat megírása, valamint a szakszervezeti program részletes kidolgozása. 1989 novemberében nagy érdeklődés mellett (kb. 200 fő) alapította meg a független szakszervezetet, elfogadta valamennyi dokumentumát, megválasztotta a tisztségviselőit. Az FKDDSZ hét önálló alapszervezettel jött létre /KNY mkv, ÉD mkv, KNY váltó műszak, Komplex, VJSZ, Instruktor-diszpécser, Gödöllői HÉV/. Az FKDDSZ a vállalat első független szakszervezete volt, országos szinten is az elsők között szerepelt.1989 decemberében megtörtént a szakszervezet hivatalos cégbírósági bejegyzése. 1990 januárjától bemutatkozásként először a bértárgyalá-
14
sokon, a szakszervezet már teljes jogú tagként vett részt a vállalat szakszervezeti életében. Már az első tárgyalási napon Jancsó Sándor nagy vihart kavart bejelentéseivel. Követelt egy valóságot jobban tükröző bér felosztást, bérgazdálkodást, létszámgazdálkodást. Felvázolta szakszervezetünk álláspontját, a bértömeg gazdálkodásra való mielőbbi áttérés fontosságát és ennek végrehajtására letett egy kidolgozott javaslatot. A bértárgyalás folyamán egyre nagyobb tekintélyre tett szert szakszervezetünk, nagyon sok helyről keresték meg képviselőinket és segítséget kértek saját érdekképviseletük megalapításához. / Récsei buszgarázs, Szentendrei HÉV, Fogaskerekű stb./ A bértárgyalás folyamán az FKDDSZ részéről felvetet javaslatok évekig adtak munkát, fejtörést a szakszervezeteknek és a vállalatvezetésnek egyaránt. Végeredménye néhány
évvel később az üzemóra bérszorzós bérmegállapodás lett a forgalmi, valamint a differenciált bértömeg elosztás az egyéb területeken. 1990 tavaszán a Liga valamint az FKDDSZ vendége volt Luk Dumarais (Lük Dümaré) a Szabad Szakszervezeteink Világszövetségeinek közlekedés tagozatának főtitkára. Nagy sikerű előadásokat tartott és igen hasznos tanácsokat adott. A tárgyalások gyakorlati haszna a forgalmi dolgozók reorganizációs és rekreációs pótszabadsága lett, valamint évek múltán a minden dolgozó számára bizto-
vezetek tömörülésére. Ennek alapító tagjai lettünk, ez a Liga Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége ma is működik a Liga védőszárnyai alatt. 1992 a Munkatörvény könyv életbelépésének éve volt, ami igen nagy feladatot jelentett szakszervezetünknek. Korábbi sikeres lobbyzásaink eredményeképp valóság lett a rehabilitációs, rekreációs szabadság és számos olyan paragrafus lépett életbe, ami alapvetően megváltoztatta munkakörülményeinket. Az év második felében indultak meg a KSZ tárgyalások is, amelyen szakszervezetünk először vehetett
sított EU-s pihenő idő. 1990 őszére világossá vált a nevünkbe is foglalt (Fővárosi Közlekedési) szakszervezeti szövetséget ilyen formában nem lehet létrehozni, mert a gombamód szaporodó kis független szakszervezetek törekedtek teljes önállóságuk megtartására. Új stratégiát vett fel szakszervezetünk, az országos minta szerint szövetségbe próbálta tömöríteni a sok apró független szakszervezetet, így alakult meg a Független Szakszervezetek és Munkástanácsok Szövetsége, amelyben szakszervezetünk megfigyelői státusszal rendelkezett, mivel az FKDDSZ alapszabálya kizárja teljes jogú tagságot. 1991-es bértárgyalásokon már a független szakszervezetek egységesen léptek fel, és e fórumon folyamatosan egyeztették álláspontjukat. Ez a szövetség mai napig létezik, mint Liga Szakszervezetek és Munkástanácsok és napjainkban is stratégiai szövetségesünk. 1991-ben aktívan részt vettünk a Liga munkájában, az új munkatörvény formálásában, sokszor lobbyztunk a parlamenti képviselőknél fontos paragrafusok megtartásáért /pl. pótszabadság/ 1991 a szakszervezeti vagyon megosztásának éve is volt, mely egy országos munkavállalói választáson dőlt el. Az erre való felkészülés igen komoly munkát igényelt és alkalmat adott a Ligán belül a tömegközlekedési ágazatban érintett szakszer-
részt. 1993-ban az egészségre ártalmas munkakörülmények bevizsgálására megkezdődtek az OMI vizsgálatok. 1994-ben Knapp István lett szakszervezeti elnök. Az Ő elnöksége alatt kaphatták vissza a motorkocsi-vezetők az egészségre ártalmas munkakör elismerését és munkakörülményükben az erre vonatkozó pontos leszabályozásokat. Ezekben az években alakultak ki a bérfelosztás mai irány elvei /üzemóra bérszorzó, prémium szabályzat alapelvek/. Ezen eredmények is igazolták, hogy szükségszerű volt egy új elveken alapuló szakszervezet létrehozása a munkavállalóink érdekérvényesítése érdekében. Az akkori GYDSZ (Gyorsvasúti Dolgozók Szakszervezet) nem tudott az új kihívásokra válaszolni FOGJUNK KEZET ÉS MI VEZETÜNK! megfelelő gyorsasággal. A szakszervezetünk létszáma folyamatosan növekedni Jáger István kezdett, az eredményeink elismeréseként. A járművezetők munkakörülményei fokozatosan érték el a mai állapotot. Egy-két példa a javulásra: 9 napos munkavégzés, 6 napra csökkent. 15
A túlmunka tilalma, a munkahelyek növelését eredményezte. 36 órás munkahét bevezetése (napi 7,2 óra) 2 nap rekreációs szabadság bevezetése 5 nap földalatti pótszabadság bevezetése 11 forduló helyett 7 forduló, és egybe függően max. 4,5 lehet. A napi munkaidőd belül regenerálódásra 40 perc egybe függő pihenőidő biztosítása. Klimatizált tartózkodók, és öltözők megépülése, felváltotta a vonaton való átöltözést Ezek a példák is azt támasztják alá, hogy az általunk képviselt területeken is hasonló célok elérése a feladatunk, és az új vállalati struktúrákban kell meg keresni a partnereket ezen céljaink elérése érdekében.A VJSZ Kft-nél müködő alapszervezetünk most készítette el az új KSZ-t, mely a munkavállalók biztonságát, és juttatásait rögzíti.A BKK-nál szintén KSZ tárgyalások folynak, és a tagságunk érdekeit minden lehetséges módon képviseljük. A megváltozott törvények és jogszabályok olyan új szakszervezeti válaszokat követelnek, amelyek az egységes szakszervezetek létre jöttét segítik elő, a tagságunk érdekeinek érvényesítése érdekében. Ezért a szakszervezetünk az Egységes Közlekedési Szakszervezet alapítója ként KSZ aláírói státuszban marad!Így valamennyi ágazatban a tagjaink érdekeit hathatósan képviselni tudjuk.Országos ágazati szinten az LKSZSZ képviseli az érdekeinket az Ágazati Párbeszéd Bizottságban, a Városi Közlekedés Szövetséggel együtt, mivel a most létre jött szakszervezet alapszervezetei e két szövetségnek is tagjai. A LIGA szakszervezetekben is képviselettel bírunk, így kormányzati tárgyalásokon is a hangunkat hallatni tudjuk, és ezt meg is tesszük! Reményeink szerint ezen szakszervezetbe való belépéssel, a munkavállalók erejét megjelenítve, komoly eredményeket tudunk közösen elérni.
Álomutazás Ki ne tapasztalta volna, mekkora változások történtek a menetidőkben a tanév kezdetekor életbe lépett aktuális menetrendekben? Minden területről folyamatosan érkeznek a panaszok, miszerint a menetidők betarthatatlanok, két menet indulás között gyakran még WC-re se tud elmenni a járművezető, és még így sem tud időben elindulni! Az utasok idegesek, elkésnek, nem érik el a csatlakozást. A munkatársaink folyamatosan rá vannak kényszrítve a „száguldozásra”, relatív gyorshajtásra kényszerülve. Nő a balesetveszély, ráadásul az öreg, műszakilag bizony sok esetben kifogásolható állapotú járművekkel mindez fokozottan igaz! Ezért levélben hívtuk meg a BKK és a BKV vezérigazgatóit, illetve a területért felelős vezetőket egy álomutazásra, ahol személyesen, nem az íróasztal mellől, hanem valós körülmények között megtapasztalhatják, mekkora is a probléma: Tisztelt Vitézy Dávid Vezérigazgató Úr! A tanévkezdet és az aktuálisan bevezetett tanítási időszakra érvényes menetrend számos fennakadást okoz a közösségi közlekedésben. Ennek egyrészt a szolgáltatást igénybevevő utazóközönség látja kárát, másrészt súlyos következmények veszélyével fenyegető terhelést jelent a BKV Zrt. dolgozóira nézve. A jelenlegi menetrend megítélésünk szerint veszélyezteti mind a színvonalat, mind pedig a biztonságot!A meghatározott menetidők rendszerint nem tarthatók, ezáltal az utasok késve érkeznek úti céljukhoz, illetve lekésik az esetlegesen időben érkező csatlakozásokat. Másik baj, hogy a menetek közti idők drasztikus szűkítése miatt a végállomásokon megszűnik annak lehetősége, hogy ezek a késések a következő indulásig kiegyenlítődjenek, ezáltal a járművek gyakran eleve késéssel indulnak. Ön, mint a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója meghatározó feladatot lát el a közlekedési, ezen belül többek között a közösségi közlekedési struktúra megfelelő kialakításában, annak biztonságos és szabályos működtetésében, valamint a BKV Zrt-ben betöltött igazgatósági tagságának okán ennek működtetésében is. Mindezen feladatok természetüknél fogva hatalmas felelősséget is rónak Önre. Mindezen okok miatt kérem, engedje meg, hogy meghívjuk Önt, valamint munkatársát, Mihálszky Gábor urat
2012. szeptember 22-én, szombaton 712 óra között Hűvösvölgy autóbusz végállomásra, ahol egy kritikus körülmények között üzemelő járaton személyesen tapasztalhatják, mekkora a probléma! Egyúttal meggyőződhetnek a végállomás augusztus 4-i átszervezésének következményeivel is. Kérjük tehát, hogy Ön, mint a vállalat vezérigazgatója, kérésünket Mihálszky Gábor úrnak utasítás formájában eljuttatni szíveskedjen! Egyidejűleg természetesen meghívjuk Bolla Tibor urat is, illetve néhány munkatársát, akik a BKV Zrt-n belül az adott területért felelősek. Mivel Budapest közlekedése közös ügyünk, mely a teljes nemzetgazdaságot érinti, mindannyiunk kötelessége a maga szintjén gondoskodni annak működőképességéről, a tapasztalt hibák elhárításra a szükséges intézkedéseket megtenni, ezért bízunk abban, hogy mindenki érzi a probléma súlyát és nem tér ki a meghívás alól. Megjelenésükre feltétlenül számítok! Tisztelt Bolla Tibor Vezérigazgató Úr! A tanévkezdet és az aktuálisan bevezetett tanítási időszakra érvényes menetrend számos fennakadást okoz a közösségi közlekedésben. Ennek egyrészt a szolgáltatást igénybevevő utazóközönség látja kárát, másrészt súlyos következmények veszélyével fenyegető terhelést jelent a vállalat dolgozóira nézve. A meghatározott menetidők rendszerint nem tarthatók, ezáltal az utasok késve érkeznek úti céljukhoz, illetve lekésik az esetlegesen időben érkező csatlakozásokat. Másik baj, hogy a menetek közti idők drasztikus szűkítése miatt a végállomásokon megszűnik annak lehetősége, hogy ezek a késések a következő indulásig kiegyenlítődjenek, ezáltal a járművek gyakran eleve késéssel indulnak. Mindannyian ismerjük a BKV Zrt. nehéz helyzetét, tudjuk a járművek műszaki állapota elkeserítő. Azonban a szolgáltatási színvonal a személyzetnek, a lefedettségnek és a járatsűrűségnek köszönhetően meglehetősen magasnak mondható. A jelenlegi menetrend azonban megítélésünk szerint veszélyezteti mind a színvonalat, mind pedig a biztonságot! Mindezen okok miatt kérem, engedje meg, hogy meghívjuk Önt, valamint néhány vezetőtársát egy 2012. szeptember 22-én, szombaton 7-12 óra között Hűvösvölgy autóbusz végállomásra, ahol egy kritikus körülmények között üzemelő járaton személyesen tapasztalhatják, mekkora a probléma! Egyúttal meggyőződhetnek a végállomás augusztus 4-i átszervezésének átgondolatlansá16
gának következményeivel is. Szeretnénk tehát meghívni Önt, a vállalat vezérigazgatóját, valamint Önön keresztül Szedlmajer László közlekedési vezérigazgató-helyettes urat, Kende Péter forgalmi főmérnök urat, Madák Pál forgalmi szolgálatvezető urat, valamint a helyi területi vezetőt, Mányi Gábor urat. Kérjük tehát, hogy Ön, mint a vállalat vezérigazgatója, kérésünket felsorolt uraknak utasítás formájában eljuttatni szíveskedjen! Mivel Budapest közlekedése közös ügyünk, mely a teljes nemzetgazdaságot érinti, mindannyiunk kötelessége a maga szintjén gondoskodni annak működőképességéről, a tapasztalt hibák elhárításra a szükséges intézkedéseket megtenni, ezért bízunk abban, mindenki érzi a probléma súlyát és nem tér ki a meghívás alól. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a helyzet kialakulásában és megoldásában egyaránt meghatározó szerepe van a BKK-nak, ezért szeretném tájékoztatni, természetesen Vitézy Dávid úrnak, valamint rajta keresztül Mihálszky Gábor úrnak is küldünk meghívót. Megjelenésükre feltétlenül számítok! A levélre a BKK részéről válasz érkezett, melyben valami félreértés következtében konkrét esetekkel foglalkoznak. Mi ilyet szándékosan nem jelöltünk meg, hiszen nem helyi és nem alkalmi problémára szerettük volna felhívni a figyelmet, hanem egy olyan általános jelenségre, mely az egész városra jellemző! Ráadásul nem csupán a busz, hanem valamennyi ágazat esetében óriási problémát jelent! Mivel felhatalmazásunk nincs a másik levél tartalmát közkinccsé tenni, ezért csak a mi viszontválaszunkat ismertetem, melyből az is kiderül, ez a helyzet és hozzáállás számunkra nem elfogadható, nem is fogunk belenyugodni, ezért megyünk tovább a megkezdett úton:
Tisztelt Vitézy Dávid Vezérigazgató Úr! 2012. szeptember 14-én kelt levelünk tárgya egy meghívás volt egy találkozóra. Ezen találkozón személyesen győződhetett volna meg konkrét gondokról, problémákról, balesetveszélyes helyzetekről, melyek az egész város és az agglomeráció BKV által lefedett szolgáltatási területére vetítve is igazak. Munkatársaink visszajelzése alapján meggyőződtünk arról, hogy nem helyi, hanem általános jelenségről van szó, mely ráadásul nem is csak az autóbusz vonalakat, hanem egyéb járművekét is érinti. A félreértés valószínűleg abból ered, hogy míg meghívásunk Önnek, illetve Mihálszky Gábor úrnak szólt, addig a választ az Ön helyettese, Somodi László úr írta alá és Tarsoly András úr küldte el. Az meg számunkra ki sem derült, hogy az általunk szándékosan nem konkrétan megjelölt problémát milyen és kitől származó információk alapján próbálták meg két vonalcsoportra aktualizálni. Ennyi bába között bizony könnyen elvész a gyermek! Mi szándékosan nem jelöltünk meg konkrét problémákat, Önök konkrétan olyan kérdésekre kerestek és adtak választ, mely nem fedik le az általunk bemutatni kívánt forgalmi problémákat. A helyszíni bejárás pontosan azt segítette volna elő, hogy a döntéshozók szembesüljenek a menetrendek gyakorlati megvalósulásáról. Az tény, az említett területeken is óriási gondok vannak, melyek sürgős változtatást követelnek, még akkor is, ha Önökhöz kevés bejelentés érkezik ez ügyben. Amennyiben meghívásunknak eleget tett volna, ezek egy részéről módja lett volna meggyőződni. Sajnos, a válaszban írtak a valóságot jelentősen eltorzítva adják vissza, íróasztal mögül gyakran tévesen lehet megítélni az utcán lezajló történéseket. Ráadásul a válaszban egyszerűen nem is reagálnak az említett Hűvösvölgyi végállomáson történt átszervezések problematikájára, ami az egyetlen konkrétan megjelölt kérdés volt! Mivel továbbra is úgy gondolom, mindannyian felelősséggel tartozunk a közösségi közlekedés működéséért, ráadásul jelenleg az Ön irányítása alá tartozik a teljes terület ezért vélhetően nem mindegy, hogy a felvetett kérdések megoldását mennyiben tekinti szívügyének a BKK. Számunkra nem kielégítő, ezért a meghívást, pozitív válaszra számítva fenntartom, természetese más, egyeztetett időpontban, ezen vagy más helyszínen. Addig is, míg ez a találkozó létrejön, élünk a lehetőséggel, melyet felajánlott,
egyben viszont meghívást is szeretnék tenni. Kérem, engedje meg, hogy meghívjam 2012. szeptember 27-én 10 órára, a Metró telephely Fehér út 1. tanácstermében tartandó Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökségi ülésére! Itt megvitathatjuk az általunk említett működési zavarokat. Biztos vagyok benne, belátja állításaink igazát és nem fog késlekedni személyesen is meggyőződni azokról. Az ülésre hivatalos Bolla Tibor vezérigazgató úr is. -gabo-
Fórum a BKV jövőjéről 2012. szeptember 15-én nyilvános munkavállalói fórumot szervezett az Egységes Közlekedési Szakszervezet. A fórum témája elsősorban az évek óta lebegtetett buszkiszervezés volt. A rendezvény helyszíne pedig stílusosan a BKV Zrt. székháza mellett, az Akácfa utcában található BSZKRT étterem. Aki nem emlékszik vagy nem hallott róla, a BSZKRT (Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság, melyet a népnyelv „beszkárt”-nak nevezett) a BKV elődje volt. Az eseményre meghívást kapott a főpolgármester, aki nem jelent meg, a fővárosi közgyűlés frakcióvezetői, akik közül a Fideszes Németh Zoltán elfoglaltságára hivatkozva frakcióvezetőhelyettesét jelölte meg, mint résztvevőt, de a helyettes sem jelent meg. A Jobbik részéről Szabó György frakcióvezető, az MSZP-től Horváth Csaba frakcióvezető, az LMP-től a meghívott Kaltenbach Jenő helyett Hanzély Ákos képviselte a frakciót .Sem a BKK sem pedig a BKV Zrt. vezérigazgatója nem tartotta fontosnak, hogy személyesen tájékoztassa a munkavállalókat a jövőjüket alapvetően befolyásoló változtatásokról szóló elképzelésekről, a buszkiszervezéssel kapcsolatos döntésekről. Bolla Tibor helyett Szedlmajer László, közlekedési vezérigazgató-helyettes érkezett, Vitézy Dávid helyett pedig egy háromfős delegáció. A terem zsúfolásig megtelt. A frakcióvezetők tartottak egy kis politikai időutazást, a Jobbikos képviselő még szimpatizánsait is elképesztette, amikor oroszlánként védte a jelenlegi kormányt, mentegette és elmúlt húsz évezett. Későbbi hozzászólásában pedig határozottan és büszkén kijelentet17
te, ők nem hoznak döntéseket, ők csak ott vannak, majd ha hatalomra kerülnek, akkor lesz erre az egészre gondjuk!Természetesen az MSZP-s politikus a jelen hibáit sorolta, az LMP-s Hanzély Ákos volt talán az egyetlen, aki némi betekintést engedett a jövőről szóló elképzeléseikbe. Ezután következett a szakmai rész, a BKK-s Géber Andrástól. Ő elmondott sok mindent, amit már a sajtóból tudni lehetett, majd megnyugtatta a megjelent dolgozókat, hogy nem kell semmivel törődniük, ha elvesztik a munkahelyüket, majd találnak helyette másikat. Majd arról tartott előadást, hogy a 150 darab autóbusz kiszervezésével párhuzamosan indul az 1-es 3-as villamos pótlása, ahol szükség lesz 70 autóbuszra, tehát teljesítmény csökkenés helyett teljesítménynövekedés lesz a BKV-belül (matematika elégtelen)! A hozzá intézett kérdések közül egyetlen egyre sem tudott válaszolni. Az kiderült, a munkavállaló (humán tőke) nem játszik szerepet a döntésekben, nem látta problémának azt sem, hogy a főváros tömegközlekedésének finanszírozása nem megoldott, ezáltal a tendert megnyerő vállalat működésére sem lesz forrás. A jövőre vonatkozó elképzelésekről nem tudott beszámolni, hiszen a jelenlegi 150 autóbusz még messze van a beharangozott 66%-os kiszervezéstől. A már meghozott döntésekről és szerződésekről pedig titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem adott információt. Többször elmondta, ezekben a kérdésekben egyeztető tárgyalásokat terveznek, az összes szakszervezet jelenlétében, azonban arra a kérdésre ismét nem tudott válaszolni, erre mikor kerül sor, mint ahogy arra sem, eddig miért nem voltak ilyen tárgyalások és miről lehet majd tárgyalni, ha már lezárultak a tenderek és megköttettek a szerződések. Aztán még kijelentette, nem ő a kompetens személy, mely állításai közül az első volt, egyben utolsó is, mellyel a hallgatóság egyet tudott érteni. A jól sikerült vitafórum bebizonyította, ha válaszok egyelőre még nincsenek is, ha a BKK és a BKV vezérigazgatója még meg meri tenni, hogy nem vesz tudomást 12 ezer dolgozóról, nem áll szóba képviselőikkel, előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek elszámolni tetteik következményeivel. Márpedig, ha így halad minden előre, nem kell sokat várni és a BKV csődbe megy. Akkor pedig ez az elszámolás kellemetlen lesz! -gabo-
Helyzetjelentés
Májusi BKK-s átkerülés óta eltelt lassan fél év, de a BKK menedzsmentje, mint kiderült még mindig nincs felkészülve a hatékony működésre. Bár ők határozták meg, hogy mennyi létszámot vesznek át, és itt tényleg csak a létszámon van a hangsúly (darab, darab), ami persze bértömeget jelent. Mert amíg csak vezetők dolgoztak a BKK-ban természetes, hogy nem volt ennyi probléma. Egymás között „baráti alapon” mindent meg lehetett oldani. De ugye most 1200 ember személyében megjelent a munkástömeg is. Akik ugyan odaadással végzik a dolgukat (bár rossz szájízzel), mert tudják, hogy dolgozni kell, ha nem akarnak az utcára kerülni. Eddig az emberek csak reménykedtek, hogy hátha jobb lesz a helyzet, de a szomorú tények nem ezt mutatják. Az emberek dühösek, hogy mire volt jó ez a szétválasztás, miért bolygatták fel a BKV-s létüket. Elkeseredettek és csalódottak a dolgozók, mert a dolgok nem előre mutatnak, sőt a káosz a megfélemlítés a megalázás és a megosztás uralkodik. A napi feladatok ellátását jelentős mértékben nehezíti a nem megfelelő kommunikáció és a szakmai alkalmatlanság a vezetés részéről. Sajnos minden nap csak problémákba ütköznek a dolgozók. Sok mindent egyszerűen lehetett kezelni a BKV-ban, de sajnos ez a BKK-ban nem így történik. Pl. van olyan munkavállaló, aki május óta nem tudja nyomon követi a bérpótlékok kifizetésének folyamatát, mert nem érti, a kiszámítás módját, hogy is történik (megjegyezném, hogy nem a munkavállaló „hülye hozzá”). Mint tudjuk a májusi – júniusi ledolgozott pótlékok kifizetésénél volt egy kis „baki”, így a fizetési papíron elmenni csak úgy tudtunk, ha letettük a földre és átgyalogoltunk felette. Csak azt láttuk, hogy a bérpapír tele van levonásokkal és hozzáadott összegekkel, de sajnos követni nem lehetett. Volt olyan munkavállaló, aki májusi és a
júniusi pótlékot soron kívüli kifizetéssel júliusban kapta meg (és még örültünk, hogy megkaptuk). Volt olyan munkavállaló, aki a főállásában nem kapott pótlékot, de a mellékállásában, ahol nem járt volna neki, ott viszont igen. No ember legyen a talpán, aki a sok levonás közül ki tudta számolni magának a helyes összeget. Még szerencse, hogy a BKV-ban maradt munkaügyes kollegák a segítségünkre siettek és kiszámolták nekünk az adott hónapra járó munkabér összegét. Persze a fizetésünket nem kaptunk meg rendesen, de a túlórát azt elrendelték. Igaz írásba nem adták, csak közölték velünk, hogy minden nap 2 óra túlóra kötelező mindenkinek. Munka az van dögivel, nem is ezzel van a gond, hanem azzal, hogy nem fizetik ki a túlórákat, sőt mikor valakinek összejött 8 óra és egyben ki szerette volna venni, akkor közölték, hogy csak napi 2 órát lehet kivenni belőle. Ezek után meg is értem, hogy állásváltoztatáson gondolkodnak a munkavállalók. A vezetői szinten is megjelent a fluktuáció, ami a cég belső kedvezőtlen folyamatait tükrözi. Ezt még csak tetézi az a tény is, hogy az átmeneti megállapodás október 31vel lejár. Az embereket foglalkoztatja, hogy mi lesz velük ezután? Mi lesz a pótlékokkal? Mi lesz a szabadjeggyel? Mi is állhatunk sorba a pénztáraknál és vehetünk bérletet, holott annál a cégnél dolgozunk, amelyik értékesíti és megrendeli a szolgáltatást. Bár ez a szabadjegy kérdés is elég érdekes értelmezést kapott a BKK-ban, mert azt ígérték, hogy lesznek olyan osztályok, ahol a munkavállalók kapnak szabadjegyet, mivel szükséges a munkavégzésükhöz. Azonban cafetériát ugyanannyit kapnak majd ezek az emberek, mint aki nem kap majd szabad jegyet, így azok a munkavállalók kevesebbet költhetnek más szolgáltatásra, mivel a cafetéria összegéből a bérletet is meg kell igényelniük (a BKVban nem volt ilyen megkülönböztetés, mindenki egységesen kapta). Itt is látszik, az oszd meg és uralkodj elv. Az is érdekes, hogy nekünk, mint régi BKV-soknak csak október 31-ig az új kollektív szerződés megkötéséig (ha lesz megállapodás) érvényes a szabadjegyünk, még a jegyértékesítéshez újonnan belépő munkavállalóknak december 31-e van ráírva a szabadjegyre, mint érvényesség ideje. De térjünk vissza egy kicsit a cafetériára, hiszen ez örök téma. Saj19
nos még mindig nem oldódtak meg a problémák a cafetéria körül. Májusban sok munkavállalót rábeszéltek a jegyellenőrzésen, hogy mondjanak le az átmeneti megállapodásról és kérjenek cafetériát. Igaz a mai napig még nem kaptak semmit, bár az emberek türelmesen vártak, hogy végre hozzájuk szól valaki, hogy beállítsák a cafetéria igényüket. Hiszen nekik nincs számítógép a rendelkezésükre bocsátva, hogy látnák a BKK belső kommunikáció hírleveleit, úgymint az irodákban és még e-mailen sem tudják a dolgozókat értesíteni, hogy mikor kellett volna megjelenniük a cafetéria beállítására a HR-es munkatársnál. Akkor szakadt el többeknél a cérna, mikor az átmeneti megállapodás alá tartozó dolgozók a szeptemberi fizetéssel kaptak 32.300 Ft-ot és azok a munkavállalók, akik kérték a cafetériát pedig semmilyen juttatást, nem kaptak, mert arra hivatkoztak, hogy ők cafetériát kértek. Csak éppen a nevükhöz nincs beállítva összeg, így nem is tudnak igényelni, de a legnagyobb baj, hogy nincs is hol, mivel nincs hozzáférésük a webcafetériához. Csak reménykedni tudok, hogy ezek az emberek is végre megkapják a nekik járó juttatásokat, hisz napról-napra egyre nehezebben élünk. Az új munkatörvénykönyve hatályba lépésével és a pótlékok korlátozásával a fizetésünk is egyre kevesebb, amivel az életszínvonalunk is a lejtőn lefelé halad. Reméljük, hogy a szakszervezeteknek és a BKK menedzsmentjének sikerül megállapodni egy olyan kollektív szerződésben, ahol a munkavállalók megtarthatják pótlékaikat és végre stressz mentesen, tudnak majd a munkára koncentrálni, hogy kiváló teljesítményt nyújtsanak. -Bubu-
Egyedi készülékajánlat a Vodafone-tól szakszervezeti tagok részére A BKV Zrt. céges előfizetésekkel is 0 Ft-ért beszélhetnek a VKSZSZ és a VTDSZSZ flotta tarifával rendelkezők.
Nokia 113 8 990 Ft
990 Ft Nokia C2-01 14 990 Ft
6 990 Ft
Samsung Star III Nokia C2-05 13 990 Ft
16 990 Ft
11 990 Ft
4 990 Ft
shop.vodafone.hu/flotta
INTÉZD ONLINE 2000 Ft kedvezménnyel!
Mint a BKV Szakszervezet flotta tagja, Ön most bármelyik telefont eggyel jobb árkategóriában vásárolhatja meg! Válasszon a mindenkori árlista Kiemelt árkategóriája kínálatából!
Az ajánlat 2012. szeptember 1-jétől október 31-ig vagy visszavonásig, illetve a készlet erejéig érvényes kizárólag azon új VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetésekre, 24 hónapos, határozott idejû szerzôdéssel valamint a kedvezményes tarifacsomagra adatopció választása esetén, valamint készülékvásárlás esetén 2 éves, határozott idejô szerzôdéssel. Készülékvásárlás esetén 2012. Október 31-ig Kliemelt árkategóriában vásárolhatják meg a flotta tagok a mindenkor érvényes árlistában szereplô készülékeket. Az elôfizetéshez adatopcióink egyikének választása opcionális: Felfedezô (Surf 100 MB), Tudatos (Internet Maxi), Maximalista (Internet Easy). Készülékkedvezményt az adott SURF opcióhoz tudja érvényesíteni. A csomagban foglalt havi adatforgalom csak belföldi használat esetén érvényes. További részletekrôl tájékozódjon a flotta oldalán. Az online kedvezmény 2 000 Ft feletti készülékár esetén érvényes. Az Általános Szerzôdési Feltételek az akcióban kötött elôfizetôi szerzôdésekre is alkalmazandó, így a szerzôdéskötést megelôzôen az Elôfizetô hitelképesség-vizsgálaton esik át. A vizsgálat eredményének függvényében a Vodafone jogosult a szolgáltatás igénybevételét elôleg vagy egyéb biztosíték (pl. bankgarancia, kezesség stb.) adásához kötni. A tarifacsomagokhoz további opciók rendelhetôk. A Start Bónusz kedvezmény 2012. szeptember 1-jétől október 31-ig vagy visszavonásig érvényes és kizárólag azon új VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetésekre vonatkozik, amelynél készülék www.vodafone.hu/e-szamla vásárlás nélkül kötöttek Elôfizetôi szerzôdést. A kedvezmény mértéke havi bruttó 1270 Ft a szerzôdés megkötésétôl számított 5 hónapon keresztül. Új elôfizetésnek minôsül amennyiben VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetéssel rendelkezô ügyfél további VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetést igényel, illetve VKSZSZ és VTDSZSZ elôfizetéssel nem rendelkezô ügyfél új szerzôdést köt. Az ajánlat nem vonatkozik azokra az Elôfizetôkre, akiknek az ügyfélszámán, nevén vagy címén a megrendelés idôpontjától számított 3 hónapra visszamenôleg bármilyen Vodafone havidíjas tarifacsomag bontás történt. Amennyiben egy Elôfizetô jogosulatlanul él a Start Bónusz ajánlattal, a felhasznált kedvezmény utólag beterhelésre kerül. A Csoporton belüli hívás a BKV Zrt. céges, a VTDSZSZ és VKSZSZ összes flottás előfizetése közötti ingyenes beszélgetést biztosítja.
SZÁMLA
Keszulekajanlat_A4_hird_1008.indd 1
10/9/12 10:27 AM
