A stressz fogalma
A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS
megterhelés Ö igénybevétel. (stress) (strain) Megterhelés (stress): minden olyan ráhatás, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait befolyásolja. Igénybevételnek (strain) nevezzük a megterhelések hatására bekövetkező, egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkció-változások összességét.
A stressz fogalma
A stressz fogalma
stresszor Ö stressz Ö stresszreakció (stressor) (stress) (stress reaction) Stressz (stress): pszichológiai feszültség állapota, amelyet az emberre ható stresszorok (stressor) idéznek elő
A stressz és a munkavégzés hatékonysága
Selye János: általános adaptációs szindróma (General Adaptation Syndrome = GAS) A GAS három szakasza:
Alarm
reakció
Rezisztencia
Kimerülés
A stresszkeltő események jellemzői 1. Traumatikus események: háború, földrengés, balesetek, az egyéni élet nagyobb fordulatai (házastárs halála, válás, börtön, próbatételek, belső konfliktusok, stb.). A befolyásolhatatlanság és bejósolhatatlanság növelik a stressz súlyosságát (mentők, tűzoltók, baleseti sebészek). A "tanult tehetetlenség" elmélete: a kellemetlen és befolyásolhatatlan események fásultsághoz és depresszióhoz vezetnek.
1
A stresszkeltő események jellemzői 2. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Börtön 63 Közeli családtag halála 63 Baleset vagy betegség 53 Házasságkötés 50 Állás elvesztése 47 Nyugdíjazás 45
A stresszkeltő események jellemzői 4. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK Probléma anyóssal, apóssal 29 Kitűnő személyes teljesítmény 28 Feleség munkába állása vagy munka abbahagyása 26 Iskola kezdete vagy vége 26 Életkörülmények változása 25 Személyes szokások megváltozása 24 Vita a főnökkel 23 Költözés 20
A stresszkeltő események jellemzői 3. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK Terhesség 40 Szexuális problémák 39 Új családtag befogadása 39 Üzleti problémák 39 Anyagi helyzet változása 38 Közeli barát halála 37 Új munkaterület 36 Új beosztás a munkahelyen 29 Gyermek elköltözése otthonról 29
A stresszkeltő események jellemzői 5. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK Iskolaváltoztatás 20 Hobbiváltoztatás 19 Templombajárási szokások megváltozása 19 Társasági szokások megváltozása 18 Alvási szokások megváltozása 16 Étkezési szokások megváltozása 15 Üdülés 13 Karácsony 12 Apróbb szabálysértések 11
Pszichológiai reakciók a stresszre
Válasz a stresszre
Evolúciós eredetű ún. fight or flight reakció Fiziológiai reakciók Kognitív kiértékelés:
Megküzdés:
emócióközpontú
problémaközpontú
Szorongás: "aggódás", "félelem", "feszültség", "rossz előérzet", stb. kellemetlen érzelmek. "Poszttraumás stresszbetegség" alakulhat ki, ha az ember olyan eseményeken megy keresztül, amelyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét. Ennek tünetei: (a) süketség a világra, érdektelenség, (b) a trauma állandóan visszatérő újraéledése, valamint (c) alvászavar, koncentrációs nehézségek és túlizgatottság. Harag és agresszió, frusztráció és agresszió. "A" és "B" típusú személyiség.
2
Környezeti tényezők Otthoni/munkahelyi egyéni élet Fizikai állapot/kondíció Határidők
Stressz folyamat
A fenyegetés megítélése
Egyéni tényezők Személyiség jellemzők Attitűdök Demográfiai jellemzők
STRESSZÁLLAPOT Coping Sikeres Megoldott problémák
Sikertelen pl.: túlzott dohányzás
Várhatóan stresszteli munka jellemzői A MUNKA
Munkafeltételek
Változások Túl sok a munkában utazás
A hibák Munka túlterhelés/ büntetése alulterhelés Mennyiségi /minőségi
Kellemetlen feltételek Túlzott és alkalmatlan időbeosztás Időnyomás és határidők Fizikailag megterhelő feladatok
Zavart/kínos helyzet Munka elégedetlenség Fenyegetés Dohányzás/Ívás Alacsony önbecsülés Munka feszültség Magas koleszterin Szívkoszorúér megbetegedés
Hosszútávú hatás pl.: szívpanaszok (Cooper, Cooper, Ecker, 1988)
Egyéni tényezők szerepe a stressz kialakulásában
A kontroll helye: a közreműködő és a fatalista, aki hisz
saját erejében, képességeiben és személyiségében (belső kontrollos)
Egyéni tényezők szerepe a stressz kialakulásában Megküzdési stratégiák: gyenge megküzdő (Folkman & Lazarus, 1980) Optimizmus: a stressz ellen
vagy
Probléma
fókuszú megküzdés
Társas támogatás igénylése Vs.
pesszimizmus: a küzdelem feladása
a szerencsében, a véletlenben, a sorsban, a végzetben, mások hatalmában (külső kontrollos)
Az A típusú magatartás: a versengő, őrült menedzser
A munkahelyi stressz forrásai (Cooper - Marshall, 1980)
Egyéni tényezők szerepe a stressz kialakulásában Keménység/ szívósság: a stressz, mint kihívás (Kobasa, 1989) A „szívós” emberek jellemzői:
Magas
elkötelezettség ( munkához és egyéb tevékenységekhez)
Kontroll: a fontos eseményeket befolyásolni képes
Kihívás: a változásokat kihívásként értelmezi
1. A munkából eredő faktorok:
munkafeltételek
túlterhelés
a munkában
2. Szervezeti szerep
szerep
kétértelműség konfliktus
felelősség
más szerepstresszorok
szerep
3
A szerep stressz forrásai a munkában
A munkahelyi stressz forrásai II.
3. Munkahelyi kapcsolatok
kapcsolat a felettessel a beosztottal a kollégákkal 4. Karrier (fejlődés)
a stabilitás hiánya
a státusz inkogruitás 5. A szervezeti struktúra és légkör 6. A szervezeten kívüli stressz 7. A szervezet mint stressz
A szerep stressz forrásai a munkában
Szerep konfliktus
Konfliktusos
munkakövetelmények feladatok követelményeinek megoldását a személy nem szereti vagy nem illeszkedik a munkafeltételekhez
Fiziológiai megterhelés (Cooper, 1988. in: Furnham, 2001)
A
Szerep kétértelműség:
Tisztázatlan
felelősség és munkaterület világos célok hiánya a szerepben
A munkával kapcsolatos fenyegetések a fizikai és a mentális egészségre
Inadekvát információk a munkaszerepről
Alacsony munka elégedettség, önbizalom, munkamotiváció
Magas munkával kapcsolatos feszültség
A munka elhagyásának szándéka
Elégedetlenség az élettel
A
Stresszteli kapcsolatok a munkában Vezetők
Kollégák
Beosztottak
A figyelembevétel hiánya A munka nyomás
Elszigetelés Rivalizálás Politikai nyomás Nehéz helyzetekben a támogatás hiánya
Követelmény a részvételre Nem illeszkedik az aktuális hatalomhoz A részvétel konfliktusa, szemben a magas teljesítménnyel A státusz elvesztésétől való félelem Az együttműködés visszautasítása
ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK
A KIÉGÉS (BURNOUT) JELENSÉGE
MASLACH (1982) 1. ÉRZELMI KIMERÜLÉS 2. ELSZEMÉLYTELENEDÉS 3. AZ EGYÉNI TELJESÍTMÉNY CSÖKKENÉSE
4
CHERNISS FEJLŐDÉSI MODELLJE (1980)
ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK PINES, ARONSON, KAFRY (1981)
1. ÉRZELMI, FIZIKAI ÉS MENTÁLIS ELFÁRADÁS 2. AZ ELHAGYATOTTSÁG, SEGÍTSÉG NÉLKÜLISÉG, REMÉNYTELENSÉG ÉRZÉSE 3. A MUNKÁVAL ÉS AZ ÉLETTEL KAPCSOLATBAN A LELKESEDÉS TELJES HIÁNYA 4. ALACSONY ÖNBECSÜLÉS VAGY AZ ÉLET TAGADÁSA
3 ELVÁLASZTHATÓ SZINT
1. szint: a stressz észlelése 2. szint: a stressz később fizikai elfáradáshoz, emocionális kimerüléshez vezet, vagy akár szorongást okoz. 3. szint: védekező megküzdés,amelyben attitűdés tulajdonságváltozásokat azonosítanak, amely magában foglalja a cinizmust a kliensekkel szemben, a visszahúzódást, az érzelmi elkülönülést.
A kiégés összefüggései munkahelyi tényezőkkel
Korreláció van a a távolmaradás a munkahelyről a munkahely elhagyásának szándéka a munka teljesítmény csökkenése között
KIÉGÉS
Környezeti / szervezeti tényezők
Munka
túlterhelés (legszignifikánsabb előjelző) konfliktus ( a vezetői felismerés fontossága)
szerep kétértelműség
maga a munkakörnyezet
a vezetői támogatás módja / hiánya
Szerep
A munka környezete:
Fizikai
diszkomfort döntésekben való részvétel hiánya (Brewer & Shapard, 2004)
A
A kiégés összefüggései munkahelyi tényezőkkel
Befolyásoló tényezők:
Környezeti
/ szervezeti
Egyéni
Demográfiai
(Brewer & Clippard, 2002)
Az egyéni tényezők szerepe a kiégés kialakulásában MAGAS KOCKÁZAT introvertált (Layman & Guyden, ’97) szenzitív idealista nagyon lelkes empatikus szorongó megszállott személyeknél ( Burke & Richardsen, ’96)
5
Demográfiai tényezők A házasságban élő személyek és a nők kevésbé veszélyeztettek, mint az egyedülállóak és a férfiak. Negatív korreláció a kor és a kiégés között. A személyek valószínűleg fejlesztik coping készségeiket a korral és a munkában eltöltött idővel (?)
6
