ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával
www.chem.elte.hu/pr
Kvíz az előző előadáshoz 1. Melyik a legfontosabb üvegházhatású gáz a Földön? A) CO2
B) N2O
C) NO2
D) H2O
E) CH4
2. Képesek-e a földi légkör döntő részét alkotó N2 és O2 molekulák a mikrohullámú sugárzás elnyelésére?? A) igen B) nem C) csak az O2 D) csak a magasabb légkörben E) csak az alacsonyabb légkörben 3. Ki az a közismert személyiség, aki Nobel-díjat kapott az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységéért? A) Teller Ede C) George W. Bush
B) Svante August Arrhenius D) Al Gore E) Joseph Fourier
4. Melyik tudományág foglalkozik a légköri sugárzási elnyelés jelenségének megértésével? A) reakciókinetika D) balneológia
B) kolloidika C) ornitológia E) molekulaspektroszkópia
5. Nagyjából milyen tömegű éves CO2 kibocsátás tulajdonítható az emberiségnek? A) semennyi D) 8 milliárd tonna
B) 8 millió tonna C) 80 millió tonna E) 80 milliárd tonna
Hírek
Programajánlatok április 18. és május 9. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr) április 25. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: Észbontó (www.chem.elte.hu/pr) május 16. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: záró Észbont(ogat)ó show (www.chem.elte.hu/pr) április 22 – július 31. ELTE Kémiai Intézet Poszterkiállítás július 12 – július 21. ELTE 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia (Hírek: Élet és Tudomány, www.icho.hu) szeptember 25. ELTE 0.83-as Eötvös terem Atomoktól a csillagokig (http://www.atomcsill.elte.hu) szeptember 26. ELTE TTK Kutatók éjszakája október 2. ELTE 0.83-as Eötvös terem Alkímia ma (www.chem.elte.hu/pr)
Kutatók éjszkája – idén is! 2008. szeptember 26. Ki gondolta volna? Káprázatos reakciók az anyagok világából.
Észbontó éjszaka: az elektronok színháza
Peregi Balázs: Jalsovszky tanár úr és az antimon (Kutatók éjszakája 2007. szeptember 28., ELTE Kémiai Intézet)
Laboratóriumi élményfürdő: kirándulás kísérletek között családosan, kiscsoportban
2008. október 2. Megnyitó Programajánló Hudecz Ferenc: Gyógyszerek célba juttatása Látványos kémiai kísérletek
2008. október 16. Ki és miért kapta a 2008-as kémiai Nobeldíjat? Keszei Ernő: Molekulák viselkedése reakció közben: a kísérleti megfigyelés korlátai és azok meghaladása Látványos kémiai kísérletek
2008. november 13.
Salma Imre: Jótékony és káros aeroszol részecskék a levegőben Látványos kémiai kísérletek
2008. november 27. EuroBachelor és EuroMaster képzés az ELTE Kémiai Intézetében Rábai József: A fluorkémia hét korszaka Látványos kémiai kísérletek
2008. december 11. Szalay Péter: Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény: mi a közös a természet fénytüneményeiben? Látványos kémiai kísérletek
2009. január 8. Kele Péter: Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Látványos kémiai kísérletek
2009. január 22. Perényi Katalin: Vadászat egy nyomelemre
Látványos kémiai kísérletek
2009. február 5.
Süvegh Károly: Kémia az atomerőművekben Látványos kémiai kísérletek
2009. február 19. Perczel András: Molekuláris építkezés: Lego elemek és harmonikus kapcsolataik Látványos kémiai kísérletek
2009. március 5. Magyarfalvi Gábor: Ki rakja rendbe az atomokat? Érdekességek a kristályok kémiájából Látványos kémiai kísérletek
2009. március 19.
Láng Győző: Mitől dobol a játéknyuszi? Elektrokémiai áramforrások Látványos kémiai kísérletek
2009. április 2.
Szepes László: Félúton a szervetlen és a szerves kémia között Látványos kémiai kísérletek
2009. április 23.
Riedel Miklós: Pi víz és társai Látványos kémiai kísérletek
2008. április 17. A Nemzetközi Kémiai Diákolimpiák története (Magyarfalvi Gábor) Sinkó Katalin: Aerogél, a megszilárdult füst Látványos kémiai kísérletek (Jalsovszky István)
A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia
Tanulmányi versenyek • Motiváció és tanulnivaló a legkiválóbb középiskolások számára (15-18 évesek)
• 1896 Magyarország Eötvös-verseny, KÖMAL – Fejér Lipót, Kármán Tódor, Teller Ede, …
Nemzetközi Diákolimpiák • • • • • •
1958 matematika 1963 fizika 1968 kémia 1989 informatika 1990 biológia csillagászat, filozófia, nyelvészet, földrajz
Nemzetközi Kémiai Diákolimpia • 1968 június, Prága • Csehszlovákia, Lengyelo., Magyaro. • Csak elmélet, 4 feladat
1970, Budapest, ELTE
• A szocialista tábor országai • A szervezők fordították a feladatokat. • Magyar diákok: 2 intézetigazgató (Kilár Ferenc, Pécs; Vértes Ákos, Washington)
Feladatok • •
„Írja le a króm(III)-klorid reakcióját brómmal lúgos közegben (KOH)!” 1968. Prága „Számítsa ki az elemanalízis által megadott tömegszázalékos összetételekből a következő vegyületek képletét: I. K: 38,67 % O: 47,48% N: 13,85% II. K: 45,95 % O: 37,60% N: 16,45%
•
Írja föl az I. vegyület pirolízisét bemutató egyenletet!” 1969. Katowice
•
„Sósavban feloldunk 5 g technikai vasszulfidot, mely FeS mellett 5 százalékban fémvasat tartalmaz. Hány liter normálállapotú gáz keletkezik? Milyen a gázelegy térfogatszázalékos összetétele?” 1976. Halle
1984, Frankfurt, NSZK • Nyugat-Európa • Nehéz feladatok, modern kutatási eredmények
1993, Perugia, Olaszország • 38 ország, Ázsia és Amerika • Nagy logisztikai feladat
2008, Budapest • A 40. olimpia • 68 ország, 270 diák és 200 vendég
További évek • • • • •
2009, Cambridge, Anglia 2010, Japán 2011, Törökország 2012, USA 2013, Indonézia
Kvíz az előző előadáshoz 1. Melyik a legfontosabb üvegházhatású gáz a Földön? A) CO2
B) N2O
C) NO2
D) H2O
E) CH4
2. Képesek-e a földi légkör döntő részét alkotó N2 és O2 molekulák a mikrohullámú sugárzás elnyelésére?? A) igen B) nem C) csak az O2 D) csak a magasabb légkörben E) csak az alacsonyabb légkörben 3. Ki az a közismert személyiség, aki Nobel-díjat kapott az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységéért? A) Teller Ede C) George W. Bush
B) Svante August Arrhenius D) Al Gore E) Joseph Fourier
4. Melyik tudományág foglalkozik a légköri sugárzási elnyelés jelenségének megértésével? A) reakciókinetika D) balneológia
B) kolloidika C) ornitológia E) molekulaspektroszkópia
5. Nagyjából milyen tömegű éves CO2 kibocsátás tulajdonítható az emberiségnek? A) semennyi D) 8 milliárd tonna
B) 8 millió tonna C) 80 millió tonna E) 80 milliárd tonna
