ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával
www.chem.elte.hu/pr
Kvíz az előző előadáshoz 1)
2) 3)
4) 5)
Hogyan nevezik a kémiának azt a területét, amely anyagkeverékek összetevőinek elkülönítésével, illetve az összetevők mennyiségi meghatározásával foglalkozik? Hogy nevezik a mikrohullámú berendezések "lelkét", amely a sugárzást generálja? Reakcióelegyeket tartalmazó kémcsöveket olajfürdőbe, illetve mikrohullámú térbe teszünk. Hol kezd el melegedni az egyik, illetve a másik kémcső tartalma? Az alábbi anyagok közül melyik melegszik fel (nagy mértékben) mikrohullámú térben? Etil-alkohol, ciklohexán, benzol, szén-tetraklorid Mi a szárazjég?
Programajánlatok október 19. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr) október 25. 17:00 ELTE Eötvös terem Atomoktól a csillagokig Groma István: Virtuális anyag!?, Valóság? (www.atomcsill.elte.hu) október 26. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: Észbontó (www.chem.elte.hu/pr) november 8. 17:00 ELTE Eötvös terem Atomoktól a csillagokig Groma István: Virtuális anyag!?, Valóság? (www.atomcsill.elte.hu) november 9. ELTE Harmónia Terem Tudományos Nap (Poszterbemutatók délután) november 15. 17:00 ELTE Eötvös terem Alkímia ma Tarczay György: Kémia a csillagok között Honlapajánlat: http://www.chemonet.hu
2007. október 18. Inzelt György: Ki és miért kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat? Sohár Pál: Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia Látványos kémiai kísérletek (Rohonczy János és Szalay Zsófia)
A 2007. évi kémiai Nobel-díjról Inzelt György egyetemi tanár
2007. október 18.
The Nobel Prize in Chemistry 2007 "for his studies of chemical processes on solid surfaces"
Photo: © Fritz-Haber-Institut
Gerhard Ertl Germany Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft Berlin, Germany b. 1936
Nobel-díjak „felületi kémiáért” („surface science”) és heterogén katalitikus reakciók vizsgálatáért • • • •
1912. P. Sabatier – szerves vegyületek katalitikus hidrogénezése 1918. F. Haber – ammóniaszintézis elemekből 1932. I. Langmuir – felületi kémiai kutatásaiért 1956. C.N. Hinshelwood és N.N. Szemjonov – reakciómechanizmus • 1986. D.R. Herschbach, Y.T. Lee, J.C. Polanyi – elemi kémiai reakciók dinamikája és még többen nem kaptak: • 1930- Max Volmer (és Erdey-Grúz Tibor) az elektródfolyamatok kinetikája • 1935- Polányi Mihály (és Henry Eyring) – „abszolút reakciósebességi elmélet” • 2007. Somorjai Gábor ?
és még többen nem kaptak: • 1930- Max Volmer (és Erdey-Grúz Tibor) az elektródfolyamatok kinetikája • 1935- Polányi Mihály (és Henry Eyring) – „abszolút reakciósebességi elmélet” • 2007. Somorjai Gábor ?
• 1901- D.I. Mengyelejev (†1907) • 1915- G.N. Lewis – aktivitás, Lewis savak • Lise Meitner – maghasadás (O. Hahn 1944.)
Hidrogénatomok (kis gömbök) platina (111) kristály felületén. Pt – atomok a nagy gömbök.
Az ammóniaszintézis reakciómechanizmusa
Az ammóniaszintézis energiadiagramja (Ertl 1983)
A Haber – Bosch- féle ammóniaszintézis részlépéseinek sematikus rajza. Nitrogénatomok – fehér körök Hidrogénatomok – kék körök
Az 5 – 8. lépések kinagyítva
Felületi szerkezeti átrendeződés
Ok: a felületi feszültség csökkentése
Platinafelület fotoemissziós elektronmikroszkópiás képe
álló hullámok
káosz idő CO oxidációja platina felületen Sötét részek: CO, világos részek: O2, felület nagysága: 0,1 mm. Periodikus viselkedés. A felvételek 10 s-onként készültek.
Kémia Nobel-díjat ért a rozsdakutatás 2007. október 10. 12:19 Gerhard Ertl német kutató kapta a 2007. évi kémiai Nobel-díjat a felületi rétegek kémiájában elért kutatási eredményeiért – jelentette be szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az akadémia indoklása szerint Ertl felfedezései segítenek megérteni, hogyan fejti ki hatását az autók katalizátora, hogyan működnek az üzemanyagcellák, és miért rozsdásodik a vas. „Ez a tudományág fontos a vegyipar számára, és segít nekünk megérteni olyan, egymástól különböző folyamatokat, mint hogy miért rozsdásodik a vas, hogyan működnek az üzemanyagcellák és miként fejti ki hatását autónkban a katalizátor” – áll a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében. Az igazoló oklevélen és az aranyérmen kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (közel 1,1 millió eurós) pénzjutalom is jár.
Gerhard Ertl Született 1936. október 10-én Stuttgartban (Németország). 1955-1957 Stuttgarti Műegyetem 1957-1958 Párizsi Egyetem 1958-1959 Müncheni Egyetem 1961 Stuttgarti Egyetem – fizikus diploma 1962-1968 Müncheni Műegyetem, 1965. Természettudományi doktor 1967. Habilitáció 1968-1973 Hannoveri Műegyetem
Professzor
1973-1986 Müncheni Egyetem
Professzor
1986-2004 Max Planck Társaság Fritz Haber Intézete, 2005-
professzor emeritus
igazgató
Gerhard Ertl Vendégprofesszor 1976-1977, 1981-1982 Kaliforniai Egyetem, Berkeley, U.S.A. 1979. Wisconsin-i Egyetem 11 tudományos akadémia tiszteletbeli tagja vagy tagja, 7 egyetem díszdoktora. Paul H. Emmett-díj, Gauss-érem, Mittasch-érem, Bunsenérem, Liebig-érem, Leibniz-érem, Karl Ziegler-díj
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
2007. október 18. Inzelt György: Ki és miért kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat? Sohár Pál: Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia Látványos kémiai kísérletek (Rohonczy János és Szalay Zsófia)
Kvíz az előző előadáshoz 1)
2) 3)
4) 5)
Hogyan nevezik a kémiának azt a területét, amely anyagkeverékek összetevőinek elkülönítésével, illetve az összetevők mennyiségi meghatározásával foglalkozik? elválasztástechnika Hogy nevezik a mikrohullámú berendezések "lelkét", amely a sugárzást generálja? magnetron (klisztron) Reakcióelegyeket tartalmazó kémcsöveket olajfürdőbe, illetve mikrohullámú térbe teszünk. Hol kezd el melegedni az egyik, illetve a másik kémcső tartalma? az első a kémcső falától befele melegszik, a második egyszerre mindenhol Az alábbi anyagok közül melyik melegszik fel (nagy mértékben) mikrohullámú térben? Etil-alkohol, ciklohexán, benzol, szén-tetraklorid etil-alkohol Mi a szárazjég? szilárd CO2
Rozsda oldása Fe2O3 + 6 H+ = 2 Fe3+ + 3 H2O Fe3+ + 3 SCN- = [Fe(SCN)3] 4 Fe3+ + 3 [FeII(CN)6]4- = Fe4[FeII(CN)6]3 Fe3+ + [FeIII(CN)6]3- = Fe[FeIII(CN)6] Tömény salátromsav hatása [Fe(OH)2(H2O)4]+ + 2 H+ = [Fe(H2O)6]3+
Vas oldása Fe + 2 HCl = FeCl2 + H2 3 Fe2+ + 2 [FeIII(CN)6]3- = Fe3[FeIII(CN)6]2 Fe2+ + 2 SCN- = Fe2+ + 2 SCN2 Fe2+ + H2O2 + 2 H+ = 2 Fe3+ + 2 H2O
Vas(III)-oxalát Fe2(C2O4)3 C2O42- = 2 CO2 + 2 e2 Fe3+ + 2 e- = 2 Fe2+ 3 Fe2+ + 2 [FeIII(CN)6]3- = Fe3[FeIII(CN)6]2
Vas(II)-oxalát
Fe(C2O4) = Fe + 2 CO2 4 Fe + 3 O2 = 2 Fe2O3
Mágneses vas-oxid
Fe2+ + 2 Fe3+ + 8 OH- = Fe3O4 + 4 H2O
