SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA VIII.
bio-kert-ésszel Hagyományos kiskertek és haszonnövények mai szemmel
Szentendre 2011
Skanzen füzetek
Skanzen füzetek
SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK VIII.
BIO-KERT-ÉSSZEL Hagyományos kiskertek és haszonnövények mai szemmel Szöveg: Jakab Lászlóné Múzeumpedagógia: Csesznák Éva, Jakab Lászlóné Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós – Csesznák Éva – Horváth Anita Lektorálta: Tóthné Timár - Geng Csilla Olvasószerkesztő: Barta Adrienn Fotó: Deim Péter, Jakab Lászlóné, Maucha Katalin A Kendertörő című archív fotó Kemendi Ágnes tulajdona. Rajz: Sabján Tibor (†), Szakács Nikoletta
Skanzen Örökség Iskola TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR/2010-0014
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntartója: ISBN: 978-615-5123-05-4 Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós főigazgató Grafika: Dogfish Stúdió Kft. Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft. Budapest Felelős vezető: Fülöp József
Kedves Pedagógus Kolléga! A „zöld” gondolkozás nem mai keletű, mint ahogy a környezet rombolása sem ma kezdődött el. Gondoljunk például az emberiség történetében folyamatosan zajló erdőirtásokra, a túlzott öntözés következményeire, és még hosszan lehetne sorolni azokat a bűnöket, amelyeket az utóbbi évszázadokban a természet ellen elkövettünk. Dr. David Price, az USA Közegészségügyi Szolgálatának munkatársa az eddig példa nélküli környezeti katasztrófa veszélyéről ír: Mindannyiunkra leselkedik az a veszély, hogy a környezet egyszer csak eljut arra a pontra, amelynél az ember is felkerül a kipusztult fajok listájára a dinoszauruszok mellé. A 20. század második felétől a természettel való szoros együttélést felváltotta a természet fölött való uralkodás eszméje. A lakosság nagy része a városokba költözött, a falvak elnéptelenedtek, így megszakadt a századokon át tartó, gazdálkodással, kerti munkákkal kapcsolatos ismeretek átadásának sora. Mára eljutottunk odáig, hogy vannak, akik ellenérzéssel viseltetnek a természettel szemben (biofóbia). Környezetünk jelenlegi állapota sürgős szemléletváltozást igényel a Föld minden lakójától. Felmerül bennünk a kérdés: mit tehetek én, az „egyszerű halandó” a fenntartható fejlődés érdekében? A kiskertben nemcsak lehet, de szinte kötelező a biokertészkedés, hiszen valami mindig érik, amit nem érhet vegyszer és mindannyiunk számára fontos, hogy mit eszünk. Célunk elsősorban az, hogy a kutatások alapján rekonstruált történeti kiskertek növényvilágán keresztül az 5-8. évfolyamos diákok számára bemutassuk, hogyan lehetett harmóniában élni a természettel, s hogyan lehet ma felhasználni a természet adta lehetőségeket például az öltözködésben, táplálkozásban vagy az élet egyéb területein.
A feldolgozás munkaformái mindkét témában
1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 2. Kutatómunka a múzeumban 3. Feldolgozás az iskolában, alkotás
A feladatok megoldása a múzeum honlapjáról letölthető. Letölthető dokumentumok jegyzéke
www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/ Irodalom jegyzék Interneten található hasznos anyagok jegyzéke
JELMAGYARÁZAT Tudod-e?
A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. Te mit gondolsz?
A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresztő kérdések, állítások. NÉZZ UTÁNA!
Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka. Jegyzetelj!
A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. kupaktanács
A múzeumi kiállításban látottak közös megbeszélése, vélemények ütköztetése. Adathalászat
Keresés az interneten. Figyeld meg!
A kiadvány felépítése Témacsoportok – elméleti háttérismeretek
I. A biokert – A biokert ismérvei, szükséges feltételek, növénytársítások, komposztálás, természetes növényvédelem. II. Haszonnövényeink – Az olajipari növények (napraforgó, repce), rostnövények (kenderfeldolgozás), a kender mai hasznosítási lehetőségei.
A múzeum kiállításaiban szereplő ismeretanyag feldolgozása. RÉGI, DE NEM ÓSDI
Napjainkban is felhasználható tapasztalatok, javaslatok.
5
I. A BIOKERT Kulcsfogalmak: Tervezés, TALAJ FAJTÁK, öntözés, növényvédelem, mulcs, komposztálás
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet!” (Bethlen Gábor 1580-1629) A hagyományos kertekkel szemben a jól megtervezett biokert változatos élővilágával közelebb van a természethez, felhasználja az élővilág egyensúlyát biztosító természeti törvényeket. Mit jelent ez a gyakorlatban? Biokert
Csak a biotermesztésben engedélyezett vegyszerek
Természetes növényvédelem
Műtrágyázás helyett komposzt
Talajtakarás mulccsal
Öntözés ésszerűen
Egy ilyen kert megtervezéséhez és létrehozásához előzetes tárgyi felkészülésre, a téma alapos áttanulmányozására, növényismeretre van szükség. A biokertészkedés „tudományának” elsajátítása hosszú folyamat. Az ismeretek tárháza kimeríthetetlen, könyvek sokaságát lehet beszerezni és az interneten is találhatunk számtalan ötletet. A legtöbbet azonban növényeinktől tanulhatunk. Ha figyelmesen, gondosan ápoljuk őket, évről évre újabb tapasztalatokkal gazdagodhatunk szebb és bőségesebb termés reményében.
a Fűszerkert Tervezés, előkészítés
Első lépésben fel kell mérnünk, hogy mekkora helyünk van erre a célra, hol lenne a legjobb helye a kerten belül, mi az, ami a mi kertünkben megterem. Nem árt, ha kikérdezzük a szomszédokat, hogy felhasználjuk a tapasztalataikat. Az első év vetéstervét a szakirodalom alapján készítsük el, az utána következő években már saját tapasztalattal is rendelkezünk. Fajtaválasztás A vetőmagok vásárlásánál ügyeljünk arra, hogy a betegségeknek ellenálló fajtákat szerezzük be! A zacskón ezt jelzik, és itt arról is tudomást szerezhetünk, hogy meddig csíraképes, milyen területre elég az adott vetőmag. Rajta van a vetési idő, a tenyészidő*, a szükséges sor- és tőtávolság is.
Tenyészidő: a csírázástól a termés beéréséig szükséges időtartam. 6
A talaj A biológiai növénytermesztés alapja a jó tápanyaggal ellátott talaj. Az egészséges növény ellenállóbb a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. A zöldségnövények többsége a semleges (7 pH) talajt kedveli. A gyomok is segítenek a pH meghatározásában, pl. mészjelző gyomnövények a pitypang, tyúkhúr, libaparéj, mogyorós lednek. Savanyú talajt kedveli a vadárvácska, keserűfű, zsurló, repcsényretek és a pipitér. Mészjelző gyomok:
pitypang, tyúkhúr, libaparéj, mogyorós lednek
Savanyú talaj gyomnövényei:
Egyszerű talajvizsgálat otthon: a pH értéket úgy állapíthatjuk meg, hogy néhány csepp ecetet (20%-os) cseppentünk pár kanál talajra, és ha jól láthatóan pezseg akkor biztosan meszes a talaj. Pontosabb értéket kapunk, ha 1 rész száraz talajt egy edénybe teszünk, 3 rész desztillált vízzel feloldjuk, majd állni hagyjuk. 10 perc múlva belemártjuk a pH papírt, és a színskálán leolvassuk az értéket. A semleges talaj 6,8-7,2 pH között van, ha több meszet tartalmaz lúgosabb, ha kevesebbet, savanyú. Magyarországon a talajok többsége meszes, a rendszeres műtrágyázás azonban savanyítja a talajt, ezért inkább komposztálással, zöldtrágyázással és mulcsozással oldjuk meg a tápanyag utánpótlást!
vadárvácska, keserűfű, zsurló, repcsényretek, pipitér
A pitypang etiolált* leveleiből finom salátát lehet készíteni, amely Franciaországban kedvelt csemege. Víz A víz szerepe fontos a növények ellátásában. Ha nem kap elég természetes csapadékot a növény, akkor feltétlenül szükség van locsolásra. A legjobb megoldás, ha saját kút vizével locsolunk. Ennek hiányában az esővizet kell összegyűjteni hordókba vagy ciszternába. Az esővíz értékesebb és olcsóbb, mint a tisztított, klórozott vezetékes víz. Nem mindegy, hogy mikor öntözzük a kertet. Erős napsütésben a víz egy része elpárolog, még mielőtt a talajra érne, ezért korán reggel, még a hőség beállta előtt, vagy este érdemes locsolnunk. A vezetékes víz vegyszereket is tartalmaz és általában magas keménységi fokú. Ha mégis ezt kell használnunk, fokozottan ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagy különbség a levegő és a víz hőmérséklete között! Mi sem szeretjük, ha a felhevült testünkre jéghideg vizet zúdítanak, és ezzel így vannak a növények is. Az öntözésnél akár a vízmennyiség 40-50 %-a is elpárologhat, mielőtt a talajra ér. Etiolálás: halványítás. A zöld színű levelekben keserűanyagok halmozódnak fel, amelyek kesernyéssé teszik a lombozatot. A fény elvonásával a keserűanyag-tartalom jelentősen csökken és emberi fogyasztásra alkalmassá válnak a levelek. Az etiolálást végezhetjük sötét edénnyel vagy földdel. A levelek 2-3 hetes halványítás után fogyaszthatók. 7
„Szeret - nem szeret” - társas kapcsolatok a növényvilágban A felületes szemlélő úgy gondolja, hogy egy falusi kertben össze-vissza ültetik a növényeket. Itt egy sárgarépa sor, ott egy pár tő körömvirág vagy sarkantyúka, máshol a vöröshagyma levelei nyújtóznak az ég felé, és mellettük epertövek sorakoznak. Ez korántsem véletlen, mert sok száz éves tapasztalat bizonyítja, hogy az egyik növény jó hatással van a másikra, a harmadik viszont kifejezetten utálja az előbbi társaságát. A vegyes kertben lehetnek zöldségek, gyümölcsök, virágok és fűszernövények is. Akár az életben, itt is tisztában kell lennünk a társadalmi viszonyokkal. Néhány példát bemutatunk a következő ábrákon, de sok hasonlót találhattok az interneten vagy szakkönyvekben is. A virágok és fűszerek hatása a zöldségesben
A virágok, gyógy- és fűszernövények a hasznos rovarokat odavonzzák a kertbe, így ezzel is védik a zöldségféléket a kártevőktől. A császárkorona nagyon dekoratív virág, bármelyik kertnek díszére válik, de a hagymája olyan büdös, hogy nincs az a pocok, amely ne menekülne sírva még a közeléből is. Minden párosításnak van magyarázata. A sárgarépa és vöröshagyma kölcsönösen védi egymást a kártevők támadásától. A sárgarépalégy nem szereti a hagyma illatát, a hagymalégy pedig a sárgarépa szagát utálja. „De gustibus non est disputandum!”* Hasonló elven működik a többi párosítás is.
Jó társak
Nem jó társak
Nem ajánlatos viszont egymás mellé ültetni a következő növényeket: a zöldbab és zöldborsó egyaránt a pillangósok családjából származik, hasonló igényekkel elveszik egymás elől a táplálékot. Az is előfordul, hogy közös ellenségeik vannak, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy az egyikről a másikra átterjed a betegség, vagy átvándorolnak a kártevők. Vannak olyan növények, amelyeknél az egyik olyan anyagot bocsát ki, ami gátolja a másik fejlődését. A vegyes ültetés sokat segít a védekezésben, de sajnos ennyi még nem elég a kártevők és kórokozók végleges „kiűzetéséhez a paradicsomunkból”.
Te mit gondolsz? Dr. Bálint György - ahogy nevezzük: Bálint gazda - szintén úgy gondolja, hogy a növények bizony éreznek. Vannak olyan emberek, akiket „szeretnek”, másokat kevésbé. Az általuk kedvelt emberektől jobban viselik a gondozást, legyen az ültetés, dugványozás, oltás stb. Ezeket Bálint gazda: zöldujjú embereknek hívja, akiknek „szerencsés kezük” van a növényápolásban. De gustibus non est disputandum: - latin - Az ízlésről nem lehet vitatkozni 8
MULCS - A TERMÉSZETES TALAJTAKARÓ
Mulccsal takart veteményes kert
Mulcsozásra felhasználható: a levágott fűnyesedék, az erre a célra vetett növények (spenót, zsázsa, fehér mustár, mézontófű), szalma, fenyőtű és fűrészpor. Speciális mulcskeverék növényvédelmi célokat is szolgálhat, például a földibolhák elriasztására friss, aprított csalánlevél, vagy a tetvek elriasztására a levendula, gilisztaűző varádics és zsálya keverék. Az erdőben az avar és az aljnövényzet, a mezőn a fű védi a talajt, ezt a példát követjük, mi is a mulcsozással. Mi ennek a haszna? • A szél és a napsütés nem szárítja ki annyira a földet > kevesebbet kell locsolni, a talaj hőmérséklete kiegyenlítettebb lesz. • A gyomok többsége nem tudja áttörni a mulcsot, ami pedig mégis kinő, azt könnyű kihúzni > kevesebbet kell kapálni, a talajlakó élőlények csodásan érzik magukat, szaporodnak és sokasodnak, egyre több és jobb termőföldet készítenek számunkra. • Nem verődik fel a sár > a termés tisztább lesz, a gombaspórák nem tudnak felkapaszkodni rá. • Lassan bomlik le a leterített szerves anyag > folyamatosan szerves tápanyag kerül a földbe. A tengerparti területeken kagylótörmeléket is használnak mulcs-nak, ennek még olyan haszna is van, hogy a kagyló visszaveri a napsugarakat, így hamarabb érik a termés.
MULCS: a talajtakarás céljára felhasznált anyag (faforgács, fenyőkéreg, szalma, aprított növény, fűkaszálék stb.). 9
Természetes növényvédelem Az utóbbi évtizedekben a növényvédelem egyre erősebb vegyszereket használt. Ez annyira legyengítette a növények természetes védekezőképességét, hogy sokkal nehezebbé vált a védekezés, mint előtte, és elősegítette új, ellenálló kártevők és kórokozók mutációját. A műtrágyázás és a vegyszeres permetezés felmérhetetlen károkat okozott a környezetben. Hatásuk azóta is tart, bár már rég felhagytak a használatukkal. Magyarország az elsők között volt, akik betiltották a DDT használatát. A DDT – diklór-difenil-triklóretán – egy rendkívül hatásos rovarirtó, hosszú ideig nem bomlik le, a talajvízzel a folyókba és a tavakba jutva felhalmozódik a halakban, a madarakban, és még az emberi szervezetben is. Bár a magyar mezőgazdaság 1968 óta nem alkalmazza, egy 1986-os felmérés szerint az anyatej DDT szennyezettsége tekintetében hazánk a második helyen állt a világon. Sárga lap
Miután nem ismerjük ételeink többségének eredetét, törekednünk kell arra, hogy a saját kertünkben termelt élelmiszerek vegyszermentesek legyenek. A biogazdálkodásban is vannak olyan vegyszerek, amelyek felhasználhatók a védekezésben. Biokertben használhatók a réz- és kéntartalmú szerek, a vazelin- és a parafinolaj, növényi kivonatok, a szín- és szexferomon csapdák*, valamint a káliszappan. Magunk is készíthetünk hatásos permetszereket. Az egyik leggyakrabban használt biolé csalánból készül: kb. 1 kg csalánlevelet áztassunk be 10 liter vízbe egy műanyag-, vagy faedénybe, 3 hétig hagyjuk érni, majd szűrjük le, és 1:10 arányban esővízzel hígítsuk. Jó hatással gyéríti a levéltetveket, takácsatkákat, ráadásul kiváló tápanyag a növényeknek, erősíti a bőrszövetet, tehát ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal szemben is. A biolevek nem pusztítanak el minden kártevőt, inkább az illatanyagukkal tartják távol őket, ezért tanácsos rendszeres szemlét tartani a kertben, és az első tetű megjelenésekor permetezni. Ebben a harcban minden eszközt bevetünk, többek között készíthetünk permetszert tejből, nyírfalevélből, paradicsomból, zsályából, sütőporból, zsurlóból, hagymafélékből és mosogatószerből.
Nyírfa
Snidling
MUTÁCIÓ: az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Szexferomon csapda: a kártevő nőstényének illatanyagát használva csalogatja a csapdába a hím példányokat. 10
Sokszor segít a mechanikai védekezés is, például amikor egy-egy ágat ellepnek a gyapjas pille hernyói, levágjuk a fertőzött gallyat és elégetjük. A drótférgek* összegyűjtésére félbevágott, nyers burgonyagumókat helyezzünk ki a kertbe, vágott felét a földbe süllyesztve! A meztelen csigák a tányérba öntött sör illatának nem tudnak ellenállni. Sokat segít a védekezésben, ha bevonjuk munkánkba a természetes „segédeinket”. Az egyébként magevő verebek a fiókáikat rovarokkal táplálják. Lakjon minél több hasznos állat nálunk (sündisznó, lepkék, madarak, békák, gyíkok, katicák, fátyolkák, pókok, fülbemászó, stb.)!
Képes szótár: Hasznos és káros állatok a kertben
Ezt azzal érhetjük el, hogy változatos életteret biztosítunk számukra. Nem egy „steril” kertet álmodunk meg, hanem beültetjük színes, illatos virágokkal, fűszernövényekkel, és még a gazokat is megtűrjük benne. Betakarítás és tárolás A legtöbb terményt teljes érési stádiumban takarítjuk be, de akad néhány olyan gyümölcs (alma, körte), ami a tárolás során fog beérni. Régen ezeket a szemes termények (búza, árpa) közé tették, vagy a pincében tárolták, de jó helye van egy hűvös, párás pincében vagy veremben is. A gyökérzöldségek is a párás, hűvös helyet szeretik, egy nedves homokkal megtöltött ládába rétegezve sokáig károsodás nélkül elállnak. A hagymaféléket szárazabb, de hűvös, fagymentes helyen tartsuk (pl. padlás)! A tároló helyiséget minden esetben még a betakarítás előtt fertőtleníteni kell, ezzel sok betegség terjedését megakadályozhatjuk. Vannak olyan termények, amelyek ezzel a módszerrel nem tarthatók el huzamosabb ideig, ezeket szárítással, aszalással, befőzéssel, savanyítással, fagyasztással lehet tartósítani. A burgonyát kint a földön szalmával és földdel letakarva (prizmában), vagy a pincében tárolták. Időnként átválogatták, hogy a romlott példányokat kiszedjék, és a kihajtott csírákat letördeljék a gumóról. A káposztát is lehetett kint prizmában tárolni. Fagymentes napokon kiásták a következő időszakra szükséges mennyiséget.
Savanyúságok
A burgonyát és almát nem szabad egy légtérben tárolni, mert átveszik egymás illatát, és ez rontja az ízüket!
DRÓTFÉREG: pattanóbogarak (Elateridae) lárvájának népies elnevezése. 11
KOMPOSZT - A TERMÉSZETES TÁPANYAG UTÁNPÓTLÁS Régen a parasztudvarokon nem okozott gondot a háztartásban keletkező hulladék elhelyezése, hiszen szinte mindent újra felhasználtak. A papír ritkaságnak számított, ha hozzájutottak többször is felhasználták, gondosan kisimították és elrakták, végső esetben begyújtottak vele. A szerves hulladék a trágyadombra került, majd a következő évben kihordták a termőföldre és beszántották. A fémből, üvegből, textilből készült tárgyak nagyon költségesek voltak a parasztember számára, ezért a végsőkig javítgatták, vagy az eredetitől eltérő célra használták fel. A napjainkban legnagyobb gondot okozó műanyag termékek ebben az időben még nem jelentek meg. A műanyagok lebomlási ideje a gyártási technológiából adódóan változó, de van olyan is, amelyik soha nem bomlik el. Napjainkban egyre fontosabbá válik a szelektív hulladékgyűjtés, hogy a nem lebomló anyagokat újrahasznosított formában forgassuk vissza.
Szelektált hulladékgyűjtő edények
Magyarországon az egy főre eső éves hulladéktermelés 300-350 kg/év, míg Európa fejlett országaiban ez az érték 570 kg körül mozog. A biokert elengedhetetlen része a komposztáló. Nemcsak a kertben keletkezett növényi eredetű nyesedék kerülhet ide, hanem a háztartásban is jelentősen csökkenthető az elszállított szemét mennyisége. A komposzt lebomlásával képződő humuszból tápanyag lesz a növények számára, ami fokozza a talaj termékenységét. Természetesen ehhez szükséges az is, hogy külön gyűjtsük az erre alkalmas hulladékot. Komposztáló elhelyezése Árnyékos, jól megközelíthető sarokba helyezzük el, lehetőleg valamilyen bokor árnyékába, ami megvédi a közvetlen napsütéstől és az erős széltől. A legjobb védőnövény a bodza. A komposztáló tartály házilag is elkészíthető, fából, téglából, drótból, fémből vagy műanyagból. Méretét a kert és a háztartás nagyságához kell igazítani, általában elég egy vagy két 1-1,5 m³-es láda egy kertben. Ha van helyünk érdemes két tartályt elhelyezni, amíg az egyikbe a friss nyersanyagot tesszük, a másikban már érik a komposzt. 12
A komposztálás eszközei Metszőolló a daraboláshoz, lapát a kitermeléshez, vasvilla az átforgatáshoz, öntözőkanna a nedvesítéshez, vödör a konyhai hulladék lehordásához, rosta a nehezebben lebomló, nagyobb darabok eltávolításához. Jó szolgálatot tehet egy aprítógép, amivel a fás szárakat apróra darabolhatjuk.
Szerszámok
Mi kerüljön a komposztba? Kerti hulladékok: fűkaszálék, fertőzésmentes lomb, ágnyesedék, gyümölcs és zöldség maradék (pl. hagymaszár, csutka), elnyílt virágok, magot még nem hozott gyomnövények, biolevek leszűrt növényanyaga, szalma, állati trágya, szőlőtörköly. A biokertben sokféleképpen hasznosíthatók a vadon élő növények, van olyan is, amelyik a szerves hulladékok bomlását sietteti (pl. kamilla, cickafark). Konyhai hulladékok: kávézacc, teafű, kis mennyiségben tojáshéj (apróra törve), fahamu, fűrészpor, gyaluforgács, elszáradt cserepes növények. Az újságpapír is komposztálható, gyorsan lebomlik, de a színes magazinok nem alkalmasak erre a célra.
A komposztálás eszközei
Természetes gyorsító anyagok, levek Kávézacc, hagymafélék hulladéka, cickafark levele, kamilla virágos hajtása, pitypanglevél, macskagyökér virága, csalán fiatal hajtása és levele. Bekeverhetjük frissen felaprítva vagy szárított formában, és belocsolhatjuk az erjesztett levekkel a komposztot. Ha a fenti növényeket szárítjuk, 1-1 kanállal adagolunk belőle 1 liter lágy vízhez. Három nap áztatás után az oldatot bejuttatjuk a komposzt belsejébe. A legjobb, ha egy csövet gumikalapáccsal beverünk a komposztba és beleöntjük az elkészített gyorsító folyadékot. A gilisztaűző varádics és az üröm viszont riasztja a talajban lakó élőlényeket, így nem ajánlatos beletenni a komposztba, mert kis segédeink nem kedvelik az illatát. 13
Lombkomposztálás A komposztálás speciális fajtája a lomb komposztálása, ehhez más tartály szükséges. A folyamat hosszabb ideig tart, de az eredmény megéri a fáradtságot. A kert árnyékos részében helyezzük el, ahol nincs útban, mert a lebomlási ideje 2-3 év.
Levélkomposzt
Lombkomposztáló
A láda aljára sűrű szövésű rostaszövet (0,5-1 cm-es) kell, fala lehet ritkán rakott deszkából, csirkehálóból vagy régi drótkerítésből. A lombkomposztálóba helyezzük el a különböző fák lombját, rétegenként tömörítve. Több vizet igényel, mint a normál komposztáló, ezért szárazabb időben érdemes néhány vödör vizet ráönteni. Forgatni nem szükséges a lombot. Könnyen komposztálódik a hárs, a mogyoró, a juhar, a nyír és a gyümölcsfák levele, erre a célra nem jó a vadgesztenye és a diólevél. Olyan falevelet, ami erősen fertőzött valamilyen gombabetegséggel (pl. körterozsda) vagy kártevővel (pl. vadgesztenye aknázómoly) ne tegyünk a többi közé! Mi ne kerüljön a komposztba? Ne tegyünk a komposztba fertőző, beteg növényi maradványokat vagy magszárba szökkent gyomnövényeket! A szervezetre káros nehézfémeket tartalmazó, forgalmas utak mentén növő növények komposztálása által is veszélyeztethetjük saját egészségünket. A romló konyhai hulladék, az ételmaradék odavonzza a rovarokat, rágcsálókat és a lebomláskor kellemetlen szagot áraszt. A déligyümölcsök héja késleleteti a bomlást, mert erős vegyszerekkel kezelik a romlás megakadályozására. A porszívó zsákja nehézfémet tartalmazhat, ami károsítja a talajt. Nem tehetünk ide építési törmeléket, vegyszerrel kezelt fahulladékot, étkezési olajat, üvegtörmeléket, fémet és műanyagot sem.
Komposztálás a kiskertben 14
A talajélet A lebontáshoz szükséges talajélet kialakítása fontos feladat. A talajban lévő baktériumok a testtömegük 100-1000szeresét* képesek lebontani egy nap alatt. Ezért van arra szükség, hogy a komposztálóba helyezett növényi részek érintkezzenek a talajjal, de bekerülhetnek ezek az élőlények a rétegekben adagolt kész komposzttal is. Részt vesznek a lebontásban a mikroszkopikus gombák is. A számuk 1 gramm talajban: sugárgombák 35 millió, egyéb gombák: 100 ezer. A földigiliszták mindenféle szerves anyagot elfogyasztanak a talajjal együtt, járataikban a talaj porhanyós, morzsalékos lesz. Évente egy hektáron akár 50 tonna talajt is összekevernek, átalakítanak. Az ízeltlábúak közül elsősorban az atkák, ugróvillások és a hangyák tevékenysége fontos, lazítják, keverik a talajt.
Komposzt
Földigiliszta
A komposzt kezelése, érési folyamata Az összegyűjtött anyag közvetlenül érintkezzen a talajjal! Rétegekben terítsük el, alulra a jó szellőzés biztosítása érdekében lazább szerkezetű anyag, pl. szalma, vagy gallyak kerüljenek, rá a fűnyesedék, vagy más apróra vágott zöld növény! A többféle anyagból álló komposzt, gyorsabban korhad el. Ha mégis rohadni kezd, érdemes átforgatni a nyesedéket. Egy-egy rétegben földet, trágyát, vagy már érett humuszt is terítsünk el, mert az ezekben élő mikroorganizmusok*, giliszták gyorsítják a lebontást. Száraz időben ajánlott a komposztot megöntözni, de a túlzott nedvesség is káros, ezért a nagyobb esőktől ponyvával, fóliával, ős�szel pedig avarborítással kell védeni a komposztot. 9-12 hónap alatt érik be, készen a színe sötétbarna vagy fekete, állaga porhanyós. Egy nagyobb lyukú rostával a még el nem korhadt növényi részeket, kődarabokat elkülönítjük az érett anyagtól.
ADATOK: Debreceni Egyetem AC. Mezőgazdaságtudományi Kar. Mikroorganizmusok: szabad szemmel nem látható élőlény. 15
I.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. A felsorolt kihalt állatok hol éltek, mikor és miért haltak ki? fehérfarkú erszényesnyúl dodó erszényes farkas kvagga 2. Képzeld el, hogy egy hegy tetején állsz, körülötted kiirtották az erdőt! A völgyben három falu házai és kertjei látszanak. Írd le, hogy mi lesz a következménye, ha egy nap több eső esik, mint máskor három hónap alatt!
3. Keress olyan zöldség-, vagy gyümölcsfajtákat, aminek nevében valamilyen állat szerepel (pl. bagolyborsó)!
4. Mi a jellemző az alábbi talajtípusokra? savanyú talaj meszes talaj 5. Válogasd szét a növényeket attól függően, hogy milyen talajt szeretnek! szamóca, áfonya, hortenzia, őszibarack, sárgarépa, burgonya, sóska, pasztinák, vöröshagyma, káposzta
16
savanyú talaj
meszes talaj
6. Nézd meg alaposan a vetőmagok zacskóit! Milyen praktikus tanácsokat tudsz leolvasni róluk?
Vetőmagok
Kerti locsolás
7. Beszéljétek meg, hogy a megállapítás igaz vagy hamis!
Megállapítás
Igaz
Hamis
A legjobb délben locsolni, mert ilyenkor már melegebb a vezetékes víz. A nagy melegben a locsoláskor a vízcseppek nagyítóként működnek, és kiégetik a leveleket. Az állott vizet jobban fel tudják használni a növények. Ha mulccsal takarjuk a sorközöket, kevesebb vizet kell használnunk az öntözéskor. Meleg időben a kilocsolt víz teljes mennyiségét a növények használják fel. A nagyüzemi öntözés javítja a talaj szerkezetét és tápanyagellátottságát. 17
8. Mivel tudnád elűzni a következő kártevőket?
levéltetű pajzstetű káposztamoly hernyó hagymalégy 9. Melyik típusú mulcs bomlása milyen hatással van a talaj pH-értékére?
10. Miből készül egy vasárnapi húsleves? Mi van a boltban vásárolt leveskockában?
Nagyi húslevese
Leveskocka (jobb, mint a HÁZI!?)
11. Mit jelölnek az „E”-k? www.skanzen.hu/segédanyagok/bio-kert-ésszel
12. Érdeklődj utána, hova szállítják, és hogyan dolgozzák fel a környéketeken a háztartási hulladékot!
18
I.2. Kutatómunka a múzeumban Uszkai lakóház - a kiskert
Az uszkai porta a Múzeumban
Az egykori Erdőhát erdős, mocsaras terület volt, ezt tükrözik az uszkai ház építésénél felhasznált anyagok, a vályog, a fa és a hajlékony vesszők, mint a mogyoró, fűz, gyertyán vagy a som. Az 1860-as években épült kisnemesi lakóház eredeti tulajdonosa Szentpétery Zsigmond 90 magyar holdas nagygazda volt. A gazdaság nagyságát érzékelteti az udvaron lévő kukoricagóré és a kamra mérete is. A kiskert szerkezete jellemző volt a 19- 20. század fordulójának konyhakerti művelésére, egyaránt megtalálhatjuk benne a mindennapi főzéshez szükséges zöldségféléket, fűszernövényeket, a gyógynövényeket valamint a virágokat is. Már a középkorban termesztettek fokhagymát, vöröshagymát, babot, bár ekkor még csak a lóbabot ismerték.
A görögdinnye és a vörös szőlő a török uralom alatt került be a termesztett növények közé. A kertekben a munkák zömét az asszonyok végezték, a férfiak inkább csak a kert felásásában és trágyázásában segítettek. Az udvart és a kertet díszfák, díszbokrok helyett gyümölcsfák tarkították. A termést változatos formában tették el télire, így egész évben biztosították a család tagjainak vitaminszükségletét. 1. Figyeld meg a kiskertben található növényeket! Rajzold le a levelek formáját, írd mellé a nevét és, hogy mire használják!
Gyógy-, és fűszernövények:
Zöldségnövények:
Dísznövények:
Ma Uszkán mintagazdaság működik egy 19. század közepén épült kisnemesi kúriában és annak fél holdas telkén. Az egyesületnek van növény és gyógynövény arborétuma, állatokat tartanak, emellett környezetkímélő technológiák bemutatóját is tervezik. A lakosok nagy része cigány származású, akik békés együttélésben a magyar lakossággal intenzív nagyüzemi uborkatermeléssel foglalkoznak. 19
Uszkai lakóház – a kamrák A házban lévő kamrában tárolták a befőtteket, savanyú uborkát, aszalt gyümölcsöket, diót, babot, szalonnát, kolbászt, kisebb mennyiségben lisztet és a ritkán használt konyhai eszközöket. 2. Melyik élelmiszert miben tárolták?
fűszerek savanyú uborka cseresznye befőtt bab savanyú káposzta Kamra a Múzeum uszkai lakóházában
lekvár A sütőház melletti udvari kamra elsősorban a különféle gabonák és kisebb gazdasági eszközök tárolására szolgált, de itt tartották a zöldségeket, a diót, a koszorúba font fokhagymát és a télen is elálló gyümölcsöket is. 3. Sorold fel, milyen tárgyakat készíthetett saját kezűleg egy parasztgazda, amelyek a ház körüli munkához kellettek?
A sonkádi kamra a Múzeumban
4. Rajzold le és írd alá, hogy az adott tárgy milyen természetes anyagból készült!
20
I.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás Kertterv Készítsetek egy kerttervet az iskola udvarára! Írjatok egy listát, hogy mit szeretnétek a kertbe ültetni, és készítsetek mellé egy vetési tervet is! Rajzoljatok egy olyan komposztálót, amit szívesen tennétek a kertbe! Mi kell még hozzá (eszközök, anyagok)? Iskolában vagy otthon Készítsétek el azt a komposztálót, amit az iskola udvarára vagy otthonra terveztetek! Fotózzátok le, és küldjétek el a képet az alábbi címre:
[email protected]! Kuka búvár Nézzétek meg a szemetes tartalmát az iskolában! Mi az, amit komposztálni lehetne belőle? Szelektálj! Gyűjtsétek külön a komposztálható hulladékot! Készítsetek egy ismeretterjesztő kisfilmet vagy montázst a komposztálás fontosságáról és a tudnivalókról!
Állj! Komposzt! Mi kerülhet a komposztba és mi nem? Válogassátok szét az anyagokat! kávézacc, citromhéj, ételmaradék, levágott fű, ágak, szalma, újságpapír, törött tégla, istállótrágya, elhervadt virágcsokor, használt étolaj, üvegcserép, fahamu Kakukktojás baromfitrágya, cickafark, gilisztaűző varádics, alginit*, csalán moniliás barack, fanyesedék, citromhéj, útszéli gaz, porszívó zsák tartalma, műanyag bevásárló szatyor A Skanzen honlapjáról letölthető szemelvények, dokumentumok, segédanyagok jegyzéke
• A feladatok megoldása • Biolevek receptjei • Mechanikai védekezési módszerek a kártevők, kórokozók ellen • Növénytársítás lista • Komposztáló láda készítésének folyamatrajz
Zöldséges ALGINIT: fosszilis biomasszából és elmállott bazalttufából valamint mészből álló magas szervesanyag-tartalmú kőzetféleség. (Wikipedia) 21
II. HASZONNÖVÉNYEINK Kulcsfogalmak: olajipari növények: napraforgó, repce, olajmalom, rostnövények: kender, kenderfeldolgozás, kendervászon
Olajipari növények Magyarországon az első feljegyzések a növényi olajok préseléséről Pozsony városából származnak (1379). Először len-, kender- és bükkmagból készítettek olajat, azonban a 18. században már általánosan termesztett repce, napraforgó és tökmag elterjedése után ezek veszítettek jelentőségükből. A napraforgó A napraforgóolajat nagyrészt étolajként hasznosítjuk, de margarin és szappan gyártásához is alapanyagul szolgál. Az előállításkor visszamaradt dara fehérjében gazdag állati takarmány.
Napraforgó virág
A napraforgó virágja Európába való behozatala után olyan népszerű lett, hogy Van Gogh is gyakran felhasználta híres csendéleteinek megalkotásánál.
A repce A repce mediterrán vidékről származik, az Indus völgyében már időszámításunk előtt 3000-ben termesztették. Az ókorban eljutott Kínába és Japánba is; ma az egész mérsékelt éghajlati övben termesztik. Európában a 18. századtól állítottak elő repceolajat. A termelés az utóbbi években nagy lendületet vett, hiszen új felhasználási formája a biodízel*, melynek gyártása egyre fontosabb az alternatív üzemanyagok sorában. A növényi olajok legfontosabb alkalmazási területe az étkezésben és a világítószerként való felhasználásban volt, de a gyógyászattól a szerszámok gondozásáig sokféle más célra is használták.
Len
Csobádi olajütő belső 22
Olajmécses
Az olajmalom A 18. század végéig szinte elképzelhetetlen volt egy település olajmalom nélkül, ezek azonban csak a falu lakosainak házi szükségletét látták el. Mivel a malom felszerelése nem igényelt sem nagyobb beruházást, sem pedig nagy szakértelmet, ezért a tulajdonosok a parasztság köréből kerültek ki. Igaz ugyan, hogy csak két-három hónapot üzemeltek egy évben, mégis jelentős jövedelmet biztosítottak tulajdonosaiknak, hiszen a munkadíj fejében visszatartott olajpogácsát* az állattenyésztésben hasznosították. A nagyüzemi olajtermelés beindulása után már nem volt szükség ezekre a kis műhelyekre, így ma már csak turisztikai látványosság kedvéért üzemel néhány olajütő.
Biodízel: növényi olajokból vagy állati zsírokból metanollal, vagy etanollal előállított bioüzemanyag dízelmotorokhoz. Olajpogácsa: olyan melléktermék, amely az olaj kipréselése után visszamarad a magokból. Magas fehérjetartalmuk miatt takarmányozási célra vagy trágyázásra is felhasználhatók.
ROSTNÖVÉNYEK A rostnövények a textilipar számára szolgáltatnak nyersanyagot. Az utóbbi évtizedekben elterjedt műszálféleségek csökkentették a felhasználásukat, de jelentőségük napjainkban újra nő, hiszen a természetes anyagokból készült ruhadarabok viselése egészségesebb, mint a műszálat is tartalmazóké. „Vagy tán azt az embert, ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja….” Petőfi Sándor: Arany Lacinak (részlet) A hasznos kendert (Cannabis sativa) mint növényt ma már kevesen ismerik. Vigyázat! Nem szabad összetéveszteni az indiai kenderrel, (Cannabis indica) aminek szárított virágjából idegsejteket roncsoló drogot –marihuanat - készítenek.
Kender
Szinte minden falu határában volt kenderföld, ahol a családok a ruházkodásához szükséges alapanyagot megtermelték. Kenderből készültek a ruházati alapanyagok, a terítők, az ágyneműk és a gazdaságban használt kötelek, zsákok. A kender vetésekor a munkát végző emberek babonából 3 szem magot tettek a nyelvük alá, vagy egy lakatot a vetőköténybe, hogy a madarak ne szedjék ki a földből az elvetett magokat. A késő tavasszal vetett kendert 3 hónap múlva „nyűtték ki”*, de meghagyták a maghozó példányokat, hogy biztosítsák a következő évre a vetőmagot. Ezután beáztatták a kévéket, amiket tuskókkal, kövekkel nyomtattak le, hogy a víz egyenletesen érje mindegyiket. A kötegeket 8-12 napi áztatás után vették ki száradni. Nagy szakértelmet igényelt annak az eldöntése, hogy mikor vegyék ki a vízből.Ha sokáig ázott elrohadt, ha kevés ideig, akkor pedig nem mosódott le a fás rész a szálakról. Kendernyűvés
Öblítés után a napon szárították az egymásnak támasztott kévéket. A következő munkafolyamat a törés, amit a kendertilóval, törőszéken, vagy kölyűs kendertörőn* végeztek. Ennek célja a növény szárán lévő külső fás részek eltávolítása, hogy a belső rostos szálak szabaddá váljanak.
Kendertörő
Kinyűni: kihúzni (általában a földből valamilyen terményt tövestől). Kölyűs kendertörő: kétkarú emelő módjára működő eszköz, amelynek középtájon alátámasztott karjára állva a testsúly helyzetének váltakozásával hozzák mozgásba ütőjét. A mozgó kar ütőfelülete, és amire rácsapódik, barázdásan kiképzett. (Magyar Néprajzi Lexikon). 23
Tilolás
Guzsaly
A megtisztított kenderszálakat ezután kifésülték a gerebenen. A gereben rostfésülésre használt, lapát alakú, nyeles faeszköz, melynek szélesebb részén merőlegesen 1–2 hegyes szegsor van beverve. Egyszerre két azonos gerebennel ddolgoztak: az egyiket széken, padon rögzítették, s a fogaiba beakasztott rostot előbb kis csomókban kézzel szaggatták ki, majd a fogak között maradt simább szálakat a kézbe fogott másik gerebennel fésülték simára.
Gereben
A kifésült szálakat fonallá sodorták guzsaly vagy rokka segítségével, a fonalat pedig a motollára tekerték fel, ezen mérték le a kész fonal hosszúságát. A kender előkészítését és feldolgozását otthon végezték, jórészt a téli időszakban. Csaknem minden munkafolyamatot közösen csináltak: a fonáshoz összegyűltek a lányok és asszonyok a fonóházakban így itt zajlott a társasági élet a faluban. Beszélgettek, meséltek, játszottak és ismerkedtek egymással a fiatalok. Az utolsó és talán a legszebb munkafolyamat a kész fonalból szövetet készíteni. A célnak megfelelően választották ki a fonal minőségét és az esetleges mintát, amit beleszőttek. A színes mintákat szintén házilag, növényi festékekkel színezett fonalakból alakították ki. A lányoknak, mire férjhez mentek, már kész kelengyéjük volt, amit természetesen saját maguk készítettek el. A megszőtt kendervászon nagy értéknek számított, olykor fizetőeszközként is szolgált az előre nem látható kiadások fedezésére. Például, ha beteg volt a háznál, az orvosnak vászonnal fizettek.
Kendervászon a szekrényben 24
III.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Mi az összefüggés a napozás és a krumplisütés között?
2. Milyen fajta olajokkal találkoztál már az életed során?
3. Menj be egy bio-boltba! Milyen különleges olajok kaphatók? Melyik mire való?
Nézd meg a Néprajzi Múzeum filmjét és válaszolj a kérdésre! www.youtube.hu, címszó: Olajütés Hetésben 4. Milyen ételek ízesítésére, és hogyan használják a tökmagolajat?
Olajütő Szalafőn, 2009.
5. Melyik olaj mire való? Kösd össze az alábbi tevékenységekkel!
kakaó
ricinus
Salátakészítés
olíva
napozás
dió
tökmag
szaunázás
levendula
Sütés
szőlőmag
párologtatás
szója
masszázs
eukaliptusz
gyógyítás
25
6. Írd le, mi a különbség a Cannabis sativa és a Cannabis indica között?
7. Gyűjts adatokat a hasznos kender (Cannabis sativa) különböző felhasználási lehetőségeiről! www.kender.lap.hu
8. Nézd meg milyen ruhát viselsz! A bevarrt címkéken megtalálod az anyagöszetételt. Melyik természetes anyag és melyik műszál?
9. Nézd meg a filmet és válaszolj az alábbi kérdésekre! www.youtube.com, címszó: How Jeans Are made Mit készítenek a filmen?
Milyen növény az alapanyaga ?
Hogyan koptatják a szövetet?
26
II.2. Kutatómunka a múzeumban Csobádi olajütő A Hernád folyóra és a Bársonyos-csatornára több gabonaőrlő, kendertörő és olajütő malmot is telepítettek, de ezeket a 20. század elején sorra megszüntették. A szerepüket a modern gőzmalmok vették át. A múzeumba áttelepített, a Szobota család tulajdonában lévő olajütő 1880 elejétől 1950-ig működött Csobádon. Ma már korszerű gépeken sajtolják a növényi olajokat, nem pirítják meg a magokat, így egy kicsit más lesz az íze a kinyert napraforgóolajnak. A visszamaradó préselt magokat viszont ma is felhasználják az állatok takarmányozására, s például a horgászok is ezzel „etetik be” a halakat.
A csobádi olajütő a Múzeumban
A napraforgó mag tisztítását hajaló gép végezte, a héjat a gép a padlásra fújta, a megtisztított mag hordókba majd a törő gépbe került, ahol vashengerek őrölték meg. Az őrleményt vízzel gyúrták össze, és a tűzhelyen megpirították vagy pörkölőbe (pergoló) tették. A kész masszát ezután lyukacsos vasfazékba rakták és kipréselték. A préselés után visszamaradt pogácsa alakú masszát főleg az állatok takarmányozására használták, de a gyerekek is szívesen fogyasztották. 1. A kiállítás megtekintése után tedd sorrendbe az olaj kipréselésének alábbi munkafázisait! A fenti szöveg is segít.
őrlés
gyúrás
pörkölés
préselés
héjalás
Olajprés
2. Keresd meg az olajütő alábbi részeit, és jelöld be a fotón! Ha szükséges, segít a kiállításőr! hajaló, törő, pörkölő, lyukacsos fémedény, bálványos prés 3. Vitassátok meg, hogy az egészséges életmódhoz milyen olajokat és zsírokat érdemes használni az ételek készítéséhez!
Olajütő: olajprés. A magyar olajütés kifejezés a régi olajpréselés technikájára utal. Az apró magvakat az olajtartalom jobb kinyerése érdekében előbb finomra törték. Az olaj kisajtolásához hatalmas méretű lengőkalapácsos prést használtak. 27
Kispaládi lakóház A kispaládi lakóház a szegényparasztok életmódját mutatja be. A házat az utolsó tulajdonos, Olajos Ferenc ősei építették az 1890-es években. A ház építéséhez a természet adta az alapanyagokat. A berendezés egy részét a gazda maga ácsolta, vagy a faluban élő ügyes kezű emberek készítették. A házban négy generáció élt együtt, az első szobában az idősebb fiú és családja, a hátsó szobában az idősek és a többi testvér. A bútorok alacsonyak, egyszerűek, a takarók gyapjúból készültek, a vásznak és a ruhaneműk alapanyaga a kender. A téli időszakban a szobában kapott helyet a fonal megfonásához szükséges guzsaly és a szövőszék, helyi nevén az „esztováta” is.
A kispaládi porta a Múzeumban
1. Mi a szösz? 2. Hol találod a házban? 3. Milyen színű a kenderből készült fonal? A szösz fonallá fonása a fiatal lányok feladata volt. A kézi fonás két alapvető eszköze a guzsaly és az orsó. 4. Keresd meg ezeket a házban és rajzold le!
A fonal vászonná szövése hosszú, fáradságos munka volt, amit csak télen tudtak elvégezni az asszonyok. 5. Jelöld be a képen a szövőszék alábbi részeit! hajó (ezzel bújtatják át a keresztszálakat)
lábító (ezzel váltják a hosszanti fonalak magasságát) henger (erre tekerik a kész vásznat) borda (ezen át futnak a hosszanti szálak) nyüst (ezzel húzzák rá a már kész vászonra az újabb keresztszálakat)
Esztováta a Múzeum kispaládi lakóházában
ülődeszka (ezen ül a szövő asszony) 6. Milyen fajta textileket találsz a házban? Sorold fel!
Vásznak 28
II.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás Dolgozzatok közösen! Olajtan Készítsetek ismeretterjesztő tablót a különböző növényi olajok felhasználásáról! Válogassátok szét, melyek azok a növények, amelyekből főleg étkezésre készítenek olajat, melyek jók csak kozmetikai-gyógyászati célokra, és melyek jók mindkét célra! pálma, kókusz, kakaó, ricinus, jojoba, makadámiadió, szezámmag, avokádó, olíva, sárgabarackmag, dió, mandula, mogyoró, kökény, feketekömény, búzacsíra, ligetszépe, aloe vera, körömvirág, csipkebogyó, levendula, orbáncfű, szőlőmag, borágó, szója, málnamag, bodzamag, ribizlimag, kukoricacsíra, dinnyemag, mák, paprika, sáfrányos szeklice Növénygyűjtemény Készítsetek montázst a témáról! Használjatok fel minden olyan anyagot (pl. magok, terméshéj, vagy levél stb.), ami egy kicsit is kapcsolódik a növényi olajokhoz! A felsorolt növények közül melyikből készíthető valamilyen szövet (ne csak ruhaneműre gondoljatok)? Írjátok le, hogy melyik részéből mit, és milyen célra csinálnak!
Mi a módi? Gyűjtsetek össze különböző természetes alapanyagú textilekből mintakollekciót, amit ajánlanátok egy divattervezőnek felhasználásra! Minden anyag mellé tegyetek leírást, és tegyetek javaslatot arra is, hogy milyen ruhadarabot készítenétek az adott anyagból! A zene az kell! Hallgassátok meg közösen Kodály Zoltán: Székely fonó c. művét! Este a fonóban Válasszatok egyet a témáról szóló irodalmi alkotások közül, majd beszéljétek meg, hogyan változtak a falusi életközösségek szokásai! A Skanzen honlapjáról letölthető szemelvények, dokumentumok, segédanyagok jegyzéke
• A feladatok megoldása • Régi receptek-régi ételek • Világításra szolgáló eszközök a Múzeumban • Kenderfeldolgozás lépésről lépésre • Szólások, közmondások a ruházkodással kapcsolatban
csalán, tölgyfa, zab, nád, kender, takácsmácsonya, gyapot, boróka, len, kukorica, agave, juta, cserszömörce, gyékény, káposzta, napraforgó
29
Felhasznált irodalom Alwin, S.
1981
Kertészkedés mérgek nélkül. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
Franck, Gertrude
1991
Öngyógyító kiskert. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest
Dr. Győrffy Sándor
1985
A bioveteményes társnövényei. Mezőgazdasági Kiadó-Planétás Vgmk. Budapest
Hessayon, D.G.
1997 Biokertészet. Park Kiadó. Budapest Kós Károly (ifj).
1968 Mihez kezdjünk a természetben? Bukarest Lavelle, Ch. és M.
2004 A biokertészet enciklopédiája. Jószöveg Műhely Kiadó. Budapest Sárközy P.-Haraszi N.
2001
Növénytársítások. Rokonszenv és ellenszenv a növények között. Alapítvány a Biokultúráért. Budapest
Surányi Dezső
1987
Magyar biokertek a 17. században. Natura Kiadó. Budapest
Surányi Dezső
1988
30
Biokertészet. Kossuth Művelődési Központ és Tornacsarnok. Cegléd
Ajánlott irodalom: Bruns, S.-Stammer, J.
1992
Amit nagyapáink még tudtak. Planétás Kiadó. Budapest
Hamilton, G.
1990
Az Élet Kertje. Officina Nova KK. Budapest
Kocsis István
2005
Komposztálás. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest
Kreuter, M.L.
1996
Biokert. Holló és Társa Könyvkiadó. Budapest
Seléndy Szabolcs. szerk.
2005
Ökogazdák kézikönyve. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest
Sowa, Peter
1986
Biolevek. Biofüzetek. Mezőgazdasági Kiadó Planétás GMK. Budapest
