A KISÉRLETI ÁLLATOK SPECIES SPECIFIKUS BETEGSÉGEI

A KISÉRLETI ÁLLATOK SPECIES SPECIFIKUS BETEGSÉGEI

A mikrobiológiai környezet

Mikrobiológiai környezet – egészség, fertőzöttség, betegség A létesítményért felelős személynek biztosítania kell az állatok rendszeres ellenőrzését,az elhelyezés felügyeletét és állatorvos vagy más illetékes személy részéről történő gondoskodást

Mikrobiológiai és járványtani alapfogalmak Kórokok : - ( öröklődő rendellenességek ) - élettelen ( fizikai - kémiai ) - élő ( egy- vagy többsejtű élőlények )

↓ A potenciális kórokozók lehetnek : - élősködők - mycoplasmák

- gombák - rickettsiák

- baktériumok - vírusok

Fertőzés : melynek során egy mikroorganizmus vagy parazita társult viszonyba kerül az állati szervezettel, függetlenül attól, hogy okoz-e betegséget vagy nem. → fertőzöttség ≠ betegség A megbetegedést okozni képes mikroorganizmusok lehetnek - feltétlen ( obligát ) kórokozók , vagy - esetleges ( fakultatív ) kórokozók A fertőzés, betegség kialakulása függ még : - a kórokozók faj- és fajtaspecifikusságától , - fogékony szervezet jelenlététől Tünetmentes ( latens ) fertőzöttség - szubklinikai betegségek

Rágcsálók mikróbáinak minősítése Nagiyama, Goto, Takakura, Asia Central Institute for Experimental Animals, ICLAS Monitoring Center

A, Rágcsálók által közvetített humán patogének – zoonozisok Hantavírus, SalmonelIa spp., Dermatophytonok B, Rágcsálókra fatális, klinikai tünetekben megnyilvánuló, elhullással járó betegséget okozók Sendai vírus, Mycoplasma pulmonis C, Rágcsálóknál szubklinikai megbetegedést okozók, melyek befolyásolják a fiziológiai állapotot. Corynebacterium kutcheri, Pasteurella pneumotropica, Streptococcus pneumoniae, Clostridium piliforme, Giardia muris D, Fakultativ patogének Pseudomonas aeruginosa, Staphylococcus aureus E, A higiénés státusz és a környezet indikátorai Syphacia muris

A kórokozó behatolása → lappangási idő (elszaporodás ) → tünetek A tünetekben megnyilvánuló betegség kimenetele sok tényezőtől függ, ezek alapján lehet : - nem végzetes - elhullást okozó A kísérleti állatok fertőződésének forrásai : - nem laboratóriumi célra tenyésztett, vagy más tenyészetből behozott állatok, otthoni kedvenc állatok ; - biológiai anyagok, egyéb anyagok és berendezések ( pl. alom ! ) - személyzet, kutató, és a látogatók → a legnagyobb mikrobiológiai veszély maga az ember !!

Karantén ( ″ quarqnta ″ = 40 /nap/ ) A más helyről származó állatok állományba történő betelepítés előtti elkülönített tartása, megfigyelése. Célja : a fertőzések távoltartása Időtartama : a lappangási idők és az állategészségügyi előírások alapján Ha magasabb higiéniai kategóriájú szintről alacsonyabba történik az állatok bevitele, akkor inkább akklimatizálásról van szó.

Egyes fertőző betegségek lappangási ideje ( tájékoztató jelleggel )

MACSKA Leukopénia (FLP) 3-8 nap Fertőző hashártyagyulladás (FIP) 7-28 nap Felső léguti gyulladások (rhinotracheitis, picornavirus (FPI), pneumonitis (FPI~ 1-10 nap Veszettség 7 nap-akár hónapok Orsóféreg (Toxocara mystax) 8 hét Galandféreg (Dipylidium caninum) 2-3 hét Kampósféreg (Uncinaria stenocephala) 14-18 nap KUTYA Szopornyica 7-9 nap Májgyulladás (hepatitis contagiosa, HCC) 4-6 nap Veszettség 7 nap-akár hónapok Brucellózis akut esete 3-7 nap Kampósféreg (Ancylostoma caninum) 14-18 nap Leptospirózis akut esete 8-14 nap Fonálféreg (Toxocara canis) 21-28 nap Ostorosféreg (Trichuris vulpis) 71-104 nap Szőrtüszőatka (Demodex canis) rendszerint 21-28 nap SERTÉS Aujeszky-féle betegség 3-6 nap Száj- és körömfájás 2-12 nap Sertéspestis 3-8 nap Sertéshimlő 4-14 nap Fertőző bénulás (Teschen-vírus) 1-5 hét Fertőző gyomor-bélgyulladás (TGE-vírus) 1-2 nap Malacnátha (Mycoplasma sp.) 7-30 nap Orrgyulladás (Mycoplasma sp., Bordetella sp.) több hét Brucellózis vetélés a 2-4. hónapban Orbánc (Erysipelothrix rhusiopathiae) 3-5 nap Leptospirózis 3 hét Orsóféreg (Ascaris suum) 8-9 hét Rühatka (Sarcoptes scabiei) 2-3 hét

A mikrobiológiai környezet és a kísérleti állatok higiéniai (mikrobiológiai) kategóriái Az állattartó létesítménynek ( állatháznak , állattartó teremnek ), mint „burkolatnak” a fő célja meggátolni a mikroorganizmusok bejutását, mikrobiológiai, higiéniai zsilipek ( barrierek ) segítségével . ( pl. fekete-fehér rendszerű öltöző, átadó autoklávok, mikrobiológiai levegőszűrő, stb. ) A rágcsáló tartásban a tartási rendszerek fejlődését - amelyek az elsődleges tartási tér barrierekkel való közvetlen védelmét célozzák – jelentik az - egyedi légszűrő fedéllel ( filter cap ) ellátott műanyag dobozok, steril levegő függönnyel ellátott fülkékben ( Laminar Airflow Bench ); vagy az - egyedileg szellőztetett ketrecrendszerek ( Individually Ventilated Caging System , IVC ) Ezek az ember fő közvetítő szerepét igyekeznek kizárni.

A kisérleti állatokban előforduló kórokozók alapján különböző higiéniai kategóriák alakíthatók ki : o GF ( germ free , mikrobamentes ,csíramentes ) Csíramentes izolátorban tartott o SPF ( specified pathogen free , meghatározott kórokozóktól mentes ) Az előállítók nyilvánosságra hozzák ,hogy a rendszerben milyen mikroorganizmusok jelenlétét vizsgáltatták rendszeresen ,milyen módszerekkel és ez alapján milyen mikroorganizmusok jelenlétét nem tudták kimutatni (direkt kimutatás) ,tehát az állatok milyen kórokozóktól mentesek. VAF ( virus antibody free ; vírus ellenanyagtól mentes ) SPF-el rokon kategória, mégis kicsit különbözhet tőle. Listába foglalják azokat a kórokozókat ,melyek ellenanyagai nem mutathatók ki az állatokban és közlik a szerológiai módszereket , melyekkel megállapították.

ÁGENS

SPF – specifikációs lista ( példa )

MÓDSZER

Ectromelia (ECTRO) ELISA Sendai (SEN) ELISA Reo3 (REO-3) ELISA Egér hepatitisz (MHV) ELISA Sialodacrio-aden (SDAV) ELISA Szop.egérhasmen. (EDIM) ELISA Limf .choriomen.(LCMV) ELISA Hantaan-vírus (HANT) IFA Kilham atk.vírus (KRV) ELISA Toolan H-1 vírus (H-1) ELISA Egér adenovírus (MAD) ELISA Egér minut vírus (MVM) ELISA Egér pneumonia (PVM) ELISA Egér poliomavírus (GD-7) ELISA Egér citomegalo (MCMV) ELISA Micoplasma pulm (MPUL) ELISA Egér pneumonitis (K) ELISA Polyoma vírus IPOLY) ELISA Encephal.cuniculi (ECUN) IFA Bordetella bronchisep t. ten . Camylobact.jejuni ten Citrobact. eundü 4280 ten . Corynebact.kutscheri ten . Klebsiella neumoniae ten . Mycoplasma tubercul. ten Pasteurella sp. ten . Pseudomonas aerugin. ten . Salmonella spp . ten . Staphylococcus aureus ten . Streptobac.moniliform. ten . Streptococc.spp . fen .

ALTERN

EG

IFA, HAI HAI, IFA, CF HAI, IFA IFA, CF IFA, CF IFA IFA HAI, IFA HAI, IFA IFA HAI, IFA HAI, IFA ELISA, IFA IFA IFA HAI HAI ELISA

* * * * * * * * *

PATK

T.MA

* *

* *

* *

*

*

*

*

*

* * * * * * *

* * * * * *

*

*

*

* *

* *

* * *

* * * * * * * * *

* * * * * * * * *

*

*

* * * * * *

* * * * * *

IFA

hisztol. ELISA

IFA a lufin.

HÖR

o MD ( minimal disease ; kevés betegséggel terhelt ) Barrierrel nem védett állományokban ; a mikrobiológiai helyzetet nem kötelező deklarálni. A konvencionális kategória javított válozata ( „clean conventional” , „monitored” ). o Konvencionális ( hagyományos ) Bármilyen kórokozó előfordulhat, barrier nincs.

A kisérletekben tartott ( kisérleti állatházak ) SPF / VAF eredetű állatok higieniai követelményei kisebbek általában, mint a tenyészetbekben ( tenyésztő állatházak ) lévőké. Ennek ellenére a kutatóknak ( kisérleti állatház ) mindent el kell követniük a fertőződés megakadályozására.

A fertőzöttség hatása a kisérleti eredményekre Az állatok egészségéért tett erőfeszítéseink valójában az állatkísérletek megbízhatósága ( hitelessége ) érdekében történnek . A fertőzések többsége ugyanis módosíthatja a kísérleti eredményeket, meghamisítva ezzel a kísérleti állat válaszát a kutató által feltett kérdésre !! ( Pl. az immunrendszer működésének módosulása , élettani-, gyógyszer-, vagy toxikológiai torzítások ). Ez a döntő oka annak,hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az SPF (VAF) állatok. A rejtett (latens) kórokozók ,illetve a szubklinikai betegségek is befolyásolják az élettani mutatókat !

Zoonózisok Állatról emberre, illetve viszont terjedő fertőzések - zoo-antroponózis = állatról emberre ( ált.= zoonózis ) - antropo-zoonózis = emberről állatra WHO : 150 -200 betegség nyilvántartása ( nemcsak labor )

Minden laborállatot amelyik ismeretlen helyről származik, vagy amelyet nem fertőzésmentesítettek, zoonózist okozó mikrobák forrásának kell tekinteni ! A zsilip mögötti laborállat tartásban legalább annyira féltjük állatainkat az ember okozta fertőzésektől !

Rágcsálókról, nyúlról és húsevő fajokról emberre térfedő betegségek : RÁGCSÁLÓK és NYÚL Baktériumok

Leptospira Vírusok Gombák Paraziták

Salmonella (pl. S. typhimurium) Yersinia pseudo-tuberculosis Actinobacillus moniliformis (patkányharapási láz) Streptococcus pneumoniae Leptospira (különféle fajok) Lymphocitás choriomeningitis Sendai féle vírus Hantaan-vírus Trichophyton (különféle fajok) Microsporon (különféle fajok) Hymenolepis nana

KUTYA és MACSKA Baktériumok Leptospira Vírusok Gombák Paraziták

Salmonella Pasteurella macskakaparási láz Leptospira icterohaemorrhagiae veszettség Microsporium Toxoplasma gondii Toxocara canis Ancylostoma Echinococcus garanulosus Sarcoptes, Ctenocephalides

FŐEMLŐSÖK

Hepatitis B virus (hepadnaviridae) Herpesvirus simiae (monkey B virus; BV) Morbillivirus Poliovirus RSV Influenzavirus Marburg virus Monkeypox

Salmonella Campylobacter Yersinia Pseudomonas Mycoplasma, Hemophilus Klebsiella Pasteurella Pneumococcus Streptococcus Staphylococcus Dermatophytosis Giardia lamblia Balantidium coli Entamoeba histolytica Cryptosporidium spp. Enterobius vermicularis

Tünetek ,diagnózis , a beteg állat sorsa A betegségeket kezdetben csak általános tünetek jelzik. Értékelhető tünetek jelentkezésekor sokszor már késő ( az állomány megóvása ). A klinikai vizsgálat több fajnál ( pl.rágcsálók ) nehézkes. Általános tennivalók : - a betegnek tűnő állat azonnali elkülönítése ( SPF állományban az állományból is el kell távolítani ; itt a deklaráltan elő nem forduló kórokozó kimutatása is már „betegség”!) ; - a környezet fertőtlenítése ; - a betegnek tűnő ( beteg) állat és néhány társa azonnali vizsgálatra küldése (SPF ) ; - konvencionális állatházban az elkülönített betegek gyógykezelése, megsemmisítése, esetleg állomány szintű kezelés ( vizsgálatra küldés itt is hasznos lehet)

" NINCS DRÁGÁBB EGÉR, MINT

A

DÖGLÖTT EGÉR ! "

( Prof. Dr. Kállai László )

STREPTOCOCCOSIS Kórokozó: Streptococcus paeumoniae Jellemzők: Alpha-hemolizáló, Gram-pozitív, aerob, diplococcus, a legtöbb Streptococcus törzs a nyálkahártyák epiphyta lakója. Gazda: ember, tengerimalac, patkány (egér) Patkányban okozott légzőszervi kórokozó hatását 1950-ben ismerték fel. Betegség: a felső és alsó légutak akut-krónikus, hurutos-fibrines megbetegedése A leggyakrabban fiatal állatokba jeletkezik. Környezeti feltételek!!! Gyakran kombinálódik Mycoplasmosissal. Kórfejlődés Látens: felső légutak, középfül Akut: rhinitis, sinusitis, conjuctivitis, otitis media, bronchitis, pneumonia, fibrines pleuritis, pericarditis Szeptikémia → gennyes-fibrines peritonitis, meningitis, a parenchymás szervekben nekrózis, infarktus

Tünetek: elesettség, nehezített légzés, zihálás, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, ferde fejtartás. Esetenként hirtelen elhullás. Diagnózis: a kórokozó kimutatásával Az organizmus kizárására gnotobiotikus technikát alkalmaznak. Monitorozás: ajánlott - tenyésztés, szerológia

BORDETELLOSIS Kórokozó: Bordetella bronchiseptica Jellemzők: Gram-negatív, kis pálcika alakú baktérium Gazda: tengerimalac, ( nyúl ) Nyulak tünetmentesen hordozhatják a légutaikban Tengerimalacra erősen pathogén Betegség: conjunctivitis, pneumonia, otitis media, abortus, halva születés Tünetek: étvágytalanság, lesoványodás, szem-és orrváladékozás, nehezített légzés, gyakran hirtelen elhullás ( Str. pneumoniae is ! ) Terjedés: gyakran a tengerimalacokkal együtt tartott nyulaktól, ezért a külön tartásuk szükséges Diagnózis: tenyésztés Gyógykezelés: enrofloxacin

PSEUDOMONAS FERTŐZÉS

Kórokozó: Pseudomonas aeruginosa Jellemők: Gram-negatív, aerob pálcika, motilis, pigment, hemolízis Szobahőmérsékleten is jól nő → táp, alom, ürülék, itatók !… Fakultativ patogén ← cortison, stressz, fertőzések, sebészi beavatkozás, besugárzás stb. Gazda: patkány, egér felső légutak, remese, végbél (konv. tenyészetek kb. 20%-a fertőzött) Terjedés: berendezési eszközök, humán kontaktus Kórlefolyás: szeptikémia, hematogén metasztázis → lép, tüdő, máj, közép és belső fül: tályogok, pyelonephritis, vékonybélgyulladás Diagnózis: tenyésztés Monitorozás: ajánlott - garat, bélsár - tenyésztés

RÁGCSÁLÓK PASTEURELLOSISA Kórokozó: Pasteurella pneumotropica Jellemzők: Gram-negatív, pálcika v. coccoid, nem hemolizál széleskörű látens elterjedtség a különböző fajok légzőszerveiben és bélcsatornájában Gazda: patkány, egér (tengerimalac, hörcsög, mongol futóegér) Betegség: általában tünetmentes, de látens légzőszervi megbetegedés Patkányban: 1. rhinitis, sinusitis, ophtalmitis, conjunctivitis, otitis media 2. bronchopneumonia 3. más organizmusokkal együtt; tályogképződés: bőr, emlő, a nemi szervek is (gennyes endometritis mirigy hiperpláziával) Patogenitás: általában fakultatív patogén szekunder v. potenciális patogének pl: Sendai, Mycoplasma, hatását potencirozzák. Sendai v. Mycoplasma mentes állományban nem patogén !

NYÚL PASTEURELLOSISA Kórokozó: Pasteurella multocida Gazda: nyúl, vmnt. kutya, macska, madár, ember... Többnyire nincs heterológ transzmisszió Elterjedés: konvencionális állományok nagy %-ban hordozók Szopós állatok: 10-15 % - Növendékek: 30-40 % - Tenyészállatok: 40-50 % Patogenitás: Általában fakultatív patogén. Hajlamosító környezeti tényezők: NH3, CO2, por, folyamatos fedeztetés Társfertőzések: Bordetella bronchiseptica, Staphylococcus aureus Betegség : Savós-gennyes orrhurut, kötőhártya-, közép- és belső fül gyulladás (ferde fejtartás), agyhártya-, agyvelő gyulladás Szeptikémia után testszerte tályogok a bőralatti kötőszövetben, a parenchymás szervekben, gennyess-fibrines pleuritis és pneumonia. Méhgyulladás: pyometra; vetélés, heregyulladás Diagnózis: tenyésztés ( orrjáratok, trachea, tüdő, conjunctiva, uterus –tampon ) szerológia Gyógykezelés: antibiotikum nem alkalmas!- hordozók maradnak- kiújul konvencionális állományok mentesítése ( enrofloxacin + szelekció ) Gnotobiotikus technológiával, ha a dajka anya uterusa P. negativ ! Monitorozás: szerológia

PSEUDOTUBERCULOSIS Kórokozó: Corynebacterium kutscheri Más: Yersinia pseudotuberculosis Jellemzők: Gram-pozitiv pálcika, aerob, nem haemolizál Gazda: patkány, egér Patogenitás: ált. szubklinikai fertőzés Betegség: szubakut légzőszervi betegség, középfülgyulladás, gennyes felső légúti nyh. gyulladás stressz, kezelés, fertőzések, sebészi beavatkozás, besugárzás stb. Kórlefolyás: Elhullás: első tünetek utáni 1-7. nap - tüdőben disszeminált , mikrotályogok, szeptikémia → gennyes, embóliás glomerulitis!!, - tályogképződéssel járó granulomatózus folyamatok: pleura, máj, lép, középfül, preputium Diagnózis: tenyésztés, a szövetekből festéssel lehet kimutatni Gyógykezelés: gnotobiotikus technikával kizárható (1 cikk a vertikális transzmisszióról) Monitorozás: ajánlott (látens fertőzésnél az állatok szeronegatívak)

SALMONELLOSIS Kórokozó: SalmonelIa typhimurium és SalmonelIa enteritidis ( századfordulón rodenticidként használták Anglia, Francia o., USA ) Jellemzők: Gram-negatív, motilis, pálcika Gazda: patkány, egér, rágcsálók, tengerimalac, ember Patogenitás: potenciális patogén, akut, de látens megbetegedést is okozhat Terjedés: bélsár Kórlefolyás, tünetek: patkány, egér: az akut betegségnél is kevés, jellegtelen tünet; borzolt szőr, csökkent aktivitás, súlycsökkenés, széklet (nonnális szinű, formátlan esetleg nyálkás, véres). A szeptikémia alatt methaemoglobinaemia: barnás szemek, livid fül, talp, farok. Tengerimalac: láz, anorexia, letargia, borzalt szőrzet, tapintható lépduzzanat, nyaki lymphadenitis, vetélés (vemhesben). Az akut fázis (átvészelés) után az állatok tünetmentes Salmonella hordozóvá válnak, az állományban mérsékellten emelkedik az elhullások és a megbetegedettek száma.

SALMONELLOSIS

Patológia: akut ill. az ezt követő 4 hétig: diffúz enteritis: ileum, caecum megvastagodás, híg gázos, véres bélsár, splenomegalia, fokális nekrózisok, granuloma-képződés a májban, lépben, nyirokcsomókban. Diagnózis: tünetmentes állatoknál a szerológia nem érzékeny; beteg állatoknál tenyésztés, szerotipus meghatározás Hörcsögben a pulmonáris thrombosis patognomikus. Gyógykezelés: állományoknál stamping out. A gnotobiotikus technologia → az organizmus nem hatol át a placentán. Vakcináció, antibiotikum nem ad teljes megoldást: a vaccinázott egyedek nem betegednek meg, de a baktérium a makrofágokban tovább szaporodik az állat S. rezevoárrá válik Monitorozás: tenyésztés bélsármintából

TYZZER FÉLE BETEGSÉG Kórokozó: Clostridium piliforme ( Bacillus piliformis ) Jellemzők: Gram pozitív, motilis: csillók, a vegetatív alak intracelluláris Spóraképző: a spóra elpusztítható: 80 C 30’‚ ( a vegetatív alak: 45 C 15’ ) Gazda: egér, patkány, gerbil, hörcsög, nyúl, ló, macska, főemlősök. Heterológ transzmisszió lehetséges !! Betegség: hasmenés, multifokális elhalások (máj), myocarditis

TYZZER FÉLE BETEGSÉG Terjedés: bélsár → spóra felvételével (spóra egér és nyúl alomban, szobahőn, 1 évig fertőzőképes !) Patogenitás: patogén, de gyakori a látens fertőzés (provokálható ← cortison, stressz, infekciók, stb.) Minden korosztály érintett, főleg a fiatalabbak. Előfordulási gyakoriságát tekintve jelentősége napjainkban növekszik. Kórfejlődés: akut forma fatális; ileum, caecum szegmentális kitágulása, transmuralis ill. krónikus gyulladás, körűlírt elhalások, mezenteriális nyirokcsomó duzzanat → v. portae → máj (coagulativ nekrózis demarcatioval: disszeminált, éles határú, halvány gócok), embolisatio, myocardium degenerativ elváltozások. Diagnózis: szövettan, IIF, PCR látens fertőzések → cyclofosfamid, cortison provokáció Gyógykezelés: cephalosporin, tetracyclin, chloramphenicol. nem hatásos: Penicillin, streptomycin. Gnotobiotikus technikával kizárható. Monitorozás: ajánlott

MYCOPLASMOSIS MURINE RESPIRATORY MYCOPLASMOSIS ( MRM ) Kórokozó: Mycoplasma pulmonis 0,2-0,3 μm, sejtfal nélküli baktérium Néhány napig életben marad a bélsárban, ivóvízben, alomban. Gazda: patkány, egér, rágcsálók: M. pulmonis más háziállatokban: M.gallinarum, M.bovis, stb. ember: M. pneumoniae (atipikus pneumonia) Patogenitás: obligát patogén, az idősebb állatok érzékenyebbek !! hajlamosító tényezők: NH3 25-250 ppm, S02, C02, Streptococcus pneumoniae, Sendai vírus, Pasteurella pneumotropica patkány: maximális immunkompetencia 9 hetes korban, majd csökken Terjedés: aeroszol; vertikális !! és horizontális tarnszmisszió

MYCOPLASMOSIS , MRM

Pathogenesis: légzőhám: ciliostasis, nagy mennyiségű exudatum BALT (bronchial associated lymphoid tissue) hyperplasia Klinikum: alacsony morbiditás, mortalitás kumulatív, több hónap után progresszív megbetegedés Tünetek: Jellegzetesen látens ”inkább hallani mint látni” a beteg egyedek tünetei nem egységesek orr és szem körül váladék, "vörös könnyezés" felső légúti (légcső, bronchus, tüdő) és középfül gyulladás

MYCOPLASMA PULMONIS OKOZTA KRÓNIKUS IVARSZERVI MEGBETEGEDÉS Betegség: csak nőstényekben okoz krónikus betegséget. a fertőzöttek kb. 20%-a meddő lesz, a többieknél alomszám csökkenés Az érintett állomány kb. 30 %-ában jelentkeznek kórbonctani elváltozások: féloldali purulens oophoritis és salpingitis epithelialis hyperplasia hímekben ritkán heresorvadást okoz Fertőződés: nemi úton, septicaemia

Diagnózis:

tenyésztés: pozitivitás legkorábban 3 hét után, szövettan

Gyógykezelés: vakcina??

DERMATOMYCOSIS ( BŐRGOMBÁSODÁS ) Kórokozó: Microsporum spp., Trichophyton spp. Gazda: egér, tengerimalac, nyúl (1965-óta nem jelentkezett patkányban ) Betegség, tünetek: orrhát, szemek környéke, farok, hát, nyak, lábak: discoid allopecia kiemelkedő szegéllyel,v. szabálytalan, kipirult, szőrhiányos gennyes, pörkös bőrelváltozások. Viszketés minimális, v. hiányzik. Terjedés: kontaktus, általában rossz tartási-táplálási, vagy környezeti viszonyok esetén manifesztálódik. Diagnózis: izolálás, gombák kimutatása ( festés ), bőrkaparék mikroszkópos vizsgálata Gyógykezelés: Nem teljesen hatásos: griseofulvin po. (tengerimalac, nyúl) itraconazol, clotrimazol, miconazol - helyileg Gnotobiotikus technológiával kizárható. Tenyészállományokban: stamping out

SENDAI VÍRUS Kórokozó:

Sendai vírus ( Parainfluenza 1 csoport ) Paramyxovíridae

Gazda: patkány, egér, , hörcsög (tengerimalac) Patogenitás: patogén, erősen fertőző, PVM fertőzés potencírozza Járványmenet: erősen ragályos az 1. fertőzés akut !! önkorlátozó (ellenanyag termelés) minden korcsoport érzékeny, különösen a 4-8 hetesek, magas morbiditás, alacsony mortalitás Terjedés aerosollal, heterolog transzmisszió lehetséges Betegség: Immunszupresszív hatású (a T és B lymphocyta szám csökken) többnyire tünetmentes; fejlődésben való visszamaradás, magzati resorptio → alomszám csökkenés esetleg nehéz légzés, borzolt szőrzet, elhullás rutin altatásnál

SENDAI VÍRUS Patológia: tüdő, lép, regionális nyirokcsomó megnagyobbodás nekrotizáló bronchitis, bronchiolitis. A szövettani elváltozások akár 1 éven át is fennállhatnak, a vírusürítés azonban 8 hét után megszünik. Diagnózis: fertőzés után 7-14 nappal szerológia Gyógykezelés: nincs Monitorozás: szerológia (ELISA, IFA)

HANTA VÍRUS Kórokozó: Hantavírusok, Bunyaviridae család (RNS vírus) Gazda: patkány, egér, humán Patogenitás: potenciális humán patogén, rágcsálókban alacsonyabb patogenitású Járványmenet:

horizontális gyors terjedés heterológ transzmisszió lehetséges rágcsálókban aszimptomatikus fertőzés rágcsálókban a kb. 7 napos virémia után életre szóló szeropozitívitás, a vírus nyállal, széklettel és legtovább a vizelettel ürül (kb 9 hónap)

Rágcsáló patológia: bronchopneumonia, multifocalis interstitialis pneumonia

HANTA VÍRUS Humán betegség:

HFRS - Hemorhagic Fever with Renal Syndrome, KHF - Korean Hemorhagic Fever Ázsiában súlyos általános megbetegedést okoz: láz, vérzések, nephritis. Kimutatták kísérletes daganatokból: myeloma, sarcoma. Nyugat-Európában a laboratóriumi személyzet magas szeropozitivitást mutat, a megbetegedés alacsony

Diagnózis: a fertőzés után 14 nappal szerológia. Ellenanyagok a fertőzés után 1 évvel is kimutathatók Gyógykezelés: nincs Monitorozás: szerológia

PNEUMONIA VIRUS of MICE , PVM Gazda: egér, patkány Betegség: alacsony patogenitású, passage után egérben, patkányban non suppurativ vasculitist; intersticiális tüdőgyulladást okozhat A patkányban szeropozitívitás kimutatható, valószinű, hogy a Sendai vírus patogén hatását fokozza.

THEILER FÉLE EGÉR ENCEPHALOMYELITIS VÍRUS Jellemzők: Picorna vírus (RNS) rövidítés: TMEV, GDVII Nem azonos az LCMV-vel!! (Arenavirus) Gazda: egér Betegség: perzisztens látens infekció, néha a humán poliomyelitis vírushoz hasonlóan bénulásos idegrendszeri rüneteket okoz. Patkányban nem patogén, nem izolálták, de szeropozitivitás kimutatható.

EGÉR HEPATITIS VÍRUS Kórokozó: mouse hepatitis vírus, MHV Légzőszervi tünetegyüttest okozó vírustörzsek Emésztőszervi tünet együttest okozó vírustörzsek Gazda: egér Fertőződés: horizontális terjedés → ürülék, vizelet, aerogén út vertikális terjedés is: néhány MHV törzsnél Betegség: Egerekben legtöbbször szubklinikai más fajok áthangolódhatnak, de nem betegednek meg. Manifesztáció több komponens függvénye: egér törzs, vírus virulencia, immunstátusz, konkurens fertőzések a 2-3 hetes egerek törzstől függetlenül fogékonyak!

EGÉR HEPATITIS VÍRUS Patológia: Légzőszervi forma: - vírus replikáció a felső légutak nyálkahártyájában (nekrotizáló rhinitis) - perivascularis interstitialis pneumonia - máj: petechiás vérzések, elhalásos gócok,→ icterus, ascites - enteritis: sárga, vizes / gázos - idegrendszer: necrotisaló encephalitis, demyelinisatio (a gerincvelőben is), meningitis, petyhüdt bénulás a hátulsó végtagokon - lymphoid szervek: depletio, nekrózis Emésztőszervi forma: - vírus replikáció helye a bélhámban: enteritis ld. előbb (jejunum, ileum) - nude egerekben vakbél és remese gyulladás is. - máj: multifokális nekrózis Diagnózis: szerológia ELISA, IFA Monitorozás: ajánlott

GIARDIA MURIS Jellemzők: flagelláta, a vékonybél felső szakaszának lakója. A trophozoiták: körte alakú lapos képletek, oldalról félhold alakúak a bélhámsejtekhez asszociálódtak jellegzetesen gördülő, bukfencező mozgás. A cysta: elipszoid, vastag falu, 4 mag Gazda: egér, patkány, hörcsög Fertőzés: szájon át a cystával Patogenitás: alacsony patogenitás elszaporodás esetén; emésztési problémák, fekély Konvencionális tenyészetekben elterjedt, de nem kívánatos !!

ENTAMOEBA MURIS

Jellemzők: a vastagbelek lakója Trophozoiták: nagy, kerekded 8- 30 μm-es képletek Oocysta : 8 magot tartalmaz, ebből 8 amöba születik az új gazdában. Gazda: egér, hörcsög, patkány Terjedés: p.o. fertőződés oocystával heterolog transzmisszió gyakori Patogenitás: széleskörűen elterjedt a konvencionális tenyészetekben; nem patogén, de jelenléte nem kívánatos !

BALANTIDIUM COLI Jellemzők: Vastagbelek lakója. Nagy ciliata. Trophozoiták: ovoid, csillókkal borított test, egyik végén szájnyílássa1, gyorsan mozog. Szövettanilag könnyen felismerhető. Gazda: patkány, hörcsög, kutya, sertés, ember Fertőződés:

p.o. – cystával

Patogenitás: általában nem patogén, de szekunder kórokozó és a léziókat súlyosbíthatja (hyalurunidáz) Emberre patogén lehet → hasmenés, ulcerativ enteritis (hasonlóan az Entamoeba histolyticához)

NEMATODÁK :

ORSÓ – ÉS FONÁLFÉRGEK

Lakhelyük a vakbél és a remese SYPHACIA MURIS Gazda: patkány, egér. A kifejlett hím féreg 1,2 mm x 100 μm,a nőstény: 2,8-4 mm x 100 μm. A pete alig hajlított kifli alakú: 75x29 μm

SYPHACIA OBVELATA A kifejlett hím féreg 1,3 mm x 130 μm,a nőstény: 4 mm x 0,3 mm. A pete alig hajlított holdsarló alakú: 134x36 μm

NEMATODÁK:

ORSÓ – ÉS FONALFÉRGEK

Patogenitás: nem patogének, nem okoznak tüneteket, konvencionális állományokban széleskörűen elterjedtek, de nem kívánatosak Diagnózis: a pete kimutatásával a bélsárból, a Syphaciákat “anális cellux-al” is ki lehet mutatni a bél környékéről

A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE

Kórokozó: Psoroptes cuniculi Jellemzők: Ivari dimorfizmus (a nőstény nagyobb), 0,5-0, 7 mm lárvák 3, kifejlett 4 pár végtag, légzőnyílás nincs → bőrlégzés Gazda: nyúl,

alkalmi gazda: ló, kecske

Előfordulás: szubklinikailag szinte minden konvenecionális nyúl állományban. Megbetegedés a szisztémás, ill. lokális szöveti immunitás felborulásakor → populáció expanzió (Pl: immunizálás) Az atkák a külső hallójárat mélyén a bőrön és a szőrök alsó részén élnek.

A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE

Betegség: exudativ dermatitis, savókilépés, másodlagos bakteriális fertőződés, pruritus, hyper és parakeratosis, varasodás rétestészta jellegű pörkök (eltávolításuk után a hámalap vérzik).

A TENGERIMALAC RÜHÖSSÉGE Kórokozó: Trixacarus caviae Terjedés: direkt kontaktus az állatok között, anya és szopós között fertőzött ketrec anyagokkal, főként alommal. A szubklinikai ferőzöttség aktiválódhat stresszorok hatására ( szállítás, vemhesség ), immunszupresszióra, fennálló betegségek hatására. Tünetek: drámaian intenzív vakarózás, kiterjedt szőrtelenség, hyperkeratosis Az erőteljes bőrviszketés akár rángógörcs rohamot válthat ki! Diagnózis: Bőrkaparék mikroszkópos vizsgálata Gyógykezelés: ivermectin sc., selamectin sc., imidocarb + moxidectin sc. fipronil permet

A TENGERIMALAC C-VITAMIN HIÁNYA ( HYPOVITAMINOSISA ) Minden életkorban a táplálékból kell felvenniük a vitamint mert szintetizálni nem tudják. A táplálék C-vitamin tartalma az összetételtől, környezeti körülményektől függően változik ( lebomlás ). Nyitott edényzetben az ivóvízben nyújtott C-vitamin tartalom 50%-a 24 óra alatt lebomlik! Fémes, kemény vízben gyorsabban károsodik, lúgosabb vízben stabilabb. Tünetek: 2 hét C-vitamin megvonás után már tünetek jelentkeznek: hasmenés, szőrhullás, mozgászavar ( izületi fájdalom ), lesoványodás, borzaltság Szérum: koleszterin és triglicerid szint emelkedés Szükséglet: fenntartásra – 10 mg / ttkg / nap vemhesség alatt – 30 mg / ttkg / nap