“Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” PHARE program előkészítése
Vízellátás aláágazat helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei - szakszervezeti részanyag -
Készítette: Zsíros Sándor
Budapest 2002. január
Szociális párbeszéd a víziközmű-szolgáltatásban
Feltérképező tanulmány “Az autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” c. program végrehajtásához. A tanulmány célja: a víziközmű-szolgáltatásra jellemző szociális párbeszéd bemutatása és annak továbbfejlesztésére vonatkozó javaslat kialakítása. A tanulmány a közreadott témavázlat figyelembevételével készült.
I.
A víziközmű-szolgáltatás jellege, struktúrája
1. Az ágazat struktúrája a/ a víziközmű-szolgáltató társaságok száma: kb. 300 b/ a foglalkoztatottak száma: kb. 24.000 fő 2001-ben a Szakmai Szövetség felmérése alapján 99 tagszervezet /a szolgáltatás 96 %-át adják/ a következő képet mutatja: -
28 részvénytársaság
-
59 korlátolt felelősségű társaság
-
1 önkormányzati vállalat
-
6 önkormányzati intézmény
-
3 közhasznú társaság
-
2 egyesülés
2
2. A tulajdonviszonyok, külföldi tőke jelenléte a/ önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek száma: 280 b/ állami tulajdonban lévő regionális víziközmű-társaságok száma: 5 c/ vegyes tulajdonú /külföldi – önkormányzati/ víziközművek száma: 5 d/ külföldi vállalkozások képviselői: Vivendi, Ondeo, RWE /mellékelve/ e/ magyar: Szolnok /Víz-, Csatornaművek Koncessziós Rt./
3. A magyar víziközmű-szolgáltatás főbb jellemzői az ellátottság szempontjából:
/idézet a
munkaadói szervezet által készített dolgozatból/. Műszaki-környezeti jellemzők: teljeskörű ivóvíz-ellátás, 50 %-os szennyvízKezelés. 3100 településen van vezetékes ivóvíz, amely ma még mindenütt iható. A lakosság 98 %-a ellátott, a lakások 90 %-ában be van vezetve. Vízminőségi problémák helyenként, de egyre több helyen jelentkeznek.
Szennyvíz-csatorna hálózat kb. 800 településen üzemel, a lakosság 50 %-a ellátott. A keletkezett szennyvizek 80 %-át vezeti el a hálózat, a szennyvizeknek csak 60 %-át tisztítják a meglévő szennyvíztisztító telepek.
4. Az EU csatlakozással összefüggő feladatok: Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása során a víziközmű szakterületen elsősorban három EU-irányelv magyarországi alkalmazása a feladat. Ezen irányelvek: az ivóvízminőségre, a csatornázásra és szennyvíztisztításra, valamint a veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó EU-direktívák. A magyar kormány, illetve annak részeként a Közlekedési- és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium
3
feladata a csatlakozáshoz szükséges hazai feladatok számbavétele, programok kidolgozása.
A szükséges teendők két fő területre koncentrálódnak: jogi szabályozás átalakítása és fejlesztési beruházások végrehajtása.
A jogi szabályozás átalakítása során alapvető törvényeket /pl. Önkormányzati törvény/, szakmai törvényeket /Vízgazdálkodási törvény, Környezetvédelmi törvény/ és kormány-, ill. tárcajogszabályokat kell megváltoztatni a jogharmonizációs folyamatban.
A fejlesztési beruházások terén egyrészt az ivóvíz-minőség javítása, másrészt a csatornázás és szennyvíz-tisztítás hiányzó műveinek létrehozása, illetve a meglévők szükséges fejlesztése végett jelentős programokat kell végrehajtani.
Ezek együttes bekerülési költsége mai áron számolva meghaladja az 1000 milliárd Ft-ot. A vállalt teljesítési határidők 2015-ig tartanak.
A tavalyi év végén az Európai Uniós országokban hatályba lépett az un. víz keretirányelv, melynek célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a part menti tengervizek és a felszín alatti vizek védelméhez. Hazánkban is megszülettek az irányelv végrehajtását segítő jogszabályok, melyek révén 2015 végéig Magyarországnak is meg kell felelni az uniós követelmény-rendszernek. Ennek érdekében még a nyár folyamán létrejött a Vízgazdálkodási Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, kinevezték a magyarországi vízigazgatót és
4
szeptember végén készült el egy kormány-előterjesztés, amely a víz keretirányelv értelmében új alapokra helyezi a vízgazdálkodást.
A keretirányelv hatálya kiterjed mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre, a vizek mennyiségi és minőségi védelmére, a vízgazdálkodás nemzeti rendszerére, a nemzetközi együttműködésre, valamint az árvizek és aszályok hatásainak ellensúlyozására is. Az irányelv a vízgazdálkodás minden szereplőjére feladatokat ró a későbbiekben, így ennek ismerete nélkülözhetetlen az érintettek számára.
Az általános érvényű víz keretirányelvnél lényegesen gyakorlatiasabb és operatívabb jellegű az ivóvíz keretirányelv. A direktíva célkitűzése, az ember egészségének védelme az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezésének káros hatásaitól. Ennek az irányelvnek a bevezetése alól Magyarország nem kért átmeneti mentességet, így a megfelelés határideje 2003. decembere. A direktíva azonban lehetőséget ad a tagországoknak a hosszabbítás kérésére, így Magyarország ennek alapján állította össze ivóvíz-minőség javító programját, melyet 2009. végéig végre kell hajtani.
Az ivóvíz-javító program azokra a feladatokra összpontosít, amelyeket az uniós csatlakozás feltételül szab. Így megoldásra vár – főleg az Alföld két régiójában – az ivóvíz arzén tartalmának csökkentése, de feladatot jelent a nitrit és ammónium, a bór és fluorid tartalmú vizek kezelése, valamint az EU szinten kevésbé problémásnak ítélt vas- és mangán-kérdés megoldása.
5
Nem kevés feladatot jelent a laboratóriumok hálózatának fejlesztése és a csőhálózati rekonstrukciók problematikája. Az ivóvíz-javító program 2001. I. félévében bemutatásra került Brüsszelben, ahol azt el is fogadták.
II.
Munkaügyi kapcsolatok szereplői a víziközmű-szolgáltatásban
1. a víziközmű-szolgáltatásban működő szakszervezetek: szervezet neve a/ Mérnökök-Technikusok Szabad szakszervezete b/ Gazdasági Dolgozók Szakszervezete c/ Demokrata Liga
becsült létszáma 20 fő
Sopron
20 fő 60 fő
Sopron Heves m. Vízművek
d/ Közüzemi és Közalk.Dolg.Szakszerv. 300 fő e/ VKDSZ 50 tagszervezet
működési terület
12.000 fő
B.A.Z. megye Magyar-ország
2. A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége /VKDSZ/ bemutatása.
Idézet az 1989-ben alakult Szövetség V. kongresszusán elfogadott Alapszabályából:
6
I.
fejezet: A szakszervezet neve, célja és feladata
1.§. 1. a szakszervezet neve: Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége /a továbbiakban: VKDSZ/ Federation of public service trade unions in the water supply/ rövidített neve: Federation Of PSWS/. 2. a szakszervezet székhelye: 1068. Budapest, Benczur utca 43. sz. 3. működése: a Magyar Köztársaság területe. 4. önálló jogi személy, melyet a Fővárosi Bíróság 1989. VIII.11-én 271.sz. alatt vett nyilvántartásba.
3. A VKDSZ teljes-jogú alapító tagja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének /ASZSZ/, tagja a Nemzetközi Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetségnek /PSI/.
2.§ A VKDSZ a víz-, csatorna-, szennyvíz-, fürdő-közszolgáltatás, a környezetvédelem és e tevékenységhez kapcsolódó munkahelyi szervezetek munkavállalóinak önálló, független, demokratikus és nyitott országos érdekképviseleti szövetsége.
7
A VKDSZ a munkahelyi szakszervezetek érdekvédelmét és –képviseletét
koordináló
szervezet, melyben meghatározó a VKDSZ-t alkotó munkahelyi szakszervezete döntési és cselekvési önállósága, az együttműködés önkéntes jellege. Egyenlő fontosságú alapvető értékei: a béke, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás. A VKDSZ összefogja és segíti a munkahelyi szakszervezetek tevékenységét.
3.§. A VKDSZ alapvető célja
1.
Tagjainak érdekvédelme, érdekképviselete, tagszervezetei működési feltételeinek segítése, javítása.
2.
A közösen kialakított, országos szinten is összehangolt munkavállalói elvárások és érdekek képviselete.
3.
A szakszervezeti szövetség egységének megőrzése.
4.
Tagszervezetei törvényes működésének elősegítése. 4.§.
1.
Ellátja tagjai érdekképviseletét és –védelmét, segíti és javítja tagszervezetei működési feltételeit.
2.
Ágazati, szakmai kollektív szerződést köt. A béralku során képviseli, érvényesíti a munkavállalói érdekeket.
3.
Ágazati szolidaritási együttműködést szervez, koordinálja a tagszervezetek közös érdekvédelmi demonstrációját.
4.
Állást foglal és véleményezi az ágazatba tartozó munkavállalókat érintő jogszabályokat.
5.
Együttműködik az ágazat állami és önkormányzati szerveivel a munkanélküliség kezelésében.
8
6.
Segíti a munkavállalók munkaviszonnyal, foglalkoztatással, szociális-, sport- és kulturális érdekérvényesítésével kapcsolatos tevékenységét.
7.
Szaktanácsot ad egyesületi, szervezeti, gazdálkodási, pénzügyi és jogi kérdésben.
8.
Ellátja tagszervezeteit a működéshez szükséges információkkal, dokumentumokkal.
9.
Ellátja a szervezetei által rábízott vagyon kezelését és annak működtetésével kapcsolatos feladatokat.
10. Felkérés alapján tevékenységi körébe tartozó ügyekben képviseli tagszervezeteit és tagjait. 11. Segíti új tagszervezetek létrehozását és a szervezetek együttműködését. 12. Alapítványokat, önsegélyező egyesületeket hozhat létre. 13. Működési területén belül önsegélyező feladatot is ellát. 14. Megszervezi a tagszervezetek vezető tisztségviselőinek képzését, továbbképzését. 15. Részt vesz a Nemzetközi Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetség /PSI/ teljes-jogú tagjaként a nemzetközi szakmai, érdekvédelmi munkában.
2. A víziközmű-szolgáltatásban működő szakszervezetek közötti formális és informális kapcsolatos jellemzése.
a/ Szövetségi szintű kapcsolat: a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége /VKDSZ/ és a Közüzemi- és Közalkalmazotti Dolgozók Autonóm Szakszervezete /BAZ megyében működő, más szakmákat is szervező területi szakszervezet/, Autonóm Szakszervezetek Szövetségének tagja. A két szervezetre elsősorban az informális kapcsolat a jellemző.
9
b/ Munkahelyi szintű kapcsolatok A II.1.a,b.,c szervezetek egy-egy munkahelyen működnek, ezért a
Szövetség
tagszervezetei munkahelyi szinten működnek együtt velük / bér-, a kollektív alku, illetve az üzemi tanácsok munkájában.
3. a/ Az ágazathoz nem kapcsolódó szakszervezetek közül meghatározó a településüzemeltetés területén legjelentősebb szakszervezettel, a HVDSZ 2000-el való együttműködés. Az együttműködés főbb területei: -
Belügy Minisztérium keretében működő Településüzemelési Érdekegyeztető Fórum,
-
Fővárosi Közszolgáltatási Konzultatív Fórum /l.sz.. melléklet – ügyrend mellékelve/
-
közös tulajdon - szakszervezeti székház.
b/ Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó más közüzemi /pl. villamosenergia-ipari/ közszolgáltató,/ pl. gázszolgáltatókkal/ az együttműködés főbb területei: -
privatizáció, a liberalizáció tapasztalatainak közös konferencián való megvitatása külföldi befektetők képviselőivel, /VKDSZ rendezvényprogram mellékelve – 2.sz./
-
üzemi tanácsok információs klubja /kollektív szerződések, törvények, jogszabályok cd-n/ /3.sz. melléklet, a megállapodás b,c,d mellékelve/,
10
-
szakszervezeti tisztségviselők közös képzése /nemzetközi, hazai/.
c/ A Nemzetközi Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetség /PSI/ magyarországi tagszervezetei közötti szerződéses együttműködés /Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete/.
d/ A szomszédos országok vizes szakszervezetei közül rendszeres tapasztalatcsere és közös képzési programok kerülnek megrendezésre a -
szlovák: Odborovy Zvaz Pracovníkov Drevospracujúceho Priemyslu, Lesného a Vodného Hospodárstva na Slovensku
-
cseh: Odborovy Svaz Pracovnikú Drevozpracujících Odvetví, Lesního a Vodního Hospodárství v Ceské Republice
III. Munkaadó szövetségek az ágazatban 1. Milyen munkaadói szövetségek vannak jelen az ágazatban? /idézet a Munkaadói Szövetség dolgozatából/ A víziközmű-szolgáltatásban egy reprezentatív munkaadói szövetség Működik, melynek neve: Víz-, Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége. A Víz-, Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége társadalmi úton szervezett, önálló érdekközvetítő, érdekegyeztető, -képviseleti, kereskedelmi11
fejlesztési és mérnökszolgáltatási feladatokat ellátó szakmai szervezet, önálló jogi személy, társadalmi szervezet, amely 1990-ben alakult. A Szövetség tagjai az ország víz- és csatornaművet üzemeltető szervezetei, valamint a víz-szolgáltatásban vagy az ahhoz kapcsolódó ágazatban tevékenykedő gyártó, tervező, kivitelező, kereskedelmi, könyvszakértő és forgalmazó szervezetek. A tagsági viszony önkéntes és minden olyan szervezet számára nyitott, amely elfogadja a Szövetség alapszabályát, az abban kinyilvánított célok érdekében kíván tevékenykedni. A Szakmai Szövetség célja: -
összefogni a víz-, csatornaszolgáltatásban tevékenykedő és szakmáért tenni akaró szervezetek,
-
műszaki-gazdasági, jogi szempontok alapján a tagok érdekeinek egyeztetése, képviselete,
-
elősegíteni és kezdeményezni a nemzetközi gazdasági és szakmai kapcsolatok kiépítését és fejlesztését az EU-hoz történő csatlakozás érdekében.
A Víz-, Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége tagja a Vízellátók és Szennyvízszolgáltatók Nemzeti Szövetségei Európai Uniójának /EUREAU/, a Nemzetközi Vízügyi Szövetségnek /IWA/ és kapcsolatban áll számos hazai és külföldi szervezettel.
IV. Kollektív alku jellemzői 1. Munkahelyi kollektív szerződések: Tagszervezeteink
- néhány kisebb /20-30 fős/ kivételével – az üzemi tanácsi
választásokon minden alkalommal megszerezték a kollektív szerződéskötéshez szükséges munkavállalói támogatottságot. Reprezentatív tagszervezeteink mindegyike kötött munkahelyi szintű kollektív szerződést, melyeknek fő jellemzője a helyi sajátosságokkal összefüggő foglalkoztatási-, bér- és szociális kérdések szerződésbe foglalása.
12
2. Több munkáltatós kollektív szerződés, ill. megállapodás: a víziközmű-szolgáltatásban a következő kollektív szerződések és megállapodások vannak érvényben: a/ Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Víz-, Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége /munkáltatói szövetség, 1992./ 4.sz. melléklet/. /2002. évi módosítás folyamatban/. b/ Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége – Közlekedési- és Vízügyi Minisztérium /tulajdonos/ évenként köt megállapodást az állami tulajdonú víziközművekre vonatkozóan/ 5.sz. melléklet – a/ együttműködési megállapodás, b/2001 - 2002. évi megállapodás/, c/ Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a Magyar Fürdőszövetséggel kötött kollektív szerződést /1997-ben/ 6.sz. melléklet/ / 2002. évi megállapodás folyamatban/ d/ Fővárosi Közszolgáltatási Érdekegyeztető Fórumban, /7/a. melléklet: ügyrend/,- mely tripartid jellegű – a HVDSZ 2000 szakszervezettel együtt, elsősorban bérre vonatkozó, évenként kötött megállapodás /7/b.sz.melléklet 2002. évre vonatkozó megállapodás/.
3. A “vizes” kollektív szerződés főbb jellemzői: a/ szerződést kötő felek: munkavállalói érdekképviselet Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
13
munkaadói szervezet: Víz-, Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége
b/ Kompetencia: mindkettő a víziközmű-szolgáltatás reprezentatív szervezete. c/ A szerződés-kötés időpontja: 1992., módosítás szükség szerint /jelenleg is folynak a módosítási tárgyalások. d/ Területi hatálya: Az eltérő méretű, adottságú szervezetek miatt a kollektív szerződésnek van kötelező és ajánló fejezete. A módosítást a szolgáltató társaságok munkáltatóinak és munkahelyi szintű szakszervezeteinek közös elfogadó Nyilatkozata alapján írják alá a szerződést kötő felek. e/ Lefedettség: a szolgáltatásban dolgozó munkavállalók 70-80 %-a. f/ Időtartam: határozatlan időre, szükség szerinti módosítással. g/ A szerződéskötést, valamint a módosításokat a szakszervezeti szövetség a tagszervezetektől begyűjtött javaslatok alapján kezdeményezi. h/ A felek a módosítások előkészítésére kétoldalú állandó szakértői bizottságot működtetnek. A szakértői javaslat általában hosszas egyeztetés után kerül a víziközmű társaságokhoz, ahol amunkahelyi szintű szociális partnerek elfogadó Nyilatkozatot tesznek az aláíró felek részére. i/ A kollektív szerződés főbb tartalmi kérdései: -
a területi és időbeli hatály meghatározása,
-
a felek együttműködése, információ,
-
a szakszervezetek működési feltételei,
14
-
a munkavállalókra vonatkozó – az MT-től eltérő – legfontosabb kérdések szabályozása,
-
bértábla, bérajánlás, 13. havi fizetés,
-
szociális juttatások, stb.
Fő törekvés az eltérő adottságú társaságok számára a közösen elfogadható szabályozás és normarendszer kialakítása.
V. Középszintű szociális párbeszéd további fórumai: 1. Üzemi tanácsok konferenciája /évente egy alkalommal, 8.sz. melléklet: 2001. évi program/, /a Munkaadói Szövetségek, szaktárca /KöviM/ meghívása, 2. Vízügyi munkaügyi konferencia / 2-3 évenként, ill. szükség szerint /kollektív szerződések, bér-kereseti kérdések tapasztalatai/, / 9. sz. melléklet -2001. évi program/ 3. A Szakmai Szövetség lapjában /Vízmű Panoráma/ való publikálás lehetősége megszűnt. 4. A szakszervezeti szövetség véleménye a kétoldalú kapcsolatokról: a/ A kollektív szerződés megkötését és szükségszerű módosítását minden esetben a szakszervezeti szövetség kezdeményezte.
b/ A szociális párbeszéd kiemelt témáit érintő kérdések /pl. bértarifa-táblázat/ közös fórumokon történő megvitatásától vagy szakmai tagozatok közös működtetésétől a munkaadói szövetség általában elzárkózik. c/ A munkaadói
szövetség
kompetencia hiányára, ill. a hatósági ármeg-
állapításra hivatkozva nem kezdeményez ágazati bérmegállapodást.
15
Szakszervezeti kezdeményezésre levélben nyilvánított véleményt a munkaadói szövetség.
VI.
Részvételi intézmények az ágazatban:
1. A Szövetség érdekkörébe tartozó társaságoknál a törvényben megfogalmazott időközönként üzemi tanácsokat választanak. A választásokat követően munkahelyi szinten tagszervezeteink – és összeszámlálva a munkahelyi választási eredményeket – Szövetségünk is minden alkalommal megszerezte a kollektív szerződés-kötéshez szükséges reprezentativitási támogatottságot / 10. sz. melléklet: a/ 1998. évi, b/ 2001. évi támogatottsági összesítő/.
2. Privatizáció a víziközmű-szolgáltatásban /11. sz. melléklet/ A privatizáció eddig kizárólag az önkormányzati tulajdonú és a nagyvárosok vízellátását, szennyvíz-elvezetését biztosító társaságoknál fordult elő. A privatizáció során többféle megoldást alkalmaztak az önkormányzatok.
Budapesten a víz- és csatornamű társaságok részvényeinek 25 %-a + 1 db részvény értékesítésére került sor, mindkét társaságnál – víz- és csatornaművek – francia és német befektetők részére. Az értékesítés nyílt, nemzetközi pályázat során történt.
Szolnok város önkormányzata és a hozzá csatlakozó 10 település a saját tulajdonában tartott a vízi-közműveket és az üzemeltetés gazdaságos megoldására koncessziós pályázatot írtak ki. A koncessziós pályázatot egy magánszemély által alapított részvénytársaság nyerte és 35 évre szóló koncessziós szerződést írtak alá.
16
Kaposvári Vízmű 35 %-os tulajdonrészét vásárolta meg a Lyonnaise de Eaux.
Pécs városában és a csatlakozó kis-településeken nem közvetlenül a vízművet üzemeltető gazdasági társaságot privatizálták, hanem az önkormányzat és a francia befektető 51-49 %-os tulajdoni arányban részvénytársaságot alapított és ezt a társaságot bízta meg a vízszolgáltatás és a szennyvíz-elvezetés üzemeltetésével.
Szeged városában – egy másik francia befektető /Vivendi/ részvételével – a pécsi privatizációhoz hasonló megoldással – történt a vízművek privatizációja. A Generali des Eaux a városi vízmű 49 %-ával rendelkezik. Külön társaságot hozott létre a karbantartási feladatok elvégzésére, amelynek 70 %-a a Generali des Eaux tulajdonában van és 30 % a helyhatóság tulajdonrésze.
A Vivendi, az Ondeo francia, valamint a német RWEcégek vannak jelen. Szakszervezeti szövetségünk a Vivendi és az Ondeo Európai Üzemi Tanácsában 2-2 fővel képviselteti magát./12.sz. melléklet – Fehér Mihály tájékoztatója/
17
Összegzés: A szociális párbeszéd helyzetét összegezve elmondható, hogy - a Szakszervezeti Szövetséget a tagszervezetek Alapszabályban felhatalmazták a kollektív szerződés-kötésre, - a kollektív szerződés megkötését, módosítását minden esetben a szakszervezet kezdeményezte abból az érdekképviseleti felfogásból, hogy a munkavállalókkal kialakított kongresszusi célkitűzések többsége a munkaadók szervezeteivel történő megállapodásokban valósul meg - A Munkaadói Szövetség tagszervezeti felhatalmazottság hiányában aláírási kompetenciára hivatkozik, ezért megkérdőjelezi az ágazati kollektív szerződés intézményes létét. /Több esetben – és jelenleg is – megszakadtak a módosítással összefüggő tárgyalások./ Áthidaló megoldás a Munkaadói Szövetség tagszervezeteinek minden módosítási esetben történő felhatalmazását elfogadó “Nyilatkozat”-ban kikérni. A bértarifa táblázatot és a szociális juttatásokat a Munkaadói Szövetség csak ajánlásként kezeli, hivatkozva az önkormányzatok tulajdonosi és ármegállapító szerepére, valamint a társaságok eltérő adottságaira, illletve a tagszervezeti társaságok felhatalmazásának hiányára.
18
Javaslat a középszintű /ágazati/ szociális párbeszéd továbbfejlesztésére . 1. A magyar érdekegyeztetés három szintjét /munkahelyi-, közép-, makró/ a törvényi szabályozásban célszerű összhangba hozni, melyben szükséges megfogalmazni a különböző szintek intézményi, tartalmi és feltételbeli kérdéseit, pl. -
makró-, ágazati szintű minimálbér meghatározása,
-
az országos keresetajánlás minimum-szintjére alapozva lenne célszerű megállapodni az ágazati szintű keresetekről is.
2. A középszintű kollektív szerződések intézmény-rendszerét a reprezentatív munkaadói és munkavállalói szervezetek viszonyát, működési feltételeit formai és tartalmi kérdéseit törvényben célszerű szabályozni /Mt.I-III.fej./
3. Az Mt-t úgy kellene módosítani, hogy a munkaviszonnyal összefüggő ágazat-specifikus feltételekről /alkalmazás, ágazati bér-kereset, foglalkozás-egészségügyi kérdések, szolgáltatásra jellemző főbb szabályok/ csak a középszintű kollektív szerződésekben lehet megállapodni.
19
4. Azokat a közszolgáltatásokat /ivóvíz-ellátás, elektromos-, gáz-ellátás, közlekedés, stb./, amelyek a lakosság egészét érintik, ill. a sztrájk-törvény elégséges szolgáltatást ír elő, a Munkaügyi- és Döntőbírói Szolgálat jelenlétét is szükségesnek tartom a kollektív szerződések, bérmegállapodások folyamatában vagy azok egyes fázisaiban.
5. Szükséges lenne megteremteni a középszintű érdekegyeztetés intézményes feltételei/jogi/ mellett annak működési- , szakmai feltételeit is biztosító pénzügyi forrásokat /pl. Munkaerőpiaci Alap/.
6. Információs feltételek A víziközmű-társaságok munkahelyi szintű kollektív szerződéseit a Munkaadói Szövetség tartsa nyilván, azok elemzését a felek rendszeresen végezzék el.
7. A középszintű szociális párbeszéd résztvevőinek felkészítése /tematika, pénzügyi feltételek, stb./ indokolt.
Zsíros Sándor
20
Tartalom
A víziközmű-szolgáltatás jellege, struktúrája
1 - 2. oldal
Az EU-csatlakozással összefüggő feladatok
3 - 6 oldal
Munkaügyi kapcsolatok szereplői a víziközmű-szolgáltatásban
6 - 10 oldal
A szakszervezetek közötti formális és informális kapcsolatok Jellemzése
10 - 12 oldal
Munkaadói Szövetség/ek/ az ágazatban
13 - 14 oldal
Kollektív alku jellemzői
14 - 17 oldal
Középszintű szociális párbeszéd fórumai
17 – 18 oldal
Részvételi intézmények az ágazatban
18 . oldal
Privatizáció a víziközmű-szolgáltatásban
18 - 20 oldal
Összegzés, javaslatok
20 – 23 oldal
21
