KONFORMER SPECIFIKUS PARAMÉTEREK

SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Doktori (Ph.D.) tézisek

KONFORMER–SPECIFIKUS PARAMÉTEREK BEVEZETÉSE ÉS ALKALMAZÁSA BIOLÓGIAILAG AKTÍV VEGYÜLETEK JELLEMZÉSÉBEN

MAZÁKNÉ KRASZNI MÁRTA

Témavezető: Dr. Noszál Béla, D.Sc.

Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet Budapest, 2004


PH.D. DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

ÖSSZEFOGLALÓ KONFORMER-SPECIFIKUS PARAMÉTEREK BEVEZETÉSE ÉS ALKALMAZÁSA BIOLÓGIAILAG AKTÍV VEGYÜLETEK JELLEMZÉSÉBEN

Mazákné Kraszni Márta Témavezető: Dr. Noszál Béla, D.Sc. Semmelweis Egyetem, Gyógyszertudományok Doktori Iskola, Budapest, 2004 Program: A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai Gyógyszer olyan molekulából válhat, amelyik amellett, hogy hatékony a kívánt receptoron, kedvező farmakokinetikai sajátságokkal is bír. E sajátságok összefüggenek a molekulák egyes fizikai-kémiai paramétereivel, mint pl. az oldhatóság, bázicitás és a megoszlási hányados. Ezért ezeknek a molekuláris tulajdonságoknak részletes megismerése alapvető a gyógyszerkutatásban. Doktori munkám célja a gyógyszermolekulák két, talán legfontosabb fizikaikémiai paraméterének, a bázicitásnak és a megoszlási hányadosnak a vizsgálata volt abból a szemszögből, hogy a molekulák konformációs állapotának változása milyen hatást gyakorol e tulajdonságok alakulására. Két, orvosi-gyógyszerészi szempontból jelentős molekula, az N-acetilcisztein és hisztamin konformer-specifikus bázicitásait határoztuk meg NMR spektroszkópiával. Az N-acetilcisztein esetében a karboxilát csoport bázicitását csak kis mértékben befolyásolta a konformáció, a tiolát protonálódásnál viszont jelentős eltéréseket tapasztaltunk a konformerek bázicitásában. Hisztamin esetében az imidazol csoport protonálódásának volt jelentősebb hatása a rotamerek bázicitására. A konformerspecifikus állandók különbségeit minden esetben jól lehetett magyarázni a rotamerek szerkezetéből adódó intramolekuláris kölcsönhatások meglétével illetve hiányával. Kidolgoztuk

mozgékony

kismolekulák

konformer-specifikus

megoszlási

hányados meghatározásának elméleti alapjait, és az amfetamin példáján bemutattuk annak kísérletes meghatározási módját kloroform/víz rendszerben. Ezt a módszert kiterjesztettük a gyógyszerészetben használatos oktanol/víz rendszerre, és megmértük az amfetamin valamint a klenbuterol ilyen típusú állandóit. Míg az amfetamin rotamerek lipofilitása csak kis mértékben különbözött, addig a klenbuterol rotamerspecifikus megoszlási hányadosai jelentős különbségeket mutattak, melyek a rotamerek eltérő szolvatációs készségével voltak összefüggésben.

2



SUMMARY INTRODUCTION

AND APPLICATION OF CONFORMER-SPECIFIC PHYSICO-CHEMICAL

PARAMETERS IN THE CHARACTERIZATION OF BIOLOGICALLY ACTIVE COMPOUNDS

Márta Mazák-Kraszni Tutor: Dr. Béla Noszál, D.Sc. Semmelweis University, Doctoral School of Pharmaceutical and Pharmacological Sciences, Budapest, 2004 Programme: Recent trends in pharmaceutical sciences Drugs are required not only to be potent at a given receptor but also to have appropriate pharmacokinetic properties. The latter is related to different physicochemical characteristics of the molecules such as solubility, basicity, lipophilicity etc. Therefore study of these parameters is an important task in drug research. The aim of this work was to study how two physico-chemical parameters, the basicity and partition coefficient are affected by the conformational changes of the molecules. Conformer-specific basicities of two biologically active molecules, Nacetylcysteine and histamine have been determined by NMR-pH analysis. It was found that the carboxylate basicities of N-acetylcysteine rotamers differ to a small extent, but the conformer-specific thiolate basicities show larger variations. In histamine, the protonation of the imidazol group has significant effect on the rotamer-specific basicities. Differences between conformer-specific parameters can be explained in terms of the existence or lack of intramolecular interactions in the rotamers. Theoretical basis of the determination of conformer-specific partition coefficients has been elaborated and the experimental method of the determination has been presented for amphetamine in the chloroform/water solvent system. This method has been extended to the octanol/water system widely used in pharmaceutics. Rotamerspecific octanol/water partition coefficients of amphetamine and clenbuterol have been measured. Lipophilicity of amphetamine rotamers showed only small variations, while rotamer-specific partition coefficients of clenbuterol differed significantly, which could be interpreted in terms of intramolecular interactions between the vicinal polar sites and the solvent-accessibility of the groups.

3



BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK A gyógyszermolekuláknak ahhoz, hogy biológiai hatásukat ki tudják fejteni az élő szervezetben, el kell jutni az alkalmazás helyéről a hatás helyére. A leggyakrabban alkalmazott orális adagolás esetében a gyógyszernek először fel kell oldódnia a felszívódás helyén a gyomor-bélrendszer nedveiben, lipofil membránokon át be kell jutnia a vérkeringésbe, onnan szintén membránok sokaságán keresztül a kívánt szövetbe, majd kötődnie kell a célmolekulához. Ezeket a feltételeket csak megfelelő szerkezeti és ebből adódó fizikai-kémiai tulajdonságokkal bíró molekulák képesek teljesíteni. A gyógyszermolekulák többsége ionizálható, savi illetve bázikus funkciós csoporttal/csoportokkal rendelkezik.

Az

ilyen

molekulák

testnedvekben

való

oldékonyságát,

membránokon való átjutását és szervezetbeni eloszlását nagyban befolyásolja a molekula ionizáltsági állapota, amelyet az adott szöveti pH, valamint a molekulák bázicitása határoz meg. Ez utóbbi tulajdonság jellemzésére használatos

fizikai-kémiai

paraméter

a

protonálódási

állandó.

A

gyógyszermolekulák membránon való átjutási képességének becslésében ugyanakkor egy másik fontos tényező, a lipofilitás is szerepet játszik, amelyet a gyógyszerészetben leggyakrabban az oktanol/víz megoszlási hányadossal számszerűsítenek. Az oktanol amfifil molekula, e téren tehát a membránalkotó foszfolipidekhez

hasonló

tulajdonságokkal

rendelkezik.

A

megoszlási

vizsgálatokban használt vízzel telített formája mintegy 25 mol%-nyi vizet tartalmaz. Kimutatták, hogy ez a vízmennyiség kis halmazocskák formájában oszlik el az oktanolban úgy, hogy minden egyes halmazt poláris fejrészükkel a víz felé orientálódó 16 oktanolmolekula vesz körbe. Bár gyógyszerek megoszlási tulajdonságainak vizsgálatára egyre gyakrabban alkalmaznak liposzómákat és mesterséges membránokat, az oktanol/víz megoszlási hányados használatát egyszerű meghatározásának köszönhetően ezek a módszerek nem szorították ki.

4



A gyógyszerkutatás egyik fő törekvése, hogy a fejlesztési fázisba jutott molekulák minél nagyobb hányada válhasson gyógyszerré. Tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sok esetben a molekulák kedvezőtlen farmakokinetikai tulajdonságai szabnak gátat ennek a törekvésnek. Ezt megelőzendő fontos, hogy a kutatás lehető legkorábbi szakaszában ilyen irányú vizsgálatoknak vessék alá a gyógyszerjelölt molekulákat. Ebben nagy segítséget nyújthat a farmakokinetikai folyamatokat befolyásoló fizikai-kémiai tulajdonságok ismerete, amelyeket vagy kísérletileg lehet meghatározni, vagy előrejelző programok segítségével lehet megbecsülni. Doktori munkám célja a gyógyszermolekulák két, talán legfontosabb fizikai-kémiai paraméterének, a bázicitásnak és a megoszlási hányadosnak a vizsgálata volt abból a szemszögből, hogy a molekulák konformációs állapotának változása milyen hatást gyakorol e tulajdonságok alakulására. A konformer-specifikus bázicitás, mint fizikai-kémiai paraméter az irodalomban már leírt mennyiség, azonban ez idáig csak aminosavak jellemzésére használták. Ezért célul tűztük ki két, orvosi-gyógyszerészeti szempontból jelentős molekula, a hisztamin és az N-acetilcisztein rotamerek eloszlásának meghatározását a molekulák különböző protonáltsági állapotában, és a rotamer-specifikus bázicitások számítását. A konformer-specifikus megoszlási hányados definíciója bár elméletileg létezett, kísérleti meghatározása nem történt meg. Ezért célunk volt konformerspecifikus

megoszlási

összefüggések

hányadosok

létrehozása

a

meghatározásának

makroszkopikus

és

elméleti

leírása,


paraméterek között, a kísérleti meghatározás kidolgozása oktanol/víz rendszerre, valamint

néhány

hányadosának

gyógyszermolekula

gyakorlati


meghatározása.

Ez

utóbbi

vizsgálatokhoz

amfetamint és az antiasztmatikus hatású klenbuterolt választottuk.

5

megoszlási az


ALKALMAZOTT


MÓDSZEREK

Rotamer-specifikus bázicitások és megoszlási hányadosok számításához szükség van a rotamer betöltöttségek és a makroszkopikus protonálódási állandók, illetve megoszlási hányadosok ismeretére. A vizsgált molekulák (1. ábra) központi forgástengelye körüli rotáció során kialakuló három nyitott állású rotamerjének betöltöttségét vicinális 1H-1H NMR csatolási állandókból határoztuk meg. Mivel a mért csatolási állandók az egyes konformerek csatolási állandóinak a rotamerek előfordulási valószínűségével súlyozott összegei, a betöltöttség számításához szükség van a rotamer csatolási állandók ismeretére. Az N-acetilcisztein esetében az aminosavak és származékaik rotamer analízisénél elfogadott kétparaméteres megközelítést alkalmaztuk, azaz egy transz és egy gauche rotamer csatolási állandót használtunk a rotamer eloszlás számításához, melyeket az irodalomból vettünk. A többi molekula esetében hatparaméteres megközelítést használtunk a rotamer analízishez, a rotamer csatolási állandókat az Altona-féle Karplus egyenletből számítottuk. Az N-acetilcisztein és a hisztamin protonálódási állandóit NMR-pH titrálással határoztuk meg 10% D2O-t és 90% H2O-t tartalmazó közegekben. Az amfetamin és klenbuterol makroszkopikus megoszlási hányadosainak meghatározására rázótölcséres módszert alkalmaztunk. H N

H3C O

COOH H

H2C

CH2 HN

NH2

CH2

N

SH

Hisztamin

(R)-N-acetilcisztein

Cl

CH2

NH2

H2N

CH3

H

H

(S)-Amfetamin

CH3

CH2

Cl

OH

N H

(RS)-Klenbuterol

1. ábra A vizsgált molekulák szerkezete

6

CH3 CH3


ÚJ


TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

N-ACETILCISZTEIN ROTAMER-SPECIFIKUS BÁZICITÁSAI Az N-acetilcisztein tiolát csoportjának rotamer-specifikus bázicitásaiban jelentős különbségeket tapasztaltunk. A protonálódási állandó értéke azokban a rotamerekben nagyobb, amelyekben a két azonos töltésű csoport, a tiolát- és karboxilátcsoportok egymás közelében helyezkednek el, így protonálódással a kedvezőtlen elektrosztatikus taszító hatás megszűnik. Legnagyobb bázicitásúnak azt a rotamert találtuk, amelyben a protonált forma létrejöttét egy kedvező intramolekuláris kölcsönhatás (hidrogén-híd kötés) kialakulása is elősegíti. A második protonálódási lépcsőt, a karboxilátcsoport protonálódását ugyanakkor a konformáció csak csekély mértékben befolyásolja. HISZTAMIN ROTAMER-SPECIFIKUS BÁZICITÁSAI A hisztamin aminocsoportjának rotamer-specifikus protonálódási állandói nem különböznek jelentősen egymástól és a makroszkopikus állandótól, az imidazol protonálódásának ugyanakkor jelentős hatása van a rotamer populációkra. Alacsonyabb az imidazol bázicitás abban a rotamerben, amelyben az amino és imidazol csoportok térben közel helyezkednek el egymáshoz, így hidrogén-híd kötés alakulhat ki az ammónium- és az imidazolcsoport között. A második proton felvételével egyrészt megszűnik ez a kedvező, intramolekuláris kölcsönhatás, másrészt kedvezőtlen elektrosztatikus taszítás alakul ki a protonált csoportok között. A ROTAMER-SPECIFIKUS MEGOSZLÁSI HÁNYADOS ELMÉLETI VONATKOZÁSAI Matematikai összefüggést vezettünk le a makroszkopikus és konformerspecifikus megoszlási hányadosok között. E szerint a makroszkopikus megoszlási hányados a konformer-specifikus paraméterek súlyozott összege, ahol a súlyozási faktorok a rotamerek vizes közegű móltörtjei. Megmutattuk,

7



hogy a rotamer-specifikus megoszlási hányadosok kísérleti meghatározásához szükség van a makroszkopikus állandó és a rotamer betöltöttségek ismeretére a vizsgált oldószerpár mindegyikében. AMFETAMIN ROTAMER-SPECIFIKUS MEGOSZLÁSI HÁNYADOSAI KLOROFORM/VÍZ RENDSZERBEN

Az

amfetamin

rotamerek

megoszlási

hányadosai

kloroform/víz

rendszerben csak kis mértékben különböznek egymástól. Ez a megfigyelés összhangban van az irodalomban diasztereomereken tett megfigyelésekkel, amely szerint az egy poláris csoporttal rendelkező diasztereomerek megoszlási hányadosukban csak kevéssé térnek el. A különbségek a rotamerek eltérő szolvatációjával magyarázhatók. A amfetamin rotamer-specifikus kloroform/víz megoszlási hányadosai az első, kísérletesen meghatározott ilyen típusú paraméterek az irodalomban. AMFETAMIN ROTAMER-SPECIFIKUS MEGOSZLÁSI HÁNYADOSAI OKTANOL/VÍZ RENDSZERBEN

Az amfetamin rotamerek betöltöttségei között oktanolban és vízben nincs jelentős különbség, ami azt jelenti, hogy a rotamer–specifikus megoszlási hányadosok értéke nagyjából a makroszkopikus állandó értékével egyenlő. Az, hogy kloroform/víz rendszer esetében kicsivel nagyobb eltérések tapasztalhatók a rotamer-specifikus

megoszlási

hányadosokban,

valószínűleg

annak

tulajdonítható, hogy az oktanol viszonylag nagy mennyiségű vizet képes feloldani, valamint a víz is felold egy kevés oktanolt, ezért a rotamerek egyébként sem kifejezett szolvatációs különbségei még kevésbé jutnak kifejezésre.

8



KLENBUTEROL ROTAMER-SPECIFIKUS MEGOSZLÁSI HÁNYADOSAI OKTANOL/VÍZ RENDSZERBEN

A

klenbuterol

rotamer-specifikus

megoszlási

hányadosai

jelentős

eltéréseket mutatnak, ami a rotamerek szerkezetéből adódó szolvatációs különbségekkel magyarázható. Lipofilebb tulajdonságú az a két rotamer, amelyben a hidroxil- és tercier-butilaminocsoport egymás térközelében helyezkedik el, így közöttük hidrogén-híd kötés kialakulására van lehetőség. További lipofilitást növelő tényező az apoláris fenilcsoport poláris funkcióktól való távoli térhelyzete, ami e csoport apoláris szolvatációját szintén elősegíti. A klenbuterol makroszkopikus megoszlási hányadosára kísérletileg meghatározott érték, valamint egy fragmens módszeren alapuló programmal (KOWWIN) számított érték nagymértékben (0,71 logP egység) különbözött egymástól. Az eltérésre a konformer-specifikus megoszlási hányadosok ismeretében magyarázatot tudtuk adni. A számított állandó értéke nagyon közel esik annak a rotamernek a megoszlási hányadosához, amelyben hidrogén-híd kötés nem alakulhat ki a funkciós csoportok között. Ez azt mutatja, hogy ez a fajta predikciós módszer nem képes figyelembe venni a mozgékony molekulákban létrejövő intramolekuláris kölcsönhatásokat, vagyis csak annak a rotamernek a megoszlási hányadosát tudja megfelelően becsülni, amelyikben ilyen kölcsönhatás nem alakulhat ki.

AZ

EREDMÉNYEK HASZNOSÍTHATÓSÁGA

A disszertációban leírt munkák alapkutatás jellegűek, a bio- és gyógyszermolekulák két fontos fizikai-kémiai paraméterének, a bázicitásnak és a megoszlási hasznosak

hányadosnak lehetnek

a

mélyebb

megértését

gyógyszerkutatásban,

szolgálják. megfelelő

Eredményeink farmakokinetikai

tulajdonságokkal rendelkező molekulák tervezésében, illetve e két fontos tulajdonságot előrejelző programok fejlesztésében.

9



AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁBAN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEK, KÖNYVFEJEZET Az értekezés alapját képező közlemények 1. Noszál B., Visky D., Kraszni M. Population, Acid–Base, and Redox

Properties of N–Acetylcysteine Conformers Journal of Medicinal Chemistry 43, 2176–2182, 2000. (IF: 4,134) 2. Noszál B., Kraszni M. Conformer–Specific Partition Coefficient: Theory and

Determination Journal of Physical Chemistry B 106, 1066–1068, 2002. (IF: 3,611) 3. Kraszni M., Kökösi J., Noszál B. Concentration and Basicity of Histamine

Rotamers Journal of the Chemical Society Perkin Transactions 2, 914–917, 2002 (IF: 1,911) 4. Kraszni M., Bányai I., Noszál B. Determination of Conformer–Specific

Partition Coefficients in Octanol/Water Systems Journal of Medicinal Chemistry 46 (11), 2241–2245, 2003 (IF (2002): 4,566) Az értekezés témájához kapcsolódó közlemények, könyvfejezet 5. Kraszni M., Szakács Z., Noszál B. Determination of Rotamer Populations

and Related Parameters from NMR Coupling Constants: a Critical Review Analytical and Bioanalytical Chemistry 378 (6), 1449-1463, 2004 (IF (2002): 1,948) 6. Szakács Z., Kraszni M., Noszál B. Determination of Microscopic Acid-Base

Parameters from NMR-pH Titrations Analytical and Bioanalytical Chemistry 378 (6), 1428-1448, 2004 (IF (2002): 1,948) 7. Noszál B., Kraszni M., Rácz Á. Histamine: fundamentals of biological

chemistry in Histamine Biology and Medical Aspects, Eds: Falus, A., Darvas, Zs., Grosman, N.; Chapter , Springmed, 2004.

10


EGYÉB


KÖZLEMÉNYEK

8. Noszál B., Kraszni M., Visky D. Az Észterhidrolízis Kinetikájának

Szubmolekuláris Jellemzése Acta Pharmaceutica Hungarica 69 (3) 147-154, 1999 9. Visky D., Kraszni M., Hosztafi S., Noszál B. Species-specific Hydrolysis

Kinetics of N-methylated Heroin Derivatives Helvetica Chimica Acta 83, 364-372, 2000 10. Visky D., Kraszni M., Hosztafi S., Noszál B. HPCE Analysis of Hydrolysing

Morphine Derivatives. Quantitation of Decomposition Rate and Mobility Chromatographia 51, (5/6) 294-300, 2000 11. Szentmáry N., Kraszni M., Nagy Z. Zs. Interaction of indomethacin and

cyprofloxacin in the cornea following phototherapeutic keratectomy Graefe’s Archive for Clinical and Experimental Ophtalmology 2004 (közlésre elfogadva)

ELŐADÁSOK, POSZTERBEMUTATÓK 1. Kraszni M.: „Aminosavak protonálódási folyamatainak szubmolekuláris

termodinamikai jellemzése" III. Clauder Ottó Emlékverseny, 1996. szeptember 25–27. Budapest (előadás) 2. Kraszni M., Visky D., Noszál B.: "Estimation of submolecular proton-

binding enthalpies and entropies of amino acids" V. Semmelweis Tudományos Fórum, 1996. szeptember 26-27. Budapest (poszter) 3. Kraszni M.,: "Morfinszármazékok analízise HPCE technikákkal" MKE

Fiatal kémikusok előadó ülése, 1997. november 11. Budapest (előadás) 4. Kraszni M., Visky D., Noszál B.: "Rota–microspeciation of histidine and

related compounds" COST D8–ESF Workshop on Biological and Medicinal Aspects of Metal Ion Speciation, 1998. augusztus 22–25. Szeged (poszter)

11



5. Kraszni M., Noszál B.: "Pszichostimuláns fenil-alkil-aminok és prekurzoraik

rotamer populációjának meghatározása" SOTE Ph.D. Tudományos Napok, 1999. május 31–június 1. Budapest (előadás) 6. Kraszni M., Noszál B.: "Pszichostimuláns fenil-alkil-aminok és prekurzoraik

rotamer populációjának meghatározása" A SOTE Gyógyszerészi Kémiai Intézet alapításának 50. évfordulója, 1999. június 17. Budapest (előadás) 7. Kraszni M., Noszál B.: "Rotamer populációk meghatározása NMR

technikával" MKE Fiatal kémikusok előadó ülése, 1999. november 23. Budapest (előadás) 8. Kraszni M., Visky D., Noszál B.: "Histamin rota-mikrospeciációja" Ph.D.

Tudományos Napok 2000, 2000. február 16-17. Budapest (előadás) 9. Kraszni M., Noszál B.: „Conformer-Specific Partition: Theory and

Application to Flexible Drugs” logP2000 Symposium, 2000. március 5-9. Lausanne (Svájc) (előadás) 10. Visky D., Kraszni M., Noszál B.: „Population, acid-base and redox

properties of N-acetyl-cysteine rotamers” EUFEPS 2000, 2000. szeptember 16-19, Budapest (poszter) 11. Kraszni M., Noszál B.: „Conformer-Specific Partition: Theory and

Application to Flexible Drugs” EUFEPS 2000, 2000. szeptember 16-19, Budapest (poszter) 12. Kraszni M., Noszál B.: „Rota-microspeciation of histamine” EUFEPS 2000,

2000. szeptember 16-19, Budapest (poszter) 13. Kraszni M., Noszál B.: „Rotamer populations of ephedrine and pseudo-

ephedrine” EUFEPS 2000, 2000. szeptember 16-19, Budapest (poszter) 14. Kraszni M., Noszál B.: "Flexibilis molekulák konformer-specifikus

megoszlási hányadosainak meghatározása" Semmelweis Egyetem Ph.D. Tudományos Napok 2001, 2001. február 21-22. Budapest (előadás) 15. Kraszni M., Noszál B.: „Flexibilis molekulák konformer-specifikus

megoszlási hányadosának meghatározása” Dr. Mozsonyi Sándor Alapítvány Tudományos ülése, 2001. március 23. Budapest (előadás)

12



16. Noszál B., Kraszni M., Rácz Á.: „Histamine: molecular bases of biological

diversity” New Findings in Histamine Research Scientific Conference, 2001. április 9. Budapest (előadás) 17. Rácz Á., Kraszni M., Noszál B.: „Structural similarities and dissimilarities

between histamine and its selected H1 and H2 antagonists” New Findings in Histamine Research Scientific Conference, 2001. április 9. Budapest (poszter) 18. Kraszni M., Noszál B.: „Konformer-specifikus megoszlási hányadosok

meghatározása” MTA Gyógyszerésztudományi Bizottság ülése (Tudományos utánpótlás képzése a gyógyszerésztudomány területén), 2001. november 8. Budapest (előadás) 19. Kraszni M., Noszál B.: "Rotamer-populáció meghatározása különböző

oldószerekben. A rotamer-specifikus megoszlási hányados." MKE Fiatal kémikusok előadó ülése, 2001. november 14. Budapest (előadás) 20. Kraszni M., Noszál B.: „Konformer-specifikus megoszlási hányadosok

meghatározása” MTA Szerves és Gyógyszeranalitikai munkabizottság ülése, 2002. október 2. Budapest (előadás) 21. Kraszni M., Noszál B.: „Flexibilis molekulák konformer-specifikus

megoszlási hányadosainak meghatározása” Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XII., 2003. május 8-10. Budapest (poszter) 22. Kraszni M., Noszál B.: „Determination of rotamer-specific molecular

parameters by NMR spectroscopy” Small Molecule NMR Conference 2003. szeptember 15-17, Verona (Olaszország) (előadás) 23. Kraszni M., Noszál B.: „Determination of conformer-specific partition

coefficients of clenbuterol” LogP 2004Symposium, 2004. február 29-március 4, Zürich (Svájc) (poszter) 24. Noszál B., Kraszni M., Mazák K., Szakács Z.: „Partition coefficients at the

conformer-specific and microscopic levels. Theory and determination” LogP2004 2004. február 29-március 4, Zürich (Svájc) (előadás)

13



KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom: ¾

Dr. Noszál Béla egyetemi tanárnak, témavezetőmnek, a Semmelweis Egyetem

Gyógyszerészi

Kémiai

Intézet

igazgatójának

sokoldalú

segítségéért és értékes tanácsaiért ¾

Dr. Visky Dórának, Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet volt munkatársának a közös munkáért (N-acetilcisztein vizsgálatok) és sokoldalú segítségéért

¾

Dr. Bányai Istvánnak a Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszék egyetemi docensének, Dr. Tóth Imrének a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Tanszék egyetemi docensének valamint Dr. Bodor Andreának, hogy lehetővé tették számomra NMR mérések végzését a Debreceni Egyetemen, és mind gyakorlati, mind elméleti tanácsaikkal segítségemre voltak azok kivitelezésében

¾

Dr. Mátyus Péter egyetemi tanárnak, a Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézet igazgatójának, hogy lehetővé tette számomra intézetében NMR felvételek készítését, és az intézet többi munkatársának, akik segítették munkámat

¾

Dr. Szölőssy Áronnak, BMGE Általános és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi docensének az N-acetilcisztein 500 MHz-es spektrumainak elkészítéséért

¾

Dr. Kökösi Józsefnek a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet tudományos főmunkatársának a modellvegyületek szintéziséért

¾

Takácsné Dr. Novák Krisztina egyetemi tanárnak, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet munkatársának a logP predikcióért

¾

A

Semmelweis

Egyetem

Gyógyszerészi

munkatársának támogatásukért, és bíztatásukért

14

Kémiai

Intézet

összes

KONFORMER SPECIFIKUS PARAMÉTEREK

Recommend Documents