SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA IV.
„KI FIA, BORJA?” A hagyományos családformáktól a fogadott rokonságig
Szentendre 2011
Skanzen füzetek
Skanzen füzetek
SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK IV.
Ki fia, borja? A hagyományos családformáktól a fogadott rokonságig Szöveg: Kiss Kitti, Csesznák Éva Múzeumpedagógia: Kustánné Hegyi Füstös Ilona Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós – Csesznák Éva – Horváth Anita Lektorálta: Artim Krisztina Olvasószerkesztő: Barta Adrienn Fotó: Deim Péter, Kustánné Hegyi Füstös Ilona Rajz: Szakács Nikoletta Betű tipográfiák: Hegyi Füstös László (†) – 1990, átváltozó RAJZ-OK - Tipolexikon
Skanzen Örökség Iskola TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR/2010-0014
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntartója: ISBN: 978-615-5123-04-7 Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós főigazgató Grafika: Dogfish Stúdió Kft. Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft. Budapest Felelős vezető: Fülöp József
Kedves Pedagógus Kolléga! Vajon igaz-e az a mondás, amit gyerekkorunkban oly sokat hallottunk, mely szerint „az iskola a második otthonunk”? A pedagógus mennyiben tudja vagy mennyiben kénytelen pótolni a szülőt? Az osztálytársak, iskolatársak képesek-e és szükséges-e, hogy a családtagok, testvérek szerepét betöltsék? Mit jelent ma a gyerekeknek a család és az otthon fogalma? Az együtt eltöltött idő hos�sza vagy tartalmassága mélyíti el inkább a személyes és társas kapcsolatokat? Mi tartotta valaha össze a családokat, a faluközösségeket? Mi jelenti ma azt az erőt, ami miatt egymáshoz tartozóknak érezzük magunkat? Az elgondolkodtató kérdésekre ne próbáljunk egyedül választ találni, hiszen mindannyian másként éljük meg a családi otthonhoz való kötődést, a saját helyünket és szerepünket a szűkebb és tágabb közösségekben. E téma kibontakoztatására kiváló alkalom nyílik, amikor Ön a magyar paraszti kultúrában valaha hagyományosan működő családmodellekkel, a Skanzen adta lehetőségek között ismerteti meg tanítványait. Felkészítésükhöz és az otthoni visszacsatoláshoz is segítő jobbot nyújtunk elméleti és gyakorlati háttéranyagunkkal. A múzeumi foglalkozás során a gyerekek öntudatlanul is átélnek a magukétól eltérő élethelyzeteket, bepillantást nyernek más értékrendekbe. Az élménypedagógia hatásmechanizmusa szerint viszonyíthatják saját életük problémáit, örömeit elődeinkéihez. A „tanulság” és következmény egyénenként más ütemben fog csak a felszínre kerülni. Ezzel a 8-11. évfolyamos diákoknak szóló programcsomaggal lehetőséget kínálunk Önnek ahhoz, hogy a szárnyaikat próbálgató diákokban tudatosíthassa az eleinktől ránk hagyott, még bennük szunnyadó természetes értékrendet, a csonka családokban élő vagy éppen család nélkül felnövekvő gyerekeket pedig ráébres�sze arra, hogy érdemes családot alapítani. A családot és a nagyobb közösséget – például az osztályközösséget – pedig olyan biztos háttérnek és örömforrásnak tekinthessék, amely segít az önbecsülésük megerősödésében és mások megbecsülésében.
A kiadvány felépítése Témacsoportok – elméleti háttérismeretek I. Család, otthon, gyermek - A család fogalmának tör-
téneti változásai, az otthon, a család szerepe és fontossága az egyén életében.
II. Rokonság- közös zsák - A rokonsági fokok, rokoni viszonyok, a hadas együttélés, a komaság, tágabb közösség, a faluközösség írott és íratlan szabályai. III. CSALÁDRÓL SZÓL A FÁMA - A nemzetség, nemesség, a rokonság számontartása, családnevek és ragadványnevek, családfa készítés. A feldolgozás munkaformái mindhárom témában
1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 2. Kutatómunka a múzeumban 3. Feldolgozás az iskolában, alkotás
A feladatok megoldása a múzeum honlapjáról letölthető. Letölthető dokumentumok jegyzéke
www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/család
JELMAGYARÁZAT Tudod-e?
A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. Te mit gondolsz?
A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresztő kérdések, állítások. Forráselemzés
Korabeli leírások, személyes visszaemlékezések, statisztikai adatok feldolgozása. NÉZZ UTÁNA!
Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka. Jegyzetelj!
A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. kupaktanács
A múzeumi kiállításban látottak közös megbeszélése, vélemények ütköztetése. Adathalászat - keresés az interneten
Keresés az interneten. Figyeld meg!
A múzeum kiállításaiban szereplő ismeretanyag feldolgozása. 5
I. CSALÁD, OTTHON, GYERMEK KulcSfOgAlMAK: hÁz, OTThOn, KIScSAlÁd, PATRIARchÁlIS nAgycSAlÁd, gyeRMeK, TÁRS, hÁzASSÁg, együTTéléS, MAgÁny
TÁRSAS KAPcSOlATOK
Kosárban. Nagyné Batári Zsuzsanna gyűjtése. (Márianosztrai Tájház)
Az ember társas lény. Magánéletének sikerességét kiegyensúlyozott kapcsolati rendszere határozza meg minden életkorban. A különféle kultúrákban különböző elképzelések élnek arról, hogy kik tartoznak a családhoz. Sokféle együttélési forma létezik napjainkban is: kiscsalád, nagycsalád, házasság nélküli együttélés, egyszülős család, újraegyesült család, gyermektelen párok. Mindegyiknek a legfontosabb jellemzője, hogy tagjai összetartoznak. Mindenki olyan mértékig része egy családnak, egy élettársi vagy egy baráti kapcsolatnak, amilyen mértékű lelki energiát fektet be a közös célokba. A családalapítás az alkotási vágy egyik legszebb formája, mivel ez által az önzetlenség válik életünk tartalmává. Családban az ember nemcsak önmagáért, hanem másokért is él, abban leli örömét, ha másokat boldoggá tehet. A nagyobb közösségekhez való tartozás (pl. lakóhely szerint, érdeklődés szerint) által jutunk sikerélményhez, így tudunk kiteljesedni, hiszen embertársainktól kapjuk a visszajelzéseket. A harmonikus élet kialakítására való törekvés a társadalom minden tagjának elsődleges célja.
„A hÁz neM vAgyOn, cSAK nyugAlOM.” - Az OTThOn „Ott vagyok honn, ott az én világom……” – írja Petőfi Sándor szülőföldjéről Az Alföld című versében. Az otthon szó értelme a legtöbb ember számára azt a helyet jelenti, ahová született, ahol gyerekként együtt élt a családjával, amihez életre szóló emlékek és érzelmek kötik.
6
A szülői ház vagy lakás, annak évtizedek alatt közösen kialakított berendezése, csak tárgyak sokaságát jelentené önmagában. Az ott megélt közös elképzelések, célok, küzdelmek, munkák, örömök, a mindennapok vagy éppen a nagy események (pl. gyerekszületés, halál) kovácsolják össze a családtagokat a legszorosabb közösséggé, családdá. A család legszűkebb hazája a háza, amit a sok-sok emberi tényező miatt otthonnak érzünk akkor is, ha egyszerű a berendezése. Meghatározóak az otthoni példák, emberi magatartások, a saját család alapításakor is. Ezektől a viszonyoktól függ, hogy valaki képes-e új családját a tágabb rokonság részeként kezelni vagy éppen elidegenedik tőle. „KI, MIlyen cSAlÁdhOz TARTOzIK, OlyAnhOz IgAzOdIK.” - A cSAlÁd fOgAlMÁnAK éRTelMezéSe A család a társadalom legkisebb egysége. Olyan emberek csoportja, akiket vérségi vagy házassági kapcsolat köt össze és a köztük lévő viszonyt a közösség, a társadalom elismeri. A magyar család szó az ószláv „cseljad” átvétele, eredeti jelentése háznép, cselédség. Családon általában két generáció, a szülők és a nem házas gyermekek együtt élő csoportját értjük, ezt kiscsaládnak is nevezik. A paraszti szóhasználatban családnak mondták az egygyermekes házaspárokat és a 28–30 tagot számláló, négy generációt is magába foglaló, együtt élő nagycsaládot is. A família latinból kölcsönzött szó, eredeti jelentése: rokonság, család, nemzetség. A mai nagycsalád szavunkon a sok gyermek és a szülők együttesét értjük.
Szolnoki család az 1860-as években. Chryastel Ignác felvétele. (Damjanich János Múzeum)
A család szó egykor a házasságban született gyermekeket is jelölte, például Szeged környékén: „három családom van, egy gyerök és két lány”. (A fiút gyakran gyereknek nevezték, míg a lányt csak lánynak.)
A cSAlÁd SzeRePe A gyermek legfontosabb ismereteit és benyomásait családjában szerzi. A családnak többféle szerepe van az ember életében. Alapvető élettani szükségletei - evés, ivás, alvás - mellett a bensőséges kapcsolatok is fontosak. Személyiségének fejlődését a családi környezet, a valahová tartozás érzése biztosítja. Az erős érzelmi szálak, a támogató, őszinte kapcsolatok megóvják a családtagokat az élet egyéb feszültségeitől, érzelmi biztonságot adnak. Az idős, beteg családtagok ellátása emberi kötelességünk. A gondoskodásnak több haszna is van: egyrészt átvehetjük az idősek élettapasztalatát, bölcsességét, másrészt a szívből, önként nyújtott segítség a segítőt is gazdagítja, mert jó érzés magunkat jónak megélni. bebizonyosodott, hogy a segítségadás erősíti a segítő immunrendszerét, életerőt, lelkierőt ad. A család nevel, formálja személyiségünket: a családban tanuljuk meg az együttéléshez, beilleszkedéshez szükséges szabályokat, viselkedést. Az iskola és a barátok mellett nagyrészt a család határozza meg azt, hogy mit tartunk értéknek, mit gondolunk a világról, mi fontos és mi az, amit elítélünk. Önmagunk értékelésének, énképünknek, érzelmi egyensúlyunknak, tehetségünk kibontakozásának is a család az alapja. 7
„Sok együttlétnek házasság a vége.” - Együttélés régen és ma Az evolúcióban a legfőbb cél tulajdonságaink elterjesztése, génjeink továbbadása, vagyis a szaporodás. Az állatvilágban ritka, de például a madaraknál előfordul, hogy a szülők párban élnek és együtt gondozzák utódaikat (pl. fecske, gólya). Ez általában akkor fordul elő, ha az egyik szülő egyedül nem tudja biztosítani az utód életben maradását. A fejletlenül születő embergyermek gondozásához mindenképpen valamilyen segítő közösségre is szükség van. A mi kultúránkban általában ez az apából, az anyából és a gyermekekből álló kiscsalád. Más kultúrákban elfogadott a többnejűség, de előfordul többférjűség is. A 12 éveseket, amikor már nem jártak iskolába, önálló munkavégzésre alkalmasnak tekintették. A fiúk az állatok körül és a földeken, a lányok otthon a háztartásban végeztek komoly munkát. A 16 év felettiek már teljes értékű munkaerőnek számítottak. Ekkor már komoly udvarlót tartottak a lányok. Faluhelyen korán házasodtak az emberek. Amíg a fiú otthon volt, szigorú apai hatalom alatt állt. A legényt „emberszámba se vették”, amíg meg nem házasodott. A hajadon leányok még kiszolgáltatottabb helyzetben voltak. Felnőtt életük egyetlen céljának és értelmének a házasságot tartották. Szerencsétlenséget és szégyenletes dolgot jelentett „vénlánynak maradni”. Édesanyjuk serdülő koruktól fogva a házasságban betöltött áldozatos szerepükre nevelte őket. A házassághoz szülői beleegyezés kellett, szigorúan vették a szülők parancsát a párválasztást illetően, ezért ritkán kötöttek szerelemből házasságot. Ezt az életre szóló „szövetséget”esküvel pecsételték meg. A közeli rokonok, testvérek házassága általában mindenhol tiltott volt, de előfordult testvérházasság például az ősi Egyiptom uralkodóinak családjában is. Ezt vérfertőzésnek nevezik, az ilyen kapcsolatból gyakran születnek testi vagy értelmi fogyatékos utódok.
Napjainkban átalakulóban van a család intézménye. Ma egyre idősebb korban és egyre kevesebben kötnek házasságot. Sok dolgozó, magát eltartani képes, anyagilag nem kiszolgáltatott nő az egyedülálló családi állapotot, a szingliséget választja, vagy kénytelen választani a sok munka, a saját karrier építése miatt. Nagyon gyakori a házasságkötés nélküli együttélés. Az élettársi kapcsolatban élők nagyobb mértékben meg akarják őrizni függetlenségüket, mint a házasságban élők. Ha az egyik szülő egyedül neveli gyermekét, egyszülős családról, családtöredékről, csonka családról beszélünk. Az egyre gyakrabban felszínre kerülő homoszexualitást jelenleg biológiai eredetűnek és nem betegségnek tartják a kutatók. A vallások általában elítélik, egyes mozgalmak viszont alapvető emberi jognak tartják. Vannak országok, ahol hivatalosan is elfogadják az ilyenfajta másságot és engedélyezik az azonos neműek házasságát is.
Magyarlapádi fiatal pár 8
Te mit gondolsz? A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évről évre drasztikusan csökken a házasságkötések száma Magyarországon, a fiatalok egyre idősebb korban (30 éves kor fölött) kezdik az önálló életet. Egyes elemzők aggasztónak tartják ezt a tendenciát.
„Egy són, egy kenyéren” - A nagycsalád
Asztalos mester és családja. Jászság. Ismeretlen fényképész felvétele. (Néprajzi Múzeum)
A nagycsalád a magyar nyelvterület hagyományőrző vidékein a 19. század végéig elszórva megmaradt, múltja több száz évre tekint vissza. A népnyelvben hadnak is mondták a nagycsaládot: a közös őstől származó férfiak együtt, „egy házban, egy són, egy kenyéren éltek” feleségeikkel, gyermekeikkel, unokáikkal. A munkát a család legidősebb férfitagja, a gazda irányította, aki egyedül uralkodott a közös vagyon, a szerszámok, a föld, az állatok felett. A családi vagyont gyarapíthatta, vagy ha elitta, nem vonhatták felelősségre. A családtagokat megüthette, esetleg elzavarhatta a háztól.
A család minden tagjától elvárták a szolidaritást, az összetartást. A család tagjainak „betyár becsületből” is ki kellett állniuk egymásért még az igazság ellenére is, és viselniük kellett mások vétkének következményeit. Ez komoly áldozatvállalást követelt. A gazdasszony, rendszerint a gazda felesége, felügyelete alá tartozott az éléskamra, de beleszólása semmibe sem lehetett. A nagycsaládba bekerült asszonyok a közös vagyonból nem részesültek, még annyira sem, hogy ruhát kaptak volna. Csak az ennivalóért dolgoztak, ezért igyekeztek ügyességüket latba vetve egyéb haszonnal járó, családon kívüli munkákhoz is hozzájutni. A fiúgyermekek munkaképes koruktól megkapták a családfőtől a ruhát, zsebpénzt, mint a család többi munkaképes férfi tagja. A leánygyermekek végig csak az anyjukra számíthattak, kelengyéjükről* is anyjuk gondoskodott. Te mit gondolsz? Jelentős szociológiai gondolkodók, pl. Émile Durkheim meggyőződése szerint a nőkhöz leginkább a családi szerep áll közel, amely a gyermekszülést, a nevelést, és a családalapítást jelenti. A demokratikus társadalmakban megszűnt a nők hátrányos megkülönböztetése, munkát vállalhatnak és így könnyebbé vált az életük. A családon belüli kapcsolatok tartalma is sokat változott. A szülőgyermek viszonyban az atyai hatalom jelentősen csökkent, az apa ma már nem teljhatalmú úr a családban. A nő helyzete is jelentősen megváltozott. Saját keresetével önállóbbá vált, családon belüli jogai megváltoztak, sokkal inkább egyenrangú fél, mint 100 éve volt.
Női szerep a családban
Az öröklés módja és az egy fedél alatt, egymás közelében élés kölcsönös érdekkapcsolatot alakított ki a generációk között. Így a családtagoknak nemcsak kötelességük, hanem érdekük is volt az öregekről való gondoskodás. Ma sok a magára maradt idős ember, akikről sem családjuk, sem az állam nem gondoskodik megfelelően. Gyakran találkozunk a családon belüli erőszakkal, amikor valamelyik családtag házastársát, gyermekét vagy idős rokonát fizikailag vagy lelkileg bántalmazza.
Beszéljétek meg, mit jelent a szólás: „A gyereknek HALLGASS a neve”. Régen miért tartották igaznak? Ma is igaz ez? Keressetek példát az ellenkezőjére! Kelengye: A férjhez menő lány hozománya, ami elsősorban textíliákból (ruha, abrosz, díszpárna, ágytakaró, lepedő, szalmazsák, derékalj, törölköző, tarisznya, zsákok) állt, de tartozhattak hozzá cserépedények, ládák, bútorok is. A kelengye adása házasságkötéskor kötelező volt és nagy anyagi terhet jelentett a lányos háznál. 9
I.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. „Egyetlen ág sem jobb a törzsnél.” - hogyan magyarázod ezt a közmondást?
2. Hasonlítsd össze a fenti közmondást Vörösmarty Mihály „Jóslat” c. versének alábbi sorával: „Legyen minden magyar utód különb ember, mint apja volt.” 3. Keress mai példákat a fenti két nézet alátámasztására!
A házasság vagyoni közösség is. Ha férjhez ment vagy megnősült valaki, szó szerint is házas lett. A házasságkötés előtti tájékozódásnak, ismerkedésnek különböző fokozatai voltak. Mondhatjuk úgy is, hogy „nem ajtóstól rontottak a házba”.
Ifjú pár (Szabadtéri Néprajz Múzeum)
4. Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Az értelmezést követően válaszd ki, melyik szó a „kakukktojás”, aminek ma már csak a másodlagos jelentését használjuk! Pitvarol: Udvarol: Kertel: A „pitvarol” kifejezéshez segítséget találsz az alábbi linken: Gárdonyi Géza: Durbints sógor (2. fejezet) Heves Megyei Elektronikus Könyvtár http://193.224.44.190/gardonyi/durbints/pitvarol.htm
5. A család melyik tagját jelölte a fehércseléd vagy a vászoncseléd kifejezés? Húzd alá! apa
leánygyerek anya
nagymama fiúgyerek
6. Alkoss közmondásokat a szókapcsolatok helyes összekötésével! Megesik
mint közelről gyűlölni.
Ki milyen családhoz tartozik,
a legjobb családban is.
Jobb a rokont távolról szeretni,
le a cseresznyefáról!
Rokon, nem rokon,
olyanhoz igazodik.
10
nagyapa keresztanya
7. Te hogyan járulsz hozzá a család gazdasági működéséhez? Kinek, miben és hogyan tudsz segíteni? Anyának: Apának: Testvéremnek: Más családtagomnak: 8. Rangsorold az alábbi szükségleteket! Amit a legalapvetőbbnek tartasz, azt írd a piramis aljára, majd fölfelé haladva, az egyre kevésbé fontosakat!
lakás megértés szeretet étel-ital együttlét
beszélgetés
ruhák autó
9. A teljes családból váratlanul „csonka” család válhat, ha valamelyik családtag kiválik, távozik ebből a közösségből! Gyűjts össze öt okot, ami miatt ez bekövetkezhet!
10. Mi a különbség a magány és az egyedüllét között? Röviden fejtsd ki a véleményed!
11
11. A biztonságtudat, a védettség, a szeretet, a segítségnyújtás hogyan érvényesül a Te életedben? Fogalmazd meg írásban a fenti kifejezéseket 4-5 mondatba foglalva!
12. Olvasd el a műből az alábbi részleteket és válaszolj a kérdésekre!
Forrás: Illyés Gyula: Puszták népe (részletek) www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/család
Miért lehetett nehéz együtt élni, egymáshoz alkalmazkodni a sok családnak?
Te melyik családban éltél volna a legszívesebben? Miért?
Milyen humoros megfogalmazást olvastál, ami a sokgyerekes családra utal?
Mit gondolsz, a kőműves lánya miért nem állhatott szóba a cselédek gyerekeivel?
Keress három olyan képzőművészeti alkotást, ahol a „szent család”-ot örökítette meg a művész! Melyik ünnepünkhöz kapcsolódik az ábrázolt jelenet? Írd mellé!
A szent család 12
I.2. Kutatómunka a múzeumban Perkupai lakóház – a lakodalom Az esküvői szertartás utáni lakodalmakat általában a lányos háznál tartották. A lakodalmaknak megvolt a pontos menete, minden esemény, cselekedet szimbolikus jelentéssel bírt. A lakodalmakat általában télen (farsang idején) rendezték, s megelőzte a leánykérés és a kézfogó. A templomi kihirdetés után a vendégeket a vőfélyek hívták meg. Az ünnepség az ágyvitellel kezdődött, amikor a menyasszony holmiját, ágyát, ládáját, díszes ágyneműjét ünnepélyes menetben a vőlegény házához vitték. A menyasszony öltöztetése után a menyasszony kikérése következett, majd a lakodalmas menet a templomba vonult. Ezután, általában a menyasszonyos háznál, legalább másnapig tartott a lakoma. A menyasszonytánc után (éjfélkor) a menyasszonyt menyecskének öltöztették, haját felkontyolták, ettől kezdve asszonynak tekintették.
Perkupai lakóház (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
1. Mit jelent a hajadon kifejezés?
2. Magyarázd meg, miért mondják a mesékben, hogy „Ásó, kapa, nagyharang válasszon el benneteket!”amikor összeesketik az ifjú párt?
3. „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!” A háztartás vezetésében a rend, a gondosság tekintetében mit tanulhatott a lány az édesanyjától?
4. Melyik nagy edény megnevezése elé teszik jelzőként, hogy „lakodalmas”?
5. Milyen felirat olvasható a konyhai vetett ágyra terített vásznon?
6. Sorold fel miket kapott nászajándékba az ifjú pár!
7. „Kést, kanált hozzanak, hogy éhen ne haljanak!” Mire utal ez a felszólítás a lakodalmi hívogatáskor?
Lakodalmi asztal a perkupai lakóházban 13
Bodrogközi uradalmi cselédház - együttélés Az uradalmi* cselédházban négy szobában több mint 100 évet tekinthetünk át négy időszakban. 1900 körül általában nagyon szűkösek voltak ezek a lakások, egy 4x4 méteres szobában két család, akár 20 ember is élt, a szabadkéményes konyhát pedig közösen használták az asszonyok. 1939-ben már csak egy család élt egy szobában, de a hely szűkét még toliággyal kellett enyhíteni. A villany és a víz bevezetése még váratott magára. A cseléd és család szavaink kezdetben szorosan összefüggtek, szinte ugyanazt jelentették, ma már azonban új tartalmat hordoznak. A 19. században már azt nevezték cselédnek, aki munkaerejét eladta, vagyis bérmunkás, szolga volt. A cselédek dolgozhattak gazdagabb emberek háztartásában (házi cseléd), birtokos parasztoknál (gazda cseléd) és uradalmakban (uradalmi vagy gazdasági cselédek). Magyarországon 1925-ben, kevesebb mint 100 éve, családtagjaikkal együtt még egymillió ember dolgozott cselédként, vagyis földet művelt vagy állatokat gondozott mások birtokán. Ez azt jelentette, hogy népes családjukkal (nagycsalád) együtt cselédházakban éltek, és fizetésük éppen csak a megélhetésükre volt elég. Saját lakással és földdel nem rendelkeztek.
Cselédek. Lápló tanya. Újszászy Kálmán felvétele, 1935. (Sárospataki Református Kollégium Adattára)
Cselédként már serdülő, 12 éves gyerekek is dolgoztak, és ha annyit végeztek is el, mint egy felnőtt, csak fele an�nyi bért kaptak. 1. Mi a közös a négy időpont szerint berendezett szobában? Egészítsd ki a mondatot a valóságnak megfelelően! Mindegyikben található: Egyikben sincs: 2. Hol találsz olyan tárgyakat, amelyek utalnak arra, hogy ott gyerekek is éltek? Melyek ezek a tárgyak? Egészítsd ki a mondatokat! Az 19 Az 19 a gyerekszobában áll egy
-as szobában az ágy mellett áll egy -as lakórészben a nappali szobában a szekrény polcán látható egy , a falon lévő polcon
, sorakoznak.
Életkörülmények 3. Hasonlítsd össze a 2003-as konyhát és a többi helyiséget, a víztárolás, és vízhasználat tárgyait illetőleg! A 2003-as lakrészben
-ból folyt a víz, és
Az 1930-as szoba lakói
-ban mosakodtak.
Az 1900-as szoba lakói
-ban tárolták a vizet a vizes-padon.
Uradalom: 1 000 kataszteri hold feletti földbirtok (1 kataszteri hold = 5 754 négyzetméter) 14
-ben mostak.
I.3. Feldolgozás az iskolában
Barátok
Házépítés a Skanzenben
Fotódokumentáció Keressetek fotókat otthonotokról és környékéről, majd készítsetek közösen montázst belőlük!
Házalkotó Tervezzetek közösen egy olyan házat vagy lakást, ahol több generáció is együtt élhet!
Pillanatnyi Készítsetek egyperces felvételeket a mobiltelefonotokkal valamelyik közös családi esemény vidám pillanatáról, majd mutassátok be egymásnak!
A Skanzen honlapjáról letölthető szemelvények, dokumentumok, segédanyagok jegyzéke
Apja fia Írjatok egy jelenetet arról, amikor kiderül, hogy a gyerek természete valamelyik szülőjéhez hasonlít?
• A feladatok megoldása • Vörösmarty Mihály: Jóslat • Gárdonyi Géza: Durbints sógor • Cselédház – tárgykereső feladatlap • Illyés Gyula: Puszták népe (részletek) • Meséld el, Nagyi! – Segédlet családtörténeti gyűjtéshez
Életkép Idézzétek fel Arany János: Családi kör c. versét, majd rövid megbeszélés és felkészülés után kisebb csoportokban jelenítsetek meg egy-egy választott életképet a versből! Vízió Írjatok fogalmazást arról, hogyan képzelitek el jövendő családi életeteket 20 év múlva!
www.skanzen.hu/pedagógusvagyok/segédanyagok/család
Ajánlott honlapok
Nagycsaládosok Országos Egyesülete: www.noe.hu
15
II. ROKONSÁG – KÖZÖS ZSÁK Kulcsfogalmak: rokoni viszonyok, testvér, had, koma, faluközösség, segítség, jótékonyság, tolerancia
Közösségbe születünk Az ember születésekor (jó esetben) azonnal egy közösség, a család részévé válik, és ahogyan növekszünk, úgy tágul kapcsolataink köre. A család és a rokonság ismerős, természetes közege után az óvoda, az iskola mesterséges közösségében tapasztaljuk meg az emberi kapcsolatok eltérő formáit. Más viszony fűz a családtagjainkhoz, a rokonainkhoz, a tanítóhoz, a barátainkhoz, az osztály tagjaihoz vagy a szomszédokhoz bennünket. A csoportok tagjait tehát kapcsolatok lánca köti össze, így formálódik az egyénekből társadalom. A hagyományos nagycsaládban szokás volt a családba fogadás, amikor a törvényesen született fiúgyermeket az apa rokonai elismerték családtagnak. A születés után a bába letette a földre vagy a küszöbre a csecsemőt, ahonnan az apa felkapta, esetleg megcsókolta, rövid időre betakarta vászongatyájába, az istállóba vitte, vagy a lovára ültette. Az is előfordult, hogy az újszülött orrát gyengéden meghúzta valamelyik rokon asszony vagy az apa, miközben mondta: „hasonlíts apádra”.
A paszita (komatál) átadása a gyermekágyas asszonynak. Gönyei Ébner Sándor felvétele, 1932. (Néprajzi Múzeum)
Rokonnak nevezzük azokat az embereket, akik egy családba tartoznak. Különböző rokonsági típusokat különböztethetünk meg: A vérrokonságba nem csak a vér szerinti rokonok (apja, anyja, fia, lánya), hanem az örökbefogadás útján bekerültek is beleszámítanak. Testvér szavunk a testvérré fogadás egyik formájából ered. Azok között jött létre, akik egymás vérének összeöntése és kölcsönös ivása vagy ízlelése alapján megfogadták, hogy testvéreknek tekintik egymást. Ez a szokás szinte az egész világon létezett, és kölcsönös segítségnyújtást, véd- és dacszövetséget jelentett.
Házassági rokonságról van szó, amikor az ifjú pár rokonságának tagjai akaratuktól függetlenül kerülnek rokoni kapcsolatba (sógora, sógornője, anyósa, apósa). Fogadott rokonságról beszélünk, ha nem vérrokon személyek (pl. barátok) szabad elhatározásukból egymást rokonná fogadják, és azt valamilyen cselekedettel megerősítik, az egész közösség tudomására hozzák, és a kapcsolat következményeit életük végéig viselik. (pl. komája, mátkája, keresztanyja, keresztapja) Ha egy édesanya a sajátjával együtt más gyermekét is táplálja anyatejével, a gyerekek tejtestvérek lesznek. Ez akkor fordulhat elő, ha a másik gyerek édesanyjának kevés a teje, netán beteg vagy elhalálozott. „Ha ez az asszony nem családbéli, ettől kezdve őt is rokonnak számítják, és gyermekét tejtestvérnek nevezik.” (A Magyarság Néprajza IV.- Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 221.o.) 16
„Az vagyok, ami a falu.” - A faluközösség működése A falusi közösségekben az emberek meghatározott rendszer szerint éltek. A családok falusi társadalomban elfoglalt helyét döntően befolyásolta vagyonuk, birtokuk nagysága, az elődöktől megörökölt tiszteletreméltóság és a családfők tekintélye. A családtagok viselkedését nemük (nőiesség, férfiasság) és koruk (idősebb, fiatalabb) határozta meg. Jogaikat és kötelességeiket a faluközösség erkölcsi normái* szabályozták, aminek alapját a munka, a takarékosság és a mértékletesség képezte. Az önellátó gazdálkodásban nem ismerték a pazarlást, és felesleget sem halmoztak fel, ugyanakkor ez nem jelenthetett igénytelenséget vagy fukarságot. Az írott és íratlan szabályok mindenkire vonatkoztak. Aki ezeket megszegte, azt a közösség a szájára vette vagy kiközösítette. Az „oskolában”, ahol nem csak tanították, hanem nevelték is a gyerekeket, versbe szedve tanulták meg többek között a helyes magatartás szabályait. A tanító figyelemmel kísérte a gyerekek iskolán kívüli viselkedését is. A tiszteletlen, rendetlen vagy lusta gyerekeket megbüntette, nádpálcával megverte vagy kukoricára térdepeltette.
Oskola gyerekekkel
„Tiszteld szüleidet, Becsüld az öreget Így várhatsz majd hosszú És boldog életet.” (részlet Az arany ABC-ből)
„Öreg fának nagy az árnyéka” – idősek tisztelete A családon belül és kívül elvárt viselkedési forma volt a szülőtisztelet és a gyermeki engedelmesség. Az időseket becsületesen el kellett tartani, betegségben ápolni, majd tisztességgel eltemetni. A lopásnál is súlyosabban elítélték, ha az idős szülőt a fiai „semmibe vették”, hiszen a hagyományos szokásrend szerint minél idősebb volt valaki, annál többet dolgozott, annál több élettapasztalattal rendelkezett. A tiszteletet akkor is elvárta a falu, ha a szülő nem érdemelte ki (pl. elitta a család vagyonát).
Te mit gondolsz? „Szörnyűek ezek a mai fiatalok! Bezzeg az én időmben….” – mondogatják minden korban az idősebbek, ha nem értenek egyet a fiatalok viselkedésével.
„Segítséggel jár a tanács” - Egymás segítése A segítség, az ajándékozás rokonok között is a viszonzáson alapult. Ha egy család bajba jutott, már nem mehetett a módosabb rokonhoz kölcsön kérni. A rászorultakon segíteni csak a család rovására tudtak volna, ezért a jótékonyság a hagyomány elve szerint, a különböző népszokásokhoz kapcsolódva épült be a falu lakóinak életébe. Az ünnepi jókívánságoknak adománygyűjtő szerepük is volt, például disznóöléskor a kéregetők egy nyársat dugtak be az ablakon jókívánságokkal, amire a ház gazdái hurkát, kolbászt aggattak. „Én is fogtam fülit, farkát, adjanak egy darab hurkát!” Erkölcsi normák: olyan értékek, amelyek a magatartást és a közösségi együttélést szabályozzák, amelyeket a társadalom fontosnak tart. 17
„....KOMA KÜLDTE KOMÁNAK...” A komaság választott baráti kapcsolat, a rokonság kiegészítője, ellensúlyozója, kapocs a társadalom egészéhez. A legénykoma, lánykoma általában azonos korú, azonos paraszti réteghez tartozó, közel lakó gyermekkori pajtás volt. A komák a legény-lánycsoporton belül összetartottak. A lányok egyformán öltöztek, hasonlóan viselkedtek. A legények verekedésnél védték egymást, együtt jártak udvarolni, apróbb bűneiket, csínyeiket együtt követték el.
Mátkapár (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
Mezőkövesden ismeretes a legénykomaságnak olyan formája is, hogy egy gazdag legény szegény „summás” fiút választott komájának. A gazdag legény a mulatozások anyagi részét vállalta, míg a szegényebb testőrként segítette, védte.
A mátraalji palócoknál a lányok komaságukat ünnepélyesen megpecsételték: a tavaszi egyházi ünnepek (Húsvét, Pünkösd) egyikén komatálat vittek vagy küldtek egymásnak. A koma mellett ezeken a területeken azonos értelemben használják a mátka szót, beszélnek mátkatálról, leánymátkáról is. A házasság gyakorlatilag megszakította a fiatalkori kapcsolatokat, egyedül a keresztszülő-választásnál nyílt mód a komaság folytatására. Vidékenként változóan az apa vagy az anya fiatalkori komáját hívták meg a gyermek keresztszülőjének, ezzel erősítették meg a régi barátságot. Ők lettek a keresztkomák. A keresztkomapár részt vett a templomi szertartáson, a komaasszony tartotta keresztvíz alá a gyermeket. A keresztszülők ettől fogva felelősek voltak a gyermek vallásos neveléséért. A komák egymást legjobb barátaiknak, szilárd támaszuknak tartották. Segítségül, akár erkölcsi, akár anyagi segítségről volt szó, elsősorban a komát hívták. Te mit gondolsz? Mi a keresztszülő feladata ma? Milyen a keresztszülőkkel való kapcsolata (ha van) a keresztgyerekeknek?
Paszitavivés. Pécsudvard. Szoboszlayné felvétele, 1952. (Néprajzi Múzeum)
„Koldusbotra jutott” - Jótékonyság, tolerancia A koldusok, fogyatékkal élők, idegenek kívül álltak a falu viszonzáson alapuló kapcsolatrendszerén, így velük szemben csakis a felebaráti szeretet, az elfogadás érvényesült. „A szegényt is kell szeretned, nagy vétek volna megvetned!”- hangzott az intelem. A katolikus egyház is ugyanezt kívánta erősíteni az iskolában: „Szigorúan tiltatik a szegényeket, koldusokat, hibás egyéneket ingerelni, kigúnyolni.” (Historia Domus 1850)
Sok vidéken volt szokás, hogy „Istenébe”, azaz minden sütéskor a szegények számára úgynevezett kolduscipót sütöttek. Voltak olyan családok, ahol az új kenyérből addig nem ettek, amíg a koldusoknak nem adtak kolduscipót. Önzetlenül gyakorolták a vendégszeretetet is: „Istené a szállás” – mondták a betérő vándornak. A környékről érkező vándorok, búcsújárók „a csűrben, a szobákban lehintett zsúpon* aludtak” (Monok, 1989). Zsúp: szalmaköteg. A learatott gabona cséplés után összekötözött szára, melyet tetőfedésre használtak. 18
II.1 Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Te mi alapján választod ki a barátaidat? Húzd alá! hasonló érdeklődési kör
népszerűség vonzó személyiség
öltözködés segítőkészség
egyéb 2. „Olyan jó rokonom, hogy barátom is lehetne.” Gyűjts még szólásokat, közmondásokat a barátságról, rokonságról!
3. Hogyan értelmezhető ez az idézet? „Akkor mondta azt is, hogy aki húszéves koráig nem volt szép, harmincig nem volt okos, negyvenig nem lett gazdag, abból már nem lesz soha semmi. Te hány éves vagy, pajtikám?”
(Móricz Zsigmond: Rokonok 20. fejezet; 206. oldal)
4. Hasonlítsd össze a két alábbi idézetet! Miben különbözik a két nézet egymástól? „Szegény rokon: mindig távoli rokon.” (Móra Ferenc) „Mert kérem, nem az a rokon, akinek jól megy a dolga, hanem az, akinek rosszul megy. A gazdag rokonnal szemben én vagyok a rokon. Hogy is mondjam, a rokonság az csak lefelé terjed. Az olyan, mint egy háló: az ember belekerül ebbe a hálóba, s annak a köteleit a rokonság húzza. Meg akarják fogni a nagy halat.” (Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből (19. fejezet) vett részlet).
Az emberi méltóság tisztelete minden közösség alapja. Ennek egyik kifejezése a köszönés, aminek számtalan formája létezik attól függően, hogy kivel, milyen napszakban, hol találkozunk, és milyen kapcsolatban vagyunk. 5. Gyűjts össze régi üdvözlés- és köszönésmódokat a saját környezetedből! Ki, kinek, hogyan köszön, és mit fejez ki?
19
6. Böngéssz az interneten karitatív (segítő) szervezetek honlapjain! Kiknek segítenek? Ha Te szeretnél segíteni, hogyan vállalhatsz például önkéntes munkát? Forrás: szmm.gov.hu; www.onkentes.lap.hu
Többnyire azért követjük a társadalmi szabályokat és normákat, mert a szocializáció* során megszoktuk, hogy így viselkedünk. A legtöbb szabály nem is tűnik fel életünk során, mivel teljesen természetes számunkra. Minden kultúrában más és más az elfogadott szabály. 7. Ha az iskolában valamelyik iskolatársaddal vagy tanároddal konfliktusba kerülsz, kivel tudod megbeszélni a helyzetet? baráttal/ barátnővel
családtaggal
pedagógussal
lelkésszel
pszichológussal
egyéb: 8. Határozd meg az alábbi kifejezéseket!
Egyéniség Deviancia Sztereotípia Tolerancia 9. Milyen előítéletek befolyásolnak mások megítélésében?
10. Gyűjts példákat a buszon, a boltban, az utcán, az iskolában az intolerancia megnyilvánulásaira!
Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat egy adott kultúrában. 20
11. Milyen közösségi összefogást tapasztaltál már az elfogadás jegyében?
12. Értelmezd az alábbi részletek mondanivalóját! Foglald össze a véleményed pár sorban! „…..az emberi lélek társas lélek, és az ember mindig más emberhez viszonyulva valamilyen. Az „önmegvalósítás” szó számomra mindig valamilyen perverziót jelentett. Az embernek sosem saját magát kell megvalósítania, hanem a környezetével, a másik emberrel, a fűszállal, a csillagos éggel kell rendeznie a kapcsolatát. A cél inkább a mimegvalósítás lenne.” „Lehet, hogy a társadalom nem ad teret az igazi egyéni kezdeményezéseknek. Az is igaz, hogy abban a fene nagy szabadságban, amit a városi lét ad az embereknek, fantasztikus, szélsőséges egyéniségek is teremnek. Kérdés persze, hogy ezeket a szélsőségeket még valódi egyéniségeknek nevezhetjük-e.” (részletek Végh Attila Victor Andrással folytatott beszélgetéséből. Cédrus, 1998. március, 20–21. o.)
Diákok a múzeumban
Diákok a múzeumban
13. Beszéljétek meg, mi szükséges ahhoz, hogy a barátság tartósan fennmaradjon! Miben tudtok egymásnak segíteni? Hogyan adjátok meg egymásnak, rokonaitoknak és tanáraitoknak a tiszteletet? 21
II. 2. Kutatómunka a múzeumban
Észak-magyarországi falu tájegység, hadas telek – nagycsaládos együttélés A 17. században a török idők utáni újratelepülések időszakában a hadak közösen egy-egy falurészt szálltak meg. Ennek nyomai mind a mai napig megmaradtak, innen ered a „hadas település” kifejezés. A had, a „hadsereg” jelentés mellett rokoni-baráti csoportot jelölő kifejezés is volt. A megtelepült hadak közösen gazdálkodtak az egymás közelében fekvő földeken, közösen tartották állataikat, és védték egymás érdekeit.
Hadas telek (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
A had legjellemzőbb és legszükségesebb tulajdonsága a tömeg, a sokaság volt, és egykori értéke is ebben rejlett. Sok esetben tekintették a hadat félelmetesnek, veszedelmesnek, akikkel kikezdeni nem volt tanácsos. „Haddelhad!” A had, és a nagycsalád általában egy telken vagy egy házban élt. A palócoknál az első szobában (az úgynevezett első házban) a kemencén és a lócákon az öreg férfiak és a gyermekek, a kamrában a család összes as�szonya és az eladólányok (néha 10–15 nő együtt), a legények és a munkaképes férfiak az istállóban aludtak. Míg a Dél-Dunántúlon a fiatal párok az udvaron álló fakamrában aludtak, az északi területeken a házhoz ragasztott kis kamrában húzódtak meg a házaspárok.
Alvás a kemence tetején (Néprajzi Múzeum)
1. „Sok kéz hamar kész” – közös munkaalkalmak A hadas telek három lakóházának mindegyikében történik valamilyen családi vagy közösségi esemény. Melyek ezek? Márianosztrán: Domaházán: Karancskesziben: 2. Mi az esti lefekvéshez készülődés legfontosabb tennivalója a domaházi hangfelvétel szerint? Hallgasd meg, és válaszold meg a kérdést!
3. Mi lehetett a közösen végzett munka legfőbb indítéka?
22
4. Hallgatózz! A kiszűrődő zajok, beszélgetés alapján kinek, milyen szerep jutott a disznóöléskor? Ezek alapján kösd össze a tevékenységet a munkavégzővel!
férfiak
leszúrás
asszonyok
nyársdugás
gyerekek
bélmosás
5. Kupaktanács! Mennyiben jelentett segítséget a családoknak, hogy a gyerekek eljártak a disznótoros házakhoz jókívánságokkal adományt gyűjteni a „nyársdugás” alkalmával?
Disznótor (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
II.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás Tolerancia teszt! Állítsatok össze egy kérdés-sort a tolerancia jegyében az alábbi szempontok szerint: kiélezett helyzetek megítélése, önkritika gyakorlása, más iránti kritikus szemlélet, körülmények elfogadása, eltérő nézetekről alkotott vélemény Légy önmagad! Döntened kell! Kihez mész el születésnapi bulira, ha a haverod is hív és a barátod is? Párbeszéd a haveroddal és a barátoddal: ők érveljenek, miért szeretnék, hogy elmenj, te pedig válaszolj a meghívásukra! Monológ (belső beszéd): mondd el, mit gondolsz egyikkel és másikkal való kapcsolatodról, miért döntöttél így! Szereplők: te, a haverod, a barátod
A Skanzen honlapjáról letölthető dokumentumok jegyzéke
• Hármas Kis tükör • Comenius: Orbis Pictus XCVII. Az oskola • Nyársdugás szokása disznóöléskor • Móricz Zsigmond: Rokonok 20. fejezet; 206. oldal • Ady vers: Sem utóda, sem boldog őse • József Attila: Tiszta szívvel • Iskolai regula Ajánlott honlapok
www.szmm.gov.hu
A barátság hálójában! Készítsétek el az osztály barátságtérképét csomagolópapíron! Önkéntes Készítsetek egy tervet: ki, hova, milyen szervezethez szeretne menni nyári önkéntes munkára! 23
III. CSALÁDRÓL SZÓL A FÁMA Kulcsfogalmak: NEMZETSÉG, NEMESSÉG, A ROKONSÁG SZÁMONTARTÁSA, CSALÁDNEVEK ÉS RAGADVÁNYNEVEK, CSALÁDFA KÉSZÍTÉS
„Ég szülte földet, Föld szülte fát, Fa szülte ágát, ága szülte bimbaját, Bimbaja szülte virágját…”- (Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése) Egyéniségünk meghatározó jellemvonásait, külső és belső tulajdonságainkat elődeinktől örököljük. Az évről-évre megújuló fa az örök élet szimbóluma. Önmagunk ismeretének alapja, hogy gyökereinket megtaláljuk, tudjuk, honnan származunk. Szüleink, nagyszüleink fényképei, levelei és iratai között böngészve feltárulnak előttünk küzdelmes életük el nem mondott titkai. A rokonsági viszonyok megállapítására a kutatók már több mint száz éve a genealógiai* módszert alkalmazzák. Ennek lényege, hogy egy sor család családfáját, számon tartott rokonságát összeállítják. Így vált lehetővé, hogy az emberek közti viszonyokat, a különböző társadalmakat, szokásokat megismerjék. A rokonsági viszonyok megismerésénél a legfontosabb a rokonságnevek, vagyis a rokonsági terminológia megismerése. Gondoljunk bele, mennyire eltérő az apa-gyermek, a báty-húg vagy a nagyapa-unoka viszony. Egyenes ági rokonoknak nevezzük azokat, akik egymásnak közvetlen leszármazottai. Egyenes ági rokonaim tehát: nagyapám és nagyanyám, apám és anyám, fiam és lányom, fiú és lányunokám, dédunokáim. Oldalági rokonok azok, akikkel valamelyik egyenes ági rokonomon keresztül állok kapcsolatban: testvérem (szüleim gyereke), apám fivére, anyám nővére, anyám nővérének gyermekei, nővérem gyermekei. A rokonok megnevezése A magyar rokonsági elnevezések szigorúan különválasztják az egyenes és oldalági rokonokat, valamint ügyelnek a korkülönbségek jelzésére: báty, öcs, nővér, húg. Ezeket a többi európai nyelv csak körülírással tudja kifejezni: angol: my elder brother (idősebb fiútestvérem) = bátyám, német: mein jüngerer Bruder (fiatalabb fiútestvérem) = öcsém. A különböző rokonok megnevezését a honlapon találjátok: www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyag/család A családnevek, a ragadványnevek Sok esetben azok a nevek „ragadtak” őseinken, melyek mesterségüket jelölték, pl. Molnár, Kovács, Szabó, Fazekas. Vezetéknevünk, vagyis családnevünk már hallomásból is megmutatja, hová tartozunk. Ezek a nevek valaha jelölhették a nemzetiséget (pl. Tóth, Horváth, Németh), valamilyen külső jellemvonást, ami a családban tipikus volt (Pl. Fekete, Szőke, Kövér, Kancsal, Balogh). Ha azonban sok Pap, Füstös, vagy Takács élt a környéken, valamilyen egyedül rá jellemző tulajdonságot kiragadva „ráragasztottak” még egy megnevezést, pl. Kis Pap, (alacsony termetű volt), Hegyi-Füstös (a hegyen lakott), Csonka-Takács (valamelyik végtagja csonka volt). Ezekből a ragadványnevekből hamarosan állandósult vezetéknevek váltak.
Genealógia: származástan 24
„Ízig-vérig rokonok” - Nemzetség, nemesség, kisnemesek A nemzetség szó tágabb értelemben a történeti múlt kiemelkedő és nagyszámú rokonsággal rendelkező családjait jelenti. A 19. században a falvakban még számon tartották a nemzetségeket, mint apaági vérrokonsági csoportokat. A nemzetség, nemzet szó tehát általában rokonsági, valamilyen összetartozási viszonyt, azonos őstől származást takar. Egyes vidékeken úgy tartották, hogy csak a nemes családoknak van nemzetsége. A nemzetségbe nemcsak az apaágon számított a rokonság, hanem a meghalt ősök és az oldalági rokonok is beletartoztak harmadik unokatestvérig (ágazatig, ízig). A férfiak apjuk nemzetségébe tartoztak. A lányok férjhezmenetelükig apjuk nemzetségének voltak tagjai, férjhezmenetelük után férjük nemzetségéhez tartozónak számították őket. A nemes szó eredetileg azt jelentette, hogy valaki nemzetségbe tartozó. A honfoglaló magyarok nemzetségi rendben telepedtek le. A nemzetségek nagycsaládokból álltak, és mivel közös őstől származtak, vérségi kötelék volt köztük, a nemzetségen belül egymás között nem házasodtak. A nemzetségek alkották a törzseket. A Magyar Királyság létrejöttével azok lettek nemesek, akiknek a király földet adományozott. Amikor már nem volt több szétosztható föld, nemesi kiváltságlevéllel - amit másként „kutyabőrnek” is neveztek - válhatott valaki nemessé.
„Kutyabőröm nem hiányzott, De hibás volt dátuma, Bennem a tens vármegyének Elveszett egy vótuma: Ki tudja, ha e szavazat El nem vész...? Eh! feledjük, ostobaság Az egész.” (Arany János: Arkádia-féle)
Nemesi kiváltságlevél (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
A kisnemesség a nemesi társadalom legnépesebb csoportja volt a feudalizmus idején. A középnemességtől paraszti életmódjuk, a jobbágyságtól előjogaik különböztették meg őket. Telkük akármilyen kicsi is volt, nemesi birtoknak számított. Erős nemzettudattal rendelkeztek, számon tartották őseik főbb cselekedeteit. Felmenőiket* 6–7 generációra visszamenően név szerint ismerték, míg a parasztok legfeljebb 3–4 generációt tartottak számon. Minden nemzetségben gondosan őrizték a kutyabőrt, a nemesi kiváltságlevelet, s a társadalmi rangjukat bizonyító egyéb iratokat. Egyes nemes családok a középkorig, az első királyokig, sőt az első honfoglaló nemzetségekig is visszavezették őseiket.
Kisnemesek karácsonya (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
felmenők: az utódoktól az ősök felé vezető ág: szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők, szépszülők stb. 25
III. 1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Nézz utána, milyen szótárban találod meg betűrendbe szedve a családneveket! Ezután a saját családneved eredetét, magyarázatát jegyezd le!
2. Milyen ragadványnevekkel frissítenéd a szótárat, amelyek jellemzőek mai világunkra? Írj típusonként 3-3 példát! Nemzetiség név: Lakóhely szerinti név: Külső tulajdonság szerinti név: Belső jellemvonás szerinti név: Foglalkozásnév: 3. Kutass olyan szólások, közmondások után, amelyek kapcsolatosak a családi vagy tágabb közösségek témájával! Például: „Nem esik messze az a fájától”
4. Rajzold magad egy olyan kör közepébe, melynek sugarai, mint a napsugarak egy-egy idősebb családtagod felé mutatnak! Írd a sugarakra azokat a tulajdonságokat, amiket tőlük örököltél! Egy visszairányuló sugárra pedig azt a tulajdonságát írd, amit követendőnek tartasz!
26
5. Miért nevezik a nemesi levelet másként „kutyabőrnek” ?
6. Húzd össze a rokonneveket a jelentésükkel!
fivér
fiatalabb lánytestvér
húg
testvér lánya
nővér
szülők testvérének a nálad fiatalabb lánya
báty
fiatalabb fiútestvér
öcs
szülők testvérének a nálad idősebb fia
unokaöcs
testvér fia
unokabáty
idősebb fiútestvér
unokahúg
idősebb lánytestvér
unokahúg
fiútestvér
nagybácsi
szülő fiútestvére, szülő lánytestvérének férje
nagynéni
szülő lánytestvére, szülő fiútestvérének felesége
ángy
szülő fiútestvérének felesége
7. Hasonlítsd össze Ady Endre Sem utódja, sem boldog őse és József Attila Tiszta szívvel című versét! Milyen alapérzésből indulnak ki a költők? Ma milyen helyzetek vezethetnek hasonló gondolatokhoz?
Nagycsalád, Márianosztra (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
Négygenerációs nagycsalád 27
III .2. Kutatómunka a múzeumban Nemesradnóti lakóház
Nemesradnóti lakóház enteriőr, 1930-as évek (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
Ahogy manapság is összejön a nagyobb ünnepek alkalmával a tágabb család a szülői házban, úgy 1939 karácsonyán is összegyűltek kicsik és nagyok. A Nemesradnóti lakóház első szobájában azt az ünnepi, „familiáris” (családi) gyűlést idézi a berendezés, amikor karácsony másnapján a család férfitagjai közösen értékelték az elmúlt esztendőt, levonták a tanulságokat, és átgondoltan tervet készítettek a következő évi beruházásokról, tennivalókról. A Karácsony, Jézus születésnapja az egyházi év kezdetét is jelenti, így nem csoda, ha ehhez a reményteli alkalomhoz kapcsolódik az évszázados szokás. 1. A Nemesradnóti házban található kisnemesi családfa-rajz alapján, milyen következtetéseket vonhatunk le
a családokban élő gyerekek számáról? a felmenő családtagok életkoráról? a férfiak és nők arányáról? 2. Mit ábrázol az első szoba ebédlő szekrényének tetején látható érdekes cserépkorsó?
3. A lakodalmak elengedhetetlen részeként hogy nevezték másként? „
korsó”
A menyasszonyos háztól ebben vitték a menyasszony ajándékát: bort vagy pálinkát a vőlegényes házhoz. Az ital mellé köszöntő kalács is járt, az ételajándék kötötte össze jelképesen a két családot. 4. Milyen berendezési tárgyak utalnak arra, hogy itt nemesi származású család él? Sorolj fel 5 ilyen tárgyat és indokold meg, miért ezeket választottad!
28
III.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás Tartsd számon! Készítsétek el a családfáitokat a füzet elején található minta alapján, majd hasonlítsátok össze őket! Jelöljétek be a rajzon, milyen jelentősebb történelmi események dátuma találkozik felmenőitek életével? Dráma Alakítsátok át osztályotokat egy nagycsaláddá! Ki, milyen szerepet töltene be benne? (Az osztályfőnököt se felejtsétek ki!) Osszátok ki a szerepeket, és találjatok ki egy olyan családnevet, ami kifejezi a ti „nagycsaládotok” legfőbb tulajdonságát! Ha ez megtörtént, játsszatok el egy családi eseményt (Pl. ünnepi összejövetel, de rossz kint az idő, és mindenki a lakásba szorul, stb.)
Album Meséljetek egymásnak egy fotó alapján a hozzátartozóitokról! Kiket ábrázol, milyen korban és élethelyzetben? Idő Készítsd el az időszalagodat az alábbiak alapján saját életedről, megjelenítve rajta a családtagokkal kapcsolatos jelentősebb eseményeket is. Jelöld piros körrel születésed évét! Magadtól jobbra életed fontosabb eseményeit. (pl. óvoda-iskola kezdése, kisebb testvérek születése, haláleset a családban, költözés, emlékezetes ünnep, stb.
Névadó Mérjétek föl az osztályban, kinek, mire utal a családneve! (Mesterség, helynév stb.) Adjatok egymásnak ragadványneveket úgy, hogy jellemző legyen a viselőjére! Vitassátok meg, mielőtt eldöntitek, kihez mi illik!
Magyarország térképén jelöljétek be azokat a településeket, ahol ti éltek és ahol élnek rokonaitok!
29
Ajánlott irodalom Illyés Gyula
A Skanzen honlapjáról letölthető dokumentumok jegyzéke
Móricz Zsigmond
www.skanzen.hu/pedagógusvagyok/segédanyagok/család és közösség
Ajánlott irodalmi, képzőművészeti alkotás, film stb.
• A feladatok megoldása • Tárgykereső feladatlap – Cselédház • Bölcsességek • Meséld el, Nagyi! – Családtörténeti gyűjtéshez kérdőív • Rokonsági fokok ábrája
2005 1977 2009
Puszták népe. Budapest
Rokonok. Budapest Árvácska. Budapest
Móricz Zsigmond- Szabó István
Rokonok című film – oktatási segédanyag (írta és összeállította fenyő D. György, munkatárs: Piro Krisztina)
Felhasznált irodalom Bagdy Emőke
2010
Hogyan lehetnénk boldogabbak? Budapest
Bihari Anna-Pócs Éva
1985
Képes magyar néprajz. Budapest
Bodrogi Tibor
1962
Társadalmak születése. Budapest
Gyáni Gábor
1983 Család, háztartás és a városi cselédség. Budapest Hegedűs Judit (szerk.)
2006
Család, gyerek, társadalom. In: M. Nádasi Mária (sorozat szerk.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. 5. kötet. http://mek.niif.hu/05400/05461/05461.pdf
Ortutay Gyula (főszerk.)
1977-1982 Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Budapest
Morvay Judit
1956 Asszonyok a nagycsaládban. Mátraaljai palóc asszonyok élete a múlt század második felében. Budapest 1966 A had és nemzetség fogalmának körülhatárolása. In: Ethnographia 77. 481-494. Budapest Paládi-Kovács Attila (főszerk.)
2000 Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Budapest
30
• Az Oskola (Comenius: Orbis Pictus) • Hármas Kis tükör • Korabeli tankönyvek erkölcsi regulái • Nem vagyok én senkinek sem adósa, adósa...... Népdal kottája • Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse • József Attila. Tiszta szívvel • Illyés Gyula: Puszták népe (részletek)
