SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA V.
VÁROSKÉPZŐ
Ipar, kereskedelem a város és falu határán
Szentendre 2011
Skanzen füzetek
Skanzen füzetek
SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK V.
VÁROSKÉPZŐ Ipar, kereskedelem a város és falu határán Szöveg: dr. Kemecsi Lajos Múzeumpedagógia: Török Márta Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós – Csesznák Éva – Horváth Anita Lektorálta: Kerezsi Csaba Olvasószerkesztő: Barta Adrienn Fotó: Deim Péter Rajz: Sabján Tibor, Szakács Nikoletta
Skanzen Örökség Iskola TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR/2010-0014
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntartója: ISBN: 978-615-5123-10-8 Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós főigazgató Grafika: Dogfish Stúdió Kft. Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft. Budapest Felelős vezető: Fülöp József
Kedves Pedagógus Kolléga! A Skanzen Örökség Iskola projekt keretében egy 10-12. évfolyamos tanulóknak szóló múzeumpedagógiai kiadványt tart a kezében, amellyel hatékony segítséget kívánunk adni a közép – és emelt szinten történelmet tanulók forráselemzés gyakorlatának elmélyítéséhez, a „Magyarországi városfejlődés története” című érettségi témakör forrásközpontú feldolgozásához. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2006-óta látható Felföldi mezővárosi tájegység alkalmas arra, hogy az ipari tevékenységek hagyományos formáit és termékeit, az egykori életvilágokat hitelesen rekonstruáló berendezésekben bemutassa. Üzenete egyértelművé teszi, hogy a 19. századi kultúra és a mai élet között több kapcsolódási pont létezik. A műhelyek (csizmadia, kádár), a korabeli vegyeskereskedés és az ezzel összefüggő közlekedés, az áruszállítás helyszínei elsőrendű jelentőségűek a téma múzeumi feldolgozása során.
Javaslatok a feldolgozáshoz A munkafüzet feladatainak hatékony megoldásához a tanulók számára előzetes feladatokat adunk, hiszen a tájegységről, valamint a mezővárosi fejlődés témához az alapismeretek mellett előzetes tájékozódásra, tanulói gyűjtőmunkára van szükség. Ezért javasoljuk, hogy a munkafüzet alapos áttanulmányozása után a tanulók 3-4 fős csoportokban előzetesen tájékozódjanak a munkafüzet által megadott szempontok szerinti kérdéskörökről. A feladatok a tárgyi emlékek megismerését, az írásos források értelmezését, feldolgozását segítik úgy, hogy összekapcsolják a modern kor körülményeivel is. Ezzel arra szeretnénk késztetni a diákokat, hogy vonjanak párhuzamot az akkor és a ma emberének életkörülményei, szokásai és lehetőségei között.
A KIADVÁNY FELÉPÍTÉSE
Felhasznált és ajánlott irodalom Letölthető dokumentumok jegyzéke
www.skanzen.hu/pedagógusvagyok/segédanyagok/városképző
JELMAGYARÁZAT Tudod-e?
A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. Te mit gondolsz?
A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresztő kérdések, állítások. Forráselemzés
Korabeli leírások, személyes visszaemlékezések, statisztikai adatok feldolgozása. Jegyzetelj!
A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. kupaktanács
A múzeumi kiállításban látottak közös megbeszélése, vélemények ütköztetése. Adathalászat
Keresés az interneten. Figyeld meg!
A múzeum kiállításaiban szereplő ismeretanyag feldolgozása. NÉZZ UTÁNA!
Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka.
Témacsoportok – elméleti háttérismeretek
I. A mezővárosok kialakulása és társadalma II. Kézművesség és gyáripar III. Kereskedelem és áruszállítás
A feldolgozás munkaformái mindhárom témában
1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 2. Kutatómunka a múzeumban 3. Feldolgozás az iskolában, alkotás (A feladatok megoldása a múzeum honlapjáról letölthető.) 5
I. A MEZŐVÁROSOK Kulcsfogalmak: városképző tényezők, társadalmi szerkezet, megélhetés, polgári életmód
A Felföldi mezőváros tájegység a Múzeumban
A mezővárosok keletkezése a 14. századra tehető, amikor a paraszti árutermelés kibontakozik és a jobbágyok szabadon költözhettek. Működésük a 15. században már jól dokumentálható. Valódi kifejlődésük és virágkoruk a 18. században és a 19. század első felében volt megfigyelhető. A magyar mezővárosok többsége – köztük több felföldi is – az 1876-os városrendezési törvény után falunak minősült. A mai Magyarországon található 3 200 település között a városok száma meghaladja a 300-at. Ezen városok jelentős része egykor mezővárosként működött, s szerencsés esetben egyenes fejlődési úton vált mai modern várossá.
Milyen tényezők segítették a mezővárosok fejlődését? Egyes mezővárosok az Alföldön, alkalmas természeti adottságaikra építve, az állattartásra (szürkemarha) szakosodtak. Más települések, mint földesúri uradalmak központjai emelkedtek fel, és szereztek-kaptak kedvezményeket. Mezőváros-fejlesztő tényező volt a földesúri vár, vagy a törökök elleni harcok idején működő végvár. Az Alföld és az északi hegyvidék találkozási zónája kedvező feltételeket teremtett a mezővárosi fejlődésre. Az utak mellett létrejött vásáros helyek könnyebben fejlődtek mezővárossá. A felföldi mezővárosok (oppidumok*) is szereztek kiváltságokat világi és egyházi földesuraiktól. Földesúri szolgáltatásaikat rendszerint pénzzel váltották meg. A mezővárosok lakói háromfelé adóztak: az államnak, az egyháznak és a földesúrnak. Külön kiváltságnak számított a mezővárosok számára a közös adózás.
Vásároshely (Gyöngyös)
Ma is az egyik legaktuálisabb kérdés a helyi önkormányzatok gazdasági és szervezeti önállósága, s ma is fontos a településeknek a helyi adókból származó bevétel az intézményeik fenntartása és a helyben élők életkörülményeinek biztosítása érdekében.
A városi települések céhes iparukkal és mezőgazdaságukkal egyaránt specializálódtak. A mezővárosok legfelső rétegébe tartoztak a püspöki mezővárosok, mint amilyen Eger vagy Hejce volt, valamint az állami tulajdonú kamarai mezővárosok, mint például Miskolc. Egyes felföldi mezővárosok rangját növelte, hogy kulturális központ is volt, mint Sárospatak, Eger vagy Miskolc.
Oppidum: a mezővárosok latin elnevezése. 6
A mezővárosok társadalma Napjainkban a modern város fogalma szinte automatikusan jelenti a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű, a nagyobb települések esetében igen sokféle etnikumú és vallású lakosok közösségét. A mezővárosok népességét formáló külső és belső tényezők között nyilvánvaló, hogy a növekvő természetes szaporodás mellett az intenzív bevándorlás is jelentős volt. Vásártartási*, bíróválasztási, szabadmenetelűségi*, szabadabb öröklési jogokkal bírtak, s ez élesen megkülönböztette őket a szomszédos jobbágyfalvaktól. A népesség természetes gyarapodását elősegítették a házasodási szokások, hiszen már korán férjhez mentek a leányok, mint erről Bél Mátyás korabeli (1730-35 között készült) leírása is megemlékezik. „Szép hajadon leányt tizenöt éven felül ritkán látni, amelyik leány szeretnivaló már tizenkét éves korában is elviszik. Amelyik lány tizenhat éves koráig nem megy férjhez, azt legényhez nem való vénlánynak tartják.” Gyöngyös városa országosan is a legnagyobb nemesi közösségek közé tartozott a közel 20%-ot elérő nemességgel (az országos átlag 5 % volt). 1841-ben 2152 nemes élt a mátraalji mezővárosban. Közülük a legtehetősebbek a birtokos nemesek voltak. Náluk szegényebbek voltak a kurialistának* nevezettek, akik saját szabad telkükön gazdálkodtak. A nemesi tulajdon gyorsan aprózódott az örökösödés miatt. Az elszegényedett nemesek között voltak, akik napszámosként voltak kénytelenek dolgozni. Számos meggazdagodott parasztpolgár is nemességet vásárolt. A személyükben nemessé vált parasztpolgárokat a megvásárolt oklevél neve után armális* nemeseknek nevezzük. A városban több, főleg arisztokrata család volt birtokos. A Rákócziak, Koháryak, Forgátsok és Nyáriak a 18. század elején, később a Grassalkovits illetve a herceg Esterházy család, az Orczy, Haller és Brudern családok szereztek birtokokat.
Ifjú pár (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
Nemesi címerek
A mezővárosok társadalmának piramisán legalul a zsellér jogállásúak álltak, akik közé a céhes iparosok egy része és a fuvarosok többsége mellett a kapások is tartoztak. A város saját szőlei – és a környéken bérelt szőlők – haszna jobb megélhetést biztosított egy felföldi, saját házzal rendelkező zsellérnek, mint egy, az alföldi megyékben élő és dolgozó egész telkes (24 hold szántó, legelő) jobbágynak. A saját szőlővel nem rendelkezők is megéltek a földesúri, majorsági szőlők bérmunkájából, vagy részes műveléséből. Vásártartási jog: a mezővárosok rendszeresen saját bevételt szerezhettek az általuk szervezett vásárok tartásából. Szabadmenetelűség: a mezővárosi polgárok településükről szabadon elköltözhettek, földesuruk külön engedélye nélkül. Kurialista nemes: a szegényebb nemesek csoportjába tartozó, aki saját szabad telkén gazdálkodik. A neve a nemesi udvarház latin elnevezésére – curia – utal. Armális nemes: az elnevezés a nemesi oklevél latin nevére utal. Nemességük csak személyüknek szólt, földjüket nem nemesítette, továbbra is adóztak utána. 7
A polgári életmód A falusi paraszti és a mezővárosi polgári kulturális különbségek a tárgyi világban is érzékelhetőek. A festett asztalos bútorok mellett, a berendezésekben bútorgyárak termékei is megjelentek már a 19. század első felében. A házakban korán helyet kaptak a polgáriasulást jelző bútorok közül az almárium (pohárszék), a fiókos komót vagy kaszli és a szekrények is. Ezek a tároló bútorok szorították ki a falvakban még száz évvel később is gyakran használatos különböző ládákat. Gyorsan elterjedtek a kanapék, a gyári székek és asztalok is.
Polgári enteriőr a Múzeum tállyai lakóházában
„Bőrös” támlás szék
„Thonet” szék
A mezővárosok konyháinak felszerelése tükrözte a táplálkozáskultúra szintén vegyes jellegét. Egymás mellett találhatóak a divatos, korszerű fémedények, a fazekasok által készített népi kerámiák és a gyári keménycserép, fajansz, sőt porcelán tányérok, tálak is. Ezüst és cin evőeszközök is gyakran felbukkantak a mezővárosok lakóinak házaiban. A táplálkozáskultúrában zajló modernizáció, a különböző ételek/italok divatjainak változása – éppúgy, mint napjainkban – a 19. században is folyamatos volt. Így a falvakhoz képest lényegesen korábban elterjedtek a mezővárosi otthonokban a feketekávézás szokásához tartozó edények, eszközök. A korszak divatos bútordarabjai általában elsőként a gazdag borkereskedők otthonaiban jelentek meg. Pénzük, ismereteik és igényük is volt ezen termékek megvásárlására, lakásaik modernizálására. Ezekben a háztartásokban jelentek meg elsőként a drága órák, a nagy tükrök, a külföldi fém vagy porcelánedények, díszes függönyök, divatos lámpák. A mezővárosok lakói között általában nem alakult ki helyi népviselet. Az öltözködés mind anyagában, mind színeiben rendkívül gazdag és változatos lehetett. Összhatásában egységes polgárosuló, városias jellegű volt. A kereskedelemben beszerezhető anyagok mellett jelentős volt a helyben készített kelmék aránya is. A férfi viselet legfeltűnőbb darabja az ezüst láncokkal, gombokkal Kávéskészlet ékes mente, kabát volt, a posztó nadrág és lajbi (mellény), kalap, ing, selyem nyakravaló és csizma. Az iparosok a surcz-nak nevezett kék kötényt viselték. A fiúgyermek viseleti darabjai voltak a sapka, mente, lajbi, nadrág, nyakravaló és patkolt csizma. A leánygyermek viselete: mente, kendő, szoknya, lajbi, csizma és párta. A legszínesebb természetesen a női viselet: zöld bunda, fejkötő vagy selyemkendő, kék selyem szokPolgári berendezés a Múzeum mádi lakóházában Gyöngyösi férfi nya, ujjas lajbi, csizma. 8
I.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Keresd meg a mellékelt térképen a Felföld területét! Jelöld be rajta a legfontosabb városokat, amelyekről az elméleti részben is olvastál! 2. A középkorban fontos kritériumokhoz kötötték, hogy melyik település lehet város. Sorold fel a legfontosabb városalapító tényezőket! (Pl.: Tokaj eltérő domborzati formák között jött létre, két folyó találkozásánál.)
3. Hol és hogyan jöttek létre a középkori Magyarországon a mezővárosok?
4. A forrás megtekintése után sorold fel a mezővárosok legfontosabb településszerkezeti jellemzőit! II. Katonai felmérés: http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html
5. Írd be az alábbi piramisba a mezővárosi társadalom felépítését tükröző csoportokat! Így kapod meg a korra jellemző torlódó társadalom sajátos hierarchiájú felépítését! szőlőbirtokosok céhes iparosok kereskedők közül kikerülő jobbágyok armális nemesek birtokosnemesek kurialista nemesek
9
„A Mátra ölében, egy napsütötte síkságon fekszik ez a szép és népes város. Nevét a Gyöngyös patakról nyerte, mely a közeli hegyekből ered, átfolyik a város déli részén, hajtja a malmokat. A Szent Bertalanról elnevezett főtemplom a piacon áll. …A városháza a piactéren helyezkedik el, majd a Csapó és Solymos utcán végig nemesi kúriák következnek: a Haller-ház, az Orczy-, Almásy-, Dévay családok háza… A lakosság magyar, katolikus vagy református vallású, de van kevés német és több szlovák… A szőlők egy része a várostól nyugatra elterülő síkságon helyezkedik el, oly közel a városhoz, hogy beleérnek az udvarokba, másik részük a Sárhegy napsütötte lejtőin kelet felé, valamivel távolabb a várostól. Mindkét szőlővidék — a síkságiak és a sárhegyiek, a Mátra erdeivel, hegyeivel a háttérben — derűs benyomást keltenek a szemlélőben.” (Bél Mátyás: Heves vármegye ismertetése 1730-35.) 6. Párosítsd a címereket a forrásban említett nemesi családnevekkel!
7. Milyen meglévő ipari és mezőgazdasági tevékenységekről árulkodik a szöveg?
8. Olvasd el a szőlőkapás c. fejezetet Kiss Lajos: A szegény ember élete c. műből! Jegyzeteld ki, milyen feladatai voltak, és mennyi bért kapott egy kapás! www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/városképző
9. Keress a múzeum honlapján elérhető Műtárgy Gyűjtemény adattárában polgári bútordarabokat, amelyek a 8. oldalon lévő Polgári életmód c. fejezetben szerepelnek! Írd le a használati adatokat! www.skanzen.hu/látogató vagyok/kutass a múzeumban
10. Nézz utána településed honlapján, hogy lakóhelyed önkormányzata milyen adókat szedett be az előző évben! Azt is vedd számba, hogy ezeket a befolyt adókat mire fordította!
10
I.2. Kutatómunka a múzeumban Gyöngyösi iparosház – a kapások Az épület hátsó lakását egy jól képzett gyöngyösi szőlőmunkás bérli családjával. A híres gyöngyösi kapások emlékét korabeli vers is megőrizte számunkra, amelyben Spetykó Gáspár helyi születésű tanító a jellegzetes viseletet is leírta: „Ruhát a szabó varr rája, - Setét posztó a ruhája! Rövid dolmány, melly nem ránczos, Ezüstgombos, ezüstláncos!” S bár ezüstgombos ünneplőt hordtak a gyöngyösi kapások, a hétköznapi munkájuk roppant megerőltető volt. Mindig megbecsült szakmunkásként tartották őket számon, s megfelelő bérezésben részesültek. A kapások irányították a szőlőbeli munkákra felvett „földhözragadt” A gyöngyösi iparosház a Múzeumban napszámosokat is. A rátermettebb kapás járt hajnalonként az ún. emberpiacra, hogy a munkaadó megbízásából megfogadja a munkásokat akár kapálásra, akár szüretelésre. Ő egyezett meg velük a munkabérben is. Ez lehetett pénzbeli fizetség, vagy természetbeni, vagyis bor. Ezen kívül kaptak egy porció (10 dkg) nyársra való szalonnát, reggel fél deci pálinkát, vagy délben fél liter bort. Életszínvonaluk mindenkor együtt változott a szőlő és a bor árával. 1. A ház kamrájában különféle formájú kapák láthatók a különböző munkálatokhoz. Készíts vázlatot a kapákról! Melyiket milyen munkafolyamatoknál használták?
Kapások a szőlőben
A napszámbér értékét úgy állapították meg, ahogy egy kapás szőlőt egy hozzáértő egy nap alatt kapált meg. Így a munkaegység (teljesítménybér) egyben területmérték is. A napszámosmunka a többinél, tehát a részesmunkánál, a szakmánymunkánál*, sőt még az átaljás munkánál* is kevésbé volt ösztönző. „…méltóztassék megengedni, hogy röviden egypár adatot felolvassak a mezőgazdaság jövedelmezőségére és a munkabérekre nézve……amikor a búza ár 1926-ban 31 pengő 58 fillér volt, akkor a napszámbér 4 pengő 29 fillér lett. Amikor 1927-ben a búza ár 31 pengő 84 fillér volt, a napszámbér volt 4 pengő.” (Felsőházi Napló 1940. október 17.) 2. Számolj! Ma kb. mennyi lenne a napszámbér, ha 1 q búza jelenlegi ára 5 000,- Ft? Az 1926-os adatok arányaival számolj! Az eredményt hasonlítsd össze egy tényleges 1 napi keresettel!
Szakmánymunka: a bérmunka egy fajtája, amikor a dolgozók a kitermelt vagy feldolgozott anyag mennyisége után kapják előre meghatározott fizetésüket. Átaljás munka: a bérmunka egyik fajtája, amikor a dolgozók előre kialkudott kerek összegért vagy részért vállalkoznak pl. az aratás elvégzésére. 11
Gyöngyösi polgárház A sikeresen gazdálkodó mezővárosi polgárok rendelkeztek elegendő pénzzel ahhoz, hogy megvegyék az élelmet maguknak, s egyáltalán nem önellátásra termeltek. Az udvarokon ezért nem találunk sem baromfi-, sem disznóólat, s az istálló is elsősorban a fuvarozás igényei miatt épült egy-egy mezővárosi telekre. A rendszeres heti piacokon szerezték be a környékbeli falvak parasztjaitól a friss élelmiszereket, míg az iparcikkeket vagy a helyben dolgozó kézműves mesterektől, vagy vásározó iparosoktól, esetleg közvetítő kereskedőktől vásárolták. Azok a mezővárosi polgárok, akiknek mind pénzügyi A gyöngyösi polgárház a Múzeumban lehetőségeik, mind pedig igényeik is megvoltak a legdivatosabb berendezési tárgyak, komfort-fokozó lelemények alkalmazására, egyáltalán nem fordítottak különös figyelmet a tisztálkodás és a személyes higiénia számunkra már oly természetes vívmányainak kialakítására. A Felföldi mezőváros tájegységben is csak a két gyöngyösi lakóházhoz tartozik illemhely, deszka ajtós „budi”. A többi otthonban éjjeli edény, „bili” szolgálta a lakók kényelmét, tartalmát reggelente a trágyadombra ürítették. Te mit gondolsz? Miért volt higiéniai szempontból jelentős előrelépés a budi megépítése?
1. A házban megfigyeltek alapján sorold fel azokat a tárgyakat, amelyeket szerinted biztosan a vásárok alkalmával szereztek be a ház lakói!
2. A Szent Kereszt társulat ünnepi reggelire készül. Korábbi ismereteid alapján magyarázd el, miben tér el a korabeli teríték és étkezés a mai modern étkezés szokásaitól! Válaszodat indokold is!
3. A ház hátsó fertályában egy színésznő kapott átmeneti szállást. Nézd meg alaposan a személyes tárgyait és a falon lévő fényképeket! Ezek alapján készíts vázlatrajzot a nők ruha–, és hajviseletéről!
Mosdószekrény 12
I.3. Feldolgozás az iskolában Riport Városi gazdasszony vagyok – Női sors, női szerep a 19. századi felföldi mezővárosokban. Állítsatok össze közösen egy riportot naplószerű feldolgozásban a fenti címmel és tartalommal! Film Készítsétek el egy 5-8 perces rövid film forgatókönyvét a mezővárosi polgár ételéről, italáról! Reklám Alkossatok találó reklámplakátokat a mezővárosokban előállított termékek népszerűsítésére! Mellékeljétek az elkészítés menetének leírását és használati utasítását egyaránt!
Menü Állítsátok össze egy gyöngyösi polgárcsalád számára a vasárnapi ebéd menüsorát! Az egyes fogásoknál tüntessétek fel azt is, hogy az egyes fogások elkészítéséhez szükséges nyersanyagot honnan és hogyan szerezte be a gazdasszony! A Skanzen honlapjáról letölthető dokumentumok, segédanyagok JEGYZÉKE
• A feladatok megoldása • Kiss Lajos: A szegény ember élete • A szőlőkapás (részlet)
Ez a módi! Tervezzetek mai ruhadarabokat a korabeli női és férfi mezővárosi polgári viselet stílusjegyeinek felhasználásával (ruhadarabok és kiegészítők)! Szabad a vásár! Jelenítsétek meg egy korabeli vásár hangulatát drámajáték keretében! Ha van rá mód, örökítsétek meg videón!
Vásári jelenet a Múzeumban
Fiatalasszony mezővárosi viseletben (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) 13
II. KÉZMÛVESSÉG ÉS GYÁRIPAR Kulcsfogalmak: a céhes ipari termék a lakáskultúrában, kőfaragás, a bodnár
A felföldi mezővárosokra általánosan jellemző volt, hogy határuk szűkössége és természeti adottságaik miatt háttérbe szorult a szántóföldi gazdálkodás és az állattartás. A kevés szántót kertszerűen művelték, az állattartást a kocsis és fuvaros réteg lótenyésztése jelentette a gyakorlatban. A felföldi mezővárosok számára a gazdálkodás alapja a szőlőművelés és a borértékesítés volt. Miskolc, Eger és Gyöngyös azok a felföldi mezővárosok, melyeknek ruházati, asztalos és kerámia ipara színes – esetenként parasztos – áruival távolabbi alföldi körzeteket is ellátott. A mezővárosi kulturális különbségek a tárgyi világban is érzékelhetőek. A különböző szőlőkapák, borűrmértékek, puttonyformák, kád- és hordótípusok egyaránt jellemzői egy-egy településnek. Hegyaljai puttony
A céhes keretek között előállított termékek (pl. a hordós borkereskedelemhez dongás faedények, kerámiák, bőr-, gyapjú és textilruházati termékek, stb.) a megélhetés fontos forrásai voltak. A termékek minőségét a kézművesek szervezetei szigorúan ellenőrizték. Ez az oka, hogy komolyabb értelme volt a korabeli garanciának, és szinte ismeretlen volt az egyszer használatos termékek köre, jól érzékeltetve a tárgyi környezetünk formálódásának irányait. Dongás faedények a Múzeum hejcei lakóházának pincéjében
Te mit gondolsz? A mai gyáripari termékek esetében hogyan érvényesül a garancia és a szavatosság?
1872 márciusában megszűntek a magyarországi céhek. A törvény kimondta, hogy valamennyi fennálló céhet három hónapon belül végleg meg kell szüntetni. Az iparosok közös érdekeinek védelmében ipartársulatok alakultak. A céhek ipartársulattá alakulása kezdetben szinte minden esetben csak névváltoztatás volt, a céhes jogszokások folytonossága nem szűnt meg. Sem az iparosok életében, sem szokásaikban semmilyen változás nem volt tapasztalható. Gyöngyös város gazdasága 1900-ban és 1910-ben
14
Napjaink gazdasági folyamataihoz mérten is kiemelkedő jelentőségű változást jelentett a magyarországi céhes ipar átalakulása, s az ebből kibomló – a nemzeti történelemben példátlan – ipari fejlődés a 19. században. A jelenben zajló globalizáció, a multiknak nevezett nemzetközi óriásvállalatok az iparban, vagy a kínai tömegtermelés elképzelhetetlen méretei nyilvánvalóan ismeretlenek voltak 150 évvel ezelőtt. Viszont a hagyományos, középkori előzményekre épülő céhes kézművesség az utolsó évtizedeit élte. Gyakorlatilag teljesen átalakulva ekkor jelentek meg a modern gyáripar termékei, mint pl. a keménycserép és porcelánedények, a bádog és öntöttvas konyhai felszerelés, a gyári textilek a viseleti darabokon és a háztartásokban is. Te mit gondolsz? Hogyan vívnak napjainkban elkeseredett harcot a minőségi terméket előállító kézművesek* a gyárak tömegtermelésével? A bodnármesterség A szőlőművelésre épülő gazdaságú mezővárosokban a különböző iparosok között is kiemelt szerepük volt a bor hoz kapcsolódóknak. A bodnárok* (az ország más vidékein kádár, esetleg pintér elnevezéssel) munkájára a Hegyalján különösen nagy igény volt, mert a tokaji bort gyakran hordóstól adták el, s így minden évben új hordókra volt szüksége a gazdáknak. A hordó a legjobb minőségű, lehetőleg csomómentes tölgyrönkökből készült. A dongákat faragóbárddal kinagyolták, majd a faragószékbe befogva vonókéssel, gyaluval finomítottak rajtuk. Ezután két évig pihentetni kell az anyagot, erre szolgáltak az udvar végében álló szárító máglyák, melyek mindegyikében száz darab 136 literes, úgynevezett gönci hordóra elegendő anyag volt.
Hotyek Attila erdőbényei kádármester
Faabroncsos gönci hordó
A hordókészítés úgy kezdődik, hogy a kádár a dongákat beleállítja az abroncsba, majd ha kellően sikerült befeszíteni, felrak még abroncsot. Ezek után forgácsból rakott tűzre borítja, és megfelelő szerszámmal összehúzza. A tüzelés miatt a hordókészítés többnyire a szabadban, vagy valami féltető alatt folyik. Beillesztik a hordófenekeket, kifúrják a csaplyukat, véglegesre szögecselik az abroncsokat és el is készült a hordó. A bodnárok által használt kézi szerszámok jellegében az első igazi változást az 1700as években elterjedő gyaluk alkalmazása jelentette, ami német hatásra történt. Ezt a hatást a bodnárlegények tanulóideje alatti kötelező vándorlás is elősegítette.
Te mit gondolsz? Napjainkra ez a munka hogyan változott meg a borászat fejlődése következtében?
Kézműves: valamely szakképesítéshez kötött iparág művelője, aki műhelyében kéziszerszámokkal, illetve elemi erővel meghajtott gépek segítségével végez termelőtevékenységet. A feldolgozott anyag vagy a sajátja, vagy a megrendelőé, díjazása történhet pénzben vagy természetben. Bodnár: a dongás faedényeket készítő iparos. 15
A kőfaragás és kőépítészet „Ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót.” (Erdőbényei szólásmondás) A felföldi mezővárosok látványosságai a speciális ipari szaktudást igénylő kőfaragás és kőépítészet termékei. A 18-19. századi országleírások, geográfiai szótárak a legrégebbi sárospataki, mádi, tállyai, olaszliszkai, bodrogkeresztúri és országszerte híres erdőbényei kőbányákat említik. A mezővárosi építkezéseknek látványos, értékes emlékei maradtak fenn: kőkapuk, hidak, emlékoszlopok, stb. A felföldi kőfaragó központok közül Erdőbénye őrizte meg talán legtovább speciális jellegét. Az egykori mezőváros kőfaragóinak termékei kiterjedt körzetben terjedtek el és őrzik a mai napig a hagyományos kőfaragás helyi motívumait, mintakincsét.
Kőfaragó minták
A jól faragható riolittufa* volt az az erdőbényei kőbányákból kitermelt nyersanyag, amit felhasználtak. Az első mesterek Itáliából, Cseh- és Morvaországból települtek a felföldi mezővárosba, alakítva annak nemzetiségi képét. A kőfejtés is idénymunka, tavasztól őszig lehetett folytatni, akár csak a szőlőnapszámot. A kőbányászás és a szőlőmunka másik hasonlósága, hogy az is másfélszeres jövedelmet biztosított a szántóföldi mezőgazdasági munkához viszonyítva. A korabeli viszonyokat tükrözi az erdőbényei kőbányába idénymunkásokat toborzó sokat mondó, fennmaradt rigmus: „Erdőbénye, Kanada, Kinek pénz kell, csak oda.” Az 1920-as évektől meginduló andezit* bányászat viszont már nem igényelte a hagyományos kézműves technikát, mert modern gépekkel termelték ki a bányakövet. 1938 után időszakosan felvirágzott a felföldi kőbányászat és kőfaragás, amikor a Felvidék és Észak-Erdély visszatértét követően megindult műemlék-felújításoknál (pl. kassai dóm, Országház, nagyváradi építkezések) a helyi nyersanyagot és szaktudást egyaránt használták. A korabeli szakmai felosztás szerint a kőművesség magába foglalta a kőfaragást is, a két szakma nem különült el egymástól.
Munka közben a kőfaragó
A hejcei lakóház kőkeretes ablaka a Múzeumban 16
Riolittufa: jól faragható vulkanikus kőzet. Andezit: vulkáni eredetű kiömlési kőzet, mely a felszínre került láva kihűlése, megszilárdulása után keletkezik.
II.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon A felföldi mezővárosokban virágzott a szőlőművelésen és bortermelésen alapuló kézművesipar. 1. Nézz utána, hogy lakóhelyeden folytatnak-e még valamilyen kézművesipari tevékenységet! Ha igen, sorold fel ezeket!
2. Milyen termékeket állítanak elő?
3. Van-e kereslet az általuk előállított termékekre?
4. Hol tudják ezeket a termékeket értékesíteni?
5. Nézz utána annak, hogy milyen kézműves szakmákat tanulhatnak a mai fiatalok! Válaszaidat itt rögzítsd!
6. Tanulmányozd a hordókészítés fázisait az alábbi forrás felhasználásával! www.kadarsag.hu Az erdőbényei kádártánc hagyománya ma is él a vidéken. „...csupán férfiak járták. Nemzeti színű szalagokba csavart abroncsot hozva kezükbe, jöttek a tánczterem közepére s azzal minden alakot csinálva, szintén egy sajátságos dallam kiséreténél lejtettek egy különös tánczkeveréket. Utoljára körbe álltak, magasra tartván, összefogózva az abroncsot. E körben aztán, közülük a legjobb tánczos, egy kisebb abronccsal kezében jelent meg. Ennek az abroncsnak a belső oldalára egy ováldad kicsi deszkalap volt erősítve, amelyre egy vagy két telt pohár bort tettek, a melyeknek sértetlenül kellett maradniok, a míg ez első tánczos a legnagyobb gyorsasággal, az abroncsot jobbkezének mutató és középső ujjain ide-oda, de mindig körbe forgatta…” (Balassa Iván 1991.) 7. Mit szimbolizál a tánc? www.youtube.com/Kádártánc-Erdőbénye
17
Kutatómunka a múzeumban Kulcsfogalmak: kőfaragás, kőépítészet, üvegművesség, a bodnár, a csizmadia
Erdőbényei lakóház – a kőfaragó A felföldi nagytáj egykori mezővárosaira a kőépítkezés volt jellemző. A ház fészerében működik a kőfaragóműhely, aminek az eszközanyagát – vésők, faragóbalták, bunkók – a vasárnapi munkatilalom és pihenés miatt a kamrában tárolják. Itt csak a nagy, nehezen mozdítható eszközök és a megmunkálás előtt álló kőtömbök, illetve a már kész termékek: vízcsendesítő, sírkő, kerékvetőkő található.
Az erdőbényei lakóház a Múzeumban
Az erdőbényei kőfaragók készítményei között megkülönböztetett helyet foglaltak el a sírkövek. Ezeket állították elő legnagyobb számban, s ezeket vitték legtávolabbra a megrendelők. A helyi kőfaragók munkájának emléke a tornácon látható kézimalom is. A házhoz tartozó eredeti kapuoszlopok az erdőbényei kőfaragó művészet 19. századi emlékét hirdetik. Mai erdőbényei kőfaragó színvonalas munkáját dicsérik az ablak- és ajtókereteken túl a tájegységbe készített kőpadok, és a kút, melyből rendezvényeken bor is folyik a víz mellett. 1. Sorold fel a műhelyben látott eszközöket!
Kőfaragóműhely az erdőbényei házban
2. A kőfaragó műhely megtekintése után vedd sorra, hogy az itt látott eszközökkel milyen késztermékeket készítettek az erdőbényei kőfaragók!
3. Melyik társadalmi csoport tagjai voltak az itt készített sírkövek legjelentősebb megrendelői?
4. Szerinted mire használták a kőport a ház körül a mindennapokban?
18
Tokaji lakóház – a bodnár
A tokaji lakóház a Múzeumban
Tokajban, az egykori Pap, ma Dózsa György utcában, 1849-ben egy bodnármester építtette fel a felül három helyiségnek, alul a műhelynek helyet adó házat. A másolatban elkészített épületben 1885-ös lakásbelső látható. Sziklai János bodnármester műhelyét és lakását tekinthetjük meg Tokaj-Hegyalja nagy tragédiája, a filoxéravész* elterjedése előtti utolsó évben. A műhelyben a gönci hordó készítéséhez használatos teljes eszközkészlet látható. A szerszámok egy részét az ügyeskezű mester készítette, más daraDongatornyok a bokat elhunyt bodnárok hagyatékából vásárolta bodnárműhely udvarán meg. A ház udvarán a száradó hordódongákból rakott máglyák magasodnak, melyekben több évig hagyták száradni a feldolgozandó félkész hordó alkatrészeket.
1. Az előzetes gyűjtőmunka és az eszközök megtekintése után tedd sorrendbe a hordókészítés fázisait!
Hordókészítés fázisai (Könczöl Fruzsina rajzai)
2. Nézd végig alaposan a bodnármester lakókörülményeit! Sorold fel, milyen bútorokat látsz a házban!
3. Mi a magyarázata, hogy az idős bodnármester lakásának bútorai inkább a 19. század első felét idézik?
FILOXÉRAVÉSZ: a szőlő gyökerét elpusztító rovarkártevő, a filoxéra a 19. század végén járványszerűen elterjedve kiirtotta az európai, s így a magyarországi szőlők nagy részét. A pusztítás miatt rengetegen kényszerültek kivándorolni, a felföldi mezővárosok fejlődése megtorpant. Az újjátelepítés átalakította a hagyományos szőlő és borfajták rendszerét. 19
Tállyai lakóház – a csizmadia
A tállyai lakóház a Múzeumban
Az egyik hagyományos mezővárosi ipar a csizmadia mesterség volt. A felföldi mezővárosok közül Tállyán a 19-20. század fordulóján 97 csizmadia működött. Az általuk készített csizmák kiterjedt vásárkörzetet láttak el. A műhelyben a 19-20. század fordulóján terjedő divat, a két részből álló nyelves csizma varrása látható félkész darabokkal illusztrálva. A legfontosabb berendezési tárgy a pangli*, ennél ültek háromlábú kerekszéken a csizmadiák. A kiskályha, amellett hogy a műhelyt fűtötte, a csiriz és a csirizzel ragasztott csizmaszár szárításához is kellett, rajta éppen enyvet főznek egy régi vasfazékban. 1. Nézz szét alaposan a tállyai csizmadia műhelyében, és nézd meg a csizmadia mesterséggel kapcsolatos videót is! A látottak segítségével készíts rövid híradást arról, hogyan készül a csizma, és melyek a legfontosabb munkafolyamatok?
Csizmadiaműhely a tállyai házban
2. Mi ez? A láb alakját követő eszköz, melyet a cipő és egyéb lábbeli gyártásánál használnak, erre építik fel alkatrészeiből a cipőt. Anyaga hagyományosan fa (gyertyán, gőzölt bükk), újabban polietilén, fém (acél, alumínium). K
.
.
T
.
F
A
„A cipész az suszter, de nem csizmadia! A cipész, az nem tudja megcsinálni a csizmaszárat. A csizmadia, az meg tudja csinálni a szárat is, a talpat is. Két tűvel kell varrni egyszerre, ezt csak a csizmadia tudja.” (http://www.gyomaendrod.hu/text/doc/dokumentumok/fooldal/2007/eloadasok/ Csizmadiak_es_cipeszek_Endrodon.pdf - Hornok Lajosné 1996.) 3. Magyarázd meg a látottak segítségével, hogyan változtak a lábbelikészítők megélhetési lehetőségei a polgárosodás következtében!
4. Mire mondjuk az alábbi szólást? „Egy kaptafára készült.”
Pangli: a csizmadia mester munkaasztala, amelyen a csizma készítésének legtöbb fázisát végezte, s ahol a szerszámokat, anyagokat is tárolta. 20
Feldolgozás az iskolában, alkotás Képregény Szerkesszetek képregényt a tájegység egy-egy jellemző foglalkozásának bemutatására! Hogyan készül…? Állítsatok össze egy oktatási segédanyagot valamely ipari termék készítési folyamatának ismertetésére!
LakBer Legyetek 19. századi lakberendezők! Tervezzétek meg olvasmányaitok, valamint a tájegységben látott házak alapján egy 19. századi módos városlakó, többgyermekes polgár házának, portájának berendezését! Elképzeléseiteket indokoljátok meg!
Faragó Tervezzetek a mezővárosi kőfaragók motívumainak felhasználásával épülethomlokzatot! A tervek elkészítéséhez használjatok különféle rajzeszközöket, fotóanyagot! Fotó A tájegység megtekintése során készített fotók segítségével bútorozzatok be egy felföldi mezővárosi lakóházat! A munka során figyeljetek arra, hogy milyen foglakozású vagy társadalmi helyzetű volt az illető, akinek a házát elkészítitek! Ajánló A Lakáskultúra vagy Széplak című újságok számára készítsetek fényképes ajánlót a felföldi mezőváros lakberendezéséről! A feladat megoldásakor térjetek ki a kényelmi és komfort lehetőségekre is!
Cipészmester
Festett üveg a tállyai lakóházból 21
III. KERESKEDELEM ÉS ÁRUSZÁLLÍTÁS Kulcsfogalmak: a bor értékesítése, borszállítás, a kocsma, a szatócs, a vásár
Napjainkban az iparban zajló folyamatok, az átalakulás közvetlen érzékelésére a modern kereskedelem ad lehetőséget. A hétköznapok vásárlásainak helyszínei napjainkra teljesen átalakultak. Elterjedtek a nagyáruházak, plázák. Szemünk láttára zajlik a nagyáruházak és a hagyományos kis üzletek, boltok közötti küzdelem a vásárlók kegyeiért, a megélhetésért. Az eltűnőben lévő hagyományos kereskedelmi formák (szatócsbolt, piac, vásár), és a megtermelt anyagi javak szállítása, a közlekedés jellemzői is megismerhetőek az egykori mezővárosok példáján. „Jó bornak nem kell cégér” - A bor értékesítése
Gyöngyösi kereskedők úton
A bor az egyik legfontosabb és jól értékesíthető árucikk volt már a középkorban is. A kiváló hegyaljai borokat a kereskedők hordókkal együtt árusították. A gyöngyösi borok kereskedelme más utat járt be, mint a tokaji bor. Sikeresen árusították a gyöngyösi borokat a Jászságban és a Felföldön is. A borral ún. cenzárok (borközvetítők) segítségével kereskedtek, vagy maguk a gazdák járták a vidéket szekérrel és árulták a bort a hordókból – de nem a hordókkal együtt, mint a Hegyaljaiak. A mátraalji borok tömegbor jellegük miatt nem voltak alkalmasak távoli piacok megszerzésére, de azért cseh és lengyel tájakra is eljutottak a gyöngyösi borkereskedők.
A bor mértékegysége volt az urna, amely egy akónyi volt, egy akó pedig 64 icce, azaz 54,4 liter. Egy akó bor ára 1 forint 24 krajcár volt a 19. század közepén.
A kocsma A bortermelő vidékeken különösen szigorúan szabályozták a bor árusításának rendjét. A kocsma működtetéséhez földesúri engedély kellett. Természetes, hogy a mezővárosokban helyben is működtek fogadók, kocsmák, sőt számos magánháznál is mód volt borozásra, vendéglátásra. Az eladó bort cégérrel, szalmacsutakkal jelölték az arra járó ismeretlenek számára. A kocsmáltatás joga azokat illette meg, akiknek a mezővárosban saját házuk, a határban szőlőjük volt, s így a közterhekben is osztoztak. Gyöngyösön 1730 után a város és a köznép Szent Mihály és Szent György nap között a borát szabadon árusíthatta. Szent György nap után ez a jog a földesuraké lett. A szigorú szabályozás azt eredményezte, hogy gyakorta érték a lakosokat ún. „lopott kocsmán”, amikor házaiknál engedély nélkül mérték a bort. Akiket lelepleztek, azoknak borát elkobozták, s a város kocsmáján kimérték vagy elfolyatták.
Kocsmai jelenet 22
Te mit gondolsz? A magyarországi borágazat kifehérítésének szükségességéről, milliárdos nagyságrendű be nem fizetett forgalomba hozatali járulékról is szó volt a Parlament szőlészeti és borászati albizottságának szerdai ülésén. Még mindig hatalmas károkat okoz a borhamisítás Magyarországon - nyilatkozta a parlament szőlészeti és borászati albizottságának elnöke. (2010.dec.17.)
Piacok, vásárok A mezővárosok kereskedelmében a helyben működő boltosok, a piacok és a vásárok is jelentős szerepet töltöttek be. A vásárok hatása a kultúrjavak közvetítésében és elterjesztésében igen nagy, emellett a vásároknak óriási társadalmi jelentőségük van. A vásárok hagyományos szerepének modern megfelelői a „lengyel vagy KGST piac”, és a „kínai piac” is. A vidéki életforma átalakulása, az infrastruktúra fejlődése és az árudömping a vásári kínálat teljes átrendeződéséhez vezet. Száz esztendővel ezelőtt számottevő bevételt jelentettek a mezővárosok és a kereskedők számára az országos vásárok.
Kinai piac
Mint általában a középkori városok esetében, Gyöngyösön is a templom körül alakult ki a kereskedelmi központ, itt rendezték a vásárokat, a 19. században itt nyitottak üzletet a kereskedők, s ide emeltették házaikat a település vagyonosabb polgárai. Itt épültek fel a földesurak rezidenciái, ezen útvonal mellé települtek a vendégfogadók, sörházak, s itt nyíltak az első üzletek is. A múltban pontosan ellentétes volt a települési térszerveződés* iránya, mint napjainkban, amikor a nagy-
Vásári jelenet a Múzeumban
áruházak a települések szélén csoportosulnak. A mezővárosokban a heti piacok mellett a naponta nyitva tartó boltok is kiszolgálták a vásárlókat. Az üzletek kínálata igazodott a mezővárosi szükségletekhez, s az általában zsidó boltosnál természetes volt a kisebb-nagyobb hitelbe történő vásárlás is. A tartozásokat természetesen még nem hitelkártyák segítségével, hanem a gondosan vezetett kontóskönyvekben* írták fel a kereskedők. Gyöngyösi heti vásár korabeli képeslapon (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
Te mit gondolsz? A hitelbe történő vásárlás mai lehetőségei hogyan alakítják a családok életét?
Települési térszerveződés: az utcák és terek rendszere, a lakó és szolgáltató részek kapcsolatának jellemzői. Kontóskönyv: a boltos, vagy az iparos ebben vezette a vásárlók, megrendelők hitelbe végzett vásárlásait. Rendszeresen – havonta, negyedévente, esetleg csak évente fizették ki az összegyűlt tartozásaikat az adósok. 23
A mezővárosi kézművesek általában saját maguk árusították termékeiket. A csizmadiák vásári szokásai hasonlóak, mint a többi vásározó iparos mesteré. Egyes csizmadiák vásározni jártak, a kalendáriumból tudták, mikor hol van éppen vásár, többen összeálltak és szekeret béreltek. Rendszeres volt, hogy egyszerre több szekér indult el, így nem kellett félniük az útközben rájuk leselkedő veszélyektől: lopástól, rablástól. Mivel több vásártartó település mes�szebb feküdt, sokszor éjszaka indultak vagy kora hajnalban keltek, hogy reggelre odaérjenek. A vásár előtt történt meg a nyílhúzás: egy kalapból vagy zacskóból papírra vagy gombra írt számot húztak, és a számok alapján osztották fel a vásárhelyeket. Minél nagyobb volt a kihúzott szám értéke, annál messzebb került a csizmadiamester a központtól. Rendszerint a helyiek kapták a legjobb árusítóplaccokat, aztán következtek a távolság alapján a többiek. A helyszínen sátrakat állítottak és asztalokra rakták az áruikat. A szegényebb mesterek azonban egyszerűen egy földre terített ponyván árultak. A piacozó-vásározó mezővárosi kézművesek tudták, hogy melyik vásáron kik a vevők, milyen árukat keresnek, mikor milyen árura van szükségük. Nagyon jól ismerték az árképzési hagyományokat a piackörzetükben. A trapéz alakú vásározó láda, amelyben a készterméket szállították, gyakorta vászonnal letakarva pultként szolgált a vásár ideje alatt. A hagyományos kereskedelmi formák segítettek kivédeni a manapság igencsak elterjedt gyengébb minőségű hamisítványok konkurenciáját. Te mit gondolsz? A reklámok vagy a divatirányzatok hogyan formálják napjaink kereskedelmét? Keress példákat!
Ócskapiac korabeli fényképe (Néprajzi Múzeum)
A váci vásár napjainkban
Természetesen a modern fogyasztói társadalom, a reklámok hatásmechanizmusai, illetve az ún. világmárkák és a divatkövetés kényszere is formálták/formálják napjaink kereskedelmét. A használt cikkek kereskedelme évszázados gyakorlat volt a mezővárosokban. A hagyatékok felszámolásával párhuzamosan, a korabeli árveréseken is használt bútorokat, eszközöket, ruhákat szereztek be a vásárlók. Gyakran kialakult a piacok, vásárok sok helyen önállósult része, melyen az emberek saját használt holmijukat, illetve az ócskások portékájukat árulták. A vásárnak ezt a részét nevezték bolhapiacnak, sőt tetűpiacnak is. A használt cikkek kereskedelme (pl. second hand) az utóbbi évtizedekben is gyakori a települések piacain, a vásárokban, a turkálókban. A használt cikkek kereskedelmének egyre jellemzőbb megoldása az internetes árusítás, online vásárlás, árusítás.
Te mit gondolsz? Mi az oka a használtcikk-árusítás mai térhódításának? Kik lehetnek azok, akik előnyben részesítik ezt a beszerzési forrást? Válaszodat indokold! 24
Közlekedés, áruszállítás A kereskedelem és az ipar átalakulása szoros összefüggésben van a közlekedés modernizálódásával. A közlekedési eszközök 20. századi, korábban elképzelhetetlen fejlődése teljesen átformálta világunkat. 150 évvel ezelőtt a ma percek-órák alatt megtehető távolságok akár hetekig tartó viszontagságos utazást igényeltek. Ki gondolta volna, hogy távoli kontinensek, országok terményei, árucikkei napok alatt eljuthatnak a legkisebb településre is? Évszázadokon, évezredeken át a kedvező földrajzi fekvés volt a közlekedésben betöltött szerep egyetlen magyarázata. A felföldi mezővárosok fejlődésében is kiemelkedő szerepük volt a kereskedelmi kapcsolatoknak, és az ezeket éltető útvonalaknak. Erdély és Kelet-Magyarország felől a Tiszán Tokajnál volt a legfontosabb átkelőhely. Szintén Tokajnál vezetett az északi országút is Kassa és Bártfa irányába, egészen Lengyelországig. Ezen az úton feküdt Tállya, Abaújszántó, Gönc és Hejce is. A nyugati és az északi, lengyelországi borszállítmányokat szállítók sajátos foglalkozási csoportjaként működtek a mai áruszállító kamionosok elődei, az ún. furmányosok.
A tokaji bor szállításának útja
Az egykori borszállító fuvarosok esetenként igyekeztek megcsapolni az értékes és ízletes rakományt. (Ez „természetesen” mai utódaik esetében elképzelhetetlen.) A szállítmány hordóit megfúrták és az apró – később eldugaszolt – nyíláson keresztül szereztek bort fogyasztásra, eladásra. A többi magyar hordónál hosszúkásabb és keskenyebb a gönci, mivel a – főként távoli piacokra igyekvő – szekerek rossz, meredek utakon közlekedtek, így a jobb helykihasználás és a biztonságos szállítás miatt lett kedvelt ez a típus, amelyből általában négy fért a szekérderékba.
Tokaji Aszu-essencia 1874-1942
A bor szállítására a hordók mellett már korán elterjedt és jellemző maradt Tokaj-Hegyalján a palackozás. A Rákóczi család felvidéki üveghutái gazdag termékpalettával működtek. A hasáb testű palackok 1-1,5 literesektől egészen 4-5 literes űrtartalomig terjedőek lehettek. A 19. századtól a hasáb alakú palackok vesztettek jelentőségükből. Az 1800-as évek végétől már fokozatosan egységesültek a boros palackok. A borászok tapasztalata szerint hordókban legfeljebb négy évig érdemes a bort tárolni, ennyi idő alatt érik be, utána viszont már állandóan veszít az értékéből, „elöregszik”. Ez indokolta, hogy először az uradalmak pincészeteiben, majd a kisebb termelők tulajdonában is gyorsan nőtt a palackozott borok aránya.
A pincetokba való palackok tároló részének összeszűkülésével, majd henger alakúvá válásával alakultak ki a napjainkban szinte védjegyként ismert Tokaj-Hegyalján elterjedt üvegpalackok. Hejcei szekér 25
III.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Keress minél több példát arra vonatkozóan, milyen típusú vásárokat tartanak manapság?
2. Nézz utána, honnan ered a ponyvairodalom kifejezés és milyen jellegű alkotásokra vonatkozik? A magyar vásárok története - http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/202.html
A vásár a személyes találkozások színtere is volt. Az áru minőségére garanciát jelentett az állandó vásárlók körének megtartására való törekvés. Az online vásárlással teljesen személytelenné vált az árucsere. A reklamációt is megnehezíti az online értékesítés. 3. Melyek azok a termékek, amiket véleményed szerint így előnyösebb beszerezni? Válaszodat indokold is meg!
4. A kutatások szerint a plázák árukínálata erősíti a vásárlási szándékot, kedvet. Nézz utána, hogy lakóhelyeden, vagy annak közelében vannak- e hipermarketek illetve kiskereskedők! Hogyan alakította át a családod vásárlási szokásait a nagyáruházak megjelenése?
5. Az Európa Parlament tanulmányából kiderül, hogy az utóbbi öt évben megduplázódott az internetes vásárlók száma (http://www.europarl.europa.eu/). Milyen gazdasági és társadalmi átalakulás lehet ennek az oka?
Hívogató a Márton napi vásárra 26
III.2. Kutatómunka a múzeumban Mádi kereskedőház – a szatócs A mezővárosi szatócsbolt* korabeli berendezése a hétköznapi életnek megfelelő helyzetet rekonstruálja. A bolti áruk között édességeket, háztartási vegyszereket, gyufát, dohányárut, kötélféléket, kefeárut, alapvető élelmiszereket, rövidárut, italokat, vasárut, papírtermékeket, stb. fedezhetünk fel. Ezt a sokszínű árukészletet korabeli leltárak és festmények alapján állítottuk össze.
A mádi szatócsbolt a Múzeumban
Érdekessége az üzletnek, hogy egy boltív alatt alakították ki, emlékeztetve a bolt szó eredetére, mikor a kapualjakban lévő ideiglenes árusító helyeket nevezték el a boltívről. Klein Mózes szatócsboltjában mindenféle terméket lehetett kapni, amire a mindennapi élet folyamán szükség volt. 1. Készíts listát a boltban található termékekről az alábbi szempontok szerint: (Egy áruféleség több helyre is kerülhet!)
Szatócsbolt belső Helyben előállított termék
Más területről hozott termék
Ma is szükséges termék
2. Melyek voltak azok a legfontosabb termékek, amellyel a városlakók kereskedtek? Melyek kaphatók ma is? Mennyibe kerültek akkor és most? Készíts összehasonlító ártáblázatot! TERMÉK KORABELI ÁRA MA IS KAPHATÓ MAI ÁRA (Tipp)
„Budapesten egy fémipari szakmunkás heti ötven pengőt, az egyetemi tanársegéd havi 170–230 pengőt kapott. A mezőgazdasági munkások és a kubikusok napi bére pedig 2 pengő körül mozgott. A gazdasági elit legvagyonosabb részéhez csatlakoztak a miniszterek, államtitkárok, vállalatvezetők stb., havi 800–1 200 pengő jövedelmük a ’30-as évek közepén a biztos megélhetés (200 pengő) több mint négyszeresét tette ki.”(Magyarország a 20. században [mek.niif.hu]) Szatócsbolt: kisméretű vegyeskereskedés. 27
„Havi 200 pengő fix-szel az ember könnyen viccel...” 3. Vesd össze a fenti árakat a forrásban leírt bérekkel és a mai jövedelmi viszonyokkal! Havi jövedelem (átlag) 2011
köztisztviselő: nettó 120-140 000 Ft tanító: nettó 110 000 Ft kezdő köztisztviselő: 120-125 000 Ft tanár: nettó 140 000 Ft női átlagbér: 87 000 Ft (BAZ megye)
4. Melyik korban biztosított a havi fix fizetés jobb megélhetést?
5. A boltban látottak alapján vitassátok meg, miben különböznek a fogyasztási szokások a 19. század második felében és napjainkban! Kocsmatörténeti kiállítás A bor árusítása szoros kapcsolatban áll fogyasztásával is. A Felföldi mezőváros tájegység mádi kereskedőházának pincéjében állandó kiállításon megismerhetjük a magyarországi kocsmák történetét, az első írásos említéstől. Kiderül, hogy eredetileg kocsmát – azaz a település belterületén működtetett italmérő helyet – csak az tarthatott fenn, akinek kocsmajoga volt. Ismeretes a kocsma több elnevezése is: korcsoma, korcsmaház, korcsomás ház, csapszék. Voltak időszakos és állandó kocsmák. Időszakosak voltak a kántorkocsmák vagy fertálykocsmák, ahol Szent Mihály napjától karácsonyig, illetve újévig mértek bort. Az engedély nélkül működtetett kocsmákat, italmérő helyeket kurtakocsmának nevezték. A 19. század végén, mikor a fogyasztási szokások már átalakultak, szárazkocsmának hívták azokat az italmérőket, ahol sört nem árusítottak.
Köztéri pince és borozó a Múzeumban
1. A kocsmatörténeti kiállítás áttekintése után készíts 2-3 mondatos magyarázatot az alábbi kocsmatípusokhoz! kántorkocsma fertálykocsma kurtakocsma szárazkocsma 2. Egészítsd ki a látottak alapján az alábbi leírást! Az ivószobák általános felszereléséhez tartozott egy hosszú, küli lócákkal vagy padokkal, és egy ből álló rács, a , s ha
nél-
, amelyben az ivóedényeket tartották. A bormérő asztalt lécek-
kerítette el az egyik sarokban. Itt tartották a támadt a kocsmában, a
ajtaját. A kármentő mellett a kocsma sarkában áll egy 19. század végi 28
asztal, hozzávaló
holmit, a mérés alatt levő
ide menekült, magára húzva a kármentő .
Hejcei lakóház – közlekedés, áruszállítás, bor
A hejcei lakóház a Múzeumban
A hejcei lakóház szobájának asztalán egy ritka tárgyat láthat a berendezés részeként az érdeklődő látogató. A berendezési szituáció szerint borszállítmánnyal hosszú fuvarba induló fiatal gazda összekészített holmijának részeként kerül elő a pincetok láda. Az asztalon két hasáb formájú palack áll a nyitott láda mellett, melybe további hat már be is került. A borszállítmány legértékesebb tokaji aszúit készíti éppen össze a borkereskedő. A pincetok egy rekeszekre osztott fedeles ládika, amely a bele illeszkedő, jellegzetes formájú, borral töltött palackok tárolóhelyéül és védelméül is szolgált.
A magyar szépirodalomban is megjelenik a pincetok, például az „Egy magyar nábob” című Jókai regényben, a dúsgazdag Kárpáthy János útikészletének meghatározó darabjaként szerepel. A nemesi tulajdonú ládák és üvegek különösen gazdagon díszítettek voltak. A palackok lehettek festettek, gravírozottak egyaránt. A múzeum gyűjteményében lévő pincetok ládika rekeszeinek száma 8, de ismeretes 27 rekeszes láda leírása is, illetve azok a korabeli feljegyzések, melyek a pincetok egykori jelentőségét hangsúlyozták: „Okos tanács! Pincetokot pakoly a saroglyaba!”, vagy az egykori haragosok között elhangzott súlyos átkot: „Pincetokja folyjon ki!” A hejcei pincetok láda
1. Készíts leírást a kiállított pincetok ládikáról! Vedd figyelembe a méreteket és a praktikusságot!
2. Magyarázd meg, miért tartják praktikusabbnak a henger alakú boros palackot a szögleteshez képest! Gondolj a pincetokra!
A vasút előtti távolsági borkereskedelem legfontosabb eszközei a lovaskocsik voltak. A rendszerint két lóval vont fatengelyes járműveket a helyben élő bognárok, kerékgyártók készítették. Mikor borszállítmánnyal indultak útnak, akkor az első és hátsó tengelyt összekötő ún. nyújtót a leghosszabbra állítva megnyújtották a jármű rakodó részét. Jellemzője az ilyen járműveknek, hogy nincsenek lőcsei, hanem a rakoncának nevezett rövid rudak tartják a rakományt oldalról az első és hátsó tengely fölötti párnafákba állítva. Az 1880-as évekig a lovaskocsik többsége még hagyományos fatengelyes jármű volt, bár már nem számítottak ún. fakó szekérnek*, hiszen egy-egy alkatrészen megjelentek a vasalások. A fatengely rugalmasabb volt, viszont teherbírása kisebb, mint a lényegesen vékonyabb kovácsoltvas gyári tengelyeknek, melyeknek az elterjedése aztán fokozatosan egységesítette például a dűlőutak keréknyomainak távolságát is a szőlőhegyeken. 3. Jelöld be pontosan a szekér alább megadott részeit! fenékdeszka, nyújtó, tengely, rakonca, oldal 4. Nézd meg, hogy a kiállított szekérnek van-e rakoncája! 5. Mi történhetett azzal a portékával, amit rakoncátlan szekérre raktak rá? Szekér Fakó szekér: csak fából készült alkatrészekből álló jármű. 29
Feldolgozás az iskolában, alkotás Reklám Készítsetek egy 5 perces reklámfilmet a Skanzenben megismert felföldi mezőváros tájegység népszerűsítésére! Készítsetek ismeretterjesztő posztert a szőlőültetéstől a bor előállításig! Kedves vendég Mutassátok be a korabeli vendéglátást a felföldi mezővárosokban plakát vagy képregény formájában! Akármelyik formát választjátok, ügyeljetek a választott műfaj sajátosságaira! Mindkettő vendégcsalogató legyen és kellően tájékoztasson! Projekt Találjatok ki különféle logisztikai projekteket az olcsó szállításra akkor és napjainkban! – ez a feladat tárgyi tudást és nagy kreativitást igényel. Úton Mutassátok be a borszállító furmányos egy napját riport formájában! Montázs Mutassatok be közösen egy jellemző felföldi mezővárosi városi társadalmi csoportot riport, film, fotómontázs vagy power point alkotás segítségével!
AJÁNLOTT IRODALOM Balassa Iván
1991
Tokaj – Hegyalja szőleje és bora. Tokaj
Kemecsi Lajos
2010
A Felföldi mezőváros. Skanzen könyvek 1., Szentendre.
Orosz István
1995
Hagyományok és megújulás. Debrecen
Pap Miklós
1985
A tokaji. Budapest
Viga Gyula
A tájak közötti gazdasági kapcsolatok néprajza (A Felföld népeinek gazdasági kapcsolatai a 18–20. században), real-d.mtak.hu/293/4/Viga_Gyula_5_Mu.pdf A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza (Az 1987. október 19-én, Mádon rendezett tájkonferencia anyaga) - Néprajzi vidékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében VI., mek.oszk.hu/07700/07724/07724.pdf A SKANZEN HONLAPJÁRÓL Letölthető dokumentumok, SZEMELVÉNYEK, SEGÉDANYAGOK jegyzéke
• A feladatok megoldása
Képzelt riport Készítsetek képzelt riportot egy mádi boltossal!
Utazásra készülődik a hejcei borosgazda 30
Szatócsbolt belső
