STRESSZ-FORRÁSOK ÉS EGÉSZSÉGMEGÖRZÉS

STRESSZ-FORRÁSOK ÉS EGÉSZSÉGMEGÖRZÉS ADOTT INTÉZMÉNYBEN A vizsgálat helye: Egyesített Óvodai Intézmény (Hajdúszoboszló)

- Tanulmány -

Sándor Judit 2010. február

Stressz-források és egészségmegırzés adott intézményben

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK.................................................................................................................................................. 1 BEVEZETÉS .................................................................................................................................................................... 2 SZAKIRODALMI FELDOLGOZÁS ............................................................................................................................. 4 Témaválasztás okai............................................................................................................................................... 4 Feltevések, hipotézisek ......................................................................................................................................... 4 Egészség ............................................................................................................................................................... 5 Egészségmegırzés, egészséges életmód ............................................................................................................... 6 Az egészség kérdésköre az Európai Unióban ....................................................................................................... 7 Munkahelyi egészség és munkabiztonság ............................................................................................................. 8 A stressz jelentése, jellemzıi................................................................................................................................. 9 A stressz folyamata, tünetei ................................................................................................................................ 10 A stresszre adott válaszok................................................................................................................................... 10 A munkával összefüggı stressz ........................................................................................................................... 11 Munkahelyi stresszorok ...................................................................................................................................... 11 A stressz hatásai a/az (dogozó) emberre és a munkahelyére.............................................................................. 12 ANYAG ÉS MÓDSZER................................................................................................................................................. 14 Az elemzés anyaga......................................................................................................................................................................14

Vizsgált intézmény létrejötte és jogállása........................................................................................................... 14 Intézmény felépítése és jellemzıi ........................................................................................................................ 14 Intézmény tevékenységi köre............................................................................................................................... 14 Tagóvodák mőködése ......................................................................................................................................... 15 Tagóvodák jellemzı számadatai......................................................................................................................... 15 Az elemzés módszerei.................................................................................................................................................................16

Esettanulmány .................................................................................................................................................... 16 Kérdıíves vizsgálat............................................................................................................................................. 16 Mélyinterjú ......................................................................................................................................................... 17 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA ................................................................................................. 18 Esettanulmány.............................................................................................................................................................................18

Az óvodai munkakörbe való alkalmazás egészségügyi feltételei ........................................................................ 18 Az intézményben az egészségvédelem területén alkalmazott szabályozás .......................................................... 18 A stressz kérdése az intézményben, stressz-kezelés módszerei ........................................................................... 20 Kérdıíves vizsgálat eredményei .................................................................................................................................................23

Egészségi állapot a dolgozók körében és az egészségmegırzés kérdésköre....................................................... 24 A stressz kérdése................................................................................................................................................. 28 Stressz-források: vezetıi elvárások, munkatársak.............................................................................................. 30 Stressz-források: gyerekek.................................................................................................................................. 31 Stressz-források: szülık...................................................................................................................................... 33 Munkahelyi stressz-kezelés módszerei................................................................................................................ 34 A mélyinterjú tapasztalatai..........................................................................................................................................................35

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK............................................................................................................... 39 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................................ 41 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................................... 42 Tagóvodák fényképei .......................................................................................................................................... 42 Kérdıív minta ..................................................................................................................................................... 43 Mélyinterjú vezérfonala...................................................................................................................................... 45

1


„Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz.” (Selye, 1983)

Bevezetés Tanulmányom témája a stressz és az egészségmegırzés kérdésköre különös tekintettel a munkahelyi körülmények, feladatok és elvárások figyelembevételére. Azért választottam ezt a témakört, mert nagyon fontosnak érzem a mindennapi életben és úgy gondolom, hogy az egészséges életmód és a stressz kérdése mellett senki nem mehet el csak úgy, hisz számos területen nyilvánvaló jelei vannak a stresszbıl adódó problémáknak vagy a nem megfelelı körülmények okozta egészségveszélyeztetésnek. Ha mi magunk, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem tapasztalunk munkahelyünkön egészséget veszélyeztetı dolgokat, vagy munkánk során nem vagyunk kitéve súlyos stresszhelyzeteknek, akkor örülhetünk, de ebben az esetben sem mehetünk el a téma mellett, hisz a mai rohanó világban szinte elkerülhetetlen, hogy az ember munkavégzése során ne szembesüljön elvárásokkal, szoros határidıkkel, és az ezekbıl fakadó munkahelyi nyomással. Valamilyen módon biztosan találkozunk a problémával, bár eleinte lehet, hogy észre sem vesszük. A nehezebb napokat elkönyveljük „pörgıs idıszakként” és nem tulajdonítunk nagyobb jelentıséget neki. Szervezetünk viszont megjegyzi a megerıltetı igénybevételt és ha nem kezeljük megfelelıen a helyzetet, akkor akár egészségünk romlásával, károsodásával is szembe kell néznünk emiatt. Vannak olyan személyek, akik már tapasztalják saját bırükön is a megerıltetı munka és a túlhajszoltság következményeit, szétszórtnak érzik magukat, folyamatos fáradtságérzettel küzdenek és már a rutinmunkákat sem tudják megfelelı színvonalon elvégezni. Lehet, hogy testi tüneteik vagy fizikai fájdalmuk nincs, ennek ellenére ezekre a tünetekre már mindenképp fontos odafigyelni, ugyanis stresszre utalnak, amit ha nem kezelnek megfelelıen, az egészségi problémákhoz vezet, súlyos esetben visszafordíthatatlan károsodást okoz, vagy akár hirtelen halált is eredményezhet. Ebbıl a rövid bevezetésbıl is látható, hogy nem odázható el ez a dolog, hiszen a saját életünk a tét. Az egészségünk a legfontosabb értékünk, a stressz pedig igen nagy veszélyforrás, ami szinte a társadalom egészét érinti. Ez ügyben senki nem lehet közömbös és igenis mindenkinek figyelnie kell magára, hisz a munka és a pénz hajszolása önmagában nem ér semmit, fıleg akkor nem, ha az egészségünkkel fizetünk érte. Jelen írásomban a munkahelyi stressz-források és egészségmegırzı intézkedések vizsgálatát a Hajdúszoboszlón található Egyesített Óvodai Intézményben végeztem. Vizsgálatom megfigyelésen alapul, emellett kérdıíves adatgyőjtésen és egy mélyinterjús beszélgetés anyagán. 2


Bemutatom a szervezeten belül jelen lévı munkahelyi stressz-forrásokat, illetve helyzetképet nyújtok az egészségmegırzéssel kapcsolatos törekvésekrıl. Dolgozatom felépítését tekintve, elsıként az egészséggel, egészségvédelemmel és stresszel kapcsolatos elméleti feldolgozás olvasható a jelenlegi szakirodalom alapján, külön kitérek a munkával kapcsolatos stressz-okozókra és a munkahelyi stressz hatásaira, illetve a munkahelyi egészségmegırzésre. Ezt követıen bemutatom a szervezetet, ahol a vizsgálatom végeztem és felvázolom az általam használt vizsgálati módszereket. Ezután a szervezetben tapasztaltakat írom le a téma alapulvétele mellett, bemutatom az esettanulmányból, a kérdıíves vizsgálatomból és a mélyinterjúból következı eredményeket. Végezetül összegzem a téma kapcsán általam tapasztalt dolgokat,

és

felvázolom

a

stressz-kezeléssel

és

egészségmegırzéssel

kapcsolatos

következtetéseimet és javaslatokat. A dolgozat végén elolvasható az általam felhasznált irodalom jegyzéke, zárásként pedig a Mellékletek találhatók.

3


Szakirodalmi feldolgozás Témaválasztás okai Nekem személy szerint még nincsenek gyermekeim, de családi körömben és baráti társaságom révén több kisgyermek is van a környezetemben. Azt figyeltem meg, hogy ha már két-három vagy annál több hasonló korú kisgyermek összetalálkozik - például valamilyen ünnepi esemény során -, akkor az elsı megszeppent 10-20 perc után már közelítenek egymás felé, ismerkednek egymással, majd hamarosan már felszabadultan játszanak együtt. A közös játék által kihozzák egymásból az elevenséget, idıvel még a legcsendesebb és legvisszafogottabb gyermek is produkálni kezdi magát, felszabadul, egyre bátrabb lesz. Egyre csak megsokszorozódik a mozgás (szaladgálnak, nyüzsögnek), a hang (nevetgélnek, visítoznak) és egyre több csínytevés, rosszalkodás jelenik meg. Ezt a megfigyelést alapul véve belegondoltam, hogy ha ez a helyzet néhány gyermeknél megvan így kicsiben, akkor egy óvodában milyen lehet, amikor ez hatványozottan jelentkezik az óvodai csoportban. Hogyan képesek az óvónık és a dajkák ilyen körülmények között (pl. nagy zsivajban, állandó futkározás közepette, rendetlenkedés mellett) folyamatosan fenntartani figyelmüket a gyermekek felé. A megfelelı fegyelmezés mellett miképp tudják elérni, hogy tanuljanak, fejlıdjenek is a gyerekek, tevékenyen részt vegyenek a foglalkozásokon és mellette még jól is érezzék magukat, ezáltal pedig (meg)szeressék magát az óvodát és az ottani teendıket.

Feltevések, hipotézisek Hipotézisem szerint az óvodapedagógusok munkája több szempontból is stresszesnek tekinthetı, egyrészt óriási felelısség a gyermekekkel való foglalkozás. Alapvetı elvárás irányukba, hogy a rájuk bízott gyerekek testi épségére vigyázzanak. Minden gyermek más és más, ebbıl kifolyólag különbözıképp lehet/kell velük foglalkozniuk. Fontos kívánalom az óvodapedagógusokkal szemben a gyerekek megfelelı nevelése, fejlesztése, tudásuk gyarapítása. Ez esetben figyelembe kell venni a gyerekek képességeit és ahhoz igazodva kell kihozni belılük a legjobb teljesítményt. Mivel különbözı családi háttérbıl érkeznek a gyerekek, emellett értelmi képességük, és testi adottságaik is eltérıek, így szinte minden egyes gyermek egyéni bánásmódot igényel, ez sok türelmet, nagy felkészültséget feltételez a nevelık részérıl, és folyamatos ismeretbıvítést kíván tılük. A gyerekekkel való foglalkozásból adódó felelısségteljes feladatok mellett a szülık is különbözı elvárásokkal vannak az óvodapedagógusok irányába. Óriási különbségek jelentkeznek a családok összetételét, anyagi hátterét illetıen, emellett a szülık foglalkozásának, iskolai végzettségének vonatkozásában is, így az elvárások is szerteágazóak, az elvárásoknak való megfelelés pedig szintén nagy stressz-forrás lehet az óvodában dolgozóknak.

4


A munkájukból adódó adminisztrációs feladatok, különbözı pedagógiai programoknak és egyéb elıírásoknak való megfelelés követelménye, vagy a vezetıi elvárások is jelen vannak. Mindezek mellett a munkájukon kívül van nekik is családi életük, ahol szintén egész emberként kell helytállniuk, úgy hogy össze tudják mindezt egyeztetni, állandó és maximális teljesítményt nyújtsanak. Látható, hogy több dolognak meg kell felelniük ahhoz, hogy sikeresek lehessenek, és mindez számos stressz-forrást eredményez. A téma kapcsán azt kívánom vizsgálni, hogy a munkahelyi stressz miképp jelenik meg a hajdúszoboszlói Egyesített Óvodai Intézmény tagóvodáiban, illetve az ott dolgozóknak milyen stresszorokon kell felülkerekedniük, valamint tanulmányozom a személyes egészség kérdését és az egészséges életmód és egészség megırzésének lehetıségeit is. Mielıtt a konkrét vizsgálódásomra rátérnék, a továbbiakban ismertetem az egészség, az egészségmegırzés és a stressz szakirodalomban fellelhetı anyagát.

Egészség A WHO (ENSZ Egészségügyi Világszervezete) megfogalmazása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jóllét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. (WHO, 2001) Az egészség többféle dimenzióban értelmezhetı: - biológiai egészség: szervezetünk megfelelı mőködését jelenti - lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele - mentális egészség: tiszta és következetes gondolkodásra való képesség - emocionális egészség: érzések felismerésének, illetve azok megfelelı kifejezésének a képessége - szociális egészség: a másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége. Az egészséget meghatározó tényezık: - fizikai környezet: természetes és mesterséges fizikai környezet - egyéni jellemzık: genetikai (biológiai) tényezık, öröklött jellemzık, szellemi és fizikai állapot, kor, nem, iskolai végzettség, foglalkozás, magatartási és életmódtényezık, kultúra, szokások - társadalmi környezet: gazdasági helyzet, jövedelmi viszonyok, életszínvonal, foglalkoztatottság és munkakörülmények, társadalmi támogatottság, iskoláztatás, szociális ellátórendszer fejlettsége, egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetısége, egészséges fejlıdés biztosítottsága, kulturális sajátosságok, az egyén és a környezete közvetlen kölcsönhatása

5


Nem elég a természeti katasztrófákat (árvíz, földrengés, szökıár stb.), a környezeti ártalmakat (légszennyezettség, vízszennyezettség stb.) és a fertızı betegségeket (AIDS, influenza stb.) elkerülni ahhoz, hogy megırizhessük egészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövı egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztetı magatartásokat: a dohányzást, a drogfogyasztást és az alkoholfogyasztást is. (Wikipedia)

Egészségmegırzés, egészséges életmód Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) definíciója szerint „az egészség megırzése olyan fogalom, amely az egészséget elısegítı életmód, és az ezt ösztönzı társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezık támogatását öleli fel”. (Wikipedia) Az egészségmegırzés és egészségvédelem korunk egyik legfontosabb feladata. A lakosság tömeges migrációja, az iparosítás napról napra változó mesterséges környezete, a városok robbanásszerő fejlıdése és a környezeti ártalmak halmozódása nyomán az igények és gondok koncentráltan, tömegesen jelentkeznek. Mindezek következtében a társadalmi-biológiai egyensúly megırzése halaszthatatlan szociálpolitikai feladattá lépett elı. A statisztikai elemzések azt mutatják, hogy a magyar lakosság egészségi állapota az elmúlt évtizedekben drámai mértékben romlott. Egyértelmően súlyosbítja a lakosság egészségügyi kilátásait az ország megváltozott gazdasági struktúrája, a munkanélküliség, a reáljövedelmek csökkenése és a lakosság széles rétegeit érintı elszegényedés. A helyzet javításához nélkülözhetetlen felhívni az emberek figyelmét az egészséges életmód fontosságára és kormányzati szinten szorgalmazni az egészséges életmódra nevelést. Ez az egyik legfontosabb teendı a lakosság egészségi állapotának hosszú távú javítása érdekében. Mivel az életmód szokásokon alapul, és ezek megváltoztatása éveket, gyakran évtizedeket vesz igénybe, semmilyen program nem képes egyik napról a másikra látványos eredményeket felmutatni. A szemléletváltás érdekében mindenképpen szükséges kedvezı viselkedési elemeket beépíteni az emberek életvitelébe, mert enélkül csak tovább fog romlani a helyzet. A társadalom egészségére gyakorolt hatás, azaz a javulás nem azonnal, hanem csak egy-két évtized múltán fog megjelenni. Szükséges tehát minél hamarabb ráirányítani az emberek figyelmét az egészséges életmódra és különbözı programokkal elı kell segíteni a társadalom egészségi állapotának javulását. Ehhez kapcsolódóan hoztak intézkedéseket kormányzati szinten, például hazánkban „Egészséges nemzetért népegészségügyi program 2001-2010”. Ez több alprogramot tartalmaz: betegségek elleni specifikus programokat: pl. szív- és érrendszeri-, daganatos-, mentális-, mozgásszervi betegségek programjai. Megjelennek az egészséget befolyásoló tényezıkre irányuló tervek: oktatást, nevelést, táplálkozást, mozgást, dohányzást, drog- és alkoholfogyasztást érintı programok is. (Sulinet) 6


Az egészség kérdésköre az Európai Unióban Nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmód és az egészségmegırzés kérdéskörére az Európai Unióban is. Közös vélemény, hogy az egészség megırzésének alapja a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás. Manapság életmódjukból adódóan az emberek túl sok kalóriát fogyasztanak, túl keveset mozognak, és stresszes életet élnek. A túlsúly, a mozgásszegény életmód és a túl feszített tempó számos súlyos betegség kiváltó tényezıje, amire muszáj odafigyelni. Kiemelten hangsúlyozzák az egészséges életmód szükségessége mellett a szőrıvizsgálatok fontosságát a betegségek megelızésének tekintetében, illetve az idıben való kezelés elısegítése érdekében, továbbá kiemelik a nemek közötti különbségekre való odafigyelés szükségszerőségét az egészség és a betegség jellemzık tekintetében is. (Európai Unió közegészségügyi portálja) Kiemelt problémaként kezelik az Európai Unióban és külön-külön kormányzati szinten is az egyes tagországokban a drogfogyasztás, az alkoholizmus, és a dohányzás kérdéskörét. Ezek mindegyike visszavezethetı a mai világ túl sok elvárása miatt jelentkezı stressz következményének. Többen nyúlnak például élénkítı szerekhez (drogok, kávé, energiaital), hogy képesek legyenek megfelelni a munkahelyi nyomásnak, vagy a folyamatos idegesség leküzdésének érdekében rágyújtanak, illetve a teljesítménykényszer utáni ellazulást alkoholos mámorban érik el. Ezen szerek egészségre gyakorolt negatív hatását számos tanulmány bizonyítja, és a statisztikák is alátámasztják mindezt. Súlyos betegségek kialakulásához vezet a drog- és az alkoholfogyasztás (idegrendszeri betegségek, májproblémák, magas vérnyomás, szívroham stb.), illetve a dohányzás (légzıszervi betegségek, érszőkület), valamint jelentısen növelik a korai halálozás esélyét is. Fontos tehát felgöngyölíteni a folyamatot, megtalálni a kiváltó okokat és kezelni azokat, még idıben. Az egészséges életmód és az egészségmegırzés igen fontos alkotórésze a mozgás, a sport, a különbözı rekreációs tevékenységek. A sport és a szabadidıs tevékenységek viszont nem csupán az egészséges életmód szempontjából fontosak - társadalmi és nevelési szerepük is vitathatatlan. A testmozgás mindezen felül a betegségek megelızése terén is kiemelkedı szerepet tölt be. Az Európai Unió tagállamaiban felmérést végeznek a lakosság egészségi állapotára irányulóan az Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK rendelete alapján. A rendelet elıírja a lakossági kikérdezésen alapuló felmérés ötévenkénti végrehajtását a tagországokban, abból a célból, hogy rendelkezésre álljon a minimális statisztikai adatállomány, melybıl kiszámíthatók legyenek különbözı egészségügyi mutatók. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal végzi a felmérést, melynek segítségével képet alkothatunk a lakosság egészségi állapotáról, az életvitel jellemzıirıl, az

önellátással

kapcsolatos

korlátozottságról,

valamint

a

testmozgásról,

táplálkozásról,

egészségkárosító szokásokról és az egészségügyi ellátórendszer igénybevételérıl, illetve egyéb, az egészséget befolyásoló tényezıkrıl. Magyarországon 2009 ıszén került sor az Európai Lakossági EgészségFelmérés (ELEF) elsı fordulójára. (Európai lakossági egészségfelmérés honlapja) 7


Munkahelyi egészség és munkabiztonság Az európai kultúrában a felnıtt ember egyik meghatározó szükséglete, illetve szükségletei kielégítésének alapfeltétele a munka, illetve az annak ellentételezéseként kapott jövedelem. Nem véletlen tehát, hogy több Európai Uniós dokumentum is kiemeli a dolgozó egészségét, hiszen az egészséges munkavállaló alapvetı feltétele a hatékony termelésnek. A munkakörülményeknek olyanoknak kell lenniük, hogy munkahelyi ártalmat ne okozzanak: ne legyen balesetveszélyes, ne okozzon foglalkozási-, illetve foglalkozással összefüggı megbetegedést. A hivatalos, ún. bejelentett munkahelyi baleseti adatok száma hazánkban 25-27 ezer fı évente. (Ezek az adatok csak a szervezett munkavégzésben foglalkoztatottakra vonatkoznak, illetve a három napot meghaladó munkakieséssel járó baleseteket tartalmazzák, melyeket bejelentettek a munkaügyi hatóságnak.) A munkavégzéssel összefüggésbe hozható balesetek száma a valóságban lényegesen meghaladja a hivatalos úton bejelentett értéket. A 2003-ban végzett Országos lakossági egészségfelmérés (OLEF2003) adatai szerint a hazai felnıtt lakosság körében közel 170 ezer fı volt, akik saját bevallásuk szerint egészségügyi ellátást igénylı munkahelyi balesetet szenvedtek a kérdezés elıtti egy év során. Ez a munkaképes korú lakosságra vonatkoztatva férfiak körében 2,8%, nık körében 1%-ot tesz ki. Az OLEF2003 szerint az összes baleset 23%-a munkabaleset volt. (Ez igen nagy érték, nagyobb, mint a közúti baleseteké.) Az ismert foglalkozási betegségek száma hazánkban elenyészı; nem éri el az 500 fıt évek óta. Nemzetközi adatok alapján végzett becslések viszont ennek a többszörösére teszik a foglalkozási betegségeket. Nagyon valószínő, hogy ez a feltételezés helytálló, ha olyan kórképeket is számításba veszünk, mint a mozgásszervi betegségek, vegyi anyagokkal összefüggı allergiás kórképek. A pszichés megterhelés, a munkahelyi stressz következményeirıl pedig a százezer számra fogyasztott altatók és nyugtatók eléggé beszédes képet nyújtanak. Keveset tudunk a foglalkozással összefüggı megbetegedésekrıl is, pedig néhány szakterület alaposabb vizsgálatával, az átlagpopuláció mutatóival való összevetésben egyértelmően kiderül, hogy bizonyos betegségek – például pedagógusok körében a magas vérnyomás – idısebb korban meghaladja a korosztályra általában jellemzı értéket. Fontos, hogy pontosabb képet kapjunk a munka(hely) okozta ártalmakról, hogy hatékonyan tudjuk a dolgozók egészségét védeni. Manapság a jó munkáltató nemcsak megırzi, de fejleszti is a dolgozók egészségi állapotát, hiszen tudja, hogy az egészség is tıke, és igen jó befektetés. (Bényi) Mindnyájunk közös érdeke, hogy az emberek munkakörülményei javuljanak. Ez humanitárius és gazdasági megfontolásokból egyaránt fontos.

8


Az Európai Unió szociálpolitikájának egyik legfontosabb célkitőzése, hogy elısegítse új munkahelyek létrejöttét, és javítsa a foglalkoztatás minıségét. A biztonságos és egészséges munkakörnyezet a színvonalas munkavégzés elengedhetetlen feltétele. Napjainkban a munkahelyi egészségvédelem és biztonság az Európai Unió szociálpolitikájának egyik leghaladóbb és legfontosabb területének számít. A dolgozók egészsége és biztonsága érdekében tett intézkedést is hoztak. A munkavállalók egészségének és biztonságának javítására irányuló fellépés kezdetei 1952-ig nyúlnak vissza és az azóta eltelt évtizedekben tekintélyes joganyag lett létrehozva, melyek szabályozzák a legtöbb kockázati területet. Az uniós fellépés nem csak a jogalkotásra terjed ki, tájékoztatást nyújtanak, iránymutatást biztosítanak, illetve olyan intézkedéseket hoznak, melyek az egészséges munkakörnyezet kialakítását szolgálják. Az Európai Bizottság „A munka minıségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007– 2012 között” címő közleménye felvázolja azokat a megoldási lehetıségeket, melyek azt a célt szolgálják, hogy a munkahelyek a jövıben Európa-szerte még biztonságosabbá és egészségesebbé váljanak. Az egyes tagországok ezeket az irányelveket követik kormányzati szinten. (Európai Bizottság honlapja)

A stressz jelentése, jellemzıi A stressz szó az angol és a latin nyelvben egy ige, jelentése: megsérteni, bántani, szorítani. A XX. században átkerült a szó az orvostudományba, ahol jelenti egyrészt a szervezetre ható külsı körülményeket (pl. magas hı vagy hanghatás stb.), másrészt az ezen körülmények hatására a szervezetben lezajló változásokat. (Juhász, 2002) Másik értelmezés szerint a stressz az emberi (vagy állati) szervezet által adott válasz a megterhelésre, a környezeti hatásokra, a stressz tehát a külsı ingerekre adott válaszreakció a szervezet részérıl, minden a szervezetben létrejövı testi- és lelki változás. Eszerint a felfogás szerint a szervezetre ható külsı erıket, körülményeket stresszoroknak nevezik, ezek idézik elı a stresszt, a szervezet reakcióit. (Selye, 1983) A stressz nem egyszerő betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet. A stresszt úgy emlegetik, mint korunk népbetegségét, tipikusan új, úgynevezett urbanizációs betegség. Okozója a rohanó életforma, a határidık, az áremelések, a forgalmi dugók, a tömeg, a zaj stb. Úgy érezhetjük szétforgácsolódunk a hétköznapokban. Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, az állandósult stressz hatására különbözı tünetek jelentkeznek, például: szorongás, depresszió, neurózis stb. Ezek ellensúlyozására jön sok esetben a dohányzás, az alkoholizmus, a drogfüggıség, vagy szélsıséges esetben akár öngyilkosság is lehet a következménye. (www.lelkititkaink.hu)

9


A stressz folyamata, tünetei Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak a szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki. Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép mőködésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal is bír. A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza: - Stresszort - eseményt, helyzetet, ami elıidézi a folyamat beindulását - Helyzetértékelést - minısítjük a történést fontosság és érzelmi jelentıség szerint - Megküzdési folyamatot - a helyzet kezelésére törekszünk, cél hogy felül tudjunk kerekedni - Eredményt - mindazt, amit a folyamat elıidézett a személyiségünkben A stressz fıbb tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, immunsejtek számbeli és minıségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyomorfekély, gyakori felsılégúti panaszok, bırfertızések, hajhullás, stb. (www.lelkititkaink.hu)

A stresszre adott válaszok A stresszre adott leggyakoribb válaszok: a szorongás és a félelem. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerő, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítı, testünket gúzsba kötı állapot, amely mindenki számára kellemetlen, rossz, kártékony. A félelem gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, a veszély ismeretét feltételezi. Amíg a pszichikum szorongással áll szemben, addig a fenyegetést, mint belsı, meghatározhatatlant, legyızhetetlent fogja fel. Amikor viszont meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsıvé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs. Általános reakció a stressz-helyzetekre a harag is, mely agresszióhoz vezethet. Ha egy személy erıfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, akkor sokszor agresszív hajtóerı keletkezik nála, mely a viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. A tudományt régóta foglalkoztatja a stressz és az agresszió kapcsolata. Régi megfigyelés, hogy a feszültség, a stressz erıszakot szül, agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét. Ez magyarázza, hogy egy nehéz munkanap után miért viselkednek sokan pl. gorombán a családjukkal. Az agresszió, mint a stresszre adott válasz persze elkerülhetı, de a visszafojtott sorozatos agresszió is sok problémához, betegséghez vezethet. (www.lelkititkaink.hu)

10


A munkával összefüggı stressz Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse vagy kezelni tudja. A stressz nem betegség, de ha intenzív és bizonyos ideig fennáll, akkor szellemi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Ha valaki nyomás alatt van, az egy szintig javíthatja a teljesítményt, és elégedettségérzést eredményezhet, ha kihívást jelentı célokat sikerül elérni. Ha viszont túl sok a követelmény és túl nagy a nyomás, az stresszhez vezet, ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a munkaadó szervezet számára. Az Európai Unióban a munkával összefüggı stressz jelenti - a hátfájás után - a munkával összefüggı második leggyakoribb egészségügyi problémát (munkavállalók 28%-át érinti). A munkával összefüggı stressz okai lehetnek a munka jellege, szervezése és irányítása, valamint olyan tényezık, mint a megfélemlítés, az erıszakoskodás, vagy különbözı fizikai veszélyek - zaj, hımérséklet stb. (Európai Munkavédelmi Ügynökség tájékoztatója)

Munkahelyi stresszorok Munkahelyi stresszornak azokat a tényezıket, hatásokat tekintjük, melyek az emberek számára stresszt okoznak munkahelyükön, vagy munkájuk során, illetve abból kifolyólag. Feladattal kapcsolatos stresszorok: - Mennyiségi túl- vagy alulterhelés: adott idıre túl sok, vagy túl kevés munkát adnak. - Minıségi túl- vagy alulterhelés: amikor az elvégzendı feladat túl bonyolult (minıségi túlterhelés), vagy amikor monoton, ismétlıdı rutinmozdulatokból álló feladatokat kell végeznie az egyénnek (minıségi alulterhelés). - Munkafeltételek: ha nincsenek meg a munkavégzéshez szükséges megfelelı munka-körülmények (pl. eszközök, gépek, helyiségek stb.). Ha az egyénnek nincs beleszólása abba, hogyan végzi a munkáját, milyen eszközöket használ, milyen ütemezéssel dolgozik. Ha veszélyes körülmények között kell ellátnia a munkáját, vagy több mőszakban kell dolgoznia (pl. rendırök, vegyi üzemek alkalmazottai, atomerımőben dolgozók stb.). - Változások a munkában - elbizonytalanítja az embert lépést tartani a folyamatos technológiai fejlıdéssel; határidık betartása; fizikai igénybevételbıl eredı fáradtság, hibázás Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok: - Fizikai környezet jellemzıi: túlzott zaj- vagy hıhatás, nem megfelelı világítás, szennyezett levegı, kellemetlen szagok, túlzsúfoltság. Igen nagy különbségek vannak abban, hogy ki mennyire képes tolerálni a zavaró vagy kellemetlen környezeti ingereket, azaz különbözı az emberek tolerancia szintje és a különbözı külsı hatásokra másként reagálnak, tehát különbözı az emberek stressz-szintje is.

11


Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok: - Szerep kétértelmőség: amikor nem világos az egyén számára, hogy mik a beosztásából adódó munkacélok, mit várnak el tıle a munkatársai, mire terjed ki a felelıssége. - Szerepkonfliktus: amikor a dolgozóval szemben támasztott különbözı követelmények egymásnak ellentmondóak, olykor egymást kizáróak. Vagy, amikor a dolgozónak olyasmit kell elvégeznie, amit nem akar, vagy amit nem tekint a munkája részének. - Túl sok vagy túl kevés felelısség más dolgozókért: stresszkeltı lehet, ha az egyén túl nagy felelısséggel bír mások elıléptetése, jutalmazása, elbocsátása során, vagy ha valaki fontos munkát végez, de minden apróságot engedélyeztetnie kell a felettesével. - További stresszorok: Túlzott ütemő karrierfejlıdés vagy nem elégséges elıléptetés; Összetartás hiánya munkahelyi szinten; Jó munkatársi kapcsolatok hiánya; Csoporton belüli konfliktusok; Felettessel/munkatársakkal való kapcsolatból adódó problémák; Szervezeti légkör; Vezetési stílusok; Ellenırzési rendszerek; Technológia és annak változása; Alacsony fizetés; Az állás bizonytalansága stb. Szervezeten kívüli stresszorok: - Családi kapcsolatok; Anyagi problémák; Társadalmi problémák - Családi és munkahelyi szerepek összeegyeztetésének nehézségei - Személyes hitek, meggyızıdések és a vállalati politika közti konfliktusok - Elidegenedés és a normák hiánya - Közlekedés a munkahelyre, autóvezetés - Vidéki- vagy városi életkörülmények, gyakori lakhelyváltoztatás stb. (Juhász, 2002)

A stressz hatásai a/az (dogozó) emberre és a munkahelyére A stresszorok hatására stressz-helyzetbe kerül az egyén, ami a „Harcolj vagy menekülj” reakciót váltja ki nála. Az emberi test, a szervezet reakciója a stresszkeltı események hatására rövidtávon: nı a vérnyomás és a pulzusszám; felgyorsul a légzés; izomfeszültség keletkezik; kitágulnak a pupillák; izzadás jelentkezik; csökken az emésztés; emelkedik a vércukorszint; endorfinok szabadulnak fel (szervezet belsı fájdalom-csillapítói), adrenalin és egyéb hormonok képzıdnek stb. A szervezet alkalmazkodó képessége és energiája véges, azaz kimeríthetı, így a stressz hosszú távon igen súlyos egészségkárosító következményekkel jár. Ha a szervezetet hosszú ideig érik stresszorok, akkor folyamatos lesz a stresszállapot, amit egy idı után a szervezet már nem tud elviselni. Ekkor csökken a szervezet ellenálló képessége, az immunrendszer gyengül, szervi károsodások kezdıdnek (pl. vese- és nyirokbetegségek; gyomor és bélfekély alakul ki; krónikus magas vérnyomás jelentkezik; szív- és koszorúér betegségek jelennek meg stb.). Stressz hatására mindig a szervezet leggyengébb láncszeme szakad el, kialakul a betegség, súlyos esetben pedig bekövetkezik a hirtelen halál… 12


A stresszre adott válaszként sokszor lelki problémák, pszichés tünetek, -betegségek jelennek meg: a már korábban is említett szorongás, vagy a depresszió. Ha az egyén sorozatban azt tapasztalja, hogy tehetetlen az ıt érı negatív hatásokkal szemben, akkor passzívvá válik, beletörıdik, visszavonul a további megküzdéstıl. Ha a stresszorok folyamatosak és az egyén nem tud megküzdeni azokkal és a rá gyakorolt hatásukkal, akkor idıvel depresszióba eshet. Ha az egyén nem tudja megfelelı módon kezelni a stresszt, annak enyhítése végett a túlzott dohányzáshoz, az alkoholhoz vagy a drogokhoz folyamodik és függıség alakul ki nála. Ezek mellett kialakulhat pánikbetegség, kényszeres viselkedés, vagy anorexia is. Jelentkezhetnek autoimmun betegségek, emellett nagyfokú hízás, fogyás, energia hiány, állandó fáradságérzet, folyamatos kedvetlenség. Kialakulhatnak szorongásos zavarok, félelem, túlzó aggódás is. A munkahelyen tartósan fennálló stresszhatások azt eredményezik, hogy az egyén elégedetlen lesz munkahelyével, munkájával, ami jelentısen befolyásolja a teljesítményét és munkavégzı képességét is, ez a helyzet akár felmondáshoz, a munkahely elhagyásához is vezethet. Komoly stresszorokkal szembesülve az egyénnek problémái lesznek az összpontosítással, könnyen elterelıdik a figyelme, gondolatait nehezen tudja logikusan összerendezni, gondjai lesznek az információfeldolgozással. Ezek következménye, hogy bonyolultabb munkafeladataiban csökken a teljesítıképessége. Tartós stressz hatására az emberek viselkedésében is jellegzetes változások figyelhetık meg, ilyenek például: egészségkárosító viselkedésformák (dohányzás, alkohol, drogok, túlzott kávé vagy energiaital fogyasztás); munkahelyi szerep leértékelése; menekülés a munkából (hiányzás, sztrájk, kilépés stb.); harag agresszió tettlegesség; egyéb életszerepek is károsodhatnak (család, párkapcsolat, barátok).

13


Anyag és módszer Az elemzés anyaga Vizsgált intézmény létrejötte és jogállása1 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a 67/2004 (VI.10.) Képviselıtestületi Határozata alapján szervezte át a város óvodai szolgáltatását. Ennek értelmében 2004. szeptember 01-tıl a korábban mőködı 8 óvoda, a gazdasági irodaegység és az óvodakonyha összevonásával létrehozták az Egyesített Óvodai Intézményt. Az intézmény jogállása önálló jogi személy, teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv, gazdálkodási jogköre szerint pedig önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Intézmény felépítése és jellemzıi1 Hajdúszoboszlón 8 óvoda mőködött, ezek kerültek az Egyesített Óvodai Intézmény igazgatása alá tagóvodákként. Az intézmény vezetıje az óvodavezetı, az İ munkáját segíti a szakmai vezetı, a gazdasági ügyeket pedig a gazdaságvezetı irányítja. A tagóvodákban a munka szervezésért a tagintézmény vezetık a felelısek. Az intézmény székhelye Hajdúszoboszlón a Rákóczi utca 14. szám alatt van, az Óvodaigazgatóság 2007 szeptemberétıl kezdıdıen mőködik ezen a helyen, itt található helyileg az óvodavezetı, a szakmai vezetı, a gazdaságvezetı, a gazdasági dolgozók és az óvodatitkár. Az intézmény nyolc telephellyel rendelkezik: APRÓNÉP Óvoda; ARANYKAPU Óvoda; BAMBÍNÓ Óvoda; LIGET Óvoda; LURKÓ Óvoda; MANÓKERT Óvoda; MESEVÁR Óvoda; SZIVÁRVÁNY Óvoda. Az óvodákba felvehetı gyermeklétszám: 809+12 fı, 35 óvodai csoportban elosztva. Intézmény gazdasági egységéhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek: Pedagógiai Szakszolgálat; Zichy Géza Zeneiskola Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény; Városi Bölcsıde

Intézmény tevékenységi köre1 Az intézmény fı tevékenységei közzé tartozik tagóvodák mőködtetésével óvodai nevelés és iskolai elıkészítés2, valamint sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése3, illetve felkészítı foglalkozások szervezése4.

1 2 3 4

Ehhez a fejezethez az Irodalomjegyzékben felsorolt „Szervezetre vonatkozó” dokumentumokat használtam. Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 24. § 1-5. bekezdése alapján Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 30 § alapján Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 45 §. (1) és a tv. 24. §. (3) bekezdései szerint

14


A nevelı, oktató tevékenység mellett saját központi konyhát mőködtetnek, óvodáskorú gyermekek, valamint intézeti alkalmazottak részére napi háromszori étkezést biztosítanak. Kialakítják az étrendet, kiszállítják az ételt. Ezek mellett gépkocsikat üzemeltetnek. Az intézmény gazdálkodását a gazdasági egység látja el, a tagóvodák gazdasági ügyeinek intézése mellett elvégzik a részben önálló költségvetési szervként mőködı Nevelési Tanácsadó, Zichy Géza Alapfokú Mővészetoktatási Iskola és a Városi Bölcsıde pénzügyi gazdálkodási tevékenységét is. Vállalkozási tevékenységet nem folytatnak. Az intézmény költségvetése az alapvetı mőködési költségeket fedezi. Minden tagóvodában megtalálhatók azok az eszközök, melyek a nevelımunka segítıi, a gyermeki tevékenységek fontos tárgyai.

Tagóvodák mőködése A tagóvodák teljeskörő óvodai ellátást biztosítanak, minden tagintézményben magas szakmai színvonalú munkával nevelik és fejlesztik a gyermekeket. A nevelıtestület tagjainak iskolai végzettsége és továbbképzési szintje sokoldalú, a helyi nevelési programok eredményes és hatékony megvalósításának szolgálatában állnak. A tagóvodák nevelési programja jól illeszkedik a gyermekek fejlıdési üteméhez és rugalmasan alkalmazható a hátrányos helyzető és a tehetséges gyermekek nevelésében egyaránt. Hatékony gyermekvédelmi tevékenység folyik, kidolgozott az esélyegyenlıségi program, biztosított az egészséges életmód, hangsúlyos az anyanyelvi kultúra ápolása és a hagyományırzés. Az óvodákban az igazi érték a gyermek, a pedagógiai hitvallás a gyermekek tiszteletére és szeretetére épül. Arra törekszenek, hogy a nevelı közösség humánus, toleráns, empatikus és ismeretekkel jól felvértezett legyen, ezzel lehetıvé teszik a gyermekek jogainak érvényesülését, az ismereteik széleskörő bıvítését, az esélyegyenlıség megteremtését az iskolakezdésre. Jól összekovácsolódott nevelıgárdája van a tagóvodáknak, a régóta mőködı munkaközösségek megbízható támaszai, elırevivıi a helyben folyó nevelı, fejlesztı munkának.

Tagóvodák jellemzı számadatai Ahogy a korábbiakban már szó esett róla, az Egyesített Óvodai Intézmény keretében nyolc tagóvoda mőködik Hajdúszoboszló város területén.5 35 óvodai csoportba összesen 804 óvodás gyermek jár jelenleg, ellátásukat hetven óvodapedagógus, negyvenhárom teljes-állásban dolgozó és egy félállásban dolgozó nevelı-oktató munkát segítı személy végzi. Minden óvodában dolgozik egy-egy fı félállásban udvarosként, ık végzik el a felmerülı technikai-mőszaki tennivalókat, karbantartási feladatokat, illetve az óvodák udvarának rendezése tartozik még a munkájukba. 5

A dolgozatom végén, a Mellékletek között megtekinthetı a tagóvodákról egy-egy fénykép.

15


ÓVODÁK JELLEMZİ ADAT AI

Intézmény neve

Csoport szám

Gyermeklétszám

Pedagógus (fı)

Nevelı-oktató munkát segítı (fı)

Udvaros (fı)

Aprónép Óvoda

3

84

6

4

0,5

Aranykapu Óvoda

6

134

12

7

0,5

Bambino Óvoda

5

118

10

6

0,5

Liget Óvoda

6

123

11

7,5

0,5

Lurkó Óvoda

4

90

9

5

0,5

Manókert Óvoda

3

75

6

4

0,5

Mesevár Óvoda

4

90

8

5

0,5

Szivárvány Óvoda

4

90

8

5

0,5

Összesen:

35

804

70

43,5

4

Forrás: Egyesített Óvodai Intézmény nyilvántartása Az adatok a 2009. november 30-ai állapotot mutatják.

Az elemzés módszerei Esettanulmány Az esettanulmány egy vizsgálati módszer, empirikus eszköz, mely megfigyelésen alapul. Valós eseteket, szituációkat dolgoz fel, elemez és ebbıl von le általánosítható következtetéseket, így jutva el az elvekig. Egy adott dolog, eset, probléma megfigyelése, körülményeinek elemzése, indíttatások, okok személyes tapasztalatokon, elmondottakon, vagy (szervezeti) dokumentumokon keresztül történı megismerése, illetve adatok, helyzet, módszerek, folyamatok rögzítése. (Berde, 2009) Dolgozatom témájához igazodva a választott intézmény alapdokumentumait vizsgáltam meg az óvodai munkakörökben való elhelyezkedés egészségügyi feltételeit tanulmányozva, illetve a tagóvodákban alkalmazott egészségmegırzı intézkedéseket győjtöttem össze. Ezek mellett az öt évvel ezelıtt történt óvoda-összevonásból adódó stressz-helyzetet elemzem, illetve az intézményi stressz-kezelési módszereket veszem sorra.

Kérdıíves vizsgálat6 A kérdıíves interjú alapján történı adat felvételezés manapság a legszokványosabb adat felvételezési módszer. (Berde, 2009) Az óvodapedagógusokat érintı munkahelyi stresszre vonatkozó vizsgálatom lefolytatásához én is készítettem egy kérdıívet, melyet eljutattam az óvodákba, az ott dolgozó óvodapedagógusok és nevelı-oktató munkát segítı szakemberek részére. 6

Az általam használt kérdıív megtalálható a dokumentum végén Mellékletként.

16


A kérdıív felépítését tekintve, olvasható egy bevezetı szöveg, melyben bemutatkozom és röviden vázolom, hogy mi a célja a kérdıíven feltett kérdéseknek, illetve, hogy mely témára koncentrálva keresek válaszokat. A kérdıív kitöltése önkéntes és névtelen. A kérdıív elsı része az általános adatgyőjtı rész, itt megkérdezem a kitöltı nemét, életkorát, foglalkozását / munkakörét, munkájából adódó fı feladatait, illetve munkaidejét, munkabeosztását. Ezt követıen a kérdıív szakmai kérdései jönnek a vizsgálatra koncentráltan. A kitöltı személy egészségi állapotára vonatkozóan kérek önértékelést egy ötfokozatú skála alapján (kiváló és rossz között). A további három kérdés nyitott, itt kifejtıs választ várok, elsıként a munkahelyi környezet pozitív és negatív jellemzıire vagyok kíváncsi az egészségre vonatkoztatva, ezt követıen a munkahelyen tapasztalható egészségmegırzı intézkedésekre kérdezek rá, majd pedig azt tudakolom, hogy mit tesz a kérdıív kitöltıje a munkája során egészségének megırzése érdekében. A következı blokkban rátérek a stressz kérdéskörére, elsıként két igen-nem típusú zárt kérdés található, arra kérdezek rá, hogy a kérdıív kitöltıje stresszesnek tartja-e magát, illetve a munkáját. Ezt követıen a munkahelyen jelentkezı stressz-források felıl érdeklıdöm nyitott kérdések formájában, három fı szempontot emelek ki: Vezetıi elvárások miatt és munkatársi kapcsolatból adódóan; Gyermekekkel való foglalkozásból adódóan és Szülıkkel való kapcsolatból adódóan, majd rákérdezek az ezeken kívül esetlegesen felmerülı egyéb okokra is. Folytatásként két nyitott kérdés keretében a stressz-helyzetek kezelésére vonatkozó kérdés következik, majd pedig zárásként arra kérem a válaszadót, hogy javasoljon olyan újításokat vagy változtatásokat, mellyel csökkenthetık vagy feloldhatók a stressz-helyzetek a munkahelyén, illetve ami(ke)t javasolna bevezetni az egészségmegırzés érdekében.

Mélyinterjú7 A személyes mélyinterjú során az általam vizsgált téma tekintetében teszek fel kérdéseket az interjúalanynak. Ez a módszer kötetlenebb és szabadabb adat-felvételezést enged, végül is egy lazább beszélgetés az adott témában. Nincs elıre meghatározott szerkezete, vagy teljesen behatárolt forgatókönyve, csak egyfajta logikai sorrend van a megtárgyalandó kérdések között. Az általam végzett mélyinterjú felépítése hasonló az elızıekben felvázolt kérdıívhez, annak kérdései a beszélgetés során is feldolgozásra kerülnek. Alapjaiban tehát egy elızetesen kigondolt struktúrát követek, de az interjú során a kérdésekre adott válaszok önmagukban is irányítják a beszélgetés további vezérfonalát. Az interjú elején felvázolom a beszélgetés célját és az érintett témát. Ezt követıen az interjúalanyról és munkahelyérıl győjtök adatokat, majd pedig az egészségmegırzés és a stressz kérdéskörében folytatom le a beszélgetést, követve a kérdıívben is használt kérdések vázát. Fı célom, hogy az interjúalany részletesen kifejtse a véleményét a tárgyalt kérdésekben.

7

A mélyinterjúm fı kérdései megtalálhatók a dokumentum végén a Mellékletek között.

17


A kutatás eredményeinek bemutatása Esettanulmány Vizsgálatom ide vonatkozó része megfigyelésen alapul, az intézmény szervezeti dokumentumait tanulmányoztam át, illetve a helyi szokásokat illetıen a központi irodában kaptam választ kérdéseimre az intézménytitkártól. Vizsgálódásom tárgya - igazodva a dolgozatom témájához - az óvodai munkakörökben való elhelyezkedés egészségügyi feltételeinek sorra vétele, illetve a tagóvodákban alkalmazott egészségmegırzı intézkedések összegyőjtése. A stressz kérdésköréhez kapcsolódóan pedig, az öt évvel ezelıtt történt óvoda-összevonásból adódó stressz-helyzetet elemzem, illetve az intézményi stressz-kezelési módszereket közlöm.

Az óvodai munkakörbe való alkalmazás egészségügyi feltételei Az Egyesített Óvodai Intézmény szervezeti dokumentumai és a hatályos törvényi elıírások áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy a tagóvodákban a munkahelyi kinevezéshez, a munkaszerzıdés megkötéséhez a leendı alkalmazottaknak egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi igazolással kell rendelkezniük. E nélkül nem alkalmazhatnak senkit. Az intézmény biztosítja az alkalmazottak számára az üzemorvosi vizsgálaton való részvételt a törvényi kötelezettségnek eleget téve. Az alkalmazottaknak évente kell részt venniük kötelezı orvosi vizsgálaton, ennek során tüdıszőrésen, laborvizsgálaton és általános állapotfelmérésen esnek át. A vizsgálat eredményérıl igazolást állít ki az üzemorvos az alkalmazott részére, a dolgozó a munkaadó intézménye felé ezzel igazolja munkavégzésre való alkalmasságát. Ettıl eltérı eset, ha valamelyik alkalmazott hosszabb ideig, tartósan van munkájától távol betegség vagy valamilyen egészségügyi problémából adódóan. Ez esetben a táppénzes állomány után a munkába állást megelızıen újra részt kell vennie az alkalmazottnak üzemorvosi vizsgálaton. Csak az orvosi igazolás birtokában léphet újra munkába a dolgozó.

Az intézményben az egészségvédelem területén alkalmazott szabályozás A vizsgálat során végzett megfigyelésem alapján elmondható, hogy az intézményben nagy hangsúlyt fordítanak a higiéniai követelményekre, rendszeres és alapos takarítást végeznek az intézmény egészében, minden telephelyet beleértve. Erre nagy szükség is van, hisz közösségi hely révén sok gyermek és felnıtt van együtt huzamos ideig. Ez jó táptalaja lehet a fertızéseknek, járványoknak, megbetegedéseknek, nagyon lényeges tehát a megfelelı fertıtlenítés és a helyiségek, berendezési tárgyak, használati eszközök tisztán tartása, megelızve, csökkentve, vagy visszaszorítva ezzel a betegségek terjedését. Odafigyelnek a környezetbarát tisztítószerek alkalmazására is. Az intézmény biztosít alkalmazottai részére munkaruhát, védıfelszerelést, illetve védıcipıt, ezzel is hozzájárulva a dolgozók egészségmegırzéséhez. 18


A nyári hónapokban, a melegebb idıszakokban biztosítanak védıitalt. Az óvodai központi konyha ellátja étellel a gyerekek mellett a dolgozókat is. Az intézmény valamennyi munkavállalója jogosult térítési díj ellenében az étkezést igénybe venni. A dolgozók által az étkezésért fizetendı térítési díj összegét csökkenti az önkormányzat által biztosított étkezési kedvezmény. Az egészség védelmében központilag szabályozzák az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában (a XI. fejezet, 4. alpont szerint) a dohányzás kérdését: az intézmény egész területén teljes dohányzási tilalom van érvényben. Ez egyrészt az alkalmazottak egészségvédelmét szolgálja, másrészt tekintettel van a nemdohányzók érdekére. Mindezek mellett a gyermekek felıl közelítve is jelentıs intézkedés: nem látja ugyanis a gyermek a dohányzó felnıttet, mint példaképet. Tudvalévı, hogy a kisgyermekek utánzás által tanulnak, lemásolják a felnıtteket, azok szokásait, cselekedeteit. Ez esetben nincs elıttük a dohányzás rossz példája, így nem viszik tovább már az óvodából a mintát, illetve nincsenek kitéve a dohányfüst káros ártalmainak sem. Jelenleg a H1N1 influenza terjedése miatt a pedagógusok részére ingyen biztosítják a betegséggel szembeni védelmet, illetve nagyobb ellenállást biztosító oltóanyag beadását. Az injekció beadatásáról önkéntes alapon dönthetnek a nevelık. A járvány elkerülését elısegítendı, illetve csökkentésének érdekében az óvodás gyermekek részére is ingyenesen biztosítja a magyar kormány a védıoltást. A szülı/gondviselı dönt ebben a kérdésben, aki igényli, hogy beoltsák a gyermekét a vakcinával, annak írásban kell nyilatkoznia erre vonatkozóan. Kiemelten kezelik az intézményben a gyermekek egészségvédelmének és egészség-megırzésének kérdését. Az 1997. évi XXXI. törvény értelmében a gyermekek védelme az intézmény minden dolgozójának kötelessége. A gyermekbalesetek megelızésének érdekében óvodás gyermek csak szülı/gondviselı kíséretében érkezhet és távozhat az óvodába („kézbıl-kézbe" való átadás). Ha a szülı/gondviselı ettıl el akar térni, akkor írásban kell nyilatkoznia az óvodapedagógusnak. A balesetek elkerülésének érdekében az óvoda udvarán csak az óvónı felügyelete mellett tartózkodhatnak a gyerekek. A szülı/gondviselı megérkezése után az óvónı átadja a gyermeket, ezután az óvodában való tartózkodás, a gyermek felügyelete, védelme a szülı/gondviselı felelıssége. A nevelık ismertetik a gyermekekkel az óvodai év megkezdésekor az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát, valamint szükség szerint az óvodai foglalkozás, kirándulás, udvari játék során újra megismétlik a tudnivalókat a gyerekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelıen. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban rögzítik. Az egészséges életmóddal kapcsolatosan foglalkozásokat tartanak a gyerekek részére, emellett az óvodai konyhában az ételek összeállításakor odafigyelnek a gyermekek fejlıdéséhez szükséges tápanyagok meglétére.

19


Szerepel az étrendben sok zöldség és gyümölcs, figyelnek a vitaminbevitelre és a gyermekek megfelelı testmozgására is nagy hangsúlyt fektetnek. Tornafoglalkozásokat tartanak az óvodai csoporttermekben, vagy a tornateremben, illetve az óvodaudvaron szabadtéri gyakorlatokat és mozgást igénylı játékokat végeznek. Van óvoda, ahol biztosítják az úszásoktatást is a gyerekek számára. Mindezzel azt kívánják elérni, hogy beépüljön a gyerekek mindennapjaiba a mozgás és annak igénye, ezzel is segítve az egészséges életmódra nevelést. Az óvodás gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a tagóvodákba kijáró orvos és védını látja el meghatározott ütemterv szerint. Az intézményben gyermekvédelmi felelısök is tevékenykednek, a tagóvodák gyermekvédelmi felelısei intézményi szinten munkaközösséget alkotnak. Feladatuk elsısorban a jogszabályok követése, értelmezése, aktuális kérdések megbeszélése. Munkaterv alapján dolgoznak, évi 4-5 alkalommal tanácskoznak. Kompetenciájuk a megelızés, a feltárás, a megszüntetés melyhez szakemberek segítségét is igénybe veszik. Munkájukat segíti a városban mőködı „Veszélyeztetettséget észlelı és jelzırendszer”. A csoport éves munkaterv szerint mőködik, kéthavonta egy alkalommal beszélik meg a problémákat, ha azonnali megoldást igénylı eset következik be, akkor rögtön felveszik a kapcsolatot. A hátrányos helyzet tartós fennállása veszélyeztetettséget okozhat, ezért fontosnak tartják a problémák felismerését, feltárását és a segítségnyújtást.

A stressz kérdése az intézményben, stressz-kezelés módszerei A 2004-ben történt intézmény-összevonás sok tekintetben stressz-elıidézı döntés volt. A korábban külön mőködı, egyéni irányítással vezetett intézmények óvodapedagógusai és vezetı óvónıi az évek óta megszokott munkaformájukat vesztették el, sok változás következett be, amit el kellett fogadniuk. Ez a folyamat nem kevés stressz helyzetet eredményezett az elmúlt évek alatt. A fenntartó önkormányzat részérıl elvárás volt a létszámcsökkentés, a munkahely elvesztésének lehetısége folyamatosan ott lebegett az alkalmazottak feje felett. Átszervezéseket alkalmaztak, több dolgozót nyugdíjaztak, a határozott idejő munkaszerzıdések esetében nem hosszabbították meg a munkaviszonyokat… Számottevı létszámleépítés történt tehát, ami nem csak a munkahelyüket elvesztett emberek esetén okozott stresszt, hanem az ottmaradó dolgozók körében is nehezen kezelhetı állapot volt jellemzı. Emellett a munkamódszerek, a vezetési elvek terén is változás volt tapasztalható, meg kellett barátkozni a gondolattal, hogy a korábban egyénileg mőködı nyolc óvodának ezentúl egy intézményként közösen kell mőködni, összeegyeztetve a célokat, és együtt kell megfelelniük a velük szemben támasztott elvárásoknak. Az óvodaigazgatóság létrehozása sok fölösleges ellenérzést is generált, hosszú idıbe telt, amíg sikerült mindenkit megnyerni a közös gondolkodásnak és együttmőködésnek.

20


Az intézményben mára elmondható a közös együttgondolkodás, de ennek elérése, kialakulása nem volt mindig problémamentes. Az új vezetıknek sok ismeretet kellett elsajátítaniuk, a régieknek pedig sok jól kialakított helyi gyakorlatról kellett lemondaniuk az együttmőködés érdekében. Elvárás volt a vezetés részérıl a tapasztalatok tisztelete és elismerése, ugyanakkor a feladatorientált, kompromisszumkeresı, hatékony együttmőködésre törekvı, segítı, összetartó, támogató magatartás biztosítása is. Szokássá vált, hogy a nevelési év elején minden tagóvodában látogatást tesz a vezetıség, ennek célja az intézmények megismerése, a tagóvodák mőködésének feltérképezése, segítségadás az átszervezésbıl adódó feladatváltozásokra, a nevelı testületekkel való gondolatcsere, beszélgetés. Az átszervezés okozta ellenérzéseket a vezetıség igyekezett feloldani, rugalmas alkalmazkodást, kiegyensúlyozott gyermeknevelést és munkát kértek a dolgozóktól. A tagintézményekben szükség szerint szerveztek munkatársi értekezletet, ezek az új intézmény mőködésének feltérképezését, a problémák feltárását, azok megoldását, a mőködés javítását és fejlesztését, a közös gondolkodás elindítását szolgálták. Az intézmény zökkenımentes mőködtetéséhez nagyon sok feladat megoldására volt szükség, fı nehézségek egy eddig be nem járatott új szervezet felállításából, mőködtetésébıl és fejlesztésébıl adódtak. Az átmeneti elsı tanév (2004/05) adta a mőködés alapjainak lerakását, az elkövetkezendı évek feladata pedig a kulcsfolyamatok és a szervezeti kultúra fejlesztése volt és ez a cél folyamatos, a késıbbiekre is fontos célkitőzés. 2004-2008 között több tagintézményben szerveztek konfliktuskezelı tréninget, esetenként fejlesztı teamet hoztak létre a problémák kezelése, megoldása érdekében. A nehézségek ellenére mára intenzív szakmai kapcsolat alakult ki a város óvodái között – megvalósítva az egymástól való tanulást. A feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a belsı szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak, ezzel is építve a dolgozók közötti személyes kapcsolatot. A kapcsolattartás rendszeres formái a különbözı értekezletek, fórumok, körlevél, körtelefon, e-mail, Vezetık Tanácsának megállapodásai. A munka középpontjában a gyermekek, a munkatársak és a környezetben élı emberek tisztelete áll. Olyan munkahelyi légkör és feltételrendszer megteremtésére törekszenek, ahol a dolgozók szívesen, sikeresen és eredményesen látják el feladatukat. Az a törekvés jellemzı, hogy a tagintézményekben keletkezı problémákat, konfliktusokat lehetıleg helyben kezeljék, csak akkor nyújtanak segítséget a megoldáshoz az óvodaigazgatóságról, ha igénylik segítségüket, vagy annak szükségét látják. Közös cél a nevelıtestületekben jelentkezı feszültségek oldása, valamint a szülık esetlegesen felmerülı gondjainak a kezelése. Minden esetben elvárják és közvetítik a korrekt problémafeltárást és hatékony problémakezelést.

21


A munkatársak elégedettségét éves rendszerességgel mérik, ez képet ad arról, hogy hol van/lesz szükség gyakrabban segítségadásra, a közös gondolkodásra, a helyi gondok, problémák megoldásánál a vezetık közvetlen jelenlétére. Arról is tájékoztat az eredmény, hogy az intézményvezetıvel szemben milyen elvárásokat támasztanak a dolgozók. Az intézmény vezetıjének személye, stílusa, a problémák megoldásához való hozzáállása, törvénytisztelete, következetessége, kiszámíthatósága megteremtette az intézmény munkatársaiban a bizalmat, így mása elmondható, hogy egy összeszokott, hatékonyan mőködı szervezetté alakult az Egyesített Óvodai Intézmény.

22


Kérdıíves vizsgálat eredményei A kérdıívek kitöltésére 2009. november 26. – 2009. december 08. között került sor. Az intézményben dolgozó 70 óvodapedagógus 30%-a válaszolta meg a kérdıívet, megfelelı korosztály szerinti megoszlásban, így a minta reprezentatívnak tekinthetı: összesen 21 kérdıív áll a rendelkezésemre az elemzéshez. A kérdıívet kitöltı mindegyik óvodapedagógus neme nı. A korosztályi megoszlást az alábbi diagram szemlélteti. A kitöltık közül húszas éveiben járnak ketten, harmincas éveiket élik öten, negyvenes éveiket töltik kilencen és az ötven év feletti korosztályt képviselik öten.

Fı

KÉRDİÍVET KITÖLTİ SZEMÉLYEK SZÁMA KOR SZERINTI MEGOSZLÁSBAN 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

9

5

5

2

20-29 évesek

30-39 évesek

40-49 évesek

50 év felettiek

Korosztály Forrás: kérdıíves adatszolgáltatás

A kérdıíveken foglalkozást, munkakört tekintve három tagóvodavezetı és tizennyolc óvodapedagógus írta le véleményét. A munkafeladatok között zömében szerepel a gyermekek nevelése, gondozása, fejlesztése, oktatása. Néhány helyen említésre kerül a készségfejlesztés; ismeretközlés; az iskolára való elıkészítés; a derős, nyugodt, biztonságos, szeretetteljes légkör megteremtése a gyerekek számára; a játékos tevékenységek és az egyéni bánásmód kérdése. Megjelenik a gyerekek óvása-védése, szükségleteiknek kielégítése, szocializációjuk elısegítése, a példamutatás, a tolerancia, a társadalmi megbízatás, a programszervezés és a dekorálás. Szó esik az adminisztrációról és a tagóvodavezetık esetében többletfeladatok is jelentkeznek: az intézmény szakmai irányítása, az óvoda mőködtetése, humánerıforrás, tanügyi kérdések, gazdálkodás. Munkaidı tekintetében a heti 40 óra dominál, ebbıl 32 kötelezı óra és 8 felkészülési idı. A tagóvodavezetık esetében heti 24 óra kötelezı csoportban eltöltött idı van a vezetıi feladatok ellátása mellett. Váltott mőszakot alkalmaznak, jellemzı a délelıttös-délutános váltás. 23


Egészségi állapot a dolgozók körében és az egészségmegırzés kérdésköre A kérdıíves adatgyőjtés során az általános adatgyőjtı kérdések után az óvodai dolgozók egészségi állapotára vonatkozóan tettem fel kérdéseket. Elsıként a kitöltı személy egészségi állapotára vonatkozóan kérek önértékelést egy ötfokozatú skála alapján, arra kérdezek rá, hogy milyennek ítéli egészségi állapotát az alábbiak közül: kiváló–jó–lehetne jobb–elfogadható–rossz. Az eredményt az alábbi diagram jeleníti meg.

KÉRDİÍVET KITÖLTİ SZEMÉLYEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 14

15

10 5 5 1 0 fı

1

0

kiváló

jó

lehetne jobb

elfogadható

rossz

1

14

5

1

0

Forrás: kérdıíves adatszolgáltatás

A válaszok alapján elmondható, hogy saját meglátásuk szerint a válaszadók nagy többsége (71 %) jónak tartja az egészségi állapotát, és csak a válaszolók 29%-ánál jelentkeznek valamilyen szinten, érezhetı egészségi problémák, mely alapján gyengébbnek ítélik egészségi állapotukat. Az egészségi állapot értékelése után három nyitott kérdés következik a kérdıíven, itt kifejtıs választ vártam, elsıként a munkahelyi környezet pozitív és negatív jellemzıire vagyok kíváncsi az egészségre vonatkoztatva, ezután a munkahelyen tapasztalható egészségmegırzı intézkedésekre kérdeztem rá, majd ezt követıen arra irányul a kérdésem, hogy mit tesz a válaszadó egészségének megırzése érdekében a munkája során. Mivel a kérdıívet kitöltık között húszas éveikben járó személyek csak ketten vannak, így további elemzésem során ıket nem kezelem külön csoportban, hanem a harmincas éveikben járókkal közösen. Hármas felosztást alkalmazok tehát, melyet a következı oldalon látható diagram szemléltet. Az elsı korosztályba hét személy tartozik (20-39 év közöttiek), a második korosztályba kilenc fıt, a 40-49 év közöttieket sorolom, a harmadik korosztályba pedig öten kerültek, az 50 év felettiek.

24


VIZSGÁLATI CSOPORTOK KOROSZTÁLY SZERINTI MEGOSZLÁSBAN

3. korosztály 50 év felettiek

1. korosztály 20-39 évesek 5 személy 7 személy

9 személy

2. korosztály 40-49 évesek

Elemzés korosztályok szerint Az elsı korosztályba tartozók (20-39 évesek) több, mint 70%-a jónak értékeli jelenlegi egészségi állapotát, közel 30%-uk szerint pedig lehetne jobb is. Fiatal korosztályról lévén szó, nem meglepı ez az eredmény. A munkahelyi környezet pozitív és negatív jellemzıit tekintve többféle vélemény született, a munkahelyi higiéniát alapvetıen megfelelınek tartják, tisztaság jellemzı az óvodákban. A kollektíva összetartó, segítıkész, ha látják egymáson, hogy aznap valaki nincs formában, akkor szívesen besegítenek a másiknak. Negatívumként említik a hangjuk fokozott igénybevételét és a nagyfokú zajhatást, emellett megtalálható a fertızések veszélye, illetve a gyerekek és a családok gondjain keresztül pszichés terhelésnek is ki vannak téve. Megemlítik egy helyen, hogy az óvoda udvarán lévı homokos területek miatt sok a por; emellett az óvodaépület van ahol beázik, ami miatt penészednek a falak. A munkahely egészségmegırzı intézkedései között többen hangsúlyozták a fertıtlenítést, a játékok lemosását, a gondos takarítást az óvodai helyiségekben és az udvaron, megemlítik a dohányzási tilalmat, hogy nyáron védıitalt kapnak, és hogy védıfelszerelés jár a munkavégzéshez. Az egyik óvodapedagógus hangsúlyozta az óvodavezetıvel való bizalmas kapcsolat jelentıségét illetve, hogy ezáltal nyugodtan fordulhatnak hozzá problémáikkal, valamint megemlítette az intézményben szervezett mentálhigiénés programok fontos szerepét a lelki egészség megırzésének érdekében.

25


A saját egészségmegırzésükre vonatkozóan a legtöbben a friss levegın való tartózkodást említik, a gyerekek testnevelési foglalkozásán való részvételt és a sőrő, alapos kézmosást. Ezek mellett szerepel a gyerekek tüsszentésének elkerülése, hangsúlyozzák a szellıztetés fontosságát, a megfelelı vitaminbevitelt. Egy-egy fı tért ki a munkavédelmi elıírások betartására, a mentálhigiénés tréningeken való részvételre, illetve a barátságos légkör biztosítására. A második korosztályba tartozók közül 10% kiválónak ítéli egészségi állapotát, több mint 65%-uk jónak tartja és több mint 20%-uk úgy gondolja, hogy lehetne jobb is. Munkahelyi környezetüket értékelve az egészségre vonatkozóan többen kiemelték ebben a korosztályban is a környezeti és személyes higiénia fontosságát és a fertızések miatti veszélyt. Többek véleményében megjelenik negatív jellemzıként a kis gyermekszékeken való ülés és a kisasztalok melletti étkezés eredményeként jelentkezı görnyedt tartás és a gerincpanaszok. Megemlítik a nagyfokú hangi igénybevételt, szóba kerül a huzat problémája, a kevés folyadékbevitel, a beázott, penészes termek egészségkárosító hatása és az udvaron lévı homokos területek miatti sok por. Pozitívumként kiemelik a nevelıtestületi légkört, az óvodai környezetet, negatívumként pedig elıjön a szülık magatartása, igényeik és elvárásaik kérdése, felelısségük áthárítása a pedagógusokra. Ezek a külsı hatások sok pozitív energiát vonnak el olykor a pedagógusoktól. Elvárásként jelentkezik egy fınél a mozgást segítı eszközök jelenléte (pl. szobakerékpár) és a megfelelı munkahelyi vagy hivatásbeli elismerés hiányára utal az a vélemény, mely szerint a pedagógusokkal nem igazán törıdnek… A munkahely egészségmegırzı tevékenységeinek sorra vétele kapcsán többen szerepeltetik a rendszeres takarítást, a fertıtlenítést, a tiszta, higiénikus környezet biztosítását. Megemlítik, hogy takarítás során a dajkáknak védımaszkot és gumikesztyőt biztosítanak és figyelnek rá, hogy környezetbarát fertıtlenítıszereket használjanak. Több személy említi a nyáron kapott védıitalt, naptejet, illetve az intézményben bevezetett dohányzási tilalmat. Az egészséges étkezésre vonatkozóan a gyümölcsfogyasztást hangsúlyozzák, említik a gyógyteázást, ezek mellett felhívják egymás figyelmét az egészségmegırzı módszerekre, könyvekre. Több helyen alkalmaznak levegıfertıtlenítı illóolajakat és légtisztító berendezéseket, illetve az influenzás idıszakokban intenzívebben szellıztetnek. Zömében mindenki pozitívumokat hangsúlyozott, egy fı utalt rá, hogy munkahelyén nem sokat tesznek az egészségmegırzés érdekében, az üzemorvosi vizsgálatot is csapnivalónak értékelte, úgy gondolja jelenlegi formájában nincs semmi jelentısége.

26


A saját egészségmegırzésük kérdésében többen kiemelik a friss levegın tartózkodást, a gyakori szellıztetést, a gyerekekkel való tornázást, a higiéniára törekvést, sokszori, alapos kézmosást. Van, aki barátságos, vidám légkör teremtésével támogatja egészségét, sókristály lámpát mőködtet, csírátlanító illóolajat (Kubeba) párologtat, mások az egészséges életmód követését választják, mozognak, sétálnak, odafigyelnek étkezési szokásaikra, sok gyümölcsöt fogyasztanak, sok folyadékot isznak, gyógyteáznak, immunerısítı gyógyszereket szednek. Van, aki bıvíti ismereteit témába vágó könyvek olvasásával, vagy odafigyel a réteges öltözködésre. Egy fınél szerepel gerinctartó henger alkalmazása is. Egy személy pedig arra utalt, hogy a munkahelyi dohányzási tilalom miatt munka elıtt és után sokkal többet dohányzik, így próbálja „bepótolni” a kiesı idıt, ami igen káros számára. A harmadik korosztályba tartozók közül 60%-uk jónak ítélik egészségi állapotukat, 20% szerint lehetne jobb és 20% elfogadhatónak értékeli egészségét. A munkahelyi környezetet az egészség szempontjából zömében jónak, kellemesnek ítélik, pozitívumként említik a munkájukból adódó testmozgást, a munkájuk változatosságát, a jó kedélyő, együttmőködı kollegáris légkört. Egy személynél szerepel a fertızésveszély, a zajártalom és a stressz problémája, mint negatívum, illetve feltőnik a sok adminisztráció miatti megterhelı számítógép-használat, a neon világítás erısen szemrontó hatása, az elvégzendı feladatok sokasága és a szorító határidık megléte. A munkahely egészségmegırzı intézkedései között ebben a korosztályban is kitérnek a rendszeres takarítás, a fertıtlenítés, a szellıztetés szerepére, a nyári idıszakban biztosított védıitalra. Hangsúlyozzák a védıfelszerelések, védıruhák, védıcipık biztosítását. Megjelenik az intézmény területén bevezetett dohányzási tilalom és az alkoholfogyasztási tilalom, mint fontos egészségmegırzı intézkedések. A jelen állapothoz igazodó aktualitásként feltőnik a pedagógusoknak ingyenesen biztosított H1N1 influenza elleni védıoltás, illetve említésre kerül az évenként biztosított szőrıvizsgálat is. A saját egészségmegırzésük érdekében a korábban már említett friss levegın való tartózkodás és a mozgás fontossága ennél a korosztálynál is kiemelt tevékenységek. Itt is szerepel az egészséges táplálkozás, sok gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a séta, a kerékpározás (munkába jövet - munkából menet), a dohányzás kerülése és megjelenik a relaxáció, mint a felfrissülés és kikapcsolódás eszköze.

27


A stressz kérdése A rendelkezésemre álló huszonegy kérdıív válaszait a stresszel kapcsolatos kérdések értékelésénél nem veszem külön a korosztályi csoportok szerint, mint azt korábban az egészségi állapot és egészségmegırzés kérdésében tettem, a stressz kérdésében egy egészként értékelem. A kérdıívem soron következı része a stresszre vonatkozó kérdéseket tartalmazza. Ebben a blokkban elsıként arra kérdeztem rá, hogy a válaszadó stresszesnek tartja-e magát (igen / nem), a következı kérdésben pedig arra voltam kíváncsi, hogy stresszesnek ítéli-e a munkáját (igen / nem). A válaszadók véleményét mutatja a következı diagram.

STRESSZESNEK TARTJA ÖNMAGÁT ÉS A MUNKÁJÁT 14

12

12

Fı

10

12

9

8

7

6 4

2

2

0

0 igen

nem önmagát

részben munkáját

Forrás: kérdıíves adatszolgáltatás

Látható, hogy a megkérdezettek közül 43%-uk tartja önmagát stresszesnek, többségükre (57%) viszont nem jellemzı. A munkára vonatkozóan viszont már közel 60%-uk nyilatkozott úgy, hogy stresszes, majd 30%-uk viszont nem tartja stresszesnek a munkáját sem. Két személynél köztes megjelölés szerepel, az egyiknél részben tekinti stresszesnek a munkáját az egyén, a másiknál pedig úgy gondolja a kitöltı, hogy munkája zömében nem stresszes, de elıfordul néha, hogy az. A következı táblázatban egy másik felosztás található, itt a kérdıívet kitöltık válaszait egy egységben szemléltetem, azaz egy sorban szerepelnek a válaszok aszerint, hogy hogyan értékeli a válaszoló önmagát és a munkáját a stressz felıl megközelítve.

28


Stresszesnek tartja magát? / Stresszesnek tartja a munkáját? igen / igen

8

nem / igen

4

nem / nem

7

igen / részben

1

nem / nem, de néha igen

1

Összesen:

21 fı Forrás: kérdıíves adatszolgáltatás

Az egyszerőbb kezelés és átláthatóbb összegzés érdekében az „igen / részben” választ tartalmazó kérdıívet hozzáteszem ahhoz a csoporthoz, ahol önmagukat és a munkájukat is stresszesnek értékelik a válaszolók, a „nem / nem, de néha igen” válasz kérdıívét pedig hozzárakom ahhoz a csoporthoz, ahol sem önmagukat, sem a munkájukat nem tartják stresszesnek a válaszadók. A további elemzés során az alábbiakban közölt felosztást alkalmazom: A

TOVÁBBI ELEMZÉS ALAPJA

Stresszesnek tartja magát? / Stresszesnek tartja a munkáját? III. csoport

igen / igen válasz

9 fı

II. csoport

nem / igen válasz

4 fı

I. csoport

nem / nem válasz

8 fı

Összesen:

21 fı

Kérdıívem felépítését tekintve a továbbiakban a munkahelyen jelentkezı stressz-források felıl érdeklıdtem a válaszolóknál nyitott kérdések formájában. Három fı szempontot emeltem ki: •

Vezetıi elvárások miatt és munkatársi kapcsolatból adódó stressz-források

•

Gyermekekkel való foglalkozásból adódó stressz-források

•

Szülıkkel való kapcsolatból adódó stressz-források

Ezek után pedig rákérdeztem az esetlegesen felmerülı egyéb okokra is. A kérdıívet kitöltık ide vonatkozó válaszai a következı három bekezdésben olvashatók összegezve.

29


Stressz-források: vezetıi elvárások, munkatársak Az I. csoportba tartozók (válaszadók 38%-a) szerint ık maguk, és a munkájuk sem stresszes. A munkatársi kapcsolatokból adódó stressz-helyzetek tekintetében alapjában véve jó kollegáris kapcsolat jellemzı, biztonságos munkahelyi légkör, alkalmazkodásra törekszenek, empatikusak egymással, próbálnak odafigyelni a másikra és elfogadni mindenkit olyannak, amilyen. Nincsenek nagyobb problémák munkahelyükön, persze néha adódnak kisebb konfliktusok, de ezeket igyekeznek megbeszélni és megoldani. Olykor elı-elı tőnik a szakmai irigység, ami szokott konfliktushoz vezetni és problémákat generálni. A szakmai és vezetıi elvárásból adódó stresszt már többen érzékelik, de nem ítélik kezelhetetlennek. Megemlítik ide vonatkoztatva a sok és olykor felesleges adminisztrációs munkát, az elvárásokhoz viszonyított nem megfelelı feltételeket. A tagóvodavezetıi munkának van számos további nehézsége, mely szintén stressz-forrás, ilyenek: a vezetıi és óvónıi szerep összeegyeztetésének kihívása, az irányítási feladat megfelelı végrehajtása, a feladatkiosztás és az értékelés során jelentkeznek konfliktusok, illetve a dolgozók közötti élménykülönbségek kezelése, oldása is okozati tényezı. A II. csoportba tartozók (válaszadók 19%-a) munkáját stresszesnek ítéli, önmagát viszont nem. A személyi konfliktusok nem jellemzıek különösebben körükben sem, viszont ık is hangsúlyozzák az írásbeli feladatok terhét, a dokumentálási kötelezettségük növekedését, a nem megfelelı munkamegosztást és az elvárásoknak való megfelelés kényszerét, mint stressz-befolyásoló tényezıket. A III. csoportba tartozók (válaszadók 43%-a) önmagát és munkáját is stresszesnek érzi. A munkatársi kapcsolatból adódó stressz nem jellemzı probléma, ha esetleg konfliktus adódik, azt kibeszélik és megoldják. Építı közösség jellemzı, számtalanszor feledtetni tudják egymással a gondokat, humorosan állnak a dolgokhoz. A szakmai elvárások és a vezetık felé való megfelelés terén jelentkeznek inkább stresszt elıidézı problémák, jellemzı a megfelelési kényszer és ennél a csoportnál is szerepel a sok adminisztráció problémája, illetve az anyagi biztonság kérdése. A tagóvodavezetık esetében nagyon sok energiát igényel a munkájuk ellátása, igen jó szervezıkézségre és nagy szakmai felkészültségre van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek jól elvégezni irányítási feladataikat, hogy odafigyeléssel kezeljék a munkatársaikat, a kollektíván belül megfelelı munkamegosztást alkalmazzanak, és jó szakmai színvonalat biztosítsanak, várjanak el. Mindemellett óvónıként is helyt kell állniuk az óvodai csoportban, maradéktalanul eleget kell tenniük a határidıknek és a dokumentációs kötelezettségeknek is. Nagy a felelısségük, sok a munkájuk, nehéz egyszerre megfelelni a gyerekek, a szülık, a beosztottak, a felsıbb vezetık elvárásainak, és a szakmai kihívásoknak.

30


Stressz-források: gyerekek A gyermekekkel való foglalkozásból adódó stressz-források között az I. csoportba tartozók (nem / nem választ adók) véleményeként megjelenik a gyermekek körében a mai korra jellemzı kezelhetetlenség, fegyelmezettlenség, akaratosság, szófogadatlanság problémája. Ezek kezelése nagy feladata a nevelıknek, de mivel hivatásszeretet jellemzı körükben, így próbálják a lehetı leghatékonyabban, a legkisebb sérüléssel kezelni a felmerülı nehézségeket, alapjában véve szeretnek a gyermekek között lenni és velük foglalkozni. Munkájuk sok türelmet, szeretetet, toleranciát és nagyfokú empátiát igényel. Nem feltétlen stressz-forrásként, de megoldandó problémaként jelentkezik a gyermekek megfelelı kezelése, irányítása, nevelésük. A családok egy részében a gyermeké az irányító szerep („úgy ugrál a szülı, ahogy a gyerek mondja”), ezt a „dirigáló” szerepet az óvodában már nem alkalmazhatja a gyermek, meg kell tanulnia a közösséghez igazodni, a szabályokat betartani, a szokásokat elsajátítani. Ezekbıl fakadóan sok konfliktushelyzet adódik, mindennapos a gyerekek körében a hiszti, a duzzogás, a dac, a „csakazértis” viselkedés, a rosszalkodás. Vannak ezzel szemben visszahúzódó, vagy a többi gyerek által kirekesztett gyermekek is, akik esetében az ad plusz feladatot a pedagógusoknak, hogy megfelelı módon motiválni tudják ıket is, bevonják a foglalkozásokba és bevezessék, beillesszék a csoport egységébe. Az egyenlı esélyek és egyenlı bánásmód elvárásának való megfelelés talán a legnehezebb dolog az óvodapedagógusok munkájában, illetve hogy minden gyermeket a saját képességének, készségének, fejlettségi szintjének megfelelıen tudjon továbbfejleszteni. Az integrált nevelés, oktatás is elvárás napjainkban az óvodai ellátásban, viszont sok szempontból nehézséget okoz az óvodapedagógusoknak a speciális nevelési igényő (SNI) gyerekek ellátása, hiányos a szakmai ismeretük, felkészültségük ezen a téren és nincs meg teljes mértékben a továbbképzés biztosítása sem részükre. A II. csoportba tartozók (nem / igen választ adók) esetén is jellemzı a gyerekekkel való foglalkozásból adódó stressz. Megjelennek a viselkedési problémák (pl. hiszti) és a nagy csoportlétszám kezelésének nehézsége, illetve a fennálló nagy zajhatásnak az elviselése. Szóba kerül itt is az integrált nevelésbıl adódó probléma, az SNI gyerekek és a magatartási problémákkal küzdı gyerekek nehézkes és megerıltetı kezelése. Stressz-forrásként van említve az az eset, amikor a nevelı kezdeményezése sikertelen, ezt türelemmel próbálják kezelni.

31


A III. csoportba tartozók (igen / igen választ adók) véleménye szerint a gyerekekkel való foglalkozás önmagában is stressz-forrás. Többeknél megjelenik a gyerekek által produkált zajhatás (folyamatos zsinat, zajongás), a gyerekek agresszivitása, már kiskorban jelen van a társaik megfélemlítése, nagyon türelmetlenek, nincs meg a kivárási képességük és a kudarctőrı képességük is alacsony. Sok gyerek viselkedése illetlen, udvariatlan, kezelhetetlenek, érdektelenek és nem állnak rendelkezésre megfelelı pedagógiai eszközök a nevelık számára a fennálló helyzet kezelésére. A káromkodás, a visszabeszélés „természetes” viselkedési forma a gyerekek körében, aki családi környezetbıl vagy a médiából nem hozza magával, az átveszi a társaitól az óvodában. Sok gyerek tiszteletlen, öntörvényőek, akaratosak, egoisták; nincs félelem érzetük, így a legextrémebb dolgokat is képesek elkövetni rengeteg bosszúságot okozva ezzel a pedagógusoknak. (Az egyik nevelı példákat is hozott: gombot dug a gyerek az orrába; lelöki a lépcsırıl a társát, mert siet; füvet, gilisztát eszik; a hecc kedvéért teljesen kinyitja az összes csapot és otthagyja úgy.) A válaszok között megjelenik, hogy stresszet vált ki az is, ha a gyerek felé való kezdeményezése alkalmával nem sikerül megvalósítania az óvónınek a kitőzött célját. Ebben a vizsgálati csoportba két tagóvodavezetı is beletartozik, érdekes volt számomra az İ véleményük, ugyanis az elıbbiektıl eltérıen csupa pozitívumot írtak a gyerekekkel való foglalkozással kapcsolatban. Felüdülésnek tekintik munkájuk ezen részét, megnyugtatónak értékelik a gyerekekkel való foglalkozás feladatát. Egyikük nyitottnak, ıszintének, ragaszkodónak, vidámnak, rugalmasnak, mozgékonynak jellemezte a 3-6 éves korú gyermekeket, akik között álom dolgozni és tartózkodni. A vélemények közötti szembetőnı különbséget valószínősíthetıen az okozza, hogy az óvoda vezetésébıl adódóan rengeteg feladatnak és elvárásnak meg kell felelniük a tagóvodavezetıknek, és amikor a gyerekekkel foglalkoznak, akkor ez a nagy nyomás lekerül róluk, ha csak kis idıre is, és jobban meglátják hivatásuk szépségét, értékeit, illetve a gyereket, mint csiszolható drágakövet.

32


Stressz-források: szülık Az I. csoportba tartozók (nem / nem válasz) körében a válaszadók felének nincs a szülıkkel való kapcsolatból adódóan stressz-forrás, tehát kapcsolatuk zökkenımentes. Egyikük kiemeli a tisztelet fontosságát, azaz, hogy a szülık felé tisztelettel viseltetik, és nem érezteti a „felsıbbséget”, azaz hogy İ az óvónı és adott esetben esetleg jobban tudja mi a (mi lenne a) helyes, ezt tartja a szülıkkel való jó kapcsolat zálogának. Másikuk az empátia, a megértés, a segítıkészség szerepét hangsúlyozza. Minden szülı elfogult a saját gyermekével szemben, ezért körültekintıen kell kezelnie az óvodapedagógusnak minden helyzetet, a szülıkkel közösen kell a problémákra megoldást találni. Egy másik óvónı azt az álláspontot képviseli, hogy, míg a szülık korrektek vele és nem bántják, addig İ is így viszonyul hozzájuk; felháborítja viszont, ha a szülık kétszínőek, gonoszkodók, fukarok, csak a saját gyerekük hasznát nézik. Tagóvodavezetıként úgy tapasztalja az egyik válaszadó, hogy a szülık túlzott elvárásokat támasztanak az óvoda és az ott dolgozó óvodapedagógusok felé. Sok esetben szerepértelmezési zavar jellemzı a szülıkre, vannak olyan nevelési feladatok, melyet a családban kell a gyermeknek megkapnia, ezek közül, van amit áthárítanak a szülık az óvodára. Majdnem teljes mértékben az óvodára bízzák a gyermekük nevelését, a róluk való gondoskodást és a fejlesztésüket. Minden szempontból maximális eredményt várnak, de ık maguk csak alig veszik ki részüket a nevelésbıl, olykor még alapvetı szülıi feladataikat sem látják el megfelelıen, nehéz rábírni ıket a kompromisszumra és a pedagógusok iránti tiszteletük is hagy kívánnivalót maga után. A felsoroltak mind konfliktust eredményez(het)nek, ami jelentıs stressz-forrás a nevelık munkája során. A II. csoportba tartozó (nem / igen válasz) válaszadók véleménye szerint nem túl jellemzı a szülıkkel való kapcsolatból adódó stressz. Ritkán fordul elı konfliktus, ha olykor felmerül egy-egy probléma, azt megbeszélik, megoldják a szülıkkel egyeztetve, a jó kapcsolatteremtésen van a hangsúly. A szülıi elvárások miatti problémára itt is utalnak, abban látják a szülıkkel való konfliktusok okát, hogy az otthoni nevelés és az óvodai nevelés nincs összhangban, illetve ok a szülık gyermekeik felé meglévı túlzott elfogultsága is. A III. csoportba tartozók (igen / igen válasz) véleményeiben a korábbiakban már említett szülıi nevelés és óvodai nevelés nem megfelelı összhangja szerepel, a túlzott szülıi elvárások kérdése és a gyermekek iránti elfogultságuk, mint fı stressz-források. A XXI. századi szülıi igényeknek nehéz maradéktalanul megfelelni a nevelıknek, ami van akinél belsı problémákat eredményez. Gond a szülık következetlensége a gyerekeik felé, ha ezt szokták meg a gyerekek, akkor nehéz az óvodában megtanítani velük a szabályokat, a kötelességeik elvégzésének fontosságát.

33


Vannak szülık, akik érdektelenek, csak a külsıségek számítanak nekik, nem érdeklıdnek az óvodán belüli dolgok iránt és otthon sem foglalkoznak gyerekükkel, ha valamilyen probléma merül fel, akkor egybıl áthárítják a felelısséget az óvodapedagógusokra, ıket tekintik hibásnak. Azt mondják, hogy az óvodai nevelık nem végzik jól a munkájukat. Egyes szülık nincsenek tisztában gyermekük igazi személyiségével, ami sajnos sokszor rossz nevelési formából adódik (túl kényeztetı, túl féltı, túl követelızı). Számos esetben a nevelıket okolják a szülık, pedig sokszor egy kis odafigyeléssel elkerülhetı lenne maga a bonyodalom is. Valós probléma, hogy gyerekek ruhái, az óvodába bevitt játékai olykor elkeverednek, ezt jelzik a szülık a dajkáknak, vagy az óvónıknek, de ha belegondolunk, hogy egy-egy óvodába 75-140 gyermek jár, azok mindegyikének holmiját nem tudják figyelemmel kísérni a nevelık. A probléma egyszerően megoldható lenne, ha a szülık belerajzolnák gyermekük jelét az óvodába behozott holmikba, vagy csökkentenék az otthonról hozott játékok mennyiségét. (Van olyan óvoda egyébként, ahol szabályozzák ezt, ugyanis nem engedik az otthoni játékok bevitelét az óvodába, megelızve ezzel a gondokat.) Konfliktusforrás még, hogy a szülık a dajkákat faggatják a gyermekükrıl, pedig tudják, hogy nem adhatnak felvilágosítást, csak az óvónık. Nehéz feladat megtalálni az egyensúlyt a szülıkkel való kapcsolatban, fontos mindkét részrıl a nyitottság, az alkalmazkodás, az információáramlás biztosítása és a megfelelı kommunikáció, ezek nélkül folyamatos konfliktusok lesznek, ami állandó stresszt eredményez. Ilyen közegben pedig nem lehet hatékonyan dolgozni, tehát mindenképp meg kell keresni a középutat, olyan megoldásokra kell törekedni, mely mindkét félnek elfogadható.

Munkahelyi stressz-kezelés módszerei A stressz-források sorra vétele után a következı kérdésben a stressz-helyzetek kezelésérıl érdeklıdtem a kérdıívet kitöltıktıl. A válaszolók legtöbbje a problémák megbeszélését említi módszerként, a közös megoldáskeresést, illetve mások eleve kerülni próbálják a konfliktushelyzeteket, a vitát, vagy elengedik a fülük mellett a negatív hatásokat, azaz nem foglalkoznak velük. Mások stressz-oldással próbálkoznak, olyan tevékenységeket végeznek, mely örömmel tölti el ıket, pozitív energiákat szabadít fel (pl. meditáció, zenehallgatás). A tagóvodavezetık részérıl megjelenik a diplomatikusság módszere, a példamutatás fontossága, a higgadt stílus és az értı figyelem alkalmazása, emellett hangsúlyozza egyikük a kollegák segítését is a konfliktushelyzetek megoldásában. Alkalmazzák a szakirodalom anyagát és önképzést is végeznek. Megemlítik a stressz családon, otthon, vagy a munkatársakon való „lecsapódását”, mint következményt, elıfordul a hallgatás módszere, vagy az ellenkezıje: az agresszív véleménynyilvánítás is. Az egyik válaszadó megfogalmazása szerint: „Néha ordítani tudnék az idegességtıl, a stresszt jelenleg gyógynövényalapú feszültségoldóval kezelem, aminek a számláját szívesen kifizettetném néhány szülıvel.” 34


A mélyinterjú tapasztalatai A vizsgálódásom során harmadik módszerként mélyinterjút készítettem egy tagóvoda vezetı óvodapedagógusával. Az interjú elején felvázoltam beszélgetésünk célját és körvonalaztam az érintett témákat. Ezt követıen az interjúalanyról és munkahelyérıl győjtöttem adatokat. Az interjúalany végzettségét tekintve felsıfokú végzettséggel rendelkezik, óvodapedagógus szakon. Tudásának szinten tartása érdekében folyamatosan részt vesz az óvodai neveléssel és intézményvezetéssel kapcsolatos elıadásokon és továbbképzéseken. Az interjúalany munkahelyi feladatai között szerepel az óvodás korú gyerekek gondozása, nevelése, oktatása, folyamatos személyiség- és képességfejlesztésük, a nagyobb gyerekeknél pedig az iskolaérettségre való felkészítés is. Munkabeosztását tekintve, hetente legalább 24 órát tölt óvodai csoportban aktívan a gyerekekkel foglalkozva, a további munkaidejét pedig az óvoda irányításából és mőködtetésébıl adódó szakmai feladatokra fordítja. Ez utóbbiba beletartozik a tagóvoda személyi állományának irányítása (azaz a helyi dolgozókkal való foglalkozás) és az óvoda zavartalan és folyamatos mőködését biztosító szakmai feladatok megfelelı elosztása. Az óvodában létszám tekintetében minden munkatársnak megvan a maga feladata, így ha valamilyen probléma közbejön (például valaki betegszabadságra kényszerül, vagy valamilyen továbbképzésen kell részt vennie stb.) akkor az óvodai munkát át kell szervezni. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a vezetı maga is ismerje az irányítása alatt dolgozó kollegákat, hiszen csak így tudja megfelelıen elosztani az adódó feladatok. Tudnia kell, hogy kire mit lehet rábízni és milyen teherbírás jellemzı az egyénre. A munkatársak ismerete mellett hangsúlyozta az interjúalany a magas szintő szakmai felkészültség fontosságát is, hiszen csak akkor képes az ember az egyes részfeladatokat megfelelıen elvégeztetni a kollegákkal, ha ı maga is tudja, hogy mely munka során milyen tennivalók várnak az óvodapedagógusra és azt miképp kell végrehajtani. Kiemelte még a rugalmasság, a gyors helyzet-felismerési képesség és a korrekt problémamegoldás szükségességét is, hiszen a közel száz fıs gyermeklétszám már elég nagy szám ahhoz, hogy napi rendszerességgel történjenek elıre nem betervezett dolgok, melyeket ott és azonnal meg kell tudni oldani. A személyi kérdések mellett külön figyelmet kell fordítania interjúalanyomnak a tanügyi kérdésekre, a szakmai elıírásokra, a törvényi rendelkezések betartására, illetve a gazdálkodással kapcsolatos dolgokra is. Ezek mellett igazodnia kell az intézmény felsı vezetése által elvártakhoz mind a tagóvoda mőködtetését illetıen, mind pedig a nevelésszakmai kérdésekben. Elvárás az intézményvezetıvel és a többi tagóvoda vezetıjével való folyamatos kapcsolattartás és eszmecsere. Egészségi állapotát jónak ítéli interjúalanyom, véleménye szerint az óvodai munka nem tartozik a túlzottan megerıltetı fizikai igénybevételt követelı munkák közé, de meglátása szerint a szellemi és a lelki igénybevétel viszont számottevı.

35


Az óvodai környezet kialakítása során anyagi lehetıségeik függvényében mindent elkövetnek, hogy a munkahelyi atmoszféra a lehetı legjobb legyen. Gyermekbarát megoldásokat alkalmaznak az óvodai berendezéseknél, illetve az épület és az óvodaudvar kialakítása során is arra törekszenek, hogy higiénikus, funkcionálisan jól használható, biztonságos környezet, illetve kellemes és barátságos légkör legyen jellemzı, ahol szívesen tartózkodnak a gyerekek mellett az itt dolgozó kollegák és az ide érkezı szülık, vendégek is. A helyhiány sajnos alapprobléma az óvodában, emiatt a csoportszobákban csak a legszükségesebb gyermekbútorok férnek el, nincs lehetıség rá, hogy a pedagógusok normál mérető felnıtt bútorokat használhassanak. Ebbıl adódóan elıfordulnak egészségügyi problémák a dolgozók körében, például rossz testtartás, vagy hátfájás. Ezt mozgással próbálják ellensúlyozni, azaz a csoportfoglalkozásokon célirányosan olyan tornagyakorlatokat is végeznek a nevelık a gyerekekkel együtt, melyek a hátizmokat dolgoztatják. Az egészséges életmód fontos kérdés az óvodában. Az étkezést mind a gyerekek, mind a dolgozók részére az intézmény központi konyhája biztosítja, ahol dietetikai elıírásokat figyelembe véve állítják össze az étrendet. Az ételek tehát nem helyben készülnek, de az igényeiket és észrevételeiket továbbítani tudják az óvodából a központi konyha dolgozói felé. Ha az óvodás gyerekek közül valakinek egészségügyi problémája van az étkezésbıl kifolyólag (pl. ételallergiás), arra fokozottan odafigyelnek a nevelık és a szülıkkel egyeztetve keresik meg a gyermek számára legjobb megoldást. Odafigyelnek a gyerekek megfelelı folyadékbevitelére és gyümölcsfogyasztással biztosítják a szervezet vitaminokkal való ellátását. A higiéniára különösen nagy figyelmet fordítanak, folyamatos takarítással, a játékok és egyéb eszközök

fertıtlenítésével,

illetve

környezetbarát,

egészségre

ártalmatlan

tisztítószerek

alkalmazásával vigyáznak az óvodába tartózkodók egészségére. A takarítási munkálatokat végzı kollegáknak biztosítanak védıfelszerelést (maszkokat, gumikesztyőt stb.). A gyerekek napi rutinjába kezdettıl fogva beépítik az alapos kézmosást és a személyes higiénia biztosításához szükséges ismereteket (étkezés utáni fogmosás, helyes WC használat stb.). Az épületen belüli levegı tisztaságát folyamatos szellıztetéssel biztosítják, illetve légtisztító berendezést, sólámpát és illóolajas párologtatást alkalmaznak. Az egészségvédelem fontos összetevıje a dohányfüst mentes környezet biztosítása is, az óvoda egész területén tilos a dohányzás, illetve az alkoholfogyasztás sem megengedett. Ezek mellett elıírás a kötelezı üzemorvosi vizsgálaton és a szőrıvizsgálatokon részt venni minden dolgozónak. A stressz kérdéskörére rátérve interjúalanyom önmagát nem tartja stresszesnek, viszont a munkáját igen. A sok, szerteágazó feladatból, a megfelelési kényszerbıl, a felelısséggel teli munkakörbıl, az irányítási feladatokból és a szoros idıbeosztásból adódó dolgokat emelte ki, mint az ıt érintı legfıbb stressz-források. 36


A vezetıi munkából következı feladatok ellátása bonyolult szervezési munkát követel meg interjúalanyomtól, de ettıl is nagyobb odafigyelés és több türelem szükséges a dolgozókkal kapcsolatos feladatok ellátása során. Nehéznek érzi a kollegák közötti munka kiosztását, a dolgozók teljesítményének értékelését, és a munkatársak közötti vitás kérdések rendezését, ugyanis egyes esetekben nagyon nehéz jól dönteni és igazságosnak lenni, éppen ezért ezen területeken folyamatos konfliktusok jellemzıek, aminek kezelése nem kevés energiával jár és folyamatos igénybevételt jelent, sokszor feszültséget és belsı szorongató érzést tapasztal ebbıl fakadóan. Megemlítette még a szülıkkel való kapcsolatból adódó nehézségeket, ami nem gyakori és nem mondható folyamatosnak, viszont egy-egy esetben intenzitását tekintve igen nagy. Általánosságban az jellemzı, hogy sikerül megtalálnia a szülıkkel a közös hangot és zömében a közös gondolkodás és vélemény is adott. Olykor elıfordulnak viszont problémás esetek, melyek megoldása elsıre szinte lehetetlen, értelmetlen és felesleges „kínlódásnak” tőnik, ami igen nagy belsı feszültséget generál. Az ilyen problémás esetek olykor igen hosszan elhúzódnak, mert a szülık elfogultak gyermekük felé, így nehezen látják be a hibáikat, nehéz felismertetni velük a probléma gyökerét. Nagyfokú türelemre és empatikus kézségre van szükség, hogy végül sikerüljön megtalálni a konfliktus megoldásának módját úgy, hogy az a gyermek szemszögébıl, az ı fejlıdését tekintve legyen a legmegfelelıbb. Olykor a szülı elgondolása nem feltétlen egyezik a gyerek számára legjobb megoldással, ilyenkor a szülı terelgetése, meggyızése is a pedagógus feladata, ami igen nehéz, mert sok esetben ellenséges viselkedés és elzárkózás a válasz a szülık részérıl. A tapasztalat azt bizonyítja interjúalanyomnak, hogy ilyen esetekben a helyzet tényszerő feltárása, részletes végiggondolása, illetve a szóba jöhetı lehetıségek felvázolása sokat segít, vagy, ha ezek sem eredményesek, akkor az a legjobb, ha egy kívülálló, független, szakmailag kompetens egyént hívnak segítségül, aki segít feloldani a konfliktust és megtalálni a kompromisszumos megoldást. Interjúalanyom a gyerekekkel való foglalkozásból adódó stressz-forrást nem tudott említeni beszélgetésünk során. A munkájában felmerülı egyéb elvárások sokkal szétforgácsolóbbak, nehezen kezelhetık, viszont a gyerekekkel való foglalkozás örömmel tölti el, szinte stressz oldóként érzékeli. Hangsúlyozta a gyerekek nyitottságát, ragaszkodását, bizonyos fokú gyámoltalanságukat, jelentıs tudásvágyukat, mindent kipróbáló és mindenre kész lényüket. Mindez megadja az alapot a velük való foglalkozáshoz, a fejleszthetıségükhöz, hiszen tudásszomjuk, folyamatos érdeklıdésük és nyüzsgésük magával ragadja a felnıtt embert is, aki így nem „ragad le” hol-mi határidıkön vagy problémákon, hanem társaságukban felüdül, megnyugszik és a korábban bonyolultnak vagy idegesítınek tőnı dolgokat is másképp látja, sıt, egy csapásra megoldja a korábbi problémát. A stressz-kezelésre vonatkozóan folytattuk beszélgetésünket, a gyerek, mint „gyógyír” már elhangzott, emellett az azonnali problémakezelés fontossága került hangsúlyozásra azaz, hogy rögtön meg kell beszélni, ha valamily gond adódik és közösen megpróbálni megkeresni a megoldást. 37


Fontos a pozitív gondolkodás, az elıretekintı látásmód, az újra való nyitottság és a kompromisszumra való hajlandóság. Az embernek meg kell tanulni, hogy figyelni tudjon másokra, hogy higgadt tudjon maradni a problémás helyzetekben is, illetve késznek kell lennie beismerni a hibáit, tévedéseit adott esetben. Nélkülözhetetlen a megfelelı önkép és a jó önismeret, más emberek ismerete, a hiteles kommunikáció és az emberekkel való kapcsolat kialakításának a képessége. Mindez elısegíti a stresszes helyzetek megelızését, illetve a stressz-kezelést. Jótékony segítık lehetnek még a témában publikált szakirodalmi írások, internetes portálok, illetve neves szakemberek témához kapcsolódó elıadásai, esetleg konfliktuskezelı tréningek vagy a konfliktus-oldás módszereit bemutató programok. Beszélgetésünk végéhez közeledve afelıl érdeklıdtem, hogy milyen változtatásokat szeretne interjúalanyom a munkahelyén eszközölni az egészségmegırzés érdekében, illetve a stresszhelyzetek csökkentése, hatásos feloldása végett. Az egészségmegırzés tekintetében nem tervez nagyobb változásokat, véleménye szerint a jelenlegi helyzet összességében jó, ennek fenntartása, adott esetben fejlesztése a cél. Az óvodai lét komfortjának biztosítása érdekében hangsúlyozta az óvodaépület folyamatos állagmegóvását, fejlesztését, az udvar, az udvari játékok és egyéb építmények korszerősítését, az esztétikus, barátságos, vidám, kényelmes és biztonságos külsı és belsı óvodai környezet kialakítását. Oda kell figyelni a megfelelı testmozgásra, ha lehet, akkor a szabadban kell erre irányuló tevékenységeket végezni (közös torna, kerékpározás, úszás stb.). A test mellett különösen fontos a lélek és az érzelem, ebbıl következıen pedig az emberekkel való megfelelı bánásmód, az emberi értékek ápolása. A stresszes helyzetek megelızısére kell törekedni, ebben nagy segítség a folyamatos kommunikáció, a dolgok korrekt átbeszélése, a félreértések minél hamarabbi megvilágosítása. Emellett tisztelettel kell viseltetni egymás iránt, mind a kollegák felé, mind a szülık felé, mind pedig a gyerekek felé. A szülıkkel és gyerekekkel való kapcsolat során nagyon fontos az elsı benyomás, azaz, hogy mit tapasztal a gyermek és szülıje az óvodába érkezve. A kedvesség, a nyitottság, a segítıkészség a kulcsszavak a szülık és a gyerekek felé, ami nem csak az elsı találkozáskor fontos, hanem a szülıi értekezleteken és a napi találkozások során folyamatosan. Közös szabadidıs programok szervezése (pl. kirándulások, versenyek, alapítványi rendezvények stb.) nagyban elısegítik a jó kapcsolat kialakítását a szülık és a pedagógusok, a gyerekek és az óvoda, illetve az óvodában dolgozó kollegák között is. A problémák során nagyon oda kell figyelnie a pedagógusoknak a hangnemre, a stílusra és a testbeszédre, a megfelelı kommunikációs forma megtalálása sok konfliktushelyzetet meg tud elızni, ezáltal az egyik legfontosabb stressz megelızési módszer. Ha pedig már adott a probléma, akkor a megoldásra kell koncentrálni, a korrekt helyzet-meghatározás és a megoldási lehetıségek sorra vétele nagy segítség lehet a stresszes helyzetek kezelése során. Beszélgetésünk záró gondolata: A problémák nem feltétlenül problémák, inkább megoldásra váró feladatok. 38


Következtetések és javaslatok Vizsgálódásom eredményeinek sorra vétele alapján elmondható, hogy az Egyesített Óvodai Intézmény óvodapedagógusai zömében elégedettek a munkahelyük higiéniai körülményeivel, az egészségmegırzés és egészségvédelem terén viszont már érzékelnek problémákat, hiányosságokat és vannak ezirányú elvárásaik, szeretnének erre vonatkozóan fejlesztéseket munkahelyükön. A szakmai munkájukból adódó feladatok sok esetben stressz-forrásnak tekinthetık. A munkatársi konfliktusokat zömében megbeszélik és megoldják egymás között. A vezetıi igények és a szakmai elvárások miatt felmerülı problémák kezelése már nehezebb és sokrétőbb, de többségben megoldást találnak rá. A gyerekekkel való foglalkozáshoz és a szülıkkel való kapcsolathoz sok figyelem, türelem és odaadás szükséges az óvodapedagógusok részérıl, fontos megtalálni a közös hangot, az egyéni motivációt és a megfelelı kommunikációs formát. A jelenlegi helyzetben, amikor a gazdasági válság sok családot hozott anyagilag nehéz helyzetbe, még inkább fontos a nevelık stílusa, hiszen a szülıknek is meg kell harcolniuk a napi problémáikkal és olykor, lehet hogy egy-egy jó szó vagy mosoly is nagyban hozzájárul lelkiállapotuk javításához, úgy pedig gyermekeik felé is nyitottabbak, és türelmesebbek lesznek. Emellett az óvodapedagógusok gyerekekhez való odafordulása is oldhatja a családban fennálló feszültséget, segítheti a gyermeket a számára ismeretlen feszült légkör feldolgozásában és biztosíthatja számára az óvoda a biztos pontot, a nyugodt környezetet. Figyelemmel, megfelelı lehetıségek biztosításával és ésszerő tettekkel elısegíthetı a stresszhelyzetek csökkentése, ami jelentıs az egészség megırzése szempontjából is. A problémák megoldásához, a stressz-helyzetek kezeléséhez fontos a pozitív gondolkodás, a kompromisszumkészség, a megbocsátásra való hajlandóság, a tolerancia, mások elfogadásának képessége, a nagyfokú szakmai felkészültség, elhivatottság, a beleérzı képesség, az odafigyelı készség, a barátságos stílus, az érthetı kommunikáció, a humoros helyzetkezelés, a megfelelı saját kontroll… Hatékony stressz-oldási gyakorlatok alkalmazása elkerülhetetlen ebben a munkakörben, a nagyfokú felelısség és elvárások igencsak igénybe veszik a nevelıket, de amikor egy-egy érdeklıdı, tudásszomjjal teli, mosolygós gyermekszempár rájuk néz, vagy amikor játék közben együtt nevethetnek, mókázhatnak a gyerekekkel, azok a pillanatok feledtetik a sok nehézséget és nagy hajtóerıt adnak a további munkához. Én magam egészséges munkakörülményeket és hatásos stressz-kezelési módszereket kívánok a továbbiakban az intézmény dolgozóinak. A munkahelyi egészségmegırzés terén és a munkával összegfüggı stressz-helyzetek csökkentésére a következıkben ismertetett javaslatok megvalósítása eredménnyel járhat az intézményen belül.

39


- Az egészségmegırzés érdekében továbbra is biztosítsák a dolgozók üzemorvosi ellenırzését, a szőrıvizsgálatokon való részvételt. - Még egészségesebb étrend kerüljön összeállításra, figyeljenek a vitamin ellátásra és a védıitalt folyamatosan biztosítsák. Munkaruhaként ne csak a köpenyt és a papucsot nyújtsák a nevelıknek, hanem a további munkaruházat költségét is térítsék meg. - Óvodaépületek állagmegóvása, esztétikus, változatos környezet kialakítása javasolt, illetve a magas színvonalú óvodai ellátás nyújtásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása. Külön öltözı kerüljön kialakításra az óvodákban. Helyhiány miatt jelenleg nem megoldható a csoportokban a felnıtt bútorok használata, egészségmegırzési szempontból jó lenne ezt megoldani. - Kisebb létszámú óvodai csoportokat szervezzenek és lehessen újra enyhe büntetési formákat alkalmazni a gyerekek körében, ezáltal visszahozható a nevelık tekintélye. Csökkentsék az adminisztrációs munkát. - Szükséges lenne megfelelı pedagógiai munkát segítı szakember, jó lenne munkahelyi pszichológus, aki bármikor rendelkezésére áll a nevelıknek. Szervezzenek közös tréningeket (pl. SZI kommunikációs tréning); legyenek mentálhigiénés tréningek, konfliktuskezelési tréningek, biztosítsák Gordon-tréningen való részvétel lehetıségét. - Informatív szülıi értekezletek, a szülıkkel való jó kapcsolat kialakulásának ez az alapja. Ne csak a szülıknek legyen joga az óvodában folyó munkát minısíteni, hanem a dolgozóknak is legyen joguk minısíteni az óvodában folyó dolgokat, illetve véleményezhessék az otthon 3 év alatt végzett szülıi munkát és gyermekük óvodás évei alatt mutatott szülıi hozzáállásukat is. - A munkahelyi problémák, konfliktusok azonnal legyenek kezelve, ne a „magunk elıtt tologatás” módszere legyen jellemzı. Csak az azonnali problémamegoldásnak van súlya és hitele. - A kollektívában legyenek közös programok, beszélgetések, melyek nem óvodai jellegőek. Szükséges közös kirándulások és programok szervezése. - Napi néhány perces frissítı torna a dolgozóknak, relaxációs gyakorlatok kis csoportokban, egyéb stresszoldó tevékenységek biztosítása (pl. jóga). Alakítsanak ki Fitness-termet alapvetı mozgást segítı gépekkel. Heti egy alkalommal masszır / gyógytornász vegye kezelésbe a nevelıket. Biztosítsák masszírozó ágy használatát, illetve bokszzsákot az idegesség, stressz levezetésére.

40


Irodalomjegyzék Szervezetre vonatkozóan: 1. Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Egyesített Óvodai Intézmény, Hajdúszoboszló, 2008 www.egyovig.hu/letoltes/szmsz.pdf (2010. január 31.) 2. Intézményi önértékelés 2004-2008, Hajdúszoboszló www.egyovig.hu/letoltes/onertekeles.pdf (2010. január 31.) 3. Intézményi jövıkép www.egyovig.hu/letoltes/jovokep.pdf (2010. január 31.) 4. Kiinduló helyzet, bemutatás www.egyovig.hu/letoltes/kiindulo.pdf (2010. január 31.) 5. Intézményi honlap www.egyovig.hu (2010. január 31.) 6. Hajdúszoboszló város honlapja www.hajduszoboszlo.hu (2010. január 31.) Elméleti alapok: 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15.

16.

Egészség – EU (Az Európai Unió közegészségügyi portálja) http://ec.europa.eu/health-eu/index_hu.htm (2010. február 10.) Európai Bizottság – Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlıség – Munkahelyi egészség és biztonság http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=148&langId=hu (2010. február 10.) Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Budapest, 2001. Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés, Budapest, 2002. www.jfk.szie.hu/files/docs/nevelestudomanyi/munkapszichologia/munkahelyistressz.pdf (2010. január 31.) Lelki titkaink - www.lelkititkaink.hu/stressz.html (2010. január 31.) A munkával összefüggı stressz, Európai Munkavédelmi Ügynökség www.lelkititkaink.hu/munka_stressz.pdf (2010. január 31.) Selye János: Stressz distressz nélkül, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983 Startlap - http://stressz.lap.hu (2010. január 31.) Sulinet: Az egészség ırzı-védı programja http://vic.mkm.sulinet.hu/matek/adatok/egeszseg/1.htm (2010. február 10.) WHO (Egészségügyi Világszervezet): National Mental Health Policy 2001-2005, Jakarta, 2001 www.searo.who.int/LinkFiles/On-going_projects_Indo_MHP-2001.pdf (2010. február 10.) Wikipedia: Egészség http://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g (2010. febr. 10.) Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/elef/index.html (2010. február 14.) Bényi Mária, dr: Munkahelyi egészség/betegség http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/elef/kal_benyi.html (2010. február 14.) Országos lakossági egészségfelmérés 2003 (OLEF 2003) : gyorsjelentés http://www.oszmk.hu/dokumentum/OLEF_2003/KIADVANY_Gyorsjelentés_OLEF2003.pdf (2010. február 14.) Bényi Mária, dr, Németh Renáta, Kéki Zsuzsa: Balesetek, sérülések a magyar Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai alapján, 2003 www.oszmk.hu/dokumentum/OLEF_2003/Balesetek_serulesek_a_magyar_OLEFadatai_alapja n_2003.pdf (2010. február 14.) Berde Csaba, dr. [et al.]: Útmutató az Emberi erıforrás tanácsadó szak gyakorlati tanulmányának elkészítéséhez, Debrecen, 2009. 41


Mellékletek Tagóvodák fényképei APRÓNÉP Óvoda

ARANYKAPU Óvoda

BAMBÍNÓ Óvoda

LIGET Óvoda

LURKÓ Óvoda

MANÓKERT Óvoda

MESEVÁR Óvoda

SZIVÁRVÁNY Óvoda.

Forrás: Intézményi honlap - www.egyovig.hu

42


Kérdıív minta Tisztelt Hölgyem / Uram! Sándor Judit vagyok, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Karán tanulok Emberi erıforrás tanácsadó szakon. Egyik tanulmányi kötelezettségem egy esettanulmány készítése, melynek témája a munkahelyi stressz-helyzetek és egészségmegırzı intézkedések. Vizsgálatom helyszínéül a hajdúszoboszlói Egyesített Óvodai Intézményt választottam. Kutatásom Császi Lászlóné intézményvezetı engedélyével történik. Tanulmányom elkészítéséhez szükségem van az Ön közremőködésére is, ezért kérem, segítse munkámat az alábbi kérdıív kitöltésével! Arra keresem a választ, hogy a napi tevékenységei során milyen stressz-források vannak jelen a munkahelyén, valamint milyen egészségmegırzı intézkedéseket érzékel munkája során, illetve mit tesz Ön az egészsége érdekében, a stressz visszaszorítása végett és hogyan kezeli a stressz-helyzeteket. A kérdıív kitöltése önkéntes és névtelen. Kérem, hogy a válaszait próbálja a lehetı legpontosabban megfogalmazni, úgy hogy minden lényeges dolog szerepeljen a leírtakban. A tényközlés mellett akár konkrét eseteket is vázolhat, ha ezzel pontosítja a mondanivalóját. Eredményes munkát kívánok!

Kérdıív Neme:

nı

férfi

Kora: ...................................................................

Foglalkozása/munkaköre: ................................................................................................................... Fı feladatai: ......................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. Munkaideje, munkabeosztása: ............................................................................................................ .............................................................................................................................................................. Egészségi állapota:

kiváló

jó

lehetne jobb

elfogadható

rossz

Milyennek találja munkahelyi környezetét az egészségre vonatkoztatva? ......................................... .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. Milyen egészségmegırzı intézkedéseket tapasztal munkahelyén? .................................................... .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. Mit tesz a saját egészsége megırzéséért? ........................................................................................... .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. 43


Stresszesnek tartja magát?

igen

nem

És a munkáját?

igen

nem

Stressz-források a munkahelyén: Vezetıi elvárások miatt és munkatársi kapcsolatokból adódóan: ......................................................... ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Gyerekekkel való foglalkozásból adódóan: .......................................................................................... ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Szülıkkel való kapcsolatból adódóan: .................................................................................................. ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Egyéb okok miatt: ................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Hogyan kezeli a stressz-helyzeteket?..................................................................................................... ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Milyen változtatásokat vagy újításokat szeretne a munkahelyén az egészségmegırzés érdekében, illetve a stressz-helyzetek csökkentése, feloldása végett? .................................................................... ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Dátum: ................................................................... 44

Köszönöm a segítségét!


Mélyinterjú vezérfonala •

Interjú célja, az érintett témák (egészség, stressz)

•

Interjúalany jellemzıi és munkahelyi adatok

•

Interjúalany munkahelyi feladatai

•

Interjúalany egészségi állapota

•

Munkahelyi adottságok az egészség tükrében

•

Egészségmegırzı intézkedések, egészségvédelem a tagóvodában

•

A stressz kérdésköre: stresszesnek tartja-e önmagát, illetve a munkáját

•

Interjúalanyt érintı stressz-források (vezetıi munka, szülıkkel való kapcsolat, gyerekek)

•

Általa alkalmazott stressz-kezelési módszerek

•

Munkahelyén javasolt változtatások az egészségmegırzés érdekében

•

Javaslatai a munkahelyi stressz-helyzetek csökkentésére, kezelésére, feloldása végett

45

STRESSZ-FORRÁSOK ÉS EGÉSZSÉGMEGÖRZÉS

Recommend Documents