Húszéves a lakiteleki mozgalom

CIII. évfolyam, 32. szám 2007. szeptember 27.

VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN

POLGÁRI HETILAP

ALAPÍTVA 1868-BAN

Ára:158 Ft Elõfizetõknek 130 Ft

Menzel Kecskeméten A csehszlovák új hullám legjelesebb képviselõje, az Oscar-díjas rendezõ jelenlétében mutatták be legújabb, Õfelsége pincére voltam címû filmjét a kecskeméti Otthon Moziban. 11. oldal

www.kecskemetilapok.hu

LEZSÁK SÁNDOR: AZ

ORSZÁG ÉBREDNI KEZD ÁLMÁBÓL

Húszéves a lakiteleki mozgalom

Kubai koktélkeverõ Hector Sanchez Redondo hazájában útépítõnek tanult, volt vízimentõ és modell, míg végül a vendéglátóipar és a koktélok mellett kötött ki. Tíz éve már, hogy Kecskeméten keveri a italokat. 16 .OLDAL

Együtt próbálnak A NagyKálózy Eszter és Rudolf Péter színészházaspár irodalmi estet tartott a Népi Iparmûvészeti Gyûjteményben. 16. OLDAL

Népzenei találkozó Az utolsó élõ magyar dudás is zenélt 14. oldal Apáról fiúra szállt a doromb 15. oldal szeretete

1987. szeptember 27−én a lakiteleki sátorban

Nem akármilyen lakiteleki elõzmények – az 1979-es Fiatal Írók Találkozója és az 1985-ös Antológia est – után pontosan húsz éve, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében, 181 mûvész, tudós és politikus részvételével tartották az elsõ lakiteleki tanácskozást A magyarság esélyei címmel. E találkozó eredményeként született a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum. Az eseményekre csütörtökön az

egykori résztvevõk Budapesten emlékeznek, míg szombaton Lakiteleken, a népfõiskolán lesz ünnepi rendezvény. Portréinterjú Lezsák Sándorral 8-9. oldal Illyés Gyula beszéde Lakiteleken, Magyar Múzsa-melléklet a Fiatal Írók Találkozóján 3. oldal Vélemény

Zuschlag elõzetesben, Gyurcsányt kihallgatták Kedden este Zuschlag János ügyében tanúként hallgatták ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, mivel az õ ifjúsági és sportminisztersége alatt születtek az ügyben szereplõ fiktív számlák. A legfrissebb fejlemény, hogy szerdán

önként jelentkezett az ügyészségen az eddig körözés alatt álló L. István, akit õrizetbe vétele után gyanúsítottként hallgattak ki, és aki a tanúk szerint korábban Zuschlag személyi titkáraként 2. oldal is dolgozott.

Kulturális mellékletünk: Magyar Múzsa

2

HÍR-HÁTTÉR

2007. szeptember 27.

Rákóczi út: cáfolat az MSZP-s vádakra ban azonban vannak aggályaik. Ezek egyike, hogy véleményük szerint az eddigi két-két forgalmi sáv helyett kevés lesz a rekonstrukció utáni, irányonkénti egy-egy, különösen, ha az egykori KTE pálya helyén valóban megépül a tervezett bevásárlóközpont. A Rákóczi úton jelentõs az autóbuszforgalom, ami az esetlegesen megnövekvõ személyautó forgalommal együtt már komoly baleseti veszélyforrást és környezetterhelést jelenthet. A szocialista frakció keresi a támadási felületet a városvezetés terveivel szemben Az MSZP-sek szerint nagy kérdés az is, hogy A témához illõen a Rákóczi út fõtér felöli végénél – miközben a nagy bevásárlóközpontok, leszátartott sajtótájékoztatót kedden délelõtt az mítva a KTE-pálya helyén építendõt – a város más MSZP kecskeméti szervezete, illetve közgyûlési részein vannak, lesz-e annyi vendég, illetve váfrakciója. A szocialisták ugyanis a város sárló, hogy a vállalkozóknak érdemes legyen itt emblematikus útjának revitalizációs tervével üzletet nyitniuk. Az sem látható egyelõre, hogy kapcsolatban megfogalmazott véleményüket tár- mit szólnak majd a Rákóczi úton lakók az eddigiták a helyi média képviselõi elé. Brúszel László, a nél pezsgõbb – és nyilván zajosabb – esti, éjszapárt városi elnöke hangsúlyozta, az elkészült do- kai élethez. Nagy rejtély a szocialisták számára kumentációt – mint vitára alkalmas kiindulópon- az is, hogy lesz-e megfelelõ anyagi forrása – tot – nem tartják rossznak, a tervekkel kapcsolat- hárommilliárd forintja – a városnak a jelenlegi

gazdasági helyzetben a nagyívû elképzelések megvalósításához. A felvetésekkel megkerestük Iványosi-Szabó András alpolgármestert, aki elmondta: a Közlekedéstudományi Intézet jelenleg is végzi a Rákóczi út forgalmi vizsgálatát, és az eddigi adatok azt mutatják, hogy a kétszer egy forgalmi sáv bõségesen elegendõ. Amennyiben mégsem lenne az, akkor szóba jöhetne a Nagykõrösi út bevonása a tehermentesítés érdekében, de nem feltétlenül ennek a projektnek a keretében. Iványosi-Szabó András szerint nem kell tartani a vendégek, vevõk hiányától a szórakozó egységek üzemeltetõinek, különösen a KTE pálya helyén megépülõ bevásárlóközpont értékeli majd fel ilyen szempontból a Rákóczi utat. A Vasútkert tervezett fejlesztése pedig tovább erõsítheti a környék vonzerejét. Azt az alpolgármester is aggályosnak nevezte, hogy az ott lakók egy része ellenérzéssel viseltet a Rákóczi úti tervekkel szemben, de bízik benne, hogy sikerül megtalálni a polgárok számára is megfelelõ, konszenzusos megoldásokat. Az anyagi háttérrel kapcsolatban kijelentette, hogy a revitalizáció 4,5 milliárdos költsége maximálisra járatott, elõzetes kalkuláció, amit számottevõen csökkenteni kíván a város vezetése. Ráadásul abban is bíznak, hogy a régió négy városa számára rendelkezésre álló hatmilliárdos támogatási forrásból Kecskemét legalább 1,7-1,8 milliárdot kap majd, így összességében hárommilliárdnál jóval kevesebbet kell az önkormányzatnak a programra költenie. Sipiczki

Hírmix

GYURCSÁNY FERENCET

Félpályás útlezárás

Zuschlag elõzetes letartoztatásban

Gázközmû beruházási munkálatok miatt szeptember 26-a, és október 15-e között félpályás útlezárás nehezíti a közlekedést Kecskeméten, a Bethlen körút Nagykõrösi út és Rákóczi út közötti szakaszán. A kivitelezés idejére a Kurucz körút irányába közlekedõk forgalmi sávját zárják le. A rendõrség arra kéri az autósokat, hogy az esetleges torlódások elkerülése érdekében, lehetõség szerint kerüljék el ezt az útirányt. Szükség esetén a forgalom zavartalanságát rendõri forgalomirányítással biztosítják majd.

Az egészséges munkahelyekért A napokban ingyenes munkavédelmi szemináriumot tartottak Kecskeméten kis- és középvállalkozások számára az Európai Munkavédelmi Ügynökség Egészséges Munkahelyekért kampánya keretében. A szeminárium résztvevõi nemcsak a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi ágazat szakembereivel találkozhattak, hanem olyan vállalkozások képviselõivel is, amelyek már élvezik a magasabb szintû munkahelyi biztonság és egészségvédelem elõnyeit. A rendezvény fontosságát támasztja alá, hogy 2007 elsõ negyedévében Bács-Kiskunban 168, Csongrád megyében 144, Békésben pedig 139 munkabaleset történt.

IS KIHALLGATTÁK TANÚKÉNT

Mint arról elõzõ lapszámunkban már hírt adtunk, a múlt szerdán bûnszövetkezetben elkövetett csalással vádolták meg, majd õrizetbe vették Zuschlag Jánost, az MSZP Bács-Kiskun megyei ügyvezetõ elnökét. A gyanú szerint ugyanis meghatározó szerepet játszott abban, hogy pártközeli ifjúsági szervezetek 60 millió forintos – jogilag aggályos – támogatást kaptak különbözõ táborokra. Ezeket a programokat azonban számos esetben meg sem rendezték. BácsKiskun megye fõügyészhelyettesét az elmúlt napok fejleményeirõl kérdeztük. – A rendõrségi közremûködéssel történt õrizetbe vétel után Zuschlag János a kecskeméti kapitányság fogdájába került, ahol az elõzetes letartóztatási meghallgatást várta – tájékoztatta lapunkat dr. Szabó Ferenc. – Miután a kecskeméti bíróság már korábban összeférhetetlenséget jelentett be, a táblabíróság a szegedi nyomozási bíróságot jelölte ki a meghallgatásra, illetve a döntéshozatalra. Pénteken tartották meg a letartóztatási meghallgatást, melynek alapján a szegedi kollégák megalapozottnak találták az eredeti indítványban szereplõ, az elõzetesbe helyezést indokló veszélyeket. Miután megállapították, hogy Zuschlag szabadlábra helyezése esetén fennáll a szökés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye, elrendelték a 30 napos letartóztatást. Ezt a végzést azonban Zuschlag János és védõje is megfellebbezte. A Csongrád Megyei Bíróság hétfõn tárgyalta a fellebbezést, és – miután szintén megalapozottnak találta a már említett veszélyeket – elutasította azt. Ezzel a 30 napos elõzetes letartóztatás jogerõre

emelkedett. Kedden este tanuként hallgattuk ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Erre azért volt szükség, mert õ volt az ifjúsági és sportminiszter abban az idõszakban, amikor az ügyben szereplõ fiktív számlák születtek. A pályázatok elbírálási rendjét eddig csak a papírokból ismertük. Szükségünk volt azokra az adatokra – egy olyan ember szájából, aki részese volt ezeknek a döntési folyamatoknak –, amelyekbõl megtudhattuk, hogy a valóságban miként zajlott a pályázatok elbírálása. Errõl kérdeztük a miniszterelnök urat, aki kimerítõ válaszokat adott. Szerdai fejlemény, hogy önként jelenkezett az ügyészségen az eddig körözés alatt álló L. István, akit õrizetbe vétele után gyanúsítottként hallgattunk ki. L. István egyébként a nyolcadik gyanúsítottja az ügynek, és azt lehet tudni róla, hogy a tanúk illetve a többi gyanúsított szerint korábban Zuschlag személyi titkáraként is dolgozott. Az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöksége két nappal az õrizetbe vétel után, pénteken tárgyalt Zuschlag János folyamatban lévõ büntetõügyérõl. – Az ártatlanság vélelmével természetesen egyetértünk, de a felmerült súlyos vádakat a megye MSZPs közvéleménye erkölcsileg nem tudja elviselni – mondta el érdeklõdésünkre Márfai Péter, a párt megyei elnöke. – Ezért felszólítjuk Zuschlag Jánost, hogy függessze fel párttagságát, és mondjon le választott tisztségeirõl. Határozatot hoztunk továbbá arról is, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül összehívjuk a megyei küldöttgyûlést, amelynek az ügyvezetõ elnöki poszt megszüntetését javasoljuk. S.S.


HÍR-HÁTTÉR

V ÉLEMÉNY

Felelõsök és felelõsség Gyurcsány Ferencet is kihallgatták tanúként a ják valameddig szabadon õrölni, néhányan elviheZuschlag-ügyben. Fontos esemény, ám a botrány tik a balhét és rács mögé kerülhetnek, de az iga– amint arra már korábban is utaltunk – túlmutat zi bûnösöknek minden bizonnyal csak egy másik önmagán, fölveti jog és erkölcs viszonyát. Azt, Ítélõszék elõtt kell majd tetteikért felelniük. hogy – esetünkben – maradhat-e tisztességes (Csak egy példa a közelmúltból: egy MSZP-s képegy hatalmát gyakorló politikus, vagy tágabb ér- viselõnõt közokirat-hamisítással gyanúsít az telemben: egy bûnös környezetben maradhat-e ügyészség, ám a kormánypárti többség nem fügbárki is tiszta, avagy a folyamatosan ráfröcskölõ- geszti föl mentelmi jogát, így az eljárás sem indítdõ sártól õ is ugyanolyanná válik, mint azok, akik ható meg ellene.) körülveszik. Mindeközben a háttérben foKorábbi tanúvallomások szelyik a nagypolitikai harc – és enrint állami pénzek vándoroltak hangjai már egyre tisztábMinden pusztítás és látszólagos nek ifjúsági szervezetekhez, s ezeban hallhatók. A küzdelem egyik ket csak formálisan adták oda kilátástalanság ellenére felépít - eredménye, hogy mégiscsak pályázatok révén, valójában elõhetõ egy másik Magyarország. versengõ magánbiztosítók marre lemutyizták, mely – politikai, talékává válhat a nemzeti kockáilletve káderszempontból fonzatközösségen alapuló állami tos – egyesületekhez, alapítványokhoz kell a tíz- egészségügyi rendszer. Kevesek jól járnak, a meg tízmillióknak kerülniük. Ráadásul a gyanú nincstelen, lecsúszott társadalmi csoportok viszerint jó néhány fiktív (jogilag sem létezõ) szer- szont – akiknek egyébként sincs eszközük a szervezet volt a támogatottak listáján, s a pénzeket vezett érdekvédelemre – a korábbinál is hátránem a pályázatban vállalt feladatokra fordították. nyosabb helyzetbe kerülnek. Az általuk elnyert összegek jelentõs része egyébNapjainkban, amikor a privát biznisz és hatalmi ként – a gyanú szerint – a szocialista párt ifjúsági érvényesülés minden egyéb szempontot felülír és partnerszervezetéhez vándorolt. minden gátlást lebont, és amikor a politikai komBár Zuschlagnak ebbõl az ügybõl a laikus szem- munikáció fontosabb a nemzet sorsáért érzett felélõ szerint nehéz lesz kikecmeregnie (azért lát- lelõsségbõl adódó cselekvésnél, érdemes elidõzni tunk már ilyet), a fent emlegetett erkölcsi konflik- azoknál az embereknél, akiket húsz évvel ezelõtt tuson túl a kérdés valójában az: az igazi felelõsök, a hazájuk iránti aggódás tettekre sarkallt. Az õ a rendszer mûködtetõi, az állami pénzek (és itt példájuk reményt, tapasztalataik pedig segítséget már nemcsak tízmilliókról van szó) korábbi priva- nyújthatnak: ne adjuk föl hitünket abban, hogy tizátorai, tocsikolói bíroság elé állnak-e valami- minden pusztítás és látszólagos kilátástalanság kor. A válasz: aligha. Ha a politikai háttéralkuk és ellenére felépíthetõ egy másik Magyarország. bizonyos gazdasági érdekek úgy kívánják, és Haág Zalán mondjuk az igazságszolgáltatás malmait is hagyfõszerkesztõ

A megyei MSZP felszólítja Zuschlagot, mondjon le választott tisztségeiről

3

Hírmix Önbíráskodás A kecskeméti rendõrkapitányság önbíráskodás miatt õrizetbe vett egy 63 éves helybeli férfit, és 31 éves fiát, akik vasárnap kora délután egy sörözõben egy arany nyakláncot követeltek vissza ismerõsüktõl. Mivel szép szóval nem értek el eredményt, erõszakhoz folyamodtak. Az idõsebb elkövetõ egy bicskát vett elõ zsebébõl, azt haragosa nyakának szegezte, majd több szúró mozdulatot is tett. Ezek egyikével mellkasi részen sebesítette meg a sértettet, aki szerencsére nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

Olvasói levél Lebilincselõ élményeim Kecskeméten 2007. szeptember 1-jén bevezették a kerékbilincs használatát. Azaz nem szeptember 1-jén, mivel még két hét próbaidõt kaptak a renitens tilosban állók. De aztán szeptember 15-étõl teljes szigor!! Közzétettek egy telefonszámot, oda kérik az értesítést a tilosban parkolókról. Mert ha valaki tilosban parkol, az biztos, hogy egy másik polgár közlekedési lehetõségeit zavarja, az majd betelefonál, a hatóság pedig célirányosan helyszínre kiszáll, intézkedik. Ez így abszolút logikus! Nos, hogyan történik ez a valóságban Kecskeméten? Szokás szerint a Kisfaludy utcából a két parkolóházba vezetõ lejáróban mindkét oldalon háromhárom autó parkol. Felírtam a megadott mobilt, hívjuk fel, majd teszik a dolgukat, hiszen õk a közterület felügyelõi. Meglepetésemre a telefont felveszik – szeptember 1-je és 15-e közötti több próbálkozásból csak az üzenetrögzítõig jutottam – és személyesen a csoportvezetõ aszszony. Megköszöni a bejelentést, s megnyugtat, valamelyik utcában bilincselnek, rövidesen jönnek. Hurrá, szép az élet, 15 év után rend lesz!!! Másfél-két óra múlva megyek vissza. Kíváncsian várom, hogy néznek ki a lebilincselt autók? Meglepetésemre bilincs nincs, de eggyel több autó parkol a tilosban. A parkolóházba csak Schumachert megszégyenítõ bravúrral lehet bejutni. Sebaj, újra telefonálunk. Most morcos férfihang: – Tessék. Elmondom, hogy két órája hívtam ugyanezt a számot, a csoportvezetõ asszony megígérte….. Válasz: – ha maga vele beszélt, hívja fel! Próbálkozom: – az újságban ez a szám volt megadva, ha lehetne intézkedjen! Morc válasz: – Ha maga M-nével beszélt, hívja fel! Ezek után bennem is emelkedik a pumpa, elvégre én csak a munkáját akarom segíteni, legalább a nevét árulja el, ki az, aki a fizetéséért nem akar dolgozni. Többszöri próbálkozásra is merev elutasítás, se név, se intézkedés! Már nem olyan szép az élet, de még egy próbálkozás, hívjuk fel a csoportvezetõ asszonyt. Üzenetrögzítõ. Szóval ennyit ér a közgyûlés 17 évi szenvedés után végre meghozott rendelete, amely a rend irányába terelné a tilosban parkolókat. V. Á., Kecskemét

4

TÁJOLÓ

I NGYEN


TANKOLÓK , CSIKKDOBÁLÓK , BÜNTETÉS ALÓL KIBÚVÓK

A tetten ért tolvaj is tagad Még csak szeptemberben járunk, de már az 1567-ik szabálysértés tárgyalásánál tartanak a polgármesteri hivatal igazgatási osztályán. Ez máris kétszázzal több, mint ahány ügy tavaly egész esztendõben volt. – Milyen ügyekben indult és indul eljárás? – A szabálysértésekrõl a visszatekintés nyújthat teljes képet, mivel az elmúlt évrõl már csak, mint lezárt ügyekrõl számolhatunk be – tudtuk meg Szûcs Veronika csoportvezetõtõl. – Tovább nõtt a lopások száma, hiszen tavaly az általunk tárgyalt 1311 szabálysértésébõl 578 esetben indítottunk ilyen okból eljárást. Ez esetben nem csupán bolti lopásokra kell gondolni, hiszen „divatba” jött az ingyen tankolás is, amikor valaki az autója feltöltése után elhajt a benzinkútról anélkül, hogy fizetne. Az üzemanyagtöltõ állomásokon ugyan kamera rögzíti az így kisurranó gépkocsikat, ám a felelõsségre vonás elõl különbözõ kibúvókkal próbálnak kitérni az elkövetõk. Többen visszaélnek a törvény adta mentesség jogával, hiszen önmagát vagy a hozzátartozóját senki sem köteles

vádolni. Éppen ezért kevés a megfogható tolvaj. – Változott-e a Büntetõ Törvénykönyv június 1-jei módosításával a tulajdon kárára elkövetett cselekmények értékhatárbeli megítélése? – Addig az idõpontig az a lopás számított szabálysértésnek, amelynek az értékhatára nem haladta meg a 10 ezer forintot. Tízezer-egy forinttól már bûncselekménynek minõsült. A Btk.-módosítás a szabálysértésileg elbírálható eltulajdonítás értékhatárát felemelte 20 ezer forintra, azaz, csak efölött lehet az elkövetõt bûncselekményért felelõsségre vonni. – Ezzel viszont megnõ az Önök munkája is, amelynek másik felében más szabálysértõk játszanak szerepet. Például kik? – Akik eldobálják az utcán a csikkeket, a cigarettás dobozokat, a papír zsebkendõt vagy a nylon zacskót, azok már szabálysértõk. A kutyája piszkát a járdán otthagyó ebtulajdonos, vagy a tömegközlekedési eszközt beszennyezõ utas szintén idesorolható. Kivéve a húsvétot, a karácsonyt és a szilvesztert, tilos

A KIK-FOR Kft (Kecskemét, Csányi J. krt. 14.) mint vagyonkezelõ Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyûlésének 394/2007. (VIII.30.) KH sz. határozata alapján

nyílt pályázatot hirdet az Önkormányzat tulajdonában lévõ Cím

Hrsz.

Terület nagyság m2

Induló nettó értékesítési ár Ft/m2

Kecskemét, Halasi út (beépítetlen terület)

13339/1.

1761

1.500.-

kertvárosias lakótelek

Kecskemét, Gödröstemetõ u. (beépítetlen terület)

1614/8.

498

2.000.-

kisvárosias lakótelek

Kecskemét-Hetényegyháza, Béke u. (beépítetlen terület)

20673/11.

439

4.000.-


7573.

1600

4.000.-

kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági

Kecskemét, István kir. krt. (beépítetlen terület)

7639/29.

8643

4.000.-

ipari, gazdasági

Kecskemét, Jelky A. u.

8135/2.

635

2.000.-

kertvárosias

Kecskemét, Matkói út mellett (beépítetlen terület)

9391/2, 9391/3, 9391/4.

2112 1467 1580

2.000.-

ipari, gazdasági

Kecskemét, Nomád u. (beépítetlen terület)

9747/2.

305

2.000.-


Kecskemét, Mártírok útja (beépítetlen terület)

Övezeti besorolás

ingatlanok értékesítésére. A pályázatokat 2007. október 10-én 10.00 óráig személyesen kell eljuttatni a KIK-FOR Kft. Kecskemét, Csányi J. krt. 14. III. em. 315., vagy az I. em. 18. szobájába. Részletes pályázati kiírás igényelhetõ: KIK-FOR Kft. (Kecskemét, Csányi J. krt. 14., tel: 76/320-179, 76/487-522/12, vagy 30/925-1689)

A járókelőknek nincs hol közlekedniük, mert az autók hosszan elállják a járdákat.

közterületen szeszes italt fogyasztani! A valóság erre gyakran mégis rácáfol. Az önkormányzat rendelete kimondja azt is, hogy zöld felületre, azaz parkra vagy járdára nem szabad ráállni, ennek ellenére mégis hányan megteszik. Természetesen tudjuk, hogy a városban nincs elég parkolóhely és a jármûforgalom rendkívül megnõtt, de a járda mégiscsak a gyalogosoké. – Úton-útfélen kiragasztott ilyenolyan hirdetmények: ezeket hogyan ítéli meg a szabálysértési hatóság? – Plakátot csak a tulajdonos hozzájárulásával és csak hirdetõ berendezéseken szabad elhelyezni. Sokan ezt a szabályt sem tartják be. Egy kecskeméti személy, aki a szórólapok mellett plakátokat is készít, ezeket kispénzû diákokkal és nyugdíjasokkal ragasztatja ki, rendszerint hajnalban. Amikor behívjuk az illetõt, azzal védekezik: – Nem biztattam õket, hogy olyan helyekre is ragasszanak, ahová tilos, csak oda, ahová lehet. – Úgy tûnik, mintha a szabálysértéseknek kisebb súlya lenne a jogalkalmazásban, mint ahogyan arra szükség volna. Milyen tényezõk játszanak ebben szerepet? – A magyar emberek közül sokan

nem jogkövetõk. Rengeteg kibúvót tudnak találni, csak hogy ne kelljen fizetniük egy-egy szabálysértésért. Nekünk pedig kevés eszköz van a kezünkben a bizonyításra. Tapasztaljuk a munkánk során, hogy két tanú több, mint egy, de az is igaz: egy tanú nem tanú. Olvastam egy nyugalmazott ügyésztõl: még a tetten ért tolvaj is tagad. Nehezíti a helyzetünket, hogy a jelenlegi szabálysértési törvény kidolgozatlan. Amikor valakit megbírságoltunk, mert lopott, kifogást nyújtott be a bírósághoz, amely figyelmeztetésre mérsékelte a büntetést. – Be tudják-e hajtani a bírságokat? – Adók módjára nincs rá esélyünk, mivel a legtöbb elkövetõnek nincs vagyona. A közérdekû munka sem hozza meg az elvárt eredményt. Akik ezzel róhatnák le a büntetésüket, azoknak csupán az egyharmada dolgozza le a bírságot. Ötezer forint letudható napi hat órai munkával, ám a legtöbben ez alól is kibújnak, jóllehet az ötezer forint más munkahelyeken napi keresetnek sem utolsó – válaszolta Szûcs Veronika, szabálysértési csoportvezetõ. – kohl –

A becsületsértést is büntetik Utcai szemetelésért – tettenérés esetén – ötszáztól 10 ezer forintig terjedõ helyszíni bírság szabható ki, de ha feljelentik az elkövetõt a közterület-felügyelõk, a felsõ határ akár 50 ezer forint is lehet. A becsületsértés elbírálása is részét képezi a hatóság munkájának. Szomszédoknál, élettársi szakításoknál és telekvitáknál van rá példa. Az egyik szomszéd feljelentette a másikat, mivel az állítólag szidalmazta. A feljelentett személy azzal védekezett, hogy a szomszédjának csupán a kutyáját szidta. Nem tehet róla, hogy az eb neve azonos a gazdájáéval.

TÁJOLÓ


PÁRTPOLITIKÁTÓL

5

MENTESEN, A TANDÍJ ELLEN TÜNTETTEK A FÕISKOLÁSOK

A tehetség; ne a tehetõsség számítson

Fotó: Bahget Iskander

Fáklyás felvonulással, csendes demonstrációval tüntettek a tandíj ellen szeptember 20-án a Kecskeméti Fõiskola diákjai. A Hallgatói Önkormányzat felhívására mintegy száz elsõs és felsõbb éves vonult a GAMF épületétõl a Piaristák teréig, ahol a beszédek elhangzottak.

Kollégiumi díj, utazási és étkezési költségek, és még tandíj is? Miből fizessük?

– A Kecskeméti Fõiskola hallgatói képviseletével azért döntöttünk a HÖOK tüntetéssorozatához való csatlakozás mellett, mert mi is úgy

gondoljuk: a tandíj tovább mélyíti a társadalmi különbségeket – nyilatkozta lapunknak Háhn Marita, helyi HÖK elnök. – Olyan tehetséges

emberek maradhatnak ki a felsõoktatásból, akik értékes mûszaki- vagy agrárszakemberei, pedagógusai lehetnének a városnak, az országnak. Megmozdulásunk nem kormányellenes, a demonstrációval egyedül a tandíj ellen tiltakozunk. Nem a politikai döntésekbe akarunk beavatkozni, a diákság érdekeit védjük. A tüntetésen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának vezetõje, Miskolczi Norbert is részt vett. Beszédében hangsúlyozta: a cél az, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék a döntéshozókat. – A hallgatóság nem azért tiltakozik, mert bármit is fizetni kell, hiszen eddig is voltak költségei a tanulmányoknak – mondta a Kecskeméti Lapoknak Miskolczi Norbert. – Azt szeretnénk, hogy ne olyan felsõoktatásban kelljen részt vennünk, ahol az számít, kinek van évente százötezer forintja. Ne azért legyen valakibõl diplomás, mert tehetõs, hanem azért, mert tehetséges. Hamis az az állítás is, hogy a tandíj motiváló erõként mûködik majd. Akit felvettek egy egyetemre

vagy fõiskolára, azt ne büntessék ezzel a jelentõs kiadással. Mindenképp azt szeretnénk elérni, hogy az elsõ diploma továbbra is legyen ingyenes, és maradjon meg az eddigi rendszer államilag finanszírozott és költségtérítéses helyekkel. A tiltakozó fiatalok legtöbbje magára öltötte a tavalyihoz hasonló, tandíj – behajtani tilos feliratú pólóját, és a fáklyák fényében, csendben vonult a központ felé. – Elképzelni sem tudom, mi lesz, ha bevezetik a tandíjat, nekem ugyanis nincs olyan családi hátterem, amivel ki tudnánk fizetni ezt az összeget. Édesapám már nyugdíjas, négyen élünk anyukám fizetésébõl – meséli útközben a Gamfon elsõs Szél Eszter. – Az óráim miatt egyelõre nem tudok munkát vállalni, ha pedig diákhitelt veszek fel, hatalmas adósággal kezdhetem az életet. Egyszerûen semmivel sem indokolható a tandíj bevezetése, csak a szegényebb családban élõ tehetségek kiszorulását, és kevesebb jelentkezõt jelenthet a fõiskolák számára.

Nem kell tandíj! Szeptember 24-én, délután a Fidelitas helyi szervezete is tüntetéssel fejezte ki ellenvéleményét a tandíjról. A fõtéren mintegy félszázan gyûltek össze, köztük több középiskolás, akiknek a jövõje függhet a kormány döntésétõl.

– Minden tehetséges embernek meg kell adni a lehetõséget a továbbtanulásra, nem csak egy elitista csoportnak. A tandíj csak visszahúzza az egyetemistákat és fõiskolásokat, és elveszi a lehetõséget, hogy valóban a legrátermettebbek képezzék a jövõ értelmiségét – hangsúlyozta beszédében Bern Andrea, a Fidelitas kecskeméti elnöke, majd hozzátette: jó példa erre a költségtérítéses oktatás, ahol sokkal alacsonyabbak a követelések, a térítési díjban pedig lényegében benne van a diploma is. – A Fidelitas szélesebb társadalmi összefogással szeretné kifejezni a tandíj káros hatásait, hiszen egyaránt rossz a tehetséges, de rászoruló diákoknak, akik emiatt nem jelentkeznek a felsõoktatásba, és a szülõknek is, akikre súlyos anyagi terhet ró a tandíj – nyilatkozta lapunknak a Fidelitas

országos alelnöke, Balogh Bálint. – Számunkra elképzelhetetlen, hogy a fizetõképességtõl függjön a továbbtanulás. A tüntetésen – a Nõk a Nemzet Jövõjéért Egyesület képviseletében – Lévai Jánosné, önkormányzati képviselõ is felszólalt: az egyre élesedõ társadalmi különbségekrõl, a jelenlegi kormányzat rossz politikájáról beszélt. Elég volt a tandíjból, a vizitdíjból, a kórházi napidíjból és minden megszorító intézkedésbõl! – jelentette ki, és a várható népszavazási kérdések aláírására buzdította a jelenlévõket. A demonstráción beszédet mondott két diák is, éles szavakkal bírálva az ország vezetõit, amiért lehetetlen választásra kényszerítik õket, ha bevezetik a tandíjat. – Ritkábban utazzak haza a szüleimhez, vagy naponta csak egyszer egyek? – tette fel az ironi-

Tudatos népbutítás, csak ez lehet a kormány célja a tandíjjal – hangzott el a tüntetésen

kus kérdést a hazánkban tanuló, de határainkon túlról érkezett Gubik László. Tompa János Csaba, helyi középiskolás pedig a kormány teljes szociális érzéketlenségét emelte ki, és választási ígéreteit állította szembe a jelenlegi helyzettel. – Mi nem csupán számok vagyunk egy papíron, hanem emberek vagyunk, akiknek sorsuk van.

Nem akarunk tandíjat, és képesek vagyunk dönteni a saját jövõnkrõl – mondta beszéde végén a diák. A résztvevõk többször tapssal jelezték egyetértésüket a felszólalókkal. A Fidelitas országos alelnöke pedig úgy zárta beszédét: ha addig nem változtatja meg döntését a kormány, két hét múlva újra összegyûlnek Kecskemét fõterén. Bera Linda

6

KÖZÉLET

E GYÜTT


ÜNNEPELT AZ ÖSSZETARTÓ HUNYADIVÁROSI KÖZÖSSÉG

Programok kavalkádja három napon át Zene, tánc, gasztronómia, kiállítások és más kulturális események, felhõtlen szórakozás egy összetartó kecskeméti településrész valamennyi korosztálya számára: mindez része volt a harmadik Hunyadivárosi Napok rendezvénysorozatának. A helyi részönkormányzat és segítõik, támogatóik ezúttal is kitettek magukért: színes, ugyanakkor tartalmas programok sokasága várta a három napos fieszta résztvevõit.

Nem volt könnyû dolgunk, amikor a Hankovszky ligeti forgatagban a Hunyadivárosi Napok egyik fõ szervezõjét szerettük volna megszólaltatni, a részönkormányzat elnöke, Pászti András ugyanis a rendezvény idején is folyamatosan azon fáradozott, hogy minden ola-

jozottan, zökkenõmentesen, az ünneplõ sokadalom legnagyobb megelégedésére történjen. Örömteli eseménnyel kezdõdött az idei program, hiszen pénteken délután, még a hivatalos megnyitó elõtt, de már a Hunyadivárosi Napok eseményeként Zombor Gábor Nagy sikert aratott Mester Anita hastánc produkciója

közlekedési gondjai jelentõsen javulnának az északi elkerülõút megépülésével és egyelõre hiányos a Hunyadiváros csapadékvíz csatornázottsága is. A tervek – részönkormányzati kezdeményezésre – már elkészültek, a megvalósításhoz azonban egyelõre nincs elég pénz.

Programok minden korosztálynak

Az arcfestésre mindig akadt jelentkező

polgármester adta át a városrész bölcsõdéjének részleges felújítását.

Megújult a városrész bölcsõdéje – Az épület három évtizeddel ezelõtt nívódíjat kapott – mondta Pászti András –, az elmúlt idõszakban azonban állapota egyre roszszabb lett, és az elõzõ választási ciklusban semmi sem történt a helyzet javítása érdekében. Most viszont – pályázati pénzeket saját forrással kiegészítve – az önkormányzat 35 millió forintért felújíttatta a bölcsõde tetõszerkezetét, és elvégeztette a fûtéskorszerûsítést is. Itt azonban nem állhatunk meg, szeretnénk kicserélni az épület bútorait is, amiket szintén megviselt a harmincéves használat. Az idei Hunyadivárosi Napok tombolajátékából befolyt összeget is erre a célra fordítjuk. További tennivalóink között van a Mátyás király körúti garázssor elõtti, szilárdburkolatú út kiépítése, és természetesen nagyon várják az itteniek is a csatornázás utáni helyreállításokat. Nagy örömünkre az utcák nagy részében a teljes útfelület új aszfaltréteget kap a jövõben. A városrész

– Úgy látom, hogy a több mint százéves városrész vonzó az itt élõk számára, nem költöznek el az emberek – fogalmazott Pászti András. – Nemcsak ismerik egymást, de valóban közösséget is alkotnak. Erre jó példa a mostani rendezvénysorozat is, melynek keretében ezrek ünnepeltek együtt. A Hunyadivárosi Napokat pénteken este a Mátyás Király Általános Iskolában nyitották meg ünnepélyesen. Itt adták át a városrészi elismerést, a Hunyadi-díjat is, amelyet az idén Fejõs Jenõ nótaénekes és vállalkozó, valamint Farkas Béla ci-

gányprímás érdemeltek ki. Szombaton többnyire a már említett, felhõtlen szórakozásé volt a fõszerep, a szabadtéri színpadon felléptek a városrészi óvodások, iskolások és nyugdíjasok. Erre a napra is jutottak elmélyültebb pillanatok: a tárogató-hívogatóval gazdagított ünnepség keretében hivatalos és civil szervezetek helyezték el koszorúikat a Hunyadi János szobornál. A bográcsokban készült finom ebéd után folytatódott a mulatság, melybõl nem hiányzott a népzene, a hastánc és a moderntánc sem. Nagy sikert aratott Fejõs Jenõ és zenész barátainak fellépése, és hatalmas taps köszöntötte az est sztárvendégeit, Harangozó Terézt és a Groovehouse együttest is. A harmadik Hunyadivárosi Napok programja vasárnap ért véget a nyugdíjas színjátszó csoportok második kistérségi találkozójával, amelynek a Mátyás király iskola adott otthont. – sipi –

A délutáni nótaműsor meglepetés−vendégeként Madarász Katalin is színpadra lépett

KÖZÉLET


7

Milliárdos úthelyreállítások

A belváros több pontján – például a Bocskai utcában – is megkezdődtek a munkálatok

Az illetékes brüsszeli bizottság döntése értelmében 2,5 millió euró áll rendelkezésre Kecskeméten, Kerekegyházán, Ballószögön és Helvécián az ISPA szennyvízcsatornázási programot követõ úthelyreállításokra – ezt a napokban tartott sajtótájékoztatón Zombor Gábor polgármester jelentette be. Ebbõl az

összegbõl lehetõség nyílik arra, hogy az érintett utcák nagyobb részében ne az eredetileg tervezett sávos helyreállítást, hanem az egész felületen történõ aszfaltozást végezzék el. Ez Kecskeméten és agglomerációjában 95 utcát érint, és a munkálatok várhatóan november végére készülnek el.

A kevésbé idõtálló, sávos rekonstrukciót a megyeszékhelyen mindössze 31 utcában alkalmazzák majd, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kivitelezõk a szilárd burkolatot a megfelelõ helyen kivágják, és csak az így keletkezett sávot állítják helyre. Az egész felületen történõ aszfaltozásra kijelölt utcák listáját az önkormányzat már korábban összeállította, és a munkálatokat azt a kockázatot felvállalva is elrendelték, hogy a költségeket esetleg a városnak kell fizetnie. Szóba került a sajtótájékoztatón, hogy az önkormányzat régi adósságát törlesztette az elmúlt hónapokban, amikor tizennégy utcában végezték el a lakossági önerõs útépítéseket. Ezeknek az utcáknak az esetében a lakosság már több éve fizeti az önrészt. A kivitelezés terve mindig is szerepelt az éves tenniva-

lók között, azonban a munkálatok rendre elmaradtak. Pályázati forrásból újul majd meg a Mûkerti sétány, a Szolnoki út egy része, a Mátis Kálmán, a Küküllõ és az Ipoly utca, valamint a Wéber Ede út egy része is. Közgyûlési döntés alapján nyújtott be pályázatot a város a Dél-alföldi Operatív Program keretében megvalósítandó útépítésre. Ennek a projektnek a keretében készülhet el az Izsáki út kadafalvi leágazását a sutusfalui csomóponttal összekötõ útszakasz is. A hárommilliárd forintos beruházáshoz pályázati siker esetén 90 százalékos támogatást biztosít a Dél-alföldi Operatív Program. További jó hír, hogy 2008 májusának végéig elkészül a Sutusfalunál a körforgalmi csomópont is. Az önkormányzat az ISPA projekt keretében rendelkezésre álló pénz mellett a következõ idõszakban egymilliárdot költ majd útépítésekre és felújításokra. A végsõ cél, hogy Kecskeméten ne legyen szilárd burkolat nélküli út. Mindezek mellett természetesen jelenleg is folyamatosak a kátyúzásos helyreállítások. Ezen a területen új, korszerû módszerrel dolgoznak a kivitelezõk: a munka minõsége informatikai módszerrel ellenõrizhetõ.

A minõségi magas- és mélyépítés mesterei A Debreceni Magas-, Mély- és Útépítõ (Debmut) Rt. térségünkben illetékes, III. 1. számú Területi Fõmérnöksége 1999-es megalakulása óta számos, jelentõs beruházásban, illetve projektben vett részt Bács-Kiskun és Csongrád megyében, illetve Pest és Jász-NagykunSzolnok megye déli részein. Kiskunfélegyházán beton- és aszfaltkeverõ telepet, valamint akkreditált laboratóriumot is mûködtet a fõmérnökség, amely az ISO 9001-es minõségbiztosítási, az ISO 14001-es környezetirányítási, valamint a Mebir munkaegészségügyi és munkabiztonsági rendszer elõírásai szerint végzi tevékenységét. A cég területi fõmérnökét a közelmúltban befejezett munkáikról, aktuális feladataikról és jövõ évi terveikrõl kérdeztük. – Ebben az évben viszonylag kevés az útépítési feladat, ezért igyekeztünk a korábbiaknál erõteljesebben nyitni a magasépítés felé – mondta Maár Ferenc. – Legnagyobb idei munkánk a gyáli Tesco raktárbázis-beruházás második

ütemének kivitelezése, amelyben fõvállalkozóként veszünk részt. A tízezer négyzetméteres hûtõcsarnok és logisztikai központ építésénél – a hûtéstechnika telepítésén kívül – minden tennivalót fõmérnökségünk végez el. Kunszentmártonban ipari csarnokot, Hartán a dunai kikötõhöz vezetõ utat, Kalocsán kerékpárutat, Csanádpalotán pedig lakossági utcákat építettünk, illetve építünk. A közeljövõben nyílnak meg a német ALDI áruházlánc elsõ magyarországi üzletei. Ezek közül az egyik Cegléden készül, ahol mi végezzük a mélyépítési munkákat, a közlekedési csomópontok, a parkolók kiépítését. Néhány hónapja fejeztük be a Thyssen felsõlajosi szendvicspanelgyártó csarnokának kivitelezésénél az út-, bejáró-, rakodóterület- és burkolatépítési tennivalókat. – Szolnokon két évre nyertük el a város útfenntartási feladatait, amelyeket 2007 elejétõl végzünk. Sok tennivalót adnak a tavalyi árvízkárok, Szegeden, Csanyteleken és Csongrádon is megbízást kaptunk

burkolat-helyreállításokra. Tárgyalásokat folytatunk a kecskeméti ISPA szennyvízcsatornázási programot követõ úthelyreállításokban való részvételünkrõl is. Amennyiben sikerül megállapodnunk a Betonút Zrt.-vel, akkor októberben és novemberben számos utca aszfaltozását végezhetjük el a megyeszékhelyen. Megkezdõdtek a rekonstrukciós munkák az M5-ös autópálya kecskeméti elkerülõ szakasza és a félegyházi csomópont között. Ehhez a beruházáshoz a társaságunk félegyházi keverõtelepérõl szállítjuk az aszfaltot. Nem mondhatjuk, hogy nincsenek feladataink, de ezzel együtt kétségtelen, hogy lényegesen gyengébb évet zárunk majd, mint tavaly, illetve 2005-ben. – Sajnos a kilátások 2008 elsõ félévére sem túl kecsegtetõek. Várjuk az olyan nagyobb tenderek kiírását, mint például az M9-es autópálya 51-es és 54-es út közötti szakasza, az M43-as (Szeged – Makó)

autópálya, a szegedi nyugati elkerülõ út harmadik üteme, vagy a 44es fõút felújítása. Ezekre éppúgy pályázunk, mint a jövõ év elsõ felének végéig a kecskeméti Sutusfaluban megvalósuló körforgalmi csomópont építésére, illetve az abban való részvételre is. Illetékességi területünkön igyekszünk minél több önkormányzati és céges megbízásnak eleget tenni, sõt – igény esetén – az önkormányzatoknak pályázatok elkészítésében is örömmel segítünk. DEBMUT Rt. III. 1. sz. Területi Fõmérnökség 6000 Kecskemét, László Károly u. 16. Tel.: 76/480-480 Fax: 76/502-952 E-mail: [email protected]

8

PORTRÉ


LEZSÁK SÁNDOR A FÕVÁROSI HAZUGSÁGOKRÓL, A LAKITELEKI MAGÁNYRÓL ÉS BILL CLINTON BEIKTATÁSÁRÓL

Találkozókat szervezni és rendszert váltani – A fõvárosban töltötte gyermekkorát, mégis, késõbb mintha menekült volna innen, miért? – A „belvárosi Chicago”, azaz a Klauzál tér környékén laktunk szüleimmel és két testvéremmel, nehéz körülmények között. Apám, akit a kommunisták B-listáztak, ekkoriban Csepelen dolgozott vasmunkásként. Az általános iskola, ahova jártam, szinte nagyüzemi jelleget öltött, néha az volt az érzésem, a tanárok a nevemet sem tudják… Rengeteget olvastam, érdekelt a történelem, de nem voltam kiemelkedõ tanuló. A nyarakat viszont anyai nagyszüleim falujában, Nyíregyháza mellett töltöttük a húgommal. Megismertem a téeszbe kényszerített parasztemberek múltját és jelenét. Ezzel együtt a falu a szabadságot, míg Budapest a rabságot jelentette számomra. Március közepén rendszerint szinte fizikai fájdalmat éreztem, annyira vágytam arra, hogy újra vidéken lehessek. Órára pontosan kiszámoltam, mennyi idõ van még a nyári szünetig. Arról álmodoztam, hogy egyszer egy kis faluban fogok tanítani… – És a gyerekkori álom megvalósult. Ám addig még sok minden történt önnel. Gimnazistaként komolyan elkezdett foglalkozni az irodalommal, majd érettségivel a zsebében volt kocsikísérõ, rakodómunkás, könyvtári segédmunkás. Miért? – Tizenhat évesen tagja lettem egy csepeli irodalmi csoportnak, amelynek vezetõje a közismert ötvenhatos vers, a „Piros a vér a pesti utcán” szerzõje, Tamási Lajos volt. Verseket kezdtem írni, melyek a Csepel Újságban és az Ifjúsági Magazinban jelentek meg. 16-17 évesen sok ember sorsa megérintett. „Szociális munkás” voltam, sok nevelõintézetbõl kikerült, illetve megszökött fiatalt próbáltam jó útra téríteni. S ha volt is ezen a téren sikerélményem, mindig jöttek az újabb problémák. Rakodómunkásként vagy kocsikísérõként azért dolgoztam, hogy elegendõ pénzt keressek. Ez tette lehetõvé, hogy

tizenkilenc évesen azt csináljam, amit valóban akartam: az Országos Széchényi Könyvtárban kaptam félállást, ahol olyan „zárt anyagokat” kutathattam, amihez más nem férhetett hozzá. Közvetlen fõnököm, Szíj Rezsõ református lelkész, egykori nemzeti parasztpárti nemzet- Lezsák Sándor gyûlési képviselõ volt, aki a könyvespolcok magányában töltötte politikai számûzetését. Itt segédkeztem, elvégeztem mindenféle munkát, segédmunkát, ha kellett takarítottam, miközben ’56-os röplapokat és plakátokat, Trianon-ellenes röpcédulákat és az 1921-es soproni népszavazás hirdetményeit böngészhettem. Ugyancsak tanulságos lecke volt, amikor 1969 nyarán – Szíj Rezsõvel – végigjártuk a Felvidéket. Miközben a könyvtárban, a régi dokumentumok révén is megismerhettem az igazságot, az épületbõl kilépve nap mint nap szembesülnöm kellett a fõváros hazugságaival. Ez a légkör annyira fojtogatóvá vált számomra, hogy döntöttem: távol akarok kerülni ettõl a világtól. – Így azután meg sem állt Lakitelekig… Tudatos választás volt vagy véletlenül alakult így? – Vagy ötven lehetséges álláshelyre jelentkeztem szerte az országban, s Kecskemétrõl válaszoltak. Beállítottam két bõrönddel a járási mûvelõdési osztály vezetõjéhez, mondván, jöttem tanítónak. A helyszínen derült ki az illetékes

Névjegy Lezsák Sándor 1949-ben született Kispesten. 1971 óta nõs, felesége, Sütõ Gabriella. Három gyermekük van: Levente, Gabriella és Anna. 1971-tõl a szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola levelezõ tagozatán tanult, 1975-ben magyar-történelem szakon szerzett diplomát. Verseskötetei: Békebeli éjszaka (1983); Fekete felhõ, teafû (1988). 1988-ban bemutatták Nyolcvan vödör levegõ címû drámáját, s megírta Szörényi Levente Atilla, Isten kardja címû rockoperájának szövegkönyvét (1993). Irodalmi munkásságát 1982-ben Kilencek Irodalmi Díjjal, 1984-ben a clevelandi József Attila Társaság irodalmi díjával, 1990-ben a floridai Helikon Nemzetközi Kulturális Társaság díjával, és 1993-ban Pilinszky János-díjjal ismerték el. 1979 májusában írótársaival Lakiteleken megszervezte a Fiatal Írók Találkozóját, 1985 novemberében az Antológia címû est miatt elbocsátották a mûvelõdési házban betöltött mûvészeti elõadói állásából. 1986 októberében ötvenhét honfitársával együtt aláírta a kelet-európai máskéntgondolkodók felhívását. 1987. szeptember 27-én háza udvarán, a „lakiteleki sátorban” alakult meg a Magyar Demokrata Fórum. 1988. szeptember 3-a után tagtoborzásba kezdett a már legális mozgalom számára. Az MDF I. országos gyûlésén (1989. március) elnökségi taggá, majd 1989 októberében alelnökké választották, 1993. májustól 1994. június 1-jéig a párt ügyvezetõ elnöke, 1996-tól 1999-ig a párt elnöke. 2004-ben törvénytelen módon kizárták a pártból, ezután társaival létrehozta a Nemzeti Fórumot. 1991-tõl a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Lakitelek Népfõiskola igazgatója. 1994 óta parlamenti képviselõ, kizárásáig az MDF, jelenleg a Fidesz frakciójában. 2006 óta az Országgyûlés alelnöke.

számára, hogy nincs diplomám… Kínos percek következtek. Elõször el akartak küldeni Ágasegyházára, hogy képesítés nélkül magyart és oroszt tanítsak, ami ellen – mivel oroszból kettesem volt – nem gyõztem eléggé tiltakozni. Végül véletlenül adódott Lakitelek, ahol mégiscsak oroszt kellett helyettesítenem, de ígérték, hogy utána a Lakitelekhez tartozó szikrai tanyai iskolába kerülhetek, a felsõtagozat összevont osztályaihoz. Így azután 1969 õszén végleg Lakiteleken telepedtem le. – De nem érte be a szokványos tanítói munkakörrel… – Hamarosan színjátszó csoportot, irodalmi esteket szerveztem. Fél év múlva a Kalevalát állítottam színpadra, az elõadásra a finn kulturális attasé is eljött. A mûvelõdési ház zsúfolásig megtelt. Elhangzott Ukkó isten imája is – amelynek egyértelmû az oroszellenes éle. Jött is érte a dörgedelem a párt lapjában, a Népszabadságban. Így zajlottak a hetvenes-nyolcvanas évek: metaforákban, áthallásokban gondolkodtunk. Voltak nevek, szókapcsolatok, melyeket nem volt tanácsos használni. Ez a gyakorlat egy számjegy esetében is mûködött: az ötvenhatos szám végképp tabunak számított. – Megszervezte a Fiatal Írók Találkozóját is Lakiteleken. Hogyan jött az ötlet és mi volt a kitûzött cél? – Egész életemben találkozókat szerveztem, úgy látszik, ezt már nem tudom abbahagyni. 1971-ben – nem sokkal az „Anyám könnyû álmot ígért” megjelenése után – Sütõ András eljött Erdélybõl, többek között Lakitelekre is. Feleségemmel és az irodalmi színpaddal, de egyedül is sokat jártam Erdélybe, a Felvidékre. Megismertem, sõt elõfizettem a szomszédok magyar nyelvû, ifjúsági lapjait. Részben ez ösztönzött arra, hogy megszervezzem a Kárpát-medencei magyar nyelvû ifjúsági lapok találkozóját, amelynek egyébként egyik moderátora Fekete Gyula lett volna. A megyében is találtunk támogatókat – többek között a KISZ-vezetõ Komáromi Attilát –, s a KISZ Központi Bizottsága is támogatta ebbéli szándékunkat és felajánlotta segítségét. Ám végül mégis leállíttatták a szervezést, miközben a meghívókat már kiküldtem Pozsonyba, Bukarestbe, Délvidékre. Így azután a szikrai iskolába érkezõ KISZ-vezetõkkel közöltem: csak akkor mondom le a találkozót, ha hivatalos pa-

pírt kapok a tiltásról vagy a halasztásról. Ezt megígérték, ám telt-múlt az idõ, és nem jött a papír. Én ismételten jeleztem: ha hivatalos irat továbbra sem jön, megtartjuk a találkozót. Másnap motoros futárral küldték le a hivatalos halasztást. – Mégsem adta fel, szervezkedett továbbra is… – Létrejött a Fiatal Írók József Attila Köre, ahol országos vezetõségi tagnak választottak. Egy jó csapat jött itt össze, velük kezdtünk el a Fiatal Írók Találkozóján gondolkodni. A cél az volt, hogy egymást minél jobban megismerjük, kicseréljük gondolatainkat, nemzedéki számvetést végezzünk. Elõttünk volt az 1942es lillafüredi találkozó példája. Az ügynek próbáltuk megnyerni a nagy szellemi tekintélyt, Illyés Gyulát, akit Csoóri Sándor kért fel: vegyen részt a rendezvényen. Õ elõször elutasító volt: „annak idején nekünk se volt mentorunk” – mondta, végül Csoóri Sándor meggyõzte Illyést. Döntõ mértékben az õ részvételének volt köszönhetõ, hogy 1979 májusában Lakiteleken 140-150 fiatal író és képzõmûvész viselte nyakában a találkozó emblémáját, Dugár János munkáját, az égbe törõ turult, mely magával viszi a meggyötört arcunkat. A kecskeméti Forrás közölte a hozzászólások jelentõs részét, így a találkozó szélesebb nyilvánosságot kaphatott az értelmiség körében. Összességében elmondható, hogy a Fiatal Írók Találkozója az 1987-es lakiteleki találkozó elõképének tekinthetõ. Tovább folytattuk a találkozók szervezését, a tiltások miatt olykor a házunkban, így itt ünnepeltük félszázan Buda Ferenc ötvenedik születésnapját. 1985ben került sor az Antológia estre, melynek egyik üzenete az volt, hogy csak egyetemes magyar költészet és irodalom létezik, országhatároktól függetlenül. Az október 22-i rendezvényen ötszáz ember zsúfolódott a lakiteleki mûvelõdési ház nézõterére. Az elõcsarnokban képzõmûvészeti kiállítást rendeztünk, itthon betiltott költõk – többek között Tollas Tibor – verseihez készült illusztrációkból. „Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai…” – kezdtem megnyitó gondolataimat, majd elhangzott az „Egy mondat a zsarnokságról”. Elmondta versét többek között Szécsi Margit, Csoóri Sándor és Ratkó József is. Buda Ferencet úgy ünnepelték a résztvevõk, mint egy rocksztárt. Felemelõ pillanatok voltak. – Ami ezután jött, kevésbé számított annak. Másfél évtizede dolgozott a lakiteleki mûvelõdési házban másodállásban, de ezt követõen kirúgták. Csöppet sem aggódott családja megélhetéséért? – Dehogynem. Kemény helyzet volt. Korábban másfél szobában laktunk a feleségemmel és a három gyerekkel. 1979ben költöztünk a lebontásra ítélt öreg házba, amit elkezdtünk felújítani. A feleségemmel padlóztunk, lambériáztunk, rokonok, barátok összefogásával raktuk a falat és a tetõcserepet. Akkoriban kezdtem el az udvaron dinnyét termeszteni,

2007. szeptember 27. hiszen élénken foglalkoztatott a kérdés: mi lesz, ha az iskolából is kiraknak? – Sokan megkötötték a rendszerrel a maguk kompromisszumát, ön erre nem volt hajlandó, pedig a lehetõséget felkínálták: már 1977-ben kulturális miniszteri kitüntetésben akarták részesíteni, de visszautasította. – Valóban, a Pozsgay vezette minisztérium ki akart tüntetni, mint utóbb kiderült, részben Csoóri Sándor és Bíró Zoltán közbenjárására. Ám én nem túl udvarias hangú levélben tettem egyértelmûvé: egy olyan rendszerrel, amely a népmûvelést a pártideológia szolgálóleányává zülleszti, nem akarok semmilyen kapcsolatot tartani. – Maradt a házépítés és a dinnyetermesztés, no és a már említett, ellenzékinek tekinthetõ találkozók szervezése – miközben az ügynökök a háttérben dolgoztak. Mennyire voltak tisztában akkor azzal, hogy figyelik önöket? – Tudtam róla és tudomásul vettem, hogy lehallgatnak, megfigyelnek – ez például egészen nyilvánvaló volt erdélyi útjaimon, amikor könyveket és gyógyszert vittem a kintieknek, és kéziratokat, híreket csempésztem hazafelé. De a kattogó telefonok és más jelek is erre utaltak. Amennyire lehetett, igyekeztünk elõvigyázatosak lenni. Persze az ügynökök köztünk is ott voltak. Aprólékos részletességgel ismerték a kapcsolataimat, amit jól mutat, hogy a történeti levéltárban közel kétezer oldalnyit tesznek ki az ügynökök errõl szóló feljegyzései. – Beszéltünk a rendszer elnyomó apparátusának nyilvános és nem nyilvános arcáról. Ám néha egy diktatúra is képes olyan groteszk helyzetet produkálni, amikor a kínos szituációk humorba fordulnak át. Volt ilyen pillanat az ön életében? – Egy alkalommal a megyei mûvelõdési osztály munkatársai, illetve szakfelügyelõk látogattak meg tanítási idõben. Szándékuk szerint történelemórát akartak meghallgatni, ám hatalmasat kellett csalódniuk: órarend-változás miatt éppen nyelvtanórát tartottam a gyerekeknek. A látogatóink egy része dühösen vette ezt tudomásul. A költõi jelzõ volt az óra anyaga, s a gyerekekkel rögtönöztünk. Azt kértem a diákoktól, mondják a piros színt más szóval. Mondták is, hogy vörös. Igen ám, de mikor helyes a piros és mikor a vörös szó használata? A gyerekek brillíroztak. Röpködtek a példamondatok. Szinte végigkacagtuk az órát, a szakfelügyelõk egy része falfehéren ült. Végül eljutottunk oda: vörös lehet a csillag, a hadsereg, sõt a zászló is, de a nemzeti trikolór elsõ színe piros, és ez nem változhat sohasem vörössé. – És végül meg is érkezünk a húsz évvel ezelõtti, történelemformáló eseményhez, a lakiteleki találkozóhoz. A résztvevõkrõl, a felszólalásokról sokat hallhattunk. Megosztana a Kecskeméti Lapok olvasóival olyan információt, illetve személyes élményt, mely kevéssé közismert? – A hét szervezõnek történelmi ritmusérzéke volt. Mindenki azt vállalta, amihez értett. Volt, aki nyilatkozatot fogalmazott, én a szervezési munkát láttam el, a helyszínt biztosítottam, felállítottuk a sátrat a kertünkben. Az viszont már kevéssé ismert – talán nyilvánosság

PORTRÉ

9

elõtt még nem is beszéltem errõl –, hogy ünnepi ülésére. Ez szinte mellbevágott, ket, csoportokat játsszanak ki egymás ela találkozó biztosításához ötezer forin- tiltakozni vagy követelõzni sem volt len. Bár létrejött a Lakitelek Népfõiskola, tos mezõgazdasági kölcsönt kellett föl- erõm, szégyelltem ezt a megalázó hely- illetve Alapítvány, a parlamenten kívülrõl vennem: bár minden résztvevõ fizetett zetet, s mint a kivert kutya, úgy oldalog- nem igazán tudtam a felém áradó bizal150 forintot az ebédért, a költségeket tam el. Akkor tudatosult bennem, hogy mat az ország érdekében mozgósítani. valamibõl meg kellett elõlegezni, evõ- új korszak kezdõdött. Így a parlamenti – Ám párton belüli befolyása – az emeszközt és lakodalmas sátort kellett bé- ülést a tévén keresztül követtük a tanít- lítettek ellenére is – megmaradt. relni. ványaimmal Lakiteleken, ahol továbbra is – Sõt olykor még ezen is túlmutatott. Személyes élményrõl beszéljek? A ta- fõállásban tanítottam. Egy amerikai küldöttség rendszeresen lálkozó után, este háromnegyed kilenc – Mégsem intett végsõ búcsút a poli- fölkeresett, hogy befektetésekrõl tárkörül, amikor az utolsó vendég is távo- tikának. gyaljon kormányzati vezetõkkel. Vállalzott, úgy éreztem, nagyon magamra ma– A kapcsolatrendszer és a felelõsség- tam, hogy bemutatom õket államtitkárradtam a feleségemmel és a gyerekekkel. érzet valóban benn tartott ebben a kör- oknak, minisztereknek. A beszélgetések A találkozó egyetlen videó- és hangfelvé- ben. Az élet pedig nem állt meg: már alkalmával azonban jó személyes viszony tele nálam maradt megõrzésre, ezekkel 1990 õszén jött a taxisblokád, így Bíró kezdett kialakulni az amerikai delegáció együtt tonnás bizalom és felelõsség ne- Zoltánnal, Dobos Krisztinával, Szûcs Ist- tagjaival. Hamarosan kiderült, demokrahezedett a vállamra. vánnal és másokkal ellentüntetést szer- ta pártiakról van szó, akik egy fiatal poliElõször nem tudtam, mit tegyek, hova veztünk. Tízezres tömeget vezettem, a tikus, bizonyos Clinton kampányának rejtsem el a felvételeket a várható házku- képviselõháztól a Margit-híd felé indul- meghatározó alakjai. tatások elõl. Elõbb a könyvek mögé ke- tunk. Akárcsak a többi, ez a híd is le volt A kapcsolat odáig jutott, hogy Keletrültek, de éjjel fölriadtam, úgy éreztem, zárva, s a közepén szembetaláltuk ma- Közép-Európából az egyetlen politikus nincsenek biztonságban. Kimentem a gunkat a mindenre elszánt alakokkal, voltam, akit 1993-ban meghívtak Bill konyhába, és az edények mögé dugtam akik a blokádot fenntartották. Az elsõ Clinton elnöki beiktatására, sõt a waõket. Hajnalban a vendégszoba régimódi sorban ott volt a családom, mellettem shingtoni magyar nagykövet is az én ágyának matraca alá erõsítettem. Majd Gyarmati Dezsõ. Mondtam is neki: „te közbenjárásomat kérve vehetett részt az másnap Nagyrévre mentünk a kazetták- szerencsés helyzetben vagy, mert tudsz eseményen. Tragikomikus helyzet: a kal és feleségem keresztapja rejtette el. úszni.” Ám ütközetre végül nem került lakiteleki iskolában, a nagyszünetben Néhány hét múlva, a Nyilatkozat megje- sor, talán a jó Isten súgta nekem, hogy Washingtonból keresnek telefonon. Én lenése után hoztam haza a kazettákat. kezdjük el a Himnuszt énekelni. Ennek pedig tanítás után minden nap megyek – Volt-e világos koncepciójuk a ho- hatására a híd megnyílt, s talán ez volt az föl Pestre és a margitszigeti uszoda lelágyan továbbról? Az 1987-es után jött a a pillanat, amely elõsegítette, hogy a ta- tója alatt, egy kis irodából szervezkedek, 1988-as találkozó, a xisblokádból nem telefonálok, nagyköveteket fogadok, párttá alakulás, lett véres polgárhá- MDF-es képviselõk panaszait hallgatom, A civil megmozdulások, majd a 1990-es váború. de az igazságtétel, a reprivatizáció érdelasztási gyõzelem. – Két évtizednyi kében mozgósítani már nem voltam kétiltakozások azt mutatják, az Lehet válaszolni arra politizálása pes. Ez a kudarc ma is elkeserít. ország most már valóban ébre- aktív a kérdésre, hol csúután kérdezem: mit – Zárjuk a beszélgetést a jelenkor szott ki a lakiteleki dezni kezd hipnotikus álmából. tart a legjobb és mit problémáival. Sokan mondják, hogy „alapító atyák” kezéa legkevésbé jó poli- 1987-ben vagy 1990-ben nem ilyen orbõl az irányítás? tikai döntésének? szágot akartak. Mégis, ahogyan Morvai – Történelmi ismereteim alapján tud– Az 1987-es lakiteleki találkozót kö- Krisztina fogalmazott nekem a közeltam, hogy a forradalom felfalja gyerme- vetõen végül is jó döntésnek bizonyult, múltban, a többség mintha természeti keit. Azt is tudtuk és éreztük, hogy a pro- hogy sikerült kézben tartani a Fórum csapásként élné meg a kormányzat fesszionális politika egy szakma, és mi szervezõmunkáját, ami hozzájárult az el- ámokfutását, amit el kell valahogy viselnem rendelkeztünk azokkal az állam- sõ szabad választáson az MDF gyõzelmé- ni, de amin nem lehet változtatni. Miigazgatási, szociológiai, jogi ismeretek- hez. A legrosszabb döntésemet 1990 ele- kor mondja azt végérvényesen a társakel, melyek egy párt vagy egy állam veze- jén hoztam, amikor úgy határoztam: dalom többsége is, hogy „elég volt”? téséhez elengedhetetlenek. Voltak a tá- nem veszek részt a parlamenti munká– Két út van elõttünk, a másik járhagabb környezetünkben olyanok, akikben ban. Ha képviselõi mandátumot szerzek, tatlan – azaz az erõszakkal járó, véres ezek a képességek megvoltak, ám nagy talán meggyõzéssel tudtam volna szava- megoldást el kell utasítanunk. A jelenlekudarcélményem, hogy õket nem sike- zatokat szerezni egy-egy kulcsfontossá- gi kormányzatnak három megbocsátharült igazán mozgósítani: vagy eleve távol gú ügyben. De hiába voltam tagja az tatlan bûne – a 2004. december 5-i néptartották magukat a politikától, mert MDF elnökségének, a parlamenti frakció szavazáson elfoglalt álláspontja, az õszönem hitték, hogy eljutunk a szabad vá- és a pártközpont párhuzamosan mûkö- di beszéd és az október 23-i véres ünnep lasztásokig, vagy épp ellenkezõleg, azért dött; „kívülrõl” nem tudtam a tényleges – egyenként is elegendõ lett volna ahválasztották a passzivitást, mert nem döntésekben részt venni, és az, hogy Bí- hoz, hogy egy normális országban a buakartak karrieristának látszani. Amikor ró Zoltán, jómagam és mások nem vol- kását eredményezze. De a civil megmozBíró Zoltán lemondott a pártelnöki tiszt- tunk ott az Országgyûlésben – egyesek dulások, tiltakozások azt mutatják, az ségrõl, a döntését megértettem, de elfo- szavaival szólva: hogy nem került be a ország most már valóban ébredezni kezd gadni nem tudtam. Ennek hátterében a parlamentbe az eredeti MDF –, alkalmat hipnotikus álmából. látszólag legintenzívebben antikommu- adott bizonyos erõknek, hogy személyeHaág Zalán nista SZDSZ egyre erõsödõ támadása állt az egykor MSZMP-tag Bíróval szemben, A megbélyegzés ára aki nem akarta, hogy személye legyen az MDF sikeres választási szereplésének „1988. szeptember 3-án került sor a második találkozóra, ahol a terv szerint egy egyesület akadálya. Ekkor azonban még kampányjön létre. Szombaton délután négyig volt posta, mentem postafiókot nyitni a Magyar Defõnökként túl sok volt a tennivalóm, nem mokrata Fórumnak, mert csak nem a tanyám címét akartam az alapító okiratban megadni. volt idõm az elemzésre. Az mindenesetEzért szerettem volna egy postafiókot bérelni. Semmi akadálya, mondták, de hol a bélyegre látszott: ha a párt a választásokon zõ? Milyen bélyegzõ? Hát ahhoz, hogy postafiókot béreljünk, kell egy bélyegzõ, mert egyemegbukik, a bûnbak én leszek. Az elnöksületrõl van szó. Mondom, még nincsen, mert ez most fog megalakulni a hétvégén. Akkor nem lehet bérelni postafiókot. ség engem bízott meg, hogy a második Mondom kész, a rendszerváltás oda, de legalábbis az MDF megalakulása igen elháríthatatforduló napján a sajtó nyilvánossága elé lan akadályba ütközik: nem tudunk postafiókot bérelni. És akkor eszembe jutott, hogy csiálljak. Amint persze jöttek a jó eredménáltunk radírgumiból zsilettpengével bélyegzõt gyerekkorunkban. Futottam az egyik volt tanyek, egyre többen jöttek velem, aztán nítványomhoz, hogy siessen, kéne nekem csinálni egy bélyegzõt. Az legyen rajta, hogy mentek nélkülem a harmadik emeletre, a MDF. Egy cipész ár volt a bélyegzõ nyele. Háromnegyed négyre visszaértem, elõvettem a sajtótájékoztatóra. bélyegzõpárnát, a postamester mosolygott, van bélyegzõtök, úgyhogy megvolt a postafiók. Az elsõ pofon akkor ért, amikor a váNapok múlva az MSZMP Politikai Bizottságán, ma már tudjuk a dokumentumokból, a meglasztások után néhány nappal az MDF elhökkenés is megjelent: ezeknek már bélyegzõjük is van! Micsoda nyugati támogatás lehet nöki titkárságának egyik új munkatársa ezek mögött!” (Részlet Lezsák Sándor: A fejünk nem vámköteles címû elõadásából. Megközölte, számomra nincs meghívó az eljelent az 1956-os szabadságharc és utóélete c. kötetben, Belvedere, 2007.) sõ, szabadon választott Országgyûlés

10 KULTÚRA


Egy színészházaspár kecskeméti kötõdései

A színészek kötelessége szólni azokról a torzulásokról, melyek az országot jellemzik Nagy-Kálózy Eszterrel és Rudolf Péterrel a Népi Iparmûvészeti Gyûjteményben megrendezett irodalmi esten találkoztunk. A népszerû színészházaspár nem rejtette véka alá véleményét a hazai közállapotokról.

– Egy népzenei találkozón beszélgetünk, egyértelmûen adódik tehát a kérdés, hogy milyen a kapcsolatuk ezzel a mûfajjal? – Polgári környezetben nõttem fel, ahol kevés kapcsolatom volt a népzenével – mondta Nagy-Kálózy Eszter. – Ennek ellenére mindig meghatódom, amikor ilyen muzsikát hallok, és úgy érzem, hogy aki ezt játssza, az közelebb kerül valami tiszta, õsi létezés-

hez. Minden hang, ami a torkokból, a hangszerekbõl elõjön, igazi katarzis a számomra. Ma este is úgy éreztem, hogy a jelenlevõknek egyfajta megtisztulás ez az élmény. – Én falun nõttem fel, de elég hamar megrontottak a különbözõ városi környezetek – vette át a szót Rudolf Péter. – Most azonban, amikor arctalan fogyasztókká akarnak gyúrni bennünket, különösen hangsúlyos szerepet

kap életünkben a népzene. Aki írt már életében, az tudja, hogy amíg a fejében lévõ gondolat a papírra kerül, valami csorbul, valami elveszik. Amikor viszont megszólalnak a húrok, nem veszik el semmi. Mintha a hangszer közelebb lenne a lélekhez, mint bármi egyéb megszólalása az embernek. – Milyen színpadi és filmes feladatokra készülnek? – Együtt próbálunk Péterrel az Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból címû filmadaptációjából készült színpadi produkció novemberi bemutatójára – említette Nagy-Kálózy Eszter. – Túl vagyunk a Márai Sándor Eszter hagyatéka címû kisregény alapján készült film forgatásán, amit az utómunkálatokat követõen várhatóan jövõ év elején láthatnak a nézõk. – Az egyik legfontosabb közös munka az életünkben az És Rómeó és Júlia címû darab – tette hozzá Rudolf Péter. – Ennek a kétszázötvenedik elõadásához közeledünk, egy új helyszínen, a Vidám Színpad stúdiójában. Õsszel az Új Színházban hozunk létre egy produkciót Keleti pályaudvar címmel, gyakorlatilag az Üvegtigris stábjával, illetve más színészkollégákkal. Részt vettem a fõleg Erdélyben játszódó Kalandorok címû film forgatásán is, amely januárban kerül a mozikba. – Mennyire érezhetõ a színházban

mindaz, ami a mai magyar társadalmat, a jelen politikai helyzetet jellemzi? – Annak a hatása, hogy a kultúrától, az oktatástól, a sporttól elvonják a pénzt, egzisztenciálisan mindenképpen bekúszik Thália szentélyének falai közé is – tolmácsolta mindkettõjük véleményét Rudolf Péter. – Azokról az indulatokról, torzulásokról, amelyek jellemzik az országot dolga, sõt kötelessége szólni a színháznak, a filmnek és mindenkinek, aki egy picit is érzékeny, akár szociálisan, akár egyéb módon. – Milyen emlékek, kötõdések fûzik Önöket a hírös városhoz? – Bodolay Géza kecskeméti igazgatói pályafutásának elsõ darabjában, Verebes István rendezésében Bónit játszottam a Csárdáskirálynõben – mondta Rudolf Péter. – Nagyon élveztem, kifejezetten szerettem ezt az elõadást. Egy alkalommal Eszterrel közösen léptünk fel az Erdei Ferenc Mûvelõdési Központban, egy rögtönzés esten, amely a sorozat egyik legjobban sikerült produkciója lett. – Bennem egy filmforgatás két kecskeméti napjának emléke él, melynek a fõtér csodálatosan szép környezete adta meg a hangulatát – zárta beszélgetésünket Nagy-Kálózy Eszter. S. S.

Élt, él és élni fog az üldözött magyar nóta Kecskeméten rendszeresen hallhatnak, láthatnak magyarnóta-esteket az emberek. Legutóbb a Hírös Hét Fesztivál keretében rendeztek nagysikerû találkozót a mûfaj szerelmesei számára, városunk fõterén. Ebben a programban több, magas állami elismerésben részesült énekes, illetve zenész vett részt, elég, ha csak a Kossuth-díjas Kalmár Magda, vagy ifjabb Sánta Ferenc nevét említjük. A magyar nóta azonban az utóbbi idõben – úgy tûnik – egyre inkább szálka az állami felsõvezetés szemében.

– A magyar nóta a népdalból fejlõdött ki, amelyrõl köztudott, hogy nem ismerjük a szövegíróját, illetve a zeneszerzõjét – mondta Fejõs Jenõ. – Amíg össze nem gyûjtötték, a hazai népdalkincs szájhagyomány útján terjedt. A magyarosodás korában, az 1800–as években kezdtek jófülû, jólelkû emberek a népdalhoz hasonló mûveket írni. Ezeket nevezzük magyar nótának, amelynek végül is egyek a gyökerei a népdaléval, hiszen ahhoz hasonlóan népünk lelkét, életét tárja elénk egy–egy megzenésített vers formájában. – Milyen a helyzete ma ennek az évszázados hagyományokkal rendelkezõ mûfajnak? – Számomra már az is felfoghatatlan, hogy Magyarországon a magyar nóta helyzetérõl kell beszélgetnünk. Elképesztõ, hogy hazánkban harcolni

kell azért a mûfajért, melynek remekeit apáinktól, nagyapáinktól, déd– és ükapáinktól örököltük. Ha a magyar nótát szégyelljük, õket is szégyellnünk kell? A saját véleményemet mondom, amikor kijelentem, hogy politikai okokat látok a magyar nóta jelenlegi üldözése, de legalábbis háttérbe szorítása mögött. A Rákóczi szabadságharc után a tárogatót tiltották be, Haynau az aradi tragédia után a szomorú, bús nótákat üldözte, de rossz világ járt a magyar nótára Rákosi korában is. Döbbenetes, hogy ezekkel az idõkkel kell egy napon említeni a mûfaj mai hányattatásait is. – A demokráciában nincs lehetõség arra, hogy hatalmi szóval betiltsák a magyar nótát. Mégis, hogyan küzdenek ellene? – Egyszerûen elveszik tõle a teret. Valamikor nem múlhatott el vasárnap,

Kossuth−díjasok a színpadon: ifj. Sánta Ferenc és Kalmár Magda

hogy ne kapcsoltuk volna be a rádiót, amikor kezdõdött a Jó ebédhez szól a nóta. Ma már ez a mûsor sem él. A televízióban – kivéve a Duna Televíziót – szintén mellõzik a mûfajt. Kiskunfélegyházán született Solti Károly, a magyar nótázás koronázatlan királya. Ez állt azon az emléktáblán is, amelyet 2005–ben szerettünk volna elhelyezni szülõházának falán. Nem sikerült. A táblát összetörették, és olyat készítettek, hogy „Solti Károly, a népi-

es mûdal nagy elõadómûvésze.” Kell ennél többet mondani? Mindezek ellenére optimista vagyok. Gaál Gabriella mondta: Volt már aki betiltotta a nótát, rá nem emlékszünk, de nóta még mindig van. Azt pedig én teszem hozzá, hogy mindig lesz is, amíg magyar ember él a Földön. Kecskeméten legközelebb október 13–án, szombaton találkozunk a közönséggel az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban. Sipi

KULTÚRA


11

^AMERIKAI FILMEK SIKERE NEM JELENTI AZ EURÓPAIAK HALÁLÁT Jirí Menzel nem csalódott Kecskemétben AZ

Jirí Menzel: „Ez a város magával ragadó.” Szigorúan ellenõrzött elõadással köszöntötte fennállásának hetvenedik évfordulóját a kecskeméti Otthon Mozi. Pénteken este ugyanis Jirí Menzel jelenlétében mutatták be az Oscar-díjas rendezõ legújabb, Õfelsége pincére voltam címû filmjét. Az alkotás megszületésére azonban tizenkét évet kellett várniuk Menzel kedvelõinek, a csehszlovák új hullám legjelesebb képviselõje ugyanis ezt megelõzõen 1994-ben forgatott utoljára.

– Miért tartott ilyen hosszú pihenõt az Iván Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai rendezése után? – Ennek elsõdleges oka, hogy nem vagyok producer, és nem az én kezemben volt a regény megfilmesítésének joga. Ki kellett várnom, hogy megkapjam a lehetõséget. Felmerült a lehetõsége, hogy tévésorozat készüljön a forgatókönyvbõl, azonban úgy ítéltem meg, hogy ez egy sokkal értékesebb szöveg annál, hogy ezt a megoldást válasszuk. – Ez volt az elsõ eset, hogy Hrabal mûvébõl az író együttmûködõ jelenléte nélkül volt kénytelen dolgozni. Mennyiben nehezítette meg ez a munkáját? – Kétségtelen, hogy akkor a legjobb forgatókönyvet írni, ha ketten tesszük azt, az ember ugyanis állandóan tele van kétségekkel. Az Õfelsége pincérével nem volt könnyû dolgom, mert a kisregény rendkívül bonyolult, szövevényes. Most, hogy nem támaszkodhattam Hrabal segítségére, csupán az jelentett fogódzót, hogy elképzeltem, miként reagálna egy-egy megoldásra. Mindenképpen úgy szerettem volna megrendezni a filmet, hogy azok az emberek, akik személyesen ismerték Hrabalt, elismeréssel nyilatkozzanak a látottakról. Megnyugtató, hogy eddigi

visszajelzéseik pozitívak. A fõ célom azonban – ahogy más adaptációk esetében – ezúttal is az volt, hogy felkeltsem a nézõk érdeklõdését az eredeti regény iránt. – Az Õfelsége pincére voltam címû film fõszereplõje azt mondja: „Az én szerencsém egész életemben abból eredt, hogy valami szerencsétlenség ért.” Érez valami hasonlót a saját sorsával kapcsolatban? – Nem, ez Hrabal úr gondolata, ez az õ élete. Én egyfolytában szerencsés és boldog vagyok. Most például annak örülhetek, hogy ezt a filmet eddig 35 ország vette meg forgalmazásra, és két fesztiválon három díjat is elnyert. Csehországban eddig körülbelül egymillió nézõje volt, és a film politikai tartalmával kapcsolatban sem érkeztek negatív visszajelzések, még a németek részérõl sem. – Igaz, hogy Ön eredetileg színházi rendezõnek készült? – Ma már azt mondom, szerencsém volt, hogy nem vettek fel a színházrendezõi szakra. Ez azonban csak vicc, hiszen a színház örök szerelem számomra. Gyakran rendezek, sokszor Magyarországon is. Ha a film és a teátrum között választanom kellene, azt mondanám, hogy az utóbbi áll közelebb hozzám, hiszen ott az ember, a színész áll

a középpontban. A filmben – különösen napjainkban – túl nagy teret kap a technika. A mozivászonról is ez köszön vissza, illetve az, hogy mennyit költhetünk a forgatásra. – Köztudott, hogy tanított Londonban. Mit próbált meg átadni hallgatóinak saját tapasztalataiból, rendezõi hitvallásából? – 1989 õszén kezdtem el tanítani az angol fõváros filmfõiskoláján, ez azonban viszonylag rövid ideig tartott. Akkoriban zajlottak ugyanis Csehországban is a rendszerváltás eseményei, amiket személyesen szerettem volna figyelemmel kísérni. Ehhez képest túl gyakran röpködtem Prága és London között, amíg egyszer rá nem jöttem, hogy minden jobban érdekel, mint a tanítás. Nekem megadatott az a szerencse, hogy a világ legjobb professzora volt a tanárom a prágai fõiskolán. Tõle tanultam azt, amit a londoni hallgatóknak is megpróbáltam átadni: nem az a fontos, hogy tudj forgatni, hanem hogy tisztában légy azzal, hogy miért készítesz filmet – Hogyan látja a film, a mozi jövõjét? – Optimistán. Hogy a nagy mozikban uralkodnak az amerikai filmek, ez nem jelenti, nem jelentheti az európai film halálát. Nekünk a magunk útját kell járnunk, ami nem más, mint képekkel mesélni. Amíg vannak agyak, gondolkodó emberek, addig mindig születnek majd értékes európai filmek. Egyébként az amerikai film sem csak Hollywoodból áll. Értékes alkotások sokasága született már eddig is, és születik ma is a tengerentúlon. Az én kedvenc rendezõm is amerikai, Woody Allen. Moziba például csak akkor megyek, ha az õ filmjeit vetítik. – Honfitársa, Milos Forman amerikai filmjeivel érte el legnagyobb sikereit. Önben felmerült már, hogy a tengerentúlon rendezzen? – A lehetõség megvolt, kaptam ajánlatot, de elutasítottam, mert mindenképpen Csehországban akartam filmezni. Az én kis falum után el is készült egy forgatókönyv, amelybõl az el-

képzelések szerint Amerikában született volna film, de végül semmi sem lett belõle. Az igazság az, hogy ez valójában megkönnyebbülést jelentett számomra. Ami Formant illeti: az Amadeust például nem tudta volna Csehországban leforgatni, mert ekkora költségvetési hátteret nálunk képtelenség elõteremteni. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy az Amadeus és a Száll a kakukk fészkére lélekben cseh filmek. – Köztudott, hogy sok barátja van Magyarországon. Kikkel tartja ma is a kapcsolatot? – Törõcsik Marival és Szabó Istvánnal találkozom a leggyakrabban, de nagyon szeretem Gyarmati Líviát is, aki elsõként kért fel arra, hogy magyar filmben szerepeljek. Ennek a szerepnek köszönhetem például, hogy megismerkedhettem Bán Jánossal. Késõbb – amikor a Szarvaskirályt rendeztem – Budapesten is együtt dolgoztam vele, és láttam, milyen remek színész. Így kértem fel, hogy játssza el Otyik szerepét Az én kis falumban, melyben szintén remek alakítást nyújtott. Szabó István – nagy örömömre – az Õfelsége pincérében is elvállalt egy nyúlfarknyi szerepet. Törõcsik Marit akkor ismertem meg, amikor férjének, Maár Gyulának a Felhõjáték címû filmjében játszottam. Marikával azóta is felhõtlen a kapcsolatunk, bár soha nem dolgoztunk együtt. Elsõsorban színházi és filmes barátságok kötnek az Önök hazájához, de valójában az egész országot nagyon szeretem. Régóta kíváncsi voltam már Kecskemétre is, amelyrõl Szabó Istvántól hallottam valóságos dicshimnuszokat. Õszintén mondom, hogy nem csalódtam: ez a város valóban nagyon szép, barátságos és magával ragadó. Sipiczki Sándor Az Otthon Mozi hetven évvel ezelõtt nyitotta meg kapuit. A jubileumi vetítések között egy kis baráti csevejre, múltidézésre is jutott idõ, megismerhettük a filmszínház történetét és dolgozói anekdotáit is. Összeállításunkat október 4-i számunkban olvashatják.

Menzel filmjei ^ Jirí Menzel 1938. február 23-án született Prágában. A prágai Mûvészeti Fõiskola filmmûvészeti szakán szerzett filmrendezõi diplomát 1962-ben. 1965-ben készítette elsõ rövidfilmjeit. A csehszlovák új hullám kiemelkedõ alakja, Oscar-díjas a Szigorúan ellenõrzött vonatok címû alkotásával. Filmjei: Baltazár tanár úr halála (1965), Bûntény a leányiskolában, Szigorúan ellenõrzött vonatok (1966), Szeszélyes nyár (1967), Aki aranyat keres (1974), Magány az erdõszélen (1976), Bûntény a mulatóban (1968), Pacsirták cérnaszálon (1969 - 20 évre betiltva), Mesés férfiak kurblival (1978), Sörgyári capriccio (1980), Hóvirágünnep (1983), Az én kis falum (1985), Vége a régi idõknek (1989), Koldusopera (1991), Iván Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai (1994), Õfelsége pincére voltam (2007).

12 KULTÚRA


Úri murival kezdõdik az évad gunkban – teszi fel a kérdést Kerényi Imre rendezõ az Úri muri ajánlójában. Az elõadásban szereplõ kecskeméti színészek arra törekednek, hogy megfeleljenek ennek a kihívásnak, s egyúttal a jövõ nemzedékével, a nézõtéren ülõ fiatalokkal is megismertessék, megszerettessék kultúránknak ezt a szeletét.

Elbukik az álmodozó dzsentri

Szakhmáry Zoltánt Kőszegi Ákos, feleségét Rhédey Esztert Balogh Erika alakítja Móricz Zsigmond mûvével nyitotta meg kapuit idén a Katona József Színház. A 112. évadban újra színpadon láthatjuk Csombor Terézt, Kovács Gyulát és Dörner Györgyöt, de Kerényi Imre és Hollós Gábor rendezõk is csatlakoznak a társulathoz.

Tizenkét új bemutató A Nagyszínházban az Úri muri után Shakespeare A windsori víg nõk címû vígjátéka következik, amelyet óriási sikerrel játszott a kecskeméti színtársulat nyáron, Zalaegerváron. Moli?re Mizantrópja mellett két musicalt is bemutatnak, a Hair-t és a My Fair Lady-t. A gyermekek Pozsgai Zsolt Kecskeméti kis-

kondását, valamint a hazudós fabábu, Pinokkió történetét nézhetik meg a nagyszínpadon.

Magyar színpadra magyar mûvet Vajon színészeink tudnak-e még ékes magyar nyelven megszólalni, vajon emlékeznek-e még az í-zõ nyelvjárás csodálatos szavaira, vajon ismerik-e még a sajátosan magyar virtust globalizált, mûanyag vilá-

– Szakhmáry felesége, Rhédey Eszter az egyik legszebb színpadi szerep, amely magyar író tollából származik. Számomra azért is nagy öröm, hogy ebben a darabban játszhatok, mert sok-sok évvel ezelõtt – éppen Bodolay Géza rendezésében – már meghívtak Rozika szerepére, amit végül nem én alakítottam – nyilatkozta lapunknak Balogh Erika Jászai-díjas színésznõ. – Az emberi kapcsolatok, az érzelmek állnak Kerényi Imre rendezésének a középpontjában, s mindezt egy festõien gyönyörû színpadkép veszi körül, amely biztosan meglepetést okoz majd a nézõknek. Szakhmáry Zoltánt, a léha dzsent-

Újra színpadon a legkedveltebbek A kopasz énekesnõ, a Liselotte és a május, a Svejk, a derék, valamint A balkáni Kobra a nagy érdeklõdésre való tekintettel idén is szerepel a bérletajánlóban. Mayenburg Lángarc címû mûvének – mely a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem vizsgadarabja –, valamint Tasnádi Finitojának csak az elõpremierjét tartották meg eddig, októbertõl mindkettõt adja a társulat.

Lapajánló: Múzeumõr A múzeumõr hajdan a múzeumigazgatók megnevezése volt, akik egy személyben végezték az õrzést, a gyarapítást és a tudományos munkát. Nagy tudású, elkötelezett polihisztorok tartoztak közéjük, akik éjt nappallá téve dolgoztak eltérõ eszközökkel és körülmények között ugyanazért az eszméért: a magyar muzeológia életben tartásáért. Elkötelezettségüket, sokoldalúságukat példának tekintve alapították meg egykor lapjukat a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum munkatársai.

A Múzeumõr öt éve, 2003 májusában jelent meg elõször, kezdetben félévente. A két ismert országos múzeumi lap – A Magyar Múzeumok és a Múzeumi Hírlevél – mellett egyedülálló kezdeményezés a Bács-Kiskun megyei, hiszen folyóirat szintre emelkedett, múzeumi ismeretterjesztést szolgáló és mú-

riéletbõl elvágyódó birtokost a közelmúltban Jászai Mari-díjjal kitüntetett Kõszegi Ákos alakítja, akinek régi vágya teljesült Kerényi Imre rendezésével. – Fantasztikus hangulatban telnek a próbák, sok szeretetet, támaszt kapunk tõle mi, színészek. Ösztönzõ az az ezer fokos izzás, amivel irányítja a munkát. Móriczot játszani is nagyon izgalmas feladat, mert eddigi pályafutásom során elkerültek a magyar színdarabok, a magyar karakterek, és az ízes magyar beszéd. Szakhmáry Zoltán alakja egy igazi álmodozó, aki szeretné a jövõt látni a szokásaiba süppedt országban, de sem felesége, sem a barátai nem értik meg. Egyetlen reménysugarában, Rozikában is csalódnia kell, így elkerülhetetlen a pusztulása. Nagyon szerethetõ, nagyon magyar ember õ, tele boldogsággal és keserûséggel, kétségekkel és reménnyel. Az elõadás érdekessége az is, hogy Zsiga Pista és cigányzenekara is játszik a színpadon, ami minden bizonnyal elnyeri a nótakedvelõ kecskemétiek tetszését. –bera–

zeumi szervezet által kiadott vidé- berekkel, mindenkivel, aki elköteki lap nincs másik. Hírleveleket lezett értékeink megõrzése iránt. A ugyan több múzeum is készít, de Múzeumõr nem zárkózik helyi faezek kisméretûek és terjedelmûek, lak közé, kitekint a régióba, az orígy mindössze a nyitva tartás rend- szág más vidékeire. Közvetít és bizjére, esetenként rövid esemény- tat: ismerjük meg kincseinket, isközlésre szorítkoznak. Ezzel szem- merjük meg, amit õseink teremtetben a Múzeumõr ma már országo- tek, amit mi adtunk Európa, a világ san is elfogadott: színvonalas, jó kultúrájához. A múzeumi ismeretlapnak tartterjesztés lapják. jának szánA Múzeumõr V. évfolyam 3., – Kezdetektuk, és ezt az õszi számának tartalmából: tõl fogva hírt elvet azóta is adott és ad Múzeumok kapcsolata 8. oldal megtartottuk. ma is a múzeAz ötéves 20. oldal lapnak Kerékpárral múzeumban umi tudomámára nyos munká- Huszka József-emlékkiállítás kikristályosoról, a gyûjte- a Kiskun Múzeumban 27. oldal dott szerkeményekrõl, a zete, tartalma kiállításokról és olvasóköés a különféle rendezvényekrõl – zönsége van. A kezdetben kifejetudtuk meg Bánkiné dr. Molnár Er- zetten kiskunfélegyházi kiadású zsébettõl, a Múzeumõr állandó Múzeumõr egy éve vált megyeivé. szerkesztõjétõl. – Azt szerettük Így, ma már a Kalocsa, Baja, Kiskunvolna, ha élõ, eleven kapcsolatot halas, Kiskunfélegyháza, Kecsketeremtene a múzeumszeretõ em- mét és Szalkszentmárton múzeu-

mait összefogó Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet hivatalos lapjaként negyedévente négyszáz példányban jelenik meg. Szerzõi hivatásszeretetbõl, kérésre írnak. A szerkesztést, korrektúrát, tördelést házon belül oldják meg. Munkájáért senki nem vár honoráriumot. A lapban második megjelenése óta a jól áttekinthetõ rovatrendszere segíti a tájékozódást. A Termés rovatban mindig kisebb tanulmányokat közölnek. A jelentõsebb múzeumi események beszámolói a Visszatekintésben kapnak helyet. Rendezvényeikrõl, kiállításaikról a Programajánló tájékoztat. A Honismereti egyesületekben dolgozók írásai, hírei és felhívásai a legújabb rovatukban kapott helyet. A régió eseményeit gyûjti össze a Kitekintés. A Gyûjtemény - gyûjtés rovatban számolnak be egy-egy gyûjtési felhívásról és az adományokról. Az újság múzeumi kiadványok, könyvek ajánlójával és rövid hírekkel zárul. A hátsó oldalon minden alkalommal a lapszám szerzõit mutatják be. Szász

MAGYAR MÚZSA KULTURÁLIS MELLÉKLETE

S ÁNTHA G YÖRGY

Nyárvégi rapszódia Itt vagyok a ragyogó örökkévalóság tágas hegyormán. A rettentõ ég ebben a pillanatban borult pikkelyes hátával lefelé a világringató Éj vizébe és most szívében lángszigonnyal patyolat hassal fölfordulva áll: iszonyú Cethal. Szememben õrjítõ kékség néma döbbenetje. Eszemben esztelen számok és világok teremtéselõtti álma s a feneketlen múlt ásító tengermoraja: „Meghalsz!” Ni, hogy menekül a kis szúnyog lélekzetem bús örvényébõl, mert nem tud kikötni, szegény, Gulliver-orrom hegyén és tétován tovadunnyog. Száll-száll, muzsikás monoplán, éppen egy feslõ „Monte-Rosa”-felhõ vakító hómezõi fölött. Mintha millió mérföldrõl hallanám, oly finom vékony sugárfonálon ereszkedik le hozzám a dal, mint egy álom és összevissza döng e kristályos édes némaság õszülõ nyarán, az óceáni fény szagos halálgirlandos szõlõlugasai közt. Csönd. Most amott, messze, egy szántó paraszt a hosszú barázda végén mindjárt fölbillenti ekéje szarván a Földet ha háta megett a villanyos, meleg kibontott hajú nap, magát nézvén a végtelen tükörben, önfeledt örömében egy pillanatra engem elfelejt... Jaj!!

MEGJELENIK

HAVONTA

SZERKESZTI: LOVAS DÁNIEL

Lehet még nemzedék? A lakiteleki sátorbontás huszadik év- Illyés Gyula fordulójáról mi is megemlékezünk beszéde a mai lapszámunkban. Mint ahogy a Lezsák Sándorral fiatal írók készült beszélgetésünkbõl kiderül, La- lakiteleki kitelek már egy évtizeddel korábban is találkozóján fontos rendezvény színhelye volt. Lezsák Sándor 1979ben szervezte meg a Fiatal Írók Találkozóját, melyen az akkor színre lépõ írónemzedék szinte teljes létszámban részt vett. A kétnapos tanácskozás kiemelkedõ eseménye volt Illyés Gyula beszéde, melybõl néhány fontos részletet idézünk fel az évforduló kapcsán.

A huszadik századnak a legnagyobb, legfontosabb kérdése valóban a nemzetiségi és a nemzeti kérdés lett. A tizenkilencedik század azzal a gondolattal indult (nagyon helyesen, tele idealizmussal), hogy az anyagi kérdéseknek a megoldása automatikusan meg fogja oldani az úgynevezett felülépítményeknek a kérdését is. Beleértve ebbe minden nemzeti torzsalkodást, és így végül a nemzetiségi kérdéseket is. Ehhez valóban vigasztaló tünetek járultak; az például, hogy Európának egynéhány nagy nemzete csak távolról ismerte már a nemzeti és a nemzetiségi kérdést. A szellemi élet az emberiség közös eszményeit szolgálta, nagy eredményekkel. Valamikor úgy fogalmaztuk meg, hogy például jó hazafias költészete már csak rossz hazájú népeknek van. Angliában, vagy a „jólfejlõdött” nyugati államokban látszólag valóban nem volt a tizenkilencedik században olyan égetõ nemzetiségi vagy nemzeti kérdés, hogy az központi gondja lehetett volna a szellemi életnek. *** Az volt a hit még a huszadik század elején is, nálunk is, hogy a nemzetiségi kérdések merõben a józan ész és a gazdasági kérdések függvényei. Ma, századunk végére viszont kiderült már világszerte, hogy ez a legégetõbb kérdés, ugyancsak meghökkentõ tünetekkel. *** Hogyan definiáljuk végülis magát a nacionalizmus szót? A fogalmat szellemi életünk máig nem fordította le magyarra. Elvi fogalmazás, elvont rendszerezés helyett példabeszéddel élek: történetet mondok. Véletlenül Kecskeméttel függ össze. Ennek a városnak volt vörös kato-

nai parancsnoka Sinkó Ervin, nekem, ha nem is akkori, de késõbb Párizsban igen jó barátom. Magyarul írt, de végül – sok országon és eszmén áthaladva – jugoszláv írónak vallotta magát. Mint ilyen tisztelt meg látogatásával már Pesten, még a Titóra mondott anathéma elõtt. Mint szépíró, az ottani magyar kisebbség egyik egyetemi tanára volt. Vezérelvének tekintette, hogy mint hû internacionalista, a nacionalizmus ellen küzdve elsõsorban az ottani magyar anyanyelvûek netáni nacionalizmusa ellen eleve tábort gyûjtsön; ehhez kérte közremûködésemet, helyeslésemet. Feleletem rövid volt: – Nagyon tetszetõs gondolatot ismételsz azzal, hogy söpörjünk mindnyájan a magunk ajtaja elõtt. De ha a másik ajtó elõl a seprûk felénk söpörnek? Mindig, mindenhol, elsõ helyen a nacionalista túlkapások ellen beszéljünk, úgy leszünk internacionalisták. Ezen csak elvileg különböztünk össze, a barátság változatlan maradt.. Ez volt számomra mégis az egyik okosító alapvizsga: hol, milyen mértékben beszélhetek én a saját ajtóm elõtt is, itthon is világosan, idõszerûen nacionalizmusról.Mert lám, ha én ma, olyan helyzetû magyaroknak mondom, hogy óvakodjanak a nacionalizmustól, akik csak szenvednek a nacionalizmustól, és csak védekeznek annak túlkapásai – túlsöprései – ellen, akkor zavar támad, porfelleg mindenütt. Mert hisz a másik ajtónál levõk abban reménykednek, hogy elhallgatják, sõt tagadják a hibájukat; kettõs érvvel mondják, hogy mi nem vagyunk elmarasztalhatók a nacionalizmusban. Így én nem tudok szót érteni, sem az ellenfeleimmel, sem a világban. Megismétlem a zavar magvát, fõveszélyét: valahányszor Európában én azt hirdetem: magyarok, ne legyetek nacionalisták, ellentmondóim pedig azt, hogy õk ebben nem marasztalhatók el; végzetes nemzetközileg is a por-tornádó. De miként értse meg ekként akár ozorai nagynéném, vagy akármelyik „egyszerû” paraszt vagy munkás, mi a kérdés veleje? Nem nektek kell elmondanom, nincs veszélyesebb, eleve ferdébb helyzet, mintha a tanítvány többet tud, mint a tanító. Nálunk e téren mintha az óvodás többet tudna, mint az egyetemi tanár. Ideje volna ezekben a dolgokban végre elementárisan, jól elemezve: elemi fokon is tisztán látni és szólni. Bahget Iskander felvétele

A KECSKEMÉTI LAPOK

II

Babilon költõi Közvetlenül elõzõ számunk megjelenése után rendeztek irodalmi estet a Nagytemplomban, „Csak egy éjszakára” címmel. Fontosnak tartottuk, hogy egy hónap múltán is felidézzük az emlékezetes rendezvény hangulatát.

A Nagytemplomban már fél hétkor alig lehet helyet találni. Gyûlnek az emberek. Szokatlan ez a tömeg hazánkban irodalmi esteken, amelyek általában azért kezdõdnek el késõbben, mert a szervezõk a folyosón kószáló lézengõk bejövetelében reménykedve húzzák az idõt, hátha mégis betévednének néhányan. Itt azonban más a helyzet. A padsorok zsúfolásig megtelnek, a levegõben izgatott várakozás zsibong, a közönség jobbra-balra nézeget – várja a játszókat. Õszes úr emelkedik föl, hogy köszöntse az érdeklõdõket. Bajzik László kezében egy zöld borostyánágat tart. Nem közönséges növény ez, az est egyik alkotójának, Dsida Jenõnek a sírjáról való a Házsongárdi temetõbõl. Ezzel a palántával mintegy lélekben is megjelenik az elhunyt költõ a kecskemétiek vendégeként azon az esten, ahol többek között az õ versei is hallhatóak lesznek, több más, méltatlanul feledésre ítélt költeménnyel, regény- és novellarészlettel együtt. S már kezdõdik is az elõadás, lassú léptekkel vonul az oltárlépcsõ tetején fölállított színpadra Takaró Mihály irodalomtörténész, aki a kor tanúja szerepében fogja méltatni az est íróit, költõit, s mondja majd az összekötõ, magyarázó mondatokat a színészek játéka alatt. Az elhangzó szövegek az õ válogatásából valók. Aktatáskáját a díszlet-fogas alá helyezi, leül a kis kerek kávéházi asztalhoz, és ezzel már meg is érkezett az elsõ költõ, saját korának igazi tanúja, Gyóni Géza, s az õt tolmácsoló Gados Béla, a Bárka Színházból. A boltozatos templomcsarnok még fenyegetõbbé erõsíti a Gyóni-óda refrénjében felzúgó átkot, a „pártoskodókról”, „szájjal vitézkedõkrõl”, a Magyarország tragédiájából lágy idegenséggel hasznot húzó „üzérkedõkrõl”. És sorra jõnek a többiek, Herczeg Ferenc, Was Albert, Reményik Sándor, Dsida Jenõ, Nyírõ József, Tompa László. A színen Takaró Mihály és Gados Béla mellett megjelenik még Juhász Róza színmûvésznõ a Madách Színházból és Oberfrank Pál, a Vígszínház mûvésze. És közben ragyognak Tompa László lovai, Áron és Imre, a mitikus figurává nõtt székely legények szorítják õket hûségre, jajonganak Wass Albert hegyekbe kapaszkodó nemes fenyõszálai, Reményik Sándor harangjai szólnak, a hazájából elmenekült Áprily Lajos pedig a budai hegyek alján keresgéli elveszített anyaföldje arcának mását. Az elõadás végén orgonaszerûen búgva fölzeng Dsida Jenõ magyar zsoltára, a Psalmus Hungaricus, Oberfrank Pál elõadásában. Harsognak az igék, zeng a templomhajó, a közönség egyetlen mozdulás, egyetlen pisszenés nélkül, lenyûgözve hallgatja végig a hosszú szöveget, a hazaszeretetnek ezt a felejthetetlenül, szívbe markolóan szép mementóját. Amikor a mûvész elhallgat, és az utolsó felkiáltás visszhangjai is elenyésznek a boltívek alatt, hosszú másodpercekig dermedt csönd van. Azután egy emberként áll föl a közönség, és csaknem negyedórás vastapssal ünnepli az elõadókat, akik a gyászos emlékû december 5-ei népszavazás után ezzel az elõadással járják az országot, és áldozatos lélekkel gyûjtik a jobb érzésû embereket a mûvelõdési házakba, templomokba, iskolákba, hogy legalább hetven percig lélekben összekapaszkodhassanak. GLP

MAGYAR MÚZSA


Közel a kés Az utóbbi idõben gyakran emelem le a könyvespolcról Galgóczi Erzsébet elbeszélés-kötetét. „Közel a kés” – olvasom a címlapon. Milyen találó cím! Milyen közel a kés ebben a mai magyar világban! Szinte minden nap olvasunk, hallunk errõl a késrõl. Legtöbbször csak egy hír az újságban. Valaki meghalt, valaki ölt. Szenzáció. A hírek mögött egy-egy novella, egy-egy kisregény sejlik fel. Egy-egy filmdráma. Galgóczi Erzsébet már nem él: másnak, másoknak kellene megírniuk ezeket a mûveket. Mert villan a kés, például a falusi buszmegállóban. Egy asszony véresen a földre bukik. A halott asszonyra borulva férfi zokog. A gyilkos. A volt férj. „Megölte a feleségét” – tudósít aztán a megyei lap. A középkorú férfi leszállt a buszmegállóban, és meglátta az elvált feleségét. Több mint huszonöt évet éltek együtt, családi házat építettek, fölneveltek két gyermeket. Aztán az asszony váratlanul beadta a válópert: „Új életet akarok kezdeni!” A volt férj a buszmegállóban odalépett a volt feleségéhez. Másfél éve nem találkoztak. A bírósági döntés szerint neki kellett elmennie otthonról. – Vegyél vissza! – kérte az asszonyt. – Vegyetek vissza! A válasz vállrándítás. – Hiányzol! Hiányoznak a gyerekek! – Nekünk nem hiányzol! – Ez az utolsó szavad? – A legutolsó! Villant a kés. Tíz centiméteres zsebkés. Lassan hozzászokunk a szörnyûségekhez. Vér, erõszak, halál. Felmászott egy férfi a magasfeszültségû távvezeték oszlopára, megragadta a villanydrótot. Mindkét karja leégett, a földre zuhant. Életben maradt. Karok nélküli emberi törzsként vegetál. Szerelmi bánat áldozata. Másvalaki hasonlóképp járt. Õ azonban nem öngyilkosságra készült. Vezetéket akart lopni. Éhes volt otthon a család. Egy alföldi tanyán évekig disznóólban lakott egy

asszony, akit a gazda rabszolgaként dolgoztatott. Éjszakára vaslánccal lelakatolta, nehogy megszökjön. Egy másik tanyán két férfi sírt ásatott egykori cimborájukkal, nyakig földbe temették a szerencsétlent. Tartozott nekik, és nem tudott fizetni. Ercsi mellett, a határban három juhász bunkósbottal agyonvert egy elkóborolt hajléktalant. Valahogy úgy, mint Móricz Zsigmond barbárjai. Sokkoló hírek, és csak jönnek, tárulkoznak elénk. Mintha futószalagon gyártódnának a tragédiák. Az apa elvágja kétéves kislánya torkát. A fiú vasvillával leszúrja az apját. Egy anya – már nem akarunk hinni a kinyomtatott betûknek – ikreket szül, és a csecsemõktõl úgy próbál szabadulni, hogy mikrosütõbe teszi õket. Mi törik el – és miért – a legérzékenyebb mûszerben: az emberi lélekben? Milyen indulatok rántják le az embert az élet mély örvényébe? Hiányzik a felelet. Megelégszünk ennyivel: bûnügyi hírek mindig voltak, mióta újságok jelennek meg. „Leszúrta a buszmegállóban a feleségét.” Újsághír. A drámát azonban már nem éljük át: a halott asszonyra rogyó férfi felvágta az ereit. Úgy találtak rájuk, vérbe fagyva, a férfi ölelte a halott asszonyt. Úgy, mint régen, negyed századon át, amikor szerették egymást. Amikor a kicsinyek elsõ szavainak örvendeztek. Amikor a házukat építették, amikor a gyermekeik ballagásán könnyeztek. Aztán hirtelen elragadta õket az örvény. Találkoztak még egyszer – a halálban. De ez már nem szenzáció. Errõl már nem írnak az újságok. És másnap, és a következõ héten: megint „közel a kés.”

Hegedűk Csernus Tibor festménye

MAGYAR MÚZSA


K ODÁLY Z OLTÁN

GONDOLATAI

1915- BÕL

–

III

I TTZÉS M IHÁLY

KÖZVETÍTÉSÉBEN

Kallódó emberek – friss életerõ övék, a földesúr nem ad kenyeret, az otthon maradt kevés birtokos paraszt meg munkaerõ hiányában és tudatlansága miatt, a magáét is csak rosszul mûvelheti!” Ezután megállapítja, hogy „oly kevés a magyar, hogy minden egynek joga van annyi földhöz, amennyi õt eltartja[…]” De Magyarország földje négyszer annyinak is elegendõ lenne úgy, hogy „bõven maradna még a nemzetiségeknek is”.

„Eleinte csak az elveszett régi dallamokat kerestük. De látva a falu népét, az ott kallódó sok tehetséget és friss életerõt, feltetszett elõttünk egy a népbõl újjászületett, mûvelt Magyarország képe. Ennek megvalósítására rászántuk életünket.”

Így vallott Kodály Zoltán barátjáról, harcostársáról szólva 1955-ben, Bartók Béla halálának tizedik évfordulóján. Mit olvashatunk ki e tömören fogalmazott mondatokból? Olyasmit, ami akár egy nagy formátumú államférfi, vagy egy széleskörû társadalmi mozgalom kultúraépítõ programjának az alapja, illetve summázata lehetne.

Talán még nem késõ

A nép bajaival nem törõdnek Számos bizonyítéka van annak, hogy Kodály messzire túllátott a zenei mûveltség önmagában is komplex, az egész népet, nemzetet érintõ, de tágabb összefüggésben mégis csak részletnek számító kérdésén. Íme egy példa az 1910-es évek közepérõl. Prózában, mégis az Adyéhoz fogható költõi szenvedéllyel – a föld népe iránt aggódó szeretettel, az urak felé kemény bírálattal – szól a kor égetõ kérdéseirõl. Már mélyen benne az elsõ világháború bugyrában vázolt fel a folklorista zeneszerzõ egy Tisza Istvánnak szánt levelet. Így kezdõdik ez az ismeretlen ok miatt végül el nem küldött levél: „Nagy örömért akar köszönetet mondani Miniszter Úrnak valaki, aki sokat forgott falun mint nem érde-

Kodály Zoltán

kelt szemlélõ, és sok olyat látott, amit a falun lakók, urak és parasztok rendesen nem látnak, s mint jó magyarnak, a lelke sajgott bele, amit látott.” Ezután egyetértõleg hivatkozik Tisza egy beszédére, amelyben egyebek mellett a földesurakat otthonlakásra és a néppel való törõdésre szólította fel. „Mennyi töménytelen baj oka egyedül az, hogy az urak a nép bajaival nem törõdnek, s azokat nem is ismerik. […] ritka helyen van már a föld régi birtokos kezén, s a parasztság õsibb ottlakónak tudja magát: a földesurat többnyire betolakodott idegen ellenségnek nézi, aki az õ szabad lélegzetét nyomja el, sõt egyszerûen a jóllakását teszi lehetetlenné.” Évtizednyi falujárás, népdalgyûjtés után igen reálisan látta az akkori társadalmi viszonyokat, pontosabban: hite szerint optimistán, tapasztalata szerint pesszimistán. „[…] hogy századok múlva is lesz Magyarország, az 9/10 részben a parasztságnak köszönhetõ” – írta. Mégpedig annak ellenére, hogy „nem lehet elég sötéten festeni az alkoholizmus pusztítását nemcsak a székelyeknél, hanem a palócoknál, az Alföldön, a dunántúliaknál és mindenütt.”

Kevés a magyar

Kodály megszegi a közös kenyeret a kecskeméti zene− tanárok körében, a zeneiskola avatását követő baráti vacsorán. (Reismann−fotó)

A miniszterelnök véleményével ellentétben úgy vélte, hogy „nem a székely expanzió az, amely széthordja az erdélyi népet”, hanem „csakis a nyomorúság teszi.” Rámutatott arra is, hogy a felvidéki magyarok is – akárcsak szlovák szomszédaik – elvándorolnak munkát keresni a nyári hónapokban. Dunántúli és egyéb nagybirtokokra mennek summásnak, mert „egyszerûen nincs mit enniök, ha otthon maradnak.” A bajok gyökerének feltárásában szociológusi körültekintéssel megy tovább: „föld volna, de az nem az

Nyomatékul még hozzátette: „Ma a népnek egyetlen barátja nincs: mindenkitõl elhagyatva süllyed a biztos pusztulásba. Megrontóit az urakban tudja. Dózsa-lázadás azért már nem lesz, arra nincs már ereje, ha kedve volna is. De vége az országnak, ha gyökerét el hagyják sorvadni.” Úgy érezte: „talán még nem késõ”, s a megoldás fellelését a politikusok kezébe tette: „Nagyméltóságod sokat tehetne”… az egyre elhatalmasodó háborús gond azonban erõsebb volt, sürgetõbb feladatokat rótt az ország vezetõire, a tragikus véget ért Tisza Istvánra is. A világégés a távolba lökte a társadalmi bajok megoldását… Döbbenetes, hogy a harmincas évei közepén

Kodály−mű is elhangzott a Katona Társaság felolvasó ülésén, 1940−ben.

járó ifjú zeneszerzõ, az érzékeny hangú én-dalok lírikusa, az „arisztokratikus” kamarazenemûvek alkotója a nemzetféltésnek milyen mélyrõl fakadó indulatával mutatott rá a bajokra. De – amint egy másik hátrahagyott feljegyzésében olvashatjuk – valóban nem adta fel (élete végéig sem!) a reményt: „Mi láttuk a népet közelbõl, innen az optimizmus. Adyt elborította romlott fajának mérge, ezért nem tudott hirdetni mást, csak pusztulást. Mi tudjuk, van még megújhodás.. […] Pusztul a család, de él a faj. Hull a levél, de minden tavasszal kihajt, míg csak élet van a fában.” Vajon ma mit mondana, milyen „el-nem küldött levelet” írna Kodály Zoltán?

MAGYAR MÚZSA

IV M AROSVÁSÁRHELYI


LEVELEK

Thália új ruhája Lassan, komótosan, nehézkesen, de készül. Mint mindig mostanság, ezúttal is a színházi világra jellemzõ, krónikus pénzhiány okozza a késedelmeket. Hónapok óta felújítási és korszerûsítési munkálatok zajlanak a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, s a jelek szerint még hosszú ideig tart a mûvészi tevékenységet zavaró felfordulás, mégis kétségtelen, hogy a város kulturális életének fókuszában most is a színházi évadkezdés áll.

Így van ez ilyenkor, õsz elején már 1946 óta, amikor a marosvásárhelyiek régi vágyát teljesítve megvalósult a helyi színjátszás intézményesítésére irányuló évszázados törekvés, és létrejött a késõbbi legendás Székely Színház. Az a nagyszerû „aranycsapat”, amelynek nehezen megismételhetõ teljesítménye azóta is mérce az éppen hivatásukat teljesítõ, mindenkori utódoknak: e szép hivatást vállaló mai folytatóknak, a Tompa Miklós Társulat tagjainak is. Érthetõ, hogy ennek jegyében az elmúlt játékszezon csúcsprodukciójával nyitották a 2007-2008-as idényt, sorrendben a hatvankettediket.

di siker, a Yorick Stúdióval közös produkció, az Alvajáró románc szereplõjeként is joggal hívta fel magára a figyelmet. Ezzel különben már azt is jeleztem, hogy az államilag fenntartott Nemzeti Színház mellett az utóbbi idõben életképesen és színvonalasan mutat fel alternatívát a városban magánvállalkozásként mûködõ együttes is, amely a színmûvészeti egyetem Stúdió Színháza és az Ariel Ifjúsági és Gyermek Színház állandó évadját kiegészítve, kamara és kísérleti jellegével megtalálta a maga helyét a vásárhelyi színi kínálat amúgy is színes palettáján. De ne kalandozzunk el, térjünk vissza Thália városunkbeli valóságos és jelképes új ruhájához. Az annak idején mûépítészeti díjnyertes épület, amely köré egész teret alakítottak ki, felfrissítve a fõtér arculatát, 1973-as avatása óta kívül, belül megkopott, ugyancsak ráfér a modernizálás. Persze a jobbító változásokat kellõ türelemmel ki kell várni, de addig is megújulásra lehet számítani a társulat mûvészi munkájában is. Mindenekelõtt azért, mert a nyáron zárult évad végétõl új mûvészeti vezetõ irányítja a tevékenységet. A fiatalabb rendezõnemzedék elismert kép-

A felújításra váró színház belső tere fotón még jól mutat, de a valóságban igencsak megkopott

Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnõ drámájának többszörös fesztiváldíjas elõadásával léptek ismét közönség elé. A párizsi Alexandre Colpacci rendezte vásárhelyi színpadi változat a romániai magyar színházak tavaszi, gyergyószentmiklósi kollokviumán és a határon túli társulatok kisvárdai fesztiválján is elnyerte a zsûri, illetve a nézõk elismerését. A címszereplõ Nagy Dorottya pedig megkapta a legjobb színésznõnek kijáró kitüntetést. És díj illette Szabadi Nóra alakítását is, aki egy másik elõzõ éva-

viselõje, Kövesdy István nyerte el versenyvizsgán a hosszabb ideje betöltetlen, illetve a gazdasági igazgató szerepe mellett ezt a feladatot is felvállaló Kárp György színmûvész által eddig betöltött tisztséget. Nyilván az újonnan érkezett aligazgató bizonyítani akar, minél sikeresebben szeretné valóra váltani újító elképzeléseit. Ezután derül majd ki, hogy az építkezések, átrendezések dacára ez mennyire sikerül neki. A meghirdetett mûsorterv ígéretes. Kiegyensúlyozottnak tûnik a darabválasztás, a helyi és ven-

Az archív fotón Csorba András és Szabó Duci, az Állami Székely Színház művészei a Nem magánügy című darab előadásán

dégrendezõk neve is jól cseng, s a színtársulat, noha nem jött és nem távozott el senki, alkalmas a kiválasztott színmûvek igényes tolmácsolására. Már zajlanak A harmadik, a III. Richard Shakespeare dráma nyomán született színmû bemutatójának elõkészületei. A bukaresti Metropolis Színházzal közös produkciót a román színházi berkekben jól ismert Andreea Vulpe rendezi. Javában dolgozik kipróbált gárdájával Alexandre Colpacci is. A Szeget szeggel Shakespeare-mûvet viszik színre. A továbbiakban Schimmelpfennig Push up 1-3 címû darabja kel életre a frissen végzett Harsányi Zsolt rendezésében. A társulatvezetõ komédiát szólaltat meg, Labiche Olasz szalmakalapját, Goldoni Legyezõjét a magyarországi Kiss Csaba rendezésében láthatjuk. Különlegességnek tekinthetõ, hogy végre megelevenedhet a vásárhelyi színpadon a város évekkel ezelõtt elhunyt jeles írója, Székely János nagy formátumú drámája, a Caligula helytartója. A színház sokfele rendezõ munkatársa, Kincses Elemér álmodja színpadra. Két fiatal is rendez ebben a szezonban, Király István mesejátékot, Patkó Éva egy érdekes darabot, Akunyin Sirály címû mûvét, amely a népszerû Csehov darab egyfajta folytatása. Az utóbbi elõadás dramaturgja Láng Zsolt lesz. Biztató, hogy Székely János és az egy éve eltávozott Sütõ András után az ifjabb vásárhelyi írók is bekerültek Thália vonzásába. Láng Zsolt már pár színmûvel letette a garast, nem lenne különösebb meglepetés, ha kiderülne, hogy Kovács András Ferenc is színmûírásra adta a fejét. És mások is próbálkoznak, Kincses Elemér régóta, Király Kinga Júlia újabban . Ez a magyar dráma napján, szeptember 21-én szervezett kerekasztal-beszélgetésen is felmerült, ahol a marosvásárhelyi tollforgatók, színházi szakemberek a kortárs magyar dráma helyzetérõl folytattak eleven eszmecserét. Merem remélni, hogy lesz alkalmam helyi szerzõk újabb drámáinak õsbemutatóiról is tájékoztatnom a kedves kecskeméti olvasótábort. Nagy Miklós Kund


MAGYAR MÚZSA

V

A kiközösített festõfejedelem Néhány napja érkezett a szomorú hír – Juhász Ferenc, a költõ-barát hozta –, hogy párizsi lakásán, 80 éves korában elhunyt Csernus Tibor festõmûvész. Jellemzõ a mai magyar szellemi élet torz állapotára, mennyire kevesen tudják, ki is volt õ. A szélesebb közönség Csernus Tibor (1927−2007) még a nevét sem igen ismeri. Ezért szinte szentségtörésnek tûnik leírni: a magyar festészet egyik legjelentõsebb alkotója távozott körünkbõl.

Munkácsy, Rippl-Rónai, Czóbel – festészetünk legnagyobb alakjait kell megemlítenünk, ha párhuzamokat keresünk jellemzésére. Mindannyian a kultúra fõvárosában, Párizsban találtak rá arra a közegre, melyben mûvészetük kibontakozhatott. Közülük is leginkább Munkácsyval rokonítható Csernus Tibor pályafutása. Közös bennük az is, hogy jó ideig mindkettõjükkel lekezelõen bánt a hangadó magyar kurzus-értelmiség. Még azt is a terhére rótták, hogy saját korában és késõbb is mindig népszerû volt a közönség körében. Csernus képeiért is versengtek a legnagyobb gyûjtemények kurátorai, s a kiállításokon is rendre közönségsikert aratott. Nem érdemtelenül, mert Csernus Tibor – nagy

Saul leesik a lóról • Csernus Tibor festménye 1990−ből

19. századi elõdjéhez hasonlóan – Isten-adta festõtehetség volt. Még szinte le sem diplomázott a Képzõmûvészeti Fõiskolán, amikor 1952-ben Bernáth Aurél tanítványaként megkapta a rangos állami kitüntetést, a Munkácsy-díjat. Pedig esze-ágában sem volt, hogy beálljon a szocreál piktorok sorába. Az 1950-es évek második felében néhány barátjával egy ugyancsak polgári stílusirány – a szürnaturalizmus – kidolgozásával kísérletezett. Párizsban 1957-58-ban járt elõször, és szívélyes fogadtatásától annyira megijedt a magyar kultúrpolitika, hogy évekig nem engedték külföldre. Amikor végre 1964-ben útlevelet kapott, akkor viszont a franciák nem engedték haza. Maga is érezte, hogy mennie kell. Egy interjúban így beszélt errõl: – A Saint-Tropez-képem viszontagságai után én már nem nagyon vehettem részt tárlatokon. Fanyalgás, hallgatás vette körül mûködésemet. Hivatalos megbízásokat nem kaptam, leginkább könyvillusztrálásból éltem. Grafikus barátaim átpasszolták nekem a rájuk osztott munkák egy részét, amiért máig hálás vagyok… Büntetése az emigrálásért a teljes itthoni elhallgatás lett. Évtizedekig még a nevét sem illett nyilvános fõrumokon megemlíteni, a hazai potentátok egyszerûen kiközösítették. Így azután a külföldön sikert sikerre halmozó mûvész elsõ gyûjteményes kiállítása 1989-ben – hatvanegy évesen – nyílhatott meg Magyarországon. Ez a bemutatkozás és Hogarth-sorozatának 1998-as kiállítása a Mûcsarnokban valóságos földrengést okozott a hazai mûkritikai és mûvészeti életben. Az elvakult itthoni ítészeknek ugyanis azzal kellett szembesülniük, hogy létezik másfajta festészet is, mint az egyedül üdvözítõnek kikiáltott, baloldali gyökerû avantgárd. A mûvészek egy része pedig hatalmas megerõsítést kapott, hogy szabad másképpen festeni, mint amit itthon megpróbálnak elõírni számukra. A közönség pedig tódult és egyik ámulatból a másikba esett. Valódi szenzáció volt a mûértõ és a laikusok számára a látvány, hogy Csernus hatalmas vásznain elvont, geometrikus formák, absztrakt motívumok helyett eleven, hús-vér alakok kavarognak, gyakran pedig aprólékosan kidolgozott, fotorealisztikus pontosságú életképeket, csendéleteket fest. Csupa olyasmit, ami ellentmond az évtizedeken

át a magyar közvéleménybe sulykolt – a lényeget tekintve egyébként gondosan kiherélt – modernség-eszménynek. Persze, hogy ellentmond! Hisz Csernus az európai kultúra olyan rétegeibõl merített inspirációt, melyeknek nálunk – pökhendi tudatlanságunk folytán – nincs becsülete. Festõi eszményképe az itáli-

Csernus Tibor tanulmánya 1989−ből

ai barokk festõ, Caravaggio volt. Nagyívû festménysorozatát az angol Hogarth A szajha útja címû mûve ihlette. Rajzai a francia Degas hatását mutatják. Mûvészetére – Munkácsyhoz hasonlóan – nem a mindenáron való újítás gesztusa a jellemzõ. Csernus konzervatív mûvész abban az értelemben, hogy brilliáns technikájú, klasszikus stílusú képeinek forrása a megértett és feldolgozott festõi hagyomány. Azzal az igénnyel festette képeit, hogy mit szólna hozzájuk – ha látná –, Veronese vagy Tiziano. – A régiek számonkérése, igen, ez kötelezõ! – mondta egy interjúban. Mûvészete mélyen a múltban gyökerezik, mégis abszolút „korszerû”. Mélyen foglalkoztatta a kérdés, hogyan folytatható a festészet – az avantgárd permanens forradalmainak zsákutcái után – a posztmodern korszakban. Válasza erre egy teljesen egyéni, skatulyákba nem gyömöszölhetõ festõi világ lett. Valódi mûvészet, egyszeri és megismételhetetlen. Megérinti és elgondolkodtatja a nézõt. Feledhetetlen. *** Ha mégis megpróbáljuk besorolni valahová, nyugodt lélekkel mondhatjuk: korunk egyik legjelentõsebb figurális festõje volt. A magyar festészet világhírû képviselõje külföldön, aki egyszer talán hazaérkezik. Mi, itt Kecskeméten legalább annak örüljünk, hogy van Csernus-mûvünk. Egy korai, kerámiába álmodott faliképe látható az Aranyhomok-szálloda elsõ emeleti pihenõjének falán. Becsüljük meg – és õrizzük méltó helyen emlékezetünkben alkotóját, Csernus Tibort, aki egy hete immár a montmartre-i temetõben nyugszik Degas és a többi festõfejedelem társaságában. Lovas Dániel

MAGYAR MÚZSA

VI


A KECSKEMÉTI MOZIZÁS HÕSKORÁBÓL

A hangosfilm – alkalom a bosszankodásra Augusztusi számunkban a kecskeméti mozizás kezdeteirõl írtunk, ezúttal a hangosfilm eleinte igencsak botladozó megjelenését mutatjuk korabeli tudósítások alapján. A Kecskeméti Lapok 1930. november 16-án adott hírt elõször arról, hogy átalakítják, és alkalmassá teszik a mozit hangosfilmek vetítésére. A hírekbõl a megvalósítás menete és módja nyomon követhetõ, így a nem mindennapi esemény legfontosabb mozzanatait rekonstruálhatjuk.

A készülék, amelyet beszereltek 22 ezer pengõbe került. Komoly összeget költöttek az új gépház felépítésére. A moziterem akusztikája nem felelt meg az új kívánalmaknak. Az átalakítás tetemes kiadással járt, mivel a célra alkalmassá tétel bonyolult és hoszszadalmas munkát igényelt. Új, hangot áteresztõ vetítõvásznat kellett beépíteni, mert a két hatalmas hangszóró a vászon mögött nyert elhelyezést. Az áttérés költségét teljes egészében az engedélyes, ifj. Ecker József viselte, s a berendezés a város tulajdonába ment át. Kecskeméten 1930. december 6-án tartotta megnyitó elõadását a Hangos Mozi.

Hol a közönség? A hangosfilm kecskeméti bevezetésérõl a helyi lap elsõ ízben az 1930-as karácsonyi számában közölt értékelést, és megállapítását így kezdte: „…eddig csak nagy Al Jolson filmje, a ››Singing fool‹‹ bizonyult anyagilag sikeresnek, pedig ez a film sokba, 1000 pengõjébe került a mozi igazgatóságnak.” Az addig bemutatott hangosfilmet is csak anyagi, bevételi szempontból minõsítette a cikk írója. A ››Submarine‹‹, a tengerészetnek és az örök barátságnak emléket állító, nagy hatású filmet is azok közé sorolta a szerzõ, amelyek nem hoztak akkora kaszszasikert, mint az elõtte játszott, Al Jolson filmje. Greta Garbo ››Csók‹‹ címû produkciójáról, pedig így írt: „… szomorú csalódást okozott az igazgatóságnak és a jegypénztárnak, noha Greta Garbo teljesítménye jóval többet érdemelt volna.” Anyagilag tekintve alig hozott többet a ››Ha a császár visszatér‹‹ 10 felvonásos monumentális dráma, bevétele éppen, hogy fedezte a kiadásokat. Nem mutatott kedvezõbb képet a hat hónappal késõbbi számvetés sem. A Kecskeméti Lapok a Kertmozi megnyitása kapcsán 1931. június 6-án írt cikkében kinyilvánította, hogy „A hangos filmre való áttérés nem eredményezte azt a közönségsikert, amit a mozi igazgatósága várt. A kisebb fellendülés után a legutolsó napokban ismét részvétlenség mutatkozott a mozi mûsora iránt.” Az érdeklõdés emelkedését a megnyíló nagy Kertmozitól remélték. Jöttek is sikert eredményezõ filmek, közéjük tartozott ››Az én fiam‹‹ 9 felvonásos hangos dráma. Emil Jannings megrázó alakítása a bemutató elõadásra zsúfolt, pótszékes nézõteret vonzott, 1931. július 11-én az esti elõadásra 826-an váltottak jegyet. Ám az ilyen kiugróan magas érdeklõdést keltõ elõadások nem ismétlõdtek gyakran. Az igazgatóság 1931. december 30-án a látogatói szám maximálására helyár leszállítást jelentett be. A legalacsonyabb helyárat 20 fillérre mérsékelte, és a legdrágább belépõdíj sem haladta meg az 1 pengõt. A hangosfilm kétségtelenül szenzációként hatott, de gyõzelmérõl

Kecskeméten még nem lehet beszélni. A városban vetített hangos produkciók legtöbbje lemezes alkotás, hiszen a Magyarországon forgalmazott mûvek túlnyomó része lemezre vett hanggal készült. Az ebbõl eredõ szinkron problémákról már szóltunk. Mûszaki hiba miatt elõadás nem maradt el. 1931-ben mindössze egyszer esett meg, hogy hang nélkül vetítették az egyik filmet, de a hibát gyorsan elhárították. Az viszont tény, hogy az indulást követõen adódtak a technikai felszereltség terén pótolni valók. Például a Kertmozi olyan gépet kapott, amely nem volt alkalmas a folyamatos vetítésre, valamenynyi felvonás után szünetet kellett tartani.

A néma tetszett A hangos filmgyártás sem jutott még túl az útkeresés idõszakán, vita folyt arról, hogy milyen legyen a hangosfilm (zenés, párbeszédes, külsõ zajokat visszaadó stb.). Kecskeméten is elõfordultak esetek, amikor a nézõk körében az összehasonlítás során a némafilm javára billent a mérleg. 1931. február 15én közölte a Kecskeméti Lapok: „Ismét néma és hangosfilm volt mûsoron a moziban, és a közönségnek újból a némafilm tetszett jobban, azért mert a hangosfilm, mint magyar film, a kezdetén mozog, és alig nyújt másra alkalmat a bosszankodásnál. Csodáljuk, hogy a magyar filmgyártás nem veszi észre az alapvetõ hibákat, azt, hogy nem minden színpadi színész arca és hangja alkalmas a hangosfilmhez. A rendezés is kritikán aluli.” Nos, mirõl is van szó? 1931. február 13-án szerepelt a Hangos Mozi mûsorán ( 1930. december 6ától ezen a néven hirdette mûsorát a Városi Mozi) a ››Kacagó asszony‹‹ (Nevetõ asszony) és ››A Tarnopol 1914.‹‹ címû világháború idejébõl való német filmdráma. Az összehasonlítás tárgya ez a két film. A bírálat a magyar produkciót érintette, és a kecskeméti

kritikus a fején találta a szöget. Castighone Henrik 1941-ben kiadott Filmlexikona is sikertelennek nevezte annak a magyar filmexpedíciónak a próbálkozását, amely két film, s közöttük a ››Nevetõ asszony‹‹ megalkotására Párizsba utazott. A kecskeméti mozi igazgatóság sokat tett a hangosfilm népszerûsítéséért. Reklámja és filmismertetése szakszerû volt, errõl bárki meggyõzõdhet, ha a korabeli helyi lapokat átnézi. Több volt, mint propagandavetítés az a hangosfilm bemutató, amelyrõl 1930. december 16-án számolt meg a Kecskeméti Lapok. Megjelentek az eseményen a sajtó képviselõi, az intézmények és iskolák vezetõi, képviselõk, papok, hivatali méltóságok, közöttük Fáy István fõispán és Zimay Károly polgármester. Az esemény lényegét az újságíró így foglalta össze: „Amint ismeretes, a város a hangosfilm bevezetése ellenében némileg enyhítette a mozi szerzõdésének egyes feltételeit, és a meghívott közönség elõtt tartott elõadás voltaképpen a törvényhatóság és a város vezetõi elõtt kívánta bizonyítani, hogy a hangosfilmre való áttérés és berendezés kulturális gyarapodást jelent.”

Az elsõ filmoperett Érdekes filmet kaptak a kecskeméti mozibarátok 1931. január1-jén, újév napján, „az elsõ 100%os magyarul beszélõ”, hangos filmkabarét ››Nevetõ Budapest‹‹ címmel. Magánszámok és egyfelvonásosok keretében a fõváros népszerû mûvészei szerepeltek benne, közöttük Péczhy Erzsi, Honthy Hanna, Góth Sándor, Salamon Béla, Lábas Juci, Pethes Sándor. A film itten megemlítését nem pusztán az indokolja, hogy a kecskeméti közönség elsõk között hallhatta „vászonról” az ismert nagy mûvészek hangját, hanem azért is, mert ez a darab is része annak az útkeresõ küzdelemnek, amely a tökéletes magyar hangosfilm megteremtéséért folyt a legkorábbi idõszakban, 1930-ban. A mozi vezetõsége tudta, hogy a város közönsége rajong az operett filmekért. Kedvelték azokat az attrakciókat, amelyekben a tartalom bájos könnyedségéhez pazar kiállítás és a szereplõk pompás játéka párosult. El is követett az igazgatóság mindent, hogy ilyenek minél sûrûbben kerüljenek vászonra. 1931. január 10-én írta a Kecskeméti Lapok: „Tegnap mutatta be a mozi az elsõ hangos filmoperettet, vagyis az olyan beszélõ filmet, amelyben minden egyes szó és a legkisebb zörej is hallható. A ››Mese a benzinkútról‹‹ címû német film, ezért a közönség legnagyobb része a beszédet is élvezni tudta, a film tehát tökéletes illúziót keltett.” Az elsõ, Kecskeméten bemutatott hangos filmoperett sikert aratott, már

2007. szeptember 27. azért is, mert a kiváló mûvészek tolmácsolta énekszámok a városban a közismertek közé tartoztak – derül ki a filmbemutatóról írt beszámolóból. Kecskeméten is hódított Maurice Chevalier hangosfilmje, ››A királynõ férje‹‹, amely a mozilátogatók osztatlan tetszésével találkozott. A helyi kritikus a mûvész nagyszerû-ének és táncszámait értékelve a látott filmoperettek legjobbjai közé sorolta Párizs kedvencének filmjét. Feltûnõen nagy betûkkel hirdette a Hangos Mozi a ››Harold Lloyd bajban‹‹ címû attrakciót, amelyet így határozott meg: „Beszélõ, zenélõ, csevegõ, fecsegõ, nevettetõ, izgalmat keltõ burleszk 12 felvonásban.” A darabot ismertetve a helyi lapban hosszú írást találunk, amely azt bizonygatja, hogy a burleszk milyen sokat kapott a hangos változatra való átállással megújulásához, különösen, ha elõnyösen ki tudja használni a helyzet nyújtotta elõnyöket: „Harold Lloyd a mozilátogatók kedvence élt az alkalommal. Legújabb, már meghangosított filmjében nem hoz többet, de nem is kevesebbet, mint a régiekben. A néhány szót, ügyesen alkalmazott zörejt, a simuló zenét azonban nagyszerûen tudja célja, a kacagtatás szolgálatába állítani. Ezért van, hogy a tegnap látott filmjét, mint újszerût és legjobbat fogadta a közönség.” A Hangos Mozi 1931. május 7-én érdekes mûsorral állt elõ Miki egér és társai hat hangos filmjébõl elõállított elõadás szenzációként hatott. „Olyan történt, amit csak mozi nyújthat: gyermek és felnõtt együtt kacagott, együtt szórakozott” – írta a helyi újság Walt Disney hangos rajzfilmjeinek bemutatását követõen.

Gyõz a hangos híradó 1931-ben megtörtént a Hunnia filmgyár átalakítása és megnyílt az elsõ hangosfilm-mûterem. Az elsõ film, amelyet a Hunniában készítettek, Bonyi Adorján A Kék bálvány címû története volt. A Lázár Lajos rendezte filmet a Hangos Mozi 1931. november 24én mutatta be, és a Kecskeméti Lapok 1931. november 25-i írása e sorokkal kezdõdik: „A mozijáró közönség nem valami nagy elismeréssel volt eddig a magyar filmgyártás iránt, a rosszalló vélemények azonban tegnap egy csapásra megváltoztak. A legújabb magyar film, ››A Kék bálvány‹‹ már mindenben versenyképes a külföldi filmtermékekkel.” Dicsérte a szerzõ a könnyed mese gördülékenységét, a rendezését, a tiszta és érthetõ hangvisszaadást, a szereplõk játékát, s végül idézi a közönség elismerõ véleményét. Nem mindennapos eseményként mutatták be Kecskeméten a Magyar Filmhíradó 400-as számú hangos híradóját. Több újságcikk is foglalkozott az elsõ magyar hangos híradóval. Elõre tudatták a közönséggel, hogy a híradóban bevezetõt mond Kiss Ferenc színmûvész, s a legújabb eseményeken kívül látható benne a botránnyal végzõdött magyarosztrák válogatott futballmérkõzés is. A híradót a Rákóczi-induló zárja be. A Kecskeméti Lapok 1931. október 22-én arról számolt be, hogy ”A mozi igazgatósága az elsõ magyar hangos híradót valamennyi vidéki várost megelõzve Kecskemétre hozta. Az elsõ kísérletet, amely azonban már magán viseli a tökéletesség minden jegyét, igen szívesen fogadta a közönség.” (RÉSZLET GILA JÁNOS. BÁCS-KISKUN MEGYE MOZITÖRTÉNETE 1899-TÕL 1990-IG CÍMÛ, ELÕKÉSZÜLETBEN LÉVÕ KÖNYVÉBÕL)

MAGYAR MÚZSA

VII III. Mikor a sakál megálmodja hogy fölzabálja az õzgidát hatvan pulzáló kígyótorok angyalt röpít a falon át.

TURAI LAURA

Nápolyi canzonetták I, Polip volt ebédre nem moccant nyolc ostora ó, két kar is elég, csak az a kettõ, hova… hatot belõle lenyeltem s mostmár õ öl-el bent engem.

IV. Dacolva fehér szembeszéllel holt delfin álmát megragadtam most sirályszárnyon táncol s borzong tengerillatú hajamban

II. Fényes kis kéz késeket dobál ezredmásodpercre pontosan. Ablakomban vörös mikulásvirág (én vagyok az), ó, lásd Nagy Ég, hogyan!

V. Szememben nimfák kacagása itt kávéízû a parancs hûs szellõ fogad minden sarkon s kezembe hull a vérnarancs.

O KTÓBERBEN

A

N AGYTEMPLOMBAN

Itália melódiái orgonán Verdissimo címû új koncertprogramjával a hírös városba is ellátogat Rákász Gergely. A világszerte ismert, fiatal orgonavirtuóz október 8-án az olasz zeneirodalom legnagyobbjai, Vivaldi, Rossini, Bellini, Mascagni és Verdi dallamai közé kalauzolja hallgatóságát. De nem csupán a szép, dudorászásra csábító melódiák miatt érdemes a programra ellátogatni, hanem az elõadómûvész színes zenetörténeti kommentárjai miatt is, amelyekkel még közelebb hozza napjaink zenekedvelõit a klasszikusokhoz.

Szellemi-lelki akkumulátortöltõk Rákász Gergely megfogalmazásában ilyenek a hangversenyre összegyûjtött itáliai zenemûvek – finomságukkal, sokszínûségükkel, magával ragadó dinamikájukkal a lélek tartalmas feltöltõdését szolgálhatják rohanó világunkban. Az orgonamûvész azt is elárulta, hogy komoly elõkészítõ munka áll a Verdissimo koncertprogram mögött. A mûsor hét hónapig készült, részben Magyarországon, részben

Olaszországban. Ez idõ alatt egyetlen koncertet sem vállalt, hogy maga is megértse a darabokat, illetve szerzõiket, az eredmény pedig a lehetõ legtökéletesebb legyen. Ekkor készültek el a zenei átiratok is, hiszen a felhangzó tizenegy darabból hetet soha nem játszottak még orgonán. Bár a szigorú, vaskalapos zenekritikusok nem értékelték kellõen például Verdi munkásságát, mûveiben éppen az a csodálatos, hogy nem kell filozofálni és értést színlelve bólogatni, miközben hallgatjuk õket – mondja Rákász Gergely. – Éppen ellenkezõleg: ha becsukjuk a szemünket, a közismert és kedvelt dallamok hatására lélekben Itáliába repülhetünk, beülhetünk egy operára a Scala-ba, vagy capuccinot szürcsölhetünk a Vittorio Emanuele árkádjai alatt. Ugyanez vonatkozik a többi szerzõre is. A Verdissimo koncertturné nem csupán hazánkban, de külföldön is nagy érdeklõdésre tart számot. Nemzetközi rendezvények keretében Németország, Olaszország, Anglia, Szlovákia, Erdély, és az Egyesült Államok zenekedvelõi is ellátogathatnak az interaktív koncertre. B. L.

Rákász Gergely tizenöt évesen adta elsõ orgonahangversenyét. A középiskolai években országszerte folytatta a koncertezést, késõbb Ausztriában, nagy sikerrel. 2000-ben az ELTE mûvész tanári szakán diplomázott, azóta is gyakori vendég a világ hangversenytermeiben. Interaktív, zenetörténeti kommentárokkal átszõtt programjai üdítõ visszhangra találtak, a sajtóban és a közönség körében is. Nevéhez fûzõdik az „Iskola Program” elindítása, valamint a Magyar Rádió Intermezzo címû mûsora, amelyek a klasszikus zene megkedveltetését szolgálták. Eredményes munkájára még a Templomos Lovagrend is felfigyelt, és lovaggá ütötte.

VIII

MAGYAR MÚZSA

Üzen a homok Kik is vagyunk mi? A Bahoz, a vidék és szûBEMUTATKOZIK ráti Körünk 1989-ben az kebb hazánk jellegéAKISZ (Amatõr Költõk és hez. A BÁCS-KISKUN Írók Szövetsége) égisze MEGYEI KÖLTÕK alatt jött létre, egy orszáAz elmúlt évek eredgos irodalmi mozgalom ményeként számtalan ÉS ÍRÓK BARÁTI KÖRE esetben szerepeltek kecskeméti csoportjaként. A hét esztendeig társaságunk tagjai a mûködõ irodalmi kör egy újság megjelentetéssel helyi televízió, és a fõvárosi tévé képernyõjén, elõkezdte ( Kapilláris füzetek, Bács-Kristály). Ezen idõ- adó- vagy riportalanyként. 1996-ban a Katona Jószak alatt, a szerkesztõbizottság gyûjtésének és zsef Színház színpada is helyet adott nekünk, az szervezésének köszönhetõen négy Bács-Megyei ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Parkunk megnyiirodalmi antológia jelent meg: 1990-ben Szívhang, tóján pedig több mint 30 ezer ember tapsolta meg 1993-ban Félárnyékban, 1995-ben Ünnepek, 1996- költõink verseit és Szénási Pál Bertalan dalait. ban Százak antológiája címen. Ez idáig három ízben szerveztünk a kecskeméti Amikor a társaság már nem bírta elviselni az mûvelõdési központ keretein belül Toll és Ecset AKISZ szervezeti kereteinek korlátait, 1996-ban ki- rendhagyó tárlatot, ahol képzõmûvészeink, festõvált. Új néven és új vezetõvel új szervezetet hozott ink és fafaragóink mutatkoztak be. Társaságunk létre. Így alakult meg 1996. november 7-én Kovács tagjai közül az évek során többen részesültek vároIstván József vezetésével a jelenleg is mûködõ Bará- si, megyei, országos elismerésekben. Eddig öt Piti Kör. Kezdetét vette egy kemény és hosszadalmas linszky-díjas költõt és írót tudhatunk sorainkban, minõségi átalakulás, melynek eredményeként meg- barátunknak. Dalszerzõink dalait, verseinket az Iroszületett az Üzen a homok címû antológia. Az an- dalmi Rádió rendszeresen sugározza, még tológiával szinte egy idõben Vörös József költõ Camberrában is. szerkesztésében napvilágot látott a Jelen-lét címû Magyaroknak, magyarokról, magyarul írunk, – irodalmi folyóirat. mert magyarnak születtünk. Ez a mi hazánk, ez a A lap 6 év alatt több mint 250 alkotót mutatott Kárpátok láncával ölelt kis ország. Itt élünk mi is, a be a 13 megjelenõ számában, széles keresztmet- Duna-Tisza közén elterülõ Bács-Kiskun megyében. szetet adott a város és a megye kulturális életérõl. Valamely módon összeköt minket ittlétezésünk. A Vörös József Pilinszky-díjas költõ halálával – az õ létezésünk, mely sajnos a múló idõ által kiszabott, elõzetes kérését figyelembe véve – a lap megszûnt. ezért is nem mindegy, mit õriz meg rólunk a jelen, 2005-ben egy új lap jelentkezett, új színekkel, de a jövõ nemzedéke. Lesz-e még értékelhetõ és mega régi tartalommal. Más cím alatt, új tagok szer- becsülendõ nemzeti örökségünk, kulturális értékekesztésében – kollektív szerkesztéssel – új nyom- ink, nemzeti tudatunk? datechnikával készült, ízig-vérig Bács-Kiskun meEzen gondolatébresztõ töprengéseim erõsítenek gyei ízekkel fûszerezett lap. hitemben, hogy az immár 18 esztendeje mûködõ Miért az „Üzen a homok” lett a címe az új la- irodalmi körünk munkáját folytatnunk kell. E párpunknak? toktól szétszabdalt, zaklatott, rohanó világunkban Úgy éreztük, hogy ez fejezi ki leginkább szûkebb összejöveteleink a barátság szigetei, az egyetértés, hazánk, a két folyó közének népi, irodalmi üzene- a megbékélés templomai. Ez a mi célunk, ez a mi tét. A lap elsõsorban irodalmi jellegû, de helyet ad hitünk.... Ezért is baráti kör a nevünk. más mûvészeti ágaknak, pl. dalszerzõknek, iparmûTisztelettel és szeretettel: vészeknek, festõknek, fafaragóknak. Kovács István József, Szellemiségünkben továbbra is szeretnénk hûek a Bács-Kiskun Megyei Költõk maradni hagyományainkhoz, nemzeti identitásunkés Írók Baráti Körének elnöke

A Területi Prima Primissima Díj jelöltjei irodalom kategóriában BUDA FERENC

PINTÉR LAJOS

1936-ban született Debrecenben, egyetemi tanulmányait 1956 utáni letartóztatása hagyatta félbe vele. Néhány verse miatt perbe fogták, s egy év börtönre ítélték. Kecskemétre hosszúra nyúlt útkeresõ éveinek végén, 1965-ben került, jelenleg Tiszakécskén él. Szûkszavú költõ, kötetei ritkásan jelentek meg. Legelsõ, a Füvek példája címû kötete 1963-ban, az Ébresszen aranysíp címû 1970-ben, legutóbbi, az Árapály címû pedig 2005-ben látott napvilágot. Újabban Rendkeresés címmel a Forrásban jelenteti meg tûnõdéseit, jegyzeteit, napló-bejegyzéseit. Munkásságáért 2005-ben Kossuth-díjat kapott.

Költõ, a kecskeméti Forrás irodalmi folyóirat szerkesztõje. Szegeden született 1953-ban. Középiskolai tanulmányait „szülei városában”, Csongrádon végezte.1971-76-ig az ELTE magyar-népmûvelés szakán tanult, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak. Elsõ versei 1972-ben jelentek meg a Tiszatájban. 1976-tól a Forrás fõmunkatársa. 16 önálló kötete mellett versei, írásai megjelentek a Szép Versekben és számos folyóiratban. Szerkesztésében jelent meg a Radnóti Miklós válogatott versei címû kötet (1979.). Rajz õszi tûzfalon címû képversét iskolai tankönyvekben is megtalálhatjuk.


Névlexikon A szeptemberi Magyar Múzsa szerzõi Illyés Gyula (1902-1983) – költõ, író, a huszadik századi magyar irodalom meghatározó személyisége. Kezdeményezõ és tisztázó szerepet vállalt az 1960-as évektõl a nemzeti kérdés körüli vitákban. Sántha György (1888-1974) – kecskeméti tanár, költõ, az 1920-as évektõl kiemelkedõ szerepet játszott a város szellemi életében. Irodalmi esteket szervezett a népi íróknak, köztük Illyés Gyulának, akivel – versben – vitát is folytatott. Bahget Iszkander – szíriai származású kecskeméti fotómûvész. 1974 óta szerepel országos kiállításokon. Kósa Csaba – író, Táncsics-díjas újságíró. Huszonnégy könyve jelent meg: regények, publicisztikai és tárca-kötetek. 1992 és 2006 között a Magyar Újságírók Közösségének elnöke volt. Galuska László Pál – a kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola nyelvész-tanára. Ittzés Mihály dr. – a Kodály Intézet nyugalmazott tanára, karnagy, zenetudományi szakíró. A Magyar Kodály Társaság tagja, a hazai és külföldi Kodály-szemináriumok rendszeres elõadója. Nagy Miklós Kund – szerkesztõ, mûvészeti író, a marosvásárhelyi Népújság fõszerkesztõ helyettese, a napilap Múzsa címû kulturális mellékletének szerkesztõje. Lovas Dániel dr. – könyvkiadó, szakíró, médiatanácsadó, a Kecskeméti Lapok alapító fõszerkesztõje. Gila János – nyugalmazott közmûvelõdési vezetõ, szakíró. Megjelenés elõtt áll monográfiája BácsKiskun Megye mozitörténetérõl. Turai Laura – a Kodály-iskolában érettségizett, idén pedig a Pázmány Péter Egyetemen diplomázott magyar-francia szakon. Kalligráfiáit több helyen kiállították, elsõ verseit a Magyar Napló közölte. Bera Linda – újságíró, a Kecskeméti Lapok munkatársa. A mûvészeti élettel, színháztörténettel foglalkozik. Kovács István József – Pilinszky-díjas kecskeméti költõ, a Bács-Kiskun megyei Költõk és Írók Baráti Körének elnöke, az Üzen a homok címû antológia-folyóirat kiadója.

DR. SZEKÉR ENDRE Irodalomtörténész, szerkesztõ, nyugalmazott tanár. Budapesten született 1935-ben. 1960-tól 1991ig a Katona Gimnázium, 1991-93 között a Református Gimnázium tanára. 1969-tõl a Forrás fõszerkesztõ helyettese. Néhány éve Kecskemét díszpolgárává választották. Huszadik századi irodalommal foglalkozik. Kismonográfiát írt Benedek Marcellrõl (1995), Buda Ferencrõl (1996), több tanulmánykötete jelent meg, iskolai szöveggyûjteményeket állított össze. Munkásságáról 2006-ban könyv jelent meg Szekér Endre írói világa címmel. *** A magyar irodalom kategória jelöltjeire és a többi jelöltre Ön is szavazhat a lapunk múltheti számában megjelent szavazólapon vagy személyesen a Katona József Könyvtár elõterében kialakított szavazóhelyen.

KÖZÉRZET


S OKSZOR

13

CSAK A HELYSZÍNEN DERÜL KI , SEMMI SEM IGAZ A VILÁGHÁLÓN LEÍRTAKBÓL

Rizikós lehet az interneten lefoglalt utazás Változnak az utazási szokások: egyre többen szervezik nyaralásukat az internet segítségével. Elsõsorban az olcsóbb ár reményében választják az online felülettel rendelkezõ szálláshelyeket, de van, aki a vagyonosodási vizsgálattól tartva szeretne ily módon „arctalanná” válni. Ez azonban nem veszélytelen: elõfordul, hogy hiába fizettük be elõre a pénzt, a foglalásunknak nyoma sincs, vagy korántsem olyan minõségû a szobánk, mint amit a fénykép és a leírás sugallt…

A legfõbb probléma az, hogy sokan tapasztalat, megfelelõ nyelvtudás és földrajzi ismeretek nélkül vállalkoznak arra, hogy önállóan szervezzék meg utazásukat. A szépen fotózott, néhány mondatban jellemzett internetes ajánlatok pedig nagyon csábítóak lehetnek, fõképp abban az esetben, ha alacsony árakkal párosulnak. A nyaraló örül, mert csupán néhány kattintás kellett ahhoz, hogy kötetlenül, egyéni igényeihez igazítva, olcsón jusson kikapcsolódási lehetõséghez a kiválasztott országban. A döbbenet csak akkor jön, amikor a helyszínre érkezve kiderül, a szállodában egyáltalán nem is tudnak az érkezésérõl, vagy valamit rosszul értett, így a világhálón ajánlott tengerpartra nézõ, ízlésesen berendezett szoba helyett egy apró, lelakott helyiséget kap az alagsorban. Hûlt helyét találja a hirdetésben szereplõ minõségi szolgáltatásoknak, esetleg nem ott foglalta le a szobát, ahol tervezte.

Átvert utasok – Az egyik legkellemetlenebb szituáció, amirõl hallottam egy görögországi internetes foglalás kapcsán történt. Az utas, miután megérkezett Thesszaloniki repülõterére, taxiba szállt, hogy eljusson abba a közeli falucskába, ahol a szállást megrendelte. A taxis azonban nem vállalta a fuvart, mert – mint utóbb kiderült – a foglalás valójában egy hatszáz kilométerrel távolabbi, a Peloponészoszi-félszigeten lévõ, ám ugyanazt a nevet viselõ településre szólt – meséli Piszóné Füredi Krisztina, egy kecskeméti utazásközvetítõ iroda vezetõje. – A pórul járt utas nem tudta, hogy Görögországban több településnek is ugyanaz a neve, így például Paraliaból is, ami görögül tengerpartot jelent, legalább tíz van. Egy neve elhallgatását kérõ kecskeméti család arról számolt be szerkesztõségünknek, hogy horvátországi nyaralásukhoz internet-

Erre számított, de egészen mást kapott a csalódott utas

oldalon foglaltak szállást: a képek és a szöveg alapján modern berendezésû, a part közelében fekvõ villában, sportpályával és wellness részleggel – természetesen kedvezõ áron. A valóságban azonban a hetvenes évek óta fel nem újított, lerobbant külsejû ház, kopottas szobák várták õket. A wellness-részleg nem üzemelt, a sportolási lehetõséget pedig egy rozzant, lyukacsos borítású biliárdasztal szolgáltatta.

Gyanús, amit túl olcsón kínálnak Ilyenkor a becsapott utas tehetetlen, hiszen senkit nem vonhat felelõsségre a tévedésért. Ráadásul sokan szégyellik is, így inkább annyiban hagyják és titkolják a történteket. Ritkán, de a közvetítõ és szervezõ irodáknál lefoglalt utazásokon is elõfordulhat hasonló probléma. Ebben az esetben az iroda segítséget nyújt a hiba orvoslásában, és az anyagi kártérítést is magára vállalja. – Nemcsak a felelõsség, de a rész-

letesebb információbázis miatt is érdemes inkább a megfelelõ utazási irodára bízni a szervezést – hangsúlyozza Piszóné Füredi Krisztina. – A megbízható, többéves tapasztalattal bíró cégek ugyanis csak olyan szálláshelyeket ajánlanak, ahol maguk is jártak, és személyesen gyõzõdtek meg az ellátás minõségérõl. Emellett a kiválasztott desztináció látnivalóiról, szórakozási lehetõségeirõl, a helyi szokásokról és az árakról is információval tudnak – tudunk szolgálni. Intõ jel lehet, ha kevés adat szerepel a szállásról a weboldalon, és ha a feltüntetett paraméterekhez képest nagyon olcsó a foglalási díj: ilyen esetben szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem egészen azt kapjuk majd, amit várunk. Ezért érdemes nagyon körültekintõnek lenni, és részletesen érdeklõdni, ha mégis az internet segítségével tervezzük meg álmaink utazását. Információhoz és tanácsadáshoz a tourinform irodákban térítésmentesen juthatunk. Bera Linda

Internetes foglalással sem garantált az anonimitás Az utóbbi idõben sokan tartanak a vagyonosodási vizsgálattól, még akkor is, ha a család üdülésére csak két-háromszázezer forintot fizetnek be. Ezért választják inkább a világhálót „utazásszervezõül”, vagy fizetnek be külföldön – például Ausztriában – a kiválasztott úti célra. Pedig az utazási irodáknak nincs jelentési kötelezettsége az adóhatóság felé; ha valakit mégis vizsgál az APEH, csak a saját nyilatkozata alapján kérdezik meg az adott irodát az utazás valós értékérõl. A kártyás fizetések ugyanakkor mindenhol nyomon követhetõek, és az unió határain belül, külföldön befizetett sokszázezres, milliós összegek is feltûnõbbek a hatóságok számára, ha ellenõrzésre kerül sor.

14 KULTÚRA


Az utolsó magyar dudás is zenélt

Háromévesen kezdte a dudálást Pál Pista bácsi (jobbról)

A huszonnegyedik órában kezdett hozzá Kodály Zoltán és Bartók Béla kultúránk õsi kincsei: a népdalok és a hangszeres népzene gyûjtéséhez, feldolgozásához. Fonográfjaikkal egy évszázada – egészen pontosan 1906-ban – indultak útnak, s ezzel kezdetét vette a folklórdokumentációs mozgalom, melynek köszönhetõen fennmaradt, és közkultúránk szerves része lett a hagyományõrzés. A több mint két évtizedes múltra visszatekintõ, országosan elis-

mert Kecskeméti Népzenei Találkozó idén erre az évfordulóra, és a kodályi örökség ápolására helyezte a hangsúlyt.

Nem vész el a hagyomány Az Alföldrõl és a Felföldrõl, a Dunántúlról, valamint Erdélybõl, Moldovából és Bukovinából is érkeztek autentikus népi zenészek és együttesek az Erdei Ferenc Mûvelõdési Központ péntek esti gálamûsorára, amely a Kodály után 100 évvel

címet viselte. Egymást követték a szép balladák, a vidám népdalok és a táncra csábító muzsikák. Az elõadásokból nem csupán a tájegységek dallamaival, ízes beszédével ismerkedhettünk meg, de a gazdag, sokszínû népviselettel is. Színpadra lépett hazánk utolsó dudása, a Nógrád megyei Tereskérõl érkezett 89 éves Pál István, aki a dudaszó mellett tréfás nótáival okozott örömöt a közönségnek. – Én ebbe születtem. Amint apám megtudta, hogy négy lány után fiút szült anyám a világra, az akkori szokás szerint rámolvasott, csak utána engedett megfüröszteni, hogy tovább vigyem a hagyományt – meséli Pista bácsi. – Így már három-négyéves koromban elkezdtem fújni a dudát. Ezt is, a furulyázást és a népdalokat is könnyû volt megtanulni, hiszen a családomtúl, no meg a többi pásztortúl, a számadó juhászoktúl is ezt hallottam. Szerencse, hogy a mai fiatalok is egyre többen szeretik hallgatni, megtanulni ezeket a nótákat, és nem vész el a hagyomány.

Még ma is lehetne gyûjteni – A kutatók munkája nyomán már eddig is hihetetlen mennyiségû népzene gyûlt össze, aminek nagy része még feldolgozásra, rendszerezésre vár. Ennek ellenére még mindig lé-

teznek ismeretlen dallamok – nyilatkozta a Kecskeméti Lapoknak Halmos Béla népzenekutató, prímás. – Ezek felkutatásához megfelelõ emberi kapcsolatok is kellenek. – Én magam Erdélyben, Széken gyûjtöttem népzenét, fõleg hegedûs, zenekari muzsikát. A népdalokat az egyszerû parasztemberektõl lehet ellesni, akik akkor fakadnak dalra, ha jó kedvük van vagy éppen bánatuk. A hangszeres zenészeknek már nehezebb a bizalmába férkõzni: nekik elõször meg kellett mutatnom, hogyan játszom én a hegedûn. De sikerült elérnem, hogy Ádám István prímás a fiává fogadott, így nagyon szép dallamokat, darabokat tanulhattam tõle – emlékszik vissza Halmos Béla. A Népzenei Találkozó a hazai és külföldi hagyományõrzõk koncertje mellett még számos érdekes programot kínált a népi kultúra, valamint a zenetudomány iránt érdeklõdõknek. Többek között megrendezték a Kálmán Lajos országos népdaléneklési versenyt, amelyen „Arany Kántus” minõsítést kapott Soós Réka, Pandák Viktor, valamint a Veres DorottyaSzabó Dorottya páros. Emellett az idei év legvirtuózabb prímását is megválasztották, a kilenc jelentkezõbõl a kecskeméti Hegedûs Máté bizonyult a legjobbnak. B.L.

Falatnyi sütemények világkarrierje Idén tíz esztendeje annak, hogy megalakult a Fornetti Kft., amely azóta folyamatos és dinamikus fejlõdése eredményeként nemcsak hadr. Szabó József zai, hanem széleskörû nemzetközi elismertségre is szert tett. A társaság vezetése még a kezdeti tõkehiányt is képes volt áthidalni azzal az ötlettel, hogy egy akkor még szokatlan mûködési formát – a franchise-t – választott, amely a partnerek szerzõdésekben jól szabályozott együttmûködésén nyugszik. Az állandó termékfejlesztés, valamint az a törekvés, mely szerint minden más szempontot alá kell vetni az élelmiszerbiztonságot legjobban garantáló megoldásoknak és fegyelemnek, meghozta a gyümölcsét. A Fornetti 2005-ös eredményei alapján harmadik lett a Franchise Europe Top 500 listáján, 2006-

ban pedig elnyerte a Magyar Franchise Szövetség „Az év franchise rendszere” különdíját. Az elsõ tíz évvel lezárult egy szakasz, amelyben a gombhoz – vagyis az alapötlet falatnyi süteményeihez – sikerült elkészíteni egy fazonjában, minõségében, méretében elegáns, jól funkcionáló kabátot, azaz egy kiválóan mûködõ, nemzetközi gazdasági hálózatot. A „hogyan tovább”-ról a társaság ügyvezetõ igazgatóját kérdeztük. –Az elmúlt években az egészséges életmód, illetve az azt elõsegítõ egészséges táplálkozás területén számtalan tudományos eredmény és számtalan új kérdés, gyakran probléma került az érdeklõdés homlokterébe – mondta dr. Szabó József. –A Fornettit – köszönhetõen üzleti filozófiájának és minõségpolitikájának – nem érintették negatívan a „botrányos” ügyek. Példaként említhetõ a guar gumi ügy, amelynél a Fornetti az élelmiszergyártók közül elsõként kérte alapanyagai és termékei központi hatósági laboratóriumi vizsgálatát. Társaságunk nagy sajtónyilvánosság mellett kapta meg

az eredményt, amely tanúsította, hogy termékei nem tartalmaznak dioxinnal szennyezett guar gumit. – Egy jól mûködõ nemzetközi vállalkozásnak azonban a tõle elvárható körültekintéssel kell az új tudományos eredmények felé is fordulnia. Ennek megfelelõen a következõ évek a Fornetti történetében a további technológiai fejlesztésekbe mindinkább beépülõ élettani és táplálkozástudományi eredmények elõtérbe kerülésérõl szólnak majd. Vagyis az elkészült kabáthoz kell folyton jobb gombokat keresni. –Az elsõ gomb keresése máris aktuális. Amerikai szívgyógyászok és táplálkozástudományi szakemberek másfél évvel ezelõtt hívták fel a figyelmet az úgynevezett transzzsírsav visszaszorításának, illetve más anyagokkal történõ kiváltásának fontosságára. A Fornetti ebben is elsõként akar lépni, és az amerikai franchise-ok (például McDonald's) mellett mindent megtesz azért, hogy az iparágban jelentõs mértékben használt margarint leváltsa egy transz-zsírsavban sze-

gény margarinra. Ez természetesen új gyártástechnológiai megoldásokat igényel, a megszokott élvezeti értékek és termékállagok teljesen azonos megtartása mellett. –A Fornetti a sütõipar területén elsõként teszi meg azt a lépést, hogy termékeiben kizárólag hidrogénezés nélkül készült – ezáltal transz-zsírsav mentes – margarint használ. A beszállítókkal már megkötöttük azokat az egyedi szerzõdéseket, amelyek változatlan minõségben garantálják a folyamatos alapanyag ellátást. Tettük ezt annak ismeretében, hogy az új margarin magasabb beszerzési költsége többletterhet ró a vállalatra. Hisszük, hogy az elsõ gomb máris elég fényes a kabáton.

KULTÚRA


A PÁRÓL

15

FIÚRA SZÁLLT A HANGSZER SZERETETE

Dorombosok fesztiválja Harmadik alkalommal gyûltek össze az Ifjúsági Otthonba a világ számos tájáról mindazok, akiknek egy (doromb)pendítésre jár az eszük. A korábbi két fesztiválon a közönség a világ legismertebb dorombjátékosaival, a dorombos világ nagy „öregjeivel” találkozhatott. A szervezõk az elmúlt szombaton viszont arra törekedtek, hogy a néhány visszatérõ és a régóta várt mester, Tran Quang Hai mellett bemutatkozási lehetõséget teremtsenek olyan fiatal zenészeknek, akik életkoruknál fogva is új, modern felfogásban közelítik meg a hagyományos dorombjátékot. A házigazdák az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a szórakozás és zenehallgatás mellett tanulni is lehessen a legjobb mesterektõl. A program egyik fõ szervezõjével – aki maga is a dorombzene kiváló mûvelõje – a szombat esti koncert egyik szünetében beszélgettünk.

– Talán Kecskeméten sem mindenki tudja, hogy édesapja, Szilágyi Zoltán Magyarország elsõ, és egyetlen dorombkészítõ mestere, akit világszerte ismernek a hangszer szerelmesei. Mikor és miért kezdett ebbe a nem mindennapi foglalkozásba? – Édesapám harminchárom évvel ezelõtt kezdett dorombot készíteni – mondta Szilágyi Áron. – Könyvtárosként dolgozott, de munkája mellett már akkor is nagyon sok különleges hangszerrel kísérletezett. Egy alkalommal a rádióban hallotta meg a doromb hangját. Tudott errõl a hangszerrõl, de érdekelte az is, hogy miként készítik. Az elsõ dorombját egy villából, egy kerékpárlánc–szembõl és egy esernyõlamellából állította elõ. Késõbb megpróbálta szögbõl, különbözõ rugó anyagokból, és egyre inkább fejlesztette technikáját. Több ezer dorombot készített el csak a maga kedvtelésére. – Meddig jutott mára ezen a kezdetben ismeretlen területen? – Nehéz olyan pontját találni a Földnek, ahova ne kerültek volna el hangszerei. Ezeket szó szerint

saját kezûleg készíti, kecskeméti mûhelyében, ahol egyedül dolgozik. Édesapám nem hagyományos dorombokat készít, minden egyes darabot õ maga fejleszt ki, úgy az alakját, mint a hangját. Minden dorombja egy külön költemény. Rendszeresen 120 félét készít, de kedves barátunk, egy svájci dorombjátékos, Anton Bruhin 600 különbözõ Szilágyi dorombot gyûjtött össze az évek során, köztük több olyat is, amelybõl csak egyetlen példány létezik. – Ha a dorombkészítés nem is, a zene, a hangszer szeretete Szilágyi Zoltán fiait is megérintette. – Testvérem, Barnabás a zeneszerzés útján indult el. Zenekarunknak, a Navrangnak õ a zeneszerzõje, és játszik is benne, ha itthon van, de jelenleg a new yorki Juilliard Music School hallgatója. A Navrangnak írt zenéjében természetesen a dorombnak is szerepe van. Barnabással ellentétben én nem voltam nagy zenei tehetséggel megáldva. Tinédzserként sokáig kerestem az önmegvalósítási lehetõséget, majd egyszer beugrott a kézenfekvõ megoldás: a doromb, amiért otthon csak a kezemet kellett kinyújtani. Akkoriban a világ minden tájáról jártak már hozzánk dorombosok, akik nagyon szimpatikusak voltak nekem. Tetszett a világlátásuk, az életvitelük. Eldöntöttem, hogy én is ilyen életet szeretnék élni, ami

A fesztiválon Szilágyi Áron a dorombozás alapjait is tanította az érdeklődőknek

szabad, környezettudatos, széles látókörû. Elkezdtem dorombozni, és egyre több fesztiválra hívtak meg. – Több mint tíz éve játszik ezen a hangszeren, a Navrang együttes is már nyolc esztendeje mûködik. Miért csak két éve indították el a kecskeméti dorombfesztiválok sorát? – Szükség volt arra, hogy tapasztalatokat szerezzek a fesztiválszervezés területén, ehhez pedig idõ kellett. Közben az Ifjúsági Otthonnal is kialakult egy jó kapcsolat, amely 2005-re érett meg annyira, hogy felvállaltuk az elsõ találkozó megszervezését. Az idén arra törekedtünk, hogy teret adjunk a fiatal dorombosoknak is. Érdekes megfigyelni, hogy miként viszonyulnak a hagyományokhoz. Van, aki ragaszkodik a tradíciókhoz, van, aki átdolgozza, olyanynyira, hogy alig lehet észrevenni zenéjében az eredeti forrást, de én úgy gondolom, hogy ez is ér-

A földkerekség legnagyobb magángyûjteménye

Leo Tadawaga

A fesztivál vendége volt a japán Leo Tadawaga is. A világ egyik legnagyobb magán dorombgyûjtemény tulajdonosa kérdésünkre elmondta, mindig is vonzották a különleges, ugyanakkor kisméretû hangszerek. Egyetemistaként ismerkedett meg a japán bambuszdorombbal, amibe azonnal beleszeretett. Késõbb Eurázsia számos táján járt, és elgondolkodtatta, hogy mindenhol talált dorombot. Ezeknek a hangszereknek a mûködési elve mindig ugyanaz, mégis rendkívül változatosak. Ettõl kezdve tudatosan kereste az új és még újabb dorombokat, és ha az állami gyûjteményekkel nem is veheti fel a versenyt, ma már magángyûjtõként az elsõk között tartják számon. Évek óta jár Magyarországra, ahol dorombjátékosként is szívesen mutatkozik be.

dekes dolog. Örömteli egyébként, hogy Magyarországon is egyre inkább érdeklõdnek a doromb iránt, amelyet nagyon könnyû megszólaltatni, gyors sikerélményt ad, egészen modern hangokat lehet rajta játszani, mégis minden rezgése õseink zenei kultúráját juttatja eszünkbe. – A zenei vonallal tehát nincs probléma, de ki viszi tovább Szilágyi Zoltán mesterségét, a dorombkészítést? – Decemberre várjuk a párommal fiúgyermekünk érkezését. Nem szeretnénk kijelölni az útját, de egy dorombkészítõ unokájában, egy dorombjátékos fiában talán megmozdul majd valamilyen érzés a hangszer iránt. Tizennyolc-húsz év múlva, amikor édesapám már esetleg leteszi a lantot, akár a fiam is lehet az, aki átveszi tõle a mesterséget. Ez természetesen csak találgatás, de valaki biztosan folytatni fogja.

16 KÖZ-ÉRZET B OLDOGSÁGRA


ÉS BARÁTOKRA TALÁLT

K ECSKEMÉTEN

A KUBAI

H ECTOR

Bár mixer, sosem koktélozik Mi kell egy jó koktélhoz? Jég, hogy frissítõ hatású legyen az italunk, és minõségi összetevõk az ízek harmóniájához. Fantázia, hogy a koktéllal a szemünk is jóllakjon, és egy bármixer, aki mindezt elkészíti nekünk. Kecskemét egyik belvárosi bárjában egy igazi kubai mixer keveri a színes, ízletes koktélokat. Hector Sanchez Redondo hazájában útépítõnek tanult, volt vízimentõ és modell, míg végül a vendéglátóipar és a koktélok mellett kötött ki. Tíz éve már, hogy hazánkban, Kecskeméten keveri a Cuba Libréket, Mojitokat és Daiquiriket.

Kislányának, Nathalie−nak is sokat mesél Kubáról

A szerelem hozta Magyarországra Hector Kuba fõvárosában, Havannában nevelkedett. A turizmusnak és a vendéglátásnak nemcsak szülõhazájában, de a családjában is hagyománya van, így nem véletlen, hogy többek között a bármixeriskolát is elvégezte. Ám amikor 1991-ben elõször találkozott azzal a kecskeméti lánnyal, aki meghatározta késõbbi sorsa alakulását, éppen vízimentõként dolgozott a tengerparton. Ivett egy hónapot töltött Kubában a szüleivel, s miután hazatértek, nem szakadt meg teljesen a kapcsolat a szerelmes fiatalok között: öt évig telefonon és levelekkel számoltak be egymásnak életük alakulásáról. Közben Hector Venezuelában, Caracasban vállalt munkát, amikor egyszer csak azzal hívta fel édesanyja, hogy Kubában vár rá a magyar lány…

– Néhány nap múlva Venezuelában találkoztunk, és újra fellobbantak az érzéseink. Olyan volt, mint egy mese, ahogy elõttem állt az a lány, aki mindig is a nagy szerelmet jelentette számomra – emlékszik vissza Hector. – Összeházasodtunk, és egy kis ideig ott dolgoztunk, aztán 1997-ben – Ivett szülei kérésére – Kecskemétre költöztünk. Feleségem szülei nemcsak befogadtak, de sokat segítettek Nemcsak az íz, a látvány is fontos a koktélkészítésnél az új élet megkezdésében is, hogy megtanuljam ennek az országnak a mint bármixer. Ez csodálatos volt, kor a Miss Hungary szépségversenymert új emberekkel, kollégákkal, bará- re hívták meg. nyelvét, a kultúráját, a szokásokat. – A Mojitót, a Pina Coladát, a Salsa Nem érezte egyedül magát, mert tokkal találkoztam, és megismertem megismerte a szintén Kecskeméten egy fiatal magyar lányt, Ágit. Újra sze- koktélt és a saját recept alapján kéélõ kubaiakat, Fernandót és Ramont, relmes lettem, úgy éreztem, nem sze- szülõ Kubai Limonádét szeretem a retnék to- legjobban. Az igazság az, hogy én de a mexivább egye- soha nem iszom koktélt, tisztán jobkói Alon- Tévébõl és rádióból dül élni. Ez ban szeretem az italokat – mondja sóval is ösza véremben mosolyogva. – De a munkám az éleszebarátko- tanult magyarul van, a kuba- tem, a legjobbat akarom adni a venzott – egy Bár még nem beszéli tökéletesen a nyelvüniak nem lé- dégeimnek, így a szívem-lelkem is kubai bárt is tezhetnek benne van a koktélokban! nyitottak a ket, ügyesen megérteti magát Hector. egyedül. Hector azt mondja, szeret itt élni. Luther-ud- Iskolában, oktatótól soha nem tanulta - az Ági és Sõt, büszke arra, hogy kecskeméti - s v a r b a n . emberek beszélgetéseibõl, a tévébõl és a Hector ta- persze arra is, hogy õ itt az egyedüli 1 9 9 9 - b e n rádióból sajátította el a szavakat, de az utcai valy augusz- kubai bármixer. De azért valahol legpedig meg- táblák olvasásával is gyakorolta a magyart. A s z ü l e t e t t barátai sokat segítettek, ha valamit nem értett tusban kö- belül megmaradt kubainak, aki mink i s l á n y a , vagy rosszul fejezett ki. Nekünk elárulta, sok- tötték ösz- dig vidám és sokat mosolyog. Aki sze az éle- nem kesereg az élet nehézségei miN a t h a l i e . szor még spanyolul gondolkodik. tüket, és kö- att, nem kuporgat a jövõtõl rettegve, Sajnos a házasság nem volt hosszú életû, 2002- zösen vezetik azt a belvárosi bárt, és nem ül otthon. Latinos temperaamelyet a lány szüleinek segítségével mentumával úgy véli, azért élünk a ben elváltak Ivett és Hector útjai. nyitottak meg. Nathalie is sokat van világon, hogy boldogok legyünk, a Egy kubai nem élhet egyedül velük, minden héten találkozik a kis- barátok pedig azért vannak körülöt– Megint elölrõl kellett kezdenem lány édesapjával, aki nagyon szeren- tünk, hogy soha ne legyünk egyedül. az életem. Továbbra is mixerként dol- csésnek érzi magát, mert ezúttal is Bera Linda goztam különbözõ bárokban Kecske- szeretõ családot talált párja szüleiben. Hector Kubai Limonádéjának méten, Budapesten, Szegeden, Széreceptjét a 22. oldalon olvashatják. A szívét is beleadja a koktélokba kesfehérváron, Cegléden és NagykõItalkölteményeivel rösön. Aztán az egykori Nílus Gyöngyében kaptam jó álláslehetõséget, nemcsak a bárjába látogató kecskemétieket, de társasági események vendégeit is elkápráztatja. Koktéljait a polgármesteri bálon a város elsõ emberei, de a motorversenyzõ Talmácsi Gábor és menedzsere, Stefano Favaro is megkóstolhatták. Az egyik legkellemesebb feladatnak pedig azt tartotta, amiNászúton Ágival a napfényes Havannában

KÖZÉLET


AZ

17

EGÉSZSÉG MELLETT NYEREMÉNYEK IS JÁRNAK A FÜSTMENTES ÉLETÉRT

Hagyd abba, és nyersz! Az elmúlt években nem változott jelentõsen a dohányzók száma hazánkban, de még mindig elképesztõen magas az egy fõre jutó cigarettafogyasztás: a csecsemõket is beleszámítva háromezer szálat szívunk el évente. A halálos kimenetelû daganatos megbetegedéseknek egyharmadáért, a szív- és érbetegségek huszonöt-harminc százalékáért felelõs a cigarettázás Magyarországon. Éppen ezért a prevenció és a dohányzásról való leszokás támogatása érdekében idén is nyereményjátékot hirdetett az Országos Tisztifõorvosi Hivatal, Hagyd abba és nyersz! címmel.

A programban bárki részt vehet, aki elmúlt már tizennyolc éves és a pályázati ûrlap kitöltésével vállalja, h o g y szeptember 26ától október 31-éig egyszer sem gyújt rá. Ebben az évben azonban kiemelten az országgyûlési képviselõk, a köztisztviselõk, a pedagógusok, illetve az egészségügyi dolgozók jelentkezését várják. A nyerte-

seket sorsolással választják ki, majd orvosi vizsgálattal – szénmonoxidméréssel, légzésfunkció-, vér- és vizeletvizsgálattal – ellenõrzik, hogy a pályázat öt hete alatt valóban nem dohányoztak. Az elsõ helyezett egy 742 ezer forint értékû kétszemélyes utazást nyer. Nem véletlen az öszszeg, ugyanis egy pár, napi két doboz cigaretta elfüstölésével átlagosan ennyit költ szenvedélyére, vagyis egészsége rombolására évente. A füst-

mentes életet választók között egy wellness hétvége, valamint három parfümutalvány is gazdára talál. A nemzetközi felmérések szerint akik ilyen hosszú ideig nem gyújtanak rá, azoknak harminc százaléka nemdohányzó marad legalább egy évig, kb. tizennyolc százaléka pedig végleg lemond a cigarettáról. Ám segítség nélkül erre a dohányosoknak mindössze egy százaléka képes – a cigarettázáshoz kötõdõ szertartás, valamint az idegrendszerre gyakorolt hatás ugyanis nagyon megnehezíti az elszakadást. Mivel a dohányzók a közelükben élõ nemdohányzó felnõtteket és a

gyermekek negyven százalékát is veszélyeztetik, a rászokás megelõzését is nagyon fontos feladatának tartja az Országos Tisztifõorvosi Hivatal. Ezért Ahogy tõled tanulta… címmel óvodai rajzpályázatot is hirdetnek az Elég! Nõk a dohányfüstmentes életért program keretében. A pályázatra az egészséges életmóddal és a dohányzás káros hatásaival kapcsolatos mûvekkel, A4-es papírlapon, szabadon választott technikával, október 15-éig lehet nevezni. A legtöbb pályamunkát beküldõ intézmények pénznyereményben részesülnek. Részletes információ a www.elegprogram.hu weboldalon található. Bera

Dohányzás nélkül csökken a szívinfarktus és agyvérzés veszélye A dohányzás tüdõ-, gége-, szájüreg-, nyelõcsõ- és hólyagrákot, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. Emellett az ínygyulladás, a fekélyes betegségek, az idõskori vakság, az impotencia, az immunrendszer gyengülése is gyakoribb az erõsen dohányzók körében. Ám az, aki leszokik a cigarettáról, már néhány perc múlva is egészségesebben élhet. Öt perc múlva javul a szív oxigénellátottsága. Húsz perc múlva csökken a pulzusszám és a vérnyomás, emelkedik a végtagok hõmérséklete. Egy nap múlva a szívinfarktus veszélye jelentõsen csökken. Három hónap múlva kisebb az agyvérzés veszélye. Egy év múlva a szívinfarktus és gyomorfekély kockázata a dohányosokhoz képest felére csökken. Tíz év múlva a mûtéttel nem gyógyítható tüdõrák és más daganatok valószínûsége már ugyanaz, mint a nemdohányzók esetén.

Az autó maradt, a bringás karaván haladt Az elsõ Autómentes Napot 1998ban rendezték meg Franciaországban, melyet az Európai Bizottság elõzõ környezetvédelmi biztosa, Margot Wallström 2000ben európai kezdeményezéssé nyilvánított. Kecskemét a kezdetektõl csatlakozott az egyre szélesebb körûvé váló mozgalomhoz.

A hírös városban az elmúlt szombaton nyolcadik alkalommal rendezték meg az Európai Autómentes Napot, melynek szervezésében és lebonyolításában számos hatósági és civil szervezet is közremûködött. A program fõtéri megnyitóján Kohajda László, a környezetgazdálkodási bizottság tagja többek között a környezetbarát közlekedés, a környezettudatos élet rövid- és hosszútávú elõnyeire hívta fel a figyelmet. Kihangsúlyozta, hogy a kerékpár használata nemcsak annak válik egészségére, aki a pedálokat hajtja, hanem mindenkiére, hiszen a bicikli – az autóval ellentétben – nem szennyezi a levegõt. A bringás karaván a fõtérrõl a Benkó Zoltán Szabadidõközpontba

kerekezett, ahol többek között BMX és skate bemutató, az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékoztatók, mérések, totók, ügyességi és szellemi megmérettetések várták az érdeklõdõket. Az Autómentes Nap résztvevõi közül arról kérdeztünk többeket, hogy mi a véleményük a programról, és mennyire tartják hasznosnak. Kispéter Józsefné, nyugdíjas: – Évek óta elhozzuk unokáinkat a rendezvényre, mert úgy gondoljuk, hogy a környezettudatos gondolkodásra történõ nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Napjainkra mármár fullasztóvá vált a városok nagy részének levegõje, fontos tehát, hogy egy-egy ilyen nappal felhívjuk a figyelmet erre a tarthatatlan állapotra. Fitter György, tanuló: – Remélem, hogy egyre többen ülnek autó helyett kerékpárra vagy buszra. Ez a nap a figyelem felhívás mellett azért is kellemes számomra, mert nagyon jó a program, és remekül érezzük magunkat diáktársaimmal. Vincze Katalin, általános iskolás: – Nem igazán hiszem, hogy a felnõt-

tek átülnek az autóikból a biciklikre. Azt látom mindenfele, hogy rohannak az emberek, nincs idejük semmire. Az autómentes nap jó ötlet, de szerintem még jobb lenne, ha az iskolában is többet hallanánk arról, hogy miért és mennyire fontos az egészségesebb közlekedés. Szeberényi Gyula Tamás, önkormányzati képviselõ: – Van autóm, de szívesebben járok kerékpárral, és nemcsak az autómentes napon, ha-

nem az év többi napján is. A város központja kiválóan alkalmas erre, hiszen jelentõs azoknak a területeknek a nagysága, ahonnan az autók ki vannak tiltva. Gyorsabb, egészségesebb és kellemesebb is biciklivel eljutni úti célunkhoz. Sajnos az emberek többsége még nem ismeri fel, hogy miért fontos ez, úgy tûnik, hogy ehhez valamilyen környezeti katasztrófának kell bekövetkeznie. Sipi

Rengeteg gyerek jelentkezett a kerékpáros ügyességi versenyre is

18 SPORT Sportmix


Visszavágtak a KARC rögbisei

Megyei sikerek Az elmúlt hétvégén a Pest megyei Jászkarajenõn rendezték meg a hagyományos karai lovasnapok keretében a Közép Magyarországi régiós bajnoki döntõt, ahol az „A” kategóriában a Felsõlajosi Húskirály Lovasudvar fiatal hajtója, ifj. Nagy Tibor (képünkön) nyert, Varga Péter és a füzesgyarmati Galambos Nándor elõtt. Az elmúlt évi karai nyerõnek, Kalmár Lászlónak (Kecskemét Aranyhomok SE) két nap után még állt a zászló, de a végén nem tudta megismételni elmúlt évi sikerét, így összetettben végül a negyedik helyen zárt, míg az ugyancsak kecskeméti Krizsán József a hatodik lett. A Közép Magyarországi régiós bajnoki fordulót és a regionális bajnokságot a vecsési Osztertág Márk nyerte.

Nagy küzdelemben, kecskeméti győzelem

Sikerült visszavágni a százhalombattaiaknak a júniusi elbukott bajnoki elõdöntõért a KARC rögbiseinek, a két csapat hétvégi rangadóján. A Széktói Stadion 4-es pályáján rendezett találkozóra nem túl jó elõjelekkel készültek a kecskemétiek, hiszen sérülések és betegségek miatt a fél csapat nem állt az Adamik-Kovács edzõduó rendelkezésére, így több junior korú játékos is lehetõséget kapott. A lelkesedés és az akarat azonban meghozta diadalát, így 19:5 arányban a hazaiak diadalmaskodtak. A nyáron edzõjüket elvesztõ rögbisek tehát jól

Ifj. Nagy Tibor

Ungvárit megkéselték Ungvári Miklós, a Kecskeméti JC világbajnoki bronzérmes dzsúdósa éppen a másfél hete véget ért riói világbajnokságon kiharcolt, pekingi olimpián való részvételét ünnepelte barátaival szombat este Cegléden, amikor a hajnali órákban az egyik helybéli szórakozóhely elõtt a dzsúdósba belekötöttek a kidobóemberek. Dulakodás közben az egyik verõember olimpikonunkat egy késsel hátulról combon szúrta, öt centiméter mély sebet ejtve rajta. Ezt követõen a sportembert kórházba szállították, ahol azonnal meg is mûtötték. Ungváriék természetesen feljelentést tettek a rendõrségen, az ügyet a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság vizsgálja

kezdték a szezont, két bajnoki után is száz százalékosak, nem véletlen nyilatkozott elégedetten lapunknak Kovács Attila vezetõedzõ: – A nyáron történt edzõváltás kettõs érzéseket váltott ki a csapatban: egyik oldalról nyilvánvalóan megfogta a srácokat a dolog, másrészrõl viszont igenis volt már igény a váltásra, várták a megújulást. A csapat ha nehezen is, de egyre inkább kezd összeállni, a fiúk nagy elánnal dolgoznak, lelkesen járnak edzésre is. Nagy öröm számunkra, hogy sok fiatal tehetség van már nálunk, nekik egyre nagyobb

szerepet szánunk. Sajnos a tolongásban számításba vett játékosok közül sokan bajlódnak sérüléssel, ami komoly gondot okoz jelenleg. Ezt a helyzetet a rutinosabb játékosok visszahívásával, illetve a juniorok csapatba való beillesztésével igyekszünk orvosolni. Az együttes várható helyezését korai még megítélni, véleményem szerint a tavaszra leszünk kész csapat, addig igyekszünk mindenkivel jó meccset játszani, és majd meglátjuk, ez mire lesz elég. Az biztos, hogy a formánk javul, ami biztató az út elején.

Nincs megegyezés KKC ügyben Két hét múlva elkezdõdik a nõi kosárlabda bajnokság, de még mindig nem tudni, hogy hol fog sportolni a Kecskeméti KC 170 utánpótláskorú lány kosarasa. A hét elején még úgy nézett ki, hogy a több hónapja húzódó ügy végre lezárul, kedden azonban újabb fordulat állt be. Adamik Zoltán, a sportbizottság tagja, egyben a lányokat átigazolni szándékozó Kecskeméti Diáksport Egyesület elnöke a következõket nyilatkozta lapunknak: – A gyerekek szülei az elmúlt napokban aláírták az átigazolási lapokat, így gyakorlatilag eldõlt, hogy a jövõben a DSE mûködteti a nõi kosárlabda utánpótlást Kecskeméten. Ezeket a lapokat mihamarabb alá kellene íratnunk a KKC-t képviselõ Király Sándorral, amit a hét elején meg is próbáltunk. Az aláírásra nyolc napja van, ha erre nem kerül sor, akkor automatikusan a mi játékosaink lesznek a gyerekek. Mivel október 6-án kezdõdnek a korosztályos bajnokságok, a játékosok érdekeit

szem elõtt tartva már a hétfõi napon elküldtük – postakönyvvel együtt – a lapokat Király úrnak. Nagy megdöbbenésünkre a KKC korábbi edzõje sem átvenni, sem pedig aláírni nem volt hajlandó azokat, ami számomra egyértelmûen jelzi, idõhúzásról van szó. A történtekrõl két tanú jelenlétében jegyzõkönyvet írtunk. A korábbi kifogások, és nyilatkozatok Király úr részérõl komolytalannak tûnnek a történtek után. Ezzel a húzásával azt érte el, hogy nem biztos, hogy a lányok el tudják kezdeni a bajnokságot. Mindezek ellenére én szeretném, ha Király úr a jövõben is edzené a lányokat, ha szerepet vállalna az utánpótlás nevelésben, természetesen én fizetést is adnék neki. – tette hozzá Adamik Zoltán. Természetesen lehetõséget adtunk a másik félnek is véleményének elmondására, Király Sándor a következõket nyilatkozta Adamik Zoltán szavaira: – Nem teljesen értem Adamik urat, ugyanis nekem soha nem mondott

olyat, hogy alkalmazna edzõként. A másik: én a sportbizottság legutóbbi ülésén elmondtam a tagoknak, hogy a KKC egy létezõ, önálló jogi személlyel funkcionáló szakosztály, amelynek közgyûlése október 4-én ül össze, és dönt az utánpótlás csapatok jövõjérõl. A hét eleji levélátadáshoz pedig annyit fûzött hozzá: – Éppen edzést tartottam a lányoknak, amikor megjelent a Sport Kht. három alkalmazottja, akik elmondták: hoztak 22 játékos átigazolási lapot, amelyet át kell vennem. Én erre nem voltam hajlandó, mivel egy személyben nekem erre nincs felhatalmazásom. Erre írtak egy jegyzõkönyvet arról, hogy nem vettem át a papírokat. A felek álláspontjai tehát továbbra sem közelednek, miközben a gyerekek folyamatosan készülnek az október 6-ai rajtra, az elhangzottak ismeretében már csak az a kérdés: van-e értelme a munkának. Következõ számunkban természetesen visszatérünk a témára!

SPORT


19

Komoly csata várható Az idei bajnokság eddigi legnehezebb mérkõzése vár a Delfin KC férfi kézilabdásaira szombaton. A kecskemétiek két forduló után ugyan élen állnak az NBI/B keleti csoportjában, de most, két gyengébb ellenfél után a bajnokság eddigi meglepetéscsapatát, a Diósgyõrt fogadják Bíró Balázsék. Az újonc borsodiak hatalmas meglepetésre a nyitófordulóban legyõzték a sokak által élmezõnybe várt Kiskunfélegyházát, míg legutóbb a Salgótarján hajolt meg elõttük, így a kecskemétiekhez hasonlóan õk is négy ponttal rendelkeznek. Komoly csatának ígérkezik tehát az Árpádvárosi Sportcsarnokban 16 órakor kezdõdõ találkozó, de a delfinek ha tényleg fel szeretnének kerülni az élvonalba, egyetlen hazai botlást sem engedhetnek meg maguknak. A csapat a legutóbbi, Kiskõrös elleni megyei rangadón már javuló formát mutatott, gyakorlatilag semmi esélyt nem adott a szebb napokat megélt rivális gárdának. Nagyszerû teljesítményt nyújtott az irányító Bíró Balázs, a hatszor eredményes Berta Róbert és a szenzációs gólokat szerzõ Juhász Viktor is. Kezd összeállni a csapat védekezése is, a kõrösiek ellen volt olyan periódus, amikor kilenc percig nem kellett középkezdéshez vonulniuk Skribicéknek. Most talán ízelítõt láthatunk abból is, hogy egy erõsebb ellenféllel szemben is ilyen hatékony tud-e lenni a remek fizikummal rendelkezõ kecskeméti sorfal. Nem kell azonban már bizonyítania az ifjúsági csapatnak, akik Péter László irányításával hétrõl-hétre elkápráztatják maroknyi szurkolótáborukat. Fontos kiemelni, hogy az ifjúsági csapat néhány éve még pofozógépnek számított a másodosztályban. A szakosztály vezetése azonban nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás-

Takács Bálint ezúttal is hasznos tagja volt a Delfinek csapatának

nevelésre, és amióta Péter László lett az ifik edzõje, az ellenfelek remegõ gyomorral lépnek pályára Kecskeméten. Nem véletlen, hogy a legutóbbi bajnokság ezüstérmesének, a kiskõrösi ifjaknak sem volt egy percig sem esélyük a pontszerzésre. Több tehetséges fiatal is jelzi teljesítményével, hogy érdemes velük számolni, így az irányító Mészáros Dániel, a szélvészgyors szélsõ

Csatai Zoltán és a rendkívül kreatív átlövõ, Földi Áron is hamarosan az elsõ csapat kapuját döngetheti. Mindenkinek ajánljuk, látogassa a fiatalok mérkõzéseit is, nem fogják megbánni. A szombaton 16 órakor kezdõdõ Delfin KC – Diósgyõr találkozóra mindenkinek ingyenes a belépés, az ifjúsági mérkõzés 14 órakor kezdõdik.

Szabadkán a KRC Ipari, kereskedelmi épületek és társasházak tervezése, kivitelezése

Ipari épületek tervezése, kivitelezése Monolit vasbeton szerkezetek építése MT-BAU Építõipari és Kereskedelmi Kft. 6000 Kecskemét, Klapka u. 7. II/9. Tel.: 76/486-700 Fax: 76/418-690 [email protected] www.mtbau.hu

Csütörtök este Szabadkán folytatja a felkészülést a PhoenixMecano Kecskeméti RC férfi röplabdacsapata. Karagics Mátyás tanítványai a helybéli, élvonalban szereplõ együttessel játszanak edzõmérkõzést, majd péntektõl Kecskeméten folytatják a felkészülést a bajnoki rajtra. Az elmúlt hétvégén a KRC a hazai pályán rendezett Hírös Kupán szerepelt, mégpedig nagyszerû eredménnyel. Tóth Gáborék végig rendkívül magabiztosan játszottak a döntõig, azonban a fináléban a román bajnokság legerõsebb csapatának tartott Nagybánya le tudta gyõzni õket, így a második helyen végeztek a kecskemétiek. A felkészülési tornán látottakat Breszkó András, a KRC szakosztályvezetõje értékelte honlapunknak: – Nagyon sikeres, magas színvonalú tornát sikerül rendeznünk. A Nagybánya nagyon jó csapat volt, jól szolgálta felkészülésünket, hogy velük egy héten belül kétszer

is meg tudtunk mérkõzni. Nagy örömünkre szolgált, hogy szépszámú szurkolósereg látogatott ki a Városi Sportcsarnokba, és mindent elárul, hogy a vesztes döntõ után is vastapssal búcsúztatták a csapatot.

A Hírös Kupa eredményei: Szombati csoportmeccsek: 9.00: KRC – Ifi válogatott: 2:0 10.30: Szeged – Dunaferr: 0:2 12.00: Ifi válogatott – MAFC: 0:2 13.30: Nagybánya – Dunaferr: 2:0 15.00: MAFC – KRC: 0:2 16.30: Nagybánya – Szeged: 2:0

Vasárnapi helyosztók: 5.-6. helyért: Szeged – Ifi válogatott 3:0 3.-4. helyért: Dunaferr – MAFC 3:1 1.-2. helyért: Nagybánya – KRC 3:1

20 SPORT Sportmix


Az újonc ellen javíthat a KTE

Szávay feltartóztathatatlan Az elmúlt hétvégi pekingi tornagyõzelmével Szávay Ágnes újabb három helyet javított, a hét elején kiadott friss világranglista tanúsága szerint. A szerb Jelena Jankovics legyõzésével Szávay Ágnes a világ húsz legjobb teniszezõje közé került, a mindössze 18 éves soltvadkerti tehetség már a huszadik pozíciót foglalja el a listán. Az élbolyban nem történt változás, a szerb Jankovics veresége ellenére javított helyzetén, növelte pontjai számát, igaz, maradt a harmadik. Nemcsak a világ, hanem az idei kereseti listán is szépen lépeget elõre Szávay Ágnes. A soltvadkerti teniszezõ a nõi profi teniszezõket tömörítõ szervezet (WTA) legfrissebb adatai alapján a 25. helyet foglalja el a 2007-es kereseti listán. A magyar játékos az idei évben eddig 524 ezer 556 dollárt hozott össze, vasárnapi pekingi tornagyõzelmével – a drámai fináléban a szerb Jelena Jankovicot gyõzte le – 88 265 dollárral gazdagodott. A legtöbbet a világranglista éllovasa, a belga Justine Henin kereste, több mint négymillió dollárt.

Klampárék nyertek Sajnos nagyon sima, 7:0-ás vendéggyõzelem született a hétvégi Kecskeméti Spartacus – Békés férfi extraliga asztalitenisz mérkõzésen. A kecskeméti fiatalokon most elõször lehetett észrevenni, hogy megilletõdötten versenyeztek a bajnokság folyamán. Ahogy telt az idõ úgy szabadultak fel és kerültek közelebb a náluk rutinosabb játékosokhoz és kerültek velük partiba a mérkõzések folyamán. Dézsi Krisztián, Papp László, és Fodor Márk mérkõzésrõl mérkõzésre nagyobb magabiztosságról és a játékuk fejlõdésérõl mutat tanúbizonyságot. Fodor Miklós edzõ: – Köszönet a nézõknek és szurkolóknak, akik nem hagyják a fiataljainkat magára, és biztatásukkal segítik õket a mérkõzéseken. A jelenlévõk személyesen láthatták, hogy az asztalitenisz milyen szép játék. Még nagyon sok munka vár a fiataljainkra a nehézségek leküzdéséig.

Izsákon a fogathajtó szakág elitje A hétvégén a 24. Sárfehér Napok keretein belül rendezik meg a 2007. évi Magyar Fogathajtó bajnokság döntõjét. Az egyes fogathajtóknál Farkas József, Lantos Gábor és Szilágyi Zsolt között dõlhet el a dobogós helyek sorsa, amibe még a kecskeméti Gáspár Szilvi is beleszólhat. Egy biztos: Gáspár Zoltán hegemóniája megszakad, mivel õ nem indul az idén, így új név kerül a bajnoki serlegre ebben a kategóriában. A kettesfogatoknál a hétszeres világbajnok, Lázár Vilmos nyolcadik magyar bajnoki címét borítékolni lehet, hiszen három OB fordulót nyert már meg eddig, így biztosan az õ nyakába kerül a bajnoki arany. A további dobogós helyekért hatan vannak még versenyben, köztük Nyúl Zoltán, a Kecskemét Hírös LK versenyzõje. A négyesfogatok mezõnyében szintén csak az ezüstérem sorsa kérdéses, ugyanis a hatszoros világbajnok, Lázár Zoltán három fordulót követõen 11 pontos elõnyre tett szert, így a 2. helyen álló Dobrovitz József csak az ezüstért hajthat.

Kormos góljaiban bíznak a kecskeméti szurkolók

Az NBII 7. fordulójában – némiképp váratlanul – elszenvedte második vereségét is a KTE labdarúgócsapata. Tomislav Sivic játékosai fejben talán már a szerdai – lapzártánk után lejátszott –, Debrecen elleni kupamérkõzésen járhattak, ugyanis a koncentráció hiánya okozta a jászberényi vereséget. Az ezúttal Kormos személyében egy ékkel felálló kecskemétiek többet támadtak ellenfelüknél, de a helyzeteket sorra kihagyták Csordásék. Öröm az ürömben, hogy a keleti csoport élcsapatai közül mindenki botlott, így a Kecskemét továbbra is a 2. helyen áll a Szolnok mögött. Most szombaton a másodosztályban újoncnak számító ceglédieket fogadják Némediék a Széktói Stadi-

onban. Még mielõtt valaki egy kézlegyintéssel elintézné a 10. helyen álló újoncot, gyorsan szögezzük le: hazai pályán az eddigi legnehezebb feladat áll Farkas Istvánék elõtt. Hogy ez nem csak egy hatásvadász megállapítás, azt jól jelzi, hogy jelenleg a ceglédiek vannak a legjobb formában, hiszen legutóbbi három mérkõzésüket megnyerték, többek között az élcsapatok közül megverték a makóiakat, és gyõztek a Bõcs otthonában is. Komoly formajavulásról beszélhetünk tehát az újonc esetében, hisz azok után, hogy a nyáron felkészülési mérkõzésen a KTE 7:1-re gyõzte le õket, majd a bajnokság elsõ négy fordulójában hat gólokkal kaptak ki, mára az egyik legveszélyesebb ellenféllé nõtték ki magukat. Természetesen a feljutást célul kitûzõ kecskemétiek mindezek ellenére gyõzelemre készülnek. Amennyiben a szerdai kupameccsen nem sérül le senki, mindössze egy hiányzója lesz a lilák együttesének, Némedi Norbert ugyanis Jászberényben begyûjtötte harmadik sárga lapját is. A csapat nagyon szeretné bizonyítani gyarapodó szurkolótáborának, hogy a 7. fordulóban elszenvedett vereség csak kisiklás volt, így minden bizonnyal egy remek iramú, látványos találkozót láthatnak a szurkolók. A KTE-Cegléd bajnoki mérkõzés 18 órakor kezdõdik. A lefújást követõen összefoglalót és képgalériát a www.kecskenet.hu internetes portálon találnak a szurkolók. A KTE várható összeállítása: Tóth – Koszó, Gyagya, Lovric, Farkas – Csordás, Savic, Lungu, Yannick – Balázs, Kormos.

Amerikai centere lesz az Univernek Szerda délelõtt aláírta egyéves szerzõdését az Univer-Kecskemét férfi kosárlabdacsapatához Eric Figei. A 23 éves, 206 centiméter magas amerikai center egy hete érkezett Kecskemétre próbajátékra, és az Univer gyõzelmével befejezõdött szolnoki felkészülési tornán meggyõzte teljesítményével Zsoldos Andrást. Fiegi legutóbb a román Otopeni játékosa volt, nem kell tehát messzire költözködnie. A másik próbajátékon szereplõ amerikai, Larry Blairnek péntekig adnak választ arra, hogy igényt tartanak-e rá a kecskeméti vezetõk. A 185 centis védõjátékos igen ponterõsen kosarazott Szolnokon, de az õ esetében megvárja a szakmai stáb a körmendi tornát. Pénteken ugyanis újabb felkészülési tornára utazik a Zsoldos-sereg, ezúttal Körmenden a hazai csapat és a finn bajnokság 3. helyezettje ellen lépnek pályára Horváth Ákosék. Két hiányzója biztosan lesz a csapatnak, hiszen Csabayt meg kellett mûteni, és Halmai is kisebb sérüléssel küszködik. Csabay kettõ, Halmai pedig egy hetet lesz kénytelen kihagyni. Tovább tart a bérletárusítás: az Univer hazai mérkõzéseire szóló szezonbérletek ára nem változott az elõzõ szezonhoz képest: a felnõtt bérlet 15 ezer forintba, a nyugdíjas és gyermek 6 500 forintba kerül. Vásárolható támogatói bérlet is, amelynek ára: 35 000 forint. A bérleteket az Univer Sportirodán vásárolhatják meg az érdeklõdõk (Kecskemét, Katona József tér 18).

Eric Figei A sportoldalakat Ferentzi Miklós szerkesztette

Friss sporthírek: www.kecskenet.hu

KÖZ-SZOLGÁLAT


21

Katedrások tanulás-módszertani tábora A Katedra Informatikai és Mûvészeti Szakközépiskolában már hagyomány, hogy a 9. évfolyamos diákok a Vackor Vár Erdei Iskolában töltenek el egy hetet, két turnusban az iskolaév megkezdésekor. A tábor céljairól dr. Palotainé Böröczki Máriát, a tábor vezetõjét kérdeztük: – Ez a tábor az augusztusi egyhetes tanulás-módszertani táborunk folytatása. A célja kettõs. Szeretnénk elérni, hogy új diákjainkban minél rövidebb idõ alatt alakuljon ki egy pozitív kötõdés az iskolához, és minél gyorsabban történjék meg az egymást segítõ közösségek kialakulása. Ez ugyanis az egyik feltétele az iskolai sikernek. A siker másik kulcsa a jó tanulási motiváció, és a hatékony tanulása technikák és módszerek ismerete, következetes alkalmazása. Tapasztalataink szerint ezen a téren a középiskolásoknak sok pótolnivalójuk van. Mi szeretnénk megkímélni diákjainkat a kezdeti kudarcoktól, ezért foglalkozunk már ötödik éve tanulásmódszertan táborok szervezésével és a tanulás-módszertan tanításával. Ez a helyszín a Vackor Várban ideális mindkét célunk megvalósításához. Azok a programok, melyeket kollégáimmal és Vajda Rudolffal, az

EZT

ÍRTA A

A művészeti tagozatos diákoknak remek lehetőséget kínált a tábor a természeti formák megfigyelésére, ábrázolására

Erdei Iskola vezetõjével közösen dolgoztunk ki és alkalmazunk a táborban, jól építik a közösséget is, de az egyéni tanulási képességek fejlesztését, ezzel együtt a tanulási motiváció javítását is jól szolgálják. Ottlétünkkor a mûvészeti tagozatos diákok éppen természeti formák megfigyelésével, ábrázolásával

KECSKEMÉTI LAPOK...

Városi öntözõautó útban Kecskemét felé „A város régesrég várt öntözõautója, amelynek leszállítását augusztus elseje óta a vasmunkások sztrájkja és egyéb akadályok, nehézségek gátolták, végre útban van Kecskemét felé” – derül ki lapunk 1927. szeptember 17-i számából. „Az öntözõautó készítõje, a budapesti Teudloff Dittrichgyár a napokban értesítette a várost, hogy a hatalmas gépkocsi 15-ére tel-

jesen elkészül s a város átveheti.” A hír érdekessége, hogy akár napjainkban is játszódhatna, hiszen a hírös város tûzoltói 2002-ben, egy sikeres pályázat eredményeként egy magasból mentõ szert nyertek. A különbség a hajdani és az újkori történet között mindössze annyi, hogy mostani szereplõink azóta is várják, csak várják a szerkocsit.

ELÕFIZETÉSI MEGRENDELÕ 1 hónapra 520.-

Év végéig 1690.-

Név (cégnév): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tel.: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax.: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . dátum

aláírás

Kérjük a megrendelõt az alábbi címre küldje: 6000 Kecskemét, Csányi J. krt. 14. vagy faxon: 76/486-100-as számra. Lapunk megrendelhetõ még: 76/486-100 vagy [email protected]

foglalkoztak, Lukács Gyöngyi mûvésztanár irányításával. Közülük kérdeztük meg Kovács Kitti 9. évfolyamos diákot, mi a véleménye errõl a táborról: – Nagyon jónak és hasznosnak tartom, mert a természetben, az iskolai óráknál kötetlenebb körülmények között végezhetünk komoly munkát. Elsajátítjuk

azokat a módszereket, amelyek segítenek minket a tanulásban Fejlõdik a beszédkészségünk, megtanulunk szerepelni. Ráadásul közösségformáló ereje is van ennek a néhány napnak. Jobban, és kicsit másképpen, más oldalról ismerjük meg egymást: az osztálytársainkat és tanárainkat is.

22 PROGRAMOZÓ Programajánló szeptember 27-étõl október 3-áig Kinyílik a mesezsák szeptember 28-án a Katona József Könyvtárban. A Népmese Napja alkalmából játékos foglalkozásra várják a gyermekeket. Ugyanezen a napon 15 óra 30 perctõl európai álláslehetõségekrõl érdeklõdhetnek a felnõttek a Munkavállalási On-Line Napon. A keresésben az Eures tanácsadó iroda munkatársai segítenek. Aki nem tud betelni az ogrék történetével, nézze meg az Otthon Moziban a Harmadik Shrek-et szeptember 28-án, pénteken 14 órakor. A dokumentumfilmek kedvelõit a Boszporusz felett a híd címû magyar alkotással várják ugyanitt, szeptember 30-án, október 1-jén és 2-án 19 órától. Szeptember utolsó hétvégéjén a Társasjáték Klub tagjait és a papírjátékok kedvelõit várják a Szórakaténuszban. A foglalkozások szeptember 29-én 10 órától kezdõdnek. A Ráday Múzeumban Hanga István kecskeméti órásmester gyûjteményébõl láthatnak exkluzív darabokat, "Óraremekek, remek órák" címmel. Itt tekinthetõ meg Fuxreiter András "A természet harmadik országa" címû ásványkiállítása is. Október másodikán, a Föld Világnapján ismeretterjesztõ játékos foglalkozást tart óvodás korú gyerekeknek az Ifjúsági Otthon, Egy Mindenkiért - Mindenki a Földért címmel. Henrik Dam Thomsen dániai gordonkamûvész ad koncertet szeptember 30-án, vasárnap 16 órakor Kodály Zoltán mûveibõl a Kodály Intézetben. Október 1-jén, a Zenei Világnapon a Bekecs Egyesület beregszászi vendégeivel és a kecskeméti Miraculum kórussal lép fel a Szent Család Közösségi Házban, 16 óra 30 perctõl. Ebbõl az alakomból ad ünnepi hangversenyt a Dán Kulturális Központ is a színházban. Fellép a Dán Nemzeti Rádió Ifjúsági Zenekara, valamint Henrik Dam Thomsen gordonkamûvész. Az est bevételét a központ a Mosolygó Kórház Alapítvány javára ajánlja fel. A csillogás és a rhythim and blues kedvelõinak a Bling Bling Klub szeptember 28-ai, pénteki Starlight RNB Partit ajánljuk. Szombaton, 29-én a Kaliberek vehetik át az irányítást a belvárosi szórakozóhelyen - a huszonkilenc év feletti férfiak ingyen léphetnek be, hogy a klasszikus diszkó ritmusok mellett jól érezzék magukat. Záróbuli a Red Colt Gardenben! Az idei utolsó partin a magyar lemezlovasok egyik legkedveltebbjével, Tommy Boy-jal búcsúztathatjátok a nyarat. Emellett természetesen DJ Wallas, DJ Rolex és a Bozóky - Lipóczy páros is a legújabb slágereket játssza majd.

APRÓHIRDETÉSI SZELVÉNY Ingyenes hirdetés a Kecskeméti Lapokban A kitöltött szelvényt az alábbi címre kérjük beküldeni: 6000 Kecskemét, Csányi J. krt 14. Hirdetés szövege, ármegjelöléssel: .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... Feladó neve: ............................................................. Címe/telefon: ................................................................. A helyhiány miatt kimaradt apróhirdetéseket a következõ lapszámban közöljük.


Indián nyárban is frissít a Kubai Limonádé Hector Sanhez Redondo beavatott bennünket egyik saját koktélja készítésének titkába. A Kubai Limonádét amely alkoholt nem, de annál több gyümölcsöt tartalmaz különösen kedvelik vendégei. Hozzávalók: 2 cl cukorszirup, 1 lime fele, néhány szelet narancskarika, 1,5 dl szódavíz, 1 dl 100 százalékos narancslé, 1 dl 100 százalékos ananászlé, 1 kanál jég, 1 szál menta, 1 cl grenadin, a díszítéshez koktélcseresznye Elkészítése: Hosszú, nagy ûrtartalmú pohárban készítsük az italt. Elõször öntsük bele a cukorszirupot. Majd tegyük bele a jól megmosott, és cikkekre vágott lime-ot és narancskarikákat, majd törõfával nyomkodjuk ki. Öntsük fel a szódával, kanalazzuk bele a jeget, ezután jöhetnek a szálról letépkedett mentalevelek. Egy hosszúnyelû kanállal jól keverjük össze, hogy a menta ízét átvegye az italunk. A koktélunkat felöntjük a narancs- és az ananászlével, végül a grenadinnal ízesítjük. A látványról se feledkezzünk meg: koktélcseresznyével, mentalevéllel, lime-mal díszíthetjük a pohár szélét.

A citrusfélék adják a koktél üdítő ízét

PALACE CINEMAS MALOM 6000 Kecskemét, Korona u. 2. Tel.: 06 76/500-490 web: www.palacecinemas.hu Csúcsformában 3. (színes feliratos amerikai akció-vígjáték) 15:00, 17:00, 19:00, 21:15, szept. 29-30-án 12:45-kor is Evan, a minden6ó (színes magyarul beszélõ amerikai vígjáték) 16:00 Férj és férj (színes magyarul beszélõ amerikai vígjáték) 14:00, 16:15, 18:30, 20:45, szept. 2930-án 11:45-kor is Grindhouse: Terrorbolygó (színes feliratos amerikai horror) 16:30, 18:45, 21:00 A Kulcsfigura (színes feliratos amerikai krimi) 16:45, 19:15, 21:30 L'ecsó (színes magyarul beszélõ amerikai animációs film) 13:45, szept. 29-30-án 11:30-kor is TMNT – Tini Nindzsa Teknõcök (színes magyarul beszélõ amerikai animációs film) 14:30,

szept.27 -okt.4.

szept. 29-30-án 12:30-kor is Törés (színes feliratos amerikai krimi) 20:30 Vigyázz, kész, szörf! (színes magyarul beszélõ amerikai animációs film) 13:45, szept. 29-30-án 12:00-kor is Zuhanórepülés (színes magyar akciófilm) 18:00 Helyár: hétfõn 790 Ft, kedden, szerdán, csütörtökön 990 Ft, péntek 17:00 elõtt 990 Ft, péntek 17:00 után 1140 Ft, szombat, vasárnap 15:00 elõtt 990 Ft, szombat, vasárnap 15:00 után 1140Ft. Gyerekjegy 12 éves korig, korhatár nélküli filmre 830 Ft. Diákjegy Hollywood Multicard-dal keddtõl péntekig 830 Ft. – Büfé és jegypénztár egyben! – 3 óra ingyenes parkolás.

KALENDÁRIUM

2007. szeptember 27. 1

2

3

4

5

6

7

8

9

23

10

ÉVFORDULÓK, NAPTÁR 11

13

15

16

20

14

17

21

26

18

22

23

27

19

24

25

28

29

!

30

33

39

175 éve, 1832. szeptember 28-án született Mányoki Tamás református lelkész, tanár, szabadságharcos huszár. 135 éve, 1872. szeptember 29-én halt meg Déryné Széppataki Róza, az elsõ magyar operaénekesnõ, a vándorszínészet legnépszerûbb színésznõje. Katona József reménytelenül szerelmes volt belé, feleségül kérte, de õ pályatársát, Déry Istvánt választotta. 110 éve, 1897 októberében városi könyvtár létesült Kecskeméten.

12

34

35

31

36

40

42

37

32

38

41

44

! Deák Ferenc igen szeretett az állatkertbe járni. A hatvanas évek végén volt ott neki egy kedves medvéje: a Kristóf. Mindenféle csemegével szokta volt etetni ezt a mackót. Ennélfogva a Kristóf ketrece mellett minden délután nagy társaság gyûlt össze: Deák tisztelõi. Köztük volt egyszer Gyulai Pál is. A tréfás urak egyre évõdtek a jeles akadémikussal, kicsiny termete miatt. Gyulai Pál végre felcsattant: Ej, … (vízszintes 1., függõleges 29.). Vízszintes 26. – szólt közbe az öregúr nagy gonoszul a bajusza alól. (Tóth Béla anekotáiból) Vízszintes: 1. Gyulai Pál szavainak elsõ fele (z. b.: N, I). 11. Jár a motor. 12. Tanú, latinul. 13. Késõn hazaérkezõ. 14. Szintén ne. 15. Egyforma római számok. 17. Megkevert szó! 18. Szolmizációs hang. 19. Bak betûi keverve. 20. Titokban figyel. 22. Szovjet zongoramûvész (Jakov). 24. A bükkönnyel rokon takarmánynövény. 26. Deák Ferenc válasza. 29. Dolina. 30. Oroszlánnév. 31. Jó a szeme. 33. Igekötõ. 34. Középen bead! 36. Szén és cink. 38. Ni, népiesen. 39. Vérfaktor. 40. Névelõs erõgép. 42. Neves olasz futóatléta (Pietro). 44. Svájci kanton. Függõleges: 1. A föld felé. 2. Zavaros kár! 3. Három tagból álló együttes. 4. Kellemetlen, kínos. 5. … van – a valót állítom. 6. Létesítményt felavat. 7. Munkával törlesztet. 8. Nehéz, mint … . 9. Minisztertanács, röviden. 10. Evõeszköz. 11. A telefon feltalálója. 16. Pihenhet egy kicsit. 19. Idegen férfinév. 21. A táncházi mozgalom egyik kezdeményezõje (Ferenc). 23. Csónakgerinc. 25. Bóly páros betûi. 27. Az egyik nem. 28. Stuttgart folyója. 29. Gyulai Pál szavainak második fele (z. b.: E, E). 32. Örvös állat. 35. Barna bõrû nép. 37. Becézett nõi név. 40. Szamár, franciául. 41. Üreges egynemû betûi. 43. Görög betû. Bátori Géza Beküldendõ: a vízszintes 1., a függõleges 29. és a vízszintes 26. sz. sor. Beküldési határidõ: október 02. A helyes megfejtõk között 2-2 db belépõjegyet sorsolunk ki az október 13-i Ne ábrándozz orgonáról címû Nótaestre. Címünk: Kecskeméti Lapok Csányi János krt. 14. Pf.: 287. A szeptember 20-i számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: MINDIG NAGYOBB FÉNYBE SZOKTA ÁLLÍTANI, MINT A JELENT ÉS A JÖVENDÕT! Belépõjegyeket nyert: Nagy Ervinné és Holczer József. Nyereményüket szerkesztõségünkben vehetik át.

Anyakönyvi hírek Örök hûséget fogadtak: Domián Viktor és Simola Krisztina Julianna, Korpácsi Oktáv és Horvát Erzsébet, Szakonyi Vilmos Vince és Kézsmárki Ágnes Mária, Bohus János Lajos és Megyesi Vera, Renner László és Tatár Katalin, Turbucz Antal Endre és Nagy Rita, Tóth Sándor és Bíró Orsolya, Kele Sándor és Kassai Erzsébet, Dormán György és Szabó Brigitta Ágnes, Szabó Tamás és Steiner Edit Neszte, Kovács Attila és Tóth Szilvia Legifjabb kecskeméti polgárok: Burgstaller Albert Attila anyja neve Damásdi Anna, Pálinkás Viktória/Kovács Mária, Gyüge Ádám /Nagy Emese Tünde, Tarsoly Kristóf/ Tarsoly Dóra, Demény Dóra /Tarjányi Tünde, Bulla Lili /Hajnal Hajnalka, Radics Attila Kevin/ Radics Mónika, Kollár Ferenc /Péter Andrea, Erdõs Hanna /Tóth Anikó Bodrogi Zsófia /Szakál Ildikó, Kovács Hanna Ottília/Marosi Erika Ottília, Kerekes Zsófia Emese/Jelényi Olga Zsófia, Kállai Árpád Lipták Ágnes, Bende Dániel János/ Földvári Gyöngyi, Orlov Mihály Viktor/ Stoica Simona Ana, Szenti Kinga Dóra/ Sógor Beáta, Palotás-Nagy Balázs/ Nagy Zsuzsa, Bohács Richárd Kornél/ Szõrös Szilvia, Veres Lotti /Kovács Tünde Erzsébet, Varga Boglárka /Vetési Szilvia Éva Halottaink: Dirner József 1934, Nép Mihályné Egyed Karolina 1921, Szabó Antalné Horvát Margit 1918, Tóth András 1967, Kovács Sándorné Túri Mária 1911, Szûcs Sándor 1923, Zombori János 1933, Dr.Szentendrei László 1929, Nagy Endre Balázs 1943, Szécsényi Istvánné Rácz Éva 1967, Marozsi Sándorné Melter Anna 1930, Pusztai Pál 1952, Bene János 1933, Forgó Ferenc Ferdinánd 1959 Balogh Jánosné Tompa Margit 1918, Péli Márk 1925, Túri Lászlóné Darányi Rozália 1941, Futó-Tóth Pálné Kovács Mária 1928

Egyházi hírek

Szeptember 29-e, Szent Mihály arkangyal ünnepe Szent Mihály igen jelentõs személy az angyalok között. Az égi seregek vezére és a túlvilágra költözõ lelkek kísérõje, õ ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor, ezért általában mérleggel a kezében ábrázolják. Harcosságára pedig a kezében tartott kard utal. Szent Mihály ünneplését Szent László királyunk rendelte el. A népi hagyományban ez volt a „kisfarsang” idõszakának kezdõnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig, november 25-éig tartott. Idõjósló nap is ez: úgy vélték, ezen a napon fordul az idõjárás hidegre, téliesre. Egy göcseji mondás szerint: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkõztet. Ezután már tilos volt az ágynemût a szabadban szellõztetni. Az állatok viselkedésébõl a téli idõjárásra következtettek. Ha a juhok szorosan egymás mellé feküdtek Szent Mihály napján, hosszú, kemény télre számítottak. A gazdasági év szempontjából is jelentõs nap volt, eddig legeltették a réten a Szent Györgykor kihajtott marhákat. Csíkban a pásztorok Szent Mihály napján térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A juhászok is ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegõdtetés napja.

Október 1-je, az Idõsek Napja és a Zene Világnapja Az ENSZ közgyûlése 1991-ben ezt a napot az Idõsek Világnapjává nyilvánította, hogy felhívják a figyelmet a szépkorúak problémáira és tiszteletére. Az UNESCO Nemzetközi tanácsának határozata alapján 1975 óta ünnepeljük a Zene Világnapját. A zenemûvészet legnagyobb alakjainak tiszteletére, valamint a különbözõ kultúrák zenéinek minél jobb megismerésére hívja fel a figyelmet.

Evangélikus Egyház Megalakulásának 205., valamint az Ybl Miklós tervezte templom alapkõletételének 145. évfordulójára emlékezik az evangélikus gyülekezet szeptember 28-án, pénteken az Evangélikusok a könyvtárban címû rendezvénnyel. A program a Katona József Könyvtárban 16 órakor kezdõdik, értékes bibliák bemutatásával. 17 órától Heltai Nándor helytörténész, Székely Gábor mûvészettörténész és Kis János evangélikus lelkész beszélgetnek a kecskeméti gyülekezet történetérõl. Az ünnepi megemlékezés 19 órától a templomban hangversennyel zárul.

Református Egyház A 125 évvel ezelõtt született Ravasz László püspökre emlékezik a református gyülekezet szeptember 28-án, pénteken. A program 17 órakor a református templomban megemlékezõ igehirdetéssel kezdõdik, majd a Ráday Múzeumban a Ravasz László emlékszoba megnyitására kerül sor.

Római Katolikus Egyház Szeptember 30-án Szentírás vasárnapja lesz. Ezen a napon kerül sor a Szent Ferenc-kápolna felszentelésére is a Mûkert-városban 17 órakor, az érsek atya celebrálásával. Rászoruló családok számára mûködõképes háztartási gépeket gyûjt a Fõplébánia. A felajánlási szándékot személyesen vagy telefonon lehet jelezni.

A Kecskeméti Lapok elõfizetésére a kiadónál közvetlenül is van lehetõség: a KIK-FOR irodaházban (a Cifrapalota mellett) a Csányi János krt. 14. szám alatt a II. emeleten. Terjesztéssel kapcsolatos információ a [email protected] címen, vagy a 486-100-as, illetve a 06-30/279-22-31-es telefonszámokon kérhetõ.

KECSKEMÉTI LAPOK – Kiadja a Kecskeméti Lapok Kft. Fõszerkesztõ: Haág Zalán Felelõs kiadó: Mészáros László ügyvezetõ igazgató Alapító-fõszerkesztõ (1989): dr. Lovas Dániel Szerkesztõség és kiadóhivatal: 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14. Tel.: 76/486-100, 508-300, [email protected] ISSN 0865-3194 Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája www.hknyomda.hu Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató Kézíratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. A reklám- és PR-cikkeket Ariel betûtípussal szedjük.

24 HÉT NAP


Menyasszonyok a Malomban

Hírmix Batthyányira emlékeznek A Batthyány-emlékév alkalmából konferenciát szervez a Repülõk és Rendvédelmiek Bajtársi Egyesülete, valamint a Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Kecskeméti Klubja október 3-án kilenc órától a Tiszti Klub emeleti halljában. Az elõadások mellett a konferencia idején Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes, amatõr hadtörténész kamara-kiállítása is várja az érdeklõdõket.

Vőlegények nem, csak gyönyörű menyasszonyi ruhákba öltözött lányok voltak a rendezvényen

Az egy négyzetméterre jutó menyasszonyok száma minden bizonnyal a Malomban volt a legnagyobb a hétvégén. Tévedés ne essék, nem a fiatal lányok házasuló kedve nõtt meg ennyire. A gyönyörû ruhákat, és a legmo-

dernebb frizurákat viselõ szépségek az esküvõi ruha- és csokorbemutatóra készültek pompás megjelenésükkel. A modellek nem csupán a romantikus hölgyeket, de a közönség soraiban álló férfiakat is elbûvölték.

Mívesen faragott zöldségek

Nem csak evésre, díszítésre is kiválóak az idény zöldségei

Újabb szemet gyönyörködtetõ zöldség- és gyümölcsszobrokkal ajándékozták meg a fõtéren

sétálókat a kecskeméti mesterszakácsok. Tökbõl, céklából, fekete és fehér retekbõl faragták ki a magyar néphagyomány jellemzõ alakjait, a pipájával békésen füstölõ juhászt és a kútból vizet merítõ gazdát, de virágköltemények és egzotikus állatformák is életre keltek kezük munkája nyomán. Az ehetõ szoborköltemény különösen nagy sikert aratott a Kecskeméti Népzenei Találkozóra érkezett külföldi vendégek körében.

Gróf Batthyány Lajos élete és kora címmel rendezik meg a megyei, városi szakközépiskolás emlékverseny döntõjét október 4-én a Kocsis Pál szakközépiskolában. A megmérettetés reggel 9 óra 45 perckor Sebestyén Imre képeslapjainak, a Toborzó és Érdekvédelmi Iroda kiállításának megnyitójával veszi kezdetét.

Megújult az I. világháborús emlékhely A nyolcvan éve állított és a közelmúltban felújított I. világháborús emlékhely átadásának ünnepségét szeptember 29-én, délután kettõ órától rendezik meg a Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Nemzetõrök Országos Szövetségének Bács-Kiskun megyei szervezetei. A hõsi parcellával szemben, a Szentháromság temetõben nyugszik Révész István tábori lelkész és püspök. Rendbetett sírját Farkas László érseki helynök áldja, majd szenteli meg.

Széchenyivárosi vigalom Széchenyivárosi részönkormányzati napot rendeznek a városrész önkormányzati képviselõi szeptember 29-én, szombaton a Szabadidõ Központban. Tíz órától gulyásfõzõ verseny indul, amelyre már most várják a jelentkezõket. A rendezvényt Dr. Zombor Gábor polgármester nyitja meg, majd iskolások énekes-táncos mûsora és a nyugdíjas kórus bemutatkozása színesíti a programot. Csongrádi Béla bûvészmutatványaival, Mester Anita pedig hastáncával varázsolja el a résztvevõket. Fellép a Fantasy Dance, valamint a Stepp and Go táncegyüttes. A zenei kínálatról a Magico, a Háturul, illetve a Dokk együttes gondoskodik. A rendezvényre minden széchenyivárosi lakost és ismerõst, barátot várnak a házigazdák: Bogasov István, Hetényi István, Tóthalmi Ferenc képviselõk.

Húszéves a lakiteleki mozgalom

Recommend Documents