2-es modul: A stressz okai (stressz okozta kockázatok)

Stress Prevention Activities for the Road Transport Drivers and SME

2-es modul: A stressz okai (stressz okozta kockázatok) Stresszmegelőző tevékenységek a közúti szállításbvan dolgozó sofőröknek és KKV-knak (SPA-ROAD) 2010-1-ES1-LEO05-21000

1

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.


Tartalomjegyzék Page 1. Képzési célok..........................................................................................................................1 2. Elmélet...................................................................................................................................1 3. Kiegészítő anyagok...............................................................................................................10 4. Fogalomtár...........................................................................................................................11 5. Bibliográfia...........................................................................................................................12

2


1. Képzési célok

Ismeri Ön a munkahelyi stressz leggyakoribb okatit a közúti sofőrök között? Tudja Ön azonosítani világosan a munkájában? Amennyiben nem, ez a modul segíteni fog Önnek! Ez a modul egy bevezetés akar lenni a munkahelyi stressz és egyéb betegségek mögött meghúzódó legáltalánosabb indokokba a közúti sofőrök között. Ezeket a betegségeket a pszichológiai kockázatoknak való kitettség okozza a munkában. ebben az értelemben, ismerve ezeket az indokokat, fel fogja tudni ismerni őket, és megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy harcoljunk ellenük vagy megelőzzük ezeket a stresszorokat.

2. Bevezetés a munkahelyi stressz okaiba Az ötödik Európai Munkakörülmények kérdőív szerint– 2010ben a dolgozók 18%-a az EU27-ben nem elégedett a munkamagánélet egyensúlyával, ami marginális csökkenés 2000 óta. A rossz munk-amagánélet egyensúly megemelheti a munkahelyi stresszt. Ugyanakkor ez az csak az egyetlen faktor amely ezt a betegséget okozhatja. Az első modulból Ön megtanulta, hogy a munkahelyi stressz akkor fordul elő, mikor a dolgozók elé olyan munkahelyi követelményeket állítanak, amelyek nincsenek összhangban a tudásukkal, képességeikkel vagy készségeikkel, és amelllyen nem tudnak megbirkózni. A stressz sok különböző körülmény között fordul elő. Általában a munkahelyi stressz okai a munkához magához köthetőek (munkakörülmények) és az egyénhez is (személyes körülmények). Hogyha egy pillanatig elgondolkodik munkakörülményein… tudja ön világosan azonosítani a faktorokat (stresszorokat) amelyek munkahelyi stresszt generálhatnak? Ha nem, folytassa a következő bekezdésnél!

2.1 Munkahelyi rizikófaktorok a közúti szállítási szektorban Az Európai Biztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség által kifejlesztett “MBE táblázatokban: Munkahelyi Biztonság és Egészség a közúti szállítási szektorban – Egy áttekintés” jelentés szerint a közlekedésben dolgozók nem egy homogén csoport, egy 1


szektoron belül sok különböző foglalkozást képviselnek speciális munkakörülményekkel és kockázatokkal, és nagyon változó igényekkel. Ráadásul a napjainkban történő változások a közlekedési szektorban hozzájárultak a változáshoz a kockázatok és veszélyek tekintetében. Bár a közúti szállítási dolgozóknak más és más munkakörülményeik vannak, lehetnek közös kérdések, amelyeket azonosíthatunk. Ez a bekezdés egy osztályozást biztosít a munkahelyi rizikófaktorokról, amelyek hatnak a közúti szállításban dolgozókra. Ezeket a tényezőket 3 csoportra bonthatjuk: amelyeket a munkára, munkakörnyezetre és egyéni tényezőkre vonatkoznak. A munkahelyi stresszt okozahtja olyan tényezők kombinációja ebből a három, különböző csoportból:

Munkához kapcsolódó: Fizikai munka tényezők

• Teljes test rezgése, • Zaj, • Hosszantartó ülés, fárasztó és fájdalmas testhelyzetek, • Szigorú időbeosztás, műszakok, éjszakázás, • Vezetés, nem elegendő szünet és alvás, • Repetitív feladatok, monoton rutinmunka, • Szervezetlen étkezések, közúti balesetek, • Gyúlékony, robbanásveszélyes és mérgező anyagok szállítása, légikondicionálás, • Kényelmetlen mozdulat, miközben be vagy kiszáll a kabinból, stb.

Munkakörnyezethez kapcsolódó

• Szén-monoxid(CO), Kén-dioxid(SO2), nitrogén-monoxid(NO)x, aszbeszt, policiklikus aromás széhhidrogének, (PAH), benzol, por, éghajlati viszonyok, pollen, • Fizikai erőszak, stb.

Egyénhez kapcsolódó

• Nem, kor, nemzetiség, végzettség, személyiség, attitűdök, • Kockázatérzékelés, tapasztalat és megelőző gépjárműbalesetek, • Magánéleti események, fáradtság, megelőző betegségek (allergia, asztma, cukorbetegség, szívinfarktus, stb.), • Gyógyszerfogyasztás (antihisztaminok, nyugtatók), • Életstílus (fizikai inaktivitás és egészségtelen ételek), • Kockázatos viselkedés (dohányzás, alkoholizmus, kemény vagy enyhe drogok használata), stb.

Forrás: Lentisco, F., Baccolo, T.P., Gagliardi, D., A sofőrök egészségének és biztonságának rizikófaktorai, 2009

2


a következő szakaszok többet fognak elmagyarázni mélységében minden egyes fontos stresszorról, amelyek a fentebbi csoportok közül az elsőbe és a másodikba tartoznak. 2.2 Fizikai munka tényezők Fizikai munka tényezők áttekintése, EWCS 2005 Közúti szállítás

Vibráció

Fájdalmas pozíciók

Nehéz áruk szállítása/ mozgatása

Zaj

Magas hőmérséklet

Alacsony hőmérséklet

Füst, por

Gőzök

Össz es

Kémiai termékek/ anyagok

Forrás: EWCS

Ahogyan látható, 2005-ben különféle fizikai munka tényezúők hatáttak a közlekedésben dolgozókra. Sok közülük együtt tűnik fel, és kombinálódva a munka szervezeti kockázatokkal, mint a hosszú és nem standardizált munkaidők, műszakok és hétvégi munka, rendszeres éjszakai munka, monoton feladatok, magas igények és alacsony kontroll, kevés tréning és támogatás. 2.2.1 Vibrációnak való kitettség: Az alábbi tényezők, mint a munkaterhelés, a rövidebb szünetek és a hosszabb műszakok progresszív növekedése miatt és a termelékenység, nagyobb hatékonyság és rövidtávú termelés növekedése miatt is, mely nagyobb gépesítettséggel van kombinálva, a dolgozók nagyobb dózisú rezgésnek vannak kitéve.

3


A közlekedésben dolgozók általában jobban ki vannak téve a rezgésnek (pl. a kabin rezgése) mint az áltagos dolgozó populáció. Az EWCS 2005 eredményei szerint az európai közúti és csővezetékes szállítmányozási szektorban dolgozók úgy tűnik, hogy jobban ki vennak téve a rezgésnek az eszközök és gépek miatt, mint az átlagos dolgozók, 8,1%-uk szemben az átlagis 5,6%-kal. Továbbá kevesebb közlekedésben dolgozó állította, hogy sosem volt kitéve rezgésnek, mint az átlag (58,8%, szemben a 63,9%-kal), amely erősíti ezt az európai tendenciát. Számos tanulmány demonstrálja a folyamatos ülés és a teljes test rezgésnek való kitettségének káros következményeit: a rezgéseknek való kitettség hátfájdalomakhoz vezethet. A nehézgépekről elérhető információ alapján az ülés jelentőssége fontos, mikor lépéseket teszünk a teljes test rezgésének csökkentése érdekében. Az a teljes testet érintő rezgés, amelyet például a sofőr kabinja okoz, hathat a látásra, koordinációra és a sofőr teljeskörű működési képességeire, és hozzájárulhat a baleset megnövekedett kockázatához. Put the following videos (if it is possible): http://www.bose.com/controller?url=/bose_ride_system/videos_and_driver_comments.jsp What is whole-body vibration? How whole-body vibration affects drivers? 2.2.2 Fájdalmas pozíciók: 2005-ben az Európai munkakörülmények kérdőív eredményei szerint az európai dolgozók a közúti és csővezetékes szállítmányozási szektorban sokkal inkább tűnnek kitettnek mint az áltagos dolgozók: kb. 10,9%-a a százazföldön és csővezetékekben közlekedő szektorban dolgozóknak állította, hogy a munkájukba beletartoznak a fárasztó és fájdalmas testhelyzetek állandóan, míg az átlagos dolgozóknak csak 8,9%-a számolt be erről. Kevesebb dolgozó (28.7% az átlagos 33.3% –hoz képest) állította, hogy a munkájuk sosem tartalmaz fárasztó vagy fájdalomas testhelyzetet. Add this video: The Perfect Driver: Proper Driving Position - Car and Driver

4


http://www.youtube.com/watch?v=84wqdvxIPw0 2.2.3 Nehéz rakomány: Tekintettel a nehéz rakományokra, a 2005-ös európai munkakörülmények kérdőív megmutatja, hogy a közúti és csővezetékes szállítmányozási szektor dolgozóinak 8,4%-a azt állította, hogy állandóan nehéz rakományokat szállít és mozgat, ellentétben az átlagos európai dolgozókkal (5,7%). Különösen a be és kipakolás során a közlekedésben dolgozók nehéz emelési feladatoknak vannak kitéve. Ez gyakran nagyban az ügyfelekkel való megállapodástól függ, hogy elérhetőek-e emelési segédletek vagy ergonomikus felszerelés. Így szükséges, hogy a közlekedésben dolgozókat megtanítsák a korrekt emelési és szállítási technikákra, hogy megelőzzék a derékfajdalmakat. 2.2.4 Zajnak való kitettség: Az Európai Kockázatkutató Központ munkahelyi zajról készült áttekintő jelentése szerint a leginkább kitettek

az

építkezésben,

iparban,

mezőgazdaságban és a közlekedésben dolgozók. A jelentés rávilágított, hogy a nagyon magas zaj, amelyet a járművek produkálnak és a közlekedés, és a potenciális hatással vannak a dolgozók kognitív képességeire és lehetséges, hogy növelik a baleset kockázatát. A 2005-ös Európai munkakörülmények kérdőív eredményei szerint az európai közúti és csővezetékes szállítmányozási szektor dolgozói látszólag jobban ki vannak téve a zajnak, mint az átlagos európai dolgozó, 6,4%-uk, az átlagot demonstráló 5,6%-kal szemben. 2.2.5 Fűtésnek és hidegnek való kitettség: Különösen a be és kipakolás közben a közlekedésben dolgozók ki lehetnek

téve

extrén

klimatikus

viszonyoknak.

Néhány

foglalkozás a közlekedésben szabadban történő munkát jelent. Bár a közlekedésben való munka a környezet magas vagy 5


alacsony hőmérsékletének való jelentős kitettséget jelent, az EWCS 2005 szerint a közúti szállításban dolgozók átlagosan kevesebb magas vagy alacsony hőmérsékletének való kitettségről számolnak be, mint az átlagos dolgozók. 2.3 Munkakörnyezethez kapcsolódó tényezők 2.3.1 Veszélyes anyagok, gőzök vagy füst: A közlekedésben dolgozók ki vannak téve a kipufogófüstnek pályaudvarokon, megállókban, mikor meg kell állniuk egy másik jármű mögött, ki és bepakolás közben, utasok elkísérésekor, mikor karbantartási munkálatokat végeznek. Más ártalmas kémiai anyagoknak való kitettség, amely megtörténhet a konténerek ki és bepakolásakor, amikor előkészítik a járművet szolgálatra, a buszok fedélzeti WC-jéhez való és a jármű szemetesének takarítására szolgáló kémiai anyagok által és illékony szerves vegyületek által. A sofőrök, rakodó és karbantartó munkások szintén ki vannak téve rákkeltő anyagoknak, amikor jelentős módon ki vannak téve dieselgőznek és rákkeltő kémiai anyagoknak, melyeket a járművükbe töltenek, például az üzemanyagtankok feltöltése során. A gőzök és füst kombinált belélegzése növeli a közlekedésben dolgozók légzőszervi problémáinak kockázatát. Megelőző tanulmányok beszámoltak arról, hogy a közlekedésben dolgozók potenciálisan nagymértékben ki vannak téve a dohányfüstnek, de a nemrégi végrehajtása a széleskorű dohányzási tilalomnak hozzájárult ahhoz, hogy ez csökkent. Egy másik, alulértékelt kockázat a biológiai ágenseknek és fertőzéseknek való kitettség kockázata. A hosszú távú utazásba és szállításba beletartozik a szokatlan fertőző organizmusoknak való kitettség. Kisebb sérülések, mint egy vágás vagy csípés szintén hozzájárulhat a fertőzés veszéléynek kialakulásához. 2.3.2 Erőszak Az erőszak a munkahelyi kockázatok egyik forrása a közlekedési szektorban, amely növekvő figyelmet vont magéra a legutóbbi években. Változások a munkaszervezésben, mint például 6


a vásárlói szolgáltatások csökkentése és az automata jegyvásárlás, vagy a trend a nem standardizált munkaórák és a 24 órás szolgálat iránt, mely növeli a közlekedésben dolgozók kockázatát, hogy erőszaknak vagy zaklatásnak lesznek kitéve. Mit értünk munkahelyi erőszak alatt? Az Európai Bizottság így definiálta ezt a koncepciót: “Események, melyek során a személyzettel visszaéltek, fenyegették vagy bántalmazták őket munkájukhoz kapcsolódó körülményeknek köszönhetően beleértve a munkába/ból való utazást is és az implicit és explicit változásokat a biztonságukban, jóllétükben vagy egészségükben”. Erőszak a fizikai és a nem fizikai erőszak egyaránt. Az erőszak és a zaklatás munkatársaktól, a köz tagjaitól és az ügyfelektől is érkezhet. Az EWCS 2005-ös felmérése szerint a közúti és csővezetékes szállítmányozási szektor dolgozói inkább az áldozatai nemkívánt szexuális közeledésnek, mint az EU-27 átlaga: 4,2% és

1,8%,

hozzávetőlegesen.

Szintén

beszámolnak

magasabb

gyakoriságú

zaklatásról/bántalmazásról (7,8%) mint az áltagos munkaerő (5,1%), miközben a rés szűkebb a szexuális/nemi diszkrimináció esetében: 1,5 % a szárazföldi szállításban dolgozóknál, míg 1,2% az EU-27 dolgozói közötté. Munkájuk természetéből adódóan a közlekedésben dolgozók sokféle konfliktusforrásnak vannak kitéve, amelyek erőszakhoz vezetnek. Például a tömegközlekedésben a munka része a panaszok kezelése, az utasok biztonságának ellenőrzése, a jegyek ellenőrzése a vandalizmus és erőszakos viselkedés megelőzése. A teherautó, a tömegközelekedésben dolgozó és a taxisofőrök gyakran kockázatos helyzetben vannak, mivel egyedül dolgoznak és pénz van náluk, és a biztonságuk távolról nem monitorozható. Mikor egy incidens történik, a gyors segítség gyakran nem elérhető. A közlekedésben dolgozóknak néha boldogulniuk kell emberek speciális csoportjaival, akiknek a viselkedése néha szeszélyes és megjósolhatatlan, például a viteldíjat elkerülők, a koldusok, huligánok, akik nem foglalkoznak a dohányzási tilalommal vagy egyéb tilalmakkal és azokkal, akik jelentős mértékben fogyasztottak alkoholt vagy drog hatása alatt állnak. 2.3.3 Ismétlődő munka:

7


A nemzeti kérdőívek azt sugallják, hogy a közlekedésben dolgozók, legalábbis bizonyos szakmákban jobban ki vannak téve az ismétlődő mozdulatoknak, mint az átlagos dolgozók. 2005-ben a a közúti és csővezetékes szállítmányozási szektor dolgozók fele (49,3%) számolt be monoton feladatokról, míg az EU-27-ben ez az átlag 42,9% volt. 2.3.4 Munkakontroll, munkatartalom és támogatás a munkában. Az EWCS 2005 szerint a nagyon gyors ütemben dolgozók százalékos aránya kicsivel magasabb a szárazföldi közlekedésben dolgozók esetén, mint az összes dolgozó esetében: a a szárazföldi közlekedésben dolgozók 61,2%-a számolt be róla, hogy munkaidejük legalább 25%-ában nagyon gyors ütemben dolgonak, míg az EU-27-es minta átlaga 59,6% volt. A rés szélesebb, mikor a szűk határidőkön belüli munkáról van szó, mikor a dolgozók 72,7%-a számol be arról, hogy szűk határidőkön belül kell dolgoznia munkaidejük legalább 25%-ában, míg az EU-27 dolgozóinak átlaga 61,8%. A közlekedésben dolgozók a második helyen vannak az építkezésben dolgozók mögött a szűk határidőkben. A munkanyomás a szárazföldi szállításban gyakran az „éppen időben” menedzsmentnek köszönhető. Egy további elem, amely megváltoztatja a tartalmat és a sofőrök munkaterhelését a számítógépes alkalmazásokba való bevezetés, mint például a tervezési rendszerek és mobil kommunikáció. A közlekedésben dolgozóknak látszólag kevesebb kontrollja van a munkájuk felett, mint az átlag dolgozóknak az EU-27-ben, akiknek átlagosan 63,4%-a számolt be arról 2005-ben, hogy képes megválasztani/megváltoztatni a feladatainak sorrendjét, míg a szárazföldi szállításban ez a százalékarány csak 50,1% volt. Ezzel összhangban a szárazföldi szállításban dolgozók átlag

alatti

lehetőségről

számoltak

be,

hogy

megválasszák/megváltoztassák

munkamódszereiket (50% a 66,9%-hoz képest). Végül, mikor meg kell választani/meg kell változtatni a munka sebességét vagy mértékét, a százalékarány ismét alacsonyabb, mint az EU-27 átlaga: 63.7 % és 69.2 %, hozzávetőlegesen. 2.3.5 Munkaidő A nemzeti és az európai tanulmányok szerint a közlekedésben dolgozók folyamatosan hosszú munkanapokról és hetekről, átdolgozott hétvégékről és műszakokról számolnak be. A 8


munkaidő üteme a közlekedésben dolgozók számára szintén rendszertelenebb és megjósolhatatlanabb mint egy átlagos dolgozó számára. Számos tudományos tanulmány számol be a nem standard munkaórák egészségre gyakorolt negatív hatásairól és a lehetséges kapcsolódó pszichoszociális problémákról, és mind rövid, mind hosszútávú egészségre gyakorolt hatásokról. A rendszertelen és hosszú munkaórák az egyik legismertebb okai a közlekedésben dolgozók fáradtságának, és az éjszakai balesetek egyik legfőbb oka az éjszakai fáradtság.

9


3. Kiegészítő anyagok 3.1 Videók a Youtube-ról: Angolul elérhető információ:  





A stress okai videó: http://www.youtube.com/watch?v=fklhFlFOZ54 Mi a teljes testes rezgés? http://www.bose.com/controller?url=/bose_ride_system/videos_and_driver_comm ents.jsp Hogyan hat a teljes testes rezgés a sofőrökre? http://www.bose.com/controller?url=/bose_ride_system/videos_and_driver_comm ents.jsp A tökéletes sofőr: Megfelelő Vezető pozíció – Autó és Sofőr http://www.youtube.com/watch?v=84wqdvxIPw0

Spanyolul elérhető információ: 

Las consecuencias del estrés al volante http://www.youtube.com/watch?v=5wTws5rA9EE

3.2 Jelentések: Angolul elérhető információ: 

 

“OSH in figures: Occupational safety and health in the transport sector — An overview” EUROPEAN RISK OBSERVATORY REPORT, European Agency for Safety and Health at Work, 2011. “Violence and stress at work in the transport sector” Bert Essenberg. International Labour Office Geneva, 2003 STRESS, FATIGUE, HEALTH, AND RISK OF ROAD TRAFFIC ACCIDENTS AMONG PROFESSIONAL DRIVERS: The Contribution of Physical Inactivity. Adrian H. Taylor1 and Lisa Dorn2.

3.3 Weboldalak: Angolul elérhető információ: 

http://www.itfglobal.org/road-transport/busalert.cfm

Spanyoilul elérhető információ 

http://www.seguridad-vial.net/psicologicos.asp 10


4. Szószedet 













 



Megfélemlítés : (angol szóval bullying, hasonló értelemben használatos még: terrorizálás, zsarnokoskodás, erőszakoskodás, kegyetlenkedés, megalázás, gyötrés, zaklatás, szekálás, szívatás, kötekedés) a bántalmazás egy fajtája. Olyan ismétlődő viselkedést jelent, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni, az „erőegyensúlyt” ezáltal megszüntetve. Ez a felborult erőegyensúly egyaránt jelenthet társas és/vagy fizikai befolyást. A megfélemlítés áldozatát gyakran célpontnak nevezik. Kognitív készségek: képességek, amleyek lehetővé teszik, hogy nagy mennyiségű információt kezeljünk, amelyet minden nap megkapunk a munkában, iskolában és az életben. Ergonómia: tudományág, amely emberi interakciók megértésével foglalkozik, továbbá szakma, amely elméletet, elveket, adatokat és módszereket alkalmaz az emberi jóllét és a rendszer összeteljesítményének megtervezéséhez Éppen időben: A gazdaságban egy stratégia, amnelyet a cégek arra használnak, hogy növeljék a hatékonyságot és csökkentsék a pazarlást, úgy, hogy csak akkor szereznek be valamit, mikor az éppen szükséges egy folyamatban, így csökkenbtik a leltár költségeit. Ez a módszer szükségessé teszi, hogy a pontosan meg lehetssen jósolni az igényt. Munkahelyi rizikófaktorok: Veszély az egészségre, testi épségre és életre amely szorosan együtt jár vagy kapcsolatban áll a munkahellyel, iparral vagy munkakörnyezettel. Benne foglaltatik a balesetveszély, és a foglalkozási megbetegedések. Tervezési rendszerek: egy művelet vagy feladat megvizsgálása és kiértékelése annak érdekében, hogy hatékonyabb módszereket fejlesszünk ki, általában számítógépek használatával Termelékenység: Egy ember, gép, gyár, rendszer eredményességének mérése. Különféle átlagkimenet/periódus alapján számolják ki az összes költségből vagy erőforrásból, amit felhazsnálatak az adott időszakban. Kritikus tényezője a költséghatékonyságnak. Stressor: Fizikai, fiziológiai, pszichológiai vagy szociális erő, amely a valós vagy vélt igényeket hoz létre a testben, érzelmekben, elmében vagy az egyén gondolataiban. Dohányzási tilalmak: vagy dohányzásellenes törvények, a legfontosabb állami dohányzásellenes politikák, beleértve a büntető jogszabályokat és a munkahelyi biztonsági és egészségügyi előírásokat, amelyek tiltják a dohányzás a munkahelyeken és / vagy más nyilvános helyeken. Munka és magánélet egyensúlya:a sokféle szerepek kielégítő egyensúlya egy személy életében. A fizetett munkában való részvétel (órák és munkakörülmények által meghatározott) és életük más aspektusai közötti megfelelő kombináció. Ez a 11




kombináció megváltozik, ahogyan az emberek haladnak az életben és megváltozik felelősségük és elkötelezettségük a munka iránt, és magánéletük. Munkakörnyezet: olyan feltételek köre, amelyek között a munkavégzés történik. Ezek között a feltételek között szerepelnek a fizikai, a társadalmi, a lélektani és a környezeti tényezõk (pl. hõmérséklet, ösztönzési rendszerek, ergonómia és a levegõ összetétele). Dolgozó népesség: Az összes populáció egy régióban, egy meghatározott életkori tartományban, akik képesek dolgozni és valószínűleg dolgoznak. A munkaképes korú népesség mértéket arra használják, hogy becslést adjanak az összes potenciális munkavállalók számára egy gazdaságon belül. Minden régiónak különböző életkor-tartománya van, de általában 20 – 65 éves a korosztályra értik. Munkahelyi erőszak: A fizikai erőszak az egyik legkomolyabb foglalkozási veszély. Magában foglalja a sértéseket, fenyegetéseket és a fizikai agressziót. 2005-ben a munkavállalók 4%-a számolt be arról, hogy az elmúlt tizenkét hónapban ténylegesen fizikai erőszak áldozatává vált. Az erőszakot egy szervezeten belüli vagy azon kívüli személy is elkövetheti. Az erőszak konkrét megnyilvánulási formái nem láthatók előre, az erőszak kialakulásának valószínű helyzetei viszont igen. Kockázati tényező többek között az ügyfelekkel való munka, pénz kezelése és az egyedül történő munkavégzés.

5. Bibliográfia 

 

“OSH in figures: Occupational safety and health in the transport sector — An overview” EUROPEAN RISK OBSERVATORY REPORT, European Agency for Safety and Health at Work, 2011. “Violence and stress at work in the transport sector” Bert Essenberg. International Labour Office Geneva, 2003 STRESS, FATIGUE, HEALTH, AND RISK OF ROAD TRAFFIC ACCIDENTS AMONG PROFESSIONAL DRIVERS: The Contribution of Physical Inactivity. Adrian H. Taylor1 and Lisa Dorn2.

     

http://osha.europa.eu/en/publications/e-facts/efact47(2012)



https://dspace.lib.cranfield.ac.uk/bitstream/1826/1124/3/Physical%20inactivity%20and%20r oad%20accidents-2006.pdf (2012)

http://www.eurofound.europa.eu/ewco/reports/TN0502TR01/TN0502TR01.pdf(2012) http://www.orsa.org.uk/guidance/pdfs/dft_safetyculture.pdf (2012) http://siteresources.worldbank.org/INTTSR/Resources/wp205.pdf(2012) http://www.bvsde.paho.org/bvsast/i/fulltext/bustress/bustress.pdf (2012) http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_dialogue/--sector/documents/publication/wcms_161410.pdf (2012)

12

2-es modul: A stressz okai (stressz okozta kockázatok)

Recommend Documents