ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával
www.chem.elte.hu/pr
Kvíz az előző előadáshoz 1)
Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. C) Nem kapott.
2)
B) Pont 100 éve, 1908-ban. D) 1937-ben.
Miért fontos, hogy a "piros anyagot" (daunomicin) hozzákapcsoljuk kovalens kötéssel polipeptidhez? A) Daunomicin útjának követése miatt. C) Mellékhatások csökkentése érdekében.
3)
B) Nem fontos, elég a hidrogénkötés. D) Így gyorsabban diffundál a sejtbe.
Miért kapcsoltuk a világító (fluoreszkáló) vegyületet a peptidhez? A) Hogy ki lehessen mutatni a véráramban és a vizeletben. B) Hogy megtaláljuk, hogy a sejtben hol vannak a peptid receptorai. C) Mert világító (fluoreszkáló) gyógyszereket szívesebben vesznek be a gyerekek. D) Nem használjuk ki a világító tulajdonságát, ez csak véletlen egybeesés.
4)
Milyen részét a molekulának változtattuk meg ahhoz, hogy fluoreszkáljon? A) A fenilcsoportot metilcsoportra. C) Telítettük az aromásgyűrűt.
5)
B) A naftilcsoportot fenilcsoportra. D) A fenilcsoportot cseréltük naftilra.
Milyen állat terjeszti a Leishmania parazitát? A) Homoki légy. C) Kullancs.
B) Nem állat terjeszti, hanem a mosatlan gyümölcs. D) Vörös róka.
Programajánlatok október 17. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: Észbontogató: „A megmaradó megváltozás” (www.chem.elte.hu/pr) november 6. 17:00 ELTE Eötvös terem Atomoktól a csillagokig Kürti Jenő: Mágneses rezonancia módszerek: spinek tánca mágneses térben (www.atomcsill.elte.hu) november 7. 10:15 ELTE Than-terem (065) Az ELTE TTK Kémiai Intézet alapító professzorának, THAN KÁROLY halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés. november 7. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: Észbontó „A színek eredete” (www.chem.elte.hu/pr) november 13. 17:00 ELTE Eötvös terem Alkímia ma Salma Imre: Jótékony és káros aeroszol részecskék a levegőben Honlapajánlat: http://nobelprize.org, http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/nobel/nobeldij.html
Than Károly (1834 – 1908)
Hírek Kínai tejtermékekben melamint találtak, Kínában több csecsemő meghalt. Felhasználás: műgyanták gyártása melamin + formaldehid (CH2O)
Melamin Biológiai hatás: Kisebb mennyiségben nem toxikus. Nagyobb mennyiségben a szervezetbe jutva hólyag- és veseköveket, illetve hólyagrákot okozhat. Halálos adag (LD50) átlagos testsúlyú embernél kb. 230 g.
Hírek A Green Chemistry (Zöld kémia) c. nemzetközi folyóirat 10. születésnapja alkalmából Horváth István Tamás előadást tartott Friedrichschanfenben.
Hírek 2008. október 3-án átadták a Junior Prima Díjakat A „magyar tudomány” kategória idei tíz díjazottja közül hatan kötődnek az ELTE-hez.
Bánóczi Zoltán kémikus szül.: 1979 ELTE kémikus diploma, ELTE PhD (2007)
2008. október 16. Ki és miért kapta a 2008-as kémiai Nobel-díjat? (Kele Péter) Keszei Ernő: Molekulák viselkedése reakció közben: a kísérleti megfigyelés korlátai és azok meghaladása Látványos kémiai kísérletek (Pasinszki Tibor)
A „zöld fluoreszcens fehérje” felfedezése - Kémiai Nobel-díj 2008 -
Kele Péter Alkímia ma, 2008. október 16.
2008-as Kémiai Nobel-díjasok
Osamu Shimomura Boston University Medical School Massachusetts, MA USA
Martin Chalfie Columbia University New York, NY, USA
Roger Y. Tsien University of California San Diego, CA, USA
A „zöld fluoreszcens fehérje, (GFP)” felfedezése
• 1962 Shimomura izolálja a GFP-t • 1992 Chalfie baktériumokkal termelteti a fluoreszcens fehérjét • 1994-98 Tsien leírja a fehérje működését
GFP szerkezete Ser65
Gly67
Tyr66
O O O H H N CHC N CHC N CHC O H CH2 CH2 H OH
OH 1. 3D térszerkezet 2. O2
O O HO
N
N N H
OH
Jelentőség • Beépíthető más fehérjékbe – Eredeti funkció sértetlen – Fehérjék érési folyamatai – Transzportfolyamatok – Szerkezet jelölés (imaging) – Konformációs változások
Fényjelenségek a természetben: 2008. december 11. Szalay Péter 2009. január 8. Kele Péter
Kvíz az előző előadáshoz 1)
Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. C) Nem kapott.
2)
B) Pont 100 éve, 1908-ban. D) 1937-ben.
Miért fontos, hogy a "piros anyagot" (daunomicin) hozzákapcsoljuk kovalens kötéssel polipeptidhez? A) Daunomicin útjának követése miatt. C) Mellékhatások csökkentése érdekében.
3)
B) Nem fontos, elég a hidrogénkötés. D) Így gyorsabban diffundál a sejtbe.
Miért kapcsoltuk a világító (fluoreszkáló) vegyületet a peptidhez? A) Hogy ki lehessen mutatni a véráramban és a vizeletben. B) Hogy megtaláljuk, hogy a sejtben hol vannak a peptid receptorai. C) Mert világító (fluoreszkáló) gyógyszereket szívesebben vesznek be a gyerekek. D) Nem használjuk ki a világító tulajdonságát, ez csak véletlen egybeesés.
4)
Milyen részét a molekulának változtattuk meg ahhoz, hogy fluoreszkáljon? A) A fenilcsoportot metilcsoportra. C) Telítettük az aromásgyűrűt.
5)
B) A naftilcsoportot fenilcsoportra. D) A fenilcsoportot cseréltük naftilra.
Milyen állat terjeszti a Leishmania parazitát? A) Homoki légy. C) Kullancs.
B) Nem állat terjeszti, hanem a mosatlan gyümölcs. D) Vörös róka.
