W2.5 (Workshop 1)
Társadalmi traumák, személyes traumák Infandum, regina, jubes renovare dolorem” („Kimondhatatlan fájdalom megújítását kívánod, királynő”) (Aeneis)
A stressz és a PTSD története Az emberiség történetének gyökereihez nyúlik vissza, azt is mondhatjuk, hogy mióta az emberiség történetét ismerjük, tudunk áldozatokról és elkövetőkről. Gondoljunk csak az állat- és emberáldozatokra , vagy a Bibilia tiltásaira ezekkel kapcsolatosan: ”Ne nyújsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bánsd őt...”
Dr. Hárdi Lilla – Cordelia Alapítvány (Mózes I. Könyve 22. 23.).
Mi a stressz?
Mi a trauma?
• A stresszt egy „stresszor” tényező váltja ki, ami az alanyban bizonyos változásokat eredményez. Megemelkedik az adrenalin szintje és létrejön az ú.n. Stressz reakció • 1. „Jó stressz” – eustress- produktiviást fokozza • 2. „Rossz stressz” – alarm reakció: „fight or flight”.
• Sérülés, ártalom • Bizonyos reakciókat vált ki az egyénben • Traumás károsodás (PTSD) vagy poszttraumás növekedés jön létre („Teher alatt nő a pálma”).
1
W2.5 (Workshop 1)
A trauma és a túlélő
Megkülönböztetik a túlélőket/áldozatokat a trauma után adott reakciómódjuk j szerint is
• az egyik típusú túlélőnél/áldozatnál a korábbi személyiségszerkezetben vélik felfedezni a traumatikus/kriminális eseményben való részvétel és a hibás coping mechanizmusok okát , • a másik típusba tartozó túlélők/áldozatok esetén az élményre adott kórosan hibás reakció fixációjáról van szó. Fontos a korábbi személyiségszerkezet ismerete, a trauma ebben jelentett szerepe és a kettő szimbolikus vagy tematikus kapcsolódása (Hengesch,1991.)
A traumát túlélő személyisége öt ponton károsodhat, ezért a terápiában fontos ezeket szem előtt tartani Vesti, Somnier, Kastrup, 1992. )
• „A trauma élménye nem kompatibilis az egyén világképével, ezért nem tudja azt világról való meggyőződésével összeegyeztetni ” (Dalgleish és Power, összeegyeztetni. Power 2000 2000.))
pszichológiai szociális testi szintek
jogi
2
W2.5 (Workshop 1)
Betegség vagy túlélési stratégia? • A diagnosztikus kritériumok szerint a PTSD „zavart” jelent, tulajdonképpen betegség kategória. Betegség, abból a szempontból, mert kezelendő, hiszen a PTSD-ben szenvedő személy szenved a bajától bajától, abból a szempontból azonban nem betegség, hogy • mindenkinél létrejöhet, aki ( a számára esetleg extrémnek minősített) trauma,embertelen vagy kegyetlen bánásmód áldozata. A PTSD tulajdonképpen abnormis ingerre adott normál emberi reakció, a túlélő túlélési stratégiáját jelenti. Ez a lelki stratégia azonban kórosnak minősül a trauma után az úgynevezett „egészséges világban”. Ami a szürreális keretek között az életet, a túlélést szolgálta, az egészséges körülmények között szürreálisnak bizonyul.
• 1969-ben irta le Chodoff a „túlélő szindrómát”, ami a jelenleg is használatos PTSD (Posttraumatic Stress Disorder, Disorder Poszttraumás Stressz Szindróma) egyik első megközelítése (A traumatúlélők/áldozatok 15-40%ában alakul ki.)
A. A Poszttraumás Stressz Zavar DSM-IV szerint meghatározott kritériumai a következők:
A személyt megrázó eseményre az alábbi két pontban leírtak együttesen érvényesek: • olyan eseményt élt át vagy olyannak volt tanúja, vagy olyannal szembesült szembesült, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg • a személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált. (Megjegyzés: gyermekeknél ez dezorganizált vagy agitált magatartásban is kifejeződhet.)
• B. A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak közül egy (vagy több) módon:
3
W2.5 (Workshop 1)
• a traumás eseményre való kényszerű, ismétlődő, szenvedést okozó visszaemlékezés, ideértve képzeteket, gondolatokat és perceptív élményeket (Megjegyzés: kisgyermekeknél ismétlődő játékok fordulhatnak elő, amelyekben az átélt trauma témája vagy elemei fejeződnek ki.)
• a traumás eseményről való ismétlődő, kínzó álmodás (Megjegyzés: gyermekeknél felismerhető tartalom nélküli rémálmok.)
• olyan cselekedetek vagy érzések, mintha a traumás élményt a személy újraélné (ideértve az illúziókat, hallucinációkat, disszociatív epizódokat epizódokat, azokat is is, amelyek csak ébredéskor vagy intoxikált állapotban lépnek fel) (Megjegyzés: kisgyermekeknél a traumára jellemző újrajátszás fordulhat elő.)
• a traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki • a traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés vegetatív reakciót vált ki
D. A fokozott készenlét - hyperarousal - tünetei tartósan (amelyek a trauma előtt nem állottak fenn), azaz legalább 2 (vagy több) az alábbiakból: (1) elalvási/átalvási zavarok (2) irritabilitás vagy dühkitörések (3) koncentrálási nehézség (4) hipervigilitás (5) fokozott „vészjelzés-készség vészjelzés készség”. E. A B-, C- és D-kritériumban megjelölt tünetek időtartama több, mint egy hónap F. A zavar klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, munkahelyi és más fontos funkciók romlását okozza
C. A traumával összefüggő ingerek tartós kerülése és az általános válaszkészség megbénulása (amely a traumás esemény előtt nem volt jelen), azaz legalább 3 (vagy több) pont teljesülése az alábbiakból:
Elkerülő magatartás, „tanult tehetetlenség”(1) a traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetés kerülése (2) a traumával összefüggő emlékeket ébresztő tevékenységek, helyek vagy személyek kerülése (3) a traumára való visszaemlékezési képtelenség (4) észrevehetően csökkent érdeklődés vagy részvétel fontos tevékenységekben (5) másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye (6) az érzelmek beszűkülése (pl. képtelen szeretetet érezni) (7) a jövő beszűkülésének érzése (pl. nem remél karriert, házasságot, gyerekeket vagy normális élettartamot) reménytelenség
Akut poszttraumás stressz zavar – ról beszélünk ha a tünetek fennállása kevesebb mint 3 hónap
Krónikus stressz zavar – ról beszélünk ha a tünetek 3 hónapnál régebben állnak fenn
Késleltetett kezdetű poszttraumás stressz zavar – ról beszélünk ha a tünetek legalább 6 hónappal a trauma után kezdődtek Long actuing after effects of trauma – személyiségváltozások A Borderline személyiség és a PTSD kapcsolatáról: melyik volt előbb melyikből mi maradt?
4
W2.5 (Workshop 1)
A tünetképzés mechanizmusa: A stressz alatt „használt” elhárító mechanizmusok és coping-stratégiák jelentős szerepet játszanak a tünetképződésben (Somnier és Genefke, 1986.) A trauma lényegéhez tartozik, hogy intruzív (behatoló) természeténél fogva, a „személyiség magját” rendíti meg, hogy alkalmatlanná tegye az áldozatot és annak gyermekeit, valamint azok gyermekeit a további mindennapi élethez való alkalmazkodásra (Rauchfleisch, l996.)
A trauma és a poszttraumás stressz szindróma pszichobiológiája A trauma lényege, elárasztja és felülírja az áldozat pszichés és biológiai coping-képességét, azaz azt a kapacitását, p amivel a p problémákkal megbirkózik A külső és a belső erőforrások elégtelennek bizonyulnak ahhoz, hogy legyőzzék a külső fenyegetést. J.A. Saporta és Jr. és B.A. van der Kolk, (1992. id. M. Basoglu) szerint a trauma négy jellemzője felelős ezért a „mindent legyőző” természetéért:
Az áldozatot regresszív helyzetbe hozzák vagy kerül, ami - Winnicott szavaival élve - „primer agóniának” nevezhető (l974), így korábbi éretlen elhárító mechanizmusokhoz „nyúl vissza” a realitáshoz való alkalmazkodás érdekében (hasítás, primitív idealizáció projektív identifikáció) idealizáció, A realitás azonban egy szürreálisan megváltozott realitás, ahol a korai elhárító mechanizmusok sem jelentenek garanciát az élethez. Federn „optimista és pesszimista elhárításokról” beszél, aszerint, hogy az áldozat a belső biztonságát a külvilágba projiciálja, vagy a külső rosszat értékeli biztonságnak
Érthetetlenség: Az „agymosás” fogalma: az áldozat az agresszort saját személyiségébe introiciálja .Az áldozat a traumás „tanulás” során regresszióba kerül, feladja érett elhárításait, megjelenik a tagadás, a disszociáció és az izoláció annak érdekében, hogy az áldozat személyiségének struktúrája egy korábbi korábbi, trauma előtti stabilitásból egy másféle stabilitást nyerjen. Ezt pszichés adaptációnak nevezzük Az éretlen elhárítások a traumák túléléséhez szükséges coping stratégiákhoz kellenek.
5
W2.5 (Workshop 1)
Az áldozat a korai gyermekkor elesettregressziv állapotában kínzóját omnipotens szülőfigurának érzi, és vakon engedelmeskedik utasításainak. Csodálja és tiszteli őt, néha annyira, hogy aktív részt vállal a kínzásokban is. Az ilyen áldozatokból lesznek az esetleges kollaboránsok.
A trauma és az annak következtében kialakult PTSD biológiaibiokémiai modellje a középagyban lévő locus coeruleus nevű maghoz vezet ahol a katekolaminok szintjének ingadozását teszik felelőssé a poszttraumás szindrómában jelentkező depresszív tünetekért: a szociális kapcsolatok megszűnéséért, a munkateljesítmény csökkenéséért, vagy a munkavégzési képtelenségért, a memóriahanyatlásért és a globális kognitív diszfunkciókért Az agressziv tényezők (indulati/impulziv megnyilvánulások, öng ilkosság abú öngyilkosság, abúzusok) sok) a sszerotonin-szint erotonin s int ingado ingadozásától ásától függenek, ami a katekolaminok által kiváltott éberségi szint fokozódást modulálja Kutatások folynak az endogén ópiát-rendszer területén is, úgy tűnik, hogy a locus coeruleust gátló endogén ópiátok lennének a felelősek a stresszt követő testi analgéziáért, a pszichés bénultságért és a deperszonalizációért is. Részben ez magyarázná a PTSD-ben szenvedő személyeknél az ópiátjellegű szerekkel való esetleges visszaélést is
• Megkapaszkodási képtelenség A poszttraumás disztressz mértékét a megkapaszkodási lehetőségek, illetve azok elvesztése adja meg. Fentiek biológiai magyarázata a stressz-elméleten alapul • Traumás kötődés A agresszorrall való Az ló azonosulás lá • Menekülési képtelenség A traumás válasz olyan helyzetekben jön létre, ahonnan nincs menekvés. Maier és Seligman (1976) ezt „tanult tehetetlenségnek” (learned helplessness) nevezte
Metcalfe és Jacobs 1996. „hideg” és „meleg” emlékezőrendszer elkülönítését javasolják a központi idegrendszerben A „hideg idegrendszerben. hideg”, azaz a mindennapi emlékezés a limbikus rendszer hippokampális régiójához kötődik a tér, idő és kauzalitás alárendelésével.
6
W2.5 (Workshop 1)
Az amygdala az érzelmek által vezérelt erősítő funkcióval rendelkezik, és az azonos érzelmi relevanciájú gondolatokban a szenzoros ingerek tárolására alkalmas A hippokampusz és a cinguláris kortex ezért extrém ingereknek kitett állapotban inkább gátlást gyakorol, mert nem képes ellátni filterfunkcióját A külvilág ingereit nem lehet többé rendszerbe foglalni. Érzésfragmentumok – olfaktórius, vizuális, akusztikus és mozgásos benyomások – foglalják el a rendezett valóságkép helyét. helyét A traumaszkriptek neurokognitív fragmentumai sokáig funkcionálnak emlékbetörések formájában, és az egészséges gondolkodást – akár évekre, évtizedekre is - mintegy „befagyasztják” A cinguláris cortex fokozott akitivitására épül az EMDR kezelés a traumaterápiában(Eye Movement Desensitisation and Reprocessing)
Az emlékezéssel kapcsolatos új felfedezések • deklaratív (explicit) memória: – tényekre, eseményekre vonatkozik – az emlékezet visszaidézhető, deklarálható (emberben) – károsodik a temporális lebeny (hippokampusz, entorinális, peririnális, parahippokampális kéreg) sérülésekor – anterográd és korlátozott retrográd amnézia
Az explicit-deklaratív memória Hippocampus és mediális temporális lebeny
– ez arra utal, hogy a rövid távú és a hosszú távú memória más mechanizmuson alapul – a rövid távú memóriát munkaemlékezetnek (working memory) is nevezik – feltételezések szerint reverberációs körökön alapul – van ultrarövid memória is – felvillanó képeket (50 ms) egy ideig (1 s) még fel tudunk idézni
7
W2.5 (Workshop 1)
Az implicit-procedurális memória Amygdala és Cerebellum
• nem-deklaratív (implicit) memóra: – reflexívnek is nevezik – legalábbis részben a neostriátum épségéhez kötött,, nem a temporális p lebenyéhez y – ide tartozik: feltételes reflexek, begyakorolt mozgások, nem asszociatív tanulás (szenzitizáció, habituáció), priming (első betű kimondása – felidézés)
A tükörneuronrendszer szerepe
A tükörneuron rendszer anatómiája Prefrontális kéreg alsó része és az orbitofrontális kéreg
• Stressz hatására – A magasabb kortikális központokban lévő lassúbb deklaratív-explicit memória megbénul – Aktiválódik a közös rendszert alkotó implicitprocedurális d áli memória ói é és a tükö tükörneuron rendszer d • Azonnali aktivitás és válasz adás a tükörneuron rendszeren keresztül – Pl. támadó testtartásra támadó testtartás a válasz (azonos fajú ellenség) – Támadó testtartásra menekülés (idegen támadó + azonos fajú menekülők)
8
W2.5 (Workshop 1)
A tanuláselmélet alapján (Bandura és mások, 1976.)magyarázatot nyer az a - Freud által „ismétléses kényszer”-nek vagy „késztetés”-nek nevezett - magatartás, ahogy a túlélő ismételten traumáknak teszi ki magát, újra és újra „áldozattá” válik, vagy vakmerően, „„veszélyt y nem ismerve” traumatizáló helyzeteket y vállal. A pszichoanalitikus elmélet szerint az ismétlés az áldozat „tudattalan reményével” magyarázható, abban bízik, hogy az újabb helyzetből ő kerül ki győztesen.
Egyre többen beszélnek a DSM-IV korszerűsitése kapcsán a „komplex PTSD” fogalmáról és a „DESNOS”-ról (Disorders of extreme stress not otherwise specified – Másként nem meghatározható, extrém stressz zavar) A DESNOS A korai interperszonális traumatizáció (pl. gyermekkori szexuális abúzus), vagy a páciens élettörténetének valamely pontján hosszantartó – néhány hónaptól akár több évig terjedő – totalitárius jellegű hatalomnak való alávetettség eredményeként létrejövő tünetegyüttes, ami az alábbi sajátosságokkal irható le: 1. az affektív impulzusok szabályozásának zavara – düh, öndestrukció 2. a figyelem és a tudati működések zavara – amnézia, disszociatív epizódok, deperszonalizáció, derealizáció, emlékbetörések 3. az éntudat vagy az önészlelés zavara – tehetetlenségérzés vagy a kezdeményezőképesség bénultsága, krónikus bűntudat, szégyenérzet, a másoktól való különbözőség érzése 4. a szociális kapcsolatok zavara – bizalmatlanság, intimitásra való képtelenség 5. szomatizációs tünetek – testi kóros elváltozás nélkül 6. kognitív zavarok
Freud mellett azonban fel kell hívni a figyelmet Pierre Janet tanulmányaira, aki már az 1880as években megfigyelte, hogy a traumás stresszbetegségek alapja a disszociáció Számos újabb vizsgálatból kiderült, hogy azoknál a személyeknél alakul ki nagy valószínűséggel PTSD, akik a traumás esemény alatt disszociált állapotba kerültek (J.Herman, 2003) Ezek a vizsgálatok megerősítik azt a korábbi felismerést, hogy a traumatúlélők a testükben élik újra át a rettegés pillanatait, amelyek nem verbalizálhatók
Minél korábban éri az egyént a trauma és minél tartósabb a traumás expozició, annál nagyobb a DESNOS létrejöttének az esélye (van der Kolk, 2000) A komplex PTSD (J.Herman, 1992,1997) a 4-6-os pontban ír le más jelenségeket: 4. Az elkövető észlelésének módosulásai – az elkövetőhöz fűződő y való folyamatos y tépelődés, p , a neki tulajdonított j totális viszonyon hatalom, az elkövető idealizálása vagy az iránta érzett paradox hála, az elkövetővel való kapcsolat „különlegességének” vagy természetfölöttiségének” érzése, az elkövető hiedelemrendszerének vagy érvelésének elfogadása. 5. Az emberi kapcsolatok módosulásai: elszigetelődés, visszahúzódás, az intim kapcsolatok megszakadása, ismételt megmentőkeresés, állandósult bizalmatlanság, az önvédelem ismételt elmúlasztása 6. A jelentésrendszerek módosulásai: az élethez lelkierőt nyújtó hit elvesztése, reménytelenség és kétségbeesés érzése
9
W2.5 (Workshop 1)
A trauma „fertőz”! Vertikális fertőző természetét jelenti, hogy a traumát jelentő helyzetekben nem csak az áldozat, hanem családtagjai, a második, sőt a harmadik generáció is károsodik A család szerkezete átalakul károsodik. átalakul, a trauma tehát nemcsak közvetlen, a személyre vonatkozó heveny, krónikus és késői hatásokkal jelentkezik, hanem - bibliai idézettel élve - „hetedíziglen” károsítja az utódokat is. A trauma „fertőző” természeténél fogva transzgenerációs károsodásokat is okoz megfelelő feldolgozás nélkül.
Horizontális fertőző jellegzetessége mind a trauma szemtanúinál, mind a traumatizált személyekkel való együttélőkben (másodlagos traumatizáció), mind például a traumával foglalkozó segítő személyekben jelentkezik az ú.n. „vikarizáló traumatizáció” vagy – végső esetben a „burnout” szindróma formájában.
A segítők segítése • Munkánk során két nagy veszedelemmel kell szembenéznünk: minél nagyobb lelkesedéssel és energiával dolgozunk dolgozunk, annál nagyobb a vikarizáló traumatizáció és a kiégés veszélye.
10
W2.5 (Workshop 1)
A kiégés
Meghatározá s
(Burnout syndrome)
• Herbert J. Freudenberger, new yorki pszichológus szerint a kiégés egy fáradtság és frusztráltság által jellemzett állapot.
A kiégés a segítő foglalkozású személyeknél fellépő jelenség, melynek hatására megváltozik a kiégett személy viszonyulása a betegekhez, a munkatársakhoz és a családjához is.
Etiológia • A kiégés a jószándék talaján fogant jelenség, ami azoknál lép fel, akik elérhetetlen célokat állítanak maguk elé. • Az ilyen személyek egyszer csak azt veszik észre, hogy „szinte kiszállt belőlük az energia”, és egy kapcsolati vákuumban találják magukat. • A súlyosabb esetekben az önmagukhoz való kapcsolatot is disszociáció jellemzi.
• Létrejöttében nagy szerepe van bizonyos tényezőknek, életmódnak vagy kapcsolatoknak, amik nem adtak megfelelő sikerélményt, nem jelentettek megfelelő gratifikációt.
A kiégés okai • Túl nagy érzelmi teher • Speciális személyiség jegyek (humanista hozzáállás, empátia megértő attitűd) versus frusztráció empátia, • Kliens-központú attitűd – „realitás sokk” • Szerepkonfliktusok - a női szerep és a kiégés viszonya: szorongás és bűntudat versus „szuper anya” vagy „szuper háziasszony”
11
W2.5 (Workshop 1)
Az éghet csak ki, aki korábban: • A kiégés paradoxonja az, hogy a korábban lelkes, energiával, fantáziával teli személyeket éri utol, amikor először állnak munkába vagy kerülnek egy új helyzetbe. • Az ilyen személyek nagy várakozásokkal néznek az új lehetőségek elé. Az idő előrehaladásával azonban a célok egyre távolibbá válnak és a közömbösség vesz erőt rajtuk. • Ahelyett azonban, hogy a realitást elfogadnák és az elvárásaikat csökkentenék, egyre frusztráltabbá válnak és a személy „még erősebben próbálkozik”.
2. Három probléma kapcsolódik a kiégéshez:
• Szerep bizonytalanság: A személy nincs tisztában az elvárásokkal. Tudja, elvárásokkal Tudja hogy nagy karrier előtt áll, de fogalma sincs arról, hogy ezt hogyan kell kivitelezni, hiszen nincs előtte követni való modell vagy iránymutatás. Az eredmény: Azt érzi, hogy semmit sem ért el.
1. Három probléma kapcsolódik a kiégéshez:
• Szerep konfliktus: A személy y ellentmondó felelősségek g között őrlődik, és hamarosan úgy érzi, hogy ez a helyzet szétszakítja. Mindent megpróbál, hogy prioritásokat állítson fel. Az eredmény: fáradtságérzés és kimerülés.
Három probléma
3.
kapcsolódik a kiégéshez:
• Szerep túlterheltség: A személy nem tud nemet mondani, mondani és egyre több felelősséget vesz magára – egészen a kiégésig.
12
W2.5 (Workshop 1)
Tünetek 1.
Tünetek 2.
• Lassú manifesztáció. A korai tünetek az érzelmi és a fizikai kimerültség, elidegenedés érzése, cinizmus, türelmetlenség, negatív attitűd é d és dekonnektálódás k k álódá é érzése é a munkától, ká ól ill illetve a munkatársaktól. Extrém esetben az a személy, aki korábban mély érzéseket táplált a projekt és/vagy a munkacsoport iránt, most elszigetelődik és nem érdekli tovább a dolog.
Tünetek 3. • Szomatikus tünetek: fejfájás, gyengeség érzés, túlzott testi feszültség érzése, nyaki és vállfájdalmak, gyomorfájdalmak, súlynövekedés, fertőzésekkel kapcsolatos immunitás csökkenése, alvászavar. • Emocionális tünetek: disztímia, tehetetlenség érzése, reménytelenség („meghalt a lelkem”). • Mentális tünetek: negatív attitűd, rigiditás, távolság tartás az emberi kapcsolatokban, empátia helyett cinizmus.
• Érzelmi, mentális és testi kimerülés • Tehetetlenség és reménytelenség érzése • Kiürültség érzése
Mindenható orvosok? Az orvos traumája
regresszió
omnipotencia i t i érzése é é
új tevékenységek t ék é k
inkompetencia érzése
konfliktusok
frusztrációk
burnout
13
W2.5 (Workshop 1)
Elhárító mechanizmusok
1.
Elhárító mechanizmusok
2.
• Primitív elhárítások: • tagadás
bizalmatlanság
• projekció: „az egészségügy az ellenség” • Azonosulás az
áldozattal agresszorral
• splitting: segítők/ellenségek • bagatellizáció (elfojtás): „Csak kis jelentőségű a probléma”
• Érett elhárítások: - szublimáció: bli á ió produktív/kreatív d ktí /k tí tevékenység - humor
Vegyük számításba a realitás adta kereteket! • Idő • Energia
Megoldási stratégiák • Aktív Direkt
• Személyes tényezők/tulajdonságok • Professzionális tulajdonságok • Környezeti tényezők
A stressz okának megszüntetése
A stresszorok bizonyos elemeinek tagadása
Bizonyos stresszorok b f l á lá befolyásolása
A stressz elemeinek bagatellizálása
Pozitív attitűd
A stressz helyzetből való kilépés
Beszéljen a stresszről!
Indirekt
• Passzív
Alkohol fogyasztás /abúzus
belátás és megértés
betegségbe menekülés
más aktivitások
összeomlás
14
W2.5 (Workshop 1)
Néhány jó tanács a megelő megelőzéshez • Tudatosítsd a reakcióidat a stressz helyzetben! • Vizsgált felül az alkalmazkodási és a coping stratégiáidat! • Rangsorold a céljaidat!
Burnout prevenció és felépülés 1. • Add fel a tagadást! Halld meg a tested bölcsességét! Közelíts könnyedebben a stresszhez és azokhoz a megterhelésekhez, amik testi, lelki és érzelmi panaszokat okoztak. p
• Oszd meg az energiáidat! • Válaszd külön a magánéleted a munkától! • Értékeld a helyzetet és az énerőidet! • Pozitív attitűd: humor és derű!
2. • Kerüld az elszigetelődést! Ne csinálj mindent egyedül! Tégy szert új kapcsolatokra, belső barátokra és vond közelebb a szeretteidet! A közelség nemcsak jobb belátásra sarkall, de a haragot és a depressziót is száműzi.
Ő segített abban, hogy több időt tölthessen a irodában.
15
W2.5 (Workshop 1)
3. • Változtass a körülményeiden! Ha egy munka, egy kapcsolat, egy helyzet vagy egy személy lehúz, próbálj változtatni a körülményeken, vagy hagyd ott!
Nem konkrétan értettem, hogy kávéban ússzunk az irodában…
4. • Csökkentsd a tempót! Rangsorold azokat a dolgokat, amik igazán intenzív erőbedobást igényelnek és a többi problémát fogd fel könnyedén!
A stressz által okozott betegségek: duma…! 80 óórát át d dolgozom l hetente évek óta, és még semmi bajom…!
16
W2.5 (Workshop 1)
6.
5. • Ne légy túl empatikus! Ha átveszed mások problémáit és felelősségét, tanuld meg ezt finoman elkerülni! Találj valami táplálót a magad számára!
• Tanulj meg „nem”-et mondani! A terheket csökkentheted, ha kiállsz magadért! Ez azt is jelenti, hogy ne engedj a túlzott elvárásoknak az idődet és az érzelmeidet illetően.
7. Emlékezz! Nem vagy pótolhatatlan!
Munka vagy halál!
Sokan akadnának, akik sokkal kevesebb bérért is elvégeznék ezt a munkát!
• Kezdj el visszavonulni! Tanuld meg delegálni a feladatokat a munkában, otthon és a barátaid között is! A visszavonulással megmented magad önmagad számára!
Uram! Ejtsünk néhány szót a motivációjáról!
17
W2.5 (Workshop 1)
8. • Értékeld újra önmagad! Próbáld meg elválasztani az értékest az értéktelentől! Így időt és energiát spórolsz, és ismét fontosnak érezheted magad.
Mit ért azon, hogy egyensúlyt kell találni a munka és a család között? Mi a családunk tagjaként tartjuk Önt számon.
9. • Próbáld meg jól érezni magad! Ennyi energiád van – és kész…! Tudatosítsd, hogy mit is szeretnél ebben az életben, próbálj meg egyensúlyt teremteni szeretettel, örömmel és ellazulással!
10. • Törődj a testeddel! Ne hagyj ki étkezéseket, ne kínozd magad szigorú diétákkal, légy tekintettel az alvásigényedre, ne mondj le a háziorvosodnál vizsgálatokat! Törődj a helyes táplálkozással!
18
W2.5 (Workshop 1)
11. • Kevesebbet aggódj és szorongj! Próbáld meg a babonás aggodalmad a minimumra csökkenteni – úgysem változtat semmin sem! Jobban rálátsz a helyzetedre, ha kevesebbet aggódsz és többet törődsz a valós igényeiddel.
12. • Őrizd meg a humorod! Próbálj meg boldog perceket találni a munkádban! Kevés ember ég ki, aki szórakozásnak is tekinti a munkáját.
• A munka ördöge: Szóval úgy gondolod, hogy vicces a munkád? Ezt meg kell vitatnunk a főnököddel is péntek este 7 órakor! Nézze Uram, az, hogy Önnél dolgozom, nem jelenti azt, hogy szeretem.
19
W2.5 (Workshop 1)
A vikarizáló traumatizáció megelőzése – Herbert J. Freudenberger, new yorki pszichológus szerint a kiégés egy fáradtság és frusztráltság által jellemzett állapot. – Létrejöttében nagy szerepe van bizonyos tényezőknek, életmódnak vagy kapcsolatoknak, amik nem adtak megfelelő sikerélményt, nem jelentettek megfelelő gratifikációt.
Eszközök • Pszichológiai kultúráltság növelése érdekében: • tréningek ( „Speciális tréningek” – önsegítő stratégiák megtanítása) • és szupervízió (esetelemzés/csapatépítés)
• Azonos a kiégés megelőzésével • Azonos a „pszichológiai immunitás” fokozásával
Összefoglalva • A PTSD abnormis ingerre adott normál emberi reakció y túlélési stratégia, g ,a • A traumás helyzetben trauma megszűntével azonban kóros adaptációt jelent, ami elérheti a betegség mértékét • A terápia célja és módszerei • A segítők segítése
20
W2.5 (Workshop 1)
2009.04.20.
Köszönöm a figyelmüket! Cordelia Alapítvány a szervezett erőszak áldozataiért
[email protected]
81
21
