VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE
Autonóm
ALAPSZABÁLYA
Az Alapszabályt elfogadta a VKDSZ VIII. kongresszusa 2009. március 26-án.
2
1.§
A szakszervezet neve, célja és feladata 1. A szakszervezet neve: Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók
Szakszervezeti Szövetsége /továbbiakban: VKDSZ/ FEDERATION OF PUBLIC SERVICE TRADE UNIONS IN THE WATER SUPPLY /Rövidített neve: Federation Of PSWS/ 2. A szakszervezet székhelye: 1146. Budapest, Borostyán utca 1/b. 3. Működése: a Magyar Köztársaság területe 4. Önálló jogi személy, melyet a Fővárosi Bíróság 1989. VIII.11-én 271.sz. alatt vett nyilvántartásba. 5. A VKDSZ a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének egyik jogutódja.
6. A VKDSZ teljes jogú alapító tagja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének /ASZSZ/,tagja a Nemzetközi Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetségnek /PSI/. 7. A szakszervezet bélyegzője: körbélyegző, körben: „Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége” 8. A VKDSZ emblémája:
2
3
2.§ A VKDSZ a víz-, csatorna-, szennyvízfürdőközszolgáltatás, a környezetvédelem és e tevékenységhez kapcsolódó munkahelyi szervezetek munkavállalóinak önálló, független, demokratikus és nyitott országos érdekképviseleti szövetsége. A VKDSZ a munkahelyi szakszervezetek érdekvédelmi és – képviseleti tevékenységét koordináló szervezet, melyben biztosított a munkahelyi szakszervezetek döntési és cselekvési önállósága, az együttműködés önkéntes jellege, ahol egyenlő fontosságú alapvető értékek: a béke, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás. A VKDSZ összefogja és segíti a munkahelyi szakszervezetek tevékenységét. Részt vesz A Nemzetközi Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetség /PSI/ teljes jogú tagjaként a nemzetközi szakmai, érdekvédelmi munkában.
3.§ A VKDSZ alapvető célja 1. Tagjainak érdekvédelme, érdekképviselete, a tagszervezetek működési feltételeinek segítése, javítása, törvényes működésének elősegítése. /a 4. ponttal összevonva az 1 pont/
3
4
2. A közösen kialakított, országos szinten is összehangolt munkavállalói elvárások és érdekek képviselete. 3. A szakszervezeti szövetség egységének megőrzése.
4.§ A VKDSZ a 3.§-ban meghatározott célok végrehajtása érdekében: 1. Ellátja tagjai érdekképviseletét és -védelmét, segíti és javítja tagszervezetei működési feltételeit. 2. Ágazati, szakmai kollektív szerződést köt. A béralku során képviseli, érvényesíti a munkavállalói érdekeket. 3. Ágazati szolidaritási együttműködést szervez, koordinálja a tagszervezetek közös érdekvédelmi demonstrációját. 4. Állást foglal és véleményezi az ágazatba tartozó munkavállalókat érintő jogszabályokat. 5. Együttműködik az ágazat állami és önkormányzati szerveivel a munkanélküliség kezelésében. 6. Segíti a munkavállalók munkaviszonnyal, foglalkoztatással, szociális-, sport- és kulturális érdekérvényesítésével kapcsolatos tevékenységét. 7. Szaktanácsot ad egyesületi, szervezeti, gazdálkodási, pénzügyi és jogi kérdésben. 8. Ellátja tagszervezeteit a működéshez szükséges információkkal, dokumentumokkal. 9. Kezeli a szervezetei által rábízott vagyont, ellátja az annak működtetésével kapcsolatos feladatokat. 10. Felkérés alapján tevékenységi körébe tartozó ügyekben képviseli tagszervezeteit és tagjait.
4
5
11.Segíti új tagszervezetek létrehozását és a szervezetek együttműködését. 12.Alapítványokat, önsegélyező egyesületeket hozhat létre. 13.Működési területén belül önsegélyező feladatot is ellát. 14.Megszervezi a tagszervezetek vezető tisztségviselőinek képzését, továbbképzését és ellátja érdekképviseletét és – védelmét. 15.A célok végrehajtása érdekében ágazati és szakágazati bizottságok keretében együttműködik az érintett munkaadói szervezetekkel.
5. § A VKDSZ tagjai A VKDSZ tagjai lehetnek: ⇒ A munkahelyi szakszervezetek és azok szövetségei, ha az illetékes Bíróságon nyilvántartásba vették, vagy közvetlenül a Szövetséghez önálló alapszervezetként csatlakozik, ⇒ az Alapszabályban foglaltakat elfogadja, ⇒ a felvételi kérelmét a Választmány elfogadja, ⇒ a Választmány által megállapított tagdíjat fizeti. A VKDSZ-t alkotó, önálló bejegyzéssel nem rendelkező szakszervezetek /munkahelyi, területi alapszervezetek, stb./ jelen alapszabályból következően származtatott jogi személyiséggel rendelkeznek. Ennek feltétele, hogy önálló ügyintéző és képviseleti szerve legyen, a működéshez szükséges önálló vagyonnal /költségvetéssel/ rendelkezzen.
5
6
6.§ A VKDSZ tagságból eredő jogok A VKDSZ tagszervezet: ⇒ részesül az Alapszabály 3-4. §-ban meghatározott lehetőségekben, ⇒ küldöttei által részt vesz a VKDSZ Kongresszusán és érvényesíti választói jogosítványát, ⇒ tisztségre a VKDSZ munkahelyi szakszervezeteinek bármely tagja választható, ⇒ igénybe veheti a VKDSZ szolgáltatásait, ⇒ javaslatot, indítványt tehet, felvilágosítást és érdekképviseletet kérhet, ⇒ támogatásban részesülhet.
7.§ A VKDSZ tagsági viszonyból eredő kötelezettségek 1. az Alapszabály betartása, 2. a tagdíj megfizetése, 3. a VKDSZ célkitűzéseinek megvalósításáért vállalt kötelezettség teljesítése, 4. a VKDSZ szövetségi munkájában való részvétel.
6
7
8.§ A VKDSZ szövetségi tagság megszűnése 1. a munkahelyi tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével, 2. a munkahelyi tagszervezet írásos nyilatkozata alapján történő kilépéssel, 3. kizárással.
9.§ Kizárás a VKDSZ-ből Kizárásra elsősorban akkor kerülhet sor, ha a tagszervezet nem tartja be jelen Alapszabály előírásait. 1. Ha a tagszervezet az Alapszabályban vállalt kötelezettségét tartósan /6 hónap/ nem teljesíti. 2. Veszélyezteti, vagy akadályozza a VKDSZ céljai megvalósítását. 3. A VKDSZ-nek szándékosan kárt okoz. A kizárásról szóló határozathozatal a Választmány jogköre, az Intézőbizottság javaslata alapján. Kizárással a tagsági viszony az erről szóló határozat kézhezvételével szűnik meg.
7
8
10.§ A VKDSZ szervezeti felépítése 1. A VKDSZ legfelsőbb szerve a Kongresszus. 2. A Választmány: a két kongresszus közötti időszakban a legfőbb irányító és döntéshozó testület. 3. Az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság /OESZB/ a VKDSZ működését, gazdálkodását ellenőrző szerv. 4. Végrehajtó, ügyintéző szervek: - Intézőbizottság - bizottságok /eseti és állandó/
11.§ A Kongresszus
- a VKDSZ tagszervezeteinek küldötteiből /minden megkezdett 100 fő szakszervezeti tag után 1 fő küldött,, de tagszervezetenként legalább 1 fő a Kongresszus kihirdetésének időpontjában megadott taglétszám alapján és szavazati joggal az Intézőbizottság tagjaiból. Tanácskozási joggal: - az OESZB tagjaiból, - a Választmány által létrehozott szakmai tagozatok vezetőiből, -tiszteletbeli elnökből áll.
8
9
Hatásköre, feladata: 1.Az Alapszabály módosítása, 2.Döntés: - a Választmány beszámolójának elfogadásáról, - a VKDSZ programjának elfogadásáról, - az OESZB beszámolójának elfogadásáról. 3. 5 évre megválasztja, illetve felmenti a VKDSZ vezető tisztségviselőit, elnököt, a titkárt és az OESZB tagjait.. 4.A szakszervezeti munkáért adományozandó kitüntetés alapítása. 5. Sztrájkalap létrehozása és megszüntetése. 6. Döntés az országos szakszervezeti szövetségekhez történő csatlakozásról, illetve kilépésről. 7. A VKDSZ megszűnése esetén dönt a közös vagyon sorsáról. 8.Döntés egyesülés, szétválás vagy feloszlatás kimondásáról. Működése: A kongresszust legalább 5 évenként össze kell hívni. A kongresszus időpontját, napirendjét az összehívás előtt legalább 3 hónappal /rendkívüli esetben 2 héttel/ nyilvánosságra kell hozni. A kongresszus összehívásáról és javasolt napirendjéről a Választmány dönt. A kongresszust akkor is össze kell hívni, - az ok és cél megjelölésével -, ha a Szövetség tagszervezeteinek legalább a 1O %-a aláírásával kéri, vagy az Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság kezdeményezi. ⇒ A kongresszus akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 2/3-a jelen van. A döntések meghozatalához a jelenlévők 5O %-a + 1 fő szavazati aránya szükséges. ⇒ Sikertelen összehívás esetén a VKDSZ elnöke ugyanarra a napra, ugyanarra a napirendre ismételten összehívhatja a kongresszust abban az esetben, ha a küldöttek száma legalább 9
10
5O %-a + 1 fő jelen van, ez esetben a határozathozatalhoz 2/3os szavazat többség szükséges, ⇒ A kongresszus döntéseit nyílt szavazással hozza, kivéve a tisztségviselők választását, visszahívását. ⇒ A kongresszus titkos szavazást egyéb esetekben is elrendelhet. -Titkos szavazás, valamint zárt ülés elrendeléséhez a jelenlévő küldöttek legalább 5O %-a + 1 fő szavazata szükséges.
12.§ a Választmány 1. A Választmány a VKDSZ általános hatáskörű irányító szerve. 2. Tagjai ⇒ elnök ⇒ alelnök/ök/ ⇒ titkár ⇒ tagszervezetek képviselői /minden szervezetet l fő képvisel, titkár v. elnök vagy más, a tagszervezet által meghatalmazott képviselő/. 3.Feladata, hatásköre: a /összehívja és előkészíti a kongresszust b/ irányítja a VKDSZ tevékenységét, jóváhagyja a Szervezeti- és Működési Szabályzatot, végrehajtja a kongresszus határozatát,
10
11
c/ jóváhagyja az éves költségvetést, elfogadja az előző éves beszámolót, évente beszámoltatja a vezető tisztségviselőket d/ javaslatot tesz a kongresszusnak a vezető tisztségviselők választására, visszahívására, és elfogadja a lemondást, e/ megválasztja az Alapítvány Kuratóriumának tagjait, f/ a kongresszust követő első ülésén: - dönt az alelnök/ök/ személyéről /választás, felmentés, visszahívás/, a kongresszussal azonos ciklus időtartamára, - létrehozza az Intézőbizottságot és megválasztja annak tagjait g/jogosult a hatáskörébe tartozó jogköröket az IB-nak határozatilag átadni, h/ beszámoltatja az Intézőbizottságot a két ülés között végzett munkáról i/ dönt a szövetségi tagdíj mértékéről, j/ tájékoztatást kér az OESZB tevékenységéről k/kapcsolatot tart fenn a testület által megbízott képviselői útján a partner-szervezetekkel, partnerekkel, l/ szervezi és irányítja a működési területén foglalkoztatottak országos demonstrációt és elégedetlenségi akcióit, m/ ellátja a kongresszus által rábízott egyéb feladatokat, n/ a sztrájkalap mértékének meghatározása, felhasználásának szabályozása, a kifizetések jóváhagyása, o/ dönt a jutalmazásról, kitüntetésről, p/ dönt a tagszervezetek felvételéről, ill. kizárásáról r/ létrehozza az állandó bizottságokat, szakmai tagozatokat, évente egyszer beszámoltatja őket a munkájukról, s/ létrehozza a nem állandó bizottságokat, szakértőket alkalmazhat, sz/ gyakorolja a munkahelyi szakszervezetek elnökének, titkárának és a Választmány tagjainak munkajogi védelmével kapcsolatos jogokat, t/ dönt azt ügyviteli szervezet felépítéséről, működési feltételeiről és az alkalmazottak javadalmazásáról.
11
12
M ű k ö d é s: ⇒A Választmány üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. ⇒ A Választmány üléseit az Elnök hívja össze és vezeti le. ⇒ Az OESZB elnökét és a tiszteletbeli elnököt tanácskozási joggal meg kell hívni. A Választmány akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 50 %-a +1 fő az ülésen jelen van. Ha az ülés határozatképtelen, a megismételt választmányi ülést aznap,/30 perc múlva/ az eredeti napirendi kérdésekkel kell megtartani. A megismételt ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, de határozatainak elfogadásához a jelenlévők 2/3-os szavazata szükséges. ⇒ Általános szabályként a Választmány minden tagjának 1 szavazata van. Pénzügyi-gazdasági és személyi kérdésekben, valamint a VKDSZ Szociális- és Oktatási Alapítványának kuratóriumi tagjai megválasztásakor a Választmány döntéseit a kongresszus küldötteinek számarányában megállapított szavazati arányban hozza. Ez utóbbi esetben a szavazati arányokat szükség szerint, de évente egyszer a költségvetés elfogadásakor felül kell vizsgálni. ⇒ A testületek döntését valamennyi tagszervezet tudomására kell hozni. ⇒ Egyéb, nem szabályozott kérdésekben a társadalmi szervezetekre vonatkozó rendeleteket figyelembe véve kell eljárni.
12
13
13. § Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság 1. Az OESZB tagjait és 2 fő póttagot a kongresszus választja, a tagok közül legalább 1 fő mérlegképes könyvelő végzettséggel rendelkezzen a megválasztandó bizottságban. 2. Feladatai: ⇒ tagjai közül elnököt választ, ⇒ ellenőrzi a VKDSZ jogszerű működését, pénzügyi- és vagyon- gazdálkodását ,tagdíjfizetést, ⇒ beszámol a kongresszusnak, ⇒ tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a Választmányt és az Intézőbizottságot. 3. Az OESZB tevékenységét testületileg /3 fő/ látja el. Vizsgálataihoz szükség esetén szakértőt alkalmazhat. 4. Kezdeményezheti a Választmány, összehívását a tárgy megjelölésével.
vagy
a
kongresszus
5. Az OESZB saját ügyrendje szerint önállóan működik, döntéseit testületileg hozza. 6. Munkáját az OESZB elnök irányítja.
13
14
14.§ Végrehajtó, ügyintéző szervek Intézőbizottság 1.Az Intézőbizottság a Választmány operatív döntés-előkészítő, illetve végrehajtó testülete. 2.Tagjai: elnök, alelnök/ök/, titkár, továbbá a Választmány által megválasztott tagok. 3.Feladatát, működését, létszámát a Választmány határozza meg, akinek köteles tevékenységéről beszámolni. 4.Két választmányi ülés között jogosult az SZMSZ-ben szabályozott jogkörben eljárni, utólagos beszámolási kötelezettséggel. 5. Üléseire az OESZB elnökét meg kell hívni.
Bizottságok 1. A Választmány jogosult bizottságokat vagy szakmai tagozatokat létrehozni. 2. A bizottság/ok/, szakmai tagozatok létrehozásakor meg kell határozni annak feladatát, hatáskörét, valamint működésének időtartamát. 3. A bizottság/ok/ vezetőjét a Választmány bízza meg. 4.A bizottság javaslatot tehet szakértő megbízására.
14
15
15. § Tisztségviselők: 1. A VKDSZ tisztségviselői: ⇒ elnök /A megválasztás időpontjában legyen a Szövetség valamely tagszervezetének képviselője, a Választmány tagja/ ⇒ alelnök/ök/ ⇒ titkár ⇒ tiszteletbeli elnök Gábor Imre ⇒ Országos Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai ⇒ Intézőbizottság tagjai. 2. A VKDSZ elnökének feladata: ⇒ az Alapszabályban meghatározott teendők megvalósításának irányítása, ⇒ a Választmány, ill. az Intézőbizottság üléseinek összehívása, levezetése, ⇒ a Választmány meghatalmazása alapján a Szövetség képviseletében megköti, ill. módosítja az Ágazati Kollektív Szerződést, ⇒ a titkár személyét illetően munkáltatói jogot gyakorol, ⇒ akadályoztatása esetén, ill. előre meghatározott körben az alelnök/ök/ helyettesíti/k/. 3. Az alelnök/ök/ feladata az SZMSZ-ban foglaltak szerint. 4. A tisztségviselők tevékenységükért választóiknak tartoznak felelősséggel. Munkájukért - a titkár kivételével - a Választmány tiszteletdíjat állapít meg. 15
16
5.. A tisztségviselő mandátuma megszűnik: ⇒ a mandátum idejének lejártával, ⇒ a tisztségviselő visszahívásával ⇒ a szakszervezeti tagsági viszony megszűnésével, ⇒ a tisztségviselő lemondásának elfogadásával, felmentéssel ⇒ a titkár esetében a munkaviszony megszűnésével, ill. megszüntetésével, ⇒ a tisztségviselő halálával.
16. § A VKDSZ ügyviteli szervezete és működése 1. A VKDSZ működésével járó operatív feladatokat az ügyviteli szervezet látja el /VKDSZ Iroda/. 2. Az Iroda vezetője a VKDSZ titkára. Javaslatot tesz a Választmány felé az ügyviteli szervezet felépítésére, gazdálkodására. Gyakorolja az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat.. 3. A VKDSZ titkára feladatkörében a Választmány és az IB határozatainak megfelelően jár el: ⇒ előkészíti azok üléseit, gondoskodik a határozatok dokumentálásáról, végrehajtásáról, ⇒ irányítja és felelős a VKDSZ pénzgazdálkodásáért, ⇒ képviseli a VKDSZ-t más szervek ülésein, ⇒ tevékenységéről rendszeresen beszámol a Választmány és az IB előtt.
16
17
17. § A VKDSZ képviselete A VKDSZ törvényes képviselője az Elnök, Alelnök /alelnökök/ és a Titkár, illetve az általuk meghatalmazott személy.
18.§ A VKDSZ vagyona és pénzgazdálkodása 1. A VKDSZ vagyonát ingatlanok, ingóságok, értékpapírok, készpénz és követelések alkotják. 2. A VKDSZ bevételei: - a tagszervezetek a Szövetség működéséhez taglétszámuk alapján, a mindenkor érvényes tagdíjat havonta utalják át a Szövetség bankszámlájára, ⇒ saját vagyon hasznosításából származó bevétel, ⇒ közös vagyon hozadék-részesedése, ill. egyéb bevételek. 3. A VKDSZ a Választmány által meghatározott mértékű - titkos sztrájk-alapot képez és kezel. 4. A VKDSZ tartozásáért a szervezet saját vagyonával felel. 5. A VKDSZ-ből kilépett, kizárt vagy megszűnt szervezet a Szövetséggel szemben vagyoni igényt nem támaszthat. 6. A VKDSZ a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabály szerint gazdálkodik. 7. A tagszervezetek jogügyleteikért saját külön vagyonukkal felelnek.
17
18
19.§ 1. Azokban a kérdésekben, amelyeket jelen Alapszabály nem szabályoz, a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. 2. Az Alapszabályt a 2009. március 26-án tartott VIII. kongresszus elfogadta.
18
