SEMMELWEIS EGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI-SPORTTUDOMÁNYI TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA
Az alkoholizmus néhány pszichológiai és szomatikus következményének vizsgálata A rendszeres fizikai aktivitás szerepe az alkohol-dependens fiatal férfiak komplex rehabilitációjában
Készítette: Szalay Piroska Témavezető: Prof. Dr. Sipos Kornél MD, Ph. D egyetemi tanár
Budapest, 2005.
I. Bevezetés Korunk nagy társadalmi problémája az alkoholizmus növekvő tendenciája, különös tekintettel hazánkra. Kutatásunkban annak néhány pszichológiai és szomatikus következményével foglalkozunk. Azokat a negatív pszichés, és szomatikus változásokat vizsgáltuk, melyek kedvezőtlenül hatnak az önértékelésre, és jelzik a fizikai, és mentális leépülést. Az én-hatékonyság dimenziók közül az egészséget közvetlenül befolyásolókat elemeztük. Munkánk vezérfonala az volt, hogy: „Az egészség az ember testi, lelki és szociális funkcióinak minőségével határozható meg, ami az embernek önmagával és másokkal való kapcsolatában személyes és társas helyzeteiben a sikerességet biztosítja.” (Bedworth) A disszertáció témaválasztása és az alkalmazott módszerek, azt sugallják, hogy az addiktív magatartás kialakulásának megelőzése nem csak az egészségtan tanár és a testnevelő tanár, orvos védőnő pszichológus feladata, hanem minden szakemberé aki fiatalokkal foglalkozik. Mindenkinek saját területén kell megtalálni a lehetőségét és a módját az egészséges életmódra nevelésnek. II. Kutatási cél A szeszesital fogyasztás minden kultúrában elfogadott jelenség volt. A társadalmi együttélésben az alkoholfogyasztás mindaddig nem számit devianciának, míg az társadalmi normákat nem sért. A rendszeres alkoholizálás mely az egyén élet módját amely teljes személyiségét megváltoztatja, nem marad társadalmi következmények nélkül. Vannak akik szorongás oldószerként használják mondván, hogy az alkohol a világ legjobb szorongás-oldója. Oldja a gátlásokat, kellemes 2
közérzetet, jó hangulatot, barátságos viselkedést eredményez. Az ittas ember gátlásai oldódnak, önfegyelme és lelkiismereti kontrollja elvész, a fiziológiai és pszichés funkciói károsodnak. Ezeknél az embereknél az emésztőrendszer, a keringési rendszer, a tüdő, a vese, a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei jelentkeznek, gyakoriak náluk az alvási zavarok, és előbb-utóbb visszafordíthatatlan agykárosodás keletkezik. A társadalom makro és mikro szintjén ez súlyos egészségügyi és nevelésügyi gondot jelent. Pszichiátriai osztályon kezelt – elsősorban alkoholbetegek vizsgálatát azért kezdtük el, mert az alkoholizmus egyre fiatalabb korosztályt érint. A vizsgálat elsődleges célja az alkohol dependens és más pszichiátriai betegségben szenvedő fiatal felnőttek énképének én-hatékonyságának, emocionális reakcióinak vizsgálata és cerebro-vaszkuláris mutatóinak jellemzése, melynek során a személyiséget (motoros kognitív affektív) egységként értelmezzük. Kutatásunk központi kérdése: 1. A testi énkép [Tennessee Self-Concept Scale (Dévai Sipos 1986) testi énkép skála] pontszámaiban különböznek-e egymástól az egészséges fiatal férfiak az alkoholista fiatal férfiak? 2. Középfokú oktatási intézmények tanulóinak dohányzással szembeni ellenálló képessége és sporttevékenységre való készenléte milyen tényezők által meghatározott? 3. Az alkoholizmussal összefüggésbe hozható érfal rugalmasság csökkenés milyen életkortól mutatható ki?
3
III. Hipotézisek 1. Feltételezzük, hogy a Tennessee Self-Concept Scale testi énkép alskála szerint az egészséges és az alkoholbetegek csoportjai között eltérést találunk 2. A dohányzással szembeni ellenálló képesség és a sport tevékenységre való készenlét már középiskoláskorban kimutatható eltérést mutat, ha az iskolák eltérő képzési célját, illetve a tanulók szocioökonómiai státusát is figyelembe vesszük. 3. Az érfal rugalmasság csökkenése (Rheoencephalografiás módszerrel) 10 év alkoholizálás után, akár 30 éves kortól is kimutatható. IV. Módszerek 1. Vizsgálati személyek A pszichológiai vizsgálatok (Tennessee testi énkép vizsgálat, és az én-hatékonyság I-II. vizsgálat), valamint az érfal rugalmasság (Cerberus®) vizsgálat mintáinak összefoglaló táblázata Vizsgálatok/csoportok
Férfiak (fő)
Tennessee testi énkép vizsgálat • Tanítóképző Főiskolások - sportolók - nem sportolók
4
30 30
Nők (fő)
Teljes minta
-
60 fő
•
Alkoholbetegek - 30 év alattiak - 31 évtől Én-hatékonyság vizsgálat (I) • Tanítóképző Főiskolások • Műszaki Főiskolások • Egészségtan Szakos hallgatók • Kórházi dolgozók • Alkoholbetegek Én-hatékonyság vizsgálat (II) • Ének-zene tagozatos tanulók •
Építőipari szakmunkásképző tanulók • Borászati szakközépiskolai tanulók • Egészségügyi szakközépiskolai tanulók Cerberus® vizsgálat • Alkoholbetegek • Egészséges Kontrol (USA) Összesen
27 33
60 fő
19 61 17 41
55 30 60 104 34
74 fő 91 fő 60 fő 121 fő 75 fő
20 186
61 -
81 fő 186 fő
58
31
89 fő
-
70
70 fő
32 13 567
12 457
44 fő 13 fő 1024 fő
2. A vizsgálat módszerei Pszichológia teszteket alkalmaztunk, és a műszeres eljárásban a Cerberus® rendszert használtuk. 2.1. Az énkép vizsgálatban a Tennessee Self- Concept Scale (Dévai, Sipos 1986) testi énkép alskála mutatóinak vizsgálatát végeztük el az egészséges fiatal sportoló és nem sportoló 5
főiskolai hallgatók csoportjában és a kórházi kezelésre szorult fiatal és középkorú alkoholisták csoportjában. 2.2. Az én-hatékonyság vizsgálatban a dohányzással szembeni ellenálló képesség és a sporttevékenységre való készenlét meghatározására nemzetközileg elterjedt kérdőíves módszert (Schwarzer et al., 1993) alkalmaztuk. Az én-hatékonyság vizsgálatot különböző oktatási területen tanuló diákok és kórházban ápolt alkoholbetegek körében végeztük el. Az én-hatékonyság vizsgálatban részt vett egészségügyi szakközépiskola tanulóinak család szociális státus vizsgálatát is elvégeztük. 2.3. A Bács Kiskun Megyei Kórház Pszichiátria Osztályán alkohol elvonókezelés alatt álló alkoholista betegnél és kontroll egészséges személyeknél [Cerberus® rendszerrel*] az agyi erek érfal rugalmasságát rheoencephalográfiás módszerrel becsültük meg. 3. Adatfeldolgozás Az adatokat SPSS 10.0 for Windows számítógépes programmal dolgoztuk fel. A statisztikai feldolgozás során kiszámoltuk a mért mutatók átlag és szórás értékeit. Az átlagok közötti különbség szignifikancia szintjét Student próbával határoztuk meg. Az egészségügyi szakiskolában vizsgált tanulók családjának szocioökonómiai státusa-, és a szerhasználattal összefüggésbe hozható háttértényezők közötti kapcsolatot kanonikus korreláció segítségével elemeztük. Az átlagok közötti különbséget, illetve a mutatók közötti kapcsolatot p<0,05-nél tekintettük szignifikánsnak *
Bodo et al, A complex cerebrovascular screening system (Cerberus) Medical Progress through Technology, 21(2):53-66. 1995.
6
V. Eredmények 1. A testi énkép teljes pontszáma, az egészség faktor és a megjelenés faktor is szignifikáns eltérést mutat a vizsgált csoportok között Az egészséges főiskolások kedvezőbbnek tartják énképüket, mint az alkoholbetegek. 2. A felmért középiskolák tanulói jelentős különbséget mutattak a dohányzással szembeni ellenálló képesség vizsgálatban. Az ének-zene tagozatos középiskolás tanulók szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint hasonló korú társaik. A sporttevékenységre való készenlét összehasonlító vizsgálatban az eredmények nem tükröznek statisztikai eltérést a vizsgált középiskolákban szignifikáns eltérést nem mutatnak. 3. A dohányzás szocioökonómiai háttértényezői (1. ábra) és a dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális modellje (2. ábra) külön is elemzésre került. 1. ábra Szociális státustényezők differenciáló szerepe a dohányzással szembeni ellenállóképesség alakulásában
A szociális tényezők közül
Idősebb Testvérek 0:7
Iskola típus 0,6
Nemi elsősorban a szülői család hovatartozás: 0.4 társadalmi státusa, a szülők
iskolai végzettsége játszik szerepet, valamint az idősebb testvérek jelenléte. A szülők státusán keresztül az iskolatípus is fontos, ugyanakkor a fiúk és a lányok között nem jelentős a különbség.
Szülők iskolai végzettsége: 0.7
7
A serdülőkorban vizsgált két fontos egészségmagatartás mutató pozitív korrelációja az életkorral, jelzés értékű. A dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális modellje arra hívja fel a figyelmet, hogy a szociális tényezők az életstratégia helyzetek azok, amelyek leginkább befolyásoló tényezői a dohányzással szembeni ellenállásnak. A dohányzással szembeni ellenálló képesség más droghasználati szokásokban is megjelenik. 2. ábra A dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális modellje kanonikus korreláció DSZEK
0.421
Droghasználati szokások
0.587
A széles értelemben vett droghasználat motivációi
0.713
Szociális tényezők: általuk – kognitív és Életstratégiai megfontolások
3. Az alkoholista és nem alkoholista populáció REG adatainak összehasonlítása a következőket mutatta. Az egészséges csoportban a REG pulzus minimum maximum ideje és életkor regressziós egyenese azonos meredekségű volt. Az alkoholista csoportban a REG idő megnőtt és az életkor regressziós egyenesétől elvált, annál meredekebb volt. (3. ábra) A REG idő szignifikánsan különbözött az egészséges és az alkoholista 8
csoport között, annak ellenére, hogy az életkorban nem volt a különbség szignifikáns. Ezért az életkor, mint oki tényező kizárható a mért elváltozásból. A REG adatok egyértelműen bizonyítják a túlzott mértékű alkoholfogyasztás agyi ereket károsító hatását. 3. ábra A hazai alkoholbetegek sorba rendezett életkori és REG adatainak ábrája
250
150
Age REG
100 50
subjects
9
45
41
37
33
29
25
21
17
13
9
5
0 1
Age (y) REG (ms)
200
VI. Összefoglalás Magyarországon valamennyi egészségkárosító magatartás nagy gyakorisággal fordul elő. Az életet veszélyeztető rizikófaktorok közül a szenvedélybetegségek, elsősorban a dohányzás és az alkoholfogyasztás szerepe jelentős. Az oktatási rendszerünkben a 21. század kihívásának megfelelően szerepeljen kellő súllyal, és terjedelemmel az egészséges életmódra nevelés téma. A megoldást jelenthetné a testnevelés órák számának és tartalmának változása, és az egészségtan tantárgy kötelező bevezetése. Az alkoholos eredetű személyiségzavarok kognitív károsodások, a legkülönfélébb szomatikus és pszichés problémák, korai szűrőprogramok alkalmazásával és mindenekelőtt rendszeres fizikai aktivitással mérsékelhetők lennének Az egészség károsodása (az érrendszeri megbetegedések vagy egyéb organikus károsodások következtében) kialakult mentális funkciókat is érintő változások kezelésével a rehabilitáció foglalkozik. A rehabilitáció során szerteágazó tevékenységre van szükség a célok megvalósítása érdekében. A rendszeres fizikai aktivitás a rehabilitáció hatékonyságát jelentősen növeli. A Cerberus® rendszer, a szívinfarktus és az agyvérzés szempontjából magas kockázattal bíró személyek azonosítására kidolgozott szűrővizsgálati eljárás. A Cerberus® rendszer alkalmazása és a klinikai gyakorlatba való bevonása lehetővé teszi az arterioszklerózis korai felismerését. Ez az „evidenc-e based medicine” felé tett újabb lépést lehet, és a Cerberus® rendszer (a REG felhasználásával) a diagnosztikai módszereket egy könnyen alkalmazható új eszközközzel gazdagítja.
10
Irodalom Idézhető publikációk: Szalay P. (2001): Módszertani problémák felvetése, tanulmányozása a fiatal alkohol dependens férfiak komplex rehabilitációjában, a testi énkép és a MAWI teszt relációjában. Magyar Tudomány Napja Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum. Neveléstudományi Szekció 2001 nov. 7. Kecskemét 233-237 ISSN 1586-846 Szalay P. (2002): Dohányzással szembeni ellenálló képesség és a rendszeres fizikai aktivitásra való készenlét vizsgálata. A Magyar Tudomány Napja Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum. Neveléstudományi Szekció, Kecskemét, 2002. október 30. – november 5 278-283 ISSN 1586-846 Szalay, P., Szücs, A., Bodo, M., Sipos, K. (2004): Cerebrovascular alterations in alcoholic and non-alcoholic psychiatric patients. Proceedings of ICEBI XII. EIT V, International Conference on Electrical Bioimpedance and Electrical Impedance Tomography 20-24 June, 2004, Gdansk, Poland, Vol.1: 215-218 ISBN 83-917681-6-3 Szalay, P., Szücs, A., Bodo, M., Sipos, K. (2005): Cerebrovascular alterations in alcoholic and non-alcoholic psychiatric patients. Kalokagathia 2005. 3. szám (megjelenés alatt) Előadás összefoglalók: Szalay P. (1999): Alkoholizmus és fizikai fittség. III. Országos Sporttudományi Kongresszus, MTE, Budapest 1999. március 11
5-6. Sporttudomány és a XXI. Század". In: Mónus A (Szerk) III. Országos Sporttudományi Kongresszus, II. kötet Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest, 273-275. Szalay P.(2000): Fiatal férfi alkoholbetegek komplex rehabilitációjának módszertani problémái. Semmelweis Egyetem: Doktori Iskola Ph. D Tudományos Napok 2000. Semmelweis Egyetem Budapest, 2000. Február 16-17. 67 Szalay Piroska(Kiss Andrásné) The methodological problems of the complex rehabilitation of young male alcohol addicts The 14thInternational Congress on Sport Sciences for Students2000 Semmelweis University Faculty of Physical Education and Sport Sciences (TF) Budapest, April, 13-14, 2000. 44 Szalay Piroska(Kiss Andrásné) Beneficial effects of physical activity ont the complex rehabilitation of young male alcoholic addicts TF 1925-2000 The 75thAnniversary International Congress on Sport Sciences Budapest, 10-11 November, 2000. 47 Kiss (Szalay) P. (2000): Beneficial effects of physical activity on the complex rahabilitation of young male alcohol addicts. 21st International Conference of the Stress and Anxiety Research Society (STAR) July 20-22, 2000 Bratislava, Slovakia, Abstracts, 75 Szalay, P.(2001): Beneficial effct of physical activity on the complex rehabilitation of young male alcohol addicts.(Studies of MAWI-Test and Tennessee Self-Concept Scale). IIIrd International Conference of PhD students. 13-19 August, 2001. Miskolc 24. Humanities. Printed at the Gazdász-Elasztik Ltd. 107-110 ISDN 9636614806 12
Szalay P.(2001): Módszertani problémák felvetése tanulmányozása a fiatal alkohol dependens férfiak komplex rehabilitációjában. (Az értelem kiművelése) I. Országos Neveléstudományi Konferencia. Magyar Tudományos Akadémia 2001. Október 25-27. Budapest Abstracts, 214 Szalay, P., Tóth, L., Kudar, K.(2003): Self-efficacy towards physical exercise and towards the temptation to smoke in hungarian university student sample and in hospitalized patients with alcohol problems. 24th International Conference Stress and Anxiety.10-12th July, 2003, Lisbon, Portugal, Abstracts, 217 Szalay, P., Sipos, K., Szücs, A., Bodo, M. (2005): Alcoholism causes cerebrovascular alteration. XIIndInternational Symposium on Cerebral Blood Flow, Metabolism, and Function. Amsterdam, June 11-13, 2005, CD: http://www.brain05.com/ Abstract #: 157 Szalay, P., Sipos, K., Szücs, A., Bodo, M. (2005): Alcoholism causes cerebrovascular alteration. 6th International Congress of the Worldwide Hungarian Medical Academy (WMHA), Budapest, August 26-27, 2005, Poster presentation (accepted) A Ph.D témához nem tartozó tudományos közlemény Szalay P. (2002): Alkoholos intelligencia károsodásra utaló MAWI mutatók vizsgálat (A tudásalapú társadalom pedagógiája) II. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest, MTA Pedagógiai Bizottság Budapest, 2002. október 24 13
CD, 426 Szalay P.(1999): Mozgással az emberi gyöngeség ellen. Apáczai Csere János Évkönyv 1999. Győr 366-370 ISSN 1417-7633
14
