SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA X.
tárgyalkotó
A SZÉP ÉS A JÓ VETÉLKEDÉSE
Szentendre 2011
Skanzen füzetek
Skanzen füzetek
SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK X.
TÁRGYALKOTÓ A szép és a jó vetélkedése
Szöveg: Jókainé Gombosi Beatrix, Szakács Nikoletta Múzeumpedagógia: Csesznák Éva, Jókainé Gombosi Beatrix, Szakács Nikoletta Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós – Csesznák Éva – Horváth Anita Lektorálta: Wagnerné Éry Júlia Olvasószerkesztő: Barta Adrienn Fotó: Deim Péter, Jókainé Gombosi Beatrix, Vass Gáspár Rajz: Szakács Nikoletta
Skanzen Örökség Iskola TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR/2010-0014
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntartója: ISBN: 978-615-5123-11-5 Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós főigazgató Grafika: Microsun Hungary Kft. Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft. Budapest Felelős vezető: Fülöp József
KEDVES PEDAGÓGUS KOLLÉGA! A Skanzen Füzetek sorozatban a Tárgyalkotó – A Jó és a Szép vetélkedése című, 12-16 éves korosztálynak szóló múzeumpedagógiai foglalkoztatóval elsősorban az a célunk, hogy a mai fiatalok életében az önálló alkotói munka örömének felfedezésével utakat mutassunk a kulturális örökségünk megismertetésén túl, a tárgyak jelenkori funkcióinak megtalálásához. Miért fontos, hogy „múltidéző” tárgyakkal vegyük körbe magunkat? Nem a divatjamúlt, ósdi és poros dolgok erőltetett életbentartásán fáradozunk, hanem szeretnénk felismertetni azt, hogy mindig a funkció és az annak alárendelt esztétikum hívta életre a tárgyainkat, amelyek addig vették körül az embert, amíg használni tudta. A tárgyak eszmei és anyagi értékét a használhatóságuk határozta meg. Legfőbb célunk egyfajta szemlélet, gondolkodás elsajátíttatása a diákokkal, hogy amikor önálló életet szeretnének kialakítani, széleslátókörűen tudjanak mérlegelni, majd dönteni. A tárgyak tanulmányozása túlmutat a régi megnevezések elsajátításán, a díszítmények önmagukbanvaló másolásán. Célunk, hogy a komplex Skanzen-foglalkozások során a diákok a kiállításainkat látogatva megértsék a múlt egy-egy szeletének ökológiai és társadalmi dinamikáját, egy család életén keresztül. A múzeumpedagógiai füzet vitaindító feladatai arra sarkallnak, hogy mindig a „tárgyak mögé” nézzünk! A múlt és a jelen párhuzama jellemzi a foglalkozás menetét, amelynek során a foglalkozásvezető segítségével érveltetjük a diákokat. A konklúziót azonban maguk fogalmazzák meg. Ehhez kívánunk örömteli időtöltést a Skanzenben, az iskolában és otthon is!
A KIADVÁNY FELÉPÍTÉSE Témacsoportok – elméleti háttérismeretek
I. TEXTúra - A textil készítésének és sokoldalú felhasználásának változásai, az öltözködés és viselet mint jel a paraszti kultúrában és napjainkban. II. SZILKEramika - A kerámiatárgyak készítése, használata a paraszti kultúrában s napjainkban. III. FA-TÁL-IS - A fa feldolgozásának és díszítésmódjainak megismertetése, összevetése a mai tárgykultúrával.
A feldolgozás munkaformái mindhárom témában
1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 2. Kutatómunka a múzeumban 3. Feldolgozás az iskolában, alkotás A feladatok megoldása a múzeum honlapjáról letölthető. Felhasznált és ajánlott irodalom Letölthető dokumentumok jegyzéke
www.skanzen.hu/pedagógusvagyok/segédanyagok/ tárgyalkotó
JELMAGYARÁZAT Tudod-e?
A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. Te mit gondolsz?
A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresztő kérdések, állítások. Forráselemzés
Korabeli leírások, személyes visszaemlékezések, statisztikai adatok feldolgozása. Jegyzetelj!
A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. kupaktanács
A múzeumi kiállításban látottak közös megbeszélése, vélemények ütköztetése. Adathalászat
Keresés az interneten. Figyeld meg!
A múzeum kiállításaiban szereplő ismeretanyag feldolgozása. NÉZZ UTÁNA!
Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka. RÉGI DE NEM ÓSDI
Napjainkban is felhasználható tapasztalatok, javaslatok. 5
I. TexTúra Kulcsfogalmak: szövés, kelengye, reprezentáció, szerelmi ajándék, testkultúra, divat, esztétikum, a viselet mint jel
A TEXTúra szójátékunk a textil alapanyagból előállított tárgyak szövevényes történetének megismerésére hív! A 19. század második felétől, a textilipar megjelenése előtt a háztartásokban, a lakáskultúrában és az öltözékhez használt ruhadarabokhoz az asszonyok kender és len növények rostjaiból vagy gyapjúból állították elő a szőttesnek valót. A fonás, szövés téli munka volt, amikor már nem kellett a földekre menni dolgozni. A 10-12 éves lányok szinte mindent megtanultak édesanyjuktól és nővéreiktől. Maguk készítették a kelengyéjüket*, amit általában egy díszes ládában gyűjtöttek. Ide került mindaz, amit a házasélet mindennapjain és ünnepnapjain használtak, a szoknyáktól az ingeken át a lepedőkig, terítőkig.
Szövés a Múzeum jánossomorjai lakóházában
Fonó a Múzeumban
A szövés tudománya több ezer éve ismert, a kezdetekért szinte a civilizáció kialakulásához nyúlhatunk vissza. A sima alapanyag szövése, az agyagedény készítésével egyetemben, a legrégibb mesterségek közé tartozik. Mióta szőnek az emberek? A szövőszék megjelenése előtt faágakból készített keretet használtak erre a célra. Magyarországon már az Árpád-házi királyok idejében ismert volt a lábítós szövőszék. A szövőgép a 18. században az ipari forradalom vívmányaként jelent meg.
Végvászon
Hetési szőttes
Te mit gondolsz? Kiszámították, hogy 1 sing (70 x 60 cm) vászonból 1 db gyerekinget lehetett varrni. Ehhez 140 méter kenderfonal kellett. Egy átlagos méretű felnőtt inghez 4 sing vászonra volt szükség. A Te családod számára hány méter fonalra lenne szükség, és hány sing vásznat kellene leszőni egy tél alatt, hogy a következő tavaszon mindenkire kerüljön új vászonruha?
Hagyomány kontra divat? Mindig keresték a megújulás lehetőségét az emberek, törekedtek a jobbra és a szebbre. A viselet, az öltözködésünk jel, amely üzenetet hordozott nemcsak régen hanem ma is. Farsang* idején a lányokat azzal csúfolták, hogy „pártában* maradtak” azaz nem mentek férjhez a télen, nem „kötötték be a fejüket.” Aki férjhez ment, annak lekerült a lányságot jelképező párta a fejéről, és kendővel kötötték be.
Lányok pártás hajviselettel 6
kelengye: az eladósorban lévő lányok ruhaneműi és használati tárgyai, amelyeket a házaséletre készülve készítenek, gyűjtögetnek. farsang: vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak, régen ekkor tartották a lakodalmakat. párta: a házasság előtti időszakban a lányok ékes fejdísze.
Beszélő tárgyak
A bogyoszlói lakóház első szobája a Múzeumban
A mángorló felirata arról árulkodik, hogy szerelmi ajándékként faragta a legény
A szavak helyett gyakran többet mondanak a tárgyakkal kifejezett szimbólumok*. A szerelmes legény, ha tudakolózni akart, hogy szívesen fogadják-e udvarlását, a szűrét* „ott felejtette” a lányos háznál. Ha a kerítésre kiakasztva találta, értette a jelzést, hogy nincs többé keresnivalója a lánynál. Nem véletlenül mondják ma is általánosabb értelemben egy elutasított személyre, hogy kitették a szűrét! Ahhoz, hogy a tárgyainkkal, gondolatainkat, érzéseinket szavak nélkül közvetíteni tudjuk, egy közösségnek azonos „nyelvet kell beszélni”, azaz a tárgyakhoz azonos jelentéstartalmat kell kapcsolni. Te mit gondolsz? A BMX-esek táborának milyen közös tulajdonságai vannak? Vagy a punkok miről ismerik meg egymást az utcán?
Dávid
Vénusz
Fiú
Lány
Mi a módi? A megjelenés fontos részét képezik a tárgyak mind az öltözködésben, mind a lakáskultúrában, ami egyben kommunikációnk szerves része is. Mintha a séma ugya az lenne ma is mint régen, csak a szituációk és a tárgyak változtak! Vagy mégsem?! Hofer Tamás és Fél Edit néprajzkutatók két kulcsszavát idézve az „arányok és mértékek” változásának a megismerésén és megértésén keresztül kaphatunk válaszokat a feltett kérdésekre. Az öltözködés, a viselet kultúrtörténete több ezer éves múltra tekint vissza. A különböző korokban más-más népek és kultúrák különböző módon hangsúlyozták ruhadarabjaikkal a női és férfi ideálképek jellemzőit. ruha szabása kiemel vagy épp elfed egyes testrészünket, amelyekkel üzeneteket küldünk környezetünknek. A testbeszéd többnyire tudattalan cselekvésünk, amelyekkel hasonló jelentéstartalmakat fejezhetünk ki, mint a nyelvünkkel.
A
Szoknya
Az őskori régészeti leletekből előkerült willendorfi Vénusz széles csípője, telt keblei a termékenység szimbólumai. Michelangelo alkotása, a híres Dávid szobor a reneszánsz kor emberének a tökéletesség megtestesítője volt, amely az emberi test arányainak harmonikusságát mutatja.
Öltözködés
szimbólum: jelkép. szűr: gyapjúposztóból készült hosszú, bő férfi kabát. 7
Mi a bötykös harisnya? A sárközi női viselet részét képezi ez az öt kötőtűvel kötött harisnya, amelynek színes vagy fehér fonalcsomói díszítik, hangsúlyozzák a lábszár vastagságát. Nemzeti színek a ruhán A piros-fehér-zöld magyar nemzeti trikolór a ruhán az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc után terjedt el. A hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától és Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom előestéjén, ez lett a szabadságharc szimbóluma.
Bötykös harisnya
A trikolór a szoknyák alján vagy egyéb dekorációként a 19. századi színi előadások és politikai rendezvények „kellékeként” jelent meg. A parasztság öltözetére a mellékelt képeken látható módon sosem volt jellemző.
Az önkifejezés formái 2010.
Nemzeti viselet
Te mit gondolsz? 100 évvel ezelőtt hogyan jelent meg az önkifejezés, a társadalmi státusz kifejezésének igénye? Keress példákat milyen formák, vonalak jellemzik ma az aktuális csoporttudat divatokat (például kitűzők, zászlók, sálak, színek és szabásvonalak, sziluettek*)!
Sziluett: körvonal. 8
I.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon Olvasd el az alábbi történetet! Klári a nagymamája fehérhímzéses terítőjéből egy modern blúzt varrt magának, amelyről ezt mesélte barátnőjének Áginak: „Fantasztikus érzés ezt a régi textilt viselni, mindig a nagymamám jut róla eszembe, hogy milyen csodálatos kézimunkákat tudott készíteni. Eddig a padláson porosodott ez a terítő, most pedig büszkélkedve hordom, akár egy farmerral az iskolában is.” Ági közelebbről is megnézte és elámult a hímzés szépségén, majd kijelentette: „Tönkretetted ezt a családi ereklyét! Terítőként bármikor használható lett volna, sőt gyermekeidnek is továbbörökíthetted volna, így pedig, ha pár év múlva már nem tartod divatosnak a bő ujjat vagy a mintát, félredobod, és se terítő, se blúz nem lesz.” 1. Te mit tennél Klári helyében? El tudnád képzelni a terítőt lakásodban vagy egy ruhadarabként?
Klári blúza
A blúz kiterítve
2. Keresd meg az internet segítségével Malonyai Dezső: A magyar nép művészete I-V. (1907-1922) című munkáját! Írd le röviden, mi a muszuj! http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-1953.html
3. Mit jelent a mondás, hogy „ahány lánya volt, annyiszor égett le a háza”? Magyar Néprajzi Lexikon, szócikk: kelengye http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-248.html
4. Nézz utána, mit jelentenek és honnan erednek az alábbi kifejezések! fehércseléd, vászoncseléd, fehérnép
9
5. Az alábbi ábrákon a vászon készítésének hagyományos eszközeit láthatod.
tiló kenderrosttal
ebből készül az ing és a szoknya
gereben
kendertörő
guzsaly orsóval és szösszel
a fonás eszköze
szövőszék
háziszőttes (vászon)
fonalból vásznat készít
kenderfésű
6. Rakd sorrendbe a ruhanemű készítésének munkafázisait! fonás, tilolás, szabás, varrás, gerebenezés, szövés
7. Sorolj fel néhány, az otthoni háztartásban használatos textíliát!
9. Az ábrákon példákat láthatsz a mai női testalkatok jellemzőire! Válaszd ki, te melyik típusba sorolnád magad?
10
Matyó viselet
Sárközi viselet
A 19. század második felében nagyrészt gazdasági okok következtében kiszínesedett a viselet, ami különösen az ünnepi alkalmakon nyilvánult meg. Hasonlítsuk össze a matyó és a sárközi női viseletet ebben az időben! Míg a sárközi lányok akár 8-12 alsószoknyát is felvettek az épp térdig érő selyemszoknyájuk alá, addig a matyók hosszú, szűkebb szabású szoknyát hordtak. A matyó felső karcsúsított szabása hangsúlyozta a vékony derekat. A sárközi lányok farpárnát tettek a szoknyájuk alá, hogy csípejük még szélesebbnek látszódjék! A sárközi lány fejét parittya főkötő ékítette, amely a kerek arcot hangsúlyozta, ellentétben a matyó lányéval, akinek pomponos fejviselete felfelé nyújtotta az egész testalkatot.
10. Csoportosítsd két kategóriába a felsorolt régi és modern viseletdarabokat! parittya főkötő, farpárna, bütykös harisnya, fűző, széles derékszorító kendő, sok alsószoknya, csípőnadrág, puffos ujjú blúz, stretch nadrág, hosszában csíkos blúz, miniszoknya, répanadrág Kerekded, szélesítő hatást keltő viseletdarab:
Karcsúsítú, nyújtó hatást keltő viseletdarab:
Az ember természetes vágya és kifejezési formája az alkotás, amely gyakran tárgyakban ölt testet. Képzőművészek és iparművészek kifogyhatatlan forrása a „múlt kútja”. Az egyéni újraértelmezések, a régi forma új tartalommal való megtöltése minden alkotó számára kihívást jelent. 5. Fedezd fel az interneten a népi iparművészek által tervezett divatot teremtő ruhákat, valamint azokat a divattervezőket, akik ihlető forrásul használják a tradicionális öltözékeket! keresési kulcsszavak: népi iparművész, népművész, hagyományos viselet, textiltervező iparművész, magyar motívumok
Kalotaszegi motívumos mellény
Torockói motívumos karkötő
Székelyudvarhelyi motívumos táska 11
I.2. Kutatómunka a múzeumban Kisalföld tájegység Tápi lakóház
A Kisalföld tájegység
A tápi lakóház a múzeumban
A ház tulajdonosa, a takács az első szobában rendezte be műhelyét. A szövőszék mellett áll a gombolyító, a felvetőfa, és a padokon sorakoznak a fonalak is. Az egyszerű, a mindennapokban használt szőttesek dísze, a kendervászonba beleszőve, csupán néhány piros és kék pamutcsík volt. 1. Sorold fel a takácsmester egyéb eszközeit!
Jánossomorjai lakóház A jánossomorjai ház német lakói már a 19. század végén polgárosuló életmódot folytattak. Az első szobát tisztaszobának rendezték be, amit csak ünnepi alkalmakkor használtak vagy, ha vendég érkezett a házhoz. Itt kapott helyet a legnagyobb becsben tartott textilnemű is. A lakószoba berendezésében a hétköznap használatos textilek fedezhetők fel.
A jánossomorjai lakószoba a múzeumban
2. Figyeld meg, a textília készítésének különféle technikáit (pl. szövött, hímzett, nyomott)! Melyik részén jelennek meg a minták? (széleken, az egész felületen, középen vagy a sarkokban) 3. Készíts vázlatrajzot a kiállításban látott minták alapján!
szövött
hímzett
nyomott
4. Beszéljétek meg, hogy mit szimbolizálhatnak az adott minták! Hogyan rendeznétek be másképp ugyanezekkel a textilekkel a saját szobátokat? 12
Dél-Dunántúl tájegység 5. Keress egyszerű geometrikus mintákat, mintasorokat a textíliákon a Dél-Dunántúl tájegység házaiban! Figyeld meg a párnák, terítők, díszes lepedővégek motívumait! Készíts saját mintagyűjteményt! Hidasi lakóház első szoba
Asszony sárközi viseletben a Múzeum őcsényi lakóházának udvarán
Hidasi lakóház konyha
Szennai lakóház
Őcsényi lakóház
13
I.3. Feldolgozás az iskolában Viselet - üzenet Ti milyen gyakran szerettek, szeretnétek ruháitokon keresztül új identitást (énképet) magatokra venni, kipróbálni? Mit gondoltok, mit üzennek a saját ruhadarabjaitok? Soroljátok fel azokat az elemeket, amiknek nincs konkrét funkciójuk, hanem megmutatni szeretnétek velük valamit! Megjelenés Indítsatok vitafórumot arról, kinek mire jó az öltözék gyakorlati és esztétikai szempontból (pl. véd, ápol és eltakar, zavarba ejt stb.)! Mennyire lényeges ruháidnál a funkció? Vagy inkább a szín, a forma, a díszítés a fontos?
Terv A múzeumban rajzolt textilmotívumokat felhasználva tervezzetek egy olyan öltözéket, amit szívesen hordanátok! Gondoljatok a kiegészítőkre is (pl. sapka, sál, öv, ékszer)! Alkotás A mellékelt rajz segítségével megtanulhatjátok a gyöngyfűzés alapjait. Készítsetek a sárközi gyöngygallér mintázat alapján egy modern nyakéket!
Interjú A reklámokban szereplő szépségideálok a társadalomban, a történelemben folyamatosan változó szépségeszmények alapján alakulnak ki. Készítsetek interjút egy fiúval és egy lánnyal, érdeklődjetek felőle, hogy számukra milyen a szép hölgy és a jó benyomást keltő, vonzó férfi személy megjelenése, alkata, viselkedése! Vessétek össze a véleményeiket!
Sárközi gyöngygallér minta 14
Sárközi gyöngygallér
II. SZILKEramika Kulcsfogalmak: fazekas, edényformák, mintázat, stílus, laposedény, fennálló edény, drótostót
SZILKEramika. Szójátékunk első tagja a szilikát szó: a kerámia, porcelán és üveg alapanyagok összefoglaló neve. A szilke pedig egy keskenyfenekű, fazékhoz hasonló formát jelent, amelyben főként lekvárt tartottak. Kerámia szavunk kiégetett agyagot, más néven cserepet jelent.
Cserépedények a Múzeum szalafői lakóházában
A Biblia szerint Isten a föld porából és az élet leheletéből teremtette meg Ádámot, az első embert. Az emberi alkotás talán egyik legkorábbi alapanyaga két őselem, a föld és a víz. Évezredeken keresztül használták az építkezésben a házak falazásánál, tapasztásánál a sarat, agyagot. A magas hőfokon, kemencében kiégetett agyag vörös színűre változik és cserép lesz belőle, amelynek alkalmazása nemcsak az építészetben, hanem a konyhai használati tárgyak, sütő-főző edények készítésében is elterjedt.
A cserép tartós anyag. Ha képesek vagyunk óvni, gondozni a belőle készült tárgyunkat, akkor kerámiánkat sokáig örömmel használhatjuk. A paraszti kultúrában a téli munkák részeként a férfiak közül sokan jól értettek a kisebb munkaeszközök elkészítéséhez és javításához is. Talán Te is megtapasztaltad már, hogy amit saját magad hoztál létre, az különösen kedves, értékes számodra. Népi kerámiánk formakincse alapvetően két csoportra oszlik: laposedényre vagy tálasedényre és fennálló edényre. Ezeken kívül e két csoportba be nem sorolható készítmények is vannak, mint pl. a gyerekjátékok vagy a szenteltvíztartók. Nem feledkezhetünk meg a kályhacsempékről sem.
Kályhacsempe
Életfamotívumos tányér
Bokály*
Kerámia gyerekjáték, madár
Bokály: karcsú, egyfülű, körte alakú, cserép borosedény. 15
A kerámiák készítőjének, a fazekasnak egyik ismert, tájnyelvi elnevezése a gerencsér. Ahol jó minőségű agyagos talaj volt, sok fazekas megélt. A 19. században a Kárpát-medencében főként a Felvidék (Gömör) és a Nyugat-Dunántúl (Őrség, Göcsej) falvaiban élt sok gerencsér. Ezeken a területeken nagyon jó minőségű agyaghoz jutottak hozzá a mesteremberek, amelyből tűzálló, azaz sütő-főző edényeket tudtak készíteni. Például káposztás fazekat, kacsasütőt, kuglófsütót. Mivel az edények használhatósága határozta meg leginkább a tárgyak értékét, ezek kevésbé voltak díszítettek. Nem így például az Alföld fazekas termékei, ahol az agyag nem volt alkalmas tűzálló edények készítésére, így itt főként gazdagon mintázott díszkerámiák készültek. Ezért az alföldi fazekasokat tálasoknak és korsósoknak nevezték, termékeik a konyhák és tisztaszobák falán és asztalán díszítő szerepet töltöttek be. A fazekasok szalmába ágyazott cserépedényeikkel megrakott szekerekkel vásározni jártak. Cserébe nemcsak pénzt kaphattak, hanem terményeket is: szőlőt, kukoricát vagy babot. Annyi búza járt a fazékért, amennyi belefért! „Tessék, csak tessék! Legényekből a szálassát, edényekből a mázassát!” – kiabálták vásárlásra buzdítva az asszonyokat, lányokat. A gerencsérek az agyagot vízzel keverik, szikkasztják, gyúrják addig, amíg elég rugalmas nem lesz. Darabolás után kerül sor az edény, tárgy formálására. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy cseréptárgy mire való, hogyan használható, akkor jó, ha megvizsgáljuk a részleteit, egyes elemeit is, mivel mindig a funkció határozta meg az edény formáját. Keresd meg a füzet 2. oldalán található térképen az alföldi, a gömöri és az őrségi fazekasközpontokat! Te mit gondolsz? Milyen tényezők befolyásolták egy-egy fazekasközpont kialakulását? A régészek már a kőkorból találtak fennmaradt agyagtárgyakat. A legrégebbi edények nehéz, zömök formák voltak, mert a legkezdetlegesebb eljárással készültek. A lábbal hajtható, magas fazekaskorong alig néhány százéves eszközünk, ám jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a fazekasok munkáját. A marokedényt Te is elkészítheted! A nevében van a technológiai megoldás: maréknyi agyagot fogunk a tenyerünkbe, azt középen egy pontban benyomva forgatjuk, mélyítjük az anyagot, majd felhúzzuk ujjainkkal az edény falát. Ha a fala egyenletes vastagságú, kész az edény. Ezután már csak szárítani kell. Ha nincs lehetőséged a kiégetésre, így is használhatod, ha nem éri víz.
A Kresz Mária Fazekasközpont bemutatója a Múzeumban 16
Miskakancsók
Nem szükséges korong ahhoz, hogy formás edényeket készítsünk. Mintázási lehetőségek sora adott számunkra, így a formák még esztétikusabbá válhatnak. Legegyszerűbb, ha mind a tíz ujjunkat használjuk: ujj- és körömnyomokkal mintázzunk a friss agyagba! Rátétes mintákat is alkalmazhatunk, száradás után pedig motívumainkat karcolhatjuk vagy véshetjük, sőt festhetjük is! Ha előzőleg saját monogramos pecsételőt készítünk, edényünket rögtön meg is jelölhetjük vele.
Ecsetes díszítés
Bekarcolás
Írókázás*
Rátétes* minta
A mintázás után a megszáradt edényeket először gyengén kiégetik az égetőkemencében, majd a második, erősebb égetés előtt rakják rá a különböző színű mázakat*. Mielőtt kemencébe kerülnének a tárgyaink, különféle mintákkal díszíthetjük őket. A legegyszerűbb geometrikus elem a pont, ebből fejlődtek ki a különféle gombok és virágok, gyöngysorok. A vonal, hullámvonal, ívek és spirálok mozgást visznek mintaképzésünkbe. Virágdíszítményből sokféle akad, tervezhetünk levélkoszorúkat, felülnézetben ábrázolt virágokat: tulipánt és szegfűt, de ne feledkezzünk meg a madár- és emberábrázolásokról sem! A madár, a galamb az összetartozás szimbóluma is. „drótoznyi, fótoznyi, fazikat fódoznyi” A házról házra járó vándoriparosok, a drótos tótok munkájára nagy szükség volt, hiszen olcsóbb volt bedrótoztatni a repedt cserépedényt, mint újat venni. Idővel – ahogy változott a divat és az alapanyagok kínálata – zománcozott edényeken végeztek foltozó-, bádogosmunkákat. A cserépedények nyakára drótot tekertek, majd innen indítva körbekörbe kötötték az edényt. Alulra dupla sorral rögzítették. A repedt, szivárgó részeket lisztcsirizzel* kenték be. Akár egyszerű, akár díszes a régi cserépedényünk, mai tárgyunk, ha megrongálódik, próbáld meg megjavítani! Takarékoskodni, hosszú életű tárgyakkal együtt élni ökológiai* szempontból is hasznos és fontos.
Drótozott edény
Foltozásra váró PVC padló
Kerékpár gumi foltozása
Rátét: az alapanyag síkjából kiemelkedő minta. Írókázás: eszköze az íróka, amely gömbölyded edény, csőszerű kiöntővel, ezzel a festéket a felületre juttatják, a kívánt minta szerint. Máz: bevonat. Lisztcsiriz: búzakeményítőből készült ragasztószer. Ökológia: környezettan. 17
II.1. gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Nézz utána, hogy otthon találsz-e kerámiákat, fazekas termékeket! Melyek ezek? Ha nem találtál, beszéld meg a szüleiddel, miért nem használnak ilyen tárgyakat!
2. Kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet mire használták régen a kerámiatárgyakat!
3. Nézd meg az interneten a Néprajzi Múzeum fazekasságról szóló ismertető kisfilmjét! Hányféle fazekas mesterség alakult ki Hazánkban? Melyek ezek? www.youtube.com, címszó: Fazekasság I.
4. Nézz utána, hogy a konyhátokban lévő sütő-főző edényeknek mik voltak az elődei! Keress meg egy káposztás fazekat, egy tejesköcsögöt és egy kacsasütőt! Szabadtéri Néprajzi Múzeum Műtárgy Gyűjteménye: http://skanzen.hu/?fm=1&am=42&dd=134 5. Rajzolj mintagyűjteményt az edényeken talált díszítményekről!
6. Írd a rajzok alá, hogy a minta milyen technikával készült: írókázás, bekarcolás, rátétes, áttört, ecsetes díszítés! 18
II.2. Kutatómunka a múzeumban Kisalföld tájegység Tápi lakóház
Mielőtt belépnél, figyeld meg a házat kívülről! Rajzold le, hogy az előreugró kemence, hogyan kapcsolódik a ház falához!
A Múzeum tápi lakóházának konyhája
A konyhában a szabad tűzön történő főzés és a kenyérsütés eszközei láthatók. A különböző formájú sütő-főzőedényeknek mind megvolt a funkciójuk.
1. Nézz körül a tápi lakóház konyhájában, majd rajzolj le legalább 3 konyhai kerámiát a 2 féle alaptípusból: laposedény és fennálló edény!
Laposedény
Fennálló edény
2. Az alapforma felvázolása után a mintázatokat és helyüket a kerámián is próbáld meg visszaadni! 3. Beszéljétek meg, hogy mit főzhettek a tűzhelyen a különböző formájú edényekben, vagy mit tárolhattak bennük! Következtessetek az edény funkciójára a magassága, átmérője és formája alapján! 19
Jánossomorjai lakóház A házban egy szénakereskedelemmel és nagyállattartással foglalkozó módos német nagycsalád lakott. Az edények mérete is erről árulkodik. Körülnézve láthatjátok, hogy a gazda és családja tágas, gazdagabb bútorzatú otthonban élt. Konyhaszekrény nem lévén, az edények nagy részét a falon tárolták. 4. Keress a házban olyan tárgyakat, amelyeknek egy mai háztartásban is lenne funkciója! A Múzeum jánossomorjai lakóházának pitvara és konyhája
5. Keress kerámia tárgyakat! Sorold fel, mit találtál!
6. Írj példákat, hogyan lehet továbbhasználni a konyhai edényeket, ha megrongálódnak!
7. Mit jelent az alábbi szólás? „Félre csupor*, hadd férjen a fazék* is!”
Csupor
Fazekak a kemencepadkán
bokály*
butella*
ikercsupor*
8. A lenti ábrázolásokból további népi kerámia formákat ismerhetsz meg. Kösd a kifejezéseket a megfelelő képhez! Keresd meg a kakukktojást, amelyik más anyagból is készülhetett! köcsög*
mozsár*
Pitvar: a lakóház előtere. Csupor: bögre, vagy kisebb hasas cserépedény. Fazék: átmérőjénél magasabb, kétfülű hengeres (főző) edény. Bokály: karcsú, egyfülű, körte alakú, borosedény. Butella: palackformát utánzó, hordozható cserépedény pálinka tárolására. Ikercsupor: ebben hordták ki a mezőn dolgozóknak az ebédet. Köcsög: tejes edény, alsó részén öblös, felső része pedig szűkebb. Mozsár: öblös, vastag falú edény, mely mozsártörő segítségével anyagok porítására szolgál. 20
9. A következő design alapelvek mentén beszéljetek a fotókon látható tárgyakról! Szempontok: gyakorlati használhatóság, biztonság, funkciók láthatóvá tétele, gondolkodás és érzékek ösztönzése, elavulás, anyaghasználat. A változás előnyei és hátrányai. Egyedi vagy sorozatgyártott? 10. Válaszd ki mi az, amit az alábbi tárgyak közül manapság feltétlenül használnál! Vegyítsd a régit az újjal! 11. Jellemezzétek közösen a tárgyakat az alábbi fogalompárok alapelvei szerint!
Vizeskorsó
Műanyag vízszűrős kancsó
tartós – nem tartós lebomló – nem lebomló masszív – törékeny hasznos – haszontalan
Csigacsináló
Kalácssütő
Kenyérpirító
Elektromos vízforraló
Krumplinyomó
Mikrohullámú sütő
12. Nézd meg alaposan az alábbi képeken látható tárgyakat! Keress olyan részleteket, amik szimbolikus jelek, különféle érzésekről beszélnek?
Céhes kancsó
Régi formájú emlékbögrék
Mai porcelán dísztárgy
Design: formatervezés. Funkció: rendeltetés, működés. Elavulás: a tárgy használatából, illetve az idő múlásából adódó értékvesztés. 21
II.3. Feldolgozás az iskolában Rendszerezés Gyűjtsetek otthon és környezetetekben minél többféle kisméretű kerámia dísz- és használati tárgyat! Hasonlítsátok össze, majd csoportosítsátok őket valamilyen jellegzetességük alapján. (szín, forma, funkció) Tervező Legyél tervező, alkosd meg saját tányérmintádat! Kartonpapírból kivágott tányérformára színes rajzeszközökkel, festéssel jeleníts meg különféle mintákat a kedved szerint! A személyes motívumok kialakítása során használd a saját mintagyűjteményed! Az elkészült papír dísztányérokból kiállítást rendezhettek iskolátok falain. Jó tudni A tervezés nem feltétlenül önállóan készített rajzokban, új formák alakításában mutatkozik meg. Ha megismert, lemásolt mintákat egyéni ritmusba állítunk az általunk elképzelt formában, akkor is tervező, alkotó munkát végzünk. Eldönthetjük, hogy milyen méretben, milyen technikával, színekkel kivitelezzük díszítményeinket. Nagyíthatjuk vagy kicsinyíthetjük a kiválasztott motívumot. Ugyanazt a mintát több méretben is használhatjuk, a felület különböző pontjaira helyezhetjük.
Cserép mozaikok Ti is felhasználhatjátok régi, megunt, törött kerámia tárgyaitokat! Gyűjtsetek össze minél többféle régi és újabb törött kerámia tárgyat, és a kis darabokból rakjatok ki közösen – a minta papíron való megtervezése után – mozaikképet, hordozóalapra, kötőanyag (csempe-, vagy mozaik ragasztó, fuga) segítségével! Alkalmazzátok a tervezés során a Skanzenben látott és megismert népi kerámia motívumokat! A minták eszerint lehetnek nonfiguratívak* és figuratívak*. A mozaikképet felragaszthatjátok asztal lapjára, keretezve díszíthetitek vele iskolátok falát. Az alkotáshoz inspirálódhattok a Skanzen internetes oldaláról is, ha a www.skanzen.hu ha a „Néprajzi Látványtár” menüpontja alatt megkeresitek a kerámia címszót.
Mosáshoz (helyi nevén párulás) használt cserépfazék 1863-ból a Múzeum szalafői lakóházában
Nonfiguratív: művészetszemlélet, amely az emberi és egyéb élőformák mellőzésével dekoratív, elvont megjelenítésre törekszik. Figuratív: olyan művészeti ábrázolás, amelyen a valóság felismerhető, azonosítható elemei szerepelnek. 22
III. FA-TÁL-IS Kulcsfogalmak: fa, életfa, forma, minta, funkció, esztétikum, faragás, festés
A fa mint anyag A fa, mint anyag az építészet mellett a lakáskultúránkban is nagy szerepet kapott. Az erdős vidékeken boronafalú házakat építettek, a tetőszerkezetet is fából készítették. A férfiak sokféle fából maguk faragták, ácsolták ládáikat, asztalaikat, székeiket. Fa szolgáltatta télen a ház melegét is. A parasztember okosan, ésszerűen gazdálkodott a természet javaival. Tudta, hogy mikor melyik fát szabad kivágni, hogy a környező élővilág a lehető legkisebb mértékben szenvedje kárát. Benne élt a természetben. A régiek úgy gondolták, hogy a fa szimbolizálja az emberi élet egészét is.
Boronafalú kástu*, Szalafő, Pityerszer
Régi szokás szerint, amikor gyermek született a családban, egy gyümölcsfát ültettek, s bemutatták neki a gyermeket. Azt mondták: „Olyan nagyra növekedj, olyan erős lény, olyan termékeny légy, mint ahogy ez a kis fácska gyarapszik!” Életfa vagy világfa Az életfa az örök fejlődés és növekedés, a folyton megújuló élet szimbóluma. A magasra növő fa ágai, hajtásai jelképezik a föld ég felé tartó erőit. A fa mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézi fel. A fa törzse biztosítja az átjárást a két világ között. Az ábrázolásokon a fát helyettesítheti egy virágcsokor is. Az „égig érő fa” népmeséink gyakori motívuma, a főhős a fát megmászva tudja teljesíteni a lehetetlen feltételt, hogy elérje célját és elnyerje jutalmát. A paraszti tárgyalkotás jellemzői A paraszti használati eszközök, szerszámok, ünneplő tárgyak és festett templombelsők a praktikum* és esztétikum* együttéléséről mesélnek nekünk. A kezdetektől fogva úgy alakítjuk tárgyainkat, hogy hasznosságukon túl szépek is legyenek.
Téka*
Az ember régtől fogva számtalan technikával díszíti a fafelületeket, bútorokat. A középkori lakáskultúra jellemző bútora a láda volt, amely „szekrényként” a ruhákat, háztartási eszközöket rejtette, de gabonát is tárolhattak benne. Ezeken túl még alvásra is szolgálhatott! Legegyszerűbben véséssel/rovással kerülhettek rá geometrikus motívumok, rozetták*, gyakran évszám és monogram is. A festett bútorokat vizsgálva, bizonyos színek és motívumok sajátos használatával jellemezni lehet egy-egy asztalos-festőműhelyt, központot. Híres volt például a komáromi láda, amelyet a Dunán úsztatva messzeföldre el tudtak szállítani. A sárközi szoba fő éke a magas, festett virágokkal sűrűn borított deszkatámlás ágy és láda voltak.
KÁSTU: Tartós élelmiszer tárolására szolgáló építmény Téka: tárolóbútor, faliszekrény. Praktikum: használhatóság. Esztétikum: szépség, tetszetősség, művésziség. Rozetta: rózsa alakú, sokszögű díszítőelem. 23
III.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon A faragott, festett bútorok, fatárgyak sokszor szolgáltak szerelmi ajándékul leány és legény között.
Festett láda részlete
1. Keress egy mángorlót, egy tékát és egy gondolkodószéket! Melyik lehetett szerelmi ajándék a három közül? Melyik munkaeszköz? http://skanzen.hu/?fm=1&am=42&dd=126
2. Milyen mai, az otthonodban megtalálható munkaeszközt tudsz felsorolni, ami fából készült?
3. Milyen mintákkal díszítette az asztalos az ácsolt ládát? www.youtube.com/ácsolt láda
4. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek, ha fából készült bútorokkal, és egyéb használati tárgyakkal vesszük körül magunkat? Gyűjts példákat!
Csecse-becse A szuvenír vagy más néven turistaművészet annyit jelent, hogy környezetünk tárgyainak másolatát módosítják a piaci igények nagyszámú kielégítésére. Olyan tárgy, ami felidézi a vásárlóban az eredetit. (Például kicsinyített tejesfazekat ceruzatartónak kínálnak.) 5. Mit jelent a giccs fogalma? Mik a jellemzői?
24
III.2. Kutatómunka a múzeumban Dél-Dunántúl tájegység Faddi lakóház A múzeumban a faddi lakóházban van egy tisztaszoba* tulipános ládával. 1. Írd ide, hogy a faddi lakóház szobájában mely bútorokon találsz tulipán motívumokat?
Kisalföld tájegység Kisbodaki pajta Tisztaszoba a Múzeum faddi lakóházában
2. Sétálj el az ásványrárói ház pajtájába, és rajzold le a számodra legkedvesebb virágmotívumokat a mestergerendákról*! A díszítés, virágozás előtt azonban mindig a formát hívtuk életre, amióta világ a világ. Az egyes tárgytípusok formái pedig a funkciók szerint változnak. Beszéljétek meg, hogy a hétköznapi tárgyak esetében előny-e, ha egyszerűek, kevésbé díszítettek? A fokozódó díszítés, a finomabb forma gyöngíti a tárgyat. A törékeny tárgyat használni is nehezebb.
Morzsolószék
Gondolkodószék
Műanyag szék
Tisztaszoba: ünnepi alkalmakkor használt, díszes berendezésű szoba, a ház gazdagságát reprezentálja. Mestergerenda: a ház gerincét alkotja, egyik fő tartóeleme a tetőszerkezetnek. A mennyezetdeszkák alatt fut végig. A Kisalföldön gazdagon díszítették. Gondolkodószék: deszkatámlás karosszék. 25
Néprajzi Látványtár A fatárgyakon, eszközökön sok olyan részlet található, amelyek nem funkcionálisak, hanem inkább díszítések, jelek. 1. Keress a kiállításban faragott fésűt, sulykolót*, faragott széket, faragott/festett ládát, áttört padot! Rajzolj le néhány díszítő motívumot tetszés szerint!
A hasznosság fő szempontja mellett régen is vágytak drága, míves tárgyakra. Ezért olyan kézműves fortélyokat* találtak ki, amelyekkel egyszerűen és olcsón elő tudták állítani a drága tárgy utánzatát. Például a faanyag pácolásával az asztalosok meg tudják változtatni az alapanyag színét, hatását. A képen látható bútor mintája flóderezéssel* készült. A drága keményfák erezetét puhafa bútoron festéssel utánozták. Az utánzatok készítésével lehetővé vált a tömegigények kiszolgálása is. 2. Keress a Néprajzi Látványtárban flóderezett bútorokat! Írd le a bútor nevét!
Flóderezett szekrény
A fiatalok tárgyai régen is a legújabb divatot tükrözték, díszítésben és formában is. Díszes tulipános ládában gyűjtötték a lányok a kelengyéjüket, ezt vitték magukkal hozományként*. Itt hagyományosan a forma diktálta a díszítményt.
3. Keress egy tulipános ládát! Másolj róla motívumokat, amelyek a legjobban tetszenek!
Kelengyés láda
A faanyagot nem csak maga a természet, hanem az ember is képes meggörbíteni. A hajlított bútorok úgy készülnek, hogy forró vízben, gőzben lágyítják hajlítás előtt a fát. Ezzel a megmunkálással újította meg a Thonet család a 19. században az addigi kézműves tevékenységet, és kezdték el a tömeggyártást! Példa erre a Néprajzi Látványtárban is látható Thonet szék. Korunkban, a 21. században pedig képesek vagyunk az iparilag előtömörített faanyagot hidegen is meghajlítani! 4. Keress példát erre a Látványtárban! Leltári száma?
tonettszék 26
Új rétegelt lemez szék
Sulyok: mosódeszka. Fortély: ötlet. Flóderezés: a drága keményfák erezetét puhafa bútoron festéssel utánozták. Hozomány: a lány családja által adott pénzösszeg és más (anyagi) támogatás neve, pl. lakástextíliák, ruhanemű.
Ha valaki elszánja magát a fatárgyakkal való ismerkedésre, akkor a jóféle formájú és mintájú anyagokat akár olvasni is tudja! A rajtuk látható minták, szimbólumok* mesélnek készítője, készíttetője szándékáról, vágyairól, az adott közösségben betöltött szerepéről, státuszáról*. 5. Keress a kiállításban további alapvető szimbólumokat! Férfi szimbólumok: ló, eke, tűz, kakas, piros vagy napforma virágok. Női szimbólumok: kengyel, föld, víz, kacsa, hal, gyümölcs, kehelyforma virágok. Írd le, milyen tárgyakon találtad meg!
6. Gyűjts a Néprajzi Látványtár fa tárgyairól mintákat és rajzolj le néhányat! Figyeld meg, hogy a tárgyak mely részén jelennek meg a minták!
7. A gyűjtés végén beszéljétek meg közösen, hogy mit szimbolizálhatnak az adott minták! Az üzenetet hordozó jelekkel, szimbolikus értelmű díszítésekkel a régiek az egymás közötti kapcsolatokat, az emberi élet fordulópontjait, a párválasztást, esküvőt, születést, halált jelenítették meg tárgyaikon. Az emberi életeket megélt, régi faeszközök, bútorok bizony a használatnak és az idő vasfogának is ki vannak téve.
Farestaurálás a Múzeumban
Fából készült szobor tisztítása
Léteznek azonban olyan szakemberek, akik értő módon tudnak hozzányúlni a régi, sérült faanyagokhoz. Ők a Múzeum restaurátor műhelyében különféle fatárgyak megóvásával, tisztításával, javításával foglalkoznak. Ismerik a puha- és kemény fák fajtáit is. Lássuk, Te milyen restaurátor tanonc lennél! Ehhez jól kell ismerned a fafajtákat. Szimbólum: kép, jelkép. Státusz: az egyénnek az adott társadalomban betöltött állapota, szerepe. 27
A puhafa általában tobozos illetve tűlevelű fákból származó faanyag. Szerkezetének köszönhetően általában könnyű feldolgozni. Keményfát a lombos fák (tölgy, bükk, gyertyán, stb.) adnak nekünk. Az olyan bútor, tárgy, amely ékrovással, domború faragással készült, keményfát igényel. Írd a falevelek és neveik mellé, hogy puha, vagy éppen keményfáról van-e szó!
Bükkfa levele
Hársfa levele
Lucfenyő levelei
Juharfa levele
Tölgyfa levele
Nyárfa levele
Mit gondolsz, a cserfa milyen fának a névváltozata? Cserefát égettem, Parazsat rengettem, Cserfának füstje Kihozta könnyemet. A cserfa a csertölgy* másik neve. A tölgyfa levelét és termését, makkját régen is szívesen alkalmazták díszítésként. Megtalálhatjátok pásztorboton is. Pásztorbot faragása
jezést!
Régi írásokban is rálelhetünk a sokféle faanyag használatára. Az erdeifenyőről olvashatsz a következőkben, eredeti régi helyesírással írva: Ha figyelmesen olvasod a szöveget, megtudhatod, hogy a fenyőgyanta alapú festéket mihez használták a múltban? Így biztosan sikerül megfejtened és kipótolnod a hiányzó rejtélyes kife-
„A Fenyőfákból magától is izzad ki, bővebben pedig ha a’ kérgek megkartzolódik, valamej méz sűrűségű olajos gyanta, meljet Terpentinának neveznek, a’ Köznép pedig rendszerént Lágyszuroknak hívja… A’ lágy szurkot, vagy kazupos szurkot is, ahoz készült vászon kementzék fenekénn vas serpenyőben elgyújtják, és égetik. Ennek felmenő kövér füstjéből, a’ vászon kementze oldalaira ragad a’ legjobb féle úgy nevezett Bétsikorom, meljből fekete festéket készítenek, és különösenn a könyveknek nyomtatásához való festék készítésére, ez legalkalmatosabb.” (Orvosi Füvész Könyv) Kire mondják „Pattog, mint a száraz fenyő.”?
Csertölgy: a bükkfafélék családjába tartozó fa. 28
III.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás Járj utána! Kérdezz utána, hogy otthonodban, környezetedben hogyan használták, használják ma is a fát alapanyagként? Hányféle valódi fából készült bútort és használati tárgyat találsz? Tervezz! Tervezz az itt gyűjtött motívumkincs feldolgozásával, és a faragott nyomdával üdvözlőkártyát! Bátran játssz a léptékváltásokkal, az eltérő ritmusok alkalmazásával, a színekkel!
Motívumgyűjtemény Gyűjts otthon és környezetetekben száraz, jó állapotú, különböző méretű maradék fatáblát, és temperával való alapozás után a papíron előzetesen megtervezett mintákat temperával és ecsettel fesd fel rá! A tervezés során használd a Skanzenben látott és gyűjtött motívumokat is! Ha elkészültetek a munkával, a különböző fatáblákat összeépíthetitek egyetlen egésszé, nagy faliképpé!
Alkoss! Mintázót készíthetsz nyers félbevágott krumpliból is. Belefaraghatod a krumpliba a Skanzenben látott mintákat, például a zádori lakóház konyhájának faláról a csillagokat is! Azután fesd be színes temperával és már használhatod is személyes pecsétnyomódként, papírra vagy textilre! Készíthetsz egy kisebb és egy nagyobb mintát, e mintáknak azután variálhatod az elrendezését. Mielőtt nekifogsz a nyomdázásnak, rajzold le a terved!
Krumplinyomda faragása 29
Felhasznált irodalom I. TEXTúra Gazda Klára
2008 1998
Közösségi tárgykultúra művészeti hagyomány. Egyetemi jegyzet. Néprajzi Egyetemi Jegyzetek 4. Kolozsvár Tárgyalkotó népművészet. (Szerk.: Bellon Tibor-Fügedi Márta-Szilágyi Miklós) Budapest
II. SZILKEramika Baktay Patrícia, Koltai Magdolna
1994
Kézműveskönyv. Tanulási segédlet. Tárogató Kiadó. Budapest
2003
Fazekaskönyv. Hagyomány és Vidék sorozat
1942
Népi fazekasság. Offocona Nyomda és Kiadóvállalat. Budapest
Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa Domanovszky György
dr. Kresz Mária
1983 Magyar népi cserépedények. Kolibri könyvek. Móra Könyvkiadó. Budapest 1991 Magyar fazekasművészet. Corvina-Forum. Budapest Zalavári József
2008
A forma tervezése. Scolar Kiadó. Budapest
1973
Agyagművesség. Corvina Kiadó. Budapest
Zákány Eszter
III. FA-TÁL-IS Bagó Péter
A természetes faanyag tulajdonságai. Jegyzet Domanovszky György
1981
A magyar nép díszítőművészete. Akadémiai Kiadó. Budapest
2002.
Zöld föld felett, kék ég alatt... XII. ker. PSzK.
Dr. Franyó István
Hofer Tamás-Fél Edit
1981 Magyar népművészet. Corvina Kiadó. Budapest
ELLON TIBOR-FÜGEDI MÁRTA-SZILÁGYI MIKLÓS SZERK.:
1998
Tárgyalkotó népművészet. Budapest
AJÁNLOTT IRODALOM I. TEXTúra Csókos Varga Györgyi
1995 1997 1998
Festés, szövés. Budapest Kotta és kép. Tatabánya Fonás, vetés, szövés. Budapest
1979 1982
A magyar népművészet története. Budapest A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest
1979
A magyar nép díszítőművészete. Budapest
1991
Kézművesség. Magyar Néprajz. III. Anyagi Kultúra 2. Budapest
Csilléry Klára
Domanovszky György Domokos Ottó szerk.
Hofer Tamás–Fél Edit
1981 Magyar népművészet. Corvina Kiadó. Budapest
Landgráf Katalin-Penkala Éva-Szittner Andrea
2001
Nagy szövéskönyv. Budapest
Malonyai Dezső
1907-1922 A magyar nép művészete. I-V. Budapest Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Főszerk.:
1977-1982 Ortutay Gyula. Budapest (idevonatkozó szócikkei pl. népművészet, díszítőművészet, népi kerámia, pásztor művészet stb.) elérhető a lexikon interneten is: http://mek.niif.hu /02100/02115/html/ ndex.htm II. SZILKEramika Albrecht Júlia
1997
A kerámiaművesség története. TAN-GRAFIX MSzK Kft. Budapest
1985
Mihez kezdjünk a természetben? Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
dr. Kós Károly
III. FA-TÁL-IS Bryan Sentance
2004
A fa és az ember. Cser Kiadó. Budapest
2008
Faragóiskola. Magyarországon használatos népi faragótechnikák. Budapest
Szabó Béla
30
