A Göcseji Falumúzeum és a magyarországi skanzen mozgalom

2008

Z A L A I M Ú Z E U M 17

345

Kovács Zsuzsa

A Göcseji Falumúzeum és a magyarországi skanzen mozgalom

1. Bevezetés

2. A magyarországi skanzenmozgalom

A 19. s z á z a d végen az E z r e d é v e s O r s z á g o s Kiállításon felépített Néprajzi Faluval komolyabban m e g i n d u l ó skanzen létesítési mozgalom az első világ­ háború miatt e r e d m é n y e k nélkül szakadt meg. így, a nyugat európai skanzenekhez képest M a g y a r o r s z á g o n a törekvés csak sokkal később az 1950-es é v e k b e n éled ismét újjá, amikor a budapesti szakmai k ö z ö n s é g egyre erőteljesebben szorgalmazza az egész ország népi épített örökségét b e m u t a t ó fővárosi skanzen létesítését. K ö z ö s energiabefektetéssel dolgozik az etnográfus szakma a helyszín kijelölésén, az elméleti és technikai alapelvek k i d o l g o z á s á n illetve a k o r m á n y z a t meg­ nyerésén, az építéshez szükséges források biztosítása véget. A z elkötelezett m u n k á t végül siker k o r o n á z z a , hiszen S z e n t e n d r é n , a Sztaravoda patak forrása mellett elterülő 55 h e k t á r o s területen 1966. j ú n i u s 30-án meg­ indulnak az o r s z á g o s skanzen építési m u n k á i .

A m a g y a r o r s z á g i skanzenmozgalom egyfelől a 19. századi o r s z á g o s - és világkiállítások néprajzi dísz­ faluinak hallatlan n é p s z e r ű s é g é b e n , m á s r é s z t pedig abban a tudományfejlődési irányzatban gyökerezik, aminek e r e d m é n y e k é p p e n a 19. század v é g é v e l egyre jobban differenciálódni kezdenek az egyes szaktudo­ m á n y o k . Köztük a m u z e o l ó g i a is, amely ekkor alkotja meg a szabad téren felépített m ú z e u m o k szakmai irányelveivel foglalkozó muzeológiai s z a k á g a t .

1

2

Ezzel egy időben, szintén 1966-ban, egy vidéki kis­ városban is nagy erőkkel látnak neki a f a l u m ú z e u m lét­ r e h o z á s á n a k . A z 1960-as é v e k b e n Zalaegerszegen, m á s történelmi, politikai és szakmai erők motiválták a Göcseji F a l u m ú z e u m felépítését, mint az o r s z á g o s skanzenét, az e r e d m é n y azonban egyedülálló volt, hiszen a s k a n d i n á v és a nyugat-európai minták után, M a g y a r o r s z á g o n legelőször vidéken, nyílhatott meg szabadtéri néprajzi m ú z e u m . Cikkemben arra vállalkozom, hogy bemutatom, milyen körülmények k ö z ö t t j ö n létre éppen Zalaegerszegen a Göcseji F a l u m ú z e u m , milyen helyet foglal cl a m a g y a r o r s z á g i s z a b a d t é r i néprajzi m ú z e u m o k k ö z ö t t ? Továbbá kitérek annak e l e m z é s é r e , hogy mint az első m ú z e u m milyen szakmai irányelvek határozzák meg építését és m ű k ö d é s é t ? Hol tartunk ma, milyen irányban fejlődött a m ú z e u m , mi valósult meg a tervekből és mi az, ami m é g hátravan?

3

2.1. Néprajzi panoptikumok az o r s z á g o s - és a világkiállításokon Paraszti bútorokkal, ruhákkal és használati tárgyak­ kal berendezett szabadtéri tárlatot e l ő s z ö r az 1885-ös o r s z á g o s kiállításon láthatott a m a g y a r o r s z á g i nagy­ k ö z ö n s é g . Hazánk k ü l ö n b ö z ő tájegységeiről, összesen 15 élethű, paraszti enteriőrben mutatták be a Kárpát­ m e d e n c é b e n élő m a g y a r s á g gazdag viseletét, beren­ dezési tárgyait és háziipari termékeit. A kiállításon a torockói-, bánffyyhunyadi-, békési-, borsodi-, g ö m ö r i magyar; hétfalusi-csángó, aldunai-székely csoportok mellett, az akkori n e m z e t i s é g c i n k : az erdélyi szászok, a szepesi n é m e t e k , a Hunyad megyei o l á h o k , tótok, ruténok, szerbek, b o l g á r o k is képviseltették magukat. A kiállítás végén a berendezett enteriőröket lebontották és az összegyűjtött néprajzi anyagot a Magyar Nemzeti M ú z e u m néprajzi g y ű j t e m é n y é b e leltározták be. 4

A későbbi világkiállításokon m á r nemcsak cgy-cgy paraszti szoba várta a látogatókat, hanem teljesen berendezett épületek. A l e g s z í n v o n a l a s a b b a k ezek közül az 1867-es párizsi és 1873-as bécsi világkiállítás népi épületei voltak. A tárlatokat ugyan nem m ú z e u m i céllal rendezik, m é g i s a bécsi enteriőrök rendezői fon­ tosnak tartották, hogy a felépített házakat, vagy azok

modelljeit az eredetivel megegyező, hiteles építési tech­ nikákat használva készítsék el. A berendezéseknél pedig törekedtek arra, hogy azok használhatók legyenek, mivel a felépített házakban k é z m ű v e s bemutatókat tartottak. 5

A z eddig felsorolt kiállításokat követően, a magyar­ o r s z á g i skanzenek legnagyobb hatású e l ő z m é n y é n e k az E z r e d é v e s Országos Kiállításon felépített Néprajzi Falu tekinthető, amely J a n k ó János t u d o m á n y o s - és s z e r v e z ő munkájának v o l t köszönhető. A M i l l e n n i ­ umra felépített Néprajzi Faluban az e l ő z ő kiállítások sikeréből és tapasztalataiból táplálkozva ö s s z e s e n 22 v á r m e g y é b ő l 24 portán m u t a t t á k be a m a g y a r s á g és a n e m z e t i s é g e k paraszti kultúráját. Az elkészült porták­ kal, a berendezett enteriőrökkel és a felöltöztetett b á b u k k a l az adott területre j e l l e m z ő típust akarták á b r á z o l n i . Jankó J á n o s a típusok m e g á l l a p í t á s á h o z k i t a r t ó néprajzi t e r e p m u n k á t végzett. A hatalmas m u n k á v a l megépített N é p r a j z i Falu a k o r á b b i világki­ állítások épületeihez és enteriőrjeihez h a s o n l ó a n a tárlat v é g é n lebontásra volt ítélve. A szabadtéri tárlat s z e r e n c s é r e mégsem tünt cl nyomok n é l k ü l , hiszen az összegyűjtött tárgyak a Magyar Nemzeti M ú z e u m n é p r a j z i g y ű j t e m é n y é b e kerültek, J a n k ó pedig a N é p r a j z i Faluról írott k ö n y v é b e n dokumentálta m u n k á j á t . Ebben a m ű b e n részletesen nyilatkozik n é p r a j z i a l a p v e t é s e i r ő l , majd a k i á l l í t á s minden portáját aprólékosan mutatja be. A Néprajzi Falu szakmai célja a magyar h á z típusai­ nak bemutatása volt, amelyhez szükség volt az adott területen tipikusnak vélt forma kiválasztására. A követ­ k e z ő k é p p e n nyilatkozik J a n k ó terepmunkájáról: „Ha egy faluba megérkeztem, feladatom három volt: a ház részleteit, a berendezés tervét és tárgyait s a ruházatot külön-külön megállapítanom. A háztypust természetesen igen ritkán találhatjuk meg egyetlen házban; ha a falak régiek, a tető új, ha a régi kémény leég, újat, más formát építenek helyette, ha a család gyarapodik, toldalék épületekkel egészítik ki a házat, ha a kapu elkorhad és kidül, az új már nem áll olyan hatalmas gerendából, mert kipusztul az erdő és így tovább. Eg) enkint kellett tehát vizsgálnom a typust alkotó jellegeket s azokból összeállítani az ősi typust, a melyik abban a faluban egykor kizárólagosan ural­ kodott. Olykor a régi typus egészen eltűnt mén; csak egyes részletei maradtak fenn, olykor egészen új typusok kifejlődésével találkoztam, s mindez együtt arra kény szeritett, hogy ne csak azt jegyezzem, rajzol­ jam fel, a mire szükségem van, hanem, hogy az egyes jellegek változásainak teljes sorozatát állítsam össze falunkint; a mint aztán faluról-falura haladtam, mind­ inkább kitűnt, hogy a sorozatok melyik tagja volt egykor a typikus, melyik tagja typikus ma. Így kellett kihüvelyeznünk minden háznál az alaprajzot, az utczai és az udvari homlokzatot, az ajtókat, ablakok, !

kemenczék formáit, a tető és a kémény alakját, a telek­ berendezést, a melléképületeket, a kerítést, a kaput, stb. Nem ritkán kellett megküzdeni a megye hiúságával is, a kéménytelen házat egyik sem akarta magára vállalni, az ősi, a régi ellen, ha az ósdinak látszott, igen sok protestált; és így ezeknek a tényezőknek sokszor kellett egyet más feláldozni; az áldozatot ugyan meg kellett hozni, de azért hamisitársra sor nem került, a mint hogy erről szó sem lehet akkor, mikor tudjuk és megmondjuk, mit mi helyett kellett tennünk, s mikor a helyettesítésre felhasznált elem tényleg megvolt az illető községekben és vármegyékben. A házak belső berendezésével és bútoraival kevesebb bajunk volt: az vagy régi, vagy új, az utóbbit, a hol lehetett, kerültük s a mennyiben ezen utak alatt a berendezési tárgyaknak csak általános összeírásáról volt szó ez idő szerint csak röviden végeztünk velők. A costume maradandóbb lévén, csak a bemutatandó alakokat kellett megálla­ a mennyiben pítani s igy ezzel is röviden végezhettünk, a fényképfelvételek mindent magukba foglaltak. Ezt a felvételt magam csináltam végig 23 vármegye közül 20ban; háromban, névleg Brassó-, Né)grád és KrassoSzörényben a kiállítási igazgatóság közege eg\-eelül járt s a helyi szakértők és érdekléklök bevonásával álla­ pította meg a házak typusát, berendezését és alakját\ 6

A b e r e n d e z é s e k h e z szükséges tárgyakat ezt k ö v e ­ tően, végül csak 7 esetben gyűjtötte be maga J a n k ó közöttük volt a zalai, Z e b e c k é r ő l - m á s k o r a megyei adminisztrációra volt bízva ez a munka. Szakértők és a gyűjtéssel m e g b í z o t t alkalmazottak sokszor kellő lel­ kesedésének h i á n y a miatt a M i l l e n i u m i falu egyik leg­ g y e n g é b b pontjai maguk az enteriőrök és az ott bemu­ tatott hitelesnek beállított b e r e n d e z é s e k voltak. A b e r e n d e z é s e k mellett a háztípusok gyűjtésére vonatkozó fent idézett h o s s z ú leírásból j ó l kirajzo­ lódnak azok a szakmai hibák, amelyeket a kritikákban k é s ő b b élesen bíráltak a néprajzosok. A z első és talán legnagyobb hiba magában a szakmai alapvetésben volt, amelyben J a n k ó azt állított, hogy vannak miden r é s z l e t é b e n m e g r a g a d h a t ó t í p u s o k , amelyek saját leírása szerint, a gyűjtés idejében m á r nem voltak megtalálhatók a maguk teljes valóságában. A m á s o d i k hiba az volt, hogy erősen hitt abban, a mai szemmel m á r nagyon is esetleges m ó d s z e r b e n , hogy a falvakban akkor fennálló épülettípusokból visszarekonstruálható egy valaha volt általános t í p u s . Jelen írás eredeti célkitűzéseitől erőteljesen eltérnék, ha tovább folytatnám a M i l l e n n i u m i falu épületeinek elemzését, m á s r é s z t szükség sincsen rá, hiszen gazdag szakirodalom tárgyalja ezt a témát. S z á n d é k o m c s u p á n az volt, hogy r ö v i d e n vázoljam azokat az a l a p v e t ő szakmai h i á n y o k a t , amelyek k é s ő b b t a n u l s á g u l szolgáltak a szabadtéri néprajzi m ú z e u m o k néprajzi koncepciójánál, majd építésénél is. 7

Az így elkészült falunak viszont hibái ellenére is elvitathatatlan érdeme volt, hogy létrejött, tanulságul szolgált, hiszen a korábbi kiállításokkal ellentétben itt nemcsak egy díszletkiállítás megépítése volt a cél, hanem egy valódi néprajzi tárlat létrehozása, amely mögött egy szorgalmas szakember tudása és néprajzi gyűjtőmunkája állt. A Néprajzi Falu lebontását követően m é g élénken élt a szakmai szándék és lelkesedés a m a g y a r o r s z á g i Skanzen létrehozására, a hamarosan kitörő első világ­ háború azonban ekkor nem engedett teret ennek a munkának.

2.2. A z első h a t á r o z o t t

lépések a

szabadtéri

néprajzi m ú z e u m létrehozása é r d e k é b e n A z e l k ö v e t k e z e n d ő é v t i z e d e k b e n a skanzen ügye k ü l ö n b ö z ő szakmai cikkek elméleti berkeiben maradt. A z 1950-es években azonban erőre kaphatott a skanzcnmozgalom, aminek e g y i k k é z z e l f o g h a t ó ered­ m é n y e az 1959-ben megtartott ankét volt, ahol a felépítendő skanzen elvi és gyakorlati lehetőségeinek m e g v i t a t á s a volt a cél. Az a n k é t o n Major M á t é , Gunda Béla és Ortutay Gyula elméleti, a skanzen létrehozásának s z ü k s é g e s ­ ségét és m ú z e u m i hasznosságát h a n g s ú l y o z ó r ö v i d e b b előadásai után, Vargha L á s z l ó tarthatta meg nagy lélegzetvételű beszédét a létesítendő m ú z e u m gyakor­ lati kérdéseiről. Az e l ő a d á s á b a n tárgyalt p r o b l é m á k ekkor m é g csak az első felvetések, amelyek akkori a k t u a l i t á s á t é s f o n t o s s á g á t j e l z i , hogy s z á m t a l a n h o z z á s z ó l á s követte gondolatait többek között Tálasi Istvántól, Szolnoky Lajostól, Kresz Máriától, Tóth Jánostól. A z ankét végül e r e d m é n y c s e n zárult, hiszen határozatban foglalták a Magyar Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m létrehozását. M e g á l l a p o d t a k abban is, hogy felkérik a szakembereket a k o n c e p c i ó k i d o l g o z á s á r a , az illetékes szerveket pedig a munka anyagi t á m o ­ gatása é r d e k é b e n keresik f e l . 8

Ezzel a tanácskozással vette kezdetét az a szakmai lendület, amelynek e r e d m é n y e k é p p e n megindulhattak az o r s z á g o s skanzen előkészítő m u n k á l a t a i . 1963-tól fogva a Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m Szakbizottsága a l é t e s í t e n d ő m ú z e u m ü g y é n dolgozik, a munka azonban, a felmerülő technikai és szakmai p r o b l é m á k miatt nagyon lassan halad. 9

A z o r s z á g o s skanzen, a S z a b a d t é r i N é p r a j z i M ú z e u m , első elkészült tájegységével, a FelsőTiszavidéki épületekkel így csak h a r m a d i k k é n t nyílt meg az o r s z á g b a n . M e g e l ő z t e 1968-ban G ö c s e j i F a l u m ú z e u m , majd 1973-ban a Vasi M ú z e u m f a l u és csak ezt k ö v e t ő e n , 1974-től látogatható a szentendrei m ú z e u m , amely ekkora m á r szervezetileg is teljesen

különvált a Néprajzi M ú z e u m t ó l . E z e k r ő l az évekről B í r ó Friderika sorait idézem: ,, 1974-től a «prérin» éltünk. Száműzetésben. Kezdetben nem volt semmi, csak 46 hektár föld kerí­ téssel körülkerítve. 30 kilométerre Budapesttől, és 6 kilométerre Szentendrétől. Napi három órát utaztunk, hajnalban indultunk és késő este értünk haza. Az autó­ busz napjában háromszor járt. Jármű? Sehol. Autó? A stopra is fél napig kellett várni. Gyalogoltuk, ha esett, ha fujt, ha havazott. Tapostuk a sarat, bukdácsoltunk a rögökön. Nap mint nap. Meleg ebéd? Magunknak főz­ tünk egy kis villanyrezsón, vagy napokig hideg koszton éltünk egy sokak által étteremnek hitt faházban. A réseken télen átfújt a szél, nyáron a függöny nélküli ablakok mögött fulladozva dolgoztunk. Körülöttünk rohangáltak az egerek, néha megették a fényképeinket, a papírjainkat, megrágták elemózsiánkat. világtól elzárva éltünk. Telefonunk évekig nem volt, és csak néhanapján állt meg előttünk egy komor, fekete kocsi. Emberek jöttek a Minisztériumból... Látogatni? Ellenőrizni? Egyébként esak a madár járt erre. Előttünk a nagy mező, körülöttünk a dombok. Csönd és béke...A jövő múzeumának színhelye...

fölfalták

Ez a faház, amely a legutóbbi i d ő k i g a m ú z e u m i m u n k a s z o b á k n a k adott otthont, ma m á r a Csilléry K l á r a O k t a t ó k ö z p o n t helyszíne. Mindehhez azonban h o s s z ú út vezetett. Lassan telt az i d ő a Szabadtéri N é p r a j z i M ú z e u m b a n . A Felső-Tiszavidék tájegység m e g n y i t ó j a után b ő egy évtizedig nem nyílt új táj­ e g y s é g . A k ö v e t k e z ő kiállítások csak 1987 és 2006 k ö z ö t t készültek c l . A tervezett kilenc tájegységből napjainkig hét készült el. A z elmúlt é v e k b e n felgyorsult építkezéseivel és sok m á s m ú z e u m i m u n k á v a l sikerült az ó l m o s lassúságot maga mögött hagyni a m ú z e u m n a k . M a m á r ez az i n t é z m é n y a l e g t ö b b anyagi és szellemi forrás é l v e z ő j e , így v a l ó b a n kivívták maguknak az országos ranggal j á r ó vezető szerepet. A telepítési k o n c e p c i ó b a n elhatározott munka v é g e felé járva, amikor belátható i d ő n belülre került a tájegységek m e g n y i t á s á n a k idő­ pontja, m e g f o g a l m a z t á k a t o v á b b l é p é s irányait is. Cseri M i k l ó s , az i n t é z m é n y i g a z g a t ó j a az M T A „ M ú l t - j e l e n - j ö v ő \ a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k szerepe a v á l t o z ó világban c í m ű nyilvános felolvasó ülésén elhangzott e l ő a d á s á b a n ismertette a t u d o m á n y o s k ö z ö n s é g g e l a m ú z e u m fejlődésének új irányait. Ezek szerint az európai szabadtéri néprajzi m ú z e u m o k kiál­ lításai, r e n d e z v é n y e i , foglalkozásai azzal a tanulsággal s z o l g á l n a k , hogy a mai néprajztudomány és kulturális a n t r o p o l ó g i a meghaladta a h a g y o m á n y o s felfogást. M a m á r nem elég a letűnt korok, h a g y o m á n y o s társa­ dalmainak emlékeit őrizni a m ú z e u m o k b a n , hanem itt az i d ő , hogy térben, időben, t á r s a d a l o m b a n nyissunk. A 2 1 . század m ú z e u m a i n a k nem az a feladata, hogy az ,

A

e l m ú l t idők i d c a l i z á l á s á v a l g y ö n y ö r k ö d t e s s e n e k , hanem, hogy reflektáljanak a változó idők, gyorsan v á l t o z ó jelenségeire. Ehhez át kell lépniük a 20. szá­ zadba, az évezred történéseit pedig a legutóbbi évekig kitolva kell a látogatók e l é tárni és benne m á r nemcsak a parasztságnak, hanem a legszélesebb t á r s a d a l m i réte­ geknek az életmódját megmutatni. Az i g a z g a t ó szerint ez a m ú z e u m t í p u s a legalkalmasabb arra, hogy párbe­ szédet teremtsen, reflektáljon a társadalmi problé­ m á k r a , és jelentős részt vállaljon az é r t é k t e r e m t ő , é r t é k k ö z v e t í t ő folyamatokban. 11

A nagyvonalú terveket n e m s o k á r a tettek is követ­ ték, hiszen hamarosan nekiláttak az E r d é l y tájegység t u d o m á n y o s koncepciójának k i d o l g o z á s á h o z , az átte­ lepítendő épületek felméréséhez, és e l k e z d t é k kidol­ gozni a 20. századi falu t u d o m á n y o s terveit. A z erdélyi építészet és életmód b e m u t a t á s á n a k s z ü k s é g e s s é g e k é z e n f e k v ő , ha arra gondolunk, hogy a h a g y o m á n y a i ­ ban, n é p m ű v é s z e t é b e n , folklóralkotásaiban gazdag o r s z á g r é s s z e l milyen sokat foglalkozik a néprajzi szakirodalom. Igen újszerű k e z d e m é n y e z é s azonban a 20. s z á z a d i falut és annak társadalmát bemutatni szán­ d é k o z ó tájegység. A t é m a v á l a s z t á s fontossága nem k é t s é g e s gyorsan v á l t o z ó mindennapjaink ismere­ t é b e n , ahol a korszak sajátossága, hogy nemcsak a tárgy, hanem a változás és a társadalmi dinamika is m e g r a g a d h a t ó és b e m u t a t h a t ó . A Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m b a n ez a korszak alapvetően típusépítészeit a l k o t á s a i n , vagyis a F A K S Z - , az O N C S A - , majd a k o c k a h á z a k o n és a m ö g ö t t ü k m e g h ú z ó d ó társadalmi t é n y e z ő k ö n keresztül lesz m e g r a g a d h a t ó . 12

3. Az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma 3.1. A Göcseji F a l u m ú z e u m Zalaegerszegen az o r s z á g o s m ú z e u m létrehozá­ s á h o z képest az e s e m é n y e k sokkal gyorsabban zajlot­ tak. T ó t h János 1960-ban a Göcseji M ú z e u m jubileumi e m l é k k ö n y v é b e n megjelentetett cikkében m é g csak a terveit veti papírra egy Zalaegerszegen létesítendő múzeum lehetőségének, nem sokkal e z u t á n pedig m á r k o n k r é t intézkedések történnek a f a l u m ú z e u m létrehozásának é r d e k é b e n . 1963-ban m e g s z ü l e t i k a h a t á r o z a t a múzeum Z a l a r é t c n történő felépítéséről, amit 1964-ben a terület kisajátítása k ö v e t , egy év m ú l v a pedig Szentmihályi korábbi, néprajzi kutatásait felhasználva már j a v á b a n folynak a f a l u m ú z e u m b a t e l e p í t e n d ő épületek kiválasztásának m u n k á i . M é g ugyanebben az évben, vagyis 1966-ban kezdik el fel­ építeni az első épületeket. 1967-re a tervezett létesít­ m é n y e k nagyrészt el is készülnek, így egy hétre meg­ nyitják a múzeumot, hogy a néprajos m u z e o l ó g u s 13

szakma képviselői véleményt mondhassanak az elké­ szült munkákról, és betekintést engedjenek az épülő kiál­ lításokba a kíváncsi zalaegerszegi közönségnek. Egy évvel később, a tervezett időpontra elkészült a Göcseji F a m ú z e u m , és 1968. augusztus 19-én m e g n y i t o t t . 14

A falumúzeumi tervek k i d o l g o z á s a k o r Tóth J á n o s és Barabás Jenő vettek tevékenyen részt a m u n k á b a n , k é s ő b b azonban, ú g y alakult a helyzet, hogy a szabad­ téri kiállításegyüttes gyakorlati létrehozását, egyetlen néprajzos v é g e z t e , Szentmihályi Imre. O a m u n k á t felügyelő skanzen bizottságban nem is vezető-, hanem beosztotti szerepben dolgozott, ami később nagyon sok konfliktus o k o z ó j a volt, hiszen a Skanzen bizott­ ságban, ahol a n é p r a j z o s mellett j o g á s z , építész, és m á s szakemberek dolgoztak, sokszor a néprajzi érvek a legkisebb súllyal estek a latban. K é s ő b b Balassa Iván a Göcseji F a l u m ú z e u m r ó l az Ethnographia hasábjain megjelentett szakmai kritikájában a millenniumi falut m e g a l k o t ó J a n k ó J á n o s h o z hasonlítja Szentmihályi munkáját, aki e l ő d j é h e z hasonlóan egyedül volt k é n y ­ telen munkáját v é g e z n i . Nem volt ez másként a többi vidéki szabadtéri m ú z e u m e s e t é b e n sem, azonban m e g g y ő z ő d é s e m , hogy a Balassa I v á n által írásba is foglalt kritikában a zalaegerszegi f a l u m ú z e u m m a l kapcsolatban hangoztatott hibák egy része k i k ü s z ö ­ b ö l h e t ő lett volna, ha több szakember is részt tudott volna venni a m u n k á b a n . 1 5

Szentmihályi gyűjtési és m ú z e u m t e r v e z é s i m ó d ­ szere abba a néprajzi tradícióban gyökerezik, amely irányadó volt ekkor a m a g y a r o r s z á g i szabadtéri n é p ­ rajzi m u z e o l ó g i á b a n . Ezeket a szakmai elveket vilá­ gosan fogalmazza meg Hoffmann T a m á s „A magyar Szabadtéri N é p r a j z i M ú z e u m alapelvei a s z á z a d ­ fordulón és m a " c í m ű előadásában, amely a Néprajzi M ú z e u m b a n , egy szakmai t o v á b b k é p z é s keretében hangzott el. A dolgozat bevezető r é s z é b e n az európai előzményeket bemutatva, majd a magyar parasztság történelmének összefoglalója után Hoffmann T a m á s megállapította, hogy nem tartható az a k o n c e p c i ó , amellyel a m i l l e n n i u m i falu épületeit típusok és etnikai szempontok szerint kiválasztották, hiszen Magyar­ ország lakosságának építészeti kultúráját ma m á r nem az etnikai s z á r m a z á s táplálja, hanem azok a gazdasági és társadalomtörténeti tényezők, amelyek a n é p e s s é g sorsát és életmódját szabályozták a feudalizmus rend­ szerében. Arra törekszünk, írta, hogy a történelmi változásokat és azok építészeti kultúrára gyakorolt hatását próbáljuk a muzeológia sajátos lehetőségei között értékelni. 1 6

A z e l ő z m é n y e k t a n u l s á g a k é n t fogalmazta meg Hoffmann T a m á s , hogy a felépíteni kívánt skanzenben nem csupán reprezentatív épületeket, netán tájilag j e l l e m z ő vagy j e l l e m z ő n e k vélt portákat és é p í t m é ­ nyeket kell áttelepíteni, hanem az épületek olyan

komplexumait, amelyek azok táji- és településtörténeti sajátosságait is reprezentálják. Megállapította, hogy az é p í t ő a n y a g o k adottságai és tájanként nagyon lényeges k ü l ö n b ö z ő s é g e i , a t ü z e l ő b e r e n d e z é s e k és a füstel­ vezetés m ó d o z a t a i , táji- és történelmi eltérései jelen­ tősen árnyalják a parasztság építőkultúrájának képét, így s z ü k s é g e s az előbbiek vizsgálata és t u d o m á n y o s k o n c e p c i ó b a építése. A z elmondottakból az is követ­ kezik, írta Hoffmann hogy, az egyes táji e g y ü t t e s e k b e n felsorolt p o r t á k é p ü l e t k o m p l e x u m a i társadalmi típu­ sokat is hivatottak reprezentálni, m é g p e d i g z ö m m e l a parasztságét, figyelembe v é v e az osztályszerkezet ala­ k u l á s á n a k típusteremtő hatását. Ezzel összefüggésben aránylag k e v é s ipari foglalkozásnak állíthat e m l é k e t a szabadtéri m ú z e u m , hiszen ezt a fejlődést az ipar m u n k a m e g o s z t ó hatásának rendkívül csekély m é r t é k e jellemezte. A z e l ő a d á s csak 1970-ben hangzott el, de Szentmihályi m ú z e u m r a v o n a t k o z ó terveiből és gyűj­ téseiből m é g s e m kétséges, hogy személetét is ez a szakmai l á t á s m ó d hatotta át. A z etnográfus a k ö v e t k e ­ z ő k é p p e n ír az épületkiválasztás szempontjairól a Göcseji F a l u m ú z e u m t u d o m á n y o s k o n c e p c i ó j á b a n : ,,A tudományos program hangsúlyozza a falumú­ zeumunk sokoldalú f e l a d a t a i t . Célunka 19. századi göcseji népi építkezési kultúra, főleg a hagyományos faépítkezés és életmód bemutatása a berendezett épü­ letekkel. (Az újabb típusú téglaépületek áttelepítése esetleges későbbi jeladat lehet.) Az épületek és a be­ rendezés kiválasztásánál figyelemmel voltunk a parasztság rétegződését tükröző különbségekre: pl. helyiségek mérete, melléképületek száma, a berendezés szintje. A tüzelőberendezések tekintetében a füstöskonyhás ház volt a jellemző, így valamennyi házunk kémény nélküli. Szerencsére a hazánkban ma már egyedülálló háztípust, a füstösházat (Rauchstube) is be tudjuk mutatni. A tüzelőkkel ellentétben a házak alaprajzi formái nagyon gazdagok Göcsejben. A program hangsúlyozza a főbb alaprajzi változatok bemutatását, főleg a lakóházaknál - egyenes, hosszú, széles- és csonkakontyos, hajlított, kerített, de más épületeknél is (harangláb, pajta, ól, kút). Az eltérő oromfórmákat is számításba vettük (kontyolt, csonkakontyolt). Az építőanyagok/falazatok is változatosak, bár a legtöbb épület keresztvéges boronafalú. Néhány népművészeti értékű homlokzatot külön is bemutatunk. Rekonstrukció csak abban az esetben végezhető el, ha feltétlenül szükséges és hitelesen kivitelezhető. Több esetben (kerített ház, füstöshöz, kástu, berendezések és néhány tüzelő) a részleges vagy teljes rekonstrukció elkerülhetetlen, nem is szólva az elkorhadt faanyagok és zsuppfedelek pótlásáról. Komplett porta már nincs, így a porták épületei - bár ezt kiküszöbölni igye­ keztünk - különböző községekből kerültek be. Az

épületek kiválasztását nagyon alapos, többszöri terepmunka és gondos mérlegelés előzte meg. " Szentmihályinak a b o r o n a é p í t k e z é s felkutatására irányuló néprajzi t e r e p m u n k á j a jóval k o r á b b a n elkez­ d ő d ö t t , mint a f a l u m ú z e u m é p í t é s h e z s z ü k s é g e s gyűjtés, hiszen figyelme a Göcseji M ú z e u m b a kerü­ lésétől, 1950-től fogva az épített ö r ö k s é g felé fordult. M á r első gyűjtései e g y i k é n felfigyelt K á v á s o n a D ö m ö k féle házra, amely később a f a l u m ú z e u m egyik legelső épülete l e t t . A z építészet felé forduló érdek­ l ő d é s é n e k oka az egyre intenzívebb olajipar n y o m á n szinte napról napra átalakuló, a 19. századi formájából pillanatok alatt k i l é p ő falvak látványa volt. í g y mire a szabadtéri m ú z e u m konkrét terveinek elkészítésére került a sor, a n é p r a j z o s m ú z e u m i g a z g a t ó n a k több ezer fényképe és tucatnyi gyűjtőnaplója állt a rendelke­ zésére, amelyekhez a falumúzeum é p í t é s e k o r további, k i e g é s z í t ő g y ű j t é s e k r e , és pontos é p ü l e t k i v á l a s z ­ tásokra volt s z ü k s é g . Terepmunkája során törekedett arra, hogy ahol l e h e t s é g e s volt, a tulajdonosoktól k i ­ k é r d e z z e azokat az információkat, amelyeket a házzal, annak történetével és a családdal kapcsolatban tudni lehetett. 1 7

18

A kiválasztott h á z a k bontásakor pontos bontási n a p l ó k a t vezetett, amelyekre nagyon nagy szükség volt az újjáépítésnél, hiszen a b o n t á s o k a t legtöbbször nem építész, hanem á c s felügyelte. 1 9

A t u d o m á n y o s k o n c e p c i ó „Berendezési terv" c í m ű fejezetéből kiderül, hogy amíg maguknak az épüle­ teknek a kiválasztása j ó l átgondolt, szisztematikus rendbe illesztett néprajzi elgondolás m e n t é n haladt, ez k o r á n t s e m m o n d h a t ó el a házakban elhelyezett kiállí­ tásokkal kapcsolatban: „A berendezések aktuálissá válásával 1967-68-ban készítettem el. Teljes részletességű kidolgozására nem volt idő, így a kivitelezésnél rögtönzések is adódtak. A terv kialakításhoz és kivitelezéséhez, a házak beren­ dezéséhez a Néprajzi Múzeumból (K. Csilléry Klára, Boross Marietta, Bíró Friderika) és a nagykanizsai múzeumból (H. Kerecsényi Edit) jelentős segítséget kaptunk. A 16 berendezés kialakítása a megnyitásig, újabb rendkívüli feladatot jelentett. A múzeum gyűj­ teménye megközelítőleg elegendő volt, de azt soro­ zatos gyűjtésekkel még ki kellett egészíteni. A beren­ dezés ma már csak rekonstruálható, ezért Göcsej különböző területeiről került be, hasonlóan a por­ tákhoz. (Jelentős táji különbségek Göcsejben nin­ csenek.) A berendezés fő szempontja, ahol ez nem eről­ tetett, az épületek korának és volt lakóinak társadalmi­ gazdasági helyzetéhez alkalmazkodik. Így vannak közép, gazdag és szegényparaszt házak illetve berendezések. Tehát nem népművészeti kiállítást akartunk rendezni, hanem kor és vagyoni helyzet szerint diffe­ renciáltunk. A 18. századi fütsösház berendezése külö-

nősen gondos tervezést igényelt. A zalalövői hajlított heiz több periódusban épült, ezért nem rendeztük be, de itt mutatjuk be az egyes építési fázisokat. A házakban egyúttal különböző munkákat, mesterségeket (szövés, fonás, kosárkötés, szalmafonás) is bemutatunk. Vannak működésre alkalmas műhelyeink is (kovács­ műhely, pálinkafőző). Az élethű berendezés teszi teljessé a falumúzeumot és kelti életre a látogatóban a 19. század végi göcseji falu illúzióját. " 2 0

A idézett részből k i d e r ü l , hogy sajnos a m ú z e u m l e g l á t v á n y o s a b b , de a l e g a p r ó l é k o s a b b m u n k á j á r a , vagyis a berendezések elkészítésére maradt a legke­ vesebb ideje a néprajzosnak. Itt szerencsére nem volt teljesen m a g á r a utalva, hiszen sok néprajzos kolléga és egyetemi hallgató volt a segítségére. A z épületek és a b e n n ü k bemutatott kiállítások m i n é l eredetibb formájú m e g v a l ó s í t á s a é r d e k é b e n m e g p r ó b á l t a begyűjteni mindazokat az e s z k ö z ö k e t , b ú t o r o k a t , tárgyakat, amelyek a h á z h o z tartoztak. A h á z és vele együtt a benne élő család t á r g y a i n a k és t ö r t é n e t é n e k a m e g s z e r z é s e , majd k i á l l í t á s o k b a n ö n á l l ó alkalmazására azonban általában teljes körű i n f o r m á c i ó k hiányában a legtöbb esetben nincs m ó d . N e m volt az másként a falumúzeum l é t r e h o z á s a k o r sem. A z épület és a h o z z á tartozó b e r e n d e z é s teljes áttelepítésre egyedül a Hottóról s z á r m a z ó k o v á c s ­ m ű h e l y esetében volt l e h e t ő s é g . A m ű h e l y S o ó s Antal k o v á c s birtokában volt, akinek a családja az épület m e g v á s á r l á s a k o r m á r 200 é v óta használta azt. A z idős mester tevékenységét akkor hagyta abba, amikor az épületet és a hozzá t a r t o z ó hiánytalan b e r e n d e z é s t eladta a m ú z e u m n a k . A házhoz t a r t o z ó tárgyak r é s z l e g e s megvásárlására és a szobai k á l y h á k n a k a m e g s z e r z é s é r e a zalalövői hosszúház e s e t é b e n volt m ó d , amelyeket k é s ő b b a m ú z e u m b a n felépített h á z b a n visszarendezett a m ú z e u m i g a z g a t ó . 21

22

A két éves megfeszített munka e r e d m é n y e k é p p e n a tervezett időpontra, vagyis 1968. augusztus 19-re minden készen állt a nagy szenzációnak s z á m í t ó meg­ nyitóra, ahova több m i n t 4000 látogató j ö t t el. A z ü n n e p s é g és a jól végzett munka ö r ö m e után azonban nem maradhattak el a szakmai kritikák sem, amelyek legnagyobb része m i n d v é g i g a szakmai berkek m a g á n ­ b e s z é l g e t é s e i n e k t é m á j a maradt. C s u p á n egyetlen alapos és használható kritika jelent meg a falumú­ zeummal kapcsolatban Balassa Iván tollából. A szerző e l ő s z ö r is a m ú z e u m elhelyezését kifogásolja, hiszen a Zala folyó árterében felépített m ú z e u m épületei meg­ látása szerint nincsenek biztonságban a nedves talajon. A gyakorlati p r o b l é m á n á l súlyosabbnak tartja, hogy a sík é s alapvetően kicsi terület nem alkalmas arra, hogy G ö c s e j dombos v i d é k é n j e l l e m z ő szeres, egymástól t á v o l á l l ó , s z é t s z ó r t t e l e p ü l é s t í p u s t bemutassa. P é l d a k é n t említi a k á v á s i ház u d v a r á n újraépített

Csődéről s z á r m a z ó p á l i n k a f ő z ő - k u n y h ó t , ami eredeti h e l y é n egy meredek partoldalban volt felépítve, itt pedig teljesen sík területen áll. A szerző lelkesedéssel ír a változatos h á z t í p u s o k r ó l , amit a m ú z e u m b a n bemutatnak, kifogásolja viszont, hogy a házak é s épületek nagy r é s z é b e n nem hiteles és nem megfelelő műszaki m e g o l d á s o k a t alkalmaztak. Ilyen kifogásol­ h a t ó megoldások a nagykutasi torkospajta tetőszerke­ zeténél alkalmazott vaspántok, vagy a tetőszerkezetek teljes cseréje, amire nem minden esetben lett volna szükség, hiszen ez erősen rontja az épületek hite­ lességét. 23

A Göcseji F a l u m ú z e u m létrehozása volt a t a n u l ó ­ p é n z a szabadtéri m u z e o l ó g i á b a n , hiszen az itt előjött p r o b l é m á k felhívták a figyelmet mindazokra a kér­ d é s e k r e , amelyek csakis a gyakorlatban keletkeznek. A z építészek, m ű s z a k i szakemberek hiányának prob­ lémája később a Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m építé­ sekor is felmerült, amit a Göcseji F a l u m ú z e u m b a n látott tapasztalatok miatt sürgősen m e g o l d a n d ó fela­ datnak tartottak. 24

A n e h é z s é g e k e l l e n é r c is e l m o n d h a t ó , hogy Szentmihályi Imre esetében egy nagyon a k k u r á t u s , alapos és precíz néprajzost kapott az első magyar­ országi skanzen ü g y e , aki m i n d v é g i g törekedett a leg­ m e s s z e m e n ő b b néprajzi hitelességre és a lehetőségek maximális k i h a s z n á l á s á r a . Munkája mind a mai napig tartó é r v é n y e s s é g g e l bír, hiszen G ö n c z i Ferenc után, aki a 19. századi G ö c s e j krónikása, Szentmihályi Imre volt a 20. s z á z a d d a l átalakuló vidék legjobb ismerője. G y ű j t ő m u n k á j a G ö n c z i é v e l ellentétben nem jelent meg nyomtatott m o n o g r á f i a formájában, k é z i r a t o s gyűjtőnaplóit azonban ugyanolyan alapvető forrásként használjuk, mint elődje több mint 600 oldalas m ü v é t . 3.2. A felépült f a l u m ú z e u m A zalaegerszegi m ú z e u m nemcsak e l s ő s é g é b ő l a d ó d ó a n k ü l ö n l e g e s , hanem amiatt is, hogy a meg­ nyitóra elkészült formája a telepítési k o n c e p c i ó b a n meghatározott terv szinte teljes m é r t é k ű teljesítését jelentette. Erre a k é s ő b b i e k b e n m e g n y í l ó magyar­ országi skanzenek esetében általában nem volt p é l d a . Szombathelyen, a Vasi M ú z e u m f a l u b a n a m e g n y i t ó r a a telepítési k o n c e p c i ó b a n m e g h a t á r o z o t t épületeknek csak egy része készült el, ugyanez volt a helyzet N y í r e g y h á z á n a Sóstói M ú z e u m f a l u b a n , sőt az országos skanzenben is. S z e n t e n d r é n a m e g n y i t ó r a csak egyetlen tájegységgel készültek el, amelyet csak szük másfél é v t i z e d m ú l v a követett a második és a jelenlegi tervek szerint 2010-re épül fel a telepítési k o n c e p c i ó b a n megjelölt tájegységek mindegyike. A Göcseji F a l u m ú z e u m b a n 1968-ban felépültek a lakóházak és a h o z z á j u k k a p c s o l ó d ó gazdasági épít-

menyek, a pincék egy része. További p i n c é k felépítését tervezték, amelyek végül soha nem készültek el. A m e g n y i t ó utáni é v e k b e n építették fel el az olaj ütő mal­ mot, a h á z o r m o k a t és egy-két kisebb m e l l é k é p ü l e t e t . 25

A terveknek m e g f e l e l ő e n a f a l u m ú z e u m i portákon sikerült felépíteni a k ü l ö n b ö z ő formájú göcseji boronaépülcteket és a hozzájuk tartozó, eltérő alaprajzú borona- és vesszőfalú gazdasági é p í t m é n y e k e t . A porta m é r e t é n e k m e g f e l e l ő e n az egyes l a k ó h á z a k b a n a k ü l ö n b ö z ő vagyoni h e l y z e t ű c s a l á d o k életmódját, bútorait, az enteriőrökben pedig k ü l ö n b ö z ő tevékeny­ ségeket próbált bemutatni Szentmihályi Imre. Sajnos a k o r á b b a n m á r tárgyalt berendezési p r o b l é m á k miatt ez csak részlegesen sikerült. A szobák és k o n y h á k bútor­ zata, tárgyai elég szegényesek, így a látogatók számára nehezen értelmezhető a s z e g é n y e b b é s gazdagabb családok, fiatalok és idősek életmódjának bemutatása, amikor mindkét életszakasz, vagyoni helyzet hasonló m e n n y i s é g ű és formájú tárgyakat mutat be. A m ú z e u m h a t é k o n y a b b m ű k ö d é s é n e k érdekében szerepelt a tervek között szabadtéri s z í n p a d felépítése, illetve kiállítási épület, ahol a f a l u m ú z e u m i kiállítások mellett időszaki kiállítások gazdagították volna a m ú ­ zeumi k í n á l a t o t . 26

4. A Finnugor Néprajzi Park Megnyitásától fogva a Göcseji F a l u m ú z e u m békés h é t k ö z n a p o k k a l üzemelt, a t o v á b b l é p é s n e k , továbbépí­ tésnek m é g a gondolata sem f o g a l m a z ó d o t t meg. Ennek egyik oka, hogy évtizedeken keresztül egyál­ talán nem dolgozott néprajzos m u n k a t á r s az intéz­ m é n y b e n , aki elkészíthette volna a terveket; másfelől a t o v á b b é p í t é s h e z nemcsak a szellemi e r ő f o r r á s o k , hanem az anyagiak is hiányoztak. V é g ü l 1998-ban, a f a l u m ú z e u m fennállásának harmincadik évfordulóján, először merült fel komolyan a bővítés gondolata. A továbbépítést azonban nem újabb, göcseji építmények m ú z e u m b a telepítésével kívánták megvalósítani, hanem egy új létesítmény, a Finnugor Néprajzi Park megala­ pításával. A gondolatot sebesen követték a tettek, így 2001-ben felavatták az új kiállítások első, elkészült épü­ leteit. A jubileumi évfordulót így, egy úttörő és később nem kevésbé vitatott kezdeményezéssel ü n n e p e l t é k . 27

A Finnugor Néprajzi Park alapkoncepciója az volt, hogy a göcseji é p ü l e t e k e t és é l e t m ó d o t b e m u t a t ó néprajzi kiállításhoz tematikájában k a p c s o l ó d v a mutas­ sák bc nyelvrokon népeink anyagi- és építőkultúráját, az adott területen élő népcsoportra j e l l e m z ő lakóhelyek felépítésével és berendezésével. A szabadtéri néprajzi m ú z e u m o k adta lehetőségekkel élve, a tárgyak életterét adó házakban, magukban a háztartásokban készítették el a kiállításokat, megismertetve a látogatókkal nemcsak a tárgyakat, hanem használati helyüket és a hozzájuk

k a p c s o l ó d ó é l e t m ó d o t is. Finnugor nyelvrokonaink közül az önálló állammal, autonóm területtel vagy nem­ zetiségi körzettel rendelkező népcsoportoktól s z á r m a z ó épületeket kívántak Zalaegerszegen felépíteni, így a kiválasztott kilenc n é p : a karéi, a komi, az udmurt, a mordvin, a mari, a finn, az észt, a hanti és a manysi. A göcseji f a l u m ú z e u m i kiállításokhoz kapcsolódóan a finnugor park létrehozói nemcsak egy-egy lakóházat akartak a m ú z e u m b a telepíteni és berendezni, hanem az adott népcsoport életmódját b e m u t a t ó teljes portát, a l a k ó é p ü l e t e k k e l é s a hozzájuk t a r t o z ó g a z d a s á g i épületekkel együtt. A kivitelezést, az épületek k i v á ­ lasztását, felépítését és berendezését az adott népcsoport kulturális területen dolgozó szakembereivel kívánták megvalósítani, így m ú z e u m o k k a l , m u z e o l ó g u s o k k a l működtek együtt. A hanti és manysi szálláshelyek épí­ tésekor a m ú z e u m segítsége kiegészült az a u t o n ó m terület kulturális osztályán dolgozó kollégák tárgygyűjtő munkájával. A z együttműködés keretében k i v á ­ lasztott epületeket másolat formájában építették fel, majd a terepmunka során, a helyszínen gyűjtött műtár­ gyakkal rendezték be a kiállításokat. A zalaegerszegi m ú z e u m igazán úttörő k e z d e m é ­ nyezéssel állt e l ő a m ú z e u m o k m e g ú j u l á s á n a k szakmai és fenntartói pressziója alatt. A z ötlet egyedülálló, a tárlat azonban csak akkor fogja a várt e r e d m é n y e k e t hozni, ha a t o v á b b i építésekhez m e g f e l e l ő m u z e o l ó giai. az e l k é s z ü l t kiállítások h a s z n á l a t á h o z pedig k ö z ö n s é g k a p c s o l a t i munka k a p c s o l ó d i k .

5. Ami még előttünk van A z imént bemutatott finnugor parkkal egy új látvá­ nyossággal b ő v ü l t a m ú z e u m , de nem feledkezhetünk meg a m á r m e g l é v ő göcseji mindennapokat b e m u t a t ó kiállításunkról sem, amely m é g b ő v e n ad feladatokat. E tekintetben az előttünk álló m ú z e u m i felada­ tainkat két, e g y m á s s a l szorosan ö s s z e f ü g g ő feladat­ részre kell osztanunk. A z egyik csoportot a muzeológiai feladatok alkotják, vagyis a g y ű j t e m é n y fejlesz­ tése és a kor i g é n y e i n e k megfelelő tárlatok készítése. A m á s i k csoportba tartoznak azok az a l a p v e t ő n látogatói feladatok, amely során az i n t é z m é n y b e n őrzött m ű t á r g y a k - , szellemi-, e s e t ü n k b e n az épített örökség látogatók s z á m á r a történő b e m u t a t á s á t jelenti. 5.1. Szakmai feladataink Először is a m á r m e g l é v ő kiállításaink háza táján kell k e r e s n ü n k m u z e o l ó g u s i feladatainkat, k ü l ö n ö s tekintettel a c i k k korábbi részében hosszan tárgyalt, berendezett e n t e r i ő r ö k b e n . Feltétlenül s z ü k s é g e s lenne a l a k ó h á z a k szobáiban, k o n y h á i b a n bemutatott k i á l l í t á s o k a t a telepítési

k o n c e p c i ó b a n kialakított elvek mentén t á r g y a k k a l fel­ tölteni, v a l ó d i b e r e n d e z é s e k e t készíteni, és láthatóvá tenni a k ü l ö n b ö z ő vagyoni helyzetű c s a l á d o k élet­ módját. A feladat nem e g y s z e r ű tekintettel arra, hogy lakóházaink a 19. századi paraszti életmódot mutatják be, így a kor b e r e n d e z é s e k k e l való b e m u t a t á s á h o z további műtárgyakat kellene gyűjtenünk, hiszen a nép­ rajzi g y ű j t e m é n y nem rendelkezik ehhez e l e g e n d ő , m á r m e g l é v ő k k e l . Az újrarendezésnek az egyik legne­ hezebb feladata ez a g y ű j t ő munka, mert ennek a kornak a tárgyakban élő lenyomata már szinte egyál­ talán nem található meg. Ennek ellenére nem o d á z h a t ó el a feladat, megoldást kell találnia p r o b l é m á r a . A z egyik lehetséges, de m i n d e n k é p p e n ideiglenes m e g o l d á s a t á r s m ú z e u m o k g y ű j t e m é n y e i b ő l való tárgykölcsönzés. Ezzel az eszközzel éltem, amikor a f a l u m ú z e u m legelső h á z á b a n , a kávási h á z b a n újraren­ deztem a szobában látható enteriőrt és az e m b e r é l e t fordulóinak egyik l e g n é p s z e r ű b b és l e g l á t v á n y o s a b b rítusát, a lánykérést mutattam be. A téma szinte tálcán kínálta m a g á t , hiszen a h á z a t 2005-ben teljesen felújí­ tottuk, így a kimeszelt, tiszta ház adata az ünnepi alkalom berendezésének gondolatát. Ehhez az ente­ riőrhöz a nagykanizsai T h ú r y György M ú z e u m n é p ­ rajzi gyűjteményéből k ö l c s ö n ö z t e m több dísztárgyat, amelyekkel ebből a korból csak nagyon korlátozott szám­ ban rendelkezik a Göcseji M ú z e u m g y ű j t e m é n y e . 28

S z ü k s é g lenne ezt az újragondolást minden h á z u n k esetében megtenni. A z a l a l ö v ő i hajlított h á z b a n , ahol két g e n e r á c i ó együttélését mutatjuk be, t ö b b olyan tár­ gyat kellene elhelyeznünk, ami mutatja az e l s ő szobá­ ban élő fiatal családnak az új eszközök és tárgyak iránti nyitottságát. A mennyezeten lógó p e t r ó l e u m ­ lámpa mindehhez m é g k e v é s . A polgárosodó paraszt­ ság dísztárgyai például elengedhetetlenek l e n n é n e k . A z élő porták k é p z e t é n e k érzékeltetéséhez nemcsak a lakóházakat, hanem a g a z d a s á g i épületeket, színeket is kiállítási helyszínekké kellene tenni, és az oda való g a z d a s á g i eszközökkel kellene berendezni. N e m két­ séges, hogy ez a legnehezebb feladat, hiszen a szabad­ téri kiállítás sajátossága, hogy a nagy ü r e s e n álló épületek szinte kínálják a tárolóhelyként t ö r t é n ő hasz­ nálatot, í g y van ez nemcsak nálunk, hanem a legtöbb szabadtéri m ú z e u m e s e t é b e n . Nagy s z ü k s é g lenne egy ésszerű kompromisszumra a praktikus és a szakmai szempontok között. A kiállítások ú j r a r e n d e z é s e mellett egyre sürgetőbb feladatunk a m ú z e u m t o v á b b i bővítési t e r v é n e k kidol­ gozása. A jelenleg l á t o g a t h a t ó kiállítások j ó l ábrá­ zolják a 19. század k ö z e p é n e k göcseji b o r o n a é p ü l e t e i t , azonban nem mutatják be sem a b o r o n a é p ü l e t e k továbbfejlődésének m ó d j a i t , sem pedig a 19. század téglaépületeit. A b o r o n a h á z a k ugyanis f ü s t ö s k o n y h á s formájukból a 19. s z á z a d v é g e felé m á r kezdtek átala­

k u l n i . Először szabad k é m é n n y e l füsttelenítették vala­ melyest a konyhát, majd megépítették a látványos és nagyon praktikus m á s z ó k é m é n y e s t ü z e l ő b e r e n d e ­ z é s e k e t . Így már l e h e t ő v é vált a h á z teljes füsttelcnítése, aminek e r e d m é n y e k é p p e n a konyha is díszíth e t ő v é vált. A z új t ü z e l ő b e r e n d e z é s s e l , ahol lehetővé vált a vas platnin v a l ó főzés, megváltozott a konyhai f ő z ő e d é n y e k nagy r é s z e . A b o r o n a h á z a k m e l l e t t pedig, fontos lenne a N y u g a t - M a g y a r o r s z á g r a nagyon j e l l e m z ő , szép for­ májú kódisállásos t é g l a h á z a k b e m u t a t á s a is, hiszen a 19. század végén a falvakban m á r szép s z á m m a l álltak ezek a h á z t í p u s o k . Ilyen házban m á r a polgárosodott p a r a s z t s á g életmódja és bútorai v o l n á n a k kiállíthatok. Ezeknek az épületfejlődési s t á d i u m o k n a k a bemuta­ tásával válna lehetségessé, hogy ne csak egy archaizált és kimerevített k é p e t mutassunk a 19. századról, hanem azt folyamatában a változásokkal együtt tegyük kiállítás tárgyává. 29

Ha idáig eljutnánk, akkor m á r v a l ó b a n szükség lenne azokra a k ö z ö s s é g i épületekre, mint például az iskola, a szatócsbolt és a kocsma, amelyek a mostani a p r ó c s k a göcseji faluból egyáltalán nem hiányoznak. 5.2. A m ú z e u m a l á t o g a t ó k s z o l g á l a t á b a n A muzeológiai feladataink mellett b ő v e n akad t e n n i v a l ó a m ú z e u m n a k a látogatók s z á m á r a való v o n z ó v á tételének terén. Ez a munka pedig ma m á r nem válhat el a m u z e o l ó g i a i m u n k á t ó l , szakmai alapokon kell nyugodnia ahhoz, hogy a m ú z e u m ne váljon vásári m u l a t s á g g á . A szabadtéri m ú z e u m o k esetében adva van a szabad tér kínálta nagyobb terület, ami összehasonlítva a zárt terű m ú z e u m o k k a l , elsősorban a m o z g á s nagyobb s z a b a d s á g á t jelenti. T o v á b b növeli e m ú z e u m t í p u s lehetőségeit az utóbbi években m u t a t k o z ó szakmai n y i t o t t s á g . M i n d e n e s z k ö z és m i n d e n l e h e t ő s é g azonban egy k ö z ö s célt szolgál, vagyis azt, hogy a p o t e n c i á l i s m ú z e u m l á t o g a t ó k k í v á n c s i a k legyenek m u n k á n k r a , bejöjjenek h o z z á n k és megmutathassuk az i n t é z m é n y b e n őrzött szellemi- és tárgyi örökséget. Kulturális értékeink b e m u t a t á s á n a k egyik legalap­ v e t ő b b formája a kiállítás, amely a f a l u m ú z e u m o k e s e t é b e n a felépített m ú z e u m i h á z a k b a n és gazdasági é p í t m é n y e k b e n berendezett, m ú z e u m i enteriőrökkel hivatott az adott korra és társadalmi rétegre j e l l e m z ő épített örökséget és életmódot bemutatni. A tárlat ö n m a g á b a rejti az é l m é n y s z e r ű s é g e t azáltal, hogy szabad térben t e k i n t h e t ő meg, hallatszik a fák suhogása, az é n e k e s m a d a r a k és a m á s állatok hangja, érezni lehet a v i r á g o k illatát, a füstöskonyhában m é g a füst szaggal is szolgálhatunk. Mindez, különösen a mai, élményeket hajszoló látogatói elvárások k ö z e -

pette m á r kevés, nem elég látogatóink szórakozni és kikapcsolódni v á g y ó igényeinek kiszolgálására. A skandináv példákkal összehasonlítva a magyar szabadtéri m ú z e u m o k elsősorban a látogatói igények kiszolgálása tekintetében k ü l ö n b ö z n e k . Ezekkel, az úgynevezett p a r k m ú z c u m o k k a l ellentétben, ahol a sza­ badtéri kiállítások mellett s z á m t a l a n egyéb időtöltési és s z ó r a k o z á s i l e h e t ő s é g áll a l á t o g a t ó k előtt, M a g y a r o r s z á g o n a legutóbbi i d ő k i g pusztán a kiál­ lítások, illetve a tárlatvezetések jelentették a m ú z e u m i látogatást. Ez a t u d o m á n y o s vonalat túlhangsúlyozó tradíció a magyar m u z e o l ó g i a sajtossága. Nem sokkal a szentendrei Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m megnyi­ t á s á t k ő v e t ő e n a N é p r a j z i É r t e s í t ő b e n megjelent írásban Szege Bálint, az i n t é z m é n y adminisztratív igazgatója, élesen elhatárolja m a g á t a külföldi példák m ú z e u m i sallangjaitól és megállapítja, hogy szeren­ csére M a g y a r o r s z á g o n tisztán m ú z e u m i célok valósul­ tak meg a szabadtéri kiállításokban. ,,A legrégibb, skandináv gyűjtemények, a korabeli művelődéspolitikai elvnek megfelelően, állatés növénykertekkel, szórakoztató parkokkal, a láto­ gatókat kiszolgáló vendéglátó üzemekkel egészültek ki. Ilyen volt egyébként a már említett, Millenniumi kiál­ lításon épült „Néprajzi Falu" is. Az utóbbi évtize­ dekben létesült szabadtéri néprajzi múzeumok és gyűj­ temények telepítésénél már elhagyták ugyan ezeket, a tudományos igények érvényesülését konceptuálisán akadályozó létesítményeket.... " 3 n

A z idézett részletből kitűnik, hogy m í g Skandiná­ v i á b a n m á r a kezdetektől fogva törekedtek arra, hogy látogatóikat többféle élménnyel lássák cl, a magyar­ országi m ú z e u m o k b a n nem volt ilyen szándék. Zalaegerszegen sem volt ez m á s k é n t , hiszen e g é s z e n az 1990-es évek végéig j o b b á r a csak a kisis­ k o l á s o k n a k és felsőbb osztályos tanulóknak tartott vezetésekben merültek ki a m ú z e u m i programok. A z 1970- 1980-as, sőt, talán m é g az 1990-cs évek elejéig mindez elég volt a látogatók m ú z e u m b a csalogatására. A z 1990-es évek m á s o d i k felének igen aggasztó láto­ gatottsági statisztikái felhívták a figyelmet az újítás s z ü k s é g e s s é g é r e . Ez volt az az időszak, ami nemcsak Zalaegerszegen, és nem is csak M a g y a r o r s z á g o n , hanem egész E u r ó p á b a n a m ú z e u m o k és a m ú z e u m i szolgáltatások új korszakát jelentették. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az állami t á m o g a t á s o k sokkal k i s z á m í t h a t a t l a n a b b a k és alacsonyabb ö s s z e g ű e k lettek, mint korábban voltak. A 2 1 . század k ü s z ö b é n nem maradt változatlan a társadalom sem, amelyben a m ú z e u m o k kultúrát közvetítettek, a h a g y o m á n y o k a t á p o l t a k , és e m l é k e z t e t n i p r ó b á l t a k saját történel­ m ü n k r e . A világ a korábbi s z á z a d o k h o z képeset erősen felgyorsult, nem a múlt, hanem a mindennapi prob­ lémák és a jelen pillanat m e g é l é s e lett a fontos. Ebben

a helyzetben, amikor a társadalom a napi gondok miatt háttérbe tolja a kultúrát, nem maradt m á s választás a m ú z e u m o k előtt, változtatni kellett, és megtalálni az új helyzetben is az i n t é z m é n y e k létjogosultságát. Erre v á l a s z k é n t a l e g t ö b b e u r ó p a i s z a b a d t é r i néprajzi m ú z e u m a szabadidő eltöltésének h e l y s z í n e k é n t jelölte meg m a g á t , a kikapcsolódás, a g o n d o k b ó l kiszaka­ d á s h o z v e z e t ő lehetséges útként. A z új feladatnak m e g f e l e l ő e n sokkal mozgalmasabb helyszínekké váltak, mint korábban voltak. K ü l ö n b ö z ő foglalko­ zásokat rendeztek, minden nap valami t e v é k e n y s é g e t mutattak be, a teremőrciket korhű r u h á b a öltöztették, és megtanították nekik az adott korral, épületekkel kapcsolatos érdekes történeteket, amelyeket ők kisebb fajta színi előadás formájában mondtak el a látoga­ tóknak. Mindemellett pedig több és v á l t o z a t o s a b b szolgáltatással erősítették meg a m ú z e u m o k a t , hogy a látogatók a lehető legtöbb időt töltsék itt, és meg legyen b e n n ü k a hajlandóság a visszatérésre. A finn­ országi Seurasaari m ú z e u m b a n például nemcsak bolt, hanem s z á m o s étterem, k á v é z ó , strand, piknik helyek, m ű v é s z e t i - és folklór k ö z p o n t veszi körül a m ú z e u m o t látogatók k é n y e l m e é r d e k é b e n . A kiállítások mellett a szolgáltató hálózat fejlesztése ma m á r a legtöbb, nagy európai szabadtéri néprajzi m ú z e u m b a n meg­ történt és az elvárt siker, vagyis a látogatói s z á m emel­ k e d é s e sem maradt el. E téren a m a g y a r o r s z á g i m ú z e u m o k m é g erősen g y e r e k c i p ő b e n járnak. 31

32

A látogatóékért vívott csatában a m á s i k hatásos eszköz a m ú z e u m és a programok á l l a n d ó hirdetése. A marketing az esetünkben azonban nem veszélytelen, hiszen a m ú z e u m csak nagyon optimális látogató­ s z á m m a l tud hatásosan m ű k ö d n i , amely cél eléréséhez lehetetlen marketing e s z k ö z ö k e t rendelni. Ha a vártnál nagyobb s z á m ú látogató érkezik a m ú z e u m b a , a kiál­ lítások, a kertek és az infrastruktúra nagy megterhe­ lésével nagyobb kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. Nem lehetünk a t ö m e g t u r i z m u s célpontjai, hiszen így azt veszítjük el, ami a sajátunk, a nyugodt k i k a p c s o l ó d á s kultúrált eltöltésének l e h e t ő s é g é t . 33

A Göcseji F a l u m ú z e u m esetében is elmondhatjuk, hogy a nagyobb t ö m e g e k e t v o n z ó r e n d e z v é n y e i n k alkalmával megtapasztaltuk a n é p s z e r ű s é g előnyeit és hátrányait is. Ú g y gondolom, a népszerű é s látványos r e n d e z v é n y e k mellett, ma m á r egyre fontosabb fela­ datunk, hogy valóban részt vállaljunk a t u d á s k ö z v e ­ títés és é r t é k t e r e m t é s folyamatiban. Ennek egyik formája a m ú z e u m i oktatás, amely során a hagyo­ m á n y o k - , a folklór-, a h é t k ö z n a p o k t e v é k e n y s é g e i n e k tudását tudjuk átadni, elsősorban az iskolás és ó v o d á s korú gyerekeknek. A f a l u m ú z e u m b a n is m e g t a r t h a t ó m ú z e u m i ó r á k l e h e t ő s é g e régóta v á g y o t t célja a m ú z e u m n a k , amely a zalalövői hajlított h á z foglal­ kozások céljára történő berendezésével v é g r e telje-

sülni látszik. A ház oktatási célú hasznosítását a falu­ m ú z e u m létrehozója, Szentmihályi Imre h a g y o m á ­ nyozta ránk, amikor nem rendezett be benne kiállítást, s á r o z á s és meszelés n é l k ü l hagyta egyik falrészét, hogy itt lehessen bemutatni a boronaépítkezést. Ezen az úton haladva, t o v á b b v i t t ü k a gondolatot és az é p í t k e z é s mellett, a mindennapi életet is szeretnénk bemutatni. A ház új funkciójának megfelelő berende­ zésével 2009 nyarán k é s z ü l ü n k el, így r e m é n y e i n k szerint a m ú z e u m i p r o g r a m k í n á l a t az e g y é b k é n t

r e n d e z v é n y nélküli h é t k ö z n a p o k r a is tud időtöltési alternatívát kínálni. N é g y évtized nemcsak egy kiállítás bejáratására, hasznosítására, hanem arra is e l e g e n d ő , hogy kellő tör­ ténelmi távlatból tekinthessünk az elvégzett m u n k á r a . A pillanat is alkalmas erre, hiszen a j u b i l e u m alkalmából megfogalmazott s z á m v e t é s b e n m á r a j ö v ő feladatai is világosan láthatók. Mindemellett ma m á r az is világosan látszik, hogy elődeinktől j ó alapokat kaptunk, amelyre biztosan építhetünk.

Jegyzetek:

1

http://www.sznm.hu/ - Katonáné Szendrey Katalin, 2004, 24. Cseri Miklós, 2003, 5. Vargha László, 1937, 331. Kurucz, Balassa, Kecskés, 1987, 7. Jankó. 1897, 7-8. Vargha László, 1937, 332. Vargha László, 1959, 325-369. Katonáné Szentendrey Katalin, 2004. 1-51. Bíró Friderika, 1988, 5. Cseri Miklós, 2003, 7. Sári Zsolt. 2003, 16-18. Tóth János. 1960, 295-301. GM adattára, 1643-93. Balassa Iván, 1969. 121. GM adattára, 1745-94. Hoffmann Tamás, 1970, 5-6 oldal. Szentmihályi Imre, G M adattára, 1745-94. Szentmihályi Imre Gyüjtönaplója 1950-ből. GM adattára. Ltsz. 1. Göcseji Múzeum adattára őrzi az egyes házakra vonatkozó terveket és bontási naplókat. Amelyek az alábbi leltári számok alatt találhatók meg.: 674-80, 67580, 676-80, 681-80, 701-80, 705-80706-80, 726-80, 72880, 730-80, 731-80, 732-80, 737-80, 738-80. 744-80, 745-80, 743-80, 763-80.

2 0

Szentmihályi Imre, 4-5. GM adattára, 1745-94. Szentmihályi Imre Gyűjtőnaplója, 1963-ból. GM adat­ tára. Ltsz. 269. Szentmihályi Imre Gyüjtönaplója 1966-ból. G M adattára, 728-1980. Balassa Iván, 1969, 121-126. Katonáné Szentendrey Katalin, 2004, 1-51. Szentmihályi Imre, 1966. 6-7. GM adattára. 1745-93. Szentmihályi Imre, 1970, 6. GM adattára. 1745-94. A Finnugor Néprajzi Parkról megjelent cikk az MTA Nyelvtudományi Intézetének kiadásában megjelent, „Obi-ugorok a 21. században" címet viselő CD-n olvas­ ható, így ebben az írásban nem foglalkozom ennek a kiállításrésznek az elemzésével. A ház berendezésével kapcsolatos muzeológiai kérdé­ sekről a szabadtéri néprajzi múzeumok éves konferen­ ciáján számoltam be. Az előadás írott változata Göcseji Múzeum adattárában található. Ltsz. 2007-3161. G. Szabó Zoltán, 1995, 423-451. Szege Bálint, 1974, 48-49. Sten Rentzhog, 2007, 323-325. Tóth Annamária, 2004, 192. Cseri Miklós, 2004, 186.

2 1

3

4

2 2

5

6

2 3

7

2 4

8

2 5

9

2 5

1 0

2 7

1 1

1 2

1 3

1 4

1 5

2 8

1 6

1 7

1 8

1 9

2 9

3 0

3 1

3 2

3 3

Irodalom:

A Göcseji Falumúzeum létesítésével és építésével kapcsola­ tos vegyes iratok. Göcseji Múzeum adattára. 1643-93.

és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 16. Szentendre, 2003, 5-14.

Balassa M. L: A Göcseji Falumúzeum. In szerk. K. Kovács László: Lthnographia. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. L X X X évfolyam. 1969, 121- 126.

Cseri M.: Tourism and the Hungarian Open Air Museum. In (cds.) Cseri Miklós-Fejős Zoltán-Szarvas Zsuzsa: Touristic Construction and the Consumption of Culture(s). Papers of the 8 Finnish-Hungarian Etnological Symposium Lakitelek. Budapest-Szentendre, 2004. th

Bíró F.: Vallomások egy közösség életéből. In Téka. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájékoztatója. Szentendre, 1988/4, 5-7. Cseri M.: A szabadtéri múzeumok szerepe és lehetőségei a változó világban. In szerk. Cseri Miklós - Füzes Endre: Ház

G. Szabó Z.: „Pitar-kódisállás-forház" egy építészeti elem átalakulása három dél-zalai településen. In szerk. Cseri Miklós: A Nyugat-Dunántúl népi építészete. SzentedreSzombathely, 1995, 423 451.

Hoffmann T. - Szentmihályi [.: Magyar szabadtéri Néprajzi Múzeum alapelvei, A Göeseji Falumúzeum története és pro­ gramterve. Göcseji Múzeum adattára. 1745-94. Jankó J.: Az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Faluja. Budapest, 1897. Katonáné Szentendrey K.: Meg kell teremtenünk (...) a magyar skanzent,..." In szerk. Cseri Miklós - Füzes Endre: Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 17. Szentendre, 2004, 7-51. Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeumi Ankét. In szerk. Szabó Imre: M T A Társadalmi-Történeti Tudományok Osz­ tályának Közleményei. IX. Kötet, 1. szám, 1959, 325-369. Kovács Zs.: A zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Parkról. In szerk. Sipos Márta: Obi-ugorok a 21. században. CD. MTA Nyelvtudományi Intézet, Finnugor Osztály, Budapest, 2006. Kovács Zs.: Egy kiállítás hitelessége évtizedek távlatából. GM adattára, 2007-3161. Sári Zs.: Egy falu a 20. századból. A 20. századi épület­ együttes lehetősége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. In szerk. Cseri Miklós - Füzes Endre: Ház és Ember. A Szabad­ téri Néprajzi Múzeum Évkönyve 16. Szentendre, 2003, 15—30. S. Rentzhog: Open Air Museums. The History and the Future of a Visionary Idea. 2007, 323-371. Szege B.: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tevékenysége. In szerk. Szolnoky Lajos: Néprajzi Értesítő. A Néprajzi Múzeum Évkönyve. LV, 1973, 47-53.

Szentmihályi L: Gyüjtönapló adattára. Ltsz. 1.

1950. Göcseji

Múzeum

Szentmihályi L: Gyűjtőnapló adattára. Ltsz. 269.

1963. Göcseji

Múzeum

Szentmihályi L: Gyüjtönapló adattára Ltsz. 728-1980.

1966. Göcseji

Múzeum

Tóth A.: I was an Inhibitant of Seurasaari - The Connection between Culture and Ecotourism in Seurasaari Open-Air Museum in 2002. In (eds.) Cseri Miklós - Fejős Zoltán Szarvas Zsuzsa: Touristic Construction and the Consumption of Culture(s). Papers of the 8 FinnishHungarian Etnological symposium Lakitelek. BudapestSzentendre, 2004. th

Tóth J.: A magyar skansen és a Göcseji Falumúzeum. In szerk. Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzem Jubileumi Emlékkönyve 1950-1960. Zalaegerszeg, 1960, 289-302. Vasi Szemle. Szombathely, 1939, 150-161. Vargha L.: A magyar Skansen. In szerk. Györffy István: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. X L V I I I . Évfolyam, 4. szám, 1937, 330-340. Vargha L.: Magyar szabadtéri múzeum. In Múzeumi Közlemények, Budapest. 1963, 3. szám, 13-19.

Múzeumok honlapjai: www.sznm.hu; ww.savariamuseum.hu/szhely/muzeumfalti; www.muzcumfalu.hu; www.szenna.hu; ww.opusztaszer.hu

The Göcsej Open A i r Museum and the Hungarian Skansen Movement In Hungary the Skansen Movement, beginning w i t h the M i l l e n n i u m National Expo at the end o f the 1 9 century, ended without any results, because the soon starting World War I had broke the movement up. Due to this occurrence, compared to other European Open A i r Museums, the skansen movement started later in Hungary, it was reborn in the 1950's. B y this time museologists in Budapest urged on the establishing o f a national open air museum that could show the heritage o f national folk architecture. They were wor­ king harder and harder on the most important profes­ sional problems, namely: where should the museum be built, what should be shown there, who w i l l support the financial part o f the work? The result o f the accom­ plished work was the 55 hectares big area at the source o f the Staravoda stream that they managed to get, and there they were able to start the w o r k in 1966. th

I n the meantime in a provincial t o w n o f Zala­ egerszeg, the building o f a local open-air museum was also about to start. Different political, historical and professional forces were motivating the establishing o f the G ö c s e j Open A i r Museum in the 1960's, but the result was unique because the Erst open air museum in Hungary was opened i n Zalaegerszeg in 1968. In m y article I tried to show among w h i c h circum­ stances the first open air museum was born in Zalaegerszeg and what its role is among the Hungarian open air museums. Beside I discussed the professional questions that affected the building, and later the activities o f the Göcsej Open A i r Museum. O n the 4 0 anniversary o f the museum it is high time to give our­ selves an account where we are now, what was reali­ zed from our plans and what our tasks are for the future. t h

Translated

by Zsuzsa

Kovács

1. kép: A szenterzsébethegyi kamra eredeti helyén (Szentmihályi Imre felvétele)

2. kép: A felsőszenterzsébeti ház eredeti helyén (Szentmihályi Imre felvétele)

3. kép: A Göcseji Falumúzeum területének birtokbaadása 1964. szeptember 24-én (Szentmihályi Imre felvétele)

4. kép: A zalalövői hajlított ház bontás közben (Szentmihályi Imre felvétele)

5. kép: A kávási ház az épülő falumúzeumban (Szentmihályi Imre felvétele)

6. kép: A megnyitóra összegyűlt tömeg látképe (Szentmihályi Imre felvétele)

7. kép: A falumúzeum látképe a megnyitó után (Lantos Miklós felvétele)

8. kép: Szentmihályi Imre gyűjtés közben