Stressz és megküzdés Stressz és betegség ELŐADÁS Dr. Bóta Margit
[email protected] Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet
A stressz Stressz: az egyénre irányuló erő, nyomás, kényszer, melynek hatására feszültség jön létre, • amivel bizonyos határon belül képesek vagyunk megküzdeni, de ezek változatosak, egyénfüggők Stresszorok: azok a tényezők, melyek a stresszválaszt kiváltják, fizikai és lelki egészségünket veszélyeztetik.
Lazarus elméletében a stressz 3 fajtája •
• •
Ártalom: ami már bekövetkezett és pszichológiai sérülést jelent (pl. fontos személy elvesztése) Fenyegetés: ami még nem következett be, de bármikor bekövetkezhet Kihívás: ami megoldható nehézség és erőforrásainkat mozgósítani tudjuk
A stressz • „A stressz az életünk sava-borsa” - Selye János (19071982) Kanadába elszármazott magyar a harmincas években • Selye: The stress of life,1956 • a stressz szó is tőle származik • A kívánatos, „hasznos” stresszt eustressznek nevezte, a káros, kellemtelen, megterhelő stresszt distressznek • stressz elméletével és stresszel kapcsolatos kutatásaival szerzett ismertséget világszerte: General Adaptation Syndrome
A stresszreakció 3 szakaszból áll 1. Alarm (riasztás vagy vész reakció) szakasz: a stresszorral való találkozás után üzenet megy az idegrendszerbe (agyba), melynek hatására a hipotalamusz segítségével a vegetatív idegrendszer (szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer) és a mellékvese (belső állománya) aktiválódik. A mellékvese velőállománya adrenalint bocsát a véráramba, ami több létfontosságú szerv működését készteti azonnali produkcióra. A máj többlet-cukrot „ad” az izmok működéséhez (ha el kell menekülni, legyen erő a lábunkban), intenzívebb lesz az anyagcsere (az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonja (TSH), valamint a mellékvese velőállományának működését serkentő hormon (ACTH) révén nő a szívritmus, a vérnyomás, az izomfeszültség.
A stresszreakció 3 szakaszból áll 1. Alarm (riasztás vagy vész reakció) szakasz (folyt.): Csökken az emésztés, a nyálelválasztás; a lép vöröstest-kibocsátása megnő (aktívabb oxigénszállítás); csontvelő fehérjetermelésével a fertőzésekkel szembeni védekezés nő meg, endorfinok szabadulnak fel, amik fájdalomcsillapítóként szolgálhatnak esetleges sérülés, vérzés során. Mindezek az alkalmazkodást, a veszély elhárítását szolgálják: felkészítenek a harcra avagy a menekülésre (fight or flight). Ez a riasztás egy pillanat alatt történik, amely a szervezet túlélési válasza, azonnali, rendkívüli erőt ad.
A stresszreakció 3 szakaszból áll 2. Ellenállás (rezisztencia) szakasza (coping): Az adott stresszorral szemben nő a szervezet ellenállása és az élettani folyamatok visszatérnek normális állapotukba A gyakori, kis mértékű stressz hatására nő a stressztolerancia, a szervezet ezzel készül fel a későbbi, erősebb és váratlan stressz elviselésére. Tartós stresszhatásra mindez már nem érvényes.
A stresszreakció 3 szakaszból áll 3. Kimerülés szakasza: Ha a stresszhelyzet rövid, szervezetünk alkalmazkodik a megnövekedett igénybevételhez. Ha a stresszhatás hosszabb idejű, akkor teljesítőképességünk felső határa után tartalékaink kimerülnek, és teljesítményünk hirtelen lecsökken. Ha újra alarm jelenik meg, a szervezet nem tud mit mozgósítani, akár el is pusztulhat.
Az ingerre adott stresszválaszok •
Fiziológiai válaszok: a központi és perifériás idegrendszer, a vegetatív idegrendszer, az endokrin rendszer, a keringési rendszer, az izomrendszer, a légzőrendszer és az immunrendszer működésében sajátos válaszok figyelhetők meg. • Pszichológiai válaszok: kimerülés, fáradtság, érdektelenség, motiválatlanság, közönyösség, elidegenedés, munkaképesség csökkenése, mentális folyamatok lassulása, kognitív képességek deficites működése.
ÉLETESEMÉNY SKÁLA (HOLMES & RAHE, 1967) (RÉSZLET!) • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Házastárs halála Válás Különélés Állás elvesztése Nyugdíjazás Családtag betegsége Szexuális problémák Ház, lakás, autó, hitel felvállalása Jelzálog érvényesítése Új beosztás a munkahelyen Gyermek elköltözése otthonról Probléma anyóssal, apóssal Iskolaváltoztatás Társasági szokások megváltozása Kölcsönfelvétel Alvási szokások megváltozása Étkezési szokások megváltozása Apróbb szabálysértések
100 73 65 47 45 44 39 31 30 29 29 29 20 18 17 16 15 11
ÉLETESEMÉNY SKÁLA – ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ • 0 - 149
Nincs számottevő kockázat
• 150 - 199
Enyhe krízisszint
• 200 - 299
Közepes krízisszint
• 300 fölött
Súlyos krízisszint
megküzdés (coping) • Megküzdés: olyan viselkedéses és intrapszichés mechanizmusok, amelyek segítségével kezelni (megoldani, tolerálni, csökkenteni) tudjuk a környezeti és belső kihívásokat. • Megkülönböztetünk adaptív, azaz pozitív és sikertelen, azaz negatív copingot. • Pozitív copingnak tekinthető például a sportolás, relaxáció, humor, nevetés, sírás. • Negatív coping például az alkoholfogyasztás, dohányzás, ami hosszú távon egészségkárosító (Kulcsár, 1998).
Lazarus stressz-modellje • Potenciális stresszor: az egyén értékelésétől függ, hogy stresszt él-e át, ha igen, az milyen mértékűt és meg tud-e azzal megbirkózni. • Elsődleges kiértékelés: azt értékeli az egyén, hogy az adott esemény + vagy – jelentéssel bír-e számára. Ha negatív, akkor utána azt dönti el, hogy az adott negatív esemény: 1. Pillanatnyi veszélyt jelent-e számára (jelenleg kellemetlen) 2. Tartós, jövőt is érintő fenyegetést jelent-e vagy 3. Kihívás számára. • Másodlagos kiértékelés: az egyén eldönti, hogy az erőforrásai, megküzdési képességei elegendőek-e a stresszorral való megbirkózáshoz.
Kognitív kiértékelés szerepe Egyénfüggő, hogy ki mit él meg stresszkeltőnek. Létezik a stressz világában is küszöbérték, amit olyan tényezők határoznak meg, mint: • az idegrendszer érzékenysége (veleszületett aktivitási szint, így vannak „nyugodtabb” és „idegesebb” típusú emberek) • családi háttér (ez adja meggyőződéseinket, értékeinket, amik alapján ítéletet hozunk, így ha nagy eltérés van, ez komoly feszültségforrás lehet) • én-hatékonyság (önmagunk felé irányuló bizalom, hogy befolyásolni tudjuk a dolgok alakulását, így ha ez valakinél magas, úgy gondolja, képes megküzdeni a helyzettel) • múltbeli tapasztalatok (tanulás révén, ha egy szituációban sikeresen tudtunk megküzdeni, akkor ezt átvihetjük másik szituációra, így ha sok ilyen élményünk van, edzettebbek is leszünk) • kulturális hátterünk, a keleti ember természete könnyebben elfogadja az autoritást a munkahelyen, míg a nyugati kultúrában a demokratikus vezetés számít értékesnek, kívánatosnak; • nemi különbségek: a nők nagyobb eséllyel kerülnek szerepkonfliktusba (egyszerre dolgozó és családigazgató) • de akár a hangulatunk is (a jó hangulat véd a stressz ellen is, nem tűnnek olyan nyomasztónak a dolgok).
A stressz kezelése Problémaközpontú megküzdés • alternatív megoldásokat dolgozunk ki • módosíthatjuk, megváltoztathatjuk környezetünket • önmagunkat is (pl. új dolgok megtanulása, igényszint módosítása) Érzelemközpontú megküzdés • viselkedéses eszközöket „dobunk be”, dühöngünk, barátainkhoz fordulunk segítségért (érzelmi támogatás), vagy intenzíven sportolunk • nem foglalkozunk a problémával, • más színbe öltöztetjük a problémát Mindegyik megküzdési stratégia előfordul az embereknél, különböző arányban. Azok egymáshoz való viszonya és arányai adnak egy megküzdési profilt.
Megküzdési stratégiák klasszikus felosztása 1. Konfrontáció 2. Eltávolodás 3. Érzelmek és viselkedés szabályozása 4. Társas támogatás keresése 5. Felelősségvállalás 6. Problémamegoldás, -tervezés 7. Elkerülés-menekülés 8. Pozitív jelentés keresése
Megküzdési stratégiák 1. KONFRONTÁCIÓ „Nem hátráltam meg, küzdöttem azért, amit akartam.”
A problémával való szembehelyezkedés, aktív, nagy energiát mozgósító ellenállás. Betegséggel való megküzdés esetén a korai szakaszban a legadaptívabb. 2. ELTÁVOLODÁS
„Úgy vettem, mintha semmi sem történt volna.” A stresszortól való érzelmi és mentális távolságtartás az
energiagyűjtés és az új megoldások találása érdekében történik. Ha folyamatosan fennáll, a helyzet megoldatlan marad. 3. ÉRZELMEK ÉS VISELKEDÉS SZABÁLYOZÁSA „Megpróbáltam érzéseimet magamban tartani.”
A szélsőséges érzelmi viszonyulás (pl. tartós negatív érzelmi állapot, érzelmek elrejtése) sok energiát von el, szükség van a szabályozásra.
Megküzdési stratégiák 4. TÁRSAS TÁMOGATÁS KERESÉSE „Beszéltem valakivel, hogy többet tudjak meg a körülményekről.”
A társas támasz elérhetősége a lényeges, nem a kiterjedtsége
5. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS „Magamat okoltam és hibáztattam.”
Kontroll észlelése, felelősség vállalása. Az egyén úgy észleli az adott helyzetet, hogy szerepe volt annak kialakulásában. Segíti a probléma leküzdését.
6. PROBLÉMAMEGOLDÁS, TERVEZÉS „Tudtam mit kell tennem, így megkétszereztem erőfeszítéseimet a siker érdekében.”
A helyzet megváltoztatását szolgáló cselekvés kialakítását, véghezvitelét érintő lehetőségek számbavétele, értékelése.
Megküzdési stratégiák 7. ELKERÜLÉS-MENEKÜLÉS „Azt kívántam, hogy bárcsak megváltozna a helyzet, vagy legyünk túl rajta.” Nem vállaljuk a konfrontációt, betegségek esetén nem hatékony.
8. POZITÍV JELENTÉS KERESÉSE „Új hitet találtam.” A negatív eseményt kihívásként értékeli ,növeli a sikeres megküzdés esélyét. Értékrend átstrukturálása, „a rosszban is meglátni a jót” attitűd, de az irreális optimizmus sem jó
A megküzdést befolyásoló tényezők Megküzdési stílus: a személy viszonylag stabil jellemzője. • Önértékelés: (alacsony önértékelés és szorongás a társas támasz keresését csökkenti, szégyen érzését, eltávolodást növeli) • Kontroll helye (pl. belső kontrollal rendelkezők inkább probléma-fókuszú megküzdést használnak) • Optimizmus (optimisták inkább problémafókuszú; pesszimisták inkább érzelemfókuszú) • Nemhez tartozás (pl. nőknél a társas támogatás keresése gyakoribb és hatékonyabban is használják azokat)
A megküzdést befolyásoló tényezők • Kezeléssel kapcsolatos kontroll észlelése (pozitív korreláció a betegség kedvező kimenetelével, a jó pszichés státusszal, vitalitással) • Betegség súlyosságának feltételezése (pozitív korreláció az érzelemközpontú megküzdéssel, tagadással, elkerüléssel) • Betegség kezelhetőségével, kontrollálhatóságával kapcsolatos reprezentációk (pozitív korreláció a problémaközpontú megküzdéssel, a társas támasszal)
• Kontextus
Az önsegítő csoport A társas támogatás olyan kapcsolatrendszert jelent, amely pozitív hatással van az egyénre. • egyrészt az érzelmi megnyilvánulásból pszichés nyereséget kapunk, • másrészt a pozitív érzelmi kapcsolat kognitív szinten megerősít saját önképünkben, • végül gyakorlati segítséget - anyagi, információ, tanács, idő - is ad.
Társas támogatás • Társas támogatás: a jelentős mások által biztosított pszichoszociális erőforrások megléte vagy hiánya összetevői: Pozitív érzelmek kifejezése a társak részéről Egyetértés a személy nézeteivel, magyarázataival, érzéseivel, és azok elfogadása Biztatás a gondolatok és érzések kifejezésére Anyagi segítség biztosítása A személy megerősítése abban, hogy egy kölcsönösen elfogadó, támogató rendszer tagja.
Társas támogatás A különböző betegségek előfordulása gyakoribb azoknál: - akik magányosan, izoláltan élnek - akiknek nincs családjuk - akiknek kevesebb a barátjuk - akik munkájuk során is kevesebb emberrel érintkeznek Mortalitási mutatók: - az egyedül élők között szignifikánsan magasabb a halálozás aránya - házasságban élők halálozási statisztikái kedvezőbbek
A stressz egyéb csökkentése • Relaxációs módszerek alkalmazása, meditálás (rövid idő alatt megkönnyebbüléshez juttathatnak bennünket) • Mozgás, testedzés: a stressz hatására előálló káros melléktermékeket lebontja • Zenehallgatás • Humor, nevetés • Akupunktúra: ősi keleti módszer, arra épít, hogy stressz esetén a szervezet energiaegyensúlya megbomlik, de ez a megfelelő helyre adott tűszúrással (az energiaáramlás befolyásolásával) visszaállítható
Irodalom • Csabai Márta, Molnár Péter (2009): Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Budapest. Medicina. • Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei. Budapest. Trefort Kiadó. • Tiringer István (2007): Megküzdés. In: Kállai J., Varga J. és Oláh A. (szerk.), Egészségpszichológia a gyakorlatban (177-198). Budapest. Medicina.
