A rsSTSBZSÉBSTI VASAS RÍÜVBLÖDÉSI KÖZPOZIT ÍÍAKTUSZICSD'/SLÖK SZAKKÖSFJ T Á J É K O Z T A T Ó J A évfolj'cu P c g e
10. szám T i . TíLE
0 F
C O S T E N T S
-3 . .,,
I . p a r t -:^ p r of g g s i o n a l i n f ormátions;
•
Grcitin;-; on *'Pereskiopsis",'by:dr,Szc.bó Miklós itrpsrienCüE i n g a t h e r i n g o f c a c t u s seedSjby: V/alter iCtinz^ t r a n s l a t c d by: Kemenes Ernő./\7ith t h e k i n d l y permissitMS; óf ''Kakteen und andere S u k . a i l e n t e n .
...
.? „,,,
, The Genera o f t h e Cactaceae on t h e base o f t h e phj'-logenetic system xrom P r o f , d r , F r a n z Bmcbaum H.m.''Weberocereus'' b y : Kern Péter, w i t h a s s i s t a i c e o f Molnár Péter i h g . a g r . 11.par t.Society-news« I I I . p a r t ; L i t e r a r y corner.
,§..,,
"Kakteen und andere Sukkulenten'' 1970 íT°9., commented bj/: Kemenes Ernő,
^,"}p,,
-'Stachelpost'' 1970 1T° 26-27, commsnted by: K e r n Péter. I l l u s t i ' a t i o n : G r a f t i n g on P e r e s k i o p s i s , drav/n b y : G a l i Jánor; /íhe t j . t l e p a g e was a l s o drawn b3^ h i n / E d i t i o n t dr.Szabó Miklós
'•QSILI" 1970. Október Page N° 16.-on t h e l e f t s i d e t h e f i r s t pictujce on t h e t o p : The cpening of t h e f i i - ^ s t h u n g a r i a n c a c t u s - e x h i b i t i o n , . / f r o m l e f t t o ; j i g h t : Mr.Kern Péter, H o n . s a c r e t e r y , M r . D i r e c t o r Horváth István, Mr.dr,Szabó Mi .lós chairman. The second p i c t u r e : v i s i t o r s a t t h e e x h i b i t b n . The t h i r d p i c t u i o e : One o f l e c t ' o r e s g i v e n t o t h e v i s i t o r s o f t h e e x h i b i t i o n , t h e L ^ c t u r e r : M r . G a l i János, némber o f t h e b o a r d o f t h e society.^ '6 ÍT 25'• ' i.^eseage f r o m t h e mexican d e s e r t ./Report f r o m t h e c a c t u s e x h i b i t i o n , / The p i c t u r e : Mr.Kern Péter, Hon.Secretary ehowing t h e exh i b i t i o n t o the v i s i t o r s . i:::ÍHALTSVSHZEICHiíIS Seite: • ••* •. v5.
4 • .«
I.'Te i l . P a c h a r t i k e 1: Über d i e P e r e s k i o p s i s - P f r o p f u n g e n , von: dr.Szabó Miklós E r f a i i r u n g e n b e i der Samenertnte, von: W a l t e r Kunz, übersetzt von: Kemenes Ernő./Mit f r e u n d l i c h e r E r l a u b n i s v o n '-Kakteen und andere S u k k u l e n t e n " / Die Genera d e r Cactacea a u f Grundlage des p h y l o g e n e t i s c h e n Systems v o n P r o f .dr.Franz Buxbaum.EbJrenmitglied:"Wei/erocereus", von Kern Péter, u n t e r M i t x v i r k u n g v o n I n g . a g r , Molnár Péter,
-
2
-
I^ÜTeil V e r e i n s n c c h r i c h t e n . .
s
III«T e i l L i t e l - aturnF.chwe i g , •'Kakteen_unű andere Suk'..ulenten" lí 9? 1970.kűniEiantiert vonKemenes Srnő. •'Staclielpost^' i f 26-2? 1970.komri:entiert von: K e r n Péter I l l u s t r i t i o n : P e r e s k i o p s i s - p f r o p f u n g , g e z e i c h n e t von: G a l i Jánoe /das l i t t a l o l a t t stammt auch v o n ihm./ B e d a k t i o i i : dr.Szabó !.'::..;.lós
•'Osili'' Cktóber 1970c S e i t e IT 16c Das e r s t e B i l d oben L i n l c s : D i e Eröffnung d e r e r s t e n unga-r i s c h e n K a k t e e n a u s s t e l l u n g , / v o n l i n k s nach r a c h t s : H e r r Kern Péter.Hoi. S3ci-etary_, Herr D i r e k t o r Horváth xstván, H e r r dr.Szabó I.íiklós,Prasldent, D a s zweité B i l d : Eesucher aul" der A u s s t e l l u n g . Das öritte -^ilő: Z i n e r der Voruráge. d i r f i r e l e l e s u c l i e r der A u s s t e i l u n g g e h a l t e n v-xirdw.Der. V o r t r a g e n d : Hc"?r u a l i J i n o s , M i t g l i e d des Vor.' tandes,Q •Seite IT 23, •"Gi-uss au.s den ne::i.vanj*.£cb.on , üster . /''Ein R e p o r t über d i a K-kteenausstellungí/Áuí" cem ^ - i l d e : H e r r l^.rn Péter z e i g t dcn Besu^^^^'^ , die A u s s t e l l u n g . —.-"•« l o a l l our f r i e n d s ! T beg yoor p a r d o n , cecause 1 v;as n o t a b l e t o ansv/er f o r r.uch l e t t e r s r f our honoured c o r r e s p o n d e n t f r i e n d s , S o r r y , t r a g i c a l f a m i l y events :.^indered i n i t . I w i l l do my b e s t t o réniedy i t ! Yours s i n c e r e l y : K e r n Péter,Hon.Secretary. ji.íi c l l e unsere Preund! J i h bitté um I h r e f r e u n d l i c h e N a c h s i c h t , dass i c h e i n e Mange der B r i c f o urriserer g e e h r t e n Brieffreu.i_áe n i c h t b e a n t v / o r t e t e . T r a u r i g e Pamii io-n--^-g e l c g e n h e i t e n L i n d e r t e n mich darán.. I c h werde mein L e s t e s t u n es zu "rigierenS H e r z l i c h s t : Kprn P s t ^ r , Hou. Secretai'y
PESTSríZSÉKDTI VASAS MŰVELŐDÉSI A : . Z P O H C • . : ^ : ; J S : : : I D ] J 7 E L U I : SZAKKCPS T Á J É T Ű Z T A T Ó J A
V I I . évfolyam
lOc.ssám
1970. T' á r t a l o m
o S g y z é
k i
ö.01 da 1
I^.Szakmei tájékoztató
3.oldal 4.oldal
dr,Szabó Miiclós; A P e r e s k i o p s i s oltásról, W a l t e r Kunsj Magszüretelési t a p a s z t a l a t o k P o r d i t o t t a : líemenes S r n o . K e r n Péter-Molnár Péter: Kaktusz-ie:.:.2:c-Jsé ;ek ismertetése Weberocereus. II.Szakköri hii^ek:^ 111.Sajtós3enle_; -'Kakteen unc andere Sukkulenten'" 1^.70, 9. szán. I s m e r t e t i : Kemenes S r n o ^'Stachelpost^' 1 9 7 0 . 2 6 . és 27.sr:.ám I s m e r t e t i : K r n Péter Képmelléklrt: P e r e s k i o p s i s oltások.
.,5,
"
• • ^• , ,§, >• • . ,
" •• "
5T19
'»
Szerkesztő: dr,Szabó Miklós szakkörvezeto
'* 'p tt A P s r c g k i o p s i s oltásról* úr.Szabo Miklós 'Az v.tóbbi években egy újfajta oltóaiany jö-^t d i v a t b a és egyre szélesebb körben alkalmazzák már hazánkben i s . Sz az oltóalanj^ a P e r e s k i o p s i s * K'űZclebbrol a Pe:..^skiopsis v e l u t i n a , Vc.::;' ^ P-^r.;skiopsic spathulata.. Mindkét P e r e s k i o p s i s f a j r a jellemző, hogy i g e n könnyen szapo:.itható dugv" íi^'ozással, g y o r s a n fejlődi.., dus gyökérzetü és l e v e l e i kedvező körülr^°kcr.ütt a z oltványok s z i n t e h i h e t e t l e n g y o r s fejlődését t e s z i k lehetővéT e k i n t e t t e l a z alanry törzsének 5-6 nim. átmérőjére, kiválóan a l k a l m a s k i s magoncok és apró s a r j a k , e s e t l e g mammák feloltásá.ra. A P e r e s k i o p s i s dugványozásánál t a p a s z t a l a t o m s z e r i n t iism szükséges a hoLtc vagy sóoer használata, mert a du^vánj^ok a levágás után :^aszénporba, vagy gyökereztető hormonba mái'tva a z o n n a l r e n d s s humuszos c c l a j b a ültethetők' Pothadás csak a legritkább e s e t b e n lép f e l . A dugványok a tápdus t a l a j t bŐL'éges öntözést, ós a moleg párás levegőt k e d v e l i k . S z e r t célszerű eze k e t úgynevezett hajtóládában k e z e l n i , amikor a dugvány 10-12 cm magas má"' a l k a l m a s az alanyként való felhasználásra. Oltáskor az a l a n y t 8-10 cm m a g f s a n elvágjuk és a f r i s s vágási felületre h£l:^^ez-:ük a z ugyancsak f r i s s vágási felületű magoncot vagy s a r j a t . Az o l • ványt oltószerkezettel szoríthatjuk l e , de k i s e b b magoncok általában l e szorítás nélkül i s megtapadnak és i g e n gyo:'s fejlődésnek i n d u l n a k . A fejlődés a z t j e l e n t i , hogy a f e l o l t o t t magonc a saját g;^,ök3rén n e v e l t a^, nC'S magoncnak p-10 szeresét éri e l azonos idő a l a t t . A'/: oltványokat i s célszerű meleg párás környezetben hajtatószekrényben t^.. t a n i , A tápsózást i s nagyon szívesen v e s z i k . A növények gi.'-ors fejlődése bőségiis napfényt igéxiyel, mert ennek hiányában l a z a szövetű megnyúlt növé nyéket kapunké •_• .•:.:„ , ... •. . Az oltás hátrányai éppen a h i h e t e t l e n .^j'-ors fejlődésből adódik. ITevezete sen 3 már e m i i t e t t l a z a se j t s z e r k e z e t--érzékennyé t e s z i a növénj'-eket a go^ b.-fertőzésre es a t e leltetésnél i s x'-agyo.-b a veszteség lehetősége. T e l e l tetéskor magasabb hőfokot, n e d v e s környezetet és bőséges világosságot k e " a növényeknek biztosítani. Ennek hiányában a Peresk.'.opsis l e v e l e i t lehűl l a t j a a fejlődés megáll,.az oltvány i g e n gyorsan összezsugorodik és kod • 1 .-.ri e s ? t b e n i s e l p u s z t u l . Mindezekre t . e k i n t e t t c l , a - P e r e s k i o p s i s o l ^'Ast elsősorban iivegházzal rendelkezőknek ajánlhatjuk,' de terr.iészetp'-:n hajtatósz3k::éi:ycen közvetlenül a napos a b l a k m e l l e t t lakásban i s bizLv h a t j u k a megfelelő életkorülmén^reket oltványainkénak,*-A vékony a l a n y o n kialakuló, erán;^!:alánul na.gjr nemds növén:^ek rendkívül kü löncs, de - esztétikailag nem, kielégítő látványt nyújtanak és ezér.t javaso!^ j u k , hogj a kellő -lágj'ság; elérése óiája a növényt .gyökereztessük meg. I g e r •eredményes a gyökéreztetesnek.az alábbi módja: az a l a n y t ' a nemes r e s z l a t t k b , 2 cm-el elvágjuk^ az alanyon l e v e le'.-eleket a megma:..adó 2 cm-rÖL l e s K c c j ' ü k és.Oi^után a növen3'-t homokon ugy g^^ökereztetjük, hogy a 2 cm. ajaríy részt t e l j e s e n a homokba ..süllőre sz tjük. így elérjük, hogy a nemes n véixy küls-..>lc'g ••azonos, l e s z a sapát 'g^'-ökerén n e v e l t növénnyel, de a gyökere i t a Pcreskiopsisből h a j t j a , és ezért ennek jó tulajdonságait továbbra :' . :.í?.rlositg.aK. Idővel a nemes n J r i n y iá hóz'gyökereket és még'abban &" . ben i s £zéj,en fejlődik, ha -az elan;,-"ból v i s s z a m a r a d t rész utóbb elsorvaanc. •'-Ín7:iáilk"'r:n A u g u s z t i n i Béla és Szabó Árpád tagtársunk ért'el i g e n szép ered .lényeket e z z e l az oltási módszerrel. . > • ekintettél'az e l járás'e'gysz-rűségére, mindenkinek ajánljuk, hog^^ f o l y t a £ '.ti kísérleteket' a P e r e s k i o p s i s oltással.
Mag £ ziir e t s 1 é L-i t ap £-.g z t s l a t olz írta: v / a l t e r Kunz."" .^ -/Megjelent a K a k t e e n una andere S u k k u l e n t e n / 1970 évi ^.szamában. Kaktu£zaii:kat u i n d a n n y i a n s z o k a ' - l a n a l k a t u k , t a r k a töviseik e s szőrzet"^v a l a m i n t többnrire pompás virágaik m i a t t ke velc-ik és gondozzulc, ^Bzer t ' i s törekszünk ar a, hogy növéryeink lehetőleg .g-jszségesálc eg szépek ma. radjanak, ^ ^ , Azonban g o n d c z o t t a i n k életnek és fejlődésének megfigj.-elese i s oromer talán e z i s az a l a p j a k e d v t e l és-önknek, A növény életében azonban nemcsak a virág, r e n e u a termés i e hozzáta~'to 2 i k . Sok f a j öntermékenyitás utján, a virágzás '.'égeztével termést hoz., némelj-^eket talán beporoznak a r o v a r o k . Számos kaktuszkedvelő azonban n vényeinek virágját mesterségesen m e g t . r m i k e n y i t i , a termésfejlődés m. gyelése vagy egy i a j megtartása s elszaporitása végett. Némely f a j t e r mése e g y i d e i g színpompás d i s z e i s a n ö v é n y n 3 k . T e l j e s e n mindegy m i l y e n okból nevelünk termést, néhány t a p a s z t a l a t o t fig;7elembe k e l l vennünk,hot növényeinlc szépek és egészségesek maradja.r; k. p l . a Mammillái'iák - melyek szívesen hoznék számos bogyós termést -• és Ezok vilá_:ic;ó vörös díszében pompáznak - szép£ü.^e károsodhat, ha a termt sokáig a növényen h a g y j u k . Ha a termésbogyók szép szinüek a pompát l e h e - . tőleg sokáig kívánjuk m e g t a r t a n i . Ha csirázóképes magokat akarunk n y e r n i , a tBinést feltétlenül t e l j e s e n meg k e l l érlelni. A m i n t azonban a m.amm: láriákon a bogyók r o n n y a d n i és száradni kezdenek, szedjük l a őket. M e r t különösen télen - a nagyobb légnedvesség és a kevesebb szellőzési lehe+ ség következtében - a termés l e v e s és c u k r o s husa e l k e z d penészedni vag,, gombásodnni, azután m e g f e k e t e d i k és a s z i n e s töviseket vagy a fehér axiiT-gyapjút e l s z e n n y e z i . Bbből k e l e t k e z n e k azután a szép tövisruhán csúnya, f e k e t e vagy piszkosszürke f o l t o k , melyek a l i g távolithatók e l és a növé. elrutitják. Epp i g y az astrophj-tum c a p r i c o r n e , c a p r i c o r n e niveum e s coa ' h u i l l e n s e l e v e s és vöroshusu öer^iése e l s z i x i e z i e szép növények fehér pe heiietét, m i k o r érés után a l u l fslhaáad. A kifol^^ó lé ugyancsak c u k o r t a r t . ffiu, a gombáknak a l k a l m a s táptalaj és a növényt tartósan feketére színez,-^ Sok echinoce .^eus f a j n a k ugyancsak lédús és ''usos termése v a n , amelyek ar^ más ,;:yümölcsillatot t e r j e s z t e n e k . Ha i l y e n -j.rrmés megérett és kezd szét e s n i , azonnal l e k e l l s z e d n i . Az erjedés g y o r s a n átterjed a lágyhusu nö vényre és felülről induló rothadással t e l j e s pusztulást okoz, E x övénö hazájában, a szabad természetben, mindez t e r m e s z : t e s e n nem történik mé^, mert o t t a nővén; ei^ j o b b a n kitéve az időjárás beiolyásának^ a szabad l e v e gc". v a l a m i n t az erős napsütés mrgakadályozr.; a gombásodást, így o t t a t e r més es a magok s o k k a l inkább a szél és eső mechar:ikuE hatására válnak l e a novén^/ről. A k i szaporításhoz akar magot f o g n i , vigyázzon a rebutiákra. mert az érett termést a hangyák és a csigák hamar leszüretelik. V i s z o n t k o r a i magszedés a rebutiáknál r o s s z csirázáei er.-.dményt ad. Paródia mago kát l e g j o b b akkor s z e d n i , amikor a magtok bőre már pergament szerű. I l y e n k o r a Liagtok mé;; könnyen, egydarabbo-.n c s i p e s s z e l levehető. Később a f i n o m magvak gj'orsan szétszóródnak a tÖ7isszövevényben. Különféle délamerikai k a k t u s z f a j o k , különösen a c s i l e i e k , nagj' rjr^saszinü, vörös, vagy lilavö"'^' üreges termést hoznak. M i n t f e l f u j t , lángoló sainü b a l l o n o k ülnek a növt uye.n és a téli e-^'szakban g y a k r a n hónapokig megmaradnak. Az érett és száraz magok ezeknél i s ész.revétlenül h u l l a n a k k i ..z alulnyiló magtokból. A sza Led vadonban a mag t o k o t a szél vagy az állatok hama.-osan letörik és a ma gok szécszóródnak, amikor a könr.^-ü, üi'eges termést a szél a t a l a j o n t o v ^ görgeti.
I
zíJve^X^kzsiíi^z vagv
íaűlagáp'-aini: védelmében o l y sokáig maradnak a nővén; en 'a ma 'tokok, 1105:3- belsejükben a magok k i k e l n e k , első gj'-ckerülrst a még'xiedves terniés húsába e r e s z t i k , és első f i n o m JŐviseik i s kifejlődnek. Hason.10' csírázás a terméstokban néha különböző c e r s u s f a j oknál i s megíigj-elhetö. fíosoocactus és ariocax'pus mag a virágzás utáni első évben szedhető, amiiior az areolag3-apöu .cözé rejtőzött termés már el'.álott. Ek::or a magokat egyen ként, c s i p e s o z e l k e l l k i e r e l n i . Ha euphorbi:. , különísen gömbeuphorbia akarunk gyűjteni, szabályszerű fogószerkezetet k e l l készíteni, mert teljtö éréskor a magtok f e l p a t t a n , és a három szem magot szétszórja. M i v e l a nagy magok többnyire ••agcdósak, megtapadnak v a l a h o l és nem találjuk u:eg őket, A fogókészülék l e h e t f i n o m r a tépett vattából készült háló, a ncvénj-re hel^-ezve, VQ:^r női p e r i o n h a r i s n y a . Ha szaporításhoz csirázóképes magvakat akarunk t e r m e l n i , a t e ; mést hag^/ni k e l l t e l j e s e n megérni^ a ma;;okat p e d i g 1 j o b b a magtokban megőrizni. M i v e l számos f a j termésének husa ceirázásgátl anyagot t a r t a l m a z , vetés előtt a magokat gondosan tisztára k e l l mosni, Mead i g tartják meg a kaktuszmagok csirázóképes egüket és m-ikor • ;:elnek a l e g jobban? A válaszhoz k i t e r j e d t megfigyeléseimre v o l n a szükség, A k a k t u s z m a g o k a t , főleg a nag óbbakat, a férgek m^egrágják es i g y tönkre t e s z i k . Ez b i z t o s a n elkerülhető, ha a száraz és megtisztított magokat j e l záró edényben, p l d . k i s gyógyszeres üvegben t ; r t j u k . Féregveszély esetén növekszik a kockázat, hs a magot a temésben h a g y j u k . Ezért i l y e n k o r ezt módszert ne a l k a l m a z z u k . Fordította: Kemenes Ernő Kaktusznsmzetségek isnertetése: /Prof,dr.Fra'nz Buicbaum f i l o g e n e t i k a i r e n d s z e r e alapján/ I r t a ; K e r n Péter, Molnár Péter kertészmérnök közreműködésével, S u b f a m i l i a ''C' Cereoideae K.Schum, T r i b u s ''Cl'' L e n t o c e r e a e F.Bu::b. T r i b u s -'CII'' H y l o c e r e a e F.Buxb. S u b t r i b u s - ' C I I a " N y c t o c e r e i n a e F.I>a:ívb. Subtribus''GirD" H y l o c e r e i n a e Brittéet
emend«F,Bu2cb,
''G''
Az e p i f i t a növény csüngően, vagy kap,.szkodéan tenyészik. Tompa élű egy esetben körkeresztmetsz: tű b o r d a j u / W . b i o l l o y i / . T é:,^ kerü. Bordák /élek/ száma: 2-5. A hajtás vastag£ága"0=O,4-2 cm A félkör alakú areolák távolság...':.cm-ig t e r j e d h e t . 'Tövisek szá ma; 1 - 1 2 , színűk e l e i n t e sárga, majd b a r n a , A leváló tövisek alapju.aiál d u z z a d t a k .
- 6 VirárJa;. k k i c s i n y , éjjel n3-il6 '/irágnok, cövid, töúbnyire Iiai-angalaku tölcsére v a n . A dudoros o v a r i u m sörtés areolákat h o r d o z . A töl csér X G I S Ü p i k k e l y e i és a p e t a l i u m o k visszaJhajlóak, szerteága^-^ ak, A virág hossza: 3-6 cm. Átmérője = 4 cm. A s z i r o m l e v e l e k 2 cm. hosszúak, A sepaliumok zöldeshernák és e l i l . ^ a k . A petalmok rózsaszínűek, A tölcsérrészen az areolaicban oarnaszinű, s o r t e s z e rü tövisek vannak. A virág s z i n e rózsaszín, vagy í'ehér, Teri;;ése;^ Erőteljesen d u d o r o s j kevés, vékony tövissel es meggörbült pikkéI j ^ e k k e l . Eg^^-es szerzők s z e r i n t szőrös. Magja:
T e l j e s e n i s m e r e t l e n . A s z a k i r o d a l o m _ de az e r e d e t i leiéás sem említi. Igazság s z e r i n t a genus-t nem i s szabadna h i t e l e s n e k f o gadni.
Eajták;^
í/eberocereus b i o l l e y i / W e b . / B r i t t . e t Rose, " panamensis B r i t t . e t Rose. " t u n i l l a / . W e b / B r i t t . e t Rose. trichopho.'us J o h n s , d t Kimn.ne:;. h i t e l e s . Kultúraja_:_ T i p i k u s trópusi e p i f i t a növény-. Geek üvegházi körülmények kö zött, náradus környezetben tartható. Saját gyökerén jól tenyészik pH-6. A c i k k b e n előforduló i d e g e n / ' l a t i n / kifejezések ma-;yarázata: areola = tövispárna epifita fánlaicó ovarium magház petelum sziromlevél sepalum csészelevél S z a k i r o d a i om:
Kr a i n z ,Bu:ir:baum.,Andreae+Rupf ,Kladiwa:''Die Kakteen.'' Endlr^er-Buxbaum:"Bflanzcnfamilie der Kakteon.-Euxbaun:"Kakteenpflege b i o l o g i s c h r i c h t i g . Backeberg:"Die Cactaceae." Haage:"Freudé m i t K a k t e e n " Futó József:"Közép- és Délameriea." K a k t e e n und andere S u k k u l e n t e n ,
Megjegyzés:
A Genus csak a nemzetközi normatíváknak megfelelő leirás esetében tekinthető h i t e l e s n e k . 11.
Szakköri h i r e k
Szeptember 21.-én k l u b n a p o t t a r t o t t u n k . A ;ilubnap keretében értékesltc otük önköltségi áron a kiállibással k a p c s o l a t b a n megrenüelt, de f e l nem használ tőzeget. Október 5.-én a p r o g am s z e r i n t A u g u s z t i n i Béla tagtársunlc t a r t o t t v o l n a előadást a P e r e s k i o p s i s oltásról. Betegsége m i a t t az előadást m e g t a r t a n i nem t u d t a , ezért h e l y e t t e Kern Péter i s m e r t e t t e röviden a P e r e s k i o p s i s o l tást, majd b e m u t a t t a Kovács t_?pád tagtársun :.:al egjá-tt a közös németorszá g i útjukon r.észitett s z i n e s diafelvételeket. Számos g-^iijtem.ényt megláto g a t t a k , melyekről képeket m u t a t t a k b e , de bemutatták ezenkívül sok szép műemlékről készített s z i n e s d i e p o s i t i v e t i s .
Mag ós nővén c a s s . r z 3 £ ;
1
ITovák János tastá:r-:n:--l;/SáJboraljauohely,BszQ Tamás u , 7,/ kárte annak köz4 lését, hogy az al^.b:.iákban f e l s o r o l t i d e i termésű m a g j a i t szeretné érté-| k e s i t e n i , 20 szemes adagonként 2,- F t . árban, M a m i l l a r i a . b r a v o e , F r a i l e a 1 a l a c r i p o r t a n a , P r a i l e a a'area.Pebutia s p . S e b u t i a m i n u s c u l a , I<,Violaciflóra, A..senilis,R. s e r . i l i s v , k e s s e l r i n g i a n a , E , k e s s e l r i n g i a n a , B . x a n t h o c a r p a , R . x a n t h o c a r p a v.salmonea.lFotocactus v.paraguensis.Échinopsis liybr.Neolo-^^'^-' odorát a,AlOG s a p o n a r i a . Gasterxa s p . "Érdeklödők_közve tlenűl v e l e vegyem xv. a k a p c s o l a t o t . F i e r e r Kelemen tagtársunk"/Bp.XII.Korompay u.5,/ annak kőélését kérte, nogy nagyobb mennyiségű r i t k a csilléi és észak-am/erlkai o l t o l növényeket t a g j a i n k n a k rendkívüli árengedménnyel szeretné értékesíteni. Érdeklődők ugyancsak hozzá f o r d u l j a n a k közvetlenül. Kiállítás; A'fczepte'm'Ber 7.-én lezárt kiállításunk az erkölcsi sikertől e l t e k i n t v e , a n y a g i l a g i s eredményesnek b i z o n y u l t , mert végső s o r o n a várakozással e l lentétben ne-- v o l t veszteséges. E r r e való t e k i n t r t t c l a vezetőség ugy t e r v - j z i , hog;, jövő év őszén i s megrendezi a kaktuszkiállitást, Kívánatos l e n n e , ha e z i n nemcsak a b u d a p e s t i , hanem a vidéki t a g j - i i n k i s résztvenxienek gyüjter^^-n^nik néhány szép darabjával. E r r e való t e k i n t e t t e l kérjük, vidéki tagtá m a i n k a t , hogy ha a kiállításon részt óhajtanak v e n n i , a k i i állításra szá^rj növén-^eiket már most, vagy legkésőbb t a v a s s z a l ugy ültes sék át, hogy a növényeknek a kiállításra való beküldése ne ütközzön akadályea. I t t srm k e l l g o n d o l n i , ..ogy a más növéryekkel közös ládában e l h e l y e z e t t növényt ültessék át e g y e d i cserépbe, vagy, hog^- a k i á l l Í T ; á s r a szánt növényeket egy közös edénybe csoportositsál:, j-II.
Sajtószemle
K a k t e e n und Su-irulenren,^ lv70,évi 9.szám R, Gzorny: E c L i n o f o s e u l a c a c t u s o c h o t e r e n a u s , Nagyon szép, e z i n e s felvécellel illusztrált rövid ismertetés, a z z a l a meg"ieevzéssel, Logy a f o r g a l o m b a n levő növények faj—azonosságáért nem leh^-ftíiűsséget vállalni. A , F . H j B u i n i n g : GyLinocalycium h o r s t i i B u i n i n g sp.nov. A Gyiiinocal;^cium donudatumhoz közelálló növény első leirása és l a t i n d i a g n o s i s a 6 kéj-pel. EL.Jahn: E c h i n o p s i s ehacoana, A sz^c^rző s z e r i n t o l y a n e c h i n o p s i s , amely nemcsak m.int oltóalanj'- - állja h e 1 é t a gyű j t e m ényb s n. 1. f ényk éi,. R*Rawé: A öoncphytua nemzetség vizsgálata. A nagy területen e l r j r j e d t és épp ezért erősen variálódó Conophj'tum s u b r i sum-ot i s m e r t e t i a s z s r z o . A növénynek minteg;v 5 s z i n o n i m elnevezése va'n "
^^vrykép,
H,R.Mindt: A kc.ktuszok''bepincézése", A cikkíró részletesen leírja, hogyan láiet a k a k t u s z o k a t k i s h e l y e n kevés költségvgel és minimális veszteséggel k i t e l e l t e t n i . Előfeltétel; egy száraz v i s z o n y l a g e g y e n l e t e s hőmérsékletű p i n c e , amelyben többemeletes p o l c o n hel3^ezzük e l -a növényeket. Minden p o l c o t n a p i 8-10 órán át fénycsövekkel k e l l megvilágítani, A b e m u t a t o t t fénjdcéj.ek s z e r i n t a k a k t u s z o k dus virág'•^pal viszonozzák a téli fénytöbbletet, 8, fénykép.
-
0 -
V. .xAinz: .i.'"sgszür3telési t a p e s z t a l - t o k . Fúljitását közöl j a k .
Kemenes Err"£tó.ehelrOSt, 1 9 7 0 N^23. W.F.vaschig a . ; l c 9 . és 170,olöe.lon i r a Ferocactr.s • . v i s l i z e n t i i - r c l . / l s:öinea i 11':£zoaeió^Krainz:'-'Die Kakteen-ből.^' A1>C-171. o l d a l o n .Fi anz S t r i g l arról i r , lio ;y az i m p o r t Gbrrnnocalycium flei h e r i a n u m 50 cm hosszú gyökér-.el érkezett. A z t a következtetést vonja l e a fenbieköcl, hogj- r e n d k i v d l i jelenééggel állunk szemben, amelyet v a l a m i l y e ] külső körülmény o k o z h a t o t t . Ez s z e r i n t e egyébként a r a k t u s z o k rendkívüli alkalmazkodási készségét bizony Írja. A i:ot cactus a r e c h i n i t e s / ? / - r ' - 1 i r a •171--172.oi:alon .rranz ? t r i - ; l . A kektus Ezoi- osztódáscs sar jadzásáról i r H.W.Fitkau a 1 7 : . - ' - 1 7 - : . o l d a l o n Ez a jelensí nagyon a s o n l i t a c i s t a t a képzc;iéshez és főleg Har: .111 áriáknál .Tordul ele /i'om. cse:.'élendő össze a nyugvó rü gr ékből való sor j a o z r s s a l / ''Go.rdolatok egy kaktuszgyüjtemény felépítésével kapct olatban-=, a 173-y' .1 d a l o n dr.Gerhard Gr-.^ner arról i r , hogy a ''mindent gyü^^teni-' jeli,-:ével kar c s o l a f b a n g y o r s a n m e g t e l i k a rendelkezésre álló h e l y és nem ma:...d i d jelenségek megfigyelésére, É pen azok, a k i k a múltban gazdag figveicK; k e l c'eZüogitották a ''kaktusztudomlnyt''', a legtöbb e s e t b e n i g e n i o i c s i gyü tem-'-rjij.-el r e n d e l k e z t e k , A h e l y e s ut":" spec:.;.lis gjKijtemény felépítése* Ez 1 lö.:eoző szempontok s z e r i n t törrénhet: leh-:t a rendel:v?zésünkre Illó h e l y
CÍ!: s z e r i n t i s gyűjteni. Lehet azonban előfordulási h e l y ssz zerint i s g y ^ j t e r . l , .ízen kívül még szám.os más l e h . tőség i s kínálkozik./It;t a t a l o k p l d . Ilüsvai Varga István, érdemes művész tag-e. • eunkra, a l t i gyüjtemánj ét a f e s töioég szeriíiti r e n d s z e r e z t e , A kommentáló./ •'Kaktuszok és kémia" elmen i i v a 178-81, o l d a l o n d r . F r i t z B i n n i g . A s r e r z o egy s o r r növek;.^dást serkentő, gombaölő és állati kárt3:t5ök e l l e x i védő S7sőroL f e l . Majd az alábbiak s z e r i n t r e c e p t e t i s m e r t e t : ^ a kom^-nitr át=kál i s a l étr om KITO^ 8.00 g rrA' -••-rr.-'ihidrogénf oszfát kH^2-'-04 2otOo g Qi/ráliumhidr ogénf 0 s z f át K2rIP04 2,00 g "kaL-rlumiiitrát Ca/l?03/2,4 H 2 O S.oo o Magiéziumszulfát Mg3C4.7H20 1 3 - 0 0 s vas szulfát FeSOA.THoO 1,00 g amoniumezoilfát /MI4^2S04 2.00 3 kon;--ha só KaCl 1.00 g . z s e .1 : 5Ó.-.00 g,
o
c
- 9 F e n t i menn-yiség 1 l i t e r vízben feloldandó, As öntözővízhez ebből 1 l i t e r hez 20 mg-t. adagolunk•/ml,/ / M e l y i k vegyész, vagy gjógyszerész togtársunk vállalni a f e n t i o l d a t elké szítését nagyobo nennyiségben a szakkör t a g j a i rbszére?/PiS" elem: E z z e l
Mangánszulfát bórsav ciink szulfát ammoniummolibdát rézszulfát kobal c h l o r i d káliumóódid ammoniumvanadát Ö s s z e s e n :
MnS0^5H20 H^BO^.
3.ooo,- mg 2,ooo,- mg
ZnS0^.7H20 l o o . - mg /Mi^/^MOrjOg^.^H^O loo.-mg GuS0^.5KpO 5o.- mg C0CI2.6H2O 5o.- mg KJ 2o.- mg NH^VO^ 2o.- mg 5*340.- mg
F e n t i nyomelemek pontosabban 1 l i t e r vízben feloldíndók,Ebből 1 l i ,ar ön tözővízhez 1 m l - t adagolunk, A teleltetés előtt az cr:motikus nyomás k i egyenlítése m i a t t a feldúsult tápszert lehe tői :g k i : e l l "'m-osni'' a t a l p i ból,//Többszöri átöntözés/ Dr.G.Gröner a 181-184, o l d a l o n a Coryphantha elephéntidensről i r , / e g y ábra/ A 184, o l d , " a c u l e a t u s " közli a közkedvelt '"'tövises be szedet'-'> Johann debl e r arról i r rövid cikkében a 185. o l d a l o n , hogy kaktuszvirág_:'Ort, általa kikísérletezett módon 4 hétig sikerült hűtőszekrényben életben t a r t n n i . A v e l e végzett beporzások eredményesek v o l t a k , A 1 8 5 - 1 3 6 , o l d a l o n arról Írnak, hogj^ j e l e n l e g a "Stachelpost'' a legnagyobb t .r jeeelirü, német n y e l vű kaktuszujság. Olvasóinak a tábora állandóan növekszik. Ez a körűlménTr a r r a vezethető v i s s z a , hogy m i n d e n k i szabadon el..cndhatja véleményét a l a p hasábjaiban. A ' ' h i b r i d s a r o k b a n " • / I 8 6 - I 9 O . o l d a l / d r . W.Stauch f e l s c . o l egy sor k a k t u s z h i b r i d elnevezését és rövid leiárást. A I90 o l d . eg;- ..or hibridről o l v a s hat'ani:, amelyet nem annak t a r t o t t u n k . A 191.old. J o s e f 'Tomanek mégagyszor i r a M a m m i l l a r i a solisioides-ről. Majd a 192-193.old* olvasók l e v e l e i kö vetkeznek. A 194-95.oldalon W.Rausohig a b o t a n i k a i elnevezéseket magyarázza. '^Stachelpost "1970.N°27, Az 197-198,old. K a r i E c k e r t i r az Aporocactus Genu£;:'^l és hib.idjelről /Egy s z i n e s kép./ M.Kessler i r a 1 9 9 - 2 0 2 , o l d , a Paródiákról. 192C-ban csak 5 s p e c i e s t t ü n k o Manapság a s p e c i e s e k száma l 5 0 - r e tehető. ü.VJ. ?rittkau/Mexikó/ a 2 0 2 . o l d . i r a "Stenocereus standleyi-ről."Backe•*?^*^'' leírásában I O - I 5 cm/hosszu tövisek sze'^epelnek.Ez IO-I5 mm.hosszúság r a icijavitandó./í/ Backeberg IV,kötet 2089ca.dal 197-^:- és 1975 ábra N^^ctoc e r o u s spec.-valójában Stenocereus s t a n d l e y i . / ! /
- 10 . A Uttlioeereus •peeiosusrol i r I I M LSfílttr a ?ü2-?03.oldaloiu/l.ébra/ Majd • 2ü4-2ü5 oidaloi; dr Gtach a Paramint /Kchinopaia/ hibridvkröl i r . l.ábra. Oakar Seliaid a 205''2öb oldalon i r aa tuphorbia bupleurifóliáról l.ábra. a 206-210 oldalon dr Leo K l a d i v a jof^^^al klfot^iiisoija az egyes lapokban a e ^ r j e l nt p o n ^ o l a kaktuasleiráaokat.Kösli h o ^ a l t k e l l tai t a l a a s n i a a filoi^anatikuaan halyes nüv Snyleiráanak* Dr G.Grt.oner a 210-212 oldalon a ÜMMillária aikroheliaról i r . l ábra. k 213.oldalo:i i x n o c t l u t u í t attgint a k ö r k c d T o l t "tSTiaaa b^üisádot" o l v a s n i . W i l h i i l m Siaon a 213-214 oldalon arról ir,ho«3r Backeberg aUvei e^ráaxt eg^o daluak, aáar4ast aár a aagj*^®*^" pillanatában aoa voltak •Ar r4a%ben aktualiaak.nsUksÓKae lonne u j &aesefo/:laló aCivek kiadáaa. ÁB
olvaadk l e T t * l e i következnek a 216-217 o l d a l o n . iiaJ4 a 218.oldalon k S £ ) . i k a botanikai nevek forditáitár. Eoaaentálta Kern i V t e r
4a a 219.0idalon
S i . 82.109d-ilQő-i|( F l d . a s . 4.0